REZÜMÉKÖTET TUDOMÁNYOS DISZKURZUSOK VAJDASÁGI MAGYAR TUDÓSTALÁLKOZÓ 2013 ISBN Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács

ISBN 978-86-89095-03-6

Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Újvidék

Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Budapest

TUDOMÁNYOS DISZKURZUSOK – VAJDASÁGI MAGYAR TUDÓSTALÁLKOZÓ 2013

REZÜMÉKÖTET

Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Újvidék, 2013

1


n

REZÜMÉKÖTET Kiadó:

A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Újvidék, Mišić Vajda 1. [email protected] http://www.vmat.rs A kiadásért felel:

Berényi János Szerkesztette:

Berényi János Műszaki szerkesztő:

Barna Csaba

CD-ROM kiadvány Példányszám: 120 ISBN 978-86-89095-03-6

A kiadvány az MTA támogatásával készült.


n

Szervezők:

Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, Újvidék MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, Budapest n Időpont:

2013. április 13. n Helyszín:

Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka n

Részletek a http://www.vmat.rs honlapon a Tudományos diszkurzusok – Vajdasági magyar tudóstalálkozó 2013 gombra kattintva.


n Tudományos programbizottság:

Bence Erika Berényi János Csányi Erzsébet Dékány Imre Dujmovics Ferenc Gábrity Molnár Irén Györe Zoltán Horváth Futó Hargita Hózsa Éva Ispánovics Csapó Julianna Jeges Zoltán Kastori Rudolf Kocsis Károly Novák Anikó Papp Árpád Pásztor Kicsi Mária Péntek János Tarnóczy Mariann Utasi Csilla Várady Tibor Vincze István n Szervezőbizottság:

Berényi János Csányi Erzsébet Gábrity Molnár Irén Horváth Futó Hargita Hózsa Éva Ispánovics Csapó Julianna Papp Árpád Takács Márta Tarnóczy Mariann n


PROGRAM 10:00–10:15

MEGNYITÓ Berényi János elnök, Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Korhecz Tamás elnök, Magyar Nemzeti Tanács Tóth Anikó konzul, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa Németh Tamás főtitkár, Magyar Tudományos Akadémia Kocsis Károly elnök, MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Dékány Imre elnök, MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Kosztolányi György elnök, MTA Pécsi Akadémiai Bizottság

n Plenáris előadások 10:15–10:45 Korhecz Tamás: A szabadkai székhelyű magyar nyelven (is) oktató állami egyetem: utópia vagy merész vízió 10:45–11:05 Csata Zsombor, Novák Anikó: Vajdasági magyar tudományos utánpótlás az ARANYMETSZÉS 2013 – kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében 11:05–11:15 Szoták Szilvia: Megalakulóban az első Kárpát-medencei magyar kutatóhálózat: a Termini Egyesület 11:15–11:45 Göncz Lajos: Multikulturalizmus és interkulturalizmus – Két- és többnyelvűség a Vajdaságban 11:45–12:00 Vita 12:00–13:00 Állófogadás 13:00–17:30 PÁRHUZAMOSAN FOLYÓ SZEKCIÓÜLÉSEK

n HUMÁN TUDOMÁNYOK ÉS MŰVÉSZETEK Elnöklők: Hózsa Éva, Csányi Erzsébet 13:00–13:15 Bence Erika: A magyar történelmi regénykorpusz Northrop Frye elmélete szempontjából 13:15–13:30 Horváth Futó Hargita: Iskola- és tanárábrázolás Gion Nándor műveiben 13:30–13:45 Csányi Erzsébet: Delejes beszédvilág (Klasszikus minták parafrázis-variációi a Jeans-prózában) 13:45–14:00 Novák Anikó: A szövegtér mint múzeum 14:00–14:15 Grabovac Beáta: Mérési módozatok a kétnyelvűség-kutatásban és az affektív tudományokban

5


P R O G R A M 14:15–14:30 Beke Ottó: Látható(vá váló) nyelv 14:30–14:45 Utasi Csilla: A gyerekkor képe a régi magyar emlékírásban 14:45–15:00 Samu János: Nyelvi redukció, költészet, interdiszciplinaritás 15:00–15:15 Kávészünet Elnöklők: Utasi Csilla, Novák Anikó 15:15–15:30 Hózsa Éva: Napló – képregény(esítés) – integrálhatóság 15:30–15:45 Ispánovics Csapó Julianna: Személyi bibliográfia a vajdasági magyar bibliográfia rendszerében 15:45–16:00 Samu Veronika: A japán hangutánzó és hangulatfestő szavak fordítási stratégiáinak vizsgálata kognitív nyelvészeti diskurzusban 16:00–16:15 Utasi Anikó: Olvasó a történetben (A könyv, az irodalom és az olvasás nyomában) 16:15–16:30 Major Lenke: Élményt nyújtó környezeti nevelési program bemutatása 16:30–16:45 Koncsos Kinga: Nemes Nagy Ágnes költészetének önreflexív tárgyiassága

n humán tudományok és társadalomtudományok Elnöklők: Péics Hajnalka, Brenner János 13:00–13:15 Takács Zoltán: A felsőoktatás fejlesztésének lehetőségei Szabadkán 13:15–13:30 Šabić Norbert: Az európai felsőoktatási térség diverzifikációja (A diskurzus eredete, fejlődése és eredményei) 13:30–13:45 Rózsa Rita: Irány az unió?! (A vajdasági magyar fiataloknak az Európai Uniós csatlakozással szembeni elvárásai) 13:45–14:00 Rajsli Ilona: Nyelvi reliktumok a vajdasági magyar családnevekben 14:00–14:15 Pásztor Kicsi Mária: Vajdaság településeinek magyar nyelvű honlapjai 14:15–14:30 Katona Edit: Gimnazisták és egyetemi hallgatók frazeológiai kompetenciája 14:30–14:45 Vukov Raffai Éva: A kódolt identitás mint a nyelvi tájkép alapeleme 14:45–15:00 Horák Rita: Környezetvédelem a vajdasági iskolák alsó osztályaiban 15:00–15:15 Kávészünet Elnöklők: Šabić Norbert, Takács Zoltán 15:15–15:30 Ujvári Tóth Anita: A deixis és a koreferencia szerepe a drámai dialógusokban

6


P R O G R A M 15:30–15:45 Máté Emese: A tehetség kibontakoztatás: az osztatlan eredendő világkép háborítatlan modellezése 15:45–16:00 Péics Hajnalka, Rožnjik Andrea: A vizsgáztatás hatékonysága matematikából a szabadkai építőmérnöki karon a bolognai rendszer bevezetésével és a bolognai rendszer előtt 16:00–16.15 Molnár Csikós László: A jelzők osztályozásának kérdései 16:15–16:30 Brenner János: A szívvel és a testtel kapcsolatos frazémák formai, szemantikai vizsgálata a variánsképződés szemszögéből

n TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK Elnöklők: Hódi Sándor, Dudás Attila 13:00–13:15 Stojić Karanović Edit: Az Európai Unió Duna makroregionális stratégiája és a szerb–magyar bilaterális együttműködés szinergiája 13:15–13:30 Víg Zoltán: Egyoldalú környezetvédelmi intézkedések és nemzetközi kereskedelem 13:30–13:45 Németh Ferenc: Bánáti magyar-örmények polgárosodása, asszimilációja és közéleti tevékenysége a 19. században 13:45–14:00 Szeghő Patrik: A bosnyák nemzettudat fejlődése a szocialista Jugoszláviában 14:00–14:15 Major Gyöngyi: Nemzet és gazdaság 14:15–14:30 Muhi B. Béla: A vidékfejlesztés kihívásai a xxi. században (Nemzetközi és hazai álláspontok) 14:30–14:45 Papp Árpád: A politika térdére ültetett todomány egyik nagy pillanata (A párizsi békekonferencia néprajzi aspektusai) 15:00–15:15 Kávészünet Elnöklők: Víg Zoltán, Papp Árpád 15:15–15:30 Pap Tibor: A „túlterhelt demokrácia” intézményi vonatkozásai kisebbségi helyzetben 15:30–15:45 Hódi Sándor: Utak és útvesztők 15:45–16:00 Ricz András: Az uniós határon átívelő támogatások felhasználása a vajdasági magyarság körében 16:00–16:15 Dudás Attila: Az ajánlati kötöttség és a rosszhiszemű szerződési tárgyalásokból eredő kártalanítási kötelezettség közötti határvonal 16:15–16:30 Mester Gyula: ARWU egyetemi világranglista

7


P R O G R A M 16:30–16:45 Odry Péter: Mérnökképzés Szabadkán 16:45–17:00 Sági Mihály, Atlagić Branislav, Lendák Imre: Okos városok irányítása 17:00–17:15 Tüskei Vilma: A szerb–magyar és magyar–szerb szótárak története: az első százötven év

n TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK Elnöklők: Vickó Ferenc, Takács Márta 13:00–13:15 Dujmovics Ferenc: Betegelégedettségi vizsgálat a vajdasági klinikai központban 2012 (Egy újszerű minőségi mutatóról az egészségügyben) 13:15–13:30 Vickó Ferenc: Emlőbimbó megtartásos mastectomia az emlőrák kezelésében 13:30–13:45 Pósa Mihály: A maximális nagyságú longitudiális (C2, σv szimetriájú) szubgráf mint referenciarendszer az epesav molekulák gráfjában 13:45–14:00 Murényi Sztella, Jovanović-Šanta Suzana, Jakimov Dimitar: Homo-androszt-4-en 6-keto és 6-oximino származékának hatásai tumorsejtek proliferációjára 14:00–14:15 Takács Márta, Tóthné Laufer Edit: Kockázatkezelő rendszerek fuzzy alapú modellezése 14:15–14:30 Lendák Imre: Algoritmusok a smart grid automatikus megjelenítésére 14:30–14:45 Szalay István: Számokba kódolt relativitás 14:45–15:00 Mester Gyula: Négy rotoros autonóm robothelikopter modellje, ütközésmentes navigációja, pályatervezése és irányítása 15:00–15:15 Kávészünet Elnöklők: Kovács Sárkány Hajnalka, Czékus Géza 15:15–15:30 Putarich Ivánszky Veronika: Duna-Tisza-Duna csatorna – A Vajdaság „ütőere” 15:30–15:45 Mészáros Gábor: Kis tavak Vajdaságban – Jelentőségük és a bennük rejlő lehetőségek 15:45–15:55 Kovács Sárkány Hajnalka, Kovács Vilmos: A szerbiai élelmiszer feldolgozóipar élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos feltételrendszere 15:55–16:05 Kovács Vilmos, Kovács Sárkány Hajnalka: Takarmányadalékok nyomonkövethetősége és szabványosítása 16:05–16:20 Rózsa Péter: Az egyszerfőzött és a kétszerfőzött borsöprűpálinkák érzékszervi és vegyi vizsgálata (Hagyományos és modern pálinkafőzés napjainkban) 16:20–16:35 Czékus Géza: A fák nem csak a város tüdejét képezik

8


P R O G R A M 16:35–16:45 Gaudényi Tivadar: A városi terasz fogalma és használata a földrajzi irodalomban 16:45–17:00 Könyves Tibor, Stojšin Milan, Lengyel László: A különböző takarmányozás hatása a tehenek tejtermelésére 17:00–17:15 Lengyel László: Az extenzív baromfitenyésztésben rejlő lehetőségek térségünkben 17:15–17:30 Berényi János: Genetikailag módosított organizmusok (GMO) – Valós és vélt előnyök és veszélyek 17:30–17:40 A konferencia kiértékelése és bezárása 17:40–18:00 A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tisztújító közgyűlése

9

PLENÁRIS ELŐADÁSOK


P L E N Á R I S

E LŐ A D Á S O K

A SZABADKAI SZÉKHELYŰ MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ ÁLLAMI EGYETEM: UTÓPIA VAGY MERÉSZ VÍZIÓ n Korhecz Tamás Magyar Nemzeti Tanács, Szabadka [email protected]

n Az elmúlt két évtizedben, időről-időre, kisebb nagyobb port kavarva felvetődött a magyar nyelvű egyetemi oktatás megszervezésének, a „Magyar Egyetem” létrehozásának az ügye. Ezek, a magyar politikai önszerveződés kezdete óta jelen levő kezdeményezések áttételesen kapcsolódtak azokhoz, a szocializmus idejében, elsősorban a hetvenes években megvalósult eredményekhez, amelyek az újvidéki jogi és bölcsészettudományi, a szabadkai közgazdasági és építőmérnöki karon, valamint a tanító, óvó és műszaki főiskolákon valósultak meg. Az egyetemalapítási kezdeményezések a kilencvenes évek elején egybeestek a szocializmus idején létrejött részleges magyar nyelvű oktatási rendszer eróziójával, helyenkénti szisztematikus leépítésével, valamint a korabeli erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyar felsőoktatási fejlesztésekkel. A mostani, a Magyar Nemzeti Tanács által megfogalmazott kezdeményezés előtt utoljára tíz esztendeje került a szabadkai egyetem ügye a közélet érdeklődési körébe. Pontosan kilenc esztendeje annak, hogy a szabadkai városi Képviselő Testület elfogadta azt a hatástanulmányt, amely a Szabadkai Multietnikus Egyetem létesítésére vonatkozott. A kezdeményezés akkor, rövid időn belül hamvába dőlt, de két évre rá létrejött a szabadkai Magyar Nyelvű Tanítóképző Kar. Időközben sok szakmai tapasztalattal gazdagodtunk és az intézményes, politikai keretek is érdemben megváltoztak. A kezdeményezés eredményességét nagymértékben elősegítené amennyiben ezúttal, a politikai döntéseket egy valóban sokoldalú, a szakmaiságot messzemenően tiszteletben tartó megvalósíthatósági tanulmány készülne el. A tanulmány szerves részét képezné az a tapasztalati tőke is, amely az évezred első évtizedében, államilag megalapított magyarországi vidéki egyetemektől származik, de fontos lenne megfelelően hasznosítani azokat a tapasztalatokat is, amelyekkel a partiumi, a Selye János, a Sapientia Egyetem, valamint a Novi Pazar-i Egyetem alapítása és eddigi működése szolgálhat. Mindez azonban nem elegendő, hiszen a kezdeményezés akkor is bukásra ítéltetett, amennyiben nem mérjük fel pontosan és alaposan saját oktatói és tudományos kapacitásainkat. Ezek az MNT előtt álló aktuális feladatok, amelyek sikeres elvégzése esetében jutunk el arra a pontra, ahol eldönthetjük meg vannak-e a feltételei annak, hogy közösségi összefogással, magyarországi támogatással, politikai befolyásunk maximális igénybevételével megalapítsuk a szabadkai magyarul oktató egyetemet. Vissza a részletes programhoz

11


P L E N Á R I S

E LŐ A D Á S O K

VAJDASÁGI MAGYAR TUDOMÁNYOS UTÁNPÓTLÁS AZ ARANYMETSZÉS 2013 – KÁRPÁT-MEDENCEI DOKTORANDUSZ ÉLETPÁLYA-VIZSGÁLAT TÜKRÉBEN n Csata Zsombor Babes-Bolyai Tudományegyetem, Szociológia Tanszék, Kolozsvár [email protected] Novák Anikó Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, Szabadka [email protected]

n A magyar tannyelvű felsőoktatás Kárpát-medencei intézményeinek megalakulása óta egyre több magyar fiatal szerzett a szülőföldjén diplomát, és közülük sokan döntöttek PhD tanulmányok végzése, a tudományos fokozat megszerzése mellett. A Kárpát-medencei magyar doktoranduszok egyrészt szülőföldjük egyetemein végzik tanulmányaikat, másrészt magyarországi intézményekben tanulnak magyarországi miniszteri ösztöndíjjal vagy költségtérítéses formában, ugyanakkor vannak olyanok is, akik egy harmadik országban tanulnak tovább. Az érintett doktoranduszok szocio-demográfiai helyzetét, a doktori program választásának motivációit, a doktori iskolával való elégedettségüket, a munkaerőpiacon betöltött pozícióikat, doktori tanulmányaik jelenlegi állását, a tudományos világba való integrációs törekvéseik irányát és mértékét illetően kevés vagy részleges információval rendelkezünk. Az ARANYMETSZÉS 2013 fő célja az volt, hogy információkhoz jussunk a Kárpát-medencei magyar doktoranduszok doktori tanulmányait, későbbi elhelyezkedésüket illetően. A kutatás központi kérdései az alábbiak voltak: (1) Melyek a doktori program választásának a fontosabb motivációi? Mennyire elégedettek a doktori képzéssel, melyek az érzékelt hiányosságai? (2) Milyen irányú a doktoranduszok integrációs törekvése (szülőföldjük, a többségi állam vagy Magyarország, esetleg valamely más ország tudományos hálózatához kívánnak csatlakozni)? (3) Milyen sikerrel képesek a Kárpát-medencei magyar doktoranduszok beágyazódni a tudományos társadalomba (melyek a legfontosabb problémáik)? (4) Hogyan hasznosulnak a magyar állam által biztosított PhD ösztöndíjak a Kárpát-medencei magyar fiatalok között (a támogatottak összlétszámához képes hányan jutnak el a fokozatszerzésig, illetve hol találnak munkát)? Kutatásunk on-line módon történt, és a kérdőívben 6 nagyobb témakört érintettünk: a doktoranduszok szocio-demográfiai háttere, munkaerőpiaci helyzete, a doktori iskolákkal kapcsolatos információk és vélemények, jövőtervek a képzés után, valamint a helyi doktorandusz szövetségek szerepének megítélése. Vissza a részletes programhoz

A kutatás a Magyar Tudományos Akadémia Domus Programja által támogatott tevékenység keretében jött létre.

12


P L E N Á R I S

E LŐ A D Á S O K

MEGALAKULÓBAN AZ ELSŐ KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR KUTATÓHÁLÓZAT: A TERMINI EGYESÜLET n Szoták Szilvia Termini Egyesület: Budapest − Imre Samu Nyelvi Intézet: Alsóőr [email protected]

n A Termini Egyesület a határon túli nyelvi irodákat tömörítő tudományos hálózati együttműködés, amely a külső régiók magyar nyelvhasználatának vizsgálatát, a kisebbségi nyelvváltozatok élőnyelvi kutatását tűzte ki célul. A Termini az egyetlen olyan együttműködés a Kárpát-medencében, amely minden magyarlakta régióban jelen van a nyelvi irodák által, s komplex, a teljes Kárpát-medencét lefedő nyelvi kutatások elvégzésére és az eredmények összehasonlítására vállalkozik. Célunk, hogy az empirikus kutatások eredményeire támaszkodva többek között olyan nyelvi tervezés valósuljon meg a magyarlakta területeken, amely a nyelvi közösségek érdekeit szolgálja úgy, hogy figyelembe veszi a régiók különböző sajátosságait. Előadásomban a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat létrejöttéről és az elmúlt 12 évben végzett tevékenységéről fogok beszélni. Bemutatom a hálózati együttműködés előnyeit, a Termini múltját és jövőbeli terveit. Vissza a részletes programhoz

13


P L E N Á R I S

E LŐ A D Á S O K

Multikulturalizmus és interkulturalizmus – Két- és többnyelvűség a Vajdaságban n Göncz Lajos Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Tanszék, Újvidék Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Újvidék [email protected]

n Az előadás címében szereplő fogalmak sokféle tartalommal feltölthetők és sokféle kapcsolatba hozhatók egymással. A multikulturalizmus fogalma itt egy olyan heterogén környezetre utal, amelyben több etnikai csoport egyazon élettéren osztozik és mindegyiknek megadatott, hogy a saját identitását (nyelvét, hagyományait, vallását, intézményeit, tehát kultúráját) őrizze és továbbfejlessze. Az erre a szemléletre ráépülő interkulturalizmus viszont úgy értendő, hogy a csoportok egymással és ne egymás mellett éljenek, megtermékenyítően ösztönözve egymás fejlődését. Az ilyen pluralista szemlélet képviselői a különböző kultúrákat és azok legfontosabb hordozóit, a nyelveket, erőforrásként és jogként értelmezik. Minél több nyelv megőrzése a cél (a regionális, kevesebb beszélővel rendelkező nyelveket is beleértve), mivel ezekben van kódolva, hogyan őrizhető meg az állat és növényvilág sokfélesége, amely a bolygónkon való túlélés feltétele. Az előadóval egyetemben, ennek a szemléletnek a hordozói azt vallják, hogy az uniformitás hátrány, a többnyelvűség, amelynek egyik alapvető jellemzője a kreativitás, pedig új ötleteket generáló tőke. A többnyelvűség hosszú távon nagy előnyöket biztosít azoknak a közösségeknek, amelyek a nyelvi pluralitást ápolják, a pedagógiai gyakorlatban pedig a hozzáadó nyelvoktatást szorgalmazzák, vagyis azt, hogy a nyelveket ne a családi nyelv rovására tanuljuk, hanem az anyanyelvhez hozzáadva a másod vagy a harmadnyelvi készségeket. A meglévő nyelvek megőrzésébe és minél több nyelv tanulásába való befektetés gazdaságilag is kifizetődő. Az ilyen, a vajdasági és általában a külhöni magyarság fennmaradására optimizmussal tekintő nézetek mellett léteznek kevésbé derülátó vélemények is. Ezek azt hangsúlyozzák, hogy a nyelvekhez és kultúrákhoz úgy kell viszonyulni, mint olyan természeti jelenségekhez, amelyek megszületnek, fejlődnek, virágoznak és eltűnnek.Az ilyen vélemények szerint pl. a nyelvcsere a környezeti változásokra adott adaptív válasz, a nyelvi magatartás pedig profitvezérelt magatartás: csak azok a nyelvek maradnak meg, amelyeknek piaci értékük van. Egy társadalom intézményeinek működése nagy mértékben függ attül, hogy melyik hozzáállást részesítik előnyben. A kultúrák és nyelvek pluralizmusát hirdető nézetek elfogadása nem csak azért vonzóbb, mert ezek az etnikai és kulturális azonosság fontos attribútumai, hanem azért is, mert számos tudományos ismeret is bizonyítja: a nyelvi és kulturális sokszínűség bizonyos emberi adottságok teljesebb megvalósítását ösztönzi.Az előadás ezek tömör ismertetését célozza, valamint az ezekből levezethető irányelveket, amelyeket a döntéshozók hasznosíthatnak a heterogén környezetben jelentkező esetleges konfliktusok kezelésében. Vissza a részletes programhoz

14

HUMÁN TUDOMÁNYOK ÉS MŰVÉSZETEK


H U M Á N

T U D O M Á N Y O K

É S

M Ű V É S Z E T E K

A magyar történelmi regénykorpusz Northrop Frye elmélete szempontjából n Bence Erika Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék [email protected]

n Northrop Frye A kritika anatómiájában (Princeton: 1957, Budapest: 1998) az archetipikus hős szerepének műfajteremtő aspektusairól beszél a romance és a regény viszonylatában: az archaikusabb, a mítoszieposzi világállapothoz közelebbi románc hősei „pszichológiai archetípusok”, míg „a regényíró jobban szereti, ha anyaga plasztikus, illetve nagyjából jelenkori állapotban van”. Az idézett elmélet fénykörében a magyar történelmi regény alakulástörténete is át- és újraértelmezhető – választ keresve a magyar történelmi fikciós próza műfajalkotó aspektusainak, a történelmi narratíva eljárásainak, illetve műfajtípusainak kérdésére. A dolgozat a vázolt szempontok érvényében közelíti meg, tekinti át és vizsgálja a (lehetséges) magyar történelmi regénykorpuszt. Vissza a részletes programhoz

16


H U M Á N


É S


Iskola- és tanárábrázolás Gion Nándor műveiben n Horváth Futó Hargita Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék [email protected]

n A tanár, a felnőtt világ alakja, Gion Nándor műveinek is egyik hőstípusa. Novelláinak, ifjúsági regényeinek sakkozó tanára, Fodó tanár úr egy kisvárosi iskola történelemtanára, aki nem mer szembenézni családi élete kudarcával. Neve azonos egy szomorú ábrázatú kutyáéval, akinek az életét a diákoknak nem sikerül megmenteniük. Fodó tanár úr visszatérő szereplő, figurája összeköti a Sortűz egy fekete bivalyért, az Angyali vigasság és a Zongora a fehér kastélyból című regények, novellafüzérek cselekményét. A tanulmány a gioni művek iskola- és tanárábrázolására koncentrál. Vissza a részletes programhoz

17


H U M Á N


É S


Delejes beszédvilág (Klasszikus minták parafrázis-variációi a Jeans-prózában) n Csányi Erzsébet Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék [email protected]

n Jelen kutatás Gion Nándor Kétéltűek a barlangban (1968) c. regényéből indul ki. A farmernadrágos próza paradigmarendszerébe iktatott szöveg klasszikus mintákat, allúziókat, forma- és nyelvjátékot működtet. A beszédek, beszélgetések, szónoklatok platóni szereposztást követve, szertartásosan hangzanak el, miközben a hősök utcán csellengő kamaszok. A témavilág és a beszédvilág kialakítása a csoportidentitás létrehozásának, szimulálásának legfontosabb kelléke. Az összehasonlító irodalomtudomány módszereivel élő megközelítésben alapvető kérdés, hogy a műben érvényesülő sajátos játéklogikának mekkora az esztétikai értékteremtő és értékhordozó szerepe. Kulcsszavak: farmernadrágos próza, Gion Nándor, játék, szimulálás Vissza a részletes programhoz

18


H U M Á N


É S


A szövegtér mint múzeum n Novák Anikó Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Modern Magyar Irodalmi Tanszék, Szeged [email protected]

n A vajdasági magyar szellemi élet a művészeti területek közti szoros összefonódásban teljesedik ki. Szervesen kapcsolódik egymáshoz zene és irodalom Domonkos István művészetében, vagy képzőművészet és irodalom Tolnai Ottó, Maurits Ferenc, Benes József, Fenyvesi Ottó, drMáriás művészetében, de a sort még sokáig folytathatnánk. Az írók, költők, képzőművészek egymást inspirálva alakították, alakítják a jugoszláviai/vajdasági magyar szellemi térséget, „intermediális randevúk” sorát adják egymásnak. Jelen dolgozat e térségen belül kívánja vizsgálni elsősorban a képzőművészet és irodalom egymásra hatását, egyik jelenlétét a másikban főként Tolnai Ottó műveiben. Az irodalom történetek, érzelmek, közérzetek, benyomások, régi, kedves tárgyak gyűjtőhelye, a makroés mikrotörténelem lenyomata. A szövegtér múzeumként is olvasható, meghatározott stratégia szerint elrendezett kiállítási tárgyak helyezkednek el benne, amelyekhez tárlatvezetést is kapunk. Meglátásom szerint a múzeumelmélet, a kollekciók poétikájával, logikájával foglalkozó elméleti munkák bevonása az irodalmi diskurzusba éppen az előbb felvázolt analógiák miatt lehet különösen termékeny. A dolgozat a múzeumforma fejlődéstörténete, a releváns múzeumelméleti alapvetések felvázolása és a jugoszláviai/vajdasági magyar szinkretikus szellemi térség felrajzolása után elsősorban Tolnai Ottó szövegeiben kívánja tetten érni a művekben megjelenő valós és imaginárius múzeumok poétikáját különös figyelmet szentelve a gyűjtés, az elrendezés, a muzealizálás kezdeteinek és térnyerésének az opusban. A kutatás a Magyar Tudományos Akadémia Domus Programja által támogatott tevékenység keretében jött létre. Vissza a részletes programhoz

19


H U M Á N


É S


Mérési módozatok a kétnyelvűség-kutatásban és az affektív tudományokban n Grabovac Beáta Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka [email protected]

n A mindennapi társas érintkezés egyik leglényegesebb mozzanata érzelmeink értelmezése, átélése és irányítása. Paul Ekman szerint az érzelmek akkor jelennek meg, ha „a jóllétünk szemponjából valami fontos esemény zajlik”. A modern pszichológia több oldalról vizsgálja az ember érzelmi világát: képek, zene, filmek, viselkedés, mimika, kérdőívek, stb. segítségével. Az érzelmi kapcsolatok kommunikálását megkönnyítette a verbális nyelv is. A mai pszicholingvisztikai kutatások a mentális lexikon működését kutatva ma már az érzelmi lexikont is figyelembe veszik: érzelemfogalmakat használnak arra, hogy az érzelmi feldolgozást a nyelven keresztül is megközelítsék. Mára már tudjuk, hogy az érzelmeket kifejező és érzelmi töltésű szavak a mentális lexikon szavainak egy elkülönülő kategóriáját képezik, amelyek sajátos jellemzői közé tartozik, hogy affektív jelentést hordoznak. Meghatározó jellemzőjük, hogy lehetnek kellemesek vagy kellemetlenek és testünk éberségi szintjét is változtatják. Az érzelmek fontosságát alátámasztják azok a kutatások, amelyek kiemelik például a hangulat hatását a megismerési és emlékezeti folyamatokra és a motivációs erejét is, amelyek a közelító-elkerülő viselkedésben nyilvánulnak meg. Jelen dolgozat célja, hogy körüljájra a kétnyelvűségkutatásban és az érzelemkutatásban használatos legújabb módszereket. Kulcsszavak: érzelmek, módszer, érzelemfogalmak, pszicholingvisztika, kétnyelvűség Vissza a részletes programhoz

20


H U M Á N


É S


Látható(vá váló) nyelv n Beke Ottó Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Pécs [email protected]

n Megfigyelhetők olyan nyelvhasználati módok (például az instant üzenetváltást is lehetővé tevő, sőt, generáló közösségi médiában, a chat oldalakon vagy akár a mobiltelefonok SMS-rengetegében), amelyek esetében a digitális írás nem az orális, tehát artikulált/megvalósított (auditív) megnyilatkozások írásos formában való rögzítését szolgálja – a szegmentális elemek megragadása révén –, hanem attól, a hangzó anyagtól és a hangzó anyag kommunikációs szituációjától relatíve függetlenné válik. Amikor a kommunikációs szituáció írásos, és a digitális íráskép sajátságos jegyei/komponensei a kommunikációs szituáció, a számítógépes-internetes etc. mediális környezet egyes elemeire vonatkoznak, azokat világítják, avagy koncepciótól függően: teremtik/ írják meg (vagy át) – magára a digitális írás folyamatára, képére, felszínére reflektálva, azt téve hangsúlyossá –, a digitális írás(beliség) specifikumaival találjuk magunkat szemben. Ezekben az esetekben a nyelv egyre kevésbé hallható, és egyre inkább látható(vá válik). Kulcsszavak: digitális írás, látható nyelv, kommunikációs szituáció Vissza a részletes programhoz

21


H U M Á N


É S


A gyerekkor képe a régi magyar emlékírásban n Utasi Csilla Óvóképző Szakfőiskola, Újvidék [email protected]

n A régi emlékírók szövegeihez a hermeneutikai igazság követelményével közelítő modern olvasót elidegeníti az, hogy szinte teljesen hiányzik az érzelmi élet bemutatása, spontánnak tűnő élményekkel pedig leginkább a röviden vázolt gyerekkor rajzában találkozik ezekben a szövegekben. A régi magyar emlékírók osztoznak abban európai pályatársaikkal, hogy a önéletrajzukat apológiaként hozták létre, s a gyerekkort erények nélküli korszaknak fogták föl. A dolgozat szerzője Esterházy Pál kivételesnek tűnő, egészében fiatalkora eseményeinek szentelt szövegében kimutatja, hogy Esterházy a többi szerzőhöz hasonlóan kevésre értékeli a gyerekkor idejét. Ifjúkora részletes felidézésére a katolikus nádornak abból az okból van szüksége, hogy Szűz Mária fölötte gyakorolt pártfogását születésétől eredeztethesse, önéletrajzi vázlata tehát az apológia kivételes válfajának tekinthető. Kulcsszavak: emlékírók, hermeneutikai igazság, gyerekkor, anekdota, apológia, Mária-tisztelet Vissza a részletes programhoz

22


H U M Á N


É S


Nyelvi redukció, költészet, interdiszciplinaritás n Samu János Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka [email protected]

n Dolgozatomban a strukturalizmus(ok) utáni irodalomtudományi paradigmák és diszkurzív stratégiák működésébe szeretnék betekintést nyújtani két poétika, Domonkos István és Ladik Katalin versvilágának néhány jellemző problémája kiemelésével. A Symposion első nemzedékének két szerzője kapcsán a regionális és történeti kérdésfölvetéseken túl érdemes lehet a más-más módon megmutatkozó, de hangsúlyos nyelvi redukció konzekvenciáit is vizsgálni, amelyek nyelv- és szubjektumfilozófiai implikációikkal interdiszciplinárissá tágítják az olvasatot, továbbá az interpretáció előföltevéseinek reflexív kezelését is motiválják. A kereszteződő problémakörök diszkurzív státusának láthatósága az érintkezéssel fölerősödik, az eredendően irodalminak mutatkozó vizsgálódás egyéb diszciplínákba torkollik, ami kölcsönös megtermékenyítést eredményez. A nyelv referenciális használatának fölfüggesztése, de emellett a figurális eljárások specifikus szűkítése, a nyelvi kompetencia lekszikális, grammatikai és stiláris föllazítása nem csak a poétika, hanem a nyelvről és a beszélő szubjektumról való gondolkodás alapkategóriáit is érinti. Az újabb vajdasági magyar irodalom két reprezentatív opusa operatív módon faggatja a rájuk irányuló elemző figyelmet, nem csupán elemzettként, hanem elemzőként viselkedik, ami esztétikai értékük fölmérésekor is különösen fontos lehet. Előadásomat Christopher Vitale, Gilles Deleuze, Jacques Lacan, a dekonstrukció filozófiája és a dinamikus kultúramodellek informálják. Kulcsszavak: diszkurzus, nyelvi redukció, interdiszciplinaritás, előföltevések Vissza a részletes programhoz

23


H U M Á N


É S


Napló – képregény(esítés) – integrálhatóság n Hózsa Éva Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék [email protected]

n A képregényt mint műfajt főként a sajtóból ismerhette meg igazán az ötvenes-hatvanas évek befogadója. A szerb, illetve jugoszláviai irodalmak, sajtótermékek révén a vajdasági magyar olvasó különösen gyakran találkozott ezzel a műfajjal, amelynek szerteágazó megnyilvánulásaival a mai kutatók ismét sokat foglalkoznak. Ez a tanulmány is kiemel néhány korszerű tudományos problémát, például szöveg és kép vagy képregény és illusztráció kapcsolatát, a szuperhősök átalakulását, a mai keleti képregény sajátosságait, a korai és a digitális, illetve az internetes térben fellelhető képregények összefüggéseit. A vizsgálat középpontjába azonban irodalmi szöveg és képregény viszonya, a szereplők képi megformálása, a szöveg átalakulásának problémája, valamint az ironikus nézőpont megragadása kerül. Intermediális problémaként napló és képregény bonyolult kapcsolathálója, a „folyamat” lehetséges értelmezései érdemelnek figyelmet. A tanulmány zárlata szöveg és képregény irodalomoktatásban betöltött és/vagy betölthető pozíciójára utal. Kulcsszavak: kép és szöveg, irodalmi szöveg, köztesség, karakter, intermedialitás, műfajok, internetes tér, napló, oktatás Vissza a részletes programhoz

24


H U M Á N


É S


személyi bibliográfia a vajdasági magyar bibliográfia rendszerében n Ispánovics Csapó Julianna Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék [email protected]

n A vajdasági magyar bibliográfia létrejötte 1945-től számítható. Kialakulása humán tudományterületekhez köthető. Szakbibliográfiáink könyvtörténeti, irodalmi, nyelvészeti, néprajzi vonatkozásúak. Az intézményi/ kiadói bibliográfiák az újvidéki Hungarológiai Intézet, Forum Könyvkiadó és a Tankönyvkiadó tevékenységét, kiadványait rögzítik. A helytörténeti/helyismereti kutatások korai szakaszát dokumentálja a zentai kiadványok bibliográfiája, majd Becse bibliográfiája. Sajtóbibliográfiáink a zentai lapok, ill. a nagybecskereki periodikumok létrejöttét rögzítik. Repertóriumaink a Híd és az Üzenet folyóirat közleményeinek a könnyebb elérését segítik. A vajdasági magyar bibliográfia fenti rendszerében későbbi fejlemények a személyi bibliográfiák, melyek közismert kutatók, írók publikációinak a gyors feltárását teszik lehetővé. A fenti bibliográfiatípusok önálló, monografikus munkák. Szinte mindegyik típushoz kapcsolható folyóiratban publikált bibliográfia. Bibliográfiai rendszerünket, s benne a személyi bibliográfiát, a jugoszláviai/szerbiai/vajdasági hungarika bibliográfiák hálójában értelmezhetjük a maga teljességében. Kulcsszavak: bibliográfia, típusok, személyi bibliográfia, vajdasági magyar Vissza a részletes programhoz

25


H U M Á N


É S


A Japán hangutánzó és hangulatfestő szavak fordítási stratégiáinak vizsgálata kognitív nyelvészeti diskurzusban n Samu Veronika Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola, Pécs [email protected]

n A japán hangutánzó és hangulatfestő szavak fordítás szempontú (kvantitatív) vizsgálatainak eredményéből világosan kiolvasható az a tény, hogy a japán és a magyar nyelv tekintetében ezen szócsoport újrakódolása gyakran „osztály-eltolódással” (class-shift) jár, vagyis a forrásnyelvi szó (hangutánzó vagy hangulatfestő szó) grammatikai kategóriájának egy másik kategória felel meg a célnyelvben (Catford 1965). Éppen ezért a fentiekből kiindulva dolgozatom első szakaszában kíváncsi lennék arra, hogy a japán hangutánzó és hangulatfestő szavak és célnyelvi megfelelőik között milyen „osztály-eltolódások” figyelhetők meg, továbbá vizsgálódásom második szakaszában arra keresek választ, hogy a kognitív nyelvészeti diskurzus keretén belül a fordító milyen módon módosítja a nyelvi és kulturális pozíciók különbségeiből adódóan a forrásnyelvi szövegben előforduló japán hangutánzó és hangulatfestő szavak – mint forrásnyelvi konstrukciók – értelmezési műveleteit. Korpuszként Murakami Haruki Birkakergető nagy kaland című regényét használom. Kulcsszavak: japán nyelv, hangutánzó és hangulatfestő szavak, fordítási stratégia, kognitív nyelvészet Vissza a részletes programhoz

26


H U M Á N


É S


Olvasó a történetben (A könyv, az irodalom és az olvasás nyomában) n Utasi Anikó Óvóképző Szakfőiskola, Újvidék [email protected]

n A dolgozat a könyv, az irodalom, s ezen belül a költészet, valamint magának az olvasás aktusának jelenlétét kutatja a világ- és a magyar irodalom gyermekekhez szóló műveiben. A szerző arra keresi a választ, hogy vajon a népmesék, a klasszikus műmesék, a kortárs mesék, azután a meseregények, ifjúsági regények hősei tudnak-e egyáltalán olvasni, mit olvasnak, milyen a könyvhöz és általában az irodalomhoz való viszonyuk. Kulcsszavak: gyermekirodalom, ifjúsági irodalom, gyermekhősök, népmesék, műmesék, meseregények, ifjúsági regények, könyv, olvasó Vissza a részletes programhoz

27


H U M Á N


É S


Élményt nyújtó környezeti nevelési program bemutatása n Major Lenke Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka SZTE-BTK Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged [email protected]

n A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatói 2013. március 11. és 23. között kéthetes, Élményt nyújtó környezeti nevelési program kidolgozásában és végrehajtásában vettek részt. A program egy doktori kutatómunka része, melynek célja az alsó tagozatos diákok és a tanítóképzős hallgatók környezeti attitűdjének fejlesztése. Munkámban ennek a programnak a bemutatására törekszem. A kéthetes program célja a tanítóképzős hallgatók, és alsó tagozatos tanulók környezettudatos magatartásának fejlesztése volt. A hallgatók tanítási órák (környezetünk illetve természet és társadalom, képzőművészet, zenei nevelés), tanórán kívüli tevékenységek (előadások, projektmunka, kiállítás) és iskolán kívüli tevékenységek szervezésében (állatkerti látogatás, környezetvédelmi nap) és végrehajtásában vettek részt két héten keresztül. A program a MTTK két gyakorlóiskolájában került megrendezésre, a Széchenyi István és a Majsai Úti Általános Iskolákban. A hallgatók második, harmadik és negyedik osztályos diákok bevonásával valósították meg a programot, összesen tizenegy osztályban. Második osztályban a vízvédelem, harmadik osztályban a hulladék kérdése, negyedik osztályban pedig az energiafelhasználás témája került feldolgozásra. A program lezárására március 23-án került sor, egy környezetvédelmi nap keretein belül, melyet a Tanítóképző Kar épületében rendeznek meg a hallgatók. A nap jelszava: „Megérkezett a tavasz, óvjuk környezetünket.” Az esemény szervezésében húsz tanítóképzős hallgató vett részt, és mintegy ötven alsó tagozatos diákot vártak a környezetvédelem, víz, hulladék, energia témaköréhez kapcsolódó játékokkal, vetélkedőkkel Vissza a részletes programhoz

28


H U M Á N


É S


Nemes Nagy Ágnes költészetének önreflexív tárgyiassága n Koncsos Kinga Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Pécs [email protected]

n Ha József Attila a kristevai chora felöltöztetési lehetőségeit kereste, egy olyan széttépődő és újraíródó térképet, amely a szubjektumot olvasási módként-folyamatként, identifikációját tekintve többletként és hiányként határozta meg, olyan déja-vu élményként, ön-újra-megtalálásként, amely a peirce-i értelemben vett diagramhoz hasonlóan sokkal inkább teremtés, mint leképezés, hiszen olyasvalamihez viszonyul, ami láthatatlan, akkor Nemes Nagy Ágnes költészete a chorának mint a nyelv dajkájának és veszélyének traumatikus feltárulkozását őrizné meg. A József Attila-i „törvény szövedékének” felfeslése leleplezi a nyelvi szubjektum identifikációjának hullámmozgását (Nemes Nagy Ágnesnél: lélekzet), és semmiként írja meg a rejtettet, a láthatatlan szubjektivitást, a felöltöztetés egyenlővé válik a levetkőztetéssel: a trauma sajátos időparadoxona nemcsak azt kérdezi már: mikor láttam már ezt? (soha), hanem azt is, mikor fog ez a semmi újra megtörténni? (bármikor). Az identifikációt felváltó traumatikus rögzülés a déja-vuként leleplezett szubjektum presque-vuje. A rend, a törvény meglátásának mindig paranoid gesztusa eleve a törvényt elsodró bukást hordozza, és fordítva: a láthatatlan vágya mindig utólag, a láthatatlan – akár költőien áttetsző – elfedésének akciójában mutatkozik meg, így lesz végül a tudás vágya mindig egyenlő a nemtudás vágyával. Kulcsszavak: tárgyias költészet, trauma, identifikáció, paradoxon Vissza a részletes programhoz

29


H U M Á N


É S


A (felső)oktatás és a munkaerő-piac párbeszéde a Vajdaságban n Gábrity Molnár Irén Újvidéki Egyetem, Közgazdasági Kar Szabadka [email protected]

n A dolgozat elemzi a vajdasági munkaerőpiac és a magyar tannyelvű (felső)oktatási kínálat összefüggését. Elemzésekkel kimutatható hogy a magyar lakosság iskolavégzettségi szintje nem kielégítő, a munkaerő-piaci elvárásokhoz képest. Szerbiában az egyetemen diplomázott magyarok száma egyébként is lemarad (-3%) a többségi nemzet diplomásainak számához viszonyítva. A szakválasztás egyoldalú, mivel a hallgatók koncentrálódnak az Észak-vajdasági (Szabadka, Zenta) felsőoktatási kínálata, vagyis a magyar tannyelvű oktatási intézmények irányába. Így előtérbe kerülnek a műszaki, pedagógia, bölcsész- és humántudományok, miközben kimarad a magyarul oktatható természet- és orvostudomány. A magyar középiskolások szakválasztására jellemző a közgazdász, informatika, az egészségügyi szakok kimagasló részaránya, miközben az országos átlag alatt van a technológia, építészeti, agrár- és állategészségügyi szakokat választók részaránya. Észak-vajdaságban az érdeklődés továbbra is nő a közgazdasági és a humántudományok iránt, míg a mezőgazdasági, a műszaki szakon csökken. A vajdasági magyar fiatalok felsőfokon egyoldalú iskolavégzettséget produkálnak: 1/4-e műszaki végzettségű, 1/4-e tanító, óvónő, 1/4-e közgazdász, menedzser. A Szabadkán működő (magyarul is oktató) karokon és főiskolákon túljelentkezés alakul ki, függetlenül attól, hogy a szakmának van-e piaci létjogosultsága. Legtöbb első éves magyar fiatal azokra a karokra iratkozik, ahol (részben) magyar oktatás is folyik (Közgazdasági és a Tanítóképző Kar), esetleg Magyarországon próbálkozik azon szakok esetében, amelyeket Szerbiában nem tanulhat anyanyelvén. Térségünkben a magyar tannyelven folyó oktatás korlátai miatt és a szakválasztás tágítása céljából fontos a vajdasági és a magyarországi oktatási és munkaerőpiacot koordináló intézmények együttműködése. A munkaerő szükséglet a bankszakértők, mérnöki, informatika-programozó, orvosi, gyógyszerész, logista, szaktanár, bírói és más interdiszciplináris szakokon mutatkozik. Középtávon tervezni kell és fokozatosan létrehozni a (teljes vagy részben) magyar tannyelvű képzést azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol a hallgatói jelentkezés és a munkaerő-piaci kereslet alapján igény van erre. Összehangolva a képzési lehetőségeket (intézményi kereteket) és a munkalehetőségeket úgy tűnik, jelenleg szükség van magyar nyelvű felsőfokú mérnökképzésre, üzleti-menedzseri felsőoktatásra, kétszakos tanárképzésre, mezőgazdasági-kertészeti, sőt hittudományi képzésre is. A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar rugalmasan kezelt szakirányaival bölcsője lehet a magyar humántudósok és értelmiségiek kinevelésének. A további intézményes megoldások alapos elemzésre és tervezésre várnak. Vissza a részletes programhoz

30

HUMÁN TUDOMÁNYOK ÉS társadalomtudományok


H U M Á N

T U D O M Á N YO K

É S

társada l o mtud o mány o k

A felsőoktatás fejlesztésének lehetőségei Szabadkán n Takács Zoltán Magyarságkutató Tudományos Társaság, Szabadka Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs [email protected]

n A tanulmányban az észak- vajdasági határrégió felsőoktatását mutatom be, ezen belül pedig Szabadka felsőoktatás-fejlesztési lehetőségeit elemzem (primer és szekunder adatokra alapozva). Az intézményfejlesztés (egyetemalapítás) témáját területfejlesztési- és regionális tudományi szempontrendszer alapján közelítem meg. Tanulmányomban a régió felsőoktatás-fejlesztését érintő tényeket összegzem (fokozódó tanulmányi célú migráció, képzettségi mutatók és felsőoktatási statisztikák, munkaerő-piaci és foglalkoztatás-ügyi helyzetkép, a gazdasági térszerkezet (át)alakulásának vezérvonalai), külön figyelmet szentelve a felsőoktatás területén megjelenő, a határon átívelő tudományszervezés nemzetközi tendenciáinak elemzésére, a hazai gyakorlat összegzésére. Tekintettel arra, hogy a felsőoktatás formálásában a helyiregionális (kisebbségi) akadémiai és politikai elit tagjainak („változásmenedzsereknek“) van meghatározó szerepük, így az őáltaluk képviselt vélemények döntően befolyásolhatják a régió felsőoktatásának fejlesztési távlatait/forgatókönyveit: például multietnikus (vagy önálló magyar) egyetemalapítás, közös (többnyelvű) képzési programok, határon átívelő felsőoktatási és tudományos együttműködések kezdeményezése. A helyiregionális elit Magyarország és Szerbia közötti intézményi együttműködésekben játszott szerepe, a határon átívelő kapcsolatok kiterjesztése szintén bemutatásra kerül (felsőoktatási intézményvezetők megszólaltatásával) – mivel Szabadka felsőoktatásának fejlesztése csakis egy – tágabban értelmezett határ(okon) átnyúló – a modern tudományszervezés elemeivel építkező felzárkóztatási stratégiai mentén valósítható meg. Vissza a részletes programhoz

32


H U M Á N

T U D O M Á N YO K

É S


Az Európai Felsőoktatási Térség diverzifikációja (A diskurzus eredete, fejlődése és eredményei) n Šabić Norbert Közép-európai Egyetem, Budapest [email protected]

n Az Európai Felsőoktatási Térség több nemzeti felsőoktatási rendszerből áll össze, amelyek eltérő jellemzőkkel és történelmi tradícióval rendelkeznek. A gazdag kulturális örökség ellenére az Európai felsőoktatást sűrűn éri olyan kritika, hogy nem képes eleget tenni a vele szemben állított különböző társadalmi és politikai elvárásoknak. Ebben a tekintetben az Európai Bizottság az intézmények közötti sokszínűség hiányát emeli ki az Európai oktatás és kutatás globális kiválóságának legfőbb akadályaként (COM 2011). Az aggodalom számos szakpolitikai ajánlást eredményezett, melyek nemzeti szintű reformokat és transznacionális politikai törekvéseket követelnek a felsőoktatás diverzifikációja érdekében. Tanulmányom célja, hogy kivizsgálja az európai felsőoktatás diverzifikációjának indokait, és áttekintse az ehhez kapcsolódó szakpolitikai kezdeményezéseket Európa szerte. Az Európai Unió egy aktív „vállalkozói” szerepet tölt be a szakpolitikák különböző területein (Radaelli 2000, 26). Folyamatosan terjeszti ki tevékenységi köreit, és fokozatosan szerez politikai befolyást olyan terülteken, amelyek korábban a hatáskörén kívül estek. A társadalmi konstruktivizmus elméletéből kiindulva, feltételezem, hogy a szakpolitikák kidolgozását alapvetően meggyőződések irányítják, tehát az európai szinten kialakult elképzelések befolyásolhatják a nemzetpolitikai törekvéseket (Goodin and Tilly 2006; Hall 1993). A politikai szereplők nyelvi elemeket használva győzik meg egymást elképzeléseik létjogosultságáról. A nyelv a politikai ötletek közlésének a legfőbb médiuma. Ezek a gondolatok idővel szisztematikusan elrendezett rendszerré állnak össze, amiket diskurzusoknak nevezünk. A jelen tanulmány esetében a jelenség, amely köré a diskurzus felépült, a felsőoktatás diverzifikációja. Az Európai Bizottság már a 2003-ban kiadott felsőoktatási közleménye* óta a diverzifikáció mellett érvel. A közleményben említettek alapján a Bizottság arra törekszik, hogy megteremtse a szükséges feltételeket az európai felsőoktatás sokszínűségének fenntartására és növelésére. Néhány tanulmány kivételével, eddig nem vetették alapos vizsgálat alá a diskurzus tágabb értelmét és annak lehetséges következményeit a nemzeti felsőoktatási rendszerekre való tekintettel. Azzal a szándékkal, hogy pótoljam a szakirodalomban fennálló hiányt, elemzést készítettem az európai felsőoktatás diverzifikációjának diskurzusáról. A tanulmány első részében egy kezdeti értékelést kínálok fel a diverzifikációról, mint európai diskurzusról. Az elemzést három kérdés mentén teszem meg: Miért vált fontos politikai témává a felsőoktatás diverzifikációja? Mit képvisel a felsőoktatás diverzifikációja? És nem utolsó sorban, milyen módon lehet a felsőoktatás diverzifikálni? Tehát összegezni fogom a diskurzusban szereplő indoklásokat, a kapcsolódó problémákat, és azokat a célkitűzéseket, amelyek a felsőoktatás diverzifikációjára irányulnak. A második részben áttekintem azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a diskurzus hatására indítványoztak különböző európai országok. A tanulmány eredményei hozzájárulnak majd az Európai felsőoktatás diverzifikációját övező diskurzus szerkezetének és szerepének pontosabb megértéséhez. Kulcsszavak: Diverzifikáció, felsőoktatás, Európai Bizottság Vissza a részletes programhoz

*

A közlemény hivatalos magyar megnevezése: Az egyetemek szerepe a tudás Európájában.

33


H U M Á N

T U D O M Á N YO K

É S


Irány az unió?! (A vajdasági magyar fiataloknak az Európai Uniós csatlakozással szembeni elvárásai) n Rózsa Rita Pécsi Tudományegyetem, Interdiszciplináris Doktori Iskola, Politikatudományi Doktori Program, Pécs [email protected]

n Küszöbön a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontja Szerbia számára. Bizonyos feltételek teljesítése után még mindig maradtak elvarratlan szálak ahhoz, hogy sor kerüljön a dátum kijelölésére. A média napi szinten foglalkozik a tárgyalások kimenetelével és egyre több felmérés születik, hogy mindezek után is szeretnének-e a szerbiai lakosok az unióhoz csatlakozni. Egy nemrégiben készített vizsgálat során a többségi nemzet tagjait kérdezték az uniós csatlakozásról, melynek eredményeként a megkérdezettek 48%-a támogatta a csatlakozást, viszont 29% határozottan ellenezné ezt a lehetőséget. Hipotézisem szerint a vajdasági magyarok többsége még mindig abban látja életminőségének javulását, hogy Szerbia uniós tagállammá fog válni. 2013 márciusában egy rövid kérdőíves felmérés során a 18 és 35 év közötti vajdasági magyar fiatalok véleményéről érdeklődtem. Az eredmények áttekintése után több különböző válasz született a kérdésre, de mégis a három leggyakrabban említett kívánság a munkahelyek számának növekedése, a határok átjárhatósága és a jobb fizetés, mely arra készteti a fiatalokat, hogy az uniós csatlakozás mellett tegyék le voksukat. A kutatás lényeges feladata, hogy felhívja a figyelmet a csatlakozási folyamatok fontosságára. Annak ellenére, hogy a többségi nemzet körében visszaesett az uniós csatlakozás támogatottsága az utóbbi években, addig a magyar közösségben továbbra is nagy százalék az integráció útján haladna tovább. Vissza a részletes programhoz

34


H U M Á N

T U D O M Á N YO K

É S


Nyelvi reliktumok a vajdasági magyar családnevekben n Rajsli Ilona Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Tanszék, Újvidék [email protected]

n A családnevek vizsgálata azért is különlegesen fontos, mert egy részük nyelvi reliktumként él nyelvhasználatunkban. Olyan maradványelemként felfogható lexémákról van itt szó, amelyek régen elszakadtak a névadás motívumától, funkcionális indítékától, s ellenállva a nyelv folyamatos változási tendenciáinak, mind formájukban, mind pedig jelentésükben számos szóalaki és szemantikai archaizmust őriztek meg. A családnevek nemcsak az írásformát konzerválták, tartották meg hosszú évszázadokon keresztül változatlan formában, hanem reliktumként, kövületként tartalmaznak fontos információkat a valamikori névadás körülményeiről, a nyelv és valóság múltbéli kapcsolatairól. A nyelvi reliktumok fellelhetők a családnevek minden típusában; legszámosabb a foglalkozásokra utalók és a helynévi eredetűek között található, de az apanévi és a tulajdonság alapján kialakult családnevek is megőriztek archaikus nyelvi elemeket. A tanulmányban a kiválasztott névanyag etimológiáját, kialakulását, a bennük lejátszódott jelentésváltozásokat, valamint a hozzájuk kapcsolódó művelődéstörténeti kérdéseket egyaránt vizsgáljuk. Emellett figyelmet fordítunk azokra a vajdasági családnevekre is, amelyekben a más nyelvek kontaktushatása is színezte, alakította a reliktumszerű névformát. A családnevek nyújtotta nyelvi „emlékek” alkalmas fogódzót jelenthetnek az oktatásban: egyrészt fontos részét képezik a névtani, nyelvjárási, nyelvtörténeti (jelentéstörténet, hangtörténet) ismereteknek, ugyanakkor alkalmasak arra is, hogy általuk megközelíthetővé váljanak más diszciplínák, így a művelődéstörténet, helytörténet területei is. Ezzel a megközelítéssel nemcsak a névadás, névélettan kérdéseiről kapunk teljesebb képet, hanem az oktatásban is egy komplex kutatás-módszertani eljárást tudunk alkalmazni. Kulcsszavak: magyar családnevek, diakrón nyelvészet, névadási motiváció, nyelvi kontaktushatások, nyelvi reliktum, Vajdaság Vissza a részletes programhoz

35


H U M Á N

T U D O M Á N YO K

É S


Vajdaság településeinek magyar nyelvű honlapjai n Pásztor Kicsi Mária Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék [email protected]

n A Szerb Köztársaság Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztériumának 178017-es számú projektuma, amelynek keretében az itt ismertetendő kutatás is folyik, témakörét tekintve a délkelet- és közép-európai kisebbségi nyelvek, irodalmak és kultúrák diskurzusainak vizsgálatára irányul. Ebbe illeszthető bele személyes kutatási tervezetem is, amely az internetes nyelvhasználat különféle aspektusait öleli fel. Ezen belül külön hangsúlyt kap azoknak az ellentétes irányultságú erővonalaknak elemzése, amelyek az internet mint globális hálózat és a vajdasági magyar nyelvhasználat (s ehhez kötődő identitástudat) lokális vonatkozású jelenségei között feszülnek. Az emberi identitástudat egyik legfontosabb tényezője az anyanyelv használatának lehetőségeiben nyilvánul meg. Mindez azonban nagy mértékben függ attól, hogy a társadalmi interakció mely területeire (azoknak mekkora hányadára) terjed ki az anyanyelv használatának törvényes és gyakorlati lehetősége. Azokon a területeken ugyanis, amelyeken az anyanyelv használata valamilyen okból ellehetetlenül, nehezen pótolható nyelvi hiányok keletkeznek, s ezek fokozatosan a nyelvi integritás és identitástudat károsodásához, végső soron pedig a teljes asszimilációhoz és nyelvcseréhez vezetnek. Az anyanyelvi oktatáson kívül az anyanyelven történő tájékoztatás is rendkívül fontos szerepet tölt be a nyelvi hiányok kiküszöbölésében, s ezáltal az anyanyelv integritásának megőrzésében is. Ebben viszont a hagyományos nyomtatott és elektronikus médián kívül a világháló is egyre jelentősebb szerephez jut. A világháló webhelyei a társadalom legkülönfélébb területeiről informálják a felhasználókat, s így a fejlődni kívánó cégek és társadalmi szervezetek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a minél reprezentatívabb felhozatalú honlapok kidolgozására. Külön kategóriát képeznek ezen a területen belül a községek és települések hivatalos honlapjai, amelyek felépítésükön és tartalmi vonatkozásaikon túl az adott környezetben használatos nyelvek társadalmi presztízséről is árulkodnak, aszerint, hogy a honlapon közzétett információk hány/milyen nyelven, illetve milyen fokú nyelvi igényességgel jelennek meg. Jelen kutatás a magyar nyelv aktív jelenlétének arányát és színvonalát vizsgálja Vajdaság főbb magyarlakta településeinek honlapjain. Vissza a részletes programhoz

A kutatás a Szerb Tudomány- és Oktatásügyi Minisztérium 178017-es számú projektuma keretében készült.

36


H U M Á N

T U D O M Á N YO K

É S


Gimnazisták és egyetemi hallgatók frazeológiai kompetenciája n Katona Edit Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Tanszék, Újvidék [email protected]

n A kommunikációs formák megváltozása, a megnövekedett információmennyiség feldolgozásának napi szükséglete egyre sürgősebbé teszi a tanulóifjúság szövegértési, fogalmazási készségeinek a vizsgálatát. A szerző egy többéves projektum keretében végzett kutatásait, melyek felölelték a tanulók anyanyelvi kompetenciájának különböző megnyilvánulási formáit, a fogalmazások mennyiségi mutatóit, tartalmi és stilisztikai jellegzetességeit, a kompetenciák összefüggéseit, a metaforikus kompetencia és anyanyelvi kompetencia viszonyrendszerét, jelen dolgozatában a frazeológiai kompetencia területén végzett felmérés eredményeivel egészíti ki. A dolgozat a tágabb értelemben vett frazeológiai egységek ismeretét vizsgálja gimnazisták és egyetemi hallgatók körében végzett kutatás nyomán. A példaanyag – a negyven kiegészítendő mondat – kiválasztása során alapvetően a polilexikalitás és a lexikális rögzültség volt az irányadó, az idiomatikusság nem fogalmazódott meg követelményként, noha határhelyzetek adódnak. A kutatás célja kettős volt: egyfelől arra keresett magyarázatot, az eredményeket mi befolyásolja inkább, a szerkezetek bonyolultsága: az ige valenciája, más szóval a kötött bővítmények száma, a bővítmények kötelező volta vagy a szerkezet ismertsége, jelentése. Másfelől a szociolingvisztikai tényezők: az életkor, a lakhely, a nyelvi kontaktushatások milyen hatással vannak az eredményekre, illetve meghatározott esetekben találkozhatunk-e interferencia-jelenségekkel. Kulcsszavak: kompetencia, valencia, transzformáció, nyelvi változó, analógia, interferencia Vissza a részletes programhoz

37


H U M Á N

T U D O M Á N YO K

É S


A kódolt identitás mint a nyelvi tájkép alapeleme n Vukov Raffai Éva Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka [email protected]

n A nyelvi tájkép (linguistic landscape) vizsgálata az utóbbi évizedben jelent meg mint a szociolingvisztika kutatási egy területe, a nyelv(használat) látható aspektusával foglalkozik, a nyelvi jelek megjelenési formájával. A nyelvi tájkép kutatása hangsúlyozottan magában foglalja a többnyelvű közösségek vizuális nyelvhasználatának vizsgálatást. Előadásomban a nyelvi tájkép kutatásának vajdasági magyar vonatkozásaival foglalkozom. A téma tekintetében a régió különleges helyzetben van, hiszen a közfeliratok több szempontból is sokfélék: több nyelven és legalább két írásfajta (ábécé) használatával jelennek meg. A köztér helyet ad a cirill és latin betűs szerb feliratoknak, valamint a magyar feliratoknak. A nyelvi tájkép vizsgálata lehetőséget ad a feliratok célja és kódolási módja közötti kapcsolat elemzésére, a feladó és a az általa vizualizált címzett behatárolására, az írásmód-, illetve a nyelvválasztásba kódolt identitás és világlátás kérdéseinek megfogalmazására. Két- vagy többnyelvű környezetben a közfeliratok egy-, illetve többnyelvűsége jelentős mutatója a közösség nyelvi egyensúlyának. Előadásomban főként szabadkai feliratokat vizsgálok meg a kétnyelvűség, illetve az asszimetrikus kétnyelvűség, valamint a „kettő az egyben” féle egynyelvűség jelenségeire összpontosítva. Vissza a részletes programhoz

38


H U M Á N

T U D O M Á N YO K

É S


Környezetvédelem a vajdasági iskolák alsó osztályaiban n Horák Rita Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka [email protected]

n A 21. század iskolájának, tanítójának és tanulójának is alkalmazkodni kell az újonnan kialakult környezetvédelmi elvárásokhoz. Az iskola mint intézmény megfelelő felszereltséggel, továbbképzések, versenyek stb. megtartásával tud ehhez hozzájárulni, míg a tanító a tudásával, ötleteivel, neveléssel és a hozzáállásával szavatolja ezt. A kisgyermekek (óvodások és alsósok) az őket körülvevő környezetre meglehetősen fogékonyak, s mivel szokásaik még kialakulófélben vannak, így ebben a korban szép eredmény érhető el náluk a környezetbarát hozzáállás kialakításában. A kutatás mintáját 12 vajdasági általános iskola 253 alsós tanulója képezte. A kutatást anonim kérdőíves módszerrel végeztük. A kérdőív kérdései három kérdéscsoport köré tömörültek: mit tesz az iskola a környezetvédelem érdekében; mit tudnak a gyerekek a környezetvédelemről; és mit tesznek a gyerekek (és családjuk) a környezet megóvása érdekében. A munkában a kutatás egy részének a bemutatására kerül sor. A kapott eredmények – amelyek a gyerekek megfigyeléseire és tudására épülnek – alapján elmondhatjuk, hogy az iskolákban 60%-ban vannak környezetvédelemmel kapcsolatos faliújságok, illetve plakátok, valamint hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos tájékozottságuk leginkább a tévéműsoroknak köszönhető, az újságok, rádió és az internet ilyen téren messze elmarad ez mögött. A gyerekek közel 70%-a tudta, hogy mi a különbség a szemét és a hulladék között, valamint hogy mit takar a komposztálás fogalma. A szülők megközelítőleg 50%-a figyel oda, illetve hívja fel gyermeke figyelmét a vásárláskor keletkező hulladék mennyiségére, valamint a gyerekek bevallása szerint 1/3-uk az elhasznált elemeket a kukába dobja ki. A kapott eredmények arra engednek következtetni, hogy az iskolákban előrelépés tapasztalható a környezetvédelemmel kapcsolatos törekvésekben, de ehhez nagyban hozzájárul a média és a család is. Vissza a részletes programhoz

39


H U M Á N

T U D O M Á N YO K

É S


A deixis és a koreferencia szerepe a drámai dialógusokban n Ujvári Tóth Anita Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Hungarológiai Szak, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Doktori iskola, Újvidék [email protected]

n E dolgozatban két kortárs vajdasági dráma (Gobby Fehér Gyula: Vallatás és Tolnai Ottó: Könyökkanyar) szövegtani elemzése alapján szeretném bemutatni, hogy a dialógus, mint sajátos társalgási szövegforma leírásában a kognitív és a funkcionális elméleti keret eredményesen alkalmazható. Az elemzés egyik fő célja a dialogikus szövegek jellemző szövegtani tulajdonságainak összegyűjtése, a másik pedig a tervezett drámai szövegek feltérképezése. Az elemzés a mikroszint legalapvetőbb viszonyainak érvényesülését vizsgálja a szövegekben. A tervezett dialógus előre megkonstruált párbeszédekből áll, s bár minden szempontból az élőbeszéd jellegének megőrzésére törekszik, valójában fiktív, szépirodalmi dialógusokból épül fel. Ezután következik a tervezett drámai dialógusok jellemzőinek bemutatása, majd pedig a mikroszintű elemek funkciója és vizsgálata a két drámában. A párbeszédek szövegtani jellemzőinek tárgyalásakor különösen fontos a deixis és a koreferencia kérdésének vizsgálata. A deixis olyan mikroszintű rámutatás, mely a kommunikáló felek által kialakított és értelmezett a szövegvilágban érzékelhető dolgokra, személyekre, tér- és időviszonyokra, módokra és állapotokra, minőségekre és mennyiségekre, vagy egy másik szövegelemre utal, s az utalás során a külső dolgot a szövegvilágba beemelve annak feldolgozott részévé teszi. Ez teszi lehetővé a nyelvi eszközökkel történő rámutatást, és teremti meg a kapcsolatot a szövegvilág és a valós világ között. A koreferencia értelmében a szövegben valamely két egység ugyanarra a szövegvilágbeli dologra (referensre) vonatkozik (referál), vagyis egy nyelvileg kifejtettebb (leggyakrabban főnév) és kevésbé kifejtett (általában névmás) elemnek ugyanaz a referáltja. A kognitív felfogásban az anafora esetében a korábbi, a katafora esetében a későbbi kifejtő említés a lényeges. Ez alapján kidolgozott és sematikus fogalommal kifejezett koreferenciát különböztethetünk meg. A deixis és a koreferencia a drámai dialógusokban szoros kapcsolatban áll egymással. Ennek egyik oka az lehet, hogy a beágyazott jellegből adódó értelmezési nehézségek elkerülése érdekében ezekben a szövegekben a megelőző vagy a következő említésben, de legalább a szerzői utasításban általában célszerű megadni az utalás antecedensét vagy posztcendensét is. Vissza a részletes programhoz

40


H U M Á N

T U D O M Á N YO K

É S


A tehetség kibontakoztatás: az osztatlan eredendő világkép háborítatlan modellezése n Máté Emese Óvó- és Edzőképző Főiskola, Szabadka [email protected]

n Közös metszőpont figyelhető meg azoknál az óvodáskori módszertanoknál (Maria Montessori, Waldorf, Szerves kultúra …), ahol a gyermek belső ősi képeket kibontó szerves fejlődésének egységes egésze a cél. A gyermek első hét éves időszakaszában a létezés ideje szakaszolatlan: a volt, a van és a lesz osztatlan szent időként mutatja meg magát. Ennek az időszaknak a háborítatlan őskép modellezésének formavilága a világ bármely pontján minden gyermeknél megegyező – tanúsítja öt kontinens viszonylatában Rhoda Kellogg és a kárpátmedencei magyarság tekintetében Molnár V. József lélek- rajz-formavilág kutatói. Az első hét évben a részeiben vagy egységében modeleződött belső világkép tükröződik majdan külső világképként, amikor a személyiség alkotóként bekapcsolódódik a társadalomba. E tanulmány az alapozó évek azaz önnön tehetségünk belső világkép modelezésének részeire tagolódottságáról ill. háborítatlanságáról ad visszajelzést a kísérlet eredményeit közzétéve. Kulcsszavak: önmagához mért folyamatos fejlődés tehetsége – eredendő világkép háborítatlan modellezése Vissza a részletes programhoz

41


H U M Á N

T U D O M Á N YO K

É S


A vizsgáztatás hatékonysága matematikából a szabadkai építőmérnöki karon a bolognai rendszer bevezetésével és a bolognai rendszer előtt n Péics Hajnalka, Rožnjik Andrea Újvidéki Egyetem, Építőmérnöki Kar, Szabadka [email protected]

1

n A 2006/2007-es iskolaévtől alkalmazni kezdték a szerbiai felsőoktatási intézményekben a Bolognai Egyezmény alapelveit, így a matematika oktatása is nagy változáson ment keresztül, különösen dokimológiai szempontból. A munkánkban azt mutatjuk be, hogy milyen vizsga előtti kötelezettségeket vezettünk be a matematikai tantárgyakból a szabadkai Építőmérnöki Karon, és hogy ezen kötelezettségek alkalmazása hogyan hatott ki a vizsga teljesítésére. Ugyanakkor végeztünk egy összehasonlítást is, amelyben bemutatjuk egy-egy négyéves periódusban intézményünkben a vizsgateljesítés arányát a bolognai rendszer előtt, 2002–2006-ig és a bolognai rendszerben, 2007–2011-ig. Kulcsszavak: Matematikaoktatás, vizsga előtti kötelezettségek, bolognai rendszer hatékonysága Vissza a részletes programhoz

42


H U M Á N

T U D O M Á N YO K

É S


A jelzők osztályozásának kérdései n Molnár Csikós László Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék [email protected]

n A magyar nyelvben előforduló jelzőket különféleképpen csoportosították az elmúlt évtizedekben és évszázadokban. A XIX. században melléknévi és főnévi jelzőről beszéltek. A melléknévi jelző a jelzett tárgynak minőségét, tulajdonságát vagy mennyiségét, számát fejezi ki. A főnévi jelző pedig azt fejezi ki, hogy milyen személyhez vagy dologhoz tartozik valaki vagy valami, kinek vagy minek a birtoka. Ezt birtokos jelzőnek is nevezték. A melléknévi jelző külön fajtájának tekintették az értelmező vagy utólagos jelzőt. A XX. század derekán az akadémiai Leíró nyelvtan négy jelzőfajtát különböztetett meg, mégpedig minőségjelzőt, mennyiségjelzőt, birtokos jelzőt és értelmező jelzőt. A minőségjelző lehet minősítő jelző (ezen belül megkülönböztető vagy kiemelő) és kijelölő jelző. Korábban minőségjelző helyett tulajdonságjelzőről, mennyiségjelző helyett pedig számjelzőről beszéltek. A Magyar grammatika a XX. század végén az értelmezőt már nem tekinti jelzőnek, úgyhogy három jelzőfajtát különböztet meg: minősítő jelző, mutató névmási kijelölő jelző és birtokos jelző. A minősítő jelzők körébe vonhatónak tekinti a minőségjelzőt, a nem névmási kijelölő jelzőt és a mennyiségjelzőt. Az értelmezők közt hátravetett jelzőt és azonosító értelmezőt különböztet meg, ezenkívül az értelmező határozóra is felhívja a figyelmet. Szerintem jó, hogy a Magyar grammatika kiemelte a kijelölő jelzőt, de nem kellett volna szétválasztania mutató névmásira és nem mutató névmásikra. Egyébként a kijelölő jelző a határozottság kifejezésének ugyanolyan fontos nyelvi eszköze, mint a tárgyas igeragozás, ezért fokozott figyelmet kell fordítani rá. Az is fontos mozzanat, hogy az értelmező ne a jelzők egyik fajtájának tekintsük, hanem olyan mondattani pozíciónak, amelybe bármelyik mondatrész bekerülhet. Vissza a részletes programhoz

43


H U M Á N

T U D O M Á N YO K

É S


A szívvel és a testtel kapcsolatos frazémák formai, szemantikai vizsgálata a variánsképződés szemszögéből n Brenner János Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Tanszék, Újvidék [email protected]

n A világ beszélt nyelvei – így természetesen a magyar nyelv is – állandó változásban van mind grammatikai, mind lexikológiai értelemben. Ez a fajta „nyelvi flexibilitás” egy lehetőségként értelmezhető, amely a – legszűkebb értelemben vett – „nyelv” immanens tulajdonsága, mondhatnánk: velejárója. Változik mind grammatikai struktúrája, mind pedig lexikológiai állománya. A szókincs, pontosabban annak lexikai készlete, még pontosabban annak nem nyelvi leltára természetesen frazémákkal is bővülhet, amelyek hasonló elven épülnek be a „szótárba”, vagy éppen vesznek ki belőle, mint például a lexémák (összetett szavak stb.). Jelen dolgozatban nem a lexémákkal foglalkozunk, hanem azokat a frazémákat vizsgáljuk, amelyekben a test és a szív szavak, „fogalomkörök”, „jelentések” bukkannak fel. A lexémákéval hasonló nyelvi változástendenciákat érhettünk tetten frazémáinknál is: a lexémák és a frazémák nyelvbe való épülése (vagy éppen kiveszése) közé gyakorlatilag egyenlőségjelet tehetünk, azzal a különbséggel, hogy e kifejezések változását most „visszafelé”, a szinkróniából tekintjük át. A frazémák diakrón alakulását Dugonics András, Erdélyi János, Sirisaka Andor, Margalits Ede, O. Nagy Gábor, Bárdosi Vilmos, Forgács András és T. Litovkina Anna frazémagyűjteményeinek testtel és szívvel kapcsolatos példái alapján követtük nyomon. Dolgozatunkban röviden kitérünk a szívvel és a testtel kapcsolatos frazémák elemzésére, e frazémákat pedig általunk meghatározott formai-szemantikai kategóriákba soroljuk, vagy pedig ún. variánscsoportokba rendezzük, és ezen aktusok során vonunk le lényeges következtetéseket. E frazémák vonatkozásában meghatároztunk egy meglehetősen egyedi szemantikai „jelleget”, vagyis arra voltunk kíváncsiak, hogy a szívben bekövetkező „változásoknak” milyen affektív-emocionális kivetülése van a verbális, illetve a nonverbális kommunikációban, pontosabban a frazémák alakulástörténetében, tartalmában. Vissza a részletes programhoz

44

társadalomtudományok



Az Európai Unió Duna Makroregionális Stratégiája és a szerb–magyar bilaterális együttműködés szinergiája n Stojić Karanović Edit “Duna – az együttműködés folyója” Nemzetközi Tudományos Fórum, Belgrád [email protected]

n Az EU Duna Makro-Regionális Stratégiája a Duna medence számos problémájának megoldását könnyíti, az e célból létrejött nemzetközi összefogásnak jelentős támaszt ad. A Duna Stratégia fontos partnerei a tartományok, a helyi és regionális önkormányzatok, a regionális fejlesztési intézmények és a civil szervezetek. A Duna makro-regionális fejlesztési stratégia szerkezetileg négy pillérből, azokon belül pedig kiemelten kezelendő területekből áll, amelyeken a makroregionális stratégia kedvező eredményeket hozhat a fő kihívások leküzdése vagy a legfontosabb lehetőségek megragadása révén. Ezek a kiemelten kezelendő területek konkrét projektekből tevődnek össze. A projektek kiválasztása meghatározott kritériumok szerint történik, mint amilyenek a transznacionális jelentőség (európai előnyök), piaci, illetve politikai kudarcteszt, a projekt jelentősége a makrorégió szempontjából, a megfelelő érdeklődés és részvétel a nyilvánosság, illetve az érdekeltek részéről, a projekt érettsége. A Duna Stratégia egyik legfőbb korlátozó feltétele az úgynevezett három NEM elve, amely szerint a közös fejlesztési projekteket új finanszírozási alapok, új intézmények és új (közösségi) szabályozás nélkül kell megvalósítani. A Duna Stratégia tehát úgy teremt az EU számára többletértéket, hogy a hatályos pénzügyi és jogi keret által kínált lehetőségek hatékonyabb kihasználását a Duna medence országai közötti szorosabb együttműködéssel és koordinációval tesz lehetővé. Magyarország és Szerbia bilaterális együttműködése kiterjed mindazokra a területekre melyek a Duna stratégia kiemelt területei is. Ezért ebben jelentős szinergia jöhet létre mely könnyítheti és gyorsíthatja a közös problémák megoldását és közös érdekek megvalósulását, a fenntartható és biztonságos környezet létrehozását, a gazdasági lehetőségek kiaknázásának erősítését, közös oktatási, kutatási tevékenységek erősítését, elősegítve a munkahelyteremtést, a közös kulturális és természeti örökség megőrzését, stb. Vissza a részletes programhoz

46



Egyoldalú környezetvédelmi intézkedések és nemzetközi kereskedelem n Víg Zoltán FEFA, Singidunum Egyetem, Belgrád [email protected]

n A szabad kereskedelem a XIX. századtól egyértelműen hozzájárult a világgazdaság globális növekedéséhez. Ugyanakkor, a méretnek ez a növekedése súlyos, és sokszor visszafordíthatatlan környezeti károkat is okozott világszerte. A fejlett gazdasággal rendelkező exportőr országok érdeke, hogy a világban létezzen egy korlátozásoktól mentes szabadkereskedelmi rendszer. Ugyanakkor, az emberek az utóbbi évtizedekben egyre lelkiismeretesebbek amikor környezeti kérdésekről van szó, a környezetvédelmi kérdések világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Ezzel tisztában vannak a politikusok is, ezért az utóbbi évtizedekben egyre nő a nemzeti környezetvédelmi intézkedések száma. A szuverén államoknak jogukban áll egyoldalú intézkedéseket hozni a saját területükön, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem ellentétesek nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeikkel. Nem ritka, hogy ezeknek az intézkedéseknek közvetlen vagy közvetett hatásaként korlátozódik a nemzetközi kereskedelem. Arra, hogy a nemzetközi kereskedelmet nem korlátozza, a világ országainak nagy része kötelezettséget vállalt az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben. Azonban, maga az egyezmény is tartalmaz kivételeket ezen általános szabály alól. A környezetvédelem szempontjából két kivétel fontos. Ezek szerint akkor lehet korlátozni a nemzetközi kereskedelmet ha az intézkedés (1) az emberi, állati, vagy növényi élet vagy egészség védelme céljából szükséges, vagy ha (2) kimeríthető természeti erőforrások megóvására vonatkozik, amennyiben ezek az intézkedések a hazai termelés vagy fogyasztás korlátozásán keresztül fejtik ki hatásukat. A szuverén nemzetállamok sokszor hoznak egyoldalú kereskedelemkorlátozó környezetvédelmi intézkedéseket, épp ezen kivételek valamelyikére hivatkozva. Ugyanakkor, a szabad kereskedelem lelkes hívei sokszor támadják ezeket az intézkedéseket, azon az alapon, hogy az intézkedés meghozatalának célja valójában nem is a környezetvédelem, hanem rejtett protekcionizmus. Némely ország valóban vissza is él ezzel, és sokszor nehéz eldönteni, hogy tényleg környezetvédelmi indíttatásból hozták-e meg az egyoldalú intézkedést, vagy esetleg protekcionista politika áll a háttérben. Az előzőekben említett nemzetközi szerződés mellett több más regionális szabadkereskedelmi szerződés is létezik, mint például az Európai Unió működéséről szóló szerződés, vagy az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény, melyekkel kapcsolatban nagyon hasonló problémák merülnek fel. Mivel egyre nő a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályok száma a világ országaiban, de nemzetközi téren is, ezért egyre több ilyen jellegű konfliktus várható. Emellett, egy a jelenlegihez hasonló súlyos világgazdasági válság idején sok nemzetállam fordul protekcionista politikához, hogy megóvja saját gazdaságát. Vissza a részletes programhoz

47



A bánáti magyar-örmények polgárosodása, asszimilációja és közéleti tevékenysége a 19. században n Németh Ferenc Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka [email protected]

n A török kiűzése után elmocsarasodott, lepusztult s csaknem lakatlan Bánátban a 18. század második felétől kezdődően erdélyi magyar-örmény családok is betelepültek, akik egyrészt vagyonszerzési lehetőséget másrészt érvényesülési esélyt is láttak a lepusztult térségben. A déli megyék, (közöttük Torontál megye) 1779. évi visszacsatolása újabb lendületet adott a magyar-örmény családok betelepülésének e többnemzetiségű vidékre. Legalább három szociális réteg tagjai érkeztek ide: földbirtokosok, kereskedők és iparosok. A földbirtokos réteg a nemességhez tartozott (grófi és bárói rangot is elértek), a kereskedők anyagi erejüktől függően nagyés kiskereskedők voltak (a nagykereskedők a nemességhez, a dzsentrihez álltak közelebb, státusuk meg üzleti ügyeik vonatkozásában is; a kiskereskedők inkább a polgársághoz tartoztak), az iparosok pedig egyértelműen a polgári réteget képviselték. Ez a felosztás a 19. század második felében érthetően módosult, az erőteljes polgárosodás folytán. A bánáti magyar-örmények egy része a kiterjedt marhakereskedelem révén anyagilag megerősödve, a 18. század végén hatalmas bánáti uradalmak birtokába jutott s tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak Bánát 19. századi gazdasági és kulturális fejlődéséhez. Közülük mindenképpen kiemelkedik a Kiss (Ákoncz), a Dániel, a Karátsonyi a Gyertyánffy és a Pap és a Lázár család tagjai. A bánáti magyar-örmények a 19. század második felében nem kerülhették el az intenzív polgárosodás folyamatait sem. A vármegyei karriert szabályosan végigjáró örmények utóbb a magyar dzsentri réteg tipikus életpályáját választották, ehhez a réteghez hasonultak, asszimilálódtak, a 20. század elejére pedig már szinte teljesen beolvadtak. E több évtizedes folyamat során adták fel sorra az örmény etnikum ismérveit, a nyelvtől a népviseleten át a népszokásokig. Ezt a folyamatot csak gyorsítani látszott az örmény egyházi központoktól való födrajzi távolság valamint a soknemezetiségű Bánátba való „beépülésük” szükségessége és igénye. Kulcsszavak: magyar-örmények, Torontál megye, asszimilálódás, polgárosodás, Karátsonyiak, Kissek, Dánielek, Gyertyánffyak, Papok Vissza a részletes programhoz

48



A bosnyák nemzettudat fejlődése a szocialista Jugoszláviában n Szeghő Patrik Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Új- és Jelenkori Történelem Doktori Iskola, Budapest [email protected]

n Az okkupált (1878) majd annektált (1908) egykori oszmán tartományok irányításával megbízott Kállay Béninek, Ausztria-Magyarország közös pénzügyminiszterének két évtizedes erőfeszítései a horvát és szerb nemzeti mozgalmak ellensúlyozására egy boszniai nemzet kialakításával nem jártak eredménnyel. Annak ellenére, hogy a muzulmán kiváltságok többsége a Habsburg időszakban is megmaradt, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alatt pedig a muzulmán délszlávokat hatodik nemzeteként ismerték el, az önálló bosnyák nemzettudat csupán a délszláv polgárháború idején formálódott ki. A világháborúk közötti Jugoszlávia kaotikus politikai életében gyakran a muzulmán délszlávok képezték a mérleg nyelvét, akiknek vezetői Belgrád elvárásait kiszolgálva sikerült biztosítani a vallási és a helyi szintű politikai jogokat, mindazonáltal az önálló nemzetként történő elismerés nem fogalmazódott meg célként. Ötszáz éven keresztül, az állandóan változó, de geopolitikailag körbehatárolható Bosznia adta a keretet Bosznia–Hercegovina muzulmán szlávjainak azonosságtudatához. A muzulmán szláv elit meg volt győződve arról, hogy az azonos nyelv, az évszázados együttélés, a Boszniához fűződő közös hagyományok és történelmi tapasztalatok nemcsak hogy jelentős, de hasonlóképpen meghatározó súllyal bírtak a tartomány keresztény délszlávjainak önmeghatározásában is. Mindazonáltal, az anyaország fogalma a boszniai szerbek és horvátok esetében túllépte Bosznia–Hercegovina állam határait; számukra a kulturális, vallási később pedig politikai azonosulásban a szomszédos anyaországok, semmint Bosznia–Hercegovina játszottak szerepet. Szlovénia és Horvátország kiválását követő első fegyveres összetűzések révén a muzulmán délszlávok hamar ráeszméltek, hogy sem a boszniai szerbek, sem a horvátok nem érdekeltek Bosznia–Hercegovina fenntartásában és polgári állammá alakításában. A horvátok és szerbek nemzettudata a vallási hovatartozás köré épülve fejlődött ki, majd egészült ki egy olyan nemzeti ideológiával, amely a nemzettestek egyesítését tűzte ki célul egy önálló és független nemzetállam égisze alatt. Az anyaországokból támogatott boszniai szerb és horvát nemzeti pártok veszélyt jelentettek a tagköztársaság integritására, a muzulmán szlávokat pedig a Bosznia-tudat feladására kényszerítette. Önmaguk bosnyák nemzetként történt újra értelmezésével megkezdődött a küzdelem saját Bosznia–Hercegovina koncepciójuk megvalósítására. Vissza a részletes programhoz

49



Nemzet és gazdaság n Major Gyöngyi Educons Egyetem, Sport és Turizmus Kar, Újvidék [email protected]

n A nemzet és a gazdaság fogalmak a nemzetgazdaság fogalomban érnek össze és mutatják meg lehetséges viszonylatukat. Ebben a tanulmányban részben azt szeretnénk körüljárni, hogy ez a viszonylat milyen értelmezésben jelent meg az európai kultúrában, és milyen értelmezése tekinthető érvényesnek az azóta gyökeresen megváltozott világgazdasági környezetben, részben pedig a kisebbségi lét vonatkozásaiban az érdekérvényesítéséhez használt és használható eszközrendszer versenyképességét; a döntésmechanizmusok gazdaságtól való függőségét. A gazdaság mindenkor a hatalom alapja volt, de a felgyorsult gazdasági környezet, a jelentősen növekvő árucsere forgalom hatalmi újrastrukturálási potenciálja egyre kifejezettebbé és közvetlenebbé vált. Míg korábban sikeres lehetett egy nemzetállam érdekképviselete a nemzetközi színtéren, az önmagukat függetlenként értelmező országok között, vagy éppen az országok és a nemzetek fölötti érdekközösségek között olyan új függelmi viszonyok jöttek létre, melyek tisztán gazdasági természetűek. Megfelelő gazdasági potenciállal bármely ország megvásárolhatóvá vagy éppen zsarolhatóvá vált. Vissza a részletes programhoz

50



A vidékfejlesztés kihívásai a xxi. században (Nemzetközi és hazai álláspontok) n Muhi B. Béla Educons Egyetem, Közgazdasági Kar, Újvidék [email protected]

n A vidékfejlesztés tárgyköre az elmúlt években lett általánosan ismert és elfogadott fogalom. A vidékfejlesztés mindazon tevékenységek összességét foglalja magába, amelyek a vidék és a vidéki területeken élő lakosság gazdasági, ökológiai és társadalmi helyzetének javítására irányulnak. A vidékfejlesztés legfontosabb feladata a hátrányos helyzetű, periférián elhelyezkedő vidéki térségek fejlesztése és fejlődésre való képességének növelése. A vidékfejlesztés egyre inkább központi szerepet tölt be a számos ország gazdaságpolitikájában világszerte. Az utóbbi években az Európai Unió is nagymértékben támogatja a vidékfejlesztési programokat és projektumokat. Az EU több tagállama nagyon komplex és sokrétű vidékfejlesztési programot dolgozott ki, számos tagállamban Vidékfejlesztési minisztérium is alakult. Szerbia EU-hoz történő csatlakozási folyamatának előrehaladásával a vidékfejlesztés is egyre inkább középpontba kerül, ugyanis országunk legnagyobb része vidéki térségnek számít és az egyenletes fejlődés eléréséhez nélkülözhetetlen a strukturált vidékfejlesztési programok kidolgozása. Ebben a munkában a vidékfejlesztés, mint tudományág, gazdasági szemlélet, probléma megoldó rendszer van átvilágítva, különös hangsúllyal a mai modern kor lehetőségeivel, kihívásaival és veszélyeivel szembesítve. Kulcsszavak: vidék, vidékfejlesztés, Európai Unió, Szerbia Vissza a részletes programhoz

51



A politika térdére ültetett todomány egyik nagy pillanata (A párizsi békekonferencia néprajzi aspektusai) n Papp Árpád Városi Múzeum, Szabadka [email protected]

n A tanulmány a nemzeti tudományok zászlóshajójának tekinthető néprajztudomány egyik olyan epizódját foglalja össze, amikor az nem csupán a nemzeti öntudat építésében, felfedezésében játszott fontos szerepet, hanem a politikai döntések meghozalatához is alapot, más esetben igazolást biztosított. A szokatlanul hosszú előkészületet igénylő tárgyalások, melyek az első világháborút és lényegében egy lokális geostratégiai korszakot is lezártak, összegzésre és szembesülésre is alkalmat adtak. Az időszak és maga az esemény számunkra azért bír fontossággal, mert egy egyébként is bonyolult, saját magát különböző erőterekben definiálni kívánó kárpát-medencei-balkán-félszigeti térségben formálódó néprajzi kutatás szemüvegén keresztül vizsgálható tudományos doktrína formálódása, egyik oldalról sikere, másik oldalról kudarca kerül tanulmányunk homlokterébe. Azzal hogy a lényegében azonos tudományos hagyományokat és szemléletet más-más oldalról érvekkel alátámasztó néprajztudomány egyrészt rendkívül sikeres, másrészt kudarcot vallónak tekinthető, csak a tőle független politikai akarat (hatalmi pozíció) viszonyulását a feltételezettnél is komolyabb státusba helyezi: a cím azt is sugallja, hogy a szabad gondolat és független tudományosság (tév)képzete időnként megbicsaklik és földközelibb célok hálójába téved. Önként kiskorúvá válik, más esetben kiskorúsítják. Az előadás célja egy személy – Jovan Cvijić – és az általa vezetett néprajzi-történelmi szekció féléves tevékenységének bemutatása, külön tekintettel a Bánáság és Bácska hovatrtozásának kérdésére. Vissza a részletes programhoz

52



A „túlterhelt demokrácia” intézményi vonatkozásai kisebbségi helyzetben n Pap Tibor Ph.D.-aspiráns, PTE BTK IDI Politikatudományi alprogram, Pécs [email protected]

n A szaktudomány egyik általánosan elfogadott, Tölgyesi Péter nevéhez köthető, émikus leírásának háttérmegállapítása szerint a rendszerváltásokat követő időszakban a volt szocialista tömb országaimban különböző formában, de egyértelműen tetten érhető, a demokrácia túlterhelődése, azaz a polgároknak a politikai intézményrendszerrel szemben támasztott elvárásai nincsenek összhangban sem azok teljesítményével, sem teljesítőképességével. Ez a jelenség a közéleti diskurzusokban sajátos vitákat hívott életre. A politikatudományon belül pedig már több konferencia és kiadvány is fókuszba helyezte e problémakört. Az előadás a jelenség általános vonatkozásainak bemutatása mellett arra tesz kísérletet, hogy felvázolja a szerbiai kisebbségpolitikai intézményrendszer kapcsán kibontakozó viták kapcsolódását a fenti tünetegyütteshez. Arra is rá szeretne világítani, hogy „miért nem látjuk a fától az erdőt”, azaz az aktuálpolitika csatározások hevében miként véti el a vajdasági magyar közéleti diskurzus az új intézményrendszer megítélése kapcsán folyó viták során annak lényegét. A legitimáció síkjára terelt beszédfolyam úgy foglal állást a kisebbségi közösségek közügyeivel kapcsolatos kérdésekben, hogy nincs igazán tisztában a politika ún. hármas természetével: az intézmények, a pártharcok és a közpolitika működésének a szaktudomány számára jól elkülöníthető, de a mindennapi érzékelés során a közemberek szemében egymásba fonódó síkjaival. Ez a fajta, az ismeretek hiányára visszavezethető demokratikus deficit nem csak a ’politika csinálókat’, hanem a politikát ’elszenvedőket’ is jellemzi. Pedig a politika (tényleges) működési mechanizmusaival kapcsolatos ismeretek bővítésével, azoknak a közszférában történő terjesztésével „hűteni” lehetne a politikával, így a kisebbségi intézményrendszerrel kapcsolatos, megalapozatlan elvárásokat, s az energiákat a cselekvési lehetőségek ténylegesen befolyásolható terrénumaira lehetne átirányítani. A rendelkezésre álló intézményes ehetőségeket is nagyobb hatásfokkal lehetne ennek következtében kihasználni, ahogy a hiányzó, illetve elégtelen intézményi struktúra kapcsán is megalapozottabb ’követelésekkel’ lehetne előállni. A szerző ezt a folyamatot szeretné a rendelkezésére álló politikaelméleti eszközök (intézményleírás, szakpolitikai elemzés) otthoni hasznosításra való felajánlásával elősegíteni. Vissza a részletes programhoz

53



Utak és útvesztők n Hódi Sándor Széchenyi István Stratégiakutató Társaság, Ada [email protected]

n Aligha kell bizonygatni, hogy az egyetemek, tudományos intézmények, az oktatás és kutatás mellett, a hatalmi érdekeket körülbástyázó filozófiák elterjesztését szolgáljak. Ez a körülmény a problémák sorát veri fel egy tervezett magyar egyetemmel kapcsolatban Ha nem dugjuk a fejünket a homokba számolnunk kell vele, hogy ezekben a gondolat- és eszmegyárakban érlelődnek ki a politikai ideológiák, amelyek egyike-másika régóta azt az szellemiséget propagálta, amely történelmi távlatokban a vajdasági magyarság beolvasztását szolgálta. Ne gondoljuk, hogy a szerb nacionalizmus megszállottjai számolatlanul öntik majd a pénzt egy magyar szellemiségű egyetem létrehozására, biztosítva hozza a kellő torvényeket és médiaszimpátiát. A leendő magyar egyetemen ugyanis, értelemszerűen azt a szellemiséget kellene ápolni, ami a második világháború óta „nacionalista elhajlásnak”, „feudális reakciónak” számít, és amit tűzzel-vassal irtottal. Volt idő, nem is olyan régen, amikor feljelentették, kihallgatták, börtönbe zárták, kivégezték ennek a szellemnek a képviselőit, mint ahogyan ma sem életbiztosítás, és nem a társadalmi felemelkedés záloga magyar érdekeket szolgálni. A 44-es vérengzések és az elmúlt évtizedek magyarellenes politikája következtében a magyar emberek csak egy részében maradt meg a tiltott és titkolt emlékezet a nemzetről és a természet rendje szerinti közösségről, annak anyagi alapjairól, politikai keretéről, történelmi és kulturális jelentőségéről. Aztán jött Slobodan Milošević, aki a maga fegyveres martalócaival eltörölte a testvériség-egység látszatát is, amelynek következményeit, a „szerb etnikai cunami utórezgéseit”, máig érezzük. De tévedünk, ha abban az illúzióban ringatjuk magunkat, hogy a háborús rezsim elsöprésével fellélegezhetünk. Ezután lépünk csak az internacionalizmus igazi, eredeti lápvilágába, ahol ugyancsak rájár a rúd a nemzetekre, és nemzeti kisebbségekre. Ebben a lápvilágban megvannak a nyelvnek, tudománynak, kultúrának, az üzleti életnek azok a társadalmi keretei, ahova kisebbségiként igen nehéz bejutni, ám annál inkább azon a kijelölt úton kell maradni, és azt az ideológiát kell az egyetemeknek szolgálni, ami folyamatosan aláássa a nemzeti közösségek fennmaradásért folytatott, egyre bizonytalanabb kíméletűnek látszó küzdelmét.. Tőke, hitel, pénz, hatalom, cím, rang, jólét… Ma erre az útra terelik az iskolákban a kiválóakat. Az a világhatalmi rendszer, amely „bolognai folyamat” néven vált ismertté, gondosan előkészítette világszerte az internacionalista értelmiség és a komprádor kormányzatok kinevelését. Lassan minden más út elzáródik. A képlet tehát előttünk áll. Jó lenne magyar egyetem, de kellene hozzá egy és más is. Területi autonómia, anyagi alapok, jogi garancia, nemzetközi politikai háttér. Ezek híján, félő, hogy az egyetem agyaglábakon áll majd, feltéve, ha talpra tud állni. Kellő garanciák híján félő, hogy – az egyébként Szerbiát is utolérő – elkerülhetetlen globalizálódó folyamatok honi érdekeltjei és hirdetői az egyetemet meglovagolják, felhasználják az internacionalista törekvések érvényesítésére, végső soron a nemzetek és a nemzetállamok rendjének elsorvasztására, ami útjában áll a nemzetközi tőkés társaságok központosítási törekvéseinek. Addig viszont maradnak a szűkkeblű szerb oktatási törvények, amelyek hellyel-közzel lehetővé teszik magyar tagozatok megnyitását, de persze nem a nemzeti kultúra igényesebb ápolása és felvirágoztatása érdekében, hanem a sikeres janicsárképzés céljából. Csak azt akarom mondani, hogy gondoljuk meg, és kellő történelmi-társadalmi rálátás birtokában döntsünk, mert az egyetem létrehozásával bonyolult utak és útvesztők állnak előttünk. Vissza a részletes programhoz

54



AZ Uniós határon átívelő TÁMOGATÁSOK Felhasználása a vajdasági Magyarság KÖRÉBEN n Ricz András Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Regionális Politika és Gazdaságtani Doktori Iskola, Pécs [email protected]

n Szerbia tovább folytatja sokszor tévelygő útját az Európai Unióba. Az Unió számos támogatási eszközt kínált fel az elmúlt évtizedben, amelyek segítségével elő lehet segíteni a térség fejlődését, ezek közül a legszélesebb körben a határon átívelő programok támogatásai elérhetőek. Vajdaság, Szerbia északi korlátozott autonómiával rendelkező tartománya számára az Uniós határon átívelő programok jelentős fejlesztési forrásokat jelentenek, mivel mind Magyarországgal, mind Horvátországgal, mind Romániával közös programok működnek, amelyek gyakorlatilag lefedik az egész tartomány területét, és amelyekre a profitorientált szervezeten kívül bármely más szervezet pályázhat. A vajdasági magyarság szervezetei köszönhetően elsősorban az Anyaországgal való kapcsolatnak és az onnan érkező tudástranszfernek, számarányát meghaladó mértékben vettek részt ezen források lehívásában. A fő pályázó civil szervezetek, a magyar többségű önkormányzatok, valamint oktatási és más intézmények voltak, akik felismerték, hogy bár megfelelő szaktudás szükséges a projektek végrehajtásához, de nagyságrendekkel nagyobb támogatások hívhatóak le, mint bármely más hazai vagy magyarországi forrásból. Jelen munka célja, hogy a 2009-től ez idáig lezajlott IPA eszközökből allokált projektek eredményeit vizsgálja. A munka során mindhárom program-terület eredményei vizsgálatra kerültek összességében, valamint területenként néhány kiemelt projekt empirikus vizsgálatára került sor. A vizsgálat fő célkitűzése volt, hogy a projektek a magyar nemzetrészre gyakorolt hosszú távú hatását, a kitűzött célok elérését, valamint a fenntarthatóságot, és az esetleges továbbfejleszthetőséget vizsgáljam. A kutatás eredményei megmutatják, hogy a vizsgált időszakban a vajdasági magyarság intézményrendszere hozzávetőlegesen 60 projektben vett részt, amelyek költségvetése évenkénti lebontásban jelentősen meghaladta a magyarság számára folyósított hazai és magyarországi forrásból származó összes támogatási összeget. Az egyes projektek vizsgálata során kiderült, hogy megfelelő személyi, kapcsolati, és pénzügyi háttér szükségeltetik a végrehajtáshoz, de kellő összefogással, jelentős eredményeket lehet elérni. Végső következtetésként levonható, hogy a határon átnyúló projektek megfelelő felkészülési lehetőségeket adtak, a jövőbeni Uniós források fogadására, mert, ha a vajdasági magyarság nem készül fel, azok fogadására, akkor a túlélése megkérdőjeleződik a szülőföldjén. Vissza a részletes programhoz

55



Az ajánlati kötöttség és a rosszhiszemű szerződési tárgyalásokból eredő kártalanítási kötelezettség közötti határvonal n Dudás Attila Újvidéki Egyetem, Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Újvidék [email protected]

n Az ajánlati kötöttségről, azaz a szerződési ajánlat visszavonásának vagy utólagos módosításának lehetőségéről az összehasonlító jogban különböző álláspontok lelhetők fel. A germán jogcsaládba tartozó jogrendekben az ajánlati kötöttség teljes, ami azt jelenti, hogy a hatályossá vált ajánlat visszavonására elvben nincs lehetőség. Mivel az ajánlat további sorsára az ajánlattevő nem tud hatni, azaz nem tudja azt egyoldalúan visszavonni vagy módosítani (sem jóhiszeműen, sem rosszhiszeműen), az ajánlat visszavonása ezekben a jogrendekben nem vezethet kártalanítási kötelezettséghez a rosszhiszemű szerződési tárgyalások jogcímén (culpa in contrahendo). A francia jogcsaládba tartozó jogrendekben lehetséges a hatályossá vált ajánlat visszavonása, egészen annak elfogadásáig, de ha ezt az ajánlattevő alapos ok nélkül teszi meg, beállhat kártalanítási kötelezettsége, mert visszavonó nyilatkozata a szerződési tárgyalások rosszhiszemű módon való folytatásának minősülhet. Az angolszász jogban az ún. negatív szerződési szabadság elve miatt az ajánlattevő az ajánlatát a címzett elfogadó nyilatkozatáig főszabályként bármikor visszavonhatja és az ajánlat visszavonásával okozott kárért is csak kivételesen tartozik kártalanítási kötelezettséggel. A hatályos szerbiai Kötelmi viszonyokról szóló törvény a szigorú német rendszert követi, azaz a hatályossá vált ajánlat visszavonása a szerb jogban nem lehetséges. Ennélfogva, az ajánlattevő kártalanítási kötelezettsége sem állhat be az ajánlat visszavonásából eredően, mert a visszavonó nyilatkozat nem fejt ki joghatást. Az 1959. évi magyar Ptk. a germán jogcsaládban elfogadott álláspontot követte. Az ajánlati kötöttség teljes volt, hiszen a hatályossá vált ajánlat visszavonását a kódex nem tette lehetővé. A magyar polgári jog újrakodifikálásának folyamatában ez az álláspont módosult és közeledést jelent a francia állásponthoz. A 2013. évi új Ptk. ugyanis lehetővé teszi a hatályossá vált ajánlat visszavonását is, egészen annak elfogadásáig. Így az új szabályozás értelmében az ajánlattevő a hatályossá vált ajánlat visszavonásával meg tudja gátolni a szerződés létrejöttét, hiszen visszavonó nyilatkozata joghatást fejt ki (hatálytalanná teszi a szerződési ajánlatot). Viszont az ajánlat alapos ok nélküli visszavonása rosszhiszemű szerződési tárgyalásnak minősülhet, aminek következtében beállhat az ajánlattevő kártalanítási kötelezettsége, ami az ajánlat címzettjének a szerződési tárgyalások során felmerült kárát öleli fel. Vissza a részletes programhoz

56



ARWU egyetemi világranglista n Mester Gyula Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Műszaki Intézet, Szabadka [email protected]

n A közlemény bemutatja az Institute of Higher Education, Jiao Tong University, Shanghai, Kína, által 2012 augusztus 15-én publikált, a világ vezető 500 felsőoktatási intézményének „Academic Ranking of World Universities 2012” (ARWU) legismertebb és legnépszerűbb egyetemi világranglistáját és áttekintést nyújt a régiónk felsőoktatásának jelenlegi helyzetéről (http://www.arwu.org/index.jsp, http://www.shanghairanking. com/index.html). Külön figyelmet fordít az alkalmazott indikátorok és súlyzók elemzésére. A felsőoktatási intézmények évenként megjelenő világranglistája iránt világszerte növekszik az érdeklődés. A felsőoktatási világranglistán, a jobb pozíció megszerzése szempontjából, évről-évre kiélezettebb verseny folyik az egyetemek között. Az egyetem legfőbb stratégiája mindig is az, hogy oktatásban, kutatásban és innovációban nemzetközileg elismert és versenyképes intézmény legyen. Az ARWU egyetemi ranglista felállításánál alkalmazzák a nemzeti statisztikákat valamin a következő nyilvános adazbázisokat/honlapotak-linkekket: http://www.nobelprize.org/ http://www.mathunion.org/ index.php? id=prizewinners http://www.highlycited.com/ http://www.webofknowledge.com. Az ARWU shanghaji világranglista 2003 óta jelenik meg és minden évben a világ legjobb 500 egyetemét mutatja be. Az első százat rangsorolja, a többieket ötvenes-százas klaszterekbe rendezi (101–150, 151–200, 201–300, 301–400, 401–500) abc sorrendben. A legujabb ARWU rang lista vezető egyeteme: Harvard University (USA). A rang lista első 20 helyén, 17 egyetem USA-ból, 2 egyetem Európából: University of Cambridge (5), University of Oxford (10) és 1 egyetem Ázsiából származik. Vissza a részletes programhoz

57



Mérnökképzés Szabadkán n Odry Péter Műszaki Szakfőiskola, Szabadka [email protected]

n Volt egy Szabadkai Műszaki Főiskola, amit egykor a „nagy Jugoszláviában”, együtt emlegettek a mindenben hasonló Maribori és az Eszéki Műszaki Főiskolával. A Szabadkai Főiskolán kívül ma ezek mind egyetemi karok. Felvetődik egy egyszerű kérdés, mi volt nekik plusz ami a szabadkai Főiskolának nem volt meg? Erről sokat lehetne beszélni. De rajtunk nem múlott az biztos. „Jóakaratot” kaptunk eleget, de legtöbbet „miéinktől”. A Szabadkai Műszaki Főiskola a Délvidék legnagyobb, magyar jelleggel bíró felsőoktatási intézménye, ugyan akkor a legnagyobb létszámú határon túl magyarul tanító mérnököt képző intézmény. Intézményünk közel hatvan éves. A Főiskola a Szerb állam által finanszírozott, akkreditált felsőoktatási intézmény, szabadkai székhellyel, Szerbiában. Hiányszakmákat oktat, úgy Szerbia, mint Magyarország terültén. BSc kurzuson villamosmérnöki, gépészmérnöki és mérnökinformatika hallgatókat oktatunk párhuzamosan magyarul és szerbül. A fent említett szakmákat kiemelten támogatja a jelenlegi Magyar Kormány. Kormány tudja, hogy a megmaradás zálogát jelentik ezek a szakmák. A délvidéki magyar politika nem tartja a prioritások között ezeket a szakmákat. Keleten és nyugaton a mérnöki szakmák kifejezetten keresettek (amit sok támogatott szakmáról nem lehet elmondani, hanem ellenkezőleg) és ez lesz itt is délvidéken ha Európai Unió felé megtesszük a legkisebb lépést is. Az intézményünk kifejezetten népszerű a Délvidéki magyar fiatalok között. A Főiskola jelenleg közel hétszáz hallgatót oktat, a hallgatóknak több mint 70% magyar nyelven hallgatja az előadásokat, gyakorlatokat és vizsgázik. A Főiskola 2001 elejétől a magyar nyelvű oktatásból eredő többletmunkáért nem kap juttatást az Intézmény. A magyarországi felsőoktatási intézmények MSc fokozataira a végzett hallgatók gond nélkül felvételiznek és sikeresen be is fejezik (Széchenyi István Egyetem, BME, Szegedi Egyetem, Óbudai Egyetem, Szent István Egyetem, Pázmány Péter Egyetem). A Főiskola soha sem szenvedett minősített oktatók hiányában ez jelenleg is igaz. Majd mindegyik tanárunk MAB által minősített és oktat Magyarországon is (Pécsi Egyetem, Óbudai Egyetem, BME, Szegedi Egyetem, Dunaújvárosi Főiskola, MTA KFKI, stb). A Főiskola jövőbeli lehetőségét jelenti a Szerb felsőoktatási törvény 36-dik paragrafusa. Ehhez a paragrafushoz tudjuk biztosítani a feltételeket. Vissza a részletes programhoz

58



Okos városok irányítása n Sági Mihály, Atlagić Branislav, Lendák Imre Újvidéki Egyetem, Műszaki Tudományok Kara, Újvidék [email protected]

n A hagyományos SCADA rendszerekre nagy nyomást gyakorol a piac, ugyanis felhasználási területük az eddig célozott ipari létesítményekről infrastrukturális rendszerekre irányul. Az ilyen rendszerek közé tartoznak a víz és gázhálózati, közlekedési valamint az elektroenergetikai rendszerek. Mivel a rendszerek nem teljesen fedettek SCADA pontokkal, csak complex szimulációk és kalkulációk segítségével tudunk a rendszerről teljes képet kapni és így az operátoroknak döntéshozatalát segíteni. Ezen okokból kifolyólag, az irányító és döntéshozó valamint a SCADA rendszer integráltak, ami a valós idejű változók számát akár több millióra is megnövelheti. Az eddigi SCADA rendszerek centralizált architektúrája nem tud eleget tenni ekkora valós idejű adatbázis feldolgozásának. E kutatás célja egy olyan disztribuált SCADA architektuának kidolgozása amely alkalmas nagyméretű infrastrukuturális rendszerek felügyelésére és írányítására és könnyen alkalmazható okos városok irányítására. A cél eléréséhez mindenekelőtt egy olyan adatfelosztásra van szükség, ami optimális az adat disztribuált tárolására a rendszer minden pontján. Továbbá az architektúra olyan autonóm SCADA szerverekből tevődik össze, melyek hierarchikus kapcsolódása lehetővé teszi a feügyelt rendszer egy-egy részének különálló felügyelését. Egyes szerverekről tovább ősszegyűjtött adatokból teljes képet tudunk alakitani a rendszer állapotáról. Az imént leírt architektúra implementációja C++ programnyelven Windows és Linux operációs rendszereken egyaránt több nagyságrenddel nagyobb számú adatpontot képes kezelni disztribuált környezetben mint centralizált felépítésű elődei. A kutatás pillanatnyi fázisában a szofver tesztelése Raspberry PI experimentális számítógépen folyik olyan céllal, hogy az architektúra beépített megoldásként is működjon könnyen cserélhető, olcsó számítógépes modulokon. A kutatás eddigi eredménye azt mutatja, hogy az ajánlott disztribuált architektúra képes valós időben kezelni nagy adatmennyiséggel rendelkező infrastrukturális rendszereket. Vissza a részletes programhoz

59



A szerb–magyar és magyar–szerb szótárak története: az első százötven év n Tüskei Vilma Bölcsészettudományi Kar, Újvidék [email protected]

n A szerb–magyar és magyar–szerb szótárak a két nép együttélésének hatásaként jöttek létre. Ma mintegy 80 ilyen kétnyelvű önálló szótár létezik, ezenkívül még 40 többnyelvű is tartalmaz szerb és magyar ekvivalenseket. Szótárak nyelvtanokban és tudományos munkákban is találhatók, ezenkívül 13 beszélgetőfüzetet is összeállítottak. Az első szótár, amely szerb és magyar szavakat is tartalmaz, Szaller György magyar nyelvtanának szerb fordításában található (Vengerskaja grammatìka 1795). A szavak tematikusan vannak csoportosítva: pl. az ember és részei, ruházat, épületek. A könyvet 1831-ben újból kiadták (a fordítója Georgie Petrovič). A szótári munka a XIX. században vesz lendületet, Vuk Karadžić nyelvreformja és a Magyar Tudós Társaság megalakulása után. Az első önálló mű egy három nyelvű beszélgetőfüzet: Ács Károly Magyar, német, és szerb beszélgetések otthon és uton 1859. Rövid nyelvtani bevezető után a kiadvány tematikusan csoportosított mondatokat sorol fel. Az első önálló szótár (amely nem mondatokat, hanem szavakat és kifejezéseket tartalmaz) egyben az első magyar–szerb szakszótár is – szerzője Sárcsevics Ambrus (Magyar-Délszláv Közigazgatási és Törvénykezési Műszótár, 1870). 1957-ig, Hadrovics László első művéig mindössze 20 önálló mű és 5 beszélgetőfüzet jelent meg, de több nyelvtan is tartalmaz magyar-szerb vagy szerb–magyar szótárt (pl. Szalai nyelvtanának szerb fordítása 1833ból, Pisztora szerb nyelvtanítója 1909-ből stb.) Hadrovics László első szótárait (szerb és magyar viszonylatban) mérföldkőnek tartjuk (Szerbhorvát– magyar szótár 1957 és Magyar–szerbhorvát szótár 1958): a szótárak száma ezután ugrásszerűen megnő: csak a hatvanas években (10 év alatt) 14-et adtak ki. Az első általános szótárak anyaga vagy csak nagyon kevés szót tartalmaz (néhány ezer címszóig), vagy sok a téves ekvivalens (Blagoje Brancsits és Derra György 1889. és 1894., valamint Jovan Grčić szótáraiban 1902. és 1904-ből). Dolgozatunkban az első 150 év magyar-szerb és szerb-magyar szótártermését mutatjuk be. Kutatásunk könyvtárak (cédula és online) katalógusok keresésével kezdődött, majd a szótárakat kézbe vettük, megnéztük felépítésüket. Néhányat nem sikerült megtekintenünk, mert pl. Láng Mihály szerb–magyar szótára nem található meg egyetlen hazai és magyarországi könyvtárban sem. Magay Tamás A magyar szótárirodalom bibliográfiája 6 szerb–magyar, ill. magyar–szerb szótárt tartalmaz (valamint 8 szerbhorvátot). Ezekből csak négy jelent meg az általunk kijelölt periódusban (Sági bibliográfiája ezeken kívül még négy kötetet tartalmaz). Ebből kifolyólag dolgozatunk hozzájárul nemcsak a szerb–magyar szótárak történetének leírásához, hanem a bibliográfiák kiegészítéséhez is. Vissza a részletes programhoz

60

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK


T E R M É S Z E T T U D OM Á N YO K

É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

Betegelégedettségi vizsgálat a Vajdasági Klinikai Központban 2012 (Egy újszerű minőségi mutatóról az egészségügyben) n Dujmovics Ferenc Vajdasági Klinikai Központ ésOrvostudományi Kar, Újvidék [email protected]

n Szerbiában évente egy alkalommal vizsgálják a betegek egészségügyi ellátással kapcsolatos elégedettségét. A rendszeresített kérdőíves vizsgálat és a kérdések igazodnak az ellátás szintjéhez (alapellátás, fekvőbeteg intézmény) és az intézmény típusához (orvosi, fogorvosi, gyógyszertári). A Vajdasági Klinikai Központban a vizsgálat 2012-ben december 3-7 között történt. A nevezett napokon elbocsátott betegek az ápolónőtől kérdőívet kaptak, azt a válaszadás után egy lezárt dobozba dobták. A válaszolás önkéntes alapon és névtelenül, az előre felkínált válaszok közül a megfelelő megjelölésével történt. A kérdőíveket a kötelező módszer szerint 4 csoportba osztottuk, attól függően, hogy a betegeket melyik klinikánkon kezelték. A 4 csoportot a belgyógyászati avagy sebészeti diszciplinákhoz tartozó klinikák betegei, a Szülészeti-nőgyógyászati klinika, vagy a Rehabilitációs klinika betegei képezték. Az összesen 49 kérdés között a kérdések zöme az ápolónők és orvosok betegek iránti viszonyulására, tájékoztatására, a munka gördülékenységére, a szolgáltatás minőségére, az étkeztetésre, a tisztaságra vonatkozott. A lehetséges válaszok a következők voltak: nagyon elégedett, elégedett, nem elégedetlen de nem is elégedett, elégedetlen és nagyon elégedetlen. Összesen 569 kérdőívet értékeltünk. Az általunk tetszőlegesen kiválasztott, de nagyobb érdeklődésre számítható kérdésekre adott válaszokat tesszük itt közzé. Az „Összességében mennyire elégedett az ápolónők munkájával?” kérdésre a belgyógyászati ágazatokban 97% volt a nagyon elégedett és elégedett betegek összesített aránya, a sebészetiben 97%, a szülészet- nőgyógyászaton 91% és a Rehabilitációs klinikán 97%. Az „Összességében mennyire elégedett az orvosok munkájával?” kérdésre a belgyógyászati ágazatokbana nagyon elégedett és elégedett betegek aránya 93% volt, a sebészetiben 98%, a szülészet- nőgyógyászaton 89% és a Rehabilitációs klinikán 100%. Végül az „Összességében mennyire elégedett a kórházi gyógykezelésével?” kérdésre a a nagyon elégedett és elégedett betegek aránya a belgyógyászati ágazatokban 89% volt, a sebészetiben 94%, a szülészet- nőgyógyászaton 79% és a Rehabilitációs klinikán 96%. Az adatok igen nagy hasonlóságot mutatnak az előző években nyert betegelégedettségi vizsgálatokkal. Nem egyetlen és megdönthetetlen bizonyítékai az intézetünkben történt kezelés minőségének, de hasonlóságot sem mutatnak azzal az elégedetlenséggel, mely gyakran tapasztalható, s mely kiváltó okát rendszerint egyes sajnálatos esemény kapcsán generálják a közvéleményben. Vissza a részletes programhoz

62



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

Emlőbimbó megtartásos mastectomia az emlőrák kezelésében n Vickó Ferenc Vajdasági Onkológiai Intézet, Onkológiai Sebészeti Osztály, Sremska Kamenica [email protected]

n Az emlőrák sebészetére a csökkentett radikalitású eljárások váltak jellemzővé az utóbbi 30 évben. A szűrés és a felvilágosító kampányok a korai stádiumban felismert esetek számát növelte, így napjainkra a betegek 2/3-nál emlőmegtartó műtét végezhető. Az megmaradt 1/3-ánál a megfelelő lokális kontroll csak a teljes mirigyállomány eltávolításával, a mastectomiával érhető el. Az indikációk között találhatók azok az invazív és in situ daganatok, amelyek méretük, elhelyezkedésük, vagy többgócúságuk miatt nem alkalmasak emlőmegtartó műtétre.Mastectomiát végezünk a családi halmozódást mutató esetek rizikócsökkentésére, valamint profilaktikus célból az egészséges ellenoldali emlőn is. A rekonstrukcióval együtt járó mastectomia fejlődésének újkori állomását jelenti a bőrtakarékos mastectomia (SSM-skin sparing mastectomy), amelyet először Angliában végeztek, 1974-ben Hinton és munkatársai. A szerzők leírták hogy a mirigyállomány „en block” eltávolítása változatlan, de jelentősen csökken a tumorosan nem érintett bőr kimetszése, amely nagyban elősegíti az emlő azonnali rekonstrukcióját (IBR-immediate breast reconstruction). Az SSM fokozott eredményei ellenére az emlőbimbó és kert, NAC (nipple areola complex) eltávolítása negatív hatással van a betegekre. A 2000-es évek hozták a NAC-megtartásos SSM-t, másnéven emlőbimbómegtartásos mastectomiát (NSM-nipple sparing mastectomy). Ma már rendelkezésünkre áll számos bizonyítékon alapuló randomizált prospektív vizsgálat beszámolva az onkológiai biztonságról és a kiemelkedően jó esztétikai eredményről. Az NSM+IBR-rel kapcsolatban a legtöbb onkológiai kétely két kérdéskörben fogalmazódik meg: 1. az adjuváns kezelések késleltetése és 2. a helyi kiújulások felismerése vagyis a lokális kontroll. Munkánkban összesen 90 beteget kisértünk két csoportban: 1. Mastectomias 2. NSM-IBR. Eredményeink igazolták, hogy az NSM és az azonnali rekonstrukció nem hátráltatja az utókezeléseket. A 42 NSM- IBR-en átesett betegnél a kórházi kezelés átlagosan 12 napig tartott, a mastectomiás csoportban pedig 9. Ez a különbség nem hatott ki az adjuváns kezelés kezdetére. A szövődmények számában jelentős különbséget észleltünk a megfigyelt csoportok között (18,8%-26,2%). A gyulladások a hematómák és a részleges lebenynekrózis fordult elő leginkább. A NSM és az azonnali rekonstrukció nem hátráltatja a recidívák észlelését és kimutatását. Csoportjainkban a helyi kiújulás(6,3%-9,5%) valamint a távoli recidivumok száma(12,5%-14,3%) között nincs jelentős különbség. A tumoros progresszió a daganat biológiai tulajdonságaitól függ, nem pedig az NSM-mel vagy a mastectomiával meghagyott mirigyszövet mennyiségétől. A növekvő népszerűségű SNM-IBR és a hagyományos mastectomia onkológiailag összemérhető eredményességet mutatnak. Az első azonban sokkal jobb esztétikai eredménnyel jár és a nőbeteg pszichés rehabilitációjának egyik legfontosabb elemévé vált. Kulcsszavak: emlőbimbótakarékos mastectomia, emlőrák, azonnali emlőrekonstrukció Vissza a részletes programhoz

63



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

A maximális nagyságú longitudiális (C2, σv szimetriájú) szubgráf mint referenciarendszer az epesav molekulák gráfjában n Pósa Mihály Orvosi Kar, Gyógyszerészeti Tanszék, Újvidéki Egyetem, Újvidék [email protected]

n Ha a kólsav molekulából eltávolítanánk a D gyűrű C15-ös és C16-os atomjait, valamint a C17-es oldalláncot, akkor mint a C7-es OH (α, axiális) csoport úgy a C12-es OH (α, axiális) csoport azonos számú sinklinális molekularésszel lenne kölcsönhatásban, tehét azonos térbeli árnyékolással rendelkeznének [1]. Viszont a kólsav előbb említett OH csoportjai egymástól eltérő kémiai és fizikai tulajdonságokat mutatnak. A kólsav molekulagráfjában az SG molekulaszubgráf a lehető legnagyob longitudiális szubgráf C2-es szimetriatengellyel és σv szimetriasíkkal. A C7-es OH csoport a C2-es szimetriatengelyhez viszonyítva cisz helyzetben van a D gyűrű C15-ös es C16-os szénatomjaival, míg a C12-es OH csoport cis helyzetű a C7-es oldallánccal (1. ábra) [2].

1. ábra. A kólsavmolekula SG szubgráfja

A fizikai kémiai mérések szerint az epesavmolekulák (ionok) hidrofób stacionáris fázison lejátszódó adszorpciója folytán a C12-es OH vagy oxo csoportok jobban hidrofóbak mint a C7-es OH vagy oxo csoportok. Ez annak tulajdonítható, hogy a cisz C17-es oldallánc hatékonyabban árnyékol mint ahogyan a D gyűrű árnyékolja a C7-es atom környékét. Viszont az aggregációs kisérletekben a C7-es környéke jobban hidrofób min a C12-es környéke. Vissza a részletes programhoz

1.

M. Pós, QSPR study of the effect of steroidal hydroxy and oxo substituents on the critical micellar concentrations of bile acids, Steroids 76 (1–2) (2011) 85–93.

2.

M. Pósa, Hydrophobicity and Self-association of Bile Acids with a Special Emphasis on Oxo Derivatives of 5-β Cholanic Acid, Current Organic Chemistry 16(16) (2012) 1876–1904.

64



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

Homo-androszt-4-en 6-keto és 6-oximino származékának hatásai tumorsejtek proliferációjára n Murényi Sztella1, Jovanović-Šanta Suzana2, Jakimov Dimitar2 1) Újvidéki egyetem, Természettudományi kar, Újvidék 2) Vajdasági Onkológiai Intézet, Sremska Kamenica [email protected]

n A kutatás alatt két újonnan szintetizált vegyület citotoxikus hatásait vizsgáltuk ki in vitro körülmények között ezek pedig a következők voltak: 17-oxa-D-homoandrozst-4-en-6,16-dion-3β-il acetát (1) és 6E-oximinoD-homoandroszt-4-en-16-on-3β-il acetát (2). A szintetizált vegyületek mellett két jól ismert vegyületet is tanulmányoztunk, formesztánt és doxorubicint öt különböző sejtvonalon (MCF-7, MDA-MB-231, PC-3, HeLa és HT-29) és egy egészséges humán sejtvonalon (MRC-5) is.

17-oxa-D-homoandrozst-4-en-6,16-dion-3β-il acetát (1)

6E-oximino-D-homoandroszt-4-en-16-on-3β-il acetát (2)

Formesztán (Form)

65



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

Doxorubicin (Dox) 1. kép. Szerkezeti képlete az 1-es, 2-es vegyületnek, formesztánnak és doxorubicinnak

Az in vitro teszt eredményei azt bizonyították, hogy a kivizsgált 6-keto (1) és 6-oximino (2) származékok eltérő hatást gyakorolnak a neoplasztikus sejtekre a sejt tulajdonságaitól függően. Hatásaik nagyban eltérnek a már jól ismert formesztán és doxorubicin hatásaitól is. Az 1-es vegyület az MDA-MB-231 és PC-3 sejtek kezelésénél mértékelt hatást fejtett ki a sejt populációk proliferációjára (IC50 35.47 µM, illetve 45.21 µM), míg a többi rákos sejt növekedésénél hatása elenyésző. A 2-es vegyület legjobb hatást a HT-29 sejtekre gyakorolt (IC50 3.97 µM), illetve az MDA-MB-231 sejtekre (IC50 11.88 µM), míg a többi neoplasztikus sejteknél csak kis mértékben hatott a populációk növekedésére. A formesztán gyakorlatilag nem is hatott az MCF-7 és HT-29 rákos sejtekre. A legnagyobb antiproliferatikus hatást a HeLa sejtek kezelésénél mutatta: IC50 5.55 µM, ami egyben 17,5 illetve 6,5-ször nagyobb hatásnak számít az 1-es és 2-es vegyület hatásaihoz képest. Kicsivel gyengébb citotoxikus hatást eredményezett az MDA-MB-231 és PC-3 sejteknél. A doxorubicin sokkal nagyobb antiproliferatikus hatást fejtett ki az 1-es és 2-es vegyületekhez képest az össz kezelt sejtvonalnál, kivéve a PC-3 esetében. A PC-3 sejtek növekedésénél nagyon gyenge hatást mutatott (IC50 95.64 µM), míg az 1-es és 2-es vegyületek mérsékelt hatást gyakoroltak vele ellentétben (IC50 45.21 µM az 1-es vegyületnél, melz kétszer nagyobb aktivitást mutat, illetve 36.65 µM a 2-es vegyületnél, ami 2,6-szor nagyobb hatásnak szamít). A legnagyobb különbség a doxorubicinál és az 1-es és 2-es vegyületek között az egészséges humán sejtvonalnál (MRC-5) látható, melyre a doxorubicin igen nagy citotoxikus hatást fejezett ki, míg az újonnan szintetizált vegyületek (1 és 2) ezen sejtek növekedésére nem hatottak. IC50 (μM) Vegyület

Sejtvonal MCF-7

MDA-MB-231 PC-3

HeLa

HT-29

MRC-5

1

>100

35.47

45.21

97.34

>100

>100

2

81.32

11.88

36.65

35.97

3.97

>100

Formesztán

>100

55.50

48.36

5.55

>100

>100

Doxorubicin

0.75

0.12

95.61

1.17

0.32

0.12

1. táblázat. 1. 1-es, 2-es vegyület, formesztán és doxorubicin citotoxikus hatásai a sejtvonalakra IC50-ben kifejezve

66



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

1. diagram. A kivizsgát 1-es, 2-es vegyület, formesztán (form) és doxorubicin (dox) szerkezeteinek és antiproliferatív hatásainak összefüggése

Az 1-es és 2-es vegyületekre úgy tekinthetünk mint potenciális terapeutikumokra, mivel a tumor sejtekre antiproliferatív hatást gyakorolnak, s emellett az egészséges magzati tüdőszövetek (MRC-5) sejt populációinak növekedésére nem hatnak, vagyis szelektív citotoxikus hatással bírnak, ami egy a feltételek közül ahhoz, hogy belőlük orvosság készülhessen. Vissza a részletes programhoz

67



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

Kockázatkezelő rendszerek Fuzzy alapú modellezése n Takács Márta Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka [email protected] Tóthné Laufer Edit Óbudai Egyetem, Alkalmazott Informatikai Doktori Iskola, Budapest

n A bizonytalan, nehezen előre látható kimenetelű események és eseménysorozatok modellezése több évtizede folyamatosan foglalkoztatja a rendszerelmélettel illetve a rendszerek matematikai modelljeivel foglalkozó kutatókat és gyakorlati szakembereket. A számítógépes fejlesztések lehetővé teszik, hogy egyre komplexebb és egyre nagyobb számú kockázati tényezővel leírható rendszerek viselkedését is modellezzük, legyen az a gazdasági válsággal, a környezeti és éghajlati szélsőségekkel, vagy az orvostudománnyal kapcsolatos probléma. Újabb és újabb felismerhető és mérhető rizikófaktorok megjelenése egy rendszerben a korábbiaknál hatékonyabb kockázatkezelési rendszermodelleket igényel, hiszen a faktorok rendszerbe foglalása, kölcsönhatásuknak vizsgálata, hatásuk a kockázati szint számítására jelentősen megnöveli a rendszerparaméterek számát, a következtetetés bonyolultságát. A virtuális- és szenzor környezet fejlődése további lehetőségeket nyújt arra, hogy az érzékelhető, mérhető kockázati tényezők újabb csoportjai befolyásolhassák a döntéshozatalt, azaz a kockázati szint megállapítását vagy, a kockázatvizsgálat eredményeként, egy visszacsatolásos rendszerben, segítsék a kockázatkezelés további lépéseit. A kockázati tényezők között általában egyaránt szerepelnek kvalitatív és kvantitatív módon leírtak is, ezért a kockázatkezelő következtetési rendszerek olyan modelljeinek kifejlesztésére van igény, amelyek mindkét típusú bemenetet képesek kezelni. A műszaki szabályzó rendszerek esetében igen hatékonyan működő Mamadani típusú, fuzzy alapú következtetési rendszert alapul véve, a rizikófaktorokat és a következtetési szabályokat hierarchikus gráfba foglalva, csoportosítva olyan kockázati szint számító modell alkotható, amely csökkentheti a számítási időt és bonyolultságot, továbbá átláthatóbbá, felhasználóbaráttá teszi a teljes kockázatkezelési modellt. Ilyen módon, fuzzy bemenetekkel és közelítő következtetési rendszerekkel felépített kockázatkezelő döntési mechanizmusok hatásvizsgálata mutatja, hogy a módszer képes kezelni a bizonytalanságon túl a tényezők súlyozását, a tapasztalatok visszacsatolását, a rendszer tanítását, bővíthetőségét. Vissza a részletes programhoz

68



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

Algoritmusok a smart grid automatikus megjelenítésére n Lendák Imre Újvidéki Egyetem, Műszaki Kar, Újvidék [email protected]

n E tudományos munka célja bemutatni az okos villamosenergia rendszerek (angolul Smart Grid) részét képező elosztóhálózatok automatikus megjelenítésére használt algoritmusokat. Azok elsődleges bemenete a hálózatmodell és a kimenetükön egyvonalas ábrákat készítenek. Az egyvonalas ábra közel-ortogonális diagram, amely eleget tesz különböző esztétikai kritériumoknak. Az algoritmusok a hálózatmodell alapján matematikai gráfot képeznek, amelyek csomópontjai egy-egy objektumot írnak le (pl. transzformátor állomás, oszlopkapcsoló), az ágai pedig az azokat összekötő vezetékeket. Ezek a matematikai gráfok a nagy rendszerek esetében óriásiak lehetnek, több tízezer csomóponttal és hasonló számú ággal. Ha az algoritmusok egyben próbálnák megjeleníteni őket, akkor hatalmas mennyiségű lehetséges megoldást kellene megvizsgálniuk a megoldások terében. Mivel ez a keresés nagyon időigényes lenne, egy lehetséges megoldásként a problémát elemeire kell bontani, vagyis a nagy rendszereket leíró matematikai gráfokat fel kell bontani kisebb gráfokra. A felbontás történhet különböző csoportosítások alapján, pl. a közvetlen szomszédok, a fontos csomópontok (pl. kórházat ellátó transzformátor állomás) körül, vagy egy adott leágazáson levő objektumok csoportosítása. A kutatás eredményeként több algoritmus is született. Ezek legfontosabb jellemzői hogy az egyvonalas ábra képzését mérhető esztétikai kritériumokon keresztül optimalizálási problémaként írják le, a megoldások terének szűkítése érdekében felbontják a problémát összetevő elemeire és azokat különböző globális optimalizálási algoritmusokkal jelenítik meg és állítják össze. Az eddig legigéretesebb eredményeket a topológia analízisen alapuló kétszintű gráf felbontás (előbb leágazás szerint, majd szomszédság alapján a leágazáson belül) és genetikus algoritmussal végzet algráf megjelenítés hozták. Ezzel az algoritmussal kb 250 csomópontból álló, egy nagyfeszültségű alállomáshoz csatlakozó több leágazás jeleníthető meg. Emellett fontosak a fontos objektumok körüli csoportosítás terén elért eredmények, amely lehetővé teszi hogy az elosztóhálózatokat dinamikusan változó egyvonalas képek jelenítsék meg, amelyek először a legfontosabb információt mutatják és a felhasználó akcióit (pl. nagyítás) követve jelenítik meg a kevésbé fontos objektumokat (is). Vissza a részletes programhoz

69



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

SZÁMOKBA KÓDOLT RELATIVITÁS n Szalay István Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanító- és Óvóképző Intézet, Matematika Szakcsoport, Szeged [email protected]

n A dolgozatban a háromdimenziós tér egy nyitott kockába zsugorított korlátos modelljét mutatjuk be, azáltal, hogy a számegyenest egy pozitív c paraméterű (-c, c) nyitott intervallumba zsugorítjuk és a háromdimenziós tér pontjait egy derékszögű Descartes – féle koordináta – rendszer pontjainak tekintve, koordinátánként zsugorítjuk. A zsugorítás létjogosultságát a maximális sebesség és világegyetem véges idejű létezésének feltételezésével indokoljuk. Kimutatjuk, hogy nincs olyan „legkisebb” kocka, amely az univerzumot modellezhetné. Kimutatjuk, hogy a c paraméter növelésével a modell egyre inkább „hasonlít” az általunk absztrakcióval konstruált háromdimenziós térhez. Kidolgozzuk a zsugorított számegyenes algebráját, foglakozunk a zsugorított számegyenesen értelmezhető függvényekkel, műveletekkel. Végül, a modell alapján kérdésként vetjük fel, hogy a maximális sebesség helyett, az abszolút 0 fok mintájára, nem volna-e helyesebb az „extrémális” sebesség (olyan sebességhatár, amelyet nem lehet túl lépni de elérni sem, viszont tetszőlegesen meg lehet közelíteni) használata. Vissza a részletes programhoz

70



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

Négy rotoros autonóm robothelikopter modellje, ütközésmentes navigációja, pályatervezése és irányítása n Mester Gyula Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Műszaki Intézet, Szabadka [email protected]

n A négy rotoros autonóm robothelikopter olyan repülőeszköz, mely valamilyen ön- és vezetékmentes távirányítással rendelkezik, emiatt fedélzetén nincs szükség pilótára. Négy rotoros autonóm robothelikoptert alkalmaznak hadászatban, mezőgazdaságban, tűzoltóságnál, megfigyelésre, tudományos kutatómunkára. A közlemény magába foglalja a négy rotoros autonóm robothelikopter kinematikáját, dinamikáját, ütközésmentes navigációját, pályatervezését és irányítását. A publikáció vázlatterve: irodalomkutatás, négy rotoros autonóm robothelikopter nemzetközi és hazai kutatási előzményei bibliográfiai adatokkal alátámasztva. Négy rotoros autonóm robothelikopter kinematikai modellje, dinamikai modelljének áttekintése, fejlesztése és alkalmazása stabilitási, mozgástervezési és mozgáshatékonysági szempontokból. Négy rotoros autonóm robothelikopter ütközésmentes navigációja. Négy rotoros autonóm robothelikopter pályatervezése, irányítása, az irányítási modellek áttekintése, összehasonlítása, fejlesztése és alkalmazása hatékony mozgástervezési szempontokból. Négy rotoros autonóm robothelikopter ütközésmentes mozgásának mozgás szimulációja. Vissza a részletes programhoz

71



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

Duna-Tisza-Duna csatorna – a Vajdaság „ütőere” n Putarich Ivánszky Veronika Újvidéki Egyetem, Mezőgazdaság Tudományi Kar, Vízrendezési Tanszék, Újvidék [email protected]

n A Duna-Tisza-Duna csatorna, Európa legnagyobb több hasznosítású csatornarendszere (1957- 1977), a fölös víz elvezetésére, és tenyészidőszakban az öntözés vízigényének kielégítésére, valamint hajóútnak épült. A jelenlegi vízállások mellett a DTD csatorna vízellátása nem megfelelő, csak az év 13%-ban ellátott gravitációsan vízzel a Dunából, így az áramlás feltételei nincsenek biztosítva, elhanyagolt állapota tarthatatlan. A DTD 598,3 fkm hosszban hajózható. Megépült 16 hajóátemelő zsilip, azonban, jelenlegi állapota miatt nincs hajóforgalom, ami gazdasági szempontból nagyon hátrányos. Vajdaság területének mintegy 43%-a nem vonható be a mezőgazdasági termelésbe, ennek mintegy 22%-a vízgazdálkodási problémák miatt nem hasznosítható. A belvízcsatornák rekonstrukciójával ezen a helyzeten tudunk, és kell változtathatunk, a dolgozatban ezzel a kérdéssel foglalkozunk. A DTD csatorna, a hozzácsatlakozó belvíz lecsapoló-rendszerekkel büszkeségünk lehet, nem pedig bűzös szeméttelepek, és a Vajdaság szégyene. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni a mütárgy eredetét, az építés elöző szakaszait, keletkezésének távlatait (lehetőségünk van e monitoring vizsgálatra?). a.

A belvíz-csatorna bánáti része.

b. A belvíz-csatorna bácskai része. c.

A Tisza szerepe, mint befogadónak.

3. Felhasznált kutatási módszerek A programm alap tétele: ▪

A megfelelő vízfolyás kiválasztása, a megfelelő szakasszal.

▪

Együttmüködés az érintett szervezetekkel, a tervezővel, a beruházóval, ott ahol a vízgazdálkodási rendszer (öntöző vagy lecsapoló rendszer, vagy hajózás, vagy a turizmus, vagy más) megoldható.

▪

Az összes döntő paraméter meghatározása, monitoring alkalmazása.

Az optimális megoldást a műszaki – gazdasági – vízgazdálkodási modell meghatározza, de döntő tényező a rendelkezésünkre álló, a revitalizáció céljára fordítható összeg. A belvízcsatornák hasznosítására vonatkozó fejlesztési tervek megvalósítása, a gazdasági indokok mellett, a környezetvédelem és a vízügyi-technikai feltételek figyelembe vételével, csak is teljes revitalizációval lehetséges (számítógépes program-csomagok). Választ kapunk az egyes bögék gazdaságos kihasználásának a lehetőségéről. A belvízcsatornák áteresztő képpesége (Manning együttható) nem megfelő. A tervezéskor és a kivitelezéskor, nem gondoltak a fenntartásra, azaz a karbantartásra. Nem nagy költséggel, de tervezéssel, meg lehet oldani a medrek iszap eltávolitását, kotrással (pl. Bega), vagy a rézsűk benőtségét csökkenteni. Alap probléma, hogy ezeknek a csatornáknak nincs meg az öntisztulásuk, nincs megfelelő vízmennyiség a mederben, a biológiai minimum. Ezen viszont csak regionális beruházással (a Bezdáni vízkivétel átépítésével) tudunk segíteni. Vissza a részletes programhoz

72



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

Kis tavak Vajdaságban – jelentőségük és a bennük rejlő lehetőségek n Mészáros Gábor Lazarevačka 2, Szabadka [email protected]

n Vajdaság vízháztartása sokat változott a történelem során. Csupán két évszázaddal ezelőtt Vajdaságszerte számtalan folyó, vízfolyás, patak rótta útjait, melyek a környezetüket elárasztották és nagy területet nagymennyiségű vízzel borították el. A 19. és 20. század során jelentős vízrendezési beavatkozások történtek, a folyók medrét gátak közé szorították és vízlevezető árkok, csatornák hálózata épült meg. Meliorációs munkákkal nagy területeket szárítottak ki, hogy újabb és újabb megművelhető területekhez jussanak. Ily módon a vizes területek aránya drasztikus mértékben lecsökkent, ami a vízi élőlények életfeltételeinek megszűnéséhez, ezáltal az állományuk szegényedéséhez, sokszor teljes eltűnéséhez vezetett. Kétségtelen értékük ellenére a kistavak mégis a legveszélyeztetettebb és legsebezhetőbb édesvízi élőhelyek. A veszélyeztető tényezők a természetes kiszáradástól kezdve az illegális hulladéklerakásig terjednek. Pedig a vajdasági kistavak a lakosság számára értékesek lehetnek. A további lepusztulástól való védelmük, sőt újabb tavak létrehozása a természetes környezet és a társadalom hasznára válna. A szabadidős aktivitásokon kívül a kistavak hozzájárulhatnak a felszíni vizek tisztulásához még mielőtt azok a talajvízbe kerülnének, illetve a többlet csapadék visszatartásaval, árvízvédelmi funkciójuk is lehet. Ma Vajdaságban töb mint ezer 10 hektárnál kisebb álandó és ideiglenes vízfelület van. Ezek közül sok mesterséges eredetű – geológiai nyersanyag (lösz, homok stb.) felszíni bányászata során keletkezett – vízzel megtelt gödör. Maguk a természetes medrek is nagymértékben megváltoztak. Az egykori holtágak, vagy a folyó medrek részei a folyamszabályozás révén a folyóktól elszigetelődtek s önálló életet kezdve tovább gyarapították az állóvizek számát. Az állóvizek nagy jelentőséggel bírnak a helyi lakosság számára, mert felhasználásuk sokrétű. Vajdaságban elsősorban haltenyésztésre, sporthorgászatra, rekreációra, tájépítészetre használják őket. A hasznosítás további formái az ipari szennyvizek tárolásától, a növényi biomassza (nád, sás) termelésétől, a vízlevezetést és öntözést szolgáló vízgyűjtők (akkumulációs tavak) kialakításáig terjed. Sajnos, gyakori a tavacskák kommunális hulladék deponálására való felhasználása is. Ugyanakkor, a felsoroltak csak a kihasználási lehetőségek széles skálájának egy részét képezik. Európa-szerte ugyanis a kis vízterek és szikesek a kimélő mezőgazdaság, kombinált öko-turizmus és külterjes állattenyésztés színterei. Vissza a részletes programhoz

73



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

A szerbiai élelmiszer feldolgozóipar élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos feltételrendszere n Kovács Sárkány Hajnalka, Kovács Vilmos Debreceni egyetem, AGTC, Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori Iskola, Debrecen [email protected]

n Az élelmiszerbiztonság megléte a megvásárolt élelmiszerek esetében a vevők ki nem mondott igénye, feltételezhető és elvárt minőségi paraméter. Az élelmiszerbiztonság szavatolása azonban többszereplős folyamat és feltételrendszer eredménye. Elsődlegesen az állam felelős a polgárok egészségének a védelméért. Ez a felelősség adott esetben az élelmiszerbiztonság megteremtetésével és fenntartásával kapcsolatos szabályozás kialakításában, a szabályok betartásának ellenőrzésében (esetenként kikényszerítésében) nyilvánul meg, azaz az állam jogszabályi környezetet teremt az élelmiszeripari szereplők számára. Az élelmiszerbiztonság szavatolásának a felelősségét azonban a jogszabály magukra az élelmiszeripari szereplőkre helyezi, vagyis a gyártókra és közvetetten a forgalmazókra. A gyártó köteles olyan üzemben, feltételek közt, szabályozott előállítási folyamat során, és felkészült dolgozókkal előállítani az élelmiszeripari terméket, amely kétséget kizáróan szavatolja az előírt élelmiszerbiztonság meglétét. Jelen tanulmányban elemzem az élelmiszerbiztonságra vonatkozó jogi környezetet, az ehhez kapcsolódó jogszabályban előírt élelmiszerbiztonsági rendszert, és rámutatok azok gyenge pontjaira. Kulcsszavak: élelmiszerbiztonság, Szerbia, HACCP, jogszabály, élelmiszer feldolgozóipar Vissza a részletes programhoz

74



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

Takarmányadalékok nyomonkövethetősége és szabványosítása n Kovács Vilmos, Kovács Sárkány Hajnalka Debreceni egyetem, AGTC, Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori Iskola, Debrecen. [email protected]

n Az Európai uniós jogszabályok harmonizációjának keretében Szerbiában is fókuszba került az élelmiszerbiztonság szabályozása az EU-s direktívák tükrében. A szerbiai törvények a „termékek nyomon követése” kifejezést a HACCP-vel, a Jó Higiéniai gyakorlattal, és a Jó Gyártási Gyakorlattal együtt először a 2005.-ös Állategészségügyi Törvény (Zakon o veterinarstvu) keretében említik meg, mint egy szükséges feltételt az élelmiszerbiztonság biztosításához. Ezt követte az Élelmiszerbiztonsági Törvény, amely már az egész élelmiszerlánc részére kötelezővé tette a HACCP alkalmazását, valamint a termékek nyomon követhetőségének az alkalmazását, kivéve az elsődleges termelésben. Korábbi szabályozás nem követelte meg a nyomon követés biztosítását, így a takarmány, permix gyártói és az adalékok előállítói nem voltak kötelesek konkrét tételeket beazonosítani. Így probléma esetén a termékvisszahívás sem valósulhatott meg hatékonyan. Változás a vevők által megkövetelt minőségbiztosítási és élelmiszer-biztonsági rendszerek jelentettek. Az ISO 9001 szabvány konkrétan megköveteli a nyomon követhetőség alkalmazását azon élelmiszert előállító és forgalmazó cégeknél, amelyek a szabványt alkalmazzák. Az egész élelmiszer vertikumban alkalmazható szabványként az ISO 22 000:2005-ös a nyomon követhetőség mellett próbavisszahívásokat is előlát, amelynek a keretein belül igazolni lehet a nyomon követési rendszer működését és hatékonyságát. Ágazat specifikus kritériumokat a GlobalG.A.P. takarmánybiztonságra vonatkozó előírásai tartalmaznak valamint a GMP+ és a Fami QS szabvány a takarmány adalékokra vonatkozóan. Munkánk keretében megvizsgáltuk a takarmánybiztonságra és takarmány adalékokra vonatkozó aktuális szabályzást összevetve az EU-s direktívákkal, valamint a takarmányiparban alkalmazható szabványokat. Vissza a részletes programhoz

75



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

Az egyszerfőzött és a kétszerfőzött borsöprűpálinkák érzékszervi és vegyi vizsgálata (Hagyományos és modern pálinkafőzés napjainkban) n Rózsa Péter Zentai Pálinkabírálók Társasága, Zenta DiBonis Pálinkafőzde, Szabadka Maurer pincészet, Hajdújárás Wessling Kft. Budapest [email protected]

n A kisérleteinknek az volt a célja, hogy megvizsgáljuk a borsöprűből készült pálinkák érzékszervi és vegyi tulajdonságait, amelyeket kétféle módon készítettünk el. Hagyományosan-aminek érték megőrző szerepe is van – és a korszerűen, ami a desztillálási-technika és technológia fejlődésének eredménye. A hagyományos készítési mód (kisüsti) vagy kétszerfőzött, a korszerű-mód, pedig az egyszerfőzött termékekket eredményez. A vizsgálathoz a borsöprűt használtuk mint cefrét, ami a Maurer-pincészetben keletkezett. Az ebből készült egyszerfőzött illetve kétszerfőzött termékek pedig a DiBonis pálinkafőzde Kothe – féle üstjéből származnak. Mindkét pálinka-termék érzékszervileg és vegyileg nagymértékben különbözik egymástól. Az egyszerfőzöttek tisztább íz – és illat szerkezetűek még a kétszerfőzöttek pedig teltebbek, testessebb tulajdonságúak.Mindenkettő megfelel pálinkafőzési törvénynek és az élelmiszerbiztonsági előírásoknak. Pálinkák a fogyasztók igényeit is kielégítik.Ugyanis a megkóstoltatott mintáknál az egyszerfőzött termékeket a fogyasztók kétszer (12-en) nagyobb számban jobbnak találták mint a kétszerfőzötteket (6-an). A vegyianalizist gázkromatográffal végeztük el, a Wessling Kft Budapesti laborjában. A vegyi- mérések értékei nagy szórodást mutatnak és ezért egyértelmű megállapításokra nincs lehetősége. A további vizsgálatok nagyobbszámú és másfajta cefrékkel folytatódnak. Vissza a részletes programhoz

76



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

A fák nem csak a város tüdejét képezik n Czékus Géza Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka [email protected]

n Egy település arculatát döntően befolyásolják az ott élő fák és cserjék. Hatványozottan érvényes ez a nagyobb városokra és a város központjára, így Szabadkára is. Tudjuk, hogy a hajdan élt szabadkaiak első sorban esztétikai meggondolásból zöldesítettek. Bölcsek voltak, mert tudták, hogy nem élik meg a fasorok teljes pompáját, mégis létrehozták azokat. „Terhes” örökséget hagytak az utókorra. Napjainkban szinte minden megváltozott a városban, de a fák megmaradtak. A munka szerzője arra keresi a választ, hogy a megváltozott feltételeknek megfelel-e a központ zöld felülete, milyen állapotban van az, illetve, milyen új funkciókat kaptak az öreg fák és a szebbnél szebb cserjék. Bemutatja a leggyakoribb fajokat, de ismerteti az egykéket is; az invazív növényeket és a féltve őrzött igazi ritkaságokat is. Rámutat a fásítások buktatóira. A zöld felületek létrehozásában és fenntartásában döntő szerepet játszik a lakosság. Kulcsszavak: városi környezet, dendroflóra, fásítás, a fák szerepe, biodiverzitás Vissza a részletes programhoz

77



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

A városi terasz fogalma és használata a földrajzi irodalomban n Gaudényi Tivadar Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia – „Cvijić Jovan” Földrajzi Intézet, Belgrád [email protected]

n A város terasz fogalmát Cholnoky Jenő vezette be a földrajzi irodalomban (1923). Cholnoky szerint az alsó szakaszjellegű folyók leírásánál két fő teraszt különböztethetünk meg: A fellegvári terasz, amely átlag 80–100 m magasan van a folyók mai alluviális síkja fölött és ezen epültek a várak, kastélyok, templomok stb. A városi terasz amely átalgosan 15–25 m magasan van a mai folyók alluviális síkja fölött és a városok nagy része erre a teraszra épült. Cholnoky ezt a felosztást a már akkor hivatalosan elvetett monoglacialista nézet alapján a fellegvári teraszt preglaciálisnak míg a városi teraszt posztglaciálisnak tartotta, de a felszínformáló fő tektonikai folyamatokat (süllyedést) helyesen felismerte. A Cholnoky-féle teraszfelosztást már Bulla Béla 1941-ben a Kárpát-medence folyóinál 6 teraszt mutatott ki és a magyar valamint nemzetközi használat szerint római számokkal jelöljük őket. Kesőbb Pécsi Márton 1959-ben már 8 teraszról ír (habár az új két terasszint kétséges). Valójában az 1950-es és 1960-as évekől mint hivatalos terminust mellőzi a magyar szakirodalom, kivéve a tudománytörténeti vontakozású cikkeket. Bukurov Branislav cikkeiben (1953-tól), mellőzve, hogy ismerte Bulla cikkeit szerb nyelven is átvette a városi terasz fogalmát. A városi terasz fogalmát az újabb cikkeiben Bukurov már csak elvétve használta, de még mindíg az újabb szerb nyelvű földrajzi ill. geomorfológiai irodalomban találkozunk vele, viszont egy helyette egy rosszabb szószerkezetet vezetett be löszterasz néven. A löszteraszt (márpedig édesvizi üldékekről van szó, míg a lösz kimondottan szárazföldi üledék) eddig csak a szerb ill. szerbről fordított irodalom ismeri. A földrajzi ill. geomorfológiai egységként elég teraszról/teraszokról írni vagy beszéni, míg a földrajzi nevekél is hasonló a helyzet pl. délbácskai terasz. Az német Stadtterrasse (Városi terasz) az osztrák földtudományi szakirodalomban Bécs ill. a Bécsi-medence II teraszának az elnevezése (az I a Praterterrasse/Práter terasz). A Stadtterrasse 155-160 közötti tengerszint feletti megasságon helyezkedik el és ezen a teraszon vannak Bécs egyes körzetei (Innere Stadt/Belváros, Alsergrund egy része, Landstrasse és Simmering). Vissza a részletes programhoz

78



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

A különböző takarmányozás hatása a tehenek tejtermelésére n Könyves Tibor1, Stojsin Milan1, Lengyel László2 1) Megatrend Tudományegyetem Belgrád, Bioélelmiszer – termelő Kar, Topolya 2) Corvinus Egyetem Budapest, Kertészettudományi Kar, Határon túli levelező tagozat, Zenta [email protected]

n Az elvégzett kísérlet folyamán két fajtacsoport termelését vizsgáltuk két eltérő gazdaságban. A Holstein fríz és Szimmentáli tehenek laktációs eredményeinek ellenőrzése folyamán a tej mennyiségét, tejzsírtartalmát, zsírmentes szárazanyag tartalmát, tejcukor tejfehérje és ásványianyag összetételét elemeztük. Munkánk céljául a takarmányozás módja valamint a fajtaösszetétel – hatás tejtermelésre kifejtett befolyásának megállapítását tűztük ki. Az eltérő takarmányozás a kifejt tej mennyiségi és beltartalmi értékeiben meghatározó különbségeket mutatott. Az 1. tehéncsoport esetében melyek kizárólag abrak és silótakarmányt fogyasztottak magasabb tejzsír, tejcukor és ásványianyag tartalmat találtunk, míg a 2. tehéncsoport termelésének elemzésekor, melyek lucernaszénát, kukoricadarát és korpát fogyasztottak, nagyobb tejmennyiséget és zsírmentes szárazanyagtartalmat jegyeztünk. A tejfehérje esetében nem találtunk különbséget. Legnagyobb variabilitás a tej mennyisége esetében mutatható ki (CV= 21,37%), míg leghomogénebb eredményt a zsírmentes szárazanyagtartalom mutatott (CV=2,58%). A fajtahatás esetében a legnagyobb változatosságot a tej mennyisége mutatta (CV=19,85%), míg legegyöntetűbb eredmény a tejfehérje esetében volt kimutatható, (CV=1,41%). Kulcsszavak: Holstein Fríz, Szimmentáli fajta, tejmennyiség, tejösszetétel Vissza a részletes programhoz

79



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

Az extenzív baromfitenyésztésben rejlő lehetőségek térségünkben n Lengyel László Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Határontúli Levelező Tagozat, Zenta [email protected]

n Térségünkben az egészséges állati termék előállításának egyik alapanyaga a szabadban tartott, a baromfiudvarokban vagy tanyákon nevelt baromfi lehet. A régen meghonosodott fajták olyan tulajdonságokat őriztek meg, amelyekkel eredményesen keresik fel és fogyasztják el a környezetükben fellelhető táplálékot, kikeltik és vigyáznak kicsinyeikre, óvják fészküket és életterüket. E tulajdonságok kihasználásával akár egy megfelelő módon kialakított baromfiudvarban, akár tanyán olyan különleges minőségű állati terméket kaphatunk, ami keresett árucikk lehet a piacokon. Ahhoz azonban, hogy extenzív körülmények között sikeresen tenyésszünk baromfit, mindenképp meg kell ismerkedni a következő témakörökkel: •

Az ökológiai szemléletű állattartás alapjai

•

Állatviselkedéstani ismeretek

•

A baromfiudvarok és tanyák higiéniai elvárásai

•

Tartástechnológiai ismeretek

•

A takarmányozástan és a baromfi-táplálkozás biológiája

•

Őshonos és régen meghonosodott baromfifajták

Megjegyezzük, hogy egy dokumentálható, megbízható és állandó minőségű termék előállításához extenzív körülmények között lényegesen nagyobb tudásbázisra van szükség, mint a szabályozott körülmények között tartott állományok esetében. A téma feldolgozása és oktatása éppen ezért időszerű és célszerű a térségünkben gazdálkodó érdeklődők számára. Kulcsszavak: extenzív baromfitenyésztés, ökológiai gazdálkodás, ökológiai állattartás Vissza a részletes programhoz

80



É S

M Ű S Z A K I

T U D OM Á N YO K

Genetikailag módosított organizmusok (GMO) – Valós és vélt előnyök és veszélyek n Berényi János Mezőgazdasági Kutatóintézet, Újvidék [email protected]

n A géntechnológia az örökítő anyag, a DNS abból a célból történő tervezett átprogramozását (transzgénnel való genetikai transzformációját) jelenti, hogy a tulajdonságaikban megváltoztatott genetikailag módosított organizmusok (GMO növény, állat, mikroorganizmus) jobban megfeleljenek az ember igényeinek. A genetikailag módosított (GM) mikroorganizmusok gyógyszeripari felhasználása széleskörű. Nemrég forgalomba került GM növényi sejtben előállított gyógyszer (biopharming) is. A GMO-kal kapcsolatos vita azonban leginkább a GM-növényekhez, termesztésükhöz, környezetre gyakorolt hatásukhoz, élelmiszerként való felhasználásukhoz kötődő kérdésekkel foglalkozik. Ez a globális méreteket öltő vita Szerbiát sem kerül(het)te el. A rovarellenálló kukorica, herbicidtoleráns szója vagy a szárazságtűrő búza példája azt mutatja, hogy a nemesítés és a termesztés szempontjából egyértelműen hasznosak lehetnek a GM növények. Fontos kiemelni, hogy a beépített gén a gazdanövény genomjába való integráció után ugyanúgy viselkedik, mint a növényben a módosítás előtt is jelen levő többi (tízezernyi) gén. Kicsi a gyakorlati valószínűsége annak, hogy a gazdanövényből szabadulva a transzgén szennyezi a szomszédos tábla növényeinek génállományát. Ez a kérdés külösen a konvencionális és az organikus termesztés egymás melleti érvényesülése (koegzisztenciája) szempontjából fontos. A hagyományos és géntechnológiai módszerek egymást kizáró szembeállítása helyett látni kell azok igény szerinti kombinálásának jelentőségét. Ami a fejlesztések költségét illeti, ezek GM növényfajtánként akár a 100 millió dollárt is meghaladhatják. Az ilyen tevékenység pénzelésére képes multinacionális világcégeket az ellenzők részéről gyakran éri a vád, hogy etikátlanul járnak el, amikor szabadalommal védik le termékeiket. A főleg „zöld” szervezetek közül kikerülő heves ellenzők a transzgén kiszabadulásának veszélyére (szuper-gyomnövények, szuper-rovarok kialakulása), a GM növenyekből készült vagy azokat is tartalmazó élelmiszerek élelmiszerbiztonsági problémára hivatkoznak. A széleskörű kutatómunka és ellenőrzés ellenére ilyen vélt vagy valós veszélyeket eddig egyetlen tudományos igényű szaklapban megjelenő eredmény sem támasztott alá egyértelműen. A GMO-k körüli heves társadalmi vitát sok-sok félreértés és nem utolsósorban a politikai döntéshozatal szakmai megalapozatlansága jellemzi. Ideológiai és érzelmeken alapuló tudománytalan támadás helyett tudományos eszközökkel, nemzetközileg elfogadott szabványok szerint kell(ene) garantálni az új géntechnológiai termékek egészségügyi és környezet-biztonságát, valamint a hosszú távú gazdasági szempontok érvényesülését. Elengedhetetlen, hogy a géntechnológiával nemesített növények körüli társadalmi vitában a tudományos tények kapjanak meghatározó szerepet. Az agrárinnováció érdekében növelni kell az agrár-biotechnológiai oktatás és kutatás kapacitásait,finanszírozását, versenyképességét. Tényszerű tudományos ismeretterjesztéssel kell elősegíteni a géntechnológia megértését és társadalmi elfogadottságát. A világ tudományos és gazdasági eredményeinek tanúsága szerint a géntechnológia egyre inkább meghatározó szerepet játszik majd az agrárinnovációban. Kulcsszavak: géntechnológia, GMO, GM-növények, környezet, élemiszerbiztonság Vissza a részletes programhoz

81


A rezümék szerzői és intézményeik n

Atlagić Branislav Újvidéki Egyetem, Műszaki Tudományok Kara, Újvidék 59

Beke Ottó Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka 21 Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Pécs

Bence Erika Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék 16

Berényi János Mezőgazdasági Kutatóintézet, Újvidék

Brenner János Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Tanszék, Újvidék

81 44

Czékus Géza Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka 77

Csata Zsombor Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Szociológia Tanszék, Kolozsvár

Csányi Erzsébet Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar,

12

18 Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

Dudás Attila Újvidéki Egyetem, Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Újvidék 56

Dujmovics Ferenc Vajdasági Klinikai Központ ésOrvostudományi Kar, Újvidék

Gaudényi Tivadar Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia – „Cvijić Jovan”

62

78 Földrajzi Intézet, Belgrád

Gábrity Molnár Irén Újvidéki Egyetem, Közgazdasági Kar, Szabadka 30

Göncz Lajos Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Tanszék, Újvidék 14 Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Újvidék

Grabovac Beáta Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka

Horák Rita Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka

20 39

Horváth Futó Hargita Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék 17

Hódi Sándor Széchenyi István Stratégiakutató Társaság, Ada 54

82


A

rezümék

szerz ő i

és

intézményeik

Hózsa Éva Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka 24 BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

Ispánovics Csapó Julianna Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

25

Jakimov Dimitar Vajdasági Onkológiai Intézet, Kamanc

Jovanović-Šanta Suzana Vajdasági Onkológiai Intézet, Kamanc

65 65

Katona Edit Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Tanszék, Újvidék 37

Koncsos Kinga Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar,

Korhecz Tamás Magyar Nemzeti Tanács, Szabadka

29 Irodalomtudományi Doktori Iskola, Pécs 11

Kovács Sárkány Hajnalka Debreceni egyetem, AGTC, Hankóczy Jenő Növénytermesztési,

Kovács Vilmos Debreceni egyetem, AGTC, Hankóczy Jenő Növénytermesztési,

Könyves Tibor Megatrend Tudományegyetem Belgrád, Bioélelmiszer – termelő Kar, Topolya

74, 75 Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori Iskola, Debrecen 74, 75 Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori Iskola, Debrecen 79

Lendák Imre Újvidéki Egyetem, Műszaki Tudományok Kara, Újvidék 59, 69

Lengyel László Corvinus Egyetem Budapest, Kertészettudományi Kar,

Major Gyöngyi Educons Egyetem, Sport és Turizmus Kar, Újvidék

79, 80 Határon túli levelező tagozat, Zenta 50

Major Lenke Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka

Máté Emese Óvó- és Edzőképző Főiskola, Szabadka

28 SZTE-BTK Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged 41

Mester Gyula Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Műszaki Intézet, Szabadka 57, 71

Mészáros Gábor Lazarevačka 2, Szabadka 73

Molnár Csikós László Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék 43

Muhi B. Béla Educons Egyetem, Közgazdasági Kar, Újvidék 51

83


A

rezümék

szerz ő i

és

intézményeik

Murényi Sztella Újvidéki egyetem, Természettudományi kar, Újvidék

Németh Ferenc Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka

65 48

Novák Anikó Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, Szabadka 19 Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Modern Magyar Irodalmi Tanszék, Szeged

Odry Péter Műszaki Szakfőiskola, Szabadka 58

Papp Árpád Városi Múzeum, Szabadka 52

Pap Tibor PTE BTK IDI Politikatudományi alprogram, Pécs 53

Pásztor Kicsi Mária Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék 36

Péics Hajnalka Újvidéki Egyetem, Építőmérnöki Kar, Szabadka 42

Pósa Mihály Orvosi Kar, Gyógyszerészeti Tanszék, Újvidéki Egyetem, Újvidék 64

Putarich Ivánszky Veronika Újvidéki Egyetem, Mezőgazdaság Tudományi Kar, Vízrendezési Tanszék,

72 Újvidék

Rajsli Ilona Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Tanszék, Újvidék 35

Ricz András Regionális Tudományi Társaság, Szabadka 55 Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Regionális Politika és Gazdaságtani Doktori Iskola, Pécs

Rožnjik Andrea Újvidéki Egyetem, Építőmérnöki Kar, Szabadka 42

Rózsa Péter Zentai Pálinkabírálók Társasága, Zenta 76 DiBonis Pálinkafőzde, Szabadka Maurer pincészet, Hajdújárás Wessling Kft. Budapest

Rózsa Rita Pécsi Tudományegyetem, Interdiszciplináris Doktori Iskola, 34 Politikatudományi Doktori Program, Pécs

Šabić Norbert Közép-európai Egyetem, Budapest 33

Samu János Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka 23

Samu Veronika Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola, I. évfolyam, Pécs 26

84


A

rezümék

szerz ő i

és

intézményeik

Sági Mihály Újvidéki Egyetem, Műszaki Tudományok Kara, Újvidék 59

Stojić Karanović Edit „Duna – az együttműködés folyója” Nemzetközi Tudományos Fórum, Belgrád

Stojšin Milan Megatrend Tudományegyetem Belgrád, Bioélelmiszer – termelő Kar, Topolya

Szalay István Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar,

46

79

70 Tanító- és Óvóképző Intézet, Matematika Szakcsoport, Szeged

Szeghő Patrik Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar,

Szoták Szilvia Termini Egyesület: Budapest − Imre Samu Nyelvi Intézet: Alsóőr

Takács Márta Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka

49 Új- és Jelenkori Történelem Doktori Iskola, Budapest 13 68

Takács Zoltán Magyarságkutató Tudományos Társaság, Szabadka 32 Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs

Tóthné Laufer Edit Óbudai Egyetem, Alkalmazott Informatikai Doktori Iskola, Budapest 68

Tüskei Vilma Bölcsészettudományi Kar, Újvidék 60

Ujvári Tóth Anita Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Hungarológiai Szak, 40 Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Doktori iskola, Újvidék

Utasi Anikó Óvóképző Szakfőiskola, Újvidék

Utasi Csilla Óvóképző Szakfőiskola, Újvidék

27 22

Vickó Ferenc Vajdasági Onkológiai Intézet, Onkológiai Sebészeti Osztály, Kamanc 63

Víg Zoltán FEFA, Singidunum Egyetem, Belgrád 47

Vukov Raffai Éva Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka 38

85


Tartalom Program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 PLENÁRIS ELŐADÁSOK n Korhecz Tamás

A SZABADKAI SZÉKHELYŰ MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ ÁLLAMI EGYETEM: UTÓPIA VAGY MERÉSZ VÍZIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

n Csata Zsombor, Novák Anikó

VAJDASÁGI MAGYAR TUDOMÁNYOS UTÁNPÓTLÁS AZ ARANYMETSZÉS 2013 – KÁRPÁT-MEDENCEI DOKTORANDUSZ ÉLETPÁLYA-VIZSGÁLAT TÜKRÉBEN . . . . . . . . . . . . . . 12

n Szoták Szilvia

MEGALAKULÓBAN AZ ELSŐ KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR KUTATÓHÁLÓZAT: A TERMINI EGYESÜLET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

n Göncz Lajos

Multikulturalizmus és interkulturalizmus – Két- és többnyelvűség a Vajdaságban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

HUMÁN TUDOMÁNYOK ÉS MŰVÉSZETEK n Bence Erika

A magyar történelmi regénykorpusz Northrop Frye elmélete szempontjából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

n Horváth Futó Hargita

Iskola- és tanárábrázolás Gion Nándor műveiben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

n Csányi Erzsébet

Delejes beszédvilág (Klasszikus minták parafrázis-variációi a Jeans-prózában) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

n Novák Anikó

A szövegtér mint múzeum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

n Grabovac Beáta

Mérési módozatok a kétnyelvűség-kutatásban és az affektív tudományokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

n Beke Ottó

Látható(vá váló) nyelv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

n Utasi Csilla

A gyerekkor képe a régi magyar emlékírásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

n Samu János

Nyelvi redukció, költészet, interdiszciplinaritás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

n Hózsa Éva

Napló – képregény(esítés) – integrálhatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

86


T arta l o m

n Ispánovics Csapó Julianna

Személyi bibliográfia a vajdasági magyar bibliográfia rendszerében . . . . . . . . . 25

n Samu Veronika

A japán hangutánzó és hangulatfestő szavak fordítási stratégiáinak vizsgálata kognitív nyelvészeti diskurzusban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

n Utasi Anikó

Olvasó a történetben (A könyv, az irodalom és az olvasás nyomában) . . . . . . . . 27

n Major Lenke

Élményt nyújtó környezeti nevelési program bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

n Koncsos Kinga

Nemes Nagy Ágnes költészetének önreflexív tárgyiassága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

n Gábrity Molnár Irén

A (felső)oktatás és a munkaerő-piac párbeszéde a Vajdaságban . . . . . . . . . . . . . . . . 30

humán tudományok és társadalomtudományok n Takács Zoltán

A felsőoktatás fejlesztésének lehetőségei Szabadkán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

n Šabić Norbert

Az európai felsőoktatási térség diverzifikációja (A diskurzus eredete, fejlődése és eredményei) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

n Rózsa Rita

Irány az unió?! (A vajdasági magyar fiataloknak az Európai Uniós csatlakozással szembeni elvárásai) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

n Rajsli Ilona

Nyelvi reliktumok a vajdasági magyar családnevekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

n Pásztor Kicsi Mária

Vajdaság településeinek magyar nyelvű honlapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

n Katona Edit

Gimnazisták és egyetemi hallgatók frazeológiai kompetenciája . . . . . . . . . . . . . 37

n Vukov Raffai Éva

A kódolt identitás mint a nyelvi tájkép alapeleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38

n Horák Rita

Környezetvédelem a vajdasági iskolák alsó osztályaiban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39

n Ujvári Tóth Anita

A deixis és a koreferencia szerepe a drámai dialógusokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

n Máté Emese

A tehetség kibontakoztatás: az osztatlan eredendő világkép háborítatlan modellezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41

n Péics Hajnalka, Rožnjik Andrea

A vizsgáztatás hatékonysága matematikából a szabadkai építőmérnöki karon a bolognai rendszer bevezetésével és a bolognai rendszer előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

87


T arta l o m

n Molnár Csikós László

A jelzők osztályozásának kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43

n Brenner János

A szívvel és a testtel kapcsolatos frazémák formai, szemantikai vizsgálata a variánsképződés szemszögéből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK n Stojić Karanović Edit

Az Európai Unió Duna makroregionális stratégiája és a szerb–magyar bilaterális együttműködés szinergiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

n Víg Zoltán

Egyoldalú környezetvédelmi intézkedések és nemzetközi kereskedelem . . . . 47

n Németh Ferenc

Bánáti magyar-örmények polgárosodása, asszimilációja és közéleti tevékenysége a 19. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

n Szeghő Patrik

A bosnyák nemzettudat fejlődése a szocialista Jugoszláviában . . . . . . . . . . . . . . . 49

n Major Gyöngyi

Nemzet és gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50

n Muhi B. Béla

A vidékfejlesztés kihívásai a xxi. században (Nemzetközi és hazai álláspontok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

n Papp Árpád

A politika térdére ültetett todomány egyik nagy pillanata (A párizsi békekonferencia néprajzi aspektusai) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

n Pap Tibor

A „túlterhelt demokrácia” intézményi vonatkozásai kisebbségi helyzetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

n Hódi Sándor

Utak és útvesztők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54

n Ricz András

Az uniós határon átívelő támogatások felhasználása a vajdasági magyarság körében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

n Dudás Attila

Az ajánlati kötöttség és a rosszhiszemű szerződési tárgyalásokból eredő kártalanítási kötelezettség közötti határvonal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56

n Mester Gyula

ARWU egyetemi világranglista . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

n Odry Péter

Mérnökképzés Szabadkán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

n Sági Mihály, Atlagić Branislav, Lendák Imre

Okos városok irányítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59

88


T arta l o m

n Tüskei Vilma

A szerb–magyar és magyar–szerb szótárak története: az első százötven év . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK n Dujmovics Ferenc

Betegelégedettségi vizsgálat a vajdasági klinikai központban 2012 (Egy újszerű minőségi mutatóról az egészségügyben) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62

n Vickó Ferenc

Emlőbimbó megtartásos mastectomia az emlőrák kezelésében . . . . . . . . . . . . . . . . 63

n Pósa Mihály

A maximális nagyságú longitudiális (C2, σv szimetriájú) szubgráf mint referenciarendszer az epesav molekulák gráfjában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

n Murényi Sztella, Jovanović-Šanta Suzana, Jakimov Dimitar

Homo-androszt-4-en 6-keto és 6-oximino származékának hatásai tumorsejtek proliferációjára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65

n Takács Márta, Tóthné Laufer Edit

Kockázatkezelő rendszerek fuzzy alapú modellezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

n Lendák Imre

Algoritmusok a smart grid automatikus megjelenítésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69

n Szalay István

Számokba kódolt relativitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

n Mester Gyula

Négy rotoros autonóm robothelikopter modellje, ütközésmentes navigációja, pályatervezése és irányítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71

n Putarich Ivánszky Veronika

Duna-Tisza-Duna csatorna – A Vajdaság „ütőere” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

n Mészáros Gábor-

Kis tavak Vajdaságban – Jelentőségük és a bennük rejlő lehetőségek . . . . . . . . . 73

n Kovács Sárkány Hajnalka, Kovács Vilmos

A szerbiai élelmiszer feldolgozóipar élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos feltételrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74

n Kovács Vilmos, Kovács Sárkány Hajnalka

Takarmányadalékok nyomonkövethetősége és szabványosítása . . . . . . . . . . . . . 75

n Rózsa Péter

Az egyszerfőzött és a kétszerfőzött borsöprűpálinkák érzékszervi és vegyi vizsgálata (Hagyományos és modern pálinkafőzés napjainkban) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76

n Czékus Géza

A fák nem csak a város tüdejét képezik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

n Gaudényi Tivadar

A városi terasz fogalma és használata a földrajzi irodalomban . . . . . . . . . . . . . 78

89


T arta l o m

n Könyves Tibor, Stojšin Milan, Lengyel László

A különböző takarmányozás hatása a tehenek tejtermelésére . . . . . . . . . . . . . . . 79

n Lengyel László

Az extenzív baromfitenyésztésben rejlő lehetőségek térségünkben . . . . . . . . . 80

n Berényi János

Genetikailag módosított organizmusok (GMO) – Valós és vélt előnyök és veszélyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81

A rezümék szerzői és intézményeik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82

90

CIP – Каталогизација у публикацији Библиотека Матице српске, Нови Сад 3(048.3) 5/6(048.3) 811.511.141(048.3) 821.511.141.09(048.3) VAJDASÁGI Magyar Tudóstalálkozó (2013 ; Szabadka) Rezümékötet / Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó 2013, Szabadka, 2013. április 13. ; [szerkesztette Berényi János] ; [szervezők] Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, Újvidék [és] Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, Budapest. – Újvidék : A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, 2013. – 1 elektronski optički disk (CD-ROM) : tekst ; 12 cm Tiraž 120. – A rezümék szerzői és intézményeik: str. 82–85. ISBN 978-86-89095-03-6 1. Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (Újvidék) 2. Magyar Tudományos Akadémia (Budapest). Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság a) Друштвене науке – Апстракти b) Природне науке – Апстракти c) Мађарски језик – Апстракти d) Мађарска књижевност – Апстракти COBISS.SR-ID 278221319

REZÜMÉKÖTET TUDOMÁNYOS DISZKURZUSOK VAJDASÁGI MAGYAR TUDÓSTALÁLKOZÓ 2013 ISBN Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács

Recommend Documents