ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA 175. (XIX) évfolyam – 2. szám

I. RÉSZ TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK ÉS MÁS AKTUSOK

2007. január 10., szerda

TARTALOM Oldal

Szám ROMÁNIA KORMÁNYÁNAK HATÁROZATAI 1391/2006. – Határozat a közúti forgalomról szóló 195/2002. számú sürgősségi kormányrendelet alkalmazási szabályzatának jóváhagyásáról..............

1 – 96

ROMÁNIA KORMÁNYÁNAK HATÁROZATAI ROMÁNIA KORMÁNYA HATÁROZAT a közúti forgalomról szóló 195/2002. számú sürgősségi kormányrendelet alkalmazási szabályzatának jóváhagyásárólx) Románia újraközzétett Alkotmányának 108. cikke és a közúti forgalomról szóló, újraközzétett, utólagosan módosított és kiegészített 195/2002. számú sürgősségi kormányrendelet 135. cikke alapján, Románia Kormánya elfogadja ezt a határozatot. 1. cikk – Jóváhagyja a közúti forgalomról szóló, a Monitorul Oficial al României I. Részének 2006. augusztus 3-i 670. számában újraközzétett, utólagosan módosított és kiegészített 195/2002. számú sürgősségi kormányrendeletxx) alkalmazási szabályzatát, amelyet az 1. számú melléklet tüntet fel. 2. cikk – Az újraközzétett, utólagosan módosított és kiegészített 195/2002. számú sürgősségi kormányrendelet melléklete módosul, és e határozat 2. számú mellékletével helyettesítendő. 3. cikk – Az 1. és 2. számú melléklet e határozat elválaszthatatlan részét képezi. 4. cikk – (1) E határozat a közúti forgalomról szóló 195/2002. számú sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó 49/2006. számú törvény hatálybalépésének időpontjától válik hatályossá. x)

Megjelent a Monitorul Oficial al României I. Részének 2006. október 26-i 876. számában, amely az 1A., 1B., 1C., 1D. és 1E. számú mellékleteket is közli. xx) Az újraközzététel magyar nyelven megjelent Románia Hivatalos Közlönyének 2006. augusztus 31-i 128. számában.

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE, I. RÉSZ, 2/2007. szám.

2

(2) Ugyanazon időpontban a közúti forgalomról szóló 195/2002. számú sürgősségi kormányrendelet alkalmazási szabályzatát jóváhagyó, a Monitorul Oficial al României I. Részének 2003. január 31-i 58. számában közzétett, utólagosan módosított és kiegészített 85/2003. számú kormányhatározatx) hatályát veszti. CĂLIN POPESCU-TĂRICEANU MINISZTERELNÖK Ellenjegyzi: Anghel Andreescu államtitkár, a közigazgatási és belügyminiszter helyett Constantin Dascălu államtitkár, a szállítási, építkezési és turisztikai miniszter helyett Corneliu Dobriţoiu államtitkár, a védelmi miniszter helyett

Gheorghe Eugen Nicolăescu közegészségügyi miniszter Sebastian Teodor Gheorghe Vlădescu közpénzügyi miniszter

Bukarest, 2006. október 4. 1391. szám 1. számú MELLÉKLET SZABÁLYZAT a közúti forgalomról szóló 195/2002. számú sürgősségi kormányrendelet alkalmazására I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. cikk – A forgalmi résztvevők kötelesek betartani a forgalmi szabályokat és a közúti jelzőeszközök jelentését, valamint az e szabályzat többi rendelkezését. 2. cikk – E szabályzat értelmében az alábbi fogalmak és kifejezések jelentése a következő: 1. lejtés (pályaesés) – valamely út egységes szakaszának a vízszintes síkhoz viszonyított dőlése; 2. az út életképessége – az úttest megfelelő műszaki állapota, amely magába foglalja az illető útszakaszra sajátos szabályozások szerinti állandó járhatóságát, az akadályok hiányát, valamint a forgalom biztonságát és gördülékenységét biztosító forgalmi létesítmények és jelzőeszközök jelenlétét; 3. díszmenet – valamely szertartás keretében a közúton felvonuló személyek csoportja; 4. szervezett csoport – a közútkezelő által – a közúti rendőrség véleményezésével – kibocsátott engedély alapján a közúton, egy vezető irányítása alatt felvonuló vagy várakozó két vagy több személy; 5. a hajtási jogosítvány, a forgalmi engedély vagy a nyilvántartási bizonyítvány, illetve ezek helyettesítő tanúsítványának visszatartása – a közúti rendőrség által elrendelt műszaki-adminisztratív intézkedés, mely a dokumentumnak valamely személy birtokából való elvételét és ezen intézkedés alkalmazását kiváltó ügy megoldásáig a közúti rendőrség székhelyén való megőrzését foglalja magába; 6. a hajtási jogosítvány visszavonása – a birtokosát egészségügyileg alkalmatlannak nyilvánító törvényszéki-orvostani igazolás alapján a közúti rendőrség által elrendelt műszaki-adminisztratív intézkedés, amely a dokumentum visszatartását és a gépjármű vagy villamos vezetési jogának megtiltását foglalja magába; 7. a forgalmi engedély visszavonása – a közúti rendőrség által elrendelt műszaki-adminisztratív intézkedés, amely a dokumentum visszatartását és az illető jármű közutakon való működésbe helyezési jogának megtiltását foglalja magába; x)

Magyar nyelven megjelent Románia Hivatalos Közlönyének 2003. február 26-i 30. számában.


3

8. a rendszámtáblák visszavonása – a közúti rendőrség által elrendelt műszaki-adminisztratív intézkedés, amely a rendszámtáblák járműről való leszerelését és ezen intézkedés alkalmazását kiváltó indokok megszűnéséig a közúti rendőrség székhelyén való megőrzését foglalja magába; 9. a közúti rendőrszolgálat vezetője – valamely megyei rendőr-felügyelőség vagy Bukarest Municípium Rendőrségi Vezérigazgatósága keretében működő Közúti Rendőrbrigád kötelékeiben a közúti rendőrszolgálat vezetője tisztség feladatkörét ellátó közúti rendőrtiszt; 10. sürgősség – krízishelyzet vagy potenciálisan nagyméretű veszélyhelyzet, amely negatív hatású események bekövetkezésének megelőzése, emberi életek vagy bizonyos javak épségének mentése, illetve a környezetre gyakorolt hatás csökkentése érdekében azonnali kiszállást igényel. 3. cikk – (1) A közút kezelője biztosítani köteles annak életképességét. (2) A közúti forgalom biztonságos körülmények közötti lebonyolítása érdekében a közútkezelő forgalmi létesítményeket kell létrehozzon annak érdekében, hogy a forgalmi résztvevőket rábírja a közúti jelzőeszközök jelentésének betartására. (3) A közútkezelő köteles a helységekbe való bejáratnál és kijáratnál ilyen értelmű jelzőtáblákat elhelyezni. (4) A magánhasznú, közforgalomnak nyitott út tulajdonosa vagy kezelője köteles a bejáratnál szabályozó táblákat és kiegészítő pannókat szerelni, amelyeknek tartalmazniuk kell a járművek és gyalogosok engedélyezett belépésének időintervallumát. (5) A közforgalom előtt zárt út bejáratánál ennek tulajdonosa vagy kezelője köteles látható helyen „Behajtani tilos” jelentésű jelzőtáblát elhelyezni, továbbá egy pannót is a „Közforgalom előtt zárt út” felirattal. 4. cikk – (1) A közutak lezárása vagy a jármű-, illetve gyalogosforgalom korlátozása kizárólag a forgalom intenzitásának korlátozására, valamely útszakasz védelmére vagy munkálatok végrehajtására rendelhető el, a törvény feltételei között. (2) Amennyiben valamely forgalmi esemény vagy természeti jelenség veszélyezteti a közúti forgalom biztonságát, a közúti rendőrség vagy a közútkezelő, a közúti rendőrség véleményezésével, ideiglenes forgalmi korlátozásokat rendelhet el, értesítve a forgalmi résztvevőket a tiltásról, ennek időtartamáról és az igénybe vehető terelőútról. 5. cikk – (1) A közútkezelő köteles intézkedéseket foganatosítani a közút konfigurációjából, állapotából vagy nem megfelelő műszaki ellátottságából adódó közúti események hatásainak azonnali elhárítására. (2) Valamely közúti esemény bekövetkezése esetében a közútkezelő köteles ezt felszabadítani, az úttesten található akadályokat eltávolítani, és az utat kezdeti állapotába visszaállítani. 6. cikk – (1) A menetrend szerinti helyi tömegszállítás útvonalait, a taxi rendszerű szállítás kivételével, a helyi közigazgatási hatóságok állapítják meg. (2) A helyi tömegszállítási eszközök megállóit, a taxi rendszerű szállítás klienseinek várakozó helyeit is ideértve, a helyi közigazgatási hatóságok állapítják meg, a közúti rendőrség véleményezésével. (3) A tömegszállítási eszközök helységeken kívüli megállói számára a közútkezelő köteles kitérőket (öblöket) létesíteni. (4) A közútkezelő köteles a tömegszállítási eszközök kitérő öblökkel nem rendelkező megállóit „Autóbusz-, trolibuszmegálló” jelentésű útburkolati jelekkel elhatárolni. (5) A 7 méternél szélesebb utak fokozott balesetveszélyű szakaszain a közútkezelő köteles a gyalogátjárókat keresztező irányelválasztó övezetben megfelelően jelzett járdaszigeteket berendezni a gyalogosok számára. (6) A tömegszállítási eszközök útkereszteződések közelében található megállóit legalább 50 méterrel az útkereszteződés előtt vagy után kell berendezni. (7) Amennyiben a tömegszállítási eszközök helységen belüli útvonalai egyazon szintű vasúti átjárókon haladnak át, ezek előtt legkevesebb 50 méterrel mindkét oldalon megállók kell legyenek. 7. cikk – (1) Valamely vasút közúttal való kereszteződésénél a vasútkezelőnek kötelessége biztosítani az átjáró egyszintű felületét, a közútkezelővel együtt pedig, az illetékességeknek megfelelően, megállapítani és felszerelni – a közúti rendőrség véleményezésével –, valamint karbantartani ennek jelzőeszközeit.

4


(2) A vasúti szintjárónál ennek kezelője és a közútkezelő, a szomszédos területek bírlalóival együtt, kötelesek eltávolítani bármely akadályt, és megtiltani azon pannók, plakátok, berendezések és építmények elhelyezését, amelyek csökkenthetnék a látási viszonyokat abban az övezetben, ahol a járművezető köteles biztosítani magát. (3) Valamely közút ipari vasúttal való kereszteződésénél ennek kezelője és/vagy használója köteles biztosítani egy vasúti közeg jelenlétét annak érdekében, hogy leállítsa a jármű- és gyalogosforgalmat a vasúti szerelvény elhaladásáig. (4) Amennyiben egy sorompó nélküli vasúti szintjárónál nem lehet biztosítani a (2) bekezdésben említett követelményeket, a közútkezelő a vasút kezelőjével közösen intézkedéseket foganatosít, a közúti rendőrség véleményezésével, az esetnek megfelelően, az alábbiakra: a) kézi-sorompók vagy automata készülékek felszerelésére, az e hatóságok által megállapított sürgősségi sorrendben; b) az átjáró megszüntetésére a közúti forgalom más, szomszédos vasúti szintjáró felé terelésével, ahol a látási viszonyok biztosítottak, illetve kézi-sorompó létezik; c) a vasúti és közúti forgalmi fluxus felüljárók vagy aluljárók építése révén történő szétválasztására. 8. cikk – (1) A közút övezetében végzendő munkálatokat az engedélyben megállapított feltételek között a közútkezelő vagy a vasútkezelő hajtja végre, a közúti rendőrség véleményezésével. (2) A projektben jóváhagyott forgalmi létesítmények kivitelezését a munkálatok végrehajtója a forgalmi résztvevők biztonságos közlekedését lehetővé téve köteles végrehajtani. (3) Amennyiben a munkálatokat a járdán végzik és megakadályozzák az ott zajló közlekedést, kivitelezőjük köteles az úttesttől elválasztott és megfelelőképpen védett gyalogátjárókat építeni. (4) A munkálatok befejezésekor a kivitelező köteles az utat az eredeti állapotba visszaállítani vagy a projektben meghatározottba hozni. (5) A közút- vagy vasútkezelő köteles a közút övezetében kivitelezett munkálatokat ellenőrizni, és csak akkor venni át azokat, ha megfelelnek a törvényben előírt minőségi szabályoknak és a munkálatok megkezdése előtt elnyert véleményezéseknek. II. FEJEZET Járművek 1. SZAKASZ A járművek műszaki állapota és ennek ellenőrzése 9. cikk – (1) Bejegyzésük vagy nyilvántartásba vételük előtt a járművek közlekedhetnek közutakon, elvégzett műszaki vizsgálat nélkül, az illetékes hatóság által kibocsátott ideiglenes forgalmi engedély alapján, amennyiben eleget tesznek a közúti forgalom biztonságára vonatkozó műszaki szabályoknak. (2) A forgalomba való visszahelyezés előtt műszaki szempontból megvizsgálandók azon gépjárművek, villamosok vagy pótkocsik, amelyeken javításokat végeztek a kormánymű, a fékberendezés vagy a karosszéria, illetve az alváz szilárd szerkezetének súlyos károsodását okozó események miatt. 1.§ A gépjárművek, a villamosok, a pótkocsik, a mezőgazdasági és erdőkitermelésben használt traktorok, valamint a szolgáltatások és munkálatok lebonyolítására használt járművek által teljesítendő minimális kivilágítási, fényjelzési és hangos figyelmeztetési feltételek 10. cikk – A gépjárműveket, a mezőgazdasági és erdőkitermelésben használt traktorokat, a szolgáltatások és munkálatok lebonyolítására használt járműveket, a villamosokat és a pótkocsikat építésükkor el kell látni az illetékes hatóság által megállapított műszaki feltételeknek megfelelő, homologált kivilágítási, fényjelző és hangos figyelmeztető berendezésekkel. 11. cikk – A kizárólag gyermekek szállítására szánt gépjárművek karosszériáján – elől és hátul – „Gyermekek!” jelentésű jelzőtáblát kell szerelni. 12. cikk – A túlsúlyos vagy túlméretezett gépjárműveket el kell látni a következő kiegészítő jelzőeszközökkel:


5

a) egy fehér alapú, piros szegélyű fényvisszaverő-fluoreszkáló táblácskával, melyet elől, a gépjármű bal oldalára szerelnek; b) fehér és piros, a külső rész felé ereszkedő, váltakozó csíkokból álló fényvisszaverő-fluoreszkáló jelekkel, melyeket a gépjármű vagy a rakomány hátsó részére, az oldalakhoz minél közelebb szerelnek, amennyiben a gépjármű szélessége meghaladja a 2,5 métert; c) egy vagy több speciális sárga fényjelző eszközzel, melyeket úgy szerelnek, hogy a kibocsátott fény szemből, hátulról és mindkét oldalról látható legyen, továbbá az oldalakra 1,5 méterenként szerelendő, sárga fényvisszaverő-fluoreszkáló eszközökkel; d) a 2,5 métert meghaladó szélességű járművek vagy rakományaik oldalára szerelendő, a helyzetjelző fényekkel egyszerre működő fényekkel, továbbá egy fényvisszaverő-fluoreszkáló eszközzel. 13. cikk – Tilos a gépjárművekre, a mezőgazdasági és erdőkitermelésben használt traktorokra, a szolgáltatások és munkálatok lebonyolítására használt járművekre, a pótkocsikra vagy a villamosokra a homologáltaktól eltérő színű vagy intenzitású fényeket, eltérő figyelmeztető fényeket, eszközöket, illetve kellékeket szerelni. 2. § A kerékpárok, a mopedek, az állati erővel vont járművek és a kézzel húzott vagy tolt járművek által teljesítendő minimális műszaki feltételek 14. cikk – A közúti forgalomban való részvételük céljából a kerékpárokat el kell látni: a) hatékony fékberendezéssel; b) működőképes, hatékony kormányzási rendszerrel; c) hangos figyelmeztető rendszerrel; tilos a gépjárművekre sajátos, hangos figyelmeztető rendszereket telepíteni és használni; d) elől fehér vagy sárga fénnyel, hátul pedig piros fénnyel és legalább egy, azonos színű, látható fényvisszaverő-fluoreszkáló eszközzel; e) narancssárga színű, küllőkre rögzített, fényvisszaverő-fluoreszkáló elemekkel vagy eszközökkel, amelyek mozgásban egy folytonos kört alkotnak. 15. cikk – A kerékpárhoz csatolt pótkocsi hátsó részét piros színű fényvisszaverő-fluoreszkáló eszközzel kell ellátni, és amennyiben a kerékpár hátsó fényét eltakarja a pótkocsi, ez utóbbira piros fényjelzést is kell szerelni. 16. cikk – (1) A közúti forgalomban való részvételük céljából a mopedeket el kell látni: a) hatékony fékberendezéssel; b) hangos figyelmeztető rendszerrel; c) az égési gázokat kiürítő berendezéssel, amely megfeleljen a zajszintre és a környezetvédelemre vonatkozó szabályoknak; d) elől fehér fénnyel, hátul pedig piros fénnyel és azonos színű fényvisszaverő-fluoreszkáló eszközzel; e) az irányváltoztatást elől és hátul jelző sárga fényekkel; f) a hátsó részre, a fény- és jelzőrendszer láthatóságát nem gátoló helyre rögzítendő rendszámtáblával. (2) Tilos a mopedekre a homologáltaktól eltérő színű vagy intenzitású fényeket, eltérő figyelmeztető fényeket, eszközöket, illetve kellékeket szerelni. 17. cikk – (1) Az állati erővel vont járműveket el kell látni, a szélükhöz lehető legközelebb, elől két homologált, fehér színű fényvisszaverő-fluoreszkáló eszközzel, hátul pedig két homologált, piros színű fényvisszaverő-fluoreszkáló eszközzel. (2) A rendszámtáblák egyikét a jármű bal oldalára, a másikat a hátsó részére, állandó láthatóságot biztosító helyekre szerelik. (3) Záporeső, erős havazás vagy sűrű köd, illetve a látási viszonyokat gyengítő más meteorológiai feltételek esetében, továbbá éjszaka az állati erővel vont jármű baloldalára legalább egy, a kerekek szintje fölé elhelyezett, fehér vagy sárga fényű plusz világítóelemet kell biztosítani. (4) Az (1) bekezdésben említett jelzőeszközöket, valamint a (3) bekezdés szerinti, fehér vagy sárga fényt biztosító eszközt tisztán és épen kell tartani, láthatóságukat pedig nem akadályozhatják a jármű építési elemei vagy a szállított rakomány.

6


(5) Az állati erővel vont jármű vezetőjének az igavonó állat hámszerszámaira fényvisszaverő anyagokat kell helyeznie, hogy azt könnyen észrevehesse a többi forgalmi résztvevő. 18. cikk – A kézzel húzott vagy tolt járművekre elől és hátul egy-egy fehér, illetve piros színű, homologált fényvisszaverő-fluoreszkáló eszközt kell helyezni. 2. SZAKASZ A járművek bejegyzése és nyilvántartásba vételex) 1. § A járművek bejegyzése és nyilvántartásba vétele 19. cikk – A gépjárművek és pótkocsik bejegyzésében és nyilvántartásból való törlésében illetékes hatóságok a hajtási jogosítványok és a járműbejegyzés rendje igazgatóság koordinálásában működő hajtási jogosítványok és járműbejegyzés rendje közösségi közszolgálatok. 20. cikk – (1) Bejegyzéskor a gépjárműnek vagy pótkocsinak rendszámtáblátxx) ítélnek oda, és forgalmi engedélyt bocsátanak ki. (2) A rendszámtáblák fehér színű, fényvisszaverő alapon domború, fekete, kék vagy piros színű betűket és számokat tartalmaznak. (3) A forgalmi engedélybe kötelező módon bevezetik az odaítélt rendszámot, valamint a gépjármű vagy a pótkocsi azonosító számát. 21. cikk – (1) Az a gépjármű, villamos, pótkocsi vagy moped, amely a gyártó által lyukasztással feltüntetett vagy bevert azonosítási elemek hiánya, megsérülése vagy megsemmisülése miatt nem azonosítható, valamint a nem azonosítható alkatrészekből összeszerelt gépjármű vagy pótkocsi, illetve az a gépjármű vagy pótkocsi, amely esetében egy vagy több egymást követő bírlaló vagy tulajdonos azonosságát nem lehet megállapítani, nem homologálható a közúti forgalomba való bebocsátás céljából. Kivételezett az a jármű és pótkocsi, amelyek tekintetében a rendőrség megállapíthatja a törvényes származást. (2) A Romániában vagy külföldön ellopottként bejelentett és a Román Rendőr-főfelügyelőség által körözött gépjárműveket és pótkocsikat nem jegyzik be. (3) A (2) bekezdés előírásai alól kivételezettek azok a gépjárművek és pótkocsik, amelyek tekintetében a bűnüldöző szerv rendelkezést bocsátott ki, miszerint a vizsgálatok befejezéséig megengedett a bejegyzésük, mely esetben a forgalmi engedélybe és a járműazonossági könyvbe beírják a „...-ból (ország) ...-án/-én (dátum) ellopottnak nyilvánított gépjármű” megjegyzést. (4) A (3) bekezdésben említett járművek kizárólag Románia területén közlekedhetnek. 22. cikk – Nyilvántartásba vételkor a jármű számára egyetlen rendszámot tartalmazó táblákat bocsátanak ki, melyek: a) sárga színű fényvisszaverő alapon domború, fekete színű betűkkel és számokkal ellátottak kell legyenek – a helyi tanácsoknál nyilvántartásba vett járművek tekintetében; b) fehér színű fényvisszaverő alapon domború, fekete színű betűkkel és számokkal ellátottak kell legyenek a Védelmi Minisztériumnál, a Közigazgatási és Belügyminisztériumnál vagy, az esetnek megfelelően, a Román Hírszerző Szolgálatnál nyilvántartásba vett gépjárművek tekintetében. 2. § A gépjárművek vagy villamosok rendszámai, ideiglenes számai és próba jellegű számai 23. cikk – (1) Bármely gépjármű és bármely pótkocsi bejegyzésekor odaítélnek egy rendszámot, amely a megye vagy Bukarest municípium jelkulcsából, arab számokból alkotott sorszámból és három latin nagybetűből alkotott kombinációból tevődik össze. x)

A fordító szerkesztőség megjegyzése: Az e sürgősségi kormányrendelet értelmében „nyilvántartásba vétel” alatt a román nyelvű „înscriere” kifejezésnek megfelelő, bizonyos intézmények és hatóságok kiváltságaként jelentkező, a bejegyzéstől eltérő gépjárműnyilvántartási módozat értendő. Ugyanezen szellemben értelmezendő a „nyilvántartási bizonyítvány” is, mely a fent említett nyilvántartásba vételt hivatott tanúsítani a forgalmi engedélytől eltérően, mely a bejegyzési folyamat lezárásával bocsátandó ki. xx) A fordító szerkesztőség megjegyzése: A köznapi, valamint a magyarországi forgalmi szabályozásokban jelentkező szóhasználathoz igazodva „rendszámtáblák” gyűjtőnévként tömörítettük a „plăcuţe cu numărul de înmatriculare sau de înregistrare” román nyelvű szintagmát, melynek magyar megfelelője „a bejegyzési vagy a nyilvántartásba vételi számot tartalmazó táblácskák”. Ugyanezen szemlélet érvényesül a „rendszám” kifejezés esetében is, mely a „bejegyzési vagy nyilvántartásba vételi szám” szintagmát tömöríti.


7

(2) A Romániában tevékenykedő diplomáciai képviseletek, konzuli hivatalok és tagjaik, valamint diplomáciai státusú más szervezetek és idegen személyek tulajdonában levő gépjárművek és pótkocsik rendszámai a CD, CO vagy TC jelkulcsból és, az esetnek megfelelően, sorszámból tevődnek össze. (3) Az ideiglenes rendszám esetében a megye vagy Bukarest municípium jelkulcsa és a sorszám mellett feltüntetik a bejegyzés érvényessége lejártának hónapját és évét. (4) Valamely gépjármű vagy pótkocsi forgalomra való ideiglenes engedélyezésekor egy, a megye vagy Bukarest municípium jelkulcsát és sorszámot tartalmazó (rend)számot ítélnek oda. (5) Valamely gépjármű vagy pótkocsi próba jellegű bejegyzésekor egy, a megye vagy Bukarest municípium jelkulcsát, sorszámot és „Próba” feliratot viselő (rend)számot ítélnek oda. (6) A bejegyzés, nyilvántartásba vétel vagy forgalomra való engedélyezés időpontjában az odaítélt rendszámot tartalmazó táblákat is kibocsátják. 24. cikk – (1) A rendszámokat sorban, növekvő sorrendben ítélik oda. (2) Bejegyzéskor a jármű tulajdonosa kérheti, a hatályos díjak kifizetésével, a rendszám valamely kedvezményes kombinációjának odaítélését. (3) Nem ítélhetők oda olyan betűkombinációk, amelyek obszcén jelentést hordoznak, vagy amelyek egyes közintézmények elnevezésével való asszociációhoz vezethetnek, amennyiben ezek írásban kérik a kibocsátó hatóságtól a rendszám valamely kombinációja odaítélésének korlátozását. Azon személyek, akik utólagosan korlátozott rendszámmal bejegyzett járművet bírlalnak, továbbra is használhatják az illető rendszámot, de csak a jármű elidegenítéséig. (4) A jármű feletti tulajdonjog átruházásakor a rendszám és a vele járó táblák automatikusan és térítésmentesen az új tulajdonos birtokába kerülnek, amennyiben ennek lakhelye vagy székhelye a régi tulajdonoséval azonos megyében van, és a régi tulajdonos nem döntött az illető rendszám kombinációjának megőrzése mellett. Az új tulajdonos kérheti, a hatályos díjak kifizetésével, a rendszám valamely kedvezményes kombinációjának odaítélését. 25. cikk – (1) A helyi tanácsoknál nyilvántartásba vett járművek rendszáma a latin nagybetűvel írott helységnévből és megyenév-rövidítésből, valamint arab számokból alkotott sorszámból tevődik össze. (2) A Védelmi Minisztériumnál, a Közigazgatási és Belügyminisztériumnál és, az esetnek megfelelően, a Román Hírszerző Szolgálatnál nyilvántartásba vett gépjárművek rendszáma az intézmény elnevezésének latin nagybetűvel írott rövidítéséből, valamint arab számokból alkotott sorszámból tevődik össze. 26. cikk – (1) A tulajdonos vagy a törvényes bírlaló köteles a rendszámtáblákat a speciális rendeltetési helyekre, a gépjármű vagy villamos első és hátsó részére, az esetnek megfelelően, a motorkerékpár és a pótkocsi esetében pedig csak a hátsó részre rögzíteni. (2) Tilos azon járművek közúti forgalma, amelyekre a rendszámtáblák nincsenek a meghatározott helyre felszerelve. 3. SZAKASZ A járműtulajdonosok vagy -bírlalók kötelezettségei 27. cikk – (1) A romániai lakhelyű, székhelyű vagy tartózkodási helyű gépjármű- vagy pótkocsitulajdonos köteles: a) a kibocsátó hatóságnál bejelenteni a forgalmi engedély elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését, a megállapításától számított legfeljebb 48 órán belül; b) a kibocsátó hatósághoz azonnal benyújtani az eredeti forgalmi engedélyt, ha a másodlat elnyerése után újra az eredeti birtokába jut. (2) A járműbírlaló jogi személyek, az (1) bekezdésben említetteken kívül, kötelesek: a) ellenőrizni a járművek műszaki állapotát, erről megjegyzést tenni a menetlevélben vagy a szolgálati jegyben, és megtiltani a műszaki feltételeknek eleget nem tevő járművek közlekedését; b) menetlevelet vagy szolgálati jegyet kibocsátani az útra induló járművek tekintetében; c) megtiltani a járművek vezetését megfelelő hajtási jogosítvánnyal vagy szakmai igazolvánnyal nem rendelkező személyeknek;

8


d) megtiltani a járművezetőknek, hogy útra induljanak szeszes italok, kábító anyagok vagy készítmények, illetve hasonló hatású gyógyszerek befolyása alatt, valamint előrehaladott fáradtsági állapotban; e) figyelembe venni a rendőrök vagy a járművezetők által a menetlevélbe bevezetett megjegyzéseket; f) azonnal értesíteni a rendőrséget bármely forgalmi balesetről, melyben balesetmegállapító dokumentumokkal nem rendelkező saját gépjárművezetőik vettek részt; g) ellenőrizni a szünet- és pihenési idők, valamint a törvényes sebességi rendszer betartását, leolvasva a pihenési időt és a menetsebességet ellenőrző készülékek által regisztrált adatokat; h) ellenőrizni a speciális szállítási engedély meglétét és az ebben rögzített feltételek betartását. 28. cikk – (1) A járműbírlalók járműveikre hangos lopáselleni biztonsági rendszereket szerelhetnek. (2) Az (1) bekezdésben említett rendszer által kibocsátott jelzés időtartama nem haladhatja meg az egy percet, intenzitása pedig a hatályos törvényes szabályozásokban előírt hangküszöböt. (3) Tilos a járművekre a más jármű közvetlen közeli elhaladására működésbe lépő, hangos lopáselleni biztonsági rendszereket telepíteni. III. FEJEZET Hajtási jogosítvány 29. cikk – (1) Románia európai uniós csatlakozásának időpontjától a hajtási jogosítvány elnyerését célzó elméleti és gyakorlati felkészítést lebonyolító engedélyezett egységekhez való beiratkozáshoz a kérelmezőnek bizonyítékot kell szolgáltatnia pszichológiai alkalmassága tekintetében. (2) Valamely jármű közúti vezetésének elsajátítását célzó gyakorlati tanfolyamokon való részvétele előtt a kérelmezőnek bizonyítékot kell szolgáltatnia a hajtási jogosítvány elnyerését célzó, engedélyezett egységekben szerzett elméleti felkészültsége tekintetében. (3) A (2) bekezdésben említett személy hajtási jogosítvány elnyerése célú gyakorlati felkészítését az A, B, BE kategóriák és az A1 és B1 alkategóriák bármelyike tekintetében a törvény feltételei között attesztált azon oktató is lebonyolíthatja, aki szerződést kötött a kérelmező elméleti felkészítését biztosító engedélyezett egységgel. (4) Valamely jármű közúti vezetésének elsajátítását célzó gyakorlati tanfolyamokat elvégezhetik azok a személyek is, akik nem töltötték még be az illető jármű kategóriája vagy alkategóriája tekintetében a törvény által előírt minimális életkort, de ennek betöltése előtti 3 hónapnál nem korábban. 30. cikk – A hajtási jogosítványt az alábbi egy vagy több járműkategória vagy -alkategória tekintetében bocsátják ki: a) A KATEGÓRIA: oldalkocsival ellátott vagy oldalkocsi nélküli motorkerékpár; b) B KATEGÓRIA: 1. a 3 500 kg engedélyezett maximális össztömeget meg nem haladó gépjármű, amelyben a vezető helyén kívül az ülőhelyek száma legfeljebb 8; 2. egy B kategóriájú vontató gépjárműből és egy, legfeljebb 750 kg engedélyezett maximális össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény; 3. a 3 500 kg engedélyezett maximális össztömeget meg nem haladó járműszerelvény, mely egy B kategóriájú vontató gépjárműből és egy, a vontató gépjármű saját tömegét meg nem haladó engedélyezett maximális össztömegű pótkocsiból áll; c) BE KATEGÓRIA: egy B kategóriájú vontató gépjárműből és egy, a 750 kg engedélyezett maximális össztömeget meghaladó pótkocsiból álló járműszerelvény, amelynek engedélyezett maximális össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot; d) C KATEGÓRIA: 1. a D kategóriába tartozótól eltérő gépjármű, amelynek engedélyezett maximális össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot; 2. egy C kategóriájú gépjárműből és egy, a 750 kg engedélyezett maximális össztömeget meg nem haladó pótkocsiból álló járműszerelvény;


9

e) CE KATEGÓRIA: egy C kategóriájú vontató gépjárműből és egy, a 750 kg engedélyezett maximális össztömeget meghaladó pótkocsiból álló járműszerelvény; f) D KATEGÓRIA: a vezető helyén kívül 8-nál több ülőhellyel rendelkező, személyszállító gépjármű. Az ilyen kategóriájú gépjárműhöz csatolható egy, a 750 kg engedélyezett maximális össztömeget meg nem haladó pótkocsi; g) DE KATEGÓRIA: egy D kategóriájú vontató gépjárműből és egy, a 750 kg engedélyezett maximális össztömeget meghaladó pótkocsiból álló járműszerelvény. A pótkocsi nem lehet személyszállításra rendeltetett; h) Tr KATEGÓRIA: traktor, mezőgazdasági, erdőkitermelési vagy munkálatok kivitelezésére alkalmas önmeghajtású munkagépek; i) Tb KATEGÓRIA: trolibusz; j) Tv K ATEGÓRIA: villamos; k) A1 ALKATEGÓRIA: a legfeljebb 125 cm3 hengerűrtartalmú és legfeljebb 11 kW teljesítményű motorkerékpár; l) B1 ALKATEGÓRIA: a 400 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 550 kg saját tömegű és 45 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú belsőégésű motorral vagy egyenértékű teljesítményű bármely más motorral ellátott, illetve gyártásból eredőn 50 km/h-nál nagyobb sebességű három- vagy négykerekű gépjármű; m) C1 ALKATEGÓRIA: a D kategóriába tartozótól eltérő gépjármű, amelynek engedélyezett maximális össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot, de legfeljebb 7 500 kg. Az ilyen kategóriájú gépjárműhöz pótkocsi csatolható, amelynek engedélyezett maximális össztömege nem haladja meg a 750 kg-ot; n) C1E ALKATEGÓRIA: egy C1 alkategóriájú vontató gépjárműből és egy, a 750 kg engedélyezett maximális össztömeget meghaladó pótkocsiból álló járműszerelvény, azzal a feltétellel, hogy ennek engedélyezett maximális össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, a pótkocsi engedélyezett maximális össztömege pedig nem haladja meg a vontató gépjármű saját tömegét; o) D1 ALKATEGÓRIA: 1. a vezető székén kívül legalább 9, de legfeljebb 16 ülőhellyel rendelkező személyszállító gépjármű; 2. egy D1 alkategóriájú vontató gépjárműből és egy, a 750 kg engedélyezett maximális össztömeget meg nem haladó pótkocsiból álló járműszerelvény; p) D1E ALKATEGÓRIA: egy D1 alkategóriájú vontató gépjárműből és egy, a 750 kg engedélyezett maximális össztömeget meghaladó pótkocsiból álló járműszerelvény, azzal a feltétellel, hogy ennek engedélyezett maximális össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, a pótkocsi engedélyezett maximális össztömege pedig nem haladja meg a vontató gépjármű saját tömegét. A pótkocsi nem lehet személyszállításra rendeltetett. 31. cikk – Azon útvonalakat, amelyeket valamely gépjármű vagy villamos vezetésének elsajátítására vagy, az esetnek megfelelően, a hajtási jogosítvány elnyerése céljából szervezett vizsga lebonyolítására igénybe lehet venni, a közúti rendőrség állapítja meg. 32. cikk – (1) A hajtási jogosítvány elnyerésére jelentkezők vizsgáztatásáért felelő hatóságok a jelentkezők lakhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes prefektusi intézmény keretében működő hajtási jogosítványok és járműbejegyzés rendje közösségi közszolgálatok. (2) A diplomáciai képviseletek, a konzuli hivatalok és a Romániában akkreditált nemzetközi képviseletek tagjai a Közigazgatási és Belügyminisztérium és a Külügyminisztérium által jegyzőkönyvvel megállapított feltételek között jelentkezhetnek a hajtási jogosítvány elnyerése célú vizsgára. (3) A hajtási jogosítvány elnyerése célú elméleti és gyakorlati vizsgáztatás lebonyolítható a jelentkezők lakhelye vagy tartózkodási helye szerinti megyeszékhelytől eltérő helységben is, az illető területi-közigazgatási egység prefektusának rendelete alapján. 33. cikk – (1) A hajtási jogosítvány elnyerése céljából vizsgáztatását kérelmező személynek eleget kell tennie a következő feltételeknek: a) az A1 és B1 alkategória esetében legyen legalább 16. életévét betöltött; b) az A, B, BE, C1, C1E és Tr kategória esetében legyen legalább 18. életévét betöltött;

10


c) a C, CE, D, DE, Tb és Tv kategória, valamint a D1 és D1E alkategória esetében legyen legalább 21. életévét betöltött; d) egészségügyileg legyen alkalmas azon kategóriájú és alkategóriájú gépjármű vezetésére, amely tekintetében a vizsgáztatását kéri; e) ne legyen elítélve, jogerőre emelkedett bírósági határozattal, a közúti forgalom rendje ellen elkövetett bűncselekményért vagy emberölésért, halált okozó ütlegelésért vagy bántalmazásért, súlyos testi sértésért, rablásért vagy gépjárműlopásért; f) bizonyítékot szolgáltasson afelől, hogy teljesíti egy új hajtási jogosítvány elnyerését célzó vizsgára való jelentkezés tekintetében az újraközzétett, utólagosan módosított és kiegészített 195/2002. számú sürgősségi kormányrendelet 116. cikkében előírt feltételeket, amennyiben jogerős bírósági határozattal elítélték az e) pontban említett bűncselekmények valamelyikéért; g) pszichológiailag legyen alkalmas gépjárművek vagy villamosok közúti vezetésére. (2) Az (1) bekezdés g) pontjában említett feltétel Románia európai uniós csatlakozásáig gyakorol hatályt. 34. cikk – A hajtási jogosítvány elnyerését célzó vizsgára való előjegyzésre a kérelmező személyes iratcsomója a következő dokumentumokat kell tartalmazza: a) a kérelmező által aláírt típuskérelmet; b) beiskolázási lapot, melybe bejegyzik a vizsgázási kérelem tárgyát képező kategória vagy alkategória tekintetében „járművezetésre alkalmas” orvosi véleményezést. Az orvosi lapot azon engedélyezett egység őrzi meg, amely felkészítette a jelentkezőt; c) hatósági erkölcsi bizonyítványt; d) a személyazonossági okmány másolatát; e) a hajtási jogosítvány elnyerésével kapcsolatos díjak kifizetését tanúsító nyugtákat. (2) A hajtási jogosítvány elnyerését célzó első vizsgára a jelentkezőket azon engedélyezett egységek jegyzik elő, amelyek keretében azok az elméleti és gyakorlati felkészítő tanfolyamokat elvégezték. (3) Valamely hajtási jogosítvány birtokosax), aki új kategóriák vagy alkategóriák elnyerését kérelmezi, a vizsgáztatási iratcsomót, az (1) bekezdésben említett dokumentumok mellett, kiegészíti a hajtási jogosítványa másolatával is. (4) A hajtási jogosítvány elnyerését kérelmező, külföldi lakhelyű román állampolgár a vizsgáztatási iratcsomót, az (1) bekezdésben említett dokumentumok mellett, kiegészíti egy közjegyzőnél hitelesített nyilatkozattal, melyből kitűnik, hogy nem birtokol egyetlen, idegen hatóság által kibocsátott hajtási jogosítványt sem, vezetési joga nem volt felfüggesztve vagy érvénytelenítve, továbbá olyan dokumentumokkal, melyekből kiderül, hogy tulajdonában van vagy bérel egy romániai lakást. 35. cikk – (1) A hajtási jogosítvány elnyerését célzó vizsga a következőkből áll: a) a közúti forgalmi szabályozások, az elemi mechanikai fogalmak és az elsősegély-nyújtási fogalmak ismeretére vonatkozó elméleti próbából. Az elméleti vizsgáztatás lebonyolítható, a törvény feltételei között, a nemzeti kisebbségek nyelvén vagy egy világnyelven, a vizsgáztatott igénye szerint; b) az igényelt jogosítvány kategóriájának megfelelő gépjármű közúti vezetéséből álló gyakorlati próbából, az A kategória és az A1 kategória kivételével, melyek tekintetében a külön berendezett helyeken csak a vezetési készséget ellenőrzik. (2) A testi fogyatékos személy az A és/vagy B kategória tekintetében vizsgázhat a hajtási jogosítvány elnyerése érdekében, amennyiben a vizsgán használt gépjármű fogyatékosságához igazított. (3) A hajtási jogosítvány több kategóriában vagy alkategóriában való elnyerését kérelmező jelentkező vizsgáztatását minden egyes kategória vagy alkategória tekintetében más-más napon bonyolítják le. 36. cikk – (1) Az elméleti és gyakorlati vizsga eredményét „átment” vagy „elutasított” minősítéssel jelölik. x)

A fordító szerkesztőség megjegyzése: A megjelölt kifejezés a román nyelvű „titular” kifejezés fordítása, mely esetében döntő fordítási érv a köznapi szóhasználat volt. Megjegyzendő, hogy előfordul a „címzettje” fordítás is, melynek a levelezési megjelölés mellett ilyen értelmű használata sem idegen jelenség.


11

(2) Azon személyt, akit „átment”-nek nyilvánítottak az elméleti vizsgán, de nem jelenik meg a tanfolyam elvégzésének időpontjától számított legtöbb egy éven belül a járművezetési gyakorlati vizsgán, „elutasított”-nak minősítik, a továbbiakban pedig újabb felkészítő tanfolyam elvégzésével kell számolnia. (3) Az „elutasított”-nak minősített személy újra jelentkezhet vizsgára az ilyen értelmű minősítés időpontjától számított legkevesebb 15 nap után, de a tanfolyam elvégzésétől számított legtöbb 1 éves határidőn belül, ellenkező esetben újabb felkészítő tanfolyam elvégzésével kell számolnia. 37. cikk – A hajtási jogosítványt a hajtási jogosítványok és járműbejegyzés rendje – a jelentkezők vizsgáztatásának helye szerinti – közösségi közszolgálatok bocsátják ki, a 32. cikknek megfelelően. 38. cikk – (1) Az A kategóriájú hajtási jogosítvány birtokosának csak akkor áll jogában vezetni a 25 kW teljesítményt vagy a 0,16 kW/kg teljesítmény/súly arányt meghaladó motorkerékpárt, illetve a 0,16 kW/kg teljesítmény/súly arányt meghaladó, oldalkocsival ellátott motorkerékpárt, ha rendelkezik legalább 2 év gyakorlattal egy alacsonyabb műszaki mutatókkal rendelkező motorkerékpárral, vagy 21 évet betöltött és átesik egy sajátos ismeret- és viselkedésfelmérő teszten. (2) A kizárólag Tr kategória tekintetében érvényes hajtási jogosítvány birtokosa jogosult egy traktorból és egy vagy két pótkocsiból álló járműszerelvényt is vezetni. (3) A B, C vagy CE kategóriák valamelyike tekintetében érvényes hajtási jogosítvány birtokosa jogosult Tr kategóriájú járművet is vezetni. (4) A D vagy DE kategória tekintetében érvényes hajtási jogosítvány birtokosa jogosult Tb – trolibusz – kategóriájú járműveket is vezetni. 39. cikk – (1) A C vagy D kategória, illetve a C1 vagy D1 alkategória tekintetében érvényes hajtási jogosítvány elnyerése céljából vizsgáztatását kérő személynek előzetesen el kell nyernie a B kategóriájú gépjárművek vezetési jogát. (2) A BE, CE, DE kategória, vagy a C1E vagy D1E alkategória tekintetében érvényes hajtási jogosítvány elnyerése céljából vizsgáztatását kérő személynek előzetesen el kell nyernie a B, C, D kategóriájú vagy, az esetnek megfelelően, a C1 vagy D1 alkategóriájú gépjárművek vezetési jogát. 40. cikk – (1) A valamely kategória tekintetében érvényes hajtási jogosítvány feljogosít az illető kategóriában foglalt alkategóriába tartozó gépjárművek vezetésére is. (2) A CE vagy DE kategória tekintetében érvényes hajtási jogosítvány érvényes a BE kategóriájú járműszerelvény tekintetében is, amennyiben birtokosa B kategóriájú hajtási jogosítvánnyal is rendelkezik. (3) A CE kategória tekintetében érvényes hajtási jogosítvány érvényes a DE kategória tekintetében is, amennyiben birtokosa D kategóriájú hajtási jogosítvánnyal is rendelkezik. (4) A C1E alkategória tekintetében érvényes hajtási jogosítvány érvényes a D1E alkategória tekintetében is, amennyiben birtokosa legalább 21. életévét betöltött. (5) A D1 vagy D1E alkategória tekintetében érvényes hajtási jogosítvány érvényes a C1, illetve a C1E alkategóriába tartozó járművek vezetésére is. 41. cikk – (1) A vezetés elsajátítására rendeltetett gépjárműveket, a motorkerékpárok kivételével, el kell látni kettős fék- és tengelykapcsoló-vezérléssel. (2) Az (1) bekezdésben említett gépjárműveket el kell látni a hatályos jogszabályokban előírt méretű és jellegzetességekkel rendelkező kazettával, amelyen szerepel az „Iskola” felirat. Kivételt képeznek az autóbuszok, a trolibuszok és a villamosok, amelyeken az „Iskola” feliratot az oldalrészekre, elől és hátul alkalmazzák. 42. cikk – A valamely idegen hatóság által kibocsátott hajtási jogosítványokat a birtokos lakhelye vagy, idegen állampolgár és külföldi lakhelyű román állampolgár esetében, tartózkodási helye szerint illetékes prefektusi intézmény keretében működő hajtási jogosítványok és járműbejegyzés rendje közösségi közszolgálatok cserélik be, a törvény feltételei között. 43. cikk – A hajtási jogosítvány birtokosának be kell jelentenie annak elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését a kibocsátó hatóságnál, a megállapításától számított legfeljebb 48 órán belül, és kérelmeznie kell egy új hajtási jogosítvány kibocsátását. 44. cikk – (1) Az új hajtási jogosítvány kibocsátását, a törvény feltételei között, a következő dokumentumok alapján végzik:

12


a) a hajtási jogosítvány birtokosának lapja; b) a személyazonossági okmány eredetije és másolata; c) a hajtási jogosítvány ellenértéke és kibocsátási díja kifizetésének tanúsítványa; d) a kicserélendő hajtási jogosítvány eredetije, amennyiben ez létezik; e) az orvosi típusnyomtatvány, melyből kitűnik, hogy gépjárművek vagy villamosok vezetésére alkalmas, amennyiben a becserélést a hajtási jogosítvány közigazgatási érvényessége lejárta után kérelmezték. (2) Az (1) bekezdésben említett dokumentumokon felül a kérelmezőnek be kell nyújtania, névváltoztatás esetén, az ezt igazoló dokumentumok eredetijét és másolatát. (3) Azon román állampolgárok esetében, akiknek lakhelye Romániában van és ideiglenesen külföldön tartózkodnak, egy új hajtási jogosítvány kibocsátása lebonyolítható egy másik személy közvetítésével is, különleges meghatalmazás alapján, melyet Románia diplomáciai képviseletei vagy konzuli hivatalai hitelesítettek vagy, ha az idegen hatóságok előtt volt adva, annak feltételével, hogy teljesítse a törvény által előírt felülhitelesítési feltételeket, vagy legyen rá alkalmazva „az idegen jogi aktusok felülbélyegzésének megszüntetéséről szóló, Hágában 1961. október 5-én elfogadott megállapodás” szerinti hitelesítési záradék (apostille), mely megállapodáshoz Románia az 52/2000. számú törvénnyel jóváhagyott, utólagosan módosított 66/1999. számú kormányrendelettel csatlakozott. A megbízott az (1) bekezdésben említett dokumentumokat a következő feltételek között mutatja be: a) a hajtási jogosítvány birtokosának lapján szerepelnie kell a hajtási jogosítvány birtokosának valamely diplomáciai tisztviselő előtt tett aláírása; b) az egészségi állapotot igazoló iratot, továbbá a birtokos két friss fényképét, melyek közül egyiket a megbízottnak kibocsátott különleges meghatalmazásra, a másikat pedig a hajtási jogosítvány birtokosának lapjára alkalmaznak, a diplomáciai képviseletnek láttamoznia kell; c) a birtokos saját felelősségére, a diplomáciai tisztviselő előtt adott nyilatkozata, melyből kitűnjön, hogy nem birtokol, a becserélésre benyújtotton kívül, más nemzeti hajtási jogosítványt. 45. cikk – Az elhalálozott gépjárművezető hajtási jogosítványát az azt bírlaló személy 30 napos határidőn belül átadja a kibocsátó hatóságnak. IV. FEJEZET Közúti jelzések 46. cikk – (1) A közúti jelzőeszközök jelentését valamint méreteit, ezek formáját, szimbólumát, színét, és kivitelezési feltételeit, elhelyezését, felszerelését és alkalmazását az ágazati szabványoknak megfelelően állapítják meg. (2) Az alagutak és a viaduktok közúti jelzését ezek kezelői biztosítják, vitelezik ki és tartják karban. 1. SZAKASZ Fényjelzések 1. § A járműforgalmat irányító fényjelzések 47. cikk – (1) A fényjelzések fehér vagy eltérő színű, egymást követőn, folyamatosan vagy megszakításokkal, jelzőlámpát alkotó egy vagy több világítótest által kibocsátott fények. (2) A világítótestek számától függően a jelzőlámpák lehetnek: a) egy világítótestből állók, figyelmeztető villogó fénnyel; b) két világítótestből állók a gyalogosok és a kerékpárosok számára; c) három világítótestből állók a járművek számára; d) négy vagy több világítótestből állók a villamosok számára. (3) A jelzőlámpákat az oszlop függőleges tengelye mentén vagy tartókarra, állványra szerelik, illetve kábelekre függesztik fel, a lencsék színének sorrendje pedig fentről lefelé a következő: a) a háromszínű jelzőlámpáknál: piros, sárga, zöld; b) a kétszínű jelzőlámpáknál: piros, zöld; c) a villamosoknak szánt jelzőlámpák esetében három világítótest van vízszintesen elhelyezve a felső részen és egy alól, valamennyi fehérfényű.


13

48. cikk – (1) Az útkereszteződések forgalmát fényjelzésekkel irányító jelzőlámpákat kötelezően az útkereszteződés előtt kell elhelyezni oly módon, hogy legalább 50 méterről láthatók legyenek. Ezek kiegészíthetők az útkereszteződések közepén, fölött, illetve másik oldalán elhelyezett jelzőlámpákkal. (2) A járművek forgalmát irányító fényjelzések jelentése érvényes a forgalomra nyitott úttest teljes szélességén azon járművezetők tekintetében, akikhez szólnak. Az irányonként két vagy több sávú utakon a hosszanti útburkolati jelekkel elválasztott eltérő irányok tekintetében a jelzőlámpák elhelyezhetők valamely sáv vagy több sáv fölé, mely esetben a fényjelzések jelentése csak az így jelzett sávra vagy sávokra korlátozott. 49. cikk – A piros vagy zöld színű jelzőlámpákra fekete nyilak alkalmazhatók, melyek a megfelelő haladási irányt jelzik. Ebben az esetben a fényjelzés által megkövetelt áthaladási tilalom vagy engedély az e nyilak által jelölt irányra vagy irányokra korlátozott. Ugyanezzel a jelentéssel bírnak a jelzőlámpák alsó részére helyezett kiegészítő pannókon látható nyilak is. Az előre haladást jelző nyíl hegye felfelé mutat. 50. cikk – (1) A villamosoknak szánt jelzőlámpa négy fehér fényű világítótestből álló kazetta alakú, közülük három vízszintesen és egy a középső alatt van elhelyezve, és kiegészítő jelzésű pannók kísérik azokat. (2) A villamosok szabad áthaladását az alsó lámpa és az irányt jelző három felső lámpa valamelyikének fénykombinációja jelzi. (3) A villamos áthaladásának tilalmát a kazetta felső részén található három fény egyidejű kigyúlása jelzi. 51. cikk – (1) A zöld színű jelzés megengedi az áthaladást. (2) Ha a jelzőlámpát fekete alapon zöld színű, jobbra irányuló, nyíl alakú, egy vagy több villogó fényű lámpa kíséri, ez kizárólag a jelölt irányba való továbbhaladást engedi meg, bármit is jelezne abban a pillanatban a működő jelzőlámpa. 52. cikk – (1) A piros színű jelzés tiltja az áthaladást. (2) A piros színű jelzésnél a járművet meg kell állítani a megállásra vagy, az esetnek megfelelően, a gyalogátjáróra vonatkozó útburkolati jel előtt, ennek hiányában pedig a jelzőlámpánál. Amennyiben a jelzőlámpa az útkereszteződés fölött vagy túlsó oldalán van elhelyezve, a megállásra vagy a gyalogátjáróra vonatkozó útburkolati jel hiányában a járművet a keresztezett út úttestének széle előtt kell megállítani. (3) Amennyiben a piros színű jelzés a sárga színűvel egyidejűleg működik, a zöld fény megjelenését hirdeti. 53. cikk – (1) Amennyiben a sárga színű jelzés a zöld színű után jelenik meg, az útkereszteződéshez közeledő jármű vezetője nem haladhat át az 52. cikk (2) bekezdésében említett helyeken, azon helyzet kivételével, amelyben a jelzés megjelenésekor annyira közel van az illető helyekhez, hogy már nem tudná biztonságos feltételek között megállítani a járművet. (2) A villogó sárga jelzés megengedi az áthaladást, a járművezető köteles lévén csökkentett sebességgel közlekedni, betartani a közúti jelzéseket és az illető helyen alkalmazandó forgalmi szabályokat. 54. cikk – Az útkereszteződésekben a villamosok forgalma a többi jármű forgalmát irányító fényjelzésekkel összehangolt, fehér fényű jelzőlámpákkal is irányítható. 55. cikk – A kizárólag kerékpárforgalom irányítására rendeltetett fényjelzés mezőjében fekete alapon piros színű, illetve zöld színű kerékpár látható. Ugyanez a rendeltetése annak a fényjelzésnek is, amelyet kerékpárt feltüntető, kiegészítő pannó kísérte jelzőlámpa bocsát ki. 56. cikk – (1) Amennyiben a forgalmi sávok fölé piros és zöld fényt kibocsátó jelzőkészülékek vannak szerelve, ezek rendeltetése a változó irányú sávok jelzése. Az egymást keresztező két vonal formájú piros jelzés tiltja a járművek behajtását arra a sávra, amely fölé van helyezve, a lefelé mutató nyíl alakú zöld jelzés pedig megengedi a járművek behajtását és forgalmát az illető sávon. (2) A hegyével lefelé jobbra vagy balra mutató, nyíl vagy nyilak formájában megjelenő sárga vagy fehér színű közbeeső fényjelzés a változóirányú sávok esetében a zöld fényjelzés váltását hirdeti, illetve azt, hogy a sávon, amely fölött van, hamarosan lezárják a forgalmat azon vezetők számára, akikhez szól, e vezetőknek kötelező lévén a nyilak jelölte sávon vagy sávokon közlekedni. 57. cikk – Az útkereszteződésbe zöld fényű jelzőlámpánál behajtó járművezető köteles betartani az ott elhelyezett jelzőtáblák jelentését is. 2. § Fényjelzések a gyalogosok számára

14


58. cikk – (1) A gyalogosoknak szánt fényjelzések zöld és piros színűek. Ezek a járműforgalmat irányító jelzésekkel összehangoltan működnek. (2) A zöld fényjelzés mezőjében egy mozgásban levő gyalogos, a piros fényjelzés mezőjében pedig egy álló gyalogos képe szerepelhet. (3) A gyalogosoknak szánt fényjelzéseket hangjelzések is kísérhetik, a világtalanok úttesten való átkelésének biztosítása érdekében. (4) Azokon az útszakaszokon, amelyeken a forgalmi értékek megengedik, a közútkezelő, a rendőrség véleményezésével, a gyalogátjáró útburkolati jelének övezetében a zöldfény-igény kézi vezérlését lehetővé tevő speciális jelzőlámpákat vagy speciális pannókat helyezhet el, melyeket közvetlenül a gyalogos kezel. 59. cikk – (1) A zöld színű jelzés megengedi az átkelést. (2) Amennyiben a zöld jelzés villogni kezd, ez azt jelenti, hogy az átkelésre szánt idő letelőben van, és a piros jelzés következik. Ebben az esetben az átkelő gyalogosoknak gyorsítaniuk kell az átkelést, ha pedig az úttesten járdasziget vagy a járműforgalomnak tiltott felület van, itt kell megvárniuk a zöld jelzés megjelenését. 60. cikk – A villogó zöld fényű jelzés és a piros színű jelzés tiltja a gyalogosok úttesten való átkelését. 3. § Más fényjelzések 61. cikk – Összehangolt működésű jelzőlámpák esetén egy adott útvonal mentén a színjelzés időtartamát mérő készülékek telepíthetők, valamint olyan fényjelző készülékek, amelyek a forgalmi résztvevők számára kijelzik az illető lámparendszerrel programszerűen megállapított időket, a gépjárművezetőknek pedig a haladási sebességet is. 62. cikk – A figyelmeztető jelzőlámpát az útkereszteződésből való kilépésnél helyezik el, és egyetlen, villogó, sárga fényű világítótestből áll. Ennek mezőjében fekete alapon szerepelhet egy mozgásban levő, sárga színnel ábrázolt gyalogos. 63. cikk – Azon útszakaszok jelzése és forgalmának irányítása céljából, ahol az úttesten munkálatokat végeznek, az autópályák kivételével, mozgó jelzőlámpák helyezhetők el ideiglenesen, ezek előjelzésének kötelezettségével. 2. SZAKASZ Jelzőtáblák 64. cikk – A közutakon elhelyezett jelzőtáblák: a) figyelmeztetők; b) szabályozók, amelyek lehetnek: 1. elsőbbségszabályozók; 2. tiltók vagy korlátozók; 3. utasítást adók; c) irányítók és tájékoztatók, amelyek lehetnek: 1. irányítók; 2. tájékoztatók; 3. turisztikai tájékoztatók; 4. kiegészítő pannók; 5. kilométer- és hektométerjelzők; d) közúti munkálatokat jelző eszközök, amelyek lehetnek: 1. ideiglenes közúti jelzőtáblák; 2. kiegészítő munkálatjelző eszközök. 65. cikk – (1) A jelzőtáblákat rendszerint a menetirány szerinti jobboldalon helyezik el. Amennyiben a helyi viszonyok akadályozzák a jelzőtábláknak a vezetők általi időbeni észrevételét, azok elhelyezhetők vagy megismételhetők baloldalt, az út középső részén, egy járdaszigeten vagy a járműforgalomnak tiltott felületen, az úttest fölött vagy az útkereszteződés másik részén is, valamennyi forgalmi résztvevő által jól látható helyen. (2) A jelzőtáblákat kísérhetik kiegészítő jelzéseket tartalmazó pannók, amelyeken a jelentésüket pontosító, kiegészítő, illetve korlátozó feliratok vagy szimbólumok láthatók.


15

(3) A kiegészítő jelek alkalmazhatók a jelzőtáblákat tartalmazó pannókra vagy éppenséggel a jelzőtáblákra, amennyiben ez nem zavarja jelentésük megértését. (4) Annak érdekében, hogy éjszaka is láthatók legyenek, a jelzőtábláknak fényvisszaverőknek, világítóknak vagy kivilágítottaknak kell lenniük. (5) Egyes jelzőtáblák – veszélyes helyeken való láthatóságuk fokozása és jelentésük nyomatékosítása érdekében – magas-reflexiós fényvisszaverő-fluoreszkáló fóliával ellátott pannókon csoportosíthatók. E jelzőtáblákat, az esetnek megfelelően, fényt kibocsátó készülékek kísérhetik. 66. cikk – (1) A jelzőtábla jelentése a forgalomra nyitott úttest egész szélességében érvényes azon vezetők számára, akikhez szól. (2) Amennyiben a jelzőtábla valamely sáv vagy sávok fölött van felszerelve, jelentése csak az így jelzett sáv vagy sávok tekintetében érvényes. (3) A figyelmeztető jelzőtáblák jelentése a telepítésük helyétől kezdve érvényes. A veszélyes szakaszokra figyelmeztető jelzőtáblák esetében az érvényességi övezetet kiegészítő táblácskák szabályozzák. (4) A figyelmeztető jelzőtáblákat a veszélyes hely előtt legtöbb 50 méterrel szerelik fel helységen belül, 100 – 250 méterrel helységen kívül, illetve 500 – 1000 méterrel az autópályákon és az expressz utakon. Amennyiben a terepviszonyok távolabbi elhelyezést követelnek meg, a jelzőtábla alá „A jelzőtábla és a veszélyes hely kezdete közötti távolság”-ot feltüntető kiegészítő pannót telepítenek. (5) Az autópályákon és az expressz utakon a jelzőtábla alá minden esetben kötelező az „A jelzőtábla és a veszélyes hely kezdete közötti távolság”-ot feltüntető kiegészítő pannó telepítése. Amennyiben a veszélyes szakasz hossza meghaladja az 1 000 métert, az illető jelzőtábla alá „A jelzőtábla hivatkozása szerinti veszélyes útszakasz hosszá”-t feltüntető kiegészítő pannót telepítik. (6) A tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák jelentése elhelyezési pontjuktól érvényes. Amennyiben nem jelzett a szabályozás alkalmazási szakaszának hosszúsága vagy a tilalom, illetve a korlátozás vége, az illető jelzőtáblák jelentése a legközelebbi útkereszteződésnél szűnik meg. Amennyiben a tiltó vagy korlátozó jelzőtáblákat a helységbe való belépést hirdető jelzőtáblával együtt helyezték el, jelentésük az illető úton a „Lakott terület vége” jelzőtábláig érvényes, azon helyek kivételével, ahol más jelzőtáblák másként rendelkeznek. 67. cikk – A figyelmeztető, korlátozó vagy tiltó, illetve irányító jelzőtábláknak megfelelő ideiglenes közúti jelzőtáblák jellemzői az állandókkal azonosak, azzal a különbséggel, hogy a fehér alap sárgával helyettesített. 3. SZAKASZ Vasúti szintjárók jelzései 68. cikk – A valamely vasúti szintjáróhoz való közeledést megfelelő figyelmeztető jelzőtáblákkal és/vagy vasúti szintjárók tekintetében alkalmazandó kiegészítő pannókkal jelzik. 69. cikk – (1) A sorompó vagy félsorompó nélküli folyamatos működésű vasúti szintjárókat a „Sorompó nélküli egyszerű vasúti átjáró” vagy, az esetnek megfelelően, a „Sorompó nélküli kettős vasúti átjáró” jelzőtáblával kell jelölni, amelyet az „Állj” jelzőtábla kísér. (2) A sorompó nélküli automata jelzőberendezéssel ellátott, folyamatos működésű vasúti szintjáróknál a közúti forgalmat optikai úton a váltakozó-villogó piros fényjelző eszköz működésével és a fehér villogó őrfény leoltásával tiltják meg, valamint akusztikailag, szaggatott hangjelzések kibocsátása révén. 70. cikk – (1) A folyamatos működésű vasúti szintjárók jelzése megvalósítható félsorompóval ellátott automata fényjelzési rendszerrel. (2) A folyamatos működésű vasúti szintjárók biztosíthatók kézzel működtetett sorompókkal is. (3) A sorompókat és a félsorompókat piros és fehér színű, váltakozó csíkokkal jelölik, és középen piros koronggal láthatók el. A csíkoknak fényvisszaverőknek kell lenniük, a kivilágítatlan utakon, éjszaka pedig a sorompókat és a félsorompókat ki kell világítani vagy el kell látni piros fényű készülékekkel.

16


(4) Az automata jelzőberendezéssel felszerelt, sorompóval ellátott vasúti szintjáróknál a közúti forgalmi tilalom a 69. cikk (2) bekezdésében említett feltételek között, valamint a félsorompók vízszintes helyzetbe való leengedésével valósul meg. 71. cikk – (1) A közúti forgalom megtiltásának jelzése az alábbi helyzetek valamelyikének fennállása esetén is megvalósítottnak tekintendő: a) a váltakozó-villogó piros fényjelző készülék egyik fényegységének kigyúlása; b) a hangjelző rendszer működése; c) egyetlen félsorompó vízszintes helyzete. (2) A közúti forgalom szintén tiltottnak tekintendő, amennyiben a sorompók vagy félsorompók leengedése vagy felemelése folyamatban van. 72. cikk – A vasúti szintjárók övezetében a vonat közeledtét jelző, sorompó nélküli jelzőkészülékek, félsorompóval felszerelt jelzőkészülékek vagy a mechanikus sorompók működését, valamint az „Állj”, a „Sorompó nélküli egyszerű/kettős vasúti átjáró” és a „Sorompó nélküli, automata fényjelző berendezéssel ellátott egyszerű/kettős vasúti átjáró” jelzőtáblák felszerelését a vasút kezelője, a vasúthoz való közeledésre figyelmeztető jelzés-szettet pedig az út kezelője biztosítja. 73. cikk – (1) Az ipari vasúti szintjáróknál az „Egyéb veszély” jelzőtáblát helyezik el, mozdonyt ábrázoló kiegészítő pannó kíséretében. (2) Amennyiben az ipari vasúton szerelvény közlekedik, a forgalmat vasúti közegnek kell irányítania. 74. cikk – A villamosított vasúti szintjárók előtt elhelyezett határméreti kapukat, amelyek rendeltetése megtiltani a megengedett biztonsági határt meghaladó magasságú rakománnyal közlekedő járművek áthaladását, sárga és fekete színű váltakozó csíkokkal jelölik. A határméreti kapu támoszlopaira a megengedett maximális áthaladási magasságot pontosító közúti jelzőtáblák helyezendők. 4. SZAKASZ Útburkolati jelek 75. cikk – (1) Az útburkolati jelek a forgalom szervezésére, a forgalmi résztvevők figyelmeztetésére vagy irányítására szolgálnak. Ezeket lehet külön használni, vagy a jelentésüket kiegészítő vagy pontosító más közúti jelzőeszközökkel együtt. (2) Az útburkolati jeleket a korszerűsített úttestek felületére, a járdaszegélyekre, műépítményekre, az utak kiegészítő elemeire, valamint az utak övezetének más elemeire és építményeire alkalmazzák. A közutakon alkalmazott útburkolati jeleknek fényvisszaverőknek kell lenniük, vagy azokat olyan fényvisszaverő készülékeknek kell kísérniük, amelyek esős vagy ködös időjárási viszonyok között is megőrzik fényvisszaverő tulajdonságukat. (3) Az útburkolati jeleknek nem szabad semmiképp sem zavarniuk a közlekedést, felületüknek pedig nem szabad csúszósnak lennie. Az úttestre alkalmazandó útburkolati jeleket mikro-üveggolyókból készítik, a jeleket fényvisszaverő elemekkel ellátott jelzőgombok kísérhetik. 76. cikk – A közutakon alkalmazott útburkolati jelek: a) hosszanti jelek, amelyek lehetnek: 1. a forgalmi irányokat elválasztók; 2. az azonos irányú forgalmi sávokat elhatárolók; b) az úttestet elhatároló jelek; c) keresztirányú jelek, amelyek jelezhetnek: 1. megállási kötelezettséget; 2. elsőbbségadási kötelezettséget; 3. gyalogátjárót; 4. kerékpáros átkelőhelyeket; d) különfélék, amelyek szolgálhatnak: 1. irányításra; 2. tiltott helyek megjelölésére;


17

3. a várakozás megtiltására; 4. autóbusz-, trolibusz-, taximegállók megjelölésére; 5. parkolóhelyek megjelölésére; és 6. nyilak vagy feliratok formáját ölthetik; e) út menti jelzések, melyeket alkalmazhatnak: 1. műépítményekre (hidak, átjárók, támfalak); 2. védőkorlátokra; 3. oszlopokra vagy fákra; 4. járdaszegélyekre. 77. cikk – (1) A közútkezelő köteles folytonos vagy, az esetnek megfelelően, szaggatott vonalakból álló útburkolati jeleket alkalmazni mind a forgalmi irányok és a forgalmi sávok elkülönítésére, mind pedig az úttest elhatárolására. (2) Az egyszerű vagy kettőzött folytonos vonalból álló hosszanti útburkolati jel átlépése tilos. (3) A járdaszegélyre vagy az úttest szélére alkalmazott, folytonos vonalból álló útburkolati jel tiltja a járművek várakozását az illető útrészen. Amennyiben e vonal várakozást tiltó jelzőtáblát kísér, ez pontosítja az útszakasz hosszát, amelyen a tilalom érvényes. (4) A folytonos vonalból álló, az elhelyezése szerinti sávot elhatároló hosszanti útburkolati jelből és bizonyos kategóriájú járművet vagy járműveket szimbolizáló útburkolati jelből álló együttes azt jelzi, hogy az illető sáv az említett járműkategória vagy -kategóriák forgalmának van fenntartva. 78. cikk – Az egyszerű vagy kettőzött szaggatott vonalból álló hosszanti útburkolati jel megengedi az áthajtást a vonalon, amennyiben ezt a manőver vagy a bevezetett szabályozások megkövetelik. 79. cikk – (1) A szaggatott vonalból álló útburkolati jel lehet egyszerű vagy kettőzött, és a következő helyzetekben alkalmazzák: a) az egyszerű szaggatott vonalból álló útburkolati jelet: 1. a forgalmi irányok elválasztására a kétsávú, mindkét irányba forgalmat lebonyolító utakon; 2. az azonos irányú forgalmi sávok elhatárolására az irányonként legkevesebb két sávval rendelkező utakon; 3. szaggatott vonalról folytonos vonalra való áttérés jelölésére. Ezen útburkolati jel helységen belül nem kötelező; 4. az autópályák gyorsulási és lassító sávjainak az állandó forgalmú sávoktól való elhatárolására; 5. irányító jelként útkereszteződésekben; b) a kettőzött szaggatott vonalból álló útburkolati jelet a változó irányú forgalmi sávok elhatárolására. Ilyen sávokon az útburkolati jelet az 56. cikkben említett speciális fényjelző készülékek kísérik. (2) A folytonos vonalat a következő helyzetekben alkalmazzák: a) az egyszerű folytonos vonalat – a forgalmi irányok elválasztására, az azonos forgalmi irányú sávok elhatárolására az útkereszteződésekhez való közeledéskor és veszélyes övezetekben; b) a kettőzött folytonos vonalat – a forgalmi irányok elválasztására az irányonként legkevesebb két sávval, illetve az egy sávval rendelkező utakon, vagy az illető útszakasz kezelője által a közúti rendőrség beleegyezésével megállapított más helyzetekben. (3) Az egymás mellett elhelyezett folytonos és szaggatott vonalból álló hosszanti útburkolati jel esetében a járművezető a menetirányához közelebb álló vonal jelentését kell betartsa. (4) Az irányonként egy sávval ellátott, mindkét irányú forgalmat lebonyolító utakon a két iránynak megfelelő „Gyermekek” figyelmeztető jelzőtáblák közötti útszakaszon az irányok elválasztására folytonos vonalat alkalmaznak. 80. cikk – (1) Az úttestet elhatároló útburkolati jeleket hosszanti irányban, az úttest menetirány szerinti jobb határán alkalmazzák, kivéve az autópályákat és az expressz utakat, amelyeken az útburkolati jelet a bal oldalon is alkalmazzák, a forgalmi irányokat elválasztó tárgyi megoldások mentén. Ezen útburkolati jelek lehetnek egyszerű folytonos vagy szaggatott vonalak.

18


(2) Az irányító útburkolati jelek szerepe: megjeleníteni az útkereszteződésen való átkeléskor vagy a balra kanyarodáskor követendő útvonalat, kötelező lévén ezeket kivitelezni, amennyiben a forgalmi sáv központi tengelye vagy elhatároló vonalai nem kollineárisak. (3) A várakozást tiltó útburkolati jelek a következőképpen valósíthatók meg: a) a járdaszegélyre vagy az útpadka megerősítésére szolgáló sávra alkalmazott folytonos sárga vonallal, megduplázva az útfelszín széle felől az úttestet elhatároló útburkolati jelt; b) az úttest szélére, cikcakkos formában alkalmazott vonallal. (4) A nyíl alakú útburkolati jeleket a következőkre használják: a) a forgalmi sávokra való besorolásra; b) a forgalmi sávok váltására (gyorsulási sáv, a lassú járművek számára fenntartott pótsáv, az úttest keskenyedéséből kifolyólag megszűnő sáv); c) visszatérésre, kizárólag a helységen kívüli, irányonként egysávú, mindkét irányú forgalmat lebonyolító utakon. 81. cikk – (1) Az egy vagy több sáv szélességében alkalmazott, folytonos vonalból álló keresztirányú útburkolati jel azt a vonalat képezi, amely előtt a járművet meg kell állítani az „Állj” jelzőtáblánál. Ilyen útburkolati jel használható a fényjelzéssel, a forgalomirányító közeg jelzésével, vasúti vagy villamospályaátjáró, illetve gyalogátjáró esetén megkövetelt megállási vonalként. Az „Állj” jelzőtáblát kísérő útburkolati jel elé az úttestre a „STOP” felirat alkalmazható. (2) Az egy vagy több sáv szélességében alkalmazott, szaggatott vonalból álló keresztirányú útburkolati jel azt a vonalat jelöli, amely előtt elsőbbségadás esetén meg kell állni. E vonal elé az úttestre alkalmazható egy háromszög alakú útburkolati jel, amelynek egyik oldala párhuzamos a szaggatott vonallal, csúcsa pedig a közeledő jármű irányába mutat. (3) Az út tengelyével párhuzamos vonalakból álló, keresztirányú útburkolati jel a gyalogosok kötelező átkelőhelyét mutatja. E vonalak szélessége meghaladja bármely más útburkolati jel szélességét. (4) Az út tengelyére merőlegesen vagy ferdén alkalmazott, szaggatott párhuzamos vonalakból álló, keresztirányú útburkolati jel azt a helyet jelöli, ahol a kerékpárosok átkelnek az úttesten. 82. cikk – (1) A forgalmi résztvevőkre gyakorolt vizuális hatás fokozása érdekében az úttestre feliratok, szimbólumok és ábrák formáját öltő útburkolati jelek alkalmazhatók. (2) Az autópályákon, az expressz utakon és a nemzetközi forgalom előtt megnyitott, (E jelzésű) országutakon, az úttest széleire rezgéskeltő, a gépjárművezetőket az úttest elhagyására figyelmeztető útburkolati jeleket alkalmaznak. 83. cikk – (1) Az útburkolati jelek, mint például: a nyilak, feliratok, párhuzamos vagy ferde vonalak a jelzőtáblák jelentésének ismétlésére használhatók vagy arra, hogy a forgalmi résztvevők számára – a jelzőtáblákkal megfelelőképpen nem szolgáltatható – útmutatásokat nyújtsanak. (2) A folytonos vonalakkal elhatárolt sávra vagy sávokra alkalmazott, nyíl alakú útburkolati jel az így kijelölt irány vagy irányok követésére kötelez. A – valamely sávra alkalmazott vagy a szaggatott vonalakból álló, hosszanti útburkolati jelbe iktatott, az út tengelyére ferde – visszatérési nyíl kötelezi a vezetőt, hogy a nem megfelelő sávon közlekedő járművet a nyíllal jelöltre vezesse. (3) A cikcakkos vonalból álló útburkolati jel tiltja a jármű várakozását azon az útrészen, ahova alkalmazták. Egy ilyen, „BUS” vagy „TAXI” felirattal kiegészített vonal az autóbusz- és trolibusz-, illetve a taximegállók jelzésére használható. (4) A kontúrvonallal körülvett vagy körül nem vett, a sávokon kívül alkalmazott, párhuzamos vonalakból álló útburkolati jel a forgalom elől elzárt felületeket jelzi. (5) Az útburkolati jelek támfalakra, védőkorlátokra vagy más út menti közúti létesítményekre is elhelyezhetők, hogy a járművezetők számára minél láthatóbbak legyenek. (6) Az útburkolati jelek rendszerint fehér színűek, az út menti elemekre alkalmazottak kivételével, amelyek fehér, fekete vagy sárga és fekete színűek, valamint a munkálatok övezetében a forgalom szervezésére használt ideiglenes jelek kivételével, amelyek sárga színűek. A veszélyes övezetekben vagy azokban, amelyekben a járművek várakozása időben korlátozott, az útburkolati jelek más színűek is lehetnek.


19

5. SZAKASZ Az útfelület oldalhatárai és a munkálatok jelzése 84. cikk – (1) Helységen kívül az útfelület oldalhatárai fehér színű, homologált, 50 méterenként elhelyezett lemezes vezéroszlopokkal vagy korlátokkal jelölendők. A lemezes vezéroszlopokra és a korlátokra piros és fehér vagy sárga színű fényvisszaverő készülékeket alkalmaznak. A piros színű fényvisszaverő készülékeknek menetirányban csak az út jobboldalán kell látszaniuk. A lemezes vezéroszlopok anyaga nem lehet kemény. (2) Az útfelület határait jelző fényvisszaverő készülékek elhelyezhetők a védőkorlátokra, az alagutak falaira, a támfalakra vagy más közúti létesítményekre, illetve út menti berendezésekre is. 85. cikk – (1) A közúton végrehajtott munkálatok jelzése kötelező, a jelzés megvalósításának célja a megfelelő forgalmi feltételek biztosítása a munkálatoknak alá nem vetett útszakaszon vagy, az esetnek megfelelően, a forgalom átirányítása terelőutakra, jelentése pedig a munkálatoknak alávetett övezetben való forgalom megtiltása. (2) A munkálatoknak alávetett útszakaszokat láthatóan jelezni kell jelzőtáblákkal és kiegészítő közúti jelzőeszközökkel, mint: jelzőlámpák, fényvisszaverő-fluoreszkáló elemekkel ellátott irányító táblák, pannók, irányítókúpok, sorompók, kerítések, nehezékkel ellátott műanyag korlátok és jelzőkocsik. Ezek nem készíthetők kemény anyagokból, éjszaka pedig villogó sárga fényű lámpák kell kísérjék azokat. (3) A közút munkálatoknak alávetett szakaszain a forgalom megszervezése céljából fényvisszaverő jelzőtáblák és irányítótáblák helyezendők el vagy, az esetnek megfelelően, „sebességkorlátozó” típusú létesítmények, és a létrejött helyzetnek megfelelő útburkolati jelek alkalmazandók. Ha esedékes, a forgalomirányítás fényjelzésekkel vagy a speciálisan kiképzett, erre kijelölt utász jelzéseivel történik. 86. cikk – (1) Azon útszakaszok jelzését, ahol munkálatok folynak, karban kell tartani, és a munkálatok alakulásának megfelelően módosítani. A munkálatok befejezésekor a kivitelezőnek az illető útszakasz megjavításával egyidejűleg biztosítania kell az eredeti jelzések helyreállítását vagy az új közlekedési feltételek szerinti módosítását is. (2) Az úttesten bármilyen természetű munkálatokat kivitelező személyek kötelesek sárga vagy narancsszínű fluoreszkáló és fényvisszaverő, védő-figyelmeztető felszerelést viselni annak érdekében, hogy könnyen észrevehessék őket a forgalmi résztvevők. 87. cikk – A közutat befolyásoló egyetlen munkálat sem kezdhető el vagy, az esetnek megfelelően, folytatható, amennyiben kivitelezője nem nyerte el az útkezelő engedélyét és a rendőrség hozzájárulását, nem alkalmazott megfelelő ideiglenes jelzéseket, a jóváhagyott határidőt pedig meghaladta, illetve a munkálatot az engedélyben vagy a hozzájárulásban megállapítottaktól eltérő feltételek között vitelezi ki. 6. SZAKASZ A rendőrök és a forgalmat irányító más személyek jelzései 88. cikk – (1) A forgalmat irányító rendőr jelzéseinek jelentése a következő: a) a függőlegesen felemelt kar jelentése „figyelem, állj” a közeledő valamennyi forgalmi résztvevő számára, azon gépjárművezető kivételével, aki biztonságos feltételek között már nem tudna megállni. Ha a jelzést útkereszteződésben adják, ez nem kötelezi megállásra az útkereszteződésbe már behatolt járművezetőt; b) a vízszintesen kinyújtott kar vagy karok jelentése a menetiránytól függetlenül „állj” valamennyi forgalmi résztvevő számára, aki a kinyújtott karral vagy karokkal kereszteződő irányból vagy irányokból közlekedik. E jelzés után a rendőr leengedheti karját vagy karjait, pozíciójának jelentése úgyszintén „állj” az elölről, illetve hátulról jövő forgalmi résztvevőknek; c) éjszaka folyamán piros fényű készülék vagy fényvisszaverő-fluoreszkáló bot karral való, függőleges síkban végzett lengetésének jelentése „állj” azon forgalmi résztvevők számára, akik felé irányították; d) a kar függőleges, a föld felé fordított tenyérrel végzett lengetésének jelentése a sebesség csökkentése;

20


e) a kar élénk, körkörös mozgatásának jelentése a járművek haladási sebességének növelése és a gyalogosok úton való átkelésének gyorsítása. (2) A forgalomirányító rendőr karjával jelezheti, hogy a jármű haladjon előbbre, előzzön vagy előtte, illetve a háta mögött haladjon el, kerülje őt ki baloldalt vagy jobboldalt, a gyalogosok pedig keljenek át az úton vagy álljanak meg. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett irányító utasítások végrehajtása közben a rendőr sípot is használhat. 89. cikk – (1) Kötelező a forgalmi résztvevők megállása: a) a határrendőrök; b) a Védelmi Minisztérium forgalomirányítói; c) a vasúti közegek – vasúti szintjáróknál adott; d) a felhatalmazott személyzet – a közúton végzett munkálatok övezetében adott; e) az iskolai forgalmi őrjáratok tagjai által – az oktatási intézmények közelében levő gyalogátjáróknál adott; f) a világtalanok által az utca átkelésekor a fehér bot felemelésével adott; jelzésére is. (2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett személyek a következő jelzéseket is végrehajthatják: a) a kar függőleges síkban végzett, tenyérrel a föld felé való vagy más jelzőeszközzel történő lengetése, melynek jelentése a sebesség csökkentése; b) a kar élénk, körkörös mozgatása, melynek jelentése a járművek haladási sebességének növelése, a gyalogosok úton való átkelésének gyorsítását is ideértve. 90. cikk – A 88. cikk (1) bekezdésében és a 89. cikk (1) bekezdésének a)-e) pontjában említett, a forgalmat irányító személyeket oly módon kell felszerelni és elhelyezni, hogy őket könnyen észrevehessék és felismerjék a forgalmi résztvevők. 7. SZAKASZ Az elsőbbségi rendszerű gépjárművek vezetői által használt jelzések és a többi forgalmi résztvevő kötelezettségei 91. cikk – (1) A speciális figyelmeztető hang- és fényjelző eszközök jelzéseit az újraközzétett, utólagosan módosított és kiegészített 195/2002. számú sürgősségi kormányrendelet 32. cikke (2) bekezdése a) és b) pontjában említett gépjárművek vezetői csak akkor használják, ha a beavatkozás vagy a küldetés megköveteli a sürgősséget. (2) A speciális figyelmeztető fényjelző eszközök jelzései a hangjelzés kísérete nélkül is használhatók, a küldetés természete és a közlekedési feltételek függvényében, mely esetben az illető gépjármű nem számít elsőbbségi rendszerűnek. (3) Tilos a figyelmeztető hangjelző eszközök jelzéseit a fényjelzés nélkül használni. 92. cikk – (1) A rendőrség gépjárművében található közúti rendőr váltakozó üzenetű fényberendezéseket is használhat a forgalmi résztvevőkhöz intézett valamely rendelkezés vagy utasítás közlésére. E jelzéseket a hangerősítővel intézett valamely felszólítással egyidejűleg is lehet használni. (2) A rendőrség gépjárművében található közúti rendőr a jármű jobb oldalán kinyújtott karral, fényvisszaverő bottal vagy anélkül, jelzéseket adhat le. E jelzésnek megállási jelentése van a rendőrség gépjárműve után közlekedő járművek vezetői számára. A gépjármű bal oldalán adott azonos jelzésnek megállási jelentése van az egyazon irányú baloldali sávon vagy ellenkező irányból közlekedő járművek vezetői számára. 93. cikk – Egy hivatalos járműoszlophoz közeledő gépjármű vezetője megelőzheti azt, amennyiben a közúti rendőr ilyen értelmű jelzést ad. Tilos más forgalmi résztvevők beékelődése az ilyen hivatalos járműoszlopokba, illetve ezekhez való szegődése. 94. cikk – (1) A hivatalos oszlopokat közúti rendőrszemélyzet kíséri, a közigazgatási és belügyminiszter által kibocsátott utasításokkal megállapított feltételek között.


21

(2) A katonai jellegű járműoszlopokat a Védelmi Minisztérium forgalomellenőrzési gépjárművei kísérik, melyek speciális figyelmeztető hangjelző-, valamint kék színű fényjelző eszközei működésben vannak. 95. cikk – Azon járműveket, amelyek gyártásuknál fogva vagy a szállított rakomány miatt meghaladják a törvényes szabályokban előírt súlyt és/vagy térbeli kiterjedést, illetve a speciális szállítmányokat csak a Román Rendőr-főfelügyelőség jóváhagyásával kísérheti közúti rendőrszemélyzet. V. FEJEZET Közlekedési szabályok 1. SZAKASZ Általános szabályok 96. cikk – (1) Amennyiben tudomást szereznek az úton jelentkező valamely akadályról vagy bármely más, a forgalom gördülékenységét és biztonságát veszélyeztető helyzetről, a forgalmi résztvevőknek kötelessége értesíteni a közútkezelőt vagy a legközelebbi rendőregységet. (2) Tilos bármely személynek tárgyakat, anyagokat eldobni, hátrahagyni vagy elhagyni, illetve akadályokat képezni a közúton. Azon személy, aki nem tudta elkerülni valamely közúti akadály létrejöttét, köteles azonnal eltávolítani és, ha ez nem lehetséges, jelenlétét jelezni és azonnal a közútkezelő vagy a legközelebbi rendőregység tudomására hozni. 97. cikk – (1) A 12. életévüket be nem töltött vagy 150 cm-nél alacsonyabb gyermekeknek a súlyukhoz és alkatukhoz igazított biztonsági övet kell viselniük, a 3. életévüket be nem töltött gyermekek pedig kizárólag homologált biztonsági ülésekben szállíthatók. (2) Közúti közlekedésük idején a gépjárművezetőknek tilos 12 éven aluli gyermekeket szállítani az első ülésen még akkor is, ha nagykorúak ölében vannak. (3) Közúti közlekedésük idején a gépjárművezetőknek és az első ülést elfoglaló személyeknek tilos állatokat tartaniuk karjaikban. (4) A biztonsági öv viselésének kötelezettsége alól kivételezettek: a) a személygépkocsik vezetői hátramenet végrehajtása közben vagy várakozás idején; b) az előrehaladott terhességi állapotban levő nők; c) a taxi rendszerben nyilvános személyszállítási szolgáltatásokat végző személygépkocsi-vezetők, amikor utasokat szállítanak; d) olyan orvosi igazolással rendelkező személyek, melyben fel van tüntetve a biztonsági öv ellenjavallását kiváltó bántalom; e) a gépjárművezetést oktató a gépjárművek közúti vezetését tanuló személyek gyakorlati felkészítése idején, illetve az illetékes hatóság vizsgáztatója a hajtási jogosítvány elnyerését célzó gyakorlati vizsga lebonyolítása alatt. (5) A (4) bekezdés d) pontjában említett személyek kötelesek maguknál tartani az orvosi igazolást, melyben fel kell legyen tüntetve annak érvényességi időszaka. (6) A biztonsági öv viselése alól felmentő egészségi bántalmakat, valamint az orvosi igazolás mintáját a Monitorul Oficial al României I. Részében közzéteendő közegészségügyi miniszteri rendelettel állapítják meg. 98. cikk – (1) Tilos a motorkerékpárokkal és a mopedekkel a gyártásukkor megállapított helyeknek megfelelőnél több személyt, valamint nagyméretű tárgyakat szállítani. (2) A 7. életévüket be nem töltött, ölben tartott gyermekek, valamint a 14. életévüket be nem töltött gyermekek csak a motorkerékpárok oldalkocsijában szállíthatók. 99. cikk – (1) A bejegyzésnek vagy nyilvántartásba vételnek alá nem vetett járművek közúti közlekedése, a kerékpárok és a kézzel húzott vagy tolt járművek kivételével, kizárólag nap közben megengedett. (2) Tilos az (1) bekezdésben említett járművek vezetőinek, hogy ezekkel 30 km/órát meghaladó sebességgel közlekedjenek.

22


2. SZAKASZ Az úttest igénybe vétele 100. cikk – A járműveket kizárólag a kategóriájuk számára megállapított utakon, úttesteken és sávokon kell vezetni. Amennyiben a közutakon nincsenek speciális sávok berendezve a mopedek, a kerékpárok és a többi motor nélküli jármű számára, ezek menetirányban az útpadkán is vezethetők, ha közlekedésük veszélytelen. 101. cikk – Ha az útnak menetirányban két vagy több sávja van, a járműveket az útpadka vagy a járdaszegély melletti sávon vezetik. A többi sáv jobbról balra fokozatosan használható, amennyiben az igénybe vett forgalmi sáv foglalt, kötelező lévén visszatérni a jobb oldali sávra, mihelyt ez lehetséges. 102. cikk – A nehéz, lassú vagy túlsúlyos, illetve túlméretezett járműveket, valamint a kis sebességgel haladó járműveket kizárólag az útpadka vagy a járdaszegély melletti sávon kell vezetni, amennyiben menetirányban nincs berendezve számukra külön sáv. 103. cikk – Az egy irányban legfeljebb két sávval és az úttengely mellett elhelyezett villamospályának szánt harmadik sávval rendelkező közúton a járművezetők e harmadik sávot azzal a feltétellel vehetik igénybe, hogy a villamos közeledtekor ennek szabad utat adjanak. 104. cikk – A tömegszállítást lebonyolító járműveket a számukra fenntartott sávon vezetik, amennyiben ilyen sáv létezik és megfelelőképpen jelzett. Ugyanezen sávon közlekedhetnek a sürgősségi rendszerű beavatkozásokhoz kiszálló vagy ilyen küldetésben résztvevő elsőbbségi rendszerű gépjárművek is. 105. cikk – Tilos valamely útkereszteződésbe behajtani még akkor is, ha a fényjelzés vagy az elsőbbségi jelzőtábla megengedi, amennyiben a forgalom zsúfoltsága miatt a járművezető immobilizálva maradhat, zavarva vagy akadályozva ezáltal a forgalmat. 3. SZAKASZ Szabályok a járművek forgalmára 1.§ Menetközi helyzetek és a sávokon való közlekedés 106. cikk – (1) Amennyiben az egy irányban legalább három sávval ellátott közúton két gépjárművezető azonos irányba, de eltérő sávon közlekedik, és mindketten a közöttük levő sávra szándékoznak hajtani, a jobb sávon közlekedő köteles megengedi a balról jövőnek, hogy elfoglalja a középső sávot. (2) A többsávú közúton egy megszűnő sávon közlekedő gépjármű vezetőjének ahhoz, hogy útját a bal sávon folytathassa, meg kell engednie az illető sávon közlekedő járműveknek az elhaladást. 107. cikk – (1) A menetirány jelzésére jelzőtáblákkal és/vagy útburkolati jelekkel ellátott útkereszteződésekben a járművezetőknek az útkereszteződés előtt legalább 50 méterrel el kell foglalniuk a menetirányuknak megfelelő sávot, és kötelesek betartani a jelzőtáblák és az útburkolati jelek jelentését. (2) A sávokat elhatároló útburkolati jelek nélküli útkereszteződések esetében a járművezetőknek az útkereszteződés előtt legalább 50 méterrel menet közben el kell foglalniuk a következő helyeket: a) azok, akik a menetirányt jobbra akarják változtatni, a járdaszegély vagy az útpadka melletti sort; b) azok, akik a menetirányt balra akarják változtatni, az úttengely vagy az irányokat elválasztó útburkolati jel melletti sort. Amennyiben a forgalom egyirányú utakon zajlik, a menetirányt balra változtató járművezetők kötelesek elfoglalni a bal oldali járdaszegély vagy útpadka melletti sort; c) azok, akik előre akarnak menni, bármelyik sort. (3) Ha az útkereszteződésben villamosok is közlekednek, és a jobboldali sín és a járda közötti távolság nem teszi lehetővé a közlekedést két vagy több sorban, valamennyi járművezető, a továbbhaladási iránytól függetlenül, egyetlen sorban közlekedik, szabadon hagyva a villamos pályáját. (4) Ha a villamos járdasziget nélküli megállóban áll, a járműveknek érkezésük sorrendjében meg kell állniuk a villamos mögött, és csak azután folytathatják útjukat, miután megbizonyosodtak arról, hogy a villamos ajtói bezárultak, és hogy nem veszélyeztetik a közúton átkelő gyalogosok biztonságát. 108. cikk – Tilos a menetirányt jobbra vagy balra kanyarodással megváltoztatni azokon a helyeken, ahol ilyen jelentésű jelzőtáblák vannak elhelyezve.


23

109. cikk – Ha valamely útkereszteződés közelében egy bizonyos irányba való közlekedésre kötelező jelzőtábla vagy útburkolati jel van, a járművet kizárólag a megjelölt irányba vagy irányokba kell vezetni. 110. cikk – (1) Amennyiben a manőver végrehajtására különleges sávok állnak rendelkezésre, az irányváltoztatást az útkereszteződés képzeletbeli középpontjának bal oldalán, ha pedig irányító útburkolati jel létezik, jelentésének betartásával hajtják végre. (2) Az útkereszteződésbe azonos irányvonalú úton, de ellentétes irányból behajtó járművek balra történő irányváltoztatását az útkereszteződés középpontjának bal oldalán, egymás útvonalának keresztezése nélkül hajtják végre. (3) Az úttest közepén található forgalmi létesítmények és akadályok jobb oldalról kerülendők ki. 111. cikk – Tilos a forgalmi résztvevők közlekedése a közutak azon szakaszain, amelyek kezdetén behajtásukat tiltó jelzőtáblák vannak elhelyezve. 2.§ A járművezetők jelzései 112. cikk – A járművezetők világító és hangos figyelmeztető eszközökkel vagy, az esetnek megfelelően, karjukkal jeleznek bármely manőver végrehajtása előtt, illetve azonnali veszély elkerülésére. 113. cikk – (1) A hangos figyelmeztető eszközöket legalább 25 méteres távolságra kell használni azoktól, akiknek szólnak, a jelzés megértését biztosító időtartammal, és anélkül, hogy az illetőket a forgalombiztonságot veszélyeztető manőverekre késztetnék. (2) A hangos figyelmeztető eszközökkel történő jelzés nem megengedett a „Dudálni tilos” jelzőtábla hatóövezetében. (3) A (2) bekezdés előírásai alól kivételezettek: a) a sürgősségi jellegű beavatkozásokhoz kiszálló vagy ilyen küldetésben résztvevő elsőbbségi rendszerű gépjárművek vezetői; b) az e jelzést azonnali veszélyhelyzetek elkerülése érdekében használó gépjárművezetők. 114. cikk – (1) A gépjárművek, villamosok és mopedek vezetői kötelesek használni ezek világítóés/vagy jelzőberendezéseit, a következők szerint: a) a helyzetjelző vagy várakozási lámpákat az úttesten való, helységen kívüli megállás idején, esteledéstől hajnalig, nappal záporesőben, erős havazáskor vagy sűrű ködben, illetve a közúti látási viszonyokat gyengítő egyéb feltételek között; b) a tompított vagy a távolsági fényszórókat menetközben, mind helységeken belül, mind ezeken kívül, a közút kivilágítási fokához mérten; c) a tompított fényszórókat és a ködfényszórókat sűrű köd idején; d) a tompított fényszórókat nappal a katonai oszlopokat vagy díszmeneteket kísérő, szervezett csoportokat szállító és a más járműveket vontató, illetve veszélyes árukat vagy termékeket szállító gépjárművek esetében; e) a tompított fényszórókat záporesőben, erős havazáskor, illetve a látási viszonyokat gyengítő egyéb feltételek között; f) a hátrameneti lámpákat ilyen jellegű manőver végrehajtása közben; g) az irányjelző lámpákat a közlekedési irány megváltoztatása esetében, ideértve a jármű mozgásba helyezését is. (2) Az ellenkező irányból éjjel közlekedő két jármű közeledtekor a járművek vezetői kötelesek legalább 200 méteres távolságról a tompított fényszórókat használni, csökkentve ugyanakkor a sebességet is. Amennyiben egy gépjárművezető valamely előtte haladó gépjárműhöz közeledik, köteles legalább 100 méteres távolságról a tompított fényszórókat használni. (3) Éjszaka vagy csökkent látási viszonyok között valamely, jelzőlámpák vagy rendőr által nem irányított útkereszteződéshez közeledő jármű- vagy villamosvezetők kötelesek a tompított fényszóró és a távolsági fényszóró ismételt váltásával jelzést adni, amennyiben ezáltal nem szegik meg a (2) bekezdés előírásait. (4) A meghibásodott kivilágítási vagy fényjelzési rendszerű gépjárművek vagy pótkocsik éjszakai vagy csökkent látási viszonyok közötti vezetésére vagy vontatására nem kerülhet sor anélkül, hogy bal oldalt elöl tompított fény, hátul pedig helyzetjelző fény lenne biztosítva.

24


(5) Az elakadásjelző lámpák a következő helyzetekben használandók: a) amennyiben a jármű az úttesten nem szándékosan immobilizált; b) amennyiben a jármű nagyon lassan halad és/vagy önmaga veszélyt képez a többi forgalmi résztvevő számára; c) amennyiben a gépjármű vagy villamos vontatva van. (6) Az (5) bekezdésben említett esetekben a gépjárművek, villamosok vagy mopedek vezetőinek a megállás sorrendjében egymást követőn működésbe kell helyezniük az elakadásjelzőket akkor is, ha a forgalom menetirányban való elzáródása követeli meg ezt a manővert. (7) Amennyiben alagútban közlekedik, a járművezető a tompított fényszórót köteles használni. 115. cikk – Valamely jármű kivilágítás nélkül megállhat vagy várakozhat az ilyen manővereket lehetővé tevő helyeken, amennyiben: a) kivilágított úton található, tehát a jármű legalább 50 méteres távolságról látható; b) az úttesten kívül, egy megerősített útpadkán található; c) az áramforrással nem rendelkező, oldalkocsi nélküli, kétkerekű motorkerékpár vagy moped helységen belül, úttest szélén található. 116. cikk – (1) A járművezetők kötelesek a menetirány változtatását, az előzést, a megállást és az elindulást jelezni. (2) A gépjárművek, villamosok vagy mopedek vezetői a menetirány változtatásával, valamely veszteglő járműsorból való kilépéssel vagy ilyen sorba való beállással, a forgalmi sávok váltásával vagy jobbra, illetve balra való kanyarodással, a megfordulással, az előzéssel és a megállással kapcsolatos szándékukat helységen belül legalább 50 méterrel, helységen kívül pedig legalább 100 méterrel a manőver végrehajtása előtt, az irányjelző lámpák működésbe helyezésével jelzik. (3) A gépjárművek, villamosok vagy mopedek sebességcsökkentése vagy úttesten történő megállása a piros fényű hátsó lámpákkal jelzendő. 117. cikk – (1) A kétkerekű járművek, valamint az állati erővel vont, illetve kézzel húzott vagy tolt járművek vezetői a következő jelzések végrehajtására kötelezettek: a) vízszintesen ki kell nyújtaniuk bal karjukat, amennyiben balra szándékoznak irányt változtatni vagy előzni akarnak; b) vízszintesen ki kell nyújtaniuk jobb karjukat, amennyiben jobbra szándékoznak irányt változtatni; c) vízszintesen kinyújtott jobb karjukat függőleges síkban kell lengessék, amennyiben megállni szándékoznak. (2) Az (1) bekezdésben említett jelzéseket a manőver előtt legalább 25 méterrel végre kell hajtani. 3.§ Előzés 118. cikk – Az előzést végrehajtó jármű vezetője köteles: a) megbizonyosodni, hogy az utána vagy előtte közlekedő nem jelezte valamely hasonló manőver végrehajtásának szándékát, és hogy az ellentétes irányú forgalom veszélyeztetése vagy zavarása nélkül előzhet; b) előzési szándékát jelezni; c) az előzés idején elégséges oldaltávolságot tartani a megelőzött járműhöz viszonyítva; d) visszatérni az eredeti forgalmi sávra vagy sorba, miután jelzett és megbizonyosodott afelől, hogy e manővert a megelőzött jármű és a többi forgalmi résztvevő számára biztonságos feltételek között elvégezheti. 119. cikk – A megelőzendő jármű vezetője köteles: a) nem növelni a haladási sebességet; b) az úttest vagy a haladási sáv jobboldali széléhez minél közelebb közlekedni. 120. cikk – (1) Tilos a járműveket megelőzni: a) az irányítatlan forgalmú útkereszteződésekben; b) emelkedők teteje közelében, ha a látótávolság 50 méter alatt van; c) kanyarokban és bármely más helyen, ahol a látótávolság 50 méter alatt van; d) szintezett átjárókon, hidakon, hidak alatt és alagutakban. Kivételként e helyeken megelőzhetők az állati erővel vont járművek, az oldalkocsi nélküli motorkerékpárok, a mopedek és a kerékpárok, ha az útfelületre való rálátás 20 méternél hosszabb távolságon biztosított, az út szélessége pedig legalább 7 méter;


25

e) a jelzőtáblákkal és útburkolati jelekkel ellátott gyalogátjáróknál; f) a szokványos vasúti szintjárókon és ezek előtt 50 méternél kisebb távolságra; g) villamosmegállókban, ha a villamos áll, a megálló pedig nincs ellátva járdaszigettel; h) az „Előzni tilos” jelzőtábla hatóövezetében; i) amennyiben a manőver elvégzése érdekében rá kell hajtani a menetirányokat elválasztó egyszerű vagy kettőzött folytonos útburkolati jelre, a gépjármű pedig – ha csak részlegesen is – az ellentétes irányú sávon közlekedik, illetve rá kell hajtani a tiltott övezetet elhatároló útburkolati jelre; j) ha ellentétes irányból más jármű közeledik, ennek vezetője pedig kénytelen ütközéselkerülő manővereket végrehajtani; k) azokon a helyeken, ahol várakozó járműsor alakult ki, amennyiben az előzéssel áthajtanak az ellentétes irányú forgalmi sávra. (2) A hivatalos oszlopok előzése tilos. 4.§ A sebesség és a járművek közötti távolság 121. cikk – (1) A járművezetők kötelesek betartani az igénybe vett útszakasztól és a vezetett járműkategóriától függően megengedett maximális sebességet, valamint a jelzőeszközök által megkövetelt sebességet. (2) A törvény szerint megállapított sebességi rendszer betartásának elmulasztását a közúti rendőrök homologált és metrológiailag ellenőrzött műszaki eszközökkel állapítják meg. (3) A közútkezelő köteles jelzőtáblákat elhelyezni a sebességi rendszer szabályozására. (4) A közútkezelő köteles a tömegszállítási eszközök helységen kívüli megállói és/vagy a helységen kívüli gyalogátjárók előtt 100 méterrel a járművek közlekedési sebességének csökkentésére szolgáló forgalmi létesítményeket megvalósítani. 122. cikk – Tilos a járművezetőknek, alapos indok nélkül, hirtelen csökkenteni a sebességet vagy váratlanul megállni. 123. cikk – A járművezetők kötelesek helységen belül 30 km/órát meg nem haladó, helységen kívül pedig 50 km/órát meg nem haladó sebességgel közlekedni a következő helyzetekben: a) az irányítatlan forgalmú útkereszteződéseken áthaladva; b) az ilyenként jelzett rendkívül veszélyes útkanyarulatokban vagy olyanokban, amelyekben 50 méternél kisebb a látótávolság; c) szervezett csoportok, katonai oszlopok vagy díszmenetek mellett elhaladva, függetlenül attól, hogy azok mozgásban vannak, vagy az irányonként egy sávval rendelkező utak úttestén várakoznak; d) az úttesten vagy az útpadkán vezetett állatok mellett elhaladva; e) amennyiben az úttestet síkjég, jégbevonat, nyomott hó, latyak fedi, vagy nedves kockakő bevonatú; f) az ilyenként jelzett egyenetlen utakon; g) a „Gyermekek” figyelmeztető jelzőtábla hatóövezetében a 7,00-tól 22,00-ig terjedő időintervallumban, valamint a „Baleset” jelzőtábla hatóövezetében; h) a jelzőlámpával el nem látott, jelzőtáblával vagy útburkolati jellel jelzett gyalogátjáróknál, amennyiben a közút irányonként legtöbb egy sávval rendelkezik, a járdán, az úttest közvetlen közelében álló gyalogosok pedig átkelni szándékoznak; i) a menetirány kanyarodással való megváltoztatásakor; j) ködben, záporesőben vagy erős havazásban, amennyiben a látótávolság 100 méter alatti. 124. cikk – A közútkezelő köteles a 123. cikkben említett helyeken figyelmeztető jelzőtáblákat elhelyezni, és intézkedéseket foganatosítani a gépjárművezetőket a haladási sebesség csökkentésére késztető közúti létesítmények megvalósítására. 5.§ Szabályok a manőverekre vonatkozóan 125. cikk – A jármű menetirányának – előre, majd hátra manőverezéssel vagy kanyarodással való – egyik irányról a másikra történő megváltoztatása érdekében a járművezető köteles jelezni és megbizonyosodni, hogy sem elölről, sem hátulról vagy oldalról nem közlekedik az adott időpontban egyetlen jármű sem.

26


126. cikk – Tilos a járművel megfordulni: a) olyan helyeken, ahol tilos a járművel való önkéntes megállás, a 142. cikk f) pontjában említett helyzetek kivételével; b) olyan útkereszteződésekben, amelyekben tilos a balra kanyarodás, valamint azokban, amelyekben végrehajtása érdekében a jármű előre és hátra manőverezése szükséges; c) olyan helyeken, ahol az út szilárdsága nem engedi meg; d) az egyirányú forgalmú utakon; e) a gyalogosforgalommal kapcsolatos útburkolati jeleken; f) olyan helyeken, ahol a „Megfordulni tilos” jelentésű jelzőtábla van elhelyezve; 127. cikk – (1) A keskeny és/vagy pályaesés jellemezte (dőlt) közutakon, ahol az ellentétes irányból közlekedő járművek egymás melletti elhaladása lehetetlen vagy veszélyes, a következők szerint kell eljárni: a) egy járműszerelvény és egy jármű találkozásánál az utóbbi vezetője hátrameneti manővert kell végrehajtson; b) egy nehéz és egy könnyű jármű találkozásánál az utóbbi vezetője hátrameneti manővert kell végrehajtson; c) egy tömegszállítást végző jármű és egy áruszállító jármű találkozásánál az utóbbi vezetője hátrameneti manővert kell végrehajtson. (2) Azonos kategóriájú járművek esetében a hátrameneti manőver végrehajtásának kötelezettsége azon vezetőt terheli, aki felfelé halad, azon eset kivételével, amelyben a lefelé haladó vezető számára könnyebb és fennállnak a feltételek e manőver végrehajtásához, főleg ha kitérő közelében található. 128. cikk – (1) Tilos a járművekkel hátramenetet végrehajtani: a) a 126. cikkben említett helyzetekben, a d) pont kivételével; b) 50 métert meghaladó távolságon; c) a közutak mellett található tulajdonokból való kihajtáskor. (2) Azokon a helyeken, ahol a hátramenet megengedett, de a hátralátás akadályozott, a járművet csak akkor lehet hátrahajtani, ha vezetőjét a járművön kívül tartózkodó legalább egy személy irányítja. (3) A valamely jármű hátramenetét irányító személy köteles megbizonyosodni, hogy a manővert a forgalmi résztvevők veszélyeztetése nélkül hajtja végre. (4) A jármű hátramenetét az ellátmányozásában levő speciális lámpával vagy lámpákkal kell jelezni. E manőver jelzése céljából ajánlatos a gépjárműveket hangos figyelmeztető készülékkel is ellátni. 6.§ Útkereszteződések és az áthaladás átengedésének kötelezettsége 129. cikk – (1) Elsőbbsége van annak a járműnek, amely a „Főútvonal”, „Útkereszteződés alárendelt úttal” vagy „Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben” jelentésű jelzőtáblák egyikével ellátott közúton közlekedik. (2) Amennyiben két jármű jelzőtáblákkal irányított útkereszteződésben azonos jelentésű jelzőtáblákkal ellátott közutakról közlekedve találkozik, a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége. 130. cikk – Azon járművezetőnek, aki a fény- és hangjelzését működtető elsőbbségi rendszerű gépjárművel egyszerre közeledik valamely útkereszteződéshez, kötelessége ennek áthaladási elsőbbséget adni. 131. cikk – (1) A tömegszállítási eszközök öblökkel ellátott megállóihoz közeledve, amikor egy ilyen jármű elindulási szándékát jelzi, az útpadka vagy az útszegély melletti sávon közlekedő jármű vezetője köteles csökkenteni sebességét és, szükség esetén megállni, hogy lehetővé tegye annak forgalomba való visszatérését. (2) A járművezetők kötelesek elsőbbséget adni azon gyalogosoknak, akik a villamosra való felszállás szándékával az úttesten tartózkodnak vagy miután erről leszálltak, amikor a villamos járdasziget nélküli megállóban várakozik. 132. cikk – Azon járművezető, akinek előrehaladását egy, az ellentétes irányra való áthajtást megkövetelő akadály vagy más forgalmi résztvevők jelenléte gátolja, köteles sebességét csökkenteni és, szükség esetén, megállni annak érdekében, hogy lehetővé tegye az ellentétes irányból közeledő járművek elhaladását.


27

133. cikk – Az 51. cikk (2) bekezdésében említett esetben a járművezetők kötelesek elsőbbséget adni a keresztezett és a rájuk vonatkozó jelzőlámpa színének jelentése szerint közlekedő forgalmi résztvevőknek. 134. cikk – A lakó- vagy gyalogosövezetek elhagyásakor a járművezetők kötelesek elsőbbséget adni a keresztezett összes járműnek. 135. cikk – A járművezető köteles áthaladási elsőbbséget adni a következő helyzetekben is: a) az irányítatlan forgalmú útkereszteződésekben, amennyiben megyei, községi vagy helyi útról országútra tér; b) az irányítatlan forgalmú útkereszteződésekben, amennyiben községi vagy helyi útról megyei útra tér; c) az irányítatlan forgalmú útkereszteződésekben, amennyiben helyi útról községi útra tér; d) körforgalmú útkereszteződésbe való behatoláskor, az ennek belsejében közlekedők számára; e) lejtőn ereszkedve a felfelé kapaszkodóval szemben, amennyiben a kapaszkodó menetirányában mozdíthatatlan akadály található. Ebben az esetben a végrehajtandó manőver nem tekintendő a 120. cikk j) pontja szerinti előzésnek; f) amennyiben a közúton elindul vagy egy út menti tulajdon irányából a közútra tér, a közúton közlekedő jármű számára, függetlenül ennek haladási irányától; g) amennyiben balra vagy jobbra kanyarodik és egy megfelelőképpen jelzett kerékpársávon közlekedő kerékpárossal találkozik; h) azon gyalogosnak, aki a közúton speciálisan berendezett, megfelelőképpen jelölt és jelzett helyen, illetve a neki szánt jelzőlámpa zöld fényénél kel át, amennyiben a jármű menetirányában található. 7.§ Vasúti szintjáró 136. cikk – (1) A szokványos vasúti szintjáróknál a járművezető köteles csökkentett sebességgel közlekedni, és megbizonyosodni, hogy balról vagy jobbról nem közeledik vasúti jármű. (2) A vasúton való átkeléskor a gyalogosok kötelesek megbizonyosodni, hogy balról vagy jobbról nem közeledik vasúti jármű. 137. cikk – (1) A járművezető átkelhet a sorompókkal vagy félsorompókkal ellátott, szokványos vasúton, ha azok fel vannak emelve, és a világító, illetve hangos jelzések nem működnek, ugyanakkor működésben van a lassú ritmusú, fehér villogófényű lámpa. (2) Amikor a szokványos vasúti szintjárónál a forgalmat vasúti közeg irányítja, a járművezetőnek be kell tartania az illető közeg jelzéseit. 138. cikk – (1) A járművezető köteles megállni, amikor: a) a sorompók vagy a félsorompók le vannak engedve, vagy mozgásban vannak; b) működésben van a piros fényű és/vagy a hangos jelzés; c) a „Sorompó nélküli egyszerű vasúti átjáró”, „Sorompó nélküli kettős vasúti átjáró” vagy „Állj” jelzőtáblával találkozik. (2) A járművek érkezésük sorrendjében meg kell álljanak azon a helyen, ahol a legnagyobb rálátásuk van a vasútra anélkül, hogy túlhaladnának az (1) bekezdés c) pontjában említett jelzőtáblákon vagy, az esetnek megfelelően, a megállásra vonatkozó útburkolati jel előtt, illetve a sorompók vagy félsorompók előtt, amikor ezek le vannak eresztve, vagy mozgásban vannak. 139. cikk – (1) Valamely járműnek a vasúti síneken bekövetkezett immobilizálása esetén ennek vezetője köteles az utasokat azonnal leszállítani a járműből, és szabaddá tenni a vasút felületét, ha pedig ez nem lehetséges, bármely megfelelő eszközzel jelezni a jármű jelenlétét. (2) A forgalmi résztvevők, akik közel vannak a helyhez, ahol a jármű a vasúti síneken immobilizálttá vált, kötelesek segítséget nyújtani a jármű eltávolításához, ha pedig ez nem lehetséges, a jármű jelenlétének jelzéséhez. (3) Tilos a járművezetőnek áthaladni vagy kikerülni a villamosított vasút előtt elhelyezett határméreti kapukat, ha a jármű magassága vagy rakománya eléri vagy meghaladja a kapu felső részét. 140. cikk – (1) A közútnak ipari vasútvonallal való kereszteződésébe a vasúti járművek csak akkor hatolhatnak be, ha ezt legalább egy vasúti közeg megfelelőképpen és idejében jelzi.

28


(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a járművezetők kötelesek a vasúti közegek jelzéseihez alkalmazkodni. 8.§ Megállás, várakozás és parkolás 141. cikk – (1) A közúton immobilizált gépjárművek vezetői, akik eltávolodnak ezektől, kötelesek működésbe hozni a segédféket, leállítani a motor működését és alacsonyabb sebességi fokozatba vagy, automata sebességváltós jármű esetében, a parkolási fokozatba váltani. (2) Lejtőn vagy emelkedőn a gépjárművezető szándékától függetlenül bekövetkezett immobilizálás esetében, az (1) bekezdésben említettek mellett, a vezetőnek a kormányzott kerekeket megfelelő irányba el kell fordítania. (3) A földalatti átjáróban vagy alagútban szándéktól függetlenül bekövetkezett immobilizálás esetében a gépjármű vezetője köteles leállítani a motor működését. (4) A helységbeli egyirányú forgalmú utakon a járművek szándékos megállása és várakozása baloldalt is megengedett, ha legalább egy forgalmi sáv szabadon marad. (5) Helységeken kívül a járművek szándékos megállása és várakozása az úttesten kívül történik, ha pedig ez nem lehetséges, minél közelebb az út jobb széléhez, az út tengelyével párhuzamosan. (6) Nem megengedett a traktorok, a pótkocsik, a mopedek, a kerékpárok, az önmeghajtású építkezési, mezőgazdasági vagy erdőkitermelési munkagépek és felszerelések, az állati erővel vont, illetve a kézzel tolt vagy húzott járművek éjszakai várakozása az úttesten. (7) Nem megengedett az alagutakban való megállás vagy várakozás. Sürgősség vagy veszély esetében kizárólag a speciálisan kivitelezett és megfelelőképpen jelzett helyeken megengedett a gépjárművek megállása vagy várakozása. Az alagútban bekövetkezett, hosszantartó immobilizálás esetében a járművezető köteles leállítani a motort. 142. cikk – Tilos a járműveket önkéntesen megállítani: a) a „Megállni tilos” jelzőtábla hatóövezetében; b) a szokványos vasúti szintjárókon és 50 méternél kisebb távolságra előttük, illetve utánuk; c) hidakon, szintezett átjárókon és átjárók alatt, valamint viaduktokon; d) kanyarban és olyan helyeken, ahol a látótávolság 50 méter alatt van; e) a gyalogátjárókon, illetve ezek előtt és után 25 méternél kisebb távolságra; f) útkereszteződésekben, ideértve a körforgalmúakat is, valamint az iránykiválasztás övezetében, ahol folytonos útburkolati jelek vannak, ezek hiányában pedig az útkereszteződés sarkától 25 méternél kisebb távolságra; g) a tömegszállítási eszközök megállóiban, valamint ezek előtt és után 25 méternél kisebb távolságra; h) az úttesten álló más jármű mellett, ha ez zavarja a két ellentétes irányból közlekedő jármű forgalmát, valamint a folytonos útburkolati jel mellett, mely esetben az azonos irányból közlekedő többi jármű vezetője köteles lenne áthajtani ezen a jelzésen; i) valamely jelzőtáblára vagy fényjelzésre való rálátást akadályozó helyen; j) az „Útszűkület”, „Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben” vagy „A szembejövő forgalom elsőbbsége” jelentésű jelzőtáblákkal jelzett útszakaszokon; k) a kötelező gyalogos- és/vagy kerékpársávokon, illetve bizonyos járműkategóriáknak fenntartott sávokon, ha ilyenként jelzettek; l) az ipari vasút vagy a villamospálya felületén, illetve 50 méternél kisebb távolságra ezektől, amennyiben a sínen közlekedő járművek forgalmát zavarhatná vagy akadályozhatná; m) az autópályák, expressz utak és európai országutak (E) úttestén; n) a járdán, amennyiben a gyalogosok közlekedésére nem biztosított legalább 1 méteres hely; o) a kerékpársávokon; p) azokon a helyeken, ahol tilos az előzés. 143. cikk – Tilos a járművek önkéntes várakozása: a) valamennyi esetben, amelyben tilos az önkéntes megállás; b) a „Várakozás tilos” jelentésű jelzőtábla és az ilyen jelentésű útburkolati jel hatóövezetében; c) a 6 méternél keskenyebb közutakon;


29

d) a közút mentén levő tulajdonokat kiszolgáló utaknál; e) lejtőkön és emelkedőkön; f) a „Váltakozó várakozás” jelentésű jelzőtáblával jelzett helyen, más napon vagy időszakban, mint amelyikben a várakozás megengedett, vagy a „Korlátozott várakozási övezet” jelentésű jelzőtáblával jelzetten, a megállapított időtartam felett. 144. cikk – (1) A közútkezelő köteles a járművek megállását vagy várakozását tiltó útszakaszokat elhatárolni és megfelelőképpen jelezni. (2) A közútkezelő megengedheti valamely jármű részbeni vagy teljes mértékű, járdán történő megállását vagy várakozását, az útburkolati jel tiszteletben tartásával vagy, ennek hiányában csakis akkor, ha a járda az úttesttel ellentétes részén a gyalogosok közlekedésére rendeltetett legalább egy méter széles „folyosó” marad. 145. cikk – Tilos a gépjárművezetőnek és az utasoknak megállás vagy várakozás közben kinyitni illetve nyitva hagyni a gépjármű ajtóit, vagy kiszállni anélkül, hogy megbizonyosodtak volna afelől, hogy e tettükkel nem veszélyeztetik a forgalmat. 146. cikk – A járművek és gyalogosok közlekedése a speciálisan kialakított vagy megállapított és megfelelőképpen jelzett térségekben a forgalmi szabályok szerint történik mindaddig, amíg a parkolók a közforgalom előtt nyitottak. 9. § Egyéb kötelezettségek és tilalmak a gépjárművek és villamosok vezetői tekintetében 147. cikk – A gépjármű vagy a villamos vezetője köteles: 1. magánál tartani személyazonossági okmányát, hajtási jogosítványát, a forgalmi engedélyt vagy a nyilvántartási bizonyítványt és, az esetnek megfelelően, a szakmai igazolványt, valamint a hatályos jogszabályokban előírt többi dokumentumot; 2. kizárólag azokon az útszakaszokon közlekedni, amelyekre behajtása megengedett, és betartani a vezetett járművek tekintetében az illetékes hatóság által engedélyezett és elfogadott maximális össztömegre és/vagy térbeli kiterjedésre vonatkozó szabályokat; 3. ellenőrizni a világító- és jelzőrendszer, a klímaberendezés működését, állandó jelleggel tisztán tartani a gépjármű első, hátsó vagy oldalsó szélvédőit, valamint a gépjármű és a pótkocsi rendszámtábláit; 4. megengedni a jármű műszaki állapotának, valamint a szállított javaknak az ellenőrzését, a törvény feltételei között; 5. jelentkezni az időszakos orvosi kivizsgálásra, a törvény szerint; 6. elhelyezni a gépjármű első és hátsó szélvédőjére a kezdő gépjárművezetők tekintetében megállapított megkülönböztető jelt, amennyiben a hajtási jogosítvány elnyerésétől számított egy évnél kisebb gyakorlattal rendelkezik. 148. cikk – A gépjármű vagy a villamos vezetője számára tilos: 1. gépjárművet vagy villamost vezetni a hajtási jogosítvány közlekedési jog nélkül kibocsátott helyettesítő tanúsítványával, vagy olyannal, amelynek érvényessége lejárt; 2. a forgalmi engedélyben vagy a bejegyzési bizonyítványban megállapított helyek számánál több utast szállítani a gépjárműben vagy a villamosban; 3. ittas állapotban található személyeket szállítani motorkerékpáron vagy az áruszállításra rendeltetett gépjármű fülkéjében, illetve karosszériájában; 4. az önürítő gépjármű karosszériájában, a tartályautón, a platformon, a rakományon, a karosszéria oldalsó részein személyeket szállítani, valamint a teherautó karosszériájában, a lépcsőkön és a pótkocsiban lábon álló személyeket szállítani, kivéve a személyszállításra külön berendezettet; 5. a gépjármű első székén a 12. életévét be nem töltött gyermeket szállítani, még nagykorúak ölében is; 6. a személygépkocsiban és rajta a rakománnyal együtt annak méreteit hosszúságban és szélességben meghaladó tárgyakat szállítani; 7. menet közben kinyitni a gépjármű vagy a villamos ajtóit, nyitott ajtókkal elindulni; 8. menet közben a figyelmét veszélyesen elvonó dolgokkal foglalkozni, illetve hangosító berendezéseket a saját és a többi forgalmi résztvevő biztonságos közlekedését negatívan befolyásolható zajszinten működtetni;

30


9. a korszerűsített utakra olyan kerekű vagy karosszériájú gépjárművel behajtani, amelyről sár rakódik az úttestre, vagy amelyről a forgalom biztonságát veszélyeztethető termékek vagy anyagok hullnak le vagy szivárognak; 10. az első vagy hátsó, illetve az oldalsó szélvédőre alkalmazott – a gépjárművezetők vagy az utasok látóterét mind belülről, mind kívülről szűkítő vagy tompító – plakátokkal, reklámanyagokkal, feliratokkal vagy tartozékokkal közlekedni; 11. az első, hátsó vagy oldalsó szélvédőkre a látóteret mind belülről, mind kívülről szűkítő vagy tompító fóliákat vagy kémiai kezeléseket alkalmazni, az illetékes hatóság által megfelelően megjelöltek, homologáltak és igazoltak kivételével; 12. a világító vagy fényjelző eszközökre ezek hatékonyságát csökkentő fóliákat vagy kémiai kezeléseket alkalmazni, illetve olyanokat alkalmazni a rendszámtáblákra, amelyek meggátolják a rendszám leolvasását; 13. menetközben elengedni a kormánykereket, a kormányfogantyút vagy a vezérlőkart, leállítani a motort, illetve az átvitelt kioldani; 14. a hangos figyelmeztető eszközök visszaéléses használata; 15. a 3,5 tonnát meghaladó megengedett maximális össztömegű járművel hóval, jéggel vagy síkjéggel borított úton a kerekekre szerelt hólánc vagy más homologált csúszásgátló felszerelés nélkül közlekedni a szállítási, építkezési és turisztikai miniszter rendeletével megállapított időszakokban és utakon; 16. olyan járművel közlekedni, amelyre a forgalmi engedélyben bejegyzettektől eltérő méretű és jellegzetességekkel bíró, vagy az erezeten vágások vagy szakadások nyomát viselő, illetve túlzottan kopott gumiabroncsok vannak szerelve; 17. a megengedett törvényes határértékeket meghaladó mérgező gázokat kibocsátó vagy menet közben, illetve várakozás közben a törvényben előírt zajszintet meghaladó zajt kibocsátó, valamint a gázkibocsátó rendszerre szerelt, nem homologált eszközökkel ellátott gépjárművet vezetni; 18. olyan gépjárművel közlekedni, amelynek bejegyzési vagy nyilvántartásba vételi, ideiglenes vagy próba jellegű számát tartalmazó rendszámtáblái megrongálódtak, illetve nem felelnek meg a szabványoknak; 19. obszcén tettet elkövetni, vagy obszcén jeleket mutatni, sértő vagy vulgáris kifejezéseket használni a többi forgalmi résztvevővel szemben; 20. károsult gépjárművel a károsodás bekövetkezésének időpontjától számított 30 napot meghaladón közlekedni; 21. tárgyakat vagy anyagokat kidobni a gépjárműből a közútra. 149. cikk – (1) A hajtási jogosítvány elnyerésétől számított egy évnél kevesebb tapasztalattal rendelkező gépjármű- vagy villamosvezető köteles elhelyezni a – sárga színű korong formájú, 100 mm átmérőjű, közepén fekete színű, 60 mm hosszú és 10 mm pontátmérőjű felkiáltójelet tartalmazó – megkülönböztető jelet, a következők szerint: a) motorkerékpár esetében a hátsó részen, a rendszámtábla mellé; b) gépjármű esetében az első szélvédő jobb alsó részén és a hátsó szélvédő bal alsó részén; c) a hátsó szélvédővel nem rendelkező gépjármű esetében az első szélvédő jobb alsó részén és a karosszéria hátsó felének bal felső részén; d) villamos esetében az első szélvédő jobb alsó részén és az utolsó kocsi hátsó szélvédőjének bal felső részén; e) a pótkocsit vontató gépjármű esetében az első szélvédő jobb alsó részén és a pótkocsi karosszériája hátsó felének bal felső részén. (2) Az (1) bekezdésben említett járművezetőnek tilos: a) veszélyes árukat vagy termékeket szállító gépjárművet vezetni; b) tesztelésre rendeltetett vagy próba jellegű járművet vezetni; c) tömegszállításra – a taxi rendszerűeket is ideértve – rendeltetett járművet vezetni. 10.§ Az áruszállításra vagy tömegszállításra rendeltetett járművek közlekedése: 150. cikk – (1) A jármű rakományát úgy kell elhelyezni és, szükség esetén, rögzíteni, hogy: a) ne veszélyeztessen személyeket, illetve ne károsítsa meg a köz- vagy magántulajdont;


31

b) ne zavarja a vezető látását és ne veszélyeztesse a jármű stabilitását vagy vezetését; c) ne legyen vonszolva, ne folyjon ki, illetve ne hulljon az útra; d) ne takarja a jelzőkészülékeket, a fényvisszaverőket és rendszámtáblákat, a motor nélküli járművek esetében pedig a vezetőik karjelzéseit; e) ne keltsen a vezetőt, a forgalmi résztvevőket zavaró zajt, illetve ne ijessze meg az állatokat, és ne keltsen port vagy dögletes bűzöket. (2) A rakomány biztosítását vagy védelmét szolgáló láncoknak, kábeleknek, ponyváknak és egyéb kellékeknek minél jobban rögzíteniük kell azt a járműhöz és oly módon kell alkalmazni azokat, hogy ne veszélyeztessék a forgalom biztonságát. (3) A menetközben elszóródható anyagokból vagy termékekből álló rakományt le kell takarni ponyvával. Ha a rakományt nagy, illetve nehéz tárgyak képezik, úgy kell rögzíteni azokat, hogy szállítás közben ne mozduljanak el, és ne haladják meg a jármű körvonalméreteit (űrszelvényét). 151. cikk – A tömegszállítást végző gépjármű vagy villamos vezetője köteles: a) kizárólag az ilyenként jelzett megállókban megállni az utasok felszállása vagy leszállása céljából, kivéve a taxis rendszerű nyilvános személyszállítást. Amennyiben a megálló öböllel van ellátva, a megállás kizárólag ennek belsejében hajtandó végre; b) az ajtókat csak a járműnek a megállóban való megállása után kinyitni; c) csak azután becsukni az ajtókat, miután az utasok leszálltak vagy felszálltak; d) a gépjárművel vagy a villamossal csak azután kiindulni a megállóból, miután jelezte szándékát, és megbizonyosodott afelől, hogy e manővert biztonságban elvégezheti. 152. cikk – A tömegszállítási eszközök utasainak tilos: a) menet közben felszállni, leszállni, az ajtókat nyitva tartani vagy kinyitni; b) a jármű lépcsőin vagy karosszériájának külső részein utazni; c) a járműből bárminemű tárgyat vagy anyagot kidobni. 11.§ Vontatás 153. cikk – (1) Egy adott jármű egyetlen pótkocsit vontathat a közúton. Kivételt képez a közúti traktor, amely két pótkocsit vontathat, valamint az üdülőhelyi személyszállításra szánt járműszerelvény kialakításához berendezett gépjárművek, amennyiben legfeljebb 25 méter hosszúak és maximális haladási sebességük 25 km/h. (2) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárok, valamint a kerékpárok egyetlen egytengelyű könnyű pótkocsit vontathatnak. 154. cikk – Egy adott járművet járműszerelvény létrehozása céljából egy vagy több pótkocsival csakis akkor lehet összekapcsolni, ha: a) az összekapcsolási készüléket alkotó elemek homologáltak és kompatibilisek; b) a járműszerelvény képes a vontató gépjármű minimális kanyarodási sugarának megvalósítására; c) a járműszerelvény méretei nem haladják meg a törvényben előírt határértékeket; d) a fék-, a kivilágítási és a fényjelző berendezés csatlakozási elemei kompatibilisek; e) a járműszerelvényt alkotó járművek nem érintkeznek az egyenetlenségeken áthaladva, kanyarban vagy a menetirány változtatásakor. 155. cikk – (1) Valamely gépjármű vagy pótkocsijának üzemzavara esetén a szerelvény vezetője köteles azt azonnal eltávolítani az úttestről vagy, ha nem lehetséges, az út tengelyével párhuzamosan elhelyezni, a járdaszegély vagy az útpadka mellé, intézkedéseket foganatosítva a hibák orvoslására vagy, az esetnek megfelelően, az elvontatásra. (2) A meghibásodott kivilágítási vagy fényjelzési rendszerű gépjárművek vagy pótkocsik éjszakai vagy csökkent látási viszonyok közötti vontatására a közutakon nem kerülhet sor anélkül, hogy bal oldalt elöl tompított fény, hátul pedig helyzetjelző fény lenne biztosítva. 156. cikk – (1) Amennyiben valamely gépjármű vagy pótkocsi meghibásodott az úttesten, és nem távolítható el róla, vezetője köteles működésbe hozni az elakadásjelzőt, és elhelyezni a fényvisszaverő háromszögeket.

32


(2) A fényvisszaverő háromszögeket a jármű elé és mögé, ugyanazon a sávon, a járműtől legalább 30 méteres távolságra kell elhelyezni oly módon, hogy a közeledő forgalmi résztvevők idejében észrevehessék. Helységekben, nagy forgalom esetében, a fényvisszaverő háromszögek elhelyezhetők kisebb távolságra vagy éppenséggel a járműre is oly módon, hogy a többi járművezető idejében észrevehesse. (3) Ha a jármű nincs ellátva elakadásjelzővel, vagy ez meghibásodott, a vezető éjszaka vagy csökket látási viszonyok között sárga villogófényű kézilámpát használhat, amelyet a jármű hátsó részére helyez. (4) Tilos indokolatlan módon vagy üzemzavar színlelése céljából fényvisszaverő háromszögeket vagy elakadásjelzőt használni olyan helyeken, ahol tilos megállni vagy várakozni. (5) Amennyiben a rakomány egésze vagy egy része a járműből az úttestre esik, azonnal el nem távolítható akadályt képezve, a vezető köteles azt az (1)–(3) bekezdésben említett valamely jelzőeszközzel jelezni. 157. cikk – (1) A járműveket a következő szabályok betartásával vontatják: a) a vontató, illetve a vontatott gépjármű vezetőjének az illető járművek kategóriája tekintetében érvényes hajtási jogosítvánnyal kell rendelkeznie; b) a vontató gépjármű ne vontasson a saját tömegénél nehezebb gépjárművet, kivéve azt az esetet, amelyben kimondottan hibaelhárító gépjárművel vontatnak; c) a vontatást egy, legfeljebb 4 méter hosszú fémrúddal valósítsák meg. Azon személygépkocsi, amelynek kormányműje és fékrendszere működik, vontatható 3-5 méter hosszú, homologált hajlékony vontatókötéllel is. A rudat vagy a hajlékony kötést a gépjárművek vontatóelemeihez kell rögzíteni; d) a vontatott gépjármű vezetője köteles a vontató gépjármű vezetője jelzéseinek megfelelően jelezni. Amennyiben világító- és jelzőrendszere nem működik, tilos a vontatása éjszaka és csökkent látási viszonyok között, nappal pedig csak akkor vontatható, ha a jármű hátsó részén fel van tüntetve a „Jelzés nélkül” felírat, valamint az „Egyéb veszély” jelzőtábla. (2) Amennyiben a vontatás a vontatott gépjármű elülső részének daruval való felfüggesztésével vagy vontatóplatformra helyezésével történik, a vontatott gépjárműben egy személy sem tartózkodhat. (3) Tilos oldalkocsis vagy oldalkocsi nélküli kétkerekű gépjárművet, meghibásodott kormányműves, be nem jegyzett vagy nyilvántartásba nem vett gépjárművet vontatni, illetve tilos a vontatás síkjéggel, jéggel vagy hóval borított úton. Úgyszintén tilos két vagy több gépjármű, szekér, szokványosan kézzel húzott vagy tolt jármű, illetve mezőgazdasági gép vontatása. (4) A (3) bekezdés alóli kivételezéssel megengedett a meghibásodott kormányműves gépjármű vontatása, de csakis akkor, amikor a vontatás a vontatott gépjármű kormányzott kerekeinek daruval való felfüggesztésével vagy vontatóplatformra helyezésével történik. (5) A vezető, rendkívüli esetekben, kis távolságra saját gépjárművével tolhat vagy vontathat más gépkocsit annak érdekében, hogy motorját működésbe hozza, vagy rövid manővereket végezzen, anélkül, hogy veszélyeztetné a többi forgalmi résztvevő biztonságos közlekedését. 12.§ Lakó- és gyalogosövezet 158. cikk – (1) Az ilyenként jelzett lakóövezetekben a gyalogosok igénybe vehetik az úttestet teljes szélességében, és megengedett a gyermekek játszása. (2) A gépjárművezetők kötelesek legfeljebb óránkénti 20 km-es sebességgel közlekedni, nem várakozni és nem parkolni a kimondottan erre a célra rendeltetett és megfelelőképpen jelzett térségeken kívül, nem zavarni vagy nem akadályozni a gyalogosok közlekedését még akkor sem, ha ezért meg kell állniuk. 159. cikk – A megfelelőképpen jelzett gyalogosövezetekbe a járművezető csak akkor hatolhat be, ha az illető övezetben lakik, vagy házaló rendszerben közszolgáltatást végez, és nincs más bejutási lehetősége. Ugyanakkor köteles legfeljebb óránkénti 5 km-es sebességgel közlekedni, nem zavarni vagy akadályozni a gyalogosok közlekedését, és szükség esetén megállni, lehetővé téve ezek közlekedését.


33

4. SZAKASZ Szabályok más forgalmi résztvevők tekintetében 1. § A kerékpárok és a mopedek közlekedése 160. cikk – (1) A közúton közlekedő kerékpárok és mopedek kizárólag egy sorban vezetendők. (2) A hajtási jogosítvánnyal nem rendelkező személyek kizárólag akkor vezethetnek mopedeket a közutakon, ha bizonyítékot szolgáltatnak afelől, hogy elvégeztek egy, a gépjárművezetők felkészítését lebonyolító engedélyezett egység keretében szervezett, a forgalmi szabályozásokról szóló tanfolyamot. (3) Amennyiben menetirányban ilyenként jelzett kerékpársáv létezik, az (1) bekezdésben említett járművek vezetői kötelesek csakis e sávon közlekedni. Tilos más forgalmi résztvevők közlekedése a kerékpársávokon. (4) Közúti közlekedése alkalmával a kerékpárosnak ajánlott a homologált védősisak viselése. 161. cikk – (1) A kerékpárok vagy mopedek vezetőinek tilos: a) olyan útszakaszokon közlekedni, amelyet a „Kerékpárral behajtani tilos” jelentésű jelzőtáblával jeleztek; b) kerékpár vagy moped vezetését nagy forgalmú utakon tanulni; c) járdán közlekedni, azon eset kivételével, ha ezeken számukra rendeltetett, speciális pályák vannak kiképezve; d) úgy közlekedni, hogy legalább egyik kezük ne legyen a kormányvillán és minkét lábuk a pedálokon; e) egymással párhuzamosan közlekedni, a szervezett sportversenyeken való részvétel kivételével; f) szeszes italok, kábító anyagok vagy készítmények, illetve hasonló hatású gyógyszerek befolyása alatt közlekedni; g) mozgásban levő járműhöz fogózkodni, vagy más jármű által vontatva, illetve járműben levő személy által tolva vagy húzva közlekedni; h) más személyt szállítani, kivéve a 7. életévüket be nem töltött gyermekeket, akik csak olyan járművekkel szállíthatók, amelyekre elől speciális tartót szereltek, valamint azon eset kivételével, ha a jármű más személyek szállítására volt építve és/vagy speciálisan felszerelve; i) az úttesten közlekedni, ha egyazon irányban használható oldalsó út, megfelelő ösvény vagy útpadka van; j) bármely olyan tárgyat szállítani vagy vontatni, amelyek térfogatuk vagy súlyuk miatt zavarják vagy veszélyeztetik a jármű vezetését, illetve a többi forgalmi résztvevő közlekedését; k) a parkok vagy a nyilvános kertek sétányain közlekedni azon esetek kivételével, amelyekben nem zavarják a gyalogosok közlekedését; l) éjszaka vagy csökkent látási viszonyok között közlekedni a 14. és 16. cikkben előírt feltételek teljesítése nélkül; m) síkjéggel, jéggel vagy hóval borított úttesten közlekedni; n) műszakilag meghibásodott fékrendszerrel közlekedni, vagy hangos figyelmeztetővel el nem látott járművel; o) kerékpárral vagy mopeddel közlekedve gyalogátjárók igénybevételével átkelni a közúton; p) a járdaszegély vagy az útpadka mellettitől eltérő sávokon közlekedni, kivéve azon esetet, amelyben útkereszteződés előtt szabályszerűen be kell illeszkednie (besorolással) a balra kanyarodás végrehajtása érdekében; r) fényvisszaverő-fluoreszkáló elemekkel ellátott öltözet viselése nélkül közlekedni sötétedéstől hajnalig, vagy amikor rosszak a látási viszonyok; s) anélkül vezetni a járművet, hogy biztosítva lenne a kerekek talajjal való érintkezése. (2) Közúti közlekedésük idején a kerékpárosok kötelesek maguknál tartani személyazonossági okirataikat, a mopedek vezetői pedig, ezen felül, a közlekedési szabályrendszer elsajátítására szervezett tanfolyam elvégzésének tanúsítványát és a jármű nyilvántartási bizonyítványát is.

34


2.§ Az állatok kísérése 162. cikk – (1) A teherhordó, az igavonó vagy a hátasállatokat, valamint a nyájakat nem lehet autópályákon, országutakon, municípiumokban és városokban, valamint olyan utakon hajtani/vezetni, amelyek elején a behajtásukat tiltó jelzőtáblák vannak elhelyezve. A rendőrség, a csendőrség vagy a Védelmi Minisztérium hátasállatai vezethetők a helységen belüli közutakon, amennyiben valamely küldetés végrehajtásában vesznek részt. (2) Amikor a számukra megengedett közutakon közlekednek, a nyájakat egymástól jól elkülönített csoportokba kell elosztani, mindegyik csoport élén legalább egy vezetővel (terelővel), annak érdekében, hogy ne nehezítsék a többi forgalmi résztvevő közlekedését. (3) A közúton az állatoknak és kísérőiknek menetirányban az út bal oldali útpadkáján kell közlekedniük, ha pedig ez nem létezik, az úttest bal oldali széléhez minél közelebb. 163. cikk – (1) A hátasállatok vezetői kötelesek: a) az állatokat úgy vezetni, hogy azok az útpadkán közlekedjenek, ennek hiányában pedig az út jobb széléhez minél közelebb; b) az úttesten vagy ennek közvetlen közelében található állatok tekintetében állandó felügyeletet biztosítani; c) sötétedéstől hajnalig fényvisszaverő-fluoreszkáló elemekkel ellátott öltözetet viselni; d) a közúton a gyalogosok számára megengedett helyeken kelni át, és csakis miután megbizonyosodtak afelől, hogy ezt veszély nélkül megtehetik; e) balra történő irányváltoztatásukat bal karjuk vízszintes kinyújtásával, megállási szándékukat pedig jobb karjuk lengetésével jelezni. (2) A magányos vagy teherhordó állatokat vezető személyek kötelesek: a) az útpadkán közlekedni, ennek hiányában pedig az úttest jobb széléhez minél közelebb; b) kizárólag jobb oldalukon, 2 méternél nem hosszabb kötél segítségével vezetni az állatokat; c) biztosítani az – egymás után kötendő – állatok sorban történő haladását; d) sötétedéstől hajnalig fényvisszaverő-fluoreszkáló elemekkel ellátott öltözetet viselni; e) a közúton a gyalogosok számára megengedett helyeken kelni át, és csakis miután megbizonyosodtak afelől, hogy ezt veszély nélkül megtehetik. (3) Valamely állatnyáj közúti közlekedése a következő szabályok betartásával történik: a) az állatnyájat elől és hátul egy-egy (vezető) terelő kell kísérje; b) éjszaka vagy rossz látási viszonyok között az állatnyáj előtt haladó terelőnek fehér világító készülékkel, a hátul haladó terelőnek pedig piros világító készülékkel kell rendelkeznie; c) az állatnyáj terelőinek meg kell hozni a szükséges intézkedéseket, hogy a közúti haladás idején az állatok ne akadályozzák a többi forgalmi résztvevő közlekedését; d) az állatokat az útpadkán vagy, ennek hiányában, az úttest széléhez minél közelebb, lépésben kell vezetni annak érdekében, hogy az általuk elfoglalt rész ne haladja meg a menetirány szélességének felét; e) útkereszteződéseknél, valamint az úton való átkelésnél az állatnyáj terelői áthaladási elsőbbséget kell adjanak minden keresztezett járműnek; f) a behajtásukat lehetővé tevő utakon való közlekedésük alkalmával az állatnyájak terelői kötelesek biztosítani az állatok felügyeletét. 3.§ Az állati erővel vont járművek közlekedése 164. cikk – A behajtásukat megengedő utakon az állati erővel vont járműveket az útpadkán vagy, ennek hiányában, az úttest jobb széléhez minél közelebb kell vezetni. 165. cikk – (1) Az állati erővel vont jármű vezetője köteles: a) magánál tartani személyazonossági okiratát és a nyilvántartásba vételi bizonyítványt, a járművére pedig felszerelni a rendszámtáblákat; b) az állatokat úgy vezetni, hogy azok ne veszélyeztessék vezetőjüket vagy a többi forgalmi résztvevőt; c) a közutak úttestén nem megállni és/vagy várakozni;


35

d) az útpadkán vagy az úttesten kívüli megállása vagy várakozása idején az állatokat oly módon megkötni, hogy ne juthassanak az úttestre; e) járművét alkohol, kábító anyagok vagy készítmények, illetve ilyen hatású gyógyszerek befolyásától mentesen vezetni; f) irányváltoztatását karjával jelezni, és megbizonyosodni afelől, hogy szemből és hátulról nem közlekednek járművek, melyek közlekedésének biztonságát veszélyeztethetné; g) arra, hogy sötétedéstől hajnalig vagy gyenge látási viszonyok között ne közlekedjen a közutakon anélkül, hogy fényvisszaverő-fluoreszkáló elemekkel ellátott öltözetet viselne és anélkül, hogy járműve el lenne látva elől fehér vagy sárga, hátul pedig piros világító készülékkel, melyeket a jármű bal oldalára szerelnek; h) járművét vagy állatait el nem hagyni, illetve menet közben el nem aludni; i) arra, hogy ne szállítson jármű hosszúságát vagy szélességét meghaladó tárgyakat, amennyiben a rakomány nincs nappal egy piros színű zászlóval, éjjel vagy rossz látási viszonyok között pedig a rakomány végén elhelyezett fényvisszaverő-fluoreszkáló készülékkel jelezve; j) arra, hogy ne közlekedjen a járművet kísérő állatokkal, amennyiben ezek nincsenek a jármű jobb oldalához vagy hátsó részéhez, a jobb oldalhoz minél közelebb kötve. A kötél nem lehet 1,5 méternél hosszabb; k) arra, hogy sáros kerekű járművével ne hajtson rá korszerűsített vagy köves utakra; l) arra, hogy járművén ne szállítson lábon álló személyeket; m) járművét a közúton el nem hagyni. (2) A nyilvános személyszállításra használt kocsit vezető köteles az illetékes hatóság által a licencben megállapított feltételek között közlekedni. 4.§ A gyalogosok közlekedése 166. cikk – A járdával vagy útpadkával el nem látott utak úttestén éjszaka közlekedő gyalogos vagy vele azonosított személy az öltözékére fényvisszaverő-fluoreszkáló tartozékokat kell helyezzen, vagy mindkét irányból látható fényforrást kell magánál tartson. 167. cikk – Tilos a gyalogosoknak vagy a velük azonosított személyeknek: a) átkelni az úttesten, amennyiben a speciális figyelmeztető fény- és hangjelzéseket működtető, elsőbbségi rendszerű gépjármű közeledik; b) a tömegszállítási eszközök megállóiban várakozó jármű előtt vagy mögött átkelni az úttesten, kivéve azon esetet, ha ezt megfelelően jelzett gyalogátjárókon teszi; c) a jelzőlámpával el nem látott gyalogátjárókon elnyújtani a közúton való átkelés idejét, átkelés közben megállni vagy visszafordulni; d) a megengedettektől eltérő helyeken kelni át a közúton; e) a közlekedés akadályozása céljából elfoglalni az úttestet; f) a leengedett sorompók vagy félsorompók, illetve az átkelést tiltó fény- és hangjelzés figyelmen kívül hagyásával kelni át a vasúton; g) a megfelelően kiképezett és jelzett kerékpársávokon közlekedni. (2) Tilos bármely személynek kereskedelmi tevékenységet folytatni az úttesten, az útpadkán, a járdán, a parkolókban, illetve a tömegszállítási eszközök megállóiban. 168. cikk – (1) A közúton közlekedő szervezett csoportot, katonai oszlopot vagy díszmenetet alkotó személyek legtöbb három soros alakulatban, az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, legfeljebb egy forgalmi sávot elfoglalva kell haladjanak. (2) Sötétedéstől hajnalig, valamint nappal, gyenge látási viszonyok között, az út tengelye mellett haladó sor elején és végén található személyek fehér, illetőleg piros, a többi forgalmi résztvevő számára látható fényforrással kell rendelkezzenek. Az út tengelye melletti sort alkotó személyek öltözetükön fényvisszaverő-fluoreszkáló elemeket kell viseljenek. (3) A forgalom akadályozásának elkerülése céljából a szervezett csoportok, katonai oszlopok vagy díszmenetek vezetői kötelesek állandó jelleggel felügyelni ezek közúti haladását.

36


(4) Hidakon való átkelésük alkalmával a katonai oszlopokat alkotó személyeknek tilos egy ütemre lépkedni. 5. SZAKASZ Forgalom az autópályán 169. cikk – (1) A behajtási (gyorsulási) sávot használva az autópályára behajtó gépjármű vezetőjének áthaladási elsőbbséget kell adnia az autópálya első sávján közlekedő gépjárműveknek, és semmiképpen sem zavarhatja ezek forgalmát. (2) Az autópályát elhagyó gépjárművezetők kötelesek idejében jelezni szándékukat, és a kivezető (lassító) sávra beállni. 170. cikk – A tömegszállításra vagy áruszállításra rendeltetett gépjárművek kizárólag az autópálya jobboldali sávján közlekednek, kivéve az előzés, valamint a más sávhasználatot bevezető közúti jelzés esetét. VI. FEJEZET Túlsúlyos és/vagy túlméretezett gépjárművek, illetve a veszélyes árukat vagy termékeket szállító gépjárművek közlekedése 1.§ A túlsúlyos és/vagy túlméretezett gépjárművek közlekedése 171. cikk – Azon gépjármű vagy jármű-együttes, amely a gyártásából vagy a szállított rakomány miatt meghaladja a 80 tonnás össztömeget és/vagy a 40 méteres hosszúságot, illetve az 5 méteres szélességet vagy az 5 méteres magasságot, kizárólag a közútkezelő által kibocsátott speciális engedély alapján és a közúti rendőrség véleményezésével közlekedhet a közutakon. 172. cikk – (1) Azon gépjárművet vagy jármű-együttest, amelyet rakománnyal vagy rakomány nélkül 3,2 métertől 4,5 méterig terjedő szélesség vagy 25 métert meghaladó hosszúság jellemez, közúti közlekedése során kísérő gépjármű kell vezesse, a 4,5 métert meghaladó szélességűt vagy 30 métert meghaladó hosszúságút pedig két, elől és hátul haladó gépjármű kell kísérje. (2) Az autópályákon a rakománnyal vagy rakomány nélkül a 3,2 métert meghaladó szélességű gépjárműveket kísérőjárműnek kell követnie. (3) A kísérőjárművet el kell látni sárga színű, speciális figyelmeztető fényjelző készülékkel, és a kísért járműhöz viszonyított pozíciójától függően bal első vagy hátsó részén fehér alapú és piros szegélyű, fényvisszaverő azonosító táblával. (4) A túlsúlyos és/vagy túlméretezett gépjármű vezetője, valamint a kísérő járművek vezetői kötelesek működésbe helyezni és a közúti közlekedés egész időtartama alatt működésben tartani az újraközzétett, utólagosan módosított és kiegészített 195/2002. számú sürgősségi kormányrendelet 32. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, sárga fényű, speciális figyelmeztető jelzést. 173. cikk – Tilos a túlsúlyos és/vagy túlméretezett gépjárművek forgalma: a) olyan útszakaszokon, ahol a behajtásukat tiltó vagy korlátozó jelzőtáblákat helyeztek el, ha a jármű vagy a jármű-együttes eléri, illetve meghaladja a megengedett szélességet, magasságot, hosszúságot vagy a megengedett maximális tengelyenkénti-, illetve össztömeget; b) ha a látási viszonyok rosszak, illetve az úttestet síkjég, jég vagy hó borítja. 2.§ Veszélyes áruk vagy termékek szállítása 174. cikk – (1) Veszélyes áruk vagy termékek szállítása kizárólag a következő feltételek betartásával végzendő: a) a jármű eleget tesz a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállítására vonatkozó, Genfben, 1957. szeptember 30-án megkötött európai egyezménnyel (ADR) – amelyhez Románia az utólagosan módosított 31/1994. számú törvénnyel csatlakozott – megállapított műszaki és elfogadási feltételeknek; b) a jármű rendelkezik a hatályos szabályozásokban előírt szükséges ellátmányozással és felszereltséggel; c) a jármű vezetője rendelkezik megfelelő ADR igazolvánnyal.


37

(2) A közútkezelő, a közúti rendőrség véleményezésével megállapítja a veszélyes árukat vagy termékeket szállító járművek számára tiltott útvonalakat, megjelölve és megfelelőképpen jelezve a kerülő vagy alternatív útvonalakat. 175. cikk – (1) A veszélyes árukat vagy termékeket szállító jármű vezetőjének rendelkeznie kell a törvényben előírt szállítási dokumentumokkal, továbbá ismernie kell a rakomány szállítására és kezelésére (mozgatására) vonatkozó szabályokat; a járművezetőt a rakomány jellemzőit jól ismerő személyek kísérhetik. (2) A veszélyes árukat vagy termékeket szállító gépjármű fülkéjében csak a személyzet tagjai tartózkodhatnak. (3) Ha a göngyöleg megrongálódása miatt vagy más okokból a veszélyes áru vagy termék elszóródik az úton, a járművezető köteles azonnal megállni, intézkedéseket foganatosítani a közúton közlekedő többi vezető és a környéken levő személyek figyelmeztetésére, jelezni a veszélyt a rendelkezésére álló eszközökkel, és értesíteni az útkezelőt vagy a legközelebbi rendőregységet. 176. cikk – Tilos a veszélyes árut vagy terméket szállító gépjármű vezetőjének: a) menetközben lökéseknek kitenni a gépjárművet; b) dohányozni menetközben, illetve tüzet gyújtani megálláskor vagy várakozás idején a gépjárműtől 50 méternél kisebb távolságra; c) a gépjárművet és a rakományt saját, a kísérő vagy más minősített személy felügyelete nélkül hagyni; d) üzemhibás járművet vontatni; e) a megállapítottaktól eltérő útvonalakon közlekedni vagy a megállapítottaktól eltérő helyeken, illetve éjszaka az úttesten várakozni; f) más rakományt szállítani, amely természetéből eredőn fokozná a veszélyt; g) megengedni a másik gépjárművezetőtől, a kísérőktől vagy a szállított áru vagy termék kezelőitől eltérő személyek jelenlétét a gépjárműben; h) olyan útszakaszokra behajtani, amelyeken közlekednie tilos; i) a gépjárműben üzemanyag-tartalékot őrizni olyan göngyölegekben, amelyeket nem kifejezetten erre a célra készítettek. VII. FEJEZET Kihágási büntetések (szankciók) és műszaki-adminisztratív intézkedések 1. SZAKASZ A kihágások megállapítása és a kihágási büntetések (szankciók) alkalmazása 177. cikk – (1) A közúti közlekedési szabályrendszer tiszteletben tartásának irányítását, felügyeletét és ellenőrzését, valamint ezek megszegése megállapításakor a törvényes intézkedések foganatosítását a Román Rendőrség közúti rendőrei végzik. (2) A közúti rendőrök szakosodott, és a Román Rendőr-főfelügyelőség főfelügyelőjének rendeletével külön kijelölt rendőrtisztek és rendőrbiztosok (közegek). 178. cikk – (1) Románia államhatár-átkelőinél a határrendőrök feladatkörébe tartozik az is, hogy szankciókat állapítsanak meg, amikor a közúti közlekedés szabályrendszere ellen elkövetett kihágásokat észlelnek (2) A kihágás-megállapító jegyzőkönyvet a megkötésétől számított legfeljebb egy munkanapon belül a cselekmény elkövetési helye szerinti közúti rendőrszolgálatnak továbbítják. 179. cikk – (1) A közúti rendőrség vagy a Románia államhatár-átkelőinél tevékenykedő határrendőrök felléphetnek, a területen feladatkörrel rendelkező más hatóságok képviselőivel együtt, az összes forgalmi résztvevő biztonságok közúti közlekedésére vonatkozó szabályok megszegésének megelőzése, illetve megállapítása érdekében. (2) A vegyes egység keretében tevékenykedő közúti rendőr vagy határrendőr fő feladatköre: a) ellenőrzés céljából megállítani a járműveket, és átvizsgálni azon dokumentumokat, amelyeket ezek vezetői maguknál kell tartsanak; b) az illetékességébe tartozó kihágásokat megállapítani és ezek tekintetében szankciókat alkalmazni.

38


(3) A vegyes egység keretében tevékenykedő, az (1) bekezdésben említett hatóságok képviselőinek fő feladatköre: a) a közúti rendőrökkel vagy a határrendőrökkel közösen fellépni a romániai közúti szállításra vonatkozó szabályoknak a járművezetők vagy operátorok általi betartása érdekében; b) ellenőrzési tevékenységet végezni a közúti szállítás végrehajtási feltételei tekintetében, valamint kivizsgálási tevékenységet a járművek műszaki állapota tekintetében, illetékességük szerint; c) az illetékességükbe tartozó kihágásokat megállapítani és szankciókat alkalmazni. (4) Amennyiben a forgalomban olyan járművet azonosítanak, melynek kormányműje vagy fékrendszere műszakilag meghibásodott, a megengedett törvényes határértékeket meghaladó szennyező gázokat vagy zajt bocsát ki, illetve megfelelően be nem állított lámpafénnyel közlekedik, az illetékes hatóságok képviselői e rendellenességeket bevezetik egy műszaki megállapító jegyzékbe, melyet a közúti rendőr által megkötött kihágás-megállapító jegyzőkönyvhöz csatolnak. 180. cikk – (1) Amennyiben a közlekedési szabályrendszer megszegését észleli, a ténymegállapító közeg kihágás-megállapító jegyzőkönyvet köt, az 1A. számú mellékletben feltüntetett minta szerint, mely kötelező módon tartalmazza a következőket: megkötésének dátuma, órája és helye; a ténymegállapító közeg szakmai fokozata, család- és utóneve, valamint a hovatartozása szerinti egység; a kihágás elkövetőjének család- és utóneve, személyi azonosító száma, lakhelye vagy tartózkodási helye, a személyazonossági okirat vagy, idegen állampolgárok, állampolgárság nélküli személyek vagy külföldi lakhelyű román állampolgárok esetében, az útlevél vagy más határátkelési dokumentum sorszáma, kibocsátási időpontja és a kibocsátó állam; a kihágási cselekmény leírása, megjelölve annak elkövetési dátumát, óráját és helyét, továbbá bármely körülmény pontosítása, mely hozzájárulhat a cselekmény súlyosságának megállapításához és az okozott károk felméréséhez; a kihágás megállapításának és szankcionálásának alapjául szolgáló jogszabály megjelölése; az alkalmazott bírságpontok száma és ezek értéke, azon lehetőség megjelölése, hogy a természetes személy legfeljebb két munkanapos határidőn belül a jogszabály által előírt bírság minimumának felét fizesse ki; az alkalmazott kihágási mellékbüntetés és/vagy az elrendelt műszaki-adminisztratív intézkedés; a biztosítótársaság megjelölése, amennyiben a cselekménynek kizárólag anyagi károkkal járó forgalmi baleset volt a következménye; a jogorvoslati utak folyamatba tételének határideje; a ténymegállapító közeg aláírása és a panaszokat fogadó rendőregység. (2) Amennyiben a kihágás elkövetője megtagadja vagy nincs lehetősége aláírni a kihágás-megállapító jegyzőkönyvet, a ténymegállapító közeg feljegyzi e körülményt, melyet egy hatósági tanú erősít meg. Ebben az esetben a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a hatósági tanú család- és utónevét, személyi azonosító számát és aláírását. (3) Amikor a kihágás elkövetőjét bírsággal sújtották, a jegyzőkönyv másolatának (2. számú példány) továbbításával egyidejűleg közlik a fizetési értesítést is, melyben felhívják figyelmét azon kötelességére, hogy a bírságot a bevételezésével – a hatályos jogszabályok szerint – megbízott intézményeknél a közléstől számított 15 napos határidőn belül kifizesse, ellenkező esetben folyamatba helyezik a kényszervégrehajtást. (4) Abban az esetben, ha a kihágás elkövetője jogi személy, a jegyzőkönyvbe bejegyzik megnevezését, székhelyét, egységes bejegyzési kódját, valamint az őt képviselő személy család- és utónevét, személyazonossági okmányának sorszámát, személyi azonosító számát és lakhelyét, vagy tartózkodási helyét. (5) A jegyzőkönyv megkötésekor a ténymegállapító közegnek kötelessége tudomására hozni a kihágás elkövetőjének, hogy joga van kifogást emelni a ténymegállapító okirat tartalmával kapcsolatban. A jegyzőkönyv semmisségének terhe alatt a kifogásokat a jegyzőkönyvbe elkülönítve, az „Egyéb megjegyzések” című rovatba kell bejegyezni. (6) Amennyiben az elkövetett cselekményért műszaki-adminisztratív intézkedésként elrendelik a hajtási jogosítvány és/vagy a forgalmi engedély vagy a bejegyzési bizonyítvány, illetve a rendszámtáblák visszatartását, a ténymegállapító közeg – a kihágás-megállapító jegyzőkönyv megkötésével egyidejűleg – kibocsát egy, az 1B. számú mellékletben feltüntetett mintájú, közlekedési jogot biztosító vagy, az esetnek megfelelően, nem biztosító helyettesítő tanúsítványt.


39

(7) Amennyiben a hajtási jogosítványt azért vonják vissza, mert birtokosát gépjármű- vagy villamosvezetésre alkalmatlannak nyilvánították, közlekedési jogot nem biztosító helyettesítő tanúsítványt bocsátanak ki. (8) Amennyiben egyazon kihágás-megállapító jegyzőkönyvvel több műszaki-adminisztratív intézkedést rendelnek el, a ténymegállapító közeg minden egyes dokumentum vagy rendszámtábla-szett tekintetében külön helyettesítő tanúsítványt bocsát ki. (9) A kizárólag anyagi károkkal járó forgalmi balesetben részt vett járművek tekintetében a közúti rendőrség az 1C. számú mellékletben feltüntetett mintájú javítási engedélyt bocsát ki tulajdonosaik vagy bírlalóik számára, kivéve azt az esetet, ha békés baleset-megállapítást kötöttek, melynek érvényességét az engedélyezett biztosítótársaság igazolja, a törvény feltételei között, mely esetben a javítások az igazoló irat alapján hajthatók végre. 181. cikk – (1) Amennyiben a cselekményt igazolt vagy homologált és metrológiailag ellenőrzött műszaki eszköz segítségével állapították meg, a rögzített adatok feldolgozása és a járművezető személyazonosságának megállapítása után a közúti rendőr az 1D. számú mellékletben feltüntetett mintájú kihágás-megállapító jegyzőkönyvet köt. (2) A kihágás elkövetőjének a kihágás-megállapító jegyzőkönyvbe bejegyzendő azonosító adatai azok, amelyeket a jármű törvényes tulajdonosának vagy bírlalójának aláírásával, írásban közölnek. 182. cikk – (1) A járművek közúton való megállítása a közúti rendőr vagy, az esetnek megfelelően, a határrendőr szabályos jelzése révén valósul meg, amikor a közlekedési szabályrendszer megszegését észleli vagy abban az esetben, ha alapos gyanú áll fenn valamely kihágás vagy bűnügyi természetű cselekmény elkövetését illetően, és annak érdekében hajtják végre, hogy azonosítsák az ilyen cselekményeket elkövető személyeket vagy a körözés tárgyát képező javakat, valamint ellenőrizzék, hogy a járművezető rendelkezik-e a törvény által előírt dokumentumokkal. A járművek közúton való megállítását valamely természeti csapás, katasztrófa vagy a közlekedés biztonságát veszélyeztető egyéb helyzetek bekövetkezésének feltételei között is végrehajtják. (2) A járművek megállása rendszerint az úttesten kívül történik, ahol pedig nem léteznek ilyen körülmények, az úttest jobb oldali széléhez minél közelebb, az útpadkán vagy a járdaszegély mellett, illetve a parkoló-övezetekben, éjszaka pedig főként kivilágított helyeken. (3) Tilos a rendőr által végrehajtott leállítási jelzés nyomán a járművet az úttest olyan részén immobilizálni, ahol a látási viszonyok 50 méter alá esnek. 183. cikk – A közúti rendőr vagy, az esetnek megfelelően, a határrendőr szabályos jelzésére megállított jármű vezetője köteles a járműben, kezekkel a kormányon maradni, a többi utas pedig nem kinyitni az ajtókat, betartva a rendőr utasításait. 184. cikk – (1) Amennyiben a forgalomban szabálysértés miatt megállított gépjármű- vagy villamosvezető nem tudja felmutatni sem személyazonossági iratait, sem hajtási jogosítványát, a közúti rendőrnek a legközelebbi rendőregységre kell kísérnie őt, személyazonosságának megállapítása és hajtási jogosítványa nyilvántartás-szerinti helyzetének ellenőrzése érdekében, amikor nincs lehetőség ezen ellenőrzések helyben történő végrehajtására. (2) Amennyiben a gépkocsivezető csak hajtási jogosítványát tudja felmutatni, a közúti rendőr köteles ellenőrizni a nyilvántartásban, hogy a dokumentumban szereplő lakhely vagy tartózkodási hely megegyezike az országos személy-nyilvántartási regiszterbe bevezetettel. (3) A ténymegállapító közeg köteles bevezetni a kihágás-megállapító jegyzőkönyvbe a kihágás elkövetőjének személyazonossági okiratában szereplő lakhelyét vagy, az esetnek megfelelően, tartózkodási helyét, ha pedig az illető nem tudja felmutatni ezt a okiratot, a lakhelyet vagy a tartózkodási helyet kizárólag az országos személy-nyilvántartási regiszterben végrehajtott ellenőrzés után jegyzik be. (4) A (2) és (3) bekezdésben említett eljárást akkor is alkalmazzák, ha a forgalmi engedélyben vagy a nyilvántartási bizonyítványban szereplő tulajdonos lakhelye vagy, az esetnek megfelelően, tartózkodási helye, illetve székhelye nem egyezik meg a járműnyilvántartásban szereplő adatokkal.

40


185. cikk – (1) Valamely gépjármű vagy villamos, alkohol hatása alatti személy általi vezetésének kihágását a kilélegzett levegő – igazolt vagy homologált és metrológiailag ellenőrzött műszaki eszközzel – történő tesztelése révén állapítják meg. (2) A gépjármű- vagy villamosvezetők alkoholtöménység-meghatározás célú, kötelező biológiai próbavételnek vetendők alá, amennyiben: a) a tesztelés eredménye a kilélegzett levegőben 0,40 mg/l-t meghaladó alkoholtöménységet mutat; b) az eseményben olyan jármű érintett, amely veszélyes árukat vagy termékeket szállít. (3) A járművezetőket kötelezően biológiai próbavételnek vetik alá, amennyiben az igazolt műszaki eszközökkel végrehajtott előzetes tesztelés szervezetükben kábító anyagok vagy készítmények, illetve ilyen hatású gyógyszerek jelenlétét mutatta ki. 186. cikk – A kizárólag anyagi károkkal járó forgalmi baleset esetében a járművezetők kötelesek alávetni magukat a kilélegzett levegő alkoholtöménység-meghatározás, vagy kábító anyagok vagy készítmények, illetve ilyen hatású gyógyszerek fogyasztásának meghatározása célú tesztelésének. Amennyiben a tesztelés eredménye a kilélegzett levegőben 0,40 mg/l-t meghaladó alkoholtöménységet mutatott, vagy kábító anyagok vagy készítmények, illetve ilyen hatású gyógyszerek szervezetben való jelenlétét, a járművezetők kötelesek alávetni magukat a biológiai próbavételnek. 187. cikk – Az egy vagy több személy elhalálozásával, illetve testi épségének vagy egészségének károsodásával járó forgalmi balesetben részt vett jármű- vagy állatvezetők kötelesek alávetni magukat az alkoholtöménység-meghatározás vagy, az esetnek megfelelően, a kábító anyagok vagy készítmények, illetve ilyen hatású gyógyszerek szervezetben való jelenlétének meghatározása célú biológiai próbavételnek. 188. cikk – Minden olyan esetben, amelyben alkoholtöménység-meghatározás vagy, az esetnek megfelelően, kábító anyagok vagy készítmények, illetve ilyen hatású gyógyszerek szervezetben való jelenlétének meghatározása célú biológiai próbavételt végeznek, kötelező a klinikai kivizsgálás is. 2. SZAKASZ Műszaki-adminisztratív intézkedések 1.§ A hajtási jogosítvány visszatartása vagy visszavonása 189. cikk – (1) Valamely gépjármű- vagy villamosvezető dokumentumainak ellenőrzésekor a közúti rendőr köteles megvizsgálni, hogy a személyazonossági okiratban és a hajtási jogosítványban feltüntetett adatok megegyeznek-e. Amennyiben a család- és utónév, a lakhely vagy a tartózkodási hely vonatkozásában eltéréseket észlel, valamint abban az esetben, ha ezek érvényességi határideje lejárt, a közúti rendőr köteles visszatartani a hajtási jogosítványt, és 15 napos közlekedési jogot biztosító helyettesítő tanúsítványt kibocsátani. (2) Amennyiben a gépjármű- vagy villamosvezető csak a hajtási jogosítványt tudja felmutatni, a közúti rendőr elvégzi a 184. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzést. Ha az adatok nem felelnek meg, a közúti rendőr az (1) bekezdés szerint jár el. (3) Az (1) vagy (2) bekezdés feltételei között visszatartott hajtási jogosítványt a visszatartási jelentéssel együtt a kibocsátó illetékes hatósághoz továbbítják. 190. cikk – (1) A törvénnyel előírt esetekben a cselekmény megállapításával egyidejűleg a közúti rendőr vagy, az esetnek megfelelően, a határrendőr visszatartja a hajtási jogosítványt, kibocsátva egy közlekedési jogot biztosító vagy, az esetnek megfelelően, nem biztosító helyettesítő tanúsítványt. (2) Az (1) bekezdés feltételei között visszatartott hajtási jogosítványt, az 1E. számú mellékletben feltüntetett mintájú visszatartási jelentés kíséretében, legkésőbb a helyettesítő tanúsítvány kibocsátását követő első munkanapon a cselekmény elkövetési helye szerinti közúti rendőrszolgálatnak továbbítják, amely köteles azonnal bevezetni a megfelelő megjegyzéseket a gépjármű- és villamosvezetők nyilvántartásába. (3) A visszatartási jelentést, valamint az idegen hatóságok által kibocsátott hajtási jogosítványt vagy forgalmi engedélyt bírlaló gépjárművezetőtől visszatartott dokumentumokat vagy rendszámtáblákat megküldik a Román Rendőr-főfelügyelőség keretében tevékenykedő közúti rendőrségének, hogy a kibocsátó hatóságnak továbbítsa azokat.


41

191. cikk – (1) Amennyiben a kihágás elkövetője cselekményét más megyében követte el, mint amelynek nyilvántartásában szerepel, hajtási jogosítványát a kihágás megállapítási helye szerinti közúti rendőrszolgálat őrzi meg mindaddig, amíg a szolgálat vezetője határoz a kihágási mellékbüntetés tekintetében, de a visszatartástól számított 15 napnál nem tovább, majd pedig továbbítják azt az őt nyilvántartó megye közúti rendőrszolgálatának. (2) A hajtási jogosítványt a birtokost (címzettet) nyilvántartó megye közúti rendőrszolgálatánál őrzik a dokumentum visszaszolgáltatásáig vagy, az esetnek megfelelően, érvénytelenítéséig. 192. cikk – (1) A valamely igazolt vagy homologált és metrológiailag ellenőrzött műszaki eszközzel tesztelt jármű- vagy villamosvezetőnek visszatartják hajtási jogosítványát, amennyiben a kilélegzett levegő alkoholtöménysége legtöbb 0,40 mg/l, kibocsátva egy közlekedési jogot nem biztosító helyettesítő tanúsítványt, ha nem óhajtja az alkohol-meghatározás célú, a 194. cikk (1) bekezdésének feltételei közötti biológiai próbavételt. (2) Amennyiben a járművezető alkoholtöménység-meghatározás célú biológiai próbavételt kérelmez, a közúti rendőr elkíséri a legközelebbi engedélyezett egészségügyi vagy törvényszéki orvostani intézményhez, a próbavétel után pedig kibocsátanak egy legtöbb 15 napos közlekedési jogot biztosító helyettesítő tanúsítványt, melynek érvényessége a második biológiai próbavételtől számított 24 óra elteltével lép hatályba. 193. cikk – (1) Amennyiben az igazolt vagy homologált és metrológiailag ellenőrzött műszaki eszközzel való tesztelés során megállapították, hogy a kilélegzett levegő alkoholtöménysége meghaladja a 0,40 mg/l-t, a gépjármű- vagy villamosvezetőt a közúti rendőrnek vagy, az esetnek megfelelően, a határrendőrnek azonnal el kell kísérnie a legközelebbi engedélyezett egészségügyi vagy törvényszéki orvostani intézményhez annak érdekében, hogy alkoholtöménység-meghatározás célú biológiai próbavételt végezzenek. (2) A biológiai próbavételt követőn a közúti rendőr visszatartja a hajtási jogosítványt, és közlekedési jogot nem biztosító helyettesítő tanúsítványt bocsát ki. (3) Amennyiben a gépjármű- vagy villamosvezető nem tudja felmutatni sem a személyazonossági okiratát, sem a hajtási jogosítványát, a közúti rendőr köteles – az engedélyezett egészségügyi vagy törvényszéki orvostani intézményhez való kísérése előtt – nyilvántartási ellenőrzéseket végezni annak érdekében, hogy megállapítsa ennek személyazonosságát és hajtási jogosítványának helyzetét. (4) Amennyiben a gépjármű- vagy villamosvezető nem tudja felmutatni hajtási jogosítványát, a közúti rendőr tudomására hozza, egy azonnal kézbesített írott értesítéssel, hogy a bűnügyi iratcsomó elbírálásáig nincs joga gépjárművet vagy villamost vezetni, továbbá azon kötelezettségét is, hogy hajtási jogosítványát leadja a cselekmény elkövetési helye szerinti közúti rendőrszolgálatnál. 194. cikk – (1) Az alkoholtöménység-meghatározás céljából két biológiai próbavételt végeznek, egyórás időközzel a próbavételek között. A második próbavétel megtagadása esetében nem végzik el a visszamenőleges alkoholtöménység-számítást. (2) A második próbavételnek a kivizsgált személy általi megtagadását bejegyzik a próbavételi jegyzőkönyvbe. 195. cikk – Azon gépjármű- vagy villamosvezető tekintetében, akinek szervezetében igazolt műszaki eszköz segítségével végzett előzetes tesztelés kábító anyagok vagy készítmények, illetve ilyen hatású gyógyszerek jelenlétét mutatta ki, a 192. cikkben előírt eljárást alkalmazzák. 196. cikk – (1) Azon gépjármű- vagy villamosvezetőnek, akit a forgalomban olyan szabálysértés elkövetése közben azonosítottak, amely esetében elrendelik a vezetési jog gyakorlása felfüggesztésének kihágási mellékbüntetését, és aki az ellenőrzéskor valamely előző cselekményért visszatartott hajtási jogosítványának érvényességi időszakában levő helyettesítő tanúsítványát mutatja fel, visszatartják a felmutatott tanúsítványát, kibocsátva egy új tanúsítványt, melynek érvényessége nem haladhatja meg az első tanúsítvány érvényességi határidejét. (2) Amennyiben a második cselekmény az újraközzétett, utólagosan módosított és kiegészített 195/2002. számú sürgősségi kormányrendelet 102. cikkében említettek valamelyike, a közúti rendőr közlekedési jogot nem biztosító helyettesítő tanúsítványt bocsát ki a jogosítvány birtokosának.

42


(3) Az (1) bekezdés feltételei között visszatartott hajtási jogosítvány helyettesítő tanúsítványát a kihágás elkövetőjét nyilvántartó megye közúti rendőrszolgálatának továbbítják, a visszatartási jelentéssel együtt. 197. cikk – (1) A valamely engedélyezett egészségügyi intézmény által egészségügyileg alkalmatlannak nyilvánított személy hajtási jogosítványát az illetőt nyilvántartó családi orvos tevékenységkifejtési körzete szerinti közúti rendőrszolgálat vonja vissza. (2) A közúti rendőrszolgálat vezetője elrendeli a hajtási jogosítvány visszavonását, és a visszavonást kiváltó okok megszűnéséig az egység székhelyén őrzi azt. Amennyiben a gépjármű- vagy villamosvezető lakhelye vagy tartózkodási helye más megyében van, a műszaki-adminisztratív intézkedést elrendelő közúti rendőrszolgálat vezetője az illetőt nyilvántartó megye közúti rendőrszolgálatának továbbítja a hajtási jogosítványt, visszavonási jelentéssel együtt. 2.§ A forgalmi engedély vagy a nyilvántartási bizonyítvány és a rendszámtáblák visszatartása vagy visszavonása 198. cikk – (1) A cselekmény megállapításával egyidejűleg – a törvényben előírt esetekben – a közúti rendőr vagy, az esetnek megfelelően, a határrendőr visszatartja a forgalmi engedélyt vagy a nyilvántartási bizonyítványt, illetve a rendszámtáblákat, kibocsátva egy közlekedési jogot biztosító vagy, az esetnek megfelelően, nem biztosító helyettesítő tanúsítványt. (2) Az (1) bekezdés feltételei között visszatartott dokumentumokat vagy rendszámtáblákat, a visszatartási jelentés kíséretében, legkésőbb a helyettesítő tanúsítvány kibocsátását követő munkanapon a cselekmény elkövetési helye szerinti közúti rendőrszolgálatnak továbbítják, amelynek kötelessége azonnal bevezetni a járműnyilvántartásba a megfelelő megjegyzéseket. (3) Valamely helyi közigazgatási hatóság által kibocsátott, a törvény feltételei között visszatartott nyilvántartási bizonyítványt vagy rendszámtáblákat, a visszatartási jelentés kíséretében, a kibocsátó hatóságnak továbbítják. (4) Valamely idegen hatóság által kibocsátott, a törvény feltételei között visszatartott dokumentumokat vagy rendszámtáblákat, valamint a visszatartási jelentést a Román Rendőr-főfelügyelőség közúti rendőrszolgálatához küldik, a kibocsátó hatóságokhoz való továbbításuk érdekében. 199. cikk – (1) Amennyiben a közúti rendőr vagy a határrendőr megállapítja, hogy a gépjárművet tulajdonosa vagy megbízott bírlalója vezeti, és a forgalmi engedély vagy a nyilvántartási bizonyítvány családés utónévre, lakhelyre vagy tartózkodási helyre vonatkozó adatai nem egyeznek meg a személyazonossági okiratban feltüntetettekkel, a ténymegállapító közeg visszatartja a forgalmi engedélyt vagy a nyilvántartási bizonyítványt, 15 napos közlekedési jogot biztosító helyettesítő tanúsítványt bocsátva ki birtokosának. (2) A forgalmi engedélyt vagy a nyilvántartási bizonyítványt, a visszatartási jelentés kíséretében, a kibocsátó illetékes hatóságnak továbbítják. 200. cikk – (1) Amennyiben a törvény a rendszámtáblák visszatartásának műszaki-adminisztratív intézkedése alkalmazását írja elő, a járművezetőnek kötelessége a rendszámtáblákat leszerelni és átadni az intézkedést elrendelő ténymegállapító közegnek. (2) Amennyiben a járművezető megtagadja a rendszámtáblák átadást, a ténymegállapító közeg saját maga szereli le azokat, egy hatósági tanú jelenlétében, e tényről említést téve a kihágás-megállapító jegyzőkönyvben. 201. cikk – Ha a jármű más megyében volt bejegyezve vagy nyilvántartásba véve, mint amelynek területén a cselekmény megállapítást nyert, a forgalmi engedélyt vagy a nyilvántartási bizonyítványt és a rendszámtáblákat megküldik, a kihágás-megállapító jegyzőkönyv elleni panasz előterjesztésére a törvényben megállapított határidő letelte után, a járművet nyilvántartó megye közúti rendőrszolgálatának. 202. cikk – (1) A forgalmi engedélyt vagy a nyilvántartási bizonyítványt, valamint a rendszámtáblákat az ezeket megőrző közúti rendőrszolgálat visszaszolgáltatja a jármű tulajdonosának vagy felhasználójának, amint ez bizonyítékot szolgáltat afelől, hogy a műszaki-adminisztratív intézkedés elrendelését kiváltó okok megszűntek. (2) A kihágás-megállapító jegyzőkönyv elleni panasz benyújtása esetében a forgalmi engedély vagy a nyilvántartási bizonyítvány helyettesítő tanúsítványába bevezetik azt a megjegyzést, hogy a járműnek 30


43

napos közlekedési joga van, lehetőség lévén a közlekedési jog meghosszabbítására, a rendszámtáblákat pedig a közúti rendőrség – az ügy elbírálásával megbízott bíróság elnöki rendelete vagy a jogerőre emelkedett bírói határozat alapján – visszaszolgáltatja. 3.§ A hajtási jogosítvány érvénytelenítése 203. cikk – (1) Az újraközzétett, utólagosan módosított és kiegészített 195/2002. számú sürgősségi kormányrendelet 114. cikke (1) bekezdésében említett esetekben a hajtási jogosítvány érvénytelenítését a következők rendelik el: a) a cselekmény megállapítási helye szerint illetékes közúti rendőrszolgálat vezetője, valamely Romániai bíróság által elrendelt, jogerős bírói határozat alapján; b) a Román Rendőr-főfelügyelőség közúti rendőrszolgálatának vezetője, egy illetékes idegen hatóság által – a címzett az illető állam területén elkövetett valamely bűncselekménye tekintetében – kimondott, jogerőre emelkedett bírói határozat alapján, ha az elkövetett cselekményre a román jogszabályok előírják ezt az intézkedést. (2) Az elhalálozott személy hajtási jogosítványának érvénytelenítését az illető lakhelye szerint illetékes közúti rendőrszolgálat vezetője rendeli el, valamely illetékes hatóság általi megkeresés meglétének, vagy elhalálozási bizonyítvány létezésének feltételei között. (3) Az (1) bekezdésben említett helyzetek tekintetében a hajtási jogosítvány érvénytelenítésének intézkedését 5 munkanapos határidőn belül, lakhelyén közlik a hajtási jogosítvány címzettjével. (4) A (3) bekezdésben előírt határidőn belül az érvénytelenítést elrendelő közúti rendőrszolgálat a kibocsátó hatósághoz továbbítja a hajtási jogosítványt, a megjegyzések nyilvántartásba-vétele érdekében. 3. SZAKASZ Kihágási mellékbüntetések 1.§ A büntetőpontok alkalmazása 204. cikk – (1) Amennyiben az elkövetett cselekményre a törvény büntetőpontok alkalmazását is előírja, a ténymegállapító közeg kötelessége ezeket bevezetni a kihágás-megállapító jegyzőkönyvbe. (2) A kihágás-megállapító jegyzőkönyvet a megkötésétől számított legfeljebb két munkanapos határidőn belül továbbítják a cselekmény elkövetési helye szerinti közúti rendőrszolgálatnak. 205. cikk – A büntetőpontokat a cselekmény elkövetési helye szerinti közúti rendőrszolgálat bevezeti a gépjármű- vagy villamosvezetők nyilvántartásába. 206. cikk – Amennyiben az illetékes bíróság jogerőre emelkedett bírói határozattal elrendeli a kihágás-megállapító jegyzőkönyv érvénytelenítését, a cselekmény elkövetési helye szerinti közúti rendőrszolgálat törli a nyilvántartásból az alkalmazott büntetőpontokat. 207. cikk – Amennyiben valamely idegen hatóság által kibocsátott hajtási jogosítvánnyal rendelkező gépjárművezető olyan cselekményt követ el, mely tekintetében a törvény büntetőpontok alkalmazását is előírja, a kihágás-megállapító jegyzőkönyvet a Román Rendőr-főfelügyelőség közúti rendőrszolgálatának továbbítják annak érdekében, hogy tájékoztassa erről a hajtási jogosítványt kibocsátó állam illetékes hatóságát. 208. cikk – A hajtási jogosítvány birtokosának joga van, kérésre, személyesen információt kapni a tekintetében alkalmazott büntetőpontok számáról, azon megye közúti rendőrségének székhelyén, amelynek nyilvántartásában szerepel. 2.§ A gépjármű- vagy villamos-vezetési jog gyakorlásának felfüggesztése 209. cikk – (1) Legkevesebb 15 büntetőpont összesítésekor (halmozásakor) a gépjárművezetőt nyilvántartó megye közúti rendőrszolgálata az utolsó büntetőpontok nyilvántartásba vételének időpontjától számított 10 napos határidőn belül írásban tájékoztatja az illetőt a vezetési jog gyakorlásának felfüggesztéséből álló kihágási mellékbüntetésről, valamint azon kötelességéről, hogy az írott értesítés kézhezvételétől számított 5 napos határidőn belül megjelenjen – hajtási jogosítványának leadása céljából – a közúti rendőrség székhelyén.

44


(2) A hajtási jogosítvány birtokosának jogában áll gépjárművet vezetni a 15 büntetőpont összesítésétől addig az időpontig, ameddig köteles lett volna leadni hajtási jogosítványát vagy, az esetnek megfelelően, hajtási jogosítványának leadásáig. (3) A gépjármű-vezetési jog gyakorlásának felfüggesztése a hajtási jogosítvány leadását vagy, az esetnek megfelelően, leadási határidejének leteltét követő naptól veszi kezdetét. (4) Amennyiben a hajtási jogosítvány birtokosa nem jelentkezik a rendőrségen az (1) bekezdésben említett határidőn belül, a gépjármű-vezetési jog gyakorlásának felfüggesztését – jog szerint – 30 nappal meghosszabbítják. (5) Amennyiben a hajtási jogosítvány birtokosa tanúsítja, hogy az írott értesítés kézhezvételétől számított 5 napos határidőn belüli jelentkezése a rendőrségen lehetetlen, a (4) bekezdés szerint elrendelt felfüggesztési időszakot érvénytelenítik. 210. cikk – (1) Amennyiben a gépjárművezető olyan cselekményt követ el, melyért – a törvény szerint – vezetési jogának felfüggesztése céljából hajtási jogosítványát visszatartják, közlekedési jogot biztosító helyettesítő tanúsítványt bocsátva ki, a kihágási mellékbüntetés a tanúsítvány érvényességének lejártát követő naptól veszi kezdetét. (2) Ha a hajtási jogosítvány helyettesítő tanúsítványát közlekedési jog nélkül bocsátották ki, a vezetési jog gyakorlásának felfüggesztése a kihágás-megállapító jegyzőkönyvvel kirótt kihágási mellékbüntetés alkalmazása pillanatától veszi kezdetét. 211. cikk – Amennyiben a hajtási jogosítvány birtokosának megtiltották – az újraközzétett, utólagosan módosított és kiegészített Büntető Törvénykönyv 112. cikke c) pontja szerint – hogy a gépjárművagy villamos-vezetési joggal kapcsolatos tisztséget foglaljon el vagy ilyen szakmát űzzön, a biztonsági intézkedést foganatosító hatóság illetékességi területén működő közúti rendőrszolgálat vezetője elrendeli a gépjármű- vagy villamos-vezetési jog gyakorlásának a biztonsági intézkedés időtartamára való felfüggesztését. 212. cikk – (1) Valamely idegen hatóság által kibocsátott hajtási jogosítványt, melyet olyan forgalmi szabály megszegése nyomán tartottak vissza, amely tekintetében a törvény a vezetési jog gyakorlásának felfüggesztését írja elő, és amelyre közlekedési jogot biztosító helyettesítő tanúsítványt bocsátottak ki, a kihágás-megállapító jegyzőkönyv másolatával együtt, a kihágási mellékbüntetés alkalmazásától számított 15 napon belül, megküldik a Román Rendőr-főfelügyelőség keretében működő közúti rendőrszolgálatnak. (2) Amennyiben a helyettesítő tanúsítványt közlekedési jog nélkül bocsátották ki, a hajtási jogosítványt és a kihágás-megállapító jegyzőkönyv másolatát az (1) bekezdésben említett rendőregységhez küldik, a cselekmény megállapításától számított legfeljebb egy munkanapon belül. (3) Az (1) bekezdésben említett határidő leteltéig az idegen hatóság által kibocsátott hajtási jogosítvány birtokosa kérheti, hogy a vezetési jog gyakorlása felfüggesztési időszakának leteltéig a dokumentumot – visszaszolgáltatása céljából – a cselekmény elkövetési helye szerinti közúti rendőrszolgálat őrizze meg. E lehetőségről a hajtási jogosítvány birtokosát a vezetési jog gyakorlásának felfüggesztéséről szóló értesítéssel egyidejűleg tájékoztatják. 213. cikk – (1) A vezetési jog gyakorlásának felfüggesztését a Román Rendőr-főfelügyelőség közúti rendőrszolgálata akkor is elrendeli, ha a romániai illetékes hatóság által kibocsátott hajtási jogosítvány birtokosa más állam területén követett el valamely cselekményt, az illető állam hatósága pedig határozattal ilyen intézkedést rendelt el. (2) A vezetési jog gyakorlásának felfüggesztését csakis akkor alkalmazzák Románia területén, ha az elkövetett cselekmény tekintetében a román forgalmi jogszabályok ilyen intézkedést írnak elő. (3) A vezetési jog gyakorlásának Románia területén való felfüggesztési időszaka nem lehet nagyobb a román forgalmi jogszabályok által hasonló cselekmény tekintetében előírtnál. (4) A vezetési jog gyakorlásának felfüggesztési időszaka megállapításánál kötelezően figyelembe veszik azon időszakot, amelyben a hajtási jogosítvány birtokosának nem volt közlekedési joga az ilyen döntést kibocsátó állam területén.


45

214. cikk – (1) A vezetési jog gyakorlásának felfüggesztését is maga után vonó két vagy több, egyazon jegyzőkönyvvel megállapított kihágás elkövetése esetében a felfüggesztési időszakot a minden egyes cselekmény tekintetében előírt időszakok összegzésével számítják ki anélkül, hogy ez meghaladná a 90 napot. (2) Amennyiben egy személy, akinek hajtási jogosítványát visszatartották valamely cselekményért, amely a vezetési jog gyakorlásának felfüggesztésével jár, közlekedési jogának időszakában elkövet egy újabb, vezetési joga gyakorlásának felfüggesztését eredményező kihágást, minden egyes kihágás tekintetében külön felfüggesztési időszakot alkalmaznak. 3.§ A javak elkobzása 215. cikk – (1) A törvény feltételei között elkobzott speciális figyelmeztető fény- és hangjelző eszközöket, valamint a forgalmat felügyelő műszaki eszközök működését zavaró készülékeket a cselekmény megállapítási helye szerinti közúti rendőrszolgálatnál helyezik letétbe. (2) A törvény feltételei között elkobzott rendszámtáblákat a cselekmény megállapítási helye szerinti közúti rendőrszolgálatnál helyezik letétbe annak érdekében, hogy ezeket a kibocsátó illetékes hatóságnak továbbítsák. (3) A törvény feltételei között elkobzott, állati erővel vont járműveket – jegyzőkönyv alapján – a helyi közigazgatási hatóságoknál helyezik letétbe annak érdekében, hogy ezeket értékesítésre továbbítsák a törvényesen elkobzott vagy a törvénynek megfelelően az állam magántulajdonába került javak értékesítési módozatának és feltételeinek szabályozásáról szóló, újraközzétett, módosításokkal és kiegészítésekkel a 98/1999. számú törvénnyel jóváhagyott 128/1998. számú kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően. 4.§ A jármű immobilizálása 216. cikk – (1) Valamely jármű immobilizálását a közúti rendőrség rendeli el és hajtja végre, a törvénnyel előírt esetekben és feltételek között. (2) Az immobilizálást egy hatósági tanú jelenlétében a jármű kívülről vagy belülről történő, az intézkedés elrendelését kiváltó cselekményt megállapító jegyzőkönyvbe feltüntetendő valamely műszaki vagy más visszatartó eszközzel való mozgásképtelenné tételével hajtják végre. (3) Hatósági tanú jelenlétének hiányában a közúti rendőr pontosítja a jegyzőkönyv ilyen módú megkötéséhez vezető indokokat. (4) Valamely jármű immobilizálása tilos bárhol, ahol tilos megállni vagy várakozni. 217. cikk – (1) Amennyiben megkövetelt valamely, veszélyes termékeket vagy anyagokat szállító jármű immobilizálása, a törvény feltételei között, a közúti rendőr köteles azonnal értesíteni a hovatartozása szerinti rendőregységet annak érdekében, hogy a Sürgősségi Helyzetek Főfelügyelőség egységeivel közösen megállapítsák a gépjármű parkolására rendeltetett végleges helyet. (2) A veszélyes árukat vagy termékeket szállító, illetve a túlméretezett vagy túlsúlyos jármű immobilizálását a közúti rendőrség rendeli el, az e területen feladatkörrel rendelkező hatóságok képviselőivel közösen megállapított feltételek között. 218. cikk – Az immobilizálás visszavonását a következők rendelik el: a) az immobilizálást elrendelő közúti rendőr, amennyiben jelen van, az elrendelést kiváltó indokok pedig megszűntek; b) a ténymegállapító közeg hovatartozása szerinti közúti rendőrszolgálat vezetője, amennyiben az intézkedés elrendelését kiváltó okok megszűntek; c) az ügyész vagy a bíróság, amennyiben a jármű valamely bűncselekmény tárgyát képezte. 4. SZAKASZ A hajtási jogosítvány visszaszolgáltatása és a vezetési jog gyakorlása felfüggesztési időszakának csökkentése 219. cikk – (1) A hajtási jogosítvány visszaszolgáltatását az ezt nyilvántartó közúti rendőrszolgálat vezetője rendeli el, a birtokos kérésére, a következő esetekben: a) a felfüggesztési időszak lejártakor, amennyiben a büntetést pontösszesítésért (halmozásért) alkalmazták;

46


b) a felfüggesztési időszak lejártakor, amennyiben a büntetést olyan kihágás elkövetéséért alkalmazták, amely tekintetében a törvény a vezetési jog 30, 60 vagy 90 napos felfüggesztését írja elő vagy, az esetnek megfelelően, ezt 30 nappal meghosszabbították, ha birtokosa sikeresen letette a forgalmi szabályok ismeretét ellenőrző tesztet; c) törvényszéki orvostani igazolás alapján, mely tanúsítja, hogy az illető személy egészségileg alkalmatlannak való nyilvánítását kiváltó bántalmak megszűntek. (2) A hajtási jogosítvány visszaszolgáltatását – birtokosa kérésére – a cselekmény elkövetési helye szerinti közúti rendőrszolgálat vezetője rendeli el azon ügyészi rendelkezés vagy, az esetnek megfelelően, határozat alapján, amellyel elrendelték a bűnügyi eljárás el nem kezdését, a bűnügyi nyomozás alóli felmentést vagy a bűnügyi kivizsgálás beszüntetését, azon jogerőre emelkedett bírói határozat alapján, amellyel elrendelték a vádlott felmentését vagy a kihágás-megállapító jegyzőkönyv érvénytelenítését, illetve az újraközzétett, utólagosan módosított és kiegészített Büntető Törvénykönyv 112. cikke c) pontjában említett biztonsági intézkedés megszűnése nyomán. (3) A forgalmi szabályoknak a kihágás elkövetője általi ismeretét az őt nyilvántartó közúti rendőrszolgálat ellenőrzi, amennyiben a szankciót olyan kihágás elkövetése nyomán alkalmazták, mely tekintetében a törvény a vezetési jog 30, 60 vagy 90 napos felfüggesztését írja elő vagy, az esetnek megfelelően, ezt 30 nappal meghosszabbították. (4) A forgalmi szabályok ismeretének ellenőrzése a forgalmi szabályrendszerről szóló, 15 kérdéses rácsteszt kitöltéséből áll. „Átment”-nek a legalább 13 kérdésre helyesen válaszoló személyt nyilvánítják. (5) A kihágás elkövetője köteles a forgalmi szabályok ismeretének ellenőrzését célzó vizsgára a vezetési jog gyakorlását felfüggesztő kihágási mellékbüntetés végrehajtásának időszakában jelentkezni, a közúti rendőrszolgálat szintjén hetente megállapított napokon. (6) Az (1) – (5) bekezdés rendelkezéseit azon, román hajtási jogosítványt birtokló személyre is alkalmazzák, aki ellen egy idegen hatóság elrendelte a vezetési jog gyakorlása felfüggesztésének kihágási mellékbüntetését, az illető állam területén elkövetett, ilyen intézkedés alkalmazását kiváltó cselekménye nyomán. 220. cikk – (1) Valamely idegen hatóság által kibocsátott hajtási jogosítvány birtokosa, aki ellen elrendelték vezetési jogának felfüggesztését, kérelmezheti a cselekmény megállapítási helye szerinti közúti rendőrszolgálat vezetőjétől dokumentumának a felfüggesztési időszak letelte előtti visszaszolgáltatását, legtöbb egy munkanappal Románia területének elhagyása előtt. (2) A hajtási jogosítványnak az (1) bekezdés szerinti visszaszolgáltatása esetében a Román Rendőrfőfelügyelőség közúti rendőrszolgálatának vezetője tájékoztatja a dokumentumot kibocsátó idegen hatóságot az alkalmazott szankcióról. 221. cikk – (1) A vezetési jog gyakorlásának felfüggesztési időszakát a címzett kérésére 30 napra csökkentik, amennyiben halmozottan teljesítettek az alábbi feltételek: a) a forgalmi szabályok ismeretét ellenőrző teszten átmentnek nyilvánították; b) hajtási jogosítványt legalább egy évvel a cselekmény elkövetése előtt szerzett; c) nem részesült ilyen intézkedésben azon cselekmény elkövetésének időpontja előtti utolsó 3 évben, amely tekintetében a vezetési jog gyakorlása felfüggesztési időszakának csökkentését kérelmezi; d) a kihágási mellékbüntetés alkalmazását kiváltó kihágás megállapításától számított utóbbi 2 évben nem volt felfüggesztve gépjármű- vagy villamos-vezetési jogának gyakorlása. (2) A gépjármű- vagy villamosvezető nem részesül a vezetési jog gyakorlása felfüggesztési időszakának csökkentésében, amennyiben: a) a felfüggesztési időszakot meghosszabbították, a törvénynek megfelelően; b) a vezetési jog gyakorlása utolsó felfüggesztésének lejártától számított 12 hónapon belül újból legalább 15 büntetőpontot halmozott; c) kizárólag anyagi károkkal járó forgalmi balesetben vett részt, a kilélegzett levegő tesztelése vagy a biológiai próbavétel során pedig megállapították, hogy alkohol befolyása alatt vezette a járművet;


47

d) a kihágási mellékbüntetést a vasúti szintjárónál – leengedett vagy ilyen irányú mozgásban levő sorompók vagy félsorompók, illetve működő piros fény- és/vagy hangjelzés jelenlétében – történő meg nem állás következményeként rendelték el. VIII. FEJEZET Átmeneti és záró rendelkezések 222. cikk – Az 1995. december 1-je előtt kibocsátott hajtási jogosítványok új mintájúakra való becserélésekor a régi kategóriákat a következőképpen egyenértékesítik az újakkal: a) a G kategóriát – az A kategóriával; b) az A kategóriát – az A kategóriával; c) a B kategóriát – a B kategóriával; d) a C kategóriát – a C kategóriával; e) a D kategóriát – a D kategóriával; f) a C, E és/vagy a C + E kategóriát – a CE kategóriával; g) a B, C, E és/vagy a B + E és C + E kategóriát – a BE és CE kategóriával; h) a C, D, E és/vagy a C + E és D + E kategóriát– a CE és DE kategóriával; i) a B, C, D, E és/vagy a B + E, C + E és D + E kategóriát – a BE, CE és DE kategóriával; j) az F kategóriát – a Tr kategóriával; k) a H kategóriát – a Tb kategóriával; l) az I kategóriát – a Tv kategóriával. 223. cikk – (1) A hivatalos oszlopok kíséretét a közúti rendőrség illetékességnek megfelelően szakosított rendőrszemélyzettel biztosítja. (2) Közúti rendőrszemélyzet kíséri a román tisztségviselőket vagy a hasonló tisztségű idegen hivatalos személyeket, a következők szerint: a) Románia elnökét; b) a Szenátus elnökét; c) a Képviselőház elnökét; d) a miniszterelnököt. (3) Sürgősségi rendszerű kiszállást megkövetelő rendkívüli esetekben közúti rendőrszemélyzet kíséretében részesülhetnek Románia Kormányának miniszterei vagy Romániában hivatalos látogatáson levő idegen homológjaik is, valamint a Romániában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, a megbízólevelek átnyújtásakor. (4) Kíséretben részesülnek a Románia elnöke tisztségre jelöltek is a választási kampány idején, miután jelöltként megerősítették őket, de csak a választási kampánytevékenység helyszínét képező helységek körzetében. (5) Közúti rendőrszemélyzet kíséretében részesülnek Románia volt elnökei, a törvény feltételei között. (6) A közutakon szervezett, a törvény szerint engedélyezett, a forgalom bizonyos útszakaszokon való korlátozását feltételező versenyek, valamint a túlméretezett vagy speciális szállítmányok csak a Román Rendőr-főfelügyelőség jóváhagyásával részesülnek kíséretben, a diszponibilitásoktól függően, a törvényes szabályokkal megállapított díjszabások szerinti fizetség ellenében. 224. cikk – (1) Az oktatási intézmények alapfokán és középfokának alsó szakaszán a közúti (forgalmi) nevelési leckéket levezető tanszemélyzetet közúti rendőrök támogatják és irányítják. (2) Az oktatási intézmények szintjén közúti (forgalmi) témákban szervezett versenyeket az oktatási intézmény székhelye szerinti megye közúti rendőrszolgálata koordinálja. 225. cikk – Az 1A. – 1E. számú melléklet e szabályzat elválaszthatatlan részét képezi.

48

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE, I. RÉSZ, 2/2007. szám. 2. számú MELLÉKLET

KÖZÚTI JELZO˝TÁBLÁK A. FIGYELMEZTETO˝ JELZO˝TÁBLÁK

Útkanyarulat balra

Útkanyarulat jobbra

Két vagy ketto˝nél több, egymás utáni útkanyarulat, az elso˝ balra

Két vagy ketto˝nél több, egymás utáni útkanyarulat, az elso˝ jobbra

Rendkívül veszélyes útkanyarulat

Rendkívül veszélyes útkanyarulatokat jelzo˝, egymást követo˝ pannók

Veszélyes lejto˝

Meredek emelkedo˝

Útszu˝kület mindkét oldalról

Jobboldalt szu˝külo˝ út

Baloldalt szu˝külo˝ út

Veszélyes útpadka

49


Zsúfolt út

Alagút

Nyitható híd

Rakpart vagy meredek part

Egyenetlen úttest

Sebességkorlátozó bukkanó

Csúszós úttest

Kavicsfelvero˝dés

Ko˝omlás

Gyalogátjáró elo˝jelzése

Gyermekek

Kerékpárosok

Állatok

Állatok

Úton folyó munkálatok

50


Forgalomirányító jelzo˝lámpa

Repülo˝tér

Oldalszél

Mindkét irányú forgalom

Egyéb veszély

Baleset

Egyenrangú utak keresztezo˝dése

Útkeresztezo˝dés alárendelt úttal



Útkeresztezo˝dés alárendelt utakkal

Útkeresztezo˝dés alárendelt utakkal

Körforgalom elo˝jelzése

Sorompóval vagy félsorompóval biztosított vasúti átjáró

Sorompó nélküli vasúti átjáró


Villamospálya-átjáró

Mezo˝gazdasági munkagépek

A jármu˝ megfordulását leheto˝vé tevo˝ közúti létesítmény elo˝jelzése

Irányító tábla az akadály baloldali kikerülésére

Irányító tábla az akadály jobboldali kikerülésére

Kétirányú tábla

Vasúti átjárót elo˝jelzo˝ pannók

Sorompó nélküli ketto˝s vasúti átjáró

Autópálya-csomópontot elo˝jelzo˝ pannók

Sorompó nélküli egyszeru˝ vasúti átjáró

Sorompó nélküli egyszeru˝ vasúti átjáró

Sorompó nélküli ketto˝s vasúti átjáró

51

52


B. SZABÁLYOZO´ JELZO˝TÁBLÁK

B1. Elso˝bbséget szabályozó jelzo˝táblák

Elso˝bbségadás kötelezo˝

Állj!

Fo˝útvonal

Fo˝útvonal vége

Szembejövo˝ forgalom elso˝bbsége

Elso˝bbség a szembejövo˝ forgalommal szemben

B.2 Tiltó vagy korlátozó jelzo˝táblák

Behajtani tilos

Behajtani tilos mindkét irányból

Gépjármu˝vel behajtani tilos, kivéve az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt


Motorkerékpárral behajtani tilos

Kerékpárral behajtani tilos

Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos

Áruszállító gépjármu˝vel behajtani tilos

Jármu˝szerelvénnyel behajtani tilos, kivéve a vontatójármu˝bo˝l és egytengelyes vagy félpótkocsiból álló jármu˝szerelvényt

Autóbusszal behajtani tilos

Gyalogosoknak behatolni tilos

Állati ero˝vel vont jármu˝vel behajtani tilos

Kézijármu˝vel behatolni tilos

Traktorral vagy önmeghajtású munkagéppel behajtani tilos

Gépjármu˝vel behajtani tilos

Gépjármu˝vel és állati ero˝vel vont jármu˝vel behajtani tilos

Szélességkorlátozás

Magasságkorlátozás

Súlykorlátozás

53

54


Behajtani tilos olyan jármu˝vekkel, amelyeknek a terhelése egyszeru˝ tengelyen meghaladja a ....tonnát

Behajtani tilos olyan jármu˝vekkel, amelyeknek a terhelése ketto˝s tengelyen meghaladja a ...tonnát

Behajtani tilos olyan jármu˝vekkel, amelyeknek a terhelése hármas tengelyen meghaladja a ....tonnát

Hosszúságkorlátozás

Legkisebb követési távolság

Balra kanyarodni tilos

Jobbra kanyarodni tilos

Megfordulni tilos

Elo˝zni tilos

Tehergépkocsival elo˝zni tilos

Sebességkorlátozás

Jármu˝kategóriák szerint differenciált sebességkorlátozás

Dudálni tilos

Vám

Átkelési díj


Rendo˝rségi elleno˝rzés

Valamennyi korlátozás vége

Sebességkorlátozás vége

Elo˝zési tilalom vége

Várakozni tilos

Megállni tilos

Váltakozó várakozás

Váltakozó várakozás

Korlátozott várakozási övezet

Korlátozott várakozási övezet vége

Korlátozott sebességu˝ övezet

Korlátozott sebességu˝ övezet vége

Robbanó vagy könnyen gyúló anyagokat szállító jármu˝vekkel behajtani tilos

Veszélyes árukat szállító jármu˝vekkel behajtani tilos

Vízszennyezo˝ anyagokat szállító jármu˝vekkel behajtani tilos

55

56


B3. Utasítást adó jelzo˝táblák

Elo˝re

Jobbra

Jobbra

Elo˝re vagy jobbra

Kikerülés

Kikerülés

Körforgalom

Kerékpársáv

A jármu˝kategória számára kötelezo˝ út

Gyalogút

Kerékpársáv és gyalogút

Gyalogút és kerékpársáv


Közös gyalogút és kerékpársáv

Kötelezo˝ legkisebb sebesség

Kötelezo˝ legkisebb sebesség vége

Hólánc használata kötelezo˝

Kötelezo˝ irány a veszélyes árut szállító jármu˝veknek



57

58


C. IRÁNYÍTO´ ÉS TÁJÉKOZTATO´ JELZO˝TÁBLÁK C1. Irányító jelzo˝táblák

Útirányt elo˝jelzo˝ tábla helységen kívüli útkeresztezo˝désnél

Útirányt elo˝jelzo˝ tábla eltéro˝ szintu˝ útkeresztezo˝désnél

Útirányt elo˝jelzo˝ tábla

A helységet kikerülo˝ útvonal elo˝jelzése

Az útirány elo˝jelzése körforgalomban

Zárt vagy nyitott út

A követendo˝ útvonal elo˝jelzése forgalmi korlátozás esetén

Parkolás elo˝jelzése autópályán

Szolgáltatási helyek elo˝jelzése autópályán

Útvonal-megero˝síto˝ tábla autópályán

Mellékúti veszély, tilalom vagy korlátozás elo˝jelzése

Balra kanyarodáshoz követendo˝ útirányt jelzo˝ tábla


Autóbusz-forgalmi sáv

Zsákutca

Kötelezo˝ útirány bizonyos kategóriájú jármu˝veknek



Útkeresztezo˝dési besorolás rendjét jelzo˝ tábla



Lassú jármu˝veknek szánt sáv

A jobboldali forgalmi sáv vége

A baloldali forgalmi sáv vége

Kötelezo˝ legkisebb sebesség a jelzett sávon

Kötelezo˝ legkisebb sebesség a jelzett sávokon

Sebességkorlátozás különbözo˝ sávokon

Autóbuszsáv

59

60


Útirány a jelzett helységhez

Útirány a jelzett helységhez

Útirány a jelzett helységekhez

Útirány az áruszállító gépjármu˝veknek

Útirány a turisztikai objektumhoz

Útirány a helyi objektumhoz

Útirány a repülo˝térhez

Terelo˝út

Terelo˝út

Országút

Megyei út

Községi út

Nemzetközi forgalomra nyitott út

Útirány a nemzetközi forgalomra nyitott úthoz

Európai tranzitó-útvonal

61


Az autópálya szimbóluma és száma

Lakott terület kezdete

Lakott terület kezdete

Lakott terület vége

Lakott terület vége

Megyehatár

Vízfolyás vagy viadukt

Útvonal-megero˝sítés és távolság a helységig

Útvonal megero˝sítés és távolság a helységekig

A sávokon való közlekedés megszervezése

Sürgo˝sségi telefon (Rendo˝rség, Mento˝szolgálat, Tu˝zoltóság, Hibaelhárítás)

62


C2. Tájékoztató jelzo˝táblák

Gyalogátjáró

Gyalogátjáró

Általános sebességkorlátok

Egyirányú forgalmi út

Egyirányú forgalmi út

Autópálya

Autópálya vége

Sebességkorlátozás az autópályán az ido˝járási viszonyoktól függo˝en

Kórház

Rendo˝rség

Elso˝segélyhely

Gyalogos felüljáró


Gyalogos aluljáró

Autóbuszmegálló

Villamosmegálló

Taxiállomás

Gépjármu˝út

Gépjármu˝út vége

Vulkanizálás

Távbeszélo˝ állomás

Üzemanyagtölto˝ állomás

O´lommentes benzint is árusító üzemanyagtölto˝ állomás

O´lommentes benzint és autógázt is árusító üzemanyagtölto˝ állomás

Szálloda vagy motel

Étterem

Büfé vagy cukrászda

Táborozási hely (turisztikai tábor)

63

64


Lakókocsik részére kijelölt hely (turisztikai tábor)

Táborozásra,és lakókocsik részére kijelölt hely

Piheno˝hely

Bérelheto˝ faház

Nyilvános illemhely

Mu˝szaki segélyhely

Parkoló

Parkoló

Föld alatti parkoló vagy parkolóház

Lakó-piheno˝ övezet

Szolgáltatási komplexum

Lakó-piheno˝ övezet vége

65


Övezet, amelyben az ajánlott sebesség 30 km/h

Az övezet vége, amelyben az ajánlott sebesség 30 km/h

Gyalogos övezet

Gyalogos övezet vége

Alagút

Alagút vége

Beszállás vasúti platformra

Beszállás komphajóra

Kiköto˝

Vasútállomás

Autóbuszállomás

Bérelheto˝ gépjármu˝

Fürdo˝hely

Vadászövezet

Halászati övezet

66


Szo˝lészeti központ

Ipari övezet

Posta

Ivóvíz

Játszóhely

Stadion

Bevásárlóközpont

Internet-hozzáférés

Színház

Múzeum

Gépjármu˝-mérleg

Radar-elleno˝rzés

Forgalmi információk

Ajánlott sebesség

Idegenforgalmi tájékoztatópont


Utcanév

Utcabejárat

Ingatlanszám

Közlekedés-felügyelet

Hibaelhárításra rendeltetett hely

Autópálya-rendo˝rség székhelyének elo˝jelzése

Jármu˝vek közötti biztonsági távolság 60 km/h-ig terjedo˝ sebességekre

Jármu˝vek közötti biztonsági távolság 60 km/h-t meghaladó sebességekre

Jegyalapú behajtás

Irány és távolság a sürgo˝sségi telefonig

67

68


C3. Turisztikai tájékoztatótáblák

Kastély, vár

Történelmi mu˝emlék

Emlékmu˝

Templom

Kolostor

Természeti rezervátum

Vízesés

Barlang

Sípálya

Sífelvonó

Drótkötélpálya

Agrárturisztikai panzió


D. KIEGÉSZÍTO˝ PANNO´K

Távolság az elo˝jelzo˝ vagy tájékoztató táblával jelzett helyig

A jelzo˝tábla és a veszélyes hely kezdete közötti távolság

Irány és távolság a táblával jelzett helyig

Fogyatékos személyek

Ido˝köz, amelyben a jelzo˝tábla hat

Ido˝köz, amelyben a jelzo˝tábla hat

Ipari vasúti átjáró az îEgyéb veszély“ jelzo˝tábla kiegészítésére

A veszélyes útszakasz hosszúsága, amelyre a jelzo˝tábla vonatkozik

A jelzo˝tábla hatóövezetének kezdete és hosszúsága

A jelzo˝tábla hatóövezetének kezdete

A jelzo˝tábla hatóövezetének megero˝sítése

A jelzo˝tábla hatóövezetének vége

69

70


A jármu˝kategória, amelyre a jelzo˝tábla vonatkozik

A jármu˝kategóriák, amelyeknek be kell tartaniuk a jelzo˝tábla jelentését

Tompított fényszóró használata

Fizetéses parkoló

Fizetéses parkoló

Valamely jármu˝kategória kivételezése a jelzo˝tábla jelentése alól

Ido˝köz, amelyben megengedett az áruellátást vegzo˝ jármu˝vek várakozása

A közforgalom számára zárt út

Megszüntetett gyalogátjáró

Kivéve a célforgalom

Kivéve az engedélyezett gépjármu˝vek

Elszállítják a jármu˝vet

Ajánlott sebesség a szinkronizált jelzo˝lámpákkal irányított útszskaszon

Az elso˝bbségi út iránya

Az elso˝bbségi út iránya

71


Mozgássérült személyeknek fenntartott felhajtó

Az útirány vagy útirányok, amelyek tekintetében a jelzo˝lámpa fényjelzése érvényes

Automata fényjelzo˝ berendezéssel ellátott vasúti átjáró

Parkolási módozatok

Parkolási módozatok

Elszállítják a szabálytalanul parkoló gépjármu˝vet

Tompított fényszórók használata

Csúszós, jeges, havas út

Zuhanyozó

Eso˝zés, köd, hóvihar

Robbanó vagy könnyen gyúló anyagokat szállító jármu˝vek

Veszélyes árut szállító jármu˝vek

Vízszennyezo˝ anyagokat szállító jármu˝vek

Távolság az îÁllj!“ jelzo˝tábláig

Autópálya-csomópont száma

72


FÉNYJELZO˝ KÉSZÜLÉKEK 1. Forgalomirányító jelzo˝lámpák

Jelzo˝lámpa

Kontrasztpannós jelzo˝lámpa

Jelzo˝lámpa irányjelzo˝ nyilakkal Jelzo˝lámpa a szín ido˝tartamát méro˝ készülékkel

Figyelmezteto˝ jelzo˝lámpa Jelzo˝lámpa kerékpárosoknak

Jelzo˝lámpa gyalogosoknak

Jelzo˝lámpa gyalogosoknak a szín ido˝tartamát méro˝ készülékkel

Speciális jelzo˝lámpa villamosoknak

2. Fényjelzések vasúti átjáróknál

Sorompó nélküli egyszeru˝ vasúti átjáró a vonat közeledtére figyelmezteto˝ világító jelzésekkel

Sorompó nélküli ketto˝s vasúti átjáró a vonat közeledtére figyelmezteto˝ világító jelzésekkel

Félsorompóval ellátott egyszeru˝ vasúti átjáró a vonat közeledtére figyelmezteto˝ világító jelzésekkel


KILOMÉTERJELZO˝K

Autópályán

Országúton

Megyei úton

Községi úton

HEKTOMÉTERJELZO˝K

73

74


KÖZÚTI MUNKÁLATOKAT JELZO˝ KÖZÚTI JELZO˝TÁBLÁK ÉS JELZO˝ESZKÖZÖK 1. Ideiglenes közúti jelzo˝táblák

Útszu˝kület mindkét oldalról

Jobboldalt szu˝külo˝ út

Baloldalt szu˝külo˝ út

Veszélyes útpadka

Egyenetlen úttest

Csúszós úttest

Kavicsfelvero˝dés

Úton folyó munkálatok

Jelzo˝lámpa

Mindkét irányú forgalom

Egyéb veszély

Elo˝zni tilos


Sebességkorlátozás

Valamennyi korlátozás vége

Elo˝zési tilalom vége

Ideiglenes terelo˝út




Egyenetlenség a szomszédos sávhoz viszonyítva

Ideiglenes útszu˝kület


Ideiglenes eltérés


Ideiglenes eltérés vége



75

76



Terelo˝út elo˝jelzése



Útburkolati jelek

Munkát végezve haladó gépezet jelzése

Egymásutáni munkapontok

Váltakozó irányú forgalmi szakasz elo˝jelzése

Váltakozó irányú forgalmi szakasz elo˝jelzése

Úttest-karbantartási munkálatok

Az utcákon végzett munkálatok elo˝jelzése


2. Kiegészíto˝ munkálatjelzo˝ eszközök

Mozgó jelzo˝lámpa

Polietilén girland vagy lánc

Irányító tábla az akadály baloldali kikerülésére

Irányító tábla az akadály jobboldali kikerülésére

Kétirányú tábla

Irányítókúp

Sárga villogófényu˝ lámpa

Szokványos sorompó

Jelzo˝karók

Irányítótáblák sárga villogófényu˝ lámpákkal

Iránymutató sorompó

77

78


Jelzo˝zászló

Mu˝anyagkorlát

Jelzo˝kocsik

Jelzo˝korongok


3. A forgalmi sávokon való közlekedést irányító fényjelzo˝ készülékek

A jármu˝forgalom irányítására szolgáló fényjelzo˝ készülékek változóirányú sávokon

79

80


Váltakozó üzenetet közlo˝ pannó


ÚTBURKOLATI JELEK a) Hosszanti jelek

Menetirányt elválasztó, egyszeru˝ szaggatott vonalból álló úrburkolati jel. Az úttest szélét jelzo˝, szaggatott vonalból álló útburkolati jel

Menetirányt elválasztó, egyszeru˝ folytonos vonalból álló útburkolati jel. Az úttest szélét jelzo˝, szaggatott vonalból álló útburkolati jel

Menetirányt elválasztó, folytonos ketto˝svonalból álló útburkolati jel. Az azonos menetirányú sávokat elválasztó, egyszeru˝ szaggatott vonalból álló útburkolati jel. Az úttest szélét jelzo˝, szaggatott vonalból álló útburkolati jel

Menetirányt elválasztó, folytonos vonalból és szaggatott vonalból álló útburkolati jel. Az úttest szélét jelzo˝, folytonos vonalból álló útburkolati jel

81

82


Útburkolati jel a változóirányú forgalmi sávok jelzésére

Útburkolati jel a zöldövezettel elválasztott utakon

Útburkolati jel útkeresztezo˝dés közelében

Lassítósáv útburkolati jele

Gyorsítósáv útburkolati jele


Lassú jármu˝veknek szánt pótsáv útburkolati jele

Balra kanyarodási sáv útburkolati jelzése

b) Keresztirányú jelek

Megállást és elso˝bbségadást jelzo˝ útburkolati jelek

Rezgéskelto˝ sávokból álló útburkolati jel

83

84


Gyalogátjárókat jelzo˝ útburkolati jelek


Kerékpár-átjárókat jelzo˝ útburkolati jelek

c) Különfélék

Útburkolati jelek valamely útkeresztezo˝désen való áthaladáshoz

Útkeresztezo˝dési terelo˝jelzések

85

86


Szu˝k szakaszok útburkolati jelzése

Menetirányban egy sávval szu˝külo˝ út útburkolati jelzése

Háromsávú út útburkolati jele két sáv váltakozó, egyik vagy másik forgalmi irány javára történo˝ kiutalására

Jármu˝forgalom elo˝l elzárt felületek


Várakozási tilalom

A tömegszállítási eszközök közlekedésére fenntartott sáv útburkolati jele

Autóbusz-, trolibuszmegálló

Parkolóhelyek

87

88


d) Útmenti jelzések

Útszéli jelzések támfalakon és az aluljárók infrastruktúráján

Útmenti jelzések az u˝rszelvény-magasságot nem biztosító aluljáróknál

Korlátjelek


A hidak koronapárkányának jelzései

Úttesti járdasziget jelzése

Útszegély-jelzések

89

90


Elo˝zést tiltó jelzés rendkívül veszélyes kanyarokban

Sebességcsökkentési jelzés veszélyes kanyarok elo˝tt


A menetirány sávjára való visszatérést jelzo˝ nyilak

A sávváltást jelzo˝ nyilak

Úttestre festett más megjelölések

91


e) Közúti munkálatokat jelzo˝ ideiglenes útburkolati jelek

Munkálatok

92


A RENDO˝R JELZÉSEI

Figyelem, állj

Állj

Állj

Állj

Csökkentse a sebességet

Állj

Fokozza a sebességet

93

94


MOTORKERÉKPÁROS RENDO˝R JELZÉSEI

Állj

Csökkentse a sebességet

Állj

RENDO˝R JELZÉSE RENDO˝RAUTO´ BO´ L

Állj


A RENDO˝RAUTO´KRA SZERELT FÉNYBERENDEZÉSEKKEL KÖZÖLT VÁLTAKOZO´ ÜZENETEK

Kiírt üzenetek: 1. ÁLLJ, RENDO˝RSÉG 2. FIGYELEM, VESZÉLY 3. SPORTVERSENY 4. O˝RIZZÉK MEG A RENDET 5. SZABADÍTSA FEL AZ ÖVEZETET 6. SZABADÍTSA FEL A SÁVOT 7. KÖVESSE A RENDO˝RSÉGET 8. TÚLMÉRETEZETT JÁRMU˝ 9. HIVATALOS OSZLOP 10. RENDO˝RSÉGI ELLENO˝RZÉS 11. CSÖKKENTSE A SEBESSÉGET 12. FIGYELEM, AKADÁLY 13. FIGYELEM, BALESET 14. KÖZLEKEDJEN

95

96


MEGKÜLÖNBÖZTETO˝ JEL AZ EGY ÉVESNÉL KISEBB TAPASZTALATTAL RENDELKEZO˝ GÉPJÁRMU˝VEZETO˝K SZÁMÁRA

MEGJEGYZÉS: E szám a Monitorul Oficial al Rom‚niei I. Részének 2006. évi 876. számából tartalmaz kivonatokat. Értelmezés tekintetében jogi hatálya csak a román nyelvu˝ szövegnek van. KIADO: ROMÁNIA PARLAMENTJE – A KÉPVISELO˝ HÁZ îMonitorul Oficial“ R.A., Str. Parcului nr. 65, sectorul 1, Bucure∫ti; C.U.I. 427282; Atribut fiscal R, IBAN: RO55RNCB0082006711100001 Banca Comercial„ Rom‚n„ — S.A. — Sucursala îUnirea“ Bucure∫ti ∫i IBAN: RO12TREZ7005069XXX000531 Direc˛ia de Trezorerie ∫i Contabilitate Public„ a Municipiului Bucure∫ti (alocat numai persoanelor juridice bugetare) Tel. 318.51.29/150, fax 318.51.15, E-mail: [email protected]; [email protected], Internet: www.monitoruloficial.ro Adresa pentru publicitate: Centrul pentru rela˛ii cu publicul, Bucure∫ti, ∫os. Panduri nr. 1, bloc P33, parter, sectorul 5, tel. 411.58.33 ∫i 410.47.30, fax 410.77.36 ∫i 410.47.23 Tiparul: îMonitorul Oficial“ R.A.

Románia Hivatalos Közlönye 2/2007. számának terjedelme 96 oldal.

Ára 48,00 lej

&JUYDGY|112247] ISSN 1453—4509

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA

Recommend Documents