RÖJTÖKMUZSAJ
TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 3 2. RÖJTÖKMUZSAJ BEMUTATÁSA 4 3. ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÜNK 10 4. ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK RÖJTÖKMUZSAJON 28 5. ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ, AJÁNLÁSOK 40 Történeti lakószövet Új lakószövet Vegyes felhasználású terület Különleges területek Beépítésre nem szánt területek Homlokzatképzés Anyaghasználat Szín Tornácok Nyílászárók Kerítések, térfalak, kapuk Részletképzés Előkert, növényzet 6. UTCÁK, TEREK 74 7. HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK 78 8. JÓ PÉLDÁK 80
BEVEZETŐ
1
Tisztelt Érdeklődő! Röjtökmuzsaj község települési arculati kézikönyvét tartja kezében. Ez nem egy építészeti szakkiadvány, de fotóival, rajzaival az építtetőket, tervezőket hívatott segíti. Önkormányzatunk segíteni szeretne: a település bemutatásával, az értékek megismertetésével és az útmutató résszel tárjuk fel az épített környezet szépségeit. Bevezeti az olvasót az építészeti értékek tárházába, hogy olyan házat tudjon építeni, ami valódi büszkeséggel töltheti el és a település képéhez illeszkedik, azt ízléssel viszi tovább. Röjtökmuzsaj 450 lelkes kisfalu, erdők ölelésében, jó levegőjű, rendezett község. Röjtök és Muzsaj évszázadokig külön település volt, a különállóság a mai napig fekvésében megjelenik. Mindkét településrészen épülnek új házak, a régieket felújítják, a turizmus is jelen van. A Röjtöki utcában a templom mögötti részen, az Ikva patak partján található hatalmas ősfás parkjával a Verseghi-féle kastély, amely ma négycsillagos wellness szállodaként várja a pihenni, kikapcsolódni vágyókat. A Muzsaji utcában horgásztó, apartmanok, étterem kínálja szolgáltatásait, s itt található egy vízimalom is múzeummal. Vonzó lehet településünk a letelepedni szándékozóknak nyugalmával, nagy zöldterületeivel, az itt élők szorgalmával. Látogasson el Ön is Röjtökmuzsajra vagy e kézikönyv átlapozásával ismerje meg természeti és épített örökségünket! Röjtökmuzsaj várja Önt! Kiss József polgármester
4
RÖJTÖKMUZSAJ BEMUTATÁSA
2
A település Soprontól 30 km-re, Kapuvártól 20 km-re, a Kisalföld nyugati határán fekszik. Közvetlen szomszédjai: Ebergőc, Nagylózs, Fertőszentmiklós, Pusztacsalád és Sopronkövesd. Északi és déli irányból összefüggő erdősség, keletről, nyugatról művelt földek, legelők határolják. Környékét apró völgyek, lankás dombok jellemzik. Felszíni vizeit az Ikva patak gyűjti össze.
5
A Kisalföldön átutazóban túlnyomó részt kisebb, főként egyutcás falvakon át vezet utunk. Röjtökmuzsaj is épp ilyen település, viszont két sokáig külön működő településrészből állt össze 1928-ban. Röjtök, a déli rész széles utcájáról és neves kastélyáról, a Verseghy-kastélyról ismert. Itt találjuk a faluközpontot, a hivatalt, boltot és templomot is a Röjtöki utca derekán. Muzsaj, az ő különleges, eldugott hangulatában, északi irányban, az Ikva patak partján terül el. A 19. századi térség gazdaságának meghatározó elemeként működtek a patakra kiépült malmok, ezeknek őriz emléket a muzsaji vízimalom épülete. Nem messze tőle pedig halas tavat alakítottak ki vendéglővel. Bausz Gyuláné részletes krónikát állított össze a település történetéről több ezer év távlatát feldolgozva. Összegyűjtötte a község főbb tudnivalóit, érdekességeit, a falu egykori rendszabályzatát, tájszólásait, és mindennemű lakossági tevékenységeit. Ajánlott kis olvasmány minden érdeklődőnek, melyből mi is szemezgettünk e könyv írásakor. Röjtökmuzsaj környéki ásatásokból sűrűn kerültek elő emberi csontok, érmék, szerszámok. Akadtak köztük kőkori, bronzkori balták, vésők, és egy szekerce is. A patak melletti Zsebedombon három XI. századi vasolvasztó kohót is feltártak.
6
Első írásos emlékei még a 1232-ből valók, a győri káptalan leveleiben Meseyként ismerhetünk rá Muzsajra. Az akkori Mesey család birtoka volt, majd 1375-ben a Kanizsay családhoz került zálogjogon. Régen a kevés írni-olvasni tudó idejében szóban öröklődtek a tájak-, települések nevei, emiatt ezek folyamatosan változtak. Így lehetséges, hogy Muzsaj után kutatva kezünkbe kerülnek Mesey, Musee, Musa, Felmusa település nevek is. A török idők után a falu elpusztult, de területe továbbra is a Dóczy családé volt. 1549-ben a nemesi család újjáépítette a falut, de most eredeti helyétől keletebbre az Ikva-patak mellé. 1690-es mederrendezéskor került ki a patak a településről, csak a medret hagyva maga után. 1635-ben a falu nemesei összeálltak és írásba vették a település közigazgatására, igazságszolgáltatására vonatkozó szabályokat. 1666-ban került több muzsaji birtok is Széchényi György kezébe. A család malmot építtetett a község gazdasága számára.
7
Röjtököt is szintén a 13. században, 1265-ben említi először a győri káptalan leveleiben, Ruhtukként. A 14. században a Vághy család birtokolja, később Kanizsai, Cziráki családok is magukénak vallják. A török vész után több nemes is birtokolta, így területe felaprózódott, melyet a gyakori zálogjog csak súlyosbított. 1600-as években több mint 20 család birtokolta. Ebben az időben jelentek meg tulajdonosok között a Széchenyiek is. A mai röjtöki kastély helyén állott udvarházuk, melyet 1700-as években a Felsőbüki Nagy család építette át kastéllyá. 1926-ban Verseghy Nagy Elek, magyar vatikáni nagykövet vásárolta meg és modernizálta, bővítette. 1930-40-es években több fejlesztés is történt a falu szerkezetében. 1930-ban kikövezték a Röjtöki utcát. Kitisztították az Ikva-patak medrét, a templom melletti utat megszélesítették. 1946-ban Muzsajon, majd 1948-ban Röjtökön is bevezették az áramot, a két településrészt pedig ma is álló beton híddal kötötték össze. A II. világháború után hamar feléledt a település. A falu évszázadokon keresztül a mezőgazdaságból élt, így a harcok után termelőszövetkezet alakult. 1954-től működik óvoda, majd később a postával egy épületben volt iskola is.
8
Az 1700-as években Röjtök település szerkezete egy utcából, a mai Röjtöki utcából állt. A 19-20. században folytatódott a település növekedése déli irányban, meghosszabbítva fő utcáját. Történeti része az újépítésű házakhoz vezető elágazásig tehető. Északi végétől eddig fő utcája feltűnően széles, mely a gazdálkodó kisalföldi faluk jellegzetességét adja. A mai faluképben a hagyományos parasztházak mellett felfedezhetünk elszórtan többféle típusházat is a múltszázadból. Jól felismerhetőek az egyes korok bevett épületfajtái: az úttal párhuzamos tetőgerincű nyeregtetős, a kéttraktusossátortetős típusházak. 1990-es években az újabb építkezési hullámmal, nagyobb emeletes családi házakkal bővült a falu utcaképe. Sokféle hozzátoldás, kiegészítés figyelhető meg az utcákban, hol jobb, hol kevésbé arányos eredménnyel, jól mutatja ez az átalakulásra és egyediségre való igényt. Általában elmondható, hogy a régebbi típusú épületek közvetlenül az utca/járda határára épültek, előkert nélkül. Homlokzatuk 2 ablakos, zárt hangulatú, amit a kerítés és kapu tovább erősít. A kerítés és kapu a ház síkjától valamivel beljebb ugrott, ezzel adva változatosságot a hosszan elnyúló zárt utcaképnek. A vízvetővel tagolt utcai oromfal jellemző volt a térségre. Az egyszerű parasztházak továbbépítésével alakult ki, a zártabb utcakép a beforduló háztömeg. Erre a típusra is találunk szép példákat a településen.
9
10
ÖRÖKSÉGÜNK „Csak tiszta forrásból…”
Ismerjük meg röviden a Kisalföld tájegység jellegzetességeit. E könyv kézhezvétele után reméljük, kedvet kap az olvasó a terület mélyebb felfedezésére, alapvető formáinak megismerésére közvetlen környezetében. A XIII. században a Kisalföld még erdős ligetes táj volt. A török elűzése után az ország ezen része épült leggyorsabban újjá,köszönhetően Bécs közelségének és a vízi szállítmányozás lehetőségének. Későbbi korok a nagybirtokosoknak kedveztek, ennek következtében majorgazdálkodás vált uralkodóvá a térségben. A XIX. századi erdőírtások, a Hanság lecsapolása következtében nagyobb területeken folyhatott földművelés.
3
11
A tájegység településhálózata sűrű, túlnyomórészt kisebb falvakból tevődik össze. A módosabb gazdák a települések központjában építkeztek, a kovács, molnár, szegényparasztok a falvak szélére szorultak. Jellemző településkép a fésűs elrendezés, orsós úthálózattal. A fésűs kifejezés a telkek arányára, elnyúló alakjára utal. A keskeny telkek elején kap helyet a lakóház és ehhez tapasztva sorakoznak az istállók, ólak, egyéb gazdasági épületek. Ennek oka, a minél több területen történő folyamatos termelés igénye. Az utcakép fűrészfogas jellege a házak és az út 90 foktól eltérő szögéből adódik. Ennek hatására a házsorok nem egy vonalban húzódnak, hanem „cik-cak” jelleggel a házak sarka mindig kiugrik kissé. A hosszan elnyúló házakban több generáció élt együtt, amely idővel az L alakú, keresztházzal kibővült épület megjelenését eredményezte.
12
Röjtökmuzsaj lakóinak száma, a két településrész egyesülésével mindösszesen 450 fő. Annak ellenére, hogy aprócska település, érdemes idelátogatni, hogy megismerjük országos hírű kincseit. Bausz Gyuláné 1993-as Krónikájából részletesen olvashatunk a falu örökségeiről, nézegethetünk múlt századi fotókat a régi faluképről, mikor még az Ikva patak ki-kiöntött és elárasztotta Muzsajt. Láthatunk példát rá, hogy még 50-60-as években is álltak vertfalú, zsúptetős házak a faluban. Részletesen ír a település kincseiről. Ezekből válogattuk össze a fontosabb emlékeket, bemutatva vele Röjtökmuzsaj örökségét.
13
A Kisalföld több települése is büszkélkedik barokk szobrászati emlékekkel. Számuk településenként elérheti a 4-5 szobrot is. Gyakoriságuk, egyedi formálásuk a falvak gazdaságára, társadalmára utal. Állításuk a 17-19. századra tehető. Míg a középkorban a gyilkosságok színhelyét voltak hivatott jelezni az olykor oszlop vagy kereszt emlékek, az ellenreformáció idején formájában nem módosulva tartalma változott csupán. A barokk idején állítója istenfélelmét, tiszteletét vagy fogadalmát fejezte ki.
Fertőszentmiklós irányában áll a Szent Anna szobor a kereszteződésben, kőmellvéddel körülvéve. Felirata szerint 1800-ban állították. Késő barokk stílusú műemlék.
Röjtökmuzsajról Lövő irányába indulva találjuk a Szentháromság szobrot hűs, árnyékot adó fák között. Szőlőindával befutott toszkán oszlopon áll, korából (1794), motívumaiból következtetve szintén késő barokk stílusú alkotás. A keresztjáró napok alkalmával ehhez a szoborhoz ment ki a zászlós körmenet az első napon. Műemlékként védett.
A röjtöki temetőben áll Szekeres János régi plébános sírköve 1825-ből, klasszicista stílusú alkotás. Szintén műemlék.
14
16. századi feljegyzések szerint a faluban egy földszintes udvarház volt, mely a Nagyerdő vadászházaként szolgált. Az 1700-as években a tulajdonos a már említett Felsőbüki Nagy család volt, akik 1750-ben építették át a mai kastéllyá az épületet romantikus, klasszicista stílusú, U alakú főépülettel. A kastélypark eredetileg 8 hektár volt. A 19. században a Bauer család vette meg az ingatlant, majd 1926-ban Verseghi Nagy Elek vatikáni magyar nagykövet lett az új tulajdonos. A kastélyt teljes méretében átalakítatta, modernizálta. A benti úszómedence és a nádfedéses japánház is ekkor épült meg.
Az épületegyüttest 1950-ben államosították, gyermeküdülőt létrehozva benne, mely a ’80-as évekig működött. 1997-ben Derry Márta vásárolta meg és újította fel korhűen a teljes épületet, kialakítva benne a mai négycsillagos kastélyszállót. Az épület és kapuépítményei ma helyi védelem alatt állnak.
15
16
A kastély szomszédságában áll az eredetileg iskolának helyet adó épület, melyet 2014-ben sikeresen felújítottak. Egyszerű formájával belesimul az utcaképbe. Díszítettsége az idők során megkopott. Jelenleg Közösségi Házként és Könyvtárként működik.
17
A Röjtöki utca 53.-ban működött régen a tanácselnöki majd egy időben a polgármesteri hivatal. A módos épületet felújították, utcai részében irattárt rendeztek be, az udvari rész megmaradt lakóháznak.
Az Óvoda és konyha épülete valaha tiszttartói ház volt. Itt élt Hihalmi Harmos Ferenc, mezőgazdasági akadémikus kutató és feltaláló. Az épület felújítása folyamatban van, reméljük előképként szolgálhat hozzá kiadványunk.
18
TÁJÉRTÉKEK Röjtökmuzsaj műemlékei és helyi védettséget élvező elemei mellett fontos megismernünk tájértékeit is. A tájak karakterének fontos részei ezek a kultúrtörténeti, természeti és tájképi egyedi értékek. Ide sorolhatunk minden településsel kapcsolatos emléket, művészeti alkotásokat - utcakép, kúria, tájház vagy éppen kapu, melyek adott tájra jellemzőek, a társadalom, lakók számára jelentőséggel bírnak. Természeti egyedi tájértékek lehetnek például források, geológiai képződmények, növénycsoportok – erdőrészek, fák, mezsgye. Állatok élőhelyei – fészek, táplálkozási hely, mocsarak, erdők.
Röjtökmuzsajt átszelő út kanyarjában áll a Röjtöki Kápolna. Benne barokk jellegű pieta szobor, melyet 2001-ben egy muzsaji lakos saját költségén restaurált.
19
A falu régi templomát a törökök feldúlták, 1760-ban épült újjá, majd e helyére Handler Nándor tervei alapján épült a mai Kisboldogasszony plébánia templom 1879-ben. 2005ben újították fel külsejét.
20
A Muzsaji Kápolnát özvegy Varga Jánosné építette 1923-ban. Egyetlen fia sérülten érkezett haza az I. világháborúból és ő kívánságára készült a kápolna. Kivitelezése több nehézség árán fejeződött be. A Szűzanya lourdi jelenésére szentelték fel.
21
1850 körül állított feszület áll a Muzsaji Kápolna előtt. Alatta szűzanya, körülötte szentek. Kovácsoltvas kerítés és díszfák ölelik körbe.
Muzsaji településrészen, a Kápolnától nem messze áll Nepomuki Szent János szobra. 1850 körüli barokk alkotás.
22
Ipari műemlékkel is büszkélkedik Röjtökmuzsaj. A Muzsaji Vízimalom építése az 1670-80-as évekre tehető. A különleges létesítmény egyharmada cölöpökre épült, mint az olasz Velence épületcsodái. A tölgyfa cölöpök a víz alatt helyezkednek el, a levegőtől elzártan, ezért tartósságuk kiemelkedően megnő. Rajtuk fekszenek a faragott kövek, és ezeken a helyben égetett téglából készült téglafal. Építésekor „két kerékre és két kőre járó” vízimalom volt. Gróf Széchenyi Lajos 1892-ben növelte a malom teljesítményét egy gőzgéppel és két Ganz gyártmányú hengerszékkel. Az épületegyüttest sikeresen felújították.
23
Mindig fontos értékeket képeznek egy falu életében a temető sírjai. A muzsaji temetőben 1800-as években állított sírokat is gondoznak.
Röjtökmuzsaj tájértéke az Iván felé vezető út mentén fellelhető homokbánya. A fokozottan védett gyurgyalag rendszeres fészkelőhelye.
24
1910 körüli kisalföldi tájegységre jellemző két ablakos parasztház áll a Röjtöki utca 24. alatt. Felújított állapota szép példa emlékeink megmentésére.
25
Muzsaji településrészen, a Muzsaji u. 39. szám alatt áll egy 1910 körüli felújított, kisalföldi jellegzetességeket mutató parasztház.
26
VÉDELEMRE JAVASOLT ÉRTÉKEK Röjtökmuzsaj ma is fellelhető építészeti örökségét védenünk, őriznünk kell. Ide tartozhatnak lakó- és gazdasági épületek, a településkép megőrzése céljából utcaképek, már kialakult beépítési módok.
Védelemre javasolt a Röjtöki utca 91. szám alatt álló, szépen felújított parasztház. Kultúrtörténeti értéke - kialakítása, részletei - gazdagítja a falu kincseit.
27
28
ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK
4
Telekvásárláskor, leendő otthonunk megtalálása előtt érdemes messzebbről kezdeni, megismerni Magyarország tájegységeit, azok jellegzetességeit, természeti képeit. Kiválasztani a kedvenceket, ellátogatni városokba, falvakba. Ha már tudjuk, mely települések keltették fel figyelmünket, mielőtt telket vásárolnánk, keressünk fel egy építészt, ki nekünk tetsző stílusban, munkamorállal dolgozik. Vele együtt nézzük ki a a végleges telket, meglévő házat. Számos olyan adottsággal, tulajdonsággal rendelkeznek a telkek, porták, melyekhez később nekünk kell idomulnunk. Ilyen a tájolás, a benapozás kérdése, a beépítési módja, és még sorolhatnánk. Ebben szeretnénk most segítséget nyújtani, bemutatva Röjtökmuzsaj különböző arcait, karaktereit.
29
30
KÜLTERÜLETI TÉRKÉP A település területe Észak-dél irányban terül el, összesen 1585 hektár, melynek nagyobb része szántó. Déli irányból a hajdani Nagyerdő nyúlik be. A két falurészt az Ikva patak választja ketté Nyugat-Keleti irányban.
31
32
BELTERÜLET TÉRKÉP Belterületet vizsgálva külön kell tekintenünk Röjtökre és Muzsajra. Előbbi körülbelül a 19. századig egyutcás faluként ábrázolták akkori térképeken. Múlt században új utcák nyíltak, a falu szélesedni kezdett. Kialakult a mai központja. Muzsaj fő utcája az Ikva patak vonalával párhuzamosan húzódik. Ezek alapján 4 eltérő karakterű településrészt fedezhetünk fel a községben. A régi, történeti szövet vékony, hosszan elnyúló parcelláival uralja a településképet. Az újabb beépítés már rövidebb telkekkel jelenik meg. A központi, közösségi épületek és ipari területek - volt termelőszövetkezet területe - a vegyes felhasználású területekbe tartozik. Ezek mellett külön jelenik meg a kastély az őt körülvevő parkkal és a két temető.
33
34
TÖRTÉNETI LAKÓSZÖVET A régi lakószövetben, az idők folyamán kialakult településrészeken, két típusú telekhasználatot és egyben telek méretet fedezhetünk fel. Egyik, a hosszúkás, keskeny telek, mely hossza elérheti a 200 métert is, szélessége pedig csupán 15 métert. A másik, főként nagygazda, polgári porták, melyekre sokszor utcafronton beforduló L alakú házat építettek, vagy közösségi épület esetén az úttal párhuzamos alaprajzú épületet. Célszerű megfigyelni a telkünkhöz hasonló méretekkel bíró telkek működését. Első esetben ajánlott oldalhatáron álló, az utcára merőleges tetőgerincű házakban gondolkodnunk. Tervezés során figyelnünk kell a nap járását, a leendő épület benapozottságát, esetleges leárnyékoltságát. A benapozás érdekében nem ajánlott egytraktusos háznál szélesebbet építeni. Az itt felépülő lakóházak a déli irányba tudnak nyitni, így meleg, otthonos érzetű szobákat kapunk. Valamint a déli tetőfelületre esetlegesen épített napelemek a lehető leghatékonyabban tudnak működni. Utóbbi esetben, a széles portáknál szintén igazodjunk a kialakult, oldalhatáron álló rendszerhez. Viszont épületünk az utcafronton befordulhat, hagyva legalább 6 métert a telek szélétől. Oldalhatáron állva még mindig napos otthonunk lehet, ebben a formában két szobával az utca felé. Térségben oromzatos, nyeregtetős házak az elterjedtek, Röjtökmuzsajon is ezen példák alkotják a követendő utcaképet. Kisalföldön körében elterjedt a zárt, vagy kissé áttört kerítés, kapuk használata. Ezek építésével egységes utcát kapunk.
35
36
ÚJ LAKÓSZÖVET Az újabb telkek kimérésénél igyekeztek figyelembe venni a megváltozott, városias telekhasználatot. Itt szélesebb, de rövidebb portákat találunk. Megváltozik a telekhasználat, megjelenik az előkert, az udvar pedig lassan átalakul virágos díszudvarrá. Alaprajzi elrendezések itt már sokkal szabadabban váltakoznak, de szépen illeszkednek, tovább örökítik a régi házak arányait, finomságait.
37
VEGYES FELHASZNÁLÁSÚ TERÜLETEK Ide tartoznak a nem tipikusan lakóövezetek. Ilyen a településközpont, óvodával, önkormányzati épüetekkel. Ipari területek, Fertőszentmiklós irányában levő volt termelőszövetkezet és a két településrész temetői.
38
KÜLÖNLEGES TERÜLETEK Különleges területek a község szempontjából meghatározó jelentőségű, egyedi kialakítási móddal rendelkező területek, melyek az előző kategóriákba nem sorolhatóak. Ide tartozik a Verseghy kastély, ma Szidónia Kastélyszálló és kastélyparkja. A volt Erdőgazdaság és környezete a kastéllyal szemben. Illetve a röjtöki katolikus templom és a muzsaji kápolna területe, a műemlék vízimalom és a községi sportpálya.
39
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Kisalföld ezen része patakokkal szabdalt dombos táj, főutak mentén kicsiny falvakkal megtörve. Termőtalaja jó minőségű, nagyobb részét a mezőgazdaságban hasznosítják. A településeken áthaladva távolban szőlőhegyeket, majorságokat fedezhetünk fel, néhol egy kápolna vagy épp egy szobor tűnik elő, jelezve az elmúlt korok nyomait. Ezek mind kis tömegű építmények, nem akarnak uralkodni, ellenkezőleg a táj részei kívánnak lenni. A 17-18. század időszaka főként a nagybirtokosoknak kedvezett. Az uradalmak területein majorságok létesültek több, szétszórtan felépülő magtárakat, gazdasági épületeket hátrahagyva. Az időközben megváltozott társadalmi-gazdasági berendezésben ezen létesítmények olykor megtartva eredeti funkciójukat továbbra is a gazdaság szinterei. De sok példa bizonyítja a bennük rejlő lehetőségeket, szálló, kiállítótér vagy egyéb funkciók idetelepítésére. Összefüggő nagyobb erdőség külterülete déli, Pusztacsaláddal szomszédos határa mentén húzódik. A nem beépített területek használata megmaradt az évszázadok alatt kialakult, hagyománnyal bíró mezőgazdaságban.
40
ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Az utcán sétálva sokat tanulhatunk a régi házaktól. Megfigyelhetjük a tájolásukat, ereszkilógásukat, díszítettségüket. Ihletet meríthetünk a kerthasználathoz és kerítéskialakításhoz. Tartsuk szem előtt, hogy leendő házunk egy adott környezetbe épül, melynek részévé válik, kommunikál vele. Ezért fontos, hogy a helyi jelleget figyelembevéve, annak jó oldalát erősítve terveztessük meg álmaink házát! Következő oldalokon elsőként sorravesszük a település különböző, már kialakult saját karakterrel rendelkező részeit, ezt követi a teljes településre vonatkozó építészeti útmutató.
5
41
TÖRTÉNETI LAKÓSZÖVET TELEPÍTÉS A történeti településrészen a családi házak helyzete oldalhatáron álló, a telken belüli telepítése az utcára merőleges rendszerű. A nem utcára merőlegesen telepített, előkerttel tervezett családi ház építése nem javasolt. A családi házak a telek elején, oldalhatárán állnak. Zárt kapuval és kerítéssel elérhető a védett kert kialakítása.
A Muzsaji utcában megmaradt egy ősi beépítési forma, a már az Örökségünk fejezetben említett fűrészfogas beépítés, mely esetén a telek nem merőleges az utcára, a ház oldalhatáron áll és 90 foknál kisebb szögben találkozik az utca felőli oldallal. Kerítés mögötti előkertek ebben az esetben nem tervezhetők, az eredeti vonalvezetést kell követnünk. Ahol ez a rendszer felfedezhető, javasoljuk folytatását, mellyel a karakteres utcaképet őrizhetjük meg. Igazodjunk a kialakult beépítéshez!
42
ÉPÜLETTÖMEG A régi típusú házak utcai oldala keskeny, a kert felé bővülő. A parasztházak esetén a helyiségeket egymás után rakták, melyeket tornáccal kötöttek össze - ebből adódik hosszanti jellegük. Így egy nem bonyolult, gyorsan felépíthető épületszerkezeti rendszert alkalmaztak. Az egyszerű, sorolt tömegen egy-egy bővítés, kiugrás jelenik meg markánsan. Kerüljük a teljes telekszélességet elfoglaló, vagy túlzottan elaprózott épülettömeget.
MAGASSÁG Ebben a szövetben földszintes, padlásteret tárolásra hasznosító házak jelenléte a hangsúlyos. Több szint helyett gondolkodjuk tetőtér-beépítésben, akár térdfalas megmagasítással is. Így házunk karaktere az egységes utcaképet erősíti.
43
TETŐFORMA A Kisalföld utcaképét meghatározó oromfalas homlokzatok itt is teret nyernek, nem ajánlott ezektől eltérő, kontyolt tető formát építeni az utcafrontra. Az udvar felől viszont néhol megjelent régebben is a kontyolt záródás, így az itt is megengedett. A tető a tömeghez hasonlóan legyen nyugodt, egységes. Kerülni kell a sok felépítménnyel, töréssel tagolt bonyolult tetőformákat.
Több házsor típusterv alapján épült, ezért nagyszámban fellelhetőek a kontyolt és csonkakontyos tetőformák is. Formájuk helyett arányaikat, részleteit vegyük követendő példának.
TETŐHAJLÁSSZÖG A tető hajlásszöge általában 40-45° közé esett. Kerüljük a túl alacsony, vagy épp túl meredek hajlásszögű tetőket.
44
ÚJ LAKÓSZÖVET
45
TELEPÍTÉS A történeti lakószövethez hasonlóan itt is oldalhatáron épülnek családi házak. Az idők folyamán megváltozott telek használat előhívta az előkertes megoldást. Az igényelt magánszféra kialakítása itt nem zárt kerítéssel oldódik meg, hanem az épület kerül hátrébb 4-5 méterrel az utcától. A telken először egy díszkert vagy előkert kap helyet és utána következik maga az épület, de mindig hangsúlyosabb a hátsó udvar mérete, mint az előkerté! A zártabb kialakítás megoldható erre alkalmas növényzettel is, de mindig őshonos, a környékre jellemző növényeket telepítsünk.
ÉPÜLETTÖMEG Mindig törekedni kell a kompakt formára, ez biztosítja az alacsony rezsit. Egy tömeg, ne legyen túltagolt, elaprózott, kerüljük a fölösleges síktöréseket. Átgondolt, komplexen tervezett alaprajz egyszerű formával is képes világos, családias otthont varázsolni nekünk.
46
ÉPÜLETMAGASSÁG A településképhez igazodva ezen területeken is főkként földszintes családi házak épülnek. Törekedjünk erre mi is. További helyiségek, szobák kialakítására elegendő lehet egy jól szervezett tetőtér vagy az udvar felé bővítve a földszint.
TETŐFORMA A település összképét nézve a tetőformák egységes képet mutatnak. Ajánlott ehhez igazodva egyszerű tetőszerkezetet megálmodnunk. A forma lehet nyeregtetős, kontyolt vagy éppen csonka végződésű, igazodva a közvetlen környezetben lévőkhöz.
Tervezés idején célszerű már foglalkozni a gépészeti kivezetések, kémények megjelenésével.
47
TETŐ HAJLÁSSZÖG A tető egyik legmeghatározóbb része egy épületnek. Hát ne féljünk tőle!
Nem ajánlott alacsony, tájidegen hajlásszöget alkalmazni. Javasolt a 40-45° között hajlásszög. Legyen a ház része, gazdagítsa az utca karakterét.
48
VEGYES FELHASZNÁLÁSÚ TERÜLET
49
TELEPÍTÉS Ide soroljuk a településközpontot és különböző ipari, vegyes felhasználású területeket. Telepítés során az alapvetőszabály itt is mérvadó: igazodjunk a már kialakult szövethez! Röjtökmuzsajon a központban is sokhelyen oldalhatáron álló épületeket találunk. Viszont ahogy sok más magyarországi településen, itt is a közösségi, szolgáltató funkciót ellátó épületek párhuzamosan helyezkednek el az utca vonalával. Igazodjunk mi is ehhez! Nagyobb léptékű ipari épületeket a falun kívül helyezzünk el, belterületen ügyeljünk a faluképbe illesztésére, elrejtésére. A zártabb kialakítás megoldható erre alkalmas növényzettel, de mindig őshonos, a környékre jellemző növényeket telepítsünk.
ÉPÜLETTÖMEG Mindig törekedni kell a kompakt formára, ez biztosítja az alacsony házfenntartást, alacsony rezsit. Egy tömeg, ne legyen túltagolt, elaprózott, kerüljük a fölösleges síktöréseket. Átgondolt, komplexen tervezett alaprajzzal érhetünk el világos, használható tereket.
50
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Külterület épületei, építményei tájba illeszkedőek, ez az állapot megőrzendő és követendő példa. TELEPÍTÉS, TÖMEG, TETŐ A külterületen már meglévő főként régi majorságok, gazdasági épületek kedvezőtlen, tájképet zavaró épületeinek, építményeinek tájba illesztése növénytelepítéssel - fásítással - megoldható. Új épület elhelyezésekor vegyük figyelembe a táj hangulatát, arányait, illeszkedjünk az adott terephez, ne a tájat igazítsuk saját elképzeléseink szerint! Röjtökmuzsaj környezete sehol sem teljesen sík, telepünk, gazdaságunk tepelítésekor figyeljük meg a domborzati adottságokat. Ne építsünk kiugró, kimagasló helyen! Ajánlott az egyszerű tömeg, nagyobb épület esetén tagolása, akár több kisebb épületre szétbontása. Külterülten nem ajánlott emeletes épületet tervezni, viszont tetőtérbeépítben gondolkodhatunk!
51
52
ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ A teljes falu képét, karakterét meghatározó építészeti szempontokra az alábbiakban térünk ki. Ez településszövettől függetlenül érvényes minden meglévő, épülő házra. Ezen a szinten is fontos az építész bevonása, a szakmai segítség! Figyeljük meg a település hagyományos házait, azok arányait és hangsúlyait! Az építészeti nyelv – anyagok, szerkezetek változhatnak, viszont az épületek karaktere illeszkedjen a falu általános hangulatához!
53
HOMLOKZATKÉPZÉS Az épületek utca felőli homlokzata két ablakos, esetleg a tornác mentén bejáratos elrendezésű, melyet vakolatkeretezésekkel tagoltak. Ezen a térségen jellemző a látszó kő lábazat, és az eresz magasságában elhelyezett párkány. Az épületnek nem csak utcai homlokzata van, fordítsunk figyelmet a szomszéd, és a kert felé nézőkre is. Használjunk nyíláskeretezéseket, vakolathímeket (vakolatdíszítéseket)! Az oromfal formálására helyi motívumokból építkezzünk, kerüljük a túl elaprózott, hivalkodó díszítettséget! Az arányokra és hangsúlyokra figyeljünk! Erős építészeti elemekből csak keveset alkalmazzunk, de azt jó helyen, arányosan - ettől lesz házunk nem hivalkodóan karakteres.
54
PÁRKÁNYOK, VAKOLATKERETEK A hagyományos épülethomlokzatokon a nagy felületeket párkányokkal, vakolatdíszekkel tagolták. Ezekkel emelték ki, erősítették meg, vezették át a tető –fal találkozásának vonalát. Egy jó arányú, egyszerű profilú párkány kiemeli a homlokzat arányait. Figyeljük meg régi díszes házak, vagy épp a templom párkányzatát, vegyük azt alapul és illesszük a mi házunk karakteréhez.
55
Vakolatkeretezés, vakolathím készült a nyílászárók köré és a falmezőkben. Itt is alapvető a helyi motívumkincs tanulmányozása. A keretek legyenek egyszerű, geometrikus formájúak, melyek kiegészítik a nyílászárókat és nem vonják el a figyelmet. Színezésük lehet változatos, ha az a homlokzat és tető színpárjaihoz illeszkedik. Kis léptékű épületeknél azonban érdemes a homlokzattal azonos színűre festeni ezeket is, elkerülve a túlzsúfolt, széteső megjelenést.
56
ANYAGHASZNÁLAT Röjtökmuzsaj hagyományos és újabb típusú épületei egyaránt vakoltak. Történeti lakóépületei díszítését, tagolását is vakolatból készítették. Ne térjünk el ettől, viszont a későbbiekben tárgyalt színárnyalatokkal tegyük sajátossá, környezetébe illeszkedővé.
57
A vakolat felülete sima legyen, kis szemcsenagyságú anyagból készüljön. Ne utánozzuk az anyagokat, használjunk a funkcióhoz megfelelőeket! Más anyagok, elemek a homlokzat tagolása céljából jelennek meg. Akár a lábazatnál, ha beljebb ugrik a falsík, védi a lábazatot az esőtől és tagolja a homlokzatunkat. A vakolt vagy szürkére festett lábazat elfogadható. A régi típusú házak nagy százalékban természetes anyagokból épültek, kövessük mi is a példájukat. A lábazat készüljön terméskőből, a homlokzat legyen vakolt. Utcai homlokzaton, illetve utcáról látszó homlokzati részeken kerüljük a látszó beton és fém szerkezeteket! Szép részletek a fa anyagból készült látszó tetőszerkezetek - ereszalja, széldeszka. Több féle fa színű árnyalatból választhatunk, de lefesthetjük akár kékre, zöldre. Viszont kerüljük a túlzottan rikító, világos színeket itt! A tető héjalása készüljön, lehethőség szerint kiselemes, kerámiafedéssel. A fedés színe mindenképp a kerámia valamely árnyalata legyen. Ettől eltérni nem ajánlott! Ipari épületek esetén elfogadható más, a tájba illeszkedő anyag használata. Igyekezzünk időtálló, újrahasznosítható anyagokat használni!
58
SZÍNDINAMIKA A színek hatnak az ember pszichikai és fizikai állapotára egyaránt. Ezen megközelítésen keresztül szín és épített, valamint adott környezet között szoros kapcsolat áll fent. Kérjünk segítséget építésztől, hogy házunk színe az utcaképet gazdagítsa és kiegészítse megjelenésével! Szép egységes képet érhetünk el egy épületen, ha monokróm, azaz egyszínű színskálát alkalmazunk. Itt a szín árnyalataival játszhatunk, de a mértékletesség határain belül. Fontos, ha szélesebb színpalettát szeretnénk ne használjunk 3 különböző színnél többet egy homlokzaton és törekedjünk arra, hogy az alkalmazott színek egymással színharmóniában legyenek.Ideális, ha a nagyobb felületekre kiválasztunk egy világos színt mérvadónak (a fehér egy árnyalatát) és a többit csak kisebb mértékben használjuk emellett. HOMLOKZATOK Homlokzatokon törekedjünk a pasztell árnyalatok alkalmazására. Hagyományosan a házakat fehérre meszelték. Használjunk mi is bártan fehéret, vagy színezzük mértékkel! Igazodjunk az épített környezet és az adott környezet látványához. Ne díszítsük, ne színezzük túl - elég egy erős szín, egy erős karakteres anyag házunkra!
monokróm színskála használata
2-3 szín harmónikus alkalmazása
fehér vakolat és annak árnyékrajzolatai
Javasolt színpaletta homlokzatokra (RAL színkódokkal jelölve):
7044
9001
9002
7035
9018
1013
9001
9016
9003
1014
1015
1002
59
Egy szép színskálát nemcsak színekkel lehet létrehozni, hanem például a fehér fal és annak árnyékai szép színharmóniát adnak. Ezért kell figyelembe vegyük az alkalmazott anyagok textúráját és az abból fakadó fény árnyék hatásokat, mivel díszítőelemként jelennek meg az épületen. Ilyenek a vakolat díszítések, kő felületek, fa burkolatok, illesztésből fakadó dilatációk. Emellett törekedjünk a helyi épített környezet sajátosságait követni és abba illeszkedni. Mindenekfelett fontos, hogy az épület különböző egységeit egy egészként kezeljük, mert csak így hozhatunk létre a szemnek is tetsző építményeket.
BURKOLATOK, NYÍLÁSZÁRÓK Tehát homlokzataink nagyobb felületén használjunk világos színeket. Viszont kisebb méretekben előforduló felületeinket kiemelhetjük egy-egy erősebb színnel, mely passzol, harmóniát alkot a homlokzatunk teljes képével. Például egy sötétebb barnára vagy kékre festett ablakkal, vagy az oromfalat lezáró deszka lazúros lefestésével.
Javasolt színpaletta burkolatokra, nyílászárókra (RAL színkódokkal jelölve):
7008
1001
1024
8025
8008
7040
7043
7033
1019
3012
8002
7034
60
TETŐ A tető színének és anyagának megválasztásánál vegyük figyelembe homlokzatunk kialakítását is. Válasszunk helyi épített környezetre jellemző anyagokat, amelyek illeszkednek a falu látképének egészébe. Törekedjünk kisebb elemekből álló (pl. cserepes) fedési módokra, mivel azok fény-árnyék hatása szépen feloldja a tető egybefüggő felületét.
új kerámia tetőcserép és fehér vakolat
modern betoncserép és részletei
bontott tetőcserép és faburkolat
Javasolt színpaletta tető fedésre (RAL színkódokkal jelölve):
8011
8002
7043
8008
8017
3009
7013
8019
7022
8012
8015
7037
61
62
TORNÁCOK A tornác nyáron árnyékol, eső ellen véd, teret ad a közösségi eseményeknek. A helyi jellegzetes, boltozatos tornáckialakítást ajánljuk, ha ez a ház programjába belefér. Ha nem tervezünk tornácot, az ellátott funkcióit pótoljuk, hasonló építészeti elemekkel.
63
64
NYÍLÁSZÁRÓK Legerősebben az utcai ablakok és ajtók határozzák meg a ház és az utca karakterét is. Hagyományos, kétfelé nyíló, osztott nyílászárót javaslunk, melyhez a legtöbb régi ház, műemléki épület például szolgálhat. Kerüljük a redőnytokos árnyékolást, használjunk zsalugátert, vagy spalettát. A nyílászárók anyaga legyen fa, vagy ezt utánzó műanyag, fémkompozit.
65
TETŐTÉRI MEGVILÁGÍTÁS Különböző típusú megoldások közül válogathatunk, milyen módon világítjuk be emeleti tereinket. Ajánlott tetősíkba illeszkedő tetőtéri ablakok alkalmazása, vagy kis méretű kiállásokban gondolkodni. Érdemes fejben tartani, minél több ablaknyílást nyitunk a tetősíkban, annál erősebb melegszik fel a tetőterünk. Kerüljük a kutyaólokat, toronyszerű kiállásokat, vápákat, hózugokat.
66
KERÍTÉSEK, TÉRFALAK, KAPUK A régi településszövetben a zárt, kissé áttört kerítések, kapuk az ajánlottak. Főként célszerű ezek alkalmazása zajosabb, forgalmasabb utak mentén. A kisebb utcák, az új telepítések telkein alacsonyabb, áttört kerítések készülnek, oda illően. Anyaga lehet fa, beton vagy vakolt kivitelű.
67
68
RÉSZLETKÉPZÉS Házunkat részletei koronázzák meg. Figyeljük meg, és tanuljunk a régi házak részleteiből. Alkalmazzunk olyan anyagokat, melyek megjelennek a házon, vagy a kertben. Gondolkodjunk rendszerben, ne hagyjuk, hogy a túl sokféle tárgy, dísz és anyag gyengítse házunk és településünk karakterét!
69
KÉMÉNYEK A faluban jellemzőek a látszó, tömör téglából készült kémények. Ezek fejezete karakteres motívum, melyek elhelyezését érdemes az újabb építésű kéményeknél is fontolóra venni. A mai szabályozásokban megfelelő kéményeknél a fejezet kialakítása körülményesebb, azonban nem megoldhatatlan - kérjünk szakértői, hatósági tanácsot! Ha nem építünk fejezetet, a kéménytestet is tagolhatjuk ahhoz hasonló elemekkel.
Javasoljuk a szilikát építőelemekből épített, robosztusabb megjelenésű kéményeket, a szerelt, fémcsöves kéményekkel szemben. Ezek vakolhatóak, hogy a homlokzattal harmonizáljanak. A vakolat segít a fagyállósság és az élettartam növelésében is.
70
ELŐKERT, NÖVÉNYZET Előkertünk ápolása az utcakép ápolásával egyenlő. Ültessünk fát, gyümölcsfákat, virágokat. Tartsuk karban vízelvezető árkainkat, parkolóhelyünket és ágyásainkat. Kérjük kerttervező segítségét a növények és szegélyek kiválasztásában.
71
72
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Érintetlen, csendes, nyugodt – maradjon is ilyen. Tájba simuló épített elemek, ne legyenek hivalkodóak, ne burjánozzanak el. Egyszerű, időtálló megoldásokban gondolkodjunk, természetes anyagokból. Értékteremtés és a meglévő értékek kiemelése legyen a cél. Fontos hogy a helyiek is lássák értékeiket. Az alkalmas területeket nyissuk meg a köz számára (túra, felfedezés, piknik), gondoskodjuk a háttér funkicókról, infrastruktúráról – ivókutak, pihenők, kuka, ösvények stb.
RÉTEK-LEGELŐK A táj karakterét, első benyomását erősen meghatározza a rétek-legelők, gyümölcsösök, kiskertek tagoltsága, művelési kultúrája. Gazdasági épületeinknek épp úgy illeszkedniük kell környezetükbe, a természetbe, mint a családi házainknak. Ezen épületek alaprajzi kialakítását, méretét sokszor az adott funkció határozza meg. Ugyanakkor jó arányokkal, tagolt tömeggel, célszerű, természetes anyagokból tervezzünk odaillő, példaértékű modern épületeket is.
73
ERDŐK Vidéki környezetben az erdők látványa hozzátartozik a falvakhoz. Erdőben csak indokolt esetben lehet épületeket, építményeket elhelyezni. A táj védelmében csak kis alapterületű, természetes anyagú építményekben gondolkodjunk.
74
6
KERTEK
UTCÁK, TEREK
Kertünk teremti meg a kapcsolatot a természettel; a pihenés, kikapcsolódás színtere. A növények növekedésével, visszahúzódásával minden évszakban más képet mutat. De a kert nem csak egy alkotás, hanem élőhely is egyben: változatos növényalkalmazással többféle élőlénynek biztosíthatunk életteret (például madárbarát kertek). A fajok, arányok, színek, stílus jó megválasztásával egész évben élvezhetjük kertünk szépségét. Egy település, egy utca megjelenésében, arculatában a közterületről is jól látható elő- és oldalkert játszik nagyobb szerepet. Az előkert a legtöbb esetben az utcafrontról is jól látható; ilyenkor védelmi szerepe mellett a díszítés jobban előtérbe kerül. Rendezett, rendszeresen fenntartott előkertünkkel jó benyomást kelthetünk, hozzájárulunk utcánk megjelenéséhez, értéket közvetít. Előkertünk lehet zárt, ha forgalmas utcán lakunk; ekkor jól megválasztott fajokkal az út felől érkező porszennyezés mérsékelhető, és korlátozza a nem kívánt belátást.
A településkép kialakításában nagy szerepet vállalnak az utcák, közterületek kialakítása, rendezettsége. Ha betérünk, áthaladunk gépkocsival egy városon, falun, az első szembetűnő jellegzetesség az utca és házsorok viszonya, méretük, arányaik. Innen tudjuk, milyen méretű településen járunk. Van-e légvezetékek, csak egy oldalon van-e járda, van-e bicikli út elkülönítve vagy fasor?
Parkolók, padok, járda szélességek, házak elrendezése, telepítése mutatja meg milyen minőségű az utca. Más egy fő út, egy bekötő út, kis utca, földút. Mindennek megvan a helye, mit mikor hol használunk, hol elégíti ki az adott igényt. Reggel munkába, iskolába indulva mind áthaladunk rajtuk. Fontos az élhető környezet, minél több növényzet beiktatása a hétköznapokba!
75
Ajánlott kétoldali fasor telepítése, hosszútávra tervezhető őshonos, magyar (nem tájidegen) fajtákból. Mindig nézzünk utána az adott fajta jellemzőire, mikor mennyi törődést, gondozást igényel, milyen közökkel ültethetők.
Általánosságban igaz, hogy kerítéstől nézve legalább 3 méterre ültessünk fát, cserjét 2 méterre. Fák közötti távolság alacsonyabb fajták között 5-6 méter, magas növekedésű fák esetén 6-10 méter.
Légvezeték alá, valamint a légvezetéktől számított 3 méter távolságban, 3 méternél magasabbra növő fa nem ültethető.
Utcák, terek, kocsibehajtók burkolatánál figyeljünk a különböző anyagok, színek harmóniájára. Kerüljük a túlzóan sok féle elem használatát. Tagoljuk az egybefüggő járda-, zöldfelületeket.
76
AJÁNLOTT NÖVÉNYEK
UTCAI FASOR FÁI
JUHAR (ACER) FÉLÉK mezei, korai, hegyi, tatár juhar
KŐRIS (FRAXINUS) FÉLÉK magyar, magas, virágos kőris
NYÁR (POPULUS) FÉLÉK fekete vagy rezgő nyár
BERKENYE (SORBUS) FÉLÉK lisztes, madár-, házi, barkóca berkenye
HÁRS (TILIA) FÉLÉK kislevelű vagy nagylevelű hárs
SZIL (ULMUS) FÉLÉK hegyi, vénic- vagy mezei szil
77
CSERJE FAJOK SOM (CORNUS) FÉLÉK húsos vagy veresgyűrű som
GALAGONYA (CRATAEGUS) FÉLÉK kétbibés vagy egybibés galagonya
KECSKERÁGÓ (EUONYMUS) FÉLÉK csíkos vagy bibircses kecskerágó
TOVÁBBI AJÁNLOTT FAJTÁK közönséges nyír közönséges gyertyán vadkörte cser-, kocsánytalan, molyhos vagy kocsányos tölgy fehér fűz vadalma madárcseresznye zselnicemeggy
TILTOTT FÁSSZÁRÚ FAJTÁK akác amerikai kőris bálványfa keskenylevelá ezüstfa fekete fenyő erdei fenyő gyalogakác kései meggy zöld juhar
TILTOTT LÁGYSZÁRÚ FAJTÁK alkörmös japánkeserűfű fajok kanadai aranyvessző magas aranyvessző parlagfű selyemkóró süntök
78
HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK Épületek és növényzet mellett a hirdetések, cégtáblák megjelenése is része az utcaképnek. A túlméretezett, harsány színekben pompázó, töménytelen táblaerdő csupán elvonja a figyelmet és távol tartja az arra járó védtelen érdeklődőket. Nem szabad túlzásokba esnünk, itt a legjobban kifizetődő a kevesebb, de ízléses, visszafogott reklám, cégér.
7
79
Induljunk ki épülethomlokzatunk arányaiból, méreteiből. Hol, hogyan hatna rajta vagy körülötte egy hirdetőtábla, vitrin vagy épp falra festett felirat. Csak egy erős karakterű színnel vagy anyaggal hirdessünk. Míves, ötletes megoldásokban gondolkodjunk! Merjünk bevonni grafikust, építészt erre a célra. Gondolkozzunk hosszútávban, válasszunk olyan megoldásokat, melyek időjárás és UV állóak.
80
JÓ PÉLDAÉPÜLETEK Ahogy az Útmutatóban is írtuk, ismerjük meg a kiválasztott települést kívülbelül, környező tájaktól kezdve köztereken, utcákon át egészen a részletekig. Milyenek a kémények, nyílászárók, visszatérő anyagok, burkolatok. Minden megismert településen találunk 1-2 vagy akár több kedvenc, nekünk tetszetős házat. Merjük lefotózni, közelebbről meglesni, beszélgetésbe elegyedni lakóival. Hasznos információkat kaphatunk egy tál süteményért cserébe környező megbízható tervezőkről, kivitelezőkről, szakikról. Az általuk betervezett szerkezetek, anyagok hogy viselkednek sokszori használat után.
8
81
Röjtöki utca 90. mikor az utca már véget ér, ott bújik meg Röjtökmuzsaj egyik újépítésű példaépülete. Az utcafrontra a garázsépülete került, egybeépítve a kerítéssel. Tömegével illeszkedik a mellette sorakozó házakhoz. A különálló lakóház fedett átjáróval lett összekötve a kapuval és garázzsal. Érdemes meglesni nyílászáróit, tetőszerkeztét, látszó fa szerkezeteit. Mind szép példaként szolgálhatnak nekünk.
82
Muzsaji utca kanyarában a Fertő-táj építészeti jellegzetességeit felmutató, részleteiben nem hivalkodó parasztházra találhatunk. Oromfala, homlokzata fehérre meszelt, vakolatdíszítése kellemes fény-árnyék rajzolatot ad ki. Felújított nyílászárói megmutatják, képesek még felvenni a versenyt az újabb típusú szerkezetekkel.
83
A Röjtöki utca elbúvó kis nyúlványában több jó példát is felfedezhetünk. Előző oldalakon bemutatott épület után a szomszéd épület (Röjtöki utca 89.) is tud néhány jól példával szolgálni nekünk. Tömege szépen illeszkedik a régi beépítés módhoz, T alakú alaprajza lehetővé teszi a nagyobb otthon kialakítását. Kerítése jól hozza a zárt hangulatot.
84
JÓ ÉPÜLET A TÉRSÉGBŐL 2017-ben egy pajta átalakítása lakóházzá nyerte el a Legszebb ház a Fertő-vidéken UNESCO pályázat díját. Helyszín Fertőrákos, ahol egy vendégház bővült az öreg kőépület átépítésével. Nem fél az anyagot valódi tulajdonságaival mutatni, nem rejti vakolat alá a kőfalat, a belső gerendafödém is eredeti színében pompázik. A kő és tégla felületek jól kiegészítik egymást.
Tervező: Schlosser Gabor http://www.varfal-schlosser.hu www.gaborschlosser.com
85
2017-es Legszebb ház a Fertő-vidéken pályázat díjazottja lett a hegykői helyi védelem alatt álló „János bácsi” háza. az egykori lakó épületet felújították és szállás épületté alakították ki.
Tervező: Józsa Dávid okl. építészmérnök vezető tervező Archi.doc Építésziroda Kft. Fotók: Hegykő önkormányzata
IMPRESSZUM KÉSZÜLT RÖJTÖKMUZSAJ TELEPÜLÉS MEGBÍZÁSÁBÓL, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV . törvényhez kapcsolódóan. Polgármester: Kiss József Telefon: +36-99/544-052 Röjtökmuzsaj honlap címe: http://www.rojtokmuzsaj.hu Röjtökmuzsaj email címe:
[email protected] Röjtökmuzsaj postai címe: 9451 Röjtökmuzsaj, Röjtöki u. 193. Főpítész: Zágorhidi-Czigány Csaba főépítész emailcíme:
[email protected]
KÉSZÍTŐK Nyugat-Pannon Terület-és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. Hagyományos Házépítő Kft. Bakos Judit Piroska, Bihari Ádám, Radev Gergő
[email protected] Fotó:
Bakos Judit Piroska, Vati Vivien ajánlott növények fotók, gyurgyalag fotó forrása: www.wikipedia.hu
A kiadvány készítése során felhasználásra kerültek a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. által biztosított ábrák, sablonok. A kiadványra a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI . tv. védelme alatt áll. Röjtökmuzsaj, 2017.