INFOKOMMUNIKÁCIÓ
Remote Patient Monitoring értékteremtő képessége a hazai gyakorlatban Dr. Erdei Edit, Magyar Telemedicina és Ehealth Egyesületet Hajdu Balázs, Budapesti Corvinus Egyetem Miletics Pál, Magyar Telemedicina és E-health Egyesület A Remote Patient Monitoring rendszer alkalmazásának alapvető hozzáadott értéke, hogy az életfunkció mérések megbízhatóbbak. A pontosabb diagnózis által számos lehetőség nyílik a költségcsökkentésre és a helytelen életmódból fakadó betegségek megelőzésére, diagnosztizálására, kezelésére. A magyar egészségügy jelenleg nem használja ki az RPM-ben rejlő lehetőségeket. A status quo fenntartásához erős parciális érdekek kötődnek, ami miatt változást csak határozott egészségpolitikai célállítással és bizonyos struktúrák átalakításával lehet elérni. Az elemzés a Business Model Canvas segítségével mutatja meg, hogy egy RPM szolgáltató miként képes értéket létrehozni, teljesíteni és megragadni. The main added value of using Remote Patient Monitoring systems is that vital signal measurements are more reliable. Through accurate diagnosis an opportunity presents itself to reduce costs, and to prevent/diagnose/treat illnesses resulting from unhealthy lifestyle. The Hungarian public health does not push an advantage of potentials lying in RPM. Strong partial interests hinder the change of the current status quo. Change can be only reached by distinct health policy goal setting and by the transformation of certain structures. This analysis shows with the help of the Business Model Canvas how an RPM provider could create, deliver and capture value.
BEVEZETŐ A Szerzőket régóta foglalkoztatja, hogy az informatika hogyan fog iparágakat megváltoztatni, hogyan tör be még jobban a mindennapi életünkbe, hogyan formálja át mindennapi szokásainkat, milyen új üzleti modellek jönnek létre, melyek buknak el. Az eHealth-t és a Remote Patient Monitoring megoldásokat jelenleg kezdik tömegesen bevezetni, az iparág meredek felfutás előtt áll. Az informatika és a távközlés fejlődése, vagyis az infokommunikáció térnyerése az egészségügyi informatikára is nagy hatással van. Az internet még nem tett „kínálati” oldalról az egészségügyre akkora hatást, mint ahogy a zene-, könyv-, és utazáspiac esetében történt. A Remote Patient Monitoring feladata, hogy minél jobban hozzájáruljon a helytelen életmód (pl. helytelen táplálkozás, mozgáshiány) következtében kialakuló betegségek (pl. hipertónia, diabétesz stb.) megelőzéséhez, diagnosztizálásához, illetve kezeléséhez, valamint segítséget nyújtson
ezen betegségek súlyos következményeinek (pl. szív- és érrendszeri megbetegedések, érelmeszesedés stb.) kezelésében. A Remote Patient Monitoring szolgáltatások általánossá tétele érdekében tett eddigi erőfeszítések során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a status quo fenntartásához erős parciális érdekek kötődnek, ami miatt változást csak határozott egészségpolitikai célállítással és bizonyos struktúrák átalakításával lehet elérni. • Az új vizsgálati módszer magasabb követelményt támaszt az orvos felkészültségével szemben. Aktivizálnia kell vonatkozó orvostudományi tanulmányainak – eddig alkalmas eszközök hiányában – nem használt tételeit, és azt ki kell egészíteni a legutóbbi évtizedben született új orvostudományi eredmények bevezetésével a praxisba. • A lelet ismeretében bővülnek a kezelőorvos terápiás és a betegutakra vonatkozó döntési alternatívái, nő a döntés felelőssége. • A leletben található információk megkérdőjelezhetik a korábbi terápiás döntések helyességét, indokolhatják a terápia módosítását. A JELENLEGI KONTROLL RENDSZER NEM HATÉKONY Amennyiben a betegek a saját életfunkcióikat mérik (pl. vérnyomás, vércukorszint), a mérések rendkívül megbízhatatlanok. Gyakran előfordul, hogy a mérés nem rendszeres, a beteg nem vallja be őszintén orvosának a mért értékeket. A mért adatok pontos ismerete nélkül az orvos rossz diagnózist állíthat fel, kevésbé hatékony terápiát javasol. Jelentős költségek lépnek fel mind a betegek, mind a biztosítók, mind a hozzátartozók oldalán. További hátrány, hogy kiugró, vagy tartósan rossz értékek esetén a betegre van bízva, hogy kér-e segítséget, vagy nem. Amennyiben nem kér időben, annak súlyos következményei lehetnek, a beteg egészsége tartósan romolhat, illetve akár haláleset is bekövetkezhet. MI AZ RPM? Az RPM (Remote Patient Monitoring) olyan ambuláns egészségügyi ellátás, mely során a beteg egy mobil eszközt alkalmaz a rutin mérések végrehajtásához. A mérési eredményeket az eszköz egy központi adatbázisba továbbítja, ahol azt kiértékelik, illetve tovább adják egészségügyi szakértőknek (pl. orvosok, nővérek, gondozók, mentőtisztek), valamint az illetékes hozzátartozóknak [1].
IME XII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2013. SZEPTEMBER
51
INFOKOMMUNIKÁCIÓ
Az RPM rendszer alkalmazásának alapvető hozzáadott értéke, hogy a mérések megbízhatóbbak, pontosabb a diagnózis, ami által számos lehetőség nyílik a költségcsökkentésre. A mérések megbízhatóbbak, hiszen pontosan adminisztráltak, rendszerességük ellenőrizhető, a beteg nem manipulálhatja értékeit. Mivel valós időben történik az adattovábbítás, kiugró értékek esetén sürgős beavatkozásra is van lehetőség (pl. egy beállított határértéken felüli vérnyomás esetén a feljogosított személy értesítheti a mentőket.) A személyes kontroll vizitek száma csökkenhet, elég a betegnek telefonon/video-chaten kommunikálni az orvossal, így a beteg időt/utazási költséget takarít meg. A rendszer képes ellensúlyozni az egészségügyi erőforrások egyenlőtlen területi eloszlását is. A megbízható adatok alapján pontosabb diagnózis állítható fel, és hatékonyabb terápia javasolható, így a társadalombiztosítónak és a betegnek felesleges kezelési költségeket (pl. gyógyszerkiadás, rossz terápia miatti mellékhatások költségeinek kezelése) takaríthat meg. Ezen felül részben ellenőrizhető, hogy a beteg követi-e a számára előírt terápiát. (A fejlett országokban egy WHO felmérés szerint a krónikus betegségekben szenvedőknek csak 50%-a követi az előírt terápiát, ez a terápiák alacsony hatékonyságához és a költségek emelkedéséhez vezet.) [2] Az integrált ellátási modell a minél szélesebb körű adatelérést is segíti, hiszen a mért adatokhoz egy konzisztens adatbázison keresztül visszamenőleg is hozzá lehet jutni. Az időt nem kell azzal tölteni, hogy kikérdezzék a beteget, és ismételt méréseket hajtsanak végre. A jövőben a mért adatok mellett, az orvosi, diagnosztikai megjegyzések is, – így az mHealth és RPM rendszerek is – katalizátorként működhetnek az egységes adatbázisok kialakításában. A komplett rendszer magában foglalja a megelőzést, diagnózist, kezelést, és megfigyelést is [3].
MI AZ A BUSINESS MODELL CANVAS Egy üzleti modell leírja, hogy egy szervezet miként képes értéket létrehozni, teljesíteni és megragadni [4]. Ezek leírására, ábrázolására és megváltoztatására alkalmas az 1. ábra szerinti BMC (Business Modell Canvas). A modell kilenc építőelem segítségével mutatja meg, hogy a vállalkozás hogyan képes jövedelmet generálni: • Vásárlói szegmensek (Customers) • Értékajánlat (Value Proposition) • Csatornák (Channels) • Vásárlói kapcsolatok (Customer Relationships) • Alap tevékenységek (Key Activities) • Kulcs partnerek (Key Partners) • Költségstruktúra (Cost Structure) • Bevétel (Revenue)
1. ábra A Business Modell Canvas elemei
A modell logikailag az alábbi kérdés-sorozattal írható le: Kinek? Milyen értékajánlatot? Hogyan? Kikkel? Milyen költségen? Honnan/milyen formában származik bevétel?
2. ábra Egy RPM szolgáltató lehetséges üzleti modellje
52
IME XII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2013. SZEPTEMBER
INFOKOMMUNIKÁCIÓ
EGY MAGYAR RPM SZOLGÁLTATÓ LEHETSÉGES ÜZLETI MODELLJE A JELENLEGI FELTÉTELEK MELLETT Vizsgáljuk meg a BMC mentén, hogyan épülhet fel egy EKG-t, vércukor szintet mérő RPM szolgáltató üzleti modellje (2. ábra) Magyarországon. Lehetséges vásárlói szegmensek: Betegek: Szív és érrendszeri betegségben szenvedők, cukorbetegek, akik közepes megfigyelést igényelnek. Több mint 2 millió hipertóniában (kórosan magas vérnyomásban) szenvedő beteg van Magyarországon [5]. A cukorbetegek számát a Nemzetközi Diabétesz szövetség 568 000-re becsülte [6]. Betegek hozzátartozói: a szeretteik számára fizetnek elő, és bíznak abban, hogy a betegek állapotának jelentős negatív változása esetén értesítik őket. Egészségügyi intézmények, magánbiztosítók: A szolgáltatás értékesítése történhet magánklinikáknak, állami egészségügyi intézményeknek. MILYEN ÉRTÉKET TEREMTHET EGY RPM SZOLGÁLTATÓ A VÁSÁRLÓK SZÁMÁRA? A beteg számára a szolgáltatás igénybe vétele csökkenti a felmerülő költségeket és ráfordításokat. Kevesebbszer kell mennie kontrollra, a megbízhatóbb adatok miatt hatékonyabb terápiában részesülhet. Csökkenti a gyógyszerkiadásait, utazási és idő-ráfordításának alternatív költségét (pl. munkahelyi hiányzás) [7]. (Minél messzebb lakik a beteg, és minél inkább körülményes számára eljutni kezelőorvosához, annál kifizetődőbb igénybe venni a készüléket.) Egy RPM szolgáltató eszközét a betegnek egyszerű használni. A mérés után a rendszer automatikusan küldi az adatokat a központnak. Az adatokat központi helyen tárolják és elemzik, a betegnek nincsen rá gondja. Idős emberek életminőségén a távgondozás jelentősen javíthatna és szofisztikáltabb szenzorrendszerek alkalmazásával e korosztály is nagyobb biztonságban érezheti magát, és több időt tölthetne kórház helyett saját otthonában [8]. Az orvos naprakész, megbízható adatokat kap, ezzel átfogóbb képet tud alkotni a beteg állapotáról. Rendellenességeket korábban ismerhet fel, súlyosabb állapot kialakulása elkerülhető. Emellett a különböző betegségek összefüggéseiben vizsgálhatóak. Hagyományos vércukor- és vérnyomásnaplónál jobb, mert az értékek visszakereshetők, és az értékeket rendezett formában lehet megtekinteni (pl. hisztogram, grafikon táblázat). Időt takarít meg, nem kell minden egyes betegkontroll esetén 5 percet azzal töltenie, hogy leméri a beteg értékeit. A rendszeres mérési eredményeket a páciensek gombnyomással továbbíthatják, így esetleg ritkábban kell a rendelőbe befáradni.
A hozzátartozónak biztonságérzetet ad, hiszen igény szerint értesíthetik őt is rendellenes mérések esetén, szeretteiket nem kell csak azért meglátogatni, hogy felmérjék egészségügyi állapotukat [8]. A biztosítótársaságok, intézmények számára költségcsökkentést jelenthet, mert a megbízható adatok, pontosabb diagnózis és a megbízható terápia folytán csökkenhet a kórházban töltött napok száma, visszaeshet a gyógyszerkiadás valamint, a betegségek korai felismerésével csökkenhet a szervezetekre nehezedő nyomás. Csatornák Ma Magyarországon egy orvos nem értékesíthet szolgáltatást, azonban felhívhatja a beteg figyelmét, és meggyőzheti a beteget a szolgáltatás hozzáadott értékéről. A mérő eszközök értékesítése web shopon, magán egészségügyi intézményeken és patikákon keresztül történhet. Az intézmények, biztosítótársaságok saját üzletkötőkkel érhetők el. Vásárlói kapcsolatok Magyarországon többnyire az orvosok tanácsolják a betegek számára, hogy használják az RPM eszközöket. Mivel az orvosok toborozzák a legtöbb beteget, és ez által a legtöbb bevételt ők generálják, érdemes rájuk figyelni. A betegek és hozzátartozóik szempontjából önkiszolgáló lehet a kapcsolat. A vásárlók a retail csatornákon keresztül szerzik be, és otthonukban aktiválják a terméket, és egy online felületen követhetik értékeik alakulását. Hibaelhárítás esetén egy központi ügyfélszolgálatnak telefonálnak. Fő erőforrások Egy RPM szolgáltatás nyújtásához az alábbi fő erőforrások szükségesek: RPM szolgáltatási platform, szerverpark, kiépített disztribúciós hálózat, számlázás, üzletkötők jó emberi kapcsolatai az orvosokkal. Fő tevékenységek Egy RPM szolgáltató mérőműszereket és távmonitoring szolgáltatást értékesít webes felületén, üzletkötőivel és indirekt csatornáin keresztül. Ezzel egy időben ügyféligény szerint távfelügyeletet, és telemetria adatok tárolását végzi. A rendszert karbantartja, a problémák megoldására ügyfélszolgálatot biztosít. Partnereivel és viszonteladóival tartja a kapcsolatot és a szolgáltatást folyamatosan fejleszti. A külföldről beszerzett hardverekre magyarországi viszonyokhoz igazított alkalmazásait saját maga készíti. Fő partnerek RPM szolgáltatások nyújtásánál előnyös lehet telekommunikációs cégekkel való együttműködés. A telekommunikációs cégeknek már van kész infrastruktúrájuk és technológiai hátterük a mobil kommunikációhoz és az RPM szolgáltatások számlázásához. Emellett jelentős tapasztalatuk van nemzetközi sztenderdek fejlesztésében, bevezetésében, valamint a minőségi szolgáltatások nyújtásában. A telekommunikációs vállalatok
IME XII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2013. SZEPTEMBER
53
INFOKOMMUNIKÁCIÓ
felhasználó központú szolgáltatásokat fejlesztenek, és mivel elismert a piaci jelenlétük, az ügyfelek rájuk merik bízni kényes adataikat [9]. Az RPM szolgáltatás kínálatával bővíthetik szolgáltatásaikat meglévő ügyfeleik felé, és újakat is szerezhetnek [10]. További értékes partnerek lehetnek a mérőeszköz gyártó vállalatok, és gyógyászati segédeszköz forgalmazók.
mazásfejlesztők bérköltségei, valamint az ügyfélszolgálat üzemeltetésének költségei adják. Bizonyos költségek változása az ügyfélszám növekedésével/csökkenésével egyenes arányosságban áll, ilyenek például az IT infrastruktúra költségei, hiszen a növekvő adatmenynyiség feldolgozásához, több szerverre és háttértárolóra van szükség.
Költségek Egy RPM szolgáltatás OPEX költségeit egy irodán kívüli adatközpont, illetve a szükséges telekommunikációs háttér és a fejlesztői IT infrastruktúra kiépítése és fenntartása, valamint humánerőforrás oldalról a back office az értékesítést végző field salesek, egészségügyi szakemberek, alkal-
Bevételek Egy RPM szolgáltató bevételei eszközök eladásából, és előfizetési díjakból származhatnak. Az előfizetési díjakat jelenleg a betegek, a hozzátartozók fizetik. További bevételi források lehetnek az OEP és a magánbiztosítók. A bevételek egyszeri díjakból (pl. mérő eszköz értékesítés, regisztrációs díj), és havi díjakból tevődhetnek össze.
IRODALOMJEGYZÉK [1] Rouse, Margaret: What is remote patient monitoring (RPM)? [Online] 2011. február. [Hivatkozva: 2013. március 5.] http://searchhealthit.techtarget.com/definition/remotepatient-monitoring-RPM. [2] GSMA. Mobile Health For independent Living Landscape Report. [Online] 2011. február. [Hivatkozva: 2013. március 10.] http://www.echalliance.com/files/GSMA_AARP_WE_ Independent_Living_Landscape_Paper_Feb2011.pdf. [3] Miceheal et al.: Barriers and gaps affecting mHealth in low and middle income countries: Policy white paper. Center for Global Health and Economic Development. hely nélk. Earth Institute, Columbia University, 2010. [4] Osterwalder, Alexander és Pigneur, Yves: Business Modell Generation, New Jersey: John Wiley & Sons, 2010. [5] InforMed. Egyik vérnyomáscsökkentőt jobb este bevenni. [Online] 2011. [Hivatkozva: 2013. Augusztus 10.] http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/heart/hypertension/?article_hid=166837.
[6] International Diabetes Found. IDF diabetes Atlas. [Online] 2013. [Hivatkozva: 2013. Április 4.] http://www.idf.org/atlasmap/atlasmap. [7] Whitacre, Brian, és mtsai.: Oclahoma State University. [Online] 2007. október. [Hivatkozva: 2013. április 6.] http://pods.dasnr.okstate.edu/docushare/dsweb/Get/D ocument-4993/AGEC-1007web.pdf. [8] Boston Consulting Group: The Socio-Economic impact of Mobile Health. TELENOR Corpration web site. [Online] 2012. Április. [Hivatkozva: 2013. március 23.] http://www.telenor.com/wp-content/uploads/2012/05 /BCG-Telenor-Mobile-Health-Report-May-20121.pdf. [9] Weborvos.hu, Háziorvosok végstádiumban. Weborvos.hu. [Online] 2011. 12 12. [Hivatkozva: 2013. április 6.] http://www.weborvos.hu/egeszsegpolitika/haziorvosok_vegstadiumban/185247/. [10] Haiman, Éva: Kevesebb és idősebb orvos. Világgazdaság online. [Online] 2012. december 7. [Hivatkozva: 2013. december 6.] http://www.vg.hu/vallalatok/egeszsegugy/kevesebbes-idosebb-orvos-393254.
A SZERZŐK BEMUTATÁSA Prof Dr. Erdei Edit PhD: andrológus, urológus 1973-ban a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett általános orvosi szakon, melyet követően több szakirányú végzettséget is szerzett: anesztézia és intenzív terápia, urológiai, társadalomorvostan, androló-
54
IME XII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2013. SZEPTEMBER
gia. 1990-től alapfokú andrológiai továbbképzést követően, 1993-ban alapfokú mikrósebészeti képzésen vett részt, majd 3 évet Franciaországban töltött szakmai ösztöndíjjal. 2007 óta foglalkozik telemedicinával, a WABT (World Academy of Biomedical Sciences and Technologies) Közép-európai Szekciójának elnöke. Jelenleg a Magyar Telemedicina és Ehealth Egyesületet alelnöke.
INFOKOMMUNIKÁCIÓ
Miletics Pál 2002-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen műszaki menedzserként végzett, majd 2003-ban Bankinformatikus
posztgraduális képzésén folytatta tanulmányait. Több mint 10 évet töltött a távközlésben, 2008 és 2013 között a Telenor Digitális Magyarország programvezetője volt. 2010 óta a Magyar Telemedicina és Ehealth Egyesült elnöke.
Hajdu Balázs 2013 júniusában végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodási és Menedzsment alapszakán. 2010 és 2012 között a Mathias Corvinus Collegium Közgazdaságtan/Business szakirány tagja. Szakmai gyakorlatát az IS4IT GmbH IT tanácsadó vállalatnál végezte Németország-
ban. A Corvinus egyetem vezetés és kontroll tanszékén sajátította el egészség-gazdaságtani alapismereteit, szakdolgozatában egy magyar RPM szolgáltató üzleti modelljét elemezte, és az RPM szolgáltatók OEP finanszírozásba való bevezetését vizsgálta. 2013 szeptemberétől a Copenhagen Business School Information Management mesterszakán folytatja tanulmányait.
Folytatás a 44. oldalról Ráadásul mivel Európa népessége idősödik és a pitvarfibrillációra hajlamosító betegségek (pl. szívroham) túlélése javul, egyre nagyobb lesz azon idős betegek száma, akik a fenti fokozott kockázatnak vannak kitéve. Éppen a fenti okok miatt a pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél a vérrögképződést megelőző gyógyszeres kezelést (ún. antikoaguláns terápiát) alkalmaznak. A jelenleg e célra általánosan alkalmazott (K vitamin antagonista) terápia, egyik jellemzője, hogy a gyógyszerhatást mutató véralvadás laborértéket bizonyos értékhatárok között kell tartani a kezelés során. (Az alulkezelt betegnél nem csökken kellően a vérrögképződés kockázata, míg a túlkezelt beteg vérzékenységre lesz hajlamos). Sajnos a felmérések szerint a hagyományos alvadásgátló kezelésben részesülőknek csupán 43%-ánál volt megfelelő az alkalmazott gyógyszer hatása, ami bizonyítottan kedvezőtlenebb kimenetellel jár stroke előfordulás és halálozás szempontjából. E terápiás területen azonban – sok év után – sikerült a kutatóknak áttörést elérni, új hatásmechanizmusú gyógyszerek csoportját kifejleszteni és bevezetni a napi orvosi gyakorlatba. Az új hatóanyagcsoport jellemzője, hogy ezek a szerek ugyanúgy szájon át szedhetőek mint az eddigi terápia, azonban az eddigiektől teljesen eltérően nem szükséges az egyedi adagolás és a rendszeres laborvizsgálattal történő monitorozás. Így értelemszerűen nem jelentkezik a már említett alulkezeltségi probléma sem. Nem mellesleg mintegy legalább 10-15 000 pitvarfibrillációban szenvedő magyar beteg „alkalmatlan” a jelenleg általánosan alkalmazott K vitamin antagonista terápiára, így számukra az új gyógyszerek hiánypótló kezelési lehetőséget kínálnak.
IME XII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2013. SZEPTEMBER
55
