SEGÉDLET A PÁRTOK MŰKÖDÉSÉT SEGÍTŐ ALAPÍTVÁNYOK GAZDÁLKODÁSA TÖRVÉNYESSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSÉHEZ

SEGÉDLET A PÁRTOK MŰKÖDÉSÉT SEGÍTŐ ALAPÍTVÁNYOK GAZDÁLKODÁSA TÖRVÉNYESSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSÉHEZ

2009.

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzési Főcsoport 1312. Közalapítványok és Alapítványok Ellenőrzési Osztálya Iktatószám: F-053-01/2010. A módszertani munkát felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató A végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János általános főigazgató-helyettes A módszertani munkát vezette: Solymár Ágnes osztályvezető főtanácsos Az összeállítást készítették: Brebán Andrea számvevő tanácsos Kulcsár Lászlóné számvevő Az összeállításban közreműködtek: Brebán Andrea Robák Ferencné számvevő tanácsos számvevő tanácsos Köllődné Gátai Mária számvevő

Kulcsár Lászlóné számvevő

A kiadásért felel: Dr. Csapodi Pál főtitkár az ÁSZ Módszertani Kiadványok sorozat szerkesztője, a Módszertani Bizottság elnöke Kézirat lezárva: 2009. december 16.

ELŐSZÓ Az Országgyűlés a pártalapítványi törvény megalkotásával lehetővé tette, hogy a parlamenti pártok költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozzanak létre. Az alapítványok gazdálkodása törvényességét kétévenként az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzés egységes célrendszerének, ellenőrzési elveinek és eljárásainak rögzítése érdekében az Állami Számvevőszék – a nemzetközi és a hazai standardok figyelembevételével –a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséhez készült segédletet módosította. A módosítás céljai: •

alkalmazkodni a 9/2008. sz. elnöki utasításában elfogadott „Az Állami Számvevőszék Ellenőrzési Kézikönyve” című kiadványban foglalt egységes ellenőrzési eljárásokhoz és követelményekhez;

•

igazodni a Vizsgálati Dokumentációs Rendszer előírásaihoz;

•

figyelembe venni a pártalapítványi törvény 2008. évi módosításait;

•

biztosítani a számvevőszéki ellenőrzések és jelentések egységességét, szubjektív elemektől való mentességét, valamint a nyilvánosság egységes és objektív tájékoztatását;

•

segíteni az ellenőrzési folyamat tervezését, illetve az ellenőrzés lefolytatását.

A Segédletet a 2010. évtől kezdődően kell alkalmazni.

Dr. Lóránt Zoltán főigazgató

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS 1.

AZ ELLENŐRZÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 1.1. Az alapítvány céljainak és tevékenységének megismerése

11 12

1.1.2. A pártalapítvány alapító okirata

13

1.1.3. A pártalapítvány munkaszervezete

13

1.1.4. A belső szabályzatok és szabályozások

13

1.1.5. A kuratórium működése

13

1.1.6. A tevékenység megismerésének forrásai

14

1.2. A belső kontroll rendszer megismerése

14

1.2.1. A számviteli rendszer felmérése

14

1.2.2. A belső irányítási és ellenőrzési rendszer felmérése

16

1.3. A lényegességi szint meghatározása

16

1.4. Kockázatértékelés

18

1.4.1. Ellenőrzési kockázat összetevői

18

1.4.2. Eredendő kockázat

18

1.4.3. Belső kontroll kockázat

19

1.4.4. Feltárási kockázat

19 20

1.5.1. Ellenőrzési megközelítések

20

1.5.2. Kiemelt ellenőrzési területek

20

1.5.3. Az ellenőrzési mintavétel

21

1.5.4. Az ellenőrzés ütemezése

23

1.6. Az ellenőrzési program összeállítása

3.

11

1.1.1. A pártalapítvány jogszabályi környezete

1.5. Az ellenőrzési eljárás meghatározása

2.

9

A HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS ÉS DOKUMENTÁLÁS

23 24

2.1. Az ellenőrzés lefolytatása

24

2.2. Az ellenőrzési bizonyíték

24

2.3. Az ellenőrzés dokumentálása

25

2.4. Az ellenőrzési tapasztalatok írásba foglalása

28

MELLÉKLETEK

30

MELLÉKLETEK

Az ellenőrzés előkészítési szakaszához tartozó mellékletek 1.

Jegyzék az alapítvány gazdálkodásának felméréséhez bekért dokumentumokról (a teljes vizsgálati időszakot lefedően)

2.

Feljegyzés az alapítvány ….. évi gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése előkészítéséről, a program-előkészítő dokumentumok átvételéről

3.

Munkalap az alapítvány belső irányítási rendszerének ellenőrzéséhez

4.

Munkalap az alapítvány számviteli szabályozási rendszerének felméréséhez

5.

Munkalap az alapítvány éves jelentéseinek felméréséhez

6.

Munkalap az alapítvány átfogó és a specifikus lényegességi küszöbének meghatározásához

7.

Munkalap az alapítvány eredendő kockázatának minősítéséhez

8.

Munkalap az alapítvány eredendő kockázatának felméréséhez

9.

Munkalap az alapítvány belső kontroll kockázatának minősítéséhez

10.

Munkalap az alapítvány feltárási kockázatának minősítéséhez

11.

Munkalap az alapítvány számviteli beszámolójához/könyvvezetéséhez kapcsolódó ellenőrzési minta kiválasztásához

12.

Ellenőrzési mintaprogram

A helyszíni ellenőrzéshez kapcsolódó mellékletek 13.

Vizsgálati lap az alapítvány gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséhez

14.

Vizsgálati lap az alapítvány által adott támogatások törvényességi ellenőrzéséhez

15.

Vizsgálati lap az alapítvány kuratóriuma által nyújtott támogatások ellenőrzéséhez kiválasztott mintatételek dokumentálására

16.

Vizsgálati lap az alapítvány számviteli beszámolójának ellenőrzéséhez

17.

Vizsgálati lap az alapítvány könyvvezetésének ellenőrzéséhez

18.

Vizsgálati lap az alapítvány számviteli beszámolójának és könyvvezetésének ellenőrzéséhez kiválasztott mintatételek dokumentálására

19.

Vizsgálati lap az alapítvány ellenőrzési rendszerének ellenőrzéséhez

20.

Vizsgálati lap az alapítvány által létrehozott szervezet ellenőrzéséhez

21.

Teljességi nyilatkozat

Az ellenőrzés kétszintű felülvizsgálatához kapcsolódó mellékletek 22.

Az ellenőrzés előkészítése felülvizsgálatának általános szempontjai

23.

Az ellenőrzési programtervezet felülvizsgálatának általános szempontjai

24.

Az ellenőrzés végrehajtásának és a számvevői jelentéstervezet felülvizsgálatának általános szempontjai

25.

A számvevőszéki jelentéstervezet felülvizsgálatának általános szempontjai

6

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

ÁSZ Éves beszámoló FB Pártalapítványi törvény

Állami Számvevőszék Egyszerűsített éves beszámoló Felügyelő Bizottság A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi Párttörvény XXXIII. törvény Ptk. Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény SZMSZ Szervezeti és Működési Szabályzat Számviteli törvény A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Az alapítványok gazdálkodá- A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszási rendjéről szóló kormánymoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságarendelet iról szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet Az egyéb szervezetek beszáAz alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992. (VII. moló-készítési és könyvvezeté- 23.) Korm. rendelet si kötelezettségeiről szóló kormányrendelet

8

BEVEZETÉS A pártok az Alkotmányban biztosított, a népakarat kialakításában és kinyilvánításában történő közreműködésének elősegítése, az állampolgári tájékoztatás szélesítése, a politikai kultúra fejlesztése érdekében történő politikai képzés, kutatás, tudományos és ismeretterjesztő tevékenység támogatására a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvényben meghatározott költségvetési támogatásra jogosult alapítványt (a továbbiakban: alapítvány) hozhattak létre. A gazdálkodás törvényességét kétévenként az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az egységes célok, valamint az egységes ellenőrzési elvek, eljárások alkalmazása biztosítja a helyszíni ellenőrzések és a számvevői jelentések egységességét, összhangját. A törvényi rendelkezés alapján az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy: • a kuratórium az induló vagyonnal, a központi költségvetési támogatással és az alapítvány egyéb bevételeivel, a párttörvénynek és a pártalapítványi törvénynek, valamint az alapító okiratban megjelölt céloknak megfelelően gazdálkodott-e; • a pártalapítvány alapító okirata és belső szabályzatai megteremtették-e az induló vagyon és a központi költségvetési támogatás felhasználásának törvényes kereteit; • a kuratórium biztosította-e az alapítvány könyvvezetésének és éves számviteli beszámolóinak megbízhatóságát. Jelen segédlet célja, hogy a pártalapítványok gazdálkodása törvényességének ellenőrzését az ÁSZ elnökének 9/2008. számú utasításával elfogadott az Állami Számvevőszék Ellenőrzési Kézikönyvében (továbbiakban ÁSZ kézikönyv) foglaltakhoz, a párttörvény és a pártalapítványi törvény 2008. év folyamán megtörtént többszöri módosításához igazítsa. A segédlet az ÁSZ ellenőrzések alapvető követelményeivel összhangban – a pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzéseknél elfogadott – 2%-os lényegességi küszöböt és 5%-os ellenőrzési kockázatot tart elfogadhatónak a pártalapítványok ellenőrzése során. E segédlet a hatályos nemzetközi standardok mellett a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardokat és állásfoglalásokat is figyelembe veszi. A segédlet az ellenőrzési folyamat tervezéséhez, illetve a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához nyújt segítséget, amely alapján a számvevő véleményt alkot a pártalapítvány gazdálkodásának törvényességéről, továbbá arról, hogy az éves számviteli beszámolót minden lényeges szempontból a vonatkozó beszámoló készítési elveknek megfelelően állították-e össze, az így összeállított éves számviteli beszámoló nem tartalmaz-e lényeges téves állításokat, hibákat. Az ellenőrzésről az ÁSZ jelentést készít, amelyet nyilvánosságra hoz.

előkészítési szakasz

A pártalapítvány ellenőrzésének folyamata

ellenőrzött értesítése

gazdálkodás, tevékenység megismerése céljából a szükséges dokumentumok bekérése

jogszabályi háttér megismerése

belső irányítási, ellenőrzési és számviteli rendszer felmérése

lényegességi szintek meghatározása

kockázatbecslés elvégzése

ellenőrzési célok súlypontjainak kialakítása, ellenőrzési eljárások és a mintavételi módszerek kidolgozása, más ellenőrzési megállapítások felhasználhatóságának mérlegelése ellenőrzési program elkészítése és felülvizsgálata

helyszíni ellenőrzés

felkészülés a helyszíni ellenőrzésre

ellenőrzési bizonyítékok összegyűjtése

ellenőrzési bizonyítékok elemzése

számvevői jelentés elkészítése

számvevői jelentés átadása kétszintű felülvizsgálatra

számvevői jelentés egyeztetése az ellenőrzöttel

számvevőszéki jelentéstervezet elkészítése

jelentés elkészítése

számvevőszéki jelentéstervezet átadása kétszintű felülvizsgálatra

számvevőszéki jelentéstervezet egyeztetése szervezeten belül (társigazgatóság, Minőségbiztosítási Önálló Osztály, Jogi Osztály)

számvevőszéki jelentéstervezet egyeztetése a pártalapítvány kuratóriumi elnökével

számvevőszéki jelentés elkészítése számvevőszéki jelentés megküldése a Minőségbiztosítási Önálló Osztálynak minőségbiztosítási tanúsítvány kiadása céljából elnöki értekezlet

számvevőszéki jelentés megküldése a pártalapítvány kuratóriumi elnökének

számvevőszéki jelentés, válaszok, észrevételek nyilvánosságra hozatala

10

1.

AZ ELLENŐRZÉS ELŐKÉSZÍTÉSE Az ÁSZ ellenőrzési tervének összeállítását és elfogadását követően, a meghatározott ütemezésnek megfelelően történhet a pártalapítványok gazdálkodása törvényessége ellenőrzésének előkészítése. Az előkészítési szakaszban, az ellenőrzési eljárások jellegének és terjedelmének meghatározásához, a számvevőknek kellő mélységben kell megismerni a pártalapítvány tevékenységének, és ezen belül gazdálkodási tevékenységének szabályozását, a belső kontroll rendszerek működését. Az ellenőrzési módszerek megválasztását nagymértékben befolyásolhatja a pénzügyi, számviteli információk feldolgozásának módszere, technikaiinformatikai támogatottsága, továbbá az alkalmazott és működő belső kontroll rendszer, a pártalapítványnál kialakított döntési rendszer, feladat és hatáskörök megosztásának rendje és szabályozottsága. Az előkészítés során: • ki kell küldeni az ellenőrzés megkezdéséről szóló értesítő levelet; • a pártalapítvány gazdálkodásának és tevékenységének megismerése céljából be kell kérni a szükséges dokumentumokat (visszatérő ellenőrzés esetében a korábbi ismereteket aktualizálni kell); • a vonatkozó jogszabályokat össze kell gyűjteni; • fel kell mérni a belső irányítási, ellenőrzési és számviteli rendszert; • meg kell határozni a lényegességi szinteket; • el kell végezni a kockázatbecslést; • ki kell alakítani az ellenőrzési célok súlypontjait; • meg kell határozni az ellenőrzési eljárásokat és a mintavételi módszereket; • mérlegelni kell más ellenőrzési megállapítások felhasználhatóságát; • el kell készíteni az ellenőrzési programot és azt jóváhagyás előtt felül kell vizsgálni.

1.1.

Az alapítvány céljainak és tevékenységének megismerése Az Országgyűlés a pártok Alkotmányban biztosított, a népakarat kialakításában és kinyilvánításában történő közreműködésének elősegítése, az állampolgári tájékoztatás szélesítése, a politikai kultúra fejlesztése érdekében történő politikai képzés, kutatás, tudományos és ismeretterjesztő tevékenység támogatására a párttörvényben meghatározott költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozhatnak létre. A számvevőnek az ellenőrzött alapítványnál meg kell ismernie: • a jogszabályi környezetet, • az alapítvány alapító okiratát, • az alapítvány kezelő- és munkaszervezetének működését,

11

• a számviteli törvény és az alapító okirat által előírt szabályzatok meglétét és tartalmát, • az éves jelentés az alapítványi törvény előírásának való megfelelését, • a számviteli beszámoló meglétét és tartalmát alátámasztó főkönyvi kivonatot és főkönyvi számlákat, • a kuratóriumi határozatok tartalmát, • egyéb szabályzatokat. A számviteli beszámoló ellenőrzéséhez a számvevőnek olyan mélységű és mértékű ismeretekkel kell rendelkeznie az alapítványról, ezen belül a kezelő szerv (kuratórium) és a munkaszervezet tevékenységéről, amelyek segítségével be tudja azonosítani – az éves számviteli beszámolóra, az ellenőrzésre, a megállapítások megtételére lényeges hatással bíró – eseményeket, módszereket. A számvevő ezt az ismeretet használja fel az eredendő kockázat, részben pedig a belső kontroll kockázat megítéléséhez.

1.1.1.

A pártalapítvány jogszabályi környezete A pártalapítványok működését és gazdálkodását meghatározó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei (Ptk.; párttörvény; pártalapítványi törvény; számviteli törvény; az alapítványok gazdálkodási rendjéről, valamint az egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségeiről szóló kormányrendeletek) rendelkezései alapján elsősorban: • a pártalapítványokat a pártok a politikai kultúra fejlesztése érdekében, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységük elősegítése céljából hozzák létre; • a párttörvény szabályozza, hogy mely pártok alapítványai kaphatnak költségvetési támogatást; • a pártalapítványhoz bárki feltétel nélkül csatlakozhat, az alapító okirat azonban előírhatja, hogy a csatlakozás elfogadásához a kezelő szerv (kuratórium) jóváhagyása szükséges; • a pártalapítvány támogatást csak egyértelműen azonosítható személytől fogadhat el. A támogatás az azt nyújtó személy pénzforgalmi számlájáról az pártalapítvány pénzforgalmi számlájára történő átutalással történik; • a pártalapítvány számára támogatást nyújtó személy azonosításához szükséges adatok és a támogatás összege közérdekből nyilvános adatnak minősül, és azt a támogatás beérkezését követő harminc napon belül a pártalapítvány honlapján közzé kell tenni, ha a támogatás összege az ötszázezer forintot, vagy külföldről származó támogatás esetén a százezer forintnak megfelelő értéket meghaladja; • a pártalapítvány kezelő szervének tagjait az alapító párt országgyűlési képviselőcsoportja nevében a képviselőcsoport vezetője, amennyiben nem rendelkezik országgyűlési képviselőcsoporttal, az alapító jelöli ki ötéves időtartamra; • a pártalapítványok költségeinek csoportosítására, elkülönítési rendjére a 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni;

12

• a pártalapítvány – mint alapítvány – számviteli beszámoló-készítésének sajátosságait az számviteli törvény felhatalmazása alapján a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szabályozza.

1.1.2.

A pártalapítvány alapító okirata A pártalapítványok működésének és az alapítványi vagyon felhasználásának megismerése keretében vizsgáljuk, hogy az alapító okirat tartalmazza-e: • a pártalapítvány nevét, székhelyét és alapító által meghatározott céljait és ennek érdekében végzett tevékenységeit; • a pártalapítvány céljára rendelt vagyont, és annak felhasználási módját (kereteit); • a kezelő szerv összetételét, feladat és jogkörét; • a képviseleti és bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó előírásokat; • az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségét és feltételeit.

1.1.3.

A pártalapítvány munkaszervezete A munkaszervezetre vonatkozóan a számvevőnek meg kell ismernie az alapító okirat és az SZMSZ munkaszervezetre vonatkozó rendelkezéseit (a szervezet működésének szabályozottsága, a pártalapítványhoz kapcsolódó feladatok és hatáskörök, ellenőrzési feladatok és hatáskörök).

1.1.4.

A belső szabályzatok és szabályozások A számviteli törvény és az alapító okirat által előírt, és egyéb belső szabályzatokkal (szabályozásokkal) kapcsolatban az előkészítés fázisában meg kell győződni az alábbiakról: • a pártalapítvány rendelkezik-e jogszabályban, illetve az alapító okirat által előírt szabályzatokkal, • a szabályzatokat a kuratórium jóváhagyta-e, • a szabályzatok tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi/alapító okiratbeli előírásoknak, • a szabályzatok tartalmazzák-e a pártalapítványok sajátosságait, • a támogatás folyamatának szabályozottságáról, • a szervezet által végzett célszerinti tevékenységek szabályozottságáról, • befektetési tevékenység szabályozottságáról, • a vállalkozási tevékenység szabályozottságáról.

1.1.5.

A kuratórium működése A kuratórium működésére vonatkozóan meg kell állapítani, hogy:

13

• a kuratórium határozatairól vezetnek-e nyilvántartást, • a kuratórium a határozatait határozatképes ülésen hozta-e, • a kuratórium a szabályzatokban előírt szavazataránnyal fogadta-e el határozatait.

1.1.6.

A tevékenység megismerésének forrásai •

A pártalapítvány gazdálkodását érintő jogszabályok, alapító okirat;

•

a pártalapítvánnyal kapcsolatos dokumentumok, az ellenőrzött időszak jelentései és számviteli beszámolói, kuratóriumi határozatok, a belső szabályzatok (SZMSZ, számviteli politika és a számviteli törvény szerinti szabályzatok, valamint egyéb szabályzat), könyvelési dokumentumok;

•

korábbi ellenőrzések (külső és belső) jelentései;

•

a kuratórium tagjaival és a pártalapítvány munkatársaival készített interjúk.

A pártalapítvány működése és gazdálkodása megismeréséhez bekérendő dokumentumok listáját az 1. számú melléklet tartalmazza, az ellenőrzés előkészítését szolgálják még a 2 - 5. számú mellékletek.

1.2.

A belső kontroll rendszer megismerése Az ellenőrzés előkészítésének szakaszában a feltárási kockázat becslése érdekében a számvevőnek meg kell ismernie a pártalapítvány belső irányítási, ellenőrzési és könyvvezetési rendszerének szabályozását, értékelni kell a szabályozás összhangját a vonatkozó törvényi előírásokkal, a szabályzatok közti összhangot, az alapítványi sajátosságok érvényesítését és állandóságát. A belső kontroll rendszerek működése eredményességének megítélésénél a számvevőnek fel kell mérnie a pártalapítvány számviteli rendszerét és belső irányítási és ellenőrzési rendszerét.

1.2.1.

A számviteli rendszer felmérése Az előkészítés folyamatában a számvevőnek meg kell ismerni a pártalapítvány pénzügyi, számviteli folyamatait, a könyvvezetés rendszerét és a kapcsolódó vezetői információs rendszert. A hatályos szabályozás ellenőrzése keretében a számvevőnek értékelnie kell: •

a számviteli törvény szerint kötelezően elkészítendő szabályzatok (számviteli politika, leltárkészítési és leltározási, az eszközök és források értékelési, a pénzkezelési szabályzat, valamint a számlarend) törvényi megfelelését;

•

a szabályozásokban a pártalapítványra jellemző gazdálkodási sajátosságok figyelembevételét, ezen belül: a számviteli beszámoló formájának megválasztását (a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet), a kapott és nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályozást,

14

a költségek elkülönítésének szabályozását (115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet); •

a pártalapítvány gazdálkodásával kapcsolatos alapvető fontosságú pénzügyi folyamatok rendszerét (pl. eszközvásárlás, támogatások elszámolása, pénzeszköz befektetés, költségvetési támogatás és adományok nyilvántartása);

•

a számviteli beszámolót alátámasztó számviteli nyilvántartási rendszert (pl. a pártalapítvány analitikus nyilvántartásának helyét, rendszerét, kapcsolódását a főkönyvi könyveléshez, a vezetői információs rendszerhez);

•

az éves számviteli beszámoló készítés rendjét;

•

a pártalapítvány, vagy az általa megbízott külső szervezet által alkalmazott információs rendszereket.

Az ellenőrzött időszak éves jelentései alapján kell értékelni: • a pártalapítvány éves jelentésének megfelelését a pártalapítványi törvénynek, • a pártalapítvány éves jelentésének keretében az éves számviteli beszámolók megfelelését a számviteli politika előírásának; • az éves számviteli beszámolók aláírását; • az éves számviteli beszámolók könyvvizsgálói hitelesítését; • az éves számviteli beszámolók kuratóriumi elfogadását megelőző FB általi véleményezését; • az éves jelentés és számviteli beszámoló kuratórium általi elfogadását; • a mérleg és eredmény-kimutatás sorainak főkönyvi kivonattal való számszaki egyezőségét; • az éves számviteli beszámolók számviteli politikában rögzített közzétételi kötelezettség teljesítését; • alapítványi éves jelentés közzétételi kötelezettségének teljesítését. Az előző ellenőrzés megállapításai alapján kell valószínűsíteni: •

a bizonylati rend és okmányfegyelem érvényesülést;

•

a leltározási kötelezettség teljesítését;

•

a pénzkezelésre vonatkozó szabályok betartását.

Az elvégzett felmérés dokumentálása a 3 - 5. számú mellékletek kitöltésével történik. A munkalapokat a számvevő tölti ki, az egyes kérdésekre igen/nem/részben választ kell adni, amennyiben a válasz részben, úgy megjegyzésként fel kell tüntetni a hiányosságot.

15

1.2.2.

A belső irányítási és ellenőrzési rendszer felmérése A pártalapítvány gazdálkodásának törvényessége keretében fel kell mérni a belső irányítási és ellenőrzési rendszert, ezen belül a számvevőnek meg kell ismerni: • a pártalapítvány szervezeti struktúráját, döntési rendszerét; • a kuratóriumi tagok, valamint a munkaszervezet vezetőjének feladat és hatáskörét, azok esetleges átruházásának körülményeit; • a munkaszervezet alapítványi területen szerzett tapasztalatait, a könyvvezetést végző jogszabályban megkövetelt végzettségét; • a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés szabályozását; • a belső ellenőrzés dokumentálásának módját; • az alapító okirat felügyelő bizottság (FB) létrehozására vonatkozó előírásait, FB kijelölése esetén, annak feladatait és hatáskörét; • az FB által végzett ellenőrzések és megállapítások, javaslatok tartalmát; • a pártalapítvány éves számviteli beszámolójának ellenőrzési rendszerét (FB általi véleményezését, könyvvizsgáló általi hitelesítését, függetlenített belső ellenőr általi ellenőrzését); • a gazdálkodás operatív feladatainak külső szervezettel történő végzése esetén a pártalapítvány ellenőrzési feladatainak szerződésben történő rögzítését. A rendszer megismeréséhez szükséges információk megszerezhetők: • a pártalapítvány dokumentumaiból (alapító okirat, szervezetei és működési szabályzat, egyéb belső szabályzatok, kuratóriumi jegyzőkönyvek és határozatok, éves jelentések és számviteli beszámolók, könyvvizsgálói jelentések, FB ügyrend, ülések jegyzőkönyvei, ellenőrzésről készített jelentések, belső ellenőrzés jelentései, munkaszervezet vezetőjének beszámolója); • a pártalapítvány vezető tisztségviselőivel (kuratóriumi tagok, munkaszervezet vezetője) folytatott beszélgetésekből. A belső irányítási és ellenőrzési rendszer működésének felmérésére és minősítésére a 3. számú melléklet szolgál. A munkalapokat a számvevő tölti ki, a fő kérdésekre csak igen vagy nem válasz adható, igen válasz esetén kell a további alkérdésekre igen/ nem/ részben választ adni.

1.3.

A lényegességi szint meghatározása Egy információt, adatot lényegesnek kell tekinteni, ha hiánya vagy téves állítása hatást gyakorolhat az ellenőrzött szervezet gazdálkodásának törvényességére és éves számviteli beszámolóinak megbízhatóságára. A lényegesség a téves vagy hiányzó információ, adat értékének nagyságától, jellegétől, összefüggéseitől függ. A lényegességi szint mértéke hatással van az elvégzendő ellenőrzési munka mennyiségére. Minél alacsonyabb a lényegességi szint, annál nagyobb ellenőrzési bizonyosság megszerzése szükséges a helyszíni ellenőrzés során.

16

A lényegességi szint meghatározásával az a cél, hogy az segítse a számvevőt az ellenőrzési eljárások és módszerek megtervezésekor, az ellenőrzés mélységének és súlypontjainak kialakításában. A pártalapítványok körében végzett szabályszerűségi ellenőrzéseknél egy érték szerinti átfogó és jelleg szerint több specifikus lényegességi szint meghatározására van szükség. A pártalapítványok törvényes működése és gazdálkodása érzékeny terület a jelentős parlamenti, társadalmi, továbbá a pártalapítványok egymás iránti kölcsönös érdeklődése miatt. A pártalapítványok eszközállománya változó mértékű, a cél szerinti feladataikat döntően a költségvetési törvény által biztosított támogatásból finanszírozzák. A költségvetési támogatás jelentős, akár tízszeres különbsége, de a célok és feladatok azonos jellege miatt a kuratóriumok döntésétől függően az alapítványok a forrásaik felhasználásában eltérő stratégiát követnek. Az alapítványok közül van, aki főleg a céljaihoz igazodó szervezetek támogatásával látja el tevékenységét és saját körben végzett tevékenységét eltérő helyszíneken végzi, van aki az alapítványi tevékenységet főleg saját körben látja el és ezért a tevékenységéhez szükséges helyiségeket (lakás, házrész, ház) megvásárolja, van aki tevékenységének végzéséhez szervezetet hoz létre (alapítvány, non profit kft.) és számára biztosít jelentős forrásokat. A pártalapítványok gazdálkodásának forrásául elsőssorban a költségvetési bevételek szolgálnak, ezért a pártalapítványok gazdálkodása törvényességi ellenőrzése esetében az átfogó lényegességi küszöböt az ellenőrzött alapítvány éves eredmény-kimutatás szerinti bevételének 2 %-ában kell meghatározni „Az Állami Számvevőszék Ellenőrzési Kézikönyve” című kiadványban foglaltakkal összhangban. Nem nevezhetjük a pártalapítvány működését törvényesnek, ha a kuratóriumi határozatok meghozatala, a képviseleti és bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása során, a törvény, az alapító okirat és a belső szabályzatok előírásait megsértő gyakorlatból adódó eltérés meghaladja az eredmény-kimutatásban kimutatott bevételek 2 %-át. Specifikus lényegességi szintek meghatározása szükséges a pártalapítványokhoz csatlakozóktól (magán- és jogi személyektől) kapott támogatásokra vonatkozóan, mivel azokra a pártalapítványi törvény szigorú előírásokat fogalmaz meg (csak azonosítható személytől és csak pénzforgalmi számláról történő utalással fogadható el a hozzájárulás), ezért ezeknél a törvényi követelmény sérülése lényeges hiba, ennek megfelelően a munkalap a támogatás törvényben megjelölt értékhatárait jelöli meg. Amennyiben a pártalapítványok a költségvetési támogatást nem a pártalapítványi törvényben megfogalmazott célokra fordítják, az minden esetben lényegességi szintet érintő hibának tekintendő. A pártalapítványok éves számviteli beszámolói és könyvvezetése értékelésénél a lényegességi küszöböt a hatályos számviteli törvény értelmező rendelkezések, fogalmak rész 3. § (3) bekezdés 3. pontjában előírtakkal megegyezően kell meghatározni. Nem megbízható a pártalapítvány éves számviteli beszámolója, ha a hatályos számviteli törvény értelmező rendelkezések, fogalmak rész 3. § (3) bekezdés 5. pontjában előírtaknak felel meg a hiba mértéke. Az átfogó és specifikus lényegességi szintek viszonyítási alapjának és mértékének meghatározását a 6. számú melléklet munkalapja tartalmazza.

17

1.4.

Kockázatértékelés A kockázatértékelés célja az ellenőrzési kockázat – ÁSZ követelményének megfelelő – 5%-os szinten tartása.

1.4.1.

Ellenőrzési kockázat összetevői Az ellenőrzés kockázatát – az ellenőrzött eredendő kockázatai (IR), a belső kontroll kockázatai (CR), valamint a számvevő feltárási kockázata (DR) – három független kockázati elem együttesen határozza meg. A három tényező határozza meg annak a lehetőségét, hogy az ellenőrzés elvégzése után az ellenőrzött információ nem tartalmaz lényeges hibát. A kockázati tényezők egymáshoz való viszonyát az ellenőrzési kockázat (AR) matematikai modellje az alábbi összefüggéssel határozza meg: AR=IR*CR*DR A modell alapján a három kockázati elem mértéke különböző lehet, miközben az ellenőrzés kockázata állandó szinten tartható.

1.4.2.

Eredendő kockázat Az eredendő kockázat az ellenőrzött szervezet belső tulajdonságaival összefüggő, abból eredő lényeges hiba, szabálytalanság, nem megfelelő működés vagy félrevezető állítás kockázata. Az eredendő kockázat szintjét emeli a pártalapítványok esetében: •

jogszabályi környezet változása,

•

a belső gazdálkodási és számviteli szabályzatok változása,

•

a döntéshozó szerv (kuratórium) személyi összetételének változása,

•

a munkaszervezet felkészültsége a megfelelő döntés előkészítés elvégzésére,

•

a munkaszervezet és a gazdálkodás operatív feladatiban részvevő megbízott személyek, szervezetek változása,

•

a gazdálkodási és számviteli terület ellátottsága informatika eszközökkel,

•

az alkalmazott szoftverek változása,

•

összetett tevékenység végzése (a végzett tevékenységek száma több mint a munkaszervezet átlaglétszámának kétszerese),

•

a könyvelési tételek számának 10 %-ot meghaladó változása,

•

a tevékenység szerkezetének változása,

•

nagy értékű eszközbeszerzések (nagy értékű az egyedi eszközbeszerzés, ha az éves költség, ráfordítás 10%-át meghaladta a beszerzett eszköz értéke),

•

szerződések nagy száma (a szerződések száma több mint a munkaszervezet átlaglétszámának ötvenszerese),

•

a szerződések átlagos értékének 10 %-ot meghaladó növekedése.

18

A pártalapítvány ellenőrzése során az eredendő kockázatot mindig kockázatbecslés alapján kell minősíteni. Az eredendő kockázat szintjének meghatározását a 7. számú melléklet (a kapcsolódó 8. számú mellékletek alapján) tartalmazza, amelyet a számvevő tölt ki.

1.4.3.

Belső kontroll kockázat A belső kontroll kockázat a belső irányítás, szabályozás kockázata, azaz, hogy az ellenőrzött egység, szervezet belső kontroll rendszere nem alkalmas megelőzni, jelezni és kijavítani a lényeges szabálytalanságot, vagy félrevezető állítást. A belső kontroll kockázat az ellenőrzött szervezet tevékenységével összefüggő belső kockázati elem. A belső kontroll rendszer ellenőrzésének céljai: •

az ellenőrzött szerv működése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően valósult-e meg,

•

az ellenőrzött szervezet belső kontrollrendszerének (szabályozottsága és működése) minősítése.

A belső kontroll szabályozottságát a pártalapítvány szabályzatainak, a dolgozók munkaköri leírásának, a megbízottak szerződéseinek vizsgálatával kell felmérni. Vizsgálni kell, hogy az alapító előírt-e a vagyonkezelés ellenőrzésére, az éves számviteli beszámoló ellenőrzésére feladatokat, az ellenőrzési feladathoz szervezet létrehozását vagy szervezet, személy megbízását. A szabályozások tartalmaznak-e a pártalapítvány működésének és gazdálkodásának minden területére ellenőrzési feladatokat, jogköröket, megnevezik-e annak felelőseit. Az ellenőrzéssel megbízottak szerződései és munkaköri leírásai tartalmazzák-e a feladatot, és az összhangban van-e a szabályzatokkal. A belső kontrollrendszer működésének felmérésekor vizsgálni kell, hogy az ellenőrzési feladatot végrehajtották-e, azt dokumentálták-e, megtörtént-e az ellenőrzések eredményének kiértékelése és a kiértékelés alapján az intézkedések elrendelése és végrehajtása. A szervezet céljának megfelelően kialakított, jól működő kontrollrendszer lehetővé teszi az ellenőrzési eljárások mennyiségének csökkentését, az ellenőrzés átfogó kockázati szintjének romlása nélkül. Abban az esetben, ha a szervezet belső szabályzatai nem határoztak meg a belső kontrollrendszer elemeket, vagy az a megfelelő szabályozás ellenére nem működött, a számvevő nem minősítheti a belső kontroll kockázat szintjét alacsonynak. Az alapítvány ellenőrzése során a belső kontroll kockázatot mindig kockázatbecslés alapján kell minősíteni. A belső kontroll kockázat szintjének meghatározását a 9. számú melléklet tartalmazza, amelyet a számvevő tölt ki.

1.4.4.

Feltárási kockázat A feltárási kockázat az, hogy bármely szabálytalanságot vagy félrevezető állítást, amelyet a szervezet belső kontroll rendszere nem korrigált, a számvevő nem fogja észlelni (feltárni), tehát a számvevő – külső ellenőrzés – kockázata. Ez a kockázat jellemzően mintavételi kockázatként jelenik meg, továbbá az ellenőrzési munka elvégzésének gondosságával, a vizsgálati eljárások kiválasztásával és végrehajtásával kapcsolatos.

19

A feltárási kockázat az ellenőrzési kockázati modell átrendezésével a következő módon fejezhető ki: DR= AR/(IR*CR) A fentiekből következően a számvevőnek az átfogó ellenőrzési kockázat elfogadott szintjének biztosításához ki kell értékelnie a belső kockázati elemeket (ezek az ellenőrzés során adottságnak tekinthetők) és ezek alapján meghatározott saját feltárási kockázata megengedhető szintjének megfelelően kell megterveznie a megfelelő vizsgálati eljárásokat. Minél magasabb az eredendő és/vagy belső kontroll kockázat, ezáltal alacsonyabb a feltárási kockázat elfogadható szintje, tehát annál nagyobb volumenű ellenőrzési munkát kell elvégezni, hogy a feltárási kockázatot megfelelő szintre csökkentse az ellenőrzési kockázat megkívánt szintjének elérése érdekében (pl.: nagyobb súllyal szerepeljen az adatok tesztelése és az elemzési eljárások, illetve növelni kell a mintanagyságot). A feltárási kockázat szintjének meghatározását a 10. számú melléklet tartalmazza, amelyet a számvevő tölt ki.

1.5.

Az ellenőrzési eljárás meghatározása

1.5.1.

Ellenőrzési megközelítések Az ellenőrzési céljainak megvalósítása, az ellenőrzési bizonyítékok megszerzése két módon történhet: •

elsősorban közvetlen, részletes ellenőrzéssel, ebben az esetben a számvevő az ellenőrzési bizonyosságot az egyes adatok, tranzakciók vizsgálatával, elemző eljárásokkal szerzi meg;

•

rendszeralapú ellenőrzési mód alkalmazásával, ekkor a számvevő támaszkodik az ellenőrzött szervezet belső kontroll rendszerére és csak minimális közvetlen, részletes vizsgálatot végez el.

Abban az esetben, ha a belső kontroll kockázatot magasnak minősítette a számvevő az előkészítés során, a rendszeralapú ellenőrzési mód nem használható, az ellenőrzést az adatok, tranzakciók közvetlen, részletes ellenőrzésével kell lefolytatnia. Abban az esetben, amikor a belső kontroll kockázatot alacsony illetve közepes szintűnek minősítette a számvevő, az ellenőrzés során alkalmazható a rendszer alapú ellenőrzési mód, de a gazdálkodás törvényességének és az ellenőrzött évek számviteli beszámolóinak ellenőrzéséhez akkora számú tranzakciót kell közvetlenül vizsgálni, hogy 95 %-os valószínűséggel megállapítható legyen:

1.5.2.

•

pontos és teljes volt-e a számviteli beszámoló;

•

az ellenőrzött évek tranzakciói törvényesek és szabályosak voltak-e.

Kiemelt ellenőrzési területek A pártalapítványok gazdálkodását az Állami Számvevőszék törvényességi, szabályszerűségi szempontból ellenőrzi. A pártalapítvány ellenőrzésekor a gazdálkodás és az éves jelentések, benne a számviteli beszámolók törvényességi ellenőrzésére kerül sor.

20

Az első alkalommal ellenőrzött alapítványok esetében a gazdálkodást érintő és számviteli törvény által előírt szabályzatok, dokumentumok tartalmának törvényessége és összhangja kiemelten vizsgálandó terület. Minden esetben kiemelt ellenőrzési terület:

1.5.3.

•

az elkülönített vagyon (törzsvagyon) megléte, ha azt az alapító meghatározta, illetve a képzése, ha azt az alapító kikötötte;

•

a csatlakozóktól kapott támogatások törvényessége, elszámolásának, nyilvántartásának szabályossága;

•

az alapítvány költségvetési támogatásának a párttörvényben és az alapító okiratban megjelölt célokhoz igazodó felhasználása;

•

a vállalkozási tevékenység közvetlen költségek, a cél szerint közvetlen költségek és az egyéb közvetett költségek (ezen belül munkaszervezet költségei) elkülönítése;

•

a közbeszerzési törvény alkalmazása, előírásainak betartása.

Az ellenőrzési mintavétel Teljes körű ellenőrzést végzünk: • a költségvetési támogatás (bankszámla kivonat), • a kapott adományok és támogatások (bankszámla kivonat, szerződés, nyilatkozat, közzététel dokumentuma), • a kuratórium által nyújtott támogatások esetében, ha annak elemszáma nem haladja meg évente a 30-at (döntés, szerződés, elszámolás, bankszámlakivonat és pénztárbizonylat), • a nagy, érzékeny ráfordítások (kuratóriumi határozat, szerződés, számla, bankszámla és pénztár bizonylat) ellenőrzése esetében. Mintavétel módszere lehet: •

statisztikai,

•

nem statisztikai, ebben az esetben a módszer kiválasztását röviden indokolni és bemutatni kell.

Minta alapján a kuratórium által nyújtott támogatások törvényességét, továbbá az éves számviteli beszámoló ráfordítás sorait kell ellenőrizni (kuratóriumi határozat, szerződés, számla, bankszámla, a pénztár- és vegyes könyvelési bizonylatok alapján). A ráfordítás sorainak ellenőrzéséhez kiválasztott minta alapján kell ellenőrizni a könyvvezetés szabályosságát (teljesítésigazolás formai és tartalmi megfelelősége, utalványozás szabályossága, a számviteli bizonylatok alaki és tartalmi megfelelősége, számlakijelölés szabályossága). A pártalapítvány által nyújtott támogatások törvényességi ellenőrzése során az érzékeny tételek (pl. nagy értékű támogatás, több éven átívelő támogatás; a számvevő a bekért dokumentumok alapján az előkészítés során határozza meg) ellenőrzése tételesen történik. Az érzékeny tételekkel korrigált támogatá-

21

soknál, az eddigi ellenőrzéseink tapasztalatai alapján, a támogatási szerződések minimum 30 %-át ellenőrizni kell (ezek összértéke a nyújtott támogatások összértékének 30 %-át el kell érnie). Az éves beszámoló ráfordítás sorainak ellenőrzésekor a minta elemszámát a feltárási kockázat alapján kell kiszámítani, és a vonatkozó főkönyvi kartonok könyvelési tételeiből kell kiválasztani. A minta elemszáma a kockázat szintjétől függően változó. Az előkészítés során a minta elemszáma kerül meghatározásra. Minta elemszámának meghatározása: 1) Kiindulási alap az eredmény-kimutatás összes ráfordítás sor összege. A mintavételnél alkalmazott lényegességi küszöb 2%, így a ráfordítások ellenőrzése esetében ez a lényegességi küszöb az összes ráfordítás 2%-a. Pl.:

400 000 000 Ft x 0,02 = 8 000 000 Ft

2) A mintára vonatkozó várt hiba: a NAO-nál alkalmazott mértéket használtuk, azaz a lényegességi küszöb 15%-a a várt hiba korábbi tapasztalatok hiányában első ellenőrzéskor: Pl.:

8 000 000 Ft x 0,15 = 1 200 000 Ft

Korábbi ellenőrzés után, ha nem volt hiba vagy a hiba nem volt jelentős mértékű, a várt hiba 10% Pl.:

8 000 000 Ft x 0,1 = 800 000 Ft

3) A pontosság meghatározása: (Lényegességi küszöb – várt hiba) x 0,9 első ellenőrzésnél: Pl.:

(8 000 000 – 1 200 000 Ft) x 0,9 = 6 120 000 Ft

Ismétlődő ellenőrzésnél (90% mérték jellemző, mert a pártalapítványoknál a hibák évről évre általában szűk határon belül mozognak; ha a hibaeltérés jelentősebb, akkor kisebb 85%-os mérték alkalmazandó): Pl.:

(8 000 000 – 800 000 Ft) x 0,9 = 6 480 000 Ft

4) Az átlagos minta intervallum: Pontosság / Feltárási bizonyossági tényező (lásd 10. számú melléklet) Az első ellenőrzés során magas eredendő és belső kontroll kockázat esetén: Pl.:

6 120 000 Ft/ 3 =

2 040 000 Ft

Első ellenőrzésnél alacsony eredendő és belső kontroll kockázatoknál Pl.:

6 120 000 Ft/ 1 =

6 120 000 Ft

Ismétlődő ellenőrzés során magas eredendő és belső kontroll kockázat esetén: Pl.:

6 480 000 Ft/ 3 =

2 160 000 Ft

Ismétlődő ellenőrzésnél alacsony eredendő és belső kontroll kockázatoknál: Pl.:

6 480 000 Ft/ 1 =

22

6 480 000 Ft

5) Így a minta elemszáma első ellenőrzés esetén magas eredendő és belső kontroll kockázatnál: Pl.:

400 000 000 / 2 040 000 = 196 db

Első ellenőrzés esetén alacsony eredendő és belső kontroll kockázatnál: Pl.:

400 000 000 / 6 120 000 = 65 db

Ismétlődő ellenőrzés során magas eredendő és belső kontroll kockázat esetén: Pl.:

400 000 000 / 2 160 000 = 185 db

Ismétlődő ellenőrzésnél alacsony eredendő és belső kontroll kockázatoknál: Pl.:

400 000 000 / 6 480 000 = 62 db

A minta elemszáma tartalmazza az előkészítés során kiválasztott nagy és az egyéb érzékeny tételek számát is. A minta számból a nagy és az egyéb érzékeny tételek számát levonva megkapjuk a nagy, érzékeny tételeken kívüli tételekből veendő mintaszámot. A minta elemszámának meghatározását segíti a 11. számú melléklet.

Más ellenőrzések eredményeinek felhasználása Az ellenőrzés tervezése során a számvevőnek fel kell mérnie, hogy az ellenőrzés folyamán van-e lehetősége, illetve szükséges-e a belső és külső ellenőrzés megállapításainak a felhasználása. Más ellenőrzések (FB, könyvvizsgáló, függetlenített belső ellenőr) értékes információkat szolgáltathatnak, amelyek azonban nem csökkenthetik a számvevő vizsgálati eljárásának terjedelmét, mélységét, azok eredményei csak a tájékozódást szolgálják. Az információ megszerzésének forrásai a könyvvizsgálói jelentés, a könyvvizsgálói program, FB ellenőrzésről készült jegyzőkönyve, munka dokumentumok, a belső ellenőrzési munkaterv, a belső ellenőrzési jelentések, az ahhoz kapcsolódó intézkedések és végrehajtásuk.

1.5.4.

Az ellenőrzés ütemezése A helyszíni ellenőrzés időbeli ütemezésének meghatározásánál a számvevőnek abból kell kiindulnia, hogy az elégséges és megbízható ellenőrzési bizonyítékok begyűjtésének, dokumentálásának, értékelésének és a következtetések levonásának időszükségletén felül tartalék időt is kell tervezni arra az esetre, ha növelnie kell a feltárási bizonyosság szintjét, és ezért a tervezettől eltérő ellenőrzési eljárásokat kell alkalmaznia. Az ellenőrzés előkészítésének első szintű felülvizsgálata a 22. számú melléklet alapján történik. A felülvizsgálatot a vizsgálatvezető végzi.

1.6.

Az ellenőrzési program összeállítása Az ellenőrzés előkészítését az ellenőrzési program összeállítása zárja le. A helyszíni ellenőrzéshez egyedi ellenőrzési programot kell készíteni, melynek egysé-

23

ges tartalmi követelményét az ellenőrzési mintaprogram rögzíti (12. számú melléklet). A programnak tartalmaznia kell: • az ellenőrzés azonosító adatait • az ellenőrzött alapítvány rövid jellemzését, az ellenőrzés jogi alapját, • az ellenőrzés célját, • ellenőrzött időszakot, • az ellenőrzés lefolytatásának szempontjait, • korábbi ellenőrzésre való utalást, • az ellenőrzésben részt vevő számvevők közötti feladatmegosztást, • az ellenőrzés ütemtervét, A mintaprogramhoz csatolt jogszabály-jegyzéket minden egyedi program öszszeállításánál felül kell vizsgálni, s a jogszabályi változásokat keresztül kell vezetni. A programot és az előkészítés iratait a Vizsgálati Dokumentációs Rendszer előírásai szerint kell dokumentálni. A programtervezet kétszintű felülvizsgálatát és az előírt belső egyeztetését követően, a jóváhagyott ellenőrzési program birtokában kerülhet sor a helyszíni ellenőrzés megkezdésére, végrehajtására. A kétszintű felülvizsgálatot a vizsgálatvezető és egy erre kijelölt vezető folytatja le a 23. számú melléklet alapján. Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzési szempontok és eljárások módosítása szükséges, azt a számvevőnek kell kezdeményeznie a vizsgálatvezetőnél.

2.

A HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS ÉS DOKUMENTÁLÁS

2.1.

Az ellenőrzés lefolytatása A helyszíni ellenőrzést a vonatkozó hatályos belső szabályok: az ÁSZ Szervezeti és Működési Szabályzata, az Állami Számvevőszék Ellenőrzési Kézikönyvének ötödik könyv IV. fejezete, továbbá e segédlet és az ellenőrzési program előírásainak megfelelően kell lefolytatni. A számvevőnek a helyszíni ellenőrzés során a pártalapítvány gazdálkodásának és éves jelentéseinek törvényességéről, a számviteli beszámolók megbízhatóságáról és szabályosságáról alkotott véleményének alátámasztásához hiteles és elegendő bizonyítékot kell szereznie. A munka lefolytatását a számvevőnek folyamatosan dokumentálnia kell.

2.2.

Az ellenőrzési bizonyíték A helyszíni ellenőrzést a számvevő a jóváhagyott ellenőrzési program alapján végzi azoknak az ellenőrzési eljárásoknak és módszereknek az alkalmazásával, amelyek biztosítják a meghatározott bizonyossági szint elérését. A szükséges bizonyosság eléréséhez a számvevőnek megállapításai, véleménye és következte-

24

tései alátámasztásához megfelelő, elegendő és az ellenőrzött időszakra vonatkozó helytálló bizonyítékot kell szereznie. Megfelelő egy bizonyíték akkor, ha az minőségileg alkalmas egy adott állítás igazolására. Az elegendő jelző a bizonyítékok mennyiségére utal, vagyis a számvevőnek megfelelő mennyiségű bizonyítékot kell összegyűjtenie a számvevői vélemény állításainak alátámasztására. A számvevőnek kell megítélnie, hogy a pártalapítvány gazdálkodásának, éves jelentéseinek és számviteli beszámolójának ellenőrzése során mi minősül elegendő bizonyítéknak. Negatív megállapításról minden esetben kell az azt alátámasztó bizonylat, pozitív megállapításról elegendő a számvevő által aláírt vizsgálati és/vagy munkalap, jegyzőkönyv, tanúsítvány és egyéb feljegyzés. Az elegendő és a megfelelő bizonyítékokkal szemben további speciális minőségi követelmény az időbeli megfelelőség, mivel az ellenőrzési bizonyítékok különböző időpontokból származnak. Az ellenőrzési bizonyítékok csak abban az esetben felelnek meg az elegendőség és megfelelőség kritériumainak, ha azok a számvevői jelentés kiadásának időpontjában is helytállóak. Erről a számvevőnek a jelentése kiadását megelőzően meg kell győződnie. Az ellenőrzési bizonyítékok megítélését befolyásoló tényezők: • az eredendő és belső kontroll kockázat becsült szintje, • a lényegességi küszöb, • az információk forrása és megbízhatósága. A külső forrásból származó bizonyítékok megbízhatóbbnak tekinthetők, mint a pártalapítványon belül kiállítottak. Az ellenőrzési bizonyíték meggyőzőbb, ha a különböző forrásból származó vagy különböző jellegű bizonyítékok tételei összhangban vannak egymással. Ha a különböző forrásból származó ellenőrzési bizonyítékok ellentmondanak egymásnak, a számvevő határozza meg, hogy milyen kiegészítő eljárások szükségesek az ellentmondás tisztázásához. A pártalapítványon belül kiállított bizonyítékok megbízhatóbbak, ha a kapcsolódó számviteli és belső ellenőrzési rendszer hatékony. A dokumentumok és az írásos nyilatkozatok formájában rendelkezésre álló ellenőrzési bizonyítékok megbízhatóbbak, mint a szóbeli nyilatkozatok. A számvevőnek kell eldöntenie, hogy a bizonyíték megszerzésének melyik módszere – figyelemmel az ellenőrzési munka hatékonyságára – a legmegbízhatóbb. Az ellenőrzési bizonyítékok megszerzésének eszközei a szemrevételezés, a megfigyelés, a visszaigazolás, a kikérdezés a számítás és az összehasonlítás. Az Állami Számvevőszék által deklarált 95%-os bizonyosság eléréséhez a különféle, szelektív ellenőrzési eljárásokkal összegyűjtött megfelelő és elegendő ellenőrzési bizonyítékra, az ellenőrzés megfelelő terjedelmére van szükség.

2.3.

Az ellenőrzés dokumentálása Általános alapelv, hogy az ellenőrzött alapítvány működéséről, gazdálkodásáról mind a felkészülés, mind az ellenőrzés végrehajtása során folyamatosan kell információkat gyűjteni és az egyes munkafolyamatok elvégzését az eljáró számvevőnek dokumentálnia kell. A dokumentáció egységességét segítik a mellékletként kidolgozott munka- és vizsgálati lapok. A munkalapokkal nem do-

25

kumentálható információkról a számvevőnek rövid, csak a tényeket tartalmazó feljegyzést kell készíteni. A dokumentálásnak olyannak kell lennie, hogy annak alapján rekonstruálható legyen az ellenőrzés. A helyszíni ellenőrzés dokumentálására szolgálnak a 13-20. számú melléklet vizsgálati lapjai, amelyeket az alapítvány képviselője és az ellenőrzésért felelős számvevő ír alá. A 21. számú melléklet tartalmazza a teljességi nyilatkozat mintáját. Az egyes programpontokhoz kapcsolódóan a számvevőknek az ügyirat-kezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően az alábbi dokumentumokat kell vagy elektronikusan, vagy másolatban, papíralapon az osztály iratai között megőrizni és arról dokumentációs listát készíteni (csak a dokumentációs listát kell iktatni): 1.1. ponthoz • Alapító okiratok. • SZMSZ-ei (amennyiben rendelkezik az alapítvány SZMSZ-el). • Éves költségvetések. • Az időszakban meghozott kuratóriumi határozatok. • Az alapítvány bankszámlájára vonatkozó banki aláírási kartonok, bankszámlaszerződés. • A számvevő által kitöltött vizsgálatai lap, vonatkozó kérdései (13. sz. melléklet). 1.2. ponthoz • A vizsgált időszakra vonatkozóan az alapítvány költségvetési támogatását igazoló bankszámla kivonatok. • A csatlakozóktól/adományozóktól kapott támogatásokat alátámasztó bankszámla kivonatok, szerződések, kuratórium elfogadását igazoló határozat, a közzététel dokumentuma. • A számvevő által kitöltött vizsgálatai lap, vonatkozó kérdései (13. sz. melléklet). 1.3. ponthoz • A nagy, érzékeny támogatások tételek szerződései, kifizetésének bizonylatai, a támogatásról szóló kuratóriumi határozat, az elszámoltatás szabályszerűségét alátámasztó számvevői vizsgálati lap (14. és 15. sz. mellékletek), amennyiben a számvevő úgy ítéli meg, hogy szükséges egyéb feljegyzés, • A minta alapján ellenőrzött támogatásokra vonatkozó számvevői vizsgálati lap, pozitív megállapítások esetén a minta dokumentumok 5%-a, negatív megállapításnál az azt alátámasztó bizonylat másolata, • A kötelezettségvállalás, utalványozás, utalvány ellenjegyzése, érvényesítés, szakmai teljesítésigazolás rendjének vizsgált időszakban hatályos belső szabályozása.

26

• A közbeszerzési eljárás lefolytatását igazoló dokumentumok. • A számvevő által kitöltött vizsgálatai lap, vonatkozó kérdései (13. sz. melléklet). 2.1. ponthoz • Éves számviteli beszámolók, az azt elfogadó kuratóriumi határozatok, könyvvizsgálói jelentések, FB általi elfogadásra való javaslatot alátámasztó dokumentum(ok). • A beszámolók ellenőrzésére vonatkozó vizsgálati lapok. • Főkönyvi kivonatok. • A lényeges hibát alátámasztó dokumentumok. • Az éves jelentések. • A számvevő által kitöltött vizsgálatai lap (16. sz. melléklet). 2.2. ponthoz • Leltárak. • A mérlegsorok megbízhatóságánál a lényeges hiba esetén a megállapított hibára vonatkozó bizonylatok másolatai. 2.3. ponthoz • A befolyt bevételek 1.2 ponthoz kapcsolódóan rögzített dokumentumok. • A ráfordítások 1.3. ponthoz kapcsolódóan rögzített dokumentumok. 3. ponthoz • Az számviteli és a kapcsolódó belső szabályzatok. • Az 1.1. ponthoz kapcsolódóan rögzített kuratóriumi határozatok közül hivatkozás a szabályzatok elfogadásához kapcsolódókra. 4. ponthoz • A könyvvezetés bizonylatolása és gyakorlata során feltárt negatív megállapításokat alátámasztó bizonylatok, a pozitív megállapításokhoz kapcsolódóan ellenőrzési területenként (számlakijelölés, könyvelés időpontja, teljesítésigazolás, utalványozás, mint a bizonylatok alaki, tartalmi követelményeit igazoló dokumentumok) 1-1 db mintadokumentum. • A zárást és a leltározást igazoló dokumentumok, és egyéb analitikák. • A szigorú számadású bizonylatok nyilvántartásának dokumentumai. • A pénztár ellenőrzés során feltárt negatív megállapításokat alátámasztó bizonylatok, a pozitív megállapításokhoz kapcsolódóan a pénztárjelentésből évente 1 példány. • A költségek elkülönített nyilvántartását igazoló dokumentumok. • A számvevő által kitöltött vizsgálatai lap (17. és 18. sz. mellékletek).

27

5. ponthoz • Az FB jegyzőkönyvek és ellenőrzéseinek dokumentumai. • A belső ellenőrzés (ellenőrzési rendszer) szabályzatai, ellenőrzési dokumentumai. • A gazdálkodás operatív feladatait ellátó külső szervezettel megkötött szerződések. • A belső kontroll nem megfelelő működésére vonatkozó megállapítások esetén a megfelelőségi teszt elvégzése során megállapított hibákhoz kapcsolódó alapbizonylatok hitelesített másolatai, megfelelő működés esetén témánként 1-i mintadokumentum. • A számvevő által kitöltött vizsgálatai lap (19. melléklet). 6. ponthoz • A szervezet meglapításának dokumentumai (kuratóriumi határozat, alapító okirat, bírósági végzés). • Az 1.1. ponthoz kapcsolódóan rögzített kuratóriumi határozatok közül hivatkozás az alapítói jogok gyakorlásához és eszközátadások kapcsolódókra. • Az eszköz átadást és az azzal való elszámolást alátámasztó dokumentumok (erre vonatkozó negatív megállapítás esetén az azt alátámasztó dokumentumok, pozitív esetben 1-1 mintadokumentum). • A számvevő által kitöltött vizsgálatai lap (20. melléklet). 7. ponthoz • A kapcsolódó dokumentumok a megelőző pontokban szerepelnek. Általánosan elvárt, hogy az ellenőrzést teljességi nyilatkozat birtokában lehet befejezni, amennyiben valamely dokumentumot a számvevő kért, de az ellenőrzött arra való hivatkozással nem adott át, hogy azzal nem rendelkezik, erről nyilatkozatot köteles adni a számvevők részére. Összhangban az ÁSZ Vizsgálatok Dokumentációs Rendszere (VIDOR) szabályzatának 5.9.3 -5.9. pontjában előírtakkal a számvevői és számvevőszéki jelentések kétszintű felülvizsgálatát, jóváhagyását, véleményezését és tanúsítását e rendszerben kell végrehajtani. A számvevői és a számvevőszéki jelentéshez kapcsolódó vizsgálati lapok, munkalapok kitöltése a számvevő feladata, azok, valamint egyéb mellékletül szolgáló bizonyítékok dokumentálását a VIDOR szabályzat 5.10-5.13 pontjának megfelelően kell elvégezni.

2.4.

Az ellenőrzési tapasztalatok írásba foglalása A számvevő a számvevői jelentések elkészítésekor a helyszíni ellenőrzés bizonyítékait elemzi és értékeli, megállapításokat tesz és bemutatja azok következményeit. A számvevőnek az ellenőrzési megállapításairól olyan jelentést kell készíteni, amelynek megállapításai objektívek, megalapozottak, világosak, félreérthetőségtől mentesek, időszerűek és rámutatnak a pozitív folyamatokra is.

28

A számvevői jelentés szerkezetének és címeinek igazodnia kell az ellenőrzési programban szereplő szempontokhoz. A számvevői megállapítás először a követelmény (jogszabályi, alapító okiratbeli, belső szabályzati) ismertetését, majd a tények bemutatását tartalmazza, ezt követi az eltérések és az eltérések okainak és hatásainak a bemutatása. Az ellenőrzés során feltárt hibákat, hiányosságokat az ellenőrzött részére is érthetően kell megfogalmazni, hogy azok javíthatók legyenek, illetve ha nem hozhatók helyre, a megismétlődésüket a jövőben el tudják kerülni. A számvevői jelentésben leírt megállapításokért a számvevő a felelős, felelősségét aláírásával igazolja. A számvevői jelentés nem nyilvános. A számvevői jelentést át kell adnia felülvizsgálatra a vizsgálat vezetőjének, és az ellenőrzés végrehajtásáért felelős vezetőnek, kétszintű felülvizsgálat céljából, amely a 24. számú melléklet alapján történik. A számvevőnek a felülvizsgálat lefolytatása után, az észrevételek figyelembevételével véglegesített számvevői jelentést egyeztetnie kell az ellenőrzött alapítvány vezetőjével. Az ellenőrzött alapítvány képviselője – a számvevő által egyeztetésre átadott – számvevői jelentés átvételét megismerési záradék formájában igazolja. A megismerési záradéknak tartalmaznia kell azt a határidőt, ameddig az ellenőrzött alapítvány képviselőjének módja van észrevételeinek megtételére, véleményeltérésének tisztázására, valamint annak írásba foglalására és közlésére. A számvevőnek – a vizsgálatvezető útján és egyetértésével – az ellenőrzött szerv észrevételeire írásbeli választ kell adnia, az észrevételt a vizsgálat vezetője írja alá. Az ÁSZ jelentés elkészítése az egyeztetett számvevői jelentések alapján az Állami Számvevőszék Ellenőrzési Kézikönyvének ötödik könyv IV. fejezet 32. pontjában foglaltak szerint történik. A számvevőszéki jelentéstervezet kétszintű felülvizsgálatát a 25. számú melléklet alapján folytatják le az arra kijelölt vezetők.

29

3.

MELLÉKLETEK

30

31

1. sz. melléklet

JEGYZÉK a(z) …………………………. alapítvány gazdálkodásának felméréséhez bekért dokumentumokról (a teljes vizsgálati időszakot lefedően) …………………………………….. Alapítvány Cím Címzett személy megnevezése Kérjük, hogy az ellenőrzéshez szükséges, alábbiakban felsorolt ……….. évek között hatályos dokumentumok másolatait folyamatosan (amennyiben lehetséges elektronikus úton is) rendelkezésünkre bocsátani szíveskedjék: Dokumentumok megnevezése (vizsgált évenként) Alapító okirat(ok), bírósági végzések, aláírási címpéldány(ok) Az SZMSZ A kuratóriumi jegyzőkönyvek és határozatok A számviteli törvényben előírt szabályzatok: - Számviteli politika; - Pénzkezelési szabályzat; - Eszközök és források értékelési szabályzata; - Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata; - Számlarend; Egyéb pénzügyi és gazdálkodási szabályzatok; Éves jelentés; Éves számviteli beszámoló (beszámoló sorokhoz kapcsolódó zárlati kimutatások, számítási anyagok); Főkönyvi kivonat és a költségek és ráfordítások részletes főkönyvi számlái; Költségvetés/pénzügyi terv (és számítási anyaga); Nyilatkozat a munkaszervezet éves átlagos statisztikai létszámáról, Nyilatkozat valamennyi szerződés összesített számáról; Nyilatkozat az eszközbeszerzések összesített értékéről; Nyilatkozat az évenkénti állami támogatásokról és az egyéb támogatásokról; Nyilatkozat a számviteli adatfeldolgozás módjáról; Ráfordításoknál évenként, főkönyvi számlánként a könyvelt tételszám. Külső szervek (pl. ügyészség, adóhatóság…) ellenőrzéseinek dokumentumai Könyvvizsgálói vélemény, záradék, Belső ellenőrzés ellenőrzéseinek dokumentumai Könyvelő szervezettel, könyvvizsgálóval kötött szerződések Bankszámlaszerződés(ek), banki aláírás bejelentő kartonok A létrehozott vállalkozás/szervezet létesítő okirata és az éves számviteli beszámolója A továbbutalt támogatások listája (külön jelezve a több éven átívelő támogatásokat) A ….. millió Ft és az e feletti szerződések másolatai Budapest, 200…………………………….. …………………………………. aláírás

2. sz. melléklet

FELJEGYZÉS a(z) ……………………………………………..……. alapítvány ……. évi gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése előkészítéséről / a program-előkészítő dokumentumok átvételéről A felvétel : időpontja: …….év………………..hó…….nap helye: Jelenlévők: az ÁSZ részéről: ……………………………………vizsgálatvezető …………………………………… ……………………………………a helyszínen vizsgálatot végző számvevők/tanácsosok a ………………………………..pártalapítvány részéről: …………………………………. a kuratórium elnöke/tagja(i) …………………………………. a gazdálkodásáért felelős vezető

Megállapítások, vélemények:

A jelenlévők aláírása:

A kuratóriumi kontroll minősítése (a kuratóriumi határozatok alapján)** A kuratóriumi kontroll érvényesült-e az alapítványi gazdálkodás során?

· Egyértelműen beazonosíthatók-e a kuratóriumi döntések? · Határozatképes ülésen hozták-e a döntéseket? · Az alapító okiratban előírt szótöbbséggel hozták-e a határozatokat? · A kuratórium ellenőrizte-e a vagyon kezelésével kapcsolatban hozott döntéseinek végrehajtását?

Az alapító okirat minősítése** Az alapító okirat előírásai megfelelnek a jogszabályi rendelkezéseknek? Kuratóriumi határozatok Az alapítvány vagyonkezelését és gazdálkodását érintő döntéseket az alapító okirattal és a belső szabályzatokkal összhangban hozták-e:

Az alapítványhoz való csatlakozás feltételeit a pártalapítványi törvény 3. § (2) · bekezdés szerint tartalmazza-e? · A képviseleti jog gyakorlásának módját a Ptk. 74/C. § (4) bekezdés szerint szabályozza-e? · A bankszámla feletti rendelkezési jogot szabályozta-e?

Alapító okirat · Összhangban van-e a Ptk. 74/B. § (1) bekezdés és a pártalapítványi törvény előírásaival? · A cél elérése érdekében megjelölt tevékenységek megfelelnek-e a pártalapítványi törvény 1. §-ában megfogalmazottaknak, úgymint tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységek? Az elkülöníett vagyonra (törzsvagyon) vonatkozó alapítói rendelkezést tartalmaz-e? ·

Dokumentum megnevezése/vizsgálati szempontok

Válasz (Igen/Nem/ Részben)

Megjegyzések

*Megjegyzés: a tábla kitöltése során, ha részben válasz a megfelelő, akkor a megjegyzés rovatban jelezni kell az eltérés, illetve hiányosság okát, jellegét.

a(z) …………………….…………..alapítvány belső irányítási rendszerének ellenőrzéséhez

MUNKALAP

3. sz. melléklet

Készített-e az alapítvány SZMSZ-t? Elfogadta–e a kuratórium? Módosították-e, és a módosításokat a kuratórium elfogadta-e? Összhangban van-e az alapító okirattal, ezen belül:

Véleményezte-e az éves számviteli beszámolókat? · · Hasznosultak-e az FB által végzett ellenőrzések megállapításai? Az alapító ellenőrzés minősítése** Az ellenőrzési rendszer megfelelően működött-e? Függetlenített könyvvizsgáló · Az alapító előírta-e független könyvvizsgáló ellenőrzését? · A kuratórium előírta-e független könyvvizsgáló ellenőrzését? · A pártalapítvány megbízott-e független könyvvizsgálót a számviteli beszámoló auditálásával?

Az SZMSZ minősítése** Az SZMSZ szabályozása megfelelő-e? Ellenőrzési rendszer FB működése · Az alapító rendelkezett-e Felügyelő Bizottság (FB) létrehozásáról? · Az FB szabályozta-e saját tevékenységét? · Készített-e ügyrendet? · Az FB végzett-e ellenőrzési tevékenységet a megküldött dokumentumok alapján?

Ha igen: a szabályzatok tartalma összhangban van-e az alapító okiratban foglaltakkal

Az SZMSZ-ben nem szabályozott gazdálkodási területeket más módon szabályozza-e a kuratórium? Ha nincs SZMSZ, szabályozza-e a kuratórium a szervezet működését más módon?

- a képviseleti joggal felruházott személy(ek) azonos(ak)-e az alapító okiratban megjelölttel? -a bank- és értékpapírszámla felett rendelkezők azonos(ak)-e az alapító okiratban megjelölttel?

· · · ·

SZMSZ



Megjegyzések

Minősítés


Dátum:………………………

Ha a területhez tartozó kérdéscsoport kétharmadánál több tartalmaz nem választ

Nem

Igen Ha a területhez tartozó kérdéscsoport legfeljebb kétharmada, de egyharmadnál több tartalmaz nem választ Részben

Ha a területhez tartozó kérdéscsoport legfeljebb egyharmada tartalmaz nem választ

Az igen válaszok aránya

**Minősítés

· A könyvvizsgálói adott-e hitelesítő záradékot? A számviteli beszámoló auditálásanak minősítése** Az ellenőrzési rendszer megfelelően működött-e? Belső ellenőrzés · Előírta-e az alapító a belső ellenőrzési rendszer kialakítását, szabályozását? · Készült-e belső ellenőrzési szabályzat? · Van-e függetlenített belső ellenőrzési szerv/személy? Ha van függetlenített belső ellenőrzés, készült-e ellenőrzési munkaterv? · · A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés elemei szabályozottak-e? Ha a gazdálkodás operatív feladatait külső megbízott szervezett végzi, akkor a vele · kötött szerződés tartalmazza-e a megbízó ellenőrzési jogosultságát? · Feltárt-e az ellenőrzési rendszer hibákat, hiányosságokat? · Hasznosultak-e az ellenőrzések megállapításai? Az belső ellenőrzési rendszer minősítése** Az ellenőrzési rendszer megfelelően működött-e?


ellenırzésért felelıs számvevı

………………………………...………

Megjegyzések

az évközi és év végi zárlatok időpontját, feladatait (Szt. 164. § (1)-(3) bekezdés)?

az éves számviteli beszámoló készítésének rendjét, időpontját (Szt 17. § (1) bekezdés)?

az egyes eszköz és forráscsoportok választott értékelési eljárásait (Szt. 57-68. §)?

·

·

·

továbbá jelentős összegnek, nem jelentős összegnek (Szt. 16. § (4) bekezdés) ?

az eszközök minősítési szempontjait (Szt. 24., 28. §)?

az értékvesztések kezelését (Szt. 54. §)?

a behajthatatlan követelések minősítésének szempontjait (Szt. 3. § (4) bekezdés 10. pont)?

az egyéb bevételek tartalmát?

·

·

·

·

· az ellenőrzés, az önellenőrzés által feltárt, előző évet, éveket érintő jelentősebb hibák minősítését (Szt. 37. § (5), 70. § (1) bekezdés)? · a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba nagyságának rögzítését (Szt. 154. § (5) bekezdés)? a bekerülési érték tartalmát (Szt. 47-51. §)? ·

·

· a számviteli beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során érvényesítendő számviteli alapelveket (Szt. 14-16. §)? az értékelésnél mit tekintendő lényegesnek, nem lényegesnek?; ·

a könyvvezetés módját (Szt. 12. § (2) bekezdés)?

·

Készült-e számviteli politika (Szt. 14. § (3) bekezdés) és az a pártalapítvány sajátosságaihoz igazodóan, és a hatályos jogszabályi előírásainak megfelelően rögzítette-e:

I. Hatályos szabályozás alapján Számviteli politika


Válasz Megjegyzések (Igen/Nem/ Részben)

*Megjegyzés: a tábla kitöltése során, ha részben válasz a megfelelő, akkor a megjegyzés rovatban jelezni kell az eltérés illetve hiányosság okát, jellegét

a(z) ………………………..…………………….. alapítvány számviteli szabályozási rendszerének felméréséhez*

MUNKALAP

4. sz. melléklet

a leltározás módját?

a leltározás bizonylati rendjét?

az értékelés szabályait?

a leltározás és a könyvelési adatok egyeztetésének módját?

a leltárkülönbözetek megállapításának és egyeztetésének módját?

A leltár kiértékelésének dokumentálását?

a leltárfelvétel dokumentumainak megőrzési módját?

·

·

·

·

·

·

·

a nyilvántartási érték változásának lehetséges eseteit, azok tartalmának meghatározását?

az év végi értékelés módját, módszereit?

·

·

· az állományból történő kivezetés feltételeinek előírásait, és mindezeket alátámasztó bizonylatokat? valamint követelések értékelésének szabályait? ·

az eszközök bekerülési (beszerzési, előállítási) értékének meghatározását, nyilvántartását?

·

Készítettek-e a számviteli politika keretében eszközök és források értékelési szabályzatát (Szt. 14. § (5) bekezdés b. pontja)? Tartalmazta-e:

a pártalapítvány működésének és gazdálkodásának sajátosságait?

·

A számviteli politika keretében elkészítették-e az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát (Szt. 14. § (5) bekezdés a. pontja)? Tartalmazta-e:

I. szabályozás · Hatályos a célszerinti közvetlen, aalapján kezelő szerv és az egyéb közvetett költségek, kiadások tartalmát?



A készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről?

·

Az utalványozók, a bank- és értékpapírszámla feletti aláírásra jogosultak névsora?

Számlarend

A készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, az ellenőrzések dokumentálásról?

·

·

Az elektronikus pénzforgalom lebonyolításának szabályai, ügyfélterminál használatának · rendje? · A bankszámlák és a pénztár kapcsolatrendszere?

A napi készpénz záró állomány maximális mértéke a Szt. 14. § (9) bekezdés előírásával · össszhangban? · A pénzmozgások (bankszámla, készpénz, csekk, bankkártya) bizonylati rendje, követelményei és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályok? · Az értékpapírok, értékek, letétek megőrzése, kezelése, nyilvántartása?

A készpénz felvételének rendje?

a pénztár ellenőrrel szemben támasztott követelmények, felelőssége, feladatai.

-

·

a pénzszállítás feltételei és szabályai, a résztvevők köre és felelősségük,

pénztárossal szemben támasztott követelmények, felelőssége, feladatai,

_

-

a házipénztár létesítésének, kialakításának feltételei;

A pénzkezelés személyi és tárgyi feltételei, így:

·

_

a bankszámla és készpénz forgalom lebonyolításának rendje?

·

Szabályozásra kerültek-e:

I. Hatályos számviteli szabályozás alapján Készítettek-e politika keretében a pénzkezelési szabályzatot (Szt. 14. § (5) bekezdés d. pontja)?



Figyelembe vették-e az alapítványi működési sajátosságokat?

Igen Részben Nem


Dátum:………………………


Ha a területhez tartozó kérdéscsoport legfeljebb kétharmada, de egyharmadnál több tartalmaz nem választ

Minősítés


…………………………...………



**Minősítés

A számviteli szabályzatok minősítése** Megfelelnek-e a szabályzatok az Szt. előírásainak és az alapítványi sajátosságoknak?

Kialakították-e a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet (Szt. 161. § (2) bekezdés d. pontja)?

·

Meghatározták-e az évközi és év végi zárlattal kapcsolatos feladatokat, a főkönyvi kivonat · készítésének időszakait (Szt. 164. § (1)-(3) bekezdés)?

· Rendelkeztek-e a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikáról, az analitikus nyilvántartások tartalmának, formájának meghatározásáról és a főkönyvi egyeztetés módjáról (Szt. 161. § (2) bekezdés c. pontja)? · Tartalmazta-e minden főkönyvi számla számát, megnevezését (Szt. 161. § (2) bekezdés c. pontja)? · Kijelölték-e a számlakapcsolat ellenőrzési pontjait (Szt. 161. § (3) bekezdés)?

·

I. Hatályos az szabályozás alapján Készítettek-e érvényes szabályozásnak megfelelő számlarendet (Szt. 161. § (1) bekezdés)?


· az alapítvány tevékenységéről szóló rövid tartalmi beszámolót. Az éves jelentések minősítése** Betartották-e a pártalapítványi törvény éves jelentésre vonatkozó előírásait? II. Ellenőrzött évek számviteli beszámolói alapján A beszámoló formája megfelel-e szabályzatokban foglaltaknak? · · Az éves beszámolót a kuratórium elfogadta-e? · A pártalapítvány éves beszámolóját a képviseletre jogosult személy írta-e alá? · A pártalapítvány éves beszámolóját könyvvizsgáló záradékolta-e?

I. Ellenőrzött évek tevékenységéről készített éves jelentések alapján · A pártalapítványi törvény 3/A. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően tevékenységéről készített-e éves jelentést? · Az éves jelentést az éves számviteli beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg készítette-e el? · Az éves jelentést a pártalapítványi törvény 3/A. § (2) bekezdésben foglaltakkal összhangban a kezelő szerv elfogadta-e? · Az éves jelentés a pártalapítványi törvény 3/A. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően állították össze, így tartalmazta-e: · az éves számviteli beszámolót, · a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó kimutatást, · a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, · a cél szerinti juttatásokról készített kimutatást, · a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; · az alapítvány egyes vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;



*Megjegyzés: a tábla kitöltése során, ha részben válasz a megfelelő, akkor a megjegyzés rovatban jelezni kell az eltérés illetve hiányosság okát, jellegét

a(z) ………………………..…………………….. alapítvány éves jelentéseinek felméréséhez*

MUNKALAP

5. számú melléklet

Igen Részben Nem

Ha a területhez tartozó kérdéscsoport legfeljebb kétharmada, de egyharmadnál több tartalmaz nem választ


Dátum:………………………

Minősítés


ellenőrzésért felelős számvevő

…………………………………………



**Minősítés

a pénztári ellenőrzések végrehajtása során? A könyvvezetés gyakorlatának minősítése** Betartották-e a szabályozások előírásait?

·

évek tevékenységéről éves jelentések alapján ·I. Ellenőrzött A pártalapítvány éves beszámolóját készített az FB tárgyalta-e? · A mérleg sorai a főkönyvi kivonatból levezethetők-e? · Az eredmény-kimutatás sorai a főkönyvi kivonatból levezethetők-e? Az éves számviteli beszámolók minősítése** Betartották-e a szabályozások előírásait? III. Előző ellenőrzés alapján A bizonylati rend és okmányfegyelem érvényesült-e: · a kötelezettségvállalás és utalványozás gyakorlásában? · a bizonylatolás alaki és tartalmi előírásai betartásában? a gazdasági események és műveletek időrendiségében? · · a kiállított vegyes bizonylatok megalapozottságában? Eleget tettek-e leltározási kötelezettségüknek? Ha igen: teljes körűen végezték-e? · · eltéréseket vizsgálták-e? · szabályosan dokumentálták-e? Betartották-e a pénzkezelés előírásait: · a házipénztár működtetésében?


Dátum:………………………

Hozzájárulás magánszemélyektől Belföldi Külföldi Hozzájárulás jogi személyektől és jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságoktól Belföldi Külföldi Költségvetési támogatások célszerinti felhasználása

…………. év

…………. Év

500 000 100 000 Pártalapítványi törvény 4. § (6)

500 000 100 000

Átfogó lényegességi küszöb Érték (Ft) Alapja: eredménykimutatás szerinti összes bevétel 2 %a …………. év …………. év Specifikus lényegességi küszöbök Beszámoló és könyvvezetés Alapja: mérleg főösszeg 2 %-a*

……………………………….……………….. ellenőrzésért felelős számvevő

*az ellenőrzés során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege; megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba minden esetben, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken).

Megjegyzés

a(z) ……………………………….alapítvány működése és gazdálkodása ellenőrzéséhez kapcsolódó átfogó és a specifikus lényegességi küszöb meghatározása

MUNKALAP

6. sz. melléklet

Alacsony

Minősítés* Közepes

Közepes (2)

Ha a főkérdéshez tartozó kérdéscsoport legfeljebb kétharmada, de egyharmadnál több tartalmaz igen választ Ha a főkérdéshez tartozó kérdéscsoport kétharmadánál több tartalmaz igen választ

Magas

Dátum:……………………… ……………………………………………….. ellenőrzésért felelős számvevő

Az eredendő kockázat minősítése első ellenőrzéskor: magas (főkérdések minősítésétől Átlag alapján, a kerekítés szabályai szerint függetlenül); visszatérő ellenőrzéskor a főkérdések minősítése alapján számított átlag

Alacsony (1)

Magas (3)

Kockázat mértéke

Ha a főkérdéshez tartozó kérdéscsoport legfeljebb egyharmada tartalmaz igen választ


*Megjegyzés: a minősítést „x”-szel kell jelölni a 8. sz. melléklet megfelelő fősorához tartozó kérdésekre adott válaszok alapján a következő módon:

1) A gazdálkodás szabályozottsága 2) A gazdálkodás személyi feltételei 3) Az informatikai feltételek 4) A gazdálkodás jellege Eredendő kockázat minősítése

Megnevezés

(kitöltendő a 8. számú melléklet alapján)

a(z) ………………………………….. alapítvány gazdálkodása eredendő kockázatának minősítéséhez

MUNKALAP

7. sz. melléklet

A gazdálkodás szabályozottsága A vizsgált időszakban változatlan volt-e a jogszabályi környezet? A vizsgált időszakban változatlan volt-e az alapító okirat? Az alapító okirat ill. jogszabályi változása, ÁSZ javaslata érintette-e a belső gazdálkodási szabályzatok előírásait? A jogszabályi változás, ÁSZ javaslata érintette-e a számviteli szabályzatok előírásait? A gazdálkodás személyi feltételei A kuratórium személyi összetétele változatlan volt-e az ellenőrzött időszakban? Az időszakban állandó volt-e a pénzügyi-számviteli operatív feladatokat ellátó szervezet? Az ellenőrzött időszakban változatlan volt-e a munkaszervezet vezetője? A pénzügyi-számviteli operatív feladatot ellátók (2/1995. (II.22.) PM rendelet) rendelkeznek-e a feladat ellátásához szükséges szakmai képzettséggel és gyakorlattal? Az informatikai feltételek Informatikai eszközökkel támogatott-e a gazdálkodási tevékenység? A számviteli informatikai rendszereket szakember igénybevételével működtetik-e? A számviteli rendszer/program az alapítványi sajátosságokhoz igazított-e? Az ellenőrzött időszakban az alkalmazott szoftverek változatlanok voltak-e? A gazdálkodás jellege A könyvelési tételek száma 10 %-nál nagyobb mértékben növekedett-e? Tárgyi eszköz beszerzés értékelése (amennyiben volt a ráfordítás 10 %-át meghaladó mértékű beszerzés: a válasz NEM, ha nem volt: a válasz IGEN)

1. 1.1 1.2 1.3

3. 3.1 3.2 3.3 3.4 4. 4.1 4.2

1.4 2. 2.1 2.2 2.3 2.4

Kérdések

Sorszám

Válaszok (igen/Nem)

a(z) ……………………………………….. Alapítvány gazdálkodása eredendő kockázatának felméréséhez (7. számú melléklet kitöltéséhez)

MUNKALAP

8. sz. melléklet

A szerződések számának értékelése (ha a szerződések száma több, mint a munkaszervezet átlaglétszámának ötvenszerese a válasz: NEM, ha kevesebb, a válasz: IGEN) A szerződések értékének értékelése (amennyiben az átlagérték 10 %-ott meghaladó mértékben nőtt: a válasz NEM, ha nem: a válasz IGEN)

4.5

Dátum:………………………

4.6

Válaszok (igen/Nem)

…….………………………….…………….. ellenőrzésért felelős számvevő

Összetett tevékenység végzés értékelése (ha a végzett tevékenység száma több, mint a munkaszervezet átlaglétszámának kétszerese: a válasz NEM, ha nem: a válasz IGEN) Tevékenység szerkezet változás értékelése (amennyiben változott: a válasz NEM, ha nem: a válasz IGEN)

4.3

4.4

Kérdések

Sorszám

9. sz. melléklet

MUNKALAP a(z) ……………………………… alapítvány mőködése belső kontroll kockázatának minősítéséhez

Területek

Alacsony


Magas

Az alapító okirat A kuratóriumi kontroll Az SZMSZ Alapítói ellenőrzés Belső ellenőrzési rendszer A számviteli beszámoló auditálása A számviteli szabályzatok Éves jelentések Számviteli beszámolók A könyvvezetés gyakorlata A belső kontroll kockázat minősítése *Megjegyzés: a minősítést „x”-szel kell jelölni a 3. ,4. és 5. sz. melléklet alapján, a munkalapok megfelelő területéhez tartozó kérdésekre adott válaszok alapján a következő módon:


Kockázat mértéke

Ha a területhez tartozó kérdéscsoport legfeljebb egyharmada tartalmaz igen választ Ha a területhez tartozó kérdéscsoport legfeljebb kétharmada, de egyharmadnál több tartalmaz igen választ Ha a területhez tartozó kérdéscsoport kétharmadánál több tartalmaz igen választ A belső kontroll kockázat minősítése első ellenőrzéskor: magas (területek minősítésétől függetlenül); visszatérő ellenőrzéskor a területek minősítése alapján számított átlag

Magas (3) Közepes (2) Alacsony (1) Átlag alapján, a kerekítés szabályai szerint

Dátum:……………………… ………………………………………………… ellenőrzésért felelős számvevő

10. sz. melléklet

MUNKALAP a(z) ……………………………………… alapítvány gazdálkodása és működése feltárási kockázatának minősítéséhez (maximum 5%-os ellenőrzési kockázat mellett)

Kockázati összetevők Eredendő kockázat Belső kontroll kockázat Feltárási kockázat**


Alacsony

Magas

*Megjegyzés: a minősítést „x”-szel kell jelölni; **Megjegyzés: a feltárási kockázatot a másik két kockázati összetevő minősítésének ismeretében kell meghatározni. Az eredendő és a belső kontroll kockázat (az ellenőrzött szervezet belső kockázatai) az ellenőrzés idején már nem változtathatók meg; a feltárási kockázat fordított összefüggésben van a belső kockázati elemekkel. Ha a szervezet belső kockázati elemeit magasnak minősítjük, az elfogadható feltárási kockázat mértékének alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy az ellenőrzési kockázat elfogadható szinten (max. 5%) maradjon.

A feltárási kockázat és a szervezet belső kockázatai közti kapcsolatot a következő tábla mutatja: (a táblázatban a kockázat mellett szereplő értékek a feltárási bizonyossági értékei) Eredendő kockázat

Belső kontroll kockázat Alacsony

Alacsony Közepes Magas

Legmagasabb (1,0) Magas (1,5)

Közepes Magas (1,5)

Magas Közepes (2,0)

Közepes (2,0)

Alacsony (2,5) LegalacsoKözepes (2,0) Alacsony (2,5) nyabb (3,0) Feltárási kockázat

Dátum:……………………… ……………………………………………….. ellenőrzésért felelős számvevő

11. sz. melléklet

MUNKALAP a(z) …………………………………..alapítvány számviteli beszámolójához / könyvvezetéséhez kapcsolódó ellenőrzési minta kiválasztásához * a képletekben kérjük állítsa be a kockázati szintnek megfelelő értékeket

. év

. év

Össszesen

Összes ráfordítás Érzékeny tételek Tisztított ráfordítás

0 0

0 0

0 0 0 0

Lényegességi küszöb (Összes tisztított ráfordítás ... %)

0

0

0

Várt hiba (Lényegességi küszöb ... %)

0

0

0

Pontosság (Lényegességi küszöbVárt hiba ... %-a)

0

0

0

Minta intervallum (Pontosság/ Feltárási bizonyossági tényező)

0

0

0

Minta elemszám

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

….. évi nagy tételek (tételes főkönyvi szlából) M Ft felett szlaszám 1 2 összes

0 ….. évi nagy tételek (tételes főkönyvi szlából) M Ft felett szlaszám

1 2 összes

0

………………………………...……… ellenőrzésért felelős számvevő

12. sz. melléklet

ELLENŐRZÉSI MINTAPROGRAM Állami Számvevőszék 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság V-…………/……. Témaszám: …………. Az ellenőrzési programban foglaltak végrehajtásával egyetértek:

………………………… elnök PROGRAM a ……………………………… Alapítvány gazdálkodása törvényességi ellenőrzéséhez

A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: alapítványi törvény) alapján a pártok a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységük elősegítésére, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: párttörvény) meghatározott költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozhatnak létre. A ………………………………. Párt - a pártalapítványi törvényben biztosított lehetőséggel élve - létrehozta a ………………………………. Alapítványt (a továbbiakban: alapítvány) amelyet a Fővárosi Bíróság ………………………-án a …………………….számú végzéssel nyilvántartásba vett. Az alapítvány céljai: Az alapítvány költségvetési támogatásra jogosultságáról, a támogatás formáiról és mértékéről a párttörvény 9/A. §-ában rendelkezik, amelynek utolsó módosítása 2008. szeptember 30-ával vált hatályossá. A támogatás mértékét az éves költségvetési törvény határozta meg. Az alapítvány akkor volt jogosult támogatásra, ha az alapító okirata szerinti célja kizárólag a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenység folytatása, továbbá ha megfelelt a párttövényben megjelölt egyéb feltételeknek. Ezek 2008. szeptember 29-ig: •

az alapítványt alapító párt képviselői az Országgyűlésben legalább két, egymást követő országgyűlési választást követően képviselőcsoportot alakítottak, és

•

az Országgyűlés megválasztását követően az alakuló ülésen a párt képviselőcsoportja bejelentette megalakulását.

2008. szeptember 30-i módosítás után: •

az alapítványt olyan párt alapította, amely az adott negyedév első napján költségvetési támogatásra jogosult.

Az ……………….. Alapítvány az alapítótól ………………. Ft induló vagyont kapott, amelyből az induláskor lekötött törzsvagyon összege …………… Ft volt. A ………………... években összesen ……………… Ft központi költségvetési támogatásban részesült. A pártalapítványi törvény 4. § (2) bekezdése alapján az alapítvány gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jogosult, a (4) bekezdése alapján az ÁSZ kétévenként ellenőrzi azoknak az alapítványoknak a gazdálkodását, amelyek e törvény szerint állami költségvetési támogatásban részesültek. Az ellenőrzés célja törvényességi szempontból értékelni kell: •

az alapítvány gazdálkodásának és éves jelentéseinek törvényességét;

•

az éves számviteli beszámolók jogszabályi előírásoknak való megfelelését;

•

az alapítvány könyvvezetésében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) és egyéb jogszabályi rendelkezések, és belső előírások betartását;

•

a kuratórium megtette-e a szükséges intézkedéseket az ÁSZ előző ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetése, valamint az intézkedési tervben megjelölt feladatok megvalósítása érdekében.

Az ellenőrzés az alapítvány létrehozásától a …………-ig tartó időszakra illetve ……………… közti időszakra terjed ki.

I. AZ ELLENŐRZÉS SZEMPONTJAI

1.

AZ ALAPÍTVÁNY GAzDÁLKODÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGE

1.1.

A kuratórium működése

1.1.1 Az alapító okirat célja, és a cél érdekében meghatározott tevékenységek megfelelnek-e a pártalapítványi törvénynek. 1.1.2. A alapító okirat a Ptk. előírásaival megegyezően rendelkezik-e az alapítvány képviseletéről, és a képviseleti jog gyakorlásának módjáról és terjedelméről. 1.1.3. A kuratórium készített-e SZMSZ-t, az rögzítette-e a hatás-, feladat és felelősségi köröket. 1.1.4. Az SZMSZ az alapítvány céljaira rendelt vagyon felhasználási módját a Ptk.-val és az alapító okirattal összhangban rögzíti-e. 1.1.5. Az elkülönített vagyon képzését az alapító okirat előírásának megfelelően végezte-e az alapítvány? 1.1.6. Az SZMSZ a képviseleti jog és a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása tekintetében összhangban van-e az alapító okirattal. 1.1.7. A kuratórium az alapítvány vagyonkezelését és gazdálkodását érintő döntéseit az alapító okirat előírásainak megfelelően hozta-e. 1.1.8. A kuratórium gondoskodott-e az alapító okirat szerinti éves költségvetés elkészítéséről, teljesítésének nyomon követéséről. 1.1.9. A banki aláírásra bejelentettek köre összhangban volt-e az alapító okirat és az SZMSZ vagy egyéb belső szabályzat előírásaival. 1.1.10. A képviseleti jog gyakorlása a Ptk-val, az alapító okirattal és az SZMSZ-el, vagy egyéb belső szabályzattal összhangban történt-e. 1.2.

Az alapítvány bevételei

1.2.1. Az alapítvány jogosult volt-e a költségvetési támogatásra a párttörvény 9/A. § (3) bekezdésében foglaltaknak alapján. 1.2.2. A központi költségvetési támogatások mértéke évente megfelelt-e a párttörvény 9/A. § (5) – (6) bekezdéseinek. 1.2.3. A központi költségvetési támogatások folyósítása a pártalapítványi törvény 2 .§ (1) bekezdése (2008. szeptember 29-éig), illetve a párttörvény 9/A. § (2) bekezdés (2008. szeptember 30-tól) szerint történt-e. 1.2.4. A pártalapítványi törvény 3. § (2) bekezdésének és az alapító okirat előírása alapján a kuratórium jóváhagyta-e a csatlakozóktól kapott támogatások elfogadását, a

csatlakozók által meghatározott célok igazodtak-e a párttörvény 9/A. § (1) bekezdésében meghatározottakhoz. 1.2.5. Az alapítvány a pártalapítványi törvény 3. § (3) bekezdésének megfelelően csak egyértelműen azonosítható személytől és annak pénzforgalmi számlájáról az alapítvány pénzforgalmi számlájára történő átutalással fogadta-e el a támogatásokat. 1.2.6. Az alapítvány a pártalapítványi törvény 3. § (4) bekezdésének megfelelően teljesítette-e a csatlakozóktól kapott támogatásokkal kapcsolatos közzétételi kötelezettségét. 1.2.7. Az alapítvány a kapott támogatásokat a csatlakozók által meghatározott céloknak megfelelően használta-e fel. 1.3.

Az alapítvány ráfordításai

1.3.1. Az alapítvány a párttörvény 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott célokra fordította-e az állami költségvetési támogatás összegét. 1.3.2. A kuratórium döntött-e az alapítvány által nyújtott támogatásokról, a támogatásokról hozott kuratóriumi határozatok, a megkötött szerződések, a támogatottak elszámoltatása szabályosak voltak-e. 1.3.3. A kuratórium döntött-e a saját szervezeti keretek között megvalósított célszerinti tevékenységekről és azok költségeiről. 1.3.4. A kuratórium meghatározta-e a működési költségek keretösszegét. 1.3.5. A közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzéseknél szabályosan lefolytatták-e a közbeszerzési eljárást.

2.

SZÁMVITELI BESZÁMOLÓK

2.1.

A számviteli beszámolókhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatok

2.1.1. Az alapítvány eleget tett-e beszámoló készítési kötelezettségének, azt határidőben, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint a számviteli politikában választott formában készítette-e el. 2.1.2. A beszámolókat az FB véleményezte-e, könyvvizsgáló hitelesítette-e, és azokat a kuratórium elfogadta-e. 2.1.3. A beszámolókban érvényesítették-e a számviteli törvényben megfogalmazott alapelveket. 2.1.4. A beszámolókban szereplő adatok a számviteli nyilvántartások adataiból levezethetők-e. 2.1.5. A beszámolók tartalmaznak-e lényegességi szintű, illetve az alapítvány szabályzatában megjelölt jelentős összegű hibát. 2.1.6. A beszámolósorok adatai megegyeznek-e a kapcsolódó főkönyvi számlák, az analitikus és egyéb számviteli nyilvántartások adataival.

2.1.7. Az alapítvány elkészítette-e a pártalapítványi törvény[1] 3/A. § (1) bekezdése szerinti éves jelentését, tartalmilag megfeleltek-e a 3/A. § (3) bekezdésében előírtaknak, és azt a kuratórium elfogadta-e a 3/A. § (2) bekezdése szerint, továbbá az éves jelentések közzétételi kötelezettségének eleget tett-e a 3/A. § (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően. 2.2.

A mérleghez kapcsolódó ellenőrzési feladatok

2.2.1. A mérleg sorok adatait leltárral alátámasztották-e, és az megfelel-e a leltározási szabályzat előírásainak. 2.2.2. A befektetett eszközöknél az alapítvány belső szabályzataiban rögzítettekkel összhangban volt-e az egyedi nyilvántartás, az aktiválás, az értékesítés, a selejtezés, a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés és a kis értékű eszközök elszámolása. 2.2.3. A forgóeszközökön belül a követelésekre vonatkozóan megtörtént-e a követelés elismertetése, előlegek és egyéb munkavállalókkal szembeni követelések határidőre való elszámolása, továbbá a pénzeszközök megegyeznek-e a pénztárkönyv záró állománya és a banki folyószámla kivonatok adataival. 2.2.4. Az induló vagyon megfelel-e az alapító okiratban rögzített mértéknek. 2.2.5. Az időbeli elhatárolások elszámolása szabályos volt-e. 2.3.

Az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó ellenőrzési feladatok

2.3.1. A bevételek és ráfordítások elszámolása bizonylatokkal alátámasztott volt-e. 2.3.2. A kimutatott bevétel, illetve ráfordítás fogalomkörébe tartozó tételek szerepelnek-e az adott soron. 2.3.3. A ráfordítások elszámolásánál érvényesültek-e a kötelezettség vállalás, a teljesítésigazolás, az utalványozás szabályai.

3.

A KÖNYVVEZETÉS SZABÁLYOZOTTSÁGA

3.1.

Az alapítvány rendelkezett-e a kuratórium által elfogadott számviteli politikával.

3.2.

A számviteli politika teljes körű volt-e, megfelelt-e a számviteli törvény vonatkozó előírásainak és abban az alapítványi sajátosságokat figyelembe vették-e.

3.3.

A számviteli politika keretében elkészítették-e a számviteli törvénynek és az alapítványi sajátosságoknak megfelelően az eszközök és források leltárkészítési szabályzatát, az eszközök és források értékelési szabályzatát, a pénzkezelési szabályzatot.

3.4.

Készítettek-e az alapítványi sajátosságokat figyelembe vevő, és a számviteli törvény előírásainak megfelelő számlarendet.

3.5.

Az elkészített szabályzatok módosítása a jogszabályi változásokat követően megtörtént-e, azokat a kuratórium elfogadta-e.

4.

A KÖNYVVEZETÉS GYAKORLATA

4.1.

A könyvvezetésben érvényesültek-e a számviteli politika és a kapcsolódó szabályzatok előírásai.

4.2.

A számlakijelölés gyakorlata összhangban volt-e a jogszabályi és belső előírásokkal.

4.3.

A főkönyvi és analitikus nyilvántartások kapcsolata megfelelő volt-e.

4.4.

A számviteli bizonylatok alaki és tartalmi követelményei érvényesültek-e.

4.5.

A számítógépes program azonos volt-e a vizsgált években és az ellenőrzéshez szükséges adatok lekérdezhetőek-e.

4.6.

A számviteli politikában meghatározott zárlati munkákat elvégezték-e.

4.7.

A leltárkészítési és leltározási szabályzatban meghatározott leltározási tevékenységet elvégezték-e.

4.8.

A szigorú számadású bizonylatok nyilvántartását szabályosan vezették-e.

4.9.

A házipénztár kezelése a belső szabályzatban meghatározottak szerint történt-e.

4.10. A bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása az alapító okirattal és a belső szabályzatokkal összhangban történt-e. 4.11. A költségek elkülönítése megfelelt-e az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés és az 5. §, valamint az alapító okirat vonatkozó előírásainak.

5.

AZ ALAPÍTVÁNY ELLENŐRZÉSI RENDSZERE

5.1.

Az FB véleményezte-e az alapítvány éves beszámolóit, ellenőrizte-e az alapítvány gazdálkodását.

5.2.

A belső ellenőrzési rendszert szabályozták és működtették-e.

5.3.

A gazdálkodás operatív feladatait ellátó külső szervezetettel kapcsolatban szabályozták-e a feladat ellátásával kapcsolatban a megbízott ellenőrzési feladatait, azt elvégezték-e, valamint tartalmazta-e a megbízott anyagi felelősségét.

6.

AZ ALAPÍTVÁNY ÁLTAL LÉTREHOZOTT SZERVEZET

6.1.

A megalapítása szabályos volt-e.

6.2.

A kuratórium megfelelően gyakorolta-e az alapítói jogokat.

6.3.

A pénz és egyéb eszköz átadása szabályosan történt-e.

6.4.

A létrehozott szervezet az elszámolási kötelezettség mellett átadott eszközök felhasználásról szabályosan elszámolt-e.

7.

A KORÁBBI ELLENŐRZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAIRA TETT INTÉZKEDÉSEK

7.1.

A korábbi ellenőrzés javaslatai alapján készített intézkedési tervben foglalt feladatokat elvégezték-e.

7.2.

Az alapítvány által megtett intézkedések összhangban vannak-e az ÁSZ részéről megfogalmazott javaslatokkal.

II. AZ ELLENŐRZÉS SZERVEZÉSE Az ellenőrzési programot a pártalapítványok gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséhez készült segédletben foglaltak alkalmazásával kell végrehajtani. Az ellenőrzést az előkészítés során bekért dokumentumokra alapozva és a vonatkozó jogszabályok ismeretében kell megkezdeni. Az ellenőrzés során más ellenőrző szervek által végzett ellenőrzések megállapításai az információszerzést szolgálják. Az alapítványnál tételesen kell ellenőrizni:

Minta alapján kell ellenőrizni:

Jelen ellenőrzés esetében az Állami Számvevőszéknél rögzített intervallumon belül 1,5% az átfogó lényegességi küszöb mértéke. Az ellenőrzési szempontok az adatok értékelése, valamint a helyszíni tapasztalatok alapján változhatnak.

Az ellenőrzés ütemezése:

A helyszíni ellenőrzés időtartama A számvevői jelentéstervezetek bemutatása kétszintű felülvizsgálatra A számvevői jelentéstervezetek elkészítése és megküldése egyeztetésre az ellenőrzött szervezetnek A számvevői jelentéstervezetek észrevételeinek beérkezési határideje A számvevői jelentéstervezetek észrevételeinek egyeztetési határideje A számvevőszéki jelentéstervezet I. megküldése egyeztetésre a kuratóriumi elnöknek, valamint az ÁSZ Minőségbiztosítási önálló osztályának Az észrevételek beérkezési határideje A számvevőszéki jelentéstervezet II. átadása a Minőségbiztosítási önálló osztálynak Elnöki értekezlet tervezett időpontja A végleges számvevőszéki jelentés megküldése a kuratórium elnökének az ÁSZ tv.-ben előírt 8 napos észrevételezésre Közzététel időpontja: Az ellenőrzést vezeti: A számvevőszéki jelentés elkészítésében közreműködik: Az ellenőrzést végzik:

…….…………….számvevő …………………….számvevő

a program ……. pontjait, a program ……. pontjait

Budapest, 200………………

……………………………… főigazgató

Mellékletek: Jegyzék a jogszabályokról és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiről

Ha igen: mi az, · · mely megállapítást módosítja? A szerződéseket minden esetben a képviseletre jogosult írta-e alá? A banki átutalások engedélyezése során a bankszámla felett rendelkezésre jogosultak írtake alá? Ha a kifizetés elektronikusan történik annak dokumentálása lehetővé teszi-e a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlójának azonosítását? Az elektronikus kifizetéseknél a bankszámla feletti rendelkezésre jogosultak rendelkeztek-e?

Ha igen: · mi az, mely megállapítást módosítja? · Kuratóriumi működésénél az előkészítés megállapításaihoz képest a helyszíni ellenőrzés feltárt-e azokat módosító tényt, információt? Ha igen: · mi az, · mely megállapítást módosítja? A kuratórium minden esetben döntött, amit számára jogszabály előírt, · · alapító okirat előírt, · belső szabályzat előírt? Az SZMSZ-nél az előkészítés megállapításaihoz képest a helyszíni ellenőrzés feltárt-e azokat módosító tényt, információt?

Az alapító okiratnál az előkészítés megállapításaihoz képest a helyszíni ellenőrzés feltárt-e azokat módosító tényt, információt?

Vizsgálati kérdések


*Megjegyzés: nem és részben válasz esetében a megjegyzés rovatban kell a hiány, eltérés okát, mértékét leírni.

Megjegyzés

a(z) ……………………………. alapítvány gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséhez

VIZSGÁLATI LAP

13. sz. melléklet

A pártalapítvány éves jelentésénél az előkészítés megállapításaihoz képest a helyszíni ellenőrzés feltárt-e azokat módosító tényt, információt? Ha igen: · mi az, · mely megállapítást módosítja? A pártalapítvány éves jelentését a pártalapítványi törvény 3/A. § (5) bekezdésnek megfelelően közzétette-e? Az induló vagyon összege megfelel-e az alapító okiratban rögzített értékkel. A törzsvagyon összege megfelel-e az alapító okiratban rögzített mértéknek.

Ezen belül: · döntéshozatali tevékenysége előtt készült-e az éves költségvetés végrehajtásáról év közben vagy év végén kiértékelés? szükség esetén az éves költségvetést módosította-e? · A kuratórium a jóváhagyott/módosított éves költségvetés teljesítéséről beszámoló elkészítését előírta-e? A beszámolót elfogadta-e?

A kuratóriumi döntés alapján készült-e éves költségvetés? Az elkészült költségvetést elfogadta-e a kuratórium? Az éves költségvetés teljes körűen tartalmazta-e: · a bevételeket? · a működési költségeket? · a saját szervezeti keretek között végzett cél szerinti tevékenységek költségeit? a kuratórium által nyújtott támogatásokat? · · a létrehozott szervezet(ek)nek átadott pénzeszközöket? A költségvetés olyan részletes-e, hogy minden tételéről a vagyonkezelői döntés megállapítható? Az ellenőrzött időszakban a kuratórium nyomon követte-e az éves költségvetés teljesítését?

Az alapító okirat előírta-e az éves költségvetés (pénzügyi terv) elkészítését, az alapján való gazdálkodást? A kuratórium hozott-e az éves költségvetés (pénzügyi terv) tartalmára vonatkozó döntést?



Megjegyzés

Az alapítvány a kapott támogatásokat a csatlakozók által meghatározott céloknak megfelelően használta-e fel. A ráfordítások szerkezete: · a pártalapítvány által nyújtott támogatás,

Az alapítvány a pártalapítványi törvény 3. § (3) bekezdésének megfelelően csak egyértelműen azonosítható személytől kapott-e támogatást. A pártalapítványi törvény 3. § (3) bekezdésének megfelelően a támogató pénzforgalmi számlájáról az alapítvány pénzforgalmi számlájára történő átutalással fogadta-e el a támogatásokat. Az alapítvány a pártalapítványi törvény 3. § (4) bekezdésének megfelelően teljesítette-e a csatlakozóktól kapott támogatásokkal kapcsolatos közzétételi kötelezettségét.

A központi költségvetési támogatások mértéke évenként megfelelt-e a pártalapítványi törvény 2. (2) bekezdés és 5. § (2) bekezdés, illetve a párttörvény 9/A. § (5) – (6) bekezdéseiben foglalt előírásoknak. A központi költségvetési támogatások folyósítása a párttörvény 9/A. § (2) bekezdése szerint történt-e. A pártalapítványi törvény 3. § (2) bekezdésének és az alapító okirat előírása alapján a kuratórium jóváhagyta-e a csatlakozóktól kapott támogatások elfogadását.

Az alapítvány jogosult volt-e a költségvetési támogatásra a párttörvény 9/A. § (3) bekezdésében foglaltaknak alapján. · Ha nem, miért:

A bevételek szerkezete: · párttörvény alapján költségvetési támogatás, · egyéb költségvetési támogatás, · pályázati úton nyert, nem költségvetési támogatás, · csatlakozóktól kapott támogatás, célszerinti tevékenység bevétele, · · pénzügyi bevétel, rendkívüli bevétel, · · vállalkozási tevékenység bevétele.



Megjegyzés

A pártalapítványra igaz-e, hogy · jogi személy, · közérdekű tevékenység folytat, · céljait, tevékenységét, működését többségi részben állami költségvetési forrásból finanszírozza. Volt-e olyan árubeszerzés az időszakban, amelynek összevont nettó értéke meghaladta a közbeszerzésre megjelölt · nemzeti értékhatárt,

A pártalapítvány a költségvetési támogatást közvetlenül vagy közvetett módon a párttörvény 9/A. § (1) bekezdésében megjelölt célokra fordította? (A kérdés megválaszolásakor figyelembe kell venni a 14. számú melléklet nyújtott támogatásoknál megadott válas Ha nem a párttörvényben megjelölt célokra használta fel az alapítvány: mekkora a törvénysértő ráfordítás mértéke, · · miért törvénysértő a ráfordítás, · javasolt-e a pártalapítványi törvény 4. § (6) bekezdésében előírt szankció alkalmazása?

A kuratórium minden esetben döntött-e a saját szervezeti keretein belül végzett tevékenységekről? Az éves költségvetés a kuratóriumi döntésnek megfelelően használta-e fel a saját szervezeti keretek között végzett cél szerinti tevékenységekhez meghatározott forrásokat.

(A pártalapítvány által nyújtott támogatások értékelését lásd. 14. számú vizsgálati lap.)

· magánszemélyeknek, · szervezeteknek, · célszerinti tevékenység közvetlen költsége, · kuratórium költségei, · célszerinti tevékenység közvetett költségei (pl. iroda, könyvelő, könyvvizsgáló, jogász költségei) · pénzügyi ráfordítások, rendkívüli ráfordítások, · · vállalkozási tevékenység ráfordításai.



Megjegyzés

Dátum:………………………

Ha nem milyen jogszabályi előírás alapján? Vett-e úgy igénybe szolgáltatást az időszakban, amelynek összevont nettó értéke meghaladta a közbeszerzésre megjelölt · nemzeti értékhatárt, · egyszerű közbeszerzési eljárásra megjelölt értékhatárt. A közbeszerzési eljárást le kellett-e folytatni: Ha igen: · lefolytatták-e? · és az szabályos volt-e? Ha nem milyen jogszabályi előírás alapján?

· egyszerű közbeszerzési eljárásra megjelölt értékhatárt. A közbeszerzési eljárást le kellett-e folytatni: Ha igen: · lefolytatták-e? · és az szabályos volt-e? Ha nem milyen jogszabályi előírás alapján? Volt-e olyan építési beruházás az időszakban, amelynek összevont nettó értéke meghaladta a közbeszerzésre megjelölt nemzeti értékhatárt, · · egyszerű közbeszerzési eljárásra megjelölt értékhatárt. A közbeszerzési eljárást le kellett-e folytatni: Ha igen: · lefolytatták-e? · és az szabályos volt-e?




………………………….…….……….

Megjegyzés

Készített-e támogatási/pályáztatási szabályzatot a pártalapítvány?

támogatott megnevezése, támogatási összeg, a folyósítás feltételei, elszámolás feltételei, szankciók. A folyósítás szerződés szerint történt-e? A támogatottak elszámoltak-e a támogatások felhasználásával?

Az elszámolások szerződésben előírtaknak megfelelően történtek-e?

Az elszámolásokat az alapítvány elfogadta-e? Volt-e szankcionálás

· · · · · · ·

·

· ·

· A kuratórium elfogadta-e a szabályzatot? · A támogatások odaítéléséről minden esetben döntött-e a kuratórium? · A megítélt támogatás minden esetben összhangban volt-e az alapítvány céljaival? Kötöttek-e támogatási szerződést? · · A támogatási szerződés a kuratóriumi határozatnak megfelelően tartalmazza-e támogatási feltételeket? · A támogatási szerződés minden lényeges elemet tartalmazott-e:

·



Megjegyzés

*Megjegyzés: a vizsgálati lap a 15. számú melléklet alapján töltendő ki, a nem és részben válasz esetében a megjegyzés rovatban kell a hiány, eltérés okát, mértékét leírni.

a(z) ………………………………………. alapítvány által adott támogatások törvényességi ellenőrzéséhez*

VIZSGÁLATI LAP

14. sz. melléklet

a szerződéstől eltérő felhasználás, az elszámolási határidő túllépése, a szerződéstől eltérő elszámolási mód miatt?

· nemzeti értékhatárt, egyszerű közbeszerzési eljárásra megjelölt értékhatárt. · A közbeszerzési eljárást le kellett-e folytatni: Ha igen:

Volt-e olyan építési beruházás a támogatás terhére az időszakban, amelynek összevont nettó értéke meghaladta a közbeszerzésre megjelölt

· jogi személy, · közérdekű tevékenység folytat, · céljait, tevékenységét, működését többségi részben állami költségvetési forrásból finanszírozza. Volt-e olyan árubeszerzés a támogatás terhére az időszakban, amelynek összevont nettó értéke meghaladta a közbeszerzésre megjelölt nemzeti értékhatárt. A közbeszerzési eljárást le kellett-e folytatni: Ha igen: · lefolytatták-e? · és az szabályos volt-e? Ha nem milyen jogszabályi előírás alapján?

A támogatott szervezetek helyszíni ellenőrzése alapján igaz-e, hogy

A továbbadott támogatást kapó támogatottak helyszíni ellenőrzése alapján a kuratórium által megjelölt célra fordították-e a támogatás összegét? A támogatott helyszíni ellenőrzése alapján a párttörvény 9/A. § (1) bekezdésében megjelölt célokra fordította-e a kapott támogatást?

· · ·



Megjegyzés

lefolytatták-e? és az szabályos volt-e?

Dátum:………………………

Ha nem milyen jogszabályi előírás alapján? Vett-e úgy igénybe szolgáltatást a támogatás terhére az időszakban, amelynek összevont nettó értéke meghaladta a közbeszerzésre megjelölt nemzeti értékhatárt. A közbeszerzési eljárást le kellett-e folytatni: Ha igen: · lefolytatták-e? és az szabályos volt-e? · Ha nem milyen jogszabályi előírás alapján?

· ·




……………………………………………

Megjegyzés

VIZSGÁLATI LAP

Támogatás összege

………………………………………………. az alapítvány képviselője

Dátum:………………………

…….…...…… év Sorszám Kuratóriumi határozat száma

A szerződés tartalmi megfelelősége

A támogatott elszámolt (elszámolás dátuma)


……………………………………………

A folyósítás szerződés szerint történt-e (folyósítás dátuma)

A támogatott határidőben számolt el

A támogatott Az alapítvány az előírt elfogadta az módon elszámolást számolt el (határozat száma)

Volt-e szankció

a(z) …………………………………………..…………………. alapítvány kuratóriuma által nyújtott támogatások ellenőrzéséhez kiválasztott mintatételek dokumentálására

Ellenőrző szervezet: Állami Számvevőszék

15. sz. melléklet

A számviteli szabályzatoknál az előkészítés megállapításaihoz képest a helyszíni ellenőrzés feltárt-e azokat módosító tényt, információt? Ha igen: · mi az, · mely megállapítást módosítja? · A pártalapítvány eleget tett-e az éves beszámolókészítési kötelezettségének? · A beszámolót határidőre készítette-e el? A beszámolót a számviteli politikában meghatározott · formában készítette-e el? A beszámolóban érvényesítették-e az Szt.-ben megfogalmazott · alapelvek? · A beszámolóban szereplő adatok a rendelkezésre álló dokumentumokból (főkönyvi kivonatból, mellékszámítások, kiegészítő melléklet, analitikus nyilvántartások) egyértelműen levezethetőek-e? · A mérleg sorok adatait (a szabályzatokban leírtaknak megfelelően elkészített) leltárak alátámasztották-e? A beszámolót az FB véleményezte-e, a könyvvizsgáló · hitelesítette-e? · A kuratórium elfogadta-e a beszámolót? A beszámolót a képviseletre jogosultszemély(ek) írták-e alá? ·


Válasz* (Igen/Nem/ Részben)

Megjegyzés

*Megjegyzés: a vizsgálati lap a 18. számú melléklet ráfordítások mintatételek ellenőrzéséhez vizsgálati lap figyelembevételével töltendő ki, nem és részben válasz esetében a megjegyzés rovatban kell a hiány, eltérés okát, mértékét leírni

a(z) ……………………………………………………………. alapítvány számviteli beszámolójának ellenőrzéséhez

VIZSGÁLATI LAP

16. sz. melléklet

A beszámoló(k) tartalmaz(nak)-e jelentős összegű hibát?

· Az értékcsökkenés elszámolása a szabályzatnak megfelelően történt-e?

· Az értékesítési tevékenység szabályos volt-e a befektetett eszközök esetében? · A selejtezési tevékenység szabályozott-e, a tevékenységet a szabályoknak megfelelően végezték és dokumentált?

· A központi és egyéb forrásból származó támogatások elkülönítése biztosított-e az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban? · Az induló tőkét a beszámolókban alapító okirat által meghatározott induló vagyon értékének megfelelően mutatták-e ki? Az ialapító határozott-e meg elkülönített vagyont · (törzsvagyon) az alapító okiratban, ha igen szabályos volt-e nyilvántartása? · A befektetett eszközök beszerzése során a kuratórium hozott-e döntést? · A befektetett eszközök beszerzése során a kötelezettségvállalás szabályait betartották-e? A befektetett eszközök egyedi nyilvántartását biztosították-e? ·

· A beszámoló(k) tartalmaz(nak)-e megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát? · A szabályzatokban megjelölt egyeztetések az analitikus és főkönyvi dokumentumok között bizonyíthatóan megtörténtek-e?

·

· Az alapítványi sajátosságok érvényesültek-e a beszámoló készítés során (a 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet alapján)?



Megjegyzés

Az időbeli elhatárolások elszámolása szabályos volt-e?

A ráfordítások esetében érvényesítették-e a kötelezettségvállalás, a teljesítésigazolás, az utalványozás a banki aláírás szabályait?

·

· · · · ·

Dátum:………………………

A beszámolók csak elismert követeléseket tartalmaznak-e?

·



…………………………………………… ellenőrzésért felelős számvevő

Megjegyzés

a bizonylat megnevezése és sorszáma, egyéb más azonosítója;

az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, · valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; · a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;

· a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; · a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése;

·

Ha igen mi az: Az ellenőrzési programhoz képest módosítja: · a kockázat mértékét, · az ellenőrzési eljárásokat, · a minta nagyságát, · a minta szerkezetét. A könyvvezetésben érvényesültek-e a számviteli szabályzatokban megfogalmazott szabályok? A számviteli bizonylatok alaki és tartalmi követelményei érvényesültek-e? A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei (Szt. 167. §):

A könyvvezetés ellenőrzése során a helyszíni ellenőrzés az előkészítés megállapításaihoz képest feltárt-e olyan tényt, amely az ellenőrzés lefolytatásának program szerinti lebonyolítását módosítja?



Megjegyzés

*Megjegyzés: a vizsgálati lap a 18. számú melléklet ráfordítások mintatételek ellenőrzéséhez vizsgálati lap figyelembevételével töltendő ki, nem és részben válasz esetében a megjegyzés rovatban kell a hiány, eltérés okát, mértékét leírni.

a(z) ………………………………………. alapítvány könyvvezetésének ellenőrzéséhez*

VIZSGÁLATI LAP

17. sz. melléklet

· a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai; külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell a · bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; · bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; · a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; · a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja; · a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés igazolása. A szigorú számadású bizonylatok nyilvántartását szabályosan · vezették-e (Szt. 168-169. §)? · A számlakijelölés gyakorlata összhangban volt-e a jogszabályi és belső előírásokkal? Az analitikus és főkönyvi nyilvántartások közötti egyeztetések · bizonyíthatóan megtörténtek-e? · A befektetett eszközökről vezetett analitikus nyilvántartás megfelel-e az egyedi értékelés elvének? · A számítógépes könyvelő program azonos volt-e az ellenőrzött években? · A számviteli politikában meghatározott zárlati munkákat elvégezték-e (Szt. 164.§)? · A zárlati tevékenység dokumentált-e? · A szabályzatokban meghatározott módon végezték el a zárlati tevékenységek dokumentálását?

· a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell;



Megjegyzés

Dátum:………………………

· Az elektronikus kifizetéseknél a bankszámla feletti rendelkezésre jogosultak rendelkeztek-e? · Házipénztári kezelése a szabályzatban meghatározottak szerint történte?

· A kifizetések engedélyezése során a szabályzatokban meghatározott utalványozási rendet betartották-e? A banki átutalások engedélyezése során a bankszámla felett · rendelkezésre jogosultak írtak-e alá? Ha a kifizetés elektronikusan történik annak dokumentálása lehetővé · teszi-e, a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlójának azonosítását?

· Az alapítvány a cél szerinti közvetlen és közvetett költségek típusát a bizonylatokon feltüntette-e? · A teljesítés igazolása megtörtént-e? · A szerződéseket minden esetben a képviseletre jogosult írta-e alá?

A cél szerinti közvetlen és a működési jellegű és egyéb közvetett · ráfordításokat a számviteli nyilvántartásokban elkülönítették-e, ha igen, milyen (analitika és/vagy főkönyvi) nyilvántartási szinten?

· A belső szabályzat által meghatározott a leltározási tevékenységet elvégezték-e? · A szabályzatban meghatározott módon, időben/ütemezésben végeztéke el a leltározást, · A szabályzatban meghatározott módon dokumentálták-e a leltározást? · A leltározás eredményét összevetették-e a vezetett nyilvántartásokkal (kiértékelés), és a szükséges korrekciókat elvégezték-e?



…………………………………………… ellenőrzésért felelős számvevő

Megjegyzés

Tétel azonosító száma

Összesen

Bizonylat száma

az alapítvány képviselıje

……………………………………………….

Dátum:………………………

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 .. .. ..

VIZSGÁLATI LAP

Bizonylat kelte

/ / / / / / / / / /

Teljesítés igazolás/ Utalványozás szabályossága


/ / / / / / / / / /

Bizonylat tartalmi / alaki szabályossága

……………………………………………

0

Bizonylat összege (Ft)

/ / / / / / / / / /

Könyvelés Számlakirögzítésének jelölés dátuma / megfelealáírás lősége

a(z) ………………………………….. alapítvány beszámolójának és könyvvezetésének ellenőrzéséhez kiválasztott mintatételek dokumentálására

…….. év Főkönyvi számla

Sorszám

18. sz. melléklet

Következetesség Valódiság

Létezés

· kapott-e · és gyakorolta-e? A házipénztár ellenőrzésére kijelölt-e személyt? · A pénztárellenőr végzett-e ellenőrzést? · Az ellenőrzéseket dokumentálta-e? Ha igen hogyan: · Pénztár jelentés aláírásával, · Jegyzőkönyvekkel · Más módon: Megállapítottak-e szabálytalanságot, jogsértést? · · A feltárt szabálytalanság, jogsértés megszüntetésére történt-e az intézkedés?

Működött-e a munkafolyamatba épített ellenőrzést? Ha igen, hogyan: · Utalványozás során, · Teljesítés igazolásával, · Más módon: Dokumentálták-e a munkafolyamatba épített ellenőrzést? Ha igen, milyen módon: Pénzügyi-számviteli feladatokkal megbízott ellenőrzési feladatot:

Belső ellenőrzés Meghatároztak-e a vezető(k), alkalmazottak munkaköri leírásában az ellenőrzési feladatokat? A vezetői ellenőrzés érvényesült-e a gyakorlatban? Ezen belül: · a vezető gyakorolta-e munkáltatói jogkörét? · a vezető mindenkinek kiadta-e a munkaköri leírást?




Megjegyzés

a(z) ………………………………………. alapítvány ellenőrzési rendszerének ellenőrzéséhez*

VIZSGÁLATI LAP

19. sz. melléklet

· Az FB véleményezte-e az alapítvány számviteli beszámolóit? · Az FB az ellenőrizte-e az ellenőrzött időszakban az alapítvány gazdálkodását, vagy annak egy-egy területét? Ha igen azt mi igazolja, dokumentálja: · Az FB az ellenőrizte-e az ellenőrzött időszakban az alapítvány gazdálkodását, vagy annak egy-egy területét? · Az FB feltárt-e gazdálkodási szabálytalanságot, jogsértést?

· A belső ellenőrzési munkaterv teljesült-e? Ha igen, azt mi igazolja, dokumentálja: · Megállapított-e gazdálkodási területet érintő belső szabályzati hiányosságot, jogszabálytól való eltérést? · Megállapításai alapján módosították-e a szabályzatokat? · Megállapítottak-e gazdálkodást érintő szabálytalanságot, jogsértést? · A feltárt gazdálkodást érintő szabálytalanság, jogsértés megszüntetésére történt-e az intézkedés? Külső ellenőrzés · Az alapító okirat előírta-e FB létrehozását? · Az FB meghatározta-e saját ügyrendjét? · Az FB véleményezte-e az alapítvány éves jelentéseit?

A függetlenített belső ellenőrzés · Rendszerét kialakította-e a kuratórium? · Készült e belső ellenőrzési szabályzat, ellenőrzési munkaterv?




Megjegyzés


VIZSGÁLATI LAP

19. sz. melléklet

Az alapítvány független könyvvizsgálót megbízott-e a számviteli beszámolók auditálásával? · A beszámolót auditálta-e? · A beszámoló auditálásán kívül megbizták-e egyéb ellenőrzési tevékenységgel? · Feltárt-e gazdálkodási szabálytalanságot, jogsértést? · Megtörtént-e a feltárt hibák korrekciója? Dátum:………………………

· Az FB a feltárt-e gazdálkodási szabálytalanság, jogsértés esetén a szükséges intézkedéseket megtette-e? · Az FB ellenőrzések kapcsán tett javaslatokat a kuratórium figyelembe vette-e, és megtette-e a szükséges intézkedéseket?



Megjegyzés

………………………………… ellenőrzésért felelős számvevő



VIZSGÁLATI LAP

19. sz. melléklet

Ha igen: • A gazdálkodó szervezet létrehozása szabályos volt-e (csak első ellenőrzésnél, kell válaszolni!)?

• A gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéjének biztosítása szabályosan történt-e? • A gazdálkodó szervezet részére az pénz- és egyéb eszköz átadása szabályosan történt-e? • A gazdálkodó szervezet. az átadott eszközök felhasználásáról szabályosan elszámolt-e? A pártalapítvány létrehozott-e a Ptk. hatálya alá tartozó szervezetet?

A pártalapítvány létrehozott-e a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetet? Ha igen: • A gazdálkodó szervezet létrehozása szabályos volt-e (csak első ellenőrzésnél, kell válaszolni!)? • A gazdálkodó szervezet tevékenysége a pártalapítvány célszerinti tevékenységéhez igazodott? • A gazdálkodó szervezet tevékenysége a pártalapítvány célszerinti tevékenységéhez nem kapcsolódott, ahhoz csak pénzügyi forrásokat biztosított? • A kuratórium gyakorolta-e az alapítói jogokat? • Az alapítói jogok gyakorlása megfelelt a szabályozásoknak?




Megjegyzés

a(z) ……………………………. alapítvány által létrehozott szervezet ellenőrzéséhez

VIZSGÁLATI LAP

20. sz. melléklet

A kuratórium gyakorolta-e az alapítói jogokat? Az alapítói jogok gyakorlása megfelelt a szabályozásoknak?

• A gazdálkodó szervezet induló tőkéjének biztosítása szabályosan történt-e? • A gazdálkodó szervezet részére az pénz- és egyéb eszköz átadása szabályosan történt-e? • A gazdálkodó szervezet. az átadott eszközök felhasználásáról szabályosan elszámolt-e? Dátum:………………………

• •

• A gazdálkodó szervezet tevékenysége a pártalapítvány célszerinti tevékenységéhez igazodott-e? • Ha igen, mely célok megvalósításában vett részt? • A gazdálkodó szervezet rendelkezett közhasznú besorolással?



………………………………… ellenőrzésért felelős számvevő

Megjegyzés

21. sz. melléklet

TELJESSÉGI NYILATKOZAT

Alulírott …………………………………………………………….. (név, beosztás), büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az Állami Számvevőszék a(z) ………………………….. Alapítvány törvényességi ellenőrzése keretében a vizsgálatra átadott dokumentumok, adatok megbízható, teljes körű információt tartalmaznak. Az ellenőrzéshez az ellenőrzést végzők részéről az ellenőrzött tárgykörben kért és átadott dokumentumokon kívül más adatokkal, iratokkal nem rendelkezünk, az ellenőrzést végzőket tájékoztattuk minden olyan eseményről, amely bármiféle hatással bírt a vizsgált évek gazdálkodásának törvényességére, továbbá az éves beszámolók adataira.

Budapest, ………………………………….

…………………………………………………. az ellenőrzött egység vezetője

22. sz. melléklet

AZ ELLENŐRZÉS ELŐKÉSZÍTÉSE FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI Felülvizsgálat szempontjai

Az ÁSZ éves ellenőrzési tervének megfelelően határozták-e meg az ellenőrzés céljait? területeit? hatókörét?

Megismerték és dokumentálták-e a szervezet jogszabályi, szabályozási kereteit? jogi és más szabályozással való összhangjának biztosítását? a szervezetre ható külső tényezőket?

Megszerezték-e a megfelelő ismereteket az ellenőrzésre kerülő szervezet céljairól? forrásairól? fő folyamatairól? szervezeti struktúrájáról? vezetéséről? a hatás- és felelősségi körökről?

A szükséges mértékben megismerték és dokumentálták-e a szervezet belső kontrollrendszerét, és ennek részeként a belső ellenőrzési funkciókat? A számviteli, elszámolási rendszert, folyamatokat és funkciókat megismerték és dokumentálták-e, beleértve a számviteli politikát, az elszámolási elveket?

Igen/I Nem/N Nem értelmezhetı/X

Megjegyzések, javaslatok

az elszámolás-, illetőleg beszámoló-készítési rendszert és eljárásrendet? a könyvelési, elszámolási alrendszereket? a főkönyvi és nyilvántartási műveleteket?

Megfelelő ismereteket szereztek-e a szervezet számítógépes környezetéről, rendszeréről? Elvégezték és indokolták-e a szervezet eredendő kockázatainak átfogó értékelését? Meghatározták és indokolták-e a specifikus (magas) kockázatú területeket?

Megfelelően értékelték-e a szervezet, tevékenység vagy projekt belső kontrollkörnyezetét? belső kontrolleljárásait?

Elvégezték és dokumentálták-e a szervezet belső kontrollkockázatainak átfogó értékelését? A begyűjtött és dokumentált információk, előzetes elemzési eredmények, kockázatés egyéb értékelések birtokában, megfelelően végezték-e el a részletes ellenőrzési célok és feladatok kijelölését? Elvégezték és indokolták-e az egyes részterületek eltérő (specifikus) lényegességi szintjeinek szükség szerinti meghatározását? Meghatározták és pontosan megjelölték-e az ellenőrzési bizonyítékok megszerzésének forrásait? módszereit?

Igazolható módon felmérték és értékeltéke az ellenőrzés hatékony és eredményes végrehajtásához szükséges ellenőrzési kapacitásigényt (az ellenőrzést végzők létszámát és összetételét, beleértve felkészültségüket és tapasztalatukat)? külső szakértők, megbízottak igénybevételét?

időszükségletet (beleértve a nem tervezhető események kezelhetősége miatti tartalékidőt)? kiküldetési (utazás, szállás) igényt? egyéb költségek, ráfordítások mértékét?

A felülvizsgálatot végezte: A felülvizsgálat átfogó értékelése: Intézkedés (intézkedési javaslat): Dátum, aláírás Illetékes vezető: Az első felülvizsgálat értékelése: Intézkedés: Dátum, aláírás

23. sz. melléklet

AZ ELLENŐRZÉSI PROGRAMTERVEZET FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI

Felülvizsgálat szempontjai

A programtervezetben meghatározott ellenőrzési célok megfelelnek-e az aktuális éves ellenőrzési tervben megfogalmazottaknak? A programtervezet tükrözi-e az előkészítő munka jóváhagyása során született döntéseket? A programtervezet tartalmazza-e az ellenőrzés jogalapját? az ellenőrzés típusát?

A programtervezet tartalmazza-e az ellenőrzés lényegességi és megbízhatósági szintjeit? Figyelembe vették-e a programtervezetben az elvégzett kockázatértékelések eredményeit? A programtervezet a vonatkozó jogszabályokban, a jogi szabályozás egyéb eszközeiben előírtakkal összhangban van-e? A programtervezet összhangban van-e az ÁSZ ellenőrzési irányelveivel? standardjaival? ellenőrzési kézikönyvével?

A programtervezet bevezető részében megtalálhatók-e az ellenőrzés tárgyát jellemző, a szervezet bemutatására szolgáló információk? A megfogalmazott ellenőrzési célok lé-



nyeges és fontos, reálisan megválaszolható kérdéseket jelentenek-e? Az ellenőrzési célok és feladatok végrehajthatóak-e a rendelkezésre álló idő alatt? a rendelkezésre álló ellenőri létszám gyakorlatával és felkészültségével?

Teljes körűen tartalmazza-e a programtervezet az ellenőrzött területen, témában korábban elvégzett ÁSZ vizsgálatokban megfogalmazott javaslatok realizálásának utóvizsgálatát? Világosan és egyértelműen tartalmazza-e a programtervezet az ellenőrzési célkitűzéseket? megközelítési módokat? hatókört? területeket?

Fennáll-e az ellenőrzési célok és a részletes ellenőrzési szempontok összhangja? A programtervezet részletes ellenőrzési szempontjai az ellenőrzés céljait teljes körűen lefedik-e? Az ellenőrzési szempontok, feladatok tagolása logikus-e, a fő- és a részkérdések összhangban állnak-e egymással? A programtervezetben szereplő összes kérdéskör lényeges, jelentős-e? A részletes ellenőrzési szempontok közérthető, világos feladat-meghatározásokat tartalmaznak-e (szabályszerűségi ellenőrzés) a konkrét szabályok megjelölésével? A programtervezetben használt, kevésbé ismert szakkifejezésekhez találhatók-e magyarázatok? A programtervezetben meghatározott feladatok figyelembe veszik-e a helyi szabályozási környezetet? Az ellenőrzési programtervezet szempontjai figyelembe veszik-e az összes meghatározott magas kockázatú területet? A programtervezet tartalmazza-e az el-

lenőrzési feladatok végrehajtásánál alkalmazandó módszereket, technikákat? Az ellenőrzési módszerek, technikák programtervezetben előírt alkalmazása megfelel-e a vonatkozó szakmai előírásoknak, ajánlásoknak? Az ellenőrzési programtervezet tartalmazza-e az ellenőrzés végrehajtásához szükséges valamennyi mellékletet? mellékleteinek szerkezete és tartalma áttekinthető és világos-e?

Szerepelnek-e felesleges mellékletek, amelyek nem kapcsolódnak a programtervezetben meghatározott ellenőrzési feladatokhoz? Az ellenőrzési programtervezethez mellékeltek-e jogszabályjegyzéket? a jegyzék lefedi-e az alkalmazandó jogszabályok és az állami irányítás egyéb eszközeinek teljes körét?

Az ellenőrzési programtervezethez mellékeltek-e a számvevői jelentések elkészítésére vonatkozó egyéb utasításokat, útmutatásokat? A programtervezet tartalmazza-e a helyszíni ellenőrzésre kijelölt szervezetek listáját? Az ellenőrzés ütemezése megfelel-e az igazgatóság operatív tervében az ellenőrzésre vonatkozó határidőknek? Az ellenőrzési programtervezet egyeztetése megtörtént-e? Az indokolt észrevételek alapján a programtervezetet módosították-e? Az indokolt észrevételek átvezetését követően továbbra is biztosított-e az összhang az ellenőrzési célokkal? a feladatokkal? a kapacitásokkal? az ütemezésekkel?

A felülvizsgálatot végezte: A felülvizsgálat átfogó értékelés: Intézkedés (intézkedési javaslat): Dátum, aláírás

Illetékes vezető: Az első felülvizsgálat értékelése: Intézkedés: Dátum, aláírás

24. sz. melléklet

AZ ELLENŐRZÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS A SZÁMVEVŐI JELENTÉSTERVEZET FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI Felülvizsgálat szempontjai

A helyszíni ellenırzés minden szakasza az ellenırzési programnak megfelelıen valósult-e meg? Az ellenırzést végzı az ellenırzési programban meghatározott feladatainak maradéktalanul eleget tett-e? A helyszíni ellenırzés bármely szakasza vagy feladata megfelelı indok alapján maradt-e el? Amennyiben lényeges eltérés történt az ellenırzési programhoz képest, azt megfelelıen engedélyezték-e? A helyszíni ellenırzés az ellenırzési programban meghatározott keretek között valósult-e meg az összes felhasznált idő; az egyéb ráfordítások tekintetében?

Az ellenırzési programban meghatározott ráfordításoktól történt lényeges eltérést teljes mértékben igazolták-e? A helyszíni ellenırzést végzı megértette-e •

az ellenőrzés céljait és a személyre szabott ellenőrzési feladatokat?

•

az ellenőrzött szervezet lényeges jellemzőit és kockázatait?

•

a megszerzett ismereteit közérthetően és tömören rögzítette-e az ellenőrzési dokumentációban?

Az egyes ellenırzési célokhoz és feladatokhoz tartozó ellenırzési bizonyítékok megszerzése szempontjából alkalmazott-e megfelelı és hatékony



•

ellenőrzési eljárásokat?

•

ellenőrzési módszereket, technikákat?

Indokoltan és megalapozottan támaszkodott-e mások – belsı ellenırzés, külsı szakértık – munkájára? Elvégezte-e a kielégítı feltárási bizonyosság eléréséhez szükséges mértékő tételes vizsgálatot? Az alkalmazott mintavételi módszerek összhangban voltak-e az ÁSZ belsı szakmai szabályaival, vagy más statisztikai módszerekkel? Az elemzı eljárásokat és a tételes teszteket a szabályszerőségi kritériumok alkalmazásával végezte-e el? Az egyes területek ellenırzési eredményeinek összevonásánál körültekintıen és megfelelıen járt-e el? Az ellenırzött szervezet – ellenırzési programban meghatározott szempontok szerinti – értékeléséhez (a megállapítások, következtetések alátámasztásához) a begyőjtött ellenırzési bizonyíték elegendő-e? releváns (tárgyhoz tartozó)-e? az ellenőrzött időszakra vonatkozik-e? megbízható (hiteles)-e?

A begyőjtött ellenırzési bizonyítékok alapján megtörtént-e azok átfogó és részletes kiértékelése? a vonatkozó és lényeges megállapítások és következtetések kialakítása? indokolt esetben a személyes felelősség felvetését alátámasztó körülmények tisztázása?

Az ellenırzést végzı által összeállított ellenırzési dokumentáció eléggé átfogó és részletes-e ahhoz, hogy kellő alapul szolgáljon az elvégzett ellenőrzés megértéséhez? tartalmazza-e a lefolytatott vizsgálati eljárásokra, műveletekre, azok terjedelmére, jellegére és ütemezésére vo-

natkozó információkat? tartalmazza-e az összes olyan jelentős ügy dokumentumait, feljegyzéseit, amelyekre az ellenőrzést végző szakmai döntést hozott? alkalmas-e az ellenőrzési eredmények (az egyes megállapítások, következtetések) igazolására? az ellenőrzés tárgyára és a végrehajtott ellenőrzési eljárásokra, műveletekre vonatkozó tényeket, adatokat, információkat, hitelt érdemlő formában (írásos és/vagy elektronikus és/vagy egyéb adatformátumokban) tartalmazza-e? tartalmazza-e az azonosításhoz szükséges (referencia) hivatkozásokat? tartalmazza-e a személyes felelősség felvetését megalapozó, a bizonyításhoz nélkülözhetetlen dokumentumok hiteles másolatait?

A számvevıi jelentéstervezet az ellenırzött szervezetre vonatkozóan az ellenırzési program szempontjainak megfelelı részletes megállapításokat teljes körűen tartalmazza-e? az ellenőrzési eredmények igazolt elemzése, értékelése és felülvizsgálata alapozza-e meg? tárgyszerűen, független szakmai véleményként tartalmazza-e? egyértelműen, félreérthetőségektől mentesen ismerteti-e? hivatkozásokat a megállapításokat alátámasztó ellenőrzési bizonyítékokra?

Az egyes ellenırzési megállapítások részeként a számvevıi jelentéstervezet objektíven bemutatja-e a tényhelyzetet? pontosan hivatkozik-e az ellenőrzési kritériumokra? meghatározza-e a tények és a követelmények közötti lényeges eltéréseket? bemutatja-e az eltérések ok-okozati öszszefüggéseit? értékeli-e a lényeges eltérések bekövet-

kezett, vagy várható hatását?

A számvevıi jelentéstervezetben a példák, az ábrák, táblázatok megfelelıen szemléltetik-e azokat a tényeket, amelyekre a megállapítások vonatkoznak? Indokolt esetben a számvevıi jelentéstervezet tartalmazza-e a személyes felelısség felvetését? Felelısség felvetése esetén a számvevıi jelentéstervezet tartalmazza-e a tények, a követelmények, az eltérések és a hatások mellett a felelősként megjelölt személy felelősségi körét megállapító jogszabály és/vagy belső szabályzat és/vagy munkaköri leírás pontos hivatkozását? a megállapított eltérés (lényeges hiba, hiányosság, szabálytalanság, mulasztás) és a felelősként megjelölt személy vétkes magatartása közötti közvetlen oksági összefüggést?

A számvevıi jelentéstervezet felépítése, szerkezete megfelel-e a vonatkozó belső szabályoknak? megállapításainak sorrendje igazodik-e az ellenőrzési program szempontjai, illetőleg a logikai összefüggések szerinti sorrendhez? tömören, lényegre törőn tartalmazza-e a megállapításokat és a megalapozó bizonyítékokat (hivatkozásokat)? nyelvezete közérthető és világos-e?


25. sz. melléklet

A SZÁMVEVŐSZÉKI JELENTÉSTERVEZET FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI Felülvizsgálat szempontjai

Igen/Nem


A jelentéstervezet világosan, közérthetıen közvetíti-e a számvevıszék „üzeneteit” az ellenırzés eredményeit felhasználók számára? A felülvizsgált és megfelelınek ítélt, egyeztetett számvevıi jelentések megállapításait megfelelıen tükrözi-e a számvevıszéki jelentéstervezet? A jelentéstervezet tartalmi szempontból teljesíti-e a program szerinti célkitőzéseket (a programban foglalt célokat, feladatokat, szempontokat)? A jelentéstervezet felépítése logikus-e (az ellenőrzési program szerkezetének vagy a tények közötti összefüggésnek megfelelő-e)? jól áttekinthető-e? tükrözi-e a megállapítások, következtetések lényegességének, fontosságának sorrendjét?

A jelentéstervezet megállapításai az ellenırzött szervezetet tárgyszerűen, félreérthetőségektől mentesen, objektíven értékelik-e? •

fejlődésében, a bekövetkezett kedvező folyamatokra és az elért eredményekre is tekintettel ítélik-e meg?

Tartalmazza-e a ellenırzött szervezet: •

jelentéstervezet

az

fő jellemzőit és funkcióit? szervezeti összefüggéseit?

•

céljait?

•

a pénzügyi források és felhasználá-

2010.01.27. 14:46 D:\Dokumentumok\Letoltes\Andi\2010_01_27\1\21tıl.doc

sok fő adatait? a korábbi ÁSZ ellenőrzésekre hivatkozást? az ellenőrzés célját? •

az ellenőrzés jogalapját?

•

a vizsgált időszakot?

Az összegzı megállapítások és következtetések tartalmazzák-e az ellenőrzés lényeges megállapításainak összefoglalását? az ellenőrzési célokra adott válaszokat? a részletes megállapításokkal megalapozott legfontosabb következtetéseket? a fontosabb szabálytalanságokat, jogsértéseket, mulasztásokat, illetve az azokra tett intézkedéseket? az ellenőrzött szerv elutasított észrevételeinek bemutatását és annak indokait?

A javaslatok világosak és érthetőek-e? az összegző megállapításokon alapulnak-e? végrehajthatóak-e? a hatáskörileg illetékeseknek jelentenek-e feladatokat? jogszabály alkotás vagy módosítás kezdeményezése esetén megfelelő hivatkozásokat tartalmaznak-e?

A részletes megállapítások az ellenőrzési program részletes szempontjaira teljes körűen tartalmaznak-e választ? az ellenőrzési eredmények igazolt elemzésén, értékelésén és felülvizsgálatán alapulnak-e? példákkal és ábrákkal történt illusztrálása megfelelő-e? tartalmaznak-e megfelelő hivatko-

15

zásokat a megállapításokat alátámasztó bizonyítékokra? a hiányosságok, szabálytalanságok, jogsértések okait és hatásait bemutatják-e? az ellenőrzött által a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedéseket bemutatják-e? indokolt esetben a felelősség felvetését, vagy az arra történő hivatkozást tartalmazzák-e?

A jelentéstervezet tartalmazza-e a megismerési, illetıleg a felelısségi záradékokat? A rövidítések jegyzéke és az értelmezı szótár megfelelı-e? A mellékletek, a függelékek és a lábjegyzetek jelentéstervezethez való kapcsolatát egyértelműen feltüntetették-e? alkalmazása indokolt-e?

A sablon alkalmazására vonatkozó elıírásokat betartották-e?


16

SEGÉDLET A PÁRTOK MŰKÖDÉSÉT SEGÍTŐ ALAPÍTVÁNYOK GAZDÁLKODÁSA TÖRVÉNYESSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSÉHEZ

Recommend Documents