MRO Historia
Telefon: 06-1/336-1656
E-mail:
[email protected]
Mintafeladatsor RÖVID VÁLASZT IGÉNYLÔ FELADATOK 1.
A forrás alapján válaszoljon a megadott kérdésekre! „Caesar arra született, hogy nagy tetteket hajtson végre, és becsvágyát kielégítse. Sikerei nem engedték megpihenni, hogy elért eredményeinek gyümölcsét élvezze, hanem új tettekre ösztönözték, mert bízott a jövôben ... szenvedélyesen vágyott a dicsôségre... Caesar különösen értett hozzá, hogy felkeltse katonái jóindulatát és ragaszkodását ... Jól láthatták alantasai, hogy nem volt olyan veszély, amelybôl kivonta magát, sem olyan fáradtságos munka, amelybôl részt nem vállalt... Mihelyt a polgárháború véget ért, egyetlen cselekedetét sem hibáztathatta senki ... nemcsak megbocsátott azoknak, akik ellene harcoltak, hanem tisztségeket és hivatali állásokat is osztogatott nekik. (...) A személyes biztonság megôrzésére a legjobb eszköznek a nép rokonszenvét tartotta. Ezért ünnepségekkel és ingyengabona-osztással továbbra is a nép kegyét kereste. Katonái részére pedig új telepes városokat alapított.” (Plutarkhosz: Caesar élete) a)
Húzza alá, hogy a forrás alapján melyik nem volt jellemzô Caesarra az alábbi tulajdonságok közül! (1p) becsvágyó, bátor, bosszúálló, bôkezû
b)
Soroljon fel két olyan intézkedést, melyek népszerûvé tették Caesart! (1p) ........................................................................................................................................
c)
Emelje ki a szövegbôl azt a mondatot, amely arra enged következtetni, hogy Caesar tudatosan élt az emberek manipulálásával! (1p) ........................................................................................................................................ 3p
2.
Válaszoljon a pápaság és császárság XI. századi küzdelmével kapcsolatos kérdésekre az idézett szöveg sorszámával! (Több jó válasz is elképzelhetô!) „1. Egyedül a római egyházat alapította maga az Úr. 2. Egyedül a római pápát mondják joggal egyetemesnek. 3. Püspököket egyedül ô tehet le és helyezhet székükbe vissza. 7. Egyedül neki szabad a korszükségletnek megfelelôen új törvényeket hoznia, új püspökségeket alapítania, és fordítva: gazdag püspökségeket feloszlatnia és szegényeket egyesíteni. 8. Egyedül ô használhat császári jelvényeket. 9. Egyedül a pápa lábait kötelesek az összes fejedelmek megcsókolni. 12. Jogában áll császárokat letenni. 16. Rendelete nélkül nem lehet egyetemes zsinatot összehívni. 18. Ítéletét senki meg nem változtathatja, míg ô egyedül minden ítéletet megmásíthat. 19. Senki fölötte nem ítélkezhetik. 21. Minden egyház fontosabb ügyeit eléje kell terjeszteni. 22. A római egyház még soha nem tévedett, az írás tanúsága szerint örökké tévedhetetlen lesz. 26. Nem tekinthetô katolikusnak az, aki a római egyházzal nincs egységben. 27. A gonoszoknak tett hûségeskütôl az alattvalókat feloldozhatja.” (VII. Gergely: Dictatus Papae)
Történelem érettségi feladatsor-gyûjtemény
Középszinten
7
MRO Historia
Telefon: 06-1/336-1656
E-mail:
[email protected]
állítás a)
Egyértelmûen biztosítja a pápa császár feletti fôségét.
b)
Sérti a császár püspökök feletti hûbéri jogait.
c)
Kétségbe vonja a császár bírói hatalmát.
d)
Ezen passzus alapján az uralkodónak tett alattvalói eskü semmissé tehetô.
sorszám
4p
3.
A tatárjárás elôtti állapotokat leíró források alapján válaszoljon a feltett kérdésekre! Válaszait röviden, maximum egy sorban fogalmazza meg! „Kötöny, a kunok királya ünnepélyes követséget küldött az említett királyhoz azzal az üzenettel, hogy ô több évig sikeresen harcolt a tatárokkal. [...] ha ô (IV. Béla király) hajlandó befogadni és szabadságában megtartani, akkor kész rá, hogy magát és övéit neki alávesse, és rokonaival, testvéreivel és barátaival meg minden vagyonával és ingó javával együtt Magyarországra bevonuljon, és ôt a katolikus hitben kövesse. [...] Végül – mivelhogy a nagy sokaság miatt azon a helyen tartózkodhattak kényelmesen, mert az a nép vad volt és nem ismerte az alárendeltséget – nehogy megsértsék a magyarokat, vagy ôk szenvedjenek sérelmeket ezektôl, kijelölte melléjük egyik fôemberét, hogy vezesse be ôket egészen az ország közepébe...” (Rogerius a kunok beköltözésérôl) „[...] a király az ország fôembereivel és nemeseivel tüstént Székesfehérvár városába ment, és amikor itt az esztergomi érsek a királyt megkoronázta, bárói közül néhányat, akik vele szemben atyja pártján állottak, számûzetésbe kényszerített, másokat börtönbe vettetett. [...] Ez pedig nemcsak nem adott nekik semmit, hanem a már odaadományozott birtokokat is visszavette a saját jogkörébe és tulajdonába anélkül, hogy az illetô polgári jogának valamilyen fokú elvesztésére ítéltetett volna. [...] Nagyon gyakran panaszkodtak amiatt is, hogy a király az ország szokásjoga ellenére és az ô elnyomásukra saját akarata szerint elrendelte...” (Rogerius IV. Béla intézkedéseirôl) a)
Mi motiválhatta IV. Bélát, hogy befogadja a kunokat? (1p) ........................................................................................................................................
b)
A forrás elôrevetíti a kunok késôbbi kivonulásának okait. Melyek lehetnek ezek? (1p) ........................................................................................................................................
c)
Milyen sérelmeket szenvedtek el a fôurak IV. Béla királytól? (1p) ........................................................................................................................................
d)
Mire hivatkoztak védelmük érdekében a fôurak? (1p) ........................................................................................................................................ 4p
8
Történelem érettségi feladatsor-gyûjtemény
Középszinten
MRO Historia
4.
Telefon: 06-1/336-1656
E-mail:
[email protected]
A Rákóczi-szabadságharc kitörésérôl szóló forrás alapján válaszoljon a feltett kérdésekre! „Amint a börtönbôl kiszabadultam és Varsóban Bercsényi gróf személyében hozzám hasonló sorsú bajtársra akadtam, minden tanácskozásunk oda irányult, hogy hazánk hasznára fordítsuk az Európát fenyegetô nagy háború körülményeit. De ez a gróf akkor már csalódott Ágost lengyel királyba vetett reményében, és sem tanácsot, sem segítséget nem talált. Nem maradt más reményem, mint a francia király támogatása és segítsége az ôsömmel, I. Györgygyel kötött szerzôdés értelmében, amely utódaira is kiterjedt, és így megválasztás esetén biztosította családom számára az erdélyi fejedelemséget. Nem volt birtokomban a Franciaországgal kötött szövetség eredeti okmánya, sem pedig a svédekkel kötött hasonló szerzôdés, mégis azzal biztattam magam, hogy e megállapodások emléke indítóokot szolgáltathat nekik, és hogy az ügyek állása még többet eredményezhet. Ezért erre az alapra támaszkodva nyilatkoztam du Héron márkinak, Franciaország akkori követének a lengyel udvarnál; kértem ôt, fejtse ki szándékomat urának, a királynak. Még a börtönbôl való szabadulásom és Lengyelországba érkezésem elôtt Bercsényi gróf felvilágosította a lengyel királyt és a nevezett követet, milyen eszközökkel és lehetôségekkel lehetne háborút kezdeni Magyarországon, és milyen elônyök származnának ebbôl; ennélfogva ezt a követet már megnyerte tervünknek.” (Részlet II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból) a)
Melyik háborút említi Rákóczi a szöveg elején, amely a magyar szabadságharccal párhuzamosan zajlott? (1p) ........................................................................................................................................
b)
Milyen békeszerzôdés alapján számíthatott II. Rákóczi Ferenc az erdélyi fejedelmi székre? (1p) ........................................................................................................................................
c)
Rákóczi melyik országra számított leginkább? (1p) ........................................................................................................................................
d)
Melyik korábbi háborúra utal a szöveg, amely a múltban megalapozta Erdély és Franciaország szövetségét? (1p) ........................................................................................................................................ 4p
5.
Oldja meg a török hódoltság kori Buda lakosságával kapcsolatos feladatot a táblázat alapján! Húzza alá a megfelelôt! Buda nem muszlim lakossága a XVI. század második felében, fôben megadva. idôpont
1546 1547 1559 1562 1580 1590
keresztény dzsizje összeírtak fizetôk 366 136 238 123 329 160 240 175 223 190 228 140
zsidó dzsizje összeírtak fizetôk 101 50 100 33 58 40 122 49 86 64 120 103
Történelem érettségi feladatsor-gyûjtemény
kipti dzsizje összeírtak fizetôk 56 30 60 ? 63 34 ? ? 90 82 ? ?
Középszinten
összes dzsizje összeírtak fizetôk 523 216 398 156 450 234 362 224 399 336 348 243 9
MRO Historia
Telefon: 06-1/336-1656
E-mail:
[email protected]
a)
A XVI. században Buda legnépesebb felekezete a keresztény zsidó kipti b) A hódoltság idején a legnagyobb veszteséget elszenvedett felekezet a keresztény zsidó kipti c) Az adott népcsoporton belül a legnagyobb az adófizetôk aránya 1580-ban keresztény zsidó kipti d) A város adófizetôinek száma a vizsgált idôszakban trendszerûen nô csökken ingadozik kipti: ortodox hitû roma lakosok dzsizje: török adó 4p 6.
A kép és a Történelmi atlasz alapján válaszoljon a XIX. századi imperializmussal kapcsolatos kérdésekre!
a)
A kép hátterében feltartott kézzel látható alak az imperializmus korának egyik legnagyobb országát jelképezi. Melyiket? (1p) ........................................................................................................................................
b)
Kit ábrázol a kép bal oldalán lévô hölgyalak? (1p) ........................................................................................................................................
c)
Jellemzôen melyik földrészt képviselik a gyarmatosító országok? (1p) ........................................................................................................................................
d)
Melyik állam kivétel a fenti kérdés tekintetében? (1p) ........................................................................................................................................ 4p
10
Történelem érettségi feladatsor-gyûjtemény
Középszinten
MRO Historia
7.
Telefon: 06-1/336-1656
E-mail:
[email protected]
A kiegyezést megelôzô úgynevezett Húsvéti cikk alapján válaszoljon a kérdésekre! „Az osztrák kormány, a Lajtán túli lapok és egyes államférfiak gyakran emlegetik a békés kiegyenlítés szükségét, oly kiegyenlítését, mely mind a két fél megnyugtatásával eszközöltessék. Ily kiegyenlítésnek alapja csak a kölcsönös bizalom lehet, [...] Nem hozzuk mi kétségbe a birodalom szilárd fennállhatásának fontosságát. Hiszen az 1861-diki országgyûlés felirata is kijelentette, hogy azt a magyar nemzet veszélyeztetni semmiképpen nem akarja. De véleményünk szerint a birodalom szilárd fennállhatását nem akképp kell biztosítani, hogy félrelökve minden ünnepélyes szerzôdéseket, törvényeket és jogokat, az ezek által biztosított magyar alkotmány egészen azon mintába öntessék, melybe a február 26-diki alkotmány öntetett, hanem mindenekfelett szem elôtt tartom a birodalom biztosságát, melyet a sanctio pragmatica is szem elôtt tartott, arra kell törekedni, hogy mind a birodalom biztossága teljesen eléressék, mind a magyar alkotmány alaptörvényei a lehetôségig fenntartassanak, mind a Lajtán túli országok alkotmányos szabadsága kifejtessék és teljesen biztosíttassék. [...] Párhuzamosan a magyar alkotmánnyal megfér a közös uralkodó alatt, a közös védelem mellett, a Lajtán túli országok teljes alkotmányos szabadsága is. Nem állanak ezek ellentétben egymással; azt hisszük, hogy megállhatunk egymás mellett, anélkül, hogy egymást absorbeálni (elnyelni) akarnók.” (Deák Ferenc aláírás nélküli cikke, az úgynevezett Húsvéti cikk, 1865) a)
Melyik a két fél, amelynek kiegyezésérôl az elsô bekezdés szól? (1p) ........................................................................................................................................
b)
Melyik az a jogszabály, amely alapján Magyarországon Habsburg uralkodót választanak? (1p) ........................................................................................................................................
c)
Mely területen lesz bizonyosan közös irányítás a cikk alapján a megreformált Birodalomban? (1p) ........................................................................................................................................ 3p
8.
Az idézett jogszabály alapján állapítsa meg, hogy a felsoroltak közül kinek volt választójoga a két világháború közötti Magyarországon! Tegyen X jelet a táblázat megfelelô rovatába! „1. § Nemzetgyûlési képviselô-választójoga van minden férfinak, aki életének 24. évét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása, és az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte. A 24. életév betöltése nem kívántatik meg attól, aki igazolja, hogy az arany, ezüst vagy bronz vitézségi érmet, vagy a Károly-csapatkeresztet elnyerte, valamint attól sem, aki igazolja, hogy egyetemet vagy más fôiskolát végzett. »Régi jogon« nemzetgyûlési képviselô-választó mindenki, aki 1918. évre érvényes országgyûlési képviselô-választójogi névjegyzékbe fel van véve, még ha az elôzô bekezdésben megszabott kellékeknek nem is felel meg, ha ugyanabban a községben lakik, amelynek névjegyzékébe az 1918. évre felvétetett. 2. § Nemzetgyûlési képviselô-választójoga van minden nônek, aki életének 30. évét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása, és az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre nézve egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte.
Történelem érettségi feladatsor-gyûjtemény
Középszinten
11
MRO Historia
Telefon: 06-1/336-1656
E-mail:
[email protected]
Az elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzése mellett is választójoga van annak a nônek, aki az elôzô feltételeknek megfelel, és ezeken kívül: 1. mint feleség, három vagy több gyermeknek adott életet, ha három gyermeke életben van – háborúban hôsi halált halt gyermekek e rendelkezés szempontjából életben levôknek tekintendôk; vagy 2. saját vagyonának jövedelmébôl vagy saját keresetébôl tartja el magát, ha önálló háztartást vezet. Nem kívántatik meg a 30. életév betöltése attól a nôtôl, aki igazolja, hogy egyetemet vagy más fôiskolát végzett.” (Az 1922. évi 2200 M. E. számú rendelet a választójogról) állampolgár a)
23 éves jogász férfi
b)
26 éves nô két gyermekkel
c)
egyedülálló 53 éves nô, férje hôsi halált halt Olaszországban, négy osztályt végzett elemi iskolában 36 éves férfi, fél éve költözött Kolozsvárról Budapestre
d) e)
van választójoga
nincs választójoga
43 éves férfi, egész életében Szegeden élt 5p
9.
Válaszoljon a grafikonok és saját tanulmányai alapján a nagy világgazdasági válságra vonatkozó kérdésekre!
a)
Arányait tekintve melyik országban nôtt leginkább a munkanélküliség? (1p) ........................................................................................................................................
b)
Melyik évben volt a mélyponton az ipari termelés? (1p) ........................................................................................................................................
c)
Mely ország nem tudta leszorítani a munkanélküliek arányát a korszak végére? (1p) ........................................................................................................................................
12
Történelem érettségi feladatsor-gyûjtemény
Középszinten
MRO Historia
d)
Telefon: 06-1/336-1656
E-mail:
[email protected]
Mely országban a legkisebb az ipari visszaesés? (1p) ........................................................................................................................................
e)
Mely országban sikerült a legnagyobb mértékben leszorítani a munkanélküliséget? (1p) ........................................................................................................................................ 5p
10. Az ábra segítségével válaszoljon az európai integrációval kapcsolatos kérdésekre!
állítás
szerv megnevezése
a)
Az Európai Unió legfelsôbb döntéshozó szerve.
b)
Az integráció egyetlen népképviseleti testülete.
c)
Ezek a szervek javaslatokat és ajánlásokat fogalmaznak meg. (két válasz) Ebben a testületben minden tagállam egy fôvel képviselteti magát.
d)
5p 11. Válaszoljon az idézett szöveg alapján az 1956-os magyar forradalom utáni idôszakról feltett kérdésekre! Jelölje a táblázatban X jellel, hogy igaz vagy hamis a feltevés! „A forradalomból adódó tanulságokat a Kádár-rezsim akkor vonta le, amikor úgy látta, hogy a magyar társadalommal is »levonatta« azokat. Igazán ettôl az idôtôl, a hatvanas évek elejétôl lehet sajátosan magyar modellrôl beszélni, hiszen »normalizációk« nagyjából haTörténelem érettségi feladatsor-gyûjtemény
Középszinten
13
MRO Historia
Telefon: 06-1/336-1656
E-mail:
[email protected]
sonlóan – bár halálos ítéletek nélkül – lezajlottak Csehszlovákiában és Lengyelországban is. A hatalom szempontjából a magyar modell sajátos negatív meghatározások rendszerébôl állt össze, nem elméleti, hanem merôben gyakorlati-történeti tapasztalatok alapján. [...] A hatvanas évek elejétôl, elsôsorban a mindennapi életben megjelent az anyagi és kulturális gyarapodás folyamatos és növekvô lehetôsége. Abban a szférában, ahonnan a politika, ha nem is teljesen látványosan, inkább fokozatosan és csendben kivonult. 1956 nyomasztó vereségtudatát, azt a felismerést, hogy a helyzeten egy mégoly elsöprô erejû tömegmegmozdulás sem képes változtatni, pontosan a mindennapi élet, a privát növekedési stratégiák tervezhetôsége, mint lehetôség »ellentételezhette«. Máskülönben az össznemzeti frusztráció könnyen újabb társadalmi és politikai feszültségeket indukálhatott volna – ehelyett a forradalom és a vereség nyomasztó emléke hamar eltûnt, látszólag elfelejtették, valójában elfojtották. A Kádár-rendszer eleinte nagyon szerény, késôbb bôvülô, végül szinte »rongyrázó« fogyasztói jellege a 20. században elsô ízben emelte tartósan és igen jelentôs mértékben a lakosság nagy többségének életszínvonalát. Ezt a folyamatot mostanság ismét szokás a »reformország és polgárosodása« sikersztorijaként emlegetni. Ha ezen a folyamaton bizonyos életszínvonal-mutatók növekedését és hasonló, jobbára kvantitatív tényezôket értünk, akkor a kép kétségtelenül imponáló.” (Rainer M. János: 1956 fô kérdései és problémái – ma) állítás a)
Magyarország mellett Lengyelországban és Csehszlovákiában is voltak rendszerellenes tömegmozgalmak.
b)
A magyar rendszer a politikai elnyomásért cserébe gazdasági lehetôségeket kínált.
c)
Az 1950-es, 1960-as évek tömegmozgalmai elsodorták a szocializmust.
d)
A Kádár-féle szocializmus csak a forradalom „vétkeseinek” megbüntetése után bontakozott ki.
igaz
hamis
4p
SZÖVEGES, KIFEJTENDÔ FELADATOK A FELADAT TÍPUSA KORSZAKOK, TÉMÁK rövid EGYETEMES TÖRTÉNELEM
MAGYAR TÖRTÉNELEM
Középkori város mûködése
12.
Kereskedelmi kapcsolatok Európában
13.
Források a honfoglaló magyarokról
14.
hosszú
Károly Róbert gazdasági intézkedései Felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
15. 16.
Konszolidáció az I. világháború után 14
Történelem érettségi feladatsor-gyûjtemény
17.
Középszinten
MRO Historia
Telefon: 06-1/336-1656
E-mail:
[email protected]
12. A forrás segítségével mutassa be Velence vagy Firenze politikai mûködését és társadalmát! „[...] Korszakunk idején a politikai rendszer alig változott (a reneszánsz kori Velencében). Azt szokták mondani, Velencét kevesen kormányozták, de ezek a kevesek szokatlanul sokan voltak. A Nagy Tanácsnak tagja volt minden felnôtt patrícius, és ez a tizenhatodik század elsô felében több mint kétezer-ötszáz fôt jelentett. Ezért volt olyan hatalmas a Nagy Tanács terme, és ezért is kellett akkora freskó oda. Firenzének viszont ingatag politikai rendszere volt, melyet Dante Az isteni színjátékban – aminek megírására a számûzetés teremtett számára idôt – ágyában hánykolódó, kényelmet soha nem lelô asszonyhoz hasonlította. Ahogy egy tizenhatodik századi velencei megfigyelô írta: »sohasem elégedettek alkotmányukkal, sohasem maradnak nyugton, és úgy tûnik, ez a város mindig alkotmánymódosításra vágyik, így aztán egyetlen kormányzásforma sem él tizenöt évnél tovább«. Meglehetôs kárörömmel teszi hozzá, hogy mindez Isten büntetése a firenzeiek bûneiért. Valószínûbb oknak látszik az, hogy a firenzeiek 14 évesen kaptak politikai jogokat, míg Velencében csak 25 éves korában lett valaki politikailag felnôtt, és elképzeléseit csak idôs korában vették igazán komolyan. A hivatalba lépô velencei dózsék átlagéletkora 72 év volt. Firenzében valamiért a változás volt a norma. [...] A strukturális változtatásra való hajlamon kívül Firenze abban is különbözött Velencétôl, hogy a hivatalokban gyorsabb volt a rotáció. Azok a fôtisztviselôk, akik a signoriát alkották, egyszerre mindössze két hónapig maradtak hivatalban. A politikával foglalkozó firenzei kisebbség sokkal nagyobb volt, mint a velencei, több mint 6000 volt csak azoknak a polgároknak a száma (a kézmûvesek és kereskedôk éppúgy idetartoztak, mint a patríciusok), akik fôtisztviselônek megválaszthatók voltak.” (Peter Burke: Az olasz reneszánsz) 13. Mutassa be a térkép alapján Európa középkori kereskedelmét!
Történelem érettségi feladatsor-gyûjtemény
Középszinten
15
MRO Historia
Telefon: 06-1/336-1656
E-mail:
[email protected]
14. A források segítségével írja le, hogy miként ítélték meg a kortársak honfoglaló elôdeinket! „Ebben az idôben az avarok, akiket magyaroknak neveznek, a Dunán túl kóborolva sok borzalmas dolgot vittek végbe. Mert a férfiakat és az öreg nôket legyilkolva, a fiatal nôket kéjvágyuk kielégítésére, mint a barmokat magukkal hurcolva, egész Pannónia lakosságát mind egy szálig kiirtották.” (Fuldai évkönyvek a honfoglalás elôkészítésérôl) „A türkök (magyarok) népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet, azon a helyen, melyet elsô vajdájuk nevérôl Levediának neveznek, amely vajdát tulajdonnevén Levedinek, méltóságánál fogva pedig, miként az utána való többit is, vajdának hívták. [...] A türkök hét törzsbôl állottak, de sem saját, sem pedig idegen fejedelem felettük soha nem volt, hanem valamiféle vajdák voltak közöttük, akik közül elsô vajda volt az elôbb említett Levedi.” (Bíborbanszületett Konstantin a magyarokról) „A besenyôk országa és a bolgárok közül való eskilek országa között van a magyarok határai közül határaik elsôje. A magyarok a türköknek egyik fajtája. Fônökük 20 000 lovassal vonul ki. Fônökük neve Kunda (Kündü). Ez a név csak jelképes királyukat jelöli, ugyanis azt az embert, aki a királyi hatalmat gyakorolja felettük, Dzsulának (Gyula) nevezik. Minden magyar azt teszi, amit a Dzsulának nevezett fônökük parancsol nekik a háború dolgában, a védelemben és más ügyekben. Sátraik vannak. Együtt vándorolnak a friss és bôséges fûvel. Országuk kiterjedt, és egy másik határa eléri a Rum (Fekete) tengert. Ebbe a tengerbe két folyó ömlik. E kettô közül az egyik nagyobb mint a Dzsajhun (Amu-darja). Szállásaik e két folyó között vannak. Amikor eljönnek a téli napok, mindegyikük a két folyó közül a hozzá közelebb esô folyónál telepszik meg. Ott töltik a telet halakat fogva a folyóból. A téli szállás ott a legalkalmasabb számukra. A magyarok országa fában és vízben gazdag. Talaja nedves. Sok szántóföldjük van. Az összes velük szomszédos szlávok a hatalmuk alatt vannak. Súlyos élelmiszeradókat vetnek ki rájuk, és úgy bánnak velük, mint foglyaikkal. A magyarok pogányok. Megtámadják a szlávokat, és addig viszik a foglyokat a parton, amíg a bizánciak országának egy kikötôjéhez nem érnek, amelyet Kardzsnak neveznek. Azt mondják, hogy a kazárok régebben körülsáncolták magukat a magyarok és az országukkal szomszédos más népek ellen. Amikor a magyarok a foglyokat Kardzsba viszik, a bizánciak eléjük mennek, s ott vásárt tartanak. Azok (a magyarok) eladják nekik a rabszolgákat, és bizánci brokátot, gyapjúszônyeget és más bizánci árukat vesznek.” (Ibn Ruszta arab utazó a magyarokról) 15. A források és a Történelmi atlasz segítségével elemezze, hogy milyen változásokon ment át a magyar gazdaság Károly Róbert idejében! „Királyságunk régi s mostanáig erôsen megôrzött szokása szerint királyságunk egyházai és akármely nemese földjeinek és prediumainak, amelyek területén arany- vagy ezüstbányákat találnak, valami cserével mérsékelve királyi kezünkhöz kellett volna háramolni, mégis meggondolva lelkünkben, hogy az efféle földek és prediumok elvételétôl való félelembôl országlakóink azt akarják, hogy a királyságnak az isteni gondviselés által emberi használatra és keresetre rendelt nagy kincse a földek mélyén rejtôzzék s nem akarják felfedni, ... (ezért) elhatároztuk kegyesen örökre megállapítani, hogy akárkinek, vagy prelátusoknak, reguláris és világi egyházaknak, vagy nemeseknek a földjein és prediumain találtattak arany- vagy ezüstlelôhelyek – csak létezésüket és feltárásukat ne tagadják –, ugyanôk földjeik, amelyekben amaz arany- és ezüstlelôhelyek vannak, mozdíthatatlan uralmának örökké örvendjenek és azt élvezzék. Sôt a földjeiken talált arany- vagy ezüstlelôhelyekbôl ... való királyi jövedelmek harmad részét teljesen szedjék be örök birtoklásra.” (Károly Róbert rendelete az urburáról) 16
Történelem érettségi feladatsor-gyûjtemény
Középszinten
MRO Historia
Telefon: 06-1/336-1656
E-mail:
[email protected]
„Mi, Károly, Isten kegyelmébôl Magyarország királya jelen levelünk tartalmával adjuk hírül mindenkinek, akit illet, emlékezetbe ajánlva, hogy mivel az innen, a mi királyságunkból Csehországba és más szomszédos királyságokba átmenô, és viszont, a Csehországból és más szomszédos királyságokból királyságunkba javaikkal és áruikkal jövô kereskedôk nyilvános útja a háborús és békétlen idôktôl a gonosz emberek csapdái és az illetéktelen vámszedések miatt majdnem egészen mostanáig használaton kívül volt; mi tehát, ahhoz képest, amint Isten ránk bízott hivatala terhét ránk rakta, alkalmasabb és nyugodtabb keresztülhaladásuk érdekében egyéb irányú foglalatoskodásaink közepette figyelmünket azok megújítására és helyreállítására [...] kellô igyekezettel fordítottuk. [...] Úgy határoztunk, hogy a fentebb írt nyilvános utakat kell járni, a vámok pedig az alább kifejtendô helyeken és módokon hajtandók be és rendezendôk, [...] egyszersmind a többi prelátusnak, nemeseknek, és egyéb, bármiféle méltóságú és állapotú embereknek, akik a fentebb mondott vámszedôhelyek valamelyikét ôrzik és tartják, hasonlóképpen erôsen meghagyjuk jelen levelünkben, hogy látván a mi bôséges kegyünket és kedvezésünket a fentebb mondott utakat szabadnak, és minden akadálytól mentesnek és békésnek az említett kereskedôk számára megôrizni kötelességteknek tartsátok.” (Károly Róbert rendelete az északi kereskedelmi utakról) 16. Az idézett szöveg és saját ismeretei alapján mutassa be a felvilágosult abszolutizmus rendszerét Magyarországon! „Feltûnô, hogy az uralkodó – aki trónörökösként népe általános szeretetének örvendett, és akit olyan sóvárogva vártak – röviddel a trónra lépése után bosszúságot és elégedetlenséget látott maga körül, amely kezdetben csak néhány ember és a rend körében volt megfigyelhetô, de lassan általánossá vált. [...] József egyeduralkodó akart lenni. Csoda lett volna, ha ez az elképzelés nem változtatta volna meg ôt, amely feladatra minden eddigi elôdjénél alkalmasabb volt, V. Károlyt kivéve. Negyvenes éveiben járó, egészséges, erôs testalkatú volt, ura több mint 22 millió embernek és a világ legjobb hadseregének; okos volt és humoros, jobban ismerte országait, mint bármelyik hivatalnoka. [...] A magyar koronát Pozsonyból Bécsbe vitték. A katonai összeírást Magyarországon a német tartományokban érvényes rendszer szerint kellett bevezetni. Valóban, még ebben az évben megkezdték, és a következô évben az egész országot összeírták, ami révén elôször derült fény a népesség tényleges számára. [...] A birodalmi nyelv a jövôben a német kellett hogy legyen. Három év állt a rendelkezésre a felkészüléshez. Aki addig nem akarta elsajátítani a német nyelvet, annak a közhivataltól meg kellett válnia. [...] A toleranciát komolyan szorgalmazta. A protestánsok közhivatalhoz és közméltóságokhoz jutottak, nyilvánosan is taníthattak, templomokat és iskolákat kaptak. A megyegyûléseket betiltották. A püspökök jövedelmét valamennyivel csökkentették. Új bíráskodási rendszert vezettek be. A jobbágyságot eltörölték. A feudális rendszert teljesen megszüntették. Az ország területét felmérték, és a jövôben a nemeseknek, egyházi személyeknek, parasztoknak javaik mennyisége alapján adót kellene az állampénztárba fizetniük.” (Leírás II. Józsefrôl) 17. A források segítségével elemezze, hogy az elsô világháborút követô idôszakban miként konszolidálódott Magyarország belpolitikai helyzete! „1. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erôszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erôszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bûntettet követ el, és öt évig terjedhetô fegyházzal büntetendô.” (Az 1921. évi III. törvény) Történelem érettségi feladatsor-gyûjtemény
Középszinten
17
MRO Historia
Telefon: 06-1/336-1656
E-mail:
[email protected]
„A magyar szociáldemokrata munkásság hivatalos képviselôi és orgánumai a nyilvánosság elôtt ismételten hangsúlyozták, hogy a szociáldemokrata munkásság az ország érdekeit a maga érdekeivel azonosaknak tekinti, és a nemzet újjáépítésének történelmi nagy munkájában teljes erôvel és áldozatkészséggel részt venni kész. Hogy azonban ezt kellô sikerrel és belsô megnyugvással tehesse, szükséges – hangoztatták –, hogy a közhatalomnak a szociáldemokrata munkásságra nézve sérelmes kezelése megszûnjék, a megtorlás politikája helyébe a megbocsátás és a kiengesztelôdés politikája lépjen, s oly intézkedések történjenek, amelyek a kivételes állapotok révén megszorított közszabadságokat a lehetôségig biztosítják. [...] Belpolitikai tekintetben hajlandó a polgári osztályokkal gazdasági téren kooperálni. Politikai sztrájkoktól tartózkodik, szakít a liberális blokkal, nem támogatja a polgári demagógiát és az októbrista elemeket. Mint a kormány ellenzéke tisztességes fegyverekkel küzd, frakciózus demagógiát nem csinál, köztársasági propagandát nem ûz.” (Összefoglaló kormányzati jelentés az úgynevezett Bethlen–Peyer paktumról) „1. § IV. Károly uralkodói jogai megszûntek. 2. § Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt pragmatica sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház (Domus Austriaca) trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette, és ezzel a királyválasztás elôjoga a nemzetre visszaszállt. 3. § A nemzet a királyság ôsi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését késôbbi idôre halasztja, és utasítja a minisztériumokat, hogy eziránt arra alkalmas idôben javaslatot tegyen.” (Az 1921. évi XLVII. törvény) „Ô Fôméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és ô Felsége Olaszország Királya, megállapítván a két nemzet számos közös érdeke tekintetében fennálló összhangot, áthatva attól az ôszinte vágytól, hogy államaik között az igaz barátság kötelékét létesítsék, és gondoskodni kívánva arról, hogy a béke és a rend fenntartására irányuló törekvéseiket egyesítsék avégbôl, hogy ily módon a két népnek jövendô fejlôdésükre nézve újabb biztosítékot adjanak, elhatározták, hogy e célból megkötik ezt a barátsági és békéltetô eljárási és választott bírósági szerzôdést… 1. cikk. A Magyar Királyság és az Olasz Királyság között állandó béke és örökös barátság fog fennállni.” (Olasz–magyar barátsági szerzôdés, 1927. április 5.)
18
Történelem érettségi feladatsor-gyûjtemény
Középszinten