Környezetelemzés II. Régiók, regionális együttműködés, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiák és fenntartható fejlődés
2015/2016. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (
[email protected]) SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék
Regionális környezetelemzés II. 9. hét Régiók, regionális fejlesztések célja A regionális fejlesztések jelenlegi értékelési módszerei. A stratégiai 10. hét környezeti vizsgálat 11. hét Fenntarthatósági indikátorok. Finanszírozási formák 12. hét Területi tervezés folyamata 13. hét II. zárthelyi dolgozat 14. hét Beszámolók
Tartalmi áttekintés •
Fenntarthatóság • • •
•
Régiók • • • • • • • •
•
Fenntartható fejlődés Erős és gyenge fenntarthatóság Időbeli és térbeli fenntarthatóság
Régió fogalma Regionális fejlődés Regionalizmus EU politikák, alapelvek A területi tervezés térségi szintjei (NUTS-rendszer) Együttműködési szintek Régiók Magyarországon A regionális fenntarthatóság elvei
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiák
Fenntarthatóság
Fenntartható fejlődés • •
Folyamat Térségi fenntartható fejlődés • Fejlesztési terv előtt önvizsgálat •
• •
Milyen mértékben veszi igénybe a bioszféra különféle termékeit és szolgáltatásait? Arányban van-e az igénybevétel mértéke a nagyságrenddel? Az elért életminőség szinten tartása vagy növelése mellett csökkenthető-e az igénybevétel?
Fenntartható fejlődés erőforrásai •
Mindazon tényezők, amelyeket megfelelő korlátok között hasznosítva javul a település vagy térség lakóinak életminősége, miközben a bioszféra igénybevétele összességében csökken
Fenntarthatóság •
Hogyan biztosítható egy adott térben és időben elhelyezkedő konkrét rendszer hosszú távú fennmaradása? Meddig és mi módon képes fenntartani önmagát egy általános, energetikailag nyitott komplex rendszer? Mitől függ egy rendszer élettartama?
• • • •
Lehet embertől független természeti folyamatok és/vagy Emberi cselekvések szándékolatlan következménye Lehet célszerű, tudatos emberi tevékenység eredménye is (=fenntartható fejlesztés)
Fenntarthatóság •
Ökológiai és biológiai rendszerek „egészség” fogalma = „fenntarthatóság” koncepciója
•
•
Ami nem növekszik, az gazdasági értelemben csődbe jut a Föld esetében ez éppen fordítva van! Túllövés, megszaladás jelensége
•
Fejlődés és növekedés •
•
mértékek és értékek változása
Fenntartható fejlődés kritika
Életszínvonal - életminőség •
Életszínvonal: a piacon értékesített javakhoz való hozzájutás mértéke JÓLÉT •
Növekedése, csökkenése egyenesen arányos a felhalmozott vagyon pénzben kifejezett vásárlóértékével
Életminőség: szükségletekből vezethető le JÓL-LÉT
• •
Egy ember életminősége azt fejezi ki, hogy a mérés pillanatában szükségletei milyen arányban és mértékben vannak kielégítve “A boldogságnak nincs köze ranghoz és vagyonhoz: egyszerűen csak harmónia dolga.” (Lao Ce)
Gyenge fenntarthatóság •
a természeti tőkeveszteségek elfogadhatóak, ha azonos mennyiségű vagy értékű, ember által előállított tőke pótlásával ellensúlyozzuk azokat nem veszi figyelembe, hogy a természeti tőke-veszteségeknek van egy határa, amely a Földi élet fenntartásához szükséges a helyettesíthetőség korlátozott
Erős fenntarthatóság • • • •
a gazdasági alrendszer feladata a társadalom szükségleteinek kielégítése a társadalmi szükségletek és igények kielégítésének a környezet eltartó-képessége szab korlátot az emberi tevékenységek összessége: a földi környezet egy alrendszere a gazdaság méretét nem lehet a végtelenségig növelni kritikus szint: amely alá a természeti tőke nem csökkenhet
Erős és gyenge fenntarthatóság
Időbeli és térbeli fenntarthatóság •
Intergenerációs vonatkozás • •
•
Időbeli Fenntartható fejlődés fogalomköre
Intragenerációs összefüggés • • •
Térbeli Egyidőben élők között kialakuló kapcsolatok úgy elégítsük ki saját igényeinket, hogy közben ne akadályozzuk mások lehetőségét saját igényeik kielégítésében A veszélyeztetettség fordítottja is előfordulhat
Régiók
Régió •
Emberi társadalmak kialakulásától • • •
•
egyes területeken viszonylagosan több ember él, mint másutt bizonyos térségek, települések gazdagabbak, illetve nagyobbak, mint mások, sok vagy kevés az ipar, a közlekedési hálózatok, stb. hol sűrűbbek, hol ritkábbak
Nincs azonnali és közvetlen kapcsolat a gazdasági fejlődés és a környezeti állapot között •
mind a fejlett, mid az elmaradott térségek lehetnek kedvező, de problémás környezeti állapotban is
Régió • •
Regere = kormányozni, uralkodni (latin) Hétköznapi fogalomhasználatban •
•
területegység, térség, vidék, övezet, táj, körzet szinonimája
Területi tudományokban •
•
lehatárolt térrész, a környezetétől bizonyos természeti, társadalmi, gazdasági tényezők révén elkülönülő területi egység, általában a nemzeti és a települési szint között
Regionális politikában •
az ország és a település közötti területi szint (regionális szint) egysége, mely lehet közigazgatási vagy nem közigazgatási funkciójú egység.
Régiók kialakulásának okai •
Politikai okok •
•
egy adott állam területén belül, az állam feladatoktól való tehermentesítésére, a különböző közigazgatási funkciók elosztására földrajzilag elhatárolt területi egységek (tartomány, megye, járás) kialakítása történik meg
Gazdasági okok •
•
azonos gazdasági szerkezet, jelentős gazdasági potenciál vagy valamilyen ökonómiai elvek alapján
Kulturális okok •
•
értékek azonossága, alkotóelemeinek fenntartása
Fejlesztés, jövőépítés érdekében • •
területfejlesztési régiók elmaradottságuk, ágazati válságaik, egyoldalú gazdaságszerkezetük vagy a munkanélküliek magas száma miatt szorulnak megújításra
Föld •
Regionális különbségteremtő •
•
Csillagászati, földrajzi totalitása földrajzi zonalitás, klímazónák
Felszín domborzati és makroformáinak eltérése •
•
Vertikális zonalitás kedvező/kedvezőtlen
Geológiai felépítés •
•
Készletek potenciális hasznosíthatósága erősen különböző
Természeti erőforrások • •
Megújuló, meg nem újuló A természeti jószágokban való szegénység vagy gazdagság potenciális egyenlőtlenségteremtő
Regionális fejlődés •
Valamely területre jellemző változások összessége • •
•
A térben egyenlőtlenül megy végbe Egy ország egészére, különböző részeire, településcsoportokra, településekre
Tartalmilag • • •
•
természeti erőforrások népesség termelés, infrastrukturális hálózatok és ellátó intézmények
Szerkezeti változtatás • •
hosszú idő és igen jelentős anyagi, szellemi ráfordítás csak egy bizonyos idő után módosul egy bizonyos társadalmi vagy gazdasági változás nyomán
Regionális fejlődés – természeti feltételek •
Abszolút hatás •
•
Vannak olyan természeti feltételek, amelyek egyáltalán kizár bármilyen emberi tevékenységet
Relatív hatás •
Kedvező lehetőséget ad
Regionális fejlődés – társadalmi összefüggések •
Jelentősen változó feltételeket teremthetnek • •
•
Növekvő szabadidő Energia- vagy területtakarékossági követelmények
Ember = társas lény • •
Spontán tömörülés, koncentrálódás folyamata jól nyomon követhető Területi munkamegosztás, a nagyipari termelés megjelenése területi koncentráció
Egyenlőtlen fejlődés, különböző fejlettségi színvonalú területek és elmaradott területek
Regionális együttműködés •
Régiók szükségessége •
•
A területfejlesztési feladatok jelentős része megyei, illetve kistérségi szinten nem, vagy csak kis hatékonysággal látható el
Regionális együttműködés • • • • •
Térségi adottságok hatékonyabb kihasználására A térség népessége szociális viszonyainak javítására A meglévő infrastruktúra jobb hasznosítására Az újonnan kiépítendő ellátó kapacitások összehangolt tervezésére, kivitelezésére, működtetésére és fejlesztésére Határon túli kapcsolatok szorosabbá tételére
Területfejlesztési politikák • Területfejlesztés • EU-ban: regionális fejlesztés • közhatalom gazdasági intervenciója • beavatkozás a kialakuló területi folyamatokba
• Fő célja • a területi egyenlőtlenségek lehetőségek szerinti kiküszöbölése • elmaradott térségek felzárkóztatása
• Nincs minden országnak területfejlesztési politikája • óriási társadalmi különbségek alakulhatnak ki a fejlett és fejletlen országrészek között polgárháborúk (Ázsia, Afrika, DélAmerika)
Területfejlesztési politikák • Beavatkozás megtermelt javak újraelosztásával • elvonás a gazdaság sikeres szereplőitől
• Kit támogassanak a forrásokkal? • Rossz hatékonyság, elavult termelés, de a támogatás segít a fennmaradásban • Ígéretes lehetőségek, fogyatékos források • A területi egyenlőtlenségek leküzdését szolgálja a fejlettségi különbségek mérséklése révén
EU támogatási politikája •
Regionális együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása • • •
•
Az EU támogatások felhasználásnak hatékonysága •
•
az adott térségek mozgósítsák tartalékaikat, a térségben fogalmazzák meg fejlesztési céljaikat, és ehhez kérjék a központi unió támogatásokat
ha azokat a fenntartható fejlődésben lemaradt területek felzárkózására fordítják területi kiegyenlítés: gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is eredményesnek tekinthető
EU területfejlesztési politikája regionális politika
Az EU regionális politikájának alapelvei •
Szubszidiaritás és decentralizáció •
•
A döntéseket és a végrehajtást arra a szintre kell helyezni, amely a legnagyobb rálátással és kompetenciával rendelkezik
Partnerség • •
Korrekt együttműködés a célkitűzéstől a megvalósításig A fejlesztésben érdekeltek teljes körének bevonása a döntési folyamatokba közös döntés (horizontális és vertikális)
Az EU regionális politikájának alapelvei •
Programozás • •
•
Fejlesztési feladatok meghatározása az egész területi egységre Célorientált folyamat elkerülhető, hogy párhuzamosan egyedi beruházások sokasága valósuljon meg
Koncentráció és addicionalitás •
•
Közösségi támogatás: nemzeti területfejlesztési források kiegészítése Az eszközöket mindig a program megvalósítása szempontjából legnagyobb hatékonyságot ígérő fejlesztésre kell fordítani
NUTS rendszer (Eurostat) •
Az országonként eltérő térfelosztási rendszerek egységesítése NUTS rendszer • •
•
Elsősorban elemzési-statisztikai osztályozási rendszer Ma már alapja a területi tervezésnek és a regionális fejlesztési politikának is
Az EU területi-statisztikai szabályozási rendszere •
A közigazgatási térbeosztás alapján vagy annak figyelembevételével lehatárolt, átfedés-mentes, normatív típusú, intézményesített határú, az egyes tagállamok által meghatározott területi struktúra
NUTS rendszer (Eurostat) •
Nomenclature of Territorial Units for Statistics (NUTS) Statisztikai Célú Területi Egységek Kódjegyzéke • •
•
Az EU által készített földrajzi alapú kódolási rendszer Elemzési-statisztikai célú területi osztályozás • Közigazgatási területbeosztás alapján • Átfedés-mentes • Intézményesített határú
1988. a rendszert statisztikai célból, az országok adminisztratív egységeinek azonosítására hozták létre • • •
Területi-statisztikai adatgyűjtés és információs rendszer Regionális gazdasági-társadalmi elemzések és tervezés Strukturális alapokból nyújtott támogatások területi megosztásának alapja
NUTS rendszer (Eurostat) •
Magyarország •
•
Az 1059/2003/EK rendelet (2003. május 26.) • • •
• •
a NUTS rendszer bevezetésében alapvető szerepet játszott, hogy az illeszkedjen a korábban kialakított trészervezési struktúrákhoz egységesítette a szinteket, keretszámokat határozott meg, részletes eljárási szabályokat írt elő
A társadalmi-gazdasági tér alapkategóriái a NUTS rendszer szintjei A környezet- és természetvédelem minden szektorában jól kimutathatók a regionális összefüggések, amelyek szorosan kapcsolódnak a társadalmi-gazdasági folyamatokhoz
Az egyes területi egységek átlagos méretének népesség-küszöbértékei • NUTS területi egységek kialakítása • európai szintű összehasonlíthatóság • közel azonos népességszám • népességszám-határok (tervezési-statisztikai régiók) • NUTS 1: 3-7 millió fő • NUTS 2: 800 ezer-3 millió fő • NUTS 3: 150 ezer-800 ezer fő
A területi tervezés térségi szintjei • NUTS 1 (3 országrész) • • • •
kezdetben az egész ország területét magában foglalta Dunántúl Közép-Magyarország (Budapest és Pest Megye) Alföld, Észak-Magyarország
• NUTS 2 (7 tervezési-statisztikai régió) • NUTS 3 (20 – megyék és Budapest) • Helyi szint: LAU 1 és 2 (Local Administrative Unit) • korábban: NUTS 4 (kistérség - 174) és NUTS 5 (település 3152)
• A magyar közigazgatásban nincs régió mint közigazgatási egység, 3-3 megye alkotja a tervezési régiókat
NUTS 1 – Országrészek
NUTS 2 – Régiók NUTS 3 – Megyék és a főváros
NUTS 1-3 és LAU 1 – Kistérségek
A magyar területi egységek NUTS-osztályozása a lakónépesség (ezer fő) alapján
A regionális fejlesztés magyarországi intézményrendszere Egység neve
NUTS szint
Egységek száma
Típus
Helyi önkormányzat (települések)
NUTS 5
3168
Önkormányzati, közigazgatási szint
Statisztikai kistérség (helyi ök-i egység)
NUTS 4
150
Nem-közigazgatási, tervezési szint
Megye
NUTS 3
19 + Bp
Önkormányzati, közigazgatási szint
Régió
NUTS 2
7
Nem-közigazgatási, tervezési szint
Országrész
NUTS 1
3
Kormányzati és tervezési szint
Régiók Magyarországon •
Tervezési-statisztikai régió •
•
több megyére kiterjedő egység, amelynek határai egybeesnek a jelenlegi megyehatárokkal
Fejlesztési régió •
egy vagy több megyére (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő egység együtt kell kezelni a területet valamilyen probléma szempontjából a NUTS rendszerbe nem illeszthető be
Együttműködési szintek •
Célja • • • • •
•
a térségi adottságok hatékonyabb kihasználása a térség népessége szociális viszonyainak javítása a meglévő infrastruktúra jobb kihasználása az újonnan kiépítendő ellátó kapacitások összehangolt tervezése, kivitelezése, működése, fejlesztése a nemzetiségi határon túli kapcsolatok szorosabbá tétele
Regionális együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználását EU-követelmény • • •
az adott térségek mozgósítsák tartalékaikat a térségben fogalmazzák meg fejlesztési céljaikat és ehhez kérjék a központi uniós támogatásokat
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiák
NFFS • Jelenleg alkalmazott technikai-társadalmi civilizációs megoldások tarthatatlansága • Társadalmi mechanizmusok kifejlesztése és alkalmazása a szükséges változások tudatos megvalósítását eredményezhetik • egyik kulcsfontosságú eleme a fenntartható fejlődési stratégiák megjelenése
NFFS • Brundtland-jelentés • „a világnak gyorsan ki kell dolgoznia olyan stratégiákat, amelyeknek segítségével az egyes országok kiszakadnak a jelenlegi, gyakran romboló fejlődési folyamatukból, és a harmonikus fejlődés útjára lépnek”
NFFS • EU Fenntartható Fejlődési Stratégia • 2001 júniusa Göteborgi Csúcs • „pozitív hosszú távú jövőképet kínál az EU-nak egy sikeresebb és igazságosabb társadalomról, egyúttal egy tisztább, biztonságosabb és egészségesebb környezet ígéretével - egy társadalomról, amely jobb életminőséget biztosít számunkra, gyermekeinknek és unokáinknak hosszú távon a gazdasági növekedésnek, a társadalom összetartásának és a környezet védelmének együtt kell haladni
• A z EU FFS-ja a FF politikák egyik legfontosabb eszköze • Mára mind a 27 tagország rendelkezik NFFS-val • Magyarország: 2007. június 29. • Néhány ország egy vagy több alkalommal már át is dolgozta
NFFS • • • •
Magyarország: 2007. június 29. 1054/2007. (VII. 9.) Korm. Határozat EU tagállamok közül szinte utolsóként 100/2007. (XI. 14.) OGY határozat: Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács
NFFS • „a társadalom erőfeszítéseinek mozgósítása és összpontosítása a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében” • „koordinált, társadalmi részvétellel zajló, iteratív, gazdasági, környezeti és társadalmi célok elérését kiegyensúlyozott és integrált módon szolgáló gondolkodási és cselekvési folyamat” • Lényege: „a kormányzat és egyéb szereplők döntéseinek integrálása a gazdasági, társadalmi és ökológiai szférába, és valamennyi politika hosszabb távú következményeinek figyelembe vétele” • „egy folytonos fejlesztési folyamat, amely társadalmi részvétel mellett fogalmaz meg víziókat, konkrét célkitűzéseket és általános célokat a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban, és amely koordinálja és értékeli a megvalósítást”
A fenntartható fejlődés alapelvei
A holisztikus megközelítés elve
A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve
A dolgokat egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros kölcsönhatásban állnak
A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket
Társadalmi igazságosság elve
Mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat
A fenntartható fejlődés alapelvei
Tartamosság elve
Integráció elve
Az erőforrások tartamos kezelése figyelembe veszi a környezet eltartó-képességének korlátait
A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni
Helyi erőforrások hasznosításának elve
Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére
A fenntartható fejlődés alapelvei
Társadalmi részvétel elve
Mindenki számára biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz
Társadalmi felelősségvállalás elve
A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait
A fenntartható fejlődés alapelvei
Elővigyázatosság és megelőzés elve
Ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó, hatékony intézkedések elhalasztására
A szennyezők fizet elv
Az áraknak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, illetve hatásaik valós költségeit a társadalom számára
Köszönöm a figyelmet!
