2007. december
Álláspontunk A liberális-konzervatív-nemzetiradikális-szociális jobboldali vezető erőnek a demokrácia határán járt kormánydöntögető hatalomtánca igyekszik elrontani a kedvünket, ha addig élünk is. Már a karácsony sem szent.
Ünnepre várva Közeledik az Új év, ilyenkor óhatatlanul megállunk egy pillanatra, visszatekinteni az elmúlt hónapokra. Pesterzsébet ebben az évben is nagyot fejlődött. Befejeződött a Stromfeld Általános Iskola felújítása. Két új játszótér épült, nagyrészt pályázati pénzből. Tizenhat utca aszfaltozása készült el. Megkezdődött az uszoda építése. A terveket látva ez az ütem folytatódik a jövőben is. Azt reméljük, hogy Önök, Pesterzsébet polgárai is hasonlóan sikeres évre tekintenek vissza. Kívánjuk, hogy békés, boldog karácsonyi ünnepek után eredményes új évük legyen jövőre is. MSZP Kerületi Szervezete
Az utcán kudarcot vallottak, ezért kitalálnak egy másik, demokráciát sértő megoldást. Őszintén vallom, hogy nagy szükség van a munkavállalók szervezett fellépésére. A rendszerváltás óta a munkáltatók sora bizonyította, hogy a profit növelésének érdekében kizsigereli dolgozóit. A törvények nyújtanak ugyan védelmet, de inkább a lehetőséget adják, mint a bizonyosságot. Azt ki kell harcolni, és ez csak szervezetten lehetséges. Ez a szakszervezetek hivatása. A gazdaság átalakulása mára egy stabil munkaadói bázist ad, amely kedvezhet ennek a szervezettségnek. Ebbe a szerves építkezésbe tenyerel bele a hatalomra éhes politika, és ismét tönkre tesz valamit. Szakszervezet kormány ellen, ráadásul jobboldali politika által fűtött szakszervezeti akció baloldali kormány ellen. Teljes anakronizmus. Annyi ellentmondással, hogy már nem is érthető. Persze lehet, hogy kiötlői éppen ezt használják ki. Ismét elkezdődött egy demokratikus intézmény lejáratása. Csupán azért, mert fejébe vette néhány ember, hogy az ország sorsának - no meg az övéknek - a parlamenten kívül kell eldőlnie. Ha az utcán nem ment, hajrá a munkahelyekre. Féltem a szakszervezeteket. Féltem a munkavállalók erejét. Ha most lejáratják politikusokért, mit csinálnak, ha nekik lesz rá szükségük? Szalontai Tibor
Reformokról, félelmekrõl Ha reformokat említünk, attól mindenkinek egy kicsit megborsódzik a háta. Félünk a megszokott feladásától. Most éppen az egészségügy átalakítása okoz szorongást. Az egészségügyi dolgozó a munka feltételeit és az egzisztenciáját félti, a beteg a biztonságot. - Vajon eligazodik-e benne? - Lesz-e ingyenes alapellátása? - Mi lesz a megszokott orvosaival, kórházával, gyógyszereivel? - Fogadja-e őt az új biztosító? - Milyen információkat kap és kitől a döntéseihez? Hosszú a sor, amely izgalomban tartja a járulékfizetőket. Folytatás a 2. oldalon
Mi, a világhálón: www.mszp20.hu
Folytatás az 1. oldalról Hogy mitől kell félni, és mitől nem, arra lássunk egy talán meglepő összehasonlítást. 1989-ben volt egy közmegegyezés, összekacsintás abban, hogy rendszerváltásra van szükség, mert a régi működésképtelen. Politikában és gazdaságban új országot kell építeni. Volt-e akkor szorongás az emberekben? Ha volt, legfeljebb azért, hogy sikerül-e megcsinálni, és békésen sikerül-e. Azért semmiképpen, mert attól tartottunk volna, hogy mit hoz a jövő. És bár temérdek megoldandó problémánk van, az itt élők döntő többségének ma eszébe sem jut, hogy az átalakulás létjogosultságát kétségbe vonja. Mert az alapvető célokat elértük. Van stabil demokratikus intézményrendszer, van verseny, és - bárki bármit mond - fantasztikus módon átalakult az ország képe. Nézzék meg a szebbnél szebb házakat, intézményeket, üzemeket, szolgáltató-központokat, a lecserélődött gépjárműállományt, az infokommunikációs eszközök elterjedését, és sorolhatnám. Ez egy szebb és boldogabb ország, mint 17 évvel ezelőtt. Persze ez nem igaz mindenkire, minden falura, minden házra, minden vállalkozásra, de a rendszer - éppen az alapértékei miatt - alkalmas a korrekciókra. Ezért vettem a bátorságot, hogy az ország nagy átalakulásával vonjam párhuzamba a nagy reformok ügyét. Mindenki tisztá-
ban van azzal, hogy például az egészségügy nem maradhat jelenlegi állapotában, ha úgy tetszik, itt is rendszerváltásra van szükség. Van ebben egyfajta összekacsintás is. Én azt szeretném, ha félelem is csak attól lenne, hogy sikerül-e megcsinálni. És hogy sikerül-e olyan rugalmas rendszert létrehozni, amely az alapértékeinél fogva mindig képes a korrekcióra. Mert biztonságot nyújt, fenntartja a nemzeti kockázatközösséget, mindenkit bent tart a rendszerben, érvényesül a verseny szolgáltatási minőséget emelő hatása, és a betegek érdekében az állami kontroll is. A biztosítottak szabadon élhetnek pénztár és szolgáltatás, vagy orvosválasztási jogaikkal. Szeretnék még egy példát ide hozni, a lakásprivatizációt. Akkor sem tudtuk, hogy az új rend milyen anomáliákkal fog boszszantani bennünket. Azt igen, hogy az állami tulajdon nem tud olyan hatékonyan működni, mint a magántulajdon, tehát nem kérdés, hogy privatizálni kell. A vásárlók szívesen vették a kedvezményes áron történő tulajdonszerzést, a tulajdonosi szemlélet kialakulása persze már lassabban ment. Annyiban mindenképpen különbözik a mai ügyünktől, hogy ott nem volt jelen a kiszolgáltatottság, ezért a politika felelőssége elsősorban a társasházi világ létrehívásában jelentkezett, a folyamatos kontroll már a rendszerből fakad. Itt megvalósult az
abszolút decentralizáció, hiszen a szolgáltatás minőségére és árára vonatkozó alapvető döntéseket a társasházi tulajdonostársakkal együtt hozzák meg, az állam teljesen kivonult ebből a szektorból, kizárólag a szabályozás maradt. Valamennyien érzékeljük, hogy ez az egészségügyi rendszer túlélte önmagát. Alapvető változásra szorul, amelyet a tulajdonviszonyok változása, a verseny megjelenése fog garantálni, természetesen állami kontroll mellett. A rendszerváltás után 17 évvel már tudjuk, hogy a jól szabályozott versenytől, piactól nem kell tartani. Az átalakulás, az új szemlélet meghonosodása, csakúgy, mint a társasházak esetében, hoszszabb folyamat. Eközben kiderülnek az új felépítmény anomáliái, amelyeket menet közben a tapasztalatok alapján korrigálni kell. De az már az alapértékeken nem fog változtatni. Ugyanez történik minden reform esetében, legyen az a szakképzés, a nyugdíjrendszer, a szociális szolgáltatások, vagy éppen a közigazgatás megújítása. A rendszerváltás megteremtette a feltételeit annak, hogy a régi, becsontosodott, kis hatékonyságú részelemeket lebontsuk, újraépítsük. Bátorságra volt szükség, hogy az emberek jóindulatától függő kormányzat bevállalja a változtatást. A jövő igazolni fogja ezt a vállalást. Szalontai Tibor
Bajnokok a birkózóknál
beten, mint a mostani alkalommal! Az esemény házigazdája az ESMTK 2006-ban újjá alakult birkózó szakosztályának (először 1916-ban alapították) vezetője és támogatója, Losonczi Ottó volt. Az ünnepségen részt vett Hiller István oktatási miniszter, Szabados Ákos polgármester és a kerület több közéleti személyisége is. Mind-
annyian nagyszerű hangulatban élvezték a jól szervezett gálát.
A 100 éves ESMTK-ünnepség sorozat keretében nagyszabású esemény helyszíne volt a Hajós Alfréd Áltanos Iskola tornaterme. Az évforduló alkalmából a rendezvényre eljöttek az elmúlt idők magyar birkózó sportjának jeles képviselői. Ennyi olimpiai, világ és Európa bajnok még nem volt együtt, egy időben Pesterzsé-
HIRDETÉS
2
Ha sokszor mondják, elhisszük? Ha valamit elég sokszor mondunk, sulykoljuk a köztudatba, akkor azt hajlamosak vagyunk el is hinni, elhitetni, s valósnak vélni. Erre játszik rá már régóta az ellenzék. Tette ezt akkor, amikor kormányon volt pozitív üzenetei többségével, s ezt teszi akkor is, amikor ellenzékben van. Nem gondol azonban arra, hogy rövid távú hatalmi céljai elérése érdekében mennyi kárt okoz az országnak. Vagy tényleg igaz, hogy "minél rosszabb, annál jobb"?? Sokat halljuk mostanában az ellenzék szájából nemcsak az országos politikában ismertektől, hanem itt, Pesterzsébeten is, hogy Magyarországon szociális válság van. Adatokat persze többnyire nem említenek, vagy ha igen, akkor azok igencsak vitathatóak, vagy csak a nekik tetsző részadatokat sulykolják. Az egyik legelemibb mutatója a jólétünknek a bérek alakulása, méghozzá a reálbéreké, vagyis jövedelmünk vásárlóértéke. A közgazdászok körében sokszor mosolygásra ad okot, amikor egyes politikusok mindemellett még az infláció alakulását is felemlegetik, holott tudvalevő, hogy a reáljövedelem pontosan attól "reál", hogy benne foglaltatik az infláció is. A utóbbi években 30 százalékkal nőttek a reálkeresetek, s azzal együtt, hogy idén várhatóan 4,3 százalékkal csökkennek, elmondható, hogy az idén 29 százalékkal nagyobb a bérek vásárlóereje, mint 2001-ben volt. Akkor, amikor a jelenlegi ellenzék volt kormányon.
A nyugdíjak vásárlóértéke is hasonló jellegzetességeket mutat. Az elmúlt 7-8 évben több mint 50%-kal nőtt a nyugdíjak reálértéke, s összességében 2007-2008-ban, a kiigazítás éveiben is megőrzik a 2006. évre elért színvonalukat. Mintegy 2%-os mérséklődéssel kell azonban számolni, ha figyelembe vesszük az úgynevezett nyugdíjkosarat (vagy a nyugdíjasok árindexét). Mindeközben egyre többet költünk nyugdíjra, azaz míg hat évvel ezelőtt még "csak" 1420 milliárd Ft-ot költöttünk nyugdíjra, addig ma ez meghaladja a 2500 milliárd Ft-ot. Tény ugyanakkor, hogy egyes, amúgy is szegényebb csoportoknak romlott a helyzetük, az elmaradott térségekben pedig jelen van a gyermekéhezés is, ez azonban nem új jelenség. Senki nem vitatja azt sem, hogy az államháztartás rendbetétele miatt vissza kell fognunk a fogyasztásunkat, azonban válságról beszélni nem lehet. Szakértők is azon az állásponton vannak, hogy válság akkor volt hazánkban, amikor a rendszerváltozás utáni években vállalatok tömegei szűntek meg, s hirtelen egymillió ember veszítette el a munkáját. A munkanélkülivé válás pedig valóban olyan tényező, amely egyegy család életében az életszínvonal gyors romlásával jár. Magyarország sajátos képet mutat ebben a tekintetben. Míg a munkanélküliség nőtt az elmúlt években, addig a foglalkoztatottak száma is nőtt, ami nem kis részben köszönhető a gazdaság fehéredésének, a feketefoglalkoztatás csökkenésé-
Civilek Pesterzsébeten A civil mozgalom teszi teljesebbé a demokráciát, ad lehetőségeket a közösségi életre. Pesterzsébeten példaértékűnek mondható a civil szervezetek többségének tevékenysége. A kerület nyilvántartásában 92 szervezet szerepel. A Civil ház a jól látja el feladatát. A kertben felállított szalonna sütő és a ping-pong asztal nagyon népszerű. A civil szervezetek vezetői évente 4-5 alkalommal Civil Fórumot tartanak. Idén vendégük volt Kovács Eszter alpolgármester asszony, aki a kerület életéről, az idei feladatokról adott tájékoztatást, Havas Szófia országgyűlési képviselő aszszonytól pedig az egészségügyi reform helyzetéről. Legutóbb az önkormányzati bizottságokba delegált tanácskozási jogú küldötteik személyéről hoztak határozatot. Így részt vehetnek az önkormányzat szakmai munkájában a civilek. A civil tanácsnok kapcsolatot tart a délpesti kerületek civil szervezeteket segítő munkatársaival. A Csepeli Civil Ház, a pestlőrinci civil referens meghívására kerületek közötti civil konferenciákon, ill. minisztériumi tájékoztatón vett részt, illetve a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett CIVILIÁDA rendezvénysorozat megnyitóján nemzetközi tapasztalatokat és a brüsszeli elképzeléseket is megismerhette. Az adminisztratív munkában a Polgármesteri Hivatal Szervezési Osztályának és a Pénzügyi Osztályának dolgozói segítenek. A szocialista frakció képviselői, különösen Komoróczy László, Csaszny Márton, Lendvai Anna szívesen látogatják a kerületben működő szervezetek rendezvényeit. A pesterzsébeti civilekről és rendezvényeikről a Pesterzsébet újságból ill. a kerület honlapjáról is informálódhatnak. Kristyánné Aknai Erzsébet, Civil és társadalmi kapcsolatokért felelős tanácsnok
nek. Mindez tehát azt jelenti, hogy egyre többen dolgoznak legálisan foglalkoztatva, ami növekvő adó- és járulékbevételt jelent a közös kasszánkba. A 2006-2007. évi adó-és járulékváltozások egy része az egyensúly helyreállítása érdekében széles körben növelte a lakosság, a vállalkozások terheit, mindenkitől nagyobb hozzájárulást kérve az államháztartás megbomlott egyensúlyának helyreállításához. A kormány az adóterhek elosztásában azonban érvényesítette a társadalmi igazságosságot, azoktól kért nagyobb hozzájárulást, akiknek erre több lehetőségük van. Az adóváltozások nagyobb terhet róttak a magasabb jövedelműekre és kevesebbet az átlagos vagy átlag alatti jövedelemből élőkre. A számok és számos szakértő is cáfolja tehát az ellenzék állítását. Stagnálásról lehet beszélni, a szociális demagógia eszközeivel pedig rossz hangulatot lehet kelteni az országban. Az ellenzék által tökéletesen alkalmazott kommunikációs trükk sokakat megtéveszt, azonban ne feledjük, hogy bizonyos eszközök alkalmazása visszafordíthatatlan károkat okoz. Egy amúgy is pesszimistának mondott ország hangulatával nem lehet felelőtlenül játszadozni, mert a végén még a jónak sem tudunk majd örülni. Úgy járunk, mint Munkácsy, aki aszfaltot használt képeihez, ami még a színeket is elnyeli egy idő után, s képei egyre sötétebbek lesznek. (A cikkben közölt adatok forrása: KSH, GKI.) Lendvai Anna
A zeneiskoláról Az elmúlt hónapokban tárgyalások folytak avval a csepeli Kht-val, amely az Egressy Béni Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Zeneművészeti Szakközépiskola fenntartója. A csepeli intézmény vezetői - akik ekkor avatták új épületüket - azt ajánlották Önkormányzatunknak, hogy átveszik Zeneiskolánk fenntartói feladatait, mintegy 60 millió forintot megtakarítva nekünk. A tárgyalások lassan haladtak, egyszer meg is szakadtak. Az egyeztetések második részében - ahogy az a közmeghallgatáson is elhangzott - az MSZP frakció úgy döntött, hogy a tantestület véleményét fogja elfogadni, és aszerint fog szavazni ebben a kérdésben. Lényegében hasonlóan döntött az Oktatási Bizottság is, egyhangú szavazattal. A közalkalmazotti értekezlet vita után, nagy többséggel úgy döntött, hogy jelenlegi fenntartójánál, a Pesterzsébeti Önkormányzatnál kíván maradni. A Képviselőtestület tagjai, korábbi elhatározásuknak megfelelően elfogadták ezt a döntést.
3
Kedves Erzsébetiek! Az alábbi térkép segítségével mutatjuk be a következő években kerületünkben várható nagyobb fejlesztéseket, beruházásokat. 1. A gubacsi hídtól északra fekvő terület magántulajdonban van. A beruházók most alakítják ki koncepciójukat, de az Önkormányzat engedélye nélkül nem indulhat a fejlesztés. Elsősorban irodákat, cégközpontot, egy új üzleti negyedet szeretnénk itt látni. Terveink szerint a mostani Határ út meghosszabbítását követve e terület alatt alagúton jutna át a gépkocsiforgalom Csepelre. 2. A 3-as villamos vonalát a Fővárosi Önkormányzat meghosszabbítja Pesterzsébet-felső HÉV állomásig. 3. Épül az Erzsébeti Uszoda. 2008 telén már vendégeket kell fogadnia. 4. Elkészült a műfüves kispályához tartozó öltözőépület felújítása. A terület további fejlesztése várható. 5. Folytatódik az un Sissy lakópark beruházás. Átépül az Interspar áruház, melynek mélygarázsát befedik, annak tetejére parkosított zöldterület kerül. 6. Egykori "FŐTÁV" telek. Cégközpontjának ide telepítését tervezi egy elektronikai alkatrészeket gyártó cég.
8. 5.
1. 2.
7. 9.
13.
3.
12. 14.
6. 10.
4.
15.
11. 7. Sportkomplexum építése válik lehetővé a tűzoltóság melletti üres területen. 8. A Nagykőrösi úti zajvédő fal végleges tervei a hónap végére elkészülnek. A fal a Határ úttól indul, és a Fiume utcán túl ér majd véget. 9. Az egykori Habselyem gyárból bemutatótermet alakít ki a tulajdonosa. Az épület átépítésére jelenleg készítik a terveket. 10. Az egykori iparterület helyén lakások épülnek. 11. A Dél-pesti szennyvíztisztítóban jövőre kezdik az ülepítőmedence befedését,
ettől csökken majd a kellemetlen szaghatás. 12. A Fiume utca mentén új lakások építését vette tervbe a terület tulajdonosa. Ezt megelőzően közművesítenie kell a területet. 13. Indul az új erzsébeti gyűjtőcsatorna építése, ami enyhíti a kerület vízelvezetési problémáit. 14. Bevásárlóközpont építését kezdik meg a helyszínen, a mellette fekvő telken barkácsáruház építését vették tervbe. 15. Új sétautakat, tornapályát alakítunk ki a Kiserdőben.
Nem csak Jégcsarnok - valami más is Sokszor és sok helyen olvashattak már a pesterzsébeti Jégcsarnok történetéről. Voltak akik az ellen dolgoztak, hogy működhessen, néhányan pedig kifejezetten a bezárását szerették volna elérni. Tavaly szeptember óta mégis működik, a környékbeli iskolások, óvodások, és minden jeges sportot kedvelő örömére. Írhatnánk arról, hogy a nem egészen 20 millió forintért megszerzett telket több mint 220 millió forintért számíttatott be az Önkormányzat a beruházóval kötött eredeti szerződésben. Beszélhetnénk arról, hogy megnyitása után nem sokkal már megalakult az erzsébeti jégko-
4
rongcsapat amelyben a gyerekek tanulhatják ki a jéghoki trükkjeit. De nem csupán úgy kell erre az intézményre tekinteni mint egy egyszerű sportkomplexumra. Egyre fogy a gyerekek száma. Ez nem csak erzsébeti probléma: Budapesten, országosan, sőt, egész Európában érezhető jelenség. Ahogy csökken a gyerekek száma, úgy kezdenek a szülők egyre jobban válogatni az iskolák között, és az iskolák is egyre inkább küzdenek a leendő elsősökért.. Mi itt Pesterzsébeten úgy gondoljuk, hogy nem csak azzal kell az iskolákat támogatnunk, hogy felújítjuk és felszereljük azokat, hanem kapcsolódó programokkal - lehetőségekkel kell még vonzóbbá tennünk iskoláinkat. Olyan lehetőségeket szeretnénk biztosítani amiket máshol nem kaphatnak meg a diákok. Ma már nem elég, hogy ide-
gen nyelvet, vagy számítógépes ismereteket tanulnak a diákok, kell valami plusz is. Olyasmi, ami erősíti a szülőkben és a gyerekekben is, hogy több lehetőséget kapnak, mint más kerületben! Ezért is vettük tulajdonba a Jégcsarnokot. Mindent megteszünk azért, hogy a működési bevételei fedezhessék a kiadásokat, és hiszünk benne, hogy nem csak a diákoknak, de minden érdeklődőnek kellemes sportolási lehetőséget biztosítunk. Ezért építünk a szomszéd telken uszodát, és ezért fejlesztjük a közelben működő műfüves labdarúgópályát is! Azért dolgozunk mert hiszünk benne, hogy fejlődni kell! Mert hiszünk benne, hogy az újonnan épített vagy felújított játszóterek mellett, a megújuló intézményeink, a rendezetté váló közterületeink láttán egyre többen érzik, hogy PESTERZSÉBET JÓ HELY, HOGY JÓ PESTERZSÉBETINEK LENNI! Kovács Eszter
Képviselõi hírek A 13-tól a 16-ig terjedő körzetek Pesterzsébet leginkább kertvárosi és egyben a legifjabb része. Hiszen a 30-as 40-es években települt be a Pacsirta telep és a Gubacsi puszta. Néhány évtizeddel később épült meg a 60-as évek végén, 70-es évek elején a Kulcsár ‘68 és a Vécsey lakótelep ‘72-73. A sok családi ház azonos gondokat, problémákat vet fel, melyek legnagyobb részére csak ezekben az években tudott a település megfelelő válaszokat adni. Ma már itt is aszfaltos a legtöbb utca és várhatóan a közeljövőben elkészül az a főnyomócsatorna, amely a további fejlesztéseket lehetővé teszi és a mára rendszeressé váló, özönvízszerű csapadékot is el fogja tudni vezetni. Bár a négy körzet teljes szélességében átöleli Dél-Pesterzsébetet, mégis fejlesztésük nagyjából egységesnek mondható, egyre jobban kielégítve a mai igényeket. Az elmúlt időszakban két nagy játszótér épült és egy megújult. Jelentős beruházások folytak a Stomfeld Aurél Általános Iskolában. Jelenleg folyik a terület másik iskolája oktatási koncepciójának az újragondolása. Bízunk benne, hogy itt is egyre több fejlesztés fejeződik be a jövőben. A körzetekből egyre többen indulnak a Virágos Pesterzsébetért versenyben. Keszthelyi Zoltán körzetében befejeződött a Stromfeld Iskola felújítása, új kutyafuttató épült a Kulcsár utcában, aszfalt burkolatot kapott a Fogaras, Vereckei és Udvarhely utca, valamint a Déva utca utolsó szakasza, új játszóterek kerültek ki a Hunyadi térre, elkészült a zajvédő fal tervének első változata. Szabados Ákos körzetében ugyancsak számos utca kapott aszfalt burkolatot, a Vécsey lakótelepen megtörtént a locsoló-hálózat és számos járda felújítása. Komoróczy László körzetében mindenképpen említésre méltó a Hajléktalan Szálló csatornázása, az útépítések, a Dél-pesti Kórházban folyamatosan zajló, mára már több száz millió Ftot elérő felújítások és a Vécsey lakótelepen épült játszótér. Csaszny Márton körzetében szintén egy új játszótér - a Vágóhíd utcai -, utak építése, Vörösmarty iskola felújításának előkészítése érdemel figyelmet az utóbbi időszak fejlesztései közül, valamint történelmi múltunk ápolása: a Pesterzsébeti temetőben nyugvó, Pesterzsébet életében fontos szerepet játszó személyek sírjának a nemzeti sírkertbe való besorolása. Közülük Nagy Győri Istvánnak Pesterzsébet első jegyzőjének sírját idén fel is újítja önkormányzatunk.
2007-ben épült saját utak: 13-as körzet: - Fogaras u. 14-es körzet: - Selmec u. - Nyitra u. 15-ös körzet: - Alsóhatár u. - Ritka köz 16-os körzet: - Mikes K. u.
Fővárosi útépítések: 13-as körzet: - Mártírok u. - Nagykörösi szervíz u. 14-es körzet: - Temesvár u. - Eperjes u. 15-ös körzet: - Orsolya u. 16-os körzet: - Vágóhíd u.
Keszthelyi Zoltán 13. sz. vk. (Nagykorösi út - Nagyvárad u. Erdélyi u. - Mártírok útja által közrefogott terület) Fogadóóra: Stromfeld Aurél Ált. Iskola 1202 Mártírok útja 205. Minden hónap utolsó kedd 18 órától
Szabados Ákos 14. sz. vk. (Mártírok útja - Erdélyi u. Pozsony u. - Lázár u. - Wesselényi u. Vécsey ltp. által közrefogott terület) Fogadóóra: Könyvtár Minden hónap utolsó szerda 18 órától
Komoróczy László 15. sz. vk. (Vécsey ltp. - Wesselényi u. Török Flóris u. - Átlós u. Köztemető u. - Alsó Határút Köves u. által közrefogott terület) Fogadóóra: Benedek Elek Ált. Iskola 1201 Magyarok Nagyasszonya tér 1-3. Minden hónap első hétfő 17-18 óra között
Csaszny Márton 16. sz. vk. (Temető sor - Alsó Határ út Köztemető u. Alsóteleki u. - Helsinki út által közrefogott terület) Fogadóóra: Civil Ház 1203 Vörösmarty utca 180. Minden hónap második hétfő 17-18 óra között
5
Magyar Nõk Világkonferenciája 2007. november 23-24-én rendezték meg az Országházban a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség szervezésében a Magyar Nők Világkonferenciáját. A konferencia fővédnöke Dr. Göncz Kinga a Magyar Köztársaság külügyminisztere és Dr. Gurmai Zita Európai Parlamenti képviselő volt. Házigazda Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke. A rendezvényt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Szakállamtitkársága, a Külügyminisztérium, valamint Procter & Gamble támogatta. A konferencia a magyar nők esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében, számos a világban élő sikeres magyar nőt szolaltatott meg, ezzel is hozzájárulva a magyar demokrácia erősödéséhez. Az egyedülálló és példamutató rendezvény jelentős, mert megjelenik az együttműködési szándék a civil szféra, a parlamenti pártok, a multinacionális cégek és az EU legmagasabb szintű intézményei részéről a magyar nők esélyegyenlőségének érdekében. A konferencián részt vett az USA magyarországi nagykövete valamint a Kanadai Nagykövetség képviselője. Az EU a 2008. évet a "Kultúrák párbeszéde évének" minősítette. A mi konferenciánk,
mint egy bevezető eseményeként szolgálja az EU jövő évi célját. A két nap alatt számos olyan nő mutatkozott be, aki munkájával bebizonyítja, hogy a nők sikeresek tudnak lenni mind a politikában, mind a művészetekben, az üzleti életben és a sportban. A bemutatkozó hölgyek megerősítették azt, hogy a család, az anyaság mellett is lehet a nőkre támaszkodni, ha hagyják, és lehetőséget kapnak, tudnak sikeres karriert építeni. Megnyilvánult az a törekvés, hogy a munkaerőpiacon érvényesüljön az egyenlő bánásmód a nők és férfiak között (bérek, álláslehetőségek). A konferencia második napján megismerhettünk egy egri gyermekotthont, ahol speciális nevelési igényű gyermekeket nevel-
nek, tanítanak. A gyermekek mind hátrányos helyzetűek, legtöbbjük valamilyen fogyatékossággal él. Mégis számomra egy csoda jelent meg. Jómagam, mint óvodapedagógus érdeklődéssel figyeltem a készülődő gyermekeket, akik nagy lelkesedéssel egy műsort adtak elő. Felejthetetlen élmény volt valamennyi résztvevőnek mikor a gyermekek ritmushangszerekkel kísérték Beethoven IX. szimfóniájának Örömóda c. zenéjét. A résztvevők könnyeikkel küzdve, állva tapsoltak és énekeltek együtt a gyermekekkel. Tiszteletem és elismerésem a pedagógusoknak, akik szeretettel és odaadó munkával fejlesztik, tanítják, nevelik ezeket a gyermekeket, példát mutatva arra, hogy hogyan fogadjuk el, ismerjük el azokat, akik valamiben "mások" mint mi. Elgondolkodtam azon is, hogy az ő szemszögükből nézve valószínűleg nekik mi vagyunk a "mások". Ezért fontosnak tartom, hogy tanuljuk meg elfogadni egymást, próbáljunk meg egymással sikeresen együttműködve, egymást kiegészítve együtt élni. Nagy Lászlóné, Kerületi nőtagozat elnöke
KÜLDJÖN NEKÜNK EGY KÉPET! Településünk névadója, Erzsébet, "magyar királyné", vagyis Sissi. Erzsébet, Miksa bajor herceg és Ludovika bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben. Gyermekkorát jórészt Possenhofenben, a Starnbergi tó partján töltötte. A család meglehetősen szabad életvitele nem terhelte kötelezettségekkel: kedvelt elfoglaltságaival, úszással, lovaglással, hegymászással teltek napjai Ludovika nővére, Zsófia bajor királyi hercegnő Ausztria császárának, I. Ferenc Józsefnek az édesanyja volt. Huszonhárom éves fia számára német hercegnőt keresett, így esett a választás a hercegi család legidősebb lányára, Ilonára. A találkozóra Ludovika kisebbik lányát, Erzsébetet is magával vitte. A császár érdeklődését a tizenhat éves, csendes Sissi keltette fel. 1854 áprilisában kötöttek szerelmi házasságot. Erzsébet alig találkozott politikával lekötött férjével. Magányos volt, és nehezére esett a rideg udvari etiketthez való alkalmazkodás. Viszont tájékozottságot szerzett a politikai életben. Mégis, csak egyetlen alkalommal avatkozott bele komolyan, a magyarok érdekében. Magyar udvarhölgyeket és fel-
6
olvasónőt vett maga mellé. Rendszeres levelezésben állt a magyar liberálisokkal: Andrássy Gyulával és Deák Ferenccel. Képviselte ügyüket, úgy vélte, ez a monarchia megmaradásának egyetlen esélye. Levelekben szólította fel a császárt az osztrák-magyar kiegyezésre. A császár engedett: 1867 februárjában létrejött a kiegyezés, s az új állam: az
Osztrák-Magyar Monarchia. Június 8-án I. Ferenc Józsefet magyar királlyá, Erzsébetet magyar királynévá koronázták. Erzsébet magáénak érezte a magyarok függetlenedési törekvéseit. Egy nem a nyilvánosságnak szánt költeményében elárulja: fiút kíván szülni Magyarországnak, akit magyarnak nevel, s aki majd uralkodóként elszakítja Ausztriától az országot. Elhatározása jegyében született meg Budán 1868-ban legkisebb gyermeke, a magyar királykisasszonynak is nevezett Mária Valéria. PÁLYÁZAT Országszerte számos emlékmű, szobor, festmény őrzi Sissi emlékét. Olvasóinkat most játékra hívjuk: ha bárhol, kerületünkön kívül járva Sissiről készült alkotásra bukkannak, fotózzák le, és a képet - a fotózás helyének pontos megjelölésével - , küldjék be szerkesztőségünk címére: 1203 Bp. Kossuth Lajos u. 49. A jól sikerült képeket megjelentetjük lapunkban, készítőik között pedig jutalmakat sorsolunk ki.
Megkérdezték... − Az volt az újságban, hogy az új, nagy főgyűjtő-csatornát Pesterzsébet déli részén már ebben az évben elkezdik építeni. Miért nem történt ez meg? − Valóban, a Fővárosi Közgyűlés ez évi költségvetési rendeletében elfogadta a mintegy 4 milliárdos beruházás megvalósulását. A tervek szerint már ebben az évben elkezdődött volna az építkezés és a jövő év végére kell készen lennie. A Főváros tájékoztatása szerint elkészültek a tervek. Jelenleg az engedélyezési eljárás folyik, melynek során különösen a vízjogi engedélyek megszerzésével csúsztak meg és amíg minden engedély be nem érkezik, természetesen nem lehet elkezdeni az építkezést. Ugyancsak
problémát jelent, hogy néhány szakaszon a terveket készítők tulajdonosi, tulajdonjogi problémákba ütköztek, melyek tisztázása sem ért még teljesen véget. Ezek a problémák okozták azt, hogy az építkezés nem kezdődött el és most már a várható téli időjárás miatt valószínűleg csak kora tavasszal kezdenek hozzá. − Ebben az évben keményebb tél ígérkezik, mint tavaly. Mindig gondot okoznak a csúszós, takarítatlan utak. Kinek a kötelessége eltakarítani? − A ház előtti utcaszakasz hótól való takarítása és a síkosság megszüntetése az ott lakók, a tulajdonosok kötelessége. Ha valaki
elmulasztja és emiatt baleset következik be, úgy kártérítéssel tartozik. Természetesen ez nemcsak a családi házakra, hanem a társasházakra is vonatkozik, csak ők nyilván közösen látják el ezt a feladatot: a közös képviselő megbíz valakit a feladat elvégzésével. A bővebb szabályokat a Fővárosi Közgyűlés 48/ 1994. számú rendeletében lehet megnézni. Válaszolt: Komoróczy László
Tél a kertben és a ház körül Madáretető Ne feledkezzünk meg a télen élelem nélkül maradó madarakról. Madáretetője nem csak annak lehet, akinek kertje is van! A kertre, térre, vagy legalább olyan utcára nyíló ablak, ahol fa is van, tökéletesen elég. A madarakat ősztől kora tavaszig szükséges etetni. Ha elkezdtük, a tavaszi jó idő beállta előtt semmiképpen se hagyjuk abba. Ha megtennénk, akár éhen is pusztulhat az apró tollas népség, mert a megszokott helyen keresik- várják az ennivalót, és nem néznek időben új élelemforrás után. Életfontosságú kérdés, hogy soha nem szabad morzsával etetni őket! Tévhit hogy ez a megfelelő élelem számukra- felfúvódhatnak, elpusztulhatnak tőle!
A galambok és a gerlék egy jól rögzített, kimustrált tálcáról, öreg tepsiről is szívesen csipegetik a számukra kiszórt magokat: napraforgó, apró szemű kukorica, búza a nekik való. Az énekesmadaraknak már komolyabb etetőházikóra van szükségük - már csak azért is, hogy a galambok ne egyék el előlük a számukra kitett falatokat. Védett helyen akár erős kartondobozból kialakított, házilag könnyen elkészíthető változat is megteszi. A lényeg, hogy az etető egyik, vagy mindkét hosszanti oldala legyen nyitott, ne ázzon be, a magok pedig ne szóródhassanak ki belőle. Számos típusa készen is kapható nagyobb áruházakban és állatboltokban, sőt, néha virágüzletekben is. Az etetőbe speciális magkeveréket állatboltban vehetünk, de szórhatunk bele napraforgó magot, kölest, dióbelet is. Egy-egy gyümölcs darabkával dúsíthatjuk a kínálatot, a cinkéknek pedig az etetőhöz rögzített zsinegen lógó marhafaggyúval, szalonnadarabkával szerezhetünk örömet. Síkos utak - csak sót ne! Bevett régi szokás az utak sózása. A mellett, hogy ez mindenre káros - tönkreteszi a cipőket, a kutyák tappancsát kimarja ( hazatérve téli séták után tanácsos lemosni a lábaikat) az autógumikat is kikezdi, és az út menti zöld területek növényzetét lassan kiöli, nem is biztonságos. Ugyanis nagyobb fagyban már nem hatékony, így a sózás hatására a nappali melegebb időben még megolvadó jég éjszaka a nagyobb mínuszokban aztán igazán veszélyes, tükörjéggé
szilárdul. Só helyett hamut, méginkább homokot, apró szemcséjű sódert, faforgácsot, fűrészport érdemes kiszórni. A legjobb persze, ha sikerül idejében, letaposás előtt eltakarítani a havat. A makacsabb, összeállt részeken olykor érdemes egy erős hagyományos kerti lapáttal besegíteni a rugalmasabb hólapátnak. Tegyünk a köhögés ellen! Az allergia, a nátha, a hörghurut és társai, általános, gyakori betegségeink. Vélhetőleg a szennyezett környezet is közrejátszik abban, hogy a felnőttek körében az egyik leggyakoribb orvosi probléma a köhögés. A légszennyezettség mellett baktériumok, vírusok okolhatók a leggyakrabban a kellemetlen tünetért. A legkomolyabb, sűrűn előforduló köhögéssel járó betegség a tüdőgyulladás, az asztma, a gégerák, és napjainkban - sajnos - egyre inkább a tbc is. Ezek a minden esetben orvosi kezelést igénylő betegségek többnyire magas lázzal, rendkívül heves, vagy elhúzódó panaszokkal, általános gyengeség érzettel járnak. A "könynyebb" esetekkel, a megfázással magunk is szembeszállhatunk az immunrendszer erősítésével, egészséges életmóddal. Ha már "beszereztük" a köhögést, párologtassunk a lakásban eukaliptusz-illóolajat, vagy kamillateát. Szintén enyhíthet a bajon a hársfa vagy bodza tea, a torokfájásra is gyógyírként ható bodza lekvár, a langyos mézes tej, vagy a régi, jól bevált köhögés ellenes és egyben esti nyugtató ital: egy bögre langyos tejben jól keverjünk el egy evőkanál mézet és egy tojás sárgáját, s lassan, aprókat kortyolva fogyasszuk el.
7
Előző rejtvényünk helyes megfejtése: A Virágzó Pesterzsébet díj. Köszönet a kertészkedőknek! Nyerteseink: Tóth Mihályné, Puska Lászlóné, Németh Istvánné. A megfejtést nyílt levelezőlapon február 15-éig kérjük szerkesztőségünk címére (1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 49.) elküldeni. A helyes megfejtést beküldők között 3 könyvet sorsolunk ki. A mostani feladvány a közelgő ünnepekhez kapcsolódik.
Nagy sikerû ruhagyûjtõ akció Szolidaritásból Pesterzsébet lakosai jelessel végeztek a Fiatal Baloldal Pesterzsébeti Szervezete ruhagyűjtő akciója keretében. A gyűjtést előző számunkban hirdettük meg, s nem kis meglepetésre annyi ruha gyűlt öszsze, hogy a szobába, ahol a ruhákat tároltuk, be sem lehetett már menni, szinte a plafonig ért a ruhahalom. Sőt, még otthonunkban is tárolni voltunk kénytelenek azokat a ruhákat, amelyekért mi mentünk ki hétvégenként, autóval. De szívesen tettük mindezt, mert Pesterzsébet igazán rászorulóin tudtunk ezzel segíteni. A sok-sok nadrágot, pulóvert, télikabátot, cipőt két olyan szervezet számára juttattuk el, amely szervezetek már gyakor-
Elérhetőségeink: e-mail:
[email protected]
levélcím: 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 49.
lattal rendelkeznek a használt holmik továbbításában. Felkerestük a Keresztény Advent Közösség által a Kapitánypusztán működtetett Hajléktalanok Nappali Melegedőjét, ahol az otthonnal nem rendelkező honfitársainknak tudtunk meleg holmival kedveskedni. De nemcsak azok szorulnak rá a meleg holmira, akik otthon nélkül élnek. A Szociális Foglalkoztató Baross utcai telephelyén már évek óta folyamatosan osztanak ruhákat azoknak,
akik nem tehetik meg, hogy ruházkodásuk kövesse az időjárás néha szeszélyes változásait. Meggyőződésünk, hogy az öltönyök, kosztümök, kabátok és cipők itt is jó helyre kerültek. Jó érzéssel fejeztük tehát be akciónkat. Sok-sok honfitársunkon tudtunk segíteni úgy, hogy ebben valamennyi pesterzsébeti lakos támogatását kértük, s akiktől ezt meg is kaptuk. Az összefogás újabb sikertörténeteként könyvelhetjük el az elmúlt két hónapot, s az akcióban való részvételt. Köszönjük Pesterzsébet!! Lendvai Anna
PESTERZSÉBETI
ÖSSZHANG Alapította az MSZP XX. ker. Szervezete Főszerkesztő: Domján Katalin Szerkesztőség: 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 49. Tel.: (06-1) 283-0910