Rendelet. Önkormány zati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk

Rendelet Önkormány zati Rendelettár

Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgy k ódja: Tárgy k ód megnev ezése: Kihirdetés dátuma: Hatály ba lépés dátuma: Dok umentum k észült:

8/2003.(IV.01.) A lap A v áros k örny ezetv édelméről 15/2004.(V.27.) G0 Kö rny ezetv édelmi rendelet - egy éb 2003. április 1. 2003. április 1. 2012. december 1.

Ö nk ormány zati Rendelettár – Rendelet

TISZALÖK VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2003. (IV.01.) sz. rendelete A város környezetvédelméről (egységes szerkezetbe foglalva a 15/2004. (V.27.) sz. rendelettel)

Tiszalök Város Önkormányzata a települési környezeti elemek (levegő, felszíni és felszín alatti vizek, föld, élővilág, épített környezet), a táj és az emberi egészség megőrzése, védelme, minőségének javítása érdekében a környezetvédelem helyi szabályozására a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. Tv. 16. §-ában kapott felhatalmazás, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Tv. 47. §. (3) bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet Általános rendelkezések 1. §. A Környezetvédelmi Rendelet (a továbbiakban Rendelet) célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, az emberi egészség, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. 2. §. A rendelet a 2003. március 27. napján elfogadott Tiszalök Város Környezetvédelmi Programja (a továbbiakban: Program) célkitűzéseinek, feladatainak megvalósításához, végrehajtásához szükséges jogi szabályozást teremti meg. 3. §. (1) A Rendelet hatálya kiterjed: a) az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által kialakított környezetére, b) a település közigazgatási területén lévő összes ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, valamint a bel- vagy külterületen található erdőkre, gyepekre, a közcélú zöldterületekre, a felszíni és a felszín alatti vizekre és egyéb vizes élőhelyekre illetőleg környezetükre,

2 / 16


c) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) állandó vagy ideiglenes jelleggel a település közigaz gatási területén tartózkodik (működik). 4. §. (1) A környezet védelme érdekében: a) az Önkormányzatnak, a természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek – az elővigyázatosság és a megelőzés elve szerint – körültekintő gondossággal kell eljárniuk és együttműködniük b) az Önkormányzat együttműködik a szomszédos önkormányzatokkal, a környezetvédelmet ellátó hatóságokkal, felügyelőségekkel, a nemzeti parkokkal és a társadalmi szervezetekkel. 5. §. Az Önkormányzat köteles a település illetve az érintett településrész lakóinak véleményét kikérni, meghallgatni az őket érintő változások esetén.

II. Fejezet A levegő védelme 6. §. A levegő védelme kiterjed a település légkörének egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a település klímájára. 7. §. A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészségét károsító módon terheli. 8. §. (1)

A mezőgazdasági tevékenység során keletkező növényi eredetű hulladékok ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni, a szervezett hulladékgyűjtés szabályainak megfelelően.

(2) A szalma, tarló, parlag és gyepterületek égetését - levegőminőség-védelmi érdekekből lehetőleg kerülni kell. (3) A gabonafélék betakarítása után a porszennyezettség csökkentése érdekében a gazdálkodóknak lehetőségeikhez mérten biztosítaniuk kell a szántóföldek további növényfedettségét. 3 / 16


9. §. Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 10.§. (1) A szántóföldek, ingatlanok gyomoktól és allergiát okozó növényektől való mentesítése a tulajdonos illetve a használó kötelessége. (2) A település közterületeinek és közterületnek minősülő zöldterület gondozását, karbantartását, gyomtalanítását a Tiszalöki Városgazdálkodási Közhasznú Társaság (a továbbiakban: KHT) végzi. (3) A gyomnövények vagy allergén növények irtásáról virágzásuk előtt – rendszeres gyakorisággal – kell gondoskodni, mely kizárólag mechanikus eszközökkel (kézi és motoros kaszával, kézzel gyomlálva) történhet. 11. §. (1) Kommunális és termelési hulladékok tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

nyílt

téri,

illetőleg

háztartási

(2) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése megengedett. (3) Nagy mennyiségű falomb és házikerti növényi hulladék égetése tilos. Ezeket elsősorban komposztálni kell, de nagy mennyiségű hulladék elszállításáról az évenkénti lomtalanítások idején (márciusban és októberben) a Kelet-Környezet KFT gondoskodik. (4) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen más okból eredendően kigyullad. 12. §. (1) A településen lakók egészségének megőrzése érdekében tilos: a) káros légszennyezést okozó helyhez kötött pont- és épületforrás üzemeltetése, illetve a levegőtisztaság-védelmi előírások és tilalmak megsértése b) jogszabályban tiltott, illetőleg jogszabályban előírt levegőtisztaság-védelmi követelményeknek nem megfelelő anyag, termék, berendezés termelése, felhasználása, forgalmazása, üzemeltetése.

4 / 16


A felszíni és felszín alatti vizek védelme 13. §.

A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a feszíni vizek medrére és partjára és a víztartó képződményekre. 14. §. A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe történő használt- és szennyvizek bevezetése – megfelelő kezelést követően – csak olyan módon történhet, hogy az a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti. 15. §. A felszíni vizek (Holt-Tisza, Tisza, Strand-tó stb.) természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. 16. §. (1) A szennyvízcsatorna-hálózat teljes kiépítése, illetve a szennyvíztisztítás megkezdése napjáig kizárólag zárt szennyvízgyűjtő műtárgyak kerülhetnek megépítésre. (2) A szennyvizek emésztőgödrökben, szikkasztó kazettákban történő elhelyezése a szennyvízcsatorna-hálózat teljes kiépítése, illetve a szennyvíztisztítás megkezdése napjától számított egy naptári éven túl – üdülőterületen 1,5 naptári éven túl – nem engedélyezett. (3) A szippantókocsik szennyvízürítése szennyvíztisztítókban történhet.

kizárólag

a

hatóságilag

kijelölt

17. §. (1) Az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, hulladékát, illetve egyéb szennyező vagy mérgező anyagot csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba vagy a vizekbe juttatni tilos. (2) A csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet vagy az állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni. (3) A csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében a vízelvezető árkok ingatlanok előtti szakaszait az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles rendszeresen tisztítani és tisztán tartani.

5 / 16


18. §. (1) A mezőgazdasági tevékenység során – amennyiben lehetőség nyílik rá – előnyben kell részesíteni a természetes módszerek alkalmazását (biológiai védekezés, szerves trágyázás stb.) a kemikáliák és műtrágyák használata helyett. (2) Hullámtéren szántóföldi művelésbe újabb területeket bevonni tilos. (3) A környezetet erősen terhelő víziszárnyastartó-telep(ek) létesítése a településen nem engedélyezett. A föld védelme 19.§. A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, kőzetekre, ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. 20. §. A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét, folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. 21.§. (1) A földhasználó a fenntartható és környezetbarát talajerő-gazdálkodás érdekében köteles a talajvédelmi előírásokat betartani: a) a természeti adottságoknak megfelelő talajvédő művelést folytatni, b) talajpusztulás (erózió, defláció stb.) ellen megfelelő talajfedettséget biztosító növényi kultúrákat telepíteni (a betakarítás után is), c) a talajviszonyoknak (talajszerkezet, talajtípus) megfelelő tápanyagbevitelről gondoskodni. 22.§. A földmunkák során kitermelt talajokat, földet elkülönítve kell tárolni, hogy szükség esetén ismét felhasználható legyen.

Természet- és tájvédelem 23.§. Természeti terület valamennyi olyan földterület (erdő, gyep, nádas, vizes élőhelyek stb.), melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. 6 / 16


24. §. A mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magába foglalja a tartamosságot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. 25. §. Erdő telepítése – ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik – kizárólag honos vagy őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történhet. 26.§. (1) Horgászati és halászati, haltenyésztési tevékenység folytatása kizárólag az illetékes hatóság által engedélyezett területeken lehetséges. (2) A Holt-Tiszán illetve más felszíni vizeken a) tilos nem őshonos halfajok telepítése, b) a telepítendő éves halmennyiség megállapításakor halbiológus szakember szakértői javaslata alapján figyelembe kell venni az élőhely teherbíró-képességét, c) a mindenkori telepített halmennyiség max. 20%-al térhet el a legutolsó telepítés óta kifogott becsült halmennyiségtől, d) az éves szinten telepítésre kerülő halmennyiséget az év folyamán egyenletesen kell eloszlatni. (3) A vízminőség védelme érdekében a) a horgászvizeken és egyéb felszíni vizeken az etetés tilos, b) stégépítés, horgászállások kialakítása (nádas, parti növényzet irtása) tilos. (4) A Holt-Tiszán és más felszíni vizeken végzett haltelepítésekről (a telepítések időpontjairól, a telepített mennyiségről, halfajokról) és a kifogott éves, becsült halmennyiségről a mindenkori hasznosító köteles tájékoztatni az Önkormányzat Környezetvédelmi Vezetőjét minden naptári év végéig. Az éves adatszolgáltatás során mellékelni kell a telepítésekről szóló számlák fénymásolatát. (5) A maximális kiadható horgászengedélyek számának meghatározása a (2) bekezdés b) pontja szerint telepített halállomány terhelhetőségének figyelembevételével történik. 27. §. Fürdés csak a hivatalosan arra kijelölt fürdőhelyeken megengedett. 28. §. (1) Zöldterületeken, védett természeti területeken, a Holt-Tisza és a Strand-tó közvetlen környezetében az átmenő forgalom (gépjárművek, terepjárók közlekedése, terepmotorozás stb.) kizárólag a kijelölt közlekedési úton engedélyezett, 7 / 16


célforgalomnál

törekedni kell

a természeti környezet mértékű terhelésére.

minél kisebb

(2) Parkolás a természeti területek határától, illetve a felszíni vizek partjától számított 20 m-en belül tilos. (3) Parkolás csak a közutak mentén (amennyiben az nem természeti területen található), illetve a kijelölt parkolóhelyeken engedélyezett. 29. §. (1) Történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. (2) Területrendezési és más, a táj állapotát lényegesen befolyásoló tervek készítésénél, továbbá a tulajdonviszonyok rendezésénél a tájvédelemnek kiemelt szerepet kell biztosítani. (3) A táj jellegét megváltoztató, rendeltetésének betöltését zavaró, a környezeti elemek minőségét, illetve a táj növény- és állatvilágának élettevékenységét veszélyeztető létesítmény nem telepíthető. (4) Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületbe vonására, részleges beépítésére, illetve művelésbe vonására az illetékes természetvédelmi hatóság előzetes véleménynyilvánítása után csak akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul.

A zöldterületek védelme 30. §. (1) Zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, fasorok, cserjesávok, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, sporttelepek, temetők, az emlékművek és szobrok környéke. (2) Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy a parkosítás munkáit már megkezdték. (3) A közcélú zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, kezeléséről a vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével a KHT gondoskodik. (4) Az ingatlanok tulajdonosai (használói) kötelesek az ingatlant megfelelően karban tartani. Ennek érdekében kötelező elvégezni az aktuális növényápolási feladatokat (rendszeres fűnyírás, gyomtalanítás, az útra kihajló, közlekedést, kilátást zavaró ágak levágása stb.).

8 / 16


(5) A parkok játszóterek és egyéb zöldterületek felügyeletére, gondozására vállalatok, intézmények, társadalmi szervezetek védnökséget vállalhatnak. 31. §. (1) A zöldterületet beszennyezni, környékén szemetet elhelyezni tilos. (2) A településen lévő zöldterületet csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell az ott tartózkodók pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartástól. (3) A zöldterületen tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, a fák és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása, a fák törzsén reklámtáblát (feliratot) elhelyezni. 32. §. (1) A közterületeken és az utak mentén kizárólag őshonos vagy a tájra jellemző fákat szabad telepíteni. (2) A közterületeken a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg minden esetben elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét, a fafaj(ok) és a mennyiség meghatározásával.

Köztisztasági és hulladékgazdálkodási rendelkezések 33. §. (1) A település kül- és belterületén tilos bármilyen eredetű folyékony, iszapszerű vagy szilárd hulladék hatósági engedély nélküli elhelyezése. (2) A felszíni vizek partján, úttesten, járdán és egyéb közterületeken tilos olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. (3) A mezőgazdasági gépek által az utakra felhordott földet, sarat a szennyeződés okozója köteles eltávolítani. (4) Szilárd hulladék elhelyezése – a regionális hulladéklerakóba történő szállítás engedélyezése napjáig – kizárólag a hatóságilag kijelölt települési hulladéklerakóhelyen engedélyezett. (5) A település építményeire (épületeire, műtárgyaira) – különösen a műemléki védelem alatt álló épületekre – falfirkákat rajzolni, festeni tilos. 34. §. (1) A köztisztaság magába foglalja az ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és emberi tartózkodásra szolgáló egyéb épületek, nem lakás céljára szolgáló helyiségek és hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztán tartását.

9 / 16


(2) A települési közterületek tisztántartásáról, fenntartásáról és kezeléséről a KHT gondoskodik. 35. §. (1) A természeti területek forgalmasabb útjai mentén, a Holt-Tisza, Tisza, a Strand-tó partján és egyéb közterületeken gondoskodni kell esztétikus (pl. fa) szemétgyűjtő edények kihelyezéséről, melyek egymástól való távolsága max. 40 m lehet. (2) A közterületeken a hulladékgyűjtő tartályok, edények kihelyezése és rendszeres ürítése az Önkormányzat feladata. (3) Az üzlethelyiségek, vendéglátóipari egységek, elárusítóhelyek előtt a hulladékgyűjtő tartályok, edények elhelyezése és tisztántartása az üzemeltető feladata. (4) A település közterületein és az ingatlanok területén belül (udvaron) szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított hulladékgyűjtő tartályokban, edényekben szabad elhelyezni. 36. §. (1) Az ingatlanok tulajdonosainak (használóinak) kötelessége gondoskodni a) az ingatlan előtti, közterületnek számító járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van az úttestig terjedő teljes terület), b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, c) a tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körbenjárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, valamint a hóeltakarításról. (2) Üzlethelyiségek, elárusítóhelyek, szórakozóhelyek, vendéglátóipari egységek és a középületek előtti közterület állandó tisztántartása az üzemeltető, a használó kötelessége, függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. (3) A helyiségek és a területsávok feltakarításából származó szennyeződést, szennyvizet és szilárd hulladékot a közterületre, csapadékvízelvezető-rendszerbe juttatni tilos. (4) Téli síkosságmentesítés során – a növények védelme érdekében – só használata tilos. Erre a célra homokot, darált salakot, hamut, faforgácsot vagy egyéb környezetkímélő anyagot (pl. kálium műtrágyát) kell használni.

10 / 16


37. §. Alkalmi, szabadtéri (szórakoztató, kulturális, sport és egyéb) rendezvények idejére és helyszínére a rendezvény szerevezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú hulladékgyűjtő edényzet és illemhely biztosításáról, továbbá a rendezvény alatt és azt követően a használattal érintett terület és annak közvetlen környezetének tisztántartásáról, illetve rendbe tételéről. 38. §. (1) A különleges kezelést igénylő, veszélyes hulladékokat (elemek, akkumlátorok, festékek, gyógyszerek, stb.) elkülönítetten kell gyűjteni. (2) A településen a veszélyes hulladékok évenkénti összegyűjtéséről és gyűjtőhelyre szállításáról az Önkormányzat az évenkénti lomtalanításkor gondoskodik.

III. fejezet Környezetvédelmi programhoz kapcsolódó intézkedések 39. §. (1) Az Önkormányzat illetékességi területén elemzi, értékeli a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását, az adatokat, információkat Nyilvános Környezeti Adatbázisban (továbbiakban: Adatbázis) összesíti. (2) az Adatbázisban tárolt információkhoz való hozzáférést minden állampolgár részére lehetővé kell tenni. 40. §. (1) A Program végrehajtásának koordinálására, felügyelésére az Önkormányzat Képviselő-testülete Önkormányzati Környezetvédelmi Felelőst (a továbbiakban: Környezetvédelmi vezető) nevez ki. (2) A Környezetvédelmi vezető a) felelős a Program végrehajtásáért és évente köteles a megvalósítás folyamatáról a Képviselő-testületet tájékoztatni, b) évente, január 31-i határidővel összeállítja az éves Környezetvédelmi Intézkedési Tervet és kihirdeti a Lakossági Környezetvédelmi Programtervet és Tájékoztatót (a továbbiakban: Tájékoztató), c) véleményezési jogot gyakorol minden, a környezet elemeit érintő kérdésben, például: -

levegőtisztaság-védelem, felszíni és felszín alatti vizek védelme, természet és tájvédelem, 11 / 16


-

szennyvíz- és szennyvíziszap-kezelés, hulladékkezelés, zöldterületek védelme.

(3) A Környezetvédelmi vezető kiemelt feladatai: a) a Program megvalósításának ellenőrzése, betartása, a szükséges módosításokra javaslattétel, b) kezdeményezi szabálysértési vagy törvényszegési eljárás megindítását, c) a lakosság korrekt és szükség szerinti, de évente legalább egyszeri tájékoztatása a környezeti elemek állapotáról és azoknak az emberi egészségre gyakorolt hatásáról a Tájékoztató keretén belül (a 39. §-ban ismertetett Adatbázis alapján), d) a lakosság környezetvédelmi tárgyú bejelentéseit, kérelmeit kivizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket, e) a környezeti ismeretek terjesztése az oktatási (helyi óvodák, iskolák stb.) és a közművelődési intézményekben, f) a környezeti elemek állapotáról és a környezetegészségügyi vizsgálatok eredményeiről legálabb évente tájékoztatja a Képviselő-testületet, g) évente felülvizsgált Települési Értékkataszter készítése a természeti és az épített környezetről, h) a Programban vállalt határidőig nyilvántartás készítése a településen működő termelő és szolgáltató egységek emissziójáról, mely évente aktualizálásra, frissítésre kerül, i) a településen a potenciális szennyezőforrások figyelemmel kísérése érdekében a helyi vállalkozásokról nyilvántartás vezetése, ennek félévenkénti felülvizsgálata, j) az f)-i) pontokkal kapcsolatos információk, adatok Adatbázisban történő tárolása, k) az Adatbázis adatainak nyilvántartásáról, hozzáféréséről gondoskodik. 41. §. Az Önkormányzat a Környezetvédelmi Programot szükség szerint – de legalább kétévente – felülvizsgálja. 42. §. Az Önkormányzat együttműködik a helyi civil szervezetekkel, támogatja, segíti azok környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos programjait, munkáját.

12 / 16


I V. fejezet A polgármester és a jegyző feladatai, államigazgatási hatósági jogkörük Levegőtisztaság-védelem 43. §. (1) A jegyző hatásköre és feladata: a) ellenőrzi a háztartási berendezések légszennyező forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira megállapított levegőtisztaság-védelmi követelmények betartását, b) az a) pontban ismertetett hatáskörén belül a levegőtisztaság-védelmi előírások, tilalmak megszegőivel szemben bírságot szab ki és hatósági intézkedést kezdeményez , c) hatósági intézkedést kezdeményez a levegőtisztaság-védelem érdekében más hatóságoknál és egyéb szerveknél, d) hatósági hatáskörében határozatban kötelezi a légszennyezőket a rájuk vonatkozó feladatok végrehajtására, e) a hatáskörébe tartozó légszennyezők levegőterheléséről kérésre adatokat szolgáltat a környezetvédelmi felügyelőségnek, f) a levegőminőséggel kapcsolatosan mérést, vizsgálatot rendelhet el, illetve végeztethet, g) a környezetvédelmi felügyelőséggel, a közegészségügyi és a közlekedési hatósággal együttműködve rendszeresen értékeli illetékességi területének légszennyezettségi állapotát, arról a lakosságot tájékoztatja. Vízminőség- és vízmennyiség-védelem 44. §. (1) A jegyző hatásköre és feladata: a) a közműpótló létesítmény megvalósítását, átalakítását, megszűntetését vagy talajvízkút átalakítását, megszűntetését vagy meghatározott módon történő használatát hivatalból elrendeli, ha jogellenes vagy káros létesítéssel, üzemeltetéssel, illetőleg a megfelelő létesítmény hiányával összefüggő, a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket rögzítő jogszabályi rendelkezések érvényesülése azt szükségessé teszi, b) a kutak, csapadékcsatornák ellenőrzése az illegális szennyvízbekötések elleni intézkedéssel, c) a potenciális szennyezést okozó gazdasági tevékenység megállapítása, valamint az illegális szemétlerakók feltérképezése, illetve megszűntetése, d) a növénytermesztési kultúrák (napraforgó, kukorica stb.) vegyszerfelhasználásának ellenőrzése,

13 / 16


e) hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása olyan kút létesítése, használatbavétele, megszűntetése esetén, amely a létesítendő házi vízigényeknek 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, vagy kizárólag talajvíz felhasználásával működik. Természet- és tájvédelem, a zöldterületek védelme 45. §. (1) A jegyző feladata és hatásköre: a) védett területen áthaladó helyi közúton az átmenő forgalom korlátozása vagy megtiltása, b) az egyedi és a közös érdekek figyelembevételével engedély megadása közterületen és külterületen a közút területének határától számított 10m-en belül fák ültetésére, kivágására, c) rendkívül indokolt esetben engedély megadása zöldterület rendeltetésétől eltérő célra történő igénybevételére vagy zöldterület felbontásához. Hulladékgazdálkodással, köztisztasággal kapcsolatos feladatok 46. §. (1) A jegyző feladata és hatásköre: a) az ingatlanon elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi a hulladék tulajdonosát, vagy - abban az esetben, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg - az ingatlan tulajdonosát, b) a közutat, annak műtárgyát vagy tartozékait beszennyezőket a jegyző az eredeti állapot helyreállítására és az azt előidéző magatartástól való tartózkodásra felszólíthatja.

Zaj- és rezgés elleni védelem 47. §. (1) A jegyző hatásköre: a) zajkibocsátási határérték megállapítása üzemi létesítmény létesítése, üzembe helyezése, illetve meglévő felújítása, bővítése, korszerűsítése és jelentős építési munka előtt, b) ideiglenes jelleggel új zajkibocsátási határérték megállapítása, ha a munkavégzés fontossága azt indokolttá teszi, c) zaj-, illetve rezgésbírság fizetésének kiszabása a megállapított zaj-, illetve rezgés-kibocsátási határérték (4/2000.(II.21.) KT. sz. rendelet) túllépése esetén,

14 / 16


d) zaj- és rezgésbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, ha a megállapított határidőt követően a meglévő üzemi létesítmény továbbra is meghaladja a megállapított zajkibocsátási, illetve rezgésterhelési határértéket, e) a településközpont zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása, f) a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmények (egészségügyi, oktatási, művelődési stb. létesítmények) csendes övezetté nyilvánítása. 48. §. (1) A polgármester hatásköre: a) a szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmények esetén a határértéket meghaladó zajt okozó tevékenységek korlátozása, felfüggesztése, illetőleg feloldása, b) az a) pontban felsorolt intézkedéseket a kötelezettségszegés teljes megszűntetése előtt feloldhatja, ha a közvetlen súlyos veszély már nem áll fenn. Egyéb feladatok 49. §. (1) A jegyző feladata gondoskodni: a) a Környezetvédelmi Alapot Kezelő Bizottság létrehozásáról és évenkénti, illetőleg szükség szerinti beszámoltatásáról, b) az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap (továbbiakban: Alap) támogatás pályázatának kiírásáról, c) az Alapból azonnali kárelhárítás címén kifizetett átmeneti költségek visszajuttatásáról, d) a Programban a felelősségi körébe utalt feladatokkal kapcsolatos intézkedések megtételéről.

V. fejezet S zabálysértési rendelkezések 12

50. §.

Aki az e rendeletben meghatározott magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat megszegi, szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

1 2

M ódosít otta: 5/2004. (V.27.) rendelet 2. §-a Hatályon kívül helyezte: 12/2012.(V.02.) önkormányzati rendelet 5. §-a 15 / 16


3

51-61. §.

Záró rendelkezések 62. §. (1) E rendelet kihirdetés napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követő ügyekben kell alkalmazni. 63. §. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vonatkozó részei a meghatározók. A rendelet kihirdetésének időpontja: 2003.04.01.

3

Hatályon kívül helyezte: 15/2004. (V.27.) rendelet 3. §-a

16 / 16

Rendelet. Önkormány zati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk

Recommend Documents