Nem jeleníthető meg a k ép. Lehet, hogy nincs elegendő memória a megny itásához, de az sem kizárt, hogy sérült a k ép. Indítsa újra a számítógépet, és ny issa meg újból a fájlt. Ha tov ábbra is a piros x ik on jelenik meg, törölje a képet, és szúrja be ismét.
Részvételi-tapasztalati ergonómia alkalmazhatósága a mozgásszervi megbetegedések megelőzésében
OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya, Foglalkozás-egészségügyi Fóruma „ A foglalkozási eredetű mozgásszervi betegségek megelőzése” Budapest, 2015.március 18. Dr. Papp Éva foglalkozás-egészségügyi szakorvos
Miért kerülhet az ergonómia a vállalatok napirendjére? A munkahelyek létesítési szakaszában alapvető munkavédelmi előírás a munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontok figyelembe vétele. Kötelező munkavédelmi előírás a kockázatbecslés elkészítése a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A munkáltató köteles figyelembe venni az emberi tényezőt a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál. Az értékelés alapján megelőző intézkedéseket szükséges hozni . Egységes és átfogó megelőzési stratégiát szükséges kialakítania.
Miért kerülhet az ergonómia a vállalatok napirendjére? Indokai dolgozók betegségbiztosítási költségeinek csökkentése helyes, korszerű gyakorlat kialakítása, növeli az eredményességet; kvázi és tényleges munkabaleset, foglalkozási megbetegedések megelőzése; dolgozói morál javítása, munkavállalói érzékenyítés a termelékenység javítása érdekében jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés, bírságok csökkentése
Ergonómia alapvető elemei és célja Egészség
Komfort
Működő-képesség
Biztonság
Teljesítmény
Célja Működési körülmények legkedvezőbb kialakítása hatékonyság és emberi igények
(Forrás: DSGI Ergonómiai Mérnöki Iroda – 2008)
Kompromisszum a műszaki-gazdasági racionalitás és a humán szükségletek (igények) között! D
A munkahelyi ergonómia vonatkozásai az EMBER és a MUNKA kapcsolatában
Anatómia
Munkahely
Fiziológia Munka feladat
EMBER
Munkakörnyezet
MUNKA Pszichológia
·Egészség ·Jó közérzet ·Munkavégző-képesség
Szociológia
Munkaszervezés
Kompetencia
Munkafolyamat
·Munkafeltételek
MUNKATELJESÍTMÉNY (Forrás: DSGI Ergonómiai Mérnöki Iroda –2008)
Ergonómia-analitikai szemléletű irányzata
Tárgya az „ember-gép” rendszer Célja ezen rendszer működési körülményeinek legkedvezőbb kialakítása Feladata a legkedvezőbb kölcsönös illeszkedés lehetőségének biztosítása egyrészt: a munkarendszer emberen kívüli részeinek kialakítása illeszkedjen az emberhez másrészt: az ember legyen alkalmas a munkarendszer rajta kívüli részeihez történő illeszkedésre
Alapgondolatok és szándékok Részvételi ergonómia módszertanának alkalmazásával bevonjuk, és aktív résztvevőjévé tegyük a vizsgált területek munkatársait. Ők ismerik a saját munkájukkal kapcsolatos problémákat.
B
Tapasztalati ergonómia vizsgálati folyamata a munkakörnyezeti, a dolgozói és az orvosi felmérésre terjed ki prioritások meghatározása, javasolt intézkedések
Vállalaton belül egy valódi ergonómiai - biztonsági kultúra alakulhat ki? A cég képviselői pozitív hozzáállást tanúsítottak, várva annak eredményeit és megállapításait, amelyet az új módszerekkel próbáltunk feltárni. Tudjuk-e igazolni a kapott eredmények összehasonlításával az eltérő terheléseket? A gyártósori különbségeknek megfelelően eltérőek lehetnek az intézkedési javaslatok?
A járműipari vállalatcsoport bemutatása Világszerte tevékenykedő autóalkatrész gyártó vállalat csoport. Kuplungszerkezetek, kuplungtárcsák és kéttömegű lendítőkerekek termékskálája A világon minden negyedik autó a vállalati csoport – kuplungjával közlekedik. A cég a világ vezető motorgyártóinak nem csak beszállítója, hanem megbecsült fejlesztési partnere is. 1500 fő munkavállaló
Vizsgált munkakörök , munkafolyamatok végellenőrző – csomagoló tevékenység vizuális minőségi ellenőrző tárcsatípusoknak megfelelően munkadarabon ellenőrzés
csomagolás terméktípusonként eltérő mennyiségű és minőségű
anyagmozgatás 4,4 kg-14 kg összsúlyú, kétkezes, 8 órás műszak alatti, 7040 kg – 25200 kg műszakonkénti teljesítmény elvárással
Vizsgált munkakörök , munkafolyamatok EK-2 gyártósori végellenőrző – csomagoló tevékenység · két kézzel, mindkét kézben külön munkadarab ( 2.2- 4.5 kg) , minőségi pontok ellenőrzése és csomagolása;
Vizsgált munkakörök , munkafolyamatok EK-3 gyártósori végellenőrző – csomagoló tevékenység két kézzel, mindkét kézben külön munkadarab (5-6 kg), minőségi pontok ellenőrzése és csomagolása; csomagoló anyag előkészítése;
Vizsgált munkakörök , munkafolyamatok ZMS-4HB gyártósori végellenőrző – csomagoló tevékenység két kézzel, egy munkadarab (12-13 kg), minőségi pontok ellenőrzése, furat ellenőrzés és csomagolása;
A vizsgált területen várható egészségi állapot eltérések MSD Musculo-Izom Sceletal-Vázrendszer Disorder-Rendellenességek Szubjektív fáradtság
Kockázati tényezői: Ø Erő Ø Ismétlés Ø Kényszer-testtartás Ø Statikus helyzet Ø Gyorsmozdulat Ø Összenyomó érintkező terhelés Ø Vibráció Ø Hideg Szünet-hiány
vagy
C
Alkalmazott vizsgáló módszerek Munkakörnyezet, munkatevékenység megítélése Ergonómiai ellenőrző listák Ergonómiai munkahelyelemző adatlapok Ø fizikai megterhelés elemző lap Ø környezetfelmérő lap Ø pszichés megterhelés elemző lap
Terhelés-igénybevétel munkavállalói vizsgálatarészvételi ergonómia Ø Dolgozói tünet felmérő
jegyzékösszesítő Ø Szubjektív fáradtság vizsgálat
(Yoshitake) Ø Orvosi vizsgálatok megállapításai
BRIEF TM felmérés Ergonómiai kockázati tényezők azonosítása BEST TM ergonómiai kockázat tényezőinek súlyozása
EASY TM Felmérés Ø Összesítő értékelés, prioritások
meghatározása
Alkalmazott vizsgáló módszerek Ergonómiai ellenőrző listák Anyagmozgatás és tárolás Termelő berendezések biztonsága Munkahely kialakítás fejlesztése Világítás Építmények Veszélyes anyagok és tényezők kezelése Jóléti létesítmények Munkaszervezet
Fizikai megterhelés térdmagasság alatt csomagolóanyag előkészítés kényszertartása és sok a túlnyúlás; izmok huzamos statikus terhelése; helyváltoztatás gyakoriságából és/vagy esetenként a távolságából adódó inkompatibilitás A környezeti megterhelés nem megfelelő klímából , nem elegendő friss levegő hiánya üzemi háttér zaj a beszédérthetőséget zavaró Pszichés megterhelés elvégzendő munka minőségével (pontosság) szemben támasztott követelmények magas mértéke , elkövetett hiba jelentősége és javíthatósága - az adott műveletre vonatkozó teljesítménykövetelmény (normaidő, határidő stb.) mértéke magas az elvégzett munka eredményéről kapott minimális visszajelzés
Alkalmazott vizsgáló módszerek fizikai megterhelés elemző lap Kód:
Tényezők T1 T2 T3
T4 T5
T6
T7
A munkahely kialakítása a munkát végző testméreteinek… A munkahely kialakításánál a munkasík mérete… A szerszámok kialakítása a megfelelő és kényelmes megfogás szempontjából… A mukavégzés jellemzően a test előtt kb. 40 cm-es síkban történik… Kevés munka folyik a térdmagasság alatt (a padlószinttől számított kb. 40 cm alatt)… Kevés munka folyik a padlószinttől számított kb. 130 cm (mellmagasság) felett… A munkavégzés közbeni testhelyzet…
Az anyagmozgatás vagy erőkifejtés rendszerint a testhez közel, a csípő magasságában történik… E2 A munka során súlyos (kb. 20 kg-nál nehezebb), vagy nagy méretű, vagy rossz megfogású, tárgyak kézi erővel történő emelése, vagy szállítása, vagy igen kis méretű tárgyakkal történő műveletek végzése… E3 A toláshoz / húzáshoz szükséges rendszeres erőkifejtés nagysága… E1
(Nem nagyobb kb. 200 N-os erőhatásnál)
E4
Az oldalról oldalra alkalmazandó erőhatás… (Nem nagyobb kb. 70 N-os erőhatásnál)
E5
Az izmok huzamos statikus terhelése… E6 Az erőkifejtéshez biztosított testhelyzet…
Nem értékelhető
Megfelelő (Zöld)
Nem kényelmes / fárasztó (Sárga)
Rossz / nagyon fárasztó (Piros)
Tényezők E7 A szerszámok kialakítása, erőigénye a munka során… G1 A kezelőelemek típusa a tevékenység szempontjából… G2 A kezelőelemek elérhetősége… G3 A kezelőelemek rendeltetése, jelölésének egyértelműsége… G4 A kezelőelemek működtetésének egyértelműsége G5 A kezelőelemek működtetése az emberi mozgás jellemzőinek… G6 A kijelzől típusa a tevékenységnek és a környezeti feltételeknek… G7 A kijelzők elhelyezése, láthatósága, értelmezhetősége… G8 Az egyéb feliratok és jelzések láthatósága, olvashatósága és érthetősége… G9 A munka a nagyon igényesen kivitelezett, precíz mozgások (összehangolt kézmozdulatok) szempontjából… G10 A munka során a helyváltoztatás (gyaloglás) gyakorisága és/vagy távolsága… G11 A munkavégzés szintkülönbségek emelő-berendezések nélküli leküzdése (létrára vagy állványra mászás stb.)…
Nem értékelhető
Megfelelő (Zöld)
Nem kényelmes (Sárga)
Rossz / nagyon fárasztó (Piros)
Alkalmazott vizsgáló módszerek környezet- és pszichés megterhelés felmérő lap Kód:
Tényezők Kód: M1
Tényezők V1 Az általános világítás a munkafeladathoz… V2 A helyi világítás, a munkafeladat szempontjából… K1 A beltéri munkahelyen a klíma (hőmérséklet, páratartalom, légmozgás) … K2 A beltéri munkahelyen a levegő minősége, a friss levegő mennyisége… K3 Külterületen végzett munka esetén a dolgozót érő meleg hőhatás mértéke… K4 Kültéren végzett munka esetén a dolgozót érő hideg hőhatás mértéke… K5 Kültéren végzett munka esetén egyéb időjárási hatások mértéke… Z1 A munka közbeni zajterhelés mértéke… Z2 A munka közbeni rezgés, vibráció mértéke…
Nem értékelhető
Megfelelő (Zöld)
Elég rossz Nagyon / zavaró rossz / igen (Sárga) zavaró (Piros)
M2 M3
M4 P1
P2
P3
A1 A2 A3
Az elvégzendő munka minőségével (pontosság) szemben támasztott követelmények mértéke… Az elvégzett munka eredményéről kapott visszajelzés… Az adott műveletre vonatkozó teljesítménykövetelmény (normaidő, határidő stb.) nagysága… A munkavégzés során elkövetett hiba jelentősége és javíthatósága… A munkavégzés során a művelet pontos elvégzéséhez szükséges figyelemkoncentráció mértéke… Baleseti kockázat: annnak esélye, hogy a munkavégzés során a dolgozó saját és/vagy mások testi épségét veszélyezteti… Társas kapcsolatok: a munkavégzés kommunikációval, személyes kapcsolatokkal (interperszonális megterheléssel) járó megterhelése… Az alapanyagok, segédanyagok minősége… Az anyagellátás minősége…
A műveletekhez szükséges szerszámok (berendezések) minősége, megbízhatósága, a karbantartás minősége… A4 A munkaszervezés és a műszakitechnológiai információk (dokumentációk) színvonala… A5 A mukafeltételek (pl. munkaidő beosztás) és a munkakörnyezet megfelelősége…
Nem értékelhető
Megfelelő (Zöld)
Elég nagy / Nagyon / rossz / nagy / zavaró nagyon (Sárga) rossz / igen zavaró (Piros)
ERGONÓMIAI KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ÖSSZESÍTÉSE EK-2; EK-3; ZMS-4HB;
FORRÁS
MINŐSÍTÉS Sárga (db)
Piros (db)
Fizikai megterhelés T
Testhelyzetből
2
1
E
Erőkifejtésből
1
1
G
Gép-ember inkompatibilitásból
2
0
Környezeti megterhelés V
Világításból
0
0
K
Klímából
2
0
Z
Zajból
1
0
Pszichés megterhelés M
Munkafeladat sajátosságaiból
4
0
P
Pszichológiai jellegzetességekből
1
0
A
Anyag -és információellátás feltételeiből
4
0
ERGONÓMIAI KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ÖSSZESÍTÉSE EK-2; EK-3; ZMS-4HB;
Fizikai megterhelés térdmagasság alatt csomagolóanyag előkészítés kényszertartása és sok a túlnyúlás; izmok huzamos statikus terhelése; helyváltoztatás gyakoriságából és/vagy esetenként a távolságából adódó inkompatibilitás A környezeti megterhelés nem megfelelő klímából , nem elegendő friss levegő hiánya üzemi háttér zaj a beszédérthetőséget zavaró Pszichés megterhelés elvégzendő munka minőségével (pontosság) szemben támasztott követelmények magas mértéke , elkövetett hiba jelentősége és javíthatósága - az adott műveletre vonatkozó teljesítménykövetelmény (normaidő, határidő stb.) mértéke magas az elvégzett munka eredményéről kapott minimális visszajelzés
Munkatevékenység ergonómiai kockázata és súlyozása BRIEF TM mozdulatelemzés és a csont és vázizom, izületeinek igénybevétele a felvett testtartás erőkifejtés mértéke, annak módja a megterhelő mozdulat ideje (tartama) és gyakorisága
BEST TM pontszámokhoz rendelt korrigált faktorszámok fizikai kóroki tényezők pontszámainak a heti munkaórához rendelt korrekciós szorzó
Foglalkozás kockázat mutató Prioritás 0–9 Alacsony 10 – 29 Közepes 30 – 49 Magas 50 felett Nagyon magas
BRIEF TM EK-2
BEST TM EK-2
BRIEF TM - ZMS-4HB
BEST TM - ZMS-4HB
Dolgozói felmérés - egészségügyi állapotváltozás mutatók Tünetfelmérő jegyzékkel
Dolgozói felmérés - egészségügyi állapotváltozás mutatók Tünetfelmérő jegyzékkel
Dolgozói felmérés - egészségügyi állapotváltozás mutatók Tünetfelmérő jegyzékkel
Dolgozói felmérés - egészségügyi állapotváltozás mutatók Szubjektív fáradtság vizsgáló kérdőívvel (Yoshitake kérdőív) Az alkalmazott teszt a munkavállalók szubjektív fáradtság megítélésén alapul. A méréseket illetve kérdőívek kitöltését a műszak kezdetével és a műszak végeztével is felvetettük. Az elemei a következők: Az általános fáradtság megítélése- a közérzet kitűnő állapota (+4) és a kimerültség (-4 ) skáláján kell az egyénnek elhelyeznie magát, melyen a középső, közömbös állapot 0 pontot ér. Testtérképen kell bejelölni a jelentkező panaszokat, fájdalmakat, jellemző fáradtság érzetet. A fáradtság esetében jelentkező tüneteket 3 csoportban szerepeltetve vizsgáljuk, hogy milyen változások következnek be Ø a hangulati-közérzeti tényezőkben Ø a motivációs tényezőkben Ø testi-fizikális tényezőkben
SZUBJEKTÍV FÁRADTSÁGVIZSGÁLÓ KÉRDŐÍV
Munkatevékenység:……………………….
Műszak: De o
Neme: férfi
Életkor:
nő
Du o
Éj o
Dolgozói felmérés - egészségügyi állapotváltozás mutatók Szubjektív fáradtság vizsgáló kérdőívvel (Yoshitake kérdőív) Általános fáradtságérzés megítélése Összesen Munka előtt Munka után 2.5%
Fáradtság mértéke a szubjektív tünetek száma alapján Összesen Munka előtt Munka után
-40%
Megjegyzés: + 100% = a közérzet kitűnő állapota - 100 % = a teljes kimerültség állapota 0 = se kipihent, s e fáradt
14.6%
41.3%
Megjegyzés: + 100% = a megadott 30 tünet mindegyikének megjelölése
Fáradtság érzés tüneteinek megoszlása Összesen Munka előtt Munka után Különbség Hangulatiközérzeti tényezők Motivációs tényezők Testifizikális tényezők
20%
65%
45%
15%
26%
11%
9%
33%
24%
Megjegyzés: +100% = a megadott 10 tünet mindegyikének megjelölése
Dolgozói felmérés - egészségügyi állapotváltozás mutatók Szubjektív fáradtság vizsgáló kérdőívvel (Yoshitake kérdőív) Leggyakoribb tünetek Összesen Munka előtt: Rám jön az ásítás Szeretnék lepihenni Idegesnek érzem magam Munka után: Az egész testem fáradt Elfáradtak a lábaim Szeretnék lepihenni Túlerőltettem a szemem Mozgásom merevvé válik Álmosság jött rám Nehezemre esik kiegyenesedni Türelmetlen vagyok Elmerevedtek az izmaim a vállamon, nyakamon Fáj a derekam Kiszáradt a torkom
50% 40% 50% 70% 80% 80% 60% 75% 60% 40% 40% 50% 60% 50%
EASY TM Felmérés Prioritás meghatározó mátrix Az Ergonómiai Kockázati Tényezők Prioritásainak Azonosítása EK-2; EK-3; ZMS-4HB munkakörök együttes minősítése Felmérések
Bal
Jobb
Kéz/csukló
Könyök
Váll
Kéz/csukló
Könyök
Váll
Nyak
Hát
Lábak
BRIEF
4
4
4
4
4
4
4
4
4
ORVOSI
2
2
2
2
2
2
2
2
2
DOLGOZÓI
1
1
1
1
1
1
1
1
1
PRIORITÁS
4
5
4
5
5
0
7
1
4
A Mátrixon a BRIEF, ORVOSI és DOLGOZÓI felmérések adatai alapján be kell jelölni a pontszámokat. Ezt követően az egyes testrészeknek megfelelően kialakult összegek határozzák meg a prioritásokat. A legmagasabb területet jelölje a Prioritás ábrán.
Prioritás ábra
BRIEF 4
6
5 7-hát
ORVOSI
2
DOLGOZÓI
3 1
Ennek megfelelően a tanulmányban vizsgált végellenőrző-csomagoló munkakörökben a hát területét érintő hatások a legveszélyesebbek, ezt követik a könyök, váll és a csukló/kéz terhelései .
Összefoglalás, megállapítások
A megnyert munkáltató által is problémásnak ítélt végellenőrzőcsomagoló tevékenységről – megterhelést illetően is komplex – bebizonyosodott a prioritást meghatározó mátrix felhasználásával, hogy komplexebb vizsgálatot igényel. A BEST értékelés alapján eltérőek voltak a foglalkozás kockázat mutatók. Ø Az EK-2 gyártósori végellenőrző-csomagoló tevékenység foglakozás kockázat mutatója: közepes (20), Ø Az EK-3 és ZMS-4HB gyártósori végellenőrző-csomagoló tevékenység foglakozás kockázat mutatói: magas (40-40) besorolást kaptak. Mindezt alátámasztják a dolgozói felmérések eredményei is.
Vállalati ergonómiai program javaslat - prevenció
SZEMLÉLET- ÉS MAGATARTÁSVÁLTOZÁS =
MEGÉRTÉS ·A célcsoporthoz való igazodás ·Konkrétság ·Szemléletesség ELFOGADÁS ·Meggyőző érvek ·Konfliktus nélküli ütköztetés MOTIVÁCIÓ ·Jövőkép ·Ismeret-, képzelet-gyarapodás ·Közvetlen megszólítás ·Pozitív érzelmek LEHETŐSÉGEK ·Cselekvőképesség erősítése ·Cselekvési szabadság ·Viselkedési modellek ajánlása ·Konkrét elképzelések a megvalósítható megoldási módokról
Összefoglalás, megállapítások
Ergonómiai elvek bevezetésére tett javaslat a magatartás és szemléletváltozás reményében, az egészségkárosodás, foglalkozási megbetegedés kockázatát csökkenti, a tudatosság révén a megelőzésben jelentős szerepet játszik.
Ø az érintett munkavállalók ismerik a saját munkájukkal kapcsolatos problémákat, Ø
az érintettek tudják, tapasztalják, hogy melyik ergonómiai alternatíva lesz a legkielégítőbb, és a legelfogadhatóbb a számukra,
Ø könnyebben elfogadják a változásokat, Ø kialakulhat egy valódi ergonómiai-biztonsági kultúra a cégnél.
OMFI 2013 490 e KN + 86 e N fizikai munka (570 e érintett ) 46 e gondozott- 14.9 % 15 mozgásszervi foglalkozási megbetegedés KSH- MEF-2007 OEP (2011) és NRSZ (2013) 363 e egészségkárosodás, 314 e eset; panasz; 7.160 e táppénzes nap; 317 e kedvezőtlen, 12. 5 milliárd HUF táppénz kltsg egyenlőtlen testtartás; 1.hely 222 e (61%) Összes rehab vagy rokkant mozgásszervi; 77145 fő Keresőképtelenség 25%-a Mozgásszervi 11 134 fő (14%) 1 hónap vagy annál hosszabb Mozgás szervi FB : 15 fő 50 e fő
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
