RFID alapú azonosítási rendszerek

IT Business Services Magyarország Kft.

ESETTANULMÁNY

RFID alapú azonosítási rendszerek

Készítette: Székhely: Kapcsolattartó neve: Telefon: E-mail:

IT Business Services Magyarország Kft. 1067 Budapest, Teréz krt. 7. Kaczúr Zsolt – ügyvezető 06 (20) 550 0020 [email protected]

Budapest, 2008. szeptember 4.

IT Business Services Magyarország Kft. Cím: 1067 Budapest, Teréz körút 7. II/5. Telefon: (+36 20) 550 0020 Web: www.itbs.hu

1/6

Bevezető Napjainkban minden informatikai rendszer alapja a megbízható felhasználói azonosítás. Lehet szó az irodai munkaállomásokra való bejelentkezéstől a bankkártyás fizetésen át a hűségkártyák használatáig bármiről. Azonosításhoz alapvetően három módszert alkalmazhatunk: biometrikus módszert (Pl.: ujjlenyomat, írisz- vagy retina azonosítás), tudás alapú megoldást (Pl.: jelszó, PIN-kód), illetve birtok alapú módszert (Pl.: kulcs, vonalkód, kártya). Ez utóbbiba sorolható az RFID (Radio Frequency Identification = Rádiófrekvenciás azonosítás) alapú azonosítás is. Annak érdekében azonban, hogy az azonosítás hatékonyabb legyen, érdemes a három módszer közül kettőt kombinálni, így jutunk el például a PIN-kóddal védett chip kártyás azonosításhoz.

Magunkról: Az IT Business Services Magyarország Kft. RFID specialistája magas szakmai képzettséggel és hozzáértéssel bír a különféle RFID és egyéb ehhez kapcsolódó technológiák terén. Külföldi szaklapokban megjelent publikációi bizonyítják felkészültségét és tudását. Cégünk vállalja többek között a különféle RFID technológiát érintő munkákat:    

RFID projektek összefogását, projektek szakmai felügyeletét (projekt menedzsment); RFID projektek rendszertervezését, megvalósítási tanulmányok elkészítését; RFID szakmai minőségbiztosítási felügyeletet; RFID mérések, tesztek, tanulmányok, vizsgálatok elkészítését.


2/6

Birtok alapú azonosítási módszerek A birtok alapú azonosítás azon alapszik, hogy a felhasználó birtokában van valamilyen fizikai eszköz, amely egyedi, és így azonosítja őt. Ennek magától értetődő gyengesége, hogy könnyedén eltulajdonítható ez a bizonyos eszköz. Utólagos védelmet nyújthat, ha az ellopott „kulcsot” letiltja a felhasználó, így az attól a pillanattól való hamis azonosítás kizárt. Ha azonban ezt az egyedi eszközt a tolvaj csupán „kölcsönveszi”, és lemásolja, könnyedén előfordulhat, hogy az eltulajdonításra nem derül fény. Ezért a birtok alapú azonosító eszközök alapvető és legfontosabb követelménye, hogy azok másolhatatlanok legyenek. Másolhatóság szempontjából csoportosítva a birtok alapú azonosítási rendszereket három kategóriát határozhatunk meg:   

egyszerűen másolható, csak olvasható, azaz passzív „kulcsok” (Pl.: vonalkód); memóriával rendelkező, írható-olvasható, azaz aktív „kulcsok” (Pl.: chip-kártya); másolás ellen védett, művelet végrehajtására, titkosításra alkalmas eszközök.

Az RFID technológia Az RFID technológia nagysága abban rejlik, hogy nem szükséges a fizikai kontaktus az azonosítás elvégzéséhez. Így időt nyerhetünk, mert nem kell bajlódni a fizikai érintkezés létrehozásával, továbbá maga a chip is jól védhető a mechanikai károsodásoktól, mert elrejthető akár plasztik-, akár papírlapok közé. (Meg kell említeni, hogy az RFID tag-ek az érintkező nélküli chip kártyáktól annyiban különböznek, hogy míg a tag-eknek tipikusan nincs nagy méretű írható memóriája és beépített mikrokontrollere, addig a chip kártyáknak van.) Mielőtt megvizsgálnánk egy RFID alapú azonosítási rendszert, lássuk, mire lehet alkalmas még a felhasználó azonosításon kívül az RFID technológia a teljesség igénye nélkül:   

logisztikai célokra: áruk nyomon követése a szállítás során (kiegészíthető különböző szenzorokkal, így a hőmérséklet, a rázkódás vagy egyéb, a szállított áru szempontjából érdemleges adat is rögzíthető) raktározás során: az RFID tag-gel ellátott tárgyak helyének meghatározása bevásárlókocsi-alkalmazások: a pénztárnál való sorbanállás csökkentése érdekében a kocsiba bepakolt áruk tag-jei kommunikálni az áruház adatbázisával, és ez alapján készül el a számla – nem szükséges a vásárolt árut kipakolni egy futószalagra, majd ismét visszapakolni a kocsiba)


3/6

Mi tekinthető RFID rendszernek, azaz az RFID rendszerek felépítése Az RFID rendszerek története egészen a második világháborúig nyúlik vissza, azóta számos fejlesztésen és szabványosításon esett át. Az RFID a Radio Frequency IDentification kifejezés rövidítése, azaz rádiófrekvenciás azonosítást jelent. Már a csupán egyetlen tag-ből és olvasóból álló rendszer is egy RFID rendszer, de akár több ezer tag, hálózatba kötött olvasó, vezérlő számítógép(ek) és háttéradatbázis is alkothatja ugyanazt a rendszert. Az RFID alapú azonosítás lényege, hogy legalább egy azonosítandó (tag) és egy azonosításra képes (olvasó) eszköz rendelkezésre álljon. Ez a rendszer egészülhet ki több azonosítandó objektummal, olvasóval, vezérlő számítógéppel és háttéradatbázissal.

1. ábra RFID rendszer felépítése


4/6

RFID rendszerek típusai Az RFID rendszereket tipikusan a működési frekvencia alapján különböztetjük meg: alacsony, magas, ultra magas vagy mikrohullámú rendszerek ismertek. Ezek mindegyikének megvannak a maga előnyei és hátrányai, ezért az alkalmazási környezetet figyelembe véve érdemes kiválasztani a megfelelő frekvenciasávot. Frekvencia Alacsony (LF: 9-135 kHz)

Előnyök -

Magas (HF: 13,56 MHz) Ultra magas (UHF: 300-1200 MHz)

Mikrohullám (MW: 2,45 vagy 5,8 GHz)

-

Hátrányok - 1,5 m-nél kisebb hatótávolság - nem EPC szabványos

Fémes közegben is működik Legelterjedtebb Nedves környezetben is működik Elterjedt Nedves környezetben is működik Egyre elterjedtebb 1,5 m-nél nagyobb hatótávolság

-

elnyelődés veszélyes jelentős Japánban nem alkalmazható

-

1,5 m-nél nagyobb hatótávolság

Alkalmazási területek -

állat azonosítás könyvtári nyilvántartás

-

raklap azonosítás beteg azonosítás reptéri alkalmazások

-

jármű nyomon követése (logisztika)

-

járműbeléptetés

1. táblázat RFID frekvenciasávok összehasonlítása

A használandó frekvenciasáv kiválasztása mellett figyelmet kell fordítani a megfelelő tag kiválasztására. Ez szintén az alkalmazási környezet függvénye. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen anyagok között használjuk az RFID tag-eket. Ezt az alábbi táblázat jól szemlélteti. A „+” jel azt jelöli, hogy az adott frekvenciasávban rádiófrekvencia képes áthatolni az anyagon, a „–„ jel az elnyelődést mutatja, míg a „<>” jel arra utal, hogy nem hatol át. LF

HF

UHF

MW

Ruha

+

+

+

+

Száraz fa

+

+

+

-

Nedves fa

+

+

-

-

Grafit

+

+

<>

<>


5/6

Folyadék

+

+

-

-

Fém

+

+

<>

<>

Motorolaj

+

+

+

+

Papír

+

+

+

+

Műanyag

+

+

+

+

Sampon

+

+

-

-

Víz

+

+

-

-

2. ábra Különböző anyagok viselkedése a használt frekvenciasáv függvényében

Mérlegelendő szempont, hogy a tag-nek alkalmasnak kell-e lennie művelet végzésére (Pl.: rejtjelezés, aktív hitelesítés). Eszerint beszélünk aktív illetve passzív tag-ekről. Végül fontos kérdés az energiaellátás is: léteznek passzív tag-ek, melyek az olvasó energiáját (elektromágneses mezejét) felhasználva képesek kommunikációra, illetve aktív tag-ek, melyek saját energiaforrással rendelkeznek. A passzív tag-ek természetesen csak kisebb távolságból olvashatóak le, mint az aktív megfelelőik. Természetesen ebben az összefoglalóban csak érintőlegesen sikerült bemutatni ennek a napjainkban egyre nagyobb teret kapó technológiának a lényegét, ezért minden kérdésével bátran forduljon hozzánk! Üdvözlettel:

Kaczúr Zsolt Ügyvezető IT Business Services Magyarország Kft. E-mail: [email protected] Budapest, 2008. szeptember 4.


6/6

RFID alapú azonosítási rendszerek

Recommend Documents