Részletek a könyvből: A Chí Kung fajtái
Mivel a testünkben keringő energia, azaz a Chí felhasználása nagyon sokrétű lehet, így a különböző Chí Kung gyakorlatok is több csoport-ra oszthatók. Végrehajtásuk módja szerint megkülönböztetünk
1. Wai Dan Chí Kung gyakorlatokat. 2. Nei Dan Chí Kung gyakorlatokat.
1. A Wai Dan (Wai Tan), azaz külső elixír gyakorlatokat nevezik mozgásos gyakorlatoknak is, mivel a mozgás és az ebből adódó pozíciók hatására fejti ki jótékony hatását. Ezeket a gyakorlatokat állva, ülve, sőt néha fekve is végezzük... (folytatás a könyvben)
Wu Xing, a kínai Öt Elem Tana
A régi taoista mesterek, akik kidolgozták a hagyományos kínai orvolás alapjait, az emberi test működését nem a matéria, azaz az anyag szerkezete alapján vizsgálták, hanem a saját filozófiájuk tükrében. Mivel azt látták, hogy minden mindennel összefügg, és minden ok-okozati összefüggésben van, teljesen más módon közelítették meg az emberi test működését, mint teszik azt a nyugati orvoslásban. Az egymásra hatások láncolata alapján alkották meg az ún. öt elem, pontosabban az öt változó állapot tanát, amely az öt természeti elemhez, - tűz, föld, fém, víz, fa - kapcsolódik. Ezek az elemek különböző módon hatnak egymásra. (folytatás a könyvben)
Yin és Yang elmélete
A Yin és Yang eredeti jelentése egy domb napos és árnyékos oldala, de ma már az összes ellentétpárt ezzel magyarázzák a kínai filozófiában és gyógyászatban. Tulajdonképpen a világ és benne az ember működését felosztották végtelen számú Yin és Yang ellentétpárra. Fontos azonban, hogy egyik nincs a másik nélkül.
Ahogy Lao Ce fogalmazott a Tao Te King című művében:
"Mikor a szépet megismerik, felbukkan a rút is, Mikor a jót megismerik, felbukkan a rossz is. Lét és nemlét szüli egymást, magas és mély alakítja egymást, ..." "A Yang szüli a Chít, a Yin pedig formát ölt, azaz megjelenik."
Ez az ellentétesség, mely egyszerre az egymást kiegészítése is, megjelenik minden téren. Fizikailag
A Yin: pihen, nem mozog, nyugodt, belső, leszáll, hideg, sötét, anyagi, működésében csökkenő, valamilyen állományhoz kapcsolódó. A Yang: eleven, mozog... (folytatás a könyvben)
Jing Luo, avagy a meridiánelmélet
Egy emberi testben három féle keringési rendszert különböztetünk meg: a vérkeringést, a nyirok-keringést és az energiakeringést. Az energia 72
csatornán ún. meridiánon, vagy vezetéken kering. Ezek a meridiánok tehát nem mások, mint a testben keringő Chí szállító vezetékei.
A Jing Luo kifejezés magába foglalja a meridiánokat és azok elágazásait is, hiszen a Jing szó utat, vagy ösvényt jelent, a Luo pedig hálózatot. A Jing Luo egy olyan speciális rendszer, amely összeköti a felszínt és a mélyet, az alsót és a felsőt, és szabályozza a test minden működését, amelyben kering a Chí. (folytatás a könyvben)
A Chí
A Chí, azaz az energia rengeteg tanulmányban szerepel, sokan és sokat beszélnek róla, de igazán egyszerűen csak oly kevesen írták le. Ennek talán az egyik oka, hogy az emberi testben nagyon sok féle Chí van, és bár mindegyiket Chí-nek azaz energiának nevezzük, funkciójukban és minőségükben igencsak eltérőek. Az emberi szervezetben keringő Chí oly mértékben túl lett misztifikálva a „nyugati” világban, hogy sokan azt gondolják, hogy pusztán Chí-vel bárkit le lehet győzni, ez azonban sajnos nem így van. Az ember és a kozmosz össze van kapcsolva Chí vel azaz energiával. Ez alatt a kifejezés alatt a kínai orvostudományban egy finom szubsztanciát értenek, amely nem érzékelhető az érzékszerveinkkel, de mérhető bizonyos műszerekkel. Olyan kifejezésekkel lehetne megmagyarázni, mint életerő (életenergia), hangulat, szellem. (folytatás a könyvben)
A Három Kincs (Shan Bao)
A Chí-Kung illetve a Tai Chi Chuan egyik fontos kifejezése a Három Kincs, azaz a Dzsing, (Jing) a Chí és a Shen. Mik ezek?
Dzsing (Jing): Egy ember fogantatásához szükség van két sejtre, a hímivarsejtre és a petesejtre. E két sejt egy egészen különleges „valami”. Tulajdonképpen valahol félúton vannak az anyag és az energia állapot között. Ez az az (életesszencia) amelyet a szüleinktől öröklünk, és amely életünk folyamán nem növekszik, csak fogy. (folytatás a könyvben)
Mi az a Chí Kung? Miben és hogyan segít?
Chí (Kí, Prána) = energia, életenergia, lélegzet. Kung = valamivel való munkálkodás, valaminek a finomítása, alakítása.
A Chí Kung tehát nem más, mint az (élet)energiával való munkálkodás. A világegyetemet átható, azt mozgató és az élet alapját adó Chí, azaz energia tartja életben az embert és minden élőlényt, a legegyszerűbb egysejtűtől, a legbonyolultabb élő szervezetig bezárólag.
Ha a szervezetünkben megfelelő mennyiségű és minőségű Chí van, akkor egészségesek vagyunk. Persze ez csak abban az esetben igaz, ha ez a Chí, teljesen szabadon, akadálymentesen áramlik a meridiánokban. Ekkor beszélünk harmonikus működésről.
Mi történik, ha nem megfelelő minőségű vagy mennyiségű energiával
rendelkezünk?
(folytatás a könyvben)
A légzés fajtái, és a helyes légzés
Az emberek túlnyomó többsége elfelejtett helyesen lélegezni. Rossz a tartása, a tüdő nem tud teljes kapacitással működni, s így felületes a légzés, elégtelen az oxigénellátás és ezáltal a szervezet teljes működése. Az öregedési folyamatok felgyorsulnak, a gyógyulási folyamatok lelassulnak, az ellenállóképesség csökken, és a fizikai képességekkel együtt a pszichikai képességek is (koncent-rálóképesség, problémamegoldó készség, stb.) csökkennek. A rossz tartású ember rövid idő alatt stresszes, kapkodó és bizonytalan lesz, aki mindig gyorsan, kapkodva veszi a levegőt is. A vállai egyre jobban előre esnek, a háta meggörnyed, és úgy érzi, (úgy is néz ki egy idő után) mint aki az egész világ problémáinak a súlyát a saját vállán hordja. A bölcs ember lassan, nyugodtan, és elnyújtottan lélegzik, laza, egyenes tartással közlekedik és ül, a mozgása mindenkor lezser és alkalmazkodik a körülményekhez.
„Csuang Ce a vándorlásai során egyszer egy folyóhoz érkezett, ahol egy öreg csónakos vitte át a folyón az átkelni szándékozó utasokat. Amikor Csuang Ce beült a csónakba, csodálkozva látta, hogy az idős ember milyen ügyesen kormányozza csónakját a sebesen zajló folyón, a gyakori
örvények és sziklák között. Amikor már éppen nekiütköztek volna egyegy ilyen sziklának, az idős csónakos egy-egy látszólag jelentéktelen mozdulattal mindig kikerülte őket, és sértetlenül megérkezett a túlpartra.
Amikor Csuang Ce rákérdezett miben is rejlik a tudománya, az öreg csak ennyit válaszolt: (Folytatásd a könyvben)
Wu Tai Chi Légző gyakorlat (Részlet)
Wu Chi - A kezdő állás
A kezdő állás, azaz a Wu Chi állás olyan, mint az őskezdet. Maga a név is a semmit nem tudó elmére, a születés előtti osztatlan, „kaotikus” állapotra utal, amikor még nem vált el egymástól a jobb és a bal, a lent és a fent, csak egy egységes egész létezik. Ebben az állásban érdemes a gyakorlás megkezdése előtt 10-15 mp-ig, vagy akár hosszabb ideig is elidőzni, mert segít megnyugtatni, lecsendesíteni a tudatot.
Álljunk egyenesen, a kezünk lazán lógjon a testünk mellett. A középső ujjunk finoman érintse a combunkat a nadrágvarrás vonalán, a Feng Shí pontnál. A nyelv hegyével finoman érintsük a szájpadlást a fogíny mögött a közép vonalon. Ezzel (és az alsó kapu nyitásával) összekapcsoljuk az ún. “Kis égi kört” alkotó befogadó és kormányzó meridiánt. Nézzünk egyenesen előre, a saját testmagasságunk szerinti 3-4-szeres távolságba.
Az állás közben koncentráljunk a köldök alatt 3 ujjnyira lévő alsó Tan Tien-re.
Feng-Shi pont
Nyissuk ki a három kaput az ún. Kis égi körön. Az alsó kapu a 2. és 3. ágyéki csigolya között, a köldök háti kivetülésénél lévő Ming Men pont magasságában van. A középső kapu a két lapocka között a szív magasságában, a felső kapu pedig a Jáde párnán, a nyakon helyezkedik el. A kapuk kinyitása úgy történik, hogy a gerinc természetes „S” alakját igyekszünk „kiegyenesí-teni”:
A három kapu
Hui-Yin pont
1. A hasat enyhén behúzzuk, s ezzel a keresztcsontot finoman hátrafelé toljuk, a farokcsontot pedig kissé előre billentjük, a gátizmon lévő Hui Yin pontot pedig “leengedjük”.
2. A vállakat lazán engedjük előre, finoman húzzuk be a mellkasunkat miközben a gerinc lapockák közti szakaszát hátra toljuk. Olyan érzésnek kell lenie, mintha valamit felfelé engednénk. 3. Kissé engedjük le az állunkat a mellkas irányába, a nyakat pedig finoman, szinte csak érzés szintjén (szinte csak elképzelve) nyújtsuk az ég felé, ezzel a fejtetőn lévő Bai Hui pontot is finoman toljuk felfelé.
Bai Hui pont
Amikor kinyitjuk a kapukat, a nehéz energia felemelkedik egészen a középső kapuig, s ennek hatására az állásaink stabilak lesznek, a gyökerezés tökéletesen érvényesülni tud. A középső kapu fölé már csak a könnyű energia emelkedik. A felfelé áramló energia ezután aktiválja az idegrendszert, s ennek köszönhetően már a tudatosság irányít és nem az érzelmek.
A kapuk nyitásánál testi szinten a lazításra kell figyelni, tudati szinten pedig nyissunk a külső tér felé, hogy az beléphessen és átjárhasson bennünket. Így válik átjárhatóvá a test a környezet energiái számára.
Vegyünk jó mély lélegzetet a hasba, majd a mellkasba, közben hagyjuk, hogy a testünk enyhén hátradőljön, és közben koncent-ráljunk a Ming Men pontra.
Amikor kifújjuk a levegőt, hagyjuk, hogy a testünk magától kissé előredőljön, és közben koncentráljunk a köldök alatt kb. 3 ujjnyira elhelyezkedő alsó Tan Tienre.
Ha jól csináljuk, olyan érzés, mintha a vízen, egy finoman ringatózó csónakban egyensúlyoznánk. Ez jelzi, hogy sikerült száműzni minden zavaró gondolatot és elértük a békesség állapotát.
Ming Men pont
Alsó Tan Tien
A Wu Chi állást érdemes akár néhány percig is, “Zhan Zhuan” (ejtsd: Zann Zsuan. jelentése:csendes állás, szemlélődő állás) végezni, a tudat megnyugtatása érdekében.
Miért fontos ez?
Mert minden érzelem, (pl. harag) és feszültség rossz irányba terelheti a chí áramlását. Ez pedig szervi problé-mákhoz, betegségekhez vezethet.
Ezután gondoljunk először a Ming Men pontra, aztán a köldökre. Ismételjük ezt meg háromszor, és a test stabil lesz. Ezután elkezdhetjük gyakorolni a következő állásokat.
1. Nyitás
A nyitás az ún. Wei Chi állapot, amikor a szemlélődés hatására elkezdődik a szétválás, az ellentétes pólusok (Yin és Yang, lent és fent, kint és bent, stb.) létrejötte és folyamatos mozgása.
A nyitás során az energia alulról és hátul, a gerinc mentén emelkedik, eléri az érzelmi szintet, beindítja annak működését, azután táplálni kezdi a “Shen-t” (szellem ill. elme) , amely végül átveszi az irányítást a test felett oly módon, hogy - mint a tábornok parancsai a katonákat - a légzés szabályozásán keresztül mozgósítja a Chí-t.
1-2. kép Lassan helyezzük át a súlypontunkat a jobb lábra, a térd és az orr legyen a nagylábujj vonalában, közben kissé hajlítsuk be a térdünket, a bal sarkunkat pedig emeljük fel a talajtól. Anélkül, hogy a csípő elmozdulna, emeljük ki oldalra a bal lábunkat úgy, hogy a nagylábujj belső oldala érintkezzen a talajjal elsőként.
Haladó szinten: Miközben a súlyt finoman a jobb lábra toljuk, képzeljük el, hogy az orrunk hegye függőlegesen a jobb nagylábuj-junk felett van, a farokcsont pedig a jobb sarok felett. Ekor a bal láb természetszerűleg, szinte magától ki fog lépni váll szélességbe úgy, hogy a nagylábujj belső széle érinti a talajt. Ekkor koncentráljunk a jobb kezünk kisujjára.
3. kép Lassan tegyük le a többi lábujjunkat majd a talppárnát és végül a sarkat is a talajra, miközben a súlypontunk is középre kerül. A lábakon 50-50%ban oszlik meg a terhelés, a térdek pedig kissé hajlítottak.
Haladó szinten: A kisujj után koncentráljunk a gyűrűs, majd sorban a középső, mutató és hü-velykujjunkra, és végül a tenyértőre, miközben a lábujjaink, a talppárna és a sarok eléri a talajt. A súly egyenletesen pihen a talajon, és közben koncentrálj a két mutató ujjad hegyére, a tekinteteddel pedig nézz változatlanul előre.
4-5. kép Az ujjainkat finoman húzzuk be a tenyerek alá, majd emeljük fel őket magunk elé, lazán nyújtott könyökkel. Az emelés közben képzeljük el, mintha két strandlabda lenne a hónaljunkban, amik lassan felfújódnak, és ezáltal emelkednek a karjaink felfelé, és kissé előre, egészen a fül vonaláig. A kezek emelkedésével együtt mindkét térdünket is nyújtsuk ki. Ügyeljünk rá, hogy a karok emelésekor először a váll, majd a könyök és végül a csukló mozduljon.
Haladó szinten: A kezek emelése közben koncentráljunk a külső Lao Gong pontokra. Olyan érzésnek kell lennie, mintha valami ennél a
pontnál fogva emelné a kezeinket.
Fontos, hogy bár a kezünk és a fejünk felfelé mozog, a lábakat finoman nyomjuk lefelé.
Külső Lao Gong pont
Belső Lao Gong pont 6-7. kép Lassan süllyesszük a csípőnket és ezzel egy időben engedjük le a kezeket is a csípő vonaláig. Ez a mozdulat olyan legyen, mint ahogy egy falevél lehullik az ágról. A végponton a tenyerek kb. párhuzamosak a talajjal, és a hasat kissé behúzzuk. Fontos, hogy a kezek lefelé mozgásánál szintén a váll, könyök, csukló sorrend érvényesüljön.
Haladó szinten: A kezek leenegedése közben concetráljunk a Nei Lao Gong pontokra. Fontos, hogy bár a kezünk és a csípő, valamint a Yung Chuan pont lefelfelé mozog, a fejünk ezzel egy időben a nyak finom nyújtásával toljuk felfelé.
Yung Chuan pont
1
2
3
4
5
6
7
Meridián nyitások:
A befogadó meridián nyitása
A befogadó meridián - azaz elülső,, középső meridián - a nyelv hegyétől indul és a gátizmon lévő Hui Yin ponton ér véget. Itt kapcsolódik majd a hátulsó özépső meridiánhoz, azaz a kormányzó meridiánhoz. Érdemes tudni, hogy a kínaiak szerint tulajdonképpen itt nem egy éles váltás van, hanem az e pont és a kormányzó meridián 1es pontja közti szakasz tulajdonképpen közös. Ezt úgy kell érteni, hogy mindkét meridiánhoz tartozik. Kicsit olyan mint egy folyó torkolata, ami még a folyóhoz is tartozik, de már a tengerhez is. A merididán nyitásához álljunk egyenes tartásban, (folytatás a könyvben...)
A kormányzó meridián nyitása
A kormányzó meridián a gátizmon lévó Hui Yin pontnál kezdődik és a szájpadlásnál, a fogíny mögötti területen végződik.
A meridián nyitásához álljunk laza egyenes tartásban, a tarkót finoman nyomjuk felfelé... (folytatás a könyvben...)
Az övmeridián nyitása
Az övmeridián, a derék körül elhelyezkedő különleges meridián. Ez az egyetlen olyan meridián, amely nem függőleges irányban, hanem vízszintesen, a köldök és a Ming Men pont magasságában helyezkedik el. Feladata a függőleges meridiánok összekapcsolása, az energia sz-
intek kiegyenlítése, valamint ez a meridián köti össze a gerincen lévő alsó kaput a köldökkel.
Az öv meridián nyitása... (folytatás a könyvben...)
Négy Kapu Légzés
A Négy Kapu Légzés nem más, mint a két kézen és a két lábon lévő egy-egy akupunktúrás pont - a Lao Kung és a Yung Chuan - bevonása az energia be, illetve kilégzésébe.
A Nei Lao Kung pont a tenyéren található, ahol az ökölbe szorított kéz középső ujja érinti a tenyerünket, a Wai lao Gong pedig ennek kézháti kivetülése.
Nei Lao Kung
(folytatás a könyvben...)
A tolómeridián nyitása
Wai Lao Kung
A tolómeridián a test középtengelyében, az alsó Tan Tien-től a mellkasig tart. E meridián gondoskodik a víz felemeléséről a hólyagból egészen a tüdőig, biztosítva annak nedvesen tartását. Ez azért fontos, mert ha a tüdő kiszárad, (melegtől, vagy széltől) az igen komoly problémát okoz a szervezet működésében. Ilyenkor a tüdő nem tud energiát
fogadni a léptől, így száraz köhögés lép fel, amivel még további energiát veszít.
A meridián nyitása a fordított, azaz Taoista légzéssel történik. A rekeszizom feladata, hogy a felső „tiszta szerveket” elválassza az alattuk lévő „nem tiszta szervektől”. A fordított légzésnél a rekeszizom lecsúszását kell megakadályozni, hogy... (folytatás a könyvben.)
A kézmeridián nyitása
Álljunk lazán, egyenesen, és koncentráljunk a fejtetőn lévő Bai Hui pontra. Ezután lépjünk ki Mabo (ló) állásba, a karjainkat lazán hagyjuk a test mellett lógni, a kézfejet kissé emeljük meg, hogy a tenyér a talaj felé nézzen, de ne feszüljön meg se a kezünk, se a csuklónk. Kissé kerekítsük a kezünket, hogy a tenyér közepén egy kis mélyedés keletkezzen. Az ujjak előre néznek ugyanabban a magasságban, kivéve a középső ujjaink, melyeket jobban felemelünk.
A tenyerünkben bizsergő érzés fog megjelenni, ezzel is tapasztalva a felfelé irányuló földsugárzást.
Belégzéssel szívjuk be az energiát a Nei Lao Kung ponton keresztül, majd vezessük fel a karokban és... (folytatás a könyvben.)
A lábmeridián nyitása
Álljunk Mabo állásba, a kezek lazán lóghatnak a test mellett, vagy lehetnek labdatartásban is.
Belégzés: A talpon lévő Yung Chuan pontokon keresztül szívjuk fel a földből az energiát. Ezután a lábakon keresztül továbbítsuk azt a... (folytatás a könyvben.)
Összetett légző gyakorlatként
Kezdésként álljunk labda tartásba.
1-2. kép Képzeljük el, hogy belégzünk a tenyereken lévő Nei Lao Kung pontokon keresztül, egészen a fejtetőn lévő Bai Hui pontba.
1
2
Ezt követően kilégzéssel fújjuk ki a levegőt és vele az energiát a gerinc mentén le a gátizmon lévő Hui Yin pontig, és onnan tovább a lábakon és a talpon lévő Yung Chuan ponton át. (folytatás a könyvben.)
Kis Égi Kör
A Kis Égi Kör vagy ciklus, a test elülső és hátulsó középső meridiánjainak, azaz a befogadó és a kormányzó meridiánok összekapcso-lásával jön létre. Mint azt a meridián nyitás c. fejezetben már leírtam, a befogadó meridián (Ren Mai) a nyelv hegyétől a gátizmon lévő HuiYin pontig tart, és itt összekapcsolódik a hátulsó középső, azaz a kormányzó (Du Mai) meridiánnal. Ez a meridián a gerincen és a koponya középvonalán, majd a homlokon és az orron át haladva a felsőajaknál lép be a szájüregbe, és ott, a szájpadláson a fogíny mögött végződik.
A kis égi körön való keringetéshez vegyük fel a labdatartást.
Belégzés: Képzeljük el, amint beszívjuk az orron át az energiát egészen a köldök alatt háromujjnyira lévő alsó Tan Tien-be. (folytatás a könyvben.)
Nagy Égi Kör
A Nagy Égi Kör lényege, hogy a keringetést már nem csak a két különleges meridiánon végezzük, ahogy a Kis Égi Körnél, hanem az egész testben, valamint az energiát nem az orron át szívjuk fel, hanem a talpakon lévő Yung Chuan pontokon át. A kis égi körrel ellentétben itt egy ciklus (az energia körbemenetele) közben nem egy belégzés és kilégzés van, hanem két be-, és két kilégzés. Kezdésként vegyük fel a labdatartást, a korábban leírt módon.
Első belégzés: Képzeljük el, hogy az első belégzés közben a talpon lévő Yung Chuan ponton keresztül szívjuk fel az energiát, és az a lábak belső felén megy fel a Hui Yin pontig, onnan pedig tovább az alsó Tan Tien-be.
1a
1b
(Folytatás a könyvben.)
A Yung Chuan és a Lao Kung pontok összekapcsolása
A Yung Chuan és a Lao Kung pontok összekapcsolása egy nagyon fontos gyakorlata a Wu stílusú Tai Chi Chuan-nak. Specialitása, hogy a gyakorlása közben egy be-, illetve kilégzéssel kb. akkora utat kell megtennie az energiának a meridiánokban, mint a nagy égi körnél két be, és két kilégzés alatt. A másik érdekessége, hogy az energiaáramlás a test két oldalán párhuzamosan történik, de sehol sem egyesül, azaz a
kormányzó és a befogadó meridiánt, és vele együtt a belső szerveket is kikerüli.
Figyelem! Ezt a gyakorlatot csak akkor szabad elkezdeni gyakorolni, amikor már a tudatunkkal, illetve a szándékunkkal külön-külön is tudjuk aktivizálni a Yong Chuan, a Nei Lao Gong és a Wai Lao Gong pontokat.
Belégzéssel:
Az energiát húzzuk fel a földből a Yung Chuan pontokon keresztül, majd vigyük tovább a lábak belső oldalán és a csípő elülső oldalán.
Innen a derék magasságában hátramegy a gerinc két oldalára, ott fel a hónalj magasságáig...
... és ott a hónalji árkon keresztül a kar belső oldalán egészen a (Folytatás a könyvben.)
