Semjénháza Tótszentmárton Tótszerdahely Eszteregnye Fűzvölgy Homokkomárom Rigyác Összefoglalás

Tartalom Térkép ................................................................................................................................................4 Csertalakos .........................................................................................................................................5 Dobri ................................................................................................................................................ 15 Kerkateskánd .................................................................................................................................... 18 Lovászi .............................................................................................................................................. 21 Szécsisziget ....................................................................................................................................... 23 Tormafölde ....................................................................................................................................... 28 Tornyiszentmiklós ............................................................................................................................. 31 Bánokszentgyörgy ............................................................................................................................. 34 Bucsuta ............................................................................................................................................. 37 Oltárc ............................................................................................................................................... 39 Pusztamagyaród ............................................................................................................................... 41 Szentliszló ......................................................................................................................................... 42 Várfölde............................................................................................................................................ 43 Bázakerettye..................................................................................................................................... 44 Csörnyeföld ...................................................................................................................................... 47 Kerkaszentkirály................................................................................................................................ 49 Kiscsehi ............................................................................................................................................. 52 Lasztonya .......................................................................................................................................... 56 Lispeszentadorján ............................................................................................................................. 59 Maróc ............................................................................................................................................... 62 Muraszemenye ................................................................................................................................. 64 Szentmargitfalva ............................................................................................................................... 68 Becsehely ......................................................................................................................................... 69 Borsfa ............................................................................................................................................... 72 Valkonya ........................................................................................................................................... 73 Kistolmács ........................................................................................................................................ 75 Letenye............................................................................................................................................. 78 Murarátka......................................................................................................................................... 82 Zajk................................................................................................................................................... 84 Molnári ............................................................................................................................................. 86 Petrivente ......................................................................................................................................... 88 2

Semjénháza ...................................................................................................................................... 89 Tótszentmárton ................................................................................................................................ 90 Tótszerdahely ................................................................................................................................... 92 Eszteregnye ...................................................................................................................................... 95 Fűzvölgy............................................................................................................................................ 97 Homokkomárom ............................................................................................................................... 98 Rigyác ............................................................................................................................................. 100 Összefoglalás .................................................................................................................................. 102 Ökoturizmus ............................................................................................................................... 103 Vízi turizmus ............................................................................................................................... 104 Horgász turizmus ........................................................................................................................ 105 Bakancsos turizmus..................................................................................................................... 105 Kerékpáros turizmus ................................................................................................................... 106 Borturizmus és gasztronómia ...................................................................................................... 107 Termálturizmus........................................................................................................................... 109 Falusi turizmus ............................................................................................................................ 109 Kulturális turizmus ...................................................................................................................... 110 Vadászturizmus, lovas turizmus................................................................................................... 113 Fejlesztési javaslatok ....................................................................................................................... 113 Egy kiaknázatlan lehetőség… ....................................................................................................... 114 Komplex turizmusfejlesztési program .......................................................................................... 115

3

Térkép A Zala Zöld Szíve LEADER HACS előzetesen elismert tervezési területe a 2014-2020-as tervezési időszakban __________________

Forrás: saját térkép / 2014.

4

Csertalakos Jogállás: Község Járás: Zalaegerszegi Kistáj: Közép Zalai – dombság (Göcsej) Lakosságszám: 27 fő Terület: 1,99 km2 hátrányos helyzetű település

Csertalakos egyike a legkisebb népességű térségi településeknek, lakosságszáma évtizedek óta folyamatosan csökken. Érdekessége a községnek, hogy faluképe az 1960-70-es években sem változott érdemben, így lakóházainak több, mint 60%a 1945 előtt épült. Ez ma is rányomja bélyegét a községre részben negatív értelemben (leromlott épületek), ugyanakkor olyan lehetőséget is kínál, ami ezek megőrzése révén a legtöbb magyar településen már teljességgel lehetetlen. Jelentősebb idegenforgalmi szempontból releváns vonzerők: Kilátó: A település a környező községekkel ellentétben dombhátra épült, így jók voltak az adottságok egy kilátó építésére. A kilátó a falu D-i részén található, négyszintes, fa szerkezetű. Szép kilátás nyílik innen a Cserta és Berek patakok völgyére. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület: Csertalakosi Cserta-patak, Berek-patak és környéke. 2007 óta védett, 74,5925 hektár. A Cserta és a Berek-patak összefolyásánál kisebb medencét találunk, többfelé nedves foltokkal, sásos, helyenként nádas élőhelyekkel, puhafákkal tarkítva. A tényszerűség kedvéért rögzítenünk kell, hogy ökoturisztikai szempontból hiába értékes a terület, nem épül erre semmiféle turisztikai attrakció (pld. tanösvény, bemutatóhely).

5

Gutorfölde Jogállás: Község Járás: Zalaegerszegi Kistáj: Közép Zalai – dombság (Göcsej) Lakosságszám: 1051 fő Terület: 24,85 km2 nem hátrányos helyzetű település

Gutorfölde a LEADER HACS északi területének egyik meghatározó települése. Idegenforgalmi szempontból is komoly jelentőséggel bír, amit elsősorban Rádiháza lovas turizmusának köszönhet. Idegenforgalmi szempontból releváns vonzerők a településen: Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra: Gutorföldét is érinti a Dunántúl legjelentősebb túraútvonala – a Rockenbauer Dél-Dunántúli Kék Túra, mely az Európai Vándorutak részeként nemzetközi jelentőséggel is bír. Rockenbauer Pál és csapata az Országos Kéktúra útvonalának bejárása után 7 évvel, 1986. augusztus végén újra elindult felfedezni Magyarországot, ezúttal a Dél-Dunántúl természeti és kulturális értékeit. A Velem-Kaposvár szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé, "Rockenbauer Pál DélDunántúli Kéktúra" néven. Horgászat: Gutorfölde határában található egy kis területű víztározó, melyet horgásztóként hasznosítanak. A tó méreténél fogva idegenforgalmi szempontból kiegészítő szolgáltatásként jöhet számításba. Kabala Ménes (Rádiháza): Rádiháza Gutorfölde község településrésze, nevét elsősorban lovas turizmusáról ismerik megye és ország szerte. Az itteni dombos-lankás 6

erdőkkel övezett legelők kiválóan alkalmasak lovak tenyésztésére és tartására, amit a korábbi helyi földbirtokos, Bartha László ismert fel először. Ő alapozta meg 7 kancával a helyi lótenyésztést, amelynek hagyományait ápolva működik ma a KabalaMénes Kft közel 150 lóval. A KFT névadója a Rádiházán 1960-ban született fekete ügető mén Kabala, aki korának kimagasló képességű és eredményességű versenylova volt. 58 alkalommal állt starthoz: 30 –szor győzött, és 20 alkalommal ért el helyezést. Rádiházán a lótenyésztésen kívül a kft lovas turizmussal (lovaglás, lovas oktatás, lovas táborok, lovas rendezvények) is aktívan foglalkozik. A volt Bartha kúriából lovas panziót alakítottak ki, ahol sokszínű programokat kínálnak a szállásadáson túl. A legtöbb látogató a helyi lovas versenyek – különösen a pünkösdi - idején érkezik a településre. Római katolikus templom: A Gutorfölde jelenlegi római katolikus templomát 1720ban építették Szent István tiszteletére. A templom a község közepén, a házakon kívül emelkedő szelíd dombhajlaton épült fel, eleinte temető kápolnaként szolgált, tornya nem volt, cseréppel fedett, mennyezete deszkából készült. 130 személy befogadására volt alkalmas, nem volt felszentelve, csak megáldva. Két harangja volt az egyik a templom előtt egy fa haranglábon, a másik a faluban egy almafán. A templom körül volt a temető, melyben nem csak a gutorföldiek, hanem a náprádfaiak is temetkeztek. 1860-ban új toronyrésszel bővült a templom, a temető felöli bejáratot megszüntették és a torony alatt nyitottak új ajtót. Két harang volt a templom tornyában, 1916-ban a nagyobbat a hadsereg részére elrekvirálta ágyúöntés céljából. A templom nagyobbítására és tatarozására 1921-ben került sor, felszentelése 1921. december 11-én történt meg. A templomnak 1926 óta újra két harangja van. A templomhoz 1986-ban sekrestye épült, mely hittanteremként is szolgál, a teljes felújítása 1994-ben történt meg. A feljárati lépcső mellett álló keresztút 1996 nyarán készült. A templomot újraszentelték 1995. július 25-én. Rádiháza Öreg-hegyi vagy Tófej-hegyi kápolna: A 1910-ben Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelt kápolna koronázza a Tófeji-hegyet (vagy Rádiházi Öreg-hegyet). A kápolna meleltt tájba illó pihenőhelyet alakítottak ki, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre. A kápolna évente – július első vasárnapján – közkedvelt hegyi búcsúk színtere is. 7

Náprádfai harangláb: A hajdani Náprádfa község ma Gutorfölde településrésze. A falu legjelentősebb építészeti értéke kétségkívül a harangláb. Különlegessége, hogy kétharangos fa harangláb, mely valamikor a XIX. század második felében épülhetett. Szőlőhegyi pincék: A Gutorfölde közigazgatási területéhez tartozó szőlőhegyeken számos olyan présházat találhatunk, melyek építészeti szempontból értékkel bírnak. Borona, patics és vályogfalú épületek ezek, a népi építészet többnyire pusztuló emlékei. A hajdani pincesorok a népességcsökkenés és a gazdálkodás átalakulása következtében ma már erősen foghíjasok, egy-egy épület az, amely építészeti értéket képvisel. Rendezvények: Gutorföldén számos rendezvényre kerül sor évente, ezek közül azonban csak a már említett pünkösdi lovas fesztivál képvisel idegenforgalmi szempontból jelentős vonzerőt.

8

Szentpéterfölde Jogállás: Község Járás: Zalaegerszegi Kistáj: Közép Zalai – dombság (Göcsej) Lakosságszám: 132 fő Terület: 12,12 km2 hátrányos helyzetű település

Szentpéterfölde turisztikai adottságai rendkívül jók, ugyanakkor ma még komoly idegenforgalommal nem rendelkezik (a lehetőségekhez képest) a település. Nevét a vadászturizmus révén ismerhetjük idegenforgalmi szempontból, e tekintetben kiemelkedően fontos helyszín Zala megyében. Idegenforgalmi szempontból releváns vonzerők a településen: Szentpéterföldei tó: „Csodálatos erdei környezetben várja a kirándulókat és horgászokat a Szentpéterföldei tó. A 14,6 ha-os tó vízigényét a Töröszneki patak és a csapadék biztosítja. A tó keleti oldalán kialakított esőbeálló, padok és asztalok az ideérkezők kényelmét szolgálják. A gazdag halállományú tóban napi és heti jegy birtokában lehet horgászni. A ragadozó halfajok közül csuka és fogassüllő, míg a békés halak közül amúr, compó, ponty és keszegfajok fogására van esély.” A tó a Zalaerdő Zrt. kezelésében áll, a horgászat feltételeit is ők határozzák meg. Halállománya révén Zala megyében neves horgászvíznek számít, azonban volumenében nagy horgászturizmussal nem rendelkezik. Szentpéterföldei vadászház: A szentpéterföldei vadászház fából épült része az egykori Esterházy hercegi hitbizomány révén került a jelenlegi helyére. Az épület egy soproni 9

és iparos és kereskedelmi kiállítás pavilonja volt, melyet a hitbizomány megvásárolt. 1926ban Szentpéterföldén, a helyi vadászmester kezdeményezésére építettét fel újra, mint vadászházat. Első vendége József főherceg volt, az általa a vadászterem falára felírt, az elejtett szarvasbikák adatait tartalmazó feljegyzés ma is látható. A vadászházat a Zala Erdő Zrt. 2008-ban teljesen felújítatta, berendezéseit korszerűsítette. Ma már 12 személy részére nyújt szálláshelyet hat, saját fürdőszobával ellátott hálószobával. Népesebb vendégsereg esetén a régi erdészet épületének átépített részében további négy vendégszoba áll rendelkezésre. A vadászház teraszáról jó kilátás nyílik a festői szépségű, békésséget és nyugalmat sugárzó tájra. Üde zöld rét, kék vizű tó, smaragdzöld erdő hirdeti a természet szépségét. Erdei kisvasút: A göcseji táj egyik különlegessége az erdei vasúthálózat, amely mintegy 109 km hosszúságban hálózza be a zalai erdők egy részét, ezzel az ország leghosszabb erdei vasútja. Jelentős mennyiségű faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV vonalhoz csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja a kitermelt fát. A személyszállító vonatok Lenti és Kistolmács között haladva 32 km hosszban összekötik a térség kirándulóhelyeit. Szentpéterföldére a kisvasút egy mellékág fut, melyet az üzemeltető Zalaerdő Zrt. jelenleg csak erdészeti célra használ. Idegenforgalmi szempontból a kisvasút szentpéterföldi szakasza kiaknázatlan. Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra: A Kék Túra Szentpéterföldét is érinti. A túrával kapcsolatos általános információkat Gutorfölde leírásánál lehet megtalálni! Harangláb: A település központjában áll az a fa harangláb, mely a legfontosabb népi építészeti érték Szentpéterföldén. Az építmény a göcseji tradicionális haranglábak stílusát követi. Egy harangos, szoknyás, deszkázott falú, toronysisakja bádoggal fedett. Szentpéterfölde faluképét a II. világháború előtti épületek uralják még ma is, ez a falukép legmeghatározóbb eleme.

10

Pusztaszentlászló Jogállás: Község Járás: Zalaegerszegi Kistáj: Közép Zalai – dombság (Göcsej) Lakosságszám: 598 fő Terület: 10,34 km2 nem hátrányos helyzetű település

Pusztaszentlászló egyike azon kevés településeknek Zala megyében, melyek nagyon komoly idegenforgalmi potenciállal rendelkeznek, s ezt részben képesek is kihasználni. A falu nevét az Aqua Barbara Termálfürdő révén ismerik elsősorban, de számos kultúrtörténeti, természeti érték kapcsán is érdeklődésre tarthat számot. Idegenforgalmi szempontból releváns vonzerők a településen: Aqua Barbara Termálstrand és Kemping: 2009. május 1-én adták át az Aqua Barbara Termálstandot és Kempinget Pusztaszentlászlón, amely 50 fokos kúthőmérsékletű, gyógyhatású termálvízre települt. A létesítmény 1,7 hektáron fekszik. A sportmedence 375 négyzetméteres, 27 fokos, a „Maci medence” 350 négyzetméteres, 35 fokos, a gyermekpancsoló 180 négyzetméteres, 32 fokos, a 3 db ülőmedence 27 négyzetméteres 40 fokos hőmérsékletű vízzel. A termálkút vize gyógyászati felhasználásra az alábbi kórképekben és állapotokban vélelmezhető: gyulladásos ízületi betegségek, gerinc és ízületi műtétek utókezelése, a csontritkulás minden formája, a gerinc- és ízületi sérülések utáni állapotok utókezelése. A szabadtéri strandon élményelemekkel, nyakzuhannyal, sportmedencével, gyermekpancsolóval, ülőmedencékkel, pihenő és napozó ágyakkal, büfészolgáltatásokkal szolgálják a családok kényelmét. A vendégeket az esti órákban is várják! Éjszakai fürdőzés minden pénteken és szombaton 20.30 órától 24.00 óráig fényjátékkal és a nyári éjszaka hangulatával. 11

A termálfürdőhöz 250 férőhelyes kemping is csatlakozik, mely 58 lakókocsi befogadására is alkalmas. Püspöky Gráczián 1848-as honvéd sírja és kúriája: A Válicka-pusztán található Püspöky-kúria mögött kialakított emlékhelyen található Püspöky Grácián sírja. Ő volt az, aki 1849. májusában a Buda várára először tűzte ki a magyar nemzeti lobogót a 47. honvéd gyalogezred zászlótartójaként. Építészeti szempontból a Püspöky kúria és a mellette lévő kápolna mindenképpen említést érdemel. Az épület (kúria) jelenleg magánkézben van, ezért látogathatósága nem megoldott.

Oszterhuber-kúria: Pusztaszentlászló központjában áll az Oszterhuber- kúria, mely ma nem is építészeti szempontból érdekes (többször, alaposan átépítették, ezért hajdani külleme jócskán megváltozott), hanem sokkal inkább kultúrtörténeti, helytörténeti szempontból. Deák Ferenc sógora, Oszterhuber József (nővére, Deák Klára férje) pusztaszentlászlói birtokán töltötte a nyarakat 1855 és 1870 között. A jogász végzettségű Oszterhuber József 1821. december 13-án vette feleségül Deák Klárát. 1833-ban építette fel pusztaszentlászlói kúriáját. Deák segített a berendezésében, több bútort vásárolt, 1843ban cserépkályhát épített a kúriába. Deák 1854-ben eladta kehidai birtokát, és 12

Budapestre költözött. Ettől kezdve a nyarakat, egészen annak haláláig sógoránál töltötte. Kedvelt pihenőhelye a kúria udvarán lévő négy hatalmas vadgesztenyefa volt, az alatti padon szokott pihenni. A kúria egy részében ma vegyesbolt, másik részében italbolt működik. Az egykori kúria délnyugati sarkában, ahol annak idején Deák Ferenc szobája volt, 2003-ban születésének 200. évfordulóján egy emlékszobát alakítottak ki, amelyben ki van állítva Deák Ferenc kedvelt kerti padjának rekonstrukciója is. Az egykori kúria falán az eredeti emléktábla 1993-ban készített rekonstruált másolata van elhelyezve. Deák Klára 1859. december 26-án halt meg. Oszterhuber (1868-tól Tarányi) József 1869. január 10-én hunyt el. Templomok, kápolnák: Pusztaszentlászlón egy római katolikus és egy evangélikus templom található, Válicka-pusztán pedig egy kápolna. Ezek az épületek érdekesek, de

összességében nem képviselnek építészeti szempontból olyan értéket, ami önmagában képes volna idegenforgalmat indukálni. Az evangélikus templom a tekintetben érdemel figyelmet, hogy onnan, illetve a mellette vezető hegyi útról nagyon szép kilátás nyílik a községre. Pusztaszentlászlói tavak: Pusztaszentlászlón - a Haladás Horgász Egyesület kezelésében - két halastó található, a 6 hektáros Felső-tó, és a kisebb 1 hektáros Alsó-tó. Az előbbi fákkal, bokrokkal, nádasokkal, gyönyörű környezettel övezve immár 34 éve áll a horgászok szolgálatában. Nyitott minden vendéghorgász számára, míg az Alsó-tón csak a helyi tagok horgászhatnak. A szabadidőpark és vendégház további kikapcsolódásra és szórakozásra biztosít lehetőséget. A tavak a település önkormányzatának tulajdonában vannak. A Felső-tó közvetlen szomszédságában található az Aqua Barbara Termálstrand, ami igen jó adottságnak számít idegenforgalmi szempontból. Szőlőhegy: A Pusztaszentlászlóhoz tartozó szőlőhegyek idegenforgalmi szempontból nagy lehetőségeket kínálnak. Részben azért, mert itt is számos olyan présházat találhatunk, 13

melyek építészeti szempontból értékkel bírnak. Borona, patics és vályogfalú épületek ezek, a népi építészet többnyire pusztuló emlékei. Másrészt a falutól É-ra emelkedő szőlőhegy, mely meredeken magasodik a település fölé, olyan kilátást kínál, ami kimondottan vonzó, csábító. Gyalogtúra útvonalak: Folytatva a korábbi gondolatot – nem véletlen, hogy érinti ezt a hegyhátat a zöld túra útvonala. Ez a túraútvonal azonban nem bír olyan jelentőséggel, mint a kék vagy a piros túra.

14

Dobri Jogállás: Község Járás: Lenti Kistáj: Mura . balparti sík Lakosságszám: 155 fő Terület: 7,89 km2 nem hátrányos helyzetű település

Szőlőhegy (népi építészeti emlékek): Dobriban első pillantásra nagyon kevés turisztikailag számottevő látványosságot, értéket tudunk számba venni, de ha alaposabban bejárjuk a települést, akkor rá kell jönnünk, hogy számos lehetőség kínálkozik a helyi idegenforgalom megteremtésére. E tekintetben a szőlőhegy az – Bende-hegy – ami mindenképpen említést érdemel. Itt országos védettséget élvező présházat találhatnánk – ha nem bontották volna le 2013-ban. Az épületből csupán a földpince rész maradt meg, de ez nem különösebben látványos. Meg kell említenünk a szép kilátást is, mely innen a Mura és a Kerka völgyére, illetve a Tenke-hegyre nyílik. Bunkerek: Dobriban található a környéken a legtöbb bunkernek nevezett hidegháborús építmény, mely az 1950-es években a Déli Védelmi Vonal néven létesült a NATO elleni védekezés érdekében. A falu belterületén, udvarokban, kertekben, de a temetőben is (a sírok között), a szőlőhegy lábánál, számtalan bunker sorakozik. Ezek mindegyike elhanyagolt állapotban van, de még így is (relatíve) sok látogató figyelmét keltette fel azóta, hogy a médiában a „Magyar Maginot Vonal”-ként aposztrofált védelmi rendszer híre felbukkant. Dobriban is megmaradtak a Bendehegy lábánál a hajdani futóárkok, melyek az itt található bunkereket kötötték össze. Ezek 15

viszonylag kis befektetéssel helyreállíthatóak volnának. Kerka: Dobri másik turisztikailag kihasználatlan, de nagy lehetőségekkel bíró értéke a Kerka. Különösen az ökoturizmus terén kínál lehetőséget, de részben a vízi és a horgász turizmus szempontjából is számításba jöhet. A Kerka folyó Szlovéniában, a Vendvidéki-dombságban ered, Bajánsenye térségében lép be Magyarország területére és Muraszemenye határában ömlik a Murába. A vízfolyás magyarországi szakaszának hossza 53,6 km. A többféle klimatikus hatás a kulcsa az itt élő növény- és állatfajok sokféleségének. A viszonylag gyors sodrású patakban 26 halfaj mellett nagy számban fordul elő a folyami rák, de megtalálható itt a vidra és a hód is. A lassúbb mozgású szakaszok és mellékágak dísze a tavirózsa és a vízitök. A Kerka-völgy értékes élőhelyei az árterek, medencék feltöltődési zónáiban lévő vízhez kötődő nedves rétek, legelők természetközeli növénytársulásai. A nedvesebb területeken a nem zsombékoló magassásréteket találhatjuk A Kerka-völgy egyik jellemző társulása a mészkerülő kékperjés vagy kiszáradó láprét. Az állományalkotó fajok az ősszel aranybarnára színeződő kékperjék (Molinia sp.) és a békaszittyó(Juncus effusus). Ezen üde, kiszáradó láprétek védett növénye a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), a kenyérbél cickafark (Achillae ptarmica). és a szibériai nőszirom (Iris sibirica). A mocsárrétek a természetes gyepekhez közelálló, fajgazdag, füvekből, sásokból, színes virágú kétszikűekből álló társulások. Tömegesen fordul elő ezeken a sédbúzás réteken a védett kockás kotuliliom (Fritillaria meleagnis), a kígyógyökerű keserűfű (Polygonum bistorta), a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a sárgaliliom (Hemerocallis lilio-asphodelus), a széleslevelű ujjaskosbor(Dactylorhiza majalis) , a mocsári kosbor( Orchis laxiflora), a kenyérbél cickafark (Achillae ptarmica). A kiszáradó láprétek rejtőzködő életmódot folytató védett hüllője a mérgező keresztes vipera (Vipera berus). A madarak közül a réteken a fokozattan védett haris (Crex crex) jelenléte kiemelkedő. Kápolna: A község egyetlen számottevő építészeti öröksége a műemléki oltalom alatt álló római katolikus kápolna és az előtte álló kőkereszt. Az 1837-ben épült kápolna szentélyének szélessége a hajóval egyező, félköríves záródású. Az épület idegenforgalmi szempontból – önmagában – nem képvisel jelentős vonzerőt.

16

Gyalogtúra útvonal: Dobrit érinti a Papp Simon Olajos Körút (piros jelzés), mely a vidék második legjelentősebb bakancsos turisztikai útvonala. „Az "Olajos Körút - Papp Simon útján"nevét Dr. Papp Simon geológusról kapta, aki a magyar szénhidrogén-bányászat egyik legkiválóbb képviselője volt. 1937-ben az ő irányítása mellett tárták fel hazánk első kőolajmezőjét Budafapuszta és Lispe határában, majd ő vezette a Lovászi határában folyó feltárási munkákat is. Ezek az események a vidék életét teljesen átformálták, hiszen a kőolajbányászat egy szempillantás alatt elsöpörte azt a mély szegénységet, melyben a helyiek évszázadokon át éltek. Ez az oka annak, hogy Dél-Zalában

dr. Papp Simon és az olajipar hőskorának itt dolgozó munkásainak neve oly becses még ma is! A kőolajbányászat átformálta az itt élők életét, de a táj szépségét nem csorbította számottevően, sőt új értékekkel gazdagította azt. Az erdők között megbúvó himbák (villanymotoros mélyszivattyúk) komótos bólogatása ma már ugyanúgy hozzátartozik a délzalai táj képéhez,mint a százados tölgy és bükkfák alkotta erdők, vagy a dombtetőket koszorúzó szőlőhegyek. Ez a túra a hajdani zalai olajvidék legszebb részeit tárja föl a természet szerelmesei számára, mintegy 89 km hosszúságban. Erdőkön, mezőkön, réteken, szőlőhegyeken át vezet a piros jelzés, miközben feltárulnak előttünk a táj természeti és ipartörténeti kincsei, értékei. Megcsodálhatjuk a Budafapusztai Arborétumot, Vétyem messze földön híres ősbükkösét, megmártózhatunk a bázakerettyei termálfürdő vizében, letekinthetünk a Maróci-szőlőhegyről a völgyben megbúvó meseszép kis falucskára, vagy gyönyörködhetünk a Mároki kápolnában, a Lovászi-hegyről szemünk elé táruló kilátásban… ezernyi, apró csoda vár ránk, melyek együttesen felejthetetlen élményt nyújtanak!”

17

Kerkateskánd Jogállás: Község Járás: Lenti Kistáj: Kerka - vidék Lakosságszám: 169 fő Terület: 8,94 km2 nem hátrányos helyzetű település

Kerkateskánd esetében nem beszélhetünk jelenleg még nagy volumenű idegenforgalomról, de arról igen, hogy van szándék arra, hogy ez ne így legyen a jövőben. Az elmúlt években ugyanis több idegenforgalmi fejlesztés megvalósult, illetve jelenleg megvalósulóban van. Ezek közül ki kell emelnünk az önkormányzat beruházását, melynek révén egy modern szálláshely kerül kialakításra a település központjában – a beruházás jelenleg még tart. Mindezekből érzékelhető, hogy Kerkateskándon összességében kedvezőek az adottságok a turizmus terén. Sok vonzerő ugyan nincs meg helyben, de elérhető közelségben található. Szőlőhegy: Kerkateskánd határában nagy kiterjedésű szőlőhegyek találhatók. Itt a vidékre általában jellemző dombháti elhelyezkedés helyett a présházak a dombhát lábánál

sorakoznak. A Teskándi-hegyen nagyon szép régi présházak egész sorát találhatjuk meg, melyek között néhány kimondottan látványos is akad. Mindenképpen el kell mondanunk, hogy DNY-Zala legszebb, legértékesebb boronaépületei közül többet itt találhatunk.

18

Kerkatekánd szőlőhegye a Zalai borvidék Muramenti körzetéhez tartozik, az itteni borok jó szívvel ajánlhatók a térségbe érkező turistáknak. Borturisztikai fejlesztésről azonban nem tudunk a településen. Kerka: A Kerkáról Dobri kapcsán már részletesen szóltunk, most csak annyit jegyeznénk meg, hogy Kerkateskánd határában található nedves rétek és maga a Kerka ártér is ökoturisztikai szempontból jól kihasználható, de a lehetőségekhez képest eddig ki nem aknázott terület. Viktória Lovasudvar: Kerkateskándon a falu határában lévő legelőkön lovakat és szarvasmarhákban gyönyörködhetünk, Ez a régen teljesen általános falusi kép, ma már valóban ritkaságszámba megy. Kerkateskándon működik a Viktória Lovasudvar, mely értelemszerűen a lovas turizmusban érintett. Itt lovas oktatás, póni lovaglás, sétakocsikázás, lovas túra szervezés, ló és díjlovas kiképzés folyik. Harangláb: A kisközség tótfalui részén áll egy nagyon szép fa harangláb, mely a falu egyik legfontosabb építészeti értéke. Ez egy négy törzsoszlopos, zárt szoknyás, magas tornyos, egy harangú harangláb, mely bádogborítással fedett. Gyalogtúra útvonal: Kerkateskándot is érinti a Papp Simon Olajos Körút (piros jelzés), melyről Dobri kapcsán már részletesen írtunk. Dél Zalai Erdőtáj Kerékpárút: Azonban Kerkateskándot nem csak bakancsos túraútvonal érinti, hanem kerékpáros is, mégpedig a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút. Ennek gerincúthálózata Lenti és Letenye között kanyarog, mintegy 80 km hosszúságban.

Ez a szakasz útbaigazító táblákkal kitáblázott, kis forgalmú közutakon, illetve kerékpárutakon halad. Komplex módon létrehozott, mert mögötte egy kerékpáros barát szolgáltatói hálózat is működik, mely révén a kerékpáros turisták szálláshoz, étkezéshez, 19

kerékpárkölcsönzéshez, javításhoz, alkatrészekhez juthatnak. A jelenlegi rendszer központja Szécsiszigeten található, pld. itt a Szapáry kastélyban lehet kerékpárokat bérelni, szervizcsomaghoz hozzájutni. A Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút GPS-es túraútvonalakkal is rendelkezik, melyeket hazánkban először térségünkben jelöltek ki. Ezek a túrák lényegében egész DNY-Zalát behálózzák. Kerkateskándon a túraútvonal ugyan áthalad, de azért túlzás volna azt mondani, hogy a helyi turizmus meghatározó ága a kerékpározás. A Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút GPS-es útvonalrendszere

Forrás: http://www.del-zalai-erdotaj.hu/terkep/turautvonalak.jpg

20

Lovászi Jogállás: Község Járás: Lenti Kistáj: Kerka - vidék Lakosságszám: 1242 fő Terület: 9,67 km2 nem hátrányos helyzetű település

Lovászi az alsó Kerka-völgy legmeghatározóbb települése. Neve elsősorban szénhidrogén bányászatáról volt ismert ország szerte, mely azonban mára már teljesen megszűnt. A település még ma is az 1950-es, 1960-as évek bányászati hőskorának számos jegyét viseli magán – intézményhálózata jórészt ekkor alapozódott meg. A Kerka völgye és a Tenke-hegy dombhátai teszik változatossá itt a tájat, ami idegenforgalmi szempontból sem lebecsülendő táji érték. Ha már itt tartunk, akkor kezdjük a Lovászi környéki idegenforgalmi vonzerők számbavételét a természeti értékekkel! Kerka: Lásd. Dobri leírását! A kevés ökoturisztikai fejlesztés egyikét – a Kankalin tanösvényt is itt találhatjuk meg. Ezzel kapcsolatban azonban el kell mondanunk, hogy a tanösvény néhány tájékoztató tábla sorozata, egy statikus információs elem, ami a lehetőségekhez képest – a projekt időszak elmúltával – nem kapcsolódik más turisztikai ágakhoz, vagy rendszerekhez. „A "Kankalin tanösvény" névadója a népnyelven sípoló virágnak nevezett sárga száratlan kankalin, amely gyakran színesíti a Lovászi környéki dűlőutak árokpartjait a tavaszi hónapokban. A tanösvény a kőolajipari múltjáról méltán híres Lovászit járja körbe, felkutatva annak nemcsak ipari, hanem természeti és építészeti értékeit is.” Bunkerek: Lovászi kőolaj bányászati múltjával áll kapcsolatban az itt található védelmi rendszer. Ezek az olajvidéket voltak hivatva védeni az ellenséges támadásokkal szemben. Lovásziban egy ritkaságszámba menő védelmi létesítményt is találhatunk, mégpedig egy hatalmas LÉGO pincét, mely a mai MOL telep alatt található. 21

Az óvóhelynek saját vízkútja, levegőztető berendezése volt, önálló generátor biztosította a villamos energia-ellátást. Szinte minden rendelkezésre állt itt, ami a huzamosabb rejtőzködéshez kellett, így toalett és fürdő is. Meglehetősen nagy mélységben helyezkedik el, az üregrendszer legmagasabb és legmélyebb pontja között körülbelül húsz méter a távolság. Van egy vázrajzunk is az objektumról, ez azonban nem teljes, térkép pedig érthető módon, nem készült. Az oldal-elágazásokkal, kacskaringós folyosókkal bonyolulttá tett pincerendszer mintegy ezer-ezerötszáz ember befogadására alkalmas. Az óvóhelyet 1950-ben kezdték el kibővíteni, a határmentén elkezdett Magyar Maginot erődvonallal egy időben. Tatabányáról hoztak bányászokat, és bánya technikával kezdték el kitermelni a földet. Lovászitól É-ra elterülő dombhátakon számos hidegháborús bunkert találhatunk, melyek viszonylag jó állapotban vészelték át az utóbbi évtizedeket. Ezek közül az egyik legnagyobb az ú.n. hétszobás bunker. Lovásziban ezek bemutatására már kialakítottak egy kisebb turistautat. Ennek kapcsán mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy nem csak a vasbeton építmények maradtak meg, hanem több helyütt a futóárkok is nyomon követhetők még.

Gyalogtúra útvonal: Papp Simon olajos körút (piros jelzés) – Lásd. a Dobrinál leírtakat! Itt most csak annyit jegyeznénk meg, hogy a túra É-i és D-i ága körbeveszi Lovászit, de a település belterületén nem halad át. Lovászi Strandfürdő: A Lovászi Strandfürdő helyi jelentőséggel bír, e tekintetben fontos eleme lehet a község idegenforgalmának. A fürdőben három medence található, egy pancsoló, egy tanmedence és egy úszómedence. Jelen pillanatban kiegészítő szolgáltatást nyújt, önállóan nem képes jelentős vendégforgalmat generálni – bár helyi funkciója alapján ez nem is várható el tőle. Szőlőhegy: A Lovászi határában elterülő szőlőhegyek elsősorban a Kerka völgyére való kilátás miatt érdekesek témánk szempontjából.

22

Szécsisziget Jogállás: Község Járás: Lenti Kistáj: Kerka - vidék Lakosságszám: 218 fő Terület: km2 nem hátrányos helyzetű település

Szécsisziget idegenforgalmi szempontból az egyik legfontosabb és az egyik legkedvezőbb adottságokkal rendelkező település. E falucska történelmi

településközpontjával önmagában is képes idegenforgalmat generálni, agy nem meglepő, hogy jelenleg is nagyon kedvelt kirándulóközpont.

23

Szécsiszigeten több értékes épület vészelte át a történelem viharait, így épített örökség tekintetében egyértelműen a legjelentősebb település nem csak vidékünkön, de Dél-Zalában is. Andrássy-Szapáry kastély: A Kossuth utca 27. számú telken magasodik a Szapáry család XVIII. században épített kastélya, amit a szécsiszigeti vár egy részének a felhasználásával építettek. A vár árkait XVII. századi leírás szerint földsánc vette körül, amit fapalánkok egészítettek ki. Ezek ma is nyomaikban felismerhetők. Azonban a vár árkait 1871ben a tiszttartó betömette, területét fásította. Az épület a magyar barokk kastélyok jellegzetességeit mutatja. Kialakítása egyszerűbb, mint a külföldieké, higgadtabb, mégis betölti reprezentatív szerepét. A kastély földesúri székhely voltánál fogva több volt egy egyszerű lakóhelynél. Birtokosának és családjának otthonaként gazdasági és birtokigazgatási központjaként, valamint nem utolsó sorban a földesúri hatalom reprezentálójaként szolgált. A szécsiszigeti kastély a régi vár helyén épült a maitól elérő formában, eredetileg U alakú volt, ami egy 1864-ben készült térképen látható. Az épület maga a Kerka völgyétől pár méterre kiemelkedő, részben mesterségesen kialakított dombon áll. Elmondások szerint berekfa cölöpöket használtak alapozáskor, melyeket égetéssel tartósítottak. 1968-ban a Kerkát új mederbe terelték. A gyorsabb lefolyás miatt a talajvízszint folyamatosan csökkent, a facölöpök korhadni kezdtek. Az épület mai állapotában L alakú, északkeleti-délnyugati tengelyű szárnya a lakószárny. Északkeleti oldalához magtár csatlakozok. A volt istállókat és a kapuépítményt, mely délkeleti oldalon csatlakozott a kastélyhoz, 1945 után lebontották. Különböző vizsgálatok kimutatták, hogy az épület legidősebb része a magtár. Az is kiderült, hogy a kastélyszárnynak csak a délnyugati fele volt egyemeletes a lépcsőkig, a többi része földszintes volt. A kastély egy emeletes, oldalfolyosós és teljes területén alápincézett. Főhomlokzata 10 tengelyes, melyet horizontális övpárkányok, vertikálisan pedig pilaszterek tagolnak. A földszintes ablakok egyenes ívűek, szalagkeretesek, az emeletiek díszesebbek, szintén szalagkeretesek, a szemöldöknél ekhinusz mintával és füzérrel, párkánnyal és tükrös ablakköténnyel. A kastély bolthajtásos pincéjében tárolták az uradalom borát. A pincében 145 akós hordók álltak, ezeket itt szerelték össze. A régi kapuzat alját rúdfával rakták ki, az udvar egyébként kaviccsal volt felszórva, közepén kút állt, körülötte orgonabokrok. A kastély közvetlen területe egy közel 0.7 hektáros kert, melyet félkör alakban a középkori várárok vesz körül. A kert maga elvadult, nehezen járható, de nagyon jó fekvésű és adottságú. A várárok kitisztításával a folyó holtágával összekötve kis tavat lehet kialakítani. A kastélyhoz tartozik még a holtág és a jelenlegi meder által bezárt háromszög alakú 7 hektáros terület. Kerttörténeti szempontból annyit jelent, hogy a kastély körül minimális területet foglalt el, a korra jellemző kialakítású kert, a park többi része gazdasági célokat szolgált. A második világháború idején már ligetek vették körül az 24

épületet, melyeknek legjellemzőbb fája a gyertyán volt. A környékbeliek szerint a kastély mellet a második világháború idején a Kerka és holtága mellet csónakház állt, amelyben ladikot tartottak. Ennek közelében gyertyánokkal körbeültetett pihenő asztalokkal, padokkal. Ezt hívták Ambrus-kertnek. Az épület külső oldalán kissé távolabb kerti lak állt, amit puszpánggal vettek körbe. A kastély a központja a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárútnak. Itt a kerékpáros turisták szálleshelyhez, ételhez és italhoz juthatnak, meg tudják javíttatni kerékpárjaikat, illetve kölcsönözni is tudnak. Bivalyrezervátum: A katély szomszédságában házi bivalyok legelésznek sok-sok kiránduló csodálatára. A házibivaly (Bos bubalus domesticus) őse az ázsiai vagy indiai vadbivaly (Bos bubalus arnee). Háziasítása kb. 6000 évvel ezelőtt történt. Magyarországra a VI. század közepén az avarok hozták be. Erdélyben és Szatmárban kis gazdaságokban, míg Somogy és Zala megyében a nagy gazdaságokban tenyésztették. A szarvasmarhánál igénytelenebb, de hidegre és melegre érzékeny állat. A vizet rendkívül kedveli. Mocsaras vidéken, a savanyú rossz minőségű legelőkön is jól tartható. Hatalmas erejű, szívós, igénytelen munkabíró állat. Általában lomha mozgású, lusta állatnak tartják, de aligha van kiszámíthatatlanabb, rosszindulatúbb és félelmetesebb háziállat a feldühödött bivalybikánál. Ha ingerlik, gyáva természete szilaj vadságba csap át; felbőszítve inkább letapossa ellenségét, semhogy felökleli. Hangja sajátságos szaggatott bégetés. Magyarországon az állomány 300-350 egyed, vagyis ma alig néhány tucatnyi állat őrzi a hajdani magyar bivalyállomány emlékét, melynek nagy része a Nemzeti Parkok kezelésében van. A szécsiszigeti bivalyrezervátumot a Kerka-mente Natúrpark Egyesület alapította 1999-ben. Célja a génmegőrzés, a bemutatás, a legelők természeti értékeinek és a tájképi értékeinek megőrzése. Szécsiszigeten a nem kívánatos beltenyészet elkerülésére két különböző tenyészetből való bivalycsorda lett telepítve, a továbbszaporodáshoz optimális nemi arány és az elöregedett példányok pótlása miatt. 2002 júliusában örvendetes esemény, hogy pár hét különbséggel egymás után világra jött három bivalyborjú. A Kerka holtága és a körülötte kialakult ingoványos terület megfelelő környezetet biztosít a bivalyoknak. Római katolikus templom: A község másik meghatározó műemlék épülete a római katolikus templom. Szapáry Péter építette 1750-60 között az egyhajós, gazdag szobordíszítésű barokk épületet. Homlokzati tornyán volutás kapu, felette Szapáry címer. Szentélyrácsa faragott kőfonatos, ajtaja kovácsoltvas, rokokó szószéke domborművel díszített. Freskóit Johannes Pöchl festette. Az 25

orgonát Anton Römer gráci mester 1763-ban, szép barokk kelyhét és úrmutatóját Szapáry József 1757-ben készíttette. Az elmúlt évben nyílt meg az oratóriumban az egyházi (kiállításon látható ünnepi miseruhák) és helytörténeti kiállítás, amely a felső teremben található. Itt hallgatta végig a miséket a kastély úri családja, külön a falu lakosságától. Kilátó: A falu fölé magasodó szőlőhegyen található a szécsiszigeti kilátó. Aki ide felkapaszkodik, az csodás kilátásban gyönyörködhet. A négy szintes kilátó legmagasabb emelete 12 méter magasan áll.

Kerka Vízimalom múzeum: Szécsisziget harmadik jelentős műemlék épülete a vízi malom. Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt 26

meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. Ennek sajátossága, hogy ipartörténeti kiállítás mellett szálláshelyként is működik az épület. Nagyon pozitív, hogy a kiállított tárgyak mindegyike kézbe vehető, megfogható – amit az ide látogatók nagyon szívesen meg is tesznek. Kerka: Lásd a Dobrinál leírtakat! – Szécsiszigeten egy térségi idegenforgalmi fejlesztés révén a Kerka közúti hídja mellett egy kis „csónakkikötő” került kiépítésre. A folyócskán azonban nagyon kis számú vízi túrázó fordul meg, ők is elsősorban a különlegesség kedvéért, mert a Kerka – különösen nyáron – nem mindig alkalmas erre a célra alacsony vízhozama miatt. Gyalogtúra útvonal: Papp Simon olajos körút (piros jelzés) – Lásd a Dobrinál leírtakat! Ezt csak annyival egészítenénk ki, hogy a már említett kilátó ennek a túraútvonalnak a látványelemei közé tartozik. Szőlőhegy: Bár a kilátó kapcsán már némiképp érintettük a Szécsisziget fölé magasodó szőlőhegyet, külön is érdemes szólni róla. Részint azért, mert az innen elénk táruló kilátás valóban csodálatos – magára a falura is és a tágabb környékre is, de azért is, mert ez is borvidéki terület. Szécsiszigeten többen foglalkoznak borászattal, szőlőtermesztéssel így nem meglepő, hogy kiváló borok is születnek itt. A községben – kuriózumként – a fentiekhez kapcsolódóan kádármester tevékenykedik.

27

Tormafölde Jogállás: Község Járás: Lenti Kistáj: Kerka - vidék Lakosságszám: 323 fő Terület: 18,86 km2 hátrányos helyzetű település

Tormaföldén az elmúlt években jelentős idegenforgalmi fejlesztések valósultak meg, ami miatt a település mára már – térségi szinten – jelentékeny idegenforgalommal büszkélkedhet. Az itteni vonzerők sokszínűek, egymáshoz jól kapcsolódóak és a településen belüli szereplők között hatékony együttműködés alakult ki. Vétyemi ősbükkös: A Vétyemi ősbükkös az országos erdőrezervátum program keretén belül kijelölt erdőrezervátumok egyike. A zalai természetes erdők, ezen belül, a Déldunántúli bükkösök (Vicio oroboidi-Fagetum Pócs & Borhidi 1960) reprezentánsa. A magterület egy része az erdészeti szakma kezdeményezésére már 1976 óta védett terület. Az erdőrezervátum a természetes vagy természetszerű erdei életközösség megóvását, a természetes ökológiai és evolúciós folyamatok szabad érvényesülését, és e folyamatok kutatását szolgáló erdőterület. Két részből áll: a magterületből és az azt körülvevő védőövezetből. A magterület teljes és végleges gazdasági korlátozás alatt áll. A védőövezetben természetközeli erdőgazdálkodás folytatható. Az erdőrezervátumok vizsgálata során összehasonlítható a természetes, érintetlenül hagyott erdő a kezelttel. Az erdőrezervátum területén a zalai flórajárásra jellemző dél-dunántúli bükkös erdőtársulás található. Hazánkban ez az erdőtípus a legalacsonyabb zonális bükkös. A 800 mm feletti éves csapadékösszeg többsége a vegetációs periódusban hullik (480 mm). A klíma kiegyenlített, csapadékos, szubatlantikus, de a flórán érződik a szubmediterrán hatás is. A mély termőrétegű, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a magas évi csapadék ideális termőhelyet biztosít az erdőtenyészet számára. Ilyen körülmények között nagyon stabil, fajban igen gazdag (magas biodiverzitású) erdők alakultak ki. Szép növekedésű, nagy produkciójú erdőállományok ezek. Uralkodó a bükk, az 28

elegyfák csak kisebb mértékben fordulnak elő. A koronaszint sűrűn záródott, a cserjeszint fejletlen, gyepszintje változóan záródott. Jellemző növénye a zalai bükköny (Vicia oroboides). Kerka: Lásd a Dobrinál leírtakat! – Ehhez csak annyit tennénk még hozzá, hogy Tormaföldén is létesült egy kis „kikötő” a Kerkán, ami a kajakok, gumicsónakok vízre helyezésének megkönnyítését szolgálja. A kerkai vízi turizmusról azonban el kell mondani, hogy ezen a területen jelentékeny fellendülés a Kerka e célra való hasznosíthatóságának korlátai miatt nem várható! Szőlőhegy, kilátó: Tormafölde határában több szőlőhegyet találhatunk, melyek több tekintetben is figyelemre tarthatnak számot témánk szempontjából. Legjobban és legkönnyebben a Szent János-hegy közelíthető meg. Itt egy 4 szintes kilátót találhatunk, ahonnan talán az egyik legszebb kilátás nyílik a környező vidékre, Muraközre, a Lentimedencére és természetesen a Kerka völgyére. Magán a szőlőhegyen (nem csak ezen, hanem a többin is) több építészeti szempontból értékes présházat találhatunk. Ezek közül néhány szépen felújított. Tormafölde a Zalai borvidék Muramenti körzetének része, az itteni dombhátakon többen igen komolyan foglalkoznak borturisztikával. Ennek alapvető infrastrukturális feltételei az utóbbi években alakultak ki (kóstoltató helyek) – korábban ilyenek egyáltalán nem voltak. Fügeültetvény: Itt, a Szent János hegyen egy igazi közép-európai különlegességet is találunk. A szőlők mellett fügeültetvényt pillanthatunk meg, méghozzá nem is akármekkorát. Ilyen méretű ültetvény Európában csak itt található. Gazdája a Fügeliget Kft. mely az utóbbi

években elsősorban LEADER forrásból jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre. 29

2014-re elkészült a fügefeldolgozó épülete a kilátó tőszomszédságában, mely már alkalmas agroturisztikai szolgáltató tevékenység – bemutatók, kóstolók-, lebonyolítására is. Jelenleg pedig egy szállásadásra alkalmas épület felújítását valósítja meg a kft. Gyalogtúra útvonal: Tormaföldét érinti a Papp Simon olajos körút (piros jelzés), melyhez erdei játszótér és pihenőhely kapcsolódik és a kilátó is elérhető közelségében magasodik. A piros túra Vétyem felé Centrálén keresztül vezet. Ez a kis településrész ipartörténeti szempontból érdekes. ugyanis itt egy az 1940-es években elkezdett, de soha be nem fejezett földgázra telepített villamos erőmű található. Jelenleg magánkézben van, körülményesen látogatható. Másik az útvonal által érintett ipartörténeti nevezetes hely Vétyempuszta, ahol a XIX. század második felében cseh mesterek irányításával üveghuta működött. Ez ma annyiban érdekes, hogy az eredetvédett göcseji körtepálinka esetében a forgalomba hozatal feltétele a vétyemi típusú üvegbe történő palackozás. Bunkerek: Akárcsak Dobriban vagy Lovásziban Tormaföldén is nagyon sok hidegháborús építmény – bunker – található. Ezek idegenforgalmilag jelen pillanatban nem hasznosítottak, de potenciálisan erre minden lehetőség rendelkezésre áll. Vadászat: A falut övező nagy kiterjedésű erdőségek, a Kerka ártere és az azt kísérő nedves rétek ideális életfeltételeket biztosítanak a vadállománynak. Tormafölde e tekintetben is jelentős település. Területe a Lovászi Olajbányász Vadásztársasághoz tartozik, e szervezet végez itt vadásztatást. A faluban a vadászturizmusnak jelentős hagyományai vannak – ehhez kisebb vállalkozások is kapcsolódnak.

30

Tornyiszentmiklós Jogállás: Község Járás: Lenti Kistáj: Mura – balparti sík Lakosságszám: 607 fő Terület: 18,52 km2 nem hátrányos helyzetű település

Tornyiszentmiklós az M70-es autóút utolsó (vagy első) települése magyar oldalon, ezután már Szlovénia következik. Hazánk EU-s csatlakozása előtt határátkelőhely működött is, ma a hajdani határállomás és határőrlaktanya épületei üresen állnak (!). Tornyiszentmiklós idegenforgalmi szempontból frekventált település lehetne, mivel faluképe valóban vonzó tudna lenni. Sajnos azonban a kistelepüléseket oly annyira jellemző problémák e települést is sújtják és hiába a gyönyörű barokk templom, a rendezett újfalui településrész, mégis a falu összességében inkább a problémákat, mint az értékeket tükrözi vissza. Vegyük számba, milyen vonzerők találhatóak itt! Szőlőhegy / Kilátó: Az újfalui

hegyen épült, magánkézben lévő kilátó, amely szabadon látogatható. Kiváló kilátás nyílik Muravidékre és a lendvai szőlőhegyekre. A kilátó alatt hidegháborús géppuskafészek található. Jó idő esetén nem csak a Horvát-Szlavón szigethegység vonulatait lehet megcsodálni, hanem a Pohorjét is, mely már a Keleti-Alpok része. Ide – mármint a szőlőhegyre - mindenképpen érdemes felkapaszkodni, mert hihetetlenül nagy a kontraszt a szőlőhegyek (és a falvak) állapota között a magyar-szlovén határ két oldalán. Mura erdő: Tornyiszentmiklós határában található a Mura-erdőnek nevezett Mura, Lendva ártér, mely a maga nemében unikális érték Magyarországon. Ártéri bükkös ugyanis hazánkban csak itt fordul elő, máshol sehol sem. Az erdő a trianoni határmegvonás miatt 31

nagyobbik részében ma már Szlovéniához tartozik, és területe is jóval kisebb a korábbinál –

főleg Kerkaszentkirály határában csökkent a területe, aminek az oka az volt, hogy itt a XIX. század második felében az Esterházyak uradalmat alakítottak kis (Margitmajor) és ekkor nagy kiterjedésű erdőterületeket szántóvá alakítottak. Muraerdő állat és növényvilága nagyon gazdag, ökoturisztikai szempontból kiváló, de alig használt érték. Vadászkastély szálláshely: Ahogy Lendvaújfaluból kiérünk és átmegyünk az M70-es autópálya felüljáróján, egyből Muraerdőt pillanthatjuk meg. Itt találunk egy értékes épületet – mely jelenleg szálláshelyként működik -, amit mindenképpen érdemes megtekinteni. A vendégház eredetileg vízi malomként épült és szolgált, később azonban Hohenzoller német herceg vadászkastélya volt. A település határában festői környezetben, az Ájás patak mentén helyezkedik el, tágas parkkal körülvéve. Elsősorban gyermektáborokat fogad, de különböző rendezvényeknek is otthont ad. Turisztikai marketingje szinte alig van, helyben is kevesen ismerik. 32

Római katolikus (Szent Miklós) templom: Az Esterházy család támogatásával 1770 – ben épült a Szent Miklós római katolikus templom a település főutcája mentén emelkedő dombon. Helyét nagy odafigyeléssel választották ki, mert uralja a tájat, egészen Vörcsöktől, Tormaföldéig a látóhatár legmeghatározóbb épülete. Egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom, nyugati homlokzata előtt, az előcsarnokot magába foglaló toronyépítménnyel, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély északi oldalához csatlakozó sekrestyével. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. 1774-ben a Johann Ignaz Cimbal által készített falképeket, 1897-ben ifj. Storno Ferenc restaurálta. A templom berendezése jellemzően 18. század végei. A templom homlokzata előtt: található egy kőkereszt korpusszal és Szűz Máriával. Ez, a kerkaszentmiklósi településrészen álló templom a térség építészeti örökségének egyik fajsúlyos eleme, turisztikai értéke számottevő – bár kihasználtsága nagyon kicsit Magtár: A helyi építészeti örökség másik jelentős értéke Lendvaújfaluban található. Ez egy uradalmi magtár, történetéről nem sokat tudunk. Az biztos, hogy hatalmas épület, mely azonban rossz állapotban van, gyakorlatilag funkció nélküli. Kerka: A falu a Kerka folyócska közelében fekszik, mely komoly természeti értéket képvisel. Részletesebb leírást a Kerkáról Dobri település ismertetésénél olvashatunk! Európa-tó (vagy más néven Carp Dream Lake): Tornyiszentmiklós határában (Lendvaújfalu), közvetlenül az M70-es autópálya mellett, a Muraerdő szomszédságában található az Európa-tó. Ez a magánkézben levő vízterület jelentős, intenzíven halasított horgászvíz. Elsősorban a bojlis pontyhorgászok Mekkája. Akkor jött létre, amikor az M70-es autópálya építésekor itt egy földbányát nyitottak. A tó partján magánberuházásként kisebb kiszolgáló épületek, bungalók épültek. Azt lehet mondani, hogy a legtudatosabb horgászturisztikai fejlesztés itt valósult meg a térségben, de az azért érzékelhető, hogy további előrelépés szükséges itt is a minőségibb szolgáltatások felé. Bunkerek: A szőlőhegyi kilátó kapcsán már megemlítettük a helyi bunkereket, melyek szintén a hidegháborús időszakban keletkeztek. Történetükről Dobri kapcsán már írtunk!

33

Bánokszentgyörgy Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Közép Zalai – dombság (Göcsej) Lakosságszám: 650 fő Terület: 32,54 km2 hátrányos helyzetű település

Bár a települések sorrendje nem tudatos, de az lehet mondani, hogy a Tornyiszentmiklós kapcsán általánosságban leírtak Bánokszentgyörgyre is találóak. A falu – mely a XIX. században néhány évig még járási székhely is volt (1854-58), ma sajnos nem a vonzóbb arcát mutatja. A Becsehely-baki út menti épületek még nem is sejtetik, hogy a szőlőhegy lábánál lévő településrész mennyire lepusztult állapotban van. Az is igaz, hogy Bánokszentgyörgy – bár népességszáma alapján ez meglepő, a lakóépületek építési ideje alapján a legrosszabb mutatókkal bíró térségi települések egyike. Ez (is) az oka annak, hogy Bánokszentgyörgy esetében idegenforgalomról jelen pillanatban alig beszélhetünk, jóllehet a falu adottságai e tekintetben több lehetőséget kínálnak. Róma katolikus (Szent György) templom: 1777-ben a korábbi fazsindelyes templom rossz állapota miatt, az Esterházy család kezdeményezésére kezdték építeni a jelenleg is álló templomot 1787-ben, a temetőt a községen kívül helyezték el. A templomban a padok egy része eredeti, késő barokk faragású, a szószék copf stílusú, a sekrestyeszekrény a rokokó stílus jegyeit őrzi. Az egy hajós, boltíves, harangtornyos, három oltáros templom 500 személy befogadására alkalmas. 34

Szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom, nyugati homlokzata előtt toronnyal, a hajó felett nyeregtetővel, a szentély felett félkúp tetővel, a hajó északi oldalához csatlakozó sekrestyével. Csehsüveg boltozatos hajó, szentély és sekrestye, a hajó bejárati oldalán karzat. A falképek 1910-ben készültek, majd 1981-ben újultak meg Klonfár János által. A templom a térség szakrális építészeti örökségének egyik nagyon jelentős eleme, idegenforgalmi szempontból is jelentős lehet – ma még nem az. Szőlőhegy / Széll - Kilátó: 2007-ben a Bánokszentgyörgyi - szőlőhegyre Széll József kezdeményezésére épített kilátó amellett, hogy megjelenésével páratlan látvány nyújt, azzal a céllal készült, hogy fellendítse a térségben a bakancsos turizmust. A mintegy 350 méter tengerszintfeletti magasságra épített kilátó 15 méter magas és kiváló kilátás nyílik a településre és annak környezetére. A jövőben további használati térelemek elhelyezését is tervezik padok, asztalok formájában.

A bánokszentgyörgyi hegyről kiváló kilátás nyílik a településre, az ide látogató turistáknak mindenképp érdemes felkeresni az itt álló kilátót is. A szőlőhegyen túrázva viszonylag épen fennmaradt, építészetileg is jelentős boronapincékkel is találkozhatunk. A középkori Szentmihály falu földvára: Az elpusztult Szentmihály falu földvárát Gönczi Ferenc említi, a szomszédos Szentliszló, illetve Várfölde községekkel kapcsolatban. Nováki Gyula 1982 júliusában mérte fel a vár területét, majd 1983-84-ben ásatást is végzett a kis földvárban. A középkori Szentmihály falu Bánokszentgyörgy határában, a falutól 3 km-re 35

északnyugatra feküdt. Legkönnyebb megközelíteni Várfölde község felől, a községtől északra tartó Szilágyi-patak völgyében. Ahol a patakot halastavakká duzzasztották, kell északkeleti irányba letérni a patak mentén húzódó földútról. Az úttól kb 200 m távolságban, a patakvölgy fölé emelkedő Szentmihályi-tető északkelet-délnyugat irányú nyúlványán találjuk a kis vár sáncait. Az árokkal körülvett területen két ovális alaprajzú kisebb dombot találunk, amelyek között a külső árok szintjénél magasabban egy mesterséges árok húzódik. Az északkeleti, nagyobbik plató átmérője 16x11 m, relatív magassága 4 m. A kisebbik, délnyugati várdomb platójának mérete 9x6 m, magassága 2 m. A nagyobbik domb nyugati oldala erősen bolygatott, ennek nagy részét az 1920-as években a szomszédos falu tanítója ásta ki kutatása során. Az árokkal körülvett terület teljes hossza 52 m, szélessége a kisebbik halomnál 21 m, a nagyobbiknál 30m. A kétrészes vár mindkét halma mesterséges feltöltéssel jött létre. A körítő árkon kívül az ásató régész más erődítés, vagy belső épület nyomát nem találta. Bár magát a falut az oklevelek 1379 és 1559 között többször említik, a feltárt házak leletei a 13. század végére keltezik a települést. Magáról a várról azonban egyszer sem emlékeznek meg az okiratok. A lendvai Bánffi család itteni birtoklásáról csak a 14. század végétől van adatunk, ezért a valószínűleg korábban, a 13. században emelt kettős motte építtetője ismeretlen. A vár inkább csak helytörténeti érdekesség, a földsáncok nyomain kívül nem igazán lehet ma már látni belőle semmit – ezért idegenforgalmi értéke korlátozott. Egyéb természeti értékek: Bánokszentgyörgy határában nagy kiterjedésű bükk és tölgyerdők terülnek el. Ezek a természetjárásra, gombászásra kiválóan alkalmasak. Felfestett turistaút nem érinti a települést. Erdei kisvasút: Bánokszentgyörgyöt a Csömödéri Erdei Kisvasút hálózata is érinti, azonban nem a turisztikailag hasznosított szakasza. Az itteni mellékágrendszer gyakorlatilag csak erdészeti célokat szolgál.

36

Bucsuta Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Közép – Zalai dombság (Göcsej) Lakosságszám: 227 fő Terület: 16,19 km2 hátrányos helyzetű település

Bucsuta egészen a közelmúltig zsáktelepülésként élte mindennapjait, míg nem megépült a falut Börzöncével összekötő aszfaltos út. Ez sorsfordító volt a falu életében, s reméljük, hogy a turizmus területén is fellendülést indukál majd. Bár a községben vannak és voltak ez irányú törekvések, de kevés kézzelfogható eredmény mutatható fel még.Bucsuta adottságai – a Válicka völgy településeihez mérten – kimondottan jók, csak ezeket hatékonyan ki is kellene aknázni. Hupola Pihenő: A helyi idegenforgalmi kezdeményezések sorából ki kell emelnünk a Hupola Pihenőt, mely valójában egy szálláshely. Itt nyaranta gyerek táborokat, kézműves foglalkozásokat tartanak Hagyományőrző Csoport: A helyi népdalkincs, a hagyományok, munkaszokások, népszokások összegyűjtését, felelevenítését a helyi népdalkör vállalta fel. Áldozatos munkájuk sok szép sikert hozott már eddig is számukra. Ez a kis közösség azonban nem csak a folklór területén nagyon tevékeny, hanem a helyi gasztronómiai hagyományok megőrzésén is. Szőlőhegy / Szent Lőrinc kápolna: Bucsuta szőlőhegye (részben) a Börzöncei-hegy, a falubelieknek itt vannak szőlőskertjeik. Ez a hely, ha lehet mondani, a legszebb dél-zalai szőlőhegyek egyike, ami a Börzöncével összekötő út miatt ma már könnyen meg is közelíthető. 37

A szőlőhegyen számos építészeti értéket találhatunk . Viszonylag sok, jó és kevésbé jó állapotú régi présház sorakozik a dombháton. A legnagyobb érték azonban kétségkívül a hegyi kápolna, mely az igazat megvallva már a börzöncei határban fekszik. A két falu lakosai (Bucsuta és Börzönce) által gondozott kápolnától valóban csodás kilátás nyílik Kanizsa irányába (szép, tiszta időben akár a Badacsonyig is ellátni), illetve a göcseji dombok felé.

Maga a kápolna 1801-ben épült Szent Lőrinc tiszteletére. Környezete rendkívül megragadó – százados tölgyfákkal szegélyezett tisztáson áll, mellette kis tóka található. Erdei kisvasút: Bucsutát is érinti a Csömödéri Erdei Kisvasút vonalrendszere, azonban csak egy erdészeti célokra használt mellékvonal által. Jelenleg a kisvasútnak itt idegenforgalmi funkciója egyáltalán nincs.

38

Oltárc Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Közép Zalai – dombság (Göcsej) Lakosságszám: 283 fő Terület: 29,53 km2 hátrányos helyzetű település

Bucsutához hasonlóan Oltárc is nagyon szép fekvésű, természeti szépségekben és értékekben bővelkedő település. Sajnos a falukép itt is olyan, ami nem igazán teszi vonzóvá a települést. Nevét vadászháza révén vadászberkekben jól ismerik, jelenleg turisztikai szempontból ez a legfontosabb húzóereje. Márki-rét: A környék egyik legvonzóbb kirándulóhelye a Márkirét, mely az oltráci vadászháztól majd két kilométeren keresztül nyúlik el a Várdomb aljáig, egyik oldalán a sárga turistaút, a másik oldalon pedig a kisvasút vágányai által szegélyezve. Vadászház: Oltárc határának döntő része erdő, melyek többségében a Zalaerdő Zrt. kezelésében vannak, állami tulajdonban állnak. Ezek az erdők élővilágukat tekintve nagyon értékesek, a helyi gímszarva populáció pedig (ide értve Dél-Zala egészét) nyugodtan mondhatjuk, hogy világhírű. A vadászturizmusban rejlő potenciál kiaknázása a Zalaerdő Zrt. gazdasági érdeke, ezért nem meglepő, hogy itt vadászház létesült. A Bánokszentgyörgyi Erdészet egyik vadászháza Oltárc községen túl, az erdő szélén, tágas rétre nézve, festői környezetben áll. A kétszintes ház 1987-ben épült, 12 fő kényelmes elszállásolására alkalmas.

39

Várdomb: Dél-Zala legmagasabb pontja. A domb tetején található egy kb. 900 m hosszú ovális alakú földvár, melyet valószínűleg az őskorban építettek. Turisztikai szempontból azonban nincs önmagában komoly idegenforgalmat generáló ereje. Erdei kisvasút: Oltárcra a kisvasút egy mellékága fut, melyet az üzemeltető Zalaerdő Zrt. jelenleg csak erdészeti célra használ. Idegenforgalmi szempontból a kisvasút oltárci szakasza kiaknázatlan.

40

Pusztamagyaród Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Közép Zalai – dombság (Göcsej) Lakosságszám: 576 fő Terület: 16,03 km2 hátrányos helyzetű település

Pusztamagyaród az Alsó-Válicka völgyének egyik legjelentősebb települése. Turisztikai vonzerőkben nem különösebben gazdag, pontosabban kevés ezek közül a karakteres attrakció. Nézzük, mit találhatunk itt! Római katolikus templom: A korábbi templom helyén 1782-ben kezdték meg építését, de teljesen csak 1830-ban készült el. 1939-ben és 1964ben helyreállították. A barokk stílusú templom idegenforgalmi szempontból – önmagában – nem képvisel jelentős vonzerőt. A templom épülete felújításra szorul, e nélkül nem tudja betölteni településkép formáló funkcióját, pedig a fekvése erre mindenképpen alkalmassá teszi. Szőlőhegy: A település szőlőhegyéről remek kilátás nyílik a falura. A többi DélZalában található szőlőhegyhez hasonlóan itt is találhatunk népi építészeti emlékeket régi boronapincék formájában.

41

Szentliszló Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Közép Zalai – dombság (Göcsej) Lakosságszám: 281 fő Terület: 6,89 km2 hátrányos helyzetű település

Szentliszó település ismereteink szerint nem rendelkezik számottevő turisztikai vonzerővel, ami persze nem azt jelenti, hogy ne lenne keresnivalója a turizmus terén. Környezetében ugyanis – más településeknél – számos jelentős vonzerő található. A község kapcsán utalnunk kell a vidék gazdag monda és legenda kincsére, valamint arra a tényre, hogy ezek egy tekintélyes része a török korig nyúlik vissza. A helybéli történet nagyon tömören így szól: 1649-ben a pünkösdi zalaegerszegi vásárt kirabolni akaró törököket itt érték utol és szorították a mocsárba a magyarok. Azóta neveztetik az itteni forrást Büdöskút néven. Mindezt azért tartottuk fontosnak elmondani, hogy jelezzük azt, hogy a HACS területének településein olyan monda és legenda kincs van, melyből viszonylag kis befektetéssel is lehet turisztikailag hasznosítható elemeket kiragadni.

42

Várfölde Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Közép Zalai – dombság (Göcsej) Lakosságszám: 191 fő Terület: 14,87 km2 hátrányos helyzetű település

Várfölde erdőkkel övezett zsáktelepülés az Alsó-Válicka völgyében. Szép fekvésű falucska, melyben még a második világháború előtti épületek határozzák meg a faluképet. Ez az oka annak, hogy a községben még számos építészeti szempontból értékes lakó- és gazdasági épületet találunk. Jelentékeny várföldei idegenforgalomról nem beszélhetünk, jóllehet ennek adottságai megvolnának! Vonzerőit az alábbiakban határozhatjuk meg: Erdei kisvasút: Várföldére a kisvasút egy mellékága fut, melyet az üzemeltető Zalaerdő Zrt. jelenleg csak erdészeti célra használ. Idegenforgalmi szempontból a kisvasút várföldei szakasza kiaknázatlan. Szabadidőpark: A falu központjában lévő szabadidőparkban horgásztó, focipálya, játszótér és emlékpark található. Ez elsősorban helyi igényeket szolgál ki, de idegenforgalmi szempontból is hasznosítható lehet.

43

Bázakerettye Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Egerszeg – Letenyei dombság Lakosságszám: 861 fő Terület: 8,03 km2 nem hátrányos helyzetű település

Térségünk idegenforgalmilag legmeghatározóbb települése kétséget kizárólag Bázakerettye – legalábbis a KSH statisztikai adtainak tükrében ez nyugodt szívvel állítható. Az biztos, hogy e község esetében az idegenforgalom a helyi gazdaságon belül jelentős súlyt képvisel, hiszen több vállalkozás épült már rá. Bázakerettyén viszonylag sok, a különböző igényekhez igazodó szálláshely működik és két étterem is üzemel itt. Az egész helyi turizmus alappillére a termálstrand, ez generálja a forgalom döntő részét. Fontos kiemelnünk a csatlakozó turisztikai vonzerők közül a kisvasutat és a túraútvonalakat is. Bázakerettye és a környező települések (Kiscsehi, Lispeszentadorján, Kistolmács) idegenforgalmi attrakciói a kis távolságok miatt szinte egynek tekinthetők, ami tovább erősíti e községek turisztikai pozícióit. Nézzük sorban, melyek a legfontosabb vonzerők! Erdei kisvasút: Bázakerettyén az erdei kisvasútnak két megállóhelye is van, az 1940-es években kezdetben a kőolajszállítás is ezen történt. Ma elsősorban idegenforgalmi és erdészeti célokat szolgál. Részleteket a kisvasútról lásd Szentpéterfölde leírásánál! Termálfürdő: A bázakerettyei termálfürdő szezonális nyitva tartással 44

várja vendégeit. A termálfürdő két meleg vizes élménymedencével, pezsgőfürdővel illetve egy hideg vizes medencével rendelkezik. A jelenlegi hideg vizes medence elődje 1938-ban épült a Déryné Művelődési Házzal egy időben, amit a kezdetektől a helyiek strandként használtak. Az úszómedence 33 x 15 méteres, feszített víztükrű, és vízforgatóval ellátott. Legkisebb mélysége 1,63 méter, amely folyamatosan 2,05 méterig mélyül. A termál medencéket 2002 május végén adtak át. A kör alakú 58 m3-es ülőmedence, hőmérséklete 36 fok, a szív alakú 104 m3es élménymedence, hőmérséklete 30 fok. A pezsgőfürdő hőmérséklete 36 fok. A fürdőhöz kis kiszolgálóblokkok csatlakoznak, melyek a vendéglátás igényeit vannak hivatva kielégíteni. Bázakerettyén egy-egy forró nyári hétvégén 2-3 ezer ember is Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra: Bázakerettye az egyik kitüntetett állomása a Kék Túrának, mely Kistolmács, illetve Lispeszentadorján irányából tart ide. A túraútvonal mellett erdei játszótér épült az elmúlt években. A község elsősorban ipartörténeti szerepe, illetve a szép természeti környezet miatt lett e nemzetközi bakancsos túraútvonal állomása - akkor még senki nem gondolt arra, hogy valaha termálfürdő fog működni a faluban. Bázakerettye kirándulóhely mivoltát igazolja az is, hogy a faluban számos szálláshely működik - köztük olcsó, turistaszálló is A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túráról részletesebben Szentpéterfölde község leírásánál olvashatunk! Gyalogtúra útvonal - Papp Simon Olajos Körút (piros jelzés) - kilátó: Bár ahogy a neve is mutatja körútról beszélünk, mégis egyik központjának egyértelműen Bázakerettye tekinthető. Közvetlenül az útvonal Nagy-hegyen futó szakasza mellé épült fel az a 4 szintes fa 45

kilátó, melyről feltárul a völgyben megbúvó Kerettye és átellenben feltűnnek Báza szőlőskertjei. Szőlőhegy: Bázakerettye két hajdan önálló település egyesítéséből született - Báza és Kerettye volt e két falucska. Kis, szegény Göcsej peremi települések voltak ezek akkor még. Az olajipar volt az, ami gyökereiben átformálta a hajdani világot. Az itt élőknek településenként meg volt a maguk szőlőhegye ott művelték szőlőskertjeiket. Érdekes, hogy a Bázai-hegyen a helyieken kívül a bánokszentgyörgyiek és a felsőborsfaiak közül is sokan rendelkeztek birtokkal, így ez a szőlőhegy több hegyhátra oszlott nagyobb kiterjedése miatt. Ma elsősorban a szép kilátás miatt, illetve a régi, jelentős építészeti értéket jelentő présházak miatt érdemes ellátogatni ide. Viszonylag sok ilyen épületet lelhetünk még fel Bázakerettye határában. Dél-zalai Erdőtáj Kerékpárút: Bázakerettyét is érintik a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút gerinc és GPS-es útvonalai. Ezekről bővebben Kerkateskánd leírásánál olvashatunk! Ipartörténeti érdekességek, vonzerők / bunkerek: Bázakerettye a magyar kőolajbányászat egyik bölcsője, e tekintetben számtalan érdekességet kínál. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a településen nincs egy olyan kiállítás, mely e szerepet bemutatná, népszerűsítené. A kőolaj-kitermelést megindító MAORT gyakorlatilag átrajzolta a község településképét. Az amerikai szakemberek hozták magukkal saját munkakultúrájukat és ezt kívánták átültetni magyar viszonyok közé. Komfortos mérnöklakásokat építettek mégpedig göcseji - tájba illő - stílusban, ez a ma camp-nek nevezett településrészen található. Camp sajátos hangulatú, kimondottan szép része Bázakerettyének, mely helyi védelem alatt is áll. A kőolaj bányászati központok védelme érdekében már a II. világháború alatt, majd pedig az 1950-es években is számos védelmi célú létesítményt – bunkert – emeltek Bázakerettyén. Ezek idegenforgalmi szempontból nem vagy csak minimális mértékben hasznosítottak – elképzelés pedig van rájuk!

46

Csörnyeföld Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Mura – balparti sík Lakosságszám: 420 fő Terület: 21,25 km2 hátrányos helyzetű település

Csörnyeföld nevéről elsőként Bussay doktor és vele együtt a bor, a borturizmus jut ma már eszünkbe legelőször. Kétség kívül ez a település legfontosabb idegenforgalmi vonzereje. Persze azért van még több olyan terület is ahol jó lehetőségek kínálkoznak a fejlesztésre az idegenforgalmon belül. Gyalogtúra útvonal: Csörnyefölde határának nagy része erdő, mely egészen Vétyemig nyúlik fel és vele alkot kompakt egészet. A Kiscsehit Tormaföldével összekötő erdei feltáró út – melynek kezelője és gazdája a Zalaerdő Zrt. – Csörnyefölde határának északi részét is érinti – mely egyben a Papp Simon Olajos Körút nyomvonala is. A Papp Simon Olajos Körútról (piros jelzés) részletesebb információkat Dobri leírásánál találhatunk! Kilátó: A hajdan önálló település Vörcsök határában emelkedik a Vörcsöki-hegy, ahol elsősorban kerkaszentkirályi gazdáknak vannak szőlőskertjeik. A hegyen egy 4 szintes kilátó épült az elmúlt években, ahonnan valóban gyönyörű kilátás nyílik a Mura völgyére, a Muraközre. Szőlőhegyek / borturizmus / gazstronómia: Csörnyeföld határában több szőlőhegyet is találhatunk. Ezek mindegyike tájképi szempontból kiemelkedő érték – elsősorban a csodálatos kilátás miatt. A hegyhátakra azonban nem csak e miatt érdemes felkapaszkodni, hanem a régi présházak miatt is, melyek még viszonylag nagy számban lelhetők fel. 47

Csörnyeföld fontos borturisztikai központ. Nevét elsősorban dr. Bussay László rajzolta fel hazánk és a világ bor térképére, az ő érdemei elévülhetetlenek ezen a téren. Hatására több jelentősebb termelő is bekapcsolódott a borturizmusba, így ma már a Bussay pincén kívül találunk itt még több más színvonalas kóstoltató helyet – pld. Simon pince, Pál-pince. A gasztronómiai értékeket a Borovics vendégház képviseli, ahol gyakorlatilag egy bemutató gazdaság is kiépült a közelmúltban. Vörcsöki kápolna: A szőlőhegyek présházain kívül egyetlen jelentősebb építészeti érték említhető, mégpedig a vörcsöki kápolna. Sajnos ez az épület nincs a legjobb állapotban, pedig képes volna karaktert adni nem csak magának Vörcsökpusztának, hanem Csörnyeföldnek is. Ez az oka, hogy jelen pillanatban idegenforgalmi értéke nem érzékelhető.

Soós Lajos fafaragó munkáinak állandó kiállítása: Csörnyeföldön élt és dolgozott Soós Lajos, akit az utolsó pásztorfaragóként tartanak nyílván Zala megyében. AZ ő munkáinak töredékét lehet megtekinteni a csörnyeföldi kultúrházban. Ezek a darabok nagyon szépek, és valóban érdekesek is, de a teljes anyag a szétszóródott, így a faluban lévő néhány tárgy turisztikai szempontból nem jelent önmagában jelentékeny vonzerőt.

48

Kerkaszentkirály Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Mura – balparti sík Lakosságszám: 228 fő Terület: 8,11 km2 nem hátrányos helyzetű település

Kerkaszentkirály azon települések egyike, ahol az idegenforgalom terén az elmúlt években látványos fejlődés ment végbe. A folyamat a régi molnárház felújításával kezdődött, azzal, hogy kialakításra került egy kis, de annál színvonalasabb szálláshely. Ma a falu elsősorban vízi turisztikai szerepe miatt jelentős, de ezen kívül számos idegenforgalmi ág által érintett! Vizitúrák: Kerkaszentkirályon a kerkai és murai vízi turizmus fejlesztése érdekében a közelmúltban rafting bázis került kialakításra vizesblokkal és csónaktárolóval. A elyi önkormányzat és a Kerkamenti Települések Szövetsége szervezi a raftingtúrákat, gyakorlatilag az ehhez szükséges teljes engedélyeztetést felvállalva.

49

Pályázati támogatásból – „Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén” projekt – vízitúra vezető képzés is megvalósult, így jelen pillanatban Kerkaszentkirályon több képzett fiatal van, akik szakszerűen és biztonságosan le tudnak vezetni egy-egy csoportot a Murán. A murai rafting látványosan fejlődik, a nyári hétvégéken – kedvező időjárás esetén – szinte folyamatosan csoportok indulnak innen. Köszönhető ez annak is, hogy Kerkaszentkirályon a túrázáshoz szükséges alapinfrastruktúrán és eszközökön túl biztosított itt a transzfer, a szállás és az étkezés is. A faluban a Kerka mentén tanösvény került kialakításra, mely a folyó (Kerka és Mura) élővilágát, illetve a község múltját, gazdálkodását van hivatva bemutatni. Ez a tanösvény az egyike a térség valóban funkcionális ilyen jellegű létesítményeinek, mivel a szálláshely miatt, a kiránduló csoportok okán, folyamatosan használt, bejárt. Kerka és Lendva: A falu a Kerka mellett fekszik, közel a Murához. Határában ömlik a Kerkába a Lendva folyócska, mely a szlovén-magyar határon folyik. Ez utóbbi egyértelműen csatorna jellegű a korábbi folyószabályozások miatt. Mindkét folyó kiváló horgászvíz, környezetük pedig értékes vizes élőhely. A Kerka folyóról részletesebb információkat Dobri község leírásánál már olvashattunk! Gyalogtúra útvonalak: A Vasfüggöny túraútvonal a közelmúltban került kialakításra – pontosabban felfestésre. Ennek idegenforgalmi hatása jelen pillanatban gyakorlatilag nem érzékelhető! A Papp Simon Olajos Körút Vörcsöki-hegyet érintő szakaszának egy kis része éppen a kerkaszentkirályi-csörnyeföldi községhatárt követi, így ennek révén is érdekelt a település a bakancsos turizmusban. Horgásztó: Kerkaszentkirály központjában, a kis kápolna mellett egy Kerka holtágból horgásztó került kialakításra. Ez a tó intenzíven halasított, ezért jelentős és népszerű horgászvíz. Partján évről-évre különféle rendezvények valósulnak meg, telente például a gyerekeknek korcsolyapályát alakítanak ki. Természetház: A faluban hajdan uradalmi malom állt, mely a Kerka vízére épült. Ezt vásárolta meg Hosszú Károly a XX- század elején, aki modernizálta és bővítette azt. Ekkor már elkülönült épületben működött a malom és a molnárház, mely raktárhelyiségekből, a tulajdonos lakásából állt. Sajnos ezek közül a malom már nincs meg, ezt valamikor az 1960-as években lebontották, csupán a hajdani zsiliprendszer őrzi az emlékét. A molnárház azonban megmaradt, ebből alakította ki az önkormányzat az épület felújításával a Természetházat. 50

Ez az épület a helyi idegenforgalom centruma. Azt már említettük, hogy szálláshely működik benne, de arról még nem szóltunk, hogy különféle kiállítások (képzőművészeti, helytörténeti stb.) otthona is. Nagyságánál fogva alkalmas nagyobb konferenciák, rendezvények lebonyolítására is. „Hosszú Károly és Ratalics Margit 1912-ben kötöttek házasságot és 1913-ban bérbe vették az Esterházy hitbizománytól a kerkaszentkirályi malmot. Ekkor ez egy régi típusú 3 kerekű vízimalom volt. Beköltöztek a ház(Spitzer ház) temető felőli részébe. A másik szárnyban erdész lak(Irig Vilmos főerdész lakta), iskola és bolt helyezkedett el. Itt született 4 gyermekük, Károly(1913), Julianna(1914), Margit(1916) és Anna(1919). Később, 1921-ben megvásárolták az objektumot és egyben kötelezték magukat, hogy, ha új iskola épül, a felmerülő pótadókat fizetik. Ezután került sor a malom, a vízművek és a ház átépítésére (1925-26). A 30-as évek elején egy korszerű malom állt a régi helyén. A villanyvilágítást 193738-ban dinamó beépítésével oldották meg. A malomban főmolnárt és segédeket alkalmazott. Tevékenyen részt vett a falu életében (iskola építés), az iskolaszék elnöke volt. Hosszú Károly tevékenységének 1938-ban kezdődő betegsége, operációja, majd 1941-ben halála vetett véget. Halála után sógora bérelte a malmot az özvegyétől 1946-ig. Gyermekei, Anna kivételével elkerültek a faluból, férjhez mentek, megnősültek. Háború alatt, a front közeledtével a ház pincéjébe kényszerültek a falu lakosaival együtt, sőt el is kellett menekülniük Nagykanizsára. Hazatérve a malmot, házat kifosztva találták. A háború után Anna és édesanyja lassanként újraindították a malmot, pótolták a felszereléseket, amelyek eltűntek. Később férje is részt vett szakmailag a malom üzemeltetésében, majd ő vezette. Így működött az államosításig (1951). Ekkor egy vállalatvezetőt neveztek ki a malomba és így üzemelt tovább. A családnak pedig értésére adta a járási párttitkár, hogy jobb, ha elmennek. Ezután csupán látogatóba járt egy-egy családtag a faluba.” Örökség Pont: Éppen most áll átadás előtt a tóparton álló tűzoltószertár átalakításával megszületett Örökség Pont, melyben egy kisebb állandó kiállítás mutatja be a térség épített örökségén belül a gazdasági épületeket fotók, modellek, különféle kiállítási tárgyak által.

51

Kiscsehi Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Egerszeg – Letenyei dombság Lakosságszám: 170 fő Terület: 11,43 km2 hátrányos helyzetű település

Kiscsehi idegenforgalmi vonzerejét elsősorban természeti értékeiben kereshetjük. Különösen Budafapuszta neve az, mely Zala megye egészében ismert. A helyi idegenforgalom döntő része is ide koncentrálódik. Budafapusztai arborétum / Kék kereszt túraútvonal: Kiscsehi község közigazgatási területéhez tartozik Budafapuszta, ahol ma már az állandó aklosságot csupán néhány fő képviseli. Budafapuszta országos hírű település, egyik jelentős vonzereje az itt található arborétum jelenti. „A 46 hektáros arborétum Kistolmácstól, Kiscsehitől és Bázakerettyétől egyaránt kb. 3 km-re található. Bázakerettyétől és a kiscsehi elágazástól aszfaltúton, Kistolmács felől kijelölt

turistaúton közelíthető meg. A budafapusztai arborétum területét alkotó erdők 1945-ig a Zichy család birtokai voltak. 1926-ban épült a vadászkastély, amelyet leginkább ősszel, 52

szarvasbőgés idején használtak a családtagok és vendégeik. A vadászkastély körül kis parkot és tavat alakítottak ki. 1945-ben az uradalmat államosították, és a Dél-zalai Állami Erdőgazdaság kezelésébe került. Az arborétum kialakítása 1954-ben kezdődött meg egyrészt közjóléti célból, másrészt azért, hogy vizsgálják az idegen vidékekről származó fafajok termesztési lehetőségeit a hazai termőhelyi körülmények között. A régi kastélyparkhoz kapcsolódva újat alakítottak ki, a meglévő kis tavat felújították és a Pajtafai-völgyben új víztározó épült. Az arborétum területének nagyobbik részét az egzóta fafajok állományszerű telepítései alkotják, melyek egyediségükkel Európán belül is ritkaságszámba mennek. A parkban 132-féle tűlevelű és 88-féle lomblevelű fát ültetettek el. A leglátványosabbak a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők, valamint a május elején nyíló havasszépék. Sajnos a 2000-től 2004-ig tartó aszályos időjárás következtében az arborétum magvát képező – a megyében a legidősebbek között számon tartott – lucfenyvesben folyamatos szúkárosítás lépett fel, amely az egészséges fák tömeges pusztulását okozta. 2004 szeptemberéig mintegy 10 hektáron pusztult el az arborétum faállománya. Az elpusztult fák helyére a szúkűrnak ellenálló fákat, cserjéket ültettek, szukcessziós kísérleti parcellát hoztak létre, valamint a Zalaerdő Zrt. dolgozói millenniumi emlékfásítás alkalmával pótolták a fákat. A kis facsemetéknek azonban hosszú idő kell a növekedéshez! A tervezett végső látványban csak évtizedek múlva gyönyörködhetünk. A Zalaerdő Zrt. az utóbbi években felújíttatta a vadászházat, új kilátót emelt, játszóteret hozott létre, valamint tűzrakóhelyek, szobrok, emlékhelyek, is épültek az arborétumban.

53

Makk-Kaland elnevezésű játszóterünkkel a családoknak és az óvodai, iskolai csoportoknak szerettünk volna kedvezni. A kalandmászóka-rendszer minden eleme akácból, egyedi fafaragásokkal készült. Elemei között egyebek mellett Makk-torony játszóvár, kaland mászóka és egyensúlyozó pályarendszer, rugós cincér, makk csúszdatorony és mászófal, makk kötéltorony, pókhálócső és hintaágyas ringó várja a gyerekeket. A játszóteret a kapolcsi Ilona-Malom Műhely Bt. munkatársa, Takács Edvárd tervezte, ő és kolléganője, Pikó Viola közösen nyerték el az „Év tájépítésze” közönségdíját 2014-ben.” Az arborétum vonzerejénél fogva jelentős idegenforgalmi attrakció, különösen tavasszal az azáleák virágzásakor. Ez az oka annak, hogy a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túrával egy Kék Kereszt jelzésű „szárnyvonal” köti össze. Budafapuszta ipartörténeti értékei: Budafapuszta neve a magyar ipartörténetbe 1937-tel íródott be eltörölhetetlenül, amikor itt dr. Papp Simon irányításával feltárták a később Budafapusztai-szénhidrogénmezőnek nevezett kőolaj- és földgáz bázist. Ennek emlékét egy hatalmas kőtömb és egy emléktábla őrzi az arborétumban. Innen nem messze, valamikor az 1910-es évek magasságában pedig több kisebb lignitbánya is működött, melynek nyomait (a csillék sínjeit ma is fel lehet lelni az erdőben. Szőlőhegy: Kiscsehi fölé a Tekints-hegy magasodik, és ahogy ezt nevéből is sejthetjük, valóban érdemes innen körbetekinteni a kilátás végett. E szőlőhegyen is találhatunk még néhány a tradicionális népi építészetet őrző présházat. Dél-zalai Erdőtáj Kerékpárút és Vétyem: A Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút gerincútvonala Budafapusztát érintve fut Vétyem felé, így jelentős szakaszon Kiscsehi határában halad. A kerékpárútról részletesebb elírást Kerkateskándnál olvashatunk! Vidramegfigyelő / turistaszálló: A település a „Vizek hátán, Dombok ölén, bunkerek mélyén” térségi turisztikai fejlesztésébe egy vidramegfigyelő építésével kapcsolódott be. A község Lispeszentadorján felőli részén egy kis halastó épült néhány évvel ezelőtt, ennek partján áll a fenti létesítmény. AA domboldalon létesült magángazdaságban – ritkaságszámba menően – legeltető állattartás folyik (szarvasmarha). A vidra (Lutra lutra) tudományos neve a természetet kedvelők között szép emlékeket idéz. Ezt Fekete Istvánnak, a Lutra című regény szerzőjének köszönhetjük. Szerencsére 54

Európa sok más vidékétől eltérően Magyarországon nem csak az irodalomban, hanem a természetben is találkozhatunk vidrákkal. A vidra az elmúlt évtizedekben európai elterjedési területének nagy részén erősen megfogyatkozott. A vízszennyezés, a vizes élőhelyek pusztulása és az orvvadászat miatt az összefüggő állományok feldarabolódtak, a kisebb populációk elszakadtak egymástól. Ezzel szemben Magyarországon jelentős vidraállomány él, ami a dunántúli és az alföldi halastórendszereknek is köszönhető. Az elmúlt évek országos állományfelmérései alapján megállapítható, hogy Európa egyik legstabilabb vidrapopulációja Magyarországon él. Nem véletlen, hogy a természetvédelmi szakemberek hazánkat „vidranagyhatalomnak” tartják. Magyarországon a vidra fokozottan védett. A Kiscsehi halastó és a Maróci tó környékén is él egy vidracsalád. Az állatok rendszeresen mozognak a két víz között jól kitaposott ösvényen (vidraváltón). A Kiscsehi halastó tulajdonosa ezeknek a szép és nagyon okos ragadozóknak a megfigyelése céljából építette a vidramegfigyelő lest, ahonnan az érdeklődők kényelmes körülmények között figyelhetik meg őket. Kiscsehiben a tudatos idegenforgalmi fejlesztések jegyében turistaszálló kialakítása is folyik vidékfejlesztési forrásból – a beruházás jelenleg még tart.

55

Lasztonya Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Közép Zalai – dombság (Göcsej) Lakosságszám: 86 fő Terület: 8,77 km2 hátrányos helyzetű település

Lasztonya zsáktelepülés az Alsó-Válicka mentén, két településrészből áll: Lasztonyából és Kámaházapusztából. Nagyon kis népességű, hátrányos helyzetű település. Sajnos a településkép – túlzás nélkül – elkeserítő, ez a megállapítás egyébként az itt túrázók visszajelzéseiből is folyamatosan megjelenik. A falu idegenforgalmi vonzerőkben egyébként nem szűkölködik, de ezek kihasználtsága pillanatnyilag minimális. Gímpáfrány termőhely: Lasztonya határában egy Dél-Zalában kimondottan botanikai ritkaságnak számító értékkel találkozhatunk, mégpedig a gímpáfránnyal. A páfrány név hallatán a legtöbb ember a hűvös– párás erdőkben, patakpartokon tenyésző, szárnyaltan összetett levelű növényekre gondol. A hazai páfrányok között mindössze egyetlen faj van, melynek levéllemeze osztatlan. Levelének alakja állítólag a gímszarvas nyelvére emlékeztet, innen kapta magyar elnevezéseit: gímnyelv, gímpáfrány, és tudományos nevét: Phyllitis scolopendrium Az egész világon elterjedt növény. Hazánkban elsősorban a középhegységek mészkő szurdokerdeinek jellemző faja, de a sziklaerdők és bükkösök aljnövényzetében is előfordul. Az Alföldön és alacsonyabb dombvidékeinken igazi kuriózumnak számít, itt néha kövezett falú öreg kutakban telepszik meg. Lasztonyán egy mély völgyben lévő szurdokerdőben találjuk meg a növényt. A gímpáfrány termőhelye 18 ha nagyságban helyi jelentőségű természetvédelmi terület. 56

Szőlőhegyek: Lasztonya határában több szőlőhegyet is találhatunk. Sajnos ezek (Lasztonyai- és Várhelyi-hegy) ma már teljesen az enyészet szélére sodródtak, nagyon kevés a művelt terület. Jelentős részüket felverte a gaz, az akác, visszahódította az erdő. Még fel-felbukkannak a régi présházak a csalitosból, de ez már régen nem az a hely, ami mondjuk még 20-30 évvel ezelőtt is volt. Ami pozitívum az az, hogy innen remek kilátás nyílik a környékre. A többi Dél-Zalában található szőlőhegyhez hasonlóan itt is találhatunk népi építészeti emlékeket régi boronapincék formájában. Kilátó: A Várhelyi-hegyen épült négyszintes kilátóból gyönyörű panoráma nyílik a környező dombokra. A kilátó a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra útvonala mellé épült. Ez a pont a környék egyik legmagasabbika, így innen gyakorlatilag belátni szinte a teljes göcseji dombvidéket. Erdei kisvasút: Lasztonyán is áthalad a Csömödéri Erdei Kisvasút gerincvonala, mely jelentős turisztikai vonzerőt képvisel térségi szinten. „A göcseji táj egyik különlegessége az erdei vasúthálózat, amely mintegy 109 km hosszúságban hálózza be a zalai erdők egy részét. Jelentős mennyiségű faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV vonalhoz csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja a kitermelt fát. A személyszállító vonatok Lenti és Kistolmács között haladva 32 km hosszban összekötik a térség kirándulóhelyeit. A kisvasút menetrendszerűen májustól szeptemberig közlekedik, de igény szerint ettől eltérő időpontokban is biztosítunk különvonatot. A hidegebb hónapokban fűthető zárt szerelvények állnak az utasok rendelkezésére. A kisvonaton kerékpár szállítására is lehetőséget biztosítunk. 2004 óta néhány újdonsággal is szolgálunk; minden második szombaton nosztalgiaszerelvény közlekedik a Lenti és Kistolmács közötti szakaszon, melyet az Erdélyből származó, Ábel névre keresztelt nosztalgia gőzmozdony húz. Külön megrendelésre a gőzmozdonyt és a szalonkocsit ettől eltérő időpontban is az utasok rendelkezésére tudjuk bocsátani, amennyiben nincsen tűzgyújtási tilalom. 57

Az erdei kisvasút útvonala érinti a Göcseji fenyőrégiót, a Kerka völgyét, illetve a Göcseji bükktájat. A vonatos kirándulás alkalmával gyakran látható szarvas, őz, vaddisznó, egerészölyv, és más ritka, védett madarak is olykor felbukkanak. Lentiből kiindulva gyönyörködni lehet a zajdai erdőkben, elérhető a csömödéri horgásztó, a bázakerettyei termálfürdő, valamint a „Kistolmácsi Szabadidő Központ” fürdő- és horgásztóval. A vasútvonalhoz számtalan kerékpáros és „bakancsos” turistaútvonal csatlakozik. Megközelíthető a Mároki kápolna, a Budafai arborétum, a több száz éves pákai templom, Öveges professzor szülőháza, a szécsiszigeti Andrássy-Szapáry kastély és a vízimalom. Lentiben keresett a fedett és gyógyfürdővel rendelkező termálfürdő, ami az erdei vasút állomásának szomszédságában található. Szintén Lentiben az Erdei Kisvasút végállomásán megtekinthető a „GÖCSEJ KINCSEI, AZ ERDŐ ÉS A FA” erdészet-, fűrészipar- és vasúttörténeti kiállítás.” Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra: Lasztonyát érinti a Kék Túra útvonala is, melyről bővebben Gutorfölde leírásánál olvashatunk.

58

Lispeszentadorján Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Egerszeg – Letenyei dombság Lakosságszám: 289 fő Terület: 9,14 km2 hátrányos helyzetű település

Lispeszentadorjánban több idegenforgalmi célú fejlesztés valósult meg az utóbbi években, különösen a kerékpáros turizmus tekintetében történt jelentős előrelépés. A három részből álló település több, számottevő turisztikai vonzerővel bír, amit közvetlen környékének attrakciói csak tovább erősítenek. Természeti értékek: Lispeszentadorján határában számos természeti értékkel találkozhatunk. Ezek közül mindenképpen kiemelendő a kakasmandikó, a tavaszi tőzike élőhely, valamint a különféle vadon termő orchideaféléknek otthont adó rövid füvű dombhátak. A községet övező erdők kedvező időjárás esetén bővelkednek gombákban, melyek egyébként gazdag vadállományuk miatt vadászati szempontból is nagyon értékesek. Az állatvilág kapcsán meg kell említenünk a szentadorjáni homokbányában található gyurgyalag fészkelő helyet, mely Dél-Zalában az egyik legjelentősebbnek számít. Szőlőhegyek/Kilátó: Lispeszentadorjánnak 3 szőlőhegye van (Szentadorjáni, Erdőháti és Lispei-hegy). Az Erdőhátihegyen szinte már alig akad művelt terület, a Szentadorjáni-hegyen (melynek egyik része már Maróc közigazgatási területén található valamivel jobb a helyzet. Talán a legjobban a Lispei-hegy őrzi a tradicionális tájhasználatot. Sok helyütt még megtalálhatóak itt is borona, patics és vályogfalú présházak, de ezek legtöbbje ma már rossz állapotú.

59

Ezekről a hegyhátakról nagyon szép kilátás nyílik a környező vidékre – pld. a Szentadorjáni-hegyről Marócra. Ez volt az oka annak, hogy a közelmúltban kilátó épült a lispei hajdani Öreghegyen (itt már szőlőművelés közel egy évszázada nincs). A kilátó a „Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén” projekt keretén belül készült, fa szerkezetű, 4 szintes. Műemlék rom / Római katolikus templom: Szentadorján a középkorban templomos hely volt ezt az oklevelekből tudjuk. A szentadorjáni temetőben álló országos műemlékvédelmi oltalom alatt lévő Szent Antal szobor és szoborfülke sokáig úgy volt védve, mint pális kolostor rom. Ez azonban nem igazolható, feltételezések szerint itt a középkori Szentadorján falu állhatott, illetve annak temploma. Később a falu leköltözött a Szentadorjáni patak völgyébe. Ma a falukép legmeghatározóbb épülete a Szentadorján központjában álló, Szent Adorján vértanúról elnevezett neoromán stílusú római katolikus templom, melyet 1936-ben építettek. Ezt megelőzően egy kis kápolna állt a helyén, előtte pedig egy zsúpfedeles, boronafalú harangláb, melyet mindössze egy tusrajzból ismerünk, ami Malonyay Dezső, a "Magyar nép művészete" című néprajzi monográfiájában maradt ránk. Bakancsos túraútvonalak: Lispeszentadorjánt a térség két legjelentősebb túraútvonala egyaránt érinti. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra Lasztonya felől az Erdőháti és Keresztfai erdőn keresztül ér a faluba, de előtte még elkanyarodik a Torhaji pihenőhelyig. Ez még néhány évvel ezelőtt is nagyon kedvelt kirándulóhely volt – hajdan Szentlőrinc falu határa volt, ma pedig Lasztonyához tartozik. Torhajiban kis menedékház, egy tavacska és a híres torhaji-kút (forrás) található, állapota sajnos nem a legjobb. Fölé a hajdani vár – valószínűleg a kányavári vár egy előretolt megfigyelőtornya-, földsáncait láthatjuk. A Kék Túra ezután (Teleki-tölösön keresztül) Erdőhátra ér, ahonnan a Lispei-hegyre tart, majd Bázakerettye felé fordul. A Lispei-hegyen a „Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén” projekt eredményeképpen egy 4 szintes kilátó épült. Innen nagyon szép kilátás nyílik Lispére, a Szentadorjáni-patak völgyére. A Kék Túráról Gutorfölde község leírásánál már bővebben szóltunk! A másik jeles túraútvonal a Papp Simon Olajos Körút, amely gyakorlatilag a teljes településen áthalad. Bázakerettye irányából a budafapusztai elágazótól Lispére tart, majd innen Erdőhátra és Szentadorjánra. A római katolikus templomnál a Szentadorjáni-hegy irányába fordul, majd ezen végighaladva Marócba vezet át. A túraútvonalról részletesebb (általános) leírást Dobri községnél olvashatunk! Dél-zalai Erdőtáj Kerékpárút: Lispeszentadorján egyik jelentős központja a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárútnak. Szécsisziget mellett itt szinte azonnal jelentkeztek ennek eredményei, hiszen a faluban kerékpáros táborhely működött a község által működtetett, a 60

volt iskolából kialakított szállóban. Ennek sikere volt az alapja a 2014-ben átadott Kerékpáros Centrumnak Lispén, mely szlovén-magyar ETE programból valósult meg. Itt szálláshely, kerékpáros szerviz, kölcsönző és tároló működik. Az épület emeletén magyar-horvát IPA projekt keretében pedig egy kis kiállítás született, mely a térség épített örökségének köréből a templomokat, kápolnákat, haranglábakat, kastélyokat, kúriákat, bunkereket mutatja be. Ipartörténeti értékek, látnivalók: Lispeszentadorján (pontosabban Lispe) neve a magyar ipartörténetben nagy jelentőséggel bír, mégpedig azért mert 1937-ben Magyarországon először itt kezdődött meg az iparszerű kőolajbányászat. A szénhidrogénbányászat átformálta a vidék életét, a hajdani szegénység helyébe bizonyos fokú jólétet teremtett. A sikeres fúrás helyét ma egy obeliszk őrzi, közelében pedig - a II-es tankállomáson - kis múzeum található.

61

Maróc Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Egerszeg – Letenyei dombság Lakosságszám: 76 fő Terület: 5,16 km2 hátrányos helyzetű település

Maróc talán a legszebb fekvésű dél-zalai település. valóban festői környezetben terül el, különösen a szőlőhegyről nyújt megkapó látványt. Ez a törpefalucska alig 80 lelket számlál, zsáktelepülés. Idegenfogalmi potenciálja révén jelentős turisztikai központ is lehetne, ma elsősorban a természetkedvelő bakancsos és horgász turisták keresik fel. Tipikus példája annak, hogy az idegenforgalom akár a település megmaradásának is a záloga lehet. Szőlőhegyek: Marócban két szőlőhegy található: a Szentadorjáni-hegy NY-i része, illetve a Marócihegy. Mindkét helyen még fellelhetők régi présházak, melyek jelentős építészeti értéket képviselnek. Az is igaz, hogy mindkét szőlőhegyen már csak kevesen foglalkoznak szőlészettel, borászattal. Sok az elhagyott birtok, az akác és az aranyvessző nagy területeket borít. Gyalogtúra útvonal - Papp Simon olajos körút (piros jelzés) / Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút: Az említett szőlőhegyek mindegyikét érinti a piros túra útvonala. A szőlőhegyen a helyi keresztnél egy kisebb pihenőhely került kialakításra néhány évvel ezelőtt. Marócból a Szentadorjáni-hegyen keresztül Lispeszentadorjánba, a Maróci-szőlőhegyen át pedig Vétyembe, majd Tormaföldére vezet minket a piros jelzés. A túráról bővebben Dobri község leírásánál lehet olvasni! A gyalogos túrázók mellett a kerékpárosok is előszeretettel karikáznak ide, hiszen kitáblázott úrvonal is vezet erre. Ez már a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút, melyről bővebben Kerkateskándnál leírtakból tájékozódhatunk! 62

Vadon élő orchideák termőhelye: Marócban számtalan botanikai értékkel is találkozhatunk. Itt van például az egyetlen komolyabb élőhelye a poszméhbangónak, de mellette még a vadon termő orchideák több faját is megtalálhatjuk.

A Maróci-tó: Maróc neve Zala megyében ma elsősorban horgásztaváról ismert, mert az nagyon szép környezetben terül el a falu felé vezető bekötőút mellett. A tó a Marócipatak duzzasztásával jött létre – vagyis lényegében egy víztározó. Rendszeresen halasított horgászvíz, ahová szívesen járnak a horgászok jó fogás reményében. Egyéb vonzerők: Maróc egy a Szentadorjáni-hegy lábához benyúló völgyében fekvő részét Majornak nevezik. Nem véletlenül, ugyanis itt volt a hajdani miniszterelnök, Széll Kálmán birtokközpontja. Ennek épületei részben még ma is állnak, magánkézben vannak.

63

Muraszemenye Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Mura- balparti sík Lakosságszám: 626 fő Terület: 16,15 km2 hátrányos helyzetű település

A hajdani (középkori) mezőváros Muraszememenye a magyarországi Mura szakasz első település. Több településrészből áll, ezek Nagyszemenye, Kisszemenye, Kiscsernec és Aligvármajor. A település két legmeghatározóbb idegenforgalmi értéke a Mura és a falut körülvevő természeti környezet. Idegenforgalma a lehetőségekhez képest még nem jelentős! Mura-menti Tájvédelmi Körzet: A Mura folyó Ausztriában, A Hohe Tauern hegységben ered, 1764 m magasságban. Teljes hossza 454 km, amelyből csak a legalsó szakasz (48 km) - annak is csak a bal partja - esik Magyarországra, de még ezen az alsó szakaszon is elég gyors ahhoz, hogy medrét a laza talajban folyamatosan változtassa. Az országhatár és a Zalai-dombvidék markáns délnyugati pereme között elhelyezkedő terület a Mura mente. A tájképet a gyors sodrású és szeszélyes Mura folyó időszakos árvizei, zátonyokat, új partszakaszokat, szigeteket, holtágakat építő és romboló tevékenysége határozza meg. Az így kialakult értékes élőhelyek viszonylag természetes állapotban maradtak meg, mivel a határsáv közel ötven éven át katonailag elzárt terület volt. 2007-ben alakult meg a Mura-menti Tájvédelmi Körzet. A védetté nyilvánítás célja a Mura folyóhoz és árteréhez kapcsolódó élővízi,

64

mocsári és ártéri élőhely természeti értékeinek, egyedi életközösségeinek védelme és fenntartása, a jellegzetes tájképi adottságok megőrzése volt. A Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum: A bioszféra-rezervátum az UNESCO Ember és bioszféra programjának (Programme on Man and the Biosphere (MAB)) keretein belül létrejött természetvédelmi rendeltetésű terület. A bioszféra-rezervátumok világhálózatának alapító okirata szerint a rezervátumok „mozdítsák elő és mutassák be az ember és a bioszféra között létrejövő kiegyensúlyozott kapcsolatot”. A bioszférarezervátumok feladatai közé tartozik a terület természeti értékeinek, táj-, faj- és genetikai diverzitásának megőrzése, a fenntartható fejlődés biztosítása és az ezt célzó oktató- és kutatómunkák támogatása. Az Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon, Magyarországon és Szerbián átfolyó Dráva, a Mura alsó szakasza, valamint a Dráva torkolat feletti Duna szakasz Európa ökológiailag egyik legegységesebb összefüggő folyórendszere. A folyók egy 700 kilométeres „zöld folyosót” formálnak, összekapcsolva az öt ország több mint 800 ezer hektáros, természeti és kulturális szempontból különösen fontos területét, így szimbolizálva azok egységét. A terület 2012. júliusában Mura-Dráva-Duna Határokon Átnyúló UNESCO Bioszféra Rezervátumként (TBR MDD) került védettség alá. Ez az első olyan védett terület a világon, amely öt országot érint. Ezek a lenyűgöző folyók az emberi beavatkozások ellenére bámulatos biológiai sokféleségnek, és olyan ritka, természetes élőhelyeknek nyújtanak otthont, mint az ártéri erdők, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak. Ezek a ritka élőhelyek biztosítanak otthont Európa legnépesebb rétisas populációjának és más veszélyeztetett fajoknak, például a kis csérnek, a fekete gólyának, a hódnak, a vidrának, valamint a kihalás szélén álló halfajnak, a sima toknak. Évente legalább 250 ezer vonuló vízimadár pihen és táplálkozik a folyópartokon. Vízitúrázás: A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Alsó-Szemenyén a Mura 45 fkm-nél vízitúra kikötőhelyet létesített. Kialakításra került kenuk, csónakok számára alkalmas kikötő, közvetlenül a parton sátorhelyek, padok, asztalok, csónaktároló épület, benne zuhanyzó és WC. A létesítmény sokat javított a vízi turizmus infrastrukturális ellátottságán. Itt kell megjegyeznünk, hogy Muraszemenyén – pontosabban Csernecen – a kultúrház felújításával egy turisztikai központ kerül kialakításra, ehhez vidékfejlesztési forrásokból támogatást nyert a falu. A fejlesztés az épület felújítás mellett rafting csónakok, védőfelszerelések megvásárlását is magába foglalja. A község határában torkollik a Kerka a Murába. Ez a hely kiválóan alkalmas csónakkal való kikötésre, viszonylag könnyen megközelíthető. A „Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén” elnevezésű projekt eredményeképpen kis kikötő létesült itt, mely a csónakok vízre emelését és onnan való felvételét segíti elő. 65

Szőlőhegy: A település szőlőhegyéről remek kilátás nyílik a környékre. A többi Dél-Zalában található szőlőhegyhez hasonlóan itt is találhatunk népi építészeti emlékeket régi boronapincék formájában. Vadon élő orchideák termőhelye: A település szőlőhegye több védett és fokozottan védett orchideafajnak nyújt termőhelyet. A botanika iránt érdeklődők között közkedvelt hely, a tavaszi-nyári hónapokban többen is felkeresik. Horgászat: A gyönyörű környezetben lévő tórendszer (kavicsbánya tavak), több mint 50 hektárnyi vízterületet foglal magába, két nagyobb és három kisebb tó formájában. A Mura folyó völgyében elterülő tavak igazi horgászparadicsom ígéretével várják a látogatókat.

A tavak mellett maga a Mura, illetve a Kerka is jelentős horgászhely. A két folyó torkolata például kiváló harcsázó és télen menyhalazó hely. Római katolikus templom: Szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom, D-i homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély K-i oldalához csatlakozó sekrestyével. Homlokzatain architektúrafestés: armírozást utánzó falsávok, és nyílások körül keretezés. Csehsüveg boltozatos hajó, negyedgömb boltozatú szentély, keresztboltozatos sekrestye, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: jellemzően 18. század második fele - 20. század; fő- és mellékoltárok, 18. század második fele, oltárképek 20. század; szószék, 18. 66

század vége. Korábbi, középkori templom felhasználásával épült 1741-ben. A templomkertben: kőfeszület Szűz Máriával, 1854; Piéta, 1857; obeliszk, 1896; Jézus Szíve és Mária szobrok, 20. század első fele. Népi építészeti emlékek: Országos műemléki védelem alatt áll a képen látható magtár. A település szélén, fésűs beépítésben álló, téglalap alaprajzú, kétszintes, favázas, deszkaoromzatos, nyeregtetős épület. Az alsó és a felső szint a favázak között deszkaborítású, az alsó szinten sártapasztással. Az alsó szint két, gerendás famennyezettel fedett helyiségből áll. Épült a 19. század második felében. Népi műemlék. Sajnos az épület állapota nagyon rossz, állagmegőrzése sürgető feladat. Fontos megemlítenünk, hogy Muraszemenye népi építészete rendkívül gazdag volt. Több épülete lebontás után a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba került. Bár a hajdani „kincsestár” már a múlté, de még így is van számos népi építészeti érték magában a faluban is (pld. régi kovácsműhely) Gyalogtúra útvonal: Vasfüggöny túraútvonal. Bővebben lásd Kerkaszentkirálynál.

67

Szentmargitfalva Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Egerszeg - Letenyei dombság Lakosságszám: 85 fő Terület: 3,12 km2 hátrányos helyzetű település

Szentmargitfalva a Szentadorjáni-patak partján épült kistelepülés. Faluképe világosan mutatja azt, hogy virágkorán nem az elmúlt évtizedekben élte, népessége elvándorolt, elöregedett, kicserélődött és mindeközben drasztikusan lecsökkent. A lakásállomány többségét a II. világháború előtti épületek teszik ki, ez határozza meg a faluképet. Épített öröksége nem számottevő turisztikai szempontból, elsősorban a volt iskola épületét emelhetjük ki, bár ennek is csak helyi értéke van elsősorban. A helyiek nagyon sokat tesznek a falu szépítése érdekében – ez nagyon látszik a településen, például ennek jegyében pihenő parkot alakítottak ki. Szőlőhegy: A falu határában hajdan kiterjedt szőlőskertek feküdtek több hegyháton. A lakosság csökkenésével szinte teljesen eltűntek mára – pld. a Justin-hegyen már nincs művelt birtok-, csak néhányan gondozzák szőlőhegyi telkeiket. Építészeti értékek: Bizonyos szempontból hátrány, másrész viszont pozitív adottság az, hogy a faluban viszonylag sok olyan épület található, melyek még a XX. század közepe előtt épültek. Ezek döntően lakóépületek és hozzájuk tartozó gazdasági épületek.

68

Becsehely Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Egerszeg – Letenyei dombság Lakosságszám: 2080 fő Terület: 36,07 km2 nem hátrányos helyzetű település

A Letenyei dombvidék DK-i peremén fekszik Becsehely, mely szintén számos érdekességet tartogat a turisták számára, különösen az épített örökség területén. Hajdan Becsehely legtekintélyesebb épületei a Csúzy uradalomban voltak megtalálhatók, azonban ezekből mára szinte semmi sem maradt, de így is van még számos érdekesség. A falu idegenforgalmi vonzerőkben gazdag, de ez ma még közel sincs kihasználva. vegyük számba, mire is lehet alapozni e téren Becsehelyen! Becsehelyi római katolikus templom: Részben a Csúzyak nevéhez kötődik a falu római katolikus temploma is, ugyanis azt ifj. Csúzy Pál újíttatta fel, s az is valószínű, hogy ekkor kapott karcsú barokk harangtornyot az épület. Az építtető – 1758-ban – a korábbi földbirtokos kegyúr, Galántai Fekete György volt. Ma igazi barokk pompájában csodálható meg a templom, köszönhetően a 2005-ös rekonstrukciónak. Mindazoknak, akiket gyönyörködtet az elmúlt századok építészete, feltétlenül ajánljuk figyelmébe Becsehely e neves értékét. Polai római katolikus templom: Mint ahogy a polai templomot is, ami építészettörténetileg talán még érdekesebb is a becsehelyinél. Nem szóltunk még róla, de sejthető, hogy a mai Becsehely az elmúlt századokban több önálló településből állt. Pola 69

például egészen 1940-ig őrizte különállását, s csak ezután egyesítették Becsehellyel előbb Bekcsénypólya, később Becsehely néven. De kanyarodjunk csak vissza a polai Mindenszentek templomhoz. Ez az épület XIII. századi eredetű, bizonyos részeiben máig őrzi ősi román stílusát. Története során többször átépítették, bővítették, különösen a XVIII. században –

innen erednek barokk építészeti elemei. 2008-ban alapos régészeti feltárással együtt állították helyre, s ezután megújulva, egyes rejtett részleteit feltárva Dél-Zala egyik legszebb műemlékévé vált az épület. Schmidt kastély: Becsehely egy másik építészeti örökségét szintén Polán találhatjuk, mégpedig a Schmidt kastélyt, melyet szintén a közelmúltban szépen felújítottak. E csinos kis épület érdekességét elsősorban nem építészeti értéke adja, - bár ez sem elhanyagolható – hanem az, hogy itt nevelkedett a korábbi tulajdonos gyermekeként Schmidt Egon, akit ma Magyarországon mindenki a madárvilág egyik legnevesebb ismerőjeként tart számon. A nemzetközi hírű ornitológus a Mura menti erdők, rétek gazdag élővilágának hatására kezdett el érdeklődni a természet és azon belül a madarak iránt. Azonban nem sokáig élhetett itt szerettei körében, mivel a II. világháború után, a kommunista hatalomátvételt követően családjukat – sok helyi birtokoshoz, iparoshoz hasonlóan - kitelepítették, és vagyonukat – a kastéllyal együtt – kisajátították. Szőlőhegy / borturizmus / fesztiválok: A falu határában nagy kiterjedésű szőlőhegyek fekszenek, melyek a Zalai borvidék Mura menti körzetéhez tartoznak. A több hegyhátra oszló szőlőhegy azért is foglal el tekintélyes területet a községhatárban, mert a becsehelyieken kívül nagyon sok tótszerdahelyi, tótszentmártoni gazdának is volt és van itt birtoka. Az itt található szőlőskertek a térség többi területéhez viszonyítva 70

szépen műveltek. Épített örökségét tekintve is értékesek, mert máig megmaradt itt több borona, patics és vályogfalú présház. Külön érdekesség a helyi római katolikus gyülekezet által szépen felújított, bővített és karbantartott, tematikus útra felfűzött imahelyek sora. Becsehely tradicionális szőlészeti és borászati központ térségünkben. Ennek hagyománya máig megőrződött, így nem meglepő, hogy kiváló borok hazája a falu. Ugyanakkor jelentékeny borturisztikai fejlesztés a közelmúltig egyáltalán nem volt. 2014-ben aztán vidékfejlesztési forrásból megvalósult nem csak Becsehely, de a térség első borháza – a Vitis Vendégház, mely a helyi borok bemutatását és népszerűsítését van hivatva szolgálni egyéb funkciói mellett. Becsehelyen évről évre megrendezésre kerül a Becsehelyi Szüreti Fesztivál, mely azon túl, hogy jelentős térségi kulturális esemény, borturisztikai seregszemle is. Ekkor ugyanis felvonulnak a zalai borvidék jelentősebb borászatai, pálinkafőzői. Canis Minor Csillagda: A Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület 2001-ben vásárolt egy telket a becsehelyi Kis-hegyen azzal a céllal, hogy ott egy csillagvizsgálót létesítsen, mivel Nagykanizsán a város fényszennyezettsége miatt kutatási tevékenységét már nem tudta végezni. Így jött létre 2004-ben a Canis Minor Csillagda Becsehelyen. Az egyesület tevékenységi köréhez kapcsolódóan különféle programokat, rendezvényeket táborokat is szervez. Kilátó: Ugyancsak a becsehelyi Kishegyen, közvetlenül a csillagda szomszédságában áll egy 3 szintes, fa szerkezetű kilátótorony, ahonnan Muraközre, Nyugat-Szlavóniára, a göcseji dombvidékre és Nagykanizsa térségére nyílik csodás panoráma. Zarándokturizmus: A becsehelyi római katolikus egyházközség egy nagyon tevékeny közösség. Az ő kezdeményezésükre – az önkormányzattól megkapva a volt iskola épületét Becsehelyen – kezdődött meg egy zarándokház kialakítása a faluban egyházi és vidékfejlesztési támogatásokból. Mindennek az alapja az egyházközség kiterjedt kapcsolatrendszere, mely révén már most is évről-évre zarándokcsoportok érkeznek a településre.

71

Borsfa Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Egerszeg – Letenyei dombság Lakosságszám: 736 fő Terület: 11,83 km2 nem hátrányos helyzetű település

Borsfa a Becsehely-Bak országút mellett hosszan elnyúló település, két részből áll, Felső- és Alsóborsfából. A falu több tekintetben érdekes lehet turisztikai szempontból, bár idegenforgalma jelenleg még elhanyagolható. Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra: Kistolmács, illetve Valkonya között Borsfán át halad a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra, melyről Gutorfölde esetében már bővebben írtunk. Kápolna galéria: Borsfa építészeti értékekben nem bővelkedik, talán az alsóborsfai kápolna lehet releváns ebből a szempontból. Benne galéria működik.

Dutra találkozó: A község egyik nagyrendezvénye sajátos témája folytán vált jelentőssé. Egy helyi gyűjtő fejéből pattant elő a gondolat, hogy jó volna, ha az összegyűjtött és felújított régi traktorokat be lehetnek mutatni egy fesztivál keretein belül a nagyközönségnek. Szőlőhegy: Borsfa határában több szőlőhegyet is találhatunk, melyeken még fellehető néhány, a népi építészet szempontjából értékes présház. 72

Valkonya Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Egerszeg – Letenyei dombság Lakosságszám: 55 fő Terület: 7,55 km2 hátrányos helyzetű település

Valkonya a legszebb és legkézzelfoghatóbb példája annak, hogy mit jelenthet egy a pusztulás szélére sodródó falu életében az idegenforgalom. Története azzal kezdődött, amikor az 1980-as évek második felében Rockenbauer Pál és filmes csapata ide vetődött. A kis falucskát megismerte az ország. Volt néhány agilis helyi polgár, aki nem nyugodott bele abba, hogy Valkonyára a teljes elnéptelenedés vár. A volt iskolából turistaszállót alakítottak ki, táborokat szerveztek, őrizték hagyományaikat. És elkezdtek jönni az emberek. Először csak látogatóba, vendégségbe, majd egyre többen azzal a szándékkal, hogy itt nyaralót, hétvégi házat vásároljanak. Ma Valkonyán gyakorlatilag nincs eladó ház, mert jószerével mind gazdára talált már. A falukép az új tulajdonosok szorgalma révén szintén pozitív irányba fejlődött. Pedig, ha nagyon elfogulatlanul vesszük górcső alá Valkonyát, akkor meg kell állapítanunk, hogy semmivel sem rendelkezik több és jobb adottsággal, mint például Maróc, Szentmargitfalva stb. 73

Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra: Ahogy utaltunk rá, Valkonyán a legjelentősebb turisztikai ág a bakancsos turizmus. 1992-ben a volt iskola épületéből turistaszállót alakítottak ki, hogy egy olcsó szálláshelyet biztosítsanak a természet szerelmeseinek. Évről-évre településfejlesztési tábort szerveznek, ahol a Kertészeti Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, az Ybl Miklós Műszaki Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem diákjai vesznek részt. A Szent István Egyetemmel egy hosszú távú megállapodás keretében a diákok nyári gyakorlatához biztosítanak helyszint és munkát. A diákok, amellett, hogy javaslatokat, terveket készítettek, fizikai munkával is részt vettek a település szépítésében és fejlesztésében. A turistaszállón ma egy márványtáblát találunk, mely Rockenbauer Pálnak állít emléket. Szőlőhegy / természeti értékek: Valkonya határában kis szőlőhegyet találhatunk. Ez nem sokban tér el a környék hasonló területeitől első pillantásra. Van azonban itt egy olyan érdekesség, ami mindenképpen különlegesség teszi. Néhány évvel ezelőtt néhány vállalkozó nagykanizsai kedvet kapott a szarvasgomba termesztéshez, s e célból birtokokat vásárolt a szőlőhegyen. Valkonya és Oltárc határában található a Szuloki-forrás, mely a környék sokáig egyik leglátogatottabb és legismertebb kiránduló helye volt. A forrás mellet egy kis víztározó, pihenőhely is létesült itt. Ma azonban – a Kék Túra mellett fekvő – kirándulóhely nagyon rossz állapotban van, idegenforgalmi értéke – jelenlegi állapotában – igen csekély. Ludvércjárás: Néhány éve rendezik meg a faluban a Szent Mihály napi Ludvércjárást, mely egy egész napos hagyományőrző rendezvény. A kulturális programoktól, a kézműves bemutatókon át a rendezvény csúcspontjáig, az esti Ludvérc-űző közös tűzgyújtásig. A rendezvény ötlete a gazdag göcseji hiedelemvilág megőrzése kapcsán fogalmazódott meg, jó példája a közösségi összefogásnak, a nem materiális örökség idegenforgalmi hasznosításának.

74

Kistolmács Jogállás: Község Járás: Letenyei Kistáj: Egerszeg – Letenyei dombság Lakosságszám: 181 fő Terület: 12,20 km2 hátrányos helyzetű település

1. kép Kistolmács elhelyezkedése

Valkonya mellett Kistolmács a másik térségi jó példa az idegenforgalom megtartó erejére. A hajdani eldugott zsáktelepülés részint a Bázakerettyével összekötő út, részint pedig az itt kialakított víztározó révén részben már ma is üdülőfaluvá változott, s így megmaradása biztosnak látszik. Kistolmács fekvése nagyon szép, a vidék természeti értékekben gazdag. A faluban számos idegenforgalmi vonzerőt vehetünk számba, ezek a következők:

A Kistolmácsi-tó: Kistolmács település meghatározó tájképi eleme és egyben legjelentősebb turisztikai vonzereje kétség kívül a Kistolmácsi – tó. A tavat nyugat felől bükk és gyertyános 75

tölgyes erdő határolja, míg a szabad strand a nyugati, település felőli oldalon lett kialakítva. Kedvelt kirándulóhely, jelentékeny horgászvíz és fürdőhely. A tavat egy bővizű artézi forrás táplálja – a Kozár-forrás, melynek vizéért a tágabb környékről nagyon sokan járnak nap, mint nap. A tó szomszédságában emelkedő – szép kilátást nyújtó – dombhátra üdülők épültek, a tó partján pedig több vendéglátóhely és szállás létesült. A helyi turisztikai vállalkozások nem csak a vendéglátás területén nyújtják szolgáltatásaikat - lehet itt például vízi biciklit, vagy kenut bérelni is. A fejlődés hatására a faluban lévő ingatlanok értéke megemelkedett, s ezzel együtt megszületett néhány új munkahely is, illetve megerősödött néhány családi vállalkozás. Az idegenforgalom – nyugodtan mondhatjuk -, hogy átformálta a faluképet, legalábbis a tóparti részt mindenképpen. Ebben az önkormányzatnak igen jelentős szerepe volt, hiszen olyan feladatokat vállalt fel magára - ami piaci alapon nem biztos, hogy rentábilisan művelhető lett volna, mint például a kemping, vizesblokk üzemeltetés. A Tolmácsi-hegy / bakancsos és kerékpáros túraútvonalak: A települést kelet felől szőlőhegy övezi, melyet átszel a Rockenbauer Pál Dél – Dunántúli Kéktúra útvonala (erről bővebben Gutorfölde leírásánál olvashatunk). A szőlőhegy több szempontból is érdekes, számos látnivalót kínál. Mindenekelőtt ki kell emelnünk, hogy bár rossz állapotban, de itt még fellelhető a zalai szőlőhegyekre oly annyira jellemző borona, patics és vályog épületekből álló pincesor. Ezek az épületek jelentős népi építészeti értékek, melyek megmentése sürgető feladat volna. A Felső-hegyháton közvetlenül a kék túra nyomvonala mellett, egy közel 300 éves barokk Szent Donát-szobor áll. Az Alsó-hegyháton pedig egy 4 szintes, faszerkezetű kilátó magasodik, mely a „Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén” projektből került finanszírozásra. Dél-zalai Erdőtáj Kerékpárút gerincútvonala Kistolmácson keresztül halad át, annak egyik legjelentősebb állomása és állandó programjainak helyszíne. A helyi idegenforgalmi vállalkozók közül is többen a kerékpáros rendszer vállalkozói bázisának tagjai. Erdei kisvasút: A Csömödéri Erdei Kisvasút turistaforgalmaz kiszolgáló vonalának végállomása Kistolmácson található. Itt a közelmúltban a Zalaerdő Zrt. egy új, tájba illő, kis megállóhelyet alakított ki. A kisvasút a nyári szezonban nagyon sok kirándulót szállít Kistolmácsra. /E témáról Szentpéterfölde kapcsán már részletesen szóltunk!) 76

Természeti értékek: Kistolmács határának döntő többsége erdő, ez a tájkép legmeghatározóbb eleme. A vidék bővelkedik természeti értékekben: flóra és fauna nagyon gazdag.

77

Letenye Jogállás: város Járás: Letenyei Kistáj: Mura – balparti sík Lakosságszám: 4202 fő Terület: 41,72 km2 nem hátrányos helyzetű település

Letenye térségünk központja, járási székhely. Népességénél és gazdasági súlyánál fogva az idegenforgalom meghatározója lehetne – ez azonban jelenleg nincs így. Pedig a vonzerők és a lehetőségek adottak volnának ahhoz, hogy a város e szerepkörét is be tudja tölteni. A vonzerőkatalógus végén külön szólunk egy olyan lehetőségről, melynek kiaknázása alapvetően meg tudná fordítani ezt a helyzetet. Most azonban vegyük számba, mit érdemes keresnünk a turizmus kapcsán Letenyén. Andrássy-Szapáry kastély / fogadó / római katolikus templom: A Szapáry család által építtetett kastély a XVIII. században épült, valószínűleg 1758-1768 között, mégpedig barokk stílusban. 18211825 között aztán átépítették klasszicista formában. A kastély 1830 körül házasság révén került az Andrássy család birtokába, innen a ma használatos elnevezése. Az épület jelenleg művelődési házként funkciónál, de ez csak néhány helyiség használatát jelenti csupán.

78

A hajdani kastélybelső ma már csak nyomaiban maradt meg – néhány intarziás parketta, illetve freskó maradvány idézi a hajdani gazdagságot. A kastély rossz műszaki állapotban van, pedig ez lehetne Letenye legkarakterisztikusabb épülete. Hajdan két nagy alapterületű kiszolgáló épület állt mellette, ebből ma már csak egy áll – ezt a helyiek „kis kastélynak nevezik”. A kastéllyal szemben – a 7-es út túloldalán – egy másik műemlék épület áll, a hajdani uradalmi fogadó. Ez egy a település központjában, szabadon álló, L alaprajzú, egyemeletes épület. Hosszabbik szárnyán csonka kontyolt, rövidebbik szárnyán kontyolt nyeregtetős. Rövidebb szárnya K-i végéhez, négyzetes alaprajzú, újonnan épült, földszintes toldalék kapcsolódik. Az É-D-i szárny K-i, udvari homlokzatának tengelyében, kosáríves kapu. A hosszabbik szárny földszinti helyiségei boltozottak, a rövidebb szárny síkmennyezetes. Eredetileg egytraktusos, oldalfolyosós elrendezésű, részben átalakítva. Épült 1800 körül. Az Aranybárány Fogadó hosszabbik szárnyával átellenben emelkedik a Szentháromság titulusú, római katolikus műemlék templom. Ez egy szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, K-i homlokzati tornyos templom, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély D-i oldalához csatlakozó emeletes sekrestye-oratóriummal. A K-i homlokzat oldaltengelyeiben lévő félköríves záródású fülkékben az egykor itt lévő apostolszobrok másolatai. Az eredeti szobrok a kastélyban (trsz. 6354) találhatók. Csehsüveg boltozatos hajó, szentély és sekrestye, a hajó bejárati oldalán karzat. Falképek: a hajóban, 1960-as évek (Závory Zoltán). Berendezés: főoltár, oltárkép, 1792; két mellékoltár, az egyikben későbbi Jézus Szíveszobor, szószék, 18. század második fele. Építtette Szapáry Péter 1765-ben. Kastélypark és platánfa: Az Andrássy – Szapáry Kastélyhoz tartozó egykoron jelentős kiterjedésű parkból napjainkban 5,6 hektár maradt meg. Változatos fajösszetétele miatt (mintegy 100 fa- és cserje) most is jelentős értékkel bír. Kiemelkedő kincsei közé tartozik a város jelképévé vált, 615 cm körméretű, 20 méter magas platán, melynek a koronaátmérője meghaladja a 36 métert is. A városi könyvtár: A kastélyparkban álló 1993-ban átadott könyvtár Nagy Ervin építész tervei alapján készült. Organikus építészeti megoldásainak hála harmonikusan illeszkedik környezetébe. Ennek is köszönhetően az épület a park ékessége és a város egyik jelképe. Az épületben rendszeresen szerveznek előadásokat, fotó és egyéb képzőművészeti kiállításokat, olvasóesteket. 79

A Mura folyó: A város határában kanyarog a Mura, mely a térség legjelentősebb vízfolyása. A Mura Ausztriában, A Magas-Tauern hegységben ered, 1764 m magasságban. Teljes hossza 454 km, amelyből csak a legalsó szakasz (48 km) - annak is csak a bal partja -

esik Magyarországra, de még ezen az alsó szakaszon is elég gyors ahhoz, hogy medrét a laza talajban folyamatosan változtassa. Az országhatár és a Zalai-dombvidék markáns délnyugati pereme között elhelyezkedő terület a Mura mente. A tájképet a gyors sodrású és szeszélyes Mura folyó időszakos árvizei, zátonyokat, új partszakaszokat, szigeteket, holtágakat építő és romboló tevékenysége határozza meg. Az így kialakult értékes élőhelyek viszonylag természetes állapotban maradtak meg, mivel a határsáv közel ötven éven át katonailag elzárt terület volt. 2007-ben alakult meg a Mura-menti Tájvédelmi Körzet. A védetté nyilvánítás célja a Mura folyóhoz és árteréhez kapcsolódó élővízi, mocsári és ártéri élőhely természeti értékeinek, egyedi életközösségeinek védelme és fenntartása, a jellegzetes tájképi adottságok megőrzése volt. Vízitúra: A Mura vízi turisztikai szempontból egyre jelentősebbé válik, amit pozitív módon befolyásolt Horvátország uniós csatlakozása. A Kerkaszentkirályról és Muraszemenyéről induló túracsoportok leggyakrabban Letenyénél, az új Mura hídnál kötnek ki. A vízi túrázás vonatkozásában a lehetőségek a fentiek miatt nagyon jók, de Letenyén ezzel ma még senki sem foglalkozik! Horgászat: A Mura és az azt kísérő morotvatavak jelentős horgászvizek. Amióta a vízminőség jelentős mértékben javult, azóta a Mura horgászturisztikai értéke is egyértelműen felértékelődött!

80

Gyalogtúra útvonal: Itt a Zöld jelzésről (Letenye-Zajk-Kistolmács) kell szólnunk, mely a turistautakra vonatkozó jelzés nómenklatúrában kiegészítő útvonal jelzésére alkalmazott. Célja Letenye összekapcsolása a Kék Túrával. A zöld jelzés a letenyei szőlőhegyeken, majd Zajkon át vezet Kistolmácsig. Dél-zalai Erdőtáj Kerékpárút: Letenye az egyik kiindulópontja a Dél-zalai Erdőtáj Kerékpárútnak, melynek indító táblája a Szapáry kastély mellett áll. A túraútvonalról részletesebben Kerkateskánd leírásánál olvashatunk. Szőlőhegy, borturizmus: Letenye része a Zalai borvidék Muramenti körzetének, határában tekintélyes nagyságú szőlőhegyek fekszenek. Az itteni borászat is lendületesen fejlődik, több olyan borászt tudunk ma már említeni, aki a megye határain túl is nevet szerzett magának. A borturizmus motorja a letenyei Gyümölcs és Szőlőtermelők Egyesülete, mely ezen a területen számos szakmai rendezvényt szervez, borkóstolókat tart, őrzi a szőlészkeséssel, borászkodással kapcsolatos hagyományokat. Mindezek ellenére azt mondhatjuk, hogy a borturizmus még mindig csak a kezdeti lépéseket tette meg Letenyén. A Zalai Borút itt egyáltalán nem képes betölteni szerepét, gyakorlatilag nincs kóstoltató hely, borház, vinotéka. Fáma Háza / Gasztronómia: Vidékfejlesztési forrásból valósult meg és jött létre Letenyén a Fáma Háza. Alapötlete az volt, hogy igény mutatkozott egy olyan hely létesítésére a városban, ahol a Keszei Istvánné, Irmus néni hagyatékát a nagyközönség elé lehet tárni. A fejlesztés révén egy tradicionális letenyei parasztház felújítására került sor, mely hely- és ipartörténeti bemutatóhely funkciója mellet a projektgazda Letenyéért Közéleti Egyesület programközpontja is. Számos hagyományőrző és közéleti eseménynek adott már otthont az épület. A fenti funkciók mellett a Fáma Háza a helyi gasztronómiai hagyományok ápolásában is kitüntetett helyet foglal el. A zalai gasztronómia repertoárjából már több ízben rendezett itt az egyesület bemutatókat. 81

Murarátka Jogállás: község Járás: Letenyei Kistáj: Mura – balparti sík Lakosságszám: 245 fő Terület: 12,04 km2 hátrányos helyzetű település

Murarátka a Mura mentén fekvő kisközség Letenye és Muraszemenye között. A falu oda települt, ahol a Letenyei-dombság dombjai meredeken szakadnak le a Mura völgyére. Murarátkánál a folyó egészen a dombok lábáig tör utat magának. A falu nagyon szép környezetben fekszik, de ennek ellenére idegenforgalma elhanyagolható. A Mura: Murarátka adottságait tekintve az egyik legkedvezőbb pozícióban lévő település vízi turisztikai szempontból. Az itteni Mura szakasz vadregényes, valóban szemet gyönyörködtető, főleg ott, ahol a Rátkaihegy és az azt koszorúzó kápolna a folyó fölé magasodik. De egészen máig Murarátkán csak átmentek a murai túrázók, azonban most kezdődött el egy turistaszálló és vízi turisztikai központ kialakítása a faluban. (A Muráról bővebben Muraszemenye község leírásánál részletesen szóltunk már!) Szőlőhegy / Kápolna: A Mura folyó árvizei miatt a murarátkaiak hajdan a szőlőhegyre építették házaikat, úgy mondják, hogy három hosszú utca volt akkor itt. Később aztán mind lehúzódtak a faluba (amikor az árvízvédelmi töltések elkészültek). Mindennek már nem olyan sok kézzel fogató nyoma van, csak néhány présház áll itt, illetve a már említett, néhány évvel

82

ezelőtt felújított hegyi kápolna. Innen nagyon szép kilátás nyílik a Muraközre, a HorvátSzlavón szigethegységre. Mura-menti Tájvédelmi Körzet: A Mura mentén fellelhető természeti értékek megőrzése céljából született meg a Muramenti Tájvédelmi Körzet, melynek egy része Murarátka határában fekszik. Bővebben e témáról Muraszemenye község leírásánál már szóltunk! Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum: A bioszféra-rezervátum kapcsán Muraszemenye kapcsán részletesen írtunk, a falu Mura menti területei e programhoz kapcsolódnak. Bunkerek: A Déli Védelmi Vonal erődrendszere itt, a Mura mentén is kiépítésre került. Murarátkán is fellelhetők a bunkerek, bár az is igaz, hogy ezek idegenforgalmi szempontból teljesen kiaknázatlanok. A Magyar Maginot Vonalról Dobri kapcsán részletesen szóltunk!

83

Zajk Jogállás: község Járás: Letenyei Kistáj: Egerszeg – Letenyei dombság Lakosságszám: 248 fő Terület: 12,39 km2 hátrányos helyzetű település

Zajk egy tipikus dél-zalai aprófalu, zsáktelepülés. Két településrészből áll: magából Zajkból és Józsefhegyből. Jelentékeny turizmusról e falucska kapcsán sem beszélhetünk, pedig különösen természeti értékei igen számottevőek. Szőlőhegy: Zajk Község Önkormányzata 2014-ben III. tengely turisztikai kiírásán nyert pályázatot. EMVA forrásból egy agro és borturisztikai épület építése kezdődik meg a Zajki –

hegyen, amely kiállító helyként is funkciónál majd. A szőlőhegyen már álló boronapince fellett kerül kialakításra, ez az eredetileg Makovecz Imre által tervezett épület, amely pályázati forrás mellett jelentős magántőkéből fog megépülni. Az épületben a jövőben több a térséget bemutató kiállítást illetve turistacsalogató rendezvényt is kívánnak megvalósítani. 84

A fenti fejlesztés valójában letenyei kezdeményezés, Zajk idegenforgalmára nem fog jelentős hatást gyakorolni várhatóan. Gyalogtúra útvonal: A Letenye kapcsán már említett zöld jelzés Zajkon keresztül tart Kistolmács irányába. A túraútvonal a falut övező erdőkben kanyarog, a falu végében található kis, de annál szebb halastavat érintve. A falu valóban nagyon szép fekvésű, ez egyik legnagyobb értéke. Zajki vendégház: A helyi idegenforgalom első fecskéje a 3 napraforgós minősítéssel rendelkező vendégház, mely 2 szobával és 8 ággyal rendelkezik. Egyike azon keveseknek mely valóban falusi turisztikai céllal működik térségünkben. Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút: Zajkot is érinti a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút egy kitáblázott ága. A túraútvonalról részletesebben Kerkateskánd kapcsán szóltunk!

85

Molnári Jogállás: község Járás: Letenyei Kistáj: Mura – balparti sík Lakosságszám: 718 fő Terület: 12,86 km2 nem hátrányos helyzetű település

Molnári horvát nemzetiségi település a Mura partján. A község az elmúlt években megvalósított néhány idegenforgalmi fejlesztést, melynek hatásai ma már egyértelműen látszanak. Elsősorban a vízi turizmus és a horgászturizmus kapcsán kell említést tennünk róla, de a község természeti értékei is számottevőek! Turisztikai értékei a következők: A Mura: Molnári közvetlenül a Mura mentén fekszik, így az itt élők életében a folyó mindig meghatározó volt. Ma a település vízi turizmus egyik jelentős állomása. A „Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén” projekt révén egy csónaktároló épült a Mura partján. (A Muráról bővebben Muraszemenye község leírásánál részletesen írtunk!)

Mura-menti Tájvédelmi Körzet / Látogatóközpont: A Muramenti Tájvédelmi Körzet jelentékeny területei Molnári közigazgatási területéhez tartoznak. Molnáriban találhatunk egy újonnan kialakított látogatóközpontot, mely a Mura élővilágát van hivatva bemutatni. Bővebben e témáról Muraszemenye község leírásánál szóltunk!

86

Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum: Akár csak a Muramenti Tájvédelmi Körzet, úgy a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum is érinti / érintheti a települést. Erről bővebben Muraszemenye kapcsán részletesen írtunk. Horgászat: A Mura egyre inkább felértékelődik horgászturisztikai szempontból, s e tekintetben Molnári is nagyon kedvező adottságokkal rendelkezik. Ez a potenciál ma még csak kis mértékben kiaknázott! Mazanica Fesztivál: Molnáriban nagyon sokat tesznek a horvát hagyományok megőrzéséért, például a gasztronómiai terén is. A mazanica fesztivál a töltetlen réteshez hasonlító horvát sütemény köré összpontosul, de a kulinárián kívül különféle kulturális és szórakoztató programok is kapcsolódnak.

87

Petrivente Jogállás: község Járás: Letenyei Kistáj: Egerszeg – Letenyei dombság Lakosságszám: 362 fő Terület: 7,65 km2 nem hátrányos helyzetű település

Petrivente azon kevés települések egyike térségünkben, ahol nem sok turisztikai vonzerőt tudunk jelen pillanatban említeni. A falu vegyes lakosságú, jelentős horvát kisebbséggel. Talán a horvát hagyományok tudnának egyedi karaktert adni neki, azonban ezt még máig nem sikerült megtalálnia a helyieknek.

88

Semjénháza Jogállás: község Járás: Letenyei Kistáj: Mura – balparti sík Lakosságszám: 601 fő Terület: 4,70 km2 nem hátrányos helyzetű település

Semjénháza horvát lakosságú község a Mura közelében. Idegenforgalmi szempontból kevésbé jelentős –releváns vonzerők inkább a szomszédos településeknél említhetők. A horvát hagyományok ápolása, a közösségi élet és a sport azok, amelyek fontosak Semjénháza esetében. Mindezek ellenére idegenforgalmi fejlesztések megvalósultak itt is – például vidékfejlesztési forrásból ifjúsági szálláshely kialakítása van épp folyamatban.

89

Tótszentmárton Jogállás: község Járás: Letenyei Kistáj: Mura – balparti sík Lakosságszám: 840 fő Terület: 10,17 km2 nem hátrányos helyzetű település

Tótszentmárton a Mura menti horvát települések egyike, lakóinak döntő többsége ma is horvát ajkú. Ez a település az egyik legjelentősebb a horvát kultúra és hagyományok ápolása terén. Idegenforgalma is elsősorban ehhez az adottságot kötődik. Római katolikus (Szent Márton) templom: Tótszentmárton építészeti értékei közül – de térségi szinten is – kiemelkedik a barokk római katolikus templom. Település központjában, dombon, falazott kerítéssel körbevett templomkertben, szabadon álló, keletelt, egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom, Ny-i homlokzata előtt toronnyal, a szentély É-i oldalához csatlakozó négyzetes alaprajzú sekrestyével, a hajó É-i és D-i oldalához kapcsolódó íves alaprajzú kápolnákkal. A hajó nyeregtetővel, a szentély és az oldalkápolnák kontyolt nyeregtetővel fedettek. A szentély DK-i falán mérműves vakablak. K-i falán feszület, fölötte ovális fülkében kis alakú Mária-szobor. A hajó falsarkait festett kváderezés hangsúlyozza. A toronyalj oldalfalain egy-egy ülőfülke. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, negyedgömb boltozatú szentélyfej, fiókos dongaboltozatú sekrestye, a hajó bejárati oldalán karzat. A hajóban Szent József szobra alatt Bedekovich Rudolf sírköve, 1821. Berendezés: jellemzően 19-20. század; szószék, Szomorú Krisztus-szobor, Immaculata-kép, 18. század második fele; főoltár, mellékoltárok, 19-20. század, főoltárkép, 1949 (Károly Gyula). Korábbi, 1347 előtt épült templom felhasználásával épült 1777-ben. Tornyát 1947-ben állították helyre. A templomot 1977-ben restaurálták, középkori részletei ekkor kerültek bemutatásra. A templomkertben: a 90

falazott kaputól a templomig vezető út mentén, műkő feszület és második világháborús emlékmű, 1990 után. Bedekovich kúria: A kúria a potenciális vonzerők kategóriájába tartozik, inkább arra jó példa, hogy milyen értékek mennek veszendőbe. Megmentésének esélye az idő múlásával egyre inkább csökken. Szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes, tető nélkül álló, romos épület. D-i homlokzata középrizalitos, tengelyében nyíló kosáríves, kőkeretes bejárattal. Tetőzete csonkakontyolt nyeregtető volt. Földszinti helyiségei boltozottak voltak, részben beomolva. Épült a 18. században, a Bedekovich családé volt. 1912-től Dénes Lajos birtokába került, az első világháború után a Lenti Takarékpénztáré lett, majd a birtokot kiparcellázták. 1965-től a termelőszövetkezet használta. 1993-tól önkormányzati tulajdonban van. Tájház: Tótszentmártonban felújítottak egy 1900 körül épült tipikus horvát parasztházat, melyben tájházat rendeztek be. Az épület klasszicizáló stílusjegyeket mutat, a kor szellemének megfelelően ruszticizáló stílusban. Benne a XX. század eleji lakáskultúra jelenik meg. AZ épület nagyon szép, értő gonddal berendezett, igazi ékessége a falunak.

Szőlőhegy: Tótszentmárton határában két szőlőhegyet találhatunk, bár ez a vidék domborzati viszonyai miatt inkább csak szelíd lanka, mint valóságos dombhát. A községben sok jó helyi borász tevékenykedik, így Tótszentmárton kiváló borok hazája. A helyi borturizmus és hagyományápolás zászlóvivője a Szentmártoni Borbarát egyesület, melynek célja, hogy működésével elősegítse a tótszentmártoni Kámán-hegy és Nagymező szőlőhegy kulturális és történelmi örökségének megóvását, kultúrájának, hagyományainak megőrzését és továbbvitelét, valamint a térség idegenforgalmának bővítését és a tótszentmártoni szőlőhegy fejlesztését. Az egyesület ennek megvalósítása érdekében nem csak különféle rendezvényeket szervezett és szervez, hanem pályázatokat is megvalósított az elmúlt években (vidékfejlesztési forrásokra pályázva elsősorban). Tamburafesztivál: A horvát kultúra egyik legnagyobb helyi ünnepe a hagyományos Bor- és Tamburafesztivál, mely igen sok érdeklődőt vonz. Tótszentmártonban működik a Sumartonski Lepi Decki nevű tamburazenekar, akik mellet horvátországi csoportok is állandó vendégei a rendezvénynek. 91

Tótszerdahely Jogállás: község Járás: Letenyei Kistáj: Mura – balparti sík Lakosságszám: 1096 fő Terület: 12,30 km2 nem hátrányos helyzetű település

Tótszerdahely a muramenti horvát falvak közül az egyik legnépesebb, mely mind a mai napig őrzi identitását. Mint a legtöbb itt található település esetében az itt élők életét, a helyi gazdálkodást alapvetően a Mura határozta meg. Az idegenforgalom terén is komoly jelentőséggel bír a folyó mind a mai napig. Tótszerdahely a vízi turizmus és a horgász turizmus kapcsán érdemel elsősorban említést. A községben több, kimondottan idegenforgalmi jellegű fejlesztés is megvalósult az utóbbi években.

A murai vízi turizmus: Tótszerdahely jelentős állomása a murai vízi turizmusnak. A községben a „Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén” projekt keretén belül csónakház és kikötő került kialakításra. A faluban rendelkezésre áll minden eszköz – csónak, védőfelszerelések stb. – ami a túrázáshoz szükséges, így ezek után nem meglepő, hogy Tótszerdahelyről nyaranta nagyon sok csoport indul. 92

Mura-menti Tájvédelmi Körzet / Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum: A Mura mentének élővilága a sok évtizedes elzártság miatt jelentős mértékben megőrződött, ami ma már egyértelműen komoly érték. A védett státusz t épp ennek köszönheti a terület, mely természetesen érinti Tótszerdahely község határát is. Bővebben e témáról Muraszemenye község leírásánál olvashatunk. Horgászat / halászat: Tótszerdahelyen számtalan lehetőség kínálkozik a horgászatra. Aki a vadvizet kedveli, annak a Murát tudjuk ajánlani, aki pedig a nyugodtabb helyszíneket kedveli azoknak a kavicsbánya tavakat, vagy falu határában található intenzíven halasított horgásztavat. A Mura kapcsán egy érdekességet mindenképpen el kell mondanunk, mégpedig azt, hogy hazánkban már nem sok helyen – de itt a Murán- még dívik a kisszerszámos (emelőhálós) halászat. Fedák kúria: Az épület éveken keresztül közcélokat szolgált, hiszen volt általános iskola, múzeum, könyvtár, sőt még varroda is. Később aztán az önkormányzat elhatározta, hogy szálláshellyé alakítja át, s ezt az elképzelést több pályázati forrásból sikerült is megvalósítani. A padlástérben 10 db fürdőszobás szoba került kialakítására. Az épület felújításával a természet és környezetvédelem, a mezőgazdaságon és turizmuson alapuló vidékfejlesztési forrásközpont kialakítása volt a cél. Ennek egyik bázisa a Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás munkaszervezete, melynek célja a pályázatok megírásával segíteni a vidékfejlesztést, a térség településeit. A volt Fedák- kúria külső és belső felújításával egy a térséget kiszolgáló, egyben a község egyik legjelentősebb építészeti értékét megjelenítő centrum jött létre, mely alkalmas rendezvények, konferenciák, képzések, szemináriumok rendezésére. A kúria hasznosításában nagy jelentőséggel bír az Adria felé irányuló – elsősorban Letenyén koncentrálódó – átmenő forgalom. A tótszerdahelyiek abban gondolkodtak, hogy sokan szeretnének megpihenni a határátlépés előtt, s ez úgy tűnik, hogy jó felismerés volt. Ugyancsak e célból – vidékfejlesztési forrásból finanszírozva – került felújításra a kúriában a konyha, illetve az épület pincéjében egy étterem, mely 2014-ben készült el. Rétesfesztivál: 2001-ben elsőként került megrendezésre a Tótszerdahelyi Rétesfesztivált, amelynek fő célja kimondottan a horvát népi hagyomány ápolása és a hagyományos horvát rétessütés népszerűsítése, megismertetése volt. Az évek alatt, a versenyen résztvevő csapatok, a helyi lakosság valamint az ide látogatók igényeinek felmérése alapján mára már kimondottan térségi rendezvénnyé nőtte ki magát. A program fő motívuma mellett, számos más, a Mura menti horvátságra jellemző kulturális, hitéleti és 93

népi hagyományőrző kísérőprogram is bekerült a fesztivál műsorába. A rendezvény minden év augusztus hónapjának első hétvégéjén kerül megrendezésre. Jézus Szíve Templom: Tótszerdahely a mai magyar építőművészet kiemelkedő példáját mutatja az 1994-ben felszentelt római katolikus templommal. A templom orgonája hangversenyek rendezését is lehetővé teszi.

94

Eszteregnye Jogállás: község Járás: Nagykanizsai Kistáj: Egerszeg – Letenyei dombság Lakosságszám: 686 fő Terület: 20,09 km2 nem hátrányos helyzetű település

Eszteregnye a Letenyei-dombság peremén, csodálatos természeti környezetben fekszik. Fűzvölgyhöz hasonlóan e két részből álló településnek (Eszteregnye, Obornak) is vannak sváb gyökerei. Idegenforgalmi vonzerőkben gazdag településről van szó, mely közel fekszik Nagykanizsához, így lehetőségei e téren kimondottan jónak nevezhetők! Túraútvonalak: A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra Obornakon keresztül halad Homokkomárom, illetve Valkonya irányába. A túráról bővebben Gutorfölde elírásánál

olvashatunk! A községet e mellett kisebb jelentőségű túraútvonalak is érintik, melyeknek elsősorban összekötő jellege van – így a zöld és a sárga jelzés. Templom: A község templomát 1886-ban építették és Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. Értékes épület, de önmagában idegenforgalmi vonzereje nem számottevő. Kerekvár: Eszteregnye határában Eszteregnye és Obornak között egy dombvégződésen az erdőben található a Kerekvár. A kisméretű fa lakótoronyhelyet árok övezi, valamint két külső sánc választja le a dombhát többi részétől. A vár egyike azoknak a 95

XII-XIII. században épített kisváraknak, melyekkel a belháborúktól sújtott Magyarországon a jelentősebb birtokosok a területeiket védték. Katonai jelentősége nem volt számottevő, csak néhány tucat embert tudott befogadni, de alkalmas volt lakójukat megvédeni a rablótámadásoktól. Nagyobb létszámú támadókkal szemben védhetetlen volt, ezért a tatárjárás után a nagyobb birtokosok jóval nagyobb, a kor követelményeinek megfelelő erődítményeket építettek. A tatárjárás után már nem minősült várnak, fenntartása nem kötődött királyi engedélyhez. A XV. század javuló közbiztonsági állapotai között már jelentőségét vesztette, így az enyészeté lett. A Kerekvár, mint a többi Árpád-kori kisvár zöme, egy kisebb átmérőjű dombocskán állt, melyet sánccal és árokkal vettek körül, kihasználva a természet adta védelmet is. Belsejében egy fatorony állhatott. A vár építtetője valószínűleg Jakab mester lehetett, aki III. István által behívott, német eredetű Hahót-Buzád nemzetségből származott. Obornaki vadászház / Nyitnikék Erdei Iskola / Élményösvény: A Zalaerdő Zrt. vadászháza Obornakon található, mely 1997-ben, kapta meg jelenlegi formáját. A kétszintes ház 12 vendégnek nyújt kényelmes szálláslehetőséget. Az étkező és tanácsteremben 20 fő foglalhat kényelmesen helyet, legfeljebb 30 főig bővíthető. A tanácsteremhez csatlakozik egy kényelmes társalgó, mely lehetőséget ad a napi vadászélmények megbeszélésére. A ház közvetlen környéke parkosításra került, a környező földterületeken pedig 1987ben egzóta telepítési kísérlet kezdődött 21 hektáron, melynek során többfajta tűlevelű (vörösfenyő, tuja, duglasz, luc stb.) fafaj került kiültetésre. Ezek egy részére a vadászházból jó kilátás nyílik, illetve kellemes kirándulásra ad alkalmat a ma már középkorú fenyőültetvény. A séta során érinteni lehet az egzótásban felállított kilátót, melyről csodálatos kilátás nyílik a környező bükkösökre. Obornakon a Zalaerdő Zrt. erdei iskolát is működtet, ahol kirándulócsoportoknak szerveznek a természettel, erdővel kapcsolatos programokat. Ezek közül ki kell emelnünk az itt 2013-ban kialakított élményösvényt, mely a látogatók érzékszerveinek bevonásával igyekszik élményt nyújtani! Szőlőhegy: Az Eszteregnyei-szőlőhegyről nagyon szép kilátás tárul az idelátogatók elé, mely egyébként a Zalai borvidék része is, akár a szomszédos homokkomáromi. 96

Fűzvölgy Jogállás: község Járás: Nagykanizsai Kistáj: Egerszeg – Letenyei dombság Lakosságszám: 124 fő Terület: 3,14 km2 nem hátrányos helyzetű település

Ez a kis lélekszámú és határú község Nagykanizsa szomszédságában fekszik, érdekességét elsősorban történeti múltjában kereshetjük, ugyanis Fűzvölgy egyike a kevés sváb eredetű zalai falunak! Ez egy olyan kulturális érték, amire lehet építeni a helyi idegenforgalmat is akár! Sváb gyökerek: De hogyan és honnan kerültek a svábok erre a vidékre? Magyarországon ekkoriban a török elleni küzdelem és a Rákóczi-szabadságharc következtében fellépő népességveszteség miatt elsősorban mezőgazdasági termelőkre volt szükség. Ilyet pedig akkoriban leginkább a Német-római Birodalomban a Rajna-folyó mente szolgáltatott. Fűzvölgy mai lakosságának ősei nagy bizonyossággal a Rajna-vidéki körzet Koblenz nevű városából, illetve annak vidékéről kerültek Zalába. Valószínűleg jó kapcsolatot ápolhattak a Metternich-családdal, s így valósulhatott meg a Koblenz környéki németek Zalába telepítése, melynek legvalószínűbb időpontja 1722. Fűzvölgyet, Hosszúvölgyet és Magyarszentmiklóst kizárólag ezek a telepesek népesítették be, a szomszédos Obornakon és Homokkomáromban pedig a megmaradt néhány lakos mellé települtek. A letelepedés után a mai Fűzvölgyet Freywis névre keresztelték, mely a régi németben szabad, megváltott rétet jelentett. 1744 újabb fontos év a falu történetében, ekkor ugyanis Mária Terézia gróf Batthyány Lajosnak adományozta az uradalmi központot, Homokkomáromot, s vele együtt Fűzvölgyet, s a többi sváb falut is. Fűzvölgy vidéke jórészt homokos, azonban az itt lakók évtizedeken át keményen dolgoztak azon, hogy a homokot termővé tegyék. Fűzvölgynek már 1836-ban saját iskolája volt, ahol magyar és német nyelven oktatták a tanulókat. König panzió: A szálláshely és étterem elsősorban nem a helyi igények kielégítésére, hanem 74-es főúton átmenő jelentős forgalomra alapoz. A panzióban 10 szoba található, ami 30 fő elhelyezését tudja biztosítani. A konferencia terem alkalmas vállalati rendezvények, ünnepségek, családi összejövetelek, esküvők és bálok rendezésére is. 97

Homokkomárom Jogállás: község Járás: Nagykanizsai Kistáj: Egerszeg – Letenyei dombság Lakosságszám: 193 fő Terület: 16,70 km2 nem hátrányos helyzetű település

Homokkomárom Nagykanizsa szomszédságában fekvő kistelepülés, melynek nevét szakrális épületei és szőlőhegye révén ismerjük elsősorban. Idegenforgalmi potenciálja jelentős, s ezt részben ma már képes is a falu készpénzre váltani. Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra: A települést érinti a Rockenbauer Pál Dél Dunántúli Kék Túra útvonala, amelyről részletes leírás Gutorfölde településnél található.

Kisboldogasszony templom: A homokkomáromi Kisboldogasszony templom napjainkban a Dunántúl egyik legjelentősebb engesztelő központja. A kegyhelyet dr. Szendy József veszprémi érsek 1988. április 13-án ajánlotta fel a Szűzanyának, s e naptól kezdve lett a Magyarok Nagyasszonyának engesztelő temploma. 98

Nyolc Boldogság Közösség kolostora: A Nyolc Boldogság Közösség 1990-ben a veszprémi érsek hívására érkezett Homokkomáromba. A Kegytemplom mellett álló 250 éves kolostorban kezdték el a közösségi életet. Az évek során felépült az új közösségi ház is. Ma már mindkét épület alkalmas lelkigyakorlatozók fogadására. Közösségük kápolnájában őrzik Boldog Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosának ereklyéjét. Fogadnak zarándokokat, Kék-túrázókat (egyénileg, vagy csoportosan), akik szeretnék megismerni a Kegytemplom történetét, vagy szívesen betérnének a Közösség kápolnájába. Lehetőség van vásárlásra is a Közösség kegytárgyboltjában. Szőlőhegy: Homokkomárom turizmusa nem csak a zarándokhely miatt jelentős. Itt található a Zalai borvidék legnagyobb egybefüggő szőlőterülete. A Homokkomáromi Hegyközség 1998-ban alakult 240 hektárral rendelkező területtel. Nem véletlen, hogy az önkormányzat a helyi szervezetekkel és a lakossággal együttműködve a település jövőjét és idegenforgalmának fellendülését a kegytemplomban, és a borvidéki rangot kapott Csingahegyben látja. Homokkomáromnak megvannak az adottságai ahhoz, hogy vallási-, és lovas turizmus bontakozzon ki. A homokkomáromi szőlőhegy védőszentje Szent Orbán, akinek 1992ben állítottak szobrot. Csingahegyi szőlőbirtokon több mint 400 termelő gazdálkodik. Kiváló lehetőséget kínálnak a Kelet-Nyugati domboldalak, és az agyagos, homokos talaj a szőlő-, és más gyümölcsök termeléséhez. A jó minőségű homokkomáromi borok jellemzően fehér szőlőből készülnek Csingahegyi Napok: A szőlőhegyén már hagyománnyá vált a nyaranta megrendezésre kerülő Csingahegyi napok, melyet a Csingahegyi Művészműhely Egyesület szervez, Tislér Zoltán vezetésével. A rendezvényre fafaragók, kovácsok, bőrösök és festők és más művészek gyűlnek össze, hogy a rengeteg látogató előtt közösen készítsék el az alkotásaikat. A település templomához vezető út mentén található történelmi faragott faszobrok mind a Csingahegyi napokon készültek. A rendezvényen ezen kívül hagyományőrző gasztronómia, a tradicionális ételek és italok megismertetésére, elkészítésére is sor kerül

99

Rigyác Jogállás: község Járás: Nagykanizsai Kistáj: Egerszeg – Letenyei dombság Lakosságszám: 391 fő Terület: 15,36 km2 nem hátrányos helyzetű település

Rigyác a Letenyei-dombság déli lábánál fekvő kistelepülés. Természeti értékekben gazdag, szép fekvésű falucska, ahol néhány értékes építészeti emléket is találhatunk. Mindezek alapján az idegenforgalomnak az adottságai jónak nevezhetők, bár turizmusa még jelentősen fejleszthető! Vegyük számba, hogy mire érdemes itt turisztikai szempontból odafigyelnünk! Rigyáci fás legelő: A hajdan olya annyira jellemző - a helyi gazdálkodáshoz és tájhasználathoz illeszkedő – fás legelők nagyon gyakoriak voltak Zalában. Mára azonban az állattartás visszaszorulásával gyakorlatilag eltűntek. Ezért van komoly jelentősége és értéke a rigyáci fás legelőnek természetvédelmi és tájképi szempontból – nem véletlenül került helyi védelem alá. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy ez a legelő is elvesztette már eredeti jellegét, azonban a felnövő fák között még jól kivehetők a 200 év körüli kocsányos tölgy, bükk és cserfák. Inkey- Benyovszky kastély: A XVIII. században az Inkeyek birtokába került Rigyác,. AZ Inkey család kastélyt építetett a faluban, mely aztán a Benyovszkyaké lett. Az épület az államosítás után volt iskola, majd értelmi fogyatékos gyerekek otthona, ma pedig magánkézben van. Felújítását néhány éve elkezdték, de sajnos még nem fejezték be. Szent Anna templom és az alatta lévő kripta: Rigyác építészeti örökségéből kiemelkedik a római katolikus templom épülete, mely a falukép legmeghatározóbb eleme. „A templomot 1760-1762-ben építtette Inkey Boldizsár Szent Anna tiszteletére, Ujvári Zoltán tábori építész és 100

vállalkozó által barokk stílusban. A templom téglából épült, melyet cserépzsindellyel fedtek, padozatát téglával rakták ki. Hossza 26m, átlagszélessége 11,5 m, a torony 28 m magas és 4,85 m széles. A teteje 1910 óta van fedve. A templom szentélyéből nyílik a sekrestye, fölötte az oratórium, amelyet a kegyúr részére építettek. A szentélyben van a főoltár, amit Szent Anna tiszteletére emeltek kőből és hiteles oltárkővel van ellátva. A főoltárt eredetileg egy Szent Annát ábrázoló oltárkép díszítette, amint Szűz Máriát a templomba vezeti, ez mára sajnos teljesen tönkrement. A hajóban jobb oldalon van a Szűz Mária tiszteletére emelt kőoltár, rajta a Boldogságos Szűzanya szobra áll. A hajó bal oldalán helyezték el a Jézus Szent Szíve tiszteletére emelt oltárt, ez alatt található a szent sír. A szószékhez az eredeti feljárat a sekrestyéből vezetett, alatta pedig a gyóntatószék volt. A templom orgonáját Angster József pécsi orgonagyáros és fia készítette 1909-ben, a hívek adományaiból. A templom tornyába három harang került, ezekből kettőt az első világháború alatt elvittek. Mindkettőt 1927-ben pótolták közadakozásból. Az első harangot szent Anna tiszteletére, a másodikat, a kisharangot Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték. A feljegyzések szerint egy kisharangot 1920-ban újraöntöttek. A templom alatt van a kripta, amelyet 1910ben palini Inkey Kálmán özvegye kamjonkai Szemző Lujza építtetett, ugyanekkor a templom padozatát cementlap kockákkal burkolták. A templomot az évek során többször restaurálták. Először kívülről 1910-ben, majd belülről 1932-ben Karlovics József építész- 1950-ben Trejer János építész tervei szerint. 1968ban a szentélybe freskókat készített Károly Gyula festőművész, a középpontba Szent Annát helyezte Szűz Máriával, ekkor egy harang is felújításra és felszentelésre került. A 2006-2007es esztendőben ismét felújították a templomot, melyet Dr. Veres András püspök úr 2007 november 03-án áldott meg.” Trojkó Borház: Rigyác határában található Imrehegy, ahol elsősorban petriventei gazdák szőlőskertjei sorakoznak. A szőlőhegyen nagyon kevés az építészeti szempontból értékes épület, jelentőségét nem is ebben kell keresnünk. 2014-ben a Trojkó család vidékfejlesztési forrásból valósította meg azt a fejlesztést, mely révén megszületett az első szőlőhegyi borház a térségben. Itt azonban nem csak borkóstolókat szerveznek, hanem egyéb gasztronómiai szolgáltatásokkal is várják a vendégeket. Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra: Bár magát a községet nem, de határát érinti a Kék túra, melyről bővebben már Gutorfölde bemutatásánál írtunk!

101

Összefoglalás Az alábbiakban néhány gondolat erejéig igyekszünk számba venni a térség idegenforgalmi kínálatát turisztikai ágazatok szerint. Megpróbáljuk objektíven bemutatni az adottságokat, melyek alapján néhány javaslatot is megfogalmazunk! Elöljáróban néhány általános megállapítást teszünk. Először is a helyi idegenforgalom volumenét vesszük számba. 2012-ben 11.333 db volt a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken a vizsgált 41 településen. Ez nagyon alacsony szám, főként ha hozzátesszük, hogy ennek majdnem 70%-át Bázakerettye adja (7.906 db). Ha járási szinten hasonlítjuk ezt össze, akkor azt mondhatjuk, hogy Zala megyében a HACS területe a kereskedelmi szálláshelyeken realizált vendégéjszakák megyei összegéből 0,5%-kal részesedik. Mindez annak figyelembevétele mellett is tragikusan alacsony, hogy tudjuk, hogy a KSH adatbázis rendkívül pontatlan (pld. Kistolmács esetében, mely a térség egyik jelentős idegenforgalmi központja és ahol több szálláshely is működik, a statisztika 0 vendégéjszakát mutat), továbbá, hogy a megyei vendégéjszakák 70,4%-át a Balaton realizálja. Vendégéjszakák száma Zala megye járásaiban a kereskedelmi szálláshelyeken 2012-ben (a KSH adatai alapján) járás db % Keszthelyi 1 422 524 70,40% Lenti 70 768 3,50% Letenyei 9 028 0,45% Nagykanizsai 436 307 21,59% Zalaegerszegi 42 032 2,08% Zalaszentgróti 40 074 1,98% ÖSSZESEN: 2 020 733 100,00% Forrás: TEIR adatbázis (2014) A vendégek számát tekintve a helyzet gyakorlatilag ugyan ez. Ha végzünk egy kitekintést Nyugat- és Dél-Dunántúl vonatkozásában, akkor az látható, hogy a HACS mutatói (3.256 fő) a 44 érintett járás viszonylatában a 12. helyet biztosítanák térségünknek a növekvő értékeket mutató ranglistán. Elmondható tehát, hogy DNy-Zala idegenforgalma ma még mindig nem számottevő. Igaz ez annak ellenére is, hogy az adottságok összességében nagyon jók. Ennek több oka van, melyek közül most csak néhány nagyon meghatározót említünk: A vidék a nagy turista kibocsátó központoktól távol található (pld. Budapest – még az autópálya ellenére is), az idegenforgalmi piacon alig ismerik, tudatos marketinget a térség csak a legutóbbi időszaktól kezdődően folytat. E tekintetben jelent jó kiinduló pontot a Mura Régió projekt, mely egy beazonosítható nevet adott a vidéknek és bizonyos marketing akciókat is tartalmazott. Mindez azonban nem elég, ezt folytatni szükséges a kívánt hatás biztosítása érdekében. (A Mura Régió egy nemzetközi brandként lett kitalálva, ami azért nagyon pozitív, mert a horvát oldal is lát benne fantáziát, azért szintén kezdeményezi a folytatását.) 102

A helyi turizmus szűk volumenének okát a fent említetteken kívül abban is kereshetjük, hogy az rendkívül erősen szezonális jellegű (gyakorlatilag 2,5 hónap – június közepétől augusztus végéig). Másik sajátossága, hogy szinte teljes egészében szabadtéri programokra épül, ezért az időjárás alakulása alapvetően befolyásolja. Kevés, illetve nincs olyan meghatározó attrakció, mely a vidék nevével kizárólagosan összeköthető. Nagyon fontos negatív tényező az ismertség hiánya – térségünket az idegenforgalmi piacon alig ismerik. Komoly gyengeség az aprófalvas településszerkezetből fakadó leromlott faluképek, melyeknek nincs pozitív üzenete a térségről. Ez elsősorban a kistelepülésekre igaz (pld. Lasztonya, Bánokszentgyörgy egyes részei, Oltárc, Tornyiszentmiklós bizonyos részei).

A fenti általános helyzetkép után nézzük meg az egyes idegenforgalmi ágazatokat különkülön:

Ökoturizmus Az ökoturizmus területén a vizsgált települések túlnyomó többsége igen jelentős erőforrásokkal rendelkezik. Mégis talán ez az egyetlen idegenforgalmi ág, amely szinte alig van jelen a térség idegenforgalmában, jóllehet az ide érkező vendégkör motivációs tényezői között a táj szépsége és természet közeli állapota az elsőként említett pozitívumok között szerepel. Mindez a vidék periférikus jellegének kevés pozitív hatásának egyike. A vonzó tájképet az ipar – még a szénhidrogén-bányászat sem – alakította át drasztikusan, a természet közeli jelleg megmaradt, amit nagy erdőterületek és a gazdag vadállomány csak tovább gazdagít. Az értékek között kell megemlítenünk a változatos, tagolt domborzatot, és azt a pozitív adottságot, miszerint kis területen belül különböző domborzati elemek, élőhelyek érhetők el. A védett természeti területeket is ide értve állíthatjuk, hogy egy-egy statikus bemutatóhelyen kívül (Vétyem – 2 db tábla / néhány ilyen témájú tanösvény) gyakorlatilag semmi kézzelfogható sincs, ami idegenforgalmilag releváns attrakcióként tudna megjelenni. Pillanatnyilag a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BFNP) sem rendelkezik itt egyetlen bemutatóhellyel sem. Az elmúlt években felmerült annak a lehetősége, hogy ez a dél-zalai terület természetvédelmi szempontból a BFNP-tól igazgatásilag átkerüljön az Őrségi Nemzeti Parkhoz. Ez ugyan nem történt meg, de annyi pozitív hatása mégis lett, hogy a BFNP ráébredt, hogy térségi pozícióit és jelenlétét mindenképpen erősítenie kell. Ismereteink szerint ez volt az egyik motivációs tényező abban a döntésben, miszerint a 2014-2020-as tervezési időszakban a Mura mentén – Letenye és Tótszerdahely között – milliárdos 103

nagyságrendű beruházással bemutatóközpont épül. Ez a tradicionális tájhasználatot, a Mura és környékének élővilágát lesz hivatva bemutatni. Ez a várhatóan komoly és számottevő vonzerő képes lesz a térségi ökoturizmus megalapozására, amihez számos fejlesztés tud majd kapcsolódni. Véleményünk szerint a már meglévő rendszerek – tanösvények, erdei bemutatóhelyek – felett az idő jelenlegi formájukban eljárt, ezeket módszertanilag újra kell gondolni. Nem gondoljuk azonban, hogy ne volna rájuk szükség – sőt, de mindenképpen célszerű volna ezeket programcsomagokba fűzni, illeszteni. Szükség volna olyan kiadványokra, szórólapokra, internetes megjelenésekre, filmekre stb., melyek összegyűjtenék és bemutatnák a helyi természeti értékeket. Sajnos e tekintetben is nagyon szűk a kínálat. Az ökoturizmus egyike lehet vidékünk idegenforgalmi kínálati csomagjának. Szerencsére az tapasztalható, hogy az ebben érintett szereplők – gondolunk itt elsősorban a BFNP-ra-, igen pozitívan és konstruktívan állnak a kérdéshez, együttműködésre készek. Az alapvető vonzerők megvannak – pld. Mura és Kerka mente, Vétyem, Oltárci bükkös, Budafapuszta)

Vízi turizmus A vízi turizmus az utóbbi 2-3 év sikertörténete. Nagyon komoly érdeklődés tapasztalható a murai raftingtúrák iránt, ami részben annak köszönhető, hogy az elmúlt években IPA és LEADER pályázati forrásokból az alapvető infrastruktúra kiépült, az eszközállomány beszerzésre került, részben pedig annak, hogy a Mura újdonság (sokáig elzárt határjellege miatt) a túrázók számára, nem beszélve arról, hogy a szabályozatlan, szeszélyesen kanyargó (meanderező) folyó önmagában is nagyon vonzó természeti érték. Az is számottevő tényező, hogy a murai raftingozás valójában egy családbarát program, a legkisebbek is nyugodtan csónakba szállhatnak, hiszen a 10-12 személyes raftok nagyon biztonságosak és komfortosak. A fenti okok miatt az idegenforgalmi szezonban – kedvező időjárás és vízállás esetén – hétvégenként szinte állandóan kiránduló csoportok indulnak a Murára. A kereslet és a tudatos fejlesztés eredményeképpen mára már létrejöttek a vízi turizmus elsődleges bázisai a térségben: Kerkaszentkirály, Muraszemenye, Tótszerdahely és Molnári. A BFNP Muraszemenyén épített fel 2014-ben egy modern, árvíz biztos csónakházat. A murai vízi turizmusban nagy perspektíva van még – reálisan elérhető cél lehet az, hogy a Mura a Dunántúl egyik legfontosabb vízi turisztikai célpontja legyen. Ehhez persze további fejlesztések szükségesek pld: A meglévő eszközpark (csónakok, ezek kiegészítői, mentőfelszerelések, a transzferhez szükséges gépjárművek stb.) további fejlesztése, Új csónakházak és kikötők építése, 104

A vendégkör bővülése miatt mindenképpen szükséges további képzett túravezetők képzése, A marketing akciók bővítése, A kapcsolódó szolgáltatások (szálláshelyek, étkezések stb.) szélesebb körű bevonása. Külön kell szólnunk Kistolmácsról, ahol a helyi víztározó – nem beszélve a község vonzó fekvéséről, számottevő turisztikai vonzerővé vált. Köszönhette ezt annak, hogy túllépve a horgászat adta lehetőségeken, itt mód nyílik a strandolásra is. Ez a térség egyetlen hivatalos szabad strandja (nem engedélyezett van több is – pld. a muraszemenyei bányatavaknál). Itt egyértelműen látható, hogy egy ilyen kínálati elem hogyan képes pozitív irányba elmozdítani egy kistelepülést – Kistolmácson ugyanis a tóparton a falukép teljesen átalakult, vállalkozások jöttek létre, üdülő övezet létesült, az ingatlanárak megnövekedtek stb. Érdemes tehát elgondolkodni hasonló fejlesztéseken ott, ahol ennek a feltételei adottak (Pld Muraszemenye, Maróc).

Horgász turizmus A HACS területén számos kiváló horgászvíz található, ezért a horgászturizmusnak a feltételei jónak mondhatóak. Ezek között intenzív halasított vizek és folyóvizek egyaránt megtalálhatók. Külön kel szólnunk a Muráról, a Kerkáról és a Lendva folyókról, mivel ezek az utóbbi években egyre fontosabb horgászvízzé váltak. A Mura vízminősége jelentősen javult a rendszerváltás óta, ami jótékonyan hatott a halállományra is. A Lendva azon folyócskák egyike, amely nagyon kiváló műlegyes víz hazánkban. A Kerka pedig menyhal állománya miatt érdekes többek között, mely a téli horgászat alapját jelenti. Nincs azonban igazán komoly horgászturisztikai központ – talán a tornyiszentmiklósi Európa-tó képvisel e tekintetben kivételt, de itt is még jelentős fejlesztésekre volna szükség. A horgászturizmus több pozitívuma mellett (pld. fizetőképes kereslet) a tekintetben is nagyon pozitív lehet egy térség idegenforgalmában, hogy képes a turisztikai szezont megnyújtani és kevéssé determinált az időjárás által. Külön ki kell emelnünk a Mura menti kavicsbánya tavakat, melyek nagyon jelentős potenciált képviselnek horgászturisztikai és vízi turisztikai szempontból, azonban jelenleg alig hasznosítottak. Itt elsősorban tulajdonjogi, építésügyi problémák azok, melyek a fejlesztések ellen hatnak.

Bakancsos turizmus Nemzetközi jelentőségű túraútvonal a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra, mely térségünket is érinti. Hasonló jelentőséggel bír a Papp Simon Olajos Körút, mely a hajdani budafapusztai és lovászi kőolajmezők vidékét tárja fel. Ezek a túraútvonalak jól ismertek, különösen a Kék Túra és viszonylag sok kirándulót vonzanak. Az útvonalakat szépen, gondosan felfestik évről évre, azonban bizonyos szakaszaikon a felnövő aljnövényzet, a munkagépek által összevágott utak miatt nagyon nehéz a közlekedés. Az utóbbi években IPA 105

és LEADER forrásokból e túraútvonalak tudatos fejlesztése valósult meg, így több látványelemmel gazdagodtak. Ezek abból a koncepcióból fakadóan létesültek, hogy a bejáratott nevű, engedélyezett túraútvonalakat kell olyan módon fejleszteni, hogy azok minél több attrakcióval rendelkezzenek, annak érdekében, hogy egyre inkább vonzók legyenek, s mindeközben olyan információkat tudjanak szolgáltatni a kirándulóknak, melyekből – e túraútvonalak alapfilozófiájához igazodva – megismerik a környező tájat és településeket. Sajnos még sokakban az a tradicionális elképzelés él a turistautakkal kapcsolatban, hogy az a hosszabb távokat megtevő túrázók igényeit kell, hogy kielégítse. Véleményünk szerint – gyakorlati tapasztalatok alapján – ez közel sincs így, ma már a túraútvonalaknak ennél jóval komplexebb a funkciója. Ez az oka annak, hogy fejleszteni kell őket az attraktivitás, a más turisztikai ágak felé való kapcsolódás irányából is. Az eddig megvalósult fejlesztések nagyon szépen hasznosultak – pld új kilátók új területeket kapcsoltak be a bakancsos turizmus vérkeringésébe és viszonylag nagyszámú turistát vonzanak a tapasztalatok szerint. Persze ez közel sem jelenti azt, hogy a kialakult helyzet tökéletes volna – sőt. Mindenképpen folytatni szükséges a megkezdett folyamatot és olyan újszerű, látványos elemek létrehozására van szükség, melyek önmagukban képesek vendégforgalmat generálni! A térségi bakancsos turizmus kapcsán mindenképpen rögzítenünk kell, hogy ez nagy valószínűséggel sohasem lesz tömegturizmus, de egy nagyon fontos, sőt meghatározó eleme lehet a helyi idegenforgalmi kínálatnak. Úgy véljük, hogy egy olyanfajta paradigmaváltásra van szükség e tekintetben, mely nem a „távtúrázást” preferálja, hanem sokkal inkább a családbarátabb, szolgáltató jellegűt. Ez az egyik vezérgondolata a jelenleg megvalósítás alatt álló – térségek közti együttműködésen alapuló – kerékpáros és gyalogos túraútvonalak racionálásának. A bejáratott nevű, ismert, hosszú távú túraútvonalakra mindenképpen szükség van, azonban ezeken belül célszerű kialakítani kisebb, önállóan bejárható szakaszokat, mely már az új típusú célközönség igényeihez igazodnak kínálatukban.

Kerékpáros turizmus Folytatva a bakancsos turizmus kapcsán elkezdett gondolatot, a kerékpáros turizmus esetében is rögzítenünk kell, hogy az nagy valószínűséggel nem fogja magát térségi tömegturizmussá kinőni. Nagyon fontos és nagyon szimpatikus idegenforgalmi ág, de önmagában képtelen karaktert adni egy vidéknek – ez persze a legtöbb idegenforgalmi ágra is igaz. Ma Magyarországon a legjelentősebb kerékpáros idegenforgalom a Balaton környékén, a Fertő vidékén és a Dunakanyarban bonyolódik, de ezekben a térségekben is a vendégforgalom fő mozgatórugója nem önmagában a kerékpározás. Azt is látni kell, hogy ha egy térségnek meg van a sajátos attrakciója, ami egyedivé és vonzóvá teszi, akkor a kerékpározás a kapcsolódó szolgáltatások között már lehet elsődleges fontosságú. (Bár felületesen ismerjük a Zala Két Keréken projektet, melyet ismereteink szerint a 2014-2020-as megyei fejlesztési programba is beemeltek jelentős források biztosításával, 106

azonban hosszú távon a fentiek miatt ennek nem lesz vélelmezhetően jelentős hatása a megye, így térségünk idegenforgalmára sem! Minőségi, egyedi attrakciófejlesztés nélkül nem beszélhetünk jól működő térségi turizmusról!) A HACS területe kerékpáros turisztikai szempontból jól feltárt, alaposan átgondolt, de azért komoly fejlesztésekre volna szükség e területen is. Zala megye első Balatonon kívüli tematikus kerékpárútja itt jött létre – ez a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút, mely elsőként alkalmazta a vonzerőfeltárás, kerékpáros szolgáltatói bázis és hálózat kialakításának elvét együttesen. Osztrák minta alapján itt valósult meg Magyarországon először (a Téti kistérséggel egy időben) a GPS-es kerékpáros túraútvonalak kialakítása és a GPS-es navigáción alapuló kerékpáros túraszervezés. A Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút jelentősége mindezek hatására oly mértékben felértékelődött, hogy az eredetileg tervezett nyomvonaltól eltérően a magyarországi kerékpáros gerincúthálózat dél-zalai részévé vált. Szécsiszigetben létesült a Szapáry-kastélyban az útvonal szolgáltató központja, ahol kerékpárokat lehet kölcsönözni, javíttatni, biztosított a szállás, az étkezés stb. 2014-ben készült el szlovén-magyar ETE forrásból Lispeszentadorjánban a Kerékpáros Centrum, mely hasonló szolgáltatásokkal várja a látogatókat a jövőben. Jelenleg is van a kerékpáros turizmust érintő futó projekt, mégpedig egy térségek közötti együttműködésen alapuló fejlesztés, melynek leegyszerűsítve a lényege a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút rendszerének modernizálása, megújítása. A kerékpáros turizmus térségünkben mindenképpen fejlesztésre hivatott, fontos turisztikai ág. Lényeges azonban a marketing tevékenység erősítése, a szolgáltatói hálózat bővítése és a nemzetközi kapcsolatrendszer kiszélesítése. Horvátország és Szlovénia között a szomszédos térségeket érintve már van egy egybefüggő kerékpáros útvonal (Mura Drava Bike), illetve a Mura torkolatig egy magyar-horvát útvonal is (Három Folyó Kerékpárút). A meglévő rendszerek minőségi fejlesztése és karbantartása pedig elengedhetetlenül szükséges a kézzelfogható eredmények elérése érdekében.

Borturizmus és gasztronómia Ahogy Ausztriában Burgenland lényegében a „pannon” gasztronómia bemutatására specializálódott, úgy volna szükséges a göcseji, dél-zalai konyha minél szélesebb körű népszerűsítése és turisztikai attrakcióvá való formálása esetünkben. Erre vannak nagyon jó hazai és nemzetközi példák egyaránt – pld. Bécs –Schönbrunn). Vidékünknek megvan az a helyzeti előnye más térségekkel szemben, hogy a horvát gasztronómiai hagyományok legalább annyira tradicionálisak, mint a magyar. A helyi konyha különlegességei mindenképpen érdeklődésre számot tartóak lehetnek az ide látogatóknak, bár ezt jelen pillanatban csak nagyon kis mértékben ismerhetik meg. Ugyanakkor a helyi nagyrendezvények többsége a gasztronómiát már a helyén kezeli, sok esetben ez a legfontosabb húzóerő – pld. tótszerdahelyi Rétes Fesztivál, molnári Mazanica Fesztivál, tormaföldei Gesztenye és Toros Fesztivál.

107

Térségünkben a szűk volumenű idegenforgalom miatt, illetve ezért, mert az autópályák a forgalmat és ezzel együtt a keresletet jelentő átutazók tömegét földrajzilag áthelyezték, nagyon kevés étterem működik. Ennél fogva a helyi gasztronómia hagyományai is alig vannak jelen az étlapokon. Ezen a téren mindenképpen fejlesztésekre van szükség, mert jól működő térségi idegenforgalom elképzelhetetlen minőségi vendéglátás nélkül. Persze ez egy nagyon nehéz ügy, mert a jelenlegi kis kereslet miatt az ezen a téren megvalósuló fejlesztések megtérülése jelentős kockázattal jár. Ugyanakkor ez egy önmagát gerjesztő folyamat: mert oda nem megy nagyszámú turista, ahol nem tud étkezni és fordítva. Vannak ugyanakkor pozitív példák is, amik megmutathatják a megoldást a problémára. Kerkaszentkirályon, Csörnyeföldön, Tormaföldén és Letenyén léteznek olyan piaci szereplők, akik szezonális jelleggel, bejelentkezés alapján foglalkoznak vendéglátással. Ez azért is követendő példa, mert gasztronómiai kínálatukban a helyi specialitások dominálnak, s a tőlük származó információk alapján erre van is igény. Érdemes tehát a kis és családi vállalkozások, természetes személyek ilyen irányú kezdeményezéseit felkarolni, nem feltétlenül kell nagy éttermekben gondolkodni. A Zalai borvidék Muramenti körzete található térségünkben, melyhez az alábbi települések tartoznak: Becsehely, Csörnyeföld, Dobri, Eszteregnye, Homokkomárom, Kerkateskánd, Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Rigyác, Szécsisziget, Tormafölde, Valkonya, Zajk. Az utóbbi két évtizedben e terület – köszönhetően elsősorban Bussay doktor úttörő munkájának és példájának-, egyre inkább kivívta magának az őt megillető helyet az ország bortérképén. Ma már állítható, hogy Zala megyében a Balaton mellett a Muramente az, amely olyan minőségi borokat képes felmutatni, amelyek nemzetközi szinten is megállják a versenyt. Az elmúlt évek jelentős eredményei ellenére térségünkben a borturizmus még igen csak gyermekcipőben jár. Alig van vendéglátásra alkalmas kóstoltató hely, a Zalai Borút, mely elvileg a Muramentét is érinti, gyakorlatilag egy zalaszentgróti kezdeményezés, sokat nem adott térségünknek. Ez volt az indoka annak, hogy nemzetközi és LEADER forrásokból, illetve ETE programokból több e területet érintő beruházás valósult meg. Most, 2014-ben kerül átadásra a térség első borháza Becsehelyen. Ugyancsak megvalósítás alatt áll egy önálló, a helyi borászokra támaszkodó borút életre hívása, kóstoltató helyek kialakítása. A borturizmusban még nagyon komoly tartalékok vannak térségi szinten, de ehhez az alapvető feltételek (kóstoltató és pihenőhelyek, szőlőhegyi attrakciók, szélesebb körű helyi együttműködés stb.) megteremtése elengedhetetlenül szükséges! Külön kell és érdemes szólnunk a pálinkáról is, mely az utóbbi évek sikertörténete bizonyos szempontból. Ennek térségi mozgatója kétség kívül Becsehely, ahol e témakörben jelenleg egy futó nemzetközi projekt is magvalósítás alatt áll. A bor, a pálinka és a helyi gasztronómia jól egymáshoz illeszthető, más turisztikai ágakhoz kapcsolható alapvető turisztikai szegmensek, ezek fejlesztése megkerülhetetlennek látszik.

108

Termálturizmus Bár a HACS területén csak térségi jelentőségű fürdők találhatók, mégis ezek – különösképpen a bázakerettyei – a legjelentősebb motiválói a helyi idegenforgalomnak. Bázakerettye a legjobb példa arra, hogy milyen jótékony módon képes hatni egy jól működő fürdő a településre – a falusi szállásadást egyértelműen fellendítette; két étterem épül rá részben stb. Ezeknek a fürdőknek a fejlesztése térségi érdek, ugyanakkor mindezt csak megfelelő léptékben ésszerű megvalósítani. Ennek az az oka, hogy 50 km-es körzetben olyan országos vagy nemzetközi jelentőségű fürdők érhetők el, mint a zalakarosi, hévízi, (bizonyos szempontból) a lenti, a zalaegerszegi, a moravske toplicei és a Sveti Martin na Muri-ban épült termálközpont. A termálfürdő piacon amúgy is kiélezett a verseny és az üzemeltetők nagyon könnyen egy fejlesztési kényszeren alapuló versenyhelyzetben találhatják magukat. Mindez óriási forrásokat emészt fel, melyek megtérülése a fenti okok miatt erősen kétséges. A nagyberuházások ellen szól az is, hogy a legnagyobb vendégkört kibocsátó Németország és Ausztriai is kiépítette mára már saját termál- és gyógyfürdő bázisát. Kisebb, térségi szinten azonban – ha új fürdők létesítésének nem is – de fejlesztésének mindenképpen van realitása.

Falusi turizmus A falusi turizmus tekintetében általános fogalomzavar van nagyon gyakran a fejekben. A statisztikák ugyanolyan falusi turisztikai szolgáltatásnak tekintik az egyes községekben nyújtott szimpla szálláshely szolgáltatásokat is, mint például a valódi falusi életet, gazdálkodást bemutató, alapvetően erre épülőket. Utóbbi a szó valódi értelmébe vett falusi turizmus. Ezen a téren térségünk, annak ellenére, hogy egyértelműen vidéki (rurális) jellegű, gyakorlatilag alig érzékelhető potenciállal bír. A KSH adatai alapján a falusi szálláshelyek mindösszesen 179 férőhelyet képviselnek, és e tevékenységgel mindösszesen 21-en foglalkoznak. Falusi szálláshelyek vendéglátóinak és férőhelyeinek száma 2012-ben a HACS területén

Település

Bánokszentgyörgy Bázakerettye Becsehely Borsfa Bucsuta Csertalakos Csörnyeföld Dobri Eszteregnye

Falusi szálláshelyek vendéglátóinak száma 2012ben (db)

Falusi szálláshelyek férőhelyeinek száma 2012ben (db)

, 5, , 1, ,

, 53, , 4, ,

3, , ,

18, , ,

109

Fűzvölgy Gutorfölde Homokkomárom Kerkaszentkirály Kerkateskánd Kiscsehi Kistolmács Lasztonya Letenye Lispeszentadorján Lovászi Maróc Molnári Murarátka Muraszemenye Oltárc Petrivente Pusztamagyaród Pusztaszentlászló Rigyác Semjénháza Szécsisziget Szentliszló Szentmargitfalva Szentpéterfölde Tormafölde Tornyiszentmiklós Tótszentmárton Tótszerdahely Valkonya Várfölde Zajk ÖSSZESEN:

, , , 1, 1, , 3,

, , , 7, 4, , 24,

, , , , , 1, 2, 1, , , , , , , , , , 1, , , , , 1, 1, 21,

, , , , , 6, 7, 30, , , , , , , , , , 11, , , , , 7, 8, 179,

Forrás: TEIR adatbázis, 2014. Jól látható, hogy a legjelentősebb potenciállal Bázakerettye bír, itt azonban nem a klasszikus falusi turizmusról beszélhetünk, hanem sokkal inkább a termálstrand generálta szobakiadásról. A fentiekből konklúzióként az szűrhető le, hogy gyakorlatilag nem igen van kezdeményezőkészség a falusi turizmus területén térségünkben.

Kulturális turizmus A kulturális turizmus olyan terület, mely első hallásra nem tűnik meghatározó fontosságúnak. A valóságban ez éppen fordítva van. A helyi történelem, a szokások, hagyományok, anekdoták, mesék, mondák és legendák azok, amelyek sokszor képesek „eladni” egy turisztikai terméket. Ezt az osztrákok és a szlovének rendkívül jól csinálják! Gondoljunk csak a lendvahegyi Cuk Pincére – itt gyakorlatilag a Bánffy és Hadik hagyományra 110

építve adják el a borokat. Gyakorlatilag ez az alapja a Lenti Termálfürdő Szent György Energiaparkjának is – adott egy sztori, ami teljesen mindegy, hogy igaz-e avagy sem és ezt becsomagolják, fogyaszthatóvá teszik. E tekintetben DNY-Zala nagyon értékes tudással rendelkezik, melyekre érdemes és szükséges is építkezni. Példaként említhetjük a Székely Legendárium projektet, mely a székelyföldi népmese és népmonda hagyományra építkezve teremtett olyan turisztikai attrakciót, mely révén kimondottan e téma köré szerveződő tematikus táborok valósulnak meg többek között. Hasonló fejlesztéseket minden különösebb erőfeszítés nélkül a mi térségünkben is meg lehet valósítani! (Erre vonatkozóan konkrét elképzeléseink is volnának!) DNY-Zala történelme sajnos úgy alakult, hogy a XVI-XVII. században gyakorlatilag a hódoltság és a királyi Magyarország ütközőzónájává vált. Ez sorsfordító volt a vidék szempontjából, nem csak azért mert népessége drasztikusan lecsökkent és számos település pusztult el végérvényesen, hanem azért is, mert a középkori épített örökség gyakorlatilag ekkor szinte teljes egészében megsemmisült. Ez az oka annak, hogy épített örökség területén a vonzerők száma nagyon kevés, ami jelentősebb műemlék van a térségben az általában XVIII. századi eredetű. A legjelentősebb értéket kétségkívül Szécsisziget képviseli, de Becsehely, Tornyiszentmiklós, Letenye, Tótszentmárton, Homokkomárom, és Bánokszentgyörgy is komoly értékekkel büszkélkedhet. Mindezek ellenére azért az állítható, hogy a helyi épített örökség jelen pillanatban önállóan nem képes nagyszámú vendégkört vonzani – talán Szécsisziget kivételével. Ugyanakkor vidékünk fekvéséből adódóan gyorsan és könnyen elérhetőek olyan – építészeti értékekben gazdag települések-, mint Csáktornya, Varasd, Lendva, Ptuj, hogy csak a legismertebbeket említsük. Egy olyan terület van, amelyen belül a HACS területe igen jelentékeny számú értékkel bír. Ez pedig a népi építészet, ezen belül is a régi lakóházak, présházak. Még van néhány olyan település, ahol a XX. század első felére jellemző falukép az uralkodó – pld. Szentpéterfölde, Csertalakos, Várfölde, Szentmargitfalva, Bánokszentgyörgy. Ez ugyan most ezek leromlott állapota miatt elsősorban negatívumként rögzíthető, azonban a tradicionális faluképek helyreállítása tekintetében lehetőség is. Ez persze jelentős forrásigényű fejlesztést igényel, de általa egy karakteres vonzerő teremthető. Hasonló a helyzet a szőlőhegyi présházakkal. Néhol még megtalálhatóak azok a régi épületekből álló pincesorok, melyek hajdan olya annyira jellemzőek voltak ezen a vidéken. Állapotuk nagyon rossz az esetek túlnyomó többségében, azonban megmentésükre még van egy utolsó esély. Számos példát tudunk mondani a tágabb környékről, ahol egy –egy ilyen pincesor felújítása milyen pozitív hatást gyakorolt az idegenforgalomra – pld. Oszkó, Cák, vagy az ausztriai Heiligenbrunn (Szentkút). Egy ilyen pincefalu megmentése és attrakcióvá való formálása jó cél lehet, mert Zala megyében nincs ilyen, másrészt pedig a bor- és gasztronómiai turizmussal tökéletesen összekapcsolható (és egyéb turisztikai ágakkal is). Településeink abban a helyzeti előnyben vannak más vidékekhez képest, hogy három kultúra metszéspontjában fekszenek – azaz a HACS területe a horvát-szlovén-magyar kultúra találkozási pontja. Ez egy nagyon jelentős adottság, melyet mindenféleképpen érdemes az idegenforgalmi fejlesztésekkor kiaknázni. Gondoljunk csak arra, hogy ahogy 111

nekünk a muravidéki magyarság kapcsolatot jelent Szlovénia felé, úgy él ez a muramenti horvátság esetében is.

112

Vadászturizmus, lovas turizmus A vadászturizmus adottságai rendkívül jók, ezt nem is kell különösebben magyarázni. Azonban ezen a téren mozgástér nagyon szűk, mégpedig azért, mert érthető módon a vadászati jog birtokosai – elsősorban a Zalaerdő Zrt. – azok, akik profitálni kívánnak belőle és ellenérdekeltek abban, hogy több piaci szereplő jelenjen meg. A lovas turizmus esetében a fő problémát az okozza, hogy egy jelentős lovas turisztikai bázis működtetése nagyon költségigényes, a piac pedig szűk. A fizetőképes kereslet sajnos nem a mi térségünk jellemzője ezen a téren sem, ezért főként a főváros és a nagyobb települések közelében, illetve a már bejáratott nevű, ismert lovas központok prosperálnak. Térségünkben e tekintetben egyértelműen Rádiháza szerepe a meghatározó, ott érdemes is ezen a téren fejleszteni, máshol a lovaglásnak véleményünk szerint kiegészítő jelleggel van értelme.

Fejlesztési javaslatok Véleményünk szerint a térség idegenforgalmi fejlesztésében az alábbi szempontokat érvényesítve lehet sikereket, látványos eredményeket elérni: komplex fejlesztések szükségesek, térségi húzó attrakciókat kell létrehozni a meglévő adottságokra építve, minőségi szolgáltatások kialakítására kell törekedni, folyamatos, erőteljes és a kor igényeihez igazított marketing akciókra van szükség, mindenképpen térségi és nem települési fejlesztési akciókra van szükség. (a sor még folytatható, most csak a legfontosabbakat vettük számba!) Az általánosságokon túllépve néhány konkrét javaslatunk is teszünk. Érdemes elgondolkodni a térségi bunkerturizmus minőségi és látványos fejlesztésén. Mi magunk sem hittük, de amikor néhány évvel ezelőtt a média felkapta a „Magyar Maginot Vonal” névre keresztelt Déli Védelmi Rendszer történetét, akkor hatalmas méretű érdeklődés támadt mind belföldön, mind pedig külföldön. (Európa leghosszabb védelmi vonaláról beszélünk ugyanis.) A bunkerrendszer elemei a legtöbb helyen ugyan rossz állapotban vannak, de ezek még helyreállíthatóak és van közöttük nem egy. ami kimondottak nagyszabású. A Lovászi MOL telep alatt található több km hosszú katakombarendszer például olyan építmény, mely alkalmas egy látogatóközpont kialakítására. Külön érdekessége e témakörnek, hogy térségi projektként is futtatható, mert számos kistelepülést érint (Lovászi, Tornyiszentmiklós, Tormafölde, Dobri, Csörnyeföld, Muraszemenye, Murarátka, Letenye, Bázakerettye) és így felfűzhető egy tematikus útra. Kapcsolható kerékpáros vagy bakancsos turizmushoz, esetleg termálturizmushoz is! De ami a legfontosabb, ilyen sehol máshol nincs az országban pillanatnyilag – ez pedig egy hatásos marketingkampánnyal nagyon jól kiaknázható! És hogy ennek a lehetőségét már mások is felismerték, erre egy jó példa (videó): 113

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=leC9Suiic20

Egy kiaknázatlan lehetőség… A térségnek idegenforgalmi szempontból van egy olyan adottsága, amely komparatív előnyként értelmezhető Zala megye – és részben egész Dél-Dunántúl - többi térségéhez képest. Ez pedig a vidék – elsősorban Letenye – közlekedés-földrajzi pozíciójából fakadó óriási határforgalom. Letenye a horvát-magyar határszakasz egyértelműen legjelentősebb átkelőhelye, ahol például 2014 nyarán (június – július - augusztus hónapokban) 1.741.000 utas haladt át a rendőrség adatai alapján. Az átutazók döntő többsége a horvát tengerpart felé, vagy onnan visszatérőben veszi célba Letenyét. Az utasok 21,7%-a magyar, 19%-a szlovák, 14,7%-a lengyel, de jelentős a csehek, a horvátok, ukránok és románok arány is. Ez a hatalmas turistatömeg ma döntően csak áthalad a térségen, a helyi idegenforgalomban alig érzékelhetően jelenik meg. E piaci szegmens ugyanakkor egyértelműen fizetőképes, nagyszámú, állandó jellegű, gyakorlatilag nulla marketing mellett is konstans. Mindezek olyan tényezők, amik miatt megszólításuk és bevonásuk a térségi idegenforgalomba stratégiai jelentőséggel bír. Meg kell jegyeznünk, hogy vannak már olyan piaci szereplők, akik ezt felismerve igyekeznek kiépíteni turisztikai szolgáltatásaikat – pld. Tótszerdahelyen a Fedák kúria szálláshellyé való átalakítása és konyhájának kialakítása kimondottan ebből a célból valósult meg. Hangsúlyosan ki kell emelnünk azt, hogy Letenye azért van kivételes lehetőség birtokában, mert gyakorlatilag nem kell megküzdenie a piacért, ahol az általa kialakított, minőségi, a célcsoport igényeire alapuló turisztikai portfóliót értékesíteni szeretné, mert ez gyakorlatilag adott. A fizetőképes piac megléte pedig az egyik, ha nem a legmeghatározóbb eleme a sikeres idegenforgalmi fejlesztéseknek. Ismerve a letenyei átutazók földrajzi megoszlását, reális elképzelés lehet egy a határforgalomra épülő, a célközönség igényeit figyelembe vevő idegenforgalmi szolgáltatáscsomag kialakítása. A fenti számokból kiindulva, ha csak a forgalom 1%-át sikerül valamilyen módon bevonni a térségi turizmusba, ez önmagában 153%-os növekedést jelenthet a vendégéjszakák számát tekintve. Látunk arra lehetőséget, hogy elsősorban Letenyét és az autópálya melletti településeket olyan befogadó központokká tegyük, melyek elsősorban a cseh, szlovák és lengyel utazók számára átmeneti pihenési lehetőséget biztosítanak útban a tenger felé, vagy visszatérőben onnan. A határátkelőhely környékének idegenforgalmi pozícióját csak tovább erősíti a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által a 2014-2020-as fejlesztési időszakban milliárdos nagyságrendű beruházással megvalósítani tervezett (és kormányzati jóváhagyással és forrással rendelkező) Mura menti látogatóközpont életre hívása is. Véleményünk szerint az itt létrehozandó komplex idegenforgalmi kínálatnak az alábbi feltételeknek biztosan meg kell felelniük: 114

az autópályáról nagyon könnyen elérhetőnek kell lennie, ki kell elégítenie az autós közlekedésből fakadó igényeket, minőségi és sokszínű szolgáltatásokat kell nyújtania, szálláshely és vendéglátás alapvető szolgáltatási eleme kell, hogy legyen, meg kell felelnie a szolgáltatásnak a multikulturális igényeknek, valódi, egyedi attrakciók létrehozása szükséges, a célközönség esetében rövid tartózkodási időkre kell építeni – vagyis a turisztikai szolgáltatásokat nagyon könnyen elérhetőkké kell tenni.

Egy ilyen jellegű fejlesztés nagy forrásigényű, de pénzügyi megtérülése megalapozottan prognosztizálható. Ezen túlmenően munkahely teremtő hatású, módot és lehetőséget kínál a térség helyi termékeinek, a helyi gasztronómia és borkultúra megjelenítésére is, nem beszélve arról, hogy képes hazánkról pozitív imázst nyújtani. A sikeres működés alapja azonban ebben az esetben is a többszereplős együttműködés.

Horvátország felé a schengeni határ megszűnésével új térkapcsolati pontok nyílnak. Elfogadott koncepciók alapján Molnárinál, Murarátkánál és Muraszemenyénél komp összeköttetés, Kerkaszentkirálynál pedig közúti kapcsolat épül ki a két ország között. Mindez csak tovább erősíti a már most is meglévő multikulturális környezetet, mely a horvát, magyar és harmadrészt a szlovén kultúra kapcsán egy sajátos, turisztikai termékké formálható adottságot jelent.

Komplex turizmusfejlesztési program A térség idegenforgalmában érdemi változás akkor és csak akkor prognosztizálható, ha színes, vonzó és karakteres vonzerőket tudunk felmutatni. Jelen pillanatban ezek a feltételek még nem adottak, így a fejlesztés alapvető céljának szükségszerűen ennek kell lennie. A vonzó kínálat kialakítása érdekében célszerű meghatározni olyan turisztikai ágakat, melyek vonatkozásában a helyi adottságok jók, esetleg más térségekkel szemben komparatív előnyökkel bírnak. Véleményünk szerint ilyenek a következők: 1. bunkerturizmus (a Déli Védelmi Vonal építményeire alapozva) 2. aktív turizmus – ezen belül vízi turizmus (elsősorban a Murára alapozva), bakancsos turizmus (meglévő túraútvonalakra alapozva) és kerékpáros turizmus (Dél-zalai Erdőtáj Kerékpárútra alapozva), továbbá a horgászturizmus (Kerkára, Murára és a kavicsbánya tavakra alapozva). 3. gasztronómia és borturizmus (a helyi táji hagyományokra és a borvidéki tradíciókra alapozva) 115

4. ökoturizmus (a helyi természeti értékekre alapozva mind a Mura mentén, mind pedig a Letenyei-dombság területén) Egy ilyen szintű komplex fejlesztés szinte az egész térséget képes érinteni, így területi feszültségeket nem generál. Ha megvizsgáljuk az egyes javasolt turisztikai ágakat, akkor ezek tekintetében is a minőségi, látványos (térségi jelentőségű) és lehetőség szerint unikális fejlesztésekre van szükség. Ezek kapcsán is van néhány konkrét javaslatunk:

Bunkerturizmus: látogatóközpont kialakítása történeti bemutatóhellyel; bunkerek felújítása és látogathatóvá tétele, továbbá tematikus úttá való felfűzése Tornyiszentmiklóstól, Szécsiszigettől Letenyéig (esetleg a muramenti horvát falvakig). Aktív turizmus: a vízi turizmus terén biztonságos és stabil kikötőkre van szükség, fejleszteni szükséges az eszközállományt és mindenképpen szükséges túravezető képzés. A bakancsos túraútvonalak terén célszerű volna további élményelemeket létrehozni – pld. az ország leghosszabb drótkötélpályáját (jelenleg ez 150 m, ezt nem nehéz túlszárnyalni). A kerékpáros turizmus terén elsősorban az útvonalak újrajelölése, hálózatfejlesztés lehet a reális cél – illetve a kisvasút kerékpáros hasznosítása (amire van érdeklődés a Zalaerdő részéről is). Gasztronómia és borturizmus: a helyi magyar és horvát gasztronómiai hagyományok bemutatása és megőrzése rendezvények, látványkonyhák, kóstoltató helyek kialakításával és működtetésével. A borturizmus terén hasonló a helyzet. Ökoturizmus: interaktív bemutatóhelyek, tanösvények kialakítása, túravezető képzés, szemléletformáló akciók (rendezvények, kiadványok), Kerkamenti Natúrpark újraélesztése és tartalommal való megtöltése, élőhely rekonstrukciók, holtág revitalizációk. E területen a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkkal mindenképpen szükséges az együttműködés. Az e területen megvalósuló fejlesztések mellé természetesen egy hatékony marketing is szükségeltetik.

116