S0ZS2 ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÁLLATTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA SZERKESZTI LXIV. KÖTET, 1-4. FÜZET

S0ZS2 ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK A

M A G Y A R

B I O L Ó G I A I

T Á R S A S Á G

Á L L A T T A N I

S Z A K O S Z T Á L Y Á N A K

F O L Y Ó I R A T A

S Z E R K E S Z T I

ANDRÁSSY

L X I V .

K Ö T E T ,

ISTVÁN

1 - 4 .

F Ü Z E T

m A K A D É M I A I

K I A D Ó ,

B U D A P E S T

1977

ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK A

M A G Y A R

B I O L Ó G I A I

T Á R S A S Á G

Á L L A T T A N I

S Z A K O S Z T Á L Y Á N A K

F O L Y Ó I R A T A

S Z E R K E S Z T I

ANDRÁSSY

L X I V .

K Ö T E T ,

ISTVÁN

1 - 4 .

F Ü Z E T

m A K A D É M I A I

K I A D Ó ,

B U D A P E S T

1977

\

A z Állattani Közlemények a Magyar Biológiai Társaság Állattani S z a k o s z t á l y á n a k folyóirata. Megjelenik é v e n k é n t e g y k ö t e t b e n , 12 í v terjedelemben. A f o l y ó i r a t b a n — a „ R ö v i d K ö z l e m é n y e k " - e t kivéve — c s a k azok a cikkek k ö z ö l h e t ő k , a m e l y e k tartalmáról a szerzők a S z a k o s z t á l y ülésein b e s z á m o l t a k . A szerkesztőség kéri a szerzőket, hogy a közlésre szánt kéziratukat az illető előadás e l h a n g z á s a u t á n lehetőleg n y o m b a n j u t t a s s á k el a szerkesztő címére: D r . A n d r á s s y ELTE

Állatrendszertani

10SS

Budapest,

István és Ökológiai

VIII.

Puskin

Tanszék u. 3.

A kéziratokat két gépelt p é l d á n y b a n , o l d a l a n k é n t 2 5 — 3 0 sorral (ritka sorközzel gépelve), tipizálás (aláhúzás) nélkül kell elkészíteni. Az esetleges m e g j e g y z é s e k e t , k í v á n a l m a k a t külön lapon kell mellékelni. Az e g y e s c i k k e k terjedelme általában az egy n y o m t a t o t t í v e t n e m haladhatja m e g . A z ábrák l e h e t n e k fehér kartonra v a g y pauszpapírra k é s z í t e t t v o n a l a s tusrajzok, illetve reprodukcióra alkalmas, éles pozitív képek. A z irodalomjegyzék összeállítására nézve a jelen k ö t e t irodalomjegyzékei az irányadók. Minden kézirathoz rövid összefoglalást kell mellékelni az idegen n y e l v ű k i v o n a t számára.

MÁTÉ LÁSZLÓ ( 1 8 9 3 - 1 9 7 6 ) EMLÉKEZETE* írta KEVE

ANDRÁS

(Természettudományi Múzeum Állattára, B u d a p e s t )

A m a g y a r f a u n i s z t i k a i k u t a t á s o k k i i n d u l ó pillére volt n a g y o n sokáig a m a l a k o l ó g i a , főleg Soós L A J O S k u t a t á s a i n a k e r e d m é n y e i n y o m á n . Az elgondolás az v o l t , h o g y a csiga a l e g i n k á b b h e l y h e z k ö t ö t t állat, a b o g a r a t , l e p k é t f e l r a g a d j a a szél, a m a d á r elvonul olykor D é l - A f r i k á i g is, t e h á t ezek előfordulásából kiindulni n e m lehet. A helyzet némileg m e g v á l t o z o t t D A R L I N G T O N ( 1 9 5 7 ) D E L A T T I N ( 1 9 6 7 ) és U D V A R D Y ( 1 9 6 9 ) a l a p v e t ő á l l a t f ö l d r a j z i m ű v e i n e k megjelenése u t á n , akik p o n t a r r a m u t a t t a k r á , h o g y é p p e n a m a d a r a k segítségével s o k k a l s z e m l é l t e t ő b b kép t á r u l elénk arról, h o g y egy-egy f a u n a h o g y a n alakulh a t o t t ki. A m a g y a r orniszról A legszebb összefoglaló k é p e t S C H E N K a d t a , részben a régi f a u n a - k a t a l ó g u s b a n (1917), d e főleg a „ B r e h m " 1929-es k i a d á s á b a n , ahol a r r a t ö r e k e d e t t , hogy az addigi m a d á r - f a u n i s z t i k a i i s m e r e t e k e t összefoglalja. A m u n k a megjelenése u t á n a k u t a t á s o k m e g t o r p a n t a k , t ö b b e n azt a n é z e t e t v a l l o t t á k , hogy nincs ú j a b b t e n n i v a l ó ezen a t é r e n , a m a d á r v i l á g u n k úgyis a n n y i r a m e g f o g y a t k o z o t t , h o g y n e m é r d e m e s t o v á b b foglalkozni vele. Volt a z o n b a n e k k o r m á r egy kis csoport V A S V Á R I vezetése a l a t t , a k i k u g y a n m é g n e m t u d t á k , h o g y h o g y a n is f o g j á k m e g a k é r d é s t , de v a l a h o g y a n s e h o g y a n sem érezték kielégítőnek azt a k é p e t , m e l y e t ezek az összefoglalók a d t a k . E k k o r még f a u n a - k u t a t á s u n k , főleg a m a d á r v i l á g é , a f a u n a - e l e m e k v i z s g á l a t á r a helyezte a h a n g s ú l y t , hiszen é p p e n a m a d á r t a n b a n olyan t á m a s z t n y e r t e k ezekhez A v i z s g á l a t o k h o z , m i n t S T E G M A N ( 1 9 3 8 ) k i t ű n ő m ű v é t . Alapj á b a n v é v e ezt a k u t a t á s t s z o r g a l m a z t a D U D I C H is, a m i k o r a hazai ornisz p o n t o s a b b r e n d s z e r t a n i k u t a t á s á t k í v á n t a meg, s z á m o s á l l a t f ö l d r a j z i m u n k á j á n k í v ü l . U g y a n e z e n az ú t o n h a l a d t E N T Z is a B a l a t o n v i z s g á l a t á n a k m e g i n d í t á s á sával. A m a d á r t a n t e r é n B E R E T Z K s z e g e d - f e h é r t a v i k u t a t á s a h o z t a meg a helyes t o v á b b i lit m e g t a l á l á s á t a z o k k a l az á l l a t t a n i e r e d m é n y e k k e l , m i n t az ,,átn y a r a l á s " t é n y é n e k v a g y az alföldi szikesek p o n t o s a b b ismeretének megállapít á s a s t b . E z e k k e l az ú j s z e m p o n t o k k a l eddig fel nem ismert p e r s p e k t í v á j a nyílt meg a madárfaunisztikának.

* E l ő a d t a а szerző az Állattani Szakosztály 1976. december 3-án tartott 673. ülésén. 1*

3

MÁTÉ LÁSZLÓ

(1893—1976)

Míg B E R E T Z K az alföldi szikesekkel f o g l a l k o z o t t , addig MÁTÉban, a k i v e l f e l f o g á s u k , s z e l l e m ü k a m ú g y is t ö k é l e t e s e n e g y e z e t t , k i t ű n ő s e g í t ő t á r s a t n y e r t a d u n á n t ú l i szikesek, a S á r r é t m o c s a r a s , rétes t e r ü l e t e i n e k , a Velenceit ó n a k s t b . k u t a t á s á b a n . M Á T É L Á S Z L Ó S z é k e s f e h é r v á r o n 1 8 9 3 . V I . 1-én szület e t t . Mint v a d á s z k e r ü l t közel a t e r m é s z e t h e z , de érdeklődése egyre i n k á b b a m a d á r f é s z k e k k u t a t á s a felé t e r e l ő d ö t t . M e g r a g a d t a őt a t o j á s o k c s o d á l a t o s a l a k - és s z í n v á l t o z a t a . De az e s z t é t i k u m o n felül c s a k h a m a r a k é r d é s biológiai része é r d e k e l t e . G y ű j t e m é n y e n e m v á l t a s z o k v á n y o s g y ű j t ö g e t ő k o l l e k c i ó j á v á , h a n e m m i n d e n f é s z e k a l j n a k p o n t o s l e í r á s á t is m e g a d t a , hol, m i l y e n „ n i c h e " b e n , milyen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t t a l á l t a a z o k a t . K i v á l ó érzékével c s a k h a m a r o l y a n felfedezésekre j u t o t t , a m e l y e k csak ezzel a rendszerességgel és biológiai érzékkel v o l t a k e l é r h e t ő k . í g y t a l á l t a m e g a n a g y póling (Numenius arquatus), a r é t i f ü l e s b a g o l y (Asio flammeus) s t b . fészkét, m e l y e k h a z á n k b a n az ú n . posztglaciális r e l i k t u m t e r ü l e t e k e t jellemzik, és így k ö l t é s ü k á l l a t f ö l d r a j z i jelentősége n e m h a n y a g o l h a t ó el. Az A q u i l á b a n 18 c i k k é b e n s z á m o l be ezekről az e r e d m é n y e k r ő l . H a s o n l ó állatf ö l d r a j z i j e l e n t ő s é g ű , hogy m e g t a l á l j a a szerecsensirályt (Larus melanocephalus) fészkelve a rétszilasi h a l a s t a v a k o n , v a g y MÁTÉtól s z á r m a z i k a p a j z s o s c a n k ó (Pliilomaclius pugnax) u t o l s ó ü r b ő p u s z t a i fészkelésének a d a t a is. Szerénysége t i l t o t t a , h o g y s z a k o s z t á l y u n k k ö r é b e n s o k a t m u t a t k o z z é k , viszont igen s o k kollégával m e l e g b a r á t i k a p c s o l a t b a n á l l o t t . E l e i n t e főleg S C H E N K és V A S V Á R I t a n á c s a i t k é r t e ki. B á r m i l y e n k u t a t á s r ó l is v o l t szó, készségesen s e g í t e t t e a hozzá f o r d u l ó k a t . 4

T o j á s g y ű j t e m é n y é t m i n t a s z e r ű e n á l l í t o t t a össze és kezelte. É l e t e végéig n e m is k í v á n t m e g v á l n i t ő l e , de a m i k o r a f e h é r v á r i P i a c t é r r e n d e z é s e m i a t t kisebb l a k á s b a kellett k ö l t ö z n i e , ahol ú g y é r e z t e , m á r n e m t u d j a a g y ű j t e m é n y é t ú g y kezelni, m i n t a z e l ő t t , s a j á t m a g a s i e t t e t t e , h o g y azt a M a d á r t a n i I n t é z e t átvegye. A M a d á r t a n i I n t é z e t n e k 1935 óta , , r e n d e s m e g f i g y e l ő j e " , 1945 ó t a „ r e n d kívüli t a g j a " . 1973-ban a M a g y a r M a d á r t a n i E g y e s ü l e t s z é k e s f e h é r v á r i t a g o zata díszelnökévé választotta. 1921-ben m á r cikket í r t az a k k o r i l e g s z í n v o n a l a s a b b v a d á s z a t i ú j s á g b a n , a K I T T E N B E R G E R által s z e r k e s z t e t t N i m r ó d b a n ; t u d o m á n y o s p u b l i k á c i ó i 1931-ben k e z d e n e k m e g j e l e n n i , 1964-ben k ö z ö l t u t o l j á r a . Egészségi á l l a p o t a e t t ő l k e z d v e f o k o z a t o s a n r o m l o t t , és szédülései m i a t t a b b a k e l l e t t h a g y n i a a t e r e p j á r á s t is. E z u t á n m á r e l m a r a d t a k azok a kiváló e r e d m é n y e k , m e l y e k k e l a d d i g f a u n i s z t i k a i i s m e r e t e i n k e t g y a r a p í t o t t a . Mégis m i n d n y á j a n m e g d ö b b e n t ü n k , a m i k o r t u d o m á s u n k r a j u t o t t 1976. I I I . 7-én S z é k e s f e h é r v á r o n b e k ö v e t kezett halála. Ezzel a szerény p á r sorral k í v á n t a m c s e k é l y k e e m l é k e t á l l t a n i e g y szelíd lelkű k e d v e s j ó b a r á t é l e t m ű v é n e k , és k í v á n t a m h e l y é t a f a u n i s z t i k a k u t a t á s o k t ö r t é n e t é b e n rögzíteni.

5

ULTRASTRUKTÚRA VIZSGÁLATOK HERBST-FÉLE TESTEKEN* Irta: ÁBRAHÁM

AMBRUS

(József Attila T u d o m á n y e g y e t e m Állattani Tanszéke, Szeged)

A p e r i p h e r i k u s a f f e r e n s s y n a p s i s o k s z e r k e z e t e és m ű k ö d é s e m i n d i g külön ö s k é p p e n f o g l a l k o z t a t t a a z o k a t , akik az i d e g r e n d s z e r szerkezete és m ű k ö d é s e i r á n t érdeklődéssel v i s e l t e t t e k . Mint olyan k é p z ő d m é n y e k , illetőleg szerkezet e k , a m e l y e k a k ö r n y e z e t r ő l (peristasis) és e n n e k az állati életre g y a k o r o l t h a t á s a i r ó l t u d ó s í t j á k a s z e r v e z e t e t , elsőként a h á m o k k e r ü l t e k az érdeklődés k ö z é p p o n t j á b a , a m e l y e k a l á t á s , a hallás, a szaglás és az ízlelés szerveiben az i d e g r e n d s z e r r e l szoros k a p c s o l a t b a kerülve a m a g a s a b b r e n d ű érzéklések szolg á l a t á b a s z e g ő d t e k . E z e k e t k ö v e t t é k azok, a m e l y e k a m e c h a n i k a i ingerek felv é t e l é r e s p e c i a l i z á l ó d t a k , ü g y hogy egyes i d e g r o s t o k k a l belső k a p c s o l a t b a k e r ü l t e k . F o k o z ó d t a k és specializálódtak az érzéklési lehetőségek o t t , ahol a s e j t e k n e k n a g y o b b c s o p o r t j a i k e r ü l t e k é r i n t k e z é s b e m a g a s r a h á g ó idegrost n y a l á b o k k a l ( E i m e r - f é l e szerv). K ü l ö n c s o p o r t b a t a r t o z n a k a specializálódott h á m s e j t e k , a m e l y e k külön és e g y e n k é n t s z e r e z t e k m a g u k n a k egy-egy idegr o s t o t , a m e l y n e k v é g s z a k a s z á v a l k o n t a k t u s b a léptek (Merkel-féle s e j t ) . Az a l k a l m a z k o d á s m a g a s a b b f o r m á i k é n t j e l e n t k e z t e k azok a s y n a p t i k u s készülékek ( V a t e r Pacini-, H e r b s t - és G r a n d r y - f é l e t e s t e k ) , a m e l y e k b e n k ö t ő s z ö v e t i é r z ő s e j t e k l é p t e k s y n a p t i k u s k a p c s o l a t b a érző i d e g r o s t o k k a l ú g y , h o g y m a g u k k ö r é az i n g e r á t a d á s m u n k á j á t felfokozó és ezt biztosító l e m e z r e n d s z e r e k e t a l a k í t o t t a k ki. A n y a g — módszerek V i z s g á l a t a i n k a t a h á z i k a c s a (Amis boschas domestica) és a t ő k é s réce (Anas plutyrhnclios) m a x i i i á j á t b e b o r í t ó b ő r d a r a b o n , a v i a s z h á r t y á n (ceroma) v é g e z t ü k . F é n y m i k r o s z k ó p o s v i z s g á l a t a i n k egy részéhez p a r a f f i n b a á g y a z o t t , h a e m a t e i n n e l és eosinnal f e s t e t t , a m á s i k h o z B I E L S O W S K Y — Á B R A H Á M szerint impregnált metszeteket használtunk. E l e k t r o n m i k r o s z k ó p o s vizsgálatok c é l j á r a a ceroma a p r ó d a r a b j a i t g l u t a r a l d e h y d d e l való előfixálás u t á n 0,5%-os o s m i u m s a v v a l f i x á l t u k . E z u t á n a szokásos m ó d o n v í z t e l e n í t e t t ü k és a r a l d i t b a á g y a z t u k . A m e t s z e t e k e t L. К . B. u l t r a m i k t o t o m m a l k é s z í t e t t ü k , és Jeol B. 100: e l e k t r o n m i k r o s z k ó p p a l vizsg á l t u k . A v i z s g á l a t o k a t a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a szegedi Biológiai K ö z p o n t j a Biofizikai I n t é z e t é n e k e l e k t r o n m i k r o s z k ó p o s l a b o r a t ó r i u m á b a n v é g e z t ü k . M u n k á l a t a i n k s o r á n segítségünkre volt D r . J o ó FERENC, a l a b o r a t ó r i u m v e z e t ő j e és D r . T Ó T H I D A , t u d o m á n y o s m u n k a t á r s . M i n d k e t t ő j ü k n e k e z ú t o n is hálás k ö s z ö n e t e t m o n d o k . * Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1976. n o v e m b e r 5-én tartott 672. ülésén. 7

Herbst-féle test A H e r b s t - f é l e t e s t e t W I L L f e d e z t e fel 1 8 5 0 - b e n . О a bőr s z e r k e z e t é n e k t a n u l m á n y o z á s a céljából 30 k ü l ö n b ö z ő f a j b a t a r t o z ó m a d á r egész t e s t é n e k a b ő r é t v i z s g á l t a m e g . Főleg a r r a v o l t k í v á n c s i , h o g y az egyes m e g j e l ö l h e t ő bőrt e r ü l e t e k e n h á n y Herbst-féle t e s t h e l y e z k e d i k el. E m e l l e t t érdekelte a szerkezet és az is, h o g y m i a különbség a H e r b s t - f é l e t e s t és az emlősök s z e r v e z e t é b e n előforduló V a t e r — P a c i n i - f é l e t e s t k ö z ö t t . Az u t ó b b i kérdésre a v á l a s z t K Ö L L I KER ( 1 8 5 4 ) igyekezett megadni. A H e r b s t - f é l e testekkel f o g l a l k o z o t t t ö b b e k k ö z ö t t L E Y D I G (1854, 1860)

KRAUSE

(1867) 1880),

GOUJON KEY

és

(1860,

1881),

ENGELLMANN

(1869),

GRANDRY

RETZIUS

(1876),

(1869), HESSE

(1863),

HOIGER

IHLDER

(1870),

(1878),

LUDWIG

(1864),

RAUBER

MERKEL FERDINAND

(1875, VON

v a l a m i n t S C H W A L B E ( 1 8 8 7 ) . E z e k a szerzők á l t a l á b a n k e v é s lijat m o n d a n a k a v é g t e s t s z e r k e z e t é r e v o n a t k o z ó l a g , mivel nem r e n d e l k e z t e k olyan eszközökkel és e l j á r á s o k k a l , a m e l y e k k e l a f i n o m s t r u k t ú r á k a t m e g t u d t á k volna közelíteni. BAYERN

(1884),

Fénymikroszkópos szerkezet A v é g t e s t a l a p o s a b b leírása S Z Y M O N O W I C Z ( 1 8 9 7 ) nevéhez f ű z ő d i k , aki a h á z i k a c s a c e r o m á j á n vitális m e t h y l é n k é k k e l v é g z e t t vizsgálatai a l a p j á n m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a H e r b s t - f é l e t e s t e k ovoid k é p z ő d m é n y e k . H a s o n l í t a n a k a Vater—Pacini-féle testekhez. M U N G E R ( 1 9 7 1 ) a Vater—Pacini-féle testek „ u n o k a t e s t v é r e i n e k " nevezi ő k e t . H o s s z a n t i á t m é r ő j ü k a h á z i k a c s a c e r o m á j á ban 1 2 0 — 1 6 0 mikron között váltakozik. Keresztátmérőjük 7 0 — 7 5 mikron. A h o s s z a n t i á t m é r ő p á r h u z a m o s a b ő r felületével. Maga a v é g t e s t k é t részből áll. E g y i k a centrális a másik a p e r i f e r i k u s rész. A centrális rész h á r o m d a r a b ból áll: e g y i k a t e n g e l y f o n á l , m á s i k a p l a z m a h ü v e l y , a h a r m a d i k részt a t a p i n t ó s e j t e k a l k o t j á k . A periferikus rész k ö t ő s z ö v e t i lemezekből áll, a m e l y e k a centrális rész k ö r ü l k o n c e n t r i k u s a n r e n d e z ő d n e k el. A t e n g e l y f o n á l , amely a leglényegesebb része a H e r b s t - f é l e t e s t n e k , S c h w a n n - f é l e h á r t y á v a l és v e l ő h ü v e l l y e l k ö r ü l v é v e lép át a k ü l s ő lemezes részen, és e n n e k belső részében v e s z t i el v e l ő h ü v e l y é t . A S c h w a n n - f é l e h á r t y a a p l a z m a h ü v e l y t beborító s e j t e k i g n y ú l i k . A t e n g e l y f o n á l a k k o r , a m i k o r belép a p l a z m a h ü v e l y b e , kissé m e g v a s t a g s z i k , m a j d ezt a v a s t a g s á g á t m e g t a r t v a h ú z ó d i k végig a t e s t h o s s z t e n g e l y é b e n . A végén b u n k ó s z e r ű e n m e g d u z z a d . S Z Y M O N O W I C Z a r a n y k l o r i d d a l kezelt és m e t h y l é n k é k k e l f e s t e t t k é s z í t m é n y e k e n a t e n g e l y f o n á l b a n n e m t u d o t t fibrilláris s z e r k e z e t e t felfedezni. S z e r i n t e a t e n g e l y f o n á l k ü l s ő rétege e r ő s e b b e n , a belső g y e n g é b b e n f e s t ő d i k . Ezzel szemb e n a v é g b u n k ó a m a g a egészében jól f e s t ő d i k , élesen f e s t ő d ő g r a n u l u m o k a t t a r t a l m a z , és a külső széle g y a k r a n e g y e n e t l e n s é g e k e t m u t a t . A t e n g e l y f o n a l a t o n n a n t ó l k e z d v e , ahol a S c l w a n n - f é l e h á r t y á t elveszti, h o m o g é n p l a z m a t i k u s h ü v e l y veszi k ö r ü l . S Z Y M O N O W I C Z szerint a t e n g e l y f o n á l ezen b e l ü l ú g y helyezkedik el, m i n t az e m b e r u j j a a k e s z t y ű u j j á b a n . A p l a z m a h ü v e l y h o s s z á b a n , e n n e k egymással s z e m b e n f e k v ő k é t szélén, illetőleg j o b b r ó l és balról egy-egy s e j t s o r helyezkedik el, m i n d e g y i k b e n 6 — 8 s e j t t e l . A s e j t e k laposak, és ö s s z e f ü g g ő r é t e g b e n veszik körül a t e n g e l y f o n a l a t . 8

A s e j t m a g o k n a g y o k , o v o i d o k . A m a g h á r t y á n a k az a része, a m e l y a p r o t o p l a z m a t i k u s h ü v e l y felé esik, h a e m a t o x y l i n n e l e r ő s e b b e n f e s t ő d i k m i n t a k ü l s ő . A sejtek szemlélete n y o m á n SZYMONOWICZ felveti a kérdést, hogy v a j o n ezek k ö z ö t t és a p l a z m a h ü v e l y k ö z ö t t v a n - e k a p c s o l a t és h a i g e n , m i l y e n . A p r e p a r á t u m o k nem m u t a t t a k bizonyosat ebben a t e k i n t e t b e n , de a csíkok, amelyek a p l a z m a h ü v e l y b ő l k i i n d u l v a a t a p i n t ó s e j t e k felé m u t a t n a k , a r r a u t a l t a k , h o g y a k é t a l k o t ó elem k ö z ö t t k a p c s o l a t n a k kell l e n n i e . A p e r i f e r i k u s rész s z á m o s k o n c e n t r i k u s k ö t ő s z ö v e t i l e m e z b ő l áll, a m e l y e k között kevés a kötőszöveti sejt. A v é g t e s t e t k í v ü l r ő l egy a c o r i u m h o z t a r t o z ó k ö t ő s z ö v e t i r é t e g h a t á r o l j a , a m e l y b u r o k s z e r ű e n veszi k ö r ü l a t e s t e t . D O G I E L (1899) a h á z i k a c s a és h á z i l ú d s z á j p a d - n y á l k a h á r t y á j á n v i t á l i s methylénkékkel végzett vizsgálatai során, az érzéksejtekben, amelyeket b u n kósejteknek nevez, g r a n u l u m o k a t talált; h a s o n l ó k n a k t a r t j a őket azokhoz, a m e l y e k j e l l e m z ő a l k a t r é s z e i az i d e g s e j t e k n e k . A t e n g e l y f o n á l b a n n a g y s z á m ú n e u r o f i b r i l l á t l á t o t t , a m e l y e k o l y a n s ű r ű n h e l y e z k e d n e k el e g y m á s m e l l e t t , h o g y k ö z ö t t ü k alig l e h e t h é z a g o t t a l á l n i . A t e n g e l y f o n á l v é g é n a n e u r o f i b r i l l á k e l v á l n a k e g y m á s t ó l , és az e c s e t s z e r ű v é g r é s z t a l k o t j á k . A t e n g e l y f o n á l b ó l egész l e f u t á s á b a n m i n d e n oldalról, h e g y e s s z ö g b e n vagy derékszögben, rövid, esetenként elágazó oldalágacskák erednek, amelyek n é h a a l a p j u k o n k i s z é l e s e d n e k és t ü s k é k h e z h a s o n l í t a n a k . Az á g a c s k á k , a m e lyek a t a p i n t ó s e j t e k között hegyben végződnek, neurofibrillákból állnak. Ezek e t e g y m á s felé v é k o n y i n t e r f i b r i l l á r i s á l l o m á n y h a t á r o l j a . Az á g a c s k á k a Purkinje-féle sejtek tüskéihez hasonlítanak. A k ö z p o n t i r é s z b e n f u t ó t e n g e l y f o n á l l a l e g y ü t t a v é g t e s t b e egy m á s i k i d e g r o s t lép b e , a m e l y m e t h y l é n k é k k e l n e h e z e b b e n f e s t ő d i k , m i n t a k ö z p o n t i tengelyfonál. E z a rost, amelyet DoGiELnek csak néhány metszeten sikerült m e g t a l á l n i a , v é k o n y a b b , m i n t a k ö z p o n t i t e n g e l y f o n á l , és a t e s t t ő l n a g y o b b távolságban van velőhüvellyel körülvéve. Az sem tartozik a ritkaságok közé, h o g y e g y v é g t e s t b e k é t v é k o n y r o s t lép b e . E b b e n az e s e t b e n egyik e r ő s e n v a r i c o s u s és h o z z á f e k s z i k a v a s t a g a b b k ö z p o n t i r o s t h o z . D O G I E L s z e r i n t a v é k o n y rost v a l ó j á b a n a v a s t a g r o s t n a k az oldalága, amely a v a s t a g rostot a k k o r h a g y j a el, a m i k o r ez b e l é p a v é g t e s t k ö z p o n t i r é s z é b e . DoGiELnek

(1904)

RAMÓN

CAJAL

m ó d s z e r é v e l is s i k e r ü l t

kimutatnia,

hogy a Herbst-féle test tengelyfonala fibrilláris szerkezetet m u t a t . A fibrillák l e f u t á s u k b a n g y a k r a n görbületet f o r m á l n a k , o s z t ó d n a k , a végtest végén egym á s s a l ö s s z e k ö t t e t é s b e l é p n e k és z á r t h á l ó z a t o t f o r m á l n a k . A v é g t e s t p e r i f e r i k u s r é s z é t a l k o t ó l e m e z e k e t S C H U M A C H E R ( 1 9 1 1 ) és CLARA ( 1 9 2 2 ) kettős membránoknak t a r t j á k , amelyek folyadékkal telt üregeket z á r n a k k ö z r e . Az u t ó b b i a k a t B O E K E ( 1 9 3 4 ) s z e r i n t r u g a l m a s r o s t h á l ó z a t t a r t j a n y i t v a . E g y é b k é n t a z t , a m i t S Z Y M O N O W I C Z ( 1 8 9 7 ) és D O G I E L ( 1 8 9 9 , 1 9 0 4 ) a Herbst-féle testek szerkezetére vonatkozólag közöltek, általánosságban R U F F I N I ( 1 9 0 2 ) , H E R I N G A ( 1 9 1 7 , 1 9 2 0 ) , C L A R A ( 1 9 2 5 ) és m á s o k is m e g e r ő s í tették. M A L I N O W S K Y ( 1 9 6 7 ) 8 m a d á r f a j n a k a felső csőrkávát borító viaszhárt y á j á t , t o v á b b á az alsó c s ő r k á v a , a s z e m h é j , a f é s ű , a t o r o k és a f ü l l e b e n y b ő r é t , a t o l l a s f e j b ő r t , a k l o a k a t á j é k b ő r é t , a s z á j ü r e g a s z á j p a d l á s és a n y e l v n y á l k a h á r t y á j á t B I E L S O W S K Y - G R O S szerint ezüstözött preparátumokon t e t t e vizsgálat t á r g y á v á . A megvizsgált t á j é k o k o n talált Herbst-féle testeknek h á r o m t í p u s á t k ü l ö n b ö z t e t t e m e g . Az o s z t á l y o z á s n á l a h o s s z ú s á g és szélesség 9

k ö z ö t t i v i s z o n y t , a m a g v a k s z á m á t és f o r m á j á t , a t e n g e l y f o n á l n a k és a b e l s ő b u n k ó n a k n e v e z e t t k ö z p o n t i résznek az elrendeződését v á l a s z t o t t a a l a p u l . Első típus. A kacsacsőr b ő r é b e n és a s z á j p a d n y á l k a h á r t y á j á b a n t a l á l t t e s t e k n e k a szélességbeli á t m é r ő j e n a g y . A csőr b ő r é b e n n é h a a k k o r a , m i n t a hosszúságbeli. A k ö z p o n t i részt m i n d a k é t oldalon egy-egy m a g s o r veszi k ö r ü l , a m e l y e k a belső b u n k ó végén e g y m á s b a m e n n e k á t A m a g v a k s z á m a m i n d a két o l d a l o n 6—10 k ö z ö t t v á l t a k o z i k . A belső b u n k ó disztálisan kiszélesedik. A t e n g e l y f o n á l szalagszerű. Második tipus. Más m a d a r a k H e r b s t - f é l e t e s t e i b e n a hosszúságbeli á t m é rő hosszabb m i n t a szélességbeli. A v é g t e s t m e g n y ú l i k és hengeres. A m a g v a k s z á m a n a g y o b b , n é h a mind a k é t s o r b a n eléri a 30-at. A t e n g e l y f o n á l g y a k r a n elágazik. A m a d a r a k bőrében és n y á l k a h á r t y á j á b a n ezek a l k o t j á k a leggazdagabb csoportokat. H a r m a d i k típus. E g y s z e r ű H e r b s t - f é l e t e s t f o r m á k . A s e j t m a g v a k n e m a l k o t n a k s z a b á l y o s s o r o k a t , s z á m u k i n g a d o z ó és m i n d i g kisebb, m i n t a k é t első c s o p o r t b a n . A t e n g e l y f o n á l e g y e n e s , n é h a g ö r b ü l t . A lemezek s z á m a k e v é s . A t í p u s képviselői M A L I I V O W S K Y s z e r i n t a Strix aluco, a Columba domestica és a Gallus dornesticus c s ő r b ő r é b e n , t a r a j á b a n , f é s ű j é b e n , s z e m h é j b ő r é b e n és s z á j ü r e g n y á l k a h á r t y á j á b a n f o r d u l n a k elő. A g y a k o r i s á g b a n való k ü l ö n b s é g is s z e m b e t ű n ő v o l t az egyes m e g v i z s g á l t h e l y e k e n . A házi és v a d k a c s a csőrbőrében és s z á j p a d j á n a k n y á l k a h á r t y á j á b a n , n a g y volt a v é g t e s t e k n e k a s z á m a . Más m a d a r a k n á l a c s ő r b ő r b e n és a s z e m h é j a k b a n számos v é g t e s t fordult elő, de k e v e s e b b m i n t a k a c s á k n á l . K e v é s volt a v é g t e s t a k l o a k a t á j é k o n , a f é s ű b e n és egyes f a j o k n á l a n y e l v b e n . A fül b ő r é b e n a t o r o k l e b e n y b e n M A L I N O W S K Y öt m e g v i z s g á l t k a c s á n á l e g y e t l e n v é g t e s t e t sem t a l á l t . S A X O D ( 1 9 7 3 ) A pekingi k a c s á n , A f e h é r leghorn t y ú k o n és A j a p á n f ü r j ö n f é n v m i k r o s z k ó p p a l végzett v i z s g á l a t a i a l a p j á n a H e r b s t - f é l e t e s t e n h á r o m részt k ü l ö n b ö z t e t e t t m e g . E g y i k a k é t s e j t s o r b ó l álló k ö z p o n t i rész, a belső b u n k ó , m e l y n e k m a g v a i a t e n g e l y i r á n y b a n h ú z ó d ó érző idegrost m e n t é n h e l y e z k e d nek el k é t o l d a l t . A m á s i k rész a belső ü r e g , a m e l y e t kollagén r o s t o k t ó l t á m o g a t o t t lapos l e m e z e k b ő l álló r e n d s z e r t ö l t ki. A h a r m a d i k alkotórész a külső lemezes t o k . K ö r ü l b e l ü l ez az á l t a l á n o s idegkép, a m e l y e t i m p r e g n á l t m e t s z e t e k e n mi is g y a k o r t a t a l á l t u n k (1. á b r a ) . S A X O D a talált végtesteknek két típusát különbözteti meg: egyik a kacsacsőr t í p u s ú , a másik a t y ú k c s ő r t í p u s ú . Az első t í p u s b a t a r t o z ó v é g t e s t e k n a g y o k , a b e l s ő b u n k ó k b . 20 s e j t e t t a r t a l m a z , a m a g s o r p á r h u z a m o s az idegr o s t t a l , a b e l s ő üreg lamelláris s z e r k e z e t ű . A m á s o d i k t í p u s b a t a r t o z ó végtestek — ezek a t y ú k c s ő r b ő r é b e n , t o v á b b á a t y ú k , a f ü r j és a k a c s a b ő r é n e k c o r i u m á b a n f o r d u l n a k elő, k i v é v e a n y e l v e t — h o s s z ú k á s a k , u g y a n a z o n bőrzónán v á l t o z ó m é r e t ű e k , s a belső b u n k ó b a n t a l á l h a t ó t ö b b m i n t 50 m a g t ö b b sorba r e n d e z ő d i k . Ultrastruktúra A n n a k d a c á r a , h o g y a lemezes v é g t e s t e k n e k és ezek k ö z ö t t a H e r b s t féle t e s t n e k a szerkezetét s o k a n és sokszor i g y e k e z t e k megismerés t á r g y á v á t e n n i , a v é g t e s t szinte a m a g a egészében ismeretlen m a r a d t . Az igazi szerkezet e t csak az e l e k t r o n m i k r o s z k ó p t á r t a elénk, és ez a szó igazi é r t e l m é b e n ú j világ v o l t m i n d e n olyan e m b e r s z á m á r a , a k i t é r d e k e l t e k az i d e g r e n d s z e r végk a p c s o l ó d á s i viszonyai és azok a különleges b e r e n d e z k e d é s e k , a m e l y e k az érző 10

i d e g r o s t o k s z á m á r a az i n g e r á t v é t e l t l e h e t ő v é teszik. Magától é r t e t ő d i k , hogy ezek a vizsgálódások a r á n y l a g o s a n későn i n d u l t a k meg, a n n á l is i n k á b b , mert a z o k , a k i k lehetőséget k a p t a k az e l e k t r o n i n i k r o s z k ó p i k u s v i z s g á l ó d á s o k r a , t e k i n t e t ü k e t a k ö z p o n t i i d e g r e n d s z e r és i t t is a m a g a s a b b r e n d ű a g y v e l ő felé f o r d í t o t t á k . A lemezes i d e g v é g t e s t e k n e k és ezek k ö z ö t t a H e r b s t - f é l e t e s t e k n e k az e l e k t r o n m i k r o s z k ó p o s v i z s g á l a t a l é n y e g é b e n S A X O D ( 1 9 6 9 , 1 9 7 0 , 1 9 7 3 ) , GOGLIA

(1969)

NAFSTAD

&

ANDERSEN

(1970),

HALATA

(1970)

és

GREGORY

nevéhez f ű z ő d i k . A v i z s g á l a t i e r e d m é n y e k , a m e l y e k e z e k n e k a szerzőkn e k a m u n k á s s á g a n y o m á n e l ő k e r ü l t e k , é r d e k e s e k , szépek és é r t é k e s e k , de m i n t S A X O D ( 1 9 7 3 ) összefoglaló m u n k á j á b a n is olvassuk, főleg a n e u r o n kapcsolódás t e r ü l e t é n sok m é g a t e n n i v a l ó . (1973),

A belső b u n k ó s e j t j e i A belső b u n k ó k é t s e j t s o r b ó l áll. E z e k e t a s e j t e k e t érző v a g y jelző sejt e k n e k s z o k t á k nevezni. A s e j t e k m a g v a i a t e n g e l y - i r á n y ú érző idegvégződés m e n t é n h e l y e z k e d n e k el k é t o l d a l t s z i m m e t r i k u s a n . A s e j t e k s z á m a á l t a l á b a n 20. A s e j t e k h o s s z ú k á s a k , két v é g ü k ö n e l v é k o n y o d ó n y ú l v á n y o s t e s t e k . A m a g f é l g ö m b a l a k ú , e s e t e n k é n t p o l y e d r i k u s és s z a b á l y t a l a n , az i d e g r o s t felé eső széle félhold a l a k b a n v á j t . M i n d e n sejt k ü l s ő felülete a belső ü r e g v a l a m e lyik s e j t j é v e l é r i n t k e z i k . Belső felületéről 2 0 — 5 0 lemezszerű n y ú l v á n y ered. A n y ú l v á n y o k f o k o z a t o s a n e l v é k o n y o d ó lemezek, a m e l y e k v a g y e l á g a z n a k , v a g y a kiindulási helyük felé k a n y a r o d n a k vissza (2. á b r a ) . M i n d e n egyes s e j t l e m e z r e n d s z e r e k a p c s o l a t o s egy a s o r b a n e l ő t t e és u t á n a e l h e l y e z k e d ő s e j t n e k a lemezrendszerével, t o v á b b á a másik oldali sejtsor lemezeivel. Igy egy a t e s t k e r e s z t m e t s z e t é n k o n c e n t r i k u s , h o s s z m e t s z e t é n p á r h u z a m o s lemezr e n d s z e r k é p e jelenik ineg a f e l v é t e l e k e n . A l e m e z e k b e n g y a k o r i a k a r i b o s ó m á k és a multivesicularis t e s t e k . A lemezek k ö z ö t t néhol kettesével j e l e n t k e z n e k A n a g y t o j á s d a d v e s i c u l u m - c s o p o r t o k . S A X O D ( 1 9 7 3 ) a lemezeket b o r í t ó m e m b r á n o k és az a x o l e m m a k ö z ö t t z o n u l a occludens és zonula a d h e r e n s t í p u s ú j u n k c i ó k a t t a l á l t . Mi a H e r b s t - f é l e t e s t n é l nem l á t t u n k ilyeneket.

Az idegvégződés A H e r b s t - f é l e t e s t e t e g y e t l e n t r i g e m i n u s e r e d e t ű velősrost idegzi be, a m e l y a külső t o k b a való belépése e l ő t t t ö b b t e k e r v é n y t f o r m á l . A b e l s ő b u n k ó e l ő t t elveszti v e l ő h ü v e l y é t és a S c h w a n n - f é l e h á r t y á t is. T o v á b b i l e f u t á s a c s u p a s z t e n g e l y f o n á l . A t e s t vége felé v a s t a g s á g á n a k a kétszeresére szélesedik ki, t o j á s a l a k o t vesz fel, és az e l k e s k e n y e d ő , m a j d kiszélesedő i d e g v é g k o r o n g o t a l k o t j a (3. á b r a ) . Az i d e g r o s t o t és t e r m é s z e t e s e n az idegvégződést is az éles, egyenlő v a s t a g s á g ú h o m o g é n a x o l e m m a h a t á r o l j a az é r z é k s e j t e k n y ú l v á n y a i n a k a c y t o l e m m á j a felé. Az i d e g r o s t b a n , de az idegvégződésben is a r á n y l a g o s a n kevés a m e g n y ú l t , k e t t ő s m e m b r á n n a l h a t á r o l t k r i s z t á s m i t o c h o n d r i u m . A k r i s z t á k h o s s z á b a n f u t n a k . Minden k r i s z t a k e t t ő s f a l u . A f a l a k a t jól s z e m b e t ű n ő h a s a d é k v á l a s z t j a el e g y m á s t ó l . Az a x o p l a z m á b a n a végződési t e r ü l e t e n , de m a g á b a n az i d e g r o s t b a n is, sok a k e r e k d e d v e s i c u l u m . E z e k k ö z ö t t v a n n a k a p r ó , de jól s z e m b e t ű n ő l ú m e n ü f o r m á k , v a n n a k n a g y o b b , üres a l a k o k és v a n n a k n a g y o b b , c s o p o r t o k a t a l k o t ó 11

„ d e n s e c o r e " t í p u s ú f o r m á k (4. á b r a ) . Az u t ó b b i a k f e l e t t e n a g y h a s o n l ó s á g o t m u t a t n a k a n e u r o s e c r e t u m g r a n u l u m o k h o z . M i n d e z e k m e l l e t t meg kell emlék e z n ü n k a n a g y m u l t i v e s i c u l a r i s t e s t e k r ő l , a m e l y e k igen különböző n a g y s á g ú v e s i c u l u m o k k a l v a n n a k tele (5. á b r a ) . Különlegesek az ovális g y ű r ö t t t o k k a l körülzárt organellumok, amelyek különböző átmérőjű kerekded vesiculumokat t a r t a l m a z n a k . Az a x o p l a z m á b a n , főleg a b b a n a r é s z b e n , a m e l y közel esik a v é g k o r o n g h o z , n a g y o n sok az e g y m á s s a l p á r h u z a m o s h e l y z e t ű n e u r o t u b u l u s (6. á b r a ) . Az a x o l e m m a és a l e m e z e k e t borító c y t o l e m m a élesen e l h a t á r o l ó d i k . A hézag, a m e l y a k e t t ő k ö z ö t t e l t e r ü l , jól s z e m b e t ű n ő , egész l e f u t á s á b a n egyf o r m a szélességű és t e l j e s e n ü r e s . A két m e m b r á n k ö z ö t t érintkezés nincs. M e g v a s t a g o d á s a m e m b r á n o k e g y i k é n sem l á t h a t ó . Maga az idegvégződés pedig ragyogó p é l d á j a a n n a k , h o g y az afferens s y n a p s i s miből áll és, h o g y az idegrost h o g y k a p c s o l ó d i k h o z z á az é r z é k s e j t e k h e z , a m e l y e k t ő l az i n g e r ü l e t e t kapja. H a m e g g o n d o l j u k azt, h o g y a belső b u n k ó m i n d e n é r z é k s e j t j é n e k húsz v a g y ennél j ó v a l t ö b b n y ú l v á n y a v a n , hogy ezek k ö z ü l igen sok elágazik, h o g y m i n d e n s e j t n e k a l e m e z r e n d s z e r e kapcsolatos az e l ő t t e és a m ö g ö t t e levő s e j t nek a l e m e z r e n d s z e r é v e l , v a l a m i n t az idegvégződés m á s i k oldalán f e k v ő lemezrendszerrel, h a f o n t o l ó r a v e s s z ü k a z t , hogy m i n d e n é r z é k s e j t n e k m i n d e n n y ú l v á n y a k o n t a k t u s b a n áll az i d e g r o s t t a l , a k k o r n é m i f o g a l m a t a l k o t h a t u n k m a g u n k n a k arról, h o g y m i l y e n szinte é r t h e t e t l e n ü l b o n y o l u l t f u n k c i ó r e n d s z e r m e h e t v é g b e a k á r egyetlen é r z é k s e j t b e n , és m i l y e n szörnyen k o m p l i k á l t lehet az a m e c h a n i z m u s , a m e l y az i n g e r á t a d á s , az i n g e r á t v é t e l és az i n g e r v e z e t é s m u n k a m e n e t é t m e g i n d í t j a , e n n e k f o l y t o n o s s á g á t b i z t o s í t j a és az i n g e r ü l e t e t az i d e g k ö z p o n t o k b a t o v á b b í t j a .

A belső üreg A belső ü r e g számos, v á l t o z ó szélességű l e m e z b ő l áll, a m e l y e k e t folyad é k k a l t e l t ü r e g r e n d s z e r v á l a s z t el e g y m á s t ó l . A lemezek a belső ü r e g n e k a s e j t j e i , a m e l y e k n y ú l v á n y a i k révén laza k a p c s o l a t b a n állnak e g y m á s s a l . H a s o n l í t a n a k a f i b r o b l a s z t o k h o z . N y ú l v á n y a i k a belső b u n k ó t m e g k e r ü l v e l é p n e k a belső ü r e g b e . A l e m e z alakú n y ú l v á n y o k h á r o m c s o p o r t j á t lehet megkülönböztetni. Az első c s o p o r t b a t a r t o z ó k igen különleges f o r m á j ú , s z e r k e z e t ű és szok a t l a n m e g j e l e n é s ű t e s t e k . S o k b e n n ü k a t e r j e d e l m e s e n d o p l a z m a t i k u s retic u l u m , a m e l y e k e t részben v a g y egészben r i b o z ó m á k g y ű r ű j e h a t á r o l , a k ü l ö n leges h e l y z e t ű m i t o c h o n d r i u m , a G o l g i - c o m p l e x u m és h e l y e n k é n t a v e s i c u l u m . G y a k o r i a k a s a j á t s á g o s e l á g a z á s o k és az o l d a l k i n ö v é s e k . Az üres t é r b e n n e m r i t k á k a m u l t i v e s i c u l a r i s t e s t e k (7. ábra). A m á s o d i k c s o p o r t b a sorolható l e m e z e k egyenes l e f u t á s ú , a v é g e k e n h e g y b e n k i f u t ó t e s t e k . J e l l e m z i k a v i s s z a k a n y a r o d ó e n d o p l a z m a t i k u s cyszt e r n á k és a c y s z t e r n á k a t s o r b a n k ö v e t ő r i b o s o m á k . A h a r m a d i k c s o p o r t b a s o r o l h a t ó l e m e z e k e t n a g y , egyik végén l e k e r e k e d ő , a m á s i k o n m e g n y ú l t m a g t ü n t e t i ki a r á n y i a g o s a n kevés c h r o m a t i n n a l . A c y t o p l a z m a n a g y o n kevés, h e l y e n k é n t igen k e s k e n y csík a m a g o n , máshol szinte s z a b á l y o s a n i s m é t l ő d ő d u d o r o k a t f o r m á l . A s e j t e l v é k o n y o d ó k e z d e t i s z a k a s z á b a n a c y t o p l a z m á b a n j e l e n t k e z n e k az e n d o p l a z m a t i k u s r e t i c u l u m 12

p á r h u z a m o s a n h a l a d ó c y s z t e r n á i és m e l l e t t ü k a r i b o s o m á k s ű r ű s o r a i . N a g y s z á m m a l v a n n a k o l y a n r i b o s o m a sorok is, a m e l y e k n e m k a p c s o l a t o s a k a cyszterna-rendszerekkel. A b e l s ő ü r e g b e n t a l á l t velős i d e g r o s t o k k e r e s z t m e t s z e t e a m e l l e t t szól, h o g y a t e s t e t e l l á t ó i d e g r o s t v é k o n y á g a k a t a d le a belső ü r e g b e m é g m i e l ő t t b e l é p n e a belső b u n k ó b a , v a g y , a m i t a l á n v a l ó s z í n ű b b , a belső ü r e g e k b e k ü l ö n v e l ő h ü v e l y e s i d e g r o s t o k é r k e z n e k , a m e l y e k v e l ő h ü v e l y ü k e t e z e n a h e l y e n is m e g t a r t j á k . A l e m e z e k k ö z ö t t n e m r i t k á k a m u l t i v e s i c u l a r i s t e s t e k (8. á b r a ) .

A külső tok A k ü l s ő t o k a h á z i k a c s á n á l 10—13 k o n c e n t r i k u s l e m e z b ő l áll, a m e l y e k e t k o l l a g é n r o s t n y a l á b o k v á l a s z t a n a k el e g y m á s t ó l . A n y a l á b o k k ö r k ö r ö s e n h a l a d n a k . V a s t a g s á g u k a lemezek közötti üregek t e r j e d e l m é n e k megfelelően változó. A k o l l a g é n r o s t o k s z á m a a c o r i u m laza r é t e g e ( s t r a t u m l a x u m corii) felé e r ő s e n m e g n ö v e k e d i k . A l e m e z e k a r á n y l a g o s a n k e s k e n y e k , d e főleg a b e l s ő ü r e g közel é b e n s z é l e s e b b , t e r j e d e l m e s f o r m á k is m e g j e l e n n e k . C y t o p l a z m á j u k s z i v a c s s z e r ű , sok b e n n ü k a k ü l ö n b ö z ő a l a k ú és n a g y s á g ú ü r e s v e s i c u l u m (9. á b r a ) . A l e m e z e k közül e g y e s e k e l á g a z n a k . Kis s z á m b a n u g y a n , de v a n n a k k ö z t ü k olyanok, amelyeknek két m a g v a van. A m a g v a k hosszúkásak, egyik végük t o m p a , a m á s i k h e g y b e n l e k e r e k í t e t t . A m a g h á r t y a élesen s z e m b e t ű n ő . A c h r o m a t i n e g y része k é r e g s z e r ű e n t á r s u l a m a g h á r t y á h o z , a m á s i k a m a g á l l o m á n y b a n foltok formájában jelentkezik. A lemezrendszert, amely a corium t ö m ö t t rétegében (stratum compact u m corii) h e l y e z k e d i k el, a s t r a t u m l a x u m corii l a z a r o s t r e n d s z e r e h a t á r o l j a a b e n n e l e v ő j e l l e g z e t e s f i b r o b l a s z t o k t ö m e g é v e l . Az u t ó b b i a k b a n k ü l ö n l e g e s e k a k e r e k d e d , e s e t e n k é n t ovális m i t o c h o n d r i u m o k a r e n d e z e t l e n k r i s z t á k k a i és az e n d o p l a z m a t i k u s reticulumok hólyagszerűleg kitáguló cyszternái.

A H e r b s t - f é l e test m ű k ö d é s e S o k a t v i t a t o t t és r e n d k í v ü l n e h é z kérdés a l e m e z e s t e s t e k és e z e k k ö z ö t t is a H e r b s t - f é l e t e s t e k m ű k ö d é s é n e k a k é r d é s e . Az i d e v o n a t k o z ó e l g o n d o l á s o k MALINOWSKY (1967) s z e r i n t a k ö v e t k e z ő k b e n f o g l a l h a t ó k össze. A r é g i e k , PACINI, HENLE és KÖLIKER, a z o n a v é l e m é n y e n v o l t a k , h o g y a H e r b s t - f é l e l e s t e k az á l l a t i e l e k t r o m o s s á g o t s z o l g á l j á k . E z z e l s z e m b e n HERBST ú g y g o n d o l t a , h o g y n y o m á s érzésre v a l ó k . H a s o n l ó v o l t a z e l g o n d o l á s a LEYDiGnek (1854,

1868),

GoujONnak

(1869),

MERKELnek

(1880),

DoGiELnek

(1910)

és

MoLLERnek (1932). KRAUSE s z e r i n t (1881) a n y o m á s és a meleg m e g é r z é s r e v a l ó k . CLARA (1925) m u t a t t a k i , h o g y a l e m e z e s t e s t e k az a r t e r i o v e n o s u s a n a s t o m o s i s o k k ö z e l é b e n h e l y e z k e d n e k el, és e z é r t a z t g o n d o l t a , h o g y a szöv e t o z m o m é t c r e k s z e r e p é t j á t s z á k . H a s o n l ó v é l e m é n y e n v o l t KIEL (1933) és CAUNA (1961, 1962) is. S z e r i n t ü k a lemezes t e s t e k k a p c s o l a t o s a k az a r t e r i o v e n o s u s a n a s t o m o s i s o k g l o m e r u l u s a i v a l , és l é n y e g é b e n m a n o m é t e r e k , a m e l y e k a h e l y i v é r e l l á t á s b a n b e á l l ó v á l t o z á s o k r e g i s z t r á l á s á r a s z o l g á l n a k . VRABEC (1961) és SCHUMACHER (1961) s z e r i n t a H e r b s t - f é l e t e s t e k a v é r n y o m á s v á l t o z á s t r e g i s z t r á l j á k , f e l e l n e k az i z o m t ó n u s é r t és a r e p ü l é s s t a b i l i z á c i ó j á t szolgálják.

QUILLIAM

(1963)

és QUILLIAM

& AMSTRONG

(1963)

szerint

a

lemezes

13

t e s t e k m e c h a n o r e c e p t o r o k és a v i b r á c i ó k a t r e g i s z t r á l j á k . M a g u k n a k a lemez e k n e k a m ű k ö d é s e v a g y az, h o g y v é d e l m e t n y ú j t a n a k olyan v á l t o z á s o k ellen, a m e l y e k e t n e m kell regisztrálni, v a g y az idegvégződéseket egy b i z o n y o s ingert í p u s r a é r z é k e n y e b b é teszik. Ma a H e r b s t - f é l e t e s t e t rezgésérző s z e r v n e k t a r t ják. Eredmények,

problémák

Alig v a n az i d e g r e n d s z e r n e k o l y a n részlete, a m e l y a n n y i r a érdekelte v o l n a a k ü l ö n b ö z ő korok k u t a t ó i t , m i n t az érzőrostok és az érző idegvégkészülékek, a m e l y e k a felületi f e k v é s ű s z e r v e k b e n , elsősorban pedig a k ö z t a k a r ó b a n , m a g á n y o s a n v a g y k ü l ö n b ö z ő b u r k o k b a p a k o l v a , a k ö r n y e z e t b ő l e r e d ő ingerek f e l f o g á s á r a és t o v á b b v e z e t é s é r e s z o l g á l n a k . A k i t ű n ő és lelkes k u t a t ó k n a k egész hosszú s o r á t kellene m e g n e v e z n ü n k a k k o r is, ha csak a z o k n a k a n e v é t a k a r n ó k felsorolni, a k i k a k ö z t a k a r ó t e r ü l e t é r e eső r e c e p t o r k é s z ü l é k e k n e k a szerkezetét p r ó b á l t á k m e g i s m e r n i és e n n e k a l a p j á n ezek m ű k ö d é s é r e k ö v e t k e z t e t é s e k e t vonni. A p r o b l é m a s o r o z a t , a m e l y n e k egyes láncszemei k ü l ö n b ö z ő k o r o k a d t a m ó d s z e r e k és eszközök segítségével k e r ü l t e k k i k u t a t á s r a és m e g v i t a t á s r a , m i n d i g a b b ó l állott, hogy m e l y e k a z o k a helyek, ahol az érző i d e g r o s t o k és az i d e g v é g k é s z ü l é k e k helyet f o g l a l n a k , milyenek a s z ö v e t c s o p o r t o s u l á s o k , a m e l y e k az i d e g r o s t o k a t , illetőleg az idegvégződéseket k ö r ü l v e s z i k s a környezethez k a p c s o l j á k , és végezetül az i d e g r o s t b a n v a n n a k - e olyan o r g a n e l l u m o k , a m e l y e k b i r t o k á b a n a perisztázis h a t á s a i r a különleges érzékenységgel reagálnak. A p r o b l é m á k l e g n a g y o b b részét a tizenkilencedik század k ö z e p e t á j á n m á r f é n y m i k r o s z k ó p o s a n is m e g l e h e t e t t oldani, de m a r a d t jó n é h á n y olyan, a m e l y n e k m e g o l d á s a az e l e k t r o n m i k r o s z k ó p r a v á r a k o z o t t , a m e l y sok helyen és sok v o n a t k o z á s b a n egészen ú j v i l á g o t t á r t fel az érdeklődők e l ő t t . Az elektr o n m i k r o s z k ó p az i d e g r o s t o t k ö r ü l v e v ő lemezrendszerekről, d e magáról az idegrostról is l e r á n t o t t a a leplet, a z o n b a n m a r a d t a k p r o b l é m á k , a m e l y e k más m ű s z e r e k r e és m á s e l g o n d o l á s o k r a v á r a k o z n a k . M e g o l d o t t n a k l á t s z a n a k a H e r b s t - , a V a t e r Pacini-, és a G r a n d r y - f é l e v é g t e s t e k n e k a l e m e z p r o b l é m á i , a m e l y e k f é n y m i k r o s z k ó p a l a t t egy cseppet s e m l á t s z o t t a k v i l á g o s o k n a k . F e l t á r u l t a H e r b s t - f é l e t e s t e k k ö z p o n t i részében felsorakozó érzősejtek szerkezete, és e n n e k i s m e r e t é b e n m e g v i l á g o s o d o t t a belső b u n k ó l e m e z r e n d s z e r e i n e k az i d e g r o s t h o z való kapcsolódási f o r m á j a . Helyes é r t e l m e z é s t k a p o t t a belső ü r e g és a külső t o k l e m e z r e n d s z e r e . Az elektronmikroszkópos képek, amelyek a Vater—Pacini-féle test lemezrendszerének a s z e r k e z e t é r e v o n a t k o z ó l a g e l ő k e r ü l t e k , a l a p o t a d t a k a k ü l s ő és belső t o k elkülönítésére. De ezek e g y b e n a z t is m e g m u t a t t á k , hogy a Pacini-féle t e s t e k l e m e z r e n d s z e r é t alkotó s e j t e k m e n n y i r e elütnek a H e r b s t - f é l e t e s t érzősejtjeitől és l e m e z r e n d s z e r é t ő l ( C H O U C H K O V , 1 9 7 1 ) . B á r a t o k n a k a s z e r k e z e t é b e n , az é r z é k s e j t e k n e k és a satellita s e j t e k n e k a k a p c s o l ó d á s á b a n v a n n é m i hasonlóság, a b o r í t é k , a m e l y a G r a n d r y - t e s t b e n az érzőrostot m a g á b a z á r j a , más képet mutat. Az e l e k t r o n m i k r o s z k ó p o s k é p a v é g t e s t e k e n végighúzódó idegrost helyzetére v o n a t k o z ó l a g más f o r m á k a t m u t a t . A H e r b s t - f é l e test c s u p a s z tengelyf o n a l a e r e d e t i v a s t a g s á g á n a k m e g t a r t á s a m e l l e t t a belső b u n k ó k ö z e p é n húzódik egészen a v é g t e s t h á r o m n e g y e d részéig. I t t közel a v é g h e z kiszélesedik, 14

azután

e l v é k o n y o d i k , m a j d b u n k ó s z e r ű e n l e k e r e k e d v e végződik. D O G I E L és S A X O D ( 1 9 7 3 ) a p r ó k i t ű r ő d é s e k e t és n y ú l v á n y o k a t t a l á l t r a j t a . Mi ilyeneket n e m l á t t u n k . Az a x o l e m m á t s i m á n a k , h o m o g é n n e k és egész hosszáb a n e g y f o r m a v a s t a g s á g ú n a k t a l á l t u k . Az a x o l e m m a és a c y t o l e m m a k ö z ö t t i h é z a g t á g a s és m i n d e n ü t t e g y f o r m a . S A X O D ( 1 9 7 3 ) h o m o g é n szemecskés a n y a got t a l á l t b e n n e . Mi i l y e n t n e m l á t t u n k . A Pacini-féle v é g t e s t t e n g e l y f o n a l a szétszórt m i t o c h o n d r i u m o k a t , n e u r o f i l a m e n t u m o k a t , n e u r o t u b u l u s o k a t t a r t a l m a z . Végződése n é h a k e t t ő s , és a v é g t e s t p ó l u s á n helyezkedik el a belső és k ü l s ő t o k k ö z ö t t ( C H O U C H K O V , 1 9 7 1 ) . Az a x o l e m m á n egyes t á j é k o k o n d e s m o s o m a s z e r ű f o r m á c i ó k a t észleltek, de s y n a p t i k u s f o r m á l ó d á s o k nem v o l t a k . Az e g y t a p i n t ó s e j t e s G r a n d r y - f é l e t e s t e k e n v é g i g h ú z ó d ó c s u p a s z t e n g e l y f o n a l a k b a n a m i t o c h o n d r i u m o k valóságos l á n c o l a t o t a l k o t n a k . Ezzel s z e m b e n a k é t t a p i n t ó s e j t e s v é g t e s t b e n , a t t ó l a helytől kiindulólag, ahol az elágazás k e z d ő d i k , a m i t o c h o n d r i u m o k teljességgel h i á n y o z n a k ( Á B R A H Á M , 1 9 7 6 ) . A H e r b s t - f é l e t e s t idegvégződésében sok a m i t o c h o n d r i u m , ezek a neurot u b u l u s o k körül h e l y e z k e d n e k el. Sok a s y n a p t i k u s t í p u s ú világos hólyag, j ó v a l k i s e b b a „ d e n s e c o r e " hólyagok s z á m a ( S A X O D , 1 9 7 3 ) . A mi v i z s g á l a t a i n k szerint kevés a m i t o c h o n d r i u m , de sok a k i s e b b - n a g y o b b k e r e k d e d v e s i c u l u m . Ezek k ö z ö t t v a n n a k k i s e b b , éles m e m b r á n n a l h a t á r o l t üres lúmeníí és n a g y o b b dense core t í p u s ú f o r m á k . Az u t ó b b i a k c s o p o r t o k a t a l k o t n a k , és n a g y hasonlóságot m u t a t n a k a n e u r o s e c r e t i o n g r a n u l u m o k k a l . V a n n a k éles fallal h a t á r o l t k e r e k d e d t e s t e k , a m e l y e k k ü l ö n b ö z ő n a g y s á g ú v e s i c u l u m o k k a l v a n n a k tele. Különlegesek a t o k k a l k ö r ü l z á r t ovális t e s t e k , a m e l y e k k ü l ö n b ö z ő á t m é r ő j ű v e s i c u l u m o k a t t a r t a l m a z n a k . Sok a p á r h u z a m o s h e l y z e t ű n e u r o t u b u l u s . C H O U C H K O V (1971) a Pacini-féle t e s t e k c e n t r á l i s i d e g r o s t j á n a k kiszélesedő v é g d a r a b j á n a x o p l a z m a t i k u s k i t ű r ő d é s e k e t t a l á l t . Ezek n e u r o f i l a m e n t u m o k b ó l á l l a n a k ; h e l y z e t ü k és f o r m á j u k k ü l ö n b ö z ő . E g y részük h o s s z ú k á s , a másik k ú p a l a k ú , a h a r m a d i k l e k e r e k í t e t t . A kollagén fibrillák k ö z ö t t helyezk e d n e k el e g y m á s t ó l e g y f o r m a t á v o l s á g r a , l á n c s z e r ű l e g k a p c s o l ó d v a e g y m á s hoz. A k i t ű r ő d é s e k b e n sem m i t o c h o n d r i u m , sem e n d o p l a z m a t i k u s r e t i c u l u m , sem lysosoma nincsen, de o t t , ahol a k i t ű r ő d é s e k k e z d ő d n e k , a m i t o c h o n d r i u mok sűrű tömeget képeznek. A k é t t a p i n t ó sejtes Grandry-féle testek végágacskáinak a x o p l a z m á j á b a n n e u r o f i l a m e n t u m o k , s y n a p t i k u s t í p u s ú v e s i c u l u m o k és szemecskés hólyagocsk á k v a n n a k ( Á B R A H Á M , 1 9 7 6 ) . S A X O D ( 1 9 7 3 ) az é r z é k s e j t és az idegvégződés k ö z ö t t k ü l ö n b ö z ő j u n k c i ó f o r m á k a t figyelt meg. Mi semmiféle speciális j u n k c i ó f o r m á t n e m l á t t u n k . A m e m b r á n o k k ö z ö t t i t e r e t ü r e s n e k t a l á l t u k . A kapcsolat o t t i p i k u s paralell k o n t a k t u s n a k t a r t j u k . Az e g y t a p i n t ó s e j t e s G r a n d r y - f é l e t e s t e k a x o p l a z m á j á b a n a t a p i n t ó k o r o n g t e r ü l e t é n is o l y a n sok a m i t o c h o n d r i u m , h o g y szinte érik e g y m á s t . K ö z v e t l e n ü l az a x o l e m m a a l a t t s y n a p t i k u s t í p u s ú v e s i c u l u m o k a t és mikrovesicularis t e s t e k e t is lehet l á t n i . Az a x o l e m m a éles, h o m o g é n , m i n d a k é t széle s i m a . A c y t o l e m m a jól e l h a t á r o l t a m e m b r á n o k k ö z ö t t i h é z a g jól s z e m b e t ű n ő , t á g a s , ü r e s és egész l e f u t á s á b a n e g y f o r m a á t m é r ő j ű . A k é t m e m b r á n k ö z ö t t i k a p c s o l a t paralell k o n t a k t u s n a k m i n ő s ü l . Az a x o l e m m á n és vele szemben a c y t o l e m m á n egyszer l á t t u n k m e g v a s t a g o d á s t , közel a v é g z ő d é s h e z . H o g y i t t a n n a k d a c á r a , h o g y az a x o l e m m á n l e v ő m e g v a s t a g o d á s a l a t t s y n a p t i k u s v e s i c u l u m o k v a n n a k , synapsisról v a n - e szó v a g y d e s m o s ó m á r ó l (zonula a d h e r e n s ) , n e m i g e n l e h e t eldönteni (ÁBRAHÁM 1 9 7 6 ) . A N D E R S E N & N A F S T A D ( 1 9 6 8 ) valamint NALSTAD (1899)

15

& A N D E R S E N ( 1 9 7 0 ) a Herbst-féle testben két idegrostot látott. Egyik A centrális a f f e r e n s r o s t , a m á s i k a t a belső b u n k ó l e m e z r e n d s z e r é b e n t a l á l t á k és efferens r o s t n a k m i n ő s í t e t t é k . A P a c i n i - f é l e t e s t b e n a h e l y z e t e t u g y a n i l y e n n e k t a l á l t a C H O U C H K O V (1971), aki s z i n t é n a f f e r e n s és efferens r o s t o k r ó l beszél. Ő az e f f e r e n s r o s t o k a t a k ü l s ő és belső t o k k ö z ö t t t a l á l t a . A p r o b l é m a n e m új. Arról h o g y a r e c e p t o r o k b a n az a f f e r e n s s y n a p s i s o k m e l l e t t e f f e r e n s s y n a p s i s o k v a n n a k , m á r t ö b b e n m e g e m l é k e z t e k . Azok aközül, a k i k ilyen v o n a t k o z á s b a n ú t t ö r ő m u n k á t v é g e z t e k , S M I T H ( 1 9 5 6 ) , W E R S Ä L L (1956,

1961),

ВAIRATI

(1961),

ENGSTRÖM

(1961),

JURATÓ

(1962),

FLOCK,

nevét kell m e g e m l í t e n ü n k . Az ő m u n k á s s á g u k n y o m á n v á l t i s m e r e t e s s é , hogy a m a g a s a b b r e n d ű emlősök v e s t i b u l á r i s h á m j á b a n k é t k ü l ö n b ö z ő t í p u s ú érzősejt h e l y e z k e d i k el. E z e k közül e g y i k e t első, a m á s i k a t m á s o d i k t í p u s ú szőrsejt n é v v e l i l l e t t é k . E z t a m e g á l l a p í t á s t k ö v e t t e a n n a k a kiderítése, h o g y az első t í p u s ú s z ő r s e j t e k e t szinte t e l j e s e n k ö r ü l v e s z i a c e n t r i p e t á l i s i d e g r o s t , a gyéren g r a n u l á l t calix, a m á s o d i k t í p u s ú s z ő r s e j t e k p e d i g k é t k ü l ö n b ö z ő szerkezetű e g y m á s t ó l jól e l ü t ő idegvégződéssel v a n n a k e l l á t v a . Az egyik s z ó r v á n y o s a n g r a n u l á l t és az érzősejt p l a z m a m e m b r á n j á v a l s y n a p t i k u s k o n t a k t u s b a n áll. S z e r k e z e t é b ő l ítélve p o s t s y n a p t i k u s . A m á s i k végződés, amely k i s e b b s z á m b a n j e l e n t k e z i k , kör a l a k ú és s ű r ű n g r a n u l á l t ( E N G S T R Ö M , A D E S & H A W K I N S 1 9 6 5 ) . A végződés k o n t a k t u s b a n áll az érzéksejt felületével és az érintkezési t e r ü l e t e n m i n d a p l a z m a m e m b r á n o n , m i n d az a x o l e m m á n d i s z t i n k t m e g v a s t a g o d á s l á t h a t ó . E z t a synapsis f o r m á t e f f e r e n s n e k minősítik. H o g y az emlősök v e s t i b u l á r i s h á m j a k e t t ő s beidegzés a l a t t áll, azt J U R A T O ( 1 9 6 2 ) igazolta be, aki azt t a p a s z t a l t a , h o g y az olivocochlearis n y a l á b á t v á g á s a u t á n a cochlearis r e c e p t o r o k b a n a s y n a p t i k u s e l e m e k d e g e n e r á l ó d n a k . H a s o n l ó p r o b l é m á k k a l f o g l a l k o z o t t I I A M A ( 1 9 6 9 ) , aki az a r a n y k á r á s z (Carassius auratus) h a l l ó f o l t j á n (macula acustica) v é g z e t t v i z s g á l a t a i s o r á n a r e c e p t o r s e j t e k k ö z ö t t i i d e g k a p c s o l ó d á s n a k és az i d e g v é g z ő d é s e k n e k k é t form á j á t t a l á l t a . Az e g y i k b e n m i n d az idegvégződés, mind a r e c e p t o r s e j t m e m b r á n j á n a k e l e k t r o n d e n z i t á s a f e l f o k o z o t t . Főleg az a x o l e m m á n h a l m o z ó d i k fel n a g y o b b m e n n y i s é g b e n az e l e k t r o n - d e n s e a n y a g . Az érző s e j t b e n kisebb mért é k ű a f e l h a l m o z ó d á s . A r e c e p t o r s e j t b e n közel a p l a z m a h á r t y á h o z egy kerekded e l e k t r o n - d e n s e t e s t e t lehet l á t n i , a m e l y e t egy v e s i c u l u m o k b ó l álló réteg határol. A m á s o d i k kapcsolódási f o r m á b a n sem a r e c e p t o r p l a z m a h á r t y á j á n , s e m az a x o l e m m á n n i n c s e n e k olyan specializációk, a m i l y e n e k a s y n a p s i s o k r a által á b a n j e l l e m z ő k . I t t a k é t s y n a p t i k u s h á r t y a szorosan e g y m á s h o z z á r ó d i k , az idegvégződés tele v a n s y n a p t i k u s v e s i c u l u m o k k a l , a m e l y e k k ö z ü l egyesek az i n t e r s y n a p t i k u s t é r felé n y i t v a á l l n a k . A s y n a p t i k u s v e s i c u l u m o k k ö z ö t t kis s z á m m a l u g y a n , de „ d e n s e c o r e " v e s i c u l u m o k is v a n n a k . A m i a k é t s y n a p s i s f o r m á n a k a m ű k ö d é s é t illeti, HAMAnak a k ö v e t k e z ő , n é z e t ü n k s z e r i n t helyes elgondolásai v a n n a k . Az első synapsis f o r m a , ahol a s y n a p t i k u s v e s i c u l u m - c s o p o r t o k a r e c e p t o r s e j t b e n v a n n a k és a v a s t a g o d á s s z e m b e t ű n ő b b , az idegvégződés o l d a l á n , m i n t a r e c e p t o r s e j t o l d a l á n , a f f e r e n s s y n a p s i s , a m e l y b e n az inger a r e c e p t o r s e j t b ő l t e v ő d i k á t az i d e g v é g z ő d é s r e . A m á s o d i k s y n a p s i s f o r m á b a n a v e s i c u l u m - c s o p o r t o k az i d e g v é g z ő d é s b e n h e l y e z k e d n e k el, k ö v e t k e z é s k é p p e n az i n g e r á t v i t e l ú t j a az idegvégződésről v e z e t á t az é r z é k s e j t p l a z m á j á b a . E z é r t a k o n t a k t u s e f f e r e n s s y n a p s i s n a k minősül. Működés tekintetében inhibitornak t a r t j á k . KIMURA,

16

LUNDQUIST

&

W E R S Ä L L ( 1 9 6 2 ) , SMITH &

RASMUSSEN

(1965)

ÁBRAHÁM (19Ö8. 1909, 1970) az e m b e r i g l o m u s c a r o t i c u m h ő l írt le o l y a n synaj>sisokat, a m e l y e k az e f f e r e n s s y n a p s i s o k n a k m i n d e n bélvegét a legt e l j e s e b b m é r t é k b e n m u t a t j á k . T e k i n t e t b e v é v e a z t , liogv a g l o m u s c a r o t i c u i n s t r u k t u r á l i s a n és f u n k c i o n á l i s a n igazolt e h e m o r e c e p t o r , f e l v e t ő d i k a k é r d é s , h o g y mi a s z e r e p e itt az e f f e r e n s s y n a p s i s n a k . De á l t a l á n o s s á g b a n is m e g v á l a s z o l a t l a n k é r d é s , h o g y a r e c e p t o r o k b a n mi a s z e r e p e az e f f e r e n s s y n a p s i s o k n a k . L e h e t , h o g y i n h i b i t o r o k , l e h e t , h o g y m o d u l á t o r o k , de az is lehet, h o g y m á s f u n k c i ó r a s z o l g á l n a k . De a h o g y e r r e a kérdé.-re n e m t u d u n k á l t a l á n o s a n elfog a d h a t ó v á l a s z t a d n i . ú g y a d ó s o k m a r a d u n k azzal is, h o g y egységes k é p e t r a j z o l j u n k a p e r i f e r i k u s érző i d e g v é g z ő d é s e k s t r u k t ú r á j á r ó l , a j u n k c i ó k r ó l és á l t a l á b a n az a f f e r e n s s y n a p s i s o k á l t a l á n o s s z e r k e z e t é r ő l .

Összefoglalás A h á z i k a c s a f /Inas boschas domestica) és a t ő k é s réce (.Inas platvrliynchos) c e r o m á j á n v é g z e t t v i z s g á l a t a i n k e r e d m é n y e k é p p e n a k ö v e t k e z ő k e t állapíthatjuk meg: 1. A H e r b s t - f é l e t e s t e n , a m e l y f é n y m i k r o s z k ó p a l a t t egy c e n t r á l i s m a g v a s és egy p e r i p h e r i k u s lemezes részből áll, e l e k t r o n m i k r o s z k ó p a l a t t h á r o m e g y m á s felé jól e l h a t á r o l h a t ó részt lehet m e g k ü l ö n b ö z t e t n i : e g y i k a belső b u n k ó , a m á s i k a belső üreg, a h a r m a d i k a k ü l s ő t o k . 2. A belső b u n k ó k é t s e j t s o r b ó l áll. A s e j t e k e t érző v a g y belső b u n k ó s e j t e k n e k n e v e z i k . S z á m u k a m e g v i z s g á l t f a j o k n á l s o r o n k é n t 20 s z o k o t t lenni. Belső f e l ü l e t ü k r ő l 20 - 5 0 lemezszerű nvúlv ánv e r e d . a m e l y e k v a g y e l á g a z n a k -

J

J

rv

í-

v a g y k i i n d u l á s i h e l y ü k felé k a n y a r o d n a k v issza. Minden sejt l e m e z r e n d s z e r e k a p c s o l a t o s e g y a s o r b a n e l ő t t e és egy u t á n a e l h e l y e z k e d ő sejt l e m e z r e n d s z e rével. t o v á b b á a m á s i k oldali sor lemezeivel. 3. A v é g t e s t t e n g e l y é b e n h ú z ó d ó i d e g v é g z ő d é s t a s e j t n y ú l v á n y o k felé éles, egész l e f u t á s á b a n e g y e n l ő v a s t a g s á g ú h o m o g é n a x o l e m m a h a t á r o l j a . 4. A t e n g e l y f o n á l b a n , v a l a m i n t az ov álisán kiszélesedő i d e g v é g k o r o n g —

/

p

рч

i-i

bail k e v é s a m i t o c h o n d r i u m , de f e l t ű n ő e n sok a k e r e k d e d v e s i c u l u m . E z e k k ö z ö t t v a n n a k a p r ó , jól s z e m b e t ű n ő l ú m e n ű f o r m á k , v a n n a k n a g y o b b ü r e s a l a k o k és c s o p o r t o k a t a l k o t ó „ d e n s e c o r e " t í p u s ú f o r m á k . Az u t ó b b i a k n a g y hasonlóságot m u t a t n a k a neurosecreciós g r a n u l u m o k h o z . 5. Az a x o p i a z m á h a n g y a k o r i a k a multiv esiculáris t e s t e k . K ü l ö n l e g e s és r i t k a f o r m á k a g y ű r ö t t t o k k a l h a t á r o l t ovális o r g a n e l l u m o k , a m e l y e k k ü l ö n böző á t m é r ő j ű tiszta v e s i c u l u m o k a t t a r t a l m a z n a k . Az i d e g r o s t b a n , főleg a b b a n a r é s z b e n , a m e l y közel esik a v é g k o r o n g k e z d ő s z a k a s z á h o z , sok a p á r h u z a m o s helyzetű neurotuhulus. 6. Az a x o l e m m á t a lemezeket b o r í t ó és jól s z e m b e t ű n ő c y t o l e m m á t ó l viszonylag széles hézag v á l a s z t j a el. a m e l y egész l e f u t á s á b a n e g y f o r m a szélességű és t e l j e s e n üres. A m e m b r á n o k k ö z ö t t é r i n t k e z é s n i n c s . A k e t t ő k ö z ö t t i k a p c s o l a t paralell k o n t a k t u s n a k t e k i n t h e t ő . A m e m b r á n o k o n s y n a p t i k u s o r g a nizációk n e m f o r d u l n a k elő. 7. A belső ü r e g s z á m o s v á l t o z ó szélességű lemezből áll, a m e l y e k e t f o l y a d é k k a l telt ü r e g r e n d s z e r v á l a s z t el e g y m á s t ó l . A lemezek h á r o m jól k i v e h e t ő csoportot alkotnak. 8. Az első c s o p o r t b a s o r o l h a t ó lemezek különleges f o r m á j ú és s z o k a t l a n m e g j e l e n é s ű t e s t e k . Sok b e n n ü k a t e r j e d e l m e s c n d o p l a z m a t i k u s r e t i c u l u m . 17

a m e l y e k e t valóságos r i b o z ó m a g y ű r ű k v e s z n e k köriil. G y a k o r i a k az elágazások. A l e m e z e k közötti iires t e r e k e n niultivesieuláris t e s t e k e t lehet l á t n i . 9. A m á s o d i k c s o p o r t b a t a r t o z ó l e m e z e k egyenes l e f u t á s ú , a v é g ü k ö n kihegyezett testek. Jellemzik a visszakanyarodó endoplazmatikus cyszternák és az ezek m e n t é n s o r b a r e n d e z ő d ő r i b o s o m á k . 10. A h a r m a d i k c s o p o r t b a t a r t o z ó l e m e z f o r m á k a t az egyik végen lekerekedő, a m á s i k o n m e g n y ú l ó m a g v a k t ü n t e t i k ki. a m e l y e k b e n kevés a c h r o m a tin. A c y t o p l a z m a h e l y e n k é n t k e s k e n y szegély a m a g körül, máshol s z a b á l y o s a n i s m é t l ő d ő d u d o r s z e r ű n y ú l v á n y o k a t f o r m á l . Az e n d o p l a z m a t i k u s r e t i c u l u m c s a t o r n á i t s ű r ű r i b o z ó m a sorok kísérik. Ezek mellett szabad r i b o z o m a sorok is t e t e m e s s z á m b a n j e l e n t k e z n e k . 11. A külső tok k o n c e n t r i k u s l e m e z e k b ő l áll, a m e l y e k e t kollagén rostn y a l á b o k v á l a s z t a n a k el e g y m á s t ó l . V l e m e z e k a r á n y l a g k e s k e n y e k , de főleg a belső ü r e g közelében szélesebb és t e r j e d e l m e s e b b f o r m á k is e l ő f o r d u l n a k . C y t o p l a z m á j u k szivacsszerű, sok b e n n e a k ü l ö n b ö z ő a l k a t ú és n a g y s á g ú vesiculum. V a n n a k elágazó lemezek és o l y a n o k is, a m e l y e k n e k k é t m a g v a v a n . 12. A \ é g t e s t e t . a m e l y a corium t ö m ö t t r é t e g é b e n ( s t r a t u m c o m p a c t u m corii) h e l y e z k e d i k el, a laza corium ( s t r a t u m l a x u m corii) kollagén n y a l á b j a i és jellegzetes f i b r o b l a s z t j a i h a t á r o l j á k , a m e l y u t ó b b i a k b a n az e n d o p l a z m a t i k u s reticulum c v s z t e r n á i h ó l y a e s z e r ű t á " u l a t o k a t m u t a t n a k .

Í R O D ALOM

1. ANDERSEN, A. K. & NAFSTAD. P. II. I. (1968): An electron microscopic investigation of the sensory organs in the hard palate region of the hen (Gallus domesticus). Z. Zellforsch.. 91: 391 till. 2. ÁBRAHÁM, A. (1968): Electron microscopic investigations on the human carotid body. (Preliminary communication.) Zschr. Vlikr. Anat. Forsch.. 79: 309 315. 3. ABRAHAM. A. (1970): Elektronmikroskopische Untersuchungen an menschlichen Karotiskörpern. Zschr. Mikr. Anat. Forsch.. 81: 413- 453. -- 4. ÁBRAHÁM. A. (1970): Recherches ultrastructurales sur les terminaisons nerveuses du ,,corpuscle carotidien" humain. 54. Association ties Anatomistes, 146: 393—400. 5. ÁBRAHÁM. \ . (1976): Elektronmikroszkópos vizsgálatok a házikacsa ceromáján, különös tekintettel a Grandrv-féle testekre. Miatt, köziem., 63: 15— 37. 6. BAIRATI, A. (1961): Récentes connaissances sur la structure submicroscopique des organes DU vestibule. Acta Oto-Laryng. Suppl. 163: 9. 7. BOEKE, J. (1925— 26): Die Beziehungen der Nervenfasern zu den Bindegewebselementen und Tastzellen. X. Mikr. Anat. Forsch., 4: 448 509. — 8. BOEKE. J. (1934): Freie Nervenendigungen und Findorgane sensiblen Nerven. In: Handbuch der vergleichenden Anatomie der Wirbeltiere. Zweiter Band. 2. Hälfte: 855 878. 9. BOTEZAT, F. (1911): Knäuelartige Nervenendigungen in der Vogelhaut. Anat. Anz., 39:

143—148.

—

10.

BOTEZAT,

E.

(1906):

Die

Nervenendapparate

Vögel und die einheitliche Findigungweise der peripheren wiss.

Zool.,

84:

205-

360.

11. BURNS.

R.B.

Mundteilen

der

Nerven bei den Wirbeltieren.

X.

N WIGHT. P . A .

in d e n

(1970): The

distribution

of

Herbst corpuscles in the foot of the D o m - l o w I (Gallus domesticus). Res. Vet. Sei., II: 585 587. 12. CAINA, N. (1962): Functional significance of (he submicroscopical. histochcmical and microscopical organization of (he cutaneous receptor organs. Anat. Anz., I l l : 181 197. 14. CLARA, M. (1925): Uber den Bau des Schnabels der Waldschnepfe (Scopolax rusticola I..). Z. Mikrosk.-Anat. Forsch.. 3: 1 108. 13. CAI NA. N. (1966): Fine structure of the receptor organs and its probable functional significance. Ciba Svmp. ..Touch, Heat and Pain": 117- 127. - 15. FAUNA, N. & Ross. S . U . (I960): The fine structure of Meissner's touch corpuscles of human fingers. Cell Biol.. 8: 467 182. 16. DIJKSTRA, C. (193.3): Die De- und Regeneration der sensiblen Endkörperrhen des Enteschnabels (Grandry- und llerbst-Körperchen) nach Durchschneidung des Nerven, nach Fortnahme der ganzen Hant und nach Transplantation des Hautstückchens. X. Mikr. Anat. Forsch.. 34: 75 158. 17. DOCIEL. A. S. (1899): Zur Frage über den Bau der Herbstschen Körperchen und die Methylenblaufixierung nach Bethe. X. Wiss. Zool.. 66: 358- 376. 18. DOGIEL. \ . S. & Willanen. K. (1900): Die Beziehungen der Nerven zu den Grandryschen Körperchen. X. Wiss. Zool.. 67: 18

349 360. Herbstschen

19. DOGIEL, A. S. (1904): Über die Nervenedinguugen in den Grandrysehen und Körperchen im Zusammenhange mit der Krage der Neuronen!beorie. Anat.

A n z . , 23: 558— 574.

2 0 . DOSTOEVSKIJ, A . ( 1 8 8 6 ) : Ü b e r d e n B a u d e r G r a n d r y s e h e n

Körpere-

hen. Arch. Mikrosk. Anat., 26: 581 —591. 21. ENGSTRÖM, II. & Wersäll. J. (1958): The ultrastructural organisation of the organ Corti and of the vestibular sensory epithelia. Exp. ('.ell. lies. Suppl. 5: 460. 22. ENGSTRÖM, II. (1961): The innervation of the vestibular sensory cells. Acta Oto-laryng. Suppl. 163: 30. 23. ENGSTRÖM H., ADES, II. W. J. E. К HAWKINS J. R. (1965): The vestibular sensory cells anil their innervation. Modern Trends in Neuromorphology. Sympsia Biol. Hung., 5: 21- 41. 24. ENGSTRÖM. II. (1958): On the double innervation of the sensory epithelia of the inner ear. Acta Oto- laryng, 49: 109. 25. ENGSTHÖM, 11.(1961): The innervation of the vestibular sensory cells. Acta Oto- laryng, Suppl. 100: 30 41. 26. FITZGERALD, M. J. T. (1962): On the structure and life history of bulbous 27. FLOCK, A.. KIMUcorpuscles (Corpuscula nervorum bulboidea) J. Anat., 96: 189 -208. itA, R., LUNDQUIST, P. G. & Wersiill J. (1962): Morphological basis of directional sensitivity of the outer hair cells in the organ Corti. ,J. Acoust. Soc. Amer., 34: 1351. 28. GEBERG, A. (1893): Über die Innervation der Gaumenhaut der Schwimmvögeln. Intern. Mschr. Anat. Physiol., 10: 205- 240. 29. GOUJON, E. (1869): Sur un appareil de corpuscles tactiles situé dans le bec des perroquets. J. Anat. Physiol., 6: 449 435. - 30. GRANDRY, М. (1896): Recherehes sur les corpuscles de Pacini. .1. Anat. Paris. 6: 390 395. 31. GRAY. E. G. (1966): Problems of interpreting the fine structure of vertebrate and invertebrate synapses. Int. Rev. Gen. exp. Zool. 2: 139 170. 32. GREGORY. .1. E. (1973): An electrophysiological investigation of the receptor apparatus of the ducks bill. J. Physiol, 229: 151 164.-33. HAM A. K. (1969): A suply on the fine structure of the saccular macula of the gold fish. Z. Zellforsch., 94: 155 174. 34. HESSE. Er. (1878): Über die Tastkugeln des Entenschnabels. Arch. Anat. Entw. Gesch.. 288 318. 35. HINSKI. O. B. (1966): Some problems of the receptor physiology. In: T h e nerve cell. Leningrád,

187

221.

3 6 . HRISTO

NIKOLOV. CHOUCHKOV ( 1 9 7 1 ) : U l t r a s t r u c t u r e o f

Pacian

corpuscles in men and cats. Z. Mikr. Anat. Forsch. 83: 1 7 - 32. 37. IHLDER, O. (1870): Die Nervenendigung in der Vogelzunge. Arch. Anat. Physiol.. 238 250. 38. JURATO, S. (1962): Efferent fibres to the sensory, cells of Cortis organ. Exp. Gell Res., 27: 162 164. 39. KIMURA, И. К WERSALL, J. (1962): Termination of the olivo-cochlear bundle in relation to the outer hair cells of the organ of Corti in guinea pig. Acta Oto-laryng, 55: I I 32. 40. KÜI.LIKER. A. (1854): Einige Bemerkungen über die Pacinischen Körperchen. Z. Wies. Zool., 5: 118 122. 41. KRAUSE, W. (1881): Die Nervenendigungen innerhalb der terminalen Körperchen. Arch. Mikr. Anat., 19: 53 136. 42. KRÖGIS, A. (1931): On the topography of Herbst's and Grandry's corpuscles in the adult and embryonic duck-bill. Acta Zool. Stockholm. 12: 241 263. ' 43. KL LTSCHIZKY, N. K. (1884): Über den Bau der Grandrysehen Körperehen. Arch.! Mikrosk. Anat., 23: 358 379. 44. LEYDIG, Er. (1854): Über die Vater-Pacinischen Körperchen der Taube. Z. Wiss. Zool., 5: 75 86. 45. LOEWESTEIN, О. II. P.. & WERSÄLL, .1. (1964): Structure and innervation of the sensory epithelia in the labyrinth of the thornback ray (Raja clavata). Proc. Roy. Soe. R.. 160: 1 12. 46. LUDWIG FERDINAND, Prinz v. Bayern (1884): Über Endorgane der sensiblen Nerven in der Zunge der Spechte. Sitzungsher. K. Bayer. Akad. Wissensch. Math-physik. Klasse, München, 183 192. 47. MALINOWSKY, I.. (1967): Die Nervenedkörperceh;n in der Haut von Vögeln und ihre Variabilität. Z. Mikr. Anat. Forschung, 77: 279 303. 48. MERKEL, Fr. (1875): Tastzellen und Tastkörperehen bei den Haustieren und beim Mensehen. Arch. Mikr. Anat., II: 636 - 6 5 2 . - 49. MERKEL, Fr. (1878): Die Tastzellen der Ente. Arch. Mikr. Anat., 15: 415 427. — 50. MENGER. B. L. (1965): The intraepidermal inneration of the snout skin of the opossum. A light, and electron microscopic study with observations on the nature of MerkeFs Tastzellen. J. Cell Biol., 26: 79 96. 51. MUNGER, B. L. (1966): The intraepidermal innervation of the snout 52. NAFSTAD, P. 11. К skin of the opossum. Ciha Symp. ...Touch, heat and pain", 129—130. ANDERSON, A. Fi. (1970): Ultrastructural investigation id' the innervation of the Herbst corpuscle. Z. Zellforsch. 103: 109 114. 53. NOWIK, К. (1910): Zur Frage v o n dem Bau der Tastzellen in den Granzdryschen Körperchen. Anat. Anz.. 36: 217 225. 54. PEASÉ, 1). С. К QUILLIAM, Т. А. (1957): Electron microscopy of the Pacinian corpuscle. I. Biophys. 55. POLACEK. P. (1966): Receptors of the joints. Their strucBiochem. Cytol., 3: 331 342. ture. variability and classification. Facult. Med. Brunensis, Brno. - 56. QUILLIAM, Т. Л. К ARMSTRONG, J. (1961): Structural and denervation studies on the Herbst corpuscle. In: ..Cytology of the Nervous Tissue". Proc. Anat. Soc. Great Britain and Ireland, 33 - 38. 57. QUILLIAM, T. A. (1963): Differences in structure of three lainellated nerve endings. .1. Anat. Lond., 97: 229. 58. RICHARDSON, К. C. (1966): Electron microscopic identification of autonomic nerve endings. Nature (Lond.), 21(1 : 756. 59. SALA, G. (19(11): (Iber den innersten Bau der Herbstsehen Körperchen. Anat. Anz., 19: 5 9 5 - 596. 60. SAXOII. R. (1968): Ultra-

19

structure (les corpuscules sensorisels eutanés de 11 erbst el Grandry chez le canard. Arch. Anat. Morph, exp.. 57: 379 460. 61. SAXOD. R. (1973): Organisation uIt rast ructurale des corpuscules sensoriels eutanés des oieaux. Ann. Centre Universataire de Savoie, I: 79 98. 62. SMITH. ('.. V. & RASMI SSEN, G. I,. (1961): Degeneration in the efferent nerve endings in the cochlea. .1. Ultrastruct. Res., 5: 184 - 1 9 2 . 63. SMITH, C. A. & RASMUSSEN. G. I.. (1962): Structure of the nerve endings on the external hair cells of the guinea pig cochlea as studied by serial section. .1. Ultrastruct. Res., 523 —556. - 64. SMITH, С. A. X SJÖSTRAND. F. S. (1961): A synaptic structure in the hair cells of the guinea pig cochlea. J. Ultrastruct. lies., 5: 184 92. — 65. STAMMER. A. (1962): Nerve-endings in the skin of birds. Acta Riol. Illing., 12, Suppl. 4: 3 6 - 6 6 . SCHUMACHER. \ . (1911): Beiträge zur Kenntnis des Baues und die Funktion der Lamellen-Körperchen. Arch. Mikr. Anat., 77: 157—193. 67. SZYMONOWICZ, I.. (1897): Über den Bau und die Entwicklung der Nervenendigungen in Entenschnabel. Arch. Mikrosk. Anat., 48: 329 358. - 68. TAMARA. O. (1922): Die Folgen der Nervendurchneidung am EntenSchnabel. Arch. Entwicklungsmech.. 51: 552 574. - 69: TIMOFEEW. D. (1896): Über eine besondere Art von eingekapselten Nervenedigungen In den männlichen Geschlechtsorganen bei Säugetieren. Anat. Anz.. 11: 44—63. — 70. VAN DE VELDE. E. (1907): Die fibrilläre Struktur in den Nervenendigungen der Vögel und Säugetiere. Anat. Anz., 31: 621 634. - 71. WAI TER. P. (1962): Licht- und Elektronmikroskopische 1 ntersuchungen an sensiblen Receptoren von Haustieren. Anat. Anz. Erganz.. 111: 198 207. — 72: WERSAU.. J. (1956): Vestibular receptor cells in fish and mammals. Acta Oto-laryng. Suppl. 163: 25. 73. WERSAU ..1 (1956): Studies on the structure and innervation of the sensory epithelium of the cristae ampullares in the guinea pig. Acta Oto-laryng. Suppl. 126: 1—85. - 74. W ILL. J. G. (1850): Vaterschen Körperchen der Vögel, einige Bemerkungen über dieselben. Sitzungsber. Akad. Wiss. Wien, 4: 213 225

EXAMINATIONS

OF

ULTRASTRUGTÜRE

ON

HERBST'S

CORPUSCLES

By \ . ABRAHAM

As a result of the author's examinations conducted on the ceroma of the duck (Anas boschas domestiea) and the mallard (Anas platyrincha) the following could he found. 1. On the Herbst's corpuscle which, when observed under a light microscope, consists of a central nuclear and a peripheral lamellar part, there are three parts to he distinguished under the electron microscope, which are well deliinitable towards one another. One of these is the internal club, the other the interior cavity and the third the external capsule. 2. The internal (dub consists of two rows of cells. The cells are called sensory- or internalclub cells. With the e x a m i n e d species their number is, as a rule. 20 in each row. From their inner surfaces 20—50 laminiforin extensions proceed, which either ramify or curve back towards the place of their origin. The lamella system of each cell is connected with that of a cell preceding it in the row and of another following it. further with the lantellas of the row on the other side. 3. The nerve-ending running in the axis of the end bulb is delimited towards the extensions of cells lie a sharp homogeneous exolemma of equal thickness all along its course. 4. In the axon, as well as in the elliptically widening terminal discs mitochondria are few, however, rounded vesicles are present in remarkably great numbers. Among the latter there are tiny forms with well visible cavity, larger e m p t y forms and forms of dense core type which constitute groups. The latter display great similarity to the neurosecretory granules. 5. In the a x o p l a s m multivesicular bodies are frequent. Special and infrequent forms are the elliptic organelles deliinitied by creased capsules and containing clear vesicles of various diameters. In the nerve fibre, particularly in its part near the beginning section of the terminal disc, there are many neurotubules of parallel situation. 6. The axolcmma is separated by a relatively wide gap from the clearly visible cytoleinma covering the lammellas. The gap is of equal width in its whole course and completely empty. There is no contact between the membranes. The relation between the two can be considered a parallel contact. There are no svnaptic organisations to be found on the membranes. 7. The interior cavity consists of numerous lamellas varying in width, separated from one another bv a c a v i t y system full of liquid. The lamellas form three well discernible groups. 22

8. The lamellas to he ranked with the first group are bodies of particular form and unusual appearance. There are numerous extensive endoplasmic reticula in them, surrounded by true ribosome rings. Ramifications are frequent. In the empty spaces between the lamellas there are multivesicular bodies to lie seen. 9. The lamellas belonging to the second group are bodies of straight course ending in a point. They are characterized by endoplasmatic cisterns turning back in a curve and ribosomes arranged in rows along the latter. 10. The lamellas of the third group are characterized by nuclei rounded off on the one and extending on the other end. in the nuclei there is not much chromatin. Here and there the cytoplasm is a narrow margin round the nuclei, in other places it forms regularly repeating tuber-like extensions. The canals of the endoplasmic reticulum are followed by dense rows of ribosomes. Besides them also free rows of ribosomes appear in considerable numbers. 11. The external capsule consists of concentric lamellas separated from one another by bundles of collagenous fibres. The lamellas are relatively narrow, still, mainly in the proximity off the interior cavity, there are also wider and more extensive forms to be found. Their cytoplasm is spongy, there are great quantities of vesicles of various formation and size in them. There are also ramifying lamellas and also ones which have two nuclei. 12. The end bulb situated in the compact stratum of the corium is delimited by the collagenous bundles and characteristic fibroblasts of the loose corium (stratum laxum corii), in which latter the cisterns of the endoplasmic reticulum show cyst-like widenings.

21

1. Л с а . Házikacsa. Ccco.na: I h M » '

22

«

»

r

^

ÁBRAHÁM-féle eljárás) Nagyitas 400

^

J

S

S

S

^

-

^

t

í

A

ábra - Házikacsa. Ceroma: Herbst-féle test. Л-axon, Ар axoplazma, 41 a x o l e m m Cm —cytolemma, Is—inte.synaptikus tér. M mitochondrium, Vr clear vesiculum, Vd dense core vesiculum, Nl neurotubulus, Mb mikrovesicularis test. I'l lemez, Eb elv tikos inultivesicularis test. Nagyítás 16 (100 у

23

3. ábra. Házikacsa. Ceroma: Ilorbst-féle test. / 6 — b e l s ő bunkó. Sc- érzéksejt. Je belső lire? sejt. 1/ - m i t o c h o n d r i u m , A a x o n , V vesiculum, N— sejtmag, l'r - s e j t n y ú l v á n y , Pl lemez. N a g y í t á s 7000 X

24

^ssss^^s^ma " т . II

lemez. Nagyítás 46 ООО X

fr S S J S S Z ,

26

Р/

г

»

lemez. Nagyítás 60 000

£

S

Ä

á « S = t

6

ábra. Házikacsa. Ceroma: Herbst-féle test. A - a x o n . AI - a x o l e m m a , Cm - c y t o l e m m a m i t o e h o n a r i u m , Art neurotubuUis, Mb multivesicularis test. Г vesiculum, í'l lemez N a g y í t á s 60 ООО x

Г ábra Házikacsa. Ceroma: Herbst-féle test. ír - b e l s ő üreg, Oc külső t o k P l - lemez, Er én do íazmatikus reticulum, Hi ribozoma, Hr - s e j t n y ú l v á n y , I V - s e j t m a g , С üreg. N a g y . t a s 1

28

8000 X

.V. ábra. Házikacsa. Cero.na: Herl.st-féle test. <>c - k ü l s ő lak. /'/ lemez, Er - e n d o i . I a z m a t i k u s reticulum, C a - Ü r e g . Co kollagén, l c belső üreg. N a g y í t á s 32 6000

29

•>,.

y «

Mh M

»

••s é V

v.»

I

A

M

i

Vi-*/-Jr

¡ Ä • T S S Ä E S T S

t

«

Nagyítás 5400

30

»

*

Ä

-

Ä

S

AZ OPTICUS TENTACULUMNAK MUNT ENDOCRTN SZERVNEK ÖSSZEFÜGGÉSE A GAMETOGENEZIS REGULÁCIÓJÁVAL Irta:

BIERBAUER

JÓZSEF

( S e m m e l w e i s O r v o s t u d o m á n y i E g y e t e m Biológiai Intézete.

Budapest)

Megelőző v i z s g á l a t a i n k i g a z o l t á k , hogy a tüdőscsigák ( G a s t r o p o d a , P u l i n o n a t a ) gametogenezisének r e g u l á c i ó j á b a n az opticus tentaculum-nak rendkívül f o n t o s szerepe v a n (5, 6, 7. 8). E z t a t é n y t a l e g f o n t o s a b b életciklusokban a téli álom a l a t t , m a j d a téli n y u g v á s u t á n , t a v a s s z a l a t e r m é s z e t e s felébredés i d ő s z a k á b a n , k é s ő b b a p e t e r a k á s előtti i d ő p o n t b a n végzett v izsg á l a t a i n k e g y b e h a n g z ó a n igazolták (5, 7). M e g á l l a p í t o t t u k , hogy az opticus tentaculum eltávolítása u t á n 1 2 hét m ú l v a az ovogenezisre jellemző s e j t t í pusok s z á m a n a g y m é r t é k b e n e m e l k e d e t t . F o g l a l k o z t u n k t o v á b b á a cerebrális g a n g l i o n n a k és a glandula hermaphroditica-пак a gametogenezis r e g u l á c i ó j á b a n b e t ö l t ö t t szerepével is. J e l e n l e g arra a kérdésre s z e r e t n é n k feleletet adni, hogy v a j o n az opticus tentaculum, illetőleg a t e n t a c u l á r i s ganglion milyen m e c h a n i z m u s ú t j á n vesz részt a gametogenezis r e g u l á c i ó j á b a n ? A r r a a kérdésre is s z e r e t n é n k feleletet adni, hogy milyen sejtek és ilyen m e d i á t o r a n y a g o k t ö l t h e t n e k be szerepet a t e n t a c u l á r i s ganglionban a g a m e t o g e n e z i s r e g u l á c i ó j á n a k i r á n y í t á s á b a n ? K o r á b b i v i z s g á l a t a i n k b a n az opticus tentaculum t e n t a c u l á r i s d ú c á n a k kis ganglionse jt jeiben hisztológiailag nem t u d t u k k i m u t a t n i a neurosecretios jelleget, és ezért a r r a g o n d o l t u n k , hogy t a l á n a t e n t a c u l á r i s gangliont kívülről k ö r ü l v e v ő gallérsejteknek lehet v a l a m i l y e n endocrin szerepe (1, 2, 3, 4, 22). Ezt az elképzelésünket t o v á b b i f é n y m i k r o s z k ó p o s és e l e k t r o n m i k r o s z k ó p o s cytológiai vizsgálatokból k í v á n t u k igazolni, hogy m e g t a l á l j u k az é l e t t a n i h a t á s o k é r t esetleg felelős t é n y e z ő k e t . M i n t h o g y k é s ő b b a t e n t a c u l á r i s ganglionban a kis ganglionsejtek mellett csekély s z á m b a n t a l á l t u n k n a g y ganglionsejteket is, f é n y mikroszkóposán vizsgálat alá v e t t ü k a t e n t a c u l á r i s d ú c n a g y ganglionsejt jeit. A iiyag és módszer V i z s g á l a t a i n k a t a p e t e r a k á s előtti é l e t c i k l u s b a n levő éticsigákon (Helix pomatia) v é g e z t ü k . Az első c s o p o r t b a n 40
g y ü k e t k i o p e r á l t u k , m a j d B o u i n - f i x á l ó b a n r ö g z í t e t t ü k . A metszeteket h a e m a t o x y l i n - e o s i n n a l f e s t e t t ü k meg. S z á m s z e r ű e n é r t é k e l t ü k az egyes folliculusokb a n a g a m e t o g e n e z i s , n e v e z e t e s e n az ovo- és spermiogenezis k ö v e t k e z ő fázis a i t : 1. és 11. r e n d ű o v o c y t á k a t , m a j d a p e t e s e j t e k e t , t o v á b b á az I. és 11. r e n d ű s p e r m i o c y t á k a t és a s p e r m i u m o t , v a l a m i n t a folliculusonkénti „ s o k " s p e r m i u m o t . A „sok"' s p e r m i u m azt jelenti, h o g y a s p e r m i u m m e n n y i s é g e f o l l i c u l u s o n k é n t a kontrolihoz v i s z o n y í t v a legalább h a t s z o r o s . A mikroszkópos megfigyelés u t á n n y e r t a b s z o l ú t s z á m é r t é k e k a l a p j á n százalékos é r t é k e k hez j u t o t t u n k , a m e l y e k azt f e j e z i k ki, hogv a leszámolt folliculusok h á n y száz a l é k á b a n volt m e g t a l á l h a t ó a k e r e s e t t s e j t t í p u s . Kísérleti c s o p o r t o n k é n t 1500—2000 folliculusban v i z s g á l t u k meg az előbbi s e j t t í p u s o k a t . A k a p o t t s z á m é r t é k e k b ő l a s z á m í t á s o k a t a Semmelweis O r v o s t u d o m á n y i Kgvetem Szám í t á s t e c h n i k a i c s o p o r t j a v é g e z t e el. A f é n y m i k r o s z k ó p o s v i z s g á l a t a i n k a t Helix pomatia-n, az Irianta arbostorum-on és a Cepea hortensis-en, a p e t e r a k á s előtti időben v é g e z t ü k el. A szemtapogatókat Bouin-oldatban fixáltuk. Parafin beágyazás után 5 mikronos sorozat metszet eket k é s z í t e t t ü n k . A k ö v e t k e z ő festéseket a l k a l m a z t u k : Gömöri-féle a l d e h y d - f u c h s i n festést G A B E m ó d o s í t á s á v al ( 1 9 5 3 ) , Gömöri-féle c h r o m - h a e m a t o x y l i n p h l o x i n eljárást B A R G M A N N m ó d o s í t á s á b a n : m i n d a k é t m ó d s z e r t p e r m a n g a n á t kénsav as o x i d á c i ó j á v a l és anélkül is e l v é g e z t ü k ; az aldehv d f u c h s i n festést TCA triclorecetsav kezelés u t á n a l k a l m a z t u k . Eredmények síz opticus

tentaculum

homogenizátumának

hutása a gametogenezis

reguláció/ára

Az első kísérleti c s o p o r t b a n az o])ticus tentaculum homogenizátuinával i n t a c t , t e h á t n e m exstirpált t a p o g a t ó j ú á l l a t o k a t k e z e l t ü n k . Az i n t a c t kezeletlen c s o p o r t h o z v i s z o n y í t v a ezek glandula hermaphroditica-yÁbiin az 1. r e n d ű o v o c y t á k s z á m a igen n a g y a r á n y ú c s ö k k e n é s t m u t a t o t t (1. á b r a ) . A I I . r e n d ű o v o c y t á k a r á n y a a k o n t r o l l h o z v i s z o n y í t v a 50°/ o -kal c s ö k k e n t . E b b e n a kísérleti c s o p o r t b a n a p e t e s e j t e k s z á m a a k o n t r o l l h o z v i s z o n y í t v a igen n a g y a r á n v han c s ö k k e n t (1. á b r a ) . Ezzel s z e m b e n a spermiogenezis f o l y a m a t á b a n azt l á t j u k , h o g y a t e n t a c u l á r i s ganglion h o m o g e n i z á t u m á v a l kezelt kísérleti csop o r t b a n az i n t a c t k o n t r o l l h o z v i s z o n y í t v a a s p e r m i u m m a l telt folliculusok a r á n y a j e l e n t ő s e n , s z i g n i f i k á n s a n e m e l k e d e t t ; a „sok s p e r m i u m o k folliculusonkénti a r á n y a 40°,,-kal n ő t t u g y a n c s a k s z i g n i f i k á n s a n (2. á b r a ) . E kísérletünk második sorozatában mindkét szemtapogatót exstirpáltuk. \ i z s g á l a t a i n k b ó l ismeretes, h o g y az e x s t i r p á c i ő u t á n egv hét m ú l v a a t ü d ő s csigák m i n d e n fontos é l e t c i k l u s á b a n az ovogenczisre jellemző s e j t t í p u s o k arán y a igen n a g v m é r t é k b e n e m e l k e d i k . Ezzel s z e m b e n , ha a s z e m t a p o g a t ó t exstirpáciő ja u t á n az o[>ticus tentaculum h o m o g e n i z á t urnát i n j e k c i ó z t u k az á l l a t o k b a , a k k o r is az előző kísérlethez hasonló e r e d m é n y r e j u t o t t u n k . U g y a n i s az 1. és I I . r e n d ű o v o c y t á k a r á n y a n a g y m é r t é k b e n c s ö k k e n t , a m i t a 3. á b r á n jól l á t h a t u n k . Ezzel s z e m b e n az e x s t i r p á l t t a p o g a t ó j ú , de e g y i d e j ű l e g a tentaculáris ganglion h o m o g e n i z á t u m á v a l kezelt éticsigák esetében a kontroll c s o p o r t h o z v i s z o n y í t v a a s p e r m i u m f o l l i c u l u s o n k é n t i a r á n y a igen n a g y a r á n y ban e m e l k e d e t t , a „ s o k " s p e r m i u m folliculusonkénti a r á n y a pedig 6 0 % - k a l e m e l k e d e t t (4. ábra).

OVOGENESIS

VI 8 -

15.

INTAKT

OPT T E N T HOMOG

INTAKT

O P T T E N T OPT T E N T HOMOG.

t

О

KONTR.

223 E X P

100 V.

1. ábra.

Ovogenezis YI. 8 - 1 5

SPERMIOGENEZIS EXTIRP. OPT TENT HOMOG

intact, opt. t e n t .

VI.8-15. ф

СИ

E X T I R P . OPT T E N T . OPT TENT HOMOG

100'/. V7\

KONTR

Z Z Z EXP 97,91

93.6

p < 0,001

p < 0,001

VA

85.35

v\

p<0.00l 71,3

70,09

Vh

Í

60,24

p < 0,001

]

2

Ir. SP

Ir SP

SP

SOK SP

2. ábra. Spermiogenezis V I . 8 -15 intact, opt. tent. 33

OVOGENESIS

VI 8 - 1 5 .

100 V .

3. ábra.

Ovogenezis VI. 8

S P c U M и KífcNcöi.s

Iá exstirp. opt. t e n t .

wih-Vb

I N T A K T . OPT. TENT HOMOG. g>

CDKONTR

INTAKT. OPT. TENT. OPT. T E N T . HOMOG.

EZ2 EXP

100 V .

•/. ábra. 34

Spermiogenezis V I . 8

15 exstirp. opt. tent.

лу.*'

ш

\

И о. 06га. A nagy ganglion sejtekben Gömöri-pozitív anyag helyezkedik el

3* 35

6

ábra.

A tentaculáris ganglion „europiljében s z e m c s é s vesiculákat látunk

tartalmazó

rostokat

7. ábra. A tentaculáris ganglion neuropiljében 1500 2050 Â n a g y s á g ú szemcsés v e s i c u l á k a t tartalamazo rostokat látunk

A

tentaculáris

ganglion

nagy

ganglionsejtjeinek

hisztokémiai

vizsgálata

A s z e m t a p o g a t ó t e n t a c u l á r i s g a n g l i o n j á b a n n a g y o n kis s z á m b a n megf i g y e l h e t ő n a g y g a n g l i o n s e j t e k b e n G ö m ö r i - p o z i t í v a n y a g o t m u t a t t u n k ki, a m e l y kisebb szemcsék f o r m á j á b a n és d i f f ú z á n töltik ki a s e j t e k c y t o p l a s m á j á t . A t e n t a c u l á r i s ganglion kis g a n g l i o n s e j t j e i b e n és r o s t j a i b a n , t o v á b b á a g l i a s e j t e k b e n n e m t u d t u n k G ö m ö r i - p o z i t í v a n y a g o t k i m u t a t n i . A szenzoros zóna kis g a n g l i o n s c j t j e i sem a d t a k p o z i t í v reakciót.

A tentaculáris

ganglion

elektronmikroszkópos

vizsgálata

A t e n t a c u l á r i s ganglion n e u r o p i l j é b e n 1500—2050 Á n a g y s á g ú szemcsés v e s i c u l á k a t t a r t a l m a z ó r o s t o k a t t a l á l t u n k . A rostok egy részében 600 A nagvs á g ú üres v e s i c u l á k a t f i g y e l t ü n k meg. A n a g y m é r e t ű szemcsés vesiculák h a s o n l í t a n a k a p e p t i d e r g n e u r o s e c r e t i ó s e l e m e n t á r g r a n u l u m o k r a (5. és 6. á b r a ) . Az. h o g y ezek a rostok n e u r o - e n d o c r i n v égződéseket k é p e z n e k , t o v á b b i e l e k t r o n m i k r o s z k ó p o s v i z s g á l a t o k a t igényel.

Értékelés Megelőző v i z s g á l a t a i n k i g a z o l t á k , h o g y ha a t ü d ő s c s i g á k legkülönbözőbb é l e t c i k l u s á b a n — a téli álom a l a t t , t a v a s s z a l a t e r m é s z e t e s felébredés idején, majd később a peterakás előtti időpontban — exstirpáltuk a szemtapog a t ó t , 1—2 h é t m ú l v a az ovogenezisre jellemző s e j t t í p u s o k n a k , az I . és 11. r e n d ű o v o c y t á k n a k , a p e t e s e j t e k n e k az a r á n y a igen n a g y m é r t é k b e n megemelk e d e t t . T e h á t az opticus tentaculum h i á n y a a gainetogenezis f o l y a m á n döntően az ovogenezis f o l y a m a t á t g y o r s í t o t t a meg. U g y a n a k k o r , ha i n t r a m u s c u l á r i s a n az opticus tentaculum homogenizátum á t a d t u k az i n t a c t , t e h á t n e m e x s t i r p á l t t a p o g a t ó j ú c s i g á k n a k , a k k o r a spermiogenezis a k t i v i z á l ó d o t t . E n n e k megfelelően az I. és I I . r e n d ű s p e r m i o e y t á k osztódási a r á n y a , t o v á b b á a s p e r m i u m o t , illetve a „sok"' s p e r m i u m o t t a r t a l mazó folliculusok a r á n y s z á m a e m e l k e d e t t n a g y m é r t é k b e n . E z ú t t a l a kísérleti c s o p o r t b a n az ovogenezisre j e l l e m z ő s e j t f o r m á k s z á m a n a g y f o k ú csökkenést mutatott. A m e n n y i b e n az opticus tentaculum-ot e x s t i r p á l t u k , és az e x s t i r p á c i ó u t á n k ö z v e t l e n ü l az opticus tentaculum h o m o g e n i z á t u m á t a d t u k az á l l a t o k n a k , a spermiogenezis u g y a n c s a k f o k o z ó d o t t . Ez k i t ű n t az I. és II. r e n d ű spermioeyt á k n a g y m é r v ű osztódási a r á n y á b ó l és abból, h o g y a s p e r m i u m o t és a „ s o k " s p e r m i u m o t t a r t a l m a z ó f o l l i c u l u s o k n a k a százalékos a r á n y a n a g y m é r t é k b e n megeme Ikedett. Mi lehet felelős a m e c h a n i z m u s é r t ? A tüdőscsigák s z e m t a p o g a t ó g a n glionjában a nagy ganglionsejtek Gömöri-pozitivitást m u t a t n a k , akárcsak a cerebrális d ú c á b a n levő n a g y g a n g l i o n s e j t e k . E n n e k a l a p j á n lehetséges, hogy az opticus tentaculum g a n g l i o n j á b a n levő s e j t e k v a g y óriás s e j t e k hasonlóan a cerebrális d ú c n a g y g a n g l i o n s e t j e i h e z , neurosecretiós t e v é k e n y s é g e t f o l y t a t nak. A neurosecrctum feltüntetésére használt bázikus festékek — chromhaematoxylin-phloxyn, aldehyd-fuchsin a b b a n az esetben, ha az oxidáció u t á n

a l k a l m a z z u k , főleg az oxidációkor k e l e t k e z e t t s a v a n y ú c s o p o r t o k h o z , legtöbbször s a v a n y ú m u c o p o l y s a c c h a r i d á k h o z k ö t ő d n e k . R O D E K szerint a neurosecr e t u m e s e t é b e n a G ö m ö r i - p o z i t i v i t á s a szulfon c s o p o r t o k a t (S :! OH) t ü n t e t i fel. KSNECKV és P L I Z K A szerint a z o n b a n a festék az S.,OH c s o p o r t o k o n kívül S 2 O H , C O O H , O S O H . С О Н , esetleg más s a v a n y ú c s o p o r t o k h o z k ö t ő d h e t . A G ö m ö r i - p o z i t i v i t á s t e h á t e g y m a g á b a n csak t á j é k o z ó d á s t n y ú j t a vizsgált a n y a g t e r m é s z e t e felől. Az e l e k t r o n m i k r o s z k ó p o s v i z s g á l a t o k a l a p j á n k i m u t a t t u k , h o g y a t e n t a c u l á r i s ganglion n e u r o p i l j é b e n 1500 — 2050 Á n a g y s á g ú szemcsés v e s i c u l á k a t t a r t a l m a z ó r o s t o k a t l á t h a t u n k . A rostok egy részében 600 Á n a g y s a g u üres v e s i c u l á k a t f i g y e l h e t ü n k meg. A n a g y m é r e t ű vesiculák h a s o n l í t a n a k a peptiderg neurosecretiós e l e m e n t á r g r a n u l u m á r a . E n n e k a l a p j á n v a l ó s z í n ű s í t h e t ő , hogy mégis neurosecretiós jelenségről v a n szó.

összefoglalás Az i n t a c t é t i c s i g á k b a (Helix pomatia) intramusculárisan a tentaculáris ganglion h o m o g e n i z á t u m á t a d v a , a g a m e t o g e n e z i s f o l y a m a t á b a n a kontroll csoporthoz v i s z o n y í t v a n a g y eltérés m u t a t k o z o t t , u g y a n i s a spermiogenezis igen n a g y m é r t é k b e n f o k o z ó d o t t . E z t t á m a s z t j a alá az I. és II. r e n d ű sperm i o c y t á k n a g y a r á n y ú o s z t ó d á s a és f ő k é n t a s p e r m i u m , ill. a „ s o k " s p e r m i u m (a n o r m á l i s n á l 6 - s z o r t ö b b a s p e r m i u m ) folliculusonkénti m e g e m e l k e d e t t száma r á n y a . A n e v e z e t t i n t a c t c s o p o r t o n belül v i s z o n t az ovogenezis r e n d k í v ü l nagy mértékben gátlódott. A m i k o r az opticus tentaculum-ot — a s z e m t a p o g a t ó t — e x s t i r p á l t u k és a m i k o r az e x s t i r p á c i ó u t á n k ö z v e t l e n ü l az opticus tentaculum homogenizátumát a d t u k a c s i g á k b a , a k k o r a spermiogenezis u g y a n c s a k f o k o z ó d o t t . F é n y m i k r o s z k ó p o s a n a k o r á b b a n leírt n a g y ganglion s e j t e k b e n f i n o m szemcsés G ö m ö r i - p o z i t í v a n y a g o t m u t a t t u n k ki. A kérdés t o v á b b i t i s z t á z á s á r a e l e k t r o n m i k r o s z k ó p o s v i z s g á l a t o k a t végezt ü n k . A t e n t a c u l á r i s ganglion n e u r o p i l j é b e n 1500—2050 A n a g y s á g ú szemcsés vesiculákat tartalmazó rostokat találtunk. *

Ezúton mondok köszönetet Dr. HÁMOHI JÓZSEF k e d v e s barátomnak az elektronmikroszkóp! felvételekért.

IRODALOM 1. BIF.RBAUER. J . & TÖRÖK, L . .1. ( 1 9 6 7 ) ; B i o l o g i c a l s t u d y o f t h e o p t i c t e n t a c l e in p u l -

monales. I. Histological e x a m i n a t i o n of the optic tentacle w i t h special regard to morphology of the collar and lateral cells. Acta. Biol. Acad. Sei. H u n g . , 19: 133 143. 2. BIERBAUER, J. (1967): E x a m i n a t i o n on the tentacular ganglion s y s t e m of p u l m o n a t e s . Gen. Comp. Endocrinol.

3. BLERBAL'ER. J . . K i s s , J . A VICH B . ( 1 9 6 7 ) : A u t o r a d i o g r a p h i c e x a m i n a t i o n o f

the

distribution of S 3 S -cysteine in the special and secretory cells of the optic tentacle and tentacular ganglion of pulinonata. In: S y m p o s i u m on Neurobiology of Invertebrates, 1967, Puhl. H o u s e of

llnng.

Acad.

Sei. B u d a p e s t .

4.

BIERBAUER, J.

& VIGH-TEICHMANN,

I.

(1968):

Histological e x a m i n a t i o n of the optic tentacle of pulmonates. II. Cytochemistra of the special and secretory cells. Acta Biol. Acad. Sei. Hung., 21: 112. 5. BIERBAUER, J. & MOI.NÁR. J. (1972): Gametogenesis regulációjának kísérletes befolyásolása tüdőscsigákon a téli álom ide39

jón. (Experimental influencing of the regulation of gametogenesis in Pulmonata during hibernation.) Állatt. Közi., 59. 6. BIERBAUER, J. & FEHÉR. S. (1975: Effect of cerebral ganglion homogenate on the gametogenesis in Helix pomatia (Gastropoda. Pulmonata). Abstracts, Soc. Europ. Anatom. Veterinariosum. 7. BIERBAUER. J. (1973): Experimental study on the regulation of the gametogenesis in Helix pomatia (Gastropoda) in the period foregoing the oviposition. Ahstr. Europ. Comp. Endocrinologists. — 8. BIERBAUER. J. (1974): Regulation of gametogenesis in Helix pomaita (Gastropoda, Pulmonata) in the period natural awakening after hibernation. Acta Biol. Sei. Hung., 25: 147 —150. — 9. GABE, M. (1954): La neurosecretion chez les Invertebres. Ann. Biol. Fr., 30: 6—62. — 10. GABE, M. (1966): Neurosecretion. Pergamon Press. Oxford. 11. GOMOT, L. (1970): Analyse experimentale du déterminisme du cyclede la gonda chez les mollusques. Bull. Sei. Zool. Fr.. 95: 429 —500. 12. GOBOT, L. & Guvard, A. (1964): Evolution en culture in vitro de la glande hermaphrodite de jeunes escargots de 1' espéce Helix aspersa Müll. С. R. Acad. Sei. Fr.. 258: 2901 2905. 13. GOTTF R I E D , H . , D O R F M A N . R . 1.. FORCHIELLE, E . & W A L L . P . E . ( 1 9 6 7 ) : A s p e c t s o f t h e

reproductive

edocrinilogy of the giant land slug Ariolimax cahfornicus (Stylommatophora: Gastropoda). Gem. Comp. Endocrinol., 9: 454—480. — 14. GRIFFOND, B. (1969): Survie et evolution, en culture in vitro, des sexes sépares. С. R. Acad. Sei. Fr.. 268: 963 965. 15. GUYARD. A. (1969): Féminisation de la glange hermaphrodite juvenile d'Helix aspersa Müll, associée in vitro au ganglion cérebride d' escargot adulte ou de paludine femelle. C. R. Acad. Sei. Fr., 265:

145

149.

1 6 . JOOSE. J . ,

BOER.

M. II.

&

CORNELISSE, C. J . ( 1 9 6 8 ) :

Gametogenesis

and oviposition in Lymnea stagnalis as influenced by X-ray. irradiation and hunger. Svmp. Zool. Soc. ( L o n d o n ) . 22:

213—235. -

1 7 . K O N E C N Y . M . & PLICKA, Z. ( 1 9 5 8 ) : Ü b e r d i e

An-

wendungen des Aldehydfuchsins (Gomori) in der Histochemie. Acta Histochem., 5: 247 — 260.

18. К И Lit MANN, D .

& NOI.TE. A . ( 1 9 6 7 ) : S p e r m i o g e n e s e ,

Eireifung u n d

Neurosecre-

tion. Untersuchungen an der Weinbergschnecke Helix pomatia L. (Gastropoda). Z. Wiss. Zool. A. Dtsch. — 19. LANE. N. J. (1964): The fine structure of certain secretory cells in toe optic tentacles of the snail Helix aspera. Quart. J. Micr. Sei.. 105: 33- 47. - 20. LANE, N. .1. (1964): Localization of enzymes in certain secretory cells os Helix tentacles. Quart. .1. Mire. Sei.. 105: 49—60.

—

21. PELLUET, D .

& LANE,

N. J. (1961): The relation between neurosecretion

and

cells differentiation in the ovotestis of slungs. Canad. J. Zool.. 39: 789 804. 2.. REN/.ONI, A. (1969): Observations on the tentacles of Vaginulus borelianus Colosi. The Veliger. 12: 176—181.

— 2 3 . R Ö H L I C H . 1'. & B I E R B A U E R . J . ( 1 9 6 6 ) : E l e c t r o n m i c r o s c o p i c o b s e r v a t i o n s

on

the special cells of the optic tentacle of Helicella obvia (Pulmonata). Acta. Biol. Acad. Sei. Hung., 17: 3 5 9 - 373.

T H E CONNECTION OF T H E OPTIC T E N T A C L E AS E N D O C R I N E O R G A N WITH T H E R E G U L A T I O N OF G A M E T O G E N E S I S By J . BIERBAUER

Intramuscularly injected with the homogenizate of the tentacular ganglion, intact edible snails (Helix pomatia) showed great difference as compared with the control group: speriniogenesis was. namely, increased in a rather high degree. This is supported by the intense division of the spermiocytes of 1st and I l n d order, mainly by the increased numerical proportion hv follicles and the so-called . . m a n y " spermia (spermia are 6 times more than normal), repsecitvely. On the other hand, in the said intact group ontogenesis was inhibited in an exceedingly high measure. When the optic tentacle was extirpated and when, immediately following extirpation, the homogenizate of the optic tentacle was injected into the snails, speriniogenesis similarly increased. By the light microscope a fine granulated Gömöri-positive substance was demonstrated in the large ganglion cells described earlier. For a further elucidation of the question, the author conducted electron microscopic examinations. In the neuropil of the tentacular ganglion he found fibres containing granular vesicles of 1500 -2050 A size.

40

A S A R K A N T Y Ú S SÁRMÁNY (CALCARIUS LAPPONICUS [L.]) MAGYARORSZÁGON* Irta: ENDES

MIHÁLY

(Debrecen)

E l s ő hazai b i z o n y í t ó p é l d á n y á n a k kézrekerülése u t á n t i z e n h a t évvel, úgy v é l e m , r e n d e l k e z ü n k m á r a n n y i i t t h o n i és külföldi t a p a s z t a l a t t a l , h o g y m e g p r ó b á l j u n k v á l a s z t a d n i a r r a a k é r d é s r e , h o n n a n és h o g y a n k e r ü l t M a g y a r o r s z á g r a a s a r k a n t y ú s s á r m á n y . Az i r o d a l o m b ó l m e g t u d j u k (29), h o g y a holarkt i k u s , c i r k u m p o l á r i s e l t e r j e d é s ű f a j k ö l t ő t e r ü l e t e az Urai-hegységig s z á m í t o t t E u r ó p á b a n : N o r v é g i á b a n és S v é d o r s z á g b a n délre a 63° északi szélességig, F i n n o r s z á g és a Kola-félsziget északi részein, v a l a m i n t a S z o v j e t u n i ó legészak i b b szélén Arhangelszktől a K o l g u j e v - és Vajgacs-szigetekig t e r j e d . Az arkt i k u s f a u n a t í p u s ú m a d á r (30) f é s z k é t a b o k r o s t u n d r a t ö r p e n y í r r e l és t ö r p e fűzzel s ű r ű n b o r í t o t t t e r ü l e t é n é p í t i , de i g é n y e i n e k megfelel a l á p o s , rnohás, h a n g á v a l és f ű z s o m b é k o k k a l összefüggően f e d e t t t á j is. Mint l á t n i f o g j u k , ez az igény r á n y o m j a bélyegét a m a d á r költési időn kívüli t a r t ó z k o d á s i helyére is. Mai i s m e r e t e i n k szerint l e g r e n d s z e r e s e b b telelőterületei E u r ó p á b a n a Balti- és az É s z a k i - t e n g e r k o n t i n e n t á l i s p a r t j a i n , a J y l l a n d - f é l s z i g e t e n , illetve U k r a j n á b a n a F e k e t e - t e n g e r k ö r n y é k é n és b e l j e b b a D n y e p e r , a Don és a Volga alsó folyása k ö z ö t t i t e r ü l e t e n f e k s z e n e k . A z o n b a n m á r az A n g l i á b a n , O s t f r i e s l a n d p a r t j a i n , v a l a m i n t a K r í m b e n és É s z a k - K a u k á z u s b a n való megjelenése r e n d s z e r t e l e n , és l é t s z á m a évről é v r e jelentős i n g a d o z á s t m u t a t . Egybehangzó a megállapítás, hogy a s a r k a n t y ú s sármány itt a tengerpartokon, partközeli mezőkön, folyótorkolatokban található. Ilyenkor társas hajlamú, és szívesen vegyül m á s m a d á r f a j o k közé. Az eddig i s m e r t e t e t t t e r ü l e t e k e n a f a j ősszel viszonylag g y a k o r i b b , télen és t a v a s s z a l a z o n b a n j ó v a l r i t k á b b a n észlelték. Angliában s z e p t e m b e r közepétől, az N S Z K - b a n a h ó végétől m á r c i u s elejéig, míg a S z o v j e t u n i ó déli részein csak n o v e m b e r végétől, ill. d e c e m b e r elejétől f e b r u á r i g l á t h a t ó (20. 21. 22, 28, 29, 31, 32). N e m h a l l g a t h a t ó el, h o g y a m ú l t s z á z a d v é g i és e századelejei, m a m á r k l a s s z i k u s n a k s z á m í t ó k é z i k ö n y v e k a d a t a i k ö z ö t t e l l e n t m o n d á s t is t a l á l h a t u n k . H A R T E R T 1904-ben azt í r j a , h o g y ,, . . . K e l e t - E u r ó p á b a n a l e g n a g y o b b r i t k a s á g " , míg P R Á Z A K szerint ,, . . . E u r ó p a keleti o r s z á g a i b a n igen gyak o r i " . N I E T H A M M E R ú g y v é l e k e d i k , h o g y ,, . . . K e l e t - E u r ó p á b a n n e m olyan ritka, mint N y u g a t - E u r ó p á b a n " . A s a r k a n t y ú s s á r m á n y E u r ó p á b a n az e m l í t e t t e k n é l d é l e b b r e csak r e n d kívüli r i t k a s á g k é n t j u t o t t el. F r a n c i a o r s z á g , S v á j c , Ausztria, Csehszlovákia, M a g y a r o r s z á g , J u g o s z l á v i a , Olaszország és M o l d á v i a f a u n a k a t a l ó g u s a i b a n szer e p e l n e k erről feljegyzések (7, 10, 12, 18, 19, 20, 21, 29). A legrégebbi a d a t o k , * E l ő a d t a a szerző az Állattani S z a k o s z t á l y 1976. j ú n i u s 4-én tartott 670. ülésén. 41

a m e l y e k csak e g y - e g y p é l d á n y r ó l t e s z n e k e m l í t é s t , s a j n o s n a g y o b b r é s z t hián y o s a d a t o l á s ú a k , lelőhelyet, i d ő p o n t o t t e k i n t v e e g y a r á n t . P é l d á u l 1820 d e c e m b e r é b e n a bécsi, m a d á r p i a c r ó l v á s á r o l t a k e g y e t , B u d a p e s t m e l l e t t 1838b a n f o g t á k és t a r t o t t á k k a l i t k á b a n h o s s z a b b ideig s t b . A klasszikus a d a t o k k r i t i k a i á t t e k i n t é s é t azzal a g o n d o l a t t a l z á r o m , m i s z e r i n t a s a r k a n t y ú s sárm á n y t n e m f e l t ű n ő színezetű t o l l r u h á j a m i a t t e g y s z e r ű e n n e m v e t t é k észre, t o v á b b á , h o g y az a d a t o k zöme é p p e n egykori p a c s i r t a f o g ó helyekről s z á r m a z i k . Az e u r ó p a i belföldi megfigyelések k a p c s á n egy igen f o n t o s jelenségre s z e r e t n é k r á m u t a t n i , és ez az i n v á z i ó s fellépés. S z á m u n k r a u g y a n i s k ü l ö n ö s e n a z o k az a d a t o k é r d e k e s e k , a m e l y e k az 1892-ben és 1893-ban leírt angliai, de m é g i n k á b b az 1953—54. évi n y u g a t - e u r ó p a i t ö m e g e s megjelenéssel e s t e k e g y b e , v a g y röviddel u t ó b b k ö v e t t é k a z t (12, 30). K ü l ö n f e l h í v o m a f i g y e l m e t a r r a a t é n y r e , h o g y a t e l e l ő t e r ü l e t keleti részén, a S z o v j e t u n i ó b a n h a s o n l ó e s e m é n y ről szóló a d a t o t n e m s i k e r ü l t t a l á l n o m . H o g y a n t ü k r ö z ő d i k a f e n t e m l í t e t t jelenség a s z a k i r o d a l o m b a n ? 1964-es a d a t szerint (22) az N S Z K t e r ü l e t é n a s a r k a n t y ú s s á r m á n y t belföldön t o v á b b r a

42

is csak s z ó r v á n y o s e l ő f o r d u l á s ú n a k t a r t j á k . E g y 1969-bon írt m u n k a (5) a r r ó l t u d ó s í t , h o g y az o r s z á g déli részei kívül esnek z á r t t e l e l ő t e r ü l e t é n . Í g y belső M e c k l e n b u r g b a n is 1955 és 1968 k ö z ö t t csak n é h a észlelték egy-egy p é l d á n y á t , B r a n d e n b u r g b ó l 1919-ig nincs is a d a t a , de a f e n t i t i z e n n é g y éves i d ő s z a k b a n is összesen 18 m a d a r a t l á t t a k i t t c s u p á n . T o v á b b i m u n k á k á t n é z é s e k o r a z o n b a n m á s is k i d e r ü l t . K e l e t - N é m e t o r s z á g középső és d é l i b b részein (Lipcse, H a l l e , M a g d e b u r g , W i t t e n b e r g ) 1955 és 1971 k ö z ö t t a s a r k a n t y ú s s á r m á n y t szinte m i n d e n é v b e n m e g f i g y e l t é k részben egyesével, de m á r az első é v b e n is tízes c s a p a t b a n ! E m e l l e t t 1969-ben 13 p é l d á n y , 1971-ben p e d i g 12 k e r ü l t észlelésre. A m a d a r a k d ö n t ő t ö b b s é g e d e c e m b e r b e n és j a n u á r b a n f o r d u l t elő, egy-egy m á r c i u s i , illetve áprilisi a d a t m e l l e t t . A f a j t e h á t i t t r e n d s z e r e s e n á t t e l e l . Ökológiai igényeinek megfelelően a folyóvölgyek, p a r t o k n ö v é n y b o r í t o t t a t e r ü letein és t a r l ó k o n ( S t o p p e l f e l d e r ) , c s a k n e m m i n d i g víz közelében t a r t ó z k o d t a k (3, 9, 15, 17, 25). M a g y a r o r s z á g o n a s a r k a n t y ú s s á r m á n y t először 1960. j a n u á r 10-én észlelték és g y ű j t ö t t é k a D u n a — T i s z a közi Ü r b ő - p u s z t á n . E k k o r ö t v e n f ő n y i c s a p a t b a n j e l e n t k e z e t t , m a j d f e b r u á r 21-én ismét k é t p é l d á n y t észleltek (14). A közeli A p a j o n 1962. n o v e m b e r 6 - á n k e r ü l t elő t ö b b p é l d á n y a (11). E z u t á n a T i s z á n t ú l déli része k ö v e t k e z e t t : 1966. j a n u á r 22-e, O r o s h á z a lelőhellyel (26). U g y a n e z e k b e n az é v e k b e n szinte csak n é h á n y n a p késéssel észlelték a f a j n é h á n y e g y e d é t Ész a k - J u g o s z l á v i á b a n , sőt l e g u t ó b b m á r Z á g r á b n á l is (1, 8, 19, 24). A H o r t o b á g y o n elsőként m a g a m észleltem 1969. d e c e m b e r 7-én, m i n d j á r t k é t s z á z f ő n y i c s a p a t b a n (6). Az ezt k ö v e t ő é v e k b e n e g y é r t e l m ű e n bebiz o n y o s o d o t t , h o g y a s a r k a n t y ú s s á r m á n y h a z á n k alföldi, főleg t i s z á n t ú l i t e r ü leteinek rendszeres és n e m is r i t k a téli v e n d é g é v é v á l t (16, 27). A teljesség k e d v é é r t m e g e m l í t e m , h o g y első r o m á n i a i észlelése is csak 1968. m á r c i u s á b a n t ö r t é n t , Ia§i m e l l e t t a P r u t - f o l y ó közelében (4). E z a p é l d á n y a z o n b a n s z á r m a z h a t o t t az u k r a j n a i t e l e l ő t e r ü l e t r ő l is. Az e l m o n d o t t a k u t á n a b e v e z e t é s b e n f e l v e t e t t k é r d é s r e , v a g y i s h o n n a n és h o g y a n k e r ü l t M a g y a r o r s z á g r a a s a r k a n t y ú s s á r m á n y , a k ö v e t k e z ő k b e n p r ó b á l o k v á l a s z t a d n i . A m ú l t századi, de f ő k é n t a l e g u t ó b b i h ú s z év egyre s z a p o r o d ó E l b a - p a r t i észlelései a n a g y f o l y ó v ö l g y e k ( O d e r a , M o r v a , m a j d a D u n a és Tisza, végül a S z á v a ) v e z e t ő szerepét h a n g s ú l y o z z á k ki. U g y a n a k k o r az é s z a k - e u r ó p a i költő- és az é s z a k n y u g a t - e u r ó p a i t e l e l ő t e r ü l e t k ö r n y e z e t i felt é t e l e i n e k i s m e r e t é b e n a z t is k i m o n d h a t j u k , h o g y a M a g y a r Alföld h a t a l m a s ökológiai v á k u u m o t , b e t ö l t e t l e n „ n i c h e t " j e l e n t e t t m a d a r u n k s z á m á r a . O l y a t , a m f l y télen a l e g k e d v e z ő b b n e k n e v e z h e t ő az egész belső-európai a r e a l b a n ! E z t látszik b i z o n y í t a n i a legelső h a z a i észlelés m i n d j á r t ö t v e n e s c s a p a t a és az is, h o g y az első évek d e c e m b e r i , j a n u á r i a d a t a i g y o r s a n s z é t t o l ó d t a k s z e p t e m b e r végi megjelenési, illetve m á r c i u s i , sőt április eleji elvonulási h a t á r o k r a . I I a az i r o d a l m i a d a t o k n a k h i n n i l e h e t — és kell ! — a s a r k a n t y ú s s á r m á n y Angliába és a H o r t o b á g y r a c s a k n e m e g y i d ő b e n érkezik m e g ősszel. í g y t ö r t é n h e t e t t meg 1976 t a v a s z á n , h o g y egy m á r r e v í r t t a r t ó h o r t o b á g y i p a c s i r t a (Alaudn arvensis L.) n á s z é n e k é b e n e g y é r t e l m ű e n f e l h a n g z o t t a Calcarius lapponicus hívó h a n g j a ! J o g g a l f e l t é t e l e z h e t ő az is, h o g y a m a g y a r telelő-populációk a „ m á r j á r t ú t o n " gyors v o n u l ó - m o z g a l o m f o r m á j á b a n é r k e z n e k , és t a l á n ezért is a d a t s z e g é n y e b b a t ő l ü n k é s z a k a b b r a f e k v ő N D K és csehszlovák i r o d a l o m . De é p p e n az e l m o n d o t t a k a l a p j á n v á r h a t ó E u r ó p a megfelelő k ö r n y e z e t i felt é t e l e k e t n y ú j t ó déli és keleti t á j a i n is m a d a r u n k g y a k o r i b b megjelenése.

43

IRODALOM 1. ANTAL, L. & al. (1971): Namenverzeichnis der Vögel der Autonomen Provinz Vojv o d i n a . Larus, 23: 73—127. — 2. AVERIN, J. & al. (1971): Pticü Moldavii II. Kisinyev. — 3. BHIESEMEISTER, E. (1970): Weiterer N a c h w e i s der Spornammer (Calcarius lapponicus L) im Mittelelbegebiet u m Magdeburg. Apus, 2: 91 92. — 4. CATUNEANU, I. & al. (1972): Nomenclatorul pasarilor din Romania. Oer. Nat., 16:1, 127 — 145. 5. DITTBERNER, H. & al. (1969): Durchzugs- und Winterfeststellungen nordischer Ammernarten im Land Brandenburg. Die Vogelwelt, 90: 225—233. — 6. ENDES, M. (1975): Sarkantyús sármány (Calcaricus lapponicus) a Hortobágyon. Aquila, 80—81: 296. — 7. FERIANC, O. (1965): Stavovce Slovenska. III. Vtaky, 2: 366—367. — 8. FERNBACH, J. (1964): Lapland Bunting in the Vojvodina. Aquila, 69—70: 276. — 9. FIEBIG, J. (1970): Vogelkundliche Beobachtungen aus dem Bezirk Leipzig. Beiträge zur Vogelkunde, 1/6, 87 — 93. — 10. FRIVALDSZKY, J. (1891): Aves Hungáriáé, Budapest. — 11. GYŐRY, J. (1966): Madártani megfigyelések az Alföldön. Aquila, 71—72: 231. — 12. HARTERT, E . (1904): Die Vögel der paläarktischen Fauna I. Berlin. 13. HORVÁTH, L. (1960): A lappföldi sármány (Calcarius lapponicus L.) első előfordulása Magyarországon és a Kárpátmedencében. Vertebrata Hungarica, 2:1 6 1 - 6 7 . — 14. HÜTTLER, В. (1964): A sarkantyús sármány előfordulása Magyarországon. Aquila, 69 — 70: 256.— 15. KNOCHENMUSS, F. (1972): Sporn a m m e r und Seeadler an der Elbe bei Prettin. Der Falke, 19:8, 2 8 3 . — 16. KOVÁCS, G. (1975): Sándoros es a Konyári-sóstó madárvilágának faunisztikai és cönológiai vizsgálata. Kézirat. Debrecen. 17. LANGLOTZ, W. (1964): Spornammer (Calcarius lapponicus) im Frühjahr an der Eggeröder Teichen am nördlichen Harzrand. Beiträge zur Vogelkunde 9:6, 456. — 18. MARSCHALL, A. F. & PELZELN, A. (1882): Ornis Vindoboniensis. Wien. — 19. MATVEJEV, S. D. & VASIC, V. F. (1973): Catalogue F a u n a e Jugoslaviae. IV/3, Aves, Ljubjana. — 20. PRAZA K. H. (1905): Naturgeschichte der Vögel Mitteleuropas. III. Gera-Untermhaus. — 21. NIETHAMMER, G. (1937): Handbuch der Deutschen Vogelkunde. I. Passeres, Leipzig. 22. NIETHAMMER, G. & al. (1964): Die Vögel Deutschlands. Artenliste. Frankfurt am Main. 23. ROKITANSKY, G. (1964): Catalogus Faunae Austriae. X X I / b . Aves. Wien. — 24. R u c NER. D. (1968): Ostrugas laponski (Calcarius lapponicus) u okolici Zagreba. Laurus, 20: 111. — 25. SCHNEIDER, W. (1964): Spornammer (Calcarius 1. lapponicus L.) in Machern, Bez. Leipzig. Beiträge zur Vogelkunde, 9:6, 456. — 26. STEHBETZ, I. (1967): Sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus L.) Kardoskuton. Aquila, 73—74: 189. -— 27. STERBETZ, I. (1975): A kardoskúti természetvédelmi terület madárvilága 1952—1973 időközében. Aquila. 80—81: 9 1 — 1 2 0 . — 28. SZPANGENBERG, E. P. & SZUDILOVSZKAJA, A. M. (1954): R o d ovszjanki. In: Deinentjev-Gladkov: Pticü Szovjetszkovo Szojuza. V. Moszkva. — 29. VAURIE, Ch.: The Birds of the Palearctic Fauna. I. Passeriformes. London. — 30. V o o u s , К. H. (1960): Atlas van de Europese Vogels. Amsterdam — Bruxelles. — 31. WITHERBY, H. F. & al. (1952): The handbook of British birds. I. London. — 32. WITKOWSKI, J. (1971): Klucze do oznaczania Kresowcow Polski. Ptaki — A v e s : Passeriformes. Warszawa — Krakow.

DIE SPORNAMMER (CALCARIUS LAPPONICUS) IN U N G A R N Von M. ENDES

Verfasser berichtet zuerst — aufgrund v o n Literaturangaben — über die Verbreitung, das Überwinterungsgebiet und die ökologischen Ansprüche der Spornammer. Südlicher von den bisher bekannten Winterquartieren war ihr Vorkommen bis jetzt nur ausnahmsweise angezeigt (s. Karte !). Sie k o m m t auch in diesen Gegenden gewiß häufiger vor, doch wird sie wegen ihres weniger auffälligen Federkleides meistens übersehen. Die Spornammern gelangten nach Süden in größerer Menge wahrscheinlich durch die Flußtäler (z. B. Elbe, Morava, Donau usw.), u. zw. vor allem in der letzteren Zeit, in den Jahren 1953/54. In Ungarn sind sie v o m Jahre 1960, als sie z u m erstenmale beobachtet wurden, schon regelmäßige Wintergäste geworden. Die Spornammern fliegen gerne nach Ungarn, da die ungarische Tiefebene für sie recht günstige winterliche Umweltfaktoren (ökologisches V a k u u m !) bietet. Man kann auch im südlichen und östlichen Teil Europas mit ihrem häufigeren Vorkommen rechnen.

44

A SÜLLŐ (STIZOSTEDION LUCIOPERCA L.) N Ö V E K E D É S E A TISZA T I S Z A F Ü R E D I SZAKASZÁN Irta: HARKA

ÁKOS

(Kossuth Lajos Gimnázium, Tiszafüred)

A T i s z a II. v í z t á r o z ó t e r ü l e t é r e eső f o l y ó s z a k a s z h a l a i k ö z ü l az egyik l e g é r t é k e s e b b és l e g j e l e n t ő s e b b h a s z o n h a l a süllő, a m e l y e g y b e n k e d v e l t horg á s z h a l is. É r t h e t ő t e h á t , h o g y a t e r ü l e t g a z d á j a , a M a g y a r O r s z á g o s H o r g á s z S z ö v e t s é g , t e l e p í t é s e k k e l is i g y e k s z i k n ö v e l n i a f o l y ó s z a k a s z á l l o m á n y á t . A tiszai süllők növekedéséről a z o n b a n nincsenek korábbi a d a t a i n k , így csak n a g y o n bizonytalanul b e c s ü l h e t t ü k meg, h o g y pl. a telepített előnevelt ivadék m i k o r r a lesz „ h o r o g é r e t t " , a v a g y „ f o g a s " m é r e t ű , illetve h o g y m a g a a t e l e p í t é s m e n n y i r e g a z d a s á g o s . A k é r d é s v i z s g á l a t á t t e h á t a zoológiai s z e m p o n t o k mell e t t g a z d a s á g i v o n a t k o z á s o k is k í v á n a t o s s á t e t t é k , s m u n k á n k e z e n i g é n y e k k i e l é g í t é s é t is s z o l g á l j a . A

BRÓDY ( 1 9 4 5 ) és BERTALANFFY

(1957) munkássága

nyomán

megala-

p o z o t t k o r s z e r ű n ö v e k e d é s v i z s g á l a t i m ó d s z e r e k e t a h a z a i k u t a t ó k k ö z ü l is t ö b b e n a l k a l m a z t á k i c h t h y o l ó g i a i v i z s g á l a t o k b a n (TUSNÁDI & V A N G E R , 1 9 6 2 ; SZÉKY,

1962; BERINKEY, 1966). Jelen vizsgálathoz

BiRÓnak

(1970) a

balatoni

süllőpopuláción végzett k u t a t á s a i szolgáltak vezérfonalként.

A n y a g és módszer A n ö v e k e d é s v i z s g á l a t h o z 2 2 0 s ü l l ő p é l d á n y a d a t a i t h a s z n á l t a m fel, a m e l y e k e t 1973. m á r c i u s 15 és 1975. o k t ó b e r 22 k ö z ö t t g y ű j t ö t t ü n k a t i s z a f ü r e d i folyószakaszon, zömében varsákkal. A p é l d á n y o k törzshossza — az orrcsúcstól a f a r o k ú s z ó k e z d e t é i g — 27 és 77 c m k ö z ö t t , t e s t s ú l y u k p e d i g 2 1 és 642 d k g között változott. A s ú l y és a hossz v i s z o n y á t a T E S C H (1968) á l t a l j a v a s o l t W — a • Lb f o r m u l a , illetve ennek logaritmizált a l a k j a , a lg W = lg a + b • lg L f ü g g v é n y a l a p j á n s z á m í t o t t a m k i , a h o l W a h a l t e s t s ú l y a , L a t e s t h o s s z a , az a és a b p e d i g a z e g y e n l e t á l l a n d ó i . A f ü g g v é n y t a l e g k i s e b b n é g y z e t e k m ó d s z e r é vel i l l e s z t e t t e m az a d a t o k h o z ( S V Á B , 1 9 7 3 ) . A k o n d í c i ó f a k t o r é r t é k e i t H I L E (1936) n y o m á n a CF =

W — L3 45

ö s s z e f ü g g é s a l a p j á n s z á m í t o t t a m , a h o l L a t e s t h o s s z m m - b e n , W p e d i g az előző e g y e n l e t b ő l s z á m í t o t t t e s t s ú l y g - b a n . A z é l e t k o r m e g h a t á r o z á s a p i k k e l y - é v g y ű r ű k a l a p j á n t ö r t é n t , 11 p é l d á n y nál a z o n b a n n e m sikerült a k o r t megállapítani, í g y a t o v á b b i a k b a n c s a k 209 példány adatai szerepelnek. A halakról v e t t pikkelyek közül 6—10 d a r a b o t diakeretbe szorítottam, m a j d d i a v e t í t ő v e l p a u s z e r n y ő r e v e t í t e t t e m . Az e r n y ő n tízszeres n a g y í t á s b a n , m m b e o s z t á s ú s k á l á v a l m é r t e m a p i k k e l y e k t e l j e s o r á l i s r á d i u s z á t (s), és az e g y e s é v g y ű r ű k f ó k u s z t ó l v a l ó t á v o l s á g á t (s n ). M i v e l a t e l j e s o r á l i s r á d i u s z és a t ö r z s h o s s z v i s z o n y á t g y a k o r l a t i l a g o r i g ó n á t m e n ő e g y e n e s f e j e z i k i (s = — 0 , 0 1 4 7 -f- 0 , 9 8 5 7 • L), e z é r t az a d a t o k b ó l LEA (1910) a l a p j á n s z á m í t o t t a m v i s s z a az e g y e s é v g y ű r ű k k i a l a k u l á s á n á l m e g l e v ő t e s t h o s s z t (ln), az s összefüggés segítségével, a m e l y b e n (TESCH,

l a hal testhossza

a mintavétel

idején

1968).

A s ü l l ő p o p u l á c i ó n ö v e k e d é s é n e k l e í r á s á r a a DICKIE (1968) á l t a l j a v a s o l t BERTALANFFY-féle (1957) m a t e m a t i k a i n ö v e k e d é s m o d e l l t h a s z n á l t a m , a m e l y s z e r i n t a t e s t h o s s z ú s á g (l t ) b á r m e l y í i d ő b e n ( é v ) az a l á b b i e g y e n l e t t e l f e j e z hető ki: lt =

Wg

L

M

[ l - e * « ]

lg W (o) lg W = - 5,6303 + 3,2837 lg L

5000 3,8

(b) W

= 2,343 • 10~6 L 3 ' 2837

/ /

,

.3,6 4000 3,4 3000. 3,2

2000 3,0

2,8 1000 2,6 "7,5 1— 300

VJ 7v 2.6 400

2,7 500

600

2,8 700

1. ábra. A t e s t s ú l y é s a testhossz a l l o m e t r i k u s v i s z o n y a (W mm-ben) 46

lg L Lmm

a t e s t s ú l y g-ban, L a t e s t h o s s z

70

60 50 1

ДО

о -

30

20

10 10

20

30

ДО

50

60

70

80

U-t ( c m ) 2. ábra. A z e g y m á s t k ö v e t ő é v e k b e n m é r h e t ő testhossz-különbség (A) és az e g y m á s t k ö v e t ő é v e k b e n elért testhossz ( В ) é r t é k e i n e k alternatív ábrázolása. (1,: a t e s t h o s s z I é v e s korban, a testhossz egy é v v e l korábban). A z origóból 45°-os szög alatt m e g h ú z o t t átló és a p o n tok által m e g h a t á r o z o t t e g y e n e s m e t s z é s p o n t j á n a k abszcissza-értéke adja az asszirnptotikus testhosszt: 79 c m

L 0 о a m a x i m á l i s (asszirnptotikus) t e s t h o s s z ; К a n ö v e k e d é s sebességének m é r t é k e , amellyel a t e s t h o s s z az Loo-hez közelít; t 0 az a h i p o t e t i k u s i d ő p o n t , amelynél a testhossz n u l l á v a l egyenlő; e a t e r m é s z e t e s l o g a r i t m u s a l a p s z á m a . Eredmények A süllőpopuláció t e s t s ú l y á n a k és t e s t h o s s z á n a k összefüggését számszer ű e n k i f e j e z ő a l l o m e t r i k u s e g y e n l e t , melyet az 1. á b r a is s z e m l é l t e t : lg W = —5,6303 + 3,2837 • l g L , ahol a W g - b a n , az L m m - b e n szerepel. A vizsgálathoz f e l h a s z n á l t 209 p é l d á n y k o r c s o p o r t o n k é n t i megoszlása a k ö v e t k e z ő v o l t : (2 + ): 82 d b , (3 + ): 47 d b , ( 4 + ) : 46 d b , (5 + ): 28 d b , ( 6 + ) : 4 d b , (7-f-): 2 d b . [A k o r c s o p o r t o k jelölése a szokásos: (2 —f—) = h a r m a d n y a r a s , és így t o v á b b . ] Az egyes k o r c s o p o r t o k v i s s z a s z á m í t o t t t e s t m é r e t e i t az 1. t á b l á z a t t ü n t e t i fel, m e l y n e k „ s ú l y " r o v a t á b a n az átlagos t e s t h o s s z n a k megfelelő és az előző a l l o m e t r i k u s egyenlet a l a p j á n s z á m í t o t t t e s t s ú l y szerepel. 47

1. táblázat.

A tiszai

süllők pikkely

Korcsoport

l l

1*

13

1

i

alapján

visszaszámított g-ban)

lesthosszai

(a testhossz cm-ben,

a

testsúly

Súly

2 +

3 +

4 +

5 +

6+

7 +

Átlag

min. max. átlag

12,8 21,6 16,96

13,9 19,5 16,88

10,7 20,5 16,96

13,8 20,4 16,51

18,8 21,0 19,55

15.3 16.4 15,85

17,12

min. max. átlag

23,8 31,7 27,59

22,3 29,5 26,35

18,7 30,0 25,84

21,3 34,2 25,93

26,5 30,8 29,32

24,3 25,8 25,05

26,68

217

30,5 36,5 33,18

25,3 38,0 32,89

27,5 40,8 33,34

33,9 39,0 37,22

33,2 33,6 33,40

34,01

482

30,7 43,5 37,84

32,5 45,9 39,36

40,3 47,0 44.40

40,5 40,9 40,70

40,58

861

36,5 49,0 43,37

45,6 53,0 50,32

46,5 47,2 46,85

46,85

1379

49.8 58,0 53.82

50,8 53,6 52,20

53,01

2069

54.3 57.4 55,85

55,85

2455

min. max. átlag min. max. átlag

min. Is max. átlag min. le max. átlag min. 1, m a x . átlag

50,6

A p i k k e l y e k a l a p j á n v i s s z a s z á m í t o t t h o s s z m é r e t e k á t l a g é r t é k e i v e l megs z e r k e s z t e t t e m a WALFORD-féle (1946) t r a n s z f o r m á l t n ö v e k e d é s e g y e n e s t , az x --- lt-y-hez t a r t o z ó У = l, a d a t o k k a l ( 2 . á b r a ) . A regresszióanalízissel ( S V Á B , 1973) k a p o t t egyenes e g y e n l e t e : l t = 11,97 + 0,8484 • a m e l y b ő l az a s s z i m p t o t i k u s

testhossz: 11 97

L^ =

= 78,96 ^ 79 c m . 1—0,8484 A ln(Lo.—1 1 ) é r t é k e k e t az idő f ü g g v é n y é b e n á b r á z o l v a e g y e n e s t k a p u n k (3. á b r a ) , a m e l y n e k e g y e n l e t e : l n f L ^ — О = 4,2996 — 0,1676 • t. E b b ő l m e g h a t á r o z h a t ó k a BERTALANFFY-egyenlet t o v á b b i p a r a m é t e r e i : =

4,2996

In Lp«

=

0;416

_

0)42>

0,1676 к =

=

t0 — t

0Д676

A t i s z a f ü r e d i folyószakasz s ü l l ő p o p u l á c i ó j á n a k n ö v e k e d é s é t leíró telítődési f ü g g v é n y egyenlete t e h á t : lt

=

79[1 _

e -«>.io7«(/+o,4-2)j

Az egyes é v e k b e n elért t e s t h o s s z ú s á g o k a t a 4. á b r a m u t a t j a . Értékelés H a z á n k n a k — m i n d a s z a k e m b e r e k , mind a s p o r t h o r g á s z o k k ö r é b e n l e g i s m e r t e b b süllőállománya a b a l a t o n i , a m e l y n e k n ö v e k e d é s é t l e g u t ó b b és l e g b e h a t ó b b a n B Í R Ó t a n u l m á n y o z t a . E z é r t , még ha más vizekről l e n n é n e k is hasonló részletes a d a t o k (de t u d o m á s o m szerint nincsenek), a k k o r is a b a l a t o n i á l l o m á n n y a l való összehasonlítás lenne a legcélszerűbb. A 200 m m - n é l n a g y o b b b a l a t o n i süllők t e s t s ú l y á n a k és t e s t h o s s z á n a k összefüggését kifejező egyenlet B Í R Ó ( 1 9 7 0 ) s z e r i n t : lg 1V = —5,2996 + 3,1634 • lg L. Az egyenlet p a r a m é t e r e i t összehasonlítva a tiszai á l l o m á n y r a v o n a t k o z ó összefüggés p a r a m é t e r e i v e l , lényeges különbség n e m l á t h a t ó ( a m i t e r m é s z e t e s is, hiszen azonos f a j o n belüli c s o p o r t o k r ó l v a n szó), de m i n d k é t á l l a n d ó n á l v a n egy kis eltérés. J o b b a n e l ő t ű n i k ez a k k o r , ha az egyes t e s t m é r e t e k h e z t a r t o z ó á t l a g s ú l y o k a t e g y m á s mellett l á t j u k (2. t á b l á z a t ) . Az a d a t o k b ó l l á t h a t ó , de u g y a n e z t m u t a t j á k az e g y e n l e t e k a állandói is, h o g y a t i s z a i süllők k i s e b b súllyal „ s t a r t o l n a k " ' és sokáig h á t r á n y b a n v a n n a k . A b á l l a n d ó k n a k , az ú g y n e v e z e t t a l l o m e t r i a i e x p o n e n s e k n e k az összehasonlításából az látszik, h o g y a tiszai p o p u l á c i ó b a n a s ú l y n ö v e k e d é s ü t e m e g y o r s a b b . A m í g pl. a hosszúság kétszeres n ö v e k e d é s e mellett a b a l a t o n i süllők s ú l g y a r a p o d á s a 8,9-szeres, a d d i g a tiszai p é l d á n y o k é 9,7-szeres.

t (év) 3. ábra. A telítetlcnség (az a s s z i m p t o t i k u s t e s t h o s s z és az e g y e s é v e k b e n elért testhossz különbsége c m - b e n ) természetes alapú l o g a r i t m u s á n a k ábrázolása az idő f ü g g v é n y é b e n . Az egyenes meredeksége adja a BERTALANFFY-egyenlet К állandóját: — 0 . 1 6 7 6 4

49

t (év) I. libra.

\ tiszai süllők t c s t h o s s z a az e g y m á s t k ö v e t ő é v e k b e n , a BERTA LANFFY-féIe növekedési modell szerint

2. táblázat.

A

balatoni

Testhossz (mm)

és a tiszai

siillők

testsúlya

Testsúly (g) Balaton

300

344

•100

655

500 600

1732 3083

700

5019

319 821 1708 3109 5154

\ produkció, a termelés szempontjából fontos a halak kondíciójának i s m e r e t e . A k o n d í c i ó f a k t o r o k é r t é k e i t összehasonlítva (3. t á b l á z a t ) k i t ű n i k , h o g y az 561 m m - n é l k i s e b b liszai süllők k o n d í c i ó j a g y e n g é b b , mint a b a l a t o n i süllőké, s a teljes igazsághoz az is h o z z á t a r t o z i k , h o g y a k i f o g o t t p é l d á n y o k n a k m i n t e g y 97 százaléka e m é r e t h a t á r a l a t t volt. 3. táblázat.

A

balatoni

Testhossz ( ИИ»)

siillők

kondíciója

105 • CF Balaton

Tisza

1.2740 1.3359

1,1814

400 500 561

1.3856 1,4153

1,3654

600 700

1,4273 1.4632

300

50

és a tiszai

1.2828 1,4153 1.4393 1.5026

össz«»gczve: a tiszai p o p u l á c i ó kisebb t e s t s ú l y o k k a l indul, és ez a h á t r á n y a g y o r s a b b növekedési ü t e m ellenére sokáig m e g m a r a d . í g y a kifogásra k e r ü l ő p é l d á n y o k d ö n t ő t ö b b s é g é n e k a kondíciója r o s s z a b b . T e s t s ú l y u k a 300 és 500 m m k ö z ö t t i m é r e t e k e s e t é b e n á t l a g b a n m i n t e g y 2,5 d k g - m a l k i s e b b , m i n t az azonos m é r e t ű b a l a t o n i p é l d á n y o k s ú l y a . Ú g y t ű n h e t t e h á t az eddigiekből, hogy a tiszai á l l o m á n y k e d v e z ő t l e n e b b a d o t t s á g o k k a l rendelkezik, ám ennek eldöntése m é g korai lenne. Az azonos m é r e t h e z t a r t o z ó viszonylag kisebb t e s t s ú l y u g y a n i s n e m f ö l t é t l e n ü l a rossz s ú l y n ö v e k e d é s e r e d m é n y e , h a n e m lehet egy i n t e n z í v e b b hossznövekedés k ö v e t k e z m é n y e is. Azt, hogy jelen e s e t b e n melyik áll f e n n , csak az életkor f ü g g v é n y é ben v é g z e t t vizsgálatok d ö n t h e t i k el. A tiszai süllők pikkelyein az é v g y ű r ű k á l t a l á b a n e l m o s ó d o t t a k , így az életkor becslése a (4-)-)-nál idősebb p é l d á n y o k n á l sok esetben b i z o n y t a l a n . É p p e n ezért a k a p o t t e r e d m é n y e k e t is elsősorban t á j é k o z t a t ó jellegűeknek kell t e k i n t e n ü n k , s nem lenne helyes, ha az a d a t o k b ó l a növekedés ü t e m é n e k f i n o m a b b v á l t o z á s a i r a a k a r n á n k k ö v e t k e z t e t n i . Viszont a p i k k e l y e k a l a p j á n k a p o t t és a BERTALANFFY-egyenletből s z á m í t o t t t e s t h o s s z ú s á g o k a t összehasonlítva ú g y t ű n i k , h o g y a f ü g g v é n y l < í < 7 i n t e r v a l l u m b a n megfelelően r e p r e z e n t á l j a a populáció n ö v e k e d é s é t (4. t á b l á z a t ) .

5. ábra. S ü l l ő p i k k e l y e k . Fent balra: A (4 + ) éves süllő p i k k e l y é n s: a teljes orális rádiusz, s „ s., . . . az e g y e s é v g y ű r ű k t á v o l s á g a a fókusztól. Fent jobbra: süllőpikkely, az egykori sérülés n y o m á n kialakult regenerációs folttal: kormeghatározásra alkalmatlan. Lent: egy kb. (13 + ) é v e s süllőmatuzsálem p i k k e l y é n e k képe; a szélein viszonylag jól l á t h a t ó k az utóbbi évek gyűrűi. (A képek k ö z v e t l e n ü l a p i k k e l y e k átvilágításával készültek, t e h á t a felvételen világosnak látszó zónák a v a l ó s á g b a n sötétek)

4. táblázat. A pikkelyek alapján és a Bertalanffy-egyenlet alapján számított testméretek összehasonlítása S z á m í t o t t 1testhossz (cm) .orcsoporl

0

Aktuális k o r (év)

0,42 1,42 2,42 3.42 4,42 5.42 6,42 7.42

+

1+ 2 + 3+ 4+ 5 +

6 + 7 I

Pikkelyek alapján

Bertalanffy alapján

17,1 26,7 34,0 40,6 46,9 53,0 55,9

5,3 16,7 26.3 34.4 41.3 47,1 52,0 56,2

A n ö v e k e d é s i a d a t o k a t ö s s z e h a s o n l í t v a BiRÓnak (1970) a B a l a t o n r a v o n a t kozó a d a t a i v a l (5. t á b l á z a t ) , l á t h a t j u k , bogy az 1 év es tiszai süllők m é g m i n d hossz, m i n d s ú l y t e k i n t e t é b e n e l m a r a d n a k . A m á s o d i k n y á r o n a z o n b a n behozzák a l e m a r a d á s t , s k é t é v e s k o r t ó l k e z d v e e g y r e n ö v e k v ő előnyre t e s z n e k szert. Az előzőekben e m l í t e t t v i s z o n y l a g l a s s a b b s ú l y n ö v e k e d é s t e h á t v a l ó b a n csak viszonylagos, és c s u p á n a g y o r s a b b ü t e m ű h o s s z n ö v e k e d é s t t ü k r ö z i . 5. táblázat.

A

balatoni

és a tiszai süllők testhosszának (a testhossz cm-ben, a testsúly

és testsúlyának g-ban)

összehasonlítása

Testsúly

Testhossz Korcsoport

1 + 2_ 3 + 4+ 5 + 6 +

7 +

Balaton

Tisza

Balaton

Tisza

17,5 25,1 31.4 36,7 42,3 46,9 50.6

17,1 26,7 34,0 40,6 46,9 53,0 55.9

63 196 397 645 1020 1414 1798

51 217 482 861 1379 2069 2455

M i n d e z e k a l a p j á n végiil is azt á l l a p í t h a t j u k meg, hogy a k e z d e t i elmar a d á s és az á l t a l á b a n g y e n g é b b kondíció ellenére is a tiszai süllők n ö v e k e d é s e m u t a t k e d v e z ő b b k é p e t . Az első é v b e n t a p a s z t a l h a t ó e l m a r a d á s a z o n b a n — a m e l y b e n m i n d e n b i z o n n y a l s z e r e p e t j á t s z i k a folyóvíz kisebb p l a n k t o n i k u s t á p l á l é k k é s z l e t e is — t a g a d h a t a t l a n u l fennáll. A folyó f e l d u z z a s z t á s á v a l és a víztározó feltöltésével a z o n b a n r e á l i s n a k l á t s z i k a n n a k az esélye, h o g y a kialakuló n a g y o b b t á p l á l é k k é s z l e t t e l az első n y á r i növekedés is m e g g y o r s u l . *

l t l is s z e r e t n é m k ö s z ö n e t e m e t k i f e j e z n i D r . BÍRÓ PÉTERnek ( M T A Biológiai K u t a t ó i n t é z e t e , T i h a n y ) , aki a p i k k e l y m i n t á k n a g y r é s z é t p r o f i l - p r o j e c t o r r a l e l l e n ő r i z t e , s t a n á c s a i val m u n k á m segítette. 52

IRODALOM 1. BERINKEY, L. (1966): A populáció analízis kérdései. Vertebr. Hung. 8: I 57. 2. BERTALANFFY, L. (1957): Quantitative laws in metabolism and growth. Q. Rev. Biol., 32: 217- 231. — 3. BÍRÓ, P. (1970): Investigation of growth of pike perch (Lucioperca lucioperca L.) in lake Balaton. Annal. Biol. Tihany, 37: 145 164. — 4. BRODY, S. (1945): Bioenergetics and growth. Reinhold Puhl., New York. 5. DICKIE, L. M. (1968): Mathematical models of growth. In: RICKEH (ed): Methods for assesment o f f i s h production in fresh waters. Oxford and Edinburgh: 120 — 123. 6. HARKA, A. (1974): Study of the fish population in the region of the second series of locks on the Tisza. Tiscia (Szeged), 9: 1 2 5 - 143. 7. IIILE, R. (1936): Age and growth of the cisco, Leucichthys artedi (Le Sueur), in the lakes of the northeastern highlands, Wisconsin. Bull. Bur. Fish. U. S., 48, 19: 21 I - 3 1 7 . 8. LEA, E. (1910): On the methods used in herring investigations. Public. Circorst. Const, perm. int. Explor. Mer. 53. 9. SVÁB, J. (1973): Biometriai módszerek a kutatásban. Budapest. 10. SZÉKY, P. (1962): A halak posztembrionális növekedésének vizsgálata röntgenfelvételi technika segítségével. Allatt. Közlem., 49: 113 1 18. 11. TESCH, F. W. (1968): Age and growth. In: RICKER (ed): Methods for assesment of fish production in fresh waters. Oxford and Edinburgh: 9 3 - 120. 12. TUSNÁDI, Gy. & VANGER, É. (1962): Édesvízi halak növekedésének vizsgálata az életkor függvényéhen. Vertebr. Ilung.. 4: 13 — 31. 13. WALFORD, L. A. (1946): A new graphic method of describing the growth of animals. Biol. Bull. mar. biol. Lab. Woods Hole, 90: 141 147.

DAS WACHSTUM

DES HECHTBARSCHES (STIZOSTEDION T H E I ß A B S C H N I T T BEI T I S Z A F Ü R E D

LUCIOPERCA

L.)

IM

Von A . HARKA

Verfasser untersucht aufgrund von etwa 200 aus dem angegebenen Flußabschnitt eingeholten Fischexemplaren das Wachstum der Hechtbarsche. Die das Verhältnis des Körpergewichtes und der Körperlänge der mehr als 27 cm langen Examplare ausdrückende Korrelation ist: lg W — 5 , 6 3 0 3 + 3 , 2 8 3 7 • Ig L, wo W das Körpergewicht in Grammen, L die Körperlänge in Millimetern bedeutet. D a s zeitliche W a c h s t u m der H e c h t b a r s c h e d r ü c k t bezüglich der einzelnen A l t e r s g r u p pen die a u s den a u f g r u n d der S c h u p p e n z u r ü c k g e r e c h n e t e n K ö r p e r m a ß e n abgeleitete BERTALANFFYsche Gleichung aus: /, = 79[1

e o,i676(f+o,42)].

Die Gleichung demonstriert das Wachstum im Intervall / < I 7 in entsprechender Weise. Die Wachstumsangaben mit den sich auf den Balaton beziehenden Daten v o n BÍRÓ verglichen, ist zu ersehen, daß die anfangs kleineren Theißexemplare im zweiten Sommer die Größe der Balatonexemplare erreichen, v o m zweiten Jahr an diese letzteren sogar immer mehr und mehr übertreffen.

53

ADATOK A FUSARIUM GRAMINE ARUM ÁLTAL TERMELT F-2 T O X I N TARTALMÚ TAKARMÁNY ETETÉSÉNEK CERYIDAE-FA.JOK H Í M J E I R E GYAKOROLT HATÁSÁHOZ* írta: HOMONNAY

ZSOMBOR,

KARNER

ISTVÁN

és

WÖLLER

(Vadbiológiai Állomás, Budakeszi A G R O I N F O R M , Budapest E g y e t e m Biokémiai és Élelmiszertechnológiai T a n s z é k e ,

LÁSZLÓ

B u d a p e s t i Műszaki Budapest)

N a g y v a d g a z d á l k o d á s u n k egyre n a g y o b b g o n d j a a szakszerű téli t a k a r mányozás, t o v á b b á a fertőzött takarmány felvételének megakadályozása. A téli t a k a r m á n y o z á s t e c h n i k a i megoldásától és a t a k a r m á n y f é l e s é g e k t ő l függ az á l l o m á n y egészségi á l l a p o t a (az á l l o m á n y b e t e g s é g e k e t előidéző k ó r o k o z ó k k a l és a téli i d ő j á r á s v i s z o n t a g s á g a i v a l szembeni ellenállóképessége), k o n d í c i ó j a , a rendelkezésre v a l a m i n t az agancs fejlesztése, ill. minősége. O r s z á g s z e r t e álló a b r a k t a k a r m á n y - f é l e s é g e k közül — l e g n a g y o b b m e n n y i s é g b e n k u k o r i c á t e t e t n e k , s azt m i n d a s z ó r ó k r a , m i n d az e t e t ő k b e helyezik ki. A k u k o r i c a n a g y m é r v ű f e l h a s z n á l á s á n a k o k a h a g y o m á n y o k b a n és jelenlegi lehetőségeinkben k e r e s e n d ő . Az i n t e n z í v kukorica f a j t a h i b r i d e k e l ő t é r b e kerülésével, a n a g y t á b l á s g a z d á l k o d á s elterjedésével a mezőgazdasági t e r ü l e t e k a terménybetakarítás u t á n is — elsődleges t a k a r m á n y b á z i s t b i z t o s í t a n a k a v a d n a k . A szelektív g y o m i r t ó s z e r e k széles körű f e l h a s z n á l á s á v a l a v a d f ö l d - g a z d á l k o d á s b a n is egyre n a g y o b b t e r e t h ó d í t a kukorica m o n o k u l t ú r á s m ű v e l é s i m ó d j a , a m e l y n é l szinte t ö r v é n y s z e r ű e n jelennek m e g a különféle — e s e t e n k é n t t o x i n t t e r m e l ő g o m b a f a j o k . A Fusarium által t e r m e l t m i k o t o x i n o k e l ő s z ó r a gazdasági haszonállatok s z a p o r o d á s b i o l ó g i á j á b a n o k o z t a k k e d v e z ő t l e n jelenségeket (DEBREC E N I & B O R D A , 1972; P A L Y U S I K , 1972), melyek t ü n e t e i : álivarzás, t e r m é k e t l e n ség, v u l v a ö d é m a , é t v á g y t a l a n s á g , h á n y á s . S a j á t o s módon j e l e n t k e z i k az F., t o x i n h a t á s a a v a d o n élő C e r v i d á k hím egyedeinél. A t o x i n h a t á s ideje alatt nem t ö r t é n i k m e g az a g a n c s v á l t á s . A k o m b á j n o k k a l b e t a k a r í t o t t k u k o r i c a t a r l ó ősztől t a v a s z i g t e r í t e t t asztalt kínál a v a d n a k , ami az eddigiekhez k é p e s t m e r ő b e n ú j t á p l á l k o z á s i lehetőségeket b i z t o s í t . A k u k o r i c a m a g a s s z é n h i d r á t - , v i s z o n y l a g alacsony nyersrost- és n y e r s f e h é r j e - t a r t a l m á n á l fogva a k é r ő d z ő á l l a t o k s z á m á r a sok veszélyt r e j t ö n m a g á b a n is: t e j s a v m é r g e z é s , b e n d ő m e g t e r h e l é s f o r d u l h a t elő (HÖNICH, 1974). A Fusarium t e r m e l t e t o x i n a fenti t ü n e t e k e t ú j a b b a l g y a r a p í t j a . Az e n y h e n e d v e s , hosszú ősz, hó nélküli telek megfelelő m i k r o k l í m á t b i z t o s í t o t t a k a t o x i n t t e r m e l ő g o m b a f a j o k n a k 1972—1973-ban. K Ő H A L M Y (1972) H a j ó s o n 1970—71-ben f i g y e l t e meg, hogy három k ö z é p k o r ú g í m s z a r v a s bika április közepén m é g viselte, ill. két f i a t a l bika n o v e m b e r elején v e t e t t e el a g a n c s á t . K a r a p a n c s á n — a helybeli v a d á s z ősszel f e l r a k ó b i k á t figyelt m e g . Mixel a k u k o r i c a — t e r m é s z e t e s k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t — csak részbeni t a k a r m á n y a a x a d n a k . az o k o z o t t elváltozás igen e l h ú z ó d ó jellegű, a f e l v e t t * E l ő a d t á k a szerzők az Á l l a t t a n i Szakosztály 1976. o k t ó b e r 8-án tartott 671. ülésén. 55

t o x i n m e n n y i s é g t ő l függő, e g y e d e n k é n t v á l t o z ó , nehezen kísérhető f i g y e l e m m e l . Nehezíti a m e g f i g y e l é s t még az is, h o g y a szokásos i d ő b e n le n e m v e t e t t a g a n c s ú b i k á k a t a v e g e t á c i ó m i a t t a k é r d é s e s i d ő s z a k b a n nem lehet kellő m é r t é k b e n m e g f i g y e l n i . A h a g y o m á n y o s v a d g a z d a s á g i g y a k o r l a t az időben le n e m v e t e t t a g a n c s ú b i k á k a t , , s e l e j t " - n e k ítéli, h o l o t t ezek az egyedek a n o r m á l biológiai r i t m u s t ó l , az a g a n c s v e t é s i d ő p o n t j á t ó l a t o x i n h a t á s m i a t t t é r t e k el, g e n e t i k a i l a g az á l l o m á n y é r t é k e s egyedei l e h e t n e k . A j e l e n s é g s z á m u n k r a é r t h e t e t l e n n e k t ű n t , m í g n e m az Á l l o m á s u n k o n folyó v a d t a k a r m á n y o z á s i kísérlet k a p c s á n a véletlen r e p r o d u k á l t a a s z a b a d t e r ü l e t e n m á r észlelt jelenséget.

A n y a g és m ó d s z e r Etetési

kísérlet

(dámbika,

gímbika)

Az etetési kísérletbe 4 d á m b i k á t (születési év 1971, s z á r m a z á s G y u l a j ) és 2 g í m b i k á t (születési év 1971, s z á r m a z á s B u d a k e s z i ) á l l í t o t t u n k be. A kísérletet 1972. a u g u s z t u s I és 1973. a u g u s z t u s 15 (380 t a k a r m á n y o z á s i n a p ) k ö z ö t t v é g e z t ü k . A kísérletbe v o n t á l l a t o k n a k a d o t t t a k a r m á n y : I.

csoport: d á m b i k a gímbika I I . csoport: d á m b i k a gímbika

0,5 1.5 0.5 1,5

kg kg kg kg

kukorica*, kukorica*, vadtáp**, vadtáp**,

lucernaszéna lucernaszéna lucernaszéna lucernaszéna

ad ad ad ad

lib./пар lib./пар lib./пар lib./пар

Az etetési kísérletek s o r á n a l k a l m a z o t t k u k o r i c á b ó l liszt f i n o m s á g ú őrlem é n y t k é s z í t e t t ü n k és 20 g-ot e x t r a h á l t u n k S o x h l e t - k é s z ü l é k b e n h a t órán keresztül k l o r o f o r m m a l . Az e x t r a k t u m o t s z á r a z r a p á r o l t u k , m a j d 2 ml klorof o r m b a n f e l o l d o t t u k . A k l o r o f o r m o s o l d a t o t t i s z t í t á s n a k t e t e t t ü k alá a lipid kísérők e l t á v o l í t á s a m i a t t ( S H O T T W E L L , H E S S E L T I N E & G O U L D E N , 1 9 6 9 ) .

Oszlopkromatográfiás

tisztítás

O s z l o p k r o m a t o g r á f i á s szilikagélből (Merck. 0,063—0.2 m m ) 2 0 x 3 0 0 m m - e s oszlopot k é s z í t e t t ü n k . Az üveg k o l o n n a a l j á r a 4 g n á t r i u m s z u l f á t o t ( v í z m e n t e s ) h e l y z e t ü n k , m a j d 12 g szilikagélt t ö l t ö t t ü n k az oszlopba kloroformos f á z i s b a n . A t ö l t e t fölé t o v á b b i 4 g n á t r i u m s z u l f á t o t h e l y e z t ü n k és a klor o f o r m o s t o x i n - e x t r a k t o t fölé r é t e g e z t i i k . M a j d a lipid a n v a g o k e l t á v o l í t á s á t 100 ml h e x á n n a l , u t á n a 100 ml benzollal v é g e z t ü k . Az eluáció s o r á n nyert o l d a t o k a t a t o v á b b i a k b a n n e m t a r t o t t u k m e g . A t o x i n e x t r a k c i ó j á t 200 ml 95 : 5 a r á n y ú benzol-etanol eleggyel v é g e z t ü k . A 200 ml eluációs o l d a t o t l e p á r o l t u k és v é k o n y r é t e g - k r o m a t o g r á f i á s ( V R K ) m ó d o n v i z s g á l t u k . A száraz m a r a d é k o t 0,5 ml benzolban o l d o t t u k fel, és az o l d a t h o z 5, 10, 20 /d mennyiségeket c s e p p e n t e t t ü n k fel V R K - á s lemezre, mellé F-2 toxin s t a n d a r d o t 3 és 5 /d-t (Mirocha-tól s z á r m a z ó s t a n d a r d ) 100 /^g/ml k o n c e n t r á c i ó b a n . T o v á b b á 5 //I v i z s g á l a n d ó m i n t á t és 5 /d s t a n d a r d o t egy f o l t b a n c s ö p p e n t e t t ü n k fel. A V R K - l e m e z e k e t k l o r o f o r m - e t a n o l 95 : 5 a r á n y ú elegyében f e j l e s z t e t t ü k ki. A minőségi kiértékelést a 0,5 Rf é r t é k ű U V - a k t í v v e g y ü l e t j e l e n t e t t e . Az U Y - a k t í v v e g y ü l e t e l ő h í v á s á t e l v é g e z t ü k oxo- és fenolos h i d r o x i - r e a g e n s e k 56

V agones v. esop Agancsvetési

időpontok

2 agancs normál

körülmények

3 agancs kozott

I

kel is ellenőrzés g y a n á n t . A z e a r a l e n o n k o n c e n t r á c i ó j á t az a l á b b i összefüggés szerint v é g e z t ü k : (KxZxY) (AxB) 'aho1 К = //1 F-2 toxin standard, az i s m e r e t ü e n m e n n y i s é g ű toxinnal a z o n o s f o l t n a g y s á g i g Z = az F - 2 toxin standard koncentrációja /./g/ml X az e x t r a k t u m v é g t é r f o g a t a (2,00 ml) //l-ben s z á m o l v a Y az e x t r a k t u m adott //1-е, mely m e g e g y e z i k а К — F-2 toxin s t a n d a r d d a l foltintenzitásban В a kiextrahált m i n t a (g) T - a t o x i n t a r t a l o m //g/kg v a g y p p b . T / < g / k g =

A v i z s g á l a t o k a l a p j á n az e t e t é s r e szánt k u k o r i c a F-2 toxin t a r t a l m a 205 p p b . volt. A m e g h a t á r o z á s p o n t o s s á g a ^ 8—

1 agancs v

csap

Agancsvetési

2 agancs v k a n á l

időpontok

normál

körülmények

3 agancs

v

lapát

kozott

I T . c s o p o r t b a t a r t o z ó állatok v a d t á p j a D O R M Á N ( 1 9 7 2 ) r e c e p t j e a l a p j á n készült. K o m p o n e n s e i m a l m i r o s t a a l j (búza), n a p r a f o r g ó , r o s t a a l j (teljes), k u k o r i c a , k o r p a , s z ó j a d a r a 45 0 ,>-os, r e p c e d a r a , t a k a r m á n y s ó , v a d t á p - p r e m i x . Átlagos b e l t a r t a l m i é r t é k e k : sz. a. ny. feh. ny. zsír ny. rost hamu Ca P

88 98% 14—22% 2,0—2,9% 4,1—7,4% 5,6—11% 1,12—2,24> 0,83—0,96%

A l u c e r n a s z é n a IT. és I I I . o s z t á l y ú volt. 58

Vadon

élő, elhullott

állat

(őz)

S z a b a d t e r ü l e t e n elhullott őzek e m é s z t ő r e n d s z e r é b ő l és belső szerveiből az F., t o x i n t ki t u d t u k m u t a t n i : 1974. II. 4. M a r t o n v á s á r , 2 k ö z é p k o r ú s u t a ; 1974. I I . 12. A g á r d , 1 h á r o m é v e s s u t a . A lelőhely k ö r ü l m é n y e i e g y b e e s n e k a f e n t v á z o l t i p a r s z e r ű k u k o r i c a t e r m e s z t ő t e r ü l e t k ö r ü l m é n y e i v e l . Az elhullott á l l a t o k m i n d e g y i k é t k u k o r i c a f ö l d ö n v a g y k ö z v e t l e n k ö r n y é k é n t a l á l t u k . Az i d ő p o n t o k a t f i g y e l e m b e véve e b b e n az i d ő s z a k b a n s z o k v á n y o s n a k m o n d h a t ó elhullások m a g y a r á z a t a l e h e t . S a j n o s a j e l z e t t i d ő s z a k b a n u r a l k o d ó e n y h e i d ő j á r á s a bomlási f o l y a m a t o k n a k k e d v e z e t t , így csak kevés s z á m ú elhullott állat k e r ü l h e t e t t vizsgálatra, a n n a k ellenére, hogy jelentős m é r t é k ű veszteségekről k a p t u n k jelzéseket (ARANY J . , 1974).*

Bendőtartalom

és belső szervek

toxintartalmának

meghatározása

A b e n d ő t a r t a l o m és belső szervek ( m á j vese) 50 g-ját 105 C-nál megs z á r í t o t t u k . A s z á r a z a n y a g o t p o r í t o t t u k , ill. h o m o g e n i z á l t u k , és a t o v á b b i a k b a n a szokásos kloroformos e x t r a k c i ó t v é g e z t ü k . Az e x t r a k t u m o t a k o r á b b i a k b a n ismertetett módon tisztítottuk, oszlopkromatográfiás módon. A tisztított e x t r a k t u m o t VRK-módszerrel vizsgáltuk. Modellkísérlet során k a r á m b a n t a r t o t t ő z s u t á b ó l (1 éves) s z i n t é n k i m u t a t t u k a t o x i n t (1974. IV. 24.), b á r m e g kell e m l í t e n i , hogy mérgezési t ü n e t e k e t nem t a p a s z t a l t u n k , pedig a t a k a r m á n y u l n y ú j t o t t k u k o r i c a F 2 - t a r t a l m a m a g a s volt (205 p p b ) ; az etetési kísérlet 56 n a p i g t a r t o t t .

Megfigyt lések Gím- és d á m b i k a etetési kísérlete s o r á n f e l t ű n ő volt a k o n s t i t u c i o n á l i s v á l t o z á s . A t e s t f o r m á k a l a k u l á s a a n ő i v a r ú e g y e d e k jellegzetességeit m u t a t t á k : a) a fej „ s z e l í d " kifejezése, b) széles, d o m b o r ú f a r , c) szélesebb h á t , d) t e r j e delmes has, e) i d o m o k k i g ö m b ö l y ö d é s e . F e n t i e k n e m a jó k o n d í c i ó v a l , h a n e m az F.,-toxin östrogén h a t á s á v a l h o z h a t ó k összefüggésbe, ez különösen v o n a t k o z i k a d á m o k r a . Meglepetéssel t a p a s z t a l t u k , hogy a b i o r i t m u s b a n m e g s z o k o t t agancslevetési időben agancsaikat nem d o b t á k el és egy teljes periódus k i m a r a d t . Ez idő a l a t t az a g a n c s levetési s í k j a a l a t t egy g y ű r ű ( ú j a b b koszorú) k é p z ő d ö t t , m i n t e g y i m i t á l v a az az évi a g a n c s o t . A szőrváltás azonos időben t ö r t é n t , e g y é b rendellenességet n e m t a p a s z t a l t u n k . Üzekedési i d ő b e n a d á m b i k á k a k o n t r o l i - c s o p o r t h o z h a s o n l ó a n a jellegzetes „ b a r c o g á s i " h a n g o t a d t á k . A g í m b i k á n á l bőgést n e m t a p a s z t a l tunk. A z o k n á l az állatoknál, m e l y e k n é l a levetés n e m t ö r t é n t meg, megfigyelh e t ő volt az egész n y á r f o l y a m á n , hogy a fent m a r a d t agancs az á l l a t o k s z á m á r a „ i d e g e n " v o l t . Kerítéshez, k a r á m f á h o z , á g a k h o z dörzsölve p r ó b á l t a k tőle megs z a b a d u l n i . E z t a m ű v e l e t e t h u z a m o s ideig e g y f o l y t á b a n végezték, i d ő n k é n t a kísérleti t é r kerítésének d r ó t f o n a t á h o z feszítve megkísérelték letörni. A gímb i k á n a k s i k e r ü l t az agancs egyik szárát letörnie, de helyén nem f e j l ő d ö t t ú j * Szóbeli közlés. 59

Fent balra: v a d t á p p a l t a k a r m á n y o z o t t d á m b i k a 1973., 1974. és 1975. évi l e v e l e t t agancsa. — Fent jobbra: v a d t á p p a l t a k a r m á n y o z o t t d á m b i k a 1973., 1974. és 1975. évi l e v e t e t t agancsa Lent balra: F 2 - t o x i n t a r t a l m ú kukoricával t a k a r m á n y o z o t t dámbika 1973. és 1975. évi levetett agancsa. — Lent jobbra: F , - t o x i n t a r t a l m ú k u k o r i c á v a l t a k a r m á n y o z o t t d á m b i k a 1973. és 1975. évi l e v e t e t t a g a n c s a

60

Fo-toxin tartalmú kukoricával takarmányozott állatok első agancsai

agancs; a d á m o k közül az e g y i k n e k szintén sikerült erőszakos m ó d o n megszab a d u l n i tőle. E z e k e n az a g a n c s o k o n jól l á t h a t ó a levetési síkon a t ö r é s . A leválasztási f o l y a m a t kívülről befelé h a l a d v a m e g i n d u l t , de m e g á l l t . A c s a p o k a t egy teljes p e r i ó d u s s a l k é s ő b b , de normális időben v e t e t t é k el és k e z d t é k a felr a k á s t . Az a z u t á n fejlődő a g a n c s m i n d h á r o m á l l a t n á l különleges, a n o r m á l i s t ó l eltérő f o r m á k a t m u t a t o t t (3—4. kéj)). Jellegzetesnek m o n d h a t ó az ágvégek s a j á t o s t é r b e l i elhajlása, a m e l y m é g a jelenlegi (1975. évi) a g a n c s o n is l á t h a t ó , s z e m b e n a t á j i o s csoport f a j i s a j á t o s s á g a i n a k megfelelő a g a n c s f o r m á i v a l . Az előbbinél f i g y e l e m r e méltó a szem- és a közéj)ágak h a j l o t t s á g a , a m e l y s z a b a d t e r ü l e t e n h a s o n l ó korú á l l a t o k n á l meglehetősen r i t k a .

Értékelés Számos p r o b l é m a t i s z t á z á s r a v á r még az e l k ö v e t k e z ő időszak s o r á n , mivel é l e t t a n i v i z s g á l a t o k a t n e m v é g e z t ü n k , t e k i n t e t t e l a r r a , hogy a z á r t t e r ü l e t i v a d t a r t á s modellizálása és a jelenség megfigyelése volt a célunk. Az eddigi t a p a s z t a l a t o k s o r á n m e g á l l a p í t h a t ó v o l t a k ö v e t k e z ő : 1. H a z a i szarvasféléink (Cervidae) hím e g y e d e i n e k a g a n c s l e v e t é s é t a Fusarium graminearum által t e r m e l t F 2 - t o x i n t t a r t a l m a z ó t a k a r m á n y g á t o l j a . 2. A t o x i n ösztrogén h a t á s a külső k ü l l e m b e n is m e g n y i l v á n u l . 3. Az elvetés u t á n f e l r a k o t t agancson is m e g m u t a t k o z i k d e f o r m á l ó h a t á s a (3., 4. kép). 61-

1. táblázat.

Etetési kísértetbe

vont

vadfajok,

Kísérlet i c s o p o r t

Dám Dám Gím Dám Dám Gím

A g a n c s súly

Aganetsvetés i d ő p o n t j a

Vad faj

(s) 1973. X . 28. Kimaradt 1973. X . 14. Kimaradt 1974. IV. 10. 1974. IV. 20. (jobb szár)

I. II. I. II.

60 —

82 —

90 35

1975. IV. 14. 1975. IV. 25. 1975. IV. 14.

Dám 1. D á m II. Gím

2. táblázat.

1260 2100 1660

modellkísérlet í állat (őz) em észtőszervéből Vadon élő. elhullott állat főz). ill. és belső szerveiből vett minta F —2 toxin tortáim a fppb) F

2 toxin tartalom (ppb)

Vadfaj Bend«

Elhullott suta Elhullott suta Elhullott suta Modellkísérleli

(Martonvásár I.) (Martonvásár II.) (Agárd) suta (Budakeszi)

~ ~

700 900 600 2000

Máj

25—30 2 5 - 30 15—20 35—38

Vese

nyomokban nyomokban nyomokban 1—2

4. Mérgezési t ü n e t e k e t nein o k o z o t t . A h á z i á l l a t o k n á l m e g f i g y e l t étv ágyt a l a n s á g és egyéb rendellenesség n e m volt t a p a s z t a l h a t ó . 5. Özeknél bizonyos e s e t e k b e n elhullás oka l e h e t . Az a g a n c s l e v e t é s é n e k m e c h a n i z m u s a a hím n e m i h o r m o n i r á n y í t á s a l a t t áll (BUBENIK, 1970), ezt a f o l y a m a t o t blokkolja A t o x i n ö s z t r o g é n h a t á s a . A lebomlás m e g l e h e t ő s e n lassú; 1973. V I I I . 15-én h a g y t u k a b b a az e t e t é s t , az a g a n c s l e v e t é s csak 1974. IV. 10-én t ö r t é n t . Az észlelt jelenséget n a g y f o n t o s s á g ú n a k t a r t j u k , t e k i n t e t t e l a r r a , hogy a j ö v ő b e n a z á r t t e r ü l e t i v a d t a r t á s egyre n a g y o b b szerepet k a p v a d g a z d á l k o d á s u n k b a n . Ezért ilyen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t a t a k a r m á n y o z á s i p r o b l é m á k k a l , egyes t a k a r m á n y o k o z t a m e g b e t e g e d é s e k k e l , h i á n y b e t e g s é g e k k e l m á r most a k e z d e t i i d ő s z a k b a n is s z á m o l n i kell. A kerítésen belüli „ z á r t " populációk á l l o m á n y m i n ő s é g e , f a j i jellegzetességeinek m e g t a r t á s a és fejlesztése jelentős m é r t é k b e n f ü g g a t a k a r m á n y o z á s t ó l , m i n t elsődleges ökológiai t é n y e z ő t ő l . Az e m l í t e t t jelenségek az á l l o m á n y k e z e l é s s z e m p o n t j á b ó l f o n t o s a k , m e r t a toxinh a t á s a l a t t álló egyedek n e m m i n ő s í t h e t ő k s e l e j t n e k , és — m i n t m i n d e n egyedi élet során s z e r z e t t t u l a j d o n s á g — az állat t e n y é s z é r t é k é t n e m b e f o l y á s o l j á k , még a k k o r sem, ha az n é h á n y évig a f a j i és a helyi jellegzetességektől eltér. A rendellenességek megítéléséhez t e r m é s z e t e s e n ismerni kell az e t e t e t t t a k a r m á n y b e l t a r t a l m i , mikrobiológiai v i z s g á l a t i e r e d m é n y e i t , illetve esetleges t o x i n 62

az agancsvetés

időpontja

és a levetett agancsok

súlya

Kontroll скором

Vadfaj

Dám Dám Gím Dám Dám Gím

Agancs

Agancevetéa időpontja

súly

<e) 1973. V. 7. 1973. V. 9. 1973. V. 20. 1974. IV. 14. 1974. IV. 21. 1974. IV. 26. 1974. IV. 19. (Leromlott kondíció miatt első agancsú gímbikát állítottunk be) 1975. IV. 13. 1975. IV. 19. 1975. III. 20. (Л kísérletben szereplő állat sérülés miatt elhullott)

III. IV. III. IV.

D á m 111. D á m IV. Gím

40 35 50 637 294 1322 300

1595 1460 2100

t a r t a l m á t . í g y d ö n t h e t ő el — s z u b j e k t i v i t á s t ó l m e n t e s e n a t e r ü l e t e n élő v a d f a j o k agancsfejlődésének r e n d e s v a g y rendellenes v o l t a . T a r t h a t a t l a n az a g y a k o r l a t , mely szerint a h á z i á l l a t o k s z á m á r a k i f o g á s o l h a t ó t a k a r m á n y f é l e ségeket helyezik ki az e t e t ő k b e , ezzel c s ö k k e n t v e a téli t a k a r m á n y o z á s költségeit. *

I)r. PAKYUSIK MÁTYÁS t u d o m á n y o s f ő m u n k a t á r s n a k rendelkezésünkre bocsátott F-2 toxin standardért.

köszönetünket

fejezzük

ki A

IRODALOM

I. BUBENIK, A. (1970): D a s Gewich. H a m b u r g . Paul Parev, 214. - 2. DEBRECZENI, 1. A BORDA, I. (1972): Kusariotoxikózis kártétele egy hússertés á l l o m á n y b a n . Magyar Állatorvosok Lapja, B u d a p e s t , 27: 109 110. 3. HÖNÍCII, M. & SIGÁH, L. (1974): V a d o n élő állatok betegségei. Vadgazdálkodás fejlesztése, 14. MÉM Vadászati és V a d g a z d á l k o d á s i Főosztály,

Budapest,

181.

4. K A R N E R ,

I . , N E D E L K O V I T S , .1. & W Ö L L E R , L . ( 1 9 7 4 ) :

Fusarium

g r a m i n e a r u m g o m b a által termelt toxinna! fertőzött kukorica etetése házi és mezei nyulakkal. K u t a t á s i jelentés. Budakeszi, 8. ( K é z i r a t ) 5. KŐHALMY, T. (1972): T a l á n y o k a h o m o k o n . Nimród, 6: 26. 6. I.ÁSZTITY, R. & WÖLLER. L. (1975): Toxinbilduhg bei F u s a r i u m - A r t e n u n d V o r k o m m e n der T o x i n in landwirtschaftlicher Priduktion. Die Nahrung, 19: 537. 7. MESTERIIÁZY, Á . , P A L Y Ü S I K , M . & V I T A I N É ROTKÓ, C. ( 1 9 7 2 ) :

züttségének OMGK,

és a f e r t ő z ö t t t a k a r m á n y o k

Budapest,

194.

etetésének

\ takarmányok

következményei.

8 . MIROCIIA, .1. .1.. C H R I S T E N S E N , С. A I . Á

gombás

fertő-

Témadokumentáció.

NELSON, G . II.

(1969):

B i o s y n t e s i s of the fungal estrogen F-2 a naturally occurring derivative ( F - 3 ) by Fusarium monoliforme. Appl. Microbiol., 17: 482 483. 9. PALYÜSIK. M. (1970): A háziállatok g o m b a o k o z t a betegségei. 2. Mycotoxikózisok. Magyar Állatorvosok lapja. B u d a p e s t , 25: 6 4 2 — 6 4 5 . 10. SnoTTWELL, (). L.. HESSELTINE, C. W. & GOLDEN, VI. L. (1969): A. .1. Assoc. of A n a l y t . Chemist., 52: 81.

I I . W Ö L L E R , I . . . B Í R Ó N É GOSZTONYI, Vb. A K O P P Á N Y I , M . ( 1 9 7 1 ) : A k u k o -

rica penészedését okozó Fusarium graminearum Schw. toxikológiai v i z s g á l a t a . lem. B u d a p e s t , 7: 443 450.

Növényvéde-

63-

DATA ON T H E E F F E C T OF F E E D I N G F O D D E R C O N T A I N I N G T O X I N F-2 P R O D U C E D B Y F U S A R I U M G R A M I N E A R U M U P O N T H E MALES OF T H E CERVIDAE SPECIES By Z s . HOMONNAY,

I. KARNER

and

L. WÖLLER

Upon the effect of feeding fodder containing toxin F-2 produced by Fusarium graminearuin, fallow-bucks and stags did not cast their antlers until the toxin-quantity had passed their organism. In the experiment discussed here, the author observed abnormalities also to be perceived later on in the antlers of one stag and two fallow-bucks, which had ingestes toxin F-2. Game-keeping in closed grounds is becoming more and more general, and therefore the described phenomenon m a y obtain great importance in the future. In the choice of the kinds of fodder for game and of their quality increased precaution is necessary. When objectively judging the individual appearance of the antlers, the possible effect of toxin should be taken into consideration: it can serve as a basis in the work of discarding. • By way of additional information the authors report, that out of the rumina of some deers found perished in free areas the toxin F-2 could be demonstrated: in the places where the animals had dropped off, there was large-scale maize cultivation in progress, thus, under similar conditions oi habitat also this should be taken into account in case of unfavourable climate. W i t h does, the effect of the t o x i n involves increased risks; still the authors had the exploration of this not in view at present.

64-

JUGOSZLÁVIAI MAGASHEGYSÉGEK N E B R I A - F A U N Á J Á NAK TAXONÓMIAI ÉS ÁLLATFÖLDRAJZI PROBLÉMÁI* Irta: HORVATOVICH

SÁNDOR

(Janus Pannonius M ú z e u m T e r m é s z e t t u d o m á n y i Osztálya, Pécs)

A m a g a s h e g y s é g e k e r d ő h a t á r f e l e t t i t e r ü l e t e i n — az ü g y n e v e z e t t a l p i n z ó n á b a n — az élőlények s z á m á r a n a g y o n k e d v e z ő t l e n e k az é l e t f e l t é t e l e k . Mégis m e g h a t á r o z o t t f ö l d r a j z i szélességek k ö z ö t t viszonylag g a z d a g f l ó r á t és f a u n á t találunk itt, melyeknek fajai alacsonyabb tengerszint feletti biotópokb a n e g y á l t a l á n n e m v a g y csak kivételes k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t f o r d u l n a k elő. A m a g a s h e g y s é g i e n d e m i k u s n ö v é n y - és á l l a t f a j o k s z á m a E u r ó p a hegységeiben a 47. szélességi f o k t ó l északra h i r t e l e n c s ö k k e n . A f u t ó b o g a r a k ( C a r a b i d a e ) k ö z ö t t t ö b b olyan génusz v a n , m e l y e k n e k f a j a i d ö n t ő t ö b b s é g ü k b e n e r d ő h a t á r f e l e t t i b i o t ó p o k b a n élnek. T é m á u l v i s z o n y l a g jól k u t a t o t t , a 47. északi szélességi f o k t ó l délre eső, sok m a g a s h e g y s é g g e l r e n d e l k e z ő t e r ü l e t e t Jugoszlávia — és f a j o k b a n g a z d a g génuszt — Nebria — x ' á l a s z t o t t a m . A t o v á b b i a k b a n egészen r ö v i d összefoglaló jellemzést a d o k a vizsgált t e r ü l e t e k l e g f o n t o s a b b ökológiai f a k t o r a i r ó l . E z a t e r ü l e t az e r d ő h a t á r t ó l felfelé k b . 1000 m s z i n t k ü l ö n b s é g e t foglal m a g á b a n . Hőmérséklet: Az év nyolc h ó n a p j á b a n f a g y p o n t körüli v a g y a l a t t i a légh ő m é r s é k l e t n a p p a l — o k t ó b e r elejétől m á j u s végéig. A meleg i d ő s z a k b a n sein e m e l k e d i k 10—12 °C fölé. Nedvesség: Az olvadó v a s t a g h ó t a k a r ó a n é g y a k t í v h ó n a p b a n az a l a p k ő zet milyenségétől f ü g g ő e n k ü l ö n b ö z ő n a g y s á g ú t e r ü l e t e k e n b i z t o s í t á l l a n d ó n e d v e s s é g e t , a m i a megfigyelések szerint az i m á g ó k előfordulásához szükséges. A l e g n a g y o b b megfelelő nedvességű t e r ü l e t az o l v a d ó hó szegélye m e n t é n l e n n e , ez a z o n b a n t ú l g y o r s a n mozog a l e j t ő n felfelé. J ú l i u s végére, a u g u s z t u s elejére a h e g y o l d a l a k n a g y része elveszti a i V e t r i a - f a j o k s z á m á r a n é l k ü l ö z h e t e t l e n n e d v e s s é g e t . A t e l j e s n y a r a t á t v é s z e l ő h a t a l m a s k i t e r j e d é s ű h ó f o l t o k alsó szegélye, a n a g y t ö r m e l é k l e j t ő k a l j á n , s z a k a d é k o k o l d a l á b a n levő v í z s z i v á r g á s o k és f o r r á s o k k ö r n y é k e az a t e r ü l e t , ahol b i z t o s a k l e h e t ü n k IVebriu-fajok e g y e d e i n e k e l ő f o r d u l á s á b a n . A m a g a s h e g y s é g i g y ű j t é s e k csak a h ó t a k a r ó l e g a l á b b részleges elolvadása u t á n i n d u l h a t n a k meg, t e h á t csak a h á r o m - n é g y n y á r i h ó n a p r a k o r l á t o z ó d n a k . Az imágók átteleléséről n i n c s e n e k a d a t a i n k . Az i r o d a l o m b a n szereplő n é h á n y m a g a s h e g y s é g i Nebria-lárva adat — nem Jugoszláviából — ugyancsak a nyári hónapokból származik. Fény: az e r d ő h a t á r feletti t e r ü l e t e k e n a f é n y u l t r a i b o l y a s u g a r a k b a n s o k k a l g a z d a g a b b , m i n t az a l a c s o n y a b b t e r ü l e t e k e n . A t a p a s z t a l a t o k s z e r i n t a Nebria-íajok a n a p p a l t nedves k ö v e k a l a t t t ö l t i k . Táplálék: A IVeőriu-fajok imágói — m i n t a f u t ó b o g a r a k á l t a l á b a n — r a g a d o z ó é l e t m ó d o t f o l y t a t n a k . T a l a j b a n élő l á r v á i k is r a g a d o z ó k . * Előadta a szerző az Állattani S z a k o s z t á l y 1977. március 4-én t a r t o t t 675. ülésén. 8

65

A m a g a s h e g y s é g i iVeűria-fajokat n é h á n y közös morfológiai s a j á t s á g jellemzi: csökevényes, röpképtelen hártyás szárnyak, sötét (vörösbarnától a barn á s f e k e t é i g t e r j e d ő ) t e s t s z í n , v é k o n y és hosszú csápok és l á b a k . H a t f a j u k k ö z ü l n é g y e t í r t a k le a m ú l t s z á z a d b a n , a m i k o r még n e m v o l t i s m e r t a m a g a s h e g y s é g e k p o p u l á c i ó t izoláló, a l f a j k é p z ő jellege. E z é r t m i n d e n leírás f a j k é n t t ö r t é n t , így a későbbi r e v í z i ó k r a h á r u l t a f e l a d a t , hogy helyesen értelmezzék a m á r k o r á b b a n leírt t a x o n o k a t . Az a z ó t a eltelt évtizedek s o r á n t ö b b revízióval a l a k u l t ki a jelenleg t ö b b é - k e v é s b é e l f o g a d o t t t a x o n ó m i a i k é p a jugoszláv m a g a s h e g y s é g e k b e n élő iVebria-populációkról. A v i z s g á l a t a i m h o z f e l h a s z n á l t a n y a g h á r o m f o r r á s b ó l s z á r m a z i k : 1. K ü l ö n b ö z ő e u r ó p a i m ú z e u m o k a n y a g a (Bécs, B e r l i n , Brüsszel, B u d a p e s t , Genf, München, Prága, Szarajevó), melyek döntő többsége V . A P F E L B E C K gyűjtéseiből k e r ü l t k i ; 2. s a j á t g y ű j t é s e k ; 3. B O Z I D A R D R O V E N I K g y ű j t é s e i , aki az u t ó b b i n é h á n y év a l a t t t e k i n t é l y e s m e n n y i s é g ű m a g a s h e g y s é g i b o g á r — elsős o r b a n C a r a b i d a — a n y a g o t g y ű j t ö t t össze, n a g y r é s z t t a l a j c s a p d á k k a l . Elsős o r b a n Szlovénia h e g y s é g e i b e n d o l g o z o t t , de kiváló e r e d m é n n y e l g y ű j t ö t t B o s z n i á b a n és M a c e d ó n i á b a n is. Összesen t ö b b m i n t 3000 p é l d á n y t v i z s g á l t a m m e g , s a t a x o n ó m i a i e r e d m é n y e k r ő l n é g y d o l g o z a t b a n s z á m o l t a m he (HORVATOVICH, 1 9 7 3 , 1 9 7 4 a, 1 9 7 4 b,

1975).

1. N. germari HEER. S v á j c keleti felétől É s z a k - A l b á n i á i g e l t e r j e d t . Ezideig a n o m i n á t a l f a j o n kívül öt a l f a j á t í r t á k le, m e l y b ő l h á r o m él J u g o s z l á v i á b a n . A D u r m i t o r b a n és a Mosor-hegységben élő p o p u l á c i ó k o n k í v ü l a J u g o s z l á v i á b a n élő t ö b b i populáció t a x o n ó m i a i helyzete n i n c s t i s z t á z v a . E m i a t t n a g y szükség l e n n e egy teljes N. germari revízióra. A Mosor-hegységi p o p u l á c i ó N. germari novaki V S E T E C K A n é v e n szerepel az i r o d a l o m b a n . Lelőhelye Split v á r o s a mellett h ú z ó d ó , mindössze 1338 m c s ú c s m a g a s s á g ú hegység. F e l t ű n ő e n n a g y t e r m e t ű a l f a j . Az á l t a l a m á t n é z e t t a n y a g b a n hozzá legközelebb a Troglovhegységben f o r d u l elő N. germari populáció. A m á s i k a l f a j n a k leírt p o p u l á c i ó a D u r m i t o r b a n él. Morfológiailag e l k ü l ö n í t h e t ő a S v á j c b a n élő p o p u l á c i ó k t ó l , melyekről a f a j leírása t ö r t é n t . M i u t á n a f a j az u t ó b b i é v e k b e n egyre t ö b b horv á t o r s z á g i , szlovéniai, boszniai, m o n t e n e g r ó i és é s z a k - a l b á n i a i hegységből k e r ü l t elő t a x o n ó m i á j a f e l t é t l e n ü l n a g y ó v a t o s s á g g a l k e z e l e n d ő . A n y a g o m b a n az a l á b b i lelőhelyekről t a n u l m á n y o z t a m p é l d á n y o k a t : Szlovénia: Júliai A l p o k , t ö b b lelőhelyről, s z á m o s p é l d á n y 2000 m f e l e t t r ő l ; M e n i n a - p l a n i n a : e r d ő v e l b o r í t o t t h e g y s é g a J ú l i a i A l p o k t ó l délkeletre, m e l y t ő l m é l y völgyek t e l j e s e n elszigetelik (1508 m ) , 3 p é l d á n y ; K a m n i k i Alpok ( = S t e i n e r Alpen): felszínről és barlangból is számos p é l d á n y ; S n e z n i k : l e g m a g a s a b b csúcsa 1796 m , 1 p é l d á n y . — H o r v á t o r s z á g : Velebit-hegység, 12 p é l d á n y , leg. E . P R E T N E R . — B o s z n i a : B j e l a s n i c a és T r e s k a v i c a - p l a n i n a , leg. Y. A P F E L B E C K (2067 m , 2088 m), számos p é l d á n y ; C v r s t n i c a - p l a n i n a , 2228 m , a N e r e t v a - f o l y ó felső f o l y á s á t ó l n y u g a t r a ; T r o g l a v , 1913 m , 1 p é l d á n y , leg. Y. APFELBECK. E z e n k í v ü l l á t t a m m á r k o r á b b a n É s z a k - A l b á n i á b ó l s z á r m a z ó p é l d á n y o k a t is. A N. germari H E E R e l t e r j e d é s i t e r ü l e t e t e h á t s o k k a l n a g y o b b a n n á l , m i n t a m e n n y i r e k o r á b b a n i s m e r t v o l t . Az e r d ő h a t á r f e l e t t i alpi z ó n á n k í v ü l b a r l a n g o k b a n és 1800 m-nél a l a c s o n y a b b j u g o s z l á v h e g y s é g e k b e n is e l ő f o r d u l . Sok ú j a b b lelőhelye v á r h a t ó m é g , m e r t sok hegység t e r ü l e t é n n e m v a g y alig f o l y t g y ű j t é s . Az t é n y , h o g y az egyes N. germari p o p u l á c i ó k e g y m á s t ó l m á s , e f a j s z á m á r a m e g n e m felelő b i o t ó p o k k a l el v a n n a k szigetelve, t o v á b b á az is t é n y , h o g y k ö z ö t t ü k morfológiai k ü l ö n b s é g e k v a n n a k . Mi m o s t a m e g o l d á s ? Leírni a l f a j o k n a k a sok p o p u l á c i ó t , v a g y a m á r leírt ö t a l f a j t s e m m i s n e k v é v e 66-

c s u p á n a z t kell f i g y e l e m b e venni, hogy ezek a p o p u l á c i ó k m i n d e g y e t l e n f a j hoz t a r t o z n a k ? A n n y i b i z o n y o s , hogy az i s m e r e t l e n f a u n á j ú j u g o s z l á v hegység e k b e n f o l y ó jövőbeli g y ű j t é s e k révén a f a j e l t e r j e d é s i képe s o k k a l p o n t o s a b b á fog v á l n i a jelenleg i s m e r t n é l . E z á l t a l r e m é l h e t ő , h o g y a t a x o n ó m i a i p r o b l é m á k is t ö b b é - k e v é s b é kielégítő m e g o l d á s t n y e r n e k m a j d . E z a g o n d o l a t s o r lényegét t e k i n t v e é r v é n y e s az i t t t á r g y a l t t ö b b i Nebria f a j r a is. 2. N. diaphana DAN. E l t e r j e d é s e H O R I O N (1941) s z e r i n t : Dél-Tirol, Gailvölgyi-Alpok, K a r a v a n k á k , K a m n i k i A l p o k . Az á l t a l a m h a t á r o z o t t a n y a g b a n a m o s t f e l s o r o l t a k o n k í v ü l egyéb lelőhelyekről is előkerült. J ú l i a i A l p o k : számos p é l d á n y , a lelőhelyek t ö b b s é g e e r d ő h a t á r f e l e t t v a n . T r n o v s k i G o z d : a hegység l e g m a g a s a b b csúcsa mindössze 1351 m , jeges b a r l a n g j á b ó l és m é l y völgyeiből s z á m o s N. diaphana p é l d á n y t h a t á r o z t a m B. D R O V E N I K l e g u t ó b b i é v e k b e n v é g z e t t g y ű j t é s e i b ő l , 1000 m a l a t t i m a g a s s á g b ó l . E z e k i s m e r e t é b e n n e m m e g l e p ő a N. diaphana relicta B R E I T B i t o r a j - h e g y s é g i e l ő f o r d u l á s a 8 0 0

N diaphana

+

N. s p e i s e r i

N. s p e i s e r i j a h o r i n a

•

N. s p e i s e r i s p e i s e r i

N. s p e i s e r i t e i e k i a n a

e

N. s p e i s e r i k o m e n s i s

N. d i a p hIUI a n IU a r•eciiuvu licta

•fI1

1. 5*

ábra

A' N . diaphana

D A N . é s N.

speiseri

GANGLB. e l t e r j e d é s e

mediana

e о a>

Jugoszláviában 67

m m a g a s s á g ú s z u r d o k v ö l g y b e n . A kevéssé k u t a t o t t D é l n y u g a t - H o r v á t o r s z á g h e g y v i d é k e i b ő l , sőt t a l á n B o s z n i á b ó l is ú j a b b lelőhelyek v á r h a t ó k . 3 . N. speiseri G A N G L B A U E R . Csak J u g o s z l á v i á b ó l i s m e r j ü k , öt a l f a j á t í r t á k le: N. speiseri speiseri G A N G L B A U E R . B j e l a s n i c á és T r e s k a v i c a - h e g y s é g e k S z a r a j e v ó t ó l délre. N. speiseri jahorina HORVATOVICH. Jahorina-hegység ( 1 9 1 3 M ) , Szarajevótól délkeletre. N. speiseri mediana H O R V A T O V I C H . Maglic-hegység (2388 m), m i n d ö s s z e négy példánya ismeretes. N. speiseri komensis H O R V A T O V I C H . K o m - ( = K o m o v i ) h e g y s é g (2484 m) M o n t e n e g r ó b a n . A leírás k é t p é l d á n y a l a p j á n t ö r t é n t , azóta a S z a r a j e v ó i M ú z e u m a n y a g á b ó l t o v á b b i k é t p é l d á n y k e r ü l t elő. N. speiseri telekiana CSÍKI. P e c v á r o s k ö r n y é k é n e m e l k e d ő h e g y s é g e k ( K o p r i v n i k , P e k l e n Zljeb, Cakor) alpin ö v e z e t é b e n él. A v i s z o n y l a g kevés

N. g e r m a r i N. a e t o l i c a N. a e t o l i c a

korablca

N. g e r m a r i

novaki

2. ábra.

68-

Л macedonica

N. germari

HEER és N.

•

N. a e t o l i c a r a m b o u s e k i

й

N. a e t o l i c a

3

kaimakcalanensis

а

N. g e r m a r i

durmitorensis

л

A

N. a e t o l i c a

galicica

ü

aetolica

\ alfajainak elterjedése J u g o s z l á v i á b a n

lelőhely k ö v e t k e z t é b e n az egyes a l f a j o k morfológiailag is jól e l v á l n a k . Ú j a b b gyűjtések jelentősen növelhetik elterjedését. 4 . N. bosnica G A N G L B A U E R . Csak J u g o s z l á v i á b ó l és Albániából i s m e r t . N. bosnica bosnica G A N G L B A U E R . Bjelasnica- és T r e s k a v i e a - p l a n i n a Szaraj e v ó t ó l délre. N. bosnica cvrstnicensis HORVATOVICH. Cvrstnica-planina, a Neretvafolyó felső f o l y á s á t ó l n y u g a t r a . N. bosnica prenjensis H O R V A T O V I C H . Prenj-planina, a Neretva középső folyásától keletre. N. bosnica zelengorica HORVATOVICH. Z e l e n g o r a - p l a n i n a (2015 m , a N e r e t v a felső f o l y á s á n á l . N. bosnica apfelbecki G A N G L B A U E R V o l u j a k és M a g l i e - p l a n i n a .

N. bosnica N. b o s n i c a

3.

bosnica cvrsnicensis

ö

N. b o s n i c a

tresnjevikensis

a

N.bosnica

proklefijensis

б fi

N. g a n g l b a u e r i

ganglbaueri

Ö

N. g a n g l b a u e r i

matejkai

HÉ

apfelbecki

fi ä fi

N. g a n g l b a u e r i

korabensis

fi

N bosnica

szelenyii

u

N. g a n g l b a u e r i

ljubotensis

б

N. b o s n i c a

speaeophila

N bosnica

prenjensis

N. b o s n i c a

zelengorica

N bosnica

ábra.

A N.

bosnica

GANGLB. és N.

и ganglbaueri

APF. alfajainak elterjedése

Jugoszláviában

69-

N. bosnica szelenyii H O R V A T O V I C H . D u r m i t o r - h e g y s é g (2522 m). N. bosnica spelaepliila O B E N B E R G E R . A D u b r o v n i k és K o t o r k ö z ö t t emelk e d ő 1895 m m a g a s O r j e n - h e g y s é g egyik b a r l a n g j á b ó l i s m e r j ü k . N. bosnica tresnjevikensis H O R V A T O V I C H . A n d r i j e v i c a v á r o s m e l l e t t emelk e d ő T r e s n j e v i k - h e g y s é g (2137 m ) . N. bosnica prokletiensis H O R V A T O V I C H . A P r o k l e t i j e - h e g y s é g (2656 m) J u g o s z l á v i á h o z t a r t o z ó részének t ö b b p o n t j á r ó l k e r ü l t elő. 5. N. ganglbaueri APFELBECK. Csak J u g o s z l á v i á b a n és A l b á n i á b a n él. A J u g o s z l á v i á b a n előforduló a l f a j o k e l t e r j e d é s e : N. ganglbaueri ganglbaueri APFELBECK. K o r i t n i k - h e g y s é g (2394 M) A jugoszláv—albán határon, a Drin-folyótól keletre. N. ganglbaueri matejkai MARAN. J a k u p i c a - p l a n i n a ( = Golesnica-planina), 2540 m . N. ganglbaueri korabensis H O R V A T O V I C H . K o r a b - h e g y s é g a j u g o s z l á v — a l b á n h a t á r o n (2764 m ) . N. ganglbaueri ljubotensis H O R V A T O V I C H . A S h a r - p l a n i n a t ö b b p o n t j á r ó l ismeretes (2499 ni). 6. N. aetolica APFELBECK. E l t e r j e d é s e : J u g o s z l á v i a , A l b á n i a É s z a k Görögország m a g a s h e g y s é g e i . A l f a j a i n a k e l t e r j e d é s e J u g o s z l á v i á b a n : N. aetolica macedonica MARAN. B a b a - h e g y s é g ( = Pelister), 2600 m . N. aetolica rambouseki MARAN. J a b l a n i c a - h e g y s é g , az O h r i d i - t ó t ó l é s z a k r a (2259 m ) . N. aetolica galicica H O R V A T O V I C H . Galicica-hegység (1802 m), az O h r i d i és P r e s z p a - t ó k ö z ö t t . Az a l f a j leírása n é h á n y p é l d á n y a l a p j á n t ö r t é n t . B. D R O V E N I K 1 9 7 5 . V I . 10-én közel n e g y v e n p é l d á n y á t g y ű j t ö t t e . N. aetolica korabica H O R V A T O V I C H . K o r a b - h e g y s é g . N. aetolica kaimakcalanensis HORVATOVICH. Nidze-planina, Kaimakcalan csúcs (2521 m ) . Ö s s z e f o g l a l á s k é p p e n a k ö v e t k e z ő k á l l a p í t h a t ó k meg J u g o s z l á v i a m a g a s hegységeinek iVeűria-faunájáról. A vizsgált h a t a l m a s Nebria a n y a g ( t ö b b e z e r p é l d á n y ) t e r ü l e t i eloszlása n a g y o n e g y e n e t l e n . L e g j o b b a n k i k u t a t o t t n a k t e k i n t h e t ő Szlovénia. T ű r h e t ő e n i s m e r t K ö z é p - B o s z n i a és N y u g a t - M a c e d ó n i a m a g a s hegységeinek TVeória-faunája. A felsorolt t e r ü l e t e k k ö z ö t t sok olyan h e g y s é g t a l á l h a t ó , m e l y e k e n még n e m f o l y t kielégítő g y ű j t é s . Mégis b i z t o s n a k l á t s z i k a m a g a s h e g y s é g i Nebria-faunában a S k a d a r i - t a v o n , a D r i n - f o l y ó v ö l g y é n és a K o s o v o - p o l j é n h ú z ó d ó h a t á r , a m e l y a z t k é t részre o s z t j a . E t t ő l a h a t á r v o n a l t ó l é s z a k n y u g a t r a é r v é n y e s ü l még a D é l n y u g a t i - A l p o k f a u n á j á n a k h a t á s a (N. diaphana és N. germari e l t e r j e d é s e ; 1—-2. á b r a ) . E t t ő l a v o n a l t ó l d é l k e l e t r e az Alpok h a t á s a i s m e r e t e i n k m a i s z i n t j e m e l l e t t n e m m u t a t h a t ó ki, illetve a k é t t e r ü l e t e n élő e n d e m i k u s f a j o k n e m lépik ezt á t (N. speseri, N. bosnica, illetve N. aetolica és N. ganglbaueri 1., 2., 3. á b r a ) . A m a g a s h e g y s é g i f a u n a ilyen k e t t é o s z t o t t s á g a más C a r a b i d a - g é n u s z o k o n is k i m u t a t h a t ó (Leistus, Molops, Pterostichus). A j ö v ő b e n n e m c s a k az e r d ő h a t á r f e l e t t i ú g y n e v e z e t t alpin z ó n á b a n kell g y ű j t e n ü n k , h a n e m a m é l y , s z u r d o k s z e r ű , északi k i t e t t s é g ű v ö l g y e k b e n és b a r l a n g o k b a n is. T e l j e s e n i s m e r e t l e n még Dél-Szerbia és K e l e t Macedónia h e g y s é g e i n e k r o v a r v i l á g a , p e d i g ez a t e r ü l e t k ö t i össze a m á r t ö b b é k e v é s b é i s m e r t j u g o s z l á v h e g y s é g e k f a u n á j á t a b u l g á r i a i hegységek ( B a l k á n hegység, P i r i n - és Rila-hegység) f a u n á j á v a l . Csak a b a l k á n i hegységek r o v a r f a u n á j á n a k t e l j e s f e l t á r á s a u t á n r e m é l h e t ő , h o g y a m a még k o m o l y p r o b l é m a k é n t j e l e n t k e z ő t a x o n ó m i a i és e l t e r j e d é s i k é r d é s e k m e g o l d ó d n a k . 70-

IRODALOM

1. BANNINGER, М. (1932): Zur Kenntnis alpiner N e b r i a - A r l e n . K o l e o p t e r o l o g i s c h e R u n d s c h a u , 18: 1 1 2 - 1 1 9 . — 2. CSÍKI, E. (1946): Die Käferfauna des K a r p a t e n - B e c k e n s . 1: 1 6 4 — 1 7 4 . — 3. DROVENIK, B. ( 1 9 7 5 ) : On the flora of the Menina M o u n t a i n . N a t u r e Conservation, 8: 5 7 — 6 6 . — 4. DROVENIK, B. (1975): Le s u b g e n u s Orinoearabus K r a a t z 1878 en Y o u g o s l a v i e . Carabidologia, 3: 1 0 4 — 1 1 2 . — 5. HORION, A. (1941): F a u n i s t i k der d e u t s c h e n Käfer. I: 6 8 — 8 3 . — 6. HORVATOVICH, S. (1973): Les sous-especes de Nebria speiseri Ganglb. Ann. H i s t o r i c o - N a t . Mus. N a t . H u n g . , 65: 181—185. — 7. HORVATOVICH, S. (1974a): Des sous-especes nouvelles de Nebria aetolica Apfelbeck, 1901. A c t a Zool. A c a d . Seient. Hung., 20: 3 5 9 — 3 6 5 . HORVATOVICH. S. ( 1 9 7 4 b ) : La revision des sous-especes de Nebria hosnica Gangibauer. Fol. Ent. Hung., 27: 81 - 9 2 . 9. HORVATOVICH, S. (1975): D e s sous-especes de Nebria ganglbaueri Apfelbeck, 1905. Acta Zool. Acad. Seient. H u n g . , 21: 2 7 1 — 2 7 6 .

TAXONOMISCHE

UND VERBREITUNGSPROBLEME DER NEBRIA-FAUNA HOCHGEBIRGEN JUGOSLAWIENS

IN

DEN

Von S . HORVATOVICH

Verfasser h a t durch mehrjährige Arbeit das in d e n H o c h g e b i r g e n J u g o s l a w i e n s gesammelte, in d e n europäischen Museen a u f f i n d b a r e iVefcrfa-Material b e a r b e i t e t . N a c h der t a x o n o m i s c h e n B e a r b e i t u n g bot sich die Möglichkeit einer tiergeographischen A n a l y s e der dort lebenden Nebria-Fauna. E s k a n n f e s t g e s t e l l t werden, daß die P o p u l a t i o n e n der sechs Arten N. bosnica, N. speiseri, N. ganglbaueri u n d N. aetolica) infolge der (N. germari, N. diaphana, isolierenden E i n w i r k u n g e n des H o c h g e b i r g e s zur U n t e r a r t b i l d u n g neigen. B e d e u t e n d e Teile der H o c h g e b i r g e der Balkanhaihinsel sind noch nicht in ausreichendem Maße b e k a n n t , weshalb die f o l g e n d e n E i n s a m m l u n g e n d a s über die Verbreitung der e i n z e l n e n A r t e n g e s t a l t e t e Bild noch w e i t g e h e n d modifizieren k ö n n e n . Es scheint aber, d a ß m a n bezüglich der NebriaFauna in den Hochgebirgen die sich über den Skadari-See, das Tal des D r i n f l u s s e s u n d über die K o s o w o - p o l j e ziehende Grenze als festliegend a n n e h m e n kann. N o r d w e s t l i c h v o n diese Grenzlinie k o m m t noch der E i n f l u ß der F a u n a der S ü d w e s t a l p e n zur G e l t u n g (Verbreitung v o n N. diaphana und N. germari: A b b . 1., 2). Südöstlich d a v o n kann der E i n f l u ß der A l p e n beim S t a n d unserer heutigen K e n n t n i s s e — nicht n a c h g e w i e s e n werden, b z w . die e n d e m i s c h e n Arten der beiden Gebiete überschreiten diese nicht (N. speiseri, N. bosnica b z w . N. aetolica und N. ganglbaueri: Abb. 1., 2., 3). E r s t nach völliger Erschließung der I n s e k t e n f a u n a der Gebirge auf der Balkanhalbinsel ist zu erhoffen, daß die h e u t e noch als ernstes P r o b l e m auft r e t e n d e n t a x o n o m i s c h e n und Verbreitungsfragen gelöst werden.

71-

ADATOK A MUFLONSZARV MORFOLÓGIÁJÁHOZ ÉS N Ö V E K E D É S É N E K TÖRVÉNYSZERŰSÉGEIHEZ* írta: IZRAEL

GÁBOR

(Vadbiológiai Állomás,

Budakeszi)

Л m u f l o n hím egyedein, a kosokon a szarv fejlődése a születés u t á n a h o m l o k c s o n t növekedésével k e z d ő d i k . Az első éves k o s b á r á n y o n a s z a r v 3—5 hónapos korában j ú n i u s , a u g u s z t u s b a n — m á r l á t h a t ó . A h o m l o k c s o n t üreges s z a r v n y ú l v á n y á t kívülről, a f e j b ő r b ő vérellátási! szövetéből az ú g y n e v e zett g e n e r a t í v g y ű r ű b ő l k é p z ő d ő e l s z a r u s o d o t t s z a r v h ü v e l y , szarv t ö m l ő b o r í t j a . A szarv n ö v e k e d é s e időszakos, p e r i o d i k u s . Az év végén n o v e m b e r , december n ö v e k e d é s e megáll, és a s z a r u t ö m l ő n erősebb k ö r k ö r ö s b e f ű z ő d é s alakul ki, a m i t é v g y ű r ű n e k n e v e z ü n k . Az é v g y ű r ű k k i a l a k u l á s á n a k , illetve a szarv n ö v e k e d é s szünetelésének még nincs m e g n y u g t a t ó biológiai m a g y a r á z a t a . Azt a v é l e m é n y t , hogy ezt a téli rossz t á p l á l k o z á s i v i s z o n y o k o k o z z á k , állalk e r t i t a p a s z t a l a t o k a l a p j á n n e m lehet elfogadni. Valószínű, hogy a n ö v e k e d é s i r i t m u s h o r m o n s z a b á l y o z á s s a l f ü g g össze, a m i t v a g y a r ö v i d e b b é váló n a p s z a k o k f o t o p e r i ó d u s a , v a g y az üzekedés m e g i n d u l á s a a n e m i h o r m o n k é p z ő d é s e ú t j á n befolyásol. Az éves erősebb b e f ű z ő d é s e k között v a n n a k t ö r z s e n k é n t , egyedenk é n t változó f i n o m a b b , d u r v á b b 5 — 2 0 m m - e s g y ű r ű k , a h a v i g y ű r ű k . Keletkezésük biológiai okai szintén n e m t i s z t á z o t t a k . E l f o g a d h a t ó tézisnek ítélhető, h o g y a havi g y ű r ű k a kosmobiológiai ingerre (hold időszak) v e z e t h e t ő k v issza. Az é v g y ű r ű k k ö z ö t t á l t a l á b a n 10 13 havi g y ű r ű t a l á l h a t ó . A kor e l ő r e h a l a d á sával a r o v á t k á k s z á m a csökken és a b e f ű z ő d é s e k f i n o m a b b a k lesznek. A k o s b á r á n y szarv k e r e s z t m e t s z e t e k é t é l ű . A m á s o d i k é v b e n f e j l ő d i k ki a jellemző l e t o m p í t o t t élű, e g y e n l ő t l e n oldalú h á r o m s z ö g k e r e s z t m e t s z e t . A s z a r v t e h á t m i n t s e m a t i z á l t m é r t a n i i d o m , egyenlőtlen oldalú p r i z m á n a k f o g h a t ó fel. A prizma külső, belső, h á t s ó l a p v i s z o n y a a v a d j u h o k n á l v á l t o z ó . A m u f l o n f a j r a a 9 : 5 : 8 a r á n y j e l l e m z ő . H a a talpélek e g y f o r m á n g y a r a p o d n á n a k , a p r i z m a egyenes m a r a d n a . A t r i h e d r á l i s g e n e r a t í v g y ű r ű b ő l k i i n d u l v a , a s z a r v a lapok m e n t é n különböző g y o r s a s á g g a l női, így n y i l v á n v a l ó a n legörbül a b b a n az i r á n y b a n , a m e l y lap m e n t é n , illetve a lap a l j á n a n ö v e k e d é s k i s e b b . E h h e z járul az is, hogy a g e n e r a t í v g y ű r ű egyre t á g u l , v a l a m i n t a k o p o n y a középső s z i m m e t r i a s í k j á h o z képest a g e n e r a t í v g y ű r ű s í k j a m á s és m á s szöget a l k o t . Ezek mellett a h a v i g y ű r ű k b e r a k o d á s á n á l az e l ő b b i e k b e n v á z o l t a k m i a t t m e c h a n i k a i torziós erők o k o z t a g y ű r ő d é s e k e t is f e l t é t e l e z h e t ü n k . A f e n t i e k , a m e l y e k g e n e t i k a i l a g m e g a l a p o z o t t a k , d ö n t ő szerepet j á t s z a n a k a s z a r v f o r m a , főleg a t e r p e s z t é s , körívelés k i a l a k u l á s á n á l .

* Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1975. január 3-án tartott 656. ülésén. 73-

Irodalmi értékelés A m u f l o n c s i g a * m o r f o l ó g i á j á v a l foglalkozó gyér s z a k i r o d a l m i t a n u l m á n y o k elsősorban a „ h a s o n l í t á s o s " rendszerezést a l k a l m a z z á k . í g y T Ü R C K E és S C H M I N C K E (1965) elég s z u b j e k t í v m ó d o n n o r m á l , argali, r a c k a és h e i d s e h n ü k ken t í p u s r ó l ír. P F E F F E R és G E I N E S T (1970) pedig n o r m á l , lapos és á t m e n e t i t í p u s t k ü l ö n í t el. N e h e z í t i a jelenlegi b í r á l a t i r e n d s z e r t — s ez a h i á n y o s s á g é r e z t e t t e h a t á s á t a V a d á s z a t i Világkiállítás b í r á l a t a i b a n is — hogy zoológiais z i s z t e m a t i k a i alapon a v a d j u h o k rendszerezésében sincs e g y ö n t e t ű s é g . E g y e t l e n író, С EAR к (1970) t ö r e k s z i k a r á n y l a g r e n d s z e r e z e t t f a j l e í r á s r a , a z o n b a n ez a m u n k a is nélkülözi az egyes f a j o k fej- és s z a r v m é r e t e i n e k elemzését. A mufloncsigák a l a k j a igen n a g y f o r m a g a z d a g s á g o t m u t a t , ezért szükséges a morfológiai rendszerezés e m l í t e t t e k e n k í v ü l i p o n t o s í t á s a , a felismert t ö r v é n y s z e r ű s é g e k

l.ábra. Fenti képek: a m u f l o n s z a r v j e l l e m z ő méretei: 1 terpesztés, 2 szarvvégek közötti távolság, 3 k o p o n y a szélesség, 4 k ö r m é r e t , 5 szarvhossz, 6 körívméret, 7 k o p o n y a h o s s z . Lent balra: összehajló alaptípus; a s z a g g a t o t t v o n a l által hezárt szög a c s a v a r m e n e t - t e n g e l y s z ö g , az üszszefüggő v o n a l pedig a szarvcsap-szög. — Lent jobbra: körívelési forma A muflontrófea m e g n e v e z é s é r e a szarv és a csiga e g y a r á n t h a s z n á l a t o s a v a d á s z n y e l v hen. 74-

a l a p j á n a jelenlegi értékelés kiegészítése. A m u f l o n c s i g á k n ö v e k e d é s - t ö r v é n y szerűségeinek á t f o g ó b i o m a t e m a t i k a i értékelése h i á n y z i k . Ttt csak S T U B E és U H L E N I I A U T (1971) m u n k á j á t lehet m e g e m l í t e n i , a m e l y a Harz-hegységi m u f l o n o k k r a n o m e t r i a i v i z s g á l a t á v a l foglalkozik.

A vizsgálat a n y a g a és m ó d s z e r e Az elemzések az 1971. évi b u d a p e s t i V a d á s z a t i Világkiállításon b e m u t a t o t t 183 d b m u f l o n t r ó f e a m é r e t f e l v é t e l e i a l a p j á n t ö r t é n t e k . A p o n t o z á s i m é r e t e k e n (hossz, t e r e p e s z t é s , k ö r m é r e t ) kívül a k ö r í v m é r e t e t , a k o p o n y a hosszát és szélességét m é r t ü k le. A szarvhossz v i z s g á l a t á n á l a 7,8 és 9 éves egyedek trófeáit v o n t u k be. A k ö r m é r e t n é l a b á z i s m é r e t e t v e t t ü k f i g y e l e m b e . A morfológiai értékelésnél az a z o n o s a n a r á n y o s í t o t t elölről és o l d a l n é z e t b e n készült с j f é n y k é p f e l v é t e l e k e t h a s z n á l t u k fel. A n ö v e k e d é s t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k v i z s g á l a t á n á l első l é p é s k é n t az egyes j e l l e m z ő k e t f i g y e l e m b e v é v e — k é t - k é t jellemző é r t é k e t g r a f i k u s a n á b r á z o l v a a k a p o t t szóráskép a l a p j á n d ö n t ö t t ü k el, h o g y m e l y e k azok a jellemzők, amelyek k ö z ö t t nincs összefüggés, és melyek azok, a m e l y e k e t é r d e m e s összefüggés vizsgálatnak alávetni.

07 10 13 16 13 ti 36 3.6 1 1,6 c-im*. V

2. ábra. Fent balra: látható. — Lent:

spirális szarvforma. Fent jobbra: a szarvlapsíkok közül mind a három C-index v i s z o n y o k ; a felső szarv 0,6 a k ö z é p s ő 1,5, az alsó pedig 3,1

A g r a f i k u s szórásképek a l a p j á n Y = A-\-Bx lineáris, Y = A-f-Bx-\-Cx2 2 3 m á s o d f o k ú p a r a b o l a , Y = A + Bx-\-Cx -\-Dx ; h a r m a d f o k ú p a r a b o l a , У — A A fí x h i p e r b o l a , Y = A • xb h a t v á n y f ü g g v é n y , Y — A • Bx exponenciális f ü g g v é n y és Y — A-\-B • In (A) l o g a r i t m u s f ü g g v é n y közelítések célszerűek. A gépi a d a t f e l d o l g o z á s s o r á n v a l a m e n n y i h a l m a z r a a legkisebb n é g y z e t e k elvén mindegyik f ü g g v é n y k ö z e l í t é s t v é g r e h a j t o t t u k , ezáltal egységes gépi p r o g r a m alkalm a z á s á r a n y í l t lehetőség. A s z á m í t á s során m e g k a p t u k a h a l m a z á t l a g á r a és s z ó r á s á r a v o n a t k o z ó m u t a t ó s z á m o k a t ; m i n d e n egyes k ö z e l í t ő f ü g g v é n y p a r a m é t e r e i n e k s z á m é r t é k e i t , v a l a m e n n y i f ü g g v é n y első és m á s o d i k differenciálj á n a k p a r a m é t e r - s z á m é r t é k e i t , szélső é r t é k e i t , az eredeti f ü g g v é n y helyettesítési érték< it, v a l a m i n t a k o r r e l á c i ó r a v o n a t k o z ó m u t a t ó s z á m o k a t . Л fenti m a t e m a t i k a i m u t a t ó k k i s z á m í t o t t é r t é k e i a l a p j á n m i n d e n egyes j e l l e m z ő p á r t külön-külön értékeltünk. Az á b r á k o n az a l a p a d a t o k b ó l a legkisebb n é g y z e t e k elvén s z á m í t o t t f ü g g v é n y e k közül a legjobb k ö z e l í t é s t adó f ü g g v é n y k é p é t f o l y t o n o s v o n a l l a l , az egyes r ö g z í t e t t x,- é r t é k e k h e z t a r t o z ó y ; értékek s z á m t a n i k ö z e p e i n e k k é p é t pedig s z a g g a t o t t vonallal k ö t ö t t ü k össze. A kétféle közelítés k é p e n e m f e l t é t l e n ü l fedi e g y m á s t , hisz m i n d k é t közelítés definíciója m á s .

A m u f l o n s z a r v morfológiai értékelése* T e k i n t e t t e l a r r a . hogy a v i z s g á l a t b a v o n t t r ó f e á k széles k ö r b e n az európai m u f l o n p o p u l á c i ó k b ó l k e r ü l t e k ki. a f e l t ü n t e t e t t g y a k o r i s á g i s z á z a l é k o k vonatkoztathatók a muflonfajra. Elöl nézet E l ö l n é z e t b e n a m u f l o n s z a r v o l d a l a i n a k h a j l á s á t t e k i n t v e , h á r o m alapt í p u s k ü l ö n í t h e t ő el: a ) K o n v e r g e n s — összehajló (a vizsgált a n y a g 7 2 % - a ) ; b ) parallel p á r h u z a m o s (a v i z s g á l t a n y a g 2 6 % - a ) ; c) d i v e r g e n s —- k i h a j l ó (a vizsgált a n y a g 1 2 % - a ) . A t í p u s o k a szarv k o n t ú r v o n a l a i n m é r t a n i á b r á v a l k ö r ü l h a t á r o l h a t ó k . A m é r t a n i á b r á k o n belül jellemző a szarv szögállása és a c s a v a r m e n e t emelkedésének t e n g e l y s z ö g e . Szarvszögállás: a s z a r v c s a p o k m e g h o s s z a b b í t á s á v a l k é p z e t t szög. Ez 85 -tól 155 -ig t e r j e d . C s a v a r m e n e t emelkedés t e n g e l y s z ö g e : h a a szarv két o l d a l á t egy-egy c s a v a r m e n e t n e k t e k i n t j ü k és e z e k képzeletbeli t e n g e l y é t m e g h o s s z a b b í t j u k , m a j d a s í k b a n b e f o r g a t j u k , egy s z ö g e t k a p u n k . Ez a szög j e l l e m z ő a t í p u s r a . Az ö s s z e h a j l ó n á l 180 -nál k i s e b b , a p á r h u z a m o s n á l 180 J , illetve közel egyenes szög, míg a s z é t h a j l ó n á l 180 -nál n a g y o b b h o m o r ú szög.

Oldalnézet a ) Körívelésű-orbitális f o r m a (a v izsgált a n y a g 7 4 % - a ) : a s z a r v g ö r b ü l e t i r á d i u s z a azonos, b) Csavart — spirális f o r m a (a v izsgált a n y a g 2 6 % - a ) : a spirális g ö r b é n é l a g ö r b ü l e t i rádiusz f o k o z a t o s a n növekszik (csigaház-alak). * A biometriai elemzésért köszönetet mondok Dr. BÁN ISTVÁN erdőmérnöknek.

7b

Szarvlapsíkok

elhelyezkedése

A szarv hajlásútól f ü g g ő e n a szarv l a p j a i b ó l 2 v a g y 3 l á t h a t ó : a) 2 lap l á t h a t ó a vizsgált a n y a g 3 6 % - n á l ; h) m i n d a 3 l a p l á t h a t ó a vizsgált a n y a g 64%-ánál. Szarelégek

hajlétsa

A t e r p e s z t é s t a s z a r v o l d a l a k l e g n a g y o b b k i h a j l á s á n á l m é r j ü k (A méret). A s z a r v v é g e k e g y m á s t ó l való t á v o l s á g a a li m é r e t . A k e t t ő h á n y a d o s a ( A j В ) a d j a а С i n d e x e t , a m i szintén jellemző a m u f l o n s z a r v r a . А С i n d e x - v i s z o n y o k a vizsgált a n y a g n á l az a l á b b i a k : С index

С index

0,5 -0,7 TóT 1.91 2.2 16

(1.71 I ^ 4JS 2.21 — 2,5 II

I.Ol 1.3 16,7 2,51—2,8 5.1

1.31 1,6 18,6 ~ 2.81—3,1 3.8

1.61 1.9 19,9 3,11—3,4 3Ó> '

A b i o m e t r i a i elemzés azt b i z o n y í t j a , hogy az európai m u f l o n őstípusára a l e g n a g y o b b valószínűséggel előforduló 1,56 és 1,83 i n t e r v a l l u m közötti С index értékek a legjellemzőbbek.

Aszimmetria A m u f l o n k o s s z a r v á n a k két oldala elméletileg e g y m á s t ü r k ö r k é p e . A felv e t t a d a t o k a z o n b a n azt m u t a t j á k , h o g y a k é t oldal nem m i n d i g növekszik a z o n o s a n . A két oldal s t a t i k a i s z i m m e t r i á j a v iszont t ö r v é n y s z e r ű . A szarv k é t oldala t e h á t úgy növekszik t ö m e g é b e n (hossz, k ö r á t m é r ő ) s a t é r b e n ( h a j l á s , ív), h o g y a szarv s ú l y p o n t j a a k o p o n y a középső s í k j á n a k megfelelő h e l y é r e kerül. Ha valamelv o k n á l f o g v a a két oldal k ö z ö t t a n ö v e k e d é s f o l y a m á n a t ö m e g b e n differencia a d ó d i k , ú g y azt a t é r b e n a másik oldaltól eltérő görbüléssel (súlyp o n t - k i e g y e n l í t é s ) ellensúlyozza. E b b ő l is a d ó d h a t a két s z a r v t é r b e n való aszimmetriája.

Barázdéiltság A szarv é v g y ű r ű i k ö z ö t t i b a r á z d á l t s á g m é r e t e , szélessége, mélysége jellemző a m u f l o n s z a r v r a . Á l t a l á b a n 4 — 5 éves k o r r a k i a l a k u l az e g y e d r e jellemző b a r á z d á l t s á g . A b a r á z d á k szélessége a l a p j á n a m u f l o n s z a r v a k a t a k ö v e t k e z ő k szerint lehet o s z t á l y o z n i : finom 11 durva 14 17 sima 20

II mm 14 mm 17 min 20 inin-től

mm mm mm mm

az az az az az

anyagból anyagból anyagból anyagból anyagból

16% 24% 33",, 17",, 10%

77-

A m u f l o n s z a r v jellemzése a morfológiai a d a t o k segítségével H a a p o n t o z á s i a d a t o k a t k i e g é s z í t j ü k a morfológiai j e l l e m z ő k k e l , a k k o r az e d d i g a l k a l m a z o t t k ü l ö n b ö z ő „ h a s o n l í t á s o s " r e n d s z e r n é l v a l ó s a b b képet k a p u n k a trófeáról. Pontozás: Szarvhossz 93,60 Körméret I. 22,65 Körméret II. 23,45 Körméret III. 18,65 Terpesztés 53,50 Szín 2,50 Barázdáltság 2,50 Ívelés 5,00 Levonás 0,50 Összesen: 221,35 I. P. Kiegészítés Elülnézet: álló trapéz Oldalnézet: körívelés A szarvlapokból két oldal látható C-index: 1,90 Barázdáltság: 12 m m Szimmetriái helyzet: aszimmetrikus.

A m u f l o n s z a r v - n ö v e k e d é s törvényszerűségeinek vizsgálata A csavarmenet-tengelyszög

és a szarvcsap

szögállása

Az a l a p h a l m a z t a l e g k i s e b b n é g y z e t e k elvén az Y = A + Bx-{-Cx--^-Dx3 f ü g g v é n y közelíti meg l e g j o b b a n , a z o n b a n a h a r m a d i k t a g b a n fellépő kerekítési h i b a oly n a g y m é r t é k ű , h o g y így j o b b k ö z e l í t é s t ad az Y = A4 Bx-\-Cx2 m á s o d f o k ú p a r a b o l a . A k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó é r t é k e : 0,155 657, v a l a m i n t az e l e m e k s z á m a : 146 e g y ü t t e s e n közepesen jó összefüggést m u t a t n a k a csavarm e n e t - t e n g e l y s z ö g (x) v á l t o z á s a és a szögállás (Y) v á l t o z á s a k ö z ö t t . Az alaph a l m a z t közelítő f ü g g v é n y m a t e m a t i k a i a l a k j a : X = 124,6588—0,1510 * + 0 , 0 0 0 6 x-, x --- csavarmenet-teugelyszög fokban, Y = csigaszögállás fokban.

A v i z s g á l a t é r t e l m e z é s i t a r t o m á n y á n a k első s z a k a s z á b a n a f ü g g v é n y m o n o t o n csökken egészen a szélső é r t é k h e l y i g (x = 116,98), m a j d m o n o t o n nő. A v á l t o z á s m é r t é k e i t a f ü g g v é n y első d i f f e r e n c i á l h á n y a d o s a fejezi k i : Y' = —0,1510 + 0.001 29 1 X.

A v i z s g á l a t értelmezési t a r t o m á n y á n a k l e g n a g y o b b részén, a m i n t láth a t ó , a f ü g g v é n y m o n o t o n nő. Csavarmenet-tengelyszög

és a terpesztés

változása

Az a l a p h a l m a z t az á l t a l á n o s részben leírt v a l a m e n n y i f ü g g v é n y közel azonos j e l l e m z ő k k e l közelíti. V a l a m e n n y i e s e t b e n a korrelációs e g y ü t t h a t ó 0,035 és 0,0532 közé esik, az a d a t o k s z á m a pedig 139. E z e k e g y ü t t e s e n gyenge

I/ 3 - ban

i

II/3 - ban 111/3 - b a n

külső

lap

Csigaszog állás

0

Másodfokú Számtani

parabola

grafikonja

középértékek

grafikonja

2 • 120-

8 : 6 j U 2 ; 110 70

65

100

115

130

145

160

175

190

205

220

csmt. szög"

terpesztés cm Lineáris Számtani

2 1 50 9 8 76 • 45 • 70

85

összefüggés

grafikonja

középértékek

grafikonja

100 115 130 145 160 175 190 205 220 c s m . t s z o g 0

II. ábra. Fent: а szarvlapsíkok közül mind a három l á t h a t ó . Középen: csavarmenet-tengelyszög ós a szarvszüjjállás összefüggése. Lent: o s a v a r m e n e t - t e n g e l y s z ö g és a terpesztés összefüggése

összefüggést m u t a t n a k a c s a v a r m e n e t - t e n g e l y s z ö g v á l t o z á s a (x) és a t e r p e s z t é s (Y) v á l t o z á s a k ö z ö t t . V a l a m e n n y i f ü g g v é n y a v i z s g á l a t értelmezési t a r t o m á n y á n a k j e l e n t ő s részében m o n o t o n n ö v e k v ő , a m e l y e k m é r t é k e viszont a közelítésből eredő szórás a l a t t v a n .

Csavarmenet-tengelyszög

és körívméret

változása

Az a l a p h a l m a z t a legkisebb n é g y z e t e k elvén az Y -- A-jBx-\-Cx2-{-Dx2 f ü g g v é n y közelíti l e g j o b b a n . A korrelációs e g y ü t t h a t ó é r t é k e 0,064 206, az elemek s z á m a 119, a m e l y e k gyenge összefüggést m u t a t n a k a c s a v a r m e n e t tengelyszög v á l t o z á s a (x) és a k ö r í v á t m é r ő v á l t o z á s a (Y) k ö z ö t t . 79

körfvátmérö cm Harmadfokú

parabola

függvénye

Számtani középértékek

grafikonja

5

и з 2 1

-

30 -

—I 70

85

г

1

1

1

1

1

1

r

1

100

115

130

165

160

175

190

205

220

cs.m.t szog *

hossz Másodfokú

cm

Számtani

parabola

grafikonja

középértékek

grafikonja

909

8 7

6 5 4 3-|

2 1

80 70

85

100

115

130

145

160 175

Lineáris

„C" index

190

függvény

Számtani

205

220

csmt.szög

grafikonja

középértékek

grafikonja

2018

:

16 -

M'12 ; 10-

T

1

1

70

85

100

1 115

1

1

1

1

1

1

130

145

160

175

190

205

1 220

csmt.szög0

4. ábra. Fent: c s a v a r m e n e t - t e n g e l y s z ö g és a körívméret összefüggése. Középen: csavarm e n e t - t e n g e l y s z ö g és a szarvhossz v á l t o z á s a i . — Lent: c s a v a r m e n e t - t e n g e l y s z ö g és a C-index összefüggése

Az a l a p h a l m a z t közelítő f ü g g v é n y m a t e m a t i k a i a l a k j a : Y = 29,5913 + 0 , 0 6 2 0 — 0 , 0 0 0 5 Y - + 0 . 0 0 0 0 x3, x — csavarmenet-tengelyszög fokban, Y' = körívátmérő cm-ben.

A v i z s g á l a t értelmezési t a r t o m á n y á b a n a függv é n y é r t é k v á l t o z á s a ami k ü l ö n b e n is kicsi — beleesik a közelítésből e r e d ő s z ó r á s s á v b a . E z é r t a f ü g g v é n y m o n o t o n n ö v e k e d é s é t , illetve c s ö k k e n é s é t n e m é r d e m e s vizsgálni.

Csavarmenet-tengelyszög

és

hosszváltozások

Az a l a p h a l m a z t a legkisebb n é g y z e t e k elvén az Y = A4Bx-\~Cx2-\-Dx3 f ü g g v é n y közelíti m e g a l e g j o b b a n , de a h a r m a d f o k ú t a g b a n fellépő kerekítési h i b a oly n a g y m é r t é k ű , h o g y j o b b közelítést ad az Y = A-j- Bx^-Cx2 másodf o k ú p a r a b o l a . A korrelációs e g y ü t t h a t ó é r t é k e 0,374 785, az e l e m e k s z á m a 91, a m e l y e k e g y ü t t e s e n igen j ó összefüggést m u t a t n a k a c s a v a r m e n e t - t e n g e l y s z ö g v á l t o z á s a (ж) és a hossz v á l t o z á s a (Y) k ö z ö t t . Az a l a p h a l m a z t k ö z e l í t ő f ü g g v é n y matematikai alakja: Y = 64,0558 + 0,5324 ж—0,0011 ж3, x = csavarmenet-tengelyszög fokban, Y = h o s s z cm-ben.

A vizsgált értelmezési t a r t o m á n y első s z a k a s z á b a n a f ü g g v é n y m o n o t o n n ő a szélső é r t é k h e l y i g (x = 141,03), m a j d m o n o t o n c s ö k k e n . A v á l t o z á s erősségének m é r t é k é t a f ü g g v é n y első d i f f e r e n c i á l h á n y a d o s a fejezi k i : Y' =

0,332463—0,002357Y

Csavarmenet-tengelyszög

és a

C-index-változások

Az a l a p h a l m a z t — a k e r e k í t é s i h i b á k a t is f i g y e l e m b e v é v e — az Y = = A-\-Bx lineáris f ü g g v é n y közelíti a l e g j o b b a n . A korrelációs e g y ü t t h a t ó 0,210625 é r t é k e , v a l a m i n t az a d a t o k s z á m a 156, e g y ü t t e s e n j ó összefüggést m u t a t n a k a c s a v a r m e n e t - t e n g e l y s z ö g v á l t o z á s a és a C - i n d e x — (Y) v á l t o z á s o k k ö z ö t t . Az a l a p h a l m a z t közelítő f ü g g v é n y m a t e m a t i k a i a l a k j a : Y = 2,2088—0,0032 ж, x = csavarmenet-tengelyszög fokban, Y = C-index számértékben.

A vizsgálat értelmezési t a r t o m á n y á b a n a f ü g g v é n y m o n o t o n csökken, a m e l y n e k m é r t é k é t az első d i f f e r e n c i á l h á n y a d o s a é r z é k e l t e t i : Y ' = —0,0032.

A hossz és terpesztés

változása

Az a l a p h a l m a z t a l e g k i s e b b n é g y z e t e k elvén az Y = A-\Bx-\-Cx2-\-Dx3 f ü g g v é n y közelíti a l e g j o b b a n , de a h a r m a d f o k ú t a g b a n fellépő k e r e k í t é s i hiba oly n a g y m é r t é k ű , h o g y j o b b k ö z e l í t é s t ad az Y = A-\-Bx-\-Cx2 másodfokú p a r a b o l a , a m e l y esetén a korrelációs e g y ü t t h a t ó é r t é k e 0,106 271, az elemek s z á m a 105, a m e l y e k e g y ü t t e s e n gyenge összefüggést m u t a t n a k a hossz (x) v á l t o z á s a és a t e r p e s z t é s (Y) v á l t o z á s a k ö z ö t t . Az a l a p h a l m a z t k ö z e l í t ő függvény matematikai alakja: Y = 49,9442—0,1083 ж + 0 , 0 0 1 0 ж2, ж = hossz cm-ben, Y = terpesztés cm-ben.

A v i z s g á l a t értelmezési t a r t o m á n y á b a n a f ü g g v é n y m o n o t o n n ő . A v á l t o zás erősségét a f ü g g v é n y első d i f f e r e n c i á l h á n y a d o s a fejezi k i : Y ' = —0,108396 + 0,002047x. 8

81

terpesztés cm

2 1 -

50 9

8

—

7 -I

_ _ _ _ _

Másodfokú parabola grafikonja Számtani

középértékek

grafikonja

6 454 70

I 75

I 80

I 85

I 90

-1— 105

—r~

100

95

hossz

cm

hossz cm

8 6 -

4~ 2 -

Harmadfokú parabola

grafikonja

80 — 8

Számtani

középertékek

grafikonba

-

76 —I 21

ö. ábra.

Fent:

—I— 22

—

i— 23

—I— 24

~I— 25

—r— 26

kormeret

szarvhossz és t e r p e s z t é s v á l t o z á s a . — Lent: függése

Körméret

és

cm

s z a r v k ö r m é r e t és a hossz össze-

szarvhossz

Az a l a p h a l m a z t a l e g k i s e b b n é g y z e t e k elvén az Y = A-\Bx-\-(Cx2-{-Dx3) f ü g g v é n y közelíti a l e g j o b b a n . A k o r r e l á c i ó e g y ü t t h a t ó é r t é k e 0,198163, az elemek s z á m a 99, a m e l y e k e g y ü t t e s e n jó összefüggést m u t a t n a k a csiga körm é r e t v á l t o z á s (x) és a h o s s z v á l t o z á s (Y) k ö z ö t t . Az a l a p h a l m a z t közelítő függvény matematikai alakja: Y = — 1 1 0 , 4 3 0 3 + 11,7675 ж + 0 , 0 2 4 5 ж 2 —0,072 ж3, ж = a csigakörméret cm-ben, Y = a csigahossz c m - b e n .

A v i z s g á l a t értelmezési t a r t o m á n y á n a k első s z a k a s z á b a n a f ü g g v é n y m o n o t o n nő, egészen a szélső é r t é k h e l y i g (x = 24,48), m a j d m o n o t o n c s ö k k e n . A másik szélső é r t é k n e m esik a vizsgálati t a r t o m á n y b a . Az értelmezési t a r t o m á n y l e g n a g y o b b részére a f ü g g v é n y m o n o t o n n ö v e k e d é s e esik, s c s u p á n kis 82-

intervallumon monoton csökkenő a függvény. A változás mértékét a függvény első d i f f e r e n c i á l h á n y a d o s a fejezi k i : Y ' = 11,767551 + 0 , 4 9 1 5 6 x — 0 , 2 1 6 3 1 л:2.

Az értelmezési t a r t o m á n y első s z a k a s z á b a n erős m é r e t v á l t o z á s t a p a s z t a l h a t ó , amíg a m o n o t o n c s ö k k e n ő és a m ú g y is kicsi v i z s g á l a t i szakasz j e l e n t ő s é g é t csökkenti a közelítésből e r e d ő szórás. Terpeszíés

és körméret

Az a l a p h a l m a z t a legkisebb n é g y z e t e k e l v é n az Y = A-\Bx-\-Cx2-\-Dx3 f ü g g v é n y közelíti l e g j o b b a n , de a h a r m a d f o k ú t a g b a n fellépő kerekítési h i b a oly n a g y m é r t é k ű , h o g y j o b b közelítést ad az Y = A-\- B-\-Cx2 m á s o d f o k ú kormeret cm Másodfokú Szamtani

parabola

grafikonja

középértékek

grafikonja

25242322 21 - I

20 ~t 38

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

40

42

44

46

48

50

52

54

56

58

60

terpesztés

cm

korivatmero cm

6 5 4 3. 2. 1309-

Másodfokú parabola • Számtani

grafikonja

középértékek

grafikonja

6 25-

34

6. ábra.

6

Fent:

I

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

36

38

40

42

44

46

48

50

52

54

56

58

60

terpesztés és k ö r m é r e t összefüggése. — Lent: függése

terpesztés

cm

t e r p e s z t é s és k ö r í v m é r e t össze-

83

p a r a b o l a , a m e l y esetén a k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó é r t é k e 0,254925, v a l a m i n t az elemek s z á m a 105, a m e l y e k e g y ü t t e s e n jó összefüggést m u t a t n a k a t e r p e s z t é s (ж) v á l t o z á s a és a k ö r m é r e t (Y) v á l t o z á s a k ö z ö t t . Az a l a p h a l m a z t közelítő függvény matematikai alakja: Y = —8,1056 + 1,2405 ж—0,9120 ж2, x = terpesztés cm-ben, Y = körméret cm-ben.

A v i z s g á l a t értelmezési t a r t o m á n y á n a k első és t ú l n y o m ó s z a k a s z á b a n , a m e l y a szélső é r t é k h e l y i g t a r t (x = 51,44), a f ü g g v é n y m o n o t o n n ő , m a j d e z u t á n m o n o t o n c s ö k k e n . A v á l t o z á s erősségét a f ü g g v é n y első differenciálh á n y a d o s a fejezi k i : Y' = 1,2405—0,024112 x

A f ü g g v é n y értelmezési t a r t o m á n y á n a k végén t a p a s z t a l h a t ó m o n o t o n c s ö k k e n é s , e l h a n y a g o l h a t ó a k ö z e l í t é s b ő l e r e d ő szórás é r t é k e m i a t t , ezért az é r t e l m e z é s i t a r t o m á n y jelentős r é s z é r e a f ü g g v é n y m o n o t o n n ö v e k e d é s e jellemző. Terpesztés

és körívméret

változások

Az a l a p h a l m a z t a legkisebb n é g y z e t e k elvén az Y = A-\Bx-\-Cx2-\-Dx3 f ü g g v é n y k ö z e l í t i a l e g j o b b a n , de a h a r m a d f o k ú t a g b a n fellépő k e r e k í t é s i h i b a o l y n a g y m é r t é k ű , h o g y j o b b k ö z e l í t é s t ad az Y = A-\-Bx-\-Cx2 másodfokú p a r a b o l a . Í g y a korrelációs e g y ü t t h a t ó é r t é k e 0,664752, az e l e m e k s z á m a 171, a m e l y e k igen szoros összefüggést m u t a t n a k a t e r p e s z t é s (x) v á l t o z á s a és a körí v á t m é r ő (Y) v á l t o z á s a k ö z ö t t . Az a l a p h a l m a z t közelítő f ü g g v é n y m a t e m a t i k a i alakja: Y = 42,3602—0,8426 * + 0,0127 ж2, x = terpesztés cm-ben, Y = körívátmérő cm-ben.

A v i z s g á l a t értelmezési t a r t o m á n y á n a k első igen kis i n t e r v a l l u m á b a n x — 33,16 szélső é r t é k h e l y i g m o n o t o n c s ö k k e n , m a j d az x = 44,99 é r t é k h e l y i g m o n o t o n , k é s ő b b p e d i g e r ő t e l j e s e n n ö v e k s z i k a f ü g g v é n y . A v á l t o z á s erősségét a f ü g g v é n y első d i f f e r e n c i á l h á n y a d o s a fejezi k i : Y ' = — 0 , 8 4 2 6 + 0,025408 ж.

A v i z s g á l a t értelmezési t a r t o m á n y á n a k l e g n a g y o b b a f ü g g v é n y m o n o t o n , m a j d erősen n ő .

Körméret,

részén, m i n t [látható,

körívátmérö

Az a l a p a d a t o k e l e m s z á m a 97, a lineáris Y = a-\-Bx regressziós f ü g g v é n y korrelációs e g y ü t t h a t ó j á n a k é r t é k e 0,450 423, v a l a m i n t a s t a n d a r d l i i b a (SY) 1,870 914 é r t é k e igen szoros ö s s z e f ü g g é s t m u t a t . ( R e l a t í v h i b a : 5,929.) A lineáris függvény alakja: Y = 1 5 , 4 0 4 5 5 + 0,6779567 ж, ahol: k ö r m é r e t cm-ben, x = Y == k ö r í v á t m é r ő cm-ben.

84-

Lineáris

függvény

Számtani

hossz

grafikonja

középérték

grafikonja

cm

100

90 -

80

70 Hatványfüggvény — — — —

60 —I 27

Körívátméró' 33

1

Számtani

grafikonja

középérték

1

1

1

1

1

1

1

1

2 8 29

30

31

32

33

34

35

36

grafikonja

Körívátmérő

cm

cm

1

32

31

Linearis függvény

30

7. ábra.

Fent:

Számtani

-

—i

1

1

1

1

1

9

10

11

12

13

14

grafikonja

középérték

grafikonja

Koponyaszélesség

cm

k ö r m é r e t és k ö r í v m é r e t ö s s z e f ü g g é s e . — Középen: k ö r í v m é r e t és а s z a r v h o s s z v i s z o n y a . — Lent: k o p o n y a s z é l e s s é g és k ö r í v m é r e t ö s s z e f ü g g é s e , 85-

Az első d e r i v á l t é r t é k e Y ' = 0,678, t e h á t e g y s é g n y i (1 cm) k ö r m é r e t n ö v e k e d é s 0,68 cm k ö r í v á t m é r ő - n ö v e k e d é s t j e l e n t .

Körívméret,

szarvhossz

A k ö r í v á t m é r ő a csigahossz k ö z ö t t i szoros k a p c s o l a t o t m u t a t j a a vizsgált h a l m a z 106 d b e l e m s z á m a m e l l e t t a korrelációs e g y ü t t h a t ó 0,578204 é r t é k e . A s t a n d a r d h i b a ( S Y ) = 0,54618, r e l a t í v h i b a = 1,228576. Az a l a p h a l m a z t l e g j o b b a n az Y = A • Y ö h a t v á n y f ü g g v é n y közelíti. E g y e n l e t e : Y = 13,16444 • x 0,5410426, ahol az x = körátmérő cm-ben, Y = csigahossz cm-ben.

A f ü g g v é n y a v i z s g á l t értelmezési t a r t o m á n y b a n m o n o t o n emelkedik t e h á t a k ö r í v á t m é r ő n ö v e k e d é s é v e l a csigahossz is n a g y o b b m é r e t e k e t a d .

Koponyaszélesség

és

körívméret

Az a l a p a d a t o k e l e m s z á m á t f i g y e l e m b e v é v e (92), az a l a p h a l m a z t közelítő Y = A-\-Bx lineáris f ü g g v é n y korrelációs e g y ü t t h a t ó j á n a k 0,369643 é r t é k e , v a l a m i n t a s t a n d a r d h i b a (54) 1,918499 é r t é k e igen szoros összefüggést m u t a t . ( R e l a t í v h i b a : 6,046.) A lineáris f ü g g v é n y a l a k j a : Y = 24,55681 + 0,5901368x, ahol az x = koponyaszélesség cm-ben, Y = körívátmérő cm-ben.

Az egységnyi k o p o n y a s z é l e s s é g r e j u t ó k ö r í v á t m é r ő - n ö v e k e d é s t a f ü g g v é n y első d e r i v á l t j a fejezi ki. Az első d e r i v á l t é r t é k e Y ' = 0,590. T e h á t egységnyi (1 cm) k o p o n y a s z é l e s s é g - n ö v e k e d é s 0,59 c m k ö r í v á t m é r ő - n ö v e k e d é s t j e l e n t . Körívméret

nagysága

és ennek

morfológiai

sajátosságai

A t í p u s o s 2 0 — 2 0 jellegzetes k ö r és spirális a l a k o t m u t a t ó m u f l o n c s i g a adataiból számtani átlagot képeztünk a méretnagyságok megállapítására, illetve jellemzésére. A m u f l o n c s i g a o l d a l n é z e t i t í p u s o k jellemző m é r e t a d a t a i a k ö v e t k e z ő k :

Oldalnézeti típus

Körívátmérő X

min

I

max

Körméret X

I

x2 min

X,

max

Koponyaszélesség

Terpesztés X2

x3 min

j x3 max

X3

X

4

min

X

4

X

4

ma x

orbitális 30,0 47,0 33,0 21,0 26,0 23,8 43 60 45,6 11 15 12,9 spirális 28,0 32,0 28,7 21,0 25,0 28,7 37 51 43,8 10 14 11,8 n = adatok száma, x m j n = legkisebb méret, x m a x = legnagyobb méret, x = számtani középérték.

86-

Kor és szarvkör

méret-változás

Az a l a p h a l m a z t a legkisebb n é g y z e t e k e l v é n az Y = A-\Bx-\-Cx2-\-Dx3 f ü g g v é n y közelíti a l e g j o b b a n . A korrelációs e g y ü t t h a t ó é r t é k e 0,861217, az elemek s z á m a 2706, a m e l y e k igen szoros ö s s z e f ü g g é s t m u t a t n a k a m u f l o n k o r a (x) és a c s i g a k ö r m é r e t v á l t o z á s a (Y) k ö z ö t t . Az a l a p h a l m a z t közelítő f ü g g v é n y m a t e m a t i k a i a l a k j a : Y = 9,9274 + 5,1407x—0,6270x2+0,0244x3, x = a kor é v e k b e n , Y = csigakörméret c m - b e n . korméret cm

24 234

22 21 -

20-

Harmadfokú parabola

grafikonja

1918 -

—Számtani

középértékek

grafikonja

17 16-

1514-

10 hossz cm

8

-

6

-

4 -

Exponenciális függvény

grafikonja

Számtani középértékek

grafikonja

2 ú 106

-

6 ú 4 á 2 -

10 8. ábra.

Fent:

k ö r m é r e t v á l t o z á s а k o r f ü g g v é n y é b e n . — Lent: kor f ü g g v é n y é b e n

hossznövekedés csökkenése а

87-

A f ü g g v é n y első s z a k a s z a r o h a m o s a n , m a j d m o n o t o n n ő az első szélső é r t é k i g (x = 6,81), m a j d m o n o t o n c s ö k k e n a m á s o d i k szélső é r t é k i g (x = 10,27) ezután ismét monoton nő a vizsgálat intervallumában. A m é r e t v á l t o z á s erősségét a f ü g g v é n y első d i f f e r e n c i á l h á n y a d o s a m u t a t j a : Y' =

5,1407—l,254120x+0,073355x2.

A f ü g g v é n y első s z a k a s z á b a n igen erős, míg az értelmezési t a r t o m á n y t ö b b i s z a k a s z á b a n s o k k a l g y e n g é b b a m é r e t v á l t o z á s , a m e l y e t e n y h í t még a közelítésből e r e d ő szórás.

Kor és

szarvhossz-növekedés

Az a l a p h a l m a z t a legkisebb n é g y z e t e k elvén az Y = A • Bx e x p o n e n c i á lis f ü g g v é n y közelíti a l e g j o b b a n . A korrelációs e g y ü t t h a t ó é r t é k e ó,648 378 és az e l e m e k s z á m a 2665, a m e l y e k e g y ü t t e s e n igen szoros összefüggést m u t a t n a k a m u f l o n k o r a (x) és a csigahossz (Y) k ö z ö t t . Az a l a p h a l m a z t közelítő f ü g g v é n y m a t e m a t i k a i a l a k j a : Y = 18,8850 • 0 , 8 4 6 4 х , x = a muflon kora években, Y = a csiga hossza cm-ben.

A ;vizsgálat i n t e r v a l l u m á b a n a f ü g g v é n y m o n o t o n , m a j d a k o r előreh a l a d t á v a l r o h a m o s a n c s ö k k e n . A csiga h o s s z n ö v e k e d é s - c s ö k k e n é s é n e k t ö r v é n y s z e r ű s é g é t a f ü g g v é n y első d i f f e r e n c i á l h á n y a d o s a í r j a le, a m e l y n e k egyenlete: Y ' = — 3 , 1 4 0 • 0,8464 х .

K o n k r é t összefüggés n e m volt k i m u t a t h a t ó az alábbi e s e t e k b e n : Vizsgált jellemzők

Adatok száma d b

Koponyaszélesség — körméret

0,091957-től 0,107656-ig

92

koponyahossz—körívméret

0,034304-től 0,081274-ig

85

Koponyaszélesség—csigaterpesztés

0,021186-tól 0,062559-ig

87

Koponyahossz—koponyaszélesség

0,005521-től 0,045706-ig

89

Koponyahossz—körméret

0,013734-től 0,039415-ig

89

0,016050-től 0,029933-ig

82

Koponyahossz—csigaterpesztés

88-

Korrelációs együttható

Az összefüggések biológiai értékelése, gyakorlati következtetések Az összefüggések v i z s g á l a t a a l k a l m á v a l e l s ő s o r b a n olyan j e l l e m z ő k e t e l e m e z t ü n k , a m e l y e k e t a v a d g a z d a , a v a d á s z a s z a b a d t e r ü l e t e n élő m u f l o n s z a r v á n v i z u á l i s a n (távcsővel) észlelni t u d . T e h á t a t u d o m á n y o s a n m e g a l a p o z o t t k ö v e t k e z t e t é s e k n e k k ö z v e t l e n g y a k o r l a t i j e l e n t ő s é g e v a n a m u f l o n k o s selejtezésénél. 1. Csavarmenet-tengely szög (csmtsz) szarvcsap szögállás. A csmtsz 70—220°a k ö z ö t t a szarvcsapszögállás n ö v e k e d é s e m i n d ö s s z e 6°. A s z a r v c s a p s z ö g a d a t a i n a k szórása 80 —155° k ö z ö t t v a n . A n ö v e k e d é s t ö r v é n y s z e r ű s é g é t b e h a t á r o l ó 115 121° k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e t s z a b a d t e r ü l e t e n élő m u f l o n c s i g á j á n á l n e m l e h e t v i z u á l i s a n érzékelni, ezért az ö s s z e f ü g g é s n e k nincs n a g y g y a k o r l a t i jelentősége. 2. Csavarmenet-tengely szög terpesztés. A c s m t s z n ö v e k e d é s é v e l a g c r p e s z t é s m é r e t e is n ö v e k s z i k , de m i v e l 70—220° c s m t s z k ö z ö t t i t e r p e s z t é s m é r e t n ö v e k e dése kicsi, mindössze 0,5 c m , ezért g y a k o r l a t i l a g az összefüggés n e m m u t a t pozitív k o r r e l á c i ó t . T e h á t az erősen b e h a j l ó ( k o n v e r g e n s ) csiga is l e h e t j ó t e r pesztésű. 3. Csavarmenet-tengelyszög — körívátmérő. N e m á l l a p í t h a t ó meg k o r r e l á c i ó . A k ö r í v á t m é r ő - a d a t o k szórása 26—37 cm-ig t e r j e d . 4. Csavarmenet-tengelyszög -— csigahossz. A c s m t s z n ö v e k e d é s é v e l a g r a f i kon egy h a r a n g g ö r b é t a l k o t . E n n e k a l a p j á n m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y 110°—190° k ö z ö t t i csmtsz-csigák h o s s z n ö v e k e d é s e a l e g k e d v e z ő b b . 5. Csavarmenet-tengelyszög — C-index. A c s m t s z n ö v e k e d é s é v e l a C - i n d e x s z á m e g y e n l e t e s e n csökken. E z azzal m a g y a r á z h a t ó , h o g y az alacsony c s m t s z - ű , de jó t e r p e s z t é s ű , „ k i k ö n y ö k l ő " csigák vége k ö z ö t t i kis t á v o l s á g m i a t t az А / В n a g y o b b é r t é k e t ad. 6. Szarvhossz — terpesztés. N a g y o b b s z a r v h o s s z h o z — azonos k o r o k n á l n a g y o b b t e r p e s z t é s i m é r e t t a r t o z i k . Ez a m e g á l l a p í t á s m e g f o r d í t v a is é r v é n y e s . T e h á t a j ó t e r p e s z t é s ű t r ó f e á t viselő k o s o k a t csak öreg k o r b a n lövessük le. 7. Körméret — szarvhossz. M e g á l l a p í t h a t ó , h o g y 23 cm k ö r m é r e t a l a t t a s z a r v h o s s z a k r ö v i d e b b e k . 23 cm f e l e t t nincs s z á m o t t e v ő h o s s z m é r e t v á l t o z á s . 8. Terpesztés — körméret. 23 cm k ö r m é r e t a l a t t a t e r p e s z t é s m é r e t e is a l a c s o n y a b b . 4 8 cm t e r p e s z t é s f e l e t t nincs lényeges k ö r m é r e t v á l t o z á s . A 7,8-as ö s s z e f ü g g é s e k b ő l k i t ű n i k , h o g y a 23 cm k ü s z ö b é r t é k a l a t t kis k ö r m é r e t ű s z a r v a k n a k r e n d s z e r i n t a t ö b b i m é r e t e is a l a c s o n y . 9. Terpesztés — körívátmérő. Nagyobb terpesztéshez nagyobb körívátm é r ő t a r t o z i k . 36 60 cm t e r p e s z t é s i m é r e t k ö z ö t t a k ö r í v á t m é r ő n ö v e k e d é s e 28—36 cm-ig t e r j e d , t e h á t 8 c m . 10. Körméret és körívméret. Az 1 cm-es k ö r m é r e t n ö v e k e d é s , 0,68 cm körívméret növekedést eredményez. 11. Körívméret és csigahossz. 27 és 36 cm k ö r í v m é r e t mellett a hosszn ö v e k e d é s 12 c m . T e h á t n a g y o b b k ö r í v m é r e t e k h e z n a g y o b b s z a r v h o s s z a k t a r t o z n a k . A 9, 10, 11-es összefüggések a l a p j á n a n a g y k ö r í v ű kosok a g o l y ó é r e t t ségi k o r i g k í m é l e t e t é r d e m e l n e k . 12. Koponyaszélesség és a körívátmérő. Mivel a szélesebb k o p o n y á j ú kosok s z a r v k ö r í v á t m é r ő i is n a g y o b b a k , így a széles k o p o n y á j ú hím és n ő i v a r ú m u f l o n e g y e d e k e t a selejtezés f o l y a m á n kímélni kell. 13. Körívméret nagysága és ennek morfológiai sajátosságai. A táblázatból k i t ű n i k , h o g y az orbitális (körívelésű) morfológiai c s i g a f o r m á n a k k e d v e z ő b b e k 89-

m é r e t a d a t a i . A spirális f o r m á n á l is e l ő f o r d u l n a k kapitális t r ó f e á k , de a t a p a s z t a l a t o k a z t m u t a t j á k , h o g y ennél a t í p u s n á l g y a k o r i b b a b e n ö v ő és a m á s i k véglet, az e r ő s e n k i h a j l ó v é g ű s z a r v . 14. Körméretváltozás a kor függvényében. A g r a f i k o n a 7. évnél éri el a m a x i mális m é r e t e t . E z u t á n — az é v g y ű r ű k k ö z ö t t i b a r á z d á k , az ú n . h a v i g y ű r ű k beszűkülése, f i n o m o d á s a m i a t t — a k ö r m é r e t p á r m m - t c s ö k k e n . 15. A szarvhossz-növekedés intenzitásának csökkenése a kor függvényében. A k o r n ö v e k e d é s é v e l az é v e n k é n t i h o s s z n ö v e k e d é s csökken. 9, 10 év u t á n a s z a r v v é g e k t ö r e d e z é s e , k o p á s a k ö v e t k e z t é b e n a hossznövekedési plusz c s u p á n 1—2 c m . A 14. és 15. p o n t összefüggései a l a p j á n a m u f l o n k o s golyóérettségi k o r á t 8. é v é b e n á l l a p í t h a t j u k m e g . T e r m é s z e t e s e n ez n e m jelenti a z t , h o g y m i n d e n kost le kell lőni 8 éves k o r á b a n . A jó k é p e s s é g ű , k a p i t á l i s csigájú k o s o k a t , az ú n . t e n y é s z k o s o k a t b e n t kell h a g y n i az á l l o m á n y b a n 10—12 éves k o r i g . L e l ö v é s ü k i d ő p o n t j á t a kondíció (egészségi állapot) és a s z a r v v é g e k k o p á s á n a k m é r t é k e szabja meg. IRODALOM 1. CLAHK, J. L. (1970): The great arc of the wild sheep. University Oklahoma, Press Norman. — 2. PFEFFER, P. & GENEST, H. (1970): Morfologie externe des mouflons du Calaux. Le Muflon de Corse. — 3. STUBBE, М. & UHLENHAUT, K. (1971): Kraniologische Untersuchungen am Haizer Muffelwild (Ovis aminőn musimon Pall.) Tar. Ber. D t . Akad. Landwirtsch. Wiss. Berlin, 113: 143—156. — 4. THOMPSON. W. & ARCY D. A. (1963): On growth and form. London-Cambridge, University Press: 1—345. — 5. Trófea katalógus. Vadászati Világkiállítás,

1971.

6. TÜRCKE,

F.

& SCHMINCKE, S .

(1965):

Das

Muffelwild.

Berlin—Hamburg,

Paul Parey.

A N G A B E N ZUR M O R P H O L O G I E D E S M U F F L O N I I O R N E S U N D ZU D E N G E S E T Z M Ä ß I G K E I T E N S E I N E S WACHSTUMS Von G . IZRAEL

Durch die Beschreibung der morphologischen Angaben wird die Form des Mufflonhornes im R ä u m e konkreter. Wir erhalten über die Krümmung, Schweifung, Gefurchtheit und die symmetrischen Verhältnisse der Trophäe ein reelles Bild. In Kenntnis der Gesetzmäßigkeilen einzelner Charakteristika, der Maße und des Wachstums kann die llornentwicklungsfähigkeit des Mufflonwidders schon beim Jungtier beurteilt werden. I m Laufe der Ausmusterung und der Bestandsregelung sind Individuen, die über parallelen oder diesem nahestehenden Horntyp verfügen, zu bevorzugen. Zu den Individuen mit ebenfalls g u t e n Eigenschaften zählen die Widder, die kreisbogenförmige Hörner oder solche von großem Kreisbogenmaß entwickeln. Mit dem großen Kreisbogenmaß paart sich im allgemeinen ein größerere Durchmesser, eine größere Länge und Auslage. Die breitschädeligen Mutterlämme müssen gleicherweise geschont werden.

90-

MAGYARORSZÁG GÓLYAÁLLOMÁNYA (AZ 1974. ÉVI ÁLLOMÁNYFELYÉTEL EREDMÉNYE)* Irta: JAKAB

BÉLA

(Somogyi-könyvtár,

Szeged)

H a z á n k g ó l y a p o p u l á c i ó j á n a k (Ciconia ciconia L.) v i z s g á l a t á r a 1958 ó t a v é g z ü n k országos m é r e t ű f e l m é r é s e k e t . A k o r á b b i v i z s g á l a t o k (HOMONNAY, 1 9 6 4 ; B A N C S Ó — K E V E , 1 9 5 7 ; K E V E , 1 9 5 7 ; M A R I Á N , 1 9 5 6 ) t ö b b n y i r e csak az ország egyes vidékeiről s z o l g á l t a t o t t a d a t o k a l a p j á n a l k o t t a k k é p e t h a z á n k g ó l y a á l l o m á n y á r ó l . Az egész ország t e r ü l e t é r e k i t e r j e s z t e t t f e l m é r é s t i n d o k o l t t á t e t t é k m i n d a t u d o m á n y o s , m i n d a gazdasági és t e r m é s z e t v é d e l m i meggondolások, de s z o r g a l m a z t á k ezt n e m z e t k ö z i szinten is. A M a d á r t a n i I n t é z e t m e g b í z á s á b ó l a k k o r D r . M A R I Á N M I K L Ó S vállalkoz o t t e n n e k az óriási m u n k á n a k az ügyintézésére és a m e g f i g y e l é s e k a d a t a i n a k a feldolgozására. N e m z e t k ö z i i r á n y e l v e k k e l ö s s z h a n g b a n k i d o l g o z o t t t e r v szerint ö t é v e n k é n t : 1958-, 1963- és 1968-ban, azonos m ó d s z e r e k k e l szervezte m e g és v é g e z t e az á l l o m á n y f e l v é t e l e k e t (MARIÁN, 1962, 1968, 1971). A n e m z e t közi elismeréssel kísért m u n k a p u b l i k á l t e r e d m é n y e i n k í v ü l a t o v á b b i k u t a t á s s z á m á r a j e l e n t ő s t u d o m á n y o s é r t é k e t képvisel a h á r o m cenzus f o l y a m á n összeg y ű j t ö t t k b . 14 000 megfigyelési a d a t o t , sok f e l j e g y z é s t t a r t a l m a z ó gólyak a t a s z t e r , a m e l y jelenleg a szegedi S o m o g y i - k ö n y v t á r b a n t a l á l h a t ó . Az U N E S C O égisze a l a t t m ű k ö d ő I n t e r n a t i o n a l Council f o r B i r d Preserv a t i o n 1934 és 1958 u t á n h a r m a d s z o r s z ó l í t o t t a fel a m a d á r v i l á g k u t a t ó i t k ö z r e m ű k ö d é s r e az 1974-ben t a r t a n d ó n e m z e t k ö z i g ó l y a á l l o m á n y - f e l v é t e l b e n . S z o r g a l m a z z a , h o g y a felmérés lehetőleg foglalja m a g á b a az ország egész költés t e r ü l e t é t . M e g a d j a t o v á b b á a z o k a t az i r á n y e l v e k e t , k é r d é s e k e t , k a r a k t e r i s z t i k á k a t (lásd t á b l á z a t o k o n ) , a m e l y e k követésével és m e g v á l a s z o l á s á v a l n e m z e t közileg e g y s é g e s í t e t t m u t a t ó k a l a p j á n n y e r h e t ü n k k é p e t a gólyák populációdinamikájáról. Módszer Mi M a g y a r o r s z á g o n az ö t é v e n k é n t soron k ö v e t k e z ő á l l o m á n y f e l v é t e l t i d ő z í t e t t ü k e n e m z e t k ö z i cenzus évére. E z t az á l l o m á n y f e l v é t e l t is a k o r á b b i h á r o m a l k a l o m m a l jól b e v á l t MARIÁN-féle m ó d s z e r s z e r i n t k é t m e g f i g y e l ő h á l ó zattal végeztük. Az egyik h á l ó z a t o t az ország p o s t a h i v a t a l a i a l k o t t á k levélkézbesítőik k ö z r e m ű k ö d é s é v e l . S z á m u k r a a leglényegesebb k é r d é s e k e t t a r t a l m a z ó kérdőí v e k e t a M a d á r t a n i I n t é z e t felkérésére a P o s t a - v e z é r i g a z g a t ó s á g k ü l d t e szét a Postaügyi Értesítő júniusi számának mellékleteként. * E l ő a d t a a szerző a Magyar Biológiai T á r s a s á g Szegedi O s z t á l y á n a k 1975. n o v e m b e r 27-én t a r t o t t 207. ülésén.

91-

A m á s i k m e g f i g y e l ő h á l ó z a t az erdészek, v a d á s z o k , o r n i t o l ó g u s o k , egyes i s k o l á k biológiai szakkörei, t o v á b b á ö n k é n t e s m a d á r - és t e r m é s z e t b a r á t o k k ö r é b ő l a d ó d o t t . R é s z ü k r e m á r r é s z l e t e k b e m e n ő , kilenc k é r d é s t t a r t a l m a z ó , m e g j e g y z é s n e k is h e l y t adó k é r d ő í v e k e t k ü l d t ü n k szét. A k é r d ő í v e k s z é t k ü l d é s é t és a levelezések p o s t a k ö l t s é g e i t a szegedi S o m o g y i - k ö n y v t á r v á l l a l t a m a g á r a .

A j e l e n t é s e k értékelése A k é t m e g f i g y e l ő h á l ó z a t t ó l e g y ü t t e s e n 4029 k i t ö l t ö t t k é r d ő í v e t k a p t u n k v i s s z a , 676-tal t ö b b e t , m i n t 1 9 6 8 - b a n . A p o s t á s o k 2102 k é r d ő í v e t j u t t a t t a k el h o z z á n k ( 5 2 , 1 7 % ) . E z e k b ő l 1434 j e l e n t é s v o l t p o z i t í v ( 3 5 , 5 9 % ) . E g y - e g y j e l e n t é s t ö b b n y i r e t ö b b fészkelés a d a t a i t t a r t a l m a z z a a p o s t a h i v a t a l t e r ü l e t é r ő l . A n e g a t í v j e l e n t é s e k s z á m a 668 ( 1 6 , 5 8 % ) , elég t e k i n t é l y e s , de ebből 444 ( 1 1 , 0 4 % ) a gólyáktól n e m l a k o t t v i d é k e k r e , helységekre esik (hegyes v i d é k , f ő v á r o s s t b ) . A g ó l y a - l a k t a v i d é k e k p o s t a h i v a t a l a i t ó l 224 n e g a t í v j e l e n t é s t k a p t u n k ( 5 , 5 4 % ) . N e m h a l l g a t h a t ó el, h o g y az o r s z á g t ö b b részéről, egy-egy j á r á s , de m é g m e g y e t e r ü l e t é r ő l is c s a k a p o s t á s o k j e l e n t é s e i szolgálják a k ö l t ő t e r ü l e t e k r ő l n y e r t a d a t o k t e l j e s s é g é t . Pl. Zala m e g y é b ő l 130 j e l e n t é s t k a p t u n k a p o s t a részéről, 6 j e l e n t é s t e g y é n i m e g f i g y e l ő k t ő l és 3 j e l e n t é s t v a d á s z o k t ó l . A m á s i k m e g f i g y e l ő h á l ó z a t 1927 k é r d ő í v e n ( 4 7 , 8 3 % ) j u t t a t t a el m e g f i g y e lési a d a t a i t . S o k a n értékes m e g j e g y z é s e i k k e l , sőt k ü l ö n levéllel is g a z d a g í t o t t á k j e l e n t é s e i k e t . K ö z ü l ü k 1792 ( 4 4 , 4 8 % ) számol b e l a k o t t g ó l y a f é s z k e k r ő l , 135 ( 3 , 3 5 % ) pedig n e g a t í v j e l e n t é s . A p o s t á s o k é v a l s z e m b e n ezek a j e l e n t é s e k á l t a l á b a n csak egy fészkelés, illetőleg egy k ö l t ő p á r a d a t a i t t a r t a l m a z z á k .

Fészkek A két h á l ó z a t 4029 j e l e n t é s é t az ország 1825 helységéből k a p t u k , t e h á t helységeink 56 százalékából. Az 1825 helységből 237 a k o r á b b i h á r o m felmérésb e n n e m s z e r e p e l t , viszont 530 k o r á b b a n szerepelt helységből m o s t n e m k a p t u n k semmiféle j e l e n t é s t . A h e l y s é g e k közül 222-ből n e g a t í v j e l e n t é s t k a p t u n k (1. t á b l á z a t ) . Még v a n n a k lín. „ g ó l y a v á r o s o k " , ahol k i e m e l k e d ő e n t ö b b a l a k o t t fészkek s z á m a : H a j d ú m e g y é b e n S z e n t p é t e r s z e g (42), K o n y á r (27), E g y e k (20), N á d u d v a r (27), Szolnok m e g y é b e n Szolnok (27), T i s z a f ü r e d (24), T i s z a i g a r (20). A l e g t ö b b fészket é p ü l e t e k r e r a k t á k a g ó l y á k ( 5 3 , 8 2 % ) . A százalékos megoszlás az előző éviekéhez v i s z o n y í t v a a r r a u t a l , h o g y a g ó l y á k kiszorulása az é p ü l e t e k t e t e j é r ő l , k é m é n y e i r ő l , t o v á b b f o l y t a t ó d i k . Az o k a főleg a b b a n található, hogy a nagyarányú építkezésekkel, épületek korszerűsítésével eltűnn e k a fészkeléshez szívesen v á l a s z t o t t n á d - v a g y s z a l m a f e d e l e s h á z a k , az oldaln y í l á s ú k é m é n y e k . Vas m e g y é b e n m é g t ö b b a h a g y o m á n y o s t í p u s ú é p ü l e t és l á m , ez m e g m u t a t k o z i k az é p ü l e t e k r e r a k o t t fészkek g y a k o r i s á g á b a n is

(80,2%). A l a k ó é p ü l e t e k mellett k ü l ö n t a r t j u k s z á m o n a t e m p l o m t o r n y o k r a é p í t e t t f é s z k e k e t . A j e l e n t é s e k b e n 31 i l y e n fészek szerepel. E z a s z á m n e m j e l e n t ő s , a f é s z k e k n e k csak 0,76 százaléka. A n é h á n y m e g y é b e n a z o n b a n , ahol előforduln a k , o t t s z á m u k a r á n y l a g n a g y : B a r a n y a 15 ( 9 , 6 % ) , B á c s - K i s k u n 5 ( 1 , 5 % ) , S o m o g y 5 ( 1 , 8 % ) , a t o v á b b i 6 fészek pedig m á s i k n é g y m e g y é b e n oszlik meg. 92-

4. táblázat.

Megye

D u n a Tisza köze: Bács-Kiskun Pest Tiszántúl: Csongrád Békés Szolnok Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár Északi-Hegyvidék: Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Dunántúl: Komárom Fejcr Tolna Baranya Somogy Zala • Veszprém Győr-Sopron Vas Összesen:

Agólyapárokszáma Közeégek ez á m a

(1974) Lakott féezkek

Lakatlan fészkek

üj féezkek

276 102

4 15

9 3

(2) (5) (5) (2) (3)

125 188 300 455 404

7 21 36 41 51

4 4 3 3 4

208 (23) 48 (9) 82 (24)

476 86 77

37 6 14

18 2 7

29 61 73 114 148 107 142 132 157

25 102 153 156 337 198 207 175 228

6 20 11 22 30 16 20 17 17

1 1 9 1 8

92 (4)* 73 (19) 50 53 63 64 129

(10) (10) (6) (20) (8) (18) (21) (23) (10)

1725(222)

4070

391

—

7 10 18 110

* Zárójelben a községek száma, amelyekben g ó l y á t n e m figyeltek meg.

A m e z ő g a z d a s á g átszervezésével a t a r t ó a l j z a t u l u g y a n c s a k szívesen v á l a s z t o t t s z a l m a k a z l a k , n á d - v a g y s z a l m a f e d é s ű p a j t á k , csűrök, istállók, ólak s z i n t é n csak egy-egy m e g y é n é l szerepelnek n a g y o b b s z á m m a l ( H a j d ú - B i h a r , Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén). A f á k r a é p í t e t t fészkek is f o g y ó b a n v a n n a k ( 2 5 , 0 7 % ) . A j e l e n t é s e k az 1020 fészek közül 317-néI közlik a z t is, h o g y m i l y e n f a n é p ü l t a feszek, A r a n y l a g szívesen v á l a s z t o t t fa a f e n y ő ( 1 0 , 7 % ) . A l o m b o s f á k közül az Alföldön legelterj e d t e b b a k á c ad elsősorban szállást a fészkelő g ó l y á k n a k ( 5 5 , 2 % ) . G y a k o r i b b m é g a n y á r - ( 1 7 , 6 % ) , a t ö l g y - (4,1%) és az e p e r f a ( 2 , 8 % ) , m a j d 4 — 5 e s e t b e n kőris-, k ö r t e - , f ű z f á n és 1 — 2 esetben dió-, v a d g e s z t e n y e - , hárs-, szil-, ecet-, j u h a r - cser- és gledicsiafán is f i g y e l t e k m e g f é s z k e l ő g ó l y á k a t . N a g y o n f i g y e l e m r e m é l t ó a villanyoszlop (egy-egy e s e t b e n telefonoszlop) t a r t ó a l j z a t o k s z á m á n a k a m e g s z a p o r o d á s a . Fészkelési hely h i á n y á b a n a k ö r ü l m é n y e k h e z g y o r s a b b a n a l k a l m a z k o d ó g ó l y á k a m a g a s feszültségű v e z e t é k e k e t t a r t ó o s z l o p o k r a , v i l l a n y p ó z n á k r a f é s z k e l n e k . 1968-ban 91 v i l l a n y o s z l o p r a é p í t e t t fészek szerepelt a j e l e n t é s e k b e n . 1974-ben 555 v o l t a s z á m u k a z o k n a k a f é s z k e k n e k , a m e l y e k e t a villanyszerelők m e g h a g y t a k és l a k o t t a k is v o l t a k . E z a s z á m az összes fészek s z á m á n a k 13,64 s z á z a l é k a . E g y e s m e g y é k b e n azonb a n a v i l l a n y p ó z n a h a s z n á l a t á n a k g y a k o r i s á g a f e l e t t e v o l t az országos á t l a g n a k : N ó g r á d ( 2 8 % ) , Zala ( 2 2 % ) , B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n 2 0 % ) és T o l n a ( 1 9 % ) . 93

A l k a l m a z k o d n i t u d á s u k a t , k i s e b b s z á m b a n , m á s t a r t ó a j z a t o k is t a n ú s í t j á k : h i d r o g l o b u s z 6 ( 0 , 1 5 % ) , g y á r k é m é n y 4 ( 0 , 1 % ) , k ú t g é m 10 ( 0 , 2 4 % ) , r o m 4 ( 0 , 1 % ) , v a s - é faoszlopra szerelt mesterséges a l j z a t 13 ( 0 , 3 2 % ) . E g y é b , j o b b á r a n e m j e l ö l t a l j z a t o k o n v o l t 67 fészek ( 1 , 6 4 % ) .

Gólyapárok A 4070 l a k o t t fészek k ö z ü l 4005 f é s z k e t g ó l y a p á r o k b i r t o k o l t a k , 65 fészekben m a g á n y o s gólyák l a k t a k . A p á r o k által l a k o t t fészkek m e g y é n k é n t i , o r s z á g r é s z e n k é n t i s z á m a és s ű r ű s é g e k ü l ö n b ö z ő (4. t á b l á z a t ) . L e g n a g y o b b a g ó l y a p á r o k s z á m a és sűrűsége az É K -i m e g y é k b e n , az Alföld É K - i r é s z é n : 2. táblázat.

A fészkek

megoszlása

Fán

tartóaljzat

szerint

Épületen

(1974)

Villanyoszlopon

Tornyon

Aljzat db

Fészkek száma

db

%

1020

%

2190

25,07

Kútgémen

db

%

555

53,82

P a j t in, kazlon

db

13,64

%

31

Egyéb belyen

0,76

öeezeeen

Aljazt

kor szerinti

in A fészkek kora években

A fészkek száma

1

Üj fészkek

110

-r

1

2

3

58

62

82

4,18

155

%

94

2,2

megoszlása

О 1 v©

О <м 1

229

251

О ее

139

% 4070

100

(1974) 60

A fészkek

170

db

51-

3. táblázat.

%

41-50

0,24

10

db

40

Fészkek száma

%

31

db

55

43

17

О О

X я м

V©

?> ja Ja V U о J£ 2Ü

23

2

H a j d ú - B i h a r 452 (7,27), S z a b o l c s - S z a t m á r 400 (6,74), Borsod-A.-Z. 4 7 1 (6,70), m a j d a D N y - i országrészen Vas m e g y é b e n 220 (6,59) és Zala m e g y é b e n 194 (5,91). M i n d k é t országrész c s a p a d é k b a n g a z d a g a b b v i d é k e az o r s z á g n a k . Vas m e g y e k i t ű n i k a m e g y é k közül a b b a n , h o g y t e r ü l e t é n a g ó l y a p á r o k s z á m a 1958 ó t a j ó f o r m á n egy szinten m a r a d t : 2 1 4 — 2 2 1 k ö z ö t t , a s ű r ű s é g ü k p e d i g 6,4—6,6 100 k m 2 - k é n t . M a g y a r á z a t á t a l é t f e n n t a r t á s és a s z a p o r u l a t k ö r ü l ményeinek változatlanul kedvező összhangja adja, melynek tényezői közt szerepel az e m l í t e t t c s a p a d é k m e n n y i s é g és a s z i n t é n e m l í t e t t h a g y o m á n y o s fészkelési k ö r ü l m é n y e k f e n n á l l á s a . E z z e l s z e m b e n országos á t l a g b a n a gólyap á r o k s z á m á n a k c s ö k k e n é s e 1958 ó t a közel 50 százalékos (6. t á b l á z a t ) . I t t e m l í t j ü k m e g a fészek nélküli, egyesével megfigyelt g ó l y á k a t ( s z á m u k 40), a p á r o n k é n t v a g y k i s e b b - n a g y o b b — a k á r száznál n a g y o b b p é l d á n y s z á m ú — c s a p a t o k b a n élő g ó l y á k a t ( s z á m u k 851). R é s z b e n p á r n é l k ü l m a r a d t 94-

4. táblázat.

Megye

Duna

1.

A gólyapárok

száma

(1974)

HPa«

2. HPm

3. HPo

4. HPx

5. StD

270 97

180 72

45 7

45 18

3,23 1,52

12 1

123 185 295 452 400

100 110 165 255 225

13 43 43 47 55

10 32 87 150 120

2,96 3,26 5,29 7,27 6,74

3 6 5 13

471 86 77

327 62 61

79 13 5

65 11 11

6,70 2,36 3,02

3 1 1

24 100 149 156 335 194 201 170 220

15 70 122 101 259 118 129 111 180

7 12 17 19 49 24 31 37 14

2 18 10 36 27 52 41 22 26

1,06 2,27 4,16 3,55 5,51 5,91 3,87 4,24 6,59

1 2 2 5 6

4005

2662

560

783

4,17

6. HPo(m)

Tisza-köze:

Bács-Kiskun Pest Tiszántúl: Csongrád Békés Szolnok Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár

2

Északi-Hegyvidék: Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Dunántúl: Komárom Fejér Tolna Baranya Somogy Zala Veszprém Győr-Sopron Vas Összesen:

—

2 4 —

69

* Egyes karakterisztikák nemzetközi betűjelzései: 1. H P a : Horstpaare allgemein = költőpárok általában. 2. H P m : Horstpaare mit Jungen = költőpár fiatalokkal. 3. H P o : Jorstpaare ohne J u n g e n = költőpár fiatalok nélkül. 4. H P x : Horstpaare, über deren N a c h w u c h s nichts b e k a n n t ist = költőpár, melynél az új nemzedék nem ismert. 5. S t D : Storchdichtc Horstpaare / 1 0 0 km 2 = Sűrűség: gólyapár/100 k m 2 6. H P o ( m ) : Horstpaare mit Jungen, die jedoch nicht zum Aufsliegen k a m e n = Költőpárok kirepülés előtt elpusztult fiatalokkal.

gólyák ezek, v a g y f é s z k e l é s ü k b e n , k ö l t é s ü k b e n i d ő j á r á s t ó l , e m b e r t ő l m e g z a v a r t p á r o k , r é s z b e n m e d d ő és vedlő gólyák k i s e b b - n a g y o b b c s a p a t a i . T á p l á l é k u t á n j á r ó c s a p a t a i k a t f i g y e l t é k meg P i n k a m i n d s z e n t (Yas m.) m e l l e t t , Bodv a r á k ó és K o m j á t i k ö z ö t t (B.A.Z. m.), Devecser (Veszprém m.) k ö r n y é k é n . G a b o r j á n h á z a (Zala m.) m e l l e t t é j s z a k a i g y ü l e k e z ő h e l y ü k e t is m e g f i g y e l t é k , ahol n a g y f á k o n 84 gólya é j j e l e z e t t . A Csongrád megyei B ä k s h a t á r á b a n szintén éjszakai p i h e n ő r e g y ü l e k e z ő g ó l y á k a t (15) f i g y e l t ü n k m e g . N a g y o b b r é s z ü k b e n k ü l ö n - k ü l ö n é r k e z t e k o d a . A p i h e n é s ü k e t szolgáló f a c s o p o r t k ö r n y é k é n levedl e t t kéz- és k a r e v e z ő t o l l a k a t is t a l á l t u n k .

95

4. táblázat.

Megye

Agólyapárokszáma

(1974)

ZHm

7. JZG

8. JZa

9. JZm

JZGa

225 79

402 162

1,79 2,05

2,23 2,25

486 199

113 153 208 302 280

221 215 369 494 425

1,96 1,40 1,78 1,64 1,52

2,21 1,95 2,23 1,94 1,88

241 261 531 741 608

406 75 66

725 133 148

1,79 1,77 2,24

2,22 2,14 2,42

848 153 173

22 82 139 120 308 142 160 148 194

36 153 262 242 625 328 336 307 459

1,64 1,87 1,88 2,01 2,03 2,31 2,10 2,09 2,36

2,40 2,18 2,15 2,39 2,41 2,78 2,60 2,76 2,55

39 187 280 315 680 448 422 356 521

6042

1,87

2,24

7489

Duna—Tisza köze: Bács-Kiskun Pest Tiszántúl: Csongrád Békés Szolnok Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár É s z a k i - H e g y vidék Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Dunántúl: Komárom Fejér Tolna Baranya Somogy Zala Veszprém Győr-Sopron Vas Összesen: 7. JZG: 8. JZa: 9. J Z m : ZHm: JZGa:

3222

J

Gesamtzahl der a u s f l i e g e n d e n J u n g e n (nach N r 2), = Kirepült fiókák száma a Nr. 2. adatai alapján. Durchschnittszahl der ausfliegenden J u n g e n ( N r 7 geteilt durch Nr 2 + 3) = Fiókák á t l a g s z á m a a N r 7 / N r 2 + 3 alapján. Durchschnittszahl der ausfliegenden J u n g e n (Nr 7 geteilt durch Nr 2/ = Fiókák átlagszáma a Nr 7/ N r 2 alapján. Zahl der Horste mit D a t e n über die Jungenzahl (Nr 2 + 3 ) = A fiókák számáról hány fészekből v a n a d a t ? Ansetzbare Gesmtzahl der ausfliegenden J u n g e n (Nr 8 multipliziert mit Nr 1) = A fiatalok f e l t é t e l e z h e t ő összes száma (Nr 8 és Nr 1 szorzata).

Fiókák száma A f i ó k á k s z á m á n a k a l a k u l á s á t (5. t á b l á z a t ) k é t , n e m z e t k ö z i l e g m e g a d o t t m u t a t ó s z e r i n t k a p j u k meg. Az egyik a k i r e p ü l t f i ó k á k s z á m á n a k és az ő k e t k ö l t ő p á r o k s z á m á n a k a h á n y a d o s a ( J Z m ) . A sikeresen k ö l t ő p á r o k r a eső f i ó k a á t l a g o t a d j a meg. A m á s i k n á l ( J Z a ) a k i r e p ü l t f i ó k á k s z á m á t o s z t j u k a sikeresen és a sikertelenül k ö l t ő p á r o k s z á m á n a k összegével. E l s ő szerint az egy k ö l t ő p á r r a eső f i ó k a á t l a g országosan 2,24, a m á s i k szerint 1,87. A m i k o r az egész p o p u l á c i ó f e l t é t e l e z h e t ő f i ó k a s z á m á t ( J Z G a ) k í v á n j u k m e g á l l a p í t a n i , 96

6*. táblázat.

A gúlyajnírok

számii (IllőS

1458

Uli I)

1468

1468

14 74

Megye lll'a

Duna

StI)

H Pa

StI)

lll'a

StI)

И Pa

Sil)

Tisza köze:

Bács-К iskiin l'esl

546 312

6.5 4.8

.381 142

4.9 2 2

293 141

3.5 2.2

270 97

3.23 1.52

218 267 551 8.35 860

5,2 4.2 9.8 13,4 14.4

108 187 386 715 680

2.6 3.3 6.9 1 1.5 11.5

109 218 376 424 464

2.62 3,84 6,75 6.6 7.8

123 185 295 452 400

2.96 3,26 5,29 7,27 6.74

916 210 141

13,0 5,7 5,5

707 216 135

10,0 5.9 5.4

512 184 86

7.3 5,05 3,38

471 »6 77

6,70 2,36 3,02

56 225 252 403 549 337 367 214 214

2,4 5,1 7.0 9,2 9.9 10.2 7.1 5,3 6.4

40 124 208 340 482 330 282 224 221

1.8 2.8 5.8 7.8 7.9 10,1 5,4 5,6 6,6

35 10.3 163 236 29.3 206 225 172 212

1.56 2,34 4,54 5,37 4.82 6.28 4,33 4,29 6,35

24 100 149 156 335 194 201 170 220

1,06 2.27 4.16 3.55 5,51 5,91 3.87 4.24 6.59

7473

8.0

5908

6.2

4439

4,82

4005

4.17

Tiszántúl: Csongrád Békés Szolnok Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár Eszaki-IIegyvidék: Borsod- \ b a új-Zemplén Neves Nógrád Dunántúl: Kontárom bej ér Tolna Baranya Somogy Zala Veszprém Győr-Sopron Vas összesen:

a k k o r az u t ó b b i h á n y a d o s t ( J / a ) h a s z n á l j u k , m e g s z o r o z v a vele a g ó l y a p á r o k össz-számát. Eszerint a f i ó k á k f e l t é t e l e z h e t ő s z á m a 7489. Az 1908. évi s z a p o r u lathoz k é p e s t ez 2.3,2 százalékos csökkenés. Még s z o m o r ú b b e r e d m é n y t m u t a t a csökkenés az 1958. évi s z a p o r u l a t h o z v i s z o n y í t v a : 59,20°,,.

Pusztulásuk mértéke ö r e g gólya pusztulásáról 1974-ben összesen 58 e s e t b e n (0.35°,,) s z á m o l t a k be a jelentések. A pusztulás o k a i k ö z ö t t legtöbb az á r a m ü t é s (villanyoszlopra é p í t e t t f é s z k e k ! ) , a z u t á n kisebb s z á m b a n az i d ő j á r á s , az e m b e r e k p u s z t í t á s a , a vegyszer o k o z t a mérgezés. A f i ó k á k p u s z t u l á s a n a g y o b b m é r v ű volt. 6568 kikelt f i ó k á b ó l 530 p u s z t u l t el ( 8 . 6 % ) . M e g y é n k é n t ez is v á l t o z ó . L e g t ö b b S z a b o l c s - S z a t m á r m e g y é b e n . 86 f i ó k a (16,8%), legkevesebb N ó g r á d b a n , 2 f i ó k a 1 , 3 % ) . P u s z t u l á s u k okai közt e m l í t h e t j ü k a v i h a r o k a t , melyek esetleg a fészket is l e d ö n t ö t t é k , a hideg, esős i d ő s z a k o k a t , a m e l y e k b e n a f i ó k á k közül sok végzetesen á t f á z o t t . Sok l e g y e n g ü l t , b e t e g f i ó k á t az öregek d o b t a k ki még élve a fészekből. E l ő f o r d u l t mérgezés is és főleg nem kevés a g ó l y a v e r e k e d é s e k 97-

k ö v e t k e z t é b e n e l p u s z t u l t f i a t a l . I t t e m l í t j ü k meg, b o g y 35 p á r n á l a sikertelen költés o k a m á r a fészekalj ( t o j á s o k ) p u s z t u l á s a . A t o j á s o k sokszor v á l t a k a gól y a v e r e k e d é s e k á l d o z a t a i v á . T u d u n k ilyen esetben sikeres p ó t k ö l t é s r ő l is. A másik, kisebb számú oka a tojások pusztulásának a tojások zápulása.

A gólyák

példányszáma

Ha az ország g ó l y a á l l o m á n y á n a k p é l d á n y s z á m s z e r i n t i f e l m é r é s é t k í v á n juk elv égezni, a k k o r ezt a k ö v e t k e z ő s z á m a d a t o k összege a d j a m e g s z á m u n k r a : a 4005 gólyapár magányos gólyák fészekben m a g á n y o s gólyák fészek nélkül csapatokban élő gólvák pusztult öregeket levonva öreg g ó l y á k összesen fiatalok felvételezett száma gólyák összesen

8010 65 40 851 8966 58 9088 7489 16 397

példány példány példány példány példány példány példány példány példány

E létszám-adatokat összevetve a korábbi három felmérés adataival képet k a p u n k a hazai g ó l y a á l l o m á n v v á l t o z á s á r ó l : Szaporulat: é v fiatalok szám a 18 295 1958

csökkenés százaléka -'H О -2° о

1963

1 3 866

1968

9 756

1974

7489

29,6",,

59,2",,

23,2%

Gólyák száma:
é v példányszám 1958 33 292 1963

25 828

1968

18 731

1974

16 397

>

09 1<>

>

27.48%

>

1 о* 5°о

50.9'

Összefoglalás Összefoglalva a z t , a m i t az 1971 évi g ó l y a á l l o m á n y - f e l m é r é s e r e d m é n y e i ből l e v o n h a t u n k , j ó f o r m á n u g y a n a z o k r a a m e g á l l a p í t á s o k r a j u t u n k , amiket a k o r á b b i felmérések a l a p j á n m á r összegeztek e t á r g y r a v o n a t k o z ó publikációk. \ gólyák is szenvedik k ö l t ő t e r ü l e t ü k k ö r n y e z e t é n e k n a g y ü t e m í i á t a l a k u l á s á t , amivel e g y ü t t jár a fészkelési lehetőségeik m e g c s a p p a n á s a és t á p t e r ü l e t ü k f o g y a t k o z á s a . R á a d á s u l a i d ő j á r á s szélsőséges volta az u t ó b b i 10 15 év ben szintén k á r o s a n a l a k í t o t t a é l e t k ö r ü l m é n y e i k e t .

Gp/100 k m 2

V

x4

1958

1963

_

1968

1974 év

7. ábra. Grafikon a 6. táblázathoz, a gólyapárok m e g y é n k é n t i sűrűségéről (1958 1974). A m e g y é k az 1974. évi sűrűség (gólyapár/100 km-) c s ö k k e n ő sorrendjében: H a j d ú - B i h a r 7.27; Szabolcs-Szatmár 6,74; B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n 6,70; V a s 6,59; Zala 5,91; S o m o g y 5,51: Szolnok 5.29: Győr Sopron 4,24: Tolna 4,16: Veszprém, 3.87: B a r a n y a 3,55; Békés 3,26: BácsKiskun 3.23: N ó g r á d 3,02; H e v e s 2,36; Fejér 2.27; P e s t 1,52; K o m á r o m 1.06. ( — . — . — országos átlag 1958 1974-ben)

A felmérés e r e d m é n y c i n e k fenti összehasonlítása a z o n b a n némi r e m é n y sugárral is szolgál. A m a g y a r o r s z á g i populáció h a n y a t l á s a bár még f o l y a m a t ban t a n k h . felére lelassult. T a l á n tói v a g y u n k a községeinkben h i r t e l e n beállott, n a g y a r á n y ú é p í t k e z é s e k e n , a l a k ó h á z a k korszerűsítésén, és a gólyák is f o k o z a t o s a n a l k a l m a z k o d n a k az ój k ö r ü l m é n y e k h e z . A gólyák m i n d e n t „ m e g p r ó b á l n a k á l l o m á n y u k f e n n m a r a d á s á r a . A t o v á b b i a k b a n n e m m a r a d h a t el a f o k o z o t t a b b e m b e r i segítség, t á m o g a t á s sent a g ó l y á k fészkelésének m e g k ö n n y í tésére, é l e t k ö r ü l m é n y e i k z a v a r t a l a n a b b á t é t e l é r e . E l ő f o r d u l á s u k k ü l ö n ö s e n fiókanevelés idején n e d v e s , vizes t e r ü l e t e k h e z k ö t ő d i k . J ó lenne a \ izes t e r ü l e t e k lecsapolására é p í t e t t c s a t o r n á k a t zsilipekkel e l l á t n i , h o g y a szükséges nedvességtől ne fosszák meg az élővilágot. Hála az é r v é n y b e lépett t e r m é s z e t v é d e l m i t ö r v é n y e k é r t , m e l y e k védik a m a d a r a t , fészkével, f i ó k á i v a l e g y ü t t . Szükség volna a z o n b a n országszerte arra a közszellemre, a m e l y — a h a g y o m á n y o s 99-

щ T á v o z ó b a n a gólyacsaládot

m e g t á m a d ó kóbor gólya (TRASER GYÖRGY felvétele)

f é s z e k a l j z a t o k h í j á n — n e m s a j n á l n á az egyének vagy kisebb közösségek részéről a f á r a d t s á g o t , az összefogást mesterséges f é s z e k a l j z a t o k f e l á l l í t á s á r a épületen vagy póznán. *

Hálás k ö s z ö n e t Dr. M A R I Á N MiKLÓsnak a korábbi felmérések f o l y a m á n s z e r z e t t t a p a s z t a l a t a i szíves á t a d á s á é r t és m i n d i g segíteni kész ú t b a i g a z í t á s a i é r t , t o v á b b á a S o m o g y i - k ö n y v t á r i g a z g a t ó s á g á n a k a felmérés m u n k á j á h o z n y ú j t o t t erkölcsi és anyagi t á m o g a t á s é r t . Köszönet az i n t é z m é n y e k n e k , a f e l m é r é s b e n k ö z v e t l e n ü l részt v e t t közel h á r o m e z e r személyt k i t e v ő segítőt á r s n a k : a M a g y a r Posta V e z é r i g a z g a t ó s á g á n a k , az összes levél k é z b e s í t ő n e k ;

az Állami E r d ő g a z d a s á g o k e r d é s z e i n e k ; a v a d á s z t á r s a s á g o k a d a t g y ű j t ő i n e k ; a M a g y a r M a d á r t a n i E g y e s ü l e t t e r ü l e t i c s o p o r t j a i n a k , a g i m n á z i u m o k és á l t a l á n o s iskolák s z a k k ö r e i n e k és m i n d e n ö n k é n t e s m e g f i g y e l ő n e k , akiknek buzgó, önzetlen f á r a d o z á s a lehetővé t e t t e f e l a d a t u n k sikeres m e g o l d á s á t .

IRODALOM

1. Al MILLER. S. (1958): Der Weisstorch (Cicoiiia с. ciconia) in Ungarn und in Österreich. Burgenländische Heimalblätter, 20: 3. 2. BANCSÓ, L. & REVE. A. (1957): WhiteStork-Census in Hungary in the years 1950 and 1951. Aquila, 63 65: 227— 232. 3. BERETZK Р. (1971): Mi lesz veled gólyamadár? Élet és Tudomány, 26: 1304 1307. — 4. DORNING. H. (1942): A gólyáról és a szárazságról. Termtud. Közi.. 9: 1 2. — 5. HOMONNAY N. (1964): Magyarország és környező területe gólyaállományának mennyiségi felvétele az 19 41. évben. Aquila. 69 - 7 0 : 8 3 - 97. 6. HOMONNAY N. (1967): Vas megye gólyáriól. Vasi Szemle, 2: 224—232. - 7. HORNBERGER, К. (1953): Vom Speisezettel des Weissen Storches. Mitt. Bad. Landesver. Naturkunde und Naturschutz. 6: I. 8. HORNBERGER. F. (1967): Der Weisstorch. N. Brehm-Büch., 375. — 9. HUZIAN L. & NAGY. I. (1966): Allatok a gólya táplálkozásához. Aquila. 71 —72: 231. 10. Internationaler Rat für Vogelschutz [The International Council for Bird Preservation] (1973): Aufruf zu einer Dritten Internationalen Bestandsaufnahme des Weisstorches, 1974. Die Vogelwarte, 26: 365 370. 11. KEVE, A. (1957): White-StorkCensus ill Hungary in the years 1948 and 1949. Aquila. 63 64: 211 225. 12. KOVÁCS В. (1968): Meddő gólyák Hortobágyon és Biharugaron. Aquila, 75: 281 282. 13. KovÁrs L. (1968): A fehér gólya elterjedése Délkelet-Erdélyben 1962 63-ban. Aquila, 75: 231 258. 14. MARIÁN M. (1956): A d a t o k a fehér gólya fészkelési viszonyaihoz Somogyban 1956-han. Rippl-Rónai Múzeum Közi.. 1 5. - 15. MARIÁN. M. (1962): Der Weiss-Storch in Ungarn ill den Jahren 1956 1958. A Móra Ferenc Múzeum É v k ö n y v e , MFMÉ, 1960 1962: 231 269. 16. MARIÁN, M. & MARIÁN. M. jr. (1968): Bestandsveränderungen beim Weiss-Storch in Ungarn 1958 1963. M F M É , 1968: 283- 314. 17. MARIÁN, М. (1970): Der Bestand des Weiss-Storchs (С. ciconia) in Ungarn 1963. Vogelwarte, 25 (3): 255—257. — 18. MARIÁN M. (1971): A gólya populációdinamikája Magyarországon (1963 -1968). MFMÉ, 1971: 37 72. 19. RÉKÁsi J. (1975): Fehér gólva fészkében gyűjtött köpetek. Aquila, 80—81: 2 8 2 - 2 8 3 . 20. SCHMIDT E. (1974): Gólyaszámlálás. Élet és Tudomány, 29: 1442 — 1469. - 21. SCHÜZ, E. (1949): Hilfe für Freund Adebar. Merkblätter Angewandte Vogelkunde- 6. 21. SCHÜZ. E. & SZIJJ, J. (1960): Bestaudsveränderungen heim Weiss-Storch: Vierte Übersicht 1954 bis 1958. Vogelwarte, 20: 258—273. — 23. SCHÜZ, E. & SZIJJ, J. (1972): Brief report on the changes in status of the White Stork sinee the International Census 1958. Int. Counc. Bird Press. XI. Bull.: 141 145. 24. SCHÜZ. E. (1973): White Stork-Colonisation a social factor also? Boktnakierie, 25: 69 70. - 25. STERBETZ I. (1968): Vedlő gólyák Hortobágyon és Biharugaron. Aquila. 75: 282. 26. STOLLMANN, A. (1969): Populationsuntersuchungen am Weissen-Storch (С. ciconia) in der Slowakei 1968. Vogelwarte. 25: 1. — 27. WEISSERT, B. (1972): Faunistisehe Nachrichten aus Steiermark (XVI1/7): Der Bestand des Weisstorches (Ciconia ciconia L.) in der Steinmark in den Jahren 1969 und 1970 (Aves). Mitt. Naturwiss. Ver. Steiermark. Graz, 102: 225 228. 28. WEISSERT, B. (1972): Der Bestand des Weisstorches (Ciconia ciconia L.) in der Steiermark im Jahre 1971. Mitt. Abt. Zool. Landesmus. Johanneum. Graz. I (4): 147 151. 29. WEISSERT. B. (1973): Der B e s t a n d des Weisstorches (Ciconia ciconia L.) in der Steiermark im Jahre 1972. Mitt. Abt. Zool. Landesmus. Johanneum. Graz, 2 (2): 131 — 134. — 30. ZINK, G. (1966): Populationsdynamik des Weissen Storchs (Ciconia ciconia) in Mitteleuropa. Proc. XIV. Intern. Congress. Oxford. 1966: 191 215. 31. ZSH.IN, К. I. & LEBEDEVA. M. I. (1975): Perepisz' belüh aisztov Priroda. Moszkva. 7: 29 31.

101-

D E R STORCH B E S T A N D IN U N G A R N ( E R G E B N I S S E D E R IM J A H R E 1974)

BESTANDSAUFNAHME

Von B . JAKAB

In Ungarn erfolgt seit 1958 jede fünf Jahre eine das ganze Landesgebiet erfassende A u f n a h m e des Storchbestandes (MARIÁN, 1962. 1968. 1971). Zum vierten Male wurde diese Arbeit im R a h m e n der internationalen Storchbestandsaufnahme vom Jahre 197 I durchgeführt I m Einholen der Beobachtuugsdaten wirkten ebenso wie bei den früheren Aufnahmen die Briefboten der Postämter des ganzen Landes, ferner die Förster, Jäger, Ornitbelogen sowie auch andere dazu ersuchte Vogelfreunde aus dem Kreise der Erwachsenen und der Schuljugend mit. Die Mitteilung ihrer Beobachtungen erfolgte auf ihnen zur \ erfügung gestellten Fragebögen. Es liefern aus 1825 Ortschaften des Landes insgesamt 4029 Fragebögen mit Beobachtungsangaben ein (Taf. I). Das Ergebnis der Datenverarbeitung legte darüber Zeugnis ab. daß die herkömmlichen Nistgelegenheiten der Störche weiter a b g e n o m m e n haben. Aus 222 Gemeinden, w o früher Störche genistet haben, erhielten wir völlig negative Meldungen. Der Prozentsatz der auf Gebäuden und Bäumen gebauten Nester (Taf. II) ist wiederum zurückgefallen, hingegen kann ein zahlenmäßiger Anstieg bei den auf elektrische Leitungsmaste gebauten Nestern verzeichnet werden (im Jahre 1968 91. im Jahre 1974 555). der in einigen Komitaten sogar 20 28% erreicht. Die Zahl der nistenden Paare fiel trotz einer gewissen Anpassung weiter zurück (Taf. IV und VI). Ihre Zahl blieb bloß im südwestlichen Teil des Landes, int K o m i t a t Vas seit 1958 auf demselben Niveau. In einigen Komitaten zeigt sich sogar im \ ergleich zum Jahr 1968 ein geringer Anstieg. Die größte Dichte weisen die Storchpaare (StD) in den nordöstlichen und südwestlichen Komitaten, also in den beiden niederschlagsreichsten Gegenden l tigarns auf (je 100 km- 5. 29 7.27). Eine a b n e h m e n d e Tendenz zeigt der Nachwuchs, der auf ein Paar fallende Durchschnittswert der J u n g v ö g e l (JZa). Der Landesdurchschnitt beträgt 1.87 (Taf. V). im Jahre 1968 war diese Zahl noch 2.21. Der Gesamtbestand, der sieb aus der Zahl der alten Störche (8908) und der annehmbaren Zahl der .Jungvögel (7489) zusammensetzt, beträgt: 16397 Exemplare. Im Vergleich zum Jahr 1958 beträgt der R ü c k g a n g 50.9%. jedoch mit der Gesamtzahl des Jahres 1968 verglichen nur 12.5%. Diese Angabe weist darauf hin. daß sich gegenüber des in den früheren Bestandsaufnahmen wahrgenommenen Rückganges (22,4°,, und 27.48%) die a b n e h m e n d e Tendenz der Populationsdvuamik verlangsamt hat.

102-

A F U S A R I U M GRAMINEARUM GOMBA ÁLTAL TERMELT T O X I N N A L FERTŐZÖTT KUKORICA ETETÉSE HÁZI- ÉS MEZEINYULAKKAL* Irta K A R N E R I S T V Á N , W Ö L L E R LÁSZLÓ é s N E D E L K O V I T S

JÁNOS

( A G R O I N F O R M , Budapest B u d a p e s t i Műszaki E g y e t e m Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszéke, B u d a p e s t )

1972-ben széles körű k u t a t á s indult a h a z a i tnezeinyűl á l l o m á n y állategészségügyi, szaporodásbiológiai, n ö v é n y v é d ő s z e r - m a r a d é k és életkor-megh a t á r o z á s i m ó d s z e r e k , v a l a m i n t a l é t s z á m v á l t o z á s o k a i n a k felderítésére. A szaporodásbiológiai vizsgálatok egvik részét a tnikotoxin h a t á s v i z s g á l a t a által termelt F- 2 toxin hatását k é p e z t e . E l s ő s o r b a n a Fusarium graminearum vizsgáltuk házi- és tnezeinyulakon. Г*

A nagyüzemi mezőgazdaságban a hagyományos növénytermesztési t e c h n o l ó g i á k a t ú j a k v á l t o t t á k fel. melyek m e g z a v a r t á k a mezeinyúl élettevékenységét és populáció csökkenéshez v e z e t t e k . Az új f a j t a h i b r i d e k csak az optimális igények kielégítése esetén a d t a k megfelelő t e r m é s t . A m e n n y i b e n az optimális f e l t é t e l e k közül b á r m e l y i k h i á n y z i k , ú g y az a n ö v é n y ellenállóságának e b b e n az esetben a Fusarium-faj o k k a l szembeni ellenállóságnak csökkenéséhez vezet. A k ü l ö n b ö z ő Fusurium-fajok t ö b b mint 60 féle m i k o t o x i n t t a r t a l m a z n a k , m e l y e k n e k egy része a g a z d a n ö v é n y r e , másik része az e m b e r r e , á l l a t r a veszélyes. H a z a i k u t a t ó k ( D E B R E C E N I és B O R D A , 1 9 7 2 ; P A L Y U S I K , 1 9 7 2 ) háziállatok megbetegedéséről s z á m o l n a k be, k i e m e l v e a s z a p o r o d á s m e c h a n i z m u s á b a n fellépő negatív h a t á s t . E t e t é s i k í s é r l e t ü n k k e l a r r a k í v á n t u n k v á l a s z t k a p n i , hogy az F—2-iit t a r t a l m a z ó k u k o r i c á t a házi- és mezeinyúl felv eszi-e, és ha igen, a k k o r az állatban 1ml a k k u m u l á l ó d i k , milyen m e n n y i s é g b e n m u t a t h a t ó ki a szervezetből és okoz-e t e r m é k e t l e n s é g e t ? K í s é r l e t ü n k a l a p j á t az a megfigyelés k é p e z t e , hogy a mezeinyúl élőhelye az u t ó b b i időben k i t e r j e d olyan k u k o r i c a t e r m ő t e r ü l e t r e is, ahol a gépi bet a k a r í t á s u t á n j e l e n t ő s m e n n y i s é g ű k u k o r i c a s z e m m a r a d a t e r ü l e t e n , és ezt g y o m o r t a r t a l o m - v i z s g á l a t a i n k szerint is — a mezeinyúl m á r felveszi. í g y e l ő f o r d u l h a t , h o g y az F—2-t t a r t a l m a z ó k u k o r i c a s z e m e t is felveszi az állat. A n y a g és módszer 7аkarmány

etetése]

K í s é r l e t ü n k b e n 12 házi- és 6 m e z e i n y u l a t e t e t t ü n k . Az á l l a t o k a t elkülönítve t a r t o t t u k , és F 2 t o x i n t t a r t a l m a z ó k u k o r i c á t , v a d t á p o t és ad l i b i t u m vizet a d t u n k n e k i k . A „ k u k o r i c a 1 jelzésű m i n t a F -2 t a r t a l m a 10(1 ppm voll. * Előadták a szerzők az Állattani Szakosztály 1976. december 3-án tartott 673. ülésén.

103-

1. táblázat.

Házi- és mezeinyulakon

végzett etetési Elméletileg

Csoport szám

1. házinyúl

Kezelések

házinyúl

1

28 n a p alatt összesen

14 nap

15-21 nap

22 28 nap

71.50 45.00 78.00

72.50 47,00 89.00

76.50 44,50 89.50

68.50 34,00 89.50

289,00 170,50 346.00

106,00

87,50

77,00

98.50

369.00

268,50 259.50 309,00

241,50 226,50 283,50

228.00 153,00 274,50

234.00 187,50 279.00

972.00 826.50 1146.00

65,50

76,50

73,50

69,50

285,00

262.50

211,50

210.00

238,50

922.50

1 7 nap

8

28 napos etetés 300 p p m F— 2-t tartalmazó kukoricával

3/1 3/2 3/3 4. házinyúl

2 m e n n y i s é g (|i|>m)

28 napos etetés 100 p p m F — 2 - t tartalmazó kukoricával (kontroll) -f- 84 nap normál takarmányozás, utána pároztatás

Z1 2/2 о 1 2/3 3. házinyúl

fogyasztott F

28 napos etetési 100 p p m F 2-t tartalmazó kukoricával (kontroll)

1/1 1/2 1 /3 2,

kísérlet

28 napos etetés 300 p p m F 2-t tartalmazó kukoricával -j- 84 nap normál takarmányozás, u t á n pároztatás

4/1 4/2 4/3 5. mezeinyúl

28 napos esetés 100 p p m F — 2 - t tartalmazó kukoricával (kontroll)

5/1 5/2 5/3 6. mezeinyúl

6/1 6/2 6/3

28 napos esetés 300 p p m F — 2 - t tartalmazó kukoricával -f- 84 nap normál takarmányozás, u t á n pároztatás

Minden állat kiegészítésképpen egységesen 5 dk v a d t á p o t kapott: kukorica és v a d t á p szétválasztása nein volt lehetséges, ezért a számolásnál a felvett t a k a r m á n y m e n n y i s é g e t nem bontottuk alkotóira.

104-

Ezt t e k i n t e t t ü k k o n t r o l l n a k , mivel k e d v e z ő t l e n években a vizsgált m i n t á k 8 0 ° „ - á b ó l 70 100 p p m t o x i n t a r t a l m a t lehet k i m u t a t n i (TRUCKER, 1973). A „ k u k o r i c a 11 jelzésű m i n t á t mikrobiológiai és toxikológiai v i z s g á l a t o k alapján v á l a s z t o t t u k ki. m e l y b e n Fusarium m i c é l i u m o k a t és jelentős m e n n y i s é g ű t o x i n t (300 p p m ) t a l á l t u n k . A v a d t á p Fusarium graminearum g o m b á r a és F—2 t o x i n r a n e g a t í v volt. A k u k o r i c a adagolása ú g y t ö r t é n t , hogy 9 állat (0 házi- és 3 mezeinyúl) „ k u k o r i c a I " és u g y a n c s a k 9 állat (0 h á z i - é s 3 mezeinyúl) „ k u k o r i c a I I " t a k a r m á n y t k a p o t t . Minden állat egységesen 5 dk v a d t á p t és ad l i b i t u m v i z e t k a p o t t . Az á l l a t o k n a p o n t a 20 dk k u k o r i c á t és 5 dk v a d t á p o t f o g y a s z t o t t a k ; ebből a m e n n y i s é g b ő l visszamérés a l a p j á n t u d u k m e g á l l a p í t a n i az egy-egy állat által elméletileg f e l v e t t t o x i n m e n n y i s é g e t (1. t á b l á z a t ) . A m u n k a t e r v szerint a két n a g y c s o p o r t o n belül 28 napos e t e t é s u t á n m i n d k é t t a k a r m á n y c s o p o r t b ó l 3 állat (1 bíin + 2 nőstény h á z i n y ú l és 1 n ő s t é n y mezeinyiíl) került b o n c o l á s r a és E—2 t o x i n r a t ö r t é n ő elemzésre. A f e n n m a r a d ó 10 állat közül — 84 n a p o s n o r m á l t a k a r m á n y o z á s u t á n a h á z i n y u l a k b ó l c s o p o r t o n k é n t I 1 n ő s t é n y t e l v é r e z t e t t ü n k azzal a céllal, hogy m e g t u d j u k , m e g m a r a d - e az á l l a t b a n az F — 2 toxin, vagy a z t képes az élő szervezet feldolgozni, illetve d e t o x i k á l n i . A m e g m a r a d ó h á z i n y u l a k a t ( 1 1 hím és 1 I n ő s t é n y ) és m e z e i n y u l a k a t (1 1 h í m és 1 I n ő s t é n y ) p á r o z t a t n i k í v á n t u n k , hogy f i g y e l e m m e l k í s é r j ü k , képes-e a hím állat t e r m é k e n y í t e n i , illetve az a n y a á l l a t k i h o r d j a - e a kicsinyeit. A m u n k a t e r v b e l i kísérleti vizsgálatok s z á m a c s ö k k e n t , m e r t i d ő k ö z b e n elhullások t ö r t é n t e k .

A toxin

kinyerése

A belső s z e r v e k e t 0,5—1,0 cm n a g y s á g ú r a a p r í t o t t u k ( m á j , u t e r u s , herék), m a j d Biomix d e z i n t e g r á t o r r a l k l o r o f o r m o s o l d a t b a n h o m o g e n i z á l t u k . A h o m o g é n a n y a g o t S o x h l e t - e x t r a k t o r b a h e l y e z t ü k , és (> ótán át k l o r o f o r m m a l e x t r a h á l t u k az F — 2 t o x i n k i n y e r é s e céljából. Az e x t r a k c i ó b e f e j e z é s e u t á n a kloroformos o l d a t o t s z á r a z j é g g e l —70 E-ig l e h ű t ö t t ü k és a zsírokat k i f a g y a s z t va e l t á v o l í t o t t u k . A k l o r o f o r m n a g y részét desztillációval e l t á v o l í t o t t u k , és a m a r a d é k o t (2 ml) az esetleg m e g m a r a d t zsírszerű anyagok és e g y é b kísérő v e g y ü l e t e k e l t á v o l í t á s a é r d e k é b e n — a l u m í n i u m o x i d k r o m a t o g r a f á l ó oszlopra t e t t ü k , m a j d a t i s z t a toxint e l v á l a s z t o t t u k . A t o x i n t az U V - a k t í v frakcióból n y e r t ü k b e p á r l á s s a l . Az így n y e r t m a r a d é k o t 1 ml k l o r o f o r m b a n f e l o l d o t t u k , és v é k o n y r é t e g k r o m a t o g r á f i á s módszerrel v i z s g á l t u k E - 2 t a r t a l m á t .

Az F

2 toxin

kimutatása

V é k o n y r é t e g lemezt k é s z í t e t t ü n k 4 g KiescIgél-j-G ( S t a h l szerint) és 8 ml víz keverékéből, a m e l y e t 2 0 x 2 0 cm-es ü v e g l a p r a v i t t ü n k fel, egyenletes r é t e g b e n . A lemez s z á r a d á s u t á n 105 4- 2 C-os s z á r í t ó s z e k r é n y b e n a k t i v á l t u k a gélt. A lemezre f e l c s e p p e n t e t t ü n k 2, 4, 6 //I a l k o h o l b a n oldott F — 2 s t a n d a r d o l d a t o t , a m e l y e t M O R I C H A szerint á l l í t o t t u n k elő. F z megfelelt 1. 2, 3 t o x i n n a k . F mellé 2 cm-es t á v o l s á g b a n 5, 10 és 20 //1 k l o r o f o r m o s t ö r z s o l d a t o t cseppent e t t ü n k , a m e l y e t a belső szervek e x t r a k c i ó j á b ó l n y e r t ü n k . 8 107

A v é k o n y r é t e g k r o m a t o g r a m kifejlesztésére t o l u o l - e t i l a c e t á t - h a n g y a s a v 90 : 45 : 5 elegyét a l k a l m a z t u k . A f u t t a t á s t 60 percig v é g e z t ü k , m a j d a lemezből az o l d ó s z e r m a r a d é k o t meleg levegős szárítással e l t á v o l í t o t t u k . A kifejleszt e t t k r o m a t o g r a m o t u l t r a i b o l y a (385 n m ) f é n n y e l megv i l á g í t o t t u k , és e k k o r az F — 2 t o x i n 0,78 l{f é r t é k n é l zöld színnel f l u o r e s z k á l t . A vizsgálati a n y a g b a n azonos Rf é r t é k e k n é l t a l á l t u n k F — 2 t o x i n t , és e z e n k í v ü l 0,45-ös Rf értéknél u g y a n c s a k UV a k t í v f o l t o t , a m e l y valószínűleg a t o x i n bomlásából s z á r m a z ó t e r m é k . A szemikv a n t i t a t í v kiértékelést a folt n a g y s á g a és i n t e n z i t á s a a l a p j á n v é g e z t ü k . A m e g v i z s g á l t m i n t á k t o x i n t a r t a l m á t a m i n t á k jelzésév el és tételesen a 2. t á b l á z a t b a n a d j u k meg.

Értékelés A kísérletekből m e g á l l a p í t h a t ó , hogy a m á j b ó l a toxin k i m u t a t h a t ó . A 2/3 s z á m ú m i n t a elemzése a kísérlet b e f e j e z é s e u t á n i 84. n a p o n t ö r t é n t , a t o x i n m á r k i ü r ü l t a szervezetből. 2. táblázat.

Az I —2 toxinra

történt laboratóriumi

k í - é r i r t i állat

\Iáj

incline, eze-e Kontroll házinyúl 1/1 1/2 1/3

F

vizsgálatok

eredményei

Belső n e m i szer,ek

2 t o x i n t a r t a l m a (|>|iin)

3 —5 3 - 5 0,5—1

Kontroll/ házinyúl О/О*

300 ppm csoport házinyúl 3/1 3/2 3/3 Kontroll m e z e i m ü l 5/3

3—5

300 p p m csoport mezeinvúl 6/3

A 28 n a p o s F — 2 t o x i n t t a r t a l m a z ó e t e t é s t k ö v e t ő 84 n a p o s n o r m á l t a k a r m á n y o z á s u t á n az á l l a t o k a t p á r o z t a t á s c é l j á b ó l ö s s z e r a k t u k . M i n d k é t n e m ű állat részéről passzivitás volt t a p a s z t a l h a t ó . U j a b b 25 n a p o s n o r m á l t a k a r m á n y o z á s u t á n f e d e z t e t t ü n k . Az F—2-t f o g y a s z t o t t n ő s t é n y n y u l a k egészséges h í m e k k e l e r e d m é n y t e l e n ü l p á r o z t a k . Az F—2-t f o g y a s z t o t t h í m állatok egészséges n ő s t é n n y e l e r e d m é n y e s e n pározt a k . H á r o m n ő s t é n y b ő l m i n d h á r o m f o g a n t , összesen nvolc u t ó d jött a világra, illetve 3 n ő s t é n y b ő l 1 f o g a n t és négv u t ó d s z ü l e t e t t . 106-

I KKDING

MAIZE I N F E C T E D W I T H T O X I N P R O D U C E D В5 T H E FUNGUS F U S A R I U M G R A M I N E A R U M TO R A B B I T S A N D HARES

By I. K A R N E H .

L . WÖLLER

and

J . NEDELKOVITS

Various kinds of the fungus Fusarium produce more than 60 sorts of mycotoxins, part of which are dangerous to the host plants, another part to man and animals. Hungarian researchers report on domestic animals falling sick, and stress the negative effect which appears in the reproduction mechanism. It was the latter problem, which the authors had in mind when they took up the subject, supposing that the negative effect would appear also with the hares. Their experiment of feeding maize containing F-2 (to rabbits and hares), they wanted to get an answer to the question whether the animal took up that fodder and. if so. where did it accumulate in the animal: in which organ and in what p. p. in. quantity the toxin could be demonstrated. The feeding of the animals took place in the experimental ground of the Institut of Game Biology: the chemical tests were performed at the Department of Biochemistry and Food Technology of the Technical University of Budapest.

107-

HÁRMAS CSIMPÁNZIKREK SZÜLETTEK A VESZPRÉMI ÁLLATKERTBEN írta: KASZA

LÁSZLÓ

( k i Hellberger Kálmán Állatkert. Veszprém)

I n t é z m é n y ü n k h ö z 1972 a u g u s z t u s á b a n került egy ausztriai állatkereskedő cégtől egy n a g y t e r m e t ű , f e k e t e a r c ú n ő s t é n y c s i m p á z n é v szerint B l a c k y . S z á r m a z á s á r ó l a k e r e s k e d ő a n n y i t t u d o t t közölni, hogy Libériából vagv G u i n e á b ó l való, é l e t k o r a kb. 14 é v . E rövid a d a t s z o l g á l t a t á s b ó l csak az é l e t k o r t t u d t u k azonosítani. B l a e k v megérkezése u t á n h a m a r beilleszkedett a fogságba, és t e k i n t é l y t J

Г-

P

p

is szerzett m a g á n a k a t ö b b i c s i m p á n z o k k ö z ö t t . Л nálánál jóval f i a t a l a b b á l l a t o k k a l nem volt játékos, h a n e m i n k á b b lekezelő. Az e m b e r e k e t sem szívelte. K ö p k ö d ö t t , d o b á l t , h a r a p o t t . Kivételt k é p e z e t t a k é t ápolója, de v e l ü k sem volt jellemes, b i z a l m a s . Ó v a t o s a n b á n t a k vele és f é l t e k tőle, m e r t nem egy balesetet okozott. E g y téli n a p o n , pontosan 1974. d e c e m b e r 12-én körlevelet k a p t u n k a csehszlovákiai libereci á l l a t k e r t t ő l : e l a d á s r a , cserére, sőt a j á n d é k b a k í n á l t a k egv a k k o r 16 éves h í m с i m p á n z í , mely G u i n e á b ó l s z á r m a z o t t és n e v e S á m á n volt. A körlevélre azonnal v á l a s z o l t a m és b e j e l e n t e t t e m i g é n y ü n k e t — e g y b e n k é r d e z v e az állatcsere á r á t is. S á m á n t B l a c k y p á r j á n a k s z á n t a m . Válaszlevél közölte, h o g y n e k ü n k a d j á k S á m á n t m a j d egyszer a d u n k é r t e v a l a m i t s legyek n y u g o d t , S á m á n egészséges, c s a k t e n y é s z e t ü k b e n t ö b b a h í m és a hímek k ö z ö t t a legidősebb S á m á n , és ígv ei p . ő kerül leadásra. A t o v á b b i levelezésbői m e g t u d t a m , hogy S á m á n b e j á r t a fél Csehszlovákia á l l a t k e r t j e i t , sőt pár h ó n a p i g az N D K - b a n is v e n d é g e s k e d e t t , de mindig visszakerült L i b e r e c b e . Ezek a hírek n e m v o l t a k s z á m o m r a ö r ö m k e l t ő k , viszont az m á r igen. hog\ '

p

'

p.

S á m á n t ö b b f i a t a l c s i m p á n z n a k az a p j a — így igen n a g y érdeklődéseid v á r t u k érkezését. 1975 f e b r u á r j á b a n i n d u l t u n k é r t e á l l a t k e r t ü n k m i k r o b u s z á v a l , és még a z n a p d é l u t á n m e g é r k e z t ü n k Liberecbe, azzal, hogy m á s n a p k o r a reggel ind u l u n k vissza, hogy az állattal még kellő i d ő b e n V e s z p r é m b e é r j ü n k . Mikor a cseh kollégák l á t t á k az á l t a l u n k vitt c s i m p á n z - s z á l l í t ó v a s l á d á t , k ö z ö l t é k , hogy ez S á m á n n a k nem felel meg m a j d ők b e l á d á z z á k . Másnap k o r a reggel S á m á n egy elég k i s m é r e t ű , de v a s t a g f a l á d á b a n v á r t m i n k e t . Szinte s e m m i t sem l á t t u n k belőle. É n még ilyen m ó d o n n e m s z á l l í t o t t a m é l e t e m b e n c s i m p á n z t , és é r t h e t ő , h o g y sehol n e m időzve i g y e k e z t ü n k h a z a . I d e h a z a , m i k o r a ládából k i e n g e d t ü k , egy h a t a l m a s hím, egy erősen k o p a s z o d ó állat állt e l ő t t ü n k . P i l l a n a t a l a t t k ö r ü l n é z e t t , m a j d óriási h a n g o n o r d í t a n i k e z d e t t , s a férőhelyében elhelyezett láncra e r ő s í t e t t nehéz t e h e r a u t ó kerekeket ü t n i - v á g n i k e z d t e , sőt, az egyiket k ö n n y e d é n le is s z a k í t o t t a . Az eddig h ő s k ö d ő , k i a b á l ó B l a c k y félelmében a s a r o k b a h ú z ó d o t t , és k é r ő é n n y ú j t o t t a felénk k a r j á t . Blacky és a többi m a j o m azonnal megérezte, h o g y S á m á n 109-

lett a c s i m p á n z h á z u r a . de én is azonnal m e g é r t e t t e m , miért k a p t u k i n g y e n ezt a h a t a l m a s , szép á l l a t o t . S á m á n egy h é t e n belül n a p o n t a t ö b b s z ö r is m e g i s m é t e l t e a c s i m p á n z h á z l a k ó i n a k az ő h a t a l m i e r ő f i t o g t a t ó t á n c á t . E t á n c o t Blacky f é l e l e m m e l - i z g a l o m m a l segítség kérő sikoltó k i á l t á s o k k a l kísérte, m e r t e n n e k az e m b e r r e is félelemmel h a t ó t á n c n a k a vége az lett, h o g y S á m á n összerugdosta B l a c k y t . Egy h é t u t á n az e r ő t f i t o g t a t ó t á n c k e z d e t t a l á b b h a g y n i , m á s o d - , k é s ő b b h a r m a d n a p o n k é n t i s m é t l ő d ö t t meg. Blacky hav o n t a m e g j e l e n ő v érzése rendes és p o n t o s v o l t . Ez i d ő s z a k b a n S á m á n m e g v á l t o z o t t : k e d v e s k e d e t t B l a c k y n e k , szőrét k u r k á s z t a , s z á j á t összecsücsörítette, B l a c k y h o m l o k á h o z n y o m t a , és n e m e v e t t meg m i n d e n t B l a c k y elől. Ez i d ő s z a k b a n is m e g f i g y e l t ü n k S á m á n n á l t á n c o k a t , csak ezek a t á n c o k most nem e r ő f i t o g t a t ó , h a n e m játékos k e l l e m k e d ő t á n c o k v o l t a k . N a p p a l párzást n e m l á t t u n k . S á m á n igaz p r ó b á l k o z o t t , de B l a c k y nem h a g y t a m a g á t . Ezen udvarlási időszakban S á m á n féltette Blackyt, különösképpen a férfil á t o g a t ó k t ó l . Ha a férőhelyük e l ő t t férfi állt m e g , S á m á n azonnal o r d í t a n i , k ö p k ö d n i k e z d e t t . Ez m i n d e n h ó n a p b a n a n ő s t é n y mensese a l k a l m á v a l f o r d u l t elő, és k ü l ö n é r d e k e s , hogy a női l á t o g a t ó k n e m i z g a t t á k a h í m e t . J ú l i u s b a n f i g y e l t ü n k m e g először p á r z á s t . A nemi a k t u s t ö b b s z ö r i s m é t l ő d ö t t , és ezen i d ő s z a k b a n a két állat nem m o z d u l t el e g y m á s t ó l , átölelkezve ültek e g y m á s mellett és s z ő r ü k e t n a g y gyöngédséggel h ú z o g a t t á k . A p á r z á s t k ö v e t ő h ó n a p o k b a n h á r o m í z b e n észleltünk v é r z é s t , igaz, a vérzés r ö v i d e b b ideig t a r t o t t . O k t ó b e r b e n f e l t ű n t , h o g y Blacky él v á g y a m e g n ő t t , nem v á l o g a t , kiv á l t k é p p e n a l e v e s e k e t , a b a r o m f i h ú s t és a g y ü m ö l c s ö k e t részesítette e l ő n y b e n . S á m á n m a g a t a r t á s a teljesen m e g v á l t o z o t t . N e m c s a k s i m o g a t t a a n ő s t é n y t , h a n e m a s a j á t e n n i v a l ó j á b ó l m é g e t e t t e is. ( E h h e z hasonló m a g a t a r t á s i f o r m á t 1966-ban k á r p á t i f a r k a s o k n á l f i g y e l t e m meg.) Blacky s o k a t pihent az a l m á n . O k t ó b e r hó végétől m á r látni l e h e t e t t , hogy t e r h e s , k i v á l t k é p p e n ha ü l ő h e l y z e t b e n volt. A t e h e r növ ekedésével e g y ü t t járt az emlők d u z z a d á s a is, sőt j a n u á r v égével az e m l ő k n a g y o n m e g d u z z a d t a k , és n é h a e g y - k é t csepp t e j is m e g j e l e n t . N a g y o n k e d v e s jelenet volt a polcon üldögélő B l a c k y , a m i n t n é h a m i n d k é t kezét h a s á r a téve t a p o g a t t a a megmegmozduló magzatot. (Г

о

1976. f e b r u á r 20-án a c s i m p á n z h á z v e z e t ő á p o l ó n ő j e — aki közel m á s f é l évtizedet t ö l t ö t t m a j m o k k ö z ö t t — k i n y i t o t t a a h á z a t , és elvégezte a szokásos reggeli ellenőrzést. Minden c s i m p á n z , k ö z t ü k B l a c k y is, ü d v ö z ö l t é k őt. Ellenőrzés u t á n a m a j o m k o n y h á b a m e n t , és reggelit k é s z í t e t t az. á l l a t o k n a k . Л reggelizés 9 ó r a k o r k e z d ő d ö t t . S e m m i k ü l ö n ö s nem v o l t . t a l á n csak az, hogy igen n a g y csend honolt a c s i m p á n z h á z b a n . \ reggeliztetés a megszokott r e n d b e n f o l y t . Mikor a f ő á p o l ó n ő B l a c k y é k h o z é r t , m e g l e p ő d ö t t . A p a d o z a t o n sok vért l á t o t t . F e l n é z e t t a n ő s t é n y f e k h e l y é r e , m e l y e n ott ült B l a c k y , mind a két k a r j á n egyegv kicsiny bébi, de azonnal m e g á l l a p í t o t t a h o g y nem élnek. Kérni k e z d t e B l a c k y t , h o g y hozza oda, illetve a d j a oda neki a k ö l y k ö k e t . A m i ó t a S á m á n V e s z p r é m b e n élt, az addig a k a r a t o s Blacky s z ó f o g a d ó v á vált. Most is f e l á l l t , és ekkor v e t t e észre a m á r h e l y s z í n r e é r k e z e t t aszisztensem, hogy egy h a r m a d i k csimpánz bébi is v an, amit B l a c k y addig az ölében t a r t o g a t o t t . H á r m a s i k r e k ! s a j n o s m i n d a h á r o m h a l o t t . B l a c k y a h í v ó szóra vinni a k a r t a a h a l o t t kicsinyeket az ápolójához, de e k k o r az eddigi közömbös S á m á n f e l u g r o t t , és az egyiket elv e t t e . L e f e k t e t t e a p a d o z a t r a , c s ó k o l t a , lehelte, n v a l t a , v é g t a g -

Blacky, a nőstény csimpánz

Sámán, az öreg hím

csimpánz

j a i t m o z g a t t a , és k ö z b e n f u r c s a , szinte sírós b a n g ó k a t h a l l a t o t t . Mikor észlelte, bogy a kicsiny állat h a l o t t , még egyszer v é g i g s z a g l á s z t a , r á c s a p o t t e g y e t és otthagyta. A másik k é t b é b i t k i v e t t é k . I g e n kicsinyek v o l t a k ahhoz k é p e s t , hogy a külföldi á l l a t k e r t e k b e n s z ü l e t e t t e k n a g y része t ú l h a l a d j a az 1 kg-os t e s t s ú l y t — igaz, azok m i n d e n e s e t b e n egyes születésűek. H á r m a s születés m é g h a l o t t kicsin y e k ellenére is r i t k a s á g . B l a c k y n a g y o n sokáig b ú s u l t g y e r m e k e i u t á n . L e v e r t h a n g u l a t ú l e t t , n e m m o z g o t t és n e m f o g a d o t t el e n n i v a l ó t . S á m á n a n a p n a g y részében vele volt, s i m o g a t t a szőrét k u k á s z t a . K ö z b e n B l a c k y emlői igen d u z z a d t a k v o l t a k , g y u l l a d á s veszélye fenyeg e t e t t , mivel n e m v o l t a k kicsinyek, a m e l y e k s z o p j á k . Már orvosi b e a v a t k o z á s r a g o n d o l t u n k , m i k o r a f ő á p o l ó n ő ö r ö m m e l közölte, h o g y B l a c k y s z o p j a a s a j á t emlőit, sőt, S á m á n a p á r j a mellé k u p o r o d v a s z i n t é n s z o p t a a f e l d u z z a d t emlők e t . í g y n e m l e t t szükség orvosi b e a v a t k o z á s r a , B l a c k y emlői szépen l e a p a d t a k és m á r c i u s végére v i s s z a n y e r t e é l e t k e d v é t is. Az e l m a r a d t m e n s t r u á c i ó csak n é g y h ó n a p m ú l v a , j ú n i u s 20-án j e l e n t k e z e t t ú j r a , e k k o r l á t t u k ú j r a p á r o s o d n i . J ú l i u s 11-én 22 n a p r a , a u g u s z t u s 2-án s z i n t é n 22 n a p r a , a u g u s z t u s 23-án 21 n a p r a , és u t o l j á r a s z e p t e m b e r 14-én l á t t u n k m e n s t r u á c i ó t , m e l y e k n e m v o l t a k hosszú i d e j ű e k . B l a c k y jelenleg ú j r a t e r h e s , m a g a t a r t á s t ü n e t e i h a s o n l ó a k az e l ő b b i szakaszhoz. V a l a m e n n y i e n b í z u n k b e n n e , b o g y egészséges k ö l y ö k fog s z ü l e t n i . Az egyik csimpáuzbébi méreteit alább közlöm: Fej: 82 m m hosszú, 61 mm széles 14'min hosszú, 24 mm vastag Nyak: 116[mm hosszú. 54 m m széles Törzs: Mell: 4 7 i m m átmérőjű 4 2 [ m m átmérőjű Derék: 42 mm átmérőjű Csípő: Felkar: 70 mm hosszú, 17 mm vastag 15 mm vastag Alkar: 66 mm hosszú, 54 m m hosszú Kéz: 63 mm hosszú, 18 min v a s t a g Comb: Sing: 56 m m hosszú, 13 m m v a s t a g Lábfej: 37 m m hosszú 62 m m széles Váll: 9 x 4 mm Szem: Fül: 26 mm átmérőjű Orrlyuk: 4 m m távolságra,2 m m á t m é r ő j ű Száj: 24 m m széles Súly: 28 dkg

C H I M P A N Z E E T R I P L E T S B O R N IN T H E V E S Z P R É M

ZOOLOGICAL

GARDEN By L . KASZA

On February 20th, 1976, chipanzee triplets were horn in the Kittenberger Zoological Garden of Veszprém. The mother was Blacky, a n approx. 16 years old she-ape of West-African origin, the father, Sámán, was born in Guinea, similarly a caught, approx. 16 years old animal who came to Veszprém from the Zoological Garden of Liberec, Czechoslovakia. The 8

113

first copulations were observed in July 1975, during the menses of the female. Menstrual blee" dings were noticed on three more occasions after this — in regular periods — still, in Octobe 1 it could already be seen that the animal was with young. In the days preceding parturition the mammae of the mother swelled to a considerable degree, moreover, even milk secretion begun. Already on the morning of February 20th, 1976 the tender of te animals found the three baby chimpanzees dead. They were much smaller, than any of the chimpanzees born in foreign zoological gardens up to now. T h e weight of one of the newborn was merely 280 grammes; the paper publishes some measurements of major importance of this animal. The menses of the female appeared for the first t i m e four months after parturition.

114-

I

EGY MODELLKÉNT VÁLASZTOTT ERDŐ MADÁREGYÜTTESÉNEK KUTATÁSI E R E D M É N Y E I * írta: LEGÁNY

ANDRÁS és VÉRTES

IMRÉNÉ

(Tiszavasvári)

N a g y k i t e r j e d é s ű élőhelyek m a d á r t a n i k u t a t á s a csak ú g y lehetséges, h a b e n n e jellemző p o n t o k o n f e l v é t e l i h e l y e k e t j e l ö l ü n k ki, és az így k a p o t t e r e d m é n y e k b ő l k ö v e t k e z t e t ü n k az egészre. E z a m ó d s z e r jól b e v á l t az a v i f a u n a á l l o m á n y b e c s l é s n é l , biológiai értékelésénél, de azok a f o l y a m a t o k , a m e l y e k i d ő b e n és t é r b e n j á t s z ó d n a k le a f a u n á b a n , n e m m i n d i g k ö v e t h e t ő k p o n t o s a n . E p r o b l é m a t i s z t á z á s á r a i n d í t o t t u n k b e egy megfigyelési s o r o z a t o t 1974-ben a t i s z a v a s v á r i K a s t é l y e r d ő b e n . C é l u n k elsősorban az v o l t , h o g y a z o k a t a s z a b á l y s z e r ű s é g e k e t k e r e s s ü k , a m e l y e k az alföldi erdő m a d á r v i l á g á n a k összetételében, mozgásában, változásában megnyilvánulnak. A választott terület teliát modell v o l t , a m e l y n e k k i v á l a s z t á s á n á l f i g y e l e m b e v e t t ü k , h o g y — a g y a k o r i megfigyelések m i a t t — k ö n n y e n e l é r h e t ő legyen, s z i g e t s z e r ű e n e m e l k e d j e n ki a k ö r n y e z e t é b ő l , egész k i t e r j e d é s é b e n á t lehessen fogni, é r v é n y e s ü l j e n e k r a j t a azok a h a t á s o k , a m e l y e k a m a i e r d ő k e t érik (közlekedés, e r d ő m ű v e l é s s t b . ) . Szükségesnek t a r t o t t u k azt is, h o g y n e m o n o k u l t ú r á s , h a n e m v á l t o z a t o s faösszetételű, sokoldalú i g é n y t kielégítő biotóp legyen. í g y e s e t t a v á l a s z t á s a t i s z a v a s v á r i K a s t é l y e r d ő r e , a m e l y ezeknek a f e l t é t e l e k n e k m a r a d é k t a l a n u l megfelel. K ö z v e t l e n ü l a község közelében f e k s z i k , k e l e t n y u g a t i i r á n y b a l e n y ú l v a . H o s s z a 1600 m é t e r , szélessége 4—500 m é t e r . T e r ü l e t e 30,57 h e k t á r . Déli h a t á r á t egy k ö v e s ú t k é p e z i , a m e l y e n i n t e n z í v f o r g a l o m v a n . Az e r d ő f a á l l o m á n y á t m a g a s k ő r i s , k o c s á n y o s tölgy, a k á c , v ö r ö s t ö l g y , n e m e s és h a z a i n y á r , v a l a m i n t lue és e r d e i f e n y ő a d j a (1. á b r a ) .

Vizsgálati módszerek T e k i n t e t e i a r r a , h o g y az o r n i s z t a k ö r n y e z e t e felé m e g n y i l v á n u l ó k a p c s o l a t a i b a n , u g y a n a k k o r m o z g á s á b a n , v á l t o z á s a i b a n k í v á n t u k vizsgálni, a m e g f i g y e l ő és elemző m ó d s z e r e i n k e t is ehhez k e l l e t t s z a b n i . E z é r t a n y á r i költési i d ő s z a k o t k ö v e t ő n y u g a l m a s a b b p e r i ó d u s t k i v é v e , h e t e n k é n t j á r t u k v é g i g a t e r ü l e t e t , összesen 44 a l k a l o m m a l . A m e g f i g y e l é s e k t e h á t j a n u á r 1 - t ő l d e c e m b e r 31-ig t e r j e d t e k . M i n d e n a l k a l o m m a l r ö g z í t e t t ü k az i d ő j á r á s i viszon y o k a t , a v e g e t á c i ó b a n észlelhető f e l t ű n ő fenológiai v á l t o z á s o k a t , v a l a m i n t a m a d a r a k e g y e d s z á m á t , f a j o n k é n t , m i n d e n egyes e r d ő t a g r a k ü l ö n . í g y u g y a n i s p o n t o s a n r ö g z í t h e t ő v o l t a m a d a r a k térbeli megoszlása, r e v i r j e i k n a g y s á g a s t b . A terület bejárása meghatározott útvonalon történt, úgy, hogy minden e r d ő t a g o t é r i n t s e n és az á l l o m á n y f e l v é t e l minél t e l j e s e b b legyen. A z é r t , h o g y az * Előadták a szerzők az Állattani Szakosztály 1976. december 3-án t a r t o t t 673. ülésén. 8*

115

i d ő m ú l á s á b ó l a d ó d ó v á l t o z á s o k a t , h i b á k a t n é m i l e g k i k ü s z ö b ö l j ü k , a felvételezési ú t i r á n y á t s z a b á l y o s a n v á l t o z t a t t u k . A n y o m v o n a l m a r a d t , csak a kezdés v á l t o z o t t n y u g a t i és keleti i r á n y k ö z ö t t . A k a p o t t e r e d m é n y e k p á r h u z a m o s í t h a t ó s á g a é r d e k é b e n a t e r ü l e t b e j á r á s t m i n d i g reggel 8 és 11 óra k ö z ö t t v é g e z t ü k . A f e l m é r é s e k s o r á n f i g y e l e m b e v e t t ü k a l á t h a t ó és h a l l h a t ó e g y e d e k e t , a f i ó k á k a t e t e t ő és v e z e t ő s z ü l ő k e t , a m e g t a l á l t f é s z k e k e t , k ö p e t e k e t , ü r ü l é k e t ,

Z Ö L D M E Z Ő MGTSZ

MUNKA

1

,

1 kőris voröstölgy ++

' V f u~| k a s z á l ó

++

SZÁNTÓJA

MGTSZ

akác

kocsányostölgy

fenyő

nemesnyár

szántó

fehérnyár-ezüstfa

gyalogakác- gyékény 1. ábra.

A vizsgált erdő és az erdőt alkotó f a á l l o m á n y o k területi

megoszlása

tépéseket stb.; tehát mindazokat a momentumokat, amelyek a madarak ittt a r t ó z k o d á s á r ó l , t e v é k e n y s é g é r ő l á r u l k o d t a k . Az audio-vizuális megfigyelések m e l l e t t a m a d a r a k n a k a t e r ü l e t h e z való r a g a s z k o d á s á r a v o n a t k o z ó a n hálózó és g y ű r ű z é s i m u n k á t is f o l y t a t t u n k . E z t r é s z b e n a k i f ü g g e s z t e t t mesterséges f é s z e k o d u k b a n , részben a f e l á l l í t o t t e t e t ő k k ö r n y é k é n v é g e z t ü k . Célunk ezzel a vizuális f e l v é t e l e k s o r á n t a p a s z t a l t a k ellenőrzése, illetve a l á t á m a s z t á s a volt.

A megfigyelések és é r t é k e l é s ü k A s z i s z t e m a t i k u s m e g f i g y e l é s e k e r e d m é n y e k é p p e n a vizsgált erdőben 1974-ben 68 m a d á r f a j t é s z l e l t ü n k (1. t á b l á z a t ) . E b b ő l 38 k ö l t ö t t is a t e r ü l e t e n , azaz 5 6 % - a . A k ö l t ő f a j o k — a m e g f i g y e l é s e k s z e r i n t — 202 p á r b a n v o l t a k képviselve. T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y egy b i o t ó p é l e t é b e n m i n d i g azok a f a j o k a legf o n t o s a b b a k , a m e l y e k o t t s z a p o r o d n a k , a fészkelők c s o p o r t j á t t ö b b s z e m p o n t ból is é r t é k e l t ü k . M e g á l l a p í t o t t u k , h o g y a fészkelő p á r o k b i o m a s s z á j a 1 h e k t á r t e r ü l e t e n k b . 1200 g, a m e l y a l a c s o n y é r t é k n e k t e k i n t h e t ő . A p r o d u k c i ó mér116-

1. táblázat. A tiszavasvári Kastélyerdőben 1974-ben észlelt madárfajok. (A számok a költő párokat, a -j- pedig az erdőben nem fészkelő, hanem vonuló, jelzik.) Fuj

1. Nycticorax nycticorax 2. Aceipiter nisus 3. Buteo buteo 4. Buteo lagopus 5. Circus cyaneus 6. Falco subbuteo 7. Falco vespertinus 8. Falco tinnunculus 9. Perdix perdix JO. Phasianus colchicus 11. Columba palumbus 12. Streptopelia lurlur 13. Streptopelia decaocto 14. Cuculus canorus 15. Asio otus 16. Caprimulgus europaeus 17. Upupa epops 18. Picus viridis 19. Picus canus 20. Dendrocopos maior 21. Dendrocopos syriacus 22. Oriolus oriolus 23. Corvus cornix 24. Coloeus monedula 25. Pica pica 26. Garrulus glandarius 27. Parus maior 28. Parus caeruleus 29. Parus ater 30. Parus palustris 31. Aegithalos caudatus 32. Sitta europaea 33. Certhia brachydactyla 34. Troglodites troglodites 35. Turdus pilaris 36. Turdus philomelos 37. Turdus iliacus 38. Turdus merula 39. Luscinia megarhynchos 40. Erithacus rubecula 41. Locuslella fluviatilis 42. Hippolais icterina 43. Sylvia atricapilla 44. Sylvia nisoria 45. Sylvia borin 46. Sylvia communis 47. Sylvia curruca 48. Phylloscopus trochilus 49. Phylloscopus collybita 50. Phylloscopus sibilatrix 51. Regulus regulás 52. Muscicapa striata 53. Prunella modularis 54. Anthus triviális 55. Bombicilla garrulus

nevek után írt kóborló fajokat

D%

D kategória

0,5 0,5 0,5 3,— 0,5 5,— 5,— 1,— 2,4

R R R R R A A R R

0,5 1 ,—

R R

1,— 0,5 5,—

11 R A

6 1 7 4

3,— 0,5 3,4 2

R R R R

1

0,5

R

1,— 17,7

R D

2 13 1 4 1 1 -r 1

1,— 6,4 0,5 2, 0^5 0,5

R A R R R R

0,5

R

5

2,4

R

0,5

R

F é s z k e l ő pár

+ + + + +

+

1 1 1 6 1 10 10 2 5 + 1 2

+

2 1 10

+ +

+ + + X

+ + + + 2 36

+ +

+ + +

1 "T"

117-

1. táblázat Faj 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68.

folytatása Fészkelő pár

D%

1 3 19

0,5 1,4 9,4

R R Sd

20 1 6 3

10,— 0,5 3,— 1.4

D R R R

10

5,—

A

Lanius minor Lanius collurio Sturnus vulgaris Passer domesticus Passer montanus Coccothraustes coccothraustes Chloris chloris Carduelis carduelis Carduelis spinus Pyrrhula pyrrhula Fringilla coelebs Fringilla montifringilla Emberiza citrinella

D kategória

+

+ + + +

Megjegyzés: A D kategória jelzései: D = d o m i n á n s , Sd = szubdomináns, A = R = ritka fajok.

akcesszorikus.

t e k é r e ú g y p r ó b á l t u n k k ö v e t k e z t e t n i , liogy m e g f i g y e l t ü k és m e g s z á m o l t u k , v a g y a h o l ez n e m v o l t lehetséges, m e g b e c s ü l t ü k a k i r e p ü l ő f i ó k á k s z á m á t , és ezt s z o r o z t u k a s z a k i r o d a l o m b a n (FARKAS és t á r s a i , 1958) t a l á l h a t ó súlya d a t o k k a l . I t t 2 0 % - o s elhullással is s z á m o l t u n k , a m e l y é r t é k e t r é s z b e n a s a j á t a d a t a i n k , r é s z b e n az i r o d a l o m a l a p j á n á l l a p í t o t t u n k m e g . í g y j u t o t t u n k a h h o z az e r e d m é n y h e z , h o g y a vizsgált i d ő s z a k b a n a fészkelő m a d a r a k f i ó k á k b a n j e l e n t k e z ő p r o d u k c i ó j a k b . 3 8 0 0 g h e k t á r o n k é n t . E z végső soron e g y ü t t e s e n 5 0 0 0 g-ot j e l e n t , a m e l y é r t é k m á r i g e n j ó n a k t e k i n t h e t ő . Az e r d ő fészkeíő m a d á r e g y ü t t e s é n e k d o m i n a n c i a v i s z o n y a i t v i z s g á l v a m e g á l l a p í t o t t u k , h o g y 2 f a j —- Luscinia megarhynchos és Passer montanus szerepel d o m i n á n s m e n n y i s é g b e n . E g y f a j — Sturnus vulgaris — p e d i g szubd o m i n á n s m e n n y i s é g b e n . A d o m i n a n c i a v i s z o n y o k a r á n y a i t az a l á b b i felsorolás szemlélteti: Domináns Szubdomináns Akcesszorikus Rarus

2 1 5 30

faj, faj, faj, faj,

a a a a

summa summa summa summa

D D D D

értéke 27,7 értéke 9,4 értéke 26,4 értéke 36,5

M i n t l á t h a t ó , igen m a g a s a r i t k a — R a r u s — f a j o k s z á m a . E n n e k á l t a l á b a n k é t o k a lehet. V a g y egy r e n d k í v ü l rossz, z a v a r t k ö r n y e z e t — a h o l a dom i n á n s o k a r á n y a igen a l a c s o n y v a g y n u l l a — v a g y é p p e n ellenkezőleg, a jó, a v á l t o z a t o s i g é n y e k e t kielégítő b i o t ó p , a m e l y n e m s z e l e k t á l j a m e g az a v i f a u n á t , n e m k í v á n specializációt. Az e d d i g i t a p a s z t a l a t a i n k szerint f ő k é p p e n az u t ó b b i s z o k t a ezt a f e n t l á t h a t ó megoszlási a r á n y t e r e d m é n y e z n i (LEGÁNY, 1968, 1971, 1973,

1973).

Az e r d ő n e k az a v i f a u n á r a g y a k o r o l t k e d v e z ő h a t á s á t b i z o n y í t j a a s u m m a D é r t é k e k elemzése is. H a u g y a n i s az akcesszorikus és r a r u s f a j o k s u m m a D é r t é k e i n e k összegét v i z s g á l j u k , az b i z o n y o s m é r t é k i g kifejezi az e g y ü t t e s f a j i összetételének á l l a n d ó s á g á t , s t a b i l i t á s á t . E z n e m a z t jelenti, h o g y az e g y ü t t e s m a g a s d o m i n a n c i a é r t é k ű és k o n s t a n s f a j a i v á l t a k o z n a k , h a n e m az a l a c s o n y d o m i n a n c i á j ú r a r u s f a j o k . I l y e n a l a p o n t e k i n t h e t ő az e m l í t e t t k é t csoport 118

s u m m a D é r t é k c i n e k összege s t a b i l i t á s i j e l l e m z ő n e k , a m e l y e t e b b e n az e s e t b e n 62,9-nek k a p t a m ; ez az é r t é k a z t m u t a t j a , h o g y az e g y ü t t e s labilis. Az é r t é k e k n a g y s á g a i t t f o r d í t o t t a n a r á n y o s az e g y ü t t e s s t a b i l i t á s á v a l (0—25-ig igen s t a b i l , 26—50-ig s t a b i l , 51—75-ig labilis 76—100-ig igen labilis; LEGÁNY, 1975). S z á m o s , hasonló m ó d s z e r r e l m á s e r d ő k b e n v é g z e t t v i z s g á l a t h a s o n l ó e r e d m é n y e k h e z v e z e t e t t ( L E G Á N Y , 1 9 7 3 , 1 9 7 5 ) . Minél v á l t o z a t o s a b b és soko l d a l ú b b egy erdei b i o t ó p , a n n á l n a g y o b b a lehetőség a r r a , h o g y a legkülönb ö z ő b b i g é n y ű f a j o k is m e g t e l e p e d j e n e k b e n n e . E z v i s z o n t növeli az a l a c s o n y d o m i n a n c i a é r t é k k e l r e n d e l k e z ő f a j o k a t , végső soron növeli a s t a b i l i t á s i jell e m z ő é r t é k é t , t e h á t c s ö k k e n t i az e g y ü t t e s f a j i összetételének á l l a n d ó s á g á t . Ez az érték tehát alkalmas a biotóp jellemzésre, és lia a fészkelő fajok magas számával párosul, egyúttal kifejezi a fészkelési biotóp magas produktivitási értékét is. Vizsgálva az e g y ü t t e s t a l k o t ó f a j o k m e g o s z l á s á t , a fészkelési s z i n t e k szerint a k ö v e t k e z ő e r e d m é n y e k e t k a p t u k : Talaj-szinten költ Cserje-szintben költ Fatörzs-szintben költ L o m b k o r o n a - s z i n t b e n költ

5 10 10 13

faj, faj, faj faj

13,2% 26,3% 26,3% 34,2%

A megoszlás t ö b b é - k e v é s b é k i e g y e n s ú l y o z o t t és s z a b á l y o s . H a s o n l ó e r e d m é n y e k e t k a p t u n k a k o r á b b i v i z s g á l a t a i n k során a Felső-Tiszánál. A z o k b a n az e r d ő k b e n , ahol v a l a m i l y e n r e n d k í v ü l i és rendszeres z a v a r ó h a t á s nincs (legeltetés, cserje-szint h i á n y a s t b . ) , az a r á n y o k r e n d k í v ü l h a s o n l ó a k v a g y közel a z o n o s a k ( L E G Á N Y , 1 9 6 9 , 1 9 7 3 , 1 9 7 5 ) . E z t u l a j d o n k é p p e n az élőhely e g y e n l e t e s kihasználására utal. Megvizsgáltuk a z o n b a n a f a j o k eloszlása m e l l e t t a fészkelő p á r o k megoszlását is s e k k o r még é r d e k e s e b b e r e d m é n y e k e t k a p t u n k . Talaj-szintben költ Cserje-szintben költ Fatörzs-szintben költ L o m b k o r o n a - s z i n t b e n költ

45 47 62 48

pár, 22,2% faj 23,2% faj 30,8% faj 23,8%

Az e r d ő valódi k i h a s z n á l á s á r a ezek az a d a t o k még i n k á h b u t a l n a k . I t t m é g j o b b a n közelednek e g y m á s h o z az é r t é k e k , és az egyes c s o p o r t o k k ö z ö t t v a l ó s á g o s e g y e n s ú l y látszik. A f a t ö r z s - s z i n t k i u g r ó é r t é k é t az e r d ő b e n elhelyez e t t 48 mesterséges f é s z e k o d u b a n m e g t e l e p e d e t t számos Passer montanus és Parus maior p á r e r e d m é n y e z t e . V é l e m é n y ü n k a z o n b a n az, h o g y az egyes kategóriák között bizonyos határértékeknek kell lenni, a m e l y e t m é g megfelelő fészkelőh e l y e s e t é n sem l é p n e k t ú l . E z egzisztenciális kérdés. E z t az á l l í t á s u n k a t b i z o n y í t j a az a megfigyelés, h o g y az e r d ő b e n 57 olyan f á t t a l á l t u n k , a m e l y b e n t e r m é s z e t e s f é s z e k o d u v o l t , és a m e l y h e z m é g h o z z á j ö t t az előbb e m l í t e t t d e s z k a o d u k s z á m a . E n n e k ellenére az o d ú b a n fészkelő p á r o k m e n n y i s é g e 62 m a r a d t . B á r m i l y e n m ó d s z e r ű m a d á r t e l e p í t é s t e h á t csak a d d i g lesz e r e d m é n y e s , a m í g a rendelkezésre álló é l e t t e r e t a fészkelő p á r o k ki n e m t ö l t i k , azaz a m í g s z a b a d r e v i r t e r ü l e t e k v a n n a k . E z u g y a n i s e b b e n az e s e t b e n m á r t á p l á l é k szerzési k é r d é s , m i n t a h o g y a r e v i r a l e g t ö b b s z ö r az. A v i z s g á l a t a i n k k i t e r j e d t e k erre a k é r d é s r e is, és m e g á l l a p í t o t t u k , h o g y az e r d ő b e n rendelkezésre álló t e r ü l e t e k e t csak azon f a j o k egyedei o s z t j á k fel szabályosan, a m e l y e k n e k a t á p l á l k o z á s i t e r ü l e t e is i t t v a n . E b b e n az e s e t b e n a fészek a revir c e n t r u m á t — n e m g e o m e t r i a i c e n t r u m r a g o n d o l u n k — j e l e n t i . A z o k a f a j o k a z o n b a n , a m e l y e k f ő k é p p e n az e r d ő n k í v ü l t á p l á l k o z n a k és i t t 119-

c s u p á n a f é s z k e l ő h e l y ü k v a n (Asio otus, Sturmis vulgaris, Pica pica s t b . ) , a k á r k ö z v e t l e n ü l e g y m á s mellé is f é s z k e l h e t n e k . S z a b á l y s z e r ű t e r ü l e t f e l o s z t á s t nem tapasztaltunk. A r e v i r e k n a g y s á g a t e r m é s z e t e s e n f a j s p e c i f i k u s és egy b i o t ó p o n belül azonos. A z o n b a n , h a v a l a m i l y e n o k n á l f o g v a megfelelő fészkelőhely nincs, a k k o r lehet az o p t i m á l i s n á l n a g y o b b is. P é l d á u l egy e r d ő t a g , a m e l y e t t i s z t á s o k , széles u t a k v e s z n e k k ö r ü l egy p á r gerlének n a g y , de k e t t ő n e k m á r kicsi. E b b e n az e s e t b e n csak egy p á r a t t a l á l u n k b e n n e . T e r ü l e t b e j á r á s a i n k s o r á n i g y e k e z t ü n k p o n t o s a n m e g á l l a p í t a n i az egyes fészkelő p á r o k t a r t ó z k o d á s i h e l y é t , azaz a r e v i r j é t . E z t t é r k é p r e v i t t ü k fel, és m e g m é r t ü k a szomszédos r e v i r e k k ö z é p p o n t j a i n a k t á v o l s á g á t . Az e r e d m é n y e k meglepő s z a b á l y o s s á g o t m u t a t t a k , és a l á t á m a s z t o t t á k a f e n t i m e g á l l a p í t á s a i n k a t . P é l d a k é n t a d j u k az a l á b b i a d a t o k a t : Streptopelia turtur Oriolus oriolus Luscinia megarhynehos Sylvia atricapilla

150 200—250 100 200

m (9 revir m (9 revir m (36 revir m (13 revir

alapján) alapján) alanján) alapján)

A m é r t táv o l s á g o k b a n o l y a n m i n i m á l i s v o l t a szórás, a m e l y e t n e m kellett figyelembe vennünk. A fenti távolságokat a m a d a r a k konzekvensen betartott á k . E f a j o k a z o n b a n m i n d „ e r d e i " m a d a r a k , t e h á t i t t is t á p l á l k o z n a k . A m á r e m l í t e t t és n e m e r d ő b e n t á p l á l k o z ó f a j o k n á l is e l v é g e z t ü k ezeket a m é r é s e k e t és a k ö v e t k e z ő e r e d m é n y e k e t k a p t u k : Asio otus Pica pica Sturmis vulgaris

200— 450 m (4 f é s z e k alapján) 7 0 — 3 5 0 m (9 fészek alapján) 10 — 200 m (19 fészek alapján)

Az egyes f a j o k r e v i r j e i f e d h e t i k , k e r e s z t e z h e t i k e g y m á s t . Ez n e m z a v a r j a az előbb leírt s z a b á l y s z e r ű s é g e t . Megfigyeléseink v i s z o n t azt m u t a t j á k , h o g y az e r d ő n e k n e m m i n d e n részét e g y f o r m á n , egyenletes eloszlásban l a k j á k a m a d a r a k . E g y e s t a g o k b a n t ö b b , m á s o k b a n j ó v a l k e v e s e b b fészkelő p á r t t a l á l t u n k . E n n e k is k e r e s t ü k az o k á t . Az e r d ő t é r k é p é r e f e l r a j z o l t u k az összes m e g t a l á l t és a revirek a l a p j á n f e l t é t e l e z e t t f é s z k e t , a m e l y e t m o s t egyszerűen csak p o n t t a l j e l ö l t ü n k . í g y e r d ő t a g o n k é n t m e g k a p t u k a fészkek a b s z o l ú t s z á m á t . Mivel az egyes e r d ő t a g o k nem egyforma nagyságúak, átszámítottuk a meglevő értékeket 1 hektár terül e t r e . Az így k a p o t t s z á m a d a t o k a l a p j á n m á r a k ü l ö n b ö z ő n a g y s á g ú t e r ü l e t e k p á r h u z a m b a á l l í t h a t ó k és ö s s z e h a s o n l í t h a t ó k l e t t e k . E z t ismét t é r k é p r e v i t t ü k (2. á b r a ) , a m e l y n e k a l a p j á n a k ö v e t k e z ő m e g á l l a p í t á s o k r a j u t o t t u n k . 1. A déli h a t á r t k é p e z ő k ö v e s ú t o n folyó i n t e n z í v f o r g a l o m z a v a r ó h a t á s a a k k o r 6 éves — erdőtelepíc s ö k k e n t i a fészkelő p á r o k s z á m á t . - 2. A f i a t a l t é s e k n e m k e d v e z n e k a f é s z k e l é s n e k , és igen kevés fészkelő p á r r a l rendelkezn e k . — 3. A fészkelésre l e g k e d v e l t e b b e r d ő t a g o k n a k a f e n y v e s e k és az öreg tölgyesek b i z o n y u l t a k , t o v á b b á az a n é h á n y öreg kőrises e r d ő t a g , a m e l y igen dús és f e j l e t t c s e r j e - s z i n t t e l r e n d e l k e z i k . A f e n t i m e g á l l a p í t á s o k b ó l ö n k é n t a d ó d i k n é h á n y k ö v e t k e z t e t é s . Az egyik az, h o g y biológiailag — e r d ő v é d e l m i s z e m p o n t b ó l — az e r d ő k elegyes telepítése előnyösebb. A m á s i k az, h o g y egy ilyen b i o t ó p b a n , m i n t a m o d e l l k é n t szolgáló e r d ő is, egy a m a d a r a k á l t a l k e d v e l t erdőrész v é g h a s z n á l a t a jelentős befolyással lehet az élőhely o r n i s z á r a , végső soron a biológiai v é d e l e m r e . E z é r t az ü z e m 120-

ZÖLDMEZŐ MGTSZ SZANTOJA

2. ábra.

A z egy hektárra j u t ó f é s z k e k s z á m a az egyes e r d ő t a g o k b a n

t e r v e k készítésénél — t e k i n t e t t e l az élővilág civilizáció okozta p u s z t u l á s á r a — a j ö v ő b e n az ilyen ökológiai t é n y e z ő k e t f i g y e l e m b e kellene v e n n i . A m a d a r a k n a k a költési t e r ü l e t h e z v a l ó r a g a s z k o d á s a k ö z i s m e r t , és é p p e n ezt f e j t e t t ü k ki a f e n t i e k b e n a r e v i r k é r d é s é n e k k a p c s á n . Megfigyeléseink szerint a z o n b a n a t á p l á l k o z á s i t e r ü l e t h e z is legalább így r a g a s z k o d n a k , és n e m c s a k a költés és a f i ó k a n e v e l é s i d ő s z a k á b a n , h a n e m télen is. M e g á l l a p í t o t t u k p é l d á u l , h o g y a vizsgált i d ő s z a k b a n az e r d ő b e n t a r t ó z k o d ó 2 d b Accipiter nisus s z a b á l y o s a n k e t t é o s z t o t t a a t e r ü l e t e t és c s a k azon belül v a d á s z o t t . Az e g y e d e k a z o n o s í t á s a a nemi k ü l ö n b s é g e k m i a t t m i n d i g lehetséges v o l t . D e megállapít o t t u k , h o g y az egyes cinege, s ü v ö l t ő és f e n y ő r i g ó c s a p a t o k n a k , a s z a j k ó k n a k és m e g g y v á g ó k n a k is megvolt az á l l a n d ó t a r t ó z k o d á s i helye. K o n z e k v e n s e n o t t m o z o g t a k és t a r t ó z k o d t a k . E z e k n e k a megfigyeléseknek a m é r h e t ő igazolására a k ö v e t k e z ő kísérletet i n d í t o t t u k be. F e l á l l í t o t t u n k az e r d ő b e n e g y m á s t ó l 600 m é t e r r e 2 d b d i í c e t e t ő t . A t á v o l s á g n e m volt o l y a n n a g y , hogy u g y a n a z o k a p é l d á n y o k m i n d k é t e t e t ő t ne l á t o g a t h a s s á k . U g y a n a k k o r elegendő v o l t a r r a , hogy m i n d k é t e t e t ő p o p u l á ciója önálló m a r a d h a s s o n . K é t h e t i e t e t é s u t á n v é g e z t ü k az első h á l ó z á s t m i n d k é t p o n t o n , egyszerre, azonos i d ő b e n és h á l ó v a l . A 2. sz. e t e t ő n é l 34 m a d a r a t j e l ö l t ü n k meg, a m e l y b ő l 24 db Parus caeruleus és 7 d b Parus maior v o l t . A 3. sz. e t e t ő n é l ezzel s z e m b e n 32 e g y e d e t g y ű r ű z t ü n k , ahol 22 Parus maior és csak 9 d b Parus caeruleus volt. Az e t e t ő k e t l á t o g a t ó p o p u l á c i ó k f a j i összet é t e l é n e k a r á n y a v i l á g o s a n e l k ü l ö n ü l t . A k o n t r o l l fogást egy h ó n a p m ú l v a v é g e z t ü k , a m i k o r a 2. sz. etetőnél 37 e g y e d e t f o g t u n k , a m e l y b ő l 23 Parus caeruleus és 8 Parus maior volt, míg a 3 sz. e t e t ő n é l 39 m a d a r a t f o g t u n k : 27 Parus maior-t és 9 Parus caeruleus-t. Az a r á n y o k p o n t o s a n m e g e g y e z t e k az előző f o g á s s a l , a p o p u l á c i ó k t e h á t a z o n o s a k . A végső b i z o n y í t é k o k a t a t e r ü l e t 121-

h e z való k ö t ő d é s h e z a visszafogások s z o l g á l t a t t á k . A 2. sz. etetőnél 8, a 3. sz. etetőnél 6 olyan m a d a r a t fogtunk, amelyet k o r á b b a n ott gyűrűztünk meg. A kísérlet s o r á n m i n d ö s s z e e g y e t l e n o l y a n Parus caeruleus p é l d á n n y a l t a l á l k o z t u n k , a m e l y e t k o r á b b a n egy m á s i k e t e t ő n j e l ö l t ü n k m e g . Végső k ö v e t k e z t e t é s ü n k t e h á t az, h o g y a m a d a r a k a téli t á p l á l k o z á s i t e r ü l e t ü k h ö z is r a g a s z k o d n a k , és az e r d ő a k k o r is é p p e n ú g y r e v i r e k r e v a n o s z t v a , m i n t a k ö l t é s i d e j é n . A z o n b a n i t t a r e v i e k k i t e r j e d é s e j ó v a l n a g y o b b , és n e m p á r o k r a , h a n e m c s a p a t o k r a v o n a t k o z i k . Az egyes k ü l ö n b ö z ő f a j ú c s a p a t o k revirjei f e d h e t i k , keresztezhetik egymást. Ezek u t á n a m e g f i g y e l é s e k e t és a g y ű r ű z é s s e l összekapcsolt m é r é s e k e t k i t e r j e s z t e t t ü k a h á l ó és p i h e n ő h e l y e k r e is. M e g á l l a p í t o t t u k ugyanis, h o g y egyes f a j o k v a g y c s a p a t o k bizonyos r a g a s z k o d á s t m u t a t n a k az é j s z a k á z ó , illetve p i h e n ő h e l y ü k h ö z . P é l d á u l az e r d ő b e n telelő Turdus pilaris c s a p a t m i n d i g a kicsiny f e g y v e s b e n a l u d t . De é p p e n így ide r e p ü l t e k b e éjszakázni a k ö r n y é k beli m e z e i v e r e b e k is. De az Asio ofus-ok á l t a l k i v á l a s z t o t t e r d ő t a g h o z v a l ó r a g a s z k o d á s v o l t a l e g f e l t ű n ő b b . E z e k a t é n y e k e g y s z e r ű vizuális m e g f i g y e l é s a l a p j á n is r ö g z í t h e t ő k v o l t a k . Az a z o n b a n , h o g y az egyedek m e n n y i r e k ö t ő d n e k egy bizonyos p i h e n ő h e l y h e z , csak g y ű r ű z é s ú t j á n v o l t m e g á l l a p í t h a t ó . E n n e k t i s z t á z á s á r a a k ö v e t k e z ő mérési s o r o z a t o t i n d í t o t t u k b e . A kihelyezett d e s z k a o d u k a t v i z s g á l t u k m e g h a v o n t a , e s t e , m i u t á n m á r a m a d a r a k éjjeli n y u g v ó h e l y ü k r e h ú z ó d t a k . Az ellenőrzést 4 a l k a l o m m a l — n o v e m b e r 23., december 21., j a n u á r 18. és f e b r u á r 8. — i s m é t e l t ü k meg. O d ú n k é n t p o n t o s a n f e l j e g y e z t ü k a b e n n e alvó m a d á r f a j á t , h a lehetséges, a n e m é t , és a m e n n y i b e n még n e m v o l t megjelölve, ú g y m e g is g y ű r ű z t ü k . í g y t u l a j d o n k é p p e n 2 f a j n a k — Parus maior, Passer montanus — a h á l ó h e l y h e z való r a g a s z k o d á s á r ó l k a p t u n k némi felvilágosítást, amelyből általános érvényű szabályokat megállapítani t a l á n merészség l e n n e , de n é m i k ö v e t k e z t e t é s t azért m e g e n g e d hetünk magunknak. A m é r é s e k a k ö v e t k e z ő e r e d m é n y e k e t a d t á k . Ellenőrzéseink a l k a l m á v a l összesen 75 m a d á r e g y e d d e l t a l á l k o z t u n k az o d ú k b a n , a m e l y b ő l 1 Parus caeruleus, 22 Parus maior és 52 Passer montanus v o l t . Az észlelt 75 m a d á r k ö z ü l 7 db 1 h ó n a p o n k e r e s z t ü l , 10 d b 2 h ó n a p o n k e r e s z t ü l és 1 d b 3 h ó n a p o n k e r e s z t ü l használta következetesen a választott fészekodut. 6 példány a szomszédos o d ú k a t v e t t e i g é n y b e , 5 pedig az e g y m á s t ó l t á v o l i a k a t h a s z n á l t a . 46 p é l d á n n y a l c s u p á n e g y e t l e n megfigyelés a l k a l m á v a l t a l á l k o z t u n k . A k é t f a j k ö z ö t t — Passer montanus és Parus maior — k ü l ö n b s é g e t n e m t a l á l t u n k , m e r t m i n d k e t t ő k ö z ö t t a k a d t a k a h á l ó h e l y h e z r a g a s z k o d ó , a z t v á l t o g a t ó és az o d ú t csak r ö v i d i d e i g használó p é l d á n y o k . A cinegék a z o n b a n m i n d i g e g y e d ü l , a mezei v e r e b e k p e d i g inkább párosával aludtak. A m é r é s e g y i k érdekessége v o l t , h o g y az e r d ő cinege p o p u l á c i ó j a sokszorosa a n n a k , a m i t mi egy-egy a l k a l o m m a l az o d ú k b a n t a l á l t u n k . E z a n é p e s ség é j s z a k á r a m á s u t t h ú z ó d o t t m e g , a n n a k ellenére, h o g y m i n d e n a l k a l o m m a l jelentős s z á m ú ü r e s o d ú t is t a l á l t u n k . A f e n t i e k b ő l v é g s ő soron a k ö v e t k e z ő k e t s z ű r t ü k le. B á r k é t s é g t e l e n ü l t a p a s z t a l h a t ó a m a d a r a k éjszakázó h e l y h e z v a l ó r a g a s z k o d á s a — m i n d az egyes e g y e d e k n é l , m i n d p e d i g a c s a p a t o k n á l — ez k o r á n t s e m o l y a n k ö v e t k e z e t e s , m i n t a t á p l á l k o z á s i helyhez való k ö t ő d é s , a m e n n y i b e n a t á p l á l é k f o l y a m a t o s a n r e n d e l k e z é s r e áll. T e h á t h a pl. az e t e t é s f o l y a m a t o s , d e f é s z e k o d u k n i n c s e n e k k i f ü g g e s z t v e , az e r d ő téli m a d á r e g y ü t t e s e ettől még g a z d a g m a r a d . A t á p l á l é k h i á n y a e s e t é n a z o n b a n m é g m e g f e l e l ő hálóhely m e l l e t t is e l h a g y j á k a t e r ü l e t e t . 122-

E g y m a d á r e g y ü t t e s biológiai é r t é k é t az a szerep fejezi ki, a m e l y e t az élőhely és t á g a b b k ö r n y e z e t e biológiai v é d e l m é b e n j á t s z i k ; az a hely, a m e l y e t az ö k o s z i s z t é m á b a n elfoglal. E z pedig a t á p l á l é k f o g y a s z t á s á v a l , illetve a n n a k minőségi és m e n n y i s é g i v i s z o n y a i v a l szorosan ö s s z e f ü g g . E z é r t is e l e m e z t ü k a vizsgált t e r ü l e t m a d á r v i l á g á n a k összetételét a f o g y a s z t o t t t á p l á l é k minősége a l a p j á n . A k ö l t ő p á r o k r a v o n a t k o z t a t v a ez a k ö v e t k e z ő megoszlást m u t a t t a : Húsevő Rovarevő Növényevő Vegyesevő

2 24 9 3

faj. faj, faj, faj,

5,2%; 63,3%; 23,6%; 7,9%

3 9 19 3

324 948 794 554

g, g, g, g,

9,6% 26,7% 54,0% 9,7%

Az a r á n y o k a s z o k á s o s a k . A f a j o k s z á m á b a n a kis t e s t ű r o v a r e v ő énekesek d o m i n á l n a k , a s ú l y d o m i n a n c i a értékelésénél v i s z o n t a n ö v é n y e v ő k . Az eddigi v i z s g á l a t o k s o r á n m i n d i g ezeket az a r á n y o k a t k a p t u k (LEGÁNY, 1968, 1971, 1 9 7 3 , 1 9 7 3 , 1 9 7 5 ) . A h ú s e v ő k c s o p o r t j á t k é p e z ő k é t f a j — Falco tinnunculus és Asio otus — e r d ő v é d e l m i szerepe kevésbé f o n t o s . A n n á l j e l e n t ő s e b b a z o n b a n a környező agrár területekre kifejtett hatásuk. Az egyes k a t e g ó r i á k k ö z ö t t i a r á n y o k n é m i l e g m é r s é k l ő d n e k , h a az összes megfigyelt f a j t vizsgáljuk a fenti szempont szerint: Húsevő 8 faj, R o v a r e v ő 38 faj, N ö v é n y e v ő 15 faj, V e g y e s e v ő 7 faj,

11,8% 55,9% 22,1% 10,2%

A r o v a r e v ő k t o v á b b r a is m e g t a r t o t t á k d o m i n a n c i á j u k a t , és m i n t l á t n i f o g j u k , ez lényeges dolog. L e g j e l e n t ő s e b b e n n ő t t a h ú s e v ő k c s o p o r t j a , a m e l y z ö m m e l a h o z z á n k t e l e l n i érkező f a j o k b ó l t e v ő d i k össze. E z e k k ö z ü l az e r d ő életközösségére, egészen p o n t o s a n a m a d á r e g y ü t t e s é r e csak az Accipiter nisus h a t . É v e k b e n k e r e s z t ü l v i z s g á l t u k a t é p é s e k e t , és m e g á l l a p í t o t t u k , h o g y ez a f a j gazdasági s z e m p o n t b ó l k i f e j e z e t t e n h a s z n o s . A z 1973—74 és 1974—75 telén az e r d ő b e n m e g t a l á l t 97 t é p é s n e k 5 9 , 8 % - a Streptopelia decaocto v o l t , a m e l y m a m á r t ú l s z a p o r o d v a k o m o l y m e n n y i s é g ű t a k a r m á n y t f o g y a s z t az á l l a t t e n y é s z t ő telepeken. A k a r v a l y n a k eme tevékenységét lényegesnek t a r t j u k , amikor biológiai szerepét m é r l e g e l j ü k . Az e g y ü t t e s n e k az életközösségben b e t ö l t ö t t szerepét a f o g y a s z t o t t t á p lálék minősége m é g n e m fejezi ki eléggé. Még a s ú l y d o m i n a n c i a v i s z o n y o k sem, m e r t bizonyos m e g f i g y e l é s e k szerint (KORODI—GÁL, 1965) a f o g y a s z t o t t t á p l á l é k m e n n y i s é g e szoros összefüggésben v a n a n n a k minőségével, és nincs egyenes a r á n y b a n a f o g y a s z t ó t e s t s ú l y á v a l . A m a d á r súlyából t e h á t a fogyaszt o t t t á p l á l é k m e n n y i s é g é r e csak bizonyos s z á m í t á s o k ú t j á n k ö v e t k e z t e t h e t ü n k . I s m e r t e k azok az a r á n y s z á m o k (KORODI—GÁL, 1965), a m e l y e k s z e r i n t a r o v a r evők t e s t s ú l y u k n a k 120- 1 3 0 % - n y i , a n ö v é n y e v ő k 1 0 — 1 2 % - n y i , és a vegyesevők 1 4 — 1 5 % - n y i m e n n y i s é g e t k é p e s e k e l f o g y a s z t a n i n a p o n t a . A h ú s e v ő k r e v o n a t k o z ó a n ez az a r á n y 3 0 % k ö r ü l mozog (BÁSTYÁI, 1955; CREUTZ, 1964; M A R I Á N — S C H M I D T , 1966; S C H M I D T , 1970). H a e z e k k e l az a r á n y s z á m o k k a l szorozzuk p é l d á u l a k ö l t ő p á r o k s ú l y á t , a k k o r m á r némileg m e g k ö z e l í t e t t ü k a v a l ó s á g o t , és k é p e t a l k o t h a t u n k a t á p l á l k o z á s v o l u m e n é r ő l is. E s e t ü n k b e n a k ö l t ő p á r o k á l t a l f o g y a s z t o t t t á p l á l é k elméleti m e n n y i s é g e az a l á b b i a k b a n alakul: Hús 997 g, Rovar 16 845 g, Növény 2 177 g, Vegyes 533 g,

4,6% 82,0% 11,0% 2,4%

125-

A f e n t i a d a t o k a t l á t v a — a m e l y e k 1 n a p r a v o n a t k o z n a k — v á l i k igazán é r t h e t ő v é s z á m u n k r a , hogy m i é r t o l y a n lényeges a r o v a r e v ő k d o m i n a n c i á j a : n a p o n t a közel 17 k g r o v a r e l f o g y a s z t á s á t j e l e n t i . E z a m e n n y i s é g t e r m é s z e t e s e n j e l e n t ő s e n m e g n ö v e k e d i k a f i ó k a n e v e l é s és kirepülés i d ő s z a k á b a n . S h a c s u p á n a 17 k g - o t v e s s z ü k t o v á b b i s z á m í t á s i a l a p u l , ez 6,2 t o n n a r o v a r e l f o g y a s z t á s á t j e l e n t h e t i é v e n t e , a m i az erdő 1 h e k t á r j á n 1,9 q - t tesz ki. M e g g y ő z ő d é s ü n k , h o g y az a v i f a u n a r e n d k í v ü l f o n t o s k o m p o n e n s e az e r d ő k életközösségének, és n é l k ü l ü k a biológiai e g y e n s ú l y b a n k o m o l y z a v a r o k m u t a t k o z n á n a k , az e r d ő p r o d u k c i ó j a c s ö k k e n n e éppen az e l s z a p o r o d ó k á r t e v ő k m i a t t . A f o g y a s z t o t t t á p l á l é k m e n n y i s é g e a v a l ó s á g b a n t e r m é s z e t e s e n n e m oszlik m e g ilyen e g y e n l e t e s e n sem m e n n y i s é g b e n , sem m i n ő s é g b e n . A f e n t i a d a t o k n a g y i d ő i n t e r v a l l u m r a v o n a t k o z t a t h a t ó k . A n a p o n t a v a g y h e t e n k é n t — rövid idő a l a t t — f o g y a s z t o t t t á p l á l é k m e n n y i s é g é r e a k k o r k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , h a v i z s g á l j u k az e r d ő m a d á r e g y ü t t e s é n e k m e n n y i s é g i és minőségi v á l t o z á s a i t . E z t a megfigyelési n a p o k m a g a s s z á m a lehetővé is teszi. E n n e k segítségével az a s z p e k t u s o k p r o b l é m á j a is igen jól t i s z t á z h a t ó . D i a g r a m m o n á b r á z o l t u k az egyes felvételi n a p o k a l k a l m á v a l m e g f i g y e l t f a j o k és e g y e d e k s z á m á t . E b b ő l k i s z á m í t o t t u k a b i o m a s s z a é r t é k e k e t , amelyek e t h a s o n l ó a n á b r á z o l t u n k (3. és 4 . á b r a ) . A f a j o k s z á m á t jelző g ö r b é n é l , a k i s e b b - n a g y o b b eltérések m e l l e t t , o l y a n á l t a l á n o s t e n d e n c i a t a p a s z t a l h a t ó , h o g y j a n u á r t ó l emelkedés v a n j ú n i u s közepéig, m a j d f o k o z a t o s , lassú c s ö k k e n é s d e c e m b e r végéig. Ezzel s z e m b e n az e g y e d s z á m m o z g á s á t á b r á z o l ó görbénél h á r o m csúcsidőszak j e l e n t k e z i k : j a n u á r b a n , m á j u s b a n és n o v e m b e r b e n . I t t az a biológiai t ö r v é n y s z e r ű s é g é r v é n y e s ü l , hogy az e x t r é m k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k — tél — p e s s z i m u m o t j e l e n t e n e k s z á m o s f a j s z á m á r a , és ezért c s ö k k e n a f a j o k s z á m a . U g y a n a k k o r a z o n b a n a m e g m a r a d ó f a j o k e g y e d s z á m a nő. E z a m a g y a r á z a t a az év eleji és év végi téli i d ő s z a k jellegzetes g ö r b é j é n e k . Az e g y e d s z á m h a r m a d i k csúcsa a t a v a s z i v o n u l á s r a esik, de e k k o r m á r m a g a s f a j s z á m m a l p á r o s u l . A m e n n y i s é g i és minőségi v á l t o z á s o k az évek során t ö r v é n y s z e r ű e n i s m é t l ő d n e k és így é r v é n y e s ü l n e k . E z n e m j e l e n t i a z t , h o g y az á l t a l á n o s t e n denciától m i n t a görbék is m u t a t j á k — k i s e b b - n a g y o b b eltérések n e lennének, amelyeknek okát igyekeztünk megkeresni. K é z e n f e k v ő n e k az i d ő j á r á s k ö z v e t l e n n a p i h a t á s a l á t s z o t t . A m a d á r t a n i m e g f i g y e l é s e k k e l p á r h u z a m o s a n j e g y z e t t meteorológiai a d a t o k a z o n b a n egyé r t e l m ű e n m e g c á f o l t á k ezt. Azt u g y a n i s , h o g y egy élőhelyen h á n y f a j t és e g y e d e t t a l á l u n k , n e m az észlelés n a p j á n a k v a g y k ö z v e t l e n közeli i d ő s z a k á n a k időjárási tényezői határozzák meg. Megállapítottuk, hogy a hirtelen kiemelked é s e k e t és s ü l y e d é s o k c t az egyes, c s o p o r t o s a n j á r ó f a j o k (Turdus pilaris, Asio otus, Emberiza citrinella, Passer montanus stb.) h i r t e l e n m e g j e l e n é s e v a g y elt ű n é s e o k o z z a . V é g e r e d m é n y b e n ez is összefügg az i d ő j á r á s s a l , de a t á v o l a b b i t e r ü l e t e k é v e l , a h o n n a n a m a d a r a k e l h ú z ó d t a k , v a g y éppen oda i g y e k e z n e k , a t t ó l f ü g g ő e n , h o g y lehűlés v a g y felmelegedés v o l t . E z a felismerés v e z e t e t t b e n n ü n k e t a r r a , h o g y bizonyos f a j o k , v a g y e g y ü t tesek m e g j e l e n é s é v e l , illetve e l t ű n é s é v e l j e l l e m e z z ü n k egyes i d ő s z a k o k a t , és e z e k n e k segítségével h a t á r o l j u k el az a s z p e k t u s o k a t , a m e l y e k az e r d ő m a d á r e g y ü t t e s é n belül v é g b e m e n ő m e n n y i s é g i és minőségi v á l t o z á s o k a t is k i f e j e z i k . Az elemzéseink a l a p j á n 4 a s z p e k t u s t k ü l ö n b ö z t e t t ü n k meg, a m e l y minőségileg e g z a k t m ó d o n e l h a t á r o l h a t ó . M i n d e n a s z p e k t u s n a k m e g h a t á r o z t u k az i d e j é t , ahol a h a t á r i d ő p o n t o k az i d ő j á r á s t ó l f ü g g ő e n bizonyos m é r t é k i g m ó d o s u l h a t n a k , j e l e n t ő s e n a z o n b a n n e m . A k a p o t t é r t é k e k p o n t o s a n e g y b e e s t e k egy 124-

FAJOK SZÁMA Т П I AC7DCI/T1 1С

JAN.

3. ábra.

FEBR.

TAVASZ-NYÁRI

MARC

ÄPR

MÁJ

JUNI

ÓSZI ASZPEKTUS

ASZPEKTUS

JULI.

AUG.

SZEPT.

OKI

TELI ASZPEKTUS

NOV

DEC

A K a s t é l y e r d ő b e n m e g f i g y e l t madárfajok és e g y e d e k s z á m á n a k v á l t o z á s a az 1974. évben

EZER

k o r á b b i vizsgálat e r e d m é n y e i v e l ( L E G Á N Y , 1 9 6 8 ) , a m e l y e k e g y ú t t a l i g a z o l t á k is m o s t a n i é s z r e v é t e l e i n k helyességét. M e g á l l a p í t o t t u k t o v á b b á az a s z p e k t u s r a jellemző f a j o k a t és a z o k a t a mozgási j e l e n s é g e k e t , a m e l y e k az a d o t t i d ő s z a k b a n z a j l o t t a k . M i n d e z e k a l a p j á n a k ö v e t k e z ő k e t m o n d h a t j u k el: 1. Téli aszpektus. O k t ó b e r m á s o d i k felében (20—25.) k e z d ő d i k és m á r c i u s m á s o d i k feléig (18—20) t a r t . K e z d e t é r e e l t ű n n e k az őszi v o n u l ó k és m e g é r k e z n e k a téli v e n d é g e k , a m e l y e k n á l u n k t e l e l n e k . Végét é p p e n ezeknek a téli 125-

v e n d é g e k n e k az eltűnése jelzi. J e l l e m z ő rá a f a j és e g y e d s z á m és ezzel összefüggően a b i o m a s s z a é r t é k e k u g r á l á s a (3. és 4. á b r a ) . — J e l l e g z e t e s f a j o k : Buteo lagopus, Pyrrhula pyrrhula, Turdus pilaris, Regulus regulus, Certhia brachydactyla, Emberiza citrinella, Parus ater. E b b e n az i d ő s z a k b a n j e l e n t ő s e n m e g n ő a Parus maior, Parus caeruleus és az Asio otus f a j o k e g y e d s z á m a . 2. Koratavaszi aszpektus. Március m á s o d i k felében (18—20.) k e z d ő d i k és április m á s o d i k feléig (17—20.) t a r t . A téli v e n d é g e k m á r t e l j e s e n h i á n y o z n a k , és ez a gyors t a v a s z i v o n u l á s i d ő s z a k a . Számos f a j , a m e l y t ő l ü n k é s z a k r a k ö l t , de d é l e b b r e telel, i l y e n k o r h a l a d á t a t e r ü l e t e n (pl. Erithacus rubecula, Troglodites trogloditesj. De a v o n u l ó k k a l sok k ö l t ő p á r is érkezik és i t t is m a r a d . E k k o r j ö n m e g az Upupa epops, a Sturnus vulgaris, a Fringilla coelebs, a Phylloscopus collybita. E b b e n az i d ő s z a k b a n h ú z ó d n a k vissza az e r d ő b e a m a j o r o k b a n és f a l v a k b a n telelő Streptopelia decaocto és Passer montanus populációk. A f a j o k s z á m a f o k o z a t o s e m e l k e d é s t m u t a t , b á r é p p e n a v o n u l á s m i a t t a b i o m a s s z a és az e g y e d s z á m j o b b a n ugrál. 3. Tavasz-nyári aszpektus. Április m á s o d i k f e l é b e n (18—20.) k e z d ő d i k és s z e p t e m b e r elejéig (10—15.) t a r t . Az állandó f a j i összetétel m i a t t egységes a s z p e k t u s n a k t e k i n t j ü k , b á r az e g y ü t t e s b e n zajló m o z g á s o k k é t részre o s z t j á k . E z a v á l a s z t ó p o n t jiílius elejére esik. Az első s z a k a s z b a n b e f e j e z ő d i k a t a v a s z i v o n u l á s , és e n n e k k a p c s á n k i a l a k u l az erdő fészkelő e g y ü t t e s e . T e l j e s e n e l t ű n n e k a t a v a s z i á t v o n u l o k és k ó b o r l ó k . J ó r é s z t lezajlik a költés is. Az e k k o r jellegzetes f a j o k a t az 1. t á b l á z a t b a n t a l á l j u k meg, a m e l y p o n t o s a n m u t a t j a a fészk e l ő k e t p á r o n k é n t . E r r e az i d ő s z a k r a , különösen az elején, az e g y e d e k és f a j o k i n g a d o z á s a j e l l e m z ő , ami m é g t a r t ó vonulással m a g y a r á z h a t ó . A m á s o d i k p e r i ó d u s egy n y u g a l m a s a b b i d ő s z a k , a m i k o r az e r d ő „ e l c s e n d e s e d i k " , a fészkelő p á r o k röpülős f i a i k k a l , esetleg k i s e b b c s a p a t o k b a v e r ő d v e k ó b o r o l n a k az erdőb e n . E z a n y u g a l m a s szakasz a g ö r b é k b e f u t á s á b a n is l á t s z i k . Az a s z p e k t u s v é g é r e csökken a f a j o k és e g y e d e k s z á m a , m e r t a délen telelők (Oriolus oriolus, Luscinia megarhynchos, Sylvia fajok) e l v o n u l n a k . E z j e l e n t i az a s z p e k t u s vég é t is. 4. Őszi aszpektus. S z e p t e m b e r elején (10—15.) k e z d ő d i k és o k t ó b e r m á s o d i k feléig (20—25.) t a r t . A délen t e l e l ő k ö l t ő f a j o k m á r h i á n y o z n a k . Megindul az őszi v o n u l á s . I t t f ő k é p p e n azok a f a j o k jellegzetesek, a m e l y e k északról é r k e z n e k , de t ő l ü n k d é l e b b r e t ö l t i k a t e l e t . I t t t e h á t c s u p á n á t v o n u l n a k Phyllos(Buteo buteo, Prunella modularis, Carduelis spinus, Erithacus rubecula, copus trochilus s t b . ) . E g y e s f a j o k — Streptopelia decaocto és Passer montanus — k i h ú z ó d n a k az e r d ő b ő l , és t a v a s z i g e m b e r i lakóhelyek k ö z e l é b e n t ö l t i k a t e l e t . Az a s z p e k t u s a v o n u l á s befejezésével ér v é g e t , és a téli i t t telelő f a j o k — lásd a téli a s z p e k t u s t — megjelenésével b e l e t o r k o l l i k a k ö v e t k e z ő i d ő s z a k b a . Befejezésül m e g á l l a p í t j u k , h o g y a k ü l ö n b ö z ő jellegű b i o t ó p o k n a g y s z á m ú m e g f i g y e l é s e n a l a p u l ó m o d e l s z e r ű v i z s g á l a t a e r e d m é n y e s és j á r h a t ó ú t j a a m a d á r e g y ü t t e s e k k u t a t á s á n a k . Sikerrel v i z s g á l h a t ó k az e g y ü t t e s e k m e n n y i s é g i és m i n ő s é g i v á l t o z á s a i , a z o k n a k okai és szabályszerűségei.

IRODALOM 1. BALOGH, J. (1953): A zoocönológia alapjai. Akadémiai Kiadó. Budapest. — 2. BALOGH, J. (1958): Lebensgemeinschaften der Landtiere. Berlin, — 3. BÁSTYÁI, L. (1955): Vadmadárból vadászmadár. Művelt N é p Kiadó, Budapest, 40—49. — 4. CREUTZ, G. (1964): Ernährungsweise, Nahrungsauswahl und Abwehr des Graureiheres (Ardea cinerea L.). Zoologisehe Ab126-

handlangen. 27: 29

64. — 5. FARKAS, Т. (1954): Madárfaunisztikai és cönológiai vizsgála-

tok a Solymári-tónál. Aquila, 55—58:

133—158.

6. FARKAS, Т . , HORVÁTH, L . , K E V E ,

A.,

PÁTKAY, I., SZIJI, J. & VERTSE, A. (1958): Magyarország állatvilága. Aves. Akadémiai Kiadó, Budapest. — 7. GYŐRI, J. (1957): Madártársulás és környezettani vizsgálatok 1954—55 10. KORODI-GÁL, J . ( 1 9 6 5 ) : D e r

telén a Soproni hegységben. Aquila, 6 3 — 6 4 : 4 1 — 4 9 .

Nah-

rungsverbrauch und sein Z u s a m m e n h a n g mit der Tagesaktivitiit. Zoologische Abhandlungen, 28: 95—102. 11. LEGÁNY, А. (1968): Erdőtelepítések madártani jelentősége. Állattani Közlemények, 55; 65— 73. — 12. LEGÁNY, A. (1971): Data to the ornithological conditions of the inundation area Tiszafüred-Kisköre. Tiscia, Szeged. 6: 41—55. 13. LEGÁNY, A. (1973): Nemesnyárasok (Populato cultum) ornitológiai problémái. Aquila, 76—77: 65—71. — 14. LEGÁNY, A. (1973): Adatok a felső-tiszai erdők madárvilágához. Állattani Közlemények 60: 79—93. — 15. LEGÁNY, A.: A fészkelő madárközösségek szerepe a Felső-Tisza árterének, biotópjaiban. Kandidátusi értekezés, kézirat. 16. MARIÁN, M. & SCHMIDT, E. (1967): Adatok a kuvik (Athene noctua Scop.) gerinces táplálékának ismeretéhez Magyarországon. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: 271 — 275.—17. SCHMIDT, E. (1963): Vogelzönologische Untersuchungen in den Bergen u m Buda (I. Budakeszi). Acta Zool., 9: 373—390. — 18. SCHMIDT, É. (1964): Vogelzönologische Untersuchungen in den Bergen um B u d a (II. Solymár). Ekologia Polska, 13: 597—614. — 19. SCHMIDT, E. (1965): Madárcönológiai vizsgálatok a Budai hegyekben (III. Nagykovácsi). Aquila, 71—72: 113—141.

2 0 . SCHMIDT, E . ( 1 9 7 0 ) : M a d a r a k -

ról mindenkinek. Natura. — 21. TURCEK, F. (1954): Adatok az erdő madárpopulációjának funkciójához a biocönológia és az erdőgazdaság szempontjából. Aquila, 55 58: 51—53.

F O R S C H U N G S E R G E B N I S S E E I N E S V O G E L B E S T A N D E S A U S E I N E M ALS M O D E L L AUSGEWÄHLTEN

WALD

Von A . LEGÁNY u n d

I. VÉRTES

Zielsetzung der Verfasser war, um in einem als Modell ausgewählten Wald diejenigen Regelmäßigkeiten zu untersuchen, welche sich in der Zusammensetzung, Bewegung und in den Änderungen der Vogelwelt manifestieren. Deshalb wurden im Jahre 1974, v o m 1. Januar bis 31. Dezember des Jahres 44 beobachtende Geländebegehungen sowie mit Beringung einhergehendc Messungen durchgeführt. Als Ergebnis dieser D a t e n a u f n a h m e n konnte festgestellt werden, daß in dem 30,57 ha großen Wald insgesamt 38 Vogelarten mit 202 Paare gebrütet haben. Die auf ein ha fallende Vogelbiomasse beträgt 5000 g. Es wurde die Verteilung und die sich aus den D. Werten ergebende Stabilität der Dominanzverhältnisse untersucht und analysiert (Abb. 2). Verfasser haben die Verteilung der Arten und der brütenden Paare nach Nistniveaus analysiert und festgestellt, daß zwischen den einzelnen Kategorien Grenzwerte bestehen müssen, die für den gegebenen Biotop gültig sind. Sie untersuchten die Aufteilung der Wälder nach Vogelreviers, ferner wie dies bei den verschiedenen Arten regelmäßig bzw. unregelmäßig erscheint. Im Zusammenhang damit wurden auch jene Faktoren festgestellt, die das Nisten hindern bzw. begünstigen. Zur Klärung des Festhaltens der Vögel an den Ernährungsplatz bzw. Übernachtungsplatz wurden mit Beringung verbundene Meßserien eingeleitet. Im Zusammenhang damit hat man festgestellt, daß das Festhalten an die Ernährungsstätte viel fester ist, als das an den Übernachtungsplatz. Die Zusammensetzung des Vogelbestandes wurde aufgrund der Qualität und Menge der konsumierten Nahrung untersucht und man trachtete daraus auf die Rolle zu schließen, die dem Bestand im Waldschutz zukommt. Auf einem Diagramm wurden die zeitlichen Zahlenänderungen der Arten und Individuen (Abb. 3) sowie auch die daraus folgende Gestaltung des Biomassenwertes (Abb. 4) dargestellt. Mit Hilfe dieser Angaben versuchten Verfasser die Aspekte, ihre Terminpunkte und jene charakteristischen Änderungen, die für die einzelnen Phasen charakteristisch sind, zu erklären.

127-

ADATOK A FÖLDIGILISZTÁK BAKTERIOLÓGIÁJÁHOZ I. VIZSGÁLATOK AZ E I S E N I A LUCENS (WAGA, 1857) BÉLFLÓRÁJÁN* írta: MÁRIALIGETI

KÁROLY

(Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mikrobiológiai Tanszék, Budapest)

,,Csodálatos dolog csak elgondolni is, hogy a talaj teljes felső rétege áthaladt a földigiliszták bélcsatornáján, és, hogy továbbra is, minden jó egynéhány egymás követő esztendőben, át fog azon haladni'''' — í r t a D A R W I N A földigilisztákról szóló 1881. évi m ű v é b e n . A földigilisztáknak a s z á m u k r a n é l k ü l ö z h e t e t l e n é l e t t é r k é n t szolgáló t a l a j o k f i z i k a i és kémiai t u l a j d o n s á g a i r a g y a k o r o l t k i e m e l k e d ő e n f o n t o s h a t á s a m a m á r e l v i t a t h a t a t l a n , és s z e r e p ü k e t m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t j e l e n t ő s é g ű n e k tekintjük a talajképző faktorok között. A földigiliszták és a t a l a j m i k r o o r g a n i z m u s a i közötti k ö l c s ö n h a t á s o k v i z s g á l a t á n a k f o n t o s s á g á r a első ízben BASSALIK ( 1 9 1 3 ) t a n u l m á n y a i r á n y í t o t t a a f i g y e l m e t . E z t k ö v e t ő e n 1 9 2 8 - b a n STÖCKLI, m a j d az 1 9 5 0 - e s é v e k b e n F I N C K ( 1 9 5 1 ) , BUSCHMANN ( 1 9 5 3 ) , SCHÜTZ és F E L B E R ( 1 9 5 6 ) , v a l a m i n t B R Ü S E W I T Z ( 1 9 5 9 ) f o g l a l k o z t a k a földigiliszták m i k r o b i o l ó g i á j á v a l , illetve e s z e r v e z e t e k n e k a t a l a j o k mikrobiális d i n a m i k á j á r a g y a k o r o l t lehetséges h a t á s á v a l . E t e k i n t e t ben f i g y e l m e t é r d e m e l n e k m é g P A R L E 1 9 6 3 - b a n k ö z z é t e t t k u t a t á s a i , illetve SATCHELL ( 1 9 6 7 ) egy összefoglaló m u n k á j á n a k i d e v o n a t k o z ó f e j e z e t e is. A földigiliszták élet- és t á p l á l k o z á s i m ó d j u k n a k megfelelően m i n t e g y k e r e s z t ü l v á j j á k , illetve , , k e r e s z t ü l e s z i k " m a g u k a t a t a l a j k ü l ö n b ö z ő s z i n t j e i n , a v a g y „ h o r i z o n t j a i n " , m i k ö z b e n szerves a n y a g o k b ó l ( n a t í v n ö v é n y i és állati szerves m a r a d v á n y o k b ó l , t o v á b b á h u m u s z b ó l ) és főleg s z e r v e t l e n a l k a t elemekből ( á s v á n y o k b ó l ) álló t a l a j r é s z e c s k é k e t v e s z n e k fel b é l c s a t o r n á j u k b a . T e v é k e n y s é g ü k k i h a t á s a k é n t k e d v e z ő e n m e g v á l t o z i k az á l t a l u k b e n é p e s í t e t t t a l a j s z e r k e z e t e , porozitása és szellőzöttsége. Szerves a n y a g o k a t k e v e r n e k az á s v á n y i t a l a j b a . A b é l c s a t o r n á j u k b a n k i a l a k u l ó és ü r ü l é k a l a k j á b a n a körn y e z e t b e j u t t a t o t t a g y a g h u m u s z k o m p l e x e k t e t e m e s e n megnövelik a t e r m ő t a l a j vízálló m o r z s á i n a k százalékos a r á n y á t , f o k o z z á k az adszorbeiós k o m p l e x u s k a p a c i t á s á t és a t a l a j v í z v i s s z a t a r t ó k é p e s s é g é t . Másrészt a m é s z b e n g a z d a g a l t a l a j a n y a g á n a k t r a n s z l o k á c i ó j á v a l a h u m u s z h o r i z o n t felsőbb régióiba késleltetik a s a v a n y ú csurgaléklé h a t á s á r a v é g b e m e n ő inésztelenedési, m a j d kilúgozási f o l y a m a t o k a t és m e g a k a d á l y o z z á k a t a l a j e l s a v a n y o d á s á t , illetve degrad á l ó d á s á t . É l e t t e v é k e n y s é g ü k k e l ily m ó d o n m é l y r e h a t ó a n b e f o l y á s o l j á k a t a l a j egész fizikai és kémiai d i n a m i k á j á t . K ö v e t k e z é s k é p p e n d ö n t ő h a t á s s a l v a n n a k a t a l a j o k m i k r o f l ó r á j á n a k t e v é k e n y s é g é r e is. A l e g m é l y r e h a t ó b b b e f o l y á s t a b é l c s a t o r n á n á t h a l a d ó t a l a j m á t r i x r a , illetve az azzal e g y ü t t e l f o g y a s z t o t t m i k r o o r g a n i z m u s o k r a f e j t i k ki. A b é l t r a k t u s b a n kialakuló o r g a n o m i n e r á l i s k o m p l e x e k részben a lizált és d e z i n t e g r á l t m i k r o b á k polipeptid-lipoid-poli* E l ő a d t a a szerző az Á l l a t t a n i Szakosztály 1977. f e b r u á r 11-én t a r t o t t 674. ülésén. 9

129

s z a h a r i d s e j t a l k a t e l e m e i t , részben a t a l a j f u l v o - , h i m a t o m e l á n - és h u m u s z s a v a i t t a r t a l m a z z á k a szerves f r a k c i ó b a n . K ü l ö n ö s e n n a g y f o n t o s s á g ú a bélben v é g b e m e n ő a g y a g á s v á n y és h u m u s z a n y a g k a p c s o l ó d á s , mivel az a r o m á s k a r a k t e r ű , h u m i f i k á l t s z e r v e s a n y a g b a k t e r i á l i s m e g t á m a d h a t ó s á g a ilyen k ö t é s b e n r e n d k í v ü l l e c s ö k k e n . Ez a t i t k a a gilisztaürülék t a r t ó s t a l a j s z e r k e z e t - j a v í t ó h a t á s á n a k , m i n t h o g y a nehezen b o n t h a t ó szerves a n y a g e jelenléte a k o p r o g é n a g g r e g á t u m h o s s z ú é l e t t a r t a m á t b i z t o s í t j a . F I N C K (1952) a g i l i s z t a ü r ü l é k m e c h a n i k a i és k é m i a i t u l a j d o n s á g a i n a k elemzése s o r á n arra a m e g á l l a p í t á s r a j u t o t t , hogy az á l t a l a „ A u f b a u - K r ü m m e l " - n e k n e v e z e t t k o p r o g é n aggregát u m o k k i t ű n n e k a szerves és s z e r v e t l e n a l k o t ó e l e m e i k jó elkevertségével és a kedvező a e r á l t s á g o t biztosító m i k r o ü r e g - ( m i k r o és u l t r a m i k r o kapilláris) r e n d s z e r ü k k e l . K i m u t a t t a , hogy a fécesz v í z k a p a c i t á s a n a g y o b b , a szerves k ö t é s b e n levő szén és össznitrogén t a r t a l m a p e d i g m a g a s a b b a k ö r n y e z ő t a l a j é n á l , p l l - j a v i s z o n t az állat k ö r n y e z e t é t ő l f ü g g e t l e n , és a semleges é r t é k felé tolódik el. Az ü r ü l é k e t u l a j d o n s á g a i t a földigiliszták b é l c s a t o r n á j á h a n lejátszódó f i z i k a i - m e c h a n i k a i d e s t r u k c i ó és k é m i a i degradációs f o l y a m a t o k , t o v á b b á az o t t u g y a n c s a k v é g b e m e n ő s a j á t o s , r é s z b e n inikrobiális p o s z t m o r t á lis szintézisek, így h u m u s z p o l i m e r e k k i a l a k u l á s a , b o n y o l u l t h u m u s z - n a t í v szervesanyag-ásványi komplexek létrejötte magyarázzák. R U S C I I M A N N ( 1 9 5 3 ) a stabil ü r ü l é k l é t r e j ö t t é b e n n a g y szerepet t u l a j d o n í t a t o k k é p z ő b a k t é r i u m o k n y á l k a a n y a g a i n a k , a m e l y e k szerinte a féceszbe m i n t egy b e l e é p ü l n e k . E z e k e t a b a k t e r i á l i s k ö t ő a n y a g o k a t egyes szerzők m i n t „ b i o k é m i a i c e m e n t e t " említik. P A R L E ( 1 9 6 3 ) v i z s g á l a t a i b a n azt á l l a p í t j a meg, h o g y a fécesz i d ő b e n v á l t o z ó s t a b i l i t á s a a l e r a k á s u t á n i 15. n a p k ö r ü l éri el m a x i m u m á t . K i m u t a t j a , h o g y a s t a b i l i t á s m é r t é k e , t o v á b b á az ü r ü l é k b e n jelenlevő g o m b a f o n a l a k mérések révén k a l k u l á l t e g y ü t t e s h o s s z á n a k (vagyis a h í f a f o n a l a k a l k o t t a micélium d e n z i t á s á n a k ) v á l t o z á s a p á r h u z a m o s a n l e f u t ó görbékkel j e l l e m e z h e t ő e k . E z az összefüggés v i s z o n t a h i f a f o n a l a k h á r o m dimenziós h á l ó z a t á n a k f o n t o s a g g r e g á t - ö s s z e t a r t ó , a vízerózióval s z e m b e n stabilizáló s z e r e p é r e u t a l . M a g u k r a az e m é s z t ő t r a k t u s b a k e r ü l t m i k r o o r g a n i z m u s o k r a a bélcsatorn a - s z a k a s z o n k é n t v á l t o z ó a s p e k t u s b a n j e l e n t k e z ő fizikai ( n e d v e s s é g t a r t a l o m , f e l a p r ó z ó d á s , k e v e r e d é s ) és k é m i a i ( p H , e m é s z t ő f e r m e n t e k ) f a k t o r o k á l t a l kialakított sajátos bélmikromiliő-viszonyok h a t n a k (BRÜSEWITZ, 1 9 5 9 ) . Már a l e g k o r á b b i v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e i is a r r a u t a l n a k , h o g y a bélt a r t a l o m b ó l , illetve a l e a d o t t ü r ü l é k b ő l k i t e n y é s z t h e t ő m i k r o b á k k ö z ö t t nincsenek o l y a n f a j o k , a m e l y e k a b b ó l a t a l a j b ó l , a m e l y b e n a giliszta él, n e l e t t e k volna k i m u t a t h a t ó a k (BASSALIK, 1913). Az a v a r e v ő k esetében ez a m e g á l l a p í t á s t e r m é s z e t e s e n m a g á r a az a v a r m i k r o f l ó r á j á r a v o n a t k o z i k . S T Ö C K L I ( 1 9 2 8 ) vizsgálatai a l a p j á n m á r régen b i z o n y í t o t t n a k t e k i n t h e t ő , h o g y a f ö l d i g i l i s z t á k u t ó b é l t a r t a l m á r a v o n a t k o z ó a n becsült összcsíraszám é r t é k e k á l t a l á b a n m e g h a l a d j á k a m a g á r a az á l l a t o k élőhelyéül, sőt t ö b b é kevésbé t á p a n y a g á u l is szolgáló t a l a j r a nézve k a l k u l á l t é r t é k e k e t . B R Ü S E W I T Z (1959) m o d e l l t a l a j o k a l k a l m a z á s á v a l d e m o n s t r á l t a , h o g y a csíraszám m e n n y i r e f ü g g a t a l a j h o z k e v e r t , illetve a b b a n jelenlevő t á p a n y a g o k m i k r o b i á l i s ért é k e s í t h e t ő s é g é n e k m é r t é k é t ő l , biológiai d e g r a d á l h a t ó s á g á n a k f o k á t ó l . K ö n y n y e n h a s z n o s í t h a t ó t á p f o r r á s , m i n t pl. glukóz e s e t é b e n m a g á n a k a t a l a j n a k az összcsíraszám é r t é k e , míg n e h e z e n h a s z n o s í t h a t ó n ö v é n y i m a r a d v á n y o k , m i n t t á p f o r r á s o k esetében a b é l t a r t a l o m b ó l k i m u t a t o t t összcsíraszám-érték volt a nagyobb. 130-

Az ö s s z c s í r a s z á m - v i z s g á l a t o k a z o n b a n n e m m u t a t j á k m e g , hogy a t o t á l i s é r t é k e k k i a l a k í t á s á b a n r é s z t v e v ő egyes f a j o k p o p u l á c i ó j a , illetve parciális csíraszáma a giliszták b é l r e n d s z e r é n á t t ö r t é n ő passzázs s o r á n n ö v e k e d e t t - e , s t a g n á l t , a v a g y é p p e n c s ö k k e n t . Á l t a l á b a n a t a l a j o k b a n előforduló élesztő, illetve g o m b a f a j o k c s í r a s z á m a a földigiliszták b é l c s a t o r n á j á n á t h a l a d v a n e m v a g y alig v á l t o z i k . E s z e r v e z e t e k i n t e n z í v n ö v e k e d é s e főleg a m á r a t a l a j b a l e r a k o t t ü r ü l é k b e n i n d u l meg. Ezzel s z e m b e n a b a k t é r i u m o k és s u g á r g o m b á k m e n n y i s é g e az u t ó b é l felé h a l a d ó b é l t a r t a l o m b a n e x p o n e n c i á l i s a n n ö v e k e d i k ( P A R L E , 1 9 6 3 ) . R U S C H M A N N ( 1 9 5 3 ) szerint a földigiliszták b é l c s a t o r n á j a valóságos k ö l t ő s z e k r é n y a t a l a j l a k ó a k t i n o m i c e t á k s z á m á r a , m e l y e k m e n n y i s é g e a bélpasszázs s o r á n óriási m é r t é k b e n m e g n ö v e k e d i k . L a b o r a t ó r i u m i k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t v é g z e t t v i z s g á l a t o k a l a p j á n megá l l a p í t á s t n y e r t , h o g y Escherichia co/i-val ( B R Ü S E W I T Z , 1 9 5 9 ) v a g y Serratia marcescens-szel (DAY, 1950) f e r t ő z ö t t t a l a j o k b ó l a földigiliszták h a t á s á r a e f a j o k e l t ű n n e k . A Bacillus cereus v a r . mycoides e s e t é b e n csak a v e g e t a t í v s e j t e k p u s z t u l á s a volt észlelhető, míg a s p ó r á k t ú l é l t é k a b é l t r a k t u s o n vaíó á t h a l a d á s t . A b é l c s a t o r n á b a n v é g b e m e n ő f o l y a m a t o k igen k o m p l e x e k és sokszor nehezen e l e m e z h e t ő e k . N e m t u d j u k pl., h o g y az á t h a l a d ó m i k r o b á k egyes f a j a i n a k p u s z t u l á s a a bélflóra a n t a g o n i z m u s á r a , a bélmiliő s z á m u k r a k e d v e z ő t len f i z i k o k é m i a i v i s z o n y a i n a k h a t á s á r a , a v a g y k o m p l e x m ó d o n , b i o t i k u s és a b i o t i k u s t é n y e z ő k e g y ü t t m ű k ö d é s é r e m e n t - e v é g b e . H a s o n l ó a n nehezen f e l d e r í t h e t ő , h o g y a szerves a n y a g o k l e b o n t á s á b a n m i l y e n m é r t é k b e n vesznek részt az állat s a j á t , illetve a bél m i k r o f l ó r á j a t a g j a i n a k enzimei. Már sikeresebb t a n u l m á n y t á r g y á t k é p e z t e a földigiliszták b é l r e n d s z e r é b e n k i m u t a t h a t ó celluláz és k i t i n á z a k t i v i t á s e r e d e t é n e k k é r d é s e (TRACEY, 1959; PARLE, 1963). A cellulóz a k t i v i t á s e g y é b k é n t a csigák k i v é t e l é v e l az állati s z e r v e z e t e k t ő l idegen. M e g á l l a p í t á s t n y e r t , hogy a cellulo-, illetve k i t i n o l i t i k u s a k t i v i t á s a g a z d a á l l a t , vagyis a földigiliszta által k i v á l a s z t o t t e n z i m e k e r e d m é n y e . T e r m é szetes a z o n b a n , h o g y h a a b é l t r a k t u s b a n ilyen a k t i v i t á s s a l rendelkező b a k t é r i u m o k jelentős d e n z i t á s ú populációt képesek k i a l a k í t a n i , a k k o r az a k t i v i t á s egy bizonyos h á n y a d a e populáció m ű k ö d é s é r e v e z e t h e t ő vissza (PARLE, 1963). Igen sok k u t a t ó foglalkozott m á r a földigiliszták b é l m i k r o f l ó r á j á n a k k v a n t i t a t í v és igen k ü l ö n b ö z ő mélységű k v a l i t a t í v jellegű elemzésével. Az u t ó b bi a s p e k t u s b a n e g y r é s z t a t a l a j - , a v a r - , illetve t r á g y a e v ő giliszták b é l m i k r o f l ó r á j á b ó l a n a g y r e n d s z e r t a n i csoportok ( m i k r o s z k o p i k u s g o m b á k , b a k t é r i u m o k , s u g á r g o m b á k ) c s í r a s z á m v á l t o z á s á t m u t a t t á k ki, m é g p e d i g a f e l v e t t t á p l á l é k és a l e a d o t t ü r ü l é k r e l á c i ó j á b a n . Másrészt a b é l f l ó r á k f a j i s z i n t e n v é g r e h a j t o t t k v a l i t a t í v v i z s g á l a t a i az intesztinális m i k r o b a p o p u l á c i ó k k o m p l e x , sok f a j b ó l f e l é p í t e t t jellegét i g a z o l t á k . S a j n á l a t o s m ó d o n a bakteriológiai v i z s g á l a t o k t á r g y á u l szolgáló giliszta p é l d á n y o k g y a k o r t a n e m egy k i f o g á s t a l a n u l m e g h a t á r o z o t t , e g y u g y a n a z o n f a j egyedei v o l t a k . Az i r o d a l o m b a n a vizsgált p é l d á n y o k t a x o n ó m i a i h e l y z e t é r e v o n a t k o z ó a n n e m r i t k á n t a l á l u n k o l y a n b i z o n y t a l a n u t a l á s o k a t , m i n t pl. a t r á g y á b a n élő Eisenia f a j o k , a v a g y t a l a j l a k ó L u m b r i c i d a e f a j o k s t b . E z a k é t ségtelen lazaság v i s z o n t a bélflórák összetételére v o n a t k o z ó kísérleti és b a k teriológiai-analitikai m u n k á k e r e d m é n y e i t ö s s z e h a s o n l í t h a t a t l a n n á teszi. A l a n t i s m e r t e t e t t v i z s g á l a t a i m t á r g y á u l a b a k t e r i o l ó g i a i l a g még e g y á l t a l á b a n n e m t a n u l m á n y o z o t t különleges ökológiai érdekességű Eisenia lucens (WAGA, 1857) f a j t v á l a s z t o t t a m . V i z s g á l a t a i m során e f a j e g y e d e i n e k felismerése, illetve t a x o n ó m i a i i d e n t i f i k á l á s a a s a j á t o s ökológiai k a r a k t e r és a jel11*

16.3

legzetes morfológiai bélyegek e g y ü t t e s f i g y e l e m b e v é t e l e a l a p j á n m i n d i g megbízhatóan kivitelezhető volt. A f o k o z o t t m é r v ű t á p l á l k o z á s i specializáció az á l t a l á b a n vegyes t á p l á l k o z á s ú f ö l d i g i l i s z t á k n á l is m e g t a l á l h a t ó , b á r k i v é t e l k é n t . í g y pl. az E. lucens fő t á p l á l é k a elhalt, f á s o d o t t , m a g a s cellulóz t a r t a l m ú n ö v é n y i szövet e k b ő l áll. E f a j — m a g y a r u l t a l á n a k n á z ó f a g i l i s z t á n a k n e v e z h e t n é n k u g y a n i s k i d ő l t , romló f a t ö r z s e k b e n él. H a z á n k b a n a B ö r z s ö n y , a M á t r a , a B ü k k és a S á t o r o s - h e g y s é g egyes p o n t j a i n tölgy, illetve b ü k k f a r ö n k ö k b e n ford u l elő ( Z I C S I , 1 9 6 8 ) . Lelőhelyein a n e d v e s , k o r h a d ó r ö n k ö k k ö n n y e n lefejth e t ő kérge a l a t t és a r ö n k ö k f a t e s t j é b e n is n a g y s z á m b a n t a l á l h a t ó . Az E. lucens a K á r p á t - m e d e n c e m á s t e r ü l e t e i n is széleskörűen e l t e r j e d t f a j , s f e l t e h e t ő e n j e l e n t ő s s z e r e p e t j á t s z i k a n a g y t ö m e g ű cellulóz és lignin t a r t a l m ú f a a n y a g o k f i z i k a i d e s t r u k c i ó j á b a n és k é m i a i d e g r a d á l á s á b a n . T e s t ü k h á t o l d a l a h ú s s z í n ű , m í g a d i s s z e p i m e n t u m o k m e n t é n és a hasoldalon s á r g a . H á t o l d a l u k e z á l t a l a s z e l v é n y e z e t t s é g n e k megfelelően s á v o z o t t . Az á l l a t o k h á t p ó r u s a i b ó l a l e g e l t é r ő b b t e r m é s z e t ű i n g e r h a t á s o k r a s á r g á s , kissé opálos, k e l l e m e t l e n szagú, bűzös f o l y a d é k á r a d ki. a m e l y zöld f é n n y e l lumin e s z k á l . Az e g y e d e k alkoholos elölése esetében hasonló j e l e n s é g e t t a p a s z t a l h a t u n k . E világítási jelenség k é m i a i a l a p j a i t K O M A R E K és W E N I G ( 1 9 3 9 ) v i z s g á l t á k , m e g á l l a p í t v a , h o g y ez l é n y e g é b e n e n z i m r e a k c i ó k o n a l a p u l ó biolumineszcencia. I s m e r e t e s , h o g y az e g y o l d a l ú t á p l á l k o z á s t f o l y t a t ó á l l a t o k t á p a n y a g a i l e g t ö b b s z ö r n e m t e k i n t h e t ő e k t e l j e s t á p é r t é k ű n e k a szervezet s z e m p o n t j á b ó l . A h i á n y z ó l é t f o n t o s s á g ú a n y a g o k a t ( a m i n o s a v a k , v i t a m i n o k , p u r i n és p i r i m i d i n b á z i s o k s t b . ) , a m e n n y i b e n az állat m a g a n e m t u d j a szintetizálni, ú g y g y a k o r t a a b e l é b e n élő k o o p e r a t í v m i k r o o r g a n i z m u s o k á l l í t j á k elő (BÜCHNER, 1960; BROOKS,

1963).

Az E. lucens-szel f o g l a l k o z v a ö n k é n t e l e n ü l is f ö l m e r ü l a k é r d é s , h o g y e s z e r v e z e t b é l c s a t o r n á j á b a n m i l y e n m e c h a n i z m u s szerint t á r u l n a k fel, v á l n a k e m é s z t h e t ő v é az e l f o g y a s z t o t t és á l t a l á b a n nehezen b i o d e g r a d á b i l i s n a k t e k i n t e t t cellulóz és lignin t a r t a l m ú , illetve ezek k o m p l e x e i t t a r t a l m a z ó n ö v é n y i s z ö v e t e l e m e k . K é r d é s e s t o v á b b á , h o g y v a j o n e f a j e m é s z t ő t r a k t u s á b a n milyen t í p u s ú m i k r o b á k l e h e t n e k felelősek az e g y o l d a l ú t á p l á l é k mikrohiális t r a n s z f o r m á c i ó j á b a n és a g a z d a á l l a t s z á m á r a t e l j e s s é t é t e l é b e n . Legelső l é p é s k é n t azt s z á n d é k o z t a m m e g á l l a p í t a n i , h o g y e f e l t ű n ő t á p l á l k o z á s i specializációval párh u z a m o s a n k i m u t a t h a t ó - e a b é l t r a k t u s b a k t é r i u m - p o p u l á c i ó j á n a k összetételéb e n o l y a n m é r t é k ű e g y o l d a l ú v á v á l á s , v a g y i s a f a j i s p e k t r u m leszűkülése, m i n t az m e g h a t á r o z o t t bizonyos s p e c i f i k u s t á p f o r r á s o k h o z a l k a l m a z k o d o t t á l l a t o k e s e t é b e n á l t a l á b a n jellemző.

Vizsgálati a n y a g és módszer A földigiliszták esetében az ezideig v é g z e t t k v a n t i t a t í v mikrobiológiai v i z s g á l a t o k kivitelezéséhez m i n t a v é t e l k é n t elegendőnek b i z o n y u l t a frissen l e r a k o t t ü r ü l é k ö s s z e g y ű j t é s e . N e m h a g y h a t j u k a z o n b a n f i g y e l m e n k í v ü l azt a t é n y t sem, h o g y az ü r ü l é k l e r a k á s a és a b e g y ű j t ö t t m i n t a feldolgozása k ö z ö t t eltelő idő a l a t t a féceszben v é g b e m e n ő b a k t e r i o l ó g i a i v á l t o z á s o k j e l e n t ő s e k l e h e t n e k . A t a l a j f e l s z í n r ő l ö s s z e g y ű j t ö t t ü r ü l é k esetében c s ö k k e n t i a v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e i n e k k i f o g á s t a l a n é r t é k e l h e t ő s é g é t a k ö r n y e z e t ( t a l a j , a v a r , levegő) 132-

igen erős b a k t e r i á l i s s z e n n y e z e t t s é g e , illetve az a t é n y , h o g y az ö s s z e c s a p z ó d o t t v ö r ö s v é r t e s t e k h e z h a s o n l í t h a t ó ü r ü l é k t e k e r c s e k részecskéi k ü l ö n b ö z ő k o r ú a k , és e n n e k f o l y t á n eltérő i d ő t a r t a m ú b a k t e r i á l i s szukcessziónak v o l t a k k i t é v e (PARLE,

1963).

( 1 9 6 3 ) k í s é r l e t e i b e n az ö s s z e g y ű j t ö t t á l l a t o k a t a r á j u k t a p a d t t a l a j r é s z e c s k é k t ő l vízzel m o s t a t i s z t á r a , 48 °C-ú vízben elölte, m a j d a s z e p t i k u s k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t f e l b o n c o l t a . E z á l t a l n e m c s a k a f e r t ő z é s e k lehetőségét i g y e k e z e t t m i n i m á l i s r a c s ö k k e n t e n i , de egyben l e h e t ő v é v á l t s z á m á r a a bélc s a t o r n a egyes k i p r e p a r á l t s z a k a s z a i (elő-, közép- és u t ó b é l ) m i k r ó b a n é p e s s é g é nek összehasonlító v i z s g á l a t a is. T a n u l m á n y a i m h o z az á l l a t o k u t ó b é l t a r t a l m á n a k v i z s g á l a t a l á t s z o t t a l e g c é l s z e r ű b b n e k , mivel m a g á b a n a bél l ű m e n é b e n v a l a m e n n y i bélszakasz közül ez t a r t a l m a z h a t j a a l e g n a g y o b b valószínűség szerint a p o p u l á c i ó s dinam i k á j á b a n m á r e g y e n s ú l y r a j u t o t t specifikus összetételű m i k r o f l ó r á t . A m i n t a v é t e l t m é g az állatok lillafüredi lelőhelyén elvégeztem, m i n t h o g y a vizsgálati p é l d á n y o k t ó l a l a b o r a t ó r i u m b a v a l ó szállítás u t á n — f e l t e h e t ő e n az őket ért z a v a r ó h a t á s o k r a b e k ö v e t k e z e t t izgalmi á l l a p o t u k m i a t t — b é l t a r t a l m a t n y e r n i á l t a l á b a n m á r nem v o l t lehetséges. Az élőhelyükről steril P e t r i - c s é s z é k b e n , g y ű j t ö t t á l l a t o k a t a u t o k l á v o z á s s a l c s í r a m e n t e s í t e t t c s a p v í z b e n m o s t a m le, m a j d szuperficiálisan, 2% 0 -es N e o m a g n o l o l d a t b a n ö t p e r c e s , t ö b b s z ö r i alámerítéssel d e z i n f i c i á l t a m . A k ö v e t k e z ő lépésben steril csipesz segítségével függőleges h e l y z e t b e h o z o t t á l l a t o k a t t e s t ü k m e c h a n i k u s ingerlésével b é l t a r t a l m u k l e a d á s á r a k é s z t e t t e m . Az ü r ü l é k e t steril ó r a ü v e g e k h e n f o g t a m fel. A nedves i d ő b e n g y ű j t ö t t , jól t á p l á l t e g y e d e k ü r ü l é k ü k e t m á r a csipesszel t ö r t é n t felfüggesztés hatására leadták. Az így a s z e p t i k u s á n v e t t b é l t a r t a l o m - m i n t á k a t h ű t ő t á s k á b a h e l y e z e t t steril Petri-csészékben, 10°C a l a t t i h ő m é r s é k l e t e n , l a b o r a t ó r i u m b a s z á l l í t o t t a m . A v i z s g á l a t i a n y a g feldolgozása a m i n t a v é t e l i d ő p o n t j á t ó l s z á m í t o t t 5 ó r á n belül e l k e z d ő d ö t t . A k i t e n y é s z t é s e k steril c s a p v í z b e n , r á z a t á s s a l s z u s z p e n d á l t ü r ü l é k - m i n t á k megfelelő hígításaiból n y e r t , i s m e r t v o l u m e n ű a n y a g k ü l ö n b ö z ő összetételű t á p a g a r lemezek felületén v é g r e h a j t o t t szélesztésével t ö r t é n t e k . A szerzők t ö b b s é g e t ö b b eltérő összetételű t á p t a l a j t a l k a l m a z az ü r ü l é k b ő l kifejlődő b a k t é r i u m o k , s u g á r g o m b á k , m i k r o s z k o p i k u s g o m b á k speciális igénycinek kielégítésére. Más e s e t e k b e n az egyes ú n . fiziológiai v a g y f u n k c i o n á l i s csoport o k t a g j a i s z á m a r á n y á n a k m e g h a t á r o z á s á h o z szelektív t á p t a l a j o k a t alkalm a z n a k . Í g y RUSCHMAINN ( 1 9 5 3 ) pl. m a n n i t - a g a r t h a s z n á l t egy á l t a l a összefoglaló n é v e n Azotobacter-nek n e v e z e t t , v a l ó j á b a n aerob N - k ö t ő v a g y oligonitrofil fiziológiai csoport k i t e n y é s z t é s é h e z . P A R L E ( 1 9 6 3 ) a cellulolitikus, k i t i n o l i t i k u s , illetve p r o t e o l i t i k u s a k t i v i t á s s a l rendelkező f u n k c i o n á l i s csoport o k a t megfelelő szelektív t á p t a l a j o k segítségével t a n u l m á n y o z t a . M a g a m a b é l t a r t a l o m b ó l a „ l e m e z e l h e t ő " b a k t é r i u m o k a t egy k o m p l e x , t á p f o r r á s k é n t p e p t o n t és b ú s k i v o n a t o t is t a r t a l m a z ó , ú n . „ t á p a g a r o n " és egy egyszerű s z i n t e t i k u s a g a r o n , m e l y b e s z é n f o r r á s k é n t g l u k ó z t , N - f o r r á s k é n t ( N H J J l P O j - t i n k o r p o l á l t a m , t e n y é s z t e t t e m ki. PARLE

E táptalajok összetétele: 7. „Tápagar": pepton (Difco) 5,0 g; húskivonat (Oxoid) 3,0 g; agar-agar (Difco purified) 20,0 g; desztillált víz 1000 ml. ( p H 7,2). 2. „ S z i n t e t i k u s agar": glukóz 10,0 g; ( N H 4 ) , H P 0 4 4,0 g; NaCl 5,0 g; K„HI>0 4 2,0 g; M g S 0 4 1,0 g; CaCl., 0,4 g; F e S 0 4 • 7 H..O 0,02 g; M n S 0 4 • 7 H 2 0 0,01 g; agar-agar (Difco purified) 20,0 g; desztillált víz 1000 ml ( p H 7,2). 133-

A s z é l e s z t e t t a g a r l e m e z e k 28 °C h ő m é r s é k l e t e n t e r m o s z t á t b a n t ö r t é n t , 1 6 n a p o s , i n k u b á l á s a u t á n a k i n ő t t különálló és így n a g y o b b valószínűség szerint n e m vegyes, illetve e g y m á s t kölcsönösen n e m f e r t ő z ő p o p u l á c i ó j ú k o l ó n i á k a t , n e m szelektív a l a p o n , t e h á t v á l o g a t á s n é l k ü l , ferde t á p t a l a j r a v i t t e m á t . I z o l á l á s u k k a l e g y i d ő b e n m e g s z á m l á l t a m az egyes lemezeken k i n ő t t t e l e p e k e t is. A k ö v e t k e z ő l é p é s b e n a t e l e p s z á m o k á t l a g é r t é k e i b ő l a m i n t a s ú l y á n a k és a hígítás f o k á n a k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l k a l k u l á l t a m a c s í r a s z á m o k a t . A f e r d e t á p t a l a j o k r a á t o l t o t t és t o v á b b t e n y é s z t e t t i z o l á t u m o k a t ezeku t á n f e l ü l v i z s g á l t a m , h o g y t e n y é s z e t e i k v a l ó b a n közös s z á r m a z á s ú s e j t e k populációiból á l l a n a k - e , illetve m i k r o m o r f o l ó g i a i l a g m e n n y i b e n t e k i n t h e t ő e k h o m o g é n n e k . A t i s z t í t á s i v i z s g á l a t o k s o r á n először is m i n d e n egyes t e n y é s z e t b ő l n a t í v m i k r o s z k ó p i p r e p a r á t u m o t á l l í t o t t a m elő, m e l y e t f á z i s k o n t r a s z t megv i l á g í t á s b a n t a n u l m á n y o z t a m . F e l j e g y e z t e m a t e n y é s z e t e k jellemző m i k r o m o r fológiai k a r a k t e r e i t , így a s e j t a l a k o t , a lánc-, f o n á l k é p z é s , illetve a s e j t c s o p o r t o sulás jellegét és m é r t é k é t . M e g h a t á r o z t a m G R A M s z e r i n t i f e s t ő d é s ü k e t és a sejt e k átlagos m é r e t e i t is (COWAN & STEEL, 1965). A t e n y é s z t i s z t a s á g ellenőrzéséhez t a r t o z o t t a s z i n t e t i k u s a g a r l e m e z e k felszínén v é g r e h a j t o t t ú j r a s z é l e s z t é s . E z e k során m e g f i g y e l t e m a k i n ő t t telepek m a k r o - és e s e t e n k é n t m i k r o m o r f o l ó g i a i h o m o g e n i t á s á t a szélesztést k ö v e t ő 48 és 72 órai, t o v á b b á egy, illetve k é t h e t i , t e r m o s z t á t b a n , 28°C-on t ö r t é n t inkubálás után. Az ellenőrző v i z s g á l a t o k és az i s m é t e l t t e r í t é s e k segítségével megállapít o t t a m , h o g y i z o l á t u m a i m t i s z t a t e n y é s z e t e k e t k é p v i s e l n e k - e , és a m e n n y i b e n szükségesnek b i z o n y u l t , e l v é g e z t e m ú j r a i z o l á l á s u k a t . A t o v á b b i a k b a n a t i s z t a t e n y é s z e t e k n e k m i n t s o r s z á m o z o t t t ö r z s e k n e k fiziológiai a k t i v i t á s á t , illetve b i o k é m i a i t e l j e s í t ő képességét t a n u l m á n y o z t a m . Az a l á b b i a k b a n felsorolt t e s z t e k e t v é g e z t e m el: 1. A n t i b i o t i k u m é r z é k e n y s é g vizsgálata i m p r e g n á l t p a p í r k o r o n g módszerrel. T á p a g a r l e m e z e k e t 24 órás t á p l e v e s t e n y é s z e t t e l o l t o t t a m be, m a j d f e l ü l e t ü k r e az a n t i b i o t i k u m o k a l a n t m e g a d o t t m e n n y i s é g e i t t a r t a l m a z ó korong o k a t h e l y e z t e m . Az é r z é k e n y s é g e t 24 órás i n k u b á c i ó u t á n a gátlási zóna s u g a r á n a k m m - b e n m e g a d o t t m é r e t e a l a p j á n á l l a p í t o t t a m meg. Az a l á b b i , a „ H u m a n O l t ó a n y a g t e r m e l ő és K u t a t ó I n t é z e t " á l t a l tesztk o r o n g a l a k j á b a n f o r g a l o m b a h o z o t t a n t i b i o t i k u m o k a t h a s z n á l t a m : penicillin (3 N E ) , oxacillin (10 pg), methicillin (20 pg), c h l o r a m p h e n i c o l (30 pg), oleandom y c i n (20 pg), s t r e p t o m y c i n (30 pg), t e t r a c y c l i n (30 pg), n e o m y c i n (100 pg), p o l y m y x i n - B (15 pg), e r y t h r o m y c i n (10 pg), s u p e r s e p t y l (400 pg), n i t r o f u r a n toin (300 pg), Chlortetracyclin (30 pg), O x y t e t r a c y c l i n (30 pg), v a n c o m y c i n (50 pg), k a n a m y c i n (30 pg), s p i r a m y c i n (30 pg), n o v o b i o c i n (30 pg), ampicillin (20 pg), Colistin (20 pg), l i n c o m y c i n (10 pg), c e p h a l o s p o r i n (10 pg), p r i s t i n a m y c i n (10 pg), n a l i d i x - s a v (30 pg), p a r a m o m y c i n (50 pg), g e n t a m i c i n (20 pg), carbenicillin (50 pg), n y s t a t i n (100 N E ) . 2. K a t a l á z t e s z t . F e r d e a g a r o n n ö v e k e d ő 24 órás t e n y é s z t e k e t 10%-os H 2 0 2 o l d a t t a l c s e p e g t e t t e m le és m e g f i g y e l t e m a pezsgés m é r t é k é t . 3. O x i d á z t e s z t . K O V Á C S ( 1 9 5 6 ) m ó d s z e r é t a l k a l m a z t a m . 4. C i t r á t o k n a k , m i n t egyedüli s z é n f o r r á s o k n a k az é r t é k e s í t é s é t „ D i f c o S i m m o n s ' c i t r a t e " t á p t a l a j segítségével m u t a t t a m ki. 5. N ö v e k e d é s i k é p e s s é g s z i n t e t i k u s a g a r o n . E n n e k m e g á l l a p í t á s á r a a fent e b b közölt összetételű s z i n t e t i k u s a g a r közeget h a s z n á l t a m . 6. N i t r á t r e d u k c i ó . H a t n a p o s n i t r á t leves t e n y é s z e t e k b ő l a n i t r i t e t 134-

GRIESS—IbosvAY-reagenssel m u t a t t a m k i . A r e d u k c i ó t e l j e s v o l t á t a c i n k p o r m ó d s z e r segítségével e l l e n ő r i z t e m . 7. H 2 S t e s z t . A c y s t e i n b ő l t ö r t é n ő H. 2 S k é p z é s t ó l o m a c e t á t p a p í r alkalm a z á s á v a l m u t a t t a m ki. 8. I n d o l k é p z é s t r y p t o p h a n b ó l . A k é t n a p o s , 1%0 t r y p t o p h a n t t a r t a l m a z ó p e p t o n - v í z k u l t ú r á k a t K o v Á c s - r e a g e n s s e l (1928) v i z s g á l t a m . 9 . M e t i l v ö r ö s és V O G E S PROSKAUER-teszt. A beoltott glukóz-foszfát médiumból a képződött acetoint B A R R I T T ( 1 9 3 6 ) módszerével detektáltam. 10. N ö v e k e d é s p H 9,5-re b e á l l í t o t t t á p l e v e s b e n . 11. U r e a z e a k t i v i t á s k i m u t a t á s a C H R I S T E N S E N - (1946) féle t á p t a l a j o n . 12. A m m ó n i a k é p z é s e p e p t o n b ó l . NESSLER-reagens s e g í t s é g é v e l vizsgált a m négynapos pepton-víz k u l t ú r á k a t . 13. S ó t ú r ő képesség. A t ö r z s e k e t 2, 4, illetve 1 0 % N a C l t a r t a l m ú t á p levesbe oltottam. 14. A r g i n i n hidrolízis. Az a r g i n i n - g l u k ó z leves t e n y é s z e t e k b e ö t n a p o s i n k u b á l á s u t á n NESSLER-reagenst c s e p e g t e t t e m . 15. A p r o t e o l y t i k u s a k t i v i t á s . M a g a s t á p z s e l a t i n b a s z ú r t , 2 8 °C-on k é t hétig inkubált tenyészetekkel figyeltem meg. 16. K e m é n y í t ő hidrolízis. O l d h a t ó k e m é n y í t ő t t a r t a l m a z ó t á p a g a r lemezek felületén kifejlődött ötnapos tenyészetek keményítő b o n t ó hatását 3%-os J K J o l d a t s e g í t s é g é v e l m u t a t t a m ki. 17. A n ö v e k e d é s felső h ő m é r s é k l e t i h a t á r a . M e g f i g y e l t e m a f e r d e t á p a g a r r a o l t o t t t e n y é s z e t e k n ö v e k e d é s é n e k m é r t é k é t 37, 45 és 50 °C-on t ö r t é n t 2—14 napos inkubáció után. 18. Az eszkulin h i d r o l í z i s t S N E A T H (1956) m ó d s z e r é v e l m u t a t t a m ki. 19. A t w e e n e k b o n t á s á t S I E R R A (1956) m ó d s z e r é v e l v i z s g á l t a m . 20. A k a z e i n hidrolízist t e j - a g a r l e m e z e k r e t ö r t é n ő p o n t o l t á s s a l t e s z t e l t e m (COWAN

&

STEEL,

1965).

21. A s z é n h i d r á t o k o x i d a t í v és f e r m e n t a t í v é r t é k e s í t h e t ő s é g é n e k képességét H U G H és L E I F S O N (1953) m ó d s z e r e s e g í t s é g é v e l d e r í t e t t e m fel. A v i z s g á l t s z é n h i d r á t o k : d e x t r ó z , l a k t ó z , m a n n i t , a r a b i n ó z , xilóz, s z a h a r ó z . 22. Csillófestés. „ D i f c o L e i f s o n s ' F l a g e l l a S t a i n " - t h a s z n á l t a m .

Eredmények A tápagaron k a p o t t csíraszám átlagérték 6 x l 0 " / l g nedves ürülék. A szintetikus táptalajon jóval alacsonyabb: 9 , 5 x l 0 ° / l g nedves ürülék. A c s í r a s z á m - b e c s l é s k a p o t t a d a t a i — az i r o d a l m i u t a l á s o k t ü k r é b e n vizsgálva megfelelnek a v á r a k o z á s n a k . A két s z á m a d a t o t összehasonlítva a z t t a p a s z t a l j u k , h o g y a s z i n t e t i k u s t á p t a l a j e s e t é b e n b e c s ü l t é r t é k megközelítően e g y h a t o d a a tápagaron számolt csíraszámnak. Ez a szintetikus agar f o k o z o t t s z e l e k t i v i t á s á v a l és azzal a t é n n y e l m a g y a r á z h a t ó , b o g y a b é l f l ó r a tagjainak többsége ásványi nitrogén forráson vagy nem képes növekedni, v a g y a m i n t vizsgálataimból kiderült, képes u g y a n , de ahhoz a populáció n a g y része l a s s a n a d a p t á l , a m i v é g e r e d m é n y b e n j e l e n t ő s c s í r a s z á m c s ö k k e n é s t eredményez. A k é t e l t é r ő ö s s z e t é t e l ű t á p t a l a j o n v é g r e h a j t o t t izolálások e r e d m é n y e k é p p e n 473 t e n y é s z e t b i r t o k á b a j u t o t t a m . E t e n y é s z e t e k e t a z o k k u l t u r á l i s 135-

morfológiai t u l a j d o n s á g a i (telepszín, -szegély, - k o n z i s z t e n c i a , oldódó p i g m e n t képzés a k ö z e g b e n stb.) a l a p j á n 12, e b é l y e g e k n e k megfelelően h o m o g é n csoportba osztottam. E c s o p o r t o k b ó l azokra j e l l e m z ő k ü l l e m ű s o r s z á m o z o t t t ö r z s e k e t , m i n t tin. „ c s o p o r t - r e p r e z e n t á n s o k a t " k ü l ö n í t e t t e m el. A c s o p o r t o k r ö v i d i s m e r t e t é sét a l a n t a d o m : 1. S u g á r g o m b a ( A c t i n o m y c e t e s ) , főleg Streptomyces spp. izolátumok. Jelentéktelen gyakoriságiíak. 2. és 3. Flavobacterium-szerű i z o l á t u m o k . T á p a g a r o n gyengén n ö v e k e d ő jellegzetesen s á r g a színű, ép szegélyű t e n y é s z e t e k . K é t i z o l á t u m f e n n t a r t á s á t kíséreltem m e g , d e a sorozatos á t o l t á s o k s o r á n , jellemzően e genus t a g j a i r a , csekély é l e t k é p e s s é g ű e k n e k b i z o n y u l t a k és e l p u s z t u l t a k . 4. Bacillus cereus t í p u s ú i z o l á t u m o k . M é r s é k e l t e n gyakori s z e r v e z e t e k . 5. Bacillus cereus v a r . mycoides t í p u s ú i z o l á t u m o k . E l ő f o r d u l á s u k r i t k a . 6. E g y é b Bacillus típusú i z o l á t u m o k c s o p o r t j a . Igen vegyes c s o p o r t , jelentéktelen gyakoriságúak. 7. R ó z s a s z í n ű é n p i g m e n t á l t t e l e p ű b a k t é r i u m o k s a j á t o s c s o p o r t j a . Szórványos előfordulásúak. 8. Az előző c s o p o r t t ó l csak s z í n á r n y a l a t b a n eltérő csekély g y a k o r i s á g ú szervezetek. 9. S z i n t e t i k u s t á p t a l a j o n n a g y s z á m b a n m e g j e l e n ő d o m i n á n s s z e r v e z e t e k c s o p o r t j a . M e n n y i s é g ü k az i z o l á t u m o k s z á m a r á n y a a l a p j á n , az e t á p k ö z e g e n k i f e j l ő d ő p o p u l á c i ó 7 8 % - á r a b e c s ü l h e t ő . E c s o p o r t t a g j a i közül 32 t ö r z s e t r e p r e z e n t a t í v t ö r z s k é n t k ü l ö n í t e t t e m el. 10. A t á p a g a r o n egyetlen n a g y d o m i n á n s s z e r v e z e t - c s o p o r t e l ő f o r d u l á s a v o l t m e g f i g y e l h e t ő , mely a p o p u l á c i ó 7 2 % - á t a l k o t t a . E n a g y csoport t a g j a i k u l t u r á l i s - m o r f o l ó g i a i t u l a j d o n s á g a i k b a n az előző, a s z i n t e t i k u s t á p t a l a j o n u g y a n c s a k d o m i n á n s n a k b i z o n y u l t csoport i z o l á t u m a i h o z h a s o n l í t o t t a k . E b b ő l a n a g y c s o p o r t b ó l 55 r e p r e z e n t a t í v t ö r z s e t v á l a s z t o t t a m ki t o v á b b i vizsgálatok s z á m á r a . 11. A t á p a g a r o n u r a l k o d ó s z e r v e z e t e k (10. c s o p o r t ) egy k u l t u r á l i s vált o z a t a k é n t 16 i z o l á t u m o t , m i n t a 11. sz. csoport t a g j a i t k ü l ö n í t e t t e m el. Közülük ötöt m i n t reprezentatív törzset szelektáltam. 12. V e g y e s , valószínűleg n a g y o n k ü l ö n b ö z ő , s z ó r v á n y o s a n v a g y r i t k á n előforduló f a j o k h o z t a r t o z ó i z o l á t u m o k h e t e r o g é n , n e m n a g y s z á m ú c s o p o r t j a . Az i z o l á t u m o k k u l t u r á l i s - m o r f o l ó g i a i t u l a j d o n s á g a i n a k e g y b e v e t é s e a l a p j á n v a l ó s z í n ű n e k l á t s z o t t , h o g y a t á p a g a r o n és a s z i n t e t i k u s a g a r o n egya r á n t u r a l k o d ó a n g y a k o r i s z e r v e z e t e k e g y u g y a n a z o n c s o p o r t h o z (típushoz) és f e l t e h e t ő e n a z o n o s f a j h o z t a r t o z ó a k . E z e k e g y ü t t e s e n az i z o l á t u m o k 7 2 , 7 % - á t , t e h á t d ö n t ő , a b s z o l ú t t ö b b s é g é t t e t t é k ki. A 473 i z o l á t u m b ó l végül is összesen 100 „ c s o p o r t r e p r e z e n t a t í v t ö r z s e t " k ü l ö n í t e t t e m el. E z e k szelekciójánál szem e l ő t t t a r t o t t a m azt az a l a p v e t ő k ö v e t e l m é n y t , h o g y egy b i o t ó p b a n d o m i n á n s v a g y n a g y g y a k o r i s á g ú szervezetek esetében c s u p á n n a g y s z á m ú t ö r z s izolálása és összehasonlító t a n u l m á n y o z á s a a l a p j á n n y e r h e t ü n k elegendő i n f o r m á c i ó t r e n d s z e r t a n i ö s s z e t a r t o z á s u k és pozíciójuk m e g á l l a p í t á s á r a , v a r i a b i l i t á s u k n a k és p o p u l á c i ó j u k h e t e r o g e n i t á sának felderítésére. A törzsek b i o k é m i a i t e l j e s í t ő k é p e s s é g é n e k és fiziológiai a k t i v i t á s a vizsg á l a t á n a k s o r á b a n elsőként a k i v á l a s z t o t t c s o p o r t - r e p r e z e n t a t í v t ö r z s e k n e k 28 k ü l ö n b ö z ő a n t i b i o t i k u m m a l s z e m b e n t a n ú s í t o t t é r z é k e n y s é g é t t e s z t e l t e m . 136-

E z a t e s z t u g y a n i s , i l y e n n a g y s z á m ú h a t ó a n y a g b e v o n á s á v a l g y o r s és v i s z o n y lag f i n o m d i f f e r e n c i á l á s o k r a , i l l e t v e e g y e z t e t é s e k r e ad k i t ű n ő l e h e t ő s é g e t . Az e l v é g z e t t v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e i b ő l a z t a f o n t o s k ö v e t k e z t e t é s t v o n h a t t a m le, h o g y a s z i n t e t i k u s t á p t a l a j o n és a t á p a g a r o n e g y a r á n t d o m i n á n s k é n t (9. és 10. sz. c s o p o r t o k ) , v a l a m i n t a t á p a g a r o n a d o m i n á n s i z o l á t u m o k v a r i á n s a k é n t (11. sz. c s o p o r t ) j e l l e m z e t t t ö r z s e k a széles h a t ó s p e k t r u m ú a n t i b i o t i k u m o k k a l ( t e t r a e y l i n , C h l o r t e t r a c y c l i n és O x y t e t r a c y c l i n ) s z e m b e n , a s t r e p t o - és n e o m y c i n c s o p o r t o k egyes t a g j a i ( s t r e p t o n y e i n , n e o m y c i n , k a n a m y c i n , p a r a m o m y c i n , gentamicin), valamint a polimyxin-B polipeptid antibiotikum hatására hasonló é r z é k e n y s é g g e l r e a g á l t a k . I t t kell m e g j e g y e z n ü n k , h o g y R E Y E S és T I E D J E 1 9 7 6 - b a n k ö z ö l t v i z s g á l a t a i egy főleg b o m l ó n ö v é n y i m a r a d v á n y o k k a l t á p l á l k o z ó á s z k a r á k f a j (Tracheoniscus rathkei) b é l b a k t é r i u m f l ó r á j á n a z t i g a z o l t á k , h o g y a féceszből k i f e j l ő d ő b a k t é r i u m o k a széles h a t ó s p e k t r u m ú a n t i b i o t i k u m o k k a l s z e m b e n f o k o z o t t a n érzékenyek, hasonlóan a később általunk tiszta tenyészetben tanulmányozott és i t t b e m u t a t o t t b é l b a k t é r i u m o k h o z . A 9., 10. és 11. c s o p o r t o k b ó l t o v á b b i v i z s g á l a t a i n k a l a p j á n e g y e s í t e t t egyetlen abszolút d o m i n á n s nagy csoport összevont törzseinek tulajdonságait az 1, i l l e t v e 2. sz. t á b l á z a t o k b a n f e l t ü n t e t e t t a d a t o k s z e m l é l t e t i k . E n a g y c s o p o r t t ö r z s e i n e k k o l ó n i á i t , i l l e t v e t e n y é s z e t e i t GRAM-negatív p á l c á k , i l l e t v e g ö r b ü l t p á l c á k a l k o t j á k , m e l y e k h o s s z ú s á g a 0 , 4 — 3 /<m, szélessége 0,4 0,6 /um k ö z ö t t i n g a d o z i k . T á p a g a r o n t e n y é s z e t e i k jól n ö v e k e d n e k , és a z o n h o s s z ú ideig é l e t k é p e s á l l a p o t b a n f e n n t a r t h a t ó a k . S z i n t e t i k u s a g a r l e m e z e k felszínén k e r e k , v a g y s z a b á l y t a l a n , d e m i n d e n e s e t b e n é p s z e g é l y ű kolóniákat képeznek, melyek áttetszőek, szennyesfehér, vagy piszkossárga színűek. A tápleves tenyészetekből v e t t p r e p a r á t u m o k b a n , így függőcseppk u l t ú r á b a n , a s e j t e k a k t í v , igen g y o r s , n e m k ö r k ö r ö z ő , h a n e m z e g z u g o s m o z g á s a f i g y e l h e t ő m e g . Csillófestésscl (LEIFSON, 1951) m e g á l l a p í t h a t ó v o l t , h o g y a s e j t e k e g y h o s s z ú , a s e j t h o s s z m é r e t é t m e g h a l a d ó , p o l á r i s elhelyezk e d é s ű csillóval, p o n t o s a b b a n f l a g e l l u m m a l r n d e l k e z n e k . V a l a m e n n y i t ö r z s k a t a l á z , o x i d á z és H.,S p o z i t í v , a c i t r á t o k a t h a s z n o s í t j á k . N i t r á t b ó l n i t r i t e t k é p e z n e k , i n d o l t e g y e t l e n e s e t b e n s e m t e r m e l n e k , a m e t i l v ö r ö s és a V O G E S — PnosKAUER-tesztek e g y ö n t e t ű e n n e g a t í v a k . 9,5 p H m e l l e t t n a g y t ö b b s é g ü k n ö v e k e d i k , u r e á z p o z i t í v a k , 2 illetve 4 % NaCl k o n c e n t r á c i ó t t o l e r á l n i k é p e s e k , az a r g i n i n t b o n t j á k , m í g az a l k a l m a z o t t kísérleti k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t k e m é n y í t ő t és k a z e i n t n e m h a s z n o s í t a n a k . P r o t e o l y t i k u s a k t i v i t á s s a l n e m r e n d e l k e z n e k , 45 °C-on, v a g y a n n á l m a g a s a b b h ő m é r s é k l e t e n n e m n ö v e k s z e n e k , a t w e e n e k e t ( t w e e n 40, 60 és 80) á l t a l á b a n b o n t j á k . A d e x t r ó z t , a r a b i n ó z t és a x i l ó z t m i n d oxidatív, mind fermentatív úton hasznosítják. Hasonló tesztek a szaharóz e s e t é b e n n e g a t í v e r e d m é n n y e l v é g z ő d t e k . Az e e z k u l i n hidrolízise, t o v á b b á a l a k t ó z és a m a m i i t f e r m e n t a t í v , illetve o x i d a t í v h a s z n o s í t á s a v a r i á b i l i s t u l a j donságnak bizonyult. E domináns, nagy csoportot alkotó törzsek összehasonlításának eredményei t e h á t tulajdonságaik nagyfokií egyezésére u t a l n a k , amiből azonos taxonómiai helyzetükre k ö v e t k e z t e t h e t ü n k . Természetesen tökéletes azonosságairól n e m b e s z é l h e t ü n k , m i v e l n é h á n y t u l a j d o n s á g r a k i t e r j e d ő minőségi eltérések szinte m i n d e n baktériumpopuláció t a g j a i között megfigyelhetőek. V i z s g á l a t a i n k a l a p j á n t e h á t az első l é p é s b e n e l k ü l ö n í t e t t 9., 10. és 11. sz. csoportok törzseit m i n t egyetlen, azonos fajhoz tartozó bélbaktériumpopuláció r e p r e z e n t á n s a i t f o g h a t j u k fel, m e l y e k k ö z ö t t i eltérések a p o p u l á c i ó f a j 137-

1. táblázat.

Az Eisenia lucens bélbaktérium-flórájában abszolút dominanciát elért szervezetek tulajdonság-analízise 90 törzs vizsgálata alapján

Variábilis vagv nem értékelhető

Negatív

Po-zitív

,,Vibrio-típusú"

Tulajdonság TÖRZS db

Gram szerinti f e s t ő d é s Kataláz Oxidáz Citrátok hasznosítása N ö v e k e d é s s z i n t e t i k u s agaron Nitrát redukció H„S teszt l n d o l k é p z é s triptofánból Metilvörös teszt Voges— Proskauer-teszt N Ö V E K E D É S p H 9,5 2 % NaCl 4 % NaCl 1 0 % NaCl 37 °C 45 °C 50 °C TJreáz teszt NH : i peptonból Proteolytikus aktivitás Arginin hidrolízis K e m é n y í t ő hidrolízis Eszkulin hidrolízis Tweenek bontása t w e e n 40 t w e e n 60 t w e e n 80 K a z e i n hidrolízis Szénhidrátok o x i d a t í v hasznosítása dextróz laktóz mannit arabinóz xilóz szaliaróz Szénhidrátok fermentálása dextróz laktóz mannit arabinóz xilóz f.zaliaróz

0/

db

1

db

о/ /о

0 90 83 89 89 83 87 0 0 0 69 90 90 57 63 3 0 88 0 15 90 0 40

0 100 92,3 98.8 98,8 92,3 96.6 о 0 0 76,6 100 100 63,3 70 3,4 0 97,7 0 16,7 100 0 44,4

90 0 2 1 1 7 0 90 64 90 2 0 0 33 27 87 90 2 0 75 0 0 50

100 0 2.2 1,2 1,2 7.8 0 100 71,1 100 2,3 0 0 36,7 30 96.6 100 2,3 0 83.3 0 0 55,6

0 0 5 0 0 0 3 0 26 0 19 0 0 0 0 0 0 90 0 0 90 0

0 0 5.5 0 0 0 3,4 0 28,9 0 21,1 0 0 0 0 0 0 0 100 0 0 100 0

84 86 79 7

93,3 95,5 87,7 7,8

1 1 1 83

1,2 1,2 1.2 92,2

5 3 10 0

5,5 3.4 11.1 0

76 42 46 90 90 3

84,5 46.7 51.1 100 100 3,4

4 48 44 0 0 87

4.4 53.3 48.9 0 0 96,6

10 0 0 0 0 0

11,1 0 0 0 0 0

65 42 51 90 90 21

72,2 46,7 56,7 100 100 23.3

7 48 39 0 0 69

7,8 53.3 43.3 0 0 76,7

18 0 0 0 0 0

20 0 0 0 0 0

0

h a t á r o k a t á t n e m lépő v a r i a b i l i t á s á t t ü k r ö z i . J e l e n e r e d m é n y e i n k s z e r i n t e populáció, i l l e t v e az ezt k é p v i s e l ő t ö r z s e k r e n d s z e r t a n i h e l y z e t e k é n t a p p r o x i m a t i v e a Vibrio g e n u s t j e l ö l h e t j ü k m e g . T a n u l m á n y o z á s u k a t t o v á b b f o l y t a t j u k .

138-

2. táblázat.

Az Eisenia lucens bélbaktérium-flórájában szervezetek antibiotikum érzékenysége

abszolút dominanciát elért 1)0 törzs vizsgálata alapján Szenzitív

Rezisztens TÖRZS

A vizegált a n t i b i o t i k u m o k db

Penicillin Oxacillin Methycillin Chloramphenicol Oleandomycin Streptomycin Tetracyclin Neomycin Polymyxin-B Erythromycin Superseptyl Nitrofurantoin Chlortetracyclin Oxytetracyclin Vancomycin Kanamycin Spiramycin Novobiocin Ampicillin Colistin Lincomycin Cephalosporin Pristinamycin Nalidix-sav Paramomycin Gentamicin Carbenicillin Nystatin

„Vibrio-típusú"

1 1 1 57 0 89 88 89 90 21 1 43 90 90 1 84 7 5 1 0 0 3 0 72 88 89 50 0

% 1,2 1,2 1,2 63,3 0 98,8 97,7 98,8 100 23,3 1,2 47,8 100 100 1,2 93,3 7.8 5,5 1,2 0 0 3,4 0 80 97,8 98.8 55,6 0

db

89 89 89 33 90 1 2 1 о 69 89 47 0 0 89 6 83 85 89 90 90 87 90 18 2 1 40 90

% 98,8 98,8 98,8 36,7 100 1,2 2,3 1,2 0 76,6 98,8 52.2 0 0 98,8 6,7 92,2 94.5 98,8 100 100 96.6 100 20 2,2 1,2 44,4 100

Az e r e d m é n y e k értékelése és összefoglalása A b é l t r a k t u s b a k e r ü l ő , a t á p l á l é k k a l f e l v e t t m i k r o b á k s z á m á r a a fizikai és k é m i a i k ö r n y e z e t r a d i k á l i s a n m e g v á l t o z i k , m e l y r e ezek h á r o m f é l e m ó d o n r e a g á l h a t n a k : 1. b e k ö v e t k e z h e t lízisük, és az állat m e g e m é s z t i ő k e t . 2. Egyes baktériumok a bélrendszeren változatlan számban, életképességük megtart á s á v a l j u t h a t n a k á t , 3. b i z o n y o s f a j o k s z á m á r a a b é l t r a k t u s speciális miliő v i s z o n y a i egyenesen k e d v e z ő e k . Ezek e l s z a p o r o d h a t n a k , sőt u r a l k o d ó flórae l e m m é v á l h a t n a k a b é l b e n . E z u t ó b b i e s e t b e n sokféle v a r i á c i ó lehetséges. í g y , m i n t a l e g t ö b b földigiliszta e s e t é b e n a bélmiliőn sok f a j é l e t k é p e s e n „ v o n u l h a t á t " , és p o p u l á c i ó j á t o t t t ö b b é - k e v é s b é meg is n ö v e l h e t i , a m i igen k o m p l e x összetételű s o k f a j ú b é l f l ó r a k i a l a k u l á s á h o z v e z e t h e t . M á s k o r a b é l b e n szaporodni képes f a j o k s z á m a csekély, d e a f a j o k óriási p o p u l á c i ó s ű r ű s é g e t é r h e t n e k el. A l e g e g y o l d a l ú b b t á p l á l é k o t f o g y a s z t ó k n á l á l t a l á b a n m a g á n a k a b é l f l ó r á n a k az összetétele is e g y o l d a l ú v á v á l i k . V i z s g á l a t a i m az E. lucens „ f a g i l i s z t a " e s e t é b e n a t ö b b i földigilisztára v o n a t k o z ó m e g á l l a p í t á s o k k a l e l l e n t é t b e n azt l á t s z a n a k igazolni, h o g y e f a j 139-

e g y e d e i n e k b é l f l ó r á j a f e l t é t e l e z h e t ő e n n é h á n y , v a g y é p p e n csak e g y e t l e n b a k t é r i u m faj abszolút dominanciájával jellemezhető. E szerint az E. lucens b é l c s a t o r n á j á b a n a b a k t é r i u m p o p u l á c i ó j e l e n t ő s m é r v ű e g y o l d a l ú v á v á l á s a m e g y v é g b e , ami f e l t é t l e n ü l a t á p l á l k o z á s j e l e n t ő s m é r v ű specializációjával h o z h a t ó összefüggésbe. T e r m é s z e t e s e n az E. lucens e s e t é b e n is az i n t e s z t i n á l i s m i k r o f l ó r a összet é t e l é b e n d o m i n á n s , Vibrio t í p u s ú p o p u l á c i ó m e l l e t t m é g m á s , e t t ő l lényegesen e l t é r ő r e n d s z e r t a n i h e l y z e t ű b a k t é r i u m o k is részt v e s z n e k . E z u t ó b b i a k a z o n b a n , m e l y e k törzseit kis s z á m b a n u g y a n c s a k t a n u l m á n y o z t u k , m i n d e n valószínűség s z e r i n t csak a b é l c s a t o r n á n á t h a l a d ó v a g y o t t igen kis m e n n y i s é g b e n elszaporodó mikrobák közé sorolhatóak. E m e g á l l a p í t á s o k végleges megerősítéséhez m é g t o v á b b i , k i t e r j e d t vizsg á l a t o k szükségesek, k ü l ö n ö s e n a b é l b a k t é r i u m f l ó r a és a giliszta k ö z ö t t l e j á t s z ó d ó a n y a g c s e r e - é l e t t a n i k ö l c s ö n h a t á s o k felderítése t e r é n .

IRODALOM

1. BARRITT, M. M. (1936): The intensification of the Voges-Proskauer reaction hy the addition of anaphtol. J. Path. Bact., 42: 4 4 1 - 443. — 2. BASSALIK, K. (1913): Über Silikatersetzung durch Bodenbacterien. Z. GärPhysiol., 2: 1 —18. — 3. BROOKS, M. A. (1963): Symbiosis and Aposymbiosis in Arthropods. In: DUBOS, R. & KESSLER, A. Eds., Symbiotic Associations, University Press, Cambridge, 200—231. — 4. BRÜSEWITZ, G. (1959): Untersuchungen über den Einfluss des Regenwurms auf Zahl, Art und Leistungen v o n Mikroorganismen im B o d e n . Arch. Mikrobiol., 33: 52—82. — 5. BÜCHNER, P. (1960): Tiere als Mikrobenzüchter. Springer Verlag, Berlin, Heidelberg. — 6. CHRISTENSEN, W. B. (1946): Urea decomposition as a means of differentiating Proteus and paracolon culturs from each other and from Salmonella and Shigella. J. B a c t e r i d . , 52: 461 - 4 7 3 . — 7. COWAN, S. T. & STEEL, K . J . (1965): Manual for the Identification of Medical Bacteria. University Press, Cambridge. 8. DAY. G. M. (1950): The influence of earthworms on soil micro-organisms. Soil Sei., 69: 175—183. —9, FINCK, A. (1951): Ökologische und hodenkundliche Studien über die Leistungen der Regenwürmer für die Bodenfruchtbarkeit. Z. Pflanzenernähr., Düng., Bodenkunde, 58: 120—145. 10. HUGH, R. & LEIFSON, E. (1953): The taxonomic significance of fermentative versus oxidative metabolism of carbohydrates b y various, Gram negativ bacteria. J. Bacteriol.. 66: 24—26. — 11. KOMAREK, J. & WENIG, К . (1938): Die Eigenschaften des Leuchtens der Eisenia submontana und die Bedeutung der Biolumineszenz im Tierreich. Vestnik Kralovske Ceske Spolecnosti Nauk. — 12. KOVÁCS, N . (1928): Eine vereinfachte Methode z u m Nachweis der Indolbildung durch Bakterien. Z. I m m u n F o r s c h . , 55: 311. 13. KOVÁCS, N. (1956): Identification of P s e u d o m o n a s pyosyanea by the oxidase reaction. Nature, Loud., 178: 703. — 14. LEIFSON, E. (1951): Staining, shape, and arrangement of bacterial Flagella. J. Bacteriol., 62: 3 7 7 - 389. — 15. LEIFSON, E. (1960): Atlas of bacterial Flagellation. Academic Press, NewYork and London. — 16. PARLE, J. N. (1963): Micro-organisms in the intestines of earthworms. J. gen. Microbiol., 31: 1 11. - 17. PARLE, J. N. (1963): A Microbiological s t u d y of earthworm c a s t s . J. gen. Microbiol. 31: 1 3 - 2 2 . — 18. REYES, V. G. & TIED JE, J. M. (1976): Ecology of the gut microbiota of Tracheoniscus rathkei (Crustacea, Isopoda). Pedobiolgia, 16: 67—74. — 19. RUSCHMANN, G. (1953): Über Antibiosen und Symbiosen von Bodenmikroorganisinen und ihre Bedeutung für die Bodenfruchtbarkeit. Z. f. Acker- u. Pflanzenbau, 96: 201—218. — 20. RUSCHMANN, G. (1953): Über Antibiosen und Symbiosen von Bodenmikroorganismen u n d ihre Bedeutung für die Bodenfruchtbarkeit. Z. f. Acker- u. Pflanzenhau, 97: 101— 114. 21. SATCHELL, J. E. (1967): Luinbricidae. In: BURGES, A. & RAW, F . Eds., Soil Biology. Academic Press, London and New York, 259 -322. — 22. SCHÜTZ, W. & FELBER, E. (1956): Welche Mikroorganismen spielen im Regenwurmdarm bei der Bildung v o n Bodenkrümeln eine Rolle? Z. f. Acker- u. Pflnazenbau, 101: 471—476. — 23. SIERRA, G. (1957): A simple m e t h o d for the detection of lipolytic a c t i v i t y of micro-organisms and some observations on the influence of the contact between cells and fatty substrates. Antonie v a n Leeuwenhoek., 23: 15—22. — 24. SNEATH, P. H. A. (1956): Cultural and biochemical characteristics of the genus Chromohacteriuin. J. gen. Microbiol., 15: 70—98. — 25. STÖCKLI, A. (1928): Studien 140-

über den Einfluss des Regenwurmes auf die Beschaffenheit des Bodens. Bern. — 26. TRACEY, M. V. (1951): Cellulase and chitinase of earthworms. Nature Loud. 167: 776—777. — 27. ZLCSL, A. (1968): Ein Zusammenfassendes Verbreitungsbild der Regenwüriner auf Grund der Boden- und Vegetationsverhältnisse Ungarns. Opusc. Zool. 99 —164.

S T U D I E S I N E A R T H W O R M B A C T E R I O L O G Y I. T H E P R O P E R T I E S O F B A C T E R I A I S O L A T E D FROM T H E GUT C O N T E N T O F E I S E N I A L U C E N S By K . MÁRIALIGETI

Eisenia Iucens is an earthworm species of particular ecological behaviour. It is tunneling in destroying stumps, consuming wood materials rich in cellulose and lignins. This particular feeding habit is associated with a particular species composition of the microbial c o m m u n i t y in its gut. 73 per cent of 473 bacterial strains isolated from samples of its gut content belong to the genus Vibrio. 90 representative strains of this Vibrio sp. were selected for detailed comparative investigation. These strains are Gram-negative, facultative anaerobic organisms forming rods (axis curved or straight) which are motile by a single polar flagellum. Citrates can be used as sole source of carbon. Glucose, arabinose and x y l o s e are fermented. Only 21 strains of the 90 investigated ones are capable of producing acid from sucrose under anaerobic conditions. They are catalase, oxidase, urease and H 2 S positive, and methyl red, Voges-Proskauer and indole negative. They grow well at pH 9.5 and on mineral ammonium media with a simple carbon source. They are sensitive to antibiotics at a broad antibacterial spectrum. Further investigations are necessary to determine their s y s t e m a t i c position at species level.

141-

GÖRÖGORSZÁGI MEGFIGYELÉSEK GERINCES ÁLLATFAJOK ÖKOLÓGIÁJÁRÓL* Irta: STERBETZ

ISTVÁN

(Madártani Intézet, Budapest)

1976. m á j u s 31-től k e z d ő d ő e n k é t hetes t ú r i s t a ú t o n a l k a l m a m n y í l t megf i g y e l é s e k e t végezni G ö r ö g o r s z á g n a k s z á m o s — gerincesökológiai s z e m p o n t b ó l sajátos adottságokat nyújtó területén. A jugoszláv határt Evzoninál átlépve T h e s s a l o n i k i , Larissa, L a m i a , A t h é n , K o r i n t h o s , L o u t r a k i , R i o n , A n t i r i o n , Delfi, A r a c h o v a , L e v a d i a , T h i v e (Téba), A t h é n , L o u t r a k i , m a j d K o r i n t h o s , N e m e a , M y k e n e , Argos, E p i d a v r o s , L i g o u r i o n , L o u t r o n , L o u t r a k i ú t v o n a l a k a t k ö v e t v e az a l á b b i t e r ü l e t e k e n v o l t lehetőségem g y a l o g t ú r á s v i z s g á l ó d á s o k r a : 1. É s z a k - G ö r ö g o r s z á g b a n a G a l l i k o s — A x i o s — L o u d i a s és A l i a k m o n folyók d e l t a v i d é k é n , a litohoroni t e n g e r p a r t o n és k ö v e s s z t y e p p é n , v a l a m i n t az O l y m p o s és Ossa h e g y s é g e k b e n ; 2. K ö z é p - G ö r ö g o r s z á g b a n a P a r n a s s o s hegyr e n d s z e r é n , a L e v a d i a — T h i v e k ö r n y é k i síkságon, a P a r n i s - h e g y s é g b e n és L o u t r a k i d o m b v i d é k é n , t e n g e r p a r t j á n ; 3. A Peloponezoson K o r i n t h o s és Rion s z a k a s z á n a teljes északi t e n g e r p a r t o n , az Oligyrtos-, Kilini- és A r g o s - h e g y s é g e k b e n , a M y k e n e k ö r n y é k i d o m b o k o n és h e g y e k e n , E p i d a v r o s d o m b j a i n , L o u t r o n p a r t v i d é k é n és h e g y e i n . E m e g l á t o g a t o t t t e r ü l e t e k k o r á b b i k u t a t á s a i elsősorban m a d á r t a n i érdek e l t s é g ű e k v o l t a k , a f o l y ó d e l t á k b a n , és L i t o h o r o n v i d é k é n MAKATSCH (1950), a P e l o p o n e z o s egyes t e r ü l e t e i n N I E T H A M M E R (1943) v é g z e t t h u z a m o s vizsgál a t o k a t . A KANELLIS (1969) á l t a l s z e r k e s z t e t t görög m a d á r f a u n a - k a t a l ó g u s szer i n t a z o n b a n a Peloponezos keleti p a r t v i d é k é n olyan — á l t a l a m ez a l k a l o m m a l bejárt t e r ü l e t e k is a d ó d n a k , a m e l y e k k u t a t o t t s á g á t az i d é z e t t m ű b e n közölt térkép fehér folttal ábrázolja. Faunisztikai szempontból tehát egyrészt a több m i n t n e g y e d s z á z a d d a l ezelőtti e r e d m é n y e k k e l való összehasonlítás lehetősége, m á s r é s z t alig i s m e r t v a g y i s m e r e t l e n t e r ü l e t e k v i z s g á l a t a v o l t í g é r e t e s . T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y Görögország f a u n i s z t i k a i f e l t á r á s a jórészt a l k a l m i u t a z á s o k s o r á n o d a l á t o g a t ó külföldi k u t a t ó k a d a t k ö z l é s é n alapul, m a d á r t a n i m e g f i g y e léseim t e l j e s f a j l i s t á j á t és az e l ő f o r d u l á s o k a d a t o l á s á t az erre h i v a t o t t a b b A Q U I L A é v k ö n y v ü n k b e n , idegen n y e l v e n részletezem. A m í g a z o n b a n a k a t a logizáló m ó d s z e r elsősorban a görög k u t a t ó k s z á m á r a é r d e k e l t , h a z a i viszonyl a t b a n a m e d i t e r r á n k ö r n y e z e t b e n t a p a s z t a l t fajeloszlás i s m e r t e t é s e érdemleges, k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a B a l k á n felől i d ő n k é n t M a g y a r o r s z á g i g is e l j u t ó terjeszkedési jelenségekre. Az á l t a l a m b e j á r t v i d é k e k e t a r e n d k í v ü l s z á r a z n y á r j e l l e m z i , m á j u s t ó l s z e p t e m b e r i g szinte c s a p a d é k m e n t e s forrósággal. A m a g a s h e g y e k e n télen 7—800 m - t ő l , n y á r o n 2000 m f e l e t t k e z d ő d i k a h ó t a k a r ó . A g y a k r a n 50 C° körül a l a k u l ó n y á r i h ő m é r s é k l e t az á l l a n d ó tengeri szél m i a t t p á r a m e n t e s és jól *

E l ő a d t a a szerző az Állattani Szakosztály 1976.

március

5-én

t a r t o t t 667. ülésén. 143

elviselhető. N I E T H A M M E R ( 1 9 4 3 ) szerint az o r s z á g déli részén a Peloponezos n y u g a t i z ó n á j á n a k f l ó r á j a - f a u n á j a a k ö z é p - e u r ó p a i r a h a s o n l í t , a keleti szegély viszont Kisázsiára emlékeztető. Alkalomszerű megfigyelésekre kényszerült v i z s g á l a t a i m s o r á n 13 jellegzetes k ö r n y e z e t b e n i g y e k e z t e m felvázolni a gerincesfajok együttesét. Ezek: a teljesen növényzetmentes, magashegyi kopár sziklarégió, az ú n . p h r y g a n a , a m a c c h i a , t ű l e v e l ű , l o m b l e v e l ű , o l a j f a és Eucalyptus erdők, a köves sztyeppe, a szántóföld, a folyódelták, tengerpartok, n y í l t t e n g e r és v é g ü l a G ö r ö g o r s z á g r a a n n y i r a jellegzetes ókori r o m t e r ü l e t e k .

1. Növényzetmentes

sziklarégió

Görögországban rendkívüli kiterjedésű területeket ural a kopár, karsztos s z i k l a r e n g e t e g , a h o l n y o m a sincs a m a g a s a b b r e n d ű n ö v é n y i életnek. A m a g a s h e g y e k c s ú c s k ö z e i b e n á l t a l á b a n k o p á r a k , de az o m l a d é k o s , s z a k a d é k o s hegyo l d a l a k o n is g y a k o r i az ilyen szélsőséges é l e t t é r . Csak m a d a r a t f i g y e l t e m m e g Gyps fulvus, Gypaetus barbatus, Falco e b b e n a z ó n á b a n : Neophron perenopterus, peregrinus, Falco eleonore, Columba livia (domestica ?), Apus paliidus, Apus apus, Apus melba, Hirundo rupestris, Hirundo daurica, Delichon urbica, Phyrrocorax phyrrocorax, Phyrrocorax graculus, Corvus comix, Corvus corax, Monticola solitarius, Monticola saxatilis, Ticbodroma muraria.

2. A

phrygana

Görögország h e g y v i d é k e i n e k t a l á n legjellegzetesebb, l e g n a g y o b b terület e k e t uraló k ö r n y e z e t i a d o t t s á g a . K o p á r , sziklás t e r ü l e t e k n e k i t t - o t t m e g m a r a d t , v é k o n y t a l a j r é t e g é n t a l á l h a t ó , t é r d m a g a s c s e r j é k r i t k á s á l l o m á n y á t nevezi így N I E T H A M M E R ( 1 9 4 3 ) a P e l o p o n e z o s fészkelő m a d a r a i t t á r g y a l v a , elsősorban a félsziget keleti z ó n á j á n t e k i n t i u r a l k o d ó b i o t ó p n a k . A t ö r p e n ö v é n y z e t jellemzői a k ü l ö n b ö z ő Erica, Cistus, Poterium, Thymus f a j o k , de m i n d e n e k e l ő t t az alacsony K e r m e s - t ö l g y (Quercus coccifera) m i n d e n ü t t u r a l k o d ó á l l o m á n y a h a t á r o z z a meg a p h r y g a n a s a j á t o s jellegét. A h e g y e k l á b á t ó l a t ű l e v e l ű e r d ő k régiójáig t e r j e d , a K i l i n i - h e g y s é g b e n még a f e n y ő z ó n a f e l e t t is k i s e b b f o l t o k a t k é p e z — b i z o n y á r a a k i v é t e l e s e n meleg d é l m e d i t e r r á n l é g á r a m l á s g y a k o r i s á g a k ö v e t k e z t é b e n . A z ö m m e l peloponezosi p h r y g a n a - m e g f i g y e l é s e k m a d á r e g y ü t t e s e : Buteo rufinus, Neophron perenopterus, Aegypius monachus, Gyps fulvus, Falco naumanni, Falco tinnunculus, Alectoris greca, Apus paliidus, Anthus campestris, Motacilla cinerea, Pica pica, Corvus monedula, Corvus cornix, Corvus corax, Prunella coliaris, Sylvia melanocephala, Emberiza cia, Emberiza caesia. E g y e t l e n m e g f i g y e l t h ü l l ő f a j : Vipera ammodytes e l p u s z t í t o t t t e t e m e .

3. A

macchia

A h a v a s i r é g i ó k i g f e l n y ú l ó p h r y g a n á v a l e l l e n t é t b e n a m e d i t e r r á n körn y e z e t b e n k ö z i s m e r t m a c c h i a r é g i ó á l t a l á b a n az e l ő b b i n e k f é l m a g a s s á g á i g h a t o l fel a h e g y h á t a k o n . Myrthus, Laurus, Nerium, Pistacia és Quercus ilex a l k o t t a f ő n ö v é n y z e t é b e n á l t a l á b a n az o l e a n d e r az u r a l k o d ó . A m a c c h i a lényegesen s z e r é n y e b b t e r ü l e t e t foglal el a p h r y g a n á n á l , és g e r i n c e s f a u n á j a is valószínűleg 144-

f a j o k b a n s z e g é n y e b b , mint a d a l m á t p a r t v i d é k hasonló z ó n á j á n a k . A P a r n a s s e s közelében levő A r a c h o v a f a l u c s k a egyik u t c a i á r u s á n á l Canis lupus, Canis aureus, Vulpes vulpes, Martes foina és Sus scrofa b ő r ö k e t l á t t á i n , a m e l y e k e t az. eladó állítása szerint a k ö r n y é k b e l i m a c c h i á b a n v a d á s z ó és c s a p d á z ó ügyfeleitől v á s á r o l t . M a d a r a k b ó l a k ö v e t k e z ő f a j o k a t f i g y e l t e m meg L i t o c h o r o n k ö r n y é k é n , és a dél-görögországi, peloponezosi m a c c h i á b a n : Buteo buteo, Pica pica, Corvus comix, Hippolais pallida. Sylvia nisoria, Sylvia atricapilla, Sylvia communis, Sylvia ruepelii, Sylvia melanocephala, Sylvia cantillans, Luscinia megarchynchos, Passer domesticus, Emberiza hortulana, Emberiza cirlus.

4. Tűlevelű

erdőségek

Az u t a m o n használt t u r i s t a t é r k é p magasságjelzései szerint m i n t e g y 2000 m-ig h a t o l n a k fel az O l y m p u s o n és a P a r n a s s o s o n a Pinus nigra, Abies cephalonica és Taxus a l k o t t a t ű l e v e l ű á l l o m á n y o k . Alsó h a t á r u k m i n t e g y 5 — 600 in k ö z ö t t a l a k u l . Ezt a b i o t ó p o t közelről csak rövid p i h e n ő k a l k a l m á v a l érint e t t e m az o r s z á g ú t i a u t ó b u s z m e g á l l ó k és t u r i s t a u t a k m e n t é n . E g y e t l e n alkal o m m a l l á t o t t Gyps fulvus mellett igen g y a k r a n f i g y e l t e m meg a Pica pica és Corvus cornix m i n d e n ü t t e l ő f o r d u l ó p é l d á n y a i t .

5.

Lomberdők

N a g y , összefüggő l o m b e r d ő k l á t o g a t á s á r a sohasem nyílt a l k a l m a m . Kis t e r ü l e t f o l t o k a t elfoglaló tölgyesek (Quercus Frainetto és egyéb t ö l g y f a j o k ) , p l a t á n és g e s z t e n y e á l l o m á n y o k t ö l g y e k k e l k e v e r t k u l t ú r á i b a n e g y e t l e n emlősf a j j a l t a l á l k o z t a m : Sciurus vulgaris. Megfigyelt m a d á r f a j o k : Accipiter brevipes, Hieraetus pennatus, Aquila pomarina, Aquila heliaca, Aegypius monachus, Falco cherrug, Falco subbuteo, Falco naumanni, Fulco tinnunculus, Streptopelia turtur, Coracias garrulus, Picus canus, Pica pica, Corvus monedula, Corvus cornix, Serinus serinus, Carduelis chloris.

6. Olajfa

ligetek

Az Olea fa a m e d i t e r r á n t á j a k k u l t i k u s t i s z t e l e t t e l á p o l t , l e g j e l e n t ő s e b b k u l t ú r n ö v é n y e , Közép- és D é l - G ö r ö g o r s z á g b a n g y a k r a n h a t a l m a s t e r ü l e t e k b o r í t a n a k t ö b b s z á z éves, k i ö r e g e d e t t á l l o m á n y a i . Az olaj-ligetek g y a k r a n a l j n ö v é n y z e t t ő l m e n t e s , a g y a g o s , rossz t e r m ő k é p e s s é g ű t a l a j o k o n l é t e s ü l t e k , de n e m r i t k a a fasorok között k u k o r i c a - és b ú z a v e t é s e k k e l k e v e r t o l a j f a ü l t e t v é n y . Csak m a d á r f a j o k k a l t a l á l k o z t a m e b b e n az é l e t t é r b e n : Pernis apivorus, Falco naumanni, Streptopelia turtur, Otus scops, Lanius collurio, Lanius senator. Sturmis vulgaris, Pastor roseus, Pica pica, Corvus monedula, Corvus cornix, Hippolais pallida. Sylvia nisoria, Sylvia melanocephala, Passer hispaniolensis, Petronia petronia, Passer domesticus, Fringilla coelebs, Carduelis clitoris, Emberiza calandra, Emberiza hortulana, Emberiza caesia, Emberiza melanocephala.

10

115

7. Eucalyptus

fasorok

és

ligetek

L o u t r a k i k ö r n y é k é n v i z s g á l t a m j e l e n t ő s e b b Eucalyptus állományokat. I t t m e g f i g y e l t m a d a r a k : Athene noctua, Otus scops, Stryx aluco, Lanius collurio, Vica pica, Con us monedula, Corvus comix, Sylvia atricapilla, Sylvia communis, Luscinia megarchynchos, Passer domesticus, Carduelis chloris, Emberiza calandra. it. Кiives

sztyeppe

A b o i o t i k a i s í k s á g o n , Tliive k ö r n y é k é n , L e v a d i a k ö r z e t é b e n , L a m i á n á l . v a l a m i n t L i t o h o r o n n á l , az O l y m p u s és a t e n g e r p a r t között h ú z ó d ó síkság félmagas f ű v ű , t o j á s és g y e r m e k f e j n a g y s á g k ö z ö t t v á l t a k o z ó k ö v e k k e l , kavicsokkal s ű r ű n b o r í t o t t t e r ü l e t e f ö l ö t t é b b v á l t o z a t o s g e r i n c e s f a u n á t m u t a t o t t be kétszeri l á t o g a t á s o m a l k a l m á v a l . E m l ő s ö k b ő l c s u p á n egyetlen f a j t Erinaceus eurpaeus sikerült m e g f i g y e l n e m . A l á t o t t m a d a r a k : Buteo rufinus, Neophron perenopterus, Gyps fulvus, Circaetus gallicus, Falco naumanni, Coturnix, Caprimulgus europaeus, Calandrella cinerea, Melanocorypha calandra, Galerida eristata, Alauda arvensis, Lullula arborea, Anthus campestris, Anthus triviális, Pica pica, Corvus comix, Oenanthe oenanthe, Oenanthe hispanica, Oenanthe isabellina, Emberiza calandra. H ü l l ő f a j o k : Lacerta trilineata, Ophisaurus apodus, Lacerta viridis, Vipera ammodytes.

9.

Szántóföldek

Csak kisparcellás p a r a s z t f ö l d e k e n v é g e z t e m m e g f i g y e l é s e k e t . Zömmel búza-, zab- és k u k o r i c a t á b l á k , kezdetleges m ó d o n m e g m ű v e l v e . T a l a j u k agyagos, köves, rossz t e r m ő k é p e s s é g ű . A k u l t ú r á k á l t a l á n o s a n g y o m o s o d o t t a k . Egyetlen ciconia, észlelt e m l ő s f a j : Lepus europaeus. M a d a r a k : Ardea cinerea, Ciconia Neophron perneopterus, Falco naumanni. Falco tinnunculus, Galerida eristata, Alauda arvensis, Sturmis vulgaris, Pastor roseus. Pica pica, Corvus monedula, Corvus frugilegus, Corvus comix, Passer domesticus. Passer hispaniolensis, Petronia petronia, Emberiza calandra, Emberiza caesia.

It).

Észak-görögországi

folyódelták

Л Gallikos-, Axios-, L o u d i a s - és A l i a k m o n - f o l y ó k a k ö r n y e z ő m a g a s h e gyekből T h e s s a l o n i k i t ő l d é l n y u g a t r a t a l á l k o z n a k a m a g y a r H o r t o b á g y r a emlék e z t e t ő , e g y e n l e t e s s í k s á g o k o n . A MAKATSCH-féle (1950), 1938 1944 időközét felölelő v i z s g á l a t o k i d e j é n ez a t e r ü l e t s z t y e p p j e l l e g ű f ü v e s p u s z t a volt. Jelenleg öntözött rétekkel, rizskultúrákkal, kopár iszapmezőkkel átszőtt, mocsaras r ó n a s á g . Csak m a d a r a k r a f o r d í t o t t a m itt f i g y e l m e t , t e k i n t e t t e l a t e r ü l e t jellegéből a d ó d ó f a j g a z d a g s á g r a : Egretta alba, Egretta garzetta, Ardeola ralloides, Ardea cinerea, Tadorna ferruginea, Anas platyrhynchos, (uns crecca, Netta ruf ina, Ayhthya nyroca, Aythya ferina, Falco subbuteo, Gallinula chloropus, llaematopus ostralegus, Vanellus vanellus, Tringa hypoleuca, Himantopus himantopus, Glareola pratincola, Laras melanocephalus, Larus minutus, Laras genei, Larus argenlatus, Chlidonias niger, Chlidonias hybrida, Gelochelidon

nilotica, Sterna albifrons, Calandrella cinerea, Melanocorypha calandra, Anthus campestris, Pica pica, Corvus monedula, Corvus comix, Oenanthe isabellina, Emberiza schoeniclus.

11. Tengerpartok

faunája

T h e s s a l o n i k i és L i t o h o t o n k ö z ö t t s z a k a d é k o s , m a g a s p a r t , m a c c h i á s , k ö v e s s z t y e p p é s t e r ü l e t f o l y t a t á s a é r i n t k e z i k a kavicsos tengerszegéllyel. A Peloponezos északi és északkeleti p a r t j a i n m e r e d e k h e g y o l d a l a k és alacsony d o m b v i d é k simul a h o m o k o s - k a v i c s o s , néhol sziklás p a r t ú t e n g e r h e z . Valam e n n y i t e n g e r p a r t o n l á t o t t m a d á r f a j t t á p l á l k o z á s céljából ide l á t o g a t ó a l k a l m i jelenségnek í t é l t e m meg: Pelecanus crispus, Recurvirostra avozetta, Larus argenlatus, Lat us audouini, Apus melba, Merops apiaster, Riparia riparia, Pica pica, Corvus monedula, Corvus comix. (A nem a vízből, v a g y vízszegélyről t á p l á l k o z ó m a d a r a k a t n e m a t e n g e r p a r t o k , h a n e m a szomszédos s z á r a z u l a t élőhelyéhez s z á m í t o t t a m . ) E g y é b gerincesekből c s u p á n a Testudo hermanni-val találkoztam a tengerparton, Litohoronnál feltűnő mennyiségben.

12. Nyílt

tengeren

számbaveit

Jajok

T e n g e r p a r t r ó l megfigyelve, v a g y a Rion - Antirion közötti h a j ó ú t o n az alábbi f a j o k a t v e t t e m s z á m b a t á v o l a p a r t o k t ó l , mélyvízű nyílt t e n g e r e n . Emlős ö k b ő l : Delphinus delphis; m a d a r a k b ó l : Procellaria diomedea, Puffinus p. cephalus. velkouani. Laras argentatus ; h a l a k b ó l : Mugil

13. Ókori

rommezők

Görögország m a g a s a b b r e n d ű á l l a t v i l á g á n a k t e r ü l e t f o g l a l á s á b a n f e l t é t l e n jelentős és s a j á t o s szerepet t u l a j d o n í t h a t u n k a rendkívüli érzékkel e l r e n d e z e t t , b e m u t a t o t t r o m t e r ü l e t e k n e k , ahol alig é s z r e v e h e t ő e m b e r i b e a v a t k o z á s mellett szinte t e r m é s z e t e s á l l a p o t b a n t a l á l j u k a t ö b b e z e r éves é p ü l e t e k , t e l e p ü l é s e k m a r a d v á n y a i t . A h a t a l m a s k ö v e k b ő l álló é p í t m é n y e k o m l a d é k a i , a k ö z ö t t ü k f e l b u r j á n z ó n ö v é n y z e t kiváló r e j t ő z k ö d ő és t á p l á l k o z ó t e r ü l e t e t b i z t o s í t a n a k . Ilyen k ö r n y e z e t b e n megfigyelt m a d á r f a j o k : Falco naumanni, Falco tinnunculus, Apus paliidus, Apus apus, Hirundo rupestris, Hirundo daurica, Delichon Passer urbica, Hirundo rustica, Pica pica, Corvus monedula, Corvus comix, dotnesticus, Passer hispaniolensis, Emberiza cirlus. H ü l l ő k : Lacerta viridis és Lacerta muralis.

14. Egyes Jajok

magassági

elterjedése

N I E T H A M M E R (1943) és m é g m e l l e t t e s z á m o s k u t a t ó foglalkozik a Görögországban m e g f i g y e l t m a d á r f a j o k m a g a s s á g i elterjedésével. E g y b e h a n g z ó m e g á l l a p í t á s u k , hogy a B a l k á n - f é l s z i g e t n e k e déli t á j a i n á l t a l á b a n sokkal m a g a s a b b r a h a t o l n a k fel a f a j o k , m i n t k ö z é p - e u r ó p a i v i s z o n y l a t b a n . Vizsgálataim során t u r i s t a t é r k é p e k m a g a s s á g i a d a t a i h o z igazodva i g y e k e z t e m ahol

11*

16.3

ez m ó d o m b a n állt a f e l t ű n ő i d ) e l ő f o r d u l á s o k a t n y o m o n k ö v e t n i , illetve a l e g m a g a s a b b e l ő f o r d u l á s a i k a t rögzíteni. Ilyen m e g f i g y e l é s e k r e a l k a l m a m nyílt a 2911 m-es O l y m p o s o n , a 2457 m-es P a r n a s s o s o n , a 2376 m-es Kilini-hegységb e n és az 1413 m - m a g a s P a r n i s o n . 1400—1500 m-en m e g f i g y e l t f a j o k : Falco eleonore, Alectoris greca, Corvus monedula, Sylvia communis, Emberiza hortulana. 1600—2000 m körüli r é g i ó b a n : Gypaetus barbatus, Buteo rufinus, Falco naumanni, Falco tinnunculus, Larus argentatus, Columba livia (domestica ?), graculus, Corvus llirundo daurica, Delichon urbica, Pica pica, Pyrrhocorax comix, Sylvia melanocephala, Monticola solitarius, Monticola saxatilis. V a l a m i v e l 2000 m feletti m a g a s s á g b a n : Neophron perenopterus, Gyps fulvus, Falco peregrinus, Apus puliidus, Hirundo rupestris, Phyrrocorax phyrrocorax. Magashegyi m a d a r a k síksági e l ő f o r d u l á s a i : Neophron perenopterus, Gyps full us, Apus paliidus t e n g e r s z i n t - k ö z e i b e n m e g f i g y e l t e .

15. Fészkelési

megfigyelések

Ciconia ciconia: az A l i a k m o n d e l t á j á b a n Populus sp.-en, L a r i s s á b a n t e m p l o m t o r n y o n lakott fészkek. Falco peregrinus: Delphincl k o p á r sziklás h e g y o l d a l b a n fészek felett k e r i n g ő p á r t f i g y e l t e m meg. Falco naumanni: Mykene v á r á n a k r o m j a i n telepesen fészkelt. Falco tinnunculus: ugyancsak a mykenei v á r r o m b a n egy fészek. Glareola pratincola: az A l i a k m o n - d e l t á b a n száraz i s z a p s z ő n y e g e n , f é s z e k a n y a g nélküli m é l y e d é s e k b ő l álló kis f é s z e k t e l e p . Larus melanocephalus: az Axios d e l t á j á b a n k b . 400 p á r b ó l álló fészkelőkolónia, száraz i s z a p z á t o n y o n , amelyet d ú s a n félt ért a Salicornia és egyéb l a g u n a p a r t i , alacsony, s ó t ű r ő n ö v é n y z e t . Apus ]>allidus: az A k r o — K o r i n t h , r o m o s t árf a l b a n f é s z k e l ő t e l e p , Apus a p u s s z a l e g y e t e m b e n . Merops upiaster: L i t o h o r o n n á l a t e n g e r p a r t 7— 8 m m a g a s s z a k a d é k o s a g y a g f a l á b a n n é h á n y p á r b ó l álló fészkelőtelep. Riparia riparia: a k o r i n t h o s i c s a t o r n a sima f a l á b a n n a g y fészkelőtelep. llirundo rupestris: az O l y m p o s előhegyeiben, L i t o h o r o n n á l sziklaü r e g e k b e n k é t s é g t e l e n ü l k ö l t e n e k ; Delfi m a g a s s á g á b a n a P a r n a s s o s o n s z i n t é n költőtelep, llirundo daurica: M y k e n e v á r á n a k r o m j a i b a n kis fészkelőkolónia. Falco naumanni-xa\ közös é l e t t é r b e n . Az e p i d a v r o s i színház kövei k ö z ö t t n é h á n y p á r s z i n t é n fészkel. Corvus comix: Litohoronnál macchiában több Eucalyptus l a k o t t fészek. Lanius colluric: L o u t r a k i b a n o l e a n d e r b o k r o k b a n és fán — cserjeszinten fészkel Petroniapetronia : A r g o s b a n Passer domesticus-sal k e v e r t telepeken igen sok fészkel, e m b e r i t e l e p ü l é s e k közelében.

16. Táplálkozási

megfigyelések

Procellaria diomedea: Antirionnál partközeiben, alacsonyan repülve v a d á s z t a k a t e n g e r felett, t ö b b a l k a l o m m a l 10 cm körüli h a l a k a t z s á k m á n y o l v a ; borongós-szeles időben t á p l á l k o z á s i t e v é k e n y s é g ü k f o k o z o t t . Puffinus p. yelkouan : a t e n g e r h u l l á m z á s á t n y o m o n k ö v e t ő röpüléssel v a d á s z n a k , s o k a t v i t o r l á z v a ; t ö b b a l k a l o m m a l éjjel is h a l l o t t a m h a n g j u k a t . Tadorna ferruginea : az A l i a k m o n - d e l t á b a n m e g f i g y e l t p é l d á n y a Salicornia f i a t a l h a j t á s a i t csipeg e t t e . Falco eleonore: a L o u t r o n n á l m e g f i g y e l t , 4 p é l d á n y b ó l álló kis c s a p a t

sarlósfecske-szerű repüléssel a t e n g e r f e l e t t , p a r t k ö z e i b e n v a d á s z o t t r a j z ó r o v a r o k r a ; e g y i k ü k később v a l a m i l y e n a p r ó é n e k e s m a d a r a t v e t t űzőbe. Falco naumanni: L a r i s s á n á l egyetlen c s a p a t b a n 12 d b f ü v e s p u s z t á n s á s k á k r a v a d á s z o t t . Recurvirostra avozetta: L o u t r a k i n á l tengeri f ö v é n y e n t á p l á l k o z o t t , jellegzetes kaszáló csőr m o z d u l a t o k k a l . Glareola pratincola : az A l i a k m o n - d e l t á b a n 10 p é l d á n y t számláló c s a p a t a s z á n t ó t r a k t o r t k ö v e t e t t , a b a r á z d á b ó l r o v a r o k a t s z e d e g e t t e k . Székicséreket rizsföld felett v a d á s z v a is m e g f i g y e l t e m u g y a n i t t . Larus argentatus : a litohoroni kavicsos t e n g e r p a r t o n számos g ö r ö g t e k n ő s fejétől m e g f o s z t o t t t e t e m é t t a l á l t a m . Egy a l k a l o m m a l sikerült m e g f i g y e l n e m , hogy a hajnali szürkületben táplálkozóhelyükről nappali tartózkodási menedékükbe i g y e k v ő t e k n ő s ö k egyikét egy ezüstsirály t á m a d t a meg; f e j é t csőrvágással összemorzsolta, és így e l p u s z t í t v a a fejrésznél t á p l á l k o z o t t az állat testéből. Pastor roseus: L i t o h o r o n n á l o l a j f a l i g e t b ú z a - a l j n ö v é n y z e t é b e n , t a r l ó n bogarászó p é l d á n y o k a t f i g y e l t e m m e g . Corvus comix: A litohoroni tengerparton t e n g e r i s ü n ö k e t szedegető p é l d á n y o k a t g y a k r a n l á t t a m . A sün tüskés p á n célját k ö n n y e d csőrvágással m e g l é k e l t é k , és egyetlen húzással kiemelték a belső, lágy részeket. Ilyen v a r j ú - v á g t a , iires s ü n p á n c é l igen g y a k r a n előfordult a három veréb a kavicsos p a r t s z e g é l y e n . Petronia petronia, Passer domesticus: f a j t vegyes c s a p a t b a n g y a k r a n f i g y e l t e m meg g a b o n a f ö l d e k e n , elszállításra v á r ó s z e m é t t a r t ó k b a n t á p l á l k o z á s k ö z b e n , a m i n t g a b o n a m a g v a k a t , illetve házi hulladékhői h a s z n o s í t h a t ó t á p l á l é k o t v e t t e k fel.

IRODALOM I. B A U E R , V . . H E L V E R S E N . O . , H O D G E , M . & M A R T E N S , J . ( 1 9 6 9 ) : A v e s . I n :

Kanneiiis,

Catalogue faunae Graeciae. Thessaloniki, 1 203. 2. MAKATSCH, W. (1950): Die Vogelwelt Macedoniens. Leipzig, Akad. Verl. 3. NIETHAMMER. G. (1943): Die Brutvögel des Peloponnes. Journ. Ornithol., 91: 167- 238. 4. STEHBETZ. I. (1977): Makedóniai és görögországi naplójegyzetek. Acpiila, 84 (nyomás alatt).

BEOBACHTUNGEN

AUS G R I E C H E N L A N D Ü B E R DIE ÖKOLOGIE WIRBELTIERARTEN

VON

Von I. STERBETZ

Die Abhandlung erörtert die ökologischen Beziehungen der mit dem 31. Mai 1976 beginnenden zweiwöchigen zoologischen Beobachtungen von Vertebraten in Griechenland. Die ausführliche Faunaliste wird Verfasser im .Ig. 84 des ornithologischen Jahrbuches Aquila bekanntgeben. Bei seiner Exkursion hielt er sich von Evzoni angefangen an die internationale A u t o b a h n Larissa-Lamia-Athen-Loutraki mit Abstechern nach Delphi, Korinth. Mykenä, Epidavros und Loutron. Im ungarischen Text wird (mit laufenden Nummern) der Komplex der 7. in der pflanzenlosen Felsenregion, 2. in der sog. Phrygana, 3. in der Machhia, /. in den Nadelhölzern, .5. in den Laubwäldern, (i. in den Olivenhainen. 7. in den Eucallyptus-Alleen, S. in den steinigen Steppengebieten, .9. auf den Ackern, 10. in den Deltaregionen Nordgriechenlands, l t . in den Küstenlandschaften, 12. auf offenem Meer und 13. auf den antiken Ruinenfeldern beobachteten Faunaelemente erörtert. Punkt 7 / befaßt sich mit der vertikalen Verbreitung der einzelnen Arten, I "). beschränkt sich auf die Beobachtungen betreffs der Nistverhältnisse und 16. auf die Beobachtungen der Ernährung.

149-

Olajfa ligetek Epidavros dombvidékén. (A szerző felvétele)

Fent: k a v i c s m e z ő s tengerpart Loutrakinál. Lent: Mykenc jai: Falco naumanni do daurica telepes f é s z k e l ő h e l y e . (A szerző felvételei)

és

llirun-

151

HAZAI

MADÁR-

ÉS

EMLŐSFÉSZKEK VIZSGÁLATA*

FAUNISZTIKAI

írta:

SZABÓ

ISTVÁN

(Természettudományi Múzeum Állattára.

Budapest)

M a g y a r zoológusok m i n d e z i d e i g nem n a g y f i g y e l m e t s z e n t e l t e k a hazai m a d á r - és emlősfészkek v i z s g á l a t á r a . E L L I S A. I I I C K S m a d á r f é s z k e k r o v a r v i l á g á n a k k u t a t á s á r a v o n a t k o z ó összefoglaló m u n k á j á n a k ( 1 9 5 9 ) közel 2 5 0 0 bibliográfiai a d a t a k ö z ö t t mindössze k é t m a g y a r név szerepel: S Z K K E S S Y V I L M O S ( 1 9 4 4 , 1 9 4 8 , 1 9 5 0 ) és S Z E L É N Y I G U S Z T Á V ( 1 9 4 4 ) . ( K á r . hogy az emlosfészkek k u t a t á s á r ó l nem jelent meg f e n t i h e z hasonló m u n k a , pedig e n n e k i r o d a l m a is f e l t e h e t ő e n megközelítené a m a d á r f é s z k e k r e v o n a t k o z ó i r o d a l m i a d a t o k számát.) J ó m a g a m sem g o n d o l t a m v o l n a soha a fészkek g y ű j t é s é r e , h a erre bolhászati k u t a t á s a i m során rá n e m k é n y s z e r ü l ö k . A közel két é v t i z e d e k e z d e t t g y ű j t ő m u n k a során m i h a m a r t a p a s z t a l t a m , hogy az e l e j t e t t m a d a r a k o n csak igen r i t k á n (legfeljebb költési i d ő b e n , a m i k o r is lehetőleg nem g y ű j t ö t t e m ) t a l á l h a t ó b o l h a . A m a d á r b o l h á k u g y a n i s k i f e j e z e t t e n fészeklakók, így a fészkelési idő u t á n csak egészen kivételesen m a r a d bolha a m a d a r a k t e s t é n , n e m ú g y , m i n t az emlősökön, melyekről az egész év f o l y a m á n g y ű j t h e t ő k b o l h á k . E z é r t az emlősfészkek g y ű j t é s é t csak alkalomszerűen v é g e z t e m , s a j n o s erre az időben m i n d i g szűkre s z a b o t t g y ű j t u n t j a i n k s o r á n csak r i t k á b b a n volt alkalom. A m a d á r f é s z k e k b e n a bolhák imágó p é l d á n y a i l e g b i z t o s a b b a n csak a költési idő u t á n t a l á l h a t ó k , de i l y e n k o r m á r csak a fészkeket jól i s m e r ő ornitológusok t u d j á k a g a z d a á l l a t o t b i z t o s a n a z o n o s í t a n i . Ezért a m a d á r f é s z k e k g y ű j t é s é h e z olyan m a d a r á s z o k segítségére volt szükségem, akik g y a k r a n j á r n a k a t e r e p e n , és n e m c s a k a m a d a r a k a t , h a n e m azok fészkeit is jól ismerik, t o v á b b á v á l l a l k o z n a k azok szakszerű b e g y ű j t é s é r e és mielőbbi h o z z á m j u t t a t á s á r a . (A fészkek g y ű j t é s é n e k m ó d j á t A k ö z e l m ú l t b a n részletesen i s m e r t e t t e m ; S Z A B Ó , 1975.) A széles k ö r ű g y ű j t ő m u n k a szervezéséről mindössze a n n y i t k í v á n o k megemlíteni, hogy a felkért g y ű j t ő k e t előre e l l á t t a m a g y ű j t é s r e v o n a t k o z ó u t a s í t á s s a l , n y o m t a t o t t a d a t l a p o k k a l , k i t ö l t ö t t postai f e l a d ó v e v é n n y e l , csom a g c i m k é v e l és t e r m é s z e t e s e n megfelelő s z á m ú vászon g y ű j t ő z a c s k ó v a l . A felkért 60 m a d a r á s z közül 44-től az ország számos helyéről k a p t a m f é s z k e k e t . Nem lehetek elég hálás a z o k n a k a b a r á t a i m n a k és k o l l é g á i m n a k , d i á k o k n a k , erdészeknek és a m a t ő r m a d a r á s z o k n a k , akik e b b e n a m u n k á b a n részt v e t t e k . F á r a d o z á s a i k é r t itt m o n d o k v a l a m e n n y i ü k n e k őszinte k ö s z ö n e t e t , és külön név szerint k í v á n o m m e g e m l í t e n i a z o k a t , akik rendszeresen és sok fészket k ü l d t e k . így B A N K O V I C S A T T I L A B a k o n y b ó l , B É C S Y L Á S Z L Ó Felsőgödről, H O R V Á T H L A J O S Csornádról, J A N I S C H M I K L Ó S sok helyről, L E G Á N Y * Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1976. március 5-én tartott 667. ülésén. 153

A N D R Á S T i s z a v a s v á r i b ó l , M A R I Á N M I K L Ó S Szeged és k ö r n y é k é r ő l , M Á L Y I L Á S Z L Ó Csepelszigetről. N E C H A Y G Á B O R T a n a k a j d és k ö r n y é k é r ő l , SZABÓ L Á S Z L Ó C s á k v á r r ó l és N a g y i v á n b ó l , T A P F E R D E Z S Ő t ö b b helyről, V A R G A L E R E N C Z a g y v a r ó n á r ó l és n é h a i W A R G A K Á L M Á N Zircről és Gödöllőről k ü l d t e k vagy

h o z t a k tíznél t ö b b fészket. 95 m a d á r - és emlősfészket m a g a m g y ű j t ö t t e m , melylvel az összes f é s z k e k s z á m a 413, ebből 85 f a j h o z t a r t o z ó 377 m a d á r f é s z e k és 9 f a j h o z t a r t o z ó 36 emlősfészek volt az alábbi megoszlás szerint. M a d á r f é s z k e k : Accipiter gentilis 1. Acrocephalus arundinaceus 8, Acrocephalus paludica 2, Acrocephalus palustris 1, Aegithalos caudatus 2, Alauda arvensis 1, inas platyrchyncha 6, Anas querquedula 1, Aquila heliaca 2, Buteo buteo 1, Carduelis cannabina 4, Carduelis carduelis 6, Certhia familiaris 1, Chloris chloris 22, Coccothraustes coccothraustes 2, Coloeus monedula 3, Columhu oenas 1, Corvus comix <>• Corvus frugilegus 10, Delichon urbica 4, Dendrocopos inedius 1. Emberiza citrinella 1, Emberiza schoeniclus stresemanni 1, Erithacus rubecula 13. Falco tinnunculus 2, Falco vespertinus 2, Fringilla coelebs 6, Fulica atra 5, Galerida (Alauda) eristata 1, Gallinago gallinago 1, Gallinula chloropus 2, Garrulus glandarius 4. llirundo rustica 8. Ixobrychus minutus 1. Lanius collurio 20, Lanius minor 5, Limosa limosa L. Locustella fluviatilis 1, Locustella 1. táblázni:

A fészkekben

talált

állatcsoportok

esetszámai

és százalékos

értékük

Allatrsonortok előfordulása összes-

madár-

einlős-

fészkekben eset

Nernatoda Oligochaeta Lumbricidae Mollusca Isopod a Diplopoda Chilopoda Collembola Blattidea ()rthoptera 1 )crmatoptera Copeognatha Thysanoptera Rhynchota Staphylinoidea egyéb Coleoptera Lepidoptera Diptera Siphonaptera Formicidae egyéb H y m e n o p t e r a Pseudoscorpionidae Araneidea Acarina Ixodes Lárvák

8 4

6 16 32 18 24 151 1 1 27 75 64

65 107 184 9 77 98 40 81 54 126 335 15 307

%

1,94 0.97 1,45 3,87 7.75 4.36 5.81 36,56 0.24 0.24 6 54 18.16 15,50 15.74 25.91 44.55 2.18 18.64 23,73 9.69 19,61 13.08 30.51 81,11 3.63 74,33

j

eset

7

4 6 16 30 16 22 139 1 1 26 72 60 64 93 166 9 73 76 38 80 52 124 303 12 283

(A s z á m o k a bolhafajok előfordulási esetszámait 154-

"o

1,86 0.97 1,45 3.87 7,96 4,24 5,83 36,87 0.24 0,24 6,90 19.09 15,92 16.98 24.67 44.03 2,18 19.36 20.16 10.08 21.22 13.79 32.89 80,37 3,18 75,07

mutatják.)

e.et

1

2,78

—. 2 2 2

12

1

3 4. 1 14 18 4 22

5.56 5,56 5,56 33,33

2.78 8,33 11,11 2,78 38.89 50,00

1

11.11 61.11 5,56 2.78

2

5,56

2 32 3 24

5,56 88.89 8.33 66,67

2

luscinioides 1, Luscinia svecica 8. Lusciniola melanopogon 2, Merops apiaster 3, Monticola saxatilis 3, Motacilla alba 1, Motacilla cinerea 3, Motacilla flava'3, Muscicapa albicollis 3, Muscicapa parva 1, Numenius arquatus 2, Oenanthe oenanthe 5, Oriolus oriolus 5, Panurus biarmicus 19, Par us coeruleus 4, Parus eristatus 1, Parus major 10, Passer domesticus 7, Passer montanus 6, Phoenicurus ochruros 3, Phoenicurus phoenicurus 4, Phylloscopus collybita 4, Phylloscopus fitis 1, Phylloscopus sibilatrix, 6, Phylloscopus trochilus 1, Pica pica 1, Porzana parva 1. Porzana porzana 3, Porzana pusilla intermedia 1, Rallus aquaticus 1, Remiz pendulinus 3, Riparia riparia 10, Saxicola torquata 3, Serin us serin us 7 , SÍITA europaea caesia 1, Streptopelia decaocto 7 , Streptopelia tartar 3 , Sturmis vulgaris 5, Sylvia atricapilla 5, Sylvia communis 2, Sylvia nisoria 1, Tetrastes

táblázat:

Madárfészkekben

Bolhufuji.k

1 Ми dürf t > У к( к

Accipiter gentilis Acrocephalus arundinaceus (.hlor is chlor is Coloeus monedula Deli ebon urbica Erithacus rubecula Fulica atra Ixobrichus m inulus Lanius collurio Locustella fluviatilis Locustella I и sein ioides Luscinia svecica I. и sei n io la rn el a n о p ogon Motacilla cinerea Motacilla flava Muscicapa albicollis ()e n a n t h e oe na nth e y I a nur и s I) i arm ic и s Parus coeruleus Parus major Passer domesticus Passer montanus I *h о e n i с urns ochruros Phoenicurus phoenicurus I>hylloscopиs sihilatrix Remiz pendulinus Riparia riparia Sitta europaea Sturmis vulgaris Sylvia sonoria Troglodytes troglodytes Turd us mer ula

J í = t L I

10

előfordult

bolhafajok

bonasia carpathicus 1. Tringa totanus 1, Troglodytes troglodytes 5, Turdus merula 35, Turdus philomelos 12, Turdus viscivorus 4. E m l ő s f é s z k e k : Apodemus flavicollis 3, Arvicola terrestris 2, Dryomys nitedula 1, Martes martes 1, Micromys minutus pratensis 4, Microtus arvalis 16, AIus musculus spicilegus 3, Muscardinus avellanarius 3, Sciurus vulgaris 3. V a l a m e n n y i fészekről r e n d e l k e z é s e m r e á l l a n a k a szokásos a d a t o k o n kívül (lelőhely, d á t u m , g y ű j t ő ) a fészek elhelyezésére, a k ö r n y e z ő b i o t o p r a és a m a d á r f é s z k e k esetében a v a l ó s z í n ű kirepülés i d e j é r e v o n a t k o z ó feljegyzések. Már a legelső fészkek k i f u t t a t á s a k o r azonnal t a p a s z t a l t a m , h o g y azokból igen v á l t o z a t o s és f e l t e h e t ő e n é r t é k e s r o v a r a n y a g és egyéb állat (Mollusca, A n n e l i d a , N e m a t o d a ) kerül elő, ezért v a l a m e n n y i t g o n d o s a n m e g ő r i z t e m 7 0 % - o s a l k o h o l b a n , jóllehet engem csak az esetleg előkerülő bolhák é r d e k e l t e k . Az e l m ú l t évben végre h o z z á j u t o t t a m , hogy ezt a n a g y a n y a g o t s z é t v á l o g a s s a m r e n d e k r e ; kivételt csak ott t e t t e m , ahol a l e e n d ő d e t e r m i n á l o k m e g k é r t e k t o v á b b i s z é t o s z t á s r a , így a H y m e n o p t e r á k b ó l k ü l ö n v á l a s z t o t t a m a F o r m i c i d á k a t és a Coleopterákból a S t a p h y l i o n i d á k a t . A v á l o g a t á s e r e d m é n y e k é n t 1925 f i o l á b a t ö b b tízezer állat k e r ü l t (lásd f é n y k é p ) . A r e n d e k előfordulási esetszám á t és százalékos értékét m e g á l l a p í t o t t a m az összes, v a l a m i n t k ü l ö n a m a d á r - és k ü l ö n az emlősfészkek esetében (1. t á b l á z a t ) . Az egyes c s o p o r t o k specialistáira v á r a t o v á b b i f e l a d a t , h o g y az a n y a g m e g h a t á r o z á s á v a l k i é r t é k e l j é k a fészkek élővilágát. A fészkekből előkerült b o l h á k a t k o r á b b a n m á r részben i s m e r t e t t e m (SZABÓ, 1969), ez a l k a l o m m a l az ú j a b b a n e l ő k e r ü l t a d a t o k k a l kiegészítve csak rö\ iden k í v á n o m i s m e r t e t n i a vizsgált m a d á r - és emlősfészkek S i p h o n a p t e r á i t (2. és 3. t á b l á z a t ) . Néhány alkalommal madárfészekben emlősbolha, emlősfészekben pedig m a d á r b o l h a volt. E z e k az esetek kisemlősöknél a k k o r f o r d u l t a k elő, ha k o r á b b a n m a d a r a k által l a k o t t m e s t e r s é g e s o d ú b a n teleltek. (Mesterséges o d ú k fés z e k a n y a g á t csak g y ű j t é s e i m legelején f u t t a t t a m , mert azt t a p a s z t a l t a m , liogv e n e m t e r m é s z e t e s t a r t ó z k o d á s i hely megv á l t o z t a t j a a b o l h á k és g a z d a á l l a t a i k

.7. táblázat:

Enilősfészkekben

Bolhafajok Emlősfészkck

A p о de m и s fia vi colli s* Arvicola terrestris Martes martes Microtus arvalis Mus musculus spicilegus Sciurus vulgaris * Mesterséges odúban 156

~ ^ H £ -i 1 üj'

i

előfordult

í

£

=

=

I

3

1 3

2 *

í 3 í ? H jlS

л

С ; 1

6

bolhafajok 1 -

1

I

=

1 ~

<3

|| f

1 =

I

! *

E i 1

5

2с í

i f ÍT ^ о".2

]

1

*

=

1

I

|

1"

£ £ 1

í

1 1 5

1

6

1

3 1 4

1

í

e r e d e t i v i s z o n y á t . ) A k a d t a k a z o n b a n e m l ő s b o l h á k a t a l a j k ö z e i b e n fészkelő ö k ö r s z e m - f é s z k e k b e n és m ó k u s f é s z k e k közelében talált c s ó k a f é s z e k b e n . A m a d á r f é s z k e k b o l h á v a l v a l ó f e r t ő z ö t t s é g é t 2 0 , 1 6 % - o s n a k , míg az emlősf é s z k e k e t 6 1 , 1 1 % - o s n a k t a l á l t a m . 1969-ben v é g z e t t felmérés a l a p j á n a m a d á r fészkek 3 5 , 0 6 % - o s , az emlősfészkek 64,28%-os fertőzöttségét m u t a t t a k . Hasonló m é r t é k ű csökkenést külföldön is t a p a s z t a l t a k , mely f e l t e h e t ő e n a m e z ő g a z d a s á g b a n a l k a l m a z o t t n a g y m é r t é k ű chemizálással m a g y a r á z h a t ó . Végül r e m é l e m , hogy a f é s z k e k g y ű j t é s é v e l és az e l ő k e r ü l t a n y a g szét\ á l o g a t á s á v a l k a p c s o l a t o s f á r a d o z á s a i m nem v o l t a k h i á b a v a l ó a k , és a bolhás z a t i k u t a t á s o k n a k ez a , . m e l l é k t e r m é k e " n é h á n y értékes a d a t t a l f o g j a gazdagít a n i a m a g y a r o r s z á g i m a d á r - és emlősfészkek élővilágának i s m e r e t é t .

IRODALOM

I. HICKS, E. (1959): Check-list antl bibliography 011 the occurrence of insects in bird's nests. Iowa, 1 681. 2. SZABÓ. I. (1969): A magyarországi madarak bolhái. Állatt. Közlem., 56: 137—145. 3. SZABÓ. I. (1975): Bolhák (Siphonaptera) gyűjtése, preparálása és bolhagyűjtemények felállítása. Állatt. Köziem.. 62: 119 128. 4. SZELÉNYI, G. (1944): Zehrwespen aus Vögelnestern. Albertina, I: 149 154. - 5. SZÉKESSY. V. (1944): Die Fauna der Strochnester. Albertina, 1: 155 174. 6. SZÉKESSY, V. (1948): Beitrag der Fauna einiger Vögelnester. Fragrn. Taun. Hung.. 11: 62 64. — 7. SZÉKESSY, V. (1950): Die ColeopterenFauna der Storchnester. Proc. Int. Congr. Eilt., 8: 497—507.

EXAMINATION

OF

THE FAUNA

IN T H E N E S T S HUNGARY

OF MAMMALS

\N1)

BIRDS

OF

By I. SZABÓ

The examination of the nidicole fauna of birds' and mammals' nests does not look back on great traditions in Hungary. Earlier only Szelényi (1944) and Székessy (1944. 1948. 1950) reported data on the occurrence of Hymenoptera and Coleoptera in a few nests of birds. In the course of his siphonapterological collecting work the author had to e x a m i n e the material to be found in the nests of birds and mammals thoroughly, so that he could get at the fleas. As he could observe that, besides the fleas, further valuable inseet material and also other animals (Annelida, Nematoda libera, Mollusca) turned up in great numbers, he carefully preserved and stored up all of them. Durnig his collections, the material of 377 nests of birds belonging to 85 species and that of 36 nests of mammals belonging to 9 species could be gathered. Having completed the examinations, he has now sorted the material according to orders, so that he might put it at the disposal of the specialists of the individual groups. On the numbers and percentual distribution of the occurrences of the orders he drew up a Table (Table I.). The occurrence of the fleas he mentions there but in short, since he reported on this in part in an earlier study (Szabó, 1969): this time (supplemented with further data) he only reports the number of cases in which the single flea species occurred (Tables 2. und 3.). The infect on with fleas of the birds' nests he found to be 20.16%, that of the mammals' nests 61.11",,. In an evaluation done in 1969 he found fleas in 35.06% of the nests of the birds and in 64.28% of those of the mammals. The decrease he explains by the intense chemization carried out in the agriculture.

157-

A fészkekből kifuttatott állatok rendekre szétválogatott

anyaga

AZ ETOLÓGIA S Z E R E P E A ZOOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN* írta: SzÉKY (Agrártudományi

PÁL

Egyetem Mezőgazdaságtudományi

Kara. Gödöllő)

Az etológia amely lényegében az á l l a t o k n a k a m o z g á s m ó d j á b a n és b i o k u m m u n i k á c i ó s t e v é k e n y s é g é b e n m e g n y i l v á n u l ó v i s e l k e d é s m ó d j á t , azok t ö r v é n y s z e r ű s é g e i t és létrehozó m e c h a n i z m u s a i t vizsgálja hosszú u t a t t e t t meg a biológia ő s k o r á t ó l n a p j a i n k i g . Л l e g u t ó b b i évtized a biológia e t e r ü l e t é n is ugrásszerű f e j l ő d é s t h o z o t t : K O N R A D L O R E N Z , K A R I . VON F R I S C H és N I K O L A U S T I N B E R G E N 1973-ban elnyert orvosi N o b e l - d í j a , s e neves t u d ó s o k köré csoportosult etológusok k u t a t á s a i és publikációi t e m é r d e k új t u d o m á n y o s eredm á n y t p r o d u k á l t a k és sok, m á r k o r á b b a n i s m e r t viselkedésformát új megvilágításba h e l y e z t e k . így az etológia ma m á r n e m c s a k az zoológia egészét szolgáló t u d o m á n y t e r ü l e t , h a n e m egyre i n k á b b a fiziológiát és pszichológiát is szolgáló interdiszciplináris jelleget öltő t é m a k ö r . E z é r t fordul fokozott érdeklődéssel az etológia felé a zoológiát m ű v e l ő t a x o n ó m u s , morfológus és hisztológus mellett a g e n e t i k u s , a fiziológus, az ökológus, sőt a pszichológus és az á l l a t t e n y é s z t ő s z a k e m b e r is (STAKEL'BERG, 1975). Az ú j t u d o m á n y o s i r á n y z a t o k szele e l j u t o t t h a z á n k b a is, s e n n e k n y o m á n az etológia m a m á r n á l u n k is szinte k ö z k e d v e l t t é m á v á lépett elő. F, helyen S z a k o s z t á l y u n k k e r e t é b e n p o n t o s a n 5 évvel e z e l ő t t esett szó első ízben a mai é r t e l e m b e n v e t t etológia hazai helyzetéről ( J E R M Y , 1 9 5 1 ) . Az a k k o r f e s t e t t helyzetkép a z ó t a s o k a t v á l t o z o t t , és k e d v e z ő i r á n y b a n h a l a d ó fejlődésről a d h a t u n k s z á m o t . K ö n y v e s b o l t j a i n k b a n m e g j e l e n t e k az etológiai t á r g y ú szakk ö n y v e k ( H I N D E , 1 9 6 6 ; L O R E N Z , 1 9 6 0 ; P O R Z I G , 1 9 6 9 ; S T O K E S , 1 9 7 1 ; TE.VIBR O C K , 1 9 7 1 , 1 9 7 3 ; T I N B E R G E N , 1 9 6 6 , 1 9 7 3 ) . referáló f o l y ó i r a t a i n k b a n önálló h a s á b o k a t k a p o t t az etológiai s z a k i r o d a l o m , m e g j e l e n t n é h á n y m a g y a r n y e l v ű f o r d í t á s is ( L O R E N Z , 1 9 7 0 : M A R I . E R - H A M I L T O N , 1 9 7 5 ; T E M B R O C K , I 9 6 0 ; W E N T 1 9 6 5 ) , sőt összefoglaló á t t e k i n t é s is h o z z á j á r u l t az érdeklődés kielégítéséhez (SZÉKY,

1974,

1975).

A számos hazai f o l y ó i r a t b a n m e g j e l e n t s z a k c i k k e k és t u d o m á n y t népszerűsítő k ö z l e m é n y e k is n a g y b a n h o z z á j á r u l t a k a h h o z , hogy ma az etológia különösen a f i a t a l biológusoknál az érdeklődés előterébe k e r ü l t . Lényeges haladás t ö r t é n t az etológiai k u t a t á s o k és az e t o l ó g i á n a k mint t á r g y k ö r n e k a felsőfokú e g y e t e m i o k t a t á s b a n való s z e r e p e l t e t é s e terén is. Ma m á r egyre t ö b b etológiai t á r g y ú hazai k u t a t á s i e r e d m é n y t m o n d h a t u n k m a g u n k é n a k , v a n m á r n é h á n y f i a t a l k u t a t ó , aki főhiv a t á s s z e r ű e n foglalkozhat etológiáv al, v a n önálló etológiai t a n s z é k (az E L T E k e r e t é b e n ) , ahol genetikai s z e m p o n t b ó l foglalkoznak etológiai kérdésekkel, s szerepel m á r az etológia az e g y e t e m e k o k t a t á s i p r o g r a m j á b a n is, önálló s t ú d i u m k é n t v a g y legalábbis a zoológia * Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1976. március 5-én tartott 667. ülésén. 159

keretei közé b e é p ü l t fejezetek f o r m á j á b a n . K ü l ö n is említésre m é l t ó az állatt e n y é s z t ő k etológia i r á n t m e g n y i l v á n u l ó é r d e k l ő d é s é n e k fokozódása, s az e n n e k n y o m á n m e g j e l e n t hazai s z a k i r o d a l m i k i a d v á n y is ( C Z A K Ó , 1 9 7 4 ) . Az előreh a l a d á s t és az ígéretes közeljövőt m u t a t j a az is, hogy t u d o m á n y o s ü l é s s z a k o k o n egyre t ö b b s z ö r h e l y e t k a p az etológia, s m á r két ízben is volt önálló etológus k o n f e r e n c i a , a m i a helyzetfelmérés m e l l e t t a j ö v ő b e n i k u t a t á s o k s z e m p o n t j á b ó l is k e d v e z ő e r e d m é n y n e k t e k i n t h e t ő . A f e l s o r o l t a k b a n is l e m é r h e t ő k e d v e z ő v á l t o z á s o k a z o n b a n k o r á n t s e m a d h a t n a k okot a megelégedettségre, s még kevésbé j e l e n t h e t i k a z t , h o g y a h i v a t á s o s e t o l ó g u s o k leveszik a zoológusok válláról és m a g u k r a v á l l a l j á k a hiányos etológiai i s m e r e t e k p ó t l á s á n a k f e l a d a t á t . Sőt, be kell l á t n u n k , h o g y az e x p e r i m e n t á l i s etológiával, állat-pszichológiával, g e n e t i k á v a l , fiziológiával és ökológiával foglalkozó biológusok, c s a k ú g y m i n t a g y a k o r l a t i s z a k e m b e r e k ( á l l a t t e n y é s z t ő k , erdészek, n ö v é n y v é d ő k ) , sőt. a k ö r n y e z e t v é d e l e m m e l és term é s z e t v é d e l e m m e l foglalkozók m e g l e h e t ő s e n széles t á b o r a is egyre e r ő t e l j e s e b ben igényli az s z a k i r o d a l o m b a n h o z z á f é r h e t ő külföldi etológiai t u d o m á n y o s e r e d m é n y e k m e l l e t t a hazai á l l a t f a u n a t a g j a i r a érvényes alapos leíró viselked é s t a n i k u t a t á s o k a t . S m i n d e z t csak a m a g y a r zoológusoktól v á r h a t j á k . Egyedül a t e r e p e t ismerő, megfigyeléseit m i n d e n k o r a k ö r n y e z e t i f e l t é t e l e k figvelembev'ételével g y ű j t ő , ökológus s z e m l é l e t t e l f e l v é r t e z e t t zoológus í r h a t j a le egy-egy á l l a t f a j hazai populációira j e l l e m z ő , f a j s p e c i f i k u s v i s e l k e d é s f o r m á k a t , ennek t é r b e l i és időbeli v á l t o z á s a i t , i n t r a s p e c i f i k u s , illetve i n d i v i d u á l i s variabilitását, a viselkedés k i v á l t á s á b a n v e z e t ő szerepet j á t s z ó i n g e r e k e t , ill. ingerkombinációkat stb. De k í v á n a t o s lenne, h a z o o l ó g u s a i n k e g y e t é r t e n é n e k a b b a n , hogy az állat viselkedése a n n a k a morfológiai, f e j l ő d é s t a n i és fiziológiás jellegeivel azonos é r t é k ű t u l a j d o n s á g a , a m e l y e t n e m h a g y h a t f i g y e l m e n kívül s e m a m o r f o lógus, sem a s z i s z t e m a t i k u s , még k e v é s b é az ökológus, de még az evolúciót k u t a t ó zoológus sem. Az állat viselkedését ismernie kell és t e k i n t e t b e kell vennie a z o o l ó g u s n a k , a k á r a P r o t o z o á k k a l , a k á r a P r i m a t e s e k k e l foglalkozik, az organizáció k ü l ö n b ö z ő s z i n t j e i n v é g z e n d ő v i z s g á l a t a i n á l , a m o l e k u l á r i s biológiától egészen az ö k o s z i s z t é m a - k u t a t á s i g . Az állat megjelenési f o r m á j á n a k és t u l a j d o n s á g a i n a k feltérképezése s o r á n l e l t á r b a kell venni a n n a k viselkedésbeli s a j á t o s s á g a i t is. De azt hiszem nem elég a f i g y e l e m b e v é t e l igényét h a n g s ú l y o z n u n k , h a n e m t e k i n t e t b e kell v e n n ü n k azt is, h o g y a korszerű etológia f o k o z o t t követ e l m é n y e k e t t á m a s z t a zoológusokkal s z e m b e n , az állat viselkedésének vizsgálati és leírási m ó d s z e r e t e k i n t e t é b e n is. E g y - e g y s z u b j e k t í v megítélésen a l a p u l ó hiányos etológiai megfigyelés n e m elégítheti ki az i g é n y e k e t . A r r a kell törek e d n ü n k , h o g y egy á l l a t c s o p o r t v i z s g á l a t a során, helyes módszerrel p r ó b á l j u k a jellegzetes v i s e l k e d é s f o r m á k a t m e g f i g y e l n i , leírni és közkinccsé t e n n i . H o g y mit v i z s g á l j u n k etológiai megfigyeléseink során, erre n é z v e az etológia t é m a k ö r e i a d n a k l e g j o b b t á j é k o z t a t á s t . IIa teljességre a k a r u n k törekedni. a k k o r az állat viselkedésének f e l t é r k é p e z é s é t az e t o g r a m k e r e t e i t felh a s z n á l v a v é g e z h e t j ü k el. Az e t o gtar a m a z o n b a n csak listaszerű felsorolása a rendszerint a d u i t állat o k r a v o n a t k o z ó v i s e l k e d é s f o r m á k n a k . H a e z e k n e k az e g y m á s r a h a t á s á t és ily m ó d o n v a l ó egységbefoglalását t ű z z ü k ki célul ( m á r p e d i g ez a k í v á n a t o s ) a k k o r az e t o g r a m o t modellekbe é p í t v e e m e l h e t j ü k m a g a s a b b s z i n t r e ; ez lehet ő v é teszi az egyes m a g a t a r t á s f o r m á k k ö l c s ö n k a p c s o l a t a i n a k e l e m z é s é t , és így 160-

E t o g r a n i (akciókatalógus) T é r - és időbeli orientáció

Komfort mozgások

Anyagiseréhez kapcsolódó viselkedés

Támadás, védekezés

Territoriális viselkedés

Faj fenntartásos viselkedés

Lakásépítés

T á r s a s viselkedés

Irány- és távolság-orientáció. biológiai ritmus, navigáció

\ akaród/ás. tisztálkodás. önnyalogatás, dörzsölődzés. önharapdálás. fetrengés, fürdés

Táplálékszerzés, ivás, táplálékfelvétel. táplálékraktározás. bélsárürítés, vizelés: pihenés, alvás, ásítás, nyújtózás. légvétel

Támadás, menekülés, lapulás, merevség. viselkedés-mimikri

Térbeliség: lakás. helyváltoztatás. időbeliség, ritmus

Direkt, indirekt spermaátvitel pete(tojás) rakás, születés, ivadékgondozás, káros harc

Tok. ház építés, hálókészítés. fészeképítés, odú kialakítás, földbe vájt lakásépítés

Formakülönhségek anyagcserekapcsolatok. információcsere, csoporteffektus, térigény (distancia)

a p u s z t a leíró e t o l ó g i á t d i n a m i k u s a b b á teszi. H a e h h e z hozzávesszük az egyes v i s e l k e d é s f o r m á k o n t o g e n e t i k u s k i a l a k u l á s á t és é l e t k o r h o z k ö t ő d ő v a g y az ökológiai h a t á s o k r a b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s á t , v a l a m i n t ha a vizsgált állatcsop o r t f i l o g e n e t i k a i k a p c s o l a t a i t etológiai s z e m p o n t b ó l is l e h e t ő s é g ü n k v a n t a n u l m á n y o z n i , ú g y v a l ó b a n a k o r s z e r ű etológia m ű v e l ő i l e h e t ü n k . De f e l e l n ü n k kell a „ h o g y a n " kérdésre is. N e m szükséges r é s z l e t e z n ü n k a z t , hogy a k o r s z e r ű biológiai v izsgáló módszerek m e n n y i b e n s z o l g á l h a t j á k a n a p j a i n k b a n f o l y ó lázas etológiai k u t a t ó m u n k á t ; a z t hiszem, elég, h a a biotel e m e t r i a n y ú j t o t t a számos l e h e t ő s é g r e , v a g y az a k u s z t i k u s b i o k o m m u n i k á c i ó b a n a korszerű r á d i ó - és e l e k t r o t e c h n i k a m ó d s z e r e i n e k felhasználási lehetőségére u t a l u n k . S o k k a l i n k á b b f o n t o s n a k t a r t o m , h o g y az etológiai megfigyelések j e g y z ő k ö n y v i leírása és p u b l i k á l á s a t e r é n s z ó l j a k a „ h o g y a n " kérdéséről. A megfigyeléseit v é g z ő zoológus sohasem passzív i n s t r u m e n t u m , a m e l y a szerz e t t i n f o r m á c i ó k a t a u t o m a t i k u s a n a d a t o k k á a l a k í t j a á t . De nincs is e m b e r v a g y műszer, a m e l y egy állat v i s e l k e d é s - f o r m á i t t e l j e s egészében és m i n d e n részletében fel t u d n á jegyezni. A leíró etológia s z i n t e végtelenül sokféle tnószerének p á r o s u l n i a kell a szituációk és a s p e k t u s o k gondos megválasztásáv al, a m e l y bizonyos r é s z l e t e k e t e l ő t é r b e h e l y e z , m á s o k a t szükségszerűen (de n e m teljesen) h á t t é r b e szorít. MARLER, P. és HAMILTON, W . (1975) az etológiai v i z s g á l a t o k n a k 5 fő a s p e k t u s á t sorolja fel: a ) A motiv áció — a vizsgált i n d i v i d u u m o k viselkedésének o k o z a t i összefüggéseire keresi a v á l a s z t . A m o t i v á c i ó k k u t a t á s a g y a k r a n tér- és időbeli viselkedéselemzéssel, a viselkedést megelőző v agy azzal e g y ü t t j á r ó k ö r n y e z e t i v á l t o z á s o k v i z s g á l a t á v a l párosul. b) Az ökológia — a b i o t i k u s és a b i o t i k u s h a t á s o k k ö v e t k e z m é n y e i t az ökológus g y a k r a n csak etológiai megfigyelésekkel t u d j a csak l e m é r n i ; különösen fontos az ilyen i r á n y ú k u t a t á s az ö k o s z i s z t é m á k b a n lezajló a n y a g - és energiaáramlások vizsgálata szempontjából. c) A b i o k o m m u n i k á c i ó — elsősorban a p o p u l á c i ó k biológiáját és ökológ i á j á t k u t a t ó zoológus s z á m á r a f o n t o s n é z ő p o n t . d ) A f a j f e j l ő d é s m i n t evolúciós a s p e k t u s , a r o k o n - f a j o k viselkedésform á i n a k ö s s z e h a s o n l í t á s á t t a r t j a elsődlegesnek (MAYR, 1970). e) E g y e d f e j l ő d é s s z e m p o n t j á b ó l v é g z e t t etológiai megfigyelések a viselkedés ontogenezise soráni k i b o n t a k o z á s t és v á l t o z á s t (a viselkedés o n t o g e n e zishez k ö t ö t t időbeli o r g a n i z á c i ó j á t ) igyekszik n y o m o n követni és a z o k n a k o k a i t k i d e r í t e n i . A zoológus k ü l ö n ö s e n a k k o r a l k a l m a z z a ezt a n é z ő p o n t o t etológiai v i z s g á l ó d á s a során, ha a juvenil és a d u i t e g y e d e k viselkedése k ö z ö t t t ö r v é n y s z e r ű e n k ü l ö n b s é g e t észlel. A v i s e l k e d é s t sokszori i s m é t l é s b e n kell m e g f i g y e l n i , hogy az a b b a n érvén y e s ü l ő t ö r v é n y s z e r ű s é g f e l i s m e r h e t ő legyen. E z p e d i g azt jelenti, h o g y az a s p e k t u s o k m i n d e g y i k é n é l s z i n t e elengedhetetlen k ö v e t e l m é n y a viselkedés vizsgálatáv al p á r h u z a m o s a n az a d o t t k ö r n y e z e t és az a b b a n l e j á t s z ó d ó v áltozások n y o m o n k ö v e t é s e is. E z é r t egyre erősödik b e n n e m az a felfogás, h o g y az etológiát az ökológia n é l k ü l ö z h e t e t l e n p a r t n e r é n e k , v a g y a k á r a b b a b e é p ü l ő t u d o m á n y t e r ü l e t n e k t e k i n t s e m . E m e l l e t t szól K L O P F E R ( 1 9 6 8 ) m u n k á j a és az a k ö r ü l m é n y is, h o g y egyre t ö b b az öko-etológiai p u b l i k á c i ó (sőt a SpringerVerlag ilyen c í m m e l ú j s z a k f o l y ó i r a t o t is i n d í t o t t ) . Ahogy m a g á t az etológiát k ü l ö n b ö z ő s z i n t e k e n lehet művelni, u g y a n ú g y az etológiai megfigyelések és kísérleti e r e d m é n y e k is k ü l ö n b ö z ő s z i n t e k e n irhat o k le. A l o k o m o c i ó m i n t v i s e l k e d é s m ó d , az e g y s e j t ű t ő l a f e j l e t t technikáv al

r e p ü l ő m a d a r a k i g , k ü l ö n b ö z ő szinten v i z s g á l h a t ó , m á s az úszás, a f ö l d ö n f u t á s és a repülés a dimenziók és a közegek s z e m p o n t j á b ó l is. A m e g f i g y e l e n d ő c s e l e k v é s m i n t á k a t i n d u l á s k o r rendszerint csak észleljük, de közelebbről n e m i s m e r j ü k . E z é r t a zoológusnak a vizsgált á l l a t f a j j a l , i n d i v i d u u m a i v a l t a r t ó s k a p c s o l a t b a n kell m a r a d n i a , szinte át kell esnie egy k o n d i c i o n á l ó d á s i p e r i ó d u s o n , amíg szigorú ö n f e g y e l e m m e l az á l l a t r a és körn y e z e t é r e t u d j a összpontosítani f i g y e l m é t . E viselkedést analizáló m u n k a s o r á n igen f o n t o s az e g z a k t s á g r a és o b j e k t i v i t á s r a t ö r e k v é s . A minőségi e l e m z é s t ahol csak lehet — s z á m o k k a l is k i f e j e z h e t ő m e n n y i s é g i elemzéssel kell párosítani és k e r ü l n i kell az a n t r o p o m o r f i k u s m e g á l l a p í t á s o k a t . Az állat viselkedése r e n d s z e r i n t m e g a d o t t s o r r e n d b e n lezajló c s e l e k v é s m i n t á z a t b ó l t e v ő d i k össze, t e h á t az időbeliség v i z s g á l a t a és p o n t o s r e g i s z t r á l á s a is fontos f e l a d a t . A zoológiai k u t a t á s a i n k b a n sokszor f e l m e r ü l a n é v a d á s , egy viselkedésf o r m a d e f i n í c i ó j á n a k g o n d j a is. J o b b h í j á n k é n y t e l e n e k v a g y u n k a d o t t esetben ú j fogalmi m e g h a t á r o z á s o k a t a l k o t n i , m e r t a m a g y a r etológiai s z ó t á r a t még senki sem k é s z í t e t t e el ( n é m e t n y e l v e n ilyen m á r v a n ) , s ha készül is m a j d ilyen, a k k o r sem lehet az m i n d e n etológiai vizsgálat s z á m á r a t e l j e s e n kielégítő. I l y e n e s e t b e n a fogalom m ö g ö t t rejlő v i s e l k e d é s f o r m a részletes elemzése t a r t j a távol a n é z e t e l t é r é s e k e t . A „ f e n y e g e t ő v i s e l k e d é s " v a g y a „ b é k í t ő m a g a t a r t á s " a k k o r l e h e t e l f o g a d h a t ó , ha m ö g ö t t e m e g b í z h a t ó e m p i r i k u s etológiai jellemzés áll, a m e l y r e n e m c s a k m a g a a k u t a t ó zoológus, h a n e m a t é m á v a l foglalkozó más s z a k e m b e r is t á m a s z k o d n i t u d . Az a d a t o k k v a n t i f i k á l á s á n a k t ú l z á s a i t ó l is ó v a k o d n u n k kell. A j ó technikai felszereltség az a d a t o k egész á r a d a t á t b i z t o s í t h a t j a . De h a ez n e m p á r o s u l l é n y e g m e g l á t á s s a l és összefüggéselemzéssel, a k k o r az ilyen etológia s o k k a l m e d d ő b b é v á l h a t , m i n t egy p u s z t a megfigyelés. Etológiai vizsgálódás során a zoológus g y a k r a n v á l a s z ú t h o z é r : megm a r a d j o n - e a leíró (descriptív) etológiánál, a v a g y á t t é r j e n - e e x p e r i m e n t á l i s szintre. E d i l e m m á t részben a s z a k m a i érdeklődés i r á n y a , részben a lehetőségek mérlegelése oldja meg. Az esetek t ö b b s é g é b e n a kísérletes k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t i etológiai vizsgálódást célszerű jól felszerelt l a b o r a t ó r i u m b a n dolgozó f i z i o l ó g u s o k r a , g e n e t i k u s o k r a és pszichológusokra bízni, és a t o v á b b i m u n k á b a n a b i o t ó p b a n t e r m é s z e t e s k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t élő i n d i v i d u u m o k viselkedés m i n t á z a t a i n a k tér-időszerkezetes analízisére és az e r e d m é n y e k m o d e l l s z e r ű öszszegezésére helyezni a s ú l y t . E z t viszont n e m t u d j a elvégezni más, ez a zoológus igazi és n e m is oly k ö n n y ű f e l a d a t a .

IRODALOM

1. CZAKÓ, .1. (1974): Gazdasági állatok viselkedése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 2. HINDE, R. A. (1966): Animal behavior. A synthesis of ethology and comparative physchology. McGraw-Hill Book Company, New York. 3. JERMV. T. (1974): Az ökológiai és ethológiai kutatások helyzete és problémái. Állattani Közlemények, 58: 66 70. 4. KLOPFER, P. II. (1968): Ökologie und Verhalten. Fischer Verlag Jena. 5. LORENZ, K. (1960): Prinzipien der vergleichenden Verhaltensforschung. Fortschritte der Zoologie, 12: I 265. 6. LORENZ. K. (1970): Salamon király gyűrűje. Gondolat, Budapest. — 7. MARLER, P. & HAMILTON. W. (1975): Az állatok viselkedésének mechanizmusai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 8. MAYR, Fl. (1970): Evolution und Verhalten. Verhandl. Dt. Zool. Gesellschaft 64. Tagung. Gustav

Fischer Verlag, Stuttgart.

9 . PORZIG, E . , TEMHROCK. G . . E N G E L M A N N , C . & CZAKÓ,

J. (1969): Das Verhalten landwirtschaftlicher Nutztiere. VF1B Deutscher Landswirtschaftsverlag, Berlin. 10. STAKEL'BERG, FI. (1975): Vszeszojuznüj szimpózium po povedenijii 11*

16.3

zsivotnüj. Szvinovodsztvo, Moszkva, 42—43. 11. STOKES, A. W. (1971): Praktikum der Verhaltensforschung. V F B Gustav Fischer Verlag, Jena. 12. SZÉKV, P. (1974): Az állatok viselkedésének vizsgálata. I. Az etológia. Az állatok szexuális viselkedése. A Biológia Aktuális Problémái, 2: 1 5 4 - 238. Medicina, Budapest. 13. SZÉKY, P. (1975): Az állatok viselkedésének vizsgálata. II. Az állatok társas viselkedése. A Biológia Aktuális Problémái, 3: 173— 241. Medicina, B u d a p e s t . — 14. TEMBROCK, G. (1966): Allatlélektan. Studium K ö n y v e k , 57, Gondolat. B u d a p e s t . — 15. TEMBROCK. G. (1971): Biokommunikation I II. Informationsübertragung im biologischen Bereich. Wissenschaftliche Taschenbücher, 93. Akademischer Verlag, Berlin. 16. TEMBROCK. G. (1973): Grundriss der Verhaltenswissenschaften. (Zweite Auflage). V E B Gustav Fischer Verlag. Jena. 17. TINBERCEN, N. (1966): Instinktlehre. Vergleichende Erforschung angeborenen Verhaltens. Paul Parey, Berlin Hamburg. 18. TINBERGEN, N . (1973): Tiere und ihr Verhalten. Life-Wunder der Natur. Time-Life International (Nederland). — 19. WENT, H. (1965): Szerelmi élet az állatvilágban. Gondolat, Budapest.

THE

B O L E OF E T H O L O G Y IN ZOOLOGICAL

RESEARCH

By P . SZÉKY

By way of introducing the sectional session on ethological subjects, the author analyses the situation of ethology in Hungary, and appraises its role in zoological research, lie emphasizes that the behaviour of animals is a character specific of species equivalent to the morphological marks, and should, therefore, be followed w i t h increased attention by each zoologist. He also searches for answers to the questions: ívhat should zoologists examine, how should they record, e v a l u a t e and publish their ethological observations. A great deal is expected from zoologists especially in the field of exact descriptive ethology.

164-

A LYMANTRIA DISPAR L. GRADÁC1ÓS VISZONYAI MAGYARORSZÁGON 1962 1975 KÖZÖTT* írta:

SzOINTAGII

PÁL

(Erdészeti Tudományos Intézet, Mátrafüred)

H a z a i tölgyeseink l e g i s m e r t e b b és l e g k á r o s a b b l o m b f o g y a s z t ó n a g y l e p k é j e a Lymantria dispar L. ( g y a p j a s l e p k e ) . G r a d á c i ó j a rendszeres időközönként n a g y t e r ü l e t e k r e , e s e t e n k é n t c s a k n e m az egész ország t e r ü l e t é r e k i t e r j e d , és a t ö l g y á l l o m á n y o k lerágásával igen jelentős k á r o k a t o k o z h a t ( n ö v e d é k kiesés, c s e m e t é k , f á k p u s z t u l á s a , f a r o n t ó k á r o s í t o k e l t e r j e d é s é n e k elősegítése stb.). H a z a i gradációs v i s z o n y a i n a k felderítése elősegíti a j ö v ő b e n v á r h a t ó gradációs idők m e g á l l a p í t á s á t , azaz a hosszú lejárati) p r o g n ó z i s a d á s t . A v á r h a t ó gradációs idők ismerete ( t á v p r o g n ó z i s ) v i s z o n t lehetőséget ad a k á r o k egy részének megfelelő gazdasági i n t é z k e d é s e k k e l t ö r t é n ő megelőzésére. A k u t a t á s helye és módszere A s z a b a d f ö l d i megfigyelések az ország c s a k n e m egész t e r ü l e t é r e kiterj e d t e k . J e l e n d o l g o z a t b a n i s m e r t e t e t t á l l a n d ó jellegű kísérleti helyek K a r c a g — Apavára, Polgár-Folyási kerület, Biharnagybajom 1 7 tagok voltak A l a b o r a t ó r i u m i m u n k a és nevelések helye az E R T I É s z a k - K ö z é p h e g y ségi Kísérleti Állomása ( M á t r a f ü r e d ) v o l t . F e l h a s z n á l t a m ezenkívül az országos figyelő-jelzőszolgálat és az erdészeti f é n y c s a p d a - h á l ó z a t a d a t a i t is. A gradáció k e z d e t é t , t e t ő z é s é t , t e r j e d é s é t és összeomlását a m e g f i g y e l é s i és m i n t a t e r ü l e t e k e n a p e t e c s o m ó k és h e r n y ó r á g á s i k á r o k r e n d s z e r e s felvétele a l a p j á n á l l a p í t o t t a m meg. A részletes f e l v é t e l e k 1 ár n a g y s á g ú m i n t a t e r ü l e t e ken v a g y 10- 10 fás módszerrel t ö r t é n t e k . Megfigyeltem és f e l j e g y e z t e m a t a l á l t h e r n y ó k % - o s e l ő f o r d u l á s á t , a b á b o z ó d á s és lepkerepülés i d e j é t , h e l y é t , a p á r o s o d á s és p e t e r a k á s k e z d e t é t , a t ö m e g e s r a j z á s t és a h e r n y ó k p u s z t u l á s á nak okait is. A l a b o r a t ó r i u m i v i z s g á l a t o k és nevelések a h e r n y ó k v í r u s f e r t ő z é s é n e k és p a r a z i t á l t s á g á n a k m é r t é k é r ő l , a b á b o z ó d á s idejéről és m ó d j á r ó l a d t a k felvilágosítást. Országos g r a d á e i ó k 1962—75 között A L. dispar g r a d á c i ó i n a k l e f o l y á s á t , p o p u l á c i ó d i n a m i k á j á n a k v á l t o z á s á t az ország t e r ü l e t é n 1962—75. é v e k b e n a figyelő-jelzőszolgálat által j e l e n t e t t k á r t e r ü l e t e k és az erdészeti f é n y c s a p d á k fogási a d a t a i a l a p j á n é r t é k e l h e t j ü k (SZONTAGII, 1 9 7 5 a , 6 , 1 .

ábra).

* Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1976. március 5-én t a r t o t t 667. ülésén. 165

A b e j e l e n t e t t k á r t e r ü l e t e k 1962-től (2750 lia) k e z d e n e k erősen növek e d n i . Ez az év az első gradációs periódus k i t ö r é s é n e k (eruptio) éve. 1966-ig a k á r t e r ü l e t á l l a n d ó a n és igen n a g y m é r t é k b e n n ö v e k s z i k , és 1966-ban eléri a m a x i m u m o t (31 963 h a , k u l m i n á c i ó éve). E b b e n az é v b e n a gradáció össze is o m l i k . 1967-l.en a k á r t e r ü l e t az 1962 é v i n e k csak 2 7 % - a (755 ha), 1968-ban a legkisebb a k á r t e r ü l e t (211 h a ) . 1969-től i s m é t n ö v e k s z i k a b e j e l e n t e t t k á r t e r ü l e t m i n d e n é v b e n az előző évi d u p l á j á r a , de országos v i s z o n y l a t b a n csak 1971-ben ér el j e l e n t ő s e b b (1339 ha) n a g y s á g o t . Ez az év az ú j a b b ( m á s o d i k ) országos g r a d á c i ó s periódus k i r o b b a n á s á n a k éve. A k u l m i n á c i ó t 1974-ben éri el (9530 h a ) , és e b b e n az é v b e n m e g k e z d ő d i k az összeomlás is. A b e j e l e n t e t t k á r t e r ü l e t i a d a t o k szerint t e h á t 1962—75 k ö z ö t t az ország t e r ü l e t é n az L. dispar-nak k é t fő gradációs p e r i ó d u s a j á t s z ó d o t t le. Az első

1. ábra. Л L\ mantria

166-

dispar

b e j e l e n t e t t kárterületei és a f é n y c s a p d á k fogási számai az 1 9 6 1 — 7 5 . években

1962-ben r o b b a n t ki, 1964 6 6 - b a n t e t ő z ö t t és o m l o t t össze. K e z d e t é t ő l befejezéséig teljes lefolyása 5 évig t a r t o t t . A m á s o d i k országos g r a d á c i ó s periódus 1971-ben t ö r t ki, tetőzését 1974-ben é r t e el, összeomlása f o k o z a t o s . 1975-ben még elég n a g y a b e j e l e n t e t t k á r t e r ü l e t e . E d d i g kezdetétől s z á m í t v a 5 évig tartott. Míg az első gradáció c s a k n e m az egész ország t e r ü l e t é r e k i t e r j e d t , addig a m á s o d i k gradáció (1971 75) a b e j e l e n t e t t a d a t o k szerint 1971 - 7 3 - b a n az ország keleti felében síkv idéki k o c s á n y o s t ö l g y e s e k b e n folvt és csak 1974-ben. t-

J

O-

országos t e t ő z é s é n e k évében t e r j e d t ki a D u n á n t ú l r a is. T e r ü l e t i m a x i m u m a is csak m i n t e g y 1/3-a az első g r a d á c i ó t e r ü l e t i m a x i m u m á n a k . A két országos gradáció kitörési éve között 9 év, m a x i m á l i s t e r ü l e t i k u l m i n á c i ó j a között (1966, 1974) 8 év telt el. Az 1962- 74. évi f é n y c s a p d a L. dispar lepke fogási a d a t o k 3 kiugró m a x i m u m o t a d n a k (1965, 1970 és 1974). Az első m a x i m u m 1965-ben és a h a r m a d i k m a x i m u m 1974-ben m i n d n a g y s á g b a n , mind i d ő b e n megfelel a két országos gradáció k u l m i n á c i ó j á n a k . A m á s o d i k m a x i m u m v i s z o n t azt m u t a t j a , hogy a két országos gradációs p e r i ó d u s k ö z ö t t 1970-ben is t ö r t é n t egy gradáció. E z a gradáció a b e j e l e n t e t t k á r t é t e l i a d a t o k és s a j á t megfigyeléseim szerint is főleg a Felsőtiszai E r d ő - és F a g a z d a s á g t e r ü l e t é n lévő egyes jellegzetes g r a d á c i ó s g ó c o k b a n j á t s z ó d o t t le 1970-ben. A f é n y c s a p d á k fogási m a x i m u m a között 1965—70-ben 6 év, 1970 74ben 4 év telt el. A gradációk ismertetése az egyes m i n t a t e r ü l e t e k e n K a r c a g — A p a v á r a . Volt m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t r e t e l e p í t e t t m i n t e g y 510 h a k i t e r j e d é s ű , összefüggő e r d ő t e s t . A telepítés 1950 őszén k e z d ő d ö t t és kéth á r o m év a l a t t b e f e j e z ő d ö t t . Ez a kísérleti t e r ü l e t m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t t e l k ö r ü l v e t t önálló e r d ő t e s t t e r ü l e t é n a L. dispar első fertőzési i d e j é n e k , g r a d á ciója kitörésének és más h e r n y ó k á r o s í t ó k g r a d á c i ó j á t ó l m e n t e s l e f o l y á s á n a k megfigyelésére s z o l g á l t a t o t t kiv áló lehetőséget. A L. dispar fertőzése 1964-ben az á l l o m á n y o k 12 14 éves k o r á b a n jelentkezett először kis gócok t a r r a r á g á s á v a l az egész erdőtest t e r ü l e t é n . Ez az első fertőzési év a gradáció kitörési éve, de az országos gradáció t e r j e d é s i éve is volt. 1965-ben a gradáció t e t ő z ö t t (400 ha erős rágás), egyben az országos tetőzés éve is. 1966-ban kis t e r ü l e t e n g y e n g e i n t e n z i t á s s a l (150 ha g y e n g e rágás) t a r t o t t és év végére összeomlott. A k ö v e t k e z ő gradáció 1971-ben k e z d ő d ö t t , de csak kis t e r ü l e t e n , 1972-ben f o l y t a t ó d o t t és t o v á b b t e r j e d t a t e r ü l e t 1/3-ára (kitörés éve), 1 9 7 3 - b a n t e t ő z ö t t és e b b e n az é v b e n volt a legerősebb a rágás m é r t é k e is, 1974-ben f o l y t a t ó d o t t a t e t ő z é s , de kisebb t e r ü l e t e n és év végére összeomlott. 1975-ben m á r sem hern y ó t , sein h e r n y ó rágási kárt n e m l e h e t e t t találni. E b b e n az é v b e n viszont c s a k n e m a teljes e r d ő t e r ü l e t e n f e l l é p e t t a Haltica quercetorum (tölgy levélbolha) á l c á j á n a k jellegzetes h á m o z á s o s k á r t é t e l e . Az első gradáció (1964 66) 3 évig, a m á s o d i k g r a d á c i ó (1971—74) 4 évig t a r t o t t . A két gradáció k i t ö r é s i évei k ö z ö t t (1964—72) 8 év, tetőzése k ö z ö t t (1965—73) szintén 8 év telt el. Mind a két gradáció kis gócokból indult ki és h u l l á m z á s s z e r ű e n t e r j e d t , de a k é t gradáció kiindulási gócai n e m e s t e k e g y b e . Egy-egy erdőrészlet v agv 167-

t a g (5 15 h a ) n a g y s á g ú gócot a h e r n y ó k á l t a l á b a n csak egy évig r á g t á k t a r r a . A k ö v e t k e z ő é v b e n i t t l e g f e l j e b b csak közepes v a g y gyenge rágást v é g e z t e k . 1965-ben, az első gradációs periódus t e t ő z é s é n e k évében a l a b o r a t ó r i u m i p a r a z i t á i t s á g i és m o r t a l i t á s v i z s g á l a t a k ö v e t k e z ő e r e d m é n y t a d t a : kilníjt lepke: fürkészlégy fertőzés: fürkészdarázs fertőzés virus pusztulás: egyéb pusztulás:

16,3% (ebl)ől 40,9 59,9",, 1,4% 14,9%

59.1 3)

Ez év a u g u s z t u s á b a n v égzett helyszíni felvételezés a l a b o r a t ó r i u m i nevelési e r e d m é n y e k e t jól i g a z o l t a . A f a t ö r z s e k e n n a g y t ö m e g b e n f o r d u l t a k elő a v í r u s f e r t ő z é s b e n e l p u s z t u l t h e r n y ó k és a p a r a z i t á i t , szétfolyt b á b o k . Erős m é r t é k ű f ü r k é s z l é g y - r a j z á s t is m e g f i g y e l t e m . B á r a l a b o r a t ó r i u m i vizsgálat során f ü r k é s z d a r á z s e l ő b ű j á s csak igen kis % - b a n j e l e n t k e z e t t , t ö b b f a t ö r z s ö n az e l p u s z t u l t b á b o k m e l l e t t l á t h a t ó f ü r k é s z d a r á z s - k o k o n o k jól m u t a t t á k p a r a zitálásukat. Polgár-Folyási k e r ü l e t . Mezőgazdasági ( s z á n t ó , r é t , legelő) t e r ü l e t t e l k ö r ü l v e t t n a g y o b b önálló e r d ő t e s t . A t e r ü l e t e n e g y m á s mellett és e g y ü t t h e l y e z k e d n e k el a L. dispar és az E. chrysorrhoea jellegzetes gradációs gócai. E z e n k í v ü l k i s e b b - n a g y o b b % - b a n előfordul a Malacosoma neustria is. A vizsgált i d ő s z a k b a n (1962—75) a L. dispar g r a d á c i ó j a 1963-ban k e z d ő d ö t t az idős á l l o m á n y o k b a n , kisebb g ó c o k b a n . 1964-ben t o v á b b t e r j e d t a középkorú á l l o m á n y o k r a is. 1965—66-ban t e t ő z ö t t , a fiatalosok egy részére is á t t e r j e d t és 1966 végére ö s s z e o m l o t t . A k ö v e t k e z ő gradáció k i t ö r é s i éve 1969 az idős g ó c o k b a n . 1970-ben t e t ő zött és ö s s z e o m l o t t . 1972-ben ú j a b b ( h a r m a d i k ) gradáció t ö r t ki. E z a gradáció 1973—74-ben t e t ő z ö t t , az idős és k ö z é p k o r ú gócok mellett a f i a t a l o s o k n a g y részére is k i t e r jedt, és 1974 végére ö s s z e o m l o t t . Az első két g r a d á c i ó k e z d e t e között (1963—69) 5 év, tetőzése k ö z ö t t (1965—70) s z i n t é n 5 év telt el. A m á s o d i k és h a r m a d i k g r a d á c i ó k e z d e t e k ö z ö t t (1969—72) csak 4 év, t e t ő z é s e k ö z ö t t (1970—74) s z i n t é n 4 év telt el. Az első gradáció 4 évig, a m á s o d i k 2 évig, a h a r m a d i k 3 évig t a r t o t t . A g r a d á c i ó k t e t ő z é s é n e k évei (1965, 1970, 1974) megegyeznek a f é n y c s a p d á k m a x i m á l i s fogás: éveivel. A helyszíni felvételek a l a p j á n a L. dispar-ral e g y ü t t gradáló f a j o k % - o s előfordulása idős és k ö z é p k o r ú á l l o m á n y o k b a n á t l a g o s a n : L. dispar 75— 8 0 % (1966 és 75-ben 9 0 — 1 0 0 % ) , E. chrysorrhoea 2 0 - 2 5 % v o l t . F i a t a l o s o k b a n ( h e r n y ó f é s z e k és petecsomó felvétel a l a p j á n ) 1962 64-ben neustria és 1968 — 72-ben á t l a g o s a n : L. dispar 5 % , E. chrysorrhoea 8 0 % , M. 1 5 % ; 1973—74-ben L. dispar 4 8 % , E. chrysorrhoea 48°,, és M. neustria 4 % v o l t . E z e n k í v ü l 1974—75-ben sok Tortrix viridana h e r n y ó t is t a l á l t a m , t o v á b b á az E. chrysorrhoea-val e g y ü t t a Porthesia similis is e l ő f o r d u l t kisebb % - b a n . B i h a r n a g y b a j o m 1 — 7 t a g o k . Mezőgazdasági t e r ü l e t e n létesített 117 ha-os önálló e r d ő t e s t . A t e l e p í t é s az 1950-es é v e k b e n t ö r t é n t . Az e r d ő t e r ü l e t körül m i n d e n ü t t m e z ő g a z d a s á g i f ö l d e k h e l y e z k e d n e k el. Az e r d ő t e r ü l e t egy ik s a r k á b a n m i n t e g y 0,5 h a - o n idős, e l h a n y a g o l t g y ü m ö l c s f á k á l l n a k . A t e r ü l e t a L. dispar és a M. neustria e g y ü t t e s gradációs góca, de m á s h e r n y ó k á r o s í t ó k (E. chrysorrhoea, T. viridana, Operophthera brumata) is t ö m e g e s e n e l ő f o r d u l n a k . 168-

Az első L. dispar h e r n y ó f e r t ő z é s 1964-ben az á l l o m á n y 10—14 éves k o r á b a n j e l e n t k e z e t t (gradáció kitörési éve). 1965-ben az e r d ő t e s t felén (60 ha-on) t a r r á g á s t ö r t é n t , gradáció t e t ő z é s é n e k éve. 1966-ban a gradáció t o v á b b t e r j e d t , t e r ü l e t i l e g csökkent (27 ha t a r r á g á s ) és év végére összeomlott. A k ö v e t k e z ő gradáció 1968-ban k e z d ő d ö t t a t e r ü l e t felén (50 h a közepes rágás) a M. neustria-val e g y ü t t fele-fele a r á n y b a n , t o v á b b á 10 1 5 % - b a n E. chrysorrhoea is k á r o s í t o t t . 1969-ben a közös g r a d á c i ó területileg t o v á b b t e r j e d t , de i n t e n z i t á s b a n n e m v á l t o z o t t . 1970-ben az egész erdőtest t e r ü l e t é r e k i t e r j e d t és i n t e n z i t á s a is f o k o z ó d o t t (30 h a t a r r á g á s ) . 1971-ben a M. neustria g r a d á c i ó b e f e j e z ő d ö t t és összeomlott. Az E. chrysorrhoea e l e g y a r á n y a is 5 - 8 % - r a ( m a g á l l o m á n y szint) c s ö k k e n t . A L. dispar g r a d á c i ó j a viszont tetőzéséliez ért. 1972-ben a L. dispar gradációja t o v á b b t e t ő z ö t t (40 h a t a r r á g á s ) , a M. neustria és E. chrysorrhoea részvételi a r á n y a e g y ü t t e s e n 1 0 — 1 5 % . 1973-ban m e g k e z d ő dött a L. dispar g r a d á c i ó j á n a k összeomlása az u t o l s ó gócokba, kis t e r ü l e t r e h ú z ó d v a vissza (15 ha közepes r á g á s ) . 1974-ben g r a d á c i ó j a végleg ö s s z e o m l o t t (5 6 ha közepes rágás). A M. neustria és E. chrysorrhoea 1973—74-ben m á r csak a m a g á l l o m á n y s z i n t j é n fordult elő. A L. dispar első és m á s o d i k g r a d á c i ó j á n a k k e z d e t e k ö z ö t t (1964, 1968) 5 év, k é t gradáció tetőzése k ö z ö t t (1965, 1971) 6 év telt el. Az első g r a d á c i ó 3 év ig. a m á s o d i k 6 évig t a r t o t t k i i n d u l á s á t ó l végit •ges összeomlásáig. 1971-ben а /V/. neustria gradáció ö s s z e o m l á s á n a k évében a l a b o r a t ó r i u m i nevelés és a helyszíni vizsgálat s o r á n az M. neustria h e r n y ó k 96 - 9 8 % - a volt f ü r k é s z l é g y - f e r t ő z ö t t . U g y a n e b b e n az év ben a k é s ő b b kifejlődő L. dispar hern y ó k n a k csak 12",,-át t a l á l t a m f ü r k é s z l é g y f e r t ő z ö t t n e k . 1972-ben az L. dispar g r a d á c i ó t e t ő z é s és összeomlás k e z d e t é n e k é v é b e n a l a b o r a t ó r i u m i nevelés e r e d m é n y e a k ö v e t k e z ő v o l t : /,. dispar kibújt lepke fürkészlégy fertőzés: fürkészdarázs fertőzés: virus pusztulás: e g y é b pusztulás:

35"óО (ebből 7 2 % ?. 28»,, <J) 23",, 6% 34",, 00

A helyszíni felvételek során m e g f i g y e l t ü k a kis és n a g y b á b r a b l ó (Calosoma inquisitor és sycophanta) t ö m e g e s e l s z a p o r o d á s á t . A k ö v e t k e z ő év t a v a szán pedig a p e t e c s o m ó k o n g y a k o r i volt a b í b o r b á r s o n y a t k a (Trombidium holosericeum) is. Következtetések M a g y a r o r s z á g o n a L. dispar két g r a d á c i ó j á n a k kezdete k ö z ö t t a keleti országrész egyes t e r ü l e t e i n e k kivételével 8 10 év, tetőzése k ö z ö t t 8 9 év telik el. Az északkeleti és délkeleti országrészben g r a d á c i ó j a 4 — 6 é v e n k é n t i s m é t l ő d h e t i k . Egy teljes gradációs periódus kitörésétől végleges összeomlásáig az ország t e r ü l e t é n 5 — 6 évig t a r t h a t . Volt mezőgazdasági t e r ü l e t r e t e l e p í t e t t k o c s á n y o s t ö l g y e s e k b e n az állom á n y o k 8—15 éves k o r á b a n lehet s z á m í t a n i a L. dispar t ö m e g e s elszaporod á s á r a . Az első fertőzési és gradációs év egybeesik az országos g r a d á c i ó s időszakkal. E g y - e g y erdőrészlet v a g y t a g n a g y s á g ú gócban (5 - 15 ha) a f á k a t a h e r n y ó k á l t a l á b a n csak egy évig r á g j á k t a r r a . 169-

Az E. chrysorrhoea és M. neustria fő e l t e r j e d é s i t e r ü l e t e i k e n (Tisza— Szamos h á r o m s z ö g , H a j d ú - B i h a r megye) á l t a l á b a n e g y ü t t jelennek ineg, és a L. dispar-ral is e g y ü t t f o r d u l n a k elő. Gradációs k u l m i n á c i ó i k a z o n b a n n e m egvidőben történnek. A g r a d á c i ó gócokból indul ki, de az ü j a b b g r a d á c i ó kiindulási gócai általáb a n n e m esnek e g y b e az előző gradáció k e z d e t i gócaival. Az egyes g r a d á c i ó k t e r ü l e t i l e g e l t o l ó d h a t n a k , i n t e n z i t á s b a n és a k á r t e r ü l e t n a g y s á g á b a n erősen változnak. AL. dispar g r a d á c i ó k k i a l a k u l á s á b a n e l s ő s o r b a n abiotikus — i d ő j á r á s i t é n y e z ő k n e k lehet j e l e n t ő s e b b szerepe, míg a g r a d á c i ó k összeomlását b i o t i k u s t é n y e z ő k , főleg p a r a z i t a r o v a r o k (elsősorban f ü r k é s z l e g y e k ) , d e g e n e r á l ó d á s és vírusos p u s z t u l á s okozza.

IRODALOM 1. SZONTAGH, P. (1975e): Az 1974. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint az 1975-ben v á r h a t ó károsítások. MÉM R o t a p r i n t . - 2. SZONTAGH, P. (19756): A fénycsapda hálózat szerepe az erdészeti kártevő prognózisban. N ö v é n y v é d e l e m . I I : 54 —57.

DIE

GRADATIONSVERHÄLTNISSE

VON

ZWISCHEN

LYMANTRIA

DISPAR

L.

IN

UNGARN

1962—1975

Von P . SZONTAGH

Zwischen 1 9 6 2 — 7 5 h a b e n sich in Llngarn zwei Gradationsperioden v o n L. dispar abgespielt. Die erste brach 1962 aus, erreichte ihre H ö h e zwischen 1964—66 und erlosch. Der ganze Verlauf der G r a d a t i o n hielt 5 Jahre lang an. Die z w e i t e Gradationsperiode b e g a n n 1971. ihr Z u s a m m e n b r u c h ging allmählich vor sich und hielt n o c h 1975 an. Zwischen den beiden L a n d e s g r a d a t i o n e n bildete sich im nord u n d s ü d ö s t l i c h e n Landesteil in den J a h r e n 1969—7(1 a u c h n o c h eine dritte Gradation aus. Auf dem Versuchsfeld von K a r c a g - A p a v á r a b r a c h die erste L. dispar-Gradation im 12 — 14 jährigen A l t e r der B e s t ä n d e aus. Zwischen 1 9 7 2 — 7 5 verliefen zwei Gradationsperioden. Die erste hielt 3, die zweite 4 J a h r e lang an. Z w i s c h e n d e n Ausbrüchen u n d K u l m i n a t i o n e n der beiden G r a d a t i o n e n sind je 8 Jahre verstrichen. Aujf dem Versuchsfeld v o n Polgár-Folyási kerület b e f i n d e n sich die Gradationsherde v o n L. dispar u n d E. chrysorrhoea nebeneinander und g e m e i n s a m . Zwischen 1 9 6 2 — 7 5 spielten sich drei Gradationsperioden v o n L. dispar ah. Z w i s c h e n d e m Beginn und der K u l m i n a t i o n der ersten zwei G r a d a t i o n e n sind je 5 Jahre, zwischen d e m B e g i n n und der K u l m i n a t i o n der z w e i t e n und dritten Gradationen je 4 Jahre v e r g a n g e n . Das V e r s u c h s g e b i e t v o n B i h a r n a g y b a j o m ist ein g e m e i n s a m e r Gradationsherr v o n L. dispar und Malacosoma neustria. Zwischen 1962 —75 sind zwei Gradationsperioden hei der Schädlinge a b g e l a u f e n , j e d o c h fielen die K u l m i n a t i o n s z e i t e n nicht z u s a m m e n .

170-

Fent balra: hernyója.

Euproctis chrvsorrhoea hernyófészek. Fent jobbra: K. chrysorrhoea bábozódó Lent balra: M. neustria p e t e g y ű r ű j e . Lent jobbra: M. neustria hernyója fürk é s z l é g y - p e t é v e l fertőzve. (A szerző f e l v é t e l e i )

171-

Fent balm: A gyapjaslepke hímje. — Fent jobbra: a gyapjaslepke p e t e c s o m ó j a frissen kelt kis hernyókkal. Lent balra: a g y a p j a s lepke fejlett hernyója. Lent jobbra: tarra rágott fiatal á l í o m á n y P o l g á r - F o l y á s m i n t a t e r ü l e t e n E. chrysorrhoca hernyófészkekkel. (A szerző felvételei)

172-

RÖVID

KÖZLEMÉNYEK

A „Tiszai a k c i ó " 1 9 7 4 . évi őszi madártani eredményeinek ismertetése írta: BAKTA

ZOLTÁN

(Miskolc)

A H A R A S Z T H Y L Á S Z L Ó által s z e r v e z e t t „Tiszai a k c i ó " m u n k á j á n a k megkezdésére 1974. I X . 14 — X . 20 k ö z ö t t k e r ü l t először sor. Az akció célja a Tisza m a d á r v o n u l á s b a n — k o n t i n e n s ü n k k e l e t - e u r ó p a i v i s z o n y l a t á b a n bet ö l t ö t t szerepének v i z s g á l a t a . Az akció m u n k á j a 4 befogó p o n t o n f o l y t : a B o d r o g z u g , T i s z a v a s v á r i , Szolnok és Algyő k ö r z e t é b e n . A négy t e r ü l e t e n öszszesen m i n t e g y 200 m - n y i ún. j a p á n háló állt r e n d e l k e z é s ü n k r e . A b e f o g o t t , s g y ű r ű z é s r e k e r ü l t f a j o k s z á m a 40, összesen 707 p é l d á n y b a n . Az ö s s z d a r a b s z á m szerint vizsgálva ez az 1. t á b l á z a t szerinti d b és % - o s f a j megoszlást m u t a t j a . Az e l k ö v e t k e z ő i d ő s z a k b a n az e l é r t , ill. elérendő e r e d m é n y e k a l a p j á n csak a b b a n az esetben t e h e t ü n k t u d o m á n y o s é r t é k ű m e g á l l a p í t á s o k a t , ha a l e g a l a p v e t ő b b s z e m p o n t o k m i n d e n g y ű r ű z ő p o n t o n t e l j e s ü l n i f o g n a k . Lzek a s z e m p o n t o k : I. m i n d e n p o n t o n azonos i d ő p o n t b a n , i d ő t a r t a m m a l és eszközökkel, f o l y a m a t o s a n , kellő l é t s z á m m a l f o l y j o n a k u t a t á s ; 2. a t e r ü l e t e k a d o t t ságai lehetőleg minél j o b b a n megközelítsék e g y m á s t ( z a v a r t a l a n s á g , n ö v é n y flóra s t b . ) ; 3. t ö r t é n j e n meg az i d ő j á r á s i k ö r ü l m é n y e k m e s s z e m e n ő f i g y e l e m m e l kísérése; 4. s végül reális a d a t o k a t csak úgy k a p h a t u n k , ha e g y s é g n y i a l a p o k a t v e s z ü n k f i g y e l e m b e , s ezek a l a p j á n v i z s g á l j u k az ö s s z e f ü g g é s e k e t ( h á n y óra l e t t egy-egy p o n t o n hálózva, h á n y m-'-nvi háló volt, s 1 m- h á l ó r a m e n n y i m a d á r e s e t t egységnyi i d ő t a r t a m a l a t t s t b . ) . Jelenlegi akciónk k e z d e t i a d o t t s á g a i n á l fogva még „ g y e r e k c i p ő b e n j á r t " , így m a g á n viselte az ezzel j á r ó összes h i b á k a t is, minél f o g v a n e m t e h e t t ü n k eleget m i n d e n f e n t e m l í t e t t k i t é t e l n e k . E n n e k ellenére az elért e r e d m é n y e k b ő l néhány adatot ismertetünk. A 2. t á b l á z a t u n k b ó l k i t ű n i k , hogy a tíznél t ö b b e g y e d s z á m m a l képviselt f a j o k ó r á n k é n t i m o z g á s á n a k v i z s g á l a t a összességében nézve a mozgás periodikus a k t i v i t á s á t igazolja. Az a k t i v i t á s ideje 6 —9, 12 és 15—18 óra D i a g r a m m b a n á b r á z o l v a ez még i n k á b b k i t ű n i k . A 3. t á b l á z a t b a a n a g y o b b e g y e d s z á m m a l b e f o g o t t , e g y ú t t a l t e h á t gyak o r i b b f a j o k l e t t e k b e v é v e , de k i m a r a d t a k azon f a j o k , a m e l y e k s z á m s z e r ű s é gük a l a p j á n u g y a n b e k e r ü l h e t t e k v o l n a , viszont e n n e k ellenére m é g m i n d i g kevés a d a t k é n t s z o l g á l n á n a k a reális v i z s g á l a t h o z . U g y a n a k k o r n é h á n y érdekesebb - ( 'gy" e gy p o n t r a szorítkozó — f a j e l ő f o r d u l á s á t b e v e t t e m a k i m u t a t á s b a . A kis e g y e d s z á m b a n b e f o g o t t f a j o k eloszlásának, m o z g á s á n a k v i z s g á l a t a n e m a j á n l a t o s inárcsak azért s e m , mivel j e l e n l é t ü k az egyes t e r ü l e t e k egyéni a d o t t s á g a i v a l n a g y m é r t é k b e n összefüggésben l e h e t . Lzzel s z e m b e n a g y a k o r i b b , t e h á t á l t a l á n o s a b b a n is e l t e r j e d t f a j o k e s e t é b e n m á r k o n k r é t k ö v e t k e z t e t é s e k e t is lehet t e n n i . 173-

A 3. t á b l á z a t b a n 1 0 0 % a f a j ö s s z á m o t j e l e n t i , s ez v a n az egyes p o n t o k r a v o n a t k o z t a t v a . M i n d e n b i z o n n y a l az előzőekben m á r e m l í t e t t h i á n y o s s á g o k r a v e z e t h e t ő vissza pl. a szén- és kékcinege u t ó b b i f a j j a v á r a t ö r t é n ő m e n n y i s é g i eltolódása a t i s z a v a s v á r i p o n t o n . Míg i t t ez az a r á n y 1 : 2, a d d i g a m á s i k három p o n t o n 1,2 : 1. Az egyes p o n t o k f o g á s i d e j é n e k eltérősége (5—14 n a p ) m á r a d h a t bizonyos m a g y a r á z a t o t erre is, de n e m m i n d e n e s e t b e n ! A 10 egyedszámnál többel Képviselt fajok

mozgásának

v i z s g á l a t a összességében nézve (visszafogásokkal) 110-

100-

90-

8070-

4

5

6

7

8

/ . táblázat. Fajnév

Alcedo atthis Picus viridis Dendrocopos maior Hirando rustica Garrulus glandarius Parus maior Parus caeruleus Parus ater Aegithalos caudatus Remiz pendulinus Troglodytes troglodytes Turdus ph.lomelos Turdus merula Phoenicurus phoenicurus Erithacus rubecula Locustella naevia Acrocephalus arundinaceus A. palustris A. schoenobaenus Sylvia atrincapilla

174-

9

10

11

A gyűrűzött db 3 1 1 3 3 91 104 1 26 1 4 9 8 6 66 1 2 1 1 1 21

12

13

madarak

К

15

16

17


18

19

20

Óra ( h l

fajmegoszlása

F a j név

0,42 0,14 0,14 0.42 0,42 12,74 14,56 0.14 3.64 0,14 0,56 1,26 1.12 0.84 9.24 0.14 0,28 0.14 1,54 2.94

21

Sylvia borin Sylvia communis Sylvia curruca Hippolais icterina Phylloscopus trochilus Phylloscopus collvbita Phylloscopus sibilatrix Regulás ignicapillus Muscicapa striata Muscicapa albicollis Prunella modular,s Anthus tr,malis Lantus collur,o Passer domesticus í*asser monlanus Coccothraustes coccothraustes Chloris chloris Carduelis carduelis Carduelis spinas Fringilla coelebs

db 1 4 10 1 95 102 2 2 10 1 5 3 2 1 52 32 3 1 8 9

% 0,14 0,56 1.40 0,14 13.30 14,28 0,28 0,28 1,40 0,14 0,70 0.42 0.28 0,14 7,28 4,48 0.42 0,14 1,12 1,26

2. táblázat.

.4 111 egy edszámnál többel képviselt fajok összességében nézve (visszafogásokkal

mozgásának együtt)

vizsgálata

óra Faj 5

Parus maior P. caeruleus Aegithalos vaudat us Erilhacus rubecula Acrocephaltis schoenobaenus Sylvia atricapilla S. curruca Phvlloscopus trorhilus Pb. collybita Muscicapa striata Passer montanus Coceothraustes с.

1 1

4 5

8

5 3

1

3

9

I

1 2

3

2 1

2 2

12 6

1

—

16

14 4

4 10

— ,

1 2

!• чя>! 42

Erithacus

rubecula

trochilus

Muscicapa

Passer

collybita

striata

montanus

Coccothraustes

coccothr.

17

18

10

10 7

10 23

10 26

5 13

&

6

5

1

2

2

8

4

2

1 1 1

28

23

58

TiezavaHvári

1

1

1

—i

3 4

5 17

6 17

1

7

1 1

28

23

°0-os

1

2

—

—

1

1 2

—

19

—

— •

6 8

—

1 24

—

—

— -

—

89

63

23

6 22 —

5

2 2

57

69

—

—

11

23

— ,

megoszlása

Szolnok

A igya

Ossz.

Egység

16

21

36

18

91

1

17,44

22,89

39.24

19.62

100

1,09

12

47

32

13

104

1

о/ о

11,52

45,12

30,72

12.48

100

0,96

Db

29

10

14

13

66

1

/О

43,79

15,10

19,63

100

1,51

Db

4

77

2

12

95

1

5,25

81.90

2.10

12,60

100

1.05

о

О

21.14

Db

18

68

6

10

102

1

о/ о

17.64

66,64

5.88

9.80

100

0.98

—

—

11

—

100

9.09

52

1

100

1.92

Db

11

о/ о

100,00

Db

41

О/ о

78,72

Db о

Megjegyzés:

16

Db

О

Phylloscopus

2 3

2

IJodrog/.iig

о Phylloscopus

3 3

— „

—

Néhány faj gyurűzöpontonkénli

Db

caeruleus

1 2 1

2 1

57

о

Parus

2

6 1 1

61

15

4 3

3

6 6

46

Madárfaj

maior

4

4 6

2

14

— .

8 8 —

13

2 7

2 1

2

—

2 3

1 1 2

3 9 7

—

12

3

Л

—

—

2

и

6

Й

4 1

10

19 11

13

—

9

5 3

10

3. táblázat.

Parus

[

5

—

Összesen:

7

6

о

4 7,68

5 9.60

2 3,84

1

32

32

1

100.00

100

3,12

% - n á l a számadutok csak megközelítő pontosságúak I 175-

Vizsgálat t á r g y á t k é p e z h e t n é a m a d a r a k m o z g á s á n a k a k t i v i t á s a (nap o n t a , é v s z a k o n k é n t ) , i t t - t a r t ó z k o d á s a , érkezése, v o n u l á s a , hisz a hálózással sokszor a r e j t e t t m ó d o n élő, n e h e z e n szem elé k e r ü l ő f a j o k is k ö n n y e b b e n kimutathatók. Mindez t ö r t é n h e t n a g y o b b a d a t m e n n y i s é g összegyűlése esetén egyes p o n t o n k é n t az é v e n k é n t i p e r i ó d u s o k összevetésével, ill. a p o n t o k összességének vizsgálata s z e r i n t is. Az akció e r e d m é n y e i e g y ú t t a l arra is r á m u t a t n a k , h o g y a t á b o r jellegű, h o s s z a b b t á v ú g y ű r ű z ő m u n k á k a t h a t é k o n y s á g u k n á l fogva célszerű e l ő n y b e n részesíteni az egyéni akcióknál, főleg a t a v a s z i és őszi v o n u l á s o k i d e j é n . N e m u t o l s ó s o r b a n kiemeli a t á b o r o k j e l e n t ő s é g é t az o k t a t á s i lehetőségek h a t é k o n y a b b á t é t e l e is.

176-

KÖNYVISMERTETÉSEK

Matvejev, S. D.: Survey of the Balcan Peninsula Bird F a u n a Conspectus A v i f a u n a e Balcanieae. I. Woodpeckers and Perching Birds. Piciformes and Passeriformes (Monographs of the Serbian Academy of Sciences and Art, Section for Natural and matical Sciences. Nr. 46, 1976, 366 oldal. 30 elterjedési térképvázlattal, 47 biotópfelvétellel rajzzal.)

Matheés 10

MpTVEjEV már az 1950-ben kiadott k ö n y v é v e l m e g i n d í t o t t egy ökológiai s z e m l é l e t ű állatföldrajzi irányzatot, a m i t a j e l e n m u n k á j á b n t ö k é l e t e s í t és a m e l y b e n a rendszertani kérd é s e k e t is ebből a s z e m p o n t b ó l ítéli meg. A m u n k a orosz n y e l v e n jelent meg, de bőséges angol összefoglalást tartalmaz, és az ábrák alatti m a g y a r á z ó szöveg is két n y e l v ű . Míg a szerző e m l í t e t t régebbi munkája csak Szerbia a v i f a u n á j á t t á r g y a l j a , addig a jelen k ö n y v már az egész B a l k á n - f é l s z i g e t e t felöleli. Munkája nagy részében a leningrádi g y ű j t e m é n y r e t á m a s z k o d i k , és közli a néhai PORTENKO i d e v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s e i t is, a m e l y e k m á s u t t n e m j e l e n t e k m é g m e g n y o m t a t á s b a n . A k ö n y v az egész európai zoológiai irodalomban p é l d a m u t a t ó , és bizonyn y a l n e m csak az ornithológusok érdeklődésére tart s z á m o t . Dr. K e v e András

De Wailly, Ph.: L'aniateur des oiseaux de cage et de voliére (J. В. Bailliére

Editions.

Baris,

1072,

375

oldal)

Az e m b e r természet iránti v á g y a k ü l ö n ö s e n korunkban —- n e m c s a k a b b a n n y i l v á nul m e g . h o g y felkeresi a t e r m é s z e t e t , hanem a b b a n is. hogy o t t h o n á b a viszi a természet e g y egy kis k é p v i s e l ő j é t , n ö v é n y e k e t v a g y állatokat. Dr. WAILLY k ö n y v e a madarak mesterséges k ö r ü l m é n y e k közötti tartásához, gondozásához n y ú j t segítséget az é r d e k l ő d ő k n e k . A b e v e z e t ő rész u t á n a madarak elhelyezése, a röpdék berendezése, a k a l i t o k és tartozékok i s m e r t e t é s e k ö v e t k e z i k . Külön rész f o g l a l k o z i k a madarak táplálásával. A r o v a r e v ő madarak táplálékának i s m e r t e t é s é t a m a g e v ő k részére a d h a t ó táplálékok b e m u t a t á s a k ö v e t i . K ü l ö n k i e m e l t e n foglalkozik a szerző a kanárik és a h u l l á m o s papagájok t á p l á l é k á v a l , de nein marad el a s z ö v ő p i n t y e k és a g a l a m b o k t á p l á l é k á n a k ismertetése sem, u g y a n ú g y , m i n t a nekt á r e v ő m a d a r a k számára a d h a t ó táplálékok b e m u t a t á s a . A k ö n y v l e g n a g y o b b terjedelmű f e j e z e t e tartalmazza a rendszertanilag felépített részt, a m e l y b e n 7 rend 27 családjába tartozó t ö b b m i n t 300 fajt m u t a t be a szerző. A l e g t ö b b faj a p a p a g á j o k és a s z ö v ő p i n t y e k közül kerül ki, m i v e l jelenleg ezek a l e g g y a k r a b b a n t a r t o t t s z o h a m a d a r a k a kanárik mellett, m e l y u t ó b b i v a l is részletesen foglalkozik Dr. WAILLY. A k ö v e t k e z ő rész a színeket, a p i g m e n t e k e t , az öröklődést, v a l a m i n t a f e n t i e k n e k a t e n y é s z t é s b e n való szerepét tárgyalja. Az e g y e s madártartással foglalkozó f o l y ó i r a t o k , valam i n t k l u b o k ismertetését az első kiadás óta eltelt idő ú j a b b eredményeinek b e m u t a t á s a k ö v e t i . A k ö n y v e t i r o d a l o m j e g y z é k , a fajok francia és t u d o m á n y o s neve alapján ö s s z e á l l í t o t t n é v j e g y zék és t a r t a l o m j e g y z é k zárja. 40 fekete-fehér rajz és 33 fekete-fehér f é n y k é p illusztrálja a k ö n y v e t , a s z ö v e g e s részben f o g l a l t a k a t pedig 14 táblázat (öröklődéstani é s táplálékösszetételt ismertető) adatai egészítik ki. N a g y kár, hogy a c í m l a p o n k í v ü l e g y e t l e n egy színes illusztráció s e m található a k ö n y v b e n , pedig az e g y e s fajok m e g h a t á r o z á s á h o z ez nagy segítséget j e l e n t e t t volna. 10

115

A k ö n y v k ü l ö n ö s értékének t a r t o m , h o g y részletesen foglalkozik a madártartás e g y i k a l a p k ö v e t e l m é n y é v e l , a helyes és szakszerű táplálással. A z o n k í v ü l , hogy megadja az e g y e s f a j o k v a g y m a d á r c s o p o r t o k t á p l á l é k á n a k ö s s z e t e v ő i t és összetételét, részletesen ismerteti az e g y e s t á p l á l é k o k összetételét ( t á p l á l ó a n y a g , v i t a m i n , n y o m e l e m tartalmát) is; ez l e h e t ő v é teszi az e g y e s t á p l á l é k o k összehasonlítását, illetve t á m p o n t o t ad új táplálékkeverékek összeállításához. Mivel az u t ó b b i időkben egyre t ö b b országban szigorú természetvédelmi t ö r v é n y e k l é p n e k életbe, a m e l y e k korlátozzák v a g y m e g t i l t j á k a v a d o n é l ő m a d a r a k befogását és az országból való k i s z á l l í t á s á t , ezért különösen f o n t o s , h o g y a m é g rendelkezésre álló m a d a r a k a t a legszakszerűbben, i g é n y e i k n e k m e g f e l e l ő e n tudjuk tartani és táplálni, s ehhez WAILLY k ö n y v e is segítséget n y ú j t s z á m u n k r a . Vargha Béla

Harrison, С.: J u n g v ö g e l , Eier und Nester aller Vögel Europas, Nordafrikas und des Mittleren Ostens (Paul

Party

Perlag,

Hamburg

und Berlin, 1975, 371 oldal, — Ára : 48,DM)

930 ábrával,

melyből

827

színes.

A m a g y a r n y e l v e n is megjelent „ E u r ó p a m a d a r a i " (1969), v a l a m i n t a szintén angolból f o r d í t o t t és n é m e t n y e l v e n is m e g j e l e n t „ P a r e y s V o g e l b u c h " (1972) u t á n most egy t o v á b b i n a g y o n értékes k ö n y v került az o r n i t h o l ó g u s o k h o z és m a d á r k e d v e l ő k h ö z , egyelőre m i n d e n esetre csak n é m e t n y e l v e n . Az angol eredeti kiadás 1975-ben j e l e n t meg L o n d o n b a n . A z „ E u r ó p a madarai " és a „ P a r e y s V o g e l b u c h " f o l y t a t á s a k é n t t e k i n t h e t ő n a g y o n szép kivitelű z s e b k ö n y v nem Európa, É s z a k - A f r i k a és K ö z e l - K e l e t kifejlett madaraival, h a n e m azok fészkeivel, t o j á s a i v a l és fiókáival foglalkozik. A s z ö v e g e s résszel és a táblákkal e g y ü t t összesen 435 o l d a l a s k i a d v á n y b a n a szerző és a fordító előszava, v a l a m i n t a t a r t a l o m j e g y z é k u t á n ismertetésre kerülnek a k ö n y v h a s z n á l a t á h o z s z ü k s é g e s ú t b a i g a z í t á s o k , a r ö v i d í t é s e k magyarázatai, v a l a m i n t azok a szaporodásbiológiát j e l l e m z ő k , m e l y e k minden fajnál a részletes részben b e m u t a t á s r a kerülnek. A b e v e z e t é s t h á r o m határozókulcs ismertetése k ö v e t i , a m e l y 17—17 f é s z e k - és tojáscsoportra, v a l a m i n t 23 f i ó k a c s o p o r t r a v o n a t k o z i k . A rendszertanilag felépített részletes részben az e g y e s családok általános j e l l e m z é s é t k ö v e t ő e n összesen 7 4 családba tartozó 588 faj n é m e t és t u d o m á n y o s neve, költőterülete, a f é s z e k előfordulásának környezete, m a g a a fészek, v a l a m i n t a költési időszak kerül b e m u t a tásra. A tojások s z á m á n a k , formájának, színének és m é r e t é n e k leírását követi a költési idő megadása. A f i ó k a k o r i tollazat jellemzése u t á n v é g ü l ismertetésre kerül a f é s z e k b e n e l t ö l t ö t t idő, illetve a r ö p k é p e s s é g elérésének és a f i ó k á k ö n á l l ó v á v á l á s á n a k ideje is. A k ö n y v e t k i t ű n ő rajzok és f o t ó k illusztrálják. 16 színes táblán 145 fióka és 8 f i ó k a torokrajzolata v a n ábrázolva, 48 színes tábla pedig 6 7 4 tojást m u t a t be. E z e n k í v ü l t a l á l h a t ó m é g 59 f e k e t e - f e h é r illusztráció 48 fészekről, v a l a m i n t 55 t o v á b b i rajz, pl. tojásformákról, tojásfeltörésekről, a fészeklakók és f é s z e k h a g y ó k fiókatípusairól, növekedési s t á d i u m o k r ó l és fiókatetésekről. A Paul P a r e y kiadó által m e g j e l e n t e t e t t „ H a r r i s o n - k ö n y v " örömmel ü d v ö z ö l h e t ő é s ajánlható a hazai szakembereknek. Vargha Béla

Heptner, V. G., N a u m o v , N. P., Jürgenson, Р. В., Sludski, A. A . , Cirkova, A. F. & B a n n i k o v , A. G.: D i e Säugetiere der S o w j e t u n i o n II. Band. Seekühe und Raubtiere (VEB

Gustav

Fischer

Verlag,

Jena,

1974,

1006

oldal,

181 ábrával

és 63

táblával)

A szerzők k ö z ü l a nemzetközileg is n a g y r a b e c s ü l t HEPTNER és NAUMOV s z e r k e s z t ő k , t a n s z é k v e z e t ő professzorok, mellettük az e l h u n y t P. B. JÜRGENSEN, a puskinói V a d á s z a t i és erdészeti l a b o r a t ó r i u m vezetője v o l t , A. A. SLUDSKI az alma-atai Zoológiai I n t é z e t v e z e t ő j e , A . F . CIRKOVA a m o s z k v a i V a d á s z a t t u d o m á n y i I n t é z e t m u n k a t á r s a , A. G. BANNIKOV profeszszor, a m o s z k v a i Á l l a t o r v o s i Biológiai I n t é z e t v e z e t ő j e írták az e g y e s fejezeteket. A n é m e t f o r d í t á s t EUGEN SÄBEL (Schöneiche, Kreis D o s s e n ) v é g e z t e . A t e k i n t é l y e s terjedelmű m u n k á n a k e h h e z a k ö t e t é h e z forrásmunkául 913 szerző 1600 m ű v é t használták fel. A teljes m u n k á t öt kötetre t e r v e z t é k . A z első k ö t e t , a m e l y e t az Állat178-

tani K ö z l e m é n y e k 1968. évi 55. k ö t e t e 1 — 4 . f ü z e t é b e n i s m e r t e t t ü n k , a S z o v j e t u n i ó páratlanujjú és párosujjú e m l ő s e i t m u t a t t a be. A 2. k ö t e t tartalmát ez a l k a l o m m a l i s m e r t e t j ü k , a 3. k ö t e t a F e l o i d e á k a t , a 4. és 5. k ö t e t a f ó k á k a t , ceteket, nyúlszerűeket és rágcsólókat fogja bemutatni. A m á s o d i k k ö t e t 30 f a j t ismertet. E z e k a n y e s t k u t y a (Nyctereutes procyonoides), az aranysakál (Canis aureus), a farkas (Canis lupus), a sarkiróka (Alopex lagopus), a korzokróka (Vulpes corsac), az afgánróka (Vulpes сапа), a vörösróka (Vulpes vulpes), az alpesi v a d k u t y a (Cuon alpinus), a b a r n a m e d v e (XJrsus arctos), a j e g e s m e d v e (Thalarctos marilimus), az örvös m e d v e (Selenarctos tibetanus), a c o b o l y (Martes cibellina), a n y u s z t (Martes martes), a n y e s t (Martes foina), a sárgatorkó n y e s t (Martesflavigula), a rozsomák (Gulogulo), a menyét (Mustela nivalis), a hermelin (Mustela erminea), az altai m e n y é t (Mustela allaica), a szibériai nyérc (Mustela sibirica), az európai nyérc (Mustela lutreola), a görény (Mustela pulorius), a pusztai görény (Mustela eversmanni), a tigrisgörény (Vormela peregusna), a m é h é s z borz (Mellivora capensis), a borz (Meies meles), a vidra (Lutra lutra), a tengeri v i d a (Enhydra lutris), a m o s ó m e d v e (Procyon lotor), az amerikai nyérc (Mustela vison). A z e g y e s f a j o k a t a k ö v e t k e z ő részletezéssel tárgyalja a k ö t e t : s z i n o n i m á k , a faj leírása, diagnózis ( t e s t m é r e t e k k e l , f o g k é p l e t e k k e l ) , rendszertani hely, földrajzi elterjedés, földrajzi v á l t o z a t o k , fajsűrűség, alfajok, a faj biológiája, táplálkozása, l a k ó h e l y e , 24 órás a k t i v i t á s a , r i t m u s a , vándorlása, szaporodása, n ö v e k e d é s e és fejlődése, szőrváltása, ellenségek, b e t e g ségek, paraziták, hullékonyság, á l l o m á n y d i n a m i k a , talp- és ü r ü l é k n y o m o k . Elterjedési térkép, prémértéke dollárban, gyakorlati j e l e n t ő s é g e az élő állatnak és t e n y é s z t h e t ő s é g e . Sok fajnál határozókulcs. Külön k i e m e l e n d ő n e k t a r t o m a k o p o n y a r a j z o k a t , a m e l y e k e t A . N . KOMAHOV és N . N . KONDAKOV készítettek m ű v é s z i és anatómiai hűséggel. A f o t o g r á f i á k j e l e n t ő s része a szerzők m u n k á j a . A rendkívüli gondossággal k é s z í t e t t terjedelmes s z a k m u n k a n e m c s a k a zoológusoknak, de a prémesállat t e n y é s z t ő k n e k és v a d g a z d á k n a k is eddig n é l k ü l ö z ö t t j e l e n t ő s segítséget nyújt t u d o m á n y o s és gyakorlati t e v é k e n y s é g ü k b e n . A k ö t e t e t a felhasznált irodalom felsorolása fejezi be. Dr. Anghi Csaba

Wilson, E. O.: Sociobiology — the New Synthesis (The

Belknap

Press of Harvard

University 697 oldal.

-

Press, Cambridge, Ára: 20 $)

Massachusetts

and London,

1975,

EDWARD О. WILSON a Harvard E g y e t e m (Massachusetts, U . S. A.) zoológia professzora ú j a b b k ö n y v é b e n e g y s é g b e foglalja a társasbiológia alapvető elveit, részletesen ismerteti a szociális (társas) m a g a t a r t á s evolúcióját és szerveződését kialakító és b e f o l y á s o l ó t é n y e z ő k e t . A nagy terjedelmű összefoglaló m ű h á r o m részre o s z t o t t , a társas v i s e l k e d é s evolúciójára, mechanizmusaira és a társas fajok b e m u t a t á s á r a . A z első rész öt fejezetében kerülnek ismertetésre a társasbiológia a l a p f o g a m a i , a társ a s viselkedés evolúciójának f ő b b m o z g a t ó i , a populációbiológia l é n y e g e s alapelvei, a csoportszelekció és az altruizmus kérdései. A társas viselkedés m e c h a n i z m u s a i t 12 fejezetben tárgyalja a szerző. A c s o p o r t n a g y ság m e g h a t á r o z ó j á n a k t é n y e z ő i t a c s o p o r t n a g y s á g - v á l t o z t a t á s o k lehetőségeit, a társulások újjászervezését és megsokszorozását, az e g y e s viselkedési t e v é k e n y s é g e k idő-energia igényének b e m u t a t á s a k ö v e t i . Miután m e g t á r g y a l j a a szerző a társas v i s e l k e d é s f e j l ő d é s é t és vált o z á s á t , áttér a k o m m u n i k á c i ó s alapelvekre, m a j d a k o m m u n i k á c i ó f u n k c i ó i n a k és evolúciój á n a k ismertetésére. Az agresszió u t á n az individuális t á v o l s á g t a r t á s , m a j d a territóriumokkal k a p c s o l a t o s kérdések, ezt k ö v e t ő e n pedig a d o m i n a n c i a v i s z o n y o k részletes m e g t á r g y a lása k ö v e t k e z i k . Az e g y e d e k n e k a társas r a n g s o r b a n elfoglalt h e l y ü k alapján kialakult szerepériek, a k a s z t o k kialakulásának és j e l e n t ő s é g é n e k ismertetése u t á n kerül sor a n e m e k társas é l e t b e n b e t ö l t ö t t szerepének és j e l e n t ő s é g é n e k , m a j d a szülői g o n d o s k o d á s n a k leírására. A második részt a társas e g y ü t t é l é s e k f o r m á i n a k részletes b e m u t a t á s a zárja. A inű harmadik részében 10 f e j e z e t b e n — foglalkozik a szerző a társas fajok b e m u t a t á s á v a l . A társas evolúció n é g y c s ú c s á n a k megtárgyalása u t á n a szerző — rendszertani sorrendben — ismerteti az e g y e s á l l a t c s o p o r t o k a t . A telepes m i k r o o r g a n i z m u s o k és gerinctelenek, a társas rovarok, majd a halak, k é t é l t ű e k , hüllők és a madarak társas viselkedését. A z e m l ő s ö k ismertetése társas v i s e l k e d é s ü k fejlődésének b e m u t a t á s á v a l k e z d ő d i k . E z t k ö v e tik a családonkénti társasbiológiai j e l l e m z ő k , m a j d részletes b e m u t a t á s r a kerül a p a t á s o k , az elefántok, a ragadozók és végül a m a j m o k társasbiológiája. 12

179

A nagy t e r j e d e l m ű m ű utolsó — h u s z o n h e t e d i k — f e j e z e t e a társasbiológiától a szociológiáig v e z e t ő u t a t m u t a t j a be. A B e l k n a p Press of H a r v a r d U n i v e r s i t y Press j ó v o l t á b ó l kiváló minőségben megjelent m ű v e t 44 táblázat é s 225 ábra egészíti ki, és s z ó j e g y z é k , i r o d a l o m j e g y z é k , v a l a m i n t tárgym u t a t ó zárja. WILSON „ S o c i o b i o l o g y the n e w s y n t h e s i s " c í m ű k ö n y v e — a m e l y amellett, h o g y o l v a s m á n y o s , k ö n n y e d s t í l u s ú , e g y ú t t a l t u d o m á n y o s p o n t o s s á g ú is — az evolúciós szempontok mindenkori s z e m e l ő t t t a r t á s á v a l á t f o g ó k é p e t ad a társas m a g a t a r t á s r ó l és szerveződésről, g a z d a g információt n y ú j t az e g y e s állatcsoportok társas életéről, és hozzásegít a bonyolult társas kapcsolatok megértéséhez. Vargha Béla

I m m e l m a n n , К . : Wörterbuch der Verhaltensforschung (Kindler

Taschenbücher,

Kindler

Verlag GmbH,

München,

1975, 136 oldal. — Ära:

12, —

DM)

Az utóbbi i d ő b e n e g y r e t ö b b e t hallani az állatok v i s e l k e d é s é n e k kutatásáról, az erről f o l y ó munkáról é s az elért e r e d m é n y e k r ő l . N e m z e t k ö z i s z i n t e n is m i n d g y a k r a b b a n jelennek m e g s z a k k ö n y v e k a fenti t é m a k ö r b e n , a t é m á t érintő e g y é b publikációk á t t e k i n t é s e pedig már s z i n t e lehetetlen. A z á l l a t o k v i s e l k e d é s é n e k k u t a t á s i e r e d m é n y e i t m i n d g y a k r a b b a n használj á k m a már a g y a k o r l a t i m u n k a során is. A z utóbbi é v e k b e n h a z á n k b a n is egyre i n t e n z í v e b b az állati viselkedés vizsgálata. E z é v b e n i s m é t etológiai k o n f e r e n c i a t á r g y a l t a az elért e r e d m é n y e k e t , s n a g y ö r ö m m e l üdvözölh e t ő k a m a g y a r n y e l v e n m e g j e l e n t etológiai t á r g y ú k ö n y v e k is. TEMBROCK „ A l l a t l é l e k t a n " c í m ű k ö n y v e u t á n a n e m régen megjelent MARLER — HAMILTON-mű (Az állatok viselkedésének m e c h a n i z m u s a i ) — s a j n o s r ö v i d í t v e ! — a k ö z e l m ú l t b a n m e g j e l e n t , s m a már klasszikusnak s z á m í t ó TLNBERGEN-könyv (Az ösztönről) — mindössze n e g y e d é v s z á z a d o s k é s é s s e l ! — , m a g y a r szerzőktől (Dr. CSÁNYI VILMOS, Dr. SZÉKY PÁL) „ A biológia aktuális p r o b l é m á i " c. sorozatban m e g j e l e n t m u n k á k és n e m utolsósorban Dr. CZAKÓ JózsEFnek " A gazdasági állatok v i s e l k e d é s e " c í m ű k ö n y v e . IMMELMANN professzor m u n k á j a , „ A v i s e l k e d é s k u t a t á s s z ó t á r a " röviden, de t ö m ö r e n ismerteti a l e g f o n t o s a b b etológiai f o g a l m a k és kifejezések m a g y a r á z a t á t , s ezért n a g y o n is szükséges és aktális k é z i k ö n y v . A t ö b b m i n t 450 címszó m a g y a r á z a t á t felölelő m ű különleges értéke, hogy n e m c s a k e g y - e g y f o g a l o m v a g y kifejezés m a g y a r á z a t á t adja, h a n e m a szövegközti utalásokkal az e g y e s f o g a l m a k k ö z ö t t i összefüggésekre is rávilágít. E g y - e g y kiragadott f o g a l o m m a g y a r á z ó s z ö v e g é b e n található u t a l á s o k o n v é g i g h a l a d v a szinte az egész m ű felg ö n g y ö l í t h e t ő , a m e l y — a k i t ű n ő szerkesztésmód e r e d m é n y e k é n t — b i z o n y í t j a az e g y e s c í m s z a v a k e g y m á s s a l és a t é m á v a l v a l ó szoros ö s s z e f ü g g é s é t . A k ö n y v e t 18 ábra illusztrálja és i r o d a l o m j e g y z é k zárja. IMMELMANN professzor újabb k ö n y v e a l e g m e l e g e b b e n a j á n l h a t ó m i n d a z o k n a k , akik akár k ö z v e t l e n ü l , akár pedig csak közv e t v e is, de v i s e l k e d é s k u t a t á s s a l foglalkoznak. E z ú t o n h í v n á m fel az illetékesek f i g y e l m é t arra, h o g y ez a rövid terjedelmű, de annál h a s z n o s a b b és s z ü k s é g s z e r ű b b s z a k k ö n y v kerüljön minél e l ő b b m a g y a r n y e l v e n is a szakemberek kezéhez, e l ő s e g í t v e a hazai v i s e l k e d é s k u t a t á s t o v á b b i f e j l ő d é s é t és k i b o n t a k o z á s á t , a jelenleg ínég nem t e l j e s e n e g y s é g e s m a g y a r n y e l v ű etológiai terminológi megalapozását é s v é g ü l , de nem u t o l s ó s o r b a n az e g y e s f o g a l m a k és kifejezések e g y s é g e s h a s z n á l a t á t és értelmezését. Vargha

180-

Béla

SZAKOSZTÁLYUNK

ÜLÉSEI

Összeállította: PAPP

LÁSZLÓ,

a Szakosztály jegyzője

665. előadóülés, 1976. j a n u á r 9 - é n E l n ö k : KHETZOI MIKLÓS.

1. FÁBIÁN GYULA é s HAVASI ANDHÁS: „AZ

erdőn

és mezőn

élő őzállomány

táplálkozása,

biomasszája és energiagazdálkodása" c. előadásukban e l m o n d t á k , h o g y e g y természetes erdei ö k o s z i s z t é m a (Telki Állami Erdő- és V a d g a z d a s á g ) és egy k u l t ú r - ö k o s z i s z t é m a ( F ü z e s a b o n y i Állami Gazdaság) ő z p o p u l á e i ó j á n a k biomasszáját és energiaforgalmát indirekt m ó d o n v é g z e t t méréssel állapították m e g . A z e g y e s ő z á l l o m á n y o k biomasszájának m e g h a t á r o z á s á h o z a populáció t ö b b s t r u k t u r e l e m é t kellett megállapítaniok. A biomassza értéke a mezei területen 60,9 kg/km 2 , a h e g y v i d é k i erdőterületen pedig 122.2 kg/km 2 . Az eltérő értékek a különböző á l l o m á n y s ű r ű s é g (2,91 db őz/km-' mezőn, 6,07 db őz/km 2 erdőn) k ö v e t k e z m é n y e i . Az e g y e s p o p u l á c i ó k b a n a táplálékkal f e l v e t t energiának csupán igen kis h á n y a d a jelenik meg a szekunder produkcióban. A b o t a n i k u s o k t ó l á t v e t t energiaértékek és a v i z s g á l a t i területekről ismert h o z a m é r t é k e k segítségével k i s z á m í t o t t á k , hogy az őz számára t á p l á l é k k é n t szóba j ö h e t ő zöld n ö v é n y i t ö m e g a m e z ő g a z d a s á g i területen mintegy 30 millió k c a l / h a / é v , és az erdőben sem k e v e s e b b , mint 17 millió k c a l / h a / é v . E b b ő ü tehát kitűnik, h o g y a s z ó b a n forgó területeken az ott j e l e n l e v ő őzállomány a primér produkciónak csupán 0 , 2 — 0 , 4 % - á t f o g y a s z t j a el é v e n t e , ami a g y a k o r l a t b a n m i n t e g y 5 — 1 0 zöld növényi t ö m e g e t j e l e n t n a p o n t a 100 hektáronként. A hallgatóság nagy tetszéssel f o g a d t a a jól felépített, t ö m ö r , sok új, érdekes a d a t o t t a r t a l m a z ó előadást. 2.

FARKAS KÁROLY: „A

sárgarépa

és a petrezselyem

,,ráklábúságának"

nematológiai

vizsgálata" c. e l ő a d á s á b a n e l m o n d j a , hogy hazánk l e g j e l e n t ő s e b b g y ö k é r z ö l d s é g termesztő körzetében 1958. és 1968. k ö z ö t t közel 1/5-ére c s ö k k e n t a p e t r e z s e l y e m vetésterülete. E z azért k ö v e t k e z e t t be, mert a t e r m e s z t e t t petrezselyem d ö n t ő t ö b b s é g e e l á g a z o t t , ..ráklábú" lett. A kóros elváltozásért a N e m a t o d á k a t okolták. A szerző e l m o n d j a , h o g y Hematológiai vizsgálataik során 17 talaj. 14 sárgarépa és 14 p e t r e z s e l y e m g y ö k é r teljes analízisét (populációsűrűség, f a j m e g h a t á r o z á s . P a r a m o n o v - f é l e ökológiai o s z t á l y o z á s ) v é g e z t é k el. Megállapították, hogy az elágazó és egészséges gyökérzöldséget terinő talajok mintáiból k i m u t a t o t t N e m a t o dák abundanciája nincs ö s s z e f ü g g é s b e n az elágazással. Az elágazó sárgarépát és petrezselymet t e r m ő talajból 22 f a j t m u t a t t á k ki, amelyből csak 6 f i t o p a t o g é n és 2 f a k u l t a t í v f i t o p a t o gén. A z egészséges sárgarépát és p e t r e z s e l y m e t termő talajból 19 faj került elő (2 f i t o p a t o g é n és 1 f a k u l t a t í v f i t o p a t o g é n ) . Az egészséges és elágazó g y ö k é r z ö l d s é g e t t e r m ő talajokból izolált f i t o p a t o g é n fajok aránya ( 5 — 1 5 % ) n e m jelentős, de utóbbi t a l a j o k b a n háromszor n a g y o b b az a r á n y u k . E g y e t l e n t a l a j m i n t á b a n sem találtak o l y a n f i t o p a t o g é n f a j t , a m e l y az elágazás m i a t t o k o l h a t ó lett v o l n a . Magából az elágazó sárgarépából és p e t r e z s e l y e m b ő l 7 fajt m u t a t tak ki, a m e l y b ő l 1 f i t o p a t o g é n , 1 p e d i g f a k u l t a t í v f i t o p a t o g é n v o l t . Az egészséges sárgarépa és p e t r e z s e l y e m m i n t á k b ó l 13 fajt m u t a t t a k ki (3 f i t o p a t o g é n t és 2 f a k u l t a t í v f i t o p a t o g é n t ) . Az e l á g a z o t t g y ö k é r z ö l d s é g b e n 2 , 1 2 % , az egészségesben 1,08% v o l t a f i t o p a t o g é n fajok aránya, de ezek sem o k o z h a t t á k az elágazást. A szerző v é g s ő konklúziója az, b o g y a N e m a t o d á k nem o k o z h a t t á k a p e t r e z s e l y e m , sárgarépa és p a s z t i n á k elágazását, a m i t azzal is alátámaszt o t t a k , h o g y speciális n e m a t i c i d d e l (Di T r a p e x ) v é g z e t t t a l a j f e r t ő t l c n í t é s u t á n is „ r á k l á b ú " maradt a petrezselyem. SzÉKY PÁL megkérdezi, h o g y az előadó vizsgálta-e azt a kérdést, h o g y a gyökérzöldségek m e l y fejlettségi á l l a p o t á b a n kezdődik a k á r o s o d á s ? Ez v a l ó s z í n ű l e g korai fejlődési állap o t á b a n k ö v e t k e z e t t be, így a c s í r a n ö v é n y vizsgálatából kellene kiindulni. — Az előadó válaszában e l m o n d j a , h o g y a valódi o k o t m é g külföldön sem találták m e g , csak abban bizonyos, hogy a károsodásért a N e m a t o d á k nem felelősek. — MÓCZÁR LÁSZLÓ megkérdezi, m i l y e n elképzelések v a n n a k a károsodás o k á n a k felderítésére? — A z előadó felsorolja, h o g y genetikai, talajtani (talajhőmérséklet, talajvíz, stb.) és e g y é b o k o k a t is kerestek, de e g y é r t e l m ű e n s e m m i t s e m t u d t a k b e b i z o n y í t a n i . A z elágazás e g y é b k é n t a t e r m é s m e n n y i s é g é t nem csökkenti, 181-

d e m a g a a t e r m é s é r t é k e s zöldség h e l y e t t t a k a r m á n y lesz. Saját v i z s g á l a t a i k n a k tulajdonképp e n az a haszna, h o g y b e b i z o n y í t o t t á k , felesleges h a t a l m a s ö s s z e g e k e t költeni a N e m a t o d á k elleni védekezésre. — Az elnök m e g k ö s z ö n i a szellemesen e l m o n d o t t e l ő a d á s t . 3. STERBETZ ISTVÁN , , A magyarországi túzokvédelem első eredményei" c. előadása j e l e n k ö t e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . Az e l ő a d á s t színes diapozitívek v e t í t é s e kísérte. NAGY BARNABÁS megkérdezi, h o g y a fő t ú z o k v é d e l m i területen, A d é v a v á n y a i t á j v é d e l m i körzetben h o g y a n oldják m e g a D i k o n i r t o s kezelést a t ú z o k á l l o n i á n y károsodása nélk ü l ? — A z előadó v á l a s z á b a n e l m o n d j a , h o g y a gazdaság 2 héttel előbb jelenti a n ö v é n y v é d e l m i k e z e l é s t ; ennek m e g k e z d é s e e l ő t t k u t y á k segítségével lehajtják a t ú z o k o k a t a területről, é s m i u t á n a v e g y s z e r m e g k ö t ő d ö t t , a t ú z o k o k v i s s z a m e h e t n e k , mert a z u t á n a szer már nem á r t a l m a s . — PÉNZES BETHEN m e g k é r d e z i , h o g y v a j o n az elkerített t e r ü l e t e k biztosítják-e a madarak m e g f e l e l ő t á p l á l k o z á s á t ? — Az előadó elmondja, h o g y a t ö r z s á l l o m á n y t etetik, a z elvadító-térhe a t ú z o k kedvelt t a k a r m á n y n ö v é n y e i t vetik, és oda éjjel is lehet t a k a r m á n y t b e v i n n i . — MÓCZÁR LÁSZLÓ h o z z á s z ó l á s á b a n kifejezi örömét, h o g y e g y természetes, értékes v a d u n k m e g m e n e k ü l t a kipusztulás v e s z é l y é t ő l .

666. e l ő a d ó ü l é s , 1976. február 6 - á n (Az Á l l a t t a n i S z a k o s z t á l y „ E u r o p e a n Invertebrate S u r v e y " ülése) E l n ö k : KRETZOI MIKLÓS.

Az e l ő a d ó ü l é s m e g n y i t á s a k o r az elnök kéri a h a l l g a t ó s á g o t , h o g y a hozzászólásokra az e g y t é m a k ö r b e t a r t o z ó előadások u t á n kerüljön sor. 1. VARGA ZOLTÁN: „AZ

európai

fauna

elterjedés-térképezésének

nemzetközi

programja"

c. e l ő a d á s á b a n ; 2 . D É V A I G Y Ö R G Y é s D É V A I I S T V Á N : „Magyarország

faunájának

elterjedés-térképezése"

c. e l ő a d á s á b a n ; 3. UHERKOVITCH ÁKOS: „Az

pali

elterjedési

adatok

rögzítése

és ábrázolása

(bemutatva

a

nap

lepkében)" c. előadásában, v a l a m i n t 4. PINTÉR LÁSZLÓ: „A magyar puhatestű fauna feltérképezése" C. e l ő a d á s á b a n az elterj e d é s - t é r k é p e z é s elvi, általános és g y a k o r l a t i kérdéseit különféle m e g k ö z e l í t é s b e n tárgyalják. • B e m u t a t t á k a m á r publikált t é r k é p e k e t , az adattároláshoz h a s z n á l t a d a t l a p o k a t , faj-nyilv á n t a r t ó - l a p o k a t , alaptérképeket. Az elnök v i t a i n d í t ó h o z z á s z ó l á s á b a n kifejti, h o g y e l g o n d o l k o d t a t ó t é m á r ó l h a l l o t t u n k é r d e k e s e l ő a d á s o k a t és bizonyára s o k h o z z á s z ó l á s v á r h a t ó . V é l e m é n y e szerint későbbi időpont o k b a n 1—1 jól k i d o l g o z o t t e l ő a d á s t l e h e t m a j d tartani az e g y e s rendszertani csoportok ilyet é n v a l ó feldolgozásáról. — KORDOS LÁSZLÓ hozzászólásában e l m o n d j a , h o g y a barlangok n y i l v á n t a r t á s á r a K ö z é p - E u r ó p á b a n 15 é v r e v i s s z a t e k i n t ő n e m z e t k ö z i rendszere v a n . Az osztrák o k e g y jelölésmódszerrel már v a l a m e n n y i saját barlangjukat n y i l v á n t a r t j á k ( t ö r z s k ö n y v e k b e n is) és országosan használják. H a z á n k b a n az osztrák módszert a M a g y a r Karszt- és Barl a n g k u t a t ó T á r s u l a t á t v e t t e , k i a l a k í t o t t a a kataszteri e g y s é g e k e t , a z o k a t a s z o m s z é d o s állam o k é h o z kapcsolta. E felosztás m e g is j e l e n t a „ K a r s z t és B a r l a n g " c. f o l y ó i r a t 1972/1—II. s z á m á b a n . Ä barlangokra is v a n t e h á t e g y n e m z e t k ö z i , a g y a k o r l a t b a n is jól b e v á l t lelőhelya z o n o s í t ó számrendszer, a m e l y e t m i n d e n biológus f i g y e l m é b e ajánlott. — A z elnök hozzászól á s á b a n felhívta a f i g y e l m e t a h a r m a d i k d i m e n z i ó kérdésére, v a l a m i n t az idő („4. dimenzió") p r o b l e m a t i k á j á r a : a 20 é v v e l ezelőtti a d a t o k a t is használnunk kell. — VARGA ZOLTÁN válaszáb a n elmondja, h o g y a kiegészítő, ö k o l ó g i a i a d a t o k a t is felveszik, tárolják, és ezek k ö z ö t t szerepel a tengerszint feletti m a g a s s á g is. — DÉVAI GYÖRGY h o z z á s z ó l á s á b a n érzékelteti, h o g y ő k m i n t előadók az idő rövidsége m i a t t sok mindenről n e m t u d t a k szólni, í g y például arról, h o g y a s z á m í t ó g é p e k b e k a p c s o l á s á n a k e b b e a programba óriási j e l e n t ő s é g e lesz. A s z á m í t ó g é p akár h ó n a p o n k é n t i b o n t á s b a n is k é p e s felrajzolni az e g y e s t é r k é p e k e t , v a g y így ábrázolni a m e n n y i s é g i a d a t o k a t . Sok k é r d é s b e n m a t e m a t i k u s o k k a l is k o n z u l t á l n a k . — KASZAB ZOLTÁN h o z z á s z ó l á s á b a n e l m o n d j a , h o g y n é h á n y k é r d é s b e n az e l h a n g z o t t a k k a l s z e m b e n s ú l y o s aggál y a i l e h e t n e k a z o o l ó g i a sok k é p v i s e l ő j é n e k . О m a g a is helyesli azt a t ö r e k v é s t , h o g y az inform á c i ó - t ö m e g b e n v a l a m i l y e n rendszert k e r e s s ü n k . V é l e m é n y e szerint a z o n b a n a b e m u t a t o t t m ó d s z e r e k csak kis f a j s z á m ú , k ö n n y e n felismerhető f a j o k a t e g y e s í t ő c s o p o r t o k b a n alkalm a s a k és m e g l e h e t ő s e n m u n k a i g é n y e s e k . A l e g t ö b b c s o p o r t b a n a specialisták f e l a d a t a m a m é g a Magyarország Á l l a t v i l á g a e g y e s f ü z e t e i n e k elkészítése, á l t a l á n o s a n a f a u n a a l a p v e t s s é n e k m e g a d á s a . Erre s z á m o s p é l d á t hoz fel. H a s z n o s a módszer p é l d á u l a gerincesekre, de n a g y és nehéz c s o p o r t o k b a n , ahol k e v é s specialista dolgozik, v a g y a csoport182-

nak nincs is gazdája, ráadásul európai s z i n t e n , ez k i v i h e t e t l e n . A k e v é s specialista idejéből nem f u t j a arra, h o g y elégséges adatot p r o d u k á l j o n , m é g t i s z t á z o t t csoportokban sem. E l i s m e rően szól arról, h o g y előadóülésünk t é m á j a n a g y o n aktuális: az 1973-as K ö z é p - E u r ó p a i E n t o niofaunisztikai S z i m p ó z i u m o n HEATH v e t e t t e fel ezt a kérdést; már akkor és k é s ő b b is o l y a n problémák m e r ü l t e k fel, amelyekre az e l ő b b kitért. K o r á b b a n nem e m l í t e t t problémák m é g : a kérdéses m u n k á k b a n elvész az egyéni k u t a t á s , sok technikai segéderőt, pénzt, s z á m í t ó g é p e t igényel, ami u t á n f e l v e t ő d i k , h o g y m i n d e n csoportra kiterjesztve megéri-e a b e f e k t e t é s t , illetve megéri-e v a l a h a . Természetesen m á s a h e l y z e t a k á r t e v ő k k e l . H a z á n k b a n azonban a m i n t e g y 50 000 rovarfaj közül csak 2 — 3 0 0 a j e l e n t ő s e b b k á r t e v ő k száma. V é g e z e t ü l a régi a d a t o k m e g b í z h a t a t l a n s á g á r ó l szól. — Az elnök megállapítja, hogy előbb a minőségi, k é s ő b b a m e n y nyiségi p r o b l é m á k megoldása v á r h a t ó ; k u t a t á s a i n k k ö z b e n már gondolni kell a t o v á b b l é p é s lehetőségére. Szerinte elsősorban az elméleti k u t a t á s o k s z e m p o n t j á b ó l v a n j e l e n t ő s é g e az előadók által i s m e r t e t e t t tervezetnek. Ezt sem lebecsülnünk, s e m túlbecsülnünk n e m s z a b a d . A b o t a n i k u s o k növényföldrajzi térképeken már jól tudják közölni a virágos n ö v é n y f l ó r á t , de egészében v é v e nem állnak j o b b a n , m i n t a zoológusok. — SZABÓ ISTVÁN h o z z á s z ó l á s á b a n arról beszél, h o g y külső és belső paraziták e s e t é n a gazdaállat elterjedését is ábrázolnunk kell. — VARGA ZOLTÁN hozzászólásában kifejezi m e g g y ő z ő d é s é t , hogy adattárolásra m i n d e n k é p pen s z ü k s é g ü n k v a n . A m i az elterjedés-térképezés programját illeti, azt reálisan f o g j á k m e g tervezni. J e l e n t ő s é g e főleg abban áll, h o g y m e g m e n t j ü k a rendelkezésünkre álló d o k u m e n tációt, é s a m u n k a befejezése u t á n sok é v m ú l v a m e g á l l a p í t h a t ó lesz, h o g y m e l y f a j o k p u s z tultak ki és m i l y e n ü t e m b e n . Olyan c s o p o r t o k b a n , ahol nagy a fajszám, nagy az elterjedési terület és b o n y o l u l t , legalább az elterjedési t í p u s o k a t fel kell vázolni. Például f é n y c s a p d á v a l lehet b i z o n y í t ó p é l d á n y t fogni e g y - e g y fajból, e g y e s e s e t e k b e n a z o n b a n p o p u l á c i ó d i n a m i k a i megállapítások megtételéhez is a d a t o k a t n y ú j t h a t . A térkép nem t e k i n t h e t ő m á s n a k , m i n t egy ábrázolási formának, ö n m a g á b a n i n f o r m á c i ó v e s z t e s é g g e l jár, ezért v a n szükség a hazai adattárolás megszervezésére. A m i t a mező- és erdőgazdasági gyakorlat ma kér, azzal n e m szabad b e é r n ü n k : előbb kell jelezni a l e h e t s é g e s k á r t e v ő k e t is. A fauna-diverzitás v i z s g á l a t á hoz minél t e l j e s e b b k v a n t i t a t í v felvételekre kell törekedni. Kifejezi m e g g y ő z ő d é s é t , h o g y a hazai z o o l ó g i á b a n a helyes m u n k a m e g o s z t á s felé haladunk. H e l y e s , ha elvi kérdésekről v i t a t k o z u n k , m i n t azt m a a hazai ökológusok is teszik. — VOJNITS ANDRÁS az i s m e r t e t e t t m ó d s z e r j e l e n t ő s é g é t a k ö r n y e z e t v é d e l e m , a m e z ő g a z d a s á g i gyakorlat és az állatföldrajz s z e m p o n t j á b ó l tartja m e g v i z s g á l a n d ó n a k . Meggyőződése, h o g y a k ö r n y e z e t v é d e l m e t n e m t u d j a b e f o l y á s o l n i ez a m u n k a . H a a környezeti v á l t o z á s o k a t , a m e z ő g a z d a s á g i m ű v e l é s v á l t o z á s a i t n e m ábrázolják m a j d a térképeken, az adatok sok t e k i n t e t b e n félrevezetők lesznek. A f é n y c s a p d a a d a t o k t é r k é p e n való ábrázolása ö n m a g á b a n is v e s z é l y e s , hiszen a f é n y c s a p d á v a l l e h e t e t l e n élőhelyi a d a t o k a t felvenni. V é l e m é n y e szerint a program mennyiségi t ö b b l e t e t ad, u g y a n akkor a m i n ő s é g i a d a t o k jó része elvész. H a az u t ó b b i a k a t kódolni akarjuk, k ö n n y e n kiderülhet, h o g y fél oldalnyi adat kódolásóra másfél oldal szükséges. — MIHÁLYI FERENC h o z z á s z ó lásában e l m o n d j a , hogy annak idején t é r k é p e n ábrázolták a c s í p ő s z ú n y o g o k hazai l e l ő h e l y adatait. U j a b b a n u g y a n i l y e n és az előbbire kísértetiesen e m l é k e z t e t ő térképet közöltek a t á n cos legyekre v o n a t k o z ó a n . Ebből n y i l v á n v a l ó , h o g y e térképek n e m a s z ú n y o g o k és t á n c o s legyek, h a n e m a dipterológusok hazai „ e l t e r j e d é s é t " á b r á z o l t á k ! A legyek az ilyen f e l d o l g o zás számára m é g „éretlen" csoport; m á s a h e l y z e t a nappali lepkékkel. E d d i g m é g n e m e m l í t e t t p r o b l é m á t is f e l v e t e t t : az e g y e s t é r k é p e k e n ábrázolt p o n t o k értéke n e m azonos e g y m á s sal. A t o v á b b i a k b a n a l á h ú z t a a KASZAB ZOLTÁN á l t a l m o n d o t t a k a t . — MÓCZÁR LÁSZLÓ m e g -

említi, h o g y s z i n t v o n a l a s térképek m e g f e l e l ő b b n e k látszanak az ábrázolásra. — BENEDEK PÁL e l m o n d j a , h o g y a n ö v é n y k á r t e v ő k előrejelzésére hálótérképet szerkesztettek; e m ó d s z e r rel g y o r s a b b a n lehet dolgozni. Az i s m e r t e t e t t m ó d s z e r igen j ó n a k látszik rejtett, n e m p u b l i k á l t a d a t o k feltárására is. — DÉVAI GYÖRGY elnézést kér A hallgatóságtól, h o g y e l ő a d á s u k b a n a térképezési p r o b l é m á k a t h a n g s ú l y o z t á k . V a l ó j á b a n azért t ö r t é n t ez, mert ezeket a k é r d é s e ket sikerült e d d i g megoldani. Az a d a t o k n a g y t ö b b s é g e nem a térképezésre v o n a t k o z i k , h a n e m a fajok ökológiájára stb. - Az elnök a v i t a lezárásaként megállapítja, h o g y az e s z m e c s e r e hasznos v o l t , és k í v á n j a , hogy más kérdések k a p c s á n is ilyen élénk v i t a b o n t a k o z z é k ki.

667. előadóülés, 1976. március 5 - é n E l n ö k : KRETZOI MIKLÓS.

1.

GOZMÁNY LÁSZLÓ: „ N e v e k

országútján:

Az

európai

állatnevek

hétnyelvű

szótára"

c. e l ő a d á s á b a n e l m o n d j a , hogy a készülő szótár latinul, n é m e t ü l , angolul, franciául, m a g y a r u l , oroszul és s p a n y o l u l adja m e g az állatföldrajzi E u r ó p a területén élő állatfajok és szuprageneri183-

k u s t a x o n o k s t a n d a r d , társ-, alkalmazott á l l a t t a n i é s népies neveit. A népies n e v e k k i v é t e l é vel a n e v e k n e k az 1900 ó t a megjelent elsődleges és m á s o d l a g o s zoológiai m ű v e k a forrásai. N e i n szerepelnek a szótárban az ipari v a g y kereskedelmi állatnevek, az állatkertekben tart o t t állatfajok, v a g y az Európából 1800 e l ő t t k i h a l t állatfajok nevei, a népi nevek k ö z ü l a gyermekek által h a s z n á l t n e v e k . Felvételre k e r ü l t e k azonban a behurcolt állatfajok nevei, m é g akkor is, ha E u r ó p á b a n csupán e g y e t l e n s z a b a d populációjukról t u d u n k . Azok a m a d á r f a j o k is szerepelnek a szótárban, amelyek n e m - e u r ó p a i a k , de legalább öt ízben észlelték ő k e t a területen, m í g a halfajok t e k i n t e t é b e n e h h e z l e g a l á b b három észlelés szükséges európai v i z e k ben. K ü l ö n jelöléssel szerepelnek a t é v e s v a g y félreértésre alkalmat adó, v a l a m i n t e g y e s eset e k b e n az e l é v ü l t á l l a t n e v e k is. A szótár az egész állatvilágra kiterjed, s az első k ö t e t v é g é n álló rendszertani m u t a t ó b a n minden f e l v e t t t a x o n szisztematikai helye m e g t a l á l h a t ó egy n é g y t a g ú kódjel segítségével, a m e l y további i n f o r m á c i ó t n y ú j t a szótár használójának. A m á s o d i k k ö t e t a n é m e t , angol, francia, magyar, s p a n y o l és orosz regisztereket tartalmazza, a m e l y b e n minden n é v az u t á n a álló sorszám révén a t a x o n l a t i n k e z d e t ű szócikkére (első k ö t e t ) utal. A szótár előreláthatólag 1978. v é g é n jelenik m e g az A k a d é m i a i Kiadónál. — MIHÁLYI FERENC megkérdezi az előadót, h á n y állatfaj szerepel a s z ó t á r b a n ? — Az előadó v á l a s z á b a n e l m o n d j a , h o g y a fajok é s szupragenerikus t a x o n o k e g y ü t t e s s z á m a 12 500. — KORDOS LÁSZLÓ m e g kérdezi, r ö g z í t e t t é k - e ebben a m u n k á b a n a s t a n d a r d m a g y a r n e v e k e t ? — A v á l a s z b a n ez előadó közli, h o g y helyesírási szempontból is r ö g z í t e t t é k a standard m a g y a r n e v e k e t , és e h h e z részben á t d o l g o z t á k (JOLSVAY ALAjossal) a n e v e k írásának helyesírási szabályait is. — A z elnök gratulál az e l ő a d ó n a k e h a t a l m a s és r e n d k í v ü l értékes m ű elkészítéséhez. 2. SZONTAGH PÁL: „A Lymantria dispar L. gradációs viszonyai Magyarországon 1962— között" c. előadása jelen k ö t e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . MIHÁLYI FERENC hozzászólásában e l m o n d j a , h o g y pályája elején 2 évig e fajjal foglalkozott, és l á t t a , hogy a gradációk ö s s z e o m l á s á t igen k ü l ö n b ö z ő okok m a g y a r á z h a t j á k . E g y i k fő ok a l é g y p a r a z i t á k t e v é k e n y s é g e , bár t a p a s z t a l t a , hogy egy 100%-es parazitáltságú helytől 1 km-re csak 3 0 % - o s parazitáitságot l e h e t e t t találni. Az 1. s t á d i u m ú hernyók a széllel terjednek és a paraziták n e m mennek u t á n u k . í g y ój gócok keletkeznek. T a p a s z t a l a t a szerint a T a c h i n i d á k felszaporodásához 3 év s z ü k s é g e s . A gradáció összeomlásának oka lehet vírusos fertőzés is, peteparaziták is v a n n a k s t b . Megkérdezi, f o l y t a k - e nevelések a parazitáitság felderítésére? — Az előadó válaszában e l m o n d j a , h o g y a terjedés valóban azonos az uralkodó széliránnyal. N e v e l é s e k k e l b i z o n y í t o t t a , hogR a gradáció v é g é t a Tachinidák o k o z z á k ( 9 5 % - o s parazitáitság). Vírusfertőzéseket a gradáció 2. és 3. é v é b e n tapasztalt. E z erősen f ü g g az időjárástól (esős é v e k k e d v e z n e k a v í r u s f e r t ő z é s n e k ) . — VOJNITS ANDRÁS hozzászólásában elismerőleg szólt az előadásról, az előadó k u t a t á s i módszeréről. Ő sokat kritizálta a f é n y csapda a d a t o k k r i t i k á t l a n felhasználását, az e l ő a d ó a z o n b a n ismeri a f é n y c s a p d á k 1 — 2 k m - e s körzetét, p o n t o s e g y é b vizsgálati adatai is v a n n a k , é s ezek birtokában értékeli ki a f é n y c s a p dák adatait. A z e l ő a d ó így s z á m o s elméletet t u d o t t megcáfolni. — A z elnök gratulál az értékes előadáshoz, és ú j a b b k u t a t á s i e r e d m é n y e i n e k k ö z l é s é t is várja az előadótól. 1975

3. LUKÁCS DEZSŐ é s i f j . VERESS ELEMÉR: „ E m l é k e z é s Veress

Elemérre

születésének

évfordulójára alkalmából" c. előadásukban ö s s z e f o g l a l t á k Dr. VERESS ELEMÉR tevékenységét. Hozzászólás nem volt.

100.

tudományos

668. előadóülés, 1 9 7 6 . április 2 - á n E l n ö k : KRETZOI MIKLÓS. 1 . K A R N E R ISTVÁN é s LOMBAI JÁNOS: „ A Lepus

europaeus

mint

a peszticidek

környezet-

szennyezésének indikátora" c. előadása k ö v e t k e z ő k ö t e t ü n k b e n olvasható. VOJNITS ANDRÁS h o z z á s z ó l á s á b a n b e s z á m o l arról, hogy az Orvosi H e t i l a p e g y i k m ú l t évi s z á m á b a n r e f e r á t u m jelent m e g a DDT-ről. A z o r v o s o k egy része „rehabilitálni" s z e r e t n é a D D T - t . E z e k e g y f a j t k ö z h a n g u l a t o t t e r e m t e n e k , a m e l y n e k ellensúlyozására a n a g y k ö z ö n ség számára is fel k é n e tárni a v a l ó helyzetet. A z 1965-ös balatoni halpusztuláskor az o r v o s o k „vírust g y a n í t o t t a k " , h o l o t t n y i l v á n v a l ó a n peszticid-felhalmozódásról volt szó, hiszen e g y csúcsragadozó, a süllő p u s z t u l t először. A D D T szinte e l t ü n t e t t e a kiütéses tífuszt. Á l t a l á n o san elterjedt, k é n y e l m e s szerré vált. Mivel h a t á s a i t p o n t o s a n ismerjük, n e m kétséges, h o g y betiltása n á l u n k h e l y e s v o l t . — NAGY BARNABÁS az előbb felvázolt képet szeretné t e l j e s e b b é tenni azzal, h o g y e l m o n d j a , a világ m e z ő g a z d a s á g á b a n a D D T használat — nein-használat m é g n e m lezárt p r o b l é m a ; a fejlődő országok m é g m a is rengeteget h a s z n á l n a k , mert olcsó, í g y h a z á n k b a is kerülhet „ u t á n p ó t l á s " a k e r e s k e d e l e m révén. — NECHAY GÁBOR megerősíti, 184-

h o g y a D D T a fejlődő országokban egyelőre n e m nélkülözhető (malária elleni k ü z d e l e m , mezőgazdasági problémák). A W H O szerint az a f ő kérdés, hogy h e l y e s e n mérlegeljük m i n d e n konkrét h e l y e n a használat előnyeit és a n e m - h a s z n á l a t hátrányait. — PÉNZES BETHEN e l m o n d j a , h o g y E u r ó p a ragadozó madarait m i n t c s ú c s r a g a d o z ó k a t a D D T - f c l h a l m o z ó d á s t e t t e tönkre. Most e madarak közül a költözők délről h o z z á k magukkal a szert. KARNER ISTVÁN válaszában köszöni a hozzászólásokat. Az 1972-es stockholmi k ö r n y e z e t v é d e l m i világkonferencia m e g á l l a p í t o t t a , hogy a fejlődő országokban sok embert kell m e g m e n t e n i m é g az é h h a l á l t ó l is, így ezek számára a D D T - m e n t e s í t é s m e g e n g e d h e t e t l e n l u x u s lenne. A hazai m e z e i n y ú l r a v o n a t k o z t a t v a a szerzők o p t i m i s t á k , v i z e i n k b e n azonban sokkal rosszabb a h e l y z e t . Az elnök hozzászólásában a tudósok felelősségéről beszélt. 2.

H O R V Á T H LÁSZLÓ é s H . T A M Á S GIZELLA J : „A

harcsa

szaporításának

és

ivadékelő-

nevelésének továbbfejlesztése" c. előadása k ö v e t k e z ő k ö t e t ü n k b e n olvasható. A z elnök megállapítja, h o g y f o n t o s és érdekes előadást hallottunk. Megkérdezi, hogy a harcsa lárvák f o t o f ó b tulajdonsága m e d d i g marad m e g az e g y e d f e j l ő d é s során? — HORVÁTH LÁSZLÓ v á l a s z á b a n elmondja, h o g y a f o t o f ó b tulajdonság a harcsa egész é l e t é b e n m e g v a n , e g y e s periódusokban azonban az éhség legyőzi ezt. A nem táplálkozó lárváknál nincs i l y e n kényszer, ezért A fotofóbia erősen érvényesül. - NAGY BARNABÁS megkérdezi az e l ő a d ó k a t , hogy az e g y n y a r a s i v a d é k o k n á l mekkora a nagyság-szórás és jelentkezik-e k a n n i b a l i z m u s ? — A válaszhói m e g t u d j u k , hogy a n a g y s á g s z ó r á s harcsa e s e t é h e n k e d v e z ő b b , m i n t süllőnél v a g y csukánál, így aztán a k a n n i b a l i z m u s is sokkal kisebb m é r v ű ; különösen akkor, ha m á s halfajokat is foghatnak. H a alsóbbrendű l é n y e k e t megfelelő m e n n y i s é g b e n találnak, n e m is esznek halat: lusta faj. Az elnök h o z z á s z ó l á s á b a n a harcsának mint fajnak ő s l é n y t a n i adatok alapján való kialakulásáról szólt. 3.

BÖKÖNYI SÁNDOR é s F . POPLIN: „Az

Természettudományi

Múzeumban"

utolsó

erdélyi

bölény

maradványai

a

párizsi

c í m m e l meghirdetett előadása elmaradt.

669. előadóülés, 1976. m á j u s 7 - é n (Az Állattani S z a k o s z t á l y etológiai ülése, I.) E l n ö k : JERMY TIBOR.

1. SzÉKY PÁL: „AZ etológia szerepe a zoológiai kulutásbun" c. előadása jelen k ö t e t ü n k ben olvasható. FÁBIÁN GYULA e g y e t é r t az előadóval a b b a n , h o g y a m e g f i g y e l é s is nagyszerű eredmén y e k e t adhat az ökológiában is, kifogástalan, j ó módszer ez; e r e d m é n y e i bizonyítják, h o g y felesleges minden k u t a t á s t a g y o n m a t e m a t i z á l n i és -műszerezni. Megállapítja, hogy olyan k u t a tások reneszánszát éljük, a m e l y e k h e z türelem és j ó szem kell. A régi n a g y zoológusok igen j ó etológiai m u n k á k a t publikáltak, kortársaink közül pedig MÓCZÁR LÁSZLÓ m ű v e i t említi. Őszinte elismeréssel szól a m a g y a r k ö n y v k i a d á s r ó l , sok jó népszerűsítő etológiai k ö n y v jelenik m e g napjainkban. Felveti, h o g y a régi magyar etológiai kutatások e r e d m é n y e i t ö s s z e g y ű j t v e ki lehetne adatni. — ANGHI CSABA szerint, aki élő állattal foglalkozik, az m á r e m i a t t e t o l ó g u s . Most k a p o t t n e v e t és rangot e t u d o m á n y . Az e l ő a d ó válaszában kétli, h o g y a régi m e g f i g y e léseket ö s s z e g y ű j t v e ki lehetne a d a t n i ismerve k ö n y v k i a d á s u n k a t . — Az elnök hozzászólásában kifejti, h o g y a háziállatok megszelídítése gyakorlati etológia v o l t . Ma nálunk erősödő irányzat. A t u d o m á n y á g v e z e t ő k u t a t ó i n a k a d o t t Nobel-díj előtérbe h e l y e z t e , de a t u d o m á n y á g ezzeí lényegileg nein v á l t o z o t t , a módszere, s z e m l é l e t e , kifejezési m ó d j a a z o n b a n egyre fejlődik. F e l h í v t a a f i g y e l m e t a t u d o m á n y á g hazai fejlesztési lehetőségeire. J a v a s o l j a , hogy a hazai tudósok összefogásával k é s z í t s e n e k etológiai k é z i k ö n y v e t . 2.

ABADI

CSABA: „ S z i k e s p u s z t a i

madarak

fészkelő-közösségeinek

etológiai

vizsgálata"

c. előadása k ö v e t k e z ő k ö t e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . SZABÓ LÁSZLÓ kifejezi ö r ö m é t , h o g y ilyen m a g a s színvonalú ornitológiai k u t a t á s o k f o l y nak a H o r t o b á g y N e m z e t i Park területén, hiszen a madarak e r e d m é n y e s v é d e l m e s o k b a n f ü g g attól, hogy mennyire ismerjük tulajdonságaikat, szokásaikat. — SzÉKY PÁL m e g k é r d e z i , h o g y egyrészt, m e n n y i b e n variábilis a b e m u t a t o t t mozdulatsor és k l i m a t i k u s t é n y e z ő k n e m b e í o l y á s o l j á k - e az i s m é t l é s e s m e g f i g y e l é s e k e t , másrészt, hogy az e l ő a d á s b a n e m l í t e t t k r i t i k u s t á v o l s á g o k m e k k o r á k ? — A z előadó v á l a s z á b a n kifejti, hogy a 4 alaptípusba sorolható m o z d u l a t j e l l e g e k n e k sok apró r é s z m o z z a n a t a v a n , ami további m e g f i g y e l é s e k e t igényel. Az ö k o lógiai jellegek 4 é v alatt n e m v á l t o z t a k , így a telepek és az etológiai sajátosságok sem. I s m e r 185-

t e t t e az ún. kritikus t á v o l s á g o k a t ; ezek f ü g g e n e k a h e l y t ő l és attól, hogy m i l y e n állandó z a v a r ó t é n y e z ő v a n a k ö z e l ü k b e n . — A z elnök ü d v ö z ö l t e az e l ő a d ó t első előadása alkalmából. 3. KASZA LÁSZLÓ: , , K ü l ö n f é l e majomfajok (makákó, pávián, csimpánz) játéka" c. előadását f i l m v e t í t é s s e l kísérte. H o z z á s z ó l á s n e m v o l t .

670. előadóülés, 1976. j ú n i u s 4 - é n E l n ö k : KEVE ANDRÁS: 1. ENDES MIHÁLY: „ A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus L.) Magyarországon" c. előadása j e l e n k ö t e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . Az elnök h o z z á s z ó l á s á b a n e l m o n d j a , h o g y a m ú l t századból származó hazai a d a t o k a t erősen k é t s é g b e v o n t á k . Most b e b i z o n y o s o d o t t , h o g y a s a r k a n t y ú s sármány rendszeres telelő nálunk. E g y é b k é n t a m a d a r a t k o r á n t s e m k ö n n y ű felismerni, legfeljebb jellegzetes mozgásáról. 2. BÖKÖNYI SÁNDOR és F. POPLIN: „AZ utolsó erdélyi bölény maradványai a párizsi Természettudományi Múzeumban" c. e l ő a d á s u k b a n r é s z l e t e s e n i s m e r t e t t é k a leletet és a bizon y í t é k o k a t , h o g y az állat v a l ó b a n E r d é l y b ő l származott. ANGHI CSABA e l m o n d j a , h o g y számára igen i z g a l m a s v o l t az előadás, hiszen erről már régebben is h a l l o t t . Az előadás eloszlatta kétségeit. M e g j e g y z i , h o g y az erdélyi bölény felettébb h a s o n l í t o t t az 1921-ben k i p u s z t u l t kaukázusi b ö l é n y h e z . V é l e m é n y e szerint az ismert e t e t t lelet n e m z e t k ö z i j e l e n t ő s é g ű . — A z elnök gratulál az i g e n színvonalas e l ő a d á s h o z . 3. PINTÉR ISTVÁN: „ H e l i c o d i s c u s singleyanus (Pilsbry) — Gastropoda, Endodontidae Magyarországra nézve új faj" c. e l ő a d á s a előző k ö t e t ü n k b e n olvasható. PINTÉR LÁSZLÓ felhívja a f i g y e l m e t az előadás során szóba került két génuszra: anatómiai különbségeik o l y n a g y o k , h o g y m á s - m á s családokba t a r t o z n a k : egyedül héjvizsgálat alapján ez n e m derült ki. — NAGY BARNABÁS javasolja az e l n ö k s é g n e k , hogy szólítsa fel az előadókat s z e m l é l e t e s e b b b e m u t a t á s r a .

671. előadóülés, 1976. október 8 - á n Elnök: ANGHI CSABA. 1. LUKÁCS DEZSŐ: , , E m l é k e z é s Örley Lászlóra" c. e l ő a d á s á b a n ismerteti a t u d ó s pályáját, fontosabb műveit. Az elnök megkérdezi, h o g y v a l ó b a n első-e a D o h m I n t é z e t a m a g a n e m é b e n ? — Az előadó v á l a s z á b a n e l m o n d j a , h o g y a D o h r n I n t é z e t 1 8 7 3 — 7 4 - b e n a l a k u l t , a k ö v e t k e z ő tengeri i n t é z e t csak k é t é v v e l k é s ő b b . 2. HOMONNAY ZSOMBOR, K A R N E R ISTVÁN é s WÖLLER LÁSZLÓ: , , A d a t o k a Fusarium

gra-

minearum által termelt F-2 toxin tartalmú takarmány etetésének Cervidae-fajok hímjére gyakorolt hatásához" c. e l ő a d á s a k ö v e t k e z ő k ö t e t ü n k b e n olvasható. Az elnök m e g á l l a p í t j a , h o g y az i s m e r t e t e t t jelenség f e m i n i z á l ó d á s . E z annál is érdekes e b b , inert a Fusarium igen gyakori. — A z e l ő a d ó k e g y e t é r t é s ü k r ő l biztosítják az e l n ö k ö t . E l m o n d j á k , hogy a háziállatok sokszor vissza is u t a s í t j á k a f u s a r i u m o s t a k a r m á n y t . A Fusarium h a t á s á n a k v i z s g á l a t a h a z á n k b a n k ü l ö n ö s e n f o n t o s , hiszen a m i n é l j o b b trófeák biztosít á s a az egyik célja a v a d b i o l ó g u s o k n a k . 3. STERBETZ ISTVÁN: ,.Gerincesökológiai megfigyelések Görögországból" c. e l ő a d á s a j e l e n k ö t e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . A z e l ő a d á s t színes diapozitívek v e t í t é s e kísérte.

672. előadóülés, 1976. november 5 - é n E l n ö k : KRETZOI MIKLÓS. 1. ÁBRAHÁM AMBRUS: , , U l t r a s t r u k t ú r a vizsgálatok Herbst-féle testeken" c. előadása j e l e n k ö t e t ü n k b e n olvasható. LAMBRECHT MIKLÓS megkérdezi, h o g y v a n - e a professzornak integrálódó a n y a g r a v o n a t k o z ó eredménye, illetve, h o g y kémiailalg i d e n t i f i k á l t a n y a g v a n - e az i l y e n típusú perif é r i k o n ? — Az előadó v á l a s z á b a n e l m o n d j a , h o g y az a n y a g n e m ismeretes, í g y a h i s z t o k é m i k u 186-

s o k n a k e l e k t r o n m i k r o s z k ó p i á i módszerekkel kell m a j d a kérdést k u t a t n i o k . — Az elnök gratulált az előadáshoz és az előadónak j ó egészséget k í v á n t . 2. KÁDÁR ZOLTÁN: , , A f r i k a i emlősök Thira (Szantorin) szigetén" c. előadásában kifejti, h o g y a F ö l d k ö z i - t e n g e r térségében a prae- és protohisztórikus i d ő k b e n b e k ö v e t k e z e t t f a u n a v á l t o z á s o k k u t a t á s á h o z n e m e l e g e n d ő a h i á n y o s és rendszertelenül f e l k u t a t o t t c s o n t a n y a g , h a n e m a régészeti e m l é k e k e n szereplő állatábrázolásokat is f i g y e l e m b e kell venni. E z e k n e k á l l a t t a n i s z e m p o n t b ó l t ö r t é n ő v i z s g á l a t a , a zooacheológia szerencsésen egészíti ki az á s a t á s o k során felszínre került c s o n t m a d a r v á n y o k k a l foglalkozó archeozoológiát. A korábbi k u t a t á sokban igen e r e d m é n y e s v o l t az ilyen e g y ü t t m ű k ö d é s , k ü l ö n ö s e n az ún. franko-kantábriai barlangrajzok és az észak-afrikai sziklarajzok kutatói és az a r c h e o z o o l ó g u s o k között. Az előadó e z t a m ó d s z e r t a krétai kultúrához tartozó ókori Théra (újgörögül Thira, más n é v e n S z a n t o rin) szigetén az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n előkerült leletekre ó h a j t o t t a kiterjeszteni. Zoológiai s z e m pontból különös f i g y e l m e t érdemelnek a f a l f e s t m é n y e k , a m e l y e k 2 csoportra o s z t h a t ó k : e g y e s e k e n tengeri e x p e d í c i ó k láthatók e g z o t i k u s állatokkal, m á s o k «így látszik a helyi f a u n á t m u t a t j á k be. Az e l ő b b i e k b e n az állatok kis méretűek, u t ó b b i a k o n a teljes k é p m e z ő t betöltik. E z e k k ö z ö t t Cercopithecus callitrichus és Damaliscus korrigum ábrázolásai is láthatók. A régészeti leletekben előkerült c s o n t m a r a d v á n y o k szerint az előbbi a bronzkor idején élt a szigeten. A sárgabarkójó c e r k ó f m a j o m ábrázolásai K r é t á n is előkerültek. K é r d é s , h o g y a n kerültek ezek a m a csak a S a h e l - v i d é k t ő l délre eső s z a v a n n á n élő e m l ő s ö k a szigetre. K é t m a g y a r á z a t kínálkozik: a) r e l i k t u m - f a u n a részei, és akkor kerültek ide, m i d ő n É s z a k - A f r i k a , D é l - I t á l i a é s Görögország az Égei-szigetekkel egy k o n t i n e n s t a l k o t o t t ; b) а b r o n z k o r b a n i m p o r t á l t á k ő k e t É s z a k - A f r i k á b ó l , valószínűleg a Szidra-öböl és a N í l u s - d e l t a k ö z ö t t i területről. ANGHI CSABA k ö s z ö n i az e l ő a d á s t és m e g e r ő s í t i , h o g y a z á b r á z o l t a n t i l o p o k v a l ó b a n D a m a l i s c u s - o k . — A z e l n ö k ü d v ö z l i ANGHI CsABÁt 75. s z ü l e t é s n a p j a a l k a l m á b ó l . 3. ANGHI CSABA: ,,A knosszoszi és vaphiói taurina leletek elemzése" c. előadásában m e g állapítja, hogy a t a u r o k a t a p s z i á b a n és a knosszoszi labirintus-palota freskóján szereplő taurina n e m bika, h a n e m ökör, a n n a k ellenére, h o g y a f o r r á s m u n k á k á l t a l á b a n bikáról tesznek említést. E t t ő l függetlenül is szerepelhettek az akrobatikában d o m e s z t i k á l t bikák, de semmi esetre sem őstulok bikák, n o h a K r é t á n i. e. 1500 körül m é g éltek ő s t u l k o k CBUCIIHOLZ—JÖHRENS — MAULL—PLATÓN). A b i k a f e j - r y t h o n o k közül a rigószájó b r a c h y c e r o s p é l d á n y szarvalakja t é v e s . Megközelítően i l y e n szarva l e h e t e t t az őstuloknak, de előre i r á n y u l t , v i s z o n t a szóbanforgó rythonfejre ez a s z a r v t í p u s n e m illik. Erre a c s u t a k s z a r v illene, a m i l y e n t t a l á l t a k is K n o s s z o s z b a n . S ő t egész állatot b e m u t a t ó szobrocskát is leltek t á b l á s szarvval. Másrészt, u g y a n o t t és M y k é n é b e n k é t s é g e n kívül ő s t u l o k f e j e t ábrázoló r y t h o n o k is előkerültek. Az eddigi f e l f o g á s szerint a v a p h i ó i aranyserleg reliefjei az őstulok h á l ó v a l v a l ó befogási módszerét ábráz o l t á k v o l n a . E reliefek a z o n b a n n e m c s a k az őstulok b e f o g á s á t , h a n e m általában a taurinák b e f o g á s á t m u t a t j á k be. l e g y e n e k azok ő s t u l k o k v a g y d o m e s z t i k á l t marhák. — KÁDÁR ZOLTÁN hozzászólásában i s m e r t e t e g y szmirnai g e m m á n látott ábrázolást, ami szintén megerősíti az előadó f e l t e v é s é t .

673. előadóülés, 1976. december 3 - á n E l n ö k : KRETZOI MIKLÓS.

1. KEVE ANDRÁS: „ M á l é László emlékezete" c. előadása j e l e n f ü z e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . Az elnök m e g j e g y z i , h o g y az előadó a megemlékezéssel e g y ü t t t u d o m á n y t ö r t é n e t i á t t e k i n t é s t is n y ú j t o t t . 2.

LEGÁNY ANDRÁS: ..Egy

modellként

választott

erdő

madáregyiittesének

kutatási

ered-

ményei"

c. előadása j e l e n k ö t e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . Az elnök v é l e m é n y e szerint sok a d a t és határozott m e g á l l a p í t á s v o l t az előadásban. DANDL JÓZSEF a revirek behatárolásának módszeréről k é r d e z e t t . Megkérdezi t o v á b b á , h o g y az éjjel b e f o g o t t m a d a r a k k ö z ö t t m i l y e n s z á m b a n fordult elő a s z é n c i n k e ? — Az előadó válaszában elmondja, h o g y a revireket h e t e n k é n t i felvételezéssel h a t á r o l t á k be, nem keresték m e g m i n d e n esetben a f é s z k e k e t , hanem az éneklő h í m e k e t v e t t é k alapul. Az éjjel befogott 75 m a d á r 3 fajhoz tartozott és 22 széncinke volt k ö z ö t t ü k . — DANDL JÓZSEF v é l e m é n y e szerint az ismert e t e t t r e v i r m e g h a t á r o z á s labilis: az o t t - t a r t ó z k o d á s n e m jelenti a revir elfoglalását. — Az előa d ó azt válaszolja, h o g y ha minden f é s z k e t megkeresünk, sok kárt o k o z h a t u n k a zavarással. — SZABÓ LÁSZLÓ kifejti, h o g y amikor e g y területet s z e m ü g y r e v e s z ü n k , a madarak élete már ezzel m e g v á l t o z i k . Minél i n k á b b meg akarjuk ismerni, a n n á l i n k á b b m e g v á l t o z t a t j u k , így m e g kell találnunk a h e l y e s e g y e n s ú l y t . Megkérdezi az előadót, v o l t - e az erdőben n ö v é n y v é d e l m i 187-

i n t é z k e d é s , és ha igen, h o v á m e n t e k táplálkozni a m a d a r a k ? — Az előadó v á l a s z á b a n e l m o n d j a , h o g y i l y e n intézkedés n e m történt, és e g y é b k é n t is k é t élű f e g y v e r az e r d ő k b e n a n ö v é n y v é d ő szerek alkalmazása. — E l n ö k ü n k m e g j e g y z i , h o g y m e g l e p t e a r e v i r c e n t r u m o k t á v o l s á g á n a k n a g y szórása. H a az erdőt v e g e t á c i ó s e g y s é g e k r e b o n t a n á n k és vertikálisan is f e l o s z t a n á n k , n a g y o b b p o n t o s s á g o t é r h e t n é n k el. — A z e l ő a d ó megköszöni az ö t l e t e k e t . 3.

K A R N E R I S T V Á N , W Ö L L E R LÁSZLÓ é s N E D E L K O V I T S J Á N O S

„A

Fusarium

graminea-

rum toxinjával fertőzött kukorica etetése házi- és mezeinyulakkal" c. előadása k ö v e t k e z ő k ö t e t ü n k ben olvasható. SZABÓ LÁSZLÓ megkérdezi, h o g y A v i z s g á l a t s o r o z a t f o l y a m á n v o l t - e az e l ő a d ó k n a k m a d a r a k k a l (fácánnal, mezei varjúval) k a p c s o l a t o s kísérlete? — Az előadók e l m o n d j á k , h o g y csak nyulakkal és hazai Cervidákkal kísérleteztek, utóbbiak eredményeiről S z a k o s z t á l y u n k e g y korábbi ülésén m á r b e s z á m o l t a k .

Hibaigazítás Folyóiratunk előző k ö t e t é n e k 211 — 217. oldalán közölt VARJAS LÁSZLÓ, PILAR PAGUIA és JAN DE WILDE: „A hemolimfa juvenilhormon-titere A káposztalepke (Pieris brassicae L.) és a káposzta-bagolylepke (Mamestra brassicae L.) hernyóiban a lárva — báb átalakulását megelőző fejlődési szakaszban" c í m ű m u n k a ábrái sajnálatos m ó d o n k i m a r a d t a k , ill. elcserélődtek. A h e l y e s ábrákat — m a g y a r á z ó s z ö v e g ü k k e l e g y ü t t — alább p ó t o l j u k :

GU/ml

hemolimfa VEDLES

4

10

_

I

к

*

Л 10

_ /

vo'

И

;

\

I

I

n

! \

_

/; \ / \

3H nyomok

ч

~Tü

inaktív 12

18

7U 30

ORA

NAP

1. ábra. A h e m o l i m f a j u v e n i l h o r m o n - t i t e r e a k á p o s z t a l e p k e (Pieris brassicae L.) utolsó előtti és u t o l s ó fejlődési s t á d i u m ú hernyóiban (25 C°, 18/6s fotoperiódus). A nyilak m a g y a r á z a t a : —»• a t á p l á l k o z á s b e s z ü n t e t é s é n e k i d ő p o n t j a ; ---*• a b á b b á v e d l é s i d ő p o n t j a 188-

OU/ml

10 s

hemolimfa

VEDLES

4

Lr

10'

V 4 - Á —-N 10J _

10г _

\

*

h I

5H nyomok

. — / _ .

J I S

inaktív

2i

60 , OR A

NAP

2. ábra. A h e m o l i m f a j u v e n i l h o r m o n - t i t e r e a k á p o s z t a - b a g y o l y l e p k e (AIameslra brassicae L.) utolsó előtti és utolsó fejlődési s t á d i u m é h e r n y ó i b a n (25 C°, 18/6s fotoperiódus). A nyilak m a g y a r á z a t á t 1. az előző á b r á n

189-

T A R T A L O M KEVE ANDRÁS: M á t é László ( 1 8 9 3 — 1 9 7 6 ) e m l é k e z e t e

3

ÁBRAHÁM AMBRUS: Ultrastruktúra v i z s g á l a t o k H e r b s t - f é l e t e s t e k e n BIF.RBAUER JÓZSEF: A z opticus t e n t a c u l u m n a k m i n t endocrin szervnek ö s s z e f ü g g é s e a g a m e t o g e n e z i s regulációjával ENDES MIHÁLY: A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus L.) Magyarországon HARKA ÁKOS: A süllő (Stizostedion lucioperca L.) n ö v e k e d é s e a Tisza tiszafüredi szakaszán

7

H O M O N N A Y ZSOMBOR, K A R N E R I S T V Á N é s W Ö L L E R LÁSZLÓ: A d a t o k a F u s a r i u m

ISTVÁN,

WÖLLER

LÁSZLÓ é s

NEDELKOVITS

JÁNOS:

A

Fusarium

A N D R Á S é s VÉRTES IMRÉNÉ: E g y

modellként

választott

erdő

55 65 73 91

graminearum

g o m b a által termelt toxinnal f e r t ő z ö t t kukorica etetése házi- és m e z e i n y u l a k k a l KASZA LÁSZLÓ: H á r m a s csiinpánzikrek születtek a v e s z p r é m i állatkertben LEGÁNY

45

graminea-

r u m által termelt F-2 toxin t a r t a l m ú t a k a r m á n y etetésének Cervidae-fajok hímjeire g y a k o r o l t hatásához FIORVATOVICH SÁNDOR: Jugoszláviai m a g a s h e g y s é g e k N e b r i a - f a u n á j á n a k t a x o n ó m i a i és állatföldrajzi problémái IZRAEL GÁBOR: A d a t o k A inuflonszarv morfológiájához és növekedésének t ö r v é n y s z e r ű ségeihez JAKAB BÉLA: Magyarország g ó l y a á l l o m á n y a . (Az 1974. évi á l l o m á n y f e l v é t e l e r e d m é n y e ) KARNER

31 41

103 109

madáregyüttesé-

nek kutatási eredményei MÁRIALIGETI KÁROLY: Adatok a földigiliszták bakteriológiájához. I. V i z s g á l a t o k az Eisenia lucens ( W a g a , 1857) bélflóráján STERBETZ ISTVÁN: Görögországi m e g f i g y e l é s e k gerinces állatfajok ökológiájáról SZABÓ ISTVÁN: Hazai madár- és e m l ő s f é s z k e k faunisztikai vizsgálata SZÉKY PÁL: AZ etológia szerepe a zoológiai k u t a t á s o k b a n SZONTAGH PÁL: A Lymantria dispar L. gradációs v i s z o n y a i Magyarországon 1962 — 1975 k ö z ö t t Rövid Közlemények: BARTA ZOLTÁN: A „Tiszai akció" 1974. évi őszi madártani eredményeinek i s m e r t e t é s e Könyvismertetések S z a k o s z t á l y u n k ülései

115 129 143 153 159 165 173 177 181

191-

A k i a d á s é r t felel a z A k a d é m i a i K i a d ó i g a z g a t ó j a M ű s z a k i s z e r k e s z t ő : Salgó I s t v á n A k é z i r a t n y o m d á b a é r k e z e t t : 1977. V I . 15.

T e r j e d e l e m : 16,8 (A/5)

7 7 . 4 6 4 7 A k a d é m i a i N y o m d a , B u d a p e s t — Felelős v e z e t ő : B e r n á t G y ö r g y