1
HÍRLEVÉL
Tisztelt Egyesületi tag! Tájékoztatásul megküldjük hírlevelünk következő számát, amely az eddig beérkezett – tagjaink által feltett – kérdéseket és az ezekre adott szakmai véleményünket tartalmazza. Az összeállítás tartalmazza a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) legújabb változásait is. Reméljük, hogy munkájuk során összeállításunkat hasznosítani tudják. Botka Erika főtitkár
1) Törvényváltozások A Gt. és a számviteli törvény módosítását a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében az egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény tartalmazza (megjelent 2012. október 15-én a Magyar Közlöny 2012. évi 136. számában). Számviteli törvény módosítása Árfolyamveszteség elhatárolásának bővítése A törvénymódosítás az árfolyamveszteség elhatárolásának lehetőségét bővítette. Eddig csak a devizában fennálló beruházási hitelek (pénzügyi lízingtartozások) árfolyamveszteségét lehetett elhatárolni. Az új előírás lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozás a devizában fennálló forgóeszközhitelek év végi átértékelésének az árfolyamveszteségét is elhatárolhatja saját döntés alapján (ha az devizakészlettel nem fedezett, és árfolyamnyereséggel nem ellentételezett). Ha a vállalkozás az árfolyamveszteséget elhatárolja, akkor az elhatárolt veszteségre – a hitel folyósításától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában – viszont kötelező céltartalékot képeznie. A forgóeszközhitelekre is vonatkozik az az előírás, mely szerint nem minősül a hitel visszafizetésének, ha a még fennálló hitel pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják. Ez azt jelenti, hogy a hitel konvertálásakor pl. svájci frankban fennálló hitelt euróra konvertálnak, számviteli szempontból a svájci frank hitelt ki kell vezetni a könyvekből, az euró hitelt viszont állományba kell venni, de az előbbi előírás alapján a devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségét nem kell feloldani. Az új szabály 2013. január 1-jén lép hatályba, azonban a 2012. évben induló üzleti évre is lehet alkalmazni. Készpénz korlátozási szabályok hatályon kívül helyezése 2012. január 1-jével már módosultak a készpénzkorlátozásra vonatkozó szabályok, azzal, hogy a készpénz záró állományának átlagos mértékére vonatkozó korlát 2%-ról 10%-ra emelkedett meg. A törvénymódosítás a korlátozó rendelkezéseket 2012. december 1-jei hatállyal eltörölte, hatályon kívül helyezte. Így a vállalkozások ezen időponttól kezdődően a
2
pénzkezelési szabályzatukban saját gazdálkodási körülményeik figyelembevételével határozhatják meg a napi készpénz záró állomány mértékét, azt törvényi előírás nem korlátozza. Gt. módosítása (tőkevédelmi szabályok változása) Az új szabályok a kihirdetést követő napon léptek hatályba. A Gt. – a hitelezői érdekvédelemre tekintettel – eddig is a saját tőke védelmére vonatkozóan több előírást tartalmazott, ezeket a szabályokat módosította az előző bekezdésben hivatkozott törvény. A Gt. tőkevédelmi szabályai a számviteli törvény előírása szerint készített beszámolóban kimutatott saját tőkén alapulnak. A számviteli törvény előírásai 2011-re módosultak olyan szempontból, hogy a devizás tételeket kötelező a vállalkozásoknak átértékelni. 2011. évben a magas mérlegfordulónapi árfolyamok miatt a kötelező átértékelés sok vállalkozásnál jelentős árfolyamveszteséget okozott (különösen azoknál, amelyeknek devizás hitelei, kölcsönei voltak), amely veszteség saját tőkevesztéssel járt. Az árfolyamváltozások kedvezőtlen hatásainak tompítására a Gt.-ben korlátozott időtartamra új átmeneti szabályt iktatott be a törvénymódosítás. E szerint a Gt. tőkevédelmi szabályainál a saját tőke hiányának megállapítása során a 2011ben, valamint a 2012-ben induló üzleti évről készített számviteli törvény szerinti beszámolóban kimutatott, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek számviteli törvény 60. § (3) bekezdésének a) pontja szerint elszámolt összevont árfolyamvesztesége 2014. május 31-éig figyelmen kívül hagyható. A módosítás így lehetővé teszi, hogy az árfolyamveszteség miatti tőkevesztésre vonatkozóan nem kell tulajdonosi intézkedést hozni, a tőkevesztést nem kell azonnal visszapótolni. A Gt.-nek a saját tőke védelmére vonatkozóan két fő szabálya van. Az egyik szabály a „lassú”, folyamatos tőkevesztésre, a másik a hirtelen, azonnali és nagymértékű saját tőkevesztésre vonatkozik. „Lassú”, folyamatos tőkevesztés Erre vonatkozó rendelkezéseket a Gt. 51. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. E szerint, ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. A törvénymódosítás új előírásaként mentesül a gazdasági társaság az előbbi kötelezettség alól, ha a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy az intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn. Így például a devizás tételek év végi átértékelése miatt 2011-ben kimutatott, nem realizált árfolyamveszteség miatt 2012. évben sok vállalkozás nyereséget mutatott ki, mert az árfolyamok 2012-ben jelentősen csökkentek és a hitelek, kölcsönök, devizás szállítói tartozások törlesztésekor, kifizetésekor árfolyamnyereség realizálódott. Például ilyen esetben, ha a vállalkozás közbenső mérleget készít, melyben szerepelnek ezek a realizálódott árfolyamnyereségek és ezáltal a saját tőkehelyzet helyreáll, akkor nem kell tulajdonosi intézkedést (pl. pótbefizetés, átalakulás, megszűnés stb) hozni.
3
„Hirtelen, azonnali” tőkevesztés A Gt. eltérő szabályokat tartalmaz kft.-re és rt.-re. Kft. esetén a Gt. 143.§-a (2)-(3) bekezdése tartalmazza, hogyha a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, akkor a tulajdonosoknak intézkedni kell a saját tőke rendezése tekintetében. Rt. esetében a Gt. 245. §-ának (1)-(2) bekezdése írja elő, hogyha a részvénytársaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára vagy 5 millió Ft alá csökkent, akkor a tulajdonosoknak szintén intézkedni kell a saját tőke rendezése tekintetében. A törvénymódosítás mind a kft.-re, mind az rt.-re vonatkozó rendelkezéseket kiegészítette azzal, hogy a közgyűlés, taggyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel lehet dokumentálni, hogy az intézkedésre okot adó körülmények már nem állnak fenn, így nem kell tulajdonosi intézkedés. Ez azt jelenti, hogy a közbenső mérlegben már a vagyonvesztés nem áll fenn, akkor a tulajdonosnak nem kell a saját tőke helyzetét rendezni.
2) Egyesületi tagok kérdései
119. kérdés: Autókereskedéssel foglalkozó kft az autók beszerzéséhez kapcsolhatóan utólag kap engedményt, melyről negatív előjelű áfás számlát kap a beszállítótól. Mi a helyes számviteli elszámolása a kapott számlának? Egyéb bevételként helyes a könyvelése, vagy az értékesítés árbevételét növeli? Az autókat már értékesítették mire megérkezik a számla. Válasz: A helyesbítő számlának egy konkrét – korábbi beszerzéshez kapcsolódó - számlát kell helyesbítenie, ezért az engedmény összege a számviteli törvény 47.§-a (1) bekezdésének az előírása alapján a beszerzett autó bekerülés értékét módosítja, akkor is, ha az már értékesítésre került. Ha az autó még készleten van, akkor a készlet értékét csökkenti, ha már értékesítésre került, akkor az eladott áruk beszerzési értékét – mint ráfordítást – csökkentő tétel kell elszámolni. Ha a helyesbítő számla nem konkrét számlát módosít, akkor azt az autó bekerülési értékét módosító tételként nem lehet elszámolni. Ekkor az engedményt egyéb bevételként kell elszámolni (megjegyzem, hogy ebben az esetben viszont nem is lehetne helyesbítő számlát kiállítani). 120. kérdés: A következő kérdésemre szeretnék választ kapni. Folyamatos szolgáltatás esetében a teljesítés decemberi, de ÁFA-ja januárban /fizetési határidő január/ kerül bevallásra. Kérdés a számla lekönyvelésre kerül decemberbe T: 33 Vevő K: 9 Árbevétel vagy 48 Passzív elhatárolás lehete? Válasz: Amennyiben a számla szerződés szerinti teljesítése december, akkor december hóra kell a számlát lekönyvelni, azzal, hogy a fizetendő áfa-t nem lehet decemberben a 467-es főkönyvi számlára elszámolni, mert az áfa teljesítés január hó. Decemberben a fizetendő áfa-t technikai számlán indokolt elszámolni, mely technikai számlát a 47-es számlacsoportban célszerű megnyitni. Így a számviteli elszámolás a következő: T 31. Vevők
4
K 91. Árbevétel K 479. Áfa elszámolási számla. Januárban az áfa bevalláskor kell a fizetendő áfa-t a 467-es főkönyvre átvezetni, elszámolása: T 479. Áfa elszámolási számla K 467. Fizetendő áfa. 121. kérdés: Alakult egy magyar kft. Németországban dolgoznak egy cégnek 35 fővel. A német A1-es papírt úgy adja meg az OEP, hogy a munkavállalók 25%-nak itthon kell dolgoznia és aki kint dolgozik annak is kell itthon magyar bért is adni, csak szja-t nem fizetnek. Az itthon dolgozók be is dolgoznak egy cégnek, mint alvállalkozás. De itthon így nagyon sok bérköltség és járulék keletkezik. Emiatt nem kicsi a veszteség. Kint a magyar cég megkérte a kinti adószámot és mindent. Németországban fizetnek áfa-t és járulékot is. Az ottani fióktelep kiállít egy számlát a német cégnek. A kérdés hogy a kinti árbevételnek nekem az itthoni könyvelésben meg sem kell jelennie? Így akkor itthon nagyon nagy veszteséget fognak képezni. Mi a helyes eljárás? Válasz: A magyar kft németországi fióktelepe a magyar cég része, így a német fióktelep teljes forgalmát – mind bevételeket, mind a költségeket, ráfordításokat - a magyar kft könyvelésében tételesen szerepeltetni kell. A számviteli elszámolásnál azonban a fióktelep forgalmának az elszámolására külön-külön főkönyvi számlákat kell nyitni, mert a magyar társasági adóalap levezetését csak így lehet majd biztosítani. 122. kérdés: Egy kft értékesíti ingatlanát, de 20 évre vonatkozóan fenntartja haszonélvezeti jogát. A számviteli elszámolásban kivezetésre kerül természetesen az ingatlan könyv szerinti értéke. Mi a teendő a 20 éves haszonélvezeti joggal (véleményem szerint állományba kellene venni), illetve, ha így van, mivel szemben számolom el ezt a vagyoni értékű jogot? Válasz: Az ingatlanértékesítést el kell számolni bevételként és ezzel egyidejűleg természetesen az ingatlan könyv szerinti értékét is ki kell vezetni a könyvekből. A 20 éves haszonélvezeti jogot pedig, mint inatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog állományba kell venni. A számviteli elszámolásnál a bruttó elszámolás elvét azonban be kell tartani. Mivel az ingatlan haszonélvezeti joggal terhelten került értékesítésre, az ingatlan eladási ára az adás-vételi szerződésben feltételezhetően alacsonyabb értékkel került megállapításra. Ebben az esetben az ingatlan eladási áraként a haszonélvezeti jog piaci értékével növelt értéket kell elszámolni. Ezzel egyidejűleg viszont a vagyoni értékű jog beszerzését is el kell számolni. Így egyenlegében a vevő által ténylegesen fizetendő összeg jelenik meg a könyvelésben. 123. kérdés: Egy kft végelszámolás alá került, tevékenységet lezáró mérleget 2011. december 31-ével elkészítette, melynek eredménye veszteség lett 2012.05.31-vel. Igénybe veheti-e a veszteséget adózás előtti eredményt csökkentő tételként, milyen mértékben? Válasz: A kft végelszámolás alatt is társasági adóalany. Így, ha 2011. december 31-ei mérlegfordulónapú tevékenységet lezáró mérleghez kapcsolódó társasági adóbevallásban negatív adóalap került kimutatásra, akkor a Tao. tv. 17.§-a (1) bekezdésének előírása alapján
5
ezzel a negatív adóalappal - a végelszámolás alatt a kft döntése szerinti megosztásban - a következő év(ek) pozitív adóalapja csökkenthető (feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett). Az adóalap csökkentésnél 2012-től azonban figyelembe kell venni a Tao. tv. 17.§-a (2) bekezdésének előírását is, mely szerint a korábbi évek elhatárolt veszteségét legfeljebb az - elhatárolt veszteség nélkül számított – adóalap 50%-áig lehet érvényesíteni. 124. kérdés: Egy kft vásárolt egy épületet, amit úgy kíván hasznosítani, hogy mint az üdülő szövetkezetek meghatározott időszakokra (20-25 évre) üdülési jogot adna el. A befolyt összegből az épületet felújítaná. Ezt követően az épület működését biztosítaná és szervezné, az üdülési joggal rendelkezők részére éves minimális díj ellenében. Véleményem szerint az ingatlan értékét nem lehet csökkenteni egy vagyonértékű jog alapításával (üdülési jog), amit értékesítenének. Hasonlóan nem lehet a felújítás költségét vagyonértékű jogként aktiválni, az csak az ingatlan értékét növelheti. Az üdülési jog, vagy 20 éves bérleti jog árbevétele évekre elhatárolható lenne, amivel szemben az ingatlan értékcsökkenése állhatna szemben? Válasz: Az üdülési jog értékesítése az ingatlan hasznosításnak egy formája. Ennek a vagyoni értékű jognak az értékesítése nem érintheti az ingatlan aktivált értékét (az ügylet minősítése azonos az ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog értékesítésével, ahol szintén ennek a jognak az értékesítése nem befolyásolja az ingatlan könyvekben kimutatott értékét). Amennyiben az üdülési jogot értékesítik 20-25. évre, akkor azt a számviteli törvény 74.§-a (4) bekezdés d) pontjának előírása szerint a kft-nél értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni. Ezt az árbevételt a számviteli törvény 45.§-a (5) bekezdésének előírása szerint időbelileg el kell határolni. A szerződés szerint az üdülési jogot határozott időre (20-25. évre) értékesítik, így a szerződés meghatározott időtartamra szól, ezért az elhatárolt árbevételt 2025. év alatt kell feloldani. Amennyiben a kft az ingatlanon felújítást hajt végre, akkor a felújítás értékével az ingatlan értékét meg kell növelni, rá kell aktiválni, az vagyoni értékű jogként nem aktiválható (ez az elszámolás függetlenül attól, hogy az elvégzett munkáknak mi a pénzügyi fedezete). 125. kérdés: Egyik ügyfelemnél előző években a vissza nem térítendő támogatást - ami K+F volt rendkívüli bevételnek, az elszámolt költségeket rendkívüli ráfordításként számolták el (20092010-ben). A támogatást a cég egy készülék prototípusának kifejlesztésére kapta. A készülék létrejött és az ehhez kapcsolódó szabadalmat elfogadták, de ezek a cég vagyonában nem jelentek meg, csak ráfordításként. A helyreigazításnak milyen módját javasolja? Válasz: A kérdésben leírtak alapján feltételezhető, hogy a kft a számviteli törvény szerinti kísérleti fejlesztést hajtott végre. A számviteli törvény 25. §-ának (4)-(5) bekezdése foglalkozik azzal, hogy az immateriális javak közé a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként milyen költségek vehetők fel. A számviteli törvény 25. §-a (4) bekezdése annak a többletköltségnek az aktiválásáról szól, amely a kísérleti fejlesztés eredményeként létrejött aktiválható termék (szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet) bekerülési értékében azért nem vehető számításba, mert így az magasabb összegű lenne, mint a piaci ára.
6
A kérdésben leírtak szerint a kísérleti fejlesztés eredményeként létrejött egy prototípus, illetve egy szabadalom. Amennyiben létrehozott prototípus egy évnél tovább szolgálja a tevékenységet, így azt tárgyi eszközként aktiválni kellett volna (közvetlen önköltségen, de legfeljebb piaci áron). A létrehozott szabadalom is feltételezhetően több mint egy évig szolgálja a tevékenységet, ezért azt az immateriális javak között szellemi termékként szintén aktiválni kellett volna (közvetlen önköltségen, de legfeljebb piaci áron). Ezen aktiválások után, ha még maradna kísérleti fejlesztési közvetlen költség, azt kellene az immateriális javak között kísérleti fejlesztés aktivált értékeként kimutatni, feltételezve, hogy ezek a költségek a jövőbeni gazdasági hasznokból megtérülnek. A kérdésben leírtak szerint semmilyen eszközt nem vettek állományba, így az előbb leírtak miatt az érintett éveket önellenőrzéssel helyesbíteni kell. Az önellenőrzés számviteli elszámolása az alábbiak szerint történik. A kísérleti fejlesztés közvetlen költségeit 2009-2010. évben nem a rendkívüli árfordítások között kellett volna elszámolni, hanem felmerülési jogcímeiknek megfelelően költségként (bérköltség, bérjárulék, igénybe vett szolgáltatás stb.). A számviteli törvény 25. § (5) bekezdése a megkezdett, de a mérleg fordulónapjáig még be nem fejezett kísérleti fejlesztés a jövőben várhatóan megtérülő - közvetlen költségeinek aktiválását teszi lehetővé. 2009. évben a megkezdett, de be nem fejezett kísérleti fejlesztés közvetlen költségeit mérlegfordulónapon aktiválni kellett volna (T 111- K 582). Ebben az esetben még nem különül el a kísérleti fejlesztés és az annak eredményeként létrehozott aktiválható termékek közvetlen költsége. 2010. évben is a felmerült kísérleti fejlesztés közvetlen költségeit az előbb leírt módon aktiválni kellett volna. A projekt befejezésekor a prototípust tárgyi eszközként aktiválni kell: T 161 - K 582 és T 582 - K 111. A létrehozott szellemi terméket is aktiválni kell: T 114 - K 582 és T 582 - K 111. Ezek után a 111-es főkönyvi számlán maradó összeg az, amit kísérleti fejlesztés aktivált értékeként ki lehet mutatni, feltéve, hogy ezek a költségek a jövőben megtérülnek (ezt dokumentumokkal alá kell támasztani). A kft-nek a kísérleti fejlesztéshez kapott támogatást – ha a támogatási szerződés erre vonatkozóan külön-külön nem rendelkezik – meg kell bontani az érintett (aktivált) eszközökhöz kapcsolódóan. A kapott támogatást befolyáskor időbeli elhatárolás alá kellett volna vonni, majd az eszközökből adódó költség, ráfordítás felmerülésekor kell arányosan feloldani, bevételként elszámolni [számviteli törvény 45.§-ának (2) bekezdése]. A 2009., illetve a 2010. évben elszámolt rendkívüli ráfordítást, továbbá rendkívüli bevételt – a fentiekben leírt elszámolás mellett – önellenőrzés keretében helyesbíteni kell. 126. kérdés: Kötelező-e 2012-ben a kettős könyvvezetés egy olyan társadalmi szervezetnek, sportegyesületnek, aki nem rendelkezik közhasznú fokozattal, de megfelelve a követelményeknek jogosult az 1%-ra az szja-ból. Eddig naplófőkönyves volt. Válasz: Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: civil tv.) 27.§-a (2) bekezdésének előírása szerint csak a közhasznú szervezeteknek kötelező 2012-től kettős könyvvitelt vezetni. A nem közhasznú szervezeteknél az egyéb szervezetek könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségéről szóló 224/2000 (XII.19.) Korm. rendelet előírása figyelembevételével 2012től továbbra is lehetőség van egyszeres könyvvitel vezetésére. Az, hogy a szervezet 1%-os szja-t kap nem befolyásolja a könyvvezetési kötelezettséget. Az 1%-os szja-nak a civil törvény 75. §-a (1) bekezdésének előírása miatt van jelentősége. Ezen előírás szerint 2012. január 1. napját követően csak olyan civil szervezet kaphat költségvetési támogatást, amely az
7
Országos Bírósági Hivatalnál letétbe helyezte beszámolóját (a letétbehelyezés már a 2011. évi beszámolóra is vonatkozik). 127. kérdés: Az Szt. 35. §-a (3) bekezdése szerint az egyéb vállalkozó alá a termelői csoport, mint szövetkezet is beleértendő-e, és így a (4)-es bekezdés is vonatkozik-e rá? Az új belépők befizetett részjegyük értékét a 37-esbe tartom nyilván addig, míg a cégbírósági bejegyzés meg nem történik. Kilépés esetén pedig az elszámolás után a kifizetett részjegyet a 43-asba, szintén addig, míg a cégbíróság nem jegyezte be a változást, majd átvezetném a 411-re. Azt szeretném tudni, hogy ez így megfelel-e az Szt. előírásainak, mivel a cég jogásza szerint amíg nem könyvelem le a 411-re a változást ő addig nem jegyeztetheti be a változást a cégbíróságon, mert a könyvelésemben nincs változás (már ami a 411-et érinti), és a cégbíró sem jegyzi be a változást. A jogásznő szerint a 35. § csak a gazdasági társaságokra és nem a szövetkezetekre vonatkozik. Kérem szíves válaszát, hogy szövetkezet esetén mikor könyvelhetek a 411. Jegyzett tőkére? Válasz: A cég jogásza helytelenül értelmezi az ide vonatkozó jogszabályi előírásokat. A számviteli törvény 35.§-a (3) bekezdésének előírása alapján a részjegy tőkét jegyzett tőkeként kell kimutatni. Mivel a részjegy tőkét, illetve annak változását cégbíróságon be kell jegyeztetni, ezért a számviteli elszámolásra a számviteli törvény 35.§-a (4) bekezdését alkalmazni kell (ez az előírás nem csak gazdasági társaságokra vonatkozik). E szerint a jegyzett tőke változása a cégbírósági bejegyzés időpontjában számolható el a könyvekben. A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24.§-a (a) bekezdésének előírása szerint szövetkezet esetében a jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását - a változások számától függetlenül - évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni. Ezen szabályból viszont az is következik, hogy minden változás külön-külön is bejelenthető, egy évben egyszer azonban kötelező. Amíg a jegyzett tőke változása nincs a cégbíróságon bejegyezve, addig a jegyzett tőke számlán a változást nem lehet elszámolni. Ha a szövetkezet összesíti a változásokat (belépők, kilépők, stb.) és csak egy alkalommal jelenti be, akkor a változások együttes hatását (egyenlegét) a cégbíróságon történő bejegyzése időpontjára vonatkozóan kell tételesen lekönyvelni a jegyzett tőkét is érintő módon. Így pl. a szövetkezetbe belépő új tagok részjegy befizetését a pénzeszközökkel szemben a 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke számlával szemben kell elszámolni. Az ehhez kapcsolódó jegyzett tőkeemelést a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet elszámolni a 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke számlával és a 411. Jegyzett tőke számlával szemben (hasonlóan kell eljárni a kilépő tagoknál is, azaz a tőkeleszállítás bejegyzési időpontjával lehet csak a 411. Jegyzett tőke számlára könyvelni). 128. kérdés: Fordított áfa alkalmazhatóságával kapcsolatos a kérdésem. 1. Az eladó belföldön nyilvántartásba vett adóalany (Rt), aki bejelentkezett az ÁFA tv. 88.§ (1) a) pontja alá, hogy az új építésű ingatlana értékesítését (társasházi lakóingatlan) ÁFA felszámításával akarja végezni. Helyes-e a véleményem, ami szerint az Áfa tv. 142.§ (1) a) pontjában írt lakásértékesítés alá sorolható a megvásárolni szándékozott lakás (új építésű, első átruházás lenne és 2 éven belül lett jogerős a használatbavételije) és így köteles az eladó a fordított áfás értékesítésre? Mert az eladó cég azt mondja, hogy meg kell várni a 2 évet a használatbavételitől is. Eladó esetében figyelembe kell-e venni az Áfa tv. 6.§ (4) b) pontját? Ez alapján jogi személy is lehet sorozatértékesítő, vagy ez a besorolás kizárólag a nem áfa-
8
alany magánszemélyekre vonatkozik? Kicsit megzavart a b) pont első mondatában írt „szervezet” megnevezés: az lehet jogi személy is? Ha mégis figyelemmel kell lenni eladó sorozatértékesítő besorolására, akkor nem lehet a fordított áfát alkalmazni ennél az értékesítésnél? És ha letelik a használatbavételi utáni 2 év? 2. Ügyfelünk, a vevő most alakuló Kft, aki az Áfa tv. 125.§ (2) d) pontja szerint azonnal bérbeadással hasznosítaná az ingatlant és már az alakuláskor bejelentené az Áfa tv. 88.§ b) pontja szerint, hogy áfa kötelessé teszi a bérbeadási tevékenységét. Kérdésünk, hogy a vevő jogosult-e a fent írt esetben arra, hogy fordított áfa alkalmazásával vásárolja meg a lakóingatlant, az első áfa-bevallásában bevallja és egyben le is vonja az áfát, így gyakorlatilag nettó áron vásárolja meg az ingatlant? Vagy ha meglévő cégről van szó, mint vevő akkor bejelentkezhet-e évközben? Elég-e a vevőnek a bérbeadást áfássá tennie, vagy esetleg az ingatlanértékesítést is áfássá kell tennie már alakulásakor, hogy a vételár után a befizetendő áfát le is vonhassa rögtön? Amennyiben néhány év múlva szeretné az ügyfelünk nettó áron eladni a most megvett lakóingatlant (értékesítéshez nem jelentkezne be az áfa alá), akkor okoz-e ez valamilyen gondot visszamenőleg a most levont áfa tekintetében? Nem kell-e valamit arányosítania és befizetnie a vásárláskor levont áfa és a később nettó áron eladott ingatlan miatt [gondolok itt az Áfa tv. 132.§ (2) bekezdésére]? Esetleg 240 hónapon belül nem adhatja el azt az ingatlant nettó áron anélkül, hogy be ne fizetné a vásárláskor levontból az arányosított áfa-részt, vagy mikor adhatja el már áfa mentesen? Van-e eltérés a fordított áfás vásárlásban abban az esetben, ha a megvásárolni szándékozott lakóingatlan még nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel, de az összes többi körülmény azonos? Mert egy másik projekt még építkezés alatt van, de már most kéne szerződni, viszont az nyaraló, apartman besorolású lesz, egy év múlva lesz használatbavételi, az eladó ott is be van jelentkezve az áfás értékesítésre. Válasz: Az áfa törvény eltérő módon kezeli az ingatlan értékesítését akkor, amikor az értékesítés - az építés során, illetve az építés befejezésekor történik, illetve - amikor a már megépített épületet adják el, és ezen belül akkor = ha az első rendeltetésszerű használatbavétel még nem történt meg, vagy az első rendeltetésszerű használatbavétel ugyan megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év, = ha a használatbavételi hatósági engedély jogerőre emelkedése után már 2 év vagy annál hosszabb időtartam telt el. Ezen - az értékesítéshez kapcsolódó – variációk függvényében nézzük a lehetséges válaszokat az előbbiekben feltett kérdésekre. 1. Ha az építtető (megrendelő) építési szerződést kötött a kivitelezővel az épület (az ingatlan) felépítésére és az építési hatósági engedélyköteles, akkor – részszámlázás vagy egyösszegű számlázás esetében is - az áfa tv. 142.§-a (1) bekezdésének b) pontja alapján fordítottan adózik, azaz a fizetendő áfát az építtető (a megrendelő) állapítja meg, vallja be, feltéve, hogy a fordított adózás egyéb feltételei teljesülnek. [Ezt ugyan nem szokták értékesítésnek tekinteni, bár az építtető a kivitelezőnek az egyes részteljesítések után – jellemzően több részletben – az épület (az ingatlan) ellenértékét fizeti meg.] 2. Az ingatlan-értékesítés sajátos formája az áfa tv. 10.§-ának d) pontja szerinti termékértékesítés, amikor az építés-szerelési munkával létrehozott termék, az ingatlan nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak (a megrendelőnek) közvetlenül történik meg. Hangsúlyozni kell, hogy ezen rendelkezés alapján az építési-szerelési munkával létrehozott termék kerül átadásra, azaz ez esetben a kivitelező (generálkivitelező) „kulcsrakészen” megépíti az épületet (az ingatlant) és a „kulcsrakész” épületet átadja a jogosultnak, a megrendelő tulajdonosnak, az adás-vétel szabályai szerint, az eladási ár
9
egyösszegű számlázásával, és azzal, hogy az áfa tv. 142.§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fordítottan adózik, feltéve, hogy a fordított adózás egyéb feltételei is teljesülnek. 3. Az 1-2. pontban leírt esetekben sem fordítottan adózik az ingatlan (az épület) értékesítése, ha a megrendelő (építtető, tulajdonos) vagy kivitelező nem belföldi adóalany, illetve, illetve egyiktől sem követelhető meg az áfa tv. szerint az adó megfizetése [áfa tv. 142.§-ának (3)-(6) bekezdése]. Ez esetben az áfát a kivitelezőnek (az eladónak) kell – az egyenes adózás szabályai szerint – felszámítania és megfizetnie. 4. Ha az épület (ingatlan) már megépült, az építtető, a megrendelő azt nyilvántartásba vette (saját célú hasznosítás esetén beruházásként elszámolta, illetve az értékesítésre szánt ingatlan, épület esetén készletre vette), és a nyilvántartásba vett ingatlant, épületet értékesíti, akár egyben, akár részleteiben (például lakásonként), akkor elsődlegesen az áfa tv. 86.§-a (1) bekezdésének ja) és jb) pontját kell figyelembe venni, azaz nem adómentes, hanem adóköteles. Ilyen értékesítés viszont a fordított adózás szabályai között (áfa tv. 142.§-a) nincs. Ebből az következik, hogy - a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez kapcsolódó földrészletnek az értékesítése az általános szabályok szerint egyenesen adózik, = ha az első rendeltetésszerű használatbavétel még nem történt meg, vagy = ha az első rendeltetésszerű használatba vétel megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év. 5. Ha az első rendeltetésszerű használatbavételt követően 2 év vagy annál hosszabb időtartam eltelt, akkor a főszabály, az áfa tv. 86.§-a (1) bekezdésének j) pontja alapján az ingatlan (az épület) értékesítése adómentes. Ezt az adómentes értékesítést teheti az adóalany az áfa tv. 88.§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján adókötelessé, az értékesítést megelőzően az adóhatósághoz tett bejelentéssel. Ha az adókötelessé tétel megtörtént, akkor az áfa tv. 142.§-a (1) bekezdésének e) pontja alapján fordítottan adózik, azaz a vevőnek kell az áfát felszámítania, bevallania, feltételezve, hogy a vevő adófizetésre kötelezett adóalany. A fentieken túlmenően az áfa tv. 6.§-a (4) bekezdésének b) pontját nem kell figyelembe venni, hiszen az arról rendelkezik, hogy gazdasági tevékenységet és adóalanyiságot eredményez a 2 éven belüli értékesítés is a sorozatértékesítőnél. (Sorozatértékesítő természetesen jogi személy is lehet!) 6. Összefoglalóan meg kell jegyezni, egyrészt a kérdésben foglaltak a fentiekben ismertetettektől eltérő megközelítést tartalmaznak, azokra külön nem válaszolunk, másrészt számos olyan kérdés van, amire az áfa tv. már hivatkozott §-ai és egyéb előírásai egyértelmű rendelkezést tartalmaznak, ezekre röviden a kérdés megismétlése nélkül válaszolunk: a) a már megépült ingatlan, épület (azon belül a lakás) első értékesítése nem fordítottan adózik, az eladó cégnek van igaza, a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számítottan is el kell telnie a 2 évnek; b) az ingatlan bérbeadása is fő szabály szerint adómentes, függetlenül attól, hogy az ingatlanbeszerzés egyenesen vagy fordítottan adózott és az előzetesen felszámított áfa levonásra került, de az adóhatósághoz tett előzetes bejelentéssel, a bérbeadást megelőzően adókötelessé lehet tenni; c) az a gondolatmenet, ha fordítottan adózik (felszámítja és levonja az áfát), akkor az ingatlant nettó áron vásárolja meg, annyiban igaz, hogy az eladónak az áfát nem kell megfizetni, csak az áfa nélküli vételárat, azonban nem igaz abban az esetben, ha a megvásárolt ingatlant nem adóköteles tevékenységhez használja (előzetes bejelentés nélkül bérbeadásra), mert akkor az áfát meg kell fizetnie az adóhatóságnak (nem az eladónak) és azt nem vonhatja le, a le nem vonható áfa pedig az ingatlan bekerülési értékének a része lesz; d) az előzetes bejelentés – logikailag – nem jelenthet mást, mint azt, hogy az adóhatósághoz a bejelentés a tevékenység megkezdését megelőzően történt (értékesítés esetén az adásvételi
10
szerződés, bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötése előtt, de nem előbb, mint ahogyan az ingatlan az eladó, a bérbeadó birtokába került); e) a cég eldöntheti, hogy csak az ingatlan értékesítést, vagy csak az ingatlan bérbeadást, vagy mindkettőt adókötelessé teszi; f) ha a megvásárolt ingatlan előzetesen felszámított áfáját a cég levonásba helyezte és később a használatba vételt követő 2 év után értékesíti és - az áfa tv. 88.§-a alapján az ingatlan bérbeadását, értékesítését adókötelessé tette (akár egyenesen, akár fordítottan adózik), a beszerzéskor levont áfával nem kell foglalkoznia, mivel a beszerzés adóköteles tevékenység érdekében történt, - ha viszont nem tette adókötelessé a bérbeadást, illetve az értékesítést, akkor az áfa tv. 135., 136.§-ai alapján a levont áfa arányos részét meg kell fizetnie, bérbeadás esetén évenként, értékesítés esetén az értékesítéssel egyidejűleg. 129. kérdés: A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. tv. 2012-től hatályos 18/A §-a rendelkezik a távhőtermelés és távhőszolgáltatás számviteli szétválasztásáról. Jelenthet-e ez elmozdulást abba az irányba, hogy a távhőt saját részre (távhőszolgáltatáshoz) előállítóknak aktivált saját teljesítményként, készleten átvezetve a távhőszolgáltatás anyagköltségeként (energia, mint az áram a vezetékben még ha ennek közvetítője egy más köztes anyag a víz is) kell könyvelni? Válasz: A feltett kérdésre a válasz röviden az, hogy nem. A távhőtermelés és a távhőszolgáltatás számviteli szétválasztása azt jelenti, hogy a társaságon belül önelszámoló egységként kell külön-külön működtetni a távhőtermelést, illetve a távhőszolgáltatást. A költségek/ráfordítások, a bevételek elkülönítése nem jelenti, nem jelentheti azt az alapvető számviteli szabályok felülírását, azaz árbevételként a jövőben is csak a társaságon kívüliek felé értékesített távhőtermelés, illetve távhőszolgáltatás ellenértéke mutatható ki, illetve az igénybe vett szolgáltatások között a mások (harmadik személyek) által végzett szolgáltatások számlázott összege szerepelhet a költségnem-számadásban. A távhőtermelés és távhőszolgáltatás számviteli szétválasztása során az egymás között kapcsolat alapvetően könyvvitelen kívüli módszerekkel biztosítható, illetve megoldható a könyvvitel zárt rendszerébe építetten is, ha a halmozódások kiszűrésre kerülnek. Csak egy példa. Az önelszámoló egységkénti működésből következően indokolt, hogy az előállított távhő terhelése a távhőszolgáltatásra piaci értéken történjen, az előállítónál „árbevételkénti” elszámolással (nem aktivált saját teljesítményként!), az átvevőnél „igénybe vett szolgáltatásként” (de nem anyagköltségként) azzal, hogy a társaság szintű beszámoló elkészítésekor az így elszámolt „árbevételt” és „igénybe vett szolgáltatások költségeit” összevezetve meg kell szűntetni, azok a közzétételre kerülő beszámolóban már nem szerepelhetnek. Azokról a kiegészítő mellékletben kell adatokat szolgáltatni. 130. kérdés: Egy betéti társaság - melynek tulajdonosai magánszemélyek - saját tőke szerkezete az alábbi: Saját tőke: - 7.568eFt Jegyzett tőke: 100eFt Eredménytartalék: - 6.077eFt Mérleg szerinti eredmény: - 1.591eFt Számviteli szempontból van-e akadálya annak, hogy az adott tag a nyújtott kölcsönből származó követelését tőkeemelés keretében – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként - a betéti társaság részére rendelkezésre bocsássa. (Az átvételt követően a „követelés”és az eredeti kötelezettség egymással szemben kivezetendő.)
11
Létezik e törvényes megoldás a saját tőke rendbetételére. Ha igen akkor milyen eljárással (taggyűlési határozat, cégbírósági bejelentés, könyvelési tétel, stb.). Válasz: A kérdést nem számviteli szempontból, hanem társaságjogi szempontból kell megvizsgálni. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 13.§-a (1) bekezdésének előírása szerint a tag vagyoni hozzájárulása nem pénzbeli hozzájárulásból is állhat. A Gt. 13.§-a (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás követelés is lehet, ha a követelés az adós által elismert, vagy jogerős bírósági végzésen alapul a követelés. A Gt. ebben a tekintetben a betéti társaságra eltérő, illetve tiltó szabályokat nem ad, így véleményem szerint a betéti társaságnál is lehetőség van arra, hogy a társaság tulajdonosa a tagi hitel nyújtásából származó követelését nem pénzbeli hozzájárulásként a társaságába apportálja. A Gt. 108.§-a (3) bekezdésének előírása szerint a bt-re – eltérő rendelkezés hiányában - a közkereseti társaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így a bt-nél is alkalmazandó a Gt. 89.§-a (1) bekezdésének előírása, mely szerint a tag nem köteles vagyoni hozzájárulását veszteség miatt kiegészíteni. A kérdésben szereplő adatok alapján megállapítható, hogy a bt saját tőkéje veszteséges gazdálkodás miatt vált negatívvá. A hivatkozott Gt. előírás alapján viszont a tagnak ezt a veszteséget nem kötelező rendeznie (a korlátlan felelősség miatt). [A Gt. 90.§-a (1) bekezdésének előírása szerint a veszteségek a tagok a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg.] Ha azonban a tag szeretné a saját tőke helyzetet rendezni, akkor azt az előbb leírt követelésapportálással megteheti. A saját tőke rendezésére azonban több lehetőség is adódik, de itt tekintetbe kell venni azok járulékos adó- és egyéb költségeit is. Így pl. saját tőke helyzet rendezhető – ha arra a társasági szerződés lehetőséget ad – pótbefizetéssel. A pótbefizetést a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg lekötött tartalékba kell elszámolni. Ennek a megoldásnak semmilyen adó- és egyéb költségvonzata nincs. A tag dönthet úgy, hogy a bt-vel szembeni követelését elengedi, ezt a bt-nél mint elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni (ez a bevétel a mérleg szerinti eredményen keresztül a saját tőkét helyreállíthatja). Ez a bevétel azonban a társasági adóalap része és ha emiatt a bt nyereségessé válik, akkor társasági adófizetési kötelezettség is felmerül. Mivel magánszemély engedi el a követelését, ezért a bt-nél ajándékozási illetékfizetési kötelezettség is keletkezik. 131. kérdés: Egy kft-nél kiutalás előtti áfa ellenőrzés volt, és 4 nagyobb kp-s számlát fiktív számlának minősített a NAV 376 e Ft áfa tartalommal. A számlákban áruvásárlás szerepelt 2011. 4. negyedévben és egy idegen épületen végzett felújítás, amely le volt felújításként könyvelve és arányos értékcsökkenés volt számolva utána. Évvégén eredmény nem volt, mivel az áru beszerzésből az árbevétel az idén realizálódott. (Kezdő bolt, ahol beszerzés volt, és december 31.-én készleten maradt az áru a 2. számlaosztályban). A NAV-os megállapítás csak arról szólt, hogy jogtalan az áfa visszaigénylés, de a készlet jogtalanságára nem tér ki. Most féllábasan nem tudom, hogy kell levezetnem a 466-ról a kifogásolt 376 e Ft-ot és milyen egyéb könyvelési, esetleg beszámoló módosítási feladatom van ezzel kapcsolatban? Válasz: A kérdésben szereplő adóhatósági megállapítás számviteli elszámolásánál a számviteli törvény 47.§-a (2) bekezdésének b) pontjának az előírását kell figyelembe venni. Ezen előírás szerint az eszköz bekerülési értékének részét képezi az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó. Így az áruvásárláshoz kapcsolódó, le nem vonható áfa az áru
12
bekerülési értékét növeli, ezért a 466-os főkönyvön szereplő áfával az árukészlet értékét meg kell növelni. Az áru 2012-ben került értékesítésre, ezért az áfával növelt áruérték jelenik meg a tárgyévben eladott áruk beszerzési értékeként. Mivel 2011-ben készleten volt az áru, ezért ebben a tekintetben nem kell 2011-re adózási szempontból önrevíziót végrehajtani. Számvitel szempontból sem minősül hibának, mert 2011-es beszámolóban szereplő eredményt, saját tőkét nem befolyásolja a megállapítás (2011-ben az áru áfáját nem adóhatósággal szembeni követelésként, hanem a 2-esben kellett volna szerepeltetni, ezért nincs eredményhatása a hibának). A felújítás le nem vonható áfáját a felújítás bekerülési értékében kell figyelembe venni. Így ezt a le nem vonhatótó áfát a tárgyi eszközre rá kell aktiválni (a 466-osról a tárgyi eszköz bruttó értékét kell növelni). Mivel 2011-ben a felújítást üzembe helyezték, ezért 2011-re a rossz bruttó érték miatt nem jó a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, ezért 2011-re – társasági adó tekintetében – önrevíziót kell végrehajtani. Ez a javítás számviteli szempontból is hibának minősül, mert a kft 2011-es eredményét módosítja, ezért a hibát és a hibahatását (ami a társasági adóhatás) a számviteli törvény 3.§-a (3) bekezdése 3-4. pontja alapján minősíteni kell, hogy az jelentős, vagy nem jelentős hibának minősül-e, illetve az 5. pont alapján lényeges-e a hiba. Ha jelentősnek minősül a hiba és a hibahatás, akkor azok mérleg szerinti eredményét az eredménytartalékba át kell vezetni [számviteli törvény 37.§-a (1) bekezdésének a) és (2) bekezdésének a) pontja]. Nem jelentős hiba esetén a hiba és a hibahatás a tárgyév adatai között fog szerepelni. Ha a hiba lényegesnek minősül, akkor a 2011-es javított beszámolót ismételten közzé kell tenni. 132. kérdés: Az elmúlt időszakban egy kft telephelyén tűz ütött ki, ahol a teljes géppark és az üzem leégett, szerszámok, anyagok, félkész- és késztermékek egyaránt megsemmisülte. A kft teljes vagyonbiztosítással rendelkezett. A biztosítás új értékre való biztosítást tartalmazott. A megkapott biztosítási díj önmagában a teljes újraépítés és új gépbeszerzés kb. 80%-át fogja fedezni. A megsemmisült ingatlannak, gyártósoroknak, szerszámoknak – mivel régi beszerzésűek voltak – alacsony volt számvitelben kimutatott értéke. A kivezetett eszközök és kapott kártérítés között így több százmilliós eredmény keletkezik. Kérdésem a következő lenne: A biztosító kártérítése – az új értékre való biztosítás miatt – a tárgyi eszközök vonatkozásában tekinthető-e halasztott bevételnek (mint a fejlesztési támogatások esetében) és a számviteli törvény 45.§-a alapján elhatárolható-e? A biztosítási díj teljes egészében a megsemmisült eszközök pótlására kerül felhasználásra. Ha nem lehet elhatárolni, akkor a kft-nek nyeresége fog keletkezni. Válasz: A biztosítótól kapott kártérítés a felmerült káreseménnyel kapcsolatos költségeket, ráfordításokat ellentételezi. A káreseménnyel kapcsolatos költség, ráfordítás lehet többek között: a megsemmisült eszközök könyv szerinti értéke, a káreseményt ért eszközök értékében bekövetkezett piaci értékcsökkenés (terven felüli értékcsökkenés), a káreseménnyel kapcsolatos kárelhárítási, javítási, helyreállítási költségek stb. A kérdésében leírt azon eset, mely szerint a megsemmisült eszközök helyett új eszközbeszerzés valósul meg, azonban nem sorolható ide. A biztosító kártérítése tartalmában nem minősíthető fejlesztési célra kapott támogatásnak, így az időbeli elhatárolás alá nem vonható. A biztosító kártérítését a számviteli törvény 45.§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján lehet elhatárolni, ez viszont nem a kérdésben felvetett esetre vonatkozik. Ezen előírás alapján a biztosítótól kapott (elszámolt) bevételt akkor lehet időbeli elhatárolás alá vonni, ha a kárráfordítások (javítás, helyreállítás stb. költségei) a következő üzleti év(ek)ben merülnek fel.
13
133. kérdés: Fuvaros EU tagállamokban fuvaroz. Beszerzett DKV Euro Service kártyát, mellyel a tagállamokban tankolhat, s időszakonként a DKV szolgáltató gyűjtőszámlát állít ki részére. Ezeken az üzemanyag költségen kívül felszámít szervízdíj elnevezéssel kezelési költséget is. Kérdésem, hogy ez a szervízdíj is az üzemanyag költség részeként számolható-e el, avagy külön szolgáltatásként? Véleményem szerint az üzemanyag bekerülési értéke, de nem vagyok benne teljesen biztos. Válasz: A számviteli törvény 47.§-a (1) bekezdésének előírása szerint az eszköz bekerülési értékének része a „raktárra” történő beszerzésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A kérdésben hivatkozott szervízdíjat akkor lehet az üzemanyag bekerülési értékében figyelembe venni, ha az a beszerzéshez egyedileg, közvetlenül hozzárendelhető költség, azaz a szervízdíjat a tankolt mennyiség arányában számítják fel. Ebben az esetben az üzemanyag bekerülési értékét növeli, így az üzemanyag költség része lesz. Ha azonban a szervízdíjat átalányösszegben számlázzák – azaz a szervízdíj összege nem függ össze a tankolt mennyiséggel – akkor azt nem lehet az üzemanyag bekerülési értékében figyelembe venni, azt igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. 134. kérdés: Az alábbi tevékenység könyveléséhez kérek segítséget. Az egyik már működő informatikai tevékenységet végző kft lottózó üzemeltetését is bevette a tevékenységi körébe. Nem túl gyakori ez a mi kis városunkban, így nem találkoztam még munkám során vele. Nem kap semmilyen számlát és nem is ad a kft, hanem egy elszámolási bizonylatot kap minden hétről, amin fel van tüntetve a teljes bevétele az ő általa kifizetett nyeremény, a jutaléka, majd a maradék pénz, amit be kell fizessen a bankon a Szerencsejáték Zrt. részére. Az én elgondolásom a következő: T 8 - K 479 a teljes bevétel T 368 - K 9 jutalék+befizetés T 479 - K 368 jutalék+befizetés T 479- K 3841 befizetés T 479 - K 3811 nyeremények kifizetése Ha jól nézem nem marad egyenlege a 479-nek, meglesz a befizetés, a nyeremény kifizetés és az eredmény is csak a jutalék lesz. Kérdésem jó-e a gondolatom, és milyen 8-asra tegyem? További kérdéseim az áfához kapcsolódnak: - Ennek a bevételnek az áfa bevallás 8-as sorába kell kerülnie, a problémát itt abban látom, ami miatt a kérdésemet feltettem, hogy nemcsak a jutalék van a 9-esen, hanem a befizetés összege is. - A lottózó teljesen külön helyiségben működik, elkülönülten a többi tevékenységtől. A vele kapcsolatos pl. rezsi, irodaszer kiadási számlákat nem arányosítani kell, hanem egyáltalán nem vonom le az áfát, viszont a többi áfás tevékenység kiadási számláit pedig teljesen levonhatom. Válasz: A lottójáték üzemeltetését a Szerencsejáték Zrt. végzi - és ő rendelkezik az ehhez szükséges jogosítványokkal – ezért a fogadáskor a játékos is a Szerencsejáték Zrt.-vel kerül jogviszonyba. A terminált üzemeltető kft. csak közvetítő szerepet tölt be. A kft-nél a fogadáskor beszedett összeg ezért nem jelenhet meg bevételként, a kifizetések ráfordításként.
14
Így ebben az esetben a fogadáskor a Szerencsejáték Zrt. részére átvett összegeket kötelezettségként, míg a nyereményekért a Szerencsejáték Zrt. nevében fizetett összegeket követelésként kell elszámolni. A Szerencsejáték Zrt.-vel szemben így létrejött kötelezettségeket és követeléseket fogják hetente rendezni. A kft. a közvetítésért jutalékot kap, ezt a jutalékot kell árbevételként, illetve vevőkövetelésként elszámolni. Ezt a jutalékbevételt kell az áfa bevallásban is szerepeltetni. Számviteli elszámolás az alábbi. A fogadó által fizetett összeg elszámolása: T 38. Pénzeszközök K 479. Rövid lejáratú kötelezettség (Szerencsejáték Zrt.) Nyeremény kifizetése: T 36. Egyéb követelés (Szerencsejáték Zrt.) K 38. Pénzeszközök Jutalék elszámolása: T 31. Vevők (Szerencsejáték Zrt.) K 91. Árbevétel A Szerencsejáték Zrt. elszámolása alapján az utalás elszámolása: T 479. Rövid lejáratú kötelezettségek K 38. Pénzeszközök A Szerencsejáték Zrt. elszámolása alapján a beszámítások elszámolása T 479. Rövid lejáratú kötelezettségek (Szerencsejáték Zrt.) K 36. Egyéb követelések (Szerencsejáték Zrt.) K 31. Vevők (Szerencsejáték Zrt.) A lottózó tevékenységéhez közvetlenül, egyedileg hozzárendelhető rezsiszámlák áfáját nem lehet levonásba helyezni, ezeket a számlákat áfával növelten kell költségként elszámolni (pl. ha a lottózónak külön mérőórája van, akkor a villany, gáz, stb. áfája nem levonható). Ha van áfás tevékenysége, az áfás tevékenységhez közvetlenül, egyedileg hozzárendelhető számlák áfáját levonásba lehet helyezni. Azon bejövő számláknál, amelyek közvetlenül, egyedileg egyik tevékenységhez sem kapcsolhatók, ott az áfát arányosítani kell (pl. ilyen lehet a könyvelő díja, vagy ha a bolt - ahol az adóköteles és adómentes tevékenységet is végzik - egy mérőórával rendelkezik, akkor a villany-, gázszámlák stb.). 135. kérdés: Kérném szíves válaszát, hogy a mezőgazdaságban a gázolaj utáni jövedéki adó visszatérítést, mint támogatást egyéb bevételként, vagy anyagcsökkentő tételként kell-e elszámolni? Ha támogatásnak minősül, akkor a december 20-ai feltöltésnél, ha még nem kaptuk meg figyelmen kívül lehet-e hagyni? Válasz: A gázolaj jövedéki adó visszatérítés költség (ráfordítás) ellentételezésre kapott támogatásnak minősül, ezért azt egyéb bevételként kell elszámolni. Ez a támogatás jogszabály alapján igényelt támogatásnak minősül, ezért az elszámolásnál a számviteli törvény 77.§-a (3) bekezdése b) pontjának az előírását kell figyelembe venni. E szerint az üzleti évhez, vagy az üzleti évet megelőző évekhez kapcsolódóan – a mérlegkészítés időpontjáig - igényelt támogatást kell adott üzleti évre vonatkozóan egyéb bevételként elszámolni (azaz ezt a támogatást nem befolyáskor, hanem igényléskor kell elszámolni, figyelembe véve a mérlegkészítés időpontját). A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 26.§-a (10) bekezdésének előírása szerint az adóelőleg feltöltésénél nem számít – ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap – az e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg
15
nem kapott összeg. A számviteli törvény előbb hivatkozott előírása alapján a mérlegkészítés időpontjáig igényelt támogatást is – ha az adott üzleti évhez kapcsolódik - el kell számolni adott üzleti év egyéb bevételeként, viszont a Tao. tv. előírása alapján a feltöltés mértékénél nem ezt kell figyelembe venni. A Tao. tv. hivatkozott előírásából következően az adóelőleg feltöltésénél a december 15-ig befolyt pénzbefolyt összeget kell figyelembe venni. 136. kérdés: Ügyvéd tanácsára az általam könyvelt kft jegyezett tőke leszállítását határozta el tőkekivonással 3000.000Ft-ról 500.000Ft-ra. Természetesen utólag értesültem a fenti dologról. A számviteli törvény 36.§-a 2/c és a 37.§-a 2/ f pontját, ha jól értelmezem az eredménytartalék arányos részét is ki kell venni a tagoknak, ami után az adókat meg kéne fizetni, és erről az ügyvezető hallani sem akar. Van lehetőség arra, hogy a cégbírósági bejegyzés napjával lekönyvelem, mint tagokkal szembeni kötelezettség, és a későbbiekben, ha ezt nem fizeti ki a kft tőkeemelésre fordítják, és ezzel az osztalék adót kiváltják, illetve milyen lehetőség van még az adó elkerülésére? Válasz: A számviteli törvény kérdésben hivatkozott előírásai, valamint a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 160.§-a (2) bekezdésének előírása szerint a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor figyelembe kell venni a törzstőke arányában a törzstőkén felüli vagyon (tőketartalék, eredménytartalék) összegét is. Így a kérdésben leírt tényállás alapján a tagot megillető összeg kiszámításánál a kft eredménytartalékát is figyelembe kell venni, ettől a kft nem tekinthet el. Így ezen kötelezettség kifizetésekor a tőkekivonáshoz kapcsolódó adókat a magánszemélynek meg kell fizetni. Arra lehetőség van, hogy a tag a tőkekivonással kapcsolatosan keletkezett követelését később jegyzett tőke emelésére fordítsa, azonban ebben az esetben rendelkezik a követeléséről, így a jövedelmet megszerzi és az adófizetési kötelezettséget a tőkekivonáshoz kapcsolódóan teljesíteni kell (ez azt jelenti, hogy az adókkal csökkentett követelését fordíthatja csak jegyzett tőkeemelésre). Arra, hogy a tőkekivonáshoz kapcsolódóan ne kelljen a magánszemélynek adót fizetni, csak egy lehetőség van, nevezetesen, hogy a tag a kft-vel szembeni követelését elengedi. Ebben az esetben a kft-nél a taggal szembeni kötelezettséget elengedéskor rendkívül bevételként kell elszámolni. Ha viszont ez a bevétel miatt a kft nyereséges lesz, akkor társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, valamint az elengedés miatt a kft-nek az ajándékozási illetéket is meg kell fizetnie.
