rm

rM

7

tl

^

i^

4

2^

-V*

C

I

!?.

18

a E T

MAGYARORSZAGI CLADOCERAK

.

MAGANRAJZA. '''a

«^^

magyar termeszettudomanyi tarsulat megbizasabol

kie.

llfVA

DEESI I

I

I

I

„.i ;.. I

,-

.

I

I

I ,

f.

I

I

.r

..

«IfTilll

fj

DADAY

D5

MEMZETI MUZEnMI SEGEdSr

1

^^

JEN(3

BUDAPESTI TUD. EGYET. M. TANATl.

hrlbLUuTl

NEGY TABLA RAJZZAL. \

!\ i

\

l

CRUSTACEA CLADOCERA FAUN.E HUNGARIC.E.

^

^XH W«"

E COMMISSIONE REGI^ SOCTETATIS HUNGARIC^ SCIENTIARUM NATURALIUM

ELABOEAVIT

D^

EUGENIUS

MITSAEI NATIONALIS IIUNGARICI AD.TUNCTUS

;

mDAY

DE DEES

REGIAE SCIENT. UNIVERSITATIS BUDAPESTINENSIS DOCENS.

1

MV F RT

t.l5i'><'*>

\ ZOOLOGY

CUM

\ Crustacea

4 TABULIS.

BUDAPEST. KIAD.TA A KIE.

MAaYAR TERMESZETTUnOM AN YI 1888.

TARSTIT.AT.

'

^

\

/

A MAGYARORSZAGI CLADOCERAK MAGANRAJZA. A KIR MAGYAR TERMESZETTUDOM ANYI TARSULAT MEGBIZASABOL

DEESI BURhAiJ OF ETHNOLOQ^'^^

\y

DADAY JENO

NEMZETI MUZEUMI SEGEdSr; BUDAPESTI TUD. EGYET. M. TANiR.

1229 1889

LIBHrtRY.

NEGY TABLA RAJZZAL.

CRUSTACEA CLADOCERA FAUN^ HUNGARIC^. E COMMISSIONE REGLE SOCIETATIS HUNGARIC^ SCIENTIARUM NATURALIUM

ELABOKAVIT

D?

EUGENIUS DADAY DE DEES

MUSAEI NATIONALiy HUNGARICI ADJUNCTUS

;

CUM

UEGLVE SCIENT. UNIVERSITATIH BUDAPESTINENSIS DOCKNS.

4 TABULIS.

BUDAPEST. KIADJA A KIR. MAGYAR TERMESZETTUDOM AnYI TARSULAT. 1888.

tl!.!***

I

FRANKUN-TARSULM NYOMDAJ*.

A

Kirdlyi Mcigyar

Tcrmeszcthidovidnyi

palyazat alkalmaval a tobbek kozott Dr.

Tdrsulot

Dapay Jeno urat

az is

1885-ik

evben hirdetett allattaui uyilt

megbizta liazank Cladocerainak tanulma-

nyozasaval es ez allatvilag maganrajzanak megirasaval.

E

megbizaanak eredmenye eme muuka, mely ugyszolvan folytatasa es kiegeazitese az also rendii

rakokrol eddig megjelent dolgozatoknak.

A

kiad^s koltsegeit Tarsulatunk a tudomanyos kutat^sokra es munkalatokra

szolgalo

orszagos

segelybfil fedezte.

Budapest, 1888. julius 10.

Lengyel a Kiralyi

Belci

Magyar Term^szettndomanyi Tarsulat elso titkara.

ELOSZ

Alig ferhet ketseg ahhoz, hogy az allatok foldfauui-

elterjedesenek hatarait csakis reszletes

rajzi

adatok alapjan lehetseges korvona-

stikai ismeretek es

lozni

es

hogy valamely faunateriiletnek masokhoz

O.

soltak els8 sorban

megirasara vallalkoztam a Chyzee

Koenel

a mikor e monographia

akkor,

es

de czelom volt az

;

Toth Sandoe

tol

hogy

is,

a GO-as evek

elejen megkezdett uton tovabb haladva, a

megszakadt

valo viszonyat csakis a kiilonbozfi allatrendekre, csala-

foualat tovabb gombolyitsam

dokra es nemekre, de sot neha egyes fajokra vonat-

darabbaljaruljak, az idok folyaman talan felepiilend6,

kozo speciahs faunistikai ismeretek reszletes utan

tasa

osszealli-

ElObb az alapot

megallapitani.

lehet

ketsegkivtll erdekes epiilethez,

janak

Magyarorszag fauna-

a

m. Termeszettudomanyi Tar-

kir.

aztan a diszes epiilet felepithetS legyen; es enre, ha a

sulattol

mfivelt Europaban nagy sziikseg van.

palyazaton nyert megbizatasnak,

ugy hazankban bizouyara

valahol,

viszonyaira valo utalas mehett

annak

itt

fejtegetese,

hogy hazank mily helyet foglal el zoogeograjjhiai szempontbol s hogy epen geographiai helyzete es termeszeti koriilmeuyeinel fogva e tekintetben priori

is

Tavol legyen folott itt

vegeredmeuyekkel

mily

mar a

a kiiloubozc) zoologiai iranyok

tftlem,

velemeuyt koczkaztatva, egyik-, vagy ma-

Eme

ker-

desek.fejtegetese es megvitatasa csak competenst s kiviil esik

jelen

muukam

kereten

;

illet

de speciahs

nem fogok tulmerem most mondani azt, a

munkam

mely

A

179i2-ben

elmoudott volt: «Non

mutandum

Iwm, non trajicienda maria, non petenda et

ut

pecuniarum dispendio inaudita inquiramus

patria

tellus,

palustria

existunt.

Tempus

ipsa

;

litora

vicina, ipsa

quidquod vada

et

mirandorum feracia quo non quaeretur novum

domestica instat,

ex Africa, sed ex aquis nostris

vitac

loca remotissima, ut invisa,

lacus, stagna, rivi,

quaevis

et

coe-

et

aquosis nobis

potum suppeditantibus

.

.

.« (1.

et

Es

az igazat megvallva, bizonyos fokig e sorok befolya-

alapjat kepezi s a melyrcil

rendelkezesemre

is

munkam

teszen.

anyagot a korabbi

allo

teljes

s

az

felhasz-

valamint systematicai iranyban

es biologiai,

t51eg tiizetesen

s

is

lehe-

hazai viszouyaiukuak megfelelSen

igyekeztem feldolgozni, hogy igy a hazai Cladoce-

e

a tudomany

jelen

allasanak

szinvonalan

az ide vonatkozo ismereteket lehetoleg ossze-

foglalo

maganrajzot

mellett

az

illetoleg hazai

nyujthassak.

Cladocerak elterjedesere

ditani es tablazatokba

nek a Iehet8segig

hazai is

igyekeztem s

kiilonos gondot for-

tiszta vilagitasba

ben hazauk faunaja

De

term6helyeire

ugy csoportositani, hogy ezek-

feltiintethessem azt a viszonyt es

mas

is,

helyezese mellett

a mely e tekintet-

faunateriiletek

kozott

mutatkozik.

A

pecoribus

pag. 12.)

orsz.

nalasa es tekintetbe vetele mellett ugy morphologiai

allo,

Feigyes

nyilt

erdelyi

;

ujabb irodalmi termekekuek lehetSIeg

rakrol

MiJLLEE Ott6

az

es a

egyuttal tanubizouysagot

zasba menui, ha

mit Daniara vouatkozolag

allattani

hirdetett

magyar tud. Akademia anyagi eredmenye es esakis e hathahogy alkalmam tos tamogatasnak koszonhetem, nyilt ama gazdag anyaguak birtokaba jutuom, a

hazai viszonyainkat tekintve, talan el

evbeu

tamogatasanak

kecsegtetbetne.

siknak jogosultsagat es becset latolgatni.

meg,

1885.

az

Muzeum-egylet

Tavol legyen tSlem, hazank specialis termeszeti

ez altal egy tegla-

teljes ismeretehez.

E munka

hogy

megvetni, az anyagot keh osszehordani,

kell

s

el;

fajok

leirasanal lehetSleg kritikailag jartam

a fajokat latin diagnosisokkal jellemeztem; ki-

meritd synonym-jegyzeket igyekeztem osszeallitani

»

VI.

a

a talalt es

majdnem valamennyierSl

fajok

leirt

A

szovegezesben nagyobbszamii, feltiinobb mii-

ncm alkalmaztam;

szot

a T6th S.-tol alkalmazott

iiKandics» belyere a tudomanyos «Cladoeera»

elne-

vezest hasznaltam kovetkezetesen, miutbogy az «agas-

terminus

tajwgatqju rak"

uek a nemet Wasserflob ;

uem mondbato

kajjtajiira kesziilt

jiedig legfeljebb zavart okozott volna. sillatokrol

nagyon

is

van

itten

elkeriilik,

r.

«

vizi liolba

Vegre

mellyel

tanar

is

olyan

melyek a nep figyelmet melyeknek tehat uejiies nevok szo,

munkam

mulaszthatom

koszonetemet

ne

el,

erzett

hogy

nyilvanitsam

Tcrmcsziltiidomnnyi Tdrsulut

a

e lielyen

ftsziute

h'rdh/i

mapyar

Vdlasztmdiiydnak a

helyezett megtisztelo bizalomert; az crddyi

Muzeum-cyykt Igazgato-vdlasztmdnydnak es a mayyar Tud. Akademidnuk ama hathatos anyagi

Sszinte

lekotelezd

halamuak

elkeszitheteseben reszesitett az alatt

allo

ama

szivessegert,

egyetemi

a

altal,

allat-

es

osszehasonlito boncztani iutezet kouyvtarat es min-

den eszkozet hasznalatomra bocsatani sziveskedett.

Hogy

kittizott

feleltem meg, es

munkban

bog;v'

feladatomnak mily mertekben

munkam

melto-e, hogy az irodal-

ez ideig megjelent ily iranyu

kiadvauyok

kozott helyet foglaljon, ennek kimondasa az illetekes

szakemberek reszrebajlatlan iteletenekvanfenntartva.

A magam

Nem

irant

hogy a rendelkezese

sikeriilt-

sincs.

benuem

ny.

szellemi tamogatasert es

eredeti i-ajzokat keszitettem.

reszeriil

mindeut elkovettem arra nezve,

hogy dolgozatom a zoologiai tadomany jeleu kovetelmenyeinek s a kir. magy. Termeszettudomanyi Tarsulat

Valasztmanyanak irantam

taplalt

bizalmanak

megfeleljen.

orsz.

tamogatasert es partfogolasert, a melyben reszesitet-

De kedves kotelessegemet teljesitem akkor, a mikor kifejezest adok Dr. Entz Gi:zA kolozsvari egy.

1888. marczius 3-an.

Dj\ Daclay Jeiw

tek.

magyar nemzeti muzeumi

seg6d6r.

-•

.

•

TARTALOMJEGYZEK.

Altalanos reez.

I. 1.

—

—

--—- —- T6rtenelmi dtpillantds b) aj A faji ismereteki-e vouatkozo arlatok 1. Az anatoiuiai ismeretekre vonatkozo atlatok 9.

—

1

—

11.

nyokra vonatkozo aclatok

—

12.

—

a) Vegtagok

l^i.

—

szervek 22.

.„ b) Tapogat6k

—

6. 7.

Idegi-endszer

8.

Kulerzeki szervek .—

9.

Emeszto

4. 5.

—

--.

II.

Zsirtest

14.

15.

.

--

...

.--

.—

.-

—

—

-—

..-

siig 62.

— — e)

Eletmod

...

A

Fejlodes

—

—

tartozkodas 67.

—

...

... 2.

.—

—

...

...

69.

—

.—

...

...

—

sphajricus.

globosus. .._

__

Crepidocercus...

Nem. Aloua

.._

.__

._.

_..

...

__.

_._

88

93

_.

._

__.

...

-.-

...

-_-

— — — — quadi-angularis. balatonica. — — — — — — oblonga. — tubercucamptocercoides. — parvula. — — — tenuicaudis. — — testudinaria. Alona Leydigii.

Faj.

—

94

acauthocercoides.

affinis.

latissuua.

costata.

lata.

reticu-

lineata.

stagualis.

guttata.

52

ros-

lacustris.

lata.

trata.

53

Nem. Alonopsis

.__

...

...

.__

...

...

...

100

Faj. Alonopsis elongata.

63

Nem.

AcroijeiTis

69

...

.._

...

—

101

.-•

.__

—

Faj. Acroperus leucocephalus. cus.

71

...

—

latus.

86

_..

—

Faj. Crepidocercus setiger.

3.

— — —

...

...

tus.

Nem.

50

67

...

...

Eletszivossag

Eletjelensegek es helyvaltoztatas—

FOldrajzi elterjedes

...

...

...

85 86

...

striatus.

—

— —

...

...

84 84

gi-iseus.

47

.

—

39

49

—

.._

.__

— excisus. — tusna— hastatus. — transylvanus. — — aduucus. — natrigonellus. — — truncatus. — personanus. — — imciuatus. — balatonicus.

34

...

.

....

___

.__

...

Faj. Plem-oxus exiguus.

50

—

.

...

._.

diensis.

44

-

•

Nem. Pleuroxus

23 30

.

---

_

...

14

41

...

...

—

.. -

.__

...

—

cielatus.

36

...

... Verkeringes .— .— ..- -.- -.. --... — ... ... Lelekzo szervek... — ... — ... ... Szaporodo szervek. h) Himivara) MasoiUagos ivarjellemek 54. szerv 56. c) Noi ivarszerv .58. d) Szapora-

1.

16.

.-

-

...

—

.

---

.._

Chydorus punctatus.

Faj.

13

-

.__

—

-_

—

.

.--

._.

.--

...

KivAlaszto szervek—

13.

...

kesziilek

10.

12.

—

— — — —

—-

-

Nem. Chydorus

c) Sziij-

18.

d) Evezfi vegtagok

KOztakaro — . -., — - --. Hejmirigy -- .— ... ... Izomrendszer ..... Tapaddszerv — - ... ...

3.

—

— — — —

—

Csalad. Lyuceidse

f) Fauuistikai

ismeretekre vonatkoz6 adatok.—

Altalanos szervezet

1.

__.

.._

Faj. Monospilus teuuirostris.

viszo-

e) A. physiologiai es biologiai

Csoport.

Nem. Mouospilus

A fejlodesi viszonyokra vouatkozo aclatok 10. d) A renilszertaui ismereteki-e vonatkozo ada-

tok

Auomopoda

1.

Alcsalad. Lynceinse

— —

c)

2.

Lap

^«P

Eloszd.

transylvani-

augustatus.

Nem. Camptocercus ... ... ... Faj Camptocercus macrourus.

...

—

.

—

—

—

rectirostris.

102

LiIljeboi'gii.

n. Kendszertani 1. I.

A

A

AIcs. Eurycercinse.

r^sz.

rendszer .—

—

sara szolgalo tablazat

U.

—

...

szakaszok, esoportok es

A nemek

.

—

...

_

.-.

.-.

megliataroziisara

...

...

78

meghataroza-

csaladok

—

...

szolgalo

-

-__

tablazat

-__

Faj.

81

I.

Szakasz. 1.

__.

.__

...

.__

...

.__

...

83

Gymnomera.

Csoport. Haplopoda.

Nem.

hirsuticornis.

Csoport. Onychopoda

—

...

...

...

.._

...

...

_._

._.

84

Nem. Bosmina Faj.

Nem. Pholyplienms.

--

103

104

---

---

---

.__

—

...

...

— — — serricaudata. — ---

--

-

—

105

rosea. ---

.

-

-

--

—

—.

-

—

106

106

---

— curvirostris. — lou— lougispina. — longicornis.

Bosmina cornuta.

girostris.

Pholyphemus pediculus.

..-

.--

.-

laticornis.

V. Csalad. Bosminidee

Csalad. Polyphemidse.

Szakasz. Calyptomera

Streblocerus

Faj. Macrothrix

Faj. Leptodora hyalina.

11.

—

---

-

Acantlioleberis.

Nem. Maerothrix— .

Neiu. Leptodora.

Faj.

—

103

Faj. Streblocerus mimitus.

Csalad. Leptodoridse.

2.

—

-

-

Faj. Acautholeberis curvirostris.

84, 85, 104, 106, 122. 2. Leii-as

—

...

Eurycercus lamellatus.

IV. Csalad. LyncodaphnidBe

Nem.

82,

—

Nem. Eurycercus

VI. Csalad. Daphuidce. .__

...

...

84

Nem.

Cei'iodaphuia

—

..-

-.-

.._

109

VIII.

Lap

Lap Faj.

Cerioda.phnia reticulata.

pulcbella.

— quailraugula. —

—

•

megops.

laticaurlata.

—

—

sonii.

Schfefferi.

rotunda.

—

Nem. Moma_.. Faj. lina.

Moina

—

-

Fischeri.

-

—

— —

—

—

—

—

-

rectirostris.

—

-

—

Hl

Sa-

2.

Csoport. Ctenopoda

1.

Csalad. Sidida;

Nem.

Banffyi.

.. .

—

.

Suuocepbalus vetulus.

congener.

Nem.

—

brachiata.

Nem. Simocephalus Faj.

— — — — exspinosus. — -.-

.

Scapholeberis.

_..

Nem.

—

... ...

-_

...

...

—

—

mucronata.

.

—

ll^

2.

...

-..

.

...

...

121

...

...

— — —

.._

...

122

...

...

...

121

Dapbnella braehyura Liev.

Sida

...

...

...

Faj. Sida crystalhua,

Csalad. Holopedida;

Nem. Holopediiuu

._.

...

...

...

...

M. 0.

.__ _..

...

...

....

123

Fr. ._.

123

...

...

...

...

...

...

123

Faj. Holopediimi gibberum, Zadd.

obtusa. _..

„.

.-.

...

...

— Hermaui. — — — longispina. — aquilina. caudata. — rosea. — Schcedleri. — alpina. —

Faj.

...

Daijbnella Faj.

113

serrulatus.

Faj. Scapboleberis eornuta.

Nem. Daphnia

— ornata. — brevispina. — Atkin— psittacea. — pulex. — penuata. — — magna.

obtusa.

Dapbnia Kablbergiensis. lacustris.

115

Az irodalom jegyzeke

A

...

...

...

zeke

...

—

...

...

— — —

...

...

hazai termohelyek megyenkenti betilsoros .-_

124

nevjegy...

...

128

ALi ALANOS RESZ.

I.

Nagyon

Tortenelmi

Dajilmidt,

A a

meg

vizeket uepesfto ezer

termeszetvizHgiUok

ezer panluyi

kiilonosen

es

a

azok,

«Pinax

kik

minimi

ftileg

uagyon

az iillatok tanulmilnyoziiaiival foglalkoztak,

meszetesen mindaddig j6form!ln mit sem

illlatkflrol

ter-

tiidtak, a niig

nem

szaporodtak. Es hogy ez teuyleg iigy

bogy a nagyitotiveguek

volt, bizouyitja az a koriilmeny,

a termeszet titkaiba valo melyed^sre irilnyitott elso

kalmazdsa

A

semmi

elott elt buvilrok liiitrabagyott irataiban

sem

emlitest

taliilunk a piiriinyi szervozeteket illetoleg.

mint Ajhstoteles uem

tesz miiveiben emlitest a Veff-

Imi/ckml, vagy a magasabb reudii mikroszkopos kiikr6I,

epen

ligy

nem

Leeuwenhoek

— Crustacea

hogy a Cladocerdk

fellepeseig. Mint-

—

Cladocera

Vcglmyck, a Sndrofcrgek, vagy

miivei-

buvilrok dolgozataiban riijok

^lt

vouatkoz6 egyetleu adixtot sem taMluuk. mitsodik feleben azouban milr

magukra

A

ez erdekes illlatkilkat

egesz kis irodalom

illl

ma

is

;

ma

mtir

reudelkezesiinkre fiijismeretokrol, fejlodesi es biologiai

emlitett kiilonbozo irAuyu ismeretek fokozatos

ilttekiuthetoleg csak

es jelen is

illlilsiit

fej-

azonbau konnyen

ligy velem korvonalozhatni, ha

azokat kiilon-kiilou tilrgyalom.

vdrok

torum a

A

fajisiHcretrc voiudkozo «(/ato^-. Akonibbibii-

Swammeedam

koziil

J.

az elso, a ki «Historia lusec-

generalis» czimfi es 1669-ben megjelent miiveben

Z)aj)//M!a-genusnak

felismerheto

leiriisilt

ismerteteset kozli, es Pidex arboreus

ven emliti az talilljuk

meg

kiaddsiibau

miiveben szinteu

iiltixla

vizsgiilt alakot.

«Biblia Naturee»

is.

Daday, Cladocera.

s.

,

rajzilt

es

arhorescens ne-

Ugyan ezeu adatokat

czimii miivenek 1737. evi

E

biiv.lr

ugyanis 1684-beu «Ossertravauo negli

si

ueven em-

«Auiuialetti iiquiitici»

koziil

nehiluy olyan

Cladocerilkra lehet ismerui

ilbrilt,

a melyokbeu

ezokre vonatkozoliig «Tre

s

animaletti aquatici, che vivorno nelli acqua stagnanti, e nepozzi, osservati eol microscopia» megjegyzest csatolja.

Az

iiugol

Bradley 1739ben megjelont

«

Philosophical

Acconut of the Works ofNiiture» muvebeu meglehetos kimerito

es

leirii.Siit

enuek megfelololeg eleg

hii rajziit

adja egy Cladocerdnak, a melyet «wonderful insect wich

had but one eye»

Az

VaI6sziuii,

koriilinissiil jelez.

Daphnia pidex, vagy egy

mas Daphnia

fajra

hogy

le-

nagyon

ehliez

vonatkoznak.

edesvizi Hydriluak halhatatlau uevii biivilra, Tbem-

BLEY 1744. evheu megjelent «Memou-es pour servir a d'un geure de Polypes d'oau douce» miiveben

riiistoire

egy Daphnia fajra vonatkozo megjegyzeseket ^s rajzokat is

kozol «Pucerou brauchu» nevvol jelelve

uem

miis,

azt.

Ez

miut a Daphniapidex. TREMBLEv-nek

1746-ban Adams

I6d6set, gyarapodiisilt

a)

uyiijt

illlo

viszonyaikr61.

Az

nijzokat

kozel

hogy

dira partendit» szavai utiin erre lehet

Iitveazt. Hilrom evvel kesobbou (16S7) mogjeleut «Opere»

Foldnek majd-

iigy auuyira,

foldrajzi olterjedesokrol, anatomiai,

teto

ii-ilsa

kti-

«Vormes

miivebeu

stiignalem, calore sauguineo infici-

animali viventi» miivebeu a Daphnia pidex-re emlekez-

voutiik a buvilrok

reszebeu akadtak egyos buviirok, a kik

1077. evbeu megjelent etc»

vazioui utoruo agli animali viveuti che

es rajzai a

lonfele tekintetekbol tigyelmiiki-e meltattilk es meltatjiik

mar a

Sokkal megbizhat6bbak azok az adatok, a melyeket

17-iksziizad

figyehuet, s ez idotol kezdve uapjaiukig a

nem mindeu

miut

Erezoldhu-

hogy sem Aristoteles

rdkok, igen termeszetes,

sem az utiluna

akiir az

aquam

Fbancisco Kedi kozol.

egy ue-

hiiuy alak kivetelevel, epeu oly mikroszkopos lenyek,

ben,

illlat-

emlitik 6'ket az utilnna elt es mii-

kodott biivilrok egeszen

akilr a

al-

rubri,

felismerte

is

kovetkeztetniink.

termeszet adta szerveik egy mesterseges liatodikkal, a uagyfto uveggel

Londoubau

legiiliibb

rerum Britannicarum

uudo vulgus

entos,

hogy Merrett

valosziuii,

atpillantas.

is

felveszi

«Micrographia

az

iillat

e rajzait

Illustrata»

miivebe.

muveibeu

LiNNfe

a Cladocerilkra vonatkozolag a leg-

elso feljegyzest a

«Systema Naturas» 1744. evi 4-ik

silban

a melyben valamennyi

taliiljuk,

pule.c arhorescens

tokat taliiljuk adilsiibau,

mfg

kiadilssiban

faj

kiadil-

Momculus

nev abl van foglalva. Ugyanezeu ada-

meg

a «Fauna Suecica» 1746. evi elso ki-

az «EntomologiaFaunaeSuecicae» 1789-iki

Monocidus pidex uevvel

jeloli

a felemlitett

Cladocerilkat.

Nem

sokkal jelentekenyebbek azok az adatok sem, a

melyeket 1753. 6vben Baker

nyiijt

«Emplayment

Microscope» miiveuekelso kiadslsiiban,

biir

az

for the

iiltala 1

adott

»

Daphnia

es rajzokbol a

leii-iisbol

nemileg rea

pule.rre

lebet ismerui; ilmde JoBLOT-uak «Observations d'Historie

czimen 1754-ben

Natm-elle, faites avec le Microscope»

megjeleut miiveben a Pou aqmtique neven is

feltiiutetett Cladocenlja felol miir

rozottan kimoudaui, hogy

=

Daphnia sima nos-e

Muller

vajjon a

0. FE.-tol

ueven

iniicrocojms

azo-

leii-ttal

bontva,

genusba

az

ismert osszes

iiltala

osztja, es

melyekbol osszeseu 6 Lynceus- es

1

emlitett bi\v;irokat joval foliilmvilja valobau

behltasrol tanuskodo buvilrlati adataival Schaeffek,

1 "2

es a

fixjt

miivebeu igeu kimerito

nevezetesen

heto rajzot ad

ket Cladocenlrol

Daphnia

a melyet kesobben Baibd

fajrol,

fehsmer-

leinlst es ariiuylag hii,

Schaefferi nevvel jelolt,

es

es

W. Daphnia

Simocephalus vetulusrdl.

a

emhtett

ScHAEFFER kesobbeu az

egy

helyett

koriilinis

Daplmia

fajt ouallo faj nev\'el jeloli,

«Icones

Insectorum

meg

pedig

a

17G6. evi

Eatisbouiam iudiginorum»

circa

Polyphem us

sorol fel

;

'>

evbeu megjelent «Ento-

178.'j.

etc.

de egyuttal mindeu egyes fajnak

miivebeu ujolag

»

hii es

jellemzo

A gel,

konibbi 3 genust megtartja,

avval a kiilonbseg-

hogy a Daphne nevet Daphnid-ra,

mig a Lynceus geuusba

fajt,

mily

priecisitiissal jiirt

kiil

ma

ugyanazon fajnevek

is

;

Ledermijller adta adatok mdr kevesbbe

Musaei GriEciensis»

«Insecta

jelent

evben meg-

1701.

el.so

miiveben ugyanis

a LiNNE-fele Monoculus pulex neven ismerteti az

ismert fajokat, az utolso sclie

s

slltala

«Mikroskopi-

uud Augeu-Ergotzung» miivebeu

Gemiiths-

melyek

rajzokiit kozol, a

eligazodni

pedig 17G3. evi

utilu

a

fajt illetoleg

meg

azt a kovetkezokepeu jeloli

nem

oly

lehet

Le pure-

:

ron rerdatre.

veben Perroquet dJeau nev alatt meglehetos hiveu

ir le

egy Cladoeerat, a melyet Mijller 0. Fr. az 6 Daphnia

quadranguldjdral

= Ceriodaph7iia

quadraniiuldval tar-

tott azouosnak.

—

\11'^>

—

az

illtala

megjelolesere a SwAMMERDAM-fele Pulex

arhorescens nevet haszuitlja,

mig Sulzer

1776.

evben

mig a kesobbi Muller 0. Fri-

a

i\

THistoire des Insects»

miiveben joformiiu csupiin aMiJLLERO. FE.-fele 177G-ban kozzetett adatokat kozli, osszesen 6 fajt sorolva

szerepelnek,

=

pulexet

awal a Daphne

Daphnia pxdex-nek

illetoleg

moudja, holott Mijller 0. Fr. Monoculus pidex ramosus ;

Blumenbach pedig «Haudbueh der Natur-

geschichte» kezikonyveben, a mely 1779-ben jelent meg, csupiiu a

Monoculus pulex-et

tobb Cladocenit «

emliti.

Eichhorn ugyan miir

1781. evben megjelent

es rajzol le

ir

Bey triige zur Natiu-geschichte der kleinsten Wasserthiere

felviliigositiist

sem nyiijtanak

rajzai,

aiTa uezve,

semmi

buviir tulajdoukepeu mifele fajokat vizsgiilt

Gmelin a «Systema

naturffi»

meg.

1788. evi kiadiisiiban

14 Cladocenit sorol fel Mijller 0. Fe. nyomiin,

tulajdoukepen a Daphnia

vetuldva,]

= Simocephalus

vetidiis azouos.

A

tobbrendbeli muukiijilval. Legelso muukiija

jeleut s

meg «Fauua lusectorum pulexet.

A

«

764. evbeu

Fridi-ichsdaliua »

ebben Monoculus pulex nev

a Daphnia

1

alatt

czimen

igen hiven irja

Philosophical

le

Transactious»

1771. evi folyamiiban a Cypris-ekrol adott dolgozatilbau

tobb Cladocenit lus gyii

touev

is

alatt.

ismertet, de

meg mindig

a Monoeu-

Sokkal uagyobb jelentosegii azonban

Linn^

mellozve

eljiinist

Cladocenik fajismeretenek tortenelmi fejlodeseben

korszakot alkotolag Mi-ller OttO Frigyes diin tudos lep fel

tehiit

a

kovetett

-

fele

Monocidus genus

Muller Manuel is, a

1

4 fajnak

nev

geuusait.

a ki 170:2. evbeu

pedie methodique» miiveben alatt felsorolt

Fr.

0.

a

leinisiit es

biztos

hogy a nevezett

annyijiit

faj

de

hogy a Monoculus

kiilonbseggel, es

ben Monocidus pulex nevet

illtala leii't

fel,

ezek lueg miudig a LiNN&-feIe Monoculus genus neven

megjelent «Abgekiirzte Geschichte der lusecten» miivehasznfll, bilr az

biir

MiiLLEEO.FE.-nek kozetlen kortiirsaDE Geer 1778-ban

miiveben, de leinisai epeu ugy, miut

Goetze a «Naturforscher»-bau leirt Cladocerilk

telt el addig,

megjelent «Memoires pour servir

neven emliti

Geoffeoy 1764-beu «Histoire abreg. deslusects» mii-

kivetel uel-

de bizonyitja az a ko-

GTES-eihez.

hogy sok ido

a fajok

alatt emlittetnek,

a genusnevek tetemeseu Viiltoztak is,

uj

legjobban

el,

hogy majduem

bizonyitja az a koriilmeny,

concJiiformis gyauiint emlfti.

Az

Hogy

regiek melle, tehiit osszesen 17 fajt emlit. meghatiirozilsilnill

ilt,

meg 4

csupiiu egy ujat sorol a

buviirok ujabb adatokat csatolhattak a

es

viiltoztatja

genusbol a koriibbiak melle felvesz

toviibbil e

riilm^ny

PoDA

kozli,

rajzilt is

mellekeli.

«Elementa entomologica» miiveben pedig Branchipus

A

feldlli-

genusokba,

uj

meg pedig Daphne-, Emez adatokat iijabb

miiv^ben Branchijms conchiformis primus, ugyanez evi

foutosak es megbizhatok.

fel-

hiirom

Cladocerilkat

Polypihemus-fnjt.

megfigyelesekkel bovitve

a ki ITGrj-ben megjelent «Die gi'iiuen Arm-Polypen, die

geschwauzteu uud iingeschwanzten zackigen Wasserflohe»

nevet

gyiijto

uevezetesen a tole jellemzett es

Daphne, a Lijnceus

tott

1776. ^vben megjeleut

melyben a konibbi Monoculus

mostraca seu Insecta testacea

?

Az eddig mely

es rajzban

leii-t

igeu lehet hatii-

Siinocephalus vetulus vagy pedig a

Daphnia

STEAUs-t61

uem

«ZoologiiE DanictE prodromus», miive, a

mindalatt,

Hasoulo «Eucyclo-

Monocidus geuus nev rajzait

tulajdonkepen

Mullee 0. FE.-tol egyszeriien iitvette. Ez evsziizadban utolso FABRicius-uak 1793-ban megjeleut

«Entomologia

.systematica»-ja

es

ScHRANK-nak

«Naturforscher»-je, melyek koziil az elsoben Moiioculus

geuus uev

alatt tiiliiljuk

fajok valamennyiet, iijat.

s

meg mindig a az utobbi

Mi'LLER 0. FE.-fele

sem tartalmaz valami

ScHRANK kiiloubeu «Fauua Boiea»-jiibau

is foglal-

a Cladocerilkkal 6s

kozik

Mdller

a

leirja

0. FB.-f41e

Daphnia pennatd-t.

A

tatolagosan jelent meg, 2 1 fajt sorol

tizenkileuczedik evszdzad bvivflrainak sorat az angol

DoNovAN

meg, 1802-ben «Natm-al History of Bri-

n.yitja

tish luseots» czlmii

miiveben a Daphnia retida-t Mono-

eulns conchaecus nev

meg kozo

kozol a Cladocerd,ki'a vonat-

i»

Latreille

nevezetesen

igy

adatokat,

ismertetve. Ugyanez evben

alatt

mas buvar

ket

alatt;

Muller

a

fajt sorol fel

0. Fs.-fele elnevezesek

«Hist. uat. des Crustaces» miiveben pedig

Bosc-nak

7 fajt talillunk feljegyezve.

L^MAKCK «Histoire

uatur.

des

Auim. sans Verteb.»

holott SAMODELLE-uek

es illetoleg Cladoccra-ii\,]t emlit,

evbeu megjelent «History of British lusects» miive-

ben csupAn a Daphnia pulex van

feljegyezve.

evben jelent meg REEs-nek «CyclopiBdia»-ja ben

Mi ller

csuiiiln a

rolva, elleuben

egyik reszet

a mely-

is,

0. FR.-fele fajok vannak felso-

A

menuyibeu Leach a

A

mig ixzonbau a XIX.

milu csupAu a

Mullee

evsziizad emlftett

0. Fe. adatainak

bviviiriii

jofor-

majd egesz

ter-

jedelmokbeu, majd heziigosan valo kozlesere szoritkoztak es

JuRiNE

adatokat

fontosabb

lijabb,

a genfi buviir,

L.,

uem

uyujtottak,

addig

1820-bau megjelent «Histoire

des Monocles qui se trouvent aux Euvir. de Geneve»

fontos miiveben

nem

csak,

hogy

kiitikailag dolgozza fel

hauem a fajok sziiUgyauis a meg miudig Mo-

kat

tobb

Legnagyobb erdeme azouban ama

ir le.

buviirlataibau

adatokra fajo-

korliitok kozott

tiig

felboutja,

beliitilssal

a fajok szilmilt

is

— 1838-

ban joleut meg a «Magaziue of Zoology and Botauy». 1

—

folyou-atbau «The uatural History of the Bri-

2.

Entomostraca» czimeu, a melynek elejeu tortenelmi

iitpillautiist es tiirgyaliisiira

ter

tm-al

bocsiitviiu.

History» 8

fent emlitett czim alatt

evben

az

History»-btm jelent lixpjain s

«

fajt sorol fel.

meg-

«Annals of Na-

iiz

folyou-atban folytatja (Vol.

ebben uegy

meuye ugyaucsak kovetkezo

A

1838.

czikksoroziitiit

Tab. IX.)

Daphuiilk

a csalildra vonatkoz6 tortenelmi es anatomiai

ilt,

kozdett

A

anatomiai ismertetest kozol.

azonbau csupiiu 183S. evi 4-ik kozlemeuye-

1.

pag. 245.

Legkozelebbi kozle-

Annals aud Magaziue of natural

meg lS43-bau

a U-ik kotet 81. es

ebben a Muller 0. Fa.-fele Lynceus-

genusra vouatkozo irodalmi adatok torteuelmi ismerteteset nyujtja, s kritikailag revideiilva a

Lynceus genus

8 aluembe osztja be azokat, nevezetesen

:

Macro-

Eurycercics, Chydorus, Camptocercm, Acroperus,

Alona, Pleuroxus es Peracantha algeuusokba, a melyekbol osszeseu 12

A

fiijt

sorol

is

bim kozzetett dolgozatiiban

vau.

A

fel.

biologiai viszonyiii felol kozol. les Crust.»

dolgozat^ban,

addig ismert

meg

beloliik,

vau, a melyeket a Cladocerik auatomiai, fejlodestaui es

DESMAREST-uek 18^5-beu «Consid. geu. sur

leg-

tauulmiluyozasa

tetemesen gyarapitja. Legelso kozlemenye 1837

thrix,

fajt is

ki-

meunyiben

a

,

irodalmi

iiz

es Ijynccvs igen

genust alkotva

uj

milt is tekintelyesen uoveli.

lij

ki

rendbeli

geniLsneveket eles systematicai

iillo

aliikjiiit,

neven emlitett iladocenik kozott uegy

majduem

torteneteben

vivott

hogy a konibbi

Daphnia

a

s

az elotte miikodott buvilrok adatiiit,

nociilus

W.

tAmaszkodva, kritikailag meltatja

beu

/y//«feHs-feIekt61.

ismeretenek

fauna Cladoceriiiuak

vebeu a mellett,

adatokat elore

elkiilonitve azt a tobbi

leg-

jelen-

a kesobbi buvilrlatok kimutat-

1837-tol 1860-ig tobb

zetesen a Lijnceus »phaericus-t nChi/dorus» genus nev fel,

le,

1850-ben egy osszefoglalo nagy mouogi-aphicus mii-

MiJLLER 0. FE.-fele Lynceus geuus egyik alakjdt, neve-

alatt emliti

ir

csupiin.

faji

augolorsziigi

tish

tahilkozunk, a

es

De miivenek nagy

gyauiiut leirt fajok

illtala lijak

Cladocerilk

iiliipjilu,

Vol.

teszi,

miuthogy

feuyesebb uevet Baird az

— 1841-igfoly-

fel

lehet tulajdonltani a ftijok ismeretenek sze-

syuouymek

vetel uelkul

amelyaz «Edinbm-gh Encyclopedia» miir a MrLLEH 0. FR.-fele genusok

viiltoztatiisiival

hogy az

tAk,

fajuevek alatt.

iij

lesbit^se koriil,

LEACH-uek 1823-bau megjoleut «Crusta-

ceology» miiveben,

nemi

Ugyanezen

reszt

nem

toseget

es

czimu miivenek 1818-iki negyedik kiadasfiban 6 Daphnia-

181'.(.

uagyobb

«Histou-e

uagy miive-

nat. geu. et part. des Crustaces et Insects»

ben 15

Arachuiden» nagy miiveben, a mely 1835

felsorolt fajok kozott 3

iij

«Trans. Bei-w. Nat. Club» 1845. evi kiadvanyd,-

de felsorol

feliillitja

a

18 Cladoceriit,

ezeukiviil

Bosmina geuust, a melyek

Az «Annals

koziil

His-

czimiimiivebeu megjeleut adatai csupiin a Francziaorszag-

2-t

ban

tory» 1846. evi S-ik kotetenek 410. es kovetkezo lapjain

taliilt

1

3 fajuak

leiriisiira es felsorohlsilra

szoritkoznak,

a melyek valamennyieu milr korilbbau ismert iilakok.

Nagy jeleutosegii MiLNEEDWAEos-nak 1S34

— 181.0-ig

megjelent «Histoire naturelle des Crustaces» miive, mert a fajok sztimiit ujakuak leinisilval

biir

uem

is

gyarapitja,

de az u'odaImi adatokuak kritikai revizioja alapjiln pontosan

irja

le

a

17

Cladocerat

s

reudszertani megjelo-

lesokre eloszor alkalmazza a «Daphnoides ou Cladoceres» kifejezest.

Fontos Milne Edwards miive

hogy elesebben

is,

fejtegeti es

e mellett azert

korvoualozza a Cladoce-

rendszertani helyet.

rilk

KocH L. «Deutschlands Crustaceen, Myriapoden imd

gyiiuiint

uj

tiintet fel.

«Descriptiou of some

Entomostraca» czim

uew geuera

of uat.

iiud speeies of British

alatt megkiiloubozteti es jellemzi a

Daphnidcie es Bosminidae csaMdot, a mely utobbiba a

Bosmina

es

a Macrothrix genusokat osztja be. Evvel

kapcsolatban poutosau

Lynceus

longirostris,

leirja

Mull.

a

0.

=

Bosmina lonijirostris-t Fe. Az ilyeuformdu meg-

lehetosen elszort adatokat «The natural History of the British Eutomostraca»

a «The

Eay

meg, egybe nyujtja.

Az

Society»

uagy

monogi-afiiijiibau,

18.50-iki kiiidviiuyai

a mely

kozott jelent

foglalja s azokat megkritizillva, revideiilva liltala

ismert es

leirt

Cladocenikat a Daph-

:

Polyjihemidae es Lt/nceidae csaMdokba

nulM, be,

Daplmina

a

tovAbbil

Sidina

es

megkiildnbSzteti a Ihiphnidae csaliidou

kozlemenyeiben elszortan

A

boliil.

is

konibbi

genusokat ujolag

feLillitott uj

melyek a kovetkezok

jellemzi,

osztja

alcsaltidokat

Daplinia, Miiina, Macro-

:

Bosmina, Sida, Daphnella, PuUiphemus, Evadne,

thrix,

Eurycercus, Chydorus, Camptocercus, Acroperus, Alima,

E

Pleuroxus es Peracantha. illlitott

genusok kozott ujonan

A

a Moina- es Daphnella-gemxa.

kozott 5 uj

is

faj

vau. Utolso kozlemeuye az «Aunals of nat.

History» 1860. evi kotetebeu jelent

meg

«Descviption of

Entomostracous Crustacea from Joru-

several species of

salem» czim

fel-

29

felsorolt

melybeu 2

aLatt,

uj fajt

le,

ii-

egyet Kelet-

Haldemann

a

S.

S.

«Proc. Acad. Nat. Sc. Philad.»

842. evi kiadvanyiiuak

rikai Daplinia-iajt

ii-

84. es

1

1

96. lapjain ket

ame-

i\j

Z\DDACH az 1844-ikevbon megjeleut «Syuopseos Cru-

is

melyek kozott van

felsorol,

Daphnia,

.")

egy Sida, 5 Lynceus es egy Polyphemii.^. Leir egy fajt

is

Daphnia

bracliyura

lij

mai Daphnella

a

neven,

LucAS ir le

fajt

1

846-ban Daphnia acuminata nev

az «Explor.

d.

egy

alatt

l'Alger.» ugy.xnezeu

lij

evi kiadvsi-

czimeu a «Jahresbericht Realschule -bau »

ScHODLER

I.

184(i-biin

E.

«Arcbiv

az

Nixtur-

f.

faja is

lij.

meg «Die LynUmgegend vou Berlin»

iiber die Dorotheeustiidtische

ebben a Lynceida csahidot

s

A

felsorolja a belole addig ismert fajokat.

kozott azonbau nehiiny

lijat is leir

gescliichte der Cliidocereu foglalja

a

miudamaz

'

Egy

peiliculiis-t.

ev-

Beitriige zur Natur-

«Neue

vel kesobbeu, aziiz 1863-bau,

koriilirva,

felsorolt fajok

a Polyphemidae csa-

;

pedig felemliti a Polyphemus

liidbol

czimii ertekezeseben ossze-

ismereteket, a melyek addig a Lynceida,

Polyphcmida es Leptodorida csakld alakjaira vonatko-

tesebben ismerteti

A

osszeiillitja.

genusok.

A

Az egyes genusokat es fajokat reszles nemi kritikiival a synouymeket is

felsorolt

miuok

genusok kozott nehiiny

Polyphemida csaliidnak tengeri

lijjal is

Lynceus

peldiiul a Rhipopliilus es a

alakjait is fel-

veszi muukiija keretebe es vegre fiiggelek gyauiiut a Sarstol

be

Monospilui nemet

leirt

mekuek

A

ismerteti.

is

felsorolt ne-

es fajoknak systematikai nevjegyzekevel fejezi

e dolgozatiit,

addig 70

kimutatva, hogy az emlitett hiirom csafiij

volt ismeretes.

koz6Iag jellemzo rajzokat

is

A

kozol,

legtobb fajra vouat-

minek kovetkezteben

munkiija a fajok meghatilroziisilniil ertekeben sokat nyer.

E

nyixban.

a Simncepha-

lij

mely utobbinak obtusa

ceideu uud Polyphemiden der

liidbol

brachyurdt.

genusok kozott

Miisodik kozlemeuye 1862-beu jeleut

taliilkozunk,

le.

staceorum Prussicorum prodromus» miiveben nehiiny Cladocerilt

felsorolt

zolag megjelentek.

Indiiibol s egyet Jeruzsdlembol.

1

A

Polyphemus.

ius es a Scapholeberis, a

muukiija megjelonese utfln figyelmet a Daphniddkra

iriinyitja kiilouosebbeu, es

1865-beu az «Archiv fiirNiitur-

gescliichte» 1846. evi 12-ik evfolyam
gesohichte» 31-ik kotetenek 283-ik lapjiln «ZurDiagnose

kezo lapjaiu «Ueber Acanthocercus rigidas, eiu bisher

einigcr

noch uubekanntes Eutomostracon aus der Familie der

Daplinia-fiijntik

czim

Cladoceren» fel

s

annak egyetlen

pontbol

is

egy

alatt

fajilt

reszleteseu

uj

Cladocera-geuust

jellemezve, anatomiai szem-

E

ismertet.

kisebb-uagyobb idcikdzokben tobb

adja, resziut

lAban a

nemek

teremtette

meg elso

lij

jeleut

poutosabb

ftijok

leiril-

fajokat ismertet. Buviirlataiuiil s

halad,

fejti

utiin

meg, a me-

de a genusok meghatdrozilsiit

nehilny

s

iilta-

aBAiED W.

es fixjok mogkiilonboztetesenel

liton

tovabb

kozlomenye

is

lyekben reszint a koriibbiiu ismert siit

illlit

lijat

sillit

fel.

Ily

irilnyii

kozlemenye 1858-ban jelent meg «Die Brauchiopo-

Daphnidon» czim rovid

alatt a 3

lij

Bosmina-

1866-ik evbeu az «Archiv

frischen Haffs nebst

Bemerkungeu

kommende verwaudte Arten»

iiber auderweitig vor-

kozlemenyebeu a

czimii

megelozo evbeu rovideu jellemzett fajokat reszletesen leirja,

de evvel kapcsolatbau kiilouoseu a Bosmina geuusmiis

bol tobb,

biiviiroktol

igen kiiloubozo leldhelyek-

rol ismertetett fajok kritikailag osszehasonlito

nyujtja

s

natkozo addigi ismereteket. Az 1877-ik evi «Programm

«Zur Naturgeschichte der Daphniden»

eszlelt

Cladocerilkat

28-ik es

irja

le,

meg

pedig 44

LyncodapJininae alcsaliidra

osszeiillitja

jiin

jelolve

meg

fiijok

synonymjeit

az egyes fajokat.

A

is,

M

ennek alapfaj

az

elfogadott genusok kozott a kovetkezoleg oszlik

liltala

meg

Lkrphnrnae,

Bosminae

osztjii

reszben

a

alcsaliidra,

mel-

lett

a

uevezetesen

sorol

E

a melyek mindeniket pontosan jellemzi.

77-ik sziimiiban czimil ertekezese-

ben rovid jellemzes kisereteben a Daphniddlat hilrom

fajt

fel,

lelrdsdt is

miutegy osszefoglalja a Bosmina genusra vo-

der Louisenstadtischen Realschule zu Berlin»

dolgozatiibau a Borliu kornyekeu

lij

tetenek l-s6 6s kovetkezo lapjaiu «Die Cladoceren des

der Dorotheenstiidtischen Realschule»

E

es 2

kovetkezo

Natm-geschichte » 32-ik ko-

fiir

deu der Umgegeud von Berliu» czimen a «Jahresberichte

kovetkezo lapjam.

A

jellemzeset adja.

fel

s

es

sajiit

megtigyelesei,

reszben az u'odaIom adatai utiin ismert

osszes fajokat

ezekuek kereteu

osszesen 41

fajt,

a

beliil tiirgyalja.

melyek kozott a syuonymek

Felsorol

tekintetbe

Ez

er-

egy Sida, egy Daphnella, G Daphnia, 4 Simocephalus,

vetelevel

5 Scapholrbcris, 2 Ceriodaphnia, egy Moina, egy Latho-

tekezesenek legfubb becse abbau vau, hogy az addig meg-

nura, egy Bosmina, egy Macrotliri.r, egy Acantholeberis,

jelont u-odalmi adatokat osszefoglalva tartalmazza.

egy Eiurycercus, 4 Chydorus, 2 Camptocereus, egy Acroperus, 6 Alona,

egy Pcracantha,

4.

Pleuro,rus es egy

A

tobb,

norveg

figyelmet

nevezetesen 7

biiviirok kozott

nagyobb mertekben

lijat is megiillapit.

Loven

volt az

iriinyitil

a

elso,

a ki

Cladoceriikra

»

oOm

es

amely

afi-ikanska Sotvnttens Crustaceer» dolgozataban,

az «Ofvers. af kongl. Vetensk. atk. Forh. 3 Jalu'g».

a vegtagok szeles alapizbol es ket iigbol illlanak, melyek koziil az also rovidebb, 3 izii

a felso

;

1847. evi kiadiisaban jelent meg, ismerteti es revideAlja

A

az addig ismert Cladocerslk nemeit ^s fajait.

kiiloiiben a Lijnceus leucocephalus-i

«Die Brauchiopoden der Danziger Gegend.

LiiviN

Ein Beitrag zur Fauna der Proviuz Preussen» czimii

bau

ertekezeseben, a mely a «Neuesto Schriften der natm'f.

A

tetebeu

zetebcn jelent meg, osszeseu zott ket

Az dett

evi 4. kot. 2.

fii-

sorol fel s ezek ko-

:24 fajt

«Bull.

oroszorszagi faima Cladocenlival Fischee B. kezfoglalkozni

legelso

es

kozlemenye a

XXVI-ik koteteben

1841). evi

meg «Abhandhmgen

Soc.

«Bull.

jelent

neue Daphniaart, Daph-

iiber eine

1

8-ik

Daplrnia aurita

fajnak

uj

alatt s

E

dolgozatslt

az oroszorsziigi Cladocerilkra vonatkozo tovilbbi

csak a

egesz sorozata koveti. Igy IS.M-ben ugyan

Imp. Natur. Moscou» folyoiratban

Soc.

«Bull.

«Bemerkungen

St.

weuiger genau

einige

iiber

Daplmienarten» czfm leii-iisilt.

gekanute

alatt tobb fajuak adja reszletesebb

die in der Umgebuug von vorkommenden Crustaceen aus der Ord-

Ugyanez evben «tJber

Petersburg

nuug der Brauchiopodeu uud Entomostraceeu » dolgozatilbau,

mely a «Mem. de TAcad. de

Savauts etrangers»

des

St.

koteteben jelent meg,

li-ik

iij

van,

s

a fajokat Siditea, Poli/phemm,

Lynceus genusokba osztja

es

be.

dem

1851-beu megjelent «Eeise in

und Osten

Sibirieus»

—

nagy miivenek

a

melyek

Daphnia,

MiDDENDOBFF-nak aussersteu Norden

I.

r^szebeu «Briin-

chiopodeu und Entomostraceen» czim alatt ugyancsak FiscHER ismerteti a gyujtott Esikokat

melyek

docenikat,

^iiddcndorjiand-i a Szentpetervilr gyiijtesere

kozott uj irja

s

kozttik a Cla-

gyauiiut

a

fhiphnia

Ezutiiu figyelmet kiilouosen

kornyeket nepesito Cladocerak ossze-

irilnyitotta

Umgebuug von

le.

fiij

St.

kotetebeu jelent meg,

St.

ismeretere vonatkozo s

semmi

LoBBocK foglalkozui

J.

es

ugyanezen helyen «Ergan-

lung

iiber die in der

kommeuden

Umgebimg von

St.

Petersburg vor-

Crustaceeu aus der Ordnung der Brauchiopo-

deu imd Eutomostraceeu» czimen tanulmduyaiuak tAsilt kozli.

E dolgozatiibau leirja

tenhcrgianuin-oi, miut

iij

a

a Diaphanosoina Ijcicli-

geuust es

ban Sida crystallind-nak tartott,

folyta-

s

uj fajt,

a melyet korab-

is.

a fajok

tiirtalmaz

of

South America» czimil kozlemenyeben, amely a «Proceedings of the Eoyal society of

Van Diemeusland»

evi januiiriusi fiizetebeu Litott niipvililgot,

KiNG tobb

Cladocei-iit irt

Eurijcers-,

2 Chydorus-,

Dajjhnia-iaji, toviibbii a

Kovetkezo

ily u-iinyii

entomological

meg «Ou

le, 1

nevezetesen

1853.

hogy

jelenti, :

4 Alona-, 2

Macrothrix-, 2 Moina- es 4

Duiuhevedra

uj

genust 2

fajjal.

kozlemenye a «Transactious of the

society»

1855. evi kiadvjlnyaibiin jeleut

the Freshwiiter Eutomostraca of South

Ame-

czimen, a melybeu a Daphnia brasilicnsis uj

rica»

ismerteti es rajzflt

nagy fontossiigu

Igeu

fajt

is kozli.

ez

LiLLjEBOiiG-nak

idotAjbol

nagyobb muukilja, a mely «De Crustaceis ex ordinibus :

Cladocera, Ostracada et Capepoda in Scania occur-

1853-ban jeleut

tlllitva

nius, es

meg. Lilljeborg e

auatomiiii adatok kozlese es

uttin

iiltaMnosSilg

meghatiirozo tiibMzatot

ossze 7 genust kiilonboztet

meg

:

Sida, Polyphe-

Daphnia, Acantholeheris, Macrothri.v, Lathonwra

Lynceus, a melyek koziil az Acantlailcheris es a Latho-

niira

Eme

lij.

kozott egy

lijat.

7

uembol osszesen 25

fajt

ii't

Az ismertetett osszes fajokuak

le s

ezek

osszeallitja

syuouymjeit, toviibbil miudenikuek latiu diaguosisilt es jellemzo

rajziit adja.

Az

«Ofvers. Kongl. Vetensk. Akad.

meg

Forhandl». 1860. evi kiadvdnyaiban «Beskrifning ofver

Szerinte e genu.sndl

tvenne markliga Crustaceer of Ordningen Cladocera» czim

a genushoz sorolja

Diaphanosoma Brandtianum-oi

nem

iijabb adatot

«Ou the Freshwater Entomostraca

miivebeu

es

Petersbourg»

1853-ban sziuten kezd a Cladocerilkkal

bau jeilemzi a Cladoceriikat

Ugyanezen evbeu

St.

joformdn csak Fischer idezett muveuek ismertetesere

presentes a TAcad. imper. de Scieuces deSt. Petersbom^g

fel.

und Fort-

Umgebuug von

szoritkozik.

par divers Savauts»

zuugen, Berechtigungen uud Fortsetzuug zu der Abhand-

aegiiptica

1850. evi kiadiisiiuak 8-ik kotetebeu jelent meg,

tribus

sorol

Daphnia

a

Petersbm-g vorkommeudeu Crustaceeu» czimii kozle-

reutibus» czimen

fiijt

leiija

d.

Wissensch.

d.

menye, a mely a «Bulletin de TAcad. de

ceen aus der Ordnuug der Brauchiopoden und Ento-

kotetebeu jelent meg, tobb

a mely az «Ablmndl.

:

mostraceen» czimu dolgozatslban, a mely a «Memoires

(i-ik

koztiik 6 ujat.

s

setzuug zur Abhandluug iiber die in der

1854-beu «Ueber die in der

es

Petersburg vorkommenden Crusta-

czimii dolgozatiibau,

fel

Kenutuiss der Eutomo-

Fischer betitelt Ergiinzungen, Berechtigungen

czimii

Petersbourg

kiiloubozo uemekbol osszesen 18 fajt ismertet,

kozott 5

kozle-

Beitriige zur

«

als

alatt kiilonbozo lelo-

BEANDT-uak « Uber eine Abhandlung des Herru Dr. Seb.

Macrothrix

es a

leirasilt

laticornis-nak poutosabb ismerteteset adja.

ebben

860-ban

straceen»

uj fajt.

menyekuek

Fauna Russlands » czim

math. physik. Classe der Bayer. Acad.

nuugon nach der Natm-

czim

neue oder uicht ge-

iiber eiuige

helyekrol tobb Cladocera fajt sorol

Vegre

—

Imp. Natur. Moscou» 1854. evi 27-ik ko-

uau gekaunte Arten vou Diiphuiden und Lynceiden

nia aurita und iibor dio Daphuia laticornis, Jm-. mit Zeiclibegleitet»

nem

le,

a tobbi es koriib-

is,

reszletezo megjegyzeseket kozol.

«Abhaudluug

Beitrag zm-

iijat.

Imp. Nat. Moseou»

a

Soc.

ii-ja

vouatkozolag pedig kiilonbozo utiiupotlo,

lefrtfiijokra

helyreigazito vagy

Gesellschaft iu Dauzig»

folyoirat 1848.

12 sortevel.

:2-izxi

Sida cri/staUina ndstenyet reszletesen

»

megjelent ertekezeseben Leptodora hyalina nev

alatt

lemenyei»-nek

de

tet,

ev\-el

manus-t

feltiino uj

uemet

kapcsolatbau ismerteti a Bijtho trcplms a melyet legeloszor Le^dig

is,

es fajt ismerlon(ji-

a svajczi

irt le

Zaddach ]S55-ben az

«Arcliiv

Natm-geschichte»

fiir

«Holopedinm gibberam, ein nenes Cru-

21-ik koteteben

Btaceum aus der Familie der Braucliiopoden » cziinu kezeseben egy

Cladocera genust es

iij

Konigsberg mellett allo vizekben

hogy

az,

3 elso

majduem egyenlo

a tobbinek es csucsan

el

oldalon inijsosau ivelt

is

a melyet

fajt ir le,

negy

izbol allanak

hosszu, a i-ik csak \

s-ilt

;

a

eri

sokkal szelesebb, miut hosszu.

s

A

fajnak es illetve ge-

azonbau anatomiai adatokat

kiviil

ScHMABDA L. «Zur Natm-gescliichte Aegyptens» czimii mely l855-ben jelent meg a

faimistikus dolgozatilban, a

«Deukschrifteu der kais. Akad. der Wisseusch. zu Wieu» 7-ik koteteben nehilny Cladoceriit "2

Daphnia

egy Li/nceus

es

ismertet

is

s

ezek ko-

er-

tekezeseben a «Herkolfs Bomostoffen voor eene Fauna

van Neederland

fel

I.

faimiijilbol,

uj fajokrol leir^st

Chyzer KoKNfiL orsziigi

evi kiadvilnyilban a Cladoce-

1857.

»

kiterjeszti figyelmet s

is

Nemetalfold

sem

nem

ezek

koziil 10 fajt emlit

KoRNfeL

meg

es

fel.

alatt

Ezeket az adatokat Chyzer

l85S-bau a «Verhaudl.

Wien»

a

1857. evi l2-ik ftizeteben

1S58. evi

d.

k.

k.

zoolog.-botan.

folyamiiban

Crustaceeu-Fauna Ungarns» kozlemenyeben

ban a «Verhandl.

Wieu»

vonatkozo ismeretek

Cladocerdkra uj

korszakot alkot Leidig F.

Daxihuiden»

munktijiival, a es

testalak

czimii

Gesellsch.

zool.-botau.

k.

k.

is

Az

azou-

S.

in

kozli «Die Eotatorien

und Daphuien der Umgebimg von Pest-Ofen» kozlemenyeben.

A

vonatkozo ismeretek, de kiilonosen a Clado-

fajoki'a

cerak rendszeres beosztilsa, csalildjaikuak, nemeiknek es fiijaiknak poutos korvonalozilsa koriil elvitiizhatatlau er-

demei vaunak Sars G. 0. sved buviirnak, a

ki a «Videus-

mely morphologiai,

meg

es alapveto

tilrgyaliisa

utiin

«Om

ban

'.I

ujat.

«

meg

nemet

es

adja

;

Drepanotrix,

Ugyanezeu

kiadviinyuak alatt foly-

ismertet.

a Limnosida fromlosa uj

A

uj.

Ceriodeplmia genusbol 5

Bosmina. genusnak felemlitett

A

sorol

fajt

fiijilt

4-

a

fajt ir le

faja kozul 3 uj.

emliti s ezek koziil az

Az Alona genusbol

uj.

fel,

4 uj iajt

Chydorus genusbol a Chydorus latus

uj

fajt

ismerteti, toviibbil feliUIItja a Streblocerus es Anchistropus

systematikai sorrendbeu

uj

geuusokat.

az

iiltala talillt fajokat.

V(3giil

A

osszeilllitja

«Nyt. Magaz. for Naturvidensk.

«Om

Som-

og TrouiUijems Stifter»

czimii kozlemenyebeu a gyiij-

torteneteben

Naturgeschichte

hystiologiai,

anato-

alixpvetd illtiiliiuos

melyek kozott 10

fajoknak mindeu

is tillapit

Iliocryptus,

Daphnia geuusbol 10

Ilioeryptus genusuak ket

tott Eiikok

ugyan

uj is

tekintetben

de ezenkiviil fiiggelek gyauiint

mellckeli a mils buvilroktol ismertetett fajok rovid

le-

ii-ilsilt is.

Leydig nyomiin legeloszor T6th Sandou indul meg, a ki a magy. tud. Akademia «Mathem. es term. tud. koz-

kozott

tobb

e folyoii-atnak

Sommeren 1863

1

Eeise

Cladocenit

864. evi

1

is

tet.

en

sorol

3-ik koteteben

foretagen zoologisk Eeise

i

i

Christiania

i

miisodik dolgozatiiban a Cladocenik koziil 6

«

fel,

mig

Om

en

i

Christiania» lij

fajt

ismer-

Igen nagyfontossilgu az 1865-ben megjelent «Norges

ferskvaudskrebsdyr. Forste afsuit. Brauchiopoda.

I.

Cla-

docera Ctenopoda» uagyobb dolgozata, amelyben i Sida

nella es

vizsgiilt

ezek koziil

geuust

ugyanezeu czim

es

leirja

llyoeryptus acutifroiis

fajnak, a

Altala

A

fajt.

A

iijjal.

azokat osszehasoulitolag

leiiViSilt

iij

buvilrlati adatainak kozleset es folytatolixg jellemzi

a Holopedium genust,

Az

piir

fel,

zoologisk

egyarilut

diagnostizillja. Felsoroit 5"2 fajt, a

:

]\Ionospilus.

es

ugyauezeu evfolyamiiban tiitja

15 fajt sorol

ezek a kovetkezdk

s

forekommende

af Clu-istiania

mereu *ls62 foretsgen

adatokat kozol. Az

s

Omeguen

folyoiratnak 1863-ik evi 12-ik koteteben

fel-

behatoan ismerteti az egyes

eddig ismert fajokuak

Az

i

Ezekeu kivul azoubau meg

szervek anatomiai viszonyait. Attekinteset adja az euro-

kimerito

de

Cladocerer» dolgozatilbau

iijoliig

18€0-ban megjelent classicus

embryologiai szempontbol

iranyt jelel

van.

d.

evfolyamaban

iSlil-iki

czimii

ismertet.

fajt

«Ueber die

sorolja.

pai

Daphuidilk»

6

86 1 -ben megjelent dolgozatiinak adatait TOth

2

tanulmiinyozdsiit kezdik

sorolnak

fajt

Gesellsch. in

miai

1

Ugyancsak a m. tud.

taliilt

meg

utilnpotlolag

melyek kozott 8

«Budapest videken eddig taMlt hejanczokrol» czim

der

dolgozatd.bau

kozol.

ToTH Sandok 1857-ben a magyiir-

es

Cladoceriik

osszesen 6

egesz

tebeu «Pest-Budilu lS(il-beu

de sem erdekesebb adatokat,

«Magyarhoni termeszetbariit»

A

fajt.

emlitett kiadviluyainak 186!2-ik evi 2-ik kote-

Ophryoxus

uj fajt.

Bdegeksdijk «Laud- enZoetwater-Schaleudieren»

rilki-a

megfigyelt 15

leirja az Altala

kabsselsk. Forhandl. in Chi-istiania for 1861» kiadvixnyii-

uyujt.

zott

adatai aliipjan mouografiailag ismerteti a Cladoceriikat es

sorte vau. Panczelja a hilt-

-3

Labai arauylag liosszura uyultak.

nusnak jellemzesen

erte-

talalt. .Jellemzo ez alaki-a

slgastapogatoi osztatlanok,

iz

kandicsfelek

Akademia

tavakbol.

«A budapesti

1861 -ben

l-s6 koteteben

— Cladocera» czimii dolgozatiibau a Leydig

j

egy igen erdekes es

alatt

Limnosidafrontosa 1

Latona

lij

nemnek es fajnak,

2 L>aph-

fajnak, toviibbii a Ilolopediwm yibbe-

r«/n-nak behato ismertetese mellett rendszertani beoszta-

egy meghatiirozo tdbliizatban.

siit

kozli a Cladoceruk-nak

A

«Prodromus descriptionis Crustaceorum »

mely 1876-ban

jelent

ket reszletesebben

is

meg, 3 tengeri

18-ik

miiyeben,

sorol fel

s

eze-

ismerteti.

EuKEN A. 1862-beu haudl.»

fiijt

az «Ofvers. Vetensk. Akad. For-

koteteben

«Ou markliga Crustaceer of

;

orclningen Cladocera funna

Dalarne» kozlemenyeben

i

leirja a T>aplinia setigera es Arantholeheris dentata

fajokat. Kajzol

kot

azonbau meg egy Holopedium

azei-ii

lij

nem

de

n»rt'Akal,

HoQAN

uevezi

adatokat kozol «On

a mely a «Raport of the 31 meetiug of ciat.

British asso-

tlie

advanc. of seience Trausact.» 18G2.

f.

semmi

vilnyilban jeleut meg, de

m4nyt sem

fontos

evi

A.

biivslrlati

great Britaiu»

czim

E

eloszor Angolorszilgbau.

Kozlemeuye

meg

talsilta

is

«A Mo-

kozol

Eutomostraca belougig the fami-

BosminidsB, Macrothricidae et LynceidiB» czim

a melybeu a uevezett csalildokbol 34

kozott egy

Miudaunak

iijat.

leg-

azonban BRADY-val

buvilr

ismertet

fajt

alatt, s

ezek

hogy nagy-

dacz.ira azonban,

sorolt

Crustaces d'eau douce

les

sciencos,

de

aM vannak

Baied nyomdokait koveti, egeszen mellozi a Lyn-

melyek

koziil

egyik a «Jahresver-

miudkettoben

Cladoceriit

piir

du

rhistoire natm'elle

"Zeitschr. «

fiir

wiss.

czimii 1876. evi &-te-

fajt

az Cladoceriik koziil.

Zoologie»

30-ik kotetenek p6t-

Faunistische Studien in den Siisswasserseen

der Schweiz» ezim alatt tobb

nemeket

pilus

A

meg.

tartja

nagyou

kozott azonbau

uemek

felsorolt

es fajok

mely Augol-

sok az olyau, a

orsziigbol ismeretleu volt.

Saccardo a uehiinyat

fol

^vben megjelent

«Aui maletti

to fauniijiinak

sviijczi

fel.

kozott bizonyos oly fajok vaunak, a melyek a nagyobb

tavak uyilt tiikoren eluek,

Eunek

s

ezeket pelafiicusoh-ui\k ne-

az l87S-ban megjelent ertekezeseuek adatait

nehiiny lijabbal bovitve, 1879. 6vben «Lesfaunes lacustres

de

la

region subalpine» lijabb dolgozatiibau ismet kozli az

pour ravauceui. de scieuces, congr.

Entomostracei viventi nella proviucia di Treviso» dolgo-

«Associatiou

zatilban.

de Moutpellier» 1870. evi kiadviluyiibau.

Leydig nagy muve 6s

megfigyelesekeu

behato

«Daumarks

Mi^iLLER

P.

a mely

1867-ben a

E.

szabiisu

aliipulo

kivillobb

muuka

meg

Holopedium,

cephalm, 2 uj

;

1

1

Daphnia

7

Bosmina

cryptus,

1

fajjal

4- lij

taliilt

tekin-

nemek

szerint,

1

1

lij

;

1

uj

1

lij

1

Evadne

nem

es

Fauua der Siisswasserseeu ertekezese miir tobb adatot tartalmaz, minthogy ebben milr l.j faj vau felsorolva. »

lij

1

faj.

1

Ertekezesei koziil legjelentekenyebb

mely az «Archiv

Bohmens»

uaturw. Landesdm-chfor-

czimii, a

Latona,

sehuug vou Bohmeu» 2-ik kotete 4-ik reszeben a

3 Simo-

loubozo

1

;

1

A

lij

Riikok kozott

Daphnida

Latho-

geuus uev

llio-

geuus nev

1

fajjal

Rtlyphcmus,

Leptodora, vegre

A

fel.

az 1874. evbeu megjelent «Die Krustenthiere

felsorolt fajok

vonatkozolag jellemzo rajzokat

csaliid

alil

d.

32 Cladoceriit

tartalmaz.

osszes uemeit Fnic A.

a

—

Daphnia

foglalja s a Lynceid<:i csaliidet a

a Fric A.

iiltal

Lynceus

megkezdett ininybau haladva,

behatobbau tauulmilnyozta Csehorszilg ceriiit es

is

kii-

alii.

KuRz W.

3 AcrojJcrus,

3 Alona 3

es

sziimii fajt sorol

a kovet-

Acantholeheris,

Monospilus,

1

Bythotrephes, 2 Podon, 2

miudeuikere

Drephanotrix,

Alonopsis,

6 Pleuro.rus, 2 Chydorus,

a Phrixura rectirostris

;

1

3 Camptocercus,

Eurycercus,

melyek kozott

csaknem

a

A

Scapholeheris, 7 Ceriodaphnia, melyek kozott

mira, 7

1

le

kozli.

ezek kozott

Moina, 2 Macrotlirix,

«Biologisches

Fric A. 1873-bau a csehorsziigi Cladocenikkal kezd-

Kritikailag irja

s

A

«Die pelagische

veu foglalkozni, tobb rendbeli ertekezeseben uagyobb'

.5-ik

Sida, 2 Daphnella,

1

:

1883. evi 2-ik koteteben

Centralblatt»

addig ismert Cladoce-

synonymek pontos jegyzeket is

kozoleg oszlanak

fi-an^.

kotete-

Tidsskr.»

Diiuiiibol

telyes sziimban ismertetett fajok,

1

mouographiilja,

Cladocei-a»

rilkat systematice tiirgyalja.

fajokat 8 a

nagj'obb

«Naturhist.

—A

ben jeleut meg.

az elso

utiin

is-

Ez ertekezese

kiilonoseu azert foutos, mert kimutatja, hogy a Cladocenik

vezi.

felsoolaszorszilgi Cladocerilk kozul sorol

186i-ik

s

«Notice sm*

piir

mertet^se kapcsiin 7 Cladoceriit sorol

Euryeercus es Monos-

A

emlit.

Pleurorus, Acropcrus es Camptocercus genusokat a Lijniiz

meg

Leman»

lac

kezeseben szinten emlit

koteteben

is

a

1873.,

kiadviiuyiibau jelent

evi

ceida csaLldbau megkulouboztetett geuusokat s az Alona,

ceus geuusba egyesfti. Csupiiu

alapjiin

ket kozle-

alatt

Schweiz. natm-f. Gesellschaft»-nak

miisik pedig az 187i.

A

fel-

csaliiduak miir

tanulmiiuyai

Leman» czim

lac

tesz kozze, a d.

A

foglalVa.

«Faune profonde du samml.

fel.

de valameuuyien a Lynceus n^v

alakjai,

FoKEL 1873-bau mogkezdett

menyt

beaux-

lettres et des

18C8. evi kiadviinyiibau jelent meg,

valameunyieu a Lynceida

fajok

konibban ismert

Acan-

leirja es rajzolja az

kozoseu 1867. evbeu nagyobb dolgozatot british

mind

ronnes et Memoires des savauts etrauges, publies par

arts de Belgique»

«Annals and Magaziue of

alatt az

kulonosen azert fontos, mert e nemet 6

r^szt a

Plateah F. «Eecherches sur

TAcademie royale des

Eutomostraca new of

tholeheris currirostris es Ac. sordida fajokat.

lies

de ezek

rovid anatomiai ismertetes mellett 6 fajt sorol

Natural History»-bau poutosau

nograph of the

ismertet;

is

de Belgique» kozlemenyeben, a mely a «Memoires cou-

ered-

M. az lS63-ik evbeu megjeleut «On Acau-

(Ijilljeborg) a geuiis of

tholeberis,

pilr Cladoceriit

kiad-

nyiijt.

NoRMAN

CzERNiAWSKY 1868-ban «Material ad zoogeophr. Ponticam»-ban

tengeri alakok.

el.

Dnphnia Schajf'eri-re vonatkozo egyee Daphnia Sehasfferi» ertekezes^ben,

R. a

a diin szoveg melle valamennyi fajnak latin dia-

s

gnosisiit is mellekeli.

ala-

a mely a Holopedium-ot osszekapcsolnii a Daph-

is,

kozol

fauniijiiuak Clado-

«Dodekas neuer Cladocereu uebst einer

kiu'-

zeu Uebersicht der Cladocereufauna Bohmens» czimii dolgozatiiban, d.

a

mely a «Sitzungsber. der

Wissenschaften iu Wieu»

k. k.

Akad.

1874. evi koteteben jelent

8 meg, osszosen 56

van. Ezenkiviil ogy

ket

fajjal

sorol

fajt

gemist

iij

osztja be, de megtartja a

Peracantha

gegend vou Leipzig» czimon a

Vizsgalataiuak

czim

colo Cladoceren» «Zeitschr.

fiir

mely «Uebor

ertekezeseben, a

Egy kesobbi

fel,

.30-ik

amelyek nedves foldbeu mohak

A

Tetude de

Lemau»

«Freshwater Eutomostraca»

evi

rovid kozleme-

meg nom

egy

Lynceidd-nak

hatiirozott

Vilzlatos rajziit

adja.

Eehbeeg

«Materiaux poui- servir a

faune profonde du lac

la

es

targyalja

a h.lrom fajt pontosan leirja.

s

FoKEL-toI szerkesztett

Iiitott

van euumeriilva.

«American Naturalist» 1879.

az

C.

faj

Um-

Sitzimgsbor. d. Leipziger

uyeben a Sida crystallind-nak, Bosininalongirostris-nak

kotetenek potfiizete-

alatt es az iszapban elnek. Ezutiln reszletesen

az Iliocriiptus gonust

Herrick L. kotetebeu

a

«

1878. evi folyamiiban

ebben osszesen 35

viliigot s

liui-

meg

187S-ban jelent

alatt

wiss. Zoologie»

ben, 12 oly fajt sorol

uatm-forsch. Gesellschait»

eredmenyet egy tilblazatban

faimateriiletek Cladocerainak szd-

mas

ket

a brevicornis-t es longicornis-i. Miisodik

:

dolgozata «Beobaehtuugeu iiber die Cladocereu der

gennst

mdval.

mig a Scapholeberis imwro7mtdnak

uj,

varietiisiit emliti

a SARs-fele

nembo

is.

kozottiik

uj is

a Lcydigid-i

fel,

genusnak pdr

«Alonella»

basonlitja ossze a

allit

is

iaj&t

a Pleuroxus

;

melyek kozott 12

a

fel,

i

1880. evi «Zwei neue Crustaceen aus

Brimnen auf Helgoland» kozlemeuye, moly a

einem

«Zoolog.

Anzeiger»-beu jolent meg, a Pleuroxus puteanns

miiben, a

iij ia.)

j

mely az «Extrait du

de la soc. vaud. de scienc.

Bull.

WiEKZEJSKi A. a

natm-. 1S74. evi 13-ik koteteuek 72-ik sziimabau jeleut

meg, Veenet H. a Kakok doeerilt

A

kozottiik 2

is,

C

tilrgyalslsauill felsorol

Cla-

csehorszdgi Cladocera-fauna ismeretet Hellich B.

Cladocorenfauna Bohmens»

ban, a mely a

«

Sitzuugsber.

der Wissenschaft. Prag« Sl

czimii elso k.

d.

koteteben jelent meg,

1874-. evi

melyek kozott 7-et mint ujat mutat

fajt sorol fel, a

be. Miisodik es sokkal

terjedelmesebb dolgozatiiban, mely-

nek czime «Die Cladoceren Bohmens»

es

mely az «Ar-

chiv der Natm-w. Landesdiu-chforschung von 1877.

evi

dolgozatii-

bohm. Gesellschaft

Bohmou»

kotetenek 4-ik reszeben joleut meg, a

.3-dik

Cladoceriik rovid illtalilnos ismortetese utiin 24 sorol

!)G fajt

5

felsorolt es rovideu loirt fajok kozott

a foldrajzi elterjedest

Befejezesiil

lij.

uem

A

fol.

uembol

is

elso

«0 Faunie

melyek

rum a

«Spraw. Kamisy

7

pedig altaliibau

Studer Th. az folyamiibau

melyek

—

22 Oroszorszilgra

koziil

«

Ai-chiv fur Naturgeschichte » 44-ik ev-

1878

—

«Beitriige zur Natm-geschichto

vou Kergueleuslaud » kozlemenyeben

ogyebek kozott tobb Cladoeordt

is

ii-

le, s

ezek kozott

stawow Tatrzahskich »

miir 26

faj

Dadat

BiROE E. A. 1878.

evi «Notes

on Cladocera» dolgozata

a tekintelyos szilmu Cladocera fajok kozott egy

nust fajjal.

is

lij

ge-

tartalmaz, a Crepidocercus-t, a setiger egyetlen

De ezen

kiviil

meg

18

lij

faj

is

vau ismertetve

Amerikiibol, a hounaii kiilonbou a logtobb adatot

Her-

RiCK nyujtja tobb rendbeli dolgozatilval.

LuTz A. ket rendboli dolgozata mely

es

lijat

«

«Uutersuchungen

Umgebuug von Bern» czimen

koziil az egyikben, a

nyekerol 42 Cladocerafajt sorol

iiber

jelent

fel,

czimii

»

1

le is

Bern» 1878.

Ir.

A

«

die Cladocereu

mog,

Bem

kor-

az Alona verrueosa

A

emlit,

emlit.

miizeum el.

czimeu egye-

a melyok

Az

kozott

1883. 4\i

czimii

ertokezesebeu

«Orvos-tei-meszettud. Er-

kotetebeu «Adatok a devai vizek

kozlomenye 8 Cladocera-fajt

«Catalogus Crustaceorum fauuiE Trausyl-

mely az

«

Orvos-termeszettud. Erte-

1884. evi 6-ik koteteben liitott

rillva,

kiilou-

Ugyancsak

«Adatok a Eetyoziit tavai Cru-

ismeretehez»

Kiikokuak uevjegyzeket

iillattiia-a

E

videkeiu

napvilitgot,

ama

tartalmazza,

me-

gyiijtve,

az erdelyi

reszero keszitett gyiijtemenyben

nevjogyzekben 59 Cladocera van euumo-

melyek kozott 3

fauuiijilbol»

lelothelyeit

es

1885. evi 9-ik kotetebeu vizi

is

Termeszetrajzi fiizetek»

ismeretehoz»

vaniie » kozlemeuye,

helyezett

Ebben

kornyeke Crustacea-

fauniijiinak ismeretehoz»

Cladocora-fajt

1

fauuiljiinak

fauniljiluak

orsz.

es

kozlemeuyeben a

Cladoceriit

12 Cladocera-fajt euumeriil.

sito»

emle-

1883. ^vi 5-ik koteteben «Adatok a Szent-

Mohasto

tartalmaz.

napvililgot.

liitott

Adatok Kolozsviir

7-ik koteteben megjelent

stacea

imiiej.»

fajrol

az «Orvos-teiTneszettud. Ertesito» 1882. evi

lyeket Ei*dely kiilonbozo

«Mittheil. d. naturforsch. Gesellschaft in

evi folyamiibau

der

ket

24

es

van euumeriilva.

J.

8 folyoirat

Anna

meg

lS83-ban a «Pami§tuika

ez

es

Tatrzauskiego » S-ik kotetebou

tesitd» 1S84. evi 6-ik

iijat.

fel-

gibbe-

Harmadik kozlomeuyeuek czimo «Zarys fauny

kozik.

bek kozott

iij.

wh-belloser Thiere

4

esik,

Akademii

fizyjograticznej

i

1882. evi 16-ik kototebou jelent

bozo Kilkok kozott 15

fel,

van

zata «Materyjaly do faimy jezior tatrzanskich» czim alatt

wasser-CIadoceron Eusslands» ertekezeseben, a «Bulletin

cerafajt sorol

faj

Holopedium

az erdekesebb. Milsodik, e tiirgyra vonatkozo dolgo-

fauniijiinak ismeretehoz

Imp. Nat. de Moscou» 1876. evi koteteben, 50 Clado-

Clado-

sziimii

Tatrzauskich»

jezior

kozill kiilonoseu a

Siiss-

Soc.

ta-

kezdve tobb reudbeli

1881. evi folyamiiban jelent meg, 10

sorolva, a

4-ik koteteben

Hdddendorff A. «Beitrag zm- Kenntniss der

88 l-ttil

kozlemeuyeben, mely a «Pamigtnika Tow. Tatrzan-

skiego»

meltatja, bilr

egeszeu reszletesen.

1

melyekbeu uagyobb

Az

cera vau emlitvo.

tavak fauuiijiinak tobb evi

tiitrai

nulmilnyozilsa alapjiin ertokozest kozolt, a

lijat.

ket reudbeli dolgozatiival vagy mertekbou boviti. Ueber die

tartalmazza.

leiriisiit ]

uj.

A

«Tenneszetrajzi fiizotek»

«Uj illlatfajok Budapest edes-

kozlemeuye tobb miis

lillatfaj

mellett

10 C'ladocera-fajt tartalmaz hyalindt

fclbb szerveket ismerteti,

A

Berliu. Gesellseh. uatuii. Fr.»

m. tud. Akademia «Matbem. term^szettud.

zese,

Daphnia adatai

czfm

m.

tud.

Ungam»

A m.

tud.

nyei»-nek

1S8.5.

Nagyobb

leir

felemliti

Emez

liijaUnd-i.

Akademia esa K. M. Tcrm. Tud. «Matb.

uaturw.

u.

koteteben

evi 3-ik

is

Simocephalus

ugyszolva alapvetci a Cla-

es

ismereteit illetoleg .Jueine L., a ki

«Histoire des Mauocles»

vftve «Sm- le

Tiirs.

a

Bericbte

czfmii miiveben mtlr igeu sok

«Bull.

Monocle puce Daplmia pulex» ertekezeseben

des Scienc. Soc. Philom.» Madviluyainak 3-ik

kotet^ben tett kozze.

megjelentek.

Steadss H. Eug. «Memoire 8ur

evi 20-ik kotetebeu «Jeleutes.iz 1884. ev

nyariln Magyarorsziig kttloubozo videkein

—

sima

fontos adatot kozol, a melyeket osszefoglalva es kibo-

Akademia «Mathem. termeszettud. Kozleme188,").

a Daplinia

jeleutosegii

docertik auatomiai

a

Keuntniss der Plattensee-Fauna»

megjeleno

segftkezee^vel

aus

Leptodora

Kahlberiiiensis-i es

«Beitriige zui-

alatt a

koziil

mint igen erdekeseket,

toviibbil

minthogy ebbeu

vetidus fajt artiuylag behatoan ismerteti.

Balaton-to faimiljabol illtala megfigyelt illlat-alakokat s

ezek kozott 12 Cladocera-fajt. Az utobbiak

1785-iki 6-ik kotetdben

megjeleut «Von dora mopsuasigen Zackenfloh» erteke-

czim alatt roviden ismerteti a

fauuiljanak ismeretebez»

ujat,

leguagyobb reszt orizmolo-

giai

Ertesito»-jeuek ISS.j. evi kotetebeu «Adatok a Balatou-to

egy

btir

szempontbol. Nagyobb jeleutosegii a «Schrifteu der

a mely a magyarorszsigi faimilbol addig isme-

is,

retlen volt.

ezek kozott a hi-ptodora

s

Classe des Crustaces»

des Crustaces»

vegzett cru-

«Sur

es

les

Daphnia, de

les

Daphnia de

kozlemeuyeibeu, melyek

la

Classe

la

koziil az elsii

a

staceologiai kutatci,sok eredmeny^rol» czfmvi kozlemeuye-

«Memoir. du Museum»

beu

kotetebeu, a mtisodik pedig az «Auu. geuer. de Scieuc.

Cliidocera-fajt sorol

.54

fel,

ezek koziil 18

miut

fajt,

evi

181'.».

5-ik es 1820.

evi G-ik

olyant ismertet, a melyek Miigyarorsziigbol eddig isme-

j)hys. 1820. evi 7-ik

retlenek voltak.

tekintest nyujt az elotte miikodott biivilrok adatair61 s

Pavesi 188.3-bau «Altra serie di ricercbe e studi sulla

fauna pelagica dei lagbi nebiiny

czimu dolgozatilbau

italiiini»

melyeket

a

felso-

olaszorszilgi tavak nyflttukrii fauniijiiban eszlelt.

Ez

irilny-

ban miikodve, Imhof 0. E. a «Zool. Anzeiger»

188:{.

(i-ik

oly

Cladocerilt

sorol

is

azutiin a

fel,

und

evfolyamiiban «Die pelagiscbe Fiiuna

Daphnidk kimerfto anatomiai

Gruithuisen Fb. Carol. Nat. Ciir.

»

Daphnia sima und ihren latosan behato

E nyomon

d'Auuecy» ertekezesebeu

«Isis» folyoiratban

melyek az emlftett tavak

E

kozlemeuye

az

emlftett

folyoirat

Kiviilo becsii

1884. ^vi 7-ik evfolyamiiban «Weitere Mittheiluug uber die pelagische

3 polagicus Zoologie»

Faima der Susswasserbecken» czfm

Cladoceriit sorol

fel.

A

«Zeitsclu-.

litsokiiudt

Loven L. «Evadue Nordmanui

Eutomostracou »

mouographicus

1835.

miutaszerii anatomiai

kozik es evvel egy raugbim

pilr

188.5.

dolgozata, mely az «Archiv

evi 8-ik evfolyamiiban szinteu tartalmaz faj

f.

wiss. Zoologie»

gozatdban azonban

vau

Az anatomiai

torteueteuek

A

legelso biivilr, a ki a legttibb, es

megkozelitoleg

megis MuLLER 0. Fe., a Daoat, Gladoceia.

nem

fiir

Naturgeschichte » 1846. evi

utipviltigot.

Schodlee e

dol-

csupiin az Acanthocercus rigidus

helyes

adatokat

kozol,

ki foleg a kttlso testalakot s a

is

kozol.

tiirgyaliisiluiil

felemlftett

dolgozatai

vala-

menuyien tobb vagy kevesebb auatomiai ismertetest

ismerctekrc vonatkozo adatok.

a legregibb buviirok uyujtottak e tekiu-

tetbeu egyes adatokat.

liitott

LiLL.jEBOEG-nak a fajokra vouatkozo ismeretek fejlodes-

alatt a kii-

is felsorol.

miiu karoltvo haladt a fajokra vonatkozo ismeretekkel, a

tekiutetbeu

sora-

E.-uek

J.

BAiRD-nak, LiEViN-nek, FiscHEE-nek, ZADDACH-nak es

auatomiai viszonyainak ismerete j6for-

meuuyibeu miir

Ehhez

Schudler

hasoulf toliig mtis Daphniiikra vonatkozo adatokat

1885. evi

Fauna des grossen

lonbozo iillatalakok kozott 4 Cladocenit

CladocerAk

iill

= currirostris reszletes leirtisiira szorftkozik, hauem ossze-

uud kleineu Teiches im Eieseugebirge» czfm

e

12-ik evfolyiuuiibau

feljegyezve.

Zachaeias 0. a «Zeitschr.

A

tartalmazza.

lefriisilt

kauntes Eutomostracou aus der Ftxmilie der Cladoceren»

42-ik koteteben «Studien iiber die

b)

az

«Pelagische Thiere aus Sttsswasser-

adatot a Cladocerilkat illetoleg, miuthogy 5

benue

ugyanis

«Uebor Acanthocercus rigidus, eiu bisher uoch imbe-

s

becken in Elsass-Lothriugeu » kozlemeuye a «Zool. Auzeiger»

dolgozat

ebben 8 Cla-

kozlemenyeinek vegeredmenyet

A

E

kotetebeu jeleut meg.

serer Sttsswasserbeckeu der Bchweiz» czfm alatt osszegezi

fel.

et hit-

dolgozata,

Erad/ne Nordmanni-nak minden tekintetben kimerfto,

1884. evi 40-ik koteteben «Eesultate meiner

doceriit emlft

verkeringesi

«Ueber den &oisIauf der Daphuien»

Studieu ttber die pelagische Fauua kleiuerer und gros-

korilbbi

rilkfaj

haladva 1832-beu Peety M. az

mely a «Konigliga Veteuskabs-Akademiens Handliugar»

alatt wiss.

f.

«Ueber die

ertekezeseben a

rovid kozlemouyeben tobb hasouszerii adatot ismertet.

uyilttuki-i fauuiijtlt nepesftik.

ugyaucsak

utilu

a

adja e

ismerteteset

seefauna der zwei Savoyerseen Lac du Boiu"get imd Lac fel,

Blut-Ki-eislauf»

SimocepJialus retulus auatomiai ismertetesevel kapcso-

6vi

dio Tief-

oly Cladocertit sorol

oNova Acta Acad. Leop.

a

P.

V.

lefriistlt kozli.

1828. evi 14 ik kotetebeu

rendszerenek.

7

kotetebeu jelent meg, torteueti &i-

is

tartalmaznak, de valameunyit tulsztirnyalja LEiDiG-uak I

«Naturgeschichte der Daphuideu» czfmii klasszikus kiija,

a melybeu az irodalmi adatok

tekiutetbe

mimvetele

mellett, ouiillo biivilrlatok aliipjiln, a Cladocerilk anato-

miai viszouyai

liltaliluossiigban

es

reszletesen igen be-

hatoau vauuak ismertetve. 2

10

A

Leydig ntan mukodott

meg-

iUtala

az

Iniviirok,

teremtett alapon baladva, vagy csak a Cladoceriik egyos szerveiuek, vagy pedig egyes csaliidoknak,

nemeknek

ertekezeseben tobb iriluyu auatomiai adatot k6z6l iigy a Daphniilkra, valamint

fajoknak reszletesebb anatomiai ismerteteset nyiytjiik.

Weismann

igy Ledckart lS60-bau «Ueber das Vorkommen eines saugnapfartigen Haftapparates bei deu Daphniden und

Daphniden »

vei-wandten Krebsen» dolgozatiibau,

«Ai-chiv

fiir

25-ik koteteben bltott napviliigot, az

Naturgescbichte» dltala lefrt

mely az

Ecadm

polypla-moules szivokorongjilt ismer-

Claus

«Wiirzburger uatm-w.

C. a

polyphemoides, Leuck.

»

6vi

lSfi2.

«Ueber Evadue mediterranea n.

3-ik kotetebeu

nevezett ket

Zeitschi-.»

feltiino ktil6nb6z6

Claus

«Zeitschr.

fiir

wiss. Zoologie»

Cairo's» czim alatt

nehdny

faj felsorolilsa

jeleutekteleuebb auatomiai reszletet

is

kozol

Grubee

— 71.

evi

czimeu nagyobb sziimu Cladocera vegtag-

jainak behato ismertete.set nyujtja. Erdekes kiilouosen

hogy a nevezett

biivilr

potrohvegtagjait

a kordbbiaktol elteroleg a Cla-

iill

es

s

majdnem

iiltala

vizsgdlt fajokat.

p
Weismann A.-uak

wiss. Zoologie» 1874. evi

Freiburger uaturforseh. Gesellsch.»

1878.

Moina

fajnak,

nemkiil6ubeu a

es Vasithea rectirostris

himjenek.

FouKEST H. E. «Ou the anatomy of Leptodora hyalina» 6rtekez6se,

mely a «Fouou. K. Microsc. Soc» 1879.

evi 2-ik k6tetebeu jeleut

uem

meg, semmi fontos

lijabb adatot

tartalmaz.

von Polyphemus pediculus» kozlemenye a

leifiisiit

«Zeitschr.

fiir

mely joformiin

wiss. Zoologie» 1885. evi 41-ik k6teteben,

csak megerositi LEYDio-nak ide vonatkozo adatait.

24-ikk6tetebeu

c)

A

fejlddesi viszonyokra vonatkozo

adatok. Milr

0. Fr. k6z6l «Entomostraca seu insecta testacea»

miiv^beu

nehiiny,

a Cladocerilk

fejlodesviszo-

uyaira vonatkozo adatot, miudamellett Jurine L.-t

te-

kinthetjiik az elsonek, a ki a Cladocerilk dltaMnos fej-

nyujtja.

KuRZ W.

a «Sitzuugsber. der Math. Natnrw. Classe der

Wiss. iu Wieu» 1875. evi kotetebeu «Ueber

d.

androgyne Missbilduug bei Cladoeeren» ezim liimuossegnek

doceriikniil addig ismeretleu

esetet ismerteti az anatomiai

m6dosuIatok

csolatosan. Vizsgiilatai folyamilbau a

alatt

piir

aCIa-

erdekes

leirilsilval

a Daphnia

Sc]idff'eri-ne\,

himu6ss6g miir a C.

^•tekezese,

Ahnia

kiilso

Dnpknia puJex-ne\ mig

quadimi(jidaris-nii\ a fel-

alakbau

is

mutatkozott.

1875-ben «Die Schaleudrtise der Daplmiden»

mely a

«Zeitsohr.

fiir

wiss. Zoologie»

25-ik

koteteben jelent meg, reszletes adatokat tartalmaz az eloszor LETDio-tol

Ugyan

ismertetett

hejmirigyekre

lod^sviszouyai felol a legelso, alapveto vizsgtilatokat kozli.

E

vonatko-

6 lS76-bau a milr emlitett folyoirat 27-ik

k6tet6ben «Zur Kenutuiss der Organisation nnd des

fei-

nern Baues der Daphniden uud verwaudter Cladoeeren»

biivilr

pulex

«Histoire des Monocles» miivebeu a

Daphnia

petebariizdolodilsilt es embryojiiuak fejlodeset tAr-

gyalja, jollehet csak vdzlatosan.

kap-

az ivarszervre szoritkoz6 feloldali himnosseget ^szlelt,

zolag.

d.

«Ueber die amoboiden Bewegungeu der Spermatozoeu

miudeu tekintetben kimerlto anatomiai

Claus

tartalmaz.

is

«

az iiltalok vizsgiUt ket

czfmii

oldali

es

Macrothrix laticornis

Leptodora hyalina» czimii ertekezese, a mely a nevezett

Akad.

A.

evi kiadviluyiibau, kimeiito auatomiai ismerteteset uyiijt-

Muller

k.

csaMdnak

»

a «Berichte

megjelent «Ueber Bau uud Lebenserscheinungen von

fajnak

1877. evi folya-

kivillolag a

Az elobbeuivel majdnem egyenrangii ZACHARiAsO.-uak

liibakuak

fajokra szoritkozo anatomiai munkiik kozott

fiir

Wieu»

b.ir

tekinti s

szerkezete alapjiln osztiilyozza az

legelso helyen

matb. naturw.

d.

esetleg az iillkixpcsokuak

iillkapcsi

ezeknek, valamiut a riig6knak

a «Zeitschi-.

a Denkschi'.

Wbismann A. Ueber einigo ueue oder unvollkommen gekanute Daphuiden tiirsertekezes6kb6u,

jilk

L. a «Naturhistorisk Tidsskrift» 1870

Az egyes

s

genusokra vonatkozo anatomiai adatokat

7-ik kotet^ben «Bidragtil Cladocerernes morphologie og

docertlk

Polyphemiden »

tengeri alakjait tiirgj^alja, de a Polyphemun 6s Bythotrephes

is nyiijt.

a Daphniiikra vonatkozolag.

az,

«Zm- Keuntniss des Baues uud der Orgaui-

C.

sation der

melyek kiil6u6sen a Daphnidak igen

szinenek okdt magyariizziik.

miiban megjeleut ertekezese

Umgegend

systimatik»

a Daphuidiik eletjeleleusegere vonatkozo megfigye-

kfviil

Classe d. k. Akad. d. Wisseusch.

nebst kurzeu Bemerkungeu uber die Sixsswasserfauna

LuND

fejI6d68&'e vouatkozo igeu erdekes adatokat k6z6l. Ezeu-

mellett azouban a Daphuidilk szemere

li-ik koteteben «Einiges zur Anatomie der Daphuieu,

piir,

Ebbeu a czikksorozatban ivarszervekre es a petek

E

Klunzingeb 1864.-ben a

kapcsim

czimii czikksorozata.

e biivilr ugyauis kiilon^seu az

fajt s

vouatkozo adatokat

lij

mes. Zoologie» 1877. 6vi

f.

auatomai viszonyaikat illetoleg fontos

adatokat kozol.

der

sok

is.

adatot tartalmaz

2S-ik kotetebeu k6zl6tt «Beitrage zurNatm-geschichte der

und

sp.

czim alatt reszletesen ismerteti a

Cladocertiki-a vouatkozolag

A.-uiik a «Zeitschr.

leseit is publikiilja, a

teti reszletesen.

mas

Kiviilo fontossAgu es igen

es

Sokkal

Zaddach

alaposabbak

uyiijt

azok

az

adatok,

a

melyeket

1854-beu «Uutersuchungeu iiber die Eut-

wickelung und den Bau der Gliederthiere» munk;ijiiban es

joformiin 6t

tekiutbetjiik

littorouek

a

Cladoceriik

fejlodesviszonyainak ismerteteset illetoleg. Munkiijilban a vegtagok keletkezeset tiirgyalja Daphuiiikuiil

s

kimutatja, hogy a

embryokorban egy miisodik

iUIkapcsi

p.ii- is

vau, a mely azonbau a fejlodes kesobbi szakaiban

el-

enyeszik.

LuBBocK L. «An account production in Daphnia and of

pium» k6zlemeuyeben a

of the tlie

two methods of

re-

structure of the Ephip-

«Philos. Transaction » 1857. evi

11 koteteben kiilonosen a

moknak «Sur

petdknek, vagyis az epliippin-

Uyen

1

1859.

!S59-ik evi

epliippimnot

Smitt F. A.

iranyii.

des Daphnies» kozlemenye

les ephijipies

Act. Societ. Upsal.»

hogy az

t^li

fejlod^set tfirgyalja.

leirja,

marczius havaban nagymennyisegii

egymassal

taliilt

a «Nova

is

kiadvanyAban, a ki

evi

osszefiiggesben

magna

kapcsolatban jellemzi a Daphnia

s

evvel

Simocepha-

es a

MetschnjkoffE. a

«Zeitscln:. fiir wiss.

Zoologie» 1SG6.

«Embryologische Studien an Insec-

ten» kozlemenyeben nehany eszrevetelt kozol a

brachiata fejlodesere vonatkozolag

bardzdolodasi diiskor

meg

lodese felol

MuLLER historie»

gombok magja

kell

E mellott

legyen. is nyiijt

s

azt mondja,

hogy milr a

Moina hogy a

bar.lzdolo-

azonban a csiralemozekfej-

P. E. «Bidragtil

Cladoceremes Forplantnings-

czimen a «Naturhist. Tidsskrift» 1868. evi

1.3-ik

koteteben nagy fontossiigii adatokat kozol, a melyeket kiilonbozo Cladoceriik pete-

Daphnia

(jihherum,

ert

embryofejlodeso koriil

es

Leptodora

(jaleata,

Holopedium

Vizsgdlta a

el.

Iii/alina,

Bytho-

trephes Cederstromii cs Sida crystallina petefejlodeset a

petefeszken 8

a nyiiri petekben az

beliil,

embryo

fejlodeset

a postembryonalis fejlodest. Kimondja, hogy a Clado-

cerak

nezve kozepeu iillanak

peteiknek fejlodesere

Myastorok,

tovsibbii a

Lepkek

es Dipteriik kozott.

a

Sze-

rinte a petefeszek es a csira fejlodese azonos az Aphisokeval s a pete 6s a

negy

sejtbcil

Moimi-nA\ csak egy

kepzodik sejt

;

de a Poli/phemus-n&l

kepezi a petet

s

ebben szek-

testecskek nincsenek. Keszletesen ismerteti az embryofejlodest

A. a (iJeuaische Zeitschr.

turwiss.» 1870. evi 5-ik koteteben

fiir ]\Iedic.

und Na-

«Untersuchungen

iiber

Bau uud Entwickelung der Ai-thropoden » kozlemenyenek «Die Schaleudriise imd die embryo-

3-ik folytatiisiiban

nale Entwickelmig der Daphnien » a

voniitkozolag

Daphnia

czim

alatt kiilonosen

lonciispina fejlodeset tiirgyalja s ebbol nehiiny

szakot pontosan

ii-

le.

fejlodestani viszonyau-a

is.

Weismann A. a

«Zeitschr.

wiss. Zoologie»

fiir

Daphnoiden» czim nek

Kozlem^nyenek nagy jelentoseget

alatt 6uiiII6 buvilrlatok aliipjiiu

teli

adataiuak kozleset. Eloadja a

folytatja vizsgiilati

aliitt

Daphuiiik ondoszalacskiiu-a es kozosiilesere, az idoszaki szaporodiis keletkezesere vonatkozo megfigyeleseit.

Leptodora» ertekezcsebeu, mely a «For-

lios

liandling.

Vidensk.-Selskab.

i

Clu-istiania »

i

1873

— 74.

meg, kimutatja, hogy a Leptodora nemzed^k vAItozAson megy dt s a nyiiri petekbol kibixvo embryok nem meunek ilt iitalakulilson, hanem csak a teli evi folyamdban jelent

petekbol kibiivok. Ezzel kixpcsolatban behatoan ismerteti a

teli

petekbol kibuvo embryok fejlodeset.

Weismann

Leptodora hyalina» kozlemeuye a «Zeitschr.

fiir

wiss.

Zoologie» 1876. evi 27-ik koteteben a Leptodora hyalina teli

Grobben

C. az

Wien»

vers.

«

Ai-beiten aus d. zool. Instit. der Uni-

1879. evi 2-ik kfiteteben

kis

«Eutwickelungs-

geschichte der Moina rectirostris » terjedelmes dolgozatii-

ban a Moina

rectirostris es

Moina paradoxa fajok petein Az iiltahinos fej-

vegzett fejlodestfini tauulmiiuyait kozli. lodest illetoleg ket szakot kiilonboztet taira tiimaszkodva szfnii,

es vizsgiila-

mikent az osszes Dajjh^iidk-mi] a pete

riizdolodiison

d)

meg

oda nyilatkozik, hogy nagyon valo-

A

adatok.

—

superficiel

— megy

ba-

feliileti

ilt.

rcndszcrtani ismeretek fejlodesere vonatkuzo

A

Cladocerakra vonatkozo rendszertani ismere-

tek karoltve Viiltoztak es fejlodtek a

es

faj-

anatomiai

ismeretekkel es az utobbiak hezagossiigtival kapcsolatbau

kezdetbeu szinteu hezagosak

nem

is

A

volt.

legelso

buvdrok

fel-

anuyira az ismert Cladocera fajoknak

csalildokba valo osztiisiibau kerestek,

hauom

inkiibb az

ismert uehilny fajuak az lillatrendszerbeu valo elhelyezeseben.

Ebbeu

taliiljuk, a ki

lus»

nev

alii

MuLLEE

az ii-ilnyban a legelso adatokat LiNNfi-uel

az 6 idejeig ismert Cladocenikat «Monocofoglalta s az Insectiik koze sorolta.

0. Fe. az

Polyphemus

iiltala

ismert osszes Cladocertikat a

az «Entomostraca» csoport Bi-

kivetelevel,

a melyet az 6 iiltala megkiilonboz-

Lateeille 1806-ban a Cladocerd,k L>aphnia feleket

koziil a

Lynceus

osztiilyoziisiiuak 4-ik rendjebe, a

Mono-

pJdhalmia rendbe, mig a Polyphemus-t annak G-ik Cephalopta

— rendjebe

azonban mslr vdltoztat

sorolja.

es

E

es

—

beosztiison 1817-ben

azosszesCIadocerdkat a «Brau-

chiopoda» 5-ik reudjebe csoportositja.

Milne-Edwaeds 1840-beu az u'odaImi adatokra «Brauchiopodes» csoport

Daphnoides

oniillo

Zenkee miir a termeszetes

nev

alatt

til-

a

rendjeve emeli. osztillyziist

ervenyesiti

akkor, mikor 1854-ben a Milne-Edwaeds «Phyllopodes»

reudet a «Daphuoides» renddel «Branchiopoda» onilllo

peteinek fejlodeset ismerteti.

Spangenbeeg Fe. 1877 egy

te-

es acyklikus fajokat.

maszkodva, a Cladocerilkat

A. «Ueber die Bildung von Wintereieru bei

E

polycyklikus, monocyklikus

:

valiia-i koze foglalja,

rationwexel

tovtibbii a ter-

folyou-atnak 1880. evi 33-ik kotetebeu ugyanilyen czim

tetett Criistacea alaksorozatba oszt.

en dimorph Udvikling samt Gene-

;

tilr-

fejlodesd-

petek kepzodesere. Ugyaue

kiilouoseu az nyiijt, hogy o mutatta ki eloszor a Cladoce-

«Om

embryo

osszefiiggeset az auyai magzatvizzel

mekenyiiles befolydsdt a

nik tejlodessorozatiibau a Nauplius-stadiumot.

Sars G. 0.

1877.

koteteben «Beitriige zur Naturgeschichte der

evi 28-ik

adatukat

is.

DoHEN

Daphnidk

len adatot tartalmaz a

kintetbeu megkiilonboztet

nehiiuy adiitot.

tett biiv^rlatai alapjiin

luug der Daplmiden» czimen, a mely nehiiny, jeleutekte-

gyalja a Daphnoidiik petefejlodeset, az

lus vetidus ephippiumilt.

evi 16-ik koteteben

«Ueber Bau und Entwicke-

a «Gottiug. Gel. Anz.»-ban

kozlemeuyt ad kozre

rendbe

egyesiti.

E uyomon

indultak

meg

es

haladnak a

;

12 mai buvarok

avval a kiiloubserjgel, hogy egyesek a

is,

tulajdoukex^eni PlnjUuj)oih)k-iit6s I kipkniddl: -nt

Ostra-

iiz

codok-kal (iBrancliio^Mda» rendbe egyesitik, luiut peldaul l'hyll(ipodok-at cs Daphiii-

Gebstaeckee, milsok pedig a

cZa/c-ataz Osir«cof?oA:-t61 elkiilonitvc,

alkotnak

poda»

ezen

s

Clads kozkezeu forgo tankouyveben

A

H. E.

Daplmia de

siu- les

miut azt peldaul

elso

az

1819 cs lS2()-bau «Memoire

tette

la Classe des Crustaces»

kozo buvilrokuiik egesz sorozata, nyujt egyos tiisokat a kiiloubozo

dolgozataban,

Daph-

a melyben a 1'olypJiemus ee Lijnccus neveket a

W.

tish

ismert tekiutelyes

tlltala

ily iriinyban kez-

dett volt miikodni es a «Miillers Archiv»

1851. evi kote-

teben «Physiologische Bemerkmigen iiber die Diiphnoi-

szemeuek

fajokat 3 csakidba osztja, uevezeteseu a

«

Dapli-

elettaui jelentoseget vitatja. Nezete szerint a

Cladocertik e szerve azonos az Evezolilbu rdkok

ban a

s tlltald-

Nauplius-ltirviik szemevel es az embryokntll egy-

szerii feuyerzesre szolgtil.

A

1850-ben «The Natm-al history of the Bri-

Entomostraca» miivebeu az

szamu

felvihlgosf-

miikodeserol

szervek physiologiai

de Zenkee az egyediili, a ki kiilonoseu

nidk-kal egyesiti s ezekbol egy onallo csakldot alkot.

Baird

ScHADLER, Gruithuisen, Loven, Baied, Lievin,

E.,

FiscHER, Saes G. 0. es LEiDiG-ig a Cladocenikkal foglal-

den» kozlemenyebeu a Cladocenik iigynevezett mellek-

is tal;lljuk.

osztalyozasaban

Cladocerak reszletesebb

lepest Steauss

rendet

l']ii/ll(>podaf>

alreudeket,

a «Cladocera»

es

«

megkiilonboztetik a «Branchio-

beliil

H.

Cladocerilk kiilonbozo szerveinek elettani

miiko-

deset pontos auatomiai viszonyokra ttimaszkodva, Ley-

1860-ban megjelent

nyujtja

DiQ

«

Naturgesohichte der

De

Diiphuideu», tobbszor emlitett miiveben.

tiz

egyes

niadae», a «Polijphemidae» es a «Liinceidai'.» csaladokba,

szervek 61ettaui miikodesenek ismertetese mellett kiter-

a mely beosztast az utiiua miikodott buviirok Sars G. 0.

jeszti figyelmet a biologiai

fellepeseig valiimeuuyieu kovettek.

tobb

SaesG. 0. 1865-ben «Norges ferskvandski-ebsdjr, Forste afsnit.

Branchiopoda.

I.

CladoceraCtenopoda» czimii

fontos dolgozatexban a Cliidocerak kozott a «Calyptomera» es

«Gymnomera»

fo

utobbiakat az «Onychopoda» es

osztja, az

alcsoportokba

kiilouiti.

Emez

beosztiisa

ma

a csaliidok

is irixnyiido s

ii

itHaplopoda»

alcsoportokban

iiztiin

8

az ogyes lijiibb buvsirok csupiln

ternek

korvonaloziisiibau

el

lenyegteleniil.

elosdieket is eszlelt, a

taliln illlati

Erdekes, hogy

is.

melyeknek

1876-bau Claus C. es 1880-ban Weismann A. tiilja.

jelenletet

konsta-

is

Kiviil6an fontos azonban e ttlrgyban Metschnikoff

E.-nek «Uber eine Sprosspilzkrankheit der Daphniden»

kozlemenye a «Virchow Arch. evi

f.

path. Anatomie» 1884.

96ik koteteben, a melyben a Daphnia maijna egy

E die

csoporthoz sziimithato Weismann A.-nak

«Ueber

Schmuckfarbeu der Daphnoiden» ertekezese a

Igy peldiiul Geestaecker a Saes G. O.-fele DapJinidae,

fiizetebeu,

tatkozo feltiino szfnnek jelent6'sege es oka van

Lyncodaphnidae csakldokat a «L>aphnii-

dae» csaliidba egyesiti, toviibbil a Sididac es Holopedidae csaliidokat «Sidiac» csakidba fogliilja ossze. Evvel

ben

don

aztiiu

Z-b-

FA-adne genusokkal, a melyeket Saes G. 0. a

es

«Polyphoniddk»

LuND

G. O.-feletol feltiinoeu eltero osz-

L. kozli 1x70

— 71. evi

A

«Bidrag

til

Clado-

mufejte-

biologiai viszonyokra vouatkozo speciiilis buvilrla-

W.

tok legelso nyomait Schmankewitsch Verhiiltuiss der

Artemia

MiihlhiUisenii, Milu.

csiiliidjAba sorolt volt.

A legujiibb es a Sars tillyoziist

a melybeu a kiilonbozo Cladocertiknill

getve.

szem-

megktilonboztet «Podontidae» csakidot a

«Zeit-

schrift fur wiss. Zoologie» 1878. evi 30-ik kotetenek p6t-

Bosminidae

es

iij

epidemikus betegsege reszletesen vau ismertetve.

meg. Saks G. O.-nak eme

csaliidot kiilonboztet

ouiillo

Az

csoportokat kulonbozteti meg.

«Ctenopoda» es «Anomopoda» alcsoportokba

elsoket a

viszouyokra

epidemikus betegsegeket okozo noveuyi- es

ftijuiil

salina, Miln.

J.

«Ueber das

Edw. zur Artemia

Edw. und dem Genus Brtinchipus,

Schaff»czimii ertekezeseben talilljuk a «Zeitsclu'.

Zoologie» 1875. evi 25-ik koteteben.

Ez a

fiir

wiss.

buviir ugyauis

cerernes morphologi og systemiitik » ertekezeseben, amely-

a I)aplinia magtni-val tenyesztesi kiserleteket vegzett s

ben a

azt

sziijszervek es a

«Polypliemidae»

vegtagok szerkezetenek alapjiin

«Daphnidae»

,

kiilouboztet lueg oly formiin,

minidae,

Lyncodaphnidae

«Daphnidae» e)

A

es

«Sididae»

csaliidokat

hogy a «Daphnidac», Boses

Lynccidac csakidokat a

i>hi»iolofjiai cs hiologiai

riszonyokra vonat-

adatot, a

melyek a Cladocenik physiologiai

viszo-

megjelennek

kezesebeu a

kozli.

szerveinek behatobb

Daplrniiik-rn

des6ki"6I

is

miiko-

nyujt magyarilzatokat. Igy kimutatja egye-

bek kozott, hogy a himek erzo tapogat6piirja a kozosiiles

alkiilmiival

olelciszerv

gyiiniint

miikodik. Steauss

nel-

himek gyorsan

is.

e jelenseget

Ez inlnyu

taltilta

a homersek

vizsgtlI6dtlsait tovilbb foly-

tatva «Zur Kentniss des Einflusses der ausseren Lebens-

.TuKiNE L. munkiijabol ismerjiik, a ki a Cladoceriik egyes elettani

feunakadtls

a

bedinguugen auf die Organisation der Thiere» czimii

koteteben

alaxjjiln,

vizben

siiriidik,

a kozosiiles utd.n a n6'stenyek ephippiu-

s

mokat kepezuek. Ugyan

uyaira vonatkoznak, de az elso reszletesebb feljegyzeseket

ismerete

s6s

ha azonban a s6s viz

emelkedesevel

csaltldba egyesiti.

kozo adatok. Miir MiiLLEK O. Fr. nyujt nehiiny oly buviirlati

hogy gyeuge

talillta,

kiil pI,

le

:

a

A

«Zeitsclu-. fiir

tobl)

r;ikkal

tett

kiserleteinek

eredmeny^t

Kiilonoseu figyolemmel kiserte a s6svizuek s

ewel

erte-

wiss. Zoologie» 1S77. evi ii9-ik

hatilstit

a

ktipcaolatosan ket uj s^svizi fajt ir

Daphnia degeneratd-t

es a

Daphnia

rudis-t.

Cladocertik eletm6djara vonatkoz6 legterjedelme-

sebb es j6formiin osszefoglalo ismereteket Hellich B.

—

13 nyujtja «Die Cladoceren

nosen elujoveteloket

Bohmens» dolgozaUban

nem

fejtegeti. Szerinte,

rilbbi biivilrok illtal tett partlakd,

tekintve a ko-

laht fajok megkiilonbozteteset, a Cladoceriik tartozkodiisi

uegy csoportba oszthatok helyiik tekiutetebol ben gazdag 2.

es ktilonosen nildas partok

a part-fenek iszapjaban lakok

ken lakok oda

1

:

uoveny-

.

kozeleben lakok,

homokos part

3.

;

megkiilonboztetes azonban, miut

csupsin

liithato,

a partliikokra vouiitkozik.

erdekes

Kivilloan

Weismann

tekintetben

e

Ez

eloszor

— 1872-ig

Nemetorszilg Cladocera

W. 874-ben

1

buviir

tett megfigyelesei

— 1877-ig Berliu koruyeken

Haff-bau tett tauulmiinyai alapjilu gazda-

es a Frisches

E

E. 184(i

.J.

a nemetorszdgi Cladocerilk

fauuiljilt.

18(iO-bau Leydio

buviirok melle sorakozik vegi"e

pontos megfigyeleseken iilapulo eletmodi viszouyainak

uagyfoutossiigu miivevel, a melyben azonban

ismerteteset uyujtja.

Nemetoi'szilgra vouatkozo adatok vannak.

Faunistikai ismeretckrc vonatkozo adatok.

f)

A

sere

nomcsak Em-6pa ktiloubozo

idegen viHgreszekben

munka

famiistikai

mely a Diluia

es

is

hauem

orszilgaiban,

A

taMlkoztak biivdrok.

MuLLEn

kiilouben

Norvegia Cladocera

az

legelso

0. Fk. dolgozata, a

vonatkozo

fauniljiira

adatokat tiu-talmazza, mint milr czime

is

4:2 fajt,

Az

angolorsziigi

Baird W. foglalja

Cladocerdit

ossze,

lS(i7-ben pedig

Brady kozos dolgozatukban bovitik Cladocera

fajoki-a

mutatja be 184.9

A.

.jO

a

tetemeseu

felsoroliisilval

boviti.

es

Ehhez

eszlelt.

fel

jiiruluak

1883— 1884-ig

iMHOF-nak

a

fiiuuiijilb61

sorol fel

is

fajt.

Magyarorszilg Cladocera fauniijilbol a legelso adato-

Chyzer K.

Budapest

es

T6th Sandor

koruyekeu vegzett

es

k6zli

1858— 1862-ig

vizsgiiI6diisai

alapjiin.

Ezon adatokat tetemesen bovitik WiERZEjSKi-nek tavakra vouatkoz6 ISSI

a tiitrai

— 18S3-iki kozlemeuyei cbDaday

tett megfigyel^sein aliipul6

Az Em-opiln S. B

Szibiria

kiviil

Egyptom

es

az ut6bbieb61

kozlemeuyei 1882

— 1885-ig.

fekvo foldreszek fauniljtlb61 Fischee fauutljAb6I

Schmakda L.

es

sorol

fajokat

fel

Klunzinger

1864

is

1867-ig. fauuiijiira

vonatko-

a legelso adiitokat

Mi ller

Sved- es Norvegorszilg Cladocera zolag,

melyeket Bern k6ruyeken

LuTz A. kiilonben meg Leipzig

Szeutpetervdr kornyeken

Ezen adatokat I87(i-ban Hud-

fajuak

187S-bau Lutz A. sorol

J.-uek Erdely es Magyarorsziig igen kiilonbozo pontjain

Fischeb

legeloszor

fauuiijiit

— 18o4-ig

tett megfigyelesei alapjiin.

DENDORFF

Norman and

ki az angolorszdgi

vouatkozo ismereteket.

Oroszorszilg Cladocera S.

— 1850-ig

1837

csupiin

Gen£i-t6ra vonatkoz6 vizsgillatai utjiln elert eredmenyek.

kat ftiuna

nem

tanulmiinyo-

legeloszor

iiltal

FoREL-nek 1873— 1883-ig

JuBiNE L. munkilja a geufi vizeket nepesito Cladocerilk jegyzeket kozli.

L.

zott Cladocera fauniijiib61

35

mutatja.

JuKiNE

Sviijczuak

kii-

idoben

tanvilmiinyozta.

feljegyzeseket Lie-

848-bau Dauzig kornyeken

Schodler

felsoroItlsAval.

kiil6ub6z6'

legelso ily ir.inyu, terjedelmesebb

viN kozli

es vegre

1

fauniijiit

videkeken t6bb

kiiloubozo

es

mely a nevezett fajnak

lonbozo fauna teriiletek Cladocera-fajainak osszegyiijte-

hogy

kilr,

megjelent kozlemeuyeibeu.

Heilich B. Is77-ben 96 fajuak a

befejezi

gitja

Lillj.» ertekezese,

18(17

tetemeseu boviti Kuez

adiitokiit

A.-nak «Ueber Bau imd Lebenserscheinimgen von Leptodora hyalina

csak az a

;

szerezhettem tudomiist.

Csehorszilg faimiljab6I a Cladocerilkat Fbic A. ismerteti

alapjiiu;

vegre

nem

tartalmilrol

A

iiszok.

E

megjelent kozlemenye

Sfil-ben

fene-

kozeleben .szabadon ide-

es vegre 4. a partok

1

es fenck-

tiikri

nijilt

s kiilo-

mint feutebb

0. Fe.

liittuk,

uyujtotta. Utiluna kiziirolag a svedorsziigi fajok

osszegyiijtesevel

Lilljbbokg foglalkozott IS.^S-ban,

s

a

Baikd

dig 1854

DEMAN

18(J1— lS76-ig.

nagyobb

MOllee

0. Fe.

illtal

nyujtott nehiiny adatot

18(37-ben

MiJLLFR P. E. boviti ki sziimos, reszbeu csupilu reszben pedig a tudomilnyra nezve

is

lij

Dilniixra,

fajuak felsoro-

Msilval.

S.

S.

kozol adatokat,

sztimii fajt

fauuateriileterol

fajt,

Plateau sorol

de adatai bizonyiira csak kis

fel

uehdny

toredeket

kepezik az egesz faunilnak. Olaszorszilg

Panesi jegyzi

Cladoeera

fauntijiibol

uehilny

alakjilt

fel 1883-ban, vaI6sziu(inek tiirtom azonban hogy ebben a tekiutetbeu sokkal gazdagabb SACCABDo-nak

ir le.

1842-ben Hal-

mig 187S-btm Bikge

ismertet es k6ztiik

vonatkozo adatokat Herrick L. C.

is

19 ujat.

E. A.

Az

ide

gazdagitja 1879-ben

es kiilouosen lS85-ben.

A

Cladocertlk azouban nemcsak a zoologusok figyelmet

vonttlk magukra,

hauem

a paltBontoIogusoket

mazva, mindazouiiltal

Heyden

nem

nem maradt

volt

is.

gazdagon

Az

ez

jutal-

eredmeuyteleu, mert

C. V. Eett kornyekerol sztirmaz6

barna szeuben

melyeket

iiMeyer's

Palaeoutogi-iiphica» czimii miivenek 1862. evi

lO-ik k6-

D«/>A?t?rt-ephippiumokat fauniijiiuak

ismertet

King pe-

del-ameriktii,

1865-ig ausztnlliai Cladocertikiit

iriiuyban felebredt figyelem btir

Belgium Cladocera

—

Palesztina fauuiijiibol

Lubbock lS.j4-beu

Eszak-Amerika Cladocera

norvegorsziigiaknak tauulmiluyoziisilval pedig Saks G. 0.

Diiniilnak fauuajilb6I a Cladocera fajokra vonatkozo,

W. 1859-beu

Cladocerilkat,

tetebeu ismertet es a 10-ik

taltllt,

ttibla

a

25-ik

tlbriljiin

lerajzol.

14

Az

2.

a mit kiilonben a kovetkezo

altalanos testalak.

ban

A

Cladocer^k illtald,nos.sagban a paranyi, miki'oszk6pos koze sorolliatok, mert bar leguagyobb reszuk

illlatkak

szabad szemmel

liitliato,

is

nem

nagyito tiveg nelkiil

kok a Lynceida-csnliii w(
A

de szervezeti viszonyaikat

fajixi,

tiig

mekuel

az

oriiist repriBsentiilja

/je/)to(/o/'»f?(/e-csalildbau.

korliitok kozott

es fajokuiil

A mig

luuk.

legkisebb ala-

mig a leguagyobbak a Tkqih-

s vegi-e

uem

testalak a Cladocerilkuill ugyixu

noeu

A

vizsgillhatjiik.

Daphnia-iajai

a Leptodora hyalina, a

villtozik feltii-

de miudazouiiltal egyes ne-

;

meglehetoseu szembeotlo elterest

ugyanis a Leptodora

talil-

teste karosu,

lii/aliiai

hossziira uyiilt es igen szembeotloeu tiigozott, annyira,

hogy

egy, a vizben

elo rovarliirviihoz hasonlit

mintsem a Cladoceriik typusiihoz tobbi fajok feltiinoen

szes

inkilbb,

addig milsfelol az osz-

;

megrovidiilt,

osszenyomott,

tojilsdad

vagy egeszen gombolyodott

mindeu

va-

lodi, sot

joformiin liitszolagos izeltseg uelkiil. Igeu

jel-

lemzo azoubau a CIadocerd,k ket lemezii

liej,

testiiek

testalakjiira az a

illtaliinos

a mely egeszen a kagylokera emlekezte-

toleg leggyaki-abban az egesz testet elfedi, vagy pedig ritkiibban a testnek csak igen csek^ly reszet takarja.

A

szemben a tobbi maga-

Cladoceriik teste kulonben,

sabb riikokeval, magas fokvi elsatnyuliist mutat a gozottsiig tekinteteben s

ta-

ennek oka bizouyos fokig epen

hejnak eroteljes fejlettsegeben keresendo.

a ket lemezii

Igen szembetiiuoeu bizouyitjilk ezt a Lcptodora es a

Po/(/p/w;Hi/c/«6'-csaliid

iilakjai

elsatuyult

Iii/alina

csak a

es

torzsnek kis reszet borito liejaikkal. Ugyauis a Leptodordnill

kapcsolatban a hej elsatnyuhisilval, a test magasfokii

mutat

tagozottsiigot

takaro boritja

;

az egesz testet sziliirdabb

s

ellenben

az osszes tobbi

melyeknel e hej eroteljesen zatlau

s

fejlett,

es

a test joformiin tago-

a helyvilltoztatilskor a hejbol

kioltheto utopotroh

kivetelevel,

koztakaro sziliirdabb

osszeillliisu.

De

koz-

Cladoceriikndl,

igeu finom koztakaro boritja, a fejrol szabadou

emelkedo agastapogatok

melyekuek

biirmenuyiro elsatnyultnak Mtszik

is

feltileteu

a

a Cladocerdk

teste tagozottsiig tekiutetebol, mindazouiiltal a test vegtagpiii-jainak szilma, jiiu

toviibbii

a fejlodestani adatok alap-

hogy a

hatilrozottau kimutathato,

zott,

ha miudjiirt

liitszolagosan

nehezebben mutathatjuk ki a

A

is.

fejen,

test teuyleg tago-

tagozottsilgot

a melyen

l^vo vegtagpilrokuak megfelelo 6s-szelveuyek

nul olvadtak egybe.

A

mint a Lynceiddk-nA\

es a Polyphcmus-n&\, fel

kiilouben az osszes tobbi alakokuiil testet alkoto, tenyleg letezo,

csaMdjaiuiil

uyomtala-

a kiilonbozo

vagy pedig

a szelveuyek

Lcptodora hyaUiid-nA] az utopotroh

szelveuyek sztima

leg-

a rajta

potrohou milr csak vagy latszolag,

tobbe-keYesbbe eleseu lepuek

A

:

is

uem

s

vegre a

tagozott,

a

mi

fordiil elo.

vagy csak liitszolagos

Cladocenik

kiiloubozo

kisebb-nagyobb korliltok kozott ingadozik.

A

genus nevo

tilbliizat

erzekeltet legjob-

15 az ajkat ^s rdgokat

zflrja

magrtba, a torzshoz viszouyitva

azonban a ktilonbozo csal;idok alakjainal kiiloubozo nagy-

A

sagii.

IbUjphcmiddk

fel6t teszi eri

a Leptodoriddkn&l mslr joval rovidebb s alig

;

A

anuak egyliarmadat.

el

nemekuel a

fej

Lyncciddk kozott egyes

oly kicsiny, liogy joforuiiin csak a torzs

kiegdszito fiiggeleke gyanilut tunik elo,

tetemes nagysiigot er

nem

felet teszi ki.

A

Lyncodnpliniddk-uaX a

A Daplmida

ariiuylag

fej

eri el a torzs fel

uemeiuel a

csalild kiilciubozo

m6g

e tekintetben

tilg

az egyes

taliilunk eltereseket.

A

fejet a

E

elleubeu a Holopediddk-n&\ a

meg egy negyedeuel is alig uagyobb. kiilonben, uem tekiutve a rola emelkedo

torzsnek

A

fej

pilrokat es szerveket, a

jellemzik

melyek egy magukra

konnyen felismerhetove

es

mindeu esetben elesebbeu van a

mi

is

teszik,

vegtag-

A

Polyplicmiddk-nal a

oldali sokkal csekelyebb

a

;

megy ilt

fej es

A Lynceida

vii-

a torzs

mig a

has-

elleubeu

Leptodoriddk-n{\\

a torzsbe.

Schodlee-

A

«Hyalodiiphuia» fajokuiil pyi-amisalakii.

s

a

fej

csakid alakjai

nyoma a bemelyedesuek, mig az osszes tobbi nemek a hiitoldali bemelyedesuek meg uyoma is

Sididdk-

mertekbeu meguyult heugert kepez a

kis

felgombalakii.

A

hogy a

vagy

fej,

Holopediddk-n&\ vegre kerekitett csucsii

fej

mond-

Altalilban azt

talillunk.

fejet

alakja szoros kapcsolatban

iill

a fe-

delszerii fejpiluczel alakjAval 6s terjedelmevel.

A

majduem

fejen

kiilonboztethetiink

valiimeunyi

Cladoeertluiil

Kfcjtctd alakja az egyes csaI;idokn;il, de sot egyes nemekuel es fajokuill

is

A

igen vdltozo.

kisebb-nagyobb mertekbeu

fejtetoje

meg-

liomlokot es ormdnyt.

/'c/tef//f,

meg

az

Polyphe-

ivelt s csup;iu

a szem alapjiln van rajta gyenge bemelyedes. Evvel ellen-

alapjiln

iillatot

:

felgombalakii,

.altaldban a

s

tetben a Leptodoi'dk-e egyenesnek mondhato

sem a hasoldalon niucs bemelyedes

eszrevetleniil

majdnem gomb- vagy

majduem

torzstol elkiiloniilve, a

kozott igen eles hiltoldali bemelyedes Itithato,

hiit-,

a

Ugyauis a legtobb esetben vagy has-

lasztja el a torzstol.

sem a

s

A Daphnida

feltiinoeu

vagy ueha csak hasoldali bemelyedes

es hiltoldali,

milsokuill

;

mig a Daphnia Kahlhergiensis-ne\

middk

kiilouosen akkor tuuik jobban a szembe, ha az

oldalrol tekintjiik.

kepez

m/g

is,

Li/nceiddk-

nehiiuy genusuiil tobbe-kevesbbe kerekitett csiicsu kiipot

kupra emlekezteto

elenyeszoen kicsiuy

fej

A

egeszen hengeres.

tobbe-kevesbbe hiiromszogalaku, a

csabid kiiloubozo nemeinel igen viiltozo a fejuek alakja

hatjuk,

viszouyt takiljuk uemileg a SididiikuAl

feltiinobbeu a Lcpto-

bizonyos iokig VLLynceiddk- era, emlekezteto.

csalildjiibau kiilou-

rovidebb a torzs felhosz-

alatt foglalt ossze, csak kevessel

majduem alakja

Daphnia Kahlhcrtaliil-

meg

s

Ijyncodaphniddk-n&\ es Bosminiddk-n&\ kupalakii, vagy

«Hyalodaphnia» genus nev

melyeket Schodler

a fejuek

uiil

uiil

kiilonbozo fajainill

korbltok kozott Viiltakozik

tiig

A Iblyj^hemiddk-n&^,

hiiinyzik, a fej

fele

nemek

is.

doriddk-n&\, a melyeknel a fejpiinczel joforuiiiu teljeseu

nagysilga a

fej

giensis-nel s a vele kozel rokon azou 1 >aphnidk-nA\

sziiuiil.

—

alakja

korbitok kozott v^ltozik,

Iktphniddk

beu az ariluylag leghosszabb

juk, a

oly

^pen mint a Bosminida csaMduill sem.

torzsehez viszonyitva, igen

is

mfg mdsokual

liogy a torzs bossziiuak majd-

el,

tetemeseu nagy, mindaziiltal soha sem nagysilgilt,

s6't

majdnem

torzsnek

feje peldiiul a

^pen oly

kiilouiiltsege,

A

van kisse kipiiposodva.

daphniddk-n&\ es Bosminiddk n&\ a fejteto toseu ivelt

s

iiltaliiban

lej-

esupiiu egy-ket Lynceida faj kepez kivetelt,

a melyeknel a fejteto

pedig kisse mell

A

s csupiin

Lyncciddk-n&l, Lynco-

fele,

majd szembetiinobben

ivelt,

majd

csiiknem egyenes vonalbau ir;inyul6.

Daphniddlc csalildjdban egyes nemeknel hulliimos, a

mennyiben kozepen tobbe-kevesbbe majd nes,

ivelt,

majd

oblozott

s

az obol elott

egyenes, az obol mogott pedig majd egye-

majd lejtos, miijd pedig domboruiin ivelt. ASimoceplia-

lusok-n&\ es a legtobb

Daphnia

fajuiil

a fejteto feltiiuob-

Daphnia Kahlbergiensis

es kozetleu roko-

kozott csupiln az Eurycercusok-nii\ van nemi

ben

hiitoldali

nainak kivetelevel, a melyeknel vagy egyenes, vagy pedig

alakjaiuil

van meg, a mely

hiiinyzik s csupsln a hasoldali

A

lasztja el egymiistol a ket testtiijat.

a

n;il hiit-,

fej

Vil-

valamint a hasoldali bemelyedest, de az elobbi esak

a

mig

li;itoldali

az utobbi szembetiino.

bemelyedes teljeseu

szembeu a hasoldali oly mindjiirt elso tekintetre fejet

a

torzstol.

nemeiuel a fejlettsegii.

feltiino, is jol

Bosminiddkde evvel

hogy auuak

alapjiln

megkiilonboztethetjiik a

A Daphniddk

hiit- es

A

hi;iuyzik,

csiilildjiinak

kiilonbozo

hasoldali bemelyedes igeu ktiloubozo

A Sididdk-n&l

eleseu fejlett

miud

a h^t-,

mind

a hasoldali bemelyedes, v^gre a Holoj)ediddk-nA\ a oldali

bemelyedes elmosodott

s csiik

hiit-

a hasoldali vau ele-

milyen

tiig

a fejteto

minden esetben

mereszen

A

korliitok kozott Viiltakozik a fejuek el-

A

Sididdk

fajaiuiil

vegre

mig a Holopediddk-n&\

lejtosen,

ivelt.

homlok

— frons — a fejuek mellso

reszletet kepezi es szinten

s

a szemek elotti

vagy erosen, vagy lejtosen

ivelt

a kiiloubozo csalildok kiilonbozo nemei es fajai szerint.

A

Polyphemiddk-n&\ es a Leptodoriddk-n&\ a homlok

mindig ^leseu

kerekitett,

ellouben a Lynceiddk-n&\,

Lyncodaphniddk-n&\ es a Bosminiddk-n&\ sziira nyiilt

s

a

lejtos es hosz-

az elso csalilduill az erzotapogatokat igeu

gyakran meghalado, majd tompa, majd hegyes csucsban vegzodo ormilnuyii

nyiilt,

a

hajlik,

majd

lefele

a ket utolso csaMduiil

;

s errol

mely majd

kisse

Idsse hiitrafele es leggyakrabban

mellfele

egyenesen

ellenben csucsa kerekitett

erednek az erzotapogatok.

egyes nemeknel minden

sebben kifejlodve.

A

a

folfele ivelt, illetve felholdalakii.

Lyncodaphniddkmegtaliiljuk iigy a

es a torzs hatiirvonaliibau

csekelyfoku, uill

aztilu

epen ezert anuiil szembetuuobben

anniil elesebb es

ivelt

A

esetbeu

l>aphnida csalildban feltiinoeu

kerekitett

a homlok, ellenben a L^aphnia genus fajai igen nagy

16

pedig

Daphnia

a

lejtos, sot

A

len rokouainiil csucsos.

mindig

tompiin kevekftett, uebiinynfU

tobbe-kevesbbe

reszenel

Kaltlbeniiensis-ne\ 6s kozet-

A homlok

iilakjii

mindeu esetben

kiilouben csaknem

a szemek elbelyez^sevel

slll

A a

dll

fejpiiuczel alakja es nagysiiga szoros

egyes szerveinek terjedelm^vel

fej

azokndl

s

rendkiviUi

aliikviiltozils

okilt.

Kivetelt

a csaliidokuiU, a melyeknel a szemek igeu kozel fekiisznek

melyeknel,

dacziira a fejpiiuczel csenevesz es

e

Daphnia

a

kivetelevel az

KaJilherfiiensis

osszes tobbi Daphniddk-nA\, valamint a Sidid4k-nAl

Holnpedid
is,

homlok majduem

a

szemek tavolabb fekiiszuek a homlok

a

szemet

kivetel nelkiil

hagyja.

mint

szegelyetol,

is

A

annak csak esekely

Lynceiddk

reszletet alkot, a

Li/ncod^phniddk-nil^ es nosniiniddk-nti\,

oldalt liagyja fedetlen.

homlok

vagy csak gyengeu

1

—

ornidiii/

—

rostrum

a fejuek az ajak elott csiicsilt

kepezi.

A

2iheniiddk-nii\ az ormiluy az erz6tapogat(')k alapja

emelkedo kis csucsocskilt kepez teljeseu n-k\,

hiiluyzik,

a Leptodoriddk-nA\ pedig

;

epen igy hiilnyzik az a Li/nceiduk-

Li/ncodaphniildk-naX es

jesen van kifejlodve a iillatkiinak

Bosminiddk-nA\

Daphnida

sajsitsiigos kiilsot

csaliid

az

Azouban az

or-

csaMdbeli alakuiil

alakjiiuiil,

tompiin

kis,

vagy az erzotapogatok

kepez,

A

fekiive,

csaliid alakjaiuiil es

her(iiensis-ne\

fajainiil

azokat miijdnem

az

teljeseu

iilso

ii

dok uemei tiisvi.

szembe

szegelye, a

es fajai szeriut igen

iilso

vagy

IjyModaphnida-

hogy az uem egyeb, miut a folytatiisa.

Holopedium

Ez

a fejpiiuczelnak

Viiunyal,

(libberum-ra, es a

a melyekuel a

torzs piiuczeljiluak egye-

iillitiisiiuak tiimogatiisiira

fej- es

Lynceida

torzs-piinczel kozott hiitoldali be-

s

pdnczel egyenes

folytatiisiit liitszik

De

csalild alakjaira,

a melyek koziil az utobbiakuiil a

melyedes uincs

cz6Inak.

hivalkozik a

hivatkozik a

melynel tenyleg a

Daphnia

Kahlherr/iensisre, a

fejpilnczel a torzspiinczelnak

ogyenes

GERSTAECKER-uek cz az

iillitiisa

azonbau szerintem

teves s en a fejpiiuczelt ouiUlo vilzreszletuek tiirtom,

pedig kiilouosen azert, mert a Lynceida alakjaiuiil, fajiiuiil es

Diil

uemkiilouben a Bosminida igen sok Lyncodaplinida

meg

csaliid

csaliid

meg

osszes

minden

T>apltnida alak-

elhaliisa utiiu a fejptinczel ouiUI6

Villt el

a t6rzspiinczelt61.

alkiilmaziisa utiiu

is,

lemez alakjiibau

De meggy6z6dtem

melyuek

hatiisiira

eiTol kalilug

a testiillomiiny

csalii-

kiil6ub6z6 aliiku es lefu-

sem

A

lehet.

Lyn-

mely az

vau,

ormduyszerii homlok-nyul-

az

anuak csucsiit6I az iigastapogat6k eredespoutjilig azonnixl szembe6tl6

A Dapliniddk-n&\, Sididdk-n&\ es fej es

a torzs

Ez okbol

piiuczelja kozott.

iS'-szerii

Tinlopcdi-

aztiin

s

a

kettonek

illetoleg a

mellso

t6rzspi'i,nczel

szegely^nek megfelel61eg majd csakuem egyeues, majd

kisobb-nagyobb fokou

A

fejpiinczelou

<S'-alakuIiig hajlott.

valamenuyi

a szem

el6tti tiijiirol eredve,

nagyobb el

Cladoceriiuiil

majd a szem m6g6tt kisebb-

tiivolsiigbol kiiudulva,

a fejpiinczel ket oldabin

az i'igastapogat6k folott

lyenel a hiltoldal fele

fiit.

egy oldal-

meg, a mely a homlokuak majd

tarajt kiil6nb6ztethetiiuk

E taraj

s

a t6rzspi'iuczel szege-

boltozatot kepez, a

mely

kiilonosen az i^igastapogatok eredespoutja folott er6sebb. Milr a konibbi

biivArok

is

ismertek e tarajt es alakja,

pedig miikodese

miatt holtozat-

— fornix — ueveztek. A holtozat — foruix — a Cladoceriik

kiiI6nb6z6 csa-

szerkezete,

kiilonosen

nak

b6seges alkalmam volt meggy6z6dui arrol, hogy az

iillat

az a fejpiiuczelnak

also szegelye

valosiigos

kapcsolatban

,

hatiirvonalat alkot a

vonul

folytatilea gyauiiut tiinik fel.

tiiuik,

ddk-nAl a fejpilnczel als6 szegelye hiitso szegelyt kepezve,

fej-

kepezni a torzs-piiu-

ttivol

es 7?o.s'H(//f/V?rt-csaliidok fajaiuiil

voualat kepez.

zik,

Daphnia Kahlfeltiinoeu

moly a kiil6nb6z6

hiitso szegelyer61 sz6

azok mogott emelkedik.

nes

szemek

A Polypheiiiiddk-nA\ es a Lcptodoriddk-nW, miuthogy

utobbi

Gebstaeokee A. oda nyilatko-

vagy

a tulajdoukepeui fejpiinczel joformiiu egeszeu hiiinyzik,

es Uletve a torzspiinczelig,

illet61eg

a

el,

mint a Bosminidae

legfeltiin6bbeu a

genusuiil ellonben es az utobbi csaliidok osszes fajaiuiil

A fejpdnczelt

csupiln a has-

vagy kozeliikben vouul tiivolsiigban,

elott

es illetve liiitso

els6knel

az

nem-

s

Lyncodajdiniddk, Tiosminiddk,

a melynel

,

A mi miudenek

erz6tapogat6k eI6tt eltakarja,

tetejet es homlokilt,

fektisznek a fejpiiucz^I liomlokreszetol.

ceida-,

genus

elso

vAz-

pedig oly formiin, hogy mind a

s

kisebb-uagyobb

t61iik

a Simocephalus fajokuiil, a Sididdk-n»,\

a Holojiediddk-nal az ormiiny elosebben vau elkiilo-

4s

uiilve s az

A

meg

er6teljesen fejlett,

ket szemet eltakarja

aunak

elott.

fedelszeril

hiphntddk, Sididdk es TTolopediddk fejpiinczelja vegre

Daj)]tnia geuus

mogott, vagy az erz6tapogat6k nehiiny

s

egyiknel ugyauis csupiln

kiemelkedest

kerekitett

Erotel-

ia.

alakjaiuiil

kolcsonoz.

miiny nincs valameunyi Daphnida elesen kifejlcidve,

1'olt/-

mogott

egy

fejpiinczelja

mely a fejnek

T,i/nreidiik-nii\,

Az

reszet takarva, a

kiilonben ket oldaMt egeszeu beboritja

a

tobbe-kevesbbe elesen kiszokello

miudeuuek

nyereg alakjiiban boritja

magiiban foglalo homlokot egeszen fedetlen

a

ivelt.

a Poly-

csuptin

a szemek reudkiviil fejlettek,

biir

hiitoldalilt s

fej

es

a melyoknel a

kerekitett, azokuiU a csaliidokniU pedig,

lejtos,

kell ke-

jihemidae es Leptodoridae csabidok alakjai kepezuek, a

a homlok szegelyehez, mint a Poli/pliemiddk-nal, Leptodoriddk-nAl

kapcsolatban

ebben

s

resniink a kiil6nb6z6 csalddok nemeinel es fajainiil oly

kerekitve elore szokello.

szoros kapcsolatbau

elkiilouiilt.

Sididdk-n&l vegre a homlok

a Holopediddk-nAl pedig feltiinoen

kerekltett,

szotesese utsin a piinczelnak szoban forgo reszlete szint^n

liidjaiuiU

A

s

alakjaiuiil

Polyphemiddk

csakis

-

uiil

igeu kiil6nb6z6en vau kifejl6dve. es

Tjeptodariddk

a boltozat i'Uland6sult

a

-

ndl

joformiln

fejpAnczeIb61

s

ez

a

i1 dgastapogatok folott es elott nyereg alakjAban

fejet az

A

karja.

a melyeknel

LynceiddJm&l,

eredespoutjilt es reszben takarja, a boltozat,

maga

pdnczel

A

azt.

maga

a fejp;'mczel

Li/ncodtqjhniddk-n&l,

T>aplinidiik-m\\ es

igen eleseu fejlett

lUilr

is

ilyen, teljesen hiilnyzik s a fej-

helyettesiti

Bosminiddk-n&l, boltozat

mint

torzset

megtaliilui

ta-

stgastapogatok

az

Ilohipcdiddk-nal

a ket elso

s

a

alak-

csal;'id

minden esetben a szem alatt vonul v6gig ahhoz

jainill

kozelebb, vagy attol tiivolabb

majd

felett

az slgastapogatok torzse

s

majd

ivelt szegelyii,

A

terjed a hiitoldal vonaliiig.

sem

korokitett, de solia

a ^L)ina-

1 laphniddk-nAl

fajok kiv^televel a boltozat vagy oblozott, vagy kerekf.S'-alakulag hajlott s

minden esetben a szem

folott vonl^il el s a liiltvonalban

vegzodik; a Moindk-ntil

vagy

tett,

ellenbeu egyenes vonalat alkotva az ilgastapogatok mo-

a sziv ir^ny^ban, vegzodik

gott, korulbelol

a hiltvoualig. Egyes Daphnia-

es

s

nem

n&\ kozetlenul az i'igastapogat6k erodespoutja mogott a

A

boltozat kisebb-nagyobb csiicsot kepez.

mint azt LEYDiG-nak

vegre,

Sididuk-niil

vizsgi'ilatai is bizonyitjilk,

boltozatot csakugyan a fejpilnczelnak oldal-

taraja alkotja,

konuyeu meggyozodhetiink, ha

kiilouosen hiitso resze

fejet,

vililgosabb oldixllal ko-

fele,

Egyes

teton

nia

tariij,

hauem

a

T\.alheniimsis-ne\. 6ri

fiijokni'il

meg

Tjynceiddk kozott,

a tulajdonkepeni fejuek

ut6bbiakui'il a taraj

ketszeres6t teszi

a

a

is,

fej-

azonban a T>aph-

az Acroperus-,

es el

feipiiiiczel

fej hiitoldaliin

fejlettsegenek legmasabb fokilt

;

ceirus

A

azonbiin uemcsak a

Cladoceri'ikn<'il

ket oldalilu vau

Cainpto-

mely

a

majduem

sau korvonalozta, a testnek az az aninylag csekely, reszlete,

a mely a

egeszen

ama

fej es

a torzs kozotti bemelyedestol kezdve,

fiiggelyes lemezig terjed, a

a k6lt6'urt61 elviilasztja, tehiit a

fekvo

ama

A

jelzi.

is

es a

fej

minek

fejtorral tali'ilkozunk,

kiil6nb6z6 alakjaindl

csaliidjiinak

kis tert alkotja, a

fej

es a

mely a

mely a

szivet

potroh k6z6tt

szivet k^rulziirja.

V^gtagpiirok a toron nincsenek, de hiitoldaliin a rovarok sziirnyaira es illetve sziiruyfedoire

De

emlekeztetoleg a t6r-

a

melyebb

Bosminiddk-n&\ a

a

tor

mert

elkiil6uultsege igen tiig korliitok k6z6tt viiltozik,

nehiiny nemuel a hiitoldali bemelyedes jelenletevel kar-

van

6ltve, a tor a fejtol szembeti^inoen el

sokniil pedig a hiitoldali

niucseu eleseu

A

a fejtol.

elviilva

Sididdk valamennyi

elesen vau hatiirolva a tor, a IIolopediddk-n&\

alakjiini'il

azonban a

osszenove fejtort kepez.

fejjel

—

A potroh

abdomen

—

a testnek

a

mely a

kiil6nb6ztethet6 reszlete,

k6nuyen meg-

tortol

kezdve

utolso liibpiirig es illetoleg a noi ivaruyiliisig terjed

man es

md-

kiilouiilve,

bemelyedes hiiinya miatt a tor

gyiu'iiz6tt, a t6rzs piinezeljiin

beltil

az

fino-

;

szabadon lebeg

a helyvi'iltoztat6 vegtagokat, azaz a szorosabb erte-

A

nemkiilonben a

Iiibakat,

vett

nyiilvilnyokat

k6lt6iirt

nem

altaliinos

mint arra miir Gekstaeckeh A.

is figyel-

potrohnak

erveuyii, mert,

o meghatiiroziisa

azonban

meztetett, a Cladocerilk himjeinel az ivarnyili'is

nem

Mbpilr

vagy kozetlen

f6l6tt,

elott.

A

nem

az

m6g6tt vau, ha-

a vegkarmok m6g6tt, k6z6tt

az utopotroh csucsiiu

vagy

elzilr6

is viseli.

Lcptodora hyalind-n{i\ vcgro a uoi ivarnyf-

sincs a potrohon, azaz, az utolso vegtagpiir f6l6tt, ha-

Ii'is

nem

az utopotrohnak szembetiinoen

megnyult

eleo szel-

venyen.

A potroh

az utopotroh kozotti

es

hatd,rvonalat fel-

tiinoen jelzik vegre azok a rovidebb vagy hosszabb,

ki.

— thorax — miut azt milr Leydig igen pouto-

tor,

L^aphniddk

utolso

ritettnek fogjuk tahilni.

fejtol elkiil6uiil\e s

hatiirvonalat a sekelyebb, vagy

bemelyedes

k6vetkezteben joformiin ezeknel

peldiiul

egy Daphnid-t hasoldalrol vizsgiilunk, a mely esetbeu

elesebben van a

fej-

Lyncodajih-

k6z6tt semminemii kiilso hatilrvoual niucs,

tor

A

A

utmutatokat kepezuek.

k6z6tti

lemben

a boltozat egeszeu hianyzik.

Hogya

ketto

hiitoldali

kttl6n6seu pedig az elkiil6nult

sziv,

ii

7iiddk-nii\ a tor

terjed

Ceriodap]inia-{&jok-

de

;

biztos

piinczel

I6nb6z6 alaku

uyulviiuyok

pontj^n emelkednek

E

mell

raajd

s

f6lfele iriinyulo

nyuIvi'inyok

nyidvdnyok-nak —

s

fole, is,

a k6lt6iir

kii-

majd pedig egyenesen

a melyek a potroh vegelziiriisiira szolgillnak.

azonban, a melyeket processus alxlominales

en a potroh-

—

nincsenek valamenuyi Cladoceriiniil kifejlodve.

uevezek,

A

I^oly-

2)hemiddk-n&\ es Leptodoriddk-nA\ apotrohnyulviiuyoknak

meg nyomai

siucsenek.

A

Lynceiddk-n&\ a potrohnyulvii-

a tort csakis azokuill a Cla-

nyokat azok a r6videbb vagy hosszabb, a fajok szerint

docerflkuAl lehet mindjArt elso tekintetre megkiil6nb6z-

egy, ket, vagy hfirom hariintsorban, a potrohnyulvilnyok

zset borito pi'uiczel ered.

tetni,

a melyekuel

bemelyedes,

bemelyed^s

magunkat a

a

fej

es a torzs

azokni'il ellenben,

hiiinyzik,

a melyeknel a

megvau

el

hiltoldixli

A

Polyphemiddk-nAl a tor

van kul6nulve, a ketto k6z6tti

bemelyedes kovetkeztebeu.

A

Leptodoriddk-nHl a

es a

fej

hogy

tor k6z6tt a hati'irvonalak annyira elmosodottak,

ezeknel joformilu fejtorral talillkozunk.

A

Tjynceiddk-n&\

a hatoldali bemelyedes hiiiuya kovetkezteben a tor k6z6tti Daday,

hatiirvonalat

Claducera.

a

csupiiu a sziv utiin tiljekozhatjuk

tor helyzete felol.

a fejtol szembetuuoen

k6z6tt

elso

tekintetre

fej

es a

ueh^z ugyan

helyenek megfelelo pontokon emelkedo sortek helyettesitik s

csak az Euryccrcus-n-SX vau egy piiratlan, f6lfele

iri'myul6 potrohnyulviiuy kifojlodve.

n&\

mix

majd

feltiiuobb,

jiiban.

A

louben

A

Lyncodaphniddk-

megtaliiljuk a potrohnyulviiuyokat egy pdratlan,

majd elmosodottabb kiemelkedes

alak-

Bosminiddk-na\ a potrohnyulviiuyok, uemkiia

Lynceiddk-nAl az oket helyettesito

teljesen

hiiinyozuak.

mennyi

alakjiinill

nyok, de sziimuk a

A

Daphniddk

sei-tek is

csaliidjiinak

vala-

eroteljesen fejlettek a potrohnyulvil-

nemek

szerint egy ^s hiirom kozott

3

18 viiltozik.

A Sididdk-nA\ es Holopediddl-n&U^gre HTpotroh-

nyulvilnyok,

rok

nem

kiilonben az oket helyettesito sorteso-

liianyoznak

is

ezek szerepet nemileg az

s

erosen

kepezo nyulvflny v^gezi.

fejlett farksortek alapjiit

potrolmyulvfinyok szilma, alakja es nagysilga, vala-

mint

a fajok szerint igen villtoz6,

ktilso

szerkezete

is

is

igen j6

De nemesak

az egyes

annyira, liogy ezeket a fajmegliatilroziisnd,!

vitmutatok gyanilnt hasznillhatjuk.

potrohnyulvilnyok egymilstol,

fajokniil ternek el a

meg ugyanazon

hanem

ivaregyeneinel

kiilonbozo

fajnak

is.

es

a melyek mellso e tiijAn milr

szembetiinoen

hatiiriit

sem

sem

gyiiriizottseget,

nem

lagos szelvenyeket

—

cauda

s.

a potroh-

es illetoleg a farksort^kkel kezdodik,

szerint

A mi

is.

megvan

uill

ban egyeulo gyezett

szeles,

majd

;

majd

;

tek egeszen

uegyzet- vagy hilromszogalakra he-

hiitoldaliiu

vagy kerekitett

viijt

elmetszett,

csiicsiln

a kiiloubozo fajok szeriut reszben csak

;

hAtoIdali szegelyen, reszbeu csucsiin zett, fureszelt

ritkiib-

is

jellemzoeu sorte-

vagy fogazott miud emez elteresek a

fa-

jok meghatilrozilsiiniil biztos tiimasztopontot nyujtanak.

A

az utopotroh

Pohi2^Ji<'>iiiddli-nii.\

majdnem

joformiin csupiln a vegb^Inyiliis szegelye

csenevesz es

kis fogacskilkkal ekitett.

A Leptodoriddh-nil

miir feltiinoen fejlett es elesen izelt

mint a potroh

A

ivelt,

heugeres nyulvilnyban folytat6dik es egesz

szii,

s

csucsu,

alakjainiil az

egy eles voual

ben ketoldalt

a

az utopotroh

negyszer

oly hosszii,

lapitott,

ut6potroh

es

a potroh

a vegbelnyiliis koriil

elesebb, vagy elmosodottabb bemelyedes lilthat6.

szegelyen es egyes esetekben oldalain es sziimii sortek, tiiskek es fogacskilk

is

Szabad

kiilonbozo alaku

vaunak a kiilonbozo

fajok szerint valtakozva es fiijjellemet kepezve.

A Lynco-

cZap/micZ(i7iut6potrohjasokbanemlekeztetaLj/wce»rfa'^"-era,

de egy elesebb bemelyedes miijdnem mindig feltiinob-

ben

Vitlasztja el

v6ge

fel^

a potrohtol, mint amazoket, toviibbii es tompiin

keskenyedo

kerekitett.

A

Bosmini-

rfa'A:-nak ketoldalt lapitott ut6potrohja eszrevetlen

tatdsa

egyenesen metszett.

ban az utopotrohnak a

nemek

beu

foly-

a potrolmak es csiicsa fele eszrevetleniil keske-

nyedve,

A

vigy alakja,

es fajok szerint

peldilvil csiicsa fele

hiiinyoznak es

nagyon

mindig

Dnphniddk

csaMdjil-

valamLnt szerkezete villtozo

;

is

egyes esetek-

feltiinoen keskenyedik, leg-

gyakrabban ellenben majdnem egesz hosszilban egyenlo

eaudales

—

minden

az ut6potroh

faj-

luit-

az osszes tobbi Cladocerilkniil

;

sziimuk iillaud6au ketto.

mint a Lyncodnphniddk-niA

majd

es

A

Bosminiddk-ntii

es

tollasok es kiilonosen

A Daphniddk

elsokn^l.

Lynceiddh-nk\

epen

erednek,

ket-

;

majd csupaszok, a ket ut6bbi

minden esetben

csaliidniil

noen az

tollasok,

feltii-

valamennyi

esalddjiinak

elesebben van elkiiloniilve a ketlzii ^s tomotten

alakjiiniil

tollazott farksortek alapja, vAbbjilt a Sididdk-nA\ es

a mely fejlettseg^nek

Holopediddk-n&\

eri

el,

neto-

a me-

lyeku^l kis hengert kepez.

A

— ungves

vcgkarmok

— minden

caudales

esetben

az ut6potroh vegcsucsiir6I erednek. Alakjuk iillandoan

sarl6alak

;

6k magok tomor euticuIaiiIlomiinyb61

iillanak.

Sziimuk kiv^tel nelkiil ketto; majd egeszen esupaszok, majd egesz hosszukbau fiuomau sortezettek, majd fesiiszeriileg

majd pedig korMtolt szdmii uagyobb sort^k-

fogazottak,

kel ekitettek.

A

legfeltiinobbek es emlitesre kiilonoseb-

ben melt6k a Polyphemiddk vegkarmai, a melyek hosszii

A vegkarmok

hiitoldaliin

setiB

a farksortek mindig kis bem^lyedesbol

iziiek

es

majd sekelyebb vagy melyebb bemelyed6s-

sarlokkil nyiiltak

es kerekitett csucsu negyszogii

melynek

—

majd erosen megnyult, hegyes le-

nemek

az ivaregyenek

ut6potroli csucsiin eredo

farksi^rte es az

utopotroh minden eset-

jelzi s az

majd rovidebb

mezt kepez,

hosz-

foliileten

az egesz test hossziinak '/6-et teszi ki.

Lynceida csaMd

hatiiriit

;

kepezett

iiltal

szelvenyt alkot, a mely hiitrafele egy gyeng^n

hanem meg

Polijp]temiddk-n&l es Leptodoriddk-n&\ a farksor-

megvannak

hossziira nyivlt,

es

A

liitszo-

talilhmk

alakjilbau

annak alapjto erednek, majd kisebb-nagyobb

dudorkilr61, bol.

elteres,

azonban j6formiln mindig

farksdrtek

testnek

vegtagpiirokat sem. Alakja es szerkezete a kiilonbozo fa-

jok szerint igen viiltozik

A

A

nem

taMIimk, valamint

ivelt

az utopotrohon, az az ut6potroh alapjiir61 ki-

emelkedo ket

sem

jelzik.

valodi,

van

es fajok szei-int

lev^n.

— postabdomen

Az ut6potroh

is.

szerkezeteben azonban nemcsak a csaMdok,

oldaliiu,

utdpotruJt

h^-

elkeskenyedett 6s

szabad esucsiin kihegyezett. Ehhez hasonlo nemileg

a Holopediddk utopotrohja

k6t rcgkarom.

Az

feI6

Sididdk-nA] hossziikils n^gy-

szogalakii az ut6potroh, hiitoldiiliin tobbe-kev^sbbe

Ugyanis a himek potrohnyulviinyai vagy csenev^szek, vagy pedig egeszen hidnyoznak, mintegy feleslegesek

nyulvdnyok mogott

A

oldali Rzegelyen szabdalt.

6s

A

vagy ritkdbban csuesa

sz^les,

meg. alapjiln igen

kisehb, sarloaMkii

karmoeska

sok CMdoceriiniil is

van

;

meg

ket

ezek a mcUckkar-

mok, a melyeknek jelenleto, vagy hiiinya igen sok eset-

ben fajjellemet

is

k6pez, valamint az

utopotrohnak, a

farksortekuek es a vegkarmoknak emlitett kiilonbozo szerkezete

Meg hogy

is.

kell

rajta vau, s sd,ga

jegyezuem az ut6potrohra nezve

a vegbelnyiliis es a himivarnjdliis

hogy a

helyvilltoztatdsuiil elenk

miatt igen nagy szerepet

A vegtagok. A mdfidtti

itt

meg

azt,

miudeu esetben mozgekony-

jiitszik.

Cladocerilk vegtagjait szdjelotti ia szdj-

n^ytagok csoportjiiba sorolhatjuk.

portba a tapogatdpdrok

Az

elso eso-

— anteunie — tartoznak, a me-

lyek j6formfin hiltoldali vegtagpdroknak tekinthetok,

mig

a miisodik csoportba a szdjszervek es a Idbpdrok sorolandok, a melyek

mindeu esetben

hasoldali vegtagpilrokat

kepezuek. a)

Tapogatdk.

A

tapogat6k valamennyi Cladoceril-

»

;

19 meg

egymastol alak,

nill ket, es

szerkezet tekintet^ben

vannak

elesen eltero vegtagpslr alakj.iban

kiilonosen

elso tapogatopart

Az

kifejlodve.

mukodese miatt

elettaui

i

megnyulva,

eroseu

Ijijncodaphniddk-

a melyeknel a

a Bosminiddk-nA\,

es

uiil

A

egy poutou ereduok.

pdlczikilkkal

kepez

ormiluyt

homloka

fej

a szemek

s

en-

erzotapogatopiir-n&k, a milsodikat pedig szorkezete miatt

uek

dgastapogatopiir-nak kivAnom nevezni.

milny csucsiin rogziilnek. Az elobbi csaMduiil keskony

—

Az erzotapogatdpiir-nsk

antennae primi-paris

—

jelentoseget, a kiilonbozo fajokual tAg korkltok kozott variiUo szerkezete miatt,

kepen ertelmezte kepen

MrLLEH

0. Fr. igen kiilonbozo-

azokat ennek megfeleloleg kiilonbozo-

s

Egyes esetokben,

jelezte.

ba

kiilonosen akkor,

s

e

tapogatok igen rovidek es gyeugedek voltak, Mi-LLEK 0. Fr. «Palpi» nevvel ceiddk-et illtalilban

illette,

mint a DapJmiddk-Bi

mig azon

;

«Coruicula»

szura nyultak,

es

Lyn-

esetbeu, ha foltiinoeu hosz-

gyauilnt

mint a

emh'tette,

Lyncodapliniddk es Bosminiddk erzotapogatoit. Ezenazonban, felismerve a nostenyok es himek erzo-

kiviil

tapogatoi kozott levo kiilonbseget

«Membraui masculi» elnevezes

tani feladatiit,

elot-

alatt is

ScHXrrEB, ki teljesen felismerte az erzotapo-

tiirgyiilja.

gatok elettani

«Fressspitzen» nevvel jelolte

feladatilt,

und Geschmaoksnerven

idegeiket «Gefiihl-

azokat es

neven

utobbiakuak

s ez

A

ismertette.

kesobbi

biivilrok

valamennyieu

osztoztak ScHAFFER-nek e felfogiisiibau, sot az ujabb

oda uyilatkoznak, hogy

vilrok

e tiipogatopiir a

bii-

csucsiin

levo kiiloubozo szerkezetu pillczikilkkal a szaglilsnak kevegkesziileket,

pezi

gyauiiut

E

s

oket

«szaglopiilczikiik»

illtaliibau

tapogatopiir az egyes csaMdok,

kiiloubozo

elhelyezesii,

uemok

alaku,

minden esetbou azonbau a

szerkezetu,

annak hasoIdaI
fokszik, s

aunak

es fajok sze-

fejlettsegii

fejen,

alakjiitol,

es

Polyphemiddk-nA] az erzo;

bizonyos

egesz lefu-

egyenloen hengeresek es csupiln a csuesukon

egyenlo hosszu szaglopiilczikiik vannak rajtok

lebeu fekiisznek az erzotapogatok, de attol kisse

czikilval

kifej-

Leptodoriddk -n&l szinten a hatalmas szem koze-

tapintosorte

es

fejpiinczel

korte alakiiak,

;

hiiinyzilsiival

tiivo-

csokelyszilmu szaglopiil-

nelkiil.

Eme

ket csaliiduiil a

kapcsolatbau az erzotapogatok

egeszen szabadou lognak

le

a fejrol

;

kis sortdkkel ekitett, a

fel oket.

Az idegvegkesziilekek

vannak

koziil csupiln a szaglopillczikiik

tapiutosorteket

el.

Szeles alaprol iudulva

vekonyodnak, szarvalakuiik,

hosszabbak a

E

tostnel.

csaltid

alakulag hiitra- es kisse

nyiilo.

ivelt

s

az elso csaliiduiil

erzotapogatok miuden esetben a hom-

Az idegvegkesziilekek

homloknyujtviinyiiuak kozelebeu fejpiinczeltol

erzotapogatok

majd

hiitso

;

orso-

kisebb-nagyobb mertekben

megvannak

itt,

soha sem hiiiuyoznak a

a melyek vagy egyenlo, vagy pedig ket-

fele hosszusilgnak. kiilso

A

tapiutosortek

szegelyerol

miuden esotben

az

majd azoknak kozepen,

harmadiiban, majd vegi-e

szarv-

majd pedig csak u-il-

meg

s

ezek azokuak mells6 harmadilbau egy kis dudorka mellol erednek, a tapiutosorteknek megfelel6 kepletek pedig a

homlok k6t

oldaltin a

A

nyezettek.

szem kozelebeu fekiisznek olore szokolo

L>aphniddk

s alap-

csovecskejetol kor-

csalildjtiuak kiilonbozo

uomei-

uel az erz6tapogat6k alakja, helyzete es szerkezete igen

egyes uemeknel mindig szabadou I6gnak

csu.csclu,

a szaglo-

a

le

bou. Alakjuk neha orsodad, vagy sarloalakiilag gyengen hajlott,

vagy pedig nemileg kortealakii, a mennyiben keskeuyobbok, vegiikon pedig szelesobbek

alapjukou

neha podig uixgyon rovidek, az ormiiny mogott a szemtol messze htitra fekiisznek ^s

majdnem minden

szaglopillczikiik lillanak szabadon.

a csiicsou

iiI6

vannak

ki

madtiban fekiisznek

vannak meg,

a ket

s

tapogat6k kozepeu,

A

nek. t61

az ;

a

az

utobbintll ollenben vegs6

mtisokntil csuptin

is

erzo-

har-

a szagloptilczi-

tapiutosortek j^edig liitinyoznak.

fodetleniil

ttirsasiigiiban az

s

tiivol,

az or-

alapjukon keske-

fekiisznek,

a tiipint6s6rtek a

sziig-

erzotapogatok csucstin orod-

Holopediddk-nAl vegre az erz6tapogat6k a szem-

szinton

kozott,

csupdn a

egyeseiuel

nemnel

olobbi

Sididdk-n&\ az erzotapogatok a szemt6I

lopiilczikiik

s

A nemek

szagloptilczikiikou kiviil a tapiutosortek

fejl6dve,

csiicstin

s tehd,t

fejpAuczeltol

a

esetbeu egeszen fedottek

nyebbek, csucsukon szelesebbek

fej

a

szaglopiilczikilk,

majd

majd szinteu

koziil e csaltld alakjainak

rogzillnek

azaz, az erzotapogatok csucsilrol

azou-

j6formiln egyenesen a hasoldalra

miiuy

vegkesziilekek valameunyieu

fajtiiniil

erz6tapogat6in csupan a szaglopiilczikilk vanuak

A

A

iiltxkvi,

gorbiilt,

szarvalakulag, de csak hiitrafele hiijlott,

gyengeu

er-

a legtobb esetben

s

kiiloubozo

kifele

lokhoz kozelebb, vagy a tole tilvolabb fekvo szemek alatt

fedettek.

csalildnal az

feliiletiikon hajrtlntsorokbixu

ban az erz6tapogat6piir kiiloubozo

A Lynceiddk-n&l az a

csucsfokvesii

csiicsuk fele fokoziitosan

ki,

olholyezett kis tiiskekkel ekitettek

kilk

es

ii

erzotapogatok joformiin fejlettsegiiknek netovilbbjdt tek

egymils mellott, az utobbiuill egymilstol kisse tiivolabb.

szeriiek,

s

Az utobbi

reprsesoutiilja.

mo-

kifejlodve, a

lyek koziil egy-ketto a tobbiuel hosszabb

szemtol ttivolabb, vagy aunak kozetleu kozele-

A

labb hiitrafele

melyekizolteknektiiutetik

lillo

;

fokig helyzete es alakja.

A

vegre hariiutsorokbau

fejr6I a

fiigg

tapogatok kozetlen a szem mogott erodnek

csucsukon kisse elszelesoduek,

es

villtozo

nagysiigiitol

lodve.

feliiletiik

sarloalakban gyeugen hajlottau lialad-

fele

uemkiilon-

es

iilo,

ki,

meg pedig

ben a szomek fekvesetol

tilsvikban

alaprol uidulva

nak a hasoldal

erzotapogatok az or-

fekiiszuek, az

tiivol

jukon a ptlnczeluixk

irtiik es irjilk le.

rint igeu

csucstitol

ez

ttlvol

fekiisznek,

utobbihoz

ez

es

az ormtiny

azoubau kozelebb

alapjukon szelesebbek, miut csiicsokon

;

;

csiicsa

hongoresek,

a tapintosortek

hitinyoznak.

A

mily nagy az alaki elteres az emlitett Cladocer^k 3*

20 egyeseinek erz6'tapogat6i kozott, epen oly nagy a legtobb

nostenyenek

faj

himjenek megfelelo szervei kozott

es

is,

annyira, hogy a himeknel azokat msisocllagos ivarbelye-

gek gyauiint lehet

es

tekmteuiiuk, a melyek utau

kell

azonnal felismerhetjttk es megkiilonboztethetjiik a ket

A

ivart.

Poli/phemus-nAl

peldaiil

a

him erzotapogatoi

ketszer oly hosszuak, mint a uostenye

majdnem uegyszer

nal

tiino elterest

a Leptudoriddk-

;

oly hosszviak es alakjukban

is fel-

mutatnak, mivel a nostenyeknel joforman

kortealakuak, a himekuel elleubeu egyeues kardi-a lekeztetnek.

A

em-

Li/ncodnphniddk es Bosmini-

Ltjnceiddl;,

ddk himjeinek erzotajjogatoi

kiilalaki-a

feltiinoen elteruek a uosteuyeketol,

kevesbbe sarloalakulag kifejlodve, a

erosen fenytoro, csucsa pedig tobbe-kevesbbe karomala-

ellenbeu a

L>aph-

niddk-n&\ es a Sididdk-mil epeu oly szembetiinoen

kii-

A

kuliig gorbiilt.

gen

Dapltnia

gyen-

fajokuiil az olelosortek

fejlettek es joformiin az

erzotapogatok csucsiirol eredo

erosebb sortet kepeznek, a melynek csuesa, neha gyen-

gen fogazott olelosorte

csukrol

es kis

mertekben

A

hajlott.

Sididdk-n&\ az

az erzotapogatokuiil ketszerte hosszabb,

a mely

eredo nyulviinyt kepez,

csii-

feleben

elso

kettos korvonahi, egyeues, miisodik feleben egyszeril kor-

vonahi, kisse ivelt es apro fogacskiikkal fegyverzett.

A

teijedelemre

es

nyulv^ny alakj^ban vannak

ivelt

melynek mellso harmada kettos korvonalii,

diiastajiogatdpdr

deu esetben a

fej

—

antennffi secundi-paris

miijd kozel a hixsoldalhoz.

hiit-,

•

— min-

alapjiiuak ket oldaliin ered, miijd kozel a

E tiipogiitopiirt Muller — antennae — nevezte

lonboznek egymastol, miut a 1'ohjphemus-nvA es Lepto-

0. Fb. egyszeriien tajiogatoknak

dord-n&\.

Steauss miir elso liibpiirnak nyilviinitotta, uemkiilouben

Az erzotapogatokon majdnem

menuyi Cladocerauul lonboztethetiink

kivetel

uelkiil

kctfele fiiggelekszerii

meg

;

vala-

szervet kii-

nevezetesen talalunk egy, az erzo-

tapogatokuak majd kozepeu, majd vegso harmadabau es csucsiiuak

ritkiiu

kozeleben vagy

kozetlen

epen azon

eredo rovidebb, vagy hosszabb, eles korvonalii sortet, vagy palczikiit, a tapnntdsdrtet es az

vagy gombos, vagy

vagy egyenlo, vagy kiilonbozo

A

korvonahi szagUpdlczikdkat. pintosorte liiiinyzik

majdnem

erzotapogatoknak

kivetel nelkiil csucsan rogziilo

hosszusiigvi, szinten eles

l'olyphemiddk-nil a

csupiiu a szaglopiikrzikiik

s

meg, epeu mint a Leptodoriddk-nk\,

sem hiilnyzanak

codaphniddk-n&\ csupiin a a Bosminiddk-na\

o

kepletek

sziiglopillczikiik

a Daphniddk kozott

piir

vannak

A

Lyn-

a Lyn-

;

vaunak meg

homlokon

a tapintosortek a

ta-

elobbiekuel ezek

s az

gombosok, az utobbiakniil pedig foniihilakuak. ceiddk-nfd soha

hegj^es,

iiluek

is,

Eme

kepleteken

kivtil

rebb cuticula-iillomiiuybol sarlo-,

izesiilve,

—

megkiipaszkodhassek.

E

him

aiTa valo, az

uyulviiuyok

iiz

alaprol iudulva

majdnem

kozepeu

ki,

Leptodoriddk-n&\

iiz

tiil

egy, fel.

ket

s

is

neha

egyenes, es szeles

hirtelen elkeskenyedik.

olelosortek egeszen hiiluyoznak,

A Daphniddk

;

es

a Lynceiddk-nAl azonban helyettok

biii-om eroteljesebb

kozott

ii

tiipintosorte

Moindk himjeiuol

csolatban

lep

az olelo-

e felfogilstol

s

;

i'ill

miuden esetben a

;

evvel kaptiig

az iiUat helyviUtoztatiisiinak mikeutjevel

melyeknek tiivol,

A

s

de ez uiiuden esetbeu kap-

A

s

l'olyphemiddk-n&\,

a melyeknek helyviiltoztatiisa igen elenk ddk-n{i\, a

eltemi

a kiiloubozo csaliidokuiil igeu

is,

az egesz test nagysiigi viszonyaival.

a Leptodori-

s

teste ai-iinylag oriiis, az iigastapogatok

a hiitoldal kozeleben erednek es egeszen

Lym'eiddk-na\ az iigastapogatok

hasoldali fekvesiiek

s

nem nagy

az erzoktol

mi'ir

inkiibb

tiivolsiigban

ereduek, torzsiiket azoubau a fejpiinczel tobbe-kevesbbe

A Lyncodaplmiddhnid es

hasoldali fekvesiiek, de

nem

el-

a Bosminidiik-na\ az iigasta-

pogatok mi'u' ti'ivoIabb fekiisznekaz erzoktol

folott

uleldsdrtek.

fokii hiitoldixli fekvesiikre,

emlitettem,

korliltok kozott villtakozik

mto

nemkiilonben a Lynceiddk-n&\, Lyncodapluiiddk-niA

Bosminiddk-nA\

csolatbau helyzetiik

erzo-

kozosiiles alkalmii.val

kisebb-nagyobb

erednek, eredespontjuk azouban

fej ixlapjiin

hogy

ket tapogatopiir ismeretes, tekin-

semmi okom nincs. Az iigastapogatok, mint

majd

lUypliemiddk-nA\ a himek olelosorteje valamivel hosz-

szabb az erzotapogaton^,

A

a

s

tettel toviibbii

tapogatok

iillkapcsi

ujiibb buviii-ok, tekiutettel arra,

miisodik tapogatopiiruak tartjiik

fedi.

mely tomo-

szerfelett hosszu,

iill,

majd karomalaku uyulviiny,

tapogatok csucsiin

A

taltilkozuuk, a

is

<'iltaliiban

az erzektol

az Cladoceriik himjeinel azon-

bau meg egy harmadikkal

a Kiikokniil

szabadok.

im'g a Holojjc-

Az

le.

;

diddk-nid csupiin a szaglopiilczikiik vauuak meg.

mig ellenbeu Loven

is,

gyauiiut irja

;

genusuill mindketfele kepletet

megtaliiljuk, ugyszinten a Sididdk-nA\

Erichson

;

s bfir

nem epeu

is hiitoldaliak es torzsiik jofor-

egeszen fedetlen, mivel a boltozat csupiin alapjuk

vonul

el.

A

Dapliniddk legnagyobb reszeuel az

iigastapogatok hiitoldali fekvesiiek egy mils reszenel ellen;

beu a szemek miigott, azokkal egy liitjuk

a Sididdk-nal

es

is,

sziuten, a melyeknel

uiil

tak.

A

sziutiijban erednek.

Ezt

bizonyos fokig a Holopediddk-

azonban

kisse a hd.toIdalra voniil-

Daphniddk-nai, Sididdk-n&\

es

Holopediddk-nA\

az iigastapogtok torzse mixjdnem egeszen szabad

s csupi'iu

alapjukat fodi kis mertekbeu a fejpiiuczel boltozata. Altaliiuos alakjukat illetoleg az ilgastapogatok egeszben

veve

evezoliibii

iiz

riikok evez6Ii'ibaira emlekeztetnek, a

mennyiben egy alapizbdl

es

ket,

Viiltozo

sziimu

izb61

sortek az erzotapogatok csucsiirol emelkedo hat, sarlo-

osszetett

alakulag gorbiilt kai-mocskiit kopeznek

soulolag hosszii, es kisebb-nagyobb sziimii sortekkel fedet-

lusok-nA\ uiil

egyenes

sortct

;

» Simocepha-

alkotnak, a Ceriodaphnidk-

ellenben az erzotapogatok csucsiin

izesiilo,

tobbe-

tek.

Az

dcjlKil iillauiik,

iigastapogatok

ban tobbe-kevesbbe

a melyek az evez61i'ibak agaihoz ha-

eme

reszeiuek szerkezetebeu azon-

feltiiu6 elteres

mutatkozik.

A szembe-

;

21 tiinobb elteresek mindamellett, mint azt

mAr

Gerstaeckeh

helyeseu megjegyezte, foleg a kovetkezokben eazlel-

hetok

a torzs es az agak viszonylagos hosszaban

1 .

:

;

2. az iigak izeiuek kiilonbozo sziimilban ps alakviiltoziisii-

ban, es vegi^e

az ligak sorteiuek sziimtlbau, elhelyezese-

3.

A

izeiknek

mindketto negy izbol

ellenben

iill,

is

Az

hiirom.

alapizet kiveve, a

a

buvilrok

mig a

ize,

belso-

mely nagyon kicsiny, valamennyien csaksorteiuek

hogy

oly foruiiin,

l'<)li/2}heinui>-mi\,

kiilso ilg milsodik

peldiiul a kiilsci

meg

gyedikeu negy sorte ered

a belso

;

pedig a

harmadikon kettd

izen egy, a

ma-

7 es S

sziiniii

iigon het, a belsou pedig nyolcz sorte van,

izerol ellenbeu

hogy

ilgak egyes izei, a kiilso iiguak

uem egyenlo hossziiak. Az iigak giiuill

ujabb

az

negy

szerint csupiln a kiilso ilgnak van

nek csak

feltiiuoen veko-

Leydig azt mondja,

illetoleg

s

a ne-

ki,

a melyek miudannyian kettagiiak es finomau tollazottak.

A

torzseuek es

Leptodorii^iiliiin] az iigastapogatok

ben a torzs

feltiinoaz elteres,

tiinoeu fehihuiilja az iigakat.

Az

ariiuylag

mindketteu uegy izbol iUIauak, a melyek

miudig igeu

A

szabb.

mig

kicsiny,

vekony

ii

tiibbi

az alapiz

koziil

mindket

ilgon

mintegy har-

mincz, hatahuiis, ket tagu es fiuomim tollazott

van,

ligak

az ut.iuna kovetkezo a leghosz-

liiirom utolso izen

Iiogy kozulok het

olyformiln elosztva,

iigai-

ameunyi-

valamint terjedelmevel szembe-

ligy hosszdval,

stirte

ered

a miisodik izen

iigakuiil, a

eset-

melyek egyeulo hossziiak

es kivetel uelkiil miutlig csupiin hilrom izbol iillanak.

mek

Az

rovidiil.

Az

evezo, tollas sortek sziima a nb-

szerint viiltozik, de

mindig

A

kettiiguixk.

sorteket

igen Kok buvtir tagozatlanokuak es tollatliinoknak irta 8

epeu igy emliti Gebstaecker

csaliid

teken

legtobb nemenel es kiviil tiiskek is

dobbau miudket ktilso

buviirok,

ilg

mint

tollazottak.

A

azonbau a

fajiiuiil

fordulnak

meg

elo,

pedig

elso izenek csiicsiui s igen

milsoiUk izenek

iig

holott azok

is,

esetben kettagiiak es fiuoman

peldiiul

E

csiicsiin is.

Hellich

le

minden

Lynceida tollas sorlegiillan-

gyakran a

ttiskeket egyes

a sortekhez soroljiik,

is,

csenevesz sorteknek tekintve azokat.

A

Lyncodaplmid(ik-na] az iigastapogatok torzse valagenusuiil igen hatalmas, alapjiin gyiiriizott es oly

hosszii,

mint a vekony

iigak.

Az

mindeuik

belso

mely igen

kettagiiak, de

ilg

az izek

min-

majdnem

iigon egyeulo fejlettsegiiek, a kiilso iignak elso

izet kiveve, a

mindig

iigak koziil a kiilso izii s

kicsiny.

nem

Az

miisodik

iig

A Boaminiddk-nA] a Cladocenik torzse miudeu joval eroteljesebb es hosszabb a koziil a

negy, a

kiiLso

mindig egyenloen

belsci

gyenge

es

fzbol

fejlott

illl.

A

kettagii es tollas

s

a legtobb fajmil a

negyizii kiilso iigon negy, a hdromizii belson

De

sorte van.

A

is

taM-

bizonyos fokig jellemzd.

eldj6vetele

minden esetben egyenld nagy-

tollas sortek kiilouben

Silgiiak es

ellenben 6t

igen g^-akran az alapizen kis tiisket

a melynek

luuk,

A

esetben

a melyek

agakniil,

ellenben csupiin hiirom, de

evezosortek sziima iillandoan kilencz

egyenld szerkezetiiek.

Daphnifhik

valamenuyi

csaliidjilban

az

genusiiiil

minden

ligastapogatok torzse oly hosszii, miut az iigak, de

esetben erdteljesebb azokuiil es alapjiin vastagabb, mint

Az

csiicsiin. s

ilgak

leggyakrabban kiilonbozd hosszusiigiiak

a kiilsd valamivel rovidebb a

de izeikuek

belsdnel,

minthogy valamennyi genusniil a kiilsd

sziima Allando,

a belsd pedig hiirom izbdl

iill,

melyek

ii

koziil a

csaknem egyenld

egyiuiis

k6z6tt

tollas es

legnagyobb reszt kettagd

Z)((/)/(W(Vi-fiijokniiI

evezd,

csak kivetelesen ogyes sziima a

hilromtagii sdrtek

ligou negy, a hilromizii belsd

kiilsd

Az

hossziiak.

s

A,

kiilsd

mig azok

iiguak alapize a tobbinel feltiindbban rovidebb,

harmadik izen nak ket

egy,

elsd izen

uegyizii

A

iigon ot.

s6rtek

negyediken hilrom, a hilromizii

pedig egy-egy

evezo, tollas sortek

egyenlo szerkezetiiek, mert a

alapizerol eredo a tobbinel feltiinoen fejlettebb

s utolsojiln

jig-

hilrom tollas

sorte rogziil.

Sididdk-n&l az flgastapogatok vixskos, erdteljes torzse

A.

hosszabb az ariinylag gyenge kiilsd

a melyek

iigiikuiil,

hosszabb, miut a belsd es vagy

harom

vagy pedig kettdbdl, a mivel kapcsolatban az ben a belsd csupiln izbdl

A

lill.

mig a hiiromizueknek

A

kdztil a

izbdl

iill,

elsd eset-

az utolsoban elleubeu hiirom

ket,

ketizii iigak izei

majduem egyeuld

hossziiak,

alapize a tdbbinel joval r6videbb.

tekintelyes nagysigii, egyenld szerkezetii, tollas es ket-

tagii evezdsortek

meg 6t,

sziima

majd

a belsdn

tiiskeket

is

es igen

gatopiii-ja,

tizenkettd, kiilsd iigon

az utolsoban pedig a kiilsd iigon

tiz,

taliiluuk,

Az eddig beu

majd

tizendt,

pedig olyformiin, hogy az elsd esetben a

a belsdn nyolcz sorte van.

mennyi

dig uegy, a belso pedig luirom

;

utolso

izerol egy,

a belsd

rogziil.

iigak egyes izei koziil az alapiz a leghosszabb s a tobbi

fokozatosan

harmadik

iig

ezek koziil

9, s

rendesen ligy vannak helyezkedve, hogy a negyizii iignak

pedig a harmadikon es nogyedikeu.

A Lynceiddk-iwl az ariiuylag vaskos torzs minden ben joval rovidebb az

kiilso

pedig hiirom sorte ered

izercil

mjlsodik

iig elso es

egy-egy, az utolsorol hat sorto indul

nak nagysilgi viszonyilban'igen

—

dgon van elholyezve oly

6t pedig a belso

kiilso,

formdn, hogy a

de vele mindig egyenlo hossziuik

torzsuel,

szilmiit

ugyau

az ligak

Piilfij)hi'i>ii(I(ih-uA\

negy a

majdnem

csaliidnak

harmadik izen egy-egy, a negyediken vegre hiirom sorte

beu, hossziibau es szerkezeti sajiitsiigaiban.

nyabbak a

A

fogacskiikkal fegyverzett.

es kis

valameunyi nemenel a sortek sziima 8

A

sorteken

kiviil

negy

azonban

es

kis

kul6n6sen az utolso iznek csiicsdn.

ismertetett iigastapogatoktol nagy mertek-

szembetiinden elter a Hulopediddk iigastapoa

melyen,

mint

Zaddach hangsii-

azt miir

lyozta, az erdteljes torzsou csupiin egy arilnylag gyenge,

hdrom egyenld

izbdl

Sars G. O.-nak

iillo

iig

rdgziil.

De

vizsgiilatai bizonytjiik,

uyeknel van meg, mert a himnel

luilr

e viszony,

mint

csupiln a ndste-

miudket

iig kifoj-

22 A

lett.

Az

kettagu evezosortek csnpiln az utols6 izen

tollas,

vannak meg

es

tulajdonkepeni

rflgofoliiletet kepezik.

iigastapogatok izeinek alaki es uagysfigi viszonyai-

compliciiltabb

uemek

tulajdoukepeni rd(nfdlulctet

kozott igeu nagyfoku eltereseket taliilunk,

a melyek sok esetben irilnyadok a fajok megkiiloubozte-

bozo szammal

tesenel.

ket 6

A

Szdjgzervek.

b)

Cladocenlk

LEyoiQ

kozolag

uynjt

voluilnak

sziijszervek es

vek

koziil

az dUkajKsok

uyomai

felso

erv^uyu

iUtaliinos

kifejlodve

Gekstaecker

dllkajjcsok.

ijdk

csak

pontos

es

vannak.

eme

majdnem miudig LuND-nak

a kovet-

felso ajak, rd-

:

szeriut

sziljszer-

biilnyoznak

a Cladocerilk

s

szilj-

vouatkozo igen be-

szerveire es liltaliiban vegtagjaira

A

elso,

ki

a melyek szerint a Cladocerilknill

adatokat,

kezo

a

kozli,

kiilonboztet meg. Utiina ozekre vonat-

rdyut

es

(ijkat

szAjszerveinek

Sirauss

reszletes ismerteteset

igen

nem

mint azt a konibbi buvilrok

szerkezetii,

ban, nemknlonben iinomabb kiilso szerkezeteben az egyes fajai

LuND-nak

kimutatnia, hogy a riigok rilgofoliilete

sz^muk mindig harom.

sikeriilt

oly egyszerii

hauem

veltek,

o megkiilonbozteti a fogacskilkkiil fedett

;

s

az enuek alapjiin kiilon-

a melye-

fejlett ondllo fogszerii kepleteket,

V(:(jsdrt('knck

—

setas

termiuales stipitis

— nevez.

PoliiphcmkhU; csaliidjiiban a Poliiphemus-n&l a

gok a

ril-

a tor kozotti bemelyedes kozelebon fekiisz-

fej es

nek, erosen mellfele iriinynlnak, de szabad, azaz rilgoresziik

majdnem derekszog alatt megtorve, hiitra- es Az alapresz kardalakiilag gyeng^n hajlott

befele hajlik.

tomorebb cuticulaiillomdnyu lemezt

es ketoldalt lapitott

kepez, a melynek egyenes, de tomorebb

tabb folytatiisa a riigoreszlet. leten miir Leydig

A

fogsorok

duzzad-

igen pontosan megktilonboztette a

hiirom, egymiistol meglehetoseu tiivol

A

s kisse

riig6reszlet szabad folti-

LuND-nak

harilnt fog-

iillo

hato vizsgiilatai vegi-e egesz hatiirozottau kimntattilk,

sort.

hogy a legtobb csetben a kovetkezo

eroteljesebb a kiilso s ebbeu a kiilso fog a tobbinel na-

elktiloniilve

azonban

6 illlkapcsi lilbakat

uem

En Lexdig

kozott

valodi

riut a ket belso fogsor kozott egy rovid, hegyes es

tekinti

lii-

szerinti

illlkapcsi

Ubakat tnlajdonkepeui vegtagokuak tekintem.

A lodve

s

majdnem mindig

ajak

fels(j

mogott

az ormilny

s

azok alatt eredve, fiiggelyesen tekben ket vilzreszletre van

feltiinoeu

van

kifej-

rrilnynl.

al.i fele

Egyes

ese-

nevezetesen egy

elkiilouiilve,

alap- es egy vegreszletre, a mely utobbi igeu gyaki'im

E

terjedelmes es lapitott lemezt kepez.

Viizreszek azou-

ban majduem dllandoan osszeolvadtak.

Minthogy azouban a

felso ajak

uem

itt

alkalmam a

bocsiitkozom, mert erre a legkedvezcibb

uem bel-

csatorna es kiilonosen a sziljnyiMs tArgyaMsiluill leend,

A

nemek-

hogy a kiilonbozo

es fajokniil igen kiilonbozoen fejlett.

— mandibnliE — az elso tulajdoukepeni

nufdk

vegtagpiirt

a melyek

kepezik,

sem hiiiuyoznak illlomiinybol

;

egyetlen

s

szilj-

Cladocer^uill

minden esetbbeu igeu tomor

iillauak

tulajdonkepeu az

cnticnla-

egesz

szerve-

zetbeu a legszililrdabbak. Fekvesiik a Cladocei-iik vala-

menuyi uyibeu a

uemeuel

csiiliidjiinill,

fej

nes kardra

,

alil

a

majd

hegyesek

sziijuyililslioz.

sarlora

s

Alakjuk majd egye-

emlekeztet

;

s

iunen kezdve a

neba gyengeu

sziljnyiliishoz te-

kinto csucsukig fokozatosan szelesednek. tekiuto

meuy-

de eredespoutjukou csaknem kive-

.S'-alaknlag hajlottak, tel nelkiil

es fajiindl azouos, a

ket oldaliln az ilgastapogatok mogott ereduek

iunen hajlanak

csucsnk a leggyakrabbau

nagyobb cuticula-fogacskiikkal

Lund

vizsgiilatai sze-

merev

Leptodorid(Uc-n&l a riigok hatalmas sarlot kepezuek

magasan

rogztilnek.

meg-

Alixpresziik terjedelmes, ne-

mileg tojiisdadalakii lemezt kepez, a melyeu, Weismann

izom

hilrom hatalmas

szerint,

vizsgiilatai

tapad.

Az

ariiuylag erosen lapitott alapreszlet a feltiiuoeu ivelt, to-

mor

mertekben heugeres, csucsa

es kis

kihegyesedo rtigoreszbe

megy

ilt,

fele feltiiuobben

a melyen,

Lund

vizs-

epen a vegcsucsuak kozelebeu, hiirom

giilatai szerJnt,

fogacska van.

kepeui sziijvegtagok koze, reszletes ismertetesebe

csaliidok-,

A

A

tartozik a tulajdou-

azert csak auuyit kiviiuok megjegyezui,

a kiilso a legnagyobb^

es az iigastapogatok eredespoutjiluiik kozeleben, tehilt

lehetos

az ligastapogatok elott, vagy

ket belsobb fogsor joval gyongebb, de a fogak

itt is

vegsorte emelkedik.

(Ulkapcsokat

es

r
mig a Lund

meg,

A

gyobb.

mmthogy

a legtobb buvAr nezetet kovetve,

s

a Cladocerakndl felsil ajkat, kiilonboztetek

vanuak

vizsgiilatai szeriut, leg-

Ezek mellett

kiilonboztet meg,

is

potrohvegtagjait

a Cladocenlk

baknak.

sziljszervek

felso ajak, rdgdk es dUkapcsok.

:

koziil,

A

sziijnyiMshoz

lapitott

fegyverzett, a

es

kisebb-

melyek a

Uiil

Lynceiddk csaMdjiibau valamennyi ueumel es

faj-

majdnem azonos

rii-

igeu egyszerii es

gok.

Az Euryccrcus

Leydiq adatai

kivetelevel

szerkezetiiek a

ugyanis, a melyuek

szerint, nigoreszleteuek

szog alatt hajlott, a tobbi nomeknel es

kevesbbe

ivelt

riigoja,

kozeleben derekfajaikuiil tobbe-

eket kepez, a melyuek hegyes csnesa az

iigastapogatok torzse, lapitott, azixz riigocsvicsa a sz^jnyiliis, illetoleg

egyeueseu a hasoldal

fele tekint.

A

nigofoliilet

negy-6t sorban elhelyezett kicsiuy, eros es egyenlo uagySilgu fogacskiikkiil fegyverzett s tigy kitszik,

hogy a veg-

sortek hiilnyzauak rajta.

A

Lyncodtiphniddk csahidjiinak ktilonbozo uemeinel a

riigok egy typus szerint fejlettek es kisebb-uagyobb mer-

tekben 6'-alakuIag hajlott ekhez hasoulitanak. Az

ivelt-

seg kovetkeztebeu a nigok ixkpcsiicsa

mell-

fele hajlott,

mig

fol- es kisse

riigocsucsa hiitra- es befele.

A riigofoltilet

uagyon emlekeztet a Lynceiddkd-va,, a meuuyibeu tobb egyenlo uagysiigii es szerkezetii fogsor

itt is

van vegsor-

tek nelkiil.

A

Bosminiddk-n&l a riigok mindig egyenes eket kepez-

23 nek

az stgastapogat6k

s

sabbra nyulik

mogott fekve, vegcsucsuk maga-

A

azoknak eredespontjilniU.

fel

az elobbi csaMdoketol elteroleg

ntgofolulet

gyobb szilmu

A Holopediddk-n&\

mert mig ama-

fejlett,

zoknal minden esetben tobbe-kevesbbe lapitott volt, ad-

nek

dig ezeknel doraboru, de a nagyobb szamu fogsorokban

lik.

a fogak

mind egyenlo nagyok

itt is

kezetiiek, tovdbbsl a vegsortek itt

A Daphnidak

s

miud egyenlo

biitnyozni Mtszanak.

is

nemek

csaliidjabau a riigok a

miir kisebb-nagyobb eltereseket

valamint szerkezettiket

szerint

Kiiloubeu az alapresz e

gyengen domboru

let

Az dllkapcsok

a

brachiatd-nA\, a rdgok alapresze ekalakii, hegyevel

az iigastapogatok eredespontja mogott ferden hiitra- es folrilgoresze elleubeu derekszog alatt megtoi-ve,

minek kovetkeztebeu

egyenesen mell-

es lefele hiinyul,

rdgok

alakja pipilhoz hasonlit.

illtaliinos

A

a

riigofoliilot

szabad csiicsa kisse domborodott ^s egyenlo uagysilgu fogacskiiknak tobb sorilval ekitett.

Daphnia nemeknel

es

a nlgok iiltaliiuos alakjukat te-

nagyon hasoulitauak egymiishoz,

kintve, riiek,

vegsortek hiiiuyozni

ASimocephalus, Scapholcberis, Ceriodaphnia

liltszauak.

es

A

lUtaliibau eksze-

de mellso, azaz riig6r^szletiik kis mertekben mell-

befele hajlott,

mindaziUtal

nem

oly szembetiinoen,

mint a ^/ofMa-nemnel. Az emlftett negy uem riig6iuak csupiin nlgofoliileteben mutatkozik peldilul a

nemi

uagyobb

riigofoluleten

sziimu,

mert

elteres,

Simocephalus-ok, mint kiilonosen

Ldnd

vizsgii-

domborodott

szerint a SimoccphalKS irtulm-nid a

latai

sorokban

hariint

egyenlo nagysilgu fogacska van, a melyeknek belso

iillo

sorilt

Ez

hilrom, kisse tiivolabb dll6, eroteljes fog zflrja be.

utobbiak koziil a legbelso a leggyengebb, mig a

legkiilso,

miut a

rd()iircszletet.

alakii nyulviiuyok alkotjilk.

A

es

ezekrcil

Ihlyphemiddk

egyenes

A

zett.

hilrom hosszsorbau iUI6 fogacskiikkal fegyver-

es

fogsorok koziil a legbelso csupAn negy fogbol

de ezek aztiln erosebbek a

A

miisodik sorban

ban 10

—

12

ezek

s

lonosen pedig a

.'J

fUIo

mds ket

— 7 fogacska

van,

siiriien fekiiszuek

kiilsti

riodajihniiik-nil a

bau

majdnem

sor fogaiuiU.

nagyobb szilmu

—

mig a harmadik-

kis

v6szek, hosszukils tojilsdad es

mau

teljesen hiiinyozuak

LEYDiGuak a Daphnia jndcx

Leptodora

bizonyitjiik,

a kis fog8orokt61

nemi

tiivolsilgban befele,

egy sorban elhelyezett eroteljesebb fogak

A

Sididdk

rilgoi

a

fej es

is

vanuak.

A

az als6ajakuak egy reszlete. e.s

Bosminida

csaIildoku<4I

zelebeu fekve, alapresziiknek csuosiival arilnylag hiltoldalon r4sz

mar

ivelt.

A

rogztilnek.

tilvol

Az alapresz ekalaku, de a

a

rilgo

terdalakulag befele hajlott es csucsa gyengen rilg6f6liileteu

igeu apro fogacskilk vaunak na-

az

—

A

fiuo-

Ijeptodoriddk-

Daphniddk nehiluy

nem

Wagner

N. a

egyebek, mint

Ltinceida, Liincodaphnida

az lillkapcsok hiiinyzanak,

alakJ!'iniil

pedig

a

j6I kifejlett ilUkapesok

ismeretesek. Legfeltiiuobben fejlettek azonban e csaldd-

bau a Simiicephalus vetidus resze

Lund

lUIkapcsai, a

melyekuek alap-

vizsgiUatai szeriut kerekitett lemezt kepez, a

nagyobbszilrau finom

sort^k

szegelyenek kozeleben pedig

hdrom

raelynek belso szegelyen

emelkeduek,

kiilso

egymiist61 egyenlo tilvolsiigban iUI6 hariiut sorokban kis

A

es

rilg^reszt hilrora befele

tollas tiiske emelkedilv.

A

Sididiik-wiX az lillkapcsok gyen-

gek, befele hajlott lemezket kepeznek, lye tagozott,

iriinyulo

melyek finoraan sortezettek

egy-egy hatalmas, sarl6alakulag gorluilt

csucsokr6I

es

tollas

a melynek szege-

befele gorbiilt s6rt6kkel fedett,

miut kiilonoseu a Sida cri/staUind -nii\.

A

Holopediddk-

ZADDACH-uak a Holopcdium (fibherum-on vegzett

ket kepeznek, a

az lUIkapcsok szinten egytagu lemez-

melyuek

befele hajlo szegelyeu

merev

sortek vanuak.

Jellemzo a Cladocerdknak ligy kapcsaira uezve

is,

rilg6ira,

hogy a faldos6k

esetben hiiiuyzanak, ha ugyau a boztetett vegsorteket

a tor kozotti bemelyedes ko-

is bizouyitjilk,

mikeut lijabbau Weismann be-

s

iillkapcsai gyanilut irt le,

vizsgillatai szerint

rilgoiu tett megfigyelesei is

lijj

er6'sebb tiiskek

azok a kepletek, a melyeket

bizonyitottix,

uiil

mint a Dap/mia-fajoknill, a mely utobbiaknAl, miut azt

es

.sze-

miut miir Lilljeborg hangsulyozta, az lillkapcsok

uiil,

Ce-

vannak, epen

alap-

mindket szegelyiikou

sortezett lemezkelcet kepeznek.

kii-

fogacskilk

egy

iUlkapcsok ki vannak ugyan fejlodve, de nagyon csene-

A

rilg6f6ltileten harilnt sorok-

megkiilon-

miut azt Leydig-

nak a Poltj^^hcmus-ra vonatkozo adatai

egymiis mellett,

csucs kozeleben emelkedok.

domboru

iUI,

emelkedo

csaliidjriban,

ujjalakii nyiilvilny kepezi, a

rilgofoliilet

is

gelyu lemezt kepez, mig a rflg6reszletet kiilonbozo

fogacskiik vaunak.

LuND-uak a Scapholeberis mucro-

Altalilnossilg-

alapr&szlet tobbuyire kerekitett

A

natdn vegzett vizsgiUatai szeriut a

sokkal gyen-

iUtaliibau

uevezeteseu

riig6kon,

Az

azaz a fogsorokhoz legkozelebb lUIo, a legeroteljosebb. Scapholeherisek-ne\

—

raaxillie

vilzreszeket lohet rajtok

egy

;

—

ban ugyanazokat a

is eszlelte,

riig6f6lu-

egyenlo nagysigu

es nagyszilrau,

alakjukban

mint azt miir Leydio

A

sziij fele.

es hiltrafele iriinyiiltak.

boztetni,

fele tekint

csalilduiil is ekalakii s a riig6-

gebbek a riig6kuiU

A Moina Moina

a torkozott fekiisz-

fej es

fogacskilknak harilnt soraival fegyverzett.

tobbe-kevesbbe egyezuek az elobb emlitett csaliidokeival. fajokuiU,

a riig6k a

a riigofoliilet foga-

lUtaliiuos

itt

es alapresziik kisse felfele es kifele a piluczelig haj-

resz derekszog alatt hnjlik el tole a

mutatuak ugy alakjukat,

es kiilouoseu

miudamellett

zottsiigdt illetoleg,

szer-

A vi^gsortek

harilnt sorokban rendez6'dve.

is liiilnyzani liltszauak.

nem

valaraint

lill-

— palpi — miuden

Ldnd

lUtal

megkiilon-

tekintjiik azok vegso

marad-

viinyainak. c)

Evezo vegtagok. A Cladocenik evezo

vagy tulajdonkepeni

ismertetest Strauss kozolte

vegtagjau-a,

vonatkoz6 elso reszletesebb

liibaira ;

az

liltala

nyiijtott adatokat

azonban Zaddach a Holopedium (libberum Mbainak ismer-

:

24 tetesevel tetemesen boviti es illtalanos szempontolibol

Leydig

meltatja.

is

alapjan szinten be-

ouilllo vizsgiilatai

batoau ismerteti a Cladocei-ak vegtagjait

van erosebben fejlodve, a melyekn^l

niil

geres

Az

kimutatja,

s

bogy bAr feltunoen m6dosultak, mindazAltal rajtuk ue-

dgal' koziil iiltaliiban a

lettebb a belson^l

iigyszinten a fajok szerint

Izeltlilbu allatok labain.

ingadozo modosuliisokuak vau

A

CladocerAk bibaira vonatkozo legtobb adatot azou-

tozo fajok

ki igen

tanulmanyozta

lilbait

WEisMANN-nak

ujabb, ide vonatkozo buvilrlatok

tar-

de mint md,r emli-

;

A

Islbakuak tekintette.

a I.lbakat illlkapcsi

tettem,

kulonbozo csaladokba

leg-

es CxRn-

BER-nck a Moiniih-on vegzett vizsgiUatai, a kik batilrozottiin kimutattilk azt, liogy e fajokuiil a vegtagok,

epen ugy ket

lilbak,

egy torzsbol

es

ilgbol

illlanak,

miut

az Evezolilbii riikoke, csakbogy a torzs, valamiut az iigak is

modosuLlsok-

szerfelett tiig korliitok kozott vil.ltiikoz6

nak vanuak Leydio

lonboztetbetiink egy alapizet izcl

—

femur

— cznmh

a

es

megkii-

— coxa — csipo, egy — tarsus — Idhat,

_/('/-

i-egizet

s

egy typusra

Leptodoriddl-tol

uiiir

osszehasonlitiis

kiindiil*)

igen konuyeu elerheto.

utjiin

A

Lept odoriddk-mil a hat

szerkezetet illetoleg

liibpiir

iukilbb a tobbi Eiikokera es miis magasabbrendii Izelt-

alapjukat illetoleg ugyauis foniilszeriiek,

teto. Altiililnos

izii.

s

negy

es a

otodik

az

semmint a tobbi Cladoceriikera emlekez-

illlatokera,

liibii

bengeresek

alilvetve.

felfogiisa szerint a Cladoceriik liibain

liitszik

miut azt Gerstakcker

visszavezetni, miudaziiltal,

azaz

a liibpiirok

csalildjiiniil

azokat elso tekintetre igeu neheznek

a

korbitok kozott

tiig

aliivetve.

vaunak modosulva, aunyira, bogy

elteroleg

kimutatta,

nemek,

6s

csiilildok

igen

is

Biir a Cladoceriik ktiloubozo

feltiinoeu

majdnem mindig fej-

ktilsci

mindketto a

es

bilny oly vazreszt kulonboztethetunk meg, mint a tobbi

bau LuND nyujtja, a

ben-

egyiittal

is.

elso piir

batodik

es

Valameuuyi

uegy hengeres

duzzadtabb

kisse

homolog az

liibpiiruak els(3 ize

izb(iil iill,

csupiin

s

ket

alapizzel

a n(3gy elso piirou egyszerii hengert kepez, a melynek

a ktilonbozo sortek es leraezszerii nyulvilnyok csak ezek-

belso tertileteu, illetcHeg hiitso szegelyen ket sorban ha-

nek

talmas tollas sortek emelkednek.

Gerstaecker a Letdig

ftiggelekeit kepezik.

latai alapjilu

ugyau

vizsgii-

szempontokbol tekintve ismerteti a

e

Lund

Cladocerilk vegtagjait, illetoleg blbait.

volt az elso,

a ki kimutatta, bogy a Cladocerilk Mbai ugyauazon typu-

mint az iigastapogatok

suak,

i-ixkok vegtagjai,

de 6

s illetve,

felfogiisiilioz

liiven

keit szdjszervek gyanilnt irta le s izet, kiilso es belso

foltiletot

es

Weismann

es

egy

elson egy befele

tekinto

felfogilsa

csiponek tekiutik

s

ruen csipofiiggeleknek

de az alap-

nyilviinitjslk. el

akkor, ha a

homolog

meg, a melyeket az iigastapogatokon, azaz

elott

ezt a feltuno

ligal, es

tiirtiisilval

aunyival

is

meg-

egy

egyeues folytatiisa gyaniint

iig

sor tollas sortevel ekitett izbol

mlg

egy sor

A

sortevel

tollas

belso

ilg

jiiban, a

fegyverzett

van meg egy

mely az

alapizzel

lapitott

kis,

iill

is

bogy tobbet ne emlitsek, a Moina

diiiil,

es

me-

mint

pel-

megtaliiljuk egy heugeres,

fajokuiil illta-

liibau.

A

elso,

melyet a LEYDi(;-fele megkiilonboz-

tetes szerint a csipo- es a zett

kepletnek,

Lund

czomb osszenovesebol

felfogiisii

szerint pedig

keletke-

az ilgas-

tapogatok torzsevel bomolog szervuek kell tekinteuiiuk, liltaliiban

kepez

s

meglehet(3S korliitolt terjedelmu, bipitott lemezt

csupiiu a Ihliqiheiniihil.-niW

(5«

a Leptodoriihil-

—

negy

lemezke alak-

A

liibpilrok

a mely az

utiina

k6yetkez6n(?l ketszerte hosszabb es legrovidebb a hatodik, a uu^ly ize.

meg

oly liosszii siucs,

mint az elsonek

.lollenizo kiiloubeu a Iiibak fekvtjse

uegy

is,

a menuyibeu a

az alapiznek ugynevezett csip6fiigge-

csaliidniil tehilt

A

aliip-

elso pilr hiltra, a ket utolso podig mellfele gorbiilt.

Polijpheiiiiddh-

sonlatossiigot

csalildjilnak liibai miir

uagyobb ha-

mutatnak a t6bbi Cladoceriik hibaihoz

es

miutegy iitmenetet kepeznek a Leptodoriddk-ei6\ a Sididiik-eh.oz es

liibak alapize, a

kepeztetik. csupiin a

kozlekedesben.

kiilonbeu legerosebb az

koziil

izicA

mennyiben

csak cseuevesz, a

E

vegzodo uyulvilny alakjiiban

ke-

az otodik es ha-

leke es a kopoltyulomez egeszen hiiluyzik.

torzsen

iz illtiil

tiinik fel az

todik liibpiiron csupdn egy lapitott, kisse mellfele ivelt es

ftiggelekeuek szemelyesitojet tobb Cladocera iigastapogatojilnak

azonnal

es hiltso szegelyen ket

illl,

okolva tebetjiik, mert peldiiul a bibak ugynevezett csipo-

rev sortebou

es

hengeres, es a n^gy mellso liibpiirou liilrom

elso libpilron

jiirunk

egy alupizet, egy Milso es egy hehn

szem

Ez

majdnem egyenlo hosszu

flgat,

azaz,

mellso

tollas sortevel fedett.

es illetoleg az otiidik es hatodik liibpilrou

peztetik.

heugeres,

a LuND-fele nlgofoliiletet egysze-

iz lapitott,

vau csupilu eroteljeseu

;

kepletekuek tekiutve, azokon ugyauazokat a viizreszeket

modosuliisok

iigak koziil a kiilsci

—

ket utolso,

felismerhet(jleg kifejlodve s az alapizre kovetkezo hiirora,

iilapiznek

Cladocerilk blbait az ligastapogatokkal teljesen

kiildnboztetjiik

Az

egy sor

itt

iillo riigo-

utdu indulnak, a mennyiben 6k

Nezetem szerint leglielyesebbeu

szegelyen liulliimos es

kopoltyu fiiggeleket.

megkiilouboztetik az alapizet es a ket

izet

a csipo fiiggele-

megkiilonboztet alap-

Gruber a Moindk ismertetesenek alapjAban

ugyan a Lund is

iigat s az

hiitrafele

luint az Evezolilbii-

A

az otodik es batodik hlbpiirou az elso

Tlohpediddk-ehoz

t6bbi Cladocerilkehoz. peldiliil

A

s

ezekkel kapcsolatban a

Poh/pheiniddk-iiiilngyaniii,

a Polnpheiniix jiedicuhis-md

is,

mint

a liibakou igen jol

megkiilouboztothetjiik az alapizet a csipofiiggeli^kkel es a

kopoltyulemozzel

A

negy

kozotii,

,

toviibbil

a ktils6-

es

a

hlbpiir koziil ktilonben a hdi'ora elso

luig a

bels6

ligat.

egyez6 szer-

uegyodik ezoktol feltiinoen kiilonbozik.

25 A

hslrom elso Mbpilron ugyanis a lemezszeru alapiz igen

tobb sortepamattal

belso szegelyen

jol fejlett,

es a lab-

ered.

A

s alig

ktilonboztetheto meg.

hatodik Iilbpiirnak csip6'ftiggeleke

nem messze

a csipofiiggelektol indiil

fiiggeleket kepez s

tett.-

ki, kisse hiltra es alil fele tartva,

jellemzo

hogy melUih-ol

az,

liiitrafele

fokozatosan fejlottebb, a mennyiben ugyanis mig az elso ket, hegyescsiicsu nyulvilnyka alkotja azt,

Mbpjlron csupan

addig a harmadikou

—

jes fog kepezi.

dllauak az ilgak,

Az

harom

a melyek kozul

a

erotel-

kapcsolatbau

kozetlen

alapizzel

belso szegelyeu

piirou,

csucsrol eredot

kiiillo

bolso

az

elso

liib-

hatalmas

kisso kerekitett es 6t

sortevel ekitett lemezt kepez, a kovetkezo ket lilbpiirou

azouban milr satnyul,

raiiuien esetben megtartja ere-

biir

A

deti alakjilt es szerkezetet.

pdron hiirom 8

izii,

mind

kiilso iig

a hilrom htb-

de az izek koziil legeroteljesebb az

elso,

leggyengebb az utolso. Valamennyi liibpilrnak vala-

menuyi

egyenlo sziimu sortevel

ize

azonban az

A

eroteljesebb e csaliiduiil

az

is

kiilonbeu leg-

koziil

lilbpilrok

az utilua kovetkezo

elsti,

miudig

es csiicsiiu

pAre

Az

egyezo'.

oldaMn.

a Iiibak kiilso

elso Iiibpiir kiilso liga alapjiin

keskeuyebb, mint kozepen, mig a tobbi Mb-

csiicsi'in

mindig szelosebb

s

az elso Mbpiiron kilencz,

harmadikon negy, a negyedikeu

a mi'isodikon es

6t,

az

otodiken hi'irom es vegi-e a hatodikon negy, hatalmas, egytagii

A

es tollas sortevel ^kitett.

fokozatosan keskeuyedik, sortebeu vegzodik

A

es tollas s6rte ered.

lig

vege

hatodik

fele

tollas

,

uagysziimu kettagii

htltso szegelyen

;

belso

vegre egy liatalmas

liibpi'iron

azonban kapcso-

latban ez lignak csenevesz voltiival, a tollas sortek szilma is

minimumra

iveltek s a

liiltrafele

A

rodukiilodik.

negy

liibpilrok

valaraeuuyieu

hogy egy

elso piir oly hosszu,

reszuk a piinczelbol mindig

kit'ill.

A Sididdk hat liibpiirja nagy szerkezeti hasonlatossiigot

sokkal eroteljesebbek, mint az

elso liibpiirou

kovetkezokon.

utiiu a

a melyek

ekitett,

Alalcja

csenevesz

kopoltyii-lemez megnyiilt

szai-ak szerint kiilonbozo fejlettsegii csipofiiggelekkel eki-

Ez utobbira

m^r

A

mutat a Ilolopediddk-eval

s

ezeken

reszekot ktilonboztethetjiik raeg.

ugyauazokat a

is

Az

viiz-

alapiz a Sididdl,-ivX\

a melynek belso oldaMn

tobbiek miir fokozatosan rovidillnek, de valamennjd hiitra-

is

fele liajlo.

a csipofiiggelek ered s ezen 21)— 25 egyszerii sorte van.

A

Volypliemiduk lilbainak szerkezete leginkilbb em-

lekeztet a Ilolopediddh- era,

ezek vezetnek a

illetoleg

s

Sididdk es kiilonoseu a tobbi Cladoceriik feltiiuobben

A

m6dosult vegtagjaihoz.

miut azt ZADDAce-nak pontos

ugyixuis,

valamennyi

tott. Alt.iliiuossiigbau

kiiloniilve az alapiz es a ket

valamennyi

A

meg

Az

rovidebb az utiina kovetkezonel

;

kimulapi-

el

van

kiviil, biir

uem

liibpiiron

j6I

a esipofiiggeleket

Mbpiirak azonbau

egyenlo' szerjcezetiiek.

Libpiirja

mertekben

de ezoken

megtaliiljuk

Iiibpiii'on,

a kopoltyu-lemezt.

mennyien

lig.

hat

vizsgillixtai

hossziira nyiilt s csak igeu kis

tattiik,

es

Ilolopediddk

nem

elso liibpiir

vala-

ugyanis

alapize lapitott, csipo-

A

rovid, lapitott lemezt kepez,

csipofiiggelekkel ellentetesen,

azonban valamivel koze-

lebb az alapiz vegso szegelyehez, az ariinylag telyes nagysilgot elero kopoltyii-lemez

ZADDACH-nak

iillitiisa

hii'inyzik

mutatta, hogy a kopoltyu-lemez

csakhogy uagyou cseuevesz.

A

kevessel

Sididdk

itt

lilbpiirjain csupilu

is

nagyobb, miut az utobbiu.

hai"madik es negyedik

liibpiir

A mtisodik,

kiilonbozik az elsotol, de

egymiis kozott megegyezik abban, hogy a csipofiiggelek mellett kopoltyii-lemeztik

is

van.

Az

otodik es Iiatodik

alaki-a es

ki-

megvan, szer-

lig liltaliinos

uagyon hasonlit a

A

pediddk-et6\, liogy szelesebb es lapitottabb.

csek^lyfokii elter^st mutatuak, a

a sortek sziima

rajta

is

IIo-

belso Ag a

aunyiban ktil6nb6zik a

nak emezen emlitett

es

Levdio ellenben

Mbpiiron

valamivel eroteljesebb, de mindaz-

fiiggel^ke kiss6 mellfele hajlott es kopoltyu-lemeze nincs.

hosszabb a ktilsonel

;

mindig rovidebb a belsonel.

Az

iigak koziil a belso joval

e

kiilso

kezeti viszonyait tekintve szinteu

iiltal

a mely

szorint csupiiu az 6t elso liibpiiron

van meg, mig a hatodikon

lopediddk-ehoz, h&r

tekin-

raiir

r6gziil,

viizreszei az egyes

A

IIolo-

Itibptirak-

Mbpiirakou nemi

mi azouban

foleg az

a sortek sztimiira szoritkozik. Igy peldiiul a

Mb-

kopoltyii-lemez Leydig vizsgillatai szerint az elso

piirou egy kifeM es kiss6 hiitrafele iri'inyul6 nyelvalakii fiiggeleket

kepez

,

elleubeu a milsodik, hannadik,

ne-

Mbpiir miir joformiin esenevesz, de szerkezet tekintete-

gyedik es 6t6dik Itibpiirou kocsiiuyszerii torzsrol eredve,

ben az

befele es kifele egy-egy nyelvalaku lebenyt bocsiit, a

elso

liibpiirra

emlekeztet, minthogy az alapizen

csupiiu cseuevesz csipofiiggelek van s a kopoltyii-lemez hiiinyzik.

Az

hossziiak.

—

lete,

iigak

a kopoltyu-lemez

nove az

egyszerii

csip6'fiiggelek

nagyobb

De ezeken negy

majdnem egyenlo

szi'imii,

kiviil

;

kiilso

gyaniiut

kiilso tlg az 6t elso

izen megnyiilt, lapitott

van

ellenben miir torjedelmesebb a belsouel es kiilso szege-

tiiuik

fel.

lyen kerekitett.

mindket

majdnem egyezo

csiicsiin

mounyi

hatalmas, kettagii sortevel ekitett. hiitso

A

me-

eroteljesebb

lemezt kepez es a belsonel mindig rovidebb, a hatodikon

szegelyen gyengen keritett

az elso Libpiir

utiina kovetkezon

Daday, Cladocera.

folytatiisa

a belsonel.

miudeu esetben

Viizresz-

kivetelevel, teljeseu ossze

az 6t elso liibpiirou

nagysilgii es szerkezetil es

s

valamennyi

liibpiir

alapizzel, ligy, liogy peldilul a csipofiiggelek s a

k^t Ag aunak

A

nagyon rovidek

Valamennyi

lyek koziil azonban a kiilso

csucsiin egy,

ket tagozatlau es tollas sorte

a is

leuiil

a

iigi'iu

A

s6rtek sziima valamennyi Mbpiiruak

lillando s csupi'i,n a hatodik lilbptir belso

van eggyel kevesebb hatalmas toUas Itibpiirnak

vanuak egymilssal

kopoltyii-Iemezek

A liibpArak k6ziil

s6rte. Vala-

emlitett izei azonban eszrevehetetes az alapizzel 6sszen6ve s csuptln

vannak

feltiinobben

elkiiloniilve.

ktil6nbeu legeroteljesebb az elso, a

mely

26 egyszersmind a legliosszabb fokozatosan

A

a tobbi ellenbeu h^trafele

is,

csalildjiiban a lilbpiiraknak egyes viiz-

Daphnidnk

reszei, biir csaknem minden esetben megvannak, de az 6t Idbpiir szerint, es tovilbbii a kiilonbozo nemek es fajok

ugy aunyira,

szeriut, meglelietosen feltiiuoeu modosiiltak,

hogy azokat csupAn a SidiMk

Holopediddk Mbpilrjai-

ks

elott tartiisa mellett leliet az illtabinos typusra

nak szem

visszavezetui.

A

Moinuk-na\ az

Iilbpdron a csipo-

elso

fiiggeleket csupiin ket eros, tiiskeszerii es fogazott sorte

kepviseli

a kopoltyu-lemez ellenben tojdsdad zacsko alak-

;

kounyeu

jiibau

ilgak ki

vannak

de egymiistol uincsenek eleseu

elkiilo-

Az

felismerhetcileg fejlett.

ugyan

fejlodve,

niilve,

minthogy abelsoa kiilsonek csupiln

vilnya gyantot tiiuik

A

fel.

egyszerii nyul-

szegelyen

kiilso fignak hiitso

hat, hatalmas, kettagii es tollas sorte ered, esucsiin

pedig

majd

tollas

A

oly formiln, ket,

tilvolabb

A

A

s itt

jobbau

es

miisodik Mb-

konnyebbeu vau-

csipofiiggelek miir eroteljes, szabad-

egy

szilmvi

eros, tol-

melynek alapja

kis, sarloalakiilag gorbiilt

A

kilval fegyverzett.

A

belso

majd tago-

eros,

sorte ered.

lassortevel ekitett lemezt kepez, a

elkes-

eros fogacs-

kopoltyu-Iemez terjedelmesebb

tomlot kepez, mint

az elso liibpiirou.

mivel meglehetos hosszu,

A

to-

kiilsci

iig

foliileten fino-

igen

feltiiuo,

man

sortezett hengert kepez, csiicsdn egy hatalmas, ket-

A

tagii sortenyulviinnyal.

belso

iig

miir csupiin egy lapi-

lemezt alkot, a melyuek gyengen hulliimos szabad

A

szegelyerol negy-6t eros, tollas s6rte emelkedik.

madik

csfpofiiggelek

Iiibpfiron a

hosszura nyulo

har-

tojils-

dadalaku, gyengen kerekitett, es szabad szegelyen nagy sziimu

tolliis

A

sortevel ekitett lemezt kepez.

ugyanoly

fiiggelek

A

8i mocephalusok -n&l az

nagyou emle-

elso liibpiir alak es szerkezet tekinteteben

keztet

a

a

Az

Moituik-era,.

alapiz itt

melyuek belso szegelyen a

is

A

Simocephalusok elso

annyiban ter

csakis

el

a

melyek

pez, a

reprae-

pedig a kopoltyii alapize

Iilbp:irjiinak

hogy

i"I/ti(?(rt7.-et6I,

egy finom s6rtepamat van. Az ilgak

vau erosebben fejlodve

lemez,

lapitott

csipofiiggeleket

zentiilo ket er6's tiiske, klilso szegelyen

lemez ered.

majduem

egymAssal

viizresze

belso alapjtin

a belso

koziil itt is

hiirom kis halmocskiit ke-

es

uegy

k6ziil a belsorol

kifele

tagozott

iillo,

tollas,

szegelyen kisse kerekitett es nagyobb

tott

valamennyi

lilbpiirok

A

elkiiloniilve.

jiisdad

A

felismerhetetlenul osszenott.

hogy az alapiz kozelebeu hiirom,

majd pedig tagozatlan

kenyedett

a belso rovid, a ktilso elleubeu hosszii es kettagii.

ziil

pedig egy erosebb, befele, es

piiron az egyes viizreszek miir

nak

is

egy-egy tiiskeszeru nyiilviinnyal fegyverzett, melyek ko-

es tollas sorte ered, alapjiin

fogazott,

agnak megfelelo reszlet csucsdrol hdrom zott,

a mely azonbau az elobbinel

is,

egy gyengebb,

majd

tiiskeszerii es

vegre a csucs kozeleben egy sorte van.

es

kiilso

terjedelmesebb es mellso, valamint hiltso vegpontjiln

szegelysort^k hilrom csoportba rendezodtek

egy tagozatlau, nyulviiuy.

kerekitett es fiuoman sortezett esiicsii lemezt alkot,

ilg

nemkiilouben a

rovidiil.

alakii

delmii,

mint a megelozo

feltiino

modosultak. — A es

melynek

alapjiln,

kopoltyu-

majduem ugyanolyau

kiilso

iig

terje-

de az ilgak milr

liibpilron volt,

ugyanis tekintelyes,

lemezze

szegelyu

kerekitett

lapitott

s

alakiilt

iit,

a

kifele hajlo

k6zep8o halmocska

csiicsiln

tagozatlan sorte van.

ket es a vegso hiilmocska

a Si)itocephalusok-n&l valamivel

iig

Moimik-nA\, minthogy a belso hengeres,

egy hosszabb es egy rovidebb kettagii

csiicsiin

A milsodik

szinten nagyon hasonlit a Moindke-hoz

gesebb kiilonbseg csupiin abban a Siinoccphalusok e liibptirjiin

iill,

hogy

kiilso

csiicsiin

iig

nyvilviiny van.

A

csak hih'om fogacskilban

ket hatalmas,

k6vetkez6

a lenye-

s

a csfpofiiggelek

vegzodik 4s rajta s6rtek nincsenek, tovilbbil a niilt

hitszo

folytatiisiinak

iig

kiilso

mint a

feltiiuolib,

es tollas s6rtevel fegyverzett nyiilviinyt kepez. liibpilr

A

hilrom tagozott tollas s6rte emelkedik.

csiicsiiu

liibpilrak

jol elkiilo-

kettagii

es

tollas

ugyan oly modosu-

Msokat mutatnak, mint a Moinake, avval a kul6nbseggel,

A

hogy a

csfpofiiggelek

minden esetben

fejletlenebb.

Scapholeberisek-ne] az elso Mbpilr serami feltiiuobb

sem mutat a

szerkezeti elterest

cephalusok-eto], a milsodik elter araazoketol

hogy a

iiltal,

s

rovid,

es

Simo-

azonbau miir uemileg

kiil6n6sen a Simocephdusokc-tol az vaskos, hengeres es csupasz kiilso

epen mint a Moindk-n:i\, csupiin egy tago-

lig csvicsilrol,

zott es tollas sorte ered.

hogy

Moindl^-etol

liibpiir

A Moindke-tol pedig elter abban,

a csipofiiggelek jobban fejlett es szabad szegelyerol

eredo s6rtei sokkal rovidebbek es sokkal kisebb

azonbau

szilraviak.

elter a Scapholeberisek milsodik

Ezekeu

kiviil

rovid es s6rtezett nyulviiny ered, ktilso szegelye finoman

lilbpiirja

az emlitett uemeketol belso' iigiinak sortezettsege

s^rtezett, belso szegelyen ellenben negy, tekiutelyes, ket-

iiltal,

a kopoltyii-lemez kozeleben ket eros,

tagii es tollas sorte

vesz

es

csuxJiin

s6rteszerii

emelkedik.

hiirom-negy

—

Itt

miln egeszen hiiinyzik

A

s

egeszen esene-

egytagii

Iiibpilr

is

es

tollas,

Mbpiir ligy

hasoulit a har-

feltiinobben elter

ugyiuiis a csipofiiggelek jofor-

csupiln ket eros sorte kepviseli

kopoltyii-lemez megvan,

liibparera

iig

A uegyedik

valamint reszleteiben

madik Mbparhoz. Az otodik a megelozoktol.

belso

eros,

uyulviiny kepviseli.

iiltaliiuossiigban,

azt.

A

emMkezteto alakban

meg

pedig a milsodik

es terjedelemben.

A

belso

minthogy sorteinek sziima kisebb amazokenill. A harliibpilrnak csfpoftiggeleke es kiilso iiga

dltaMnos

alak tekintetebeu a MomaA:-evaI azonos, de a

csipofiig-

madik gelek

nem

oly terjedelmes a Scaphoh'berisek-ne\,

Moindk-nii\ es sorteiknek szilma

Kiil6nben e ket

uem harmadik

is

mint a

felttinoen csekelyebb.

Idbp!lrji'it illetoleg

csupdn

ablau vau lenyeges elteres, hogy a Scapholeberisek-ne\ a belso

ilg

miir tenyleg elkiilonvilt es hilrom r6vid, vaskos,

tagozatlau tiisket viselo csvicsocskilt alkot. lilbpilron

a csipcifviggelek szinten cseuevesz,

A negyedik negy, ket-

BURlAUO^FTHNOLOGY 1889

27

RY.

I.I

tagu es tollas sortevel.

A

belso ilgat csnpsln egy, kettagu,

mfg a

rovid es tollas sorte kepviseli,

Ag

kiilso

lapitott,

szabad szegelyen kerekitett lemezt kepez negy eroteljenyulvilnyszerii kettagu sortevel es ket gyengf5bb,

sebb,

egytagii, de szinteu tollas sortevel, tehat slltaMuossagban

Az otodik

a Moimik-era emlekeztet.

nossiigban iigy, mint reszleteibeu

A

Moindk-ev&\.

harmadik

csaknem azouos a

is

Cerwdaphiidk-n&l az

masodik

elso,

uem kiiloubozik

labpiir leuyeseu

nemeketol

tett

Idbpilr vegre dltald-

es

az eddig emli-

a csipofiiggelek fejlettsegeben,

s csupsln

sortezettsegeben, tovabbii a belso agnak fejlettsegebeu es

A

sortezettsegben van csek^ly elteres.

uegyedik

labpiii'

mellett emelkedo ujjalakii nyiilviluyt kepez,

csiicsa

melynek lemzo

ket egyszerii es tollas sorte ered.

csiicsiirol

hogy a

toviibbii,

kojpoltyii-lemez

alapjiln

egy,

szegelyen finoman sortezett lemezszerii fiiggelok van

A

azontiil is terjed.

es reszleteiben

harmadikhoz

nemekehez

is,

kopoltyii-Iemez es a kiilso &g hasonlit a Moindke-hoz

is

A

cephalusok-ehoz.

negyedik

mig

a kiilso

iig,

illtalii-

Simo-

es

nagyon hasonlit a

liibpiir

kapcsolatban az

evvel

s

az otodik blbpiir az

tobbi

emlitett

hogy

illtal,

csipo-

kopoltyii lemeze csenevesz

egeszeu hiiinyzik,

fiiggeleke s

je-

mely majd csupiin a kopoltyii-lemezig, majd pedig

len, a

ban

a

.Jel-

valamint a belso is az alapiznek csupiin

van modosvilva, minthogy

v6gc8ucsait kepezik, a melyeknek mindenikerol egy-egy

a csipofiiggelek ouiillo nyiilvilnykent van lefuzodve, a

hatalmas, egytagii es tollas sorte emelkedik, inkiibb a

melynek belso szegolyen negy fogszeru egyeues

Ceriodaphnia fajok

azonban

milr

feltiinobbeu

csucsiin pedig ket eros, tagozott,

A

sorto vau.

belso

ktilso

gelyii

befele ivelt es

silriien

iillo

rovid tollas tiiskevel.

lemezt alkot negy hatalmas, nyiilvslnyszerii, tago-

Az otodik

liibpilrnak alapize a leg-

eroteljesebben van kifejlodve, a mely

lomezt alkot; belso

csiicsilrol

liossziikils,

negyszog-

egy eroteljesebb,

liiltra-

E sorte

emelkedik.

fele BarI6alakiiIag gorbiilt tollas sorte

a belso ilgat kepviseli, a melyet Lund, bizonyilra tevesen, e

nomuek

A

hiilnyzo esipofiiggeleknek tartott.

e lilbpiirjiin

kiilso ilg szinten

csenevesz es az alapizuek hiltso

csdu eredo uagy, tagozatlan, sarloalakiilag

E

biilt tollas sortejetol

kepeztetik.

mint azt LuND-nak

vizsgiilatai is

rint kisebb-nagyobb

mertekben

nal az elso

uemi

vesz.

A

vagy

vau

majdnem

csipofiiggel^k ugyanis legaliibb

is

uagyon csene-

sem

hiiiuyzik es

mint az elobbi genusokuAI.

lapftott es

finom

elhelyezett

A

belso

leggyakrabbau tobb csoportba

sorteve!

lemezt

ekitett

csupiin kis kiemelkedes

ilg

kepez

;

a

van meg,

alakjiibau

a melyrol egy tagozatlau, tollas, hatalmas sorte es egy

A

kis tiiske emelkedik. teleniil

ter

el

a

hogy az eroteljesen zett kiilso

iig

sorte ered.

A

Mbpar

milsodik

Moindk-etol es

a mely utobbiakehoz abban

is

hasonlit

iig

kiilouosebbeu,

hengeres es foliileten sorte-

fejlett,

csucsiirol ket hatalmas,

belso

csupilu leuyeg-

Simoceiihahtsok-etol,

kettagii es tollas

szerkezeteben miir szembetiinobb

elteres mutatkozik, mintliogy ez a legtobb esetben

nem

mindeuek

tollas

sortevel

A

hai-madik

hogy a belso

elott,

merhetoleg van kifejlodve tagii,

majd-

csenev^sz es 6t hatahnas, kettagii, tollas sortevel

ekitett csiicsocskiit kepez csupiln.

jellemzo

resek vauuak.

A

s

iig

liibpiin-a

milr

felis-

a hatalmas, sziimtalan ket-

szegelyezett

csipofiiggelek

Bosminiddk

lemzo

elso pflr

az utiina kovetkezo ket

ben

fejlettek,

gebb

s

uezve mindenekelott

hlbpiirjaira

hogy a ket

az,

pilruiil,

az otodik

piir

kiilso

jel-

minden esetbeu rovidebb a melyek a legeroteljeseb-

azonban miir szinten gyeu-

a hatodik vegre csenevesz.

Az

elso liibpilrnak alap-

meglehetos keskeny lemezt kepez, a melynek mellso

ize

szegelyen a csipofiiggelek, hdtso szegelyen pedig a kopol-

A

tyiilemez emelkedik.

csipofiiggelek csucsszerii kiemel-

rom

fajok-

mindazilltal

korliitok kozott ingadozo elte-

tilg

gor-

a fajok sze-

A Daphnia

elter.

kopoltyii-lemez ellenbeu soha

eroteljes,

kiilso

sortezettsegeben igen

kedest kepez, a melynek .egyenesre metszett csiicsdn

vegtagp;ir kiilouben,

mutatjilk,

kiilonbozik,

liiiinyzik,

alakja ugyauolyan, ilg

A

elteres.

miuden esetben

hilti-afele

emlekeztet. Kiilonben a

liibpilrjiira

fajokuiil a lilbpiirak szerkezeteben es kiilonosen

csii-

a csalildnak elobb emlitett fajaitol

liibpiir

nem uagyou

leuyegeben koztiik

Daphnia

vegre torjedelmes, egyenesre motszett sze-

iig

zott es tollas sortevel.

letii

tollas

a kiilsouek csiicsszeru folytatiisdt

iig

kepezi egymiis mellett

A

tiiske,

A

hatalmas,

nyiilviinyszeru

kopoltyulemez kortealakii

hiltrafele tekiut.

Az

es

hegyes csucsiival

hatixlmas sorte ered.

6s

szabad

van.

A

A

belso

iig

csiicsiiu 6t tollas liibpiir

tekintve, elter,

csiicsiin

hiirom eros

mert

peldiiiil

itt

fogacska van.

kettagii s6rte

,

A

egy resze lan.

A

mas

azoubiin

a csipofiiggelek hegyes

belso belso'

szegelyen

pedig

eroseu lapi-

ilg

tiz-tizenketto' k6z6tt viiltakozik, a

tollas,

es szer-

iig alakjiit

es belso iig

tott es szabad, kiilso' szegelyen kisse kerekitett

nek sziima

fejlett

illtaMuossiigban az elsovel egyezo,

a csipofiiggelek

kezetet

nemileg

tollas,

alapjdn ket

ketiigu es egy egyszeru s6rte

kiil6n6sen a kopoltyii-lemez es a kiilso

hat

s

terjedelmes, lapitott es

egyenesre metszett lemez alakjilban

milsodik

ki- es

iigak koziil a kiilso lijjalakii uyiilviinyt

kepez, csiicsiln egy eroteljes, sima sortevel

kiilso csiicsiin

hil-

emelkedik.

tollas sorte

;

s6rtei-

melyeknek

resze sima, de valamennyi tagozat-

csipofiiggelek k6zeleben fekvo' B6rte a tobbinel

A

eroteljesebb es joformiin tiisket alkot.

harmadik Mbpiir

alapize terjedelmes lemez, a melynok kiilso csiicsan, a a kiilso

ilg

alapjiiu ket eroteljes, tollas, tiiske vau.

fiiggelek szeles alaprol indiilva ki,

uyedik

s itt

terdalakvilag

k6zepe

megtorve befele

lett

egy finom sorte

is

emelkedik.

alapreszletenek belso szegelyen 6t-hat, hosszii sorte van.

A

A

csipo-

elkeske-

hajlik. Csiicsiiu

ket rovid, eroteljes, karomszerii tiiske van

meg

fele

A

s

a belso mel-

csfp6'fiiggelek

tollas es kettagii

kopoltyiilemez ugyanoly alakii, mint 4+

;

28 csfpofiiggelek hegyes csiicsiin vegre ket fogacska van.

Mbpilron miir joval erotelje.sebb, minta meg-

A A

elozokon, alapjiin keskeny, csucsiin elszelesedett lemezt

A

kiilso iig lijjalakii nyvilviiuy, csiicsiin

a

megelozo Ifibparokon,

A

kiilsoiig e

melynek

kepez,

de valamivel terjedelmesebb.

belso- es kiilso segelye

finoman

sortezett,

egyenesre metszett vegcsncsiln pedig liiirom hosszii, ket-

A

tagu es ket rovid, egytagii tollas sorte ered. szinten jol

ezeknek szilma azonban

;

a fajok szerint villtozik.

A

a kopoltyvilemez mellett

meg egy

sortezett lemezkeje nyiilvilnykiit

A

sortevel.

is

negyedik

A

van.

iig

lemezszerii es rola tiz-tizenket

fejlett, lapitott,

kettagu sorte emelkedik

tollas,

belso

liibsziirnak alapizen

kis,

szegelyen finoman

esipofliggelek csenevesz, kis

kepez csupiiu, csucsiln egy nyulviinyszerii szembetiinoen

kiilso
emlekeztet a

megelozo

es

fejlett

g6rbiilt,

gyenge

egy sima, egyenes

g^n kerekitett

A kopoltyidomoz

A

viinyt kepez, a

belso

melynek

lig

egy

alapjiin

eroteljes es

liosszu,

belso szegelyen bosszii sortekkel ekitett nyulvilny van,

egy fiuoman sortozett

csiicsiirol

sarloalakulag gyeu-

,

Az otodik

tiiskeszerii nyulvilny ered.

gen befele hajlo

liibpiirnak csenevesz alapiz^n

a csipcifiiggelek is csene-

A

mau

sima sorte

nel es hosszabb

is,

sima sorte ered.

A

ekiti.

A

pedig egy

ered, csucsilt

eroteljes tiiske

tollazott,

hosszii,

kiilso ilg alapjiin ket tagozatlan, fino-

belso

ilg

eroteljesebb a kiilso-

hatodik

lilbpilr

vegzddik

A

eldzd

fajaiuill

az 6t es hat kozott viiltakozo bibpilrok kisebb-

nagyobb szerkezeti uus

elterest

mutatnak.

A

Macrutlii

i.f

ge-

leggyengebb az 6t6dik. Az elso

csupiln a

liibpiir alixpizeu

meg, a csipofiiggelek

Vixu

liiiinyzik

es

helycn nehiiny ffuom, felk6rben redcizott s6rte vau csupiin.

Az

iigak k6ziil a kiilso egyszerii, ujjalakii nyiilviiuyt

kepez, csiicsiin egy hatiilmas sortevel, a

hullilmos fele eros sortekkel ekitett.

eroteljesebben

fejlett,

mint a

kiilso

A

melyuek vegso belso

sokkal

ilg

es ket lebenybol AW,

a melyek k6zul a kiilso alak tekiuteteben emlekeztet a kiilso iigi'a es

csiicsiin

hiirom

sarloalakulag

ivelt,

belso

negyedik

ket kis

liibptlr

hegyesen vegzddd nyul-

ivelt,

Iiibpi'irera

emlekoz-

sem nem

sem

sem

alapjiin,

harmadiiban niucs

veg.sd

nagy sdrtekkel fegyverezve, hanem csupiin liiirom tiiskeszerii rovid,

A

sortejo.

dik

belsd

lig

lag

es

Ifibpiir

s6rtezettsege

mutat

kis

miut az

es oly hosszii,

fiuomau

foku

alapizen a csipdfiiggel^k

a belsdt csupiin egy erds, sortezott

finoman

csucsdn

vau

csucsiin

finoman sdrtezett

A

nyulviinyt kepez sortek nelkiil.

hajlott,

egy,

erdteljes

egeszen oly szerkezetii, mint a harma-

liibpiire es csupiin

lemez erdteljes

elte-

kis,

he-

kopoltyii-

Az

sigak.

iigak

hiitrafele sarloalakii-

alakjiiban

uyiilviiny

86rtezett

a kiilsd

kepezi,

s6rte

fejlett.

Az Acantholeberis hat

alakjaiuiil az 6t Ifibpiir k6z6tt legeroteljesebb az elso s

kopoltyiilemez

csiicsAt

avval a kiildnbseggel, hogy kiilsd szegelye

csiicsii

nemek

A

ekiti.

nel es alak tekinteteben a harmadik

gyes

csalildjilban a kiilonbozo

iig

A kopoltyiilemez ugyanolyan, mint a megpilrbau. A kiilsd iig hosszii, joval hosszabb a belsd-

koziil

Ly7icodaphniddk

s alapjiiu

msir egeszen csenevesz

emelkedik.

Az

tolbizott sorte ered.

viinyka vau.

Az 6t6dik

az alapizrol csupiin az eroteljesen fojlett kopoltyiilemez

s

fiuoman

rest.

finom

fedett es vegsd harmadiiban,

k6zeleben egy feltilnden hosszii, egyenes,

es

kisse kerekitett csiicsiin het

egy befele

csipdfiiggeleke ket egytagii, r6vid, erds es tollas sorteben

sortezott,

alapjiln duzzadt.

kiilsd ilg alapjiln

gclyen sortezett gyenge s6rte

kozatosan vekouyodo nyiilviinyt kepez miudeu sorte ueles

labpiir csipdfiiggeleke

sarloalakiilag g6rbult es toUas s6rte vau. Hiitso

es

tet,

Evvel elleutetbeu a kopoltyiilemez eroteljesebb

ki-

vegre ket rovid, sarlotxlakiilag hajlott es csupiin kiilsd sze-

vesz es egy gyengen terdalakulag hajlott, csvicsa fele fo-

kiil.

A

erdtoljes.

szegelyo finom sortekkel

miir csenevesz, iijjaliiku nyul-

melyek

s6rte van, a

harmadik

iri'iuyiiI6,

kettiigii

sortevel ekitett.

A

gyengen sortezottek.

szervero

szinton tollas

feltii-

nemileg hasoulit a m.isodikehoz, de valiimivel gyengebb.

kepez, a melynek kiilso szabad szegelye finoman sortees ket kisebb,

tulajdoukepen

iig

fokoziitosan rovidtilnek es vegsd feliikbeu

tehiit a csucs

6t eroteljes, tollas

belso

szegelyen hat r6vid, vegeu

kiilso

gorbiilt nyiilviinyszerii

viilrol befele

ugyanis szabad szegelyen kerekitett terjedelmes lemezt

zett es

A

sortevel.

kepezi az alapiznek es szabad, gyen-

folytat.lsilt

nobben

egy sarloalakiilag

szegelyen fiuoman s6rt6zett eroteljes es

kiilso

feltiinoen

megfelelo

csaliidok

aranylag terjedelmes zacskot kepez.

kopoltyiilemez

beu

liibpilrja

s csupi'in

zett lemezt kepez.

A

egy

hossziikils,

csipdfiiggelek

liibpiiron a legerdteljesebb, a

megeldzdkdu

;

szegelyen s6rteelsd

harmadikon

es

es miisodik

negyediken

mint a

az 6t6dik liibpiirou ellenben mtir cseue-

vesz es alig ismerhetd

A

txz

de azert ugyauoly szerkezetii,

miir gyongebb,

mindenik

legerdteljeseb-

a negyedik es 6t6dik, a hatodik pedig oge-

fejlett

szen eseuevesz

hiiinyzik.

koziil

fel

;

a

hatodikou vegre egeszen

kopoltyulemez a hatodik

lilbpiirou

bibpilr kivetelevel

megvan, de a negyediken

es 6t6di-

szegelyenek vegso feleben fiuoman s6rtezett ttiske ered.

keu kettds tdmldcsket kepez. Az

A

mdsodik lAbpSlron a belsd vau erdteljesebben fejlddve

8

belsd lemez terjedelmes, lapitott es vegs6' szegelyen

— 10 nyiilviinyszerii

sebb s^rte

is.

A

tiiske

van

s ezenkiviil

meg

miisodik Mbpiir terjedolmes alapizeu a

csipdfiiggelek mslr er6'teljes csiics alakjilban lep, alapjiin kiviil

belul

piir ki-

negy

hosszii s6rte

melyuek

es fogszerii sorte van,

pedig csupiin egy ujjalakii nyulviiuykti emelkedik.

s

iigak koziil az

elsd es

a ktilsd csenevesz, ellonbeu a harmadik, uegyedik es

dtodik gebb. piiron,

li'ibpi'iron

A

a kiilsdiigaz erdteljesebb

kiil.sd iig

s

a belsd gyen-

iizonban legerdteljesebb az otddik

li'ib-

a melyen negyszogii, finoman sortezett lemezt

alkot nehilny erdteljes, reszint tagozott, reszint tixgozat-

;

29 lan,

de mindig

agak

A

A

sortevel.

tollas

hatodik labpAron

az

hiilnyoznak.

is

Lynceiddk 6t

latossiigot

ddk-e

Llbpilrja

illtalilnossiigban

mutat a Ij)jncod(jphnidk-ehoz

kiilonoseu az Acantholcberig-eihez.

A

nagy hasonezek kozott

es

miu-

liibak alapize

den esetbon keskeny lemezt kepez, a melyen a kopoltyiifuggelek minden Libpilron megvan, lek az utolson hiiluyzik.

A

emlekeztet a Lyiiceiddkerii, nemkiilonljen a Bosmini-

nagyon

vagy

mig a

csipofiigge-

csenevesz, vagy egeszen

az elso, m
csipofiiggelek

vau

Mbpiiron kis nyiilviiny alakjiiban

elkiiionulve,

melyrol rovid, de eros, kettagu tollas sortek

a

mely

utobbiakiiiil,

karom vau

alakii

ennek

s

egy hatalmas sima sorte

A Laphniddk nemek

aztiin a

gyobb az

A

elteres.

illetoleg zacskot kepez.

Az

ismerhetok, de az

milsodik Iiibpilrou e csalild alak-

jaiuiil is

elso,

uegyedikeu a

cs

majdnem

az otodiken vegre

s

Iiibpilron

abelsoaz eroteljesebb sakiilso agyengebb,

ben a harmadikon sebb

mindenik

iigak

reszeket elnyomja. piiron a kiilso

iig

A

fel-

ellen-

kiilso ilg az ertitelje-

az osszes tobbi

harmadik, negyedik es otodik

Muller

LiiND vizsgiilatai es

ezt

is

ertelmezest fogadta

az

ligy a

valamint az 6 nyomiln a Gerstaeckeb tevedeset

Igen jellemzo a Cladocerilk csalildjilra Islbpiirja

ezeknek

es

el.

a tobbi csaliidokkal valo osszeha-

azonban konnyen megmagyardzza

sonlitds

alakjaii-a

Leydig,

hogy a himek

elso

tobb tekintetben elter a nosteuyektol, es elter

hogy oleloszervve modosiilva,

foleg abbau,

csiicsiiu

kii-

loubozo alakii karmok es sorteuemii fiiggelekek vanuak.

A

Polyphemiddk kozott a I\Ayphemus-iiA\

ii

him

elso

Mbpiirja iiltalilnossilgban ugyan hasonlit a ucisteuyehez,

de

csiicsiiu

labb

egy

alilfele

szemolcs

Siigos

fogszerii

tiiske

karom

van, a melytol tiivo-

egyik oldaliln fogazott tiiske

egy, csupiin

E

emelkedik.

folfele hajlo

mogott

es illetoleg alatt ket sajiit-

a melyekuek

lilthato,

lebeuykek vimuak. Vegi-e a

korulbelol

annak

hiStso

szabixd

liib

szegelyen

hiltso szegelyen,

harmadilban ket kardalakii,

A

is

taliiluuk a

ii

A

Lcptoduriddk-niil a himek es uostenyek elsd

a harmadik

iz csvicsiin

sajilt

tiiskekkel ekitett eroteljes

A

Lyncciddk

osszes

eddig ismert

csiicsiiu

egy

fajainill

a

eroteljes, sarloalakvilag gorbiilt

ezeldtt

E

szeriut

eroteljesebb,

mellett azouban

azonban meg melleksortek

is

karom

liltaliiuossiigbau

A

Uixgyobb sziimii fiuom sorte

A mi meg

kell

mely szabad

Lyncodaphniddk himemek

finom

csiicsiln

nyulviiny alapjilu a

liib

finom fogacskiikkal

is

belso

ekitett,

jegyeznem, hogy a karom

letrc,

r6videu jaLuiil es

dozik.

kezo

E

sziima,

emlitettem,

a

belso

illeti,

a mellfele

modosiilata

ilg

az elotte fekvo hatahuiis, 6nilII6

alaprol emelkedo sorte pedig a liibpilrak

feltiino' reszeit

s illetoleg

miudeu esetbeu a

kovetkeztebeu j6tt

A

ered.

a liimek elso liibpiiijiinak e

g6rbiilt uyulviluy

mint

kiils6'

Cladoceriik

nemeinel meglehet6'8

agat kepviseli.

milr a megelozokben

tiig

is

csaMd-

kiil6ub6z6

korMtok kozott inga-

viszonyt azouban legjobbau feltiinteti a k6vet-

tiibliizat,

a

melybeu az egyes

csaliidok

liibpiirjainak

szilma van feljegyezve.

A csalad neve

labpar

szama

Iiib-

Polyphemidae

4

.

6

LeptodoridfE

s

LynoeidiE

5—

Lyncodaphnidee BosminidiE .._ Daphnidae _. __

4-6

Sididae

kixrom van, a

__

li

6 5

6

...

6

fajok

vannak a karom

MLkent

e tilbMzat sziimadataibol is kittiuLk, illlandoan

legkisebb a Polyphemidiik liibpiirjaiuak a sziima elso liibpiirja

elteres

helyett egy mellfele hajlo vastag, kere-

A

mellett.

A

gyengebb

szilmii

elso lilbpiirja

csiicsa szinten kerekitett es

liibpilrjiinak

majd gyeugebb. Az egyes

alappal

ktilon

Holopedidae

mely majd

es

lapi-

nemenel

elso

es

Daphniddk-ehoz, miudaziiltal az

fogacskilkkal fegyverzett.

jelen.

himek

A Ceriodaphnia-

van fejlodve a mell-

emelkedik.

kitett csiicsii nyiilviiny van, a

hogy a himekuel

valamennyi

csalildjiiuak

ellenben

meglehetos szembesz6k6. Ugyanis a Sididdk-nAl a Idb csiicsAu a

izmokkal mozgathato, rovid

karom vau

cs

kiilonbozo pontjain.

himek

Sididdk-n;i\ a

ugyan hasonlit

Mb

ivelt

a mellfele gorbiilt sarloalakii

illtaliibau ki

s6i-te

kiilonoseu a

csucsiln

fedett, hiltso

meg kisebb-nagyobb

tott es fogazott szegelyii ttiskeszerii nyulviiny ered.

pdrja kozott csupilu annyi a kiilonbseg,

vau, de

de rola egy hatalmas, sarloalakii g6rbiilt sorte, tovilbbil

is.

majduem valamennyi az,

mindig egy hatalmas

s

erosebbeu

csiicsiiu

karom

sarloalaku

hajlo

s6rteket

a kiilso ilgat kopoltyiilemeznek tartotta es

Gerstaeokee

utilna

fele

hogy a him

karom

P. E. szeriut az elso liibpilr

alapjilu hilrom tollas sortevel.

Daphnia-iaio\i himeinel

lilb-

ki az Eurijcercus lamcllatus Libpiirjait behatoan tauulmiliiyozta,

karom,

mellso

itt rogziil

az egyes fajokuill

Leydig, a

tollas sortevel.

megnyult,

kifele

vilz-

terjedelmes, kerekitett szegelyii lemezt

kepez Viiltozo szamii, eroteljes,

az,

]\Ioimk-nii\ peldiliil

brachiat(i-mi\,

finom sortekkel tomotten

kopoltyiifiiggelek kortealakii lemezt,

typus

es fajok szeriut a reszletekben kisebb-ua-

mocskilt kepez kiiloubozo sz.lmu tagozott es tagozatlau

A

kiilou szeles alapr61

alapjiin

csaliidjiiban is a

csiicsa kiszelesedett,

sortevel.

P. E.-nek

u-ilnyiil mellfele.

a kovetkezo lilbpilrokou mtlr csupilu kisebb-nagyobb hal-

tollas

miut MiiLLEu

elso liibpilrjiluak csiicsiin mellfele gorbiilo

Moina

erednek

a

is,

Bosmina diaphandn vegzett vizsgiilatai is bizonyitjilk, a him elso lilbparjiinak csiicsiin egy mellfele hajlo sarloa

illtaliibiiu

hasoulot

meg

csupiin

a Ltjncodapliniddk

s

ehhez

csaliidjiiuak

30 egy nemenel taMliink

szama 3-re

azonban soha sem haladja bol az

ingadozik, igy peldiiul a

egy genusilnill

labpiirak szilma

es a Ijijtu-odaphnidae

rejlik,

hogy a Ly7weidac

nevszerint az Eurycerms-ntil a

s

mig a tobbi

(5,

A Lymodaphnidae oka abban

utobbi szamot

a tabldzat szamadatai-

LyiKeidm

Ennek oka abban

cealadokban. csaliid

De

tul.

cz

hogy par csaladban a Llbparak szama

kitunik,

is

geniTsniil iillandoan

a Macrothrix ea Streblocerus genusuill

nill i,

&

tholeberis

Iliocryptus geuusokniil vegi-e

Allando a

ezflma.

(j

az Acan-

5,

a liibpiirak

a Bosmi7iiddk-nal, a

liibpiirak sziima

A

azonban nem veheto iriinyado belyeg gyauiint a k6ruh'rAsiiniil es jellemzeseuel,

igeu

ktiloubozo

miut

csalildba,

csalildok

mert ez esetben egymilstol alakok keriiluenek egy

szervezettsegii

peldiliil

sziima

lilljpilrak

Polyphcmiddk a Lathoiiurd-\a\,

a

uemek

czel alakja a

szegelyetol,

egyenloeu

oldallal

a Daphnidae

toviibbii

az Eurycercus

csaliid,

s

a Stre-

blocerus es Macrothrix genusokkal.

a piinczelnak

uiil

van

nikoke

elo

mennyibeu az

is,

azonban a

A

ellenben mellso,

ket

reszetol,

a Kagylosriikoki-a

is

oldallemez

hasoldali

esetben es hiitso

tekiutetben tehiit a Cladocerdk, a

egyfelol meglehetosen elternek a tobbi

nagyobb

csupiln

minden

kozepvonaliibau

E

— nem

egyuttal a test ket oldaliit

lemezeket alkot.

uove,

szegelye szabad.

mig

hanem

hiltoldal

van

egybe

—a

oldalt osszeuyomott es hiithasi tengelye

teknoszeru

borito

mely

piinczelt kepez, a

test jellemzo iilkotilsiival,

tetemesen hosszabb az oldali teugelynel, a hiitoldalt takarja,

nikok

leg-

addig miisfelol nagyon emlekeztetnek s

a

Branchiapodok kozott a Limnadia,

Estheria es Limnetis fajokra.

A

pilnczel ket

docerilkuiil

is

meglehetds jellemzden

fejlddve.

A

Lyn<'eidae csaliid alakjaiuiil a piinczel hiitoldali sze-

majd egyeues, majd kozepe

gelye

majd pedig erdsen Heuroxus genus,

melynek

a

gyeugen

tiijilu

Igen erdekes

ivelt.

ivelt,

csaUdbau a

e

fajaiual a pilnczel hatoldali

szegelye a leheto legtilgabb korhitok kozott viiltozik, mert

mig

peldiiul

ligy

hogy a

ueha nem egyenes, addig miiskor erdsen

hogy hatrafele az

azonbau,

E

iveltseg

miud-

csahid alakjaiuiil igeu jellemzd az,

miudeu esetbeu sima

piluczel hiitoldali szegelye

es rajta

sem kiemelkedesek, sem

sem

ttiskek,

hasoldali szegely alakja sziuten

Lynceidac

Cladocer.lk koztakaroja, mint illtaliiban az osszes

tobbi szabadou

Lyncodaphnidae, Bos-

sdrtek,

sem

fogacskilk nincsenek.

Koztakaro.

azonban kapcsolatbau a

hat-

ivelt.

mellsd es hiitso szegelye a

hasi,

hiiti,

csaUdok, uemek es fajok szerint

az,

A

majd a

majd pedig erosen

ivelt,

kifejlodve, tehiit a Lynceidae,

A 3.

piinczel

minidae, Daphnidae, Sididac es Holopedidae csaMdok-

inkiibb fokozodik.

;

negy-

Azokuiil a Cladoceriikuiil, a melyeknel a piinczel jol

van

diddk-kal, az

genus kivetelevel, az osszes tobbi Lyweiddk-ka\

A

elofordul.

kor-

tiig

tojiis- es

a mely majd egyenes lehet,

ivelt,

geuusokkal

elkezdve a gomb-,

s

kiiloubeu igeu nagy mertekben ftigg a hasoldal

alakja

a Leptodoriddk a Bosminiddkka,], Sididdk-ka\, Holoj^eEuryccrciis, Iliocryptus es Acantholebcris

es fajok szeriut reudkiviil

miudeu iitmenetben

szogiilaktol,

tobb genust tartahuazo IkijjJinid^ik-nAl, nemkiilonben a Sididae es Ilolopedidae csaMdokuiil.

ariiuylag tekint^lyes sziimu Cladoceriikniil a piin-

Litok kozott villtozik

.3.

mutatkozo iugadoziisnak

csaliidniil

hogy az ide tartozo Lathmura geuus-

iill,

Az

a tobbi csaladoknill a labparak

;

vegre 6-ra novekedik,

s

csaliid alakjaiuiil.

uagyou

viiItoz6

Leggyakoribb eset azonban

hogy a hasoldali szegely egyenes, ritkabb

hogy a

Nem

a

eset az,

hasoldali szegelye tobbe-kevesbbe ivelt.

piinczel

ritka az az eset sem,

hogy a miiskiilonben egyenes

szegelyeu vagy kis kiemelkedes, vagy pedig gyeugebb,

vagy erdteljesebb bemelyedes vau.

A

hasoldali szegely

valiimennyi Lynceida-ielenel vagy sima, vagy pedig tollas sortekkel ekitett, egyes fajokuiil azoubau kiik is

vaunak jelen

takozva forduluak

s

meg

kis fogacs-

a tollas sortek es a fogacskiik

eld.

A

sortek

alakja,

nagysiiga aztiiu a fajok szerint viiltozik

s

vill-

szerkezete es

azok lehetnek

egyenld, vagy kiilonbozd hosszuak, tollasok, vagy simiik.

Nem

ritka az az eset sem,

hogy a hasoldali szegely

vagy tobb, majd egyenes, majd

ivelt,

egy,

miijd hosszabb,

vagy rovidebb, miijd hegyes, majd pedig tompa fogacska-

ban vegzddik.

lemeze azonbau

vau egyeulo mertekben

nem

az osezes Cla-

kifejlddve,

mert mig

A

pilnczel mellsd szegelye, kapcsolatban az iigastapoga-

tok iiriinylag csekely foku fejlettsegevel es kiilouosen kap-

Lynceidae, Lyncodaphnidae, Bosminidae es Daplinidac

csolatban a fejpiinczelnak a torzspanczellal valo

csaMdokniil a lemezek haaoldali es hiltso szegelye egy-

eszrevehetetlen erintkezesevel, csak gyeugeu vau elktilo-

erintkezve,

miissal koriil,

azok uemcsak a vegtagokat

hanem az utopotrohot

is

;

zilrjiik

addig a Sididac es Hoh}-

pedidae csaMdokuiil az utopotroh tobbe-kevesbbe fedetleu

marad.

A

Polyphcmidae

csaliid alakjaiuiil

lemeze miir csak auujdra lyok csupiin

Leptodoridae fedik.

a vegtagok csalildniil

fejlett,

a piiuczel ket

hogy hasoldali szege-

alapi izeig terjed

a lemezek

meg

s

vegre a

a potrohot

sem

uiilve,

de

majdnem

alakii. Ott,

L//7i(.'('('(?a-feIekueI

hiisoulo

hol a fojpiinczellal eriutkezik, iiltaliiban tdbbe-

kevesbbe eles

uemek

az osszes

majduem

S

alaku hajMst mutat, azontvil azonban a

es fajok szerint, biir sziik

korliitok kdzdtt, de

vill-

tozik.

A

mily

tiig

korMtok kdzdtt

vd.Itozik a piinczel

mellsd

szegelyenek alakja, epeu oly tag korMtok kdzott vdltozik szerkezete

is.

A

fajok

csekely

reszeuel

a mellsd

sze-

;

51 g^ly ugyanis eg^szen csiipasz, miis reszen^l elso felebeu

majd

csupasz, also foleben pe<Jig

sortekkel fedett

ennek mellso

menuyibeu

szegelyeu a sortek

f^Ienel

van konnyen

ezek

s

megkiilouboztethetoleg

mert ogyes fajoknal kerekitett

s

a

hiit- es

fejlodve,

hasoldali sze-

gely egymilsba olvadtnak latszik.

A

van

majd egyenes vonalban

kiiloniilve s

oldali szeg^lytol a hasoldali szegelyig s

fut a

derekszog alatt

mindkettovel he-

hasoldalival

a

,

azegelye

piinczel mellso' szegelye

toseu kifele

pedig tompilu

A

neha

A van

felsci

melyeknel egy

hegyes,

piinczel hiltso szegelye

milskor

fegyverzett,

fokozatosau

lefele

neha hegyes,

sortekkel,

kiilso

gorbiilt

folfele

ugyau

sz^Ien

csupasz, de belso oldaliiu, kozel a szabad szegelyhez, ro-

meglehetos eroteljes tiiskekko! fedett

vid,

kiilcjuben az also

nill

^s rovid sort^ket is

zugon

;

az utobbi-

es folotte kevessel lUilr

ffuom

gyes,

fiiggelyes s

egesz hossziiban aztiin kis fogacskilkkal fegy-

;

nemek

a

;

minthogy a hilt-

felismerhetlenne

resz^nel

miis

vdlik,

es hasoldali szegelyek eszrevetleniil

meu-

nek egymdsba hegyes csucsbau, vagy kerekf tett sz6glet alatt

A

Bosminidae

a piinczel

alakjainill

cs.iliid

nagyon hasonlo

illtaliibau

lefutiisiiak

Igen erdekes az a koriilmeny, hogy nehiluy Lynceida-

ugy azonban, hogy es

miudeu esetbeu egeszeu

A

sfma.

hasoldali szegely

egyenes es csupilu mellso harmadilban vau

iillandoan

uehiiny vekouy s6rtevel ekitve, a melyekuek sziima a

A

szeriut Villtozo.

fiijok

ferden

mellso szegely leggyaki-abban

fvelt s csak ritki'in egyeues,

es al.ifele

ki-

iriluyul.

Az a

de ez esetben aztdn

a

n^lkiil

A

mely

alatt a

tompau

kerekf-

majduem

kivetel

szog, a

tett es sortekkel fedett.

,

kisse le-

hativelt,

hiitrafele szembetiiu6'bbeu lankilsodik

uagyobb

sziimu fogacskilk forduluak elo

A

miudig tobbe-kevesbbe erosen

oldali szegely ugyanis

mellso szegely a hasoldalival eriutkezik,

melyek reszben egyenesen hdtra, reszben pedig

szeg^lyei

az itt-ott mutat-

s

i&Unel a piluczel hiitso szegelyenek also zugiiban kisebb-

miuyidnak. Azokuiil a

vonalbau

az elsovel he-

az utobbival pedig tompitu kerekftett sz6g alatt

gyeugen

taMlunk.

es viiltozo

es

csupAn az Acantholeberis-nel

majduem

eimel

j61 elkiiloniilve s

kozo elteresek majdnem elenyeszo csekelysegiiek.

kepletekkel ekftett

miisfele

s

mellso szegely kiilouben

erintkezve.

peldilul egesz hosszilban foliilrol

fogacskilkkal

majdnem

csak igeu keves azou fajokuak

s

A

kisse lej-

majd egeszeu egyenes

fut a hiltoldali szegelytol a luisoldaliig

majduem valamenuyi Lyn-

piiuczel hiUso szegelye

nagyobbodo sfma

elo-

kerekftett.

ceida^ielenel csupasz szilma, a

;

hogy miud a ket zug egyeu-

loeu tompilu kerekitett, es hogy a

tompdn

majd egyenes, de

aztiin aliifele Iiajlik,

s

g611yel.

verzett

az also pedig

merev

hosszii,

is

valamenuyi Lyncodaphnida-ielen^l eg^szen csupasz

erintkezik

tompiibban kerekftett, miut az also is,

csak

s

es fiiggelyeseu iriiuyul aliifele.

kerekitett szog alatt eriutkezik. Igen gyakori az az eset,

fordul azonban az az eset

kisse fvelve

s6rt4kliel ekftett.

hogy a

felso ziig

vau

r^szlete

kis

liiit-

gyes szog alatt eriutkezik, majd pedig a h;itoIdaIi szegellyel

Az Acantholeberis pilnczeljiiuak biisoldali majdnem vfzszintes es csupiin mellso, meg hiitso

dfszftett.

tompiln kerekftett szog alatt erintkezik a hasoldali sze-

legtobb Ly7U'ei(1a-ie\enel a hiitso szegely azouban

jol el

s

vel

A Lyncrifla-

a bemelyedesekbeu egy-egy rovid, eros s6rtd-

fogazott

le.

uem mindenik

p.lnczel liiltso szegelye

lielyett

fogacska van jeleu

folfele gorbiilt

liegyes,

a haaoldali szegelyig terjeduek

A

majd pedig sima

azoubau miudeuiitt

Igen 4rdekes kivetel a Pleuroxus truncatus, a

sortezett.

11-12

tollas,

a legtobb fajual

;

cz^I hasoldali szegelye miir feltiinoen fvelt, fiir^sz alakbari

hiitso szegely

minek kovetkezteben a

egyenes es fiiggelyes,

mindig dereksz6g

fajokuiil,

a melyekuel a ptin-

hasoldali

czel hiltso szegelyeuek also zugilban

tobb fogacska vau,

ellenben a hiltoldali szegellyel majd tompilbb, majd ele-

fele

a fogacskiik szilma kisebb-nagyobb mertekben ingadozik.

sebb, de

A

niil,

meg ugyauazou egy

fogacskilk sziima kiilonben

dilnyuill

het

5,

A

sem

illlando,

mert a jobb piinczellemezeu

le-

a balou elleubeu csupilu hilrom.

Lyncodnphniddk csaMdjilban a

szegelye

iiltaliiban

gyengen

hiltso felebeu

reszeuel

fogazott

hiltoldtili

vagy

,

hiitoldali

vizszintesnek hltszik, es

a hasoldal fele hajolva ivelodik.

leguagyobb reszenel a

A

fajok

szegely egeszeu sfma,

kis

tiiskekkel

fegyver-

A pdnczel

hasoldali szegelye e csakld ktil6nb6z6 ne-

meinel kis mertekben

^s

majd

kisse

altl

mely

a fajok szerint. Uiil

fele tekinto

alatt erintkezik,

taLilkozik.

Nehiiny

A

eroteljes

biir,

Macrothrix s6rtekkel

azonban a fajok szerint

do megis mutat nemi alak-

fajokuiil

ekftett,

eltero.

iiltalan

gyeugen

fvelt

a

melyeknek szerkezete

A

Strehlocerus-n&l a piln-

faj-

majd egyenesen htoa,

gyeng^u

fvelt

nyulviinykfiba

ketszer vagy hiiromszor fogazott lehet

A h^so

szegely kiilonben valamennyi

kivetel nelkiil sfma s rajta

sem

fogilcskilk,

faj-

sem pedig

sortek uiucseuek.

A Daphnidae fajaiuiil

zete,

csalild

kiil6nb6z6 nemeinel s ezeknek

a piiuczel szegelyeinek alakja, lefut.isa es szerke-

uemkiil6uben

fejletts^ge igen kiil6ub6z6.

A Moina-

fajokuiil a piinczel hiltoldali szegelye iillaudoau

zett.

villtoziist.

mindig hegyes csucsbau

a piinczdl hiltso also ziiga

folytatodik, piluczel

ugy azouban, hogy

fvelt,

mellso fel^ben tobbe-kevesbbe

mils

pel-

szegellyel

es csupasz, csupiin

a peteit magiival

iirebeu czipelo uostenyekuel viilik kisse

uyomdsa fajokuiil

alatt. is,

Ugyan

e viszonyt

talilljuk

egyenes

illetoleg k6lt6-

s

fveltte a

petek

a Simoeephalus-

avval a kiil6nbseggel, hogy ezekn^l a pilnczel

hiitoldali szegelyen hiitrafele ii-ilnyul6 fogszerfi kepletees-

32

A

k^k vannak.

Ceriodaphnia fajok kozott, a mig nehany-

ndl a pilnczel hfltoldali

szegelye egyenes, addig mdsok-

n^l es a legtobbnel, kisebb-nagyobb mertekben

mindon esetben eg^szen sima.

A

de

ivelt,

Scapholeberisek pAnczel-

hatoldali szegelye mindig ivelt, biltrafele lanksi-

jiluak

sodva hajHk ala

A Daphnia mindig

nem

de

ivelt,

alakjainill

mi

liltok

fajt

sok miisniil

alig,

vagy epen nincs az

addig nagyon

is,

pilnczeljiinak hilts^ szeg^lye fiigg^lyes,

majdnem egyenes

hogy a szegely

A

el,

pilnczel hilt-

finomabb szerkezete milr tilgabb kor-

mert a mig

alakja,

egyfelol

ismeriink, a melyeknel a szegely egeszen

es

csak uagyon

kis

mely egeszen esupasz hasoldalival

mertekben s

ivelt

ScapJioleberisck

vonalat kepez, a

a hiitoldali vouallal, epen mint a

hegyes szoglet alatt erintkezik, a melyek

is

pedig rovidebb

koziil a felso' kisse folfele szokell, az als6bb

vagy hoBszabb,

A

foIytat6dik.

hiltrafele

hegyes nyulviinyban

iriinyuI6

Siiiiocephcdusok-mi\ a hiits^ szegely sziu-

sima, addig mdsfelol sziuten sok oly fajt ismeriink, a

ten egyenes vonalat k^pez, de ez kiss^ ferden

melyekuel a szegely vagy egesz hosszilbau, vagy

fele fut.

feleben,

vagy vegre csak

gyengebb,

A

hiitso

mint a

hiitoldali,

kivetelevel,

fajok

hiitso

harmadiiban erosebb, vagy

a

oly

villtozo

menuyiben a Scapholeberis

melyeknel

a

nem

tobbiekn^l gyengebben, vagy erosebben, de mindig

A

le- es

mell-

tompa, kerekitett, a has-

hiitoldali szegellyel

oldalival ellenben meglehetos hegyes szoglet alatt 6rmt-

uill

a hiltso

kozepe

tiijiin

szegely

A Moindka mely

vonalat kepez,

fiiggelyes

gyengen oblozott

a hiitoldali szegellyel

s

a

meglehetds hegyes, de kerekitott, a hasoldali szegellyel

ivelt.

ellenben feltiinoen tompiin kerekitett szoglet alatt erint-

egyeues,

iillandoan

A

kezik es egesz hosszaban rovid tiiskekkel fedett.

hiitra fele irii,nyul6 tiiskekkel ekitett.

panczel hasoldali szeg^lye milr

ixlaku,

mint a

elkiiloutilve,

a piincz^l h^itoldali szegelye

ritka az az eset sem,

kozott villtozik, mint

igen sok oly

cephalu,sok-n&\ es nemileg a Motwa7c-nill

A

kiilonosen a himeknel igen gyakori.

oldali szegelyenek

piiuczel hilts6 szegelye ele-

sen van elkiiloniilve, mint a Scapholeberisek-n6\, Simo-

Ceriodaphnidk-mil 6s a Daphnidk-nti\.

valamennyi

iveltsege hiitra fele lassankeut egyenes voualba simul

a

nak oly nemek, a melyeknel a

mort a mig vau-

fajual sima.

es kivetel nelkiil

genus

alakjai piiuczeljiiuak hd,t86 szegelyenel,

Scapltobeleris^ek-tol kiilonben a tobbi Daphnif1a-ie]ek-

A Daphnia-

kezik.

miut em-

es Cer(or?(7/)/(«/r(-fajoknilI,

hez mintegy iitmenetet kepeznek a Siinocephalusok, a

litettem, a piinczel hiitso szegelye niucs eleseu elkiiloniilve

melyeknel leggyeugebb a hasoldali szegely iveltsege

s

es az

extremet a Ceriodaphnia-iaiok kepezik, a melyeknel eroteljesebb a hasoldah szegely iveltsege. .w/i-nel es

A

leg-

Scapholeheri-

Cerindaphnidk legnagyobb reszeuel a hasoldali

szegely egeszen csupasz, a Ceriodaphnia rotundd-n&l, a

Simocephalusok-nA\ es szilmos oldali szegely hiitso felen

7>rtjj/m/rt-fajniil

vagy rovid

ttiskek,

a has-

vagy hosz-

a hasoldali szeg61y kozetlen erintkezni

Igen jellemzo e nemek fajaira

oldalival.

Daphnia-i'Aio\a:'A az,

hasoldali szegely

hogy a

piinczel ott,

majd pedig

mindig

a

hilt-

kiilonoseu a

hol a

htit-

es

egymiissal erintkezik,

rovidebb vagy

a mely

majd egyenesen

hosszabb nyulvilnnyd nyiilik hatra,

liltszik

es

ki,

hiitra- es folfele

ininyiil.

E

tiiskekkel fedett es ininya, hosszasiiga,

nyulviiny

meg alakja

szabb sortek emelkednek, a Moina -fajokniil a hasoldali

bizonyos fajjellemet kepez. Kiilonosen jellemzo

szegely mellso reszeu vaunak csupiiu fogacskak es vegi-e

a piinczel kozepvonaliibol-e, vagy pedig felso reszebol,

igen sok Daphnid-naX az egesz hasoldal rakva van

illetve a

ttis-

kekkel vagy sortekkel.

A

luitoldali

szegely kozeleben ered-e

nia-fajok kozott kiilonbeu olyan

pinczel mellso szegelye a Moiria fajokuiil

majdnem

vdny csak

mely

also fele-

lekeztet a Ceriodaphnidk-ra, a

fiiggelyes lefele irilnyulo vonalat kepez, a

ben sortezett

es

tompilu kerekitett szog alatt erintkezik

a hasoldali szegellyel.

Ehhez

hasonlo viszonyt tabiluuk

a Simocephalns- es Scapholeberis-i-A]o\\.n{\l

is,

avval a

kii-

lonbseggel, hogy ezeknel a lefele iriinyulo szogely kozepe tiijiln

gyengeu

hasoldali

viijt

szegelytol

s

az ut6bbi

alkotott

nemu^l a

szoglet

tole

^s

a

hegyes es kiszo-

kello,

mint kiilouoseu a Scapholeberis nm.cronatd-n&]

E

ket

uem

A

Z)ap/mia-fajokndl a pdnczel mellso szegelye miir kive-

is.

mellso szegelye kiiloulien iillandoan csupasz.

is

?

az,

hogy

A Daph-

van, a melynel e nyul-

kis csonkiit k^pez, s e tekintetben

nagyon em-

mintegy iltmenetet kdpez a

ket genus alakjai kozott.

A

,S7rf("(fat'-feIeknel

egyforma

feilettsegilek

ugyauis csak gyengeu oldali

szegely egyenes

kozepe

tiljiln

a piinczel es

szegelyei

alakuak.

ivelt

meglehet6s

hiitoldali

szegely

egeszeu csupasz, a has-

es

vonalat

gyengen oblozott

A

es

kepez,

a mely

csupdn

hiits6

a

test

harmadii-

ban van rovid fogacskiikkal fegyverezve, egyebiitt pedig fiuom sortek

boritjiik s

tiiskecske van.

A

ezek kozott egy-ogy hegyes, rovid

piinczel

mellso szegelyenek kozepen

a hasoldali szegellyel miudig tompiin

szembetiino bemelyedes van, minek kovetkezteben als6

kerekitett szoglet alatt eriutkezik. Legfeltiiuobb a Cerio-

folebeu egy, kisse mellfele szokello, tompiiu kerekitett

tel uelkiil ivelt es

daphnidk mellso szegelyeuek mellso-

megy

es a hasoldali sit

egymiisba.

E

iveltsege,

szegely

a melyeknel a

majdnem

ket ut6bbi

mellso szegelye joformdn mindig csupasz oly

faj

eszrevetleniil

nemnel a s alig

elteres

kepzodott.

megy

ilt

Ezen

tiil

azonban gyengen kerekitvo

a hasoldali szegelybe.

A

hiits6 szegely jol raeg-

pilnczel

ktilonboztetheto es hulliimosan fut6 vonalat k^pez, a

egy-ket

sortekkel fedett

van, a melynel finom sortekkel fedett.

Leguagyobb

csiics

mutatkozik a I kipiinida-CHalM

gyeng6n

s

mely

a hiitoldali szegellyel meglehetos,

kerekitett, a hasoldali

szegellyel pedig

es feltiinobben kerekitett szoglet alatt erintkezik.

de

tompa Az also

33 szoglet a Sida himjenel ogy hegyes, egyeneaeu hiltra ini-

alkoto

nyulo kis fogaeskiiha folytatodik, illetoleg vegzcldik.

ez alatt fekvci plminarctegbdl, a matri.r-h6\.

A

nolopecUdae

szegelyeit

psiuczelja,

tekintve,

meglehetosen elter a Cladocerilk tobhi csalildjainak alak-

A

jaietol.

bdr

fvelt,

A

8

iUlouixk

reszbeu ettol fiigg sziue

hiltoldali s ligy

majdnem egyeuloeu

lej-

folytatflsilt

hasoldali szegely tehiit egyenes kozlekodesben

a hiitoldalival

liltszik

s

a mellyol meglehetos

,

ez kis csucsocskiit kepez.

szegely egeszen csupasz es a hasoldali

hiltoldali

is

szfutelen.

vau nehiiny olyan

alig

faj,

a melyuek piiuczelfoliilete egeszen egyszerii sima, mint

Holopedium (jibberum-e

is

;

a leguagyobb resz-

(lispina es a

lyel

A

hossztengely-

pilrhuzamosau futo tarajkilk leggyakoribbak az Aloiia

geuus

Az egymiissal keresztezodo

fajainill.

terecskeket

daplmia-

miniddhdfszitik.

nehiluy

es

Egyes

terecskek

uagy

piinczelfolii-

ktilouosebben

Lynceida-felenek

fajokuiil a

tai-ajkilkon kfviil foltiletet.

leggyakoriabbak a Cerin-

a 7)(y>/(«)a-genusok fajainak

a hatszogletvi

leten,

nak

vonalak

alkot6

es

es

meg fiuom voualak

minthogy ezen

kis,

Bos-

a

is

ekitik a piinczel piinczeljii-

egymiist cserepszeriileg

fedo pikkelykek vauuak kifejlodve, a melyek kiilonosen

a piinczel szegelyeinek

A

sebbeu.

kozelebeu

emelkeduek

piinczel foliileteuek szerkezete

ki

kiilonben

egyes fajok meghatiiroziisiiniil meglehetos fontos

met

az

jelle

A

piiuczel

uevezetesen

jilnilnak,

sortek. szerii

Ezekhez

leliet

kepleteket

kivetelevel

is,

kiemelkedesek, tiiskek es

kis

sziimitaui uemileg azokat a sorte-

melyek a

majduem

miisnemii kepletek

L^;(c"C«/a-csaIiid alakjainak

az osszes tobbi Cladocerdk fajaiuiil

az ilgastapogat^k alapjilu, vagy torzseuek csiicsiiu egyesevel

vagy

iillva

kozlekedesben,

piirosilval

vaunak meg valoszfnuleg a

s

a melyek ideggel tapiutiisuak egyik

kesziileket kepezik.

jellemzo

nem

sajiitsiiggal

kiilonbozik

retegbol

iill,

;

nem

,

sem a

miudeu esetben

nevezeteseu

Daday, Cladocera.

bfr

a

k6t,

sem

tobbi riikoketol jol

tulajdoukepeui

elkuloniilt piiuczelt

a cuticula-reteg feltiino hajlekonnyii es

— inatrix — leggyakrabban szemecske-

nem

sejteki-e

kiilouiilt

protoplasma-reteget kepez

Letdig

szeriut e reteg a test kotoszovetevel s kiilonoseu a zsfr-

nyulvilnyaival

test

iill

kozetleu

kozleked^sben.

A

test

egyes helyein e reteg elvastagodik, fgy kiilonosen a farksortek alapjiin s

A

itt kis

konibbi biiviirok

LovfiN

&

izmok

es az

szerii

dudorkiit kepez. kozfil

a plasma-reteget illetoleg

Stkaus ama velem^nyben voltak, hogy izom-

ket lemezeuek

feladatiit vegezi,

E

elziii-iisiiniil.

kiilonosen a piinczel

velemenyt Leydig dontotte

meg, kimutatva, hogy a psincz^l lemezeinek csukodiispecialiter e czelra

silt

tatta ki azt

is,

hogy

a festek-sojtekuek

s

egyebek

hogy

epen

majduem s

ligy,

o

O mu-

retegben egyes fajokuiil egy-

tilrgyalt kiilviizou kfviil a Cladoco-

miut a tobbi

is

s iiltalilban

nemi

belviiz

izmok

Az

lijabb

figyelmet

szolgillo

tarajkiik alakjilban.

P. E. volt az,

hogy csakuem az osszes

egyes pontokon

az

vaunak

kozli

Muller

kepletekre irilnyftotta es vizsgiilatai

e

kimutatta,

e

izmok

tapadilsiira

az

az

iigastapogatokat

mozgato

tapadiis-poutjiiiil szolgiilnak s a

alap-

szolgillo belvilz-

kifejlodve. Nevezett biiviir egesz

belviiz-reszletekuek

a ki

Cladocerilkniil

soro-

^ltona-fajoktol,

egyes Chydorus-6kt6\ es PfeMro.rHS-oktol, a melyek

nosen

is

miir Leydig eszlelte nyomait a kiilonbozo

buvilrok koziil ktilonoseu

zatilt

riikokuiil

az osszes Izeltliibii iilIatokn;il

tapadiispoutjiiul

jiiu

izmok vegezik.

egysejtii bormirigyeknel.

Az elobbeuiekbeu riiku^l

van

szolg^Io

e reteg szolgiil tartozkodilsi hely^fil

mirigyek vannak elszorva, a melyek uezete szeriut

sejtii

r^szletek

Szovettaui tekintetben a Cladoceriik koztakaroja

Moiiia bracliiatd-n&l

a

is

savak alkal-

Ehhez hasonlo

elsz6rt raagvakkal, ritkiibban sejteki'e kiilonillve.

foliileteuek diszftesehez kiilouben az emlf-

meg

T>aphnia lon-

a

fajokuiil a

vtiltozott.

kplasmarctefi

nem

kepez.

tettekeu kfvtil egyes esetekben is

ele-

jutottam en

feloldiisiival

zett,

piluczelfoliiletet

konnyen szembetuno

Igen erdekes az Alona testudiudria

foliilete,

rhombos

es

legfeunebb

s

eczotsav alkalmaziisa utdn, a melynek hatiisslra a m^sz-

rliombos terecskeket alkoto voualakat, vagy

es

a cuticula-r^-

redukillodott, biir ezekuek

konstatiilta

SimocepJudus vetulus

eredmenyhez

vekonuyii

pedig hatszogletii terecskeket talillunk.

rAkokehoz

maziisa utiin mutatkozott pezsges alapjiin.

huzamosan

vagy egymiissal keresz-

miir Leyuig

is

sok

futo hossztarajkilkat,

egyiuiison

sziliird ossze-

vekony leven, majduem egeszen

aninylag

majduem miuimumra

nel a pilnczel foliileten, vagy a test hosszteugelyevel pAr-

tezodti

es

igen

abban kiilonbozik, hogy a beleje rak6dott meszsok meuyjelenletet

s

de

— Vegyi osszetetel tekiutetebeu

teg uagyon hasoulit a tobbi

vannak

igeu kiiloubozo szerkezetu

tekintetben

idokozouk^nt levedlett,

az

cula-retege

reszleteu

peldilul a

E

es siirgiisbarna szinii, holott a Dajj/mia-fajok cuti-

iilliisii

uyis^ge

pdnczel foUllete a Cladoceriik kiilonbozo fajaimil

szfnii.

tapadt pilnczel-Iemezek miatt meglehetos

egeszeu, csupiin a hsitso azegelyuek megfelolo kis fogacskilk.

sot^tebb

anniil

cula-retege

majduem

A

kemeuysegu

mert miuel vastagabb

is,

szep pelda a Monospilus tenuirostris, a melynek cuti-

mint a

oly mert^kben,

hegyes szoglet alatt erintkezik

A

s

a test

s

nem

miudketto a hasoldali szegelynek egyenes

A

leguagyobb reszt egynemii

cuticida-retefi

kiilonbozo reszeiu kiiloubozo vastagsiigu es

kemenyebb,

mellso es hiltso szegely niucs elesen elkulouulve,

kepezi.

cutinda-rctcfibnl ^s az

pilnczel liiltoldali szegelye ugyanis feltuuoeu

mellso, valamint hiltso reszlete tos.

A

egyetleu kepvisel6j6uek a Un-

csalsld

(libbcruin-uak

lopedhivi

osszeiillilsu

sziliird

kiilso,

hatalmas

kiilo-

izmok

melyeknek alakja a fajok 5

-

34 szerint igen tslg korl.itok kozott viUtozik

altalaban

;

a holyagszerii mirigyet az elso

i)al-

nek

czika-, ritkiibban pa,tk6- es gyiiru-alakuak.

A

Cladocerak valamennyien pancz61jukat tobb izben

levedlik s az alatt,

A

a mirol kounyen meggyozodhettink, ba az illeto

a melynek ilyeteu

hatilsilt

tobb Cladocera regi piinczeljiit egeszeu

nehiiuy olyan van, a melynel a regi panczelok

maraduak. Ilyenek a Monospilus tenuirostris

is

nek megmaradt

minden egyes

s

sorai

iitiln

Dohrn A.-nak

miut miir

mirigy,

hdlyagszeril

Clads

s

C. adatai megerosi-

minden esetbeu a hejmirigy vezetekeuek,

tettek,

illetdleg

csatoruiijiinak also jiiratitol es a riigoktol kepezett zug-

Acan-

ban

thocercus sorclidus fajok, a melyeknel a regi psinczelok az iijakkal osszenonek

meg, nevezetesen a holyagszerii

vizsgiilatai is kideritettek

a testen

es az

lillitilsat,

Cladoceriik osszes fajainak hejmirigyein hiirom resz-

A

csak

levedli s

ez

A. felfogiisAuak helyesseget.

miriciyet, a csatorndt es a kivezeto nyildst.

A leg-

milr Leydig konstatiilta.

kopoltyufiiggeleke-

liihpiir

azonbau visszavouva

letet kiilouboztethetiink

kemszerrel jiirulunk, miut peldilul eczetsavval,

illlatkilhoz

Dohen

elismerte

koriln kezd kepzodni a regi

nagyon

mslr

lij

kescibb

tartotta,

fekszik. Alakja iiltalsiuossdgban korte-

uemek

miudaziiltal a

piinczelt szegelyei-

mertekben vdltozik

azouual felismerhetiink.

;

vagy

toj.isdad,

fajok szerint kisebb-nagyobb

es

majd

majd gombolyii

kortealakii,

vagy ferde negyszogre emlekeztet.

A

Hejmirigy.

4.

szi

A lettek

ama

kozul

buviirok

koriibbi

milr

tobben figyelmesek

mely a Cladoceriik

szervre, a

iltliitszo

melyek kiiloubozo

kiiloniilve, a

lemezeiuek also harmada

tobbszoros kanyarulatu, szabdalt szegelyu es

meglehetos

csatorna a holyagszerii mu-igy levezeto csovevel ve-

kozdetet es lefutiisa szeriut belso ^s kiilso jiiratra van

kozelebe emelkednek

leg-

tiijiitol

A

fel.

alakii hajliissal a piiucz^l

neha egeszen a

sziv ko-

csatorna es illetoleg a belso

\

nagyobb reszenel a

nek kozeleben

piinczel ket

—

fekszik.

koriilmenyesen

tanulmiiny

A

helyzetet es

biir

lefutiisiit

korvonalozAsilval

megis

legelso, a ki a Cladoceriik e szervet

behato

feladatilnak

tiirgyiivd

Leydig volt

tette,

osszes illtala vizsgiilt fajokuiil kimutatta s

a

finomabb szoveti szerkezetenek,

leirja,

elettani

ados marad.

Zaddach

Igy Mtta azt

Ilolopedium [lihhcrum-nA] es

valamint

lemeze mellso szegelye-

s

majdnem

6

auuak

az

jelenlet^t,

egyuttal finomabb szerkezetere es elettani fuuctiojiira

u6mi fenyt

Az

is

meg

kiilso jiiratok lefutiisa,

rint,

igen

a

hejmmgynek

A

hogy majduem

Schalendriise

DoHRN

—

—

«Hejmirigy»-uek

uevezett szervet, kiilonosebben

pedig

A., Saes G. 0. es Claus C, a kik koziil az utobbi

tanulmilnyok

specialis

nemcsiik

alapjfin

fiuomabb

a

hanem

szerkezetre vonatkozo becses adatokat nyiijt,

egy-

tobb kiilonbozo Cladocera-fajuak hejmu-igyeit

uttal

is

ismerteti.

A

meuyben

volt,

hogy

az,

kepen hurkolt, teljeseu

a kiilonbozo fajokuiil kiiloubozo-

ziirt

csatoruiit kepez es rajta

semmi

nem

lehet.

feltiiuobb elkiiloniiMseket megkiilouboztetni

Saes G. 0.

felfogiisa szerint,

a Sidd-n es rokonfajaiu vegkozeleben

zett vizsgalatai alapjiin, a hejmirigy a riigok

egy szitaszeriileg sikeriilt

iittort

kimutatuia

mirigyei sem

uem

mint azt Leydig tort lemezen,

lemezen

aztiin

azt,

kepezuek

velte,

iit

ziirt,

Saes G. 0. Allitolagos szitaszeriien

valossigos mii-igyet kepez. C.

rigy

0. allitotta, ilttort

—

iit-

hanem

a

lemeze egy ho-

jiiratiiba

at a tobb-

sziijadzik

Dohen A.-nak

es

e felfogiisiit

kezdetben tevedeseu alapultnak uyilviinitotta

s

kivetel nelkiil a holyagszeril mirigy alatt

vizsgiilatai szeriut, a

s

Weismann

iilakjiiniil,

a Leptodora

a hejmirigy-

nevezetesen a holyagszerii mi-

csatorna egy felhurkolt kis

a

resze

mellso 4s leguagyobb reszlete a

foglal helyet,

bau vegig

meg

fekszik

a

testiirben

pedig olyformiln, hogy a tor hosszd-

futva, mellso reszevel a fejig terjed.

A

holyag-

mirigy hossziikas kortealakii es keskeny, rovid veze-

tdke szeles csiicsiinak kozeleben ered. htitso reszlete a mirigytol csekely

kiszelesedve, fel.

A

A hosszii

csatorna

tiivolsiigig mellfele

do aztiiu hegyes, konyokszerii

fele kauyariil s

vesz

utobbinill,

fejben fekszik, tehiit

vizsgiilatai szerint,

hiitso r^szlete s

panczelou,

lad,

crystal-

<SV(/rt

mely

a holyagszerii mmgytol.

Leptodoridae csabid egyetlen

nek csak

hiijliissal

mogint

ha-

hiitra-

a mirigy alatt kettos konyokhajMs utiin

egyenes voualban mellfele halado

kivezeto

iriinyt

nyikis a csatorna derekszog

alatt

megtort keskeny reszleteuek vegen fekszik.

A

hej-

szitaszeriien

mely keskeny vezetekeu

szoroseu felhnrkolt csatorna also

Clads

Dohen A.-uak

egyszerii csatoruiikat,

sem nem nyilnak

mint azt Saes G.

lyagszerii fiiggelek, a

uyilik.

hogy a Cladocerfik

is.

C. eszlelte es sze-

a Leptodora ]iyalind-mi\,

hyalind-nti\,

szerii

hejmirigy szerkezetet illetoleg Leydig abbau a vele-

es

Weismann A.

A

LEVDiG-tol

Claus

Legjobban megkiilouboztethoto a

lind-n-k\

ttlvol

eme,

es fajok sze-

egesz alakja es reszben szerkezete

hirezeto nyildst legeloszor

fekszik.

utiiua miikodott buviii-ok miir

Cladocerdkuak

nemek

vslltozik s foleg ezektol fiigg

rinte azt a legtobb fajuiil igen uehez megtaliilni, miut-

valainennyien tobbe-kevesbbe figyelmoki-e meltattiik a

deritett.

hajMsa, a

korMtok kozott

tiig

Polypheinidae-CBalM alakjainiil a hejmu-igyek szer-

kezete

meg

eddig csak uagyon hezagosan ismert

s

a Po-

lyphemus-va, vonatkozolag, Leydig vizsgillatai utiin peldiiiil

csak annyit tudunk, hogy a pdnczel mellso szege-

lyeuek kozelebeu fekiisznek

s

a csatorua lefutiisiiban teny-

leg mellso es hiitso reszletre ktilontilnek. let,

A

mellso resz-

valosziniileg a riigo ixlapjiinak kozelebeu fekvo mi-

rigytol kiindulva,

de uemsokilra

gyenge

hajlsissal mell- 6s lefele

majdnem derekszog

halad,

alatt elobb ferden fol-

36 es hdtrafel^,

majd szinten ferden mell-

csove ferden

es folfele irilnyul,

es eredespontja kozeleben aztan kouyokszorii bajliissal a bcitso reszletbe

megy at. A

bsitso reszlet

;

de milr a miijdnem derekszogii also

kezdve iniuyiibau nemileg

kezdetbeu ferden

majdnem

reszlet eredespontjiiuiil,

meg.

mintbogy iuueu kezdve

teszi

meg

folfele

a valoszinuleg

fekvo kive-

itt

lyagszerii

egyezo szerkezetiiek es lefutiisuak. tojiisdad

illtalilbau

majdnem

majdnem

A

bolyagszeru mirigy

alaku a riigok kozeleben,

A

jol

megkillouboz-

csatorna mellso reszlete a bolyagszerii mirigy

kezdetbeu

felso tiijiirol eredve,

gyenge

Mo/Ma-fiijokehoz.

A

holyagszerii mu'igy kortealakii,

zeteke nagyon rovid s eszrevetleniil

mellso reszletebe, a mely

ugyanezt az utat

teszi

fedi.

A

meg

s

biltso

a mellso

kivezeto uyilAs

utiin,

le,

awal a

egeszen fedi

batol a holyiigszerii

nagyon kisfoku eltereseket

Lynceida-

tomloalixku,

vezeteke rovid.

mirigy gouibolytided fekszik.

A

s

majdnem

bolyagszerii

a test kozepvouiiliibiin

csatorna mellso reszlete a holyagszerii mu-igy

irja

reszlet also Iiaj-

inueu

s

fol-

mmgy

mo-

Scapholeberis-ekne\ a holyagszerti mirigy

kezdetben egyeuesen folfele

hiijlilssal

a h^tsoba,

tlt

kivezeto uyilas viilosziutileg a holyagszertt

A

A

megy

A mellso

mirigy es a mellso reszlet koze.

gott fekszik.

talillunk a

hogy bajMs

ugyau azt az utat

hogy a mellso

ktilonbseggel,

es fajainil

alakjainak hejmirigy-szerkezetetol.

s

kicsucsosodott kouyokhajliist kepez

lcisiluill

A

terdszerti

egyenes vonalban haladjou a sziv kozelebe.

majduem

ve-

At a csatorna

ivelten hajlik folfele,

itt

Lyncodaphnida-casi&d kulonbozo nemei-

csaliid

megy

aztiiu kortilbelol a test kozepvoualiiban

a mely azt

A

egyszer meg-

Ceriodaphnia-iaiok bej-

reszlet begyes, kouyokszerii bajlilssal

a szivig batol.

meg

mirigyei szerkezet tekintetebeu nagyon kozel illlanak a

folfele veszi

igen valosziniileg a bolyagszerii mirigy alatt fekszik.

csak

A

kivezeto uyiliisban vegzodjek.

de attol cse-

reszletet kisebb-nagyobb fokbau

A

:

a ho-

a holyagszerii mu-igy mogott fekvo

aztiln

utiin

bajliis

)S'-aIaku bajlilssal

reszlet lefutilsilban

hogy

hajlik,

s

mellso reszlet kozott folfele haladva,

lefele halad,

kely tiivolsiigban kouyokszerii utjiit es

csatorua a

csaknem egyenes

egeszeu a sziv kozelebe,

lialad a biitoldalboz,

de lefutdsiibau mellso es hiitso reszlete tetheto.

A

a test kozepvouiililban fekszik.

bolyagszerii mirigytol veszi kezdetet es

vonalban

mmgy es a

de

folfele,

megkeriili

hajliisilt

a bolyagszerii mirigy felso szegelyeuel

Lynceida-oiiashid ixlakjaiuiil a bejmirigyek

iigyanis

a melyet a mellso reszlet

lefele,

hajlilssal

ugyan azt az utat

reszlet lefutilsiibau

liiitso

mixjd ivelt haj-

gyenge mellfele

ezt

s

iitjilt

e mellett a mellso reszlet also

veszi utjiit s a mellso

zeto nyiliisba sziljiidzik.

A

A

teszi

bdtrafele halad,

le- es

Mssal folfele veszi

bajlitstol

elter,

egyenes iriinyban

csatoma mellso

reszlete a holyagszerii mirigy vezeteketol kis tiivolsilgban

kezdetbeu ugyan-

azt az irilnyt koveti lefele, a melyet a mellso folfele s azt

mogfekszi

A

tekint.

le- es hd,trafele

A

csatorna mellso reszlete

de majd konyokszerii

lefele halad,

irilnyul

gyenge (S-alaku utat irva

es

egeszen a sziv mellso csucsiiig

s illetve a fej es

le,

a tor kozti

also szegelyen eredve le- es Iiiitrafele balad, de uemsokilra

bemelyedesig emelkedik, a hol aztdu hegyes, kouyok-

ivelt biijliissal folfele irilnyul s a sziv kozeleig terjedti le-

szerti bajliissixl

futilsdban meglehetos eles <S-alakii utat

reszletuek

lefutilsa

uagyobb mertekben

azonos a mellsoevel fedi.

A

ir s

A

le.

azt

liiltso

kisebb-

kivezeto uyiliis a bolyagszerii

Bosminidae-csaX&d alakjainak hejmirigyei ugy szer-

kozet, viilamint lefutiis tekinteteben

uak moudbatok

elterest csupilu a csaliidon beliil

torna belyzetet

s

is

nemi

tapasztalhatunk a csa-

a csatorua mellso es

liiltso

reszleteuek

Neha ugyanis a bejmu-igy

mellso szegelyenek kozelebeu fekszik takarja a mellsot,

egeszeu azonosak-

a Lynceidae-cii&\&.d alakjaieval s

lefutdsiit illetoleg.

s

a piinozel

a biitso reszlet

neha pedig a csatorua majduem a

el-

test

kozepere vouult, teh^t a piiuczel mellso szegelyetol meglehetos tiivolsilgba,

hanem

A gyek

s

a biitso reszlet

uem

fedi a mell.sot,

biir

csaliid

kiiloubozo uemeiuel a hejmiri-

iiltaMbau egy typus szeriut vannak fejlodve,

mindazilltal egyes reszleteikben kisebb-uagyobb elterest

mutatuak.

A

uyokhajliisig,

A

miuthogy

Moindk-n&\, mint azt Claus C.-nak a Moina

test

egyeuesen

sziuten kouyokhiijlast kepezve,

hiilad,

fele

alatt

a

tekint.

kedik,

A

de aztiln

megtorve,

meg

iigy

halad

folfele

a holyag-

h6Iyagszeru

alaku

tojiisdad

A

csatorna mellso reszlete a

Iiiitso

emlitett

nem nagy

folfele veszi

pedig vege

tixvolsagban derekszog

iitjiit s

fele

a sziv kozeleig emel-

erosebben mellfele hajolva.

reszlet m.ir sokkal komplikiiltabb,

nemeknel

Siiig,

;

miut az eddig

ugyauis a mellso reszletuek

felso,

avval piirbuzamosan halad,

he-

ben hegyes kouyokbajlassal

let lefutiisiibau,

tomloalaku es kivezeto

azouban majduem alii-

fele veszi utjiit s a pslnczel hasoldali szegelyeuek kozele-

A holyag-

mirlgy a rilgok alapesucsdnak kozelebeu, a testnek

itt

derekszog alatt megtorve, gyeuge hiltrabajMs mellett

a pAnczel mellso szegelyenek kozelebeu fekszik.

;

s

bolyagszerii mirigy kozeleben kezdetben egyenesen biltra-

mirfgy

majdnem kozepvonaUbau van

uem

mely mogott a kivezeto nyilds van.

alafele

hejmirigy

is

s ezt

kozepvoualtiban fekszik es rovid vezeteke

bizonyitjilk, a

bracJiiatd-n vegzett vizsgillatai

szerii

itt

Siii>oce]^halusok-nA\

mirigy a

biitso reszlet

csak szegelyet erinti, de ci^ak az also ko-

mirigyig, a

szerii

A

meg, a melyet a mellsd

gyes konyokhajMs^tol kezdve, egeszen annak also bajM-

csak szegelyeikkel erintkeznek.

Daplmidae

hanem

takarja,

a hiitso reszletbe.

ilt

teszi

a mellso reszleten fekszik

mirigy alatt fekszik.

A

megy

ugyan azt az utat

felso csucsiiuak

folfele

terve, a holyagszerix

kozelebeu vegzodik.

A

hiitso r6sz-

reszben eltakarja a mellsdt, reszbeu pedig

csak erinti, ugyszinten erintkezik szegelyevel also tdjd-

nak

alii-

es folfele

balado resze

is.

A

Dfyi/tttia-fajok hejo->

36 mirfgyeinek egyes reszei alakjnkat cs lefut^sukat tekintve, egeszeu azonosak a Simocej^halus-okexal

auuyibau teruek

hogy a hatso

el,

uem

oly messze s

s

ezeketol csak

uem

reszlet also tiija

hanem

rovi-

uyulik

le

debb

vagy csak fehg, vagy pedig egeszen visszahajHk a

s

oly

felso tiijra s ev\e\ kiipcsolatban szerii

kulouvillt,

kozelebb fekszik a holyag-

belsejokbeu miir az ^ld

hejmii-igyei

lefiitilsukbau

is

G

Sididae-caai&A alakjaiuiU a hejmu-igyek szerkezete

nagyou emlekeztet a Simocej^halus-okerii ter

s

alakjiit

itt is

A

folfele a sziv kozelebe.

epen ugy megtaliiljuk a

hiitso reszleteu

felso es az

also

mint

tiijat,

a Simocephalusoli-nai es a iJaphnidk-iiu]., avval a kuloub-

lyiigszerii

aM

halad

A

hogy a holyagszerii mi-

folfele,

van

—

A

a meuuyire

a

hosszteugellyel

mennyire Zaddach

a mirigynek

kapcHolatban anuiil terjedelmesebb belsd

s evvel

A

csatorna szoveti szerkezete

mirigyetdl, sotetes s

a

fiilazat

sejtjei

sziniive

A

es

lUiir elter

;

A

mindket

muigy

uezve ariiuylag szabillyos sok-

nem

kiolvashat-

megvan

csatoruareszlete

s

jeleuletet illetoleg

meg

vizsgiilata,

mely

a holyiigszerii miriggyel azonosit.

hejmuigy egy

reszeinek

kiilonosen

s

miut a cuticu-

egyebek,

csatoruticskiikuak

uyiliisai,

a

miudkhdz hiisonlokat anuak idejeu Heidenhain az emIdsdk veseiuek ugyuevezett tubuli contorti-ja

bau

eszlelt.

A

rogzitesere

mds

szolgilluak s ezert

A es

Azon

nem

kiilsd es belsd reszlete

melybeu Claus

egesz

csatorua

egyes Cladocera

latszik

csipkezettnek.

falazata

mellett, a kdzdttiik

pez, a

felhiimjii-

csatorna foliileten elszortan itt-ott kdtd-

rostok tapadnak, a melyek az

szdveti

esetekben, fekszik egy-

fentmarado hezag verdbldt ke-

C. versejtek iiramliisilt eszlelte.

hejmirigy elettaui feladatiit tekintve Weismann A.

Claus

C. is

laszto szerv s

finomabb,

nem

lareteget iithatolo finom

szitaC.

kerek likacskiik, miut azt

a Leptodora hi/alindn vegzott vizsgiilatai

csatoruiijiinak

miut tudjuk, Clacs

E

meg.

kimutatta,

mikor a csatorua

kozepen egy holyagszerii keplet vau, szerinte a Bzeriileg iittort lemez, a melyet,

folyamiiban

eddig biz-

csatoma

magot miQdou

meglehetds vastag cuticula-reteg

fdliiletet

hogy nem

szerint a

meg-

lehet

a melyen fdlulrdl uezve, kis kerek likacskiikat

Weismann A.

legaMbb erre euged kovetkeztetui Sabs G.

O.-nak ide vonatkozo

csatorua

vizsgiilata

rajziiibol

Viilik

kithiitui.

Zaddach

hanem a test majduem pilrhuza-

a holyiigszerii

erdsen feuytdrdve

sejtek foliileten hilrtyiit

kiildnbdztethetiink

tos adataink nincseuek, biir igen valosziuii, hiiinyzik az

esetbeu

iire.

tomotteu fekiisznek egymiis mellett,

toviibbii a sejtek foliilrdl

a Ilolope-

ezek p;lrhuzamosan kozetleu ogymiis mellett fekszeuek. Iiolyagszerii

es fiuom,

fiiggesztve.

alixkjiiniil,

avval pili-huzamosan fekiisznek,

kozejjvonaliiban

A

mindig sima

foliilete

A muigy vezetekenek falazata anlnylag uagyon vekouy

boritja,

uyiljek.

ismerjiik, a

s

kony-

iivegtiszta, viilosziuiileg szerkezet nelkiili hiirtya takarja,

csove folott derekszog alatt megtorve, a

hejmkigyek egeszeu sajiltsilgos lefiitdsuak, a meunjaben uem a piluczel mellso szegelyeuek

A

muigy

holyagszerii

hauem egyeues vonalbau

ismet

ditim gibbenim-na\,

juk,

beiillitiisnill

mu-igy kozeleben,

Ilolopedidae csalild egyetleu

mosan.

a mu'dl feliiletes

ktildubdztetni, de a nagy, gdmbolyiided

s aztiln

kozelebeu

e sejteknek

nyen meggydzddhetiink.

szdgletviek.

tslj

muigytol meglehetos tavolsilgban

utiiu

gom-

nezve azt mondhatjuk, hogy vala-

kepez konyokhajlilst a ho-

az also

rigy kivezetd

A

erre

uem

hogy

seggel,

inkiibb pedig az

A mi

lehet megkiilouboztetni.

illeti,

mennyien hengeresek,

alaku, toviibbil a csatorua mellso reszlete egyeues voual-

bau emelkedik

magot

bolyii

ezeketol csak

hogy a holyagszerii mirigy ferde negj'sz6g-

el,

meg

a mely fiuom rostok kozvetitesevel itt-ott a koztakiirohoz

betiit irnak le.

abbau

iillatniil,

eczetsavval kezelt peldiinyokuiil meglehetds Uiigy,

mirigyhez. Kulonbeu iigy a Simocep]uilu>i-ok, vala-

miut a Dajjhnia-felek

A

s

abbau a velemenybeu van, hogy az kivd-

hogy a holyagszerii mirigy

pedig hugyviilad^kokat

vizet, a csatorua

viilaszt es iirit ki.

szoveti szerkezetere vonatkozo legelso poutos adatokat

Weismann

A.

nyujtotta Leptodora hyalina anatomiai 5.

viszouyainak ceriik

ismertetese kapcsiin.

Claus

C.

Izomrendszer.

a Clado-

A

hejmuigyeu-e vouatkozo kozlemenyeben e tekin-

Cladoceriik arauylag elenk mozgiisilval kardltvej

semmi ujabb adatot sem kozol s csak megerositi, illetoleg iiltaliinositja WEisMANN-nak a Leptodora hyalina

a koriibbi buviiroknak

hejmirigyere vonatkozo teteleit.

elsd reszletesebb leiriist

tetbeu

A holyagszerii mirigy belso falazatiit egymiistol uagyobb

tiivolsiigban

lillo

nemcsak egyszeriien a

nagy sejtek

falazatot belelik,

mert egymiistol meglehetos beuyulnak a miiigy belso egyeulo uiXgyok,

s

belelik, a

tiivol

iirebe.

kiilouosen a

A

meg, a

taliiljuk

melyek

szeret ismerteti. Utiiua

szabadou

sejtek kiilonben

muigy vezetekeuek

leben fekvdk joval nagyobbak a tobbieknel

izomrendszer magas

kisebb-

hauem, epeu

fekiisznek,

az

uem koze-

tokat,

a

is

elkiildniiltseget

mutat

magAi-a vonta figyelmet.

mindamellett

ki a Sida- es

is

s

miir

A

leg-

csak STRAUS-uill

Daphnianeme]i izomi-eud-

Schoedler nyujt terjedelmes ada-

ki az Acanthocercus

rigidus

= Acantholeberis

curvirostris izomrendszeret iija le a legkisebb reszletekig.

Zaddach szinteu sok adatot nyujt

dium fjibherum

ez u'iiuybau a llolope-

leinisa kapcsiin, de adatai

meg sem

oly

gdmboly-

kimeritdek, miut a ScHOEDLEn-ei. Leydig monogriijjhicus

dedek. Valameunyi sejtet kettds korvonalu hiirtya borit

munkiijilbau a Cladoceriik izomreudszereuek reszletesebb

s

;

37 hanem

ismertetesebe

nem

vizsgillataira,

de megjegyzi, liogy Schoedlek tobb oly

bocsfltkozik,

utal a Schoedi,er

izmot ismertet, a melyek tulajdonkepen

nem

nem

izmok, ha-

csak kotoszoveti rostok, vagy a zsfrtest nyulvAnyai.

Az ujabb buvjlrok

koziil

Weismann A.

csupsln

nyiijt ke-

de legkimeritobben Schoedler es Zaddach

alapjiln, le

azokat

;

frja

az elso buvilr az Acantholeheris ciirrirostris-on

az utobbi ^eAig a.Holopediumgibberum-on tett megfigye-

Schoedler szerint az ligastapogatokat 5 izom

lesei utiln

mozgatja,

melyek

a

egyik

ketto

koziil

tapogatotol a

ves adatot erre vonatkozolag a Leptodoia Jiijalina aua-

milsikig fut s a torzsbe hatolva, egyikok a felso, milsikuk

tomiai viszonyainak ismertetese kapcsiln, de egesz terje-

pedig also szegelyehez tapad, mindketto azonban tapa-

dehneben megsem

8zem

elott

tartva Schoedler kimerito

tokba o.sztbatjuk tapogatdk izviai 5.

a

buvilrlati ada-

a Cladoceriik izoim-eudszeret a kovetkezo csopor-

tait,

tdrzs

a tajJogatuk izmai

\.

:

a szein izmai

3.

,-

izmai es

4.

;

±

;

az

d()as-

a Idhak izmai

ki

uem

ZM^)/r«/afeleknel

uem nem rol

csak az Acantholeberis currirostris-

mutatja ki iizokuixk jelenletet, hixnem

uiil

;

eszlelte.

is,

emlekezik

a

itltalilbau

melyekuel pedig Straus-Durkheim

Zaddach

meg

Leydig

,

Weismann sziuten

es

reszletesebben a tiipogatok izmai-

holott mindenik tapogat6hoz fut egy-egy izom.

Ezek

lapitottak, szalagalakiiak s a felso ajaktol kiindulva, a

fej

also szegelyevel pilrhuzamosiiu futva, hatolnak be a tapo-

gatokba

s

azoknak alapresze kozelebeu a mellso szegely-

hez tapadnak. Schoedler ez izmokiit mn^culi lcralores

anteimarum

— a taj)ogat6k

emelo izmainak

es miikodesiik szerint meltiiu

uem

izmok egyformilu

mint WEiSMANN-nak

liidban a

iltliltszok.

A

A

Leptodoridae csalildbau,

vizsgiiliitai

vaunak

A

is.

izmok

mutatjiik, ez

is

uem kulonbon

Poli/pheinus uAl

miir ki

jainiil

a Poljiphemidae csa-

Li/nccid^ie

csaLid alak-

nagyou vekouyak

fejlodve, de

Lyncodaphnida csabld

alakjaiuiil, karoltve

tapogatok eroteljes fejlettsegevel, a tapogatoi izmok erosebbeu

elleubeu

fejlettek,

liiiinyozni

is,

es

a

mar

a ta-

Mtszauak,

magyariizatilt kiilouben epeu a tapogatok szerke-

A

zeteben kereshetjiik. alakjiiiudl,

gatoi

Bosininiddk-nAl

a

pogatok colossalis volta dacziira

minek

a

valameunyinel vaunak ez

fejlodve.

egeszen hiiinyozuak,

nevezte

— A Clado-

tapogatok mellfele- es folemeleset vegzik. cerdk kozott azonbau

—

monuyiben tenyleg

a

is,

mint milr Schoedler

izmok miudig

alakokuill,

T)aphnidac is

jeleu vauuak,

csalild

gyengebben

fejlettek,

s

mint

igy

mozgathatok, sokkal

melyekuel a tapo-

gatok egeszen szabadok. Az utobbiakera emlekeztetoleg

is.

— A tapogatoi izmok

ben legerosebben a Cladocerak himjeinel vaunak lodve, kapcsolatban avval,

kiiloukifej-

hogy ezeknel a mellso tapo-

gatok kozosiilesnel a nostenyek olelesere

szolgillo szervve

modosultak.

Az dgastapogatdk izmait

alilfele

osszetettnek

nemi miutiikat a Dajihnia-fnjokon

liitszik es

Miudeuik izom ket

tiipadokesziilekiik uiucs.

majdnem

mivel

tobb

es

aUifele

emelo izma

siijiit

truuci

terjed,

— gyamint

de ligy

be,

hogy

liltszik,

hiiuem belso-hiitso falazatiln

—

Miikodese a torzsnek

eredmenyezi

mozgiisslt

— musculus tekintendo

A m4s

kiilouboztette.

koziil a legmellso

iigastapogatokba, azok tor-

hiitol

oszolva tapad meg.

iigra

hiitra-

uem

tiil

inszerii

elkiilimiilt

A h;lrom izom

ivelt lefutiisu s az

zspuek belso-also reszeu a torzson

koritve,

izombol

onilllo

egesz szelessegiikben tapadnak az

ilgastapogatok piinczeljilhoz,

a torzs

8 ezert

proprius articuli basalis ezt miir Stbaus

s

majduem

k6t izom

is

meg-

egyenlo szeles,

de sokkal hosszabb az elobbiuel, a menuyiben a torzs

anuak

fut s

csiicsiiig

kiilso

izomreteget kepezve,

iiga-

kat bocsilt az ilgastapogatok iigainak izeibe es a tollas-

Ezen izmok kepezik

sortekhez.

doukepeui emelo-

az iigastapogatok tulaj-

es mozgiito izmait

— musculi levatores

a mellso — levator coparum proprii. — A ket izom copai-um propriu.s anterior — a torzs mellso reszeben fut koziil

le

s

azutiiu elkeskenyedve, a kiilso iigba hatol s anuyi

ilgra oszlik, a hiiny ize

es tollassorteje

vau az

nak. Egeszen hasoulo lefutilsu a hiitso izom

coparum proprius posterior also

ered

tiljiiu

s aztiln

—

is

illeto iig-

— levator

csakhogy a torzs

a belso ilgba hatol

hiltso-

szinten

s itt

az izekuek es tollassorteknek megfeleloleg iigazodik

E

el.

ket izom egyidejii miikodese kovetkezteben az agas-

nak,

majd

ilgai s

Straus uyujt

vegzett vizsgalatai

mell,

ezeknek

majd pedig

izei es sortei,

hiltra fele.

Az dgastapogatok

kapcsolatban szabad

izesiile-

stikkel es ligy szolva kiilou izmaikkal, ouAllo miikodest

vegeznek. Schoedleii ezen jol elkiiloniilt izmokoii az dgastapogatok torzsebeu gyiiriis izmokat

nezett, az

nak

seiu letezuek s a

nem

redoje.

egyetlen

mit Schoedleu izomuak

egyeb, miut a torzs h;ijIekony pdnczeljd-

Zaddach a Holopedium gihherum-n&]

negy izmot kiilonboztet meg az

melyek

kivtil

is velt lAtni,

ezek azonban, miut miir Leydig kimutatta, Cladocerilniil

felen, a

illetoleg miir

futuak.

hiltolda-

fejp;inczel

mindket oldalou

a belcsatoriiilt

.s

miikodik, az iigastapogatok csupiiu tengelyiik koriil forog-

vauuiik fejlodve a Sididac- es Holopedidae-CHolad alak-

jainak tapogatoi izmai

erednek

a tapo-

kimutiitta,

azokuiil, a

izom, a melyek az ilgastapogatok

emelo izmai gyandut szerepeluek, a

tapogatok folemelkednek, mig ellenbeu, ha csak az egyik

csakhogy azokuiil az

nem

A m;is h4rom

iigas-

iiz

— flexores au-

hajlito izmixi

kiilonbozo

a melyeknel a tapogatok legnagyobb resze

a fejp;inczel alatt fekszik,

tennarum.

ferden

A tapogatdk izmait illetoleg a legelso adatokat SchoedLER kozH, a

tapogatokuak tubijdoukepeui

liirol

a belszcrrek izmai.

6.

Ez izmok

diispoutja kozelebeu tobb iigra oszlik.

irja le az izomi-eudszert.

iigastapogatok

csupiln kiilso

kozill az egyik a fejtor oldaliltol kiiudulva,

az iigastapogatok torzsebe hatol

s

anuak

kiilso szegelye

kozeleben futva, az elso izen vegighatolva, miud jobban

;

38 kozeledik a mellso szegelyhez. Hasonlo a lefutsSsa annak

koriilbelol

a ket izomnak

uiil s

a mely .szinten a fejpiluczel oldaliln,

is,

de az elobbinel valamivel lejebb ered

gatokba a torzsnek

—

szerepelnek

reszletesebben

a

Sokkal

Zaddach az ligastapogatok belso

le

helyen azt emh'ti, a mely

elsci

beldo reszebol eredve, a torzs hiitso szegelyeu hatol

fej

az

—

flgastapogatoba

Ez izom

nev

szegelyhez.

a ScHOEDLER-tol musculi

alatt leirt izmokkal,

anuyival

Zaddach szerint az ilgastapogatok

inkilbb, mivol

A

eredmenyezi.

ez

fut a mellso

valosziuiileg azonos

flexores copivrum

lilsdt

ferdeu

es

haj-

alil

izmok inkiibb az

tobbi

is

iigas-

tapogatok egyes alkoto reszeinek mozgiiSiU vegzik.

—

Ilyenek elso sorban egy feliiletesen fekvo vekony izom, a

mely az elobbi mellett az eredve, az

jiin

tapogatok

a mely az elso vegig

milsodik izeig

iig

feliileten

liiltso

ilgastaj)ogat6 torzsenek alap-

fekvo egy eroteljesebb izom,

kozepen eredve, az egesz miisodik izen

iz

Valosziuiileg ehhez tartozik az az

fut.

mely az iigastapogato fekszik s a

melynek mellso is

harmadik

eredve, a

oszlik,

izomm^

iz

tovilbbi

egyesul

s

azouban

lefutilsilbau

Az utobb

emlitett

izeinek felemeleset

d,gai

A

egyik oldalou negyuek,

osszesen

tehiit

cepliaius

izmot

is,

hat izmot

Weismann

iukilbb,

meg.

szilmliilt

hogy a

azoknak

osszesen uyolcznak

a

miuthogy a Sidd-na\

Valosziniinek

fiijok

szeriut

is viiltozik,

hogy Zaddach a Holopcdiuin gihbcrum-n&l miir hat

tat,

izmot

A

eszlelt.

liibizmokat kiilonben k^t csoportba oszt-

—

extensores et flexores. oldali

A

feszito

izma kozelebeu erednek

izmok a

es ferden

torzs has-

mell

fele futva,

a liibak mellso' szegelyenek belso oldaliiu tapadnak,

elleuben a

izmok a torzs

hivjlito

eredve, ferden hiltrafeM futnak

nek belso belso a

oldaIi'in rogziilnek.

als6bb

Ii'ib

es

tiijai

s

izma

hasoldixli

mig

felett

a lilbak hilts6 szegelye-

Ez utobbi izmok a tollassortek

koziil

a

ligakat

fele

bocsiit.

A tdrzsnek

potroh

hi'it-,

dltaldban najy foizma van, melyek koziil milsik a has-

fut vegig s a es

es ketto a test jobb-

melyekuek miikodese

utopotroh mozgatiisAra

es bal-

a

kizi'ir61ag

E

iriiuyul.

uegy izom

koziil legfoutosabb es leger6'teljesebben fejlett a hasoldali

izom, a mely az egesz potrohon vegig futva, az utopotroh-

bau vegzodik. Az utopotrohba lepve a oszlik,

hivsizom

szele.s

a melyek koziil egy vekouy

az ut6-

iig

potroh mellso szegelyevel piirhuzamosan haladva, a v^gkiirmok alapjiln

rogziil.

Egy

miisik Aga ferdeu az ut6-

kepezi,

Maga a foizom, a mely e szerint a hai-madik iigat majdnem egyenes vonalbau fut az ut6potrohba

kivetelevel,

az osszes tobbi

is

melyuel

a

csupiiu

CladocerAkuiil

meg. Ugyan

e

negy

Allandoan

szilmadatokat kozli

a Lejitodora In/alina szemizmait illetoleg kivetel nelkiil egy pontbol ered-

torzsenek alapjiln, vagy annak

fele haladva,

egymilstol miudinkiibb

s itt

a farksortek kozelebeu vegzodik.

miikodese az utopotroh

utopotroh

hajlitiisiira

izmainak

hiijlito

flexores postabdomiuis

.hetjiik

—

s

izmok a tapogat6k

kisse ferden, oly

alapjiin

tolcsert

kepeznek.

miikodese a szemek mozgatiisilra szerint a

kimu-

egy pontbau eredve,

formdn futuak a szemhez, hogy

sukban megforditott

foliilrol-lefele 6s

is

iriiuyvil s

lefutii-

szem

feliilrol-lefele

nem tok.

mozgilsa kozben

ket

mi'is

volt,

izmot

Schoedler az Acan-

is

izmokon

kiviil

az

kiilonboztetett meg,

a melyeket a farksortek mozgat6 izmai gyauilnt

A szemizmok

szemek majd jobbrol-balra, majd

emlitettem

meg

emelo-

irt le

Leydig azonban nagyon helyesen kimutatta, hogy azok

ezeknek ossze-

megfordftva mozoguak. Schoedler meg-

figyelese szeriut a

utopotrohban

musculi

ezert az ut6potroh

tholeheris curvirostris-n&l az emlitett

menuyiben, miut Weismann

ezert az

musculus levator postabdomi-

veszik koriil. Csak a Leptodora liyalina kepez e szabiily

a

s

—

izom miikodese az ut6potroh-

nak emeleset eredmenyezi

— Mint miir

ket utobbi izom

— mig az utopotroh mellso szege-

lyevel piirhuzamosan futo

izm^nak nevezhetjiik

neve

A

u-iinyiil

nis.

huz6dilsai

— musculi

hatjuk, uevezetesen feszito es hajHto izmokra

t^voznak, minek kovetkezteben a szemet tolcserszeriileg

tatta, az

nemek s mu-

a mire foleg az

azaz nyolczat, elleuben Leydig a Simo-

iigastapogatok

kivetelt,

azonban,

es

hiitso szegelyehez fut s itt a vegbelnyilils iininyilban

kozeleben es a szem

alol

tartom

izmainak sziima a csaliidok

liibak

meg

taliin

is

rogziil.

szemizmok majduem az

anuill

enuyit

ir le

mikent

potroh

sziimlillt

A.

negy izom vau,

viiloszinii az,

s fgy

iibriizol.

vetulus

liitott,

hogy igen

ligakra

eszlelte s

Schoedler

a ZAODACH-ei.

Ugyanennyi szemizmot emlit

hatot

ScHOEDLER

nek,

egyiittal

mig rajzaiban egyik oldalon csupdn hdrmat

teszi,

A

hanem

oly jelentekeuyek, miut a

de ktilouosen

a liibakbol, do hozzii teszi,

oldaliin

tekinthetjiik,

a tobbi Cladoceriik-

ugyan az Acantholeheris cnrvirostris-nAl ket izmot

szeles ii

nem

de ezek

ScHOEDLER-ei,

egyik a

s illetoleg

majdnem ckkonit

Idbak izmait illetoleg nemi adatokat milr Stbaus-

taliilunk,

ket

eszkozlik.

is

szemhmoli jelenl^tet miir Stbaus

sziimilt

a

izmok valameny-

a melyek nemcsak az ^gastiiijogatokuak,

A iiiil

feleben

s itt

egy

negyedik izbe

ooparum gyauiiut

nyijet mxxsculi levatores

azok

iz felso

mellso szegelye fele lialad

ligy fut a

tollas csucssortekig.

is,

feleu egy hasonlo lefutiisii

Ez utobbi a milsodik

ered.

izom

valamivel melyebben

hiitso feleben

mdsik izom

{Igra

tovilbbil az ilgas-

fut,

fokii ivet ir le az Acantholehcris curvirostris-

uiil is.

Mind

be.

muscnli levatores coparum. ii-ja

clgastapo-

az ligastapogatok emeloi gyauilnt

a melyek koziil

izmait,

szegelyen hatol

hiltso

emez izmok valosziuuleg

az

s

GO

val6sziniileg

P.

valodi izmok,

A

hiitoldali

hanem

E.-uek vizsgillatai

megtapad hez.

Ez

s

csak kotoszoveti ruganyos ros-

izom szinten is

eroteljes, s a

mint Muller

kimutattiik, lefutiisilbau tobbszor

csak azutan fut az ut6potroh h^ts6 szegelye-

feltiiuo kiilonosen a L^wcei(/ft-feleknel, a

melyek-

39 nel a tobb rostbol izeuel rogziil

tompdbb

szoglet

A Mtoldali lesere

izomnyaliib a potrolinali

i'ill6

megtorve,

alatt

izom miikodese

iriinyul

s

izom a

folytatodik

—

toviibb.

eme-

kivilloau az utopotroli

ezert mint emelo izmot

levator postabdomiuis oldali

minden

az ilyeu helyeken ferden, liegyesebb, vagy

s

tekinthetjuk.

A

—

musculus

jobb- es bal-

test ket oldaliin fut vegig a test hossz-

tengelyevel piirhuzamosan es valoszfnuleg az ut6potroh

eredmeuyezis igyezthajlitoizmoknak tekiuthet-

hajlitilsiit

— musculi flexores postabdomiuis.

jiik

A

a szemek

felso ajak-

belcsatorna gyomorreszlete mellso-

tapad oda. Ezek miikodesiik kozben a

felso reszleteben

es mellfele huzzilk,

alii-

mely

szalagalakii ket izom, a

ezek es a

tiljiin,

A

kozott, a fejpiinezelbol kiindulva, a felso ajak

felso ajkat

a tiipliilekfelvetelnek, ezert izmixiuak kell tekinteniink

szabad

litat

engedve

ezeket a felso ajak t.ivolito

— musculi abductores

labri.

Straus nezete szerint ezen izmok azonban nemcsak

egyiittal kozelito

illtal

tilvo-

izmok gyauilut is. Schoedler ugyau

megerositi SiEAUsuak ez is,

illlitilsilt,

hogy a felso ajakuak van

musculus adductor alaprol eredve,

labri

—

,

lefutiisAban

ScHOEDLEH

s

kesobb Leydig

meg

kiilouboztetett

mozgatiisilnill

,

de egyuttal kimutatja

izma

ouilllo kozelitci

is

—

foizmokon

meg negy

felso

kiviil milr

psir mils

izmot

a molyek sziuteu a felso ajak

videk, de aztilu erosek es szeles aliipjukkal az ajak belso,

izom miikodese az

elso piir

szegelyehez tapadnak.

illlkapcsokkal nagyjiiban

Az

meg-

rigott tiipliileknak a nigoklioz valo vezetesere iriinyul,

mig

az utiiuna kovetkezo izompiir milr a garat megnyi-

vegzi

tiisiit

;

—

izmainak

miert

labri anteriores

nak

—

is

musculi

—

,

az elcibbiekot a felso ajak tiivolito

depressores

marginis interioris

az utobbiakat a garat tilvolito izmai-

musculi depressores faucis —

Emez

nevezhetjiik.

izmok miikodeset tiimogatja maga a garat val, tovilbbii

gyiiriis

ama negy piir izommal, amelyek

izmai-

koziilketto

a garat mellso, ketto pedig hiitso falazatiirol indul ki

melyek

koziil a

s

a

mellsoket a garat mellso resze visszahiizo

— musculi retractores partis anterioris — phagi a hiltsokat a garat resze visszahuzo izmai — musculi retractores partis posterioris oesophagi — izmainak

ceso-

s

gyandnt

A

gyeugebb a nigoknak

hiitso

mely a hogy a

rogziil,

erosebb pedig azoknak

belso, az

kulso szegelyet fekszi meg. Ezen izmokat, mivel miiko-

nlgokuak mell-

desiikkel a

eredm^-

es kifel6 mozgilsilt

— musculi rotatores maudibularum — a mellsot mellso — musculus rotator anterior mandibularum — a forgat6 izomuak — musculus rotator posterior mandibularum — ne-

nyezik, a riigdk forgat6 izmainak s

hilts6t hiitso

vezhetjtik.

Az

izmainak szilma Schoedler

illlkapcsok

vizsgiilatai szerint

riig6k alapja

a

es

Zaddach

ezek koziil egyik a

eredve, ferden hiitra- es lefele fut, a

tiijiin

miisik ellenben

fej

es a tor hatiiriit61 ferden mell- es

halad.

Miikodesiiket hatiirozottan megilllapitani

sikeriilt

ugyan, de Schoedler 6s Zaddach egyezo

lefele

nem

csupiin ketto s

velemenye szerint ezek epen oly feladatot vegezuek, mint

— musculi rotatores maudibula-

a rag6k forgat6 izmai

rum —

s ezert biltran nevezhetjiik az

izmainak

A

iillkapcsok forgato

— musculi rotatores maxillarum.

belcsatorniiknak es az ivarszerveknek

maguk

megvannak a

rogzfto es mozgat6 izmai, de ezek valamennyien

vagy uagyon rovidek, vagy nagyon finomak

A

ban mindeme szervek rogzitesdre

is

ktilso

hegyes csucsiin ket oldalt oly formiin

keskenyedve halad a

E

tulajdon-

vegzi, a

feip4ncz61 hdtoldaliir61 szeles alappal indulva ki a riig6k

uem

miikodnek kozre. Ezeu izmok nagyon ro-

hegyes vegiikkel pedig

azonbau az a negy izom

rilgilst

a mely a r.igok alatt szeles

ajak mellso reszenek szegelyehez.

is

—

izmok gyauilnt szerepelnek, hanem megernyedesiik

lito

azt

a

a rilgok es az iillkapcsok izmait, toviibbii a

b^lcsatoma, a sziv es az ivarszervek izmait.

ban a legeroteljesebb az a

— musculus adductor mandibularum. — A

k^peni

s

bekzervek izmai kozott megkiilonboztethetjiik

felso ajak,

jiik

birnak nagy jelentoseggel.

s iiltaltiban

legtobb esetben azoncsupiin

kotoszoveti

rostok szolgillnak.

Az

elosorolt

(jibherum

izmokat

izmokon

meg

Uill

talillt

is

a s

kiviil

hejakat ezek,

Zaddach a Holopedmm ligynevezett

elzilr6

vizsgiilatai

forgato izmai mogott erednek es ferden

szerint, alil

sdro

a riig6k

es luitra fole

haladva, a hej mellso szegelye kozelebeu rogziiluek, lefu-

tdsukban azonbau tobb

A mi

iigra oszlanak.

a Cladocenik izmainak szovettani szerkezetet

rovideu csak aunyit jegyezhetek meg, hogy azok,

illeti,

uiiut illtalilban kivetel nelkiil az osszes Izeltliibii iillatokuiil is,

mindig haniutcsikolt izomilllomiinyb^l legtobb

kozottiik a

csak

keves van

kepez.

—

A

izomrostuak

felel

meg

iillauak es

csupiln

es

a mely izomrostpamatokat

kozottiik,

fiuomabb szerkezetre vouatkoz61ag

vegi-e

Leydig azt jegyzi meg, hogy mig a Cladocenik eletteve-

keny izmain a hariintcsikolatokon

kiviil

egyebet

nem

lehet megkiilouboztetui, addig az elhalt izomroston elobb

megjelenik az izomrosthiively ez alatt

magok

nagyobbod6 tiinedeznek

sziimii

— sarcolemma —

s azutiin

szemecskek es vegre kerekded

elo.

jelolhetiink.

riigoknak iiltaliiban 6t

izmuk van. Ezek kozott

eroteljesebb az a hatalmas izom, a

leg-

alatt keresztbeu futva, a ket riigot osszekoti s miikodese-

vel azok rilgofoliiletenek kozeledeset es

menyezi, miert

is

6.

Tapadoszerv.

mely a belcsatorna

tiivoziisilt

ered-

ezt a riigok kozellto izmiiuak nevezhet-

Egyuehilny Cladocerilniil diculus-n&\,

retuhis-nid es

Eurycercus

,

mint a Polyphemus pe-

lamellatus-n&l,

Sida vrystallina-nAl a

Simocephalus

hiitoldalon,

a

fej es

40 a torzs erintkezespontjiin, vagy pedig kozetlen az elott

Eme

Slda crystaUind-n&l miir a regi

keplet a

rok elott

De Geer

Igy

feltiint.

is

poutosak.

buvsl-

miuden tekiutetben kimeritoek

adatai

s

A

tapadoszerv e a

kozetleniil

nel,

Sida cn/ataUind-rol

a

kozol

dig

meg.

elkiilouiilt reszletet kiilonboztethetiink

egy kiilonos

fajuiil is,

bom^lyedes

tor kozotti

es

fej

es

epeu mint az elobbielott,

a fejpiiuczel hiitoldali hatso csucsiin fekszik, ko-

teliiit

adott abnijiiban igen hiven rajzolva talaljuk a hatoldal

zetleniil a sziv elott.

kozelebeu fekvo ketoldali kiemelkedest, de bovebb ma-

padt kis tomlonek Wtszik, a melynek falazatat hosszukiia

gyarazatat hasztalau emlt5kezik

meg

iu superficie superiorc locus editus in-

de ennek dacziira raeg sem

miikodeset korvonalozui. Fischee ismerteti

kepletet,

e

meg

kiserti

pontosabb megjeloleset o

de

kepletet

Leydig

iiorgauum adhaBsionis)>-uak.

A

is

mind

ea

ziir koriil

a melyek mindenike egya hilrom dudorkdt egy

Sida crystaUina tapadoszerve

kiiltabb,

eloszor uevezi

s

sokkal kompli-

uiilr

mint az eddig emlitett fajoke

es ketiele kepletbol

nevezetesen a nyaktiij hiitoldaliluak foliileten emel-

iill,

a Lilljebobg

aztiiu

li'itszanak,

taraj kapcsolja ossze.

a ki behat6 vizsgalatai

mellozi. Lilljeborg volt az elso, alapjiin tiizetesen tilrgyalja e

egy melyedest

e keplet elettaui

sziuten reszleteseu

S.

dudorkiinak

uezve a cuticula

hilrom hariiutvonalban rende-

szabiilytalan szemolcsei, z6'd6tt

a tapad6szerv

piinczel euticula retege

folott vastagodott es szemolcsos, fdliilrcil

Sokkal reszletesebb ismertetest uyujt Lievin,

»

A

sejtek belelik.

a Sidn crf/ataUina e kepleterol, mikor ezt

moudja: «media venitm".

Zaddach csak roviden

keressiik.

0Idalr6I tekintve a piluczelhoz ta-

kedo patk6alakii szervbol

ugyaucsak a

es

uyakti'ijon kozel

uyomdokain haladva, nemcsak hogy megerositi a Lill-

a hiitoldal vonaliihoz kisse oldalt fekvo egy-egy koron-

JEBOUG velemeuyet a Sida crt/staUina

gocskiib6I.

tapadoszervenek nyujtja pontos

litia

uttal kimutatja, culus,

ily

,

hauem egy

Simocephalus

ki

mint milr emh'tetti>m, csak igeu keves

Cladocerauiil van kifejlodve,

s

majdnom minden

esetbeu

csak

szukils,

A szik,

PiscHEii s

ott,

hol a

fej

S.,

figyelmes lott

izmok

tapadiis

tet s tauulmiinyai alapjiin

Leydig

A

de kiilouosen Lilljeborg meltatta figyelmere

ez utobbi

aztiln

vizsgiilatai szerint a

tapad6szervuek is

portja liithat6 oldalr61

s

fejuek fentebb jelzett pont-

dott I

hiiromszdget kepeznek,

mig

egyeb, miut patkoalak-

borlebenyhez

t?s

jiiinil

melyuek

is,

rendezodottek.

bemelyedes mogott, a

Ezek ap^nczelnak

s

A

mely epen oly

szerkezetii

tapad6szervek

es termeszetii,

kiilsti

E

lemeze.

elviilaszt6

fekszik,

lagos szegelyeu erciseu

foliilrol

hiits6 zugilbau es viliigos

bemelyedesben

izmok

A

6s

de miudig a fejpjluczeluak

szemolcsnek

liitszik.

A

ki,

A

pamatolt.

keplet

fedoszerii

hozzii f'ut6

es

tapad6szerv elettaui feladatdt

vi-

izmok

ktaplet akaratlagos

visszahauyatlik.

Leydig miudenik oldalou hilromra

sziimiit

ismerte volt,

Az

teszi.

mAv Lilljebokq felm6dou tortenik,

de hogy a tapadiis mily

uem

Fischeb

S. e

kerdes meg-

oldiisaval is foglalkozott, de megfejtese

uem

eleg vilagos,

azt megfejteuie

piiuczel

kiemelkedik

a

mint a patk6-

ugyauis szarusarga, fiuomau voualozott es feltiiuoen

lameUatus-n-i]. a tapad6szerv a fejpan-

p4uczeljilt61

iill6

bemelyedes szabad szegelye vastago-

mozgiisokat vegez,

vonalban

piin-

tolcs^r-

a uyiliisb61 egy fedoszerii keplot emelkedik

falazata hosszukas sejtekkel bellelt.

illetoleg

sejtek vala-

fekszik a milsik tapad6szerv,

miikodese kovetkeztebeu e fedoszerii

czelt a torzs

A

tobb retegben fekiisznek.

nezve az egesz keplet egy tolcserhez hasoulit, a melyuek

Az Eurycercus

meg

ezeukfviil

sejtjei hosszukiisak

bemelyedesei es alapjukou hosszukds sejtekbcil

alakii

ezek olyforiuiiu vanuak reudezodve, hogy

tekiutve

A

6u!iII6ak

uem

.szerv

iigy patk6alaklian

alappal bii-nak.

uyilvii-

megerositenek.

az

emelkedo, erosebben chitinesedett

fejet a tort61 elviilaszt^

szerii

a befele oblozott pilnczel alatt korte alaku sejtek cso-

jiin

mert az a

foliiletere

pi'irosan a jobb- es baloldalon.

e keple-

Ha

vizsgiilatai kimutattiik, az egesz

cz^I felso' es mellso reszeu

pontja gyauiint tekintette.

a mit Claus C. vizsgiilatai

epeu

mennyieu

utiluna

s

Legbehatobbau azonbau Leydig tauulmiinyozta

uftotta,

es

hfltvonalabau a bemelyedes Mtis

Leydig

egy sejtes alapilllomiiny

Polyphemus pediculus-nA\ a tapadoszerv a nyaktila melyre miir Lievin

ezt

cuticula allomiiny.

hengeres sejtek tomege fekszik.

jon fekszik,

Iiitszat,

hau a bor

godott szegelyii bemelyedeset kepezi, a mely alatt hosz-

kiilsejii.

mintha mellette patk6alaku bemelyedes lenne,

mint

holott,

torzs hatilrvonaMban a pslnezelnak kerek, vasta-

fej- es

minek kovet-

ilt,

a hasoldaliin fekszik, akkor e szervezet azt a beuyo-

illlat

miist teszi,

tapadtjszerv,

aliifele

Szabad szegelyen vekony, sziutelen

keztebeu szabad szegelye igeu vaItoz6

Pa-

fajokuill is

retulus

siivolyozott.

konuyen szetpamatoI6d6 hi'irtyilba megy

tapadoszerv a Ihlyphenms pedirectirostris,

patkoalaku tapadoszerv szaru-sarga es foIiUroI

iinoman

fejlodve.

A a

A

crystal-

.S7(/((

leirAsdt,

Eitrycercm laiiwUatus, Pasitlwa

sithea lacustris

vau

hogy

kepleteinek elet-

e

nemcsak, hogy a

tani feladatilt illetoleg s

sikeriilt.

i

a tapad6szerv

sejijei folott

kerek bemelyedest kepez,

s

az

alatta fekvo hosszukiis sejtek mellfele iriiuyuI6 tomlot ke-

peznek.

A rok

mellekesen

i

auuyira, hogy Leydig enuek daeziira seiu tudta a tapadiis

Simocephalus retulus tapadoszervet a korslbhi buviikozvil

'

csupiiu Fischer S. ismerte tiirgyalja.

fel,

de 6

is

csak

Legelso behatobb ismertetest Ley-

folyamatiit hatiirozottau korvonalozui. Igen val6szf-

niiuek tartom azonbau, hogy a tapad6szerv alapjanak hosszii, izomszerii sejtjeivel a

kodik.

sziv6korongok m^djara mii-

41

E

szerv segelyevel az illeto Cladocenlk sziliird

gyaklioz tiiduak tapadui

nosen

tilr-

fontos tenyezo kiilo-

ez igeu

s

nepesito alakokuiil, a melyek

a nyilt tiikru faunat

felgombbol

Le2>todoriddk-mi\.

A

e szerv segely^vel szililrd tirgyakhoz tapadva, vedekeznek

korilbbi buviirok

egy diiczbol

A

valameunyien abban a velemeny-

ben voltak, hogy a Cladocorilk garat

a hullamok csapilsai ellen.

E

ilU.

f6l6tti

ducza csupiln

velemonynek hodolt Schoedleb

Acantholeheris curvirostris garatf6l6tti

az

biir 6

Idegrendszer.

7.

uagyobb g6ml)6t kepez, miut a Sididdk-

&\\6

vagy pedig r6vid kortealaku tomeget kepez, mint a

uiil,

nak mollso szegelyen pontosau

is,

diiczii-

duczra vallo

eszlelte a ket

Cladocenik idegi-endszerere vonatkozolag miir a

bemelyodest. Leydig mutiitta ki el6sz6r, hogy a Clado-

legkorilhbi buvilrok feljegyzeseiben talillunk egyes, heza-

cer^k gai-at f6l6tti ducza minden esetben ket diiczb6I

gos adatokat, a melyek kiilonosen az idegrendszer kozep-

iill,

pontjiiuak, a Iiitoideguek

a tapogato idegnek alakjiira

s

A

es szervezetere deritettek csekely fenyt.

legolHO kime-

rftobb adatokat Schoedlek kozli az Acantholeberis curri-

anatomiai ismertetese kapcsiiu, a ki a

rontrix reszletes

csakhogy ezek majd konnyebben, majd nehezebben

liltotelepekkel

ddk-na\.

szinten behat6bban tilrgyalja a Cladoceriik idegrendsze-

de szeleskorii ismeretei dacziira sem uyujtott sokkal

ret,

A

Leydig

idegeket kiilonboztette meg.

vegig futo

eggye olvadt.

is

duczuak

f6l6tti

dald,n

elsoadatokat Leydig F.

uyujtjii,

vegzett

adatai

biiviirlatainak

eszrovenni

liinczolatot

;

idegeket

az

pedig a

illetoleg

ScHOEDLER-eivel azonos eredmenyekre jutott. Igen foutosak

Wagnee

Mullke

N.,

do kulonoseu Weis-

P. E.,

sal

mo\y a Sida crystallind-n

tekiutetbeu a

e

zott Lejifodora

kozo vizsgdlatai, a melyek

diiczpiirja

a hasduczliincz isme-

Ismoreteiuk jeleu

illliisiiu

a Cladocenik idegrendszore-

nek kozepponti reszeu megkiilouboztethetjiik fiilotti

:

1 .

a garat-

— gaugliou supraoesophageum seu afiyduczot — ganglion garatgyiiriit — commissura es4. alias-

vagy agyduczot

cephalicum,

2.

oesophageum,

a (jaratalatti 3.

a,

infra-

A garat

foliitti

—

—

vagy agyducz

gauglion supra-

oesophageum seu ganglion cephalicum,

— miut

az osszes tobbi Izeltbibu

mint neve

iilliitokuiil,

mindig a garat

kovetkeztethetjiik,

s

iiltalilban

olott es folott, a

szom

azonban nagyon sokat

fiigg a fej alakjiitol s evvel

kapcsolatbau a szem fekvesetol

is,

mert

peldiiiil

a

mig

a

l'olyphemiddk-m\\, Lynceiddk-nAl, Lyncodaphniddk-n{i\,

liosminiddk-n&\, Daphniddk-n&\,

ddk-naX es lIolojyediddk-n-Al fej hiitso

reszen,

is

uemkiilonben a Sidi-

a garat folotti duczp;ir a

kozetlen a garat kozeleben fekszik, ad-

dig a feItiinoeuhoBsziirauyuItfejiiL(;jj,'0(/()/'(rf((7.-Uiil a garattol

nagyou

tilvol,

a

mollso reszeben foglal helyet.

fej

Alakja az egyes csalddok es nemek, de sot szeriut

is viiltozik,

leggyaki-abban azouban

meg

foliilrol

tobbe-kevesbbe kerekitett szogletii uegyszognek

mint a Ihlyphemiddk-n{i\, ddk-n^, Bosminiddk-nii\

nezve

hitszik,

Lynceiddk-nAl, Lyncodapltnis

a legtobb Daphnida-ie\ene\,

neha majd gyengebbeu, majd enjsebbou Daday, Cladocera.

a fajok

elkiiloutilt ket

e leiriiH-

A

lehet

majd

lyiik6n

iill,

de

kisse hAtrilbb, egy

diicz

A.

hiitso

r(5szeben

nagy idegsejtek vannak, a melyek-

biir korliitolt

neknel a garat

lolotti

sziimmal,

a fiatalabb egye-

mellso r(3szebou

dviczpiir

mig idosebb egyeneknel

,

legfeltiiuobb

tanulmiinyo-

A.-tol

majd haraugalakii ud-

kerek,

mogkiil6nb6ztetui.

hasonlok,

Iiez

diiczii-

sztirkf^n szemecsk(3zett plasmiib6I

ezenkiviil nyulvsinyos,

is

elenyesznek

meg

s

he-

erosen fenytoro gombocskek maraduak

s6tet,

csupiin.

A

utiiu is

poutja kozott fekszik, hely-

es az iigastapogatok eredes

zote

vart

Weismann

neha epen a k6zepen, neha

tiilyogszerii viliigos,

vannak

duczldnczolatot.

Es

iill.

hyalina mutatja, a melynek garat folotti

ugyan

belsejeben,

retehez vezettek.

illetoleg protoplas-

uak sz6veti szerkezete ismertetve van.

MANN A.-nak a Leptodora hyidina idegrendszerere vonate fajuiil

(5s

kiilso, sejtes r(3tegb6I

miijdnoin valameuuyi Cladocera garat f6l6tti

elterest

a

garat

szeriut egy belso, viMgo-

luiibol, toviibbil

egy

k(5t

vonatkoz6

gar!itf6l6tti duczpiir sz6veti szerkezetere

san szemecsk^zett idegilUomiinybol

hasducz-

toviibbii a

s illetoleg

Sididdk-nii} es a Lyncei-

elkiilouiilese a

sem

a garat alatti duczot,

miuthogy euuel a

LegfeltiiiKjbb a

kimeritobb adatokataScHOEDLEn-einel; nevezetesen neki sikeriilt

eggyeolvadiis legero-

Leptodora hyalind-nii],

a garat f6l6tti diiczpslr a Idtoidegokkel

fajniil

gatok idegeit, a felso ajak ideget

a belcsatorna ket ol-

a

teljesebb

garatfolotti dviczot, a garatgyiiriit, a hitoidegeket, a tapos

Az

felismerhetoleg eggye olvadtak.

garat f6l6tti diiczpjirbol a kovetkezo idegpiirok es

idegek veszik eredet6ket eresztekek, 3. a

szemizmok

tapogatdk idegei, 8.

a belcsatorna

felel

\.

:

6.

a

a

Idtil

idegei,

l/irridcgek, 7.

jjdratla^i idege,

idegpdr,

-i.

2.

az ideg-

az ajak idcgei,

.5.

a.

az dgastapogatdk idegei,

a mely a sympathicusnak

meg.

A geum

garat alaiti duczpdr

—

—

ganglion iufraoesopha-

a gai'at m6g6tt, az ettol es a belcsatorua

k6vetkez6' reszletetol kepezett zugban fekszik

s

resi

minthogy

a nigok leggyaki-abban eltakarjilk, igen nehez azt vizsgillni.

Eunek

lehet talan tulajdonitauunk

korilbbi buvilrok k6z6tt alatti

diiczpiirt

Leydig volt az

legeloszor

elso,

hogy a

azt,

a ki a garat

megkul6ub6ztette.

Egeszen

kimerito ismerteteset azoubau 6 som uyujtotta. Legkimeritobbek

Muller

nak idevonatkozo

majdnem

P.

E.-uek

adatai,

(is

kiilonosen

Weismann

A.-

a kik a Leptodora hyalimi-v6\

a legaprobb reszletekig terjedo

leiriist

6

adva,

;

42 minden ketsegen

ugy

hel^yeztek

foliil

valamint

e fajnal,

A.

egesz hatilrozottan kimutatta azt a Leptodora Szeriute

iiltalanossilgbau a tobbi Cladoceraknal is a garat alatti

alitiii-na].

diiczpar letezeset.

korbiiu hat duezpiirbol

A

garat alatti duczpiir iiltahiban korekded, neha

duczot kepez, a melynek mellso reszen

tott, szogletes

van

bemelyedes

neha

,

ducznak

ket

eggyeolvadt

az

neha azouban a ket ducz

vegso hatilrvonalai, es

lapi-

nyomtalauul olvadt

teljesen

miut a Lcpfoilora

ossze,

hyali-

Szoveti szerkezete felol az eddigi vizsgillatok alapjiln

csak aunyit tuduuk, hogy sziirkesen szemecskezett idegiillomAuyboI

iill

es foliiletet szerkezet nelkiih hiirtya ha-

garat alatti diiczpiirbol csupAu egy idegpiir veszi

eredetet, a

mely

a hasduczliluez

hiitrafele

fat s a kettcit osszekapcsolja.

elkiiloniilt

ket idegbol

Ez

neha, es

illl,

elsci diiczpitr-

az idegeresztek

taliiu

neha

leggyakrabbau,

a ket ideguek egybeolvadilsa kovetkezteben csupiln egy-

de ez aztiin anuiil hatalmasabb.

bol,

A

de

felismertek,

is

ismertette eloszor.

megis Letdig

illtaliluossiigbau

Ez idegek miudig

a garat folotti diicz-

ket elleukezo oldaliirol ereduek

hiitso,

jjiir

riut hosszabb,

vagy rovidebb

futils utiin

s

a fajok sze-

a garatot gyiiru-

szeriileg atfogva, a garat alatti duczpilr mellso szegelyebe

olvadnak. Legsajiltsiigosabb rcibb a Ijeptodora

egyuttal a typustol legelte-

s

hyalina garatgyuriije. Eunel a

fajuill

ugyanis a garatgyiiriit kepezo idegek az agyducz hiltso csucstlrol kozos torzzsel iudulnak ki

s

hegyea szog alatt villaalakultig ket

mint iigi'a

pilratlan ideg

oszlauak,

mely

ilgak a tulajdonkepeui garatgyiirut kepezve, a garatot ko-

rul kerftik iigak,

s

ugy haladnak a garat

mielott a giiratot

tiil

haladuilk,

csdtanak a test kozepvouala

ban aztdn egyesulnek

Wagner

kepezve.

,

irt

is

gyuriijenek idegeirol, de

hogy a uevezett

uem

le

Az

egy-egy ideget bo-

fele,

mintegy milsodik

garatgyiiriit

ezenkiviil

E.

meg

a Leptodora hyalina garat-

Weismann A. kesobb kimutatta,

biiviirok illtal

egyebek

alatti duczpiirba.

a test kozepvoualil-

N. es MiiLLER P.

egy-egy idegduczot

letek

idegdiiczuak tartott kep-

zsirtestuel, a

mely az idegeket

szo-

rosan megfekszi csupiln, de azokkal henso osszekottet4sbeu

A

nem

AII.

garat gyiirii ket idege azoukiviil, hog>' a garat fo-

duczpilrokat osszekapcsolja,

tapogatokhoz

is bocsilt

meg

az Agas-

egy-egy ideget, a melyek azoknak

izmait idegezik be. Szoveti szerkezetoket illetoleg specialis buviirlati ada-

idegei,

iillatok

is

ligy

esupiiu

Izeltliibii

a Cladocerilk garatgyiiriijeuek ket

teugelyfouiilbol

es

idegrost

hiively-

Cladoeerilkuill

e vizsgiilatai

tobbi

osszes

semmi lenyeges szembetiino

mutatkozik, alig lehet ketsegiink a teuyleg

is

felol,

elte-

hogy a

egy hatalmas

letezik

idegzo idegpiirok veszik eredetoket.

A

hasdiiczldncz letezeset a Cladocerilknill a konibbi

buviirok joformiiu

hasduczliluczolat szovetiszerkezet tekinteteben azo-

uos a garat

alatti diiczpiirral

uem

a liibakat beidegzo ideg-

s

pilrok a garatgyvLrii idegeivel.

Meg

kell kiilouben jegyez-

hogy a hasduczliiuczolat az ideg hiivelyeuek

azt,

kepezo rostok segelyevel rog-

zitve van.

A

kornyeki idegek kozott legfontosabbak

legeroteljesebbeu fejlettek a Idtdidegek

a melyek miudeu esetben a garat

csak felteteleztek, vegi'e

Weismann

egyuttal a

s

— uer\d optici, —

folotti diiczpiir

mellso

szegelyeuek ket csuesiin erednek. Ez idegeket miir a konlbbi buviirok

behatoiin

is

LiLLJEBORG kimerito

DaplineUa

es a

leirilst

ismertettek,

mig

aztiin

Ley-

tetemesen bovitve,

iilta-

iiradiyu.ra liltoidegeirol,

DiQ, az emlitett ket biivdr adatait

erveuyu eredmeuyeki-e vezetett.

lilnos

A

igy Fischer es

nyujtanak a Sida crystallina

Idtdidegeh valamenuyi CIadocer
mellso szegelyerol erednek, egymtishoz kozelebb

duczx)ilr

vagy egymiistol

tilvolabb.

milshoz a Lcptodora

Legkozelebb fekszenek egy-

hyaUnd-u&\,

a mely

fajnill

tu-

lajdoukepen egy hatalmas idegcsomovil olvadtak ossze legtiivolabb

egymdstol a L^wce/rfa-csaliid alak-

illlanak

jaiuiil.

A

Cladocenlk leguagyobb reszeuel

azouban a

ket

Utoideg a szeiu kozeleben eggye olvadva diiczot kepez ebbol ereduek a szemhez

miert a buviirok az agyi-6I eredo idegpilrt

geknek

hauem

tekintik,

Idtdtelepek-nek

— a melyekuek szerkezete es alakja

variiililst

A

mutat.

mint emlitettem

ossze 8 az agydiiczon

nott ossze

mutatja a

s

hatilrt.

uem

liltoide-

— thalami

op-

kisebb-nagyobb

Leptodora hyalind-na\ a

volt,

s

futo, tuliijdoukepeni liitoidegek,

Iiitotelep,

egy hatalmas idegtomegge olvadt iilve,

awal joformiln

felismerhetet-

csupilu hiitso szegelyenek bemetszese

A

kozepvoualilban vegi-e egy

liitotelep

hosszirilnyu sAvot lehet

liitni,

a mely tulajdonkepeu az

eredeti ket ideg hatiirvonalait jelzi. Jellemzo a Leptodora

hyalina liltotelepere az

is,

hogy a szemet kozetleu meg-

fekszi s a tulixjdoukepeui liltoidegekuek

illl.

A

tobbi

A.-Uixk

hogy a Cladoceriik

szervezeti viszonyaiban

leuiil

taink ugyan nincsenek, de miut iiltaliibau az

idege

Weismann

tekintettel arra,

uem

valameuuyieu egy hatalmas

diiczpiirok

ducczil olvaduak ossze.

tici,

lotti es alatti

bol

csak idegeresztekek kozvetitese

s

folytatiisiit es elkiilontileset

kepezo ket ideget milr a konibbi bu-

(laratfiyirriit

varok

is elkiilouiiltek

kozlekednek egymilssal. Az idos pekblnyokuill azou-

bau az egyes

res

gombolyii

sot az egyes dviczp;irok

ktilouitve,

hy-

fiatal

melyek miudenike egymils-

a

iill,

hasduczliiuczolata

duczczil olvadt hasduczMnczoIat, a melybol a lilbakat be-

tilrolja.

jilig

duczai illtal

utiln,

n«'-ndl.

A

vau

tol el

fajuak

e

sem

lehet felismerni.

A

semmi uyomilt

Leptodora hyalina

liitotelepere

uagyou emlekeztet a Lolyphemiddk-e, de ezekuel miir a

43 Mtotelep eredespontjrm jol megkiilonbdztetheto ket kotegbol

ezek azoubau az agyducztol milr uagyou cse-

illl,

pedig igen gyakrau, vagy pedig a tapogatok alapreszeu fekvd diiczou ilthaladva,

kely tilvolsdgban egybe olvaduak a uagy liitotelepet ke-

jutuak,

pezve, a melybdl aztiiu a tuliijdoukepeui liltoidegek ered-

A Bosminiddk

A

uek.

Sidid
ddl<:-n&l,

meg jobbau

kotege

Bosminiddk-n&l, Daphni-

Li/nrodajihniddli-uA],

hosszixval

el

vau kulouiilve

szemuek

illetoleg a

s

iiz

s

kapcsolatban a

agyducztol

fej

tiivol fek-

vesevel, az agyducztol meglelietos tiivolsiigbau olviiduak

nagy idegtomegge, a melybol

ossze a

aztiln a tulajdon-

leuyegeseu elter a Lijnccida csaLld alak-

jaiuiik liitotelepe, a

meuuyibeu, miut azt eloszor Leydig

Eurycercm lamellatus-ndl

az

szem kozelebe

illloau fut a

orsodad

raellso szegelyerol eredve,

szem izmait idegezik be

egyegy

—

vegeu miudeu esetben szetpamatolodik

idetick-

ferdeu mell- es kifele futva a

de az agyducz ket oldaldn

;

csiik

ilyeu ideg ered, tehilt osszeseu csak ket szem-

mozgato ideg vau. Ezen idegeket Lei-dig mutatta

Weismann A.

eloszor egesz hatilrozottsilggal s kesobb

ki is

megerositette letezesoket a Leptodora hnalind-n-A\.

Az

A

zese kovetkeztebou a bemelyedes vau,

iiz

gos, hosszukils hengeres folytatasakent

mely a szemfolttal

illl

vau

folt ki j)eldaiil

csakis

miut

a Leptodoriddk-n&\ es Sididdk-mi], hiiluyzik.

liitja

— uervus

el.

Lefutiisa

miudeu esetben hasonlo. vau, legeldszor

is

Ez ideg azoubau

van meg, a melyekuel a szem-

labri

letenek hasoldali felen ered

ideg

ezert azt a

s

fejlodve, a szemfolt nelkiiliekuol pedig,

Az ajak-ideg izmait

vilti-

egy hatalmas ideg

kozlekedesben

szem/olt idegcnek nevezhetjiik. azokntil a Cladocerjlkual

agydiiczuak

— az agydiicz

Hogy

hatolva auuak

iijiikba

s iiz

uagyon

egyszerii

s

majduem

a Cladoceniknill

Schoedler mutatta

ki az

ajak-

Acantho-

majd pedig

ereduek

majd a

tapogatdi idegek

— uervi auteuuales —

az agyducz

egyetleu

lild

nek

sem ismeretesek

fajiluiil

gatok alapja mellett

A

vegzddik.

s

auuak kozelebeu

tapogatok

hiitriibb. Azoluiill a fajokuiil, a

t.ivol

fekiiszuek az agyducztol,

melyekuel a

mint

peldiiiil

a

kezdetbeu ivelten

egy

vililgos,

magvakkal

uau ez

idegek a tapoga-

vizsgfllatai utilu tud-

kozepeu egy

meg egy

fiit

s

Ugyanonuau, a hou-

miisik idegpilr

folfele

A

e

kozepvouala

A Bosminiddk

csaMd

Lyncodaphni-

gyeugeu mellfele ivelteu tajilig

emelkedik, a hol

egy uagy, tdbb magot tartalmazo

letbeu vegzddik.

diiczszerii kep-

bdridegeire vouatkozolag

ugyan uincseuek, de

alakjainill

sem

valosziuii,

A

hiilnyoznak.

T>ajih-

/MV^ac-csaliidbau a Momrt -fajokuiil az agydiiezbol csupiiu

egy bdridegptir veszi eredetet, a mely egyeues vonalbau

s

fej

hdtoldala fele haladva, korulbeldl a diicczii

szelesedik,

fej

kozepe tdj^n

a melybdl ket ideg iudiil ki

ezek a hiltoldal kozepvoualiibau a

fej

bemelyedese

s

ezek

mogott uagyobbsziimvi, orsodad sejtbe vegzdduek.

vagy a tapogatok kozepen egy nagy, tobb orsodad

sejt-

idegeken

tokba lepestik

bdl

iillo

fiuom rostoki-a pamatalodnak

diiczou hatoluak

jutuiinak,

nidae,

iitilu

&t,

;

mieldtt a vegkesziilekekhez

miut a Polypltcmidae, Lynceidac, Lyncodaph-

Daphnidae

es Sididae,

nemkiilonbeu a Holopedidae

csalildokban a ndstenyeknel kivetel nelkiil, a himekuel

veszi

csuptlu az agydiicz oldalilrol

pilr viin jol kifejlddve s ez

hiltoldaliinak

is

fejpiiuczel

epen a csucsban az eldbbihez

ddk-n-k\ a bdridegek koziil

fej

a

ivelteu

hasonlo idegvegkesziilekben vegzddik.

a

hasoldali

fej

erdseu feuytijrd, gyen-

feltiind,

gyiiriivel.

mely gyengen

mellsd csiicsilhoz

eredd

a

karelyozott testet kepez, a karelykiikbau uiigy

es

az idegpilr ered,

egy uagy

tapogatoi

lemezzel

hossziikiis

folfele hiijlauak s azutiiu

gen hulldmozott szegelyii

pAr igeu hosszii, ellenbeu az osszes tobbi csabidok alak-

A

futuak az ilgastapo-

veszik iriuyukat. Ez idegek vegkesziileke

szegelye fele

a

meglehetds rovid.

ezek-

juk, a bdridegek az agydiicz mellsd reszletebdl eredve,

Lyncodaphniddk-n6\ es Bosminiddk-ni\, a tapogatoi ideg-

jaiuiil

;

meg, a

talilljuk

Lynceiddk-n&\, a menuyire azt LEYDio-nak

Eurycercm lamcllatm-on vegzett

szemmozgato-izmok kozelebeu, ellenbeu kisse

a bdridegek

oldaliirol eredve, ferdeu hiltra es folfele

teljeseu positiv adataiuk

tobbi

illtaliinossilgban

Lcptodoridae csa-

melyek kozott a Polyphemus pedicalus-nAl az agydiicz ket

hogy azok

a

A

uyomait a Polyphemiddk-nX\

elsd

ferden

reszlet^u oldalt,

a hiitoldal kozepvoualiiuak kozelebeu vegzdd-

hasoldali reszeu ket oldalt eroduek, a Lciitodoriddk-nAl a Cladocerilkuiil

vizsgiilt fajrol

a fejben kisse

s

fej felsd

megis hasonlo idegvegkesziilekekkel.

aztiin

lehcris ciircirostris-n&h

A

tobb pontosau

irva le azokat. Ezeu idogek miudeu esetbeu a garat folotti

eredetet, a

hiitao resz-

jut a veg-

idegeket Leydig ismer-

boridegek-nek uevezhetd

tette legeldszor behatoau,

az

agydiicz mellso reszen, ott, hol a ket ducz eriutke-

ered, a

s ligy

kesziilekekhez.

hiitra es fdlfele haladva,

nevezhetni, az agyducz

is

es

hal-

kepezi. Kiiloubeu a tapogatok idege a tapogatok

miizilt

diiczpiir ket oldaliirol

melyeket szemmozfiatii

idegei, a

oculomotorii

nei-vi

elte-

a tapo-

diiezsejtek gombdlyii

uek a fajok szeriut kiildnbozd, de azert

A szemizmok

—

majdnem gombolyii

k^t

szemhez

nem

diicz

gatokbau, liiiuem a tapogatok alapjau a fejbeu van

6u-

idegeket.

m;k

csaMdja e tekintetbeu a legfeltiindbb

a bltotelep

oniilloau bocsiit a

s

is el-

sejtjevel a vegkesziilekek alapjiin van.

hanem miudketto

eszlelte,

kotege sehol sem olvad egybe,

egy milsodik diiczhoz

miuthogy a szoban forgo

rest mutatja,

kepeui, meglehetos hosszii liitoidegek ereduek. Az omlitett csaliidoketol

mely tobb

meg

kiviil

mar Leydig

ismertetett poutosan a

bemelyedesehez tapado cgy nagy, idegdiiczszerii

mely vekouy bilr

aunak

nyiilviiuuyil uyult ki.

az

megallapitania

agydiicczal valo

nem

sikeriilt,

Emez

Leydig

fej

sejtet,

a

e kepletet,

biztosan

osszefiiggeset

sziuteu bdridegnek

s illetd-

6*

44 A Ccriodaphnidh-nAl,

leg vegkeszuleknek tartja.

a Scaplioh'l)eri»-ekne\

valamint

csupiin egy boridegpar van,

is

a

mely az agydiicz mellso reszletenek szegelyen eredve neha pedig

nelia egyenesen,

ferdeu fut a

kisse

A

dozodott orsodad sejtekben vegzddik.

fej liat-

mellso szegelyeuek kozeleben ei'edve, a liitotelep kozele-

ben ivelteu

A

diiczsejtbeu vegzodik.

mely az

miisik idegpiir, a

beuinel hatalmasabb, az agydiicz kozepe

tiliiiu

elob-

ered, kisse

ferdeu mell- es folfele haladva, felso harmadiibau koriilbelol 7

— 8 iigra oszlik

A Daphnidk

vegzodik.

az agydvicz kozepe

emelkedik a

mds

s

ugyau enuyi

tojilsdad duczsejtben

egyeseiuel a paratlau boridegjiiir

eredve vagy egyenes vonalbau

tiljilu

foj hiitoldalii, fele

s

itt

legyezoalakbau egy-

mellett fekvo tomloalaku sejtekben vegzodik, vagy

harmadilban kct

felso

oszlik,

ilgra

melyek

egyik

koztil

hatrafele halad az iigastapogatok eredespoutjauak kozelebe, a

mdsik pedig mell

A

tekbeu vegzodik.

LEiDio-nak a Sida

Sididae csakid

alakjaiuiil,

cri/staUijid-n vegzett

do mindduczsej-

mint azt

poutos

biiviir-

ket boridegpiir vau, melyek koztil

utiiu ismerjiik,

latai

;

rendezodott tomloalakii

legyezoalakban

ketto

a szem kozelebe

f&le,

egjik az agydiicz mellso szegelyerol eredve, ferdeu mell-

szem kozelebeu egy-egy orsodad

es folfele fut s a

sojtben vegzodik.

A

miisik idegpilr, a

diicz-

mely az elobbinel

sokkal eroteljesebb, az agydiicz kozepe

tiijiiu

es szegelyen

eredve, gyeuge iveltseggel fol- es hiltrafele halad s a patko-

tapadoszerv kozeleben logyezoalakban

alakii

duczsejtekben vegzodik,

melyek

a

iillo

piirosilval

orsodad reudezo-

dottek oIj'formiiu, hogy mindeu sejtpilmak ogy, tobbe-

kevesbbe piskotaalaku

pedidae jeleu

csaliid

iillasiiu

azouban

biztos adataiuk

arra,

hogy

vonatkozolag

sziuiileg e csaMdniil

meg

A

sem

Az

be.

tds,

A

tapintds kiderzeki szerviit miir a koriibbi buviirok

ismertettek,

illo-

zodo kepletokbeu kerostek. E felfogiisnak hodolt Schoedler is

az Acantholcberis curvidftris ismerteteseuel, bilr mel-

hogy a tapogatok

lesleg megjegyzi,

uagy hasonlatossiigot mutatnak a magasabb

kepletek

tapogatoin eldfordulo

riikok

csucsiln levd emlitett

vegkesziilekekhez.

szagliisi

Lkydig ugyan «Tastiintenueu» nevvel jeloli a tapogatokat,

nem

de a csuesukon levd kepleteket

hanem

kiziiroliigos tiipiuto-,

egyiittal szagloszerveknek is tekinti, sdt hiijlando

hiilloszervekuek

E

tartani.

is

kerdesben Weismann A.

ujabban a Leptodora

nyilatkozott

viszouyainak ismertetese

anatomiai

hyalina

alkalmiival

hatiirozottan

d

s

oda uyilatkozik, hogy a tapogatok csucskepleteit szaghisi vegkesziilekokuek kell tartiini csupiin.

nem

tai)iuttis vegkesziilekeit

ntiuk, es

nem

kiildudseu a tapogatok

tekben kdzepeu (Bosmiuidas) fekvd es

alakii.

nezetem

kis

E

szeriut tehiit a

lehet a tapogatokban keres-

gdmbben vegzddd

szerint, ketsegteleu

fouiil-

vagy szalag-

kepleteiben

hogy

az,

egyes ese-

csvicsiiu,

;

de azert,

a tapogatok

es

egyes ftiggelekeik a tapiuttis vegkesziilekei gyiiuilnt szerepelnek. Ilyeneknek tekiutem en

ama

kiildubdzd alaku

sdrteket es ptilczikatxlakii kepleteket, a melyok a legtdbb

meg-

uak kdzlekedesben. Valosziuiinek tartom azoubau azt

E

sdrtek

is

ugyau

ily

vegkesziilekoket kepeznek.

feltevesemben megerdsit uemileg az a szerkezeti hason-

latossiig,

garatgyiii-iibol veszik

is,

hogy nehtlny Cladocera tigastapogatoiu levd kottds kdrvonalii

a

mely

peldtiul

a Sitnoceplialus

vctulas ligas-

az alap kdzeleben kis dudorkiird!

tapogiitoiuak tdrzsen,

azokuak torzsebe hatolva az izmokat idegzik

emelkedd

ket,

Eredesiik es lefutilsok az osszes Cladoceriikniil auy-

emelkedd

ptiratlau, sdrteszerii kep)Iet s

8

es

buukoban veg-

toleg a tapogiitok vegeu levo fouiilalaku,

hiir-

uiucseuek, tekiutettel

miudig a

annak foszekhelyet a tapogatokbau

s

is

illla-

hiilnyzik az s uevezetesen a fej

dijastapoijatok idetjei

tajiin-

a szajhis es a hitds kiilerzeki szervet.

madiiban, majd pedig csucstln rdgzillnek es ideggol

hiitvonaMhoz futo.

eredetoket

csupiin

iilliisilu

Cladocera tapogatoiuak majd kdzepen, majd mellsd

vagy pedig csak az egyik, valo-

piir,

ismereteiuk jeleu

Cladocerilkuill

IIolo-

az osszes tobbi Cladoeerilkniil

vau vagy miud a ket

A

ismereteiuk

viliigos vegkesziileke vau.

boridegeire

tudta meg-

hiirom kiilerzeki szervet ismeriink, nevezeteseu a

szem mellett egy uagy, orsodad

hiilad el s a

uem

Kiilerzeki szervek.

8.

Simoccphalusok-

ket boridegpilr van, melyek koziil cgyik az agyducz

fut vegig, de aztiiu hol vegzodik es

illlapitaui.

annak bemelyedesenel legyezoszeriileg ren-

oldaliira s

niil

csatoma ket oldaMn

mikent, azt som Leydig, sem Schoedleb

toviibbtl a tdrzs

iigak kdzdtt

csucstln, az

aWEisMANN

A.-tdl

uyira hasonlo, hogy reszletesebb ismertetesok folosleges.

a Leptodora hyalina potrohjtinak nogyedik szelvenyerdl

Auuyit kiilouben megjegyezhetek, hogy eredesoktol kezdve

speciiUis tapintiisi vegkesziilek gyantiut letrt tollas sdrte

egyenes voualban futnak

kdzdtt letezik.

A folel

hiitrafele az

belcsatorna pdratlan ideje,

ilgastapogatokhoz.

mely a ai/inpathicus-nak

meg, az agyduez hiitoldaliiuak kozepe

folfele ivelteu

emelkedik a belcsatorna

kozelebe, de aztiin hiitrafele

halado

aliifele

tiljiiu

ored es

felso falazatdnak

hajolva nemsoktira egyeueseu

iriiuyt vesz fel,

miut azt az Euri/ceirus

la-

A

tapinttlsnak egy igen erdekes vegkeszii-

leket a Bosininidae csaltid alakjainal taltlljuk mog. Ezek-

uel ugyauis a homlokon, a

pontja kdzdtt,

szem

tdlcserszerii

es a tapogiitdk

kiemelkedesbdl

lehetds hosszu, ostorszerii, vililgos keplet

ideggel es idegdiicczal

illl

kdzlekedesbon.

lill

E

eredes-

egy ki,

a

megmely

kepleteket

E

mellatus-tol ismerjiik.

Schoedler szerint az Achantholebe-

Leydig

ris curvirostris-n&\ ez

ideg idegpilrt kepez

teves helyessege mellett szol kiildudsen az a kdriilmeny,

bcil

s

a garatgyiirii-

az ilgastapogatok idegei elott veszi oredetet s a bel-

hogy

e

is eszlelte

s

d

is

tapiutosdrteknek tekiuti.

fel-

kepletek alak es szerkezot tekinteteben mtir elsd

;

45 pillanatra

is

lenyegesen ktilonbdznek a Bosminiddk tapo-

nem

gatoinak kozepeu levo, cerdkndl

gyanant

szaglopAlczikclk

is

kiilonbeu

a tobbi

Clado-

kepletektol.

leirt

Kiilonbeu azt sem lehet kizarnmik, hogy az agastapo-

gatok

tollassortei,

sortek

is

nom

kiilonben

iigynevezett

az

bizonyos fokig a tapintas vegkesziilekeit

ke-

vau, a mely fekszik

A

sza(jlds szervcnek

szekhelye miuden esetben es ki-

melynek majd

kozepeii,

majd pedig csucsan vanuak a tulajdonkepeni

vegkeszii-

a

tapogatopiir,

zslrolagosau a

lekek piilczikaalakii, ideggel kozlekedo kepletek alakjaban.

A

tos

hosszuak,

Lcptodora hiidlind-mil a szaglopalczik.ik meglehe-

majd

vekouy falazatuak, hiirmas

hengeresek,

valamennyien egyenlo hossziiak szaglopiilczikili

es egyenlo

ugyau szerkezet

teben hasoulok a uosteuyekeihez, de

mutatkozo

szerkezetiiek.

es alak tekiute-

milr szilmuk

kapcsolatban a tapogatok

elhelyezesiik,

majdnem

mint maguk a tapogatok, a melyeknek

A

Poli/-

oly hossziiak,

csucsiln iilnek

hengeresek, vegiikon gombosok, egyenlo hosszuak

A

es

es

szerkezeteben

clteressel, meglelietosen ktilonbozik.

jihcmiddk-nAl a szaglopillczikilk

s

s

;

a

nosteuyeknel egyezo sz.imviak es szerkezetiiek.

Lynccidae

osszes

csabid

alakjaiuak

szaglopillczikiii

egyezoen hengeresek, vegiikou gombosok, de hosszasilg egyes uemekuel

tekiuteteben az

miir

Viiltozok

;

neha

A

Liincodaphnidae csa-

liidban a ISIacrothrix genusniil a szaglopiilczikiik henge-

gombos

resek,

egyenlotlen hossziiak, a Strchlo-

vegiiek,

gombos

cerus-gennsnAl szinten hengeresek es

de miir egyeulo hossziiak

vegiiek,

az Acantholcbcris genusuiil

;

alapjukou szelesek, vegiikou kihegyesedettek, lapitottak,

gomb

pillczikiii

A

muak.

ceriiktol,

nem

a uostenyekeivel

a szaglopiiuzikilk

egyezo szerkezettiek es

egyenlo hossziiak, szerkezettiek. csixliidokuill

nem

a tapogatok csucsiiu,

szd,-

A

;


ha-

nem

velemenyt ez u-dnyban

biir

tevesnek

felfogiisiit

nyilvilnitanak,

—

tartjivk.

Schoed-

LEE, tiimaszkodva fiileg az Acanthocerus rifiidns-on vegzett

eredmenyere, a Mulleh 0. Fn.

bvvviirlataiuak

felfogilsiU

egeszen tevesuek moudja es szeriute a Cladoceriik tapo-

nem

gatoi tovebeu

fekvo

halloszerv

ertelembeu az Acantholcberis curvirostris-

s ez

fekete folt

egyob, mint egy

mint ket kivezeto csovel biro tomlot

tol,

tet kesobbi dolgozataibau

Leydig hatilrozottan kimutatja szervet

uem

adatok igazoltilk nyitottilk azt

is,

is

miut

e

hltokeszii-

sot bebizo-

e felteveset,

hogy a Cladoceriiknak

piiratlan,

hogy

azt,

nevezeteseu a fejlod^stivni

bvvviirlivti,

LEYDio-nak

mivradvilnya az

neze-

idokozben

bilr

kimondja

lehet ogyebnek tartanvmk,

leknek. Es a kesobbi

illetoleg

es

E

irja le.

fentartja,

is

liirvakor

e

szerve azonos,

szemenek.

piiratlan

mellekszem mindig az agydvvcz-

meglehetos terjedelmes karejtival koz-

lekedo, vagy epeu azon fekvo fekete festekfoltot kepez s

a

hasoldaliiu,

fej

uagyobb

a tapogatok

tavolsiigbiiu fekszik

;

kisebb-

eredespoutjiitol

alakja es szerkezete,

uem-

kiilonben nagysiiga a kiilonbozo fajok szerint vdltozo, de az

osszes

ridae-,

Cladocerilkuill

nincs kifejlodve.

Polijphcmidae- es Bosminidac

alakjaiuiil hiiinyzik

-

A

L;ptodo-

csaliidok

osszes

a mellekszem, nemkiilonben a Daph-

nidae csaliidbau a Mo/nrt-fajokuiil, de az osszes tobbi Cladocerilkniil

oly

jaiuill

megvan, sot a Lynccida-CBiilaA egyes

terjedelmet

er

el,

fa-

mint a homlokszem, a

Monospilus nemnel pedig, miuthogy ennel a homlokszem

hengeresek, vegiikou gombosok es

hiilnyzik, eroteljeseu fejlett s az egyediili Iiitoszervet ke-

himeknel

pezi.

es

kis,

nostenyeknel egyezo

Daphnidae-, Sididae-

es

Holopedidac-

a szaglopiilczik.ik miudig a tapogatok csucsiin

hengeresek,

s ille-

hilromszog-

kozepen emelkednek egy

dudor mellol

tilnek,

szaglo-

BosminiddL-nAl, elteroleg az osszes tobbi Clado-

koriilbelol

alakvi

A himek

hosszuak.

uelkiiliek es egyenlo

bvvvii-

bozo velemeuybeu voltak. Mullek 0. Fe. szemuek

uak egy

A

legregibb

toleg liltoszervnek tartotta, ellenben Jueine, Straus es

tobbinel hosszabb. Koriilbelol ilyen viszouyt takihmk a is.

mdr a

mellekszemet vagy szemfoltot

Altaliiuossivgbau veve a

szagloptllczikili kozott

homlokszem

soklencsejti

kozeleben levo szemfolt vagy

alajjjiiuak

mindig egyenlo hosszuak, ueha egy-ketto, vagy negy a

himek

fojlett-

rok ismertek, de elettani feladatiit illetoleg igen ktilon-

Baird,

kilencz

magas

inellckszcm kepezi.

Mt'LLEu 0. Fr.

szilmuk kiilonben a uosteuyeknel iillandoan

alatt

szolgiil.

soha sem hiiluyzik es vegkesziilekeit a

el,

tapogatok

es a

vala-

majd pedig a pdnczel

Idtds szerve a Cladoceriikuiil ar;inylag

segi fokot ert

tak es vegiikou sotet korvouixlu gombocskekkel ekitettek

hunek

foltileteseu,

hogy

egy kis chitiues hiively

alapjiiu

a szaglopiilczik.ik tilmogatilsilra

s

csoportokbau rendezodottek, alapjnkkal a borbe ilgyazot-

A himek

A. kimutatta tovilbbii,

szaglopillczika

homlok kozelebeu fekvo vagy,

pezhetik.

A

menuyi

farkis

Weismann

boilgyazva.

gombos

vegtiek

s

majd

valiimivel

A

Lijnccidae-QiisX&di alakjaimil a

lok kozelebeu fekszik,

many

csvvcsiitol

egyikhez,

mellukszem a hom-

majd a homlokszemtol

es az

or-

egyeulo tilvolsilgban, majd pedig hol az

hol a milsikhoz kozelebb es vagy a homlok-

hosszabbak a tapogatokuiil, majd ugyanolyan hosszuak,

szemnel joval kisebb gombot kepez, vsvgy pedig a hom-

majd pedig rovidebbek, de

lokszemmel egyeulo nagy

szuak

s csupiin

hogy a

A

uehilny

faj

kivetel uelkiil egyenlo hosz-

himjeuel talillunk avra esetet,

ktilso retegbol es

nak, a melybe

minden esetben

kettos korvonalvi

egy belso, szintelen allomiinybol

is

tartalmaz.

A

es

egyenlo

alakvv,

s

neha meg

Lyncodaphniddk-n&l a mellek-

szem miuden esetben a homlokszemtol uagyou

szaglopillczikilk ktvlonbozo hosszviak.

szaglopiSlczikflk

lencset

illla-

vekony korvouahv gombocskek vanuak

tapogatok alapjilnak kozeleben fekszik

es

ahomlokszemnel j6val kisebb gombocsket kejJez. nidae csakidbau a Ccriodaphnia,

tiivol,

a

leggyakrabban

A Daph-

Scapliolchcris es

Daph-

46 nia-iajoknAl a mellekszem mindig sokkal kisebb a liom-

lokszemnel, gombolyu, vagy

szogletes

ritkiln

vagy a

es

tapogatok alapjan, vagy azoktol kisse tilvolabb, de min-

den osetben azoknak kozeleben

nemnel

A

fekszik.

Simoceplialus

melyek kozott

valosziniileg egy

piiratlau,

fele

megy

a tapogatok fele ellenben paros nyxilvanyba

A

a mel-

es kiilonosen a Simocejilialus retulus-na\

lekszem mar hosszudad orsoalaku, az agy

nagy lencse

a

ki,

foglal helyet.

Sididae csalildban a mellekszem sziuten nagyon kicsiny,

gombolyil

s

a

homlokszem

majdnem kozepen

A

Ilolopedidae

csalfldbau

vegre a mellekszem, bar kisebb a homlokszemnel, de na-

gyobb a SwZirfae-felekenel, kozel fekszik a

mellso

fej

A

korvo-

feladatiit hatiirozottau

mellekszem elettani

minden

nalozui igen nehez, de nagyou valosziuii, hogy

esetben kizilrolag a Mtiist

vagy legahlbb

teljesiti,

is

feny-

erzest s az elobbit ktilonoson akkor, lia lencseje van, az

mi

utobbit pedig akkor, ha leucseje nincsen, a

miut

a leggyakoribb

Iiittuk,

gyaniint

nem

eset

ktilonben,

de hogy halloszerv

;

mint Schoedlee

szerepel,

meg

A s

az ketseg-

hive,

homlokszemet

mar

feltiino

szerkezetenel

es

alixkjiiuill

a legregibb biiviirok

figyelm6ki'e meltattiik

is

a Cladocerdk homlokszemet, a ki uemcsak ffnomabb

hanem

szerkezete felol uyujt fontos adatokat,

liomlokszemet

leirja az iiltala vizsgiilt fajok

vesbbe fontos es erdekes Carriere targyiilo

nagyobb munkiija

J.

egyuttal

Nem

is.

ke-

a szem szerkezetet

a melyben a Cladocenlk

is,

homlokszemenek fiuomabb szerkezetere vouatkozo becses adatokat

talilluuk. (I)ie

Sehorgane der

miudig, Vixgy legaliibb

illl

mennyibeu

nak kozelebe huzodtak nak, mint

peldiiiil

majdnem

is

fej

szoros kap-

mindig

s

a

fej

kisse a fej hiitoldala-

mellso csucsatol

az osszes Lynceidae-,

tiivol illla-

Bosminidae-

bizonyos fokig a LiincodapImidac-iisiilAAok alakjaiuill a Ilolopedidae es sok lencsevel

mellso reszebeu

mint

csahidbau

;

s illetoleg

I>ap}inidae-d>iA\'A.(i.6k

a

homlok kozeleben

fej

uemkiilonbeu az a reszariinyossiig

is,

sziiiuilban

is,

es elhelyezesebeu

mutatkozik.

A

a melyeknel a

,

kdzetleniil az

kitoltve,

nem

uem

iitliitszo

s

ktilono-

homlokiireget

egeszeu

fejpiiuczelou szabadon

fekszik kozetleniil a fejpAuczelon

fekszik a homlokiiregben szabadon,

igen finom falazatu tokban rostok

fej

Weismann

illetoleg giilatai

s

E

van rogzitve.

tokot

A. a Leptodora Iiyalindn vegzett vizs-

ama velemeuyben

alapjiin

hanem egy

a szem, fiuom kotoszoveti

e tok belso falazatdhoz

illtal

a ki ki-

elso,

homlokszeme

hogy a Cladoceriik

sen azoke

es

Leydig volt az

koriibbi buviirok koziil

miitatta,

vau,

hogy

egyszerii

kepezi a liltotelepeket bevouo kotoszoveti bu-

folytatilsiit

roknak.

zeteseu a,festeket- es afenytdrotesteeskeket vsigy a lencseket

—pdkzikdkat. A

Daphnidue

kitolti a homloktireget,

csaliidbiin

a

Moina

es

es

hom-

uemkiiloubeu a

CeriodapIinia-i?[,]6k-

is.

homlokszem

az osszes, fejlettsegiik teljes fokiit elert

CladoceriikuiU piiratliin

gombot

kepez,

de hogy

festek szemecskes ^llomdnyt kepez,

neha viMgos barna, majd, sot

neha

violaszinii

szine viiltozo,

leggyakrabban feketes-barna,

es

egyes esetekbeu azouban a szem

is,

kiiloubozo poutjain ktiloubozo sziuiirnyiilatokba fit,

miut

peldiiul a

Polyphemus pediculus-mi\. nagysdga

tekinthetjiik azt,

pet foglalja

el,

s6't

tiig

tiig

es helyzete

az ut6bbira vouatkozolag Altaliiuos ervenyii

nak

mehet

mily

epen oly

korliitok kozott ingadozik a festek sziue,

korliitok kozott viiltozik alakja,

is

A

is,

szabiily-

hogy minden esetben a szem koze-

alakjiit

illetoleg is

majdnem

erre az

eredmenyi'e jutunk, ha azt moudjuk, hogy iiltalilbau gombalaku. Nagysiigiit illetoleg iiltalilnossiigban azt juk,

hogy legnagyobb a Lynceidae csahid

mondhat-

alakjaiuiil es

legkisebb a Lyncodaphnidae es Bosminidae csaliidok fajaiuill,

de csak a feuytoro kozegek sziimiihoz es nagy-

zete es nagysiiga iiltaliibau

a melyek kozott a

osszes fajaiuiil,

es

szembetiiuo alkoto reszt kiilouboztethetiiuk meg, neve-

s

leg-

1'olyphemidae-

a Ijeptodoridac,

a

silgahoz viszonyitva. Kiiloubeu a festeknek alakja, hely-

fekiisz-

Leptodoridae, 1'olypliemidae csaliidokuill a hatalmas

lokszem egeszen

A

tauuskodik a hitotelepek

s

uagy

elleuben az ariluylag

homlokszemek miudig a

biro

peldiiiil

a

sziimdval,

a viszouylagosan kicsiny es keves

lencset tartalmazo .szemek

ndl

elore haladtilval

fejliides

e mellett

mely a szemmozgatoizmok

biir

leggyakrabbau a

lencseiuek

es

nagysiigiival

pelddiil

is

de helyzete

homloktiijiin tekszik,

csolatbau

Tliiere 1885.)

homlokszeme, mint azt m^r neve

Cladocerilk

mutatja,

nek,

volta

piii'OS

iillatokuiil

fiatal

lehet ktilouboztetni a ket, felgomb-

nonek ossze eggye. De

a legnagyobb terjedelembeu Leydig ismer-

es egyuttal

A

Ugyanis az

Valameunyi Cladocera homlokszemeu ket leuyeges

tobbe-keveHbbe behat6an ismertettek. Legbehatobban

tette

meg

igen jol

alaku szemet, a melyek osak a

teleu.

fogva

nagyou sok esetbeu a

embryokiiiil, sot is

I4tszik fekiidni,

csucsiihoz es negyszogletii.

ket felgombbol nott ossze, ket-

segteleniil bizonyitjilk a fejlodestaui adatok.

tapogatok alapja kozott

es a

fekszik.

gomb tulajdonkepeu

lau

e pilrat-

alakjiinak,

mindig a feuytoro kozegek

uagysiigiluak es sziimiinak van aliirendelve,

mert minel uagyobbak

es sziimosabbak a fenytoro koze-

gek, anniil kisebb a festek

tomege a szem egesz nagysd-

giihoz viszonyitva.

A

fenytonl kozegek vagy lencsck

er6'sen

fenytoro testecskek

nemeincl

s

iitlcitsz6,

iivegtiszta,

a Cladocerdk

ktilonbozo

es fajaiuiil kiiloubozo sziimiiak es alakuak. Szil-

muk

legosekelyebb a Lynccidae csaliid

iittal

a legkisebbek

niddk-nAl szilmuk

is

;

fajainiil

s itt

egy-

a Lyncodaphniddk-nAl es Bosmi-

mar uovekedik,

a

Daphnidae

es Si-

didac csalildok fajaimil miir tekintelyes uagysiigot eruek

k1 el

es

novekedik

tetemesre

sziimtik

^s

midae

vegre a Polnphc-

;

Leptodoridae csahklokiiiil fejlettseguknek

magasabb

erik

fokiit

gyobbni uovekedett.

el

A

egyuttal sziimuk

s

lencsek

leg-

a legua-

is

tobbe-kevesbbe

iiltaliiban

meglehetos elesen szembetiiuok, elleuben Hzorosabbau fekszenek egymilsra. val a retinulilba hatol, itt

kortealakuak, a szem kozeppoutja fele feltunobben veko-

uyodottak,

pedig vastagodottak es lencse-

fele

foliilete

vegzodnek.

szeruen kerekftett bunk^cskiibau

debbek a

Tji/nceidrte-,

ladok alakjainiil

s

Legrovi-

Liincodaplinidne-, Bosmiiiidae-cffn,-

a Dapilniidai' csaliidbau a kisebbszemii

nemeknel, mint peldAul a Ceriudaphnia-

mind

Ijefele

lencse belso csucsil-

meg pedig meglehetos melyen

s

eriutkezik aztiin a rhabdommal.

Osszehasoulitva es

A

Weismann

J.

CARRiEEE-uek ez adatait a Leydig

A.-felevel,

azouual meggyozodhetiiuk

arrol,

hogy az elobbi tulajdoukepen szinten ugyauazokat az

meg

alkoto reszeket ktiloubozteti

a Cladocenlk homlok-

szemeu, mint az utobbJixk, avval a kiilonbseggel, hogy

6s Scapholeheris

az utobbiaktol egyszeriien festeknek tartott es nevezett

genusuiil. Joval hosszaljbak a nagyszemil Lhiphnia-ifi.]6k-

reszletet rctinuhi uevvel illeti s evvel kapcsolatban na-

nemkulonbeu a

gyobb elettauijeleutoseget tulajdouit ueki, holott a J. Car-

ual, Moindk-niil es Sivwcephalusok-nn\,

alakjaiuiU,

)S7f/('(/ae-csal;id

leghosszabbak a

^s

Pohiphe-

niidae ^s Leptodoridae csalddoknill.

A

es

LEYDia szeriut tobb szelveuybol

lencsck

iillauak,

a melyek egy hossztengely koriil rendezodtek, miert

enuek megfeleloleg

s

oldalfolii-

letok hatiirozott szilmu hosszbariizdakkal ekitettuek tiiuik

Weismann A.

fel.

egyszeruen hengeresek, belso vegiikou negy csixcsuak, kiilso v^giik diizzadt,

de leguagyobb iitmerojiik felgomb-

alakulag kerekitett csucsuktol valamivel tilvolabb

A

leucs^k,

hiialind-nAl

miut azt Letdig

Weismann

A.

miudeu esetbeu

egy idegpiilczikiival iUIauak kozlekedesbeu, a mely orsodad szerkezetnelkiili s a lencse

alakii,

negy

kis

csucsa ege-

A

homlokszemeknek minden esetbeu megA'au a

rendszer

tilrgyalilsiinill,

G

—S

izomrostbol

miikodese a szemet folytouos rezgesbeu

Az emHtett

illl

Cliidoceriik

homlokszemenek szerkezeterol

J.

sajiit

izom-

liittuk volt az

ezeknek

s

tartja.

kiilerz^ki szerveken kiviil,

mint

kiil^rz^ki

szervet felemlithetem talilu azokat az idegvegkesziildkeket,

a melyeket a Polyphemus p)edic%dus-i6\,

Eury-

mocephahisok-t6\, Daplinidk-t6\ is a Sida crystaUind-t6\,

mint

boridegeket ismertettem, de a raelyeknek

sajiltsilgos

elettani feladata felol

meg semmi

csenek. Valoszinii azonban,

positiv adataiuk uiu-

hogy ezek a tapintdsnak

pezhetik kiilonos szerkozetii vegk^sziilekeit, a raire

szen megfekszi.

A

alatt leirt k6p-

cercus lameUatus-tol, Ceriodaplinidk-tol, ]\[oindk-t6l, Si-

Vixu.

a Leptodora

utflna

s

kimutatta,

is

uev

A.-tol Mtilsi piUczikak

mozgato izomzatuk, a mely, mint

a Leptodora hyalina leucsei

szeriut

rhabdom minden tekintetbeu azouos a Lettdig

Weismann

letekkel.

is

szabad, elvastagodott veguk szabillyszeruleg tobbszoro-

sen csiicsosnak hltszik

RiERE-fele

Cae-

uoseu fekvesiik es szerkezetiik

ut;'in

k6-

ktilo-

kovetkeztethetiiuk.

RiERE, biir alapjilbau az elcibb emlitett buvilrokeval ogyezo,

de sokkal reszletesebb adatokat kozol

s

6 a szemeken

megkiilonbozteti a lencseket, a retinuhit es az idefipdlczi9.

kdkat vagy rhabdom-ot. Ide vouatkoz6 cialiter a

zokbeu foglalhatom

roviden a kovetke-

egyes szemekbol

elvekonyodo

illl

rhabdommal. A rhabdom oldalszegelyei villnak.

evvel

Az eroseu

rovid, vastag lencsekkel,

retiuulilviil

s

be-

pilrhuzambau

vekouyodik

mind

es

elesebbekk^

festett retiuula belso csucsa fele

hegye-

sedik es alakja uegyszogii pyramisra emMkeztet, melyuek elei

osszeesuek a

nuliii oldalt

uem

rhabdom

eleivel.

erintkezuek

s

Az egyes szemek

reti-

retiuulili

tomotteu

illl,

tekintelyesebb

melyeknek fekete festekes

egyuiiis mellett iillauak,

jeduek egeszen a homlokszem kozepeig tert

hagynak szabadou.

A

az

s itt

de

nem

egy

ter-

kis iires

feltiinoeu hosszura nyult leu-

cs6k 6t szelv^uybol illlauak, a melyek a

beu uem fekiiszuek szorosau egyrailsou

foliilet kozeld-

cs hatiirvonalaik

dll

;

tobb,

ugy a

Clado-

tobbe-kevesbbe

uevezeteseu megkiilon-

a fjaratot, a gyomrot, a rastagbelet ie a vegbelnyUdst.

A

szdjnyilds

miuden esetben a hasoldalon

nyflik az

ilgastapogatok eredespontjilval egy vonalban, a torzs hatiirvoualilu, de joforraiiu soha leuiil illtal

A

hanem mindig

a kiilviblgba,

sem

fej 6s

a

nyilik kozet-

a felso es als6 ajak

kepezett tolcserszerii melyedesbe, a mely kiilouosen

erciteljes

a

Leptodora hyaUna horalokszeme

sziimu egyes szemekbol

is

rilkuill,

emesztokesziilek

boztethetjiik a szdjnyildst, az ajkakat, a rdydszerveket,

a liitoidegek erosen fes-

tettek.

A

cerilkuill

ebben fekvo negyszogletii

kiviilrol befele

kesziilek.

Mint a legtobb alsobbreudii

elesen elktiloniilt reszletbol

ossze.

Simocej>halus vetuhis homlokszeme csak korliitolt

szilmii felfi

es adatait

Emeszto

spe-

Simocephalus letulus es a Leptodora hyalina

homlokszemet ismertetik

A

vizsgillatai

a Leptodora hyaUna-n&l.

felsd

ajak egyszerii borfiiggelek, melyuek szabad

sziljuyilils fele

tekinto foliilete a fajok szerint Villtozoan

majd toraottebben, majd falazatiira rogziilo sziljnyiliishoz,

s

majd

alakjaiual a felso

ritkilbbau sortezett s a belso

izmokt61 mozgatva, majd kozeledik a titvozik

attol.

ajakrol egy,

nagyobb mertekben

vsiltozo,

A

Lynceida-osid&d

a fajok szeriut kisebb-

leggyaki-abbau azoubau

romszogalakii lemez ered, az ligynevezett a raely valosziuiileg a

tiipltilek

hil-

aia,kfii{igeh'k,

felveteleuel segedkezik.

48 Az ajakfuggelek

Az

mint

csak a

borftiggelek, de sokkal

meg-

nem

a

dllkapcsok-hol

es

rcujdk

iillanak,

a melyek pilros vegtagok, de ezeknek reszletes ismerteteset lett,

— a vegtagoki'61 szolo

a hol ezeket

fejezetre valo

behatobban tiirgyaltam

is

mely a

sziijnyililstol kiindiilva,

hiltra fele

a gyomor belso iirebe

is

ferdeu

kisse

megy

iit

t!ivol8d,gba,

mint

folytatodik,

de a

vezeteseu

es vastagbel

egyiitt veve. Szoveti szerkezet tekinteteben a garat

egyszeru es csupiin ket szovetretegbol

egy

zeteseu

gyiirus

kiilso

izomretegbol

a mely a

cuticula-hiirtyd,b61,

egyszerii folytatilsa s

neve-

egy belso

es

ajak

felso'

iill,

meg-

cuticuliljiiuak

mint azt Sohoedleb megjegyzi, ved-

leskor sziuteu levedlik es ujra kepz6'dik.

Eme,

koriilbelul

typicusuak mondhato giiratszerkezettcil meglehetosen ter a

Leptodora hyalina

Weismann A. garatot

garatji'iuak szerkezete,

el-

a melynel

meg, de

es biirzsiugot kiilouboztet

nincsenek az

az

s

A

ezen fekvo' hossziriinyu izomrostokb6I

nem

a sejtreteg kozott,

hauem

A gyomor

vau

elleuben

illl,

kifejlodve, de

a belso cuticulahiirtya es az izomreteg

ezeu

legtekiutelyesebb resze az emesztokeszii-

leknek, a mely a garat vegzodesenel leggyaki-abban duz-

huzamosau

a test hossztengelyevel

fut

sziue utiin azouual

tilpliilek

egy resze a gyomrou ket

emeszto gyomrot reszletet

;

keskenyedik, ma.idnem pdr-

s

LEymG

rii

es

lehet ismerui.

elnyelt

az

A

buviirok

JiyaUna gyomriiu k6t izomreteget kiilonboztet meg, es

a

riis

s

utslua

meg

ujabb

az

biivilrok a

egyontetiisege miatt

gyomor

:

gyomcsupilu

reszletre kiilo-

miut emeszto gyomor, szerepel.

hiits6

A gyomor

le-

kevesbbe erdekes az a koriilmeny,

Lyncodaphnidac

hiltso reszlete hurkolt,

viiltakozva egyszer,

A

gyomor teuyleg ket

mint vekonybel

es

!ilI6

meg

csalildok fajaiuiil a

pedig a fajok szerint

vagy ketszer.

Cladoceriik egy reszenel, uevezetesen a 1'olyphe-

izomreteget,

uem

hauem

kozetleniil,

hezag

kis

siltal

Szovettani tekiutetbeu erdekes az, hogy a

elviilasztva.

gyiirus izomrostok, daczAra annak,

szetilgazodnak,

A

es egy gyii-

izomreteget, a mely az elobbeuiu

mint azt Leydig

hogy elemi rostok,

vizsgdlatai

vastagbel illtaliiban sokkal rovidebb,

a belsiir kiiiriteset kiveve miudig

is bizonyitjilk.

mint a gyomor, sziutelen es

ii,tliltsz6,

Falazatiiban az izomreteg sokkal eroteljesebb, miut

gyomore

s

izmok

ezeukiviil kiilso falazatiira sugaras

tapaduak, a melyek miikodesiikkel tiimogatjilk a

izmokat tevekenysegiikbeu. Kiilouben belso

is

gyiiriis

finom

iiret

miut a Leptodo7-a

Jiya-

lind-n&\, is egy sejtreteg kovetkezik s ezen fekszik aztiin

a gyuriis izomreteg.

A

regl>e'lnyilds

uyilik,

mindig az u.t6potroh kozepvonaMbau

de majd a farksortek kozeleben, miut

Lynceidac csakld alakjaimll,

liltaliiban

a

majd az utopotroh kozope

mint a LyncodapJmiddk-uiX

nem

hogy a Lynceidae

izomrostokb6I

nyugszik, de

a

illlo

mely a gyomorsejteket kozetleu megfekszi

A/oi'«rt-fajokni'iI,

mellso reszlete,

futdsiit illet6'leg

Weismann A. a Leptodora

bau a

elettani tekintetbeu a

reszlete ellenben

belso foliiletiiket pedig fiuom cuti-

tiijiiu,

ktilonboztet

egysegesuek tekintik, Leydig azonbau megjegyzi, hogy

s

liitui,

az

rot szoveti szerkezeteuek

niilt,

sejtjeiuek retege kovetkezik s ezekben sokszor zsir-

a vekonybel szerepet v^gzo gyomor-

tiijat

izom-

gyiiriis

a melyeu belul a gyo-

cuticula-htirtya boritja, a melyi'e,

kiviil fekszik.

zadt, hdtrafele fokozatosan

gyomor egy {111,

pedig egy hosszu-iiuyban fut6 rostokbol

iircs.

a biirzsing falazatiiu miir egy sejtreteg

a mely vaI6-

kifejlodve,

cula-hiirtya boritja, az intima.

a belso

es

ne-

egy

mirigy gyauilut szerepel.

izomretegbol

cseppeket lehet

s

cuticula-hilrtyilb61

lillo

s

i'it,

Szovettani tekintetben a

garat falazatilban sejtek ugyauis

csupiln

gyomor hiits6 reszleteu gyomor a vastagbelbe megy

sziniileg nyiilki'it elviilaszt6

megjegyzi, hogy az elkiilouiiles csupiiu szoveti szerkezet tekiutetelieu nyilviiuul.

hol a

ott,

ujjalaku vakbel-ftiggelek van

mor

a melynel

Jiiialiiia-uiil,

miut a gyomor

A mlg

alakjaiuiil a md,jszeril vak-

belek hiiiuyoznak, addig a

hosszabb azonbau a Ijcptodora ketszer oly hosszii,

Bosminidae

Lynceidae, LyticodapJmidae,

e vakbelszerii fiiggelekek teljesen hiilnyzanak.

rostokb6I

Ieliet6's

mi'ij-

csalild

nemkiilouben a Lejrtodoridae csaliidokmil

azonbau a Lynceidae csahid

kiilonbozo Cladocera-fajoknill kiiloubozo hosszusilgu, leg-

majduem

A

Idtszauak.

egyszeruen

hanem kisebb-nagyobb

a gyomorba, 6nilII6 reszlet

es

folfele

A garat nem

tobbe-kevesbbe ivelten.

Sididae

hogy a szobau forg6 kepletek majdnem elktilduultekuok

csaliidokuill,

helyen

o

majd egyenes vonalban, majd pedig

halad,

A

kell tartanimk.

ugyau teljesen uincseuek elkiilogyomor mellso reszlete oly feltiiuoeu duzzadt,

uulve, de a

—

vekony falazatu csovet kepez, a

es

a melyeket

fele iriinyulo vixkbelszeru fiiggelek ered,

is

keskeny

reszlete-

a fajok szeriut viiItoz6 alaku, mell-

lebeuyekuek lohet es

utaMs mel-

mellozom.

A garat

hiltoldiiliirol ktH,

alakjaiuiil e kepletek

lehet.

rdgoszervek

gyomor mellso

midiik-mi] es DapJividdknnl a

uek

vau meg.

a felso es rajta kiilonosebb kepleteket

kiilonboztetni

A

alakjain:ll

also ajak szinten egyszeru

kisebb,

meg

tohbi Cladoceritk kozott

n,

Lyncodaplmidae-CHiilM

majd vegre

s

a

DapJmidac

csaliid-

az ut6potroh csiiosilu

a vegkarmok kozelebeu, vagy azokt6I csak kis

tilvolsiig-

nem-

ban, miut a Bosminidac, Sididae es Holopcdidac,

kiilonbeu a PolypJicmidae csalddok osszes alakjaiuiil

s

a

DapiJmidae csaliidbau a J/o/wrt-fajok kivetelevel az osszes tobbiuel.

A

Leptodora Jiyalind-wkl vegre az ut6potroh

vegso pontjiln a vegkarmokuak megfelelo ket karom kozott fekszik a vegbeluyilils.

Az emeszto

kesziilek

termeszetesen a felvett

elettaui feladata

tiiplsllek

8 egyiittal felszivilsira is,

elso

sorban

megem^sztesere uYmyul

de ezenkiviil Weismann A.-uak

adatai szerint a lelekzes vegesere

is.

49 Az emesztes mindig a gyomorban torteuik s a felsziVilst a gyomornak egesz falazata vegezheti. Weismannnak a Leptodara hijalindn vegzett

gyomor

falazatiit b^lelo sejtek

mornedvet

s

a

a gyo-

villasztjiik el

rogocskekben szivodik

kis

zsi'r

szerint a

vizsgillatai

maguk

a gyo-

fel

a hol nagyobb cseppekke folyik elobb osz-

morsejtekbe,

sze s csak azutiln jut ki a sejtekbol az izomreteg fele.

Az emesztokesziilek

A.-nak a Lcptodova hi/alind-n vegzett megfigyelesei es vegbelnyililson es a

kiserletezesei szerint, viznek a nyililson

Mindket nyiMs ugyanis, a vegbel meg a

nak

szilj-

valo folytonos felvetelebol es kitiritesebol

iit

till.

garat, izmaik-

osszehiizodilsa kovetkezteben szivattyuszeruleg mii-

kodik

s

gyomor

a

iiressege alkalmilval a vegbel

siln

beszivattyuzott vfz a szAj nyiliisiin hatol

mor

telitettsege alkiilmilval pedig a

kad

s

nyilii-

a gyo-

ki,

nagy iiram megsza-

ilyenkor mindket nyiMs miut ki- es beszivattyuzo

buvilrok

korslbbi

koziil

LerEboullet

milr

Cladoceriluill. Legujabbiiu

A

dem

E

cerilnill

Bzervek azouban

nem

A

mellso reszerol emelkedo vakbeleket kepezuek, a melyek a kiiloubozo

uemeknel

vonja

jaiuiil,

a melyeknel, miut

hogy 8

igy nevezeteseu

is-

fiiggelekcket es nydllia-

de miut emlitettem

igeu

volt,

e csopoi'tba tartoznak az iigyuevezett

valoszinii,

hejmirigyek

taMu meg a bormirigyek, melyek kiilouoseu

Simo-

a

A

nydlmirigyekct Schoedlee eszlelte az Acanthoelheris

currirostris-niil,

de hatili'ozottau

uak termeszete

felol.

meg

nem

csalildrol taliilta

azok

s

uemcsak

is,

kimutatta

rozottau kimondja

azoknak

rolok,

mirigyeknel. Miut az eddigi

hogy

de a Daphnidae

uehiiny,

lyphemus pedindus kivetelevel az CladocerAkniil,

azoubau

Utilua Leydig

hiiiuyziisilt iillitja.

a mu-igyeket

uyilatkozott azok-

Megtaliilta e kepletoket

az Eurycercus lameUatus-nA\

meg-

is

hanem

a

l'o-

altala vizsgsllt osszes jelenletet,

uem

es hatd-

egyebek

nyiil-

vizsgiilatok bizonyitjilk, a

nyillmirigyek a Cladocerdkndl illtaliinosau elofordiilo szer-

vek

s

A nek,

mell- es ferdeu lefele irduyulo, hegyes csucsbau vegztido

mell

fele hajlo,

duzzadt csucsbau vegzodo heugeres

fajainak miijszerii fiiggelekei

igen

korMtok kozott

tiig

vegokkel

le es

tojiisdad alakuak,

szdmuk a

Daday, Cladocera.

;

majd egyeuesek, majd majd vegre

.S'alak-

ferd^u ala- es hiitrafele

tekintetebeu a miijfiiggelekek

a

teteset utaldssal

s

adataiuk ugyau

gyomor szerkezetenek

tiirgyaMsiira, felol biztos

meg

egesz

kell-e

eme

uiucseuek, valamiut az sincs

positive eldontve,

tel-

igy aunak reszletes ismer-

mellozhetonek tartom. Elettani miikodestik

hogy csakugyau mdjuak

limde helyzetiikuel es szerkeze-

fiiggelekeket tartanuuk

;

tiikuel fogva bizonyos

fokig indokoltuak liitszhatik, ha

rinczesek miija

is

a

gyomor

ritkiibban

fajok szerint vd,ltoz6.

gom-

Tartalmuk

sziirkes sziuii protoplasma, belse-

falazatiiuak vakbelszerii ki-

tiiremleseibol fejlodik.

A gyomor

tilrgyalilsiiuiil

emlitettem

volt,

hogy a Lyn-

gyomor

ceidae-csal&i osszes nemeinel es fajaiuill a

es vas-

tagbel hatiirvoualiiban egy piiratlan, mell fele iniuyulo vakbelszerii hengeres fiiggelek ered, a

mely jellemzoen

E

csupiiu a L(//M't'i(f((e-csaMd alakjaiual van meg. szerii fiiggelekrol miir

feladata felol iijabbau

Leydig

tesz emlitest,

semmi velemenyt sem

ama nezetenek

adott

szerii

Hellich

e

Hellich

e fiiggelek

teljesiti,

a mely-

falazatiinak sikamlossd, tetelere

velemenyet magamevil

ftiggeleket en is a

szervnek tartom.

hogy

vakbel-

de elettani

nyilvilnit.

kifejezest,

valosziuuleg a nydUcamirigy feladatat

szolgal.

;

de alakjuk a fajok szeriut

foliilrol

jesen azonosok a gyomon-al

nek viiladeka a vastagbel

fiuomau szemecskezett,

is,

villtozik

hatrafele hajlottak,

fol- es

csupilu a Leptodora hyalind-n&\ hiiiuyzauak.

leggyaki-abbau

fiig-

gelekeket alkotnak. Ehhez ha8ouI6ak a DaphnidM-caal&A

nyillmirigyek egysejtiiek es a felso ajakbau fekiisz-

bolyiidedek

dnzzadiisiit

Polyphemus pedicuhos-n&\ miir jol elkiiloniilt,

miljkepleteknek tekiutjiik, minthogy tudvalevoleg a ge-

cephalusok-nA\ vanuak jol kifejlodve.

A

a Sida crystallind-n&\,

peldiliil

csupan a gyomor mellso reszenek ket oldali

hajlanak.

oly szervet ismeriiuk, a melyet a kivillasztoszervek cso-

mirigyeket,

es fajoknill kiiloubozci fejlettse-

gviek es alakuak. Legegyszeriibbek a Sididae-CHid&d alak-

Szoveti szerkezet

,

miudeu esetben a gyomor

fiiggelekek

mAjszerii

Az Eurycercus

a CladocerdknAI csak keves

meriiuk nydlmirigyekct mdjszcrii

fajokniil

kiilonben a Lyncodaphniddk-nld, Bos-

es kisse ferden

Kivalasztoszervek.

;

fiig-

Clado-

miniddk-n&\ es a Leptodora hyalind-n&\.

gyengebben

portjaba lehetue es lehet sorolnunk

tobbi

osszes

az

kivetelevel

Eurycercus-i&iok

Schaefferi miljszerii

nem valamenuyi

mert a L^Hcetrfac-csaliidban az

vanuak meg,

hiiinyzanak,

is is-

leiriisiit

fel.

Zool. Institut zu Wien. Bd.

illhlsiiu

Daphnia

kozli az dltala vizsgiilt

ban futnak

Ismereteiuk jelen

konlbbi buviirok

mertek, igy nevezeteseu Schaeffer ijontos rajzilt es

fol

III. piig. .331.)

10.

fiiggesztve.

miijszerii filggelekeket milr a

lamcUatus-n&\ a miijszerii ftiggelekek

imd Entwickelung von Branchipus und

Artemiie. Arbeiten aus

van

a

heugeres fiiggelekek alakjabau lepuek

a belcsatorna ilyszerii miikodeset. (Untersuchungen iiber

VIL, H.

felso ajak falazatilhoz

liltal

kesobb pedig

C. a Branchipusoki-6I szolo dolgozatilbau ketsegbe

die Orgauisatiou

sejtek feluleten igeu

azouban Claus

ilyenfele megfigyelest a T>aphnia-ia,iokn&\,

Leydig sziimos

tett

A

maggal.

viliigos

fiuom biu'ok van, a mely aztiln vekouy foualkilk

kepezik.

kesziilek szerepel.

A

jeben egy nagy,

gelekeinek.

Weismann

lelekzesnel

.szerepe a

I

teve, e vakbel-

nydlkamirigy szerepet jatszo

50 uem

lonbeu a Cladoceriik zsirteste

11. Zsirtest.

mint a

repet,

Hogy

mar

cseppoknek tekintette

LER

gyanfet

irtale.

a pete taplsiloszekenek alkoto-

s

mint

tartottak,

peldilul

kinek nezete szerint a kis zsircseppek-addig

is,

uszk;Unak szabadon a testben, a mig alkalmas helyeken

nagyobb cseppekke

megallapodnak. Leydig

egyesiilve

a Cladocerdk legnagyobb reszenel a

vizsgalatai szerint

Verkeringes.

12.

olaj-

Ugyanily velemenyben volt Schoed-

gyomor emesztesi termekeinek Zenkeb

is eszleltek.

de 6 a zsii-cseppeket

is,

masok, es helyesen, a zsircseppet a

ellenben

is,

a koriibbi buvarok

e jelonseget Jueine

liltta

reszei

vegez oly fontos sze-

iitmeuo rovai'oknill.

a Cladocerak testeben zsirtestecskek es illetoleg

cseppek elojounek,

Igy

teljes iitalakviliison

zsiroseppek bizonyos Jielyeken gyiiluek meg, halmozod-

Az emesztokesztilek iiltal elkeszitett tilpMIeknedv, miut a gyomor falazatsln iithatolva, atestiirbe jut s itta

liittuk,

A vemek s vele a

ven-el keveredik.

miudeu reszebe

es

ges utjilu torteuik eeriiknill

mar

eljutiisa

euuek vegzesere

s

egy kozpouti,

szervet

liiktetci

mely helyzeteuel

luuk, a

tiiplillekuedvnek a test

miuden szervehez

a verkeriu-

ez

osszes Clado-

—

szivet

—

es szembetiiuo voltiinfll

a legregibb buviirok figyelmet

elkezdve JuEiNE-toI napjainkig

is

talii-

fogva

magara vonta

;

fel es

nevezetesen leggyakrabbau a belcsatoruat ko-

kozo bvivilrok miudeuike kiterjesztette

riilhalozo

kotoszoveti sejtekbeu, ezekuek uyulvauyaiban

kisebb-uagyobb mertokbeu, sot akadtak oly buvilrok

nak

8

a nyulvanyok kozotti hezagokbau.

szeriut Villtozo. Szinuk sdrgiis,

neha voroses.

legtekintelyesebb azonban

zsirtest

Weismank A.

a melyuel

hi/iili^id-nii],

zsircsepiJek to-

szerint az evszakok es az eletkoriilmenyek

mege Leydig

A

A

tiirgyiivii is tettek,

miul

a

Leptodora

vizsgiilatai szerint s

neve-

rok

koziil,

nem

eurvirostris es

koztiik es a belcsatorna kozott

nem nak

erintkezik. le s itt

tocska

iiltal

falazatilhoz

E

es hasoldalon

hiit-

kotegek egeszen a vastagbelig nyiil-

A

rogzitve.

miis ket zsirtest-tomeg a

;

jiik

uek

illl,

Ez

liltszauak.

sejtek

azouban nagyon elnyom-

eset kiilonosen a zsii-testtomeg hiitso

fekszenek egyiuiistol

eroteljesebben fejlodve,

s

nehol hillozatot alkot.

tett szalagjaihoz,

zsircseppekkel

s

adatAt illetoleg

meg

el

pedig a test hiltso resze

sorban a ver pillyiijauak

miut tartalekanyagnak

A.

litat

a kotoszoveti sejtek emli-

A

csak azutiiu a mellsobb.

Weismann

jut-

sejtekbe,

tova ragadva, kisebb-uagyobb

irnak s csak azutiiu jutnak

zsir-

Weis-

hogy azok nem

uak egyenes uton a gyomorbol a kotoszoveti liltal

A

jutiisilt illetoleg

vizsgdlatai azt bizouyitjiik,

a veriiram

til-

koztiik a kotoiillomiiny

csepxieknek a kotoszoveti sejtekbe

hauem

nemkiilouben a LejHodoridae-caaliiihiid

korlatok kozott villtozik.

melybeu a

azt

ii-iiuyitiisiit

telik

meg

zsirtest fel-

moudja, hogy elso vegzi,

rakt.ira is szerepel

;

de e mellett s ez

utobbira

csaliidokuiil

Sididae-,

ellenbeu

,

a Bosminidae-csal&d alakjainiil joval hiitrilbb

szerkezete a csahidok es

reszeben gyakori, mert mellso reszeben a sejtek miir

MANN A.

Polyphemidae-

vagy alulrol tekintve ezek lemezala-

a kozti iillomiiuyt, annyira, hogy sejtes szerkezetiiek-

volabb

es

pedig leggyak-

mint pekMiil a

Daphnidae-,

Lyncodaphiiidae-,

ket es Uletoleg negy zsirtestcsomo koto-

foliilrol,

Mind a

meg

es a torzs hatarvoualilu,

fej

Holopedidae-

piir elott

szovetbol

rabbau a

Lynceidac-,

vaunak

verkerin-

mindeu esetbeu a belcsatorua

sziv a Cladoceriikuiil

a vastagbelhez es a test koztakarojiluak belso

reszebeu fekszik a hasoldalou a garatalatti diicz-

kiiak.

A

folott a hiitoldal kozeleben fekszik,

ferden elmetszve, tobb ffnom kotoszoveti ros-

fej hiitso

ver-

Leydig-

buviirlatait, kiilouoseu

Weismann A.-nak a Leptodora hyalina

es

biivii-

gesere vonatkozo adatai a legfoutosabbak.

es hasoldalon kozlekedik a

mivel a ket zsh-testkoteg a

Peety,

tekintve ScHOEDLEs-nek az Acontholeberis

nak

testiii-rel,

es

ZADDACH-nak a Holopedium riibberum

kotegben, a melyek a potrohban fekve, a belcsatorn^t

hogy

Gruithuisen

peldiiiil

keringeset tauiiJmilnyozta es ismertette. Az iijabb

keringesere vouatkozo

koritik,

is,

a kik a Cladoceriik verkeringeset specialis taniilmiiny

zeteseu ket hiitalmas, gyeugen csatoruaszeruen hajlott

hezag marad, a mely a hdt-

arra figyelmet

kik koziil az elso uevszeriut a Simoccplialus vetidus ver-

ket es illetoleg uegy csomoban van rendeziidve

olyformau

es

a Cladocerdkkal foglal-

daiil tojiisdad alakii,

nemek

A

fekszik,

Alakja es

is.

szeriut meglehetos t^g

Lepitodoridae-cs&liidn&l pel-

hegyes csiicsdval mell

fele tekint

PolyjjJiemidae-csalAdimi]

hagyma alaku

L^»(ct;((frtt'-csaliidban az

Eurycercus lamellatus-n&l

melyeknel hegyes vegevel a

s

hiitoldal fele tekint.

Lyitceida-ie\ene\, valamiut az osszes

;

a

ugyan ilyen a

A

is,

a

tobbi

Lyncodaphnida-,

Bosminiila- es Da^j/(?i((/a-feleknel majd gombolyii, majd

gyengen tojasdad, ellenben a Sididaecsaliidokuiil

miir

hossztengelye

tobbe-kevesbbe orsodad alakot (/«e-csaliidban, holott

es

Holopedidae-

ii-anyiibau olt

meguyulva,

es kiilouosen a Sidi-

a Holopedidae-csa\&(\hvin nemileg

jjyramis-alakot mutat, a hatoldal fele hegyes csiicsban

emelkedve tos

vekony

iitderes

ki.

A

sziv kiilonben

falazatii tiimliit

a

melyen

vcreres es

nyildsokat taMIunk, a melyekuek alakja, helyzete,

sziima es szerkezete a

A

minden esetben meglehe-

kepez,

nemek

es fajok szerint villtozik.

vereres nyildsok typicus alakja az orsodad alak es

kovetkeztetui enged az a koriilmeny, hogy a kiehezett

szilmuk szinteu typicusan ketto, azaz, a sziv miudket

j)eld'Anyok zsntestebol elenyesznek a zsii-cseppek, holott az

daliin

emeszto pelddnyokeban szemliltomiist gyarapoduak. Kii-

volt, alakjuk, helyzetiik es

egy-egy vereres

nyiliis

ol-

vau, de mint emlftettem

sziimuk viiltozo.

A

Leptodori-

51 dae- csahiAn&l iigyanis a vereres Dyililsok orsodad alakiiak

vegiikon nokkal szelesebbek,

de hiitso

ugyau,

mint a

mellsdn. Szilmuk illlandoan ketto es reszarilnyosan a sziv

szik, viigy

pedig a szivuek csupiiu alig eszreveheto

louiileseu.

Igeu erdekes

a miatt

liisa

ii

Leptndora hyaliiui

elkii-

iitoeres nyi-

hogy, miut azt Weismann A. kimutatta,

is,

ket oldaldn, de anuak hatso vegen olyformau fekiisznek,

a bulbus arteriosus es az ostium arteriosum kozott elzdro

bogy hosszteugelyiik pilrhuzamos voualba

billeutyii

A

hossztengelyevel.

mus pediculus-n&l egy-egy vereres

a sziv

esik

Po^//)//(;);»'rfrt6'-csalildbau

a Polyphe-

a sziven ket oldalt szinten talilhmk

ezek orsodad alakiiak, egymils

nyiliist s

dtelleneben olyformiiu fekiisznek, hogy hosszteugelyiik

a

sziv hossztengelyevel keresztben

egyik begyes csuesuk a sziv

—

dala fele tekiut.

hiit-,

fekszik

illetoleg

s

szilmuak a Ly7iceidae-CHa,\A,dha,n az Eurycerms layiudla-

belso

oldali

A

sziv kiilso foliiletet fiuom,

mely

hasoldala

felkoros,

ir.inyiit

ujv^iliist

meg

talithmk,

pedig minden esetbeu a sziv hatoldalauak kozepen

s

;

ez

nezve liiudzsaalaku, mig oldalrol uezvo, miuthogy

fohih'61

legnagyobb szelessege epeu a

sziv

kozep-

hiltoldiililnak

voualiiba esik es kihegyesedo csucsai a sziv ket oldaklra

A

terjedtek, hegyes csucsii hilromszogot k^pez.

middl;

s

az Euryrercus lamdlatus,

meg

Cladocoriik vereres uyiWsainak ellielyezeseben, de kiilo-

ounau

noseu szilmilban mutatkozo elter^s csak

hogy

az utobbiakuiil a reszanlnyosan fekvo, ouiillo ket

njoliis,

vadt.

ered,

a sziv

koz^pvouaLibau eggye

hiltoldaliiuak

Hogy azonbau

pont ezekuel az

a kiuduliisi

volt,

ol-

azt igeu szepen bizonyitjiik a fejlodestani adatok, a

me-

Az

iilkalmiival

e

&

tehiit

fele

ellenbeu az azok mogott fekvok mell

fele,

miikod^siik a sziv osszehuzodilsiit ered-

— con-

ezek a sziv osszeszorito izmai

strictores cordis. — A sziv belso

vegre szinten

falazatiit

finom, szerkezetuelkiili cuticula-hiirtya

A

auuak

izomrostok

hanintcsikolt

hogy az azoktol mell

kovetik olyformilu,

meuyezi,

szerkezet nelkiili cuti-

alatt a sziv hiitoldaliltol

izomi"ostok lefutilsukbau a vereres nyiliisok

fele hajlottak

beleli.

sziv aorta reszletenek szoveti azerkezetere vonat-

kozo poutos adatokat Weismann A. jegyzi IiyaUnd-nAl

uem

eunel az aorta,

s

arteriosus falazata

is

fel

a Leptodora

kiilouben a bulbus

csupiln egynemii cutieula-hiirty!ib61

a mely valosziuiileg egyszerii ^s egyenes folytatdsa

iill,

a sziv foliiletet borito cuticula-hiirtyiiuak.

a mi

a Polypheimddk-n&\ es Euiycercus lameUatus-nA\ typicus,

futo

fele

fekvok hiitra

Polyphe-

az emlitett tobbi

Systole

ostium arteriosumrol, diastole

cula-hiirtya boritja, a

cdda-, Ijyncodaphnida-, Bosininida- es r)aphnida-ie\ene\

a sziveu csupilu egy uagy vereres

bulbus arteriosus has-

a,

rogziil.

alkalmiival arra visszahanyatlik.

futuak.

ellenben az osszes tobbi

is,

falazatiihoz

billeutyii felemelkedik az

Lyn-

tus vereres nyiliisai

a mely a bulbus arteriosus hiitoldali

egy rugauyos rost segelyevel

miisik elleubeu hasol-

Ugyauily alakuak, elhelyezesiiek es

viiu,

is

belso falazatiirol kiiudulo lemezt kepez s ez also vegeu

A

sziv kttlso

falazatiii'a

Weismann A.

vizsgiilatai sze-

rint augaras lefutdsii, a sziven szeles alapii, tovdbhi lefu-

tdsukbau elvokouyodo, harantesikolt izomrostok

is

tapad-

lyek tamisiiga szeriut ugy az osszes Lynceiddk-mi\, vala-

iiak,

mint a LyrKodaphniddk-mi\, Bosminiddk-ii&\

kotoszoveti rostok, a melyek a sziv taguhisat eredmeuye-

ddk-mil az embryok, sot a

meg nagyou

es

Daphni-

fiatal

kifejlett

peldiiuyok vereres nyiliisai oniilloak s csak kesobb olvad-

nak egybe.

A

val azouos helyzetii es szerkezetii

v^reres uyiliist emlit,

mint azt Leydiq poutosan kimutatta,

ket, reszarti-

nyosan oldalt fekvo, orsodad nyiMsuk van. Ugyanilyen szouyt taMIunk a noloj)ediddk-mi\

A rok

vereres nyilaaok,

is

jiltszo

eszleltek,

miutegy

reii

vannak elMtva, a melyek

fektiszuek az elziirodo uyililsokra

A

csupiin

s

litat

egy van

;

fej fele

ez

leg-

—

—

is

tiija

ueha

kisse

uevezhetiiuk, miut kiilonosebbeu

a Leptodora hyalind-n&\,

izmok

es

ligynevezett vereres oblot

szive egy

finom, szerkezet

tokba van elhelyezve, a mely

csupilu hdts6 vegeu uyilt, illetoleg a cuticula-hiirtya

A

sziv

es egyebiitt

meg

—

ziirt.

E

tok es

a sziv kozotti hezag az

— kepezi,

siuus veuosus

miikodeset, liikteteseuek gyorsasiigdt, liikte-

szdmdt

teseinek perczenkeuti

!200

illetoleg a legelso

— 250-ot

eredmenyre jutott Fbbeboullet tholeberis curvirostris-n»!,

ki

es

mdskor pedig,

s ez

a leggyako-

ribb eset, az iitoeres nyiliis vagy kozetleniil a sziveu fek-

meg-

hogy a Daphnia

liiktet.

Ugyan

ilyen

Schoedlek az Acan-

a sajdt

maga

erveresenek

osszehasonlitdsiibol

szdmitotta ki az utobbiakuak perczeukeuti szilmdt.

A

tekinto

hengeres csovet kepez, a melj'et iitoeres hagymilnak bulbus arteriosus

Valameunyi Cladocera-faj

s az AcantJioleheris szivliiktoteseinek

mindig a szivnek a

sziv e

valosziuiileg

szivtiigito

pulcx szive perczeukent

es

fekszik.

—

azokat

meguyulik

vegen

cordis

figyeleseket Jueine tette, a ki azt tahilta,

engedve a szivbe todulo vernek.

s

dilatiitores

systole

elleubeu diastole alkalmiival visszahuzodnak, szabad

Utderes nyilds iillaudoan

—

nelkiili hdrtyiitol kepezett

miut azt milr a legkoriibbi buvd-

tiimogatjiik a sziv iiregenek teljes elziiriisiibau,

gyakrabban koralakii

ezeket

rugauyos,

a melybeu mintegy meggyiil a ver.

is.

belso szegelytikon a billentyiik szerepet

redcifiiggelekkel

alkalmiival

vi-

s

iinomabb

rostok gyauiiut tekiuthetjiik.

Sididdk-n&\ Lievin csupiin egy, a hiitoldal

kozepvoualiiban fekvo, tehiit az elobb emlitett csaliidoke-

holott,

zik

uemkiiloubeu

kordbbi buvdrok kozott akadtak olyanok

az elozokben ismertetott sziveu sziveket

is

GuniTHuiSEN

veltek es

taldlhatni

kiviil

a

Perty a belcsatorna

is,

Cladoceriikndl.

az

elobbi

a Simocephalus

Igy

alatt egy, a hdtolda-

lon fekvo vaI6di szivnel nagyobb mdsodik szivet le,

a kik

meg mds nemii

vetidus-na\,

az

imak

ut6bbi a 7=;=

52 t)a:phma

Ugyan

p»/e.r-iial.

elleuben Fischek

igy jart

Ehrekbeeg

el

is,

a Sida crystallhui-nal a hatoldalon,

S.

a tulajdonkepeni szlv kozeleben fekvo k6t kisebb szivet

A

Utni.

v41t

ClKUiTHnisEN

ScHOEDLEE tevBsnek

Perty

es

mondviin, hogy a

nyilviluitotta, azt

uevezett biivarok altal sziv gyauant

nem

sziniileg

mdr

felfog^silt

keplet valo-

leirt

egyeb, mint az evezolilbak gyorsan mvikodo

A

kopoltyiifuggeleke.

Fischer

S.

mellekszivek gya-

tiltiil

bogy

Uilnt

leii-t

kepletekrol pedig Leydio mutatta

azok

nem

egyebek kotoszoveti esomoknill, a melyek a

sziv liiktetese

teves

ki,

rezgesben tartva vezettek FiscHER-t

tlltal

a Cladoeerflknill vagy szintelen, vagy neha

tieV

folyadekb6I

szinii

vagy zoldes

kekes,

ritkiibban

voroses,

halvilnysiirgAs,

es

le

htitra

haladva a

fele

Itibakhoz tigakat bocstitanak. Vegre a sziv hiits6 vegenek

kozeperol

iudul ki egy arteria, a mely a belcsatorna

is

mellett fut vegig

enyeszik

ket

s

oszolva, az

iigi'a

hogy vererek ninesenek, hanem csak veroblok

A

ezekbe

s

meg

gyiil

kesobbi buvtirok

tatta azt,

utopotrohbau

Schoedler hangsulyozza azonban azt

el.

is,

hattirozott fekvesu

az iitoereken kijutott ver.

nevezetesen Leydig azoubau kimu-

s

hogy egyetleu egy oly

sem isme-

Cladocertlt

a melynel 6ndI16 falazatu veredenyek lennenek,

riink,

hanem

a ver v.alamenuyinel a belszervek, a kotoszovet

es a belvtiz

vitra.

A

a melyek ket oldalt ferden

tiltal

veroblokben kering csuptiu

korltitolt

manapsiig nincs egy buvtir sem, a ki a Schoedler

;

fel-

fogAsa mellett kardot nintana.

a melybeu kisebb, vagy nagyobb

iUl,

sziimu, sziutelen vertestecskek uszkiUuak s ezeknek sziima

a tiipltUkozassal

411

kapcsolatban

j61

;

sziimuk nagyobb, mint a gyengen

egyenekn^I

tiipltUt

13.

Miudaunak

LEYDiG-nek ama megiigyelese, bogy a fogsAgban tartott Cladoceriik

zsircseppszerii

eleskorvonalii

vertestecskei

gombocskekke vAIuak.

A

hatalmas vertlram egyeneseu gelekeibe.

A

ki.

A

sziv dltal kilokott

a fejiirbe

hatol

s

a

fej fiig-

tapogatokba a vertlram egeszen azoknak

mig

csucsaig balad,

a iigastapogatokba az tigak vegeig s

innen egy mtisik uton

A

visszat^r.

es torzs hatilr-

fej

vonaliin a fejbol jovo vertiram k6t psllytlba oszlik test

mindket

Egy-egy piUya,

oldaliin.

illetoleg

meg

a

Aram a

mindeuik lemezeuek k^t r^tege kozott halad

ptinczel

tova a kotoszovet hezagai kozott, uagyon kozel a ptiuczel

lemezeinek szabad szegelyehez.

A

m^sik ket iiram a

csatorua alatt, a potroh ket oldaltlu fut vegig

mellektlramokat bocstlt a vegtagokhoz.

uek verilrama

s

keriil,

itt

egyesiihiek

t61

le.

liitui,

tobb

A

a ki

legelso,

Grdithuisen

iit6'eres

edenyt

haladt Schoedlee

sajiit

volt, ki a

vele-

edenyekben

Simoccphalus retulus-

A Geuithuisen nyomdokain

illlitja,

velemenyevel

hogy az Acantholcberis

falazatu veredeuyeket Ititott.

Schoed-

LEE szerint az Acantholeberis currirnstris-mil a szivbol egy hatalmas aorta,

Az aorta

nem

toviibbii

hiirom arteria veszi eredetet.

messze eredesetol htirom

ilgi'a

oszlik,

me-

lyek koziil a kozepso rovid a szemhez, a mtis ket dg

symmetricusan fut ket ligat

oldalt,

de eredeseuek kozeleben

bocsiitanak a torhoz es az ligastapogatokhoz,

kiilouben vegiik fele

t6khoz iigakat.

s

A

is

nem-

eltigazuak a szemhez es tapoga-

aztdn a sztijszervekhez

es

nem

taltilunk,

a magasabb

alaktauilag

fokot ert

fejlettsegi

hauem

a testnek kiiloubozo,

nagyon

rtikoket61

vei vegzik a lelekzoszervek feladatdt.

A

eltero

szer-

kortlbbi biivdrok

Schoedler az Acantholeheris currirnstris-nA\

koziil

rom

a Cladoce-

el

speczialis lelekzoszerveket

elkiiloniilt,

szervnek, nevezeteseu a ket hejlemezt, a k6t utols6 psir

lemeznyulvfinytit

valamennyi

vegre

es

nosen pedig az Htols6t homolog uyilvilnitotta a

magasabb

s

Itib-

Itibpiirnak

kortealaku fiiggel6ket, raelyek koziil a ket utols6t,

E

hii-

kiilonbozo alaku alaktani egyseget tartott I6Iekz6-

kiilo-

egyuttal aualoguak

riikok kopoltyufiiggelekeivel.

feltevesre 6t s az elotte ugyanily ertelembeu nyilat-

koz6 biivtirokat valoszinuleg az vezette, hogy mind eme v^konyfalazatu, lemezes fiiggelekek tagjaiuak

uyugviisakor

is

meg

az lillatka veg-

foljrtonos rezgo

mozgtlsbau

vannak. Leydig a Ielekz6'szervek kozott mtir csuptiu ket

abban a

falazatu

a ki ZADDAcn-nak

is,

ugy

a szivbol eredo veredeuyeket

irt le.

szemben hangsulyozva currirostris-n&\

sajtlt

s azttiu

tit.

verpiilyAkat illetoleg az elso buvtirok

menyben voltak, hogy azok velt

egyuttal

A ptlnczel lemezei-

teruek vissza a szivhez a verobol uyiltlsAu

futuak

s

bel-

a potroli ket vertirama aztan az utopotroh

kozeleben a hdtoldalra

A

magasan

ez fUlatktikniU

hogy a verkeriug6si rondszer

daczilra,

magas

artiuylag oly rtikntil,

rerheringh a szivbol indul

Lelekzoszervek.

Erdekes

tilpliUtakuill.

garathoz bocstltva

sziv hasoldali k6z6pvoualiib61 ket arteria ered,

csoportot kiilonboztet

meg

melyek morphologiailag ri'ikok

es

nevezetesen olyanokat, a

magasabb

teljesen megfelelnek a

Ielekz6'szerveiuek es kiil6n6sen kopoltyiiiuak, de

e mellett

megsem

szolgtilnak

lelekzesre,

tovtibbti olya-

nokat, a melyek morphologiai szempontb61 nagyon tlllanak a I61ekz6szervekt61,

szei-vek

szerepet

Az

jiitssz;'ik.

esoportba sorolta a

elso

liibaknak vekonyfalazatu lemezeit, zett tatta,

kopoltyufiiggelekeket,

a

tovilbbti az

mely

nem

liatol.

A mtisodik

a p4ncz61 k6t hejjdt

Weismann A. v^gre

s

a

ugyneve-

ut6bbiaki'61

hogy a vertiram esupiin mellettok

sejiikbe

tiivol

de ennek dacztira a lelekzo-

lialad

el,

kimude bel-

esoportba sorolta ellenbeu

testnek egesz k6ztakar6jiit.

a Leptodora hyalind-nA\ a h6jnak

csenevesz voltfival kapcsolatban a test k6ztakar6jtit tartja elso

sorban a lelekzest vegzo kozeguek, de, mint Le-

EEBOULLET

meg

uti'in

a vegb61nek

igeu sok buvtir is

s

koztiik

Leydig

is,

foutos szerepet tulajdonit a 161ekzes-

53 mint azt a belcsatorna

nel,

emlitettem

tiii-gyalilsiiniU

Azoknill a Cladocei-ilkniil, a melyeknel a pdncz^l ket

mint az osszes Ljinceida-,

hejreszlete eroteljesen fejlett,

Lhsininida-,

Lyncodaphnida-,

Sidida- es

Ikiplinida-,

sorban maga a pdnczel vegzi

elso

Ilolojiedida-ielekiiel,

a lelekzo szervek feladatiit, minthogy falazatilbau,

mint

Mttuk, hatalmas verilram szalad tova melliilrol hiitra a

fele,

mely a

piinczel

konnyen vegezheti a a finoni cuticula

mosott

torzs

annyiviil

is

gflzcseret.

E

falazatiln

mellett azonban

iit

maga

boritott es folytou friss vizzel koriil

liltal

foutos

is

vekony

ariinylag

szerepet jiitszik

mint

inkiibb, mert,

liittuk,

a

lelekzesuol

ebben halad vegig

ket oldalt egy-egy hatalmas veriiram. Azokuiil a CladocerAkniil ellenben, a s

himu6'ssegi'61 sz6I6 nezotet, kiildnosen a miatt,

uagyou csekely

volt.

melyeknel a piiuczel

csixk

cseuevesz

a testnek csupiiu nagyon csekely reszet takarja, miut a

volt

a melyeknel a himek

Az

tatta ki egeszeu.

miud tobb-tobb

Cladoceriinak

meg

talilltiik

minden

ketelyt

Viiltivarusiigtir61

ervenyre

kizilr6

Az

sz6I6 nezet.

azouban

burku, ven-el diisau

elliitott s

hogy mindeu finom

iizt,

a kiilviliiggal egyenes koz-

lekedesben levo szerv szolgiilhat lelekzoszerv gyaniiut, egyiiltaliln nincs

elliltott lilbai is

A

nagyon

sot

kizjlrva,

Cladoceriikuak finom

biu-kii,

valoszinii,

verrel meglehetos

hogy a

gazdagon

jutott

Cladocerilk

a

hogy nem valamennyi Cladocertinak ismertek himeit s az a koriilmeny, hogy a fokozatosau szaporod6 buvilrlati adatok tanusitiisa szeriut a himek

nem mindeu

lelekzest vegzo ezeu szervekhez sorakozik

emesztokesziilek vegbeli reszlete

meg

az

a melynek e nemii

is,

miikodesere, mint emlitettem, legeloszor Lekeboullet lett figyelmes,

bele

kiuek feljegyzesei szeriut a Daplmia veg-

perczeukent

liiktet

kapcsolatban

evvel

s

magiiba es vizet szorit

vizet szivattyviz Itiktet^sei

iO-szer

pedig csak

ki

magilbol,

a belsiir kiliritese alkalmilval sziin-

nek meg. Es hogy mindazokuak a buviiroknak igazuk vau, a kik a bellelekzes egy

uem^t

tetelezik fel a Clado-

Cladoceriik termekeuyites utiiu es partheuogenesis is

szaporoduak. Ez ertelembeu nyilatkozott Leydig

nagyon sok erdekes

biir

is,

de

es foutos adatot kozol a Clado-

term6ke-

a partheuogeuesis

s

azoknak modozatait Weismann A.-nak classicus csak

tai deritettek

Weismann

illtal

A. ugyanis a Cladoceriik szaporodiismodjiit

hogy ezekuel a

nemzedekek egymiissal

pedig szoros kapcsolatbau a

leg a

kiilsci

rabban

vitu

let folteteleivel s illeto-

kiteve az illlatka 6s kiilonbozo korii nemze-

gyakrabban viiltakozik

anuill

Ez alapou Weismann A. a Cladocenik kozott megkiilonboztet egymiissal az egy- es ketivarii nemzedek.

—

licus

— es

k6t-

viiltakoznak,

koriilmeuyekkel, a mennyibeu, miuel gyak-

dekei az elpusztuliisuak,

sorozatii

s

vizsgiila-

fel.

illetoleg arra az eredmenyi-e jutott,

meg

ii

litjiln

vaI6 szaporodi'is leuyeget, a ketto kozotti osszefiiggest

—

polycyclicus

egysoiozatu

,

—

sorozat nelkidi

acyclicus

aztiin tohb-

— monocyc— szaporodil-

siiakat.

igen vaI6szinuv6 teszi a vastagbelnek, kiilono-

A

Ben pedig a vegbelnek szoveti szerkezete, tovilbbil kozel

resze

fekvese a hatalmas hasoldali veriiramhoz.

toz6

ceriiknill,

idoben

voltak talillhat6k, arra az eredmenyre vezetett, hogy

ivarii es az egyivarii

vegzik bizonyos fokig a lelekzest.

s

a koriilmeny azouban,

uyites utjiin torteuo szaporodiis

elott tartva

himjeit

ennek kovetkezteben, karoltve a noi ivarszorv anatomiai viszonyaira vonatkozo jjontos adatok szaporodiisiival,

cerilk szaporodii.silr61 es szaporodiismodjiirol, a

Szem

szori-

ido haladtiival azoubau a biivilrok

Leptodorida- es Po/^^/iemida-csaliidokniil, kiziirolagosan a lelekzest.

sziima,

nem

ismeretesek voltak,

is

a test koztakaroja

teljesiti

hogy meg

azokuak a Cladocerilkuak a

—

tobhsorozatu

konnyen sajiitsiigii

polyciclicus

kisziirado es

—

gyakran

fajok legnagyobb

meg

hirtelou

viil-

pocsolyilk es t6csiik lakoi, a melyekuel egy

ev folyamiiban a termeszeti es illetoleg a letfolteteleknek

14.

Hogy

Szaporodoszervek.

is

tudtiik,

uiilr

a legkoriibbi

biivfi-

de ez ivaros szaporodiis m6djait illetoleg

a nezetek meglehetos kiiloubozok voltak. Schaeffer az

elso

Daphnia

lemenybeu e

s

minthogy

volt,

nis-t,

a

Moina

Daphnia

rectirostris-i,

pide.r-et,

a

a Macrothrix laticor-

Daphnia hmgisjnna-t,

a

17.52-ben egy Dtf^/mirt-fajnak,

a

a Simocephalus retidus-t, a 1'olypheiiius pedicidus-t es a

csupiln uosteuyeket

talillt,

ama

ve-

nem

sokiiig

s

illet6'leg

csupiln

MiJLLEK 0. Fk. fellepeseig volt iniuyado. Mulleh 0. Fk. vizsgillt Cladoceriik

egyik-masikiluiil a

nagy sziimban elojovo u6'stenyek kozott nehiiny himet is taMlt s ezzel kapcsolatban a Cladoceriik himnossege elleneben a

eddig a

Ceriodaphnia qiwdrancitda-t, a Scaphok'beris mucronata-t,

hogy a Cladoceriik himuosek. Schaeffer-

illtala

viiltakozuak egymiissal. Ily polycyclicus fajoknak ismerjiik

C.

nezete azonban

ugyanis az

fenyeget6 villtozdsilval

I.

Schaefferi -nek ivarszerveit igen behat6an tauul-

miinyozta,

nek

a ki

buviir,

fajt kiveszessel

kapcsolatban az egy- es ketivarii uemzedekek tobb izben

a Cladoceriik kivetel nelkiil valamennyien csu-

pAn ivaros utou szaporoduak, azt rok

nagyon gyakori, a

Viiltivarusiigr6I sz6I6

nezet lepett eloterbe,

biir

a

L>aplinella brachyura-t.

Az egysorozatu nyien

i'illand6,

nel a ketivaru

—

mouocyclicus

leginkilbb

uagy

—

fajok valameny-

iilI6vizek Iak6i, a

nemzedek evenkeut csak egyszer

kiibb a forr6 ^vszak vegeu,

mennyiben

meg,

nemzedek joforman

nemzedekek sorozatiinak

alol kivetel is van, a

legin-

tehiit 6'sz elejen jeleuik

holott azt megelozoleg tobb, egyivarii ziirkovet kepezi a

melyeks

;

biir e

azokuiil a

melyekuel, miut a Daphnia hyalinanal

is,

szabdly

fajokni'il,

a

a ketivarii

54 nemzed6k mdr pilr

egyivaru uemzed^k

a Sida erystallina, a lirui,

a

is fejlcidik.

Daphnia

E csoportba

hyalina, a

Alona testvdinaria, a Camptocercus

az eletkoriilmeuyeik iildozataiul, az egyivani uemzedek-

sorozat a leghosszabb, az olyanokuill ellenben, a melyek

sorozat nclkiili

nagy vizek

rectirostris,

a ZVeM-

Kzakadatlaunak

liltszik

felette ked-

nemzedekek meg-

a ketivarii

,

jelenese esetleges csupan es kiveteles, legaMbb erre vall

A meuy-

a himeknek feltiino ritkasAga es csekely sziima.

Weismann

nyire

A. vizsgillatai mutatjiik,

melyek

csupiiu a Busmi7ia-ia,iok azok, a

e csoportba tar-

ide vonatkozo biivdrlatainak

vegeredmenyet a kovetkezokben foglaljuk ossze

A

uem

pillanatnyilag

kedvezo

himeknek

a sziiz szaporodiisra egesz even

helyeket lako

noideu. Z.

ketivarii

A

w. Z. 33. Bd. St. pag.

f.

hogy a

eszlelte,

Cladocerilkuill a

mukodo

kiilso

okok kovetkez-

mint a

sziiz

egyenek fellepese torveuyszerii es

bizo-

s

utodokhoz van kotve.

manapsiig

s

uem

A

himek

es a

ismertink oly

A

uemzedeksorozat

hanem

ugyauaz,

eltero szilma

A

teliilt

nem valamenuyi

kiilonbozik

mindeuek

Cladofolott a

nemzedeket megelozo egyivani nemzedeksorozat

k^tivarii

A

ktilonbozo sorozati alakok csupiin az elso nemze-

ketivarii

nemzedekekben a himekeu

nosteuyeken szapoi-odo

Cladoceriiniil

is

szilmvi,

jelentkezhetuek

;

sziiz

nehiiny

azonban a termekenyiilo uostenyek termeteli,

iillando pete lerakilsa

utiln sziiz szaporodiisra is kepesek.

ketfele

nyiilcl es

^s a fajok szerint elesen fajniil

hlm

kiilonbozo

;

az

a

termeke-

uemzedekek

elscl

uemzedek

sohasem szaporodik termokeuyitessel,

elso Idhjidr szerkezeteben is.

Leptodora hyalind-nal a

csak alig eszrevehetoeu kisebb a nosteuyuel

A

menuyibeu

pilrok szerkezetebeu, a

a nostenyek tapogatoi ;

elloubeu a himekuel

ostoralakiilag hossziira nyultak hetven szaglopillczikdval.

Nemi,

b<4r

alakjiiban,

csekely fokii elteres mutatkozik nagysilgiiban

meunyiben a himek nostenyeknel

ekitett

s

az elso

Iiejja

ellenben

kicsiny,

ariluylag

harmadik izen

nyulviiuyka

Iilbpiir

tojiisdad

nagy

erdteljes,

emelkedik,

m6g

a

s

rovid tiiskecskekkel

mely

nosteuyeknel

a

A

/'o///;)/;(';)«^7a(;-csalildban

a

Polyphemus pedicidus

himje szembetiiuobbeu kisebb a uostenynel, mellso tapocsiicsiin

a

szaglopillczikiikon

szerii eroteljesebb sorte ered,

nyek sohasem hozuak

zik.

tetelezett, kozvetett fiiggese

abban

anniil kisebb,

fajt kihaliissal

auuiil

hogy a

nyilviiuul,

ivani nemzedeksorozatot megelozo egyiviirii

ki5t-

uemzedekek

minel gyakoriabbak az

illeto iillat-

feuyegeto koriilmenyvilltoziisok es miisfelol

nagyobb, miuel gyerebbek

iiz

ut6l)biak.

Oly fajok-

a

elso

hiiluyzik.

letrehozni, valamiut megforditva, a termekonyiilo noste-

fel-

alakii

himek

gatdinak

sorozat-alakuak a kiilso eletkoriilmenyektol

a hejnak

szerkezeteben, a

hatalmas, mellso feleben kettos korvonalii, azon

A

a ketto

legfeltiinobb az elteres a tapogato-

nemzedekben

letre sziiz peteket.

s

kozotti elt^res a milsodlagos ivarjellemek tekiuteteben

egyes fajoknill a sziizeknek sziiletett uosteuyek minden csupiln termekenyitetleu peteket kepesek

leg-

viszonyaiban mutatkoznak,

szerkezeti

L,ei>todoridae-csaX'kAha.n a

lilbpilrjiluak

szaporodiismod eredmenye

a sziiz nostenyek letrehozdsiiban a

valamennyi

A

utdpotroJt

es fajok

kiteve,

nariysdgi viszonyaihan, a tapogatdk

tesf

rovidek, kileucz szaglopiilczikiival

es termeke-

kisebb-nagyobb

kiviil

nosteuyek

szetes koriilmenyek kozott a

A

az

nemek

vannak

raeglehetos iugadozilsnak

azerint

alig eszreveheto.

liltal.

dek egyivanisiigilbau hasonlitauak egymiislioz.

szdma

vala-

nosteuyek kozott levo miisodlagos ivar-

jellemkiiloubsegek kiilonben, a melyek a

ketivaru nemzedekek a fajok szerint kiilonbozok,

oeriinill

8.

Fb.

uostenyek ko-

es

uostenytol kisebb-uagyobb mertekbeu ne

valamint es legfokepeu az

7.

himek

melynek hime ugy a termekeuyiilo,

Cladocera-fajt,

hiiszadik lesz csupiln ketivani.

liton

428—430.)

MiiLLER 0. FR.-uek ez eszleletet a kesobbi biiviirok vala-

es

nyiilo

(Die

viilik.

Mdsodlafios ivarjdkniek. Milr Mullee 0.

a)

elleuben a harmadik, hatodik, sot a tiz-tizenketto- vagy

6.

a

Entstehuug der cyclischeu Fortpflanzung bei deu Diiph-

szembetiinobben a

5.

fajokuill

a sorozatos szaporodiis sorozat nelkiilive

illtal

egyeseknel milr a miisodik nemzedek ketivani, milsokniil

4.

egyes

termekenyito nosteuyeknek kimaraddsa

es a

kiiloubozne, szoval miisodlagos ivarjellemei ue lennenek.

A

nyos nemzedekekhez 3.

is.

let f61teteleu'e s

egyariiut

tit

jelenik meg, az utobbibau ellenben ketto

menuyien megerositettek

:

ketivani egyenek a Cladocenik nemzedeksoroza-

menye. 2.

egyivaru uemzed^ksorozatok

zott kisebb-nagyobb fokii alaki es szervezeti elteres van.

Weismann A. kiilonben

tiibixn

A

9.

valosziuiileg

tozuak.

1.

uemzedek

ivarii

allado,

fogva az egyivaru nemzedekek sorozata

voltilnill

tobbszor elpusztuluak, az

igeu rovidek. Az elso esetbeu evenkent csupiin egy ket-

vagy tobb

— acyclicus — fajok sziuteu

melyekuel a letfoltetelek

lakoi, a

az

Alona quadranfjularis.

truncatus es az

ro,i'tts

vezo

tartoznak

Acropcrus leucoccplialus,

az

a melyek rendszeriut egy evbeu csak egyszer esnek

nill,

Leptodom hya-

az Eurycercus lameUatus, a Plenroxus trigonell as,

lieuroxus striatus,

A

m6g

a nyAr vege fele jelentkezve, ntaua

kisse

Az

elso Iiibpiir vegen,

hiitrafele

egy-egy tiil

mely a nostenyeknel

egy-

hiiiny-

kozel a csiicshoz egy be-

es

gorbiilt eroteljes karomszeril uyiilviiny

van, szabad szegelyeu pedig egy rovid, es tollas

klviil

tiiske mellett ket

egyenes, vaskos

szemolcsszerii

keplet emel-

kedik es v4gre hfltso szegelyen, szinten a vegcsiics leben ket hatalmas, kardalakii es fogazott

mely kepletek a uosteuy

elsii liibpilrjiirol

kcize-

sorte ered,

hiiiuyozuak.

55 A

Lynceidae-csalAA osszes fajaindl a hfmek,

joval

kisebbek

himek

es

A

azoknal.

b<4r

ha-

minden esetben

sonlo alakiiak a nostenyekkel, de megis

tapogatok szerkezeteben a

nostenyek kozott uincs valami lenyeges, szembe-

miud

tiino elteres,

a mellett e tekiutetben

kiilonbseget kimutatui

a

;

nemi

lehot

is

mig ugyanis a nosteuyekuel

a

tapogatok oldalarol esupan egy sorteered, addigahimek-

mint

nel,

peldiiul az Acrnperiis-injokemA]

Legszombetiiuobb a ktUonbseg

is,

ket sorte ered.

e tekintetben

azonban a

Wei.-mann A.-tol ismertetett him Eurycercus lamellatusa melyn^l a tapogatok gyiiriizottek es hiltso szege-

ndl,

lyiikou 12 szaglopiilczika emelkedik, holott ezek a noste-

nyekuel hiiluyzanak.

A himek

elsci Itibpilrjiiuak

egy hatalmas, tomor cuticula-illlomiinybol

gorbiilt sarlo-

kozott, a

mely

van

elteres

Az utopotroh

himek

a

keskenysegebeu

es

Egyes esetekben nzonban, miut caudis nid

a

is,

nostenyetol,

a

es a

szerke-

nostenyek

himek utopotrohjilnak

illtaliinossilgban a

osszenyomottsiigilban

ennek

s

egy vagy k^t ujjalaku es hatalmas

sorteket viselo uyulvitny indtil ki.

zeteben szinten

nemek

a

vagy horogalakii keplet ered

meg

szomszedsilgiibau

slllo,

de miudeu esetben mell-

es fajok szeriut kiiloubozoleg, fele

csucsilrol

peldiiul az

mutatkozik.

Ahna

fenui-

hfm ut6poti'ohja feltiinoen kiilonbozik a meuuyiben vegcsucsa ferdeu egyenesre

'

meg egy

lett

nostenyek

csiin,

mint

czikiik

KANN A.-nak GRUBER-rel egyetemleg vegzett utiin a

Mavrothrix laticornis-u&l

ismeijiik, a

vizsgillatai

himek

es a

kepletek vanuak

kozepen

hiirom

vannak. Az elso

tajainak

elso

himek tapogatoinak brachiatd-uAl kis,

sorte

a

hfmek

csupiin

vegiikon szabdiilt

a nostenyeknel

ered, is

csupiin szaglopiil-

hasonlo szerkezetii,

abban ternek

csii-

a szaglo-

nemek

az elobb emlitett

lilbpilr

liibpiirjiival

is,

a tapogatok mellso sze-

s

s

az uto-

A

Simocephalus fajokndl

el

a uostenyektol,

potroh a nostenyekhez hasonlit.

tapogatoik mellso szegelyenek kozepen

uem mint

hogy a nos-

hauem ket tapinto sorte van, az nem kiilouben az utopotrohe-

tenyeknel csupiin egy,

elso Mbpiir szerkezeteben,

ban

A

sincs kiilonbseg.

Dajdtnia fajok hfmjeinel a tapo-

gatok vegeu a szaglopalczikilk mellett szinten vim egykettagu, vegen

majd egyenes, majd

sorteszerii nyulviiny, feltfinobb

gorbiilt es szabdalt

azonban az

hfmek

elteres a

nostenyek utopotrohjiinak nyulvilnyaiuiil, mintliogy a

es

himekuel azok

egy-ketto hiiiuyozhatik, vagy csak

koztil

Daphnia pulex-uel

csenevesz, pekhivil a

tekiut, a

meunyire azt Weis-

Moina

csupiin egy, s a tapogatok csucsiin

jiin

csalildban, a

ugyanOyen klilonbsegeket

fajokuiil a

peldiiul a

Siirloalaku

gelyenek

Scapholeberis fajokuiil a himek es

mellett hatrafele hajlo,

piilczikiik

is

Az utopotroh hasoulit

gbrbiilt.

kozott koriilbelol

A Moina

taliilunk.

tobbe-kevesbbe kerekitett csucsiiak vegkixi-mokkal.

Lyncodaphnidae

A

a nostenyekehez.

metszett es vegkarmai niucsenek, holott a nostenyekuel

A

kettagu, hatalmas sorteszerii nyulviiny

mely vegon sziuten

ered, a

van

csupiin egy nyulviiny

Daphnia

s

ez

is

hfm utopotroh-

a

vegevel hiitrafeld

lowiispindn-A]. ellenben ugyiin

meg-

van mind a hdrom nyulviluy, de ezek csak cseneveszek.

Az utopotroh elteres,

alakjilban es szerkezeteben

is

van azonban

a menuyiben a hfmek utopotrohja mindig

hegj'e-

nosteuyek kcizott ug}'an olyanszerii kiiloubsegek vaunak,

sebb es keskenyebb, mint a nostenyeke. Az elso liibpiiron

mint a Lynceidae csaMd alakjaiuiU

a

;

a

himek ugyanis

kisebbok a nostenyeknel, tapog.xtoikou tobb a szaglopill-

mint a nosteuyeknel

czikilk szilma,

sem

hiiinyzik,

az

karom

utojiotroh ellenbeu a nostenyekevel

Bosminidae csalildnak meg eddig igen keves, isme-

retes himjei,

es

Weismann

A. ada-

nyomiln tudjuk, mindig kisebbek a nostenyeknel.

tai

A

mint azt MiJLLEE P. E.

ketto kozotti fokiilonbseg abban

tapogatoi mozdulatlauul nove, elso

vannak

s

btilo, kerekitett es s e

aliikii s

iiltalaban

s

az

a nostenyeketol

lUil-

zott,

Ceriod^iphnia fajok himjeinel a tapogatok

a szaglopiilczikiik mellett egy hatalmas, sarlo-

nyulvdny ered, mely

csiicsii

gorbiilt

vegen majd foga-

majd sima. Az elso Mbp^ron a gorbiilt karom mel-

es

gyengen

befeld gor-

nyulvdnyban vegzodik

mellett egy liatalmaH sortealaku nyulviiny ered.

A

Holopedidae

csaliid

alakjiira

latiii

szerint a

egymiistol,

hfmek

es

Az

nezve

egyetlen alakjanill, a Holope-

dium gihberum-n&\ Sars G. 0. es Mullee P. E.

el

himek

a fajok szeriut vegen kiilonbozoleg gorbtilt hosszii,

sorteszerii

fogazott

Iiibpiir csticsa

azehoz hasonlo.

toviibbii az

hiltso feleben

de fogazott szegelyfi

utopotroh keskenyebb a nostenyenel, de

nak, de valamennyi nemnel iiltaliiban kisebbek a nos-

csiicsiin

egy kettiigu nyulvdny

mely alapfeleben kettos korvonahi,

kardalakulag hajlott. Az elso

vizsgii-

nostenyek csupiin abban ternek

hogy az elobbenieknek

elso liibpdrjilnkarom-

kepletek vannak.

Hogy

sodlagos ivarjellemei kiilonbozo foku fejlettseget mutat-

A

hfmjeinel a tapogatokou a szaglo-

mellett szeles alappal

piilczikiik

ered, a

csaliid

ormiinnyal ossze-

T>aphnid
tenyeknel.

Sididae

hogy a nosteuyek

eltero alakii.

A

A

az

himeknel a karom megvan

utopotroh joval hegyesebb

mellettok a hatalmas sortek

iill,

mig ellenbeu a himekei mozgathatok, liibpiir csucsiin a

s

megvannak.

egyszerii korvonalu,

egyezo alaku es szerkezetii.

A

karmok nem hiiinyoznak

elso Mbpiii-juknak

s

a hatalmas, sarloaliikulag mell fele gorbiilt

csvicsiin

is

a

hfmek dltaMban mindig csekelyebb szilmuak,

mint a nostenyek es megjelenesiik bizonyos idohoz es koriilmenyekhez van kotve, miir a regibb biiviirok elott is

ismeretes volt, de

ki egesz

Weismann A.

biztosixn azt,

vizsgiilatai mutattiik

hogy a ktilonbozo termekeuyiilesi

sorozatokban milyen viszony van a himek es nosteuyek

szamAbau.

56 Weismann hyaUnd-mi\

himek

A. feljegyzesoi szerint a

a Leptodora

meg

angnsztuB elejen jelenneli

eloszor

s

augusztus v^gen sz4muk a nostenyekenek 107o-at teszi ki

;

szeptember 2-an milr lO-T^o, szeptember 5-en

szeptember 7-en

muk. De hogy

S-An

15"/o es

es

nem

kedik az ido baladtaval parhuzamosau, mutatja

"Weismann A. szeptember 15-en csak oktober

1-en

egyet sein

oktober i-eu 16"

A

o

1

5", o

nove-

himet taMIt, 76",

e,

es 6-dn 85-", o-on lillott a liimek .sziima.

kesobbi honapokljan azoubau a himek szama fokoza-

s

avval

A

csaMdok

kiiloubozo

m&'tekbeu

A

s

mindazilltal rajta

lefuttisu,

meg

tobbe-kevesbbe elesen

lehet ktilonboztetui a heret,

neha a kozusiddszerret

Leptodoridae

kepeztetik.

mii-igyektol

azonban kisebb-nagyobb

szerint

alaku es

villtozo

az onddvesetekeket

majdnem miudig pilrhuzamosan

futo tomlos

melliilrcil hiitrafele

bogy

az,

oktober iJ-ikan

latott,

o,

novekedik sra-

'iO'8",o-ra

szamarauy uem allando

e

13^,

ket oldaliin fekvo

is.

a himivarszerven csupiln a

csaliidniil

herekct s az onddrezetckcket tiikiljuk meg, a kozosiiloszerv

ellenben

hiilnyzik.

A

herek a test ket oldaliln fekvo

tomlos mu'igyeket kepezuek,

melyek hegyes csuccsal

a

az elso potroh-szelvenyben ereduek es fotomegiikkel a

tosan ubvekedett, uiig deczember elejeu 7 himre csupdn

milsodik potroh-szelvenyben fekiisznek, a hol, elteroleg a

4 nosteny

tobbi Cladocerilketol, szeles eresztek

es

deczember 20-dn, a

A

idejen, 2 hiim-e egy ncisteny jutott. ciilus-Ti&l

elenyeszesenek

faj teljes

Iblypheinun pedi-

himek junius

az elso rendbeli

meg

meg, de ekkor 30 nostenyre

elejen jelentek

csak i

him

jutott

mdsodik rendbeli himek oktober elejen jelentkeztek nevezetesen oktober volt.

A

Bosmina

1 1

-en

1

himek csak

a

a es

him

6 nosteny mellett ket

lunc/irostris-n-Al

;

meg s ekkor is csak egyenkent, ugy, hogy szdmaranyuk nem volt megallapithato. A Daphnia jJitlc-x-nel

a lumek sziimarauya junius 10-eu ^Osj^o, decz.

14-en

nostenyek szaiuauak, mig a Sida

cri/-

himek szAma.

staUind-n-A\ oktober 23-dn 24-6"/ o volt a

s

kepezik

test

tebb vagy vilAgosabb szinfoltokra, a melyeket valameny-

elsziikiilt folytatiisilt

A

Polyphemidae csaLidban a Polyphenms pedicidm-

a himivarszei-v ugyanazokbol a reszekbol

niil

Leptodoridae csaMdndl es kozosiiloszerv

duzzadt

rovidek, hengeresek

s

ivelt.

Holopcdiiun

staJli7ta,

(lihiicriun,

setifera,

Sida

cry-

Bythotrephes longnnanus,

1'olyplienius pedicuhis, Euryceriis laniellatus, Ihiphnclln

hrachyura es Daphnia pulex

fajoknill.

Weismann

A. vizs-

szerint az emlitett fajokuiil az ev egy bizonyos

gillatai

szakilban barniis, voros es keksziuii foltok jelennek

meg

A

Lynceidae csaMd osszes

kisse a hasoldalra hitjlik

sima

mosan tobbszorosen fekvesevel, arilnylag

meg

fajokuiil,

me-

lyeknel az emlitett szinek a leheto sok iirnyalatbau es

ilt-

menetben tundokolnek. koriibbi

buviirok koztil

is

emliti nehijuy a kiilonbozo fajok festekfoltjait s fajjel-

Weismann A. azonbixu

kimutiitja,

hogy azok tulajdonkepen nem egyebek, mint

ftijjellemek

lemuek

tekintette,

ertekere emelkedett lUii.sodlagos ivarjellemek, a melyek

azonban

nem

csupiin

ivarra litoroklodtek

nosteuyeknel

s

egyik

ivama,

hanem miudket

legdiszesebben a termekenylilo

es

a himeknel pompiiznak, ellenben a sziiz

nostenyeknel vagy teljesen hiiinyoznak, vagy pedig na-

gyon elmosodottak. b)

Himivarszerv.

jiin,

a

himivarszerv

iiltaliiban

a belcsatorna

Cladocerdknill

meglehetos egyszerii szerkezetii,

melliil-

vegiik

gyomor

hauem

csaliidokuiil,

befiizodott.

az

s

miudig a

es

ivarnyiliis

heugeres

vegbelnyiliis elott

elott,

Acroperus es

Pleuroxus,

vagy a vegkarmok mogott ket

mint a

('/(//-

Camptocercus

oldalt,

miut a

truncatus-nA\, vagy vegre az utopotroh alap-

mogott a

lamcUatus-nii\, a

kepez a Sida

hasoldiilou,

mely

mint az Eury-

e tokintetben iitmenetet

crystallind-h.07..

A LyncodaphnidMe

es

Bosminidae,

nemkulonben a

Lhiplinidae csixliidokuiil ugyanazokat a viszonyokat

juk a hiiuivarszerveu, mint a Lynceidae az ivarnyilils fekveseben mutatkozik

codaphnidae es Bosminidae ivarnyiliis

utolso

nem

hullii-

Az ondovezetek, kap-

nagyon hosszu, keskeny

ivaruyiliis

az utolso liibpd,r

ccrcus

herek

vagy a vegkarmok kozott, miut az Alona Ley-

diyii-n&\,

nyilik,

A

s

pedig vagy a vegkarmok

Alona,

Plmroxus

Mint emlitettem, m&r a

Az

csovet kepez.

Polyphemus pediculus

A

kerekitett

csolatban a test szervezeti viszonyaival

dorus,

crystidlina fiiiokuill, a

illl.

e tiijou a herek uelia a

miut az elozo

foliiletii,

matrix retegeben, kiilouosebbeu feltiinoen azonban a

a himiviirszerv

fajainsll

kovetve egy luu-kot kepeznek. Falazatuk

Iefutiisd,t

fekszik,

>SVf/((

Az ondovezetekek

liisba sziljadziiuak.

a test kiilonbozo reszeiu, de leggyakrabban a piiuczel

es

kisse

a vegbelnyiliis elott fekvo ivarnyi-

rol hiitrafele futnak, mellso, tompiin

e szinfoltokat es resz-

A herek

azonban

miuek kovotkezteben az

hajlik,

hiitrafele

es

mint a

&\\,

itt sincs.

kolbaszalakii hengert kepezuek, csucsuk

teknek tekintettek. Az ujabb buvilrok kozott kiilonosebben

Latona

veg-

nyiliisba.

csupiln a herek- es ondovezetekekbol

letesen ismertette azokat a

tiljiin

oldalfalazata mellett fekvo, kerek ivar-

nyien egyszeriien fajjellemek gyauilnt szereplo festeksej-

Weismann A. meltatta iigyelmere

ossze-

Az ondovezetekek

a harmiidik potroh-szelveny kozepe

s

zodnek a

egesz ivai'szerv gyengen mell fele

Mdr .Jdrine, LrfiviN, Letuig es Muller P. E. is figyelmes volt a Cladocerdk egyeseiuel elojovo kulonbozo sote-

vannak

illtal

igy kozetlen kozlekednek.

a herekuek egyszerii, hengeres csove

osszel

jelentek

7'4° o-at tette ki a

kapcsolva

nemi elteres.

csalildokuiil

A

mig a Daphnidae

nyiliis hiitso

Lyn-

ugyanis a him-

mindig az utopotroh vegen a vegkarmok

lilbpiii-

taliil-

csaliiduiil s csupiin

el(jtt

csaliidban a Moino -fajokuill az

kozeleben, a Simocephalusok-nA\ a vegbel-

zugiinak ket oldaliln, nemkiilonben a Ccrio-

57 daphnia ban a

es Scapholeheris fajoknal is

;

oldalt,

Daphnia pulex-nel is. A Sididae csaMdban a DaphncUa brachyurd-nA\

mint

peldilul a

az

kepeznek,

kozosiiloszervet

m6djara miikoduek.

A

peuis

illetoleg

Sida cri/stallind-nal a lumivar-

Weismann A.

ondosziilacskiik

minden esetbeu egy

sejt

ertekevel

birnak es fotomegiik sziutelen, egyuemu protopIasmilb61

magot

a melyben gombolyiided

illl,

ondovezetekek eroseu megnyultak, vastag falazatuak es csizmaalaku

Az

Daphnia genus-

a

vegkarmok kozott k^t

es a

vegbelnyilils

s

E

tecsket lehet megkiilouboztetni.

ebben ueha magtes-

sejtszerkezetet azon-

bau az osszes Cladocerilk ondosziilacskiiin

mert

lelui,

minok

peldiiiil a

uagyon kicsiuy

nem

lehet esz-

ondosziilacskilkon,

az osszes Lynceidae-ielBke az Eurycercus

peldiiiil

egy-egy

lamcUattis kivetelevel, tovilbbii a Lyncodapihnidac, Bos-

szivokorongszeru keplet vau, a mely a kozoslilesuel valo-

minidae csaliidoke, a l>aphnia es Ceriodaphnia geuusoke,

uyiliisok koriil

Kiilouben az ivarnyilds mindk^t fajndl

sziniileg szerepel.

az

utolso

vizsg;ilatai szeriut

mogott, teMt az utopotroh alapj.ln

liibpilr

a

Mint

fekszik.

A

herek es ondovezetekek az elobb emh'tett osszes

esetekben kiilsoleg nincsenek egymiistol elesen elkulo-

mutatja a kozottiik

niilve s csupiiu szoveti szerkezetok

meunyibeu az oudovezetekek

levo hatilrt, a

ondosziilacskilk

falazata sej-

elleuben a herek falazatilt sejtek, az

tekkel uiucs belelve,

vet

anyasejtjei

boritjilk.

Az

egesz ivarszer-

kiilouben egyuemii cuticula-hiirtya

kiviilrol

fedi, a

Az onddssidlacskd -ka,t behatoan vizsgiilta.

Sars G.

^s

tobb fajbol legeloszor

ugysziuteu

0.,

Kurz W.

is

uyujt

reszleteket egyik-milsik Cladocera-faj ondosziilacskiiira vo-

natkozolag, de

nyalta

s

Weismann

A.

mind emezen

nyujtott

az iiltala

elodeit tulszilr-

adatok joformiln kimorito

Az ondoszillacskilkiiltalilbanmeglehetos viiltozo nagyon kicsiuyek

alakiiak

nemeknel. Leggyakrabban

gombolyiidedek, mint az Eurycercm

es

piiu

mozdulatlauok

miis iillatkorokei es mozgiisuk egyszerii alakviiltoztatilsra irilnyul, illetoleg szoritkozik.

is

felkoltotte volt figyelmet.

nemuel

fajainiil,

a Siiiioccphalus retu-

es

A Leptodora hyalind-n&l es az EuryccrcuslameHa-

tus-nA] szinten gombolyuek, de miir ariiuylag oriiis nagy-

a Polyphcinus pedicidus ondo-

de miir ezek tojfisdad alakiiak.

is,

geuusnak eddig

vizsgillt fajaiuill,

A Daphnia

valamiut a Ceriodaph-

Viiltozilst is

szeuveduek

;

zodnak

nemktilonben a Polyphemus

ossze,

sziilacskiii is.

E

viiltoziisok miudiuuellett

melyek Weismann A.

miut az elobbeniekuel

s

egyiittal ki-

crystaUina es

Moina

rectirostris oud6szilIacskdi.

ondosziilacskili ugyanis

neUa hrachyixra

tojiisdad sejtekbol iillanak, vililgos, egyuemii,

plasmflval es kis,

magtestecsket

is

A Daph-

kerekded vagy

puha proto-

tartalmazo maggal,

de alakjukat

viiltoztatjiik,

majd megnyuluak, majd

hiizoduak,

majd

majd

s

melliil,

hiitiil

fuzodnek

be.

ossze-

A Sida

fiijokuiil.

is

meg miudig

vizsgillatai szerint

s

azt kiilonoseu

A

jiik.

modon

Weismann A.-nak

A Moina

rectirostris oudoszil-

lak sugAroznak

ki.

Daday, Cladocera.

merev fona-

fel6riiig

sejtbeu 2

—

4-

m6g

sejtekben fejloduek,

s

litjiiu

jutuak a here

s itt

ki

belsejokben fejlodnek.

A

belelo

sejtek

Po-

Daphnia, Cerio-

meg Simocenem maguk

lit

A

oud6szillacsk4kkd,

Moina-injokn&l az

mindig a here csiicsanak kozelebeu kep-

a here falazatiinak sejtjeikoztil egyesek

benuok az

d6szillacskiii

A

epeu miut a Leptodord-n&\,

a here falazatiiuak sejtjei alakuluak

ond6sziiIacskilk

iirebe.

falazatiit

daphnia-, es valosziniileg a Scapholeberis])hcdus-i(\.iokn&\,

utjiin

a kesz ond^szdlacskilk a nagy

vtlltoznak dt ondoszillacskiikkii.

hanem azok

pedig miuden

oud6sziiIacska kepzodik belso oszkis

lyphemus pediculus-nAl a here

zoduek

mint

Leptodora hyalind-nA.] az ond6szillacskilk a here

falazatilt belelo

maguk

tortenik, a

nek

lacskdi vegre gombolyiidedek 6e foliiletiikrol

10 perez multiin

vizsgiilatai utsln ismer-

alakiiak, kozepiik, a hol a tulajdonkepeui oud6szitlacska-

miir Lbtdig eszlelt volt.

ond6-

nem egyenloidoA viz hatiisiinak

oudosziilacskAk fejlodese a kiilonbozo nemeknel ki-

Az

sebb-uagyobb mertekbeu eltero

nak, szabadou bejutnak a here iiregebe

duzzadt, ket vegiik pedig pamatolt, a mit

hii-

csak azutilu hiizoduak ossze

crystaUind-n&\ az ond6sziilacskiik hosszvira nyultak, level-

sejt fekazik,

gombokke tojiisdad

majdnem

sot

pillczikaalakiiak,

anyasejtuek szetfolyiisa

Igen erdekesek a Daphnella brachyura, Sida

alak-

legtoviibb lillanak eIleuaDaj^/(MJrt fajok ondosziilacskiii, a

resek es csiicsukou kerekitettek, de az ntobbi fajokuill

is.

nemi

igy peldiiul a 1 hiphnia es Ccrio-

piilezikaalakii ondosziilacskili

letrejott leilnysejtekbol

sebbek

Az

daphnia fajok

heuge-

w;(/-fajokniil is az oud6sz4lacskijk piilczikaalakuak,

joval vekouyabbak,

mi miirLEYDiG-uak

oudosziilacskilk ugyauis a

uak, e mellett azonban a kiilonbozo fajokndl

gombokke.

sziilacskAi

Igen erdekes azonbau az on-

magatartiisa a vizben, a

d68ziilixcskiik

megtarthatjilk alakjukat

sslguak. Szint^n oriilsak

tekiutetben csu-

DaphneUa hrachyura kepez kivetelt, de ennek sem vegeznek oly helyviiltoztatilst, mint a

a

Lyncodaphnidae- csaiAdok ez u-ilnyban vizsgAlt

^Ms-niil.

s e

;

ondosziilacskiii

kivetelevel az osszes Lynceidae-UMkn^l, a liosminidac-,

toviibbii a Scajdwlchcris

tobbi riikok oud6sziiIacskdi,

illtalilban az osszes

ligy a Cladoceriike is

beu mutatkozuak a kiilonbozo

kepet adnak a Cladocera ondosziilacskiiirol.

es nagysilgviak a kiilonbozo

lehet megkiilonboztetni, taldn epen parfl-

vizbeu minden esetben felduzzadnak es lassan szetfoly-

meljn-e izomrostok tapaduak.

Leydig

magot nem

nyisiiga miatt.

oud6szilIacskiik.

uagyon

A

s

kiviil-

azutiin fejlod-

Sida crystaUina on-

egyszeriieu fejlciduek,

meg pedig ligy,

hogy a kezdetbeu csak magokat tartalmaz6, de sejtekre kiiloniilt hereilllomiluy egyes miigok koziil tomo-

nem

riilni

kezd, lassaukent sejtekre kiilouiil, a melyek 8

lefii-

58 zodve a toLbi protoplasraatomegrol

DaplmeUa szalacsk^i

A

brachijura

a petevezetek

egy Daphnia fajon, es egyuttal

s

nevezetesen a Daphnia pnlc.v-eu.

pontos

pogatoinak olelokannaival kezdetbeu a nosteny lassaukent elhagyja riil.

him

Itt a

uyomja

s

nyek

es elso liilipilrjiinak

karmaival

iltolelesenel.

tapogatoit

A him

liibait oleli

ilt,

olykepeu, hogy

magiit,

kozosiileskor

magiihoz

ouuek megtortente

utilu jut

a Leptodoridae es 1'olyphemidae csaliidokuiil fordul elo,

tiiskiiji'inak uyiliisiira s

piln-

uek

nyiliisiiba

nel

hom-

reii

tapad a nosteny embryo-

csak ennek megtortente utiin omle-

ki az ondosziilacskiik az embryotiiskiiba.

az

termckenyites-ne\

evvel

ilyenformiiu tehilt a uosteny-

fiiggeszti

harmadiiba.

vegso'

Az uterin termckenyitcs-ne], a mely

a himivarnyili'is kozetleniil

haszuiilja a uoste-

is

szolgdlo

himivaruyiliis

ki az oudoszillacska.

a piinczel belso iirebe

szeg^Iyeiuel

a uosteuyuek elso

aztiin

nek hasoldaliira

karmait a uosteny

oudotartoiil

szivja a uoi ivarnyiliist s csak

a nostenynek hasoldalilra ke-

e vegi-e

hiuijeuel speciiilis

ivarnyililson behatolva,

u6'i

Sida crystaUind-nAX, a melyuel kozosiiloszerv uiucs, a

.szivokorongszerii

ta-

kapaszkodik, de e helyet

liittoldaliira

kapcsolatban azouban

Inm

a

elso labpiirjiiuak

hasoldali

czeljiinak

A

Jurine eszlelte

vizsgillatai szerint

mely a

minden kozostiles alkalmiival egy-egy oudosziilacskiit vezet

is.

hjzusiilest a Cladoceriikniil legeloszor

Erdekes

DaphncUa brachyura

kozosiiloszerv vau, a

iiton fejlodnek a

Holopedmm ondo-

valoszinifleg a

s

lyek kozott a

a here falazatArol,

s

ondoszillacskakkil alakulnak. Ugyanily

omleuek, miut a Daphnidae

nemei-

csalild osszes

Lynceidae csaLidboI az Eurycereus-ftiioknii], a

a

s

Az ephippial

vagy a nyeregiireg

oudosziilacksiik

melyeknel az utopotroh meglehetos

vagy pedig a

sz^Ies,

loka osszeesik a nostenynek homlokiival. Miutiin a him

nyeregiireg belsejebe, mint az Eurycercusok kiv6televel a

utopotrohjilt hiitra-

tobbi L(/«cfiM/rtt'-feIekueI, a Lyncoduphnidae- es Bosmi-

ilyeuformiln hiztos helyzetbe fele fesziti,

vouja

mikozben a nosteny a magiiet mell-

A

eljussou.

bryotiiskiihoz zett

eme

tilst

vegezuek

hogy az

a kiiirites

LEVDiG-uek szinten

utiin.

jDEiNis a

sikeriilt

meg pedig

Daphnia pulex-nei, de

azt,

tudta hiitiirozottau megiillapitaui,

hanem

peteburok kepzodese elott keverednek a peto

Az ujabb

kerdessel

Weismann A.

biiviirok koziil

kulouosebbeu

es

neki

sikeriilt

foglalkozott e

majduem

Cladocera-nemek kozosiilesi modozatdt

osszes

Vizsgiilatai szeriut a

az

eszlelni.

Cladocera-nemek leguagyohb resze-

uel a kozosiiles egeszeu ligy folyik

le,

miut azt Jurine

es

Leydig tal^tak, azaz a himek a nost^nyeknek hasoIdalAra

abhol indulva

tes vau, az ondoszillacskiik soha,

ki,

sziimuk a legkisebb lehet

lacska pusztulhat

nak

vagy

el s

ephippiiil,

kozosiiles

eredmenyet

miikodeset a petek c)

Noi

meuyTe

buvi'irok

A

ismertek,

jutottak,

a

fogom

menuyibeu

s

Az

a hfmek, kapcsolatbau avval, hogy a noi

igy frja le a Cladoceriik

n6'i

sem pedig

szerv,

es

sem

kiilon kozosiilo-

az elobbeni csalildokehoz hiisonlo uto-

potroh nincs, miudig a nostenyek hiltoIdaMra kapaszkod-

Az

nak.

modozatot

hiii'om

vagy

1

oudosziilacskilk kiiiriteset illetoleg

.

iillapit

((

;

nyereg (ephippium)

2.

sze-

az embryotdskdba, vagy vegi-e

iiregciie

omleuek. Az elso m6doza-

iQipetccezetcki, a miisodikat uterin

pial termekenyitesnek nevezte. tcs csupiin

A.

szeiiute az oudoszilalcskAk

az ondotartd (receptaculum seminis) gyaruint

replo petevezetekbe, vagy 3.

meg

Weismann

s

a hiirmadikat ephip-

A petevezeteki termekenyi-

a Sididae csaltid alakjaiuiil fordul

elo,

a me-

Claus

is

;

elleubeu

eeriik uoi

hanem

termeszeteseu koziil

ugyau

ivarszervet Leydig, valamint

A. az osszes CMdoceracsalil-

azt mutatja

es

valoban remek

ki,

hogy a Clado-

ivarszeiTen csirafeszket, ptetefcszket, petetartijt,

petevezeteket, egyes

seminis

ered-

vagy legin-

csupiin a csira-

meg

lijabb buviirok

Weismann

nemcsak

egyezo

azt tomlo'-,

dokra es nemekre kiterjedo pontos vizsgiilatai utiin

es szerkezetet

alakjiit

kolliilszalakunak mondtiik s azou

az ivarnyildssal egyiitt.

vanuak

ismertetui.

valameuuyien

altaliinossiigban

elleuheu a Leptodoridae- es Iblyphenii-

ivarnyiliisok a hiitoldalou

igeu sok oudoszii-

CMdocerdk noi ivarszervet milr

kiibb

rfrtg-csaliidokual

miatt

illetoleg az ondosziilacskiik

tiirgyaliisiiuiil

ivarszcrc.

a legregibb

tekintve

s

fcszkct es petcvezetclict kiilonboztettek

;

nagyon

s e

kell leunie.

A

tapadnak, miut a Li/nceidae, Lyncodap]inidac, Bosmi^ti-

is

termekenyi-

legaliibb is

e miatt szilmnkniik a leheto nagy-

dae, Daphnidae, Sididae- es valosziuiileg a llolopcdidae-

csaMdoknill

azokniil a ne-

ellenbeu azokuiil a fajokniil, a

;

melyeknel a termekeuyites !

hogy

es uteriu

vanuak kiteve az elpusztulds vesz61yenek

ritkiin

Levdig sem

iillomiinyii-

hogy Weismann A. a

mutatkozo elteresek magyariizatiit az

meknel, a melyeknel petevezeteki

csak feltetelezi, a

is,

elobb emlitett termekeuyftesi modozatokban keresi es

hogy az

s

emlitenem azt

veli megtalillhatui,

taliilta,

hogy azok a uyereg (ephippium) iiregebe hatolnak

kell itt

siighan es sziimban

eszlelnie

ugyanolyauuak

lefolyiisilt

ondosziilacskiik hovii jutuak a kiiiretes utiiu,

val.

Meg

Ceriodaphnia

a

foglalo utopotroh joval keskeuyebb.

kiilonbozo Cladocenik oudosziiMcskiiiuiil az alakbau, nagy-

hova jutnak

oudosziilacskiik

kozosiileset,

quadranguld-n&ls aunak

miuonek

ban

ennek kovetkeztehen .JnRiNE-uek uem

s

melyekuel a hfmivarnyiliist magii-

mt/(te-csaIiidokniiI, a

igen elenk helyviiltozta-

sikeriilt eszlelnie,

a

aWfele

kozosiilesi actus roviden jel-

lefolyiisa alatt a piirok

a Cladoceriik

es

hogy a him utopotrohja az em-

igy utat enged,

s

jvitott,

—

6s ncli

uemeknel ondotartdt

— receptaculum

ivarnyildst lehet megkiilonboztetni,

egyvittal azt is kimutatja,

hogy a Cladoceriik noi

ivarszerve tulajdonkepen ket typus szerint fejlett.

A

uoi ivarszerv valamenuyi

torua ket oldaMn fekszik az

iillat

CIadoceriini'il

a belcsa-

hossztengelyevel tobbe-

kevesbbe piirhuzamosan, neha gombolyuded, mixjd tomlo-,

59 leggyakrabban azonban kolbsJszalaku, a legtobb

fajniil

egyenes lefutasu, ellenben a Poli/phemus-nAl mellso vege-

Daphndla nemeknel

a hatoldalra, a Sida es

vel

deu

ki- es

A Weismann

mellett a Cladocerilk noi ivarszerven en

meg:

reszeket kiilonboztetem ket,

3. peterezetclet,

ondotariot,

4.

kiviinom azonbiin jegyezni

azt,

a kovetkezo

is

csirafcszket,

1.

meg

,-

hogy eme reszletek

a hilrom elso eles befiizodesek

koziil

niucs elkiiloniilve,

iiltal

sem anatomiai es liystiologiai tekintetben uincsen egymilstol megkiilonboztetbetoleg fejlodve,

tani miikodesek

A

illtal

E

hanem

csixk elet-

vaunak jellemezve.

mint a Sididae

^s

Holopedidae

csaliidokniil s

keznek, vagy pedig a noi ivarszerv hdtso vegen, kozel az ivarnyiliishoz s a

reil

kovetkezo reszletek mell

fele fekiisz-

nek, mint az osszes tobbi Cladoceriiknill a ket elobb em-

csaMd kivetelevel

h'tett

ebben fekszik a Weismann A.

s

hangsiilyozott ketalakusilga a Cladoceriik ndi ivar-

slltal

A

A

csirfeszek kiilsoleg niucs elkiiloniilve a reil kovet-

hanem tartalma

reszlettol,

nyen meg lehet

attol kiilouboztetni.

protoplasmilbol

illl,

;

Tartalma szemecskes

a melyben kisebb-nagyobb szilmu es

magok vannak

kiilonbozo nagysdgu

Bzorva

mindazdltal kony-

ut:in

s

mdn

szabillytalaniil

el-

nevezetosen a petek fejlddese alkal-

szehuzodik

A

kepezi a csirafeszek-

nek, a melytdl csupixn abbiin kiiloubdzik, hogy belsejemiii-

kesz,

petesojtek

elkiildntilt

vanuak,

me-

a

mix

Cladocerilknill

a legkonibbi bvivilrok

termekeuyitetleu es

nem

pete kdzdtt a buvilrok,

fele

tagsiigiit,

igen mutattak

kiildndseu

ki,

meg

tekintetben

lenyegesebb

,

a Leydig

nem

es

nem

tekinteni

mint

egyebnek,

illetdleg a petefeszek

reszletenek,

oly

melyben a kezdetben meg kicsiny petesejtcsoportok Viibbi

fejlddestiket vegzik,

alakulnak

helyesebben

valddi

a

k peteresetek minden

esotben rdvid, hengeres csdvet

kepez, a melynek falazata a Pob/jihemus kivetelevel az dsszes tdbbi Cladoceriikniil

ben meglehetds vastag

vekony falazatu

;

e fajnal ellen-

falazatii es kiviilasztd

mirigy gya-

nilut is szerepel, a Sididae csaliiduill pedig az

kdzeleben gyeugen duzzadt,

nem

nevezi ondotartdnak,

taUilt,

s

b:ir

megis

irarni/ilds,

ivarnyiliis

Weismann A. benne e reszletet

vezereltetve e csaMdnill

kdzdsiildszerv, toviibbil a kdzdsiiles

Az

is

modozata

tekinti es

meglevd

iiltal.

kapcsolatban avval, hogy a petevezetek

minden esetben a

hiltoldal fele

oldaliin a fdldtt nyilik,

fut,

a belcsatorna ket

meg pedig minden

esetben a tdrzs

s e

hezagosok.

petek fejlddeseben mutatkozo elteresekre red muta-

teli

MCller

tott,

Weismann

ben valobiin

A

P. E.

is,

nyomdokain haladott

kik kdziil az elsd e tekintet-

classicus biivilrlatokat vegzett.

ni/dri petek

gyakrabban

mindeu esetbou vekonyburkuak,

tojiisdad alakuak,

minden esetben a

neha gdmbdlyiiek,

termekenyites

kdzdtt vAltozik. Igen

nelkiil, teliiit szfiz iiton

;

jel-

hogy iillanddan

embryokkil fejldd-

Szilmuk a fajok szerint igen

toviibb.

leg-

es sziniik,

szekiillomilnytol sziirmazik, a

tilg korliltok

a nyiiri petekre elsd sorban az,

lemzd

nek

volt s az d

A. es Claus C.

ariiuybiin

legcsekelyebb a Lynceidae

viiltozo, iill

de

az illlatka

csaliidniil,

leg-

nagyobb a Daphnidae, Sididae, Holopedidae, valamint a Polyphemidae csaMdokniil.

A kiiak,

teli

petek minden esetben sokkal vastagabb

mint a nyariak, de ezeu burkon

kiviil

meg

sdbb burkot kepezd sajiitsdgos veddkesziilekjdk

dt.

ondoszillacskAkat

adatai

tere vonatkozo reszletesebb adatok mellett a nyiri- es

to-

petekke

a fejlddest illetdleg

elsd biiviir, a ki a Cladocoriik peteinek fejlddesmene-

nagysiigiival

feszeknek,

nem

kiildubsegeket

biiviirlati

A Weismann

hajland6 vagyok

ket-

meg-

es a termekenyitetlensdget,

szerkezetet

termekenyitettseget

E

tekintve a peteburok vas-

majdnein minden esetben egyenes

pete-

ketfele

termekeuyitett petet.

teli,

lyek leggyakrabban negyes csoportokba reudezdddttek. A.-fele megkiildnbdztetes szorinti petetartot

is

petet kiildnbdztettek meg, nevezeteseu ligynevezett nydri,

a mely

beu

vagy a peteket

fiatal,

leggyakrabban csupiin a csirafeszket

rajta

s

fajok szerint igen folytatilsiit

illetdleg a peterakils stadiu-

meg

miir lerakott ndsteuyek ndi ivarszerve meglehetdseu dsz-

mslval ktilduiiluek el valodi sejtekke, plasmaudvart szelve

egyenes

s

elleuben a

levdkuel,

Id miiguk kore.

A petefeszek

fogjuk,

teljes fejlettsegot elert peldilnyok-

meg

kiildnbdztethetdk

niil

a peteket kepezo sejteknek magjiii ezek, a melyek

csak idokozonkent

liltni

ndi ivarszervnek eme, rdviden ismertetett reszletei

azonban csupiin a m&v

Az

szervdnek.

kezo

egy epithelialis sejtrdteg fekszik.

lehet megkiildnbdztetni.

a tovilbbi ivarszervreszletek kovet-

aztiln hiltrafele reii

beliil

mint azt a petek kepzddesenel

igen fontos szerep jutott.

csirafeszek a noi ivarszervnek vagy mellso csucsiln

fekszik,

melyen

sejteknek,

2. petefesz-

ivami/ildst

5.

ivarszerv fdliiletet finom cuticula-hdrtya

Az eg^sz ndi boritja, a

A. vizsgillati adataiuak teljes elfogadiisa

kepezett iiregbe,

illtal

az ugynevezett kdltdiiregbe.

kisse fer-

Mtrafele hajlott.

a potroh es a pilnczel

s illetdleg

melyet

reszlete kepez s a

—

melyet miir Muller 0. Fr.

nyereg

—

gyaniint emlitve

nyuk meglehetds finoman szemecskezett, kepez. Legjellemzdbb azonban a

desre. is,

is

biu'kiil-

van, a

kdrtildttiik a piinczelnak a kdltdiireg fdldtt fekvd

ephippium

hogy

egy

teli

is eszlelt

Allomd-

fel.

sdtet

tdmeget

petekre nezve az,

csupiin megeldzd termekenyites utiin kepesek fejld-

Kepzddnek ugyan

teli

petek termekenyites nelkiil

de ezek miudeu esetben elvesznek, embryokkii. soha

uem

fejlddnek, sdt igen gyakran miir a petevezeteken

beliil

sz^tesnek.

Az eddig MiiLLER P.

vizsgillt Cladoceriikniil,

E.,

azutiin

Weismann A.

mint azt legeldszdr es

Claus

C.

8*

kimu-

60 ugy a

tatta,

hanem negy

egy,

valamint a

nyai-i,

petek

teli

csirasejtbol fejlenek.

nem csupan

is

Mullek

nemrol azt

Moina

itt is

liogy ezeknel a pete csak egy csira-

dllitotta,

sejtbol fejloclik, de

ugyau

P. E.

a Polyphemiddk-r6\ es a Daphnidac csaMdban a

Weismann

A.

kimutatta, liogy a pete

A

megtartja typicus fejlodesmodjiit.

kozul azonban tulajdoukepen csupan egy

negy s

fekvo

az elotte

,

mint

egy

sejt csupdn,

nek

rovilsilra s illetcileg

A

ki.

kettci

s

az

a

megduzzado,

sokkal keskenyebb.

a pete ezek-

ezekuek felemesztesevel fejlodik

petek ilyenforma fejlodese miudig a noi ivarszerv-

kocsonyds

jiirulekos,

A

kamai-itkra kiiloniilt,

a ro^dden

A

miuden kamarilban negy

nydri petek

minden esetben

uton fejlodnek, azaz egy negy

viizolt

csira-

sejtcsoportbol, ellenben a teli petek a Leptodora,

sejtil

LMphnia, Moina, Daphnella

Sida nemeknel ket es

es

leggyaknibban tobb negyes csirasejt-csoportbol fejlodnek' de azert a tulajdoukepeni pete ez esetben csirafeszektol sziimitando

harmadik

is

mindig a

csirasejtbol lesz, ellen;

itt

csiiliiduiil

sem

jeleuik

meg. Ezt mintegy holyettesiti az auyaAIIatnak levedlett egesz piinczelja, a mely a

teli

A

jobban megvastagodik.

pete koriil ez alkaloiumiil

a melyeknel az anya-

ki,

m6dosuI egy vagy

piinczelja valosdgos petetart6vii

ket, a pete elfogadilsilra szolgalo

terecskekbol

reszlettel,

illlo

Daph-

valodi nyereg csupiin a

iillat

tojilsdad

iireggel es hatszogletii

a mely kesobb levegovel telve

meg, uszokesziileket kepez. Erdekes az a koriilmeny, hogy kapcsolatbau

az ephippiiim jjeteelfogad^ iiregeinek

az illeto fajok

miiviil,

mindig csupiin anuyi

szii-

petet

teli

produkillnak, a hiiny iirege van az ephippiumaak, ebben a

tekintetben a

Moina

rectirostris kiv^televel, a

ephippiumnak csupiin egy ket

fajokuiil

teli

melynel az

Daphnidae

tirege van, a tobbi

pete fejlodik egyszerre. Az ephippium

ben a csoportjdba tartoz6 mds hslrom, valamint az osszes

nelktili fajokniil a teli

tobbi negyes csirasejt-csoportok csak mint

peteinek viszouylagos nagysiigiit6L Kicsiuy fajok uagy

Ezek

szerepelnek.

szerint tehilt a teli petek fejlodesenel

ketfele tcipMlo sejtek szeropelnek,

uevezeteseu a pete-

sejtuek negyes csoportjilba tartozo sejtek

sejtte fejlodo

csoporttol kiilonfekvo negyes csirasejtcsoportok-

es az e

minthogy legkorilbban enyesznek

az elobbenieket, nyilri

sejtek

tilpliilo

el s

a

petek fejlodeseben csupiln ezek miikoduek kozre utobbiakat ellenbeu, miuthogy csak miisod

elsodleqes, az

sorban

csak

s

is

a

teli

Az

hetjiik.

elsodleges

kozetleniil szivja

sodlagos

tilplalo

tiiplillo

sejtekot

minden esetben

a fejlodo petesejt, elleuben a

fel

m&-

sejteket es sejtcsoportokat elsobben a

petefeszket kibellelo epithel sejtek szivjiik

pete fejlfidesenek idejere feltiinoeu

fel,

a melyek

megduzzadnak

a

teli

s

csak ezekbol jut aztiln miisodlagos iitou a miisodlagos

tiipliilo

sejtek es sejtcsoportok illlomituya a petehez.

esetben

is

Ez

azouban a petesejt uem egyenesen az epithel

sejtekbol veszi

feszek iirebol,


a sziikseges

tilplillekot,

hanem

minthogy a tsipliilekreszek az epithel

a petesejtek-

bol ismet szabadda lesznek.

Minthogy ugy ket

mind

kiilsci

teknel es nel,

fentebb ismertetett

retegtik petebm-okkii sziliirdul, a s

is

afejlo-

tiiplalo resze-

felemesztettek, fejlodesiik szakat befejezik es

az epthippiumokba juto

szerkezet nelkiili,

a melyek

nem

a

teli

mely a

is

vekony

teli

petek-

petekuel

ellenbeu azokniil

a

nyiiri pe-

ephippiumba, hanem kozetleniil a

vizbe jutnak, sokkal vastagabb, kettos retegii, neha

meg

petek sziima

uagy

anyaiillat es

Bosminidae csahldok

es

ariinylag

fajok,

fiigg az

teli

petet produkiilnak, mint a Lijn-

teli

Lyncodaphnidae

ceidae,

kis

10

petekkel

teli

petot hozuak letre, mint a Sididae csaliid fajai ceidae csaliidb61 az Euri/cereus lamellatus.

A

alakjai;

— 20 s

a

teli

Tjt/n-

Sida gouus-

ban kiilouben a fiatalabb peldilnyok mindig kisebb sziimii petet produkiiluak, miut az idosebbek.

teli

A mi

az

ephippiumot

illeti

Jurine a Cladoceriik

,

kepzodmenyeinek tartotta

kiiros

helyesen ertelmezte akkor

milr

—

szenek ujilvilnitotta.

Az

,

azt,

ellenben Straus

mikor a

nek

tekintette,

vegre

kozott lotezik.

Az

osszefiiggest,

zotti

az ugjTievezett kolto-iireg,

ziirt,

meg

s

a

mely a nyereg

es a piiuczel ko-

lenyeges kiegeszito resze

a kiilonbozo' fajokuiil a j)otroh

ez es a piinczel kozott fekvo, a sziv fele

egeszeu

az ut6potroh fele kiilonos kesziilekekkel elzilrhato,

valamennyjen felismertek tartotta,

de Jurine

mutatta, hogy Siira s

lyet

es a

mely jellemzoen csupiln a

kiilonbozo nagys.igu iireget kepez.

nek

keplet-

valamint annak elettaui miikodeset.

A uoi ivarszervnek egyik igen

felett,

elter6'

utiina kovetkezo' buviirok az-

valameuuyieu folismertek a nyereg

tilu

re-

buviirok

Lubbock hat^rozottan kimu-

is

tatta azt a viszouyt es kapcsolatot, a piinczel

piiuczel

kovetkezci

utiina

nemelyike a nyorget a piinczelt61 egeszen

nostenyeknel vau

a nyiiri, valamint a teli petek

destiki-e megkiviintato,

petevel csupiln egy

petek fejlodesenel szerepelnek,

mdsodlagos tdpldld sejteknek vagy sejtcsoportoknak nevez-

a

kiilso reteg milr

meg

nyereg

talaljuk, biir tulajdonkepeni

mely a Cladoceriik legnagyobb reszenel egeszen sima

sejtbol 4116 sejtcsoporttal.

fel. is,

nyereg kepzodesenek elso nyomait

nidae csahld alakjaiuiil fejlodik

fala-

lep

is

a Lfinccidae, Lyncodaphnidae es Bosminidae

nek petefeszek gyauaut jellemzett reszebeu tortenik, a

zatu, & Li'2?todorahijalind-nA\ -pedigaYietik sziima szerint

a vizben

s

reteg

teijedelmii

esetet talalunk a Sididae csaliiduiil

uevezetesen

kovetkezo

kivillasztott

iiltal

meglehetos

Ehhez hasoulo

esetet taliiljuk a Poli/-

a petebiu-ok uagyon vastag es

itt

;

petevezetek

melynel azonban a

utaua

tiiplalo sejt szerepel s

phemidae csahldnal foliileteu

Ez ut6bbi

burokkal.

jilriLlekos

csirasejt

a csirafeszektol szamitva, a harmadik esirasejt fejlodik

peteve

egy

nem

s

;

Ez

Muller utiina

iireget a bixvArok

0. Fr. petefeszek-

valamennyi

biiviir ki-

egyeb, mint egy, a petek elfogadii-

az embvyofejlddes lefolyiisiira szolgiilo tireg, a

epen ezert

neveztek

koltoiiregnek.

A

me-

kolto^iireg

61 finomabb szerkezetere vouatkozolag a

bdr

legelso,

lefra-

hogy azok

koltoiirbol ki

nyujtjaa Polyphemus pediculus nostenyeiol. UtilnaWEis-

juthassauak.

volt az, a ki a Cladocerak e testreszet beliatobban

MANN A.

tanulmanyozva anuak ugy szerkezetere, valamint deritett.

nak

hogy a Moina

sikeriilt

rostria

ugyauis kimutatuia

azt,

koltoiirogenek a potrohot megfekvo

elet-

Weismann-

tani miikodesere vonatkozolag fenyt

recti-

a

reszleten

tost koztakarojiinak folytatiisat kepozci cuticiila s ez alatt

tes es

a

poutos

miir sokkal

Leydig

1'oliipheinus pedicxdus-nA\ pedig a miir

illtal is Li-

Eme

meg.

Niihrbodeu

kejjleteket

Weismann A.

— uevezte, a

talaj-nak

tdjildlo

—

mely a Moina-n&[ a ver alkoto

reszeinek a testiirbol a koltoiiregbe valo

iitszivilrgiisilt,

a Polyphemus-naX pedig a verbol bizonyos folyadeknak vegzi

kiviilasztilsiit

eredmeuyre

hogy

jutva,

amx

pedig

ver, milsfelol

a

peteket hordo nosteuyekuel Iiiiiuyzanak, kimoudja,

hogy a

tilpliilotalaj

magzutcizet

seges

arra az

egyfelol

hogy e kepletek a himekuel, tovilbbii

tapasztaliitra jutva, teli

mint mu-igy

esetben illtal

a koltoiireg folyadeka egeszeu

miut a

m
a

utobbi

ez

s

Eeagensek alkahnaziisa

szerepel.

ugyan

sikeriilt

a ver a belsci pilnczelretegon

iiltal

A

a koltoiiregbe. Silu kiviil

abbol

kovetkezteti,

8 illei-

illetoleg a miigzatviz

embryok

uem

fejlodesenel

azt

csupiin

fejlodeseuel szerepel, elleuben a

leg

sem

teli

uezve vegzetes

is,

iltsziirodik

is,

ilt

van

s

ki-

peteknel

sem

tilplillo-

embryok

a nyiiri

hogy ennek

az

A

hyalind-n&l, a melyuel a szeles, ferdeu metszett szegelyii

pilnczellemezek kepezik azt reiltapadva az liira, s

egy

hiitul

egesziti

mely a

a

ki,

az

kis,

iillat

piinczel

is

es

koltoiirt hiitulrol ziirja el.

Valamival magasabb codaphnidae-

fojlettsegii a

Bosmi/wcfce-csalddok

es

teljesiti

szorosan

a

Lynceidae-, Lyn-

aziiltal,

elziiriisiit

hogy a

koltoiireg hiitso reszeu

hiitoldaliihoz

j)iiuczel

nem

keriilte

ziirokesziileke.

a potroh hiitso

tiipad

;

csupiin

Leydig

miir elso

nyoma

Daphnidae

gyauiint a

potrohuynlviiuyoknak. uill,

A

thrix

csaliidban iillandosult

csaliiduiil

a szorosixbb

alkalmazkodva, a potroh a koltoiireg

tuuobben

viljt,

nemnel

el

aliitt

elzii-

szembe-

Lyncodaphnidae csaliidban a Macro-

a

a potroh hiitoldala erosen bemelyedt, az

utopotroh hatilnin

iolfele szokello

es

itt

szegelyevel a

Mind eme csaliidoknill addig marad elzilrva, mig

piinczelt kozetleu megfekszi.

koltoiireg

azouban csak

a a

a

milsik

elenk mozgii.suk alkahuiiviil azonnal meguyilik.

embryora

elkeriilesere,

Daphnidae

csakid

a figyelmiiket az a

koriilmeuy sem, hogy a ucistenyek es himek

mint azt

Pleuroxus ^a Acroperus fajok-

valamiut a Bosminidae

riisra

az

mely-

egy kis kiemelkodes van,

^szrevette,

is

kivetelt, a

potroh es utopotroh uyugalmi iillapotban van, ellenbeu

potrohnyulvilnyokat miir a koriibbi biiviirok

ismertek, egyuttal

lemezke

illeto-

miis kesziilekek.

kiilonosen a

ket olda-

ket lemezetol kepezett

A Daphnidae

csaliiduill

a ziirokesziileket a potroh es

utopotroh hatiirvoualilbau fekvo nyulvdnyszerii,

ziirokeszii-

leke kozott meglehetosen szembetiino elteresek viinnak,

Fojellemvoniisuk e

hiitso

vagy

reszeu emelkedve, a piiuczel megfekszik.

potrohnyulviinyokuak

ziirokesziilekekuek az,

es

—

illetoleg

hogy mozgathatok, minek kovet-

kezteben a koltoiireg a potroh es utopotroh folytonos, eroteljes mozgiisa mellett is zilrva

marad.

A Daphnia

genusfajainiil hilrom potrohnyulviluy kepezi a ziirokeszii-

a

menuyiben az utobbiakuAI azok joformdu cseneveszek.

leket,

A

potrohnyulvilnyok .szerepet illetoleg a koriibbi biivilrok

Iiozzii

azonban valamenuyieu abban a velemenybeu voltak.

ujj-

kis Iialomszeril borredok, a potrohnyulviinyok kepezik, a

melyek a koltodreg

Cladocerilkuiil

iillat

hiitoldaliiu fekvo

hiitoldaliinak belso falazatiit kozetleuiil

A

Leptodora

ziirokesziilek legegyszeriibb szerkezetii a

emelkedo potroliuyulviiuyok

alakjaiuiil a

mindig

megvaunak.

megakadAlyozilsiira szolgilluak a potroh vegso pontjiin s

is

potrohnyulviinyok alakjilban, de az osszes Cladoceriikuiil

s

hogy a magzatviz-

vizevel valo keveredese

hatitssal

hatil-

az embryo-

hogy a

az egyik,

miikodik kozre, valamint azt

nek a koruyezet

mintegy

nyomiis

hogy a koltotiregbol

De kimutatja

fejlod^s phasisain.

8 egyiittal ki-

;

ha nem

nel a potroh es az iitopotroh hatiirvonaliiu,

sem mentek

vett petek egyetlen esetben

talaj es

lit

,

elkii-

magzatviz jelenletet a reagensek

is

ziirokesziilekek

A

meguagyobbodott

a

Iiogy

moghigul

keveredestcil

hogy a

WEisMANN-uak

van magzatviz, a mely a koltoiireg

olyformiin,

el

,

Eurycercus lamellatus kepez nemileg

toleg a test pilnczeljiiuak megfelelo resze dltal vdlasztatik

valo

vizzel

kiilso

mutatja

a ziiroke-

tulajtlonit

hogy a magzatviz a

anuak,

tobbi

szek-illlomflny.

tilplillo

uem

fontos szerepet, a

kimutiituia, miudiimellett feltetelezi,

loniilt tiiplillotaliijt is

nevezetesen

resze

a mely

viilaszt el,

Ziiro-

reszle-

emliryok fejlodese

uyiiri

nagyobb jelentoseget

s

— Fruchtwasser — jiltszik

miut volt,

tekintettel kiilonosen

alapjiiu,

Ezeknel ugyanis a koltoiireg

melyeknek peteibeu keves a

hogy ezeknel

A.,

vizsgiilatai

a nyilri petek embryofejlodesere sziik-

kiilonosen azokuiil a fajokuiil

Cladoceriikuill

mint emlitettem

folyamilban iUIaudoan miikodo magzatviz elofordulilsilra,

sziileknek

tott ivelt, cuticuliival fedett sejttomeget kiilouboztetett

a ki

is,

csupiin a DapJ/nidae csalild alak-

Cladocenik koltoiirebeu a

egy hilmsejtreteg vau, a melybeu a hilmsejtek egymdstol oszlopokat kepeznek, a

velemenybeu osztozott Letdig elodei,

Weismann

kesziilekrol.

kisebb-uagyobb tiivolsagban

illlo

E

emlitest a potrohnyulviinyokrol,

tesz

embryok a

az

ne esseuek, vagy hozziljuk ollensegek nc

epen ugy, mint jainiil

hogy

csupiiu an-a szolgiiluak,

saban pontos, de ertelmezeseben luanyos adatot Lexdig

melyek

koziil

a leghiitulso

a koltoiireg elziiriisilhoz.

pholeheris

nemek

A

azoubau

nem

jiirul

Simocephalus es Sca-

osszes fajainiil csupiiu csak ket to vau,

;; ;; ;; ;:

62 ellenben az osszes Ceriodaphnia- es 7l/omrt-fajokn;il csupiln egy.

Erdekes azonban a Moina-tajok ziirokeszuleke a miatt,

hogy nem

csupan a

kozepvonalilval erintkezo

liiitolclal

Nemzedeli megjelenese jmi.

hanem

iill,

az

folytatodik

.5-

18- an;

18-an.

28- an

28-iin.

6-

jul.

iillatka

es patkoalakban egeszen az elso

is,

lilbpiir alapjiiig terjed.

A

emelkedo

mogott

foliileterol,

a

taraj kepezi,

mint azt miir Levdig

koltciiireg

patkoalaku

12-en.

j,il.

21-en.

26- an

G.

S.

'.)

4-en.

aug.

en

18- an;

9.

29-en.

«

3- an

aug.

28- •an

10. is

au

19- eu

7.

Sididae csaliidban a ziirokesziileket a piinczel belso

.5-en.

3.

•j.

testenek ket oldaliin

jun.

eil

2.

4.

potrohnyulvanybol

11.

I,

1.

3-an-.

«

1

«

2i-en.

szept. 2-!in.

kimutatta volt a Sida

ci'ystaUind-nAl, s e csaliidban a koltoiireg teljes elziiriisa

IV.

III.

az

hogy a potroh nem, vagy csak nagyon

be,

all

iiltal

1.

ritkiin

mozog

az ntopotroh miikodik fiigget-

csupiln

s

lenul.

Legtokeletesebben torteuik a koltoiireg

Polyphemidac

elzilriisa

melynel hiiromfele kesziilek es illetoleg bereudezes

niil,

vegzi azt, uevezetesen

egy bcirrodo, kapcsolatban a

:

czelnak megfelelo elvastagodiisiival

;

piin-

a koltoiiregnek hossz-

vonalban valo megrovidiilese, fiiggelyes iriiuyban valo kiterjedese

a piinczclnak a hiitoldal koztakarojiival

es

koltoiiregeket elziiro kesziilekek kiilonbozo fokii

fejlettsege

eltero

es

sajiitsiigaival

iill

ziirokesziilekek

koltoiireget es

noeu

igazolja

kapcsolatban

;

mint

megforditva, a Leptodora

tokeletesebbek

azt

;

zilrjilk

el

a a,

igen szembetii-

egyik

lii/alina

miisik felol

legkezdetlegesebb

felol s

miuthogy az

a

l'o-

elobbiuel,

ziirokesztilekkel

talillko-

zuuk, ellenbeu az utobbiuiU, kapcsolatban awal, hogy a mirigyszeriien

tiiplalotalajt

miikodo sejtek kepezik, a

melyek a verbol proteinben gazdag anyagot viilasztanak el,

ennek

kesziileket

higulilsilt s

d) Szaporasdf].

a

J. C. tett,

A

Scliaejcri

kozetleniil

kiili

Eamdohr, Jurine

fiijjal

Schaepfer

olyforma kiserleteket

a koltotiregbol kiszabadnlt fiatal

peldiiuyokat elkiilouitette. koziil

ziiro-

Cladocerilk termekenyites nelkiili

biztos kimutatiisa czeljiibol

Daphnia

hogy a

megakadiilyozo igen tokeletes

illetoleg berendezest taliilunk.

szaporodilsiinak

E

modszert a kesobbi buvilrok

es LifiviN a

termekeuyites nel-

szaporodas kimutatiisa mellett egyuttal auuak meg-

hataroziis^ra is felhaszmiltiik,

hogy egy nosteny hiiuy

nemzedeket, mily idokozokben

es az egyes

ben hiiny fiatalt hoz

letre ?

nemzedekek-

E tekintetben legkimeritobbek

a Ramdohr adatai, a ki a Daphnia longispind-\al tett tobb reudbeli kiserletet, a melyeket az tiintetnek

fel.

szept.

23-an;

«

9-en.

20-an.

«

Az

6s

I.

Daplmia illetoleg

n.

sziimii

sorozat szerint tehiit

lorujispind-nk\ juuius 5-t6I augusztus 28-

szeptember

nemzedeket

sziimliilt

meg

sorozat iitlag

nemzedekei

az

;

es

I.

sorozat nemzedekei

s fel

napi idokozokben,

elleuben

90 napot vettek

napi idokozokkel.

ban a hilrom nemzedek

a

10 egymilsutiin kovetkezo

'2-ikiiig

85 nap alatt fejlodtek ki atlag 8 a n.

Eamdohr

A

IQ.

es IV. sorozat-

fejlodese miir valamivel kedve-

minel concentrilltabb a aunill

,

szept. 9-en

zdtlenebb szilmaranyokat mutat, a mennyiben a in. so-

kapcsolatban a tilpliilotalajnak es a magzatvienek hiilnyoa

fl

23-an.

rozat nemzedekei 31 Uiip alatt es lOVs uapi iitlagos ido-

tokeletesebben

anuiil

s

lyphemm pediculus zilsdval,

(I

«

aug.

kiilonben a magzatviz

szerkezete

magzatfolyadeka

koltotireg

«

3.

igenybe

valo osszenovese.

A

2.

aug. 23-au;

a

teszem a Vnhjphemus pedicidm-

csaliidniil,

Nemzedek megjelenese

aliibbi

tabMzatok

kozokbeu jelentek meg, a IV. sorozatei pedig 9^3

iitlagos

JuRiNE a Daphnia pulex

fajjal

1.

nap

alatt

vegzett ilyen kiserlete-

ket s a kovetkezo eredmeuyekre jutott

2.

:28

napi idokozokben.

:

;

:

63 dekek fejlodesenek

uek

es a kozottiik

meglevo

iitlasTos idcikoz-

sem vouliatuuk. Ezt miudeuokelott a Eamdohb adatai egyiuiissal

nagysiigiit illetoleg beltiliik nieg

igazoljiik

osszehasonlitva, de bizouyitjilk a Jubinb es LifeviN adatai

egymiissal es a

Ramdohr

adataival osszevetve, a melyekliogy az egyes uemzedeksoroza-

bol viliigosiiu kitetszik,

tok fejlodesere meglehetos viiltozo uagysiigu ido kiviiu-

uemzedekek

viilamiut az egyes

tiitik,

fejlodesere

is.

Igeu

valoMziuuuek tartom, liogy a uemzedekek szilma, a uem-

nem

zedeksorozatok fejlodesere sziikseges ido,

kiilonben

az egyes ueuizedekek fejlodesere megkiviintato idokoz

uagy mertekbeu korulmeuyekuek

A

mily

uemzedekek

ii

soroziitok s az egyes

megjeleno fiatalok

Daphuia

es

uemzedek-

itt

73 nap

A

140

alatt koriilbelol

adatok eleg tauubizouysilgot tesznek a

uem

felol

tekiuthetjiik tulzottuak

hogy egy Daphnia-nosteny

sziimitflsflt,

(miiJTis

hozva

1

-tol

letre,

li29

1.370,075

tekintetben igen erdekesek

kiserletezett

kik koziil az elso

utobbi pedig a Daplmia

a kovetkezo eredmenyekre

es

iit

5 fiatalt

utodot hagyhat mtxga

utilu,

azt,

hogy mikepeu lehetseges akiirmely, korilbban

Claclo-

cerdhan szegeuy iillovizuek gyors meguepesiilese.

A

Fejlodes.

e)

buviirok koziil .JnRiNE volt az elso, a ki

a Cladocerilk fejlodesmenetet, habiir csak Viizlataiban es

leg a reudelkezesere

vizsgiilatai,

1

addig miisfelol kounyen megmagyariizhatjuk magimkuak

nagyjiibau, figyelemmel b'serte.

E

60 uapou

jimius vegeig) 3 napi idokozokbeu

egyes uemzedekekben

sziliua.

s a mig egyEamdohr ama kozep-

Cladoceriik rendkiviili szaporasilga mollett

kifejlodesere sziikseges

Li6viN-uek

mig

meg, addig

fiatal jelent

alatt csupiin 4-1.

felsorolt

az

viiltozo

longiapind-^al, az

pulexszel

viiltozok.

nap

ott 19

nemzedekek

epeu oly

RAMDOHR-nak

a

sziima,

is

termeszeti

kiilso

meglehetos

es a fajok szeriut

Viiltozo

idotartam,

a

vauuak reudelve a

alil

kisebb, miiit nyiir derokiln es vegen, a menuyiben,

Vizsgiilatai

azonbau,

fo-

eszkozok kezdetleges-

iillott vizsgiilo

sege miatt, joformiln csupilu torteuelmi ertekkel birnak.

Sokkal foutosabbak ZADDACH-nak ide vonatkozo

vizsgii-

a melyek «Untersuchimgen iiber die Entwickeluug

latai,

und den Bau der

1854. evi miiveben

Gliederthiere»

liit-

tak vilagot. Zaddach elso sorban a labak fejlodeset kiserte

jutott

Daphnia

Daphnia

longispina.

figyelemmel bryoiuiil

(Ramdohr.)

s egyiittal

pulex.

a mslsodik illlkapocspiir

(LmviN.)

1.

Nemzedek «

jnn. ^S-iXu 10 iiatnllal 1-en

jnl.

3. 4.

«

G.

.52 flatallal.

«

23-an 27

17

«

2S-iin

(?)

jiin.

7-en

5.

17-en

nem

foglalkozik

csak a

s ez

Lesdig ugyan

el.

a Cladocertlk fejlodesevel,

«

mindamellett a Zaddach buviirlati eredm^uyeinek meg-

30

«

erosit^se mellett nehiiny ujabb adatot

is

4-en 32

«

a blastoderma kepzodeset ismertetik,

kimutatja az ininy-

10-en 20

«

s

a melyek

kozol,

testecske jeleuletet a bariizdolodilsi folyamat elejeu. MiiL-

13-an IG

7.

specialiter

meg vau

20-an 7S

«

3-iin IS .5-en

«

niiij.

1.5

is

menetebeu enyeszik

fejlodes toviibbi 2.

kimutatta, hogy a Cladocei-iik em-

LEB P. E. 18()8-bau a Leptodora htjalina

uyiiri

peteiuek

16-iln ^25

Tehiit lefolyilsa tiatalt

uel

Eamdohr alatt 8

sziimliilt

19

uap

a

Daphnia

nemzedeket

es

lonfiispind-nAl

10 nap

ezekbeu koriilbelol 140

meg, holott Li6vin a Daphnia jmlex-

alatt

csupiin 6t nemzodeket, de

209

fiatalt

s

kimutatja az embryonak a petebiu-kou

beliil

leset, egyiittal

hejnelkiili

a uemzedekekbeu megjeleno fiatalok szdma nagy

mertekbeu

alii

vau reudelve a

koriilmenyekuek,

kiilso

embryokuiil. Igeu foutosak

a nauplius-stadinm

1873-bau az

iiltal,

teli

kezi)

1.

sziimadatokat mutatja

mely tekiutetben a kovet-

:

1

20-an

1

ephijipimu (pete

7-en

2

fiatallid.

«

«

3.

«

«

4.

«

«

5.

«

«

6.

«

«

7.

«

«

«

noveml).

10

«

«

16-iin

8

«

«

23-iin

2

«

a mely uehiinyszori vedles

nauplius-dlcza szabadul

ki,

lesz.

evi dolgozatiibau,

latokat

Grobben reszbeu a

A

Cladoceriik fejlodes is

me-

nyujt 1870.

de ez irilnyban a legkimeritobb buviirC. v^gezte

1879-ben a Moijia rectriros-

Moina paradoxa

A

uyiiri petein.

neve-

zett buviir a ket faj uyiiri peteit a bar.izdolotliis legelso

phasisaitol kezdve figyelemmel kiserte s az egyes szervek fejlodesere

Tehilt osz vegen es tel elejeu a

mikent a Lepto-

peteibol egy hdrompilr vegtaggal biro

utan az anydhoz hasonlo

tris es

8-iin

deczemb.

azt,

e vizs-

Sars G. 0.

aztiin

fiatallal. [nelkiil).

28-iin 18

«

hogy kirautatja

adatai,

menetebol

Dohrn A.-uak

hiiiuyzik.

netere vouatkozo nehiiuy adatot Claus C.

Nemzedek megjelenese oktober 12-en

2.

nem

adatait mintegy megerositi

gillati

dora hi/alina

longispind-ra, vonatkozik s a

meg Dohrn A.-uak a

Iiogy a Cliidoceriik fejlodes

mely egy szeptember

nosteny Daphnia

torteno ved-

Daphnia longispina embryofejlodesere vonatkozo

legjobbau bizonyitja EAMDOHR-nak az a megfigyelese, a 20-iin elktilouitett

a mellett, hogy

megiillapitja a petefeszek jeleuletet a

a ki kimutatja,

eszlelt.

Hogy

embryofejlodeset kiserte figyelemmel

Daphnia longispina

A

is

feuyt vetett.

pete bariizdolodiisa egy iriinytestecske megjelenese

kovetkezik be,

a melyet

Leydio

nemzedekei nemcsak hogy uagyobb idokozokbeu jelenuek mcg 3 uap alatt iitlag 151 haneiu az egyes

volt,

nemzedekekkel megjeleuo

ellenben Ctrobben C. liajlando azt ketsegteleu irtlnytes-

—

—

fiatalok

,

sziima

is

feltiiuoen

utiiu

ratir

is

eszlelt

de csak feltetelezi aunak ilyenszerii term^szetet

64 tecskenek tartani,

A

eszlelte.

tenik,

a rea kovetkezo

es aztiin mellso feleben befuzodve, ket szelvenyre kuloniil,

foliiletes

ilyeu

iigyan

;

is,

testecsket tartalmazo reszletot egy kisebb

kimutatta, superficialis

osztja.

sejtre

illetoleg

felre,

mint azt Gbobben

C.

mert az

— A

es

,

iriiny-

egy joval

barixzdolodils

szemben METscHNiKOFF-al

illetoleg

s

nem

a mely utdbbi azonban

az oBszes sejteket osztja ket egyenlo felre,

centrolecitill

a ke-

s

A

barazdillodils

mint azt

letrejott sejtek kozott,

illtal

C. kimutatta, miir a bariizdiilodils teljes befeje-

meg-

zese elott, tehilt a blastospha^ra teljes kifejlodeset elozoleg,

meglehet kiilonboztetni egy, a tobbinel diu-v^b-

ban szemecskezett magorsoval biro

Az

—

,

—

—

— sejteknek tekintette. — mesoderm

endoderm

fel.

Miutilu a genitiil

s

a mesoblast sejteke 12-re

bekovetkezik a blostoporus 6s illetoleg a

majdnem

s

a hypoblastsejtek

A blastophiera

is.

bemelyednek

egyidejiileg

melyeben a hypoblast

sejtek foglalnak helyet, a genitalsejtek a blastoporust szegelyezik, a mesoblastsejtok ezek

aliitt

A

tek koriil egy ivbeu reudezodnek.

egy csoport nagy

kiira elziirul

s

A

a hypoblast sej-

gastrula hiitoldaMu

sejt kulonvil el,

ratfolotti duczpiir fejlodik.

a melyekbol a ga-

A

jelentkezik.

is

meg

fejlodos e sta-

csak a garat l^p

fel

az

epiblastnak lefele melyedese kovetkezteben, de e mellett,

Mulleb P. E. a Leptodora hyalindDoHRN A. a Ikiphnm Imgisjnnd-n».], Grobben C. pea Sida crystallind-n&\ es Daphnia pule.r-nel kimu-

mint uiil,

dig

azt legeloszor

tatta, az

rokban

embryo elhagyja a

potebiu-kot es a naupliusbu-

folytatja toviibbi fejlodeset.

iirebe s a hypoblast alatt helyez-

evvel kapcsolatban kozdetet veszi a tulajdon-

blastoporus elzilrodiisa utiin a gastrula tojiisdadalaa has- es hiitoldal,

beninek meglaposodiisa

biir kis

iiltal,

meg

nyoma

s ez elso

epi-,

meso-

es

mertekben, de az elob-

megis

kozepen egy Msmelyedesjelenik

de egyiittal az

hasoldal

meg azon helyen, ahol

hypoblast sejtek

is

E

is.

szakbau a tapogatok

jobban fejlodtek

nlgok liibalakuak

meg nyoma

csoknak

niiir elkiiloniilt.

kulonOsen az

Az

s

eroteljesek

es

de

;

az lillkap-

sincs, biir mogfelelo torzsszelvenytik

iillkapcsi

szelvenyekre kovetkezo ket

torzsszelvenyen az elso es miisodik lilbpiirnak nyomai je-

mellso kisebb

fel

a hiitso nagyobb a torzsszelvenyt kepezi.

es

egy

a

hiits6

fejszelveny

ezek elso nyomai az tigastapogato-

Az

jiiban.

kozott,

kisse mellfele a

sziij

kep-

A

garat ugyan megnyult,

nott ossze

is feltiiuik

nyvilik,

ivarszorv alaptomege a miisodik lillkapcsi es az

hengoros tomegge

s illetolog

A van

mellett a teat

e

;

egy kis bemelyedes alak-

ininyban meg-

elso torzeszelveny koze hvizodott, hanint

de kozepen a befvizod^s

alakvil,

a ket felre kiilonviles nyomaival.

fejlodes legkozelebbi szakiiban milr

ben jobban van a

lefvizodve

fejrol

negy

toi-vegtag

gyenge bemelyedes kovetkozte-

jelen, a tapogatopiir

;

a miisodik,

illetcileg

iigastapogatopiir az elso torszelvenyig er es torzsvik veg^n

egy

kiilso oldiilon

sonlit

es

lillkapesi

tiiske lep fel.

ligastapogatokkal

az

szelveuyeken

nyoma, ollenben a

alakjiiban

jeleuik

meg

A

meg.

agy kezd

oniilloak

s

riigo

piir

meg semmi

a hilrom elso job-

pedig gyengebb dudor

fejteto

lemeze

—

Scheitol-

ket felre kiilonvilt es a mollso

fejlodni,

retiuiija.

kis liibhoz ha-

egy szinten fekszik. Az

liibpiirok kozvil

— megvastagodott,

homlokszemuek

A

iillkapcsoknak

az

ban kiemelkedo, a negyedik

A

a hiltsobol elleubeu a

garatfolotti dviczpiir dviczai

az idoggyiirvi ouiilloau fejlodik az epiblast

sejtekbol.

A

sziijnyiliis

elott egy dudorka emelkedik, a felso ajak kiin-

dvvlo pontja.

folotte

garat toviibb fejlodik, jobbau mognyulik

A

vegbel ^s vegbeluyiliis

egy sejtcsoport

farksort^k fejlodnek.

piirnak.

Az iigastapogatok

vogeu a vegbel

reszletbol az

fel,

mutatkozik.

meg nem

de a kozepbellol hiitso

testen

a fejszelvenyt,

A

piir is

platte

ket oldaliin a befiizodes mellett egy-egy fulszerii nyiils

a harmadik

szapo-

Az embryo

mely azt ket egyenlotlen, egy mellso, kisebb,

A

a

a kesobbi sziijnyiliisnak,

isquatorialis befiizodes lep

aztdn nemsokiira egy

niigyobb felre osztja.

A

elkiilonvil.

csoportoki-a kiilouiilnek.

viiny emelkedik ki

A

nak.

a

kepeni embryofejlodes.

blastoporus volt

ket torzsszelvenynek fellepese

blastoporus ezutiin uemso-

a nyolczra szaporodott genital sejtek be-

melyednek a gastrula

rodnak,

alakjiiban a tapogatopiir

lentkeznok, kis dudorkiik alakjiiban, melyek mogott miir

gastrulakepzodesenel a 12 mosoblastsejt a blastos-

olt,

de evvel egyidejiileg egy kis dudor

;

utobbiak, a melyek elkiiloniilt iigaikkal hiitrafele iriinyul-

phiEra urebe melyed

A

is

a melyokbol a mesoblast fejlodik, az

gastrula kepzodese.

kot

jeleunek az iigak

es iigastapogatok miir

sejtek sziima a bariizdolodiis legkesobbi szakiiban 4-re,

el s

ilgas-

koruyezo sejteket vegre

a hypoblastsejtek szama 32-re

kednek

Az

jelenik a ket iillkapcsi szelveny, a mit nemsokiira kovet

ebbol fejlodik

osszes tobbiek az epiblastot epitik

aztiin

lep.

tapogatok e kozben mind jobban-jobban fejlodnek, meg-

az utobbiakat pedig, a melyekbol szerinte a

sejteknek fartja,

A

meg, a nigok, minek ko-

vetkeztebon az embryo a nauplius-stivdiumba

Az embryo tovdbbi novekedesenek folyamiiban meg-

genital sejtet

novekedett,

a mellsonek ket oldiibin egy-egy dudorka

koziil

getiital-

hypoblast fejlodik

A

Grobben C, miuthogy

elobbit

vizsgillatai szerint az ivarszerv

sejt-nek

ennek kozeleben nehiiny

sejtet, tovilbbii

sejtet.

melyek

alakjiiban egy vegtagpiir jelenik

diumiin a belszervek koziil

sobbi folyamatokban iniPqualis.

Gbobben

torzsszelveuy las-

bardzdolodils kezdetbeu delkoros iranyban tor-

aequatorialis banizdolodtls

tehiit,

A

zodik gyonge bemelyedes alakjiiban.

sankent novekodik, hosszteugelye u-iinyiibau megnyulik

de csak

nagyobb

nem

a petebol valo eltAvolodiisAt

bilr

nak

is

E

kiilouvil

fejlodesi

mutatkozik nyoma

el,

is

jobban

s

a

fejlett es

a melybcll kescibb a

szakban milr a piinczel-

jobb- es baloldalon

kis,

lapos

;

65 tereoske alakjflban, az jiluak kettozete

a hiltoldal takaro-

tiljou

A

meg nem

de

hiitso vegeig uj'ult,

Az

ii.llkapcsi

kepeztetve.

illtal

kozepbel

a test

niiir

ossze a vegbellel.

ucitt

ivarszervek teljesen elkiilonultek s a hasoldalrol a test

pilucz^I

akkor lep

fel,

a fejlodes

folyamiibau elesebbou

toviibbi

mikor milr a ragok ragofolulete kezd mu-

tatkozni s az elso tillkapcsi pilr

A uegy

kedesok alakjiibau.

megjelenik kis kiemel-

is

ket iiga

torliib

a kopoltyufiiggelekek

kiiloubeu

nem-

melyek azoubau

a

is,

olkiilouiil,

csak kesobb mutatkoznak feltunobben, egyuttal azonban miir az otodik Libpiir uyomait duczpiir

lotti 86't

mellett

a hasdiiczldnczot

folytatilsilt

is

bitui

az ideggyiirii

vegbel

A

lehet. is

garatfo-

jobbau

mely

megtaliiljuk,

is

A

kepezi.

iiz

bemelyed.

A

tapogatopiir a fejtol miir eleseu elkiilouiil

riigoknak rilg6f6liilete erotelje.sebbe

az elso all-

Villik,

kapocspiir teljes fejlettsegi fokra jut ds a miisodikuak

A

mutatkozuak nyomai.

vaunak lek

Iilbpiirok

is

miir valameuu^dou ki

mindeuiken meg van a kopoltyufiigge-

fejlodve s

a negy utolso pdron egy kiilso- es egy belso Agat

;

lehet megkiilonboztetni, de az utolso piirou csak elmoso-

dottan.

A

borkettozete,

hiltoldal

a piluczel

pontja a kozepvonalban egymdssal osszenott czel kopeuyalakjiit uiilr eleri

de

;

lebeu egy sejtcsoport kiilonul fejl6'dik ki.

A

kozepbel

meg

el,

s

kiiuduliis

igy a piln-

a riigok kozo-

e mellett

a melybol a hejmLrigy

nincs teljesen kifejlodve, de

k6riil6tte miir mesoblast sejtekcsoportosulnak, a

A

bol a k6zepbel izomzata fejl6'dik.

meg

uek milr a sortek

niucB elviilva a kiilbortol

kezik be, mikor

k6zlekedesbe

is

diiczai is elkul6niiluek

kaposoliitbixu

,

a

illtal

a hasduczliincz

kis dudorkiik alakjiiban,

nyolczan

dig szdmszerint

ez csak kesobben k6vet-

a ket ducz idegeresztek

aztiin

Ev^vel

lep.

s

melyek-

garatf6l6tti duczpilr

vegtagpilrok

meg

pe-

sziimslnak

az illlkapcsi

Geobben

tiij

megr6vidiilt,

a mil-

C.

szerint a Iiejmi-

az utopotroh ei-6seu a basoldiilra haj-

;

minek k6vetkezteben a vegbel

lik,

pedig fokveset

dik

A

s

u6

kozepen

E

sziv is

nem mennek

Az embryo

A

s tlltalilban

s

milr

meg

elso

a t6bbi szervek feltiinobb

;

vslltozil-

ilt.

es az anyaiillat k6z6tti hasonlatossilg foko-

a fejlodes toviibbi

viilui

legk6zelebbi stadiumou ugyanis a blbpiirok

az osszes vegtagok miudinki'ibb hasonlftani

A

kezdenek az anyileihoz.

ben

aliihajliisa

bomlokreszere jut

fejl6desszakbau jeleuik

zatosan szembetiinobbe kezd szakaibau.

a miiso-

ijsupiiu

homlokszem a fejnok

mellso,

fej

elziirul.

nyomaiban a

A

ki.

a vegbelnyili'is

iri'myiit,

az utobbi a hasoldalra

szegelyevol a harmadik Iiibpiirig

de csak oldalain,

lilbpiirig

son

meg

Viiltozfcatja

piiuczel hiltso

ki,

majdnem

nyomai mutatkozuak.

az iigastapogatok ligain az izeltseg

van,

uyfliis

kovetkezteben a

kiemelkedni, miuek kovetkeztebeu a sziljnyilas

csii-

riigok faldosoinak

rigyek nyiliisa (pag. 228.). Az 6t vegtagpiiron megjelen-

keriil.

kezd szembetiinobbe

fejlodesi szak utiin a felso ajak

Villni es

A

vegiikon egy kis

terjed

fokra

A

sodik iiUkapocspilrnak ket fele egymiistol ti'ivolodik 6s

fejlett,

fejlettsegi

teljes

ilgaik

;

k6zepvonalba hiizodott,

az elso iillkapocspilr a

ideggyurii

jutott.

E

csiin is a toIlass6rtek jelentkeznek.

uyomai maradtak,

terjeduek

tiil

valamiut az izek

viliigosau izeltek es az ilgak vegeu,

miir csak

ket oldalixra vouultak.

A

megnyiilt tapogatok rogziilnek. Az iigastapogat6k szinteu meguyiiltak es az elso Iiibpiirou

tapogatopiir kis bemelyed&se-

megjelenik egy hosszu tapint6-s6rte,

kiviil

szagI6-piilczikiikuak

meg nyoma

sincs.

A

de

lesznek, illet61eg befiizodesiik elenyeszik s az els6

kapocs-piirnak sortei elkiil6niilnek.

meg

piir i'iltal

hiltriibb

elfedve,

huz6dik

majduem

pslrok s6rtei er6s6dnek

megjelenik a festek,

mAsodik

illl-

slllkapocs-

a riigok es az elso Llbpiir

s

eszrevehetetleune

A

villik.

Mb-

az utopotroh vegeu az eros v^g-

;

A

karmok megjeleunek.

A

a

iVigok simiikkii

meg

homlokszem

teljeseu

elziiriil,

A

pedig pilros csomoban.

Lib-

pilrokmik megfeleloleg mesoblast-sejtek csoportjai kiiloniilnek

el,

A bel-

a melyekb61 a Libpilrok izmai fejl6dnek.

csatoriia f6l6tt a hiltoldal k6zepvonaIilban szinten lepnek fel

mesoblast-sejtek

azonban a

s

zsirtest is

ezekb6I

epiil fel

elktilonul,

E

a sziv.

szakon

a mely kiilonben

nem

megfeleloen. Ezek koziil azonban a milsodik illlkapocs-

egyeb, mint a tiipLiloszek utolso maradviiuya, a melyet

pilrnak megfeleli! duczpilr, kapcsolatban az illlkapocspiir

mesoblast-sejtek ziiruak

eleuyeszesevel, a fejlodes tovilbbi

az elso iillkapocspilr duczpiirjilval.

A

belcsatorna mellso

reszeu kezdeuek kiemelkedui a majkepletek

ben

fellep a beliir.

soblastsejt jelenik

A

E

menetebeu 6sszeoIvad

s

a kozepbel-

belcsatorna elott egy csoport me-

meg, a melyekbol az figastapogatok

izmai induluak fejlodesnek. Az ivarszorv az elso torszel-

A

fejI6desi szak utilu

fejezesehez ert

A

s

k6riil.

az embryofejlodes joformiin be-

a toviibbi vtiltozilsok csak kis fokuak.

tapogatok vegen ugyanis follepuek vegre a szaglo-

piilczikiik,

a piinczel eltakarja az egesz testet

;

az ivar-

szerv az 6t6dik Libpilrig terjed ki s a sziv teljeseu kifejl6dik.

A

fiatal illlat

vegre az auyiihoz basoulovil

viilik

felso

8

csupi'iu milsodlagos ivarjellemeibeu kiil6ub6zik attol,

ajakban milr meglehet kiil6nb6ztetni a nyillmirigyeket.

a

mennyibeu

A

modosul meg

venytol a miisodik torszelvenyen

tiil

novokedik.

test hilts6vege a hasoldalra hajlik es a

denek

A

vegkarmok kez-

szakiln

tiil

az

embryo

milr egeszben az

anyaiillathoz hasoulit, a felso ajak erosen

hegyesedett vegevel az d,Ilkapcsokig terjed Dadav,

Olailoeera.

csak,

a nostenyeknel pedig a tiiplalotalaj

es a ziirokesziilek fejI6dik ki.

elktiloniilni.

fejlodes e

a himeknel a tapogat6-pi'ir s az elso liibpiir

fejlett ^s kiss^ ;

ket oldalstn a

Grobben C.-nek a Moina do.ra

fejlodesere

redirostris es

vonatkozo

vAzoIt erdekes buviirlatait, a

s

az

Moinn para-

elobbiekben roviden

menuyiben

azt az eddig 9

66 vegzett buvilrlatok

a Claclocerak fejlodfeme-

igazoljillc,

netet illetoleg fobb vouasaiban altalanos 6i-venyueknek

mondhatjuk olyan

ismereteink jelen

s

meg

allsisiln

fajt

ugyanis a Leptodora

vizsgillatai szerint

MiiLLEK P. E.

Leptodora hyalina.

a

ez

s

te-

tomlot k^pez

zilrt

tiirgyaltakbol liitszik tehiit, a Cladoce-

Mint az eddig

a uyiiri petekbol egyenesen miir teljesen fejlett

riikuiil

a fejlodessorozatbau

a meunyire a

s

seu STRAUS-nak adatai bizonyitjiik,

hasoulo

ama

stadiumdnak, a

fejlodesi

melyeu az embryo elhagyja a peteburkot. De nemcsak a vegtagok magasabb fejlettsegi fokiiban mutatkozik

hanem

elteres,

egyuttal a belcsatorna fejlettsegeben

is,

szemuek meg uyomai sincseuek. E szakon tul elhagyott s illetoleg embi^oburokba takart peteburkot a embryo kezd hossztengelye irilnyilban feltiinoen megbiirha a

nyulni

s

evvel kapcsolatbau szelvenyekre kiiloniilni. EIso

sorban a

fej

befuzodes

ilgastapogatok pedig,

peteinek embroyfejI6'desen vegzett

teli

nemzedeke

e fajnak teli

szabadon

illetoleg a fejlodes-sorozatban

megy

dtalakuliison

sit

s

elo birviik is sze-

a molyek nagy hasoulatossiigot mutatuak a

repelnek,

Saes G. 0.

Branchiopodok nauplius-l&ivAihoz. latai szerint (6. pag.

— 15. Taf.

1

keskeny

hosszukils-kortealakuak,

A

vizsgii-

a teli petet elhagyo

1.)

kihegyesedett

kerekitott mellso testv^g szeg^Iyeuek

a torzstol egy hiitoldali, mely

hdts6 testveggel.

azonbau a rola eredo hatalmas

kozeleben az agyilllomiinyou fekvo fekete festekii hom-

leemelcldnek

is

a

az utopotroh

testi-61,

begoi-biilt

csiicsiin

meg-

egyfelol

volt,

Az

nyulik, milsfelol pedig elesen kihegyesedik.

iigastapo-

miir megjeleuuek a sortek

;

a test

mellso reszeben a szem reszeinek nyomai mutatkozuak agyiillomiinnyal

a felepiil esiikre szolgiilo piirok

is

azoubau arra a meglepo' eredmenyre vezettek,

vizsgiilatai

liirvdk

petekbol

teli

el

mely kezdetben

gatok iigaiuak

a

fejlodnek ki a fiatalok. Sabs G. O.-nak a

Leptodora hyalina

hogy

kiilouo-

egyiittal

kiiloniil

illtal,

m6don

szerepelnek

vizsgiilatok,

tagok elso nyomai jelentkezuek, sok tekintetben mega tobbi Cladocertik

nem

lep ki, azaz szabadon elo lilrvilk

tillat

In/aUna elso fejlodesi stadiuma, a melyben milr a veg-

felel

iitliltsz6

protoplasmiibau elszort h6Iyagocskiikkal.

csupiin egy

ismeriink, a melynek fejlodesmenete tobb

kintetben elterest mutat,

vekonyfalazatu es teljesen

mogott az ivarszervuek

a hiitso

;

anya-sejtjeit s

liib-

a hasoldalon

lokszem van alakii

A

meg

vegtag ered, alaku

mogott a hasoldalon a nagy,

s e

ajak.

felso

billentyii-

mellso harmadsin hi'irom

test

pedig legmelltil a ket

kis,

a ket hatalmas,

tapogat6, hiitnibb

piir

szemolcss

ketiigii

az

ligakou tollas sortekkel fegyverzett iigastapogat6, melyek

alakjukat es fejlottsegiiket tekintvo, a nyilri ombryok^i-

hoz hasouHtanak,

k^t

vegre ozek szomsz^dsilgiiban

es

a belfalazat felepftesere szolgiilo sejt-tomeget taliilliatjuk

hosszu, vekony, izeletlen, piilczaalaku, csiicsiin u^gy tol-

meg.

las sortevel bir6 vegtag,

A zotti

fejlodes tovilbbi

menetebeu a

bemelyedes miud m^Iyobbe

es

fej

a torzs ko-

az ut6bbi foko-

viilik,

szegelyen a piinczelnak nyo-

zatosan puposodik es hiitso

mai jelennek meg. Az eddig egyenloeu tompiin fejreszlet

,

belsejeben

kerekftett

a hatalmas agyilllomiinnyal egy

also szemtiijra es egy e folott fekvo

fejboltozatra kiilo-

a hasoldalou elkiiloniil a felso ajak es a rilgopiir,

uiil,

a melyek mellfele tiivolodnak a

liibpiiroktol.

A

fokozato-

sau jobban fejlodo utopotrohon kezd a szelvenyekre

mutatkozni

niiles

mok

A

s

a milr korilbban megjelent vegkar-

eroteljesebbekke es folfele gorbiiltekke vdluak.

csak kevesse

toviibb

fejlett

elkiilouiilt falazatu belcsatorna

ben a

De

tiipldloszek

e fejlodesi

kezd a

s

fejlettseggel hagyja

A

fejlodesiikben

meg

es

a jobban

es

megtartja helyet ellen-

,

hdtrafele iriinyulo piiuczel a torzs hiitoldaliit

megfekszi

a hosszu, 6Iesen tagolt utopotroh csucsiin a vegkanuok

A

szem festekanyagjilnak

fejlodesevel piirhuzambau az agy iillomiinya

de

meg

eltiivozik

ket tomeget kepez.

A

tiipliiloszek

novekedik,

miudjobban

a garatot uyereg-

a test falazatiitol s vegre

szeruen megfekvo tomeget kepez.

is

ki-

A

petefeszek vegre

fejlti-

viilik

;

szabad szo-

gelyenek ket csiicsa megnyiilik, minek kovetkozteben a tapogat6k miir

uom

iigainak tollas sortei szaporodnak tagpiir alapjiin

hauem

iillanak a szegelyen,

Az eroteljesebben

oldalra vonultak.

s

a has-

sigastapogat6k

fojlett

a red kovetkezo veg-

meg.

rfig6nyiilviiuy jelenik

A

tobbi veg-

tagpiiroknak megfolelo kiemolkedesok eleseduok, novo-

keduok

a test kozeppontja fole hiiz6dnak.

s

bomlokszom meg

A ziisok s

viiltozatlan

,

mint a

6pen

petekbol

uyiiri

fejlodo

em-

viilto-

mutatkoznak. Az elobb kortealakii torzs megnyiilik fej is

elesebben

nemkiilonben az utopotroh

hfirom Bzelveuybol

fostekfolt

uyomai.

A

i'ill.

tapogat6k

t6k novekeduek

kiiloniil el

a torzs-

a mely ekkor miir

Az agyiillomiiuyon

jelenik

is

is,

iilo

pilratlan

anuak mellso szegelye kozeleben

festekfolt mellett,

ros

egyszerii

miisodik vedles utdn a liirvAu mfir lenyeges

ewel kapcsolatbau a

tol,

Az

a liibak dudorai mogott a

;

nyomai mutatkoznak gombolyii h^Iyagocskiik

petefeszek

a tapogatok

a miir hatal-

A

vedles utiin a miisodikba

pedig kisse vekonyodik es kerekitette

bryokui'iI.

elleuben

Iilrva

test liib-

Teste kisse megnyulik, kozepeu kiduzzad, mellfel6

meg magasabb

koziil

a bibpiirok a testrol leemelodnek,

teljes fejlettsegre jutuak.

lep.

alakjilbau

vegtagok

A

nelkiil.

pilroknak megfelelo, kiemelkedespiir van jelen.

des emez elso szakiib6I a

nincs befejezve a Lepto-

a peteburkot

megilllapoduak

mas dgastapogatok s

el.

ivarszerv

—

test falazatiitol visszahuz6dni.

stadiumokkal

dora hyalina fejlodese

A

kiilo-

de rilgonyulviiny

miisodik harmadiinak ket oldaMu hat, a k^sobbi

,

kezd cseneveszodni.

meg

meg hat

a

homlokszemuek

viiltozatlanok

ellenben a

A

:

reii

liibpilr,

;

pii-

elso

az ilgastapoga-

kovetkezo vegtagpilr a mely a vedles

el6'tt

.

67 meg

a torzslioz tapadt, most

jilt,

A

enyesznek fej es

meg

egy, a

mely utan provizorikus

A

harmadik szervei el-

lenyegeben az anyjihoz hasonlovii

s

van utalva tobol es a

larva fejlodeeenek e szakat

vedlessel fejezi be,

A

attol es kesobbi alak-

elviil

nagysilgi viszonyait mutatja.

viiltozik.

manid meg meg

len lilrvaszerv

e

dillando nagysd^gdt es alakjat.

A

korban

s

nevezetesen

homlokszem

a piiratlan festekfolt, jollehet a

Egj'et-

miir elerte

Saes

festekfolt kiilonben

meg

szakiiban nyiiri

is

megvan

s

az ivarerottseg

ezek e tekintetben kiilonboznek a

petekbol fojlodoktol.

A Leptodom

lilrvafejlodesenek szempontjilbol leuyegesen elter a tobbi

Cladocerilktol s a Bninchiopodok-ra emlekeztet, de egy-

A

Lynceidae csaMdnak majduem miudeu

lakok koze tartozik

milyeu

szilma, a affinis,

s

a Plewroxus nanus, az Alona

peldiiiil

Camptocercus Lilljeborgii.

A s

Lyncodaphnidae

csalild alakjai

a Bosminidae csaliidbol

is

1

.

A

tartdzkodiis.

a melyet a nyilttiikri alakok koze lehet sorolnuuk, neve-

A

Bosmina cornuta-t

Daplinidae

csak uehiiny

csaliid

olyant ismeriink,

alakok koze tartoznak

s

melyek teuger

szilma, a

ben elnek

;

es kontinentillis sos vizek-

eddig csuptln 9 oly

teugertlakok

s

fajt ismeriink,

ezek kozott 2 a Sididue,

midae csalddba

1

vizekben

is

a melyek

pedig a VoUjphe-

tartozik, a kontiueutillis sosvizekbol pedig

a Thtphnidae csalild 4 alakja ismeretes.

brack-vizben

el

is

Az ugynevezett

nehiluy Cladocera-faj, de ezek edes-

otthouosak, mint peldilul a

es a Scapholeberis

A

Az

edesvizet lako Cladocenik egyarsiut nepesitik az

;

de a nagyobb ilUo vizek-

bou, tavakbau es tocsilkban legnagyobbresziik a partok

kozeleben tauyiizik, mig kisebb resziik hikiibb a melysegbe, vagy a uyilt tiikorre vonul

milr kiilsojiikben

LiLLJEBORG

is

elternek.

lett figyelmes,

fajokat «Sjoformer»

mdr

nev

E

s

ezek az elobbeniektol

kortilmenyre legeloszor

a ki a tavak nyilt tiikren eld

alatt foglalta ossze.

Saes G. 0.

egesz sorozatilt kozli ez utobbi csoportba tartozo

fajoknak es hatiirozottau korvoualozza a part kozeleben 6s nyilt tiikrou

MiiLLER P. E. partlakok-nak, pelaijicus

A

Hasouloan

eld fajok jellemeit.

is,

jiirt

el

a ki a part kdzeleben eld Cladocenikat

a nyilt tiiki-6n

^ldket nyUt-tiikri

vagy

alakokuak uevezte.

partlakok es a

nyilt-tiikri

alakok kozott ktilsdre

nezve fdleg abbau van kiiloubseg, hogy az utobbiak

ilt-

Utszobbak, gyengedebb termetiiek, az eldbbiek tobbe-

kevesbbe sziuezettek

A

es erdteljesebbek.

Leptodoridae csalad egyetleu alakja, a Leptodora

hyalina kiziirolag nyiltttikri alak es testenek szervezeti viszonyiiiuiil

fogva joformiin csupiiu

e

fiijai

koztil

a melyek a nyilttiikri

ezekre miudeuek felett a piluczel

ariiuytalan

hossza

fej is

s

a szintelenseg

gyengebbeu vagy erd-

mucronata.

tartozkoddshelyre

iilakjai

kivetel

nelktil nyiltttikiiek s ktilouosen a Sida erystallina es a

Ilolopedium gibherum

Hogy

haziink fauniijiiban mily Cladocerilk szerepelnek

nyilttiikri

kezd is fel

alakok gyauiint, legjobban

tilblilzat,

feltiinteti

a kovet-

a melyben a megfigyelt fajokuak leldhelyei

vannak sorolva.

Daphnia Kahl-

vagy lassau folyo vizeket, patakokat, folyoobloket,

tavakat, tocsilkat, pocsoIyAkat

longirostris-t.

szilmu

Sididae es Tlolopedidae csalildok

bergiensis, Schoedl.

illlo,

Bosinina

Kahlbergiensis, uemkiiloubeu a Cerioduphnia pulcliella

Cladocer^k legnagyobb reszben

edes vizben lakuak s csak igen csekely azokuak a fajok-

nak a

es a

tekiutelyes

sebben megnyult. Ilyenek a Daphnia Hermani, Daphnia

Eletmod.

A

kizitrolag partlakok

csak kettdt ismerek olyant,

jellemzd, e mellett azonban a

15.

faja a part-

csak igen csekely a uyiltttikri alakok

az Alona Leydigii, az Alonopsis elongata es a

ttiskenyulviinyiiuak

osszekoto kapcsot kepez a ket alreud kozott.

littal

Polyphemidae csalildnak egyetlen bazai k^pviseldje,

zeteseu a

hyalina ezek szerint teh petei embryo- es

eddig csak a Balaton-

tozkodik.

G. O.-uak es Weismann A.-nak egyezo vizsgillatai szerint a teh petebcil fejlett peldiiuyokual

meg

de haziinkban

a Polyplienms pediculus mindig a partok kozeleben tar-

tor eleri teljes alakjilt, a r^gok elveszitik mellek-

ilgaikat s a hat lilbpilr teljes fejlettsegi fokra jnt.

;

budapesti viirosligeti tobol ismerem.

Az AUat neve

:

68 az ez ii-ilnyu

tovabbi vizsgalatok

e

szilmokat novolni

fogjiik.

A ii

megkiilonboztetliettink kozetlen

i^artlakok kozott

part mellett 6h a parttol kisso tilvoliibb eloket, mely

mintegy

utobbiak

iitmenetet

kepeznek a

kapcsot

es

tuliijdonkepeni partlakok es a nyilttiikri alakok kozott.

Ez utobbi csoportba nembol

uiit

tartozik a

Daphnelh

genus, a

majdnem

kiziirolag csupiln az eso

konnyeu

kiszilrado

pocsolyilkban

olyiiuok, a

melyek uagy tavakbau,

noveuyekben szegeny,

az

Alona

olyiiuok, a

es olyanok, a

;

tilpliilt,

viinnak

melyek

kis,

melyek uovenyekben

Daph.

Naijy tavakban elok.

Ceriodaphnia reticulatu, a Ccriodaphnia pul-

Bosmina

chella, a

iiltixl

otthonosak

dus tocsiikban tartozkoduak.

1

tovilbbil a

oly, illlovizekben elo fajok,

a molyek

melyeknek vegkarmain fesu nincs,

oly fajok, a

Vannak

csoportoki-a oszlanak.

Leptodora hyalinu, Lilu.

curnuta, a Macrotliri.r Idrmticornis,

lineata, az Alo7ia (luttata es a

Folijphemus piedicnlus, Leyd.

Monospilus tenui-

Vleitro.nis halatonicus, D.ujay.

rostris.

A

partlakokat kiilonben a partnak es talajiinak ter-

meszete szerint negy csoportba osztliatjuk a kovetkezo-

kepen

:

a) N^ddal benott partlakok, milyenek a Sida, Sinw-

M. 0. Fr. M. O. Fb.

Caniptocercus macrurus,

cephahts es Euryeercus fajok, a melyok valamennyien

Eiiriicerciis lamellatus,

tapadoszervvel birnak

s

ennek segelyevel a

sziliird alzat-

Monospilus tenuirostris, Fisch.

hoz tapadliatnak. b)

A

fenekiszapban

Streblocerus

mint Macmtlirix

elolc,

serricaiulatus,

Camptocercus nemek, az Alona cercoides,

Alona

Acantlioleberis,

Leijdi(iii,

Alona acantlu)-

qiuidranijularis,

Bosmina Bosmina

laticornis,

az

toviibbil

M. O. Fr.

lonyirostris,

coi-nuta, Jur.

Bo.iniina lon{iispina, Leyd.

(Jeriodaphnia pulchella, S.uis.

Alona tenuieaudis, a

Pleuroxus exiiiims es a Chiidorus nemuek

Daplinia Herniani, u.

c)

A

fajai.

mint sok Bosmirui-iaj

s

Az

az

e csoportokba be

nem

osztott fajok szixbadon ide-

d) csoportot.

E

tartozkodils lielyet illetoleg a haziii Cladocertik kii-

lonben a kovetkezoleg oszlanak meg.

bon

Folyovizben clok

Vhiidonix

gyakori, a

oly kisebb iillovizek-

melyek novenyekben szegeuyek

Pleuro.rusbalatonicus, a

nia Ilermani

Dk Geer. M. O. Fr. l'h'iini.ni.H trimcatii.i, M. O. Fr. Alima rostrata, Koch. Alona lineata, Fisch. Eunjcercus lamellat,n.\ M. O. Fr. Scajiluilclicris nnirrimata, M. O. Fr. Bosniina hmijirostris, M. O. Fr. Ceriodaplinia qiiailramjida, M. O. Fr. Shnoi:ei)Iialus retidus, M. O. Fh. Siviocephalus M-spinosus, Koch.

Puhjphcnnia

nagy resze azoubau

fajok igeu

is

n. sp. es

mely meg eddig

jiciliciiliis,

xjiliacriciis,

hdrom

Daphnia

csupiin

uagy

Kahlberijiensis,

tavakbol

Kisebb dllovizckbcn elok. a) Tis^tarizil

Cliiidoriis ijlohosiis,

.Llono/isis elmvjata,

Acroperus

tdcmk

laldi.

Baird.

Pleuro.cus truncatus,

Sida cnjstallina, M. O. Fr.

M. O. Fr.

Sahs.

leiu;oc.ephalns,

Koch.

Acroperus anju.itatus, Saes. Cam/itocerciis rectirostris, Schoedl.

elnek,

fajok

azonban nem

kiziiroliig

csupiln folyovlzben

mert valamennyien illlovizekben

is

otthonosak,

sot egyesek koziilok, mint peldiiul a Puliiphemus pediciilus,

a

DaphneUa

briichijurii es

Sidu cri/staUina csak

ki-

Caniptocercus JJUjehonjii, Schoedl.

Camptocercus macruriis, M. O. Fr. Euriicerriis lamellatu.%

Ceruidaphnia

M. O. Fr.

retiriilata,

JuR.

Ceriodapilmia mejops, Sars.

vetelesen fordulnak elo folyovfzben. b)

me-

Allorizhen clok. Az Allovizekben el6 Cladocerak

sziima sokkal tekintelyesebb, mint a folyovizekbeu eloke,

de aztiiu az iillovizek termeszete szeriut kisebb-uagyobb

Diiplinia lonijis/iina, J iiijihiiiila

Sida

Daph-

a Ilolopedium ijibberum olyau, a

elso peldiiiil a Balatou tobol.

2.

Daplinella hracliyura, LiEV.

E

es a

lyekuek vize egeszen tiszta. Egyediil a Leptodora hyalina, a,

a)

ap.

LiEV.

lirarhi/iira,

.Sida criistallina, M. O. Fr. Holopedium ijibherum, Zadd.

uszkiilniik s ezek kepezik a

A

Kahlbergiensis, Schoedl.

IhiiihncUa

Alona rostrata. oda

Koch.

Siniocejilialus ecspnnosus,

Daphnia

elok,

M. O. Fb.

Scapholeheris niucronata,

Pleuroxus personatus, Pleuroxus nanus, Plewroxus excisus,

homokos parton

\

Alona ijnadrawndaris, !\L O. Fr. Alona lineata, Fisch. Alona ijiiUata, Sahs. Aluna acanthocercoides, Fisch. Acroperus leucocephalus, Koch.

M. O. Fr.

hrarliijura, LiEV.

rristallin-.i,

M. 0. Fr.

ismeretes

;

a

:

69

tama

b) Zavarosvizti tdcsdk lakdi.

Chydorus spb^ricus, M. 0. Fe.

a

Pleuroxus exiguus, Lruj. Alona camptocercoides, Schoedl.

A

Ketyezilt

lyezteti

uehilny olyau

nem

korliltozza,

ugy nem vesze-

taliiltam

meleg

vizevel, a

peldilt

mely-

6vi kutatiisom

1885.

alkahuilval.

A

a mely a tiszta es

faj is,

a zavaros vizu tocsilkban egyanlnt otthonos, mint a Cerio-

qiMdrangula, a Simocephalus

vetuliis es

a Sca-

viz vegyi osszetetele

fajt

ismerek

mi

doceriikat, a

mellett

sem nagyon korMtozza eleuken bizonyit

meg, a melyeket az Alfolduek

uagyou

sok,

edesvizii

tisztiln

fajok szeriut kisebb-uagyobb

kovetkezok

a Cla-

hogy a

az,

dorozsmai, palicsi szikes tavakbau ugyanazokat a fajokat talilltam

is.

Tozeges mocs.^irokbol csak nagyon keves ^s ezek a

a mint

hidegsege,

aunak melege sem, mire nezve igen szep

beu sziimos Cladocerilt

psittacea, Baied.

pholehcris mucronata

De

letiiket a viz

szolgaltat az aradi korcsoIyiiz6 to

Kuez.

elenken

tavainak jeghideg vizeben egyarilnt

veszelyezteti

Geer.

nagy

esetbeu v^g-

egyes fajok a Tiltra es a

nepesito

illlovizeit

vegezik eletmiikodestiket.

Sobsefieri, Baied.

Van azonban

alfold

M. O. Fr.

Ceriodaphnia rotunda, Straus.

obtiisa,

nem mindeu

Ezt mutatja miudenek elott az a koriilmeuy, hogy

zetes.

az

De

az,

nehilny napra

alig

eletszivossilga arilnylag eleg

kifejlett illlatok

Macrotlirix rosea, Jur.

i)ulex,

houapra teijed

elpilrolgilsilval,

a viz homersekvilltozasa

es

Macrotbrix bxticornis, JuR.

(lajiiinia

vizuek gyorsabb

Acantholeberis curvirostriB, M. O. Fe.

Daphnia Daphnia Daplmia Daphnia

—4

azoubau, kapcsolatban a fenntai-to kozegnek,

terjed.

Alona tenuicaudis, Saks. AJoua Leydigii, Schoedl. Alona acautliocercoides, FisCH.

braohiata,

2

egyesekuel

eleg liosszu,

milsokuill

Pleuroxus hastatus, Sars. Pleuroxus trigonellus, M. O. Fe.

Moina

es kicsinysegukuek, anlny-

vekouy piinczeljukuak

teniiirostris, FiscH.

lag

Cladocerilk ^lettar-

daczdra gyenged szervezetiikuek,

es eletszlvossiiga,

ariluylag

Monospilus

A

Elettartani es clctszicossag.

2.

illlovizeiben.

mertekbeu

Erdelynek

es

Azonbau a

villtozik

e

ko-

zombosseg, mert peldiiul az esovizu pocsolyilkbol kivett Polyiihemna pediridns, Pleuroxiis

De Geer.

Simocephalus retulus a

admmui, Jur. pusztul, ellenben a

Simocephalws serndatus, Koch.

tiszta

Daphnia

kutvizbeu rovid idon

Schaefferi 2

—3

el-

hoig megel

abbau.

A

a melyek koztil a ket elsot a Sz.-Auua to szomszedsaga-

ban fekvo Mohos-to viz^beu taMltam.

A

meg

vfznek gyors tomoriilese es elpilrolgdsa valameunyi

Cladoceriikra eletveszelyes, de

Moina

salina-t isme-

meg

teli

peteik milr daczolnak

pedig huzamosabb idon

keresztiil.

rem, a mcly kiilonosen a tordai sostavakban roppant

Schaeffee meg a vekonyburku, uyari petekuel

es a uyilri

tomegekben

embryokuill

sosvizekbol eddig

csak a

tany
Az evszakokat

illetoleg,

a

melyekben a Cladocer.lk

tomegeseu megjeleunek, altakiuossagban aunyit jegyezhetek meg, hogy az miudig a tavaszi es esik.

nyilri

houapokra

sem

A

es

szil-

is

is,

tetelozett fel ellenilll6k6pess%et a kiszilra-

szembeu, de e felteveset egyetleu kdsdbbi buvilr

diissal

igazolta, sot

Straus azt teljeseu lehetetleunek uyil-

viluitja.

Mihelyt a vizek jegkerget felengesztelte a tavaszi

nap raeleg sugara, megjeleuuek egyes Cladocerilk

muk

a kiszilradilssal

Ektjclcnsegek

3.

gek

es helyvdltoztatds.

koziil legfeltiinobb

s

Az

eletjelense-

egyuttal legerdekesebb a Cla-

taviisz

doceriikuak a napuak kiilonbozo szakaibau val6 megjele-

kezdeteu megjeleno fajok kozott leggyakoriabbak a Daph-

neso. Igen erdekes e tekintetben a Leptodora hyalina, a

az ido haladtiival fokozatosan novekedik.

nia genus alakjai

s

ezek aztilu az egesz nyilr folyamiibau

majdnem miudeuiitt otthouosok. Ezekhez

sorakozik a

Lynceidac csalildbol a Cliydorus genus, a mely a tavaszi

mely miut uyilttukri alak a uap ktiloubozo

— 57.

pag. 5G

(1.

jiiuill

SA.) eszlelte,

houapokban a legnepesebb. Valamivel kesobben meg-

melysegu retegeiben tartozkodik. Igy

jeleunek a Simocej^hidus, a Macrothri.v genusok

valamint

Lynceidac csaladnak majdnem osszes

fajai.

fajai s

a

Miljus elejeu

letre

pedig a Scapholeberis-ek es a Chydorus globosus. Az osz-

csupiin

azonban nydr kozepen

azoutiil lassaukent gyerulnek,

kepen eltunnek.

erik el delelesoket s

vegre a

tel bedlltdval

veg-

tiszta, holdviliigos estekeu,

a melysegben

mdr fellepnek a Sida- es Ceriodaphnia-nemek kepviseloi, meg ugyau e ho vegen a Leptodora hyalina, juuiusban szes fajok

szakaibiin,

miut azt legeloszor Weismann A. a Bodeui-to Leptodord-

jou

iil,

peldilul

uapkozben,

majduem

kiziirolag

bonis vagy holdtalau ejjelekeu a

vizsgiilatai

koriin

reggel,

uapokon tart6zkoduak

szerint

folti-

vagy a viz

a Cladocerilk tomegeseu

meleg

dllit

est^keu

foliilet^u,

napon a melyebb retegekbe

egeszeu ellenkezot rol,

vlz kiilonbozo

fel.

Leydig

feuyes

a

es

borus

ellenben vero-

sziilluak

aM. Evvel

Schaeffer a Daphnia Schaejferi-

a mely szeriute magasabb homersekuel es verofenyes

70 napon a napon

emelkedik,

foliiletre

ellenben

ejjel

hogy a

Cladocerilk megjelenese az evszakok, a koriilmenyek es

a fajok szeriut

taliin

A

meglehetosen

is

helyviiltoztatiis a

nagyobb mertekben

uemek

Igy peldiiul a Simocephalus

villtozo.

retulus, a Scapholeberis mucrinuitii,

meg

a hdtukon lisznak,

mus

Az

rcti-

kivetel uelkiil

pedig igen tigyesen. Ezekhez

sorakozik a Leptodorn hiialina hiituszo.

a Cerioduphnia

majduem

eidata es a Poli/phemus pediculiis

is,

nem

bilr

kiziirolagosan

miut kiilonosen a Polyphe-

emlitett fajokuiJl,

2)ediculus-n&\ es a Leptodora hyalina-nk\ az ilgas-

tapogatokat miikodesiikben uagy a sziibadou

jdk

fekvo Iilbak

Cladoceriikniil a pilnczel

nem

igeu vegezik.

iiszik

A

mertekben tamogat-

eltakiirt

iiltal

liibak e feladatot

Pohjphemus pediadus-hoz hasonloan

a Scapholeberis miieronata es a Ccriodaphnia reti-

meg

culiita,

pedig rendeseu a viz foluleten egyenes vonal-

ban, a Simocephalus vetidus ellenben a viz melyebb rete-

geiben egyenesen alulrol

—

es foliilrol

folfele

igen gyakrau nyilsebesseggel es megszakitils

—

lefele,

nelkiil,

a

koriilmeuyek szeriut azouban sokszor tapado szerveuek segelyevel

tapad, mint

novenyi-eszeki-e

0. Fr. Mi^LLER es JuRiNE

Daphnia

A

es szilllanak

nagy kat

akadillyt kepeznek,

ha elleubeu az ligastapogato-

elobb

meguehezitik a helyviiltozta-

lepik

iigy

el,

kesobb pedig a gazdiiuak

tiist,

De meg Rotatoriumok is telepednek neha egjdk-miisik Cladocenira, luiut azt Muller 0. Fr. eszlelte volt egy, zavaros vizben elo Daphnia jJcnnatd-n&l, a melynek pAuczelja telve volt Brachionus urceolaris-okk&l.

Az elobb

emlitott kiilso elosdiekn^l, vagy helyesebben

asztalkozosokuel sokkal veszelyesebbek az itt-ott fellepo

gombabetegsegek, a melyek neha nagy

pusztitiist

nek az

gombabetegseget

Cladocera-fajbau.

illeto

Ilyeu

Mi'LLER P. E. a Leptodora

eszlelt

koztakarqiiin

iit

Leydig a Daplmia ma^pia

a melynek

liijalina-nul,

es

Simocephalus vetulus bel-

alkalommal egy Sphaeria

szerveit tobb

vegez-

egy Saprolegnia hatol be a test belsejobe.

a EoBiN-fele Sphaeria cntomorhiza

A

Lathonura

liltal,

illtal

val6sziuiileg

egeszen behitlo-

zottoknak

vegre ugyancsak Leydig egy megnyult, vililgos korvoualu,

taliilta.

rectirostris verobleiben

majd tomlo-, majd gombolyded alaku gombafajt

esz-

lelt.

Psorospermia-szeru kepleteket legeloszor Letdio taMIt a Polyphemus pediculus, Chydorus sphaericus es a Simo-

liel^v^viiltoztatilsuli

lill.

Ily

modou a

szakadatlan ugnisok folsziuere

viz

emelkeduek

es

cephalus retidus testiirebou

E mozgilsuk, s illetcileg az ilgastapo-

gatok miikodese kovetkezteben a vizben s^abadon lebego tilpliilek-anyagok a liibak koze jutnak, a

melyek

kiiloubozo

irilnya

meglehetos

fajaiuill

villtozo,

a

meghatiirozott

Panhistophytum ova-

peldiliil

uszik,

fele,

meg

Tilpliilkozils

iigy,

gilsu

gombocskeket

Jurine szeriut a

meg

eddig homilly

a Chi/dorus sphaericus inkiibb kering

korhado

illlapotban.

felfaljiik

iillatiakat,

De van

ez

Iiitott,

fedi.

a novenyi reszeket

utobbiakat rendesen

kozottiik tisztiin husevo

is,

pedig ragadozo, mint peldtlul a Leptodora hyalina,

de a melyekuek termeszetet

Legujabban Mbtschnikow E.

betegseget, a

melynek okozoi

kis

gombocskilk

A

tiiuobb szerep vehetetlen.

nem

jutott es miikodesiik

Szerepiik azonbau uekik

szerves reszeket, de miisreszt

tos foutosak. Igen sok hal, madiir

Mrva nyeri

s

tiipliil-

a noveuyi reszekuek a sziljhoz es illetoleg a

gyomorba jutAsa csak

esetleges.

is

majdnem

oszre-

Egyreszt

van.

miut zsiikmiluy

Kiilonben joformiln azt mondhatjuk, reszekkel

ezek foleg

egeszsegiigyi orok gyandnt miikodnek, felfalva a korhado

A. megfigyelesei szerint kis Capepod-

illlati

s

termeszet hdztartiisilban a Cladoceriiknak szembe-

rixgadoz.

hogy a Cladocerdk valamenuyien

is-

mertet egy, a Dcqdinia maijna-nA\ elojovo epidemikus

Weismann

riikokat

pi-

moz-

a szivet tilmadjAk meg.

tekinteteben a Cladocerdk a mindenevo

miut az

igen feltiino betegseget eszlelt Leydig egyes Chy-

es

pedig meglehetos gyorsasiiggal.

koze tiirtozuak es

iillatok

Egy

dorus sphaericus p^IdiinyokuAl, a melyeknel az elenk

modja

Pleiiroxus aduncus gyorsan es egyenes iriiuyban halad kituzott czelja

tum-maj\.

ros szinii verben uagyszilmu, moniisz alakii, elenk

helyviiltoztatiis

igy

iiltal

hossziiban

Lynccidae

elso piir aztiln azokat a sziijnyililshoz vezeti. csalild

A

koziil az

Naegeli

kiilonosen a belcsatorna,

azonos ez a Lebekt

es

aztiiu lassan alilfeneldenek, a nelktil, Iiogy iigastapo-

gatoikat osszecsapuilk.

s itt

;

majd

koznak

okozzilk,

szerzeseben.

vagy a petefeszkek

a mely

olpusztuliisilt

mivel az ilyenformiin akaddlyozva van a zsdkmilny meg-

^gastapogatoikat kifeszitve, egy ideig fiiggve maraduak,

meg

nem

az illeto riikfaj piiuezeljilra telepeduek, az esetben

Un-

czoIiitii.b6I

epeu

Infusoriumok

Vortecilld-k csak

modou, az iigastapogatok miikodese kovetkezte-

beu azouban

mint

Ha a

telepednek meg.

tuliijdonkepeni

a Siinocephalus -era, emle-

alil

tiijaira alsoreudil Algilk es az

azt Sohaei''fer,

fajok hasuszok, de azert ezek is igeu gyaki-an

emelkednek kezteto

eszlelte.

is

nek kiildnbozo

ellenbeu az osszes tobbi

,

zavaros vizben tart6zkod6 Cladocerilk igen gyakran

gazdaallatok gyanilnt szerepelnek, a mennyiben testok-

koziil Vorticelld-k

viiltozo.

fajok szerint kisebb-

es

A

borus

es

a melysegbe meriil. Valoszinii kiilonbeu,

tilplalekiit

is

es vizi roviu-

meglehe-

meg rovar-

a tomegesen megjeleno Cladoce-

rfikbol,

mint azt Leydiq a Coregonus Wartmanni

Salmo

salveUnus

kimutatta.

gyomortartalmiinak

vizsgiilata

es a

ut^n

71

A

hangsulyozta (1. pag. 1061),

is

sem

kozelitoleg

mindezek

adatok h^zagoss^ga miatt, miut azt mar

bxivilrLiti

Gebstaecker

t6ban es a budapesti

Foldrajzi elterjed.es.

16.

ma meg

es korvonalazui a

lehet megiillapitani

Cladocerilk illtaliinos foldrajzi elterjedeset.

Ennek legterm^szetesebbb oka abban

s

ktilonosen

ut6bbiak homersekre, mely-

az

vizeiknek egy^b physikai

segi-e,

tunoen kiilonboznek

;

mely

sphaericus-ra,, a

t6ban, pedig bizonysira

viirosligeti

sajtitstlgaira

uezve

is fel-

hivatkozhatom a Chydorus

es

— csuptiu hazai

peldtlval

elve,

—

az Alfold pocsolyiiitol kezdve a ttitrai es retyeztiti tavakig

Europiln kiviil eso vikigreszekben esak igen keves tanilr

minden magasstigban, miudeu termeszeti koriilmeuyek kozott otthonos. Az mindaztiltal teny, hogy a Cladoce-

meltatta figyelmere ez iillatkakat

rtik

egynehtlny adat is

azonban azt

Europiln

meg tol.

E

liltszanak bizonyitani,

minden

kiviil

vililgr^szben

tored^kes adatok

hogy a Cladoceriik k^pviselve vannak,

pedig az ouropai fajokhoz uagyou kozel

—A

loziisilt

Gladoceriik

igen

iUlo alakolc-

elterjedes^nek korvona-

foldrajzi

nagy mertekben megneheziti, sot

tetleuue teszi a

teli

az

az altaluk uyujtott

s

tored^kes.

is csujjsin

rejlik, liogy

lehe-

fajainak vtiltozatosstigii igen gyakran

gyakran megtortenik, hogy

igen

tocstiban,

uek tekintetbe

feltiino

;

s

szempoutbol johet-

is tiszttin loktilis

vegervenyes kovetketkezte-

illtaltinos

kiilouosen egy uagyobb fauuateriilet jellemzes^uel,

te.sre,

elegendo alapot

A

nagyon

kozel szomsz^dos

vagy toban, nagyou eltero fajok eluek, de az

ilyen elt^resek csak

petek termeszete, a melyek tudva-

ket,

nem

szolgtiltathatuak.

Cladocertlknak hazai elterjedesere vonatkoz6 ada-

levoleg uagy hideget, forr^sdgot es szdrazsfigot kiilllauak,

tokat igyekszem ugy csoportositani, hogy azokb61 a riz-

es szerfelett kounyii voltukuiil fogva egy-egy szelvihar-

szintes ea fiiiiiielye^ elterjedes egyartint kitunjek.

tol

vagy a

felkapatva, igeu messze elszilllhatuak,

madarak

vizi

hlbaira tapadva, keletkezesi helyiiktol igeu tiivol

fekvo helyeki'e juthatnak

s itt

fejlodesnek iudulva, eletet

adhatuak oly Cladocera-fajuak, a mely addig az ideig az illeto

helyen egeszen idegen

taliin Siigot,

Ebbtil lehet es kell

volt.

kimagyariiznunk azt a neha a mely az egymiistol

igeu

hasoulatos-

feltiino tiivol

esti

videkek

Cladoeera-fauuiijiinak alakjaiban mutatkozik, a mire

louben Amerika msissal

es

Em"6pa nyujt legszebb

peldtit,

kii-

egy-

Heerick. 2.J De e melbizonyitani az a koriilmeuy is, hogy az egyes

szemben helyezve.

lett liitszik

is

(Lilsd

faunateriiletek kiiloubozo poutjaiu

fajokkal taltilkozunk

;

majdnem ugyanazou

a hideg es meleg kozotti, neha je-

leutekenyebb kiilonbseg, a viznek melysege,

tisztasiiga s

miis physikai sajtitsagai

sem

Cladocertlk elterjedeset

csak eleuyeszoleg csekely azok-

s

korltitozztik

uak a fajokuak a szdma, a melyek miisik koriilmenyuek befolytlsa

kozott eleg

a

mely a sved-

es csehorsztigi

Lepfodora

doan otthouos a Geufi-

kiziirolag egyik

tilatt tillanak.

iiyalinti-ra,

es

leuyegeseu a

—

vagy

A

hivatkoznom

hegyi tavakou

Bodeni-tobau,

kiviil

sok ,

a

tillan-

a Btxlatou-

adatom

megoldhattisilt

ugy

Ititom elerhetonek,

E

fel-

ha a hazai

Cladocertlkat a leheto legfeltiinobb jollemii es termeszetii lelohelyeik tarttisiival

lyek A:

\.

:

szerint csoportositom,

a

minek szem

elott

megkiilonboztetek oly Cladocera-fajokat, a me-

havastdji,

2.

hcfiyvideki,

'>.

alfdldi tavaldKin es

folyamdrteri es esovizi tdcsdkban 41nek. 1

.

A

havastdji rizek 68 tavak Iak6i koze csakis azokat

sorolom, a melyek ez ideig a tdtrai, a retyezdti tavakbol es vizekbol, tovtibbii a Szeiit

retesek, tehiit koriilbelol

tenger szine felett vizbol.

annfll

Hogy

s uytir

Anna

6s Molios t6b61 isme-

107.5—2200 meter magasb6I a derekiln

1

— 10°

C.

h6mers6ku

az emlitett tavakban elo Cladocera-fajoki-6I

konnyebben

littekintheto kepet uyujthassak, czel-

szeriiuek Itittam azokat a kovetkezo ttlbltizatba csoportositaui.

Elozeteseu

a WiERZEJSKi-tol

meg

kell

azonbau jegyeznem

azt,

hogy

a Tiltrtlban titvizsgalt 30 t6ra vonat-

koz6 adatokat, nemkiilonben a Retyezdt htirom uagyobb es tobb kisebb

tavaira vouatkozo

vidseg okiiert egybefoglaltam tavait egyszertien

s

sajiit

tdtrai, a Retyezdteit

tarak nev alatt emlitem.

adataimat a ro-

a Tdtrd-nak titkutatott

pedig retyezdti

72

A

faj

neve

73

A

neve

faj

Q-.gligt M.S

-<1

Scapholeberis muoionatH, M. 0. Fr. Scapholeberis obtusa, Schoedl.

+

Simocephalus vetulns, M. 0. Fr. Leyd.

Diiphiiift longisiiina,

Daphnia Hermani, Daphuia

rosea,

n. sp. __.

Sahs

___

.

Daphnia pulex, De Geer Daphnia Schoedleri,

SAits_

.__ _

Sida crystalliua, M. 0. Fr.

.

+

__.

__.

__

Daphuella brachyura, LiEV.

_

.__ ___

__

__.

...

.

.__

_

Osszesen

E

rel biro

10

20

maguk mel-

hegyvideki, Allando, terjedelmes es nyilt tukor-

tavakban

teliat 688ze.seu

r^sze a valoban nagyterjedelmii

term^szeti viszouyu

4:2

Cladocera-fajt

.sike-

nem

igy meglelietos valtoz6

s

kisebb-uagyobb, egymassal

fiiggo tavak sorozatilt

csekdly azoknak a fajoknak a

kozott kiiloubeu igeu

.sok

miudeuik lelohelyeu

el,

talilluuk olyant

is,

ossze-

kepezo Mezosegi tosorozatra

esik,

szdma sem, a melyek

a Pokol-tavat es az Apahidai uagy tavat uepesitik.

A

fajok

olyant taliiluuk, a mely vagy

vagy

legaliibb is ketton

;

de

a mely csak egyik tonak kepezi alak-

mint a Daphnia Hermani a Mezfisegi tosorozatnak

jiit,

s

61 20

!

megfigyelnem, a mely osszegnek legtekiutelyesebb

riilt

de

I

tsibMzat szilmadatai vilagosau szolauak

Eme

lett.

32

itt

kiilonoseu

Mezoziihi

a

nagy tonak,

toviibbii

az

Acroperus transylvanicus az Apahidai nagy tonak. Igen erdekes azonban is

az,

hogy

e tavak fauuiijiibau oly iilakok

szerepelnek, a melyek a haviistiiji tavak es vizek lakoi

kozott

is

otthon erzik magukat, a mi kiilonben az

tilbliizat osszehasonlitiisilbol 3.

Az

alfuldi

tarakat

liiko

a Tisza menten, a Tisza es nyilt tiikorrel biro

Cladoceriik

Duua

csoportjiiba

tavakat neposito fajokat osztom be, viirosligeti es illlat-

Balatou es velenczei tavak Cladocerait

ni.

A

faj

es II.

kozott fekvo iilhiudo,

de ide soroloiu egyuttal a budapesti kerti, a

I.

azonnal kitunik.

neve

is.

..

74 IV.

A

A

neve

faj

De Geer

Polyphemiis pediculus,

Cbydorus spbiericus, M. 0. Fr. Chydorus globosus, Baird ___

Cbydorus

latus,

ScHoEDi.

...

Chydorus

cselatus,

Scapholeberis obtusa, Schoedl. ...

- .

—

ScHoEDL.

Simocephalus exspinosus, Koch

_..

...

_ .

_

Pleuroxus excisus, FiscB

Simocephalus congener, Koch

.

.._

+

_..

+

+

Pleuroxus nanus, Baird

—

__.

Pleuroxus truncatus, M. 0. Fr. Pleuroxus aduncus, Baird

Pleuroxus striatus, Schoedl.

Alona

rostrata, Fisch.

Alona latissima, Kuez

...

Aloua

costata, iSars

.

,

Alona

.

Sars

lineata,

...

Alona teuuicaudis, Sars..

Levd.

Alona Leydigii, Schoedl.

Alona

stagnalis, n. sp.__

Alona

retieulata,

+

+

+

+

Alona

...

+

E

...

Alonopsis elongata, Sars.

+

_..

...

Acropenis leucocephalus, KocH

Camptocercus

rectirostris,

Camptocercus

__.

..

+

..

+

.

+ _.

+

...

_

+

Baird

. .

—

...

.

... .

_

__.

33 31 44 19 a9 52 61 33

mindenek

ai-tei-en

levo,

elott azt mutatjilk,

77, olyan faj vfin,

reszbeu

mely

reszben

ideiglenes,

de mindig novenydiis tocsilkat, pocsolyilkat

s

az

A mi meg

+

a megelozokkel val6

e tslbliizatbol,

6sszehasonlitilsb61 kitiinik, az,

hogy e csoportban

nepesebb az Ahiia, a Plmroxus

es a

A

lelohelyek

felsorolt

kiilonbsegbol

azonban

Daphnia genus

vannak jellemzo

iiltalanos,

;

alakjai

de is.

mutatkoz6

kozott

sziimadatai

semmi

leg-

vegervenyes

nem vonhatunk le, mert v^lemenyem szekiilonbseg i^llando nem lehet s a reszletesebb

rint

a

Schoedl.

Lilljeborgii,

--

+

Hogy adatok

+

Ceriodaphnis pulchella. Sars Ceriodaphnia reticulata, Jur.._

felol,

a felsorolt elterjedesi

tegyem a s

kiiloub-

a folyamok

esovizi tavak Cladocera-faunilja kozott

ea

hogy

mds-

;

teljes kep6t foglaljam ossze hazilnk Cladocera-

hogy neuiileg feltuntethesem azt

a helyet, a melyet haziink a Cladocerilkat illetoleg az

+

... ...

s illetoleg

egyfelol erzekelhetove

fauuiljituak s milsfelol

.-

___

...

Ceriodaphnia rotunda, Straus_

a tiirgyaltak

alapjiln

s^get a havastdji, a hegyi, az alfdldi tavak drteri

Bosmina curvirostris, Fisoh. ... ._ Moina bracliiata, JuH. ... ... __. Moina rectirostris, JuH. ___ __. .. ._. Moina Fiscberi, Hellich ... Daday..

_

vizsgtllatok utiln bizonydra el fog enyeszni.

Bosmina cornuta, Jur. ___ ... ... Bosmina longirostris, M. 0. Fr... — Bosmina longicornis, Schoedl. ...

Binfiyi,

...

Fr

kovetkeztetest

.—

Macrotbrix serricaudata, Dadav.-

Moina

...

+

...

...

...

._.

+

...

...

e mellett egyik-mSisik fajnak

..

Schoedl.

Macrothrix laticornis, JuR.

Macrothrix rosea, JuR.-

__.

.

___

esoz^sek utfln keletkezett egeszeu ideiglenes pocsolyAkat

...

Acroperus nngustatus, Sars

...

tabldzat Bzdmadatai

..

...

___

___

0.

...

...

hogy hazdnk famidjdban legtobb,

d.llaud6,

...

...

lacustris, n. sp. .-

n. sp.

Baird.

Schaefferi,

a folyamok

+ -.

Alona camptocercoides, Schoedl. Aloua parvula, Kurz

.__

Dapbnia magna, Straus..

..

___

...

..

+

.

Osszesen

_..

__-

.—

psittacea,

lakjiik.

Baird

...

...

-

..

...

_._

++

-

...

... ..

__.

__.

n. sp.

Sida crystallina, M. 0. Fr.

Alona quadrangularis, M. 0. Fr affinis,

...

Daphnella bracbyura, Liev.. ..

Alona testudinaria, FiscH

Aloua

...

Dapbnia Scboedleri, Sahs

Daphnia

+

...

...

...

...

rosea, Sars ...

.

...

...

...

.

Daphnia pennati, M.

..

...

Alona acantbocercoides, Fisch.

Alona guttata Saks

Iaeu.stris

Dapbnia pulex, De Geer

...

...

...

+

...

_._

Daphnia longispina, Leyd.

Daplmia

--

...

...

++ ...

...

Daphnia Atkinsonii, Baird.-

+

...

—

_ . . .

+ ..

...

Crepidocercus setiger, Birge

Daphnia

Daphnia brevispina,

_..

..

Pleuroxus personntUB, Leyd. Pleuroxus uucinatus, Baihd

...

...

..

aquilina, Sars...

Daphnia ornata,

_._

.__

Daphnia

Dapbnia

Pleuroxus trigonellus, M. 0. Fr.

Pleuroxus hastatus, Sars

+

—

...

+

.

.

SimocepbaluB vetulus, M. O. Fh

___

Pleuroxus exiguus, Lilljeb.

Pleuroxus griseus, Fisch.

+

Simocepbalus serrulatus, Koch...

__.

Mouospilus tenuirostris, Fisch.

neve

faj

europai tobbi faunateriiletek kozott

hassam

elfoglixl s megvililgft-

azt a viszouyt, a melyet haziluk

a Cladoceriik

._

+

__.

fauuiljdt illetoleg a tobbi, e tekintetben

iitvizsgillt

europai adato-

Ceriodaphnia quadrangula, M. 0. Fr.

faunateriiletekhez mutat, a rendelkezesenu-e

Ceriodapbnia megops, Saks

kat egy tilbliizatba csoportositottam. Emez, aLlbb kovet-

Scapholeberis mucronata, Scapboleberis bispinosa,

.

_ _

M.

...

0. Fr.

De Geer

.

++

++

kezo

tiibliizatbau,

iillo

mellozve az adatoknak az elobbeuiek-

.

beu ugy

is

kelloleg reszletezett osszefoglaMstlt, csupiln a

75 vegeredm^nyeknek

csoportositilsilra

s

azoknak a mfls

hazilnk fauniljilra

mindazonilltal ugy,

hogy az egyes fajoknak hazai

dese mellett itltaMnos foldrajzi elterjedese

legyen

s

ennek kapcsan lehetoleg

is

elterje-

megvililgitva

kitiinjek az

is,

mely Cladocera-fajok tarthatok jellem-

mely fajok olyanoknak, a melyek kisebbnagyobb mertekben osszekoto kapcsot kepeznek hazAnk zoeknek

faunateruletekeivel valo osszehasonlitilsilra szorltkoztam,

es

hogy

mils

s

eui-opai

faunateriilet

(Lilsd Y. t^blilzat.)

V. Hungaria

A

neve

faj

58

^

as Leptodora hyalina, Lilljeb

+

Monospilus tenuirostris, Fisch.

Chydorus

latus,

Sars

...

___

___

Chydorus sphaericus, M. 0. Fb.

._

Schoedl.

caelatus,

Pleuroxiis exiguus, Lilljeb.

...

Pleuroxus excisus, Fisch Pleuroxus tusnadiensis, Daday

+ +

.__

___

Pleuroxus

gi-iseus,

Fisch. ___

Pleuroxus

striatus,

Schoedl

Pleuroxus aduncus, Jub.

__.

+

+ +

Pleuroxus personatus, Leyd.

...

Crepidocercus setiger, Bibqe

Aloua

...

_.

._,

...

__.

acaiithocercoides, Fisch.

aflinis,

Leyd.

__.

___

guttata, Sars..

Alona stagnalis, n.

_..

sp.

Aloua

lineata, Fisch.

...

._.

...

Alona

reticulata,

Baibd

Sahs

costata,

Alona

latissima,

.

...

Kurz

___

...

.__

Alona tuberculata, Kurz Alona tenuicaudis, Sabs__

___ __.

Alona

lacustris, n. sp.

+ +

Alona rostrata, Koch

___

Alona testudinaria, Fisch Alonopsis elongata, Sars

___ __.

...

...

___

Acroperus leucocephalus, Koch Acroperus transylvanus, Daday

+ +

+

+ + + + +

+ +

._.

... ...

._.

.. __

Acroperus angustatue, Sabs G. 0.

+

+ + + +

+

+ +

__-

... .._

+

._.

.__

+ + +

+

___

.._

___

+ +

+

Alona camptocorcoides, Schoedl.

Alona parvula, Kurz

+ + +

+

_._ .__

+ + +

___

... .__

Alona oblonga, M. P. E. Alona

... ___

_._

+

...

Alona quadrangularis, M. 0. Fb.

Alona

+ + +

...

Pleuroxus balatonicus, Daday

n. sp.

+ + + + +

.__

Pleuroxus uncinatus, Baird_..

Alona

+

+ + + + + + + +

+

__.

_..

Pleuroxus truncatus, M. 0. Fb.

Alona balatonica,

+

+

...

__.

Alona Leydigii, Schoedl.

+ +

Pleuroxus trigonellus, M. 0. Fe. _.

+ +

+ + + +

+

+ + +

Pleuroxus transylvanus, n. sp.

Pleuroxua nauus, Baird

+ + +

+ + + +

...

...

Pleuroxus hastatus, Sabs

+

+

__.

Chydorus punctatus, Hell. Chydorus

+

__.

Chydorua globosus, Baird___

+

+

__.

Polyphemus pediculus, De Geeb

+ + + +

+

Cladocerafaunilja

kozott,

,

76 Hungaria

A

neve

faj

fe

« Camptocerciis macrurus, M. 0. Fh.

+

Camptocercus

rectirostris,

Schoedl

+

Camptocercus

Lilljeborgii,

Schoedl.

+ + + +

Eurycercus lamellatus, M. 0. Fe. Acantholeberis curvirostris, M. 0. Fb.-. Streblocerus minutus, Fisch.

Macrothrix laticornis, Jur.

+

+ +

„

Macrothrix hirsuticomis, Norm.

___

Ceriodaphnia megops, Saes ... Ceriodaphuia pulchella, Sars

+

+

rectirostris,

•

__.

•___

+

Hell

Banffyi,

Daday_

Simocephalus vetulus,

+ + + +

...

+ + +

+ +

+ +

.

M

0.

Fr

Simocephalus semilatus, Koch Scapholeberis bispinosa,

+ + + + + + + +

De

Geee._

+

Scapholeberis ohtusa, Schoedl.

Daphuia

aquilina, Sahs

Daphnia

lacustris, Saes___

Daphnia longispina, Leyd. Daphnia caudatn, Sars _._

+ +

+

+

+

+

+ +

+

._.

+ +

+

+ +

+

+ +

+ + + + + + + + +

+ +

+ +

+

+

+ + +

+ + +

+

..

+

+

+ +

+ + + + + + + +

...

+ + +

+ + + +

___

+

__'_

+ +

+

+

._

+

Schaefferi, Baied...

+ +

___

+ +

+

+

+ +

+ + +

+ +

+

+

+ + + + +

+

+

+ +

+ + +

+ + +

+

...

+

+ + + +

+ + +

+

+

+ +

+ + +

+

+

+ +

+ +

+

+

+

43

36

79

48

61

58

77-

+

.__

+ + + + + + + +

+ + + + +

+

Sida crystallina, M. 0. Fb.

+

+

+

uem

Meg

kell

iegyeznem, hogy

43

+ +

+ +

+ +

•

• I

Osszesen •

+ +

+

+ + + +

Daphnia magna, Sthaus..

Holopedium gibberum, Zadd.

+

+ + + + + +

+

_.

Daphnella brachyura, Lievin

+

+ +

•

_

Daplmia pulex, De Geee Dapbnia peunata, M. 0. Fb.

+

+

+ +

+ +

_..

__.

+ +

+

+

+ + +

+ + +

+

+

_

+ + +

+

Daphnia Schoedleri, Sabs ... Daphnia alpina, n. sp. ... ...

Daphnia brevispina, u. sp. Daphnia Atkinsonii, Baird Daphnia psittaeea, Baibd

+

+

Daphnia Kahlbergiensis, Schoedl. Daphnia Hermaui, n. sp.

Daphnia obtusa, Kurz Daphnia ornata, n. sp.

+ + + + + + + + +

_.

Scapholeberis mucronata, M. 0. Fe

Sahs

+

+ + + + +

+ _.

Simocephalus congener, Koch Simocephalus exspiuosus, Koch

Daphnia

+ + + +

Jur

Fischeri,

rosea,

+

+

salina Step. *.__.

Daphnia

+ +

+

Ceriodaphnia quadrangula, M. 0. Fr Ceriodaphnia laticaudata, var. transylvana Ceriodaphnia rotunda, Sabs...

Moiua Moina Moina Moina

+

+

Bosmina cornuta, Jub. _.. Bosmina curvirostris Fisch . Bosmina longirostris, M. 0. Fr. ... Bosmina longispina, Leyd.-. ... Bosmina longicornis, Schoedl. .__ Ceriodaphnia reticulata, Juk_

+

+ + +

+ + + +

+

Macrothrix rosea, Juh.

brachiata, Jun__.

+

Daday..

Macrothr-ix serricaudata,

Moina

+

+

+ + + + +

28

29

+ + + 53-

bevettem a Moimi salina Stcp fajt is, a melyet a lelohelyeknek fentebb ismertetett csoportjaiba oszthattam be, miuthogy tisztan sos vizi alak s uevozetesen a tordai es vizaknai aostavak lakoja. itt

77 Hogy

pedig nemi felviMgositilst

nyujtsak a

hogy hazdnk faimija a Cladocenlk nemeinek nak

szilm;tt illetoleg ez ido szerint

felol,

es fajai-

mily viszonyban

iUl

a tobbi em"6pai faunatertilotekhez, szuksegesnek lilttam

a kovetkezo

csupiln

az

vagyok

tekintettel.

edes-

es

a

meg

genus neve

kell

belfoldi

VI.

A

a melyre vonatkozo-

tiiblilzat osszealhtiisilt,

lag kiilonben elozetesen

jegyeznem

sosvizek

azt,

hogy

Cladocenlira

:

RENDSZERTANI KESZ.

11.

A

1.

Mar

kat eu

a legi-egibb bxivilrok felismertek azt, liogy a Cla-

tlocerak a valodi IzeltMbu

Cmwer

es

koze tartoznak,

allatok

LiNNii az eddig ismert fajokat

a

szerint a ClausC. felfogiisdhoz csatlakozik s a Cladoceril-

rendszer.

Monoculus genus nev

Oniscus nemekkel egyetembeu egyeneseu az

Insecta osztdlyhoz csatolta, de reszletesebb beosztasukat

nem

kiserlette

meg. Mullee 0. Fr. i785-ben az

Az elozokben rovideu tdrgyaltam a kiilonbozo

es

alatt

a Claus C.-fele «Phyllopoda» reud elso alrend-

is

jeuek tekintem.

rok v^Iemenyet jUetoIeg

8

most

a

Cladoceriik

iitterek a

rendszertani

buvil-

helyzetet

Cladocerdk tulajdonkepeni osz-

tiilyozilsiluak ismertetesere.

Mint roviden emlitettem

flltala

volt,

az

elsobb buvilrok,

ismert Cladocera fajokat az «Entomostracao csoportba

r^szint az alakok, reszint az anatomiai viszouyok hiiluyoa

osztotta be s ezen beliil a «Biralria') es a «Crustacea»

iamerete miatt, figyelmiiket

uem

alcsoportokba, a melyek koziil az elsobe a Lynceus es

Cladocerilk osztiilyozilsiira

es

Daphnia, a mdsodikba ellenben a Polyphemus nemekre

buvdr, a ki nagyobb azamii

ktilonitette

azokat.

Lyweus

koziil a

es

Latreille

180G-bau a Cladoceriik

Daphnia genust a « Monophtalmia»

rendnek, ellenben a PolypJiemus nemet a «Cephalota»

reudnek

de 1817-ben a «Bran-

tagjai gyantlut emliti,

renduek

chiopoda»

nemet

emlitett hilrom

e

jellemzesevel

es

felallitilsilval

renduek egy

ugyanazon

es

az cso-

portjdba helyezi, ugyszinten a Cdvier «Eegne animal»-

m^sodik

jiiuak 1829-iki

kiadilsilban

is.

«

Zenkee

nev

«Daphnoides^'

foglalta.

Idok folytdu, reszint az alakismeret, reszint az

anatomiai viszouyokra vonatkozo ismeretek szeleabiileae kovetkezteben,

mind erezhetobbe

W.

foglalja

alatt

ossze.

Artemia, BrarKhipus, Limnetis, Kstheria es Limnadia

kezoleg osztillyozta

taukonyveiben a Zenker

«

felfogilsilt

elleuben

riikokat

nev

jilr

«Klassen und Ordnungen

alatt

s

a

beliil

az

alrendekuek

te-

Geestaeckee a Beonn

el

etc»

1807

— 1879.

evi

nemcsak a

Cladoceriikat,

meg

hanem

a CLAUs-fele

Bran-

Bosmina.

«

2. Alcs.

Sidina.

Nem. Sida. Daphnella.

B

Polyphemidae.

II. Csal.

Nem. Polyphemus.

5-ik

kotetenek elso felebeu, miuthogy «Branchiopoda» rend alfl

Daphnina.

Nem. Lkiphnia.

«Cladoccra», a tobbi uemeket

«Branchiopoda»

Egeszen elteroleg

kinti.

AIcs.

Moina.

koveti

de iiPhyllop)oda»-ra, vAltoztatva, azon

1.

Macrothrix.

Bra7ic]iiopoda>> rendet egesz terjedelmeben eriutetlenfil

iigastapogatoju

Daphniadae.

Csal.

«

C.

Claus

I.

«

Az ujabb reudszerzok

hagyva,

Eend. Clarlocera.

kozkezen

ouilllo

forgo

Evadne.

«

Lyiweidm.

III. Csal.

Nem.

Eiirycercus.

«

Chydorus.

kiilou-

«

Camptocercus.

pedig egyiitt egy-egy alrendnek

«

Acroperus.

Ostra-

«

Alona.

Subordo ni.

«

Pleuroxus.

Branchiura. Az ujabb buvdrok leguagyobb resze ez ido

«

Peracantha.

chiopoda

alrendeu

Branchiuro-ksbt kiilou,

'b

a Kagylos riikokat es a

osszefoglalja,

a ket elobbit

tekiutve,

coda,

is

kiviil

a

kovetkezo beoszt^s azerint

Subordo

11.

ket utobbit

:

Ez

Subordo

Branehiopoda gemiina

es

I.

ii-iluyban

Baird

volt az uttoro 1850-ben, ki a Cladocerilkat a kovet-

rendbe

nemekkel, «Branchiopodav nev alatt egy koziil

a Cladocerdk resz-

vtllt

letesebb osztillyozilBa es elkiilouitese.

Milne Edwards

1854-beu a Cladocerilkat egyesftve az Apus,

osztja be.

az osszes alakokat

fajt iamert,

Bra^ichiopoda» csoportjilba sorolja es mint

rendet

kiilou

igen terjesztettek ki a

MiiLLEE 0. Fr., a legelso

csupiln a Daphnia, Lynceus es Polyphemiis geuusokba

18iU-ben az osszes Cladoceriikat a «Crustaces maxillcs« alosztilly

;

:

79 Baird W.

teliilt,

mint

e sorozatb61 is liltszik, az eddig

ismert 6s tekintelyes szilmmal rilkat elso

iiltala

ismertetett Cladoce-

sorban 3 csaMdi-a kiilonitette, a mely csalsidok

joforman a MiJLLER 0. FR.-fele hiirom nemnek felelnek

meg, de

Muller

aztiln a

0. FR.-fele

s

az elotte

miiko-

dott buvilrok legnagyobb reszetol egysegesnek elfogadott

Daphnia

Lynceus

es

geniisokat

tobb

6ntilI6

nemre

kiiloniti.

LiLLJEBORG "W. 18,53-ban a meglehetos szilmu ismertetett Cladocera-fajokat

szint^n

csoportositja s a MiiL-

LER 0. FK.-fele genusokat szinten felbontja a kovetkezok4pen

:

Eend. Ctadocera.

Nem. Sida.

1.

Mint boztet is

2.

.

Daiphnia.

3.

.

Macrothri.v.

4.

«

Acanilioleheris.

5.

.

Latlionura.

6.

«

Polyphemus.

7.

«

Podon.

8.

«

Eradne.

9.

«

Lynceus.

liitjuk,

meg

s e

LiLLJEBORG

W. csaMdokat nem

mellett Baied W.-tol elteroleg a

Lynceus genusokat a Maerothrix

kivetelevel

m4g ugyanabban

mint MiiLLEB

kiilon-

Daphnia genus

6niill6sitott

a terjedelemben fogja

ScHOEDLER E. 1858-ban a Berlin kornyeken fajok felsoroMsa alkalmiival az addig es az

illtala

eszlelt

ismert

Cladoeeriikat szint6n ismertette az alilbbiak szerint

Eend. Cladocera. I.

fel,

0. Fr.

Csal. Sididae.

:

:

80

Ciadocera.

Alr. I.

Szakasz. Calyptomera. 1.

Csal. Sididae.

Daphnidae.

Csal.

Ales. I>aphninae.

1.

Holopedidae.

2.

«

Bomniniiiae.

Csop. Anomopoda.

3.

«

Lyncoduphninae.

Csal.

III.

DaphnidfB.

Csah Lynceidae.

«

BosminidsB.

1.

«

LyucodaphnidfB.

2.

«

LynceidfB.

Alcs. Eurycercinae.

Lynceinae.

«

IV. Csal. Polyphemidae.

Szakasz. (iymnomera. 3.

Cladocera.

Sididae.

«

2.

I.

n.

Csop. Ctenopoda. Csal.

II.

Alr.

1.

Csop. Onychopoda.

Ales. Polypheminae.

2.

Leptodorinae.

«

Csal. Polyphemidae. 4.

A KuRz W.

Csop. Haplopoda. Csal.

csaMdot MiiLLEB P. E. 1868-ban szinten foglalkozik a Cladocerak

de az 6 beosztilsa sok tekintetbeu

Sars G. O.-feletol

elter a

osszes addig es illtala lildba csoportositja,

is

s

kiiloudseu abbau, hogy 6 az

ismert fajokat csupiln ket csa-

uevezetesen a Daphnidae es Poly-

phetnidae csixlildokba, de aztiin e ket csalildon alcsaliidot kiilouboztet

meg, mint

csald-

dot teldutve, azouos a MiJLLEB P. E.-felevel, a Sididae

LeptodoridfB.

oaztiilyozilsiival,

Polyphemidae

oszt^lyoziisa tehat a

beliil

tobb

azt az alilbbi osszeillf-

illetoleg

is,

avval a kiilonbseggel,

meg azou maga terjedelmebeu, minthogy a Sididae csaLidot abbol Kurz W. eltfivohtotta, nem felel meg sem a Muller P. E.-fele, sem a Sabs G. O.-fele Daphnidae csaliiduak, hanem a Muller P. E.-fele hogy, mint

A

beliil.

liittuk,

ket alcsalildot kiilouboztet

Lhiplmidae

Daplmidae

csaliid a

alcsaliid

dok gyaniint

iAe bizonyitja

pedig a Sars G. O.-felevel, ugysziuten

a Lynceidae csaMdot illetoleg

terjedelmevel bir s illetoleg alcsahi-

egyesiti magiibau a Sars G. O.-fele beosztds

a Daphnidae, Bosminidae es Lyncodaphnidae csaliidokat. I.

CsaL 1)a2ifinidae. 1.

2.

«

3.

n.

A

«

Daphninae.

Lynceidae csahidot a Kurz

Lynccinae.

Lyceinae

lolvpfieiniffae.

Csal. 1.

Alcsal.

i.

«

is,

ez utobbi

szerint

DapJmidae

tekinti

;

s

fgy

midae

is

csupiin az o felfogiisa

csaliiduak egyik alcsaliidja gyauiiut

codaphnidae csahidokat teljesen

^s

osztja

be.

Yegi-e

is

eltorli

s

a Lhip)hninae

a Saes G. O.-fele PolypJte-

Leptodoridae csaliidokat

is

csujJiin

az o kor-

Lyncoduphnidae

es

ugysziuten egye-

egyesiti,

a Sars G. O.-fele Sididae- 6s Holopedidae csaUdokat

a Sididae csaMdba.

Az elozokbeu rovidou

Sididae es Ilolopcdidae

ellenben a Sars G. O.-fele Bosminidae es Lyn-

csaJiidba

Bosminidae

csaMdokat L>aphnidae csaliidba

alakokat egymiissixl egyesiti Hzeriuti

azonbau awal a kiiloubseggel, hogy a Sars

Leptodorinae.

szereplti

ismertetett beosztiisok koziil ^n leiiViSiiniil

a Sabs

kiiloubseggel,

hogy a

a magyiir fauna-teriilet Cladoceriiinak

G. 0. beosztiisiit kovetem

awal a

W.

es az

az Eurycercinae es

Lyn-

Lynceidae csaMdot, mint azt legeloszor Kubz o uyomiiu Hellich B.

is

teve,

ceinae alcsaliidokra kiilonitem, a mire a s

Mbak

sziimiiban

a belcsatoi-ua szerkezeteben mutatkozo elteresek ele-

voualoziisa szoriuti Polyphemidae csaliid alcsaMdjainak

gedo tilmaszt6poutot uyujtanak. Ezek szeriut

tiinteti fel.

magyar

Az

itt

roviden

nagyon kozel biir

iill

viizolt

Mulleb

Kdez W.-nek

uemi tekintetben a Sars G.

emlekeztet.

P. E.-fele beosztiishoz

1874-.

evi

osztiilyoziisa,

Kurz W. ugyanis uegy

osszeiillitiis

tehiit

vetkezo szakaszokba,

csoportokba

6s csalildokba

oszt-

hatok.

Reud. 'Pfrvffopoda, Z,er€ffdb>iaA\

csaliidot ktilonboztet

Cfadocera. .4f/a.s-fapor/afd/ti rdAoA.* Gymnomera, Sabs G. 0.

Ah-end.

I. Sziikiisz. 1.

szerint alcsahidokra ktiloniti

Csoport. Haplopoda, Saes G. 0.

CsaMd. Leptodoridae, Sars G. 0. *

a

faunateriilet oddig ismert Cladocera-fajai a ko-

O.-fele alosztiilyoziisra is

meg, nevezetesen a Sididae, Daphnidae, Lynceidae es Polyphemidae csahidokat s a hiirom utobbit az aliibb kovetkezci

es

uomkiilouben Geestaeckee

G. O.-fele Daphnidae,

MiJLLEit P. E. tehilt a Sars G. 0. osztiilyoziisiibau 6nesaliidok

Hellich mindenben a

W. nyomiin Euryccrcinae

alcsaliidoki-a osztja,

Polypheminae.

siti

iillo

legiijabb rendszerezok koziil

Sars H. 0. beosztilsdt koveti, avval a ktilonbseggel, hogy a

Alcsal. Sidinae.

ToTH

S.-utl «Kauilicsfelek».

;

;

Csoport. Onychopoda, Sars G. 0.

2.

a tapogat6k azaljadok iziiek

Sars G. 0.

Csaliid. Poliiplwmidae,

venybol

n. Szakasz. Calyptomera, Sars G. 0. 7j.

Csoport.

3.

Anomopoda, Sars G. 0.

W. Kurz W. Lynceinac, Kdrz W.

A

a.

az iigastapogatok miisik negyizii

Daphnidae, Sabs G. 0.

II.

A

panczel jol

kopolytufiiggelekkel

Sars G. 0.

ehuos6dottan

;

gombolyii, tagolattagolatlan.

izeltek,

j6I

fedi fejlett

az allkapcsok mozgathat6k.

;

Cahjptomera,

Szakasz.

II.

Sars G. O.

melyek egymast^l elter5 szerkezetiiek, meUiilriil hatrafele mindinkabb laposodnak az agastapogat6k ketagiiak, az agak egyenW hossziiak,

A. Negy-hat

labpiirrixl,

;

szakaszok, csoportok, csalildok, valamint az alcsa-

lildok jellemzesenel

es

meghatilroziisilnill elso

test kulso felszinenek szerkezete

sorban a

hengerosek, csucssiii-tekkel. Csoport. Anomopoila, Sars G. O.

1.

jon tekintetbe, azutiin a

szerkezete es sziima. Ezekhez sorakozik a

liibak alakja,

a.

Az ligaatapogatok

agai hiiromiziiek, a belcsatorna hoRRzu, Inu-kolt, a vastagbelen vakbellel.

tapogato- es iigastapogatopiir szorkezete, a bolszervek ko-

Csaltid.

1.

a belcsatomiinak szerkezeto, tovilbbii a szfvnek alakja

ziil

rij-i-id,

megnyuh, hengeres,

a testet es labakat egeszen

fejlett s

a labak lemezalakuak,

Holopedidae, Sars G. 0.

«

A

a potroh

;

a tapogat6k szabadok

;

Csalad. Polypheitmlae, Sahs G. O.

Csoport. Ctenopoda, Sars G. 0. Csaliid. Sididae,

csenevesz kopoltyii-

agai lapitottak, egyik harom-, a

az ut6potroh

;

Bosminidae, SiRs G. 0.

«

4.

liibiiiir

liibak behil tilskeszerii, kiviil lemezszerii, esene-

lan «

szel-'

Csoport. Om/chopoda, Sabs G. O.

2.

vesz kopohyiifiiggelekkel

Lyncodaplinidae, Sars G. 0.

Csaliid.

negy

hengeres,

Txptodorodae, S.\RS G. O.

Csaliid.

...

potroh tagozatlan, a uegy

Alcsal. Eurycercinae, «

all

fiiggelekekkel.

Lynceidae, Kuez

Csalikl.

A

az iigastapogat6k agai n^gy-

;

a potroh megnyult,

;

es szerkezete.

Ezon

iriinyelvek

szom

elott tartiisiival a

gyar faunateriilet eddig ismert Cladocera-fajaiuak

aa.

ma-

a tortol

fej

nitve

Uibbal

kovetkezo

tilbliiza-

A

bli.

vakljelek

az

utopotroh

tot iilhthatom osszo, elore bocsiitva a Cladocoriik iiltaM-

lasztva kel

;

a himivarnyiliis

nyilik I>.

hat labpiirral

;

Sabs G. 0. van elva-

;

majszeril

vakbelek-

ut6potroh alapjan

az

Alesal. Euvycevcinae, Saes G. O.

2.

_._

altal

Alcs. Lyneeinae,

bemelyedes

a tortol

fej

nos, rovid jellemzeset.

Cladocera, Agastapogatdju rakok.

a miijszerii

G. O.

elkiilo-

v^gcsiiesan nyilik. 1.

hetjiik s illetoleg meghatiiroziisukra a

;

nincs

himivarszerv

a

;

Lijnceiilae, S.4RS

bemelyedessel

p;ir


;

hiiinyoznak

.szaka-

csoportjait es csaliidjait a kovetkezoleg jellemez-

szait,

A

Az agastapogat6k

harom-

agai

es

negyiziiek,

a

belosatorna hurokkal vagy a nelkill, vakbel nelkiil.

vdkoh

Levclluhu.

,

oldalt

osszenyomott

lemezii

ket

pdnczelhdfedett, leggyakrahJian Idtszolag tagozatlan,

kdn

elesen tagozott

testicl

dsszenott Jiondokszemekkel

;

A

aa.

csucsiirol

erednek

az

vakbelek

uelkiil

;

kisse megjiyult, de ;

minden

*

esethen tagozatlan szivvel, egy

kis vakbelszerii

2.

felcvo koltoiireggel

szaporoddssal, nydri cs

nagyohb

;

''

petekkel.

edes, igen keves

resziik

Szahadon

A

es

/)//.

A

;

A

pimczel csenevesz, a

mennyije ^lesen

fetletlen,

izeltek

azok nelkiil szek

A.

Caal. Posminiilae,

gyengek,

6t liibpiirral,

lekkel

I.

szakaszok, csoportok es csaladok meghatarozasara szolgalo tablazat.

A

^..

;

._

,

az

test

az utoljbiak

allkapcsok Szakasz.

potroli elesen tagolt

resze s a liibak vala-

keskenyek,

hengeresek,

kopoltyufuggelekekkel

csenevesz

I.

iiagy

;

mozilulatlanok

Gyimioinera, Sabs a

liat

liibpar

a.

Az

elsS labpar

Daday, Cladocera.

;

a

;

P. Hat, egyenltS

melyek

koziil az utoIs6 az

megnyult, a k^t utolso csenev^Bz

mint a tobbi vakbe-

a himivarszerv nyilasa vagy az uto-

vagy annak

csiicsiin,

Saes G. O.

lemezes labparral

szerkezetii,

tapogat6k egy- Viigy

alapjiin.

Csal. l>aplinidae,

ketagiiak

s

az agak

;

az agas-

kiilonbozS

hosaziiak, osiica- es oldalsiirtekkel. 2.

a.

Csoport. Cteruipoda, Saes G. O.

Az agastapogatok mindket agak ket-haromiziiek 1.

egyszerii, ko-

Ceoport. Haplopoda, Sabs G. O.

Saes G. 0.

leggyakrabban fedet-

belcsatorna majszerii

i.

G. O.

poltyuftiggelekek nelkitl. 1.

potroh

vagy

es cseneve-

Sars G. O.

meUso harmadaban vannak, hat

eldtte vaI6t6I tavolabb fekszik,

egymastol

I.

negy-hat liibparral.

;

3.

tapogatok

tek

sds-

vizbcn.

A

egymastol

tapogat6k a nostenyeknel mozdulatlauok,

liibpiirral.

elok, leg-

kozidok tenger-

labijarok

a szagl6piilczikak a CBiiestoI tavol, rendesen

ivaros, szilz- es termckenyitett

teli

a

Csal. Lijncodaphnidae,

a tapogat6k

oldalon

belcsatorna miijszerii

tapogiit6k inozgathat6k, csiicsukon szagI6-

palczikiikkal

a nostenyeknel a pdnczcl es a torzs kozott a hdt-

;

A

nyulvdnyokat kepezo, a

belcsatonui mellso reszen eredo, mellfele irdnyuhi mdjkepletchkel

ormany

az

s

a

utopotroh esucsiin nyilik.

nyiliisa az

dgastapogatdpdrral ; tojdsdad, vagy riivid tomloalaku, neha

dllkapocspdrral

;

;

egyenlS tavolsagban vanuak, a himivarszerv

pdrndl jdval nagyohh, evezoszerveket kepezo mdsodik

elso

tapogat6k erosek, sziibadok

rit-

Ii.

ivarnal ketiiguak

csiics-

himeke 2.

az

Csal. Sididae, Sars G. O.

A nostenyek agastapogat6i egyagiiak harom sortevel, a

s

es oldalsortekkel.

ketizii

csiics-

mellekaggal.

Csal. Hulopedidae,

Saes G. O. 11

82 A

a.

II.

A nemek

Gyimiomera,

Szakasz.

I.

uagyok, mint a

Csalad. Leptijdondae, Saks G. 0.

Hat vesz

;

az

labparral,

a tapogatok szabadok

negy szelveuybol

a tortol elkulouiilt, mellekszem

fej

nek

...

...

...

...

...

kel fedett.

a potroh megnj'iUt,

;

Nem. Leptodora,

finom sortek-

foliilete

Nem.

7.

lieuge-

Crepidocercus, Biege.

Az utopotroh esupan szegelyen

2.

kozeleben

majkepletek niucse-

es

---

---

Az utopotroh egesz

1.

uegy-

agai

vegen ket sarloalakii karommal, a

all,

csak oly

s

esiicsat borito tiibbi tiiskek.

alapjukou egj'-egy luellekkarom.

csene-

utolso

ket

szegelyehez.

/>//.

az agastapogatok

;

iziiek csiics- es oldalsortekkel res,

a

iiiegnyult,

elso

homlok

.5. Nem. Pliri.rura, MiJLL. T. E.* **A vegkarmok erosen fejlettek. aa. A vegkarmok kozepen egy-egy eros tiiske emelkedik. 6. Nem. Alunujixis, Saes G. O. A vegkarmok kozepen nines tiiske s esupan

Saks G. O.

Csoport. Haplopuda, Saes G. O.

1.

valodi es mel-

boltozott, a

kozel fekszik a

utopotroh vegkarmai csenev^szek

''Az

rriegliatarozasara szolgalo tablazat.

nem

panczelja

fej

Mkszem

hosszsorokban

pedig

Lillj.

vagy

sortezett

ennek

es

meg

tuskezett,

rendeziidott

sortees-

kekkel vagy fogazott lemezkekkel.

Nem. Alona, Baied. mellekszem a hom-

8.

Csoport. Onycliojiiida, Sars G. O.

2.

A

/'.

boltozott s a valodi

fej

lokszegelytol tavol

Csalad.

es

all.

BAraD.

Ihli/jilieiiiidae,

eg^sz

'•Az utopotroh rovidebb a test felhosszaual,

melyeken

Negy, meguyult labparral, nyulvauy, a

cseuevesz kopolt^aifiiggelek van

beliil lemezszerii,

szabadok

tapogatok

az

;

a.

Az

;

''

hosszabb a masodikual. O. Fe.

i\IiJLL.

1'oliiplii-iiiHs,

fele

A

fej

pan-al

elso labpar sokkal hosszabb a tiibbiuel.

;

Leyd.'-'

B!)tliutieplii's,

A

Az agastapogatok

egy

d^ssel nincs

elkiilonitve

lek hiauyoznak

—

nyihk .— A.

a

;

.—

...

---

A test hosszas-tojasdad, erosen lejti5sen

megy

1.

«.

A

a majszerii vakbe-

;

Alcs. Liiiuvinae, KLTiz

vagy kerek

;

mely

e

erosek,

is es

ezek

uem

maga

a.

\.

Nem.

aa.

A

felso ajak fiiggelek nelkiil.

Iili.

A

felso

A

allo er6s

A

tik,

hh.

A

panez^l hatso

deuiitt,

Nem.

szegelye

vagy pedig csak 4.

B.

A

test hosszas-toj.asdad,

gyengen

egymast

lejttisen

*Az

ajakfiiggelek hengeres.

megy

a

Nem.

Nem.

-i.

*A

Pleiiro.riis,

pauczel hatoldali

at a hatso szegelybe,

agau harom

Vrepanuthri.r, S.uts G. 0.*

kiils6,

uegyizii

agan

uegy

belesatorna egesz kanyanilatot kepez es

5.

majszerii keplete

ket

Nem.

Strehluceriis,

van.

Saes G. O.

"*A belcsatorna egesz kauyai'uIatot nem kepez s rajta semmifele vakbel nincs. 6.

B.

A?,

;igastapogat6kon

Nem.

tiz tollas sorte

Baibd.

7.

Macrothria-, Baied,

van.

Nem. Lathonura,

Lilljeb.*

szegelye 3.

mely csak

kevessel rovidebb a panczel legnagyobb magassaganal,

a vegkarmok alapjan egy-egy mellekkarom.

Lilueb.

Acantliuleheris,

kiils6, uegyizii

Nem.

mellso reszen

erin-

fogazott.

Sabs G. O.

Iliocryptus,

6t.

vagy min-

s

zugaban

Nem.

Az agastapogatok

Cliydunis, Leach.

egyenes,

els6

a

sorte vau.

alol ki-

az utopotroh csucsa kerekitett. 3.

h.

ajakfiiggelek lemezszerii.

sorte van.

karom vau. Nem. Anrhistrujiiis, Saes G. O.*

pauczel liasoldali szegelyei

,

Ophryu.nis, S.iES G. O.*

*Az

Az agastapogat6k

aa.

^2.

hh.

Nem.

v^gtagparok szama

kifejliidiitt.

pauczel hasoldah szegelyei egymastol tavol

fedettek

ajkon fiiggelekkel.

3.

allanak, az elso labparon a pilnczel

belcsa-

tollas siirte vau.

2.

Mimusjiilus, Sabs G. O.

Baied.

a tapogat6k

;

sortesorokkal

,

a

negyiziiek,

es

aa.

fogazottak.

valodi ^s mellekszem

—9

zugai

A

vegkarmok

a

;

FJuryccrciis,

vegtagparok szama hat.

1.

Ii.

az utopotroh

;

csiicsarol ereduek.

miatt

''Csak a meilekszem van kifejlodve.

**A

A

szegely

a liatso

ormany

A. Az agastapogatokou 8

W.

magassaganal, a v^g-

feltiiuiieu rcivid es

kerekitettek, uemkiilouben

Nem.

1.

mozgathatok

szabadok,

tapiutosortek az

alapjan ket-ket mellekkarom van.

pauczel liatso szegelye

tiiskevel

sor

-..

torna hurokkal, vagy a nelkiil, vakbel nelklil

a panezel hatoldala

at a hatso szegelybe,

rovidebb a panczel leguagyobb

tarmok

bemelye-

a tortol

fej

par labbal

6t

a himivarnyilas az utopotroh vegcsucsan

;

.

;

...

KuEZ.

Alcs. Eurycercinae,

Az agastapogatok agai harom-

agai haromiziiek, a belesatorna hosszu,

hurkolt, a vastagbelben vakbeUel

2.

Csalad. IjyncodapJmidae, Sars G. O.

2.

Csalad. lyynceidae, Saks G. 0.

1.

;

---

tiiskezettek

Csoport. Aniiniopnda, Saes G. O.

1.

Acroperus, Schokd.

potroh veghataran egy zarokesziilek van

fiuomau

S.4Rs G. O.

oldalscirtepa-

a tortol bemelyedessel van elvalasztva; hat laba himivaruyilas az utopotroh

majszerii vakbelekkel

nagy, lapitott, hatoldalau

Calyptoniera,

Szakasz.

II.

Nem.

..- 9.

csak

keskenyedik es hatso szegelye fogazott. 10. Nem. Camptncercm, Baied.

alapjan nyilik

Nem.

es

'Az utopotroh hosszabb a test felliosszanal, csucsa

a potroli rovid, gombolyii,

elso labpar csak kevessel

Az

mattal fedett .—

;

az utopotroh meguyiilt, hengeres, tagolatlan.

;

Nem. h.

hosszaban egyeulo szeles

lapitottak,

agai

agastaijogatok

egyik barom-, a masik negyizii tagolatlan

tiiskeszerii

kiviil

Csalad. Bosminidae, Saes G. O.

Az 4gastapogat6k csatorna

hurok

es

agai

harom-

vakbelek

nelkiil

negyiziiek

es ;

a

;

tapogatok

a

b^l-

erosek,

;;;

;;

83 szabadok, a noatenyeknel mozdnlatlanok

a csucstol tavol, rendesen a tajiogatok

;

a szagl6palczikak

2.

Leiras.

mellso liarmailaban

vannak, hat labparral, az utolso par csenevesz.

I.

Gjttmomera

Szakasz.

Sars G. 0.

,

Nem. Bosmina, Baird.

1.

Corpus testa nidimentaria, ephipjnformi, macina parte

harom- es negyiziiek a tajjogalabparral, melyek koziil az utols^ az elotte fekszik, mint a tobbi egymast61 a belcsa-

Az agastaiiogatok t6k gyengek

6t

;

vaI6t61 tiivolabb

agai

;

;

torna liurok nelkul, majszerii vakbelekkel.

A.

A

a

fej

A

torzstcil

a.

articulatis, appendicibus branchialibusdestitidis

mentariis

nelkill.

A himek

a himivarnyilas az ut6potroh vegen nyilik mellekszemmel.

himek

Nem.

mellekszem

A

tapogatok mozgathatok, azabadok.

///).

A

tapogat6k fedettek, mozdulatlanok.

a

Nem.

3

—4

Nem.

nincs

nyulvanyban folytatodik

hatul

zarokesziilek van.

antennis primi paris

perparvis

testa

;

liberis,

Nem.

.5.

;

;

a

a pan-

az utopotrohon

;

Dajihnia, M. 0. Fr.

mentariis

sat

4-articulatis;

macula

magho

disjunctis

abdomine elongato,

Nem. Leptodora, az agastapo-

Lmjeborg,

2. pag.

elongatis, fiagelliformibus

kal, csucs- es oldalsortekkel.

aga

felso

ket-, als^

aga haromizii.

tapogat6k mindket ivarnal igen hosszuak, os-

ormauy uagy, lemezalakvi mellekszemmel a him elso labparja oleloszerv nelkiil --..--.— 1. Nem. Latona, Straus.* torszeriiek

az

;

;

antennis 2-di paris ramis vestitis

tapogat6k a himeknel sokkal liosszabbak, mint

a nostenyeknel

him

a

ormany

;

A

ormany

fej

gelye csupasz. }ib.

A

hegyes

fej

3.

Nem.

hats6

sze1

uagy tapad6szervvel

az ut6potroli hats6 szegelye tiiskezett. 4.

Nem.

csiicssortevel, a liimeke ket-

a him kozosiiloszervvel Nem. Hiilopcdium, Zadd. A fenti tablazatban a csillaggal megjelolt nemeknek a magyar faunab61 meg eddig egyetleu kepviselojiik sem ismeizii

mellekilggal

;

mellekszemmel

es elso labparjan olelokarouuual.

retes.

mek

A

fajok meghatarozasat

diiobits,

falci-

macula cerebrali ;

corpus

testa

Faj.

Leptodora hyalina, Lilljeb.

;

;

14—21. es 2. pag. 1—15.; L. hyaliua, Lund, 1. Tab. 5. Fig.

E., 1. pag. 226. Tab. 6. Fig.

297. Taf. 13. Fig.

L. hyahna, Fric, 5. pag. 16. Fig.

Weismann A., 1. S. A. pag. L. hyaliua, KuRZ W., 1. pag. 77.

hyalina,

;

Ez

4. 1

(Hellich

—63.

hyalina,

ut.)

;

L.

Taf. 6. es 3.

Hellich

B.,

116.

2. pag.

Hat, egyeulo szerkezetii, lemezes labparral, a nosteuyek

harom

;

;

MtJLLER P.

3.

Sida, Strauss.

Csalad. Holopedidae, Sars G. O.

agaatapogatoi egyagiiak

lateralibus et apicalibus

Leptodora hyalina, Lilueborg, 3. pag. 265. Taf. 7. Fig. L. hyaliua, L. hyalina, Schoedler, 4. pag. 74.

— 22.

L. 2.

mare

breiibus,

(Hyalina =&tlat3z6.)

ketizii.

IAinn
ormaunyal,

1—22.

in

exparte non obtegente.

magna

1.

ut6potroh

az

Fig.

sensualibus permultis

setis setis

7.

nelkiil

aga harom-, az als^ aga

uelkiil,

265. Tab.

appeiulicibus coeciformibus carentibus

et

4articidato

Lilljeb.

capite a thorace disjuncto

;

Nem. Daphnella, Baied.

2.

felso

antennis 2-di paris

abdomine ad ajiicem ungribus

elso labparja oleloszervvel.

B. Az agastapogatok aa.

mellekszem

es

;

formibus

;

A

;

ci/lindrico,

Antennis primiparis in femina

gat6k ketaguak, ktHonbozo hosszuak, ket- es haromizii agak-

Az agastapogat6k

r%idi-

cerebrali carenti.

Csalad. Sididae, Sars G. 0. ;

Leptodoridae, Sars. G. 0.

antennis primiparis, lateribus capites affixis

;

interrallo

l,eptodora,

bb.

caudaUbus

setis

Pedibus primiparis elongatis, diwbus posticis

ehiilasztva

Hat, egyenlii szorkezetii lemezes labparral

A

ad apicem

capiti affixis;

jmuIo diiergente.

Csaliid.

Csoport. Ctenopoda, Sars G. 0. ].

aa.

pedibus

;

Schod.

Scajiholeberia,

bemelyedessel

torzstiil

2.

A.

articuhito

6, simplicibus, appiendice branchiali destitutis

utrinque

Simocephaliis, ScHiJD.

tapogatok kicsinyek, fedettek, mozdiilatlanok czel

distinctequ^

ormanuyal.

fej

4. fej

Abdomine elongato

abdominis ungribus dmbus permagnis,

aa.

3.

A

az ut6poti'oh

nelkiil.

Nem. Moina, Baied.

2.

B.

hosszabbak, mint a

a himivarnyilas

;

alapjiin uyilik,

A

omnibus articulo

excepto-setiferis.

Dana.

Ueriddajilinia,

tapogat6i aUg

nostenyekei

b.

fere aequalibus 3- et

Csoport. Haplopoda, Sars G. 0.

1.

;

1.

A

parro rami 4-articulati

anten-

;

tapogatoi sokkal hosszabbak, mint

a nosteuyekei

bh.

ramis

4-articidatis, aiiiculis subcomjjressis et

basali

vel rudi-

maxillis rudimentariis, immobilibus

;

nis secundi paris biramosis,

bemelyedessel van elvalasztva.

omiany

fej

aa.

angustatis, suhcylindricis distindeque

nudum; pedihus

Csalad. Dajihnidae, Sars G. O.

4.

az erdekes

faj

milr tobb eiu'6pai faiinateriiletrol

meretes es igy meglehetos nagy

is-

foldi-ajzi elterjedessel bir.

;

1.

eloaegito

tablazatokat

a ne-

A

meghatarozo

tabla-

ismertetesenel allitottam ossze.

zatokbol a tengeri alakokat szaudekosau

hagytam

Haziinkbol eddig

meg

csak ket lelohelyrol ismeretes es

nevezetesen a Balaton-tobol es a viirosligeti tobol, a

melyekbol 1884 augiisztus haviiban haldsztam. Kiilonosen gyakori a Balaton-to nyilt tiikorenek melyebb retegeiben.

ki.

11*

;

84 Csoport. Onychopodn, Sars G. 0.

2.

Abdominc

iJarco, intirticiddto,

Leydig,

caud(dibm pro-

setis

Taf

pag. 232.

1.

diculus, oculus,

8.

Taf

Fig. 63.

Schoedler,

Kocliii,

4.

Fig. 71.

9.

P. pe-

;

Taf

pag. 67.

Fig.

2.

69—70.; P. pediculus, Muller P. E. 1. pag. 200. Fig. 19-2].; Lund, 1. pag. 139. Taf 5. Fig. 2. Taf 9—10. P. oculus, Feic. 6. pag. 247. Fig. 61. P.

45. pag.

valde elongato insertis

cessui

,-

pcdibm utrinquc

plicibus, cylindricis, ungvibus foiiibus armatis,

4,

sim-

ad basin

Taf

.5.

8. Fig.

;

processu interno sat magno dcntihmquc paucis imtrwto,

pediculus,

lamina externa branchiali, parva, radimentaria

Claus

nis primiparis parvis,

;

anten-

ad invicem aproximatis ;

3. 4.

;

KuBZ W.

C. 4. pag.

5.

Longit.

Csaldd. Pohjp)hemidae, Baird.

es a

4-articulatis

;

ma)i-

ad extremitatem inferiorem plcrumqm iii processibus pluribm acuminatis exeuntibm ; maxillis rudidibulis

egyetlen

a

csalild,

1'0

:

—4

tengervizi kepviseloi

nemek

fajaiban

is

es

lianem

Podon-

vizekben a Polyphcmus es

edes

az

;

edes-,

vannak az Evadiie-

Bythotrephes fajok kepviselik.

A nemek

igen gyakori

meg

vegezbetjiik, a melybol

eddig a Mohostobol (Tusnild

volt, az

azonban a tengeri alakokat

sziin-

fiirdo)

elso Iielyen

utobbiu azonban csak nehilny pel-

dilnydt talaltam.

Caljptomera,

cum pedibus

Ctwpore simvi

Sars G. 0.

grandi fornicata

testa

inferne valvulas duas formante obtecto

extremitatem inferiorem trimcatis mobilibus,

meghatilrozilsdt a kovetkezo tiibliizat szerint

mm.

'2

n. Szakasz.

melynek nemcsak

115.;

Weis^lann A.

Eety mellett fekvo tavakbol ismerem. Az

mentariis, immobilibus, lobuliformibus.

Az

P. pediculus, oculus,

;

pag.

2.

6.

Haziinkban

et

362.

Hellich,

77.;

testa

perparva, ephippijormi, rudimcn.taria.

Antennis secundiparis ramis 8-

pag.

1.

setis

geniculatis vel aculeis

lanmia

lamelliformibus

mandibulis ad

;

'inaxillis

;

hranchitxli

tlistinctis,

vestitis

petlibus

;

distincta

heiie

in-

structis.

d^kosan kiliagytam.

A

nemek meghatarozasara

Pedibus utrinque 4

szolgalo

Az

elso labpar csak kevessel 1.

/'.

Az

elso labpar soklial

E

phemus a

nem

ket

phisminusve

dis-

prehensihlnis

ramis suLaequaUbus,

cyUndricis, setis jMvucis.

1.

Lynceidae, Sars G. 0.

Csalild.

Pedibus utrinque 5 — 6 intervallo fere aequale

Nera. Rt/thtotrephes, Leyd.

koziil hazilukbiiu

vaMe

M. 0. Fr.

Polnjihciiiu.%

hosszabb a tobbiuel. 2.

0.

stiiictura inter se

secundiparis biramosis,

anteiinis liosszabb a masocUkniU.

Nem.

—6

anterioribm

crepantibus,

tablazat. «.

Anomopoda, Saks G.

Csoport.

1.

ez ideig csupiiu a Poly-

kepviseloje ismeretes, a Bythotrephcs fajait csak

svajczi, diin es svedorsziigi vizekbol ismertettek.

inter se

positis,

anteiioribus ungviculatis, j)osterioribus seinper

laininis

magnis hranchiaUbus loiigitudinahter porrectis

destitutis

testa capitis

,-

ad

latera valde proininentc,

cly-

peiformi, inferne in processum rostrifonncm pleruimpw

Nem. Polyphcmus, Muller Polyphemus, MtJLLER O. Fr.

—

Ce])haIoculus, Lasluik.

1.

magnum

0. Fr.

Nr. 2417.

Scahcercus, Koch,

L'.

1.

pag. IIS. Hft. 37.

— —

Polyphemus, Auct. Capite erecto,

cum

corpore in eadem ferc linea collo-

incisura ab eo disjuncto

mis

testam corporis ntm attingens

interna deiitata, instructis

;

et

,

eiusque testa ephippijor;

pcdibus appendice

appendice externa lamcUata, setifcra

caudalibm

setis

insertae

latpicum fere

robustis,

e

De Geer.

—

—

;

].

pag. 62.

thorace

in

;

3-articulatis,

antennis setis

Taf

5.

Fig.

3—6.;

P. oculus,

se-

paucis

instructis.

E

csalAd ugy a nemek, valamint a fajok szilmAt to-

f6ldi'ajzi

Faj. Iblypheiims pedicuhis,

LiLLJBBORG,

ambobus

processu longo,

Monoculus pediculus, De Geek, 1. Tom. VII. p. 467. Taf. 28. Fig. 9—13. Polyphemus ocuhis, Muller O. Fr. I. pag. 119. Taf. 20. Fig. 1—5.; P. pedicuhis, Straus, 1. pag. 156. — Monoculus iiolyphemus, Jurine, ]. pag. 143. Taf 15. Fig. 1—3. Scalicercus pedicuhis, KocH, 1. pag. 37. Taf. 2. Polyphemus oculus, LniviN, 1. pag. 43. Tab. II. Fig. 4—8.; P. stagnonun, Pischer, 4. pag. 168. Taf. 3. Fig. 1—9. P. pedicuhis, BAmo W. 7. pag. 111. Taf. 17. Fig. 1.;

intestino

;

antice vergente instructo

cundi paris ramis

em-6pai

—

excurrenti

sunt,

dupUcem formanti inquc abdomine appen-

kintve, egyike a leggazdagabbaknak s epen ezert igen

valido exeuntibus.

1.

pone quem anteimac primi

acuminatum,

dice coeciformi

cato, ;

paris

et

selne

,

—

elterjedesu.

sot

minel

faimateriiletet,

Nincs az az

a melyen

faunateriilet,

tobb

ttizetesebben

anniil

nagyobb

faj

nem

vizsgAItak lett

nagy

eddig iitkutatott

e

csaliid

kepvi-

valamely fajainak

sziima.

Hogy mily ardnyban van

e

csaMd kepviselve a

bozo em'6pai faimateriileteken, legjobbau kovetkezo

tiibliizat,

nemeket soroltam rfien mellekeltem.

kiilon-

feltiinteti

a

a melyben rovidseg kedveert csak a

fel

nevszeriut

s

a fajok sziimiit egysze-

85

A

gemis neve

;

86 /).

A

ivelt

erfisen

fej

liomlok-

a

s

lioinlok szegelyetol tavol

es

inellekszem a

all.

''Az vitopotroli rovidebb a test felhosszanal, egesz

hosszaban egyenlo pamattal ekitett

szeles es csak 9.

.--

Nem.

olclali

keskenyedik es

fele

Baibd.

Avnijifru-i,

kezetet

Nem.

Llletoleg

s

tekiutve kiilouben ez

sortezettseget

alak nagyon hasonlit a (1.

liatso szegelye fogazott.

10.

vegso harmadilig fogazott

sorte-

iitopotroh hosszabb a test hosszanal, csucsa

*'''Az

sek, hegyesek, hiitso szegelyok

alapjokou egy-egy mellekkarommal. Az utopotroh szer-

Norman

BRADY-tol

es

leii-thoz.

Taf. 20. Fig. 9.)

Lougit.

0-4

:

—0'56 mm.

;

altitud.

:

0-3

— 0-4 mm.

Camptocercus, Baied.

Taliiltam azonban a Balaton-tobau e ftxjnak egy erdeI

Nem. Monospilus, Saes G.

.

0.

kes varietasiit

Monospiliis, Sabs G. O., 1. pag. KSo.

CapiU

mohili,

tcsta corporis

tcsta

comprcssa

awjusta cuntecto

;

oculo nullo

,-

longitudine marginis caudalis

;

maxima animalis

aUitudinc

abbau

cauda compressa,

brcviori,

utrinque dentibus marginalibus usque ad ungues

lata,

armata

denticulisque lateralibus

ungvibus caudalibus

;

mely

a

sorban

elso

hogy dgastapogatoiuak

valamint az dgak ket elso ize sortecskekkel volt ovedzve.

(Tab.

I.

torzse,

finom,

csucsiin

is

Fig.

A

1.)

rovid

potroh

vegen liiirom hariiutsorban egyenlo hosszu, meg-

hiitso

lehetos finom sortek emelkednek.

(Tab.

I.

Fig.

Az

1.)

iitopotroh kerekitett csucsiin 6t uagyobb fogacska van s az utopotroh

magnis ad hasin unidentatis.

peldiiuyban,

piir

is

tert el a torzsalaktol,

kefc

oldakiu hiirom iJiirliuzamos sorban, kis

csoportokba rendezodott fiuom sortecskek vanuak, me-

lyeknek szilma a csoportokban

Monospilus

Faj.

I.

Lynceus

tcnuirostris, Fisch.

Tiibla,

1

—

Fischer

tenuu-ostris,

S. 7. pag.

2.

427. Taf. III.

Monospilns dispar, Sars G. 0. 1. pag. 16.5.; M. tenuirostris, Nokman and Brady, 1. pag. .52. Taf. l'J. Fig.

± Taf. 20. Fig. 9.; M. dispar, Mijller P. E. 1. pag. 196.; M. tenuhostris, Hellich B. 1. pag. 113. Fig. 70.; D.aday J. Daday J. 7. (S. A.) pag. 4. Dad.ay J. 5. pag. 59. Nr. 59. ;

;

9.

(Taf.

I.

Fig.

1.)

abra.

i.

— 10. —

Fig. 7

viiltozo.

Egyebekben kiiloubeu hasoulit a torzsalakhoz.

Nem. Chydorus, Lrach.

Cliydorus, Leach. Suppl. Eucycl. Brit. art. Annulosa.

Capitemobili, testalata, applanata obtecto ; oculo frontali et stice

macula cerebrali

non truncata,

;

linea

testa corporis glohosa,

dorsali et

lata,

po-

margine ventraU

se

pag. 154. 161.

attingentibus

Capite parvo, ralde depresso, rostro hrevi poris rotundata,

paHe

;

testa cor-

dorsali impressimibus spisse in-

stnuia; inargine ventrali ubique setas mcdiocres gerenti, postice angulo rotundato boidali, truncata

non

ris

caudahrevi, lata, fere rliom-

;

feminae adultac

;

testif:

;

cavda mediocri, compressa, utrinque acu-

marginalihus armata

leis

sculis,

ad basin uni-

;

colore

A

A

Oltszem kozsegek hat.lrilbau talaltam

Nr.

.59)

A

piinczel liatso szegelye egyenes.

a.

Az

1884. ev nyai-iin pedig a Balaton-to

;

utojjotroh egyszerii fogacskakkal.

*A vegkarmok

balatoni alak

biivaroktol

iHtaliinossAgban

leirt

alakhoz,

'••*A

ugyan hasonlit a

vegkarmok 2.

mindazaltal tobb tekin-

csucsiln ugyanis

negy halmocska vau.

Szaglopalczikili

egj'eul6 hosszuak. Ajakfiiggeleke ariinylag

vagy hilrom-

Az utopotroh

A

piiuczel liatso szegelye kerekitett.

a.

polroh hatso harmadiin ket erosebb

es

iillo

4.

sorte emelkedik,

vegso reszen egy kis ujjalaku nyulviinyka

Az utopotroh viin,

hatso,

csucsan uegy

kerekitett

forde

gyengebb tuskecske

uegy,

szegelyen ered.

A

kiiloniilt

eros

joval

Faj. Chijdorus caetatus, Schodl.

pauczel finoman pontozott,

hiirom gyen//.

gebb, egymastol egyenlo tilvolban

A

.A

a

vegbelnyUas dudora kiesmy,

el.

5.

Faj. Chyihirns i/lohosus, B.aird.

fogacska

rovidebb

es

vegbeluyiliis ket oldalsze-

A

haziiukbau megfigyelt e fajokon

bol ismeretes

meg

egy miis

is,

nitidus, Schoedl.

—A

finom sortecskek

vegkai-mok rovidek, cro-

s

kiviil

Nemetorszag-

nevszorint a Chydorus

jedeset a kovetkezo tiiblazat tiinteti

emelkednek.

du-

vegkarmuk csupan egy mellekkarommal.

fegyverzett, de ezekeu beUil egy sorban is

a vegbeluyiliis

Faj. Chydorus latus, Sars.

piinczel reczezett, a

gelye uagyobb sziimii, igeu rovid es finom fogacskiival

pamatai

M. O. Fb.

kettos fogacskakkal.

dora nagy, a vegkarmt>k ket kis mellekkarommal.

.szogalaku, szegelyein hullilmzott, hiitso szegelyeu ot sorte-

A

sim;ik.

Faj. Chydorus spliacricus,

Ii.

3. /).

sortezettek.

Faj. Chydorus jiunctcUus, Hell.

1.

tetben eltero szervezeti sajatsiigokkal bu-. Ormiinyiinak

vel.

orijicio

galo tablazat.

faunajaban, a melyben igen gj'akori alak.

mas

;

Chydorus-fajok meghatarozasara szol-

A. \'.K

ungvibuscaudali-

vasis deferentis arite ungves sito.

legeloszor a maros-tordamegyei Csapo es

a brassomegyei pag.

Mas

bus a margine ventrali caudae fere non remotis

corneo-flavida.

(.5.

caudalibus maju-

ungvibus

vctcrihus corpo-

abjectis, in testis recentihus inhacrcntibus

Hazankbol

;

vel bidentatis.

valamenuyinek europai fel.

foldrajzi elter-

87

A

fnj

ueve

;;

;

88

—

csclek a!att, nagyto az 5 to volgy^beu, szucsi

kowi tavak, mellso,

to volgyeben,

to az 5

kis es fekete

es kurt-

Hellich,

ToTH 1.

jeges to a Zawrat alatt, hosszu hernyos to, hdtso to az 5

lengyel to kozott, batso hernyos

to,

binczko

to,

tavak a heruyos tavak elott

nagy

;

az 5 leugyel

t6

pag.

tocsa a

balasto mellett, tocsa a halasto kifolyasilual, a kettos kis to

kozott, feketo to az 5 lengyel to kozott.

S.

pag.

1.

108.

Fig.

—

Lynceus globoaua, Chydorus globosus, Birge,

62. 63.

—

pag. 22. Fig. 26.

1.

100.

Rostro longo, currato, testa coiporis antice, inferne curvatis, retiadataq^ie

striis

riore latiore rel

quam

catida longa, parte ulte-

;

superiore, super

rmlimentario, apice truncato

anum

processu nullo

ungvihus caudalibus ad

;

basin unidentatis, dentibus longis, in parte hasali denti-

Chydorus CMlatus, Schoedlee.

3. Faj.

Chydorus 2.

CEelatus,

Schoedler,

Kurz W.

Fig. 44.;

culatis.

pag. 13. Tab.

4.

Hellich B.

pag. 79.;

1.

pag. 27.

2.

1.

Longit. ?

pag. 112.

A him

Fig. 69.

:

0-0— 0-75 mm.;

uostenyeuel es liostro lomiiuscido

testa corporis

;

ormiluya vastagabb.

indistincte reticu-

szegelye csupasz. lata

;

cauda hreri apicem

rotundato dentihus 10

versiis

paidlo latiore, apiceque

— 11 armato

ad hasin unidentatis subtditerquc

alatt ;

umivdius caudalihus

A a

:

O-U—O-Al mm.;

tsltrai

tavak koziil a balasto

altitud. ?

meg

feletti fekete tobol s

piiucz^l mellso

a tapinto sorte

egy hosszu ostor ered. Az elso blbpilr a uosteuynel

vegen egy gyenge karommal. Utopotrohja igeu

s

mert a vegbelnyibis

metszett

s

a teu-

utopotroh tovilbbi reszlete igen hosszii es keskeny, koze-

es Eetisova

melletti szegelyo eroseu be-

A

kezdve finom fogacskiikkal fedett.

j>et61

Az

a vegbeluyiliis e bemelyedes alatt fekszik.

vegkaruiok

egesz hosszukban tiuomau fogazottak es alapjukon egy

mellekkarom emelkedik. 4..

Faj. I.

Chydorus

latus,

Ckydorus

T4bla

7. fe

Sars G. O.

Az

Abra.

11.

pag. 2S9.

2.

Longit.

latus, Sars.

Ch. ovalis, Kdrz,

;

Helhch.

pag. 79. Tab. III. Fig. 11.; Ch. latus,

1.

pag.

Hostro breriusculo, acutiusculo brevi,

apicem versus pauUo

dato dentibus 10 armato

;

Jatiore, apicequc rotun-

ungvihus caudalibus ad basin

;

:

mm.

0-4.3—0-46

a piiuczel alakja es szerkezete

a KuRZ-tol leirt

alakhoz

hasoulit,

uem-

hogy az utopotrohon 10 fogacska van

is,

altitud. d": 0-i2

S.

mm. Ha-

emliti eloszor Budapest kornyekerol.

Eddig ismert hazai termohelyei a kovetkezdk Karczag,

Ptispokladilny,

to, Ot-to, Szielnicz,

Demenfalu, Besenydfalu, Cserua, a

:

Kolozsvilr,

Kisujszillliis,

Lipto-Sz.-Miklos,

tiitrai

Versecz

tavak,

koruyeke, Kecskemet, Arad, Temesvilr, Eetisova, Szeged,

;

torzsalakou

alakvarietilsiit t6I,

faj,

hogy a vegkarmokon ket-ket mellekkarom

azzal pedig,

T6th

zilukbol

A Hfmje ismeretleu. Az illtalam vizsgillt

;

Nagy-Kiiroly, Szatmilr, Nagy-Biinya.

Longit. ? :0-.54— 0-59 mm.; altitud. ?

tekiutetebeu

0-55— 0-58 mm.

Debreczeu, Csorbai

testa corporis laevi

bidentatis laevihusque.

kiilonbeu azzal

cT:

illtaliinosabban elterjedt fajok koze tartozik.

Mohost6, Csapo,

109. Fig. 64. 65.

cauda

s

pedig

kornyeken.

1.

A

tapogatok vastagok

jellemzo,

az 18S,5-ik ev

;

megtalaltam Versecz

is

A

mm.

()-37— 0-39

:

gerszembol WiEEZEJSKi emliti legeloszor nyariiu azouban eu

0-58—0-65 mm.

dentatis.

koze tartozik. Haziiukbol,

ritkiibb fajok

:

rovidebb, mellsd szegelyen 6t harilntsorban finom szorokkel

Lougit. ?

altitud. ?

kisebb a uostenjTiel, homlokszeme nagyobb a

hogy

is,

Magyar-Niidason

kiviil

a

mely

taliiltam

pilnczeljiluak rdvid hiitso szegelye

gyengeu volt ivelve

egy

fdleg azzal tert el a torzsalak-

csak igen

a hiltoldali szegelybe meglehetds

s

szembetilud szoglet alatt meut

iit

(I.

Tiibla.

14. iibra),

vegkarmai eg^sz hosszukban finoman sortezet-

e mellett

tek voltak.

vau, a HELLicH-tol leirt fajra emlekeztet.

Hazilukban s

meg

ez ideig csupiln

egy helyrol ismerem

nevezetesen a maros-tordamegyei Kincsi kozseg

hatil-

rilbol.

3.

Baird,

Schokdler,

I.

Chydorus globosus, Baird. T^bla.

8.,

\a.,

Chydorus globosus, Baird, 3.

pag. 90. Tab.

BORG,

1.

pag.

3.

Fig.

1

7.

— — 4.

85. Tab. S. Fig.

14.

7.

Lynceus globosus, LilueLeydig,

1.

—

pag. 230.

—

1

34.

et autor. ;

pag. 43. 39. 54.

;

Peracautba,

P. et Peracantha,

Sars G. 0.

Hellich testa

frontalict macula cerebrali

;

— Pleuroxus et Para-

.

P. Ehyiiophilus,

et aut.

ampla, lata

contecto,

oculo

testa corporis lata, postice

longitudine marginum caudalium altitudine maxima animalis multo breriore cauda coiiipressa me-

tiuncata

;

;

Chydorus globosus, Schoedler, 4. jiag. 13. Lynceus globosus, Norman and Brady, 1. pag. 47. Tab. 20. Fig. .5. Chydorus globosus, Muller P. E. 1. pag. 19,5. Tab. 4. Fig. 2.5. Lynceus globosus, Fric, 6. pag. 245. Fig. 57. Chydorus globosus, KuRz W. 1. pag. 74. Tab. III. Fig. 8.

—

pag.

Capite paulo mobili,

pag. 127. Tab. 16. Fig.

I.;

4.

7.

P. MtJLLEE P. E., KuRZ,

anra.

neuro.rus, Baird.

Lynceus, Mijller O. Fr. cautha,

5. Paj.

Nem.

—

—

diocri, utriru^ue aculeis saepius

marginalibus

caudalihus ad basin dentihus binis armatis

;

;

ungvibus

mas ungvi-

bus ca-udalibus a margine ventrali caudae non remotis

apertura vasum deferentium

2'ost

ungues caudales

sita.

89

A 8^t

fajokban igen gazdag e

egyuttal azt oly

nemnok

foldi-iijzi

olterjed^-

legjobban visHzatnkrozi a kovetkozo tablazat, a mely

hilny olyau,

kapcsolja

A

is

mutatja, bogy haziink faun.-ijalian biluy

a mely

faj el,

:

faj

iiltaliino.s

foldrajzi elterjedes.sel bir

mely bazilnkat mils fauua-toruletekkel

neve

s

6.s.sze-

90 Altalanosan elterjedt

kovetkezok

Hazai lelohelyei ez ideig a

faj.

Kolozsvar, Piski, Nagy-Szeben, Deva, Nagj'-

:

Besimbdk, Hejjasfalva, Fogaras, Segesd, Heviz,

ssli-mdB,

Brasso, Demsus, Medgyes, Novaly, Csehtelke, Uzdi-Szt.Peter, Debreezen,

Lipto-Szt.-Miklos,

Szielnicz,

emlekeztet

hilrom sor sortecskevel diszitett,

tett

reszenek

hiltso

belso oldaliin kis fogacskiikkal fegyverzett ds vegkarmai-

uak

mellekkarom emelkedik.

2 piir

aliipjiin

E

Demen-

fahi, Cserna, Versecz, Arad, Eetisova, Palics, Dorosma,

de elter tole abbau, hogy alapjilu az emli-

;

a Szt.-Anna

fajt

meglehetos

gyiijtottem,

tobol

azoubau

itt

ritka.

Nagy-Kciroly, Szatmdr, Nagy-Binya. 4.

Faj. Pleuroxus hastatus, Sars G. O.

Faj. Pleuroxus excisus, Fischee.

2.

I.

Lynceus Lj^icens

_

11_]4,.

roxus

excisiis,

pag. 49. Tab.

Fric,

Schoedler,

;

428. Tab.

pag.

7.

pag. 2SS.

1.

pag. 26. Tab.

3.

38. 2. pag.

—

28.

—

— Pleu-

Fig.

2.

testa corporis areis

38. 4.

Lynceus esiguus,

Alonella excisa, Kuez, 1.

Fig.

3.

pag. 99. Fig.

pag.

l.

margine ventrali in medio

;

postice sensim breviores gerenti

;

Lougit. ?

Az

pag. 101. Fig.

attenuata,

0-20—0.28 mm.

:

kozonseges alak. Ha:

Brasso, Olt-

vestito,

aut paidulum arcuato

armato

;

Ecsed, Szatmdi-, Nagy-Bilnya.

vel

;

ungvibus

curvatis, praeter dentes basales ;

margine caudae den-

— 16 sensim hrevioribus. 0-55— 0-56 mm.;

Longit. ?

:

A

mikent

him,

mint a uosteny,

feje

altitud. ?

Kuez W. azouban

is

:

0-33—0-35 mm.

megjegyzi, oly nagy

kicsiuy, ormiinya r6\idebb

es erosen befele hajlott. Psinczeljiiuak mellso szegelye es

Faj. Pleuroxus tmnadiensis, Dadai.

az egesz hasoldali szegely egyeulo hosszii, fiuom sortek-

TAbla. 27—29. abra.

kel tomotten fedett.

.5.

sensim bre-

cauda longa apicem versus attenuata

caudalibus suhrectis

a tdtrai tavak, Arad, Temesvili-, Versecz, Szeged,

A)

margine ventrali ant

vioribus margine capitali et ventrali dentihus perparvis

12

(S.

patdo

vel

marginc caudali

;

setis postice

;

tibus

2.

Hellich,

Fig. 3. 4.;

corporis ant laevi, aut punctata,

Mohosto, Debreczen, Szielnicz, Lipto-Szt.-Miklos, Dem^n-

.J.

3.

inferne vergenti, subrecto, testa

;

dentium minimorum armatis

Plem-oxus tusnadiensis, Daday

38.

hastatus,

.58.

serie

I.

pag.

Fig. 25. Tab. 4. Fig.

3.

szem, Deva, Novaly, Also-Eilkos, Eety, Uzdi-Szt.-Peter,

3.

2.

pag.

setarum valde parvarum

zilukbau a kovetkezo lelohelyekrol ismerem

falu,

1.

sinuato inferne dente unico armato, latere interiore serie

altitud. ?

eiu-opai fauna-teriileten eleg

Pleuroxus

Pleiu-oxus

aut indistincte liexagonaliter reticulata

recto, ;

Tab.

193.

pag. 71. Tab.

1.

Rostro longo, curvato

—

Fig. 14.

21.

pag.

1.

18—19.; KuRZ W.

—

pag. 28.

1.

P. hastatus, Saes G. 0.

;

Norman aud Brady,

]se\-is,

Fig. 5. Tab.

MiJLLER P. E.

jiostice

164.

p.

brevi, apice rotun-

la^ivibus.

0-4— 0-43 mm.

:

L

parum

cauda

dato relpaulo truncato, apicem versus

unguibus curvatis

arcmto, setas

Lynceus

Tab. 18.

hexagonalibus stria-

leviter

—

.300.

Zaddach,

trigonellus,

Sars G. O.

lie\-is,

1.

.jO.

margine caudali currato, inferne ineisuris phiri-

;

bus

S.,

Pleuroxus excisus, Hellich,

Rostro hrevi tis

Fig.

2.

pag. 2i7. Fig. 60.

6.

—

.59.

Fischer

Alonella escisa, S.uts G. O.

excisus,

Tiibla. .SO-33. Abra.

I.

T&bla. 24., 25. Abra.

pag.

Tab.

9.

1.

Fig.

2., 5.

Nr. 70.

A

piinczelon a mellso szegely koze-

leben emelkedo barizdiik elesebbek, mint a uostenynel.

A

tapogatok hosszabbak, joval vastagabbak, mint a nos-

tenynel, de azert

uem

arcuata, inferiori paulo sinuata, posteriori angustata,

A

szegelyenek kozepen egy hatalmas os-

longitudinaliter striata, areis longis hexagonalibus punc-

tor ered es ettol kevessel tiivolabb a tapiuto sorte.

Rostro brevi, latimcido

;

testa catporis

tulatis, margine posteriori iticisura

jjaris rostro brevioribus;

cauda

una

,

parte superiori

antennis primi-

brevi, apice rotundata,

parte supei-iori dentibus parvis, intenori aculeis basi seriebus tribus aeuleorum

parvorum

tecta

;

octo,

ungvibus

az egesz piinczelon

altitud.

fajoki-a.

?

:

Az elsohoz igeu hason-

minthogy

megvanuak

es

hatszogletii terecs-

finoman rovatkazot-

addig eunel a pfluczelnak csupiin

hatszogletu terecskekkel rovdtkiizott

A

vege

fele

vegkarmok toven ket-ket egyenlotlen

Az

kihegyesedik. hosszii mellek-

karom emelkedik. Igen kozouseges :

faj.

Haziiukbau eddig a kovetkezo

Brasso,

Uzdi-Szt-Peter, Also-Eiikos,

Miklos, Demenfala, Cserua, Besenyofalu, Versecz, Eeti-

;

kekkel diszitett, de mig amanndl a hatszogletii terecskek

zott.

A

es

ormiiuy csucsdig.

az

nemileg emlekeztet a Plewroxus exeisus, Fisch. es

0-3—0-35 mm.

piiuczeljilnak szerkezete,

tak,

utopotroh nagyou nyuliink

le

Heviz, Mezo-Ziih, Piski, Debreczeu, Szieluicz, Lipto-Szt.-

:

a Pleuroxus nanus, Baird lit

eruek

0-18— 0-2 mm.

Longit. ? faj

kiilso

helyekrol ismerem

apicalibus curvatis simjAicibus.

E

tapogatok

;

hiltso

harmada vau

boritva s azontul egyszeriieu

tovilbba az egesz piinczel

finoman ponto-

Pleuroxus nanus-ra, utopotrohjdnak alakja miatt

sova, Nagy-Kiiroly, Szatmiir.

A

torzsalakon

rietiisiit is,

meg

kiviil

azoubau

taliiltam

egy erdekes va-

a melyuel a piinczel hiitso szegely^n

a finom sortosor

(I.

also ziigon voltak felkorben fiuom sortecskek rolija

uem

volt

Tiibla. 32. iibra) s esupiin a hiitso

utopot-

;

csucsa fele szembetiiuoen keskenyedett es hiitso

szegelyen

csupan

10 fogacska volt

,

a

melyek

koziil

a vegkai-mok kozeleben levo a tobbiuel joval hosszabb

;

91 volt

E

nagyon

e mellett fvelt, a tobbiek

s

eek es egyenlo uagyok voltak.

(I.

egyene-

roviclek,

Tdbla 33. abra.)

postice sensim brevioribus

varietdst Uzcli-Szt.-Peter, Brasso es Also-Kdkos ha-

tdrdban talaltam.

5

—

Mull. 0. Fb.

Faj. Pleuroxus trigondlus, Tabla.

I.

34.,

.5.

(j.

MiLNE Edwakds,

;

—

Taf. 14.

1.

E

7.

Lynceus

1.

trigoncllus, liiEvra,

LauBBORG. 223.

pag.

1.

— PleurosuB

1.

pag.

2.

—

Fig.

184.

—

pag. 189.

52.

Tab.

80.

trigonellus,

33 -

44. Taf. 2. Fig. 1.54.

pag. 41.

3.

Fig. 14.

Taf. 10.

Schoedler,

Pig.

Leydig,

Fig. 1.;

36.

2.

3.

—

4.;

pag.

1.

1.

pag.

1.

tett faj pilnczelja

pag. 67. Tab. 3.

1.

altitud. ?

;

:

0-5

mm. uagyon kozel

piluczeljiiuak foliilete hatszogletii te-

zuga sima, holott az emli-

hiltso

iilso

hosszvonalakkal sdvolyozott, also hiLtso

zuga pedig fogazott.

A

legleuyegesebb az elteres azonbau

utopotrohjilnak alakja es szerkezete kozott, a

mi

a kettouek osszehasonlitilsilbol azonnal kitunik. (V.

6.

I.

trigonellus, Feic, G. i)ag. 243. Fig.

Kurz W.

hogy

kiiloubozik,

a ket

ungvibus cawlalibus

belso szervezetre uezve

recskekkel ekitett,

faj

pag. 28.4. pag.

Pleuroxus trigonellus, Muller P. E.

Lynceus

Hellich,

5.;

pag. 94. Tab.

9.

H.

1.

pag. 93. Tab.

7.

;

Pleuroxus aduncus-hoz, a melytol foleg abbau

pag. 74. Tab. 10.

1.

387.; Koch.

— Lynceus trigoneUus, Toth S.

36.

—

Pleuroxus trigoneUus,

2.

pag.

instructa

laevibus, dentibus basalibus duobus.

mm.

faj alaki-a es

a

lUI

Pleuroxus trigonellus, B.urd,

Fig. 13.; P. baniatus, Baird,

:

3

setis

rurvatis,

Lougit. ? 0-G

35. Abra.

Lynceiis trigonellus, RIuller O. Fe. Fig.

;

anum

prope

6,

pauhdum 5.

margine capitali arcuato, den-

,

cauda longa, angustata, apicem versus attenuata, margine posteriori bisinmda, ad apiccm setis tibus perparvis

Tilbla, 30. es 37. iibriikat.)

Hazilukban Novaly kozseg

hatiirilban taklltam a

me-

zosegi tosorozat koruyeken.

pag. 103. Fig. 60.

Rostro lomjimculo, postice paulo curcato

;

testa cor-

Faj. Pleuroxus nanus, Baird.

7.

poris indistincte retiadata, plerumque fere laevi; marI.

Tabla.

"21.

-20.,

abra.

gine caudali vnferne dcntibus circiter duobus, margine nanus,

Acropei-us

ventrali recto, setas ubiquc longas gerenti tali

infcrne subtiliter dentato

;

margine capi-

mediocri ad api-

catula

cem truncatum paululum attenuata

;

ungvibus curvatis

;

Longit. ? 0'55— 0'GG mm. A him kisebb a nostenyn^l, :

es

;

ormanya

altitud. ?

:

0'43

—

mm.

0'5

szfne sotetebb, hiltoldala

joval rovidebb es tompabb,

mint

a uostenye, ugy, hogy a tapogatokniU csak kevessel hoszszabb.

A hlbkarom

gyeuge. Az utopotroh uagy, vege

uagyon elkeskenyedik

es

van

A vegkarmok

alapjukou csak egy mellekkarom van. Az uto-

potroh hasoldala majdnem egyenes elott

fele

egy sajiltsagos nyiJviinykilba

es

vegzodik, mely a vegkiirmok alapjiit kepezi.

gyeugek

bemetszve

kisse

;

s

csak az ivarnyilas

a hdtoldala a vegbelnyiliistol

kezdve a vegkarmokig hosszu szorokkel tomotteu fedett.

Az

epen a vegkiirmok alapjiiuak toveben fek-

ivarnyilils

Bzik a hasoldalon.

Longit.

Az

cf

:

Az utopotroh

0'55

feketes szinvi.

mm.

Budapest

En

lozsvilrt,

Leydig.

;

3.

pag.

—

6.

1.

csak

fauuiljiiban s 6 utiiua

pilr

helyen eszleltem

;

MaegO

S.

T. is

uevezetesen Ko-

Nagy-Szebeubeu, Ai-adou, Piispokladiiuyou, Kar-

92. Tab. 3. Fig. 8. 7.

Lynceus nanus, Lilljeborg.

— Plem-oxus trausversus, — pag. 162. pag. 288. — pag. 33. — Lynceus nanus

pag. 228.

50. Tab. 3. Fig. 52. 53.

26. 4. pag.

2.

1.

Acroperus nanus, Schoedler.

4.

and Brady. 1. pag. 45. Tab. 1n. Fig. 8. Tab. 21* Alona trausversa, MiiLLEE P. E. 1. pag. 181. Tab. Fig. 10. 11. Lynceus nanus, Fric. 6. pag. 246. Fig.

NoEM.\N Fig. 8. 4.

—

59.

—

—

Alonella pigmiea, KuRZ.

Pleuroxus nanus, Hellich. Ro.^itro

nwdioeri

;

transversim

striata,

angustiore.

linea

setas

parvas

in

Fig.

7.

—

ceteris

angtdum

gerenti, postice

speciebUiS

margine ventraU

rotundata,

dorsali

rectuni,

dente ar-

brevi, apice rotundata, spinulis

marginalibus arnuxta

ungvibus caiukdibus dentibus

;

binis.

A him nem

3.

corporis brevi, evidenter

tcsta

;

postice qiuim

matum formante. Cauda fere

pag. 61. Tab.

1.

pag. 100.

1.

macida eerebrali oculo minore ; labro

processu mcdiali glabro

Longit. ?

mindenikerol ismeretes. Hazilnkban legeloszor TOth

emliti.

pag. 206.

Schoedlee.

parvis

eddig iltkutatott em-6pai fauua-teriiletek csakuem

eszlelte

1.

Tau. 16. Fig.

pag.

3.

Alona pygmsea, Sars G. 0.

laevibus.

tompabb

pag. 130.

Baied,

0-23— 0-28 mm.

:

;

altitud.

?

0-19

:

mm.

miut a uosteny, de hiitoldala

ugyanakkora,

oly erosen fvelt, ellenben hasoldaldnak kozepeu ero-

sebben kiszokello. Tapogatoi igeu erosek, nagyok, miudaziUtal

nem

hosszabbak az ormilnyniU.

kilk kiiloubozo hosszusiiguak,

A

szaglopiilczi-

egyesek koziilok

mint maguk a tapogatok.

A

majduem

czagou, Kisujszilllilsou, Szieluiczen, Lipto-Sz.-Miklosou,

oly hosszuak,

Demeufaluban, Beseuyclfalubau, Cseruiiu, Temesviirott,

a tapogatok csiicsiiuak kozelebeu emelkedik

Szegeden, Palicson, Dorozsuiilu, Ecsedeu.

ostor ered. Utopotrohja eros, vege fele keskeuyedik,

tapinto sorte s e felett

az

csii-

csdn kerekitett, hdtso szegelye fogacskdk helyett finom 6. Fiij.

Heuroxus transylvanus, I.

n. sp.

sortepamatokkal ekesftett.

Tabla. :«., 39. abra.

Altalauosau elterjedt

Rostro longo, inferne vergenti, postice paulo curvato testa corporis hexagonaliter reticulata

;

margine caudali

inferne paulum rotundato, margine ventrali

recto setis

Haziiukbau

faj.

nem uagyou

gyakori alak, mindazondltal fekvo helyrol ismerem,

meglehetos sok, egymdstol

tiivol

a melyek a kovetkezok

Kolozsvar,

:

Brasso,

Oltszem,

—

;

• :

92 Sz.-Anna

Mezo-Sillyi,

Miko-Ujfahi, Debre-

to,

ungvibus caudalilms curvatis, laevibus

mas

;

0-52—0-56 mm.;altitud.

Longit. ?:

Csema, Versecz, Eetisova, Nagy-Karoly, Szatmar.

?

0'4— 0-47 mm.

:

Hazankban tobb helyen tahlltam meg, Gyekeben, Novalyban,

sou,

Faj. Pleuruxus griseus, Fisch.

<8.

rostrobrevi,

cauda ajorma caudae feminae non discrepanti.

Lipto-Sz.-Miklos, Demenfalu, Besenyo-

Szielnicz,

czeu, fahi,

Mohos

t6,

igy Also-Eilko-

menten

az Olt

aziiz

Mezosegen, nemktilonben Debreczen kornyekeu Tabla. 22., 23. abra.

I.

Magyarorszdg tobb Lynceus 20.

Leydig.

;

Fischer.

gi-iseus,

pag. 231.

1.

pag. 430. Taf. III. Fig. 17

.5.

Schoedler.

;

Itostro vtediocri, acutiusculo

minore

,-

;

4.

^fikl6s

pag. 59.

mint

pontjilu,

Demenfalu

es

Lipto-Sz.-

peldiiul

novenyekbeu gazdag,

hatilrilban

legnagyobbreszt iUlando kisebb itllovizekben

;

tovilbbii

macula ccrcbrali oeulo

Temesviirott, Verseczen, Eetisoviln, Szegeden, Palicson,

transversim

Dorozsmdn, Nagy-Kdrolyon, Szatmilron, Nagy-Biinydn.

evidenter

hreri,

corporis

testa

cs a

es Felso-

striata in ujigulo postico reticulata, linea dorsali rotun-

angulum rectum cauda

pluribus minimis vestita

Lynceus truncatus, Mijller O. Fr., 1. jjag. 75. Tab. MiLNE Edwaeds, 1. pag. 388. T. III.; Koch,

5 maju-

ungvihus caiulalibis

;

Fig. 4. 8.;

H. dente basali parvo.

Zaddach,

36. Taf. 2.;

;

:

Tab.

137.

Fig.

16.

Taf

pag. 190.

—

Fig. 10.

25.

Taf.

Pleuroxus Tab.

striata, 1.

Fig.

2.

Schoedler,

striatus,

37.

Kurz W.

pag. 102. Fig.

pag.

4.

pag.

2.

Tab.

48.

pag. 63.

1.

2.

pag. 188.

27.

3.

Fig. 37.

—

— Pleuroxus

pag.

2.5.

Alonella

Hostro longiusculo,piosticepaidulum eurvato ; testa corporis manifesto striata, margine caudali

brevio7'ibus

;

inferne

recto,

margine ventrali

sidtrecto setis

cauda Imiga apicem rotundatum

;

versus attenuata, ungvibus subrectis, dense setosis.

Hazankban szinten keves az Olt

helyi'61 ismeretes

meuteu fekvo Szkare

allaudo,

noveuyben gazdag

kepezett cs

tapliilt

gyarorszagon

is

mm.

legeloszor

;

falu hat^vilrol gyujtottem

—

hatilrilrol.

margine ventrali inferne apicem truncatum

I.

8.

roxus aduucus, pag. 25.

40. Tab. 21. Fig. 1.

Schoedlek,

— Lynceus

pag. 189.;

11.

4.

trigonellus,

—

Kurz W.

pag.

4
;

arcuato curvalis,

phrumque

pag. 27.

;

— Pleu1.

pag.

1.

pag.

lOk

Longit. ?

A him

paululum

eurvatis,

interdum

etiam plurihus minoribus armato, margine ventrali

recto,

margine capitali dentibus nuUis aut pauds, cauda parte tdteriori

parum

hitvire

Mas

versics

rostro hrevi

testa

;

dentibtis validis

0-6—0-74- mm.

:

;

kisebb a nostenynel

eruek

es kulso

ostor

is

corjmris

;

;

,

margine venntediocribus

,•

cauda medio-

parum

attenuata, ungvi-

cauda

subtilius aculeata

;

alitud. ? s ettol

hogy

is,

:

0-43^ 0-45 mm.

abban ktilonbozik,

es

tompilbb,

tovilbbil

az ormilny hegyen tul-

szegelyiikou a tapinto sorte mellett az

megvan.

A him

Kuloubozik a nostenytol

tovilbbii

mellso szegelye

csupasz,

piinczeljiinak

testhossza

Hazilnkban

ad apicem truncatwm rutundata

Kolozsv^i',

e

fiijt

:

0'4.5

— 0-5 mm.

a kovetkezo helyekrol gyiijtottem

;

Eety,

Apahida,

Versecz,

Eetisova,

Szeged,

Bucsa, Feketepatak, Heviz, Eadnoth, Puspokladilny, Karczag,

testa corporis sid-

margine caudali inferne dentibus

tribus maifim,

—

Pleuroxus trun-

Taf. 3. Fig. 59. 3.

Hellich.

liostro longiusculo, paido curvato cis

2.

Tab. 15. Fig.

Norm.\n aud Biudy,

pag. 67.

pag.

nyoznak. 1.52.

Pleuroxus aduneus, Muller P. E. 1.

3.

—

azaz a mell- es folfele ivelt fogacskiik rola egeszeu hid-

Tdbla. 36., H7. ilbra.

—

28.

feminae.

abban

Monoculus aduucus, Jurine, 1. pag. 9. ChydoruB aduncus, Schoedler,

—

idtique

setis

tiipogatoi amazeiniil hosszabbak,

Pleuroxus aduncus, Jdhine.

10. Faj.

vutundato

de gyiijtottem felso Ma-

;

5.

anteriore exeuntibus

et

hogy ormiiuya sokkal rovidebb

tocsakban

^iag.

pag. 244. Fig. 53.

6.

pag. 62.

1.

parte media

c

pauJulum

quam

2.

Schoedler,

;

margiiie caudali ubique dentibus magnis

cri,

pag.

7.

pag. 106.

1.

curvatis

trali

Baird,

Norman and Brady, 1. pag. 36. Pleuroxus truncatus, Muller P. E., 1.

es nag,>Teszt az Olt ilradiisaitol

Szielnicz, Lipto-Sz.-Miklos, Besenyofalu,

Cserna es Demenfalu

pag. 244.

1.

pag. 40.

pag. 82. Tab. 6.

1.

Rostro hmgiusculo, postice curvato

bus laevibus.

Longit. ?:0-7G— 0-79mm. ;altitud. ? :0-4..5— 0-47

1.

9.

;

Lynceus truncatus, Fric,

catus, Hellich,

striis

postice

LttLJEBORG,

Peracantha truneata, Kubz.,

Hellich,

striatus,

—

1.

Lynceus truneatus, Fischer,

11.;

29. 30.

Fig.

2.

.59.

angulo rotundato, inermi

—

Peracantha truncata, Schoedler,

Taf. 21. Fig. 9.

Faj. 1'leuroxus striatus, Shoedler.

LnsviN,

29.;

Peracantha trunoata,

1.

Fig.

9.

pag.

1.

Lynceus truncatus, Leydig,

az eddig leirt alakokhoz.

9.

—

Taf. 10. Fig. 2. 3.

0-24— 0-3 mm. altitucl. ? :0-19mm. Hiiuje ismeretleu. HazAukban Brasso mellett talaltam pdr p^ldanyt s ezek altalaban mindenbou hasonlitanak Longit. ?

Tabla. 16—19. abra.

I.

duobus armatum formante

de7itibus

brevi, apice rotundata, spinulis saepius

sculis et

Pleuvoxus truncatus, Mulleb O. Fk.

1. Fixj.

1

data, margine centrali recto, setas parras gercnti, postice

Diosgyor, Arad, Teme.sviir, Szieluicz,

Ilisujszillliis,

Lipto-Sz.-Miklos, Cserna, Demeufalu.

E

helyeken

kiilo-

uosen Lemudkban gazdag pocsolyiikban igen kozonseges alak.

A

Wierzejski a torzsalakou

tiililltiim

tiitrai

kiviil az

egy erdekes

iibbau tert

el

tavakban

is megtixliilta.

erdelyi apahidai

varietiist

is,

a mely

nagy toban

mindenek

elott

a torzsalaktol, hogy pAuczeljiluak foliileten

;

93 a hosszbariizdAk helyett finoman pontozott sokszogletii

terecskek voltak.

abban

(I.

Tabla. IS.

hogy csucsa

is,

potrohjiinak hilts6 szegelyen 11

nagy fogacska

De

iibra.)

e mellett eltert

fokozatosan keskenyedo uto-

fele

—

egyeulo

egyszerii,

l"!

volt csupiln s a torzsalakra jellemzo sorte-

pamatokuak uyoma sem

volt.

T;ibla.

(I.

E jel-

ilbra.)

l!l.

lemek ugyan majdnem elegendok lehetnenek

!

Longit. ?

0-5— 0-56mm.

:

altitud. ?

:

0-48— 0-51 mm.

Hlmje meg eddig ismeretlen. Haziiukbau e

fajt

meg

csak Also-Rilkos hatiiriln taMl-

tam, tovilbbd a Mezosegi tosorozat komyekehez tartozo

Novaly kozseg

de mindket helyen csak

hatilrilban,

piir

peldiiuybau.

hogy

arra,

;

Pleuroxus balatonicus, Daday.

14. Faj.

ez alakot on.illo fajuak tartsuk, de mivel egyebekben a

torzsalakkal megegyezik, eu

Tabla,

I.

nem

4C. abra.

4.5.,

tartom egyebnek, mint PleuroxUB baliitonicus, D.aday

helyi fajvaltozatuak.

J., 7. piig. 4.;

(5.

pag. 154. 162.

Rostro longo, subrecto, apice antice curvato ; testa 12. Faj.

Pleuroxus persoTuitm, Leydio. I.

Lyuceus

—

70.

Lyuceus

Tabla. 4^-^14. ilbra.

perBoniitua, Lf.ydig,

Tab. 21. Fig. 13.

LKR

1.

P. E.,

—

1.

— Tleuroxus

pag. 191. Tab.

Lynceus

Fig.

3.

Fwc,

personiitus,

Pleuroxus personatus, Hellich,

pag.

4.

56.

—

42. Tab.

pag.

Fig.

4.

21

246. Fig. 56.

pag.

— —

Rostro longo, subrecto, apice antice currato

testa cor-

;

poris areis hcxayonalibus reticulata, marginihus caudali-

marginilms

inferne dentilms plnrihus,

bus

tibus minutissimis

parum hus 12

margine posteriori denlibus simplici-

ungnbus caudalibus

;

Longit, ?

A hfm

cauda mediocri ad apicem truncatum

;

attenuata,

— 14

ventralihus

ubique lonyis, tnarginibus capitalihus den-

subrectis, setis

:

0-5— 0-67 mm.

;

kisebb a nostenynel

;

attenuata

;

ungvibus caudalibus curvatis, laevibus;

margine dorsali caudae dentihus 10

— 12.

?

:

Az eddig ismert Pleuroxus

0-5— 0-54 mm.

ormilnya rovidebb, uto-

fajok koziil leginkilbb ha-

sonlit a Pleuroxus ghiher, Schoed. es a Pleuroxus perso-

Az elsohoz

fele,

ktilonoseu abbau ha-

hogy ormilnya csak gyengen

soulit,

hajlik mell- 6s fol-

de aztiiu elter abban, hogy pilnczeljilnak also zugiln

nincseuek fogacskiik, mint amauuiU,

nem

similk es

fogazottak, miut

szogletil

terecskekkel

A

^kitett.

vegkarmai

tovilbbil

Pleuroxus glaberei

a

emeze

ezeukiviil a Pleuroxtis glaber pilnczelja sima,

hoz abban

suhrectis, setosis.

altitud.

ubique vestito ; cauda mediocri apicem trwncatum versus

parim

natus, Leyd. fajokhoz.

pag. 106.

1.

margine caudali

personatus, MiJL-

Tab.

2fi.

7.

Tab. IX. Fig.

"227.

Norman and Brady,

uncinatiis,

19. Fig. 6.

23.

pag.

].

;

inferne dentibus nullis, margine rentrali subrecto setis

persouatus, Suhoedlee,

Ehypopliilus

corporis areis hexagonalibus reticulata

hilt-

Pleuroxus personatus-

hogy vegkiirmai simak ket mellek-

hiisoulit,

ka.rommal, ptlnczelja hatszogletii terecskekkel ekitett, es

hogy szemei azonos

fekszeuek

tiivolsiigban

hogy oriuiluya nem

abbau,

;

de

hajlik folfele

elter

mint

potrohja csucsa fele szembetiinoen keskenyedett es hiltso

aztiin

szegelyen fogacskiik uiucsenek, hiiuem csak finom, merev

amaze, panczeljiluak also

sortecskek es mellso szegelyeu kisebb-nagyobb kiemel-

bozik emezetol, mint a Pleuroxus glabere-i6\. Elter aztiln

kedesek.

mind a

Hazilnkbau

tam meg

eddig csak Also-Eilkos hatilrau

leirslssal

egyeznek, kiilonosen a uosteny utotekiutetebeu.

fogazottsilga

X)otrohjiinak

tekintetebeu az erdolyi peldiiuyok tol elternek

Pleuroxus

T4bla. 40., 41.

uncinatus,

Baird,

7.

Lynceus uucinatus, Leydig,

pbilus uncinatus, Schoedler, natus,

vegkarmok leirtak-

toleg

NoEMANN aud Brady,

Longit. ?

Meg

4. 1.

pag.

pag. 56.

subrecto,

135. Tab. 17. Fig.

—

—

;

(2—3) magnis

marginihus rentralihus breriores

gerentibus,

minutissimis

rum

;

rectis,

Crepidocercus, Bieoe. 1.

pag.

100.

et

macula cerehrali praedito;

jMstice rotundata, longitudine

maxima

animalis

testa

corporis lata,

marginum caudalium

ralde hreriori

;

alti-

cauda com-

(2

— 8)

Eddig egyetlen

minoribus, tehilt egyiittal a

a melynek

faja ismeretes,

uemnek

lelrdsdt is

leirtlsd,val

adom.

denticulatis, setas postice

marginilms

capitalibus

dentibus

1.

Faj. Crepidocereus setiger, Birqe.

cauda mediocri ad apicem trunmtam pa-

;

megtaMItam, a melyben igen

testa

attenuata, margine posteriori dentihus simplicihus

setosis.

a

pdr

pressa dilatata.

et jiluribis

16 — 18 sensim minorihus

itt

Capite immohili, testa ampla, lata ohtecto, oculo frontali

corporis striata, marginibus caudalihus inferne dentibus jjluribus

Nem.

is

s

meg egy

vtlzait

tlllapotban voltak mogtartva.

Lyuceus unci-

antiee curvato

Ures

gyiijtottem.

hal gyomortartalmiiban

Eliypo-

9.

ille-

mm.

0-.'"j.'")

eddig csupilu a Balaton-tobol ismeretes

4.

pag. 42. Tab. 18. Fig.

apicc

0-45—

Crepidocercus, Birge,

pag. 228.

1.

:

siofoki pixrtokon

tudine

Rostro longo,

ket emlitett fajtol testenek mereti viszouyiiit

kounyen felismerheto

iibra.

epeu abbankiilon-

is.

Pleuro.ms uncinatus, Baird. I.

—

A

miudeu eddig

fiuom sortezettsegiik miatt.

13. Faj.

4.

tabil-

az innen szArmazo p61dauyok a Nokm.a.n es

s

BEADY-fele

meg

csiicsa vegre

,

imgvihm caudalihus

subrectis,

I.

Crepidocercus

TAbla, 47., 48.

setiger,

Biroe,

5. pag. 20. Nr. 71.; 9. pag.

(ibra.

1.

pag. 102.

;

Daday

F.,

1-50.

Rostro mediocri ; macula cerebrali ocvlo frontali mi-

•

94 nore

testa corporis l/reii, areis

;

ventrali lcviter rotundato,

tis

margine

;

hreves gerente,

unidentatum formante

a7igulum rotundatum, brevi, spinis

hexagonalibus

setas

marginalihus

et

congrcgatim dispositis

iwsticc

;

cauda

plurihus latcralibus minu-

ungrihus simplicihus, dente

;

piarvo instructis.

Longit. ?

:

0-4— 0-3 mm.

;

?

altitiul.

:

0-27^0-32

mm.

Haziinkbau tobb helyrol ismerem, uevezetesen NagyKecskemet, Kotelem, Medgyes, Debreczen es

Teremi,

Ai-ad kornyekerol, a

liol

allaudo,

noveuyekben gazdag po-

csolyilkban gyakori alak.

5.

Nem. Alona, Baied.

Alona, Baied, Dana, Schoedler, Saks G. O., Bikge, MulGrapliolebei-is, Saes G. 0. E., Hellich, Kuez.

LBR G.

Alouella,

Sars

Leydigia,

Kuez W.

G.

O.

—

—

—

Harporbyncbus,

Sars

G.

O.

—

Capite immohili, testa ampla, sutis applanata, non carinata; oculo Jrontali lata, longitudine

et

macula cerehrali;

marginum caudalium

animalis paido breviori

;

seriebus aculeorum, aut

caudalibus magnis

et

E nem

cauda compressa,

sqmmarum Mas

orificio

foldrajzi elterjedese a fajok s

mint az

lata, ;

aut

ungvibws

vasis deferentis

ueve

nagy szama miatt

alilbbi td,b]flzat bizonyitja, az

egyes fajokra nezve igen kiilonbozo.

faj

vestita

sito.

igen tekintelyes

A

corporis

inermihus, aut saepitis ad basin

dentihus singulis armatis. ante ungves

tcsta

altitudine maxima

;

95 III.

Az ut6potroh esncsa

A

a.

keskenyedik.

fele

Az

aa.

Ahma

12. Faj.

zott.

Alona

13. Faj.

Kurz.

latissima,

kerekitett, ^pszelii.

A

////.

A

panczel foliileten tojasdad kiemelkede15. Faj.

sek.

Alona

Kukz.

tulierculata,

pauczel foliileten hossziranyu rovatkak.

*Az utopotroh csucson

— 3 a tobbinel

2

iilo

hosszabb

s

majdnem egyenesek. 0-6— 0-7 mm. :

Ziinkban miir T6th

En

s az

azonban tobb helyrol ismertem meg Eilkos,

Besimb<4k kozsegek

Piski,

a

S.\rs.

koziil

a

ugyanonnan.

felsorolja

is

legeldszor a Eetyeziit tavaiban talilltam meg, az6ta

Balatou-toban

is

s

nevezetesen Also-

hatilriir61

de meg-

,

ez ut6bbi helyen kiilonosen

;

feltilnSen

szegelytiiskei

ISfil-ben Budapest kdrny^-

S. eszlelte

nyomiin MaegC T.

6'

taliiltam a

Alona tenuicaudin,

Tit6potroIi

'•••Az

kbziil

a panczel gyeren rovatka-

16. Faj.

zott.

szegelytiiskei

s

Egyike az ^Zona-genus legnagyobb alakjainak. Ha-

ken

vegkarmok caupaszok. aa.

hosszabbak

Longit. ?

Atona pamila, Kuez.

14. Faj.

A

karmai igen erosek,

ben hasonlit a nostenyehez, de hAts6 szegelyen a sortek

cawptocercoicles, Schodl.

Az utopotroh csucsa

hb.

a szagl6pillczikilk

csucsiln, lilbpilr

hossziiak es hegyes csucsuak. Utopotrobja alak tekintet^-

panczel halvanyan haI6zott.

'"••A

elso

vajt.

panczel hosszbaraztlakkal rovatka-

'•'A

Az

alapjsln emelkedik.

ut6i5otroh csucsa a v6gkarraok alap-

jan erfisen

h.

lemzo ostor 6pen a tapogat6k

vegkarrank fiuoman sortezettek.

a si6foki partok kozel^ben. Nagyon gyakorinak azonban

sem mondhatom

egyik helyen

s

mindenutt csak uehilny

XJeldiinyiit gyiijtottem.

csucson csak egy hosszabb a tobbiu^I 8 a pauczel toniotten rovdtkazott.

Alona

17. Faj.

B.

A

panczel hiltso also ziiga fogazott.

a.

A panczel fiiltilete hosszbarazdakkal also zug egy kis fogacskaval

;

I.

az ut6potroh hats6 sze-

18. Faj.

A

panczel

harom

haI6zott, hats6 also ziiga

fogacskaval, az n,vuI6

_..

orrmany

rostrata,

folfele

Lynceus acanthocercoides, Pischer, Fig. 21

terecskekkel

rovid, tompa,

19. Faj.

.._

Alcma

negyszcigletii

foliilete

Tabla, 50. Abra.

rovatkazott, a hatso

g^Iyeu egy aor tiisk^vel az orrmany hegyes.

h.

Faj. Alnna^ acanthocercoides, Fischer.

2.

n. sp.

laci(.
25.

Leydig,

;

Koch.

cercoides, Schoedler,

elesen

coides,

gorbiilt

mell

—

er6s

ieli irk-

Alona testudinana, Fiscn.

1. pag. 231.

3.

pag.

11.

NoRMAN and Brady,

Tab. 21. Fig. 1. pag.

—

7.

174. Taf.

KuRZ W.,

pag.

1.

7. pag. 431.

Taf. 3.

Taf. 19.

Fig. 5.

— Eurycercus acantho— Lynceua acanthocer31.

Alona aeanthocercoides, Mijller P. Fig. 5.

4.

1. pag. 59.

—

—

E.,

Leydigia acanthocercoides,

Alona acanthocercoides, Hellich,

1. pag. 85.

E

megliatilrozo tiiblazatba csupan a hazankb61 ecldig

ismert fajok vanuak felveve

a varietasok az

s

belyeu

illeto

Itostro brevi

mediali

vannak reszletesen ismertetve.

laJtri

manifeste 1.

quam

Alona Leydigii, Schoedler.

Faj.

cerebrali oculo

longitudinaliter

striata,

Lynceus quadi-angularis, Leydig, Fig. .59.; ToTH S., 1. pag. 1.53. Tab. Leydigii, Schoedler, 4. pag. 27.

1.

pag.

221.

3.

Fig.

IG.

Mijller P.

;

Tab.

—

8.

Alona

E., 1. pag. 174.

Lynceus quadrangitlaris, Fric, 6. pag. 243. Fig. .51. Leydigia quadrangularis, KuRZ, 1. pag. 58. Tab. 2. Fig. 2. Alona Leydigii, Hellich, 1. pag. 84. Fig. 41. ;

— — —

macula cerchrali oculo farum majore

processii mediali labri ciliis breiibus vestHo, testa cor•poris

aut

laevi,

aut

jJostice

nommnciuam

striis langiiudi-

7ialibus valde indistinctis, brevi, alta, postice altiore,

quam

antice

vuirgine ventrali lcviter rotuncktto, setas uhique

;

corporis postice

alta,

setas ubique

angulum

longas gerentibus, postice ;

cauda ma.vima,

latis-

sima, ad apicem rotundata utrinqu£ serie marginali spi-

narum

longarum fascicvlatim

ungvibus caudnlibus

E

faj siltaliinos

sctosis, basi

armata

dispositarum inermibus.

jellemeit tekintve, feltiinoeu hasonlit

az Alona Leydigii fajhoz

s

ettol csupsin ajakfiiggeleke-

nek sortezettsegevel, utopotrobjiiuak sortezettsegevel azzal

ter

nincs.

Ugy

el,

hogy a vegkarmok

liitszik,

hogy nagy

es

mellekkarom

alapjiiu

foldrajzi elterjedessel bir,

de igen ritka alak, mivel a buvilrok mindig csak egyket peldiiuyr61 emlekeznek meg. Haziiukbau

meg

eddig

csak a Balaton-toban tabiltam a si6foki partok kozeleben,

cauda maxima, latissima, ad apicem rotun-

a hol meglehetos gyakori, valamiut Besimbilk hatiinin

angulum rotundatiim

data, utrinque serie saepius marginali

latim disjMsitarum armata

;

,

spinarum

fascicu-

egy pAr p^ldsinyban.

ungvibus caudalibus dente 3. Faj.

minuto. Longit. ?

:

0-92— 0-98 mm.

altitud. eapitis

A

brevi,

inermem

longas gerente, postice

formante

processu

;

testa

;

Tdbla, 49. abra.

rotundatum inermem formantibus

Ro.ftro brevi

majore

longis dense vestito

antice altiore, marginibus ventralibus leviter rotun-

datis, I.

macula

;

ciliis

?

:

0'23

bim, miut azt Kuez

tenynel kisebb,

;

is

:

0-G6— 0-7 mm.;

az

Bostro

ponto.san ismertette, a uos-

pslncz^ljiinak

Tapogat6i hosszabbak

altitud. ?

mm.

I.

sAvolyozottsaga

ormdnjmsll

s

elesebb.

a himeket jel-

hrevi,

Alona halatonica, Tabla,

51., 52.

n. sp.

Abra.

macula cerehrali oculo majorc

mediali labri margine inferiore undulato lateribus setis dense vestito

;

Iiinc

;

processu

atque in

testa corporis evidenter longi-

tudinaliter striata atque striis

mimitis dense instructa^

;

96 qxuim aniice manjinibus venira-

brevi, nlia^posiice, aliiore

Ormiinya tompa, rovid

kerekitett.

Tapogatoi

es szeles.

libus rotundatis, setas ubique longas (jerentibus, jJostice

szinteu rovidek, de a szaglopillczikiik megis az ormiiny

angulum rotundatum

csiicsilig

maxima,

latissima,

inermem

forniantibus

anum

supra

cauda

;

ad apicem

8-deniata,

A

eruek.

pi'inczel

rotundata serie spinarum mavginalium minimarumaiquc

gelye egyeues ugyan, de azert

utrinque lateribus serie spinanim longarum fasciculatim

miudeuiitt egyenlo szeles,

armata

dispositarum

ungvibus caudaUbus inermibus

,-

E

faj slltalslnos

nagyon emlekeztet

jellemoit tekintve

siiriien

maga

mert

az utopotroh

csiicsa

nem

gyeugen

fele

elkeskenyedett ds tompiln kerekitett.

A vegkarmok alapja

miuthogy

az utopotroh csucsa

nincs elesen elkiilouiilve,

dente basali carentibus.

meglehetos

feliilete

fekvo hosszbarixzdilkkal ekitett. Az utopotroh hiitso sze-

Az utopotroh

uincs bemetszve.

hiltso szegelyen s a sze-

az Alona Leydigii es az Alona acanthocercoides fajokra.

gelytol kisse tiivolabb egyeulotlen hosszu,

finom sortecs-

Az elsohoz

kek pamatainak hosszsora emelkedik.

A

vegkarraok es

egyenes

piinczeljiiu

vannak, de elter tole a barslzdiik kozotti terek

bariizdilk

finom,

hogy

hasonlit abban,

Alona acantho-

az

hulliimos rov;ltkilzottsiigaval,

pedig epen abban kiilonbozik

cercoides-tSl

hasonh't az Alona Lei/digii-hez.

Mindket

mellso tapogatoinak sortezettsegevel

meg abban

digii-io\ elter

fajtol kiiloubozik

az

s

Lougit. capit. cf

Alona Ley-

hogy vegkarmainak

is,

nyilik. (II. Tiibla.

miben

a

,

mellekkarmok egeszen similk

alapjiln

cf

mm.

Hazilukbol legeloszor TOth T.

is

cT

altit.

;

0'.3G

:

mm.

altit.

;

mm.

O'^o

:

az ivarnyilils alapjuk elott

5(3. iibra.)

0'78

:

s

Maeg6

az 6 nyomiin

s

S.

En

Budajjest kornyekerol ismertette.

legeloszor a

nincs mellekkarom, mely tekintetben az Alona acan-

EetyeziU hegytomegebeu levo Zseminye- 6s Zenoga-tobol

thocercoides-hez hasonh't, a melytol azouban kiilonbozik

ismertem meg, kesobb azoubau tobb helyen

annyibau, hogy vegkarmai csupaszok. Szoval e

nevezetesen Csehtelke, Siirkilny, Gyeke, M.-Siilyi, Uzdi-

Alona Leydigii

es az

faj

az

Alona acanthocercoides kozott koz-

vetito alakot kepez.

Lougit. ?

Meg

;

altitud. ?

:

0-7— 0-.S2 mm.

ez ideig csupdn a Balaton-to vizeuck faundjdbol

ismerem

A

0-75— 0-85 mm.

:

epen ezert adtam a «balatonica» nevet

s

is.

Deeg, Boldogviiros, Nagy-Pesteny, Pii.spok-

Szt.-Peter, ladiiny,

Karczag,

Debreczen,

Kis-Uisziilliis,

Szielnicz,

Lipto-Szt.-Miklos, Demeufalu, Beseuyofalu, Cserna, Ver-

novenyekben bovelkedo vizekbeu,

secz hatilriirol iillando, tovilbbil a

Balatou-to siofoki partjainak kozeleben.

Balaton vizebol a siofoki partokon halilsztam, de csak

nosteuyeket

s itt

meglehetos gyakorinak

Litszik.

Alona quadrangularis, MiiLLER 0. F.

5. Faj.

I.

4. Faj. I.

Alona

Tdbla. 5.3-59. abra.

9.

Lynceus affiuis, Leydig, 1. pag. 223. Tab. affiuis, ToTH S., 3. pag. 20. Fig. 24. 25.

Taf.

2L

Hellich,

liostro brevi

Fric,

L. affiuis,

Fig. 5.;

affiuis,

,•

1.

pag.

pag.

6.

9.

242.

—

Fig.

biaculeaio;

vel

.50.

;

labro

corporis

iesta

margine venirali

recto,

subrecto, setas ubique mediocres gerenti, postice

inermem formante

rotundatitm

tiunratum versus jmrum marginali aculeorum

angulum

margine dovsali

mediocrium setosorumquc

ungvibus caudaUbus curvatis, praeter dentem serie

aut

cauda magna apicem

,•

lafiore,

vesiita

is

a Szeut- Anua taviibau, a mely-

nem

hanem

,54-.

Longit. ? altit. capit.

A him oly ivelt

e.s

?

(I.

Tilbla.

0-9— f)-9S mm.;

:

:

0'2.5— ()'i2(;

tiltitud.

hiitso ziiga

1.

pag. 56.

;

?

:

(l-.i-l— 0-51

mm.;

attingenti

magaBabban

fekszik,

nem

tompdn

;

pag. 28. 4. pag.

Muller

1.

pag. 87. Fig. 44.

macula cerebrali magnitudinem

labro processu mediali glabro

;

P. E.

A. quadrangvdaris, KuRZ,

Fig. 20. 21.;

oculi

testa cor-

;

poris evidenter, longitiulinaliter striata, fere rectangula,

margine ventrali subrecto,

setas ubique mediocres gerenti

cauda magna, apicem truncaium

margine

i-ersus latiore,

dorsali roiundato, serie marginali aculeorum mediocrium et serie laterali

squamarum

ortiata

ungvibus caudalibus

;

denie parvo insirtu:tis.

Longit. ?

A him szegelye

:

0-7— 0-85 mm.

altit.

;

?

0-4.4— 0-4(i

:

majduem egyeues

A

fele

mlnyulo

lefutiisii

s

;

ormiinya rovid,

tapogatoi az ormiin>Tiiil

tapinto sorte rovid, de eros.

gatok iigainak elso izerol hiiinyzik a ercisek,

tiiske.

szegelyerol

ligiistapoLibpilrjil-

a uosteuyehez,

hiiinyzik a fogacskilk

s csupiin a finom sorte

A

Az Elso

alapjukou es vegiikon szelesedettek.

Az utopotroh alak tekintetebeu hasonlit hiitso

mm.

uyulilukabb es kisebb a uostenynel, hiitoldali

hosszabbak.

de hiitoldali szegelye

3.

1.

A. quadrangularis,

A. quadraugularis, Hellich,

Rostro brcvi

nak karmai

ilbra.)

mm.

kisebb a nostenynel, felsci

voltak sortezettek,

A. sulcata, Schoedler,

;

Fig. 24. 25.;

tompa, mell

n61 az utopotroh szegelytiiskei

egeszen simsik.

Fig. 4. 1.

pag. 176. Taf.

;

basalem

— —

1.

sevie

dentium minimovum avmatis.

TaliUtam oly varietilsiit

Tii,f.

—

fere rectangula, interdum areis hexagonalibus insirucia, vel longitudinaliter striata,

21.

i'ix

macula cevebrali oculo minore

processu mediali glabro

14.

Fig. 68. 69.;

Fig. 42. 43.

8.5.

Lyuceus quadraugularis, Muller O. Fr., L pag. 74. Tab, 1 3. Aloua qu:idi'augularis, Baird, 7. pag. 131

Fig.

T.ab.

—

Alona

Tabla. 60. abra.

LEYDia.

qffinis,

Alona affinis, ScHOEDLER, 3. pag. 19.; A. afflnis S.\rs G. O., 3. pag 217. Lyuceus (xuadrangularis, Norman aud Brady, L jiag. 26. L.

is talilltam,

pamatok

kiilsci

sora

belso sora van meg.

vegkarmok, nemkiilonben a mellekkiirompiir

is

sima

;

;

97

E

utopotroh csiicsiluak majdnem kozepen emelkednek,

s az

minthogy a Lougit.

himivarnyil;'is alapjuk elott uyilik.

d"

mm.

0'G1

:

altit. rf

;

:

mm.

0'32

Alona

Az europai faimateruleten majduem kozousegesnek mondhato,

tobb helyeu eszleltem

e fajt liaziiukbau

;

Debreczen,

honuan a

a

Az

siofoki partokou gyujtottem.

peldiiuyok

tott

itt gyiij-

mertekben eltemek a torzsalaktol

kis

uevezeteseu abbau, hogy az ilgastapogatok torzseu csu-

pilu

egy eros sorte vau,

s

LyuceuR

az utopotroh szegelyeu 11

— 12

lineata, Fischer.

3—-5.

Tabla.

Sars G.

O., 2. pag.

IGO.

Muller

abia.

L

—

A. lineata, KuRz,

pag.

1.

pag.

1. ,52.

Fig.

178. Taf. 4.

Fig.

4.;

3.,

A. guttata, Hellich,

;

1.5.,

Alona rectangula, Schoedler, 2. pag. 28.

A. lineata,

;

P. E.,

pag.

1.

92. Fig. 49., 50.

maeula cerehrali oculo minore

;

processu mediali glahro

Saus G. 0.

ijuttata,

az

de kiilonosen utopotroh-

liueatus, Fischer, 7. pag. 429. Taf.

Rostro hrevi

Alnna

iill

ormiinyilnak

eleseu kolonbozik.

16.; L. lineatus, Leydig, 1. pag. 2.S0.

fogacska vau csupilu. G. Faj.

iiltal

Alona

II.

A. lineata, s

Faj.

8.

Besenyofalu,

Wierzejski megtaMlta

liatfiriibau.

azoubau

melyttil

a

,

jtoak alakja es szerkezete

a titrai tavakban. Ezeukiviil ismerem a Balatou-tobol is,

lineatd-hoz

slradilsi

uagyon kozel

peldilnybau.

piir

Malomviz,

Bdld,

Lipto-Szt.-Miklos,

Szieluicz,

Demeufahi kozsegek

Also-Vist,

taMltam

alakja, pilnczeljiinak szerkezete,

igy 1

Also-Eakos,

nevezeteseu

a melyet Also-Eilkos hatilriin az Olt

faj,

teriileten

tcsta corporis

;

lahro

;

longitudinaliter,

manifeste striata, linea dorsali rotundnta, margine venTalilft.

I.

Gl., (W.

abra.

mcdiocres gerente, po-

trali leniter sinuato, seta^ uhique

Alona LF.R P.

guttata, Saes G. O.,

E.,

culata.

pag.

!287.

;

A. guttata, MiJL-

pag. 181. Tab. IV. Fig. 8. 9.;

I.

Kurz,

A. coronala,

pag.

1.

ScHOEDLER,

1

—

:{.

pag. 24.

6.

A. reti-

;

Alona anglica, Hellich,

;

2.

cauda

Irrevi,

lata,

ad apicem rotundata, margine dorsali fere

recto,

Rostro hreri

;

macula cerehmli, oculo viulto minore

margine rentrali

et serie laterali

cauda

;

sqnamarum utrinquenrmata,

ungvihus dente parvo. Longit. ? cap. ?

:

Lougit. ¥

A him

;

altit.

?

Kety, Miko-Ujfalu,

A

meg

Az

Az

Sziisz-

Piispokladilny,

Karczag,

Wiekzejski a

n. T&bla.

tiitrai

tavakbau

2.

1.,

cerebrali

oculo

minore

rem

:

s

es erosen

vegkarmok

elott

majdnem

A

egyenes.

potrohon

egy oldali sorte-pamatsor emelkedik.

Karczag,

Piispokladilny,

israe-

Kis-Ujszillliis,

Budapest, Lipto-Szt.-Miklos, Demeufalu, Szieluicz. Wierzejski a

tiltrai

tavakbol emliti.

9.

Faj.

Alona

lahro

;

processu

;

ma-

mediali

margine ventrali medio parum

obtusum, inermem formante

cauda

;

murgine

dilatata,

marginali acideorum 7

— 8 sensim

minimorum aequalium armata inermibus dente hasali

;

apicem versvs utrinque serie

minorum ungvibus

et

plurihus

caudalihus

;

altit.

?

:

macula

processu mediali glahro striata,

;

4bra.

7.

6.,

~.

pag. 132. Taf. 16. Fig.

cerebrali oculo minore,

3.

lahro

corporis longitudinaliier

testa

areis quadrangularibus

recto, setas longas, postice

;

margine ventrali sub-

sensim hreviores gerenti, postice

angidum rotundatum, inermem formanti

;

cauda brevi

utrinque serie marginali spintdarum fasciculatim dis-

positarum armata

E

;

tmgvilms

ciliatis,

dente minimo.

ritka fajt hazilukban a Mezosegi tavakban s aztfln

Kis-Ujszilllils hatiii-ilu talilltam,

de csak

uemkiilouben Kecskemet, Also-Eiikos

bau

tino.

0-4— 0-4-8 mm.

CJiidooera.

hrevi,

dorsali

angulum

;

reticulata, Baird.

Tabla.

reticulata, Baird,

Rostro brevi

arcuato, setas uhique mediocres gerenti, postice

Daday,

az ostor

;

mm.

0"47

Fogaras,

:

Alona

testa corporis longitudinaliter, manifeste striata,

linea dorsali rotundata

:

0-2— 0-28 mm.

Haziinkban eddig a kovetkezci lelohelyekrol

faj.

taliilta

4bra.

Rostro longiusculo, paidiim curvato, acuminato

Longit. ?

:

karma gyenge

lilbpilr

elsci

II.

rotundatum

?

Budapest, Sziehiicz, Lipto-Szt.-Miklos, De-

hatiiriln.

7. Faj. AIo7ia stagnalis, n. sp.

;

iiltit.

ivaruyiliis az egyszerii

meg.

glahro

;

Arilnylag nagy foldrajzi elterjedessel bfr6 4s gyakori

ueve-

s

Deeg,

Uzdi-Szt.-Peter,

Eetyeziiti tavak,

Kis-Ujsziilliis,

cula

mm.

pilnczel hdtoldala

Lougit. ?

Kezd, Nyiiriidto, Kmcsi, Koteleud, Nagyteremi, Szt.-Anna

meufalu

0-5--0-G

egy harilut sortesor

Haziiukban uagyou sok helyen talilltam

Mohosto,

:

kihegyezett.

0-23— 0-2G mm.

:

0-08— 0-0!l mm.

zetesen Brasso, M.-Siilyi, Bilresd, Also-Vist, Heviz, M.-

es

squamarum, ungvi-

tapogatoi hosszabbak az ormiiuyuill

hiiinyzik rolok.

Egyike a kozousegesebb fajokuak.

Zilh,

cauda ad apiceni

uyilik.

0-35— 0-39 mm.

:

ungvibus

;

hus inermihus.

brevi,

murginalilms spinarum

Mas

unidentatis.

setosis,

attenuata, utrinque seriehus duabus

hreres gerenti, postice

sidirecto, setas

lata, apice rotundato, fascicidis

minutarum,

;

rhomhoidalil/us vel quadratis,

angulum rotundatum, incrmeni formante

;

armata

utrinqtu; serie marginali aculeorum

caudalibus

9.5.

testa corporis hreri, areis

altit.

angulum ohtusum, inermem formanti

pag. 3.^0.;

2.

pag. 54. Taf. 2. Fig. 4

.

stice

es

pilr

peldiluybau,

Apahida

hatilril-

is.

0-18— 0-22 mm. 13

— ;;

98 Debreczen,

jasfalva,

Al(yna nblnnfia, MiiLLER P. E.

10. Faj.

Lynceus qnacb-augiilaria, Lill.teboug, Pig. 5. Alona oblouga, Muller P. E.,

1. pag. 76.

—

Fig. 22.

Tab.

2.3.

4.

Rnstro mediocri

Fig. ,•

2.;

1.,

Kurz.

Tab. VI. Tab.

1. pag. 17.5.

pag.

1.

.56.

oculi; lalyro prncessu mcdiali ylahro; testa mrporis laevi,

nonnunquam

aut

postice striis lonffitudinalibus indistinc-

fere rectanfiida margine rentrali suhrectn, setas postice

tis,

,

sensim breriores gerenti, parte postica angulum rotwndatum. inermemformante

cauda magnaper totam

;

longi-

tudinem aequilata, apice truncata paulo rotundata, marginali aadeorum mediocrium

martim armata

serie

laterali squa-

et serie

Mas

ungribus caudalilnis drnte parvo.

;

cauda ad apicem versus angustata,

serie marfiinali den-

tium carente. Longit. ?

A him

:

fele

elter ttile

;

mert

e

faj

himjenek

uagyon helyesen

iitoilbrii-

hogy

piluczeljiinak hiits6 szeg^lye erosebbou

sortecskek emelkedtek

egy

egy eros

elso izerol

iig

miisodik

A

fz

egy

csiir61

belso

csucsiir6I 3

es

tiiske

—4

—4

a hai-madiknak

s

iz

rom

kettagu sorte,

tollas,

finom eortecske,

harmadikuak

csucsiiu egy, s a

meg

egy

ezekben

volt Mthato.

is

megis hasoulitott

t6rzsalakt61,

ut6potrohjiiuak .szerkezetebeu

hozzii

uem

a

eltert

csucsiin hii-

tiiske volt, a iniisodik

esucsdn azonban nehiiny finom sorte biir

csii-

kettagii sorto eredt.

tollas,

elso iz6nek csucsAn uehiiny

iig

kiviil

a kiilso

;

mellette egy kisebb, a

s

tiiske

hdrom

emelkedett

tiiske

tiiske

a miisodik

epen ez okbol

s

kiil6uitettem el attol.

pamatbim igen fiuom

12. faj.

Alnna quadranfiularis himjenel

fajt

m6g

Fig. 13

2.

A. latissima, Hellich, 1. pag. 89. Fig. 46.

elo-

Rostro longiusctdo, acuminuto eddig csak a Eetyezilt hegy-

minmr

;

testa

cnrporis

tomegeben fekvo Fekete-tob^l (Teu uyegru) ismerem.

mariiine ventrali recto,

WiERZEjSKi a

stice

tiltrixi

iibra.

Alonoijsis latissima, KuRZ, 1. pag. 46. Tab. 1.5.;

fordulo hasonlo pamatuak. e

Tabla. 10—11.

azouban van egy hosszsor

kiviil

szinten fiuom sortepamat a szegolytol tiivolabb befele, a az

Alona latissima. Kurz.

sorteesII.

kek emelkednok, ezen

Haziinkban

Agastapogat6iuak torzseu

csucsaiu pedig 2

tiiske,

vegkarmok

Hiitso szegelyen a

kiindiilolag 5---G

mely megfelel

fel-

a piiuczel f6liilete hatszogletu

s

terecskekkel volt ekitve.

S

P. E.

drdekes varietii-

a mely elso sorban abban kftloubozott a

tiinoen kerekitett, toviibbii az also ziigon rovid, fiuom

azonban utopotrohjilnak alakja ;

taliiltam,

is.

meg egy

elkeskenyedik ^s csucsau a vegkarmok

fele

egyeuesre metszett.

iilajjjiitol

:

torzsalakon kiviil azonban

t6rzsalakt61,

iz

mint azt Muller

vege

?

altit.

0-7— 0-9 mm.

Piispokla-

kerekitett volt s evvel kapcsolatbau felso es also ziiga

Alona quadrangularis him-

tekintet^beu

es szerkezete

zolja,

;

illtalilnossdgban az

jehez liasonlft

potrohja,

0-8— 1-2 mm.

A siit is

marulo cerehrali fere magnitudine

Demeufalu, Csiipor kornyeken

Di6sgy6'r,

3.

Budapest,

KisiijsziilMs,

Kecskemet, Karczag, Szielnicz, Lipt6-Sz.-MikI6s,

diluy,

tavakbol ismortette.

;

macula cerebrali oculn

longitudinaliter

lata,

striata

setas ubique longas gerenti, po-

inermem formanti

anijulum rotundatum,

;

cauda

perlonga, apicem versus attenuata, serie aculeorum parvo11. Faj.

Alona

n. Tabla.

Alona

costata,

NoRMAN

tus,

Fig.

—

7.

Sars G.

noi-e

;

6s 9. abia.

S.

O., 2. pag. 286.

Hellich,

costata,

Rostrn longivsculo

— Lynceus

1.

lahro processu mediali glahrn striata

aut

;

Tab. 21.

2.

pag. 90. Fig. 47., 48.

testa cnrpnris

areis

mani-

he.ragonalibus

plus-minusve nbsoletis; margine ventrali rectn aut

parum

rotundato setas postice sensim breviores gerenti, parte postica

angulum rotundatum inermem formante

A

cauda.

;

tmgvibus caudalibus dente parvo atque

;

dentium minutorum.

Longit. ?

costa-

macula cercbrali ocuio multo mi-

;

Inngitiidinaliter

feste

serie

and Beady, 1. pag. 25. Tab. 18. Fig.

Alona

rum armata

Sabs G. 0.

costata,

:

0-5— 0-58 mm.

altit.

;

?

:

uostenyuel, hiitoldala

majdnem kiilso

nem

oly eroseu ivelt s hasoldala

egyenes. Tapogatoi hosszabbak az ormiiuyuiil,

szegelyiikuek elso harmadiiban egy tapinto s6rte

emelkedik, ez alatt pedig hiirom oldali

A

0-4— 0-43 mm.

him, mint liltabiban az .4/owa-fajokniil, kisebb a

csucson emelkedo 8

Az iigastapogat6k

—

8zagl(')pillczika.

10 szagl6piilczika egyenlii hosszii.

belso

iigi

hi'irom tollas s6rte mellett

utols6

meg

Izenek

a

csixcsiir6I

egy finom rovid, ketizu

Az

mediocri, per tntam Inngitudinem aeqn.ilata, apice trun-

s6rte ered,

melynek

marginali aeuleorum meilio-

elso liibp.lr

karmai erosek. Az ut6j)otroh egeszeu csupasz,

cata,parumrntundata, crium

;

ungvibus caudalibus dente parvn.

Longit. ? 0-1 4-

serie

:

0-.5

mm.

;

altit.

?

:

(VTi

mm.

s :

altit.

a sima vegkannok mellett nincs mellekkarom. Longit.

:

mm.

hazilnkban

'?

:

mm.

0'4

Haziiukbau ez ideig

Meglehetos nagy foldrajzi elterjedessel biro

zik.

cap. ?

elso ize s6tetebb a miisodikuiil.

is

faj,

mely

a kozonsegesebben el6fordul6k koze tarto-

Legelso alkalommal Erdelybeu a Mohos-t6b6I es

koi-nyeken fekvo t6esiikb61 gyiijtottem, de kesobb megtaliiltam Brasso, Kotelend, Felso-Kiipolna,

Szoviit,

Hdj-

k6z8eg de

itt

hatiiri'ir6I

a

;

altit.

meg

rf

:

0'3

mm.

esakis Versecz

^s

Segesd

ismerem, hol egy hegyi t6ban taMItam

ritkiil)b

alakok koze

peldiinyilt taliiltam.

tiii"tozik

s

caak egy

piir

;;

;

99 Tab.

1. pag. 23.

Alona mmptocercoides, Schoedl.

13. Fiij.

Tabla. H.,

II.

Camptocercus

Schoedler,

alouoicles,

— AJoua

2. pag. 27.

camptocercoides, Schoedler, 3. pag. 24. Tab.

1.

Fig. 8

—

(jidaribus

testa rorporis areis

,•

hexagomdilms,

rel

quadran-

manjine

fere rectaiujida,

Alona tsnuicaudis, Mullkr

1. pag. 52.

tenuicaudis,

A.

;

A. te-

24.;

Hellich.

1.

pag. 88. Fig. 45.

Rostro brevi

liostro brevi,

processu mcdiali (jlahro

—

3.

macula cerehrali oculo minore

;

labro

;

-10.;

Heluch, 1. pag. 88. Fig. 4.5. (Pro parte.) macula cerebrali oculo minore ; labro

A. teuuicauclis,

Kurz,

nuicaudis,

abra.

13.

19. Fig.

P. E.,i. pag. 179. Tab. 3. Fig. 20. Tab. 4. Fig.

processu mediali glahro

testa corporis ainple, longitudi-

;

naliter striata, fere rectangula,

margine ventrah

leniter

rotundatti, aut recto, setas lon{/as postice sensim hreviores

angulum ohtusum, inermem formanti

gerenti, postice

ventrali recto, setas lonjas postice sensini breviores ge-

caudu longa apicem

anipdum obtusum, inermem formanti cauda angustata, ad apicem attenuata, upice truncata

incisa,

incisaque, serie manjiiudi aculeorum,

ultimorum lomjo-

ultimorum longorum, validissimorum, superiorum per-

rum, superiorum parvorum, armata

umjvibus caudali-

parrorum armatio

postice

renti,

;

hus dente majno. Longit. ?

e

fajt

mm. altit. ? 0-28— 0-3 mm. meg csak keves helyrol ismerem, ;

Lougit. ?

:

igy nevezeteseu Kolozsviir, Apaliida es Oltszem hatiirilu

A

:

Alona parvula, Kurz.

14. Faj. II.

Tabla.

Alona parnila, Kurz, Ilostro hrevi

megfigyelni,

14.,

1.5.

pag.

1.

libra.

.50.

is

Ttcb.

II.

,-

testa corporis

ki

van

gyon

Fig. 8.

lahro

;

hmgitudinaliter rotundata, mar-

ohsoletius striata vel laevi, linea dorsali

gine ventraU recto, setas postice sensim Irreviores gerenti,

Tapogatoi az ormiinyuiil

es ablfele szokcll.

fejlodve.

s

Az

a tapintosorteu kiviil a kis ostor

karmai erosek

elso liibpflr

A potroh

gorbiiltek.

vegen a fiirksortek

es

na-

eldtt hilrom

hanlntsorban fiuom sortek emelkednek. Az utopotroh tekiuteteben

iilak

veg-karmok

nem

alapjilu

sokbiin ter el a nosteuyetol, a

azonban

szegelye egeszeu csupasz

gyengen vdjt

csiik

;

hiltso

csak a vegkarmok alapjiin, a

s

tesen negy finom sorte, ezeken tul ket eroteljesebb, hen-

;

;

— 8 ae^iualibus

setis-

mm.;

sen AI.s6-Riikos es Apahida

.iltit.

?

0-^5— 0-3 mm.

:

csak ket helyen

hatilriln,

geres nyulviinyka, melyeknek elsejerol egy erosebb tiiske,

s

nevezete-

az utobbi

helyen a

vegre

meg

d"

:

Igen uagy 1.5.

Faj.

Alona tuberculata, Kurz.

Aloua tuberculata,

Khrz,

pag.

1.

A. tuberoiilata, Birge, 1. pag. 107. Taf.

Rostro brevi

inacuhi

;

testa corporis brevi,

Fig.

2.

cereliridi nculo

tidierculis

parvis

;

zankban 17—18.

parvominore;

marijine ventrali

rotundato, setas breves yerenti, postice

rotundatum, inermem formanti

;

cauda

Fig. 3.

Taf. 2.

.51.

:

Haziinkbau

0'3

;

s

a kor-

Alona tenuicamlis, Saes G. 0.

G. O. 2. pag. 285.

Tab.

:

0-:25— 0-29

— Alona

mm.

a mely ha-

Siirmils, Segesd,

Kiirczag,

Heviz,

Kisujszdllils,

Domba, Medgyes,

Piispokladilny,

Debreczen, Diosgyor, Lipto-Sz.-

Miklos, Szielnicz, Demenfalu, Csilpor.

17. Fiij. II.

Ahma Tabla.

lacustris, n. sp.

19., HO.

abra.

;

;

lahro

testa corporis striis longitudi-

nalihus dense vestita, linea dorsali

parum

arcuata, mar-

stice

amjulum obtusum inermem formanti

;

cauda

hrevi,

ajncein ver.sus rotiimhitwm attenuata seriefere marginali

16—18. 4bra.

16. Fig. 4.

d'

gine ventraU subrecto, setas postice breviores gerenti, po-

cpiaclranguJariB, Baird, 7. pag. 192. Tab. 3. Fig.

11. pag. 131.

iiltit.

Rostro brevi; nuicula cerebrali oculo minore

eddig csak a Mohos-tobau

II. Tiibla.

;

Eddig ismert termohelyei a

kozouseges.

piocessu mediali glabro

nyekeu fekvo pocsolydkban taldltam. 16. Faj.

is.

0-4— O-i.5 mm.

foldrajzi elterjedessel biro faj,

ungvi-

— 0'4 mm.

meg

nemkiilonben a

simiik,

anguhim

bus dente parvo.

Lougit. ?

s

Tiibla,

(11.

kovetkezok: Apabida, Novaly, AIso-Riikos, Deva, Nagy-

hrevi, lata, apice

marginali spinarum vmtutarum

rotundata, serie

is

sorte.

egyszerii

veg-karmok egeszen

mellek-karmok Lougit.

tobixn eszleltem.

hilrom finom,

A

18. ilbra.)

fiuom sortecske emolkedik

pedig tobb

mitsodikilrol

uniivihus caudalihus dente hasali.

Vizsgillatiiim folyamilban

—

0-31—0-3(J mm.

apicem versus truncato-rotundatum paululuni

Longit. ? :0-3--0-i.

9

:

bemelyedesben emelkeduok sorteszeru kepletek, neveze-

quc parvissimis

Lynceus

?

altit.

camia

amjulum ohtusum, inermem formante

attemuita, margine dorsali dmtibus 7

leniter

;

alak es kiilszerkezet tekiutetebeu

iiltaliinos

valamivel hosszabbak

macula cerebriUi orulo minore

;

processu medudi ijhtbro

nagy

0-63— 0-6 mm.

him, melyet nehiiuy peldiinybiin alkiilmam volt

sebben mell-

brevi, lata,

magno

ungvibus caudalibus dente

;

hasonlit a nostenyhez, de annill kevessel kisebb, foje ero-

gyujtottem.

postice

serieipie

marginaU aculeorum, aut seriefere marginali aculeorum,

armatis.

0-4.8— 0-5

:

Hazilnkbau

apicc truncata,

versus attenuata,

squamarum minimarum

laterali

serie

tenuicaudis, Sabs

— Lynceus tenuicaudis, Norman and Bkady,

aculeorum sensim minorum armata, ungvihus caudaUhus unidentatis.

Longit. ?

:

O-i— 0-5 mm.

;

altit.

?

:

0-35— 0-4 mm. 13*

;;

100 Az eddig ismert Alona guttata azonban az

zik

fajok kozul leginkabb hasonlit az

Alona parrida

es az

19. Faj.

kulonbo-

fajoklioz,

Alomi testuduiaria, Fischee. II.

Tabla. 2.5— "27. abra.

utopotrobjdnak szerkezetevel, az

elsotol

Lynceus testudiuarius, Fischer, pauczeljanak

utobbitol

utopotrohjauak

es

szerkezete

Haziiukban naeg eddig csakis az Olt meuteu

liltal.

tam Also-Eilkos hatar^ban

s itt is

talal-

esak pdr peldauyban.

7.

;

Alona

BOEG,

Tab.

Tab.

3.

301.

—

—

60.

Fig.

Lynceus

Tab. 19. Fig.

1.

H.

1.

Fig. 9.

6.

Alonella

P. E., 1. pag. 182. Tab.

4. 2.

pag. 60. Tab.

LicH, i. pag. 97. Fig.

12.

— Alona

7.

L. testuclinarius, Lilljeborg, i. pag. 84. Tiib.

7.

Fig. 8.;

L. reticulatus, Leydig, i. pag. 229.

— Alona

25. Tab.

1.

rostrata,

rostrata,

Hel-

ajncem, truncatum

rersus

leviter

marginali aculeorum armata

(>4— 0-(i5 mm.;

:

cap.?:0-l(;^0-|9

A him

cauda mediocri,

attemuita,

Rostro

maada glahro

et

mediocri,

antice

ccrehrali oculo

gyengcu

altit.

?:

0-29— 0-34 mm.;

mm.

s

Alona

apice rotundato

vergenti,

minore

margine ventrali

angulum

;

lahro processu

recto,

,-

mcdiali

setas longas gercnti

bidentatumquc formanti

acutum,

inata

ungribus caud(dihus nullo, aut ininimo.

;

Lougit. ? altit.

cap. ?

A him Az

0'55

:

— 0'75 mm.

altit.

;

?

:

0'33

nem

kisebb a nosteuynel es hiltoldala

elso liibpilr

— 0'41

mm.

-0-25 mm.

0-21

:

oly fvelt.

karma gyenge. Utopotrohjanak mellso

sen kimetszett

s

sze-

iuueu kezdve toviibbi lefutdsiiban foko-

lehetos hegyes.

A

vegkiirmok kozelebb fekiisznek a

mint a mellso szegelyhez. A mellekkarom, valamint minden msis cuticula-keplet

pilnczel folulete egyeueseu

silvolyozott. liosz-

Lougit.d':

termohelyei a kovetkezok

szegelyen merev sortepamatocskiik

hiltso

ivaruyiliis

vegkarmok a

aliipjiin

vegkarmok

nincsen mellekkarom.

folott

nyilik

,

kozetleniil

testhossza: 0'41

—

0'4S

Heviz,

Sz.-Peter,

eddig ismert

Eety, Brasso, M.-Siilyi, Uzdi-

Als6-Veuicze,

Mehes, Nagy-Pesteuy,

Az egyiknel ugyauis a

kozepe

tiljiiu

gacska

nem

oblozott volt volt.

iigastapogato kiilso

iigiinak

a harmadiknak a belso

iig

csiicsiin

s

(II. Tiibla.

dalis altitudine

egy

tiiske es 3 tollas sorte

miisodik izen egy hosszu

3

milsikuill az

tollas, kettagii, es

ttiske,

a har-

egy sima, tagolat-

lau sorte emelkedik, mely utobbi azonban a tobbinel (II. Tiibla.

24. ilbra.)

i. pag. 45.;

;

Hellich,

IMijller P. E., 1. pag. i. pag. 80.

Capite immobili, testa angustata, valde fornicata, non

az also hiitso csucsou fo-

milsodik izerol egy tollas

csiicsilrol

KuKZ W.,

carinata

A

Alonopsis, Saes G. 0.

Alonopsis, Saes G. O., 2. pag. 289. 170.;

piiuczel hasoldali szegelye

23. slbra.)

Nem.

Debre-

miudeme helyeken a gyakoribb alakok koze tiirtozik. Az ismertett alakokou kiviil taliiltam meg piir varie-

rovidebb.

:

s

Katoua, Debreczen, Lipto-Sz.-Miklos, Demenfalu, Cserna,

mm.

e fajt M.-Siilyi, Szovdt, Heviz,

czen kornyeken, tovilbbil a Balaton-to vizebeu taliiltam

madiknak

0-22^0-24 mm.

a gyakoribb fajok koze tartozik

is

(i.

Hazilnkbau en

tiisilt is.

altit.d':

Besenyofalu.

alapjukou.

A him

;

Em-6pai foldrajzi elterjedese nagyuak mondhato. Ha-

Az utopotroh

A

hiiinyzik az utopotrohrol.

is

0-45— 0-55 mm.

zdnkban

emelkednek.

hiitso,

A

egy-egy hosszu ostor ered. Az elso hlbpiir karmiii erosek.

;

—

az alson egy fogacska emelkedik. HAtoldala

ivolt.

szabb a tapogatokuiil, a melyeken a tapiutosorte elott

ered

Graptoleberis tes-

zatosau kcskenyedik, miuek kovetkezteben csucsiiu meg-

Ormiinya rovidebb a uostenyenel es csak kevessel

.sorte,

—

Fig. 11. 12.

2.

—

Lyuceua

corporis areis pohjedricis rcticulata, fere

testa

;

posticc

serie fere

kisebb a uostenynel, pauczeljiluak hatso zugai

kerekitettek

s

—

180.

g6Iy6 egyenes, h:its6 szegelye a vegbelnyilils mellett ero-

Longit. ?

Az

Tab.

i. pag. 51.

21. Fig. 4.

Tiib.

7.

jjag.

quc seriebus lateralibus spinularum fasciculatarum ar-

parvo.

altit.

1.

undula-

et

ungrihus caudalibus dente

;

E.,

testitudinaria, Hellich, i. pag. 96. Fig. 54.

gine rcntrali fere recto, setas ubique hreres gerenti, postice ;

18. Fig.

reticulatus, Feic, 7. pag. 244. Fig. 55.

KuRZ,

3. jiag. 28. 3. pag.

Lynceus testudinarius, Noem.uj

cauda brevi, apicem acuininafum versus attenuata, utrin-

curratis

uni- rel bi-dentatum formanti

—

and Beady, 1. pag. 30. Tixb. Alona reticulata, Mijllee P. tutlinaria,

reticulata, Saes, 2.

Schoedlee,

tcsta corporis

aut arcis hexagonalihus, linea dorsali arcuata, mar-

angulum

L. testutlinarius, Ley-

;

Graptoleberis

esocirostris,

Fig. 26. 27.

rectangula,

;

—

229—230.

pag. 289.

MtJLLEE

macula cerehrali oculo

;

Fig.

Fig. 6.

pag. 43,

.5.5.

labro processu mediali glabro

;

1.

rostrata,

Fig.

.58,

O., 8. pag.

— Alona — AloneUa Fig.

striis longitudinalibus. irregularibus, tis,

Beady,

anii

227.

3. pag.

Saes G.

6.

Rostro longo, inferne currato

minore

pag. 26.;

roBtrata,

Tab. 21. Fig.

KcEZ W.,i.

Leydig, i. pag.

8.

Noeman

rostrata,

Tab. 12.; Lillje

3(1.

;

Schoedlee,

pag. 21.;

3.

S.

Koch,

rostratus,

1. pag. 78.

ToTH

Koch.

Tabla. -21—21 abra.

II.

Lynceus

rostrata,

'.>.

7.

dig, i. pag.

18. Faj.

191. Taf.

5. pag.

Lill.jeborg, 1. pag. 83. Tab.

12.; L. reticuliitus,

;

testa

corporis htta, hvigitudine marginis cau-

maxima animalis paulo

breriore

;

cauda

comjjressa, hita, rcniformi, apice truncata, utrinque serie

marginali aculeorum

taram

;

et serie

laterali

squamarum

sulca-

ungrihus caiuhdihus magnis, ad hasin deniihfus

singulis, in

mcdio dentibus hinis majoribiis, dcnticulisqiuie

minimis armatis. Igen nagy foldrajzi elterjedessel

bir, a

mennyiben az

.ilonopsis elongata faj az eddig iitkutatott europai fauuatertiletekon

csaknem miudeniitt

eszleltettett.

;

101

E

ket

kozul liazankbau

faj

meg

m^g

eddig csak az Alonoj}-

taliUtam, az Alonopsis media, Bibge faj

sis elowjatti fajt

Alonopsis-fajok megliatarozasara

Az

szolgaio tablazat.

A

liasoldali szegely siiua siirtekkel fedett es az ut6j)otroli

egesz liosszilbau egyenlo szeles. Faj. Alonojm/: ehmi/ata, Sabs G. O.

1. //.

A

liasoldali szegely tollassortekkel fedett es az utopotroli

v^ge

fele

gyengen keskeuyedo. Faj. Alimoiinis iimlia, Bikge.

2.

1.

Faj. Alonopsis elongata, Saes G. 0. ^9., 31. abra.

II. Tilbla.

LynceuB macrourus, Lievin, Zenker,

2. jiag.

Fig.

07.

(10.

—

Fig.

—

2.

170. Tab.

IV.

1.

119. Taf. 9. 161.

—

Be.U)Y, 1. pag. 23. Tab. 18. Fig.

1.

0., 1. pag.

— Acroperiis — Lynceus

4. pag. 33. 6. pag. 9.

Muller

Alouopsis elongata, Pig.

—

pag. 242. Fig. 49.

Taf. 10. Fig.

1. pag.

G. 0., 2. pag. 289.

S.\es

Norman aud

elongatus,

4L

i. pag.

Leydig,

2.;

Alona elongata, Saes G.

Schoedlee,

intermedius,

Tab. 21.

Fig.

119.

elongata,

Alouoijsis

pag.

-

28.

Lynceus

Alonopsis

P.

E., 1.

lacustris, Fric, 6.

elongata,

Hellich,

1. pag.

81. Fig. 39. 40.

Rostro breri

macida cerehraU oculo minorc

;

processu mediali (jlahro tcr

;

lahro

testa corporis linea dorsali leni-

;

rotundata, postice angulo ecidenti, margine ventrali

uhique

siibrecto,

unidentato.

ciliato, postice

Longit.?: 0-7— 0-8

mm. uem uagyon

mm.

altit.

;

?

:

mm.

0-4 C

;

altit.

cap. ? :0'lii.j

A

liim

kevessel kisebb

juk

elcitt

.s

kiilonbozik a nostenytol, de annitl

Vf5gkannai,

minthogy az ivarnyihls

vau, kisse hiitriibb, a csucs kozepe

tiijiin

alap-

emel-

keduek.

Hazai termohelyei Deva, Besimbiik, Novaly, Segesd, :

Heviz, laudo,

Dombo, illlo,

alakok koze

Medgyos

Csilpor,

;

mely helyeken

ill-

uoveuyekben gazdag vizekbeu a gyakoribb tixrtozik.

7.

Nem.

Acroperus, Baird,

Acropcrus, Baibd.

7. pag. 123.

;

Sars G.

O.,

MtJLLERr.

E.,

KuRZ, Hkllich, Schoedler. Capite immohili, compre><so, carinato

;

tcsta corporis

comprcssa, lomjitudine

maryinum caudidium

maxima animalis pavlo

hreviore

reniformi,

squnmarum ad

apice truncata,

sxdcatarxim

liasin ct in

;

;

altitudine

catula compressa, lata,

utrinque seric fere laterali

ungrihus caudalihus magnis,

mcdio dentihus singulis majorihus, denti-

cuUsque minimis. Bilr ariiuylag esekely szilmii

mindazilltal azt moudhatjuk, elterjedese van,

minthogy pdr

vizsgillt eiu-opai faunateriileten

fajai

alilbbi tiibliizat.

eddig csupiln Amerikilbol ismeretes.

Az a.

tertiletrol ismeretesek.

is,

faj

ismeretes e nerabol,

bogy igen nagy

foldrajzi

majdnem mindeu elofordul. De vaunak

faja

iit-

oly

a melyek csupiin keves, vagy epeu csak egy fiiuua-

allat

ueve

E

viszouyt legjobbau feltiiuteti az

;;

;

102 rentem

formanti

cauda

;

acuminata,

apice

anfiustata,

squamarum stdcataram

serie laterali

;

umivihus cauduli-

hus curcatis, magiiis. Lougit. ?

A sot

:

;

altit.

?

:

0-41— 0-44 mm.

meg

nagysiigi-a

tapintosorte ered, masikuiil

karmai igen erosek

Az eddig

nezve sem igen kiiloubozik

Tapogatoi igen rovidek,

szegelyttk

kttlso

faj

ket

meg

emelkedik.

(11.

Also-Riikos es Eety.

melyek kozul az egyik liosszabb a

a

Tabla. H2. abra.)

Az utopotroh ugy

vahimint sortezettseg tekinteteben

8.

alak-,

valde compressa

ziilnek. (H. Tdbla. 33. abra.)

dine

mely a meg eddig

legelterjedtebb fajok egyike,

vizagillt eiu-opai faimaterttletek

Haziinkbau

taliiltam

oly

a bosszbarilzdiik

czeljilu

iit-

a melynek ^ka-

structa

kozotti

terecskeket fttggelyes

:

Besimbiik,

corporis

tcsta

;

vi.v

hreviore

cauda compressa,

;

ungvihus caudcdihus

;

sidcatarum

squainaruin

laterali

in-

nd basin dente va-

iitngnis,

dentium ntinitnorum.

Foldrajzi elterjedese, tekintve a fajok csekely sziimilt,

Hazai termohelyei a kovetkezok Mikoiijfalu, Apahida, AIso-Riikos,

serieque

lido, serrato, sevieque

vonaliik negyszogletii terecskeki-e osztottiik.

Brasao,

pag. 123. 128.; Autovuin.

longitudine marginis caitdalis altitu-

;

maxima animidis

leorum

is,

7.

longissima, apice attenicata, utrinque serie marginali acu-

mindenikerol ismeretos.

viU'ietiiailt

B.-iiED,

Baied.

Capite immobili, compresso, carinato

hasonlit a no.ste-

is

Nem. Camptocercus,

Camptocercus,

nyehez, csakhogy a vegkarmok caiicsilnak kozepen rog-

A

e

eddig aranylag keves helyrol ismeretes.

a szaglopalczikak mellett egy eroteljes ostor

;

es mellfele gorbttltek.

litkutatott em-6piii faimaterttletek kozttl

Hazankban eddig ismert termohelyei Oltszem, Brasso,

tole.

kozexien

vauuak elhelyezve

az ivamyilds a vegkai-mok folott van. EIso liibparjiinak

— 0-23.

liim testalak tekinteteben hasonlit a n6.stenyhez,

ormilnya rovidebb es tompiibb, uto-

potrohjiin a sortepamatok kisse oldalt s

0-75— 0-85 mm.

cap.?: 0-21

altit.

valamivel kisebb,

Also-Venicze,

Segesd,

meglehetos nagynak moudhato es hilrom cosmopolita

;

mely meg eddig csupiln ogy

Heviz, Pttspokladilny, Karczag, KisuisziUliis, Debreczen,

olyan, a

Lipto-Sz.-Miklos, Szielnicz,

nevezetesen NemetorszAgboI ismeretes.

Demenfalu, Cserna, hol a

csakuem

faja

csupiin a Camptocercus hiserratus, Schoedl. fauna-terflletrol es

gyakoribb alakok koze tartozik.

A Camptocercus-fajok

Faj. Acroperus transylvanicus, D.iday.

2.

n. TaWa

35., 36. libra.

Aci'operu8 transylvanicus, D.uiay

a. 0.

,T.,

Az ormiiny derekszogu bemetszes

capitis rotundata

testa corporis inargine dor-

,-

rotundato, postice amjulu indistincto

sali leniter

(jine ventrali fere recto

Az ormany hegyes, bemetszes

c.

Az ormiiny

Mas

derekszogii,

:

Faj.

i.

0-85— ()-9 mm.

Ezt az erdekes

mely

altit;

;

?

:

0-5— 0-55 mm.

mely bemetszessel.

(Jaiiijjtoccrcii.s

Schoedl.

LiUjchiiiyil,

kezete miatt az eddig ismert Acropcrtts fajoktol elesen

Fig.

kulonbozik, csupiin egy belyrcil ismerem, nevezetesen az

ptocercus

apahidai nagy tobol, a melybol

1

882. ev nyai-an nehiiny

1. pag.

—

Fig.

piinczeljiinak

Cnmptocercus macrourus, Mull. 0. Fk.

Lynceus macrom-us, Mullek 0. Fe., 1 4.; Zaddach, J. p. 30.; Lievm,

kulonos szer-

fajt,

Faj.

ungvilms caudalihus magnis,fere

;

ignotus.

Longit. ?

nelkiil.

Faj. ('aiiijitocercus irctiroxtris, Schoedl.

2.

3.

rectis.

Mull. O. Fr.

Faj. Camptocercus macvouriis,

/).

tiiar-

;

iinjtdum incnncm fovmanti, catida

apice rotundata incisa

uelkiil.

pag. 181. 1.

Carina

meghatarozasara

szolgalo tablazat.

1.

;

LmuEBOEG,

1. pag. S9.

macrourus, Baied,

ScHOEDLEE,

,'?.

MiJLLER P.

E., 1. pag.

27.

piig.

.3.

7.

Tab. pag.

164.

Tiif.

Fig. 2. 3.

7.

128. Tab.

Tab.

pag. 26.

77. Tab. 10.

1. pag. 41.

11.

Cam-

16. Fig.

Fig.

II.

Tab.

—

!).

39—41.;

III. Fig. 12.

peldiinyban gyiijtottem. Capitis fronte rotundata, carinata 3.

magnitudine ferc oculi frontalis

Faj. Acroperus angustatus, Sars G. 0.

Acroperus angustatus, Sabs G. P. E., 1. pag. 169. Tab. 1. pag. 44.

Heluch,

;

liostro brevi

;

3.

0., 4. pag.

Fig. 18. Tab.

i.

2.5.

;

Fig. 27.

MiJllek ;

Kuez,

1. pag. 80. Fig. 3S.

jircssa,

;

testa cor-

nngidum posticum nuata

inalis

acqiutntc,

fcre

postica ijlahra,

marginc ventraU

angttlo

dcntato

;

ma.rimam stdirccto,

ungvilitts

ani-

caudalihus

;

gerenti, angulumqtte

cauda longa, comjiressa

Igen nagy

meg

2

—3

dcntatuin

apicem versus

atte-

—

1

mm.

foldivajzi elterjedesii faj.

Haziinkban Wieezejski

parte

corporis coin-

ungvibus caudalibus magnis, curvatis.

Longit. ?:0'8

poris linea dorsali fere recta, postice amjulo cvidcnti, longitudine marginis caudalis idfitndincm

;

macula cerehrali

;

testa

margine ventrali in medio sinuato, setas usque ad

formanti

capite carina valde rotundata

;

pedig a

tiltrai taviik

talillta

meg

eddig csupin,

kozott a kozepso toporowi toban.

magnis.

Longit.?: 0-7— 0-8 altit.

cap. ?

A him

:

mm.

;

altit.

?

:

0-3— 0-.35 mm.

2. Fiij.

0-23— 0-25 mm.

kevesben kttloubozik a nostenytol, de anniil

8.

Camptocercus

rectirostris,

Schoedlee.

Lynceus macrourus, Fischer, 5. jjag. 168. Tab. 8. Fig. 9. Fig. 1.2, Camptocercus rectirostris, Schoedlee,

Tab.

—

—

;

;;;

;;

103 Tab.

3. pag. 25. 3.

Fig. 49. 50.

Tab.

—

Fig. 13.

3.

Fig. 34.

—

Fig.

34.

3.3.

Fig. 43. 4. pag. 37. Taf. 2. Fig. 43. Taf.

2.

IMuller P.

;

E., 1. pag.

Lynceus macrouma, Fric,

6. pag. 241.

Caniptocercus rectirostris, Hellich,

Daday

;

1. pag.

minore

testa corjtorin

;

elonfiata, marfiine dorsali leniter

trali hisinuato, anfiulo ventrali !liita,

apiccm

vcrsu.s

4

arcuato

maciila

,•

comprensa,

marfiine ven-

;

— 5 dentato

,•

cauda elm-

attcnuuta serichus duidms Intcralihiis

squamarum suh'atarum

minimc

caiididihus

iinfirihus

:

Longit. ? altit.

cap. ?

mm. mm.

1-2--1-8

:

altit.

;

?

:

meg

Hazaiikbaii

es

Mohoato

cauda magna, compressa, dorsali

ta-

csak nehiiuy peldanybau.

itt is

—

Tab.

— Caniptocerc^is

Lilljel.)orgii,

KuRZ,

Fig. 14.; C. latirostris,

3.

Fig. 0.

10.; C. Lilljeborgii,

^Fuller

Hellich,

P. E., 1. pag. 166.

J. pag.

Tab.

35.

1. pag. 77. Fig. 3.5.

fiulum fere rectum formanti,

dorsiiU

tcsta

;

Euryccrcus lamellatus, Muller 0. F.

Faj.

arciiiiti),

mariiinc caudali suhrecto,

trali stdirecto,

tiam jxtrtcm usque lonyitudinis suae res fierenti

mairiinc ven-

ad

ter-

setas, post.ice hrevio-

altit.

altit.

;

?: 0-55- 0-C5

mm.

:

A him

kisebb a uostenynel ;

az utopotroh

liiitso

Lougit. ?

:

;

hatilriirol,

fajok koze tartozik,

Fig.

1.

Lynceus lamellatus, 52—56. Taf. 10. Fig. 72.

—

pag.

4.

9.

meg

P.

E.,

pag.

1.

KuRZ,

1. pag. 36.

Antennis maris et setis

pluribus lateralibus S.

evbeu

s

nyekfo

l!^61.

felveszi

Budapest

tobb

tiltrai

de iigy

Lougit. ?

tc.ctis.

az

meg

s

:

3-22

mm.

Lyncodaplmidse,

posita

duobus ;

:

liitszik,

hogy a

p61d-iiuy{lt

1. pag. 36.

Hellich,

;

ultimis riidimcntariis

apertura

is

ariluylag gyakoriuak

itt

;

?

altit.

:

2-63

mm. E

sziimadafaja.

Sars G.

Norman and Buady,

O.,

1.

—

5. pixg. 21.

pag.

—

9.

Maorothri-

Lyncodaphnidse,

KuRz, Hellich. /'ftrtc

capitis postica plcru.mqne non refle.va, deorsum,

interdum antice vergenti

,

marfiinihus tcstne corporis

ritkilbb

taWltam.

i. pag. 73.

Capitc iminohili, incisura a thorace disjuncto

coecis

T.

taliilta

eddig egyetlen termohelyeu sem

pleru.mqiie fcre super ha.mi antennariim 2-di pnris fornidilatatis

;

antennis primiparis

Eurycercinae, Korz.

j)roccssu matricen claudentc

MaegO

Ujabbau Wierzejski

to vizebeu

paris plerumque validis

6.,

Budapest kor-

o adatai alapjiln

mobiUbus, ^-aUdis, seriebus setaruni

bus utrinquc

laniel-

IV. Csalild. Lyuco(hip/rJii(fac, Sars G. 0.

cem instar

Eurycercinae, KuRZ W.,

— Eurycercus

1. pag. 73.

eszlelte legeloszor

fauniijiibii.

Mtszik. Erdelyben

.50.

Lyuceus

.ictishinis, lateralibus, Jlagelliformihu-

Haziiukban T6th

meg

Hellich,

;

1. pag.

—

162.

keves helyrol ismeretes,

mert csak keves

2. Alcsalild.

Eurycercus lamellatus, Tab. 1. Fig. 28.; 6.

Norman and Brady,

6.;

Tab. 20. Pig. 8.; Mijller

cidse,

uevezeteseu a Eetyeziit tavaibol, tovilbbil Brasso es Ka-

toua kozsegek

pag. 10. Taf.

27.;

7.

pag. 71. Tab. 5.

1.

—

Baied,

szagWpAlczikili egyenlo

mm.

Hazilnkbau ez ideig csak

pag.

2.

Fig.

7.

13. Fig. 20. 21.

pag.

S., 2.

Schoedler,

1—7.

Fig.

6.

1.

39.

pag. 187.

3.

Euryeercus lamellatus,

Fig. 1.; Lill.tehoro,

1.5.

7—12. Tab.

szegolye egeszeu csupasz

a vegkarmok gyeugen .S-alakulag gorbiiltek.

0-8—0-86

—

Leydig, 1. pag. 209. Taf.

ToTH

Fischer,

L. laticauclatus,

;

7.

pag.

1.

tok Bzeriut tehiit a Lynceidae- Cfi&\{idinnk loguagyobb

? 0-31— 0-33 mm.

cap.

hosszuak

mm.

9.

4

Koch,

;

Lievin,

;

Tab. 9.

73.

taliiltam.

ungvihus caudalihus suhrectis. Lougit. ?: 1—1-1

—

1

Fig.

7.

1. pag. 28.

latus,

cauda elongata, apicem versus attenuata

;

Fig.

9.

Zaddach,

;

lamellatus, Fric, 6. pag. 239. Fig. 45.

miirfiine

aniiiilum 3 — 4 dentatum formanti,

9.

II.

in marfiinc antico incisura

corporis compressa, clonfiata.

,-

faja ismeretes.

.36.

Capitis fronte rotundata, rostro deorsum rergenti, an-

profnnda

ariuata

ano utrinquc dcn-

Lynceus lamellatus, Muller O. Fr., 1. pag. Fig. 4—6. Milne Edwards, 1. III. pag. 388.

Fig.

Fig. 2.

immohiUum

tectis,

geuusnak ez ideig egyetlen

pag. 124. Tab.

Camptocercus LiUjchorfiii, Schoedler.

—

;

tihus paucis.

Tab.

Lynceus macronvus, Lilueboru, 1. pag. 90. Tab. 7. Fig. 4. Camptocercus Lilljeborgii, Schoedler, 4. pag. 36. Tab. 3. Fig. 46 48., 3. pag. 24. Lyuceus macrourus, NoRMAN and Brady, 1. pag. 22. Taf. 20. Fig. 6. Taf. 21.

—

oculo viagno

apicetruncata iu marfiine

unf/vihus .ipinulis minutis densc

Tab. 3. Faj.

123.;

setas postice breviores gei-enti lata,

ocideorum

serie simjilici

pag. 36. Fig.

de

;

;

koruydkeu elszortau fekvo kisebb pocsolyak ^izebeu lilltam,

pag.

7.

mm.

()-6.5— 0-75

Szeut-Auua

lato, anticc et postice a.nfiustiorc

medio sinuato,

ventrali in

1.

edclig csalv a

Euryoercus, Kaird,

corporis margine dorsali leniter arcuato, marfiine

tcst.a

0-2.5— n-.33

:

—

Lyuceus, Autoruni.

E

ciirvatis.

Euryccrcu.s, Baird.

Autorum. Corporc

Capite (arinato, rostro acuto, antice rerfienti cerchrali oculo frontali

75.

pag. 13. (S. A.i

J., 2.

Nem.

165. Tab. 2. Fig. 19.

instrmto

ficnitali in

;

;

;

pedi-

ventriculo antice

diocri rel

pcdihus pirimi paris in mare hamulo carentibus.

i-ero

;

2>edihus utrinqu£ nut 4- nut

magno macidnque

liberis,

antennis 2-di

quinque setas tmn

aculeatas tum ciliatas, tum Ineves gercnti

mediali

lonfiis, ;

4-articulato aut tres aut

quatuor aut quinque, triarticulato

ahdomine supra

marc ad hasin caudac

ramo

restitis

.5-

cerchrali

;

lahro piocessu

nut

(i

;

pavvn

simpUci ;Jissura annli prope ungves caudales

;

ocvlo meventriculo .sfYrt ;

actis

caudalihus jilerwinque longis, ciUis alternantibus.

A

csalild

uemeinek

foldrajzi elterjedese arilnylag

nagy

:

104 s

koziilok egyesek

teriileteu

minden eddig atkutatott europai fauna-

eszleltettek.

Ezt kiiloubeu legjobbau vissza-

tiikrozi a kovetkezo tablazat

A

geuus neve

—

;

i05 StrMocerm

Faj.

1.

Daplmia pag.

281-.

—

U. T4bla.

Fischer

S.,

corum

;

testa

suhaequalihus

ceteris

dilatatis

dentihusque magnis

postico setis

8.

jiosti-

margine

catuht

;

magam

meg

eloszor a

a Mohos-tobau talilltam

meg.

Nem. Macrothrix,

Baibd.

—

Lievin, 1. pag. 31.

Echinisca,

rotundata, viohiles,

tatis,

curvatis

7.

gerentihus

i-iliatas

corporis suhovali

testa

;

mhrotundata

vel

spinas

ventralihus

marginihus ventralihus

;

et

macula cevehrali oculo mi-

;

quatuorque pedihus

setis

et

partim spinosis

seta longa,

;

triarticulato

validissima, spinosa

partini ciliatis, parlini spinosis armato

utvinque 5

ahdomine

;

jyrocessibus

0-56— 0-6 mm.

:

meg

azAltal azt

eddig keves

faj

TOth

legeloszor

A

negy

i.smert faj kozul a

mindeniken

foldi-ajzi elterje-

Jiirsuticornis elleubeu orszilgbdl,

csupiiu

a

Macrothrix

Angol-, Cseli- es Magyar-

a Macrothrix serricaudata pedig

csixkis

Ma-

Macrothrix-fajok meghatarozasara

a.

Az

sorban

iillo 1.

Ii.

Az

liarmada fogazott.

utopotroli luitso azegelye egyszeriien ivelt es

riiut

2. Faj.

Nr. 89. 9. pag.

Macrothrix

2.

A

ketkarelyii

es

.\

Faj. Macvothrix ncvricaiidata, Daday.

h.

A

Faj. MacvothriiV liiv.tiiticomis,

Norm.

tapogatok kia fogaeskiik gyiiriis soraival ekitettek. 4.

ismeretes.

serricaiidata,

tobb

Also-Eilkos,

Daday.

4S. abra.

Daday

J.,

5. pag.

21. (S. A.)

sparsim

margine dorsali parte posteriore

margine ventvali fere

serrulato,

recto,

parte anteriore

ciliato; antennis 1-miparislongis, subcylindricis,

ad apicem versus attenuatis, parumque antrorsum cur-

minimis

,-

antennis 2-di paris articulis ramo-

dentium pevpavviirum

seviehus

;

cauda

anum sinuata, jiartc posteriore dentibus validis serrulata. Mas ignotus. Longit. ? 0-9—1 mm. altit. ? 0-85- 0-88 mm.

apice votumhita, supev

E

;

faj illtalilnos

:

testalak tekiuteteben

kezesi pontjilu a piiuczel kerekitett es toviibhil

potroh ki

vau

nagyou hasonlit

mindkettotol

tapogatoiuak

nem es

csuesos. Elter

utopotrohjiiuak

nemkiiloubeu a miatt, hogy a

hiitso reszleteu a koltoiireget elziiro fejlcidve.

A

kiemelkedes

Strehlocerus serricaudatus-t6\

vegre,

a melyhez kiilonben sziuteu eroseu hasoulit, abban kiiloubozik,

faj

Eu

is.

Nagy-Szeben, Eety, Debre-

Testa subrotumla punctata, pellucida, postice angulo

Faj. Macvotlivi.c vosca, JuR.

Hazdnkb61 miud a negy

komyeke-

1.58.

alakja, szerkezete miatt,

tapogat6k hosszii szorok pamataival ekitettek. 3.

mm.

iltvizsgiilt

mindkettotol, hogy hdt- es hasoldali szegelyenek erint-

meUaiS

pancz^l hiitoldaliinak liatso harmada sima. ((.

:

G4—

Tiibla.

obtuso, valde rotundato;

karelya fiireszfogakkal ekitett, a hatso csupaaz.

B.

0-2.5— 0-3

a Macrothrix laticornis es rosea fajokhoz, de elter abban

siirtelikel ekitett.

szegelye

:

mely az eddig

hatiii-iirol.

Macrothrix serricaudata,

lia-

Faj. Marvothrii- laticomis, Jue.

utopotroli liatso

?

altit.

Nagy-Silrmiis,

I^iiresd,

:

panczt'1 liiitoldalanak hatRo

cauda

;

Also-Veuicze, Szoviit, Mezo-Ziih, Piis-

Demenfalu

Miklos,

vatis, setis

szolgalo tablazat.

A

tviangulato

nyomiln emllti Makq6 T.

Biild,

rum amhorum

A.

ohtuso,

pokladiluy, Karczag, Kis-Ujsziilliis, Diosgyor, Lipto-Szeut-

lati-

europai

gyarorsziigbol ismeretes.

A

;

faj,

helyrol ismerem, uevezetesen

U.

Macrothrix

eszleltetett,

angulo

obliteratis,

cornis es Macrothrix rosea az eddig iltvizsgiUt

fauuatoruletek

postice

antennis ad apicem dila-

emlfti 1861-ben Budapest

S.

rol s az 6 adatai

ismeretes e nembol, mind-

moudhatjuk, hogy igen nagy

dessel bir.

Kuez,

;

europai fauuateriiletek mindenikeu elofordiil. Haziinkbol

ventriculo el intestino laqueo et coeco caventihus. Bai-

FeiO, 6. pag. 222. Fig. 42.

Kozousegeseu elterjedt

cauda magna, valde deftexa;

sinu tanien prqfundo;

4. 5.;

1. pag.

ano inermi, margine postico convexo,

partim

primo

Lund,

;

seriebus setarum brevium tecto.

czen, Nagy-Teremi,

ciliatis

Tab. 23. Fig.

1. pag. 64.

labro processu mediali

,•

Kecskemet,

vero in articulo

;

Schoed-

S. 3. pag. 12.

ramo antennarum 2-di paris articulo ramorum hngitudine fere

;

rami antennarum 2-di paris quadriarticulato

;

Toth

seta unica, setas apicales

apice tvuncata,

Macrothrix, Baied,

marginibus

reticulata,

linea dovsali

setis 4,

Hellich,

15. Fig.

Fig. 8. 9.;

3.

1. pag. 9.

Testa corporis suhvotunda,

aut nulla a thorace dis-

levi,

acutiusculo

5—10.

156. Tab. 9. Fig. 1. pag. 25.;

primo

151. Tab.

pag. 103. Tab. 15.

7.

P. E., 1. pag. 137. Tab. 3. Fig. 5.

Longit. ?

Capite impressime aut rostro

Tab.

.50.

Norman and Brady,

;

MOllee

pag. 103.

juncto,

laticornis, Jueine, 1. pag.

Macrothrix laticornis, Baird,

aequanti 3.

nore

—

linea dovsali postice serrulata,

Haziiuk fauniljiiban Wieeze.jski taliUta koz^pso toporowi toban,

7.

LER, 2. pag. 27.; Leydig, 1. pag. 193.;

ungrihus caudalibus

;

dentium miniinorum.

serie

6.

40., 41. 4bra.

Fig. 2.; LiLiJEBORG, 1. pag.

—

antennis jMstice curratis,

;

apicem versus parum

contortis,

2.

Fig. 19.

infimis marfiinum

setis

Mouoculus

pag. 45.

7.

Streblocerus

29.; S. minntus, Wierzejski, 2. pag. 16. Tab. II. Fig. 6

Species unica

Faj. Macrothri.v laticornis, Jim.

1.

abra.

;jfl

minutus, Sars G. O., serrioaudatus, Hellich, 1. pag. 67. Fig. 27

S.

;

37—

laticornis-sen-icaudata,

2—8.

Taf. 4. Fig.

serrieaudatiis, Fischer.

T4bla.

II.

hogy

miut amaze

belcsatoruiija egesz kauyarulatot s

nem

tesz,

toviibbii utopotrohjiiuak csakelso karelyafo-

gazott, ellenben amauuiil egyik fogazott, a milsik sortezett. Daday, Cladocera.

14

;

;

106 eddig csak az Olt menten Besimbak

meg

Hazilnkbol

kozseg hatiirau, toviibbii Liptomegyebeu

Szieluicz hatilriin

nuUo,

tecto,

Macrotkrix hirsuticornis, Norm.

Faj.

Norman and Brady,

Macrotlu-ix hirsuticoruis,

Hellich,

Taf. 23. Fig. 6. 7.;

angulo

postice

obtuso,

1. pag. 10.

;

marginibus

ad apicem versus

paido curvatis. margine anteriori seriebus 5

setarum parvarum, margine postcriore prope ad apiccm

,-

antennis permagnis basiva-

cornu longum jn-oductis, inparte

sensuaUum

basali fascicido setarum

;

marginaJihus

ultimo rudimcntario

Us

;

abdomine processu, sinuque nul-

cauda parva, apice truncata, ano inermi

;

cido coeco,

intestino coeco laqueoque carentibus

:

altit.

t6ban tahilta

meg

?

:

E

csaUdbol eddig

meg

csak egyetlen

1.

Nem. Bosmina,

tiivak

tiitriii

iniua, Baird, 7. pag. 105. koziil a kettos

eu pedig Kecskemet

Szektobau tahiltam.

Muller

P. E.,

;

Kurz, Hellich.

Testa corporis plertuiu[ue reticuiata, margine posteriore inferne processu valido

Faj. Mcurothrix rosea, Jurine.

4.

— Macrothrix roseus,

JEBORG, 1. pag.

iam

breviori,

Toth

Norman and Brady, 1. pag.

.3.

1 1.

Fig.

32. Tab. 3. Fig.

I. pag. 66. Fig. 26.;

BreoE,

M.

Fig. 4.

1.5.

1.;

rosea, Lill-

Fig.

.5.

M.

1.;

Tab. 23. Fig.

1

—

;

;

1—3.; M. teuuicorM. rosea, Hellich,

antennis apicein rersus

parum

fererectis; articuloprimo rami triarticulati

rante armato

;

dilatatis,

antennarum

ramorum

longe supe-

labro processu mediali rotundato

apice rotundata, super

nnum

;

cauda

sinuata, utrinque fascicuUs

setarum minimarum. margine reliquo seriebus setarum

lcmgarum. Longit. ?

A him

:

()-6— 0-0

mm.

;

altit.

?

0-4.8— 0-5

:

mm.

csak testalak es nagysiig tekinteteben kiilonbo-

zik a nostenytol. (II. Tiibla, 43. ilbra.)

Kozons^gesen elterjedt koriibban ismeretes volt, a h'ti

Budapest

is felveszi

helyi'61

fauniijtiba.

ismerem, uevezeteseu

i.s

miir

S.

em-

adatok alapjiin Marg6 T.

fauuiljilb61 s ez

Budapest

mely haziinkbol

faj,

meunyiben miir TAth

:

En

e fajt artinylag kev^s

Eety, Siirkiiuy, Fogaras,

Debreczeu, Piispokladiiuy, Karczag,

Kis-UJKZiilliis hatii-

riirol.

V. Ci aliid. :Iios)m?iiffae, Sars G. 0. Bosminidic, Saes G. O.,

5. pag. 21.

;

Norman, Hellich,

etc.

Capite impressione nidla a thorace disjuncto, fornicibus levibus, apice deorsum

vergenti,

rotundato, rostro

5

Foldrajzi elterjedese igen nagy, de a meglehetos nagy-

a

mit legjobban

1. pag. 90.

2-di paris seta unica, setas apicales

2-di

sziimu, eddig ismert fiijok kozott csak egy piir cosmo-

polita van,

marginiJms rentralibns antice ventricosis, deinde

leniter si^iuatis

ramo antennarum

leguagyobb resz

korliitolt

3.

Testa corporis subovata, supra subtiliter dentata aut laevi

;

armato.

S. 1. pag. 150. Fig. 14.;

1. pag.

136. Tab.

P. E.,i. pag.

Tab.

2.

1.

inter se Uberis

iam longiori

tum mobiUbus,

2)aris quadriarticulato setis 4, triarticulato vero setis

Tab.

1.51.

pag. 104.;

7.

4. Fig.

roseus, Leydig, 1. pag. 192.;

KuRZ,

1. pag.

Baird,

Tab.

47.

tum immobiUbus

T&bla. 42—45. Abra.

II.

Monocuhis roseus, Jurine,

MuLLER

ismeretes.

Baird.

antennis infemina immohilibus, in mare

nis,

nem

Euuica, KocH, 1. Hft. 35. pag. 23.; Lievtn, 1. BosLeydig, Saes G. O., Schoedler

mm.

0-35

a Ivoscselek alatt,

hatilriiban az ugynevezett

rosea,

ventri-

pedibus

—

;

Hazilnkbol Wierzbjski a

M.

;

;

1-miparis in m.are unco vaUdo efflageUo longo.

in parte anteriori vero dentibus mi-

7,

ma rginalibusque. Longit. ? 0-5.5 mm.

nimis

5.

tertia

rami antennarum

cauda apice rotundata in parte posteriori

rotundato; setis

corporis compressa, plusminusi'e

2-di paris tri et quadriarticulatis, jiedibus utrinque 6,

testa corporis

laeri,

ventralibus lenitcr rotundatis; antennis dilatatis,

fe.sto.

mavula cerebralinuUa

lidissimis, apice in

1. pag. b;. Fig. 25.

Capite impressione a thorace disjuncto snhrotunda,

,

ventraU acute introrsumversus curvato, anticesetis longis

taliiltam pdr peldilnyban.

3.

obtuso

i^el

rotundata, margine posteriori inferne anguhito, margine

A

feltiintet az

aMbbi

tilbMzat.

elterjedesii,

a

;

;

107 osupan egy-egy orsziig teruleten eszleltettek

majdnem

s

abban

hogy ligastapogatoinak

kiilonbozik,

torzse csupasz

;

azt moudhatjuk, liogy a Cladocerdk kozott a Bimnina-

a tapogatoknak vegsd reszleten a hariint fogsorocskilk

genusnak vau a kiiloubozo orszagok

sziima 8

lemzo legtobb

A

faiuiateriiletere jel-

—

Bosmina-fajok meghataroziasara szol-

E

10.

meglehetds

faja.

2.

Bosmina

Faj.

galo tablazat. I.

A

panczel hatszogletii terecskekkel

A.

A

panczel nyulvanya sima.

a.

A

1.

A

/).

A

c.

A

A

margine

Fisch.

ciirviro.stri^i,

panczel nyulvauya hosszu es fogazott.

sumque

lum

antennarwn

—

—

10.

Fig. 12. Tab.

pag.

pag. 49.

6.

3.

Fig.

;

Mijller P. E.,

Kurz,

10.;

O.,

pag.

2.

1. pag.

3.

280.

Heluch,

29.;

III.

LynceuB

;

testa

oculuni intcrdum leviter

iinte

tuberculata, linea dorsali aequaliter rotumdata, areis hexa-

7.

Fig.

8—11.

Tab.

8.

sejum-tionis

mas,

antennis

diinbus et

;

mobilibus,

libere

antennarum

memorata

posita, fasciculo setarum procul a linea

sito

6. pag. 45.

A him

setas caudales

;

tfljiin

erosen

kerekitett 6

—

oblozott, 7 roviil,

mert

osiicsa

hiitso szegelye

feltiindeu

kozepe

elkiiloniilt

egyenes fogaoskiival.

1.

9.

23.;

146. Tab. 3. Fig. 8. 9.

pag.

Fig.

11-15.; Frig,

Hellich,

1.

ranti

;

antennis longiusculis, subrectis

fere in medio inter oculum

es

A vegkarmok

sita

:

Budapest

hatiiriiu, a

Elsd Idbiinak osucsiln hatalmas ostor duiillo

halmocskilrol egy

(n. Ttibla, 52. Lougit. ?

:

ivelt,

s

enuek

iibra.)

alapjiin

karomszerii sorte ered.

a mezdsegi

;

altit.

?

:

Kisujszalliis hatiirain elteriild

Mezdziihi nagy

to,

Piispokladiiny,

Karozag, Kis-UjsziilMs, Debreczeu, budapesti to,

Balatou-to a siofoki

seriebus

altit.

;

?

:

0-22—0-25 mm.

:

T.

is

s

En

emliti.

mezd-ziihi nagy to

s

til-

Karozag

es

mocsarok, Debreozeu hatd-

nagyobb

tocsiikban, a

a Balaton-toban.

0-3—0-44. mm. 4. Faj.

partok kozeleben,

v.irosligeti

Lipto-Szt.-

Miklos, Demenfalu, Szielnicz. Vizsgiilatiiim folyamiibau egy varietiisiit

talilltam,

a mely a torzsalaktol kiilsd testalakjiiu kiviil kiilonosen

longispina, Leyd.

Bosmiua

longispina,

57.,

Leydig,

58. Abra.

i.

pag.

207.

Taf.

VIU.

Fig. 62.

Corpore oblongo, longitudine altitw.iinem vaide superanti

is

Bosmina

II. Tabla, 55.,

tobb helyrdl ismerem es termdhelyei gyauilnt a kovet:

supe-

sejunctionis anten-

antennarum

riibau s kiilouosen a Hortobiigyon

Egyike a legregebben ismert fajoknak. Haziinkban

kezdket emlithetem

parum

Piispokladiiny,

tavak,

budapesti vilrosligeti toban,

iibra.)

0-4— 0-54 mm.

1.

seta flagelliformi

;

honnan Margo

ben olyauok, mint a

51.

Lund,

S. miir a hatvanas evekben megta-

taliiban

Tiibla,

;

pag. 22. Fig. 43.;

— 12.

0-31—0-35 mm.

Haziinkban TOth liilta

limam

margine anteriore

;

setarum minimarum 11 Longit. ?

et

alapjiluak hiitso resze sziuten ivelt, a vegkiirmok kiilou(II.

7.

pag. 59.

a kovetkezd helyekrdl ismerem

ud.stenyei.

Tab. 10.

;

;

E.,

P.

1. pag.

narum

a nosteuytdl kiil5n6seu utopotrohjanak szerel,

1. pag. 76.

Testa oviformi, longitudinc aUitmiinein

margine inferiore truncata, profunde sinuaia.

kezete tekiuteteben ter

KuRZ,

Mijller O. Fr.,

;

fiagelliformibus

setis

cauda maTginc postcriore intra

abra.

5(5.

Bosmina longirostris, Leydig, 1. pag. 205. Toth S., 2. pag. 151. Fig. 15. Schoedler, Norman and Brady, 1. pag. 6. Tab. 22. Fig. 4.

MiJLLER

et lineain

TAbla.

—

Fig. 60.

8.

pag. 104. Tab.

oculum

de megtaliiltam Sziel-

longiroatris, Libvin, 1. pag. 37. Tab. 7.

Eunica

hamatis, apicibus divcrgeiitibus, seta flagelliformi fere inter

;

hatiiriln

longirostris, MiiiiLER 0. Fr.

longirostris,

—

Fig.

gonalihns; anteimis breribtis, ralde currat is, plusminusve

mediana

:

1.

.58.

superante

maxim. ? 0-32 mm.

is.

Bosmina

Faj.

147. Tab. 2.

1. pag.

Corpore ovato,fere rotuwlatn, longitmVme altitudincm

parum

altit.

;

142. Tab. 14. Fig.

1. pag.

Bosmina cornuta, Sahs G.

ScHOEDLER,

margine ante-

Olt menten fekvd Eety kozseg

nicz kozseg hatariln

n. Tabla. 49— 5s> abra.

Mouoculus cornutus, Jurine,

— 0-4 mm.

fekvd nagyobb tavakban taliiltam

Faj. Bosfiuina cornuta, Jub.

;

setarum ininimarum 7—8.

seriebus

'J'3'.l

:

extror-

medio inter ocu-

curvatis, seta flagelliformi fere

Longit. ?

Faj. Bosiiiina loniiicomis, Schoedl.

postice

lineam sejunctionis antennarum

et

riore

antennis brevibus

;

divergentibus

apicibus

Haziiukban az

8

rotundato

vcdde

Faj. Bosniina hmjisinna, Leyd.

piinczel foliilete siuia.

1.

longitudine altitudinem mi-

;

ante onihiin leviter tuberculata,

testa

dorsali

valde curvatis,

Bosmina hmiirontrU, M. 0. Fb.

Faj.

5.

pag. 426. Tab. 3. Fig.

7.

6. pag. 52.

Corpiorefere rotundato

tapogatok ahlfele tekintenek.

4. II.

ScHOEDLER,

;

nime superanti;

es kifele hajUk.

fol-

Faj. Bo.^mina

3.

B.

folfel^ hajl6.

iih.

Faj. Bomiiina cuniiita, Jur.

tapogatok csucea eroseu 2.

54. abra.

5:i.,

Bosmina curvirostris, Fischer,

hiilozott.

de

taliiltam,

curvirostris, Fischer.

Tabla.

II.

5.

tapogatok csucsa eriisen

mezdzahi toban

varietiist a

ritka.

;

testa ante

oculum magnum' sine protuberantia,

linea dorsali rotundata, inargine posteriori inferne

mu-

cronibus in margine inferiori bidentatis armata ; antennis 14*

;

;

:

108 lonqitudinem

longis,

corporis

testae

aequantihis,

fere

arcuatis, ajncibus jiaulo divergentibus, seta flMjelUformi

oculum

fere in meclio inter

narum

sita,

lineam sejunctionis anten-

et

parte anteriore antennarum seriebusGtrans-

minimorum

versalihus dentium

cauda

;

prope apicem

lata,

ci/lindricis

ciliatis gerenti

nulhi

;

presse

tramversis

Longit. ?

A

:

0-25— 0-3 mm.

feutebbiekben

mely

ignotus.

masim. ?

altit.

;

torzsalak

leirt

varietasiit is talfUtam, a

teben

Mas

basi dentihus duobus parvis.

0-

:

1

mm.

tarsa.sagaban

}lltaliiiio.s

egy

testalak tekinte-

ixzouos a torzsalakkal, de elter tole azzal,

hogy

tapogatoinak torzereszlete csupasz, mellso szegelyen

rom

fogacskiival ekftett

a piinczel nyulviinya alatt csupiin ket rovidke

foliiletit 8

E

mely uemi tekintetben a Bosmina

faj,

B. longirostris-v& emlekeztet, a

nis-ra. es

to egyik

igen gyakori

A

aliikja.

himiicor-

mezo-ziilii

nagy

Bosmiiia hmgicornis-

abban, hogy piinczeljiinak hiitso uyulviinyai

tol elter

amaze pedig, miut

gazottak,

azt

Schoedler

abbau

flirostris-t6\

hogy

kiilonbozik,

egyenesen

viinyai ariinylag rovidek,

fo-

rajzai mutatjiik

A Bosmina

Fig. 10., 11.), egeszeu simiik.

{6. Tiif. 2.

lon-

piiuczeljiinak miil-

hiitrafele iriinyuJuak,

holott amazei meglehetos hosszak es aWfele u-iiuyulnak. 5. Faj.

Bosmina

Bosmina

pag.

6.

42.

Tab.

2.

Corpore ovato, fere rotundato, lomjitudine altitiulinem rantia

;

;

oeulum

testa laeri ante

linea dorsali in medio

magnum

sine tiihe-

valde arcuata,

posteriori infcrne

mucrone

giusculis, arcuatis,

margine anteriore seribus 11

laevi

armato

margine

antennis hm-

;

tium minimorum, apicibus divergentibus

— 12 den-

seta fiagelli-

;

formi projje lineam sejunctitmis antennarum sita; cauda kita, apice

truncata; ungvihus caudalibus brcvibus, parte

anteriore setis

Longit. ?

:

Hazaukban

5 minimis. 0-3()

mm.

e faj

;

altit.

?

:

0-2!)

mm.

a ritkiibbak koze tartozik

erdelyi mezosegi tosorozat

menten

s

eu az

es ktilduosen

Mezo-

Ziihou taldltam, de megtaliiltam a Demeufalu hatiirilbol

kezemhez

keriilt

anyagban

is

:

muulkot helyen azoubau

nyilviin a ritkiibb alakok koze tartozik.

VL

CsaMd.

Dapfmidae,

DaphnidiE, Sars G. O.,

Corpore postico, simid

5. pag.

Saes G. 0.

i\.

eum pedihus

testa

cata inferne valvulas duas formanti obtecto

dem

libere

mobili

;

pemdtimo

mobilibus

grandi forniet

intra eas-

paiie postica capitis valde reflsxa,

margini anteriori valvulartim plerumque incumhenti antennis plerumque parvis, ohtectis aut moJiilibus nis 2-di paris hiramosis,

;

anten-

rainis subaequalibus, tenuibus.

parva aut

et

antepenultimo

setis

genieulatis

vel

ct

coiii-

foliaceis, iiiaxil-

aealeatis

laquco nullis ; fissura aiudi prope ungves caiulahs

ulrinque dentata in

E s

;

sita,

parte dorsali testae eorporis feminae

ephippium ad ova kiberna obtegenda comvmtanti. csixliid

is

nak

alakjai a

leguagyobbak a Cladoceriik kozott

— 5 mm.

nagysil-

ueiiiekben es fajokbau meglehetos gazdag

csabid-

vannak

got

kozotttik olyanok, a

melyek

1

eleruek.

foldrajzi elterjedese is igeu

migy

es

fajai

majduem

valamennyien cosmopolitiik, a mennyiben az eddig ismert fajok

esaknem

retesek.

kivetel uelkiil 2

Hogy mily

iiriinyban

—3

faunatertiletrol isme-

van

e csahid

ktilonbozo europai faunatertileteken es

ban termeszeteseu haziiukbim

is,

kepviselve a

ewel kapcsolat-

legjobbiin felttinteti a

kovetkezo tilbMzat, a melyben a rovidseg kedveert csak a

uemeket soroltam

fel

szeriien mellekeltem

A

longicornis, Schoedler,

ramo

;

sctas ph'ruinque

mandibidis apice inferiore truncatis,

;

longicornis, Schoedlee.

Fig. 10. 11.; Hellich, 1. png. 59.

superanti

et

A

sorte ered.

5

ventrieulo antice coecis duobus, intestiiw simplici, coeco

hd,-

iigastapogatoinak torzse csupasz

;

4-articulato

ocido magno, iiuwuhi cerehrali

remotis,

distinctis

lis

&

altero

intervallo sat longo ah ultimo paris lateraliter valde

ungvibus caudalihus magnis, in 2'arte tertia husali dentiet

;

3-,

triarticuhito vero

4,

pedibus 5 paribus anterioribus 4 approximatis

truncatam tuberibus perjMirris tribus aut nullis instructa;

bus sex

ramo uno

;

quadriaiiicidato

yenus neve

nevszerint

s

a fajok sziimiit egy-

:

;

109 A

h.

fej

aa.

onnannyal.

A

tapogatok mozgathatok, szabadok,

ket pot-

rohnyulvannyal. 3.

A

Iih.

tapogatok

Nem.

feclettek,

Schoedl.

liiinocephalux,

mozdulatlanok, egy pot-

rohnyulvannyal. 1.

B.

A

a

fej

tiirzstol eles

5.

Nem.

1.

Ceriodaphnia, Dana,

Sars

G.

O.,

pag.

2.

KuRZ, Hellich,

Nem.

Schoedl.

ScaiiltDlfhfirh,

bemelyedessel nincs elvalasztva.

Nem.

Daphiiia, M. O. ¥r.

Ccriodaijhnia, Dana. 1. pag. 1273.

;

Schoedlee,

Mullee

272.;

P. E.,

2. pag. 25.

1. pag.

12.5.;

etc.

Capite imj)ressioiie profwnda a thorace disjuncto, fornices plus

minusve prominentes gerenti, sine rostro

;

testa

corporls orali aut rotandata, areis hexacionalihus supra

angulo evidenti, sine spina antennis

liberis,

;

macula

cerebrali perparca

;

mobilibus, apicem versus dilatatis, in

feminamediocribus, in marelongis, seta prehensili apicali

armatis ticulato

denti

;

;

setis

antcnnarum 2-di parisciliatis, ramotriar-

quinque setoso

;

abdomine supra processu unoevi-

cauda majuscula, dilatata, interdum apicem

sus attenuata, acideis

marginalibus nec non fasciculis

setarum minimarum ungvihus 1-mi paris in mare

ver-

fiagello

setosis,

curvatis

;

pedibus

hngo.

Foldrajzi elterjedeset kiilonben legkonnyebben szomlelhetove teszi a kovetkezo tilbldzat

A

faj

ueve

; ;

;; ;

)

110 erosebb tuskecske emelkedik,

Bzerii

ben a vegkarmok alapjAn 5

—

varietasnal

e

A

Faj. Ceriodaphnia quadrangula, Mijller 0. Fe.

\.

szinten fesiifogszeruen

7,

rendezodott eros tiiskecske emelkodik

karmok finoman

ellen-

ni. Tabla.

azontiil a veg-

s

sortezettek. (III. Tdbla,

O. Fr., 1. pag. 90. Tab. 13.

Daphnia quadraugula, Mijller

abra.

I "i.

—

Fig. 3. 4.

Ceriodaphnia quadrangula, Baird,

Tab. 12. Fig. 1—2.

belszervezeti viszouyokat, tovabba a p;luozel foliile-

abra.

'21.

"20.,

Muller

;

P.

E.,

pag. 97.

7.

130. Tab.

pag.

1.

1.

I

tenek szerkezetet illetoleg ktilonben

megegyezik a torzsalakkal

egeszen

varietiis

e

meg

s ettol

;

16—18.

Fig.

ante basin

apice rotundato,

Capite valde depresso,

mereti viszonyaiI

ban sem

antcnnarum

ter el leuyegescn.

Hogy

vagy pedig

ez erdekes alak, csak egy varietas-e,

onallo, s ez x;t6bbi csetbeu

faj-e

iij

him-

azt csak is a

;

nek ismerese utdu lehetett volna biztosan

megiillapi-

Ceriodaphnia megops, Sabs G. 0.

m.

Tabla,

Daplmia quadrangula,

reticulata

— —

,

r. E.,

pag. 126. Tab.

1.

pag. 160. Tab. 6. Fig. Taf. 2. Fig. 8.

'J.

C.

;

10.;

Fig.

1.

C. eristata,

megops, Kurz,

1.

Tab.

28.

j)ag.

Ceriodaplmia megops, S.U{s G.

5.

MuixER

O., 2. jjag. 277.

9—10.; Lund, 1. BmoE, 1. pag. 82. pag. 19.; Heluch,

fornice laeii

;

ocido inagno

;

;

ad iiuuyines

majoribus utrinque 6

altit.

A

cap.

1

ismert

lielyela-ol

Ceriodapbnia pulchella,

;

pag.

iii., "23.

pocsolyak-

MiiLLER P. E.

m.

reticidata diocri,

;

1. pag. 50. Fig.

magno ante

testa ocali,

;

Mul276. 14; Kurz, 1.

pag. 13.

;

parum

parum

fornice

supra angulo fere

antennis majuscidis, cylindricis

ejusdem fere longitiulinis, utrinqioe 9

cap. ?

:

:

;

cauda me-

0-58— 0-7 mm.

0'15

— 0'17

;

— 11.

altit.

?

:

Csetelke,

N.-Sarmiis,

:

cauda per-

;

utrinqae

Longit. ? :0-85— l-03mm.

novem ad

ungvibus magnis,

;

?

;altit.

:

setosis.

0-75— 0-85 mm.

flltalam talalt peldiinyok ^ltaMnossiigbau hasonli-

tanak azokhoz, a melyek utiin Muller P. E. a diagnosist keszitette

legnagyobb reszoknel

de

;

hasoldala meglehetds hegyes

es

a

piinczel

(in. Tabla, 19. abra), toviibbd a vegkarom finoman sortezett volt (in. Tilbla,

1

S. iibra)

majduem derekszog

utau

;

ellenben a il

Mind eme helyeken

P. E.

elve, a hat- es hasoldal

erintkezett

alatt

Muller

1. p.

s

a vegkarmok csu-

130. Tab.

I.

Fig. 19.)

Mo-

Ceriodaphnia rotunda, Sxraus.

6. Faj.

Arad,

m.

Tabla.

16.

17.

abra.

Piispokladiiny, Karczag, lusujszillliis, Dobreczen, Lipto-

Sz.-Miklos, Demenfalu.

hiit-

erintkezett

csiicsban

liitszik

Kolozsvtir,

Mezo-Zah,

fornice prominenti

cu;uleis parvis,

paszok voltak. (Muller P. E.

Segesd,

;

quadrangtda, siqjra non,

prominente, angulo acutiusculo

peldiiuyaiuiil, a diagnosis

Q-i— 0.5 mm.

mm.

en a kovetkezo lielyekrol ismerem

hosto,

prodense

recto,

Haziink faunajiiban meglehetos gyakorinak s

vix angulato

margine anali

;

Az

basin antennanim tiirgido, ;

4bra.

18., 19.

undecim ejusdem longitudinis

18.

apiccm versus angnstata, modice tninnita, aculeis

Longit. ?

T&bla.

Capite valde depresso, parvo, apice rotundato, ante basin antennarum

stata

2.

Fig.

1.

evidenter angulato, angtdo fere recto

minenti laevi

mely helye-

niagna, lata, a medio latissima parte, ad apicem angu-

abra.

Hars G.,

Tab.

128.

Hellich,

Capite erecto,

to,

Ceriodajdinia laticaudata, var. transylvana,

testa corporis rotunda, vel fere

III. Tiibla.

pag. 27

a diosgyori hiimori

Kotelend,

Versecz, Eetisova, Szeged, Dorozsma, a

5. Faj.

aitt

E., 1.

ismerem.

Kolozsvdr,

:

ken leggyakrabban ideiglenes tocsakbau talaltam.

:

s itt

Faj. Ceriodaplinia ptdchella, Sabs G. 0.

LEK P.

helyi-ol

kovetkezoket eszleltem


Lipto-Sz.-Miklos, Szielnicz, Demenfiilu, Cserna, Temes-

minimis.

taliiltam.

altit.

hogy meglehetos sok

Kecskemet, Brasso,

viir,

apice^n

keves faunateriiletrol

Kolozsmonostor, Brsltka, Csilpor, Feketepatak, Vizakna,

Hazdnkban meg ismerem Piski, Novaly,

N.-Teremi, Deva, Also-Vist, Hejjasfalva

3.

9,

a mely hazank faunajilban a kozonsegesebbek

faj,

az a koriilmeny,

063— 0-65 mm.

?:

—

koze Ultszik tartozni, legalsibb erre enged kovetkeztetni

inediocri,

et serrulata, aculeis

altit.

truncata, aculeis parvis 7

0-6— 0-65 mm. meg csak

:

ritkdbb Ceriodaphnia-i&jok egyike.

eddig csak a kovetkezo

ban

paidum

lata, ajnce

mm.

0-23

?_:

cauda

;

— 9 dentibusque

?:0-85— mm.,

Longit.

irregidariter reticu-

antennis parvis

truncata ad apicem angustata i-ersus

supra acuminata,

testa Cdrporis ovali

traiiscersaliter striata,

lata

cauda angusta, per dimidium extremum

;

Ilyeuek gyauiint

Capite erecto, ante basinantennarumindisti^icteangu;

antennis magnis, cylindricis, ad apicem pau-

Igen regen, de azert

(j.

1. pag. 48. Fig. 16.

lato

,-

Longit. ?

1.

obtiise-

ejusdem fere longitudinis.

14. Abra.

I.S.,

Lievin

fornice proininenti

quadrangida

fere

vel

supra non prominenti, fere rectangula, ample

angulata,

aeque 2. Faj.

Fig. 2

rotunda,

lum angustatis

tanom.

non angulato,

fere

corporis

testa

Daphniarotunda,STR.iUS, ideiglenes,

eso-tocsakban, de Kolozsviirt a muzeumkerti tavakban

is.

Baied,

7.

rotunda, Taf.

1.

pag. S.uis,

Fig.

98. .2.

Tab.

pag.

I. pag. 161.

10.

27.5.;

20—23.; Kukz,

Fig.

4.

Muller

Tab. 29. Fig. 27 ia.

—

P. E.,

1. pag. 27.

Taf.

— 28.

>

Ceriodaphnia 1.

pag.

131.

1.

Fig.

12.;

;

iii Heluch,

pag. 52.; C. consors, Biege, 1.

I.

sl. Taf.

jiag.

1.

Fig. 3. 4.

Capite depresso,parvo, ante hasin antennarum necmi-

nimum

muiulato

sub oailn fere recto, aculeis armato

,•

fornicc promiiienti, uni- rel biaculeatis

;

corporis

testa

;

rotunda, antice angustiori, stipra acumimita, mediocritcr reticulata, marriiiie postcriore aculeata

apicem versus parum dilatatis

anteiinis medio-

;

permagna, ad apiceni oblique truncatuni dilatata aculeisparvis utrinque 7 9 ejusdem hmgitudinis. cribiis

caiula

;

lata,

:

—

Longit. ?

:

cap. ?

:

altit.

Mind

0-(;9— 0-78

mm.

altit.

;

?

0-5— 0-58 mm.

a mellett, hogy arilnylag csekely szsimu fauna-

teriileten

megis a kozonsdgesebb fajok koze

eszleltek,

minthogy

sorolhato,

az

emh'tett fannateriiloteki-ol sok

helyrol ismeretes. Hazilnkban

igen kozonseges

is

a kovetkezo termohelyei ismeretesek

Gyeke,

:

0-1— 0-12 mm.

AIso-Kilkos,

Siirkiiny,

:

Kis-0sztr6,

Biild,

eddig

s

D6va,

M.-Siilyi,

Tohilt,

K6ty, Uzili-Sz.-Peter, Boldogvilros, Nagy-Pesteny, Katona,

Arad, Piispokladiiuy, Karczag, Lipto-Sz.-Miklos

ban

iillando,

s itt

Debreczen,

Kisujszillliis,

meglehetos tiszta

tocsiik-

taliiltam. 2.

Moina, Saks,

BAiRn,

pag. 299.

Q.

Weismann,

Nem. Moimi, pag.

7. ;

Capite impressione a

mdlo

mobilibus

ramo nullo

setis

;

pag. 27.;

2.

132.

Hellich,

;

thorace

disjuncto,

fornicibus

testa corporis fere quadrangidari,

;

obtuse-aiigulata, rcticulata

armatis

P. E., 1. pag.

etc.

obscuris, rostro

tennis

Schoedler,

100.;

Muller

Baird.

maynis

macula cereJmdi nidla

;

in

,

medio

seta

omnihus antennarum 2-di paris

triarticulato setis

;

ciUatis,

abdomine processu parvo aut

-5 ;

matrice tamen lamcUa longitudinali a latere

;

riore valvularum exsilienti reclusa

cem versus attenuata

ano

;

an-

JiagcUiformi

;

inte-

cauda mediocri api-

spiatio sat

longo ah ungvihus

remoto.

Igen nagy foldrajzi elterjedessel biro nem, melyuek fajai

eddig

kozott ketto olyan van, a mely csaknem tltvizsgiilt

van egy olyan

faja

europai is,

a

fauuateriiletrol

mely

Hogy mily viszonyban

Ausztraliilbol

illlauak

kiilonbozo fauuateriiletek e

nem

legjobban.

A

faj

neve

van ismertetve.

egymilshoz az em-6pai

kovetkezo

tiibliizat erzekelteti

miuden

ismeretes, sot

fajait

illetoleg,

azt a

;

112 Apahida, Csucsa, Boldogvilros, Berethalora, Eety,

falva,

Also-Venicze,

Besimbilk,

Medgyes, N.-SAnnils, Dilnos,

Hejjasfalva, Siiros, Segesd, Demsiis, Segeevilr, Debreczen,

B41d, Arad, Piispokladiiny, Karczag,

Lipto-Sz.-Miklos, Domeufiilu,

gyor, Budapest,

Dios-

Kisiijszixllils,

Versecz,

egy sortezett

leben

egymiist61

ellenben, hosszii,

egytagu

melynek

van,

E Faj.

2.

Moina

reetirostris, Jur.

Tabla.

fajt

Monocuhis Fig. Fig.

.3.

.Jueine,

pag.

].

Leydio,

rectiroatris,

Fig.

Taf. 10. Fig. 76. 77.; Feic, 7. pag. 235.

KuEZ,

reetirostris,

Ghubee,

1. pag. 6. Taf. 1. Fig.

Fig. 17. 19. Taf.

A. 10. Taf.

5.

1. pag.

Fig. 21.

5.5.

7.

pag.

—

Moina .39. Weismann und Fig. 5.

4.

impressione

flagdliformibus duabus

cauda aculcis

10 — 14

nKignis, sefosis

minimanmi

bus serie setarum

7.

insigni

margine

sine processu

umirihus caudaU-

;

ac infra serie sjiinarum

1-2— l-.36mm.

:

Igeu regen es

nem

mind

faj,

csak keves helyi'61 ismerem, milyenek pokladiiny, Karczag,

k^t alaknak reszletes osszehasonli-

azonbau, azt hiszem, btitran tarthatom a

Igeu nyom6s ervul szerepel

es szerkezete

gatok karmaiuak,

IvisujsziillilB,

liibiinak s

a tapo-

szaglopiilczikiiinak es az elso

liibpiir

karmainak szerkezete

a tapinto sorte piiratlau

toviibbii

;

Az irodalomban Stepanow

En

oroszorsziigi sos tavakbol.

emliti eloszor ez alakot

haziinkbau a tordai es viz-

aknai s6s tavakbau taliiltam, a melyekben tomeuytelen,

mes6s

tomegekbeu

Egyike

el.

uemcsak a

Cladoceriliuak

haziink

legerdekesebb

s6s vizbeu eloforduLisa miatt,

liauem foleg azert, hogy os.szekoto kapcsot kepez hazank a sosvizi es az Mesvlzi

toviibbil

4. Faj.

Daphnia

Als6-Arpil8, Piis-

:

Debreczeu, Lipto-Sz.-

Fig. 6.

7.

Moina

—

Moina

Fischeri, Hellich.

Fischer,

rectirostris,

7.

pag.

III.

Moiua

rectirostris, var.

oculum

Capite supra indistincto

;

testa

Stepanow.

6

T4bla.

5—9

corporis

testa

;

impressione insigni

,

fornicc

gine

cauda aculeis niagnis 10

superiore

tubercuUs perparris

hbus sine spinarum

A him

0-75— 0-9 mm.

s

itt

,5

eros,

ivelt,

altit.

?

:

Az

1-25

8. ilbra.)

5. Faj.

setosis

— l-3imm.

mm.

A

tapogat6k

szagl6piilczika.

s

csii-

ezek folott (III.

Tiibla,

elso liibpilr hengeres alapizeuek mellso sze-

gelye finomau sortezett, alapjilu egy sima es csixcsa koze-

Moina

:

Lipto-

Bdnjfyi, Daday.

ni. Tabla.

Moina Testa

1.

2. ftbra.

Biinffyi, D.aday, 2. pag.

cajntis setis tecta

;

testa

14. Taf. II. Fig. 1.3. 4.

(i.

corporisfere quadran-

gulari, obtuse angidata, parte postica supra duos proces-

sus

formanti

curvatos

ciliatis,

setosis.

0-ib—O-r,

sima karom emelkedik

ugyanannyi rovid, gombos 9. iibra.)

;

margine anteriore

medium

egy kis bemelyedesbol a piiratlau

tapintosorte ered. (HI. Tilbla,

csin

cauda brevissinia aculeis

Sz.-Miklos, Szielnicz, Uriovilcz (Pozsega megye).

setis

ungribus cavda-

mozgathatok, mellso harmadik vastagabb

tobbi resziiknel

:

sine

kisebb a uosteuyuel. Tapogatoi igen hosszuak,

sarloalakiiak,

seta fiagelli-

Haziinkbixn a kovetkezo helyeken talilltam

armata, mar-

lateribtisque ;

serie pectiniformi

processu dentiformi longo, usque ad :

;

ungvibus caudalibus pectine a^culeorum carente.

mare

abdomine

;

setosis

minutis, in series transrersales positis

Lougit. ?

;

,•

quadrangidari,

corporis fere quadrangulari, marginc

apice imgvibus curvatis, majuscuUs 5 ;

;

Longit. ? 24.

jiag.

anteriore ac inferiore setis pierpaucis; antennis in

jwocessu

—8

abra.

saUna, Stepanow, 1.

3.

Capite supra oculum frontalem impressione nulla fornicibus indistinctis

formi antennarwm brevi salina,

Tab.

105.

Fischeri, Hellich, 1. pag. 55. Fig. 22.

niargine anteriore rentraliqne setis brerihus

Moina

az

a mellett

ged, Kecskemet, Bugacz, Csilpor.

Faj.

itt

a vegkarmok szerkezete, leg-

;

fokepen pedig a him tapogat6inak, elso

Miklos, Csema, Arad, Temesviir, Versecz, Eetisova, Sze-

3.

recti-

Eiik es illetoleg Cladocera-fauua kozott.

ismert

illtaliinosan

uemileg a Moina

A

nagyou kozonsegesek koze. Haziinkbol

tartozik a

— 4 kisebb fogacska

de csak a sos vizekben elo egy

es Oroszorsziig s6svizi,

pectiniformi.

Lougit. ?

es 3

kiilouitette el

kettot 6niill6 tajuak.

ut6potroh

nagyobb

1

legeloszor,

alapjiin

tiisa

fornice

,

antcnnis in niure

;

emelkedik.

volta.

abdomine

;

7.

4.

testa corporis fere quadrangulari,

;

anteriori ac inferiori setis perpaucis setis

pag. 174.

1.

22—24.; Hellich,

Fig.

G.

Schoedlee,

;

Capite supra oculuni indistincto

11.;

Taf. 3. Fig. 3. 4. Taf.

1. pag. 02.

101. Taf. 11.

7. pag.

Baikd,

rectiroatris,

2.

1.

rectiroBtris,

— Moina — Daphnia

4.

13.

liibak csucsiin

hiitso

5. iibra.)

varietd,anak tekinti. Taf.

1.34.

A

csucsiin

Stepanow

rostris-t6\

6s 4. aljra.

8.

hdi-om igen

tollas sorte

* III.

ekitett;

tiivolsiigban

egy ostor- es egy sarloalakulag gyengeu gorbiilt karom

vau. (in. Tiibla,

Kecskemet.

szegelyen

tiiskevel

egyenlo

;

antennis primi paris ubique

laminis quadrangularibus obtectis

versus attenuata>

,•

;

cauda. apicem

ungvibus caudalihus curvatis,

Teste negyszogletu,

iithitszo,

iilso

setosis.

ztigaiu kerekitett.

Feje egyeueseu mellfele iriluyul6, a szem folott bemetszes nelkiil.

Homloka

kozel fekszik a

erosen kerekitett es a homlokszem

homlok

falazatiihoz, a hasoldalou gyeuge,

oriuiinyszerii kiemelkedessel.

Igen jellemzo

e fajra, liogy

a fej piiuczeljiiuak egesz foliileteu fiuom, hosszii sortek

emelkeduek.

(III. Tiibla, l.iibra.)

kicsiuy, de sok leucsejii.

Homlokszeme

ariiuyliig

il3 Longit. ?

E

:

0-!»-l-15

mm.;

faj altalilnos testalalc

?

altit.

:

0-7— 0-9.

tekinteteben, knlouosen pedig

a pAuczel felso zugilnak szei-kezete, tovslbbil az utopotroh szerkezete miatt omlekeztet a

beu fejenek szerkezete soulit,

Moina rectirostris-rn, elleuMoina Lischeri-hez ha-

dltal a

azouban mindkettotol tapogatoiuak pikke-

elter

lyes, toviibbil fejpilncz^ljiiuak sortezett voltilval.

Termohelyei gyauiint

meg

eddig csak a Mohostot es

Nddpatakot iamerem.

3.

Aiitormn.

Uaiiliuia,

pag. 17.;

Nem. Simocephalus, Schoedl.

MuLLER

—

SiniocephahiR,

P. E., 1. pag.

121.;

Schoedler,

Saes,

Kukz,

2'

Hel-

LicH, etc.

Capite impressione a thorace disjuncto, foynicc rostro-

que praedito; tesfa corporisrhomhoidali, obtiise-avfivlafa, transverse irregidariter striata frontali minore

;

fere aequalibus, in lateraliJnis

ramo

;

;

marula

cerehrali oculo-

antennis parvis, liberis in sexu utroque

mare

setis

duabus, sensualihus, parvis,

quadriarticidato

anfennarum 2-di

paris seta unica apicali organiim afficfionis praehenti, parte iideriore hreviter sctosa, parte ulteriorc

mata, caeteris hisgenicuJafis, hus duobus

;

ciliafis;

laevi,

ha-

abdomine processi-

cauda majuscula, apice truncafa

,-

jjedibus

primi-paris in mare sine flac/ello.

E nom

fajai

ten eszleltettek

nak olyanok

is,

minden s

iltkutatott eur6pai fauna-teriile-

vauuak kozottiik cosmopohtiik, de vaua melyek csak egy-ket fauna-teriiletrol

ismeretesek. Europai foldrajzi elterjed^set kiilonben leg-

szemhetiiuobbe teszi a kovetkezo uttal azt teriiletrol

is

felmutatja,

t;ihlilzat,

hogy az egyes fajok

ismeretesek ez ideis.

a mely egyhiiny fauna-

;

;

i-14

mmorum

rum, mterna cuudaUhus

Longit. ?

Meg tiitrai

nculeis

,

:

angidata, areis hexagonalihus reticulata, margine ventrali

introrsum

2— 2-8 mm.

?

altit.

;

1-7— 1-85 mm.

:

nyomiln

adatai

tavakban talalta

ismerem, a ki a

is

kiilonosen a hiitso es kozepsS

s

toporom tavakban; de megtaliUtam Vizakniln, Kecskemeten magam is.

ni. Tabla.

Ssltoraljaujhelyen,

supra processihus duohus, pari'is rotundata

A.

29., 30., 32. abra.

Daplmia congener, Koch, 1. H. .3.5. n. 13.; D. sima, LrEvm, 1. pag. 26. D. vetiila, BAmD, 7. pag. 9.5. D. sima,

B.

— Smiocepliahis

A

homlokanak kozepen

fej

A fej a.

eongener, Schoedler,

Muller

var.

corporis supra sine processu

testa

;

.__

/).

1.

panczel hatso also ziiga hosszu,

A

,

...

longitudinem marginis Uheri postici superante

minorum

vero

mellekszera

Faj. Scajih. witcronata,

Medgyes

Silrkilny, Csetelke,

Faj. Scajili.

s itt

m.

Tabla.

pag.

1.

:^1.,

3:^.,

Deva,

meglehetos gyakori.

m.

Leydig, 1. pag. 165.

10.;

Tab.

29.

T4Wa.

3.5.,

36. /tbrn.

— —

pag. 94. Tab. 13. Fig. .5—7. pro parte; Fig.

1.

2.

;

Baird,

7. Taf.

Leydig, 1. pag. 187. Taf.

—

148. Fig. 13.

abra.

Fig.

6.

;

Sars G. 2.5.

4-1 ).

D. Brandtii,

;

Fig.

10.

;

Muller

ante rostrum fere angulato testa corporis

1. pag. 161. Taf. 5. Fig.

,•

~.

S.

;

pag.

S. pag.

E., 1. pag.

Kuez,

1. pag.

cornuta, Schoedler;

Capite a thorace impressione disjuncto

nuta

;

longa,

testa corporis

valida

,-

truncata,

macida cerehrali triangulari

,•

setosis.

et

lato, obtuso, serrato

Ungvibus cavdalibus

Fig. 15.

Fig. 3.

7.

S., 1.

Mijllee P. Fig. 3.;

1.

,7.

1. pag.

pag. 24.

serrato

supra j^rocessu

1. pag. 45.

;

cdti-

liheri postici valde

serie e.rterna

dentium

aculeis

Longit. ?

:

1-6

;

macula cerebrali punctiformi

cauda

;

6

—7

ad apicem rolundato-

lata,

armata

-1-8— 2-7 mm.

longit. process. poster. testae

A him

fronte cor-

;

margine posteriori inferne spina

armata

antcnnis hrevihus

maxima longitudinem marginis

superante.

P. E.,

1. pag. 43. Fig. 14.

Capite ante oculum acuminatim-angtdato

tudine

serrulata,

Hellich,

;

Tab.

27.

Toth

;

Schoedlee,

eornvita,

mucronata, var.

S.

;

Taf.

1.

Tab.

183.

Fig. 37. 38.

Seapholeberis

124.; Plateau, 1. pag. 28.

4.

Lievin,

Lilljeboeg,

3.;

Taf. 3. Fig. 5.

serrulatus, Schoedler,

0., 1. pag. 51.

Lund,

;

6.

1—9.; D.

1. pag.

— Simoceplialus

14.; D. inter-

Tiib.

3.5.

Fig.

5.

Lilljeborg,

;

123. Taf. 1. Fig.

Hellich,

H.

1.

Tab.

177.

pag.

6. pag. 4.

2. pag. 22. 6. pag. 18. 1. pag.

Geee.

Mouoculus biBpiuosus, De Geer, J. T. 7. pag. 465. Tab Fig. 3 Daphnia mucronata, Mullee O. Fr., 1. 8.

24. 6. pag. 7.

3.

De

Faj. Scapholeheris hispinosa,

1.

Fekete-

:

Simocephalus serrulatus, Koch.

Daphnia semilata, Koch,

FiscHER,

Schoedl.

ulitiixa,

44. Tab. 3. Fig. 7.; Fischee, 1. pag.

FiscHER,

tompa csucsu nyul-

riivid,

;

28.

media, LiEviN,

pout-

,

M. O. Fr.

tcnuissi-

Ivisosztro,

Marosvilsilrhely,

Szamosfalva,

3. Faj.

kicsiny

igen

nelkiil.

egyenes

liegyes,

aculeis caudalihus sinuatis.

Haziinkbol a kovetkezo helyeki-6I ismerem patak,

Geer.

a melleliszem orsodad alakii.

;

III.

moruni armatis;

De

2.

panczel hatso also ziiga

vilunyal

ungrihus caiukdilius serie e.rterna dentium majorum plu-

rium sensim hreviorum, interna

;

gorbiilt

fcilfele

a

3.

maxima

sarli^ialakulag

Faj. Scajili. bixpinosa,

liomlok csucsa egyszerilen kerekitett nyulvany

A

szerii .__

altitudine

;

__,

uyuiviinnyal

P. E. 1. pag. 123.

Capite ante oculum angulatini-rotundctto, ante rostrum sinuato

abdomine

;

cauda. mediocri apice

;

Scaplioleberis-fajok meghatarozasara szolgald tablazat.

;

FiscHER, 4. pag. 177.

ramo antennarum

,-

pedibus primiparis in mare Jlagello nullo.

;

nyulviiuy.

2. pag. 20.; S. expinoBUS,

cerebrali parva

S-di paris triarticulato setis 5 ciliatis vestito

A

;

macula

;

in se.ru utraque fere aequalibus

tis,

Simocephdus eongener, Koch.

3. Faj.

i-ersus rejie.ro, setijero

antennis immohilibus, minimis, testa corporis fere obtec-

Hazilnk-

ismeretes.

eddig csak keves helyi-61

WiERZEJSKi

bol

tenuissimorum armatis

curvatis.

csak alakban ter

:

;

0'2 el

ungvihus caudalibus

;

altit.

cap. ?

:

033 mm.;

— 0'5 mm.

a nostenyt61, hogy eu-

minorum, te7iuissimorinn, inferna niajorum, validorum

nel joval kisebb, piiuczeljilnak hiitoldali szegelye egyenes,

armatis

homloknyulviinya rovid es potrohuyulviiuyai hiiluyzanak.

;

aculeis caudalibus geniculatis.

Longit.?:l-8—2-5mm.; Hazilnkban

meg

novenydus

lilliindo,

altit.

?

:

—

1

1-5

mm.

eddig csak Piski hattiriibol ismerem, tocsiibol, tovilbbil

Oltszem, M.-Nildas,

Uzdi-Szent-Peter, Deva, Novaly es Szamosfalva hatilrdbol.

Igen regen ismert

ziinkbol milr

ban z6k

4.

Nem.

Scapholeheris Schoedl.

Daplmia, Autoruni.

—

23.; Sars G. O., 1. pag.

KuRZ W., Hellich

;

Muller

P. E., 1. pag. 124.;

etc.

juncto modice triangidari, fornice distincta, rostro acu;

testa

corporis fcre

talillta. :

T6th

En

S. emlitette,

quadrangxdari,

iltkutatott em-6pai eltifordiil s

a ki Budapest

tobb helyen eszloltem

s

ha-

fauuiijil-

ezek a kovetke-

Kolozsvilr, Briitka, Dees, Szamosfalva,

Segesviii', Csetelke,

Siirmiis,

Kardosfalva,

N.-Szebeu, Kecskemet, Csiipor, Nagy-

Also-Vist,

F.-Kilpolua, Szoviit,

Capite supra plertmique impressione a thorace dis-

tiuscido

Az addig

Torda, Brass6, Rety, Piski, M.-Niidas, Novaly, Als6-Rilkos,

Scaiiholeberis, Schoedler, 2. pag.

5L

faj.

fauuateriiletekuek csakuem mindenikeu

eridenter

Siilyi,

BiUd,

Feheregyhilza,

Hejjasfalva, Heviz,

Uzdi-Sz.-Peter,

Szkore, Ai-ad,

Miudeme helyekeu leggyakrabban taliiltam.

Also-Veuicze, Mezo-Zilh, M.-

Lipt6-Sz.-Mikl6s.

ideiglenes tocsdkban

;

115 pag.

Scapholeberis rrmcronata, Mull. 0. Fr.

2. Faj.

m. Daplme

T^bla. 7—39. dbia.

—

niucronata,

pag. 137. Tab. 14. Fig.

pag 30.; Baird, 25.5.

Tab.

Monoeulus mucrouatus, Jurine, 2. Daplmia mucronata, Lievin,

—

1.

Lill.jeborg, 1. pag. 44. Tab.

;

PiscHEE, 2. pag. 183. Tab.

mucronata, Leydig, Sars G.

Fig.

7.

mucronata, Schoedler,

plioleberis

1. pag. 187.

167. Tab.

Hellich,

;

Fig. 11

5.

—

4—6.

2.

1.

pag.

2.

—

Fig. 6.

3.

—

11.

—

23.

Sca-

Daphnia

P. E., i. pag. 125.

1. pag. 45. Fig. 15. 16.

Lund,

;

Kurz,

;

1. pag.

Daphuia mucronata, Feic,

6.

Capite a thorace imprcssione disjunrto

;

fronte laevi

testa corjJoris

margine posteriorc inferne spina

valida armata

;

immobilihus

hrerihm,

cerehrali punctiformi

pmwtata

apicem rotundato-truncata, aculeis 7

Longit. ?

:

maryines

cauda

;

— 8 armata

;

—

mm.

1-2

;

e koriilmeny

nem

nuskodik, hogy ez alakot

is

is

hol

ott,

s

az

a mellett ta-

sem

tarthatjuk

idoleges varietasnak, annyival

helyi,

sem

iakabb, mivel embryoi

bus,

mpra

cerebrali

;

spina dentata armata

Scapholeberis obtusa, Schoedlkr.

m.

maris vero

;

prehensili apicali vestitis tis

;

ramo

gerenti

;

;

pag. 24.

Hellich,

;

1. pag.

2.

pag. 24. Fig. 11. 12.

4(i.

Capite impressiofne nulla a thorace disjuncto laevi

margine

;

valde elomjata, vel fusiformi bilibus

;

;

caiida lata,

;

aculeis rectis 7

Longit. ?

:

armata

;

macula

;

punctata

spina

cerehrali

vel indistincte

ad apicem rotundato-truncata, ungvibus caudalibus

0-8— 1-4 mm.

;

altit.

?

:

alakja,

fejeiiek

setosis.

0-5—0-52 mm.

Nagyon emlekeztet a Scapholeberis mellekszemeuek

fronte

antennis brevihus immo-

testa corporis saepissime

retieulata

;

testae corparis posteriore inferne

valde rotundata armato

brevissima,

mucronatd-va,, de

szerkezete

es panczel-

nyulviinyiinak nagysiiga s Uletoleg csenevesz volta miatt, elso tekintetre is

meg

hazai termohelyei

por es

Silrkiiny, a hol iillando tocsiikban

5.

Monoculus nia

e.

lehet kiilonboztetni.

p.

Nem. Daphnia (Mulleb e.

Mijller

p.

pag. 262.

;

D.

et

Linne,

De

;

gyakori alak.

0. Fr.).

Geer, Jurine,

O. Fr. 2. pag.

Lilljeborg, Leydig,

Eddig ismert

Deva, Nagysilrmiis, Kecskemet, Csd-

:

;

plerumque macula

longis,

mobilibus seta

antennis 2-di paris

earum

triarticuhito

ahdomine proccssibus

4,

setis cilia-

saepius tamen 5 setas

trihus vel quatuor

;

cauda

mediocri, apicem versus attenuata.

kozott

;

egyike a legnagyobbaknak a Cladoceriik nemei

!illaud6,

vizekben mindentitt gyakori.

tiszta

Egyes fajok a partok kozelebeu, miisok a koreu tartozkodnak

;

utobbiak

ez

ellenben az elobbiek a komyezet

viz nyilt

miudig

—

tii-

iitliitszoak,

szeriut viiltozo

szi-

niiek.

Egyike a legnagyobb

Azsiiibol,

foldi-ajzi

elterjedessel bfro

ismeretesek.

Amerikdbol, Afrikiibol

Az eur6pai

ne-

vanuak olyauak ismeretesek.

jobban

A

is,

Schoedler,

Hialodaphnia,

79.

;

e.

etc.

— Daph-

p. Lievin, Baied,

2. pag. 10.

;

Schoedler,

Sars G.

O., 2.

6. pag.

16. 7.

es Ausztriiliilbol is

faunateriileteu az eddigi vizsgA-

latok szerint tobb cosmopolitiluak

moudhat6

faj

van, de

a melyek csak keves fauuateriiletrol

genus eur6pai elterjedeset kiilonben

feltiinteti az aliibb

jdn megtehettem.

T&bla. 40., 41. abra.

Scapholeberis obtusa, Schoedler, 7.

ovali, areis

antennis feminae minimis, immobilihus, testa

capitis fere ohtectis

kovetkezo

tiibliizat,

minden eddig ismert

nyire azt a rendelkezesemre 3. Faj.

femina plus-minmve

tcsta corporis fere

;

rhomboidalihus reticulata, in margine posteriori denti-

felvenui igyekeztem

minden esetben sima homlokuak.

is

in mare obtuso

acuto,

nem

leggyakrabhan egymds tflrsasagiiban

elcibbenit,

himei

ungvi-

setosis.

0-8

Hellich,

;

meknek, a melynek k6pviseloi uemcsak Europiibol, ha-

emlitett elteresek mellett

es

ad

lata,

Hazilnkban csakuem mindeniitt megtalilltam az

loiu/a.

antennis

;

corporis prope

testa

:

tranversaliter striata, in medio

bus caudalihus

juncto, fornice valida, rostro in

E nem

pag. 237. Fig. 41.

macula

P. E., 1. pag. 106.

1.

— Scapholeberis mucronata,

Muller

O., 1. pag. 51.;

1. pag. 28.

1.

pag. 99. Tab. 10. Fig. 2.; King, 1. pag.

7.

Fig. F.

C.

13.

—

pro parte.

7.

Daphnia, Mijllee

Capite impressione nulla, aut levissima a thorace dis-

—

Mullee O. Fe., 1. Nr. 2404. Daplinia mucronata, Mullee O. Fe. 2. pag. 94. Tab. Fig. 5

—

9.

1. pag. 20.

iillo

fajt,

leg-

a melybe a

meny-

irodalmi adatok alap-

116

;

117 Muller

Fig. 11.; D. galeata, Sars G. O., ^. pag. 21.; 117. Tab.

1. pag.

KURZ, 2.

1. pag.

pag.

pag. 28.

19. Taf.

—

271.

—

pag.

I.

toban

s

magam

elobb

Schoedlee,

cucullata,

Muller

cucullata,

Hellich,

;

Taf.

1. pag.

Fig.

I.

6.

3.

5.

37.

D.

;

var. procurva, Poppe, 1. pag. 280. Taf.

2.;

J.

pag.

D.

cucullata,

Fig.

J5.

m.

Kuez,

apicata,

Hbllich,

;

40.

Capite

lato,

cula cerebrali

nata

tum

,

brevem

triangularein

lamellain

sursuin, tuin deorsuiii spectante

bmga

coipoiis ovali, spina

apice

forinaiite,

rostro obtuso

;

testa

,

processibus abdoiiiinalibus

;

tis

;

?

altit.

;

mm. En a Ba-

0-.58— 0-75

:

meg

laton-to faun^j^ban tahlltam

oly gazdag alakvaltoza.sokban jon

kintetbe vetelevel biztosan

ki

1

884. ev nyai-iln

bogy azoknak

elo,

leliet

s itt

mutatui

te-

azt, liogy

a kiiloubozo buvilroktol kiilonbozo lelohelyekrol leirt e

fajLoz

tobbe-kevesbbe

hanem csupan

varietdsok.

—

Anitasom

fejpanczeljilnak

kiilonbozo

ScHOEDLER-fele

lli/aludaphnia

alakjait

s

onalloak,

igazsilga azon-

Daphnia

ha a balatoni

nal kitiinik,

nem

hasonlo fajok

Kahlbergiensis

osszehasonh^tjuk a

berolinmsis

es

Hyalo-

daplvnia Cederstrumii fajokeval, nemkiilonben a Kubzfele

Daphnia

Daphnia Ceder-

vitrea- es a HELLicH-fele

s(ro/H/(-fajok fejpilnczeljilnak alakjaival.

De

—

taliiljuk

a Ilyalodaphnia berolincnsis,

a Hyalodaphnia Cederstroinii es a

Daphnia

vitrea uto-

potrohja tiiskeinek szdmdt. Es vegre tekintve azt a nagy a mely a

hiisonlatossilgot,

Daplmia

Kaldbcrgicnsis, a

Ilyalodaphnia berolinensis, a Ilyalodaphnia Ccdcrslrdmii es a Daphnia vitrea kozott letezik, en hajlando vagyok mind e fajokat varietiisokuak tekintve a Daphnia ciicidDaphnia apicata, Kukz fajokkiil egyetemlata, Sabs es ii

vcstitis

a

faj,

mindenek

hogy amauuak

folott az

mellekszemenek

A Daphnia

illtal,

hyalind-t6\ elter pedig az

ormiluy hosszu, hiltrafele u-ilnyult terecskekkel diszitett

tottam

Meg

2.

3.

Daphnia

Schoedl.

Daplinia

Kalilhrriiiriifis,

Daphnia Daphnia

Kahlberyien.ns, Schoedl. Kahlhergieiuis, Schoedl.

viir.

var.

s

viir.

ritrea

Kurz.

ciicuUata,

var.

rhombos is tar-

Kurz

gyiij-

Dixplmia

aquiliua,

1. pag. 34. Fig.

aquilina, Sars G. O.

Daphnia

Faj.

Sars G.

O.,

2. pag. 216.;

Heluch,

S.

Capite deorsum vcrsus inclinato rostro acutiusculo, paullum curvato ; retrorsum versus vergenti ; macula oculo a margine capitis non remoto, cercbrali parva ;

sine crista

;

caput

testa corporis ovali inter

et

cephalotho-

racern imprcssione instrwta, spina longaarinata

wiujvi-

;

bus caudalikis sine dmtibus sed serie setarum tenuis-

simarum per totam 16 — 17

armata;

longittulinem vcstitis; caiula dentibus

abdomiiudibus

processibus

mm.

1-5

;

?: 0-67— 09

altit.

eddig csak Verseez

sem

peldilnybau, de ezeket

discrctis,

hiitiiriin

sikeriilt iilliindo

mm.

talilltam

keszitme-

4. Faj.

Daphnia

lacustris,

Sabs G. O.

III. Tabla, 4"2— 4i. abra.

Diiplmia lacustris, Sars,

.:?.

piig.

266.

;

Hellich,!. pag.

varietiist a mezo-ziihi

uagy

33.

Fig. 7.

Capitc antrorsum incUnato, rostro acutiusculo,

alkalmam

uevezetesen a Daj)hnia Kahlenbergiensis,

Schoedl. var. apicata,

s

a piluczel

s

evvel korilbban azonosnak

eddig csakis a mezo-zilhi tobol ismerem, a hol

apicata, KuRZ.

varietilsok koziil ktilon az egyiket volt

megfigyelhetni

e fajnAl

volt. (10).

3.

KuhUirrt/irn.ns, Schoedl. var. cwidlata, Sars.

prorurra, Poppe.

E

hogy

nyekben megtartanom.

Daphnia Kahlberi/iensis, Schoedl. var. galeata, Sars-

6.

van.

Schoedl. var. Cedfrstrdmii,

SCHOEDL.

6.

van,

fesiije

tottem a nyilt tiikri faunilbol.

piir

A.

Altal,

azouban

tariij

niigyou kozouseges alak es uagyobb mennyisegben

:

Kaldhriyicm-ix,

tovilbbd a

Leydig adatai szerint sziuteu festekes a mellekszem, az

meg

Ikijilinia

emlekeztet

fejeu

vegkarmaiuak

festekfoltja es

Haziiukbau

1.

s

fajra,

elsotol elter

fajra,

0-95-

lennenek

Az

Daphnia hyalina, Leyd.

Longit. ?:

varietilsai

Dap}mia-ia.jokna.k

egyike a legkisebb

el,

ueveztem

tiszteletere

nemileg a Daphnia pellucida, M. P. E.

approximatis.

kezo

;

marginc caudali dentibus 6 scn-

;

0-5—0-8 mm. melyet Heeman Orro

Bzerint tehdt a Daph^iia Kahlbergiensis fajnak a kovet-

tiig

iiia-

proces-

:

korliitok kozott variiilo fiijuak tartani.

beu egyetleu,

E

tcsta corporis ovali, spina longa

ez iilHtilso-

mat igazolni fogja ama koriilmeny is, hogy a balatoni Daphnia Kahlbergiensis utopotrohjiiuak tiiskei villtozo szilmuak es szilmuk 4 7 kozott variill, a minek kovetkeztebeu egyesitve

;

rostro ro-

;

oculo magno, sinc

ininoribus armato.

siiii

E

1-4— 2-1 mm.

;

tenuissimarum

serie setaruiii tcnuissiiiiarum vestitis. :

frontc rotundata

;

abdominalibus diiobus anterioribus manifeste discreungvibus caudalibus sine dentibus, sed serie setarum

Longit. ?

Egyike a legerdekesebb DapIinia-iajokuAk.

compresso

sibiis

manifeste discretis, ungvibus sine dentibus basaiibus, sed

Longit. ?

u. sp.

TAbla, 46., 47. abra.

tundato, deorsum cersus rergente

1.

permagna acumi-

Jronte crista

lato, roiiipresso,

Daphnia Ilermani,

Faj.

P. E., 1. pag. 120.

D. uitrea, KuRZ, 1. pag. 16. Taf. H. Fig.

Capite

(5.

Nr. 104.)

i2.

17.

fajuak tekintettem.

onilllo

is

Fig. 6. 7.; D. cucullata, S.uis G. 0.,

Hyalodaplinia

Daplmia

Taf. I. Fig. 23. 1.

P. E.,

Fig. 6.; Hellich, 1. pag. 36. Fig. 10.;

I.

deorsum versus vergenti a margine

capitis

;

parum

poris ovali inter capmt

manda

cerebrali

parva

remoto, sine crista et

;

;

7-ccto,

oculo

tcsta cor-

cephalothoraccm impressioiie

;

118 instructa, sjjina longa

armata

ungvibus caudalibus

;

margine anteriore

(kntihus, in

in margine jmsteriore serie setarum

totam longitudinem

mata

vestitis

12 — 14

Longit. ?

1-5—2 mm.

:

?

altit.

;

1-2

:

azouban

megtahiltam

Szkore,

Longit. ?

mm.

2-8

:

Hazilnkbol csupiin a Wieezejski feljegyzesei utiin

merem,

mm.

ki a tiitrai tavak koziil a toporowi

is-

es ko-

hiitso

zepso toban taMlta meg.

Haziiukban legeloszor a Eetyezat tavaiban kesobb

;

ar-

processihus caudalihus manifeste dxscretis.

;

rumper totam longitudinem vestitis processibuscaudaliprimo secundo duplo longiori.

bus basin conjunctis,

tenuissimarum per

cauda dentihus

;

sitie

duabus parvissimis,

setis

taltlltam,

Feheregyhiiza,

Daphnia

Faj.

7.

Sars G. 0.

rosea,

Hejjasfalva, Lipto-Szt.-Miklos, Temesvar, Versecz, Szeged IV. Tabla,

hatardban

1.

es

abra.

;J

is.

Daplmia 5.

Faj.

rosea, Sabs, 2. pag. 268.

;

Hellich,

1. pag. 33.

Capitefronte arcuata antrorsum versus vergenti, mar-

Daphnia

longispina. Leydig.

gine ventrali leviter sinuato, rostroque rectiusculo, dmrDaplinia

KuRZ,

2. pag.

pag. 136. Tab.

Fig.

I.

pag.

1.

,

Fric,

14.5.;

Hellich,

21.;

pag.

1.

Leydig

longispina,

13—20.; Saks,

Fig.

?.

Toth

pag. 32.;

1.

Tab.

lAO.

II.

pag. 233. Fig.

::J6.

S.,

1.

sum

incUnato

verstis

remoto sine crista

vatis,

sione nulla, spina longa

sine dentihus sed

oculo a marginc capitis

;

non

ungvibus caudalibus non dentatis, scd serie

tarum tenuissimarum per totam lomjitudinem

—12

se-

vestitis

sursum spcctante

Lougit.

A

0-8-1-2 mm.,

:

altit.

:

0-8- M,'') mm. d*

0-4—0-52

:

Longit. ?:

Toth

meg

mm.

HazAnkbol

legelteijedtebb Daphnia-ia.jok egyike.

legeloszor lelte.

cT

?

altit.

a ki Budapest hat:lraii esz-

S. emlitette,

Vizsgiilataim folyamiiban en a kovetkezo helyeken

meg

taliiltam

:

Mocs,

Gyulafeherviir,

Ketyezilt,

imgvihus caudalibus

;

setarum tenihissiinarum per totam

'ierie

vestitis

;

processibus caudalibus manifeste

0-9— 1-9 mm.

altit.

;

? 0-7—1-4 :

mm.

en a diosgyori hamori toban taliiltam

Haziinkban ;

cauda mediocri

,-

discrctis, ciliatis.

armata processibus abdominali-

1-1-8 mm.

:

sensim minorihus armato

Imigitudinem

bus non discretis.

Longit. ?

impressione

apicem versus attcnuata, margine anali dcntibus 16 eur-

rergenti; tcsta ovali inter caputetcephalothoraixm impres-

cauda dentibus 10

parum

capitis

nuUa, margine dorsali subrecto, margine ventrali rotundato, spirva mediocri

;

a margine

7.

Capite sine crista rostro acutimculo retrorsuin versus

remoto

oculo

;

testa corjtoris fere ovali,

,-

eloszor s kesobb Temesviir hatiiriiban.

sonlit az elobbeni fajokhoz

Nagyon

Iia-

kulouosen a Daplmia longi-

s

spind-hoz es D. lacustris-hoz, de a piinczel alakjiiban, a elhelyezeseben

potrohnyulviinyok sajiitsiigiiibau

megis

s

a piinczelnyulviiny

feltiiuo es jellemzo elterest

mutat.

Piski,

Deva, N.-Szeben, AIso-Kiikos, Nagy-Siirmas, Hejjasfalva, 8. Faj.

Novaly, Uzdi-Sz.-Pcter, Nyiiriidto, Piispokladiiny, Kecs-

kemet, Csiipor, Karczag, nicz,

Demenyfalu,

Lipto-Sz.-Miklos,

Szeged, Palics, Nagy-Kiiroly. zEJSKi

is

a

ttltrai

De

IV. Tabla.

Debreczen, Sziel-

Kisujszillliis,

Temesviii-,

Ai-ad,

megtaliilta e

fiijt

Wiek-

Schoedleri, Sars G. O.

D. SchoecUeri, S.uts G. O.,

Daphnia caudata, Sabs G.

margine ventrali

0.

Daphnia caudata, pag. 16. Taf. II. Fig. Capiite

Sars, 3.

41.,

S.

pag.

moto

266.

Wierzejski,

;

2.

4.

parum

fronte rotundata,

vergenti,

curvato, acuminato retrorsum-

que versus inclinato, margine ventrali testae capitis prope

oculum paulo sinuato et tis

;

testa corporis

spinaque longissima praedita ;

ovali

;

cauda apiccm

lateribusqne setis minutissimis ixstitis

non

dentatis, in

;

mar-

armatis,

ungvihus cauda-

margine anteriore

setis

duabus

minutis, in margine posteriore seric setarum tenuissima-

;

Fig.

antrorsum versus spectante,

magno a margine

deorsum

testa corporis ovali,

non

capitis

re-

marginibus ar-

spinaque longa, sursum vergenti armata

;

cauda

margine anali dentihus 12 curvatis, sensim mi-

parte serie setarum

rum

E

fajjal

,-

pi'ocessibus

:

1-2—2 mm.

;

altit.

azonosuak ismertem

a retyeziiti tavakbol

Hazilukbau e lyi

vestitis

caudalibus pa-

discretis sed hasi conjunctis.

Longit. ?

ver.sus attenuata,

— 12

I.

Heluch,

norihus, ungvihus caudalihus hasi serie dentium, iiialtera

inter caput

ocvlo majori a

marginihus dentibus scnsim minorihus 10

libus

crista nulla

cuatis,

cephalotlioracem impressione nulla, marginibus arcua-

gine capitis non remoto

;

incdiocri,

antrorsum versus

rostro longiuscvlo,

42. abra.

14. Tal).

2. pag. 266.;

leniter sinuato, rostroqu^ acuto,

versus inclinato, oculo IV. Tabla,

2. pag.

pag. 28.

Capite fronte arcuata, 6. Faj.

17. es 19. abra.

10.,

Daphnia longispina, Schoedlee, 13. 14.;

1

tavakban.

Daphnia

fiijt

?

:

fel

0-75

— 1-8 mm.

az dltalam koriibban

Daphnia pellucida ueven

leirt fajt.

legeloszor Novaly es Oltszem erde-

kozsegek hatiiriiban taMItam meg, toviihbi vizsgala-

taim folyamiibau megtakiltam azouban

meg

a diosgyori

himori tobau, Temesvar, Versecz, Retyesova, Szeged hatiiriiban

is.

;

;;

119 nyulvilnyok koziil csak az egyik vau

Daphnia

9. Faj.

mog

ez meglehe-

s

alpina, n. sp. tos hosszu,

sortezett es hiltrafele ii-iinyul6.

(IV. Tilbla.

4-G. khra.

IV. Tabla

12. iibra.)

M^g

Capite hrevi, j)arum deorsum ^-ersus spectanti, fronte rotundata, margine ventralifere recto brevi,

deorsum versus vevgenti modice remoto

caj)itis

;

;

rostro actitiusctdo,

;

oculo majori a margine

crista nulla

testa fere rotundata,

;

margine ventvali manifeste rotundato, spina aut nulla.

angulum acutiusculum formanti

aut hrevissima fere

cauda mediocri in lateribus dense analilms dentihus 11

armata

— 12

rum tenuissimarum

curvatis

:

Az eddig ismert

;

?

altit.

:

mm.

0-9— M.".

kezete es nyulvilnyauak rovidsege

illtal

acutiusculo, brevi,

in marginibus

eg^szen a hiUoldalon

egyszerii hegyes csucaot kopez.

De

csak

s

Daphnia

elter a

ob-

az utopotroh

tusd-t6l potrohnyulvslnyaiuak szerkezete,

oldalaiuak sortezettsege, a vegkarmok kottosen

fesiizott-

nali

Kurz.

obtxisa,

Daplmia obtusa, KuRZ, Hbluch, 1. pag. 28. Capite brevi,

1. pag.

Tab.

;

parum ;

;

fronte

sinuato;

octdo fron-

crista nulla

marginihus rotundatis spinaque

;

bre-

cauda mcdiocri in latcribus glahva, in

marginibus analihus dentihus 10,feve aeqiuiUbus, curvatis

armata

;

ungvilms caudalihus hipcctinatis sevieque

tavum tenuissimarum Longit. ?

A him

:

;

1-08— 1-8 mm.

;

altit.

se-

caudalihus discretis.

jivocessilnis

?

0'7— 1 mm.

:

joval kisebb a nosteuynel

;

mely kettagu

s

e

tiiske

es milsodik

izeuek csucsa sarlo-

IL

ilbra.)

Az

elso

mellett egy ujjalaku nyulvilnyrol egy eros, ered,

szegelye

(rV. Tiibla. 10. iibra.)

nobbeu

pedig

Az utopotroh

fiuoman

sortezett.

felso feleben feltii-

oblozott, csucsilu pedig kerekftett es 8

kozatosan

1—1 -5 mm.

:

i.smert

ungvilncs

avmatis

altit.

;

?

:

0-85—1 mm.

Daphnia-iaiok kozott legkozelebb

Kubz

ohtusa,

fajhoz,

azonbau

iiU

a melyhez kiilonosen

hogy piinczelnyulviinya a

is,

Silga dltal,

test

nemkiilon-

kozepvoua-

fejpiiuczeljiiuak boltozata,

kiil6n6.sen pedig az

szegely es oldali sortesor fajok k6z6tt egyediil

van

;

hogy vegkarmain

illtal,

e tekintetben a

Kutatiisaim folyamiiban

meg

eddig csupjiu egy helyen

Fogarasmegyeben, az Olt menten

fekvo Also-Arpiis k6zseg hatdrilban. Korilbban

serndata neven emlitettem lilttam

iijjal

cserelni

Daphnia-

iillo.

talilltam s nevezetesen

1

rovidiilo, gorbiilt fogacakilval ekitett.

—

2.

Faj.

fel,

;

Daphnia

de e uevet sziiksegesnek

mivel a Z)rt;p/m(a-fajok syno-

10, fo-

A potroh-

Daphnia

hrevispina, n. sp.

IV. TAbla. 13—1.5. abra.

tapo-

Mbpilr csucsilu, a kettagu ostor mellett, egy eros, ivelt

ivelt

;

nymjei k6z6tt a serrulata mfc megvau.

A

egy tapiuto sortevel.

alakulag befele gorbiilt. (IV. Tilbla.

karom

curvatis, sensim

parvissimis restita

fejenek hasoldala

gatok csucsiin, a szaglop^lczikslk mellett egy hatalmas ostor ered,

— 10

kezete, utopotrohjiluak sortezettsege, alakja 6s fogazott-

egyeues. Tapogatoi szabadok, ariiuylag hos.szuak, kisse fveltek, kiilso szegelyiikou

setis

liibau ered. Elter ettol

Fig. 8. 9.

versxis spectanti,

a margine capitis manifeste remoto

vissima armata

analis dentihus 8

fejenek es ormdnyilnak alakjilval hasonlit',

I.

rostro hrevi, aeuto, retrorsimi rersus vergenti

testa corporis ovali,

cauda apicem. versus parum attcniMta

pdncz^lnyulvilnyilnak hossza, potrohnyulvilnyainak szer-

parum deorsum

rotundato, margine ventrali in medio

tali

Daphnia

ben abban

22.

testa corporis

;

spina mediocri, retrorsum

setarum minutarum tenuissimavumque

Az eddig a

IV. Tabla. 7—12. Abra.

rostro

;

oculofron-

irrocessihus caudalibus discretis, ciliatis.

eddig csupiiu a Retyeziiton talilltam.

Daphnia

;

;

caudalibus bipectinatis, seriebusque laterali atque margi-

Longit. ?

10. Faj.

deorsum versus spectante

minoribus in laterilms

illtal is.

Meg

Nr. 112.

5.

ovali, marginilnis votundatis,

igen rovid nyulviinya a test kozepvoualiiban lilttuk,

abra.

a margine capitis manifeste remoto

tali

versus vergenti

mint

Daday,

serrulata,

jol el-

ered, eze pedig,

s^ge

illl

de elter ettol

;

sorbau azzal, liogy a Daphnia ohtusd-n&k

kiiloniilt,

20., 22., 28.

Capite impressione nulla a thovace disjuncto

kozul legkozelebb

kulonosen fejenek szer-

fajlioz s

ornata, n. sp.

cnudalibus discretis,

7>(y)/(?»'a-t'ajok

a Daphnia ohtusa, Kubz

elso

Daphnia

11. Faj.

seta-

Daphnia

1-2— 1-9 mm.

hogy azok-

alapjiin a retyeziiti p^Idilnyokat elkiilonitenem kel-

IV. Tabla.

processihus

;

csehorszdgiaktol, do

tiirtom oly lenyegeseknek,

lene a csehorsziigiaktol.

setosis.

Longit. 2

uem

ez eltereseket

csu-

az itt gyiijtott p^ldiinyok

s

in marginihus

setosa,

sensim hreviorihus,

ungvihus caudalihus hipectinatis scrieque

;

ismerem

nemi tekiutetbeu elteruek ugyau a nak

En

eddig csak Csehorsziigbol volt ismeretes.

piin a Eetyeziitrol

Capite brevi,

parum deorsum

vevsus spectanti. fronte

rotundato, margine ventrali in medio modice

i'alde

nuato,

rostro

oeido frcmtali ovali,

hrevi

acuto,

a margine

capitis remoto

impressimie minijna inter caput

et

;

testa corporis

cephalothoracem

praedita, marginihus arciuitis, spina hreviuscula nulla

;

cauda longiuscula

si-

deorsum vcrsus inclinato;

;

crista

in laterihus setis tejmissimis,

in marginibus analihus dentibus 12, curvatis, fere aequalibus

;

ungvibus catidalihus hipectinatis serieque setarum

;;; ;;

;

120 tenuisshnarum

frocessihus caudalibus inanifeste discre-

,•

ginibus analibus dentibus 10 curratis, aequalilms lateribus setis minutis vestita

tis, setosis.

LoDgit. ?

1

:

-2—1 -8 mm.;

altit.

?

:

0-75—

1

-2

mm.

potrobnyulvanyok belyzete

potrobjiliiak sortezettsege, a

nem

es szerkezete ;Utal,

nak eredese emlitett

kulonben a pfinczel uyulvilnya-

iriluya es hossza

iiltal,

meunyiben a ket

a

az utopotrob oldalai csupaszok, a potrob-

fiijuiil

nyulvilnyok ket elseje alapjiiu vagy ossze van nove, vagy

nagyon kozel fekszik egymiishoz bosszu es

vegkarmainak sortezettsego

elter

Nagyon

1-8— 1-9 mm.;

:

hasoulit a

altit.

iUtal,

itt

azouban megtalilltam Kecskem^t, Gyulafeberviir Szeben

Nalilcz,

Malomviz

es Eetye-

Daphnja pulex, De Geee.

15. Faj.

—

118. Tab.

pag. 24. Fig.

data

suborali, nulla,

;

remoto

et

testa

margine ventrali rotimdato,

magno a margine

ver-

ralde

capitis

cauda longiuscula, ajncem versus attenuata,

curratis,

in

in marginibus cmalibus dentibus

aequalibus, ungvibus caudalihus bipectinatis

teMuissimarum armatis

sctarimi

serieque

caudalibus basi conjunctis, magnis,

Longit.?: 1-58— 2-45 mm.;

Haziinkbau Gyulafebervilr, taliiltam

,•

impressione

cephalotlioracew

recto,

lateribus dense setosa,

8

fronte rotim-

;

spinulosis, spinaque longa, sursimi

oculo frontali ;

verje.nti, hreri

retrorsum versus spectanti

caput

inter

margine dorsali

ambobus dense genti

meg,

4.

toviiblsil

s itt litlag

?

:

processibns

Fig. 2. 4. 5.

I.

1. pag.

S.

O., 3. pag. 263.;

Muller

Feic, 6. pag. 216. Fig. 33.

;

;

Leydig,

127.

Taf.

I.

Fig.

P. E. 1. pag. 110.

Hellich,

;

1. pag.

1. pag. 26.

1. pag. 22.

parum

rostro acuto,

et

currato retrorsum-deorsumque rer-

ocido frontali a margine capitis remoto

;

dorso-ventroque arcuato inter caput

testa corporis orali

sursum

longiusctda, lateribus

— 10

armato

margine anteriori

natis,

serie

vergenti

;

marginihus

glal/ris,

aequalibus 8

minutissima spinaque

impressione

cephalothoracem

cauda parum attenuata analibus

Kis-Ujsziillils,

dentibus fere

imgrihus caudalibus bipecti-

;

setis

setarum tenuissimarum

duabus, margine posteriori restitis

processibus cauda-

;

libus duobus anterioribus basi conjunctis.

Longit.?: 1-.5— 2 mm.;

altit.

?

:

0-8— 1 mm.

Igen regen es iUtalilnosan ismert es elterjedt

nyomiin emlfli Budapest

fauuiljiilKil

faj,

ismertetett,

S.

pedig Leydig nyomiin igen terjedelmesen. T6th

MargO

T.

S. is.

a

meg

adatai Vizs-

Verseez es Eetisova batilraibau

gillataim folyamiiban sok belyen taliiltam s termobelyei

gyakori.

gyauilut a kovetkezoket emlitbetem

mosfalva, 14. Faj.

Tab.

melyet baziinkbol legeloszor T6th

0-75— 1-38 mm.

Karczag,

Piispokladiiny,

;

setosis.

altit.

13.

1—7.; Toth

Fig.

sus rergenti

rostro perbreri,

;

1.

3.

Capite antrorsum rersus

—

Capiteparum antrorsum dmrsumque rersus spectante Heixich,

i'81.;

paf?.

I.

KuEZ,

29., :». alira.

Daphnia Atkinsonii, Baied,

3. pag.

I.

Saes G.

4.;

Tab.

Atkinsonii, Baird.

6'.

26., 27. abra.

Monoeulus pulex, Jurine, 1. pag. .S.5. Tab. VIII XI. Daphnia piilex, Baird, 7. pag. 89. Tab. IV. Fig. 1—3.

3.

IV. TiUila. 25.,

Nagy-

6s

batiiriin is.

ScHOEDLEH,

tocsiikbau.

Daplmia

kesobb

legeloszor,

elleubeu

mely belyeken moglebetos gyakori az ideiglenes

13. Faj.

osszeteveszteni.

egyiuilssal

Hazilnkban a Eetyeziiton taliUtam

mivel az emli-

csixkis szegelysortesor.

ziit,

mm.

0-8.5—1

:

dacziira sok es lenyeges tekintethen aunyira elter attol,

IV. Tabla. 24„

Hazai leletbelyei ez ideig

?

Daphnia Atkinsonii -hoz, de euuek

bogy a kettot nera lehet

ornatd-io\ vegre

es oldali sortesov Viin,

tett fajuiU szegely-

ungribus caudcdibus bipec-

;

a piinezel nyiilvilnya

s

A Daplmia

folfele iriinyulo.

Longit. ?

ket elsotol eltcr uto-

Daphnia ornatd-hoz, de a

a

in

tinatis infeste discretis, longiuscidis, tenuibus, setosis.

Hasonlit a Daphnia pulex-hez, Daplmia pennatd-hoz es

et

Budapost,

Deva,

Pest^uy,

Dajyhnia psittacea, Baiud.

fel

Kolozsviir, Sza-

:

Gyulafebervdr, Nagy-Szebeu, Nagj'-

0-Piiin,

Ai-ad,

Temesvilr,

Versecz,

Eetisova, Szeged, Palics, Dorozsma, Nagy-Kiiroly, PiisUI. TaMa.

Dapluiia

4.5.

alira ^s IV. Tabla.

psittacea,

Baird,

7. pag.

:il.,

32. abra.

92.

Taf. IX. Fig. 3.

pokladilny, Karczag, Kis-UjszsUlils, Kecskemet.

ScHOEDLER, 2. pag. 16. FRif:, 7. pag. 232. Fig. 34. KuEZ, 1. pag. 24. Taf. I. Fig. 10.; Hellich, 1. pag. 25. 4.

IC).

;

;

Capite antrorsum versus vergenti, brevi ; fronte rotun-

data

;

rostro perbreri, retrorsum

rer.ms inclinato

;

testa

corporis ovali inter caput et cephalothoraceiu impressione instructa,

margine dorsali arcuato,

ventricosr-rotundata amhohus

naque longa, sursum rergenti

margine capitis ralde remoto

;

margine ventrali

dentibus spinulosis, ,•

sp)i-

oculo frontali magno a

cauda longiuscula, apicem

rersus attcnuata, in margine posteriore sinuata, in mar-

Faj.

Daphnia pennata, M.

IV. Tabla.

18.,

Daphnia pcnnata, Muller 4—7. D. ramosa, KocH,

Fig.

;

Baied,

7.

Saes G.

pag. 90.

D.

O., 2. pag. 264.

Cupitc

({nt rorsuni

fronte rotundato

oculo frontali testa

;

corporis

:

0. Fe.

21., 2:5. iibra.

O. Fr., 1. pixg. 82. Tab. XII.

H. 35. Nr. 18. D. pulex, Schoedlee, 8. pag. 15. Hellich, 1. pag. 27. 1.

;

pennata, ;

parumqne deorsum

rersus spectanti;

rostro acuto, retrorsum rersus rergenti

magno a margine ovali

capitis

parum remoto

,•

impressione non tamen profunda

1

;;

;

i2-l

marginihiis arcuatis qri-

inter cajnit et cephalothoracein

naque longa, parum sursum vergenti

cauda

;

— 16

dmtibus 12

lateribus glabris, marginalibus analibus

bus hipectinatis, niargine anteriore seta unica, margine

parvarum, tenuissiinarum

posteriore serie setarum tis

processibus caudalibus

;

basi

discretis

miut a u6st6nyei. Igeu uagy foldrajzi elterjedessel bir6 es regen ismert Haziiukbol milr T6Tn

faj.

tamen con-

termohelyei a kovetkezok Nixgy-Szeben, Segesvilr, Ketye-

Longit? 1-8—2 mm.; altit.? 1-2— I-.') mm. Nagyon hasonlit a Daphnia pulex fajhoz, a melytol :

fejenek

:

Karezag,

fejpanezel boltozatauak lefutasa altal.

Moes

Zilah es

Vilr,

pedig tobb

tittrai

a melyet haziinkbol Kolozs-

Wierzejski

hatiirilbau gyiijtottem,

t6bau

talillta

halas-, a popnldi-, heruy6s-

meg, miut

Daphnia

IV. T4blft. 35

IV. Tabla. :S., :n., 38. Abra.

Daphuia magua, Straus, 1. pag. 159.; magua, Baird, 7. pag. 89. Tab. XI. Fig. 3 Hbllich,

.SO.,

:i!).

Der geschwiiuzte zackiKe Wasserfloh mit deiii Fischkopfe, Daplmia piilex, KoeH, 2. 1. pag. 17. Tiib. 1

— —

ScHAEFFER, 1.

H.

Fig.

35. Pig. 15.; D. Schiefferi, Baird, 7. pag. 93. Tab. 7.

1.

2.

Tab.

pag. 24. Tab. Fig. 9.; D.

S., 1.

1. pag.

Fig.

A—J.

Fig.

Scha?fferi,

I.

Schoedler, 1. pag.

pag. 133. Fig. .5—6.

KuRZ W..

109.;

D. magna,

;

7—9. Tab.

Fig.

magua, Leydig,

6.; D.

ToTH

8.

I.

D.

XVI.

rotundata,

Muller

Hellich,

;

oculo frontali a margine

testa corporis ovali,

,-

regidaribus

ventriculi

acutiusculo

rostro

quadratis

reticulata

rctrorsum

longis,

marginihus

spina sat brevi, sursum

margine posteriore caudae fw mcdio

versus

sat

coecis

,-

curvatis

profunde sinuato

hicque inermi, aculeis ejusdem fere longitudinis, lateri-

husque caudae dense setosis; ungvihus caudalihiis bipectinatis,

in caeteris scrie

setarum tenuissimarum

;

pro-

cessibus caudalihus manifeste discretis, setosis.

Longit.?

P. E.,

1. pag.

remoto

impressione ntdla;

areis

duobus

var.

magua

D.

;

5.

3.

I.

21—23. Tab. IL

Schiefferi,

1. pag. 25.;

Tiib.

11. Fig.

pixg.

134. Fig. ;

LrLL.iEBORG, 1.

1—13.

a. Fig. '2.

parum

flexa,

5.

1. pag. 24. Fig. 2.

Capite brevi, fronte

arcuatis,

libia.

pulex,

I).

—

retrorsmnque versus vergenti

Scha^fferi, Baird. ,

Daphnia magtia, Straus.

18. Faj.

cajjitis

17. Faj.

Kis-Ujsziilliis,

helyeken meglehetos

gyakori.

a

peldiliil

tavakbau.

stb.

s e

homlokszemeuek,

alakja,

hossza, a potrohuyiilvilnyok helyzete, sort^zetts^ge s a

faj,

Kecskemet,

Piispokladiiuy,

Budapest, Arad, Versecz, Szeged

panczeluyulvauyiiuak helyzete, ez utobbiuak viszonylagos

Altalauosau elterjedt

de a Leydig

ismertette,

S.

nyomiln mint Daplinia magnd-i. Altalam megfigyelt

zdt,

kiiloubozik azonbau

6s to-

szerkezetiiek,

vesti-

junctis. :

fiuomau

oldalai vegre igeu

motten sortezettek. A vegkarmok ugyauoly

brerioribus armato; ungribus caudali-

curratis, sensiiii

Az ut6potroh

kedik.

atteniuita

A

23.

:

alakja, az

Capite brevi, fronte rotundata, rostro acutiu^culo

altit.?

:

2-2-1 mm.

legnagyobb Cladocora, a mely

tekinteteben

1.

2-5- 3-S mm.;

illtaliiuos

szervezet

nagyon hasonlit az elobbi fajhoz

a

;

fej

utopotroh ttiskezettsege, a fejpiluczel boltoza-

a

tilnak lefutiisa, a piinczel nyulv;iuyiiuak helyzete, hossza,

margi-

a miljszerii vakbelek alakja azonbau elegendo tiimaszt6-

nihus arcuatis, impressione nulla, spina sat hmga, sur-

poutot nyujtanak a kettciuek elkiilouitesere. Hazilnkb61

sum

M6cs, Debreczen, Kecskemet, Arad, Temesviir, Versecz,

dwrsum-rctrorsumipie versus vcrgenti

marginc capitis non remoto

spectanti,

coecis

;

;

oculo frontali

tcsta corporis ovali

areis rcgularibus quadratix

rcticidata

duohus ventriculi manifeste curvatis

;

margine

,

posteriore caudae in medio serie sat profunde sinuato, cicideis

ejiisdem fcre setosis

caeteris serie

setarum tenuissimarum

vestitis

;

:

ceis,

nis

:

kiilonosen utopotrohjiinak szerkezete

mellett

lenyegesen

iiltal is

ut6potrohjiin ugyauis csupiln ket cse-

nevesz potrohuyulviiny van, toviibbil csucsa

uoon keskenyedik,

fele feltu-

szegelye kettos karelyu.

liiltso

A

hegyesedett,

a

mennyibeu

kerekitett

hiiromszoget kepez, mig a milsik csupiin kerekitett halom. (IV. Tiibla. 34. abra.) csiics

karelyon 8

finoman sortezett

— 10

Daday, Cladoeera.

csupdn,

kis,

A

structura interse similibus, folia-

6,

transversis setisque longis intus peetinatis

2di paris

bi- vel

uniramosis, ramis

superiore majori, articulis

numerom duahiis

marginis interioris

formae

anten-

,-

inaequalibus,

ultimis compressis setisque vestitis; intestino simplice,

parte anteriore plusminusve dilatata

vel dilatationibus

auriculi.

ket 1 .

alaku

Demeufalu, Zombor es

Csoport. Ctenopoda, Sars G. O.

karely kozul egyik epen a csucson foglal helyet, igen feltiiuoen

Dorozsma,

Pedihus titrinque

processibus

setosis.

Longit.? 2-6—3 mm.; altit. ? 1-62—2 mm. A him sokkal kisebb a nosteuynel s egyebek

A him

2.

ungribus caudalibus pectinatis, in

caudalibus manifeste discretis,

elter attol.

Szeged,

Lipt6-Szt.-Mikl6s hatilriibol ismerem.

longitudinis armato, lateribusque

caudae dense

;

Eetisova,

csucsa

tompiln

hdromszog-

mfg a tompa

fokozatosau rovidtilo, ivelt tiiske emel-

CsaMd. Sididae, Saes G. 0.

SididiE,

Sars G.

Capite

magno a

cibus nuUis

aut

O., 5. pag. 22.

thorace impressione disjuncto forni-

parum prominentibus

;

antennis 1-mi

paris laterihus capitis mohiliter insertis spatio distincto

a

se remotis, in

fcmina parvis

et uniartictdatis,

in 16

mare

:

122 2}hismimm-e

elorifiatis in

tum exeuntibus

ftafidlum longum atque attertua-

antemtis 2-di paris validis, hirammis,

;

ramis inaequalibus, superiore altero multo longiore culis ultimis jilus-mimisre

dilatatis,

natatoriis numerosis marginis interioris vestitis lamellosis,

transversis,

la7nina

hranchiali

in

;

pedihus

omnibus

distincta ettransversaliter porrecta ; oculo frontali lentihus crystallinis numerosis

;

arti-

compressis setisque

magno

intestino laqueo et appen-

dicihus coeciformihus careiitibvs, parte anteriore veroplus-

minusve dilatata

et

porrecta

;

vasibus defferentibus pone

pedes ultimiparis terminantihus

;

postahdomine conico

corpori cetero continuo arcuatim saepiusque posticc extra

vahndas porrecto, ungvihus tcrminalihus margine

poste-

quam

magis

riore dentatis

;

corde

in ceteris Cladoceris

elongato utrinque orifixio venoso instructo.

Foldrajzi elterjedese igeu uagy, a inennyiben ez ideig

miuden

atkutatott evu-opai faunateriileten eszleltek.

E

vi-

szouyt kiiloubeu legjobbau feltiiuteti a kovetkezo tabliizat

A.

genus neve

:

;;

123 T6th

szor

alapjan

cmlitGtt BiulaiJest

S.

MargO

T.

hostoban, Mezo-Zah, Eety, Gyeke, F.-Kapolna, HejjasHeviz, Keeskemet, Kotelend, Temesviir, Budapest,

falva,

Lipto-Sz.-Miklos, Szielnicz kozsegek hatiiraban es a Ba-

latoutoban talslltam

meg

de aranylag ritka alak.

;

Mint a hogy az irodalmi adatok

liatArAbol, az 6 adatai

Vizsgalataim folyamiiban en a Mo-

i«.

Em-opa minden bol legeloszor

pag.

(i.

\ipite

parum

ban

E

parutn affixionis distinctissimo organis tribus constantibus,

supra thoracein

promoventis praehenti

arcuati antice ralde

tentiis et

fiinda a thorace disjuncto

supra in rostriim sat hmjuin

et

acuminatum ndrulis incumbens producto

cata,

cor-

testa

;

chmyata, ferc (piadraniiuhiri, postice leniter trun-

jHiris

ad amjula

parvo armata, mar-

inferioiia miccrone

gine ventrali dentihus minimis inaecpialibus

puris

2-di

brenusculis,

rumo

rohustis,

sup)eriore triarticidato instructis

bi-,

pedihus 1-mi paris in

;

margine posteriori aculeuto

ehmguto-conica,

antennis

;

inferiore

magnu, extra ralridus porvectu

inare Iiumutis; cuiidu

ungvihus

\

cuudidihus longis, uculeis 4 majorihus uvinutis margi-

neque posteriore

siihtilissime

setosis

,-

cevehvaU

inacidu

perpurvu.

melynek

el

meghattiroziisiiniil a

az

,

also

Si-izii

a

;

az iigastapogatok felso

;

liegj'es

fej

owuimnyal

vagy

,

Covpore

mia.

IV.

Baird,

7.

Fig.

;lbr.

pag.

'i.

44— i.5.

Tab.

8. 4.

Tab.

6.

pag. 70.

Fig.

Straus,

1—8. Tab.

Fig.

3.

P. E., 1. pag. 101.; Fric,

pag. 10.

;

Hellich,

3. 4. ;

H(l

1. pag. 4.

Fig.

Tab. 13. Fig.

1.

Tiib. 1.57. 1.

2.

a—h.

;

46—51.; Toth S.,i. pag. 118. 1—16.; Muller

1. pag.

6. pag.

214. Fig. 30.;

Kurz,

1.

vix superante setisipie 5

acideo lonijo vestito, superiori setis 10,

ultimo sat dilatato affixae sunt

20 armato. :

2

56.

Hellich

;

,

1.

inaximo gelatinoso,

civaiiiuhdo

distincto

forma

testa e seg-

;

inento unico constante, a latere visa brevi, alta, extreini-

pedUin

tates

(juenti

;

et

ahdomen maxima ex parte nudu

reli-

antennis primi paris parvis, immohilibus sexu in

utroque similihus

antennis 2-di piavis V(dde ehiugutis,

;

immohiliter insertis in medio unte inflexibilibus,

cupiti

in feininu

simplicihus cylindricis,

preliensilihiisipie

vel

mundibulis

;

initate inferiore

testa

in

inure

minime

biramosis

obtectis extre-

tvuncatu serie simplici setarum rigida-

uculeorum cireumdata

intusque dente parvo

pedihus utrinque 6; cwuda conica

;

intestino

;

kupieum formante in parte vero anteriorc ad

Meg eddig csak egy genust tartalmaz egy fajjal s ez majdnem iiltaUiuosan elterjedtuek moudhato, a mennyiben miir Nemet-, Norveg-, Cseh-, Diin-

— 4 mm.

es Morvaorsziigbol

;

.

Nem. Holopedium, Zaddach.

quurum

et

7 (vrticulo

inurgine caitdde utrinque

;

159. Tab. 8

3. pag.

Muller

—

9.

Sars, 2.

;

P. E., Fri(3, Hellich.

Antennis 1-mi paris cylindricis, uniarticidatis

ad

husin vix coarctatis

ciliis

ininime instvuHis

antennis 2-di paris in feinina simjdi-

cibus, cylindricis

dium

,-

sensualibus seta tentaculari nec

ex parte constantibiis basali longa

versiis flexibili et extremitate

3 longissimas

lata setas apicales

vaWe

ine-

mohili hiarticu-

ciliatas et genicidutus et

pone easdem ud inarginem inferiorein setam alterain mi-

nimam

15.

diios supevioris longitudine

Longit. J

pag.

4.

fere conica vostro indistincto, fornice nulla

Leydig, 1. pag. 85. Tab.

Antennis 2-di paris ramo inferiore articidos jirimos

acideis

O.,

puvvo a thovace

Holopedimu, Zaddach,

S.\Rs G. O., 5. pag. 33. Taf. 1. Fig.

1.;

G.

civpite

;

pag. 251. 4. pag. 56.

O. Fr., 1. pag.

crystalliua,

pag. 107. Tab. 12. Fig.

ScHOEDLER, 5.

Sida

1(5.

Holopedidae, Saes G. 0.

Sars

,

M. O. Tr.

40. Abra.

MtJUJSR

orystallina,

LiEviN, 1. pag.

mdr

Sida elongata azonosak.

e faj es a

involucvo

1

1.

ritka.

a miut

hogy,

ismeretes.

Sida Crystallina, M. 0. Fr.

— —

is velte,

v(dde hyalino

nulluin.

Faj. Sida crgxtaltina,

1.

Daplmia XIV. Fig. 1

alakok cso-

nyilttiikri

Igeu gyakori alak a Balatonban es a

pag. 18.

kovetkezo jellemek

zott s a fej liasolilida egyenes.

Faj.

tiszta, iillando vizii tocsdk-

nagy toban, de a tobbi helyeken igen

Holopedidi?

(vrmuta

patkoalakii tapadoszerwel, az utopotroh liatso szegelye foga-

1.

az

latera dilatato.

Hat, egyenli) szerkezetii labparral 3-

s

Mezo-Ziih, a Btilaton-

:

ezekben a

s

2. Csalild.

cvystuUinu isme-

»SV(/((

lehetnek iriinyadok

liga

faj

Vizsgiilataim folyamiibau

is.

tartom valosziniitlennek,

MiJLLEB P. E.

ruin

Hazilnkbtm ez ideig csnpim a retes,

Nem

siiperficie dorsali

capite supine impiressione pro-

;

e

duobus minorilms utrinque

uno multo majore in

et

capitis sito faciein limhi

et

structura coinpiicata

et

T.

helyeken mindig

tavakban

es

157.

(intrormiii cersus spedante, dorso ap-

mutatjiik,

Temesviir, Versecz, Retisova, Szeged, Palics, Dorozsma,

mez6'zd,hi (

is

kozonseges. Haziluk-

emlitette Budapest hatilriibol

MargO

portjiiba tartozik. Sida, Straus, 1. T.

S.

en a kovetkezo helyeken talilltam to,

Sida, Stkaus.

TOth

6 adatai alapjiiu

Kolozsvar.

± Nem.

iitvizsgiilt tertileteu

praetenerain setue tentuculari in ceteris Chidoce-

ris antennis l-ini 2>avis uffixis

mare

prehcnsilihus

ticuhttis, inferiori

structo,

et

simillimam, gerente

hiramosis,

parvo

setis

;

tantum 2 inaequaUbus

superiore mtdto majore setis 3 longissiinis

aculeo ungviformi

armato

;

fere parte longitudinis extra

in

ramis uinhobus biarinet

j>M?t6MS longissimis tertia

vahidas porvectis

;

pariVus

W

;;

124 S

— 4 solum modo apxiendice resindiformi

laminn bran-

;

pcde 1-mo

duohus minima ad apicem ungve hmgo anpustataque nrmato cauda conica corpori cetero continua valvuUs minime setis caudaUhus proohtecta, in Interibus dense acidentn ehiali in ultimis

;

jinris in

mare

,-

cessui

communi

lonijo ctilindricoque affixis

lentihus crystalUnis

mento

oculi vix

;

mncula vero

minore

natn, in femina

;

cerehrali

1

eiidig

O., 2. pag. 251.; S.uis

MtJLLEK

P. E., 1. pag.

Heluch,

1. pag. 19.

;

ungvi-

mm.

Hazankbol legeloszor

1'4

:

1*6

;

tavakban talalta

a ki a tatrai

altitud. J

s

itt

:

"2

mm.

Wiebzejski

es egyedul

emliti,

a halas-, popradi, a

halasto feletti fekete, a kis Koscaelek alatti kettos, az 6t

lengyel to kozul a nagy es mellso, a hernyos tavak kozott

Holopedium gibberum, Zaddach, Saes G.

—

Longit. ?

csak egy faja ismeretes a

Faj. TTolopedium gihberum,

.

;

bus caudnUbus setosis ad hasin dentibus binis instructis.

pig-

postice obtuse-acuminata.

E nemuek meg

fere

vasorum deferentium post pedes 6-paris ; margine postnh-

oculo pnrvo

nrcum vnlde prominentem formante,

mm., altitudine

dominis posteriori dentibus 10 utrinque armato

magno

supra cari-

testa compressa,

;

— 1'6

1'4

Longitudine corporis :

2 mm., organis copulntionis nuUis in mnre nperturaque

103.;

Wierzejski,

Tab. 8

4. pag. 57.

Fkig, 6. pag.

meg

rat alatti jeges-toban s

Zaddach.

3. pag. 159.

G. O.,

a szucsi es zold, az 6t lengyel to k6zul a fekete, a Zaw-

autopsiabol ugyan

—

pilr tocsilban taliUta.

nem ismerem,

Magam

de minthogy Wierzejski

^9.

Tab. IV.;

215. Fig.

32.;

1. pag. 109. Taf. III. Pig.

1.

adatai szerint hazdnk faimajilt ez

kedveert bevettem a fauna

is

nepesiti,

a teljesseg

muukilm keretebe

s illetoleg

a buvilroknak ide vonatkozo adatait felhasznillviin.

AZ IRODALOM JEGYZEKE. (ENUMERATIO LITEEATURAE.) Meg

jegyeznem

kell

e lielyen,

hogy az irodalom

felsoroldsiinill

egy Bzerzonek t6bb munkilja van, azokat idorendben sorolom

nem ismerem

mimkiit

kozetlenul

Az egyes muukiik czimei csakis olyan esetekben

s

Baird

W.

1.

2.

p. 130.

p. 20U.

Tbe Natural

History

of

IL 1837—1838. Tbe Natural History

tlie

Britisb

Britisb I.

Euto-

—

Eutomostraca.

pag.

21-5. Taf.

IX.

1838. 3.

Tlie Natural History of tlie Britisb Entomostraca.

Tbe

Aunals and Magazine of Natural History. Vol. IX. p. 81.

—

4.

1843.

Tbe Natural History

of

tbe

Britisb

Magaz. of Zoology and Botimy.

—*5.

I.

p.

Eutomostraea. 3-5.

309. 514.

of

tbe

Britisb

Eutomostraca.

Trans. Berw. Nat. Club. 1845.

—

6.

— —

of some new geuera and species of BriEutomostraca. Annals of Nat. History. Vol.

XVII. 7.

8.

p. 410.

1846.

Description of several species of Entomostracons Crustacea ft-om Jerusiilem. Auuals of Nat. History. Vol.

IV. p. 280. 18G0.

Employment

fpr tbe Microscope.

utiin

s

ha

illeto

idezem.

szolgtllnak es

van sorolva.

— *2.

Wisconsin

Acad.

Scieuces, Ai'ts. a Leiters. Vol.

Cbicago Water supply

Notes on Crustacea iu

Formation

tlie

4.

witli

of the Cai-pace. Cbicago

Medical Journal aud Examiuer. V.

14. p. 584. Taf 1—2. Blumenbach. Haudbucb der Naturgescbicbte. 1779. ''Bradley. Pbilosopl)ical Account of tbe Works of Nature. Londou. 1739. Brandt. Uber eiue Abbaudlung des Herru Dr. Seb. Fiscber

de l'Acad. de

etc. Bull.

St. Petersb. Vol.

VIII. 1850.

p. 269.

im

westlicben

Untersucbungen

biologiscbe

Tbeile des

Finuiscbeu

Meerbusens.

Bd. 1884. p. 1. Zoetwater-Scbaaldieren. Herkolfs 10.

Burgersdyk. Laud- en Bomostaffeu voor eene Fauna van Neederland.

I.

p.

164. 1857.

The Natural History of tlie Britisb Entomostraca, Tbe Eoy Society. London. 1850.

"•'Baker.

hogy az

*Beck Couk. On some uew Cladocera of tbe Euglisb lakes. Journ. E. Micros. Soc. Loudon. Vol. 3. p. 777—784. T. 11—12. Biege E. A. 1. Notes on ClaJocera. Wisconsiu. 1879. Trans.

Arcb. Naturk. Dorpat.

Description tisli

is fel

Braun M. Pbysicaliscbe uud

132. 400.

II. p.

The Natural History

az,

vagy mils buvilrok k6zlemenyei

remarks on of tbe

Anuals of Natural History. Vol.

—

elott iUlo csillag jelentese

uagy szilmok a kesobbi idezetek k6unyitesere

mostraea. Magaziue of Zoology aud Botauy. Vol. I

—

nev

alkalmaztam azokat, mikor egy szerzonek t6bb dolgozata

Schweizerseeu. Zool. Anzeiger. 3 Jalirg. Nr. 51. .54.

A

csupiin a «Jaliresbericht»-ek,

elott netaliln elofordiLlo

*Adams. Micrograpbia illustrata. Loudou. 17i6. AsPEE G. Beitriige zur Keuntuiss der Tiefseefauua der Nr.

fel.

a szerzok neveinek beturendjet k6vetem,

1753.

''C.aruccio

Zoologia

A.

in

Viaggia di

circmnnavigazione

—

Anui 1881 84. 312—13. 1885. Chyzer Korn. 1. Ueber die Crustaceenfauna Ungarns. Verbauill. der k. k. zool.-botan. Gesellscb. in Wien. della

Vol.

11.

1.

corvetta

«Caraciolo» vegli

p.

1858. Jabrg. p. .505—518.

125 Chyzer Kor.

vid^ken eddig

2. BucIiipeBt

talalt h^janczoki-61.

Magyarlioni termeszetbariit. 18-57. II. Ffiz. Nyitra. Clads C. 1. Ueber Bvadue mediten-anea, n. sp. und polyphemoides, Leuck-Wiii-zburger naturw. Zeitsch. III. 1862. pag. 238. Taf.

—

— — —

(i.

Die SchalendrUse der Daplmien.

2.

Zoologie. 1875.

2.o.

Bd.

16.5.

p.

Taf. 11.

4.

5.

Polyphemiden. Denksclir. d. math.-naturw. Claase d. k. Akad. d. Wissenseh. in Wien. 1877. Mit. 7 Taf. Anlass und Entstehung seiner eigenen Untersuchungen

dem

auf

Daphniden-Gebiete. Sitzungsber. der

Wien. 1878. Bd. 28. *CosTA AcH. 1. Rapporto preliiuiuaro e sommario suUe ricerche zoologische fatte in Sardegna etc. Rend. k. k. zool.-botan.

Notize ed

2.

aticad.

Anno

osservazioni

NapoH.

21. p. 189.

Geo-Fauna Sarda.

.sulla

188.3. Vol.

Daday

—

p. 41.

1. Adatok Kolozsvar es janak ismeretehez. Orvos-termeszettud.

J.

—

in den iiussersten gie. I.

—

5.

Ueber

Ei-tesito. 4. k.

es

Orvos-term^Bzettud.

Ertesito. 5. kot. Kolozs-

—

5.

Catalogus

—

6.

Uj allatfajok Budapest edesvizi faunajab61. Termeszet-

—

7.

—

Adatok a Balaton to faunajanak ismeretehez. M. Akad. Tenn. tud. Ertesito. 1SS5. Budapest.

8.

Beitrage zm- Kenutniss

termeszettud. Ertesito.

6.

kot.

1884. Kolozsvar.

Crustaceorum faimse Transylvanite. Orvos-

termeszettud. Ertesito.

rajzi fiizetek. 9. kot.

6.

kot. Kolozsvar. 1884.

Budapest.

6.

20. kot. 3.

tud.

der Plattensee-Fauna. Math.-

szam. Budapest. 1SS5.

Adatok Magyar- es Erdelyorszag nehany edesvizii medenczejenek nyUttiikri faunajahoz. Orvos-term. tud. Ertesito. 1885. evf. pag. 227—250.

A

review

the

of

American Journal

ClaBsiiication

of Science

*Desmakest. Consid. geu. sur

and

Arts. Vol. 22. 1856.

les Crustao.

1825.

A.

der Arthropoden.

serthiere. 1781.

EuREN A. On markliga Crustaceer fauna 18.

i

St.

Petersburg vor-

Tom.

G.

7.

1854.

und Fortsetzung zu der

Umgebung von St. vorkommenden Crustaoeen aus der OrdBranchiopoden uud Entomostraceen. Me-

nung der

die

tiber

der

in

—

7.

Dalarne. Ofvers.

of ordningen

Vetensk.

Cladocera

Akad. Forhandl.

gekannte Arten von Daplmiden vmd Lynceiden als Fauna Russlands. BuU. soc. imp. natur.

Beitrag zur

Moscou.

—

8.

489-502.

27.

sensch. Bd.

8.

1860.

*0n some Entomostraca

S. A.

and adjacent Waters. Amor.

1793.

Tom.

II.

pag.

of

lake

Michigan

Naturalist. Vol. 16. p.

537 et 640. Tab. 8. 9. FOREL. I. Faune proofude du lac Leman. Jahresversamml. d. Schweiz. natm-f. Gesellsch. Schatfhausen. 1873. ''2. Faune profonde du lac Leman. Jahreaversamml. d.

—

— *3.

—

4.

—

5.

— —

Schweiz. naturfor. GeseUsch. in Chur. 1874. Notice sur Thistoire natureUe du lac Leman. 1876. Faunistische Studien in deu Siisswasserseen der Schweiz Zeitschr. fur wisa. Zoologie. 30. Bd. Suppl. 1878.

6.

Les faunes laouatres de la region subalpine. Association franc. pom- Pavancem. des soiences, congr. de MontpeUier. 1879. Die pelagische Fauna der SiisBwasserseen. blatt. 2.

*7.

La faune profonde de

FoRREST H. E. On

R. Microsc. Soc. Vol.

— —

''1.

lacs Suisses.

Korysi zeme

2.

1879.

ceske. Ziva

'''2.

tjber die

Fauna der Bohmerwaldseen.

der k. bohm. *3. ttber

die

Gesellsch.

d.

Crustaceenfauna

iiber

Sitzungaber.

Wissensch. Prag. 1871.

der

Wittingauer Teiohe

weitere Untersuch. der Bohmerwaldseen.

Sitzungsber. d. k. bcihm.

—

Casopis pfirodnioky.

1867.

und

—

Neue. Denkschr.

Naturw. 29. Bd. 1885. p. 234. the anatomy of Leptodora hyalina. Journ.

GeseUsch.

Schweiz.

Fric A.

Biol. Central-

Bd. 1883.

GeseUsch. der Wissensch.

Prag. 1873. *4. Zvifena jezer '.5.

—

6.

O

Sumavskych. Vesmir. Roc.

De

II.

1873.

zvifene rybniku tfebouskych. Vesmu-. Roc. III. 1874.

Die Krustenthiere Bohmeus. durchforsch. von

systematica.

L

1854.

Kenntniss der Entomostraceen. Abhandl. math.-physik. Classe der bayerisch. Akad. d. Wis-

Beitriige zur d.

Bd. 1862.

Fabricius. Entomologia

St.

Petersbourg par divers savans. Tom. 7. 1854. AbhamUungen iiber einige neue oder nicht genau

of Crustaceen-

Untersuchungen iiber Bau iind Entwiekelung 3. Die Schalendriise und die embryonale Eutwickelung der Dajjhnien. Jenaische Zeitschrift fur Medic. und Naturw. 5. Bd. 1870. *Donovan. Natural History of British Insects. 1802. EicHHORN. Beitrage zur Naturgeschichte der kleinsten Was-

DoHEN

Umgebung von

Ergiinzungen, Berechtigungen

Abhandlung

188.5.

Naturw. Berichte aus Ungarn. III. Bd. Bpest. 1885. Jelentes az 1884. ev nyaran Magyarorszag kulonbozo videkein vegzett crustaceologiai kutatasok eredmenyerol. M. tud. Akad. Math.-term. tud. Kozlemenyek.

D.

Sibirieus. Zoolo-

Crustaceeu aua der Ordnung der Branund Eutomostraceen. Mem. pres. Acad.

Petersbg.

St.

—

Fabbes

Adatok a devai vizek faunajanak ismeretehez. Orvos-

I.

die in der

chiopodeu

MohoBt6 faunajanak ismere-

pest. 1883.

Dana

Nordeu und Osteu

1851.

kommenden

Adatok a Eetyezat tavai Crustacea-faunajanak ismeretehez. Termeszetrajzi fiizetek. VII. kotet. Buda-

10.

St.

mou'es pr^sentes a Tacad. imper. des sciences de

4.

—

4.

Crustaceen aus der Ordnung der Branohiopoden und Entomostraceen. Mem. de Tacad. de St. Petersbourg des Savants etrangers. 6. Bd. 1S51. Branchiopoden und Entomostracen. Middendorff, Reise

in der

die

kommenden

Taf

var. 1883.

9.

Petersburg vor-

Uber

Petersburg

kornyeke Crustaoea-fauna-

Adatok a Szent-Anna

3.

Umgebung von

3.

Atti

—

—

—

1882. Kolozsvar. 2.

imp. Natm-. Moscou. 24.

soc.

Bd. 1851.

1868.

tehez.

—

Daphnienarteu. Bull.

p. 109.

1.

*CzBRNiAWSKY. Material. ad zoograph. Ponticam. 8.

2.

Gesellsch. in

Accad. Sc. Napoli.

—

—

Zeitschr. fur wiss.

Zur Kenntniss der Organisation und des feinern Baues der Dapliniden und verwandter Cladoceren. Zeitschi'. fiir wiss. Zoologie. 1876. 27. Bd. pag. 392. Taf. 25—28. Zur Kenntniss des Baues und der Organisation der

3.

S. 1. Abhandlungen iiber eine neue Daphnienart, Daphnia aurita und uber die Daphnia laticornis Jur. mit Zeichnungen naeh der Natm- begleitet. BuU. Soc. Imp. Nat. Moscou. 26. Bd. 1849. Bemerkungen iiber einige weniger genau gekannte

FisCHEE

Bohmen.

Arcli. d. II.

Bd.

naturw. Landes4.

Abth. 1S72.

Memoires pour serw a rHistoii-e des Insectes. 1778. Tom. VH. pag. 433—476. Tab. 27—29.

Geee.

126 *GEOFFKOy. Hist. abreg. des Insectes. 1704. Gmelin. Systema Natm-ie. 1788. C. Entwickelungsgeschiclite der

Arb. aus

Geubee A.

d. zool. Institut

Moina

der Uuiv. AVieu.

II.

Umgegend

Bd. 1879.

Ueber einige neue oder unvollgekannte Dapbniden. Bericbte d. Freibur-

ger natm-forsch. Gesellscb. 1878.

Geuithuisen Fez.

Paula.

V.

tJber

die

Daphnia shua uud

Nova Aota Aead. Leop.

Blut-Kreislauf

ilu-en

—

KuEz W.

H. 1877.

2.

'Herrick L. C.

I.

Preshwater Entomostraca. American Na-

turaHst. 1879.

*

—

Final Eeport on the Crustacea of Minnesota, iuclude

2.

Ordres

the

in

*Heyden

and Copepoda. 12. Ann. Survey of Miunesota, 188.5.

Hist.

192. Tab. 29.

Meyers Palaeontographiea. X.

C. V.

C. *3.

Natm-alist.

— — —

*4.

*5. '''6.

Habits of Fresh-Water Crustacea. Amer.

Voh

tm-alist. p. 381. 499. Taf.

On Daphuia

of the British

5—7.

Schsfferi. Eeport of the 31 meeting

associat.

f.

ber. d. math.-uaturw-. Classeder k. k.

—

Ueber limicole Cladoeeren. Zeitschr.

3.

doceren

BuU.

Eusslinds.

— —

Weitere

4.

sectes.

Zool.

6.

Fauna

Jalirg.

7.

der

1884.

kleinerer

Fauna und griisserer Susswasserbeckeu der Schweiz.

Zeitsehr.

fiir

Thiere

aus

Siisswasserbeeken 8.

"JoBLOT.

Wiss. in Wien. 91. Bd. 1885.

Observatious

und

d'Histou-e

naturelle

p.

—

Crustaces

et In-

faites

des

envir. de Geneve.

di-zutva. II.

d.

avec

LiNNE K.

— —

1820.

21

— 34. aux

p.

B. 1848.

4.

Om

1835.

Ofvers. kongl. Vetensk. Akad. For-

Systema uaturae. 1744. Ed.

1.

4.

2.

Fauna

3.

Entomologiae fauna^ Suecicae. 1789.

LovEN

Suecica. 1746. Ed.

1.

Evadue Nordraanni

okiiudt

Euto-

raostracon. Kongliga Vetenskabs-Akademiens.

Haud-

L.

1.

ett

hittits

liugar. 1835. 2.

Om

afrikauska sotvateus Crustaceer. Ofvers.

Vetensk. Akad. Forh.

LuBBOCK

J.

1.

Ou

3.

Freshwater Entomostraca

the

af.

kongl.

Jahrg. 1846—1847. of

South

America. Procedings of the Eoyal soeiety of Vau Die-

meusland. 1853.

le

trouvent

l^^Sl.

Monoeles, qui se

1.

nungen Cladocera.

—

naravoslovoga

uatiuf Gesellschaft iu Dauzig.

dcr

Beskrifuing ofvert venne raiirkhga Crustaceer af Ord-

2.

203—226.

Entom. Zeitschr. Bd. 26. p. 1. JuEiNAC A. E. PrUog fauni zapodne Slavonije. Glasnik hrvaHistoire

des

den inom Skave forekommande Crustaceer af ordningarna Cladocera, Ostracoda och Copepoda. Akademisk Afhaudliugen. 2. Sect. Lund. Ber-

gros-

etc. Berl.

1.

iiart.

Abth.

teu

2.

JosEPH GusT. Systematisches Verzeichniss der in den Tropfsteiu-Grotten von Kraiu einheimischen Arthropoden

tskoga

et

Krebsen. Archiv fiir Naturg. 25. Bd. 1860. Leydig F. Natm-geschiehte der Daphniden. Tiibingen. 1860. Lie\in. Die Brauchiopoden der Danziger Gegend. Ein Beitrag zur Fauua der Pro\inz Preussen. Neueste Schrif-

—

Microscope. 1754.

JuEDfB L.

gen.

nat.

1802.

Leuckaet E. Ueber das Vorkoimuen eiues saugnapfartigen Haftapparates bei deu Daphniden und verwandter

in Elsass-

Jahrg. 1885.

sereu osterreichischen Siisswasserbecken. Sitzber. d.

Zool.

299—302.

ung. 1763.

wiss. Zoologie. 40. Bd. 1S84.

Faunistisclie Studieu in achtzehn kleiueren

Akad.

Jahrg. 1884. p.

hancU. 1860.

Eesultate meiner Studien iiber die pelagische

k.

wiss. Zoologie.

Lenz Hene. *Die wirbellosen Thiere Trawemiinder Bucht. 4. Berieht der Commision wiss. Unters. Deutsche Meere.

Jahrg. 1883.

Anzeiger.

Lothringen. Zooh Anzeiger. 5.

fiir

'Leach. Crustaceology. Edinburgh Eueyclopedia. 1823.

ling.

Mittheilung iiber die pelagische

Pelagisehe

7.

L.iTREiLLE. Hist.

Nat. de Mos-

1.

Siisswasserbecken. 3.

Wis-

Lankestee E. Eay. On new British Cladocera discovercd by Mr. Conrad Beck iu Grasraere Lake, Westraorelaud. Ann. Mag. Nat. Hist. Vol. 9. p. 53.

Siisswasser-Cla-

Soe. Imp.

d'Aimecy. Zoolog. Anzeiger.

—

d.

1878.

S.

Anzeiger.

Lilljeborg W.

Die pelagische Fauna und die Tiefseefauna der zwei Savoyerseen Lac du Bom-get und Lac

2.

Akad.

L-ANDENBUEGEK E. Zur Fauua des IMausfelder Sees.

cou. 1876.

—

Bd.

30.

advanc. of science Traus-

1862.

*Hudendoeff A. Beitrag zm- Kenntniss der

Imhof O. E.

Sitzungs-

Wissenschaft. iu Wien. Math.-

sensch. iu Wieu. 69. Bd. 1875.

1.

Heterogenetic development in Diajitomus. Amer. Na-

act.

d.

Ueber androgyne Missbildung bei Cladoceren. Sitzungs-

2.

16. p. 813.

genus aud species of tlie Cnistacean family Lyncodaphnidfe. Ibid. p. 1006. Tab. 16. Heterogeuy of Daphuia. Zool. Anz. 5. Jahi-g. p. 234.

E.

Akad.

natm-w. Classe. 1874. 68. Bd.

—

p. 62. Taf. 10.

A new

*HoGAN

Dodekas ueuer Cladoceren nebst einer km'zen

1.

LEDEEMtJLLEE. Mikroskoplsche Geraiiths- imd Augen-Ergotz-

Fg. 25. 1862.

Hereick L.

wiss. Zoologie. 14.

Cairo's. Zeitschr. fiir

ber. d. k. k.

Cladocera

Kep. Geogr. Nat. p.

nebst

L.\MAECK. Hist. nat. des Anun. sans Vertebr. 1818.

Die Cladoceren Bohmeus. Arch. der uatm'w. Landesdurchforschung von Bohmen. III. Band 4. Abth.

2.

Daphnien,

(iber die Stisswasserfauua der

Ubersicht der Cladocereufauna Bohmens.

GeseUsch. der Wissensch. Prag.

1874.

—

der

scienc. soc.

KoCH. Deutschlauds Crustaceen, Myriapoden und Ai-achniden. 1835—1841.

Carol.

Tom. 14. 1828. *Hau)Eman S. S. 1. Daphnia obrupta n. sp. Proo. Acad. Nat. Sc. PhUad. Tom. 1. 1842. *2. Dapbnia reticulata n. sp. Proc. Acad. Nat. Sc. PhUad. Tom. 1. 1842. Hellich B. 1. Uber die Cladocerenfauna Buhmens. Sitzungs-

des

Bull.

Bd. 1864:

Nat. Cm-.

ber. d. k. k. biihm.

Monocle puee.

kurzen Bemerkungen

rectii^ostris.

et "Weism.ojn A.

kommen

le

Philom. Tom. 3. Klunzingee. Einiges zur Anatomie

*G-OEZE. Naturforsclier. 1775.

Gkobben

Sm-

'''Jueine L. 2.

On

the Freshwater Eutomostraca of South

America.

Trausactions of the entomological society. III. Tom. 18-5.5.

—

3.

An

account of the

Daphnia and

—

two methods

of the

of reproduction iu

structure of the Ephipjiium.

Philos. Transact. 1857. ~'4.

On

the seuse

Jomn. Linu.

of

Color

amoug

Soo. Bd. 16. p.

the 121.

Lower Auimals.

127 LucAS. Exiiloration Nr. 167. Pl.

LuND

L. Bidrag

de l'Algerie. 1849.

soientifiqiie 8.

Fig.

6.)

81.

(p.

Cladoceremes morphologi og systematik. Natnrhist. Tidsskrift. 7. Bd. 1870—71. LuTZ A. 1. Untersuchuugen iiber die Cladoceren der Umgel)ung von Bern. Mitth. naturf. GeseUsch. Bern. 1878. 2. Beobachtungen iiber die Cladocereu der Umgegend til

—

Helgolaud. Zool. Anzeiger. 1880.

*Saccoedo. Animaletti Entomosti'aoei viveuti nella proviucia di Trevisa. 1864.

*Samonelle. Histoi-y of british Insects. 1819. S.4ES G. 0.

—

^

filr

2.

1892.

—

Verzeicbniss

Comm.

Ber.

wirbeUoseu

der Unt.

I).

1.

Daumarks

Thiere

des Ostea.

Meere. 7—11. Jahrg.

3.

4.

—

5.

—

6.

et

Norvegise

—

testacea, quse

reperit, descripsit

et

Scln-ift.

d.

Berlin.

GeseUsch.

1785.

6.

On Acantholeberis, LiUjeb. a genus of Entomostraca new to great Britain. Annals and Magazine

A

cidse et Lyuceidse. 1.

Nuova

Entomo-

british

Loudon. 1867.

serie di ricerche della

—

2.

2.

et

fauua pclagica nei

J.

*Sur

la

Quarta

4.

Altra 'dei

serie

pag.

*Redi F.

— *2.

1.

wiss. Zoologie. 25. Bd.

1875.

wisa. Zoologie. 29. Bd. 1877.

Akad.

d.

d.

'Wissenseh. zu 'Wieu. VII. 1885.

fiir

Naturgeschichte. 12. Jahrg.

1846. p. 301.

Neue

snUa fauna pelagioa

des scieuc.

E. Laubenbiirgers etc. Zool.

Ueber das Verlialtuiss der Artemia

4.

des

lettr.

et

des

Cladoceren.

der

5.

Zur Diagnose 31.

—

6.

anderweitig

Archiv 7.

Daphniden. Archiv

f.

Naturg.

Hai3'8 nebst Bemerkungen vorkommende verwandte Arten.

Die Cladoceren des frisehen tiber

—

einiger

Bd. 1865.

f.

Naturgesch. 32. Bd. 1866.

Zur Naturgeschichte der Daplmideu.

Progi'. d.

Doro-

theenstadt. Eealschule. Nr. 77. Beiiiu. 1877.

*SCHEANK.

—

*2.

1.

Fauna

Naturforscher. 1793. Boica.

*Smitt F. A. Sur

les

ephippies

des

Daplmies. Nov. Acta

Spangenbbrg Fe. Ueber Bau und Eutwickelung der Daphni:

Anzeiger.

Zur Fauna des 7.

Jahrg. 1884.

429—500. Osservazioni utoruo agli animali viventi ehe

trovauo vegU animali viventi. Florenz. 1684. Animaletti aquatici. Napoli. 1688.

zur Naturgeschichte

Beitriige

Berlin. 1863.

Societ. scient. Upsal. 3. ser. III. 1859. p. 14.

*PoDA. Insecta mussei Grsecensis. 1761.

Mansfelder Sees

1.

—

loghi italiani. Padova. 1883.

z.

J.

der Cladoceren. Ai-ch.

—

Bemerk.

W.

ScHODLEE J. E. 1. Ueber Acanthooercus rigidus, ein bisher noch uubekanntes Entomostracon aus der FamUie

1881. pag.

beaux-arts de Belgique. 18G8.

A

1873—74.

3.

BuU. Soc. Veu.-Trent.

publ. par TAcad. roy.

S.

en dimorph Udvikling samt Generationvexel hos i Vidensk. Selskab. i Christia-

Zur Keuntniss des Einflnsses der ausseren Lebens-

k.

Tom.

*Perty M. Uber den Kreislauf der Daplmien. Isis. 1832. *Du-Plessi-Gvureet. Essai sur la fauue profonde des lacs de la Suisse. Neu. Denksch. r. d. Schweiz. Gesellseh. Naturw. 188.5. Plateau F. Eecherches sur les Crustaces d'eau douee de Belgique. Memoir. courrou. et memoir. des sav. etraug.

PoppE

Om

—

ricerche e studi

di

1864.

faune palagique dc lamer

164—170.

—

i

13.

Die Brancliiopodeu der Umgegend von Berlin. Jahresber. d. Louisenstiidtische Eealsclmle zu Berlin. 1858. Die Lynceiden und Polyphemiden der Umgegend BerUns. Jahresb. d. Dorotheenstadt. EealschiUe zu BerUn. 1862.

serie di ricerche e studi siiUa faiina pelagica

dei loghi italiani.

Natnrvidensk.

2.

100. p. 919. 3.

f.

—

Baltique et du golfe de Finlaude. Compt. Kend.

—

foretagen zoologisk. Eeise

Nyt. Magaz.

Stift.

italiani.

suUa fauua pelagica dei laghi

GuEEUE

Sommeren 1863

i

ScHMARDA L. Zur Naturgeschichte Aegyptens. Denkschr.

Ibid.

Pouchet G.

i

Nyt. Magaz. for

bedingungen auf die Organisation der Thiere. Zeitsch.

1879.

Ulteriori studi

Stifter.

Norges ferskvandskrebsdyr. Forste afsuit. Branchiopoda. I. Cladooera. Cteuopoda. Christiania. 1865.

fiir

—

laghi italiani. Bendicouti R. Istituto Lombai'do. Vol. 12.

en

fiir

Monogi-aph of the

foretagen zoologisk. Reise

Trondhjems

MUn. Edw. zur Artemia Mtihlhausenii MUn. Edw. uud dein Genus Branchipus. Schafl'. Zeitschr.

straca belongig to the families Bosminid;e, Macrothri-

*Pavesi.

Om

ScHMANKEViTscH

of Natural History. 1863.

Br.ady.

Cla-

Christia-

salina

A. M.

NoRMAN and

i

Prodi-omus descrip!)ionis Crustaceorvma. 1876. 8.*0n some Australian Cladocera raised from dried und Forh. Vid. Selsk. Nr. 8. Christiania. p. 46. Taf. 8.

rescina).

Nat. Fr. Bd.

forekommende

Videnskabs-Selskaljet

7.

iconibus iUu8tra\-it. Lipsise et Harnise. 177.5.

Von dem mopsnasigen Zackenfloh (Daplmia

i

Leptodora. ForhancU.

—

1868.

Entomostraca seu insecta

in aquis Danise

af Christiania

Sommeren 1862

i

•Ihrg.

—

Abth.

Forplantingshistorie. Natur-

Christia-

1861.

en

nia.

hist. Tidsskr.

Omegneu

i

Christiania

V. Bd. 1867.

1.

Om

i

Natun-idensk. 12. Jahrg. 1863. 4.

Cladocera. Naturhist. Tidsskrift.

Bidrag tU Cladocerernes

MiJLLER O. Fr.

de

Cliristiania og

pag. 61.

MtJLLEE P. E.

Om

nia. 3.

wiss. Zoologie. IG. Bd. 1860.

Ueber eine Sprosspilzki-ankheit der Daphuien. Virchow Arch. fiir path. Anatomie. 96. Bd. 1884. Milne Edwaeds. Histoire naturelle des Crustaees. 18.31—1840. MoBius K. *Nachtx-ag zu dem iu Jahre 187.3 erschieneuen

Noeman

forekommende

1861.

docerer. Forhaudl.

2.

2.

af Christiania

nia.

Zeitschr.

—

Omegnen

i

187S.

*Meerett. Pinax rervuu Brittanicarum. London. 1677. Metschnlkow E. 1. Embi-yologische Studieu an lusecten.

2.

de

Cladocerer. Videnskabs. selsk. Forhandl.

Majtl.\nd.

—

Om

1.

von Leipzig. Sitzungsber. Leipziger naturf. Gesellsch.

*Manuel. Encyclopedie methodique.

—

*Rees. Cyclopsedia. 1819.

Rehbeeg. Zwei neue Crustaceen aus einem Brunueu auf

^

den. Gott. Gel. Anz. 1877. p. 517.

Steaus H. Eug. Memoii-e sur Crustaces.

si

Mem.

de

les

Daphuia de

Musemn. Tom.

5.

la Classe des 6.

1819—20.

Studbe Th. Beitriige zur Naturgeschichte wirbeUoser Thiere von Kerguelensland. Archiv fiir Naturgeschichte 44. Jahrg. 1878.

128 *SnLZER. Abgekiirzte Geschiclite der Insecten. 1776.

—

o.

Beitrage zur Naturgeschichte der Daphnoiden. Zeitschr.

SwAMMERDAM J. Historia lusectormn generalis ofte Algemeene Verhandelnng van de Bloedeloose Dierkens.

—

6.

Uber

Utrecht. 16G9.

*Tekmeyee K. Memoria

oompiuta

jier servire alla

—

atoria di

ress. Vol. 28.

—

2.

ToTH

On S.

1.

7.

A

—

2.

—

3.

Trans. N.-Zeeland Just. Cladocera.

kandicsfelek.

budapesti

Beitriige zur Naturgeschichte der

Mathem.

temitud. kozlem. Kiadja a m. tud. Akademia.

2.

1.

kot.

d.

k.

k.

zool.-botan.

Zacharias O.

—

Daphnidak. Mathem. term. m. tud. Akademia. 2. kot. 18G2. *Trembley A. Memoirea pour servir a rhistore d'uu geure Pest-Budau 1861-ben

talalt

2.

gie. 41.

Vernes H. Materieaux pour servir &, V6 tude de la faune profonde du lae L^man. Entomostracees. Extrait du vand. de

—

A.

1.

— fiir

3.

—

3.

Ulier die Bilduug

Entwiokelung uud den Bau

iiber die

18.54.

Brauchiopoden. Arch.

der

—

4.

BeitrSge zur Naturgesehichte der Da])huideu. Zeitsch.

Zeitschr.

fiir.

wiss. Zoologie. 29. Bd.

den. Miillers

W.

Uljanin

vou Wiutereieru

fiir

bei

Leptodora hya-

II.

Arch.

N. Beise

Turkestan

in

Zool. Theil.

uud

wiss. Zoologie. 28. Bd. 1877.

littoraleu

45. Bd. 2.

Anat.

fiir

7.

Daphuoi-

iiber die

und von

Physiolog. 1851. AI. Fedtschenko.

Crustaoea. Moscou. 1875.

Zach.arias O. et Poppe S. A.

Zoologie. 27. Bd. 1876.

wi.ss.

Naturgesch.

fiir

21. Bd. 185.5.

1879.

Zeitschr.

188.5.

Zenker W. Physiologische Bemerkuugen

Eechtfertiguug.

wiss.

Holopedimn G ibbei-um, ein neues Crustacemn aus der Familie

24. Bd. 1874. 2.

fiir

Synopseos Crustaceorum Prussicorum pro-

der Gliederthiere. Berlin

wiss. Zoologie.

—

liua.

Bd. 1.

dromus. 1844. Untersuchungen

Ueber Bau nud Lebenserscheiuungeu von

Leptodora hyalina. LiUjeb. Zeitschr.

fiir

2.

scienc. uatur. T. 13. Nr.

72.- 187'.'.

Weismann

Fauna des Grossen und

Uber die amoboiden Bewegungen der Spermatozoen von Polyphemus pediculus. Zeitschr. fiir wiss. Zoolo-

Zaddach E. G.

de Polypes deau douce. Paris. 1744.

de la soc.

die

liber

Zoologie. 41. Bd. 1885.

tud. kiizlem. Kiadja a

BiiII.

1883.

8.

Studieu

1.

Kleineu Teiehes im Eiesengebirge. Zeitschr.

Gesellsch.

in Wien. 1861. 3.

Tom.

skiego.

Die Eotatorieu und Daphuien der Unigebung von Pest-Ofen. Verhandl.

—

Daphnoiden. Zeitschr.

1. O Fauuie jezior Tatrzanskich. Pamietnika Tow. Tatrzanskiege. 1881. Materyaly do fauny jezior Tatrzanskich. Spraw. Kamisyi iizyjogi-aficznej Akademii. muiej. Tom. 16. 1882. Zarys fauny stawow Tatrzaiiskich. Pamietuika Tatrzaii-

Pest. 1861.

—

Daphnoiden. Zeitschr.

WiERZEJSKi A.

the New-Zeeland Entomostraca. 1884.

uew Daphnia.

a 1.

der

fur wiss. Zoologie. 33. Bd. 1S80.

1777.

On

die Sclrmuckfarben

fur wiss. Zoologie. 30. Bd. Splh. 1878.

Piiloe aqiiajuolo arboresceute. Scelta dii Opnsc. inte-

*Thomson Georg.

wiss. Zoologie. 28. Bd. 1877.

fiir

Zur Kenutniss der pelagischen

Fauna uorddeutscher Seen.

H. 1887. pag. 256.

Z.

f.

w. Z.

Taf. 15.

A HAZAI TERMOHELYEK MEGYENKENTI BETUSOROS NEVJEGYZEKE. Aradnie;/yc : Arad. Bdcs-Buihwiiiwi/i/c : Palics (ta\ak),

Bratka, Bucsa, Feketepatak,

Nagy-Varad. Diosgyor, Miskolcz. Brassiiiiii'i/i/i' : Brasso. Cs~ilaiii'iii/i' : Tusuad (Sz.-Auua, Mohosto). Csmiiiriiihiicijiic : Dorozsma, Szeged. Fehcniiciiiic : Vclenczei t6. Fcher- (Alsii-) iiiciijic : Enyed (Nagy-), GyuI.afeliervar,_SziIvas (Olah-), Vizakna. Borsoibiiiijiii'

:

Fofiarasiiiciii/e

:

Ai'pas (AIso-),

Szkore, Venioze (AIs6-), Vist

Szentpeter. Vista. KiikiiUo- (Kis- ) iiiciiyc

Baresd, Demsus, Deva, Malomviz, Nalacz, Osztro (Kis-), Pesteny (Nagy-), Piski, Retyezati tavak.

Huni/adiiiciii/c

:

(Nat/i/-)

iiiciiiic:

I

Eiikos (AIso-), Saros, Segesd, Seges\ar.

Beseuyofalu, Demeufalu, : Lipto-Szent-Miklos, Szielnicz. Maros Tordaiiieiiiic Marosvasarhely, Lijitiiiiici/i/e

:

Nyariidto.

:

Budapest,

Pozsciiiiiiicyye

Oriovilcz.

:

Biinya (Nagy-), Borvely, Eosedi lapok, Karoly (Nagy-), Somkut

Szatiiiiiniicyiic

:

(Nagy-), Szatmar-Nemeti. (Olah-),

EesellcS,

:

Szebeu

Lomany,

Pian

(Nagj'-).

Szoinok-Doliokaiiieyyc : Czege, Dees. Teinesmeyye : Eetisova, Temesvilr, Versecz.

Berethalom, Boldogvaros, Dauos, Fejeregyhaza, Hejjasfalva, Heviz, Medgj-es, Nadpatak,

:

Betj', Sepsi-Szeut-Gyiirgy.

:

Vajdakuta. KukiiUii-

Csapor.

:

Bugacz, Keoskemet.

Szcliniiiicyye

Bonyha, Csap6, Degli, Doml)6, Gyulas, Kapolua (Felstl-), Kiucsi, Eadnoth, Teremi (Nagy-),

(A]s6-).

Debreczen, Piispiikladauy. Hdrii)iiszekiiicgi/c : Mikoujfalu, Oltszeni, Hajiliiiiiciiiic

:

,

Sarkany,

Nyitrameyye

Pest-Pilis- Solt- Kiskimiiicyyc

Apahida, Bald, Bouczhida, Csetelke, Csucsa, Gyeke, Kardosfalva, Katona, Kolozsvar, Koteleud, Mocs, Nadas |Magi|'ar-), Novaj Sariuas (Nagy-), Szamosfelva, Szucsak, Uzdi-

Kiilosiiiciii/c

'

:

Karczag,

:

Kisujszallas.

•

bor. Bihaniieiliic

Jdsz • A a;/i/A«»i - Szolnokmee/i/e

Zom-

Torda-Acani/osmciiyc : Mehes, Mez6-Toliat, Mczii-Zah, Salyi (Magyar-),Torda. Trcm-scnmeyye : Cserna. Somoyy-, Zala- e's Vcsz/ire'mMcyyek : Balaton

t6.

Zcmjileniiieyye Szililiiiimcyye

:

:

Satoraljaujhely. Zilali.

I.

Termeszet utan

TABLA.

kesziilt

62 eredeti abraval.

EXPLICATIO FIGURAEUM. Fig.

1.

«

3.

Moiiospilus tenuirostris

Chydorus sphaeTicus

..

Cfii/dorus latus

Chydor-us glohosus Chydorvs sphaerieus _. <'

**

Chyditrus latus

__.

..

Chydorus spliaerieus Chydorus r/lobosus «

«

Chydorus s/]haericus

...

Pleuro.vus tru7vcatu,s

Pleuro.vus nauus «

«

Pleuro.vus qriseus «

«

Pleuro.vus e.veisus «

((

Pleu7'(i.vus e.viguus

Pleuro.vus tusnadie^isis «

«

"

«

Pleuro.vus hastatus «

((

((

((

((

((

Pleuro.vus trigoneUus «

n

Pleuro.vus aduncus ((

((

Pleuro.vus transy Ivanus «

((

Pleuro.vus uiwiuatus ((

((

Pleuroxns

/je.7'S07iatus

((

.

((

]'lcn7-o.vus

halatonicus «

«

_-

Cre/>idocercus setiger

...

Alona Lcydigii _. Alona aca,nthoce7'eoides Alona halatoniea ... ... n

Alona

«

affinis

...

...

..

.'abla.

Temu.rajz.Dr.DadayJ

%om GTundVutodai Budajes:

11.

TABLA.

Temeszet utan

kesziilt

58 abraval.

EXPLICATIO FIGURABUM. TAB. n. "'iK

U.Tal.la.

Terniuraj2.Dr,DadayJ

yrjTT,

Gi-imi^Vii^orlai

:

IIL

TABLA.

Termeszet utan

kesziilt

49 abraval.

.

EXPIjICATIO figueaeum. TAB. Fig.

1.

«

%

Moiiia Bdnffyi

Dad.\y. Ciipiit

Moina

Autenmi ijriiiii JuR. Canda feminii?

rectirostris

«

o.

«

J-.

«

.").

«

0.

«

«

«

7.

«

«

Moiiva

Angulum

«

«

saliiui.

..

S.

«

«

9.

«

«

«

JO.

«

11.

«

11 Cerioclaphnia reticulata

«

13.

14.

«

1.5.

«

10.

«

17.

«

18.

«

19.

«

20.

«

21.

«

22.

«

23.

«

24.

«

2.5.

«

2fi.

«

27.

«

28.

«

29.

«

30.

«

31.

«

32.

«

33.

«

34.

«

o.o. 3(5.

37.

38. 39. 40.

41. 42.

Ceriodaphnia reticulata «

Uuguis

«

«

«

«

...

«

«

«

«

«

«

«

«

«

«

«

«

«

«

«

«

Daphnia

«

lacustris

W.

Daphnia jisittacea Daphnia Herinani

...

...

49.

Obj.

0.

Obj. III.

0.

Obj.

O.

1.

III.

I.

III.

01>j.

0.

1.

I.

Obj. III.

0.

«

n

I.

adult. a Iiitere visa. Seib. Oc. 0. Obj.

a latere visa. Seib. Oc. 0. Obj.

iidult.

I.

0.

Obj. III.

I.

feuiin. adult. Seib. Oc. I. Obj. III.

Femina iidult. a latere visa. Hartn. 4/1. Apex caud* femiu. adult. Seib. Oc. III. Obj. III. Cauda femin. adult. Seib. Oc. 0. Obj. I.

G. O. Saks.

0.

Obj. III.

n. sp. Cauda femin* adult. Hartn. pr/5.

Femina

Daphnia Kahlbergiensis

I.

I.

Baied. Unguis caudalis femin. adult. Seib. Oc.

—

I.

0.

Cauda femin. iidult. Seib. Oc. III. Obj. I. F. M. Anteuua primi paris femin. adult. Seib. Oc. Femina adult. a latere visa. Seib. Oc. 0. Obj. I. Cauda femin. adult. Seib. Oc. I. Oljj. HI. Cauda

47. 48.

...

Obj. III.

O!

III.

adult. a latere visa. Seib. Oc. 0. Obj.

ScHOEDL. Peiuina

44. 45.

De Geer. Femiua

«

43.

«

...

Seapholeberis obtusa «

«

«

KocH. Cairda femin. adult. Hart. pr/4.

«...

«

«

Schoedl.

«

adult. a latere visa. Hartn. pr/4. «

«

«

I.

Seib. Oc. 0. Obj.

adult. a latere Seib. Oc. 0. Obj.

adult. Seib. Oc. 0. Obj.

...

Scapholeberis mucronata

Iixtere visa.

adult. Seib. Oc. 0. Obj.

Obj.

0.

I.

KocH. Unguis caudalis femiu. adult. Seib. Oc.

KocH.

III. Obj.

I.

viaa. Seib. Oc. 0. Obj.

Ciuida femiu. adult. Sejb. Oc.

KocH. Uuguis caudalis femin. adiUt. Seib. Oc.

Femina

Scapholeberis bispinosa

I.

latere visa. Seib. Oc. 0. Oljj.

adult. a latere visa. Seib. Oc. 0. Obj.

Cauda femin.

serrulatus

Obj. V.

I.

KocH. Caput femiutt adult. a latere Seib. Oc. 0. Obj. Baied. Unguis caudalis femiu. adult. Seib. Oc. 0. Obj.

KocH. Caput femiu.

«

ii

Cauda femin. adult. Seib. Oc. 0. Obj. Femina adulta a latere visa. Seib. Oc. G. O. Saks. Cauda femin. adult. Seib. Oc. Femina iidult. a latere visa. Seib. Oc.

«

Simocephalus serrulatus ... « « congener ...

Seib. Oc.

Seib. Oc. 0. Obj.

Pemiuii adultii a

Cauda femin.

«

V.

Oljj.

I.

I.

«

iiiare.

JuE.

«

Simocephalus congener

Obj.

adult. Seib. Oc. 0. Obj.

«

Pemina ...

I.

adulta a latere visa. Seib. Oc.

transylvana.

vaj:

«

fl

Simocephalus exspinosus «

...

adult.

Femiua

G. O. Sars.

«

Simocephalus exspinosus Simocephalus vetulus

Seib. Oc.

I.

III.

adult. Seib. Oc. 0. Obj. III.

Cauda feminie

Ceriodaphnia pulchella

Oljj.

vur. claudiopolitana. Femina adnlt. a latere

«

«

Femina

Cauda femiuif

«

«

Seib. Oc. III. Obj. I.

femin. adult. Seib. Oc. III. Obj. III.

ciiudiilis

G. O. S.4ES.

Ceriodaphnia quadrangula «

te.stie.

var. claudiopolitana. Unguis caudalis femin. adult. Seib. Oc.

Ceriodaphnia laticaudata «

adult. Hartn. pr/4.

posticiim .superius

...

«

«

I.

Seib. Oc. III. Oljj. III.

..

Cerioduphnia reticulata ... Ceriodaplinia rotunda ... «

Seib. Oc. 0. Obj.

Cauda femin. adiilt. Seib. Oc. Antenna primi paris miiris. « Ajjex antenn* primi paris in JuK. Femiua adulta a latere visii.

Ceriodaphnia megops «

adiilt.

piiris feminn-' adult.

Unguis caudalis femina" adult.

«

«

feiiiin;i?

Step. l'es priiui paris maris. Seib. Oc.

-

«

«

III.

Seib. Oc. 0. 01 ij.

Diverste form;e cristarum capitis. Seib. Oc.

0.

I.

Obj.

I.

I.

I.

V.

lemurajzDr.DadayJ

UyoiTi-GrundVuiodaiBiidapdj

IV.

TABLA.

Termeszet utau keszult 42 abraval.

EXPLICATIO PIGUBABQM. TAB. IV.

ig.

1.

n-Tal.lr

1'ajzlJr.UadayJ

>

f

.t.J

^

^

i 1

;

%.'.

wm I

r

-w

^"•^^X-^

TT-

%

'»^

i

^am