Rétközi-tó a vízgazdálkodás szolgálatában
2014.
Kozma Béla FETIVIZIG
Tartalomjegyzék Bevezetés ........................................................................................................................................... 3 A Rétközi-tó tervezése........................................................................................................................ 5 A tározó építési munkái...................................................................................................................... 7 A tó és a hozzá kapcsolódó létesítmények bemutatása................................................................... 11 Tiszai ki- beeresztő zsilip .............................................................................................................. 11 Tápcsatorna bukó műtárgy .......................................................................................................... 12 Tápcsatorna.................................................................................................................................. 14 XV. és XVI. számú zsilipek............................................................................................................. 15 Rétközberencsi szivattyútelep...................................................................................................... 16 Alsó alvizi csatorna ....................................................................................................................... 17 A tó üzemeltetése ............................................................................................................................ 17 Üzemelési tapasztalatok................................................................................................................... 20 A Rétközi-tó hasznosítási lehetőségei .............................................................................................. 22 Összefoglalás .................................................................................................................................... 25 Felhasznált irodalom ........................................................................................................................ 26
2
Bevezetés A Rétközi-tó szerves része a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Felsőszabolcsi belvíz öblözetnek. Az öblözet 3 részre tagolódik, felső, középső és alsó öblözetre (1. kép). A Rétköz víztározója ezeken belül a felső területen található.
1. kép Felsőszabolcsi öblözet A II katonai felmérés térképén (2. kép), amelyet 1806 és 1869 között készítettek jól látszik, hogy a Rétközi-tó eredeti területe az úgynevezett Fehér-tó is vizenyős, mélyfekfésű terület volt.
2. kép Fehér-tó területe 3
1846-ban megkezdődött a Tisza szabályozása, megalakították a Felsőszabolcsi Ármentesítő és Belvízszabályzó Társulatot Fényeslitke székhellyel. A tervszerű, rendszeres árvízvédelmi munkák 1846-ban indultak meg és 1858-ban fejeződtek be. A munkák során a folyó hossza a térségben is jelentősen megrövidült. A Tisza töltések bal parti jelenlegi keresztszelvényei az egyes rendkívüli árvizek után alakultak ki.
Az öblözet, a Tisza védművek megépülése előtt 60 %-ot tekintve árvíz- és belvízjárta, 35 %-a pedig állandó tóvidék és láp volt. A megépült töltések mentesítették az árterületeket a folyók árvizeitől. A múlt századi szakembereket is meglepte, hogy a belvíz a Tisza szabályozása után hatalmas területeket öntött el. A védművek megakadályozták az ármentesített területen belül keletkezett, vagy oda bejutott és a folyók felé törekvő vizek szabad lefolyását. További vízrendezési munkákra volt szükség. Tiszabercelnél és Halásztanyánál tiltókat építettek a Tisza töltésbe, amelyek 1864-ben beszakadtak, ezután csak a Tiszaberceli zsilipet építették újjá. A káros vizek elvezetése érdekében 1856-ban elkezdődött a Belfő csatornarendszer építése, amely 1857-re ki is épült.
A Nyírségből érkező vizek befogadására 1879-1882 között megépítették a Lónyay főcsatornát. Ekkor még a káros vizeket tiszai kisvíz állás esetén gravitációsan be lehetett vezetni a Tiszába, de magas vízállás esetén gravitációs úton nem lehetett megoldani. Ezért 1884-ben
Tiszabercelen
körforgós
szivattyútelepet,
majd
1896-ban
gőzüzemű
szivattyútelepet építettek 6 m3/s-os teljesítménnyel.
Az elvégzett vízrendezési munkák hatására a XX. század elejére a rendszeres elöntések csökkentek, kedvező helyzet állt elő a Felsőszabolcsi öblözetben. Azonban az 1954-ben megépült Tiszalöki vízlépcső új helyzetet teremtett. A vízlépcső miatt fellépő duzzasztó határ, vízhozamtól függően Dombrád és Tuzsér között helyezkedik el. Ezen a szakaszon a kisvizek szintje mintegy 2,7 m-el, a középvízi szintek közel 2 m-el megemelkedtek. A megemelkedett vízszint miatt a belvízrendszerből azóta gravitációs kivezetési lehetőség nincs. Az addig a Tisza felé áramló talajvízmozgás intenzitása lecsökkent. Felerősödött a Nyírségi és a Tiszakanyári dombok és a Vásárosnamény - Zsurk fennsík felől a Rétköz felé irányuló
talajvízmozgás.
A
megemelkedett
szivárgó
vizek
jelentős
részét
a
csatornahálózatnak kellett levezetnie. A Belfő csatornarendszer fejlesztésre szorult, több évtizedes munkák során emelni kellett az átemelő kapacitását. Főművi fejlesztés keretében 4
a Belfő vízgyűjtőjét Tiszateleknél megcsapolták, megépítették a Kétérközi és a Halásztanyai elektromos szivattyútelepeket, valamint kiváltották a Tiszaberceli gőzüzemű szivattyútelepet elektromos szivattyútelepre 1965 és 1969 között.
A terület csatornahálózata nem volt képes levezetni a tavaszi hóolvadások, esők vizét, ezért jelentős termőterület került víz alá. 1977-1983 közötti időszakban a terület csaknem ötödén vált lehetetlenné a mezőgazdasági művelés (3. kép). 1979-ben az előzmények okán megszületett a döntés a belvízöblözet fejlesztéséről.
3. kép Korabeli rétközi táj (Réfi1980.)
A Rétközi-tó tervezése 1979-ben az OVH finanszírozásával több fejlesztési stratégiát dolgoztak ki. Elsődlegesen előirányozták a főművek fejlesztését, amelyet követnie kell az üzemi és az üzemközi csatornák fejlesztésének.
A VIZITERV összesen 9 változatott dolgozott ki a fejlesztésekre. A kidolgozott tervek alapelveikben hasonlóak voltak.
Megvizsgálták a Belfő öblözet felső részének a Tisza felé történő lekapcsolását és a Belfő csatornától a Tiszáig vezető mélyvezetésű csatorna a Tisza töltésnél lévő 10 m3/s-os 5
teljesítményű szivattyútelep megépítését. Ezek a változások elvetésre kerültek, mivel a tervezett csatorna egy folyós homok altalajban 3-5 m beágyazódású kis fenékesésű, de nagy fenékszélességű csatorna lett volna. A stabilitást csak költséges fenékbiztosítással lehetett volna elérni. Egy másik fejlesztési változat szerint a Belfő csatornánál egy 10 m3/s teljesítményű szivattyútelep, majd egy magasvezetésű csatorna vezetné a vizet a Tiszáig, ahol egy másik 10 m3/s-os teljesítményű szivattyútelep emelné a vizet a befogadóba. Ez műszakilag jó megoldásnak tűnt, de mégis egy másik változat mellett döntöttek.
A többoldalú vizsgálatok során a legjobbnak egy síkvidéki tározó létesítése tűnt, amelyen keresztül a belvizek a Tiszába vezethetőek. Az öblözetből lecsapolt káros vizek a Belfő csatornából egy magasvezetésű tápcsatornán keresztül jutnak a tározóba. A Belfő csatornán egy 10 m3/s teljesítményű szivattyútelep építése is szükséges. A tározóból a víz kivezetését egy zsilipen keresztül az úgynevezett Ki-be eresztő csatornán keresztül lehet megoldani.
A megoldás mellett több érv szólt: A beruházás költsége ugyanannyi mint a többi változaté, műszaki szempontból egyenértékű műszaki megoldásokkal. A belvizek a Tiszába a Tiszalöki duzzasztó megépítése óta a területről csak szivattyúzással jutatható, de a megépült tározóból tiszai kisvíz állásnál gravitációsan is kivezethető. Így egy 10 m3/s teljesítményű szivattyútelepet helyettesít a tározó.
A Felsőszabolcsi felső öblözet 260 km2-es területéről a belvizek egyszeri átemeléssel önállóan levezethetőek a befogadóba. Így a térség termőterületei mentesülnek a belvizektől.
Segítségével az öntözővíz igények is kielégíthetők, az árhullámok levonulásakor a vízpótlás a Tiszából is megoldható. Halászati szempontból is hasznosítható. Jóléti, turisztikai lehetőségek kihasználása.
6
A tározó megépítéséhez a legalkalmasabb terepet Szabolcsveresmart községtől keletre a homokdombok között fekvő veresmarti medencénél találták meg. Ezt ítélték az ideális helynek, mivel innen, a tározó vízpótlása két irányból biztosítható:
A Belfő-csatornából a Rétközberencsi szivattyútelepen és az 5,455 km hosszú tápcsatornán keresztül belvízből;
Az árhullámok idején a Tiszából zsilipnyitással.
Valamint innen a tározó vize két irányban is levezethető:
Tisza alacsony vízállása esetén zsilipnyitással a folyóba.
Ha öntözővízként, vagy ökológiai vízpótlás céljából kívánjuk hasznosítani, akkor vissza a Belfő-csatornához kapcsolódó csatornarendszerbe.
A tó várható hatásainak felmérése és értékelése érdekében még az építések elkezdése előtt több az akkori állapotot rögzítő, és a várható hatásokat előrejelző tanulmány és értékelés is készült. Rögzítették a településeknél a talajvízszintet, az épületek állapotát, a tározó területén a talajvízszint helyzetét.
A tározó építési munkái A környező települések területén 1988-ban megtörtént az ásott kutak kijelölése és elkezdődött a vízszint észlelése, a talajvízszint rögzítése érdekében. A tározó környékén az első feltöltés előtt 6 évvel a talajvízkutak kivitelezése megtörtént, amelyeknek 1984-ben elkezdődött az észlelése. A Tápcsatornára merőlegesen több talajvízkút szelvény készült. A Tisza hatásának a vizsgálatára 1990-ben újabb 20-22 db ásott kutat jelöltek ki Szabolcsveresmart, Tölgyesszög, Kékcse és Döge belterületén (4. kép).
7
4. ábra Az 1984-ben kialakított talajvízszint észlelőkutak elhelyezkedése
Az elfogadott tervek alapján a konkrét építési munkák 1982-ben kezdődtek el a Tápcsatorna bukógát, illetve a tápcsatorna építésével (5. kép). Ezek voltak az első elkészült létesítmények.
5. kép Tápcsatorna bukógát építése
1983-ban kezdték meg a fejlesztéshez tartozó többi létesítmény kiviteli munkáinak előkészítését. 1984-85- között a tározóhoz és a Tápcsatornához tartozó létesítmények zöme
8
elkészült. A Tiszai ki- beeresztő zsilip (6. kép), a Tiszai és a tározó csatorna, a XV. számú leürítő zsilip és zárógát, a XVI. számú leürítő zsilip és zárógát.
6. kép A Tiszai ki- beeresztő zsilip építése
1987-ben indult az öblözetet lehatároló Rétközberencsi osztózsilip megépítése és a Szöveteni
zsilip
átépítési
munkálatai,
ezekkel
párhuzamosan
megkezdődött
a
Rétközberencsi szivattyútelep építése (7-8 kép).
7-8. kép A Rétközberencsi Szivattyútelep építése
A kűlső kivitelezők közben végezték a beruházás járulékos munkálatait, a rétközberencsi őrtelep, gépészlakás, a szabolcsveresmarti tárolóőrtelep és labor épülete, valamint a rétközberencsi csatorna építését.
9
1989. közepére elkészültek a szivattyútelep és a hozzá kapcsolódó Alvizi és Felvizi tápcsatornák szakaszai. Megkezdődhetett a rendszer próbaüzeme.
1989. év végére a létesítmények műszaki átadás-átvétele, illetve üzembe helyezése megtörtént. A tóba 1989-ben történt az első belvíz bevezetés a Rétközberencsi szivattyútelepen keresztül, a Tápcsatorna szivárgásvizsgálata céljából. A tározót már 1989 novemberében fel lehetett volna tölteni a Tiszából, de a tározói mederben folyó munkálatok miatt ez elmaradt. 1990. év tavaszán megkezdődtek az üzempróbák (szivattyútelep, zsilipek).A tározótér is készen állt a belvíz fogadására, de egész évben nem volt a tó feltöltéséhez kellően nagy tiszai árhullám, így szállítható szivattyúkkal történt vízbetáplálás a Tiszából a ki-beeresztő csatornán keresztül. Az első teljes feltöltésre 1991 elején került sor, és attól kezdve majdnem minden évben volt olyan tiszai árhullám, amiből a tavat üzemvízszintig feltöltötték (9. kép) (Bodnár – Horváth 2005).
9. kép A tározó 1991-es feltöltése Tiszai árhullámból
10
A tó és a hozzá kapcsolódó létesítmények bemutatása Létesítmények: Rétközberencsi szivattyútelep 11,56 m3/sec. Kékcsei tápcsatorna torkolati 3 bukóval és hidakkal 12,0 m /sec, 5455 m hosszú. Tiszai ki-beeresztő zsilip 20,0 3 m /sec, 2 x 2,00 x 3,8 m nyílású. Veresmarti kivezető csatorna 20,0 3 m /sec 1008 m hosszú. Kerülőházi (XV.sz.) csatorna zárógátja és zsilipje. A gát hossza 211,5 3 m, a zsilip Ø 2,0 m 2,0 m /sec vízszállítással. Szöveteni (XVI.sz.) csatorna zárógátja és zsilipje. A gát hossza 374 3 m, a zsilip Ø 2,0 m 2,0 m /sec vízszállítással. Alsó alvízi tápcsatorna. Felső alvízi tápcsatorna. Szöveteni zsilip felújítása. 2,0 3 m /sec vízszállítással. 3 Rétközberencsi zsilip. 2,0 m /sec vízszállítással. (Bodnár – Horváth
1. ábra A Rétközi tó üzemeltetésének vázlata
2005)
A tározóteret három szakasz kivételével természetes terepalakulat, dombok határolja. A magassághiányos szakaszokon töltések kerültek kialakításra. A tározó menti zavartalan fenntartási és karbantartási munkák elvégzését egy 13 km hosszúságú kezelősáv biztosítja. A kezelőút mögötti tározó felé gravitáló területek víztelenítését a beépített csappantyúk végzik.
A Rétközi-tó és létesítményei egységes rendszert alkotnak, így üzemeltetésük is csak komplexen történhet. Tiszai ki- beeresztő zsilip Az árvízvédelmi töltésbe épített tiszai ki-beeresztő zsilip lehetővé teszi, hogy megfelelő vízszintek esetén a belvizet a tározóból a Tiszába ürítse, valamint, hogy a Tiszából vízfrissítést, vagy vízfeltöltést lehessen végezni. A zsilip monolit szerkezetű, iker 11
szelvényű, szelvényenként 2,00 x 3,80 m szabad átfolyási felülettel rendelkezik. Vízátbocsátó képessége mindkét irányban 20 m3/s. A ki- beeresztő zsilip 2009-ben felújításra került (10-11. kép).
10-11. kép A Rétközi-tó részleges feltöltése a Tisza árhullámábólA ki-beeresztő zsilip felújítása 2009.
Tápcsatorna bukó műtárgy A magasvezetésű Tápcsatorna a torkolati bukóműtárgyon keresztül kapcsolódik a tóhoz. A bukógát kiépített vízhozama 10m3/s. A bukó biztosítja a Tápcsatornából a tározó vizének kizárását, illetve megakadályozza az üres tározótér esetén, hogy a víz a szivattyúüzem befejezése után gyorsan leürüljön a csatornából és a nagy vízsebesség a töltésben károkat okozzon. Vízminőség javító szerepet is betölt, átbukáskor a belvizek levegőztetésével. A Rétközi-tó első létesítményén 2006-ban a tározó üzemelése során a legnagyobb meghibásodás történt. A Rétközberencsi szivattyútelep folyamatosan üzemelt és a víz már 2 napja átbukott a műtárgyon. Március 2.-án hajnalban a bukógát és a tolózár akna minden előzmény nélkül tönkrement (12. kép). A meghibásodást követően a viszonylagos kedvező körülményeknek köszönhetően a belvizek a Belfő öblözet alsó és középső szakaszaira lettek levezetve. Azonban március 11. követően a nagy mennyiségű lehullott csapadék miatt rendkívüli üzemrend bevezetésére volt szükség. A kialakult belvízhelyzet miatt szükségessé vált a megrongálódott bukó működőképessé tételére. Homokzsákokból készült ideiglenes elzárással. A szakértői bizottság megállapította, hogy a meghibásodás oka a műtárgy talajba való bekötésének hiánya és a kontúrszivárgások voltak. A helyreállítási munkákat 2006-ban elvégezték. Larsen elemek beépítésével az eredeti bukószelvény és a gáttest került helyreállításra (13. kép).
12
12. kép Bukógát tönkremenetele
13. kép 2006-os bukógát helyreállítás
A rekonstrukciót követően 2010-ben üzemelés közben talajkimosódás volt tapasztalható (14. kép), szükségessé vált a műtárgy felújítása, amelyre 2013-ban sor került. Felsőszabolcsi Belvízrendszer komplex fejlesztése II. ütem elnevezésű ÉAOP projekt keretében (15. kép).
13
14. kép 2010 talajkimosódás
15. kép felújított bukógát 2013
Tápcsatorna A Rétközberencsi Szivattyútelep és a tározó között egy magasvezetésű Tápcsatorna húzódik. A csatorna teljesen vízteleníthető az 1+406 km szelvényében lévő fenékleürítő műtárgyon keresztül. A csatorna homokból épült töltésébe szivárgásszabályozó rendszer lett beépítve, melynek drénkifolyói a töltéssel párhuzamosan futó szivárgó csatornába torkollanak. 2013-ban a szivárgó rendszer rekonstrukciója megtörtént (16. kép). 1,3 km-en új perforált drénvezeték épült. A finomhomok talaj miatt a dréncsöveket terfilszűrővel, ill. 80 cm magasságig kavicsszűrővel kellett ellátni. A dréncsövek mérete 160 mm. A drénkivezetéseknél elő- és utófenék lett kialakítva (17. kép). 780 m nyíltárkos szivárgó felújítása készült el. A drénszivárgók építése drénező géppel, a nyíltárkos szívárgók helyreállítása kézi és gépi munkával történt.
16. kép Drénezés 14
17.kép drénkivezetés burkolat
XV. és XVI. számú zsilipek Ha a Tiszai vízállás nem engedi a Tisza felé történő vízürítést a XV. számú és a XVI. számú zsilipen keresztül végezhető a Szöveteni és a Kerülőházi csatorna felé. Ezeken a csatornákon öntözővíz is adagolható a Belfő öntöző főmű vízigényének kielégítéséhez. Mind két zsilip a gáttestekbe van beépítve és mind kettőtől 30 m-re található egy-egy Parshall műtárgy, amelyek a tározóból kiadagolt vízmennyiséget mérik. A zsilip utófenék lapburkolatának ideiglenes helyreállítása 2006. novemberében megtörtént, már ekkor indokolttá vált a felpúposodás miatt a burkolat teljes átépítése. 2007. augusztus végére a zsiliptábla és felhúzó szerkezet kijavítására is sor került. 2013-ben a felpúposodott meglévő mederburkolat „RENO” matracos burkolatra cserélték, illetve a Parshall műtárgy betonfelületének javítása is megtörtént (18. kép).
18. kép XV. Zsilip lapburkolata felújítás előtt, illetve utána. 15
Rétközberencsi szivattyútelep A Rétközberencsi szivattyútelep Rétközberencs község külterületén, a belterülettől kb. 1,4 km-re található nyugati irányban. A szívócsatorna Y elrendezésű, a két ága 60o-os szöget zár be egymással. A Felső – alvízi-tápcsatorna felé 3 db, az Alsó – Alvízi-tápcsatorna felé pedig 2 db 2,4 m széles vízvezető szelvény biztosítja a ráfolyást. Az alépítmény monolit vasbeton szerkezet, mely kettős funkciót lát el, egyrészt a felépítmény terheit viseli, másrészt a 8 db szivattyú szívóaknájául szolgál. Az érkező uszadékok eltávolítására mozgógereb szolgál (FETIVIZIG 1991, 1998). A szivattyútelepen 5 db függőleges tengelyű GANZ-KLT-800 típusú és 3 db függőleges tengelyű GANZ-CLU-400 típusú szivattyú üzemel. A GANZ-KLT-800 szivattyúk vízszállító képessége egyenként 2 m3/s, a GANZ-CLU-400 típusú szivattyúké 0,52 m3/s. Így mindösszesen 11,56 m3/s-os teljesítményre képes a szivattyútelep. A Felsőszabolcsi belvízrendszer rekonstrukciójának II. ütem keretein belül 2013-ban a Rétközberencsi szivattyútelep felújításra került. Az alépítmény vasbeton felületei, a zsiliptáblák,
mozgógerebek,
azok
mozgató
berendezései,
valamint
az
egyéb
acélszerkezetek felújításra kerültek, a szivattyúk le lettek festve, de gépészeti felújításukra nem került sor. A szivattyútelep külső térburkolata aszfaltburkolatot kapott, a kerítés átépítésre került. Az épületre homlogzati hőszigetelés és vakolat került. Megtörtént a külső és belső nyílászárók, a belső burkolatok és épületgépészeti berendezések cseréje. Új festést kaptak a falak, acélszerkezetek. A projekt keretén belül sor került a szivattyútelepek elektromos rekonstrukciójára, az infokommunikációs hálózat, távfelügyeleti központ bővítésére (19.-20. kép).
19. kép Rétközberencsi szivattyútelep felújítás előtt 16
20. kép Rétközberencsi szivattyútelep felújítás után
Alsó alvizi csatorna A Felsőszabolcsi belvízrendszer rekonstrukciójának II. ütemében a Rétközberencsi szivattyútelepre rávezető Alsó-alvizi-tápcsatorna rekonstrukciója, mederhelyreállítása is megtörtén szintén 2013-ban (21. kép).
21. kép helyreállított Alsóalvizi csatorna
A tó üzemeltetése A tározó és a kapcsolódó rendszer üzemeltetését a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Felsőszabolcsi Szakaszmérnöksége végzi.
Rétközi tó üzemeltetése a Felsőszabolcsi belvízrendszer üzemeltetésével összhangban a Rétközi-tó üzemelési szabályzata alapján történik. A szabályzat legutóbbi aktualizálása 2013-ben megtörtént. 17
A következő üzemmódok lehetségesek:
Belvízvédelmi szempontból a belvíz fogadása és esetleges előürítése.
A vízkészletek biztosítása érdekében a Tiszából vízfeltöltés (max. 30 m3/sec) és utána a beeresztő csatornában lerakódott iszap kimosása a tóból visszaengedett vízzel.
Öntözés érdekében víz leengedése a XV. és XVI.sz. zsilipeken keresztül a Belfő rendszerbe (egyenként max. 0,5 m3/sec).
A lehalászás érdekében a tó lecsapolása a ki-beeresztő zsilipen keresztül a Tiszába, majd a zsilipküszöb alatt lévő víz elvezetése a XVI.sz. zsilipen keresztül a Belfőbe.
A tározó térben a másodlagos hasznosítás (öntözés, halászat, horgászat) igényeinek megfelelően, de a belvízvédekezési és ökológiai céloknak alárendelten a lehetőségekhez mérten stabil vízszintet kell tartani. A várhatóan kis belvizek idején a tározó feltöltését és vízfrissítését tiszai árhullámból kell elvégezni. Tapasztalatok alapján egy I. fokú készültséget elérő Tiszai árhullám esetén az üres tározót 4-5 nap alatt üzemvízszintig lehet tölteni. Üzemvízszintnél a tározó átlagmélysége 2,15 m.
A tározó jellemző adatait a 1. táblázat mutatja be vízállás
víztömeg
Vízfelület
Maximális vízszint
100,30 m.Bf.
350 cm
10, 26 mill. m3
400,21 ha
Üzemi vízszint
99,80 m.Bf.
300 cm
8, 31 mill. m3
378,18 ha
Halászati vízszint
99,30 m.Bf.
250 cm
6, 49 mill. m3
346,84 ha
Min. halászati 98,00 m.Bf. vízszint
120 cm
2, 53 mill. m3
255,35 ha
1. táblázat Az üzemvízszint és a maximális vízszint között 1,95 millió m 3 tározótérfogat van, így a szivattyútelep teljes kihasználtsága mellett 2,3 napig tudja fogadni a belvizeket. Belvizes időszakban a tározó feltöltését a Rétközberencsi szivattyútelep felett lévő vízgyűjtő teljes vízéből a szivattyútelep átemelésével végzik el, ezáltal zárt rendszerként üzemeltethető a Belfő felső öblözet víztelenítő rendszere. Ha a tározóban a vízállás az üzemvízszintett elérte és továbbra is indokolt a szivattyúzás, a Tiszai ki- beeresztő zsilip 18
nyitásával a víz elvezetését az érkező vízmennyiségnek megfelelően úgy kell kezelni, hogy mindenképpen biztosítva legyen az üzemvízszintre való feltöltés.
Ha súlyos belvíz helyzet idején olyan vízállások alakulnak ki, hogy a maximális vízszinthez közeledik és egy időben a magas Tiszai vízállás miatt a víz leengedése nem lehetséges, úgy a megfelelő vízállásig a szivattyúzást be kell fejezni és a rendszer zsilipeivel a vizet az alsóbb öblözetbe kell továbbvezetni. Vízállástól függően a Tiszai kibeeresztő zsilip nyitása után az igényeknek megfelelően folytatható a szivattyúzás.
Ha belvízből várhatóan nem várható olyan mennyiségű és minőségű víz amellyel a tározót üzemi vízszintre lehessen tölteni, akkor a feltöltést tiszai árhullámból lehet elvégezni. Amennyiben a Tisza vízszintje meghaladja a tározó vízszintjét lehetőleg apadó ágon a tiszai ki- beeresztő zsilipet ki kell nyitni. A Tiszából való vízbeengedés esetén egy-egy feltöltésből származó vízből a tározó térben 2-3 mm-es iszap rakódik le.
A Belfő öntöző főmű vízigényének kielégítésére a tározóból a XV. sz. és a XVI. sz. zsilipeken keresztül öntözővizet lehet kiadagolni a Kerülőházi és a Szöveteni csatornákba. 2014. május 26-ától történő mezőgazdasági vízszolgáltatásra alkalmazni kell a szolgáltatási szerződésekben az 115/2014. (IV.3) rendelet szerinti költségkalkulációt, továbbá a rendelet 6. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat, miszerint a mezőgazdasági vízszolgáltatás díját – a vízügyi igazgatási szervek útján – a központi költségvetés biztosítja.
A tározó földműveinek műtárgyait jó műszaki állapotban
kell tartani, hogy
rendeltetésszerűen működjenek. Állagmegóvásukról folyamatosan gondoskodni kell.
A Rétközi-tó többcélú, komplex hasznosítású tározó. A halászati és jóléti igények kielégítése csak járulékos hasznosítás. Az ide vonatkozó általános előírásokat a Rétközi-tó üzemelési szabályzata tartalmazza.
19
Üzemelési tapasztalatok Az első teljes feltöltés 1991 elején történt. Egy I. fokú Tiszai árvízkészültség esetén a tározót 4-5 nap alatt üzemi vízszintre lehet tölteni. A hidrológiai helyzet befolyásolja a tóba beemelt víz mennyiségét. 1990 és 96 között aszályosabb időszak volt, több olyan év volt amikor nem került sor belvízből való vízpótlásra. Ebben az időszakban összesen 9,3 millió m3 belvíz beemelése történt meg. A belvizesebb 1997-ben 5,9 millió m3 1998-ban 13,0 millió m3, 1999-ben 25,0 millió m3 , 2000-ben 6,0 milló m3 2005-ben 4,2 millió m3 belvizet juttattak a tóba (Bodnár – Horváth 2005). 2001 és 2009 között összesen 6 millió m3 került beemelésre. A 2010-ben mindösszesen 40,06 millió m3 belvíz beemelésre került sor március-október hónapok között 147 napon keresztül, míg 2011-ben 16,35 millió m3
1999-ben alakult ki a legkritikusabb helyzet, amikor egymást követő két Tiszai árhullám miatt a ki- beeresztő zsilip 13 napig zárva volt. Ez időszak alatt a Rétközberencsi szivattyútelep nagy részt maximális kapacitással üzemelt. A ki- beeresztő zsiliphez 10 db szállítható szivattyút telepítettek 3,2 m3/s-os összteljesítménnyel, hogy a vizet a Tiszába juttassák annak érdekében, hogy tározó vízszintjét tudják tartani. Minden erőfeszítés ellenére a megállapított maximális 350 cm-es vízállás 1999 március 17-re 369 cm-re emelkedett. A tározó vízszintjét az első adandó alkalommal alacsonyabb szintre engedték le (22. kép).
22. kép Szállítható szivattyúk üzeme a ki-beeresztő zsilipnél (1999
20
A tó a belvívédelmi funkcióját az üzemelése során mindig betöltötte, még a rendkívüli készültségek idején is
A lakosság részéről a tározó üzemeltetésével kapcsolatban folyamatosan érkeztek panaszok, bejelentések. A legtöbb panasz 1993-ban és 1998-ban érkezett. A panaszok arról szóltak, hogy a Rétközi-tó és a hozzá tartozó Tápcsatorna magas vízszintje megemelte az érintett kül- és belterületeken a talajvíz szintjét és emiatt belvíz elöntések keletkeztek a mezőgazdasági területeken és a pincékben megjelent víz károkat okozott. A panaszok kivizsgálása után a szakvélemény megállapította, hogy a tározó környékének területe kedvezőtlen belvízi adottságú, ahol a tározó üzeme előtt is gyakoriak voltak a belvízelöntések. A ténymegállapítást igazolják 1981-es és 1986-os légifelvételek és az 1979-ben, 1980-ban a Vízügyi Igazgatóság és a Községi tanácsokkal közösen felvett belvízi ténymegállapító jegyzőkönyvek. A panaszok alapján a Vízügyi Igazgatóság felülvizsgálta a Rétközi-tó üzemelési szabályzatot és a maximális vízszintet 420 cm-ről 360 cm-re, az üzemi vízszintet 350cmről 320cm-re, majd 300cm-re csökkentette azzal, hogy a tényleges vízszintet a mindenkori belvízhelyzetnek megfelelően akár ettől alacsonyabban is lehet tartani.
A tározóban a vízminőség stabilizálásának biztosítása mellett extenzív halászati tevékenység folyik, mely a halállomány takarmányozás nélküli tenyésztését jelenti. A tó halászati hasznosítása járulékos hasznosítási ág. A hasznosító tudomásul veszi, hogy a halászati hasznosítás az elsődleges közcélú vízgazdálkodási funkciónak alárendelt. A tavon horgászati hasznosítás is folyik, évente átlagosan 3500-4500 fő horgászik. A horgászok után keletkező nagy mennyiségű szemetet megállapodás alapján a halászati hasznosító köteles kellő rendszerességgel összegyűjtetni, és azt kijelölt tárolóhelyre elszállíttatni.
A tározó üzemelése során a legnagyobb halpusztulás 2012 tavaszán következett be. A halászati hasznosító 2011 őszén tervszerű lehalászást végzett a tavon. A tározó leürítését a Vizügyi Igazgatóság a hasznosítóval történt megegyezés szerint elvégezte. A lehalászás után az üzemelési szabályzat alapján a tározót az első adandó alkalommal fel kell tölteni, amint a Tiszai vízállás vagy a Belfő vízállása lehetővé teszi. Erre 2011 decemberében nyílt először lehetőség, de ekkor vízhiány miatt nem lehetett a minimális vízszintet biztosítani. 21
Ezt követően a tél folyamán az átlagosnál szárazabb időjárási körülmények nem tették lehetővé a tározó feltöltését.
A tározó vízpótlására a Tiszából a 2012. év folyamán 5 alkalommal nyílt lehetőség (154 cm), viszont a nyári magas hőmérséklet és párolgási veszteség hatására a tó vízszintje már a nyáron a minimális halászati vízszint alá csökkent.
2013-ban két alkalommal nyílt lehetőség a tározó vízpótlására tiszai árhullámból. Belvízből történő vízpótlásra szintén 2 alkalommal, a Rétközberencsi szivattyútelep üzemelésének függvényében került sor. A vízpótlások hatására 2013. április 22-én a Rétközi-tó vízállása: 260 cm volt. A nyári magas hőmérséklet, a párolgási veszteség, a kevés csapadék hatására, valamint további vízpótlási lehetőség hiányában a Rétközi-tó vízszintje 2013. szeptember 15-re a minimális halászati vízszint (120 cm) alá csökkent. 2014. évben a dolgozat készítésének időpontjáig vízpótlásra még nem nyílt lehetőségünk, a tározó vízszintje drasztikusan lecsökkent.
A Rétközi-tó jelenlegi (2014. 05. 30.)
vízállása: 24 cm tározott vízmennyiség: 0,49 millió m3 feltöltöttség: 6%
A Rétközi-tó hasznosítási lehetőségei Az egyik legfontosabb feladat a vízpótlás megoldás a Tisza felől aszályos években. A tározóban szükséges lenne az üzemvízszinthez közeli állandó vízszint biztosítása a növény és állatvilág, valamint a különböző hasznosítási célok vízigényeinek kielégítése érdekében. A vízpótlást a Tiszából csak szivattyúzással lehet megoldani, mivel a közelben más vízforrás nincs. A szivattyús vízpótláshoz a FETIVIZIG és a Halászati hasznosító műszaki tervvel rendelkezik.
A Rétközi-tó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb mesterséges tava, amelynek kihasználtsága idegenforgalmi és területfejlesztési szempontból jelenleg igen.
22
A tavat övező közvetlen parti területek a Vízügyi Igazgatóság kezelésében áll. Körben 14 km hosszú szervízút található, amely túrizmusra, futásra, kocogásra, kerékpározásra alkalmas. A szervízúton néhány szemétgyűjtő, pár db WC-n kívül más infrastruktúra és kialakított parkoló nincs. Elengedhetetlen a tározó körüli infrastruktúra fejlesztése.
Jelenleg a tavat elsősorban a horgászok és családtagjaik látogatják. A horgászati hasznosítási lehetőségeknél a tó egész parti sávja figyelembe vehető alacsony (23. kép). Szükséges lenne parkolók kialakítása, új WC-ék elhelyezése.
23. kép: A Rétközi tó tavasszal
A tározó nyugati oldalán, Pap taván és a Szele félszigeten strand, pihenőhely és táborhely alakítható ki. A táborhely kialakításához szükséges lenne vezetékes ivóvíz, villamos energia, illemhely, zuhanyzó. A strandhoz a partszakasz kavicsolása, szemétlerakó, padok, esőházikó. A nyugati oldalon a 106 és 110 sarok pontok között csónakkikötő létesítése is lehetséges.
A 87-91 számú sarok pontok között közösségi rendezvények lebonyolítására alkalmas pihenő parkot lehet kialakítani.
23
A tó a tájképi megjelenése, változatos növény és állatvilágának köszönhetően nagyon szép esztétikai látványt nyújt. A 96 és 98 számú sarok pontok között célszerű lenne egy kilátó létesítése (24. kép).
Az Önkormányzatok pénzügyi fedezet hiányába, csak pályázati források igénybevételével, külső vállalkozók bevonásával tudják elképzelni a fejlesztések megvalósítását.
24. kép: A Rétközi tó látképe
24
Összefoglalás Megállapítható, hogy a Rétközi-tó és létesítményei beváltották a hozzáfűzött reményeket. Beüzemelésével egyértelművé vált, hogy a Felsőszabolcsi felső öblözet önállóan is működőképes, a Szöveteni zsilip zárásával mentesíthető a középső és alsó szakasz a fentről érkező káros vizektől. A tározó és a Rétközberencsi szivattyútelep nagymértékben növelte a belvízmentesítés biztonságát. Az üzemelések bebizonyították, hogy a rendszer kiépítése szükséges és indokolt volt.
Azonban aszályos években az öntözővíz igény és a napjainkban egyre nagyobb teret nyerő rekreációs, jóléti igények kielégítése érdekében, szükséges lenne megoldani a tározó üzemi vízszintjének állandó megtartását.
25
Felhasznált irodalom BME
Építőmérnöki
Kar
Geotechnikai
Tanszék
(1999.):
Szakértői
vélemény
Szabolcsveresmart és Kékcse községek talajviszonyainak alakulásáról, a Rétközi-tó és a Tápcsatorna leírásáról Bodnár Gáspár – Horváth Gábor (2005):A Rétközi-tó üzemelési tapasztalatai, a környezetre való hatásának az értékelése Ónodi János (2011): A Rétközi tó jóléti hasznosítási lehetőségeinek koncepciója Ónodi János (2006) A Kékcsi Tápcsatorna bukógát bemutatása Koi Tímea (2008): A Rétközi-tó zemelési tapasztalatai és jövőbeni feladatok Koi Tímea (2007): A Rétközi-tó és műtárgyainak története az építéstől napjainkig FETIVIZIG (2013): A Rétközi-tó Üzemeltetési Szabályzata és módosítása Szöllösi Ferenc ( 2010): 20 éves a Rétközi-tó Vácz Sándor:(2008): A Rétközi-tó belvízpanaszai
26
