2013-09-02
MAGEOSZ Hírek – 36.hét / 2013
1./6
Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa
Rekord közelében a foglalkoztatás Négymillió közelébe ért a foglalkoztatott létszám a 15-74 évesek körében. Bár még így is távol vagyunk a korábban kitűzött egymillió új munkahely céljától, a foglalkoztatottak száma az NGM által mindenképp szükségesnek látott négymilliós cél közelbe került. A dolog szépséghibája, hogy a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók torzítják a képet. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok kapcsán a portfolio.hu írása arra következtetésre jut, hogy a rekordra lendülő számok igen nagy részét magyarázzák a közfoglalkoztatás-bővülési, migrációs tényezők, és elképzelhetően a fehéredési hatások. Ugyanakkor az elmúlt évek süllyedő, stagnáló GDP-jével nem is igen fér meg a csúcsra futó foglalkoztatottság - hacsak nem zuhant valamiért sokkszerűen a munkatermelékenység, ami viszont nem valószínű. A portál elemzése rámutat: a fő foglalkoztatottsági mutatók mellett a versenyszféra foglalkoztatói nem igazán lendültek bele a létszámfejlesztésbe. Erről képet a KSH intézményi adatgyűjtéséből kaphatunk, amelyek leginkább stagnálást illetve kisebb szezonális emelkedést mutatnak a legalább öt főt foglalkoztatóknál. Úgy tűnik, továbbra is nagy eltérés tátong a KSH munkaerő-felmérés és intézményi adatgyűjtés módszerével gyűjtött adatai között. Míg a fő foglalkoztatási adatok szerint már túl is léptünk a válság előtti szinten, az intézményi adatgyűjtés szerint a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a létszám még igen távol áll ettől, és az elmúlt évek stagnálást mutatnak – írja a portál.
Adódhatna a válasz, hogy ha öt fő fölött nem, akkor a foglalkoztatás valójában az öt fő alattiaknál nő, és elképzelhető némi fehéredési hatás, de az egyéni vállalkozók száma tovább csökkent, illetve a KSH kérdésükre elmondta, az öt fő alatti foglalkoztatóknál is egyértelműen apadt a létszám. A közfoglalkoztatás többet magyaráz a bővülésből, mint a tavalyi évben. A foglalkoztatottság a második negyedévben 55 ezer fővel volt magasabb, mint egy évvel korábban, a többletből nagyjából 30 ezer fő a közfoglalkoztatáshoz köthető a KSH szerint. Ezt támasztják alá az intézményi adatok is, amelyek szerint a közszférában, az első félévben átlagosan 20 ezer fővel dolgozott több közmunkás. Az ágazatokra bontott adatok is azt mutatják, a közszféra erősen hozzájárult a foglalkoztatás bővüléséhez mind a tavalyi évhez, mind 2010 hasonló időszakához viszonyítva. A közfoglalkoztatás ráadásul más, piaci szektorokban is megjelenhet - legalábbis statisztikailag.
2013-09-02
MAGEOSZ Hírek – 36.hét / 2013
2./6
Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa
A migrációs növekmény is pozitívan járult hozzá a foglalkoztatáshoz, de hogy mennyivel, azt egyelőre nem tudni. 2012-ben a migrációs növekmény a teljes foglalkoztatás-bővülés mintegy harmadát magyarázta. Idén a fehéredési hatás is erősebb lehetett az új kisadóknak (kata, kiva) köszönhetően, bár az egyéni vállalkozók számának csökkenése azt mutatja, a már meglévő, csak adónemet váltó vállalkozókon túl újakat egyelőre kevésbé vonzott a lehetőség.
*
Hat év után ismét nőttek a beruházások Az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint 2013 második negyedévében a lényegében stagnáltak beruházások (-0,1%). A tavalyi mély bázis miatt még ez a vérszegény eredmény is elég volt ahhoz, hogy az éves index hosszú idő után a pozitív tartományba kerüljön (+4,6%). A fő hajtóerőt azonban az állami megrendelések jelentik, a magánszektor beruházási hajlandósága a 2. negyedévben is gyenge volt. A gépiparé nőttek. Utoljára hat éve volt az éves beruházási index pozitív tartományban, de a mutatót számos egyedi, egymással ellentétes hatás módosítja, például az árvíz elleni védekezés vagy a tavalyi autóipari beruházások kiesése – mutat rá a portfolio.hu.
2013-09-02
MAGEOSZ Hírek – 36.hét / 2013
3./6
Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa
A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott jelentés szerint a feldolgozóipar beruházási teljesítménye alig marad el az egy évvel korábbitól, bár a feldolgozóipari alágak felénél még mindig zsugorodás volt csökkenést. A nagyobb súlyt képviselő ágazatokban a járműgyártáson kívül jelentősen visszaestek a beruházások a gyógyszeriparban, ugyanakkor nőttek a beruházások a gumi, műanyag, nem fém ásványi termék, illetve a gép, gépi berendezések gyártása területén.
Az állami megrendelések nagy szerepet játszottak az eredményben. A beruházások emelkedését elsősorban a nagy súlyt képviselő szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág 13,2%-os növekedése okozta, aminek nagyobb részét az alsóbbrendű útvonalak, egyéb útépítések és autópálya építések jelentették. Ezenkívül az ágazatban jelentős járműbeszerzés is történt. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban a beruházás teljesítmény jelentős bővüléséhez (48,8%) továbbra is az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojektek, egyéb középületek felújítása és a katasztrófavédelmi fejlesztések járultak hozzá. A válságadókkal, rezsicsökkentéssel sújtott energetikai szektor beruházási fékje továbbra is erős (24,8% év/év alapon), ahogyan a távközlés, kommunikáció területén is hasonló a helyzet (-29,4%). A
2013-09-02
MAGEOSZ Hírek – 36.hét / 2013
4./6
Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa
lakásépítések visszaesésének következtében az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene is 8,2%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. *
Coface: Magyarország második lett a régiós cégek rangsorában Magyarország a második helyen végzett a régiós cégek rangsorában Romániát megelőzve, a lista élen ismét Lengyelország szerepel a 2012-es adatok alapján – derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító Top 500 című kiadványából, amely a kelet-középeurópai régió ötszáz legnagyobb vállalatát rangsorolja. A Coface ötödik alkalommal publikálta a régió vállalatainak teljesítményéről szóló felmérést, amely az árbevétel alapján rangsorolja a térség legjelentősebb vállalatait, de vizsgálja a társaságok létszámának, nyereségének, fizetőképességének alakulását is, valamint sorrendbe állítja a különböző ágazatokat. Felemás kép rajzolódik ki a vállalatok 2012. évi teljesítményéről: az elhúzódó válság ellenére az előző évhez képest 5 százalékkal 628 milliárd euróra növelték összesített árbevételüket. A nyereség ugyanakkor jelentősen, 32 százalékkal zuhant a 2011-ben elért 30 milliárd euróról 20 milliárd euróra. A legtöbb vállalatot 2011-hez hasonlóan Lengyelország delegálta a friss toplistába, az ötszáz legnagyobb vállalat közül ugyanis 171 lengyel. Ezek a társaságok összesen 6 százalékkal 234 milliárd euróra növelték árbevételüket, nettó nyereségük pedig 30 százalékkal 8,46 milliárd euróra olvadt. A második helyet a magyar cégek szerezték meg, az ötszázas listán 66 magyar cég szerepel, ezzel 13,2 százalékos részesedésük van a rangsorban. Az elemzés kiemeli: bár a magyar GDP 1,7 százalékkal visszaesett 2012-ben, a Top 500-ban szereplő cégek szerény mértékben, 2,2 százalékkal 240 milliárd euróra növelték az árbevételüket. A nettó eredmény azonban náluk is csökkent, 27,5 százalékkal. A Coface szerint ezért hitelbiztosítási szempontból fokozottan kell figyelni Magyarországot. Az országok szerinti bontás alapján Románia lett a harmadik, az ország 54 vállalattal képviselteti magát, ugyanakkor az érintett román vállalatok az összesített árbevétel és nettó nyereség alapján csak az ötödik helyen szerepelnek. Az egy évvel korábbi felméréshez hasonlóan 2012-ben is az olaj- és gázipar vitte a prímet az ágazatok között. A szektor 65 vállalata szerepel a Coface Top 500-ban, árbevételük 162 milliárd euróra rúgott tavaly. A második az energetika, jócskán lemaradva: az ágazat 51 toplistás vállalatának 76 milliárd eurós tavalyi összárbevétele ugyanis kevesebb, mint a fele az olaj- és gázipari társaságok bevételének. A harmadik helyre az autóipar futott be: 42 vállalat 63 milliárd eurós árbevételt mutatott fel, köszönhetően elsősorban a csehországi, szlovákiai és a Magyarországon működő autóipari vállalatoknak. *
Szárnyal a Videoton Holding Miközben eddigi legnagyobb konszolidált árbevételét érte el tavaly a Videoton Holding Zrt. (98,5 milliárd forint), az idei első félévben tovább tudtak növekedni, sőt, időarányosan tíz százalékkal haladta meg az árbevétel a tavalyi adatokat. A második félév is kiválóan alakulhat, kiindulva abból, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tenderén a cég elnyerte az új VT-Transman szolgáltatást, amely – ahogy Sinkó Ottó, a vállalatcsoport társ-vezérigazgatója az MTI-vel közölte – a második félévben további 2-3 százalékos árbevétel növekedést hozhat. A konszolidált árbevétel a 2010-es 90 milliárd és a 2011-es 91 milliárd forint után tavaly éppen hogy elmaradt a 100 milliárd forinttól. A csoport üzemi eredménye a 2011-es 6,69 milliárd forintról 8,32 milliárd forintra nőtt.
2013-09-02
MAGEOSZ Hírek – 36.hét / 2013
5./6
Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa
A beruházásokkal kapcsolatban Sinkó Ottó elmondta: az évekkel ezelőtt elindított programjuk befejeződött, de a beruházási intenzitás ettől függetlenül nem fog csökkenni, mert ezek révén technológiailag versenyképesebbekké váltunk. Az elektronikai szerelés, a műanyag fröccsöntés és a lemezmegmunkálás terén európai színvonalra emelték a céget, míg a fémmegmunkálás vagy a felületkezelés területén sokat zárkóztak fel az európai élvonalhoz. A Videoton erősen kötődik az exportpiacokhoz, ahol piaci részesedésük nőtt, bár technikailag ez nehezen mérhető. Az árfolyamkockázatok kapcsán megjegyezte, hogy a folyamatosan 300 forint körüli euró megfelelő a cég számára, de 330 forint fölötti árfolyam már nagy bizonytalanságot hozna.
A vállalatcsoport Az idén 75 éves Videoton a legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalatcsoport, amely gyártási, és gyártáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat kínál ipari vállalatok számára. A székesfehérvári székhelyű cég Magyarországon kilenc, Bulgáriában (Stara Zagora) és Ukrajnában (Munkács) 1-1 telephellyel rendelkezik.
*
Uniós támogatással fejlesztett a Hilti Az Európai Unió 210 millió forint összegű támogatásával, 715 millió forintot meghaladó fejlesztést hajtott végre kecskeméti telephelyén a Hilti Szerszám Kft. A komplex vállalati technológiafejlesztés című pályázati kiíráson elnyert támogatás segítségével új gépeket és gyártósorokat szerzett be a cég. Az új csarnokban az új termékek gyártását modern technológiák alkalmazásával végzi a cég. A fejlesztések eredményeként folyamatosan új termékek születnek, utóbbiak sorozatgyártását a kecskeméti telephelyen végzik. Balogh László mérnök, a projekt vezetője az MTI kérdésére elmondta: a kecskeméti leányvállalat 2012-es árbevétele meghaladta a 4 milliárd forintot. A fejlesztés révén mára a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 130 főt. A kecskeméti leányvállalat ellátja a magyarországi piacot, de termelésének döntő hányadát exportálja, az anyavállalat hálózatán keresztül értékesíti. A Hilti Szerszám Kft. A magyarországi leányvállalat 1989 óta működik, s 100 százalékos tulajdonosa Hilti AG. Az 1941-ben alapított, az egész világot behálózó Hilti Csoport egy kis családi vállalkozásból jött létre. A vállalatcsoport több mint 120 országban van jelen az egész világon, s közel 20 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Gyártó üzemek, illetve kutató-fejlesztő központok vannak Európában, Amerikában és Ázsiában. *
Szakmai műhely a régió versenyképességének erősítéséért A közép-kelet-európai régió versenyképességének fokozására tizenkét cég szakmai műhelyt alapított a GE és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) felhívására. A műhely első szakmai találkozóján – amelynek témája az ipari termelés hatékonyságának fejlesztése volt – , a GE Power&Water veresegyházi gyárában az Audi, a Flextronics, a Jabil, a Delphi, a National Instruments, a Sanofi, a Videoton és a GE Magyarországon, Romániában és Ukrajnában dolgozó gyárigazgatói, üzemeltetési és karbantartási vezetői vettek részt – adta hírül az MTI. Az első szakmai
2013-09-02
MAGEOSZ Hírek – 36.hét / 2013
6./6
Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa
műhellyel egy időben a szakemberek létrehozták a CEE Manufacturing Efficiency Professionals LinkedIn csoportot is, a közösség legközelebbi találkozója fél év múlva lesz. A szervezők által kiadott közlemény emlékeztet arra, hogy az (Ernst&Young) 2013-as felmérése szerint a közvetlen tőkebefektetések (FDI) tekintetében Közép-Kelet-Európa a kontinens egyik legversenyképesebb régiója, többek között a fejlődő infrastruktúrának, a befektetési környezet és a fogadókészség javulásának, illetve a megfizethető és képzett munkaerőnek is köszönhetően. A felmérés azt is megállapította, hogy ezen előnyök miatt, a közvetlen tőkebefektetés eredményeképpen létrejött új európai munkahelyek több mint fele ebben a régióban keletkezett. *