Segédanyag a. kósza-vándor. korosztályt vezetők számára MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG ELSŐ CSERKÉSZKERÜLET

r o d n á v a z s a r ó á m k á z s ők t e z e v t y l á t korosz

a g a y n a d é g Se

MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG ELSŐ CSERKÉSZKERÜLET

előszó

előszó Lassan három éve merült fel annak az igénye az első cserkészkerületben, hogy beszélgessünk a kósza és vándor korosztályról. Mindenkiben rengeteg kérdés volt, ötletekre és segítségre vártunk egymástól. A kerületi elnökségben is láttuk, hogy egy olyan alulról jövő kezdeményezés indult el, aminek az eredménye az egész kerület számára értéket teremthet. Így a kerekasztalból a második találkozás után formálódott egy kis csapat, hogy megvalósítsa ezt a füzetet. A célunk az volt, hogy segítséget nyújtsunk azoknak, akik előtt most áll az a kihívás, hogy foglalkozzanak, vagy már foglalkoznak kósza/vándor raj/őrs vezetésével. Nem recepteket akartunk adni, mert azt - úgy gondoljuk - sok mindenre nem lehet megoldásként átnyújtani, csupán az eddigi tapasztalatainkat szerettük volna összegyűjteni és rendszerezni, átgondolni azt, hogy pontosan mi a célunk, és ezt mivel tudjuk elérni a korosztályoknál.

mi is csak arra támaszkodtunk, amit megéltünk a csapatainkban. Ezeket az észrevételeket szívesen várjuk, hogy aztán átgondolva a leírtakat és a véleményeket, valamilyen formában ezeket is megosszuk Veletek! Végül és nem utolsó sorban szeretnék minden író, gondolkodó, segítő, együttműködő és szerkesztő társamnak köszönetet mondani az elmúlt időszak munkájáért, a sok beszélgetésért és a felejthetetlen estékért!

Jó munkát! Németh Csenge cst. (1909.), az I. Cserkészkerület titkára

Igyekeztünk minden témát minél mélyebben megvitatni és minél több oldalról megvilágítani, mielőtt valamelyikünk papírra vetette volna. Ettől függetlenül biztosan lesznek olyan részek, amiket nem dolgoztunk ki eléggé, amivel nem értetek egyet, más tapasztalatotok van a kérdéssel kapcsolatban, hiszen sok esetben

kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

3

impresszum A füzet írásában és a gondolkodásban részt vett: • Ábrányi-Balogh Péter csst. (25.) • Budai Anna csst. (543.) • Gál Tibor csst. (433.) • Hodász András csst. (442.) • Kovács Vanda (I. kerület PFM) • Merza Péter csst. (25.) • Nagy Balázs csst. (442.) • Németh Csenge cst. (1909.) • Ribiánszky Gergely csst. (442.) • Szabó Kinga csst. (25.) • Szántó Klára őv. (433.) • Szilágyi Szabolcs csst. (1909.) • Szőke Piroska csst. (1909.)

Kósza-vándor füzet 2013.

Magyar Cserkészszövetség I. Cserkészkerület 2013.

4


Tervezőszerkesztő: Sáfár László csst. (433.) Fotók: • MCSSZ/archív • Szvoboda Péter • safyphoto© Illusztrációk: Rajzok: Bodonovich Márta csst. (442.) Képregények: Rudan Mária csst. (25.) Közreműködött továbbá: • Kovács András csst. (1026.) • Rudan János cst. (25.) • Kóródy Márta csst. (304.) • dr. Gerencsér Balázs csst. (442.) • a 433-as számú Szent Bernát cs. cs. cserkészei • az 1909-es számú Prohászka Ottokár cs. cs. Sárkány őrse

www.safydesign.com

tartalom

tartalom 1. sajátosságok Korosztályi sajátosságok pszichológiai szempontból

6

2. konfliktusok Konfliktusok kósza és vándor korosztályban

17

9. előnyök Mit profitálnak a fiatalok a cserkészetből?

61

10. az őrsgyűlés A kósza őrsgyűlés kerete és formái A vándor őrsgyűlés keretei és formái

65 67

71 75

3. korosztályos tünetek A kósza korosztály tünetei A vándor korosztály tünetei

35 36

11. módszertan és tábortípusok Kósza módszertan, tábortípusok Vándor módszertan, tábortípusok

4. célok Célok a kósza korosztályban Célok a vándor korosztályban

39 40

12. próbarendszer Kósza próbarendszer, felkészülés, próbáztatás, avatás 81 Vándor próbarendszer, felkészülés, próbáztatás, avatás 88

5. a rajparancsnok Kósza korosztályi rajparancsnok Vándor korosztályi rajparancsnok

45 46

13. vallásos nevelés A vallásos nevelés szerepe a kószáknál A vallásos nevelés szerepe a vándoroknál

93 99

6. az őrsvezető Szerepe a kósza korosztályban Szerepe a vándor korosztályban

49 51

14. tisztaságra nevelés

101

107 111

7. a cserkészek Szerepük a kósza és vándor korosztályban

55

15. értékrend Kósza értékrend keresés és tisztázás Vándor értékrend keresés és tisztázás

8. kényes kérdések Kényes kérdések a vándor korosztályban

59

16. ötlettár Programötletek korosztályi és őrsi szinten kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

115

5

korosztályi sajátosságok pszichológiai szempontból toba doégyenletes és os „A fiúk valami sz képteiskolában. Nem, az az k, ne eg cs fe ól laplogr het. Itt valami titok le m ne g, sá ba to lenség, os lehetetlen, de az őrültség, az – os ny zo bi az , pang buta vicc, . Hiszen az egy ok tit a en gy le hogy az ennél csak érdeke en sz hi – k té já egy gyerekes hé-elem? vagy egy Leclanc , űr le fé lliice rr To sebb a n meg fogom m, hogy egy napo Miért? Miért? Érze kevereól – ezen a napon pt na a l tő et k le Fé jöérteni. be: ezen a napon eg m tö ke ür sz a itt, akik dem majd el vagyok, amik ezek az is én gy ho , n el vök rá cán. Ezen a napo ut az m le ve ek szembejönn -elemet, a sztályt, a Leclanché O az ni jte le fe m ni önfogo és el fogom felejte , et m ye én m te űj növénygy magamat." lányok (részlet) Karinthy Frigyes: A

01

serdülőkor és fiatal felnőttkor Ez a fejezet segít gyermekből fiatal felnőtté váló cserkészeid megismerésében. Ebben a korban kritikussá válnak a felnőtt világgal szemben, és arra keresik a választ, hogy „hogyan is kell jól csinálni?” Ezért is nagy a felelősséged vezetőként és barátként, hogy bizalommal fordulhassanak hozzád, és ne váljanak a cserkészet ellenségévé. A serdülőkor a test szexuális érésével kezdődik, és gyakorlatilag az önálló élet kezdetéig tart (bár 18–21 éves korban már fiatal felnőttekről beszélünk). Ez a kor társadalmunkban a tanulással eltöltött évek növekvő száma miatt egyre inkább kitolódik.

testi változások A serdülőkor kezdeti jele a növekedés felgyorsulása és a nemi érés. Fontos, hogy tisztában legyenek ezekkel a változásokkal, és megtanulják őket kezelni. Például tudják és lépjenek túl rajkósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

7

01

sajátosságok

ta, hogy az őrstagok különbözö fázisban tartanak – amint az a fürdősátorban nyilvánvalóvá válik. A táborban az is előfordulhat, hogy koedukált vándor őrs alszik egy sátorban, és a szakadó esőben egy lány burkoltan kéri, hogy hagy ják egyedül a sátorban – ilyenkor a fiúk értsék meg, hogy női teendőit kell végeznie. Az is hasznos, ha a fiúknak megtanítja őrsvezetőjük, hogy a táskából kizuhanó tisztasági betétet lovagiasan ne vegyék észre. Van ennek a szituációnak inverze: a lányoknak tudniuk kell, hogy egy fiút nem biztos, hogy illik váratlan ébresztőkor arra kérni, hogy gyorsan búj jon ki a hálózsákból, mert reggelre a húgyhólyag nyomása gyakran bájos fiziológiai változásokat hoz létre…

társas kapcsolatok a Barátok szerepe A barátság jelenti ekkor azt a stabil hátteret, amit csecsemőkorban az anyához való kötődés. Segítséget várnak egymástól a barátok a szokatlan, szorongáskeltő helyzetekben (mint például egy lány randira hívása) és a problémákkal való megküzdésben (például hogyan mondjam el otthon az egyest). Ugye ismerős helyzet, amikor az első randi megszervezésében nem csak a két érintett vesz részt, hanem két barátpár: a fiú leg jobb barátjával beszéli meg, hogyan hívja el a lányt, és a lány is a barátnőjével dönti el, érdemes-e elmennie. A barátság alapja ebben a korban a hasonló értékek és érdeklődési kör, a hűség és az intimitás. A vallásról, droghasználatról, 8


párkapcsolatról való hasonló gondolkodás biztosítja barátok között a feltétlen megértést, a hűségre pedig azért van szükség, mert legbizalmasabb titkaikat osztják meg egymással. Végül a közös érdeklődési kör segít az identitás kialakításában, hiszen pl. a Tankcsapda rajongók folyamatos megerősítést adnak egymásnak arról, hogy az ő zenei ízlésük milyen kiváló. A lányok barátsága intenzívebb, féltékenységgel terhelt, és számukra a támogatást a megértő baráti beszélgetés jelenti. Ez megmagyarázza az őrsben támadt konfliktusokat és azt is, ki milyen gyakran jön majd őrsgyűlésre: akinek nincs közeli társa az őrsben, az bizony kihullik... A te feladatod őt cselesen "beépíteni". Az őrstagok felé igyekezz egyenlőképpen kimutatni a szeretetedet, mert akár ez is okozhat féltékenykedést. A fiúk lazább kapcsolatokat, nagyobb létszámú bandát hoznak létre, mert őket jobban érdekli, hogy megerősítsék a felnőttektől való függetlenségüket. Barátaiktól elvárják, hogy a rendbontás során tettekben támogassák őket. A cél nyilván az, hogy ne a cserkészetet rombolják, hanem őrsvezetőjük találjon kellőképpen őrült közös programokat. Végül, ahogy a csecsemő leválik az any járól, a serdülő is egyre kevésbé fog függeni leg jobb barátjától: tizenéves koruk vége felé a lányok is jobban elviselik a tőlük különböző barátokat, és nem félnek már az "elárulástól".

sajátosságok

b Klikkektől a házasságig: új társas kapcsolatok A kósza és a vándor az általunk szervezett programokra főként a társaság miatt jár el, ezért ha sikerült összekovácsolni a rajt, nyert ügyünk van. Több spontán, nem "hivatalos" és nem feltétlenül a vezetőktől induló alkalomra tartanak igényt (pl. szülinapi buli, korcsolyázás, sörözés), ahol a szabadidejüket "értelmesen" tölthetik, kapcsolatokat építenek, és ahol összehozhatjuk a fiú és lány őrsöket. A fiú-lány csoport szerepe, hogy átvezessen a párkapcsolatok kialakulásába. A raj alakulását végigkövetheted a következő szakaszok alapján (Dunphy szerint): 1. egynemű klikkek Pl. tanórán, néptáncon, edzésen, ebédlőben kialakult társaság, őrs A klikk kb. 8 tagú, egykorúakból álló csoport, amelyet a tagok szabadon választanak és szabadon hagyhatnak el. A családhoz hasonló méret elősegíti, hogy az egyén ide helyezze át lojalitását. A serdülő több klikk tag ja is lehet, napszaktól és helyzettől függően – ebben különbözik a klikk a barátságtól, ami helyzet független.

01

2. kapcsolat fiú és lány klikkek között az intimitás veszélye nélkül Pl. focimeccs, diszkó Ez a banda kialakulásának kezdete. A klikkek olyan csapatot képeznek, ahol a névtelenség eleve kizárja az intimitást, amitől a tagok még félnek. 3. a bandán belül a magasabb rangú tagok heteroszexuális csoportokat alakítanak ki Pl. csoportos házibuli, tánc, túra Párhuzamosan megmaradnak az egynemű csoportok. A fiúlány csoportban fontos a létszám: minél többen vannak, annál kisebb az esélye, hogy az egyén valami "ciki" dolgot tesz, "beég", elveszítve a többiek elfogadását. 4. fiúk és lányok alkotta csoport párokkal Ekkorra intimebb kapcsolatok, vegyes nemű klikkek jönnek létre, és mindenki beszélhet arról, mi történik a csoportban. A tartós kapcsolatokból születhet házasság. 5. párokból álló, lazán szerveződő csoport A csoport lassú szétesése, ahogy a tagok felnőtt szerepet vállalnak. kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

9

01

sajátosságok

c Milyen hatással vannak egymásra? Nagy! – válaszolhatod, ha kicsit is megfigyelted őket. A szülők is ezért aggódnak, nehogy rossz társaságba kerüljön a csemete, és cigizzen, igyon stb. (kisebbeknél pedig ilyen a cukorkalopás). Cserkészeid befolyással vannak egymásra, és sokkal fontosabb számukra a kortársak véleménye, mint a felnőtteké. Viszont ez a pozítív hatásokra ugyanúgy vonatkozik, azaz őrstag jaid egymást nevelik: így többszörösen megtérül a szülők munkája és a te munkád is. d Szülő-gyerek kapcsolat A serdülők függetlenedésével együtt jár, hogy egyre kevesebb időt töltenek otthon, és a családdal szemben kortárskapcsolataik kerülnek az első helyre. Tanácsot is inkább barátaiktól kérnek. Az otthon töltött idő csökkenésével párhuzamosan jelenik meg illetve mélyül el a gyerek konfliktusa a szülőkkel: egyrészt a szülő jogosan félti gyermekét az alkohol, a dohányzás, a rossz társaság veszélyeitől, másrészt ő támogatja anyailag, ő szedi fel az eldobált koszos zoknit… A mindennapi küzdelmek hátterében valójában ez áll: ki képes felelősséget vállalni? Ki képes dönteni a maga ügyében? A serdülőnek már nem elég a tekintély, meggyőzéssel lehet rá hatni. A serdülő fejlődését ezért nem a tekintélyelvű vagy a túlságosan megengedő, hanem az úgynevezett irányító szülők segítik a leg jobban. Az ilyen szülők: • bevonják a serdülőt a családi döntéshozatalba, • világos szabályokat állítanak, 10


• • • •

következetesen fegyelmezik a gyerekeiket, ellenőrzik a serdülők hollétét, de nem féltik őket túlzottan, megmagyarázzák döntéseik okát, és lehetőséget adnak valódi párbeszédre a vitás kérdésekről.

Ez a fajta szülői viselkedés pozitív hatással van a serdülők iskolai teljesítményére és viselkedésére, sőt ez a hatás a serdülők barátaira is kiterjed! Ezzel nem csak azért fontos tisztában lennünk, hogy vezetői stílusként alkalmazzuk (pláne mivel az őrsvezető inkább az idősebb barát szerepét tölti be), hanem azért is, hogy megértsük a cserkészünk esetleges problémáit. Például ha a szülei ok nélkül ragaszkodnak hozzá, hogy orvos legyen, kideríthetjük, neki van-e reális elképzelése, és bátoríthatjuk, hogy valósítsa meg.

a gondolkodás új elemei A felnőtt gondolkodás kialakulásával az alábbi elemek jelennek meg. Figyeld meg, mennyire érett a cserkészed gondolkodása, hogy tudd, mit várhatsz el tőle, és hogyan segíts a fejlődésében: • Hipotézishasználat: döntés előtt átgondolja a lehetséges helyzeteket • Gondolkodásról gondolkodás: figyelembe veszi a másik nézőpontját (ennek kialakulása a barátságnak köszönhető) • Előre gondolkodás: számításba veszi kötelességeit • Megszokás korlátait meghaladó gondolkodás: képes újítani

sajátosságok

a felnőtt személyiség kialakulása A serdülőkor feladata az identitásképzés, mely során az egyén a „Ki vagyok én?” kérdésre keres választ. Ez egyrészt lehetőséget ad korábbi fejlődési szakaszok problémáinak újragondolására (pl. kezdeményezés vagy passzivitás, bizalom vagy bizalmatlanság) egy magasabb szinten, másrészt a fiatal olyan kérdésekről dönt, mint jövőbeli hivatás, nemzeti öntudat, szexualitás. E két folyamat alakítja ki a felnőtt személyiséget – az ember személyisége aztán egész életében változhat, de kisebb mértékben. a Az énkép változása A serdülő "feladata" egyrészt énképét úgy módosítani, hogy személyiségének új jegyeit (melyek az új fajta kapcsolatokból, szerepekből adódnak) egybe kell olvasztania a születéstől formálódó személyiség jellemzőkkel. Másrészt énképe árnyaltabbá válik azáltal, hogy képes ellentétes vonások megfogalmazására önmagáról. Felfedezi például, hogy bizonyos helyzetekben gátlásos, és meg se mer szólalni, máskor fecsegő. Így meg jelenik a „többszörös én” illetve „melyik az igazi én” problémája. Ennek a feloldásaként olyan kategóriát találnak, amelyben összeférnek a korábban látszólag ellentétes személyiség jegyek, például: • hangulatfüggő: olykor vidám, máskor lehangolt • szétszórt: intelligens, de feledékeny

01

Hatalmas szakadék tátonghat a tizenéves valódi és vágyott tulajdonságai között. Önismereti játékok, tesztek segítenek abban, hogy reálisan lássa gyengeségeit és erősségeit, ez alapján vándorként tudjon célokat kitűzni maga elé, és tudatos önneveléshez szokjon. játékok 1. Egy cetlire mindenki felír öt szót, aszerint, hogy mi lenne, ha egy étel, egy állat, egy ország, egy bútor vagy egy természeti jelenség lenne. Ezután bedobjuk középre a cetliket, és valaki kihúz egyet, felolvassa, és közösen megpróbáljuk kitalálni, ki írhatta (aki írta, nem szól közbe – tehát az sem baj, ha valaki magát húzta). Végül felfedi magát az illető, és ha tudja, elmondja, hogy melyik szót miért írta. Ezután ő húz egy cetlit, és az előzőhöz hasonlóan folytatódik a játék, amíg mindenkit meg nem hallgattunk. (Mi lenne ha? társasjáték) 2. Kiküldünk valakit a szobából, és mindegyikünk kitalál valamit, hogy mit adna neki, ha szülinapja lenne. Amikor visszajön, felolvassuk neki az ajándékok nevét, és meg kell mondania, mit kitől kapott. A játék másik változatában nem csak a kiküldött személy lehet a „szülinapos”, és azt is ki kell kitalálni, kinek szólnak az ajándékok. b Önértékelés Az iskolában előtérbe kerül a népszerűség: a diákok úgy gondolják, hogy a menők társaságába a jó személyiség, vonzó külső, jó öltözködés, pénz vagy jó osztályzatok alapján tartozhat valaki. Mivel a serdülő önértékelését a környezete visszajelzései alapján alakítja ki, a család és a cserkészet feladata felé közvetíteni, hogy ő ezektől a tulajdonságoktól függetlenül fontos és értékes. kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

11

01

sajátosságok

Lányoknál a külsővel való elégedetlenség ronthatja az önbecsülést, különös tekintettel arra, hogy a média által közvetített vékony nőkép gyakran idealizált, olykor természetellenes is, gondoljunk az animék hősnőire, aki alkatilag egyszerre hasonlítanak egy 11-12 éves lányra és egy érett fiatal nőre. Itt is a környezet visszajelzése a meghatározó: a fiú őrsökben tudatosítsuk, hogy a csúnyácska lányt ne röhög jék ki, mert sokat ártanak vele. (Film ötlet: Shrek.)

hogyan segítheti az őv a kószát/vándort, hogy kipróbálja magát különböző szerepekben?

A „nem vagyok képes semmire” típusú gondolat meg jelenésekor cserkészünknek segítsünk képességei felismerésében, bízzunk rá hozzá illő feladatot (pl. őrsgyűlésre hozzon/szervezzen számára ismert tevékenységet)!

2. tevékenységben való részvétellel Ide tartoznak a lelki programok is, de a pályaválasztást segítő tevékenységek köre végtelen, csak a kreativitásodon múlik (lehet ez egyszerűen munkahely látogatás szervezése, egyetemi nyílt nap látogatása, vagy bármilyen a cserkészünk érdeklődési körébe eső program szervezése, vagy azon való részvétel, vagy hozzá illő feladat választása pl. tábori fotózás).

c Identitáskrízis A fiatalok ennek a folyamatnak a során átgondolják jövőbeli lehetőségeiket, újraértékelik szüleik választásait, és saját maguknak megfelelő alternatívát keresnek a következőkkel kapcsolatban: • • • •

értékek, politikai és vallási nézőpont, célok, hivatásválasztás.

A folyamat lezárásaként elköteleződnek, azaz személyes tapasztalatot szereznek az általuk választott célokról, nézetekről, leendő szakmájukról, és kötődnek azokhoz.

12


1. véleménynyilvánításra provokáló beszélgetéssel Ahhoz, hogy tényleg elmondják a véleményüket, fontos, hogy elég érdekes legyen a témafelvetés, és hogy fogadjunk el minden véleményt (az őrsvezető véleménye is egy a sok közül, nem a „helyes válasz”).

3. saját példa Természetesen itt is igaz, hogy a vezetés elsősorban példa... Tehát vezetőként időnként neked is újra kell gondolni, hogy mik a céljaid, számodra mi fontos az életben. d Nemi identitás a XXI. században A nemek egyenlőségének, azaz a genderizmusnak a korszakát éljük. Sajnos ez nem csak a nők felszabadítását jelenti, hanem azzal is együtt jár, hogy a nemi szerepek átalakultak: szerepüket tekintve közeledik egymáshoz a két nem, ugyanakkor ezek a szerepek bizonytalanná válnak. Meggyengült a férfi irányító,

sajátosságok

01

az identitáskialakulás négy szintje marcia szerint szakasz neve

szakasz jellemzői

hogyan válaszolna, ha megkérdezik, melyik politikai pártra szavazna?

elért identitás

Ennek a csoportnak a tag jai már keresztülmentek egy olyan időszakon, amikor meghozták döntéseiket.

„Végiggondoltam, és szerintem az „X” párt programja a leghasznosabb az ország számára.”

korai zárás

E csoport tag jai már elköteleződtek pályaválasz tásukkal, nézeteikkel kapcsolatban, de anélkül, hogy identitáskrízisen mentek volna keresztül, és átszervezték volna a személyiségüket. Ők a szüleiktől vették át identitásmintájukat.

„Sosem foglalkoztam igazán a politikával. A családom mindig az „X” pártra szavaz, és én is.”

moratórium

Az idetartozók éppen átélik az identitásválságot.

„Bizonytalan vagyok. Mindkét pártnak vannak jó oldalai, de számomra egyik sem látszik jobbnak a másiknál.”

diffúz identitás

Ők azok, akik már több identitásmintát is kipróbáltak anélkül, hogy képesek lettek volna elköteleződni valamelyik mellett.

Jellemző rájuk a cinizmus: „Már évekkel ezelőtt feladtam, hogy politikával foglalkozzak. Egyik párt sem érdemes a támogatásra.”


13

01

sajátosságok

kérdések kezdeményező szerepe, meg jelent a metroszexuális férfi, egy nőnek pedig lehetőleg törtetőnek és harcosnak kell lennie, ahelyett, hogy gondoskodó és elfogadó lenne. Márpedig a családban az apai és az anyai szerepek éppen ezeken a tulajdonságokon alapulnak. Szerencsés esetben e téren megfelelő példával rendelkeznek az őrstag jaid, de megfelelő minta nélkül is megtalálhatják a helyüket. Érdemes erről a témáról beszélgetni velük, kapcsolódó filmmel vagy könyvvel elgondolkodtatni őket. férfiak: • Richard Rohr – A férfi útja I.-II. • Robert Bly – Vasjankó • www.ferfisator.hu • Őrült, dilis szerelem nők: • Ranschburg Jenő: A nő és a férfi • Jung Chang: Vadhattyúk

• Az őrsöm tag jai milyen érettségűek (gyerekek, serdülők, keresők, felnőttek, stb…) személyenként külön-külön nézve? (Testi/szexuális, értelmi, érzelmi, lelki, társas érettségüket veheted figyelembe.) • Az én őrsöm milyen fázisban van, mint közösség? Ki az, aki kilóg? Miért lóg ki? Mit tudnék azért tenni, hogy jobban a közösség részévé váljon? • Ki az, aki az őrsben a többiekre a legnagyobb hatással van, és hogyan? • Miben szeretném, ha megváltozna egy-két őrstagom? Mivel tudom ezt elérni? Kit tudok ebbe bevonni az őrsből? (Akár tudatosítva benne ezt, akár nem.) • Milyen most a vezetői stílusom? Megváltozott azzal, hogy az őrstag jaim egyre idősebbek? Mivel tudnám még jobbá tenni a vezetést? Ők mire vágynak? • Milyen az őrstag jaim gondolkodása? (Például hogyan oldanak meg egy problémát? Hogyan befolyásolják egymást?) • Miért vállalnak felelősséget a cserkészeim? Mit tudok nekik ebben a tekintetben adni?

(Forrás: Michael Cole, Sheila E. Cole – Fejlődéslélektan)

14


sajátosságok

01


15

konfliktusok kósza és vándor korosztályban

02

konfliktusod támadt? Legyen az... • őrsön belül, a fiatalok között, • vezetők között, mondjuk Te és egy másik vezető közt, • vezető és vezetettje között, • vezető és szülő között, • szülő és gyerek között… …jó helyen jársz, próbálok segíteni a megoldásban! 1. feladat: Keresd meg a helyed a konfliktusban! Szereplője vagy a konfliktusnak vagy csak szemtanúja?

ás, akkor Ha nem a megold vagy. a probléma része Internet graffiti

2. feladat: Nézz rá a konfliktusra és határozd meg a természetét! Segítségedre lesz az 1. pont, melynek címe: Konfliktusok fajtái 3. feladat: Nézz rá a konfliktusra és határozd meg az előrehaladottságát! Segítségedre lesz a 2. pont, ennek címe: Konfliktusok szakaszai 4. feladat: Cselekedj! Ebben segítségedre lesz a 3. pont: Konfliktusok kezelése kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

17

02 1

konfliktusok

konfliktusok fajtái

kezelhető konflik en tus y Információs nn konfliktusok

Strukturális konfliktusok

Ne

he

ze

Érdekkonfliktusok

Személyes konfliktusok

ok

Értékkonfliktusok

18

ok

Kö

Az alábbi képen látható a konfliktusok 5 fajtája. Képzeld ezt a kereket egy hordónak, ami a vízen úszik! A hullámvonallal jelölt víz alatt lévő rekeszek nehezek, ezek húzzák le a hordót. Ebben a két rekeszben találhatók az értékeket és a személyes stílust, személyes tetteket érintő konfliktusok. Ezek a konfliktusok „nehéz” esetek, nehezebben megoldhatók. A hordó három felső rekesze a strukturális konfliktusok, az információs konfliktusok és az érdekkonfliktusok könnyebb rakományt tartalmaznak, ezek megoldása sokkal nagyobb sikerrel kecsegtet.

lik nk ezelhető ko nf


tu

s

Strukturális konfliktusok • eltérő önállóság (A másik őrsnek szabad forralt bort inni. Nekünk miért nem?) • egyenlőtlen hozzáférés a forrásokhoz (Bakker, nektek ötször annyi széldeszka jutott!) • idő kényszer (Miért megint vacsora alatt kell kitalálni a tábortűzi számot?) Információs konfliktusok • félrevezetés (De hát azt mondtad, nem baj, ha csak egy latrinát építünk!) • kevés információ, rossz információ (Nem mondtátok meg, milyen ruhában kell jönni!) • informálás hiánya, kommunikáció hiánya (Egész nap nem láttam az őrsvezetőmet…) • az adatok fontosságának eltérő megítélése (Egy lánynak igenis számít, hogy a fűbe ül, vagy polifómra!) • adatok eltérő interpretálása (Dehát nem azt akarta ezzel mondani, hogy nem akar imádkozni, csak hogy előtte hadd mehessen ki pisilni.) Érdekkonfliktusok • feltételezett vagy valódi érdekellentét és küzdelem (Nem jutunk dűlőre, amíg minden ponyvát magatoknak akarsz kisajátítani!) • változó érdekek (Még nem tudom, hogy aznap milyen időnk lesz, és lesz-e kedvünk portyára menni.)

konfliktusok

• lelki igények (Szeretném, ha kicsit lenyugodnánk, mert ez per pillanat nem szünidei időtöltés, hanem egy munkatábor.) Személyes konfliktusok • kommunikáció hiánya (Ez ma a negyedik alkalom, hogy egyedül csak nekem nem szóltál a változásról.) • erős érzelmek (Gyűlöllek, mert kigúnyoltál a tegnap esti tábortűznél.) • általánosítás, előítéletek, megbélyegzés (Igen, tényleg szőke, ne poénkodjatok ezzel állandóan, rettentő unalmas!) • ismétlődő negatív hozzáállás (Már megint gombapempő van?) Értékkonfliktusok (lásd bővebben a motivációs-világnézeti kerék pontját) • eltérő életmód, ideológiai háttér, világnézet (Ne pisiljétek le a tábortüzet!) • eltérő szempontok az ötletek értékelésekor (Sikerült elérni, hogy egyetlen tartalmas vagy megszívlelendő napi jelmondat sem lesz egész tábor alatt, csak szóviccek. Hát gratulálok.) • eltérő motiváció a csoportban való részvételkor (Imádok kirándulni, de idegesít, ha időre kell loholni, ezért hadd ne kelljen egy bolyban mennünk a teljesítménytúrán!)

02

Természetesen a hordóban lévő konfliktusok összekeveredhetnek. Példa: Van egy kósza őrs, aki tábor ideje alatt titokban sokat dohányzik, anélkül, hogy erről a vezetők tudomást szereznének. A tábor végén kipattan a dolog, konfliktushelyzet kerekedik. Ez a konfliktus látszólag információs konfliktus, hiszen nem tájékoztatták a fiatalok a vezetőket, hogy ők nikotinfüggők, a vezető nem vette észre a jeleket. Való¡ában ez felvet strukturális kérdéseket is. Hiszen valahol a rendszer hibája, ha előadódhat, hogy a vezető olyan keveset van az őrsével, hogy nem veszi észre a dohányzást. És természetesen van némi személyes oldala is, hiszen a fiatalok nem merték őszintén elmondani a vezetőjüknek a tényállást, megromolhatott a korábbi, bizalmi viszony. A konfliktusok kezelése c. részben (3. pont) még írok a hordók rekeszeiről.

2

konfliktusok szakaszai

A következő ábrán látható a konfliktusok kifejlődésének görbéje. A görbe voltaképp a negatív érzelmek és a negatív hozzáállás hevességét illusztrálja az idő múlásának függvényében. Egy konfliktus „életében”, ha nem oldják meg közben, 6 szakasz különíthető el. Ezek sorban: jelzés, vita, polarizáció, szegregáció, destrukció és kimerülés. A legtöbb konfliktus nem járja végig teljes életútját, hanem vagy elsikkad, túlhaladja az élet, vagy megoldódik, esetleg nagyon lelassul a növekedése.


19

02

konfliktusok

negatív érzelmek

mediáció lehetséges

facilitáció lehetséges

közvetlen tárgyalás, megbeszélés lehetséges

idő Jelzés Vita Polarizáció Szegregáció Destrukció Kimerülés

Az idő előrehaladtával más és más mód alkalmazható a konfliktusok kezelésére. Ezek a módszerek: megbeszélés, facilitáció, mediáció. A következő fejezetben kifejtem, mit jelentenek ezek a szavak, de előbb lássuk a konfliktus szakaszait: Jelzés: A konfliktusok legelső szakaszában a diszharmónia artikulálása történik valamilyen jelzés formájában. Az első jelzést az esetek többségében csak az egyik fél adja; gyakran nem is tudatosan. Később a jelzések kölcsönössé válnak. Amikor a felek egymás tudomására hozzák, hogy konfliktusuk van egymással, a helyzet egy ideig elég könnyen tisztázható, nincs szükség harmadik fél segítségére. Ha a tisztázás nem történik meg, nyílt vita alakul ki. 20


Vita: Bár a felek nyílt vitába kerültek, és érzelmileg egyre jobban bevonódnak a konfliktusba, képesek még a közvetlen kommunikációra. A vita gyakran nem arról szól, ami valójában a konfliktust okozza. Például egymást ütő személyiségű vezetők látszólag felszínes, szakmai, vagy egy konkrét program részleteit érintő kérdésről vitatkoznak, pedig valójában egymással, a másik stílusával, egymás elfogadásával van bajuk. Ha a felek valóban a helyzet megoldására törekednek, ebben a szakaszban még képesek meghallani, amit a másik mondani akar, sőt, eleinte még a másik helyébe is bele tudnak helyezkedni. Egy esetleges harmadik, külső, segítő fél (facilitátor) elég, ha csak arra figyel, hogy a felek higgadtak maradjanak, és ne térjenek el a tárgytól. Csak akkor érdemes érdemben megszólalnia, ha az elsődleges, felszíni konfliktus megoldódni látszik, de az a megérzése, hogy valójában mélyebb, rejtett gyökerei vannak az ellentétnek. Polarizáció: Ez az elmérgesedett viták szakasza. A viták során nem tudták a felek megoldani a konfliktusukat, és a másik álláspontjában egyre inkább csak a különbségeket hallják meg. Mivel csak a különbségekre koncentrálnak, a véleményeik polarizálódnak, és nem csupán azt nem hallják meg, amit a másik mondani akar, hanem ők maguk is, a saját véleményüket akaratlanul is úgy deformálják, hogy „ne érjen hozzá” a másik véleményéhez. Ha korábban volt is közös alap, a két fél nem akar erre többé emlékezni. A vita érdemi tartalma veszít a jelentőségéből, és a lényeg maga a konfliktus, a szembefordulás lesz. A felek személyiségük egészével beleállnak az ellentétbe, és fokozatosan identitásukká kezd válni, hogy kivel és mivel szemben határozzák meg magukat. A

konfliktusok

viták rendszeresen eltérnek a tárgytól, elbeszélnek a felek egymás mellett, a stílus személyeskedővé, vádaskodóvá válhat. Ebben a szakaszban éppen ezért eltűnik a lehetőség a felek közvetlen megegyezésére, itt van tipikusan szükség külső segítségre, azaz facilitátorra, aki a vita szabályainak, a kölcsönös tiszteletnek a megőrzéséért felel, és mindig a vita tárgyához téríti vissza a feleket. Szegregáció: A vitának vége, a feleknek nincs több mondanivalója egymás számára, utálják egymást, képtelenek a közvetlen kommunikációra, és nem is akarnak többé kibékülni. A másik fél azonosítása személyiségének negatív tulajdonságaival teljessé vált, ezért nem is látja értelmét a két fél, hogy egymással szóba álljon. Hosszabban elhúzódó szegregációs szakaszban a felek gyakran el is felejtik a kiváltó konfliktus részleteit, csak a személyes ellentétről tudnak beszélni. A csapaton, őrsön belül kialakult szegregációs szakaszú konfliktus magának a csoportnak a létét, a működését lehetetleníti el, hiszen a felek minimum semmibe veszik egymást, de egymásról való negatív véleményükkel állandóan mérgezik a közösség légkörét. Ebben a szakaszban már alig lehetséges a facilitáció, hiszen a felek végső soron „letettek” a másikról. Ekkor van szükség mediációra. A mediátor feladata sokkal nehezebb, mint a facilitátoré, hiszen itt már nem is a konfliktusban álló felek, hanem a mediátor maga az, aki a kibékülést, a konfliktus megoldását előremozdítja. Destrukció: A kapcsolat megromlásának végső stádiumában a felek teljesen elvakulttá váltak, a másik részleges vagy teljes elpusztítására kezdenek törekedni. Nem minden megoldat-

02

lan konfliktus jut el idáig, a személyek versengő habitusa, és némi önkontroll-hiány, megfelelő világkép is szükséges hozzá. A destrukció gyakran arra irányul, hogy másik csoporton belüli pozícióját, hitelességét, esetleg önbecsülését, boldogság-érzetét rombolják le a felek. Destrukciós szakaszba jutott konfliktus esetén a mediátor célja a szétválasztás. Mediáció híján az adok-kapok egy ideig tovább hevíti az érzelmeket, míg a felek bele nem kezdenek fáradni a harcba. Kimerülés: A szegregáció, de különösen a destrukció rengeteg energiát emészt fel, hosszú távon nem lehet együtt élni erős negatív érzelmekkel. A konfliktus ezért bár nem oldódik meg, lassan túllép a fuldokló gyűlöleten, és hamvába hal. A felek egyre rezignáltabbak lesznek, „minden mindegy” hangulatba kerülnek. A mediáció ebben a helyzetben nem tud már megbirkózni a múlt eseményeinek feldolgozásával, azok olyan számosak, hogy lehetetlen minden sebet meggyógyítani. A múlt helyett arra kell koncentrálni, hogy a jövőben milyen érdekek érvényesülnek majd a felek között, és hogy hogyan lehet együtt élni a másikkal. A múltban kialakult szakadék tulajdonképpen áthidalatlan marad.

3

konfliktusok kezelése

Ha kívülről szemlélsz egy konfliktust, egészen mások a lehetőségeid, mint akkor, ha benne állsz. Ha rajtad kívül zajlik, többféleképpen segítheted a konfliktus megoldódását, de csak akkor kerülsz kulcs szerepbe, ha te magad vagy az egyik konfliktusban álló fél. Ha kívül állsz, akkor lehetnek érdekesek a következő eljárási módok: kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

21

konfliktusok

Facilitáció: A konfliktus rendezésének azon módja, amikor egy harmadik fél segít a feleknek a probléma meghatározásában, valamint a döntések meghozásában, amik megoldják a problémát. Fontos, hogy nem a facilitátor hozza a döntést, ő csak segíti, kíséri a feleket. Személye független, a konfliktusban pártatlan, mindkét fél számára elfogadható tekintély. A facilitátor ír, táblán vagy papíron rögzíti az elhangzott, lényeges pontokat, hogy lássák a felek, merre haladnak, mit mondtak már ki. Mediáció: Szintén harmadik személy segítségével történő kon fliktusrendezés, de itt a mediátor sokkal nehezebb és komolyabb szerepet visz. Ha már annyira elmérgesedett a helyzet, könnyen lehet, hogy csak közvetít, nem ül le egy asztalhoz a mediáció során a két féllel. A sérelmeket átfogalmazza kérésekké, elvárásokká. Megkeresi a valós érdekeket, és azok mentén aktívan keresi az együttélés módját. Fontos itt is a mediátor pártatlansága, ő csak végighallgatja a feleket, és miután megértette őket, megpróbálja kitalálni a megbékélés feltételeit, az új szabályokat. Arbitráció: Választott bíróság ítélete alapján való konfliktusmegoldás. Látszólag a cserkészettől távoli módszer, de ha vezető vagy, és szükség van a helyzet mielőbbi megoldására, például mert egy tábor élete állt le egy konfliktus miatt, kön�nyen előadódhat olyan helyzet, hogy ezt használjuk. A „bíróság” feltehetőleg egy mindkét fél számára hiteles vezető lesz, akinek a bölcsességében, kreativitásában és elfogulatlanságában mindkét fél hisz. 22


most pedig lássuk, melyek a spontán konfliktuskezelési módszereink: saját érdeke

02

versengő

problémamegoldó, együttműködő kompromisszumkereső

elkerülő

alkalmazkodó másik fél érdeke

A fenti ábrán látható a konfliktushelyzetek kezelésének öt alapmódszere. Az egyik tengelyen a saját fél érdekét, a másikon a másik fél érdekét mérjük. Elkerülő magatartással sem a saját, sem a másik fél érdeke nem valósul meg, valószínűleg a probléma elodázása történik. Általában nem túl szerencsés ezt a módszert követni, de jogosan használjuk ezt a módszert, ha:

Jogosan használjuk az elkerülő magatartást, ha az általános feszültséget akarjuk csökkenteni.

konfliktusok

• lényegtelen ügyről van szó, • biztosan nem tudunk számunkra kedvező helyzetet kialakítani, mert kevés a befolyásunk, azaz csak veszíthetünk, • az általános feszültséget akarjuk csökkenteni, • időre van szükségünk, mert közben új információkhoz juthatunk. Például: Tábor utolsó napján kiderül, hogy az építményeken az egyszerű kettősök helyett a cserkészeink ívelt kettősöket kötöttek, sőt, az őrsvezetők is rosszul tanították ezt a csomót. Elkezdhetnénk utolsó nap ezen rugózni, de inkább húzzunk haza… Majd esetleg szeptemberben. Versengő módszerrel felves�szük a harcot, a magunk eredeti tervét akarjuk keresztülvinni, anélkül, hogy az ellenvélemén�nyel törődnénk. Egy ilyen módszer mindig egy nyertest és egy vesztest eredményez, nem tökéElfogadható a versengő letes. Elfogadható: ha meg akar• vezetőktől, ha gyors döntésre van szükség, módszer, juk védeni magunkat • ha biztosan jobban informáltak és tapaszvalakivel szemben. taltabbak vagyunk a másik félnél, • elkerülhetetlen, népszerűtlen döntések meghozatala esetén, • ha meg akarjuk védeni magunkat valakivel szemben, aki visszaélne az együttműködésünkkel, • ha ezáltal olyan pozícióhoz juthatunk, hogy a másik fél rávehető az együttműködésre. Például: Három percünk van átszállni a pályaudvaron, de pár em-

02

ber kitalálja, hogy szomjas, el akar menni vízért. A vezető nyilván erélyesen szomjazásra utasítja az ötletgazdákat, és arra koncentrál, hogy elérje a társaság a csatlakozást. Alkalmazkodó: Az együttműködés ilyenkor megvalósul ugyan, de a saját érdekemről lemondtam. Hagyom, hogy én legyek a vesztes és a másik a nyertes. Gyakran taktikai megfontolásból viselkednek alkalmazkodóan vezetők, mások egyszerűen ezt szokták meg gyerekkoruktól. Az utóbbi érthető, de hosszú távon nem elfogadható. Helyénvaló az alkalmazkodás: • ha belátom, hogy nincs igazam, • ha példát akarok mutatni, demonstrálni akarom, hogy együttműködöm, • hangulati befolyásolásként, közös jövőnk megalapozásaként, ha Helyénvaló az alkalmazkodás, ha a jó kapcsolat sokkal fontosabb, mint példát akarok mutatni, demonstrálni akarom, hogy együttműködöm. maga a döntés tárgya, • ha az ügy sokkal fontosabb a másiknak, mint nekem, • ha bármiféle önérvényesítő magatartás félreértéshez vezetne. Példa: Az erdész megkéri a táborozó cserkészeket, hogy a rét egy részét ne használják, mert ott gyönyörű és ritka hangyavárak találhatók, amelyek védettek. Bár a vezető nem ért a hangyákhoz, és fogalma sincs mi védendő lehet egy hangyaváron, de most minek kelteni a feszkót – nem mennek oda és kész. kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

23

02

konfliktusok

Kompromisszumkereső, azaz valamiféle köztes megoldást preferáló konfliktusmegoldás. Közepes együttműködés és közepes önérvényesítés által mindkét fél enged valamit az eredeti álláspontjából, hogy a másik igényei részben teljesüljenek. Gyakran előfordul, hogy valamelyik vagy akár mindkét fél csalódottan lép ki a konfliktus megoldási folyamatából, hiszen az eredeti tervei nem valósulhattak meg. Voltaképpen alkudozásról van szó, ami nem kedvez a hosszú távú jó kapcsolatnak. Célravezető leCélravezető lehet a kompromisszum, ha het a kompromisszum, ha: kiegyensúlyozott erővel bíró, egyformán • nem fontos a cél, hajthatatlan felekről van szó. • ideiglenes megállapodás is elegendő, • kiegyensúlyozott erővel bíró, hajthatatlan felekről van szó, • szorít az idő, és megoldást kell találnunk, • a versengés nem volna szerencsés, a probléma nem megoldható, legalábbis időben nem. Példa: A csapat cserkész és kósza-vándor altáborokra oszolva táborozik, és esténként zavarják egymás nyugalmát, mert az idősebbek tábortüze jóval később van, ráadásul több az éjszakai-kiabálós programjuk. A helyzetet úgy oldják meg, hogy kicsit előbbre hoznak mindent, de nem engedik el a programokat, amelyekre hónapok óta készültek. A cserkészek így legalább csak éjfélig nem bírnak elaludni, nem éj jel 2-ig. A kósza-vándor altábor pedig a vacsoraidőből le kell csippentsen, nem lesznek olyan jól kiforrott és vicces tábortüzi számok. 24


Problémamegoldó, együttműködő technikával az ellentétet meg oldandó problémaként szemléljük, és igyekszünk egy olyan kreatív megoldást találni, ami mindkét fél számára elfogadható és a mögöttes igényeket kielégíti. Ez a legszerencsésebb konfliktuskezelési módszer, de bizalmat kíván, és sok időbe telhet. Példa: Elfogyott a víz, csak egy altábornak jut. Ezért a fiúk lovagiasan lemondanak a fürdésről a lányok javára, a cserkész és a kósza-vándor altáborban egyaránt, és a lányok pedig a figyelmességért cserébe másnap zenés ébresztővel keltik a fiúkat. Sajnos nincs általános recept a „Rendelü nk konfliktusok megoldására. Nem még deszká t!” mindegy, hogy: • hány évesek, milyen érettek a konfliktusban álló felek, vagyis higgadtság és önismeret terén mennyire fejlettek, • milyen (cserkész-)társadalmi A problémamegoldó techpozícióban vannak, nikával igyekszünk kreatív • milyen könnyen tudják kifejezni mamegoldást találni, ami a mögöttes igényeket kielégíti. gukat, milyen az önérvényesítési képességük, • milyen a pillanatnyi élethelyzetük, milyen passzban vannak, • hogyan tekintenek Rád, mit fogadnak el Tőled, • … és még sok minden.

konfliktusok

Az alábbi ábra mutatja a hat koncentrikus gyűrűt, ahova a konfliktus jellemzői és táplálói beilleszthetők. Ez az ábra némileg emlékeztet a korábbi, hordós ábrához. Az világosan elkülönít öt konfliktustípust, ez a következő modell a konfliktusokat a maguk komplexitásában szemléli, és hat lehetséges szférára osztja ördögi matériájukat. ☻

néz et

us stíl k,

szervezeti kul túr é s t pí é l e f a zer k a s pcso nd lato k e és r é t el félr rtések eé

Ha ezekre a kérdésekre választ kapsz, sokkal tisztábban láthatod a konfliktust. Ezek az „adatok”, vagyis a konfliktus jellemzői felírhatók egy ábrára, ami hat koncentrikus gyűrűből áll, s aminek legbelsejében nem is a konfliktus, hanem az egyes személyek állnak. Fontos, hogy mindig személyeket lássunk, ne tekintsük megváltoztathatatlan ténynek a konfliktust. Például igen gyakran előfordul, hogy egy házsártos, mindenkibe beleakadó, kákán is

csomót kereső vezetőnek nincs más baja, minthogy önmagában bizonytalan.

re

egy konfliktus elemzésének első lépései: 1 Mik azok az események és területek, amik azonnali megoldást követelnek? 2 Mi zajlott a konfliktusban a kommunikáció szintjén? Lehet-e szó tájékozatlanságról vagy félreértésről? 3 Hogyan jellemezhetőek a konfliktusban álló felek külön-külön? Milyen a lelkiállapotuk, családi helyzetük, ismerjük-e függőségeiket, pénzügyi helyzetüket? Mennyire látjuk őket kiegyensúlyozottnak? 4 Ismerjük-e a konfliktusban álló felek múltját? Hozzájárult-e korábbi marakodás a jelen konfliktushoz? 5 Vannak-e olyan külső körülmények, szabályok, politikai események, szervezeti folyamatok, vagy épp ezek hiánya, ami befolyásolta a konfliktust? 6 Mi a kulturális, világnézeti, szervezeti beágyazottsága a konfliktusnak? Látunk-e olyan erőket, amelyek ilyen eredetűek, amik tovább bonyolítják az ellentétet?

02

személyes problémák


25

02

konfliktusok

Miután jól látjuk, hogy a probléma elemei hogyan épülnek egymásra, megpróbálhatjuk ezeket az alkotórészeket egyesével megoldani. Természetesen sokkal-sokkal több és összetettebb

jelen szituáció, a probléma természete, a probléma gyökere

problémák léteznek, mint az előre elképzelhető, de mégis néhány tipikus probléma-elemet hadd soroljak fel, és azt is, hogy mit, minek a segítségével, mivé lehet formálni. Belülről kifelé haladok:

kívánt célállapot, a probléma megszűnése utáni helyzet leírása

tipikus megoldási mód személyes (önmagunkkal való) problémák

• Személyes testi, szellemi, érzelmi, lelki, pénzügyi, egészségügyi problémák

• Baráti beszélgetések, közösségi elfogadás erősítése • Rendszeres találkozás egy szakértővel, fejlesztővel • Amennyiben a probléma megoldható, a probléma konkrét megoldása (pl.: pénzügyi nehézségek esetén)

• Testi és lelki egészség, kiegyensúlyozottság • Tudatosabb életmód

félreértések • Felfogásbeli zavarok • A tájékoztatás hiánya • A dolgok rosszul értelmezése

• Szándék/tett/hatás vizsgálatok*, feltételezések és pletykák tisztázása • Érthetetlen események felidézése • „Vakfoltok” tudatosítása

• Félreértések tisztázása • Világos helyzet teremtése • A kommunikáció javulása

nézeteltérések • Nézeteltérések konkrét dolgok kapcsán

26


• A nézeteltérés mibenlétének néven nevezése • Pozícióharc helyett a mögöttes érdekekre koncentrálás

• Döntés a konkrét dolgok kapcsán

konfliktusok

02

kapcsolatok, stílusok ütközése • Személyek nem jönnek ki egymással • Bizalomhiány, rosszindulat a csoport tag jai között

• A stílusbeli és megközelítésbeli különbségek kimondása • A kommunikációs stílusok elismerése • Az ítélkezés kíváncsisággá emelése

• Viselkedés megváltozása • A sokszínűség kezelése • Növekvő bizalom • A rossz múlt lezárása

rendszerfelépítésbeli anomáliák • Szabályok, szerepek, stratégiai döntések, szervezeti struktúrák idéznek elő konfliktusokat

• Új személyek bevonása • Befolyással bíró személyek felmérése, és elbírálása annak, hogy bevonhatóek-e • Struktúra és ügymenet vizualizálása: neuralgikus pontok kiszűrése • Felelősségek tisztázása • Kettős/párhuzamos mandátumok eltüntetése • Döntés a változásokról: igen vagy nem

• A szervezeti struktúra fejlődik • A szabályok hatékonyabbak és betarthatóbbak • A szerepkörök tisztázódnak • A hosszú távú döntések valóban erőt adnak, előre visznek

szervezeti kultúrából fakadó konfliktusok • Értékrendbeli, hitbeli, világképbeli eltérések • Személyek és a hagyományos szervezeti kultúra szembekerülése • Bizonyos szakmai kérdések (pl.: elhivatottság vagy a szervezet felelőssége) is ide tartoznak

• A csoport eredeti céljának és értékeinek vizsgálata • Új személyek, külső vélemények megismerése, esetleg végleges beépítése • A szervezetbe/csoportba illeszkedés kérdésének vizsgálata • A csoportban maradás „ár-érték” vizsgálata a felek és a csoport szempontjából

• A szervezet működése vagy felépítése megváltozik • A szervezet értékei kimondatnak, a csoport küldetésében megújul, a tagok értékrendje összhangba kerül


27

02

konfliktusok

A félreértések tisztázásra szolgál az ún. ’szándék/tett/hatás vizsgálat’. Mindennapi interakcióinkban gyakran értjük félre mások viselkedését. Ellenőrizetlen feltételezéseink arról, hogy a másik mit is akarhat, jelentősen hozzájárulnak kapcsolataink minőségének romlásához. Ha érezzük, hogy ideges a légkör, hogy konfliktus van kibontakozóban, a másik viselkedésének téves értelmezése még valószínűbb. Általában abból következtetünk a másik ember szándékaira, hogy tettének milyen hatása volt ránk. Ha megsérülök, vagy ha fáj az, amit a másik tesz, akkor feltételezem, hogy a másik fájdalmat akart okozni. Viszont – milyen furcsa – azt gondoljuk, hogy mások majd megfelelőképpen értelmezik a mi tetteinket, függetlenül attól, hogy őket az épp hogyan érinti. Ha segíteni akarok, akkor feltételezem, hogy a másiknak ez jól esik és értékeli a segítségemet.

nyilvános szféra rejtett szféra

28


Vizsgáljuk meg az olyan kijelentéseket, mint: „Azt gondoltam, hogy…” illetve „Azt vettem észre rajtad, hogy…”, mert ezek a kijelentések tartalmazzák az eredeti feltételezéseket, vagyis a cselekvő által elgondoltakat. Ezeket kell először tisztázni. Hasonlóképpen, ha valakinek a viselkedése kellemetlenül érint, legyünk óvatosak, ne feltételezzük azonnal, hogy a másik rosszat akar. Kezdjük el kutatni a szándékait, és tájékoztassuk a másikat tettének hatásáról. Konfliktusok további elemzése Korábban szó volt már a vízben úszó hordóról. Szeretnék ennek a hordónak a három leg jellegzetesebb kamrájához, vagyis az érdekkonfliktusok, személyes konfliktusok és értékkonfliktusok kamrájához néhány megoldást segítő kérdést nyújtani.

tett

szándék

Ahogyan a fenti képen is láthatjuk, csak a tett kerül nyilvánosságra, de a cselekvő szándéka és a tett hatása – bizonyos mértékig – rejtve marad. Egy konfliktushelyzetben a szakadék a cselekvő szándéka és a kiváltott hatás között egyre szélesebb lesz. A megoldás egyszerű: nyilvánosságra kell hoznunk a rejtett oldalát a konfliktusnak.

hatás

érdekkonfliktusok • Mi az, amire az egyes felek valójában vágynak? • Milyen akadályt támasztanak a felek, ami miatt nem képesek elérni, amire vágynak? • Mitől félnek, mit veszíthetnek, ha a másik fél eléri céljait? • Milyen együttműködés képzelhető el a felek között? Milyen

konfliktusok

kompromisszum bontakozik ki? Ki vinné a vezető szerepet egy esetleges együttműködés során? személyes konfliktusok: • Milyen esemény váltotta ki a kapcsolat megromlását? • Mik azok a személyes, kommunikációs, konfrontálódási stílusbeli különbségek, amelyek hozzájárultak a konfliktus kialakulásához? • Mik azok a különleges, kizárólag egymás számára mutatott viselkedésminták, amivel a konfliktusban álló felek egymáshoz viszonyulnak? Ezek mindegyike sértő, vagy van olyan is, ami a gyógyítás irányában hat? • Mit kéne máshogy mondania, tennie vagy gondolnia az egyes feleknek, hogy helyreállítsák az eredeti, jó viszonyt? • Hogy nézne ki és milyen érzés lenne a helyreállított, jó kapcsolatban élni? • Ha őszintén, nyíltan végighallgatná a másik, mit akarnának a felek egymásnak mondani? • Ha kérhetnének egymástól dolgokat, mit mondanának egymásnak, hogy mit tegyen meg a másik? • Ha kérhetnének egymástól dolgokat, mit mondanának egymásnak, miben változzon a másik? értékkonfliktusok: • Mit értékelnek a jelen helyzetben a legnagyobbra a konfliktusban álló felek? • Mit értenek meg ebből, és hogyan fogadják be a másik fél által nagyra tartott értéket a konfliktusban álló felek?

02

• Milyen tanulási folyamat, milyen tanulságos helyzet volna szükséges ahhoz, hogy az egyes felek jobban megértsék, hogy miért eltérő az értékrendjük? • Mi kellene ahhoz, hogy az egyes felek meghallgassák, meghallják, tiszteletben tartsák és méltányolják a másik fél érték-preferenciáit? • Van-e olyan közös alap, vallási, filozófiai közös tekintély, aminek értékrendjét mindkét fél magára nézve el tudja fogadni?

még pár szó az értékkonfliktusokról (a motivációs-világnézeti értékkerék) Cserkészetünk egy kétségkívül érték-központú csoportosulás. A törvényeink, a fogadalmunk, a cserkészet jellemnevelő mozgalomként való definiálása, és ezer más pillére a cserkészetnek ezt erősíti. Pontosan az érték-központúság miatt állandó konfliktusforrás, hogy egy képzelt és tanult külső normának én és a másik vezető mennyiben tudunk megfelelni. Egyikünk mindig jobban meg fog tudni felelni az eszményképnek, amennyiben van közös eszményképünk. Ez már eleve konfliktusforrás lehet, frusztrálhat mindkettőnket. Anélkül, hogy most részletes érték-elemzésbe kezdenék, szeretnék egy kis segítséget adni. A következő ábrán kilenc csoportba szedtem az értékeket, és egy kör mentén helyeztem el őket. kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

29

02

konfliktusok

Azok az erények, amik egymás mellett vannak, rokoníthatók egymással, amik egymással szemben helyezkednek el, ütik egymást.

önmagam meghaladása univerzalizmus, szociális igazságosság, egyenlőség

szabadság, Könnyen belátható, hogy minden erényre szükkreativitás ség lehet. Például: ha nincs rend, káoszba fullad a világ, anarchiába egy tábor, tehát egy táborban ügyelünk a rendre és biztonságra nyitottság a változásra (kék bogyó). De ha emellett nincs egy pici mozgástere, szabadsága minden táborlakónak (narancssárga bogyó), akkor a rend izgalmak, fullasztóvá válik; ugyanígy szükség van lelkesedés, kalandok kalandokra, izgalmakra is (sárga színű bogyó), különben halál unalmas lesz a táborunk.

Természetesen az ábrán látható értékek nem örvendenek egyforma megbecsültségnek, és ez nem is baj. A karrier és a siker soha nem egyenrangú érték a társadalmi igazságossággal. De egyik a másik nélkül féloldalassá tesz.


Értékek, motivációk

beilleszkedés, engedelmesség, hagyományok, alázat, elköteleződés konzervativizmus

biztonság, társadalmi rend

élvezetek, örömök, derű, gyönyör

Egy érték-konfliktus megoldásában mindig a másik fél igazának méltányolása lehet az egyik kulcslépés. Ha úgy érezzük, hogy tűz és víz, menny és pokol csap össze, vegyük észre a másik igényeit: mire van neki szüksége. 30

jóindulat, segítőkészség

siker, teljesítmény, becsvágy

jólét, hatalom, önállóság

fejlődés és gyarapodás

konfliktusok

A cserkészetben is meg kell jelenjen minden érték, még a gyönyörnek, az élvezeteknek is kell terep, például olyan értelemben, hogy a táboraink szép helyeket keresnek fel, és sok vidámság jellemzi őket, szeretünk különlegességeket főzni és hatalmasakat játszani. De ugyanígy megvan a hatalom és a tekintély a hierarchia által, illetve a gazdagság, a jóllét is: jó minőségű szerszámokkal dolgozunk, kényelmes körletet építünk.

kószáknak kiengesztelődés, türelem, bizalom A kósza korosztály egyik legfontosabb jellemzője a közösségiség, a másik fiatal megerősítése illetve elutasítása. Ebben a korban szükséges a személyes konfliktusok legegyszerűbb és legszebb megoldási módját, a kiengesztelődést és bocsánatkérést kicsit hangsúlyozni, gyakorolni, megtanulni. Ha valaki belép a cserkészetbe, a közösség, az őrs, a csapat, egy tábor, a nap mint nap való megbocsátás terepévé lesz számára. A közösségi lét fontos hozadéka, hogy megtanulnak megbocsátani, bocsánatot kérni, bocsánatot elfogadni. Egy konfliktusban a legnagyobb gyógyító erő a bocsánatkérésben van. A bocsánatkérés az, amikor valaki felelősséget vállal a saját részéért egy kapcsolat megromlásában, és sajnálatát fejezi ki tettei miatt. A bocsánatkérés nem nézi, hogy ki „kezdte” a konfliktust, hogy melyik fél tette az első akaratlan, zavaró gesztust, hogy ki tette az első szándékos válaszlépést, és hogy melyik félnek hány százalék szerep jutott a dolgok eldurvulásában.

02

Fontos elemek egy bocsánatkéréskor • Bánat és sajnálat kifejezése. Nem csupán a sérülés, hanem a sértő fél szerepének felvállalása. „Sajnálom, hogy rosszul esett” – ez a mondat csak a másikra koncentrál. „Sajnálom, hogy megbántottalak a szavaimmal” – ez már sokkal jobb. • Együttérzés, empátia. Ha valakit megbántottunk, akkor tudunk vele őszintén kiengesztelődni, ha átérezzük a fájdalmát. Ha viszont csak az ész szintjén kommunikálunk és kérünk bocsánatot, nem érünk el valódi egységet. Pl.: „Bocsánatot kérek, amiért elmulasztottam szólni, hogy ma más úton megyünk. Amikor rájöttem, hogy nem szóltam, nagyon rosszul kezdtem magam érezni, elképzeltelek, ahogy egyedül mész, ahogy minket keresel, és nem találsz. Ha ez velem történik meg, biztos nagyon elkeseredett és dühös lettem volna, nem tudom neked milyen érzés volt, de szeretnék elnézést kérni.” – ez jó. De ez nem a leg jobb: „Bocsánatot kérek, amiért elmulasztottam szólni, hogy ma más úton megyünk. Gondolom, egyedül jöttél végig, mert csak út közben jutott eszembe, hogy neked elfelejtettem szólni. Valahogy egyértelmű volt a számomra, hogy mivel kifutunk az időből, a rövidebb úton megyünk, és reméltem, hogy esetleg neked is eszedbe jut, hogy arra gyere. Elnézést kérek.” • Világos megnevezése a tettnek. A konfliktust konkrét események, tettek jellemzik, ezeket ki kell mondani. „Bocsáss meg, amiért megütöttelek.” „Elnézést kérek, amiért tegnap este olyan ideges voltam.” „Sajnálom, hogy megfeledkeztem a ma esti megbeszélésünkről.” kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

31

02

konfliktusok

• Saját viselkedésemért vállalom a felelősséget. Ne arra koncentráljunk, hogy a másik mit tett és mit szándékozik tenni. Én a magam viselkedését helytelenítem, én akarok változni. „Kérlek, bocsáss meg, amiért üvöltöztem.” – mondom, függetlenül attól, hogy mindketten üvöltöztünk. • Akaratlan tett vagy esemény esetén szelíden szabad jelezni, hogy a jó szándék megvolt a részemről, de utána újra meg kell erősíteni a bocsánatkérés jelleget. „Egyébként tudnod kell, hogy nem felejtettem el, amit mondtál, és legalább tíz boltot végig jártam. Ez volt a leg jobb ponyva, amit kapni lehetett. Nagyon bánt, hogy ez is beázik.” • Lépések azért, hogy ne forduljon elő többé ilyesmi. Különösen, ha ez már korábban is többször megesett. „Igyekezni fogok ezentúl jobban odafigyelni arra, amit mondasz.” Amen�nyiben az esemény akaratlan volt, együtt is kitalálhatjuk annak módját, hogy mit lehet tenni. „Úgy tűnik, könnyen elvesztem az időérzékemet, ha a húgoddal beszélgetek. Szerinted mi a megoldás?” • Szimbolikus gesztus. Például kézfogás Miatyánk után, egy apró ajándék vétele, egy szívesség megtétele. Hibák • Nem szép, ha a bocsánatkérésedben előfordul a „de” szó, mert mentegetődzöl, nem vállalod a felelősséget. „Ne haragudj, hogy késtem, de nem találtam a lámpám.” 32


• Nem szerencsés a másik tapasztalatát előcitálni. „Röstellem, nem lettem kész a munkatervvel, gondolom, nem lepődsz meg, hisz ismersz már.” Vagy „Bocsáss meg, ebben a táborban úgy érezhetted, hogy tisztára megbízhatatlan vagyok, pedig valójában nem.” • Helytelen elbagatellizálni a másik fájdalmát. „Bocs, hogy eltörtem a nagyapádtól örökölt svájcibicskádat, a szerszámok is fogyó eszközök, tudod.” Majd ő elbagatellizálja, ha úgy látja jónak. • Teljesen elhibázott dolog a másikat okolni a saját tettünkért: „Elnézést, hogy az őrsöd előtt lehordtalak, viszont tényleg nem viselted szabályosan az egyenruhádat.” • Érzelmeket elvileg nem ildomos megtiltani a másiknak. Ilyen értelemben a „Ne haragudj azért, mert…” kezdetű bocsánatkérések nem a legszerencsésebbek. Aki felfortyan erre, hogy: „Igenis, haragszom, a kutyafáját!” – tulajdonképpen jogosan teszi. Persze tudjuk, hogy a „ne haragudj” azt jelenti magyarul, hogy „Tudom, hogy most dühös vagy, de bocsánatot kérek, szeretném, hogy elmúljon a haragod”. Ahogy a „Ne félj!” és „Ne szomorkodj!” – mondatoknak is van gyógyító ereje. a türelem és a bizalom A türelem és a bizalom egy közösség fennmaradása szempontjából pótolhatatlan. Ha ez megvan, minden megvan, a konfliktusok könnyen megoldódnak, ha fel is bukkannak, hamar el is múlnak. Ezek a tulajdonságok taníthatók és fejleszthetők. Mivel vezető vagy, a cserkészek lelki neveléséért is felelősséggel tartozol.

konfliktusok

Miből áll a türelem és a bizalom? • Küzdelem a saját túlérzékenységemmel szemben. • A másik iránti érzékenységem és empátiám fejlesztése. • Őszintének és irgalmasnak lenni a saját félelmeimmel szemben. • Másokkal való összehasonlítgatások elengedése. • Leszokás a kibeszélésekről. • Mások megdicsérése, megerősítése. • Ima és hálaadás az „ellenségekért”. • Kontroll csökkentése, szabadon hagyás. • Tanács és szívesség kérése a nem-barátoktól is.

Egy igazi kiengesztelődés mindig örömmel tölt el. Nem kísérik romboló érzelmek, mint pl: • Szégyenérzet erősítése • Vég nélküli lelkiismeret furdalás, önvád • Állandó tépelődés, önmarcangolás, elemezgetés, aggályosság • Jellemhibáink által egymás megbélyegzése, állandó szerepbe kényszerítése

02

rét konfliktusok, esetek megbeszélésére van szükség. Egy vándor közösség számára a beszélgetések nyújtják az egyik legnagyobb fejlődési lehetőséget.

Szeretnék néhány témát adni ezekhez a beszélgetésekhez: • Egy közösséget két „veszély” fenyeget, a rokonszenvek és az ellenszenvek. Az utóbbi elég egyértelmű: mindig vannak olyan személyek, akik nem szimpatikusak, akik idegesítenek. Mivel zavar a jelenlétük, szeretném, ha nem volnának, ha eltűnnének; s ha nem is a halálukat, de bizonyos értelemben a nem-létüket kívánom. De ugyanilyen veszélyes a rokonszenv is, a kölcsönös hízelgés, a kirekesztő barátságok. A klikkesedés, néhány ember látszólag gondtalan összetartása tönkreteheti a csoportot. Azok, akik nem tag jai a „mainstream”-nek, vagyis a csoport mag ját alkotó klikknek, kiutálva érzik magukat, lassan kikopnak, míg a csoport néhány középszerű és egyforma ember haveri körévé sorvad.

A vándorok képesek – ha gyakran idealizálva is – a maga teljességében szemlélni a világot, így a konfliktusok minden jellemzőjét, amit az általános részben olvashatsz, szép lassan, beszélgetések által meg lehet ismertetni, tudatossá lehet tenni.

• Léteznek elfojtott konfliktusok, amik olyan rejtettek, hogy képesek évekig megoldatlanul lappangani bennünk, és nehezítik életünket. Az így összecsomósodó, kibeszéletlen konfliktusok a „gombócok”, amik kitörhetnek belőlünk, valóságosan megbetegíthetnek, átalakíthatnak és megkeseríthetnek, vagy elüldözhetnek egy élethelyzetből, arra kényszerítenek, hogy egy idő után megszökjünk előlük.

Egy vándortól elvárható, hogy adódó konfliktusait egyre higgadtabban kezelje, önmaga is képes legyen megoldani. Ehhez konk-

• A kószák hajlamosak rá, hogy állandóan, szinte minden beszélgetésükben vetélkedjenek, kakaskodjanak, „szívassák egy-

vándoroknak


33

02

konfliktusok

mást”. Klasszikus serdülőkori jelenség ez, az önértékelés új jáalkotásának velejárója. Ha vándor korban ez a suhancos stílus nem kezd el a kölcsönös tisztelet felé mozdulni, az baj. Azt jelenti, hogy a fiatal még mindig nem képes önmaga és így mások megbecsülésére, kényszeresen folytatja a „seggfej-jófej” stílust, ami bántó és igen fárasztó hosszú távon, és természetesen számos konfliktust generál. • A lassan kialakuló autonóm személyiségek között mindig kialakulnak erőviszonyok. Egyik a másikat az uralma alá hajtja, egyik elfogadja a szolgai szerepet, a másik pedig az úrét. Ezek a viszonyok nem állandóak, újra és újra átalakulnak, de érdemes új helyzetek teremtésével mindig kicsit mocorgatni rajtuk. • A konfliktusok gyakran nem is valódi ellentétek, csak egyszerű emberi játszmák, lelkiismeret-furdalás keltése, zsarolás, szeretet és figyelem kicsikarása, túlzott azonosulás, depizés, frusztráció, önsajnálat, önvád, lelki terror... Mindezen társas pszichológiai jelenségeknek hatalmas irodalma gyűlt fel, amik egyre több és jobb önreflexióra adnak módot.

34


korosztályos tünetek

03

a kósza korosztály tünetei A kósza korosztály kezdete kb. a 14 éves kor. Mint azt az első részben olvashattátok, ilyenkor a fiatal nyitottá válik az újdonságok felé, keresi azokat a dolgokat, helyzeteket, amik eddigi megszokott életében nem voltak jelen. Kalandokat keres, a „régi rendszer” ellen lázad, és megpróbál elszakadni a megszokott közegtől. (Például család, szülők.) Nagyon változóan viselkednek, mindenki máshogy reagál a körülötte történő világra, hiszen a saját személyiségüket, identitásukat is most keresik. Ezek az életkori tünetek a cserkészethez való hozzáállásukban is meg jelennek. Tapasztalatom szerint a tünetek egészen eltérőek lehetnek: több felelősséget vállal, vezetővé válik • elmaradozik atom cserkész • light cserkész Magában a cserkészmozgalomban, de a csapatok életében is megvannak azok az események, hagyományok, bevett szokások, esetleg követelmények, amik valaki számára király dolgok, de másnak pedig pont derogál. Például ilyen lehet az alaki-

zás. (Egy lázadó kamasztól nem lehet mindenáron elvárni, hogy belesimuljon a közegbe. Vagy mégis?) A határok tágasabbá válnak. Nem fogadják el, ha be vannak szorítva, ha felülről megmondják, hogy mit kell csinálni, hogyan kell viselkedni, mikor és mit kell játszani. A cserkész korosztály szigorúságán 14 éves kortól évről évre engedni kell. Néha el is kell tudni engedni a kószát, hogy majd magától visszataláljon. Ha jó volt az alapozás a cserkész korosztályban, akkor ez a visszatalálás nem lehet gond. És tényleg. Egy sor példát tudnék hozni olyan fiatalokra, akik kamaszkorukban más utakra kószáltak, de később valami visszavonzotta őket a cserkészetbe, és akár még vezető is lett belőlük. Ne ítéljük el azt, aki máshol is keresi önmagát! Ugyanakkor ne felejtsük el azt sem, hogy a 14-17 éves korosztályból kerülnek ki a fiatalabbakért felelősséget vállaló őrsvezetők. Ők azok, akik nem eltávolodnak a csapattól, hanem még jobban elköteleződnek. Hatalmas teherbírásuk van és nagy dolgokról képesek lemondani másokért. kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

35

03

tünetek

A lojalitásuk már nem csak az őrshöz köti őket. Kitágul ez a kör a korosztálya és jó esetben az egész csapata felé. Ehhez persze jól működő csapat-háttér szükséges, akikhez jó dolog tartozni, akikre büszke lehet. Egy 15-16 éves kószára már egész sok mindent rá lehet bízni. (Programszervezés, próbáztatás, honlap szerkesztés stb.) A közösségi létükben is befolyásolja őket a lojalitásuk. Elfogadóbbak egymással, mint a cserkész korosztályúak, de a széthúzás, és a klikkek jelensége természetesen a kószáknál is előfordul. Rengeteg jó ötletük van! (A sok eszetlenség között ). Ezeket meg kell hallani, és amit csak lehet, be kell építeni a csapat vagy az őrs életébe, munkájába. Ebben a korban könnyen „szerezhetőek” káros szenvedélyek. Sokan „csábulnak el” a fiatalok közül a cigaretta, az alkohol és rosszabb esetben a drogok irányába. De a fantáziájuk itt nem áll meg. Szinte minden szenvedély elérheti azt a fokot, ami már káros a testi, lelki, szellemi fejlődésükre nézve. Vannak, akik a játékok rabjaivá válnak. Mások a facebookon élik minden percüket, és olyanok is vannak, akik a pénztől kezdenek függeni. Aki függővé válik, az kisebb aktivitást mutat más tevékenységek irányában, és így válhat áldozatul a cserkészet is. Ilyen esetben a vezetőnek feladata, hogy megpróbálja jó irányba terelni a cserkészét, vagy ha már súlyos a helyzet, akkor a gyerek érdekében szólni a szüleinek.

36


a vándor koroszály tünetei (ami miatt feszülnek ránk...) Már sok szó esett a vándor korosztály jellemzőiről, ezért ebben a fejezetben azokra a dolgokra szeretném felhívni a figyelmet, amik szúrni szokták más korosztályok szemét a vándorokkal kapcsolatban. Fontos megérteni, hogy milyen jellemzőkben és igényekben mások a vándorok, és a felmerülő esetleges gondokat hogyan lehet megoldani. Minden csapatban tapasztalható, hogy lemorzsolódnak a vándor korú tagok. Csak azok maradnak meg, akiket valami szorosan köti a csapathoz/cserkészethez. ki vagy mi lehet kapocs? • barát/barátnő • feladat (szertárosság, GH, keretmese-felelős, stb.) • vezetői megbízás A csapat fejlődése és a korosztályok közötti átmenet szempontjából nagyon fontos, hogy legyenek aktív vándorok, akik példaként állnak a kisebbek előtt. Ne hagy juk elkallódni vándorainkat! Ezt pedig úgy tudjuk elérni, ha a kapcsok megmaradnak, tehát a csapat mellett döntenek a vándorok. Egy vándor, aki már félig-meddig felnőtt, nehezebben fogadja el, hogy felülről mondják meg neki, mit csináljon. Önállóságra törekszik. Ez bizony konfliktusforrássá válhat a csapat vezetésével, vagy a többi vezetővel szemben. Ne is várjuk el tőle, hogy önfeledten élvezze a nyakkendőharcot. (Azért meg jegyzem, hogy nem ritkán láttam már a végsőkig kitartó és nagyon is aktív vándorokat egy-egy tábori hadijátékban. ) Egy

tünetek

vándor, aki az útját keresi, rövidebb-hosszabb időre ténylegesen eltűnhet a csapat életéből. Ez nem baj. Ezért vándor. (lásd: korosztályi rész) De ha visszatér, fogadjuk szeretettel! A vándorság egy nagyon szép velejárója, hogy más vidékekről elhozhatnak új ötleteket, szokásokat. Sajnos bevett szokás, hogy kiírjuk azokat, akik éppen elvándorolnak. Kár lenne, ha emiatt nem tudnának később visszatérni azokkal a tapasztalatokkal, amiket útközben szereztek. Mivel kialakult világnézete, értékrendje van egy vándornak (fogjuk rá, hogy van), ezért nem feltétlenül úgy éli meg a cserkészetet, mint ahogy a vezetők elvárják a 10-15 éves cserkészektől. Neki már beleférhetnek kevésbé cserkészies viselkedési formák. Mit lehet ilyenkor tenni? Rábeszélni, hogy a nem példás tevékenységét (csúnya szavak használata, politizálás, esetleg pikáns viccek stb.) fog ja vissza, szorítsa a saját korosztályi életébe, de semmiképp ne a kisebbek előtt élje ki. Ha érti a cserkészfogadalom lényegét, ezt is megérti. (Egy lehetséges módszer lehet a fogadalomról beszélgetni azzal, aki kissé „letévedt” az útról.)

03

és egy másik korosztály, vagy a vezetőség között nézetkülönbség vagy akár konfliktus alakul ki, akkor igyekezzünk megérteni az ő álláspontjukat! Az ítéletet pedig ne hamarkodjuk el, biztosan lehet a problémát orvosolni vagy kompromisszumra jutni!

ki hogy lesz vándor?

Az őrsvezetők, akik maguk már vándor korosztályúak, előfordulhat, hogy ferde szemmel néznek a vándorokra, akik nem vezetők. Úgy érezhetik, hogy nekik szabad valamit, amit ők – mivel vezetők – nem tehetnek meg. Megtörténhet, hogy ugyanez a „féltékenység” a másik irányban húzódik. A vándoroknak nem tetszik, hogy például a vezetők cserkész munkáját jobban elismerik. Ezt a konfliktust érdemes közösségépítő programmal feloldani. Például a vezetők feltöltődő programjaira elhívni a vándorokat. Ha vezetőként olyan helyzettel találjuk szemben magunkat, hogy a vándorok kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

37

korosztályos célok célok a kósza korosztályban Kiket takar a kósza korosztály? A klasszikus pubertáskorban lévőket, magyarul a serdülőket. Van, aki korábban és van, aki későbben érik, ezért az életkori határokat csak óvatosan merjük ideírni: az általános iskola legvégét és középiskolás évek elejét-leg javát végzőkről van szó. Azokról, akik már nemileg érettek, de viselkedésükben, mentalitásukban most változnak gyermekből fiatal felnőtté. A „legtipikusabb kósza év” nagy jából a 15. esztendő. Ekkor már a későn érők is kezdenek cseperedni, de még a korán érők sem kész felnőttek. Határok helyett inkább lássuk átmenetként a kósza korosztályt: 11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

17 éves

18 éves

19 éves

A csapatok gyakorlata azt mutatja, hogy a kósza korosztályi időintervallumot 2–4, esetleg 5 éves időszakban határozzák meg. Függetlenül attól, hogy vezető vagy vezetett, aki ezekben a „kék években” jár, kósza korosztályú. *Ahogy a színkódokkal is érzékeltetni akarjuk: a 11 éves még biztosan cserkész, a 19 éves már biztosan vándor, a kósza korosztály valahol e két érték között húzódik.

04

Mi a csapat célja a kósza korosztállyal? Ennek a korosztálynak a legnagyobb veszélye, hogy a gyerekek „kikopnak” a cserkészetből. Ezért meg kell találnunk azokat az eszközöket, amelyekkel megtarthatjuk a fiatalokat, és egyben elérjük általuk a céljainkat is. A megtartás egyik kulcsa, hogy fontos, aktív tag jai legyenek a csapat életének, és ezt érezzék is. Amikor elkezdünk egy új korosztállyal foglalkozni, akkor első dolgunk általában az, hogy számba vesszük a célokat, amiket kitűzünk az adott korosztállyal kapcsolatban. Ez a fejezet a kósza korosztályban felmerülő legfontosabb célokat foglalja össze. 1. nevelni A cserkészet ifjúságnevelő mozgalom, így legfontosabb célként a ránk bízott fiatalok nevelését kell célul kitűznünk. Ehhez természetesen korosztály specifikus eszközökre van szükség, amelyekre ez a füzet igyekszik példákat hozni. Ennél a korosztálynál különösen fontos, hogy olyan területeken is hatékonyan tudunk hatni a fiatalokra, amelyeken az iskola és a szülők, főként nagy kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

39

04

célok

korbeli távolság miatt, nehezebben érnek el eredményeket (pl: párkapcsolati nevelés, értékrend keresés stb.). Egyik legfontosabb cél továbbá az önállóságra nevelés, és ennek keretében az, hogy bevezessük cserkészeinket az önnevelés gyakorlatába. 2. keretet adni a kamaszkori útkeresésnek Ebben a korosztályban lévő cserkészek különösen hajlamosak arra, hogy lázadjanak az őket körülvevő világ szabályai, elvárásai, normái ellen. A cserkészet nagyon jó lehetőség arra, hogy szintén fiatal vezetőinkkel ezt a lázadást építő mederbe tereljük, és ezzel arra serkentsük a fiatalokat, hogy a lázadásra fordított energiákat értékes dolgok létrehozására, megélésére használják fel. (Például egy barlangban alvós őrsi túra kellően extrém és lázadó egy kósza számára, de ugyanakkor egy jó természetben eltöltött program is, ami összekovácsolja a közösséget.) Amennyiben sikerül ezt az újításra vágyó, útkereső kósza lelkületet megfelelő mederbe terelnünk, akkor akár a csapat egyik legfontosabb kreatív ötletforrásává válhat ez a korosztály. 3. befogadó közösséget adni A kósza korosztályban különösen fontossá válik a cserkészeink számára, hogy szeretnének tartozni valahová, szeretnének egy saját korosztályukból álló közösség tag jai lenni. Ezért célunk kell, hogy legyen egy olyan befogadó állandó közösség létrehozása, amelyben a cserkész törvények lelkülete uralkodik, és amelyben a kószáink töltekezhetnek a kamasz kor bizonytalanságai közepette. 40 kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

4. biztosítani a csapat jövőjét Ez az a korosztály, amely a csapat vezetői utánpótlását adja. Ezért fontos, hogy felismerjük, kik azok, akiket őrsvezetői, és kik azok, akiket egyéb szolgálattal szeretnénk majd a jövőben megbízni. Fontos, hogy mindenki kapjon valamilyen feladatot, amivel kapcsolódni tud a csapathoz. Cél, hogy ezen emberek képzését, ővk-ra való felkészítését időben elkezdjük, és megfelelő alapossággal végezzük. Az, hogy csapatunk milyen lesz 5 év múlva, nagyban múlik azon, hogy a jelenben hogy neveljük a kószáinkat.

célok a vándor korosztályban Mik a korosztály céljai és mi a csapat célja velük? Amikor egy csapat célokat igyekszik megfogalmazni, amelyeket el szeretne érni a vándor korosztállyal, akkor két kézenfekvő megközelítés bontakozik ki. Az egyik megközelítés a csapat vezetése szemszögéből akar megfogalmazni célokat és arra a kérdésre akar főként válaszolni, hogy „Mit akarunk kapni ettől a korosztálytól?” Ezzel szemben a másik megközelítés a vándorok szemszögéből akar megfogalmazni célokat, és arra kérdésre akar főként válaszolni, hogy „Mit akarunk adni ennek a korosztálynak?” Nagyon könnyű beleesni abba hibába, hogy csak az első megközelítéssel foglalkozunk, ami önmagában a vándoraink kihasználásához és kiégéséhez vezet. Először is vegyük számba, hogy tipikusan milyen elvárások és célok merülnek fel a csapat vezetőségének a vándorok felé.

célok

1

Célok a csapatért

a hiteles példák

Szeretnénk, hogy a vándor cserkészeink a vezetők mellett olyan fiatal felnőtt cserkészek legyenek, akikre cserkészmunkájuk és saját életük példája által felnézhetnek a fiatalabb korosztályokba tartozó cserkészek. Fontos, hogy a kisebb cserkészeink azt lássák, hogy nem csak vezetőként lehet hiteles és aktív cserkész életet élni, hanem vezetettként, vándorként is. Emellett természetesen az is fontos, hogy a vándor korosztályú vezetőknek legyen egy közegük, ahol adhatunk nekik valamit, a fejlődésüket szolgálhatjuk.

részesültek. Cél lehet továbbá az is, hogy hogy vándorunk egy olyan életre szóló közösséget találjon (nem feltétlenül a cserkészetben), amely megtartó erőt képvisel, és amely a saját testi-lelki-szellemi fejlődését segíti. Ezeket a célokat szinte minden csapat szeretné elérni és megvalósítani. Ezeknek a céloknak a megvalósításához azonban, foglalkozni kell azzal is, hogy mit akarunk adni a vándoroknak, különben csupán elszenvedői és nem részesei lesznek a célok megvalósításának. 2

b szolgálat

Célunk lehet, hogy a vándor korú nem-vezető cserkészeink segítsenek a programok és a csapat életének szervezésében, ezáltal is levéve a terhet a vezetők válláról. Nagyban növelheti egy program színvonalát, ha az őrsvezetőnek a gyerekek szemmel tartásán felül nem kell még a program szervezésével is foglalkozni. Ezért nagyon sok csapatban cél a vándorok bevonása a szervezési és háttér feladatokba. c Elkötelezés Ez a cél szinte minden csapatparancsnok fejében megfogalmazódik. Szeretnénk, hogy vándorainknak fontos legyen a cserkészet. Szeretnénk, ha vándoraink majd később, felnőttként is elkötelezett cserkészek legyenek, akik szükség esetén képesek tenni is azért, hogy az elkövetkező generáció is részesülhessen azokban az élményekben és abban a nevelésben, amelyben ők

04

Célok értük

a életre való felnőttek nevelése

A cserkészet ifjúságnevelő mozgalom, amelynek jól definiált képe van arról, hogy milyen felnőtteket, szeretne nevelni. (lásd EINK) A vándor korosztály az ifjúság utolsó szakaszában jár, egy olyan szakaszban, amelyben még nevelő hatással lehetünk ezekre a fiatalokra. Ezért mindenképpen célnak kell kitűznünk a vándorok nevelését. Az eszközeinket természetesen a korosztálynak megfelelően kell kiválasztanunk, ami nem egyszerű feladat, de ez a füzet ebben is igyekszik ötleteket adni. b önmegvalósítás A vándor korosztályú fiataloknak elemi vágyuk, hogy saját képességeiket és tehetségüket kiteljesítve valami hasznos, és nagy dolog létrehozásában vegyenek részt. Ez az a kor, amikor egyszerre rendelkeznek megfelelő tudással, és idővel ahhoz, hogy működő képes dolgokat hozzanak létre közösen, valami maga-


41

04

célok

sabb cél érdekében, és eközben kipróbálják és fejlesszék saját képességeiket. A vándor korú vezetőknek erre kiváló alkalom az őrs- illetve rajvezetés, de célunk kell, hogy legyen az is, hogy a nem vezető vándorainknak is olyan feladatokat és célokat adjunk, amivel azonosulni tudnak, és amiben kihívást látnak. c barátok, közösség A cserkészet remek lehetőség arra, hogy egy olyan életre szóló közösséget adjon, amely hasonló értékrendű emberekből áll. Szerencsés esetben ezek a közösségek már kialakultak addigra, amíg a cserkészünk a vándor korosztályba érkezik, de cél ezeknek a közösségeknek a megerősítése, támogatása. Ezen túl fontos cél lehet, hogy a vándor korosztályú cserkész más csapatból is szerezzen barátokat, ami által szélesebb látókörre tehet szert.

Ha közelebbről szemügyre vesszük a két megközelítést, akkor észrevehetjük, hogy a második megközelítés által elérhetjük az első megközelítés céljait, de fordítva nem biztos. Ugyanis:

42


• Ha arra törekszünk, hogy cserkészeinket a megfelelő eszközökkel, még a vándor korosztályban is neveljük, akkor azzal elérhetjük, hogy vándoraink hiteles cserkész példák lesznek a kisebb cserkészek előtt. • Elérhetjük, hogy a vándoraink segítsenek a különböző programok, háttér feladatok szervezésében, ha azok megszervezése számukra is motiváló kihívást jelent, amiből ők is tanulhatnak. • Vándoraink számára fontos lesz a cserkészet és elkötelezettek lesznek, ha itt találják meg a számukra meghatározó közösségeket, barátokat.

célok

04


43

a rajparancsnok

05

Kósza korosztályi rajparancsnok Korosztályi parancsnok: Az a vezető, aki a csapaton belüli kósza rajt/korosztályt vezeti. Némely csapatoknál a korosztály nagyobb méretű, mint a raj, ezért fog juk ebben a fejezetben ezzel az elnevezéssel illetni azt a személyt, aki az első számú feljebbvalója a teljes korosztálynak. Tehát ellátja az általános rajvezetői feladatokat. Vagyis: módszertani, lelki tanácsadással vezeti a vezetőket; képvisel a csapat felé a korosztályt; munkatervezt ír. Megszervezi a kósza próbát, az arra való felkészülést, és magát a próbát is menedzseli. Segíti a vezetők munkáját, irányt mutat. Nem csak lábbal segíti őket. Milyen egy ideális korosztályparancsnok? • olyan ember, akit a kószák és a vezetők is elismernek • van tekintélye • tapasztalt • ha már nincs őrse, energiáit a korosztálynak tudja szentelni • tud motiválni és lelkesíteni

Van egy mondás, ami szerintem nagyon megállja a helyét: „Fejétől bűzlik a hal.” Nehéz elfogadni, de így igaz. A korosztályi parancsnok lelkesedésén múlik, hogy mennyire képes motiválni elsősorban az őrsvezetőket, és rajtuk keresztül vagy közvetlenül a kószákat. Sajnos azonban a legnehezebb feladat az őrsvezetők lelkesedésének megtartása, és az ő motiválásuk. Ebben a korosztályban az őrsvezetőknek teljes mellbedobással kell dolgozniuk. Ehhez számukra plusz motiváció kellhet, hiszen ha belegondolunk egy kósza őrs őrsvezetője már valószínűleg egyetemista vagy dolgozó ember, akinek kevesebb ideje jut (olykor) a cserkészkedésre. Mindebből láthatjuk, hogy a kószakorosztályparancsnoknak fontos szerepe, hogy motiválja az őrsvezetőket. Ha a rajparancsnok motivált, nagy eséllyel az őrsvezetők is motiváltak lesznek, így majdnem biztos, hogy a kószák is remekül fog ják érezni magukat, amitől jól érzik magukat az őrsvezetők, és így elégedett és boldog lesz a rajparancsnok. kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

45

05

rajparancsnok

A korosztályparancsnok legyen következetes. Szabja meg a határokat, de azért hallja meg, ha „a porszem sivítozik a sivatagban”. Magyarul legyen nyitott az „alulról jövő” kezdeményezésekre. Jó, ha vannak elképzelései, de legyen tisztában azzal, hogy nem neki kell mindenről döntenie, hagy ja kibontakozni, érvényesülni a fiatalokat! (Demokratikus és Laissez-faire vezetői stílus egészséges elegyítése.) Legyen kompromisszumképes. Pontos és előrelátó tervet készítsen a vezetőkkel közösen (!). Majd az év során ezt a tervet tartsa és tartassa is be. Állandó hátteret kell biztosítania a vezetői mögé, amibe mindig kapaszkodhatnak. Ne kelljen magányos harcosként vívniuk a csatát. Legyen lelkesítő és hiteles, akire minden helyzetben lehet számítani. Legyen folyamatosan jelen a korosztály életében! Egy karizmatikus vezető csodákat tehet ezzel a korosztállyal. Mint az talán az eddigiekből is kiszűrhető, a kósza korosztály parancsnoka egy menedzser típusú vezető. A cserkészkorosztályhoz képest valószínűleg kevesebb tér jut számára a nevelés szempontjából, így inkább a vezetők összefogása, a korosztályi élet megszervezése a feladata. Építse a vezetői közösséget a korosztályában. Ő a programok producere.

46


vándor korosztályi rajparancsnok Hogyan? – menedzsment – programok megvalósítása A vándor korosztályban általában 18 évnél idősebb, jogi értelemben felnőtt személyekkel foglalkozunk. Ez az egyéni felelősség előtérbe kerülését vonja magával, amire ezek a fiatalok vágynak is. Úgy érzik, már elég érettek egy kérdéskör átgondolásához. Ennek következtében a hagyományos értelemben vett tábori szabályzatot kicsit módosítani kell. Ennek az az alapvető magyarázata, hogy ellenben a kisebb korosztályokkal, itt már nem a szülők bízzák ránk gyermeküket, hanem ők saját felelősségükre vesznek részt a táborban. Ezzel együtt lazul a vezető-vezetett alá-fölérendeltségi viszonya, mert már nincs szükség ilyen karakteres szerep meghatározására. Már megfogalmazzák, mi az, amire igényük van és mire nincs. A vezető és vezetett közötti kisebb érettség- és életállapotbeli különbségek miatt a programok szervezése könnyebbé válik, mert már nem annyira különböző érettségű fiataloknak kell szervezni. A programok hangulata már inkább egy baráti társaság életére emlékeztet, ahol a vezető részvétele jelentősebb, mint vezetői munkája. A szolgálat példamutatással párosul. A vezetőnek fontos a jelenlétével példát mutatnia az értékközlő eseményeken, munkákon, programokon (pl. karácsonyfa állítás vagy csapatotthon takarítás).

rajparancsnok

A vándor korosztály sajátossága és jelentős könnyebbsége, hogy némiképp átalakul a cserkész élet szervezői háttere. Már nem pusztán a vezetők szerveznek korosztályi életet a korosztálynak, hanem a korosztály tag jai is alakíthatják a közösség életét, megoszthatják egymással életük egy-egy fontosnak és értékesnek érzett szegmensét, besegíthetnek a vezetőknek vagy akár vezetők nélkül, kisebb csoportot alkotva is megszervezhetnek egy-egy programot. A vezető szerepe ekkor már elsősorban az iránymutatás és az értékek őrzése, az értékközlés és a cserkészet jellegének folyamatos fenntartása. Ha van őrgyűlés, akkor általában az őrsök munkájába nem nagyon tud beleszólni a raj vezetője. Ha viszont nincsenek már őrs gyűlés, akkor a korosztály vezetője felel minden program irányításáért, leosztásáért. Itt már ritka, hogy a rajvezető munkatervet ír, viszont a vándor próbánál – ha olyan típusú – akkor ő kommunikál az őrsvezetőkkel, hogy mindenkihez eljusson a próba híre, majd ezt neki is kell megszerveznie. A kommunikációs feladatok megmaradnak a rajvezetőnél. Kis csapatoknál általában az őrsvezető látja el a rajvezetői szerepeket is.

05

Vándorbeszéd: „Az őrsvezető lazulhat, de maradjon példa.”

„Szerintem legyenek őrsgyűlések, ha ez csak találkozó is.”

inkább „Az őrsgyűlések jövetemint baráti össze g.” lek maradnak me


47

06

az őrsvezető szerepe az őv szerepe a kósza korosztályban Mint mindig, természetesen a kósza korosztály esetében is a legfontosabb az őrsvezető példamutatása. Idővel minden szerep átalakul, így az őrsvezetői szerep is. A kósza őrs vezetője már inkább barát, báty vagy nővér. Ő az az idősebb testvér, aki személyes törődéssel áll a kósza mellett. Teljes elfogadással kell viszonyulnia hozzá, hogy megmaradjon a bizalmas viszony. Ez azért fontos, hogy az őrsvezetőnek legyen lehetősége a szellemi és lelki fejlesztésre egyaránt, hogy valóban vezetni tudja őket a felnőtté válás útján. Nem szabad elfelejteni, hogy továbbra is fontos szerepe van az őrsvezetőnek az őrsi közösség megtartásában és továbbépítésében. Még nagy részben rá támaszkodik az őrs. Adnak a véleményére, még ha ezt néha el is felejtik kimutatni. Ebben a korban válnak igazán szorossá a barátságok, és ez nehezen történne meg a vezető hathatós szervező, lelkesítő, példamutató hozzáállása nélkül.

rpk

cspk

másik őv

szülők

kósza

kósza őrsvezető

kósza

csapat kósza

kósza

kommunikációs csatornák

A kósza korú őrs esetében is az őrsvezető képes arra, hogy tartsa a kapcsolatokat, kommunikáljon a csapattal, továbbá minden fórumon képviselje az őrsét. Ez így lehet, hogy ködös, de talán a fenti ábra mindent megmagyaráz. kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

49

06

őrsvezető

Az őrsvezetőnek figyelnie kell arra, hogy a feladatokat és a felelősséget fokozatosan igyekezzen átadni. Egyre több mindent bízhat a kószáira. Legyen lehetőségük a kószáknak az egyéni és a csoportos kibontakozásra is. Kapjanak olyan feladatokat, amik kihívást jelentenek, de teljesíthetőek is egyben, tehát sikerélményt adnak. Minél több egyéni sikerélményt szerez, annál elkötelezettebb cserkész lesz, és a közösségben megélt sikerekből egyre szorosabb kapcsolatok alakulhatnak ki. A kósza vezető szerepe, hogy egyre inkább az őrs részévé váljon, hogy a vándor korba érve már szinte egyenrangú őrstag legyen, akinek persze egyes kérdésekben még döntő szava lehet. A kószákat a vándor életre – melynek jellemzői az önállóság, saját identitás és küldetéstudat – kell felkészítenie a vezetőnek. A kósza őrs számára a csapat (és a csapat vezetősége) felé még mindig az őrsvezető az első számú kapocs. Jó az a vezető, aki meg tudja éreztetni az őrsével a csapat iránti felelősségüket. (Példák a kisebbek előtt, részt vállalhatnak szervezési feladatokban stb.) A kósza vezető figyeljen a kószák igényeire, vonja be őket ötletelési és megvalósítási folyamatokba. Teszem azt egy portyán az őrsből legyen, aki a túráért felel, más a kajáért, harmadik az utazásért, negyedik a szállás megszervezéséért, stb.Hatalmas sikerélmény lehet például egy közös projekt (lásd: vándor módszertan). Ha kifelé fel tud mutatni valami vagányat az őrs, az nagyot lendít. (Pl.: barlangász különpróba, bátorságpróba szervezése a kisebbeknek, csapatteaház lebonyolítása stb.) 50


Nagyon szerencsés, ha az őrs egy biztos pont marad a kósza életében. Olyan hely, ahová bármikor visszatérhet, mert mindig szívesen látják. Az őrs „otthonosságát” neked kell megágyaznod – még a cserkész korosztályban! A cserkész korosztályból kósza korosztályba történő átlépés minium egy-másfél éves folyamat. Ez alatt fokozatosan vezesd be az új korosztályra jellemző eszközöket, hogy az őrsöd is hozzá szokhasson a változásokhoz. készülj fel: • Az őrsből mindig mindenkinek közbejön valami. • A szokásos „cserkészes” dolgok már nem menők. • Ha cserkésznek nézed őket, elveszted a bizalmukat. Ők már igenis Kószák! dilemma: Vezetési stílus – „osztályfőnök vezető” vagy „szülő vezető” Akár 12-13 évig vezethet egy őrsöt egy cserkészvezető. Ezt a hosszú időt nem tudja mindenki vállalni. Talán nem is várható el ez mindenkitől, emellett ennyi ideig nem könnyű motiváltnak lenni, minőségi munkát végezni. De sok jó példát látunk: hogyan nő fel és fejlődik egy őrs vezetője az őrsével együtt. A korosztályváltás előtt egy évvel érdemes megkérdezni a vezetőt, hogy akarja-e folytatni a „munkát” az őrsével. Ha igen, akkor ajánlani kell neki a vezetői továbbképzést, ha nem, akkor pedig igyekezni a korosztályhoz jól értő vezetőt keresni. A lányok általában ér-

őrsvezető

zelmileg ragaszkodóbbak, nehezebben tudják kimondani, hogy nem vállalják. Rítusokkal meg lehet erősíteni a vezetőket abban, amit csinál. Ekkor nagyobb az esélye, hogy tovább fog ja vezetni az őrsét. Van olyan csapat, ahol korosztályra specializált vezetők viszik 3-4 évig az őrsöket, és utána leadják őket a következő vezetői gárdának. Ez a vezetőknél jobb felkészültséget jelenthez, és látnunk kell azt is, hogy nem érthet mindenki minden korosztályhoz.

az őv szerepe a vándor korosztályban Van értelme az őrsvezetőnek a vándoroknál?! A fenti idézet egyaránt vonatkozik az őrsre és az őrsvezetőre. Az őrstagok sokszor csak ígérgetnek: persze, jövünk, igen, érdekel, aztán eljön a program napja és a fele társaság sehol. Hívják a haverok, barátok, barátnők másfelé, nincs idejük, elfelejtik, amiket megbeszéltek, de ha van egy biztos közösség, van egy ember, aki hívogatja őket, akkor hazatalálnak. Ugyanígy az őv is sokszor elcsábul, van más, érdekesebbnek tűnő program, az őrs úgyis elég nagy már, megvannak őv nélkül is, akkor mi értelme is van ennek az egésznek?

06

Sokszor már kósza korosztályban felmerül a kérdés: kell egyáltalán még őrsvezető? Olyan nagyok már, évek óta cserkészkednek, nem motiválja őket a próbarendszer, alig érnek rá őrsgyűlésre járni, sokaknak saját őrsük van már, akkor meg minek?! Bármennyire is kényelmes azt mondani, hogy felnőtteknek már nincs szükségük őrsvezetőre, azért korán sem ennyire egyszerű a helyzet. Ugyanis az őrsvezető még mindig egy összetartó erő. Mert már évek óta ő vezeti az őrsöt. Mert mindenki megszokta, hogy ő az őv, hogy ő mindig ott van az őrsgyűléseken, hogy hoz valami érdekeset. Mert lehet rá számítani. Ha a tagok ki-ki is maradoznak, az őv ott van a helyén. Igazgat, irányít, segít, ahogy eddig is. Milyen feladatai vannak, lehetnek az őrsvezetőnek? Akármennyire is sablonos válasznak tűnik, a vezetés még itt is példa. Ma főként, mert egyre kevesebb jó példát láthat maga előtt egy ifjú felnőtt, s amikor kezdődnek az első komolyabb párkapcsolatok, új kihívások a különféle iskolákban (technikum, OKJ, főiskola, egyetem), munkahelyeken, akkor nagyon fontos, hogy legyen az embernek valaki, aki segít eligazodni az új kihívások tengerében. Azért is fontos ezekben a kérdésekben az őrsvezető, mert az évek folyamán kialakult egy bizalom az őrstagok és a vezető között. Végre egy felnőtt (még ha egy korosztá-

ígérj, e n s , ám „ Nézz r , sose félj, m Nézz rá ely, ahol élj, sh H a n i nc elé! ” f a z a h lalás Indulj Honfog


51

06

őrsvezető

lyúak is), akivel lehet beszélgetni magán dolgokról! Márpedig kérdés rengeteg van. Beszélgetési lehetőség annál kevesebb. Egy bizalmas beszélgetés értéke ezért felbecsülhetetlen. Az őv célja: az önjáró őrs elérése ebben a korosztályban válhat valóra. Természetesen ez sok mindentől függ, leginkább az őrstagok képességeitől, hozzáállásától, teherbírásától, de itt már el lehet érni azt, hogy ne az őv csináljon meg mindent helyettük. Tartsanak az őrstagok őrsgyűléseket, programokat, de kell valaki, aki összefog ja ezeket, tudja, kinek mikor mit kéne csinálnia. Ezzel meg lehet bízni valakit az őrsből is, de az őrsvezetőnek is tudnia kell, hogy mikor minek kéne történnie. Most mutathatják meg, hogy mit is tanultak az előző években. Másik fontos feladat az információ-továbbítás. Lehet buzdítani az őrstagokat, hogy olvassák az info és a kerületi levlistát, s ha találnak valami érdekeset, akkor továbbítsák az őrsnek/a rajnak, de a többség kényelmes, s csak azt az üzenetet olvassa el, amit személy szerint neki címeznek. Egyre több kerületi, országos program szól ennek a korosztálynak. Érdemes részt venni rajtuk már csak azért is, mert akkor még szervezni se kell semmit, csak elmenni. Avagy pont ellenkezőleg: lehet a kerületnek vagy akár az egész országnak programot szervezni! Másrészt a részvétel lelkesítő lehet majd a fiatalabbaknak is, pl. jó látni, amikor egy-egy kosár-, vagy focibajnokságon nemcsak kicsik vannak, hanem vándorok is, akik már tényleg jól játszanak, avagy meg jelenik a népdalversenyen egy vándor őrs, s megmu52


tatják, milyen jó is a közös éneklés. Megvan a maga hangulata, s közben észrevétlenül a vándoraink is példává válnak. Ezeknél a programoknál már nem feltétel, hogy az őrsvezető is ott tudjon lenni mindig mindegyiken, elég nagyok, el tudnak menni egyedül is, de fontos, hogy minden programnak legyen gazdája. Például egy koedukált vándor őrsnél, ahol az őv lány, s nem akar paintballozni menni: szóljon egy srácnak az őrsből, aki be tudja lelkesíteni a többieket, s elviszi őket az őv nélkül. Megvan ilyenkor a veszély, hogy ha az őv nem megy, akkor az őrs sem hajlandó megmozdulni, de minél idősebbek, ez annál jobban eltűnik, másrészről minél jobban előkészített a program, annál kevésbé feltűnő az őv hiánya. Azért sem baj, ha van egy vezető, mert különben nincs kapcsolat a csapat vezetése (cspk, rpk, többi őv) és a vándorok között, ezért a kapcsolattartás kiemelt vándor őv feladat. A csapat méretétől, adottságaitól, a vándorok létszámától függően vagy jelen vannak ők is a vezetőségi megbeszélésen vagy csak egy részük (akik szintén őrsvezetők vagy más feladatot látnak el a csapatban) vagy éppen senki sincsen ott. Ahol mindenki amúgy is részt vesz a megbeszéléseken, ott nincs gond, mindenki tud mindenről, hozzászólhat a programokhoz, tudja, mit várnak el tőle, viszont akik nem hivatalosak, azok őv nélkül honnan fog ják megtudni, hogy abban az évben milyen feladatokra kéri fel őket a vezetőség? Mert a csapat számít rájuk, viszont ha minden infót későn tudnak meg (valljuk be, a csapatok élete gyakran a kiscserkészekről és cserkészekről szól, a kószákat és a vándorokat sokszor elhanyagoljuk), akkor nehezen várható el, hogy mindig ott legyenek, ahol a csapatnak szüksége van rájuk. Pl. ne szer-

őrsvezető

dán tudják meg az őrstagok, hogy szombaton segíteni kéne a próbáztatásban, mert az már sokszor késő. A vándor őv tud, és kell is, hogy figyeljen arra, hogy meglegyen a megfelelő kommunikáció az őrse és a csapat vezetősége között, valamint tényleg időben továbbítsa a szükséges információkat.

06

eltűnni, hanem felkészíteni őket rá, vagy inkább kicsit másképp értelmezni az őrsvezetést, pl. ahol baba született, ott meg lehet tanulni a pelenkázást, és így tovább. Az élet nem áll meg, ahogy a cserkészet is egy életre szóló kaland!

Itt a vége, fuss el véle! De mikor? Sokan szabadulni akarnak már a 18 éven felüli őrsüktől, hiszen azt tapasztalják, hogy boldogulnak egyedül is, és ez sok tekintetben nem is tévedés. Ráadásul az őrsvezetőnek is megvan a saját élete, elég időt, pénzt, energiát áldozott már a cserkészetre, az őrsére. Az ő élete is épp eleget változik, érettségi után már csak egy kis tanulás választja el az úgynevezett nagybetűs élettől, a család, a munka mellett nincs elég idő már az őrsre. Hogyan tovább? Fontos, hogy az őv ne tűnjön el egyik napról a másikra, mert főiskolás/egyetemista lett, lediplomázott, munkába állt, megházasodott, gyereke lett stb. Ez a vándoroknál is ugyanolyan törést okoz, mint a kisebbeknél, s volt már szó a példamutatásról is (ha az őv csak úgy leléphet, mi tartsa vissza a vándorokat?). Manapság a facebook, mobil, internet korában a kapcsolattartás gyerekjáték. Az őv a háttérből is irányíthatja az őrsöt. Példák: Közös filmnézés, nyaralás, pizsamaparti, vacsora, mozi, sörözés, csapat-fogadalomtétel, táborlátogatás, stb. Viszont az se jó, ha a saját életét feláldozza, alárendeli a cserkészetnek, meg kell találni az egyensúlyt a család, a tanulás, a munka és az őrs között. Vissza lehet vonulni, de nem egyszerre kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

53

a cserkészet szerepe cserkészet szerepe a kósza és a vándor korosztályban A korosztálynak szüksége van értelmes célokra, de aki nem kap őrsöt, annak mit tudunk adni? A szolgálat lehet „kvázi” vezetés? 14–16 évesen egy őrsből kiválasztják, hogy ki kap vezetői feladatot – és a legtöbb esetben ezek a fiatalok vezetnek a későbbiekben rajokat is. Ez feljebb emeli ezeket a cserkészeket az őrs szintjéről. Ők attól, hogy vezetővé válnak, megváltozik az identitásuk, hiszen gyerekeknek kell példát mutatniuk. Ez a lépés általában kimarad azoknak az életéből, akik nem kapnak őrsöt. Amikor ez a „kettéválasztás” megtörténik, akkor a vezetői feladatok nélkül maradók közül sokan először kiakadnak, aztán ideológiát gyártanak, hogy „ez az egész cserkészet teljesen rossz” – és otthagy ják a csapatot, a közösségét. Az őrsvezetőnek erre a forgatókönyvre is fel kell készülnie.

07

er éve z e g e „ Ezer m z utam a Keresem sem a bajt…” ere Ákos N é ha k


55

07

cserkészek

Kérdés az is, hogy aki nem kap nevelői feladatot, azt mivel tudjuk „kárpótolni”? Lehet pár őrstag, aki tényleg nem szeretne vezetői feladatot kapni – őket kötni lehet valahogyan rajhoz vagy őrshöz, így érezhetik, hogy van feladatuk, szerepük a csapatban. Ez is egyfajta elköteleződés a cserkészet mellett, amit a bent maradás érdekében meg kell tenni. Az elköteleződés folyamatában segíteni kell őket. Például keretmesézhetnek, GH-zhatnak, leemelhetik a vezetők válláról a terhet, szervezhetik a programot, a tábort. (Őrshöz beosztott kósza/vándor szerep.) Ugyan ez megtehető a fent nevezett ideológiát gyártókkal is, csak észnél kell lenni, hogy ne legyen késő feladatot adni! Néhány példa: a kiscserkész tanyázás keretmese-jeleneteinek rendezése. De ide tartozik a kósza nótafák-népdaltanítók, térképész-mágusok, túlélő-specialisták jelensége – szinte minden csapatban vannak olyan nem-vezető 15-16 éves fiatalok, akik valamiben nagyon ügyesek, és őket meg lehet hívni őrsgyűlésekre, hogy osszák meg tudásukat a kissebbekkel. Új útként tárulhat fel a nem-vezetők előtt, ha bekapcsolódnak egy különpróbába. Akár a csapaton belül, akár más csapatokkal közösen vagy központilag szervezett próbán állandó, célért küzdő, élményeket adó kisközösség alakulhat ki. Fontos, hogy ezeket a lehetőségeket ne elsősorban a próba, hanem a tevékenység, a közösségben végzett hasznos időtöltés oldaláról fog juk meg! A vezetői feladatokat nem vállalóknak szervezhető olyan kósza képzés, amelyben megtanulják, hogyan kell programot levezetni, 56


pénzügyeket átgondolni, portyát szervezni stb., így ezen tudás birtokában képesek lesznek már arra, hogy a csapat életében ezeket a feladatokat elvégezzék, ezáltal hasznosnak és fontosnak érezzék magukat. (Említettünk néhány ötletet feljebb.) Ezekkel a képzésekkel valamilyen mértékben pótlódhat a vk-k adta élmény. Részvétel a kortárs őrs életében A vezető azért jár vissza a saját őrsébe, mert ott nincsen rajta felelősség, nem kell készülnie, csak élvezi a programot, a többiek társaságát. Azonban ha olyan helyzetbe kerül egy vezető, hogy választania kell idő szűke miatt, hogy vezeti az őrsét vagy pedig a kortárs őrsébe jár, akkor a parancsnoknak kell döntenie. Itt sajnos két fontos nevelési eszköz között kell választani – a felelősség adással, a nevelési feladatok általi nevelés és a közösség általi nevelés között. A nem vezetők számára jó a folytonosság érzése, ha megmaradnak a heti rendszerességű (vagy a lehetőség szerinti leggyakoribb) találkozások azokkal a társaikkal, akik vezetői feladatot is ellátnak. A vándor élet elejére meg kell teremteni azt az igényüket, hogy szívesen találkozzanak a többiekkel, és adjanak számukra (és a csapat számára is) valamit magukból. A vezetői őrs is fontos közösség a cserkészek életében, de főleg nagy csapatok esetében ezekben az őrsökben a vezetők a korosztályi váltások miatt folyamatosan cserélődnek, így az elsődleges csoport általában a kortárs őrs marad. Ezzel biztosí-

cserkészek

tani tudunk egy állandó bázist, ahova visszatérhetnek a cserkészek. A korosztály előrehaladásával a korbeli különbségek csökkennek, így lehetőség nyílik szélesebb korosztályt átölelő vándor-korosztály kialakítására, amelynek aktivitásaiba a vezetők is becsatlakozhatnak. Részvétel a csapatprogramokon Dilemmaként merülhet fel bennünk, hogy mennyire várjuk el a kószáinktól, majd még inkább a vándorainktól, hogy ott legyenek a csapat programjain. Általában a cserkész korosztály igényeit veszik figyelembe a szervezők egy csapatprogram megszervezésénél. Érdemes arra is figyelni, hogy a program készítése alatt minden korosztályból legyen egy képviselő (a korosztály vezetője), aki a saját szempontjaikat be tudja vinni a tervezés folyamatába. (Ennek szem előtt tartása a csapat vezetésének, majd az általuk kijelölt szervezőnek a feladata.) Ha ilyen szempontból biztosított a program színvonala, akkor inkább elvárható, hogy ott legyen az idősebb korosztály is. Emellett, ha van társasága és feladata valakinek, akkor ott lesz a programon; fontos, hogy kit és hogyan szólítunk meg. Érdemes a „nagyokban” tudatosítani, hogy ők már példaként jelennek meg minden csapatprogramon és a táborban; a vezetőkben pedig azt jó tudatosítani, hogy a cserkész korosztály megtartásához ezek az alkalmak jó eszközként szolgálnak – itt láthatnak vonzó korosztályos életet és „életpályamodellt” a kisebbek.

07

„20 vagyok. Lehetek cserkész?” Akik idősebben kerülnek bele a cserkészet közegébe, azok közül könnyebben megy a beilleszkedés annak, aki azonos közegből jön (másik csapat, hittanos, plébániai közösség, keresztény gimnázium/család), de segíteni kell neki is, hiszen a csapattagok kinézhetik a közösségből, mert nem volt ott egész fiatalon, nem nőtt bele a „cserkészet közegébe”. Figyelni kell arra, hogy az idősebbek általában nehezen nyeli le a hierarchiát, a kötöttségeket, amit az évek óta táborba járók természetesnek vesznek. Az idősebb cserkészek, akik más településről jönnek, be lehet illeszteni a közösségbe – tapasztalatokat lehet szerezni tőlük, és fontos, hogy megtartó közösséget adhatunk nekik az új helyen is! Sok jó tapasztalat van erre nézve, nem kell tőle félni! Fontos, hogy érezzék, hogy megtalálták a helyüket, van feladatuk, befogadta őket az őrs, a csapat. Elengedhetetlen, hogy legyen valaki, akihez vagy a kezdetektől, vagy egészen a kezdeti szakaszban kapcsolódni tudnak az őrsön belül, mert ez fog ja biztosítani azt, hogy tartósan megmaradnak cserkésznek. A beilleszkedést segíti, ha először a csapatot egészében megismeri az új tag (pl. csapatprogramon), és utána lép bele egy már élő kisközösség életébe. Közösségtámogatás Kicsit összefoglalva nézzük meg, hogy kit mivel tudunk támogatni egy kósza őrsben:


57

07

cserkészek

Az új vezetőket azzal segíthetjük, ha tudatosítjuk bennük, hogy azzal, hogy új feladatot kaptak a csapatban, nem változott semmi az őrs egységét tekintve. A vezetők azzal tudják támogatni a nem vezetőket, ha: • nem áradoznak az őrsükről, a vezetői programokról, • bevonják a problémáik megoldásába és az elvégzendő feladataikba az őrstársaikat. Ezzel kicsit egyenrangúak lesznek megint, mindenki mindenbe beleszólhat, véleményt alkothat, eseményekben aktívan részt vehet. A csapat szintén bevonhatja őket a programok tervezésébe és megvalósításába. Szervezhetünk nekik különpróbát vagy kósza próbát. Mindezekkel azt kell erősíteni a cserkészekben, hogy nincsenek kivételezettek és nincsen „maradék”. Az őrsöt azzal erősíthetjük, ha az őrssel együtt megvalósított/ megélt programok egyrészt új élményt adnak, másrészt a vezetők megélhetik megint azt, hogy ebben a közösségben nem rajtuk van a felelősség, itt csak élvezni kell a programot és a kortársak társaságát. Segíti az őrsöt, ha van látható és vonzó vándor élet, ami után lehet vágyakozni; ha van különpróba és próba, ami motiváló és kihívást adó; valamint ha vannak más csapatokkal, a körzettel megvalósított korosztályos programok. Ezen felül segítheti a közösséget, ha a vezetői pályamodell mellett meg jelenik a nem vezetői pályamodell is.

58


Az őrs vezetője azzal segíthet magának, ha az őrsével kapcsolatban tisztázza a céljait és ehhez az eszközöket. Ezt megteheti szakirodalom olvasásával, de emellett jó, ha valakivel le tud ülni, és összegezni tudja azokat a változásokat, amiket már megélt a vezetettjeivel kapcsolatban. (Ez a beszélgető partner lehet a cspk., a raj vezetője, a saját régi őrsvezetője, a lelki vezetője, mentora, kiképzője, egy őrsvezetőtársa is.) Segítség lehet, ha pár csapattal közösen, vagy a körzetben őv-klubot tudnak szervezni, ahol meg tudják vitatni a korosztályi kérdéseket, az aktuális nehézségeket, hogy ki éppen hogyan van, ki mit csinál, mivel vannak sikerek és mivel vannak kudarcai. Ebben a körben nem csak programot lehet szervezni, hanem a vezetői lelkiséget is erősíteni lehet. Jó lenne a vezetőket arra is motiválni, hogy vegyenek részt az évente megrendezett vezetői továbbképzésen, mert észre kell vennie, hogy a vezetői rutinja sok esetben csődöt fog mondani a korosztályi sajátosságok és igények figyelembevétele nélkül. Végül, de nem utolsó sorban ide tartozik a családi támogatás, ami egy vezetőnek lendületet, biztos alapot jelenthet.

kényes kérdések kényes kérdések a vándor korosztályban Alkohol, dohányzás, tábor A vándor korosztályban a vezető és vezetett közötti kisebb érettség és életállapotbeli különbségek miatt a programok szervezése könnyebbé válik, mert már nem annyira különböző érdeklődésű fiataloknak kell szervezni. A programok hangulata már inkább egy baráti társaság életére emlékeztet, ahol a vezető részvétele jelentősebb, mint vezetői munkája. A fegyelmezés és tábori szabályzat kialakításánál is figyelembe kell ezt venni. Kérlek gondold át, hogy mit tartasz fontosnak, mikor Te a saját barátaiddal elmész és jól szeretnéd érezni magad! És most egy olyan korosztályban vagy, ahol nincs másra szükség, minthogy a vidám és fesztelen együttlét kereteit megszabva együtt tölthettek bizonyos időt, mivel már többnyire érett fiatalokkal vagy együtt. Meg kell egymást hallgatni. Lesz, aki dohányos és lesz, aki számára fontos lesz, hogy a tábor során néhány üveg bor mellett megváltsa a világot. Ezeket az igényeket amennyire lehetséges, figyelembe kell venni, és amennyire lehetséges, és nem korlátoz másokat, teret kell engedni ezeknek,

08

de csakis az alapvető cserkész és erkölcsi normák mindenkori szem előtt tartása mellett. Két saját példával hadd szemléltessem a fentieket. Idei táborunkat Olaszországba szerveztük egy nagy jából 25-30 fős vándor korosztály számára. A 23 résztvevőből nagy jából nyolc-tízen dohányoztak. A tábor legelső napján az első zászlófelvonásnál felvázoltuk nekik a vezetőség elképzelését a kérdéssel kapcsolatban: A ház előtt, a társalgó mellett alakítunk ki egy dohányzó részt. Ezt a helyet rendszeresen a dohányosoknak kell rendbe tenni, az ő feladatuk az egyetlen központi hamutál ürítése is. Ezen a helyen szabad dohányozni, de csak a programok közötti szünetekben. A dohányzóban nincsenek székek, csak állófogadásra van lehetőség. A dohányzó szélén álló erdeifenyőtől kezdve található a társalgó, ahol viszont székek is ki lesznek helyezve. Így a dohányosok beszélhetnek a nem dohányosokkal, de senki nem érzi úgy, hogy csak akkor lehet része a közösségnek és a társaságnak, ha rágyújt. Ezen és ezen a napon lesz bevásárlás, úgyhogy ennek megfelelően osszák be a készleteiket. – Ez egy mindenki számára elfogadható alternatíva volt, és innentől kezdve az egész tábor alatt nem jelentkezett problémaként a dohányzás. kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

59

08

kényes kérdések

Az alkohol igen kényes kérdés, mivel a táborozási szabályzat ezzel kapcsolatban egyértelmű tiltással él, ugyanakkor ha figyelembe vesszük a korosztály szokásait, felmerül a kérdés, hogy vajon ez jó-e így, elég-e? Külső kulturált programokra jelenleg is van lehetőség (pl. borkóstoló), de gyakran felmerül a kérdés, hogy egy sört miért ne lehetne meginni vacsorához, vagy egy esti fröccsözés miért nem fér bele a tábor kereteibe? Vékony jég, de érdemes foglalkozni a kérdéssel. Idei „táborunk” Olaszországban volt. A tábor előtt kihirdettük, hogy a GH-s kocsival mindenki küldhet ki alkoholt, aki szeretne (mert mindenki más repülővel utazott, és a kézi poggyászba nem tehettek folyadékot). Ezeket a központi kamrában helyeztük el, ahol bárki hozzáfért, és kihirdettük, hogy a kiscserkész korosztály dugicsoki készletéhez hasonlóan ezek is közös értéket képviselnek, ami fölött a vezetőség rendelkezik. Az esti programokhoz mindig biztosítottunk néhány üveg bort. Mint mondtam, 18 év feletti korosztályról beszélünk. Szerencsére ezek a fiatalok már ismerik a határaikat, így a baráti borozgatás megvalósíthatóvá vált... És mikor kiderültek a felvételi ponthatárok – 6 cserkészünket vették föl egyetemre – valódi ünnepi alkalom kerekedett a „tábor” közepén, volt lehetőség koccintani, fönnmaradni éjfélig. Fél egykor már mindenki lefeküdt, beállt a silentium. A rendszer működött, és a táborban senki sem járt rá a készletre. A fent példák véleményem szerint jól tükrözik azt az egymás iránti nyitottságot, ami elengedhetetlen egy vándor korosztályban, és aminek kifelé is meg kell nyilvánulnia bizonyos mértékig. 60


Richard Rohr írja a Férfi útja című könyvében, hogy az a közösség, amely folyamatosan befelé fordul és a saját problémái bűvkörében tipródik, előbb utóbb felemészti önmagát. Nyitottnak kell lenni, nyitni mások felé, megismerni, megszeretni, szolgálni másokat, hogy ezek által gyarapodhassunk. Közösségi szinten is fontos ez a nyitottság. Ha valaki úgy érzi, hogy elhívná barátját, barátnőjét egy-egy programra, ennek teret kell engedni. Lehet, hogy emberünk el sem jönne a másik nélkül. Neki ez fontos, figyelembe kell venni. Van, hogy valaki egyéb kötődése miatt a cserkészet felé sodródik és érdeklődni fog. Megfontoltan kell kezelni ezeket az egyedi eseteket, de fontos fenntartani a nyitottságot.

új cserkészmodell A vándor korosztály eltér a kisebb korosztályoktól, beleértve a kószákat is. Kósza korosztályban a cserkészeink keresik az útjukat, önmagukat a világban, a számukra alapvetőnek elfogadható értékeket. A vándor korosztályba lépőknél is folytatódik ez a keresés, ismerkedés, de már nem annyira hangsúlyos, mint kamaszkorban. Mindez korukból és érettségi szintjükből fakad. Ez nem egy új cserkészmodellt jelent, bár előfordulhat, hogy egyes csapatokban még csak most nő föl az első generáció, és emiatt újszerű élmény találkozni a korosztályi adottságokkal. Ami viszont átgondolásra ad okot, az, hogy a vándor korosztály igényei olykor feszegetik a táborozási szabályzat adta kereteket.

mit profitálnak a kószák, vándorok a cserkészetből? mit profitál egy kósza vagy vándor korosztályú fiatal a cserkészetből? A kósza és a vándor korosztályban, gyakran felbukkan a cserkészeinkben az a kérdés, hogy vajon mit profitálhatnak ők abból, ha ennyi idősen is aktív cserkész életet élnek. A másik oldalról minden kósza/vándor vezetőnek fel kell tennie magának a kérdést, hogy mit is akar adni a rábízott cserkészeinek. Ezen fejezet célja az, hogy összeszedje, azokat a legfontosabb szegmenseket, amelyek által a cserkészet adni tud a kósza és vándor korosztályú cserkészeknek. 1 Azonos értékrendű közösség A cserkészetben, a kószánk/vándorunk, olyan közösségben lehet, ahol társai hasonló értékrenddel bírnak, és hasonló élethelyzettel rendelkeznek. Ennek jelentősége a vándor korosztályban különösen nagy, hiszen az érettségi után, az addig adott osztálytársi közösség meggyengül, vagy teljesen eltűnik.

09

zösség ö k A „ : d szé l fonVándorbe é n n e d in sa m mint , támogatá n a ly O i! d lenn tosabb tu család!” ik d o s á m egy 2 Élhető példák A kósza illetve vándor cserkész olyan élhető jó példákkal találkozik (vezetők, csapatba visszalátogató felnőttek), amelyek nagyban formálhatják a szemléletét, és amelyekkel nem találkoznának a cserkészeten kívül. 3 Önmegvalósítás A tárgyalt két korosztálynak, különösen nagy igénye van arra, hogy valami hasznosat alkosson és tegyen a környezetéért. Erre kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

61

09

profit

nagyon jó közeget biztosít a cserkészet. A cserkészeink kipróbálhatják magukat különböző vezetői, szervezői és megvalósítói szerepekben. Ezek nagy része kreativitást és csapatmunkát igényel, és ezáltal hasznos tapasztalatokat szereznek (lásd következő pont), és motiváló is a fiatalság számára.

6 Kapcsolatok l ya n O „ : d é A mozgalom óriási kapcsolati k z zün bes r s o e t d n a hálót biztosít a cserkészei szár á V ok p la a i ü mára, ami már önmagában is s r te zé értéket képvisel. A cserkészerve t az élet más szet keretein belül nemcsak mi tunk.” a h t í szert, a barátokra lehet találni, de küs o zn s a h lönböző foglalkozású, érdeklőis letein désű embert lehet megismerni, sőt nagyon sokan éle-

4 Fejlődési, tanulási lehetőség A tanulásnak a cserkész korosztályból kilépve sem szabad abbamaradnia. A cserkészet egy nagyon jó eszköz arra, hogy a gimnazista és egyetemista korosztályt olyan ismeretekkel gazdagítsuk, amelyeket az iskolában nem lehet megtanulni, de elengedhetetlenek a boldog, kiegyensúlyozott élethez. (Pl: önismeret, párkapcsolati ismeretek, szociális kompetenciák stb.) A cserkészet kellőképpen tág kereteket biztosít arra, hogy belerakjunk minden olyan ismeretet, amelyre megítélésünk szerint az adott közösségnek a leg jobban szüksége van. 5 Vonzó programok Kellő fantáziával és ötletességgel olyan programokat tudunk szervezni ebben a korosztályban is, amelyek amellett, hogy töltődést adnak, értékteremtőek is, vagyis a cserkészeink épülnek belőle. Vonzó és értékes programot szervezni ezen korosztályoknak nem mindig egyszerű, de ez a füzet igyekszik minél több ötletet biztosítani az olvasó számára. 62


tük párját is itt találják meg.

profit

09

a tudatosítás fontossága Fontos, hogy kósza vagy vándor vezetőként tisztában legyünk azzal, hogy miket adhatunk a ránk bízott cserkészeknek. Rendkívüli jelentősége van annak is, hogy cserkészeinkben időről időre tudatosítsuk – vagy inkább ők magukban tudatosítsák –, hogy számukra miért is jó, ha aktív cserkészek maradnak. Ennek a tudatosításnak időről időre elő kell kerülnie nem csak a korosztályváltásnál, de akár évente is. Ennek formája és módszere természetesen nagyban függ az őrs és az adott egyén szükségleteitől, szokásaitól. módszertani ötletek a tudatosításra : 1 Készíts reklámfilmet osztálytársaid számára! Az őrs feladata, hogy egy rövid reklámfilmet készítsen a nem cserkész osztálytársai számára, amelyben megfogalmazzák, hogy mi-

ért jó cserkésznek lenni. A kész videót tetszés szerint feltölthetjük az internetre, vagy megoszthatjuk közösségi portálokon. 2 Mondjuk el egymásnak cserkészélményeinket! Egy családias beszélgetés keretében szedjük össze, hogy mit kaptunk a cserkészettől és egymástól az elmúlt évben. A beszélgetés végén elmondhatunk egy hálaadó imádságot. 3 Rajzoljunk mérleget Rajzoljunk egy mérleget, amelynek egyik serpenyőjébe rajzoljuk bele, hogy milyen áldozatokat kell azért hoznunk, hogy cserkészek vagyunk, a másikba pedig, hogy mit kapunk a cserkészettől.


63

az őrsgyűlés keretei a kósza őrsgyűlés kerete és formái Mire az ember eljut addig, hogy kósza korú legyen az őrse, gyakran több évnyi vezetés áll mögötte. Egyfelől már ismeri a társaságot, ami hatalmas előnyt jelent, de ugyanakkor előfordulhat az is, hogy kifogy az ötletekből… Továbbá, ez a korosztály már egészen mást igényel, mint a cserkész, így a jól bevált, megszokott módszerek már korántsem aratnak akkora sikert, mint korábban.

10

szer d ó m b b lő fele „A legmeg áhított z a d r lé e arra, hogy sítod!” ló a v g e m a kes jövőt az, h Gordon Sto

Ez a jelenség nem csak az őrsgyűlés témájára hat ki, hanem minden olyan feltételre, ami ahhoz kell, hogy az őgy sikeresen megvalósuljon. Mielőtt kétségbe esnél, jusson eszedbe az, hogy ezzel a problémával nem vagy egyedül, valamint, hogy e füzet olvasásával is jó úton jársz, közeledsz a megoldáshoz. Azért azt szeretném hozzátenni, hogy nincsen tuti biztos recept, hiszen minden őrs, valamint minden vezető egyénisége is más. Mi a tapasztalatainkat osztjuk meg veled, nyugodtan alakítsd át kedved szerint! kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

65

10

őrsgyűlés

mi kell ahhoz, hogy megvalósuljon egy őrsgyűlés? 1 Létszám Amennyire természetes volt eddig, hogy őrsgyűlésre járnak, ebben a korosztályban ez egy kicsivel nagyobb probléma lehet. Nem feltétlenül azért, mert már ki akarnak maradni/esni az őrsből, hanem mert egyre több mindent csinálnak, és egyre kevesebb idejük lesz. Gyakran elkeseredik az ember, ha csak ketten-hárman jelennek meg, de nekem az a tapasztalatom, hogy ilyenkor is érdemes megtartani az őgyét. Ugyanis ekkor van lehetőség jobban megismerni őrstag jaidat, illetve mélyebb beszélgetésekbe belemenni. 2 Időpont Nos, itt komoly harcokat kell megvívni, de megéri! Amit érdemes megfogadni: a mindenkinek jó legyen b hetente legyen c fix időpontban (így könnyebben számolnak vele) d 90 perc (úgyis késnek…) e ne a „bandázás” időpontjába essen f ne akaszd ki a szülőket egy pl. kedd este 8-as kezdéssel, vagyis vedd figyelembe az iskolai kötelezettségeiket. 3 Helyszín Érdemes ezt a kérdést is átgondolni, hiszen nem csak a cserkészotthon létezik a világon! 66


a Eddig természetes volt, hogy a cserkészotthonban találkoztatok, itt voltak az őrsik. Ez nem baj, ezután sem érdemes teljesen kiiktatni az őrs életéből, csak lehetsz kicsit rugalmasabb ezen a téren. b Program helyszín: A kósza korosztályban sok lehetőség nyílik arra, hogy olyan programokat szervezzél, amihez el kell menni valahova (a füzetben erről bővebben is olvashatsz). Ilyenkor érdemes vagy ott találkozni, vagy ha meglepetésnek szánod, akkor jelölj ki egy helyet, és onnan együtt menjetek. A titkos/kalandos dolgokat még ez a korosztály is nagyon élvezi. Főleg te, amint látod, hogyan fúrja a kíváncsiság az oldalukat. c Lakásokon: Egy jó megoldás, ha mindig másnál van az őrs gyűlés. Egyrészt, ezáltal sokkal jobban megismeritek egymást, másrészt érdekes „házigazda” szerepben látni őrstag jaidat. A megvalósítás egy picit nehézkesnek tűnhet, érdemes előre lefixálni, hogy kinél lesz a következő alkalom, és hogy pontosan hol is lakik… d Természet: Továbbra is fontos, hogy minél több időt töltsetek a természetben, és amennyiben az őrsgyűlés témája nem szól ellene, tavasztól őszig az őrsgyűléseitek egy részét is tartsátok itt.

4 Technikai feltételek Gyakran előfordul, hogy gyorsan szeretnél eljuttatni infót az őrsödnek, de azt mégsem szeretnéd, hogy nagy legyen a telefonszámlád…

10

őrsgyűlés

Íme néhány tipp: • riadólánc: érdemes áttérni az sms riadóláncra, hiszen általában ennyi idősen már mindenkinek van mobilja • őrsi levelezőlista • őrsi facebook csoport, esemény, üzenőfal és minden ami kell • doodle szavazás 5 Kellékek A gyertyán és a gyufán kívül, nálunk az utolsó években, már magam sem tudom, hogyan alakult ki, de mindig van valami kaja. Egy-egy keksz és mindenféle édesség, ami létezik. Egy időben őrsileg megbeszéltük, hogy csak gyümölcsöt lehet hozni, ez is működött, mert valahogy az „együtt evés” hangulatát szerettük/ szeretjük. Hiszen együtt (l)enni jó! 6 Programok Külön részt szenteltünk rá!

a vándor őrsgyűlés kerete és formái A vándor korosztályban az őrsgyűlés fogalma átértékelődik. A korosztály speciális adottságai és igényei miatt már korántsem olyan jól definiáltak a keretek, mint a cserkész vagy akár a kósza korosztályban. Ebben az életkorban teljesen megváltozik a cserkészeink időbeosztása az egyetem vagy a munka miatt, és ezt az őrsgyűlések tervezésekor, kialakításakor figyelembe kell vennünk. Könnyen elképzelhető például, hogy az őrs egy része lakóhelyétől távol tanul, és ilyenkor a heti 90 perces őrsgyűlés már nem megvalósítható. Szinte azt mondhatjuk, hogy ahány ház, annyi szokás, vagyis nem lehet általános érvényű következtetéseket levonni. Ezért ennek a fejezetnek a célja az, hogy számba vegyen néhány gyakran előforduló és jól működő modellt, amely alkalmazható a vándor őrsgyűlések rendszerének kialakításakor.

Az alábbi táblázat összefoglal néhány működő modellt: m

kérdések • Az elmúlt években mi aratott nagy sikert az őrsödben? • Ezek közül, melyiket érdemes továbbvinned a kósza korosztályba? • Sokat segít, ha hasonló helyzetben lévő vezetőiddel tudsz beszélgetni. Kihez tudsz fordulni, ha kérdésed van? • A vezetés elsősorban példa, hangzik a jól ismert mondat. Elég nyitott vagy ahhoz, hogy először a te szobádban legyen az őrsgyűlés?

gyakoriság képzési anyag szolgálat

motiváció

1

Hetente

Próbarendszer alapján

2

Havonta

Programmal vegyítve

Rendszeresen

Közös töltődés, kikapcsolódás

3

Havonta

Önképzéses, egyénileg

Igény szerint

Fórum, tapasztalat csere

4

Ötletszerűen, de rendszeresen

Szakági

Igény szerint

Közös passzió, közös töltődés

5

Ötletszerűen, de rendszeresen

Nincs

Igény szerint

Tartani a kapcsolatot

Rendszeresen

Önképzés


67

10

őrsgyűlés

1. modell A vándorok hetente tartanak őrsgyűlést, amelyen egy előre kidolgozott próbarendszer próbájára készülnek. Az őrsgyűlést nem szükségszerűen az őrsvezető tartja, hanem tarthatják ők maguk vagy akár külső előadó is. Az őrstagok fő motivációja ebben az esetben az önképzés, vagyis a cserkészeink tudatosan szeretnék önmagukat fejleszteni. A vándor őrsnek van valamilyen állandó szolgálata/feladata a csapat életében, így az alkalmak egy részének célja ennek a szolgálatnak az ellátása vagy az erre való készülés.

4. modell A vándor őrs vagy csoport tag jai közös érdeklődésük alapján elmélyülnek egy speciális területben (szakág), amelyben folyamatosan képzik magukat. Az őrsgyűlés és programok többnyire arra irányulnak, hogy az őrs elméleti és gyakorlati tudást szerezzen az adott speciális területen. Az alkalmak gyakorisága általában ötletszerű és kapacitásfüggő, de rendszeres. A vándorok még lazán kapcsolódnak a csapathoz, és lehet rájuk számítani speciális feladatok és szolgálatok ellátásában.

2. modell Havonta találkozik az őrs, valamilyen őrsi program kapcsán. A vezető felelős azért, hogy a programok tartalmasak és tanulságosak legyenek, de nem feltétlen csak ő hozhat ötletet, és a megvalósításban az őrs tag jai is kiveszik a részüket. Az őrs ebben a modellben szorosan kötődik a csapathoz, részt vesz a programjain, és valamilyen állandó szolgálatot, vagy szervezési feladatot is ellát. A fő motivációt a közös programok, élmények és a töltődés adja.

5. modell Az őrs ötletszerűen, de rendszeresen találkozik, és a találkozók legfontosabb célja a közös töltődés és a baráti kapcsolatok ápolása. Képzési anyag általában nem kerül terítékre, energia vagy érdeklődés hiányában. Az őrs már csak laza kapcsolatban van a csapattal, a csapatprogramokon változóan vesznek részt. Ezek a vándorok még elérhetőek a csapat számára, és hajlandóak segíteni, szolgálatot teljesíteni, ha érzik, hogy munkájuk tényleg fontos és segítséget jelent. Ez természetesen nem a legideálisabb modell, ami a „nagykönyvben meg van írva”, de vegyük észre, hogy ez is lehet értékes és érdemes vele számolni.

3. modell A vándorok csak egy laza közösséget alkotnak, és nem alkotnak őrsöt. Egyénileg önnevelési és önképzési feladatot teljesítenek, amit a vándorvezető, vagy egy csapatbeli felnőtt (mester) mentorál, vezet. A vándorok havi rendszerességgel gyűlnek össze, ahol megoszthatják fórumszerűen saját tapasztalatikat, élményeiket önnevelésükkel és önképzésükkel kapcsolatban. Esetenként lehetőség nyílik arra, hogy az önképzésben szerzett tudást egymásnak átadják. A vándorok a csapathoz még kötődnek, és megkeresés vagy felkérés alapján látnak el egyéni szolgálatot. Az összejövetelek motivációja főleg a tapasztalatcsere és egymás megerősítése.

68


Ezeken kívül természetesen még létezhet jó és működő modell, de az imént említettek és ezek kombinációi a leggyakoriabbak. Fontos, hogy vándorvezetőként mi is megtaláljuk azt a modellt, ami a mi őrsünkre a leg jobban ráilleszthető. Ebbe a döntésbe azonban mindenképpen vonjuk be a vándorainkat, hiszen az ő igényeik szerint kell testre szabnunk majd az összejövetelek kereteit.

őrsgyűlés

10


69

módszertan, tábortípusok kósza módszertan, tábortípusok 1

kósza módszertan

Az ŐVK alapvetően a cserkész korosztály vezetésére készít fel, az ott kapott, többek között módszertani tudás is a cserkész korosztályú fiatalok számára alkalmas, vonzó, izgalmas. Mikor az őrs eléri a 14 éves kort, kezdődik a lázadás többek között a régi módszerek és a cserkésztudás ellen is. Ezt hamar észreveszi az őrsvezető a rendszeresen rosszul sikerült játékok kapcsán. Ekkor tudni kell reagálni, új módszerekkel készülni.

11

ezetők v A „ : d é z s Vándorbe ihívás k y g a n g lé számára e deti céloe r e z a i n megtarta munka t t o ít d r o f á kat, de a r egtérül! ” m n e s ö r ö többsz

A cserkésztudást ebben a korban már szívesebben tanulják gyorsan, a próba előtt, akár egy pár oldalas rövid összefoglalóból. Ugyanakkor épp az értékrend keresésre visszautalva fontos, hogy a lelki, érzelmi és szellemi fejlődést, fejlesztést ne adjuk fel az őrsgyűlések keretein belül. kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

71

11

módszertan, tábortípusok

Hogyan és milyen módszereket alkalmazzunk? • Olyat, ami nagy önállóságot ad a kószáknak, felelősséget ró rájuk, életképességet kíván meg, és kihívás elé állítja a fiatalokat. Például: szervezzenek a csapatnak teaházat, szervezzék ők maguk az őrsi programok egy részét • Olyat, ami megfelel az érdeklődési körüknek. Ehhez ismerni kell a cserkészeinket. Például: tartsanak ők “előadást” egy általuk ismert és gyakorolt témából, űzött sportból stb. • Beszélgessünk sokat (lányoknál egyszerűbb, fiúknál oldani kell a hangulatot, éretlenséget) olyan témákról, ami foglalkoztatja őket! Itt hatalmas lehetőség van a nevelésre. Például: politika, serdülés, szexualitás, szülőkkel való viszony, vallás, értékrend. • Érdemes felvetni nekik, hogy maguk javasoljanak programot. Erre gyakran nem lesznek képesek vagy nem merik mondani, de a lehetőséget érdemes megadni nekik. • A kószáknak is meg kell adni az esélyt, hogy akár saját maguk adják át ismereteiket egymásnak. Bíztatni kell őket, hogy van bennük olyan értékes tudás, amit érdemes megmutatni. • A módszerekben egyértelműen látszódjon, hogy eltér a korábban, cserkész korosztályban alkalmazottaktól, azaz legyen felnőttesebb, kívánjon meg nagyobb önállóságot, kezdeményezőkészséget, kezelje őket egyenlő félként. Ha érzik, hogy a korukhoz igazodva változik a cserkészet is, továbbra is vonzó marad. Lehet kószákkal is módszertani játékokat játszani! • Lehet vegyíteni a megszokottságot (hagyományokat, régről megmaradt ismétlődő vidám programokat) és az újdonságokat. Fontos, hogy ne dobjuk ki a régi szokásokat, de mindig legyen valami vonzó újdonság. 72


2

kószák cserkésztábora

A kószák számára az állótábor már unalmassá válhat, többre vágynak. Egy darabig még tűrik, főképp hagyománytiszteletből, de aztán a motiváció elhal, és elmaradoznak a táborból (is) mindenféle egyéb programra hivatkozva. Így érdemes a táborban is megújulást, korosztályhoz igazodást mutatni, illetve változással megtartani cserkészeinket. A tábor célja alapvetően a kósza közösség kialakítása és építése, megújítása évről évre. Erre jó eszközül szolgál az a közös élmény, amit a tábor jelent kószáinknak. A tábor másik célja, hogy feltöltődést adjon és lendületet a rákövetkező évre, az évközi munkára, a közösség építésére a cserkészév további részein.


a Táborszerkezet Ezt a változást legfőképp a tábor szerkezetével lehet elérni. Állótábor helyett lehet kerékpáros-, evezős- vagy gyalogtúrára vinni a kószáinkat, vagy akár külföldre egy városnézős, túrázós táborba. Motiváló, ha figyelemmel vagyunk a kósza korosztályú őrsvezetőkre is, és lehetőséget biztosítunk nekik, hogy közösen táborozzanak az őrsükkel. Így számukra is megadjuk a saját korosztályuknak szükséges táborélményt, amire a tapasztalatok alapján nagy az igényük. Erre opció lehet a tábor csúsztatása, azaz, hogy a kószák tábora nem egy időben van a cserkészekével, hanem előtte vagy utána. Ebben az esetben fontos, hogy legyenek közös napok, amikor az egész csapat együtt táborozik, hiszen a kószák példák a fiatalabbak előtt, elérendő célt, vonzó jövőt mutatnak nekik. A csúsztatásra eddig próbált lehetőségek a következők: • a tábor utolsó 3-4 napja közös, majd 5 napos program (evezés, kerékpár, vitorlázás) a kószáknak • a tábor előtt 5 napos program, majd 4 közös nap • tábor alatt 3 nap, majd 3 közös, majd a tábor után is 3-4 nap A csúsztatott tábor veszélye lehet, hogy a vezetők fáradtan érkeznek meg a tábor második felére, és így bomlasztják a társaságot. Erre készülni kell, illetve a vezetőkkel érdemes megbeszélni a tábor előtt, hogy az első fél napban kímélik őket, de figyeljék a tábor ívét és próbáljanak becsatlakozni, ami munkás, hiszen a megelőző tábor hangulata nagyon más volt. Az nagyobb veszélyt jelenthet, ha az őrsükhöz érkeznek fáradtan a vezetők, ilyenkor is tudatosan változtatniuk kell, áttérni az új tábor ívére, hangulatára. Rájuk fér a tábor közepe táján egy pihenős délelőtt vagy délután.

11

Azt azonban ne feledjük el, hogy továbbra is cserkésztábort szervezünk. Maradjon meg a táborok lelki-, szellemi-, testi nevelési, közösségépítési célja, és annyi külsőséget tartsunk meg, amennyit csak a tábor jellege megenged. Például tartsunk zászlószertartásokat, evezéskor hordjunk nyakkendőt, legyen táborjelvény. b Őrsök a táborban A kósza korosztályú őrsök javarészt már kevesebben vannak, mint korábban, a 6-8 fős őrsökből a kiesések és a vezetőképzés hatására 3-5 fős őrsök lesznek. Ennek megfelelően érdemes a nagy katonai sátrakról kisebbekre, iglukra áttérni, amik a csúsztatott tábor és a szállíthatóság szempontjából is praktikusak. c Tábori körülmények, a tábor menete, kószák a táborban A tábor során is megváltozik a kószák kezelésének módja. Elkezdjük felnőttként kezelni őket, bizalmat fektetünk beléjük. A tábor feladatait immár ne csak az őrsvezetők vállalják és végezzék, hanem kapjanak a kószák is feladatokat, érezzék vezetőik bizalmát, legyen lehetőségük megmutatni, hogy ők nagylányok és nagyfiúk már. Azaz: • naponkénti váltással legyenek ők maguk a saját őrsük vezetői • szervezzenek programokat maguknak és a fiatalabb korosztályoknak egyaránt • lehetnek ők egy-egy nap az altábor napostisztjei (itt érdemes az érettebbeket választani, de nagy meglepetéseket tartogathatnak azok is, akikre nem is gondolna a vezetőség…) kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

73

11


• Egy napra a vezetők magukra is hagyhatják őket mindössze annyi “utasítással”, hogy este hol találkoznak velük újra. Ekkor megélik a vezető nélküliséget, megtapasztalhatják az önállóságot és az együttműködés, közösségformálás szükségességét. Ilyenkor lényeges, hogy azok kapják a feladatokat, akik amúgy

nem vezetők. Fontos, hogy a program, a feladat és a napok után az őrsvezető feldolgozza a kószákkal azt, amit tapasztaltak és éreztek nap közben. Erre a feldolgozó beszélgetésre mindenképp szakítsatok időt!

A „magukra hagyás” jó módszer felelősségérzetük kialakítására, erősítésére, illetve kiderül ki az igazán életképes, ki vezéregyéniség. A tábor így azt az élményt jelenti számukra, hogy kipróbálhatták magukat, látták, hogy ők is alkalmasak valamire, lehet számítani rájuk.

74


módszertan, tábortípusok vándor módszertan, tábortípusok 1

vándor módszertan

A kiscserkész és cserkész korosztályban a módszertan szerepe kettős: a Egyrészt a keserű falat bebugyolálása, vagyis a nem olyan nagyon izgalmas tartalmakat felöltöztetjük, hogy élvezetessé tegyük, hogy a tevékenységet és a tudáselsajátítást lenyelje a gyerek. b Másrészt minden tudást egyből a felhasználási környezetébe próbálunk helyezni, vagyis cselekedve tanítunk. Mindkettőnek van létjogosultsága a vándor korosztályban is.

a

Ez a szempont klasszikusan visszaszorul. De: remélhetőleg lesz olyan téma, olyan tevékenység, amit a vezető szeretne, de a többi tagok picit vonakodnak tőle, maguktól nem jutott volna eszükbe. Ha ez nincs, nagyon lelassul az őrs fejlődése. A vezetőnek ezért módszertant kell alkalmaznia. Az ebbéli eszközök azonban speciálisak. • A fiatal eddigre (17. életév és afölött) általában ellenállóbb lesz az új dolgokkal kapcsolatban, többé nemigen képes az ugrásszerű fejlődésre. Ennek oka, hogy összeállt a fejében egy világkép, és mostantól csak a kognitív értelemben “szomszédos területekre” tud átcsúszni. Példa: ha egy kisgyereknek elsőként elkezdek mesélni a piramisokról (útjelekről, istenhitről stb.), tátott száj jal hallgat, és ha van valami jó kis labirintusos játék, bol-

11

dogan fedezi fel egy piramis belsejét. De: ha egy felnőtt fiatalnak kezdek mesélni a piramisokról (útjelekről, istenhitről...), úgy, hogy nem hallott róluk, zavartan visszakérdez, értetlenkedik, hitetlenkedik, mert már megszokta, hogy a dolgok egymásra épülnek, és most hirtelen előkerül valami, ami a levegőben lóg. Először mesélnem kell neki Egyiptomról, a fáraókról stb. Tehát: Csak szép sorjában lehet haladni. Követni kell a feltámadó érdeklődést, ráépíteni az éppen adódó lehetőségekre. Ez nagyon tipikusan utazásokhoz, vándortáborokhoz, külföldi nagytáborokhoz kötődik. (pl.: “fel kell turbózni” a Csárdát egy Jamboree-n, és emiatt elmélyül valaki a hagyományos magyar gasztronómiában). Ez a projekt kapcsán való tanulás felfogható a vándor módszertan egyik legfontosabb jellemzőjeként. • Bizonyos értelemben hagyományos módszertanra is nyílhat lehetőség, módszertani játékokkal, keretmesével stb. De ezek mindig a fiatal egyre szelídülő, kósza korosztályból megörökölt infantilitására épülnek. A játéknak ebben az életkorban már inkább csak elnézi a fiatal, hogy tanít, sokkal fontosabb, hogy szórakoztató legyen, hogy kikapcsoljon, felfrissítsen. Tehát: A módszertani játékoknak, vagy a “duplafenekű”, azaz tanulságot hordozó játékoknak ekkor már nagyon viccesnek kell lenniük, és csak kis százalékban adhatnak új információt, mert a fiatalt nagyon hamar elkezdi frusztrálni, hogy a játék kimozdítja őt a komfortzónájából.

b

Ez a szempont elsődlegessé válik. Ez a korosztály igen hangsúlyosan pragmatista, vagyis mindennek azonnal kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

75

11


és jól kimutatható hasznot kell hoznia a gyakorlatban. Ritka a kivétel. Valójában akkor is csupán arról van szó, hogy egy “elméleti” típusú fiatal gyarapítja itt és most az elméleti tudását, tehát valójában szintén azonnali haszonról van szó. • Nem tagadható el, hogy ez az alapelv hatalmas energiát ró a vándor vezetőre. Ha valaki vándor módszertannal gazdagított őrsgyűlést tart, sokkal többet kell, hogy készüljön, mint egy átlag cserkész vagy kiscserkész őrsvezető. Sokkal több tapasztalatra, szélesebb ismerősi bázisra, több pénzre és hangyaszorgalomra lesz szüksége. Ez a teher csak úgy enyhíthető, ha a tagok is már aktívan beszállnak a szervezésbe, a programok és összejövetelek kivitelezésébe. De nem mindenki képes erre. Emiatt van, hogy a vándor vezetők könnyen elengedik a módszertant, meg is ideologizálják ezt, és egyidejűleg hagy ják a szellemi tartalmakat leépülni. Marad az (1.) “menő kikapcsolódások” halmaza, ami alig tucatnyi módszerre szorítkozik (paintball, mászófal, pánikszoba stb.), ami pár év után tovább laposodik, elveszíti extrém jellegét, és ami marad: bulizás, nyáron közös nyaralás, fiúknak sörözés és jó esetben valami sport, mondjuk focizás, lányoknál mindenféle hétköznapi tevékenység együtt végzése. A másik (2.) megmaradó halmaz a közösség maga, a barátságok és az egymásnak nyújtott lelki támogatás. • Remélhetőleg azonban sok fiatalban kialakult egyfajta általános nyitottság, érdeklődés mások, idegen emberek, világok, tudományok és társadalom-szegmensek irányában. Az érdeklődés nem egyforma, sem irányát, sem mértékét illetőleg. 76


Ez a tény ihlette az index-rendszerű vándor próbarendszer megalkotóit, ahol a korábban említett egyszerűsödést fogadják el alapul, de hozzátesznek valamennyi önfejlesztésre és látókör bővítésre szolgáló bíztatást. Ezek után a közösség, a barátságok és a menő kikapcsolódások megmaradnak, de a vezető elvárja a fiataltól, hogy a maga ízlése és tempója szerint keressen és tapasztaljon meg új dolgokat. Ez a módszer valamivel kevesebb időt vesz igénybe, de még mindig igen komoly vezetői feladat. Léteznek nem egyéni, hanem közösségi szellemi gyarapodásra szolgáló alternatív (örsgyűlést kiváltó) eszközök, ezek lehetnek a (1.) teaházak, tematikus borozgatások, útibeszámolók (2.) közösen, őrsileg vállalt szolgálatok és projektek, illetve – és ez a legritkább – (3.) közös érdeklődés és közös megállapodás alapján történő külsős tanfolyam vagy önképzőkör jellegű barátkozás egy bizonyos témakörrel.

2

vándorok cserkésztábora

A vándor korú fiataloknak hatalmas igénye van arra, hogy együtt töltsék a nyaruk egy részét. A vezetőség mérlegelésén és állásfoglalásán múlik, hogy bizonyos nyári programokat cserkészprogramnak fogad-e el vagy sem. Tény, hogy – mivel kósza korosztálytól 100-ból 99 esetben a keretek valamiféle lazulása zajlik – teljes spektrum bontakozik ki a vándor korú cserkészek együttnyaralásait illetőleg. Nyilván a “cserkészies viselkedés”, az alkohol és a dohányzás kérdése ugrik be elsőként, de ugyanilyen


11

visszafogottan valósítlet sok r ö ható meg egy mozgók i j a r A „ : d táborban. Tapasztalaé i. rs ő esz b z r a o d t n taim szerint a legkön�in á V b, m b jo l a nyebben „cserkésziek k e so d n , e z b é t síthető” tábor a gyah e e s n e g a il a ik logos mozgótábor, iz it f m k ezt követi az evezős A f iúk so t tudnak építeni, a majd a kerékpáros táo lg o e t d í z z s ís bor, utána a mikros d kla és k e n z buszos, végül a más e v ter b k jo o y ig (nem saját) járművel n d e lá a ap k n u megtett utazások. A m s t.” hagyományos özö k ly á t A értelemz . s k o e r n o k a a ben cserkészietlen cserz oz h e z s s készprogramok nem értékö ban telenek, de már nehezen nevezhetők tábornak. Ahogy

súlyos befolyásoló tényező a külsőségek (egyenruha, zászló, induló), a lelki (ima-) élet, “kötelező” és fakultatív programok aránya, fizikális megterheltség, kötött napirend, felelősségek és szolgálatok, demokratikus vagy autokratikus vezetőség, a mostoha körülmények és nomaditás mértéke, koedukáció vagy diedukáció, előre tervezettség, közös fellépés vagy egyéniségek egymás mellett élése, szimbolikus keretek, rítusok, ünnepek, a nagyon tipikus tábori elemek (tábortűz, építkezés, körlet), programok (hadijátékok, éjszakai őrség) és helyek (körlethatárok tisztelete, vezetői-privátszféra vagy a GH privát szférája) megléte és minősége, folklórkincsünk használata, ügyességek és kézművesség stb.

a Táborszerkezet • A kósza tábortípusoknál már említett mozgótáborok (evezős, bicajos, gyalog, stoppolós, fapados repülős, vonatos, mikrobuszos stb.) mind továbbra is élnek. A mozgótáborok jellege egészen elüt az állótáborokétól. A klasszikus cserkész elvonultság, a maga lehetőségeivel és rendkívüli eszköztárával mindig csak

a különböző fesztiválokon való részvétel, a harcművészeti vagy szerepjátékos nomádtáborok, a szándékosan láblógatós, pihenős közös nyaralások sem nevezhetők cserkésztábornak. • Az állótáborok kapcsán még izgalmasabb a csapathoz való kapcsoltság mint a kósza korosztálynál. • A leghagyományosabb értelemben részt venni a táborban, erre ritkán akad példa. Viszont ha mégis ezt a modellt követi a csapat, azaz hogy ott vannak az elejétől a végéig a vándorok, akkor általában különleges szerepet vállalnak, valamiféle feladatot visznek (programelőkészítők, GH-sok, biztonsági altábort vezetnek). kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

77

11


• részleges átfedések: • Gyakran később (egy mozgótábor célállomásaként, az utolsó néhány napra), • vagy előbb érkeznek (ez a vándor-előállótábor) a csapattáborba. Olyan is van, hogy egy mozgótábor közepén, pár napra csatlakoznak a kisebbekhez, • vagy kifejezetten a nyílt napra, egy éjszakára ugranak le. • Gyakori, hogy a csapattábor egy időben és egy helyen zajlik, de csak a teljes táboridő kisebbik része “közös”, a napok többségében a cserkészek külön mozognak, más programot valósítanak meg mint a kósza-vándor altáborban élők. • Nagyobb csapatoknál, ahol a kószák és vándorok önálló életet élnek, a táborok külön vannak (külön kiscserkész, külön cserkész és külön kósza-vándor állótábor), s ezek a részek vagy egyáltalán nem találkoznak, vagy csak pár program erejéig látják egymást, például amikor a portya alkalmával átrándulnak a másik korosztály állótáborába. • Az önálló kósza-vándor állótábor gyakran tematikus, azaz nem öncélú. Szeretném felhívni a figyemet a különféle szociális szolgálatot vállaló, illetve építő- vagy kutató célú cserkésztáborokra. Ezek – indokoltan – gyakran nélkülözik bizonyos elemeit a cserkésztáboroknak. b Őrsök a táborban • Meg kell említeni a koedukálódás spontán folyamatait. A legtöbb csapatban a 17 éves kor fölött járó lányok-fiúk annyira megszokták egymás társaságát, hogy természetesen közösen táboroznak, általában az őrsi körlet is közös, vagy leg78


alábbis részben közös – egyfajta rajkörletről van szó. Ha iglukban laknak, nemileg nem keverednek sátron belül, de például M63-as sátor esetében már gyakran van, hogy fiúk és lányok egy sátorban laknak. A vezetőnek nem szabad a kérdést túlgörcsölnie, de használja ki a kínálkozó alkalmakat a nevelésre: lányok tisztelete, személyes zónák, fiúk udvariasságra és úriemberségre nevelése, lányok praktikáinak és egymás közti „ játszmáinak” kezelése, nemi szerepek és sztereotípiák fejlesztése, egymás segítése, figyelmességek, meglepetések, kölcsönös kedvesség és dicséret, ápoltságra nevelés a fiúknál és strammságra a lányoknál.


Kihajolni veszélyes!

11

• A vándor örsök szinte kivétel nélkül valamilyen fokú önállóságot követelnek maguknak. Léteznek csapatok, ahol az őrsvezető már nem is lakik az őrsével, hanem a vezetői közösségében van a sátra, onnan látogat el naponta az őrséhez. Mások az önállóságot a tábor többi lakójával, a táborvezetőségtől való függés tekintetében követelik, magyarul az őrsvezető legyen ott végig, de az őrsöt hagy ják békében bandázni. Mindez méltánylandó, akár oly módon is, hogy a vándor őrsök körlete kissé távolabb esik a csapat többi részétől, más a napirendjük, több szabadidővel rendelkeznek stb. • A vándor őrsök legfontosabb felelőssége a példamutatás. Ez jellemzően az építményeik igényességével és ötletességével, az alakijuk pontosságával, a tábortűzi számaik szellemességével, beszédmodorukkal, kedvességükkel és csapathoz való lojalitásukkal, látható szolgálatukkal történik. Fontos! A vándor őrs nem követelhet magának olyan tábori életstílust, amivel a csapat bizonyos részeit megbotránkoztatják, és főleg olyant nem, amivel rossz példát mutatnak a kisebbeknek és a cserkész vagy kiscserkész korú őrsök vezetőinek munkáját nehezítik. A fiatalabb őrsök vezetőinek nem kötelessége megtűrni a példaképül nem szolgáló vándorokat a táborban.


79

próbarendszer 12 kósza próbarendszer próbarendszer, próbázás, próbáztatás A kószák az első pár évükben még a megszokott cserkész próbákat (második, „kétésfeledik”, harmadik) végzik. Ugyanakkor ezek a próbák a megszokott, tudásanyag-kikérdezős körpályás módon már nem oly vonzóak számukra, így érdemes újításokat eszközölni. • A próbák kialakításában arra érdemes törekedni, hogy újdonságot és izgalmas programot, élményt szerezzünk a kószáknak. Erre módot ad egy városi bújócska, nyomozós játék, egy hosszabb, különlegesebb túra, éjszakai próbázás, illetve a cserkésztudáson túlmutató feladatok. Ezek lehetnek szociális feladatok, különleges ismeretek, amiket évközben a kószák maguk adtak elő/tanultak meg vagy életképességre késztető feladatok.

• Próbáztatónak érdemes számukra ismeretleneket hívni, ez komolyabbá teszi a próbát számukra, jobban megszeppennek. • Megpróbálkozhattok az évközi próbázás módszerével is, amikor az év során őrsi és egyéni feladatokat kell teljesíteni (ebbe belevehető a csapatprogramokon való részvétel is, ami motiválhatja erre a kószákat), és ez is a próba részeként szerepel. Próbázhatnak akár az őrsön belül is, egymás előtt. Ugyanakkor ezekben az esetben is szükséges egy olyan próba alkalom, ami tényleges kihívást és próbázás élményt jelent. • Egy próbapont lehet, ha a kószákat is bevonja a csapat a fiatalabbak próbáztatásába állomásként. Ez jelzi a kószák felé a bizalmat, amit meg is érdemelnek, hiszen teljes mértékben alkalmasak a feladatra. Ezzel szintén motiváló élményt szerezhetünk kószáinknak. • Lehetséges eszköz, hogy a próba során teljesítendő feladatokat egyszerre kapják meg, és maguk osztják be az időt-sorrendet-teendőket. kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

81

12

próbarendszer

a kósza próba a A próbáról A kósza próba nem egy megszokott cserkészpróba, hanem inkább beavatási szertartás, rítus, ami bevezeti cserkészeinket a kószák közösségébe, hosszú évekre szóló élményt és kötődést biztosítva nekik. A beavatási rítusokra jellemző (lásd az erre vonatkozó szakirodalmat), hogy egyfajta megtisztulással jár, halált és új jászületést jelképez. A mi esetünkben a kószák életük értékelésével és átgondolásával egy új kezdet elé érkeznek, a cserkész létük kicsit meghal és a kószák közösségében egy új élet kezdődik számukra. a kósza próba célja: 1 a kószák önismeretének növelése, önnevelésre buzdítás, 2 gondolatébresztés, tudatos életmódra nevelés, 3 életének és önmagának értékelése, 4 közösségeinek átgondolása. Lehetséges próbázási mód, hogy a próba során a kósza hosszú időt tölt egyedül, ami alatt gondolkodik az élete céljain, hogy kik a barátai, kikre számíthat és kik számíthatnak rá, mik a jó és rossz tulajdonságai, amiket erősítenie, fejlesztenie kell. Ezek mellé a csapattól és a kószáktól függően más kérdéseket és témákat is ki lehet találni. Ebben a korosztályban az egyik legfontosabb cél, hogy a kószáink egy megtartó, azonos és tartós értékeket képviselő közös82


ségbe tartozzanak. Ezekben az években találkoznak életük legtöbb olyan elágazásával, ami még nagy újdonság számukra, és amikor sok mindent megpróbálnak, gyakran sikertelenül, csupán tapasztalattal gazdagodva. Így szükségük van fogódzkodókra, és legalább egy olyan biztos elágazásra, ahová visszatérhetnek, és ahonnan újra elindulhatnak. A kósza próba ezt a célt szolgálja. A próbázás végeztével a kószák belépnek a kószák körébe, a kószák közösségébe, akik támogatják őket, akikre minden kószálásuk, útkeresésük során számíthatnak, akikhez mindig vis�szatérhetnek, ha szükségük van rá. b A kósza próba alapelvei Nem szeretnénk egy tényleges próbát leírni annak minden részletével, hiszen ez minden csapatnak saját titka, amit a csapat igényeihez igazítva kell a vezetőknek kitalálni. • A próba legyen hagyomány, titok leng je körül, legyen vonzó a fiataloknak! • Legyen egy jól különhatárolt alkalom, akár egy kósza portyán, akár táborban fél-egy nap! A tábor azért jobb, mert így a kisebbek számára is motiváló a próba körül kialakuló misztikus légkör. • A próba előkészítésében és levezetésében a parancsnoké és az őrsvezetőké a főszerep, de a többi kószának is biztosítunk lehetőséget az aktív részvételre! • A hagyománynak megfelelően a kószává fogadás szertartásakor hívjuk meg a korábban kósza próbát tetteket is, akkor is, ha már felnőttek, vezetők, vándorok! • A próba végén fogadják be a kószák maguk közé az újakat!

próbarendszer

• A kósza próba végén a próbázóknak legyen jelvényük, emlékük a próbáról! Ez jó, ha minden évben ugyanaz, hiszen összeköti a kószák közösségét. • A próba ne cserkésztudásról szóljon, legyen ez inkább egyfajta önismereti, személyiségismereti gondolkodás, amiben szó esik a kószák céljairól, terveiről, közösséghez, cserkészethez, barátaikhoz való viszonyáról.

jelvények A cserkészetben nagy jelentőséggel bírnak a jelképek, jelvények, amikhez cserkészeink ragaszkodhatnak, amik emlékeket ébresztenek bennük. A kószák jelvénye legyen olyan, ami minden kószát összeköt és az átélt kósza próbára emlékezteti őket. Ezen kívül lehet a kószák közösségének is egy külön jelképe. A jelvény mögé kerüljön ideológia, magyarázat, akár egy anekdota, tanulságos történet, ami a kószálásra, útkeresésre és a közösségbe tartozásra illik, és adott esetben erőt ad nekik, biztosítva a kószákat arról, hogy mindig számíthatnak vezetőikre és egymásra.

Néhány példa a konkrét jelvényekre: • kósza kolonc (zsinóralma) • kósza tábortűz • csatakiáltás • póló (Irodalom: Mircea Eliade: Misztikus születések)

12

további bevált próbarendszerek Csapat i. év közben A csapatból elmentek azok, akik nem lettek vezetők, így két éves második próbára felkészülést indítottak 9. osztálytól azoknak, akik megmaradtak. Ebben a két évben a próbára készülés mellett maradt idő beszélgetésekre is. A felvetett témákat 11. osztályban ismét elővették, ekkor már más szemmel látták ugyan azokat a kérdéseket, így érdekes volt végigtekinteni őket. Az önnevelési és önképzési feladataikat 2-3 havonta őrsi szinten megbeszélték. (Volt lehetőség az őrsvezetővel egyéni megbeszélésre is, de mindenki szívesen megosztotta gondolatait az egész őrssel.) A próba kialakításánál figyeltek arra, hogy kik a résztvevők – ismerték már őket sok éve, így igyekeztek az ő egyéni igényeikre válaszolni. Új célokat, fejlődési lehetőséget igyekeztek adni a cserkészeknek. próba Maga a próba felépítésében fontos szempont volt, hogy • ne legyen szokványos; • legyen benne minden, ami a próbarendszerben benne volt; • legyenek olyan dolgok benne, amit nem „tanultak”, amikre nekik kell rájönni – ezekkel az elemekkel az önállóság fontosságára mutattak rá, és éreztették velük, hogy bíznak a próbázókban. A szokványosságtól való eltérést már az indulásnál megtapasztalták a résztvevők, mert a vezetők nem voltak jelen. Az első kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

83

12

próbarendszer

napot őrsileg egyedül kellett végigcsinálniuk – így készségszinten sok mindent alkalmazniuk kellett, amit már elméletben tudtak. (Őrsileg megkeresték a szállást, vacsorát készítettek, feladatot oldottak meg, kirándultak. – Erre az estére 3 szabad plébániát kerestek (Mátraszőlős, Tar, Szurdokpüspöki), ezek közül az egyiken töltötték a második estét.) Második nap a három őrs egy helyre érkezett, ekkor raji feladatokat oldottak meg, este pedig tábortűz mellett osztották meg egymással az élményeiket. Vasárnap minden őrs készített egy ételt, így 3 fogásos lakomával zárták a hétvégét. Az egészségügyi ismereteiket akadályversenyen kérték számon, szituációs játékkal nézték meg az illemről a tudásukat, kvízzel bizonyosodtak meg bizonyos témákban a naprakészségükről és a tudásukról. A próbát értékelve rákérdeztek arra, hogy mennyire volt reális az az elvárás, amit támasztottak a próbázók felé. beavatás A próbát a táborban csinálták, hogy lássák a kisebbek, hogy vannak kószák is a csapatban. Ennek érdekében este a zászlószertartásnál hirdették ki, hogy maradjanak ott a kószák ”valamiért”. Ez vonzóan hatott a kisebbekre. Jelvényként egy váll-lapra tehető szütyőt kaptak a kószák, amiben három jelkép lapult, melynek jelentését csak a szertartás 84


résztvevői ismerik. Ezek a feljebbi szintre lépésre, a kószáló érdeklődésre és a messzebb elengedésre, és emelett a vezetők segítő jelenlétére utalnak. Csapat ii. év közben A második próba egyes részeinek átvétele után az előző évben akadályversenyen vettek részt a cserkészek. Idén a 16 és 17 éves kószák személyre szabott feladatokat kaptak, amik olyan területekhez kapcsolódnak, amikben erősek, ami iránt érdeklődnek. Ezt a felépítést a vezetők találták ki, mert látták, hogy nem próbára kell készülni ebben az évben, hanem valami könnyített, különleges feladatot kell nekik kitalálni. A rendszer alapját az EINK-ben olvasott jó képességre való alapozás jelentette. A vezetők – mivel ismerték már a fiatalokat – jól meg tudták találni, hogy mi az a plusz képesség, amit ki lehetne emelni, milyen feladatot lehet kitűzni eléjük (pl. toborzó videó készítése). Minden esetben sikerült olyan dolgot találni, ami érdekelte és megfogta a kószákat, így egy hét gondolkodás után mindenki elfogadta a neki kitűzött feladatot. Igyekeztek mindenkinek azonos nehézségű és hosszabb idő alatt teljesíthető kihívást adni. Erről a tevékenységről mindenki naplót vezet, és az év tapasztalatairól és eredményeiről áprilisban több alkalmon fognak egymásnak beszámolni. Év közben az őrsvezetők nyomon követik a cserkészeket, és időnként rákérdeznek, hogy ki hogyan áll. Emellett mindenki megvalósít egy programot – ami a csapat éves céljának az elérésével van összhangban, és építi a közös-

próbarendszer

séget (pl. nyári portya Erdélyben, éjszakai portya, lovaglás). Háromhetente tartanak kósza gyűlést – általában 60-80%-os jelenléttel, de őrsgyűlések ettől függetlenül vannak. A vezetők jó közösséget tudtak maguk között kialakítani. Kéthavonta összeülnek ötletelni, és folyamatosan értékelik a munkájukat. Figyelniük kell arra is, hogy ne lőjenek ki minden vándor programot, mert akkor nem fog tudni mit adni a későbbi cserkész élet. A programok kialakításánál figyelembe vették, hogy mi is a céljuk az egyes alkalmakkal. Újdonságra törekedtek, ami erősíti a közösséget és a lehetőleg legolcsóbb. A tábor utolsó tábortüzén értékelték az évet, és megkérdezték a kószákat, hogy mi lenne az, amin év közben még szívesen részt vennének, de eddig nem volt még. Két év alatt kimerül egy csapat programtára, és ezek a fiatalok más újdonságokat igényelnek az 5 évvel ezelőtti generációhoz képest is. Ez után a két év után van egy döntési pont, hogy vándorok vagy vezetők lesznek-e a kószák. beavatás Az avatással azt szeretnék elérni, hogy rang ja legyen a kószának. Emellett élményt és egy közös titkot adnak, valamint azt, hogy érezzék, hogy elértek egy szintet a csapat életében, ami tisztelendő, amit nem szerezhet meg akárki. Az alkalom ünnepélyes: nem mindennapi helyszínen zajlik, a csapatvezetőség körében, esti félhomályban. A kósza jelvényt a kósza titok ismertetése után kapják meg. Ez az alkalom megilletődöttséggel tölti el a résztvevőket a nem várt komolysága miatt.

12

Csapat iii. év közben A második próbát letették, és tovább akart menni az 5-6 éve együtt lévő közösség, a harmadik próbát nézegették, így indult el a próba szervezése a csapat felső vezetőségének a körében. 2 évre tervezték, de 3 évet vesz igénybe érettségi előtt. A feladatok 50%-a egyéni 50%-a őrsi, ezek 60-70%-át a központi anyagból merítve építették fel. A harmadik próba mellé is készítettek egy füzetet, amit a próbázóknak folyamatosan tölteniük kell. (Megtalálható a honlapon: 929szentmihaly.hu.) Összeállításakor a fő szempont az önállóságra nevelés volt. Nehézséget jelentett, hogy a sok vezető mellett nehéz volt jó időpontot találni, így végül rövidebb, kb. fél órás őgy-ket tartottak. Emellett viszont sok őrsi programjuk volt. A kezdeti visszajelzés negatív volt – nincsen rá idejük, de végül 2 év alatt összerázódtak. Most a raji feladatokat egy fiú tartja kézben. beavatás A beavatáson a saját útjukat kell megtalálniuk és elindulniuk rajta. Kapnak egy kósza naplót, amiben a kósza törvények szerepelnek, és amibe ők is beleírhatnak.


85

12

próbarendszer

Év közben mikortól?

i.

ii.

iii.

9. osztály

mit?

mennyi idő alatt? rendszeresség szempontok

tapasztalat

hetente vagy kéthetente őrsi, havonta raji

kik a próbázók, új cél, fejlődési lehetőség

nem sok a tudásanyag – másra is van idő

hetente őrsi, háromhetente raji

próbarendszer

II. próba tudás anyagának megvalósítása

2 év

önnevelés és önképzés

2-3 hónap

II. próba részei

1 év

egyéni feladatok

1 év

III. próba

2-3 év

10. osztály

hetente kb. fél óra

mikor?

szempontok

extrák

nehéz időpontot találni, a fejére nőnek a vezetőnek…

önállóság

mikor és hol? szempontok jelvény

értékelés

ne legyen szok őrsi 1. nap, ványos, minden Reálisak voltak egy hétvégén anyagot kikérdez- három fogásos az elvárások? ebéd zen, önállóság, bizalom

i.

este a táborban

láthatóság, hirdetés az alakulón

ii.

egy este, szürkületben, ünnepélyes helyen

ünnepélyesség

iii. 86

a vezető már tudja, miben erős a vezetettje

Beavatás

A próbán

i.

két év alatt minden programötlet kimerült, a vezető és a vezetett között már van egy kis szakadék

9. osztály kiemelkedő képesség fejlesztése

nehézség


tartalom

feljebbi szint, kóválllapra száló érdeklődés, tehető szümesszebb elengetyő jelkédés – de vezetői pekkel jelenlét elértek egy szintet: tisztelet, kósza titok kósza napló

fórum, tapasztalatcsere

próbarendszer

vándor próbarendszer Ahhoz, hogy valaki nagyobb eséllyel maradjon meg a cserkészet kötelékében, érdemes egy újabb elköteleződési pont/„igen pont” elé állítani a vándort. Erre az elköteleződési folyamatra szeretnénk a következőkben néhány lehetséges variációt mutatni. Az ismertetésekből látni fog játok, hogy teljesen más hangsúlyokkal ismertették a próbát a csapatok – központosítás tehát egyáltalán nincsen (leszámítva a szürke nyakkendőt). A csapatok magát az előkészületet, az eseményt – tehát a rituálé előtti időszakot – és magát az avatást is hagyományaikból merítik, vagy más csapatok gyakorlatát formálják át a csapat arcára.

12

A későbbiekben minden évben egy újabb próbatétel elé kell állniuk, ezzel a folyamatos élményt biztosítják nekik. Ezek után a próbák után a régiek a frissekkel fogadalmat is újítanak – megerősítik az elköteleződésüket. Kulcsszavak: közösség, élmény, kihívás Csapat ii. Ennél a csapatnál a központi téma a „helyem a világban (hely és identitás)”. Úgy gondolják, hogy a jó tálalás megfelelő motiváció lehet a cserkészeknek. Azt mutatják meg nekik, hogy számukra ez a cserkészet új formája. A próbával műveltséget igyekeznek adni, szemléletet formálnak (pl. sajtófigyelés – tanulmányírás), gondolkodásra inspirálják a vándor jelöltet.

igenpontok a vándorok életében

a vándor próba Csapat i. Ebben a csapatban a vezetőség az őrsöt választja ki a próbára, ha alkalmasnak és érettnek látják őket, ezzel is már egy pozitív kijelölést adva a cserkészeknek. Ennek előnye, hogy a közösségben egyszerre élik át a feladatokat, és egyszerre kapják meg a titkot, így a közösség ezzel is fejlődik. A gyengébbeket igyekszik az őrs felhúzni, ha pedig valaki nem végezné el a próbát, az az egész őrsöt minősítené, így ez ellen igyekszenek mindent megtenni. Aki pedig esetleg nem tud elmenni a próbára, annak fél év múlva az őrse csinál próbát, amennyiben elkötelezettnek látják a cserkészt. Ezzel a lépéssel biztosítják, hogy a későbbiekben is velük tudjon haladni társuk.

Hat dimenzió köré építik a próbát, az ember és a hozzá kapcsolódó különböző szegmensek kerültek kijelölésre (hit, civilizáció, természet, emberi kapcsolatok, talentumaim +1). Ezekhez a területekhez kapcsolódnak a feladatok és az ajánlott feladatok. Minden elemre 1-től 3-ig lehet pontot kapni. (Ezek a feladatokra előre meg vannak határozva.) A jelölteknek egy témában minimum 10 pontot plusz egyszer 5 pontot kell gyűjteni – ehhez kapcsolódnak feladatok és ajánlott feladatok, így összesen 65 pontot kell szerezniük a próba végéig. Témánként 1 kötelező feladat van, amit mindenkinek teljesíteni kell (pl. talentum témakörben: önnevelés, önképzés; természet témakörben: 2 napos portya). Ezekkel a célkitűzésekkel el tudják érni, hogy aktívak maradjanak a cserkészek. Lehetőséget adnak arra is, hogy megbeszélés után megváltoztassák a jelöltek a próbakósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

87

12

88

próbarendszer


próbarendszer

pontokat úgy, hogy a témakörben maradnak – ezzel önállóságra nevelik a jelölteket. Kulcsszavak: önállóság, inspiráció, helykeresés Csapat iii. A vándorindexet csinálja a csapat egyszerűsített formában. (Tehát megadott témákat kell teljesíteniük, és ezeknek az állását vezetik az indexükben.) Pipálniuk kell a teljesített feladatokat (pl. lelki közösségbe járás, sport, kulturális program, havi 1 egészség nap). Emellett önnevelési, önfejlesztési feladatot kell vállalniuk a 3 fő témakörben, valamint 1 megismerési feladatot és egy tevékenységet (Isten-ember, ember-ember, ember-környezete). Ezeket a vállalásokat mérhetően kell vezetniük, és legalább 70%-ot el kell benne érniük. Ezt a folyamatot az őv.-k folyamatosan figyelik. Kulcsszavak: önképzés, fejlődés, önnevelés Csapat iv. Ebben a csapatban 12. osztályban hirdetik meg a próbát, aminek a három alappillére az önnevelés, az önképzés és a lelki fejlesztés, ami mellett egy közösséget szolgáló szervezési feladatot is teljesíteniük kell. A próba egy éves: októbertől a következő szeptemberig tart. A jelölt választ magának egy olyan csapattagot, aki már próbázott, és az ő mentorálása alatt végzi a vállalt célok elérését. A kiválasztott célokat mérhető módon folyamatosan jegyzi a cserkész, és a havi egy mentorral való találkozásnál megbeszélik, hogy mit ért el, mit nem tudott megcsinálni, és ennek mi az oka. Szükség esetén módosítják a célokat is – akkor, ha már elért valami, vagy ha túlságosan magasra tették a

12

mércét. Ez az egy éves vezetés megmutatja a vándornak, hogy hogyan kell majd a későbbi életében, önállóan menedzselnie saját fejlődését. Kulcsszavak: felnőtté válás, önállóság, szolgálat

esemény Általában egy igazi rituáléval van itt dolgunk: kiválasztják a jelöltet, kitaszítják, megtisztul, visszafogadják és meg jelölik. Nézzük, hogyan is alakul ez a csapatoknál (nem kaptunk minden csapattól leírást, ezért hiányos a számozás): Csapat i. Legalább egy napos programra találkoznak a jelöltek, ahol a fogadalom előtt magányban ismerkednek a fogadalommal. Ez után egy tűznél találkoznak a többi próbázóval és a már korábban próbázott vándorokkal. Itt teszik le a vándor fogadalmat, amit majd minden évben megújítanak. (A kószáknál a kamaszviharzás és a küzdelem van a fogadalomban.) A vándoroknál a középpontban az egyén és a világ kapcsolata, az életben használható tudás és a felnőttként megélhető cserkészet áll. Csapat ii. A fogadalmat ennél a csapatnál a táborban 4-6 órás lelki elmélkedés előzi meg. Ide el kell hozniuk pár év közben teljesített feladatukat. (Pl. saját keresztet terveztek, aminek a jelentését, a benne levő nehézségeket csak a készítője érti.) Náluk is megtörténik a már régebben próbázottak fogadalommegújítása. Az alkósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

89

12

próbarendszer

kalmat lakoma zárja. Új ötletük, hogy lehetetlen helyen és időben lesz a találkozó, ahova egyedül kell eljutniuk. Csapat iii. Az „esemény” egy június eleji estén van. A találkozópontra együtt kell eljutniuk, ahonnan egyesével egy ösvényen elérnek a többi vándorhoz. Itt magasztos pillanatokat élhetnek át – beszédet mondanak nekik, majd lakomával ünneplik meg az alkalmat. Csapat iv. Az „esemény” reggeltől éj jelig tartó csöndes napból és esti tűz melletti imából és közösségbe fogadásból áll, ami után kis lakoma

és beszélgetés következik. Nap közben egyedül vannak a jelöltek, óránkénti egyéni feladatokat, elmélkedni valót kapnak borítékban, és lelki olvasmányokat választhatnak. Csapat v. A táborban egy éjszaka maga az egész próba, ezt az időt a táboron kívül töltik a jelöltek – ez gondolkodási idő arra, hogy szolgálatot vállalnak-e a csapatért. A jelölteket teljesítményük alapján a csapatvezetőség választja ki – ez motiváló minden nem „szürke nyakkendős” számára. Azokat hívják meg vándornak, akik valamilyen szolgálatot magas szinten űztek az előző évben. Ezt a meghívást csak a táborban, előző este tudják meg. Az el-

Év közben mikortól?

mit?

mennyi idő alatt?

szempontok

tapasztalat

i.

ha az őrsöt alkalmasnak és érettnek látja a vezetőség

vándor próba

1 év

közösség, élmény, kihívás

egyszerre átélt feladat és titok segíti az őrs összetartozását

ii.

vándor korosztályba lépéstől

vándor próba

1 év

önállóság, inspiráció, helykeresés

a próbával aktív cserkészéletben tartják a jelölteket; az elemek közüli választás segíti a saját érdeklődési körhöz igazítást

iii.

vándor korosztályba lépéstől

egyszerűsített vándor index

kb. 1 év

önképzés, fejlődés, önnevelés

a nagyon összetett indexet nehezen teljesítették a jelöltek

iv.

12. osztály

mentorral végzett próba

1 év

felnőtté válás, önállóság, szolgálat

a személyes feladatok vállalása és a mentor segítsége motiválja a jelölteket

v.

12. osztály

mentorral végzett próba

1 év

felnőtté válás, önállóság, szolgálat

a személyes feladatok vállalása és a mentor segítsége motiválja a jelölteket

90


próbarendszer

vonulás ideje alatt kapnak a már fogadalmat tettektől személyre szóló levelet, amiben gondolkodási szempontot is kapnak. Ez nem csak a személyes hitvallásuk az idősebbeknek, hanem egy befogadó gesztus is. Emellett megkapják a fogadalom szövegét is, hogy kicsit átolvashassák, átelmélkedhessék. Ébresztő előtt a vándorok várják a visszaérkező jelölteket, ahol imádsággal és ünnepléssel fogadják őket maguk közé. A fogadalmat nem ekkor teszik le, hanem aznap délután a többi fogadalmat tevővel együtt, de saját szöveggel. Kulcsszavak: szolgálat, önazonosság, közösség

kérdések • Nálunk mi az, ami miatt működik/nem működik a vándor próba? • Mi az az elem, ami segítheti az elköteleződést?

Beavatás mikor és hol?

szempontok

tartalom

este, tűz mellett

minden évben a fogadalom megújítása

egyén és a világ kapcsolata, az életben használható tudás és a felnőttként megélhető cserkészet

ii.

este/hajnalban egy eldugott helyen

minden évben a fogadalom megújítása

egyén és a világ kapcsolata, az életben használható tudás és a felnőttként megélhető cserkészet

iii.

sötétben, erdőben, tűz mellett

találkozás a már fogadalmat tettekkel egy ösvény végén

iv.

minden évben azonos helyen, éj jel, tűz mellett

találkozás a már fogadalmat tettekkel

a felnőtt cserkészlét és a szolgálat tudatosítása

v.

reggel befogadás és délután fogadalomtétel

egész csapat újdonsültjei együtt legyenek

felnőtt lét cserkészként és a szolgálat tudatosítása

i.

„Az esemény” mikor?

szempontok

extrák

i.

év közben egy napos programon

magányban ismerkedjenek a fogadalommal

ez után minden évben újra valamilyen próba van

ii.

táborban 4–6 óra

elmélkedés

év közbeni feladatok itt is meg jelennek

iii.

június eleji este

együtt eljutás a találkozási pontra

közösségben való eljutás

iv.

szeptemberben

magány, szempontok szerinti elmélkedés

kora reggeltől éj jelig tart

v.

a táborban egy éjszaka

a fogadalmon elmélkedés

mindenki kap személyre szóló levelet

12


91

vallásos nevelés ez: t az üzletemberh „A Mester így szól ldön, pusztul a szárazfö – Ahogy a hal el bate is, am ikor belega úgy pusztulsz el s�lgaiba. A halnak vi lyodsz a világ do a g zbe, neked pedi sza kell térnie a ví magányba. egrémült. Az üzletember m kolosaz üzletemet, és m no ad ll ke l Fe – ? torba kell vonulnom s meg az üzletedet, d rts Ta . m ne , m Ne – edbe.” térj vissza a szív Anthony de Mello

13

vallásos nevelés a kószáknál Szükség van erre? Talán igen, talán nem. Mi lenne, ha egy kicsit körbenéznénk a „házunk táján” és hazánkban? Nos, ez esetben meglepődve tapasztalhatunk egy kettősséget: csökken a kereszténység iránti érzék, ugyanakkor szemmel láthatólag nő az emberekben az igény valami természetfölötti iránt. Nocsak, mégis van az emberben valami, ami egy transzcendens lény keresésére indítja? Úgy tűnik igen, és mintha az ember nem mondhatna teljesen ellent a létezése természetfeletti dimenziójának, a szívébe írt vágynak, miszerint Valakihez tartozni szeretne… Ha körbetekintünk, vagy magunkba nézünk, akkor keresőkkel találkozhatunk, keresőkkel, akik vágynak valamire és valakire, aki ki tudná őket teljesíteni… Szóval itt vagyunk vezetőkként, és egész embereket szeretnénk formálni. A tapasztalat az, hogy a vallásos dimenzió megélése kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

93

13

vallásos nevelés

nélkül az ember személyisége szükségképpen redukálódni fog. Kapcsolathármasban élünk: az Istennel, az emberekkel, környezetünkkel és az önmagunkkal való kapcsolatunk mentén bontakozik ki a személyiségünk. Ha valamelyikkel nem vagy nem megfelelően foglalkozunk, akkor a másik kettőben is sérülni fogunk, viszont ha valamelyikben fejlődünk, akkor az a másik kettőre is hatással lesz. Tehát kószáinknak és vándorainknak is szükségük van arra, hogy az Istennel való kapcsolatukban elmélyedjenek. De hogyan? Hmm… ez egy jó kérdés… készült egy elég széleskörű felmérés a cserkészek és vezetőik között a cserkész lelki programokkal kapcsolatban. Hogy mi derült ki belőle? Nos, azt valahogyan így lehetne megfogalmazni: Igazából azt valljuk, hogy vallásos alapon nevelünk, de a lelki programjaink mégis eléggé unalmasra sikerülnek.

a megoldás keresése a Először felvázoljuk hogy mi jellemző ma a kósza és a vándor korosztályra vallási téren. b Aztán leírjuk, hogy cserkészként mik a főbb szempontjaink és céljaink ezen a területen. a+b=c Végül pedig megkeressük, hogy ilyen jellemzők és célok szem előtt tartásával milyen konkrét megoldások lehetnek.

94


a A kószák vallási jellemzői A fiatalnak és a környezetének a megismerése nagyon fontos, hiszen tudnunk kell azt, hogy akit nevelni szeretnénk kicsoda és honnan jön. Az itt leírt gyakori jellemzők mellett ránk van bízva az is, hogy felfedezzük a kószáink vallási jellemvonásait és hátterüket. Ha már a bevezetőben a kapcsolatokról volt szó, akkor haladjunk azok mentén itt is. • önmaga felé: Most van a személyisége kialakulásának a legérzékenyebb és legfogékonyabb szakaszában, így újragondolja azokat a vallási mintákat is, amiket korábban kapott, és kialakítja a saját álláspontját. Kritikus, főleg az érzelmei szerint dönt, viszont fogékony a hiteles példákra. Keresi a hite megélésének új formáit, ugyanakkor jónéhányuknál egyfajta érdektelenséget is tapasztalunk. • családja felé: Általában az jellemző, hogy újragondolja a családtól kapott mintáit. Kifejezi a saját vallási meglátásait. Ha otthon nem élték meg (főleg a szülők) hitelesen a vallásukat, akkor sokszor ellene megy a család vallási meggyőződésének. • szűk közössége (baráti kör, őrs, csapat) felé: Mivel a csoporttal való azonosulás ebben a korban a személyiség fejlődése szempontjából meghatározó, ezért ezek azok a közösségek, amelyek a leg jobban befolyásolják ilyen téren is a kószát: elfojtják, hátráltatják vagy segítik a hitbeli és vallási meggyőződésének a kialakulását. • egyházi közössége felé: Többüknek ebben a korban szakad meg a kapcsolata az ilyen jellegű közösséggel. Akik eljárnak a liturgikus ünnepekre vagy az egyéb összejövetelekre, azok

vallásos nevelés

már nem annyira a családi szokás, hanem inkább a szűkebb közösségük, vagy egyéni meggyőződésük miatt teszik. Néhányan aktív szerepet is vállalnak, ezt főleg egy vonzó egyházi csoport vagy egy személy hatására teszik. Saját egyházának a tanítását is újragondolja. Sokan keresnek olyan egyházi közösséget, ahol otthon érezhetik magukat és megélhetik a hitüket. • Isten felé: Az előbb leírtakból kitűnik, hogy ebben a korban az én-képének és a világképének az újradefiniálásáról van szó. Nos, így van ez az isten-képével is. A személyes kapcsolatai, illetve a külvilág hatása jelentősen befolyásolta ezt az isten-képet, most rajta a sor, hogy állást foglaljon, keressen-kutasson. Többen viszont – ahogyan az egyházi közösségük kérdésében is – nem nagyon foglalkoznak ezzel a kérdéssel. b Szempontjaink és céljaink Itt néhány alapvető szempontot mutatunk be, amit a cserkészetben fontosnak tartunk a vallásos neveléssel kapcsolatban. • nyitottság és elvárás: Mindenki felé nyitottak vagyunk, legyen hitetlen vagy hívő, viszont vallási alapon nevelünk. • ökumenizmus: Mindenkinek igyekszünk megadni azokat a feltételeket, amelyek alapján megélheti a felekezete szerinti hitét, és ebben segítjük is őket; törekszünk az ökumenizmusra tiszteltben tartva az egyes felekezetek e kérdésre vonatkozó tanítását. • összhang: Együttműködünk a helyi és az illetékes vallási közösségekkel. • helyzet, forma, tartalom: Az adott személyeket, a helyzetüket

13

és az átadandó hittartalmat megismerjük, majd azt olyan formában adjuk át, hogy a célszemélyekhez is eljusson, ugyanakkor a hit tartalma is megmaradjon. egyéni szinten Amiket egyéni szinten várunk el minden cserkésztől: • értelmi szint, azaz a vallásának, a hite tartalmának megismerése: Tudatosítsa vallási motivációit, és tudja kifejteni, hogy miért is él vallásos életet. Emellett szorgalmazzuk azt is, hogy mind jobban megismerje az egyházi közössége által képviselt tanítást, hiszen csak így képes arra, hogy egyre mélyebben megélje a hitét. • érzelmi szint, azaz Isten, egyház és emberkép: Ez legyen itt helyette: Fontos, hogy a cserkészek ne csak értelmi, hanem érzelmi szálakkal is kapcsolódjanak a hitükhöz. • a hit megélése egyéni szinten: A tetteinknek magunkat és másokat átformáló ereje van. Ez azért fontos, mert tetteink vis�szahatnak hitünkre és elmélyítik azt. • a hit megélése közösségi szinten: Közösségben bontakozik ki és fejlődik az ember élete, így van ez a vallási dimenziójával is. A vallási közösségben való aktív részvétel, valamint hitének a társaival való közös megélése és gyakorlása kiemelkedően fontos. Ugyanez áll egyéni kapcsolataira is.


95

13

vallásos nevelés

őrsi szinten: Amelyek a cserkészet alapegységénél, az őrsnél tartunk lényegesnek: • az együttlétek vallási háttere: A viselkedési normát ahhoz szabjuk, ami az egyes felekezetek közös hitbeli tanításából következi. • idő az imára és a hit megélésére: Az őrsi alkalmakon mindig legyen ima, és gyakran legyen olyan közös és tudatos cselekedet is, amely által konkrét formában megélik a hitüket. • idő vallásos témák földolgozására: Az őrsi együttlétkor legyen néha alkalom arra, ahol a vallásos, hitbeli kérdéssel foglalkozhatnak. • aktív részvétel: Az előbbi két pontban felsorolt tevékenységekbe vonjunk be mindenkit, és adjuk meg nekik a lehetőséget, hogy ők is részt vállalhassanak ezekben. • az őrsvezető példája: „A vezetés elsősorban példa.” • az őrsi alkalmon kívül: Megfelelően ösztönözzük őket arra, hogy az egyéni szinten leírt elveket integrálják az életükbe. a+b=c Megoldás? Most egy kicsit lehet, hogy lelombozlak: itt nem fogsz pontos megoldásokat találni, mert ahhoz egy külön könyv kéne. Ezért itt inkább annak a gondolkozási módnak az átadására vállalkozom, amivel utána magad is képes leszel arra, hogy kiválaszd a megfelelő vallási-nevelési eszközt. Természetesen találsz itt majd pár konkrét ötletet és módszert is.

96


És még valami: mi, vezetők sem tudjuk megspórolni az energiát a hitünk megélését illetően, ettől nem kell félni, lehet próbálkozni, lehet kérdezni, többek között ez tesz majd minket hitelessé.

a módszer és az eszköz kiválasztása Szóval a következő a helyzet: vannak kószáink, meg sok-sok vándoraink, meg sok-sok célunk, a feladatunk pedig hogy megtaláljuk a kettő között a leghatékonyabb utat.

Vegyünk egy példát: a A szituáció: Egy 6 főből álló lány őrsöd van, akik most 15 évesek. Eszter és Zita – katolikusok – rendszeresen gyakorolják a vallásukat, de még nem gondolták végig, hogy egyáltalán miért is csinálják. Anita – evangélikus – jár istentiszteletre és olvassa a Bibliát. Petra – református – és épp most vált gyülekezetet, mert ott inkább otthon érzi magát. Rita, mivel a szülei elváltak, felhagyott minden vallásos gyakorlattal. Emese pedig otthonról sem hoz semmit, és amúgy is közömbös ebben a kérdésben. b A célod: Elhatározod, hogy meg szeretnéd ismertetni velük a közösen megélt, életre váltott hit fontosságát. a+b=c Egy lehetséges megoldás: Karácsony előtt pár nappal együtt süttök süteményt, majd néhány rászoruló család között szétosztjátok, végül egy-egy csésze meleg tea mellett közösen, irányítottan reflektáltok arra, amit tettetek.

vallásos nevelés

13

több minden is kiderül a példából: • Jól meg kell ismerned a helyzetet (a célhoz mérten) • A cél olyan legyen, amely megfelel a cserkészet szempontjainak (fent) • A megoldás pedig olyan legyen, amely megfelel mindkettőnek (helyzet és cél)

A kósza korosztályba lépéstől kezdve az évek előre haladtával egyre fontosabbá válik a tudatos reflexió az imára: mi az ima? miért, mit, hogyan imádkozok? stb. Ugyanez áll arra is, hogy önállóan készüljenek föl egy imára vagy vezessenek egy imát. Ha Fontos megtanítani, hogy mi is az ima, de emellett ott van a hogyan? kérdése, vagyis az imamód.

Módszereink és eszközeink Mindegyikhez írok pár hasznos tanácsot, és néhány konkrét ötletet. A többi lehetséges megoldást – tekintve a helyzetek változatosságát – a fenti gondolatmenet segítségével nektek kell megkeresni.

• Őrsi alkalmakon: adott szempontok alapján beszélgettek az imáról, együtt elmélkedtek egy bibliai részről a sok szentírási elmélkedős módszer egyikével, saját szavaitokkal imádkoztok közösen, egyszerűen csak Istennel vagytok a csöndben, megosztjátok imatapasztalataitokat, közös imaszándékot tűztök ki egy megadott időre, levelet írtok külön-külön Istennek, együtt írtok egy imát, kimentek a természetbe elcsöndesedni, felekezeteknek megfelelő hagyományos imák: pl. rózsafűzér, csináltok egy imádkozós-elmélyülős őrsgyűlést, közös lelki olvasmányt olvastok, megtanuljátok a lelkiismeretvizsgálatot stb. • Portyán, táborban: Szentmise, Úrvacsora, napi mottó, imasarok, idézetes cetli húzása, közös éneklés – meditáció, esti történet olvasása, zsolozsmázás, lelki-nap, lelki-ösvény, lelki-forgó: minden állomáson egy más imamódszert tanulása, napi közös ima több lehetséges imamóddal, fakultatív imalehetőségek stb.

ima Sokszor esünk abba a hibába, hogy azt gondoljuk: az ima egy program a sok közül, amit teljesíteni kell, az imának ezzel szemben a feltöltődés helyének és idejének kellene lennie. Az ima egy dialógus Istennel, ahol az lehetek, aki vagyok, ahol elmondhatom, ami bennem van. Tehát fontosabb „megtanulnunk” és „megtanítanunk”, hogy mi az ima, mint az, hogy konkrétan milyen módszerrel végezzük azt. Ima nélkül nincs az ember részéről mély kapcsolat Istennel, nincs teljes értelemben vett élet, ezért minden alkalommal kell időt és energiát szánnunk erre. Az őrsgyűléseken túl a hosszabb együttlétek, mint portya vagy tábor, talán még jobb lehetőségeket nyújtanak. Ezeken mélyebben és teljesebben vagyunk jelen, így az ima „megtanítása” is könnyebb.

beszélgetések Tapasztaljuk, hogy sokan nincsenek képben, hogy tulajdonképpen miben is hisznek, vagy ha képben is vannak, akkor az elképzelésük torz. Kósza kortól kezdve sokat lehet ezeken a hiányosságokon segíteni. Sokszor ők maguk fogalmazkósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

97

13

vallásos nevelés

nak meg kérdéseket direkt vagy indirekt módon. Ezeket komolyan kell venni, mert sok múlhat rajta. Az egyik legnehezebb, hogy megtaláljuk azt a helyet, időt és légkört, amelyek leg jobban kedveznek egy téma feldolgozásának. Mindenesetre egy jó előkészítés sokat tud ebben segíteni. Fontos eljuttatni őket arra a szintre, hogy belássák, segítség a számára foglalkozni ilyen jellegű témákkal. A mi ez?, miért csináljuk? lényeges kérdések, ahogyan az is, hogy olyan valamiről legyen szó, ami kapcsolódik az életükhöz. • Őrsi alkalmakon: meghívtok egy papot, lelkészt akitől lehet kérdezgetni; felkészül vki egy adott témából és beszélgettek róla; leírjátok előre a kérdéseiteket, mindenki húz egyet és a következő alkalomra megkeresi a „választ”; meghívtok egy hitelesen élő embert tanúságtevésre stb. • Portyán, táborban: egy szituáció eljátszása és utána beszélgetés arról,;meghívott lelki-kísérők, akikhez lehet kérdésekkel fordulni; páran felkészülnek adott témákból és mindenki oda megy hallgatni, beszélgetni amelyik jobban érdekli; az eltelt nap átbeszélése lelki szempontból stb. közös cselekvések Gyakran nem könnyű egyedül rávenni magunkat, hogy valamilyen konkrét formában megéljük a hitünket, együtt viszont nem olyan problémás az ima, a szolgálat stb. Sok múlik itt is a jó motiváción és azon is, hogy belássuk az adott cselekvés értelmét és örömét. A hogyan kérdése talán itt a legkönnyebb, mert a lehetőségekből nincs hiány. 98


• Őrsi alkalmakon: részt vesztek közösen a felekezetnek megfelelő liturgián, egy lelkigyakorlaton, tartotok egy lelki-délutánt; rendbe teszitek a csapatotthont; segítetek a rászoruló időseknek, programot szerveztek egy fogyatékkal élők közösségének; besegítetek egy utcai megszólítós projektben stb. • Portyán, táborban: a helyi önkormányzattól kértek közmunkát; az őrsvezetőktől egy időre átveszitek a gyerekek vezetését, amíg ők pihenhetnek; kidolgozzátok a portya, tábor lelki menetét és megvalósítjátok; mindegyikőtök kiválaszt egy számára unszimpatikus személyt, aki felé kifejezi a szeretetét, majd megosztjátok egymással a tapasztalataitokat; közösen böjtöltök egy napot stb. Mi a szerepem? Láthattad, hogy a feladatod nem egyszerű. Kell hozzá ismerned a kószák/vándorok vallási jellemzőit, a cserkészet céljait, kell hozzá egy nagyfokú kreativitás is, de mindenek előtt az is szükséges, hogy te magad is egyre őszintébb és hitelesebb istenkapcsolatban élj.

kérdések • Miket teszek, mit szeretnék tenni annak érdekében, hogy még jobban megismerjem a rámbízottakat? • Mennyire vagyok tisztában a vallási nevelés jelentőségével és a cserkészet ilyen jellegű célkitűzéseivel? • Meg van bennem a szándék és az elköteleződés, hogy energiát fordítsak az Istennel való kapcsolatom és a rám bízottak isten-kapcsolatának kibontakoztatására?

vallásos nevelés

irodalomajánló • Hagenkord Bernd: [email protected] Szent István Társulat, Budapest 2008. • Petitclec J ean-Marie: Beszéljünk a gyermekeknek Istenről Don Bosco Kiadó, Budapest 1999. • Chapman Gary: Istenre hangolva Harmat Kiadó, Budapest 2011. • D e Rossi G ianni: Túl fiatal vagyok Uram! Don Bosco Kiadó, Budapest 1997. • Tonelli Ricardo: Fiatalokból felnőtt keresztények Don Bosco Kiadó, Budapest 2002.

13

vallásos nevelés a vándoroknál A vándorok vallási jellemzői Amit a kószák személyiségének és hátterének megismeréséről mondtunk, az itt is érvényes, ugyanis ha hatékonyan szeretnénk nevelni, akkor a konkrét személyből és annak a helyzetéből kell kiindulnunk. • önmaga felé: A legtöbb esetben már eldőlt, hogy komolyan akar-e hitéletet élni vagy sem, viszont sokan vannak még azok is, akik keresnek vagy akik halogatják az ilyen jellegű elköteleződésüket. A vándor hitéletében egyre jobban előtérbe kerül az értelmi dimenzió: tudni akarja, hogy mit és miért hisz. Meg


99

13

vallásos nevelés

győződése – legyen az vallásos vagy nem – kikristályosodik, és igyekszik aszerint élni. Keresi a hite megélésének formáit, de egyre nagyobb hangsúly van a „fix” formákon, alkalmakon. A közömbösség, érdektelenség náluk is megtalálható, és ez is állandósulhat. • családja felé: Ők már egyéni utakon járnak a családon belül ezen a téren is. Viszont ha a szülőkkel, testvérekkel azonos vallási meggyőződésen van, akkor az tovább mélyíti a családi kapcsolatait és a hitét is. • szűk közössége (baráti kör, őrs, csapat) felé: Ezek a csoportok még mindig fontosak a számára, de általában már csak a vele hasonló életszemléletű társaival tartja intenzíven a kapcsolatot. Ebből kifolyólag egymást erősítik vagy gyengítik a hit területén is, viszont egy nagyobb gondolkozásbeli önállóság is (a csoport felé) tapasztalható náluk.

100 kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

• egyházi közössége felé: Akik eljárnak a liturgikus ünnepekre vagy az egyéb összejövetelekre, azok már csak meggyőződésből teszik ezt; egy részük aktív szerepet is vállal ezekben. Kifejezik és megvallják, hogy ők ahhoz az adott közösséghez tartoznak. Egyházuk tanítását sokan elfogadják, „utána is járnak” annak, ami még kérdés számukra, viszont jópáran vannak azok is, akik valamivel nem értenek egyet. Sőt, tulajdonképpen a fiatalok jelentős része kialakítja a maga eklektikus, „összeválogatott” dogmatikáját, azaz biztos lesz legalább egy, de akár több dolog is, amiben felvállalja, hogy más a véleménye, mint a „hivatalos egyháznak”. Ezekről a kérdésekről mindenképp érdemes beszélgetni. • Isten felé: Nagyrészük az újragondolt isten-képe szerint éli a vallásos életét, hitbeli meggyőződését. Néhányan nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel és nem is dolgoznak az isten-képükön. Az elsőként említettek konkrét formákban megélik és ki is állnak hitük mellett, illetve igyekeznek mindjobban elmélyíteni az Istennel való kapcsolatukat.

tisztaságra nevelés tisztaságra nevelés Miért fontos erről beszélni? Szükséges, hogy mielőtt beszélsz nekik a tisztaságról, te magad döntsd el magadban a kérdést! Ha nem vagy a tisztaság pártján (és ennek a fejezetnek az elolvasása után sem döntesz a tisztaság mellett), akkor ne te tarts erről a témáról őrsgyűlést! Hívj meg valakit, mondja el élőben! Ez a téma van annyira fontos, hogy nem szabad elbagatellizálnod azzal, hogy „én így gondolom, és kész”. Miért fontos a tisztaság témája? Meglátásom szerint alapvetően hiányzik az ifjúság neveléséből a párkapcsolatról való beszéd és a tisztaság mint követendő út felmutatása. Ha valamiről hall a fiatal, az főként a konkrét szexuális egyesüléssel és a fogamzásgátlással kapcsolatos praktikus tudnivalók. Emellett egyre hangosabban mondogatják a szakemberek, hogy emelkedik a meddő párok, az abortusz és a válások száma. Ma mintegy 40%-a a fiatal pároknak megél komoly meddőségi szakaszokat, és orszá-

14 90%

1 400 000

80%

1 200 000

70%

1 000 000

60%

800 000

50%

600 000 400 000 200 000

40% Fogamzázgátlás százalékos aránya a népességben 1960–1995 Válások száma az Egyesült Államokban: 1950–1995

0

30% 20% 10% 0

1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995

gosan tízből hat és fél (64%! – 2011-es adat. Forrás: www.ksh.hu) házasság végződik válással. Az okokat – természetesen nem kizárólag, de többek között – a túl korán megkezdett szexuális aktivitásban látják. kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

101

14

tisztaságra nevelés

Valahol, valami nagyon elromlott. Égető szükség van tehát, hogy a vezetettjeinkkel sokat beszélgessünk a párkapcsolat témáiról! Mit jelent a hűség, mit a bizalom, az igazi intimitás, hogyan épül egy kapcsolat és: miért fontos a tisztaság? Talán nem véletlen, hogy azok a párok, akik tudatosan készülnek a házasságra (beleértve az önismeretet és a kommunikáció megtanulását), és tisztaságban élnek, mindössze 4-5% esélyük van arra a statisztika szerint, hogy a kezdeti boldogság válással végződik. (Adatok: a házasság előtt szexuális kapcsolatba kezdő párok 52%a 15 éven belül elválik, a házasság előtt összeköltözőknél ez a szám 80%.) A tisztaság talán újra időszerű kérdés. Ebben a témában tűzzük ki célul, hogy nagyobb tudatosságra neveljük a fiatalokat. Gondolja át ezt a kérdést, hozzon saját döntést, és ahhoz legyen hűséges, ne sodródjon.

A fiatalok helyzete Korán – gimnazista korban – kb. 80% elkezdi az aktív szexuális életet. Ekkor – bár testileg érett – érzelmileg nem érett a párkapcsolat ilyen mélységének megélésére. Társadalmi háttér: szabadon kezeli a szexualitást minden szempontból (meg jelenítés, beszédmód, aberrációk, elfogadottság etc.) Viszont az ezzel ellentétes felfogásnak nem enged teret.

a tisztaság érvei Ezek nyilván csak rövid pontok és gondolatok, amik segítenek neked elindulni a gondolkodásban. Ha bizonytalan vagy, keress meg valakit, aki segít neked! Alapvetően három kategóriába soroltam őket: biológiai, pszichológiai, bibliai.

Az a tapasztalat, hogy ha átbeszéljük a fiatalokkal, akkor belátják, hogy a tisztaság nemhogy ódivatú lenne, de az egyetlen biztos út, ha boldog életet akarnak. Még csak Istenhit sem kell hozzá, hogy ezt belássák.

1 A tisztaság biológiai érvei a szerelem hormonjai A következő hormonok vannak jelen a párkapcsolatban: Phenil-etil-amin (PEA) – a szerelemhormon. Ez tulajdonképpen kábítószer. Az agy jutalmazási központjába jut, és megemeli a dopamin szintet.

Tehát mi a tisztaság? Miért tartjuk jó útnak? • Életmód, megtanulni helyesen és őszintén kifejezni szeretetünket a testünkkel. • Biztos út a hosszú és boldog házassághoz. • Védelem a betegségek és a nem kívánt terhesség ellen.

Dopamin: ettől vagy boldog, lubickolsz, nem vagy éhes, nem vagy álmos etc. – Az agy 18 hónap után leállítja a dopamin termelést – sok pár ekkor megy szét (elmúlik a „lángolás”). – Tehát: az első szerelem (18 hónap) idején, ha valaki életre szóló/kiható döntést hoz, akkor tulajdonképpen egy drogos ember láncol magához



egy másik elkábult embert. Ekkor még nem tudod megismerni igazán a másikat, mert a hormon „megszépíti”. Endorfin: A szeretkezés során endorfin (morfiummal rokon) szabadul fel. Ez okozza az orgazmus során a kábulatig menő gyönyörűség érzést. Ez tehát tovább növeli a gyönyör szintjét, és tovább csökkenti a realitásérzéket. Így lehetsz függő. (ld. pornó)

14

A szexuális aktivitással gyengül a konfliktusmegoldó képesség, a szexualitás egy idő után általános problémamegoldó-unaloműző foglalatossággá válik. Minden esetben, amikor szexuális aktus történik, megvan az esély, hogy egy gyermek megfogan. (Többször történik, mint gondolnánk!) Ilyenkor a gyermek nyugodt, biztos családi háttérhez (néha az élethez) való joga sérül.

Oxitocin: az úgynevezett kötődési hormon. Ez szabadul fel a szüléskor (kötődés az anya és a gyermek között), és az első nemi érintkezéskor (robbanás-szerűen). Az életedben megtapasztalt első nemi érintkezéskor történik „robbanás”, nem minden alkalommal. Erős kötő hatása van. Autistáknak adják, hogy képesek legyenek felvenni a kapcsolatot. A házasságban ez főnyeremény! A suliban, egy házibuli alkalmával nem annyira.

3 A tisztaság biblikus érvei A Szentírásból egyértelmű, hogy Isten elképzelése a szexualitással kapcsolatban a házasságra vonatkozik. Vesd össze: Teremtés könyve 2,24: „Ezért a férfi elhagy ja apját és any ját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.” A szexualitást tehát a házasságba helyezi.

Miért van ez így? Úgy tűnik, hogy a hormonok az életre szóló házasságot támogatják. A PEA elmúltával bekövetkező szerelem fenntartását az oxitocin veszi át és tartja fönn az élet végéig. Ezt társ-szerelemnek is hívják.

A Szentírás lapjain többször találkozunk olyan történettel, amikor a házasságon kívüli nemi kapcsolatot keményen büntetik. Lásd Zsuzsanna története, akit már csak azért, mert gyanúba keveredett, kis híján megköveznek. (Dániel 13, 1-64).

2 A tisztaság pszihológiai érvei Az a tapasztalat, hogy amelyik kapcsolatban meg jelenik az aktív szexuális élet, a többi szeretetnyelv háttérbe szorul. (Az embernek ugyanis öt „nyelve” van, amin megérti, hogy szeretik. Ezek: érintés, szívesség, ajándék, minőségi idő, elismerő szavak. Ha ezekről nem tudsz, olvass utána, mert ez is jó téma egy őrsgyűlésre. (Keresd Gary Chapman könyveit!)

Jézus ezt erősíti meg: „Hallottátok a parancsot: Ne törj házasságot. Én pedig azt mondom nektek, hogy aki bűnös vággyal as�szonyra néz, szívében már házasságtörést követett el vele.” (Mt 5,27-28). Jézus tehát igen szigorú ebben a kérdésben. Tévedés tehát azt állítani, hogy a Biblia sehol nem említi a tisztaság kérdését! kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

103

14


A szerelem és a szex Isten önmagát teljesen átadó és gyümölcsöző szeretetét jeleníti meg. Ezért írja, hogy: „Isten képmására teremtette őt, férfinek és nőnek teremtette őket.” (Ter 1,27) Az egyesülés férfi és nő között tehát egyáltalán nem olyan hétköznapi dolog, ami gólyatáborok alkohollal telített éjszakáira való. Mit nyersz a tisztasággal? Fegyelemre szoktatod magadat és a társadat. Nem hanyagolható el az a kísértés, amit a világ kínál, hiszen a házasság már régen nem jelent akadályt egy kis flörtre a munkahelyen. Nem menekülsz meg a kísértéstől, pusztán azért, mert viseled a gyűrűdet. Különösen szükség van az önuralomra azokban a hetekben, amikor nem tudtok együtt lenni (a feleség várandós, beteg, külföldön van, fáradt, elfoglalt etc.) Ha a házasság előtt nem szoktál hozzá, hogy a vágyadat nem elégíted ki itt és most, akkor a házasságban nagy keresztet veszel a nyakadba. Ha tisztán élitek a párkapcsolatotokat, kénytelenek vagytok a felmerülő konfliktusokat kommunikációval megoldani. Kialakul egy készség a nehéz helyzetek megoldására. Már létezik a „békülős szex” kifejezés, de ez csalóka. A szex ugyanis feloldja a feszültséget, de nem oldja meg a problémát. Ha a szexualitást problémamegoldó technikaként kezditek használni, lassan kihűl majd a kapcsolat. Megtapasztalod, hogy a társad képes lesz hűséges maradni hozzád, és nem utolsósorban biztosítékot kapsz arról, hogy tényleg téged szeret. (Nem egy személyes történetet hallottam arról, ami104 kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

kor a lány félve közölte a második randin, hogy ő igazából tisztán képzeli el az együttjárást, mire a fiú rövid gondolkodás után mégis mellette döntött. Ennél nagyobb bizonyíték nincs az őszinte szerelemre.) Százféle módon lehet kommunikálni a másik felé, hogy szereted őt. Az a tapasztalat, hogy ha a szexualitás bekerül a párkapcsolatba, a többi szeretetnyelv elsorvad. Mit nyersz a nemi élettel a házasság előtt? Úgy tűnik, hogy egy izgalmas kalandot, fellángoló szerelmet. Ezt tapasztalod. Ám emellett: • Nagyobb esélyt a későbbi válásra. Egyszerűen ezt mutatják a statisztikák. Lapozz a fejezet elejére! • Nagyobb esélyt a későbbi meddőségre. Ha a szervezetedet éveken át arra kapacitálod, hogy ne foganjon gyerek, az évek során beszedett fogamzásgátlók nem kis elváltozást okoznak. • Lehetőséget a korai gyermekáldásra. Tudjuk nagyon jól, hogy egyetlen fogamzásgátlási módszer sem 100%-os. Egyik sem. Ha pedig gyermek fogan – bár ő maga ajándék – mégis lehetetlenné teszi, hogy szabadon dönts: tényleg az illető fiúval/ lánnyal akarod-e leélni az életedet. • Esélyt a mellrákra, méhnyakrákra. (lásd a fogamzásgátlók mellékhatásait) • Nem elhanyagolható esélyt a nemi betegségekre. • Nagyobb esélyt arra, hogy rossz ember mellett döntesz. A szex ugyanis ideiglenesen megoldja a problémákat, de hos�szútávon nem.


14

ötletek, módszerek Első lépésként te magad jöj j tisztába ezzel a kérdéssel a te életedben. Ne felejtsd el, hogy a vezetés elsősorban példa. Ebben a témában sem lehet bort inni és vizet prédikálni. • Ezt a témát mindenképpen jó beszélgetéssel, akár vitával feldolgozni. • Mindenképpen jól készülj fel! Ehhez találsz segítséget a bibliográfiában. • Használhatsz táblát, amire felírod az érveiket, vagy akár lehet két csoport, az egyiknek így, a másiknak úgy kell érvelnie. Hamar komoly beszélgetés alakulhat ki, ezért nem tartanám jónak, ha nagyon elvesznénk a pedagógiai módszerekbe. • Ezután átbeszélhetitek egyenként az érveket: igaz-e, egyezik-e a tapasztalataitokkal stb. • Ilyen témában mindenképpen jó hívni vendéget. A jó tanúságtétel nagyon ütős ebben a témában! Pl. helyi káplán, katolikus szexuálpszichológus, többgyermekes családanya stb. • Amikor ilyen témáról tartasz őrsgyűléseket, előtte és utána mindenképpen imádkozz és böjtölj a vezetetteidért, hogy megnyíljon a szívük az igazság befogadására. Ennél a témánál az imaháttér kiemelten fontos. (Megkérhetsz másokat is arra, hogy támogassanak ebben.) A beszélgetések szempontjai • Vezetőként a te feladatod olyan légkört teremteni, amiben szívesen megnyílik a cserkész. (Módszerként hatásos, ha tud úgy is kérdezni, hogy nem fedi fel magát. Név nélkül, papírcetlin például.)

• Lényegi szempont, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, bármi legyen is az. • A beszélgetés végén érdemes közösen megegyezni egy-egy normatív megállapításban/szabályban. Többet ér egy gyenge, de konszenzusos megállapítás, mint egy erős, amit te nyomsz le a torkukon. • Ha eljutottatok valamifajta megállapodásra, érdemes elköteleződnötök. Ebben a korosztályban fogékonyak a felnőtt komolyságot adó szertartásokra. Egy szentmise keretében, vagy egy közös ima/fogadalom keretében, akik vállalni akarják a tisztaságot, mondják ki ezt a vállalást. Kaphatnak valamit, amit ezután maguknál tarthatnak, és ránézve eszükbe juthat a fogadalom. (egyszerű nyakbavaló, karkötő, kereszt, mécses stb.). Fontos! Ne maradjon el az „utógondozás”. Figyelj rájuk, ne hagyd magukra őket. Újabb és újabb problémákkal fognak találkozni, jó, ha újra meg tudjátok beszélni ezeket. Legyen olyan közössége, ahol hasonlóan gondolkodnak a fiatalok. A párválasztásban is segítség neki, ha olyan környezetben mozog, ahol hasonló értékeket vallanak. Később is vegyetek elő újabb témákat, amik ehhez kapcsolódnak. Hiszen nem elég kimondani, hogy tisztán élek, azt is tudnom kell, hogy hogyan valósítom ezt meg. Úgy is mondhatnám, hogy nem a tisztaság a cél, hanem a tisztaság az eszköz a boldog, elkötelezett párkapcsolathoz. kósza-vándor füzet 105 MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

14


bibliográfia Hol nézz utána? net • biztosut.blogspot.hu • www.szeressetekegymast.org/pg/hu/ tiszta_szivek_mozgalma.html • w3.oli.katolikus.hu/tisztasagra-neveles/ irasok-tanulmanyok-jegyzetek • www.purefashion.hu könyvek • Tomka Ferenc: Biztos út Szent István Társulat, 2011 Tanári segédkönyv, jól lehet belőle foglalkozásra készülni. • Mary Beth Bonacci: Igazi szerelem Szent István Társulat A szexualitásról őszintén, kérdés-felelet formájában. • Christopher West: Jó hírek a házasságról és a szexualitásról Szent István Társulat, 2011 Komoly párkapcsolatban élőknek, párkapcsolatról komolyan gondolkodóknak, házasságra készülőknek. • Christopher West: A test teológiája kezdőknek Ha valaki érteni akarja a tisztaság teológiai hátterét.


• Walter Trobisch : Kettesben Evangéliumi kiadó Élménybeszámoló egy házaspárról, akik a tiszta szerelmet tanítják. • Bill Perkins – Randy Southern : A pucér valóság Harmat kiadó, 2009 A szexuális tisztaságról fiúknak. • Linda Dillow – Lorraine Pintus: Érdemes várni Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány 2005 Bibliai alapon a tisztaságról. • Walter Trobisch : Beteljesületlen vágyakkal együtt élni Egy protestáns lelkész levelezése fiatalokkal a tisztaságról.

értékrendkeresés értékrend keresése és tisztázása Maga a cserkészet értékrendet kíván adni a mozgalomba lépőknek. Ettől válik életformává a közösséget, illetve különféle programokat nyújtó „szolgáltatóközpontból”. A kérdés az, hogy ezt hogyan, milyen eszközökkel tudjuk elérni. Egy csapat életében fontos momentum maga a tábor, ahol a csapat hagyományai, értékei leginkább átadásra kerülnek az abban résztvevőknek. Minden vezetőségnek szintén megvan a saját, a köz által legitimált értékrendje. Ez határozza meg, hogy ki az, akit alkalmasnak tartanak vezetőnek, és ki az, akire azt mondják, hogy ezt a csapat már nem tudja tolerálni, ez a gondolkodás már a cserkészeszme, a vezetettek kárára lenne. Egy csapatban például azért nem lett egy srácból vezető, mert bár aktív, és vezető is szeretett volna lenni, de megosztó személyisége és szélsőséges politikai nézetei miatt nem tartották alkalmasnak rá. A mi kérdésünk az, hogy a kósza és vándor korosztályban milyen lehetőségeink vannak a fiatalok értékrendjének a jó irányba terelésére. Nézzük hát meg!

15

kósza értékrendkeresés és tisztázás A kószák a kb. 14-17 éves korosztályba tartoznak, serdülésük legmélyebb és legziláltabb időszakában járnak, amikor sokaknál minden megkérdőjeleződik, mindennek ellen kell állni, lázadni kell a hagyományok, értékek ellen, mindennek szabad lenni, csak konzervatívnak nem. Maga a cserkészet, mint érték is megkérdőjeleződik. De előfordulhat “korai zárás” is mikor csak átveszik szüleik véleményét, értékeit, nincs lázadás a suli alatt, csak később, de ez akár az egyetem alatt is kirobbanhat belőlük (lásd a Korosztályi sajátosságok c. részt!). A kószák nem cél nélkül kószálnak, nem cél nélkül lázadnak, hanem keresnek valamit. Ha nincs egy karakteres vezető, aki segítsen, elveszhetnek ebben a keresgélésben. Érzik, hogy bennük nincs rendben valami, hogy nem tiszta a jövőjük, nem egyértelműek a céljaik, és nem tudják, mihez is kéne ragaszkodni. Ha a szülőket követik, az gyerekes dolog, ha eltávolodnak tőlük, az konfliktust szül. Nem tudják, mi a helyes út, de maguk szeretnének rájönkósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

107

15

értékrend

ni. Ekkor nagyon könnyen befolyásolhatóak; a barátok, a társaság bármilyen (rossz) irányba el tudja vinni őket. A kószák őrsvezetőjének tehát nagyon fontos feladata, hogy mellettük álljon ebben az útkeresésben, támogassa őket, igyekezzen példájával keretet adni nekik és rávezetni őket a saját értékrendjük, elveik kialakítására. A következőkben több megkérdőjelezett értéket mutatunk be. Ezeket érdemes átbeszélni. Esettanulmányokat bevetve, eljátszva, megbeszélve váratlan reakciót válthatunk ki kószáinkból, ami segít abban, hogy kevésbé legyen száraz az egyébként érdekes és a kószákat foglalkoztató kérdésfelvetés. 1 Szülők, család A korosztályi sajátosságok fejezetben már olvashattatok az identitásválságról, korai zárásról. A szülőkkel szemben ez erős lázadásként, folytonos ellenük mondásként jelenhet meg. Kizárják őket az életükből, nem fogadják el a véleményüket és az első (akár jó) szóra bezárnak, ingerülten ellentmondanak. Ez érthető, hiszen ők szeretnék magukat megtalálni, nem akarják, hogy más vezesse el őket önmagukhoz (de legalábbis ne a szülő). Ha erre vezetőként rá tudsz világítani, meg tudod beszélni az őrstag jaiddal, az oldhatja a családon belüli feszültségeket és a kószával is megérteti a saját reakcióját. Hiszen sokan vannak, akiket zavar a szülőkkel megromló viszony és nem értik ennek az okát. A párkapcsolatok esetén több, javarészt szélsőséges élethelyzetben találhatják magukat a fiatalok. Előfordulhat, hogy sok rövid, próbálkozó, csapongó kapcsolatba kezdenek bele, keresve 108 kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

az igazit. Szerencsés helyzet, ha esetleg meg is találják, de ez meglehetősen ritka, inkább a korosztály végén van rá reális lehetőség. Veszélyes lehet, hogy még nem tudatosan építik a kapcsolatot, nincs konkrét cél, mert még keresgélnek. Ekkor sok a csalódás, hangulatingadozás, amit egy beszélgetés által segíthet feloldani egy idősebb és tapasztaltabb vezető. Ezzel szemben az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem sikerül társat találniuk még rövid időre sem. Ez hosszútávon depresszálja a kószát, nem érzi magát értékesnek, nem hiszi el, hogy a jövőben (abban a rengeteg időben, ami még hátra van számára) a lehetőségek széles tárháza áll még előtte. 2 Cserkészet Ha nem elég motiváció a cserkészet, a programok unalmasak, gyerekesek, nem nekik valók – akkor meg kell keresni, hogy mire vágynak. Ebben az okozhat nehézséget, hogy gyakran maguk sem tudják megfogalmazni, pontosan mi ez. Ha van egy motivált őrsvezető, aki lelkesen viszi őket egy programra (lásd Ötlettár, 16. fejezet), magával fog ja ragadni a kószák lelkesedését is. Nem egyik pillanatról a másikra, hanem kemény és hosszú munkával. A cserkészeten felüli programok előbbreugranak a fiatalok életében. Prioritást élvez a számítógépezés, a sportok, a bulizás, az egyéb társaságba járás, egyszóval a szabadidő más módon való eltöltése. A kószák a cserkészet által közvetített értékek ellen is lázadhatnak. Ez megnyilvánulhat abban, hogy túl régiesnek, elavultnak,

értékrend

konzervatívnak tartják a cserkészet, úgy érzik, hogy kinőttek belőle. Ennek oka lehet az is, hogy nem tudunk lépést tartani a társadalom/média által sugárzott, életideállal, divattal (pl. egyenruha, vallás- és viselkedésbeli kötöttségek, erkölcsök...). A világban gyakran mindent készen kapunk kézhez. A cserkészetben azonban meg kell küzdeni a dolgok javáért, amihez ha nem szoknak hozzá, akkor a könnyebb utat választva eltávolodnak a cserkészettől, hiszen kényelmesebb a küzdelemmentes élet. 3 Vallás, hit, Isten Lásd a 13. fejezetnél. 4 Politika, pártok • Fiúk közötti konfliktusforrás, lányok között annyira nem hangsúlyos. • Szülők véleményét hajtogatja és még nem tudja alátámasztani, érvelni mellette. • A hazaszeretet könnyen átfordul radikalizmusba vagy a másik szélsőség esetén érdektelenségbe. Ekkor azok az őrstagok vagy más cserkészek, barátok lehetnek az őrsvezető segítségére, akik hitelesen tudnak hazaszeretetről és annak „aurea mediocritas” megéléséről beszélni, beszélgetni. 5 Hivatás • Sok-sok kérdőjel van bennük, vagy már nagyon korán tudják, mit szeretnének és megingathatatlanok. A probléma azokkal van, akik kételkednek, váltogatják a szakmákat, s nem tudnak

15

megállapodni, nem tudnak dönteni. Ilyenkor érdemes bíztatni őket, hogy ne stresszeljék magukat, az sem feltétlen baj, ha egy évvel később döntenek csak, ha akkor olyan szakmát választanak, amivel valóban egy életen át szívesen foglalkoznak. Ha elég korán (évekkel az érettségi előtt) elkezdtek foglalkozni vele, elősegítheti azt, hogy időben megszülessen a döntés. • Ha nem döntenek az érettségiig, akkor jelentkezhetnek OKJ-s képzésre vagy akár külföldi munkavállalás (au-pair, pincér, szakács-segéd...) is lehetséges. Az őrsvezetőnek ekkor felelőssége, nehogy elkallódjon a kósza (lassan vándor már), nehogy veszélyes körülmények közé induljon. • Még nem látja, hogy hol helye és azt sem, hogy milyen felelős döntést kell hoznia. • Még nem tudják, mire vállalkoznak, arra majd az egyetem alatt jönnek rá. mi befolyásolja a döntést? • A család nyomhatja egy irányba, mert a szülőnek is van egy képe arról, mi lenne jó a fiatalnak. Ez akár kimondatlan is lehet, de így is konfliktust gerjeszt a szülők és a kósza között. • Mennyi pénzbe kerül a képzés, és ki fog ja fizetni, ha úgy adódik? • Kollégium vagy otthon maradás? • Hivatástudat, szakmaválasztás egy magasabb cél érdekében 6 Kábítószer, alkohol, dohányzás Általánosságban igaz, hogy ezek a szerek tiltottak 18 éven alul, illetve otthon és az eddigi közösségekben, így kipróbálásuk, használatuk izgalmas. Ezen felül ezek társaságot, egy új kökósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

109

15

értékrend

zösséget hoznak létre, ami roppant vonzó, hiszen az igény hatalmas egy kortárs közösségre, ahová tartozhatnak. Amit nem látnak, hogy ennek a körnek nincs célja, ami köré alakul, és az összetartó erő, egymás melletti kitartás is a használt szerektől függ, így sokkal törékenyebb, mint egy tényleges érték mentén kialakuló társaság. Általában azokat találjuk itt, akik valamilyen hiányt szeretnének pótolni, keresik az útjukat, és még kiforratlan személyiségükkel belekerülnek ebbe a zsákutcába, ami sajnos (a könnyebb út követése miatt) formálja is őket, gyakran veszélyes irányba. A kábítószer veszélyeivel általában nincsenek tisztában a fiatalok, sokszor tudatlanságból próbálják ki. Gyakran a füves cigi az első lépés, onnan nagyon könnyű továbbzuhanni. Fel lehet hívni a kószák figyelmét a felelősségükre, hogy milyen példát mutatnak a fiatalabbak számára, de ez csak akkor lesz hatásos, ha maguk is látják – vagy legalább ott van bennük a gondolat – hogy mikor cselekszenek helyesen. megoldási lehetőségek őrsi programon, csapatprogramon, táborban A probléma megoldása egyén, korosztály, őrs és függőség függő, főképp a dohányzás. Ha szervezett keretek közé szorítjuk, azzal segíthetünk eljutni a leszokásig. Alapvetően nem értünk egyet azzal, hogy gimnazista fiataloknak szükségszerűen rendszeresen alkoholt kell fogyasztania. Ha viszont azt tapasztaljuk, hogy az őrsnek jelentős része rendszeresen be110


rúg, akkor ne huny juk be a szemünket a probléma előtt! El kell kezdeni őket mértékletességre és igényességre nevelni. (Ne igyanak az utcán egy random padon, ne vegyék meg a legigénytelenebb és ennek megfelelően a legolcsóbb italokat.) Az őv legyen jó példa, ez az első lépés. Később baráti társaságként igényt fognak tartani a közös „kocsmázásra”, ez nem feltétlenül probléma, de ez már a vándor korosztálynak legyen a programja. Ugyanakkor fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy szabadon igyunk táborban, cserkészprogramon. Program keretei közé szorított igényes italkóstoló tartása nevelő célzatú, és ki is elégít bizonyos igényeket. Izgalmas kérdés, hogy az őrsvezetőnek joga, lehetősége-e a szülőnek szólni vagy nem szólni függőségi problémák esetén. Mindkét oldal bizalmát könnyű elveszíteni. Úgy vélem, személyektől függ, hogy mi a helyes megoldás. Először mindenképp a raj- és csapatparancsnokkal érdemes egyeztetni, és csapaton belül kell megpróbálni megoldani a felmerült problémát. A kószáknak szüksége van sok-sok beszélgetésre erről a témáról, ahol egyenlő félként kezeljük őket, és szabadon kifejthetik a véleményüket, feltehetik kérdéseiket.

értékrend

vándor értékrendkeresés és tisztázás Az ember élete során, de legerősebben az első három évtizedben folyamatosan fejlődik, változik, és ezt a folyamatot az élethelyzet változása még inkább fölerősíti. Az egyetemi évek kezdetén, a felsőfokú képesítés megszerzése kapcsán vagy a munka világába való kerüléssel sokan kikerülnek a helyi, a gimnáziumi, a katolikus iskolai vagy a szülői ház burkából. Elköltöznek otthonról a tanulás vagy munka miatt, ösztöndíj jal külföldre kerülnek, sok új gondolattal megismerkednek. A cserkészet ebben az időszakban talán azzal tud a legtöbbet segíteni, ha alkalmat teremt a beszélgetésre, az élmények és benyomások megosztására. Ennek a bizalmi kapcsolatnak azonban erre az időre már ki kell alakulnia! Az értékrend kialakulásának folyamatát segíthetjük azzal, ha vonzó példák vagyunk előttük, és ezt az értékrendet ki is tudjuk fejezni, meg is tudjuk indokolni, hogy miért úgy élünk, ahogy, és miért azt valljuk, amit. A beszélgetéseket elősegíthetjük könyvek közös elolvasásával: Az élet játéka, Narziss és Goldmund, Üveggyöngy játék, Végtelen Történet, Iskola a határon, Asszony a fronton; vagy filmek megnézésével: Életrevalók, A család kicsi kincse, Istenek és emberek, Számkivetett, A domb, A bálnalovas, Swing Kids, Fireproof, Lora, A hullám, Amelie csodálatos élete, Az élet szép, Snow Walker, In to the wild, Továbbállók, Terminal, Azonosság, Schindler listája, Straight story, Ha a férfi igazán szeret, Holt költők társasága, A bakancslista, A falu, 17 girls stb.

15

ges, Ami igazán lénye atatlan. az a szemnek láth xupéry: Antoine de Saint-E A kis herceg 1 Szülők, család Minden előfordulhat. Van, akinek megnyugszik, megszépül a kapcsolata a családjával; van, akinek pont ebben az időszakban mérgesedik el annyira, hogy elköltözik otthonról. Az évek előrehaladtával és a párkapcsolatok egyre komolyabbra fordulásával kerülhet elő a jó család kérdése. Mivel sokszor mi magunk kevés tapasztalattal rendelkezünk ebben a témakörben, érdemes idősebb cserkész vagy nem cserkész, de mindenképpen vallásos életet élő házaspárok segítségét kérni, hogy így tudjunk támpontokat adni a vándoroknak. 2 Hivatás A hivatás egy nehéz dolog. Sokan nem találják a helyüket ott, ahova felvételt nyertek a gimnázium után. Őket segíteni és bátorítani kell, mellettük kell állni. (Akár külföldi útra való elszánásban, akár beszélgetéssel a pályamódosításban. A döntés azonban mindig az ő felelőssége legyen, hiszen nem élhetünk senki helyett!) kósza-vándor füzet MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

111

15

értékrend

3 Vallás, hit, Isten Fontos a vándoroknak az is, hogy papokkal és szerzetesekkel találkozzanak. Ez akár a hivatástisztázásban, akár a vallásosság elmélyítésében segítségükre szolgálhat. Ezt megvalósíthatjuk, ha például jó kapcsolatot ápolunk a helyi plébánossal, nővérekkel, szerzetesekkel, és elmegyünk hozzájuk egy lelkigyakorlatra, borvidékre. Például egy túra Pannonhalmára, alvás a főapátságban, ismerkedés a bencésekkel, izgalmas lehet este egy poharazás egy pincében. A mi csapatunkban az, hogy egyik cserkésztestvérünk pap lett, sok szép hozadékkal jár az elmúlt években. Év közben, amikor itthon van, bekapcsolódik a csapat életébe. A táborban pedig szinte állandó gyóntatói és lelki vezetői szerepet lát el, amit a kósza és vándor korosztályú cserkészek vesznek leginkább „igénybe”. Fontos az ő döntésének a példája, az a vállalt értékrend, ami mellé ő egész életének az átadásával odaállt. 4 Politika, pártok A politika területe talán ebben az életkorban válik igazán kardinális kérdéssé, hiszen a politikáról már nem csak beszélni lehet, hanem a szavazatukkal ekkor már alakítói is az állam életének. Az objektív vizsgálatra, az elfogulatlanságra, a felelősségre és az állampolgári kötelességre érdemeses rámutatni, de a döntés természetesen már nem rajtunk múlik, és nem is szabad, hogy rajtunk múljon! 112


5 Időbeosztás Az idő beosztása egyre fontosabbá válik számukra. A feladataik egyre sűrűsödnek, az idejük pedig nem lesz több. Érdemes együtt tervezgetni, megbeszélni, hogy mi minden vár még rájuk a következő időkben. A mindennapokban nem tudunk mellettük lenni, de egy beszélgetés után tehetünk egyéni elhatározásokat, vagy próbára való készület egy pontja lehet a fegyelmezett időbeosztás. Nem jó a tanulás fölé ragadt ember, de a folyton bulizó „arc” sem. Találjuk meg az egyensúlyt (ami pedig egyénenként valamennyire természetesen különböző lehet a személyes igények szerint)! Aki lazábbra veszi a dolgokat, segíthet ellazulni; aki viszont tanulós fajta, az hozhat érdekességeket a saját területéről. Mindkettőnek ki lehet domborítani az értékes oldalát! 6 Kábítószer, alkohol, dohányzás A kábítószert és a cigarettázást teljes mértékben elvetjük. Emellé, mint érték mellé nem lehet odaállni. Ha ilyet tapasztalunk a vándorok között, akkor mindenképpen beszélgessünk a kérdésről. A kábítószer illegalitása miatt semmilyen körülmény között nem engedhető be a programokra. A cigarettázás már egy kényesebb kérdés. „Elszívunk egy cigit?” „Van tüzed?” „Adsz egy szálat?” – ezek a mondatok a közösségen belül nagyon könnyen hoznak létre egy másik, kisebb közösséget, kiemelnek az esetlegesen kényes társas folyamatból, a munkából, térből (ki kell menni hozzá a szabadba). A dohányosok általában akkor is csapódnak egymáshoz, ha a másiknak nem lett volna kedve menni. A cigivel, mint tárggyal való játék átlendít

értékrend

15


113

15

értékrend

a társalgás szünetein, a nikotin megnyugtat. A cigizés ezen kívül lehetőség ismerkedésre, udvarlásra. Ha belegondolunk, nincs semmi hasonló tevékenység, ami versenyre kelhetne a cigizéssel, többek közt ezért is olyan nehéz leszokni róla. A kávézás nagyon hasonló szokás, de macerásabb (különösen tábori körülmények között). A cigi ezen kívül szimbólum, ami a gyerek fejében a felnőttséggel párosul, ezért is vonzó.

Az alkoholfogyasztás mindenképpen előkerül már korábban is, de ebben az életkorban is megmarad. Ha a közös ivás kulturáltan történik, akkor vállalható; lehet együtt sörfőzdébe menni, bort kóstolni, a fontos, hogy neveljük igényességre a fiatalokat, és a mértéket tartsuk meg!

Mivel a vándorok esetében életkoruk szerint valóban felnőtt emberekről van szó, így korlátozottak a lehetőségeink. Felhívhatjuk a figyelmet a káros hatásokra, szabályokat hozhatunk, amivel keretek közé szoríthatjuk a dohányzást, vagy teljesen kitilthatjuk. Ha radikálisak vagyunk, fennáll a veszély, hogy valakit emiatt vesztünk el a cserkészetből. A dohányzással kapcsolatos „ifjúságpolitikai” álláspontról minden csapatnak saját döntést kell hoznia. Fontos azt is látni, hogy sokan kocadohányosnak tartják magukat ebben az életkorban, mondván, hogy közösségteremtő teret hoznak létre a hamutál körül. Érdemes rávilágítani arra, hogy egyrészt mással is meg lehet teremteni ezt a teret (például társasjátékkal, egy illatos teával), de ne legyenek illúzióink: egy cigi elszívása nem ugyanaz az élmény, mint egy teaszertartás. Mégis, fontos a küzdelem, az alkalmi dohányosokból könnyen függőkké válhatnak a fiatalok.

• A cserkészet mint érték hogyan kerülhet be az életükbe?/ hogyan került be az én életembe? Számomra miért érték az, hogy én cserkész vagyok? Miért érték a közösség? • El tudom-e fogadni, hogy az őrstagomnak mások a politikai nézetei, mint nekem? Meg akarom-e győzni? Meg akarom-e változtatni? Nevelni akarok vagy idomítani? • Mennyire ítélem el vándoromat egy – az én véleményem szerint – rossz lépéséért? Tudom-e így is szeretni? • Hogyan lehet jól kezelni az őrstag jaim szüleivel való kapcsolatát?

Ebben a körben kell említenünk a pipát, a vízipipát, tubákot és a szivart. A cigaretta mellett ezek is divatos élvezeti cikkek, stílust és egyéniséget jelentenek, de fel kell hívni a fiatalok figyelmét arra, hogy ezek is károsak a szervezetre és függőséget okozhatnak! 114


kérdések vezetőknek

ötlettár 16 programötletek Mivel a kószák és a vándorok élete már leginkább a közös programokról szól, az tartja össze őket, ezért összegyűjtöttünk pár javaslatot, hogy mivel tehetitek változatosabbá az összejöveteleiteket. A lista nem végleges, használd nyugodtan a fantáziádat, és ne felejtsd el megkérdezni az őrstag jaidat sem, hogy milyen évközi program, őrsgyűlés

mikor?

ötleteik vannak, mit szeretnének csinálni! Érdemes mindkét korosztálynak szánt programokat végigfutnod, hiszen lehet, hogy találsz olyan ötletet, amit a te kószáid/vándoraid is szívesen csinálnának, pedig nem hozzátok írtuk. Jó programvadászatot és tartalmas együttléteket kívánunk nektek!

további információ

részletek, egy hasznos ötlet

mire jó?

csapatközi program?

lelkiprogram, egyházközségi szolgálat 1

lelki ösvény

egész évben

2

templomi szolgálatok

egész évben

3

programszervezés a templomban

egész évben

Németh Csenge 1909

Kovácsné Budai Panka 543

bekötött szemmel odavinni őket, egyedül megy végig: idézetek van- egy téma feldolgozására, nak, gondolatok íve, ne legyenek ráhnagolsára, beszélgetés indítására hosszúak az idézetek, tárgyakat is oda lehet rakni ministráns/hittan táborokban segédkezés ( játékok, főzés, kíséret, énektanítás stb.), díszőrség, úrvacsoránál, mosogatás (ahol sok kis kehely van), cserkész istentisztelet (énekek felvezetése, vezetése, orgonálás, textus felolvasása)

szolgálat, közösségilelki élmény

kézműves foglalkozáson segítség, betlehemes, gyereknap stb.

szolgálat, közösségilelki élmény


115

16 4

5

6

ötlettár

évközi program, őrsgyűlés

mikor?



mire jó?

ünnepekhez kötődő szolgálatok

ünnephez kötődően

Nagy Balázs 442

betlehemezés, karácsony (ételosztás, ajándékgyűjtés, éneklés, karácsonyfa állítás, borítékolás stb.), körmenetek

közösségi-lelki élmény

közös lelki napon részvétel

egész évben

Kovácsné Budai Panka 543

zarándokút, roráté, ökumenikus imahét, megismerkedni a többi felekezettel (ellátogatni egymás templomába, ifjúsági közösségeibe, megérteni a különbségeket és átlátni, hogy mégis egyek vagyunk)

közösségi-lelki élmény

Rudan János 25 Szabó Gergely 1909 Németh Csenge 1909

Osszuk szét az államásokat a cserkészek között. A keresztút elejétől csendben menjünk, akkor is, ha kilómétereket teszünk meg ez alatt. Vihetünk magunnak egy keresztet, amit a két stáció között mindig más visz - vállalásos alapon. Az éj jeli keresztút járásnak külön varázsa van.

egy imamód megtanulása, közös hitélmény

Csendes napok, explicit szilenciumos időkkel. Legyen kötött program, de a tempó legyen sokkal lassabb, emberibb, mint egy táborban, hogy ne rázódjatok ki a mélységekből. Házban lakást javaslom, egy lelki központ körül, ahol a szertartások igényesek. Mi mindig kicsit messzebb laktunk, a szomszéd faluban, naponta átgyalogoltunk a szertartásokra és vissza.

három csöndben eltöltött nap, sok magányos séta, együtt imádkozás, hihetetlenül szorosra fűzi a barátságokat, koedukált program

keresztút

nagyböjt, nagypéntek

közös húsvét 3 nap - pl. Zirc, Pannonhalma, Sümeg, Tihany

húsvét, pünkösd

Ábrányi-Balogh Péter 25 Nagy Balázs 442

8

közös lelkigyakorlat

egész évben

Nagy Bálint SJ Hodász András 442 Szilágyi Szabolcs 1909

9

Déva - betlehemezés

karácsony előtt

Lakatos Gergő 442

7

116


lelki fejlődés, hitünk átlegyenenek biztosítva a jó lelkigya- vitele a hétköznapokba, korlathoz szüksége körülmények konkrét kitűzött cél (pl. elköteleződés, hivatásvá(pl. nyugodt hely, erdei kis ház) lasztás, megújulás)


ötlettár


mikor?



mire jó?

16 csapatközi program?

mozgás 10

tömegsport rendezvényen indulás (Balaton átúszás, Bp maraton stb)

egész évben

a mozgást a mindennapok részévé tenni

11

teljesítmény túra

egész évben

Nagy Balázs 442

12

bicikli túra

főleg nyáron

Rudan János 25 Németh Csenge 1909

13

őrsök közötti focizás

egész évben

14

sziklamászás

tavasztól őszig

15

külföldi túra, magashegyi túra

egész évben

16

korcsolyázás

télen

szinte mindenki

Komolyabb távok esetén dönteni kell a közösségi és a sportteljesítmény hangsúly között. Vagy együtt megyünk, de akkor nem biztos, hogy meglesz (mindenkinek) vagy pedig szétszakadozunk erőnlét szerint 1-2-3 fős kis csoportokra. Ez utóbbi nem feltétlen a rosszabbik megoldás.

kitartás, Magyarország megismerése

figyelni kell, hogy a bicikliszállítás időben meg legyen szervezve, a jó GH-s sokat számít, reggelre húst kell enni!

közösségépítés közös élmény, közös mozgás

Csobánka

extrémsport élmény

Szabó Gergely 1909

legyen egyvalaki, akinek sok gyakorlata van a magashegyi kirándulásban

közösségépítés



17

éjszakai játék

sötétedés után

Németh Csenge 1909

ha holdfényes az este, akkor nehézkes az olyan játékok játszása, amihez nagyon sötét kell

18

barlangászás

egész évben

Szabó Gergely 1909 Nagy Gergő 442

lehet célt adni a barlangi túrűnak, vagy utána megbeszélni, kinek milyen volt lent lenni


19

24 óra egyedül

egész évben

Németh Csenge 1909

egy napos felszerelést vigyenek magukkal a résztvevők

erőpróba


117

16 20

21

ötlettár


mikor?



mire jó?

éjszakai túra

éjszaka

Merza Péter 25

olyan helyre érdemes megérkezni, ahol lehet egy jót reggelizni

közösségépítés, éjszakai tájékozódás, teljesítmény

Lányokkal inkább csak májustól szeptemberig, fiúkkal bármikor kinn alhatunk a szabad ég alatt. Egy bivakolás nem két napos túra, nem kell túlkészülni. Elég a hálózsák, fejlámpa, fogkefe, esetleg egy esti mese. Este 8-9 körül kimegyünk, másnap napfelkelte körül vissza, és mindenki mehet a dolgára.

természetessé válik általa a természetben való élet

természetismeret, Magyarország megismerése

bivakolás

egész évben

Nagy Balázs 442 Horváth Gábor Regnum, Juhar réteg

22

kék túra

egész évben

Merza Péter 25

Többéves projekt, ha az egészet be szeretnétek járni. De évente 2-4 nap is elég izgalmas. Internetes fórumokról lehet naprakész információkat szerezni!

23

vadles

ősszel

Gál Tibor 433

Szeptember végén nagy élmény lehet kint aludni az erdőben és szarvasbőgést hallgatni.

természetismeret

dögölj meg túra

egész évben

Kovács András 1026

1 szelet kenyérrel, 1 l vízzel és egy 1000 Ft-ossal kell két napra elmenni, és mindent vissza kellett hozni (tökös 18+-osoknak, saját felelősségre)

erőpróba

25

drop out: zárt furgonból kidobás kenyérrel és vízzel – vissza kell jutni a táborba

bármikor, attól függ, mennyire vagytok kemények.

Gál Tibor 433

26

futó klub – cél a maraton váltó

egész évben

Balczó Saci 1909

24

118


Kötelező felszerelés: 1 üveg víz, két szelet kenyér. Az alábbi listából lehet választani kettőt: hálózsák, po- kihívás, túlélési technikák, tájékozódás, problémalifoam, gyufa, zseblámpa, térkép, megoldás túlélő kés, alvó maci. A mobiltelefont a kidobás után 12 órával lehet bekapcsolni. össze lehet kapcsolni valami szép táj, látványosság megnézésével, környezetünk megismerésével

a sportra, kitartásra, egészséges életmódra nevelés


ötlettár


mikor?

27

éjszakai városi biciklizés

tavasztól őszig

28

emberkergetés ártéren

egész évben

29

30



mire jó?


a város megismerése máshogy Kovács András 1026

20 km-en, a kergetett 1 órával előbb indul

tájékozódás, verseny

iron man

amikor van ilyen meghírdetett program

Balczó Saci 1909

felkészülés alatt naplóírás, majd a verseny után egy összegzés: miben, hogyan segítette a felkészülés és a verseny a személyiségét

egy cél eléréséhez hogyan kell egy egyéni programtervet felállítani, és abban kitartani, adott esetben módosítani

stoppolás - utána beszélgetés a megismert emberekről

egész évben

Németh Csenge 1909

izgalmas, ha meglepetésszerűen éri a cserkészeket, hogy mi is a feladatuk; 18+-osoknak ajánlott

emberismeret mélyítése

egész évben

ez egy olyan oldal, ahol összegyűjtik, hogy kinek hol lehet segíteni, általában egész hétvégések (pl. gyermekotthonban, fogyatékkal élőkkel kézműveskedés stb.)

szociális érzékenység növelése, pályaválasztás segítése

72 óra kompromisszum nélkül

ősszel

Ábrányi-Balogh Péter 25 Jakab Rita 1926

http://72ora.oki-iroda.hu/ minden ősszel várják az önkénteseket egy teljes hétvégére, ahol meglepetés helyszínen tudtok segíteni (a hétvége előtt titok, hogy hol és mit fogtok dolgozni)

szociális érzékenység növelése

ruha/tartós élelmiszer gyűjtés a rászorulóknak

pl.: karácsonyra, iskolakezdésre, természeti katasztrófák áldozatainak

Németh Csenge 1909

érdemes egyeztetni a helyi Karitasszal


önkéntesség 31

32

33

http://lepj.org/


119

16

ötlettár


mikor?



mire jó?

34

közhasznú munka

egész évben

Vida Péterné Szabó Zsuzsanna 937

saját szervezésben öregotthonokban, hajléktalanszállókon, kórházban beszélgetés, ételosztás, karácsonyi műsor, aluljáró kifestése


35

rendszeres szemétszedés

egész évben

vigyetek elegendő gumikesztyűt és zsákot, és vegyetek nyakkendőt

környezetvédelem

36

turistautak karbantartása

egyeztetve az erdésszel bármikor

Merza Péter 25

jelzésfestés, szemétszedés stb.

temészetjárás, közhasznúság

37

parlagfűirtás

parlagfűszezon előtt

Merza Péter 25

gyógytea készítése ajánlott

preventív gondolkodás, előrelátás, közhasznúság

38

természeti katasztrófakor segítségnyújtás

természeti katasztrófa idején

pl. árvíznél zsákhordás, szendvicskészítés, élelmiszergyűjtés a dolgozóknak


39

kórház látogatás (karácsonyi ajándékozás és éneklés, elhanyagolt betegek meglátogatása)

karácsony előtt vagy bármikor

Németh Csenge 1909

mi a helyi Karitasszal együtt szoktunk menni - ők hozzák a sütit, mi meg készülünk az énekekkel


egymásközt 40

hogyan építsem meg a házam?

lehetőségektől függően

Kovácsné Budai Panka 543 Kovács András 1026

hogyan kell festeni, vakolni, glettelni, szigetelni stb. – segédkezés építkezésen csapatban, családban

ismeretek elsajátítása

41

önismeret

egész évben

Nagy Balázs 442

személyiségtesztek, önmaga helyes megismerése, kibontakozása, pszichológiai játékok

egymás mélyebb megismerése én önismeret

42

pályaválasztás

egész évben

Papp Zsolt 878

saját (leendő) szakmájának bemutatása a korosztálynak és a kisebbeknek, segítve ezzel a többieknek a pályaválasztásban

pályaválasztás segítése



ötlettár


mikor?



mire jó?

43

felkészülés a munkára

egész évben

Pótor José 304

állásinterjú, motivációs levél, önéletrajz, szakmai továbbképzések, ösztöndíjak, adózás, munkavállalók jogai és kötelezettségei

tapasztalatmegosztás

44

felkészülés az önálló életre

egész évben

pénzkereseti lehetőségek, kiadások rendszeres felírása, ellenőrzése (hova is folyt el az a sok pénz...?!)

tapasztalatmegosztás

45

ruhacsere

egész évben

a megunt/kinőtt ruhák bazárja, ruhagyűjtés; főleg lányoknak

gondolkodás formálása

46

kórus, közös zenélés

egész évben

elindult a fúvószenekar Csuka Zsolt vezetésével

közösségi élmény, gyakorlatban maradni a zenélésben

47

őrsi receptkönyv, vagy CD a kedvenc énekeitekkel, vagy „bármi, ami eszetekbe jut” összeállítása

egész évben

Energia-vámpírrá válhat a projektben a kiadás rész. Legyen emberetek és időtök az anyag gyűjtése után a kivitelezésre is!

közösségtudat növelése

48

őrsi film, őris dal keresése

egész évben

ezt időnként felül lehet írni, újat lehet hozzárakni a llistához


49

filmforgatás (pl. Toborzó film)

amikor a célnak megfelel

50

mosoly terror akció

egész évben

51

állampolgári jogok és kötelezettségek a mai Magyarországban

egész évben

palack posta: üzenni másoknak

év közben

52

Csuka Zsolt 1999

Központ MCSSZ


az ő elképzeléseiket és megvalósítási ötleteikről beszéljünk velük, ezt csoport-tréning, piár-tanulás, projekt-kivitelezés a célt egy kisfilmmel miért pont így akarod elérni? csak idiótáknak

Kovács Vanda MCSSZ Fodor Klári 442

16

gátlások kezelésére

mennyire ismerjük a jogrendszert, a politikát, a gazdasági helyzetet, hol vannak azok a pontok, amikben mi is tehetünk valamit

állampolgársági ismeretek

levelet írunk elérhetőségekkel, és odaadjuk valakinek; a tartalma lehet szabad vagy irányított (bátorítás egy adott helyzetben, amivel a címzett szembe fog nézni)

elsősorban bátorítás, támogatás


121

16

ötlettár


mikor?



mire jó?

53

forró szék

egész évben

Szabó Zsófka 426

egy ember kiül, és bármit lehet tőle kérdezni (egyetlen tabu a cserkésztitok)

kényes és kevésbé kényes témák megvitatására

54

meghívott előadó (pl. etikett, facebook, pályaválasztás, zenei műveltség, drog)

egész évben

aki ismeri a megfelelő és hiteles szakembert

biztosítsuk, hogy szabadon föltehessék az őszinte kérdéseiket és elmodhassák véleményeiket, eddigi tapasztalataikat

életüket meghatározó kérdések elmélyítésére, helyre tételére

mindenféle tudásátadás, próbaanyag, őrsön belül

55

őrsön belül egymás képzése érdeklődési körből fakadóan

bármikor

Nagy Balázs 442

Korán el kell kezdeni. Először talán csak valami apróságot vezet elő a kósza 13-14 évesen, amire adott esetben együtt készült fel előre az őv-vel. Utána lehet kinek-kinek az érdeklődési körére építeni.

56

vacsora csata

egy éven keresztül

Gál Tibor 433

Minden hónapban az őrs egy tagja hívja meg az egész őrsöt egy 3 fogásos vacsorára. A vacsora végén az őrs tag jai pontozzák az ételeket és a vendéglátást.

vendéglátás, főzés gyakorlása, közösség építés

57

teaház keretmesével, programokkal

egész évben vagy egy-egy alkalommal

Németh Csenge 1909

Ha minden őrs csinál teaházat, akkor egymásra licitálva igyekeznek minél jobbat kihozni magukból - a fiúk is.

őris egység erősítése, vendéglátás, háziasság

58

nemek között

egész évben

másik nemmel kapcsolatban feltehető 2-3 kérdés - tea mellett beszélgetés

a két nemet érdeklő, de gátlással kezelt kérdések megbeszélése

59

éredekességekkel felkészülés pl. aktuális hír, esemény... (minden őgy-re más készül)

egész évben

hozhatnak abban a témában, ami a leg jobban érdekli őket, vagy meghatározott témakörben

tájékozódás a világban

60

őrsi recepteskönyv

egész évben

hétről hétre mindig valakinek sütit kell hozni az őgy-re - őrsi receptkönyvhöz el kell hozni a receptet, főleg lányoknak ajánlott

konyhatündérség

122



ötlettár


mikor?

61

kultúra-vacsora

62

portya egy témára



mire jó?

egész évben

a vacsorának van egy kulturális közege: szlengbe lehet beszélni, németül lehet beszélni…

kultúrák, szubkultúrák megismerése

egész évben

téma – pl. esküvő: eszközök vitele – kisorsolták mennyasszonyt, tanú stb., adunk jellemhez segítséget, hogy viselkedjenek stb.

szokások megismerése

feladat, hogy bizonyos dolgokat meg kellett figyelni – milyen nyelven beszélnek, keress egy dolgot, ami nagyon szép, vagy fényképeszkedjenek olyan lánnyal, aki jónő stb.

közösségi élmény, település ismeret, megfigyelés

63

feladatok várban, belvárosban

egész évben

64

„ jó kör”

egész évben

Lessné Szabó Kinga 25

mindenki mond egy mondatot, ami jó történt vele

közösségtudat növelése, pozitív dolgok meglátása

65

„rossz kör”

egész évben

Lessné Szabó Kinga 25

egy idő után mélyebb témákat hoz elő


66

beszélgetés az élet nagy kérdéseiről

egész évben

nem megítélni, hanem meghallagni kell őket

közösségtudat növelése, gondok/gondolatok megosztása

komoly téma: vezetés - a jó vezető

egész évben

Ha őszinték a fiatalok, a vezető kritikákat is fog kapni; keressünk módszereket arra, hogy ez emberséges légkörben kerüljön elő ( játékok, cetlik, egy pozitív-egy negatív stb).

tábor kiértékelés, (őrs)vezetésre készülés, átmeneti rítusok (kósza-vándor belépés/kilépés) előkészítése

67

Nagy Balázs 442


szabadidő, helyek 68

strandolás

főleg nyáron

69

disznó tour

januárban

vigyetek naptejet regősök

háromnapos program a regősök szervezésében - sok étellel és vidámsággal

közösségi élmény közösségi élmény, népi hagyomány ápolása


123

16

ötlettár


mikor?

70

láthatatlan kiállítás

egész évben

71

érdekes, nem mindennapi helyek látogatása

egész évben

72

házibuli

bármikor

73

koncert

74


mire jó?

http://www.lathatatlan.hu/


Kapusi Péter 293

tűzoltóság/szennyvíztisztító/metró építés/stb. látogatás

ismeretek bővítése

Safy 433

Emlékezetes lehet tematizálni a bulikat (20-as évek, utazás, nyomozós játék), lányok-fiúk külön készülhetnek rá

korosztályos élmény

bármikor

nagy a palette, lehet mindenfélére menni a komolyzenétől a könnyűzene rejtett bugyráig

kulturális élmény

bográcsparti, sütögetés

tavasztól őszig

lehet csapatok közötti főzőverseny

közösségi és gasztronómiaia élmény

75

pizza, kürtöskalács, grill stb. sütés

bármikor

ha fenyőből készítjük a hosszú kürtöskalácsrudat, akkor enyhén gyanta aromájú lesz a kalács - érdemes fóliával bevonni

közösségi és gasztronómiai élmény

76

Budapest by night - esti városvetélkedő

péntek vagy szombat este

a feladatok sokfélék legyenek, hogy mindenki találjon valamit, amit közel áll hozzá (pl. művészeti, történelmi, matematikai, műszaki stb.)

a csoport összekovásolása mellett a feladatok függvénye

77

bál - előtte lányoknak közös felkészülés (smink, ruha, ékszer...)

csapatbál, cserkészbál

az öltözésre mindenki hozza el, amije van, aztán indulhat a parti

öltözködés és smink kultúra - mi az, ami elfogadható

78

lasertag, paintball, airsoft

bármikor

79

társasjáték délután (risiko, catan)

bármikor

a társaság fáradtságának függvényében lehet elővenni a játékokat (összetettség, hosszúság)

80

színház, múzeum látogatás

ősztől tavaszig

Vakok színháza: Vakrepülés



Németh Csenge 1909

közösségi élmény, harci szellem kiélése közösségi élmény


ötlettár


mikor?



mire jó?

81

szüret

szüreti időszakban

Németh Csenge 1909 Szőke Boglárka 1909

Egy ismerősnek érdemes besegíteni, így ő és ti is jól jártok.

kert körüli munka tanulása, közösségi élmény

82

kalandpark

bármikor

közösségi élmény

csodák palotája

egész évben

84

Kutatók Éjszakája

tavasszal

érdemes figyelni a honlapot nem csak a programok, hanem a jelentkezés miatt is

bevezetés a tudományos életbe

85

Múzeumok Éjszakája

nyár elején

http://muzej.hu/

bevezetés a kulturális életbe

86

Sugar shop: dizájner cukrászda!

egész évben

http://sugarshop.hu/index.html

önmagunk kényeztetése

87

Made by you

egész évben

Kálvin tér mögött: te csinálod a kerámiát, az ékszert vagy az akármit: őrsi bögre, doboz…, főleg lányoknak

kreativitás kiélése

88

ottalvós party

egész évben

nagyon jókat lehet beszélgetni, érdemes kikerülni a filmnézős esteket (azt egyedül is lehet...)

közösségfejlesztés

főként ősszel, de akár egész évben

Híres borvidékeken kirándulás közben érdemes a kis pincékbe bemenni és megkóstolni egy-egy pohár bort. Otthon is csinálhatsz borkóstolót, ha beszerzel 4-5 minőségi bort, egy témára felfűzve (pl: egy tájegység). A borkóstolót feldobhatod sajtkóstolással is. Ha gondolod kioszthatod, hogy mindenki készüljön fel egy-egy borból.

kultúrálálódás, igényes alkoholfogyasztás

borkóstoló (sörkóstoló)


Vigyetek magatokkal valakit, aki a látott kísérleteket értelmezni tud- figyelemfelkeltés a természettudományokra ja. Érdemes az előadásokra is előre jelentkezni.

83

89

16

Gál Tibor 433

Gál Tibor 433


125

16

ötlettár


mikor?

90

síelés

télen

91

tánciskola

egész évben



mire jó?

Skijam - cserkész síelés

közösségi élmény, téli mozgás és kikapcsolódás

Nagy Gergő 442

bálra is lehet készülni a tánciskola keretében, különpróba

tánckultúra tanulása

külügyesek MCSSZ

A srácok lássák a foylamatot, vonjuk be őket a szervezés folyamatába. http://www.neweuropetours. eu/ - ingyenes idegenvezetés, (olcsó repjegyes vagy akár biciklis is) - Milánó, Róma, Erdély, Felvidék…

közösségi élmény, kulturális élmény

92

külföldi portya

egész évben

93

kulcsosházak látogatása

egész évben

kulcsosházak sorát fel lehet keresni - ez lehet éves program is

közösségi élmény, Mo. megismerése

94

vitorlás tábor

nyáron

kis vitárlásokkal az első napokban meg lehet tanulni az alapokat

közösségi élmény, spot

95

vidámpark

tavasztól őszig

96

parlamenti programok

bármikor

egy az államigazgatáshoz, a magyar parlamenti rendszerhez értő ember vezethetné körbe a résztvevőket

hazánk állami és parlamentális működésének a megismerése

97

bowling

egész évben

Hibázni ér.


98

para park

egész évben

utána mindenképpen feldolgozást igényel az élmény

közösség építés, csapatmunka erősítés

99

vezetéstechnikai tanfolyam

bármikor

pl. csúszós úton, durrdefekttel

technika elsajátítása

100

kreatív főzés random hozzávalókból

egész évben

Minden őrstag hozzon 300 Ft értékben egy sós alapanyagot a vacsihoz, és együtt találjuk ki, mit kezdünk vele.

főzés, spontaneitás, közös döntéshozás, mindenki ötletének figyelembevétele

101

lanparty

egész évben

érdemes előre kihírdetni, hogy milyen játékok lesznek, mindenki telepítse előre őket

töltődés

126



Gál Tibor 433

Szőke Piroska 1909


ötlettár


mikor?



mire jó?

Németh Csenge 1909

fontos, hogy érezzék, hogy ezekkel az alkalmakkal kicsit felnőttebbek lesznek - pl. részt vehetnek a program utáni vezetői felüdülésen is

a vezetői munkába és közösségbe való betekintés

A radikálisabbak úgy fogalmaznak: vándor korosztályban lassan eltűnik az egynemű őrs, és ha azt szeretnénk, hogy együtt maradjanak, koedukálni kell őket. Kósza korosztályban koedukált rajok vannak; vándor korosztályban koedukált őrsök is előfordulnak. Mások megőrzik - egyfajta nosztalgiából, gender-sovinizmusból, férfisátor, női lapozó filozófiából az eredeti őrsöket.

Van egy bizonyos kocka fiú és szerencsétlen lány típus, akinek kell a szervezett keret, hogy el tudjon kezdeni a másik nemmel barátkozni. Egyébként nemi szerepek tökéletesítése, udvariasság, odafigyelés stb.

a kósza szó betűihez szavak kitalálása, ehhez gondolatok, a végén közös éneklés pl.

a kószaság tudatosítása


cserkész dolgok 102

ők tartanak őgy-t

bármikor

103

kisebb raj programján részvétel, mint szervező

egész évben

104

közös őgy az ellentétes nemű őrssel

egész évben

105

kósza ösvény

egész évben

106

cserkésztörvény szószerinti értelmezése lelki ösvényen

egész évben

107

különpróba lehetősége őrsöknek

egész évben

108

csapaton belüli feladat vállalása

cserkészév elején

Ribiánszky Gergely 442

gondolkodás a cserkész létről

Bencze Győző 32 különpróbások I. CSK

Az őrs közösen válasszon a széles választékból, közösen szűkítsék a kört, hogy eljussanank egyhez. Így meglesz az éves cél, amit ők tűztek ki. Vagy választhatnak egyénenként is.

önfejlesztésre való nevelés

a feladatok által fontosnak, a csapat részének érzik magukat

megfogás


127

16

ötlettár


mikor?

109

csapat gálaestre projektszerűen készülni

gálaest előtti időszakban

110

akármilyen projekteket szervezni

egész évben

111

testvér őrs /más csapatból/

cserkész év elején

112

külföldi csapattal kapcsolatfelvétel

egész évben

113

csapatközi prg. szervezése/részvétel

egész évben



mire jó? közösségtudat fejlesztése, összetartozás a csapattal

témakörök kijelölése, ebben való elményülés - kicsit olyan lehet, mint a különpróba

éves terv közös kialakítása kapcsolatteremtés, a cserkészet színesítése


Ha van a testvérvárosotoknak cserkészcsapata, érdemes őket felkeresni, mert valószínűleg mindkét önkormányzat támogatni fog ja a kapcsolatfelvételt, egy-egy közös tábort/portyát.

kapcsolatteremtés, a cserkészet színesítése

érdemes a kerületi és az országos naptárat figyelni, a vezetőkkel egyeztetni, valamint a testvércsapattal/testvérőrssel összebeszélni

ismeretségi kör szélesítése, programszervezésben a jártasság elmélyítése

vicces ez meg az 114

balatoni méta

nyáron

115

méta, frizbi a Hősök terén

egész évben

116

számháború - IKEÁ-ban, Mammutban stb.

egész évben

mert jó

117

meseerdő kisföldalattival

egész évben

mert jó

118

BKV fogócska - Mr. X

egész évben

mert jó, tájékozódás

119

Mr. X GPS-sel a természetben

egész évben



régi játék, új környezet a leg jobb este

mert jó mert jó


ötlettár évközi program, őrsgyűlés

mikor?



120

Mr. X autóval, GPS-szel

bármikor

121

kövesd a jellegzetes szatyrot

egész évben

X távolság, általános szatyor


Ehhez hasonló kollektív infantilizálódások (pl. párnás fólia pukkantgatás együtt, egymás hasára körbefekvés) akkor jönnek ki jól, ha elkapjuk a pillanatot, amikor igény van rá. Egyébként objektíven véve ezek „gyenge" programok.

mert jó

mire jó?



122

m&m-s válogatás

egész évben

123

chips evő verseny, kéz nélkül

bármikor

mert jó

124

öltönyben bemenni a Mekibe és illendően megenni – megterítés

egész évben

mert jó, étkezési szabályok

125

roham vásárlás a hipermarketbe különféle célokkal

egész évben

126

ingyen ölelés

egész évben

Figyeljünk, hogy azokat a kereteket ne lépjük túl, ami miatt a biztonsági őr kipenderítene minket.

mert jó, a cél függvénye


Egy Ingyen ölelés feliratú táblával kiállni egy forgalmasabb helyre, s aki kéri, azt megölelni

nyitottság

kreativitás, merjünk megszólítani másokat, egy kis dolog is jelenthet sokat, élmény figyelemfelhívás, nevelés, asszociáció és kreativitás, érzelmi szelepelés, ös�szetartás, szórakoztatás

127

cserebere

bármikor


Minden őrstag kap egy gémkapcsot, s meghatározott idő alatt (pl. 1 óra) úgy kell cserélnie, hogy minél nagyobb értékű tárgyat kapjon a végén. Érdemes forgalmas helyeken kipróbálni (pl. Széll Kálmán tér)

128

happeningek

bármikor

Nagy Balázs 442

Lehet öncélú, beltéri happening (művészi performansz), utcai (street art, Két Farkú Kutya Párt)

129

flash mob

bármikor



129

16

ötlettár

tábori program, őrsgyűlés



mire jó?

a tábor közepe után

25: Merza Péter, Ábrányi-Baloghné Mocskonyi Erzsébet

Tábortűz helyett. Előtte párokban kiosztottuk a stációkat pár gondolattal. Erről beszélgettek a párok, majd csendben átsétáltunk a közeli kálváriához. Mécsesekkel és taizéi énekekkel jártuk végig, a stációkhoz pedig mindig az adott pár osztotta meg a gondolatait.

közös lelki élmény

a tábor közepe után

1909: Németh Csenge

Érdemes figyelni a gondolatok ívére, ne legyenek hosszúak az idézetek, tárgyakat is oda lehet rakni.

egy téma feldolgozására, ráhangolására, beszélgetés indítására

nyáron bármikor

25: Rudan János, 1909: Németh Csenge

A bicikliszállítás legyen időben megszervezve, a jó GH-s sokat számít, reggelre húst kell enni.


két csapat összahozására, közösségépítés

mikor?

lelki program, egyházközségi szolgálat

201

keresztút

lelki ösvény: bekötött szemmel

202 odavinni őket, egyedül megy végig: idézetek vannak

mozgás 203

Balaton kerülés biciklivel

204

biciklitúra: Regensburg-Hegyeshalom

nyáron bármikor

25: Rudan János, 1909: Németh Csenge

Kb. 25 fő a maximum. 20 bicikli szállítására alkalmas trélert lehet találni. (A fölött bajos a dolog.) Itthon érdemes megvenni az alapanyagokat, így sokat lehet spórolni. Reggel sokat együnk, hogy ebédig bírják kis kekszezéssel és szőlőcukrozással a tortúrát.

205

kék túra

a tábor egy részén

25: Merza Péter

Többéves projekt, ha az egészet be szeretnétek járni. De évente 2-4 nap is elég izgalmas.

természetismeret, Ma gyarország megismerése

206

vitorlás tábor

nyáron

Kis vitárlásokkal az első napokban meg lehet tanulni az alapokat.

közösségi élmény, spot

207

vadles, madárles

este vagy hajnalban

Az erdészek ismerik a vadak vonulási útjait, velük egyeztessünk. Ha sikerül megbeszélni, akár gyűrűzést is meg lehet nézni.

természetismeret


433: Gál Tibi


ötlettár tábori program, őrsgyűlés

mikor?



mire jó?

208

bivakolás

tipikusan portyán

442: Nagy Balázs

Legyen nálatok egy nagy darab nejlon (ponyva)!

összefogja a társaságot, ha portyán ott szuszogunk egy kupacban éjszaka

209

éjszakai játék

bármelyik éj jel

442: Nagy Balázs

Lehet kicsit eszement (új) játékot is játszani: a lényeg, hogy vigyázzunk a fiatalokra, jóval gyakoribbak a balesetek!

móka, emlékezetes emlék

210

barlangászás

bármikor

1909: Szabó Gergő, 442: Nagy Gergő

Lehet, célt adni a barlangi túrűnak, vagy utána megbeszélni kinek milyen volt lent lenni.


211

éjszakai túra

éjszaka

25: Merza Péter

Olyan helyre érdemes megérkezni, ahol lehet egy jót reggelizni.

közösségépítés, éjszakai tájékozódás, teljesítmény

212

sziklamászás

bármikor

213

vezető nélküli „kihívásportya” – egy éjszaka, megadott táv, teljesítendő feladat

a portya alatt, a tábor közepefelé

214

drop out: zárt furgonból kidobás kenyérrel és vízzel – vissza kell jutni a táborba

nappal és éj jel is lehet, attól függően, mennyire ügyesek

215

kisorsolni, hova kell eljutni Magyarországon belül

portya alatt


extrémsport élmény


Ha úgy indítunk, hogy azt hiszik, ez egy teljesen szimpla portya, akkor még nagyobb a döbbenet. kihívás adása, talprae(3-4-fős csoportok - együtt mosettség, problémamegozognak, előre lebeszélt szálláshelyldás; fiúk és lányok összere érkeznek - erre pénzt kapnak kovácsolása kis csoportés még pár ezer forintot. Számlát ban kellett hozni, hogy mire költötték. Stoppolást felelősségi okok miatt csak 18+-osoknak!

433: Gál Tibor

Egy üveg víz, két szelet kenyér. Ezekből pedig lehet választani kettőt: hálózsák, polifoam, gyufa, zseblámpa, térkép, túlélő kés, alvó maci. A mobiltelefont a kidobás után 12 órával lehet bekapcsolni.

kihívás, túlélési technikák, tájékozódás, problémamegoldás

433: Gál Tibor

A vándorok feladata, hogy kettesével minél rövidebb idő alatt eljussanak A-ból B-be stoppal, az ország egy távolabbi részén kijelölt településre. Opcionális: a végén az utolsó fizeti az üdítőt.

probléma megoldás, látókör szélesítés


131

16

ötlettár


mikor?



mire jó?


Nagy lökő erő, ha helyben adnak ebédet vagy a táborból hoznak meleg ételt. A munka után valami extra is feldobja a hangulatot - pl. lovaskocizás, fagyizás stb.

kerti munka taulása, tanuljon meg a cserkész dolgozni

Gál Tibi 433

Érdemes előre a polgármesterrel egyeztetni, mert általában biztosítanak minden szükséges kelléket, sőt néha vendégül is látják a lelkes önkéntes csapatot.

környezettudatosságra, jótettre nevelés

önkéntesség közhasznú munka (aluljáró kifestése)

216

217

illegális szemétlerakó felszámolása

a tábor egy napján

bármikor

egymásközt 218

palack posta: üzenni másoknak

219

forró szék

táboron 442: Fodor Klári, MCS�áthúzóSZ: Vanda dós móka

Az őrsi körletben kis kémcsöveket lógatunk fel, mindenkinek egyetegyet, fel is címkézzük, ezekbe lehet egymásnak kis üzeneteket dugdosni.

bármikor

Egy ember kiül, és bármit lehet tőle kérdezni (egyetlen tabu a cserkésztitok).

kényes és kevésbé kényes témák megvitatására

Biztosítsuk, hogy szabadon föltehessék az őszinte kérdéseiket és elmodhassák véleményeiket, eddigi tapasztalataikat. Ötletek: cukrász, szakács, madarász, méhész, etikett, facebook, pályaválasztás, zenei műveltség, drog.

életüket meghatározó kérdések elmélyítésére, helyre tételére

A vezetők kérdezzenek először, mert akkor utána a fiatalabbak is felbátorodnak.

drog prevenció

Néha véletlenül olyan emberek kerülnek össze, akik nagyon szerettek volna egymással beszélni.

ismeretség elmélyítése

220

meghívott előadó

bármikor

221

drog prevenciós beszélgetés

tábor második felében

222

1,5 órázás

bármikor

132


aki ismeri a megfelelő és hiteles szakembert

442: Ribiánszky Gergely

érzelmi drog


ötlettár

223


mikor?



mire jó?

lány és fiú nap

fél napos program

1909: Szilágyi Szabolcs, Németh Csenge

Sok-sok beszélgetés párkapcsolatról, szakításról, elvárásokról stb.

a fiúk és a lányok közötti viszony oldása, gondolkodás a fiú-lány kapcsolatról szabadon, tabuk nélkül

este


A hangulatos hely és a meleg ital sokat dob az emberek közérzetén.

hangulatnövelés, lazítás

pályaválasztás

látókör szélesítése

224 esti kávézó/teaház/hamburgerező 225

foglalkozások napja

bármikor

433: Gál Tibi

A csapat felnőttei és meghívott vendégek beszélnek a foglalkozásukról talkshow szerűen esetleg forgószínpadban.

226

élő könyvtár

bármikor, pl. teaházon

400: Pej András

Mérjük fel, kikkel beszélnének szívesen, milyen téma érdekli őket, vagy mi áll tőlük messze, amivel érdemes lenne megbarátkozniuk!

-


szabadidő, helyek 227

strandolás

bármikor

228

horgászat - belőle halászlé

bármikor

229

őrsön belül egymás képzése érdeklődési körből fakadóan

bármikor

230

koncert, színház

a tábor második felében

231

kerti mozi

Vigyetek naptejet!


Érdemes alternatív programot biztosítani közben.


442: Nagy Balázs

Korán el kell kezdeni. Először apróságot vezet elő a kósza 13-14 évesen, amire együtt készült fel előre az őv-vel. Utána lehet kinek-kinek az érdeklődési körére építeni.

mindenféle tudás-átadás, próbaanyag, őrsön belül, kisebbeknek táborban forgószínpadon…

442: Nagy Balázs

Vigyázni kell a hangszerekre, a próbák sok időt visznek el.

kultúrális impakt a nagy varacskos disznólkodásban

bármikor

Az aggregátor zaja miatt hosszabbító kell.

közösségi élmény, beszélgetési téma felvetése

este

A kósza szó betűihez szavak kitalálása, ehhez gondolatok, a végén közös éneklés pl.

a kószaság tudatosítása

cserkész dolgok 232

kósza ösvény


133

16

ötlettár


mikor?

233

filmforgatás

folyamatosan

234

cserkésztörvény szószerinti értelmezése lelki ösvényen

este

235

önálló raji tábor

nyáron bármikor

236

őv csere (fiú és lány őrs között)

bármikor

a gh elvállalása és mellette külön al237 táborban korosztályi programok

tábor alatt

238

bármikor

extrém nap


1026: Kovács András


mire jó?

Biztosítani kell a pótelemet, letöltési lehetőséget.

kreativitás fejlesztése, őrsi és csapat szellem erősítése, kritikai szem fejlesztése (mit nem illik beletenni, mennyire teljesíti be a célját a film, mennyire szól azoknak, akiknek szántuk), filmforgatást, vágást stb. megtanulása gondolkodás a cserkész létről


Arra érdemes hangsúlyt fektetni, amit nem lehet megvalósítani, amikor a kicsik ott vannak (pl. extra építmények, extra programok).

élmény

442: Nagy Balázs

Nagy feladat, együtt döntsön az őrs, ha tényleg ezt akarja!

komplex nevelési módszer, élmény, felelősség

Fára építkezés, paraszt konditerem, játszótér építése.

élmény

élmény

vicces ez+az 239

flash mob

bármikor

www.ifjusagimunkakonyvtara.hu/index. php?p=letoltes&id=109

Lehet többféle meglepetést csinálni, megmutatni, hogy milyen jó kósza/vándor cserkésznek lenni.


240

ingyen ölelés

bármikor

1026: Kovács András

Kell hozzá egy Ingyen ölelés feliratú tábla, ezzel lehet mászkálni a táborban

mert sokaknak hiányzik egy barátságos mosoly, egy ölelés

241

happeningek

bármikor

442: Nagy Balázs

Belső gag (pl.: egy tábori „rejtős tárgy”, amit mindig az rejthet el egy másik ember cuccai közé, aki magánál megtalálta), „haszontalan" tábori építmény, meglepi.

figyelemfelhívás, nevelés, asszociáció és kreativitás, érzelmi szelepelés, összetartás, szórakoztatás



zárszó Reméljük, mire idáig eljutsz a könyvben, már sok új tudással, ötlettel és javaslattal lettél gazdagabb. De nem csak Te vagy így, hanem a szerzők is: mire eljutottunk az utolsó oldalak megírásáig, mi is számtalan dolgot tanultunk magunkról, cserkészetünkről, a kósza és vándor korosztályokról. Engedd meg, hogy ezek közül két gondolatot megosszunk Veled. Első és legfontosabb élményünk az volt, hogy milyen hatalmas mennyiségű tudás van jelen a csapatokban ezzel a témával kapcsolatban. Az elmúlt 20-25 évben felhalmozódott hagyományok, jó gyakorlatok és módszerek nagyszerű alapot adnak arra, hogy ezekkel a korosztályokkal foglalkozzunk. A tudások mellé pedig lelkesedés is járul: rengeteg csapat igyekszik azon, hogy újabb és újabb utakon induljon el, választ keresve a cserkészek által adott kihívásokra. Jó alapokon álló, dinamikus témakör ez – nekünk, vezetőknek pedig felelősségünk, hogy kivegyük a részünket mozgalmunk módszereinek fejlesztéséből.

A másik meghatározó élményünk az volt, hogy milyen nehezen és ritkán történik tudásmegosztás csapatok, vagy akár csapaton belül a vezetők generációi között. Arra biztatnánk tehát minden olvasót, hogy szánjon időt és energiát az eszmecserére akár más csapatok vezetőivel, akár saját csapatának fiatal vezetőivel is. Látjuk, hogy míg a vezetők együttműködése megsokszorozza az erőt és a lelkesedést, így segítve a minőségi cserkészvezetői munkát, a magányos küzdelem kiégéshez vezet. Köszönjük minden közreműködő munkáját, akik e könyv elkészítésével mindkét területen nagy előrelépést tettek: reméljük, hogy munkájuk sok cserkésznek nyújt majd segítséget, miközben alapot teremthet a vezetők közötti párbeszédhez is. Használjátok egészséggel, fejlesszétek tovább, írjatok ilyen könyveket a többi korosztály számára is! Jó munkát! Rudan János I. (Budai) Cserkészkerület, vezetőtiszt


135

Segédanyag a. kósza-vándor. korosztályt vezetők számára MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG ELSŐ CSERKÉSZKERÜLET

Recommend Documents