RÖVIDTÁVÚ MUNKAERŐ- PIACI PROGNÓZIS BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja. Kecskemét, december

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

RÖVIDTÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2012

60

50 Rossz

40

Kielégítő Jó

30

Nem tudja

20

10

0

Kecskemét, 2011. december

Jelenlegi üzleti helyzet

Várható üzleti helyzet

Készült

A BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJÁBAN

KOLLÁR PÉTER igazgató

Elemző: Brandicsné Urbán Anikó

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis Bács-Kiskun megyében, 2012.

Tartalomjegyzék I.

A felmérés lényege, főbb jellemzői ................................................................................ 10 1. Bevezető ................................................................................................................... 10 2.

A minta megyei szintű jellemzői.............................................................................. 10 2.1 Szervezeti összetétel............................................................................................. 10 2.2 A humán erőforrás összetétele az elmúlt időszakban........................................... 12 Bács-Kiskun megye gazdasága, foglalkoztatási helyzete ............................................... 15

1.

Gazdaság .................................................................................................................. 15 1.1 A megye szervezeti struktúrája ............................................................................ 15 1.2 Gazdasági aktivitás............................................................................................... 16 1.3 A megye főbb gazdasági folyamatai .................................................................... 17

2.

Foglalkoztatás........................................................................................................... 19 2.1 Népesség............................................................................................................... 19 2.2 Alkalmazásban álló munkaerő és keresete........................................................... 19

II

2.3 Nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői........................................................... 20 A felmérés eredményei, rövidtávú munkaerő-piaci prognózis ....................................... 22

III 1.

A felmérésben részvevők főbb gazdasági jellemzői és jövőbeni várakozásai ......... 22 1.1 Főbb reálfolyamatok ............................................................................................ 22 1.2 Üzleti várakozások ............................................................................................... 28

2.

A felmérés szereplőinek létszámgazdálkodása, foglalkoztatásának előrejelzése..... 29 2.1 A statisztikai létszám és összetételének várható változása .................................. 29 2.2 A várható munkaerőmozgások iránya, mértéke ................................................... 31 2.3 A munkaerőmozgások ágazatonkénti alakulása................................................... 32 2.4 2.5

A munkaerőmozgások foglalkozásonként ........................................................... 33 Keresett és leginkább romló pozíciójú foglalkozások.......................................... 34

2.6 2.7

Statisztikai állományi létszámváltozás tervezett iránya ....................................... 34 Munkaviszony megszüntetések, felvételek képzettségi szintje............................ 35

2.8

Kereslet-kínálat várható alakulása állomány főcsoportonként............................. 35 3. Munkaerő-gazdálkodás humán vetülete................................................................... 36 3.1 Tartós munkaerő-hiány ........................................................................................ 36 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6

Munkaerőigény kielégítésre használt források súlya ........................................... 36 Pályakezdők foglalkoztatása ................................................................................ 37 Start kártyás foglalkoztatás .................................................................................. 38 Alkalmi/egyszerűsített foglalkoztatás .................................................................. 38 Külföldiek foglalkoztatása ................................................................................... 39

3.7 Munkaerő kölcsönzés ........................................................................................... 39 Mellékletek .......................................................................................................................... 40

3


Összefoglaló A felmérés főbb jellemzői A több, mint másfél évtizedes rövidtávú munkaerő-piaci prognózis felmérés célja a munkaerő-piaci helyzet és a várható tendenciák megismerése. A munkaügyi szervezet (NFSZ) 2011. szeptember-október folyamán hetedik alkalommal az MKIK GVI-vel közösen végzi ezt a felmérést. A kutatás a verseny szféra kis-, közép-, és nagyvállalati körére irányul. A tíz főnél kisebb cégeket a GVI, az annál nagyobbakat a munkaügyi kirendeltségek munkatársai keresték fel. A felmérés következtében részletes információ nyerhető a munkaerő összetételéről, a munkaerőmozgások nagyságáról, irányáról gazdasági szektoronként, létszám-kategóriánként. előrejelzés.

Jelen anyag összességében egy gazdasági, foglalkoztatási

Bács-Kiskun megyében 2011 őszén 351 cég válaszolt a prognózis-felmérés kérdezőinek. A megyében kialakult társas vállalkozások szervezeti struktúrájához viszonyítva mintavételünk átlagos képviseleti aránya meghaladja a másfél százalékot. A megkérdezettek ágazati besorolását tekintve többségük 35%-uk a feldolgozóiparban működik, közel kétötöde a 10-49 fős létszám-kategóriába tartozik. Az együttműködő gazdálkodó szervezetek 87%-a magyar tulajdonú, a teljes külföldi tulajdonú társaságok aránya hat százalék közeli. A foglalkoztatás főbb jellemzői és előrejelzése Foglalkoztatási szinten mintavételünk közel egynegyede a megye alkalmazotti létszámának. A gazdasági ágak felében a mintavételi arány meghaladja a megye átlagot. A 2011. szeptember elsejei 25151 fős statisztikai létszám többsége (háromötöde) a feldolgozóiparban, 14%-a kereskedelem, járműjavításban, nyolc százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. A létszám több, mint háromnegyede fizikai állomány főcsoportba tartozott. A foglalkoztatottak kilenctizedet meghaladó része teljes munkaidőben dolgozott, a statisztikai létszám hat százaléka határozott időre szóló munkaviszonnyal rendelkezett. Részmunkaidőben alig több, mint másfél százalékukat alkalmazták, megváltozott munkaképességű dolgozók aránya majdnem három százalék, nyugdíj mellett kicsivel két és fél százalékon felül dolgozik. Az elmúlt fél évben a felmérésben részt vett munkáltatóknál három százalékkal növekedett a statisztikai létszám, ezen belül a fizikai állomány bővült nagyobb mértékben. A felmérés munkáltatóinál a statisztikai létszám 2012. szeptember elsején 25205 főre várható, mely előző év azonos időpontjához 0,2%-os növekményt jelent. Állomány-főcsoportonként eltérő irányú, mértékű változás várható. A fizikai munkavállalók száma várhatóan 0,7%-kal

4


emelkedik, a szellemi foglalkozásúak száma fél százalékkal fogyatkozik. A határozott munkaviszony keretében (három százalékkal) és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak valamint a megváltozott munkaképességűek (alig fél százalékkal) száma tovább emelkedik. A részmunkaidőben alkalmazottak (öt százalékkal) és a nem teljes munkaidősök száma (kettő százalékkal) tovább mérséklődik. 2012 szeptemberére a megkérdezett vállalkozások lényegesen kevesebb külföldi munkavállalót, és nyugdíjast foglalkoztatnak. Egyidejűleg egyhatodával kevesebb munkaerőt kölcsönöznek. A felméréskor válaszoló szervezetek 73%-ánál 2011-ben előfordult létszámmozgás. Létszámkiáramlással a cégek közel háromötöde számolt, felvétellel szintén hasonló nagyságrend, kiáramlás és felvételt pedig majdnem fele. 2012-re kevesebben terveznek létszámmozgásokat, összességében 36%-uk. Kiáramlás a vállalkozások alig egynegyedénél, létszámfelvétel háromtizedüknél, kiáramlás és felvétel is alig egyötödüknél várható. A 2011-es létszámmozgások 609 fős egyenlege a 3484 fős felvételből és a 2875 fős kiáramlásból adódott. A létszámfelvételek a 2010 év végi statisztikai létszám 14,3%-át jelentette, a kiáramlás a 11,8%-át, egyenlegében ez két és fél százalék. 2012-re tervezett létszámváltozások különbsége 391 fő, azonban a különböző irányú létszámmozgások nagysága lényegesen kisebb. A nyilatkozó gazdálkodóknál 1699 fős felvétel és 1308 fős létszámkilépés várható. Mely 2010. december végi létszám 7,3%-a és 5,6%-a, egyenlege pedig nem éri el a két százalékot. 2012 évre létszámmozgást ugyan kevesebb munkáltató jelzett (36%-uk), azonban gazdasági áganként az előző évinél több ágban átlagost meghaladóan várható: az ingatlanügyletek a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, a feldolgozóipar, az építőipar és a logisztika területén. A felmérésben résztvevő gazdálkodók 34,3%-a növelte dolgozói számát 2011-ben, 27,1%-a csökkentette, többségüké (38,6%-a) változatlan maradt. Legkisebb változás a legkisebb vállalkozásokat jellemzi. A válaszolók összességében 1177 fős létszámnövekedésről és 508 csökkentésről számoltak be, mely 609 fős bővítést jelent. A felmérésben résztvevő gazdálkodók 34%-a növelte statisztikai létszámát 2011-ben, 27%-a csökkentette, többségüké (39%-a) változatlan maradt. Legkisebb változás a legkisebb vállalkozásokat jellemzi. 2012 évre a vállalkozások kisebb hányada jelezett változást, egyhatoduk növelést és nyolc százalékuk csökkentést helyezett kilátásba. Ugyanakkor – előző évinél - lényegesen nagyobb hányaduk (közel háromötödük) nem kíván változtatni. Munkaviszony megszüntetések 2012-ben a vállalkozások egyaránt egyhatod körüli részében a szakképzetlen és a szakképzett fizikai foglalkoztatottakra irányul. Alap- vagy középfokú

5


szellemi végzettségű dolgozóit a vállalkozások öt és fél százaléka küldi el, kettő százaléka a diplomásaitól válik meg. Létszám felvételt tervező vállalatok 15%-a képzetlen, 22%-a szakképzett munkaerőt választ. Alap-, vagy középfokú végbizonyítvánnyal rendelkezőket a cégek kissé nagyobb (6%-a), felsőfokú végzettségűeket a munkaadók – a leépítéseknél nagyobb hányada - hat százaléka vár. Létszámukat tekintve 2012-ben többnyire a szakképzetlen fizikai (897 fő) és az alap vagy középfokú szellemi (58 fő) dolgozóiktól válnak meg, az előbbiek a munkaviszony megszűnés által érintettek 69%-át, az utóbbiak a négy százalékát jelentik. Felvételre szintén a szakképzetlen fizikai állományba soroltak lesznek többségben, számuk 978 fő. A felvételre kerülő alap vagy középfokú szellemi, valamint a diplomás munkavállalók száma egyaránt 63 fő, arányuk a felvételre kerülők egyformán 3,7 százaléka. 2012-re várható létszámcsökkenések munkáltatók által munkakört is megnevezett foglalkozások közül az egyszerű erdészeti, vadászati 13%-ot tesz ki. A jelzett megszűnések szintén 13%-a jelenleg még egyéb termék-összeszerelőként, kilenc százaléka egyszerű ipari foglalkozásúként, 9%-a bolti eladóként dolgozik. Létszámfelvételt – a leadóknál egynegyedével több vállalkozás tervez 2012-re, 1286 fő felvétele várható, mely, 418 fős bővítést eredményez. A legtöbb felvétel műanyag termék-gyártó gépkezelő (12%-a), egyéb termék összeszerelő és egyszerű erdészeti, halászati (egyaránt 9%-a) állásba várható. Nagyobb létszámban egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási foglalkozásúakat, lakatosokat és egyszerű ipari munkakörben várnak dolgozókat (7-7-6 százalékát) A megyei vállalkozások túlnyomó részének nem okoz gondot a munkaerőigényének kielégítése, mindössze öt százaléka jelzett tartós munkaerőhiányt. A felméréskor betöltetlen álláshelyek száma a megyében 142 db, ebből kilenctized fizikai foglalkoztatásra vonatkozott. A tartósan betöltetlen munkahelyek háromnegyed része szakképzett, 14%-a szakképzetlen álláskínálat. A kilenc százaléknyi szellemi szabad munkakör 8%-ára felsőfokú alig másfél százalékára középfokú munkavállalót várnak. A tartós munkaerőhiány megyei szinten többségében a közepes vállalkozásokat érinti. Az üres állások közel fele viszont a nagyobb vállalkozásoknál betöltetlen. A felmérésben résztvevő szervezetek több, mint háromtizede a munkaügyi kirendeltségek segítségével elégíti ki munkaerőigényét, alig háromtizede informális csatornákon keresztül. További 15%-uk hirdetés, kilenc százalékuk belső hirdetés/átcsoportosítás útján alkalmazza munkavállalóit. Az egyéb forrás hét, a pályáztatás és a munka-közvetítőkön keresztül kettőhárom százalék körüli hányadot, az internet alig több, mint egy százalékot képvisel. A munkaerő-kölcsönzés nem éri el az egy százalékot.

6


2011 év folyamán a felmérésben résztvevő szervezetek kétötöde (142 munkaadó) nyújtott munkalehetőséget 343 pályakezdő fiatal részére. Többnyire a 250-999 fős cégek foglalkoztattak pályakezdő fiatalt. 2012. évre a felmérésben résztvevő munkáltatók háromtizedének szándékában áll pályakezdőt foglalkoztatni, előre láthatóan 507 főt, de a cégek több, mint egyhatoda még nem tudja. Szintén a nagyobb (250-999 fő közötti) és a közepes (50-249 fős) cégek kínálnak pályakezdők számára munkalehetőséget. START kártyával a munkáltatók egyharmada alkalmaz fiatal munkaerőt, közel kétharmada nem él e lehetőséggel. Összességében 531 főt alkalmaztak START kártyával. ily módon leginkább az 50-249 fős cégek foglalkoztattak fiatalokat, az alkalmazott létszám 43%-át is ebben a nagyság-kategóriába tartozó szervezeteknél vették fel. START kártya 2012-es alkalmazásának kérdésére a felmérés szervezeteinek háromnegyede válaszolt, ebből közel egyharmaduk (88 cég) tervez 220 fős START kártyás foglalkoztatást. Szinte valamennyi képviseleti létszám-kategóriában várható a START kártya alkalmazás, többnyire a közepes vállalkozások fejezték ki ilyen irányú szándékukat. Gazdasági ág szinten 2012-ben főleg az idegenforgalom, az egyéb szolgáltatás és az ingatlanügyletek tervezi START kártyával rendelkezők felvételét. 2011 évben a felmérésben részt vett munkáltatók nyolc százaléka alkalmazott munkavállalót AM könyvvel, vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Az általuk alkalmazott létszám 411 fő. 2012-re kissé kevesebben (hat százalékuk), és kevesebb létszámmal kívánnak munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatási formába alkalmazni (tervezett létszám 377 fő). Főleg a közepes, a kisebb cégek élnek e foglalkoztatási forma lehetőségével. Külföldi munkavállalót 2011 évben a felmérésben résztvevők egytizede (26 cég) foglalkoztatott. Az általuk alkalmazott külföldi munkavállalók 2010 és 2011 éves átlagos statisztikai létszáma egyaránt 167 fő volt. Összességében 2012-re a külföldi állampolgárságú alkalmazottaik átlagos statisztikai létszáma 132 főre csökken, a prognózis felvétel várható statisztikai létszámához viszonyított aránya fél százalék lehet. A felmérésben közreműködő cégek az év végi statisztikai létszámuk 1,7 százalékáig (423 fő) kölcsönvett munkaerőt foglalkoztattak 2010-ben, arányuk 2011 szeptember elején 2,3 százalékra 587 főre tehető. 2012-re kilenc cég jelezte 495 fő foglalkoztatást ily formában, a korábbi nyolccal szemben. Ezen foglalkoztatási formával csupán a cégek 2-3%-a élt, 2012-re arányuk – kevesebb tervezett létszám foglalkoztatásával – 4% lehet. Többnyire a nagyobb és a közepes vállalatok vesznek igénybe kölcsön munkaerőt.

7


Konjunkturális várakozások A válaszoló cégek átlagos kapacitás kihasználtsága 77,2%-os, szemben az egy évvel korábbi 76,1%-kal, a termelő vagy szolgáltató vállalkozásoké is 77,3%. A választ adók több, mint kétötöde magas (81-100%-os) kapacitással működik, 38%-a 61-80%-os, 14%-uk 41-60%-os, öt százalékuk 21-40%-os, s kettő százalékuk alacsony kapacitás lekötéssel üzemel. A termelési tényezők nem teljes kihasználtságának legfőbb oka, a belföldi megrendelések/vevők hiánya, így ítélte meg a nyilatkozók kétharmada. Az export megrendelések elmaradása nyolc százalékban, a munkavégzés szezonális jellege és az egyéb okok 7,4 és 7,2%-ban felelősek a termelés/szolgáltatás ki nem használásáért. A tőkehiány négy és fél százalékban, a szakképzett munkaerő hiánya csak 1,8%-ban okolható, valamint a képzetlen munkavállaló kevésbé gond. A rendelésállomány nagyságát a megkérdezéskor összességében a vállalkozók kétharmada közepesnek, egyötöde alacsonynak, valamint nyolc és fél százaléka magasnak ítélte meg. 2012. első félévében a vállalkozások termelési vagy szolgáltatási volumenét – az előző év első félévéhez viszonyítva – megállapítható, hogy a választ adó gazdálkodók kétötödének termelési szintje stagnál, több, mint egynyolcadának bővül, s 11%-ának ellenben visszaesik. A fennmaradó többi cég (egyharmad felett) nem tudja, vagy nem válaszolt. A versenyszféra megkérdezett képviselőinek 43%-a 2011 év folyamán eszközölt új beruházást. 2012 évben 35%-uk tervez beruházási tevékenységet. A vállalkozások majdnem 27%-a 2011-ben semmiféle beruházást nem végzett, háromtizede nem válaszolt. 2012-ben ugyan kisebb hányaduk (23%-uk) nem tervez beruházást, de nagyobb arányuk hagyta válasz nélkül ezt a kérdést (42%-uk). 2012 első félévében a beruházások volumene – előző év azonos félévéhez viszonyítva – a gazdálkodók egynegyedénél stagnál, 14%-ánál gyarapodik, egytizedénél apad, kétötöde nem tudja, ellenben egytizedénél nem volt, de nem is várható beruházás. A felmérés megfigyelt mindkét évében a beruházások és szándékok alapján a megkérdezettek 14%-ánál legfeljebb korszerűsítő, innovatív, kettő százalékánál csak kapacitásbővítő, hat és fél százalékot meghaladó részüknél vegyes beruházás folyik. További 18%-uknál egyik évben sincs beruházás, és nem válaszoltak, vagy a felméréskor nem tudták még. 2011-ben a megkérdezett vállalkozások alig egyhatoda jónak, közel háromötöde kielégítőnek és közel egynegyede rossznak ítélte meg saját vállalkozása üzleti helyzetét, három százaléka

8


nem tudja, vagy nem válaszolt. A szervezetek többségének (megközelítően felének) üzleti helyzete 2012 első félévében várhatóan kielégítő lesz, azonban egynegyedének rosszabb és 14%-ának kedvezőbb várható, viszont egynyolcaduk nem válaszolt, vagy nem tudja megbecsülni. Jelen üzleti helyzetüket a vállalkozások közül - létszám nagyság alapján – a 250 főnél nagyobbak ítélik meg legjobbnak, legrosszabbnak a legkisebb cégek. Üzleti helyzetük javulásában leginkább szintén a nagy munkáltatók bíznak, s legkevésbé a legkisebb szervezetek.

9


I. A FELMÉRÉS LÉNYEGE, FŐBB JELLEMZŐI 1.

Bevezető

A több, mint másfél évtizedes rövidtávú munkaerő-piaci prognózis felmérés célja a munkaerő-piaci helyzet és a várható tendenciák megismerése. Az adatfelvételek éves gyakorisággal, őszi időszakban történnek, hazánkban a gazdálkodók körében végzett legnagyobb felmérés sorozat. A munkaügyi szervezet (NFSZ: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) 2011. szeptember-október folyamán hetedik alkalommal az MKIK GVI-vel (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet) közösen végzi ezt a felmérést és a kutatást. A kutatás a verseny szféra kis-, közép-, és nagyvállalati körére irányul. A tíz főnél kisebb cégeket a GVI, az annál nagyobbakat a munkaügyi kirendeltségek munkatársai keresték fel. A munkaerőpiac megyei szereplői közül a mintába került munkaadók válaszoltak. A munkáltatók főbb gazdasági folyamatai, teljesítményei, a különböző munkaerőmozgások, valamint a humán erőforrásuk alakulásával kapcsolatos - az elkövetkezendő egy évre vonatkozó – szándékaik alapján készült elemzés, háttér-információt jelenthet mind a munkaerőpiaccal foglalkozók, mind a piacgazdaság többi szereplői számára. A felmérés következtében részletes információ nyerhető a munkaerő összetételéről, a munkaerőmozgások nagyságáról, irányáról gazdasági szektoronként, létszám-kategóriánként. Jelen anyag összességében egy gazdasági, foglalkoztatási előrejelzés.

2. 2.1

A minta megyei szintű jellemzői Szervezeti összetétel

Bács-Kiskun megyében 2011 őszén 351 cég válaszolt a prognózis-felmérés kérdezőinek. A verseny szférához tartozó szervezetek ágazati besorolását tekintve többségük 35%-uk a feldolgozóiparban, több, mint egyötödük a kereskedelem, gépjárműjavításban és egytizede az építőiparban működik. Míg a megyében regisztrált társas vállalkozások körében a kereskedelmi, gépjármű javítási (közel háromtizede), szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet folytató és a feldolgozóipari (egyaránt 11,5%) valamint az építőipari cégek vannak túlsúlyban. A megyében kialakult társas vállalkozások szervezeti struktúrájához viszonyítva mintavételünk átlagos képviseleti aránya meghaladja a másfél százalékot. A vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződés mentesítés; a feldolgozóipar és mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágak területén a mintavételi arány kissé magasabb, az építőiparban, a kereskedelem, gépjárműjavításban; a szálláshely-

10


szolgáltatás, vendéglátásban; a pénzügyi, biztosítás és az egyéb szolgáltatásban megegyezik a megyei átlaggal vagy akörüli. A többi ágban az átlagosnál kisebb az arány, vagy nincs megkérdezettünk. A gazdasági élet társas vállalkozásainak többsége a kisebb kilenc főnél kevesebb létszámú szervezetekből állnak, Bács-Kiskun megyében arányuk 61%. A felmérésben részt vevő verseny szféra szervezeteinek többsége (38,2%-a) 10-49 fős létszám-kategóriába tartozik, 28,5%-a kilenc főnél kisebb létszámot foglalkoztat és 27,1%-ának 50-249 fő között mozog alkalmazottainak száma. A fennmaradó hat százalék 250-999 fővel működik, s csak egy ezer főnél nagyobb létszámú cég szerepel a megkérdezettek között. A regisztrált és a felmérésben résztvett vállalkozások száma gazdasági áganként, létszám-kategóriánként Ág kód A B C

Gazdasági ág

Mintavételi Társas vállalkozás a/ Minta elem b/ száma megoszlása, % száma megoszlása, % arány, % 1121 5,0 32 9,1 2,9 26 0,1 0 0,0 0,0 2561 11,5 124 35,3 4,8

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, D légkondicionálás 40 0,2 1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, E hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 127 0,6 9 Építőipar 2243 10,1 36 F G Kereskedelem, gépjárműjavítás 6281 28,2 79 H Szállítás, raktározás 996 4,5 16 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1081 4,9 15 Információ, kommunikáció 784 3,5 4 J K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 493 2,2 8 1214 5,5 5 L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2574 11,6 13 Adminisztratív és szolgáltatást támogató N tevékenység 869 3,9 3 Közigazgatás, védelem; kötelező O társadalombiztosítás 3 0,0 0 P Oktatás 292 1,3 1 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 884 4,0 0 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 327 1,5 0 S Egyéb szolgáltatás 327 1,5 5 T,U Egyéb tevékenység 2 0,0 0 Összesen 22245 100,0 351 Ezen belül: 9 fő és ennél kevesebb 13580 61,0 100 10-49 fő 1474 6,6 134 50-249 fő 237 1,1 95 250-999 fő 27 0,1 21 1000 fő és felette 1 0,0 1 Létszámkat. ismeretlen 6926 31,1 0 Összesen 22245 100,0 351 a/ Társas vállalkozások száma Bács-Kiskun megyében 2011. szeptember 30-án. b/ A 2011. őszi prognózis felmérésben résztvett szervezetek.

11

0,3

2,5

2,6 10,3 22,5 4,6 4,3 1,1 2,3 1,4 3,7

7,1 1,6 1,3 1,6 1,4 0,5 1,6 0,4 0,5

0,9

0,3

0,0 0,3 0,0 0,0 1,4 0,0 100,0

0,0 0,3 0,0 0,0 1,5 0,0 1,6

28,5 38,2 27,1 6,0 0,3 0,0 100,0

0,7 9,1 40,1 77,8 100,0 0,0 1,6


A felmérésben együttműködő gazdálkodó szervezetek 86,7%-a magyar tulajdonú, a teljes külföldi tulajdonú társaságok aránya hat százalék közeli, a 76-100%-ban többségi tulajdonú cégek részesedése meghaladja a válaszadók hat százalékát. Az 51-75%-os külföldi hányadúak aránya 0,3%, a kisebbségi külföldi tulajdonnal rendelkezők aránya 0,6%. A kizárólagosan külföldi tulajdonú vállalkozások valamennyi tagja a feldolgozóiparban működik, abból fele az 50-249 fős létszám-kategóriába tartozik, a többi kisebb-nagyobb, de közepes létszám nagyságú. Ugyancsak a feldolgozóipar a termelési területe valamennyi 75-100%-os külföldi hányadú cégnek és a magyar tulajdonú vállalkozások háromtizedének.

2.2

A humán erőforrás összetétele az elmúlt időszakban

Bács-Kiskun megyében az alkalmazottak száma 2011. I-III. negyedévben az öt főt meghaladó megyei székhelyű szervezeteknél 106,9 ezer fő volt. Az alkalmazottak többsége (háromtizede) a feldolgozóiparban, alig egynyolcada a kereskedelem, gépjárműjavítás és egyegy tizedet meghaladó része az oktatás és humán-egészségügyi, szociális ellátás intézményeinél dolgozik. További hat százalékának a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, öt százalékának az építőipar nyújt megélhetést. Foglalkoztatási szinten mintavételünk közel egynegyede (23,5%-a) a megye alkalmazotti létszámának. A gazdasági ágak felében a mintavételi arány a megye átlagot meghaladja, a többiben kisebb annál. Mivel felmérésünk a verseny szférára fókuszál, a mintában nem szerepelnek a közszférához tartozó intézmények. A csekély számú oktatási cég pedig vállalkozás. A prognózis felvételben erősen felülreprezentált vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás gazdasági ág; a feldolgozóipar és szállítás-raktározás. A 2011. szeptember elsejei 25151 fős statisztikai létszám többsége (háromötöde) a feldolgozóiparban, 14,2%-a kereskedelem, járműjavításban, nyolc százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Ágazatokon belül legtöbbjük (18%-uk) munkahelye az élelmiszeriparban, egytizede a villamos berendezés gyártásban és hét százaléka a járműgyártásban található. A munkavállalók több, mint kétötöde az 50-249 létszámkategóriába tartozó vállalkozásoknál áll alkalmazásban, 36,7%-a 250-999 fős nagyobb vállalatoknál, 13,7%-át kisebb (10-49 fős) cégek foglalkoztatják.

12

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis Bács-Kiskun megyében, 2012. Az alkalmazásban állók száma, megoszlása gazdasági áganként Ág kód

Gazdasági ág

A B C

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar

D

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

E F G H I J

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció

K L

Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek

M

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

N O P Q

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

Bács-Kiskun megyében alkalmazásban állók a/ száma megoszlása,% 6305 90 32953

5,9 0,1 30,8

195

0,2

1926 5492 13092 4198 3020 643

1,8 5,1 12,2 3,9 2,8 0,6

960 798

0,9 0,7

1402

1,3

A felmérésben szereplő szervezeteknél

foglalkoztattak b/ száma megoszlása,% 2043 0 14708 12

1069 1271 3572 1430 301 56 254 215 131

Mintavételi arány, %

8,1 0,0 58,5

32,4 0,0 44,6

0,0

6,2

4,3 5,1 14,2 5,7 1,2 0,2

55,5 23,1 27,3 34,1 10,0 8,7

1,0 0,9

26,5 26,9

0,5

9,3

0,2

1,9

0,0 0,0

0,0 0,0

0,0

0,0

0,0 0,2 100,0

0,0 7,5 23,5

42 2212

2,1 0

Oktatás

8587 11491

8,0 10,8

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

11667

10,9

R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1254 S Egyéb szolgáltatás 604 A–S Összesen 106 889 a/ KSH 2011. I-III. negyedév b/ 2011. őszi Prognózis felmérés: Statisztikai létszám 2011.szeptember 1.

1,2 0,6 100,0

2 0 0 45 25151

A felmérésben résztvevő munkaadók 2011. szeptember eleji statisztikai létszámának (25151 fő) több, mint háromnegyede fizikai állomány főcsoportba tartozott, kevesebb, mint egynegyede szellemi munkakört töltött be. A foglalkoztatottak kilenctizedet meghaladó része teljes munkaidőben dolgozott, a statisztikai létszám hat százaléka határozott időre szóló munkaviszonnyal rendelkezett. Részmunkaidőben alig több, mint másfél százalékukat alkalmazták, megváltozott munkaképességű dolgozók aránya majdnem három százalék, nyugdíj mellett kicsivel két és fél százalékon felül dolgozik. A külföldi munkavállalók aránya nem éri el az egy százalékot, a statisztikai létszám 0,3%-a az EU tagállamaiból érkezett. A statisztikai létszámba nem tartozó kölcsön vett munkavállalók aránya közel 2,3%, tanulószerződéssel gyakorlati képzésen résztvevők statisztikai létszámhoz viszonyított létszámának aránya két és százalék, megbízási szerződéssel dolgozóké fél százalék feletti, az ösztöndíjasoké elenyésző. AM könyvvel illetve 2010. április elsejétől egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazottak aránya kissé több, mint másfél százalék.

13

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis Bács-Kiskun megyében, 2012. Statisztikai állományi létszám összetétele Létszám 2010. december 31-én

Megnevezés

Létszám 2011. szeptember 1-én

megoszlás, % Statisztikai állományi létszám összesen, fő Fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású A statisztikai állományi létszám összetétele: Teljes munkaidőben foglalkoztatott Határozott időre szóló munkaviszonnyal foglalkoztatott Nem teljes munkaidőben foglalkoztatott Legfeljebb havi 60 órában foglalkoztatott részmunkaidős Egyéb foglalkoztatotti létszám: Bedolgozói jogviszonyban (munkaszerződéssel) dolgozók létszáma Külföldi állampolgárságú munkavállalók létszáma Ukrajnából Jelenlegi EU tagállamokból Romániából Szlovákiából Megváltozott munkaképességű dolgozók száma Foglalkoztatott nyugdíjasok létszáma Statisztikai állományi létszámba nem tartozó: Kölcsönzött munkavállalók létszáma Tanulószerződéssel gyakorlati képzésben résztvevők létszáma Ösztöndíjas foglalkoztatottak létszáma Megbízási szerződéssel foglalkoztatottak létszáma AM könyvvel/ 2010. április 1-jétől egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottak létszáma

24364 76,1 23,9

25151 76,4 23,6

92,1 5,2 7,9 1,6

92,3 6,3 7,7 1,6

0,1 0,7 0,3 0,4 0,3 0,02 2,8 2,6

0,3 0,7 0,2 0,3 0,2 0,01 2,9 2,7

1,7

2,3

2,2 0,01 0,6

2,5 0,01 0,6

0,8

1,6

A megfigyelt elmúlt fél évben a felmérésben részt vett munkáltatóknál 3,2%-kal (787 fővel) növekedett a statisztikai létszám, ezen belül a fizikai állomány bővült nagyobb mértékben (3,7%-kal: 693 fővel), a szellemieké kevésbé, 1,6%-kal (94 fővel). Legdinamikusabban a kis létszámú bedolgozói jogviszony kertében dolgozók száma nőtt (3,4-szeresére: 65 főre), ezt követően a határozott időre szóló munkaviszonyban foglalkoztatottak száma (közel egynegyedével: 310 fővel). Említésre méltó a részmunkaidős (7,9%-os), a megváltozott munkaképességű (7,3%-os) alkalmazottak létszámemelkedése, valamint a nyugdíj mellett dolgozók 7,9%-os létszám növekedése. A statisztikai állományba nem tartozók körében fél év alatt leginkább az egyszerűsített foglalkoztatás révén dolgozók száma gyarapodott (125%-kal). Jelentősen (közel kétötödével) nőtt a kölcsönvett munkaerő nagysága is, valamint egyötödével többen vesznek részt tanulószerződéssel gyakorlati képzésen. (1. sz. melléklet) A fizikaiak aránya – 2011. szeptemberében - 0,4%-ponttal, a teljes munkaidőben foglalkoztatottaké 0,2%-ponttal emelkedett 2010. decemberéhez képest. A többi kiemelt

14


összetétel elem aránya az előző év végéhez viszonyítva – a nem teljes munkaidősök kivételével - emelkedett, leginkább a határozott munkaviszonyban történő foglakoztatásé (1,1%-ponttal), a kölcsönvett munkavállalók aránya 0,6%-ponttal, az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkavállalók részaránya majdnem egy százalékponttal.

II BÁCS-KISKUN MEGYE GAZDASÁGA, FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE 1. 1.1

Gazdaság A megye szervezeti struktúrája

Bács-Kiskun megyében 2011. szeptember utolsó napján 100,8 ezer megyei székhelyű gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 2,5%-kal többet, mint az előző év azonos időpontjában. A társas vállalkozások száma meghaladta a 22 ezret, ezen belül a korlátolt felelősségű társaságoké a 14,2 ezret, a betéti társaságoké pedig megközelítette a 7,2 ezret. Egyéni vállalkozásból 73,2 ezret, a nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezetekből közel 4,7 ezret, költségvetési szervekből pedig 0,6 ezret tartottak nyilván. Egyéb szervezet, amely kategóriába az állami gazdálkodó szervezetek, az egyéb vállalatok, valamint a megszűnő gazdálkodási formák tartoznak, 94 volt. A harmadik negyedév végén a vállalkozási aktivitási mutató (az ezer lakosra jutó vállalkozások száma) Bács-Kiskunban 182 volt, ami az országos átlagot több mint egytizeddel haladta meg. Az egyéni vállalkozások aránya a megye sajátosságaiból adódóan az országos átlagnál jóval magasabb, a társas vállalkozásoké viszont alacsonyabb. Szeptember végén a megyében nyilvántartott egyéni vállalkozások közül a munkavégzés jellege szerint a főfoglalkozásúak hányada megközelítette a 37%-ot, a mellékfoglalkozásúaké meghaladta a 36%-ot. A nyugdíj mellett tevékenykedők 27%-ot képviseltek. Szeptember utolsó napján az egyéni vállalkozások mintegy háromtizedének, 21,4 ezer főnek volt vállalkozói igazolványa, míg a többit adószámmal rendelkező magánszemélyként vagy egyéb piaci termelést folytató őstermelőként regisztrálták. 2011. szeptember végén a regisztrált egyéni vállalkozások 58,4%-a jelölte meg főtevékenységként a mezőgazdaságot, ezt követte az ingatlanügyletekbe soroltak egytizedes hányada, a kereskedelembe pedig 6,1%-uk tartozott. A megyében nyilvántartott társas vállalkozások 28,2%-ánál szerepelt főtevékenységként a kereskedelem, az építőiparba tartozók 10,1%-ot, az ipariak 12,4%-ot, a szakmai, tudományos műszaki tevékenységet folytatók 11,6%-ot képviseltek.

15


A negyedév végén a regisztrációban szereplő megyei székhelyű gazdasági szervezetek túlnyomó része, 97,7%-a igen alacsony létszámmal, 1–9 fővel folytatta tevékenységét, illetve nem volt alkalmazottja, 1,1%-uk 10–19 főt, 0,7%-uk 20–49 főt foglalkoztatott, az 50–499 fő közöttiek aránya 0,4%-ot tett ki. Az 500 és afeletti kategóriába mindössze 14 szervezet tartozott; közülük 7 költségvetési szerv és költségvetési rend szerint gazdálkodó szerv volt. 1

1.2

Gazdasági aktivitás

A KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felmérése alapján 2011. III. negyedévben Bács-Kiskun megyében a foglalkoztatottak száma 198,2 ezer fő, alig egy százalékkal több, mint előző év azonos időszakában. A gazdaságilag aktívaké 219,9 ezer fő, ez utóbbiaknál fél százalékot meghaladó az emelkedés mértéke. Az aktivitási arány a megyében 2011. harmadik negyedévében 54,7%-os volt, alig több a 2010. azonos negyedévi 54,5%-nál. A megyében 2011. harmadik negyedévben a munkanélküliek száma 21,7 ezer fő2 volt 1,4 ezer fővel csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A KSH módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta Bács-Kiskun megyében 2011. III. negyedévben 9,9% volt, 0,2%-ponttal kisebb, mint 2010. év azonos negyedévében volt. A foglalkoztatási arány (49,3%) egy év alatti 0,3 százalékpontos emelkedése ellenére – az országos átlagnál - egy százalékponttal alacsonyabb a megyében. Gazdasági aktivitási adatok, III. negyedévben * Bács-Kiskun megye 2010. 2011. változás, %, %-pont gazdaságilag aktívak száma 218,5 219,9 0,6 gazdaságilag inaktívak száma 182,6 181,9 -0,4 munkanélküliek száma (ILO) ezer fő 22,0 21,7 -1,4 foglalkoztatottak száma 196,5 198,2 0,9 alkalmazásban állók száma 105,4 106,9 1,4 nyilvántartott álláskeresők száma ** 35,7 34,5 -3,4 aktivitási arány 54,5 54,7 0,2 foglalkoztatási arány % 49,0 49,3 0,3 munkanélküliségi ráta 10,1 9,9 -0,2 * KSH Munkaerő-felmérés 15-74 éves népesség körében. Stadat ** Foglalkoztatási Hivatal nyilvántartott álláskeresők 2011. I-III. negyedéves átlag Megnevezés

2010. 4288,2 3398,5 465,7 3822,5 2694,1 588,8 55,8 49,7 10,9

Országosan 2011. változás, %, %-pont 4317,9 0,7 3355,4 -1,3 462,0 -0,8 3855,9 0,9 2691,1 -0,1 1,6 598,3 56,3 0,5 50,3 0,6 10,7 -0,2

Míg teljes és a munkavállaló korú népesség, a gazdaságilag aktívak, a foglalkoztatottak - az országosból - öt százalék körüli aránya található Bács-Kiskun megyében, sőt a nyilvántartott álláskeresők 5,8%-a, az inaktívak majdnem öt és fél százaléka, ellenben az alkalmazottaknak négy százaléka talál munkahelyet a megyén belül.

1 2

KSH Statisztikai Tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2011/3. ILO kritérium szerint. KSH Munkaerő-felmérés.

16


1.3

A megye főbb gazdasági folyamatai

A nyár vége óta tartó száraz időjárás a mezőgazdaságban segítette a betakarítási, de hátráltatta az őszi talajelőkészítési és vetési munkák elvégzését. A burgonya betakarított területe 4%-kal, a cukorrépáé egytizeddel, a kukoricáé 8%-kal nőtt az előző évhez képest, a termésmennyiség ezt meghaladóan emelkedett, így a termésátlagok javultak. A megyében a kalászos gabonák betakarított területének nagysága a tavaszi árpa kivételével többé-kevésbé elmaradt az egy évvel korábbitól. A legjelentősebb gabonaféléből, a búzából valamivel kisebb területről egyhatoddal több termést takarítottak be, azaz javult a termésátlag. Az őszi árpa területe 5%-kal volt kisebb, a mennyiség egytizeddel lett több. Legjobban a rozs és a triticale esetében csökkent a terület, egyiknél sem érte el a 2010. évi háromnegyedét. Előbbi betakarított mennyisége az egy évvel korábbi héttizedére esett vissza, utóbbié alig haladta meg annak háromnegyedét. Zabból egytizeddel kisebb területről ugyanannyit takarítottak be mint tavaly, aminek következtében jelentősen javult a termésátlag. Zöldségfélékből a tavalyinál háromtizeddel termett több, a vöröshagyma mennyisége közel háromtizeddel, a csemegekukoricáé pedig közel egynegyeddel nőtt. A paradicsomtermés kéttizeddel lett nagyobb, a zöldpaprikáé azonban az egy évvel korábbi kétharmadára csökkent. Az aszályos időjárás következtében a gyümölcsöknél terméskiesés mutatkozott: a betakarított őszibarack a 2010. évi hattizedére, az alma 86%-ára zsugorodott, a körte mennyisége viszont egytizeddel nőtt. 2011-ben 17,3 ezer hektárról – az egy évvel korábbi terület alig nyolctizedéről – 130 ezer tonna szőlőt szüreteltek, ez a mennyiség az előző évi alacsony termést hattizeddel haladta meg.

2011. I–III. negyedévében a megyében a négy főnél többet foglalkoztató ipari telepek termelésének volumene 4,8%-kal (országosan 6,0%-kal) haladta meg az előző év hasonló időszakáét, számottevően – 13,9%-kal – augusztusban emelkedett. Az év első kilenc hónapjában a megyei székhelyű 49 fő feletti ipari vállalkozások termelése 6,9%-ot emelkedve megközelítette 389 milliárd forintot. Két és félszeres fellendülés a gép, gépi berendezés gyártás területén, ettől jóval mérsékeltebb, 23%-os az egyéb feldolgozóiparban, valamint egyhatodos a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásban következett be. A termelési érték több mint négytizedét előállító élelmiszeripar termelése az egy évvel korábbihoz képest 14%-kal emelkedett. A háromnegyedév alatt a megyei székhelyű ipar értékesítése közel 381 milliárd forintot tett ki, ami 5,2%-kal több, mint az előző év hasonló időszakában. Az exporthányad 1,1 százalékponttal romlott 2010. január-szeptemberhez képest. Az export bevétel több mint fele

17


a gép-, közel egyharmada az élelmiszeripar tevékenységéből származott. Előbbi exportjának aránya egy százalékponttal csökkent, utóbbié pedig nagyjából az egy évvel korábbi szinten maradt. A megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése meghaladta a 43 milliárd forintot, összehasonlító áron 14,1%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. (Az országos index 89,0% volt.) Építményfőcsoportok szerint az épületek építésének termelési volumene 12%-kal csökkent, az egyéb építményeké viszont számottevően, kétharmaddal növekedett. Az új szerződések kétharmada egyéb építményekre vonatkozott, amelyek többségénél továbbra is utak építését tűzték ki célul.

2011. első kilenc hónapjában a megyei székhelyű gazdasági szervezetek folyó áron 109,3 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, 2,3-szeresét az előző év azonos időszakáénak. A felfutás eredményeként az egy lakosra jutó teljesítményérték alapján a megyei mutató az országos átlagot 4,2%-kal haladta meg. Január–szeptemberben a fejlesztési források túlnyomó részét, héttizedét az iparba, 8,0%-át a mezőgazdaságba, 5,3%-át a kereskedelembe, 4,1%-át a szállítás és raktározásba fektették be, míg az oktatásba 3,3%-a, az egészségügyi szolgáltatásba 2,7%-a került. Az iparba invesztált mintegy 77,2 milliárd forint meghatározó hányadát, több mint 60 milliárd forintot a közúti járműgyártás, 4,0 milliárd forintot az élelmiszer-, 1,7 milliárd forintot az italgyártás bővítésére, korszerűsítésére fordították. Kecskeméten a Mercedes-beruházás országos jelentőségű, immár kétezer főt foglalkoztat, szeptemberben beindult a tesztüzem, elkezdődött a járműgyártás. Jelenleg folyik az autók tesztelése, a próbagyártás jövő év első negyedévében zárul, 2012. II. negyedévben kezdik meg az értékesítésre történő termelést. 2011. I–III. negyedév folyamán a beruházások anyagi-műszaki összetétele módosult: jelenleg az épületek és egyéb építmények építése, illetve a gépek, berendezések, járművek 37–61%-os megoszlását mutatja az egy évvel korábbi 47–49%-kal szemben. Ebben jelentős szerepe volt az import gépek, berendezések értékének előző év azonos időszakához viszonyított 7,3-szoros felfutásának, amely elsősorban a közúti járműgyártást érintette.

A megye kereskedelmi szálláshelyeit 116,4 ezer vendég vette igénybe, 300,4 ezer vendégéjszakára maradtak, előbbi 0,8%-kal, többi 6,2%-kal emelkedett. Az idelátogatók közel háromtizede – számuk egynegyeddel gyarapodott – külföldről érkezett.3

3

KSH Statisztikai Tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2011/3.

18


2. 2.1

Foglalkoztatás Népesség

Bács-Kiskun megye lakónépessége 2011. január 1-jén 525 ezer fő4 volt, 0,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az index rosszabb az országos átlagénál (fél százalékponttal). Bács-Kiskun megye munkavállaló korú népessége5 2011. év elején 355,4 ezer fő, fél százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A megye teljes és munkavállaló korú népessége 5,2 és 5,3%-a az országosnak. A természetes népmozgalmi folyamatok következtében a megye népessége tovább csökkent. A természetes fogyás január–szeptemberi 2100 fős mértéke csaknem egytizeddel magasabb, mint egy évvel korábban volt. A születések és halálozások negatív egyenlegéből adódó népesség csökkenés országosan is megfigyelhető, de a tendencia erősödése (6% körüli) elmaradt a Bács-Kiskun megyeitől6

2.2

Alkalmazásban álló munkaerő és keresete

A legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű munkáltatók január–szeptember hónapokban átlagosan 106,9 ezer főnek biztosítottak munkahelyet, mintegy másfél százalékkal többnek, mint 2010 hasonló időszakában. Mind a fizikai, mind pedig a szellemi munkakörökben emelkedett a foglalkoztatottak száma, az utóbbiaknál a két százalékot közelítette. A szellemiek létszáma országos szinten is bővült valamelyest, összességében viszont nagyjából az egy évvel korábbi szinten maradt a munkavállalói létszám. Az alkalmazásban állók számát leginkább a vállalkozások emelték a megyében: mértéke elérte a 3%-ot, a szellemi munkát végzőknél pedig az 5%-ot is meghaladta. A nonprofit szervezeteket szerényebb mértékű, egy százalék körüli bővülés jellemezte, a költségvetési szerveknél és intézményeiknél viszont 2%-kal kevesebben jutottak munkalehetőséghez, mint az előző év első kilenc hónapjában. Gazdasági áganként még nagyobbak a különbségek. Egyes szolgáltató ágakban (művészeti, szórakoztatási és szabadidős, valamint szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek) egytizedet meghaladó a bővülés, más területeken viszont (humánegészségügy, szociális ellátás, valamint ingatlanügyletek és pénzügyi tevékenységek) 7–10%-kal csökkent a létszám. A termelő ágak közül valamennyiben emelkedett az alkalmazotti létszám, leginkább az iparban, ahol meghaladta az 5%-ot.

4

KSH Stadat táblák Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal 6 KSH Statisztikai Tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2011/3. 5

19


Január–szeptemberben a megyei székhelyű ipar átlagosan 22,7 ezer főt foglalkoztatott, 7,5%kal többet mint egy évvel korábban. A termelékenység – az egy alkalmazásban állóra jutó termelési érték – kissé (0,6%-kal) romlott 2010. I–III. negyedévéhez viszonyítva. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az I–III. negyedévben a 165 ezer Ft-ot közelítette, 5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A fizikai foglalkoztatottak keresete emelkedett nagyobb mértékben, az ő esetükben meghaladta a 6%ot. A bruttó átlagkeresetek növelésére elsősorban a vállalkozásoknál nyílt lehetőség, a költségvetési szervek és a nonprofit szervezetek összességében egy százalék körüli mértékben emelték alkalmazottaik fizetését. 7

2.3

Nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői

Az országos tendenciához hasonlóan – annak a júliusi minimális emelkedését e kivéve - a nyilvántartott álláskeresők létszáma az év folyamán csökkent a megyében is. Idén BácsKiskun megyében a januári emelkedést követően hónapról-hónapra fokozatosan csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők száma a megyében 2011. szeptember hónap végén 30541 fő volt, hat százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Bács-Kiskun megyében 2011. háromnegyedévében a nyilvántartott álláskeresők átlagos létszáma 34511 fő volt a 2010. IIX havi átlagos 35679 fővel szemben, ez 3,3%-os mérséklődést jelentett az egy évvel korábbi állapothoz képest, míg országosan 1,6%-os átlagos emelkedés történt. A nem pályakezdők átlagos száma 31076 főt tett ki, ez 3,7%-os csökkenést mutatott a 2010. azonos időszakának átlagához viszonyítva. Az ifjúsági munkanélküliség minimális emelkedő tendenciát mutat. 2011. I-IX hónapjában a pályakezdők átlagos aránya az összes munkanélküli között 10%-os volt, míg 2010. azonos időszakában 9,6%-os volt. 2011. első kilenc hónapjában az átlagos havi pályakezdő-létszám 3435 fő volt, a 2010. január-szeptember havi 3409 fővel szemben, mely 0,7%-os emelkedést jelent. Mérséklődött a munkanélküliség mértéke, a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez mért átlagos aránya 2011. háromnegyed évében 15,2%, míg egy évvel azelőtt 15,9% volt.

7

KSH Statisztikai Tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2011/3.

20


Enyhén mérséklődött a tartós munkanélküliség, az egy éven túl folyamatosan álláskeresők aránya 28,7%, mely 1,3%-ponttal alacsonyabb, mint 2010. január-szeptember hóban. Ugyanakkor emelkedett az 1-3 hónapja és a 4-6 hónapja nyilvántartott álláskeresők aránya. Az előbbi 3,4, az utóbbi 0,8%-ponttal. Emelkedett a nők átlagos aránya (1,2%-ponttal). A munkanélküliek állományában – a viszonyítási időszaktól eltérően - a nők vannak többségben, átlagos arányuk 50,7%. Januárszeptember átlag létszámukat tekintve a férfiak 5,5%-kal, a nők viszont egy százalékkal voltak kevesebben, mint egy évvel korábban. Az összevont korcsoportonként megállapítható, hogy az egy évvel korábbi állapothoz képest majdnem két és fél százalékkal nőtt az 50 évnél idősebbek száma, arányuk meghaldta a teljes állomány egyötödét. A 26-50 év közötti álláskeresők száma 5,2%-kal apadt egy év alatt, a 25 év alattiak körében 2,6%-os csökkenés figyelhető meg. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele kis mértékben módosult. Az általános iskolát befejezettek aránya 0,3%-ponttal, a szakiskolát végzettek aránya 0,2%ponttal, a gimnáziumban érettségizettek hányada 0,2%-ponttal, a szakközépiskolások részesedése 0,6%-ponttal nagyobb, a főiskolások és az egyetemisták arányemelkedése 0,2 ill. 0,1%-pontos, a többi kategóriában mérséklődés tapasztalható. 2011. január-szeptember hónap átlagában továbbra is a legtöbb regisztrált személy a legfeljebb 8 általános iskolai (38,3%) és a szakmai középfokú (38,2%) végzettségűek köréből került ki. A diplomás állástalanok aránya meghaladja négy és fél százalékot, azon belül is a főiskolai végzettségűek aránya nagyobb. Ugyanakkor egy év alatt az egyetemi diplomás álláskeresők átlagszáma lényegesen nagyobb mértékben növekedett, mint a főiskolásoké (egynyolcadával és kettő százalékkal). Többen részesültek szociális ellátásban, kevesebben járadék típusú és lényegesen kevesebben segély típusú ellátásban, s emelkedett az ellátatlanok részaránya. A nyilvántartott álláskeresők átlagosan 26,4%-a (9111 fő) szociális ellátásban részesül, ezen belül kilenc és fél százaléka a 2011. januárban indult bérpótló juttatásban. További 18,5%-a álláskeresési járadékot (6373 fő), 9,7%-a álláskeresési segélyt kap (3337 fő), azonban többségük (45,5%-a) nem jogosult ellátásra (15689 fő). A nyilvántartott álláskeresők többsége, 83%-a - keresett foglalkozás szerint - fizikai állomány-főcsoportba tartozik, 14%-a szellemi, a fennmaradó három százaléka vezető munkakörben dolgozna. Az állomány-főcsoportos besorolás összetételében egy év alatt fél százalék-pontos elmozdulás tapasztalható a szellemi felé, a fizikai hátrányára.

21


2011. háromnegyed éve alatt 35068 fő kérte nyilvántartásba vételét, egytizedével több, mint előző év ugyanezen hónapjaiban. A belépők 14,2%-a pályakezdő fiatal, számuk egy év alatt 3,6%-kal emelkedett. Ugyanezen idő alatt a regisztrációs rendszert 39688 fő hagyta el, tíz és fél százalékkal több, mint egy évvel korábban. Közülük 4850 fő pályakezdőként szerepelt a nyilvántartásban, a pályakezdő kilépők száma 11,3%-kal haladta meg, a bázis időszakét. 2011. kilenc hónapja folyamán a munkáltatók 26786 új munkalehetőséget jelentettek be, közel kétharmadával többet, mint 2010 azonos időszakában. A bejelentett állásokból 17704 támogatott álláshely (66,1%), a fennmaradó 9082 pedig volt támogatás nélküli volt. 2010. azonos időszakához viszonyítva jelentősen növekedett a támogatott állások aránya. A támogatott munkaerőigények száma 2,8-szeresére nőtt, a támogatás nélküli állásoké nyolc százalékkal fogyatkozott. A zárónapi (hóvégi) munkalehetőségek átlagos száma 2233 darab volt, míg 2010 első kilenc hónapjában átlagosan 1027 darab. Ennek alapján 100 nyilvántartott álláskeresőre 2011-ben átlagosan 6,5 álláslehetőség jutott, ugyanez a mutató 2010 azonos időszakában 3,2 volt.

III A FELMÉRÉS EREDMÉNYEI, RÖVIDTÁVÚ MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZIS 1. 1.1

A felmérésben részvevők főbb gazdasági jellemzői és jövőbeni várakozásai Főbb reálfolyamatok Kapacitás kihasználtság

A válaszoló cégek átlagos kapacitás kihasználtsága 77,2%-os, szemben az egy évvel korábbi 76,1%-kal, a termelő vagy szolgáltató vállalkozásoké is 77,3%. A választ adók több, mint kétötöde magas (81-100%-os) kapacitással működik, 38%-a 61-80%-os, 14%-uk 41-60%-os, öt százalékuk 21-40%-os, s kettő százalékuk alacsony kapacitás lekötéssel üzemel. Az átlagos kapacitásnál csak az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás kihasználtsága kisebb, a többi termelő/szolgáltató ágé négyötöd körüli. A feldolgozóipar ágazataihoz tartozó válaszadók közül kapacitásukat leginkább a textília, ruházat, bőr és bőrtermék és a villamos berendezés gyártók; villamos berendezés gyártók hasznosították, 93,3, 85,5 és 84,2%-os szinten.

22

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis Bács-Kiskun megyében, 2012. A termelő / szolgáltató cégek megoszlása kapacitás kihasználtság szerint, gazdasági áganként létszám-kategóriánként

Gazdasági ág

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Bács-Kiskun megye összesen 9 fő és ennél kevesebb 10-49 fő 50-249 fő 250-999 fő 1000 fő és felette

21 % alatt

21 - 40 %

0,0 1,7

3,4 3,3

0,0

0,0

0,0 2,9 4,3 0,0 0,0 2,1 5,4 1,6 0,0 0,0 0,0

0,0 11,4 0,0 0,0 26,7 5,2 8,6 6,3 1,1 0,0 0,0

41 - 60 %

Átlagos kapacitáskihasználtság

61 - 80 %

81 - 100 %

37,9 39,7

48,3 43,0

(%) 80.34 79.22

0,0

100,0

0,0

80.00

14,3 22,9 17,4 0,0 33,3 14,3 20,4 16,7 8,0 0,0 0,0

42,9 37,1 39,1 28,6 20,0 37,8 35,5 37,3 42,0 30,0 100,0

42,9 25,7 39,1 71,4 20,0 40,5 30,1 38,1 48,9 70,0 0,0

80.71 68.54 77.90 89.29 62.67 77.20

megoszlás, % 10,3 12,4

70.43 76.11 83.43 88.00 80.00

A termelési tényezők nem teljes kihasználtságának legfőbb oka, a belföldi megrendelések/vevők hiánya, így ítélte meg a nyilatkozók kétharmada. Az export megrendelések elmaradása nyolc százalékban, a munkavégzés szezonális jellege és az egyéb okok 7,4 és 7,2%-ban felelősek a termelés/szolgáltatás ki nem használásáért. A tőkehiány négy és fél százalékban, a szakképzett munkaerő hiánya csak 1,8%-ban okolható, valamint a képzetlen munkavállaló kevésbé gond. Létszám-kategóriát tekintve a belföldi megrendelések elmaradása a legkisebb cégeket sújtja (77,8%). Az export megcsappanás a mintánkban a legnagyobb, ezer főt meghaladó vállalat kapacitás kihasználatlansági ok felét indokolja. Az alapanyag hiány inkább a közepes (50-249 fős) vállalatok gazdálkodását akadályozza (4,2%-ban) és tőke nélküliség a kis és nagyobb vállalkozások öt–öt százalékában gond. A képzetlen munkaerő hiánya a nagy munkaadók működését (250-999 fő) nehezíti, a szakképzett munkavállalókat főleg a legkisebb szervezetek hiányolják, valamint a munka szezonális jellege a legnagyobb munkáltatónál szerepel másik fő okként.

Az egyéb ok a közepes és nagyobb munkaadókat érinti a

legérzékenyebben. A feldolgozóiparon belül leginkább az egyéb feldolgozóipari, ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (77,7%); fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (72,5%), a vegyi anyag termék gyártása és a gumi-, műanyag, nemfém ásványi termék gyártása (egyaránt héttizedét) ágazatban, a kapacitás kihasználatlanságért a belső piac visszaesése okolható.

23


Rendelésállomány, termékei/szolgáltatásai iránti kereslet A rendelésállomány nagyságát a megkérdezéskor összességében a vállalkozók kétharmada közepesnek, egyötöde alacsonynak, valamint nyolc és fél százaléka magasnak ítélte meg. A rendelés ellátottság szintje legmagasabb a feldolgozóiparban, a szolgáltatás iránti közepes igény a pénzügyi szférában közelít a kilenc tizedes arányhoz. Alacsony rendelési állománnyal rendelkezik az építőipari cégek egyharmada, a vízellátási ág és az adminisztratív szolgáltatás. Magas rendelés ellátottság elsősorban a nagy vállalkozások rendelkeznek, a 250-999 fős cégek egyharmada. Közepes rendelésnagysággal leginkább a közepes, 50-249 fővel működő szervezetek rendelkeznek (72%-uk), vevőiktől legkevesebb megrendelést a legkisebb cégek kaptak (26%-uk). A vállalkozás rendelésállománya, vagy termékei (szolgáltatása) iránti kereslet jelenleg magas

közepes

alacsony

Gazdasági ág

nem tudja, nem válaszolt

megoszlás, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Egyéb szolgáltatás Összesen 9 fő és ennél kevesebb 10-49 fő 50-249 fő 250-999 fő 1000 fő és felette

24

6,3 13,7 0,0

78,1 64,5 100,0

9,4 20,2 0,0

6,3 1,6 0,0

11,1 2,8 8,9 6,3 0,0 0,0 0,0 0,0 7,7 0,0 0,0 8,5 6,0 6,7 8,4 33,3 0,0

44,4 52,8 67,1 68,8 66,7 75,0 87,5 80,0 84,6 66,7 80,0 66,7 64,0 65,7 71,6 61,9 100,0

33,3 33,3 20,3 18,8 26,7 0,0 12,5 20,0 7,7 33,3 0,0 20,2 26,0 23,9 13,7 0,0 0,0

11,1 11,1 3,8 6,3 6,7 25,0 0,0 0,0 0,0 0,0 20,0 4,6 4,0 3,7 6,3 4,8 0,0


Termelés, szolgáltatás 2012. első félévében a vállalkozások termelési vagy szolgáltatási volumenét – az előző év első félévéhez viszonyítva – megállapítható, hogy a választ adó gazdálkodók kétötödének termelési szintje stagnál, több, mint egynyolcadának bővül, s 11%-ának ellenben visszaesik. A fennmaradó többi cég (egyharmad felett) nem tudja, vagy nem válaszolt.

A termelés vagy szolgáltatás volumenének várható alakulása 2012 első félévében

40,0 33,3 23,1

Egyéb szolgáltatás Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

60,0 37,5 75,0

Ingatlanügyletek Pénzügyi, biztosítási tevékenység Információ, kommunikáció

40,0

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

43,8 30,4

Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjárműjavítás

30,6

Építőipar

55,6 100,0

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

43,5 65,6

Feldolgozóipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

0% növekszik

változatlan marad

csökken

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90% 100%


Változatlan termeléssel működik az energia szektor képviselője, az információ, kommunikáció (háromnegyede) és a mezőgazdaság (65%-a). Azonos szinten marad a textil ágazat 62%-a, az élelmiszeripar 46%-a, a gép-, gépi berendezés gyártás és az egyéb feldolgozóipar (egyaránt 42%-a). Termelésbővítés várható a gumi-, műanyagyártás és nemfém ásványi termékgyártás, valamint a villamos berendezésgyártás egy-egyharmadában, valamint a fémalapanyag és feldolgozási termékgyártás 27%-ában. Ugyanakkor a termelés zsugorodás is leginkább a villamos berendezésgyártás ágazatban várható. A vállalat nagyságát tekintve többnyire a 10-49 fős cégek háromötöde folytatja termelését változatlan szinten, legfőként a 250-999 fős gazdálkodók növelik termelésüket, szűkítéssel a kisebb (10-49 fő közötti) szervezetek számolnak. A legkisebb vállalkozások viszont bizonytalanok, vagy ezt a kérdést válasz nélkül hagyták.

25

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis Bács-Kiskun megyében, 2012. A termelés vagy szolgáltatás volumenének várható alakulása 2012 első félévében 2011 első félévéhez viszonyítva növekszik

Gazdasági ág

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Oktatás Egyéb szolgáltatás Összesen 9 fő és ennél kevesebb 10-49 fő 50-249 fő 250-999 fő 1000 fő és felette

változatlan marad

csökken


9,4 20,2 0,0

megoszlás, % 65,6 3,1 43,5 8,9 100,0 0,0

21,9 27,4 0,0

11,1 5,6 13,9 6,3 0,0 0,0 12,5 0,0 7,7 0,0 0,0 0,0 12,8 0,0 14,2 18,9 38,1 0,0

55,6 30,6 30,4 43,8 40,0 75,0 37,5 60,0 23,1 33,3 0,0 40,0 41,0 0,0 59,7 54,7 57,1 0,0

22,2 52,8 39,2 25,0 46,7 25,0 25,0 20,0 69,2 33,3 100,0 60,0 34,8 100,0 9,0 9,5 4,8 0,0

11,1 11,1 16,5 25,0 13,3 0,0 25,0 20,0 0,0 33,3 0,0 0,0 11,4 0,0 17,2 16,8 0,0 100,0

Beruházási tendencia, beruházások jellege A versenyszféra megkérdezett képviselőinek 43,3%-a (152 cég) 2011 év folyamán eszközölt új beruházást. 2012 évben 35,3%-uk (124 vállalkozás) tervez beruházási tevékenységet. A vállalkozások majdnem 27%-a 2011-ben semmiféle beruházást nem végzett, háromtizede nem válaszolt. 2012-ben ugyan kisebb hányaduk (23%-uk) nem tervez beruházást, de nagyobb arányuk hagyta válasz nélkül ezt a kérdést (42%-uk). Főbb beruházók 2011-ben a 10-49 és az 50-249 fős cégek, ezek a beruházást eszközlők 47,4%-a és 40,8%-a, de a 11,2%-ot kitevő 250-999 fős nagyságrendű vállalatok is hajtottak végre fejlesztést. 2012-ben szintén ezek a létszám-kategóriába tartozó szervezetek folytatják beruházásaikat, ahol a beruházók 45,2%-a kisebb (10-49 fős), a többi közepes vállalkozás: 37,9% az 50-249 és 16,1% a 250-999 fő közötti gazdálkodó. Gazdasági áganként 2011-ben elsősorban a feldolgozóipar, kereskedelem gépjárműjavítás és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat végezetek beruházást, a beruházók 38,8%-a, 21,7%-a és 11,2%-a., de az építőipar aránya is közel nyolc százalék. Ágazati szinten főbb beruházók az élelmiszer, italgyártás (11,2%); fémalapanyag, fémfeldolgozási termékgyártás

26


(4,6%); textília, ruházat, bőr, bőrtermék gyártás, valamint a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (egyaránt 3,9%). 2012-ben szintén a feldolgozóipar, kereskedelem, gépjárműjavítás; és a mezőgazdaság a főbb beruházók, az arányaik kissé módosultak (41,9; 18,5 és 12,9%). Ugyanakkor emelkedett a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékmentesítés; szállítás, raktározás aránya a beruházási szándékot jelölők között. A feldolgozóiparon belül az élelmiszeriparon és textiliparon felül a gép, gépi berendezés -, és a járműgyártás, valamint a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártás területén várható beruházás bővítés.

A beruházások összetétele nem tudja, nem válaszolt 100% 90% 80% 70%

egyik sem

60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

mindkettő

csak kapacitásbővítő beruházás 2011.

2012. csak korszerűsítő, inovatív beruházás

2012 első félévében a beruházások volumene – előző év azonos félévéhez viszonyítva – a gazdálkodók egynegyedénél stagnál, 14%-ánál gyarapodik, egytizedénél apad, kétötöde nem tudja, ellenben egytizedénél nem volt, de nem is várható beruházás. Beruházások dinamikája leginkább a gép, gépi berendezés -, (az ágazat cégeinek több, mint kétötödénél), a gumi-, műanyag, nemfém ásványi termék gyártás (egyharmadánál) területén nő, valamint a saját gazdasági ág/ágazatuk egyaránt egynegyedénél az információ, kommunikáció ágban és a mezőgazdaságban. Beruházás csökkenés főleg a villamos berendezés gyártás (egyharmada), a pénzügyi, biztosítási cégek (egynegyede) és a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékmentesítés vízellátásban (22%-ában) várható. Beruházási aktivitás változása, 2011-2012 Beruházások várhatóan 2012.

Beruházások 2011.

egyik sem: nem volt és nem lesz nem tudja, üzembe nem helyezendő válaszolt beruházás

csak korszerűsítő, innovatív beruházás

csak kapacitásbővítő beruházás

mindkettő

14,2 1,4 0,9

0,9 2,0 0,6

2,8 0,3 6,6

2,3 1,4 0,9

5,1 2,8 1,1

25,4 8,0 10,0

4,0 0,0 20,5

0,3 0,3 4,0

0,9 0,3 10,8

18,2 0,0 22,8

3,4 29,3 41,9

26,8 29,9 100,0

Összesen

% csak korszerűsítő, innovatív beruházás csak kapacitás-bővítő beruházás mindkettő egyik sem: nem volt és nem lesz üzembe helyezendő beruházás nem tudja, nem válaszolt Összesen

27


A beruházók közel háromötöde csak korszerűsítő, innovatív, 18,4%-uk csak kapacitásbővítő beruházást helyezett üzembe 2011-ben, 23%-uk pedig mind kettőt. A 2012 évre tervezett beruházásokból a korszerű, innovatív fejlesztések aránya alig kisebb az előző évinél 58,1%, a vegyes beruházásoké háromtizedet meghaladó, s a kizárólag kapacitásbővítésé (11,3%). A felmérés megfigyelt mindkét évében a beruházások és szándékok alapján a megkérdezettek 14%-ánál legfeljebb korszerűsítő, innovatív, kettő százalékánál csak kapacitásbővítő, hat és fél százalékot meghaladó részüknél vegyes beruházás folyik. További 18%-uknál egyik évben sincs beruházás, és nem válaszoltak, vagy a felméréskor nem tudták még.

1.2

Üzleti várakozások

2011-ben a megkérdezett vállalkozások alig egyhatoda jónak, közel háromötöde kielégítőnek Rossz

A vállalkozások üzleti helyzete

Kielégítő Várható üzleti helyzet Jó

és közel egynegyede rossznak ítélte meg saját vállalkozása üzleti helyzetét, három százaléka nem tudja, vagy nem válaszolt. A szervezetek többségének (megközelítően felének) üzleti helyzete 2012 első

Jelenlegi üzleti helyzet Nem tudja, nem válaszolt

félévében várhatóan kielégítő lesz, azonban egynegyedének rosszabb és 14%-ának kedvezőbb várható, viszont egynyolcaduk nem válaszolt, vagy nem tudja megbecsülni. 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Jelen üzleti helyzetüket a vállalkozások közül - létszám nagyság alapján – a 250 főnél nagyobbak (kétötödnél is többen) ítélik meg legjobbnak, legrosszabbnak a legkisebb cégek (egyharmada). Üzleti helyzetük javulásában leginkább szintén a nagy munkáltatók bíznak (250-999 fős: egyharmada), s legkevésbé a legkisebb szervezetek (háromtizede). Ugyanakkor a jövőt illető bizonytalanság (nem tudja, vagy nem válaszolt) legerőteljesebben a kisebb s legkisebb vállalkozásoknál mutatkozik (a kategóriájukban megkérdezettek 15-14%-a).

28

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis Bács-Kiskun megyében, 2012. A vállalkozások üzleti helyzete jelenleg és várhatóan, 2012 első félévében Üzleti helyzet jelenleg Gazdasági ág

Üzleti helyzet várhatóan

rossz


jó

kielégítő

50,0 55,6 100,0

18,8 25,0 0,0

3,1 1,6 0,0

15,6 16,1 0,0

55,6 47,2 58,2 75,0 66,7 25,0 87,5 100,0 69,2 33,3 57,5 48,0 61,2 62,1 57,1 100,0

22,2 30,6 26,6 6,3 26,7 25,0 12,5 0,0 23,1 66,7 23,9 32,0 25,4 18,9 0,0 0,0

0,0 11,1 1,3 6,3 0,0 25,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,8 4,0 3,7 1,1 0,0 0,0

22,2 13,9 12,7 12,5 6,7 25,0 0,0 0,0 7,7 0,0 13,7 16,0 6,7 16,8 33,3 0,0

jó

kielégítő

28,1 17,7 0,0 22,2 11,1 13,9 12,5 6,7 25,0 0,0 0,0 7,7 0,0 15,7 16,0 9,7 17,9 42,9 0,0

rossz


43,8 49,2 100,0

18,8 24,2 0,0

21,9 10,5 0,0

44,4 38,9 43,0 56,3 66,7 25,0 75,0 80,0 61,5 33,3 48,7 41,0 53,0 47,4 61,9 100,0

22,2 33,3 34,2 0,0 20,0 25,0 12,5 0,0 23,1 33,3 24,8 29,0 25,4 25,3 0,0 0,0

11,1 13,9 10,1 31,3 6,7 25,0 12,5 20,0 7,7 33,3 12,8 14,0 14,9 10,5 4,8 0,0

% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Összesen 9 fő és ennél kevesebb 10-49 fő 50-249 fő 250-999 fő 1000 fő és felette

2. 2.1

%

A felmérés szereplőinek létszámgazdálkodása, foglalkoztatásának előrejelzése A statisztikai létszám és összetételének várható változása

A felmérés munkáltatóinál a statisztikai létszám 2012. szeptember elsején 25205 főre várható, mely előző év azonos időpontjához 0,2%-os, 54 fős növekményt jelent. Állományfőcsoportonként eltérő irányú, mértékű változás várható. A fizikai munkavállalók száma várhatóan 0,7%-kal (143 fővel) emelkedik, a szellemi foglalkozásúak száma fél százalékkal (32 fővel) fogyatkozik. A határozott munkaviszony keretében (három százalékkal) és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak és a megváltozott munkaképességűek (alig fél százalékkal) száma tovább emelkedik. A részmunkaidőben alkalmazottak (öt százalékkal) és a nem teljes munkaidősök száma (kettő százalékkal) tovább mérséklődik. 2012 szeptemberére a megkérdezett vállalkozások lényegesen kevesebb (egyötödével) külföldi munkavállalót, és nyugdíjast (egytizedével) foglalkoztatnak. Egyidejűleg 16%-kal kevesebb munkaerőt kölcsönöznek. 2012 szeptember elejére a statisztikai állományon belül a fizikai munkaerő közelít a 77%-hoz, aránya 0,4%-ponttal lesz magasabb, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidős munkavállalók részesedés 92,4%, 02%-ponttal emelkedik. A nyugdíj mellett dolgozók aránya kettő és fél, a kölcsönvett munkaerőé kettő százalék lesz, az előbbiek esetében 0,2, az utóbbiakéban 0,3%-pontos mérséklődés várható.

29


Statisztikai állományi létszám összetétele Létszám megoszlása, % Megnevezés Statisztikai állományi létszám összesen, fő Fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású A statisztikai állományi létszám összetétele: Teljes munkaidőben foglalkoztatott Határozott időre szóló munkaviszonnyal foglalkoztatott Nem teljes munkaidőben foglalkoztatott Legfeljebb havi 60 órában foglalkoztatott részmunkaidős Egyéb foglalkoztatotti létszám: Külföldi állampolgárságú munkavállalók létszáma Ukrajnából Jelenlegi EU tagállamokból Romániából Szlovákiából Megváltozott munkaképességű dolgozók száma Foglalkoztatott nyugdíjasok létszáma Statisztikai állományi létszámba nem tartozó: Kölcsönzött munkavállalók létszáma

2011. 2012. szeptember 1-én 25151 25205 76,4 76,8 23,6 23,4 92,3 6,3 7,7 1,6

92,4 6,5 7,6 1,6

0,7 0,2 0,3 0,2 0,01 2,9 2,7

0,5 0,0 0,4 0,4 0,02 2,9 2,5

2,3

2,0

A verseny szféra megkérdezett gazdálkodói felméréskori véleménye szerint a 2012. szeptember 1-jei létszámuk alig (0,2%-kal) emelkedik. A leginkább (három százalékkal) a kis létszámú szakmai tudományos, műszaki ágban, a vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazdálkodás terén (alig két és fél százalékkal) és a feldolgozóiparban (másfél százalékkal) várható emelkedés. Ágazatok közül főleg a fémalapanyag fémfeldolgozási termék gyártásban (hat és fél százalékos), a textiliparban (öt százalékkal) és a gép gépi berendezés gyártásban (3,6%-kal) dolgozhatnak többen. Azonban lényegesen kisebb (egynegyedet meghaladóan) létszámot foglalkoztatnak majd a pénzügyi szférában, az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenység területén (kilenc és fél százalékkal), valamint a mezőgazdaságban (7,7%-kal). Létszámnagyság szerint a legkisebb (1,4%-kal) és a 250-999 fős (1,3%-kal) cégeknél várhatóan növekedik a munkavállalók száma., a 10-49 fő közöttieknél 1,7%-kal csökken. (2. sz. melléklet)

30


2.2

A várható munkaerőmozgások iránya, mértéke

A felméréskor válaszoló szervezetek 73,1%-ánál 2011-ben előfordult létszámmozgás. Létszámkiáramlással a cégek közel háromötöde számolt, felvétellel szintén hasonló nagyságrend (61,7%-uk), kiáramlás és felvételt pedig majdnem fele. 2012-re kevesebben terveznek létszámmozgásokat, összességében 36,3%-uk. Kiáramlás a vállalkozások alig egynegyedénél, létszámfelvétel háromtizedüknél, kiáramlás és felvétel alig egyötödüknél várható. Létszámmozgást tervező cégek és a létszámváltozás vonzata Létszámmozgást összesen

Megnevezés 2011-re létszámmozgást tervező cégek aránya, % 2011-re tervezett létszámmozgás létszámvonzata, fő 2011-re tervezett létszámmozgás létszámvonzata, % 2012-re létszámmozgást tervező cégek aránya, % 2012-re tervezett létszámmozgás létszámvonzata, fő 2012-re tervezett létszámmozgás létszámvonzata, %

73,1 609 2,5 36,3 391 1,7

LétszámLétszám- Kiáramlást és kiáramlást felvételt felvételt összesen tervezők 59,7 61,7 48,3 2 875 3 484 254 11,8 14,3 1,0 24,7 30,5 18,9 1 308 1 699 255 5,6 7,3 1,1

A 2011-es létszámmozgások 609 fős egyenlege a 3484 fős felvételből és a 2875 fős kiáramlásból adódott. A létszámfelvételek a 2010 év végi statisztikai létszám 14,3%-át jelentette, a kiáramlás a 11,8%-át, egyenlegében ez két és fél százalék. 2012-re tervezett létszámváltozások egyenlege 391 fő, azonban a különböző irányú létszámmozgások nagysága lényegesen kisebb. A nyilatkozó gazdálkodóknál

Létszámmozgási előrejelzés alakulása a megkérdezett munkáltatóknál fő

Felvétel 4000 3000

Kiáramlás

2000 1000 0 -1000 -2000 -3000

2011.

2012.

a 1699 fős felvétel és 1308 évre fős létszámkilépés várható. Mely a 2012-es létszámváltoztatás adatát megadó vállalatok 2010. december végi statisztikai létszámának 7,3%-a és 5,6%-a. Egyenlege pedig nem éri el a két százalékot.

31


2.3

A munkaerőmozgások ágazatonkénti alakulása

A felmérés mintájában előforduló szervezetek gazdasági ágai közül egy, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás légkondicionálás kivételével, valamennyi gazdasági ágban zajlott munkaerőmozgás 2011-ben. A megyei létszámmozgás átlagánál négy gazdasági ágban nagyobb arányú mozgások történtek, ezek vízellátás ág (100%-a), a mezőgazdaság (78,1%-a), a feldolgozás (77,4%-a) és az építőipar (86,1%-a). A feldolgozóipari ágazatokon belül a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártását, valamint az egyéb feldolgozóipart kivéve átlag feletti mozgás tapasztalható. Átlagot meghaladó kiáramlás a létszámmozgásnál említett ágakon felül még az adminisztratív és szolgáltatás tevékenységre jellemző. A létszámfelvevő cégek átlagon felüli aránya a létszámkiáramlást végző gazdasági ágakon felül még szállítás, raktározás területén található. A létszámmozgások létszámra vetített intenzitása8 legerőteljesebb a feldolgozóiparban (4,1%), az építőiparban (3,9%). A feldolgozóiparon belül a gép, gépi berendezés (6,6%-os), a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék (6,1%-os) és az egyéb feldolgozóipari, ipari gép, berendezés gyártás (5%-os) ágakban fokozott létszámmozgás történik. Negatív egyenleggel zár a kereskedelem, járműgyártás; szállítás, raktározás; ingatlanügyletek, szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és az adminisztratív szolgáltatás. A feldolgozóiparban pedig a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység. (4. sz. melléklet) 2012 évre létszámmozgást ugyan kevesebb munkáltató jelzett (megyei átlagban 36,3%-uk), azonban gazdasági áganként az előző évinél több ág területén várható átlagost meghaladóan: az ingatlanügyletek háromnegyede, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 43,3%-a, a feldolgozóipar 42,6%-a, az építőipar 41,7%-a és a logisztika (szállítás, raktározás 37,5%-a). Átlag alatt várható a létszámmozgás a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (35,7%-ánál), a gép, gépi berendezés-, járműgyártás (egyaránt egyharmadánál), s az egyéb (egynegyedénél) feldolgozóipari ágazatokban. Kiáramlást főleg az ingatlanügyletek (fele), a szállítás, raktározás (37,5%-a) és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás (36,7%-a) cégei jeleztek. Létszám felvevő vállalkozások az ingatlanügyletek mintabeli másik fele, az építőipar közel kétötöde, a szállítás, raktározás 37,5%-a és a mezőgazdaság 36,7%-a. Ágazatokon belül azonos arányban várható kiáramlás és felvétel a vegyi anyag, termék gyártása (valamennyi képviselője), a villamos berendezés gyártás (kiáramlás felénél, felvétel kétharmadánál) és a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásban (mindkét irány esetében 46,2%-uknál).

8

A létszámmozgások egyenlege a 2011. december 31. becsült létszámhoz viszonyítva.

32


A 2012 évre tervezett létszámmozgások létszámvonzata szerényebb az előző évinél, a különböző irányú változások különbségének aránya megyei szinten 1,7%. E mutató átlagost várhatóan meghaladó lesz az építőiparban (3,5%-os), az ingatlanügyletekben (3%-os), a szakmai, tudományos, műszaki területen (2,9%-os) és a feldolgozóiparban (két és fél százalékos). Csekély létszámú negatív egyenlegre számítanak az adminisztratív szolgáltatásban és a mezőgazdaságban. A várható nettó létszám 2011 év végi becsült létszámához mért indexe feldolgozóipar ágazataiban továbbra is aktív és lényegesen magasabb a megyei átlagnál: a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásban (6,1%os), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásban (5,3%-os), és a villamos berendezés gyártásban. Egyik feldolgozóipari ágazatban sem várható negatív létszám változás, a kiáramlásokat pótolják a felvételek. (5. sz. melléklet)

2.4

A munkaerőmozgások foglalkozásonként

Munkaviszony megszűnést 2012-re a felmérésben együttműködő szervezetek közül 79 jelölt meg, összesen 868 főt foglalkozásonként is nevesítettek. 2012-re várható létszámcsökkenések munkáltatók által munkakört is megnevezett foglalkozások közül az egyszerű erdészeti, vadászati 13,1%-ot tesz ki. A jelzett megszűnések 13%-a jelenleg még egyéb termék-összeszerelőként, kilenc százaléka egyszerű ipari foglalkozásúként, 8,8%-a bolti eladóként dolgozik. A megszűnések további 7,8%-a, egyéb máshova nem sorolható egyszerű foglalkozás, 6,9%-a műanyagtermék-gyártó gép kezelő. A bolti eladók a létszámcsökkenést kilátásba helyezett cégek többségétől (egytizedétől) távozik. A munkaadók egyaránt 7,6%-ától az egyszerű ipari -, és az egyéb egyszerű építőipari foglalkozásúak lépnek ki, a csökkenés által érintettek kilenc és négy százaléka. Ezen felül a vállalkozások 6,3%-ánál tehergépkocsi vezetők munkaviszonya szűnik meg, ez a csökkenések 4,1-át jelenti. (9. melléklet) Létszámfelvételt egynegyedével (20-szal) több vállalkozás tervez 2012-re, 1286 fő felvétele várható, mely, 418 fős bővítést eredményez. A legtöbb felvétel műanyag termék-gyártó gépkezelő (11,5%-a), egyéb termék összeszerelő (9,3%-a) és egyszerű erdészeti, halászati (8,9%-a) állásba várható. Nagyobb létszámban egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási foglalkozásúakat (6,8%-át), lakatosokat (6,5%-át) és egyszerű ipari munkakörben várnak dolgozókat (hat százalékát). A munkaadók többsége hét százaléka bolti eladókat, hat százaléka lakatosokat, egyaránt öt százaléka tehergépkocsi vezetőket, egyszerű ipari foglalkozásúakat, egyszerű mezőgazdasági munkavállalókat kíván felvenni. Ezekbe a munkakörökbe a munkáltatók az előre jelzett összes felvétel 5,2; 6,5; 3,1; 6; 2,7%-át várják. (8. sz. melléklet)

33


2.5

Keresett és leginkább romló pozíciójú foglalkozások

A megkérdezett munkaadók 2012-re tervezett létszámnöveléseikből 1286 fő, a munkaviszony megszűnésekből 868 fő foglalkozását, munkakörét is nevesítették, ez összességében 418 fős munkaerő felvétel többletet eredményez. A felmérés tanúsága szerint a keresett vagy romló pozíciójú foglalkozások voltára abból következtethetünk, ha a létszámcsökkenés által érintett létszámra máshol van-e, vagy nincs kereslet. Amennyiben a várható felvételek és megszűnések foglalkozásonkénti egyenlege pozitív, akkor azokra a munkahelyekre a munkáltatók munkaerőt keresnek, ellenkező esetben - ebben a körben - romló pozícióról beszélhetünk. A felmérésben részt vett vállalkozások számára 2012-ben elsősorban műanyagtermék-gyártó gép kezelők; lakatosok, cipőgyártó gép kezelő, gyártósor mellett dolgozók; kézi csomagolók és hegesztők, lángvágók keresettek. Ezek a foglalkozások a 451 fős nettó növekmény 19,5; 18,6; 11,8; 7,8 és 6,9%-a. A felmérés munkáltatói körében nem kívánják foglalkoztatni a kis létszámú negatív egyenlegként adódó 33 fős létszám 27%-át kitevő bolti eladókat, épület- és bútorasztalosokat (18%, 9%). (10. sz. melléklet)

2.6

Statisztikai állományi létszámváltozás tervezett iránya

A felmérésben résztvevő gazdálkodók 34,3%-a növelte dolgozói számát 2011-ben, 27,1%-a csökkentette, többségüké (38,6%-a) változatlan maradt. Legkisebb változás a legkisebb vállalkozásokat jellemzi. A válaszolók összességében 1177 fős létszámnövekedésről és 508 csökkentésről számoltak be, mely 609 fős bővítést jelent. Létszámkategória

9 fő és ennél kevesebb 10 - 49 50 - 249 250 - 999 1000 fő és felette Összesen

Létszám Változatlan csökkentést növelést létszámot tervező cégek aránya, % 2011-ben 18,0 22,0 60,0 24,8 35,3 39,8 38,9 42,1 18,9 33,3 47,6 19,0 100,0 27,1 34,3 38,6 2012-ben 8,0 13,0 79,0 4,6 17,7 77,7 12,9 17,2 69,9 15,0 30,0 55,0 0,0 8,4 16,9 74,7

2012 évre a vállalkozások kisebb hányada jelzett változást, egyhatoduk növelést és nyolc százalékuk csökkentést helyezett kilátásba. Ugyanakkor – előző évinél - lényegesen nagyobb hányaduk (közel háromötödük)

nem kíván változtatni. Kisebb forgalom szintén a 9 főnél kevesebb létszámmal működők esetében várható. A létszámnövelő cégeknél 499 fő jut álláshoz, eközben a létszámcsökkentőknél 123 fővel fogyatkozik. 9 fő és ennél kevesebb 10 - 49 50 - 249 250 - 999 1000 fő és felette Összesen

34


2.7

Munkaviszony megszüntetések, felvételek képzettségi szintje

A választ adó munkáltatók közel egynegyede (85 cég) 2012 évre tervez munkaviszony megszüntetést, ugyanakkor háromtizedének (105 cégnek) szándékéban felvétel szerepel. Munkaviszony megszüntetések a vállalkozások egyaránt egyhatod körüli részében a szakképzetlen és a szakképzett fizikai foglalkoztatottakra irányul. Alap- vagy középfokú szellemi végzettségű dolgozóit a vállalkozások öt és fél százaléka küldi el, kettő százaléka a diplomásaitól válik meg. Létszám felvételt tervező vállalatok 15%-a képzetlen, 22%-a szakképzett munkaerőt választ. Alap-, vagy középfokú végbizonyítvánnyal rendelkezőket a cégek kissé nagyobb (5,8%-a), felsőfokú végzettségűeket a munkaadók – a leépítéseknél nagyobb hányada - hat százaléka vár. Létszámukat tekintve 2012-ben többnyire a szakképzetlen fizikai (897 fő) és az alap vagy középfokú szellemi (58 fő) dolgozóiktól válnak meg, az előbbiek a munkaviszony megszűnés által érintettek 68,6%-át, az utóbbiak a 4,4 százalékát jelentik. Felvételre szintén a szakképzetlen fizikai állományba soroltak lesznek többségben, számuk 978 fő. A felvételre kerülő alap vagy középfokú szellemi, valamint a diplomás munkavállalók száma egyaránt 63 fő, arányuk a felvételre kerülők egyformán 3,7 százaléka. (6. 7. sz. melléklet) A 2012-ben munkaviszony megszüntetését tervező cégek aránya, az érintettek képzettségi szintje szerint

Megnevezés

Fizikai Szakképfoglalkozzetlen tatottak

együtt

Szakképzett

fizikai foglalkoztatottak

Szellemi foglalkoztatottak

együtt

alap- vagy felsőfokú Munkaviszony középfokú végzettségű megszüntetését végzettségű tervező cégek összesen szellemi foglalkoztatottak

munkaviszonyát megszüntető cégek megoszlása, %

Bács-Kiskun megye

23,0

16,3

16,9

5,5

5,5

2,0

Válaszoló cégek összesen

db

24,7

100,0

A 2012-ben felvételt tervező cégek aránya, az érintettek képzettségi szintje szerint

Megnevezés

Fizikai Szellemi Szakkép- Szakfoglalkozfoglalkozzetlen képzett tatottak tatottak fizikai együtt együtt foglalkoztatottak

alap- vagy felsőfokú középfokú Válaszoló végzettségű Felvételt tervező végzettségű cégek cégek összesen összesen szellemi foglalkoztatottak

felvételét tervező cégek megoszlása, %

Bács-Kiskun megye

2.8

27,0

15,1

22,0

7,8

5,8

db

6,1

30,4

100,0

Kereslet-kínálat várható alakulása állomány főcsoportonként

A munkaadók több, mint egyötödénél (79 cég) fizikai, öt és fél százalékuknál (19 db) a szellemi foglalkoztatottak munkaviszonya szűnik meg. A fizikai alkalmazottak felvételében a

35


munkaadók egynegyedet meghaladó hányada (93 db), a szellemiekében nyolc százaléka (27 cég) érintett. 2012-re tervezett létszámleadások 94,0%-a (1230 fő) a fizikai, hat százaléka (78 fő) a szellemi állományból kerül ki. Ezzel szemben 1673 fő fizikai és 126 fő szellemi munkavállaló felvétele várható, mely az összes felvétel 92,6-át és 7,4%-át jelenti. (6. 7. sz. melléklet)

3. 3.1

Munkaerő-gazdálkodás humán vetülete Tartós munkaerő-hiány

A Bács-Kiskun megyei vállalkozások túlnyomó részének nem okoz gondot a munkaerőigényének kielégítése, mindössze öt százaléka jelzett tartós munkaerőhiányt. A felméréskor betöltetlen álláshelyek száma a megyében 142 db, ebből kilenctized fizikai foglalkoztatásra vonatkozott. A tartósan betöltetlen munkahelyek több, mint háromnegyed része szakképzett, 14%-a szakképzetlen álláskínálat. A kilenc százaléknyi szellemi szabad munkakör 7,7%-ára felsőfokú alig másfél százalékára középfokú munkavállalót várnak. A tartós munkaerőhiány megyei szinten többségében a közepes (50-249 fős) vállalkozásokat érinti, az ilyen gondokkal küzdő cégek 55%-a. Az üres állások közel fele (46,5%-a) viszont a nagyobb vállalkozásoknál (250-999 fős), kétötödöt meghaladó része közepes (50-249 fős) és 11%-a kisebb (10-49 fős) cégeknél betöltetlen. Ágazati szinten a tartós álláshelyeket jelző cégek közel háromötöde feldolgozóiparba sorolt, s a tartós állások négyötöde a feldolgozóiparban található, azon belül a tartósan betöltetlen állások legtöbbje pedig a gép, gépi berendezés gyártás ágazatban. További tartósan üres állásokról az ingatlan szolgáltatás adott tudomást, mely az állások kissé több, mint egytizede. A munkáltatók által megnevezett hiányzó (tartósan betöltetlen) állások legtöbbje 44%-a lakatos, 14,5%-a húsfeldolgozó, 8,7%-a kőműves, 7,2%-a cipőgyártó gépkezelő, gyártósor mellett dolgozó; egyaránt 5,8% gépészmérnök valamint vezeték -, és csőhálózat-szerelő munkakörre vonatkozik. (15. sz. melléklet)

3.2

Munkaerőigény kielégítésre használt források súlya

A felmérésben résztvevő szervezetek több, mint háromtizede a munkaügyi kirendeltségek segítségével elégíti ki munkaerőigényét, alig háromtizede informális csatornákon keresztül. További 15%-uk hirdetés, kilenc százalékuk belső hirdetés/átcsoportosítás útján alkalmazza munkavállalóit. Az egyéb forrás hét, a pályáztatás és a munka-közvetítőkön keresztül kettő-

36


három százalék körüli hányadot, az internet alig több, mint egy százalékot képvisel. A munkaerő-kölcsönzés nem éri el az egy százalékot. A munkaerőigény kielégítés terén a munkaügyi szervezet súlya a legnagyobb az egyéb szolgáltatásban (50%-os), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (38%-os) és a a feldolgozóiparban (bő egyharmados). Az energia szektor a hirdetést, a munkaerő-kölcsönzést és az informális csatornát részesíti előnyben (egyaránt háromtized arányban). A mintában csekély számú oktatást leszámítva pályáztatást főleg a szakmai, tudományos műszaki gazdasági ág alkalmaz. A mezőgazdaságban főleg informális úton keresnek munkavállalókat, Az internetes munkaerő keresés az ingatlanügyletek területén a legmagasabb, de nem éri el az egynyolcados arányt. A cégen belüli átcsoportosítás jelentős (16%-os) a mezőgazdaságban. Legmagasabb arány (kétharmados) az egyéb forrás mód alkalmazásával az adminisztratív, szolgáltatást támogató ágban alakult ki.

3.3

Pályakezdők foglalkoztatása

2011 év folyamán a felmérésben résztvevő szervezetek kétötöde (142 munkaadó) nyújtott munkalehetőséget 343 pályakezdő fiatal részére. Többnyire a 250-999 fős cégek (a mintában lévők 95%-a) foglalkoztattak pályakezdő fiatalt. A pályakezdőket egyéb termék-összeszerelő (15%-át), lakatos (nyolc százalékát), egyéb takarító. kisegítő (öt százalékát), egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású (4,7%-át) és műanyagtermékgyártó gépkezelő (3,8%-át) munkakörben alkalmazták 2011-ben. (12. sz. melléklet)

2012. évre a felmérésben résztvevő munkáltatók háromtizedének szándékában áll pályakezdőt foglalkoztatni, előre láthatóan 507 főt, de a cégek több, mint egyhatoda még nem tudja. Elsősorban a nagyobb (250-999 fő közötti) és a közepes (50-249 fős) cégek kínálnak pályakezdők számára munkalehetőséget, a válaszoló nagyobb vállalkozások háromnegyede, a közepesek több, mint kétötöde. A felveendő létszám közel felét a nagyobb (250-999 fős) és háromtizedét a közepes (50-249 fős) munkaadók kívánják foglalkoztatni. A tervezett felvételek többnyire lakatos (21,2%-a), bolti eladó (11,7%), forgácsoló (8,9%-a), műanyagtermék-gyártó gép kezelője (8,4%), egyéb termék-összeszerelő (7,3%), egyaránt 3,9%-a szabó, varrónő, egyéb máshova nem sorolható kereskedelmi állás betöltésére vonatkoznak. (14. sz. melléklet)

37


3.4

Start kártyás foglalkoztatás

A munkavállalók foglalkoztatási helyzetéhez hozzájárult a Start kártya intézménye is. Az eleinte a fiatalok első munkavállalását segítő Start kártya rendszer korábban kibővült, s a munkaerőpiacon hátrányos más célcsoportok számára is nyújtott elhelyezkedési lehetőséget. START kártyával a munkáltatók egyharmada alkalmaz fiatal munkaerőt, közel kétharmada nem él e lehetőséggel. s fél százaléka nem válaszolt. Összességében 531 főt alkalmaztak START kártyával. ily módon leginkább az 50-249 fős cégek foglalkoztattak fiatalokat, az alkalmazott létszám 43%-át is ebben a nagyság-kategóriába tartozó szervezeteknél vették fel. A mintában lévő pénzügyi, biztosítási cégek fele, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 46,7%-a és az építőipar 41,7%-a él a START kártya lehetőségével, a feldolgozóipari ágazatok közül pedig a villamos berendezés gyártás kétharmada. A Start kártyával dolgozó fiatalok elsősorban a feldolgozóiparban (háromötöde) kaptak munkát, 12%-uk a kereskedelem, járműjavítás területén, s szintén a villamos berendezés gyártásban (11,5%-a). START kártya 2012-es alkalmazásának kérdésére a felmérés szervezeteinek háromnegyede válaszolt, ebből közel egyharmaduk (88 cég) tervez START kártyás foglalkoztatást. Szinte valamennyi képviseleti létszám-kategóriában várható a START kártya alkalmazás, többnyire a közepes vállalkozások fejezték ki ilyen irányú szándékukat. Gazdasági ág szinten 2012-ben szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás közel háromötöde, az egyéb szolgáltatás fele, és az ingatlanügyletek ág kétötöde tervezi START kártyával rendelkezők felvételét. Az ágazatok közül a villamos berendezés gyártás 83%-a, a járműgyártás kétharmada és a gép, gépi berendezés gyártás 64%-a. A foglalkozást is megjelölő cégek 220 START kártyát kiváltott fiatalt kívánnak alkalmazni. Legtöbbjük, egytizede lakatos, 8,6%-a egyéb termék-összeszerelő, hat százaléka műanyagtermék-gyártó gép kezelő, öt és fél százaléka rakodómunkás, egyaránt öt százaléka bolti eladó, forgácsoló. 3.5

(13. sz. melléklet)

Alkalmi/egyszerűsített foglalkoztatás

2011 évben a felmérésben részt vett munkáltatók nyolc százaléka alkalmazott munkavállalót AM könyvvel, vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Az általuk alkalmazott létszám 411 fő. 2012-re kissé kevesebben (hat százalékuk), és kevesebb létszámmal kívánnak munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatási formába alkalmazni (tervezett létszám 377 fő). Főleg a közepes (50-249 fős), a kisebb (10-49 fős) cégek élnek e foglalkoztatási forma lehetőségével, az e létszámcsoportba tartozó vállalkozások nyolc százaléka és egytizede Alkalmi munkavállaló könyvvel, vagy egyszerűsített foglalkoztatásban többnyire mezőgazdasági (egynegyede), ingatlanügyletek (egyötöde) és a víz, szennyvíz gyűjtése,

38


kezelése, hulladékgazdálkodás (11%-a) vállalkozásainál dolgoztak 2011-ben. A feldolgozóipar gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (egyhatoda), valamint a textília, ruházat, bőr, bőrtermék gyártás ágakban. Az AM könyvvel vagy egyszerűsített munkavégzés révén alkalmazott létszám ágazati megoszlása 2012-ben szintén a mezőgazdaságban (egyötöd feletti), a kereskedelem, javítás ágban (kilenc százalék) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (nyolc százalék) területén várható. Az ágazatok körében gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (egyötöde), a textília, ruházat, bőr, bőrtermék gyártás (15,4%) és a járműgyártás 11%-ában várható. 3.6

Külföldiek foglalkoztatása

Külföldi munkavállalót 2011 évben a felmérésben résztvevők egytizede (26 cég) foglalkoztatott. Az általuk alkalmazott külföldi munkavállalók 2010 és 2011 éves átlagos statisztikai létszáma egyaránt 167 fő volt, ez a felmérés szervezetei összességének statisztikai létszámának 0,7%-a. Összességében 2012-re a külföldi állampolgárságú alkalmazottaik átlagos statisztikai létszáma 132 főre csökken, a prognózis felvétel várható statisztikai létszámához viszonyított aránya fél százalék lehet. 2011-ben a külföldi munkavállalók többsége (közel fele) rakodómunkásként, közel egynegyede kézi csomagolóként, hat százaléka műanyagtermék- gyártó gép kezelőjeként végezte munkáját. (11. sz. melléklet) 3.7

Munkaerő kölcsönzés

A felmérésben közreműködő cégek az év végi statisztikai létszámuk 1,7 százalékáig (423 fő) kölcsönvett munkaerőt foglalkoztattak 2010-ben, arányuk 2011 szeptember elején 2,3 százalékra 587 főre tehető. 2012-re kilenc cég jelezte 495 fő foglalkoztatást ily formában, a korábbi nyolccal szemben. Ezen foglalkoztatási formával csupán a cégek 2,3; 2,6%-a élt, 2012-re arányuk – kevesebb tervezett létszám foglalkoztatásával – 4,1% lehet. Többnyire a nagyobb (250-999 fős) és a közepes (50-49 fős) vállalatok vesznek igénybe kölcsön munkaerőt. Az előbbiek az azonos kategóriába tartozók egynegyede, az utóbbi 6-7 százalék körüli. A gazdasági ágak közül 2011-ben kizárólag a feldolgozóipar alkalmazott kölcsön munkaerőt, a válaszolók kilenc és fél százaléka, azon belül a villamos berendezés gyártás ágazat egyharmada, a textilipar egyhatoda, a járműgyártás 14,5%-a és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékgyártás 15,4%-a. 2012-ben szintén a feldolgozóipari vállalkozások (8,4%-a) veszik igénybe a munkaerő kölcsönzők szolgáltatásait, azon felül még az építőipari cégek 3,7%-a is. Az ágazatok közül idénre a textilipar nem dolgoztat ily módon, de a tavalyi említett három ágazat képviselői továbbra is alkalmaznak ugyanolyan arányban kölcsön munkavállalókat.

39


Mellékletek

1. sz. melléklet

Statisztikai állományi létszám összetétele

Megnevezés Statisztikai állományi létszám összesen Fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású A statisztikai állományi létszám összetétele: Teljes munkaidőben foglalkoztatott Határozott időre szóló munkaviszonnyal foglalkoztatott Nem teljes munkaidőben foglalkoztatott Legfeljebb havi 60 órában foglalkoztatott részmunkaidős Egyéb foglalkoztatotti létszám: Bedolgozói jogviszonyban (munkaszerződéssel) dolgozók létszáma Külföldi állampolgárságú munkavállalók létszáma Ukrajnából Jelenlegi EU tagállamokból Romániából Szlovákiából Megváltozott munkaképességű dolgozók száma Foglalkoztatott nyugdíjasok létszáma Statisztikai állományi létszámba nem tartozó: Kölcsönzött munkavállalók létszáma Tanulószerződéssel gyakorlati képzésben résztvevők létszáma Ösztöndíjas foglalkoztatottak létszáma Megbízási szerződéssel foglalkoztatottak létszáma AM könyvvel/ 2010. április 1-jétől egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottak létszáma

40

Létszám 2010. december 31-én (fő) 24364 18531 5833

Létszám 2011. szeptember 1-én (fő) 25151 19224 5927

(fő) 787 693 94

(%) 3.2 3.7 1.6

22444 1275 1920 382

23208 1585 1943 412

764 310 23 30

3.4 24.3 1.2 7.9

19 167 65 90 64 4 679 640

65 167 48 85 62 3 729 691

46 0 -17 -5 -2 -1 50 51

242.1 0.0 -26,2 -5.5 -3.1 -25,0 7.3 7.9

423 524 3 142

587 632 3 144

164 108 0 2

38.8 20.6 0.0 1.4

183

411

228

124.6

Változás


2. sz .melléklet Statisztikai állományi létszám gazdasági áganként, létszámkategóriánként 2011.

2012.

Várható változás mértéke

szeptember 1-jén

Megnevezés Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Vegyi anyag, termék gyártása Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Oktatás Egyéb szolgáltatás Összesen 9 fő és ennél kevesebb 10-49 fő 50-249 fő 250-999 fő 1000 fő és felette

41

fő 2043 14708 4534 1032 992 214 957 911 2720 1185 1692

% 1885 14925 4569 1086 982 214 967 970 2761 1228 1667

-7,7 1,5 0,8 5,2 -1,0 0,0 1,0 6,5 1,5 3,6 -1,5

471 12

481 12

2,1 0,0

1069 1271 3572 1430 301 56 254 215 131 42 2 45 25151 505 3456 10371 9223 1596

1095 1278 3596 1446 302 56 187 203 135 38 2 45 25205 512 3398 10357 9342 1596

2,4 0,6 0,7 1,1 0,3 0,0 -26,4 -5,6 3,1 -9,5 0,0 0,0 0,2 1,4 -1,7 -0,1 1,3 0,0


3. sz. melléklet Statisztikai állományi létszám gazdasági áganként, létszámkategóriánként Statisztikai állományi létszám 2011. szeptember 1-én 9 fő és 250-999 1000 fő ennél 10-49 fő 50-249 fő Összesen fő és felette kevesebb Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Gazdasági ág ismeretlen Összesen

Statisztikai állományi létszám várhatóan 2012. szeptember 1-én 9 fő és 1000 fő és ennél 10-49 fő 50-249 fő 250-999 fő Összesen felette kevesebb fő

14 0 145 46 4 13 0 0 0 3 20 0 0 9 9 41 0

377 0 1014 266 140 126 0 0 0 19 154 0 0 129 45 135 12

1286 0 5805 1823 604 457 0 214 0 116 737 0 344 383 832 295 0

366 0 6148 2399 284 396 0 0 0 819 0 0 780 664 806 0 0

0 0 1596 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1596 0 0 0 0

2043 0 14708 4534 1032 992 0 214 0 957 911 0 2720 1185 1692 471 12

14 0 144 48 5 11 0 0 0 0 24 0 0 8 9 39 0

291 0 1022 268 150 122 0 0 0 19 169 0 0 130 27 137 12

1211 0 5902 1834 656 459 0 214 0 114 777 0 337 381 825 305 0

369 0 6261 2419 275 390 0 0 0 834 0 0 828 709 806 0 0

0 0 1596 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1596 0 0 0 0

1885 0 14925 4569 1086 982 0 214 0 967 970 0 2761 1228 1667 481 12

0 97 134 17 35 0 10 4 34 7 0 2 0 0 6 0 505

55 395 733 231 193 56 177 42 97 35 0 0 0 0 39 0 3456

542 400 1673 356 73 0 67 169 0 0 0 0 0 0 0 0 10371

472 379 1032 826 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9223

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1596

1069 1271 3572 1430 301 56 254 215 131 42 0 2 0 0 45 0 25151

0 99 136 17 35 0 10 5 37 7 0 2 0 0 6 0 512

63 405 751 232 194 56 177 27 98 31 0 0 0 0 39 0 3398

542 395 1693 370 73 0 0 171 0 0 0 0 0 0 0 0 10357

490 379 1016 827 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9342

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1596

1095 1278 3596 1446 302 56 187 203 135 38 0 2 0 0 45 0 25205

42


4. sz. melléklet A 2011-re tervezett létszámmozgás létszámvonzata gazdasági áganként

Gazdasági ág

LétszámStatisztikai változás a állományi Várható Létszám- LétszámLétszám- kiáramlást és mozgás kiáramlás létszám létszámváltozá felvétel felvételt is 2010.12.31s 2011. egyenlege összesen tervező én cégeknél

(fő) (fő) 7 313 0 0 574 1692 6 784 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 10 107 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység-33 89 0 0 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása 0 26 Gyógyszergyártás 0 0 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 55 66 42 47 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0 Villamos berendezés gyártása 338 177 74 148 Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás 60 197 Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, 22 javítása 51 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 21 41 Építőipar 47 162 Kereskedelem, gépjárműjavítás -32 438 Szállítás, raktározás -4 121 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6 38 Információ, kommunikáció 1 1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2 14 Ingatlanügyletek -7 32 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység -6 12 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység -1 2 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 0 0 Oktatás 0 0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 0 0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0 Egyéb szolgáltatás 1 9 Gazdasági ág ismeretlen 0 0 Összesen 609 2875 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar

43

(fő) 320 0 2266 790 117 56 0 26 0 121 89 0 515 222 257 73

(fő) 5 0 250 49 8 -35 0 0 0 -19 42 0 36 74 73 22

(fő) 1845 0 14091 4433 1031 980 0 190 0 901 908 0 2510 1114 1587 437

(%) 0,38%

13,47% 6,64% 3,78% 5,03%

0

0

12

0,00%

62 209 406 117 44 2 16 25 6

17 35 -36 -8 -2 0 -1 -7 1

1061 1215 3688 1403 294 54 251 203 138

1,98% 3,87% -0,87% -0,29% 2,04% 1,85% 0,80% -3,45% -4,35%

1

0

42

-2,38%

0 0 0 0 10 0 3484

0 0 0 0 0 0 254

0 2 0 0 44 0 24343

4,07% 0,14% 0,97% -3,37% 0,00% 6,10% 4,63%

0,00%

2,27% 2,50%


5. sz. melléklet A 2012-re tervezett létszámmozgás létszámvonzata gazdasági áganként

Gazdasági ág

LétszámBecsült változás a statisztikai Létszám- LétszámLétszám- kiáramlást állományi mozgás kiáramlás felvétel és felvételt létszám egyenlege összesen is tervező 2011.12.31cégeknél én

(fő) (fő) -2 187 0 0 330 793 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 29 383 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 55 36 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység3 23 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 0 0 Vegyi anyag, termék gyártása 0 26 Gyógyszergyártás 0 0 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4 18 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 54 10 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0 Villamos berendezés gyártása 114 202 Gép, gépi berendezés gyártása 39 83 Járműgyártás 22 10 Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, 10 javítása 2 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0

(fő) 185 0 1123 412 91 26 0 26 0 22 64 0 316 122 32 12

(fő) -4 0 255 26 64 8 0 0 0 0 0 0 113 41 3 0

(fő) 1708 0 13306 4433 1031 980 0 190 0 901 890 0 2510 1114 820 437

(%) -0,12%

0

0

12

0,00%

10 41 169 81 10 0 3 7

17 83 170 86 11 1 3 13

4 5 -17 5 0 0 0 7

1061 1215 3547 1403 294 54 251 203

0,66% 3,46% 0,03% 0,36% 0,34% 1,85% 0,00% 2,96%

0

4

0

138

2,90%

4 0 0 0 0 3 0 1308

0 0 0 0 0 3 0 1699

0 0 0 0 0 0 0 255

42 0 2 0 0 44 0 23280

-9,52%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek

7 42 1 5 1 1 0 6

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

4 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység -4 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 0 Oktatás 0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 Egyéb szolgáltatás 0 Gazdasági ág ismeretlen 0 Összesen 391

44

Várható létszámváltozás 2012.

2,48% 0,65% 5,33% 0,31% 0,00% 0,44% 6,07% 4,54% 3,50% 2,68% 2,29%

0,00%

0,00% 1,68%

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis Bács-Kiskun megyében, 2012. 6. sz. mellélet A munkaviszony megszűnésében érintett foglalkoztatottak várható száma 2012-ben a képzettségi szintek szerint, gazdasági áganként, létszámkategóriánként

Létszámnagyság-kategória

Fizikai foglalkoztatottak összesen

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Gazdasági ág ismeretlen Összesen 9 fő és ennél kevesebb 10-49 fő 50-249 fő 250-999 fő 1000 fő és felette

182 0 771 378 36 23 0 26 0 18 10 0 195 73 10 2 0 8 32 144 72 10 0 0 4 0 4 0 0 0 0 3 0 1230 17 128 496 469 120

Szakképzetlen

fizikai foglalkoztatottak 163 0 642 356 21 14 0 26 0 17 6 0 165 27 10 0 0 6 15 34 20 8 0 0 2 0 4 0 0 0 0 3 0 897 5 65 420 307 100

45

Szakképzett

19 0 129 22 15 9 0 0 0 1 4 0 30 46 0 2 0 2 17 110 52 2 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 333 12 63 76 162 20

Szellemi foglalkoztatottak összesen 5 0 22 5 0 0 0 0 0 0 0 0 7 10 0 0 0 2 9 25 9 0 0 3 3 0 0 0 0 0 0 0 0 78 1 3 21 48 5

alap- vagy középfokú végzettségű

fő felsőfokú végzettségű

szellemi foglalkoztatottak 5 0 10 4 0 0 0 0 0 0 0 0 1 5 0 0 0 2 3 25 8 0 0 3 2 0 0 0 0 0 0 0 0 58 1 3 14 40 0

0 0 12 1 0 0 0 0 0 0 0 0 6 5 0 0 0 0 6 0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 20 0 0 7 8 5

Munkaviszony megszűnésében várhatóan érintett foglalkoztatottak összesen 187 0 793 383 36 23 0 26 0 18 10 0 202 83 10 2 0 10 41 169 81 10 0 3 7 0 4 0 0 0 0 3 0 1308 18 131 517 517 125

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis Bács-Kiskun megyében, 2012. 7. sz. melléklet

Létszámnagyság-kategória

A 2012-ben várhatóan felvételre kerülök száma a képzettségi szintek szerint, gazdasági áganként, létszám-kategóriánként Szellemi Fizikai foglalkozSzakképzetlen Szakképzett foglalkoztatottak tatottak fizikai foglalkoztatottak összesen összesen

alap- vagy felsőfokú középfokú végzettségű végzettségű szellemi foglalkoztatottak

fő Várhatóan felvételre kerülő foglalkoztatottak összesen

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Gazdasági ág ismeretlen Összesen

182 0 1078 406 90 24 0 26 0 22 64 0 298 107 29 12 0 14 63 134 78 11 0 0 10 0 0 0 0 0 0 3 0 1573

158 0 735 371 77 8 0 26 0 22 11 0 178 30 10 2 0 8 18 24 19 9 0 0 4 0 0 0 0 0 0 3 0 978

24 0 343 35 13 16 0 0 0 0 53 0 120 77 19 10 0 6 45 110 59 2 0 0 6 0 0 0 0 0 0 0 0 595

3 0 45 6 1 2 0 0 0 0 0 0 18 15 3 0 0 3 20 36 8 0 1 3 3 4 0 0 0 0 0 0 0 126

3 0 14 5 1 0 0 0 0 0 0 0 3 5 0 0 0 0 6 30 5 0 0 3 0 2 0 0 0 0 0 0 0 63

0 0 31 1 0 2 0 0 0 0 0 0 15 10 3 0 0 3 14 6 3 0 1 0 3 2 0 0 0 0 0 0 0 63

185 0 1123 412 91 26 0 26 0 22 64 0 316 122 32 12 0 17 83 170 86 11 1 3 13 4 0 0 0 0 0 3 0 1699

9 fő és ennél kevesebb 10-49 fő 50-249 fő 250-999 fő 1000 fő és felette

34 173 619 627 120

6 81 459 332 100

28 92 160 295 20

5 10 41 65 5

2 4 21 36 0

3 6 20 29 5

39 183 660 692 125

46


8. sz. melléklet A 2012-ben várható létszámnövelés által leginkább érintett foglalkozások, a munkakört is megnevező cégeknél

FEOR

Létszámnövelést tervező cégek száma

Foglalkozás megnevezése

1411 2115 2118 2142 2168 3135 3190 3622 4112 4121 4123 5113 5132 5133 6121 7111 7112 7114 7115 7212 7221 7233 7321 7322 7323 7325 7331 7333 7341 7511 7513 7521 8111 8121 8122 8124 8135 8212 8219 8327 8417 8418 8421 8422 8425 9212 9223 9225 9236

Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató egység vezetője Építészmérnök Gépészmérnök Szoftverfejlesztő Környezetfelmérő, -tanácsadó Minőségbiztosítási technikus Egyéb műszaki foglalkozású Kereskedelmi ügyintéző Általános irodai adminisztrátor Könyvelő (analitikus) Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor Bolti eladó Pincér Pultos Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő Húsfeldolgozó Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Pék, édesiparitermék-gyártó Borász és egyéb szeszesital-gyártó, szikvízkészítő Szabó, varró Famegmunkáló Könyvkötő Lakatos Szerszámkészítő Forgácsoló Hegesztő, lángvágó Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója Kőműves Ács Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Villamosberendezés-összeszerelő Egyéb termék-összeszerelő Mosodai gép kezelője Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Autóbuszvezető Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gépkezelő Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelője Targoncavezető Hulladékosztályozó Rakodómunkás Kézi csomagoló Konyhai kisegítő Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási 9239 foglalkozású 9310 Egyszerű ipari foglalkozású 9329 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 9331 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású 9332 Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású Összesen

47

A foglalkoztatottak számának várható növelése az adott munkakörben

(db)

(fő)

1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 7 1 1 2 1 1 4 1 2 1 1 6 1 3 1 1 2 1 3 1 1 1 2 1 1 1 1 3 1 5 2 3 1 1 1 2 2 1

1 4 5 1 1 2 5 9 3 5 4 67 1 1 13 30 20 15 1 11 6 5 84 20 27 44 6 6 6 18 6 9 2 13 3 56 148 15 120 1 40 30 11 1 6 2 24 35 6

megoszlás, % 0,1 0,3 0,4 0,1 0,1 0,2 0,4 0,7 0,2 0,4 0,3 5,2 0,1 0,1 1,0 2,3 1,6 1,2 0,1 0,9 0,5 0,4 6,5 1,6 2,1 3,4 0,5 0,5 0,5 1,4 0,5 0,7 0,2 1,0 0,2 4,4 11,5 1,2 9,3 0,1 3,1 2,3 0,9 0,1 0,5 0,2 1,9 2,7 0,5

3 5 2 5 1 99

88 77 23 35 114 1286

6,8 6,0 1,8 2,7 8,9 100,0


9. sz. melléklet A 2012-ben várható létszámcsökkentés által leginkább érintett foglalkozások, a munkakört is megnevező cégeknél

FEOR

1411 3114 3190 4121 5113 5132 6121 7111 7112 7114 7115 7212 7221 7223 7231 7323 7325 7331 7341 7511 7514 7521 7524 7536 8121 8122 8124 8135 8212 8219 8323 8417 8418 8421 8425 9112 9223 9236

Létszámcsökkentést tervező cégek száma


Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató egység vezetője Fa- és könnyűipari technikus Egyéb műszaki foglalkozású Könyvelő (analitikus) Bolti eladó Pincér Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő Húsfeldolgozó Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Pék, édesiparitermék-gyártó Borász és egyéb szeszesital-gyártó, szikvízkészítő Szabó, varró Famegmunkáló Bútorasztalos Nyomdai előkészítő Forgácsoló Hegesztő, lángvágó Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója Kőműves Épületasztalos Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő Kőfaragó, műköves Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Villamosberendezés-összeszerelő Egyéb termék-összeszerelő Kazángépkezelő Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Autóbuszvezető Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gépkezelő Targoncavezető Intézményi takarító és kisegítő Rakodómunkás Konyhai kisegítő

(db)

(fő)

1 1 1 1 8 1 2 1 1 2 1 1 1 1 1 3 1 2 1 2 1 1 1 1 2 1 1 2 1 3 1 5 2 2 1 1 1 1

1 2 4 5 76 1 13 31 20 11 1 11 6 3 2 17 13 7 6 8 6 2 2 1 5 2 3 60 15 113 1 36 30 8 1 4 21 6

9239 Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 3 9310 Egyszerű ipari foglalkozású 6 2 9329 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 9331 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású 6 1 9332 Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású Összesen 79

48

A foglalkoztatottak számának várható csökkenése az adott munkakörben

68 78 17 37 114 868

megoszlás, % 0,1 0,2 0,5 0,6 8,8 0,1 1,5 3,6 2,3 1,3 0,1 1,3 0,7 0,3 0,2 2,0 1,5 0,8 0,7 0,9 0,7 0,2 0,2 0,1 0,6 0,2 0,3 6,9 1,7 13,0 0,1 4,1 3,5 0,9 0,1 0,5 2,4 0,7 7,8 9,0 2,0 4,3 13,1 100,0

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis Bács-Kiskun megyében, 2012. 10. sz. melléklet A 2012-ben várható létszámnövelések, munkaviszony megszűnések és különbözete a munkáltatók által megnevezett foglalkozásokban, munkakörökben növelés, csökkenés, FEOR Foglalkozás FEOR Foglalkozás fő fő Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató egység 1411 1 1411 1 egység vezetője vezetője 2115 Építészmérnök 4 2118 Gépészmérnök 5 2142 Szoftverfejlesztő 1 Környezetfelmérő, -tanácsadó 1 2168 3135 Minőségbiztosítási technikus 2 3114 Fa- és könnyűipari technikus 2 3190 Egyéb műszaki foglalkozású 5 3190 Egyéb műszaki foglalkozású 4 3622 Kereskedelmi ügyintéző 9 4112 Általános irodai adminisztrátor 3 4121 Könyvelő (analitikus) 5 4121 Könyvelő (analitikus) 5 4 4123 Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor 5113 Bolti eladó 67 5113 Bolti eladó 76 5132 Pincér 1 5132 Pincér 1 5133 Pultos 1 6121 7111 7112 7114 7115 7212 7221

Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő Húsfeldolgozó Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Pék, édesiparitermék-gyártó Borász és egyéb szeszesital-gyártó, szikvízkészítő Szabó, varró Famegmunkáló

13 30 20 15 1 11 6

7233 7321 7322 7323 7325 7331 7333 7341 7511 7513

Könyvkötő 5 Lakatos 84 Szerszámkészítő 20 Forgácsoló 27 Hegesztő, lángvágó 44 Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító 6 Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója6 Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója 6 Kőműves 18 Ács 6

7521

Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés)

9

8111 8121 8122 8124 8135 8212 8219

Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Villamosberendezés-összeszerelő Egyéb termék-összeszerelő

2 13 3 56 148 15 120

8327 8417 8418

Mosodai gép kezelője Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Autóbuszvezető Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gépkezelő Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelő Targoncavezető Hulladékosztályozó Rakodómunkás Kézi csomagoló Konyhai kisegítő

1 40 30

8421 8422 8425 9212 9223 9225 9236

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású

9239 9310 Egyszerű ipari foglalkozású 9329 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 9331 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású 9332 Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású Összesen

11 1 6 2 24 35 6 88 77 23 35 114 1286

Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő

6121 7111 7112 7114 7115 7212 7221 7223 7231

Húsfeldolgozó Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Pék, édesiparitermék-gyártó Borász és egyéb szeszesital-gyártó, szikvízkészítő Szabó, varró Famegmunkáló Bútorasztalos Nyomdai előkészítő

7323 7325 7331

Forgácsoló Hegesztő, lángvágó Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító

13 31 20 11 1 11 6 3 2

17 13 7

7341 7511

Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója Kőműves

6 8

7514 7521 7524 7536

Épületasztalos Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő Kőfaragó, műköves

6 2 2 1

8121 8122 8124 8135 8212 8219 8323

Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Villamosberendezés-összeszerelő Egyéb termék-összeszerelő Kazángépkezelő

8417 8418

5 2 3 60 15 113 1 36 30

8421

Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Autóbuszvezető Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gépkezelő

8425 9112 9223

Targoncavezető Intézményi takarító és kisegítő Rakodómunkás

1 4 21

9236

Konyhai kisegítő

6

9239 9310 9329 9331 9332 Összesen

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Egyszerű ipari foglalkozású Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású

49

8

68 78 17 37 114 868

egyenleg

0 4 5 1 1 2 -2 1 9 3 0 4 -9 0 1 0 -1 0 4 0 0 0 -3 -2 5 84 20 10 31 -1 6 0 10 6 -6 7 -2 -1 2 8 1 53 88 0 7 -1 1 4 0 3 1 5 -2 3 35 0 20 -1 6 -2 0 451

-33


11. sz. melléklet

Külföldi állampolgárságú munkavállalók foglalkoztatása 2011-ben foglalkozások szerint, a munkakört is megnevező cégeknél

FEOR

Külföldi állampolgárságú munkavállalót foglalkoztató cégek száma


1210 Gazdasági, költségvetési szervezet vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató) 2137 Minőségbiztosítási mérnök 2139 Egyéb, máshova nem sorolható mérnök 3622 Kereskedelmi ügyintéző 4132 Szállítási, szállítmányozási nyilvántartó 5129 Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozású 6121 Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő 7221 Famegmunkáló 7321 Lakatos 7323 Forgácsoló 7325 Hegesztő, lángvágó 7331 Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító 7514 Épületasztalos 8111 Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője 8135 Műanyagtermék-gyártó gép kezelője 8219 Egyéb termék-összeszerelő 9223 Rakodómunkás 9225 Kézi csomagoló 9310 Egyszerű ipari foglalkozású 9329 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Összesen

50

Külföldi állampolgárságú foglalkoztatottak száma

(db)

(fő)

2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 5 1 1 1 26

2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 1 4 1 10 6 81 38 7 2 164

megoszlás, % 1,2 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 1,8 0,6 2,4 0,6 6,1 3,7 49,4 23,2 4,3 1,2 100,0


12. sz. melléklet Pályakezdők alkalmazása foglalkozások szerint 2011-ben, a munkakört is megnevező cégeknél

FEOR

1312 1321 2118 2122 2141 2224 2499 2511 2615 2619 3132 3190 3221 3326 3614 3621 3622 3624 3910 4111 4112 4121 4131 4190 4211 4223 5111 5113 5129 5132 5134 6124 7111 7114 7211 7212 7216 7223 7232 7321 7323 7325 7331 7511 7513 7514 7521 7524 7534 8111 8121 8124 8135 8152 8219 8417 8421 9119 9223 9225 9239 9310 9321 9329 9331 Összesen

Pályakezdőt alkalmazó cégek száma


Ipari tevékenységet folytató egység vezetője Szállítási, logisztikai és raktározási tevékenységet folytató egység vezetője Gépészmérnök Villamosmérnök (elektronikai mérnök) Rendszerelemző (informatikai) Gyógytornász Egyéb szakképzett oktató, nevelő Pénzügyi elemző és befektetési tanácsadó Ügyvéd Egyéb jogi foglalkozású Erdő- és természetvédelmi technikus Egyéb műszaki foglalkozású Irodai szakmai irányító, felügyelő Gyógyszertári és gyógyszerellátási asszisztens Számviteli ügyintéző Biztosítási ügynök, ügyintéző Kereskedelmi ügyintéző Ügynök (a biztosítási ügynök kivételével) Egyéb ügyintéző Titkár(nő) Általános irodai adminisztrátor Könyvelő (analitikus) Készlet- és anyagnyilvántartó Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Banki pénztáros Szállodai recepciós Kereskedő Bolti eladó Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozású Pincér Szakács Kisállattartó és -tenyésztő Húsfeldolgozó Pék, édesiparitermék-gyártó Szabásminta-készítő Szabó, varró Bőrdíszműves, bőröndös, bőrtermékkészítő, -javító Bútorasztalos Nyomdász, nyomdai gépmester Lakatos Forgácsoló Hegesztő, lángvágó Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító Kőműves

Ács Épületasztalos Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő Burkoló Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője Egyéb termék-összeszerelő Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gépkezelő Egyéb takarító és kisegítő Rakodómunkás Kézi csomagoló Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Egyszerű ipari foglalkozású Kubikos Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású

51

Alkalmazott pályakezdők száma

(db)

(fő)

1

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 3 2 2 1 1 9 2 2 1 1 2 5 1 1 1 4 2 8 4 2 5 1

1 8 1 1 1 1 2 1 1 4 6 1 1 1 1 5 1 1 2 4 4 4 2 2 2 3 23 7 3 2 1 11 13 1 8 1 9 4 28 13 6 6 1

1 2 1 1 3 2 1 1 1 2 3 2 1 1 1 1 1 1 1 2 1 116

3 3 3 1 4 2 2 2 13 4 51 3 1 17 3 3 16 6 2 3 2 343

megoszlás, % 0,3 0,3 2,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,6 0,3 0,3 1,2 1,7 0,3 0,3 0,3 0,3 1,5 0,3 0,3 0,6 1,2 1,2 1,2 0,6 0,6 0,6 0,9 6,7 2,0 0,9 0,6 0,3 3,2 3,8 0,3 2,3 0,3 2,6 1,2 8,2 3,8 1,7 1,7 0,3 0,9 0,9 0,9 0,3 1,2 0,6 0,6 0,6 3,8 1,2 14,9 0,9 0,3 5,0 0,9 0,9 4,7 1,7 0,6 0,9 0,6 100,0


13. sz. melléklet START kártyával rendelkező fiatalok alkalmazása foglalkozások szerint, a munkakört is megnevező cégeknél

FEOR

START kártyával rendelkező pályakezdőt alkalmazó cégek száma


1312 Ipari tevékenységet folytató egység vezetője 2118 Gépészmérnök 2122 Villamosmérnök (elektronikai mérnök) 2141 Rendszerelemző (informatikai) 2224 Gyógytornász 2499 Egyéb szakképzett oktató, nevelő 2619 Egyéb jogi foglalkozású 3117 Építő- és építésztechnikus 3132 Erdő- és természetvédelmi technikus 3190 Egyéb műszaki foglalkozású 3221 Irodai szakmai irányító, felügyelő 3326 Gyógyszertári és gyógyszerellátási asszisztens 3611 Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivételével) 3614 Számviteli ügyintéző 3622 Kereskedelmi ügyintéző 3624 Ügynök (a biztosítási ügynök kivételével) Egyéb, máshova nem sorolható üzleti jellegű szolgáltatás ügyintézője 3639 3649 Egyéb igazgatási és jogi asszisztens 3910 Egyéb ügyintéző 4111 Titkár(nő) 4112 Általános irodai adminisztrátor 4121 Könyvelő (analitikus) 4131 Készlet- és anyagnyilvántartó 4190 Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 4211 Banki pénztáros 4223 Szállodai recepciós 5113 Bolti eladó 5132 Pincér 5134 Szakács 5135 Cukrász 6124 Kisállattartó és -tenyésztő 7111 Húsfeldolgozó 7114 Pék, édesiparitermék-gyártó 7211 Szabásminta-készítő 7223 Bútorasztalos 7232 Nyomdász, nyomdai gépmester 7321 Lakatos 7323 Forgácsoló 7325 Hegesztő, lángvágó 7331 Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító 7511 Kőműves 7514 Épületasztalos 7521 Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) 7524 Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő 7534 Burkoló 8111 Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője 8121 Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó 8124 Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó 8135 Műanyagtermék-gyártó gép kezelője 8152 Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője 8190 Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője 8219 Egyéb termék-összeszerelő 8417 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 8421 Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gépkezelő 9111 Háztartási takarító és kisegítő 9113 Kézi mosó, vasaló 9223 Rakodómunkás 9225 Kézi csomagoló 9310 Egyszerű ipari foglalkozású 9321 Kubikos 9329 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 9331 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Összesen

52

(db) 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 2 1 3 2 2 1 5 2 1 1 1 2 2 1 3 1 7 5 1 4 1 2 1 1 3 2 1 1 1 2 1 2 3 1 1 1 2 3 2 1 1 1 105

Alkalmazott, START kártyával rendelkező pályakezdők száma száma (fő) 1 3 1 1 1 1 1 1 4 3 1 1 1 1 4 1 1 1 1 2 6 3 3 2 2 2 11 3 2 1 1 6 2 1 5 1 24 11 5 5 1 5 2 1 3 2 2 1 13 4 1 19 4 1 1 6 12 4 5 2 3 1 220

megoszlás, % 0,5 1,4 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1,8 1,4 0,5 0,5 0,5 0,5 1,8 0,5 0,5 0,5 0,5 0,9 2,7 1,4 1,4 0,9 0,9 0,9 5,0 1,4 0,9 0,5 0,5 2,7 0,9 0,5 2,3 0,5 10,9 5,0 2,3 2,3 0,5 2,3 0,9 0,5 1,4 0,9 0,9 0,5 5,9 1,8 0,5 8,6 1,8 0,5 0,5 2,7 5,5 1,8 2,3 0,9 1,4 0,5 100,0


14. sz. melléklet

Pályakezdők felvétele várhatóan 2012-ben foglalkozások szerint, a munkakört is megnevező cégeknél

Pályakezdő felvételét tervező cégek száma

FEOR Foglalkozás megnevezése

2113 Élelmiszer-ipari mérnök 2115 Építészmérnök 2116 Építőmérnök 2118 Gépészmérnök 2122 Villamosmérnök (elektronikai mérnök) 2142 Szoftverfejlesztő 2619 Egyéb jogi foglalkozású 3190 Egyéb műszaki foglalkozású 3622 Kereskedelmi ügyintéző 3624 Ügynök (a biztosítási ügynök kivételével) 4131 Készlet- és anyagnyilvántartó 4190 Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 4223 Szállodai recepciós 5111 Kereskedő 5113 Bolti eladó 5129 Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozású 5132 Pincér 7114 Pék, édesiparitermék-gyártó 7211 Szabásminta-készítő 7212 Szabó, varró 7223 Bútorasztalos 7321 Lakatos 7323 Forgácsoló 7331 Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító 7511 Kőműves 7513 Ács 7514 Épületasztalos 7534 Burkoló 8111 Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője 8135 Műanyagtermék-gyártó gép kezelője 8219 Egyéb termék-összeszerelő 8417 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 9223 Rakodómunkás 9310 Egyszerű ipari foglalkozású 9329 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Összesen

53

(db) 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 8 1 1 2 1 2 1 6 4 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 54

Felvenni tervezett létszám (fő) 1 3 1 4 1 1 1 3 6 1 2 3 2 3 21 7 2 6 1 7 1 38 16 2 1 3 1 1 1 15 13 2 2 6 1 179

megoszlás, % 0,6 1,7 0,6 2,2 0,6 0,6 0,6 1,7 3,4 0,6 1,1 1,7 1,1 1,7 11,7 3,9 1,1 3,4 0,6 3,9 0,6 21,2 8,9 1,1 0,6 1,7 0,6 0,6 0,6 8,4 7,3 1,1 1,1 3,4 0,6 100,0


15. sz. melléklet

Tartósan betöltetlen álláshelyek (tartósan hiányzó foglalkoztatottak) száma foglalkozások szerint, az álláshelyeket foglalkozások szerint részletező cégeknél

FEOR

Tartósan betöltetlen álláshelyekkel rendelkező cégek száma


Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató egység vezetője 1411 2118 Gépészmérnök 3622 Kereskedelmi ügyintéző 5133 Pultos 7111 Húsfeldolgozó 7321 Lakatos 7331 Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító 7334 Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész) 7511 Kőműves 7521 Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) 8124 Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó 8417 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 8422 Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelője Összesen

54

Tartósan betöltetlen álláshelyek (hiányzó foglalkoztatottak) száma

(db)

(fő)

megoszlás, %

1 4 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 17

1 4 1 2 10 30 2 2 6 4 5 1 1 69

1,4 5,8 1,4 2,9 14,5 43,5 2,9 2,9 8,7 5,8 7,2 1,4 1,4 100,0

RÖVIDTÁVÚ MUNKAERŐ- PIACI PROGNÓZIS BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja. Kecskemét, december

Recommend Documents