Rubato Művészeti Egyesület Alapszabálya A Rubato1 Művészeti Egyesület 2008. március 31-én az alapító tagok közgyűlésén Alapszabályát a következőkben állapítja meg. I. Általános rendelkezések
Az Egyesület neve: Rubato Művészeti Egyesület Az Egyesület székhelye: Marcaltő Az Egyesület címe: 8532. Marcaltő, Kossuth u.1. Az Egyesület nyitott, működése kiterjed az ország egész területére. Az Egyesület kiadásait tagdíjakból, természetes és jogi személyek adományaiból, valamint közhasznú céljai megvalósítása érdekében kifejtett gazdasági tevékenységeinek bevételeiből fedezi. Az Egyesület határozatlan időre alakul, működését az illetékes Megyei Bíróságnál történő nyilvántartásba vétellel kezdi meg.
II. Az Egyesület célja, tevékenysége
Az Egyesület célja hazai és külföldi zene-ének-és táncművészeti, egyéb előadóművészeti, képzőművészeti, valamint azokkal rokon művészeti alkotások, azok alkotóinak, előadóinak bemutatása, oktatása, kutatása, ismeretterjesztés a felnőtt és fiatal lakosság körében, beleértve a határainkon túl élő magyarságot is. A leírt célok érdekében hangversenyek, dalfesztiválok, ismeretterjesztő előadások, lemezbemutatók, filmvetítések rendezése, azok látogatásának megszervezése, lemez-, könyv-, periodika kiadás, továbbképzés szervezése, valamint együttműködés hasonló tevékenységet folytató hazai és külföldi szervezetekkel.
1
Zeneelőadási műszó: tetszés szerint, szabadon
E célokat az alábbi közhasznú tevékenységekkel valósítja meg: - kulturális tevékenység - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés - kulturális örökség megóvása. E tevékenység kielégítését nyereség-és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú egyesület formájában végzi. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagságán kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, és azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott célok megvalósítására fordítja. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak nem nyújt, és azoktól nem fogad el anyagi támogatást.
III. Az egyesületi tagság keletkezése, megszűnése Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az alapszabály céljait magára nézve kötelezően elfogadja, és azt az alakuló közgyűlésén vagy később aláírásával megerősíti. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárásával. Kilépési szándékot írásban kell közölni az Egyesület elnökségi tagjával. Tagot, ha az súlyosan vét az Alapszabály rendelkezései ellen, az Egyesület közgyűlése zárhat ki, indoklással, egyszerű szótöbbséggel. A kizárást kimondó határozatot írásban kell közölni (tértivevénnyel) a kizárt taggal. A kizárt tag, a kizárás illetve az indokolás ellen védekezést nyújthat be az Elnökséghez. Az Elnökség elnökségi ülés keretében javaslatot tehet a közgyűlésnek a védekezés alapján a kizárást hozó döntés visszavonására, vagy helybenhagyására. A tag a társadalmi szerv törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül az illetékes bíróság előtt megtámadhatja.
Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki az Egyesület célkitűzéseivel egyetért, azt anyagilag és/vagy erkölcsileg támogatja, de abban tagként nem kíván részt venni.
IV. A tagok jogai és kötelezettségei Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, részt vehet és szavazati jogát gyakorolhatja az Egyesület működését érintő minden kérdésben döntő Közgyűlésen. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja, minden tag választhat. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható. Az Egyesület minden tagja köteles tagdíjat fizetni. A tagdíj mértéke az Egyesület alapításakor 1.000 -, azaz egyezer forint / év. A tagdíj mértéke minden évben az évi rendes közgyűlésen újra meghatározásra kerül. Minden tag köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani.
V. Az Egyesület szervei A közgyűlés: Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok felének + l fő tag jelenléte esetében határozatképes. A közgyűlést az Elnökség hívja össze írásban, az időpont, a helyszín és a napirend közlésével, annak időpontja előtt legalább 5 nappal. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg, ha azt a jelenlevő választásra jogosult tagok egyharmada kéri. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők megválasztása, az Alapszabály módosítása, az Egyesület feloszlásának és más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, és ezzel egyidejűleg közhasznúsági jelentés készítése az 1997.évi CL VI. tv 19 §- a alapján, döntés tag kizárásáról, belső szabályzatok elfogadása. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak mindazon ügyek, amelyeket a törvény, jelen Alapszabály, vagy a közgyűlés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. Az Alapszabály módosításához, az Egyesület feloszlásához, és más társadalmi szervezettel való egyesülés kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.
A meghozott határozatokat a Határozatok könyvében kell nyilvántartani, melybe a tagok - előre egyeztetett időpontban - a társaság székhelyén betekinthetnek. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés időpontjáról, és feltételeiről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatni kell. A közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi kérdések tekintetében határozatképes. Ez a közgyűlés már az azon résztvevő tagok számától függetlenül határozatképes. Két közgyűlés között az Egyesület tevékenységét az Elnökség irányítja. A tisztségviselőket a közgyűlés választja meg. A tisztségviselők megbízatása azzal jön létre, hogy megválasztásukat követően nyilatkozatokat tesznek magyar állampolgárságukhoz kapcsolódó feltételek meglétéről, arról, hogy nincsenek eltiltva a közügyektől, nem esnek a vonatkozó tiltó rendelkezések alá, és a megbízatást, a felkérést elfogadják. A tisztségviselők megbízatása idő előtt megszűnik: – lemondással – cselekvőképességet korlátozó, vagy közügyek gyakorlásától való eltiltást kimondó bírósági ítélettel – magyar állampolgárság elvesztésével –
elhalálozással.
Az Elnökség: Az Egyesületet két közgyűlés között annak választott ügyintéző szerve, a háromtagú Elnökség irányítja. Első ízben elnököt, elnökhelyettest és a titkárt az alapító tagok közgyűlése választja meg tagjai közül, a továbbiakban az Egyesület közgyűlése. Az Elnökséget 5 (öt) évre választják, annak tagjai korlátozás nélkül újra választhatók. Az elnökség összetétele: – elnök, – elnökhelyettes, – titkár. A Közgyűlés az elnökség tagjait, mint a tisztségviselőket 5 évre választja. A közgyűlés Orosz Árpádot elnöknek Dr Berecz Melinda Zsuzsannát elnökhelyettesnek Horváthné Somogyi Renátát titkárnak megválasztotta.
Az Elnökség hatásköre: – Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. – Jogosult dönteni az egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések), és az egyesületet illető jogok vállalásáról. – Köteles döntéseiről, és kötelezettségvállalásairól a Közgyűlésnek beszámolni, és a Felügyelő Bizottságot folyamatosan tájékoztatni. Az Elnökség évente legalább két alkalommal ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze írásban, a napirend közlésével, biztosítva, hogy az elnökségi tagok azt legalább nyolc nappal az ülés időpontja előtt kézhez vegyék. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökség minden tagja jelen van. A határozathozatal nyílt egyhangú szavazással történik. Az elnökségi ülések nyilvánosak, és bármely döntésben érdekelt személyt lehetőség szerint az ülésre meg kell hívni. Az Elnökség évente köteles a közgyűlésnek beszámolni tevékenységéről és elkészíteni az egyesület közhasznú beszámolóját. Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai e tevékenységüket társadalmi munkában végzik, de igényt tarthatnak a feladataik elvégzése során felmerült költségek megtérítésére. Az elnökség döntéseinek nyilvántartása, a keletkező iratokba történő betekintés biztosítása az Elnök feladata. Az elnökség maga határozza meg ügyrendjét, melyet a közgyűlés hagy jóvá. Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az elnökség, a közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt hitelesítő tag. Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli.
A Felügyelő Bizottság: Az Egyesületnél háromtagú Felügyelő Bizottság működik. Az első Felügyelő Bizottság megbízatása öt évre szól, tagjai: Dr Hajzerné Holczbauer Ildikó Nagyné Süpek Erzsébet Vadasné Járó Andrea Az FB tagjai korlátlanul újra választhatók. Az FB elnökét annak tagjai választják meg maguk közül. A Felügyelő Bizottság feladat - és hatásköre különösen: – Ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását.
– Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. – Összehívja az egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozatába ütközik, vagy egyébként sérti az egyesület vagy a tagok érdekeit. – Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére. – Ellenőrzi a vagyonmérleg tervezetet. – Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől. – Megvizsgálhatja ill. betekinthet az egyesület könyveibe és irataiba. – A Felügyelő bizottság tagjai az egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt. – A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, illetve a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. – Az FB munkájáról évente köteles a közgyűlésnek beszámolni. Ha a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívták össze a közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte után erre a Felügyelő Bizottság is jogosult. Az FB feladatainak egymás közötti megosztását és munkarendjét maga határozza meg. Az FB tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. Ellenőrzi az Egyesületnek a hatályos jogszabályok, az alapszabály és működési szabályzat szerinti működését. Felügyelő Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van, határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.
VI. Képviselet Az Egyesületet az elnök képviseli. Képviseleti jogkörében: – benyújtja a Megyei Bírósághoz az Egyesület nyilvántartásba vételi kérelmét – képviseli az Egyesületet hatóságok előtt – jogosult az Egyesület nevében szerződéseket kötni – önálló aláírási joggal rendelkezik az Egyesület nevében. Az elnök tartós akadályoztatása esetén őt az elnökség másik két tagja, az elnökhelyettes és a titkár együttes aláírási joggal helyettesíti. Az Egyesület folyószámláját vezető pénzintézetnél az elnök és az elnökhelyettes együttes aláírási joggal rendelkezik.
VII. Összeférhetetlenségi szabályok A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685.§ b.pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül- kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve – az a- c pontban meghatározott személyek hozzátartozója. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
VIII. Határozatok és nyilvánosság A testületi szervek döntéseit a szervezet ügyintéző szerve nyilvántartja a határozatok tárában. A határozatok tárában fel kell tüntetni: – a döntéseket, annak időpontját, hatályát – a döntések meghozatalakor a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén), személyét – Az elnök feladata gondoskodni arról, hogy a szervezet döntéseit az érintettekkel igazolható módon közölje. – A szervezet működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet, a szervezet székhelyén előre egyeztetett időpontban. – A szervezet működésének módjáról, szolgáltatásairól, illetve azok igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléséről időszaki kiadványaiban tájékoztatja a nyilvánosságot.
IX. Vegyes és záró rendelkezések Az Egyesület a Megyei Bíróságnál történő nyilvántartásba vételével jön létre, megszűnésére a Ptk .63 §-ában foglaltak az irányadóak.
Jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv és az 1997. évi CL VI. törvény (közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabály) rendelkezései, valamint a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadóak.
Marcaltő, 2008. március 31.
______________________________ levezető elnök
____________________________________ jegyzőkönyvvezető
______________________________ hitelesítő
____________________________________ hitelesítő
