SÁRRÉTI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

SÁRRÉTI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE

2005-2008.

Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási fejlesztési terve 2008

2005-

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ

4. old.

II. HELYZETELEMZÉS 1. A kistérség társadalmi, gazdasági infrastrukturális helyzete 2. Lakossági mobilizáció, demográfiai helyzetkép

7. old. 7. old. 9. old.

III. A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS JELENLEGI JELLEMZŐI A SÁRRÉTI KISTÉRSÉGBEN 16. old. 1. Az egyes települések közoktatási feladatainak jellemzői 16. old. 2. Óvodai ellátás 28. old. 3. Általános iskolai nevelés-oktatás 31. old. 4. Középfokú oktatás-képzés helyzete 37. old. 5. Felnőttoktatás 41. old. 6. Kollégiumi ellátás 42. old. 7. Pedagógiai szakszolgálat 43. old. 8. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása 45. old. 9. Az oktatás-igazgatás helyzete 45. old. 10. Alapfokú művészetoktatás helyzete 46. old. 11. Diákotthoni, kollégiumi ellátás jellemzői 47. old. 12. Helyettesítési rendszer 47. old. 13. A térségi látogatások legfontosabb tapasztalatai 48. old. 14. Egyéb körülmények, jellemzők a kistérségi közoktatásban 48. old. 15. A helyzetelemzés összegzése 50. old. IV. A KÖZOKTATÁS TERÜLETÉN MEGFOGALMAZOTT SZERVEZÉSI, FEJLESZTÉSI CÉLOK A KISTÉRSÉGBEN 55. old. 1. Mi indokolja a kistérség együttműködési formák keresését 55. old. 2. Az együttműködés célja 56. old. 3. Az együttműködés alapelvei 56. old. V. A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS LEHETSÉGES KÖZÉPTÁVÚ CÉLJAI ÉS FELADATAI 58. old. 1. Prognosztizációk: A kistérség társadalmi, gazdasági élete, demográfiai helyzete (3 évre) 58. old. 2. A közoktatás fejlesztésének kistérségi céljai 58. old. 3. Közoktatási feladatellátás a kistérségben 61. old. 4. A közoktatási kistérségi intézkedési terv feladatainak ütemezése (2005-2008.) 66. old. VI. ELVÁRT EREDMÉNYEK

67. old.

2/77


2005-

VII. JAVASLATOK A KÖKOKTATÁSI TÁRSULÁS FUNKCIÓIRA, FELADATAIRA

68. old.

1. A kistérség önként vállalt feladatai 68. old. 2. A kistérségi intézkedési terv megvalósítását szolgáló eszközrendszer 69. old. VIII. HOGYAN, KIKKEL PARTNERSÉGBEN CÉLSZERŰ MEGVALÓSÍTANI A KITŰZÖTT CÉLOKAT

69. old.

IX. ZÁRADÉK

69. old.

MELLÉKLETEK

70. old.

3/77


2005-

I. BEVEZETŐ Az uniós csatlakozást követően a kormányzat és a törvényhozás kiemelt jelentőséget

tulajdonít

hazánkban

a

kistérségi

együttműködésnek,

a

közszolgáltatási

intézményrendszer korszerűsítésének, a források költség-hatékony hasznosításának. A 20022006. évekre szóló kormányprogram kimondta, hogy: „Az európai uniós csatlakozás határozottan megköveteli – az egyébként is szükséges, de politikai okokból rendre elhalasztott – önkormányzati reform végrehajtását.” A kistérségek határait a 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet határozta meg, a területfejlesztési szempontok mellett a települések közötti természetes kapcsolatokat, illetve a térségi igazgatással szemben támasztható követelményeket is tekintetbe véve. A kistérségek behatárolásával, méretének meghatározásával lehetővé vált ésszerű fejlesztési programok kialakítása, illetve optimális (az ellátottak számához, a helyi igényekhez igazodó) intézményhálózat kialakítása és működtetése. A többcélú kistérség alkalmassá válhat arra, hogy közszolgáltatásokat térségi szinten biztosítsa, a területfejlesztés és az államigazgatás feladatainak összehangolásához keretet nyújtson. Az együttműködés kiterjedhet az alapvető közszolgáltatások teljes körére, azokat kiemelve, amelyek valóban kistérségi működtetést igényelnek. A legfontosabb, kooperációban ellátható területek közé tartozik a közoktatási feladatellátás és az ehhez kapcsolódó egyéb ágazati feladatok köre: pl. iskola-egészségügy, korosztályi közművelődés, szociális gondoskodás, gyermek-és ifjúságvédelem, stb. A közoktatás területén a túlterhelt önkormányzati struktúra, a tíz éve tartó népességfogyás, a súlyos finanszírozási problémák megoldásának kulcsa lehet a kistérség közösen vállalható közoktatási feladatainak intézményesítése. A Sárréti kistérségi közoktatási koncepció előkészítése során összegyűjtöttük a térség közoktatás szolgáltatását jellemző fontosabb adatokat és működési jellemzőket. A vázolt helyzetelemzés, a kooperációban tervezhető feladatok döntően szakmai célokat, feladatokat tartalmaznak. Elengedhetetlen a konkrét cselekvési programok indítása előtt az érintett intézményhasználók, a nevelőtestületek, szakmai testületek és a fenntartók véleményének, álláspontjának megismerése, előzetes hatásvizsgálat és számítások végzése.

4/77


2005-

A többcélú kistérségi társulás alapadatai Kistérség neve:

SÁRRÉTI KISTÉRSÉG

KSH azonosító: Kijelölt önkormányzat: Ssz.

Püspökladány Város Önkormányzata

1.

A kistérség települései BÁRÁND

2.

BIHARDANCSHÁZA

I I

3.

BIHARNAGYBAJOM

I

4.

BIHARTORDA

I

5.

FÖLDES

I

6.

KABA

I

7.

NAGYRÁBÉ

I

8.

NÁDUDVAR

I

9.

PÜSPÖKLADÁNY

I

10.

SÁP

I

11.

SÁRÉTUDVARI

I

12.

SZEREP

I

13.

TETÉTLEN

I

5/77

Tagja-e a többcélú társulásnak (I/N)


A Sárréti Kistérség települései és kiterjedése

6/77

2005-


2005-

II. HELYZETELEMZÉS: 1. A kistérség társadalmi, gazdasági infrastrukturális helyzete: A Püspökladányi statisztikai kistérség az országos átlag alatti fejlettségű 42 hátrányos helyzetű kistérség egyike. A három várost és 10 községet felölelő kistérség 53.691 fős (2004 január 1-i adat)állandó lakosságának mintegy harmada él Püspökladányban. A három városban – Püspökladányban, Nádudvaron és Kabán - él a lakosság 60%-a, tehát a kistérség lakosságának kisebbik fele falusi lakos. A kistérségi lakosság számadatai korábban folyamatosan csökkenő tendenciát mutattak, de az utóbbi években ez a tendencia megállt. A sárréti településeken az elmúlt évtizedekben negatív vándorlási egyenleg és ezzel együtt járó elöregedés volt megfigyelhető, de a tendencia a városokban és a nagyobb falvakban megfordulni látszik.. A kistérségben Püspökladány, Nádudvar, Biharnagybajom, Sáp, Szerep és Kaba népessége tekinthető kedvező korösszetételűnek. A demográfiai hátrányok mellett igen magas munkanélküliségi mutatók jellemzik a településeket. Általában ez az állapot jellemző a leghátrányosabb helyzetű nagy-sárréti falvakban. A foglalkoztatás rendszerváltás során bekövetkezett csökkenésével az itt élő családok életkörülményei jelentős mértékben megromlottak. A kilencvenes évek elején Magyarország urbanizáltabb térségeiből a foglalkoztatás általános érvényű leépítése miatt jelentős visszatelepülés is volt, másrészt számottevő a cigány lakosság településközi migrációja is.

1.1.Természeti adottságok és viszonyok: A Püspökladányi kistérség területén a természeti adottságok és viszonyok változatosak. A helyi erőforrások alapján legjobb adottságú a Dél-Hajdúság területe, ugyanakkor a Hortobágy és különösen a Nagy-Sárrét vidékén a természeti adottságok – termőföld, a gazdálkodás adottságai, stb. miatt -szerényebbek.

1.2.Gazdaságföldrajzi leírás: A kistérség gazdasága helyenként közepesen, ill. gyengén fejlett, s - természetföldrajzi adottságainak megfelelően - mezőgazdaság-orientált. Területének 88%-a mezőgazdasági művelés alatt áll.

7/77


2005-

Talajadottságai változatosak, de a réti és a mezőségi talajtípus a leginkább meghatározó. A települések ipari üzemei a térség mezőgazdasági kultúráihoz (kukorica, cukorrépa, búza) kapcsolódva jöttek létre. Míg a Dél-Hajdúság mezőségi talaja a szántóföldi művelésre, addig a nagy kiterjedésű szikes területek (melyek a hortobágyi és a sárréti részen találhatók) csak legeltetésre alkalmasak, melynek területe kb. 25 ezer ha. Erdők szétszórtan csak kis területen találhatók. A térség több településén található, perspektivikus természeti erőforrás a termálvíz kincs (44-60 °C-os nátrium-kloridos termálvíz csaknem az egész kistérségben fellelhető). Kiépített fürdő azonban csak Püspökladányban, Nádudvaron, Kabán és Földesen van. A kistérség térszerkezeti fekvése kedvező. A térség közúton (Budapest, Debrecen irányából) a 4-es számú főközlekedési úton érhető el. Püspökladánynál csatlakozik be a 4-es számú főközlekedési útba a 42-es számú (nemzetközi) főközlekedési út. Jelentős a nemzetközi forgalom, mindkét főútvonal erősen terhelt. Az úthálózatról közvetlenül ill. mellékutakon érhetők el a Nagysárrét települései. Püspökladány évtizedeken át fontos vasúti csomópontként, átrakóhelyként működött: a Budapest-Záhony, Budapest-Biharkeresztes, Püspökladány-Szeghalom vonalon. A vasúti csomópont fénykorában közel kétezer ember számára tudott munka-, és megélhetési lehetőséget biztosítani. A kilencvenes években az átmenő forgalom csökkenése, és a MÁV gazdasági szigorításai miatt a foglalkoztatási létszám 600 fő alá süllyedt, ennek ellenére továbbra is az államvasút maradt a Sárrét egyik legfontosabb munkáltatója. Több település nem rendelkezik vasúttal - Tetétlen, Földes, Bihardancsháza, Nagyrábé, Bihartorda. Nádudvaron a 80-as évek elején szüntették meg a vasúti személyforgalmat. A térség élelmiszergazdaságának meghatározó ipari termelője a Kabai Cukorgyár, és a köré koncentrálódott cukorrépa termesztés. A gyár 100%-os francia tulajdonba került. Kabán működik még a Bonfreeze Kft is jelentős feldolgozó kapacitással. Nádudvaron üzemel a ma is országos kisugárzású mezőgazdasági és élelmiszeripari bázis a NAGISZ Rt. és Kft-i, a HAGE és a KITE. A kistérség területén a dinamikus fejlődésnek indult élelmiszergazdaságot a nyolcvanas évektől kezdve, igen érzékenyen érintette a központi preferenciák megszüntetése, a tulajdonviszonyok rendezetlensége, s a keleti piacok összeomlása. Nehéz helyzetbe juttatta a helyi gazdálkodó egységeket, visszaszorította a termelést. A térségben számottevő iparosodás nem történt az elmúlt két évtizedben. Kivételt a Kabai Cukorgyár megépítése és a budapesti Kéziszerszámgyár Püspökladányba telepítése 8/77


2005-

jelentett. Előbbi jó hatással volt a mezőgazdasági termelésre, a lakosság foglalkoztatására. A Kéziszerszámgyár meglévő üzemre települt, mely jelentősebb létszámfejlesztéssel nem járt. A kisebb településeken, különösen a térség délkeleti - szerényebb eltartó-képességű - részein ma már legjelentősebb foglalkoztató az önkormányzat, a közhasznú munkalehetőségek fenntartásával, melyek nagymértékben meghatározzák a közműfejlesztési programok sikerét is. A térség több településén a mezőgazdaság volt az egyetlen munkaadó. A 90-es években főleg a melléküzemágak megszüntetésével, a szövetkezetek átalakításával megjelent a nagyszámú agrár munkanélküli. A többségük kényszervállalkozóvá, őstermelővé vált, vagy alacsony színvonalú háztáji gazdaságokat üzemeltet. A kereskedelemben és szolgáltatásban a foglalkoztatási lehetőségek az átalakulás idején - főképp az ÁFÉSZ-ek gazdasági térvesztése miatt - csökkent. Megszűntek a melléküzemágak, amelyek pedig már jelentős ipari hagyományokkal rendelkeztek (cipő-, fa-, bútoripari melléküzemek). Ugyanakkor a kiskereskedelem magánosításával az árukínálat, a falusi szolgáltatások mennyiségi kiteljesedésével ugrásszerűen javult.

1.3.Településszerkezet, közigazgatási rendszer: A Püspökladányi kistérség 13 települése településszerkezete alföldi jellegű: a településhálózat ritka, a területi egységhez képest a 13 település alacsony településsűrűségű hálózatot alkot. Különösen jellemzőek a nagy határrésszel, nagy népességszámú rendelkező települések a kistérség

északi

részén:

Nádudvar,

Püspökladány,

Kaba,

Földes

jellegzetes

alföldi

mezővárosoknak tekinthetők. A Nagy-Sárrét vidékén a lakosok jellegzetes mocsári falvakban éltek és az előzőekhez képest némileg sűrűbb településhálózat kialakulását eredményezték. A Nagy-Sárrét lecsapolása után vált nagyobb határú településsé Nagyrábé és Biharnagybajom.

2. Lakossági mobilizáció, demográfiai helyzetkép: 2.1. Demográfiai helyzet és folyamatok A korábban járási székhelyű Püspökladányt kivéve minden település mezőgazdasági jellegű. Ebből adódik, hogy az egyes települések népességszám-maximumukat már több évtizeddel korábban elérték: például Bihartordán 1900-ban, Bárándon és Bihardancsházán 1920ban éltek legtöbben. A települések döntő többségében - így Nádudvaron is - 1949-ben írták

9/77


2005-

össze a legmagasabb népességet. Mindössze Szerep és Püspökladány az a település, ahol a népességszám-maximum 1960-ban volt jellemző. Az évtizedek óta tartó népességszám csökkenés azt eredményezte, hogy például Nagyrábén, Bihardancsházán ma majdcsak feleannyian élnek, mint ötven évvel ezelőtt, de Biharnagybajomban, Sárrétudvariban és Bihartordán is csaknem megfeleződött a népességszám. Több mint ezer fős a csökkenés Nádudvaron, a legmagasabb népességszámhoz viszonyítva. Kaba és Püspökladány népességszáma stabil, ezeken a településeken a népesség száma az elmúlt években mindvégig azonos szinten maradt. 2. sz. táblázat Az állandó népesség száma korcsoportok szerint (fő)* A település neve

Báránd Bihardancsháza Biharnagybajom Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárétudvari Szerep Tetétlen

2005. nov. 1ig

1-2 évesek száma

2-3 évesek száma

3-4 évesek száma

4-5 évesek száma

5-6 évesek száma

6-10 évesek száma

10-14 évesek száma



n.a n.a.

23 2

21 1

23 1

26 3

21 4

88 5

122 6

71 7

73 4

n.a.

42

58

48

42

34

230

198

129

120

n.a. 39 104 23 133

15 52 63 25 111 149

6 45 73 18 100 153

14 25 50 28 118 130

12 45 69 33 119 168

7 52 65 22 117 158

64 185 390 116 588 814

53 217 385 120 524 934

23 121 220 85 278 508

38 117 222 70 240 523

30 n.a. n.a. n.a.

15 36 26 16

15 49 29 15

23 46 21 10

19 34 24 12

14 42 25 13

69 188 115 109

35 167 103 84

63 74 54 41

40 66 71 44

10/77


2005-

A 90-es években a népességarányok jelentősen megváltoztak. A korábbi évtizedek egyoldalú elvándorlásával szemben jelentős visszavándorlás kezdődött el. A városi munkahelyek megszűnése miatt sokan tértek vissza falusi szülőhelyükre, a korábbi egyöntetűen negatív elvándorlási tendenciát a lakónépesség növekedése váltotta föl. Erről az 1993. és 1994. évi migrációs adatok adnak bizonyságot. A Püspökladányi kistérségben a lakónépesség stagnálása, szerény mértékű migráció jellemző az utóbbi években. Növekvő a lakosságszám: Biharnagybajomban, Sárrétudvariban és Nádudvaron.

A kistérségben jellemző születési adatok 2000-2004.

1. sz. ábra

620 600 580 560 540 520 500 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

Bihardancsháza lakossága fogyóban van, ingadozik a születések száma Földesen, Bihartordán és Sápon, a kistérség többi településén 2002-től megállt a lakosságszám csökkenése. Összességében az öregedési index öregedő korstruktúrájú kistérségről árulkodik. Egy egész fölötti az öregedési index (vagyis több a 60 év feletti idős ember, mint a 15 év alatti gyermekkorú

népesség)

Bárándon,

Bihartordán,

Földesen,

Nagyrábén,

Tetétlenen

és

Bihardancsházán. A többi településen 0,9 körül alakul az öregedési index. Kedvezőbb korstruktúrát mutat Sáp (0,70), Szerep (0,82) és Biharnagybajom (0,87) öregedési indexe. A demográfiai feltételeket és igényeket figyelembe véve az óvodai és az általános iskolai nevelés-oktatás alapvető tárgyi és személyi feltételei a kistérségben adottak.

11/77


2005-

Több településen 10 éven belül épültek új iskolák Biharnagybajom, Sáp, Tetétlen, Szerep vagy bővítették a régi iskolaépületeket: Báránd, Nádudvar , Püspökladány, Sárrétudvari esetében. Folyamatban van a tornaterem építése Sápon, befejeződött az iskolaépítés I.üteme Bihartordán. A kistérség összlakosságszámának alakulása (2005. január 1. állapot) Település

Lakosok száma(fő)

Báránd Bihardancsháza Biharnagybajom Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárrétudvari Szerep Tetétlen Összesen:

2838 215 3071 984 4403 6576 2460 9376 16308 1105 3138 1722 1485 53681

A 0-17 éves gyermekek száma 502 32 826 214 860 1471 540 2169 3576 321 700 465 351 12027

A kistérség összlakosságszámának alakulása 2000-2004.

2. sz. ábra

55000 54500 54000 53500 52000 51500

2000.

2001.

12/77

2002.

2003.

2004.


2005-

A kistérségben történetileg jól szervezett az általános iskolai és az óvodai ellátás. A munkahelyek megszűnésével azonban egyre több óvodás korú gyermek édesanyja marad otthon. A társadalmi-gazdasági helyzet következménye, hogy a munka nélkül maradt családok többsége nem tud megfelelő színvonalon gondoskodni az óvodás és iskolás korú gyermekeiről. Egyre nagyobb a gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyerekek aránya, növekszik a hátrányos helyzetű populáció. Az önkormányzatoknak komoly gondot jelent az, hogy az állami költségvetésből az óvodák üzemeltetéséhez biztosított normatíva csak a költségek töredékét fedezi. Az ingyenes ellátás, a fokozódó devianciák kezelése, a prevenció is feszíti a költségvetést. A kis létszámú iskolák működési költségeinek a normatív finanszírozás évek óta a felét sem fedezi. Az utóbbi néhány évben az óvodás és kisiskolás korú gyerekek száma nőtt Sápon, Szerepen és Biharnagybajomban. Gimnázium, szakközépiskola, szakképzés- Püspökladányban, és kézműves szakiskola Nádudvaron működik. Mindkét intézmény tud kollégiumi ellátást is biztosítani. A kollégiumi férőhelyek bővítése és komfortosítása mind Nádudvaron, mind Püspökladány esetében indokolt és egyben a középiskolai expanziót követően megtartó erőt jelenthet. Püspökladányban, Földesen, Kabán és Nádudvaron a felnőttoktatás keretében esti tagozatos gimnázium

működik.

Püspökladányban

nyitottak

a

felsőfokú

képzés

elindításra,

megszervezésére, de az elmúlt években erre nem volt megfelelő érdeklődés. A szakképzés - a korábban a gyakorlati oktatást biztosító nagyobb vállalatok megszűnése miatt - igen sok nehézséggel küzd Püspökladányban. Az önkormányzat saját tanműhely fenntartásával biztosítja a térség jövőbeni szakemberei képzéséhez szükséges feltételeket. Nádudvaron - a művelődési ház keretében - 1992-ben indult be a népi kismesterségek, szolgáltató mesterségek szakiskolája. Az elmúlt évek során Nádudvaron sikerült megteremteni a jól felszerelt műhelyeket, gépeket a színvonalas képzéshez elsősorban átvett pénzeszközök révén. Püspökladányban hosszú idő óta működik szakképző, ahol 10 szakmában képeznek szakembereket. Az itt képzett pályakezdő szakmunkások a helyi gazdálkodó egységekben, a kistérségben nem mindig tudnak elhelyezkedni, jelentős részük pályakezdő munkanélküli, vagy más nagyvárosokban keres munkát.

13/77


2005-

2002-ben A Kistérségi Támogatási Alap támogatásával térségi Foglakoztatás és Képzés Összehangolása címmel indult humánkutatás keretében feltérképezésre került a foglalkoztatás helyzete, a várható igények prognosztizálása , s a szakképzés ennek megfelelő orientálása.

2.2.Az iskolai végzettség és képzettség helyzete: Igen magas a kistérség egyes településein – Sáp, Báránd, Biharnagybajom, Bihartorda – az általános iskolát el nem végzettek aránya. ( Pl. Szerepen – 12,4% -országos szinten is kimagasló az írni-olvasni sem tudók aránya). A felnőtt lakosság 75%-a elvégezte az általános iskolát. Legmagasabb az arányuk: Püspökladányban, Nádudvaron és Kabán, míg legalacsonyabb Szerepen és Bihardancsházán. A 18 évesnél idősebb korosztály esetében alacsony a kistérségben a középiskolai végzettséggel rendelkezők száma. Arányuk csak Püspökladányban és Kabán haladja meg a 20%-ot, míg 15% alatti az arányuk Tetétlenen, Sápon és Bihartordán, 10%-ot nem éri el Bihardancsházán és Szerepen. Bihardancsháza 220 fő lakója között a 2001-es népszámláláskor nem élt diplomás. A diplomások aránya Püspökladányban és Kabán a legmagasabb, míg Szerepen és Sápon ez az arány a 2%-ot sem éri el. Humán erőforrás tekintetében a Sárréti kistérség kedvezőtlen helyzetben van. Középiskolát és diplomát végzettek aránya a kistérség három városában az országos átlagnak megfelelő, a sárréti falvak elmaradása azonban igen nagy. Alapfokú nevelési-oktatási intézményekkel való ellátottság is teljesnek tekinthető a térség településein. Óvoda minden településen található. Bihardancsháza kivételével minden településen működik általános iskola is. A statisztikai kistérségben a regisztrált munkanélküliek több mint fele szakképzetlen segédmunkás, akik mintegy 60%-a a mezőgazdaságból került ki. A sárréti kistérség kisebb falvaiban a legjelentősebb foglalkoztatók jelenleg az önkormányzatok, a közhasznú munkalehetőségek biztosításával. A regisztrált munkanélküliek száma a kistérségben 1998-ig csökkent, utána 2002-ig emelkedett. 1998-ben a regisztrált munkanélküliek száma a kistérségben éppen meghaladta a 3200 főt (aránya a 9,6%-ot), ugyanakkor 2002-re a számuk már elérte a 4000 főt, arányuk 12,7%-ra nőtt. Folyamatosan nőtt a térségben a regisztrált munkanélküliek aránya, ugyanakkor a két nagyobb városban és Bihartordán arányuk 10% körüli maradt.

14/77


2005-

Földes, Nagyrábé és Tetétlen településeken kistérségi átlaggal megegyező a munkanélküli ráta – 12,4%. Különösen magas, 20% feletti a munkanélküliek aránya Szerepen, Sárrétudvariban és Bihardancsházán . A tartós munkanélküliek aránya számottevően csak Püspökladányban, Tetétlenen, Biharnagybajomban és Földesen csökkent 1994 óta. Ez a csökkenés 3% körüli, sőt Tetétlenen 6,5%. A többi településen lényegében stagnált, illetve mérsékelten emelkedett a 1994-2002 között. Bihardancsházán, Kabán és Szerepen nagymértékben nőtt a tartós munkanélküliek aránya a 18-59 éves lakosságon belül. A kistérségben a munkanélküliség aránya magas, több településen meghaladja az országos átlag 1,5-szeresét. A regisztrálatlan munkanélkülieket és az idénymunkásokat is figyelembe véve ez a szám a Püspökladányi kistérségben állandó jelleggel a 8-9 ezer fő körül alakult az elmúlt 10-15 év során.

2.3. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai A Püspökladányi kistérség gazdaságilag aktív korú (18-59 éves) népessége - az elöregedési tendenciát követve - folyamatosan csökken. A kistérségben 32 500 fő körülire tehető aktív korú népesség a lakónépesség kb. 60-61%-át jelenti, tehát a gyermekkorúak és a nyugdíjasok arányához képest arányuk lényegében még kedvező. A 90-es években a falvakba történő visszatelepüléssel megállt az aktív korúak számának és arányának 1960-óta tartó csökkenése. A korábban elköltöző, vagy ingázó munkanélküliek többsége visszaköltözve itt sem talált megfelelő munkahelyet - munkanélküli maradt, vagy kényszervállalkozó lett. A hazatelepültek és a helyi termelőszövetkezetek megszűnésével utcára került emberek döntő többsége a lakóhelyén próbál megélni. Ezt bizonyítja a lakóhelyén foglalkoztatottak nagy száma, illetve magas 87,1%-os aránya. A kistérségben 13 ezer főt foglalkoztatnak lakóhelyén, legmagasabb az arányuk a viszonylag jó gazdasági helyzetben lévő településeken: Kabán, Püspökladányban és Nádudvaron. A többi sárréti településen a 80%-os helyben foglalkoztatottság a jellemző. Báránd foglalkoztatottjai közül csak 66%, Bihartordán a munkaképes korosztály 59%, Tetétlenen 80%, Sápon 64%, Nagyrábén 75% és Bihardancsházán 54% talált lakóhelyén munkát.

15/77


2005-

III. A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS JELENLEGI JELLEMZŐI A SÁRRÉTI KISTÉRSÉGBEN A sárréti kistérségben a közoktatási feladatot ellátó intézmények száma 30, ebből 7 intézmény Püspökladányban működik:  13 óvoda,  14 általános iskola,  1 szakiskola,  1 gimnázium , szakközépiskola, szakiskola,  1 önálló és 5 tagintézményként működő alapfokú művészetoktatási intézmény. A térségben működik több felnőttoktatási és egy sajátos nevelési igényű óvodásokat ellátó és egy művészetoktatási alternatív fenntartású intézmény is. A településes kistérség jellemzője, hogy Bihardancsháza kivételével az óvodai és az általános iskolai oktatást a helyi önkormányzatok megvalósítják. A térség középiskolai igényét a Püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, illetve a nádudvari ÁMK Kézműves Kismesterségek Szakiskolája valósítja meg. Önként vállalt feladatként Biharnagybajom, Földes, Kaba, Nádudvar, Püspökladány és Tetétlen működtet alapfokú művészetoktatást. A pedagógiai szakellátás jelenleg megyei feladatellátásban valósul meg, a püspökladányi székhelyű Nevelési Tanácsadó. Az elmúlt évben néhány esetben még a berettyóújfalui Nevelési Tanácsadó szakemberei is közreműködtek Bihartorda, Földes és Sáp szakellátásában.

1. Az egyes települések közoktatási feladatellátásának jellemzői: BÁRÁND Báránd lélekszáma 2838 fő. A településen két, önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény működik: o az Általános Iskola és o a Napköziotthonos Óvoda. Mindkét intézmény esetében jellemző a stagnáló létszám, a belépő populáció inputhelyzetének romlása. Jelentős a rendszeres jövedelmet nélkülöző családok aránya, jellemző az elszegényedés.

16/77


2005-

Az iskola eredetileg is e célra épült épületegyüttesben működik, melyek közül e lgrégebbi az 1910-es években, majd a másik kettő 1985-ben és 1992-ben épült. Főzőkonyhát üzemeltetett az iskola, amely rendelkezik HACCP minősítéssel. Ellátja az óvodát és a szociális étkeztetést is. A mindennapos testnevelés feltételei adottak: tornaterem, tornaszoba, fedett terasz, focipálya és játszótér áll rendelkezésre. Az informatikaoktatást 14 db hálózatba kötött, ADSL-internettel rendelkező számítógép szolgálja. Az iskolában 3000 kötetes könyvtár és módszertani folyóiratok segítik a nevelők felkészülését. A taneszközökkel való felszereltség megfelelő. A szakos ellátottság 100 %-os.

BIHARDANCSHÁZA A kistérség legkisebb lélekszámú (215 fő) településén már 2001. óta nem működik általános iskola. A 6-15 éves tanulók nevelését-oktatását Nagyrábé látja el, intézményfenntartó társulás keretében. Az egy csoportos napköziotthonos óvoda 2005. szeptembere óta a nagyrábéi óvoda tagintézménye.

BIHARNAGYBAJOM A 3071 lakosú nagyközség két közoktatási intézményt tart fenn: o Szűcs Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola o Napköziotthonos Óvoda szolgálja a kötelező és az önként vállalt (művészeti oktatás) feladatellátást. Az óvoda és az iskola egyaránt két-két telephelyen működik. Az iskola főzőkonyhát üzemeltet, az iskolai napközis és menzás ellátást is biztosítva. Az iskolában 2001-ben indult el az alapfokú művészeti oktatás. Jelenleg képző-és iparművészeti és táncművészeti ágakban összesen 8 tanszakon folyik a képzés.

17/77


2005-

BIHARTORDA A 984 lakosú faluban egy integrált intézmény látja el az óvodáztatást, az általános iskolai és a községi iskolai közös könyvtári feladatokat. Az intézmény neve: Általános Iskola, Napköziotthonos Óvoda és Községi Könyvtár Az iskola épülete 1880-ban épült, 1960-ban újították fel utoljára. Eredetileg is iskolának és szolgálati lakásnak épült. Eszközbeszerzési pályázaton nyert összegből folyamatosan vásárolnak iskolabútorokat, de szükség lenne még tanulói padokra, asztalokra, szekrényekre, stb. új pedagógiai módszerek alkalmazását lehetővé tevő speciális berendezésekre, szemléltető eszközökre. Az iskola könyvtárában kb. 500 kötet segíti a pedagógusok módszertani felkészülését. Az iskola épületének kiváltására 2004-ben PHARE-pályázatot nyert a fenntartó. 2005. szeptemberében már új épületben, a legkorszerűbb informatikai felszereltséggel kezdte el működését az iskola tanulócsoportjainak fele. Az iskola erősen amortizálódott, kiváltásra váró régi épületében még 4 tanterem és a főzőkonyha található. A főzőkonyha látja el a település szociális és gyermekétkeztetését.

FÖLDES A 4403 lakosú Földesen két intézmény lát el közoktatási feladatokat. o a Községi Óvoda o és a Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ Általános Iskolája Községi Óvoda: Az óvoda két telephelyen, több épületben működik (Kállai úti Óvoda és Rákóczi úti épületek). Az étkeztetést egy főzőkonyha és egy melegítőkonyha biztosítja, melyek korszerűsítése a HACCP rendszernek 2005-ben megfelelően megtörtént. Hiányzó funkcionális helyiségek: orvosi szoba, 1 tornaszoba, nevelői szoba. Karácsony Sándor ÁMK Általános Iskolája: Az iskola az ÁMK tagintézményeként működik, 2-2 párhuzamos osztállyal. A tanulók jelentős hányada (47,5%) hátrányos helyzetű, igen sok a munkanélküli szülő, az utóbbi években növekszenek a rossz szocializációs szinttel,

18/77


2005-

tanulási kudarcokkal terhelt tanulók. A 2004/05-ös tanévtől elkezdték az integrált nevelés programját, felmenő rendszerben 1. és 5. évfolyamon. Az intézmény alapfokú művészeti oktatást is végez Földesen kívül Szerepen és Sápon. Az oktatás 9 tanszakon folyik, az utóbbi években 260-270 fő földesi, 50 fő sápi és 40 fő szerepi növendék részvételével. Mind az általános iskolában, mind az alapfokú művészetoktatás tekintetében jó a szakos ellátottság, az eszközellátottság azonban fejlesztésre szorul. Az ÁMK épületében 21 tanteremben folyik az oktatás, az 1-4. évfolyam számára napközi ellátás és az 5-8. évfolyam számára tanulószobán történő tanulás szervezése. Az épületek (három épületben működik, egy telephelyen az ÁMK) felújításra szorulnak, a hiányzó eszköz- és felszerelés vásárlására a költségvetésben nem tervezhető keret.17 számítógép segíti az informatika oktatást, az internetes elérhetőség biztosított. Az iskola szakos ellátottsága 100%-os. Az ÁMK kistérségi szerepvállalása is meghatározó, kihelyezett gimnáziumi képzést is folytathatnak itt a vonzáskörzet felnőtt lakosai.

KABA A 6576 lakosú településen két önálló közoktatási intézmény működik. -

a Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Napköziotthonos Óvoda, Kaba.

Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Az általános iskola 3 épületben működik, ebből a székhely épület iskolának, a másik két épület művelődési háznak, illetve irodaháznak épült. (1975-77.). Jelentős gondot jelent a mindennapos testnevelés megszervezése, hiszen a rendelkezésre álló egy tornaterem a csoportok számáéhoz és a tanulólétszámhoz mérten kevés és a szabadtéri mozgást szolgáló bitumenes pálya balesetveszélyes. Az iskola közepes felszereltségű, bútorzata folyamatos cseréje nem történhettet meg. Informatikai felszereltsége jónak mondható (32 db gép, 7 internetes vonal – ADSL). Az intézmény rendelkezik önállókönyvtárral, benne pedagógiai kb. 250 kötetes szakkönyvtárral. A vezetők és az alkalmazottak tájékozódását több jogi és szakmai folyóirat segíti. Átszervezésre 2005-ben került sor: ekkor indították a művészeti oktatást. A 2005/2006os tanévben 175 tanuló részvételével, négy művészeti ágban 13 tanszakon indult be az új profilú oktatás. Az iskola innovációs feladatot is vállalt: az integrációs és képesség kibontakoztató program kidolgozása van folyamatban.

19/77


2005-

Napköziotthonos Óvoda, Kaba: A napköziotthonos óvoda három telephelyen végzi munkáját, az épületek közül a Hétszínvirág Óvoda eredetileg családi háznak, gazdasági épületnek épült, a Napsugár óvoda pártház volt, a Tölgyfa Óvoda pedig óvodaként és szolgálati lakásként funkcionált. Az intézmény épületei korukhoz képest jó műszaki állapotban vannak, valamennyi épületben rendelkeznek tornaszobával. Az intézmény felszereltsége átlagos, a bútorok cseréje folyamatos, de 2008-ig nem realizálható. Funkcionális helyiségekből van hiány, hiszen 2 csoporthoz hiányzik a külön öltöző, mosdó és WC (a mosdót két csoport használja, illetve folyosó egy részében történik az öltözködés ). Nélkülözik az elkülönítő szobát is. Az óvoda mindhárom telephelyén van melegítő konyha, melynek HACCP szerinti minősítése megtörtént.

NAGYRÁBÉ A 2460 lélekszámú településen egy közös igazgatású közoktatási intézményben integrálták az óvodai és az általános iskolai szolgáltatásokat. Az intézmény neve: Móricz Zsigmond Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda. Az iskola és az óvoda épületei eredetileg e funkcióra épültek. Az általános iskola 3 épületben, 2 telephellyel működik. Az óvodai intézményegység tagóvodája a bihardancsházi egy csoportos óvoda. A nagyrábéi és bihardancsházi önkormányzat a dancsházi gyerekek iskolázása miatt intézményfenntartó társulást tart fenn. Az óvoda főzőkonyhával rendelkezik, melynek HACCP szerinti minősítése folyamatban van. Tornaszoba, fedett terasz szolgálja a gyerekek mindennapos testmozgását. Az intézményegység felszereltsége jónak mondható, az udvari játékok fejlesztésére lenne szükség. A bútorzat cseréje pályázati források, alapítvány és a szülők segítségével folyamatos. Az óvoda épülete műszaki állapota miatt átfogó rekonstrukciókra szorul. Az iskola két telephelyen működik, az épületek kora 10-25-50 év. Hiányoznak funkcionális helyiségek: nincs orvosi szoba, aula, szertárak, a könyvtárban nincs olvasóterem. A mindennapos testnevelés feltételei adottak: tornaterem, tornaszoba, játszótér, nagy udvar. Az iskola felszerelése az átlagosnál jobb, 5 tornateremben cserélhették ki a bútorzatot is. 17 számítógép konfiguráció, internetes elérhetőség, jog-tiszta szoftverek szolgálják az informatika oktatást. A szakos ellátottság teljes, de az ellátatlan gyerekek és tanulók miatt hiányzik a logopédus és a gyógypedagógus szakember. A nevelőtestület sikeresen működteti az integrációs oktatás programját, mintegy száz tanuló bevonásával. Az intézményben működik a sárrétudvari Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola kihelyezett tagozata, ahol zeneművészeti, táncművészeti és képző- és iparművészeti oktatás folyik. Zenét 20, táncot 40, képző- és iparművészetet 24 tanuló tanul Nagyrábén. Az iskolába és az óvodába is járnak az alapvető szakmai és jogi eligazodást segítő szakfolyóiratok.

20/77


2005-

N Á D U D VAR A közel tízezres (9376fős) városban egy óvoda, egy általános iskola és egy közös igazgatású közművelődési-közoktatási intézmény látja el kötelező és az önként vállalt közoktatási feladatokat. Kövy Sándor Általános Iskola Az iskola épületei funkcionálisan is iskolának és szolgálati lakás céljára épültek, a legrégebbi épület 1870-ben, a legújabb 1974-ben (bővítés). Az intézményegységek: - általános iskola - felnőttoktatás Funkcionális helyiségek közül több hiányzik az iskolában: pl. természettudományi előadói, nyelvi, vizesblokk WC, tornaterem, szertár, nevelői szoba, közösségi tér, aula. Az épületek 1926—1974. között épültek, 1990-ben került sor nagyobb felújításra. Főzőkonyha működik, minőségbiztosítása megtörtént. A mindennapos testnevelés feltételei adottak: - tornacsarnok, tornaterem - 3 kézilabdapálya - 2 füvesített nagypálya, - játékudvar. Az informatika oktatását 15 hálózatban működtetett Pentium II. számítógép segíti, ADSL-internet elérhetőséggel. A számítógépeket mérnöktanári képzettségű rendszergazda gondozza. Az iskolai könyvtár jól ellátott, közel 16 ezer kötetes. A bútorok folyamatos cseréje indokolt lenne. A szakos ellátottság teljes, helyben történik a logopédiai ellátás, pedagógusok segítik a diagnosztizálásra épülő egyéni fejlesztést. Az iskolába járnak a legfontosabb szakmai és jogi folyóiratok, közlönyök. Ady Endre ÁMK: Az Általános Művelődési Központ intézményegységei: • • • •

Művelődési Ház Városi Könyvtár Alapfokú Művészeti Iskola Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája és Kollégium

21/77

fejlesztő


2005-

Az intézmény eredetileg közművelődési funkcióra épült, a kollégium egy korábbi felvonulási faházból került kialakításra. A szakiskolai műhelyek egy, eredetileg általános iskolának létesített épületben találhatók. A szakiskolában oktatott szakmák: - szőnyegszövő, kosárfonó-fonottbútor készítő, - fazekas, - bőrtárgy készítő, - faműves, - falusi vendéglátás, - számítógép-kezelő. Az iskola épületei közül a kollégium elavult, kiváltásra szorul, a műhelyépület felújítása most van folyamatban (a 2006/2007-es tanévre készül el). Az iskola jól felszerelt (OM pályázatok, átvett pénzeszközök, pályázati források). Funkcionálisan hiányzó helyiségek: 1 tornaterem, szertárak, szaktanterem a közismereti tárgyakhoz. Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde: Az intézménynek 3 épületegysége van, amelyek 1972-1986. között épültek. Funkcionális helyiségek hiányoznak: orvosi szoba, öltöző a konyhai dolgozóknak. Az étkeztetést 2 főzőkonyha és 1 melegítő konyha biztosítja, melyek megfelelnek a HACCP minőségbiztosításnak. Az óvoda rendelkezik a mindennapos testmozgáshoz szükséges helyiségekkel és színterekkel: tornaszobák, játszóudvarok. Az intézmény felszereltsége, eszközállománya jó, 5 csoportszobában volt bútorcsere. Az óvoda nem rendelkezik pedagógiai szakkönyvtárral. A fontosabb jogi és szakfolyóiratokat járatják.

P Ü S P Ö K LA D Á N Y A 16 és fél ezres (16308) lélekszámú város a közoktatási törvény 86 § (1) értelmében gondoskodik az óvodai nevelésről, az általános iskola nevelésoktatásról, az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek/tanulók óvodai neveléséről, iskolai oktatásáról. Önként vállalt feladatként látja el az alapfokú művészetoktatás, kollégiumi ellátás és a felnőttoktatás feladatait. Egyesített Óvodai Intézmény: Az óvodáztatást az 1996-ban, 8 óvodából integrált intézményként látja el. Feltételrendszere átlagos, az eszközbeszerzés ütemezetten történik. Az intézmény önálló gazdálkodási egységként működik, így 21 konyhai dolgozóval, élelmezés vezetővel, 6 karbantartóval biztosítja a tagintézmények kiszolgálását. A 25

22/77


2005-

csoportos óvoda 548 gyermeket lát el, vegyes életkorú csoportokban. A tagóvodákban 4 főzőkonyha és 4 melegítőkonyha üzemel. A konyhák HACCP minőségbiztosítása folyamatban van. Az épületek közül a legrégebbi több, mint 100 éves, a legfiatalabb épület 23 éves. Funkcionálisan mindegyik épület óvodának, illetve szolgálati lakásnak épült. Több kötelezően előírt helyiség hiányzik: 3 tornaszoba, óvónői szobák, orvosi szoba, szertárak. Az intézmény alapvetően rendelkezik a mindennapos testnevelés elemi feltételeivel: 5 épületben tornaszobával, fedett teraszokkal, játszóudvarokkal, udvari játékokkal, sportszerekkel. Az óvoda bútorai, szemléltető eszközei elhasználódtak cserére szorulnának. Az intézményben összesen 4 számítógép konfiguráció áll rendelkezésre. Járnak a nélkülözhetetlen szakmai folyóiratok, közlönyök. Az általános műveltség közvetítésén túl a püspökladányi általános iskolák profilja: Petőfi Sándor Általános Iskola: Az intézmény a város legrégebbi iskolája, főépülete több mint száz éves. Három telephelyen működik a sajátos nevelési igényű tanulók szakiskolai ellátását is alapfeladatként ellátó iskola. A nevelőtestület összetétele 100%-os szakos ellátást biztosít. Hamarosan szabad kapacitással rendelkezik matematika, magyar, testnevelés tantárgyakban. Az intézmény oktatási-képzési profilja: • emelt szintű testnevelés, idegen nyelv és matematika oktatás, • sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók nevelése-oktatása 1-8. évfolyamon, • az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő szakiskolai képzése 9-10. évfolyamon, • kötelező felvétel biztosítása a gyógypedagógiai tagozaton, • gyógytestnevelés ellátása Püspökladány területén, • sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása, • egésznapos iskolaotthonos iskolai nevelés oktatása, • képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés, • pedagógiai szakszolgálat (gyógytestnevelés) ellátása Püspökladány területén. A Kálvin Téri Általános Iskola: Az intézmény 3 épületben működik( Kálvin tér 3.sz, 6.sz, Iskola köz 5.sz.). Egy tornaterem és egy tornaszoba, sportudvar szolgálja a mindennapos testnevelés feltételeit. Az iskola főzőkonyhát üzemeltet. Az intézmény oktatási-képzési profilja: • emelt szintű matematika és idegen nyelv oktatása, • a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelése-oktatása,

23/77


•

2005-

prevenciós testnevelés.

Petri telepi Általános Iskola: Az iskola 3 épületben, két telephelyen működik ( Karcagi u. 26. 28., Karcagi u. 25.sz.). Melegítőkonyhát üzemeltet, az étkeztetést a karcagi úti tagóvoda biztosítja. Az intézmény oktatási-képzési profilja: • angol-német nyelv felmenő rendszerű oktatása 1. évfolyamtól. • prevenciós testnevelést biztosít. Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium: a., Alapfeladatai: • gimnáziumi nevelés-oktatás hat évfolyamos és négy évfolyamos képzésben, • öt évfolyamos gimnáziumi képzés (9. évfolyamos idegen nyelv előkészítés), b., Szakközépiskolai nevelés-oktatás 9-12. évfolyamon: • általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára való felkészítés, • szakmai orientáció, szakmai alapozó, • 13-15. évfolyamon szakmai vizsgára felkészítő szakképzés. c., Szakiskolai nevelés-oktatás: • 9-10. évfolyamos szakmai orientációs alapozó • 11-13 évfolyamos szakmai vizsgára felkészítés d., kollégiumi ellátás, e., felnőtt oktatás, f.,4 évfolyamos gimnáziumi képzés, g.,4 évfolyamos szakközépiskolai képzés. A középiskola expanziója megállt a 2005. évben, majd 2006-2007-ben érzékelhetővé válik egy átmeneti demográfiai hullámvölgy. A középiskola a korábbi képzési szerkezetét megtartva 2003-tól bekapcsolódott a Szakképzési Fejlesztési Programba. 2004. szeptemberétől 5 évfolyamos nyelvi előkészítő osztály is indult az intézményben. A felnőttoktatás jelenleg esti munkarendben folyik. A kollégiumi ellátás estében az igények folyamatos csökkenése látszik, melynek oka – az országos tendenciákhoz hasonlóan - valószínűleg a kollégium komfortjának állapota is.

24/77


2005-

Püspökladányban az elmúlt években csökkent az óvodások és az általános iskolások aránya, a következő években stagnálás prognosztizálható. Az óvodában a tanköteles korúvá váló gyerekek több, mint ötöde nem válik tankötelessé. Az intézmények infrastruktúrája romló állapotban van – karbantartásra, állagmegóvásra évek óta nem jut elegendő forrás. Az óvodák, iskolák eszközellátottsága jónak mondható – e területen több fejlesztésre került sor. Elmaradás van azonban az óvodai udvari játékok, szaktantermek, könyvtárszobák, illetve a kollégium berendezései területén. Több intézményben hiányoznak funkcionális helyiségek: • • • •

2 db óvodai és gyógypedagógiai tagozatot szolgáló tornaszoba, tornaterem és aula a középiskolában, szaktantermek a zeneiskolában, könyvtárszobák az iskolákban.

Az alapfokú művészeti oktatást ellátó Csenki Imre Művészeti Iskola zene,képző- és iparművészeti, illetve táncművészeti ágban képezi növendékeit. Az idei tanévben sem csökkent a létszám: 475 növendéket 23 tanár, köztük 16 főállású oktat. Előképzőre 64 fő, alapfokra 182 fő és továbbképzőre 15 fő jár. Az intézményben több szaktanteremre lenne szükség. A felszereltség átlagos, az utóbbi években kevés forrás jut a hangszerek és a bútorzat amortizációjának pótlására. A tanszakok száma áganként: • • •

zeneművészet: 10 képző- és iparművészet:3 táncművészet:2

Nevelési Tanácsadó és Beszédjavító: A megyei feladatellátást végző intézmény állománya igen szűkös: • 1 fő pszichológus, • 1 fő gyógypedagógus, • 1 fő pszichológus, • 1 fő fejlesztő pedagógus, • 1 fő szociálpedagógus. Elhelyezésüket Püspökladány város vállalta fel, székhelyük jelenleg felújítás alatt áll. Logopédiai ellátást végeznek az iskolákban: Biharnagybajomban, Püspökladányban, Kabán, Földesen és Nádudvaron. Logopédiai ellátást végeznek az óvodákban: Püspökladány, Báránd, Bihartorda, Szerep, Tetétlen

25/77


2005-

SÁP Az 1105 lakosú községben közös igazgatású közoktatási intézmény látja el a település közoktatási és közművelődési alapfeladatait, Általános Művelődési Központként. Az óvoda két vegyes csoporttal önálló épületben működik. Az óvodai intézményegység főzőkonyhája látja el a település étkeztetését (gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés). A főzőkonyha minőségi megfeleltetése folyamatban van. Az óvodásokat kiszolgáló épület felújításra szorul, nem rendelkezik orvosi szobával, tornaszobával. Az iskola 8 tantermes 1900-ban épült, 1994-ben bővített épületét ez év tavaszán elkezdték pályázati forrásból felújítani, bővíteni. A 2005/06-ban elvégzendő, folyamatban lévő korszerűsítés keretében tornaterem, aula épül, akadálymentesítés történik. Ezzel megteremtik a mindennapos testnevelés feltételeit, a hiányzó közösségi színtereket is. Az óvoda 1 fő óvodapedagógust, fejlesztőpedagógust, az iskola kémia és rajz szakos nevelőt nélkülöz. Az intézménybe járnak a vezetők és a nevelők tájékozódását alapvetően elősegítő folyóiratok.

S Á R É T U D V A RI A 3138 lakosú településen két önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény működik: -

a Jókai Mór Általános és Alapfokú Művészeti Iskola és a Napköziotthonos Óvoda.

Az általános iskola 3 telephelyen, az óvoda egy telephelyen látja el alapfeladatát. A művészetoktatáson kívül mindkét intézmény ellátja önként vállalt feladatként a sajátos nevelési igényű gyerekek, illetve tanulók nevelését-oktatását. Az óvoda és az iskola épületei funkcionálisan is erre a célra épültek. Az iskola hiányzó funkcionális egységei: egészségügyi szoba, egyéni foglalkoztatók, művészeti oktatás tantermei. Épületei 1960, 1965, 1980-ben épültek. Az iskola főzőkonyhát üzemeltet, mely rendelkezik HACCP minősítéssel. Az intézmény rendelkezik a mindennapos testnevelést alapvető feltételeivel (tornaszoba, játszóudvar, kispálya). A felszereltsége, bútorzata közepes állagú, 28 számítógéppel, ADSL internetes elérhetőséggel, projektorral, belső hálózattal rendelkeznek. Pedagógiai szakkönyvtárak kb. 100 kötetes, az alapvető jogi és szakmai folyóiratokat járatják. 26/77


2005-

Szakos ellátottsága jó, 1 fő magyar-ének szakos nevelő hiányzik. A művészeti iskolában már beiskolázták a hiányzó táncpedagógust. A tanulók mintegy 2 %-át érinti a szakszolgálati ellátás igénye – jelenleg megoldatlan a logopédiai ellátás, a nevelési tanácsadás és a gyógytestnevelés.

SZEREP Az 1722 lélekszámú községben egy közös igazgatású közoktatási intézmény működik: az Általános Iskola, Óvoda és Könyvtár, amely 5 telephelyen látja el alapfeladatait. Az intézmény nélkülözi a tornatermet. Az építmények 1952, 1980. és 1989. években létesültek. A szociális és gyermekétkeztetést az óvodában működő főzőkonyha biztosítja, a HACCP rendszernek való megfeleltetése folyamatban van. A mindennapos testedzést tornaszoba, szabadtéri kispályák és játszóudvarok biztosítják. Az óvoda, iskola bútorzata, felszereltsége az átlagosnál jobb. Az informatikai felszereltség átlagos, az intézményben 12 db konfiguráció szolgálja az oktatást. A jogi, szakmai informáltságot szolgáló folyóiratot már elégtelenül szolgálják a vezetők és a nevelők tájékozódását. Fejlesztési elképzelések között szerepel a konyha korszerűsítése, tornaterem építése és az ebédlővel történő bővítés.

TETÉTLEN Az 1485 lakossal rendelkező Tetétlenen a Zichy Géza Közoktatási és Közművelődési Intézmény látja el az óvodai nevelést, az általános iskolai nevelés-oktatás, az alapfokú művészetoktatás és a közművelődés alapfeladatait. Önként vállalt feladatként működteti az alapfokú művészetoktatást Tetétlenen zeneművészeti, táncművészeti, képző- és iparművészeti, szín- és bábművészeti ágban, debreceni telephelyén táncművészeti ágban. Az intézmény korszerű iskolaépületben, felújított művelődési házban és jól karbantartott óvodában végzi munkáját. Az óvoda épülete felújításra került, felszereltsége megfelelő, a bútorzat cseréje indokolt lenne.. Az intézményben elkezdődött az integrációs fejlesztés programja. Hiányzik a gyógytestnevelés és a logopédiai ellátás, hiszen a gyerekek mintegy 20%a rendelkezik beszédhibával, illetve valamilyen díszfunkcióval. Az eredetileg 1926-ban óvodának épült intézményegység főzőkonyhát üzemeltet, mely ellátja a település gyermekétkeztetését és szociális étkeztetését is. Az óvoda rendelkezik tornaszobával, játszótérrel, focipályával. Az udvari játékok bővítésére lenne még szükség az optimális testnevelés, szabadtéri mozgás érdekében. A közös igazgatású közoktatási intézmény általános iskolai intézményegysége optimális környezetben, újonnan (2003-2004) épült iskolaépületben működik. Jól felszerelt, a mindennapos testnevelés feltételeit tekintve optimális feltételekkel láthatja el feladatát: tornaterem, rekortános 27/77


2005-

kispálya, és futópálya, fedett terasz. A tanulók és a felnőttek étkeztetését melegítő konyha szolgálja. Az iskola teljesen új felszerelésekkel és bútorzattal rendelkezik, a kistérség legszebb iskolája. A szakos ellátottságban a kis óraszámú nevelők hiánya okoz némi gondot, illetve a gyógytestnevelés és a logopédiai ellátás helyben történő megoldása.

A bárándi Általános Iskola bejárata

2. Óvodai ellátás: A kistérség településein az óvodai feladatellátás fő mutatói a következőképpen alakulhatnak 2004-2008-ban, a születés számok ismeretében: 3. sz. táblázat 2006/2007 . Báránd 4/93 Bihardancsháza 1/5 Biharnagybajom 6/135 Bihartorda 2/40 Földes 6/154 Kaba 8/260 Nagyrábé 3/85 Nádudvar 11/348 Püspökladány 25/540 Sáp 2/58 Sárétudvari 5/129 Szerep 3/74 Tetétlen 3/61

28/77

2007/2008. 4/85 1/5 6/135 2/39 6/144 8/265 3/85 11/348 25/520 2/58 5/129 3/78 3/60


2005-

Megállapítható, hogy a kistérség nagyobb települései esetében nem csökken az óvodáskorúak létszáma, bár az ezer fő alatti településeken a 2000/2001-es adatokhoz mérten további létszámapadást regisztráltunk. Érzékeny változás nem következett be az óvodák működtetésében az elmúlt öt év alatt, a 3 évesek azonban szinte teljes létszámban megkezdik az óvodát a kistérségben. Az óvodai csoportok feltöltöttsége és a püspökladányi óvodák integrációja is jelzi, hogy a létszámcsökkenés és az ingyenes ellátás kényszerű kiterjesztése komoly feszültséget jelent a települések finanszírozásában.

Fontosabb óvodai mutatószámok a kistérségben

2004. októberi statisztika szerint 1

2

100

84 8

2/1 Ebből sajátos nev. ig. integr. okt. 1 -

130

136

-

60

6

13

6

2

-

50 150 250 80 325 630

42 150 239 90 311 555

7 -

16 -

4

90

1 6 10 3 11 26

2 12 20 6 22 54

1 6 9 3 11 26

3 3 6 5 13 37

2 1 -

50 120 75 75

58 125 83 64

-8 1

24 18 30

2 5 3 3

3 11 6 6

3 5 3 3

1 -

-

Település Óvodai Óvodás neve férőh. gyerm. Száma száma Báránd Bihardancs háza Biharnagybajom Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárétudvari Szerep Tetétlen

4/a. sz. táblázat 2/2 3 4 Nemzeti etnikai Óvodai Óvoda nev-ben csop. -ped. résztv. száma száma száma 4 8 1 1

5

6

Dajkák száma

Egyéb dolg. száma

7 -

3 -

7 Más települ. bejár. óvodás. száma 1

Az óvodai férőhelyek jelzik: az eredetileg a térség legkisebb településén is a legalább kétcsoportos óvodák az utóbbi 10-15 évben fogyó létszámokkal működnek. Örvendetes jelenség, hogy a városokon kívül immár a több településen is megállt a népességfogyás. Ugyanakkor arányaiban növekszik a problémákkal terhelt, nehezen nevelhető, a kudarcokat nehezen viselő gyerekek száma az óvodákban, iskolákban.

29/77


2005-

2005. októberi statisztika szerint 1

2

100 20

94 8

2/1 Ebből sajátos nev. ig. integr. okt. -

130

149

-

74

6

13

6

2

-

50 150 200 100 275 615

38 137 208 96 350 548

1 1

38 26

3 12 18

2 6 7

1 3 6

1

5

96

2 6 8 4 11 25

23 51

11 25

14 37

-

50 129 75 75

51 129 76 49

-

26 18 -

2 5 3 2

3 11 6 6 (2fő gyes)

3 5 4 2

1 5 -

-

Település Óvodai Óvodás neve férőh. gyerm. Száma száma Báránd Bihardancs háza Biharnagybajom Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárétudvari Szerep Tetétlen

4. sz. táblázat 2/2 3 4 Nemzeti etnikai Óvodai Óvoda nev-ben csop. -ped. résztv. száma száma száma 4 8 1 1

30/77

5

6

Dajkák száma

Egyéb dolg. száma

4 1

3 -

7 Más települ. bejár. óvodás. száma -


2005-

A sárrétudvari óvoda épülete

3. Általános iskolai nevelés-oktatás várható alakulása:

4. sz. táblázat 2006/2007. Báránd Bihardancsháza Biharnagybajo m Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárrétudvari Szerep Tetétlen

2007/2008.

oszt.sz.

létszám

oszt.sz.

létszám

12 x 19

190 x 350

12 x 19

190 x 350

8 15 27 9 39 69 8 16 8 8

99 389 641 217 984 1582 111 303 178 157

8 15 26 9 38 68 8 16 8 8

95 399 610 216 967 1560 116 320 175 160

Néhány település általános iskolájában létszámcsökkenés tapasztalható:

31/77


2005-

Bihartordán, Tetétlenen és Sápon a nagyobb létszámú nyolcadikosok helyett kisebb létszámú elsősök lépnek iskolába. A térség többi általános iskolájában a jelenlegi létszámokkal számolnak 2008-ig, természetesen az intézmények jelenlegi formájában szeretnék az óvodai ellátást és a nyolc évfolyamos iskoláztatást megvalósítani. A tankötelezettség kiterjesztésével a kistérség települései megállapodhatnak a Püspökladányban és Nádudvaron működő önkormányzati középiskolákkal a kötelező feladatellátás tekintetében. A kihasználtságra és a normatív bevételek csökkenésére lehet következtetni az alábbi mutatók alapján.

2. sz. grafikon A kistérségben egy tanulócsoportra eső általános iskolai tanulók számának alakulása 2000-2005.

20 19 18 17 16 2001.

2002.

2003.

32/77

2004.

2005.


2005-

A tanulólétszámok természetesen a nagyobb általános iskolák esetében jelentenek 21 fő fölötti átlagot: Kabán, Nádudvaron és Püspökladányban. A három városban is csökkent az egy tanulócsoportra eső általános iskolások száma 2000-2004 viszonylatában. A pedagógusok létszámadatainak összehasonlító elemzése figyelemreméltó tendenciákat jelez. A kistérség általános iskoláiban 2000. évhez mérten 12 csoporttal csökkent a csoportszám és 198 fővel a tanulólétszám. A nagy költségigényű napközis csoportok száma alig csökkent, melynek következtében a pedagógus létszám mindössze 14 fővel lett kevesebb. Így az egy pedagógusra eső óvodások/iskolások számában nem történt lényegi változás. Az utóbbi hónapok központi – a kistérségi feladatellátást, intézményfenntartó társulásokat preferáló kormányzati intézkedései kapcsán megállapítható, hogy egyes kistelepülések óvodái és iskolái nem tudják teljesíteni a kistérségi, vagy intézményfenntartó társulások számára támasztott kiegészítő normatíva kritériumait.

Fontosabb általános iskolai mutatószámok a kistérségben : 2004.októberi adatok

5/1.sz.táblázat

1

Település neve Báránd Bihardanc sháza Biharnagy bajom Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar

1/1 ½ 1/3 Sajátos Nemzeti Integrált. Tanulók nev.ig. etnikai okt. száma integrál oktatás(etnikai, t. okt. ban résztv. hátrányo száma száma s, stb.) 215 x x x x

2

3

Évfoly. Tanuló száma csop. száma

4 Napk. tanulók száma

8 x

13 x

13 x

5 6 Iskolaotthon Napk. os okt. csop. résztv. száma száma 1 x x

357

5

-

30

8

19

33

-

1

104 376 702 242 987

4 7 9 14 29

104

20 37 -

8 16+1 31+2 11 40

20 60+28tsz. 84 14 267

-

23 241 -

8 8 8 8 8

1 6+1tsz. 4 1 9

33/77

1/21 2/45


Püspökladány Sáp Sárétudvari Szerep Tetétlen

2005-

1723

-

38

-

8

74

779

-

36

113 309

4 -

50 -

4

8 8

8 16

32 45+13tsz.

-

1 1+1tsz.

170 160

5 2

33

-

8 8

9 8

47 57

2/43

2 1+1

Az általános iskolák adatait a 5. sz. táblázat adataival összevetve látható: a tanulócsoport számok csökkenésével nem csökkent arányosan a pedagógusok létszáma. Nőtt az integrált nevelésben résztvevő sajátos nevelési igényű tanulók aránya. Ugyanakkor csökkent a napközis csoportok iránti igény.

Nádudvar egyik patinás iskolaépülete 2004. októberi adatok 6.sz.táblázat 7 8 9 10 11 Telep- Tanuló Pedagógusok Egy Technikai Tantermek ülés szobai száma ped.-ra dolgozók száma neve oktszáma Nap- jutó ban Tanít Taná közis gyerm. Okt. Nor- Szükség résztve ó r nevel száma Közvet Egyé mál tanterm vő t. sz. ő lsegítő b . Báránd 3 6 12 1 11 14 15 2 Biharda x x x x x x x x x ncsháza Biharna 4 14 13 1 13,22 1 16 17 3 gybajom 34/77

12 13 14 Torna Más terem Iskolai telepütorna- könyv- lésről szoba tár bejárók száma 2 x

x

x

2

1

1


Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárétudvari Szerep Tetétlen

2005-

-

5

6

1

5,2

1

7

5

3

1

1*

1

-

5 23 7

23 25 10

6 4

14,5 11,5 11,77

1 7 1

7 13 3

21 38 17

4 csop. 5 3

1 1 1

1* 1

1 1 15

-

29

31

9

13,8

3

23

48

10+6

2

1

-

-

71

79

35

11,53

52

76

76

4

4

4

n.a.

3

n.a. 10

n.a. 12

1 1

9,41 12,36

1 4

11

15 15

1 1

1* 1

-

-

3 6

5 7

2 1

17 20,4

1 1

3

9 8

5 3 csop.b. -

1 1

1

-

A kistérség iskoláiban a tanulólétszám nem apadt az országos átlagnál nagyobb mértékben az elmúlt 10-15 év alatt. A kistérség településeinek 2000 és 2004 között elfogadott közoktatási, intézményfejlesztési és működtetési koncepciója számol a 3-14 éves népesség mérsékelt fogyásával, a 2006-2007-től kezdődő stagnálással.

2005. októberi statisztika szerint

5/2.sz.táblázat

1

1/1 ½ 1/3 Sajátos Nemzeti Integrált. Tanulók nev.ig. etnikai okt. Település száma integrál oktatásba (etnikai, neve t. okt. n résztv. hátrányo száma száma s, stb.) Báránd 195 Bihardancs x x x x háza Biharnagyb 337 82 ajom Bihartorda 102 2 102 32 Földes 688 24 22 Kaba 668 24 22 Nagyrábé 216 3 35 65 Nádudvar 972 28 Püspök1629 51 232 ladány Sáp 112 4 56 Sáré306 4 tudvari Szerep 189 1 8 35/77

2

3

Évfoly. Tanuló száma csop. száma

4 Napk. tanulók száma

5 6 Iskolaotthon Napk. os okt. csop. résztv. száma száma 24 1 x x

8 x

11 x

20 x

8

18

42

-

2

8 8 8 8 8 8

9 29+ 29+3 9 40 56

26 80 80 75 314+49 699

11 11 29 221

1 3+1 3+1 3 10+2 24

8

8

32

-

1

8

16

56

-

3

9

74

-

8

3


Tetétlen

156

-

49

-

8

8

2005-

24

-

1

2005. októberi adatok 6.sz.táblázat 7

8

9

TelepTanulósz Pedagógusok száma ülés neve obaioktNapban Tanító Tanár közis résztvev nevelő ő t. sz.

Báránd Biharda ncsháza Biharna gybajom Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárétudvari Szerep Tetétlen

Egy ped.-ra jutó gyerm. száma

x

6 x

12 x

1 x

10,2 x

18

15

17

2

10

-

6

6

1

8

19

5 24 5

23 31+4 12

6 3 4

29

29

31

51

78

38

10

11

12

Technikai Tantermek száma Tornate dolgozók száma rem Okt. NorSzükség tornaKözvetl. Egyéb mál tan-terem szoba segítő

x

13

14

Iskolai könyvtár

Más településről bejárók száma

12 x

19 x

x

2 x

1 x

1 x

9

14

4

2

1

1

-

8

9

-

1

1

2

14,5 12

1 1 -

7 16 11

21 38 17

4 csop. 5 3

1 1 1

1* 1

1 1 15

9

24,3

3

23

48

10+6

2

1

-

61

36

22,3

8

56

72

-

5

2

45

4 9

7 14

1 3

10,2 12

1

3 16

8 21

épül 1

1* 1

1

6 4

6 5

3 1

17 19.5

1

8 3

9 8

5 3 csop.b. -

1 1

1

-

36/77


2005-

4. Középfokú oktatás-képzés helyzete: A Sárrét települései közül Püspökladány és Nádudvar lát el önként vállalt feladatként középiskolai nevelést-oktatást. 2004. októberi adatok

7. sz. táblázat

Tanulók száma Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 4150 Püspökladány Gagarin u. 2 Ady Endre ÁMK – Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája

Szakiskolai oktatás

Szakközépiskolai oktatás

Gimnáziumi oktatás

Kollégiumi ellátás

13/341

17/479

13/391

57

--

---

34

4/128

2005. októberi adatok

Tanulók száma Karacs Ferenc Gimnázium,

8. sz. táblázat

Szakiskolai oktatás

Szakközépiskolai oktatás

Gimnáziumi oktatás

Kollégiumi ellátás

390

493

414

52

37/77


2005-

Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 4150 Püspökladány Gagarin u. 2 Ady Endre ÁMK – Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája

131

-

-

34

A középfokú oktatás tekintetében – az országos tendenciáknak megfelelően – a gimnáziumi képzés a legnépszerűbb. A középiskolai ellátásban részesülők száma nem változott, inkább az átstrukturálódás jellemezte az elmúlt évtizedet: a tanulók döntően élnek a kitolt szakmaválasztás lehetőségével, így a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók aránya növekedett meg ugrásszerűen, a szakiskolát választó tanulók száma erőteljesen csökkent.

Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Püspökladány: 3.1. Gimnáziumi nevelés-oktatás: - négy évfolyamos és hat évfolyamos gimnázium - öt évfolyamos gimnáziumi képzés (nyelvi előkészítés 9. évfolyamon a 2004/05-ös tanévben indult, de a 2005/06 tanévben nem)

3.2. Szakközépiskolai nevelés-oktatás: 9-12. évfolyam - általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára történő felkészítés - szakmai orientáció, elméleti és gyakorlati szakmai alapozó oktatás  humán - szociális szolgáltatás  műszaki - informatika - gépészet - környezetvédelem  szociális szolgáltatás  szakma csoportokon kívüli - belügyi rendészeti - szakma nélküli 38/77


2005-

13-15. évfolyamon: szakmai vizsgára felkészítő szakképzés o gazdasági informatikus o számítástechnikai szoftverüzemeltető o pedagógiai asszisztens o környezetvédelmi technikus (mezőgazdasági szakirány)

A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium főépülete

3.3. Szakiskolai nevelés oktatás: 9-10. évfolyam: általános műveltséget megalapozó oktatás, szakmai orientáció műszaki szakterületen. o könnyűipari o építészeti o faipari o gépészeti o környezetvédelem szakmacsoportok 11-13. évfolyam: szakmai képzés - nőiruha-készítő, - asztalos, - kőműves,

39/77


2005-

- szobafestő –mázoló - tapétázó, - mezőgazdasági gépész, - környezet és természetvédelmi szakmunkás, - szerkezet lakatos, - élelmiszer és vegyi árú eladó.

Ady Endre ÁMK Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája, Nádudvar: A szakiskola egyedi képzést vállalt fel a kihalóban lévő kézműves és kisipari termelés hagyományainak felélesztésével a kerámiaiparban, a bőrfeldolgozásban és a népi iparművészetben. E hagyományos iparágak stratégiai szempontból is jelentősek, hiszen a sárréti térség egyik távlatos lehetőségét, a turizmust erősítik. Az ÁMK intézményegységeként működő iskola nem speciális szakiskolai képzést, illetve érettségire épülő szakképzést, végez. Elsősorban térségi feladatot lát el, hasonló profilú szakképző iskola a megyében ezen kívül csak egy működik, Debrecenben. Az itt folyó szakmai képzés országosan is kiemelkedő a hagyományos kézműves szakmák iskolarendszerű oktatása tekintetében. Az Országos Ifjúsági Kézműves pályázaton, mindannyiszor kimagaslóan szerepelt az iskola. „Legeredményesebb Szakiskola" elismerő címet kapta meg 1999-ben a MKM-tól, és az MMItől. 2001-ben, 2003-ban és 2005-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ország öt legeredményesebb intézménye között ismerte el az iskola szakmai munkáját. A képzés időtartama: négy év (2+2 év). 9-10. évfolyamon: általános 11-12. évfolyamon: szakképzés. A szakképzés évfolyamait nem indítják párhuzamosan, csak 2 éves turnusokban, hiszen a képzés nem a tömeges szakképzést szolgálja. Az itt végzett tanítványok főként kisvállalkozásokat alapítva, egyedi kézműves termékek gyártásával teremtenek egzisztenciát. 11. évfolyamtól a népi iparművészet szakmáit oktatják: o fazekas o faműves o szőnyegszövő o bőrtárgy-készítő o kézi- és gépi hímző o kosárfonó o virágkötő 40/77


2005-

o parkgondozó szakmákban. A kézműves mesterségek mellett beindult még a falusi vendéglátó képzés és a számítógépkezelő (-használó) 1 éves képzés. A Sárréti térséghez tartozó települések középiskolai ellátásában jelentős szerepet játszik Debrecen, Berettyóújfalu, Derecske és Hajdúszoboszló is. Általában az a jellemző, hogy a legtehetségesebb tanulók a nyolc évfolyamos, illetve a hat évfolyamos gimnáziumok felé orientálódnak. Népszerűek a debreceni gimnáziumok, illetve néhány szakközépiskolai képzés (pl. közgazdasági, informatikai, egészségügyi szakmacsoportok esetében Debrecent részesítik előnyben). Tendenciózus jelenség, hogy a családok egyre inkább a lakóhelyi környéken választanak középiskolát, ezzel is csökkentve az iskolázás magas járulékos költségeit. A püspökladányi képzési kínálat az elmúlt években igyekszik felölelni a legkeresettebb munkaerő piaci képzéseket. A nádudvari szakiskola a tanulásban nehezebben haladók, illetve a népi mesterségek iránt érdeklődő érettségizett fiatalok számára kínál szakmát. A szakiskola magas színvonalú oktatásának népi iparművészek a letéteményesei, beiskolázásuk túlterjed a kistérségen, régiós vonzásuk van. A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium beiskolázása nemcsak a kistérségre szűkül , a 2. sz. mellékletben követhető a tanulók 2005-ös összetétele. Mindkét intézményre jellemző, hogy lehetőségeik, forráskeresésük és támogatóik révén igyekeznek megteremteni a képzési feltételeket. Felszereltségük, gyakorlati oktatást segítő eszközállományuk az átlagosnál jobb. Problémát a szakmaváltás, újabb szakképzési profil indítása jelent. A

szakközépiskola

a

világbanki

képzési

program

lezárulását

követően,

bekapcsolódhatott az Oktatási Minisztérium Szakképzési fejlesztési programjába.

5. Felnőttoktatás:

41/77

2003-ban


2005-

Püspökladányban a szakmunkások szakközépiskolája képzési forma kifutásával némi visszaesés tapasztalható

az

iskolarendszerű

felnőttoktatásban.

Jelenleg

Püspökladányban,

Kabán,

Nádudvaron és Földesen esti tagozaton történik a gimnáziumi érettségi képzés. Az érettségire épülő szakmaszerzés minden évben meghirdetésre kerül számítástechnikai szoftverüzemeltet, gazdasági informatikus.. A felnőttoktatásban – figyelembe véve a kistérség településének, a munkaerőpiaci elvárásait – fel kell

készülni

az

e-learning

oktatás

fokozatos

érvényesítésére,

a

munkavállalói

kompetenciafejlesztő programok gondozására.

Nádudvaron kihelyezett tagiskolát működtet 1999. óta a Sziltop KHT Kölcsey Ferenc Gimnáziuma. Jelenleg négy gimnáziumi osztályban 130 tanulót készítenek fel az érettségire. A 2005/2006. tanévtől 68 fő 13. évfolyamon pénzügyi-számviteli, valamint gazdasági-informatikai szakképzésbe kapcsolódott be. A térségben több ígéretes kezdeményezés, sikeres felnőttoktatási program szolgálja a roma népesség felzárkóztató, illetve munkaerő piaci esélyeit. Többek között Biharnagybajom, Földes és Püspökladány vállalt ilyen szerepet az elmúlt években.

6. Kollégiumi ellátás: A térségi feladatellátást hosszútávon a tanulók kollégiumi elhelyezésével is biztosítani kívánja Püspökladány és Nádudvar önkormányzata. Gondot jelent, hogy egyik kollégium sem felel meg a korszerű komfort elvárásoknak, így a jövőben komoly forrásokat kell mozgósítani a felújításra.

42/77


2005-

Ez az egykori felvonulási épület a szakiskolások második otthona Nádudvaron…..

7. Pedagógiai szakszolgálat: Nevelési tanácsadás és beszédjavítás: A Hajdú-Bihar Megyei Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központ Püspökladányi Nevelési Tanácsadó és Beszédjavító intézményegysége látja el a kistérség valamennyi településén élő 3-18 éves korú lakosság nevelési tanácsadói feladatait, a Püspökladány Város Önkormányzata által biztosított épületben. Az alkalmazotti kör összetétele: 1 pszichológus, 2 gyógypedagógus, 1 fejlesztő pedagógus, 1 szociálpedagógus, 1 logopédus és 1 adminisztrátor. Megbízással gyógytestnevelőt alkalmaznak. A logopédiai feladat a távolságok és a kapacitás miatt csak részben ellátott, annak ellenére is, hogy több önkormányzat logopédus alkalmazásával helyben kínál megoldást a gyermekek, tanulók beszédjavítására. Az intézmény látja el a tankötelesség megállapítását a szakmailag vitatható esetekben, a logopédiai ellátást az óvodáskorúak, illetve 1-4. évfolyamos tanulók esetében. A Nevelési Tanácsadó csak részben tud eleget tenni a kistérségben meglévő igényeknek, hiszen csak Püspökladányban évi 150-170 fő nevelési tanácsadását, 70-80 fő logopédiai foglalkoztatását kell biztosítani. 2005. szeptemberétől a korábban Berettyóujfaluban ellátott bihartordai, földesi és sápi illetékességű gyermekek/tanulók ellátása is feladatkörükbe tartozik.

43/77


2005-

A rendelkezésre álló épület, az intézmény felszereltsége a jelenlegi kapacitást nem szolgálja megfelelően. Fejlesztésének egyik feltétele a tárgyi feltételek kondicionálása. Nevelési tanácsadást igénybevevő óvodások/iskolások száma 2004/2005. tanév Település

8.sz. tábla Nevelési tanácsadás igény ellátott 16 5 63

Báránd Bihardancsháza Biharnagybajo m Bihartorda * Földes * Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp * Sárrétudvari Szerep Tetétlen

16 5 63

19 17 42 176

19 17 42 176

23 7 1

23 7 1

Logopédiai ellátás igény ellátott 4 *

4 *

*

*

* 74

* 74+*

7

7

*A 2004/05-ös tanévben Bihartrorda, Földes és Sáp szakszolgálati feladatait a berettyóújfalui Nevelési Tanácsadó látta el.

Jelenleg a 2005/2006. tanév első negyedében már az előző év forgalmának felét teljesítették. A kapacitás felülvizsgálata, bővítése, további szakemberek bevonása a feladatellátásba indokolt. Gyógytestnevelés: A kistérségben – hasonlóan a más térségek tapasztalataihoz, gyakorlatához – a teljes populáció autentikus vizsgálata, szűrése nem történt meg. Nem lehet tudni, mennyi a láb- tartás deformitásokkal, enyhe fokú gerinc-, és mellkasi elváltozások miatt gyógytestnevelésre szoruló gyerekek, tanulók száma. Szakképzett gyógytestnevelő látja el a püspökladányi és nádudvari tanulókat. Más településeken nem szervezett a gyógytestnevelés, a mozgásterápia, ami megoldásra váró probléma. 2004/2005. tanév

9.sz. tábla

Település

Gyógytestnevelés

44/77


igény 4 1 n.a. 4 36 n.a. 3 48 63 n.a. 17 n.a. 59

Báránd Bihardancsháza Biharnagybajom Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárrétudvari Szerep Tetétlen

2005-

ellátott 4 1 4 36 3 48 63 17 59

A beiskolázási és pályaválasztási tanácsadást a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet szakemberei segítik. A megyei szakértői és rehabilitációs bizottság végzi a tanulási képesség szakértői vizsgálatát. A megyei szakszolgálat szervezésében utazó gyógypedagógusok, logopédusok nyújtanak korai fejlesztést, gondozást az iskoláskort megelőző időszakban és a képzési kötelezettek számára.

8. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása A térség valamennyi településén jellemző, hogy a szülők helyben kérik a sajátos nevelési igényű –többségében enyhe értelmi fogyatékossággal küszködő -tanköteles korú gyerekek nevelésének-oktatásának megoldását. Az iskolák, az óvodák többsége nem rendelkezik megfelelő szakképzettségű nevelővel, asszisztenssel. Így az óvodapedagógusok, nevelők rendszerint magukra maradnak az integrált nevelés, a sérült gyermek fejlesztésének problémájával. A Szimpátia Alapítvány vállalta fel a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését Püspökladányban, jelenleg szünetelteti tevékenységét. Püspökladány Városban a Petőfi Sándor Általános Iskola alapfeladatai között végzi, tagozatként az enyhe fokban sérült tanulók nevelését-oktatását. Külön tagozat fenntartásával, illetve részleges integrációban látják el a sérült gyerekek nevelésétoktatását Biharnagybajomban, Földesen, Kabán, Nádudvaron. Jelentős gond a forráshiány, az integrációt segítő szakemberek alkalmazása ezzel meghiúsul.

45/77


2005-

9. Az oktatás-igazgatás helyzete: A kistérségi társulásban lévő önkormányzatok – Nádudvar és Püspökladány kivételével nem rendelkeznek tanügyigazgatásban jártas szakemberrel semmilyen konstrukcióban. A foglalkoztatásra lenne igény, hiszen a hivatalok és az intézményvezetők számára is fontos lenne a szakavatott tanügyi-, közalkalmazotti jogi tanácsadás, az alapdokumentumok elsődleges jogi norma kontrollja. A távlati tervekben akkor célozható meg részfoglalkozású, vagy teljes munkaidőben alkalmazható szakember foglalkoztatása, ha azt a központi normatív finanszírozás lehetővé teszi. Megoldást jelenthet kistérségi szinten tanügyi referens alkalmazása.

46/77

10. Alapfokú művészetoktatás helyzete Az alapfokú művészetoktatás a kistérségben jelenleg az egyik esélykülönbségeket növelő terület, hiszen azt jelenleg nem tudja bármelyik iskolában, településen igénybe venni az ott élő 6-22 éves fiatal. Alapfokú művészetoktatásban részesülők száma intézményenkénti bontásban 2005.októberi adatok Zeneművészet Táncművészet Karácsony Sándor ÁMK

Színház és bábművészet

Képző és iparművészet

57

105

37

72

36

-

38

-

-

-

24

16

Ady Endre ÁMK – Alapfokú Művészeti Iskola 4181 Nádudvar Ady tér 10.

123

94

47

21

Jókai Mór Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 4171 Sárrétudvari Erzsébet

225

150

18

52

Zichy Géza Közoktatási és Közművelődési Intézmény Tetétlen, Kossuth u. 55

31

189

22

65

Csenki Imre Művészeti Iskola 4150 P.ladány, Petőfi u.40 Általános Iskola és Művészeti Alapfokú Iskola, Biharnagybajom Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Kaba,

362

190

-

70

16

53

21

29

51

101

16

35

4177 Földes Karácsony S. tér 6. sz. - Sáp-tagintézmény - Szerep-tagintézmény

11. Diákotthoni, kollégiumi ellátás jellemzői:


2005-

10. sz. táblázat A kollégisták számának alakulása a kistérség kollégiumaiban Kollégium Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Ady Endre ÁMK – Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája

2003.

2004.

2005.

64

57

52

34

32

34

A kollégiumok komfortja lényegesen elmarad az igényektől, s belátható időn belül fenntartói források sem lesznek erre a célra, így a kollégiumi létszám stagnál.

12. Helyettesítési rendszer: A kistérség nevelési-oktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok helyettesítési rendszerehasonlóan a többi kistérséghez- nem épült ki. A távolságok miatt ennek kialakítására távlatokban csak a közeli településeken, mikro-térségi ellátás keretében van esély.

A biharnagybajomi Szűcs Sándor Általános Iskola és Művészeti Alapfokú Oktatási Intézmény

48/77


2005-

13.A térségi látogatások legfontosabb tapasztalatai: A fejlesztési terv készítése, az intézménylátogatások során szerzett tapasztalataink arról győztek meg bennünket, miszerint a kistérség településeinek önkormányzatai, az intézmények konzekvensen ragaszkodnak partikuláris érdekeikhez, a közoktatási feladatellátás korábbi kínálatát és szintjét erőn felül is tartani szeretnék, külső források megszerzésére törekedve. A 2005/2006. évi költségvetési tervezés időszakában a tervezett normatívák mutatói, az objektív tendenciák (demográfiai tényezők, a belépő populáció jellemzői, stb.,) azonban nem túl biztatóak: • • • • •

a kisebb települések (pl. Bihartorda, Tetétlen és Sáp) közoktatási intézményei tartósan a normatív létszámhatárok alá kerülnek, az intézmények fenntartási, üzemelési költségei a normatív bevételek létszámarányos csökkenése miatt az önkormányzatok számára aránytalan terhet jelenthetnek, új kihívásként jelentkezett a kistérség pedagógusai számára – a belépő óvodások és iskolások szocializációjából, a családok életmódjából és elszegényedésével járó devianciáikból fakadó problémák kelezése, ami drágítja a szolgáltatásokat, a jelenlegi konstrukcióban működtetett pedagógiai szakellátás nem tudja kezelni teljes körűen a problémás eseteket, a szakemberek alacsony száma miatt még a szűréseket sem tudják időben elvégezni. szükség van az óvodapedagógusok, tanítók és tanárok módszertani kultúrájának, nevelési gyakorlatának megújítására, folyamatos kompetencia fejlesztésére, hogy a differenciálandó igényeknek eleget tudjanak tenni.

14. Egyéb körülmények, jellemzők a kistérség közoktatásában: 1. Az óvodába, iskolába lépő populáció adottságai, elemi készségei, szocializációs szintje folyamatosan romlik. Különösen szembetűnő ez a tendencia a zömmel munkanélküli, perifériára szorult és növekvő etnikai arányú családok által lakott településeken (pl. Sáp, Biharnagybajom). A családok szocikultúrális körülményei, az ingerszegény környezet, az egzisztenciális feszültségek következményei az óvoda és az iskola nevelőmunkáját terhelik. Aggasztóan növekszik a díszfunkciókkal küszködő gyerekek száma – különösen a beszédhibás, tanulási zavarokkal terhelt 5-10 évesek aránya kiugró. Gond, hogy a szakma nem készült fel a belépő óvodáskorúak, iskolába lépő szakszerű mérésére. A pedagógiai szakszolgálat a térségben még a szűréseket sem tudja elvégezni teljes körűen. Több településen a kritikus esetek kezelését sem sikerül évek óta megnyugtatóan megoldani. 2. Az óvodák infrastruktúráját általában a fenntartók igyekeznek komfortossá tenni, a minimális felszereltség biztosított. Problémát a tanulást segítő eszközök, felszerelések szegényessége, az udvari játékok állapota, szabványoknak való megfeleltetése és a testnevelés feltételrendszerének hiányosságai jelentenek.

49/77


2005-

3. Az alapfokú művészetoktatást döntően önkormányzati intézmények működtetik. A térségben egy alternatív művészetoktatási intézmény is végez alapfokú művészeti nevelést. A Besztercey Alapítványi Művészeti Iskola Püspökladányban (Bocskai u. 21.sz.és a Petri telepi Általános Iskolai telephelyen) táncművészet, képző- és iparművészeti és zeneművészeti profillal kíván alternatívát. Működik a művészetoktatás: • Püspökladányban (önálló – településen kívül nincsenek telephelye). • Nádudvaron (intézményegység - településen kívül nincsenek telephelye). • Kaba (intézményegység - településen kívül nincsenek telephelyek). • Tetétlen (intézményegység – Debrecenben, Sápon van telephelye). • Sárrétudvari (intézményegység – Nagyrábén és Szerepen van telephelye). • Biharnagybajom (intézményegység – nincsenek telephelyei). Nem működik művészetoktatás: Bihartordán Bihardancsházán Bárándon A normatíva csökkenése, a tandíjak kényszerű emelése több önállóan fenntartott művészeti tagozat esetében vet fel hosszabb távon financiális gondokat. Prognosztizálható, miszerint e tendenciák következménye lehet a művészeti oktatásból a hátrányos helyzetű tanulók fokozatos kiszorulása . Alternatív megoldásként kínálkozik a művészetoktatás segítése, koordinálása a kistérség részéről, a csoportos oktatás kiterjesztése. 4. Középiskolák esetében: A demográfiai mélypont a következő években jelentkezik a középiskolákban, amely szükségszerűen csoportszám csökkentést feltételez. E mellett kiszámíthatóan dominánssá válik a megyeszékhely elszívó hatása és több, a régióban működő iskolával növekszik a verseny a tanulólétszámokért, amely érzékenyen érintheti a két kistérségi középiskola tanulólétszámát. Ebben a helyzetben lehet jelentősége a jól megválasztott kimeneteknek: - az érettségihez (emelt) kötelező egyéb kompetenciák megszerzésének, - a rugalmasan alkalmazkodó képzési struktúrának, - az informatikai és idegen nyelvoktatás bővülésének. 5. A fenntartók és vezetők munkáját segítő szolgáltatások kialakítása kiküszöbölhetné a tanügyi irányítás, a szaktanácsadói szolgáltatások, a menedzsmentet segítő munkajogi, minőségfejlesztési és tanügyi támogatás hiányát. 6. Az intézményközi munkaközösségek hasznos fórumai lehetnének a módszertani kultúra fejlesztésének, a jó gyakorlat terjesztésének. Ebben jelenthet szakmai szervezeti kereteket a Sárréti Iskolaszövetség, melynek bejegyeztetése folyamatban van.

50/77


2005-

7. Földrajzi és szakmai megfontolások alapján 4 mikro-térség létrehozását tudjuk elképzelni, amely hatékonnyá tehetné a kistérség által vállalt szolgáltatásokat: -

Kaba Földes Nádudvar és Püspökladány centrummal.

A sárrétudvari Jókai Mór Általános és Alapfokú Művészeti Iskola épülete

15. A helyzetelemzés összegzése: erősségek, lehetőségek, gyengeségek, veszélyek a kistérségi közoktatási feladatellátás szervezésében (SWOT analízis) 1.1.Az elmúlt évtizedben elmaradt, megelőző jellegű karbantartások miatt jellemző az óvodák, iskolák épületeinek állagromlása (ennek generális oka, hogy az oktatási intézmények bér és járulékköltségei mellett alig jut dologi kiadásokra) 1.2.A tárgyi feltételek az országos átlagot több helyen nem érik el, így a 2008-ra halasztott eszközbeszerzési hiányok pótlása továbbra is teljesíthetetlen központi források nélkül;

51/77


2005-

1.3.A kistelepülések óvodásainak, iskolásainak a törekvések ellenére alig csökkentek az esélyhátrányai. Jeles kivételt jelentenek az újonnan épült és fejlesztés alatt lévő iskolák (pl. Tetétlen, Sáp, Bihartorda) 1.4.Csökkenő normatív támogatás jellemzi az önkormányzatok központi finanszírozását a fokozódó terhek, növekvő intézményhasználói elvárások mellett; 1.5. Az állami normatíva kiszámíthatatlansága miatt nem tervezhető az intézményfenntartás középtávon, még 2-3 évre előre sem; 1.6.A gyermeklétszám fogyása miatt kihasználatlan

óvoda-,

és iskolakapacitások

jelentkeznek az intézmény rendszerben. 1.7.A kis létszámú iskolákban romlik a szakos ellátottság, növekszenek a hátrányos tényezők (kevés a továbbképzési fejkvóta, a kis óraszámú tárgyak szakos ellátása sérül, szűkül a tanórán kívüli foglalkoztatás lehetősége, stb.); 1.8. Nem általános gyakorlat az óvodákban és az iskolákban a szervezeti kultúra fejlesztése: hiányos, ill. gyakran szakszerűtlen a pedagógiai tervezés, nincs hozzáadott értéket kimutató mérés- és értékelés; 1.9.Hiányzik a közoktatásra vonatkozó reális, vállalható jövőképe a településeknek (milyen módon ellensúlyozhatók a normatíva kiesések, a települési hátrányok?). 1.10.Már nincsenek rejtett tartalékok az intézményi és fenntartói költségvetésben: •

A kritikus finanszírozás miatt az óvodákban a dologi kiadások egy részét a szülők fedezik

•

Az általános iskolákban jellemző a nevelők önkéntes munkája (gyakoriak a térítés nélküli túlórák, kíséretek, ügyeletek, túlmunkák).

1.11. Nem jut el a kistérségben élő valamennyi gyermekhez az őt alanyi jogon megillető, ingyenes pedagógiai szakszolgálat, a szülők nem vállalják az utazást a területileg illetékes Nevelési Tanácsadóhoz,

52/77


2005-

1.12.Hiányzik az intézményvezetők szakszerű és folyamatos munkajogi, tanügyi, szakmai, gazdálkodási tevékenységének segítése; 1.13.Kezdeti lépesek jellemzik az óvodák és az iskolák pedagógiai mérési kultúráját. Nincs reális képe az intézményhasználóknak, a fenntartóknak arról: milyen az óvoda, iskola munkájának hozzáadott pedagógiai értéke. Igény lenne – az intézményhasználók és a fenntartók részéről: o a hozzáadott pedagógiai érték kimutatására, a tendenciák követésére, o a fenntartók formálisan ítélhetik meg milyen minőségűek az óvoda és az iskola szolgáltatásai, o külső mérésekre, rendszeres, preventív jellegű törvényességi és szakmai ellenőrzésekre nincs forrás, 1.16.Növekvő a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermek, tanuló aránya (pl.: a szociokultúrális háttér romlása miatt, a létminimum alatt élő és krízishelyzetben lévő családok arányának növekedése következtében 1.17.Bizalmatlanság a többcélú társulással, a közoktatási társulással szemben; o A kistérségben nem kezdődött el a közoktatás területén a társulási kooperáció, közös forrásmenedzsment keresése; 1.18.Hiányoznak az esélyhátrányokat kompenzáló intézkedések, a költségvetési kondíciók nem teszik lehetővé azt (pl. tehetséggondozás, felzárkóztatás) o az esélyhátrányok újratermelődnek a hátrányos helyzetű településeken, s ennek hatásai nem kapnak megfelelő figyelmet a kormányzat, az oktatáspolitika formálói részéről.

53/77


2005-

Felújítják a nádudvari Nápi Kismesterségek, Szolgáltató mesterségek Szakiskolájának épületét

A Sárréti kistérség közoktatási feladatellátást jellemző SWOT analízis: Erősségek: •

stabilitás és biztonság;

•

szervezettség;

•

intézményi „tudásvagyon”;

•

intézményközi kapcsolatok;

•

együttműködés a fenntartók és intézmények között.

Gyengeségek: •

egyenetlen infrastruktúra;

•

finanszírozási nehézségek;

•

eszközellátottság;

•

munkaerő-piaci változások;

•

tanügyi feladatellátás 54/77


•

romló szakos ellátottság.

Lehetőségek: •

pályázatok;

•

térségi szintű tervezés;

•

kistérségi rendezvények;

•

térségi szemlélet;

•

iskolaszövetségi funkciók bővítése;

•

innováció, tanulmányutak;

•

internet használat;

•

kistérségi szinten koordinált minőségfejlesztési rendszer;

•

pedagógiai szolgáltatások;

•

fejlesztő pedagógusok alkalmazása;

•

logopédusok, gyógytestnevelők alkalmazása;

•

felnőttoktatás;

•

új formák a kistérségi együttműködésben.

Veszélyek: •

működési források szűkössége;

•

az intézmények finanszírozhatósága;

•

csökkenő gyermeklétszám;

•

gyakori változások;

•

egymás ellen ható érdekeltség;

•

kínálkozó lehetőségek elmulasztása.

55/77

2005-


2005-

IV.A KÖZOKTATÁS TERÜLETÉN MEGFOGALMAZOTT SZERVEZÉSI, FEJLESZTÉSI CÉLOK A KISTÉRSÉGBEN 1. Mi indokolja a kistérségi együttműködési formák keresését? Napjainkban jól érzékelhető, hogy az oktatáspolitika és az oktatásfinanszírozás a minőség és a hatékonyság érdekében a társulásban ellátható feladatokat kívánja preferálni. Arra orientálja a kistérségek, a közös iskolák intézményfenntartóit, hogy keressék a kooperáció lehetőségét: a minőségi közoktatás fejlesztését együtt tervezzék, közösen teremtsenek forrást és a nehézségeket összefogva, komplex hatásrendszerrel ellensúlyozzák. A fentiek alapján megkülönböztetett figyelmet igénylő területek:  romlik a közoktatás költséghatékonysága,  nő a marginalizálódó családok aránya,  a tanköteleskor 18 éves korig való meghosszabbítása, az egész életen át tartó tanulás megalapozása;  a versenyhelyzet állandósult a közoktatásban, erősödik a szolgáltató jelleg, a partneri elvárások minőségi nevelést-oktatást sürgetnek;  a közoktatási törvény által deklarált elvárások megvalósítása (idegen nyelvtudás,

kompetencia

alapú

oktatás

megvalósítása,

információs

technológia, integrációs nevelés, stb.) meghaladják az iskolák rendelkezésre álló lehetőségeket;  Az óvoda és az iskola működését ki kell egészíteni újabb az ellátás szakszerűségét és esélykompenzációját segítő helyi szolgáltatásokkal; A közoktatási feladatellátás fejlődési esélyeit a rendszerszerű működés erősítheti, ami felértékeli a mikro-térségi, térségi kooperációt.

56/77


2005-

2. Az együttműködés céljai: Folyamatos,

kiegyensúlyozott

térségi

fejlesztés

elősegítése

a

közoktatási

feladatellátásban, melynek az alábbi prioritásokra kell építkeznie: •

Tényleges helyi szükségletek kielégítéséhez kapcsolódó szolgáltatások

•

Forrásbővítés, innováció.

•

Erőforrásokhoz igazodó tervezési és teherviselési stratégia.

•

Optimalizálási koncepció.

A többcélú kistérségi társulások számára a közoktatásról szóló 1993. évi, többször módosított LXXIX. törvény 89/A. § (1) pontja írja elő a kistérségi közoktatásfejlesztési terv készítését. A sárréti települések oktatási hagyományaira tekintettel, a prognosztizálható fejlődési irányokat is figyelembe véve rögzítettük: melyek lehetnek a közös cselekvés legfontosabb elvei.

A földesi Karácsony Sándor ÁMK

3. Az együttműködés alapelvei: •

Az együttműködés a kistérség településein élők számára tegye elérhetővé a minőségi közoktatási szolgáltatásokat, mérséklődjenek az egyenlőtlenségek;

57/77

Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási fejlesztési terve 2008 •

2005-

Térségi tanulmányi, kulturális és sportversenyek rendszerbe foglalt szervezésével a tehetséggondozás elősegítése;

•

A kistérségben folyamatosan szervezett továbbképzések, tanfolyamok szolgálják a pedagógusok, egyéb szakdolgozók felkészítését feladataik minél magasabb színvonalú ellátása érdekében;

•

Élvezzen prioritást az EU és hazai pályázati források lehívását elősegítő közös cselekvés (pl. kistérségi pályázatírás), a közösen ellátott funkciók fejlesztését régiós és szakterületenként elnyerhető pályázati források kiaknázásával is segíteni kell;

•

Segítse

a

települések

közoktatás-irányításának,

döntés-előkészítésének

szakszerűségét; •

A közoktatási feladatok ellátása, a szolgáltatások színvonala többletforrások nélkül is javuljon;

•

A kistérségi együttműködésben megoldott feladatok legyenek összhangban a települési és megyei fejlesztési tervekkel.

A Petőfi Sándor Általános Iskola épülete

58/77


2005-

V. A KÖZOKTATÁS FELADATELLÁTÁS LEHETSÉGES KÖZÉPTÁVÚ CÉLJAI ÉS FELADATAI 1. Prognosztizációk: a kistérség társadalmi, gazdasági élete, demográfiai helyzete (3 évre) 1.1. A kistérség gazdasági helyzetének várható alakulása, elsősorban a munkahelyek számának, a munkaerőigények változására vonatkozóan. A prognosztizációk szerint a kistérségben nem várható domináns változás a munkaerő gazdálkodás tekintetében. Gazdasági szerkezetváltozásra nincs kilátás Püspökladányban és környékén. Az ipari fejlesztés (élelmiszeripar, könnyűipar) és a turisztika kiterjesztése jelenthet kiutat.

2. A közoktatás fejlesztésének kistérségi céljai: 2.1. Általános célkitűzések:

a. A kistérségen belül megvalósítható közoktatási feladatokra vonatkozó igények felmérésével, operatív éves tervek alapján elkezdődhet a partnerek által preferált területeken a koordináció. b. Programok kidolgozása, forráskeresés az oktatási esélyegyenlőtlenség mérséklésére: •

az intézmények kötelező eszközei és feltételrendszerének megteremtése érdekében

•

a szakos ellátottság biztosítására minden iskolában és szakterületen

59/77


•

2005-

a pedagógiai szakszolgálatok kiterjesztése, helyben történő megvalósítása érdekében

•

a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók integrált ellátása, oktatása minősége érdekében

•

a pedagógiai szakmai szolgáltatások, a pedagógusképzés térségi koordinálása, hatékonysága érdekében

•

közös források mozgósításával az intézményesíthető kistérségi közoktatási illetve

a

korosztályi

szakágazati

szolgáltatásokhoz

közművelődés,

úszásoktatás,

kapcsolódó prevenciós

területek

(pl.

programok,

gyógytestnevelésre kötelezhető gyermekek /tanulók készülése, stb.) fejlesztésére •

a cigány kisebbségi oktatás, a roma tanulók felzárkóztatásának elősegítése az óvodai nevelés szakaszától a tanulási életmód végéig

•

a középiskolai képzés, a szakmai képzés fejlesztésének, piacképes kínálatának

megteremtését

szolgáló

feltételeket

elősegítve

Püspökladányban és Nádudvaron •

a speciális szakiskolai képzés hatékonysága, a sajátos nevelési igényű tanulók munkapiaci esélyeinek növelése érdekében

•

a tehetségígéretű tanulók esélynövelését szolgáló, térségi programok megvalósítására.

c. Meg kell teremteni a pedagógusok szakmai együttműködését szolgáló fórumokat, a kistérségi körben ellátható szak-, és szakmai szolgáltatások, programok szervezeti kereteit, a folyamatos működtetés garanciáit. d. A kistérség Társulási Tanácsa által megbízott szakmai testület felügyeletével kerüljön kidolgozásra minden évben operatív terv, költségvetés a kistérségi közoktatási programokra, megvalósítandó feladatokra, rendezvényekre. e. A társult fenntartók folyamatosan együttműködnek a kooperációban költség hatékonyan és jobb minőségben ellátható feladatok tárgyi és humánerőforrás fejlesztésében, a tankötelezettség ellátásának biztosításában, az e-learning feltételeinek összehangolt fejlesztésében, a felnőttoktatás térségi összehangolásában.

60/77


2005-

o d. A szakszolgálati feladatok kistérségi szintű megszervezése: o A 2006/2007-os tanévtől a nevelési tanácsadás és a logopédiai ellátás kistérség által átvett és működtetett intézményben valósulhat meg a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzattól történő feladatátvétellel. Ebben az esetben érvényesíthető a társulás településeinek azon igénye, hogy a logopédiai ellátás helyben valósuljon meg és fejlesztő pedagógusok segítsék minden arra rászoruló gyermek egyéni fejlesztését. A kistérségben van annyi szakember, akikkel a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés és a nevelési tanácsadás reális igényei teljesíthetők. Mikro-térségi koordinációval, kistérségi szakmai irányítással a püspökladányi, nádudvari, kabai, földesi szakemberek is optimálisan foglalkoztathatók, a hiányzó szakemberek átképzéssel, posztgraduális képzéssel pótolhatók.

2.2. Fejlesztési lehetőségek: A fejlesztési terv készítése kacsán az érintett óvodák, iskolák és szolgáltatók vezetőit felkerestük és interjú során igyekeztünk felmérni, milyen kistérségi feladatellátást tudnak elképzelni kooperációban. Az óvoda és iskolavezetők által preferált kistérségi célok, feladatok: 1. Mikro-térségi együttműködésre épülő közoktatási programok, fejlesztési tervek kidolgozása. 2. Alapfokú művészetoktatás kistérségi kiterjesztése (ellátatlan települések segítése, a kistérségi feladatellátás megszervezésének vizsgálata). 3. A Szakszolgálat kistérségi feladatellátásának megszervezése a Nevelési Tanácsadó fenntartásának átvételével, a kistérségben rendelkezésre álló szakemberek bevonásával, a feltételrendszer megteremtésével: • személyi feltételek • utaztatás • szakmai felügyelet • és fejlesztő szobák kialakítása településenként 4. Kistérségi tanügyi referens alkalmazása • a fenntartók közoktatással kapcsolatos döntéseinek előkészítésére, • az intézményvezetők tevékenységének tanügyi segítésére, • a fejlesztési tervben meghatározott célok, feladatok megvalósításának elősegítésére, • a törvényességi, szakmai ellenőrzések, vezetői fórumok megszervezésére.

61/77


2005-

5. Intézményközi munkaközösségek létrehozása és működtetése az érintett nevelőtestületek mérlegelése alapján: Pl: környezeti neveléssel foglalkozó óvodapedagógusok, tanítók, idegen nyelvet, informatikát, stb. tanítók. 6. Tanulmányi versenyek, kulturális seregszemlék, sportversenyek. 7. Pedagógus továbbképzés (mikro-térségi körben szervezett „belső” továbbképzések, akkreditált tanfolyamok, stb.). 8. Közös mérés-értékelési gyakorlat kialakítása (pl. közösen vásárolt mérőeszközök, külső értékelés). 9. Tehetséggondozás a tehetségígéretű illetve kiemelkedő képességű tanulók bevonásával - levelező versenyeztetés - szünidei tehetség tábor 10. Pedagógiai szakmai szolgáltatások fejlesztése közreműködésével. - szaktanácsadás, - vezetői tanácsadás, - mérés-értékelés segítése, - minőségfejlesztés, - jogi, munkajogi segítségnyújtás a vezetőknek.

a

Sárréti

Iskolaszövetség

11. Az IKT eszközök fejlesztésének eredményeként a kistérségi közoktatási információs hálózat kiépítése, rendszergazda alkalmazása is megvalósulhat. 12. A Nádudvari Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája kitűnő bázisa lehetne a kistérség óvodapedagógusai, tanítói, rajzot, technikát tanító tanárai számára. Az óvodában és az általános iskolában egyaránt népszerűek és erősíthetők a kézműves technikák elsajátítására épülő komplex tantárgy (technika-rajt), illetve a tanórán kívüli kézműves foglalkozások

3. Közoktatási feladatellátás a kistérségben: 3.1.Az óvodai neveléssel összefüggő feladatok: •

3 éves kortól a tanköteles korig a gyermekek óvodai nevelése a lakóhelyen történik

•

az intézményhálózat eszközrendszerének fejlesztése.

•

a kistérségben jól bevált fejlesztések multiplikálása.

62/77


•

2005-

a viselkedészavarok, fejlődési egyenlőtlenségek felismerése, korai szűrése és adekvát fejlesztés megvalósítása fejlesztőpedagógusok szervezett segítségével

•

Szakmai

együttműködés

kialakítása

(hospitálások,

közös

minőségfejlesztési munkában való kooperáció), •

Önértékelésen alapuló minőségfejlesztési gyakorlat megvalósítása.

3.2. Általános iskolai nevelés-oktatás, átjárhatóság •

Képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés azokban az iskolákban, ahol ennek feltételei megteremthetők.

•

A felülvizsgált pedagógiai programok operatív megvalósítása, a minőségi nevelés-oktatás, a helyi tanterv felmenő rendszerű bevezetése.

•

Humán erőforrás-fejlesztés, a pedagógus továbbképzések tervszerű alakításával a módszertani képzések előtérbe helyezése, helyettesítési rendszer kiépítése.

•

Felkészülés a tankötelezettség időtartamának 18 éves korig való kiterjesztésére.

•

Önértékelésen és igényfelmérésen alapuló tervezés, intézkedés meghonosítása az iskolákban, a minőségirányítási programok folyamatos értékelése és szakavatott segítése.

•

Egészségnevelési, bűnmegelőzési, környezetvédelmi programok bevezetése.

•

Pedagógiai programok, tantervi követelmények összehangolása. (az általános és középiskola közötti átmenet elősegítése)

3.3. Középfokú nevelés-oktatás, az átjárhatóság biztosítása •

Az elsajátítandó műveltségtartalmak értékelése a társadalmi fejlődés igényeinek elemzése alapján, kapcsolódás az európai integrációs folyamatokhoz

•

Beiskolázási tervek összehangolása a Sárréti kistérségben

Az általános és a szakmai műveltség megalapozása, korszerűsítése, figyelembe véve a munkaerő-piac elvárásait. •

Korszerű technikák és technológiák megismerése, alkalmazása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. •

63/77

mérések,


•

2005-

Együttműködés a termelői- és szolgáltatóipar képviselőivel.

A közismereti képzés feltételrendszerének erősítése, szakértői, szaktanácsadói közreműködés fokozása. Modulszerű, a piaci igényekhez igazodó rugalmas szakképzés kialakítása •

•

Hatékony pályaorientációs programok megismerése, alkalmazása az iskolarendszerű és az azon kívüli képzésben.

•

A szakmacsoportos képzés szintjeinek, szerkezetének gazdagítása, tartalmi megújítása a munka-erőpiaci elvárásoknak megfelelően.

•

16 éves korig az általános iskolai tanulmányokat be nem fejező tanulók felzárkóztató oktatása 1 vagy 2 évfolyamon, sikeres befejezés után szakképzési évfolyamon való felkészítés a szakmai vizsgára.

•

11. és 12. évfolyamon a munkaerőpiacra orientált szakképzések eléréséhez szükséges kompetenciák közvetítése. A munkahelyek megőrzéséhez, munkahelyteremtéshez kötődő szakképzési kínálat prioritásának biztosítása.

•

A szakképzési szakaszban eredményes átmenet megteremtése, a lemorzsolódás csökkentése.

•

A szakma iránti érdeklődés fokozása, belső motiváció megteremtése a szakképesítés megszerzéséért.

•

Együttműködés a gazdasági kamarákkal és a munkaadókkal.

3.4.Feladatok a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában: •

Kistérségi szinten működjön hatékonyan a prevenció, logopédiai és fejlesztő pedagógiai megsegítés, gyógyító testnevelés. •

Elsődleges cél e területen: a felderítés, az előszűrés, a meggyőzés és az integrált nevelés feltételeinek megteremtése.

•

Humán erőforrás fejlesztés a pedagógus továbbképzések, átképzések lehetőségeinek feltárásával és térségi megszervezésével.

•

A fejlesztő pedagógia elméleti és gyakorlati ismereteinek tervszerű, a bázisintézményhez kötődő terjesztése.

•

A sajátos nevelési igényű tanulók, fiatalok társadalmi integrációjának segítése, hatékony együttműködés az érdekképviseleti, és a gyermekvédelemben érintett szervezetekkel.

64/77


2005-

Komplex rendszer működtetése, amely elősegíti, hogy minden gyermek időben, lakóhelyén, vagy annak közelében az állapotának megfelelő ellátásban részesüljön. Az át- és visszatelepítés mobilitásának fejlesztése.

•

3.5.A tanulók felzárkóztatásának és esélyegyenlőtlenségének céljai: •

Közös pályázatok a kistérség iskoláinak, óvodáinak konzorciumával: integrált nevelés-oktatás, az IKT eszközpark és tananyagok bővítése.

•

Az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok módszertani kultúrájának megújítása közösen kialakított, pályázott programok segítségével.

•

Tehetségközpont kialakítása a tehetség ígéretű tanulók kiválasztására.

•

Az intézményközi együttműködés hatékony támogatása.

•

Szünidei támogatott programok szervezése, táboroztatás.

3.6.Alapfokú művészetoktatás: •

A területi egyenetlenségek megszüntetése, a tehetségígéretek felkutatása és gondozása.

•

Támogatni, erősíteni kell a pedagógusok át- és továbbképzését.

•

Bővíteni, támogatni kell a művészeti képzés intézményeinek közéleti szerepét.

•

Indokolt felmérni, miként érinti a normatíva csökkenés és a tandíj emelése az ellátásban résztvevőket és célszerű megvizsgálni a térségi ill. mikro-térségi ellátás lehetőségét.

3.7.A pedagógiai szakmai szolgáltatások fejlesztése: •

A Sárréti Iskolaszövetség keretében intézményvezetői és intézményközi szakmai munkaközösségek megalakításának elősegítése, szakmai programjának kialakítása.

•

A pedagógiai szakmai szolgáltatások fejlesztése.

65/77


•

2005-

Intézményközi szakmai munkaközösségek létrehozása (kistérségi intézményvezetői és szakmai intézményközi munkaközösségek).

•

Pedagógiai szakmai szolgáltatások bővítése pályázati források révén, a kistérség közreműködésével.

•

Tanulói versenyek (tanulmányi, kulturális, sport) kistérségi színtű szervezése

3.8. A pedagógiai szakszolgálat fejlesztése: A nevelési tanácsadó forgalma az utóbbi években megnövekedett, a tanköteles korba lépők iskolaérettségi vizsgálatai mellett a tanulási és beilleszkedési problémás gyermekeket és szüleiket irányítják ide a pedagógusok. A szakvéleményezést követően célszerű helyben biztosítani a fejlesztést. Ezért a nagyobb létszámú iskolákban fejlesztő pedagógusok is közreműködnek az egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztésben. Püspökladányban 1 kis létszámú óvodai csoportban fejlesztő pedagógus, logopédus segítségével fejlesztik a nevelési tanácsadó által kiszűrt és szakvéleményezett gyermekeket. Szakképzett gyógypedagógus-logopédus önálló státuszon tudna preventív munkát végezni a részképesség zavarok megelőzése, korrigálása érdekében. A gyermekek, tanulók lakóhely közeli ellátásának megoldására több alternatíva kínálkozik. •

A finanszírozási lehetőségek függvényében kistérségi társulási fenntartással önálló intézmény végezné a szakszolgálati feladatokat.

•

A püspökladányi székhely mellett a feladatellátásra alkalmas telephelyek kialakításával a szakemberek utaznának a településekre.

•

Kistérségi szervezéssel, esetleg a szociális ellátó szervezetekkel való koordinálással szervezetté tenni a gyermekek és szüleik utaztatását a kisebb településekről a nevelési tanácsadó és beszédjavító intézménybe.

3.9.Tanügyigazgatási tevékenység szakszerű megszervezése: Olyan gyakorlattal és szakképzettséggel rendelkező oktatási szakember alkalmazása, aki segíti az intézményvezetőket, illetve a fenntartókat döntés előkészítő tevékenységük szakszerű elvégzésében. Létrehozhatók az intézményvezetők fórumai (iskolaszövetség, óvodavezetői, igazgatói munkaközösség) a társulási feladatok, programok véleményező, tanácsadói fórumaiként.

66/77


2005-

3.10. A vázolt célok, feladatok teljesítésére kiegészítő források szükségesek: •

a kötelező felszerelések, eszközök koncentrált beszerzése,

•

a kistérség által foglalkoztatott szakemberek utaztatása.

•

Szakemberek közös alkalmazása a helyettesítési hálózat kialakítására,

3.11. Egyéb javaslatok: •

készüljön el a kistérség honlapján az oktatási feladat ellátás (bemutatkozás, aktuális programok, oktatási statisztika stb.)

•

kistérségi szinten – esetleg egy szomszédos kistérséggel összefogva ki kellene alakítani a szaktanácsadói hálózatot,

•

a Nevelési Tanácsadó státuszbővítése lenne a megoldás a jelenleg tapasztalható igények alapján,

•

kistérségi szinten a pedagógus továbbképzések, posztgraduális szakképzettségek összehangolása,

Az egészséges életmódra nevelés, bázisintézményekre alapozott koncepciójának kialakítása 3.12. A visszajelzések alapján rövid távon megjelölhető feladatok: •

a kistérség által közoktatási feladatellátásra pályázott források pályázati anyagának kimunkálása,

•

vezetői és intézményközi munkaközösségek alakítása és működtetése,

•

a forráspályázatok team-jének megalakítása és működtetése,

•

négy mikro-térség kialakítása az azonos problémák hatékony kezelése, ill. a földrajzi távolságok áthidalása, a hatékonyság miatt.

4. A közoktatási kistérségi intézkedési terv feladatainak ütemezése (2005-2008.) a) Az intézkedési terv tartalmának, cél- és feladatrendszerének értelmezése, az éves cselekvési program megvitatása, elfogadása. Határidő: 2005. november 30. Felelős: Borsos Lajos

67/77


2005-

b) A vezetői munkaközösségek, intézményközi munkaközösségek megalakítása Határidő: 2006. február 28. Felelős: iskolaszövetség elnöke c) A kistérségi oktatási referens beállítása, megbízásának elindítása Határidő: 2006.február 1. Felelős: d) A pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény alapításának előkészítése Határidő: 2006július 1. Felelős: oktatási referens e) Pályázatkészítő csoport kialakítás Határidő: azonnal Felelős: kistérségi oktatási referens f) Rendszergazda megbízása, a kistérségi adatbank kezelése, a kistérség közoktatási intézményeinek segítése Határidő: 2006. március 1. Felelős: g) Kistérségi rendezvényterv, munkaterv készítése a 2005/2006-os tanévre. Határidő: 2005. november 30. Felelős: kistérségi oktatási referens, iskolaszövetség elnöke

VI. ELVÁRT EREDMÉNYEK: •

A kistérség valamennyi települése nyitottá válik a törvényességi és szakmai segítség

elfogadására és együttműködik a közoktatási feladatok ellátásában; •

A többcélú kistérségi társulás többletbevételre tesz szert, amelyből folyamatos

tanügyigazgatási szolgáltatást működtet: - költségvetési támogatás, - pályázati források; •

A pedagógus továbbképzésekre fordítható források koncentrálásával hatékonyabbá

válik a humán erőforrás gazdálkodás, (javul a szakos ellátottság, eredményesebbé válik a pedagógiai munka);

68/77


2005-

Négy mikro-térség kialakításával ésszerűbb lesz a közoktatáshoz kapcsolódó ágazatok

feladatellátása, (közművelődés,

gyermekjóléti

szolgálat,

könyvtári

ellátás,

óvoda-és

iskola

egészségügy, stb.); •

megvalósul a fenntartók és az intézményvezetők rendszeres szakmai-jogi segítése (pl.

az új jogszabályok értelmezése, munkajogi tanácsadás, stb.); •

a kistérségi szintű együttműködésben vállalt feladatellátás hatással lesz a megyei és a települési fejlesztési tervekre,

•

elősegíti az Európai Uniós, a kistérségi preferenciákat szolgáló források elnyerését, követhető felhasználását,

•

racionális tervezéssel hozzájárul települések közoktatásának költség-hatékony teljesítéséhez,

•

biztosítja a kistérség közoktatásában foglalkoztatottak szakmai együttműködését, képzését, továbbképzését,

•

elősegíti a differenciált egyéni képességeken és adottságokon alapuló fejlesztés (tehetséggondozás, sajátos nevelési igényű tanulók nevelése) megvalósítását,

•

a kistérség munkaerő piaci folyamatainak követésével, a helyi szakmai kompetenciák bővítésével segítheti a hatékony felnőttképzési rendszer működtetését.

VII. JAVASLATOK A KÖZOKTATÁSI TÁRSULÁS FUNKCIÓIRA, FELADATAIRA: 1. A kistérség önként vállalt feladatai: A Sárréti Többcélú Kistérség Társulási Tanácsa a 2005-2006-os tanév során megvizsgálja az alábbi közoktatási feladatok koordinált, kistérségi szinten szervezett ellátási lehetőségeit, az intézményesítés minimális feltételrendszerének infrastruktúrális és költségvonzatait. o tanügyigazgatási feladatok ellátása a kistérségben o pedagógiai szakszolgáltatás koordinálása (logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás, gyógytestnevelés) o a pedagógiai szakmai szolgáltatások koordinálása

69/77


2005-

o a pedagógus továbbképzés koordinálása

o az integrációs és a nemzeti etnikai nevelés szakmai segítésének megszervezése o komplex intézményértékelés összehangolása. 2. A kistérségi intézkedési terv megvalósítását szolgáló eszközrendszer: 2.1. Infrastruktúra: o a gesztor önkormányzat által biztosított irodahelyiség Püspökladányban (1 db max. 10 m2 önálló, vagy közösen használt helyiség a társulás munkaszervezete közelében) o a társulás által elnyert pályázati forrásból beszerzett elemi irodai berendezések + számítógép, nyomtató, fax, fénymásolási lehetőség) o kistérségi információhálózat kiépítését biztosító szoftvercsomag, e-mail elérhetőség. 2.2. Humán erőforrások: o 1 fő szakvizsgázott, nagy tapasztalatokkal rendelkező, tanügyigazgatásban jártas szakember, o segítő, tiszteletdíjas munkatárs (pl. pályázatíró, rendszergazda, speciális szakterületen szakértő).

VIII. HOGYAN, KIKKEL PARTNERSÉGBEN CÉLSZERŰ MEGVALÓSÍTANI A KITŰZÖTT CÉLOKAT 1. A kitűzött feladatok ellátása érdekében a társult települések Oktatási Bizottságot hozhatnak létre, melybe a kistérség valamennyi települése delegálhat 1-1 fő képviselőt. 1.1. Meghatározzák a szervezetben megoldandó feladatok finanszírozását. (települések gyermeklétszám szerinti befizetése, Megyei Közoktatásért Közalapítvány támogatása, pályázatok, szponzorok, egyéb bevételek, stb.) 70/77


2005-

1.2. A kistérség települései közösen oldják meg a szak- és szakmai ellátás feladatait, segítik a települések tanügyigazgatási feladatainak végzését:  külső szakértők egyeztetett felkérésével,  közös célpályázatok benyújtásával,  az aktuális tanügyi, gazdálkodási intézkedések közös értelmezésével. 2. A kistérségi fejlesztési terv megvalósítására partnerkapcsolatot építenek ki: - a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzattal, - a Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézettel, - szülői szervezetekkel, - a Hajdú-Bihar megyei, térségi munkaügyi központokkal, - civil szervezetekkel, - kisebbségi önkormányzatokkal, - egyházakkal, - vállalkozókkal, stb.

IX. ZÁRADÉK: A Sárrét Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa a 2005. novemberi rendes ülésén, a ……… …………………..sz. határozatával a kistérségi feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervét 2005 .december 1-i hatállyal elfogadta. A fejlesztési terv módosítására a társulási tanács bármely tagja, a Társulási Tanács által megbízott oktatási és kulturális ügyekkel foglalkozó bizottság tehet javaslatot. A fejlesztési terv felülvizsgálatának kötelező időpontja: 2008. november 30. Püspökladány, 2005. november …... Dr. Molnár László elnök

71/77


.

MELLÉK L ETEK

72/77

2005-


2005-

1.sz.melléklet A pedagógiai szakszolgáltatást igénybevevő óvodások/iskolások száma a 2004/2005. tanév forgalmi adatai Település Báránd Bihardancsháza Biharnagybajo m Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárrétudvari Szerep Tetétlen

Nevelési tanácsadó igény 16 5 63

ellátott 16 5 63

19 17 42 176

19 17 42 176

23 7 1

23 7 1

Település

Logopédiai ellátás igény 4

ellátott 4

74

74

7

7

Gyógytestnevelés

Püspökladány Nádudvar Báránd

8 2 1

8 2 1

2005/2006. tanévre tervezett Település Báránd Bihardancsháza Biharnagybajo m Bihartorda Földes

Nevelési tanácsadó

Logopédiai ellátás

igény 5 4 49

ellátott 5 4 49

igény

ellátott

1 1

1 1

10 24

1 24

73/77


Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárrétudvari Szerep Tetétlen

11 27 5 48 1 22 20 -

11 27 5 48 1 22 20 -

45 80-90

2005-

45 80-90

2.sz. melléklet A Sárrét kistérség önkormányzatai által fenntartott intézmények: Báránd:

Általános Iskola 4161 Báránd, Kossuth u. 55. sz. Óvoda 4161 Báránd, Kossuth tér 6.

Bihardancsháza:

Napközi Otthonos Óvoda 4175 Bihardancsháza, Petőfi u. 2.

Biharnagybajom:

Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 4172 Biharnagybajom, Bacsó u. 2/4. Óvoda 4172 Biharnagybajom, Bacsó u. 18.

Bihartorda:

Általános Iskola, Napköziotthonos Óvoda és Községi Könyvtár 4174 Bihartorda, Kossuth u. 40.

Földes:

Községi Napközi Otthonos Óvoda Földes, Rákóczi u. 11. Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ Általános Iskola Földes, Karácsony S. tér 6.

Kaba:

Sári Gusztáv Általános Iskola Kaba Kossuth u. 1.

74/77


2005-

Napköziotthonos Óvoda Kaba, Batthyány u. 8.

Nagyrábé:

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda. 4173 Nagyrábé, Rétszentmiklósi út 2/c. Óvoda 4173 Nagyrábé, Rétszentmiklósi út 2/b.

Nádudvar:

Ady Endre ÁMK – Nép Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája Kövy Sándor Általános Iskola 4181 Nádudvar, Fő u. 133. Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 4181 Nádudvar, Kossuth u. 8.

Püspökladány:

Egyesített Óvodai Intézmény 4150 Püspökladány, Bajcsy Zsilinszki u.8.sz. Petőfi Sándor Általános Iskola 4150 Püspökladány, Petőfi u. 9. Kálvin téri Általános Iskola 4150 Püspökladány, Kálvin tér 8. Petri telepi Általános Iskola 4150 Püspökladány, Karcagi u. 28. Csenki Imre Művészeti Iskola 4150 Püspökladány, Petőfi u. 40.

75/77


2005-

Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 4150 Püspökladány, Gagarin u. 2.

Sáp:

Általános Művelődési Központ, Sáp 4176 Sáp, Fő u. 20.

Sárrétudvari:

Jókai Mór Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 4171 Sárrétudvari, Erzsébet u. 1. Napközi Otthonos Óvoda 4171 Sárrétudvari, Erzsébet u. 1.

Szerep:

Általános Iskola 4163 Szerep, Kossuth u. 5/7. Óvoda 4163 Szerep, Kossuth u. 10.

Tetétlen:

Zichy Géza Közoktatási és Közművelődési Intézmény 4181 Tetétlen, Kossuth u. 55. Nem önkormányzati fenntartású intézmények a kistérségben:

Püspökladány: Besztercey Alapfokú Művészeti Iskola Szimpátia Alapítvány

- sajátos nevelési igényű óvodáskorúak nevelése

Nádudvar, Földes:

76/77


Kölcsey Gimnázium

2005-

- felnőtt korúak érettségire felkészítő oktatása a 9-12. évfolyamon

ADATLAPOK 2. A kistérség óvodáinak fontosabb mutatói 3. A sárréti önkormányzatok által fenntartott iskolák 4. A térségben működő alapfokú művészeti oktatási intézmények jellemzői 5. A középiskolák és kollégiumok mutatói 6. A pedagógiai szakellátás térségi jellemzői

77/77

SÁRRÉTI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

Recommend Documents