2012 TÉLI SZÁM
KÖZÉLET GAZDASÁG ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETVÉDELEM PÁLYÁZATOK EURÓPAI UNIÓ
Zajlanak az egyeztetések
Rendezi az állam az önkormányzatok adósságát (Írásaink a 3–5. oldalon)
GAZDASÁG
Kiemelkedő minőségű megoldások
(9. oldal)
KÖZOKTATÁS
Példaértékű a TAO-program
(15. oldal)
EURÓPAI UNIÓ
Súlyos munkanélküliség
(16. oldal)
www.apolgarmesterlap.hu
gazdaság Feladatalapú finanszírozás várható
Rendezi az állam az önkormányzatok adósságát Az ennél nagyobbak esetében pedig 2013 közepéig vállalja át az adósságállományt 40 és 70 százalék közötti mértékben – közölte Tállai András, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára kormányszóvivői tájékoztatón. Az ötezer lakosúnál nagyobb települések esetében a helyhatóság iparűzési adóból származó bevételétől függ majd, hogy az idén szeptember 30-án fennálló kötelezettségből mennyit vesz át az állam, amely szerződést köt majd az önkormányzatokkal. A feladatot a BM mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Miniszterelnökség fogja ellátni. Az összesen 1956 helyhatóságot érintő adósságátvállalás miatt az idei és a jövő évi költségvetést is módosítani kell. Az adósságkezelés technikai részleteit az Államadósság Kezelő Központ végzi majd el 2013. június 30-áig.
A kormány döntött arról is, hogy az önkormányzati rendszer veszélyes mértékű eladósodásának jövőbeni megakadályozása érdekében több törvényt is szigorítani kell – folytatta. A stabilitási törvény az idei évtől szabályozza az önkormányzatok éven túli hitelfelvételét és kötvénykibocsátását, ezen kívül létezik egy, a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány, amely feladatalapú finanszírozást vezetne be az önkormányzatoknál. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az önkormányzatok a jövőben nem kaphatnak szabadon felhasználható állami támogatást, csak meghatározott feladatokra kérhetnek költségvetési pénzt – fejtette ki az államtitkár. Tállai szerint az önkormányzatok konszolidációja csak akkor lehet teljes, ha az minden kötelezettségvállalásra kiterjed, a kabinet ezért megvizsgálja miként lehetséges a folyószámlahitelek átvállalása. Az ötezer lakosúnál kisebb települések adósságkonszolidációja 95-100 mil-
Az ötezres lélekszámúnál kisebb települések adósságát még az idén teljes egészében rendezi az állam.
liárd forintos vissza nem térítendő támogatást igényel a tavaly év végi adatok alapján, míg a nagyobb városok összesen legalább 512 milliárd forintos hitelátvállalása állami tőketörlesztéssel és kamatfizetéssel jár, ami évente 50-100 milliárd forinttal terhelheti a költségvetést. A kormány első lépésben az önkormányzatokkal kíván megállapodni, a bankok addig legfeljebb technikai egyeztetésekre, a tárgyalás előkészítésére számíthatnak – erősítette meg a miniszterelnök korábbi nyilatkozatát Giró-Szász András kormányszóvivő. *** A kormány azt javasolta a parlament költségvetési bizottságának, hogy az 5 ezer fő alatti településeknél a vállalkozási célú hiteleknek legfeljebb negyven százalékát vállalja át az állam. A javaslatot élesen bírálták az ellenzéki szocialisták, mert úgy vélik, hogy az szubjektív megítélésre ad lehetőséget és hiányoznak belőle az átvállalás normatív feltételei. A kormány képviseletében Kandrács Csaba kincstárért felelős helyettes államtitkár úgy érvelt, hogy a részletes feltételeket kormányhatározat fogja tartalmazni. Az 5 ezer fő alatti települések adósságrendezésének differenciálására tett javaslatot a kormány, eszerint a vállalkozási célú – például fürdővásárlásra felvett – hiteleknek legfeljebb a 40 százalékát vállalná át az állam. Ez a javaslat váltotta ki a legnagyobb vitát a parlament költségvetési bizottságának ülésén. A szocialista bizottsági tagok azzal érveltek, hogy a javaslat szubjektív megítélésre ad lehetőséget az állam számára az önkormányzatok megsegítésében, míg a kormánypárti tagok véleménye szerint minimális számú önkormányzatot érint a szabály, és ezek többségének képviselő-testülete is független. A kis önkormányzatok adósság-átvállalásával kapcsolatosan Boldvai László (MSZP) kifejtette, hogy a vállalkozási célú hitelek alacsonyabb mértékű átvállalása önmagában támogatható. Az viszont nem fogadható el, hogy hiányoznak az átvállalás normatív feltételei, ehelyett „az egyéb körülmények” szerepelnek a módosító javaslatban. A kormány képviselője, Kandrács Csaba kincstárért felelős helyettes államtitkár válaszként elmondta, hogy a részleteket kormányhatározat fogja tartalmazni. Veres János (MSZP) azt is kifogásolta, hogy az adóságot december 12-én veszik számba, célravezetőbb lett volna a törvényjavaslat benyújtása előtti időpontot megjelölni. (Forrás: MTI)
| 2012. tél | 3
Önkormányzati adósságrendezés
Az Állami Számvevőszék
O
rbán Viktor miniszterelnök 2012. október 27-én jelentette be, hogy az ötezernél kisebb lakosságú települések adósságát teljes mértékben, a nagyobb településekét pedig részben átvállalja az állam. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) önkormányzati ellenőrzési tapasztalatai alátámasztják, hogy gyors és hatékony kormányzati beavatkozásra van szükség. Az ÁSZ készen áll arra, hogy ellenőrzési tapasztalatai alapján támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek meg kívánják előzni, hogy az önkormányzatok körében jellemző eladósodottság újratermelődjön, hiszen ez közös érdek, kiemelt nemzetgazdasági ügy. Az ÁSZ önkormányzati ellenőrzési tapasztalatait különböző fórumokon írásos és szóbeli formában is eljuttatta a parlamenti és kormányzati döntéshozókhoz, szakértőkhöz. A híradások szerint az előkészítés alatt lévő törvény indoklásában számos helyen támaszkodnak az Állami Számvevőszék megállapításaira. Ezáltal az ÁSZ ellenőrzéseinek tapasztalatai beépülnek a törvényalkotási folyamatba, így járulva hozzá a jó kormányzáshoz, a hatékony állam megteremtéséhez. Romlott az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007 és 2010 között A 2011. év tavaszától kezdődően az Állami Számvevőszék öt ütemben vizsgálta az önkormányzatok egy-egy csoportjának pénzügyi helyzetét. A megyei, a fővárosi, a megyei jogú városi – a középszinten működő – önkormányzatok helyzetelemzését a városi önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetének ellenőrzése követte. A helyszíni ellenőrzés 63 városi önkormányzatnál indult el, az ellenőrzött kört a 304 városból reprezentatív mintavétellel választottuk ki. Az ellenőrzések a 2007 és 2010 közötti időszakra irányultak. Az összegző jelentést 2012. április 17-én hozta nyilvánosságra a Számvevőszék Az ÁSZ megállapította, hogy önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007-2010 között romlott. A pénzügyi kockázatok (működési, felhalmozási, nemfizetési kockázatok, többségi tulajdonú gazdasági társaságok működése miatti kockázatok) fokozódtak. Összességében 77,7%-kal nőtt a települések pénzintézetekkel szembeni tartozása A folyószámlahitel napi átlagos állománya a 2007. évi 47 milliárd forintról 2010-re 61,8 milliárd forintra emelkedett, amely a működés finanszírozási kockázatát növelte. A likvid hitelek döntően már tartós működési és felhalmozási forráshiányt finanszíroztak. Ennek következtében az önkormányzatok banki kitettsége növeke-
4 | 2012. tél |
dett, a hiányzó fedezet miatt jellemzővé vált a likvid hitel keretszerződések évenkénti, rendszeres, sok esetben kényszerű és egyre magasabb összegben történő megújítása. A pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek a 2010. évben 2007-hez képest önkormányzati típusonként differenciáltan (Főváros, megyei önkormányzatok, megyei jogú városok, városok) összességében 77,7%kal növekedtek. Az önkormányzati alrendszer 2010. december 31-én fennálló 1247 milliárd forint adósságállományának 84,6%-a a jelzett önkormányzati körben keletkezett. Az önkormányzatok eladósodásának hátterében döntőrészt az EU-s támogatással megvalósult, illetve folyamatban lévő beruházások önerő igényének fedezetét biztosító saját forrás hiánya állt, mely hosszúlejáratú forrásbevonást indokolt. Ezt az igényt biztosították az önkormányzatok a bankok hitelkínálatánál jóval előnyösebb deviza alapú kötvénykibocsátással. Az ÁSZ felhívta a figyelmet, hogy kötvények esetében az árfolyam kedvezőtlen alakulásán túl a pénzintézet által kezdeményezett futamidő előtti visszaváltás, illetve forintra történő konverzió okozhat nem várt kiadásokat. További kockázatot jelent az önkormányzatok gazdasági társaságainak adóssága A pénzintézeti kötelezettségek visszafizetéséhez szükséges tartalékok képzéséről az önkormányzatok nagy többsége nem gondoskodott. A visszafizetés fedezetéül szolgáló forrást jellemzően nem nevesítették. Kockázatot jelent, hogy a hitelek fedezeteként az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyonelemek felajánlására is sor került. Kockázatot jelentett a szállítói, kiemelten a lejárt esedékességű tartozások növekvő tendenciája, továbbá a dologi kiadások egyhavi átlagához mért magas szintje. Az önkormányzatok a banki hitelforrások korlátozottsága miatt a szállítókat jellemző módon a külső finanszírozás egyik eszközének tekintették. A szállítói finanszírozás esetén a kötelezett nem az önkormányzat, hanem az állam. Az önkormányzatok számára likviditási nehézséget okozott az EU-s támogatással megvalósuló projektek utófinanszírozása miatt szükséges pénzügyi fedezet biztosítása, amely az EU-s támogatással megvalósuló programok finanszírozásának újragondolását teszi szükségessé. Az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok jelentős összegű adósságállományt halmoztak fel. Az önkormányzatok nem fordítottak kellő figyelmet gazdasági társaságaik eladósodásának meg-
gazdaság
álláspontja és tapasztalatai Az ÁSZ összefoglalta az önkormányzati ellenőrzések során szerzett tapasztalatait. előzésére, továbbá elmulasztották az önkormányzat és a gazdasági társaságok pénzügyi kockázatainak a képviselő-testület részére történő együttes bemutatását. A gazdasági társaság tartozásaiért – bizonyos feltételek bekövetkezése esetén – a tulajdonost terhelő helytállási kötelezettség pénzügyi és konszolidációs kockázatot jelent. Indokolt az adósságrendezési szabályozás átdolgozása Valamennyi önkormányzattípusnál a felhalmozási költségvetés minden évben hiánnyal zárult, melynek oka elsősorban az EU-s pályázati lehetőségek által kiváltott fokozott beruházási tevékenység volt. A felhalmozási költségvetés negatív egyenlege miatti eladósodás kezelésének (egyszeri konszolidáció) szabályai nem kidolgozottak. A 2010. december 31-én folyamatban lévő beruházások miatt vállalt 1154 milliárd forint jövőbeni kötelezettség finanszírozásához az EU-s és hazai támogatáson, saját bevételen felül további 217 milliárd forint külső forrás bevonása szükséges a középszinten működő és a városi önkormányzatoknál. Az ellenőrzött idő-
szakban az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás korlátozására vonatkozó központi szabályozás nem töltötte be funkcióját, az önkormányzatok a pénzügyi kapacitásukat meghaladó mértékű kötelezettséget vállaltak, ezért az adósságrendezési szabályozás átdolgozása indokolt. Ki kell dolgozni olyan stabilizációs programokat, amelyek figyelembe veszik az egyes önkormányzatok sajátosságait, és lehetővé teszik az eljárás során megteremtett pénzügyi egyensúly hosszú távú fenntarthatóságát. Az ÁSZ a pénzügyi egyensúlyi helyzet javítására különböző intézkedéseket javasolt a beazonosított pénzügyi kockázatok alapján kialakított önkormányzati csoportoknak, külön kezelve a pénzügyi egyensúly azonnali helyreállítását igénylő önkormányzatokat, a középtávú intézkedést igénylőket, valamint azokat az önkormányzatokat, ahol a pénzügyi egyensúly rövid és középtávon is biztosított, így annak megőrzéséről hosszú távon kell gondoskodni. Horváth Bálint Kommunikációs és Intézményi Kapcsolatok Osztálya
A képviselők is részt vesznek a folyamatban
Egyeztetések és megoldások
Az országban először Hódmezővásárhelyen kezdődtek el az önkormányzati adósságok állami átvételével kapcsolatos egyeztetések. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, országgyűlési képviselő egyeztetett Almási István polgármesterrel és a település más vezetőivel. Mivel minden település helyzete más és más, az adósságok átvételét minden esetben egyeztetés előzi meg – mondta a megbeszélések előtt Matolcsy György. Összesen 1750 olyan település van az országban, ahol a kormány a teljes adósságot átvállalja, ezek az önkormányzatok korábban 95–100 milliárd forint hitelt vettek fel. Egyedi megoldásokra lesz azonban szükség az ötezer főnél nagyobb településeken, itt az önkormányzatok saját bevételétől függően az adósságok 40–70 százalékát vállalja át az állam, összesen mintegy 520 milliárd forint értékben. Az egyeztetéseken arról is szó esik majd, milyen jövőt képzel el az adott település magának, milyen fejlesztéseket tervez a 2014–2020-as uniós ciklusban – közölte a nemzetgazdasági tárca vezetője. A miniszterelnök arra kéri az egyéni körzetben megválasztott országgyűlési képviselőket, hogy a belügyminisztérium munkatársaival keressék föl a hozzájuk tartozó ötezer főnél kisebb településeket, és kezdjenek tárgyalásokat, a kormány célja ugyanis az, hogy még idén rendezze ezen önkormányzatok adósságát – mondta el Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Az 5 és 50 ezer fő közötti településeket Pintér Sándor belügyminiszter és Tállai András államtitkár vezetésével keresi meg a kormány. December 20-ig a miniszterek egyeztetnek minden megyei jogú város vezetésével, az önkormányzat adósságának jellegéről, míg a fővárosi önkormányzattal Fónagy János államtitkár vezetésévek tárgyal a kormány, ahogy a kerületekkel is. Hódmezővásárhely az elmúlt tíz évben 42 milliárd forintot költött fejlesztésre, ebből 12 milliárd volt hitel. Az önkormányzat adóssága nagyságrendileg 20 milliárd forint, ennek 50–60 százalékát vállalhatja át az állam.
| 2012. tél | 5
Győri család a tízezredik
Népszerű konstrukciók
Már tízezer mikrovállalkozás nyújtott be
támogatási igényt az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pályázataira. A megítélt összeg meghaladja a 38 milliárd forintot. Az Új Széchenyi Terv legnépszerűbb pályázatára, a mikrovállalkozások fejlesztése konstrukcióra beérkezett pályázatok támogatási igénye meghaladja az 59,7 milliárd forintot, ebből eddig 38,08 milliárd forintot ítéltek meg a kedvezményezetteknek. A pályázat keretében a legkisebb vállalkozások eszközbeszerzésre, infrastrukturális és ingatlanberuházásra, valamint információs technológia fejlesztésére igényelhetnek pályázati forrást. A beérkezett tízezredik pályázatot egy győri családi vállalkozás nyújtotta be, amely a támogatásból egy új szervizelő üzemet hozna létre. Barta E. Gyula, a MAG Zrt. vezérigazgatója a tízezredik pályázat beérkezése kapcsán elmondta: „az elmúlt években az Új Széchenyi Terv keretében egyszerűbb és átláthatóbb lett a szabályozás, és számos technikai jellegű könnyítést vezettünk be a pályázatok beadásánál. A gyors támogatói döntés gyors fejlesztési forrást jelent a vállalkozások számára, ezért lehet ilyen népszerű ez a pályázatunk.” Az ÚSZT keretében a legtöbb pályázat a vállalkozásfejlesztési, a tudomány-innováció, és a zöldgazdaság-fejlesztési program kiírásaira érkezett be és nyert támogatást. (Forrás: MTI)
Segítség Zalában
Mediáció vállalkozásoknak
Megalakult a cégek közötti konfliktusok kezelésére megoldást nyújtó gazdasági mediációs központ Zala megyében.
A vidéki kamarák közül elsőként a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara biztosít lehetőséget tagjainak és a vállalkozóknak, hogy képzett mediátor segítségével tudják megoldani az üzleti életben keletkező vitás helyzeteket – közölte Varga Zoltán mediátor az MTI-vel. A szakközgazdász szerint a mediációs szolgáltatás alkalmas eljárási módszer a cégen belüli, tulajdonostársi, munkavállalók és munkaadók közötti konfliktusok kezeléséhez. A szolgáltatás másik területe a közvetítői tevékenység, amely elsősorban a vállalkozások közötti (megrendelői, beszállítói, alvállalkozói) relációban nyújt gyors megoldást a vitás ügyekben. A mediációs szolgáltatáshoz a Zala megyei kamarák irodái adják a háttérbázist. A kamara Varga Zoltán mediátorral már megkötötte a megállapodást, de a későbbiekben lehetőség lesz a szolgáltatás bővítésére. A szakközgazdász szerint a választott bíróság intézménye a nagyvállalkozások számára elérhető megoldásnak tűnik, de a mediáció a gyorsabb és olcsóbb megoldást kereső kis- és közepes vállalkozások számára vonzóbb lehet a konfliktusok kezelésére. Varga Zoltán a mediációs módszer gyakorlati alkalmazásáról azt mondta: a konfliktuskezelés legfontosabb elve a semlegesség és az önkéntesség. (Forrás: MTI)
Újabb támogatások érkeznek
Egymilliárd a többletbevétel Tejkilogrammonként 60 fillérrel emeli meg a Vidékfejlesztési Minisztérium az idén kifizetett, kilónként 4 forintos tejkvóta-támogatást. Ez több mint egymilliárd forint többletbevételt jelent a termelőknek. Az idén még a cukorrépa-termelők is mintegy 800 millió forint nemzeti kiegészítő támogatás kifizetésére számíthatnak – jelentette be Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár egy budapesti szakmai fórumon. A kormány az állattenyésztés támogatásával annak elmúlt évtizedben mezőgazdaságon belül kialakult, 32 százalékos részarányának jelentős növelését kívánja elérni, a cukorrépa termelők támogatásával pedig a hazai cukortermelési potenciál megőrzését kívánja elősegíteni. A támogatásokat még az idén kifizeti a vidékfejlesztési tárca. Az agrárgazdaság külkereskedelmi többlete az idén, a mostoha időjárási körülmények miatt várhatóan csökkenő kibocsátás ellenére is elérheti a 3 milliárd eurót – közölte az államtitkár. Czerván György a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) közgyűlésén az ágazat helyzetét értékelve elmondta: a pozitív egyenleg
6 | 2012. tél |
Jó hírek a cukorrépaés a tejtermelőknek.
az idei első nyolc hónapban 2,5 milliárd eurót tett ki, ez alapján az éves teljesítmény minden bizonnyal meghaladja a tavalyi, rekordnak számító 2,7 milliárd eurós szintet. Az államtitkár hangsúlyozta: az agrárkormányzat nyitott a konstruktív párbeszédre a MOSZ-szal – ahogy a többi társadalmi, szakmai és érdekképviseleti szervezettel is – az ágazatot érintő valamennyi fontos kérdésben. Sem az új földtörvényjavaslat, sem a tervezett új szövetkezeti törvény nem végleges még, így a jobbító szándékú, kritikai észrevételeket minden érintett megteheti – mondta. (Forrás: VM Sajtóiroda) A gáz- és villanyár 10 százalékos csökkentése feltételeinek kidolgozására kérte a kormány az illetékes minisztériumot a kormányszóvivő közlése szerint. „A kormány december elejei ülésén arra kérte fel a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy dolgozza ki a gáz- és villanyár 10 százalékos csökkentésének feltételeit” – nyilatkozta az MTI-nek Giró-Szász András a kormányülés szünetében.
hirdetés
| 2012. tél | 7
Professzionális Sportpálya karbantartó Gépek
Élőfüves pálya nyírása Toro Reelmaster hengerkéses géppel
Agrolánc Kft. 2151 Fót, Jedlik Ányos u. 35. Tel./fax: 06 27 539 640 E-mail:
[email protected]
8 | 2012. tél |
Műfüves pálya fenntartása Redexim Verti-Top granulátum tisztító géppel
TRADÍCIÓ ◊ MINŐSÉG ◊ INNOVÁCIÓ www.torofunyirok.hu www.agrolanc.hu
közélet Dombóvár váltott
Új szolgáltató, új tervek
A Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Zrt.-hez csatlakozik a dombóvári önkormányzat.
A közszolgáltatásról a napokban írt alá megállapodást a város polgármestere és a társaság vezérigazgatója. A megállapodás értelmében a DRV Zrt. húsz évig végzi az ivóvíz- és csatornaszolgáltatást a húszezres városban, a cég 134 millió forintot fizet az üzemeltetési jogért az önkormányzatnak – mondta a megállapodás aláírása előtt tartott sajtótájékoztatón Szabó Loránd (független) polgármester. Ismertetése szerint a szolgáltatást várhatóan 2013. májusban veszi át a siófoki székhelyű, többségi állami tulajdonú DRV Zrt. a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft.-től. Elmondta, a Magyar Energiahivatal állásfoglalása alapján később döntenek arról, hogy mire használhatják fel az egyszeri bevételt. A város vezetője hozzátette: az is később dől el, mekkora víziközművagyon
Füzesgyarmati fejlesztések
kerül vissza az önkormányzat tulajdonába, amelyet bérbe adnak az új szolgáltatónak. A bérleti díjból amortizációs alapot hoznak létre a szükséges beruházásokra. Szabó Loránd megjegyezte: az eddigi szolgáltató dombóvári vízműtársaság a megmaradó vagyonának értékesítése után a remények szerint osztalékot fizet majd a tulajdonos önkormányzatoknak. Winkler Tamás, a zrt. vezérigazgatója elmondta: az idén 51 önkormányzattal kötöttek megállapodást, a cég jelenleg hat megyében több mint 350 településen 630 ezer állandó lakos számára végez közvetlenül ivóvíz- és csatornaszolgáltatást. A Dombóvárral kötött megállapodás után a társaság Tolna megyében is meghatározó szolgáltatóvá válik – mondta a vezérigazgató. (Forrás: MTI)
Európai színvonalú megoldások
Kiépült Füzesgyarmat szennyvízelvezető hálózata, és bővült a szennyvíztisztító telep kapacitása. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Bere Károly polgármester november 30-án adta át nagyszabású beruházást. A beruházás a „Füzesgyarmat Város szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztító-telep bővítése” elnevezésű pályázat keretében valósulhatott meg az Európai Unió Kohéziós Alapjának társfinanszírozásával. A kétmilliárd forintot is meghaladó fejlesztés Füzesgyarmat város életében az elmúlt időszak egyik legnagyobb volumenű beruházása. Az ünnepélyes átadó rendezvényre a szennyvíztisztító-telepnél került sor. A beruházásnak köszönhetően a város szennyvíz általi talajterhelése nagy mértékben csökkenhet, és ezáltal egy európai színvonalú szennyvízkezelés valósulhat meg Füzesgyarmaton, aminek köszönhetően javulhat a gyarmatiak életminősége is. Az átadó ünnepség után Fazekas Sándor egy gazdafórumon vett részt a város Művelődési Házában, ahol a vidékfejlesztési miniszter és más szakemberek tájékoztatói után a gazdák kérdéseire válaszoltak. A teltházas rendezvény során számos olyan kérdés is felmerült, amely a leginkább érdekli az agrárium résztvevőit. A miniszter tájékoztatójában elmondta, hogy számos intézkedést hozott a kormányzat, amellyel megkönnyíthetik a gazdák életét. Azt is elmondta, hogy a nagybirtokok helyett elsősorban a kisebb méretű családi gazdaságok létrejöttét szeretnék támogatni, hogy létrejöhessen egyfajta egyensúly a kis- és nagygazdaságok között. „Korlátozzuk a nagybirtokokat, külföldi személyek nem fognak földet vásárolni, a spekulánsokat száműzzük és meghatározzuk a birtok kategóriákat” – jelentette ki Fazekas Sándor. Ismertetése szerint 50 hektárig terjed majd az őstermelői birtok mérete, 3 és 500 hektár között lesz több családtag esetén a családi gazdaságok mérete és 1200 hektár lesz a földhasználati plafon. Egy személy tulajdonában maximum 300 hektár termőföld lehet. Kiemelte: fontos, hogy a földre vonatkozó jogszabályok segítsék a magyar vidék erősödését. Szólt arról, hogy az önkormányzatoknak fontos szerepük van a helyi mezőgazdaság erősítésében, ehhez az agrártárca modelleket kínál jogi megoldásokkal, és szakértői segítséget is ad. A gyakorlatban számos jól működő önkormányzati mezőgazdasági modell működik – tette hozzá. A tárca anyagi segítséget is nyújt a helyi mezőgazdaság erősítéséhez. Jó példa erre szerinte, hogy egy nemrég zárult pályázaton nyolcmilliárd forint támogatást ítéltek meg új vágópontok, savanyító üzemek, lekvárkészítő manufaktúrák, tejfeldolgozók építéséhez összesen 148 pályázónak. (Forrás: MTI)
| 2012. tél | 9
Átalakul a köznevelés rendszere
Döntenek a települések A köznevelési rendszer átalakítása során a kormány eredeti elképzelése az volt, hogy minden önkormányzati oktatási intézmény fenntartását és működtetését állami kézbe veszi. Az önkormányzatok kérésére azonban megadta a lehetőséget, hogy maguk döntsenek arról, tudják-e, akarják-e az iskoláikat működtetni.
November 15-ikéig a 3000 fő alatti települések képviselőtestületeinek a működtetés vállalásáról, a nagyobb lélekszámúaknak az államnak történő átadásáról kellett nyilatkozniuk. Nyolcvanhárom kistelepülés jelezte, hogy iskoláját szeretné működtetni, míg a 3000 főt meghaladó lélekszámú települések közül 227 képviselőtestület döntött úgy, hogy e feladatot is az államra bízza. A felmentésre irányuló kérelmeket az önkormányzatok gazdasági körülményeit és bevételeinek nagyságát mérlegelve a tárcaközi bizottság arra tett javaslatot, hogy az állam – a jogszabályban rögzített feltételekkel vállalja át a felkínált intézmények működtetését, és biztosítsa minden gyermek egyenlő hozzáférését a magas színvonalú neveléshez, oktatáshoz. Az, hogy viszonylag sok közepes és nagyváros iskoláinak működtetési jogát az államra ruházza, jól láttatja, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok a kötelezően ellátandó feladataik folyamatos alulfinanszírozásával milyen lehetetlen helyzetbe hozták az önkormányzatokat. *** Az iskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozását követően továbbra is a helyi közösségeké maradnak. Az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetét megkönnyítendő az állam átvállalta a fenntartói feladatokat, és bizonyos esetekben, az önkormányzatok külön kérésére, a működtetést is. A 3000 főnél nagyobb települések önkormányzatainak ez esetben hozzájárulást kell fizetniük az Államkincstárnak, ám ez az összeg min-
10 | 2012. tél |
Minden településnek segítséget nyújt az állam
dig kevesebb annál, mint amit a kérelmükben működtetési költségként feltüntettek. Az állam a köznevelési rendszerben kialakult igazságtalan különbségek felszámolása érdekében minden önkormányzati iskolában fenntartóként magára vállalta 2013 január elsejétől a pedagógusok bérkifizetését, a szakmai irányítás feladatait és költségeit. A megújuló köznevelési rendszerben a korábbi intézményfenntartó önkormányzatok működtetővé válnak. A működtetés az iskolák üzemeltetéséhez kapcsolódó személyi (takarító, karbantartó stb.) és tárgyi feltételek biztosításából áll. A működtető gondoskodik az épület karbantartásáról, állag-megóvásáról, közüzemi díjainak fizetéséről. Míg a 3000-nél kisebb lélekszámú települések működtetését az állam feltétel nélkül ellátja, az önkormányzatok eladósodottságának ismeretében a kormány lehetővé tette, hogy iskoláik működtetéséről a 3000-nél nagyobb lélekszámú települések lemondhassanak. Kérelmük elbírálásakor a tárcaközi bizottság megállapította az államnak fizetendő hozzájárulás összegét, az a feletti kiadást az állam biztosítja. Az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a képviselőtestületek felülbírálhatják a működtetés átadásáról szóló korábbi döntésüket. A köznevelési rendszerben a feladatmegosztásnak az a célja, hogy az egész országban igazságosan és biztonságosan működő rendszer jöjjön létre. Ha az állam nemcsak a fenntartói, hanem a működtetői feladatokat is átveszi, az iskola akkor is a településé, a helyi közösségé marad. *** Hatmillió forint működési támogatást biztosít miniszteri tartalékkeretből a kiemelten fontos feladatot ellátó balatonfüredi Magyar Fordítóház részére Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A Magyar Fordítóház működése különösen jelentős, hiszen fő feladata a magyar irodalom megismertetése nemzetközi szinten, s ez az egyetlen fordítóház a kelet-közép európai régióban. Az emberi erőforrások minisztere éppen ezért miniszteri tartalékkeretből biztosítja a Fordítóház működéséhez feltétlenül szükséges forrást, bízva abban, hogy a fordítók számára megmarad az a hely, ahol továbbra is dolgozhatnak, tanulhatnak, s továbbadhatják tudásukat a következő fordító-generáció számára. A magyar irodalmi művek külföldi megjelenését ebben az évben más módon is támogatja a költségvetés. Nyár folyamán született döntés arról, hogy 39 kiadó 33 magyar szerző 40 könyvének 21 nyelvre történő fordítására mintegy 18 millió forintot fordít az ország. Az idei külföldi könyvvásárokon való megjelenésre pedig 100 millió állt rendelkezésre. (Forrás: Oktatásért Felelős Államtitkárság)
környezetvédelem Tovább javul a hatásfok
Világelső technológia
A világ jelenleg legnagyobb „Élőgépek” technológiájú rendszere készült el a Fővárosi Csatornázási Művek dél-pesti szennyvíztisztítójában.
A botanikus kertekre emlékeztető komplexum segítségével tovább javul a szennyvíztisztítás hatásfoka és a szagok is jobban megfékezhetők. Az 1966 óta üzemelő Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen folyamatosak a bővítések és a korszerűsítések. Itt volt hazánk első olyan szennyvíztisztítója, ahol a szennyvízből biogázt nyertek, és az így előállított energiát a telep működtetésére fordítják. A fejlesztéseknek köszönhetően a tisztítótelepről az EU-normáknál jobb paraméterekkel rendelkező – pl. szerves tápanyagoktól mentes – víz jut az érzékeny vízbázisnak számító Ráckevei-Soroksári Duna-ágba. A beérkező szennyvizet fogadó, eddig nyitott medencéket, az ún. előmechanikai egységeket a kellemetlen szag kiküszöbölése érdekében lefedték. A beépített biofilter óránként 100 ezer m3 szagos levegőt közömbösít, jelentősen csökkentve a szaghatásokat. Technológiailag a legjelentősebb, a szennyvíztisztításban reformnak számító, önmagában 1,3 milliárd forintba kerülő, úgynevezett Organica® Élőgépek rendszer, vagyis élő növényzet tisztítja a szennyvizet. A dzsungelszerű növényzet 1,5-2 méter hosszú gyökérzete és az azt kiegészítő mesterséges gyökérrendszerként működő, 3D struktúrában elhelyezett biotextil biztosít természetes élőhelyet a rendszerben burjánzó különféle ökoszisztémáknak. Az összetett biológiai sokféleség együttműködésében a szennyező anyagokat táplálékként feldolgozó mikroszkopikus élőlényeket magasabb rendű szervezetek „vadásszák le” és fogyasztják el a lánc végén.
„Kulcsrakész ház”
Korszakalkotó törvény A környezetügyért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a jogszabály rendelkezései végre arra ösztönzik az ágazat minden szereplőjét, hogy minél kevesebb szemét keletkezzen az országban. „A törvény korszakalkotó, hiszen a hulladékgazdálkodás területén érvényes EU-s elvárások és irányelvek most először érvényesülnek hazánkban” – kommentálta az elfogadott hulladéktörvényt Illés Zoltán. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kiemelte, a törvény legfőbb jelentősége, hogy végre kimondja az Európai Unió általi „hulladékhierarchiának” nevezett alapvetést, mely szerint a törvénykezésnek mindent
Így a tisztítás hatásfoka minden eddiginél jobb, csökken a szennyvíziszap mennyisége, s nem utolsó sorban a szennyvízzel teli medencék látványa helyett esztétikus botanikus kertek fogadják az oda látogatókat. Az üvegházak tetejére épített napelemek segítségével pedig energiatakarékosan üzemeltethetők az automata öntöző-, párásító és szellőztető rendszerek. Jelenleg ez számít a legfejlettebb szennyvíztisztítási technológiák egyikének a világon. Az Organica® Élőgépek technológiának nevezett üvegházas megoldás már több országban – többek között Franciaországban és Kínában – működik, de a dél-pesti telepen megvalósult beruházás ezek közül a legnagyobb. A tisztítási folyamat végén pedig egy ultraibolya fénnyel működő fertőtlenítő dolgozik, amely a már megtisztított vizet fertőtleníti az élő vízbe történő bevezetés előtt. Ez a technológia sokkal környezetkímélőbb és biztonságosabb a korábbi klórgázos megoldásnál. Ezt a környezetvédelmi szempontból jelentős és még két másik, szintén a levegő és a tisztított víz minőségét fokozó beruházást Budapest főpolgármestere, Tarlós István avatta fel. Az FCSM saját beruházásban több mint kétmilliárd forintot költött a környezet védelmében. Az avató ünnepség után a telep első látogatói a környék iskolásai voltak: ők láthatták meg először a kellemetlen szagok nélkül dolgozó, energiatakarékos szennyvíztisztítót működés közben. (Forrás: MTI)
Korszakalkotónak nevezte Illés Zoltán a parlament által elfogadott hulladéktörvényt.
el kell követnie gazdasági, pénzügyi ösztönzésekkel, hogy a lehető legkevesebb szemét keletkezzen, illetve a lehető legkevesebb hulladék kerüljön a lerakóra. Az államtitkár emlékeztetett, Magyarországon becslések szerint évente 20-30 millió tonna hulladék keletkezik. Uniós összehasonlításban ez a középmezőnyt jelenti, ám az e mennyiségből újrahasznosított hulladék már csupán az uniós átlag elenyésző töredéke. A most elfogadott törvény „kulcsra kész ház” – mondta Illés Zoltán. Ezt követően jön a feladat, hogy berendezzük: körülbelül harminc végrehajtási rendelet van készülőben.
Ezek között szerepel az is, amely szabályozza a hulladéklerakási járulékból tervezett 21 milliárd forintos bevétel felhasználását. A tervek szerint a pénzt a Vidékfejlesztési Minisztérium gyűjti be, majd forgatja vissza hulladékgazdálkodási fejlesztési feladatok ellátására, részben a közszolgáltató cégeknek, „hogy még nagyobb szelektivitást érhessenek el, még több szemetet hasznosíthassanak újra, részben lakossági szemléletformálásra és más egyéb ez idáig elhanyagolt, hulladékgazdálkodást érintő fejlesztések végrehajtására” – zárta szavait az államtitkár. (Forrás: MTI)
| 2012. tél | 11
Négy nemzeti parkot vizsgált az ÁSZ
Összehangolt célokért Négy nemzeti park igazgatóságának eredményességét, működésük hatékonyságát, és a kezelésükben lévő vagyonelemek hasznosítását vizsgálta helyszíni ellenőrzése során az Állami Számvevőszék. Az igazgatóságok működési kiadásai – a kiadáscsökkentő intézkedések hatására – 2011-re 10,8 százalékkal csökkentek.
Eredményes volt a Nemzeti Parkok természetvédelmi tevékenysége 2007 és 2011 között – ezt állapította meg az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ négy igazgatóság helyszíni ellenőrzése mellett, a Vidékfejlesztési Minisztérium irányító szerepét is értékelte. A jelentésből kiderül, hogy az igazgatóságok alapvetően teljesítették a természetvédelmi feladatokat, ám a konkrét célok meghatározása nem történt meg. Az ÁSZ felhívta a figyelmet, hogy az igazgatóságok a természeti területek használatba adásánál nem biztosították az átláthatóságot és a széles nyilvánosságot. Az Állami Számvevőszék közzétette a nemzeti park igazgatóságok feladatellátásának és vagyonkezelésének ellenőrzéséről készült jelenté-
12 | 2012. tél |
Eredményes volt a nemzeti parkok természetvédelmi tevékenysége.
sét, mely a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtása szempontjából tesz megállapításokat, emellett kitér a nemzeti parkok 2011. évi költségvetési beszámolóinak megbízhatóságára is. A jelentés a Körös-Maros (Békés megye), a Hortobágyi (Hajdú-Bihar megye), a Duna-Ipoly (Pest megye), valamint az Őrségi (Vas megye) nemzeti parkok igazgatóságainak tevékenységéről készült. A természetvédelmi kezelési tevékenységet alapvetően a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljaival összhangban lévőnek és eredményesnek találta az ellenőrzés. Nőtt a folyamatos erdőborítással fedett területek aránya és sikeres volt a fajmegőrzési és élőhely-védelmi tervek végrehajtása. A vadállomány szabályozása összhangban volt a természetvédelmi célokkal, valamint eredményesek voltak a madárvédelmi tevékenység során hozott intézkedések. A védett madarak egyedszám csökkenésének elkerülése érdekében például 2007-2011 között 1118 kilométer szabadvezeték szigetelését, és mintegy 86 kilométer légvezeték földkábelre cserélését végezték el. Az ellenőrzés megállapította, hogy az igazgatóságok működésének szabályozása, a kialakított intézményi rendszer az ellenőrzött időszakban a természetvédelmi alapfeladatok ellátását biztosította. Az ÁSZ jelentése kifogásolja ugyanakkor, hogy minisztérium az éves költségvetések tervezése során az igazgatóságok számára nem fogalmazott meg konkrét szakmai előírásokat és feladatokat, a hatályos környezetvédelmi programok céljainak teljesítéséhez. A nemzeti parkok által kezelt állami vagyon egyaránt kiterjed a védelemben részesülő természeti értékekre és emlékekre, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb ingó- és ingatlanvagyonra. Az ennek hasznosításából származó saját bevételek (haszonbérleti
díjak) is növekedtek, amit a jelentés eredményesnek minősített. A számvevők ugyanakkor hiányolták a nemzeti park igazgatóságok által alkalmazott szabályok közül azokat a sajátos és részletes előírásokat, amelyek alapján a bérbe adott területekre meghatározható a bérleti díjnak a piaci értéktől való eltérítése. A helyszínen ellenőrzött igazgatóságok a haszonbérleti szerződések megkötésénél a bérleti díj meghatározására pontos szabályokat nem alakítottak ki. A természeti területek használatba adásánál a hirdetmények nem biztosították az átláthatóságot, a széles nyilvánosságot. A helyszínen ellenőrzött igazgatóságok 2011. évi beszámolói azok vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet mutattak. Az ellenőrzött igazgatóságok zárszámadási beszámolójában lényeges hiba, azok gazdálkodásában lényeges szabályszerűségi hiba nem volt. Az ellenőrzés megállapításai alapján az Állami Számvevőszék a vidékfejlesztési miniszternek javasolta, hogy határozza meg az igazgatóságok természetvédelmi célok teljesítéséhez kapcsolódó konkrét feladatait, a velük szemben támasztott követelményeket és ennek ismeretében alakítsa ki költségvetési keretszámaikat. A helyszínen ellenőrzött nemzeti park igazgatóságok vezetőinek az ÁSZ javasolta az, hogy vizsgálják meg a kezelésükben lévő területek hasznosítását megelőzően a saját használathoz, illetve a használatba adáshoz kapcsolódó teljes körű kiadások, valamint várható bevételek arányát és ezek eredményeinek ismeretében döntsenek a bérbeadásról. A számvevők javasolták továbbá, hogy intézkedjenek a haszonbérleti szerződés keretében hasznosítandó területek szélesebb körben történő meghirdetésére az átláthatóság érvényesítése, a verseny növelése érdekében.
hirdetés
| 2012. tél | 13
14 | 2012. tél |
közélet
Tornaszoba a Kis Kópé Kuckó családi napköziben Az „Egészséges és derűs gyermekekért” Alapítvány 2010-ben alakult. Ekkor nyitottuk a családi napközinket Szentendrén, amiben, 1,5–5 éves korú kisgyermekek napközbeni ellátásával és fejlesztésével foglalkozunk. Pedagógusként azt vallom, egy kisgyermek életében az első hét év nagyon meghatározó. Nem mindegy, milyen környezetben nő fel, mit lát, mit hall, milyen külső hatások érik. Szem előtt tartottuk, hogy a gyerekek családias, nyugodt környezetben töltsék mindennapjaikat. Célunk a gyerekek szellemi, fizikai fejlődése, fejlesztése és egészségének megőrzése. A két év alatt sok kisgyermek fordult meg nálunk és sok mindent történt. Önerőből kialakítottunk egy só szobát, só homokozóval. Pályázat segítségével megépítettük a mini közlekedési parkunkat, amit az Országos Baleset Megelőzési Bizottság és a GRSP Magyarország támogatott. Kidolgoztunk egy pedagógiai módszertani útmutatót „Biztonságos közlekedés kisgyermekeknek” címmel. Az idén 7x5m-es helyiségben sikerült egy tornaszobát kialakítanunk. Szintén pályázat útján a Szerencsejáték Zrt. segített a torna eszközök költségeinek finanszírozásában. Ezzel lehetővé vált a mindennapos mozgás már ebben a kicsi korban is! Mivel testnevelő tanárként sok évig tanítottam, ezzel egy fantasztikus álom valósult meg, „saját” tornatermünk van! A lurkók kitörő örömmel és nagy lelkesedéssel veszik birtokba nap mint nap a bordásfalat, mászó falat, nyújtót, gyűrűt, kötéllétrát, mászókötelet, kosárlabdapalánkot, labdákat, egyensúlyozó eszközöket és még számtalan olyan tornaszert, amely a gyerekek fejlődését szolgálja – szakember segítségével.
Az általunk választott eszközök teljes mértékben szavatolják a használat során a gyermekek biztonságát. A tornaszoba idén októberben készült el és egy
szülői értekezlet keretében adtuk át. Ezúton szeretnénk megköszönni támogatóinknak a segítséget, és a lelkes szülőknek a belénk vetett bizalmat. Ha szeretnének többet megtudni rólunk, látogassanak meg bennünket a http://www.derusgyermekek.com honlapunkon. Marsiné Tóth Veronika alapítvány kuratórium elnök pedagógus,családi napközi vezető
Hatalmas lépés a mindennapos testnevelés
Példaértékű a TAO-program Mérföldkőnek nevezte Simicskó István sportpolitikáért felelős államtitkár azt, hogy megkezdődött a mindennapos testnevelés bevezetése az iskolákban. A sportés turizmusbizottság ülésén, ahol a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról adott tájékoztatást, kérdésre válaszolva az államtitkár kitért rá, hogy Magyarországon 457 tornaterem hiányzik. „Az ideális természetesen az volna, ha valamennyi településen lenne, de nincs, ám így is megvalósítható a mindennapos testnevelés” - mondta, hozzátéve, hogy az előrelépésben uniós források is segíthetnek. Simicskó István az elmúlt két évet értékelve kiemelte, hogy az iskolai, diák- és felsőoktatási sport költségvetési támogatása közel 25 százalékkal, 285,2 millióról 335,2 millió forintra emelkedett, amelyet 2012-ben sikerült szinten tartani.
Simicskó István: mérföldkő a mindennapos testnevelés bevezetése.
A szabadidősportban a 2011-es előirányzat az előző évhez képest negyedével, közel 600 millió forintra nőtt. A versenysport támogatását illetően az államtitkár elmondta, hogy az összeg több mint egymilliárddal emelkedett 2010-hez képest, 2011-ben 3,4 milliárd volt, s ehhez jött hozzá még az idei nyári olimpiai és paralimpiai részvétel támogatása. Az államtitkár példa értékűnek nevezte a TAO-programot, vagyis a társaságiadó-kedvezményekből befolyt pénzek sportcélú hasznosítását. Elmondta, hogy eddig mintegy 33,5 milliárd forintnyi kifizetés teljesült az öt látvány-csapatsportág számára. Jelenleg a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong juthat hozzá a társaságiadó-kedvezményből befolyó összegekhez. (Forrás: MTI)
| 2012. tél | 15
Munkanélküliség és növekedés –
Súlyos az uniós munkanélküliség
Gőzerővel a növekedésért Kiemelten kell kezelni a munkanélküliség problémáját, és mindent meg kell tenni a gazdasági növekedés beindítása érdekében, áll az Európai Bizottság éves növekedési jelentésében, amelyet november végén vitattak meg az EPben. A vitában felszólaló képviselők szerint lassítani kell az uniós pénzügyi konszolidáció menetén és dinamikusabbá kell tenni a munkaerőpiacot. A parlamenti vita egyik fő témája az volt, hogy mennyire lehet sikeres a pénzügyi konszolidáció a válságkezelés során. Elisa Ferreira (szocialista, portugál) jelentéstevő szerint be kell látni, hogy a pénzügyi konszolidáció önmagában nem működik, annak ütemén lassítani kell és hosszabb időtartamra kell kitolni. Olli Rehn gazdasági ügyekért felelős európai biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt kéthárom évben sok minden történt a gazdasági kormányzás reformja érdekében. „Továbbra is azon kell dolgoznunk, hogy beinduljon a gazdasági növekedés Európában” – mondta.
ez áll Európai Bizottság vitáinak előterében.
„Dinamikusabbá kell tenni a munkaerőpiacokat, a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség Európaszerte problémát okoz” – érvelt Veronica Lope Fontagné (néppárti, spanyol), a téma másik parlamenti felelőse. Andor László foglalkoztatásügyi európai biztos a munkát terhelő magas adóterhekről beszélt, amely különösen az alacsony fizetésűek körében okoz problémát. „Ezen változtatni kell. A munka helyett például a környezetszennyezést vagy az ingatlanokat lehetne megadóztatni” – mondta. Az Európai Bizottság éves növekedési jelentése az úgynevezett „európai szemeszter” első állomása. Ennek a célja a tagállamok gazdasági és költségvetési politikáinak összehangolása az Európa 2020 stabilitási és növekedési paktummal. A 2010-ben bevezetett európai szemeszter során az EU országspecifikus ajánlásokat tesz a tagállamoknak a célok elérése érdekében. (Forrás: EU Parlament)
Sok a kritika
Súlyos véleménykülönbségek
A legtöbb parlamenti frakcióvezető kritizálta a tagállamok azon törekvését, hogy jelentősen megvágják a 2014–2020-as uniós költségvetést. A parlamenti vitán a képviselők egy olyan költségvetési megállapodás mellett törtek lándzsát, amellyel teljesíthetők az EU politikai célkitűzései. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke szerint nem könnyű mindössze egy találkozó során megállapodni, mivel a jelenlegi válság a költségvetési kiadások csökkentését kívánja, az uniós költségvetésről pedig egyhangúlag kell dönteni. Van Rompuy szerint a jövő év elején lehet megállapodás, annak hiánya ugyanis túl sokba kerülne az EU-nak és a tagállamoknak egyaránt. A legösszetettebb és legnehezebb tárgyalásnak nevezte a november végi csúcsot José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. „Most először volt arról szó, hogy a korábbihoz képest megvágjuk a hosszú távú uniós költségvetést. Ugyanakkor a költségvetésnek mindannyian kedvezményezettei vagyunk. Euró-
16 | 2012. tél |
EP képviselők: túlságosan is a büdzsé megvágására összpontosítanak a tagállamok.
pa egy közös projekt, a közös programokból pedig a nettó befizetők is sokat nyernek.” Joseph Daul (néppárti, francia) szerint a hosszú távú költségvetés Európa jövőjéről is szól. Egy rossz megállapodásnál jobb, hogy most nem született megállapodás. Európa vezetőinek viszont a következő választások helyett a következő generációkra kellene gondolniuk – fogalmazott. Hannes Swoboda (szocialista, osztrák) azért kritizálta Van Rompuyt, mert nem állt ki eléggé Európa érdekeiért. „Úgy tűnik, hogy sikerült megtalálni a bűnbakot: túl sokba kerül az uniós adminisztráció. Ugyanakkor egy olyan nemzetközi köztisztviselői karra van szükségünk, amely képes elvégezni a feladatokat.” Swoboda szerint ha az EU jelentősen csökkenti a biztonság- és védelmi politikára, valamint a fejlesztéspolitikára szánt kiadásokat, akkor érdemtelen a Nobel-békedíjra. Jan Zahradil (konzervatív-reformer, cseh) azért kritizált néhány frakcióvezetőt, mert ellenségesen beszél-
nek néhány kormányról a költségvetési tárgyalások kapcsán. Szerinte véget kell vetni a háborús retorikának. Marta Andreasen (EFD, brit) szerint a Bizottság nem kezeli megfelelően az uniós forrásokat, és értelmetlen projektektre megy el az EU pénze. Gabriele Zimmer (baloldali, német) elfogadhatatlannak nevezte Van Rompuy tervét, mert az a Bizottság javaslatához képest megvágná a költségvetést. Szerinte szolidáris büdzsére van szükség, amely összhangban áll az EU céljaival. „Hogyan állapodhatnak meg az uniós vezetők a hosszú távú költségvetésről, ha még a 2012-es büdzsé módosításáról sincs egyezség?” – tette fel a költői kérdést Alain Lamassoure, a költségvetési szakbizottság elnöke. Lamassoure szerint az európai feladatokat európai forrásokból kell fedezni, európai szintű adósságtörlesztő alapra van szükség, a tagállamok közti szolidaritásra, és be kell vezetni a költségvetés félidős felülvizsgálatát. (Forrás: EU Parlament)
Európai Unió Bővült a német export
Merkel asszony az egységről Az európai egységfolyamat kiteljesítését sürgette a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) hannoveri országos kongresszusát megnyitó beszédében Angela Merkel pártelnök, német kancellár, hangsúlyozva, hogy az EU csak egységesen állhat helyt a globális versenyben. Angela Merkel szerint a Kínával, Indiával és a világ más nagy erőközpontjaival folytatott verseny minden korábbinál nehezebb próbatétel a demokráciára, a szabadságjogokra és a szociális piacgazdaságra épülő életformát követő Európa számára. Németország megerősödve emelkedik ki a válságból, de az Európai Uniónak is erősebbnek, versenyképesebbnek kell lennie, hogy bírja a ver-
Európa csak egységesen állhat helyt a globális versenyben.
senyt – emelte ki. Az euróról szólva hangsúlyozta, hogy a közös fizetőeszköz stabilizálásához szükséges rendszerek felálltak, de nem biztos, hogy az euróövezet közössége túl van a válság legnehezebb részén. *** Bővült a német vállalatok exportja a harmadik negyedévben, elsősorban az Európai Unión kívüli országokba gyorsult látványosan a kivitel növekedése. A wiesbadeni statisztikai hivatal publikált adatai szerint a harmadik negyedévben 275 milliárd eurót tett ki a német export, 3,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokba irányuló export az átlagos-
nál jóval nagyobb mértékben, közel 10 százalékkal emelkedett, részesedésük a német kivitelben már több mint 44 százalékot képvisel. Ugyanakkor az euróövezeti válság nyomokat hagyott Németországnak a dél-európai államokkal folytatott külkereskedelmén: a Spanyolországba, Portugáliába és Görögországba irányuló export több mint 10 százalékkal visszaesett, sőt az olasz exportban a 12 százalékot is meghaladó volt a csökkenés. Összességében az euróövezetbe 0,9 százalékkal kevesebb, az egész Európai Unióba 3,3 százalékkal több árut szállítottak német vállalatok a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. (Forrás: MTI
Negatív meglepetés
Utoléri a recesszió Lengyelországot is? A lengyel gazdaság, amely az Európai Unióban egyedüliként recesszióba süllyedés nélkül vészelte át a válságot, most negatív meglepetést okozott. Bár teljesítménye hónapok óra gyengül, az éves összevetésben a második negyedévi 2,3 százalékos bővülés után a harmadikban csupán 1,4 százalékkal nőtt az elemzők várt 1,8-2,2 százalék helyett – jelentette a varsói központi statisztikai hivatal. Ebben valószínűleg meghatározó szerepet játszott a lakossági fogyasztásnak a korábbinál gyengébb, 1 százalék alatti emelkedése, és a nyári labdarúgó Európa-bajnoksághoz kapcsolódó beruházások kifutása, amelyekkel együtt csupán 0,7 százalékos volt a belső fogyasztás bővülése, így a külkereskedelem húzta magával a gazdaságot. A kedvezőtlen GDP-eredmény nyilvánosságra hozatala után gyengülni kezdett a zloty. Bár a banki elemzők nem tartják lehetetlennek, hogy az év végéig sikerül elérni a kormány által célul tűzött 2,5 százalékos GDP-növekedést, jövőre egy részük 1 százalékosnál kisebb, gyakorlatilag stagnálást jelző növekedésre számít, mások lehetségesnek tartják a reces�szió bekövetkeztét. A jövő évi költségvetés tervezete 2,2 százalékos GDP-növekedésre épül – szemben a korábbi, 2,9 százalékos hurráoptimista változattal –, de az OECD csak 1,6 százalékra számít, és a varsói pénzügyminisztérium képviselőinek nyilatkozatai is arra utalnak, hogy
A vártnál is erőteljesebben fékeződik a lengyel gazdaság, a szakértők egy része már recesszióra számít.
hajlanak 2 százalék alá csökkenteni a prognózist – írta a Gazeta Wyborcza. Tulajdonképpen mindenki számított a nagy futball-beruházások befejezése utáni lassulásra, mértéke mégis kellemetlen meglepetés, és a kormány által kilátásba helyezett óriási állami beruházási program még gyors indulás esetén is csak két-három év múlva hozhat jelentős eredményt. A Gazeta Prawna, a vezető varsói gazdasági napilap által megkérdezett banki elemzők véleménye szerint már csak az a kérdés, hogy a jegybank monetáris politikai tanácsa (RPP) december 4-5-dikei ülésén 25, vagy 50 bázisponttal csökkenti az irányadó kamatot. Mivel azonban mindenki erre számít, a döntésnek valószínűleg nem lesz lényeges hatása a zloty árfolyamára. (Forrás: MTI)
| 2012. tél | 17
Lapzárta
Döntés február közepéig Az önkormányzati rendelők tulajdonosai február 15-ig nyilatkozhatnak szándékukról. Mint a parlament egészségügyi bizottságának ülésén Szócska Miklós államtitkár és Cserháti Péter helyettes államtitkár tájékoztatásából kiderült, az önkormányzati rendelőintézetek tulajdonosai, vagyis a helyhatóságok 2013. február 15-ig nyilatkozhatnak arról, szeretnék-e megtartani intézményüket, vagy inkább átadnák az államnak – a feladattal együtt a vagyontárgyat is. A szakállamtitkárságon 263 olyan rendelőintézetet tartanak számon, amely önkormányzati tulajdonú. Ebből 123-at az önkormányzat, 40-et az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság és 100-at magántulajdonú társaság működtet. (A 263 rendelőintézet közül 180-ban csak egy-két szakorvosi ellátás működik, 83 ad nagyobb szakorvosi palettát.) A helyhatóságoknak 2013. február 15-ig kell nyilatkozniuk, mit szeretnének kezdeni a rendelőintézetükkel. Amennyiben lemondanak az ellátási feladatról, úgy az ingatlant is viszi az állam, amely 2013. május elsejétől veszi át ezeket. Az immár sokadik államosítási határidőig lehetőségük lesz a tulajdonosoknak felkészülniük az átadásra, amelyet egy jövő év elején megjelenő kormányrendeletben fognak pontosan szabályozni. Addig is teljes moratóriumot hirdetnek az önkormányzati tulajdonban lévő rendelőintézeti ingatlanokra, vagyontárgyakra – tanulva a kórházállamosítás negatív tapasztalataiból. Arra is lesz idejük a járóbeteg-ellátástól megválni szándékozó önkormányzatoknak, hogy az alapellátással egy ingatlanon működő szakellátást tulajdonjogilag rendezzék (leválasszák), tehát a háziorvosi rendelők semmiképpen nem kerülnek állami tulajdonba, jelezte Szócska Miklós. Cserháti Péter elmondta, hogy egyelőre csak az önkormányzatok által működtetett (123) rendelőintézeti körről van hozzávetőleges információjuk. Ezek szerint a fővárosban működők többségét szeretnék megtartani a tulajdonosok, míg vidéken leginkább az uniós forrásból létrehozott, állandósult szakorvoshiánnyal küszködő rendelőintézetektől szeretnének megválni a helyhatóságok.
Hirdetőink: Agrolánc Kft. 8. oldal Complex Kiadó Kft. B/2. oldal E.ON Csoport 7. oldal Grafic Line Kft. 14. oldal Haszon Magazin 13. oldal Kiáltás Az Életért Egyesület 14. oldal Opten Informatika Kft. 8. oldal Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft. B/4. oldal Sade Magyarország Mélyépítő Kft. 14. oldal Sportcsillagok Gálaestje B/3. oldal
Kiadó: NeoPlay Entertainment Kft. Felelôs kiadó: a Kft. ügyvezetô igazgatója Lapigazgató-fôszerkesztô: Szurmai János Tervezôszerkesztô: Szabadhelyi Rita Munkatársak: Keresztes Orsolya, Csordás Réka Szerkesztôség: 1138 Bp., Párkány u. 6/A. Fax: 06/1 400 1971 PR- és kampány igazgató: Molnár Mária Telefon: 06/30 990 8986 E-mail:
[email protected] www.apolgarmesterlap.hu Nyomás: Bookprint Kft. Felelôs vezetô: Csehi Zoltán Hirdetési igazgató: Varhanyovszki Elisabeta Telefon: 06/30 747 2601 E-mail:
[email protected] ISSN szám: 1589-1097 A lapot térítésmentesen kapja: Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselôje, összes minisztériuma, számos fontos gazdasági tisztséget betöltô vezetô.
A hirdetések tartalmáért szerkesztôségünk nem vállal felelôsséget!
18 | 2012. tél |
