Se bevétel, se gazdasági aktivitás Az egyszerűsített vállalkozói adó megszüntetésének következményei Egyelőre nem dőlt el, hogy a kormánytöbbség megszünteti-e az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) lehetőségét, jóllehet e törekvést a kormány támogatja. A kabinet érvelésében intuitíve igaz lehet, hogy a megszüntetéssel a költségvetés rövid távon többletbevételhez juthat, hosszú távon a hatások azonban nem egyértelműek. Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) alábbi elemzésében az eva esetleges kivezetésének következményit vizsgálja. Az adónem megszüntetésével a jelenlegi állapothoz képest csökkenhet a gazdasági aktivitás, illetve alacsonyabbak lehetnek az összesített költségvetési bevételek is. Emellett az eva kivezetése az adóadminisztrációs terhek kormányzati kommunikációban számos alkalommal hangoztatott csökkentésének deklarált szándékával is ütközik. Az utóbbi napokban a 2012-es költségvetési törvény, illetve az azt megalapozó adójogszabályok módosítására irányuló képviselői indítvány formájában merült fel az eva1 megszüntetésének lehetősége. Az Országgyűlésnek ugyanakkor olyan módosító javaslatot is benyújtottak, amely az eva-kulcsot a mostani 30-ról 35 százalékra emelné, illetve egy másik javaslat a bevételi plafont 25-ről 30 millió forintra módosítaná 2012-től. A kormány eddigi nyilatkozatai alapján a megszüntetés mellett tette le a voksát, a kormányszóvivő szerint az eva kivezetésével a költségvetés 50 milliárd forint többletbevételre számíthat 2012-től. Ehhez képest a kabinet egyelőre nem tette nyilvánossá az utóbbi összeget megalapozó háttéranyagait. Ezzel ellentétben olyan becslés is ismert, amely szerint a kivezetéssel 10 milliárd forintot is bukhat a büdzsé jövőre.2
2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról. F. Szabó Emese (2011): Mindenki bukik a magyar kormány adójavaslatával. Napi Gazdaság, 2011. november 4. Interneten: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mindenki_bukik_a_magyar_kormany_ adojavaslataval.500689.html 1 2
1
Az eva természetrajza Az eva legfőbb előnye az egyszerű adminisztrációja, illetve, hogy számos adónemet – a személyi jövedelemadót (egyéni vállalkozóknál), az általános forgalmi adót (nincs befizetés és visszaigénylési lehetőség), valamint a társasági adót3 (társas vállalkozásoknál) – kiváltva relatíve alacsony adóterhelést jelent.4 Az eva adóalanyi körébe jóval nehezebb bekerülni, mint kikerülni onnan. A legfontosabb korlátot az az előírás jelenti, amely szerint az adóévet megelőző évben az árbevételnek 25 millió forint alatt kell teljesülnie, illetve már az aktuális adóév előtt két évvel nyilatkozni kell a belépési szándékról. Az eva-körhöz csatlakozás tehát egy tudatos tervezés eredménye. Ha abból indulunk ki, hogy egy tulajdonos vállalkozási tevékenységéből származó nettó jövedelmét kívánja maximalizálni, érthetővé válik, hogy miért is számít az Orbán-kormány az eva megszüntetésével többletbevételre. Az evát nyilván a rendelkezésre álló jövedelem maximalizálása érdekében választották a társas vállalkozások vagy a magánszemélyek, például normál egyéni vállalkozói, illetve társasági adózás helyett. A választásban mérlegelendő szempontok azonban a profitmaximalizáláson túl is vannak: többek közt az adónem – társasági adózáshoz viszonyítva – alacsony adóadminisztrációs költsége, amely az adóhatóság forintosítható terheit is csökkenti.
Érvek és ellenérvek az eva megtartásával kapcsolatban Az eva kiszámítása és bevallása, illetve az adóelőleg fizetési szabályai egyszerűek, az átláthatóság miatt ráadásul kevésbé számíthat az adóalany hatósági ellenőrzésre. Mindezek alapján tehát az eva egy kedvező adóterhet jelent, ami hozzájárulhat a rejtett jövedelmek kifehéredéséhez. Az adómorálra gyakorolt hatások azonban már nem ilyen egyértelműek. Semjén András, Tóth István János és Fazekas Mihály tanulmányukban összefoglalják a legfontosabb érveket az eva fenntartása ellen.5 A költségeket egyrészt nem lehet levonni az adóalapból, az evázóknak így nem érdekük, hogy számlát kérjenek a vállalkozásuk érdekében felmerülő költségeikről, ahogyan az is előfordulhat, hogy a számlát olyan cégnek kérik inkább, amelyek el tudják számolni azt, ezzel csökkentve adófizetési kötelezettségét. Empirikus vizsgálatok szerint az áfabevételek Az alábbi táblázatokban a tao rövidítést használjuk. Az egyszerűsége abban áll, hogy a bruttó realizált árbevétel után kell az evakulcs szerint az adót megfizetni. 5 Semjén András - Tóth István János - Fazekas Mihály (2008): Az eva használatának tapasztalatai vállalkozói interjúk alapján. MTA KTI Műhelytanulmányok, 9. Interneten: http://econ.core.hu/file/download/ mtdp/MTDP0809_EVA.pdf. 3 4
2
csökkenése összefüggésbe hozható az evakör kiteljesedésével is: a megállapítás mögött az a feltételezés áll, hogy az eva inkább kedvezőtlenül hatott az adómorálra, növelte az áfacsalás (a jövedelemeltitkolás) lehetőségét. Ezt támasztja alá, hogy az evakulcs 2006-os drasztikus emelése után kevesen léptek ki ebből az adózói körből, sőt, a 2010-es emelés után sem indult kilépési hullám.6 Az eva emellett ösztönözheti a nem legális foglalkoztatást is, hiszen a vállalkozásoknak ebben az esetben nem áll érdekükben bérköltség elszámolása. További ellenérv, hogy az evával jogosulatlan előnyhöz juthatnak bizonyos – önkényesen kiválasztott – ágazatok, amelyek költséghányada jellemző tevékenységükből adódóan alacsony (például a szellemi tevékenység). Az eva megítélése a fehéredés, illetve az ezzel összefüggő adómorál szempontjából azonban kérdéses, hiszen egyelőre hiányoznak a vállalati adatokon végzett, részletekbe menő vizsgálatok.
Inkább csökkennek, vagy nőnek a bevételek az eva után? Az alábbi számításoknál elsőként abból a feltételezésből indulunk ki, hogy az evakörbe azok a társas és egyéni vállalkozások7 léptek be, amelyek a korábbi helyzethez képest ezzel legálisan csökkenteni tudták adófizetési kötelezettségüket – azaz jövedelmük növekedett a megelőző időszakhoz viszonyítva. E feltételezés alapján az eva megszüntetésével a vállalkozások átmenetileg biztosan rosszabb helyzetbe kerülnek: több adót kell fizetniük, ezért jövedelmük csökken. Az 1. táblázatban látható, hogy a valós költséghányad 35 százalék körüli értéke felett már előnyösebb a társasági adó fizetése.8
Nemzeti Adó- és Vámhivatal: Társasági adó, SZJA és EVA bevallások tapasztalatai. NAV-sajtótájékoztató háttéranyaga. Interneten: http://www.adko.hu/01_files/friss_hirek/uj_adohatosagi_anyagok.pdf 7 Az evás egyéni vállalkozók a teljes evás realizált árbevétel 30 százalékát hozták, létszámarányuk 40 százalékos (lásd NAV-háttéranyag). A számítás eredményére nincs érdemi hatással, hogy egy evás társas vállalkozás társasági adózás alá kerül, illetve egy evás egyéni vállalkozó normál státuszú egyéni vállalkozóvá válik az eva megszüntetésének következtében. Az egyéni vállalkozók az osztalék mellett vállalkozói kivéttel jutnak a vállalkozásban keletkező jövedelemhez, a társasági adózók pedig leginkább osztalékon keresztül (ha minimalizálni kívánják a fizetendő adót). 8 Annak ellenére is választhatja egy vállalkozás az evát, hogy költséghányada alapján már megérné társasági adót fizetnie, mert például az egyszerűséget és kiszámíthatóságot a jövedelemkülönbségnél magasabbra értékeli. Az eva megszüntetésével a költségvetés ilyen esetekben még rosszabbul jár. 6
3
1. táblázat Az eva és társasági adó alanyának adózása különböző költséghányadok mellett Költséghányad 1. 2. 3.
30% 35% 40% 50% Eva Tao Eva Tao Eva Tao Eva Tao 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 2 700 2 700 2 700 2 700 2 700 2 700 2 700 2 700
Nettó bevétel Áfa Áfával növelt bevétel 12 700 12 700 12 700 12 700 12 700 12 700 12 700 12 700 4. Költség 3 000 3 000 3 500 3 500 4 000 4 000 5 000 5 000 5. Költség áfája 810 810 945 945 1 080 1 080 1 350 1 350 6. Áfával növelt költség 3 810 3 810 4 445 4 445 5 080 5 080 6 350 6 350 7. Adózás előtti jövedelem /eredmény* 8 890 7 000 8 255 6 500 7 620 6 000 6 350 5 000 8. Fizetendő Eva(30%) / Tao(10%) 3 810 700 3 810 650 3 810 600 3 810 500 9. Osztalékadó 0 1 008 0 936 0 864 0 720 10. Osztalék utáni eho** 0 334 0 334 0 334 0 334 11. Adózás után jövedelem 5 080 4 958 4 445 4 580 3 810 4 202 2 540 3 446 12. A költségvetés bevétele*** 3 810 3 932 3 810 3 675 3 810 3 418 3 810 2 904 * Eva: 3.-6. / Tao: 1. -4. ** Eho: egészségügyi hozzájárulás. Egyetlen tulajdonos veszi ki az osztalékot, aki fizeti 2012-ben egész évben a 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot. *** Eva: 8. / Tao: 8.+ 9.+ 10.+ 2.- 5. Megjegyzés: az értékek ezer forintban. Forrás: HVG9 módosításokkal és IDEA-számítás 2. táblázat A költségvetés bevételei különböző forgatókönyvek mellett* Eva
Tao (30%)
Nettó áfa 91 Osztalék+eho 80 Eva 183 Tao 34 Bevétel összesen 183 205 *A zárójelben a költséghányadok szerepelnek, az értékek milliárd forintban. Forrás: IDEA-számítás
9
Molnár Patrícia (2011): Présben az egész. Heti Világgazdaság, november 5.
4
Tao_fiktív (40%) 78 74 29 180
Az eva megszüntetésével kapcsolatban azonban az állami bevétel csökkenésének irányába mutató kockázatok kerülnek többségbe, elsősorban annak okán, hogy az érintett vállalkozások idővel bizonyosan érdemben reagálnak majd a megváltozott helyzetre.10 A 2. táblázat alapján a jövőre becsülhető mintegy 610 milliárd forint bruttó árbevétel mellett (27 százalékos áfakulccsal számolva) az evázók 22 milliárd forinttal kevesebb bevételt fizetnének be a költségvetésbe, mintha ezt társasági adóalanyként tennék. Az eva megszüntetésével ugyanakkor az e körből kikerülők úgy is dönthetnek, hogy költséghányadukat – fiktív számlák segítségével – 40 százalékra emelik. A költségeket ebben az esetben magánfogyasztásra fordítanák, az áfát azonban e tételek után is visszaigényelnék – az adózás előtti eredmény csökkenésével így a teljes adófizetés a korábbi evás szinten maradna. Megjegyzendő, hogy a társasági adóadóalap a szerteágazó lehetőségek – a társasági adóról szóló törvényben nevesített csökkentő tételek és kedvezmények – révén legálisan is csökkenthető. Valószerűbb azt feltételezni, hogy hosszabb távon az eredetileg alacsonyabb költséghányadú ex evások költségeinek nettó árbevételhez viszonyított aránya közeledik majd valamelyest az azonos ágazatban tevékenykedő, eredetileg társasági adózású vállalkozások magasabb átlagához.11 Az adóterhelés növelésével emellett csökkenhet a gazdasági aktivitás. Különösen igaz lehet ez a csekély árbevételű vállalkozásokra/vállalkozókra, számukra ugyanis nem éri meg, hogy társasági adózásba menjenek át, vagy normál egyéni vállalkozók legyenek, mivel az adminisztrációs költségek ebben az esetben az árbevételhez képest relatíve magasak. Ez a kör az eva megszüntetésével megbízási szerződéssel juthat legális jövedelemhez, ezzel azonban a korábbiakhoz képest egyértelműen rosszabbul jár. Esetleg élhetnek költségszámlák gyűjtésével, más vállalkozásoktól „vásárlásával” egy „ismerős” vállalkozás számára, amely ennek fejében valamilyen módon kifizeti őket. Mivel az evaplafont csupán kis mértékben emelték 2003 óta, mára a teljes evaárbevétel 45 százaléka a 15 millió forint feletti forgalmú, jellemzően társas vállalkozásoktól származik.12 Az evakörön belül túlsúlyban van a szakmai-tudományos és műszaki tevékenységek, amelyek költ-
A költségvetés annál jobban jár, minél távolabb van az evázók költséghányadának súlyozott átlaga attól az értéktől, ahol közömbös a két adónem közötti választás. Az evázók megfigyelhető/valós költséghányadáról nincs információ vagy becslés, ami önmagában is megnehezíti a költségvetés lehetséges pozíciójának értékelését az eva megszüntetése után. 11 Az eva adózói kör létszáma az eva 2003-as bevezetése után 2006-ra érte legmagasabb létszámát. Vagyis a vállalkozások fokozatosan ismerték fel az evában rejlő lehetőségeket. Arra lehet számítani, hogy az adónem megszüntetésekor is fokozatos lehet az alkalmazkodás valamilyen új „optimumhoz”. 12 Schablik Béla (2010): Az egyszerűsített vállalkozói adóalanyok gazdasági teljesítménye 2009. évben. Adóvilág, szeptember. Interneten: http://www.adko.hu/01_files/adattar/egyszeru_vallalk_adoalany_ gazd_telj_2009.PDF 10
5
séghányada a legalacsonyabbak közé tartozik. Ezek az átlagnál több erőforrással rendelkező vállalkozások eredményesebben „optimalizálhatják” adófizetésüket evás korszakuk után akár külföldi cégalapításon keresztül is, ezzel pedig jelentősebben csökkenhet a büdzsé bevétele.
Bizonytalan kieső adóbevétel nagyság, csökkenő gazdasági aktivitás Összességében a kockázatok többsége az adóbevételek csökkenésének irányába mutat az eva kivezetésével kapcsolatban. A kormányzati bevételek már középtávon is mérséklődhetnek a gazdasági aktivitás visszaesése, illetve az esetlegesen növekvő adóelkerülés következtében. Releváns ismeretek hiányában azonban előzetesen nem határozható meg, hogy az eva megszüntetése mennyivel csökkenti a költségvetési bevételeket, mivel hasonló intézkedésre eddig nem volt példa Magyarországon. Ha az evás vállalkozások egy része külföldre helyezi át székhelyét, illetve megközelíti a most társasági adót fizető vállalkozások költséghányadának átlagát, akkor a költségvetésből érdemi bevétel is kieshet. Az eva, mint árbevétel-alapú adózási forma egyszerűsége, átláthatósága, alacsony adminisztrációs terhe, valamint a központi bevételek az ebből származó pontos tervezhetősége és kiszámíthatósága miatt a kormánytöbbségtől joggal várhatnánk el, hogy az eva pártján álljon – figyelembe véve az adóegyszerűsítést hangoztató kommunikációt. Az evához hasonló adóterhek már léteznek – többek közt a jelenlegi kormány által bevezetett ágazati különadók, a pénzügyi szervezetek különadója vagy az egykulcsos rendszer felé közeledő személyi jövedelemadó. Az eva megszüntetése ezzel a szemlélettel teljesen ellentétes. Nyilvánvalóan léteznek érvek a megszüntetés mellett is, a gazdaság nulla közeli növekedése idején azonban inkább bővülési áldozattal járna a kivezetés. Hasznosabb lehet az eva fontosabb paraméterei (a plafon vagy a kulcs) módosításának megfontolása, így a költségvetés is magasabb bevételre számíthat, miközben – az eva felszámolásával előálló helyzethez képest – csökkenne a gazdasági aktivitás visszaesésének veszélye is.
6
