SAJTÓANYAG Hálapénz-kutatás Budapest, 2009. augusztus 18. A hálapénzzel kapcsolatban évtizedek óta számtalan találgatás, tévhit jelent meg. Nagyságát a különböző felmérések, tanulmányok szélesen szórva közölték (az általunk tételesen kigyűjtött becslések különböző időpontokban 5,8-100 milliárd közötti értékeket mutattak). A paraszolvencia általános vélekedés szerint gátolja az egészségügy megfelelő fejlődését, az ágazat helyzetének normalizálódását, „fehéredését”. A továbblépéshez azonban – mint arról sajnos sokszor a jogalkotók is megfeledkeznek – elsőként magát a problémát kell alaposan megismerni. A Patika Egészségpénztár ezért fogott bele abba, hogy minden eddiginél körültekintőbben felmérje a hálapénzzel kapcsolatos attitűdöket, adásának okait, a ráfordított kiadásokat. Munkánkhoz a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége és a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing tanszékének munkatársai jelentős segítséget nyújtottak. Köszönjük a Világgazdaság Online támogatását is, amellyel hozzájárult a minél szélesebb körű adatgyűjtéshez. A hálapénz nagysága A kutatás szükségességét a legélesebben talán a paraszolvencia értéke mutatja. Amennyiben ugyanis a hálapénz típusonkénti általunk mért átlagos értékét az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) lejelentett orvos/beteg találkozók alapján számítjuk ki, akkor az erre célra fordított éves kiadás 2008-ban 296,6 milliárd forint volt. A Patikapénztár kutatásában résztvevők orvos-látogatási szokásai alapján azonban ez az összeg „mindössze” 73,4 milliárd forintra rúgott. A számokat részletesen áttekintve jól látszik, hogy ezt az igen jelentős eltérést a háziorvosi és a rendelőintézeti látogatások különbsége okozza. Míg ugyanis kórházban meglehetősen jó közelítéssel annyian voltak a mi felmérésünk és a hivatalos adatok szerint, előbbieknél a KSH által közzétett OEP-számok a kutatásunk alapján adódóak mintegy nyolcszorosát teszik ki. 1
A 2008. évi orvos-beteg találkozók száma szolgáltatás-típusonként a Patikapénztár mintája alapján
A KSH adatai alapján Index (%)
háziorvos
7 911,00
61 466,00
776,97
rendelő
6 847,00
56 395,00
823,65
kórház
2 451,00
2 423,00
98,86
A paraszolvencia elterjedtségét jól mutatja, hogy az érvényes választ adók 72%-a adott valakinek hálapénzt. A kórházi orvosnak adott paraszolvencia legkisebb összege a válaszadók szerint 1000 forint, legmagasabb összege pedig 500 000 forint volt. A családi egyfőre jutó jövedelem nagyságának növekedésével is jellemzően a kórházi ellátást honorálják jobban a megkérdezettek. A kórházi orvosnak adott hálapénz a legfelsőbb jövedelmi csoportban közel kétszerese a legalsóbb jövedelmi csoporténál. Életkor szerint az aktív középgeneráció (31-50 év között) ad az átlagosnál nagyobb arányban hálapénzt. Átlagértékek (ezer forint) Kórház Rendelő Háziorvos
Orvos Nővér Egyéb személy 28,5 6,8 3,2 8,6 2,8 2,5 6,6 2,5 1,9
Érdemes megemlíteni, hogy valamennyi hálapénz típus tekintetében a válaszadók azt feltételezik, hogy „mások” magasabb összeget adnak. Okok és attitűdök A legkiszolgáltatottabb helyzetben a kórházakban érzik magukat a betegek, a válaszadóknak majdnem a fele (45,6%) véli úgy, hogy szolgáltatást is csak az átadott borítéknak köszönhetően kapott. Ez az arány a rendelőintézetben (39,8%) és a háziorvosoknál (34%) is meglehetősen magas. Az is megállapítható, hogy a jobb szolgáltatáshoz nagyobb arányban érzik szükségesnek a hálapénzt az emberek, mint a szolgáltatások hozzáféréséhez. Vizsgáltuk azt is, hogy a hálapénz hatása miben nyilvánul meg leginkább a megkérdezettek vélekedése szerint. Az eredmények azt mutatják, hogy – akár kórházról, akár szakrendelésről legyen szó - külön figyelem csak hálapénzzel „vásárolható”. A kórházi ellátás vonatkozásában az így vélekedők aránya közel 66%, a szakrendelés esetén 74%.
2
Közben a megkérdezettek többsége szerint a magánbetegek miatt hosszabb a várakozás. A „választott orvos nélkül ma már többet kell fizetni” véleményt a megkérdezettek közel fele osztja. Ezek az eredmények megerősítik, hogy a hálapénznek egyértelműen hatása van az egészségügyi rendszer működési mechanizmusára, és az orvosok egyes betegekkel szembeni hozzáállására. A kutatásról Az adatfelvételét 2008 novemberében kezdtük és öt hónapon keresztül végeztük. A megkérdezés módja nagyrészt önkitöltős kérdőív volt, kiegészítve telefonos interjúkkal és szóbeli megkérdezéssel. A részleteket az alábbi táblázat mutatja: Az adatfelvétel módja darabszám Papír alapú, tollal kitöltött kérdőívek 1 588 Internetes oldalunkon online kitölthető kérdőív 435 Telefonos megkérdezés, saját munkatársak által 135 Mélyinterjú 56 Mindösszesen 2 214 A beérkezett 2214 kérdőív adattisztítása után az értékelhető kérdőívek száma: 2188 fő. A minta a főbb ismérvek szerint a következőképpen jellemezhető: -
korcsoport szerint reprezentatív a 18 év feletti hazai lakosságra,
-
a válaszadók 67%-a nő, 51%-uk egészségpénztári tag, az egészségügyi dolgozók aránya
8%, -
településnagyság szerinti összetétel: a válaszadók közül a vidéki nagyvárosban lakók
aránya 28%, a kisvárosban lakók aránya 16%, a községekben 11%-uk, míg 45%-uk Budapesten él, -
jövedelem szerint: a többség (60%) egyfőre jutó jövedelme 60-150 ezer forint közötti, 60
ezer forint alatti egy főre jutó családi jövedelemmel rendelkezik a minta 20%-a, 151-250 ezer forintos egyfőre jutó jövedelem jellemzi a megkérdezettek 14%-át, míg a legfelső, 250 ezer forint feletti jövedelmi kategóriába tartozók aránya 6%, -
a háztartás létszáma jellemzően három vagy többszemélyes (48%) illetve kétszemélyes
(32%), az egyszemélyes háztartások aránya 20%.
3
A minta korcsoport szerinti megoszlása
50 év felett 40%
30 év és alatta 18%
30 év és alatta 31-50 év
31-50 év 42%
50 év felett
Szemelvények korábbi publikációkból „A hálapénz kiadás országosan 5,8 milliárd forint.” (KSH, 1997) „A végeredmény: e háromféle ellátás keretei között kifizetett összeg 24,0 és 42,2 milliárd forint közötti érték; ennek középértéke 33,1 milliárd forint.” (TÁRKI, 1999) „Saját ellátása kapcsán minden negyedik az ellátást saját maga számára igénybevevő felnőtt adott hálapénzt, összesen 28,7 – a 2000-es egészségügyi árszínvonalon 22,1 – milliárd forint értékben.” (OLEF, 2003) „Hazánkban évente legalább 80-100 milliárd forintnyi hálapénzt fizetünk ki, az orvosok egy kisebb hányadának.” (Egészségügyi Minisztérium / Zöld Könyv, 2006) „Tavaly az összes kiadás 7%-át tette ki a paraszolvencia, ami a felnőtt népességre vetítve körülbelül 28 milliárdot jelentett.” (Medián-HVG, 2008) „Magyarországon a hálapénzek összege évente 40-100 milliárd forint között mozoghat.” (Haszon Magazin, 2009) A paraszolvencia-kutatások összefoglalása 2008. évre vonatkozó valorizációval Év
Infláció KSH 1993 122,5
TÁRKI
OLEF Zöld könyv Median
1994
118,8
1995
128,2
1996
123,6
1997
118,3
5,8
1998
114,3
6,6
24,0
42,2
1999
110,0
7,3
26,4
46,4
2000
109,8
8,0
29,0
51,0
2001
109,2
8,7
31,7
55,7
2002
105,3
9,2
33,3
58,6
2003
104,7
9,6
34,9
61,4
28,7
2004
106,8
10,3
37,3
65,5
30,7
2005
103,6
10,7
38,6
67,9
31,8
2006
11,1
40,1
70,5
33,0
80,0 100,0
2007
103,9 108,0
12,0
43,3
76,2
35,6
86,4 108,0
2008
106,1
12,7
46,0
80,8
37,8
91,7 114,6
28,0
Patika
73,4
4
HÁTTÉR-INFORMÁCIÓ: A Patika Egészségpénztár A Patika Egészségpénztár és a csoport prémium kasszája, az Új Pillér már 2007-ben elhatározta, hogy segíti és ösztönzi az egészségtudatos gondolkodás elterjedését. Ennek keretében létrehoztunk egy prevenciós alapot is, amelyből – pályázati úton – gyógyszertárak vásárolhatnak szűrővizsgálatra alkalmas eszközöket. A már 25 millió forint költséget felemésztő kezdeményezés nagyon sikeres, egyre több pénztártag jár a programba bekapcsolódott 250 gyógyszertárba ezekre az egyszerű szűrővizsgálatokra. A Patika független szereplőként, a kemény profitkényszer nélkül áldozhat társadalmi szerepvállalásra. Ez a szemlélet azonban jól látszik azon is, hogy a jó gazdálkodás miatt képződött plusz nyereségből év végi akcióink keretében tagjaink is rendre részesültek. Néhány adat: − fennállásunk óta 20 milliárd forint bevételt realizáltunk, tagjainknak 16 milliárd forint értékben nyújtottunk szolgáltatást − a Patika-csoportot háromezer munkáltató választotta, a szerződött partnerek száma 6,5 ezer − piacrészesedésünk a pénzügyi felügyelet adati alapján az idén tíz százalék fölé emelkedett
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: Szombati Erika Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége, Patika Egészségpénztár Tel: 06 (30) 54-311-67 Email:
[email protected] A kutatás teljes anyaga kiadásra kerül könyv formájában. Kérjük, amennyiben igényt tartanak a kiadványra, Szombati Erikánál a fenti emailen szíveskedjék jelezni.
5
