PUBLIKÁCIÓS LISTA LEKTORÁLT/REFERÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK (A MAB-NAK A TÖRZSTAGSÁGRA VONATKOZÓ SZEMPONTRENDSZERE ALAPJÁN, LÁSD A FÜGGELÉKET)
A)
I. Szakkönyv, monográfia 1. Külföldön idegen nyelven: 2. Magyarországon idegen nyelven: 3. Külföldön magyarul: 4. Magyarországon magyarul 1. A gondviseléshittől a vitalizmusig (A magyar költészet világképének alakulása a 19. század második felében), Csokonai-könyvtár 2., Csokonai Kiadó, Debrecen, 1994, 334 l. (21 A/5 ív) 2. Két világ közt választhatni. Világkép és többszólamúság Az ember tragédiájában, Irodalomtörténeti füzetek, Argumentum kiadó, Bp., 1997, 180 l. (9,11 A/5 ív) 3. „…az ember véges állat…” A kultúrantropológia fordulata a felvilágosodás után – Herder és Kölcsey, Kölcsey Társasági Füzetek 10., Fehérgyarmat, 1998, 122 l. (9,14 A/5 ív) 4. A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban, Balassi Kiadó, Bp., 2005, 671 l. II. Egyetemi/főiskolai tankönyv 1. Külföldön idegen nyelven: 2. Magyarországon idegen nyelven: 3. Külföldön magyarul: 4. Magyarországon magyarul: III. Könyvfejezet 1. Külföldön idegen nyelven: 1. Weltschmerz in der ungarischen Literatur, in: Lenau-Jahrbuch, Internationale Lenau-Gesellschaft, Wien–Stockerau, Band 23/1997, 173–198. 2. Hormayrs Archiv und das Programm der Nationalliteratur. In: Ágoston Zénó Bernád – Márta Csire – Andrea Seidler (Hg.) On the Road – Zwischen Kulturen unterwegs. Finno-Ugrian Studies in Austria, Band 7. Wien–Münster, LIT Verlag, 2009, 215–225. 3. Das bäuerliche Weltbild als Herausforderung in der ungarischen Erzählkunst – Kálmán Mikszáth und sein Erbe am Anfang des 20. Jahrhunderts, in: Herbert van Uffelen–Dirk de Geest–Christine Hermann–Hikde Moors (Hrsg.), Heimatliteratur 1900–1950 regional, national, international (Wiener Schriften zur niederländischen Sprache und Kultur, Band 5.), Wien: Praesens Verlag, 2009, 103–118. 2. Magyarországon idegen nyelven: -
20
3. Külföldön magyarul: 1. A nemzetfogalom változatai a 19. századi magyar irodalomban, in Štefan Šutaj – László Szarka (Eds.) Regionálna a národná identita v mad’arskej a slovenskej histórii 18–20. storočia / Regionális és nemzeti identitásformák a 18– 20. századi magyar és szlovák történelemben, Presov: Universum, 2007, 40–47. (szlovák és angol nyelvű rezümével) 4. Magyarországon magyarul: 1. A „hideg vizsgáló ész” s a „szeretettel tölt szív” tudománya (Ismeretelméleti pozíciók Kölcsey Ferenc gondolkodásában). In: Mesterek, tanítványok. Ünnepi tanulmánykötet a hetvenéves Csetri Lajos tiszteletére, szerk. SZAJBÉLY Mihály, Budapest, Magvető, 1999, 283–312. 2. Ész és hit (Adalékok a 18–19. század fordulójának vallásbölcseleti vitájához). In: Egyház és művelődés. Fejezetek a reformátusság és a művelődés XVI–XIX. századi történetéből, szerk. G. SZABÓ Botond, FEKETE Csaba, BERECZKI Lajos, Debrecen 2000, 429–481. 3. A „mi világunk” látóhatára (Elméleti megfontolások a nemzeti irodalom diskurzusainak vizsgálatához). In: In honorem Tamás Attila, szerk. GÖRÖMBEI András, Debrecen, 2000, 453–470. 4. Hagyományközösségi szemlélet és irodalmi kánon. In: A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. TAKÁTS József, Pécs, 2000, 125–144. 5. „…a kozmopolitizmusnak szükségképpen patriotizmusnak kell lennie…” (Egy elfeledett diskurzus és Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című verse). In: Vörösmarty és a romantika, szerk. NAGY Imre és TAKÁTS József, Pécs, 2001, 159–171. 6. A hunok harca a két Aranynál – avagy egy irodalomszemléleti hagyomány vége. In: A két Arany. Összehasonlító tanulmányok, szerk. KOROMPAY H. János, Budapest, 2002, 98–120. 7. Nemzetiség és nyelvszemlélet a magyar romantika irodalmában. In: „Mit jelent a suttogásod?” A romantika: eszmék, világkép, poétika, szerk. NAGY Imre és MERÉNYI Annamária, Pécs, 2002, 121–138. 8. Nyelv és költészet viszonya Verseghy Ferenc gondolkodásában. In: In memoriam Verseghy Ferenc, 6. A Szolnokon 2002. szeptember 27-én rendezett tudományos ülésszak anyagából, ], szerk és bev. Szurmay Ernő, Szolnok, 2003, 71–95. 9. Nemzet és irodalom fogalmainak viszonya a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban. In: Az irodalomtörténet esélye, szerk. VERES András. Budapest, 2004. Gondolat Kiadó, 13–22. 10. A népies fogalma Toldy Ferencnél és Arany Jánosnál. In: „De mi a népiesség…”, Bp., 2005. 319–336. 11. Mi a nemzeti irodalom? Mitől nemzeti az irodalom? In: Nemzet – identitás – irodalom, szerk. BÉNYEI Péter és GÖNCZY Monika, Csokonai Universitas könyvtár 35., Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005, 236–259. (Az Értékek akadémiája című előadássorozat keretében 2003. december 10-én, a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában megtartott előadás szerkesztett változata)
21
12. „Mindenben ellenkezőképpen gondolkozunk”. A hagyományközösségi paradigma elődeinek fellépése Kazinczyval szemben. In: Nemzet – identitás – irodalom, szerk. BÉNYEI Péter és GÖNCZY Monika, Csokonai Universitas könyvtár 35., Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005, 293–328. 13. A nemzeti irodalom hagyományközösségi paradigmájának elmélete és gyakorlata Arany Jánosnál, in: Nemzet – identitás – irodalom, szerk. BÉNYEI Péter és GÖNCZY Monika, Csokonai Universitas könyvtár 35., Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005, 329–409. 14. A nemes magyar nemzet szépliteratúrája. Toldy Ferenc: A magyar költészet története. In: A magyar irodalom történetei, főszerkesztő: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, a kötet szerkesztői: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András, Bp.: Gondolat, 2007, 368–383. 15. „Népies-nemzeti”, „nemzeti klasszicizmus” – a nemzeti irodalom hagyományközösségi szemlélete. Arany János: Naiv eposzunk. In: A magyar irodalom történetei, főszerkesztő: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, a kötet szerkesztői: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András, Bp.: Gondolat, 2007, 445–460. 16. Történelem és irónia. Madách Imre: Az ember tragédiája. In: A magyar irodalom történetei, főszerkesztő: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, a kötet szerkesztői: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András, Bp.: Gondolat, 2007, 461–490. 17. Kölcsey filozófiai tájékozódásának változásairól. In: Kolligátum. Tanulmányok a hetvenéves Bíró Ferenc tiszteletére, Bp., Ráció, 2007, 465–479. 18. A nemzetfogalom fenomenológiai megközelítésének lehetséges hasznáról. In: A nemzeti tudományok historikuma, szerk. KULIN Ferenc és SALLAI Éva, Kölcsey Füzetek XVIII., Bp., Kölcsey Intézet, 2008, 307–324. 19. Metaforikus hálózatok a Toldiban és a Toldi estéjében, in. BÓNUS Tibor – EISEMANN György – LŐRINCZ Csongor – SZIRÁK Péter (szerk.): A hermeneutika vonzásában. Tanulmányok a 60. éves Kulcsár Szabó Ernő tiszteletére. Bp.: Ráció, 2010, 334–348. 20. Lírakritikai normák a Koszorúban. In: Építész a kőfejtőben. Tanulmányok Dávidházi Péter hatvanadik születésnapjára, szerk. HITES Sándor és TÖRÖK Zsuzsa, Bp.: rec.iti, 2010, 177–187. 21. Nyelvében él a nemzet? A 18–19. századi nyelvnemzet-koncepciók néhány tanulsága, in: SZEGEDY-MASZÁK Mihály (főszerk.): Nemzeti művelődés – egységesülő világ, Bp.: Napkút Kiadó, 2010, 251–267. 22. Idegenség és önkép az irodalomban (Néhány példa a 19. század magyar irodalmából), in: Eruditio, virtus, constantia. Tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletére, Debreceni egyetemi Kiadó, 2011, 715–723.
IV. Szakfolyóiratban megjelent tanulmány 1. Külföldön idegen nyelven 1. Traditionswechsel in der ungarischen Gegenwartsliteratur, Zeitschrift der Jura Soyfer Gesellschaft, 3/1995, 9–15.
22
2. Wizje historii w Tragedii człowieka Imre Madácha, Ethos (Kwartalnik Instytutu Jana Pawła II Kul – Lublin i Fundacji Jana Pawła II – Rzym) [a lublini II. János Pál Intézet és a római II. János Pál Alapítvány negyedéves folyóirata], Nr. 56., 2001/4., 220–236. 3. Deutschsprachige Schriftsteller in Ungarn am Scheideweg, Hungarologische Beiträge, Berlin–Budapest 2010, 11–33.
2. Magyarországon idegen nyelven 1. Interculturalism (We’re on Our Way to the Promised Land), Budapest Review of Books, Winter 1995. 167–174. 3. Külföldön magyarul 1. Az ember tragédiája világai (Elméleti-módszertani megfontolások polifonikus művek elemzésével kapcsolatban), Hungarologische Beiträge 1998, 83–115. 2. Friedrich Schlegel bécsi előadásai és a magyar nemzeti irodalom hagyományközösségi paradigmája, Legkisebb közös többszörös (A kolozsvári Láthatatlan Kollégium elméleti folyóirata), 2001/tél, 102–111. 4. Magyarországon magyarul 1. Hazafelé a Mindenségbe (Pilinszky János költészetéről), Alföld 1980/5. 59–64. 2. Modalitás-típusok a 19. század hetvenes éveinek magyar lírájában, Studia Litteraria 18. (1980), 93–122. 3. A nem racionális megismerés esélyei, Valóság 1982/3. 63–69. 4. A magyarság és egyetemesség élménye Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi és Arany néhány versében, Studia Litteraria 21. (1983), 15–51. 5. Az ember tragédiája kompozíciójáról, Irodalomtörténeti Közlemények 1986/1–2. 132–147. 6. „Képzelem és szent igaz, Hogy akkor ott megáll a Nap…” (Vajda János költői világképéről), Studia Litteraria 25. (1987), 67–98. 7. A népies-nemzeti irány költői világképének néhány problémája, Irodalomtörténet 1987–1988/3., 401–434. 8. Szentimentális-biedermeier irány a XIX. század második felének magyar lírájában, Irodalomtörténeti Közlemények 1989/1–2., 48–63. 9. Komjáthy Jenő költői világképének alakulása, Irodalomtörténet 1989/4., 610– 640. 10. A költői hatás megújítói a 19. század végének magyar lírájában, Studia Litteraria 30. (1991), 98–117. 11. A vágytalan boldogság költője (Czóbel Minka költői világképéről), Irodalomtörténeti közlemények 1994/1., 32–51. 12. A költői világkép fogalma, Gond 7. (1994) 96–143. 13. „…Virgilje lehet legfőlebb; de Homérja soha” (Arany János és a „népi tudalom”), Irodalomtörténet 1995/1., 102–119.
23
14. Egy új Komjáthy-kiadás körvonalai, Studia Litteraria 35. (1995), 67–100. 15. Interkulturalizmus (Alois Wierlacher [hg.]: Kulturthema Fremdheit. Leitbegriffe und Problemfelder kulturwissenschaftlicher Fremdheitsforschung), Budapesti Könyvszemle 1996/ tavasz, 16–25. 16. „…az ember véges állat…” (Kölcsey irodalomszemléletének kultúrantropológiai hátteréről), Alföld 1997/5. 34–58. = epa.oszk.hu/00000/00002/00017/kolcsey.html - 90k 17. A pásztortűz lángja (Az eposz és a regény őrségváltásának néhány vonása a magyar irodalomban), Hitel 1999/7., 88–101. 18. Rohonyi Zoltán: „…úgy állj meg itt, pusztán”, Közelítések XIX. századi irodalmunkhoz: Esszék, tanulmányok, Budapest, Balassi, 1996. 231 l., Irodalomtörténeti Közlemények 1999/1–2., 221–231. = www.itk.iti.mta.hu/199912/svarga.htm - 44k = http://epa.oszk.hu/00000/00001/00008/svarga.htm 19. Erdélyi János irodalomtörténeti koncepciójáról, Irodalomtörténet, 2000/1, 15– 35. és 2000/2, 89–100. 20. Szentenciák és kontextusuk Az ember tragédiájában, in: Értékek kontextusa, kontextusok értéke. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról (Studia littreraria 40.), Debrecen, 2000, 114–127. 21. Barta János és az egzisztenciális perspektíva (Néhány szó Barta János Arany-képéről), Irodalomtörténet, 2002/1, 44–52. 22. A nemzet mint szimbolikus értelemvilág (Bevezetés a nemzeti irodalom 19. századi fogalmainak tanulmányozásához), Alföld, 2002/5. 37–62. = http://epa.oszk.hu/00000/00002/00073/varga.html 23. A népnemzeti irodalom fogalma Gyulai Pálnál, Jelenkor, 2002/7–8., 805–817. 24. Az Uránia programja és az irodalmi modernizáció hagyományközösségi alternatívája, Hitel, 2002/8., 88–101. 25. A történelem perspektívái Az ember tragédiájában, Debreceni Szemle, 2002/3., 388–404. 26. Felhőjátékok (Költészettan és ismeretelmélet kapcsolata Arany Jánosnál), Alföld, 2003/1., 47–60. 27. „Benne a keresztyén hagyomány nemzeti szellemben van felfogva” (Vallás és nemzeti kultúra viszonya 19. századi református gondolkodóinknál), Protestáns Szemle, 2003/1, 1–11. 28. A hagyomány elvének érvényre jutása Kölcsey Ferenc gondolkodásában Irodalomtörténeti közlemények, 2003/4–5., 399–441. = www.itk.iti.mta.hu/200345/svarga.htm - 166k = http://epa.oszk.hu/00000/00001/00013/svarga.htm 29. A nemzeti irodalom eredetközösségi koncepciója – Toldy Ferenc. Literatura, 2004/2., 143–170. 30. Isten csendjében. Dialógus Bíró Ferenc Katona-monográfiájával. Literatura, 2004/2., 257–273. 31. A narratív sémák szerepe A Noszty-fiú…-ban. in: Normakövetés és normaszegés 19. századi elméletekben és műfajokban, Studia Litteraria 45., Debrecen, 2005, 192–208. = „A Noszty-fiú esete Tóth Marival”. Tanulmányok, szerk. MILIÁN Orsolya, Gondolat Kiadói Kör − Pompeji, Bp.−Szeged, 2008, 7−29.
24
32. Textológiák között (Az ember Tragédiája: Szinoptikus kritikai kiadás). Holmi, 2006/3., 410–421. 33. Toldy Ferenc a népköltészet és a műköltészet viszonyáról, Irodalomtörténeti Közlemények, 2006/1–2., 90–98. 34. Elízium elvesztése. Csetri Lajos válogatott tanulmányairól, Alföld 2009/10., 58–74. 35. Akkulturációs stratégiák a XIX. századi magyar irodalomban, Hitel 2009/10., 94–101. 36. Horváth János Fejlődéstörténetének örökségéről. Irodalomtörténeti Közlemények 2009/2., 639–649. 37. Mikszáth „tudásregényei”, Tiszatáj, 2011/november, 101–128. 38. Az idegenség visszanyerése (avagy a 19. századi magyar irodalom 21. századi távlatban) / S. Varga Pál, Alföld / 63 évf. / 3. szám / 2012 / 67–74. / ISSN 0401–3174 39. Retorika, transzcendencia és tragikum a Buda halálában / S. Varga Pál, Irodalomtörténet / 100. évf. / 1. szám / 2012 / 3–26. / ISSN 0324 4970 40. Kollektív emlékezet és történeti tudományok / S. Varga Pál In: Emlékezethelyek, Studia Litteraria / 51. évf. / 1–2. szám / 2012 / 32–40. / HU ISSN 0562–2867 (print), HU ISSN 2063–1049 (online) V. Gyűjteményes kötetben, konferenciakiadványban megjelent tanulmány 1. Külföldön idegen nyelven 2. Magyarországon idegen nyelven: 3. Külföldön magyarul: 4. Magyarországon magyarul B) EGYÉB TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK VI. Szerkesztett kötet 1. Külföldön idegen nyelven: 2. Magyarországon idegen nyelven: 3. Külföldön magyarul: 4. Magyarországon magyarul: 1. Komjáthy Jenő összes költeményei, A magyar költészet kincsestára 29., Unikornis kiadó, Bp., 1995, 356 l. (szerkesztés, jegyzetek, utószó) 2. Reviczky Gyula összes költeményei, A magyar költészet kincsestára 40., Unikornis kiadó, Bp., 1996, 336 l. (szerkesztés, jegyzetek, utószó) 3. Vajda János válogatott költeményei, A magyar költészet kincsestára 57., Unikornis kiadó, Bp., 1997, 328 l. (válogatás, szerkesztés, jegyzetek, utószó), 4. Arany János: Tanulmányok és kritikák, Csokonai Könyvtár. Források, 4., Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998, 601 l. (válogatás, szerkesztés, jegyzetek, utószó) 5. . Arany János: Tanulmányok és kritikák / S. Varga Pál / Debrecen / Kossuth Egyetemi Kiadó / 1998 / 601 o. / Csokonai Könyvtár. Források / 4. / ISSN 1418– 3242 ISBN 978-963-318-256-7 ISBN 978-963-318-236-9 Ö (válogatás,
25
szerkesztés, jegyzetek, utószó), 2., javított kiadás: 1–2. kötet / Debreceni Egyetemi Kiadó / 2012 / 557 o. 6. Emlékezethelyek (Studia Litteraria, tematikus szám) / S. Varga Pál / Debrecen /Debreceni Egyetemi Kiadó / 2012 / 192 o. / HU ISSN 0562–2867 (print), HU ISSN 2063–1049 (online) (szakmai szerkesztés)
VII. Egyetemi, főiskolai jegyzet 1. Külföldön idegen nyelven: 2. Magyarországon idegen nyelven: 3. Külföldön magyarul: 4. Magyarországon magyarul: 1. A magyar irodalom története 1849–1905. Tankönyvkiadó, Bp. 1989. (IMRE Lászlóval és NAGY Miklóssal)
VIII. Ismertetés, recenzió 1. Külföldön idegen nyelven: 2. Magyarországon idegen nyelven: 3. Külföldön magyarul: 4. Magyarországon magyarul 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Szöllősi Zoltán: Vacsora jégen, Alföld, 1978/6., 78–79. Fodor Ákos: Kettőspont, Alföld, 1978/7., 85–86. Gábor Zoltán: Fűszálak élein, Alföld, 1978/10., 80–81. Garai Gábor: Szélcsönd és újra szél, Alföld, 1979/8., 86–88. Kapcsa János kiállítása, Alföld, 1979/8., 94–95 Bényi Árpád kiállítása a Fényes Adolf-teremben, Alföld, 1979/11., 93–94. Gulyás József: A tenger küszöbén, Alföld, 1980/1., 81–82. Tandori Dezső: A meghívás fennáll, Alföld, 1980/6., 85–86. Költők útközben (Rózsa Endre: Kietlen ünnep, Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának megváltozása, Apáti Miklós: Korai hattyúdalok), Alföld, 1981/1.,85–87. 10. Lászlóffy Aladár: …hogy kitudódjék a világ, Alföld, 1981/7., 74–77. 11. Örkény István: Lágerek népe, Alföld, 1981/8., 81–82. 12. Tar Sándor: A 6714-es személy, Alföld, 1982/2., 90–91. 13. Nemzedékek és „nemzedékek” (Csengey Dénes: „…és mi most itt vagyunk”), Alföld 1984/8., 68–73. 14. „Ki viszi át…”? (Töprengések Görömbei András könyvéről), Határ, 1986/2., 85–91. 15. Freud és az egyistenhit (Sigmund Freud: Mózes), Valóság, 1987/12., 101–103. 16. A kulcskeresés művészete (Barta János: A pálya végén), Alföld, 1988/1., 68–71. 17. A rózsa visszahódítása (Umberto Eco: A rózsa neve), Valóság, 1988/11., 112– 115. 18. Imre László: Arany János balladái, Alföld, 1989/5., 78–83.
26
19. A tragikus Arany (Keresztury Dezső: „…csak hangköre más”), Irodalomtörténet, 1990/1., 183–191. 20. Egy misztikus költő ébresztése (Komjáthy Jenő: Vers és próza, vál., s. a. r., bev. és jegyzetekkel ellátta: Rába György,) Irodalomtörténet 1991/4., 594–600. 21. Virgil Nemoianu: The Taming of Romanticism, European Literature and the Age of Biedermeier, Helikon 1992/1., 138–140. 22. H. Törő Györgyi–Nagy Miklós–Tódor Ildikó: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1849–1905, Budapesti Könyvszenle 1993/nyár, 223–225. 23. A rendteremtés melankóliája (Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk), Alföld, 1993/8., 80–86. 24. Magyar-e a magyarországi filozófia? Megjegyzések Mészáros András A filozófia Magyarországon című könyvéről, Vigilia, 2002/4., 314–317. 25. A későromantikus magyar líra / Eisemann György / Bp. / Ráció / 2010 328 o. / ISBN 978-615-5047-01-5 In: Irodalomismeret / 2 (24.) évf. / 2. szám / 2012 / 97–102. / HU ISSN 0865-6886 IX. Egyéb publikációk Lexikonszócikkek: 28 szócikk az Új Magyar Irodalmi Lexikonban (Bp. 1994.) 15 szócikk a Katolikus Lexikonban (1996-tól) 19 német nyelvű szócikk a Kindlers Literaturlexikonban Stuttgart, 2009.
1. Fonetikai gyakorlatok finneknek (Hungarolingua) A Jyväskylän Yliopoistin Hungarologian Isnstituutti és a Debreceni Nyári Egyetem közös kiadványa, 1993. (BÁTHORY Ágnessel) 2. Debrecen [útikönyv], Lícium-Art kiadó, Debrecen, 1994. (TÓTH Pállal) 3. Endre Ady (szócikk), Dictionary of Literary Biography, Volume 215: TwentiethCentury Eastern European Writers, Ed. by Steven Serafin, Hunter College of the City University of New York, Detroit–San Francisco–London–Boston– Woodbridge, Conn., 1999, 3–16. 4. Imre Madách (bev., vál.), Patrimonie Litteraire Europeen, 11a, Renaissances nationales et conscience universelle 1832–1885, Romantismes triomphants, De Boeck & Larcier s. a., Paris, Bruxelles, 1999, 616–623. 5. Zsigmond Kemény (bev., vál.), Patrimonie Litteraire Europeen, 11b, Renaissances nationales et conscience universelle 1832–1885, Romantismes reflechis, De Boeck & Larcier s. a., Paris, Bruxelles, 1999, 49–56. 6. A Martinkó András-díj 1998. évi odaítéléséről, ItK, 1998/5–6. 825–828. = http://epa.oszk.hu/00000/00001/00007/kronika.htm#svarga 7. „Költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak” (Az Arany János-kiállítás megnyitójának szövege), Irodalmi Múzeum (A Petőfi Irodalmi Múzeum hírlevele), 2002. ősz–tél, 4–5. 8. Disputálni fogunk. Debreceni Disputa, 2003/12, 3–4. 9. Lehet, hogy eltévedsz. Debreceni Disputa, 2004/1., 3.
27
10. „Más juhaim is vannak, amelyek más akolból valók”. (Kerekasztalbeszélgetés a felekezetek közeledéséről), Debreceni Disputa, 2004/2, 34–42. 11. Arisztotelész csodálatos és megrendítő világa (Simon Attila: Az örök feladat. Antik tanulmányok), Debreceni Disputa, 2004/5., 46–48. 12. Helyben vagyunk. Debreceni Disputa, 2004/7–8., 3. 13. Ezek tudnak valamit, Debrecen, 2004. szept. 14. Berlin, Drezda, avagy emlékezés és építészet. Debreceni Disputa, 2004/10, 41– 47. 15. Mi a nemzet? Debreceni Disputa, 2005/1, 3. 16. A legrosszabb demokrácia… Debreceni Disputa, 2005/4., 3. 17. A zene esélyei: a mi esélyeink (Beszélgetés Karasszon Dezső orgonaművésszel). Debreceni Disputa, 2006/2., 4–9. 18. ’56 leckéje, Debrecen, 2006. október 22. 19. Elképzelt közösségek – ? Debreceni Disputa, 2007/5., 3. 20. Disputálni fogunk. A város fiatal lapja: a Debreceni Disputa. Debreceni Szemle, 528−532. 21. A tenger fenekén. Debreceni Disputa, 2008/2., 3. 22. Az emlékezés értelme, Debrecen, 2008. október 21., 3. 23. A göttingai paradigma, Debreceni Disputa, 2008/7–6., 126–127. 24. Karjel-ország, Debreceni Disputa, 2008/9., 3. 25. A Biblia egy éve, Debreceni Disputa, 2008/11–12., 45–53. 26. Menekülés Isten elől, Debreceni Disputa, 2008/11–12., 125–128. 27. A trauma értelme, Debreceni Disputa, 2009/5, 3. 28. A Matchbox-paradoxon, Debreceni Disputa, 2009/10., 62–64. 29. A nyelv, amelyben élünk. Közösség (Református magazin), 2010/2., 12–13. 30. Berlintől Berlinig, Debreceni Disputa, 2010/6., 3. 31. Ön-kormányzat, Debreceni Disputa, 2010/9., 3. 32. A Magyar Tudományos Akadémia új levelező tagjai, Magyar Tudomány, 2010/9, 1131–1133. 33. Szerkesztői előszó, Emlékezethelyek, Studia Litteraria 2012/1–2., 2–7 S. Varga Pál publikációinak visszhangja A gondviseléshittõl a vitalizmusig ISMERTETÉS, RECENZIÓ RÁCZ István György: A költészet világvesztésének krónikája, Könyvvilág 1994/3. MADARÁSZ Imre: Köznevelés 1994/18. IMRE László: „Boldogságtudomány” és nemzeti horizont Csokonaitól Adyig (Debreczeni Attila: Csokonai, az újrakezdések költője, Taxner-Tóth Ernő: Rend, kétely, nyugtalanság, S. Varga Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig). Hitel 1994/10, 104–108. HIMA Gabriella: Alföld 1994/8, 80–83. SZÉLES Klára: Egy nagyigényű líratörténeti szemle (A magyar líra világképi tendenciái a 19. század második felében; Varga Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig), Tiszatáj, 1995/1, 35–44. GÁNGÓ Gábor: Irodalomtörténeti Közlemények, 1995/5–6, 662–666.
28
NÉMETH Zoltán: A költői világkép újszerű felfogása (S. Varga Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig című kötetéről), Irodalmi Szemle (Pozsony), 1997/3. 76–80. HIVATKOZÁSOK DÁVIDHÁZI Péter: Hunyt mesterünk, 1992, 398., 416. (kéziratként); DEBRECZENI Attila: Csokonai, az újrakezdések költője, 1993, 263–264. (kéziratként); RÁCZ István György: „Apokalipszis ma” (Vörösmarty Mihály Előszó), Studia Litteraria 1995, 49. TAXNER-TÓTH Ernő: Nemzeti hagyományok. Töprengések Kölcsey üzenetéről, Hitel 1995/5., 29., 31–32. GÁNGÓ Gábor: Asbóth János és Eötvös József, Világosság 1995/8–9., 108. BORBÉLY Szilárd: A Vanitatum vanitas szövegvilágai, 1995, 159. KULCSÁR-SZABÓ Zoltán: A „korszak” retorikája. A korszak- és századforduló mint értelmezési stratégia, Literatura, 1996/2., 127–143.: 31. lábj. → Zoltán KulcsárSzabó: Die Rhetorik der »Epoche«, in: Epoche – Text – Modalität. Diskurs der Moderne in der ungarischen Literaturwissenschaft, Hrsg. von Ernő Kulcsár Szabó und Mihály Szegedy-Maszák, Max Nimeyer Verlag Tübingen 1999, 213–233: 223. SZILI József: Arany hogy istenül, 1996, 285. HORVÁTH Károly: Haza és emberiség eszménye Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor költészetében, in: uő, A romantika értékrendszere, 1997, 191. SZÉLES Klára: Eisemann György. Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében, ItK, 1998/5–6. NYILASY Balázs: Arany János, Bp., 1998, 16., 100., 171., 178. EISEMANN György: A romantikától a modernség felé (Vonások a 19. századi magyar líra korszakváltásához), in: E. Gy., A folytatódó romantika, Bp.: Orpheusz, 1999, 92−116.: 94/115. SZILI József: Önszerkesztő és önzáró szövegstruktúrák a XIX. századi magyar lírában, in „Légy, ha bírsz, te »világköltő«…”, Bp.: Balassi, 1998, 63–93.: 63./91.; Tompa fekete módja, uo., 94–124.: 111/124.; Vajda János, az esszenciális szerelem költője, uo. 125–168.: 130/165., 157/167., 159./168.; Komjáthy Jenő, az istenálmok fejedelme, uo. 169–182.: 177./182. MARGÓCSY István: Petőfi Sándor, Bp., 1999, 274., 281., 298. HITES Sándor: Ugyanakként mondása másnak, http://www.iskolakultura.hu/documents/2000/3/szemle.pdf TAKÁCS Judit: A szubjektum problémája Czóbel Minka lírájában, It, 2000, 435–461.: 439., 461. BÉNYEI Péter: Elbeszélések a személyiség identitásvesztéséről, in: Értékek kontextusa és kontextusok értéke 19. századi irodalmunkban (Studia Litteraria, tomus XXXVIII,), Debrecen, 2000, 65–83.: 78., 81. NAGY Miklós: Új válogatás Arany László életművéből. A délibábok hőse és egyéb művek, szerkesztette Tóth Ferenc, It, 2000, 608–609: 609. SZÉLES Klára: Rajz és irodalom a szecesszió idején, Magyar Tudomány, 2000/2. KULIN Ferenc: A népköltészet fogalmi megragadása, in: A XIX. század vonzásában. Tanulmányok T. Erdélyi Ilona tiszteletére, Piliscsaba, 2001, 148–156: 148. GYAPAY László: „A tisztább izlésnek regulájival”, Kölcsey kritikusi pályakezdése, Bp.: Universitas, 2001, 290. EISEMANN György: A „befagyott emlékezet” és a „világfolyás” (Vajda János: A kárhozat helyén), It 2001, 325–340: 325., 333.
29
LAKNER Lajos: A Petőfi Ház mint a Petőfi-kultusz újraélesztője, Gömörország, 2004/nyár = http://www.gomororszag.sk/gom0402.html LAKNER Lajos: Az önismeret kertjében. Utószó. in: Oláh Gábor: Naplók. Szerk., a jegyzeteket és az utószót írta: L. L., –.: TARJÁNYI Eszter: A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai, Bp., 2002, 132., 133. Z. KOVÁCS Zoltán, „»Vanitatum vanitas« maga is a húmor” Az irónia (korlátozásának) változatai a magyar romantika irodalmában, Bp, 2002, 268. KULCSÁR-SZABÓ Ernő–MOLNÁR Gábor Tamás–SZIRÁK Péter: Alakzatváltások az irodalmi modernségben, in: hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben, szerk. BEDNANICS Gábor, BENGI László, KULCSÁR-SZABÓ Ernő és SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Bp., Osiris, 2003, 24. HANSÁGI Ágnes: Emlékezet, idő, identitás. A temporális idegenség tapasztalata a romantika és a modernség korszakküszöbének ártelmezésében. In: Identitás és kulturális idegenség, szerk. BEDNANICS Gábor–KÉKESI Zoltán–KULCSÁR SZABÓ Ernő, Budapest, 2003, 107–121: 117., 121. JÁNOSI Zoltán: A láthatatlan paradigma (A folklór és a népiesség kapcsolatának történeti változata a magyar költészetben, in: „De mi a népiesség?” Bp.: TTFK Kölcsey Intézete, 2005, 43–93.: 49/89, 54/90, 91. EISEMANN György: Átmenet vagy fordulat? – 1876 Vajda János: Újabb költemények, in: A magyar irodalom történetei, 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály és Veres András, Bp.: Gondolat, 2007, 540–547.: 543. EISEMANN György: Líra és bölcselet – Komjáthy Jenő: A homályból, in: A magyar irodalom történetei, 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály és Veres András, Bp.: Gondolat, 2007, 598–610.: 602. BÉNYEI Péter, A történelem és a tragikum vonzásában. A történelmi regény műfaji változatai és a tragikum kérdései Kemény Zsigmond írásművészetében, Debrecen: Kossuth Egyetemi, 2007, 105. IMRE László: Tompa Mihály vallási élményének tanulságai egykor és ma, in: Margonauták. Írások Margócsy István 60. születésnapjára, szerk Csörsz Rumen István et al., Bp., rec.iti, 2009, 298–306.: 303., 304. BEDNANICS Gábor: Kerülőutak és zsákutcák. A modern magyar líra kezdetei, Bp.: Ráció, 2009, 59., 88.,93., 104., 122., 133., 142., 147., 152., 155., 161., 167., 171., 187– 188., 203., 222. BALÁZS Imre József: Az erdélyi magyar költészet az 1920-as években, Nyelv- és irodalomtudományi közlemények, LI. Évf., 2007/1–2., 3–28.: 7. SCHEIN Gábor, SZARKA Judit: Az Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve, Szövegértés-szövegalkotás kompetencia – Középiskola, 9–12. évfolyam, Magyar nyelv és irodalom, 2008, 153., 159. IMRE László: Személyközi és szövegközi viszonya és funkciója Tompa Mihály költészetében, Irodalomtörténeti Közlemények 2009/3. 255–272.: 265., 271., HORVÁTH Erzsébet: Sinka István mitologizáló költői világa, PhD-értekezés, Szeged, 209.
Két világ közt választhatni ISMERTETÉS, RECENZIÓ 30
Könyvtárak állománygyarapítási tanácsadója, 1997/10, 83–84. HITES Sándor: Az olvasás tragédiája, Budapesti Könyvszemle, 1999/tél, 372–378. EISEMANN György, Irodalomtörténeti Közlemények, 2003/6, 766–770. HIVATKOZÁSOK HORVÁTH Károly, ItK 1994/3, 301, 330. (kéziratként) BÉNYEI Péter, „A szerelem élete”. A Kemény-elbeszélések világképe és poétikája, in: Kemény Zsigmond, Kisregények és elbeszélések, vál., szerk., utószó: B. P., Debrecen1997, 260 MADARÁSZ Imre, Madách-reneszánsz, Magyarország, 1997/36. SZILI József: A Tragédia: líra vagy tragédia? in „Légy, ha bírsz, te »világköltő«…”, Bp.: Balassi, 183–205.: 189., 194., 205. GINTLI Tibor, Ádám és a torz viszony, ItK, 2000/3–4. 440–453.: 451., 452. NAGY Miklós, Kemény Zsigmond: Kisregények és elbeszélések, ItK, 2001/1–2., 238–239.: 239. TARJÁNYI Eszter, A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai, Bp., 2002, 165, 166. Éva GEREVICH-KOPTEFF: Az ember tragédiája és finn fordításai a nemzeti kultúrák, az irodalmi recepció és a fordításelemzés tükrében, Jyväskylä, 2003, 80. Z. KOVÁCS Zoltán: „»Vanitatum vanitas« maga is a húmor” Az irónia (korlátozásának) változatai a magyar romantika irodalmában, Bp, 2002, 269. MOLNÁR András, A megértés határai, Napút, 2002/2. HITES Sándor: Jókai hasznáról és káráról (Szilasi László: A selyemgubó és a „bonczoló kés”), Budapesti Könyvszemle, 2003/tél, 321–329.: 321. BÍRÓ Béla, A Tragédia paradoxona, Bp.: Liget Műhely–Kolozsvár: Polis, 2006, 16., 18., 21–22., 129., 143., 146–148., 157., 166., 185., 187., 228. BALOGH Csaba: Bíró Béla, A Tragédia paradoxona, ItK 2006/5, 572–578.: 572., 575., 577–578. KOZMA Dezső: Madách Imre, in: Írók, költők, művek, Nagyvárad: Europrint, 17–37.: 30. BENE Kálmán: Tiszteletkörök Az ember tragédiája körül. In: B. K.: Madách-filológia, Szegedi Egyetemi Kiadó –Juhász Gyula Felsőoktatási kiadó, 2007, 23–163.: 88., 104. MÁTÉ Zsuzsanna: Megérthető műalkotás? Szeged, 2007, = http://mek.niif.hu/05700/05700/05700.htm CSIKOS Sándor: Lucifer tragédiája, DLA-értekezés, 2009, 155., 167. „…az ember véges állat…” ISMERTETÉS, RECENZIÓ Könyvtárak állománygyarapítási tanácsadója, 1998/19, 10–11. NAGY Imre: A „vizsgálódó” és az „ábrándozó” (Jegyzetek S. Varga Pál „…az ember véges állat…” című könyvéről), Hitel 2001/3., 98–103. = uő: Ágistól Bánkig. A dramaturgia nyelve és a nyelv dramaturgiája, Pannónia Könyvek, 2001, 272– 281. HIVATKOZÁSOK SZILÁGYI Márton, Kármán József és Pajor Gáspár Urániája, Debrecen, 1998, 416, 469. TAXNER-TÓTH Ernő, A karthausi keletkezéstörténetéhez, It, 1999, 512–529: 513, 528.
31
TAXNER-TÓTH Ernő, Töredékek A karthausi újraolvasási kísérletéből, Studia Litteraria, XXXVIII. (2000), 22–39: 31. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, A Nemzeti hagyományok időszerűsége, in: Újraértelmezések, 2000, 58. = in: Romantika: világkép, művészet, irodalom (szerk. Sz. M. M– Hajdu Péter), Bp., 2001, 147–161: 157. HÁSZ-FEHÉR Katalin, Elkülönülő és közösségi irodalmi programok a 19. század második felében, Debrecen, 2000, 98, 361. FODOR Péter, Hagyomány az eredet távlatából (Gulyás Pál irodalomszemlélete), It, 2000/3, 485–490: 490. ZENTAI Mária, Az íbisz legfeketébb tolla. A nyelv hitelvesztésének nyomai Vörösmarty költészetében, in: Vörösmarty és a romantika, szerk. Takáts József, Pécs [2001], 73–88: 85. BORBÉLY Szilárd, Horvát István és Vörösmarty Mihály: történeti és irodalmi fikció találkozása, in: Vörösmarty és a romantika, szerk. Takáts József, Pécs [2001], 111–128: 115. GYAPAY László, „A tisztább izlésnek regulájival”, Kölcsey kritikusi pályakezdése, 2001, 127., 161, 290. NAGY Imre, A Tempefői játékos magyar nyelve (Kultúra, beszédmód és kommunikáció Csokonai színművében), in: uő, Ágistól Bánkig. A dramaturgia nyelve és a nyelv dramaturgiája, Pécs, 2001, 177–201.: 184., 199. DEBRECZENI Attila, Nemzet és identitás a 18. század második felében, ItK 2001/5–6., 513–552: 529. Z. KOVÁCS Zoltán, „»Vanitatum vanitas« maga is a húmor” Az irónia (korlátozásának) változatai a magyar romantika irodalmában, Bp, 2002, 30–31., 61, 269. MARGÓCSY István, Nép és irodalom (Tézismondatok és alapkérdések), Élet és irodalom, 48. (2004), évf. = in: „De mi a népiesség?” Bp.: TTFK Kölcsey Intézete, 2005, 306–318., 306/317. LAKNER Lajos, Az emlékezetközösségtől a tudományos közösségig (A Városi Múzeumtól a Déri Múzeum megalapításáig), Debreceni Disputa, 2004/10., 24–31.: 29. BALOGH Piroska, Lexikonok és narratívák. Schedius Lajos irodalomtörténet-írói kísérletei, in Historia litteraria a XVIII. században, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Tüskés Gábor, Bp.: Uinversitas, 175–197.: 192. CS. VARGA István, „Isten, áldd meg a magyart...” Kölcsey Ferenc: Hymnus. A magyar nép zivataros századaiból, Bencés Diákszövetség Almanach 1995–1998. Pannonhalma-Budapest, 1998. 151–204.: = http://www.arssacra.hu/ArsSacraII/ArsSacraII-C4.htm KUNÁNÉ CZIFRA Mariann, Kazinczy Ferenc valláskritikája, in: A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara tudományos diákköri közleményei, 1., szerk. Fazekas Csaba, 414–413.: 415. LEVENTE Szabó, The Making of the Nineteenth-Century Hungarian National Past. Historians as Nation-Makers, New Europe College Yearbooks, Bucharest, 2003. BALOGH Piroska: Ars scientiae. Közelítések Schedius Lajos János tudományos pályájának dokumentumaihoz, Debrecen: Kossuth egyetemi, 2007, 310., 347. LEVENTE Szabó, The Making of the Nineteenth-Century Hungarian National Past. Historians as Nation-Makers, New Europe College Yearbooks, Bucharest, 2003. Tévedésből kétszer szerepel, csak az internetes adat maradjon!!!!!!!
32
SCHEIN Gábor, SZARKA Judit: Az Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve, Szövegértés-szövegalkotás kompetencia – Középiskola, 9–12. évfolyam, Magyar nyelv és irodalom, 2008, 152. NÉMETH Renáta: A XIX. századi nyelvbölcselet és a magyar nyelv szótárának etimológiai elvei. Doktori értekezés, Bp., ELTE, 2007, 65–66., 74., 274. Arany János: Tanulmányok és kritikák ISMERTETÉS, RECENZIÓ FENYŐ István: A Csokonai-könyvtár Források-sorozatának három kötete, Irodalomtörténet, 1999/3. 479–485. NAGY Miklós: ItK, 2001/1, 237–238. Komjáthy Jenő összes költeményei ISMERTETÉS, RECENZIÓ NÉMETH Zoltán, A határhelyzetek költője, Irodalmi szemle, Bratislava–Pozsony, 40. évf. 2.sz. (1997. febr.), 83–86. HIVATKOZÁSOK EISEMANN György, Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében, Bp. 1997,184., 207. EISEMANN György, A romantikától a modernség felé (Vonások a XIX. századi magyar líra korszakváltásához), in uő, A folytatódó romantika, Bp., Orpheusz, 1999, 116. A nemzeti költészet csarnokai BEMUTATÓ Debreceni Könyvszemle, 2005. december 8. (Bemutatta: BÉNYEI Péter) Kollégiumi esték (Debreceni Rformátus Kollégium), 2007. november 23. (Bemutatta: IMRE László) ISMERTETÉS, RECENZIÓ PERECZ László, Elfeledett kontinens, Népszabadság, 2005. szeptember 3., 11. R. SZABÓ Zsuzsa, Kultúra, nemzet, irodalom, Hajdú–Bihari Napló, 2005, január 9. HORKAY-HÖRCHER Ferenc: Teória és irodalomtörténet. S. Varga Pál: A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban. Kortárs, 2006/4, 96–101. KULCSÁR SZABÓ Ernő: A nemzeti tudományok születése – a történetiség jegyében, Irodalomtörténeti Közlemények, 2006/1–2., 48–60 [Dávidházi Péter Egy nemzeti tudomány születése c. könyvével együtt] = in: A nemzeti tudományok historikuma, szerk. KULIN Ferenc és SALLAI Éva, Bp.: A természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Kölcsey Intézete, 2008, 273–293. Z. KOVÁCS Zoltán, Literatura, 2006/3., 396–402. STURM László, A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei nyomában, http://www.ij.nyugatijelen.com/archiv/2006/2006%20februar/ij5.html MILBACHER Róbert: Egy régi nemzetfelfogás újradefiniálásának kísérlete, Alföld, 2007/4., 88–93. PAPP Endre: Az anyanyelvben az ismeret és a szépség, Hitel, 2007/5., 114–121. IMRE László, Irodalomtörténet, 2007/3, 427–435. HIVATKOZÁSOK:
33
SZAJBÉLY Mihály: A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakításában Világos után, Bp.: Universitas, 299. (kéziratként) SZŰCS Zoltán Gábor, Historizáló politika az önkormányzati vitában. Az 1990-es önkormányzati törvény vitájának diszkurzív elemzése, http://polvgy2006.ektf.hu/eloadasok/szucs_zoltan_gabor.doc FÓRIZS Gergely, A Poétai harmonistika koncepciójának forrásai és eszmetörténeti kontextusa, Irodalomtörténeti Közlemények, 2006/1–2., 15–47.: 17., 45–46. Szemlélő. A Spectator 18. századi magyar fordítása, s. a. r., a bevezetőt és a jegyzeteket írta BALÁZS Péter és LABÁDI Gergely, Szeged, 2005, 14. TÜSKÉS Gábor: Az irodalomtudomány és -kritika XVIII. századi történetéhez. Koncepciók, módszerek, kutatási lehetőségek, in Historia litteraria a XVIII. században, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Tüskés Gábor, Bp.: Uinversitas, 15–42.: 41. (kéziratként) ZÁKÁNY Tóth Péter: Elkülönülő irodalmunk kezdetei. 1826 – Megjelenik az Élet és Lietratura, in: A magyar irodalom történetei, 1800-tól 1919-ig, szerk. SzegedyMaszák Mihály és Veres András, Bp.: Gondolat, 2007, 153–1168: 166. FERENCZI Attila: „Nem hazai plánta”. Az antik paradigma Kölcsey Nemzeti hagyományok című írásában, Ókor, 2006/1., 15–19.: 18. = http://www.freeweb.hu/ookor/archive/cikk/2006_1_ferenczi.pdf KISS Tamás Zoltán: A Don Quijote helyei. Diszkurzív gyakorlatok és a befogadás retorikája Cervantes magyarországi hatástörténetében, Filológiai közlöny, 2006/2–3., 258– 274.: 260. BALOGH Piroska: Ars scientiae. Közelítések Schedius Lajos János tudományos pályájának dokumentumaihoz, Debrecen: Kossuth egyetemi, 2007, 296. T. SZABÓ Levente: Mikszáth, a kétkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, [Bp.:] L’Harmattan, 2007, 297. EISEMANN György: Népiesség és klasszicitás – Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája, in: A magyar irodalom történetei, 1800-tól 1919-ig, szerk. SZEGEDYMASZÁK Mihály és VERES András, Bp.: Gondolat, 2007, 407–417.: 413–414. BITSKEY István: Klaniczay Tibor (1923–1992), https://www.mta.hu/fileadmin/nytud/emlekbeszed/Klaniczay_emlekbeszed.doc. Z. KOVÁCS Zoltán: Etikai kritikák. Nemzetnevelés, irodalom, kritika a magyar irodalomban A falu jegyzőjétől A délibábok hőséig, in: Interdiszciplinaritás a pedagógiában (Képzés és Gyakorlat konferenciák I.), szerk. KERESZTY Orsolya, Kaposvár, 2008, 207–220.: 211. TEVESZ László: A magyar liberális-nacionalizmus nemzetfogalma a „Kelet népe-vita” időszakában, 1841–1843, Századvég 44. szám, 31–72.: 32., 34., 35., 36., 38., 43., 44. TEVESZ László: Politikai és kulturális közösség a liberális politikai gondolkodásban az 1840-es években, in: Állam és nemzet a XIX–XX. században, 168–174.: 169. TÓTH Kálmán: A Kultsár–Prónay-féle pályatétel, ItK, 2007/1–3., 147–169.: 147., 153. FÓRIZS Gergely: Populárfilozófiai eszmék az Erdélyi Muzéumban, Erdélyi Múzeum, 2007/3–4., 51–62.: 62. EISEMANN György: Költészet a költésről. A romantikus hagyomány „romantikátlanító” figurálása Arany János lírájában, Alföld, JAKAB György: A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja, Iskolakultúra, 2008/5–6., 3–28.: 24., 28.
34
NAGY Gábor: Irodalomelmélet az irodalom történetében, Kortárs, 2008/7. = http://www.kortarsonline.hu/0807/nagy.htm SZILI Katalin: Édes hazánktól Magyarországig, Magyar Nyelvőr, 151–169.: 159–161., 169. Villanyelőszó/HORVÁTH Iván előszava – A magyar irodalom története http://irodalom.elte.hu/villanyspenot/index.php/Villanyelőszó/Horváth_Iván_elősza va_–_A_magyar_irodalom_története KULIN Ferenc: A „magunkkal hozott szempontok” igazsága, in: A nemzeti tudományok historikuma, szerk. KULIN Ferenc és SALLAI Éva, Bp.: A természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Kölcsey Intézete, 2008, 5–31.: 4, 9., 30. KULIN Ferenc: A nemzeti Bánk (A nemzeti jelleg színeváltozása a Bánk bán értelmezéstörténetében),, in: uo.,325–343.: 326., 342. DÉNES Iván Zoltán: Közösségi identitás-programok a megkonstruált múlt tükrében a 19– 21. századi Magyarországon, in: uo., 67–130.: 67., 106., 115., 123., 126–128. DÁVIDHÁZI Péter: A nemzeti látószög perspektíváiról, in: uo., 485–513.: 485. MÉSZÁROS András: Az ún. nemzeti filozófia a magyar és szlovák filozófiatörténetírásban, in: Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban, szerk. Fedinec Csilla, Bp.: MTA–Magyar Tudományopsság Külföldön Elnöki Bizottság, 2008, 173–185.: 173. Katalin BLASKÓ: Digitale Quellenedition Königreich Ungarn. Forschungsbericht, WEBFU [Wiener elektronische Beiträge des Instituts für Finno-Ugristik], 1–3.: 1. HORVÁTH Iván: Magyar irodalom, Élet és irodalom, 2009. március 13, 5., 12−13.: 12. FÓRIZS Gergely, „Álpeseken álpesek emelkednek”. A képzés eszménye Berzsenyi elméleti szövegeiben, Bp.: Universitas, 2009, 258., 260. DÁVIDHÁZI Péter: Menj, vándor. Swift sírfelirata és a hagyományrétegződés, Pécs: Pannónia könyvek, 2009, 155. FORGÁCS D. Péter: A magyaros táncok értelme az osztrák identitásban, in: Hagyomány és újítás a táncművészetben, a táncpedagógiában és a tánckutatásban. Bp.: Magyar táncművészeti Főiskola – Planétás, 2009, 24–31.: 31. T. SZABÓ Levente: Erdélyiség-képzetek (és regionális történetek) a 19. század közepén, in: T. Sz. L.: A tér képei: tér, irodalom, társadalom, Kolozsvár: Komppress/Korunk, 2008, 13–99.: 80. T. SZABÓ Levente: A modern irodalmár hivatás kialakulásának társadalomtörténete. Módszertani vázlat a társadalom- és irodalomtörténet kapcsolatának új irányához, in: uo., 197–227.: 222. T. SZABÓ Levente: Az irodalmi nyugdíj és az irodalmi munknélküliség feltalálása: a Magyar Írói Segélyegylet alapítása, in: uo., 285–338.: 337. HITES Sándor: Még dadogtak, amikor ő megszólalt (Jósika Miklós és a történelmi regény), Bp.: Universitas, 2007, 179., 183.188., 288., 289. NÉMETH Renáta: A XIX. századi nyelvbölcselet és a magyar nyelv szótárának etimológiai elvei. Doktori értekezés, Bp., ELTE, 2007, 65–66., 77., 274. FRIED István: Nyelvújítás, nyelvválasztás – útvesztés? Tiszatáj, 2008. június, 18–29.: 18. RADNÓTI Sándor: „Xenídion s Etelke”. A magyar winckelmanniánizmus határai, Holmi: 2008/11., 1428–1454.: 1436., 1439–1440., 1452.
35
ZABÁN Márta: Salamon Ferenc irodalmi munkássága, doktori értekezés, Kolozsvár 2009, 24., 59., 70., 199. BÍRÓ Ferenc: A legnagyobb pennaháború. Kazinczy Ferenc és a nyelvkérdés, Bp.: Argumentum, 2010, 161–162., 195., 202., 255., 386., 679. BENCE Erika: Művészeteszmény és irodalomértés Kazinczy Ferenc Tövisek és virágok című kötetében, in: DEBRECZENI Attila, GÖNCZY Monika (szerk.).: Ragyogni és munkálni. Kultúratudományi tanulmányok Kazinczy Ferencről, Debrecen UP, 2010, 52–57.: 52., 53. BÍRÓ Annamária: Kazinczy esete a szászokkal, in: DEBRECZENI Attila, GÖNCZY Monika (szerk.).: Ragyogni és munkálni. Kultúratudományi tanulmányok Kazinczy Ferencről, Debrecen UP, 2010, 338–350.: 345. DOBÁS Kata: „Oh, ha ecsetem most méltó lenne rátok”.Az aranykor képzete Arany János Toldi szerelme című művében, Irodalomtörténet 2010/3. 374–396.: 377. FÓRIZS Gergely: Szemere Pál és Arany János költészetszemléletének lehetséges összefüggései, in:: Építész a kőfejtőben. Tanulmányok Dávidházi Péter hatvanadik születésnapjára, Bp.: rec.iti, 2010, 135–149.: 138. HÁRS Endre: Herder tudománya. Az elgondolhatóság határain, Pozsony: Kalligram, 2012, 169/292. BÍRÓ Ferenc: A nemzethalál árnya a XVIII. századvég és a XIX. századelő magyar irodalmában, Thienamann-előadások 7., sorozatszerk. Nagy Imre, Pécs: Pro Pannonia Kiadói Alappítvány, 2012, 90. TAKÁTS József: Politikai nyelvek a Nemzeti hagyományokban, In: Szívből jövő emlékezet. Tanulmányok Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok című írásáról, szerk. FÓRIZS Gergely, Bp.: Reciti, 2012, 39–52.: 47. SZILÁGYI Márton: A „pórdal” státusza a Nemzeti hagyományokban, In: Szívből jövő emlékezet. Tanulmányok Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok című írásáról, szerk. FÓRIZS Gergely, Bp.: Reciti, 2012, 95–113.: 100. HIVATKOZÁSOK TANULMÁNYOKRA, KRITIKÁKRA Komjáthy Jenő költői világképének alakulása Elmész. Szemelvények a régi magyar filozófiából, vál., szerk. VÁRHEGYI Miklós, Veszprém 1994, 198. EISEMANN György: Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében, Bp. 1997, 22., 26., 143., 145., 187., 188., 190., 198., 201., 203., 207. EISEMANN György: A romantikától a modernség felé (Vonások a XIX. századi magyar líra korszakváltásához), in uő, A folytatódó romantika, Bp., Orpheusz, 1999, 116. SZILI József: Komjáthy Jenő, az istenálmok fejedelme, in: SZILI József: „Légy, ha bírsz, te »világköltő«” A magyar líra a XIX. század második felében, Bp.: Balassi, 1998, 169−182.: 178. H. Törő Györgyi–Nagy Miklós–Tódor Ildikó: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1849-1905. DÁVIDHÁZI Péter, Budapesti Könyvszemle 1994/tavasz, 14–17. (vitacikk) „…Virgilje lehet legfőlebb, de Homérja soha” KULCSÁR SZABÓ Ernő: A nyelv mint alkotótárs, Alföld 1995/7.,
36
SZILI József: A nemzeti eposz mint a nemzettudat kanonizált műfaja, Helikon 1998/3, 268– 288: 271. HÁSZ-FEHÉR Katalin: „Akármi egyéb, csak vígeposz nem”. Arany János: Az elveszett alkotmány, Tiszatáj 1999/2. Diákmelléklet, 1–20.:19. BLASKÓ Katalin: Hatalom, legitimáció, karizma (Arany János: Buda halála), Studia Litteraria, XXXVIII. (2000), 128–142: 142. SZILI József: Személyes jelenlét és líra a pota doctus naiv eposzában, in „Légy, ha bírsz, te »világköltő«…”, Bp.: Balassi, 39–62.: 42., 62. KISS Gabriella: Műfajmegújítási kísérlet a magyar irodalomban a 19. század közepén, avagy a Don Toldi, Filológiai közlöny, 2006/2–3., 247–257.: 252–253. BÉNYEI Péter: A történelem és a tragikum vonzásában. A történelmi regény műfaji változatai és a tragikum kérdései Kemény Zsigmond írásművészetében, Debrecen: Kossuth Egyetemi, 2007, 114. A rendteremtés melankóliája SZIRÁK Péter: „Siet valahová? Dávidházi Péterrel beszélget Szirák Péter, Alföld 1996/12., 45-65: 57. A költői világkép fogalma KARÁDI Zsolt: „Támadj világ, támadj történelem”. Adalékok Áprili Lajos 1920-as és 1930-as évekbeli történelmi-öntanúsító verseihez, in: BERTHA Zoltán, EKLER Andrea (szerk.): Cselekvő irodalom. Írások a hatvanéves Görömbei András tiszteletére, Bp., 2005, 194–212..: 208.
Nemzetiség és nyelvszemlélet a magyar romantika irodalmában DEBRECZENI Attila: Az irodalomfogalom változásai az 1780-as, 90-es évek magyar irodalmában, It, 391–413: 411. NÉMETH Renáta: A XIX. századi nyelvbölcselet és a magyar nyelv szótárának etimológiai elvei. Doktori értekezés, Bp., ELTE, 2007, 65–66., 74., 274.
A hagyomány elvének érvényre jutása Kölcsey Ferenc gondolkodásában SCHEIN Gábor, SZARKA Judit: Az Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve, Szövegértés-szövegalkotás kompetencia – Középiskola, 9–12. évfolyam, Magyar nyelv és irodalom, Bp.: Educatio, 2008, , 153. RÁKAI Orsolya: A „nemzeti kor” paradoxona a Nemzeti hagyományokban. Egy kulturális és értelmező normarendszer kialakítása, in: Szívből jövő emlékezet. Tanulmányok Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok című írásáról, szerk. FÓRIZS Gergely, Bp.: Reciti, 2012, 75–.: 84–87. A pásztortűz lángja GÖRÖMBEI András: Az egymást erősítő sokféleség, Kortárs, 1999/10, BÉNYEI Péter: A történelem és a tragikum vonzásában. A történelmi regény műfaji változatai és a tragikum kérdései Kemény Zsigmond írásművészetében, Debrecen: Kossuth Egyetemi, 2007, 113., 128−129.
37
A „hideg vizsgáló ész” s a „szeretettel tölt szív” tudománya Z. KOVÁCS Zoltán: „»Vanitatum vanitas« maga is a húmor” Az irónia (korlátozásának) változatai a magyar romantika irodalmában, Bp, 2002, 30–31., 61, 269. EGYED Péter: Az ismert ismeretlen. Sipos Pál, in: E. P.: Szabadság és szubjektivitás, Komp-press = http://egyed.adatbank.transindex.ro EGYED Péter: Az erdélyi paradigma. Közelítések a magyar filozófia történetéhez. Magyarország és a modernitás. Filozófiai recepció a 19. században. http://zeus.phil-inst.hu/recepcio/htm/206.htm (létrehozva: 2005. június 18.)
A nemzeti irodalom hagyományközösségi paradigmája. Doktori értekezés tézisei KISS Jenő: Népnyelv és népnyelvkutatás, Magyar Nyelvőr, 129 évf. (2005), 397–419.: 419. Erdélyi János irodalomtörténeti koncepciójáról Z. KOVÁCS Zoltán, „»Vanitatum vanitas« maga is a húmor” Az irónia (korlátozásának) változatai a magyar romantika irodalmában, Bp, 2002, 30–31., 61, 269. A „mi világunk” látóhatára DEBRECZENI Attila, Nemzet és identitás a 18. század második felében, ItK, 2001/5–6., 513–552: 519 DÁVIDHÁZI Péter, „A múlt, hatalmunknak egyik eleme”. Az irodalomtörténet használata Toldy jeligéje óta, It, 2002/1. 3–24: 22. BÉNYEI Péter, Kísérlet a nemzeti teleológia érvényességének fenntartására. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Alf 2002/3., 68–90.: 89., 90. FORGÁCS D. Péter: A magyaros táncok értelme az osztrák identitásban. In: Hagyomány és újítás a táncművészetben, a táncpedagógiában és a tánckutatásban. Bp.: Magyar táncművészeti Főiskola – Planétás, 2009, 24–31.: 31. Hagyományközösségi szemlélet és irodalmi kánon IMRE László, A történeti szintézisek rendező elve és/vagy rendezőelvek szintézise, in: A XIX. század vonzásában. Tanulmányok T. Erdélyi Ilona tiszteletére, Piliscsaba, 2001, 105–114: 109. FÓRIZS Gergely, „Álpeseken álpesek emelkednek”. A képzés eszménye Berzsenyi elméleti szövegeiben, Bp.: Universitas, 2009, 203. A nemzet mint szimbolikus értelemvilág DEBRECZENI Attila, Nemzet és identitás a 18. század második felében, ItK, 2001/5–6., 513–552: 520. (kéziratként) GÖRÖMBEI András, Irodalom és a nemzeti önismeret, Hitel, 2002/8, 66–77: 66. P. MÜLLER Péter, Színház és emlékezet, Zempléni Múzsa, 2003/4. Eszter PABIS, Anmerkungen zur Theorie und Konstruktion nationaler und narrativer Identitäten, Trans, Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften 15. Nr. August 2004.
38
EPERJESI PENCKÓFER János: Tettben a jellem. A magyar irodalom sajátos kezdeményei Kárpátalján a XX. század második felében, Bp.: Magyar Napló – Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, 2003. MÁRKUS Béla: Irodalom erkölcsi szempontból. Tettben a jellem. A magyar irodalom sajátos kezdeményei Kárpátalján a XX. század második felében, Hitel, 2004/3. 112–120.: 113. http://epa.oszk.hu/01300/01343/00027/szemle.html A népnemzeti irodalom fogalma Gyulai Pálnál SZAJBÉLY Mihály: A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakításában Világos után, Bp.: Universitas, 2005,171. Nyelv és költészet viszonya Verseghy Ferenc gondolkodásában BÜKY László, Verseghy-emlékkönyv, Édes anyanyelvünk, 2004/5. 15. Az Uránia programja és az irodalmi modernizáció hagyományközösségi alternatívája HÁSZ-FEHÉR Katalin, A „nemzeti szentimentalizmus" programjának egyik forrása: az osszianizmus, In: Serta Pacifica. Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára. Szerk. Ármeán Otília, Kürtösi Katalin, Odorics Ferenc és Szörényi László. Pompeji Alapítvány, Szeged, 2004. 208–220.: 219. A történelem perspektívái Az ember tragédiájában MÁTÉ Zsuzsanna: Megérthető műalkotás? Szeged, 2007, = http://mek.niif.hu/05700/05700/05700.htm MÁTÉ Zsuzsanna: Az ’analogikusságra építő tagadás’ luciferi érveléséről, http://www.c3.hu/~prophil/profi042/mate.html A népies fogalma Toldy Ferencnél és Arany Jánosnál KESERÜ Katalin: Magyar művészet az osztrák önkényuralom és a dualizmus időszakában. Az építészet és iparművészet nemzeti keretei, http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=1279 &tip=0 Textológiák között (Az ember tragédiája: Szinoptikus kritikai kiadás) FRIED István: A Madách-kutatás hétköznapi ünnepei (Kerényi Ferenc Madáchköteteiről), Forrás, 2007/02, 81–89.: 81. „Népies-nemzeti”, „nemzeti klasszicizmus” – a nemzeti irodalom hagyományközösségi szemlélete. Arany János: Naiv eposzunk. MARGÓCSY István: A magyar irodalom történetei II., 180-tól 1919-ig, Irodalomtörténet, 2008/2., 291–302.: 299 S. LACZKÓ András: Szerkezet, funkció, történet. A magyar irodalom történetei, II. kötet: 1800-tól 1919-ig, Jelenkor, 2009. július–augusztus, 832–849. Történelem és irónia. Madách Imre: Az ember tragédiája Az új irodalomtörténet „felnőtt” könyv akar lenni. Várkonyi Benedek beszélgetése Veres András szerkesztővel, Magyar Tudomány, 2007/2., 502–509.: 502. 39
A göttingai paradigma SINKÓ Katalin: A művészettörténet nemzeti látószöge. Kánonok ás kánontörések, in: Nemzet és művészet. Kép és önkép, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2010/6, 29–81.: 63. (78.) Elízium elvesztése BODROGI Ferenc Máté: Rend és elragadtatás. Kazinczy esztétikai alaptapasztalatainak egy közös mintázatáról, in: DEBRECZENI Attila, GÖNCZY Monika (szerk.).: Ragyogni és munkálni. Kultúratudományi tanulmányok Kazinczy Ferencről, Debrecen UP, 2010, 135–152.: 136., 142., 146. A narratív sémák szerepe A Noszty-fiú…-ban T. SZABÓ Levente: Mikszáth, a kétkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, [Bp.:] L’Harmattan, 2007, 116. „…a kozmopolitizmusnak szükségképpen patriotizmusnak kell lennie…” DEBRECZENI Attila, Nemzet és identitás a 18. század második felében, ItK, 2001/5–6., 513–552: 531. FOGARASI György: Reverberations of Romanticism. Kakanien revisited (kakanien.ac.at/beitr/ fallstudie/Gfogarasi1.pdf) 1–5.: 2. ROZSONDAI Marianne–Körmendy Kinga: Vörösmarty Mihály kéziratai. Válogatás az MTAK Kézirattárának gyűjteményéből, www//mtak.hu/vorosmty.html SCHEIN Gábor, SZARKA Judit: Az Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve, Szövegértés-szövegalkotás kompetencia – Középiskola, 9–12. évfolyam, Magyar nyelv és irodalom, Bp.: Educatio, 2008, , 153. Rohonyi Zoltán: „…úgy állj meg itt, pusztán” FOGARASI György: Reverberations of Romanticism. Kakanien revisited (kakanien.ac.at/beitr/ fallstudie/Gfogarasi1.pdf) 1–5.: 2. MESTER Béla: „Ideggyengeség, hipochondria és aranyér” – Metaforikus beszéd a magyar reformkor szerzőiről, Világosság, 2006/8–9–10, 211–219.: 216. BALOGH Piroska: Ars scientiae. Közelítések Schedius Lajos János tudományos pályájának dokumentumaihoz, Debrecen: Kossuth egyetemi, 2007, 53. KESZEG Anna: „az ebatta aestheticája, az Erdeljbe be ne jöijön, mert eddig is eléltünk a nélkül”. Az ízlésfogalom és az esztétika önállósodásának erdélyi történetéhez, Laokoón. Művészetfilozófiai folyóirat, laokoon.c3.hu/szamok/6.html Magyar-e a magyarországi filozófia? Megjegyzések Mészáros András A filozófia Magyarországon című könyvéről BALOGH Piroska: Ars scientiae. Közelítések Schedius Lajos János tudományos pályájának dokumentumaihoz, Debrecen: Kossuth egyetemi, 2007, 53. Nemzet és irodalom fogalmainak viszonya a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban KULCSÁR-SZABÓ Zoltán: Ex libris, Élet és irodalom, 49. évf.
40
Fonetikai gyakorlatok finneknek (Hungarolingua) ISMERTETÉS, RECENZIÓ LESKINEN, Juha: Báthory Ágnes – S. Varga Pál, Fonetikai gyakorlatok finneknek – Unkarin kielen ääntämisharjoituksia, HUNGAROLOGISCHE BEITRÄGE 6, 1996. HIVATKOZÁS ZAICZ Gábor: A Debreceni Nyári Egyetem Hungarolingua-programja, HUNGAROLOGISCHE BEITRÄGE 6, 1996, 178–183.: 182. Az irodalomtörténet esélye KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, És, 49. évf. (2005), 26. sz. Történelem és irónia. Madách Imre: Az ember tragédiája Az új irodalomtörténet „felnőtt” könyv akar lenni Várkonyi Benedek beszélgetése Veres András szerkesztővel, Magyar Tudomány, 2007/2., 502. Kölcsey filozófiai tájékozódásának változásairól BODROGI Ferenc Máté: Tarka bokréta, barázdák. Kolligátum: Tanulmányok a hetvenéves Bíró Ferenc tiszteletére, Vörös Postakocsi, 2008/nyár, 122–126.: 125.
A nemzet fogalmának változatai a 19. századi magyar irodalomban Dušan LABUDA: recenzió, www.saske.sk (a Szlovák Tudományos Akadémia kassai bizottságának honlapja) A nemzetfogalom fenomenológiai megközelítésének lehetséges hasznáról Hozzászólás az előadáshoz: TELLÉR Gyula: Lehet-e nemzettudomány? In: A nemzeti tudományok historikuma, szerk. KULIN Ferenc és SALLAI Éva, Bp.: A természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Kölcsey Intézete, 2008, 383–396.: 389., 391., 392., 396. DÉNES Iván Zoltán, Hozzászólások, in: uo., 462–463., PERECZ László, uo., 463–464. Hivatkozások DÁVIDHÁZI Péter: A nemzeti látószög perspektíváiról [utószó], in: uo., 485–513.: 488., 490–491., 494., 501., 504–506., 508–510. „Népies-nemzeti”, „nemzeti klasszicizmus” – a nemzeti irodalom hagyományközösségi szemlélete. Arany János: Naiv eposzunk PAPP Endre: „Rút sybaríta váz”. A nemzetnélküliség programja A magyar irodalom történeteiben, Hitel, 2008/2., 97–118.: 109. FÜGGELÉK MAB-ÁLLÁSPONT: A TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK KÖRE
41
törzstagság szempontjából figyelembe vesszük az olyan nyomtatott és/vagy elektronikus közleményt (folyóiratcikk1, egyetemi/főiskolai tankönyv, szakkönyv, tudományos monográfia, könyvrészlet, fordítás ókori klasszikus nyelvből stb.), amely: a) a szerző saját kutatási eredményeit mutatja be (könyv esetén ilyenekre tételesen is hivatkozik), b) pontos szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaz, c) ISBN vagy ISSN számmal ellátott, d) lektorált2, e) referált (közismert adatbázisban fellelhető)3, f) a tudomány/művészeti ág függvényében impakt faktoros, g) szakmai kiadványban vagy kiadványként jelent meg, s ez a kiadvány h) nemzetközileg vagy legalább országosan jegyzett kiadónál4, i) lehetőleg szakmai körökben elterjedt idegen nyelven, j) jelentős közkönyvtárakban fellelhető és hozzáférhető, k) megrendelhető vagy megvásárolható. Figyelembe vesszük publikációként az elkészült műszaki vagy művészi alkotást, az elfogadott hazai és külföldi szabadalmat; hivatkozásként pedig a szabadalom dokumentált megvalósítását, ipari sorozatgyártását. A törzstagság szempontjából nem vesszük figyelembe a következőket: • napilapban vagy nem szakmai hetilapban megjelent írás (akkor sem, ha a témája szakmai jellegű), • saját kiadásban megjelentetett mű (ha az sem nyelvileg, sem szakmailag nem lektorált) • egyetemi, főiskolai jegyzet, segédanyag, handout, példatár, kompiláció, szerkesztés, szöveggondozás stb. • rövid (egyoldalas) írás konferencia kiadványban vagy poszteren, • (könyv)fordítás, kivéve az ókori klasszikusok fordítását szöveggondozással • recenzió (könyvismertetés) vagy kritika (kivéve a hosszabb műelemzést), • pályázat keretében vagy megrendelésre készített kutatási jelentés, • szakdolgozat, diplomamunka, disszertáció (dr.univ., PhD, DLA, CSc, DSc, székfoglaló), • egyéb kézirat-jellegű értekezés, írás, 1
Folyóirat: rendszeresen, évente tipikusan legalább négyszer (de mindenképpen legalább kétszer), a szóbanforgó periodika számára írt cikkekkel megjelenő, kötetszámmal jelölt kiadvány. 2 Lektorált (peer reviewed, refereed) publikáció: a művet megjelenés előtt független lektor(ok) véleményezte(ék). A kivonat alapján történt konferencia-előadás elfogadása és konferencia-kiadványban megjelentetése NEM jelent lektorálást. 3 Referált (referenced) publikáció: a jelölt műve (tehát a könyvfejezetek kivételével minden más mű) a jelölt neve szerint megjelenik egy kereshető adatbázisban (pl., Web of Science/Science Citation Index, Scopus, Engineering Index stb.), vagy egy referáló folyóiratban. 4 Hazai kiadású, nemzetközi megjelenésű publikáció: olyan publikáció, amely hivatalos rendszeres (előfizetéses), nagyobb példányszámú, nemzetközi terjesztésű kiadványban jelent meg.
42
• • •
tudománynépszerűsítő írás (pl. Élet és Tudomány-ban) nem kutatási célú és igényű interjú (sem riporterként, sem interjú-alanyként) még meg nem jelent (tervezett vagy „megjelenés alatt álló”) írás.
43
