A WEISS MANFRÉDSZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2013
Tartalom: I.
BEVEZETÉS ......................................................................................................................... 4 I.1. I.2. I.3.
Az SZMSZ célja, és tartalma ..................................................................................................... 4 Az intézmény működésének jogszabályi háttere: ...................................................................... 4 Az INTÉZMÉNY - SZMSZ hatálya .......................................................................................... 6
II. AZ INTÉZMÉNYÜNK ALAPADATAI .......................................................................... 7 II.1. II.2. II.3.
Intézményünk azonosítói ........................................................................................................... 7 Az intézményünk tevékenységei:............................................................................................... 8 A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló önkormányzati vagyon ................................... 13
III. A vezető beosztású dolgozók feladatai‚ feladatmegosztása kötelezettségvállalása....................................................................................................... 12 III.1. III.2. III.3.
Az INTÉZMÉNY igazgatója ................................................................................................... 13 Az INTÉZMÉNY vezető beosztású dolgozói: ......................................................................... 14 Vezetők helyettesítésének rendje: ............................................................................................ 21
IV. Gazdálokodásból adódó feladatok: ............................................................................... 22 V. Az INTÉZMÉNY Nevelőtestülete .................................................................................. 23 V.1. V.2. V.3. V.4.
Szakmai munkaközösségek: .................................................................................................... 24 Pedagógusok munkaideje......................................................................................................... 29 Nevelő-oktató munkát segítő közalkalmazottak ...................................................................... 38 Csepel TISZK Koordinációs Iroda .......................................................................................... 38
VI. Intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ....................................... 40 VI.1. VI.2. VI.3. VI.4. VI.5. VI.6.
Tanulók közösségei, a diákönkormányzat ............................................................................... 40 Szülői szervezet ....................................................................................................................... 43 Az intézményi (vezetői) tanács ................................................................................................ 44 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája............................ 45 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje .............................................................. 50 Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja: ........................................................................ 51
VII. Intézményünk működés rendje ...................................................................................... 54 VII.1. VII.2. VII.3. VII.4. VII.5. VII.6. VII.7.
VIII.
Az iskola működési rendje ....................................................................................................... 55 A vezetők benttartózkodásának rendje: ................................................................................... 57 Belépés és benttartózkodás rendje: .......................................................................................... 58 A Kollégium működési rendje ................................................................................................. 58 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel .............................................................................................................. 59 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ................ 60 Intézményi védő, óvó feladataink ............................................................................................ 62
A tanórán kívüli foglalkozások szervezett formái.............................................. 66
IX. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ............................................. 70 X.
A felnőttoktatás formái .................................................................................................... 77
XI. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................................................................................................... 79 XII. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje:.......................................................... 80
2
XIII.Az iskolai könyvtár működési szabályzata ................................................................ 82 XIII.1. A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai ........................................ 82 XIII.2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai ........................................................ 84
XIV.
A Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás ........................ 86
XV. Egyéb kérdések ................................................................................................................. 88 XV.1. XV.2. XV.3. XV.4.
A keresetkiegészítés feltételei .................................................................................................. 88 Az INTÉZMÉNY nevelési-oktatási dokumentumainak nyilvánossága ................................... 89 A mindennapos testnevelés szervezése .................................................................................... 89 Záró rendelkezések: ................................................................................................................. 91
Mellékletek: ............................................................................................................................... 93 1. 2. 3. 4. 5.
számú melléklet ....................................................................................................................... 93 számú melléklet ....................................................................................................................... 98 számú melléklet ..................................................................................................................... 102 számú melléklet: .................................................................................................................... 113 számú melléklet ..................................................................................................................... 115
3
I. BEVEZETÉS A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 1211 Budapest, Tanműhely köz 7. sz. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.
I.1. Az SZMSZ célja, és tartalma A SZMSZ-ünk célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek Közös Igazgatású Többcélú Közoktatási Intézményünkben SZMSZünk tartalma nem áll ellentétben a ránk vonatkozó hatályos jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem von el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkíti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Közös igagatású többcélú közoktatási intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzata (INTÉZMÉNY-SZMSZ) készült az „2011. évi CXC. tv.a Nemzeti köznevelésről " szóló törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján. A 2003/2004-es tanévben a Csepel Műszaki Szakközépiskolát és Szakiskolát a fenntartó Fővárosi Önkormányzat összevonta a Sziget Középfokú Kollégiummal, majd a 2005/2006-os tanévben a Podmaniczky Frigyes Szakközépiskolával egyesítették iskolánkat. 2011/2012-es tanévtől megszünt az intézmény önálló gazdákodása, ezt a feladatot a Csepel TISZK Gazdasági Szervezete (továbbiakban GSZ) vette át 2013. január 01-ig. . Létrejött a TISZK társiskoláinak ijúság és gyermekvédelmi, pszichológiai és szabadidős tevékenységének ellátást koordináló és ellátó koordinációs iroda, . Az intézmények egyesítése, a fenntartóváltás és a jogszabályi változások indokolták új INTÉZMÉNY-SZMSZ elkészítését.
I.2. Az intézmény működésének jogszabályi háttere: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
4
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet
a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény a 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 180/2011. (IX. 2.) Korm. rendelete a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet módosításáról
5
A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról diákigazolványról szóló 17/2005. (II.8.) Korm. rendelet
az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet A Kormány 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelete az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletmódosításáról a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről
I.3. Az INTÉZMÉNY - SZMSZ hatálya Az INTÉZMÉNY- SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az INTÉZMÉNY - SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.
6
II. AZ INTÉZMÉNYÜNK ALAPADATAI
II.1. Intézményünk azonosítói
a, Az intézmény neve:
Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
b, Az intézmény székhelye:
Budapest, 1211 Budapest, Tanműhely köz 7. sz.-
c, Az intézmény telephelye: Az intézmény alapítója:
Budapest Főváros Önkormányzata
d, Alapító okirat száma: e, Alapító okirat kelte: f, Alapítás éve: g, OM azonosító:
035406
h, KSH azonosító:
15490885-8532-322-01
i, PIR azonosító:
490881000
j, Adóalanyiság:
nincs
k, Adószám:
nincs
l, Bankszámlaszám:
nincs
m, Az intézményt fenntartó és felügyeleti szerv:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
n, Az intézmény működési területe:
Budapest és Pest megye
7
II.2. Az intézményünk tevékenységei: II.2.1 a) Alaptevékenységei Szakágazati besorolása 853200 Szakmai középfokú oktatás
Alap szakfeladata
853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon
További szakfeladatai
559011-1 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 562914-1 Tanulók kollégiumi étkeztetése 562917-1 Munkahelyi étkeztetés
853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853124-1 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)
853131-1 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam)
853212-1 Saját nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon
8
853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás
853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás
853231-1 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853232-1
Sajátos
nevelési
igényű
tanulók
emelt
szintű
nappali
rendszerű
szakközépiskolai szakmai oktatása szakképzési évfolyamokon 853234-1 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés
854211-1 855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918-1 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 855921-1 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése855922-1 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 910121-1 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
Alap, illetve speciális feladatai A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és Magyarország központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény szerint szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján sajátos nevelési igényű, testi, érzékszervi (hallássérült és látássérült), enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a többi tanulóval együtt nevelhető tanulók ellátása. A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépő nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint szakértői bizottság szakértői véleménye alapján különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, mozgásszervi, érzékszervi (hallás- és látásfogyatékos), enyhe értelmi fogyatékos,
egyéb
pszichés
fejlődési
zavarral
(súlyos
tanulási,
figyelem-
vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzdő, a többi tanulóval együtt nevelhető tanulók ellátása.
9
Képességkibontakoztató és integrációs felkészítésben részt vevő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelése és oktatása. A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet 4. §-ában foglalt könyvtári feladattal kapcsolatban a költségvetési szervnek sem kiadása, sem bevétele nem keletkezik. A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint az évfolyamok száma szakközépiskola: középiskolai évfolyamokon: 4 (9-12) középiskolai évfolyamokon nyelvi előkészítő osztállyal 5 (9-13)
szakközépiskola 4 (9-12) évfolyamos 5 (9-13) évfolyamos nyelvi előkészítő szakképző évfolyamokon a hatályos OKJ szerint szakiskola 2 (9-10) évfolyamos 2 éves szakképzés a hatályos OKJ szerint 3 éves szakképzés a hatályos OKJ szerint 3 éves szakképzés a Kt. 27. § (4) bekezdése szerint
Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám óvodai férőhely:---
nappali
rendszerű
iskolai
oktatás,
a
nappali
oktatás
munkarendje
szerinti
felnőttoktatás férőhelye: 950 nem nappali rendszerű felnőttoktatás férőhelye:500 bentlakásos intézményi férőhelye 250 b) Szakmai képzés Ágazat: Gépészet, Épületgépészet, Műszerészet, Villamosipar és elektronika,
10
Informatika, Közgazdaság, Ügyvitel, Kereskedelem Szakmacsoport: Gépészet, Elektrotechnika-elektronika, Informatika, Közgazdaság, Ügyvitel, Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, Művészet, közművelődés, kommunikáció Új osztályok, szakmacsoportokon belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. Az intézmény saját tanulói mellett a szakképzési évfolyamán részben felkészíti a szakképzési évfolyam követelményeire az együttműködési megállapodásukban rögzítettek szerint a közös tantárgyakban a Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola, a Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola, a Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola végzett tanulóit, továbbá a TISZK fejlesztésére vonatkozó pályázati fenntartási időszak végéig a Fodor József Szakképző Iskola és a Pogány Frigyes Szakközépiskola végzett tanulóit is. Új
osztályok,
szakmacsoporton
belül
indítandó
szakmák
és
létszámok
meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt.
11
c) Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek 855937-2 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 855941-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés 855942-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés 855943-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés 855944-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés 856000-2 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 856091-2 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 931204-2 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása d) Vállalkozási tevékenysége Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.
e) Egyéb tevékenységek A TÁMOP – 2.2.3/B-09/1-2009-0002 azonosító számú uniós projekt fenntartásával járó feladatok, valamint egyéb pályázati feladatok ellátása.
Gyermek- és ifjúságvédelmi, szabadidő szervezői feladatok koordinálása, szakmai segítése, valamint pedagógiai munkát segítő egyéb feladatok ellátása az alábbi intézményi körre: Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola, Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola,
Vásárhelyi
Pál
Kereskedelmi
Szakközépiskola,
Weiss
Manfréd
Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium.
12
II.3. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló önkormányzati vagyon
Budapest XXI. kerület 210613 helyrajzi szám alatt felvett, 50.319 m2 alapterületű, valóságban Budapest XXI. Tanműhely köz 7. szám alatt lévő, 49511/50294-ed tulajdoni hányadban a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata, Vagyoni értékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, járművek) használata leltár szerint.
13
11
III. A vezető beosztású dolgozók feladatai‚ feladatmegosztása kötelezettségvállalása Az INTÉZMÉNY Vezetői Tanácsa INTÉZMÉNY Vezetői Tanácsának tagjai: Igazgató Igazgató helyettesek Az INTÉZMÉNY tanügyi – koordinációs és gyakorlati oktatásvezetője Kollégium vezető Munkaközösségvezetők Közalkalmazotti Tanács elnöke Intézményi szakszervezetek vezetői Szülők Közösségének vezetője Diákönkormányzat vezetői Külső szervezetek( Kamarák) képviselői Az INTÉZMÉNY Vezetői Tanácsának feladata: Javaslatot tenni az intézmény pedagógiai programjára Stratégiai célok kijelölése Segíti a külső kapcsolatok építését Feltárja a külső pénzügyi források bevonásának módját Külső szervezetek( Kamarák) képviselői segítik a szakképzést és a felnőttképzést Az INTÉZMÉNY Vezetősége Az INTÉZMÉNY igazgatója Igazgatóhelyettesek Kollégiumvezető Szakmai munkaközösségek vezetői Az INTÉZMÉNY tanügyi – koordinációs és gyakorlati oktatásvezetője Feladatai: szervezni, ellenőrzni, és irányítani közvetlenül az intézmény napi tevékenységét.
12
III.1. Az INTÉZMÉNY igazgatója Az igazgató irányítja vezetőtársai segítségével az INTÉZMÉNY nevelői, szakmai, pedagógiai tevékenységét. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók
rendszeres
egészségügyi
vizsgálatának
megszervezéséért.
Munkáltatója
aKlebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ. Magasabb vezető beosztását ötévenként pályázat útján tölti be, az erre vonatkozó jogszabályok előírásának megtartása mellett. Vezetői felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Köznevelési törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik ,
a 2/2013. (1.15.) KLIKE Központi kiadmányozási és
helyettesítési rendjéről 1/2013. (I.02.) KLIKE utasítás módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló szabályzatban foglaltak. Hatáskörének átruházásáról a "vezető beosztású dolgozók feladatai…" 2.2. az INTÉZMÉNYSZMSZ. pontjában intézkedik. A vezető beosztású dolgozók feladatait, jogkörét, felelősségét a vonatkozó jogszabályok, a Munka Törvénykönyve, a Kjt. stb. szerint a többcélú közoktatási intézmény igazgatója határozza meg. A vezető beosztású dolgozók kinevezett közalkalmazottak, akiknek vezetői beosztása határozott időre szól. Vezető beosztású dolgozó csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása a többcélú közoktatási intézmény igazgatója által történik.
13
III.2. Az INTÉZMÉNY vezető beosztású dolgozói: Igazgatóhelyettesek Kollégiumvezető Szakmai munkaközösségvezetők Az INTÉZMÉNY tanügyi – koordinációs és gyakorlati oktatásvezetője
Igazgatóhelyettesek: Kötelező óraszám: Az INTÉZMÉNY általános igazgató helyettese -"első" ig. h.
4 óra/hét
Fejlesztési-informatikai igazgatóhelyettes
4 óra/hét
Nevelési igazgatóhelyettes
4 óra/hét
Kollégiumvezetők: Kötelező óraszám: Kollégiumi vezető
10 óra/hét
Az INTÉZMÉNY tanügyi – koordinációs és gyakorlati oktatásvezetője Kötelező óraszám:
11 óra/hét
Az INTÉZMÉNY vezető beosztású dolgozóinak általános feladatai: Irányítják és rendszeresen ellenőrzik a munkaközösségek adminisztrációs munkáját (tanterv, tanmenet, naplóvezetés, ellenőrzők vezetése, stb.) Havonta rendszeresen ellenőrzik a túlóra, eseti helyettesítés, és a megbízásból adódó óraelszámolásokat, szakköri naplókat, korrepetálási füzeteket. A tanév elején készített részletes munka- , ütem- , és ellenőrzési terv alapján látják el feladataikat. A szakterületüknek megfelelően rendszeresen segítik, támogatják kollégáikat munkájuk ellátásában. Részt vállalnak az INTÉZMÉNY hosszú- és rövidtávú pedagógiai programjának kimunkálásában, folyamatosan fejlesztik szakterületüket.
14
Havi látogatási terv alapján látogatják az órákat, foglalkozásokat, melyről véleményt formálnak, s ezzel elősegítik a kollégák szakmai, pedagógiai fejlődését. A pályakezdők illetve gyakornoki időt töltők munkájáról három hónap vagy a jogszabályok által meghatározott (gyakornok esetén) idő elteltével írásbeli összegző elemzést készítenek, s javaslatot tesznek a kinevezésükre vagy ennek megtagadására. Ellátják a törvény által előírt kötelező óráikat.
Elvárás : "Naprakész" jártasság az INTÉZMÉNY - t érintő rendeletek, törvények területén. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Vezető beosztású dolgozók - a hatáskör elosztásból adódó - speciális feladatai: Az INTÉZMÉNY általános igazgatóhelyettese: Az INTÉZMÉNY első számú helyettese, aki az igazgató akadályoztatása, távolléte esetén teljes jogkörében helyettesíti őt. (kiadmányozási és kötelezettségvállalási jogkörében is) Humán, nyelvi. és testnevelési munkaközösség munkáját irányítja Felelős az iskola pedagógiai, szakmai fejlesztési munkájáért Az iskolai könyvtár munkájának irányítása Az iskolai Diákönkormányzat közvetlen segítése Az iskolai ünnepségek, évfordulók, kulturális rendezvények szervezése Szervezi és koordinálja az iskolai ügyeletet (tanári, munkaközösség vezetői, igazgató helyettesi) Felelős az INTÉZMÉNY összes munkatársának a beiskolázásáért, továbbképzéséért Felelős a területéhez tartozó munkatársak beiskolázásáért, továbbképzéséért Kidolgozza a nevelőmunka ellenőrzésének tervét, irányítja és szervezi az általa vezetett tagozatok tevékenységét Összefogja a pályázati programokat Irányítja és ellenőrzi az ifjúságvédelmi feladatok koordinálását,végrehajtását,
15
Irányítjí a Csepel TISZK koordinációs iroda munkáját Végrehajtja a minőségfejlesztésből adódó feladatait Évente minősíti a hozzá tartozó munkatársakat, melynek alapján: hiányosságaik pótlására (kötelező továbbképzés), Munkaügyi kérdéseiben dönt, illetve javaslatot tesz Minősíti, kitüntetésre javasolja a területéhez tartozó dolgozókat, A INTÉZMÉNY nevelési igazgatóhelyettese: Az INTÉZMÉNY Fegyelmező Tanácsának megbízott elnöke Felelős az iskola pedagógiai, szakmai fejlesztési munkájáért Elektromos, osztályfőnöki és munkaközösség munkáját irányítja Összefogja az iskola külsö, külföldi kapcsolatait, készíti és koordinálja a pályázatokat Irányítja
és
ellenőrzi
az
iskola
munkavédelmi-
és
tűzvédelmi
feladatok
koordinálását,végrehajtását, Irányítja az iskola minőségfejlesztési tevékenységét Minősíti, kitüntetésre javasolja a területéhez tartozó dolgozókat, Felelős a területéhez tartozó munkatársak beiskolázásáért, továbbképzéséért Kidolgozza a nevelőmunka ellenőrzésének tervét, irányítja és szervezi az általa vezetett munkaközösségek tevékenységét Munkaügyi kérdéseiben dönt, illetve javaslatot tesz Fejlesztési-informatikai igazgatóhelyettes A kijelölt tanügyigazgatási feladatok ellátása (órarend-, tantárgyfelosztás készítése, összegzése, túlórák, helyettesítések stb. kijelölése,) Felelős az iskola pedagógiai, szakmai fejlesztési munkájáért Az érettségi, és OKJ vizsgák szervezése, lebonyolítása A szakközépiskolai tanulmányi versenyek szervezése, koordinálása (OSZTV, OTTV stb.) Szervezi és koordinálja a különböző iskolai méréseket (kompetencia mérés, stb) A
természettudományos,
informatikai-,
és
közgazdasági
szakképzési
munkaközösség munkájának koordinálása, a 16
Számítástechnikai
szakképzések
koordinálása,
beiskolázástól
a
vizsgák
szervezéséig Szervezi a javító- és pótló-vizsgákat Végrehajtja a minőségfejlesztésből adódó feladatait Munkaügyi kérdéseiben dönt illetve javaslatot tesz Felelős a területéhez tartozó dolgozók beiskolázásáért, továbbképzéséért Koordinálja, ellenőrzi, minősíti, munkájukat és kitüntetésükre javaslatot tehet. Minősíti, kitüntetésre javasolja a területéhez tartozó dolgozókat, Az INTÉZMÉNY tanügyi - koordinációs - gyakorlati oktatásvezető: A tanulók beiskolázásával kapcsolatos feladatok közvetlen irányítása, az előzetes tehetséggondozás szervezése Tanulók évközi felvétele, átvétele, áthelyezése. A tanügyigazgatási adminisztrációs feladatok ellátása : statisztikai jelentések, adminisztratív előkészítése, KIRSTAT, FŐKIR, stb. kezelése. Felelős a teljes szakiskolai, szakképzési tagozat szakmai elméleti, gyakorlati képzéséért, a szakmai munkaközösség munkájának koordinálásáért. Irányítja és ellenőrzi az tanműhely munkavédelmi- és tűzvédelmi feladatok koordinálását,végrehajtását, Szervezi és koordinálja a szakmai munkaközösség szakmai tanulmányi versenyeit, Irányítja az iskolai tanműhely teljes tevékenységét, Új kapcsolatokat épít ki a vállalkozókkal, gyakorlati képzést folytató cégekkel Gondozza és megköti az iskola és a tanulókat foglalkoztató cégek, valamint a tanulók szerződéseit Bonyolítja, szervezi a gépészeti és az elektromos terület gyakorlati versenyeit, és vizsgáit Termelési és tanulmányi feladatokat összehangolja Felelős az elektromos, és gépész szakképzés vizsgáinak elméleti és gyakorlati részéért Felelős a területéhez tartozó dolgozók beiskolázásáért, továbbképzéséért Minősíti, kitüntetésre javasolja a területéhez tartozó dolgozókat, Koordinálja, ellenőrzi, minősíti, munkájukat és kitüntetésükre javaslatot tehet. Munkaügyi kérdéseiben. 17
Az iskolai vezetők feladatelosztását a munkakörönként kiadott munkaköri leírásokban szabályozzuk.
Így
az
fentiekben
leírt
vezetői
feladatok
között
előfordulhat
átcsoportosítás, illetve az adott feladat(ok) megszünéséből adódó változás. Ez a jövőben nem igényel szmsz változtatást. Kollégiumi vezető Kidolgozza a kollégium oktató-nevelő munkájának munkatervét, Gondoskodik a tanári munkaközösségek megalakításáról, Kidolgozza a nevelőmunka ellenőrzésének tervét, irányítja és szervezi az ellenőrzési terv végrehajtását, minősíti, kitüntetésre javasolja a kollégium dolgozóit, Javaslatot tesz az igazgató felé a csoportvezető nevelőtanárok, a munkaközösségek és szakkörök vezetőinek kinevezésére, Munkaügyi kérdéseiben dönt, illetve javaslatot tesz, Felelős a területéhez tartozó dolgozók beiskolázásáért, továbbképzéséért, Irányítja és ellenőrzi a munkavédelmi, tűzvédelmi és ifjúságvédelmi feladatok koordinálását,végrehajtását,
Kiemelt feladatai : A nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a kollégiumi nevelőtestület vezetése, Együttműködés biztosítása a kollégium környezetével, az érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel és a diákjogok érvényesülésének biztosítása, A nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, A gyermek-és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanulói-baleset megelőzési tevékenység irányítása, A döntés - az egyetértési kötelezettség megtartásával - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe.
18
Az INTÉZMÉNY szakmai munközösség vezetői: Kötelező óraszám: Kollégiumi munkaközösségek:
30 óra/hét
Fiú- munkaközösség vezető Leány- munkaközösség vezető
Szakközépiskolai munkaközösségek:
22 óra/hét
Elektromos munkaközösség vezető Természettudományos munkaközösség vezető Humán munkaközösség vezető Informatikai munkaközösség vezető Felnőttképzési munkaközösség vezető Gyakorlati oktatatói munkaközösség vezető Nyelvészeti munkaközösség vezető Osztályfőnöki munkaközösség vezető
Munkaközösség vezetők általános feladatai megegyeznek a vezető beosztású dolgozókra vonatkozó előírásokkal, de munkájukat közvetlenül a kijelölt igazgatóhelyettes irányításával látják el. Átfogóan irányítják a szakmai munkaközösség képzési struktúrájának fejlesztési tevékenységét (rövid és hosszú távon) Koordinálják a hozzájuk tartozó elméleti és gyakorlati munkaközösségek munkáját (Egyeztetik az elméleti és gyakorlati oktatás tanmeneteit, fejlesztési elképzeléseit.) Részt vesznek az iskolai irányító munkában, előzetes beosztás alapján ügyeleti tevékenységet látnak el Megszervezik a kollégák továbbképzését, helyettesítését Segítik a pályakezdő kollégák szakmai, pedagógiai munkáját Koordináló szerepet töltenek be a szakmai tanulmányi versenyek és a vizsgák szervezésében, előkészítésében Havi rendszerességgel ellenőrzik a tanórai, kötelező kollégiumi foglalkozásokat és a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységeket Ütemezés szerint látogatják a kollégák óráit, kollégiumi foglalkozásait, s szükség esetén pedagógiai segítséget nyújtanak nevelési problémák megoldásában 19
Vezetőként felkérés esetén képviselik az INTÉZMÉNY-t szakterületüknek megfelelő rendezvényeken, tanácskozásokon, továbbképzéseken Összeállítja a munkaközösség éves programját Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára (igény szerint az igazgató, igazgató helyettes, részére) a munkaközösség tevékenységéről Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez Segíti a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, felhívja a figyelmet a szükséges szakirodalom tanulmányozására, koordinálja a továbbképzést Az előrelátható hiányzások szakszerű helyettesítésének megszervezése Felügyeli
a
tantervek
és
tanmenetek
szerinti
előrehaladást
és
a
követelményrendszernek való megfelelést Tanulmányi versenyeket előkészíti és szervezi
Osztályfőnöki munkaközösségvezető feladatai: Az iskolai nevelési koncepció kidolgozásának irányítása Az osztályfőnökök adminisztratív munkáinak figyelemmel kísérése, ellenőrzése Nevelési értekezletek előkészítése Osztályfőnöki órák látogatása, az órák tapasztalatainak megbeszélése Közreműködés a tanév rendjének (ütemtervének) kialakításában, az ünnepek, tanítás nélküli munkanapok, tanulmányi kirándulások, különféle sport és kulturális rendezvények meghatározásában, programok előkészítésében, lebonyolításában Képviseli az iskolát neveléssel kapcsolatos értekezleteken, rendezvényeken
20
III.3. Vezetők helyettesítésének rendje:
Intézményünkben a helyettesítés rendjét a következőképpen szabályoztuk: - A vezetők munkaköri leírása tartalmazza a helyettesítést és az intézkedési jogköröket. - Minden tanév elején elkészítjük a vezetők ügyeleti beosztását, hogy a szorgalmi időszakban naponta de. és du. legyen felelős ig.h. vagy vezető az intézményben. A nyári időszakra külön vezetői ügyeleti beosztás készítünk. Helyettesítési sorrend: Igazgató
Iskolában
Kollégiumban
Általános ig. helyettes
Kollégiumvezető
Ig. helyettesek, tanműhelyvezető
Helyettesítéssel megbízott munkaközösség vezető
Munkaközösség vezetők
Munkaközösség vezetők
Tanár
Tanár
A helyettesítő közalkalmazottak felelősségét, intézkedési jogkörét a munkaköri leírásuk tartalmazza.
21
IV. Gazdálokodásból adódó feladatok:
Az intézmény önálló jogi személy. Adminisztratív és gazdasági munkánkat segítők: Tanulmányi csoport feladatai Az intézmény tanulóinak, kollégistáinak nyilvántartása, a napi posta ügyintézése, tanulói ügyintézés, személyi ügyek intézése, a tanulói-, kollégiumi jogviszonnyal kapcsolatos adminisztrációs teendők ellátása. Ellátja az intézmény kézbesítési feladatait.
Iskolatitkár A tanulmányi csoport vezetője Irányítja és ellenőrzi a csoport munkáját, . Levelezések, postázás, pályázatok, bizonyítvány másodlatok ügyintézése, aktuális feladatok gépelése, egyéb adminisztrációs feladatok ellátása. Ügyintéző A
tanulók
beiskolázásával,
felvételével,
nyilvántartásával,
záróvizsgák
adminisztrációjával kapcsolatos feladatok ellátása. Napi posta ügyintézése, ügyviteli anyagok sokszorosítása. Ügyintéző A KIR rendszer kezelése, tanulói adatok számítógépes feldolgozása, érettségivel. szakmai vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció. A tanulók beiskolázásával, felvételével, nyilvántartásával, záróvizsgák adminisztrációjával kapcsolatos feladatok ellátása. Napi posta ügyintézése, ügyviteli anyagok sokszorosítása A tanulmányi csoport munkaelosztását, aktuális feladatait a munkaköri leírásukban szabályozzuk!
22
Kollégiumi ügyintéző Levelezések,
postázás,
pályázatok,
tanulók
felvétele,
kiléptetése,
étkezésbefizetés,
ügyintézése, aktuális feladatok gépelése, egyéb adminisztrációs feladatok ellátása. A kollégiummal kapcsolatos gondnoki feladatok ellátása, a kollégiumi technikai dolgozók munkájának irányítása. A kollégium területén lévő berendezés és felszerelési tárgyak kezelése és nyilvántartása. Textilraktár kezelése.
V.
Az INTÉZMÉNY Nevelőtestülete
Az INTÉZMÉNY Nevelőtestülete nevelési és oktatási kérdésekben kompetens tanácskozó és határozathozó szerve, amelynek tagja a pedagógus-munkakört betöltő, és az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettséggel rendelkező iskolai és kollégiumi alkalmazott. A nevelőtestület nevelési-oktatási kérdésekben, az INTÉZMÉNY működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Nemzeti Köznevelésről szóló (2011. évi CXC. törvény ) és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben dönthet, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat,
illetve a
munkaközösségenként biztosított laptop, projektor és számítógép használata. A nevelőtestület jogkörei közül átruházza a döntési jogot a következőkben felsorolt kérdésekben: A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 54.§./ 5. pontja esetében "a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása az iskola adott tagozatán vagy évfolyamán tanító pedagógusok által képviselt nevelők közösségének a feladata. Ugyanez vonatkozik az 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§./ 2. pontjánakc. részére, amely a tanulók osztályozó vizsgára bocsátását írja elő. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 56. §. / 5. pontja a tanulók fegyelmi ügyében a döntést a nevelőtestület átruházza az INTÉZMÉNY Fegyelmi Bizottságra. A nevelőtestület feladatainak átruházása esetén a feladatot ellátó köteles a következő nevelőtestületi értekezleten vagy a féléves munka értékelésekor megbízatásáról beszámolni. 23
V.1. Szakmai munkaközösségek: A
nevelési-oktatási
munkaközösséget.
intézményben Egy
legalább
nevelési-oktatási
öt
pedagógus
intézményben
hozhat legfeljebb
létre
szakmai
tíz
szakmai
munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény
szakmai
munkájának
irányításában,
tervezésében,
szervezésében
és
ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai közösségek célja Az azonos területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére, és ellenőrzésére szakmai közösségeket hozhatnak létre. A szakmai közösség tagjai közül évenként a közösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására szakmai munkaközösség-vezetőt terjeszthet elő, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A szakmai közösség speciális formája a munkaközösség, mely az általános kollégiumi tagozatnál, illetve a szakkollégiumi átfogó tevékenységeknél értelmezhető.
A szakmai közösségek feladatai A szakmai közösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: fejleszti a szakterület módszertanát, és a nevelőmunkát, meghatározza a tantárgyakhoz alkalmazandó tankönyveket, munkafüzeteket javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására szervezi a pedagógusok továbbképzését, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók életmódját, szocioökonómiai pozícióját, Jogai és feladatai A szakmai közösség vezetője képviseli a közösséget az intézmény vezetősége felé, és a kollégiumon kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a közösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket.
24
Irányítja a közösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató-foglalkozásokat szervez, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a közösség tagjainak pedagógiai programhoz igazodó nevelési terveit ellenőrzi
a
közösségi
eredményességét,
tagok
szakmai
hiányosságok
munkáját,
esetén
előrehaladást
intézkedést
és
annak
kezdeményez
az
intézményvezető felé összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a közösség éves munkaprogramját beszámol a nevelőtestületnek a közösség tevékenységéről, javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, a közösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb.
Az Iskola szakmai közösségei: Osztályfőnöki tagja: minden osztályfőnök Humán tagja: a magyar nyelv- és irodalom, történelem, társadalmi ismeretek, ének ,rajz és könyvtár-szakos tanár, testnevelő tanár, edző Nyelvészeti tagja: az összes idegen nyelv- szakos tanár Természettudományos tagja: - matematika, -szakos tárgyakat tanító tanár a - fizika, - a biológia,- kémia,- földrajz szakos tárgyakat tanító tanár Elektromos
tagja: az elektromos tárgyakat tanító tanár, gépészeti elméleti
tárgyakat tanító tanár Informatikai: tagja: a számítástechnikai és közgazdasági szakmai tárgyakat tanító tanár Gyakorlati oktatói tagja: tanműhelyi elektromos és gépész szakoktató, Felnőttképzési munkaközösség tagja: Az igazgató által megbízott nevelőtestületi tagok
25
A Kollégium szakmai közösségei: Fiú munkaközösség Leány munkaközösség V.1.1.
Szaktanári munkakör keretében ellátandó feladatok: A
tanítási
tevékenység
megtervezése,
tanmenetkészítés
tantárgyanként,
évfolyamonként az egész tanévre Felkészülés a tanítási órára A tanításhoz szükséges eszközök előkészítése, megfelelő felhasználása, állagának óvása Írásbeli dolgozatok, feladatlapok stb. a tanuló tudását mérő és értékelő anyagok készítése A tanulók otthoni munkafeladatainak kiadása Tanulmányi versenyekre való felkészítés, tehetséggondozás , és felzárkóztatás A
tanulók
teljesítményének
folyamatos
ellenőrzése,
értékelése
osztályzatok
havonkénti megállapítása és rendszeres beírása a tárgyhónapot követő hó 5-ig az osztályozó naplóba és a tanulók ellenőrző könyvébe. A havi osztályzatok bármely okból történő elmaradásának jelölése A haladási napló vezetése A tanítási időkereten belül az ügyeleti szolgálat ellátása Helyettesítés a tanítási időkeretben a beosztásnak megfelelően, jogszabályban meghatározott külön díjazás ellenében A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről, fogadóórán és szülői értekezleten (Kiemelten kezelve a bukásra álló tanulókat) Közreműködés a tanulói fegyelmi eljárásban Részvétel a nevelőtestületi értekezleten, konferencián, egyéb konkrét probléma megoldása érdekében rendezett összejövetelen A szükséges továbbképzéssel és önképzéssel járó kötelezettségek vállalása Közreműködés az iskola által illetve az egyéb intézmény által szervezett rendezvényeken Közreműködés
a
szakterületének
megfelelő
szakmai
munkaközösségi
tevékenységében Rendszeres kapcsolattartás a tanulók gyakorlati oktatóival Kijelölés alapján szervezett tanári ügyelet ellátása. 26
V.1.2
Szakoktatói munkakör keretében ellátandó feladatok: A gyakorlati oktatási tevékenység tantervi követelmények szerinti megtervezése, a szakmai munkaközösséggel egyeztetett koncepció szerint, a
gyakorlati oktatás
vezetőjének útmutatása figyelembe vételével A kiegészítő képzés illetve egyéb tanórán kívüli gyakorlati oktatási tevékenység fentiek szerinti tervezése Bevezető foglalkozások előkészített megtartása Tanulmányi versenyekrevaló felkészítés, tehetséggondozás,és felzárkóztatás Foglalkoztatási terv készítése a tanmenetek alapján, a tanulók ellátása megfelelő mennyiségű és minőségű munkafeladattal, a tanulók munkájának figyelemmel kísérése Az oktatókabinet rendezett, használatra alkalmas állapotban tartása A tanulók teljesítményének ellenőrzése, értékelése, a tanulói munkanaplók figyelemmel kísérése, értékelése, az osztályzatok havonkénti megállapítása és rendszeres beírása a tárgyhónapot követő 5-ig az osztályozó naplóba és a tanulók ellenőrzőjébe A havi osztályzatok bármely okból történő elmaradásának jelölése Ügyeleti szolgálati ellátása a gyakorlati oktatási időkereten belül Szükség szerinti helyettesítés jogszabályban meghatározott külön díjazás ellenében a beosztásnak megfelelően A szükséges továbbképzéssel és önképzéssel járó kötelezettségek vállalása Munkavédelmi, baleset-megelőzési teendők folyamatos ellátása A haladási és osztályozó napló vezetése Közreműködés a tanműhelyi munkafeladatok műszaki előkészítő munkálataiban A szülők tájékoztatása szülői értekezleten, fogadónapon Szükség esetén közreműködés tanulói fegyelmi eljárásban Részvétel szakmai-módszertani továbbképzéseken, bemutató foglalkozásokon Rendszeres kapcsolattartás a tanulók osztályfőnökeivel
V.1.3.
Osztályfőnökök feladatai: A tanév nevelési feladatainak tervezése, oktató-nevelő munkához tanmenet készítése
27
Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, hogy az iskola pedagógiai elvei szerint nevelhesse osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve Együttműködik az Osztály Diák Bizottságával, (ODB) segíti a tanulóközösség kialakulását Tapasztalatszerzés
céljából
látogatja
az
osztályban
tanító
pedagógusok
óráit, szakoktatók gyakorlati foglalkozásait, koordinálja nevelésszempontú munkájukat Kapcsolatot tart a szülőkkel, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel. (Pl.: pszichológus, gyógytestnevelő, iskolaorvos, ifjúság- és gyermekvédelmi felelős stb.) Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös tekintettel a késésekre és igazolatlan mulasztásokra Fegyelmező intézkedést, fegyelmi eljárást kezdeményez, illetve arra érdemes tanulót dicséretben részesít, igazgatói tantestületi dicséretre felterjeszt Ismerteti a tanulók magatartását, szorgalmát, a nevelőtestülettel Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző-könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről Foglalkozik a tanulók egyéni problémáival Figyeli tanulói szociális helyzetét, segít a megfelelő juttatások (segélyek, étkezési, tankönyv támogatás, stb.) elosztásában Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli, adminisztrációs feladatokat, a haladásiosztályozási
napló
precíz
vezetését,
bizonyítványokkal
törzs-könyvekkel
kapcsolatos teendőket, megbízás alapján jegyzői feladatokat lát el Szervezi az osztályszintű megemlékezéseket, ünnepségeket, osztályprogramokat Előkészíti, szervezi, vezeti a tanulmányi kirándulásokat. (Ennek idejére a jogszabályban meghatározott költségtérítés és külön díjazás illeti meg, Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, munkavállalását
28
V.1.4
A csoportvezető nevelőtanár feladatai: Nyomon követi a tanulók tanulmányi előmenetelét, életvitelét Intézkedéseivel elősegíti a tanuló tehetségének kibontakozását, személyiségének fejlődését. Kapcsolatot tart a tanuló szüleivel, illetve törvényes képviselőjével, iskolájával, nevezetesen
osztályfőnökével,
szaktanáraival,
szükség
szerint
az
iskola
gyermekvédelmi felelősével, speciális esetben az intézmény vezetésével. Elvégzi az intézményi minőségbiztosítási rendszer ráruházott feladatait. V.1.5.
Az iskolai könyvtáros:
Munkáját az általános igazgató helyettes irányításával végzi.
Feladata: az állomány őrzése, kezelése, fejlesztése a könyvtár használatának - meghatározott nyilvántartási rend szerinti biztosítása, könyvtári felügyelet a tanulók olvasási kultúrájának fejlesztése, tájékozódásuk segítése kölcsönzés és az ezzel kapcsolatos ügyintézés folyóiratok, periodikák gyűjtése, köttetése
V.2. Pedagógusok munkaideje A Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata az alábbiakkal egészül ki. V.2.1
. A feladat ellátási terv készítése, tartalma
A pedagógus munkáját havi munkaidőkeretben végzi. A munkaidő heti 40 óra, amely magában foglalja - a tanítási órák szakszerű megtartását, - az iskolában elvégzendő egyéb, a munkaköri leírásban részletezett feladatokat, - az iskolán kívül ellátott tanítással és az iskolai munkával összefüggő feladatokat.
29
A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában szerdai napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkaidőre vonatkozó előírásokat az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidőbeosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. A pedagógusok munkabeosztását feladat ellátási tervben (tantárgyfelosztás, órarend) évente az iskola igazgatója határozza meg: - a tanítási órák megtartását, - a térítésmentes órákat, - az iskolában eltöltendő időt, az iskolában elvégzendő feladatokkal együtt, - az iskolán kívül végezendő feladatokat(tanulmányi kirándulás,stb).
Az intézmény igazgatója a feladat ellátási tervhez az „ELSZÁMOLÁS a havi tanítási időkeret teljesítésének megállapításához” című saját nyomtatványát használja, melynek összhangban van a tantárgyfelosztásban szereplő órák számával, valamint a munkaköri leírásban meghatározott heti feladat ellátási időbeosztással. Az iskola igazgatója évente a heti óratervet elkészíti - ami a munkaköri leírás mellékletét képezi -, melynek összhangban kell lennie a feladat ellátási tervben meghatározottakkal. A feladat ellátási tervet évente az iskola tantestülete elfogadja és az, az iskolai munkaterv részét képezi. V.2.2.
A havi munkaidőkeret vezetése és elszámolása:
A munkaidőkeret elszámolása az„ELSZÁMOLÁS a havi tanítási időkeret teljesítésének megállapításához” kitöltött példa mutatja a teljesítménymutató meghatározásának módját is. Pedagógus kollégáink tanítási időkeretének megállapításakor, illetve annak teljesítésekor a következőket kell figyelembe vennünk:
30
A távollétek: az intézmény részére a fenntartó által e kiegészítésben engedélyezett távollétek: tanulmányi kirándulás, tanulmányi, sport versenyek, mérés, értékelés, vizsgáztatás, az engedélyezett továbbképzésen való részvétel, a munkatervben rögzített intézményi eseményeken, tanítás nélküli munkanapokon való részvétel ( értekezletek, rendezvények) Külföldi csereprogramok szervezése, lebonyolítása V.2.3.
A pedagógusok munkaidejének kitöltése :
A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, 31
c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. V.2.4.
Munkaköri leírás-minták
Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.
32
Tanár munkaköri leírás-mintája: A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,
33
javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan
végzi
a
tanítványai
felzárkóztatásával,
korrepetálásával,
versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. 34
2. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.
3. Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás Kollégiumi nevelőanár munkaköri leírás-mintája: Név: Munkakör:
Csoportvezető – nevelőtanár
Besorolás: Bérbesorolás: Közvetlen felettese: Szervezetileg
a
Kollégiumvezető kollégium
nevelőtestületéhez
tartozik,
munkáját
közvetlenül
a
kollégiumvezető illetve a kollégiumvezető helyettes irányítja. A munkáltatói jogokat az intézmény igazgatója gyakorolja.
Munkáját a kollégiumvezető által meghatározott munkabeosztás szerint végzi. Pihenő- és munkaszüneti napokon /szükség szerint éjszaka is/ egyeztetett beosztás szerint.
Kötelező óraszám: 30 óra/ hét
Heti munkaideje 40 óra, ezen belül a munkaidő beosztásának megfelelő óraszámban végez nevelői tevékenységet /csoportos foglalkozás, kiscsoportos illetve egyéni beszélgetések, és
35
szakköri valamint korrepetálási- és tehetséggondozási tevékenységek irányítása, stb. /. A heti munkaideje és a kötelező óraszám között fennmaradó időben iskolai látogatást végez, ahol tájékozódik a nevelésre bízott tanulók tanulmányi és egyéb munkájáról. Egyben tájékozódást ad az iskolai pedagógusoknak a gyerekek kollégiumi életéről.
Feladata: Megfelelő pedagógiai felkészültséggel, felelősséggel, önállóan és céltudatosan válassza ki és használja fel a kollégiumi élet által biztosított nevelő hatásokat és nevelési
lehetőségeket
a
fiatalok
személyiségének
sokoldalú
kibontakozása
érdekében. Törekedjen az őszinte nyílt diák – tanár kapcsolat kialakítására és megerősítésére. Munkája során a kollégium rendjére, nevelési feladataira rendszeresen ügyel. Minden felfedezett rendellenességet jelez, észrevételez, és szükség szerint igyekszik önállóan megoldani. Ismerje meg csoportjának minden tagját. A megismeréshez használja fel az emberi érintkezés elfogadott formáit, ismereteit lehetőleg rögzítse. Készítsen nevelési tervet a csoport tagjainak ismeretében az intézmény pedagógiai programjának szellemében. A problémás tanulók esetében az egyes tanulók vonatkozásában is tervezze meg lehetőség szerint a nevelési teendőket. A csoportjába tartozó tanulók személyes problémájával, egyéni gondjaival is foglalkozzon, igyekezzen bensőséges kapcsolatra törekedni növendékeivel. Az így jutott „titkokat” kezelje bizalmasan, azokat szükség szerint csak olyan személyekkel közölje, akik megoldás érdekében segíteni tudnak. Rendszeresen értékelje a tanulók teljesítményét, egyéni és csoport szinten. Segítse elő csoportja növendékeinek pályaválasztását, munkába állását. Szorgalmazza csoportja tagjainak részvételét a kollégiumi sport, műveltségnevelő és egyéb fakultatív programokban, személyes jelenlétével mutasson példát. Ellenőrizze csoportja tanulószobai, tanulmányi munkáját, alkalmanként ellenőrizze a személyes holmik rendben tartását, a szobai rend betartását, a hiányosságokat szűntessék meg. Ismerje és kísérje figyelemmel a rábízott tanulók kötelező és fakultatív iskolai és egyéb programjait. Lehetőleg szűrje ki a tanulók azon programjait, amelyek nem szolgálják személyiségük épülését.
36
Folyamatosan kísérje figyelemmel és segítse a csoportjába kerülő új tanulók beilleszkedését a kollégiumi életbe. Saját tanári szakának megfelelő tantárgyakból tartson korrepetálást, felvételi előkészítőt a szükségnek megfelelően a kollégium többi tanulójának is, az igényeknek megfelelően. A
kollégium
házirendjének
megfelelően,
folyamatosan
ellenőrizze
a
napi
szobarendet, a heti nagytakarítást, értékelje a csoport fegyelmi helyzetét. A hiányosságokat szűntesse meg. Naprakészen végezze a szükséges adminisztratív munkákat /naplók vezetése /. Elvégzi a minőségirányítással kapcsolatos teendőket. Havonta egyszer meglátogatja a csoportja tanulóit az iskolában. Az iskolai előremenetelt SZÁN (számítógépes napló) -ban és a csoportnaplóban rögzíti. Havonta a csoportja haladását értékeli és írásban a kollégium vezetőnek leadja. A tanulók által elkövetett rongálásról „kárfelvételi jegyzőkönyvet” készítsen. Szorgalmazza az elkövetőnél a kártérítés rendezését. Kísérje figyelemmel a tanulók kollégiumi étkezési díjának befizetését. Késedelem esetén intézkedjen. anyagi felelősséggel tartozik a rábízott eszközök, felszerelési tárgyak meglétéért és épségéért. Munkáját az elkészített éves (négyhetes) beosztás szerint pontosan kezdje, csoportjának lakószintjét csak meghatározott feladatok végrehajtása céljából / ügyelet, sbt. / hagyhatja el. Munkabeosztás változtatás csak kollégiumvezető tudtával és beleegyezésével lehetséges. Fokozottan ügyeljen arra, hogy a csoport tagjai közül csak a 18 éven felüliek dohányozhatnak, ők is csak a kijelölt helyen. Bármilyen rendkívüli eseményt tapasztal, azonnal jelezze a szülőnek és az intézmény vezetőjének. Budapest, 2010. szeptember 15.
Záradék: A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, tudomásul vettem és magamra nézve kötelezőnek ismerem el. A munkaköri leírás egy példányát átvettem. 37
V.3. Nevelő-oktató munkát segítő közalkalmazottak Iskolai szakmai, módszertani eszközök fejlesztését, tanórai demonstrációs eszközök előkészítését segítő pedagógiai asszisztens Kollégiumi számítógépes hálózat rendszergazdája Iskolai számítógépes hálózat rendszergazdája Csepel TISZK szabadidő-szervező Csepel TISZK Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Csepel TISZK pszichológusai Csepel TISZK fejlesztő pedagógusai Pedagógiai aszisztens az iskolai munkák segítésére Pedagógiai aszisztens a kollégiumi munkák segítésére Kollégiumi diákönkormányzatot segítő tanár Iskolai diákönkormányzatot segítő tanár
V.4. Csepel TISZK Koordinációs Iroda Az irodai együttműködés célja: A CSEPEL TISZKHEZ (továbbiakban: TISZK) tartozó négy társiskola gyermek-és ifjúságvédelmi,
valamint
szabadidő-szervezői
feladatainak
összehangolása;
a
gyermek- és ifjúságvédelem területén a hatékony és megfelelő jelzőrendszer, valamint a kapcsolódó nyilvántartások és adatszolgáltatások egységes rendszerének kialakítása és működtetése. További cél a TISZK kör pszichológiai ellátásának megszervezése pszichológiai hálózat kialakításával és működtetésével. Pályázatfigyelő rendszer működtetése és a pályázati lehetőségek kiaknázásának ösztönzése. figyelemmel
A
megvalósult
követése
és
projektek lebonyolítása
fenntartásának
koordinálása,
együttműködve
az
szakmai
Európai
Unió
szervezeteivel és delegált képviselőivel. A koordinációs iroda alkalmazottainak beszámolási kötelezettségét a munkaköri leírásukban szabályozzuk.
38
SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A társiskolák feladat-ellátásának egymáshoz való viszonya, kapcsolódási módja:
Koordinációs feladatokat ellátó társiskola Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Társiskola
Társiskola
Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola
Társiskola Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola
A társiskolák mellérendelt viszonyban állnak egymással
39
VI. Intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje Tanulók közösségei, a diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat maga alakítja ki szervezetét, működési rendjét, tevékenységi területeit. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A diákönkormányzat működését az iskola - anyagi, technikai lehetőségeinek keretei között -
a működési
kiadások fedezésével és helyiség biztosításával
segíti.
A
diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskolai életre vonatkozó bármely kérdésben. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Iskolánkban a diákok igényei szerint szervezett tanulói közösségek: diákkörök szakkör diáksportkör tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, rendezvény sportvetélkedő, diáknap korrepetálás osztályrendezvény
A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.
A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
40
a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.
A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol az alábbiakban: A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. előírásai alapján 29. § (3) rendelkezik arról,
hogy az iskolai
tanulók
tankönyvtámogatása
megállapításának, az iskolai
tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A kollégiumi diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A kollégiumi diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A kollégiumi diákönkormányzat akkor járhat el a kollégium egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók minősített többségének képviselete biztosítva van. A kollégiumi diákönkormányzat - a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott - szervezeti és működési rendje szerint végzi tevékenységét.
A tanulócsoportok a kollégiumi diákönkormányzat legkisebb egységei, minden csoport megválaszthatja annak vezetőjét, (vezetőségét) valamint küldöttet delegálhat az intézmény diákönkormányzatának
vezetőségébe.
A
tanulóközösségek
ily
módon
önmaguk
diákképviseletéről döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott Kollégiumi Diákönkormányzat (KDÖK) látja el. A KDÖK tagjai alkotják a kollégiumi diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. A kollégiumi diákönkormányzat vezetőjét a teljes kollégium diáksága választja. A választás akkor érvényes, ha azon legalább a minősített többség részt vett.
A kollégiumi diákönkormányzat jogai A kollégiumi diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik a kollégium működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
A kollégiumi diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol a következőkben: 41
a közös irányítású közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, a kollégiumi házirend elfogadásakor és módosításakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor a kollégium hagyományrendszerének kialakításáról és ápolásáról
A kollégiumi diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, vezetőinek, munkatársainak megbízására. A kollégiumi diákönkormányzat működési feltételei A kollégium tanévenként a kollégiumvezető által kijelölt helyen biztosítja a kollégiumi diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A kollégiumi diákönkormányzat a kollégium helyiségeit, berendezéseit az intézményi SzMSz és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.
42
VI.1. Szülői szervezet
Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése a nevelő és oktató munka segítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre.
A szülői szervezet jogkörébe tartozik: a szervezet működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása tisztségviselőinek megválasztása azok az ügyek amelyekben a nevelőtestület a döntési, véleményezési jogát a szülői közösségre átruházza az iskola működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében részt vehet, véleményezési jogosultsága van figyelemmel kisérheti a tanulói jogok érvényesülését, a pedadógiai munka eredményességét szükség esetén tájékoztassa tapasztalatairól a nevelőtestületet, és a fenntartót a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az igazgatótól , véleményezési jogot gyakorol a nevelési illetve pedagógiai program, a házirend megtekinthetőségének helyéről és időpontjáról a szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezletek napirendi pontjának tárgyalásához, amelyben, véleményezési jogosultsága van. Az SzM munkáját az iskola tevékenységével a nevelési igazgató helyettes koordinálja, akit az igazgató bíz meg. A SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.
43
VI.2. Az intézményi (vezetői) tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. „Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. (4) Az intézményi tanács elnöke életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik. (5) Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.” 121. § (1) Az intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti
a) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka, b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei, c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, d) az intézmény fenntartásáért, működtetésért felelős jogi személy, intézményfenntartó, e) az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak képviselői, f) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, g) szakiskolában és szakközépiskolában az érintett helyi gazdasági kamarák képviselői (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában az a)–h) pont alattiak együtt: érdekeltek). (2) Az intézményi tanácsot létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a
képviselői kezdeményezik a megalakítását, és részt vesznek munkájában. (3) Azonos számú képviselőt küldhet az intézményi tanácsba a) a nevelőtestület, b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménybe járó tanulók legalább húsz százalékának szülei,
44
c) az iskolai diákönkormányzat, ennek hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka,
d) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, e) az intézmény székhelye szerinti történelmi egyház, f) szakiskolában és szakközépiskolában az érintett helyi gazdasági kamara. (4) Az intézményfenntartó az intézményi tanácsba egy főt delegálhat. (5) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az intézményi tanács létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az intézményi tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az intézményi tanács megalakításának előkészítéséhez. (6) Az intézményi tanács dönt a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. (8) Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. (9) Intézményi tanács hiányában az erre jogosultak iskolaszék létrehozását kezdeményezhetik.
VI.3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája
VI.4.1
A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje
A szervezeti egységek alá-fölé rendeltségi viszonyait az INTÉZMÉNY szervezeti felépítése szabályozza.
INTÉZMÉNY vezetősége minden tanév elején meghatározza saját munkatervét és vezetőségi megbeszéléseinek rendjét és formáit. A vezetőségi megbeszélések heti egy alkalommal történnek, amelyek nyílvánosak.
45
INTÉZMÉNY Vezetői Tanácsa havi egy alkalommal ülésezik és a tagjai révén juttatja el az információkat a nevelőtestülethez, szülőkhöz és a tanulókhoz. INTÉZMÉNY Nevelőtestülete az éves munkatervben meghatározott időpontban ülésezik és értékeli a tanévet. tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,
félévi és év végi osztályozó konferencia,
tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),
nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),
rendkívüli értekezletek (szükség szerint).
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyvvezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá.
A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájána és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak
megoldását
osztályértekezleten
végzi.
A
nevelőtestület
osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése
alapján
bármikor
tartható
az
osztály
aktuális
problémáinak
megtárgyalása céljából.
A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A kollégium nevelőtestülete havi egy alkalommal ülésezik és dönt a kollégiumot érintő kérdésekben. Az alkalmazotti közösségek képviselői részt vesznek az INTÉZMÉNY Vezetői Tanácsa havi megbeszélésein. 46
VI.4.2. A
szakmai
munkaközösségek
közötti
együttműködés
formái
és
kapcsolattartásának rendje A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelésioktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is
létrehozható.
Az
intézmény
vezetősége
az
egyes
szakmai
kérdéseket
a
munkaközösségek segítségével tárgyalja meg. A szakmai munkaközösség vezetőit a munkaközösség tagjai a tantestület alakuló értekezlete után választják meg egy évre. A szakmai munkaközösség szempontjait, érdekeit elsősorban a munkaközösség vezetője jeleníti meg az értekezleteken, vezetőségi üléseken. A szakmai munkaközösségek összehívását a munkaközösség vezetője és a munkaközösség legalább három tagja kezdeményezheti.
Szükséges
esetben
az
igazgató,
az
iskolavezetőség,
vagy a
nevelőtestület javaslata alapján a nevelőtestület új szakmai munkaközösségek, vagy almunkaközösségek létrehozását kezdeményezheti. VI.4.3. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti,és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskolai életre vonatkozó bármely kérdésben így pl.: tanulók kitüntetési, jutalmazási elveire, az iskola sporttevékenységére, a pályázatok, versenyek szervezésére, a diákmozgalmat segítő tanár személyére az iskolai hagyományok ápolására, fegyelmi ügyek stb.
Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzatot vezető diák az igazgatóhoz fordulhat.
47
Az intézményi nevelőtestület és a diákönkormányzat kapcsolattartási rendje: A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A választott diákképviselőt meg kell hívni azokra az értekezletekre, ahol közvetlenül kell képviselniük a jogszabályokban rögzített jogaikat! Iskolánk diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje van. Ez a felépítési és működési rend határozza meg iskolánk diákönkormányzatának döntési, , javaslattevő és véleményezési jogkörét. A tanulókat minden őket érintő kérdésekben havonta rendszeresen tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: osztályfőnöki óra keretében, az ellenőrzőkönyvön keresztül az iskolaújságon és az iskolarádión, valamint az iskolai honlapon keresztül történik. Az igazgató vagy megbízottja az Iskolai Diákönkormányzaton keresztül is adhat tájékoztatást. A tanulók véleményüket a fenti fórumokon havonta rendszeresen közölhetik.
Szükség
Diákönkormányzaton
esetén
biztosítani
keresztül
kell,
nevelőtestületi
hogy
az
Iskolai
értekezleten
is
kifejthessék véleményüket.
A kollégiumi diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás: A diákönkormányzatot képviselő személy, vagy választott vezetője, helyettese folyamatos kapcsolatot tart a kollégium vezetőjével.
A KDÖK megbízottja képviseli a tanulók közösségét a kollégium vezetőségénél a nevelőtestületi
értekezletek
vonatkozó
napirendi
pontjainál.
A
csoport
diákbizottságának képviselője járhat el a csoport problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. A KDÖK tevékenységét általában választott – felkért – pedagógus segíti.
48
A kollégium diákközösségének a kollégiumi gyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A kollégiumi gyűlést a kollégiumvezető és a kollégiumi diákönkormányzat vezetője együtt hívja össze.
Évente két rendes kollégiumi gyűlés tartandó, a tanévnyitó kollégiumi gyűlés, valamint a tanévi félévkor az értékelő beszámoló kollégiumi gyűlés. Rendkívüli
kollégiumi
gyűlés
csak
a
kollégiumvezető
és
a
kollégiumi
diákönkormányzat vezetőjének együttes egyetértése esetén hívható össze kellő indok alapján.
DÖK és az intézményvezetés kapcsolatai: Az intézményvezetés az iskolai és a kollégiumi DÖK segítő tanárok segítségével tartja a kapcsolatot közvetett módon, akik havi rendszerességgel beszámolnak a diákságot érintő kérdésekről, problémákról.
Minden évben két alkalommal egy iskolai és egy kollégiumi fórumot (parlamentet) szervez a vezetőség a DÖK képviselőivel a feladatok, problémák megbeszélésére. Az általános igazgatóhelyettes folyamatosan, az igazgatóval együttműködve kezeli a diákság részéről felmerülő problémákat és szükség esetén intézkedik, fórumot, szülői értekezletet hív össze.
VI.4.4
Az
intézményi
sportkör,
valamint
az
intézmény
vezetése
közötti
kapcsolattartás formái és rendje A sportkörök biztosítják mindenki számára a mindennapi testedzés, sportolás lehetőségét. A sporttevékenységet a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. Sportkörök szervezhetők szakosztályi és szabadidős tömegsport jelleggel. Egy sportköri óra minimum 12 fő jelenléte után számolható el.
A sportkör vezetőjét az igazgató bízza meg, aki szakmailag és pedagógiailag felelős annak működéséért. 49
Az iskolai sportkör vezetője a testnevelési munkaközösség vezető, aki rendszeresen részt vesz az INTÉZMÉNY Vezetőség havi ülésein, és ott tájékoztatja a testületet a munkájukról. Az általános igazgatóhelyettes irányítja a munkaközösség munkáját és napi kapcsolatot tart fenn a sportkör vezető tanárokkal és a diákokkal.
VI.4.5. A
vezetők, nevelőtestület
és
az intézmény szülői
szervezet
közötti
kapcsolattartás formája és rendje A napi kacsolattartás az nevelési igazgatóhelyettes feladata A szülői szervezet havi rendszerességgel részt vesz az INTÉZMÉNY Vezetői Tanácsának ülésein. Kezdeményezi az iskolai szülői értekezlet összehívását. Szülői értekezletet évente három alkalommal tartunk a szülői szervezettel közösen. Évente két alkalommal iskolai szintű fogadóórát szervezünk. a Szülői Szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezletek napirendi
pontjának
tárgyalásához,
amelyben
egyetértési,
véleményezési
jogosultsága van.
A kollégiumban nincs külön szülői szervezet.
VI.4. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje VI.5.1. A
Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei
pedagógusok
és
a
tanulók
közösségei
közötti
kapcsolattartás
alapvetően
a
diákönkormányzatot segítő pedagógus munkáján keresztül valósul meg. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, az iskolavezetőség ülésein, és megjeleníti a diákönkormányzati szempontokat, tájékoztatja a diákokat érintő kérdésekben a pedagógusok közösségeit, valamint kezdeményezi a Diákönkormányzat
közvetlen
jelenlétét
a
diákokat
közvetlenül
érintő
kérdések
megtárgyalásánál.
50
VI.5.2.
Pedagógusok közösségei – szülő szervezetek (közösségek)
A pedagógusok és a szülők közösségei közötti kapcsolattartás elsősorban az igazgató és a szülői munkaközösség vezetőjének együttműködésére, valamint a szülői értekezletekre és fogadóórákra épül.
A szülői értekezletek és a fogadóórák szervezésének ideje az éves munkatervben található. A kapcsolat lehetséges formái még: - az SZMK képviselőinek meghívása az őket érintő vezetői, nevelőtestületi értekezletre, - az iskolai vezetők, pedagógusok személyes megkeresése - kapcsolattartás írásos formában (levél, fax, e-mail) Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a digitális napló vezetésével tesznek még eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel is történhet. Az osztályfőnök a digitális naplóba tett bejegyzés, a digitális napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt.
Az SZMK osztályszintű képviseletével az osztályfőnök útján tartanak kapcsolatot az iskolai vezetők és
a pedagógusok. A
kapcsolat formáját
és rendjét
- a sajátosságok
figyelembevételével - a résztvevők egyedileg határozzák meg.
VI.5. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja:
Az INTÉZMÉNY-t külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetők a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervezetekkel.
Az INTÉZMÉNY rendszeres kapcsolatot tart: A CSEPEL TISZK társult iskoláival
51
Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központtal hasonló profilú szakképző intézményekkel, kollégiumokkal NMH-val, szakminisztériumokkal iskolával kapcsolatban lévő gyakorlóhelyekkel gazdasági kamarákkal
VI.6.1. Szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái:
A szakképzésben, valamint a szakközépiskolai alapozó oktatásban a tanulók gyakorlati foglalkozásokon
vesznek
részt.
A
gyakorlatok
intézményi
tanműhelyben,
külső
gyakorlóhelyeken vállalkozásoknál, illetve ismeretbővítő gyakorlaton intézményekben, vállalkozásoknál, Együttműködési Megállapodások alapján történnek. A szakképzésben tanulók Tanulószerződés útján végzik külső gyakorlatukat, amely indokolt esetben Együttműködési Megállapodással is történhet. A szakmai gyakorlatok szerződéseinek, megállapodásainak megkötéséről a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről rendelkezik. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a hatáskörébe
utalt
szakképesítések
esetében
szabályozza
a
Megállapodások,
Tanulószerződések tartalmát és formáját, azok csak kamarai ellenjegyzés után lépnek hatályba. Abban az esetben, ha az Együttműködési Megállapodás anyagi kiadással járó terhet is jelent a fenntartó felé, az előzetes egyeztetéshez és jóváhagyáshoz kötött a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felé. Amennyiben a szerződés ilyen kitételt nem tartalmaz, az Együttműködési Megállapodás intézményi igazgatói aláírással válik hitelessé, amelyet tájékoztatás céljából meg kell küldeni az intézmény fenntartójának.
A
gyakorlati
képzéssel
kapcsolatosan,
a
vállalkozásokkal
való
kapcsolatfelvételt,
kapcsolattartást, munkahelykeresést, szerződés előkészítést, valamint a kihelyezett tanulók foglalkoztatásának ellenőrzését a tanügyi-koordinációs gyakorlati oktatásvezető a tanév teljes időszakában, folyamatosan végzi. A kapcsolattartás a tanulók hiányzásainak, késéseinek és érdemjegyeinek jelentésén kívül nem korlátozódhat elektronikus, vagy postai adatátadásra. A tanügyi-koordinációs gyakorlati oktatásvezető, vagy az általa ellenőrzésre kijelölt szakoktató feladata a szakmai gyakorlat keretében az Intézmény ellenőrzési jogkörének gyakorlása. A tanulót foglalkoztató
52
külső oktató által átadott - tanulót érintő - adatok naplóba történő bevezetéséért, a szükséges intézkedések megtételéért a külső munkahelytől függetlenül a tanuló osztályfőnöke felelős.
A gyakorlati oktatásvezető felelős az illetékes kamarákkal történő együttműködésért, a gyakorlati szintvizsgák szervezéséért és lebonyolításáért, a szükséges adminisztrációs feladatok lebonyolításáért.
Az érintett szakképesítésekhez tartozó egybefüggő szakmai gyakorlatok megszervezésére, valamint a cégekkel történő kapcsolattartásra is a fenti szabályozások alkalmazandók.
VI.6.2. A gyermek-ifjúságvédelem érdekében a személyes gondoskodást nyújtó intézményekkel: a lakóhely szerinti illetékes jegyző a gyámhatósággal a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal‚ nevelési tanácsadóval a gyermekjóléti szolgálattal‚ INTÉZMÉNY-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgálattal. rendszeres kapcsolatot tart az iskolaorvossal, aki szervezett rendelés keretén belül látja el feladatát.
Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó
más
személyekkel,
intézményekkel
és
hatóságokkal.
A
tanuló
anyagi
veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.
53
VII. Intézményünk működés rendje
Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:
a szervezeti és működési szabályzat
a pedagógiai program
a házirend
Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:
a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),
egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje
Általános előírások: A tanév rendjéről az oktatásért felelős miniszter évenként rendelkezik. A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Szünetel a tanítás október 23-án, november 1-én, március 15-én és Pünkösd hétfőn. A tanév helyi rendjét a nevelőtestület éves munkatervében határozza meg az alábbi elvek szerint: a szülők közösségének véleményét ki kell kérni, a tanulókat érintő programokat meg kell beszélni az DÖK képviselőivel. Az éves munkatervben megtervezhető tanítás nélküli munkanapok: iskolanap, melynek programjáról, időpontjáról a diák-önkormányzat dönt nevelési értekezletek, záró megbeszélések időpontját, témáját a nevelőtestület határozza meg az ütemtervben. Időpontjuk lehetőleg a hét ugyanazon napján legyen. nemzeti ünnepek, megemlékezések időpontja, lebonyolítása éves ütemterv szerint a fentiekre ill. egyéb rendezvényekre lehet igénybe venni - ütemterv szerint- az oktatásért felelős miniszter által megszabott a tanév rendjében meghatározott számú évi tanítási napot.
54
A tanítási órák védelmében kell figyelembe venni az alábbiakat: szorgalmi időben - az első és utolsó tanítási nap között - tanítási óra, illetve tanítási nap - rendkívüli esetet kivéve - nem maradhat el. az elmaradt tanítási órákat, napokat a szorgalmi időszak meghosszabbításával pótolni kell, ha az tanév közben nem pótolható. a nevelő-oktató munka eredményességének biztosítása érdekében törekedni kell a hiányzó pedagógusok szakszerű helyettesítéséről
VII.1.
Az iskola működési rendje
Az elméleti oktatás rendje: A tanítás helye: az iskola és kollégium épületei, tanműhelye, az oktatás céljára kijelölt egyéb helyiségek, (moziterem, könyvtár stb) az udvar sportlétesítményei.
A tanítás ideje: Hétfőtől péntekig délelőtt, amennyiben a beiskolázott osztályok száma és a tantermek által biztosított feltételek ezt lehetővé teszik. A tanítás kezdési időpontjaként a tantestület a reggel 8 órát határozota meg. E kezdési időpont tanévenként változhat. Az elméleti és a gyakorlat igényes elméleti tanítási órák hossza délelőtt 45 perc(hatodik órától kezdve 40 perc).. Az órák között 10 perces szüneteket tartunk (kivétel a nagyszünet, ami 15 perces).
A délelőtti tanítás legkésőbb a 8. órával, 15 órakor fejeződik be(kivéve a szakképzési évfolyyamon).
55
Sorszámozott tanítási napként kell nyilvántartani, ha : rövidített csengetési rend szerinti órákat szervezünk, bármely tagozatunkon órarend szerinti tanítás van, a kötelező tanulmány kirándulást, gólyatábort projekt(ek) kidolgozására fordított napot(kat) Az órákat tartó pedagógusok feladata, hogy órájuk megkezdése előtt legalább 15 perccel az iskolában legyenek, órák hosszát pontosan betartsák. Az óraközi szünetekben (beosztás szerint) ügyeljenek a tanulók fegyelmére, testi épségére. A betegséget, távolmaradást lehetőleg idejében jelezzék, hogy az ügyeletes igazgatóhelyettes vagy munkaközösség vezető helyettesítésükről gondoskodhasson.
A gyakorlati oktatás rendje: A gyakorlati oktatást a képzési követelményeknek megfelelően szervezési formák, meghatározott normatívák szerint kialakított csoportok figyelembevételével - iskolai, illetőleg
vállalati
tanműhelyekben,
egyéni
vagy
csoportos
oktatásra
alkalmas
munkahelyeken kell megszervezni.
A gyakorlati oktatás idejét és tananyagát az óraterv, illetőleg a nevelés és oktatás helyi tanterve határozza meg. A vállalatnál (egyéni munkahelyeken stb.) el nem sajátítható gyakorlati ismeretek pótlását a tanműhelyeinkben kiegészítő gyakorlati oktatással az iskola biztosítja. A gyakorlati oktatás hat óra előtt nem kezdődhet el és legfeljebb 22 óráig tarthat. Fiatalkorú tanuló esetében a képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg. A gyakorlati oktatást folyamatosan 60 perces tanítási órákkal szervezzük.
Ha a
képzési idő a hat órát meghaladja, akkor munkaközi szünetet kell biztosítani! Ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, akkor a tanulók munkarendje igazodik a gyakorlati képzést szervező cég munkarendjéhez. Iskolai tanműhelyünkben az oktatás rendjét külön részletes szabályzat tartalmazza.
56
Az összefüggő szakmai gyakorlat rendje: Az összefüggő szakmai gyakorlatra a gyakorlati oktatás megszervezéséért felelős vezető osztja be a tanulókat a tanműhelyi, illetve külső szakmai gyakorló helyekre A tanulók szakmai gyakorlatukat az igazgató, illetve az igazgató megbízásából a gyakorlati oktatásvezető által kijelölt gyakorlati oktatók (felügyelő tanárok), szükség esetén megbízott vállalati személyek irányítása vagy felügyelete alatt végzik a szorgalmi időre vonatkozó rendelkezések szerint. A gyakorlati oktatásvezető ) rendszeresen látogatja a gyakorlóhelyeket.. Ellenőrzi a tanulók munkáját, magatartásukat az adott szakmára nevelés céljainak megfelelően. A tanuló az összefüggő szakmai gyakorlatról munkanaplót vezet és ezt a gyakorlat befejeztével a megbízott személynek leadja. Tanulók csak az igazgató engedélyével hiányozhatnak az összefüggő szakmai gyakorlatról, amelyet előre megbeszélt és kijelölt helyen pótolni kell. Az ilyen jellegű igényeket minden év május 31-ig kell leadni az igazgatóságnak. Tanulók összefüggő szakmai gyakorlatának díjazását az érvényes jogszabályok szerint kell kifizetni.
VII.2.
A vezetők benttartózkodásának rendje:
Szorgalmi időszakban a vezetők egymás között szabályozzák a napi ügyeleti beosztást, amelyet a tanév elején rögzítenek. Általános követendő irányelv, hogy legalább egy vezetőnek mindig bent kell tartózkodnia.
A vezetők törvényes munkaideje heti 40 óra, amely a kötelező órából, a kötelező ügyeletből és az ezen túl fennmaradó időből áll. Ez utóbbit úgy kell beosztani, hogy elegendő legyen a vezetői "belső" és "külső" pedagógiai feladatok megoldására.
A nyári szünetben hetente egy kijelölt napon (általában szerdán) egy vezető beosztású dolgozó az iskolai épületben ügyeletet tart 9-13 óráig. Ha a vezető beosztású dolgozó nem az iskolában tölti munkaidejét, azt köteles az intézmény igazgatójának előre bejelenteni.
57
VII.3.
Belépés és benttartózkodás rendje:
Az intézménybe (iskola, kollégium,
Koordinációs iroda )belépni a portaszolgálaton
keresztül lehet az alábbiak szerint: Az iskola diákjai csak érvényes diákigazolvány felmutatásával léphetnek be az iskolába. Belépési engedéllyel nem rendelkező, hivatalos ügyek elintézése céljából érkező személyek adatairól nyilvántartást kell vezetni, feltüntetve a belépés célját, érkezéstávozás időpontját.
Gépkocsival behajtás csak belépési kártyával rendelkező felnőtt dolgozóink, és vendégeink részére engedélyezhető.
VII.4.
A Kollégium működési rendje
A vezetők intézményben való tartózkodása A kollégium vezetője feladatát a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően közelebbről Kjt, Nktv, és kapcsolódó rendeleteinek megfelelőn kötetlen munkaidőben látja el.. A kollégium vezető munkaidejét a vezető beosztású közalkalmazottakra vonatkozó módon kötetlen munkaidőben látja el úgy, hogy a kollégium jellegéből következően a 15.30 - 21.30- ig tartó főidőben történtek irányításáért, ellenőrzéséért felelős. Akadályoztatás esetén minden vezető, csoportvezető köteles saját maga helyettesítéséről működőképes javaslatot előterjeszteni jóváhagyásra az intézményvezetőjének legalább 1 munkanappal az esedékességet megelőzően. A kollégiumi foglalkozások rendje A nevelés a pedagógiai programnak megfelelően történik, a pedagógusok vezetésével, az intézményben kijelölt területen. A foglalkozások látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a
58
látogatásra az kollégiumvezető adhat engedélyt. A foglalkozások megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben a kollégiumvezető és a munkaközösség vezetők tehetnek. A SZILENCIUMI foglalkozások mindenkire nézve kötelezőek. A
kollégiumban
kötelező
együttes
csoportfoglalkozás
a
vacsora
is,
mely
a
kollégiumvezető beosztása szerint történik. Vacsorára együtt jelenik meg a tanulócsoport a csoportvezető nevelőtanár vezetésével. Távolmaradásra indokolt esetben a nevelőtanár adhat engedélyt. A csoportlétszámmal a nevelőtanár a napló vezetése során köteles elszámolni.
A foglalkozások alatt a tanulókra a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Egyéb időben a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el.
Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon folyamatos nyitva- tartással üzemel. Az intézmény hivatalos munkaideje 0 órától 24 óráig tart. Tanítási szünetek alatt a nyitva tartás csak a kollégiumvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! A kollégium, tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva.
A kollégium minden hétvégén - , és a tanítási szünetekben is - ügyeletet biztosít a haza nem utazó kollégisták részére. Az ügyelet szervezett pedagógiai tevékenység.
VII.5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak
jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézmény területére történő belépés és benntartózkodás rendjének kialakításakor biztosítani kell: - az intézmény zavartalan működését - a nevelő- és oktatómunka nyugodt feltételeit - a tanulók védelmét - az intézmény vagyonmegóvását.
59
Külsős tanfolyami hallgatók, tanulók esetén ideiglenes belépési engedélyt kell kiállítani számukra a képzés időtartamára. Gépkocsival behajtás csak belépési kártyával rendelkező felnőtt dolgozóink, és vendégeink részére engedélyezhető.
7.30-tól 15.00-ig a látogatók a belépő cédula portán történő kitöltése után mehetnek meglátogatni
kívánt
személyhez,
irodába.
A
látogatás
után
az
ellenjegyzett
látogatócédulát a portánál távozáskor le kell adni.
A tanítás rendje szerinti utolsó tanítási óra, szakkör, valamint -20.00 óra között csak portai szolgálat működik, az intézmény területén csak vezetői engedéllyel tartózkodhatnak idegenek. 20 óra után csak előzetes igazgatói engedéllyel lehet az Intézményben tartózkodni.
Munkaszüneti napokon az igazgató vagy helyettes vezető engedélyével lehet az iskolába belépni. A portások kötelessége (munkaköri leírásuk, és a gondnok által összeállított munkaidő beosztás) alapján az intézmény nyitása – zárása, a biztosító berendezések kezelése, valamint annak felügyelete, hogy csak az engedélyben rögzített helyiségekbe tegye lehetővé a tartózkodást. Ugyancsak az ő feladata annak ellenőrzése, hogy a foglalkozás ideje alatt történt-e intézményi vagyon károkozás. Kötelessége továbbá, hogy a portán lévő jegyzetfüzetbe az esetleges észrevételt, rongálásokat, rendkívüli eseményeket rögzítse.
A kollégiumban 24 órás portaügyelet működik, melyet elektronikus beléptető-rendszer segít. Azok a személyek, akiknek az intézményben való tartózkodásuk. intézményi érdek és huzamosabb időt – több napot – jogosan töltenek az intézmény területén (pl.: felújításban közreműködők) u.n. „Vendég” belépő kártyát kapnak, amivel a számukra engedélyezett időszakban a beléptető rendszeren keresztül tudnak közlekedni. A kollégium diákjaihoz és/vagy dolgozóihoz jövő látogatók csak a személyazonosságuk igazolásával léphetnek be. A diákok látogatásának részletes szabályait a mellékelt Házirend tartalmazza.
VII.6. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 60
A) Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott
elektronikus
kapcsolatban
elektronikusan
előállított,
hitelesített
és
tárolt
dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.
B) Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan (2013. szeptember 1-től használandó) előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem
61
kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának
vagy
oktatási
igazgatóhelyettesének
alá
kell
írnia,
az
intézmény
körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.
VII.7.
Intézményi védő, óvó feladataink
VII.7.1. Az INTÉZMÉNY munkavédelmi tevékenységének irányítása, szabályozása: Az SZMSZ hatálya alá tartozó személyek, szervezetek és testületek a balesetek megelőzése, a testi épség megóvása, a minél egészségesebb életkörülmények kialakítása és megtartása érdekében kötelesek: o
betartani a személyi higiéniai előírásokat,
o
megismerni
az
általuk
végzett
tevékenységekre
vonatkozó
szabályokat, o
elsajátítani az általuk végzett feladat, tevékenység óvó-védő, ill. munka- és
o
tűzvédelmi (továbbiakba: balesetvédelmi) előírásait,
o
baleset, tűz vagy más, az egészséget veszélyeztető esemény, vagy annak lehetősége esetén:
a, jelenteni azt az intézmény vezetésének, 62
b, a megelőzésben, vagy elhárításban a tőlük elvárható módon részt venni.
A tevékenységet az érvényes törvények alapján kell megszervezni, ezért elkészült az Iskolai Munkavédelmi Szabályzat (IMSZ) és a Kollégiumi Munkavédelmi Szabályzat (KMSZ), amely részletesen a mellékleteivel együtt előírja területeken végzendő feladatainkat. Az iskola munkavédelmi és tüzvédelmi felelőst jelől ki, akik külön megbízás alapján segítik ezt a munkát, a munkájukat a műszaki vezető koordinálja. VII.7.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: Az iskolánkban hetente több alkalommal iskolaorvos, heti öt alkalommal védőnő áll tanulóink rendelkezésére. Az iskolaorvos szervezett rendelés keretén belül látja el feladatát. A tanév elején az iskolavezetéssel egyeztetve elkészíti a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának időbeosztását. Ezen a tanulók - igazgatói utasítás alapján - pedagógusi felügyelet mellett kötelesek részt venni. A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek
káros
hatásairól
(dohányzás,
droghasználat,
alkoholfogyasztás,
stb.)
az
életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.
A prevenciót, az aktív és passzív megoldásokat az egészségnevelési szakkollégium tervszerűen biztosítja. A rendszeres egészségügyi felügyelet ellátásáról Budapest Csepel Önkormányzata Orvosi Rendelőjének ügyeleti szolgálata gondoskodik a diákok részére.
63
VII.7.3. Alkalmazottaink feladatai a tanulói balesetek meglőzésében: Osztályfőnökök minden tanév elején, és a szünetek kezdetén balesetmegelő osztályfőnöki órákat tartanak, amelyet az osztálynaplóban kötelesek dokumentálni. Szakoktatók a gyakorlati foglalkozások megkezdése előtt kötelező balesetvédelmi oktatást tartanak, melyet a gyakorlati naplóban rögzítenek. Testnevelő tanárok az órák megkezdése előtt kötelező balesetvédelmi oktatást tartanak, melyet az osztálynaplóban rögzítenek. Kollégiumi nevelőtanárok a kollégiumba való beköltözés alkalmával kötelező balesetvédelmi oktatást tartanak, melyet a kollégiumi csoportnaplóban rögzítenek. A tanárok kötelező ügyeletet látnak el a tanórák kezdete előtt, és a szünetekben. Feladatuk a baleseti veszélyhelyzetek felismerése , megelőzése. A szünetben vagy a szervezett foglalkozásokon bekövetkező balesetek esetén, azonnal intézkedni kötelesek ( orvost, mentőt hívni, szülőket értesíteni)
VII.7.4. Rendkívüli esemény – bombariadó tűz, természeti csapás, stb.- esetén a teendők: Telefonos, vagy egyéb módon történő robbantásos fenyegetés esetén azonnal értesíteni
kell
az
ügyeletes
vezetőt
(ügyeletes
munkaközösség
vezetőt
igazgatóhelyettest, vagy az igazgatót). Az ügyeletes vezető értesíti a rendőrséget, s ezzel egy időben intézkedik az épületek kiürítéséről. A kiürítés elrendelése szóban történik, mellyel egy időben az iskola csengőjét
vészjelzés
(szaggatott
csengetés)
formájában
kell
megszólaltatni.
Elektromos hálózat kimaradása esetén kézi kolomppal kell a vészjelzést leadni. Az épületek kiürítése az érvényes tűzriadó tervben kijelölt útvonalon történik. A gyerekek kísérete az órát tartó pedagógus kötelessége. A bombariadó időtartama alatt az iskolai labdarúgó pályán kell tartózkodni, ha ezt más körülmény nem akadályozza (pl.: egyéb vészhelyzet ). Ha az iskolai labdarúgó pályán a tartózkodás nem biztonságos, akkor az ügyeletes vezető elrendelheti a tanítási nap befejezését. A bombariadó végeztével az ügyeletes elrendeli a tanítás folytatását, s a tanulók a kíséretért felelős pedagógusokkal együtt felvonulnak a tantermekbe. A bombariadó tényét, következményeit az ügyeletes vezető köteles írásbeli feljegyzés formájában 24 órán belül az iskola igazgatójának,és fenntartójának () jelenteni, s ezzel egy időben az ügyeleti naplóban is rögzítenie kell. 64
Ha a bombariadó időtartama: 1-4 tanítási óra közötti akkor a kieső időt egyéni az osztály és a szaktanár közötti megbeszélés alapján kell pótolni, 4 tanítási óra elmaradása esetén a kieső teljes tanítási napot kell pótolni a szorgalmi időszak meghosszabbításával. VII.7.5. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje (a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet Az intézmény igazgatója felelős katasztrófa, tűz és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjéért. Irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását. Felügyeli és irányítja a tűzvédelmi erőírások betartását, gondoskodik az intézmény Tűzvédelmi Szabályzatának betartatásáról, annak részeként a Tűzriadó Terv kiadásáról, az intézmény épületének kiürítésének évenkénti gyakoroltatásáról.
VII.8.
A dohányzással kapcsolatos előírások
Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főkapu előtti 6. méterig – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.
65
VIII. A tanórán kívüli foglalkozások szervezett formái
Diákkörök: Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére- a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. A tanuló alanyi joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában és kezdeményezze azok létrehozását. A diákkörök helyiséghasználatra, támogatásra jogosultak. Az iskolában politikai párt és a párt alapszabályához kötődő ifjúsági szervezet működése tilos. Szakkörök: Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indítunk, melynek vezetőit az igazgató bízza meg.
A kollégium a különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja. A szakköröket vezető pedagógusokat a kollégiumvezető bízza meg. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakkörök működésének feltételeit a kollégium költségvetése biztosítja.
A foglalkozások meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakköri foglalkozások októberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak.
A foglalkozások heti óraszáma az igényeknek és az iskola pénzügyi lehetőségeinek megfelelően, év elején a tantárgyfelosztásban előre megtervezésre kerül. A szakkörök térítésmentesek, létszámuk minimum 6 fő.
66
Iskolai sportkörök: A tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás a sport megszerettetésére minden évben sportköröket hozunk létre.
A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket szervez az intézmény. A kollégium lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kosárlabda, röplabda, labdarúgás stb.) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre.
A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap: Az események szerves részei az iskolai életnek, a tanév helyi rendjének, az éves munkatervnek. Így annak készítésekor a szervezés feladatai és felelősei kijelölésre kerülnek. A területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. A versenyeken győztes, illetve helyezést elért tanulók jutalomban részesülnek, s eredményes szereplésük az egész iskolaközösség előtt elhangzik. Korrepetálások: A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és az iskolai tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Október 1-től a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából szervezhető, a rendelkezésre álló órakereten belül. A tantervi követelményektől elmaradt elégtelenre álló tanuló a szaktanár javaslatára - szülői beleegyezéssel - korrepetálásra kötelezhető. A korrepetálás idejéről, helyéről (osztályterem) létszámáról és témájáról a szaktanár köteles az igazgatóhelyettes által hitelesített korrepetálási füzetet vezetni. A korrepetálás a kollégiumban differenciált foglalkoztatással - egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel - a csoportvezető nevelőtanárok javaslatára történik. A foglalkozást itt a kollégiumvezető által megbízott pedagógus tartja.
67
Osztályrendezvény: Az osztályrendezvényért - az osztályfőnök tudtával és beleegyezésével, az igazgatóhelyettes engedélyezésével - a szervező tanár a felelős. A tanórán kívüli foglalkozásokat általában iskolánk nevelőtestületének tagjai végzik. A tanulók, illetve a nevelőtestület kezdeményezésére a foglalkozások vezetésével külső, nem az iskolában dolgozó személy is megbízható. A megbízásban rögzíteni kell a megbízás időtartamát, a díjazás módját, s az egyéni felelősség mértékét.
Az időszakosan szervezett foglalkozásokat a szervező munkaközösség patronálja. E
programokat
az
iskolavezetőséggel
egyeztetni
és
engedélyeztetni
kell.
Az
osztályrendezvényekért az osztályfőnök tudtával és beleegyezésével a szervező tanár felelős.
A Kollégiumban élő tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. A közös irányítású közoktatási intézmény pedagógiai programjának céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. Az a diákkör, amelyik a kollégium helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni, működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be a kollégium vezetőjéhez. A kollégiumvezető a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi a kollégium épületének házirend szerinti használatát. Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A kollégiumi versenyek tartalmát a szakmai közösségek határozzák meg és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a kollégium vezetője irányítja.
Tanulmányi kirándulások A kollégium a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet, melyeknek célja - a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban - hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és a csoportok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. A kirándulás tervezetét írásban kell
68
leadni a kollégiumvezetőnek. A tanulmányi kirándulásokat az adott csoport nevelési tervében, tanmenetében kell tervezni. A tanulók szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően, a kirándulás költségeihez a kollégium is hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, csoportonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a szilenciumon kívül szervezhetők a tanulócsoportok vagy más szervezésű csoportok számára. Egyéb rendezvények A kollégium tanulóközösségei (tanulócsoportok, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani a kollégium vezetőjéhez, ha a tanulók az intézmény helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a házirendet.
Tanfolyamok A kollégium
tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok
vállalkozásának függvényében. A kollégium által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért előre térítési díj fizetendő. Önképzőkörök A kollégium művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség- és közösségfejlesztő célokkal
önképzőköröket
szervezhet.
Az
önképzőkörök
munkája
nagymértékben
hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával.
69
IX. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok
IX.1.
A tanuló által elkészített dologért járó díjazás
A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.
IX.2.
A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. Intézményünk nevelőtestülete a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről törvény 70§ f) pontjában meghatározott jogával élve a tanulóink fegyelmi ügyében a döntést átruházza az Intézmény Fegyelmező Tanácsára.
70
Az Intézmény Fegyelmező Tanácsának (később IFT) tagjai: A Fegyelmező Tanács tagjai: elnöke a nevelőtestület döntése alapján:
iskolai ügyek esetében a nevelési igazgatóhelyettes, mint az intézményvezető megbízottja (Akadályoztatása esetén a mást is megbízhat!)-
Kollégiumi ügyek esetén az elnöki funkciót a kollégiumvezető látja el.
az érintett terület vezető beosztású dolgozója (igazgatóhelyettes, vagy tagozat munkaközösség vezetője)
annak az osztálynak, kollégiumi csoportnak a pedagógus közössége, ahol a fegyelmi eljárás folyik (osztályfőnök, tanárok, gyakorlati oktatók)
szakképzés esetén a kamara, vagy a gyakorlati képzőhely képviselője
a DÖK - képviselője (osztálytitkár, csoport képviselője)
Ifjúságvédelmi felelős
Diákmozgalmat segítő tanár
Fegyelmi eljárás oka:
Ha az intézményünkkel tanuló jogviszonyban lévő tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A nevelési-oktatási intézményünkben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás minden esetben pedagógiai célokat szolgál.
1.Fegyelmi eljárást kezdeményezése:
Eljárást kezdeményezhet:
nevelőtestületünk bármely tagja, csoportja,
bármely tanulónk, aki sértettként szerepel egy kötelezett szegési ügyben
(kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja),
bármely tanulónk maga ellen is kérheti fegyelmi eljárás lefolytatását
(kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.)
71
A fegyelmi eljárást kezdeményezését minden esetben írásban kell benyújtani az IFT elnökének.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
a kötelezettszegés tényszerű részletes leírását,
a feltételezett köteletettszegő (k) adatait,
az esemény során érintett sértett (ek) adatait
A benyújtott kérelmet az iskolai, illetve kollégiumi titkárságon iktatni kell, és az intézményvezető juttatja el az IFT elnökéhez.
2.
IFT elnöke dönt a benyújtott kérelem ismeretében a fegyelmi eljárás megindításáról
a kézhezvételtől számított 24 órán belül.
Egyeztető eljárást kezdeményezése
A fegyelmi eljárást egyeztető eljárást előzze meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
fegyelmi eljárásról való értesítés kiküldése mindkét fél számára
értesítésben közölni kell a tényállást és a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
egyeztető eljárást az IFT elnöke koordinálja ( megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) és olyan nagykorú személy (pedagógus, iskolai pszichológus,oktatásügyi közvetítő szolgálat) vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad,
ha az egyeztető eljárás során a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő
fél
írásban
megállapodott
a
sérelem
orvoslásáról,
bármelyik
fél
kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem 72
orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében
meg
lehet
vitatni,
továbbá
az
írásbeli
megállapodásban
meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.
harmadszori kötelességszegés esetén a IFT elnöke az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.
Fegyelmi eljárás folyamata
Az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén vagy az egyeztetési eljárást tartalmazó értesítés kézhezvételétől számított öt nap után folytatni kell a fegyelmi eljárást.
1.
Fegyelmi tárgyalás előkészítése során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani
kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani.
2.
Kiértesítés:
A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti.
a.
Fegyelmi tárgyalás:
résztvevők az érintetteken kívül az IFT tagjai. Az tárgyalást az IFT elnöke vezeti. A.
A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt
követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. Az IFT köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. 73
Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi eljárást-a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. B.
A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha
a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. C.
A fegyelmi büntetés lehet
Az iskolában az iskolai rend megsértéséért kiszabható büntetések a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért kiszabható büntetések a) megrovás, 74
b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, e) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. Tanköteles tanulóval szemben az e)-f) pontjában és - kollégiumi tag ellen a kizárás meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az intézményvezetőhöz benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója (intézményvezető) a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.
75
Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható
4.
Fegyelmi eljárás során figyelembe kell venni, hogy: Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt.
Ha a kötelezettségszegés miatt büntető-vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi
büntetés
megállapításának,
a
nevelési-oktatási
intézmények
eltérő
megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti.
Eljárás károkozás esetén: Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.
76
2.
Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése
A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. a) tanköteles tanuló esetében:
első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése
tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése
a tizedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)
a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)
az ötvendik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése
Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. b) nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:
első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése
a tizedik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)
a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)
a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése.
Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
X. A felnőttoktatás formái
Intézményünkben felnőttképzési munkaközösség működik, amely a FAT által akkreditált szervezetként működik. Felnőttképzésünk koordinálását és irányítását az igazgató koordinálása és utasításai alapján a felnőttképzési munkaközösség vezetője végzi.
77
Felnőttképzés formái, területei: különböző, az FMK által regisztrált, és a FAT által akkreditált tanfolyamok szervezése, lebonyolítása felnőttképzési normatívával támogatott OKJ képzések szervezése, lebonyolítása kapcsolat a munkaerőpiac szereplőivel új képzési programok kidolgozása, fejlesztése, akkreditálása felnőttképzés tárgyi, személyi eszközeinek fejlesztése pályázatok segítségével, felnőttképzés éves képzési tervének összeállítása, optimalizálása kapcsolat
és
esetleges
együttműködés
(vizsgáztatás)
más
felnőttképzési
intézményekkel vizsgajogosultság alapján vizsgák szervezése, lebonyolítása, szakképzés minden a felnőttképzéssel kapcsolatos adminisztratív és egyéb feladatok ellátása
78
XI. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok
ápolásával
megemlékezésekre,
kapcsolatos
rendezvényekre
feladatokat,
vonatkozó
továbbá
időpontokat,
az
ünnepélyekre,
valamint
a
szervezési
felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ez az iskola tanulóinak a kötelező ünnepi viseletében,és a hagyományos sportfelszerelésében jelennik meg. Az erre vonatkozó elvárásokat a Házirend tartalmazza. Az iskola hagyományos kulturális, ünnepi, sport és szórakoztató rendezvényei: tanévnyitó ünnepély első évesek gólyatábora október 6. október 23. tantestületi karácsony szalagavató bál március 15. Kommunizmus áldozatai emléknap Holocaust áldozatai gyásznap Iskolai DÖK nap ballagás "Mi napunk" június 4. A Nemzeti Összetartozás Napja tanévzáró ünnepély
A tanulóknak az iskolában lehetőségük van az iskolai újság, faliújság, és az iskola-rádió műsorának szerkesztésére. A gyerekekkel való közvetlen kapcsolattartás érdekében az igazgató havonta egy alkalommal, a nevelési igazgatóhelyettes hetente egy alkalommal fogadó órát tart a tanulók és szülők számára. Ennek időpontját a tanév elején körlevél és ellenőrző könyv útján a diákokkal és szüleikkel közöljük.
79
Az intézmény vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, mely az iskolához tartozást a, "mi" érzését erősíti.
XII. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje:
Az INTÉZMÉNY belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység.
A belső ellenőrzés: Feladata: a tények, körülmények megállapítása, a mulasztások okainak feltárása, a felelősség megállapítása, javaslattétel az intézmény igazgatója felé a hiányosságok megszüntetésére
Célja: biztosítani a felelős vezető számára a megfelelő információt Az iskolában folyó oktató és nevelőmunka tartalmáról és annak színvonaláról, jelezni a pedagógusok és egyéb közalkalmazottak, valamint
vezetők
számára
a
szakmai követelményektől való eltérést biztosítani az INTÉZMÉNY törvényes működését.
Belső ellenőrzésre jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, kollégium vezető, a tanügyi – koordinációs és gyakorlati oktatás vezetője, , munkaközösség vezetők,
Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás.
80
Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A tanügyi – koordinációs és gyakorlati oktatás vezetője, a közvetlen hozzájuk tartozó irányításuk alá eső részeken végzik az ellenőrzést. A munkaközösség vezetők a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal kapcsolatos területen végzik ellenőrzési feladataikat. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője az intézmény pedagógiai programjában kitüzött nevelési céljaink megvalósítását követi ellenőrzési tevékenysége során.
Az ellenőrzés módszerei, formái, s az ebből adódó szakmai-pedagógiai feladatok: tanórák,
kollégiumi
foglalkozások,
gyakorlati
foglalkozások,
tanórán
kívüli
foglalkozások látogatása, tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata, összetett
vizsgálat
egy-egy
tantárgy,
tantárgycsoport,
nevelési
területére
vonatkozóan, adminisztratív munkák ellenőrzése, vizsgálata beszámoltatás szóban, vagy írásban.
Az ebből következő feladatok: a pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése, a
nevelői-oktatói
munka
tartalmának
és
színvonalának
viszonyítása
a
körülményekhez, a tanulók szaktantárgyi-gyakorlati tanulmányi eredményének, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése, az anyakönyvek, haladási és gyakorlati, kollégiumi naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése, a felvételi (ha a nevelőtestület dönt a bevezetéséről)-, osztályozó-, különbözeti-, alap-, érettségi és egyéb vizsgák (pl.: szintvizsga) szabályszerű lefolytatása a
szakmai
munkaközösségek
felszereléseinek,
szertárak,
osztálytermek
berendezéseinek szabályszerű használata, az oktató-nevelő munka gazdasági hátterének biztosítása.
81
Az ellenőrzés tapasztalatainak értékelése: Az értékelés lehet: szóbeli konzultáció, írásbeli emlékeztető, vagy feljegyzés.
Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosító tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell
XIII. Az iskolai könyvtár működési szabályzata
XIII.1. A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai
1./ Általános tudnivalók: Iskolánk minden beiratkozott tanulója egyúttal automatikusan az iskolai könyvtár tagja is. A beiratkozás díjtalan. A könyvtárba csomagot bevinni nem lehet! A személyes felszereléseket a fogasokon kell elhelyezni. A könyvtárban biztosítani kell az elmélyült munka lehetőségét. Hangosan beszélgetni nem lehet! A könyvtár szabadpolcos és önkiválasztó rendszerben működik. A tájékozódást szöveges feliratok segítik, de információs segítség is kérhető. A könyvtár helyisége és berendezése alkalmas olvasásra, tanulásra, kutatómunkára, iskolai feladatok készítésére, könyvtári dokumentumok másolására, videofilm megtekintésére, számítógép használatra, stb. A könyvtárban 4 db számítógép használata lehetséges, helyi hálózattal és Internet-vonallal.
Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza.
82
2./ A kölcsönzés szabályai
Kölcsönzési idő: 2 hét, indokolt esetben 2 hét hosszabbítással. A kötelező irodalom kölcsönzési ideje 1 hét, a könyvtári állomány korlátozott darabszáma, és a megnövekedett taglétszám miatt. Hosszabbítás itt is lehetséges. Egyszerre 3 darab könyvet lehet kölcsönözni. A kölcsönzött könyveket határidőre vissza kell adni. A használat közben megrongálódott könyvekért kártérítést kell fizetni. A könyv elvesztése esetén, ugyanazzal a könyvvel pótolni kell, beszerzési nehézség esetén meg kell téríteni az árát. A késedelmet az osztálykönyvtáros kíséri figyelemmel, és felszólítja a tanulótársát a könyvek visszahozatalára. Sikertelen együttműködés esetén az osztályfőnököt értesíteni kell az esetleges mulasztásról. A késedelmi díj rendszer iskolánkban nem működik. A felsőszintű képzésben résztvevő tanulóink helyben használhatják a könyvtárat. Kölcsönözni csak az osztályfőnök kezességvállalásával lehet. Kézikönyvek nem kölcsönözhetők!
3./ Tankönyvek, tartós tankönyvek, kézi- és segédkönyvek kölcsönzése:
Az iskola minden év november 15-éig felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig végezzük el. Amennyiben az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig biztosítjuk tanulóink részére, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tanuló, illetve a szülő köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálódásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Az iskolák részére juttatott tankönyveket iskolánk könyvtárába bevételezzük, és könyvtári kölcsönzés útján juttatjuk el a tanulókhoz.
A kézikönyvtárban elhelyezett könyvek, tartós tankönyvek (szótárak, albumok) helyben használhatók, de órákra, foglalkozásokra, tanárok személyes használatára kölcsönözhetők. Tanulóknak tartós tankönyvek kölcsönzése a szorgalmi idő egészére történik. 83
Tanárok személyes használatára a tankönyveket, segédkönyveket a készlet-, illetve a vásárlásra fordítható összeg határáig folyamatosan kölcsönözzük. 4./Csak helyben használható dokumentumok: kézikönyvek, mozgókép (videokazetta, videodisck), elektronikus rögzítésű dokumentumok, pld. CD, CD-ROM, DVD,stb. periodikomok. Tanároknak az AVE-dokumentumok meghatározott időre kölcsönözhetőek, a rendelkezésre álló állomány darabszámától függően. Pedagógusok és tanulók egyénileg, tanítási órán és csoportos foglalkozások keretében egyaránt használhatják az AVE-eszközöket.
5./A könyvtár nyitva tartása:
Hétfőtől csütörtökig:
8-15 óra
Péntek:
8-14 óra
6./Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei Könyvtárunkban nem lehetséges a tankönyvek megvásárlása. Az egy tanévre szóló tankönyveket tanév végén le kell adni a könyvtárban. A több tanévre szóló tartós tankönyveket és segédleteket (pl. magyar nyelv és kommunikáció 9-10. oszt., történelmi és földrajzi atlasz, egységes .érettségi fgy. matematika és fizika) tanév végén meg kell hosszabbítani a következő tanévre.
XIII.2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,
84
c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik.
A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:
név (asszonyoknál születési név),
születési hely és idő,
anyja neve,
állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,
személyi igazolvány vagy útlevél száma.
Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a 85
végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre
XIV. A Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:
a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,
a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az igazgató által megbízott személy a felelős. A tankönyvrendelés előkészítésével a tankönyvfelelős saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésre a szakmai munkaközösségeknek, illetve a pedagógusoknak.
A szakmai munkaközösségek minden év január 15-ig adnak véleményt a pedagógus által választott tankönyvről. A pedagógusok január 20-ig írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket a terület
munkaközösség vezetőjével, akik
összesítve átadják a tankönyvfelelősnek. A
tankönyellátással
és
a
támogatással
kapcsolatos
részletes
teendőket
az
Tankönyvellátási Szabályzat tartalmazza.
A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése
Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. 86
E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.
A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával.6 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be.
A tankönyvfelelős a meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével.
A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol.
A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.
A
normatív
kedvezményre
való
jogosultság
igazolása
nélkül
normatív
kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.
87
Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható.
Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.
XV. Egyéb kérdések
XV.1.
A keresetkiegészítés feltételei
Az intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el a meghatározott munka teljesítmények elérését, illetve az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás területén nyújtott minőségi munkavégzést.
A
kiemelt
munkavégzésért
járó
keresetkiegészítés
az
intézmény
bármely
alkalmazottjának részére megállapítható. A juttatás mértékét a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg. A kapott juttatás elosztásának módját az intézmény az erre készített szabályzatában részletesen meghatározza. ( érvényes 2013.augusztus 31.!)
88
Intézmény vezetői megbízás alapján ellátandó feladatok: A dolgozók munkaköréhez meghatározott feladatokon kívül az igazgató eseti, vagy folyamatos megbízás alapján nem a munkaköréhez tartozó feladatokat is adhat. A megbízáskor világosan meg kell állapítani az elvégzendő feladatot, s a feltételeket megbízási szerződésben kell rögzíteni. A megbízó és megbízott közötti jogviszonyra a PTK előírásai vonatkoznak. A megbízási feladatokat a megbízó határozza meg, melynél a Mtk. és a KJT előírásait köteles figyelembe venni!
A teljesítménypótlék összegét meghatározó elvek Intézményünk a dolgozók részére teljesítménypótlékot nem fizet.
XV.2.
Az INTÉZMÉNY nevelési-oktatási dokumentumainak nyilvánossága
Az INTÉZMÉNY Szervezeti Működési Szabályzata, Házirendje, Nevelési és pedagógiai programja a szülők és tanulók részére az intézmény tanulmányi osztályán és a könyvtárban, és az intézmény honlapján (www.wm-iskola.hu) szabadon megtekinthető
Fentiekről tájékoztatást a szülőknek - diákoknak az intézményvezetője (helyettese) a szorgalmi időszak elején‚ az osztályfőnök szülői értekezlet ill. osztályfőnöki órák keretében‚ a DÖK vezetők a diák-önkormányzati értekezleteteken adnak
XV.3.
A mindennapos testnevelés szervezése
Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, (2012/2013-as tanévtől 9.évfolyamtól felmenő rendszerben) amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza
89
a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás mozgásművészeti oktatásban való részvétel. A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből oldjuk meg. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diáksportkörünk szakosztályaiban teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti két órás foglalkozás kötelező.
90
XV.4.
Záró rendelkezések:
XV.4.1.
Az INTÉZMÉNY SZMSZ hatálybalépése
Az INTÉZMÉNY SZMSZ 2013.év………hó….napján, a fenntartó egyetértésével lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a ..….év……….hó….napján készített (előző) SZMSZ. XV.4.2.
A SZMSZ felülvizsgálata
A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest, 2013.év március hó 27..nap
PH.
…………………………………. Kollár József igazgató
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2013. év március hó 27.
napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a
diákönkormányzat véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
…………………………………………. Laskai Nikolett diákönkormányzat vezetője
91
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet (közösség) 2013.év március hó 27. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
………………………………………………. Baloghné Erdélyi Andrea Szülői szervezet képviselője
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013.év március hó 26.napján elfogadta.
………………………………… hitelesítő nevelőtestületi tag
………………………………… hitelesítő nevelőtestületi tag
Az INTÉZMÉNY-SZMSZ-t a fenntartó Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ jóváhagyta.
92
Mellékletek:
1. számú melléklet A Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Könyvtárának GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA MELLÉKLET
„Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Könyvtárunk az állományalakítást a nevelőtestület véleményének egyeztetésével, az iskola igazgatójának jóváhagyásával végzi. Feladatunk
biztosítani
a
tanulók
és
a
tanárok
ellátását
minden
olyan
információhordozóval, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő – oktató munka folyamatában. A könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány gyűjtőkörébe. Ide soroljuk az írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül a kézi -, illetve a segédkönyveket, a helyi tantervekben meghatározott házi olvasmányokat, a tankönyvekben és egyéb oktatási segédletekben megjelent illetőleg ajánlott olvasmányokat. Beszerezzük az óravezetés menetében munkáltató eszközként használatos műveket, válogatva a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó, de nem munkáltató jellegű ismeretközlő – és szépirodalmat, periodikumokat és audiovizuális dokumentumokat is. Könyvtárunk a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését csak részlegesen tudja vállalni. Figyelembe vesszük iskolánk vonzáskörzetében működő
93
közművelődési, és intézményünk profiljával megegyező könyvtárak szolgáltatásait, és együttműködünk velük. - A gyűjtőkörünk kialakításában érvényesítjük az egyes állományrészek építésének speciális
sajátosságait.
A
dokumentumok
és
művek
beszerzési
példányszámának
megállapításakor figyelembe vesszük az ellátandó tanulók és nevelők számát. - Könyvtárunkat az iskola forrásközpontjának tekintjük. Állománya, nyilvántartásai, feltáró apparátusa minden olyan ismerethordozót tartalmaz, amely a korszerű nevelő – oktató munkát segít.
SZÉPIRODALOM A teljesség igényével gyűjtjük: Az átfogó lírai, prózai és drámai antológiák, a világ – és a magyar irodalom bemutatására. - A tananyagnak megfelelő házi – és ajánlott olvasmányokat, valamint a tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott műveit, gyűjteményes köteteit. Válogatva gyűjtjük: - A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern, valamint a temetikus antológiákat. - A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók műveit. - Erős válogatással gyűjtjük az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható, a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalmat. ISMERETKÖZLŐ IRODALOM A teljességre törekedve gyűjtjük: - A kis -, közép – és nagyméretű középszintű általános lexikonokat és általános enciklopédiákat.
94
- a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet kis-, közép – és nagyméretű, középszintű elméleti és történeti összefoglalóit, válogatva a felsőszintűeket. - a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató kis -, közép -, és nagyméretű, alap és középszintű szakirányú segédkönyveket válogatva a felsőszintűeket. - a szaktantárgyak középszintű elméleti és történeti összefoglalóit, válogatva az alap –és felsőszintűeket. - a munkáltató eszközként használatos alap – és középszintű ismeretközlő irodalmat. - az iskolánkban érvényben lévő tanterveket, tankönyveket, munkafüzeteket, feladatlapokat. - a továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatókat, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványokat. - az iskolatörténettel, az iskola életével, a diákönkormányzat tevékenységével kapcsolatos nyomtatott dokumentumokat. Erős válogatással gyűjtjük: - A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő középszintű ismeretközlő irodalmat. - az érvényben lévő általános iskolai tanterveket, tankönyveket. - az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédleteket.
PEDAGÓGIAI GYŰJTEMÉNY A teljességre törekedve gyűjtjük: - A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülést segítő pedagógiai szakirodalmat és határtudományait. - pedagógiai lexikonokat. - egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalásokat. - a legfontosabb magyar pedagógiatörténeti munkákat. - a nevelés és az oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyveket. 95
- a családi életre neveléssel, az iskola és a szülői ház kapcsolatával foglalkozó műveket. - az értelmi és érzelmi neveléssel valamint a személyiségformálással kapcsolatos alapvető munkákat. - tanári kézikönyveket, az iskolában oktatott valamennyi tantárgy módszertani segédkönyveit. A pedagógia határtudományai közül elsősorban a PSZICHOLÓGIAI irodalmat:
A pszichológia alapfogalmát, fejlődését, problematikáját tárgyaló enciklopédiákat, szakszótárakat A pszichológia egyes ágaival, részterületeivel foglalkozó kézikönyvek közül: az általános lélektan, a fejlődéslélektan, a gyermek – és ifjúkori lélektana, a személyiség – és csoportlélektan legalapvetőbb műveit A pszichológiában alkalmazott vizsgálati módszerek összefoglaló munkáit. A SZOCIOLÓGIA, SZOCIOGRÁFIA, STATISZTIKA A jog irodalmát enciklopédikus szinten gyűjtjük, illetve azokat a műveket, melyek szoros kapcsolatban vannak a napi pedagógiai gyakorlattal - a szakszociológiák közül az olvasási szokásokkal, az ízlésszinttel foglalkozó kiadványokat - a statisztikák közül az oktatásügyi statisztikai publikációkat. - Oktatási jogszabálygyűjteményeket - család – és ifjúságvédelmi törvényeket és a hozzájuk kapcsolódó családjogi tanulmányköteteket, rendeleteket.
KÖNYVTÁRI SEGÉDLETEK - a tájékoztató munkához szükséges kézi – és segédkönyvek - elsőfokú általános bibliográfiák, szakbibliográfiák és tantárgyi bibliográfiák. - a feldolgozó munkához szükséges (a gyarapítás, a nyilvántartás, a bibliográfiai leírás, az osztályozás, a katalógusszerkesztés) szabályzatok és szabványok - a könyvtárüggyel kapcsolatos alap –és középszintű könyvtártani összefoglalók, a könyvtárakat érintő jogszabályok, irányelvek. 96
- az olvasásra és könyvtárhasználatra, neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok - szintén teljességgel gyűjtjük az iskolai könyvtárak állományára vonatkozó alapjegyzékeket, mintakatalógusokat, tantárgyi bibliográfiákat.
PERIODIKA GYŰJTEMÉNY - a tananyaghoz kapcsolódó rendszeresen felhasználható tudományos és művészeti folyóiratok - az iskola profiljának megfelelő szakmai folyóiratok - a tantervben tárgyalt ifjúsági lapok - tantárgyak módszertani folyóiratai - a könyvtári szakmai folyóiratok - az oktatással, művelődéssel, munkaüggyel kapcsolatos KÖZLÖNYÖK - pedagógiai, pszichológiai hetilapok, folyóiratok
AUDIOVIZUÁLIS GYŰJTEMÉNY - a különböző tantárgyak oktatásához rendszeresen felhasználható oktató-, illetve ismeretterjesztő filmek - egy-egy történelmi korszakot bemutató dokumentumfilmek - a kötelező olvasmányok filmes változatai Nagy odafigyeléssel, szelektálva válogatunk a tantárgyakhoz kapcsolódó, az eredményes érettségi és felvételi vizsgát segítő teszteket és előkészítő feladatokat tartalmazó kiadványokból, valamint a tantervben szereplő művek értékelő, elemző munkái közül.
97
2. számú melléklet Iratkezelési szabályzat 1.
Beérkező iratok
1.1. Irat az intézménybe postai úton, személyesen illetve kézbesítő útján jut el. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre az iskolatitkár igazolja..
1.2. A beérkező iratokat az iskola vezetője vagy megbízottja bontja fel és osztja szét intézkedésre. A névre szóló leveleket azok felbontása nélkül juttatja el az illetékeseknek.
1.3. A beérkező iratokat illetékesség szerint vagy az iskolatitkár vagy munkatársai külön iktatókönyvben iktatják, bélyegzővel látják el. A bélyegzőn feltüntetett adatok:
érkezés
dátuma,
iktatószám,
tárgy,
határidő,
illetékes.
Az
iktatókönyvben iktatják a levél feladóját, érkezésének idejét, a levél tárgyát. Nem kerülnek iktatásra a meghívók, közlönyök, sajtótermékek és reklámcélú kiadványok.
1.4. A beérkező iratok tárolása az iskolatitkárnál történik az irattárban az iktatószám szerint.
2.
Kimenő iratok
2.1. A kimenő iratok tartalmazzák az intézmény nevét, székhelyét, az iktatószámot, az ügy elintézőjének nevét, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának nevét, beosztását, az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.
2.2. A kimenő iratok iktatószámát, az ügy tárgyát az iskolatitkár vagy munkatársai bevezetik az iktatókönyvbe.
98
2.3. A kimenő iratok továbbítása postakönyvbe való bevezetése után postai úton vagy személyesen történik. A postai úton továbbított levelek postakönyvbe bevezetett adatai: levél sorszáma, a továbbítás dátuma, címzett neve, címe, postai költsége. A kézbesítő útján továbbított levelek postakönyvbe bevezetett adatai: sorszám, dátum, tárgy, címzett neve, az átvétel időpontja, az átvevő aláírása.
2.4. Az iratok másolatát évente elkülönítve, iktatószám szerinti sorrendben az iskolatitkár vagy a gazdasági iroda munkatársai tárolják.
3.
Tanügyi nyilvántartások
3.1. Beírási napló A beírási naplót az iskolatitkár vezeti. Tárolása az iskolatitkár irodájában történik. A beírási napló nem selejtezhető.
3.2. Foglalkozási napló Fajtái: osztálynapló, fakultációs napló, szakköri napló, gyógytestnevelési napló, egyéni foglalkozási napló, korrepetálási napló, sportköri napló. Az osztálynaplót az osztályfőnökök és a szaktanárok az egyéb naplókat a foglalkozások vezetésével megbízott pedagógusok vezetik. A tárgyév foglalkozási naplóinak tárolása a tanári szobában a számukra elkülönített helyen, vagy az osztálynapló kivételével az egyéb foglalkozások vezetésével
megbízott
szaktanároknál,
az
iskola
vezetősége
számára
hozzáférhető helyen történik. A tárgyévet megelőző foglalkozási naplók tárolási helye az irattár. A régebbi évek foglalkozási naplóinak őrzése az irattárban történik. A f oglalkozási naplók őrzési ideje öt év.
3.3. Törzslap Fajtái: -
érettségi vizsga törzslapja -
törzslap a középfokú iskolák nappali tagozata számára
-
törzslap a szakképzési évfolyamok számára. 99
Az érettségi és a szakmai vizsgák törzslapját az iskola vezetője által megbízott személyek vezetik. A középfokú iskolák nappali tagozata és a szakképzési évfolyamok törzslapjaink vezetése az osztályfőnökök feladata. A törzslapok tárolása a tanulmányi irodában, ill. az irattárban történik. A törzslapok nem selejtezhetők.
3.4.Bizonyítvány Fajtái: -
gimnáziumi bizonyítvány -
gimnáziumi érettségi bizonyítvány
-
bizonyítvány
szakiskolák,
szakközépiskolák
szakképző
évfolyamainak -
szakmai bizonyítvány
A szakközépiskolai, és szakiskolai bizonyítványokat az osztályfőnökök állítják ki. A szakközépiskolai érettségi bizonyítványt és a szakmai bizonyítványt az iskola vezetője által megbízott személy tölti ki. A nyilvántartások tárolási helye a tanulmányi iroda és az irattár. A bizonyítvány-nyilvántartások nem selejtezhetők. Az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákok bizonyítványának tárolása a szorgalmi időben a tanulmányi irodában történik. Az üres bizonyítvány-nyomtatványok tárolása az ikolatitkári irodában, zárt vasszekrényben biztonságos helyen történik. 3.5. Nyilvántartás a beérkezett és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról Az iskolatitkár a beérkezett és a kiállított bizonyítványokról azok fajtájaként külön nyilvántartást vezetnek. Beérkezett bizonyítványokról nyilvántartott adatok: érkezés időpontja, küldő cég neve, számlaszám, küldött mennyiség , készlet nagysága. Az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról jegyzőkönyv készül, amely az iskolatitkári irodában és az iskolatitkárnál kerül irattárba, a bizonyítvány adatai bekerülnek a bizonyítvány-nyilvántartásba. Kérelemre az iskola az elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány helyett másodlatot állít ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. A másodlat kiadását az iskola átvételi elismervénnyel igazolja.
100
A kérelmek és átvételi elismervények tárolásának helye az igazgatóhelyettesi iroda.
3.6. Tantárgyfelosztás és órarend A
tantárgyfelosztást
a
munkaközösség-vezetők
javaslatainak
figyelembevételével az iskola igazgatója határozza meg. Az órarendet az igazgató által megbízott személy készíti el. Tárolási helyük: iskolatitkár, igazgatóhelyettesi iroda. Őrzési idejük: 5 év.
3.7. Jegyzőkönyvek Fajtái: -
tantestületi értekezletek jegyzőkönyvei
-
vizsgajegyzőkönyvek (osztályozó, javító, különbözeti, érettségi szakmai)
A jegyzőkönyvek vezetését az igazgató által megbízott személyek végzik. A tantestületi jegyzőkönyveket az iskolatitkár tárolja. A vizsgajegyzőkönyvek őrzési helye az irattár.
101
3. számú melléklet
A Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Elektronikus tanulmányi rendszerének Szabályzata
Budapest, 2011. június 30.
102
1. Bevezető A Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Elektronikus Tanulmányi Rendszerében nyilvántartott személyes adatok kezelésének jogszerűsége, az adatkezelés célhoz kötöttségének biztosítása, valamint az érintettek jogainak érvényesíthetősége érdekében, az Adatvédelmi, a Közoktatási, az SzJA, a TB törvény, valamint a diákigazolványról szóló kormányrendelet rendelkezései alapján az alábbi szabályzatot alkotja: 2. A szabályzat hatálya A jelen szabályzat hatálya kiterjed a Weiss ManfrédSzakközépiskola, Szakiskola és Kollégium-ban közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi személyre, továbbá mindazokra, akik valamely egyedi vagy általános engedély vagy felhatalmazás alapján jogosultak az Elektronikus Tanulmányi Rendszer használatára, a rendszerbe való belépésre, az abban fellelhető adatok megtekintésére, adatok bevitelére, feldolgozására vagy továbbítására, illetőleg a rendszer műszaki-technikai üzemeltetésére, karbantartására. A jelen szabályzat hatálya alá tartozó személyek kötelesek a szabályzat rendelkezéseinek maradéktalan betartására. 3. A nyilvántartások kezelésének szabályzata. 3.1 Tanulói nyilvántartás A tanulói nyilvántartás a tanulói jogviszonyra vonatkozó tények dokumentálására szolgáló adatkezelés, melynek jogszabályi alapját a felsőoktatásról, valamint a közoktatásról szóló többször módosított törvény, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a tanulmányi és vizsgaszabályzat képezik. A tanulói nyilvántartás adatai a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatok ellátására használhatók fel. A tanulói nyilvántartás osztályonkénti bontásban az Intézmény valamennyi tanulójának adatait tartalmazza. A nyilvántartásra a beírási napló, az osztálynapló, a csoportnapló, és a szakköri napló szolgál. A tanulói adatokról nyilvántartásba felvehető adatok: a) tanuló neve, születési helye és ideje. Állampolgársága, állandó és ideiglenes lakásának címe és telefonszáma, b) a tanulói jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen felvételivel kapcsolatos adatok, a tanuló tanulmányainak értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a többi adat az érintett hozzájárulásával; c) a tanuló részére a különböző juttatások (ösztöndíj, szociális támogatás, segély stb.) megállapításához a szülő (eltartó) neve, állandó és ideiglenes lakásának címe, telefonszáma, valamint a szülő (eltartó), illetve a tanuló jövedelmi és szociális helyzetét igazoló adatok, adószám és TAJ szám.
103
A felvételi adatbázis, valamint a kitöltött beiratkozási lapok szolgáltatják a tanulói nyilvántartás adatait. A felvételi eljárás során keletkezett adatokat a tanulói nyilvántartásba való átemelés után legkésőbb a tárgyév végéig törölni kell. A nyilvántartás részben papíralapú, részben számítógépes adatbázisokban történik. Az adatbázis adatait csak a megbízott tanulmányi ügyintézők kezelhetik, abból adatokat a szabályzat szerint továbbíthatnak. Az Intézmény szervezetén belül a tanulói nyilvántartásból csak azon szervezeti egység részére teljesíthető adatszolgáltatás, amely a tanuló tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek, a számára igénybe vehető szociális és egyéb ellátások, szolgáltatások, valamint az általa teljesítendő befizetési kötelezettségek megállapítására, vagy annak ellenőrzésére illetékes.
3.2 Pedagógus munkaügyi nyilvántartás A személyzeti nyilvántartás a közalkalmazotti jogviszonyra és más munkaviszonyra vonatkozó tények dokumentálására szolgáló adatkezelés, melynek jogszabályi alapját a közoktatási törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a Szervezeti és Működési Szabályzat képezi. A személyzeti nyilvántartás adatai a munkavállaló közalkalmazotti jogviszonyával és más munkaviszonyával kapcsolatos tények megállapítására, a besorolási követelmények igazolására és statisztikai adatszolgáltatásra használhatók fel. A személyzeti nyilvántartás az Intézmény valamennyi munkavállalójának adatait tartalmazza. A pedagógusi nyilvántartásba az alábbi adatok vehetők fel: név, születési hely és idő, állampolgárság; állandó és ideiglenes lakcím, telefonszám; munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek, képesítési feltételek alóli mentesítés, továbbképzés, szakirányú továbbképzés, továbbképzésben szerzett szakképesítés, tudományos fokozatok, címek, idegen nyelv tudása, kinevezési okmány, munkakör, munkaköri leírás, vezetői megbízások, próbaidő, fegyelmi eljárás, büntetés, felmentés, fizetési fokozat, munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, dolgozó által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, munkavégzés ideje, túlmunka ideje, alapilletmény, pótlékok (jogcím szerint), illetménykiegészítés, megbízási díj, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, szabadság, kiadott szabadság, 104
dolgozó részére történő kifizetések és azok jogcímei, a dolgozó részére adott juttatások és azok jogcímei, a dolgozó munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, a többi adat az érintett hozzájárulásával.
A személyzeti nyilvántartás adatait az érintett szolgáltatja. A közalkalmazotti jogviszony keletkezésekor történik meg az elsődleges adatfelvétel. A személyügyi nyilvántartás kezelője az Intézmény titkársága. A nyilvántartás kezelése vegyes rendszerben számítógépen, az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben és manuális módszerrel történik. Az adatok biztonságáról az adatkezelő gondoskodik. Az Intézmény szervezetén belül a személyügyi nyilvántartásból csak az igazgató, illetve írásos meghatalmazásával rendelkező megbízottja, valamint azon szervezeti egységek vezetői, illetve személyügyi kérdésekben illetékes ügyintézői részére teljesíthető adatszolgáltatás, amelyeknél a dolgozó tényleges tevékenységet végez.
3. Pedagógus munkaügyi nyilvántartás 4. Az Elektronikus Tanulmányi Rendszer Az adatbázisba az alábbi adatalanyok következő adatai kerülnek be: -
-
Az Intézménnyel közalkalmazotti vagy egyéb jogviszony alapján tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző személyek adatai a Pedagógus munkaügyi nyilvántartásból Az Intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló azon személyek, akiknek feladatkörébe tartozik az Elektronikus Tanulmányi Rendszer bármilyen formájú használata, karbantartása. Az Intézménnyel tanulói jogviszonyban állók.
- Az Intézménnyel tanulói jogviszonyban álló személyek esetében: Tanuló neve Tanuló tanügyi azonosító száma Tanuló iskolája – kollégiumi tanuló esetén Iskolatípus Osztály / csoport Születési hely Születési idő Állampolgársága Anyja neve: Anyja foglalkozása Anyja telefonszáma Lakóhely Lakcím Megye Irányítószám Apa / Gondviselő neve Apa / Gondviselő foglalkozása 105
Apa / Gondviselő telefonszáma Apa / Gondviselő értesítési címe Beiratkozás dátuma Diákigazolvány száma Diákigazolvány kiadási dátuma Személyi igazolvány száma / külföldinél útlevélszám Tartózkodási okirat / külföldinél / Társadalombiztosítási Azonosító Jel Adóazonosító Beírási napló száma Tanuló előző iskolája Tanult szakma Tanuló fényképe Tanuló tantárgyai Tanuló tantárgyak szerinti osztályzatai Tanuló tantárgyak és dátum szerinti hiányzásai Tanuló dicséretei, fegyelmi fokozatai Jelölt állapotok a tanuló-nyilvántartásban, közvetlen adatokat nem tartalmaz: Elvált szülők Magántanuló Vendégtanuló Térítési díjat fizető Tandíjat fizető Jogviszonyt szüneteltet Évismétlő 3, v. több gyerekes család Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Tartósan beteg Állami gondozott Veszélyeztetett Mozgássérült Beszédfogyatékos Hallássérült Diszlexia Diszkalkúlia Diszgráfia A fenti felsorolásban nem szereplő adatok csak az érintett írásbeli hozzájárulása alapján kerülhetnek be az adatbázisba. Ennek jelenleg indoka nincs.
5. Az adatbázisba bekerülő adatok felvételének formája, az adatok forrása, az adatbevitelre jogosultak köre, az adatbevitel módja
106
5.1. Az adatfelvétel formája Az adatbázisba bekerülő adatok felvétele minden esetben írásbeli formában történik. Szóbeli közlés alapján az adatbázisba semmilyen adat nem kerülhet be. 5.2. Az adatok forrása A nem tanulói jogviszonyban álló személyek adatainak forrása minden esetben a Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium által kezelt nyilvántartás. A tanulói jogviszonyban álló személyek esetén: -
A Felvételi Jelentkezési Lap Az Intézményi Adatközlő Lap Adatváltozás jelentő Lap Haladási Napló Csoportnapló
5.3. Az adatbevitelre jogosultak köre Azon adatok bevitele, amelyek forrása az alkalmazotti nyilvántartás, az adatok bevitele a tanügyi-koordinációs gyakorlati oktatásvezető, illetve az általa megbízott feladata. Azon adatok bevitele, amelyek forrása a Felvételi Jelentkezési Lap, az Intézményi Adatközlő Lap, és az Adatváltozás jelentő Lap, az adatok bevitele a tanulmányi csoport, a tanügyi-koordinációs gyakorlati oktatásvezető, illetve az általa megbízott feladata. Azon adatok bevitele, amelyeknek forrása a Haladási Napló, vagy Csoportnapló, az adatok bevitele az osztályfőnök, illetve az igazgató, és a tanügyi-koordinációs gyakorlati oktatásvezető által megbízott személyek feladata.
5.4. Az adatbevitel módja Az adatbázisba bevitt adatok nem térhetnek el az adat forrásául szolgáló iratban szereplő adattól. Az adatok egyezőségéért az adatbevitelt végző személy felelősséggel tartozik. Amennyiben az adatok forrásául szolgáló iratban szereplő adat értelmezhetetlen, olvashatatlan, ellentmondásos vagy hiányos, abban az esetben az adat nem vihető be az adatbázisba. Ilyen esetben az adat forrásául szolgáló irat kijavítását illetve kiegészítését kell kérni az adatalanytól. A kijavítás minden esetben Adatváltozás jelentő Lap kitöltésével történik. Az adatbázis adatainak kiegészítése az eredeti Adatközlő Lap kiegészítésével történik azzal, hogy a kiegészítést csak az adatalany (vagy az eredeti irat kiállítója) végezheti el és a kiegészítés tényét és időpontját sajátkezű aláírásával igazolja. Az adatok kijavítása, illetve kiegészítése szóbeli közlés alapján nem történhet.
107
Az adatok bevitele során olyan körülményeket kell biztosítani, hogy az adatokhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá. Az adatok bevitele után az adat forrásául szolgáló iratokat az Iratkezelési Szabályzatnak megfelelően kell tárolni és megőrizni. A fentiekben leírt körülmények és feltételek biztosítása az adatbevitelt végző személy közvetlen felettesének kötelezettsége.
6. Adathelyesbítés, adatváltozás Tekintettel az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének és valódiságának követelményére, az adatbázisban szereplő adatok helyesbítésére, illetve az adatok változásának átvezetésére az adatkezelés időtartama alatt bármikor mód van.
6.1. Az adatok helyesbítése Az adatok helyesbítése történhet az adatalany kérésére, illetve akkor, ha az adatkezelő hivatalból észleli, hogy az adatbázisban nem valós adat szerepel. Az adatalany kérésére történő helyesbítés esetén a helytelen adat törlésére és a valós adat bevitelére csak az adatalany írásbeli bejelentése alapján kerülhet sor. Az adatalany bejelentéséhez köteles csatolni az általa bejegyezni kért adat valódiságát alátámasztó dokumentumot. Az Intézmény által kezdeményezett adathelyesbítés esetén a valótlan adat törlésére és a valós adat bevitelére csak akkor kerülhet sor, ha a törölni kívánt adat valótlansága minden kétséget kizáró módon megállapítható és a bevinni kívánt adat valódiságát igazoló dokumentum az adatkezelő rendelkezésére áll. 6.2. Az adatok változása Az adatbázisban szereplő adatok megváltozása esetén a változás tényét és a megváltozott adat pontos tartalmát az osztályfőnökök havonta az Adatváltozás jelentő Lap-on kötelesek írásban bejelenteni tanulmányi csoport részére. A bejelentés elmulasztásával, kapcsolatos jogkövetkezmények az adatalanyt terhelik.
7. Adatbiztonság A rendszer adatbiztonsági követelményeinek betartásáért az Intézményi Rendszergazda felelős. Ezen tevékenysége során köteles biztosítani azt, hogy a rendszer az alábbi adatbiztonsági követelményeknek folyamatosan megfeleljen. 108
A rendszergazda - kizárólagosan engedélyezi bármely személy számára a hozzáférési jogosultságot - gondoskodik a szükséges, rendszeres karbantartásról - gondoskodik arról, hogy az adatbázis-szerver megfelelő fizikai védelemmel ellátott zárt helyiségben kerüljön elhelyezésre - biztosítja, hogy az adatbázis-szerver közvetlen hálózati úton ne legyen elérhető és a rendszer feltörése hálózati hozzáféréssel ne legyen lehetséges - biztosítja, hogy minden felhasználó csak egyéni azonosítás után léphessen a rendszerbe - gondoskodik arról, hogy a legutóbbi adatmódosítás tényét, időpontját és elvégzőjét a rendszer naplózza ( a naplózási bejegyzés rögzítése 3 hónap után törölhető) - biztosítja, hogy az adatokról naponta biztonsági mentés készüljön
8. Hozzáférési jogosultságok 7.1. Célhozkötöttség Az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben kezelt személyes adatokhoz való hozzáférés a célhozkötöttség és az önrendelkezés elvén, valamint a hivatkozott jogszabályok rendelkezésein alapul. Minden felhasználó a meghatározott adatkezelési célhoz szükséges mértékben és ideig férhet hozzá a személyes adatokhoz. Minden adatalany jogosult közvetlen számítógépes hozzáféréssel megismerni a rendszerben kezelt adatainak teljes körét, továbbá felvilágosítást kérni az adatkezelés céljáról, az adatok továbbításáról, az adattovábbítás címzettjéről és időpontjáról, s e joga csak törvényben szabályozott esetekben korlátozható. Az Intézmény közalkalmazottainak neve, beosztása, feladatköre, illetőleg az általuk oktatott tárgyak az Intézmény honlapján bárki által korlátozás nélkül megismerhető.
7.2. A hozzáférés gyakorlása A rendszer felhasználói – jogosultsági szintjük alapján – az egyes adatfajtákhoz csak olvasási, vagy írás és olvasási jogosultsággal férhetnek hozzá. A megismert adatokról az adott adattal kapcsolatban hozzáférési jogosultsággal rendelkező személy nyomtatványt készíthet. A nyomtatást végző személy köteles gondoskodni a kinyomtatott adatok célhozkötöttségen alapuló felhasználásáról, továbbá arról, hogy a kinyomtatott adatok ne kerülhessenek illetéktelenek tudomására. A hozzáférési jogosultságok gyakorlása az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben személyre szóló kód és jelszó alkalmazásával történik.
109
8.3. Személyre szóló jogosultság kérése, megadása A felhasználók személyre szóló jogosultságukat, illetve személyes kódjukat a tanügyi-koordinációs gyakorlati oktatásvezetőtől kapják. A tanulók hozzáférési jogosultságának megállapítása, illetve kódjuk generálása adataiknak a rendszerbe való bevitelét követően, külön kérés nélkül történik. A kódot az Intézmény a tanuló gondviselőjével, illetve nagykorúság esetén a tanulóval írásban közli. A tanulók kivételével a felhasználók jogosultságuk megadásával egyidejűleg nyilatkozatban vállalják hozzáférési jogosultságuk jogszerű felhasználását. A nyilatkozat szövege a jelen szabályzat Mellékletét képezi.
1 8.4. Jogosultsági szintek Az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférés az alábbi jogosultsági szintek alapján történik: Az adatkezelés törvényességéért és a jelen szabályzat betartásáért felelős tanügyikoordinációs gyakorlati oktatásvezető, valamint a rendszer számítástechnikai üzemeltetését végző Rendszergazda a rendszerben tárolt összes adathoz, írás és olvasási jogosultsággal hozzáférhet, a Rendszergazda azonban e hozzáférési jogosultságát csak a tanügyi-koordinációs gyakorlati oktatásvezető eseti engedélyével használhatja. Az Intézmény minőségügyi csoportvezetője, tanügyi adminisztrátora olvasási joggal hozzáférhet az összes tanulói adathoz, a tanügyi adminisztrátor írási joggal a beiratkozási adatokhoz. Az Intézmény igazgatója, igazgatóhelyettesei a felvett tanulók összes adatához olvasási jogosultsággal hozzáférhetnek, a tantárgyi érdemjegyek téves bejegyzéseinek javítására írási jogosultsággal rendelkezek. Az Intézmény tanárai, oktatói olvasási joggal hozzáférhetnek az összes tanuló adataihoz, írási joggal az általuk oktatott tantárgy érdemjegyeihez, hiányzásaihoz. Tantárgyak felvételére csak az osztályfőnök jogosult. Tantárgyak érdemjegyeinek módosítása csak az igazgatóhelyettesek hozzáférési jogosultságán keresztül lehetséges. A tanuló és gondviselője olvasási joggal hozzáférhet saját adataihoz, valamint tantárgyi érdemjegyeihez és hiányzásaihoz. 9. Adattovábbítás Az Elektronikus Tanulmányi Rendszerből egyedi adatok személyazonosításra alkalmas módon az alábbi adatkezelőknek továbbíthatók:
110
–
a TB törvény felhatalmazása alapján a társadalombiztosítási jogviszonnyal összefüggő adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve a Budapesti Társadalombiztosítási Igazgatóságnak;
–
az SzJA törvény felhatalmazása alapján az adózással összefüggő adatok a NAV Budapesti Igazgatóságának;
–
a Közoktatási törvény felhatalmazása alapján a tanulók nevét, születési helyét és idejét tartalmazó nyilvántartás adatai az illetékes minisztérium nyilvántartása számára;
–
a normatív finanszírozásához szükséges adatok a fenntartó számára a Köznevelési törvény felhatalmazása alapján
–
a diákigazolványról szóló kormányrendelet felhatalmazása alapján a rendeletben megjelölt adatokat a diákigazolvány kibocsátójának,
A rendszerben tárolt adatok statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon más adatkezelőnek továbbíthatók.
10. Záró rendelkezések Az Elektronikus Tanulmányi Rendszer koordinációjáról, a rendszer működtetésében, fejlesztésében, karbantartásában közreműködő szervezetek munkájának összehangolásáról a tanügyi-koordinációs gyakorlati oktatásvezető, és a minőségügyi csoportvezető gondoskodik. A Intézményi Rendszergazda gondoskodik az Elektronikus Tanulmányi Rendszer adatvédelmének rendszeres ellenőrzéséről, a műszaki, illetőleg a jogi környezet változásai által szükségessé tett változtatások végrehajtásáról és dokumentálásáról. Budapest 2011. június 3. Kollár József igazgató
Adatkezelői nyilatkozat: A tárolt adatokat a Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium az Adatvédelmi Törvény és a Közoktatási Törvény rendelkezései és a „Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Elektronikus Naplójának Adatvédelmi Szabályzata” szerint kezeli. A jogszabályban foglaltak szerint az adatkezeléssel megbízott személyek csak a munkakörük szerint előírt adatokat kezelhetik. Azt a számítógépet, amelyre a fenti 111
jogosultság érvényes, biztosan zárható helyiségben kell elhelyezni, a számítógépet belépési védelemmel kell ellátni és biztosítani kell, hogy csak a feljogosított személy férhessen hozzá az adatokhoz. Gondoskodni kell arról, hogy a belépési jelszavak ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe. Gondoskodni kell arról, hogy amikor a számítógépen az adatbázissal dolgoznak, illetéktelenek ne olvashassák le a képernyőről az adatokat. Az adatbázisból nyomtatni csak olyan adatokat szabad, amire a munka végzéséhez közvetlenül szükség van. A kinyomtatott adatokat kizárólag az Intézmény használhatja fel, más intézménynek vagy magánszemélynek továbbadni nem szabad. Amint az a munkafolyamat befejeződött, amelyhez a nyomtatványra szükség volt, a nyomtatványt meg kell semmisíteni. Bármilyen adat harmadik személynek való átadása csak az Intézmény igazgatójának írásos engedélye alapján lehetséges. Felhasználói név: Elektronikus napló jelszó: Budapest, 200 ........................................................ _____________________________ igazgató A fentieket tudomásul vettem és betartásáért felelősséget vállalok. Budapest, 20... ........................................................
_____________________________ adatkezelő
112
4. számú melléklet: Az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Katalógusszerkesztési szabályzat
1. A könyvtári állomány feltárása
Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:
raktári jelzet
bibliográfiai és besorolási adatokat
ETO szakjelzeteket
tárgyszavakat
1.1 A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek.
A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:
főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat
szerzőségi közlés
kiadás sorszáma, minősége
megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve
oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret
sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám
megjegyzések 113
kötés: ár
ISBN szám
A besorolási adatok biztosítják a katalógukatalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:
a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)
cím szerinti melléktétel
közreműködői melléktétel
tárgyi melléktétel
1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás a Hun Téka könyvtári program segítségével
114
5. számú melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Tankönyvtári szabályzat
I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény
23/2004
(VIII.
27.)
OM
rendelet
a
tankönyvvé
nyilvánítás,
a
tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 4. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:
115
Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.
2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket
A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.
Sorszám
Aláírás
osztály
A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből,
megrongálásából
származó
kárt
az
iskola
házirendjében
meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 5. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:
az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)
összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)
összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)
listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)
listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról
6. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: 116
az első év végére legfeljebb 25 %-os
a második év végére legfeljebb 50 %-os
a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os
a negyedik év végére 100 %-os lehet.
Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.
117
