http://mno.hu/tarsadalom/no-a-tudomannyal-szembeni-felelem-1317709
Tisztelt Elnök Úr! Köszönjük állásfoglalását, az alaptörvény XX. cikkében megfogalmazott tétellel kapcsolatban, ami a testi és lelki egészség védelmében Magyarországon genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságot tart szükségesnek. Mivel még a legszárnyalóbb fantáziával sem lehet elképzelni, hogy miként veszélyeztethetné lelki világunkat a génnemesített kukorica vagy lazac, ez a megfogalmazás komoly sebet üt a törvény szakmai hitelességén. A géntechnológiával nemesített növények egészségi kockázatát sokszorosan többet vizsgálta a tudományos világ, és az engedélyező hatóságok, mint bármelyik hagyományosan nemesített növényt. A GM takarmányok biztonságáról maga az állattenyésztői gyakorlat szolgál adattal: 2000-2011 között több mint 100 milliárd haszonállatot takarmányoztak GM növényi termékkel anélkül, hogy káros hatások megmutatkoztak volna. A törvény szavainak romboló hatása mára már világosan látható. Visszaesett a mezőgazdasági géntechnológiát alkalmazó kutatási kapacitás, a diákok elkerülik az ilyen témákat. A „GMO” szitokszó, amire igen sikeres, de az embereket megtévesztő kormányzati propaganda épül, hisz lehet hivatkozni az alaptörvényre. Ez a mi mai valóságunk, miközben a nemzetközi agrár-innováció igazolja, hogy a géntechnológia segít a globális problémák kezelésében. Gének beépítésével csökkenthető az aszály okozta termésveszteség, vagy növelhető a fotoszintézis hatékonysága. A betegségeknek, kártevőknek ellenálló GMO-k valóban szolgálhatják a környezetbarát mezőgazdaságot. Miközben az alaptörvény támogatásával hazánkban sikerrel fosztjuk meg a magyar gazdatársadalmat a génnemesített szervezetek kínálta előnyöktől, ideológiai alapon a tudományt nem lehet karanténba zárni, és a technológia precizitása folyamatosan javul. A legújabb célzott, génszerkesztési beavatkozások tovább hiteltelenítik a molekuláris génnemesítés ellenzőinek érveit. Egyre sürgetőbb lesz, hogy az alaptörvény összhangba kerüljön a tudomány tényeivel és a biotechnológiai fejlesztések világtendenciáival. Elnök úr nyilvános kritikája igen fontos esemény azon az úton, ami elvezethet az alaptörvény korrekciójához. Indokolt lenne, hogy a Magyar Tudományos Akadémia mint tudós közösség is csatlakozhasson az elnöki véleményhez, és testületi állásfoglalás is születhessen a géntechnológia szerepvállalásáról a hazai kutatás, oktatás és biotechnológiai alkalmazások kérdéseiben.
Részlet Molnár Csaba írásából
„– Talán jobban értelmezhető tudományos kérdés a genetikailag módosított szervezetek (GMO) kutatásának, felhasználásának témája. Jónak tartja-e, hogy egy ilyen tudományos kérdésre adott válaszról a politika legmagasabb szintjein döntenek, és még az alaptörvénybe is bekerül? – Ebben a kérdésben az Akadémia több tagja és az Akadémia elnöke is kifejtette, hogy nem értenek egyet azzal, hogy ez az alkotmányban legyen. Azzal egyet lehet érteni, hogy a kérdésről törvényt hozzanak, hiszen ez egy európai gazdaságpolitikai kérdés is. Viszont mivel viszonylag új technológiáról van szó, nem tudhatjuk, hogy tizenöt-húsz év múlva mi lesz a helyzet. Adott esetben pedig törvényt módosítani könnyebb lenne, mint alkotmányt módosítani. Ezért nem tartottam szerencsésnek én sem, hogy bekerült az alaptörvénybe. Egyébként megfelelően ellenőrzött körülmények között jelenleg is lehet Magyarországon GMO-kísérleteket folytatni.Az szerintem is helyes, hogy garantálni kell, hogy a génmódosított növények ne kerülhessenek ki a kutatóintézetből. De kétségtelen, hogy a GMO-k jogi kezelése egy olyan kérdés volt, amelyben az Akadémia nem értett egyet a parlamenttel.”
Dudits Dénes az MTArendes tagja Az MTAkorábbi alelnöke
1
Szinapszis - A Semmelweis Egyetem hallgatóinak lapja XII. évf./03. szám, 2015. november, 10-13. old. http://issuu.com/szinapszis/docs/2015november
Mindannyiunk életét befolyásolják a gének. Ezek határozzák meg - persze, csak valószínűségi alapon -, hogy kik vagyunk, hogyan nézünk ki, milyen betegségeket szerzünk életünk során, sőt néha még azt is, hogy ezek közül melyik lesz az a bizonyos utolsó. Jól viszonyulni a génjeink adta lehetőségek és korlátok bonyolult rendszeréhez egyet jelent azzal, hogy megbékélünk a nekünk kiosztott lapokkal, s ezek után tudatosan befolyásoljuk az élet nagy játékában a lapjárást. KÉSZÍTETTE: Maár Melinda
MINDENNAPI KENYERÜNK fotó
Többségünk a rohanó életmód miatt még az étkezések időpontjait sem képes betartani, nemhogy megválogatni, mit tesz a bevásárlókosarába. Annak viszont, aki gluténérzékeny, alapvető élelmiszerfajtákról kell lemondania, vagy legalábbis meg kell keresnie azok gluténmentes megfelelőit. Az allergiás tüneteket a lisztben lévő fehérjék váltják ki. A kukorica és a rizs allergén hatása alacsonyabb, így főként ezeket ajánlják a cöliákiás betegeknek. Ezekből viszont hiányoznak az úgynevezett HMW glutenin tápanyagfehérjék, amelyek a búzalisztben a könnyű dagaszthatóságért felelősek. Ebből következik, hogy nehezebb ugyanolyan minőségű terméket előállítani a kevésbé allergén alapanyagokból. Megoldás lehet a problémára a kukorica és a rizs módosítása géntechnológiai módszerrel, hogy azok a tésztakészítésnek kedvező fehérjéket is tartalmazzák. A génmódosított termékeket az allergiás betegek jól meghatározható köre fogyaszthatná. Bizonyára vannak bioanyukák – otthon mosódióval veszik ki a makacs foltokat, ecettel és citromlével vízkőmentesítenek –, akik megrémülnének a GMO-jelölt házikenyértől. Az ilyen jellegű félelmek szinte mindig a tudatlanságból táplálkoznak.
„D.J. Boostin mondta, hogy a tudás legnagyobb ellensége nem a tudatlanság, hanem a tudás illúziója. Azért nehéz a GMOellenességgel megküzdeni, mert az ideológusai is ilyen illúziót nyújtanak.” Györgyey szerint az emberek általában szeretnek félni valamitől. Minden korszaknak megvan a maga félelemdivatja: a mi korunknak a GMO-tól, a chemtrailtől, az oltásoktól és ezek cifra kombinációitól való félelem jutott. Ahhoz, hogy mesteri szinten művelhessük a félelemkeltés és rettegés tudományát, nem kell más, mint hogy a fóbia tárgya legyen egy ismeretlen újdonság, amivel szemben még nem gyűlt össze elegendő hétköznapi, személyes tapasztalat. Eképpen tökéletesen alkalmasak a génmódosított növények, hiszen nálunk tilos termeszteni őket, így nem találkozik velük
A génmódosítást, mint egy lehetséges jövő hasznos technológiáját szeretném kicsit emberközelibbé tenni Dr. Györgyey János segítségével, aki az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársa.
2
senki. Még azok sem veszik észre, akik a takarmányboltban nap mint nap GM szójagranulátumot vagy takarmánykeveréket vesznek. Az emberek mindössze hírből ismerik az ilyen termékeket, mint a mesebeli hétfejű sárkányt. A félelem, miután kicsírázott, hatalmas fává nevelhető mesterséges hergeléssel, így azok, akiknek a GMO-tól való félelem megtérülő hasznot jelent, ki is játsszák ezt a lapot. Magyarországon eddig semmi sem történt, ami indokolná a genetikailag módosított élelmiszerektől való félelmet, mégis jelen van köztünk a hisztériakeltés. 2011-ben – megkésve – azonosítottak a tiszta génállományú kukoricamagok közé keveredett GM vetőmagokat. Ezekre az „ellenséges” kukoricákra azonnal lecsapott a törvény, és több, mint négyezer hektárnyi termést szántattak ki és zúzattak be. A kukoricatáblák likvidálása óriási gazdasági kárt jelentett. A magyar alaptörvény a témában fából vaskarika. A huszadik cikkely ugyanis nem a mezőgazdaságról vagy a környezetvédelemről szól, hanem a testi és lelki egészségünk védelméről, melyet a cikkely szerint a génmódosított szervezetek veszélyeztetnek.
ságáról kialakult tudományos konszenzust figyelembe véve, a huszadik cikk egy hatalmas öngólnak bizonyul. Tovább erősíti az irracionális félelmeket az általánosítás. Ha a génmódosítást, mint eszközt általánosságban elítéljük, akkor akár az acélgyártást is elkezdhetnénk befeketíteni, hiszen acélgyártással készülnek a kalasnyikovok és a tankok. De acélgyártással készül az ekevas, a traktor, továbbá az orvosi műszerek is! Következésképpen, ha a génmódosítással létrehozott szervezetekről együttesen akarjuk azt nyilatkozni, hogy jók vagy rosszak, az csaknem ugyanolyan, mintha az acélgyártással készült használati tárgyainkról tennénk ugyanezt. Amennyiben egy növényt aszerint ítélünk meg, hogy GMO vagy sem, megfeledkezünk szólni a növény tulajdonságairól. Pedig ezek kiértékelése racionalizálhatná a bennünk homályosan élő génmódosított növény fogalmát.
Ha tényleg ilyen veszélyesek a génmódosított árucikkek, miért van uniós behozatali engedély rájuk? A felerült kérdésből következik, hogy a gyakorlatban nem valósul meg az alaptörvényben deklarált egészségvédelmi cél. A másik nagy ellentmondás az alaptörvényben, hogy a jogalkotó minősíti káros hatásúnak a GMO-t, miközben a tizedik cikk – ami a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát biztosítja – kimondja, hogy tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. A köztermesztésben lévő GM növények biztonságos-
A GMO önmagában csak annyit jelent, hogy tíz-húsz évvel ezelőtt valaki egy laboratóriumban létrehozott egy génmódosított növényt, amiből további keresztezésekkel, nemesítéssel például szántóföldi növények születtek. Könnyű az általánosítás szabályai szerint kiragadni a génmódosítást, és negatív stigmát adni neki egy adott élőlény kapcsán, és megfeledkezni az összes többi – legfőképpen a pozitív – jellemzőjéről. Ez nem más viszont, mint „géntechnológiai rasszizmus”. A génmódosított növények kollektív gyűlölete hasonlatos a jelenlegi társadalmi állapothoz is: nem tudjuk, honnan és miért jönnek a muszlim bevándorlók, csak azt, hogy nekünk ez nem tetszik. Amíg nem voltak bevándorlók, ment helyette a cigányozás, zsidózás. Hasonlóan reflexszerű elutasítás jellemző a géntechnológiával szemben is. Elég egy-két hangos csoport, hogy
3
meggyőzze a többséget a génmódosítás veszélyeiről. A génmódosított növények csípőből való elutasításának dacára nálunk – és még sok más részén a világnak – mégis intenzíven folynak a különféle géntechnológiai fejlesztések. Hajlunk például az engedélyezési kísérletek felé az aranyrizzsel. Az aranyrizs esélyt jelenthet a minőségi éhezés egyik formájának, az A-vitamin hiánynak az enyhítésére. Az aranyrizs testében megnövelt a béta-karotin mennyisége, emiatt a hántolt rizs sárga színű. Indonéziában, Indiában, Afrikában és a Fülöpszigeteken életminőség-javító hatása miatt felbecsülhetetlen társadalmi értéke lehetne a népélelmezésben. A legtöbb kísérletet az aranyrizzsel a délkelet-ázsiai IRRI-ben ( International Rice Research Institute – http://irri.org) végzik, a projekt támadója a helyi Greenpeace. Ha a szegény, délkelet-ázsiai földműves találkozni fog az aranyrizzsel, mely az életminőséget jelentősen javítaná, papolhat neki bárki baljós, misztikus ökológiai fenyegetésekről, figyelemre se fogja méltatni.
egyik rizs, a másik szója. Az egyik vitamint termel, a másik pedig egy módosított enzimet fejez ki, ami által képes elviselni a gyomirtót. Az egyik közcélú fejlesztés, a másik profitorientált. Az egyik a fogyasztóknak jelent kifejezett hasznot, a másik a termesztőknek és a fajtatulajdonosoknak. Klasszikus, de irracionális félelem, hogy a génmódosítással bevitt gének kikerülve a környezetbe súlyos ökológiai károkat okozhatnak. Sőt, akár még belénk is épülhetnek! Hogyne, emellett az is elképzelhető, hogy mikor a gyerek megeszi a napi spenótadagját, a spenót génjei beépülnek a DNS-ébe. Ennek ellenére még senkivel sem fordult elő, hogy felnőttkorában a gyerekkori spenótevést tette volna felelőssé a zöldfülűsége miatt… Noha ez egy elég extrém és nevetséges példa, mégis jól tükrözi, mennyi az esély arra, hogy egy növényi gén átugráljon az emberi génállományba. Elképzelni sok mindent lehet, de az utóbbi példa is pontosan annyira valószínű, mint ez a köztudatban elterjedt félelem! A horizontális génátvitel ugyan létező jelenség, mégis abszurd, hogy csak a génmódosított növények esetében félünk ettől, de a többi táplálékunktól, a disznópörköltünkben úszkáló „malacgénektől” meg nem.
Egyébként nem az aranyrizs az egyetlen, melyet egészségvédelmi megfontolásból fejlesztettek ki. Vannak olyan génmódosított növények, amelyek omega-3 zsírsavakat, számunkra esszenciális, többszörösen telítetlen zsírsavakat tudnak produkálni, amikhez az egészségtudatos honpolgár többnyire drága kapszulákban szokott hozzájutni. Gyógyászati célú fehérjék termelését is el lehetne érni génmódosítással; ezek egy részével tulajdonképpen „ehető vakcinákat” tudnánk létrehozni, megspórolva például a használt fecskendők megsemmisítésének költségét. Az ilyen példákból látszik, miért nem lenne szabad egy kalap alá venni az összes GM növényt. Egy A-provitamint termelő rizsfajta nem hasonlítható össze egy glifozáttal szemben ellenálló szójával! Mindkettő GMO, de az
Az irracionális félelmeket viszont nehéz észérvekkel legyőzni, mivel nagyon mélyen, érzelmi alapon gyökereznek. Továbbá az emberek nem szeretik belátni, hogy valamihez nem értenek. Ezért jönnek a mendemondák, hogy a gonosz multik eltitkolják az igazságot, hogy a kutatók csak fizetett ügynökök, és az ehhez hasonló szövevényes összeesküvés-elméletek. Megoldást valószínűleg csak az idő múlása jelenthet. Pár évvel ezelőtt óriási hisztériát keltett a madárinfluenza, rengeteg vakcinát legyártottak, ma meg már senki sem törődik az egésszel. Furcsa fintora gondol-
4
kodásunknak, hogy tényleges, ma is létező, valós veszéllyel szemben is közömbössé válunk, ha megszokjuk. Erre példa az 1980-as években pánikot okozó AIDS is, mely a kilencvenes évektől egyre közömbösebb témává vált. Mára megtapasztalt jelenséggé vált a HIV-fertőzöttek jelenléte, és a rendszeresen előforduló veszélyforrást egy idő után mindenki megszokta. A félelmek helyét átveszi a racionális viszonyulás, mindenki megtanulja a helyén kezelni a problémát. Lehetne lobbizni akár a személygépkocsik betiltásáért is, mivel a világon minden hatodik másodpercben meghal valaki közúti balesetben, Magyarországon tizenkét óránként. Mégsem lenne eredményes, mivel mindenki tudja, hogy az autó kényelmes és gyors, annak ellenére, hogy veszélyeket is rejt magában. Ehhez hasonlóan, ha az emberek megtapasztalnák a GMO-k előnyeit, közben pedig látnák, hogy a vélt veszélyek nem válnak valósággá, biztosan nem utasítanák vissza reflexből, ahogy most sokan teszik.
csoportok. A jövőben sokkal több pro-GMO versus anti-GMO csatározás várható náluk, mint ami nálunk volt Európában. Ezek a viták lassanként egyfajta ideológiai-politikai érdekütközésekké silányulnak, s elvész belőlük a tudományos szál, ami azért sem meglepő, mert a tudományos világban egyre szélesebb a konszenzus a géntechnológia hasznossága és használhatósága mellett, így az ellenző oldal egyre kevésbé kap tudományos igényű támogatást. Az anti-GMO mozgalmak mellett az organikus eredetű élelmiszereket gyártó és forgalmazó cégek is ellenfélnek tekintik a biotechnológiai vállalatokat. Így nemcsak különböző társadalmi csoportok harca lesz ez, hanem az anyagi hátteret biztosító organikus mezőgazdaság és kereskedelem, illetve az innovatív biotechnológiai fejlesztő cégek és a velük szövetséges mezőgazdaság fog összecsapni, és mindkét fél hatalmas forrásokat fog rááldozni a különböző kampányokra, amíg nem kerül pont az ügy végére.
Anno az Európai Unió korlátozóbb volt a GMO-kkal szemben, amiért az USA és Kanada komoly kereskedelmi háborút indított; sérelmezték a tudománytalan, helyenként bürokratikus indíttatású korlátozást a génmódosított termékek behozatalával szemben. Igaz, az Unió ma sem túl nyitott az új biotech termékekkel szemben. Részint saját gazdasági érdekekből, részint a kereskedelmi háborúzás lezárása érdekében szigorú és elzárkózó szabályokkal ugyan, de engedélyezte jó néhány génmódosított növény importálását. Jóllehet egyik kontinenst sem szabad egy egységesen reagáló képződménynek tekinteni. Ha valaki tájékozott Amerika jelenlegi helyzetéről, tudhatja, hogy ott is egyre erősödnek a különböző GMO-ellenes
Európában a túlszabályozások ellenére is akadnak megengedőbb és a korral haladni kívánó országok, akiknél a politikai vezetés is meglátta a mezőgazdasági géntechnológiában rejlő lehetőségeket. Ilyen például az Egyesült Királyság, Spanyolország, Hollandia, Belgium, akiknél az állami támogatásokból is több jut kutatásra, fejlesztésre. Ezzel párhuzamosan hazánk Görögországgal, Ausztriával és a többi ellenzővel karöltve fokozódó harcot hirdetett a génmódosított növényekkel szemben. Ez a fajta polarizáció hívta életre azt az idén meghozott döntést, melynek értelmében az uniós tagországok saját maguk dönthetnek a génmódosított növények termesztésének lehetőségeiről. Sajnos ez a döntési szabadság az eddig egységes
5
daságot egy újabb labornövény piacra dobásával. Ennek következtében hazánkban sajnos egyre szűkebb a növényi molekuláris biológiai kutatásoknak kiszabott tér az ellenséges közhangulat miatt, nem is beszélve a gyakorlati fejlesztésekről, amikről már egy évtizeddel ezelőtt le kellett mondani. Mivel a génmanipulált jelző szitokszó lett, egyre kevesebb tehetséges, ambíciózus egyetemista keres olyan PhD-munkahelyet, ahol génmódosított növényekkel foglalkoznak. Szegeden például az egyszikűeket reprezentáló kísérleti növény nem a rizs vagy búza, hanem egy arasznyi kis fűféle, a szálkaperje, míg más laborokban a kétszikűeké pedig a lúdfű. Ezeken végzünk tucatszámra génmódosításokat, de nem holmi passzióból, hanem mert ezek nélkül a kutatómunka halott lenne. A gyakorlatban való alkalmazás sosem lehet célja egy alapkutatási témának, az mindig csak hozadéka a belé fektetett energiának. A legfőbb szempontnak mindig az érdeklődésnek, a kíváncsiságnak, a világra való nyitottságnak kell lennie, különben nincs értelme az egésznek. Mégis, ha találunk valami olyasmit, ami által könnyebbé lehetne tenni az emberiség életét, azt nem lenne szabad veszni hagyni, csak mert a média által befolyásolt közvélemény gondolkodás nélkül elutasítja.
piacot a széthúzás felé fogja vinni. A géntechnológiára nyitottabb briteknél bizonyára meg fognak jelenni olyan új GM növények, amik már nem amerikai cégek fejlesztései, hanem saját célból hozták létre, mert esetleg kevesebbet kell permetezni vagy nagyobb a terméshozama. Már jelenleg is szabadföldi kísérletek folynak egy olyan burgonyafajtával, amely ellenáll a burgonyavésznek (fitoftóra). Holland kutatók azonosították elsőként azokat a géneket, amiktől a gombának ellenáll a burgonya néhány vad rokona, s az akadémiai, állami intézetek együttműködésének köszönhetően az ezekkel a génekkel módosított burgonya ma már Írországban, Hollandiában, Belgiumban és a briteknél tesztelési fázisban van. Ha tényleg ellenáll a gombának, és a bőséges csapadék mellett is kevesebbet kell majd gombaölő szerrel permetezni, minden bizonnyal termesztésbe fogják vonni. A közvéleményben élő téveszmék közül csak egy a GMO-któl való félelem. Általában az emberek többsége úgy tekint a kutatókra, mint akiknek az elsődleges céljuk, hogy holnaputánra abból gazdagodjanak meg (vagy törjenek világuralomra a huszadrangú akciófilmek szerint), hogy forradalmasítják a mezőgaz-
***
6
Solti László az MTA rendes tagja Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar
A világ népessége már négy éve átlépte a 7 milliárdot és mértékadó becslések szerint 2050-re 10 milliárd lakosa lesz a Földnek. A robbanásszerű népességnövekedés, az egészségtudatos táplálkozás elterjedése és a fokozott vásárlóerő miatt egyre nő az igény a haltermékek iránt. Sajnos azonban a tengereket rablógazdálkodással máris túlhalászták, ezért az egyetlen alternatíva a haltenyésztés. A tenyésztett halak fél évszázaddal ezelőtti évi 1 millió tonnás mennyisége 2008-ra évi 52.5 millió tonnára emelkedett, amivel a leggyorsabban növekvő élelmiszer-termelő ágazattá vált, és a FAO előrejelzése szerint ez a trend a jövőben is folytatódik. A halfogyasztás még ennél is jobban, az elmúlt évtizedekben éves átlagban 6.6%-kal nőtt, fejenként 7 kg-ról 7.8 kgra. A hal meg is érdemli ezt a megkülönböztetett figyelmet, részben mivel gazdag omega-3 zsírsav tartalma miatt rendkívül egészséges táplálék, másrészt mert nagyon hatékony az állati fehérje előállításában. Amíg például a szarvasmarhának egy kiló súlygyarapodáshoz 8 kg takarmányra van szüksége, a sertésnek 3 kg-ra, a csirkének 2 kg-ra, a lazacnak ehhez alig több mint 1 kg-ra. Érthető tehát, hogy a világ érdeklődése egyre inkább a haltenyésztés felé fordul. Jól mutatja ezt, hogy a tengerekből kifogott és tenyésztett halak
aránya 1950-ben 97:3% volt, ez a mutató 2011-ben már 53:47%-ra módosult. Megjegyzendő azonban, hogy az akvakultúra rohamos fejlődése főként Délkelet-Ázsia és Óceánia területén ment végbe, Európa és Amerika lemaradni látszik ebben a versenyben. A gasztronómiában ínyencségnek számító atlanti lazac viszonylag lassan fejlődő faj, mert növekedése télen leáll. Általában 800-900 napos korára éri el a 4 kg élősúlyt. Ezzel szemben fajtársa, a Chinook lazac télen is növekszik. Fölismerve a tenyésztett halak iránti igényt és a biotechnológiai módszerek fejlődését, néhány vállalkozó szellemű kutató Kanadában 1989-ben génmódosított lazac előállításába kezdett. Kitűzött tervük az volt, hogy a Chinook lazac megfelelő génjét mikroinjektálással atlanti lazacba ültetve folyamatosan növekvő atlanti lazacot állítsanak elő élelmiszer-termelés céljából. Munkájukat hamarosan siker koronázta és már 1989-ben meglett az első génmódosított lazac, amelyet AquAdvantage-nak kereszteltek el. Ez a GM lazac 700 napos korára 6 kg-ra növekszik – hagyományos társa mellé helyezve úgy néznek ki, mint Dávid és Góliát (1. ábra).
Növekedési görbe (kifejlődés) 6500 6000 5500 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500
AquAdvantage lazac hagyományos lazac
0
100
200
300
400 500
600 700
800
900
Napok száma (első etetéstől)
1. ábra: A hagyományos és az AquAdvantage lazac növekedési görbéje és a két hal egymás mellett
7
De a munka neheze csak ezután kezdődött, ha előre tudják, talán hozzá sem fogtak volna. Szerencsére nem sejtették, ezért 1995-ben A/F Protein néven (amely 2000-ben AquaBounty-ra változott) vállalkozást alapítottak, és elkezdték a végeláthatatlan engedélyezetési procedúrát az amerikai gyógyszer- és élelmiszer-ellenőrző hatóságnál (Food and Drug Administration, FDA).
Ez nem kevesebb, mint 20 keserves évet és dollárszázmilliókat vett igénybe. A vállalat többszöri reorganizációra, név- és székhelyváltoztatásra kényszerült, miközben se szeri, se száma azoknak a támadásoknak, amelyeknek folyamatosan ki voltak téve az ellenzők részéről (2. ábra).
Frankenfish: genetically engineered salmon close to FDA approval
2. ábra: A laikus közvéleményt a génmódosított lazac ellen hergelő plakátok Nem csoda, ha a londoni tőzsdén jegyzett cég ez idő alatt többször is veszteségbe csúszott és tőkeemelésre szorult. Mivel az FDA ellenőrzés semmiféle mellékhatást nem talált, 2008-ban kiadta az engedélyt az AquaBounty Canada keltetőnek AquaAdvantage ikrák előállítására. Ezt követően a cég AquaBounty Panama néven leányvállalatot alapított és szárazföldi üzemet létesített, ahol teljesen zárt technológiát dolgoztak ki a GM lazac tenyésztésére. Az FDA által ellenőrzött AquaBounty Panama már 2009-ben megkapta az engedélyt a GM lazacok előállítására és exportjára az USA területére. A tenyésztési folyamat során a hagyományos lazacból kinyert ikrákat a Chinook-gént
tartalmazó lazacból fejt tejjel termékenyítik (3. ábra), majd a termékenyített ikrákat keltetés előtt magas nyomással sterilizálják. Az ikrából kikelő lazacok tehát önálló szaporodásra képtelenek, így – eltekintve attól, hogy a keltetőüzemet egyébként is élő vizektől távoli szárazföldre telepítik – nem veszélyeztetik a természetes faunát (4. ábra). Sőt, a környezetet kímélik azáltal, hogy a nagyvárosok közelébe telepített keltetőüzemekből nem szükséges légi úton, majd kamionokon olyan óriási távolságra szállítani a terméket, mint a Norvégiából vagy Chiléből importált lazacok esetében. Számítások szerint ezzel az ökológiai lábnyom huszonötödére csökkenthető.
8
3. ábra: Ikra nyerése hagyományos lazacból kifejt és a GM lazacból kifejt tej
Mechanikai szűrők a 60/10 mikronnál nagyobb részecskék eltávolítására
online figyelő rendszer őrzésre, üzemeltetésre és veszélyelhárításra
Az iszap és a halnevelésből származó egyéb hulladék kezelése, értékelése
Oxigénbetáplálás nyomás alatti tankon vagy generátoron keresztül Halnevelő tank
Bemeneti kezelés Teljesen kezelt víz
Iszap
Oxigéndúsítás
Szűrő Szűrő UV
Vízkieresztés tiszta vagy tengervízbe
pH- és lúgosság kontroll
Propelleres vízpumpa
Ellenáramú szellőztető egység a CO2/N2-gáz eltávolításának felgyorsítására
Baktérium-kontroll Redox-kontroll Habzás
Biológiai szűrő szükséges a vízben oldott oxigén és az ammónia-nitrogéntartalom csökkentéséhez
4. ábra: A keltető üzem technológiai vázlatrajza és a zárt keltető tankok
9
Az FDA Állatorvosi Tanácsadó Bizottsága 2010-ben megállapította, hogy az AquAdvantage lazac nem különböztethető meg az atlanti lazactól, biztonsággal fogyasztható és a környezetre sem jelent veszélyt. 2012-ben az FDA előzetes bizonyítványt adott ki arról, hogy a GM lazacnak nincs jelentős (környezeti) hatása. Ezt egy 120 napra meghosszabbított felszólamlási idő követte, amely 2013-ban lejárt, ennek ellenére a végleges engedélyt csak 2015. november 19-én adták ki. A most kiadott engedélyben nemcsak az AquAdvantage lazac emberi fogyasztását hagyták jóvá, hanem azt is megállapították, hogy a termék táplálkozás-élettani szempontból egyenértékű a hagyományosan tenyésztett atlanti lazaccal, ezért nem szükséges megkülönböztető jelzéssel ellátni.
már van egy olyan, amelyik elviselte a végtelen hosszúságú bürokratikus eljárást, és folyamatosan pénzt fektetett egy termékbe, amelynek sorsa húsz éven át bizonytalannak látszott. Az aranyrizs ugyancsak két évtizedes (eddig eredménytelen) kálváriája, az előállított, de hosszú távú források híján kényszerkiirtásra került környezetkímélő sertések (Enviropig), vagy a pókhálófehérjét termelő GM kecskét kifejlesztő, majd felszámolásra jutott Nexia után egy példa arra, hogy örökre még a militáns ellenzők sem képesek megakadályozni az új technológiák elterjedését. Ezt követően Európa, benne előbb-utóbb Magyarország is lépéskényszerbe kerül, hogy felülvizsgálja restriktív politikáját és bonyodalmas engedélyeztetési eljárását. Hiszen az EU tudományos akadémiáinak 29 tagszervezetét tömörítő tudományos tanácsadó testület (EASAC) is megállapította, hogy a genetikai módszereken alapuló innovációs eredmények elterjedésének egyik fő akadálya a túlszabályozás.
Alighanem mérföldkőhöz érkeztünk: a GM lazac az első olyan hatóságilag engedélyezett állat, amelynek génállományát tudományos eljárás segítségével módosították. Temérdek más, az engedélyeztetési procedúra során csődbe ment vállalkozás után im-
Umea Plant Science Center 2015. december 7. http://www.upsc.se/about-upsc/news/
***
A Svéd Mezőgazdasági Hivatal a svédországi Umeában és Uppsalában dolgozó kutatók kérdéseire válaszolva megerősítette, hogy egyes olyan növények, amelyeknek genomját a CRISPR-Cas9 módszerrel módosították, nem tartoznak a „GMO” fogalmának európai definíciója alá. Ez azért fontos, mert az ilyen növények széles körben hasznosíthatók az emberiség előtt álló, egyre sürgetőbb kihívások megoldásában.
egy szervezet genomjában, amelyek a természetben is előfordulnak. Ahelyett azonban, hogy az ilyen módosítások természetes rekombináció útján való létrejöttében kellene reménykedni, most már szándékosan, célzottan és pontosan létrehozhatók. A CRISPR-Cas9 módszer ezért sokoldalúan alkalmazható a növénytudományban és a nemesítésben. Az EU GMO-törvényei hatálya alá eső növényekre nagyon szigorú szabályozás vonatkozik (ami az EU tagországok többségében gyakorlatilag lehetetlenné teszi szántóföldi termesztésüket). A törvények hatálya alá nem eső növények korlátozás nélkül termeszthetők. Miután „a GMO definíció alá tartozás vagy nem
A CRISPR-Cas9 módszer, amelyet az Umeai Egyetemen dolgozó kutatók közreműködésével fejlesztettek ki, lehetővé teszi, hogy a tudósok olyan, kis kiterjedésű módosításokat hozzanak létre egy-
10
tartozás” fogja eldönteni, hogy a növénytudósok használhatják-e ezt a módszert gyakorlati célokra, a növénytudósok és nemesítők már nagyon várják a hatóságok CRISPR-Cas9-re vonatkozó döntését.
„Eredményeink pontosan rámutatnak a problémára: a CRISPR-Cas9 segítségével képesek vagyunk olyan növényt létrehozni, amely MINDEN szempontból azonos egy olyan növénnyel, amelyet nem tekintünk GMO-nak. A józan ész és a tudományos logika alapján lehetetlen két olyan, azonos növényt létrehozni, amelyek közül az egyiknek a termesztése tiltva van, a másik pedig korlátozás nélkül termeszthető – hogyan tudná akkor eldönteni a bíróság, hogy a termesztés bűncselekmény volt-e vagy nem? A szabályozás logikája azonban nem szükségképpen esik egybe a tudományos logikával, és éppen ezért fontos, hogy a Svéd Mezőgazdasági Hivatal ilyen módon értelmezte a definíciót” – folytatta Stefan Jansson.
Az EU-n kívül eső országok közül pl. Argentína bejelentette, hogy a hasonló módon módosított növények nem esnek az ő GMO-törvényeik hatálya alá, az EU-ban azonban még nem hoztak döntést. Bonyolítja a helyzetet, hogy a módszer többféleképp is alkalmazható, és ennek eredményeképp a létrehozott növények egy része a GMO-törvények hatályán kívül, míg más része azok hatálya alá eshet. Ez az első eset, hogy egy szakértő hatóság konkrét példákat értékelt, és a Svéd Mezőgazdasági Hivatal ma bejelentette, hogy véleményük szerint a CRISPR-Cas9 módszerrel módosított Arabidopsis növények közül egyesek a GMO-törvények hatálya alá esnek, mások pedig nem.
A konkrét esetben hozott döntés csak a fotoszintetikus fénybegyűjtési mechanizmusok területén végzett alapkutatásra van hatással, ez az értelmezés azonban megnyitja a lehetőségét annak, hogy ezt a módszert fel lehessen használni az emberiség előtt álló legnagyobb kihívások megoldásához, amelyek részét képezik az Egyesült Nemzetek javasolta fenntartható fejlődési célkitűzéseknek is.
Kép: Erről a növényről van szó – az itt látható Arabidopsis növény egyes magjai GMO-nak minősülnek, mások viszont nem. Fényképezte: Stefan Jansson
Jens Sundström, az uppsalai Linné Növénybiológiai Központ docense az AI20 génnel dolgozik, amelynek a porzók fejlődésében, ennek folytán a pollentermelésben tulajdonítanak jelentőséget. „Reméljük, hogy más hasonló esetekben is ugyanezt a világos és logikus értelmezést fogják alkalmazni. Az Európai Bizottság nemrég bejelentette, hogy közreadja a törvény értelmezését, de még nem tudtak megegyezésre jutni. A GMO-problémák megosztják az EU-t, és ez vezetett a már több mint egy évtizede tartó cselekvésképtelenséghez. Úgy gondoljuk, hogy a Svéd Mezőgazdasági Hivatal véleménye nemzetközi érdeklődésre tart számot” – nyilatkozta Jens Sundström.
„A Svéd Mezőgazdasági Hivatal döntése az egyetlen lehetséges logikus döntés” – jelentette ki Stefan Jansson professzor, az Umeai Növénytudományi központ és az Umeai Egyetem munkatársa. Ő és kollegái többféle módszert, közöttük a CRISPR-Cas9 technológiát is alkalmazták olyan növények (mutánsok) létrehozására, amelyekből hiányzik egy bizonyos fehérje, a PsbS, amely a fotoszintézis „biztonsági szelepe”. Tudományos szempontból ezek a növények egyenértékűek, ennek ellenére egy részük nyilvánvalóan a GMO-törvények hatálya alá esik, más részük pedig nem, ami jól rávilágít arra, mi a probléma a GMO-k jelenlegi meghatározásával.
További információ: Stefan Jansson E-mail:
[email protected] Jens Sundström E-mail: jens.sundströ
[email protected] A genomszerkesztési módszerekről részletes leírás található a Zöld Biotechnológia Hírlevél 10. évf. 2014/7-8. számában: Dudits Dénes: Új génsebészeti módszerek a növényi gének és genomok célzott szerkesztésében.
11
Biology Fortified 2015. augusztus 28. http://www.biofortified.org/2015/08/gluten-free-gm-wheat-can-help-celiac-patients/
A gluténmentes GM búza segítségére lehet a cöliákiában (lisztérzékenységben) szenvedőknek Daniel Norero betegség, amelyre a glutén-intolerancia jellemző. A glutén a búzában, a rozsban, az árpában és a zabban előforduló egyik fehérjecsalád, a gliadinok egyik tagja. A cöliákiában szenvedő betegeknél ezek a fehérjék gyulladásos reakciót váltanak ki a vékonybél nyálkahártyájában; tünetei többek között emésztőrendszeri fájdalom és rossz közérzet, székrekedés és krónikus hasmenés, visszamaradt növekedés (gyermekeknél), vérszegénység és fáradtság. Mivel a vékonybél kevésbé képes a tápanyagok megfelelő felszívására, a betegség gyakran vitamin- és tápanyaghiányhoz vezet. A cöliákia világszerte átlagosan minden 100–170 ember közül egyet érint. A betegségben szenvedők számára az az egyetlen megoldás, hogy egész életükben szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk, ami azzal jár, hogy nem szabad búzából (vagy más, glutént tartalmazó gabonafélékből) készült ételeket enni, és ezeket általában rizs- vagy kukoricaliszttel készült ételekkel kell helyettesíteni. Mivel a gluténmentes termékek drágábbak, ez a szigorú diéta jelentősen megemeli az étkezéssel kapcsolatos költségeket.
A MyPlate étkezési irányelvekről tájékoztató weboldal logója
Látta-e már a népszerű MyPlate (Tányérom) weboldalt? Egyszerű grafikus felület a kiegyensúlyozott étrendhez szükséges élelmiszertípusoknak és azok mennyiségének bemutatására. Ha látta, akkor biztosan észrevette, hogy a tányér jókora részét gabonafélék és különféle szemestermények töltik ki, amelyek kitűnő szénhidrátforrások. A szénhidrátok – fontos biomolekulák, amelyeket testünk minden sejtje elsődleges energiaforrásként használ. Világszerte az egyik legfontosabb gabonaféle a búza, amelyet Ön is valószínűleg naponta fogyaszt különféle élelmiszerekben, például kenyérben, süteményekben, gofriban, édességekben, tésztafélékben és sok más ételben is.
A biotechnológiai megoldás Egy másik lehetőség – gluténmentes búzafajta előállítása. Azonban figyelembe kell venni, hogy a kenyérsütéshez használatos búzában (Triticum aestivum L.) akár 50–70 féle funkcionális gliadingén is jelen lehet, amelyek blokkokban öröklődnek, és az 1. és 6. kromoszóma rövidebb karján helyezkednek el. A kenyérbúza allohexaploid, ami azt jelenti, hogy a genomja három különböző fűféle genomjából épül fel, ezért a gliadingének összesen 6 kromoszómán helyezkednek el. Emiatt hagyományos nemesítési módszerekkel, például szelekcióval vagy hibridizációval rendkívül nehéz gliadingéneket egyáltalán nem tartalmazó búzafajtát előállítani.
Ezek után el tud-e képzelni egy olyan betegséget, amelyben nem szabad búzát tartalmazó ételeket enni? Számomra ez nagyon nehéz lenne, mert itt nálunk, Chilében általában reggel, délben és este is eszünk kenyeret – Németország után a világ második legnagyobb kenyérfogyasztója vagyunk. Azonban, bármilyen nehéz is elképzelni, létezik olyan betegség, amelyben nem szabad búzát fogyasztani, a neve pedig cöliákia vagy lisztérzékenység. Ez olyan autoimmun
12
Vad típus
E82 Kenyérbúza (Triticum aestivum L.) kariotípusa. A nagy és bonyolult kenyérbúzagenom 21 pár kromoszómából áll. Allohexaploid, mivel három különböző őstől származó három diploid genom építi fel. Kép: http://goo.gl/02sL2J
Búzamintákból (vad típus és az E82 genetikailag módosított vonal) készült liszt, valamint a gliadinok kifejeződésének grafikus ábrázolása | Forrás: http://goo.gl/ZBRBhO
Ennek az akadálynak az elkerülésére vállalkozott egy spanyol kutatócsoport Dr. Francisco Barro vezetésével, aki a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanácshoz tartozó Cordobai Fenntartható Mezőgazdasági Intézet munkatársa. Elhatározták, hogy gluténmentes búzafajta előállítására RNS interferencia (RNAi) technológiát alkalmaznak, amelynek segítségével elhallgattatják vagy eltávolítják a problematikus gliadinok termeléséért felelős géneket.
2014-ben ugyanez a kutatócsoport cikket közölt a PLoS One folyóiratban, amelyben leírták, hogy az alacsony gliadintartalmú búzafajtákból készült liszt kenyérsütési jellemzői hasonlóak a normális búzalisztéihez. Érzékszervi jellemzők tekintetében a kóstolóknak jobban ízlett az alacsony gliadintartalmú kenyér, mint a rizskenyér, és az alacsony gliadintartalmú kenyerek szerkezet, íz és megjelenés szempontjából statisztikusan hasonlóak voltak a hagyományos lisztből készült kenyérhez. A lényeg mindebből az, hogy a normális gliadintartalom hiányában is lehet jó minőségű, élvezhető kenyeret sütni.
A csoport 2011-ben közölte eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban. Az általuk előállított 17 alacsony gliadintartalmú (majdnem gliadinmentes) GM búzavonal közül négynek a reakciója közel 95%-kal kevésbé toxikus volt, mint a hagyományos búzáé. Ezt cöliákiás betegek szérumának és T-limfocitáinak (ezek a sejtek ismerik fel a gliadinokat és indítják be a toxikus reakciót) a módosított búzavonalakból készült liszttel adott reakciójával is megerősítették. További előny, hogy ezekben a módosított fajtákban a csökkentett gliadintartalmat más, lizinben gazdag fehérjék szintjének akár 67%-os emelkedése ellensúlyozza (a lizin az egyik létfontosságú aminosav, amely nagyon kis mennyiségben van jelen a hagyományos búzában). Emellett az eredmények azt mutatták, hogy az új vonalakból készült liszt „szerkezete, íze és megjelenése normális, hasonló a hagyományos búzalisztéhez”.
Vad típusú búzából (BW208. vonal), csökkentett gliadintartalmú búzából (D793. vonal) és rizsből készült kenyércipók és szeletek.|Forrás: Barro, 2014 – DOI: 10.1371/journal. pone. 0090898
13
A két legalacsonyabb gliadintartalmú módosított búzavonal az E82 (~96% csökkenés) és a D793 (~97% csökkenés) volt. Ez azt jelenti, hogy a betegek az e vonalakból készült kenyérből naponta 43,6 illetve 66,9 grammot fogyaszthatnak. Egy tipikus cöliákiás beteg így naponta 3-4 szelet kenyeret ehetne mindenféle probléma nélkül.
érdeklődtem Dr. Barrónál, és ő említette, hogy a CSIC (amely a GM búza szabadalmának tulajdonosa) megbízta a Plant Biosciences Limited brit vállalatot, hogy lépjen kapcsolatba olyan cégekkel, amelyeket érdekelne a növény kereskedelmi forgalomba vitele. Számos cég jelentkezett (főként multinacionális vállalatok, de egyik sem Spanyolországból), és leginkább egy egyesült államokbeli cég, a Dow Agrosciences fejezte ki érdeklődését.
A következő lépés az emberi fogyasztás kipróbálása lesz egy 2015 szeptemberében kezdődő klinikai vizsgálatban, 40–90 cöliákiás beteg bevonásával, a spanyolországi „Virgen de las Nieves Hospital” és „Reina Sofia de Cordoba Hospital” kórházban.
Ezen a ponton nem állhatom meg, hogy ne idézzek egy blogból, amelyet José Miguel Mulet, a CSIC egyik spanyol növénytudósa, a spanyol tudományosbiotechnológiai kommunikációs közösség egyik vezetője (Kevin Folta spanyol megfelelője) tett közzé:
Egy nehéz szakasz: forgalomba hozatal Annak ellenére, hogy ez a projekt már jelentős haladást ért el, és a fent bemutatott új GM növények nagy lehetőséget kínálnak a cöliákiában szenvedő betegek életminőségének javítására, problémák jelentkeznek az engedélyezés és a forgalomba hozatal stádiumában. Ennek oka az Európai Unió (EU) GM növényekre vonatkozó szabályozásának ellentmondásos volta. Az EU eddig mindössze két növény (a MON810 kukorica és az Amflora burgonya) kereskedelmi forgalmazását engedélyezte, de csak a GM kukorica van termesztésben. Ezt szinte kizárólag Spanyolországban termesztik (évente több mint 130 ezer hektáron), kisebb mennyiségben Portugáliában, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Romániában – számos más európai ország mindenféle tudományos megalapozottság nélkül betiltotta a GM növényeket. Másfelől az EU engedélyezte 77 GM növény, közöttük kukorica-, gyapotszója-, repce- és cukorrépafajták importját. Más szóval közvetlenül akadályozzák és/vagy tiltják a technológia alkalmazását, ugyanakkor hatalmas mennyiségben importálják a technológia végtermékét: érdekes, hogy az Európába importált szója majdnem teljes mennyisége azokból a dél- és észak-amerikai országokból érkezik, ahol a GM technológia átvétele több mint 90%-os. Ez olyan paradoxon, amely sajnálatos módon aláássa az európai gazdálkodók versenyképességét és termelékenységét.
„Hogyan kerülhet egy, a spanyol állam támogatásával kifejlesztett technológia egy amerikai magáncég kezébe? Az abnormális, GMO-ellenes európai törvények miatt. Egyetlen európai vagy spanyol vállalkozás sem érdekelt ennek a búzafajtának a kereskedelmi bevezetésében az engedélyezési eljárás támasztotta akadályok miatt, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik a növény piacra kerülését, bár Spanyolországban is végeznek vele klinikai vizsgálatokat. Az eredmény: a licenszjogokat a Dow Agrochemicals amerikai cég szerezte meg, mivel az USA-ban sokkal egyszerűbb az engedélyeztetés. Úgyhogy amíg mi itt aláírásokat gyűjtünk a gluténmentes élelmiszerek támogatásához, addig az Egyesült Államokban már megszerezték a költségcsökkentést lehetővé tevő, hatásos technológiához fűződő jogot.” És ez a szomorú része a dolognak: egy állami intézmény munkájának köszönhetően hatásos megoldás született egy súlyos egészségügyi problémára, de ez nem alkalmazható kereskedelmi szinten abban az országban, ahol kifejlesztették a technológiát. Nagyon valószínű, hogy Spanyolország a jövőben az Egyesült Államokból fogja importálni a GM búzából nyert lisztet és termékeket, miközben otthon olcsóbban elő tudnák ezeket állítani, ha a törvények lehetővé tennék. Ha van cöliákiában szenvedő rokona, barátja vagy ismerőse, mondja el neki, hogy genetikai módosítással már létrehozták a biztonságos, gluténmentes búzát, és mondja el azt is, hogyan akadályozzák ennek kereskedelmi hasznosítását a GM technológia ellenzői és a GMO-ellenes mozgalmak.
Mindez hátrányosan befolyásolja a gluténmentes GM búza kereskedelmi forgalomba hozatalának lehetőségét, és tény, hogy egyetlen spanyol vállalkozás sem érdeklődött még a növény szabadalmának megvásárlása iránt, hogy piacra vihesse. E-mailben
14
