Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2004 I. félév
A rövidtávú munkaerőpiaci prognózis előrejelzései 1997-2004 (ezer főben) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
1997. jún.
1998. jún.
1999. jún. Előrejelzés
2000. jún.
2001. jún.
2002. jún.
2003 jún.
2004 jún.
Tényadatok
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
TARTALOMJEGYZÉK Főbb megállapítások
I. Bevezető 1 1. Az adatgyűjtés célja 2. Az adatgyűjtés főbb jellemzői 3. A minta bemutatása
1 1 2
II. Reál- és pénzügyi folyamatok 4 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Kapacitás-kihasználtság A kapacitás-kihasználatlanság okai Beruházási, kapacitás-bővítési tervek A kapacitás-kihasználtság és a beruházási szándékok együttes vizsgálata A rendelésállomány alakulása A nettó árbevétel alakulása A beruházási szándékok és a nettó árbevétel alakulására vonatkozó várakozások együttes vizsgálata A gazdálkodó szervezetek pénzügyi, vagyoni helyzete 8.1 Határidőn túli kintlevőségek 8.2 A vállalati vagyon könyv szerinti értéke 8.3 Az adózott eredmény változása
4 7 11 12 14 17 21 22 22 24 26
III. A munkaerőhelyzet alakulása 29 1.1 A munkaerőpiaci mozgások nemzetgazdasági szinten 1.2 Az érintett létszámok alakulása 2. A munkaerő-mozgások egyenlege a gazdálkodó szervezetek szintjén 3. Költségkímélő foglalkoztatási formák 3.1 Határozott időre szóló szerződések 3.2 Vállalkozói, alvállalkozói szerződések 3.3 Megbízási szerződések
29 31 32 35 35 36 37
4.
5.
6.
7.
3.4 A költségkímélő foglalkoztatási formák együttes munkaerő-gazdálkodási súlya A nemzetgazdasági szintű munkaerő-kereslet-kínálati adatok összefoglaló mutatói 4.1 Vállalati munkaerő-gazdálkodási mutatók 4.2 A munkaadói kereslet mérőszámai: munkaerőpiaci konjunktúra-mutatók A főbb munkaerőpiaci mozgások ágazati szintű elemzése 5.1 A munkaerőpiaci mozgások egyenlege a gazdálkodó szervezetek szintjén 5.2 Költségkímélő foglalkoztatási formák A munkaerőpiaci folyamatok vállalati létszámnagyság szerinti elemzése 6.1 Költségkímélő foglalkoztatási formák 6.2 Munkaerőpiaci kereslet-kínálati adatok összefoglaló mutatói A munkaerőpiaci mozgások regionális szintű elemzése 7.1 A munkaerő-felvétel és az elbocsátás részvételi aránya 7.2 Nettó munkaerő-kereslet regionális szinten 7.3 Regionális szintű munkaerő-kereslet vállalati létszámnagyság szerint
38 39 40 41 42 42 44 45 49 53 55 55 57 58
IV. A regisztrált munkanélküliek számának előrejelzése 62 1. Az eddigi előrejelzések pontosságáról 2. A 2003 december 31-re vonatkozó 2003 márciusi előrejelzés kiértékelése 3. A regisztrált munkanélküliek várható száma 2004 I. félévének végén
62 64 65
V. Vállalati munkaerő-gazdálkodás 67 1. A foglalkoztatási helyzet változása 2. A feleslegessé vált munkaerővel kapcsolatos vállalati szándékok változása 3. A cégek képzésen, átképzésben betöltött szerepe 4. A pályakezdő fiatalok helyzete 5. A külföldi állampolgárok foglalkoztatása iránti igények
67 68 70 71 72
A munkaerőpiaci folyamatok várható alakulása 2004 I. félévében a rövidtávú prognózis felmérés alapján 2003 szeptember-októberében országosan 4810 gazdálkodó szervezettől gyűjtöttek információkat az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkatársai rövidtávú gazdálkodási terveikről és vállalati munkaerő-politikájukról.
A minta bemutatása A felkeresett cégek a nemzetgazdaság jogi személyiségű gazdasági szervezeteinél foglalkoztatottak kb. 23 %-át alkalmazzák. Elmondható tehát, hogy a minta nagysága lehetőséget ad a viszonylag pontos előrejelzéshez.
A munkaerőpiaci folyamatok dinamikája Az egy évvel korábbi adatgyűjtés adataihoz képest 2004 I. félévében várhatóan emelkedik a munkaerőforgalomban (felvétel, elbocsátás, létszámcsökkenés) érintett cégek aránya. A munkaerőpiac növekvő dinamikája a szerkezetátalakulás gyorsulására utal. Az előrejelzések szerint a gazdálkodó szervezetek 41 %-a tervez létszámfelvételt, míg 5 %-a elbocsátást. (Az egy évvel korábbi arányok 36,5, illetve 3,2 %-ot tettek ki.) Ugyancsak emelkedő a létszámcsökkenést jelző cégek aránya, amely 2003 I. félévében 22 % volt, 2004 I. félévében pedig várhatóan 32 %-ot tehet ki. Azon gazdálkodó szervezetek aránya, ahol elbocsátás és/vagy létszámcsökkenés történik, 1 év leforgása alatt várhatóan több, mint 10 %-ponttal emelkedik (24 %-ról 34,5 %-ra).
Létszámváltozás a gazdálkodó szervezeteknél Az előzőekben bemutatott létszámmozgások eredőjeként 2004 I. félévében a növekvő foglalkoztatotti létszámot jelző cégek aránya kb. 26,5 %, míg a nettó létszámcsökkenést jelzőké kb. 16 %-ot fog kitenni. Elmondható tehát, hogy a növekvő állományi létszámot prognosztizáló gazdálkodó szervezetek aránya továbbra is jóval meghaladja a létszámcsökkenést jelzőkét. (A tavaly jelzett arányok: 27, illetve 10 % voltak.) A megkérdezett cégek többségénél (59 %-ánál) várhatóan nem változik 2004 I. félévében a foglalkoztatottak létszáma. Ez azt jelzi, hogy a gazdálkodó szervezetek nagyobb hányadának munkaerő-politikáját a stabilitás jellemzi.
A foglalkoztatottak számának várható alakulása nemzetgazdasági szinten 2004 I. félévében a gazdaság vizsgált szektorában 32-33 ezer fős foglalkoztatotti létszámnövekedés várható.
A főbb nemzetgazdasági ágak foglalkoztatotti létszámának alakulása A várható foglalkoztatotti létszámnövekedés nagy része a feldolgozóiparban, az építőiparban és a kereskedelemben realizálódhat. A mezőgazdasági üzemekben foglalkoztatottak létszáma jelen prognózis szerint nem változik, míg a bányászatban, továbbá a közigazgatás területén jelentősebb foglalkoztatotti létszámcsökkenést jeleznek az adatok.
A többlet munkaerő-kereslet vállalati létszámnagyság szerint A foglalkoztatotti létszám növekedésére mindegyik létszámnagyság szerint képzett csoportban számítanak a megkérdezett vállalatvezetők, így az összességében 32-33 ezer fős létszámnövekedés „szétterül” az összes vállalati szektoron.
A munkaerő-kereslet régiónkénti alakulása 2004 I. félévében a legnagyobb (kb. 10 ezer fős) létszámkereslet az észak-alföldi régióban várható. Ez a többletlétszám-igény néhány ezer fővel meghaladja az egy évvel korábbit és a foglalkoztatási mutatók területi különbségeinek csökkenését jelzi. Számottevőnek tekinthető még a plusz-kereslet a közép-magyarországi régióban. Ugyanakkor a Nyugat-Dunántúlon összességében tovább folytatódik a kereslet, - s így a foglalkoztatotti létszám – stagnálása.
Vállalati munkaerő-politika 2003 II. félévében az adott cégnél, adott munkaposzton feleslegessé vált foglalkoztatottaknak kb. 38 %-át kívánják elbocsátani, ami 4 %-ponttal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi jelzés. Ha ehhez hozzáadjuk a nyugdíjazottak arányát is (kb. 13 %), akkor az adódik, hogy a gazdálkodó szervezetek feleslegesnek ítélt munkavállalóik 51 %-ától kívánnak „megszabadulni”. Ez 10 %-ponttal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az adatok tehát azt mutatják, hogy a gazdálkodó szervezetek jobban ragaszkodnak munkavállalóikhoz, mint korábban. Így elsősorban az adott cégen belüli átcsoportosításhoz, átképzéshez, átmeneti munkaidőcsökkentéshez folyamodnak. A feldolgozóipar és az építőipar területén működő gazdálkodó szervezetek az átlagnál nagyobb arányban kívánják munkavállalóikat megtartani abban az esetben is, ha adott munkafeladat elvégzéséhez már nincs rájuk szükség. Inkább a vállalaton belüli átcsoportosítás lehetőségével élnek, mintsem az elbocsátással.
A külföldi állampolgárok foglalkoztatása iránti igények Idén először kérdeztünk rá a cégek külföldi munkavállalók foglalkoztatása iránti igényeire. A válaszokból kitűnik, hogy a gazdálkodó szervezetek döntő többsége nem tartja célszerűnek a külföldiek foglalkoztatását. Kivételt képez az építőipar, ahol segédmunkák elvégzésére 14, betanított munkákra 11, szakmunkákra pedig 17 %-ban jelezték, hogy érdemes külföldieket felvenni. Kitapintható a feldolgozóipari szakmunkáshiány is, mivel az ebben a szektorban tevékenykedő gazdálkodó szervezetek 15 %-a alkalmazna 2004 I. félévében külföldi munkavállalót szakmunkás munkakörbe. Említésre méltó még, hogy az oktatásban tevékenykedő szervezetek csaknem egyharmada, az egészségügyi intézményeknek pedig csaknem egyötöde érdemesnek tartja diplomás külföldiek alkalmazását.
A pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyei 2004 I. félévében kedvező változások következhetnek be a pályakezdők foglalkoztatásában, bár a megkérdezett cégek többsége most is úgy nyilatkozott, hogy nem kíván iskolából frissen kikerült fiatalokat foglalkoztatni. Ugyanakkor ez az arány 81 %-ról 70 %-ra csökkent. Így elmondható, hogy kb. 10 %-ponttal (19 %-ról 29 %-ra) emelkedett azon gazdálkodó szervezetek részaránya, amelyek igénylik a pályakezdők foglalkoztatását. A feldolgozóipari, építőipari cégek és az egészségügyi intézmények az átlagost meghaladó arányban vállalkoznának erre.
I. Bevezető 1. Az adatgyűjtés célja 2003 szeptember-októberében ismét sor került a rövidtávú gazdasági és munkaerőpiaci előrejelzés elkészítését szolgáló adatgyűjtésre. A felmérést a megyei (fővárosi) munkaügyi központok, illetve kirendeltségeik munkatársai végezték. A félévente lebonyolított adatgyűjtés során a mintába bekerült gazdálkodó szervezetek menedzsmentjétől cégük gazdasági helyzetére és munkaerő-politikájára vonatkozó várakozásokat tudakoljuk. Az adatgyűjtés legfőbb céljai: A gazdálkodó szervezetek konjunktúra-jelzőszámainak megismerése, a megfigyelhető változások nyomon követése. A főbb munkaerőpiaci folyamatok bemutatása, és a rövid távon várható változások leírása. A munkaerőpiacon megfigyelhető mozgások (kilépések, elbocsátások, létszámcsökkenés, stb.) elemzése. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának előrejelzéséhez szükséges adatok összegyűjtése. A regionális, valamint a helyi munkaerőpiaci feszültségek feltárása, szakmacsoportonkénti információk feldolgozása a kereslet-kínálat rövid távon várható viszonyának megismerése céljából. 2. Az adatgyűjtés főbb jellemzői Az adatgyűjtés területi alapon szerveződik, s az Állami Foglalkoztatási Szolgálat országos hálózatára épül. A magas (90 % feletti) válaszadási arányt, valamint a pontos válaszokat a személyes kikérdezés biztosítja. Az adatok feldolgozása, kiértékelése és elemzése három szinten (munkaügyi vonzáskörzeti, megyei, országos) valósul meg. Jelen kötet az országos szintű információ-feldolgozást tartalmazza.1
1
A kirendeltségi (vonzáskörzeti) illetve megyei prognózis összefoglalók mind a Foglalkoztatási Hivatalban, mind a megyei (fővárosi) munkaügyi központokban az érdeklődők rendelkezésére állnak.
Az adatfelvétel a mintába2 bekerült gazdálkodó szervezetek vezetői várakozásainak célidőpontját a megkérdezéstől számított 9. hónap végére teszi. Így jelen adatgyűjtés segítségével 2004 I. félév végéig kísérhetjük nyomon a folyamatokat. Az egymást követő felmérések átfedő időhorizontja lehetőséget ad arra, hogy – ugyanazon időszakra vonatkozóan – megvizsgáljuk a fél évvel korábbi és az aktuális előrejelzések pontosságát, feltárjuk az esetleges eltérések okait. Ez a kötet a 2003. II. és 2004. I. félévére vonatkozó információkat tartalmazza. Mind a tanulmány szerzője, mind a programban résztvevő többi munkatárs továbbra is szívesen fogadja azokat az észrevételeket, bírálatokat, javaslatokat, amelyek az alkalmazott módszer, illetve az elemzés továbbfejlesztését célozzák. 3. A minta bemutatása 2003 szeptember-októberében országosan összesen 4810 gazdálkodó szervezet vezetőjétől sikerült értékelhető információkat szerezni. 3.1 A mintában szereplő gazdálkodó szervezetek száma és aránya létszámnagyság-kategóriánként Létszámnagyság kategória (fő) 1000 501-1000 301- 500 101- 300 51- 100 51 Összesen
Mintaelemszám 2002 szeptember 2003 szeptember db % db % 92 2,0 97 2,0 240 5,3 205 4,3 246 5,4 248 5,2 996 21,9 982 20,4 925 20,3 942 19,6 2051 45,1 2336 48,6 4550 100,0 4810 100,0
A táblázatból látható, hogy jelen adatgyűjtésben összességében 260-nal több cég szerepelt a mintában, mint egy évvel korábban. Továbbra is igaz, hogy ez az adatgyűjtés Magyarországon a legnagyobb mintán végzett konjunktúrafelmérés. A minta összetétele az előző évihez képest kismértékben változott, elsősorban az 51 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek „javára”.
2
A speciális mintavételi eljárást és az adatgyűjtés részletes módszertanát a „Segédanyag a rövid távú prognózis készítéséhez” c. kiadvány tartalmazza.
Az adatgyűjtés fő célja továbbra is a munkaerőpiaci folyamatok minél pontosabb leírása és előrejelzése. Ezért a mintában a nagy létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezetek nemzetgazdasági részarányukhoz képest felül- míg a kisebb cégek alulreprezentáltak. Ennek a speciális mintavételi eljárásnak köszönhetően a mintában szereplő gazdálkodó szervezetek a nemzetgazdaság jogi személyiségű szervezeteinek kevesebb, mint 3 %-át teszik ki, viszont a foglalkoztatottak számát tekintve a reprezentációs arány kb. 23 %os. 3.2 A foglalkoztatottak aránya és a reprezentációs arány nemzetgazdasági ágak szerint (%)
Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia, gáz-, hő- és vízellátás Építőipar Kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítás, karbantartás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás posta és távközlés Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatás Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenység, segítő szolgáltatás Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás
Összesen
KSH munkaerőmérleg (2003. I. 1.)
Prognózis minta (2003. szeptember)
Reprezentációs arány
5,7 0,4 24,2 1,8 7,1
7,3 0,7 49,9 4,9 2,7
22,6 31,4 36,5 47,5 6,7
14,2
7,0
8,7
3,4 7,8
1,2 7,0
6,2 15,9
1,8
0,5
4,5
6,5
2,2
6,1
7,9
1,7
3,8
9,3 6,5
3,6 9,1
7,5 24,9
4,3
2,2
9,2
100,0
100,0
23,0
Látható, hogy az ágazati reprezentáció nagymértékben szóródik. A feldolgozóiparra, szállítás, raktározás, posta és távközlésre, valamint a mezőgazdaságra pontosabb becslések készíthetők, míg a többi kiemelt nemzetgazdasági ág (építőipar, kereskedelem) esetében az alacsonyabb reprezentációs arány bizonytalanabbá teheti a becsléseket.
II. Reál- és pénzügyi folyamatok 1. Kapacitás-kihasználtság Amint azt a következő táblázat adatai mutatják, 2003 II. félévében a megkérdezett gazdálkodó szervezetek döntő hányada magas kapacitáskihasználtsággal üzemelt. 1.1 A kapacitás-kihasználtság alakulása létszámnagyság-kategóriák szerint (gazdálkodók %-os aránya)
A kapacitás-kihasználtság Létszámnagyságkategória (fő)
Alacsony 2002 2003
Közepes 2002 2003
Magas 2002 2003
II. félév > 1000 501 - 1000 301 - 500 101 - 300 51 - 100 < 51 Mindösszesen
2,9 5,2 5,6 4,3 6,2 8,2 6,7
5,7 9,0 7,8 7,1 7,3 10,3 8,9
20,6 23,8 22,3 26,5 23,9 25,5 25,1
21,4 21,8 26,8 29,4 28,7 26,2 27,1
76,5 71,0 72,1 69,2 69,4 66,3 68,2
72,9 69,2 65,4 63,5 64,0 63,4 64,0
A kapacitás-kihasználtság 50 % alatt alacsony, 50-80 % között közepes, 81-100 % között magas
A táblázatból látható, hogy a gazdálkodó szervezetek 64 %-a tartozott a magas (81-100 % közötti), s 8,9 %-a az alacsony (50 % alatti) kapacitáskihasználtságot jelzők közé. Az adatok azt is megmutatják, hogy valamelyest (kb. 2 %-ponttal) emelkedett az alacsony és kismértékben (kb. 4 %-ponttal) csökkent a magas kapacitás-kihasználtsággal üzemelő cégek aránya 1 év leforgása alatt. Ez a tendencia mindegyik vállalati létszámnagyság alapján képzett kategóriára igaz.
1.sz. ábra A kapacitás-kihasználtság alakulása a szeptemberi adatfelvételek alapján (gazdálkodók %-os aránya)
70 60 Magas
50 40 30 20
Alacsony
10 0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
Létszámnagyság-kategóriánként tovább elemezve a tendenciát megállapítható, hogy továbbra is az 51 fő alatti gazdálkodó szervezetek között a legalacsonyabb a magas és legszámottevőbb az alacsony tőkehasznosítású cégek aránya. Ugyanakkor az 1 évvel korábbi adatokhoz képest a különbségek csökkentek. Az is megállapítható, hogy a kapacitáskihasználtság szempontjából továbbra is a nagyvállalatok helyzete a legkedvezőbb. Az 1000 főnél többet foglalkoztató cégeknél csaknem 4 %ponttal magasabb a megfelelő tőkehasznosítást jelzők aránya az ezután következő (501-1000 főt foglalkoztató) kategóriánál. Az 51 fő alatti gazdálkodó szervezetekkel való összehasonlításban pedig a különbség csaknem 10 %-pontot tesz ki.
A főbb nemzetgazdasági ágak 2002 és 2003 II. félévi adatait a következőkben mutatjuk be.
1.2 Kapacitás-kihasználtság a főbb nemzetgazdasági ágakban 2002 II. félév – 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya)
A kapacitás-kihasználtság Magas Alacsony Nemzetgazd asági ág
2002
2003
2002
2003
II. félév Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta és távközlés Mindösszesen
66,8 63,0 84,9 69,9
63,6 58,7 82,2 66,0
5,3 8,2 1,5 4,2
7,3 10,1 4,0 7,4
77,9
69,1
6,1
8,1
68,2
64,0
6,7
8,9
A 2002 II. félévi adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy változó mértékben, de mindegyik kiemelt nemzetgazdasági ágban csökkent a magas és nőtt az alacsony kapacitás-kihasználtsággal működő gazdálkodó szervezetek aránya. Továbbra is érvényes az a megállapítás, hogy az építőiparban a nemzetgazdasági átlagot jóval meghaladó a magas kapacitás-kihasználtságú gazdálkodó szervezetek aránya. Az 1.3 táblázat adatainak segítségével azt vizsgáljuk meg, hogy a 2003 I. – 2003 II. félévet magába foglaló 1 éves intervallumban miként alakult a kapacitáskihasználtság. A táblázat csak azokat a cégeket tartalmazza, amelyek mindkét félévben szerepeltek a felmérés mintájában. 2003 II. félévében a mintaátfedés 82 %-os volt. 1.3 A cégek kapacitás-kihasználtságának változása (gazdálkodók %-os aránya) 2003 II. félév 2003 I. félév Magas Közepes Alacsony Összesen
Magas 51,0 3,5 2,1 61,6
Közepes 9,0 16,3 3,3 28,5
Alacsony 1,7 2,7 4,5 8,9
Összesen 61,7 28,4 9,9 100,0
Látható, hogy a vizsgált 1 éves periódusban a cégek több, mint fele működött „végig magas” kapacitás-kihasználtsággal. A táblázatból az is kiolvasható, hogy az 1 éves időszak alatt a cégek kb. 15 %-ának javult a kapacitás-kihasználtsági mutatója. Romlást kb. 13 %-uknál lehet kimutatni. Ezek az arányok valamivel kedvezőbbek az 1 évvel korábbiaknál. A legfontosabb konjunktúra-jelzőszámok alakulását időről-időre régiónként is bemutatjuk. (Most is jelezzük azonban, hogy részletes regionális elemzésre ezen összefoglaló keretei között nem vállalkozunk.) 1.4 A cégek kapacitás-kihasználtsága régiónként 2002 II. félév – 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya)
A kapacitás-kihasználtság Régió
Magas 2002 2003
Közepes 2002 2003
Alacsony 2002 2003
II. félév KözépMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
74,0
65,1
29,5
23,8
6,5
11,1
68,8 69,0 69,0
65,8 66,0 62,5
24,6 27,1 24,7
25,3 28,1 29,3
6,6 3,9 6,3
8,9 5,9 8,2
63,9
64,0
27,8
26,3
8,4
9,7
68,3 64,5 68,2
60,5 65,3 64,0
25,5 26,5 25,1
31,1 26,2 27,1
6,3 7,9 6,7
8,4 8,6 8,9
Az adatokból látható, hogy 2002 II. félévéhez képest öt régióban csökkent a magas kapacitás-kihasználtsággal működő cégek aránya. Ugyanakkor az észak-magyarországi régióban stagnálás, a Dél-Alföldön kisebb mértékű javulás tapasztalható. Az alacsony tőkehasznosítású gazdálkodó szervezetek aránya a közép-magyarországi régióban a legnagyobb, de továbbra is elmondható, hogy ebben a vonatkozásban nem túl nagyok a különbségek az ország egyes régiói között. A magas kapacitás-kihasználtságú cégek arányát tekintve valamelyest szűkült az olló, elsősorban a közép-magyarországi cégek pozíciójának romlása következtében. 2. A kapacitás-kihasználatlanság okai A kapacitás-kihasználtság okait – értelemszerűen – csak azon cégek adatainak segítségével vizsgáljuk, ahonnan azt jelezték, hogy kapacitás-
kihasználtságuk nem teljes. 2003 II. félévében ez az arány a mintán belül kb. 42 %-ot tett ki. 2.1 A kapacitás-kihasználatlanság okai a kiemelt nemzetgazdasági ágakban (%)
Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta és távközlés Mindösszesen
Belföldi kereslet visszaesése 2002 II. félév 29,7 40,5 56,1 62,1
2003 II. félév 27,5 35,2 53,8 62,7
Külföldi kereslet hiánya 2002 II. félév 5,4 28,4 9,6 5,6
2003 II. félév 5,2 29,5 1,3 3,0
Tőkehiány 2002 II. félév 28,9 4,5 5,5 9,1
2003 II. félév 24,9 7,5 9,0 3,0
50,0
51,0
10,0
9,8
4,0
2,0
44,1
41,3
18,4
18,0
8,5
8,8
A három kiemelt ok együttesen kb. 70 %-ban magyarázza a cégek nem megfelelő szintű kapacitás-kihasználtságát. Az adatokból az is kitűnik, hogy egy év leforgása alatt a belföldi kereslet visszaesésének súlya az elégtelen tőkehasznosításban kismértékben csökkent, míg az exportlehetőségek hiányának és a tőkehiánynak a súlya gyakorlatilag nem változott. Látható továbbá, hogy a kiemelt nemzetgazdasági ágakban továbbra is rendkívül eltérő a kapacitás-kihasználatlanságot előidéző okok megoszlása. Míg pl. a mezőgazdaságban 2003 II. félévében is kiemelkedően magas (kb. 25 %-os) a tőkehiány súlya, addig a kereskedelemben az átlagos arányt jóval meghaladó a belföldi kereslet visszaesésének kapacitás-kihasználtságot negatív irányba befolyásoló hatása. A kapacitások elégtelen kihasználásában szezonális okok is közrejátszanak. Ennek a tényezőnek a súlya a mezőgazdasági üzemek jelzései szerint kb. 22, a feldolgozóiparban kb. 8, az építőiparban kb. 18, a kereskedelemben kb. 10 %-os volt 2003 II. félévében. Felmérésünk során minden alkalommal tudakoljuk a munkaerő-hiány kapacitás-kihasználtságot fékező esetleges hatását is. Ennek a tényezőnek a súlya legfrissebb adataink szerint összességében kb. 16 %-ot tesz ki, ami az 1 évvel korábbi adathoz képest egyértelmű emelkedést jelez (annak a dupláját teszi ki). A feldolgozóipari cégek körében továbbra is az átlagosnál magasabb a szakképzett munkaerő hiánya miatti termelés-kiesés jelentősége, ezen belül a textiliparban a megfelelő arány 15 %-os (!).
2.2 A kapacitás-kihasználatlanság legfőbb okai létszámnagyság-kategóriánként 2003 II. félévében (%) Létszámnagyságkategória (fő) >1000 501-1000 301- 500 101- 300 51- 100 < 51 Összesen
Elégtelen belföldi kereslet 21,7 30,0 31,5 35,3 40,5 46,8 41,3
Külföldi kereslet hiánya 26,1 37,1 25,8 24,8 19,3 11,8 18,0
Tőkehiány 0,0 4,3 3,4 6,9 9,2 10,7 8,8
Az adatok azt mutatják, hogy a tőkehiány a kisebb (300 fő alatti) cégeknél valamivel jobban gátolja a kapacitások kihasználását, mint a nagyobb vállalatoknál. Ugyanez mondható el a belföldi kereslet elégtelenségéről, míg az exportlehetőségek hiánya leginkább a 100 fő feletti cégeknél akadályozza a kapacitások teljes kihasználását. Mint ahogy az előzőekben utaltunk rá, a mintánkban szereplő gazdálkodó szervezeteknek kb. 42 %-a jelezte, hogy 2003 II. félévében kapacitáskihasználtsága nem teljes. Ennek a helyzetnek a tartósságát a következőképpen értékelik a megkérdezettek: 2.3 Vélemények a kapacitás-kihasználatlanság tartósságáról, 2002 II. félév - 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Tartós Nemzetgazdasági ág
2002
Átmeneti 2003
2002
69,0 41,9 38,3 55,3
66,5 49,6 43,4 65,0
31,0 58,1 61,7 44,7
33,5 50,4 56,6 35,0
55,8
61,2
44,2
38,8
49,1
54,6
50,9
45,4
II. félév Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta és távközlés Mindösszesen
2003 II. félév
A 2002 II. félévi adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy összességében érzékelhető változás történt a cégvezetők vélekedésében. A mezőgazdaság kivételével mindegyik vizsgált ágazatban nőtt a kapacitás-kihasználatlanság tartósságára számító cégek aránya. Ezen túlmenően továbbra is az építőipar és a feldolgozóipari gazdálkodó szervezetek menedzsmentje a legderűlátóbb, mivel körükben magasabb azok aránya, akik átmenetinek tartják a kapacitások elégtelen kihasználtságát. Ezzel szemben a mezőgazdasági üzemek kb. 67 %-ánál számítanak ezen helyzet tartós fennmaradására. 2.4 A kihasználatlan termelőeszközökkel kapcsolatos szándékok megoszlása nemzetgazdasági áganként, 2002 II. félév – 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta és távközlés Mindösszesen
Értékesítés
Átmeneti tárolás
2002
2003
30,2 6,2 9,2 17,3
19,8 6,9 9,3 18,1
2002 2003 II. félév 65,9 76,9 91,4 91,2 78,0 86,6 79,1 79,0
16,7
13,7
79,2
12,0
10,8
83,2
Kiselejtezés 2002
2003
4,0 2,4 12,8 3,6
3,2 1,9 4,1 2,9
80,4
4,2
5,9
85,8
4,8
3,4
Az előző válaszokkal összhangban legnagyobb arányban most is a mezőgazdasági üzemek kívánják eladni kihasználatlan termelőeszközeiket, de magas az arány a kereskedelmi cégeknél is. Ugyanakkor – csakúgy, mint 1 évvel ezelőtt – mindegyik kiemelt nemzetgazdasági ágra jellemző, hogy a megkérdezéskor kihasználatlan termelőeszközeiktől nem kívánnak végleg megválni, inkább az átmeneti tárolás mellett döntenek. Legjellemzőbb ez a feldolgozóiparra, ahol a válaszok több, mint 90 %-a tükrözi ezt a szándékot.
3. Beruházási, kapacitás-bővítési tervek 3.1 Kapacitás-bővítést tervező gazdálkodók aránya létszámnagyság-kategóriánként (gazdálkodók %-os aránya) Létszámnagyságkategória (fő) 1000 501-1000 301- 500 101- 300 51- 100 51 Mindösszesen
2001 II. félév 37,8 37,7 31,8 31,2 28,4 23,3 27,6
2002 II. félév 39,7 31,7 31,9 25,6 25,8 24,5 26,0
2003 II. félév 2003 II. félév 2003 márciusi 2003 szeptemberi Adatfelvétel 35,5 21,6 30,5 28,8 29,2 26,6 25,0 23,9 26,3 22,2 25,7 21,2 26,2 22,6
Az adatok szerint 2003 II. félévében – az egy évvel korábbiakkal összehasonlítva – összességében valamelyest csökken a gépi és/vagy épületberuházást végrehajtó cégek aránya. Még így is több, mint minden ötödik megkérdezett gazdálkodó szervezet hajt végre beruházást az év második felében. Az utolsó két oszlop adatainak összevetéséből az is kitűnik, hogy márciusban a cégek menedzsmentje mindegyik vállalatcsoportban túlértékelte expanziós képességeit. Ez a megállapítás különösen az 1000 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatokra igaz, amelyek körében a megismételt adatgyűjtés 14 %-ponttal alacsonyabbra teszi a beruházást tervezők/végrehajtók arányát. Legpontosabban a 101-300 fős cégek jelezték előre az év második felére vonatkozó beruházási lehetőségeiket. Az is megállapítható – leszámítva a legnagyobb cégeket –, hogy a foglalkoztatotti létszám csökkenésével együtt mérséklődik a beruházást végrehajtó vállalkozások aránya is. A főbb nemzetgazdasági ágak cégeinek beruházási szándékai 2003 II. félévében a következők:
3.2 Kapacitás-bővítést tervező gazdálkodók aránya a kiemelt nemzetgazdasági ágakban létszámnagyság-kategóriánként, 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Létszámnagyságkategória/ág
1000 501-1000 301- 500 101- 300 51- 100 51
Mindössze sen
Mezőgazdaság
50,0 38,5 25,0 34,8 32,8 25,2 29,6
Feldolgozóipar
28,6 38,0 32,9 26,2 24,2 20,4 24,5
Építőipar
0,0 0,0 20,0 36,4 31,8 24,6 26,8
Kereskedelem
50,0 25,0 29,4 21,7 21,3 22,7 22,7
Szállítás, raktározás, posta és távközlés
20,0 35,7 20,0 18,9 18,2 23,8 22,3
A táblázatból látható, hogy a szállítás, raktározás, posta és távközlés, valamint a kereskedelem kivételével a többi kiemelt nemzetgazdasági ágban a beruházni szándékozó cégek aránya valamivel meghaladja a teljes nemzetgazdaságra vonatkozó 22,6 %-os értéket. 4. A kapacitás-kihasználtság és a beruházási szándékok együttes vizsgálata Az 1. pontban részletesen foglalkoztunk a kapacitás-kihasználtság várható alakulásával. Ehelyütt azt vizsgáljuk, hogy ebből a szempontból mennyire tekinthetők megalapozottnak a cégek beruházási törekvései. Az elemzésnél most is abból indulunk ki, hogy – mivel az adatgyűjtésre szeptemberben került sor – az információk igen nagy megbízhatósággal mutatják a második félévi kapacitás-lekötöttségi helyzetet. A vizsgálat során négyféle vállalati „stratégiát” különböztetünk meg, úgymint: expanzív (magas kapacitás-kihasználtságot jelző, kapacitást-bővítő), stabil (magas kapacitás-kihasználtságot jelző, kapacitást nem bővítő), reménykedő (közepes, vagy alacsony kapacitás-kihasználtságot jelző, kapacitást-bővítő), stagnáló (közepes, vagy alacsony kapacitás-kihasználtságot jelző, kapacitást nem bővítő).
4.1 Vállalattípusok a kapacitás-kihasználtság és a beruházási szándékok együttes vizsgálata alapján, 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Létszámnagyság – kategória (fő) Expanzív Stabil Reménykedő Stagnáló Mindösszesen
1000 30,0 42,9 18,6 8,6 100,0
5011000 34,0 35,3 15,4 15,4 100,0
301-500 101-300 51-100 29,8 35,6 16,6 18,0 100,0
28,2 35,4 14,8 21,7 100,0
30,0 33,9 13,6 22,4 100,0
51 26,2 36,2 13,9 22,1 100,0
Összesen 27,8 36,2 13,9 22,1 100,0
A táblázat utolsó oszlopának adatai alapján kitűnik, hogy az 1 évvel korábbiakhoz képest alig érzékelhetően (1 %-ponttal), de megnőtt az „expanzív” és csaknem 3 %-ponttal emelkedett a „reménykedő” kategóriába sorolható cégek aránya. Ugyanakkor 1 %-ponttal süllyedt a „stagnáló” gazdálkodó szervezeteké. Vállalati létszámnagyság-kategóriánként vizsgálva az adatokat látszik, hogy – csakúgy, mint minden eddigi felmérésünk során – a nagyobb (300 fő feletti) gazdálkodó szervezetek között magasabb a kapacitás-kihasználtság oldaláról megalapozottan beruházó cégek aránya. Ugyancsak többször megállapítottuk már, hogy a kisebb (300 fő alatti) cégeknél a legmagasabb a „stagnálók” aránya. Ezt jelen felmérés adatai is alátámasztják. Szembetűnő továbbá, hogy minden vállalat-nagyság kategóriában a stabil gazdálkodást folytató cégek aránya a legmagasabb. További információkat nyújt a következő táblázat: 4.2 Vállalattípusok a kapacitás-kihasználtság és a beruházási szándékok együttes vizsgálata alapján néhány kiemelt nemzetgazdasági ágban, 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Vállalattípus/ Nemzetgazdasági ág Expanzív Stabil Reménykedő Stagnáló Mindösszesen
Mezőgazdaság 29,5 34,1 16,2 20,2 100,0
Feldolgozóipar 26,3 32,4 26,2 24,9 100,0
Építőipar 33,4 48,7 7,9 9,9 100,0
Az adatok szerint 1 év leforgása alatt a mezőgazdaságban történt a leglátványosabb változás: kb. 4 %-ponttal emelkedett az „expanzív”, s 3 %ponttal csökkent a „stagnáló” üzemek aránya. A feldolgozó- és az építőiparban alig érzékelhetően visszaesett az expanzív és a stabil gazdálkodó szervezetek aránya, míg a „reménykedőké” mindkét nemzetgazdasági ágban valamelyest nőtt. Az építőiparban ezen felül kb. 3 %-ponttal csökkent a „stagnáló cégek részaránya. 5. A rendelésállomány alakulása 2.sz. ábra A rendelés-állományra vonatkozó II. félévi várakozások a szeptemberi adatfelvételek alapján (gazdálkodók %-os aránya)
50
Nő
40
30
Csökken
20
10 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
Az ábrából látható, hogy 2003 II. félévében a cégek kb. 50 %-a számol rendelésállományának növekedésével. Ez csaknem 10 %-ponttal több, mint 1 évvel korábban. Ezzel párhuzamosan jelentősen (csaknem 6 %-ponttal) mérséklődik a csökkenő, s több, mint 3 %-ponttal csökken a változatlan rendelésállományra számítóké.
5.1 A rendelésállomány változása az előző év megfelelő félévéhez viszonyítva a főbb nemzetgazdasági ágakban, 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta és távközlés Mindösszesen
Nő 35,3 50,7 49,5 54,3
A rendelésállomány Változatlan 42,3 34,9 35,0 32,0
Csökken 22,4 14,4 16,0 13,7
46,9
39,8
13,3
49,5
32,4
18,1
Megállapítható, hogy továbbra is a mezőgazdasági üzemek vezetőinek várakozásai a legpesszimistábbak, bár körükben is nagymértékű javulás érzékelhető. Kb. egyharmaduk várja a rendelésállomány 2003 II. félévi növekedését, s több, mint egyötödük számít annak csökkenésére. Ugyanakkor a kereskedelemben és a feldolgozóiparban működő cégek helyzete e szempontból lényegesen kedvezőbb mint az átlagos. A 2004 I. félévére vonatkozó várakozásokat a következő táblázat adatai mutatják: 5.2 A rendelésállomány változása az előző év megfelelő félévéhez viszonyítva (gazdálkodók %-os aránya) Változás / Időszak Nő Változatlan marad Csökken Összesen
2000 I. félév 42,1 44,5 13,4 100,0
2001 I. félév 45,3 43,2 11,5 100,0
2002 I. félév 41,9 44,9 13,2 100,0
2003 I. félév 40,9 46,3 12,8 100,0
2004 I. félév 49,0 37,2 13,8 100,0
Adataink szerint a cégek rendelésállomány-változással kapcsolatos várakozásai lényegesen optimistábbakká váltak a korábbi tendenciákhoz képest. Jelentősen emelkedik ugyanis a kereslet növekedését és/vagy a piaci kapcsolatok kiszámíthatóságát, stabilitását váró menedzserek aránya.
Nemzetgazdasági áganként vizsgálva az adatokat a következők adódnak: 5.3 A rendelésállomány nemzetgazdasági ágankénti változása 2004 I. félévében az előző év megfelelő félévéhez viszonyítva (gazdálkodók %-os aránya) Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta és távközlés Mindösszesen
A rendelésállomány Változatlan
Csökken
35,3 50,7 49,5 54,3
50,2 35,0 34,2 32,0
14,5 14,4 16,3 13,7
46,9
39,8
13,3
49,0
37,2
13,8
Nő
A várakozások szerint a feldolgozóiparban és a kereskedelemben továbbra is meghaladja a rendelésállomány növekedésében bízó cégvezetők aránya az átlagos értéket. Fontos megjegyezni, hogy mindkét nemzetgazdasági ágban az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva is javulás várható. A változatlan szintű megrendelésre számító cégek aránya a mezőgazdaságban a legmagasabb, de itt több, mint 10 %-pontos növekedést mutat a növekvő rendelésállományra számító gazdálkodó szervezetek aránya. A többi kiemelt nemzetgazdasági ágban is egyértelmű javulást mutatnak az adatok az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. 5.4 A rendelésállomány alakulása egy éves intervallumokban (gazdálkodók %-os aránya)
Időszak* 2000 I. félév - 2000. II. félév 2000 II. félév – 2001. I. félév 2001 I. félév – 2001. II. félév 2001 II. félév – 2002 I. félév 2002 I. félév – 2002 II. félév 2002 II. félév – 2003 I. félév 2003 I. félév – 2003 II. félév 2003 II. félév – 2004 I. félév
Végig növekvő 29,0 39,0 53,2 33,2 36,9 44,0 29,3 45,3
Végig csökkenő 7,5 7,4 14,1 10,6 12,5 14,0 20,5 9,6
Jó, vagy javuló 54,3 22,8 21,1 24,0 25,1 24,8 37,2 24,1
Rossz, vagy romló 23,5 30,9 11,7 32,3 25,5 17,3 23,0 21,0
* Az egyes időszakokra vonatkozó adatok minden esetben az adott időszak tárgyféléveiben végrehajtott adatgyűjtésből származnak, kivéve - értelemszerűen - a 2004 I. felére vonatkozó 2003 szeptemberi előrejelzést.
Az adatok alakulásában erőteljes szezonalitás figyelhető meg, így csak az azonos féléveket tartalmazó időszakokat célszerű összehasonlítani. Ennek alapján megállapítható, hogy a cégek piaci pozíciói 2003 II. – 2004. I. félévében tovább javulnak, mivel emelkedik a „végig növekvő” és jelentősen csökken a „végig csökkenő” kategóriába tartozó gazdálkodó szervezetek aránya. 6. A nettó árbevétel alakulása Míg a rendelésállomány alakulása – a piaci kapcsolatok szilárdságának mérésén keresztül – közvetve jelzi az értékesítési pozíciókban bekövetkezett változásokat, addig a nettó árbevétel vizsgálatának segítségével közvetlenül mérhető a kereslet változása. A konjunkturális várakozások bemutatásakor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mutató folyó áron mér, ezért szükséges az inflációs hatás figyelembe vétele is. A szezonális hatás kiküszöbölése céljából itt is rendre az előző évek megfelelő féléveit használjuk viszonyítási alapnak. 6.1 A nettó árbevétel változása az előző év megfelelő félévéhez képest (gazdálkodók %-os aránya) Időszak
Nő
Változatlan marad, vagy csökken
az árbevétel 2000 I. félév 2000 II. félév 2001 I. félév 2001 II. félév 2002 I. félév 2002 II. félév 2003 I. félév 2003 II. félév 2004 I. félév
60,9 67,9 64,2 66,8 57,8 58,5 53,5 56,3 55,1
39,1 32,1 35,8 33,2 42,2 41,5 46,5 43,7 44,9
előrejelzés
Az adatokból látható, hogy a nettó árbevétel növekedésére számító cégvezetők aránya 2003 II. félévében kismértékben alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ennek ellenére a nettó árbevétel növekedésében bízó menedzserek aránya továbbra is magasabb, mint akik az árbevétel változatlan szinten maradását vagy csökkenését várják.
Ami a 2004 I. félévére vonatkozó várakozásokat illeti, megállapítható, hogy emelkedik azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a kereslet alakulásában javulást várnak az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. A 3. ábrából az is megállapítható, hogy – csakúgy, mint 1 évvel ezelőtt – a szállítás, raktározás és a kereskedelem nemzetgazdasági ágban az átlagot meghaladó a növekvő nettó árbevételre számító cégek aránya. A feldolgozóipari gazdálkodó szervezetek várakozásai átlag körüliek, míg az építőiparban kissé, a mezőgazdaságban pedig jelentősen (kb. 10 %-ponttal) alacsonyabb a növekedésben bízók aránya az átlagértéknél. Még így is elmondható, hogy a mezőgazdaság kivételével mindegyik kiemelt nemzetgazdasági ágban magasabb a növekvő nettó árbevételre számító cégek aránya, mint amelyeknél stagnálást, vagy csökkenést prognosztizálnak. 3.sz. ábra Növekvő nettó árbevételre számító gazdálkodó szervezetek aránya a kiemelt nemzetgazdasági ágakban
2004 I. félév (gazdálkodók %-os aránya) 70 60
Nemzetgazdasági átlag
50 40 30 20 10 0 M ezőgazdaság
Feldolgozóipar
Építőipar
Kereskedelem
Szállítás, raktározás, posta és távközlés
A nettó árbevétel várható alakulásának értékhatárok szerinti megoszlását és annak időbeli változását a következő táblázat adatai szemléltetik:
6.2 A nettó árbevétel aggregált növekedési ütemének hosszabb idősorba rendezett adatai (gazdálkodók %-os aránya)
Időszak 2000 I. félév 2000 II. félév 2001 I. félév 2001 II. félév 2002 I. félév 2002 II. félév 2003 I. félév 2003 II. félév 2004 I. félév
Növekszik 6-10 11-15 16-20
0-5 18,8 16,9 18,0 17,7 18,8 18,9 19,3 18,0 21,7
%-kal 28,1 7,0 28,9 10,3 28,0 8,3 26,9 8,4 25,3 6,0 24,5 7,1 22,4 5,7 23,0 7,5 22,8 6.2
2,7 4,5 3,8 3,7 2,6 2,8 2,0 3,1 2,0
20+ 5,3 7,3 6,1 6,4 5,1 5,3 4,1 4,7 2,4
VáltoCsökken zat- 0-10 11-20 20+ lan 23,9 20,4 22,7 21,3 24,8 24,6 25,7 23,0 30,3
6,9 5,1 5,7 7,5 8,4 7,8 19,1 10,5 9,1
%-kal 4,5 2,5 4,1 3,9 5,2 4,8 5,8 5,6 2,6
3,8 4,1 3,3 4,2 3,8 4,3 5,0 4,7 2,7
* előrejelzés
Az adatokból látható, hogy 2003 II., illetve 2004 I. félévében 5 % feletti nettó árbevétel-növekedésre a menedzserek kb. 34-38 %-a számít. Ez már reálértéken is érzékelhető növekedést jelent. A 2004 I. félévre vonatkozó várakozások nagyjából megegyeznek az egy évvel korábbival. Csökkenő rendelésállományra az előrejelzés szerint a jövő év első felében a cégek kb. 14 %-a számít, ami 6,5 %-ponttal alacsonyabb arány az egy évvel ezelőtt mértnél. A főbb nemzetgazdasági ágak nettó árbevétel-alakulásra vonatkozó várakozásait a következőkben mutatjuk be: 6.3 A nettó árbevétel alakulásával kapcsolatos várakozások, 2004 I. félév (gazdálkodók %-os aránya) Szállítás, Kereske- raktározás, delem posta és távközlés
Nettó árbevétel / Nemzetgazdasági ág
Mezőgazdaság
Feldolgozóipar
Építőipar
Növekszik (%) 0- 5 6-10 11-15 16-20 20 + Változatlan marad Csökken (%) 0-10
19,7 18,3 4,6 1,5 1,1 35,7
21,1 22,1 6,7 2,2 2,8 30,5
19,7 22,9 5,7 1,9 3,8 29,2
24,4 23,0 8,0 1,4 2,2 27,8
25,4 30,5 2,5 0,8 0,0 28,0
11,4
9,3
9,8
9,6
7,6
11-20 20 +
4,0 3,8
2,7 2,7
4,1 2,9
1,2 2,4
3,3 1,7
Látható, hogy – csakúgy, mint az előző adatgyűjtések alkalmával tapasztaltuk – a mezőgazdasági üzemek vezetőinek nettó árbevétel-változásra vonatkozó várakozásai a legpesszimistábbak. Mindössze kb. 25 %-uk számít 5 %-ot meghaladó árbevétel-növekedésre. Ugyanakkor ebben a nemzetgazdasági ágban a legmagasabb (kb. 19 %-os) a csökkenést prognosztizáló vezetők aránya. A többi kiemelt nemzetgazdasági ágban működő gazdálkodó szervezeteknél viszont csaknem azonos arányú (34 % körüli) a bővülő értékesítési lehetőségekre számító cégvezetők aránya. A mintaátfedésből származó adatok segítségével bemutatjuk a nettó árbevétel 1 éves intervallumokban való alakulását is: 6.4 A nettó árbevétel alakulása egy éves intervallumokban (gazdálkodók %-os aránya) Vizsgált időszak* 2001 I. félév - 2001 II. félév 2001 II. félév - 2002 I. félév 2002 I. félév - 2002 II. félév 2002 II. félév - 2003 I. félév 2003 I. félév – 2003 II. félév 2003 II. félév – 2004 I. félév
Végig növekvő 58,2 48,4 50,3 44,7 38,6 49,6
Végig csökkenő 7,0 6,2 9,1 9,1 9,8 10,0
Jó, vagy javuló 66,5 17,2 20,6 18,4 26,6 21,7
Rossz, vagy romló 17,9 22,6 19,9 27,8 25,0 18,7
* a vizsgált időszakra vonatkozó adatok minden esetben az adott időszak tárgyfélévében végrehajtott adatgyűjtésből származnak, kivéve az 2004 I. félévi adatot, amely az 2003. szeptemberi előrejelzést mutatja.
Az azonos féléveket tartalmazó 1 éves időszakok adatai alapján megállapítható, hogy 2003 II. – 2004 I. félévében emelkedhet a „végig növekvő” és jelentősen mérséklődhet a „rossz, vagy romló” kategóriába sorolható cégek aránya. Az adatok tehát összességében az értékesítési pozíciók javulására utalnak. A nettó árbevétel alakulására vonatkozó régiónkénti előrejelzések a következők:
6.5 A nettó árbevétel alakulásával kapcsolatos várakozások régiónként 2004 I. félév (gazdálkodók %-os aránya)
Régió
Nő
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Mindösszesen
57,3 56,9 61,0 50,1 58,0 53,5 50,7 55,1
A nettó árbevétel Változatlan marad, vagy csökken 42,7 43,1 39,0 49,9 42,0 46,5 49,3 44,9
A várakozások szerint a nyugat-dunántúli régióban az átlagot jóval meghaladó a nettó árbevétel növekedésében bízó cégek aránya. Átlag alatti ugyanakkor a dél-dunántúli és a dél-alföldi cégvezetők ezirányú várakozása. 7. A beruházási szándékok és a nettó árbevétel alakulására vonatkozó várakozások együttes vizsgálata A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a cégek beruházási szándékai mennyire tekinthetők megalapozottnak az árbevétel szempontjából. Ehhez a nettó árbevétel alakulását jelző várakozásokat és a beruházási szándékokat vetjük össze. 7.1 Kapacitásbővítési tervek és a nettó árbevétel kapcsolata (gazdálkodók %-os aránya) Megnevezés
2001 I.
2001 II.
2002 I. 2002 II. Félév 24,3 30,6 26,5 33,8 16,2 9,9 16,2 18,2 16,8 7,5 100,0 100,0
2003 I.
2003 II.
Megalapozott 29,0 30,1 22,3 28,8 Javuló 28,8 35,1 25,4 27,5 Nem alátámasztott 12,4 9,8 16,6 14,5 Stagnáló 17,8 15,3 17,2 15,9 Romló 12,0 9,7 18,6 13,4 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 ahol - megalapozott = növekvő árbevétel mellett kapacitásbővítést végrehajtó cég - javuló = növekvő árbevétel mellett nincs kapacitásbővítés - nem alátámasztott = stagnáló, vagy csökkenő árbevétel mellett van kapacitásbővítés
- stagnáló - romló
= stagnáló nettó árbevétel mellett nincs kapacitásbővítés = csökkenő nettó árbevétel mellett nincs kapacitásbővítés
A megfelelő félévek adatainak összehasonlításából látható, hogy 2003 II. félévében valamivel alacsonyabb arányban terveznek a gazdálkodó szervezetek a nettó árbevétel alakulása szempontjából megalapozott kapacitás-bővítést, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan szintén csökken a „javuló” és emelkedik a „nem alátámasztott” kategóriába sorolható beruházások aránya. Az összes eddigi felmérés eredményei azt jelezték, hogy „megalapozott”, vagyis növekvő nettó árbevétel mellett végrehajtott beruházásokat többnyire a nagyobb létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezetek terveznek. A legfrissebb eredmények alapján a következők adódnak: 7.2 Az árbevétel oldaláról megalapozott, illetve nem alátámasztott kapacitás-bővítést tervező cégek aránya létszámnagyság-kategóriánként, 2004 I. félév (gazdálkodók %-os aránya) Létszámnagyságkategória (fő) > 1000 501 – 1000 301 – 500 101 – 300 51 – 100 < 50 Mindösszesen
A kapacitás-bővítés Megalapozott 36,4 31,9 36,3 32,5 29,0 26,2 28,8
Nem alátámasztott 16,4 20,7 12,3 12,2 16,1 14,5 14,5
A létszámnagyság alapján bemutatott adatok most is azt jelzik, hogy az árbevétel oldaláról megalapozott beruházásokat a legnagyobb arányban az 1000 fő feletti és a 301-500 fős cégek terveznek, s a létszámnagyság szerinti „rangsorban” lefelé haladva az arány fokozatosan csökken. A második oszlop adatai azt is érzékeltetik, hogy a nettó árbevétel stagnálása vagy csökkenése leginkább a 101-500 fős középvállalkozásokat inti óvatosságra a beruházásokkal kapcsolatos szándékaikat illetően. 8. A gazdálkodó szervezetek pénzügyi, vagyoni helyzete 8.1 Határidőn túli kintlevőségek
Az elmúlt 4 év adatgyűjtéseinek eredményei szerint kismértékben enyhült a magyar gazdaság egyik akut problémája; a határidőn túli kintlevőséggel rendelkező cégek aránya ha kismértékben is, de folyamatosan csökkent. A 2003 szeptemberi adatok azt jelzik, hogy ez a tendencia nem folytatódik, mivel az egy évvel korábbi adathoz képest emelkedett a behajthatatlan követeléssel rendelkező gazdálkodó szervezetek aránya (49 %-ról 58 %-ra). 8.1.1 Határidőn túli kintlevőséggel rendelkező cégek aránya 2003-ban a kiemelt nemzetgazdasági ágakban (gazdálkodók %-os aránya)
(%) Nemzetgazdasági ág/Létszámnagyság Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta és távközlés Mindösszesen
>1000 fő
5011000 fő
301-500 fő
101-300 fő
51-100 fő
<51 fő
Összesen
100,0 48,8 0,0 50,0
83,3 58,8 100,0 85,7
83,3 59,7 80,0 57,1
65,1 62,7 69,7 61,4
61,2 63,9 75,0 54,3
51,0 57,1 61,9 48,4
58,3 59,8 65,4 51,9
58,3
91,7
90,0
55,6
68,4
60,7
65,4
53,7
67,3
64,9
63,3
63,3
53,1
58,2
Az adatokból kitűnik, hogy összességében a legnagyobb és a legkisebb cégeknél a legalacsonyabb a határidőn túli kintlevőséget jelzők aránya. Nemzetgazdasági áganként nézve az adatokat az is megállapítható, hogy továbbra is a kereskedelmi cégek vannak a vizsgált szempont szerint a legkedvezőbb helyzetben, mivel körükben a legkevésbé jellemző a valószínűsíthető „körbetartozás”. A mezőgazdasági, az építőipari, a feldolgozóipari és a szállítás, raktározás területén működő gazdálkodó szervezetek pozíciója viszont jóval kedvezőtlenebb. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy a felkeresett cégek vezetőinek jelzései szerint 2003 év egészét tekintve miként változott a határidőn túli kintlevőségek állománya az 1 évvel korábbiakhoz képest. 8.1.2 A határidőn túli kintlevőségek állományának alakulása 2003-ban az előző évhez viszonyítva, létszámnagyság-kategóriánként (gazdálkodók %-os aránya) Létszámnagyságkategória (fő) 1000 501-1000
Határidőn túli kintlevőségek állománya változatlan nő csökken Összesen marad 11,1 44,4 44,4 100,0 17,8 42,6 38,6 100,0
301- 500 101- 300 51- 100 51 Mindösszesen
18,8 20,8 21,0 22,8 21,4
45,9 48,4 44,0 47,7 46,7
33,1 29,6 33,5 28,4 30,6
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Növekvő határidőn túli kintlevőség-állományt valamivel nagyobb arányban jeleztek a gazdálkodó szervezetek, mint 1 évvel ezelőtt (17 % v.ö. 21,4 %). Szembetűnő, hogy az 1000 fő feletti cégeknek csak 11%-a nyilatkozott így. A cégek többsége – csakúgy, mint az előző felmérések során – most is a behajthatatlan követelések állományának változatlan szinten maradását tartja a legvalószínűbbnek. Az is megfigyelhető, hogy a létszámnagyság szerint képzett rangsorban lefelé haladva emelkedik a növekvő határidőn túli kintlevőségre számítók aránya. 8.1.3 A határidőn túli kintlevőségek állományának alakulása 2003-ban a főbb nemzetgazdasági ágakban az előző évhez viszonyítva (gazdálkodók %-os aránya) Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta és távközlés Mindösszesen
Nő 18,2 19,7 27,6 20,5
Határidőn túli kintlevőségek állománya Változatlan Csökken marad 49,7 32,3 50,0 28,8 42,2 29,3 42,5 35,6
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0
16,9
44,9
38,2
100,0
21,4
46,7
30,6
100,0
Az adatok szerint a mezőgazdaság és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágba tartozó cégek között a legalacsonyabb, s az építőipar területén a legmagasabb a növekvő határidőn túli kintlevőséget jelző cégvezetők aránya. A kereskedelemben és a szállítás, raktározás területén pedig kiugróan magas a csökkenést jelző menedzserek aránya. 8.2 A vállalati vagyon könyv szerinti értéke A vállalati vagyon könyv szerinti értékének változására pontos válaszokat csak az adóév lezárását követően kaphatunk. Ezért a 2003 szeptemberi adatgyűjtés során is a könyv szerinti vagyon 2002 évi változását tudakoltuk. Így a 2003
márciusi és a jelen adatgyűjtés adatai közti különbséget elsősorban a minta rotációja okozza.
8.2.1 A könyv szerinti vagyon változása az előző évhez képest (gazdálkodók %-os aránya) A könyv szerinti vagyon
2000
2001
2002
30,4 8,2 15,1 53,7
30,3 8,9 15,0 54,1
34,5 5,0 6,1 45,9
34,7
34,2
42,3
7,0 1,6 3,5 12,1
7,0 1,3 3,4 11,7
8,1 0,9 2,9 11,9
100,0
100,0
100,0
Nő < 15 %-kal kb. 15 %-kal 15+%-kal
Összesen Változatlan marad Csökken < 15 %-kal kb. 15 %-kal 15 + %-kal
Összesen Mindösszesen * 2002 szeptemberi adatfelvétel adatai ** 2003 szeptemberi adatfelvétel adatai
Az adatok alapján arra kapunk választ, hogy a cégek gazdálkodására inkább a vagyongyarapítás, vagy a vagyonfelélés a jellemző. Mivel a számviteli és adótörvény szerint az átlagos amortizációs kulcs kb. 15 %-os, így azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek ezt a mértéket meghaladó vagyonvesztést jeleznek, vagyonfelélőnek nevezhetők. A 8.2.1 táblázat adataiból látható, hogy 2002-ben a gazdálkodó szervezetek kb. 12 %-ánál csökkent a vállalati vagyon könyv szerinti értéke. Ez kb. megfelel az egy évvel korábbinak (s a két évvel ezelőtti adatnak is). Ami a csökkenés mértékét illeti az is kitűnik az adatokból, hogy a cégeknek mindössze kb. 3 %a nem képes a minimális amortizációs pótlásra sem.
A könyv szerinti vagyon növekedéséről összességében a gazdálkodó szervezetek kb. 46 %-a számolt be. Ez az arány alacsonyabb az egy, illetve két évvel ezelőttinél. A kiemelt nemzetgazdasági ágak ide vonatkozó adatait az alábbiak jellemzik:
8.2.2 A könyv szerinti vagyon változása 2002-ben, 2001-hez viszonyítva a főbb nemzetgazdasági ágakban (gazdálkodók %-os aránya) Könyv szerinti vagyon/nemzetgazdasági ág Nő 15 %-kal kb. 15 %-kal 15 + %-kal
Összesen Változatlan marad Csökken 15 %-kal kb. 15 %-kal 15 + %-kal
Összesen Mindösszesen
Mezőgazdaság
Feldolgozóipar
Építőipar
Kereskedelem
Szállítás, raktározás, posta és távközlés
33,7 3,8 5,2 42,7
31,7 4,4 6,3 42,5
39,7 8,1 6,6 54,4
39,4 5,8 6,2 51,4
36,6 3,5 6,1 46,2
37,1
45,3
37,2
39,4
43,5
14,6 1,5 4,1 20,2
8,0 0,8 3,2 12,0
5,0 1,3 2,2 8,5
6,6 0,2 2,2 9,0
5,2 2,6 2,6 10,4
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
Látható, hogy a vagyoncsökkenésről számot adó gazdálkodó szervezetek aránya – továbbra is – a mezőgazdaságban a legmagasabb (20,2 %). Hozzá kell azonban tenni, hogy a két évvel ezelőtti arány még csaknem elérte a 30 %-ot. A könyv szerinti vagyon növekedését 2002-re vonatkozóan az építőipari és a kereskedelmi cégek jelezték az átlagot jelentősebben meghaladó arányban. 8.3 Az adózott eredmény változása
A mintában szereplő gazdálkodó szervezetek jövedelmezőségi viszonyainak változását a következő táblázat adatai mutatják:
8.3.1 Az adózott eredmény változása az előző évhez képest (gazdálkodók %-os aránya) Adózott eredmény Nő < 5 %-kal 6-10 %-kal 11-15 %-kal 16-20 %-kal 20 + %-kal Összesen Változatlan marad Csökken < 10 %-kal 11-20 %-kal 20 + %-kal Összesen Mindösszesen
2000
2001
2002
2003*
16,8 20,5 5,9 3,9 10,1 57,3
16,0 18,9 5,4 3,6 9,2 53,2
15,7 18,2 4,9 2,5 8,9 50,2
21,3 17,5 5,2 1,5 2,1 48,0
27,6
29,6
29,6
35,8
5,8 3,1 6,3 15,1 100,0
6,2 4,0 7,0 17,2 100,0
7,7 4,3 8,2 20,2 100,0
9,9 2,9 3,4 16,2 100,0
* előrejelzés
A 2003 évre vonatkozó adat azt mutatja, hogy csaknem fele arányban vannak azok a cégek, ahol az adózott eredmény növekedésére számítanak az előző évhez képest. Ugyanakkor arányuk 2 %-ponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan valamelyest emelkedett a változatlan és csökkent a csökkenő jövedelmezőségre számító gazdálkodó szervezetek aránya. A kiemelt nemzetgazdasági ágak adatai a következők:
8.3.2 Az adózott eredmény várható változása az előző évhez képest a főbb nemzetgazdasági ágakban, 2003 évben* (gazdálkodók %-os aránya)
Adózott eredmény/nemzetgazdasági ág Nő 5 %-kal 6-10 %-kal 11-15 %-kal 16-20 %-kal 20 + %-kal Összesen Változatlan marad Csökken 10 %-kal 11-20 %-kal 20 + %-kal Összesen Mindösszesen
Mezőgazdaság
Feldolgozóipar
Építőipar
Szállítás, Kereske- raktározás, delem posta és távközlés
20,3 13,1 2,9 3,6 1,6 41,5
21,4 17,4 5,3 1,1 2,5 47,9
20,5 24,3 2,7 0,5 3,2 51,4
22,3 16,1 8,6 1,0 1,0 49,3
30,0 18,6 4,3 1,4 1,4 55,7
40,2
35,0
31,9
35,6
31,4
10,8 2,3 5,2 18,3 100,0
10,4 3,6 3,2 17,1 100,0
11,9 2,2 2,7 16,8 100,0
10,3 1,7 3,1 15,1 100,0
5,7 4,3 2,9 12,9 100,0
* előrejelzés
Az adatok szerint – csakúgy, mint egy évvel ezelőtt – a mezőgazdasági üzemeknél jóval az átlag alatti a növekvő és valamivel afölötti a csökkenő adózott eredményt jelző gazdálkodó szervezetek aránya. Megjegyezzük azonban, hogy az 1 évvel korábbi adatokhoz viszonyítva javulás mutatkozik, mivel akkor kb. 38 %-ot tett ki a növekvő és 35 %-ot(!) a csökkenő jövedelmezőséget jelző gazdálkodó szervezetek aránya. Az építőipari, de különösen a szállítás, raktározás területén működő cégek jövedelmezőségi viszonyai mindkét arány alakulása szempontjából kedvezőnek nevezhetők.
III.
A munkaerőhelyzet alakulása
1.1 A munkaerőpiaci mozgások nemzetgazdasági szinten 1.1 A gazdálkodó szervezetek munkaerő-gazdálkodásának intenzitása 2000 II.- 2003 II. félévében, előrejelzés 2004 I. félévére
Felvesz
Megnevezés
Érintett gazdasági szervezetek aránya (%) Érintett létszám (a teljes sokaságra vetítve) (ezer fő)
62,3
Érintett gazdasági szervezetek aránya (%) Érintett létszám (a teljes sokaságra vetítve) (ezer fő)
61,4
170
168
Elbocsát
Elbocsát Létszámés/vagy csökkenés létszámtörténik csökkenés történik
2000 II. félév 14,2 50,0 30
54,3
137
167
2001 I. félév 16,7 44,3
51,6
42
94
136
2001 II. félév Érintett gazdasági szervezetek aránya (%) Érintett létszám (a teljes sokaságra vetítve) (ezer fő) Érintett gazdasági szervezetek aránya (%) Érintett létszám (a teljes sokaságra vetítve) (ezer fő) Érintett gazdasági szervezetek aránya (%) Érintett létszám (a teljes sokaságra vetítve) (ezer fő) Érintett gazdasági szervezetek aránya (%) Érintett létszám (a teljes sokaságra vetítve) (ezer fő)
56,5
14,0
46,6
52,0
142,4
37,0
131,3
168,3
60,9
2002 I. félév 15,2 44,8
51,1
177
38,6
107
146
59,3
2002 II. félév 12,3 49,1
53,6
155,3 58,8 147
36,4
129,6
166,0
2003 I. félév 14,6 41,4
47,8
53
83
136
2003 II. félév (2003 márciusi adatfelvétel) 32,4 4,6 25,0 27,7
Érintett gazdasági szervezetek aránya Érintett létszám (a teljes sokaságra vetítve)
(%) (%)
94,0
19,0
72,4
91,9
Érintett gazdasági szervezetek aránya Érintett létszám (a teljes sokaságra vetítve)
(%)
62,6
2003 II. félév 12,5 58,5
62,0
(%)
197,0
Érintett gazdasági szervezetek aránya Érintett létszám (a teljes sokaságra vetítve) *előrejelzés
(%)
41,0
(%)
125,1
37,1
172,7
210,0
2004 I. félév * 5,0 32,2
34,5
15,3
93,0
77,5
Az alábbiakban – pontokba szedve – áttekintést adunk az elmúlt évek munkaerőpiaci mozgásairól, mivel az adatfelvétel lehetővé teszi a munkaerőpiac több éves tendenciáinak, mozgásának nyomon követését. Megvizsgáljuk továbbá, hogy a 2003 szeptemberi adatgyűjtésből milyen következtetések vonhatók le a munkaerőkereslet-kínálat 2004 I. félévi alakulására. Közgazdasági és kormányzati szempontból is tanúságos ezen trendek bemutatása. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen adatok a gazdálkodói szintű munkaerőmozgások nyomon követésének segítségével állnak elő, így a nemzetgazdasági szintű aggregált adatok bemutatása mellett a mikroszintű folyamatok bemutatására is alkalmasak. Segítségükkel elemezhetők a gazdálkodó szervezetek munkaerő-gazdálkodásának szabályszerűségei, a piaci helyzetre és a kormányzati kezdeményezésű törvényi szabályozásra reagáló viselkedésük. 1. A munkaerőt felvevő cégek aránya nemzetgazdasági szinten 2003 II. félévében 60 % körüli. Ez a magas arány előreláthatólag 2004 I. félévében is fennmarad, bár a felvételt jelző cégek aránya az előrejelzés szerint kissé elmarad az előző évek adataitól. A 2004 I. félévi előrejelzések során azonban figyelembe kell venni azt az évek óta megfigyelhető jelenséget, hogy a cégvezetők általánosan és jelentősen alulértékelik a cégüknél várható munkaerőmozgásokat. Ezt a tényt a fél évvel később megismételt, ugyanarra az időszakra vonatkozó adatok rendre igazolják. 2. Az elbocsátást kezdeményező gazdálkodó szervezetek aránya 2003 II. félévéig szintén stabil, 20 % alatti. Sőt, 2003 II. félévében már a 10 %-ot is alig haladja meg. Ezt az alacsony arányt két tényező határozza meg. Egyrészt a relatíve magas munkaerő-kereslet. Másrészt (s ez vált az utóbbi években meghatározóvá) a munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó jogi szabályozás. Mivel a munkaadók számára komoly terhet jelent a munkavállalók elbocsátása, így elkezdték a rugalmas foglalkoztatási formák preferálását. Ezen két hatás eredőjeként 1997 I. félévétől a munkaerőt felvevő cégek aránya több mint háromszorosa az elbocsátó cégek arányának. 2003 II. félévében a cégek 12,5 %-a bocsátott el munkaerőt. Ez még az előző évek alacsony arányainál is kisebb. Az előrejelzések a fenti arányok stabilizálódását jelzik, sőt az sem kizárt, hogy a jövő év első felében még alacsonyabb lesz az elbocsátó cégek aránya. 3. A hatályos jogi szabályozás keretei között az elbocsátások helyett egyre több cég választja tehát az egyéb létszámcsökkentési formákat létszámgazdálkodása során. Adatfelvételeink szerint a létszámcsökkenés fogalma alatt mindazokat a munkahely-elhagyásokat értjük, melyek munkajogi értelemben nem nevezhetők elbocsátásnak, de a munkavállalók
munkaviszonyának megszűnésével járnak. Ezen munkahely-elhagyásokat kezdeményezheti egyoldalúan a munkavállaló (pl. kilépés), vagy alapulhatnak közös megegyezésen (pl. határozott időre szóló szerződés meg nem hosszabbítása, stb.). Az adatok tanúsága szerint a létszámcsökkenést jelző cégek arányában kisebb szezonalitás figyelhető meg. 2000 I. félévében pl. – az itt nem közölt – 1999-re vonatkozó adatokhoz képest az arány kisebb visszaesése volt megfigyelhető (44-45%), míg az év második felében (a határozott időre szóló szerződések lejárta, a nyugdíjazások „időzítése”, ill. az alkalmi, szezonális munkák megszűnése miatt) az arány 45-50 % körüli. 2003 II. félévében a korábbi év hasonló időszakához képest a vállalatok kissé nagyobb hányadánál (58,5 %) zajlott le létszámcsökkenés. A 2004 I. félévi előrejelzés a korábbi év adatainál alacsonyabb (32,2 %), de ismételten felhívjuk a figyelmet a munkaerőmozgás alulbecslésére. Az elmondottak alapján leszögezhető, hogy a magyar munkaerőpiacra inkább jellemzőek a munkahely-megszűnések egyéb módjai, mint az elbocsátások. 4. A felvételt, illetve elbocsátást és/vagy létszámcsökkenést jelző cégek arányának együttes vizsgálata lehetővé teszi, hogy a munkaerőpiac globális állapotát jellemezzük. Eszerint a felvételt jelző gazdálkodó szervezetek aránya 1996 óta stabilan meghaladja az elbocsátó és/vagy létszámcsökkenést mutató cégek arányát. Ez a tendencia 2003 II. félévében megtörik, mivel kb. azonos (62 % körüli) a felvevő, illetve elbocsátó és/vagy létszámcsökkenést jelző gazdálkodó szervezetek aránya. Ugyanakkor az előrejelzés szerint 2004 I. félévében a kedvező tendencia folytatódik. 1.2 Az érintett létszámok alakulása A munkaerőmozgásban résztvevő cégek számának és arányának elemzése mellett a gazdaság- és társadalompolitika számára még fontosabb a munkaerőpiaci mozgások létszámvonzatának mérése és kiértékelése. 1. A piacgazdaságra való áttérés kezdete óta 1997 I. féléve volt az első olyan időszak, amikor az újonnan felvett munkaerő létszáma meghaladta az elbocsátott és/vagy létszámcsökkenésben résztvevő munkaerő létszámát. Ez a tendencia – kisebb megtorpanásokkal –, az ismert szezonális ingadozások hatását is figyelembe véve azóta is folytatódik. 2. A felvenni kívánt munkaerő létszáma 1997-98-ban folyamatosan nőtt, míg az elbocsátásban és/vagy létszámcsökkenésben résztvevők száma inkább fluktuáló volt.
3. 2000 I. félévében a mintába bekerült cégek előrejelzéseinek teljeskörűsítése nyomán 50 ezer fős létszámnövekedés volt megfigyelhető. 2000 II. félévében először fordult elő, hogy a negatív szezonális hatások ellenére az év második felében is nőtt – ha minimális mértékben is – a foglalkoztatotti létszám. 2001 I. félévében is jelentős, több mint 30 ezer fős nettó keresletnövekedés valósult meg. 2001 II. félévében – az ismert szezonális hatások eredményeként – kb. 20 ezres nettó létszámcsökkenés adódott. 2002 I. félévében ismét nettó 32 ezres foglalkoztatotti létszámnövekedést jeleztek az adatok. 2002 II. félévében ismét minimális (11 ezer fő) nettó létszámcsökkenés teljesült. 4. 2003 I. félévében – az előző félévvel összehasonlítva – a foglalkoztatotti létszám 35-40 ezer fős növekedését jelezték az adatok. A második félévre pedig – a szezonális hatások miatt – az egy évvel korábbival hasonló mértékű, 10 ezer fő körüli létszámcsökkenést mutatható ki a felmérés alapján. 5. Ha az elbocsátott, illetve létszámcsökkenésben érintett létszámot vizsgáljuk, megállapítható, hogy csökken azon munkavállalók száma, akiktől különböző okok miatt a munkaadó meg kíván válni. 6. 2004 I. félévében a gazdaság vizsgált szektorában 32-33 ezer fős foglalkoztatotti létszámnövekedés várható. 2. A munkaerő-mozgások egyenlege a gazdálkodó szervezetek szintjén Az előző (1.) alfejezetben azt vizsgáltuk, hogy a munkaerőpiaci mozgások kinek a kezdeményezésére és milyen jogi feltételek között jöttek létre. Ebben az alfejezetben ezen mozgások vállalati szintű egyenlegét mutatjuk be. Azt vizsgáljuk tehát, hogy a mintába bekerült cégek hány százalékánál nő, illetve csökken az állományi létszám, és a növekedés, illetve csökkenés mekkora munkavállalói létszámot érint. 2.1 Létszámváltozás a gazdasági szervezetekben az adott időszak alatt 2002 II. félév
Megnevezés
Nő
Csökken
2003 I. félév
Változatlan marad
Nő
Csökken
2003 II. félév
Változatlan marad
Nő
Csökken
2004 I. félév
Változatlan marad
Nő
Csökken
Változatlan marad
a statisztikai állományi létszám A gazdálkodó szervezetek megoszlása (%) Érintett létszám a teljes sokaságra vetítve (ezer fő)
25,0
15,3
59,7
38,5
23,6
37,9
34,3
32,1
33,5
26,5
15,7
57,9
46
45
-
81
70
-
79
92
-
67
34
-
1. A munkaerő-forgalomban nettó növekedéssel vagy csökkenéssel résztvevő cégek arányának változása a gazdaság dinamikáját, s így a munkaerőpiac dinamikáját is méri. Mint látható, a cégek kb. 46-66 %-ának munkaerőállománya 2002 II. féléve óta összességében vagy nőtt, vagy csökkent az egyes félévekben. Különösen kimagasló a 2003 II. félévi adat, mivel a jelzések szerint a kérdéses arány kb. 66 %-ot tesz ki. 2. A növekedést jelző cégek aránya 1997-2001-ben stabilan magas volt, s ez 2003 II. félévében is megfigyelhető. A létszámnövekedést mutató cégek aránya ugyanakkor valamelyest csökkent az előző év adott időszakához képest. (A korábbi adatokat ld. az előző prognózisokban.) 3. A létszámcsökkenést mutató cégek aránya ugyanakkor szintén stabilan a növekedést jelző cégek aránya alatt maradt, bár 2003 II. félévében a különbség nem számottevő (kb. 2 %-pontos). 4. A létszámnövelést végrehajtó gazdálkodó szervezetek 1998-2001-ben – ha kissé ingadozó mértékben is – de magas munkaerő-keresletet mutattak. 2002 II. félévében is jelentős volt a létszámfelvevő cégek munkaerő-kereslete, s a 2003. I. félévi előrejelzések szerint is az maradt. 2003 II. félévében szintén számottevő létszámfelvételt jeleznek az adatok. 5. Jelen előrejelzésünk szerint 2004 I. félévében a foglalkoztatotti létszám az előző év azonos időszakánál jobban növekedhet (11 ezer fő v.ö. 33 ezer fő). Látható az is, hogy 2004 I. félévében a növekvő foglalkoztatotti létszámot jelző cégek aránya kb. 26-27, míg a nettó létszámcsökkenést jelzőké kb. 16 %-ot fog kitenni. Vagyis a növekvő állományi létszámot prognosztizáló gazdálkodó szervezetek aránya jóval meghaladja a létszámcsökkenést jelzőkét. A megkérdezett cégek többségénél (59 %-ánál) várhatóan nem változik 2004 I. félévében a foglalkoztatottak létszáma. Ez azt jelzi, hogy a gazdálkodó szervezetek nagyobb hányadának munkaerőpolitikáját a stabilitás fogja jellemezni. A következő (2.2 és 2.3) táblázatok adatai alapján azt mutatjuk be, hogy a cégek az általuk egyoldalúan kezdeményezett (felvétel, illetve elbocsátás) munkaerőmozgásban milyen arányban vesznek részt, illetve ezek a kezdeményezések mekkora foglalkoztatotti létszámot érintenek. Ezek az adatok közvetlenül mutatják a vállalatok munkaerő-gazdálkodásának, illetve növekedési kilátásainak sajátosságait. 1. A 2.2 táblázat adatai szerint 2003 II. félévében kissé nőtt azon cégek aránya, amelyek vettek fel új munkaerőt, s ezt nem kísérte más munkavállalók elbocsátása.
2. Ugyanakkor 2003 II. félévében – az előző év megfelelő időszakához képest – változatlan maradt azon cégek aránya, ahol úgy történt elbocsátás, hogy közben nem vettek fel új munkaerőt. 3. A csak felvevő és csak elbocsátó cégek arányának együttes vizsgálata arra utal, hogy változatlan a magyar munkaerőpiac dinamikája. 4. A 2.2 tábla 3. oszlopa a minőségi, ill. strukturális munkaerőcsere legtisztább formájával élő cégek arányát mutatja. Az itt szereplő cégek ugyanis egyszerre élnek az elbocsátás, illetve felvétel eszközével. A munkaerőcserében résztvevő cégek aránya viszonylag alacsony. 5. 2004 I. félévében csökkenni látszik a munkaerő-forgalom cégszintű intenzitása, de csak ismételni tudjuk azt a régóta megfigyelhető jelenséget, hogy a gazdálkodó szervezetek még rövid távon is alulbecsülik a várható létszámmozgásokat. 6. A 2.3 táblázat szerint magas, és 2003 II. félévéig kissé növekvő az a létszám, melyet a csak felvételt végrehajtó cégek létszámnövekedése érintett. 7. Ugyanakkor mindvégig igen alacsony a csak elbocsátó cégek által érintett létszám. 8. Ingadozó az a létszám, melyet a vállalatok által kezdeményezett minőségi, illetve strukturális munkaerőcsere érint. 9. Összességében megállapítható, hogy a munkaerő-forgalom intenzitása gazdálkodói szinten a bemutatott időszakban többé-kevésbé változatlan maradt. A létszámvonzatokat tekintve pedig enyhe kereslet-növekedés tapasztalható.
2.2 A munkaerő-forgalom gazdálkodói szintű intenzitása (gazdálkodók %-os aránya) Időszak 2000 I. félév 2000 II. félév 2001 I. félév 2001 II. félév 2002 I. félév 2002 II. félév 2003 I. félév 2003 II. félév 2004 I. félév*
Csak felvesz 50,9 62,4 51,8 48,3 51,3 51,8 50,8 55,3 39,0
Csak elbocsát 5,9 13,9 7,0 5,8 5,6 4,8 6,6 5,2 3,0
Felvesz és elbocsát 11,7 9,7 9,6 8,2 9,6 7,5 8,0 7,3 2,0
* előrejelzés
2.3 A munkaerő-forgalom gazdálkodói szintű intenzitása (érintett létszám, ezer főben) Időszak 2000 I. félév 2000 II. félév 2001 I. félév 2001 II. félév 2002 I. félév 2002 II. félév 2003. I. félév 2003 II. félév 2004 I. félév**
Csak felvesz (1) 143 140 142 126 152 131 127 172 120
Csak elbocsát (2) 16 10 19 22 12 17 25 16 9
Felvesz* (3) 39 31 26 17 25 24 20 25 5
Elbocsát* (4) 19 20 23 15 26 20 28 21 6
(3)+(4) (1)+(2)+(3)+(4)
0,27 0,25 0,23 0,18 0,24 0,23 0,24 0,20 0,08
* Felvesz ott, ahol van elbocsátás is, elbocsát ott, ahol van felvétel is. ** előrejelzés
3. Költségkímélő foglalkoztatási formák 3.1 Határozott időre szóló szerződések A határozott időre szóló szerződés alkalmazása a munkaadók számára rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást biztosít. Gyorsabban és olcsóbban tudnak a piac diktálta munkaerőigény-ingadozásokra reagálni. Gyorsabban és olcsóbban tudják az esetleges rövidtávú, speciális munkaerő-igényüket kielégíteni (pl. a szezonális kereslet-többletet), s olcsóbban tudnak az időlegesen (vagy véglegesen) feleslegessé vált munkaerőtől megszabadulni.
A fenti munkaerő-gazdálkodási sajátosságok, ill. tendenciák minden fejlett piacgazdaságban megfigyelhetők. Ugyanakkor fontos felhívni arra is a figyelmet, hogy a munkaerőpiac rugalmasabbá válása a munkavállalók foglalkoztatási biztonságának csökkenése révén jön létre. Természetesen a biztonság növelése egyetlen országban sem szűken vett gazdasági kérdés, elsősorban politikai konszenzus eredménye. 3.1.1 A statisztikai állományi létszám megoszlása (a teljes létszám százalékéban) A munkaviszony jellege Teljes munkaidős ebből: határozatlan időre szóló szerződés Határozott időre szóló szerződés Nem teljes munkaidős ebből: részmunkaidős Foglalkoztatott nyugdíjas Összes létszám
2002 augusztus 31. 94,4
2003 augusztus 31.
94,8
77,0
88,0
17,4
10,7
3,5 2,6 2,1 100,0
3,0 2,7 2,2 100,0
A határozott időre szóló szerződéssel foglalkoztatottak aránya a vizsgált vállalati körben jelentősen (kb. 10 %-ponttal) csökkent az elmúlt egy évben. Arányuk 10 % körül ingadozik. Az érvényben lévő határozott idejű szerződések jellemző időtartama viszont továbbra is 180-220 nap között van. 3.2 Vállalkozói, alvállalkozói szerződések 3.2.1 Vállalkozói, alvállalkozói szerződések gyakorisága és értéknagysága Időszak 2000 I. félév 2000 II. félév 2001 I. félév 2001 II. félév 2002 I. félév 2002 II. félév 2003 I. félév 2003 II. félév
Alvállalkozói szerződést kötött cégek aránya (%)
Az alvállalkozói szerződések értéknagysága a nettó árbevételhez viszonyítva
25,1 26,7 25,0 24,4 24,1 23,7 22,1 23,7
13,8 16,1 15,3 16,3 16,0 16,5 16,9 18,0
1. A gazdálkodók több, mint egyötöde köt stabilan vállalkozói (alvállalkozói) szerződést. Az utóbbi félévben pedig az arány ismét 24 % körüli.
2. A vállalkozói (alvállalkozói) szerződések nagysága a cégek nettó árbevételének 14-18 %-át teszi ki. 3. Amennyiben a nettó árbevétellel arányosnak tekintjük az ilyen módon foglalkoztatott munkaerő létszámát, úgy a munkaadók a vállalkozói, alvállalkozói szerződések során további jelentős foglalkoztatotti létszámot „használnak fel”. 3.3 Megbízási szerződések 3.3.1 Megbízási szerződések gyakorisága és munkaerő-gazdálkodási hatása Időszak 2000 I. félév 2000 II. félév 2001 I. félév 2001 II. félév 2002 I. félév 2002 II. félév 2003 I. félév 2003 II. félév
Megbízási szerződést kötött cégek aránya (%)
A megbízási szerződések értéknagysága a cég teljes személyi jellegű kifizetései arányában (%)
26,7 20,1 20,2 18,6 18,3 16,9 18,2 15,8
5,9 6,4 6,4 7,5 6,3 5,9 7,1 8,2
1. Valamelyest csökkent azon gazdálkodó szervezetek aránya, amelyek megbízási szerződést kötöttek. A 2002 II. félév adatai a részvételi arány kisebb csökkenését jelezték, és a megbízási szerződések értéke is kissé csökkent. 2003 II. félévében kismértékben tovább csökkent a megbízási szerződést alkalmazó cégek aránya, ugyanakkor ezen szerződések értéknagyságának aránya kissé emelkedett. 2. Feltételezve, hogy a megbízási szerződéssel bevont munkaerő nagysága arányos a kifizetett személyi jellegű ráfordítások arányával, ezen szerződési formával további 6-8 %-nyi munkaerőt vonnak be átlagosan és aggregáltan a gazdálkodó szervezetek.
3.4 A költségkímélő foglalkoztatási formák együttes munkaerő-gazdálkodási súlya A három költségkímélő munkaerő-gazdálkodási forma együttes vizsgálata a munkaerőpiac rugalmasságának méréséhez szolgáltat adatokat. A határozott időre szóló szerződéssel foglalkoztatottak létszáma azon munkavállalók számát adja meg, akiktől a munkaadó könnyen és különösebb költség nélkül meg tud válni, ha a cég gazdálkodása úgy kívánja. A vállalkozói, alvállalkozói vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatottak becsült száma azon munkaposztok számát adja meg, melyet költségkímélő módon a vállalat be tud vonni a termelésbe. A becsült halmozódások kiszűrése után az is megállapítható, hogy kb. hány munkavállalót foglalkoztattak az adott költségkímélő módon. Nézzük meg részleteiben és együttesen is: 1. A statisztikai állományi létszám kb. 10-11 %-a határozott időre szóló szerződéssel kerül alkalmazásra. Ez a jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek esetében 280-300 ezer munkavállalót jelent. Korábbi felméréseinkből tudjuk, hogy határozott időre szóló szerződéssel a foglalkoztatott munkavállalók több, mint 70 %-a szakképzetlen. Az előző évek adatfelvételei még azt mutatták, hogy határozott idejű szerződéseket a kisebb cégek nagyobb gyakorisággal kötnek. Mára az arányok kiegyenlítetté váltak. 2. Alvállalkozói szerződéssel a cégek kb. egyötöde rendelkezett, megbízási szerződést pedig kb. 16 %-uk kötött. Ezen két formában akár további 10-15 %-nyi teljes idejű munkaerőt is le tudnak kötni a cégek. Figyelembe véve azonban, hogy egy munkavállaló több vállalkozói (alvállalkozói), illetve megbízási szerződés alanya is lehet, így az egyes szerződésekkel érintett konkrét arányt kb. felének tekinthetjük. Azonban így is 150-200 ezer fő körülire tehető azon munkavállalók száma, akik költségkímélő szerződéssel kerülnek foglalkoztatásra. 3. Együttesen tekintve a költségkímélő alkalmazási formákat (határozott idejű szerződések, alvállalkozói, megbízási szerződések), ezeken keresztül kb. 4500 ezer fő kerül foglalkoztatásra. A létszám nagyságának érzékeltetéséül: ez a létszám a jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek statisztikai állományi létszámának 15 %-át is kiteheti. 4. A korábbi felmérések adatai ennél az aránynál magasabbak voltak. A költségkímélő foglalkoztatási formák körül időközben kibontakozott jogi helyzet azonban feltehetőleg jelentősen közrejátszott a csökkenésben.
4. A nemzetgazdasági összefoglaló mutatói
szintű
munkaerő-kereslet-kínálati
adatok
Ebben az alfejezetben a Rövidtávú Munkaerőpiaci Prognózis adatbázisára alapozva a munkaerőpiac keresleti-kínálati viszonyait integrálva mutatjuk be: A kereslet változását a foglalkoztatotti létszám nagyságának és összetételének alakulásán keresztül mérhetjük. Ez a munkaadói oldal szándékait, viselkedési szabályait rögzíti. A kínálat elsősorban a gazdasági aktivitásban, a felkínált, ill. megszerzett munkahelyek betöltésében, megtartásában nyilvánul meg. A kínálatot jellemző mutatószámok tehát elsősorban a munkavállalók szándékait, viselkedési szabályait rögzítik. A keresleti-kínálati oldalról kezdeményezett munkaszerződéseket azonban a jogi környezet jelentősen befolyásolhatja. Keresleti oldalról befolyásolhatják azok a munkajogi szabályok, amelyek a munkaszerződések feltételeit rögzítik. Így pl. a jelen adatfelvételben is vizsgált határozott, ill. határozatlan időre szóló szerződések aránya elsősorban a munkaerő-piaci mozgások intenzitását határozza meg, de közvetve természetesen a folyamatosan jelen lévő kereslet nagyságát és összetételét is befolyásolja. Kínálati oldalról a törvényi szabályozás elsősorban a Foglalkoztatási törvényben rögzített, a munkanélküli ellátás formáit szabályozó cikkelyeken keresztül fejti ki hatását, továbbá az egyéb, kínálatot befolyásoló törvényeken keresztül. A törvényi szabályozások hatása érvényesül pl. abban, amikor a viszonylag megengedő szabályozás nagy számú munkavállaló számára teszi lehetővé a munkanélküli járadékot biztosító jogosultsági idő kitöltését. A relatíve megengedő szabályozás egyértelműen növeli a kínálatot. Ezzel szemben a viszonylag könnyű, nyugdíjkor előtti nyugdíjaztatás (rokkantnyugdíj, korengedményes nyugdíj, előnyugdíj) csökkenti a gazdasági aktivitást és a kínálatot. A szabályozott minimálbér pedig egyszerre befolyásolja a munkaerő-keresletet és kínálatot. Adatfelvételünkben az elbocsátások, határozott időre szóló szerződések, felvételek a munkaadók viselkedését mérik. Ezzel szemben a munkaerőcsökkenésben megnyilvánuló létszámváltozások egyszerre mérik a munkaadók keresleti és a munkavállalók kínálati viselkedését.
4.1 Vállalati munkaerő-gazdálkodási mutatók A következőkben egyrészt azt vizsgáljuk tehát, hogy a gazdálkodó szervezetek által kezdeményezett létszámfelvételek és elbocsátások aránya hogyan alakul. Másrészt azt is bemutatjuk, hogy a határozott időre szóló szerződések lejárta miatti létszámcsökkenések milyen részarányt képviselnek. Ezért a továbbiakban különválasztjuk a határozott időre szóló szerződések által előidézett munkaerőmozgásokat. És most nézzük a fontosabb adatokat: 4.1.1 Munkaerőpiaci mozgások nemzetgazdasági szinten (%) Időszak 2000 I. félév 2000 II. félév 2001 I. félév 2001 II. félév 2002 I. félév 2002 II. félév 2003 I. félév 2003 II. félév 2004 I. félév*
Nújm/Nelbocs.+ Nlej.
330,6 191,8 258,3 149,5 236,2 160,5 184,0 194,1 344,5
Nlej./Nelb.
Nlej./Ncsökk.
Nlej./Nelbocs. és/vagy csökk.
57,2 201,2 54,0 157,2 93,9 165,4 50,8 172,7 134,6
20,6 43,0 24,3 44,3 33,9 46,5 32,3 37,1 26,9
15,1 35,4 16,8 34,6 24,9 36,3 19,8 30,6 22,4
*előrejelzés
Nújm - az adott időszakban újonnan felvett munkaerő létszáma Nelbocs. - az adott időszakban elbocsátott munkaerő létszáma Ncsökk. - az adott időszakban létszámcsökkenés eredményeként a munkahelyüket elhagyók létszáma Nlej - a lejárt határidőre szóló szerződések miatt munkahelyüket elhagyók létszáma
1. A táblázat első oszlopa bemutatja, hogy az egyoldalúan a munkaadók által kezdeményezett munkaerőpiaci mozgások milyen egyenleget mutatnak. Az adatok szerint a felvett ill. a felvenni kívánt munkaerő létszáma folyamatosan és jelentősen meghaladja az elbocsátott (ill. elbocsátani szándékozott) és lejárt szerződéssel távozók együttes létszámát. Ez a szezonális hatásokat is figyelembe véve a munkaerő iránti intenzív kereslet folyamatos jelenlétére utal. 2004 I. félévében a mutató kiugróan magas – a négy évvel korábbit is meghaladó – értéket vehet fel. 2. A (2) oszlop adatai jól reprezentálják, hogy a munkaadók munkaerőpolitikájának rugalmassága ma már egyértelműen a határozott időre szóló szerződések gyakoriságának a függvénye. 3. A (3) oszlop bemutatja, munkahelyelhagyás (amelyet
hogy az összes elbocsátáson kívüli tehát nem egyoldalúan a munkaadók
kezdeményeztek) hány %-a származik a lejárt szerződések meg nem hosszabbításából. Mint említettük, a határozott idejű szerződések lejárati idejében erős szezonalítás figyelhető meg, s a lejáratok nagyobbik része év végére esik. Ezt a szezonalítást is figyelembe véve, az összes létszámcsökkenés több, mint 20-30 %-a a lejárt szerződések következménye az év első felében, míg az év második felében ez az arány (2002 II. félévében) már az 50 %-hoz közelített. Megállapítható azonban, hogy a lejárt szerződések miatti létszámcsökkenés aránya mérséklődést mutat. 4. A (4) oszlop – amely a (2) és (3) oszlop adatait együttesen kezeli – megmutatja, hogy azon munkavállalók, akiktől a munkaadók a lejárt szerződés jogcímén szabadulnak meg, milyen arányt képviselnek az összes távozó munkavállalón belül. E szerint a lejárt szerződések a munkaadók aktív munkaerő-politikájában 30-40 % körüli aránnyal szerepelnek az év második felében, s az év első felében is 15-25 % körüli az arány. Megállapítható tehát, hogy a határozott időre szóló szerződések a rugalmas munkaerő-gazdálkodás fontos tényezői, de súlyuk némi ingadozást mutat. 4.2 A munkaadói kereslet mérőszámai: munkaerőpiaci konjunktúra-mutatók 5.2.1 Nújm/Nlétszámcsökkenés és Nújm/Nlétszámcsökkenés és/vagy elbocsátás alakulása a gazdálkodó szervezeteknél (%) Időszak 2000 I. félév 2000 II. félév 2001 I. félév 2001 II. félév 2002 I. félév 2002 II. félév 2003 I. félév 2003 II. félév 2004 I. félév*
Nújm/Nlétszámcsökkenés
Nújm/Nlétszámcsökkenés és/vagy elbocsátás
186,5 123,5 179,3 108,4 165,4 119,9 176,5 113,8 161,6
137,1 101,7 123,6 84,6 121,5 93,5 107,9 93,7 134,6
*előrejelzés
1. Az első oszlop adatai szerint a munkaadók az (elbocsátáson kívüli) létszámcsökkenéshez képest azt meghaladó mértékben vesznek fel új munkaerőt. Vagyis minden olyan munkaerőt, akitől nem egyoldalúan a munkaadó szabadul meg, pótolják a cégek, sőt plusz kereslet is mutatkozik. 2. Rátérve a 2003 II. félévi adatokra, megállapítható, hogy a létszámcsökkenéshez képest felvett új munkaerő aránya az előző évhez képest kissé csökkent, de az arány továbbra is egyértelműen kedvező. Ugyanez mondható el a 2004 I. félévi előrejelzésről is.
3. A második oszlop a munkaerőpiaci mozgások egyensúlyihoz viszonyított helyzetét mutatja. Ha ez a mutató 100-nál nagyobb értéket vesz fel, az azt jelenti, hogy a cégek átlagosan nettó munkaerő-felvevők. Felhívva ismét a figyelmet a szezonális hatásokra megállapítható, hogy a második félévekben a kereslet-mérséklő szezonális hatások következtében a cégek inkább nettó munkaerő-leadók, míg az első félévekben nettó munkaerő-felvevők. 4. A 2004 I. félévére vonatkozó előrejelzések a kereslet növekedését mutatják.
5. A főbb munkaerőpiaci mozgások ágazati szintű elemzése
5.1 A munkaerőpiaci mozgások egyenlege a gazdálkodó szervezetek szintjén Mivel a mintavételi eljárás az ágazati szintű részletes létszámelemzést nem teszi lehetővé, ezért csak a gazdálkodó szervezetek részvételi arányát és a munkaerőpiaci mozgásokban érintettek átlagos létszámát lehet bemutatni. Arra viszont az adatok lehetőséget adnak, hogy ágazati szinten legalább a munkaerőmozgások irányának tendenciáit bemutassuk. 1. Az ágazati szintű elemzések vegyes képet mutatnak 2003 II. félévére nézve. A feldolgozóipari cégek a létszám stagnálását, az építőipari gazdálkodó szervezetek létszámnövekedést, míg a mezőgazdasági üzemek erőteljes csökkenést mutatnak. 2. A 2004 I. félévére vonatkozó előrejelzések az előző évek tendenciáit mutatják. A feldolgozóipar ismét jelentős plusz keresletet mutat: a félév végére várható létszámnövekedés nagy része ebben az ágazatban, továbbá az építőiparban és – az itt külön nem bemutatott – kereskedelemben realizálódhat. A mezőgazdasági üzemekben foglalkoztatottak létszám jelen adatgyűjtés szerint nem változik, míg a bányászatban és a közigazgatás területén jelentősebb foglalkoztatotti létszámcsökkenést jeleznek az adatok.
5.1.1 A munkaerőpiaci mozgások egyenlege a gazdasági szervezetek szintjén a kiemelt nemzetgazdasági ágakban
A statisztikai állományi létszám 2002 II. 2003 I. 2003 II. félév félév félév
2002 I. félév Megnevezés
Nő
Csökken
Válto- Nő zatlan marad
Csökken
Válto- Nő zatlan marad
Csökken
Válto- Nő zatlan marad
25,3
33,4
Csökken
2004 I. félév
Válto- Nő zatlan marad
Csökken
Változatlan marad
15,7
54,9
Feldolgozóipar
Gazdálkodó szervezetek megoszlása (%) Átlagos érintett létszám (fő) Építőipar Gazdálkodó szervezetek megoszlása (%) Átlagos érintett létszám (fő) Mezőgazdaság Gazdálkodó szervezetek megoszlása (%) Átlagos érintett létszám (fő)
40,9
27,8
31,3
41,4
26,0
32,6
41,2
15,5
16,6
-
12,4
18,8
-
14,1
24,7
-
54,5
16,0
29,5
39,5
26,4
34,1
51,7
14,2
8,6
8,1
-
5,0
23,8
-
9,8
29,5
31,4
39,1
16,6
45,0
38,3
7,3
7,3
-
4,0
8,2
-
38,8
31,2
30,1
29,4
14,9
17,5
-
14,9
13,5
-
34,0
40,4
28,5
31,2
37,9
8,7
53,4
10,0
-
5,9
7,2
-
6,9
4,8
-
28,2
32,8
39,0
16,9
51,3
31,8
19,0
22,5
58,6
7,0
7,8
-
9,4
8,5
-
9,4
8,2
-
5.2 Költségkímélő foglalkoztatási formák 5.2.1
A statisztikai állományi létszám megoszlása a feldolgozóiparban (%)
A munkaviszony jellege
2002 március 31.
Teljes munkaidős (fogl. nyugdíjasok nélkül) Ebből: határozatlan időre szóló szerződéssel határozott időre szóló szerződéssel Nem teljes munkaidős Ebből: részmunkaidős Foglalkoztatott nyugdíjas Összes létszám
95,7 77,8 17,9 2,6 2,3 1,7 100,0
2002 augusztus 31.
95,8 80,0 15,9 2,2 1,9 1,9 100,0
2003 március 31.
2003 augusztus 31.
95,7 79,9 15,8 2,4 2,0 2,0 100,0
96,0 87,0 8,7 2,4 1,9 1,6 100,0
A 3.1.1. táblázat adataival összehasonlítva látszik, hogy a feldolgozóiparban nagyjából ugyanannyi a határozott időre szóló szerződéssel foglalkoztatottak aránya, mint a nemzetgazdaság egészében. Az is megállapítható, hogy ebben a nemzetgazdasági ágban is jelentős átrendeződés zajlott egy év leforgása alatt a munkaszerződések tekintetében a határozatlan idejű szerződések „javára”. 5.2.2 Vállalkozói (alvállalkozói) szerződések gyakorisága és értéknagysága a feldolgozóiparban 2000 – 2003 évben Időszak
2000 I. félév 2000 II. félév 2001 I. félév 2001 II. félév 2002 I. félév 2002 II. félév 2003 I. félév 2003 II. félév
Azon vállalkozások aránya, amelyeknél alvállalkozói szerződést kötöttek (%) 27,3 28,1 28,0 26,2 25,3 24,6 21,7 25,6
Az alvállalkozói szerződések nagysága a nettó árbevételhez képest (%) 10,8 13,2 12,7 13,7 13,3 12,9 12,8 13,3
A feldolgozóiparban a nemzetgazdasági átlagnál kissé magasabb azon cégek aránya, amelyek vállalkozói (alvállalkozói) szerződést kötöttek. Azok értéknagysága viszont továbbra is elmarad a nemzetgazdasági átlagtól.
A többi – itt nem bemutatott – ágazatot figyelve érdemes megemlíteni, hogy értéknagyságát tekintve az építőiparban a legmagasabb az alvállalkozói szerződések értéke (eléri a nettó árbevétel 33 %-át).
5.2.3 Megbízási szerződések gyakorisága és értéknagysága a feldolgozóiparban 2000 – 2003 évben
Időszak 2000 I. félév 2000 II. félév 2001 I. félév 2001 II. félév 2002 I. félév 2002 II. félév 2003 I. félév 2003 II. félév
Azon vállalkozások A megbízási szerződések aránya, amelyeknél nagysága a teljes megbízási szerződést személyi jellegű kifizetés kötöttek (%) arányában (%) 25,1 4,9 19,5 5,8 19,4 5,2 17,9 7,5 16,5 5,9 16,3 5,1 16,9 6,1 17,4 5,6
A megbízási szerződések kapcsán megállapítható, hogy az ilyen típusú szerződést kötő cégek aránya a feldolgozóiparban kissé a nemzetgazdasági átlag fölé került, de értéknagysága a nemzetgazdasági átlag alatt marad. A többi ágazatra rátérve, a megbízási szerződések értéknagysága kiugróan magas a mezőgazdaságban (16 % feletti) és az építőiparban (14 % körüli).
5.2.4 Munkaerőpiaci mozgások a feldolgozóiparban 2001 II. félév – 2004 I. félév %) Megnevezés Nújm/Nelbocs.+Nlej. Nlej./Ncsökk. Nlej./Nelbocs. és/vagy csökk. Nújm./Ncsökk. Nújm./Nelbocs. és/vagy csökk.
2001 II. félév 170,1 40,7 29,2 136,1 97,7
2002 I. félév 222,6 31,7 22,0 168,3 116,9
2002 II. félév 203,6 53,7 44,5 151,5 125,5
2003 I. félév 156,5 28,9 15,8 176,3 96,0
2003 II. félév 234,2 31,1 25,4 125,5 102,4
2004 I. félév 416,5 21,6 18,4 162,1 138,1
*előrejelzés
A fenti mutatószámok alakulása is bizonyítja, hogy a feldolgozóipar munkaerőkereslete meghaladja a nemzetgazdasági átlagot. Ráadásul – egyes speciális szakágazatait leszámítva – szezonálisan is kevésbé érzékeny a foglalkoztatás a feldolgozóiparon belül.
6. A munkaerőpiaci folyamatok vállalati létszámnagyság szerinti elemzése A magyar gazdaság utóbbi 13 évben zajló átalakulásának, illetve gazdasági folyamatainak fontos jellemzője a gazdasági szervezetek dekoncentrációja, a kevés nagy létszámú és nagy állótőkével rendelkező vállalat helyett sok közepes és még több kis létszámú cég jött létre. Ezért is fontos annak külön vizsgálata, hogy a gazdálkodó szervezetek létszámnagyság szerinti csoportjai mutatnak-e eltérő jellemzőket. Ezen kívül természetesen általános gazdaságpolitikai célok is szükségessé teszik a létszámnagyság szerinti elemzést. A cégek létszámnagyság szerinti vizsgálata megmutatja, hogy a nemzetgazdasági szintű folyamatok mennyire homogének a különböző vállalati szektorokban. 1. A különböző létszámnagyságú cégek munkaerő-gazdálkodásának egyik hosszú évek óta tartó jellegzetes vonása, hogy miközben a létszámnövelő cégek aránya csak kevéssé szóródik létszámnagyság-kategóriánként, a csökkenést jelző cégek esetében ez a szóródás sokkal jelentősebb. Mégpedig azért, mert a nagy létszámú cégekkel szemben a kis cégek munkaerőmegtartó képessége sokkal jobb. 2003 II. félévében pl. a 300 főnél többet foglalkoztató cégek 45,0 %-a volt létszámcsökkentő, ugyanakkor az 50 fő alatti cégeknél ez az arány mindössze 23 % volt. 2. 2003 II. félévében az erős szezonális hatás érvényesülése miatt feltehetően minden vállalatcsoportban nettó létszámcsökkenés történt. 3. A 2004 I. félévére vonatkozó előrejelzés alapján összességében mindegyik létszámnagyság szerint képzett csoportban létszámnövekedésre számítanak a megkérdezett vállalatvezetők. Így az összességében 32-33 ezer főre tehető növekedés „szétterül” az összes vállalati szektoron.
6.1 A munkaerőpiaci mozgások egyenlege a gazdasági szervezetek szintjén, létszámnagyság-kategóriák szerint Nő Létszámnagyság (fő)
Érintett gazdasági szervezet (%)
Csökken Változatlan a statisztikai állományi létszám Átlagos Érintett Átlagos Érintett Átlagos érintett gazdasági érintett gazdasági érintett létszám (fő) szervezet létszám (fő) szervezet létszám (fő) (%) (%) 2001 I. félév
300 101-300 51-100 51
42,3 40,0 38,6 39,9
34,2 16,1 10,3 5,6
300 101-300 51-100 51
35,4 33,9 33,1 30,7
35,0 13,3 5,8 3,6
33,2 30,7 27,1 19,3
38,0 13,1 7,1 4,5
24,6 29,3 34,3 40,8
-
47,9 17,9 8,4 6,0
23,7 31,5 37,6 48,0
-
29,6 14,2 7,1 4,5
21,3 29,7 32,3 35,2
-
43,8 20,2 14,3 14,6
21,4 31,5 33,0 45,4
-
45,7 14,4 8,5 4,7
25,2 31,1 36,1 45,0
-
38,3 16,0 7,5 5,0
18,9 23,1 27,5 43,8
-
21,8 9,6 6,8 3,3
42,4 48,7 58,3 65,2
-
2001 II. félév
40,9 34,6 29,3 21,3 2002 I. félév
300 101-300 51-100 < 51
42,4 37,5 38,8 39,2
37,3 15,7 8,0 5,2
36,3 32,8 28,9 25,6 2002 II. félév
300 101-300 51-100 51
38,7 34,7 36,4 34,3
53,6 22,1 8,9 4,0
300 101-300 51-100 51
37,3 37,3 39,6 38,9
38,7 12,0 8,6 5,7
300 101-300 51-100 51
35,8 36,6 34,2 33,1
44,9 11,2 7,2 3,9
39,9 33,8 30,6 20,3 2003 I. félév
37,5 31,6 24,3 16,1 2003. II. félév
45,3 40,3 38,3 23,1 2004 I. félév*
300 101-300 51-100 51 *előrejelzés
25,3 27,6 22,2 28,0
40,9 17,7 8,1 4,8
32,4 23,7 19,5 6,8
Külön megvizsgáltuk a feldolgozóipari cégek létszámnagyság-kategóriánkénti viselkedését. 6.2 A munkaerőpiaci mozgások egyenlege a gazdasági szervezetek szintjén, létszámnagyság-kategóriák szerint a feldolgozóiparban Nő LétszámNagyság (fő)
Érintett gazdasági szervezet (%)
Csökken Változatlan a statisztikai állományi létszám Átlagos Érintett Átlagos Érintett Átlagos érintett gazdasági érintett gazdasági érintett létszám (fő) szervezet létszám (fő) szervezet létszám (fő) (%) (%) 2001 I. félév 40,1 30,0 51,3 22,0 15,2 26,5 13,1 26,9 11,1 19,3 7,1 34,4 4,9 18,1 4,5 37,9 -
300 101-300 51-100 51
47,9 46,6 46,3 44,0
300 101-300 51-100 51
38,6 41,0 40,5 37,8
42,1 17,2 7,1 4,2
300 101-300 51-100 51
43,1 39,4 41,4 40,5
44,5 18,9 7,3 7,1
51 101-300 51-100 51
42,6 39,7 43,9 40,7
53,6 29,5 9,8 4,4
51 101-300 51-100 51
40,9 39,3 42,0 42,2
46,5 12,0 8,7 5,3
51 101-300 51-100 51
40,4 41,7 36,6 37,5
53,8 13,8 7,0 4,5
51 101-300 51-100 51
29,0 33,3 25,0 29,3
45,6 17,4 8,0 5,3
*előrejelzés
2001 II. félév 40,1 31,0 24,1 16,6 2002 I. félév 40,0 34,2 30,1 17,8 2002 II. félév 38,7 30,6 26,4 17,9 2003 I. félév 35,9 33,9 24,0 16,6 2003 II. félév 43,8 36,7 36,8 21,3 2004 I. félév* 30,0 19,7 16,9 7,9
55,9 16,3 7,5 7,9
21,4 28,0 35,4 48,6
-
34,0 18,8 8,5 4,7
16,9 26,3 28,5 41,7
-
44,7 23,4 10,2 19,5
18,7 29,7 29,8 41,4
-
67,3 17,1 12,3 5,7
23,1 26,8 34,1 41,2
-
45,9 17,2 8,4 4,5
15,8 21,6 26,6 41,2
-
26,6 12,5 6,7 3,8
40,6 47,0 58,1 62,7
-
1. Az utóbbi évek általános jellemzője volt, hogy a feldolgozóiparban jelentkező munkaerő-kereslet üteme meghaladja a nemzetgazdaságban tapasztaltat. A feldolgozóiparban már 1997-ben megvalósult, hogy minden létszám-kategóriában összességében nettó munkaerő-felvevővé váltak a gazdálkodó szervezetek. 2. 2001 I. félévében – az előző évhez képest – minden vállalatcsoportban megfigyelhető a munkaerőkereslet-növekedés. 3. A feldolgozóiparra is igaz, hogy a legjobb munkaerő-megtartók a legkisebb cégek: itt a legalacsonyabb a létszámcsökkenést mutató gazdálkodó szervezetek aránya. 4. 2001 II. félévére is igaz, hogy a feldolgozóiparban megfigyelhető munkaerőkereslet meghaladja a nemzetgazdasági átlagot. A legnagyobb cégeket leszámítva 2001 II. félévében is nettó munkaerő-felvevő volt minden vállalatcsoport. 5. A 2002 II. félévi adatok is jelentős plusz keresletet mutatnak a feldolgozóipari cégeknél. 6. 2003 I. félévben a 300 fő feletti cégek egyértelműen létszámleadóknak mutatkoztak, s mint látható, magas (67 fős) a létszámcsökkenésben, elbocsátásban érintett dolgozók létszáma is. 7. 2003 II. félévében a legkisebb cégeknél mutatkozik létszámnövekedés, míg a 2004 I. félévi előrejelzés azt mutatja, hogy mindegyik létszámnagyság szerint képzett vállalati csoportban plusz munkaerő-keresletre számítanak a megkérdezett feldolgozóipari cégvezetők.
6.1 Költségkímélő foglalkoztatási formák A következőkben először bemutatjuk a határozott időre szóló szerződéssel foglalkoztatottak arányát a létszámnagyság alapján képzett vállalatcsoportokban, majd a vállalkozói (alvállalkozói) és megbízási szerződések gyakoriságát és értéknagyságát vizsgáljuk.
6.1.1 A határozott időre szóló szerződéssel alkalmazottak aránya a statisztikai állományi létszámon belül (%) Létszámnagyságkategória (fő) > 1000 501-1000 301- 500 101- 300 51- 100 <51
Vonatkoztatási időpont 2002 február 15,6 12,5 13,4 14,3 13,8 15,3
2002 augusztus 21,0 12,2 15,2 13,9 14,0 18,1
2003 február 21,9 13,0 13,3 13,3 14,0 14,9
2003 augusztus 7,8 8,6 11,4 11,3 10,1 9,2
1. A korábbi adatok még azt mutatták, hogy a határozott idejű szerződést, mint rugalmas munkaerő-gazdálkodási formát nagyobb gyakorisággal alkalmazták a kisebb cégek, mint a nagyobbak. 2. Az elmúlt 3 év adatai azt mutatták, hogy a legnagyobb cégeknél jelentősen megnőtt a határozott időre szerződtetett munkavállalók aránya. 3. Jelen adatfelvétel azt jelzi, hogy a legnagyobb létszámú cégeknél esett vissza a legjobban a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya. 6.1.2 Vállalkozói, alvállalkozói szerződések gyakorisága, vállalati létszámnagyság szerint Létszámnagyságkategória (fő) > 1000 501-1000 301-500 101-300 51-100 <51 Összesen
Azon vállalkozások aránya, melyeknél 2002 II. félévében alvállalkozói szerződést kötöttek (%)
17,4 20,4 25,2 22,7 23,8 24,7 28,7
Azon vállalkozások aránya, amelyeknél 2003 II. félévében alvállalkozói szerződést kötöttek (%)
14,4 22,0 28,2 22,2 23,8 24,4 23,7
6.1.3 Az alvállalkozói szerződések értéknagysága vállalati létszámnagyság szerint Létszámnagyságkategória (fő)
Az alvállalkozói szerződések nagysága a cég nettó árbevételéhez képest 2002 II. félévében (%)
> 1000 501-1000 301-500 101-300 51-100 <51 Összesen
8,8 11,7 12,2 13,6 17,0 18,8 16,5
Az alvállalkozói szerződések nagysága a cég nettó Árbevételéhez képest 2003 II. félévében (%)
10,2 6,2 10,7 19,0 16,7 20,2 18,0
1. 2003 II. félévében összességében az előző évinél alacsonyabb arányban kötöttek vállalkozói, alvállalkozói szerződést a cégek. Az ilyen típusú szerződések alkalmazása viszonylag népszerűtlen a legnagyobb (1000 fő feletti) gazdálkodó szervezeteknél. 2. Az alvállalkozói szerződések relatív értéknagysága továbbra is a legnagyobb (500 fő feletti) cégeknél a legkisebb, s nő az arány a kisebb cégek felé haladva. Míg a legnagyobb cégeknél az alvállalkozói szerződések értéknagysága kb. 10,0 %-a a nettó árbevételnek, addig ez az arány a legkisebb cégeknél kb. 20 %-os. Végezetül a megbízási értéknagyságát vizsgáljuk.
szerződések
alkalmazásának
gyakoriságát
6.1.4 Megbízási szerződések gyakorisága 2002 II. ill. 2003 II. félévében vállalati létszámnagyság szerint Létszámnagyságkategória (fő) > 1000 501-1000 301-500 101-300 51-100 <51 Összesen
Azon vállalkozások aránya, melyeknél 2002 II. félévében megbízási szerződést kötöttek (%)
33,0 30,0 26,3 20,8 21,6 12,7 18,6
Azon vállalkozások aránya, melyeknél 2003 II. félévében megbízási szerződést kötöttek (%)
26,8 30,7 21,4 18,0 14,1 13,2 15,8
és
6.1.5 Megbízási szerződések értéknagysága Létszámnagyságkategória (fő) > 1000 501-1000 301-500 101-300 51-100 <51 Összesen
A megbízási szerződések nagysága a cég teljes személyi Jellegű ráfordításai arányában (%) 2002 II. félév 2003 II. félév 2,0 1,2 3,4 2,9 3,2 2,4 3,7 4,4 5,6 11,0 9,2 11,8 5,9 8,2
A megbízási szerződések igénybevétele továbbra is a nagyobb vállalatokra jellemző, ugyanakkor azok értéknagyságát tekintve jóval jelentősebb szerepet játszanak a kisebb cégek gazdálkodásában. Míg a nagyobb cégeknél az összes személyi jellegű kifizetéseknek csak 1-3 %-ára kötnek megbízási szerződést, addig a legkisebb – 51 fő alatti – cégeknél az arány 12 % körüli.
6.2 Munkaerőpiaci kereslet-kínálati adatok összefoglaló mutatói 6.2.1 Munkaerő-piaci mozgások létszámnagyság szerint (%)
>1000 501-1000 301-500 101-300 51-100 <51 Összesen >1000 501-1000 301-500 101-300 51-100 <51 Összesen >1000 501-1000 301-500 101-300 51-100 <51 Összesen >1000 501-1000 301-500 101-300 51-100 <51 Összesen
Nújm/Nelbocs.+Nlej. Nlej./Ncsökk. 2002 II. félév 235,4 40,0 215,0 39,3 141,1 56,3 138,2 73,0 114,9 75,2 116,9 84,8 158,9 58,2 2003 I. félév 197,8 30,0 119,9 25,2 211,5 31,5 155,5 41,5 213,5 31,8 322,4 29,7 184,0 32,3 2003 II. félév 346,3 23,0 196,7 25,1 160,3 48,3 150,2 46,0 175,3 38,5 194,6 42,1 194,1 57,1 2004 I. félév* 339,1 20,9 392,4 20,3 491,0 20,9 305,1 29,2 187,0 54,3 574,3 35,6 344,5 26,9
Nlej./Nelbocs. és/vagy csökk. 34,7 36,3 52,2 66,0 58,8 68,7 51,0 20,6 13,5 22,4 25,7 16,6 15,5 19,8 19,5 20,0 42,0 38,5 29,6 32,6 30,6 18,9 18,2 18,3 21,5 42,9 26,4 22,4
*előrejelzés
1. Az első oszlop adata szerint 2004 I. félévében az előző év megfelelő időszakához képest az 51-100 fő közötti cégeket leszámítva nő azok relatív száma, akiket a munkaadók felvettek azok helyére, akiktől valamilyen oknál fogva meg kívántak válni. Az előrejelzés szerint az ilyen típusú létszámmozgás általában intenzívebbé válik az egy évvel korábbiakhoz képest. 2. A (2) és (3) oszlop adatai arra hívják fel a figyelmet, hogy minden vállalatcsoport munkaerő-politikájában továbbra is jelentős súlyt képvisel a
határozott idejű szerződési forma igénybevétele. 2004 I. félévében a valamely okból munkahelyüket elhagyók 19-42 %-a a lejárt szerződések meg nem hosszabbítása miatt távozik. 3. A 2004 I. félévére vonatkozó előrejelzések összességében a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak munkaerő-politikán belüli súlyának kismértékű növekedését vetítik előre, mely elsősorban a legkisebb (100 fő alatti) cégeknél jelentkezhet. 6.2.2 Nújm/Nlétszámcsökkenés és Nújm/Nlétszámcsökkenés és/vagy elbocsátás alakulása a gazdasági szervezeteknél, létszám-kategóriánként (%) Létszámnagyságkategória
Nújm/Nlétszámcsökkenés
Nújm/Nlétszámcsökkenés és/vagy elbocsátás
2002 II. félév 1000 501-1000 301- 500 101- 300 51- 100 50 Összesen
130,4 108,7 90,3 115,5 118,4 120,1 114,8
113,0 97,7 83,8 104,5 92,6 97,2 100,6 2003 I. félév
1000 501-1000 301- 500 101- 300 51- 100 50 Összesen
148,5 133,9 157,8 159,9 268,9 391,6 176,5
1000 501-1000 301- 500 101- 300 51- 100 50 Összesen
141,7 100,1 101,6 98,5 120,2 138,5 113,8
102,3 71,8 108,2 99,1 137,6 204,2 107,9 2003 II. félév 120,2 79,6 88,3 82,3 92,4 107,3 93,7 2004 I. félév*
1000 501-1000 301- 500 101- 300 51- 100 50 Összesen *előrejelzés
108,1 124,7 172,2 197,1 151,4 390,7 161,6
97,5 111,8 150,8 145,5 119,5 295,0 134,6
1. 2002 II. félévében a szezonális hatások következtében mérséklődött a munkaerő-kereslet. Az egy évvel korábbi adatokkal összevetve azonban – a 301-500 fős cégek kivételével – keresletnövekedés volt tapasztalható. 2. 2003 I. félévében a 100 fő alatti gazdálkodó szervezetek esetében figyelhető meg élénkülő munkaerő-kereslet (az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva), míg a II. félévben – ugyanilyen összehasonlításban – az 500 fő feletti és az 51 fő alatti cégekre igaz ez a megállapítás. 3. Ami a 2004 I. félévére vonatkozó várakozásokat illeti, elsősorban a 101-500 fős, valamint a legkisebb, 51 fő alatti gazdálkodó szervezetek léphetnek fel plusz-munkaerő-kereslettel. 7. A munkaerőpiaci mozgások regionális szintű elemzése 7.1 A munkaerő-felvétel és az elbocsátás részvételi aránya 7.1.1 Régió
Munkaerő-felvétel és elbocsátás részvételi aránya (%) Csak felvesz
Csak elbocsát
Felvesz és elbocsát
2003 I. félév Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
51,6 50,6 48,7 48,6 52,0 52,4 50,8 50,8
6,7 6,8 6,9 6,2 5,9 5,6 8,2 6,6
7,5 7,8 13,0 9,8 6,8 5,6 6,9 8,0
3,2 7,3 6,6 5,1 4,7 3,9 6,5 5,2
5,8 9,1 11,6 8,8 5,5 6,4 6,3 7,3
2,1 4,5 5,4 2,0 2,6 2,2 3,5 3,0
1,3 2,0 3,3 2,5 2,3 1,7 1,5 2,0
2003 II. félév Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
58,1 51,9 53,6 53,9 57,1 57,4 53,2 55,3
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
44,6 36,8 36,9 35,6 37,6 41,7 37,7 39,0
2004 I. félév*
*előrejelzés
1. 2003 II. félévében nemzetgazdasági szinten a csak felvevő cégek aránya (55,3 %) jelentősen meghaladja a csak elbocsátó cégek arányát (5,2 %). 2. Régiónként vizsgálva is hasonló tendenciák figyelhetők meg. A csak felvevő cégek a legmagasabb arányt Közép-Magyarországon (58,1 %) és a dél-alföldi régióban (57,4 %) mutatják. A csak elbocsátó cégek aránya szintén KözépMagyarországon a legkisebb. Ugyanakkor mindegyik régióban alacsony az egyoldalúan csak létszámleépítésre, elbocsátásra „berendezkedett” cégek aránya. 3. 2004 I. félévére is érvényes, hogy az új munkaerőt felvevő gazdálkodó szervezetek aránya jelentősen meghaladja az elbocsátókét és régiónként az arányokban nagy eltérés nem mutatkozik, de a közép-magyarországi gazdálkodó szervezetek továbbra is élen járnak a létszámfelvételekben betöltött részesedésük tekintetében.
7.2 Nettó munkaerő-kereslet regionális szinten 7.2.1 A munkaerő-forgalom intenzitása és a munkaerő-piaci mozgások egyenlege a gazdasági szervezetek szintjén, 2003 II. – 2004 I. félév
Felvesz Régiók
gazdálkodók aránya (%)
érintett* létszám (ezer fő)
Elbocsátás és/vagy létszámcsökkenés történik Gazdálkodók aránya (%)
érintett létszám (ezer fő)
Nettó létszámváltozás (ezer fő)
2003 II. félév KözépMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
Összesen
63,9
33
54,7
26
+7
61,0 65,2 62,7
32 24 26
64,7 72,3 62,4
36 32 26
-4 -8 0
62,6
25
60,3
25
0
63,8 59,5 62,6
34 23 197
61,9 62,6 62,0
41 24 210
-7 -1 -13
2004 I. félév* KözépMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
Összesen
45,9
22,8
30,6
15,0
+7,8
38,8 40,2 38,1
23,2 12,0 12,5
37,0 50,5 31,7
18,4 12,4 10,8
+4,8 -0,4 +1,7
39,8
15,0
29,9
10,0
+5,0
43,4 39,2 41,0
26,0 14,0 125,1
33,4 34,8 34,5
16,0 10,5 93,1
+10 +3,5 +32
*előrejelzés
Az előző két pontban a csak felvevő és elbocsátó cégek részvételi arányát és az ezzel érintett létszámokat vizsgáltuk. Ebben a pontban a vállalati munkaerőgazdálkodás nettó eredményeit vesszük szemügyre. 1. 2003 II. félévében az ismert (második félévi) szezonális hatások miatt kisebb csökkenés történt a foglalkoztatotti létszámban nemzetgazdasági szinten. A régiók közül ebben elsősorban a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régió cégei voltak érintve, Közép-Magyarország gazdálkodó szervezetei viszont létszámnövekedést jeleztek.
2. 2004 I. félévében a legnagyobb (kb. 10 ezer fős) létszámkereslet az északalföldi régióban várható. Ez a többletlétszám-igény néhány ezer fővel meghaladja az egy évvel korábbit és a foglalkoztatási mutatók területi különbségeinek csökkenését jelzi. Számottevőnek tekinthető még a pluszkereslet a közép-magyarországi régióban. Ugyanakkor a Nyugat-Dunántúlon összességében tovább folytatódik a kereslet, - s így a foglalkoztatotti létszám – stagnálása. 7.3 Regionális szintű munkaerő-kereslet vállalati létszámnagyság szerint Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy az egyes régiókon belül a különböző nagyságú cégek aggregált szinten nettó munkaerő-felvevőnek vagy inkább leadónak mutatkoznak-e 2004 I. félévében.
7.3.1 A foglalkoztatottak létszámának változása létszámnagyság-kategóriánként az egyes földrajzi régiókban, 2004 I. félév*
Nő Létszámnagyság kategória
300 101-300 51-100 51 Összesen 300 101-300 51-100 51 Összesen 300 101-300 51-100 51 Összesen
Változatlan
Csökken
Érintett Átlagos Érintett gazdasági érintett gazdasági szervezet létszám Szervezet % fő % Közép-Magyarország 30,0 60,5 28,8 30,6 14,6 17,9 27,6 6,4 17,3 34,6 4,8 5,2 32,4 11,5 11,4 Közép-Dunántúl 28,6 43,1 36,2 29,5 25,6 24,0 18,4 5,6 20,8 20,5 4,8 9,4 23,4 18,7 19,6 Nyugat-Dunántúl 12,6 18,3 36,8 25,2 13,4 37,0 18,4 7,2 27,6 20,7 3,0 15,5 19,9 9,1 27,5
Átlagos érintett létszám Fő
Érintett gazdasági szervezet %
34,8 11,9 6,0 2,2 13,6
41,3 51,5 55,1 60,2 56,1
18,2 19,1 6,2 2,6 12,7
35,2 46,5 60,8 70,1 57,0
13,7 8,5 2,8 3,6 7,8
50,5 37,8 54,0 63,8 52,6
Nő Létszámnagyság kategória
300 101-300 51-100 51 Összesen 300 101-300 51-100 51 Összesen 300 101-300 51-100 51 Összesen 300 101-300 51-100 51 Összesen
Csökken
Érintett Átlagos Érintett gazdasági érintett gazdasági szervezet létszám Szervezet % fő % Dél-Dunántúl 17,9 27,1 44,6 26,5 16,4 20,5 18,0 11,8 21,6 27,9 3,6 3,8 24,6 9,2 14,6 Észak-Magyarország 23,5 32,9 26,5 23,2 13,6 19,7 26,5 7,7 14,3 28,8 6,3 7,3 26,8 9,9 12,8 Észak-Alföld 36,7 49,7 27,8 35,0 23,7 22,5 22,7 11,2 15,6 30,1 8,6 4,9 30,3 16,1 13,0 Dél-Alföld 26,9 26,8 25,4 22,8 12,3 25,3 22,1 6,8 22,7 24,9 4,2 7,0 24,0 8,7 16,1
Változatlan
Átlagos érintett létszám Fő
Érintett gazdasági szervezet %
32,4 2,1 4,9 3,6 11,3
37,5 53,0 60,4 68,3 60,8
20,4 7,4 3,8 3,6 8,0
50,0 57,0 59,2 64,0 60,4
26,3 12,1 18,0 4,5 15,2
35,4 42,5 61,7 65,0 56,7
8,8 6,4 6,2 3,1 6,0
47,8 51,9 55,2 68,1 59,9
*előrejelzés
2004 I. félévében – mint ahogy azt az előzőekben bemutattuk – a nyugatdunántúli régió kivételével mindenütt kisebb-nagyobb mértékű foglalkoztatotti létszám-növekedés várható. A 7.3.1 táblázat adataiból látható, hogy a pluszkereslet mindegyik régió csaknem összes létszámnagyság alapján képzett vállalatcsoportjára jellemző lehet. Ez alól határozott kivételt képeznek a nyugat- és dél-dunántúli 300 főnél többet foglalkoztató cégek, amelyeknél – jelen adatgyűjtés szerint legalábbis – nettó létszámcsökkenésre lehet számítani.
7.3.2 A feldolgozóiparban foglalkoztatottak létszámának változása létszámnagyságkategóriánként az egyes földrajzi régiókban
2004 I. félév* Létszámnagyság kategória
300 101-300 51-100 51 Összesen 300 101-300 51-100 51 Összesen 300 101-300 51-100 51 Összesen 300 101-300 51-100 51 Összesen 300 101-300 51-100 51 Összesen 300
Nő Csökken Érintett Átlagos Érintett Átlagos gazdasági érintett gazdasági érintett szervezet létszám szervezet létszám % fő % fő Közép-Magyarország 30,4 54,2 32,6 41,3 35,7 15,2 10,7 9,0 26,2 6,0 23,0 7,3 36,0 4,2 6,4 2,2 33,4 12,7 13,7 17,4 Közép-Dunántúl 35,5 48,5 32,3 14,6 38,2 18,9 20,6 25,6 29,5 4,9 15,9 4,3 25,3 4,4 6,9 2,2 31,8 20,7 18,0 14,7 Nyugat-Dunántúl 11,5 18,3 34,6 16,6 26,1 14,7 37,7 12,4 19,4 7,7 32,3 3,3 23,8 2,5 12,7 1,9 20,9 10,2 28,8 10,8 Dél-Dunántúl 20,2 25,4 44,0 47,0 36,7 11,7 8,2 1,2 19,5 11,5 14,6 17,2 28,6 3,5 5,4 5,2 27,8 8,6 11,9 24,4 Észak-Magyarország 25,0 46,3 20,0 26,9 30,7 17,6 20,0 5,4 31,3 10,6 6,3 1,8 34,6 8,4 6,2 5,9 32,0 14,2 10,9 9,8 Észak-Alföld 38,1 67,3 33,3 27,6
Változatlan Érintett gazdasági szervezet % 37,0 53,6 50,8 57,6 52,8 32,3 41,2 54,5 67,8 50,2 53,8 36,2 48,4 69,5 50,2 36,0 55,7 65,9 66,1 60,4 55,0 49,3 62,5 59,3 57,2 28,6
101-300 51-100 51 Összesen
Létszámnagyság kategória
300 101-300 51-100 51 Összesen
41,0 25,0 26,7 31,7
25,6 10,4 5,6 23,1
Nő Érintett Átlagos gazdasági érintett szervezet létszám % fő Dél-Alföld 43,3 24,4 26,0 11,1 21,3 5,4 22,2 5,2 25,1 10,0
19,3 7,1 8,4 14,4
16,6 1,5 6,5 16,2
Csökken Érintett Átlagos gazdasági érintett szervezet létszám % fő 10,0 16,9 24,0 12,4 16,5
13,0 6,7 7,9 2,9 6,3
35,8 67,9 64,9 53,8 Változatlan Érintett gazdasági szervezet % 46,7 57,1 54,7 65,1 58,8
*előrejelzés
A feldolgozóipari cégek 2004 I. félévére összességében létszámnövekedést jeleztek. A regionális adatok szerint a Nyugat-Dunántúlon csökkenni fog a feldolgozóiparban foglalkoztatottak létszáma. A csökkenés csak az 51 fő alatti kisvállalkozásoknál nem következik be. Dél-Dunántúlon a 101-300 és az 51 fő alatti gazdálkodó szervezetek is plusz létszámkereslettel léphetnek fel.
IV.
A regisztrált munkanélküliek számának előrejelzése
1. Az eddigi előrejelzések pontosságáról A regisztrált munkanélküliek számának várható alakulását az alábbi becslési formula alapján végezzük: Regisztrált munkanélküliek számának változása = Nlétszámcsökk.+(Nújm.-Neltáv.) - Nlétszámnöv. ahol: Nlétszámcsökk. A gazdálkodók tervezett foglalkoztatotti létszámcsökkenésének nagysága az előrejelzés időpontjáig Nújm.-Neltáv A munkaerőpiaci kínálat változásának nagysága, azaz a munkaerőpiacra belépők és az onnan kilépők egyenlege az előrejelzés időpontjában (értelemszerűen negatív is lehet) Nlétszámnöv. A gazdálkodók tervezett létszámnövelésének nagysága az előrejelzés időpontjáig A formula azt az egyszerű összefüggést veszi alapul, hogy a munkanélküliek számát a munkaerőpiac két szereplőjének viselkedése befolyásolja: a gazdasági szervezetek foglalkoztató képessége (Nlétszámcsökk. - Nlétszámnöv.) és a munkavállalók munkaerőpiaci aktivitása (Nújm.-Neltáv). A becslési formula összeállításakor tehát abból a feltevésből indultunk ki, hogy a munkanélküliek számának változásait alapvetően két tényező határozza meg: a gazdálkodók munkaerő-kereslete és a munkaerő-kínálat nagysága. A munkaadók munkaerő-keresletének nagyságában bekövetkező változást a létszámcsökkenésben érintett és a munkaerő-felvételben érintett létszám egyenlege, a munkaerő-kínálat alakulását pedig a munkaerőpiacra belépők és az onnan távozók egyenlege mutatja. Az első és harmadik tényező adatainak forrása a rövidtávú munkaerőpiaci prognózis adatfelvétele. A második tényezőt a nemzetgazdasági munkaerőmérleg munkaerőforrás rovatának, ill. az aktív népesség rovatának éves változása alapján becsléssel állítottuk elő az 1994 I. félévében készített prognózisig. Az 1994 szeptemberi prognózis óta újabb információforrást vontunk be a becslésbe: a Központi Statisztikai Hivatal MEF (Munkaerőfelmérés) adatfelvételének az aktív korú gazdaságilag aktív népességre és az aktív korú foglalkoztatottak létszámára vonatkozó becsült értékeit.
A két adatforrás adatainak összevetését két dolog nehezíti. Egyrészt a két adatgyűjtés eltérő fogalomhasználata, és eltérő megfigyelési köre idézhet elő kisebb-nagyobb eltérést. Másrészt az adatközlések gyakoriságának természetéből is fakadnak problémák. Mivel az adott év január 1.-jére vonatkozó Munkaerőmérleg adatai csak szeptember-októberben válnak ismertté, így különösen a tavaszi prognózis-felvételek idején rendkívül bizonytalan vállalkozás a másfél évvel korábbi munkaerőpiaci állapotra hagyatkozni. Az őszi prognózis-készítés ebből a szempontból általában kedvezőbb feltételekkel történhet: az előző lezárt év változása alapján becsülhető az aktuális év adatainak változása. A fenti becslési formula a munkaadók és munkavállalók munkaerőpiaci viselkedése várható alakulásának előrejelzésére épül. Nem tartalmazza ugyanakkor a közvetlen és közvetett kormányzati beavatkozások hatását. Közvetlen beavatkozásnak tekinthető pl. a beiskolázási keretek változása, a sorkatonai létszám változása, a nyugdíjkorhatár változása, vagy pl. a GYED megszüntetése, vagy éppen visszaállítása és a GYES-re való jogosultsági kritérium megszigorítása, vagy enyhítése, vagy pl. a minimálbér jelentős emelése. Ugyancsak ide tartoznak a munkanélküli ellátásrendszerben bekövetkezett változtatások, mint pl. az elmúlt év júliusától bevezetett álláskeresést ösztönző juttatás. Ez az ellátás több tízezer fővel is megemelheti a regisztrált munkanélküliek számát. Ezen változások hatásának iránya bár megbízhatóan felmérhető, de hatásuk érvényesülésének üteme és nagysága kevésbé. Továbbá itt szükséges megjegyezni, hogy a kikérdezéses rövidtávú prognózisok a szereplők várakozásainak összesítésén alapulnak. Amennyiben a prognózis célidőszakában nem várt események történnek, vagy nem várt tendenciák érvényesülnek, ez ronthatja az előrejelzés pontosságát.
1.1 Az eddigi előrejelzések pontossága Előrejelzés Időpontja
1991 IX. hó 1991 IX. hó 1992 IV. hó 1992 IX. hó 1993 III. hó 1993 IX. hó 1994 III. hó 1994 IX. hó 1995 III. hó 1995 IX. hó 1996 III. hó 1996 IX. hó 1997 III. hó 1997 IX. hó 1998 III. hó 1998 IX. hó 1999 III. hó 1999 IX.hó 2000 III. hó 2000 IX.hó 2001 III hó 2001 IX. hó 2002 III. hó 2002 IX. hó 2003 III. hó
Mely időpontra vonatkozik
1991 XII.31. 1992 VI. 30. 1992 XII.31. 1993 VI. 30. 1993. XII.31. 1994 VI. 30. 1994 XII.31. 1995 VI. 30. 1995 XII. 31. 1996 VI. 30. 1996 XII. 31. 1997 VI. 30. 1997 XII. 31. 1998 VI. 30. 1998 XII. 30. 1999 VI. 30. 1999 XII. 30 2000 VI. 30. 2000 XII.31. 2001 VI. 30. 2001 XII. 31. 2002 VI. 30. 2002. XII.31. 2003 VI. 30. 2003 XII. 31.
Regisztrált munkanélküli Előrejelzett Tényadat (ezer fő) (ezer fő)
405-410 540-510 675-685 710-720 650-700 500-590 500-530 460-490 470 450-480 465-485 480-490 450-460 425-435 400-410 350 405-410 370-380 370 340 340-345 325-330 310-320 325-330 340-350
406 546 663 657 630 550 520 500 495 482 477 455 464 406 404 396 406 377 372 358 342 328 345 340 360
2. A 2003 december 31-re vonatkozó 2003 márciusi előrejelzés kiértékelése A becslés pontosságának értékeléséhez elsősorban az ahhoz használt formula tételeinek alakulását kell megvizsgálnunk. A gazdálkodók munkaerő-kereslete előre jelzett alakulásának bekövetkezése az aktuális adatfelvétel eredményei alapján ellenőrizhető. Ezt az teszi lehetővé, hogy az adatfelvétel úgy került megtervezésre, hogy a fél évvel korábbi előrejelzések pontossága a következő adatfelvétel információs bázisán elvégzett, ugyanazon időpontra vonatkozó becsléssel összevethető legyen.
Az összevetéshez szükséges adatok a következőképpen alakulnak: (ezer fő) 2003 II. félévére előre jelzett Az előrejelzés időpontja
Elbocsátás
Létszámcsökkenés
Elbocsátás és/vagy létszámcsökkenés
létszámnövelés
ezer fő 2003 III. hó
19
72
91
94
2003 IX. hó
37,1
172,7
210
197
1. Mint látható, a gazdálkodó szervezetek menedzsmentje szokás szerint jelentősen alulbecsülte a vállalati munkaerő-forgalmat (elbocsátás, létszámcsökkenés, létszámfelvétel). 2. Ami az előrejelzés pontossága szempontjából fontos, az az egyenleg előjele és nagysága. Mint látható, a 2003 márciusi 2003 II. félévére vonatkozó előrejelzés a foglalkoztatotti létszám minimális növekedését jelezte a vizsgált vállalati szektorban. A 2003 II. félévi „tényadatok” ezzel szemben 13 ezer fős csökkenést mutattak. 3. A vártnál kedvezőtlenebb alakulást elsősorban a létszámcsökkenésben érintettek relatíve magas száma befolyásolta.
3. A regisztrált munkanélküliek várható száma 2004 I. félévének végén 1. Előre jelzett elbocsátás és/vagy létszámcsökkenés 2004 I. félévében (a munkaerőpiaci prognózis adatfelvételből becsülve)
93 ezer
2. Az aktív korú gazdaságilag aktív népesség várható egyenlege 2004 I. félévében (KSH adatok alapján becsülve)
enyhe növekedés
3. Előre jelzett létszámnövelés 2004 I. félévében (a munkaerőpiaci prognózis adatfelvételéből becsülve)
125 ezer
Néhány megjegyzés a kalkulációhoz: 1. Már korábban is felhívtuk a figyelmet arra, hogy az előrejelzés pontosságát az aktív korú, gazdaságilag aktív népesség számának alakulása befolyásolhatja. Az 1998-ig tartó trend lassuló csökkenést mutatott az aktív korú gazdaságilag aktív népesség létszámában. 1998-tól a trend megfordult mind a Nemzetgazdaság Munkaerőmérlege, mind a KSH Munkaerő-felmérése adatai szerint. 2. A gazdaságilag aktív népesség számának enyhe emelkedése együtt járt az inaktivitás csökkenésével. Ez szempontunkból azért lényeges, mivel a korábban inaktívak egy része foglalkoztatottként tér vissza a munkaerőpiacra. Vagyis a foglalkoztatás bővülése két forrásból táplálkozik, úgymint a munkanélküliek (regisztrált munkanélküliek), valamint az inaktívak táborából. Ezért a 2004 I. félévére jelzett 32-33 ezer fős foglalkoztatotti létszámnövekedés is megoszlik ezen két forrás között. 3. Nehéz pontosan előre jelezni, hogy a tervezett közhasznú, közcélú és közmunkaprogramok, továbbá az egyéb, az év első felére tervezett aktív támogatások mekkora regisztrált munkanélküli réteget fognak érinteni. Ugyancsak nem becsülhető meg pontosan – kellő tapasztalatok híján – a 2003 II. félévétől bevezetett álláskeresést ösztönző juttatás regisztrált létszám alakulására gyakorolt hatása. Az előrejelzés alakulását befolyásoló főbb tényezőket, továbbá a szezonális hatásokat is figyelembe véve – és az óvatos becslés elvét szem előtt tartva – a regisztrált munkanélküliek száma 2004 június végén nagyjából meg fog egyezni a 2003 év végi adattal. Vagyis az előre jelzett létszám 350-360 ezer főre várható ez év közepére.
V. Vállalati munkaerő-gazdálkodás 1. A foglalkoztatási helyzet változása A 2003 szeptemberi adatgyűjtés mintájában szereplő 4810 gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma 2003 február – 2003 szeptember között minimális mértékben, 3,5 ezer fővel nőtt. A kiemelt nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban kismértékű csökkenés, a szállítás, hírközlés területén és a mezőgazdaságban stagnálás, míg a többi területen növekedés volt megfigyelhető. 4.sz. ábra A statisztikai állományi létszám változása a kiemelt nemzetgazdasági ágakban
(2003 február – 2003 szeptember)
10 8 6 4 2 0 -2 -4 M ezőgazdaság
Feldolgozóipar Fizikai
Építőipar
Kereskedelem
Szállítás, raktározás, posta és távközlés
Szellemi
Az ábrából látható, hogy a kereskedelemben mind a fizikai, mind a szellemi foglalkoztatottak létszáma érzékelhetően növekedett. A növekedési ütem már a tavalyi felmérés során is megfigyelhető volt. Említésre méltó még, hogy az építőiparban is mindkét állománycsoport létszáma nőtt a vizsgált időintervallumban, a szezonális hatás ebben valószínűleg nagy szerepet játszott.
A teljes mintára vonatkoztatva a fizikai dolgozók létszáma 0,6 %-kal, míg a nem fizikaiaké 0,2 %-kal nőtt. Ettől az átlagértéktől azonban – ahogy azt az előzőekben bemutattuk – az egyes nemzetgazdasági ágak adatai kisebb-nagyobb mértékben eltérnek. 2. A feleslegessé vált munkaerővel kapcsolatos vállalati szándékok változása 2.1 A feleslegessé vált munkaerővel kapcsolatos szándékok megoszlása (%)
Megnevezés
2000
Munkaidő-csökkentés Átképzés Átcsoportosítás Elbocsátás Nyugdíjazás Szabadságolás Egyéb Összesen
4,5 4,6 19,7 38,8 22,0 1,3 9,1 100,0
2001
2002
2003
II. félév 4,3 2,2 18,8 48,7 14,5 2,4 9,1 100,0
2,7 2,1 18,7 42,3 19,7 3,1 11,2 100,0
4,0 7,4 31,0 37,4 13,2 3,3 3,7 100,0
Az adatok a vállalati munkaerő-politika kismértékű változását jelzik. Hosszabb távon vizsgálva az adott munkaposzton feleslegessé vált foglalkoztatotti létszám kezelésére irányuló intézkedéseket megállapítható, hogy a munkaidőcsökkentés súlya kicsi és ingadozó, az átképzés és a cégen belüli átcsoportosítás súlya emelkedett, míg az elbocsátások és a nyugdíjazás szerepe csökkent. Az elbocsátásokról viszont meg kell jegyezni, hogy a vizsgált 4 éves időszakot tekintve „csúcspontja” ezen eszköz alkalmazásának 2001-ben volt. Az elbocsátás és nyugdíjazás együttes aránya 2 év leforgása alatt nagymértékben (kb. 10 %-ponttal) csökkent, ami azt jelenti, hogy a meglévő, de feleslegessé vált dolgozóktól sokkal kevésbé kívánnak végleg megszabadulni a munkaadók, mint 2001 (ill. 2002) őszén.
Ágazati metszetben vizsgálva az adatokat az alábbiak adódnak: 2.2 A feleslegessé vált munkaerővel kapcsolatos szándékok megoszlása a kiemelt nemzetgazdasági ágakban, 2003 II. félév (%) Megnevezés Munkaidő-csökkentés Átképzés Átcsoportosítás Elbocsátás Nyugdíjazás Szabadságolás
Egyéb Összesen
MezőFeldol- Építő- Keresgazdaság gozóipar ipar kedelem
3,5 3,6 36,7 36,1 10,2 4,6 5,3 100,0
5,6 4,7 36,2 39,0 5,1 6,4 3,0 100,0
5,7 5,0 35,0 33,8 5,0 10,3 5,2 100,0
10,2 4,1 33,1 41,6 4,2 3,4 3,2 100,0
Szállítás, raktározás, posta és távközlés
Mindösszesen
3,4 11,4 28,8 24,6 22,6 9,2 0,0 100,0
4,0 7,4 31,0 37,0 13,2 3,3 3,7 100,0
Megállapítható, hogy a feleslegessé vált létszámmal kapcsolatos munkáltatói döntések továbbra is jelentős eltéréseket mutatnak az egyes nemzetgazdasági ágakban. Az elbocsátásban már egy évvel ezelőtt is a kereskedelem került a vezető helyre. A szállítás, raktározás területén továbbra is megfigyelhető, hogy az elbocsátások jelentősége relatíve csekély, ehelyett a nyugdíjazások magas aránya a jellemző, ami nyilván összefügg az ezen a területen dolgozók korstruktúrájával. Az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva azt is megtudhatjuk, hogy a szállítás, hírközlés területén 4 %-ponttal emelkedett a vállalati képzés, átképzés súlya, és hosszú idő óta először a többi nemzetgazdasági ág cégei is nagyobb (bár továbbra is alacsony) arányban élnek ezzel a lehetőséggel.
5.sz. ábra A feleslegessé vált munkaerővel kapcsolatos szándékok a kiemelt nemzetgazdasági ágakban (%)
50
40
30
20
10
0 M ezőgazdaság
Feldolgozóipar Elbocsátás
Építőipar
Kereskedelem
Nyugdíjazás
Szállítás, raktározás, posta és távközlés
Az ábrából látható, hogy a feldolgozóipar és az építőipar területén működő gazdálkodó szervezetek az átlagnál nagyobb arányban kívánják munkavállalóikat megtartani abban az esetben, ha adott munkafeladat elvégzéséhez már nincs rájuk szükség. 3. A cégek képzésben, átképzésben betöltött szerepe A következő táblázat a gazdálkodó szervezeteknek a dolgozóik képzésében, átképzésében való aktivitását mutatja be.
3.1 A gazdálkodó szervezetek részvétele a képzésben, átképzésben a főbb nemzetgazdasági ágakban, 2003 évben (gazdálkodók %-os aránya) Ágazat / Létszámnagyság (fő)
>1000
Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem
100,0 71,4 0,0 100,0 66,7
5011000 69,2 65,7 100,0 91,7 78,6
66,0
67,3
Szállítás, raktározás, posta és távközlés
Mindösszesen
25,0 66,4 100,0 29,4 60,0
36,6 39,6 63,6 45,7 45,9
27,7 23,9 42,4 29,8 40,9
16,0 13,2 20,1 21,8 22,2
Összesen 25,1 29,5 29,3 28,0 42,2
59,7
41,0
29,4
17,7
30,0
301-500 101-300 51-100
< 51
(Tájékoztatásul közöljük, hogy a fenti táblázat adatai az előző félévi adatgyűjtések információival nem vethetők össze, mivel jelen felmérésnél a teljes évre vonatkozóan tudakoltuk a képzésben, átképzésben való részvételt.) Az adatokból látható, hogy a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágba tartozó cégekre a legjellemzőbb a képzések, átképzések szervezése, illetve lebonyolítása. A többi kiemelt nemzetgazdasági ág részvételi arányai nem térnek el számottevően egymástól. A létszámnagyság-kategóriánkénti adatok azt jelzik, hogy továbbra is a nagyobb létszámot foglalkoztató cégek érintettek inkább a képzésben, átképzésben. Ennek az az oka, hogy a kisebb cégeknél ezek az igények szórványosan jelentkeznek, így a saját szervezésű és lebonyolítású képzések nem rentábilisak. A kisebb gazdálkodó szervezetek egy része alacsonyabb tőkeerejénél fogva sem képes átképzések finanszírozására. 4. A pályakezdő fiatalok helyzete Adatgyűjtésünk arra is jó alkalom, hogy a cégek munkaerő-keresletének várható alakulását vizsgálva képet kapjunk az iskolából a munkaerőpiacra kilépő fiatalok elhelyezkedési esélyeiről. Ez az adatgyűjtés természetesen csak néhány általános tendencia feltárására használható, ugyanakkor alkalmas pl. arra, hogy az elmúlt évek során kimutassa a pályakezdő fiatalok foglalkoztatása iránti szűkülő fogadókészséget. Ezek után lássuk a legfrissebb információkat.
4.1 A pályakezdők foglalkoztatása iránti igények alakulása a kiemelt nemzetgazdasági ágakban 2002-2004 I. félév (gazdálkodók %-os aránya) 2002 Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta és távközlés Mindösszesen
2003
2004
Pályakezdőt alkalmaz
Pályakezdőt nem alkalmaz
Pályakezdőt alkalmaz
Pályakezdőt nem alkalmaz
Pályakezdőt alkalmaz
Pályakezdőt nem alkalmaz
8,2 19,4 15,4 30,0
91,8 80,6 84,6 70,0
9,0 19,8 19,2 18,5
91,0 80,2 80,8 81,5
17,5 35,0 33,9 29,4
82,5 65,0 66,1 70,6
15,5
84,5
17,8
82,2
25,9
74,1
18,4
81,6
18,5
81,5
29,8
70,2
Az elmúlt 2-3 évben tapasztaltakkal szemben megállapítható, hogy a munkaerőpiacon jelenlevő munkaerő-kereslet hatására 2004 I. félévében emelkedik az iskolából frissen kikerülő fiatalok foglalkoztatása iránti igény. Vagyis 2004 I. félévében kedvező változások következhetnek be a pályakezdők foglalkoztatásában, bár a megkérdezett cégek többsége (70,2 %) most is úgy nyilatkozott, hogy nem kíván iskolából frissen kikerült fiatalokat foglalkoztatni. Ugyanakkor ez az arány 81 %-ról 70 %-ra csökkent. Így elmondható, hogy kb. 10 %-ponttal (19 %-ról 29 %-ra) emelkedett azon gazdálkodó szervezetek részaránya, amelyek igénylik a pályakezdők foglalkoztatását. A feldolgozóipari, építőipari cégek és az egészségügyi intézmények az átlagost meghaladó arányban vállalkoznának erre. 5. A külföldi állampolgárok foglalkoztatása iránti igények Idén először kérdeztünk rá a cégek külföldi munkavállalók foglalkoztatása iránti igényeire. 5.1 Külföldi állampolgárok foglalkoztatása iránti igények 2003-ban (gazdálkodók %-ok aránya) Nemzetgazdasági Segédmunkára ág Mezőgazdaság 7,5 Feldolgozóipar 5,2 Építőipar 14,3 Kereskedelem 5,1 Szállítás, raktározás, posta és távközlés Mindösszesen
Betanított munkára 5,3 9,5 11,2 5,1
Szakmunkára 3,3 15,0 17,4 5,9
Irodai munkára 0,8 1,5 2,1 1,8
Diplomás munkakörre 1,6 5,7 4,5 3,7
1,3
2,6
3,8
1,9
3,8
5,5
6,7
9,9
1,4
5,7
A válaszokból kitűnik, hogy a gazdálkodó szervezetek döntő többsége nem tartja célszerűnek a külföldiek foglalkoztatását. Kivételt képez az építőipar, ahol segédmunkák elvégzésére 14, betanított munkákra 11, szakmunkákra pedig 17 %-ban jelezték, hogy érdemes külföldieket felvenni. Kitapintható a feldolgozóipari szakmunkáshiány is, mivel az ebben a szektorban tevékenykedő gazdálkodó szervezetek 15 %-a alkalmazna 2004 I. félévében külföldi munkavállalót szakmunkás munkakörbe. Említésre méltó még, hogy az oktatásban tevékenykedő szervezetek csaknem egyharmada, az egészségügyi intézményeknek pedig csaknem egyötöde érdemesnek tartja diplomás külföldiek alkalmazását.
