RÉCZEI SÁNDOR NAPLÓJA ADALÉKOK A TISZÁNTÚL 1919-1920-AS ROMÁN MEGSZÁLLÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ Kahler Frigyes
Debrecen - és a Tiszántúl - román megszállására vonatkozó levéltári anyag számos dokumentuma nem került még feldolgozásra . A témával foglalkozó dolgozatok' csak kisebb mértékben támaszkodnak a Hajdú-Bihar megyei Levéltár iratanyagára, dönt ően az egykori sajtót használják forrásul . A román megszállás panaszanyaga" című csomók2 mellett e dolgozat keretei között elsősorban Réczei Sándor egykori debreceni ítél őtáblai bíró ez ideig nem publikált naplóját használjuk fel fő forrásként . A naplóban 3 - 252 nyolcadíves gépelt oldalon - Réczei eleinte naponta, majd több napos időszakokat összefogva jegyezte fel - tehát nem utólagos visszaemlékezésr ől van szó,4 - azokat a tudomására jutott tényeket, esemé nyeket és - más forrásból hozzá nem férhet ő - beszélgetéseket, az egykorú közgondolkodás egy-egy jellemző megnyilvánulását . A feljegyzések egyidej űsége megóvta a szerzőt attól, ami a memoárírókat oly gyakran befolyásolja : a későbbi eseményekből adódó dedukciótól és nem utolsósorban az író későbbi egyéni sorsából adódó káros hatásoktól . A visszavetítésnek mint a szubjektív torzítás egyik forrásának hiánya természetesen nem jelenti azt, hogy Réczei naplója nem tükrözi a szerző szubjektumát . Ez azonban - adott esetben - nem a leírt tények torzításában nyilvánul meg. A napló mellékletes - sajnos hiányos - tanúsítja a szerző szándékát : pontosan lejegyezni és lehetőleg dokumentálni az eseményeket. Ezt a törekvést Réczei nem tudta ugyan maradék nélkül megvalósítani - értesülése többször pontatlan és korántser~r telj: Mentes azonban a rosszhiszemű hamisítástól, az események szándékos torzításától . A napló szerzője ugyanakkor nemcsak az események rögzítésére törekedett . Papírra vetette minden esetben saját 1 Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története (Szerk . : Tokody Gyula) Db . 1970 . 143-150. old. 2 HBmL . XV . 8/1-2. 3 Teljes címe : Dr . Réczei Sándor : Naplójegyzetek Debreczen szab . kir . város román megszállásának idejér ől (1919. április 23924. márczius 11 .) 40 irat és fényképmelléklettel. Jelzete.: XV . 8/3-4: A Inellékletel~köayv alakú tokban . További hivatkozásban R. 4 Ez következik a. fogalmazás módjából is : Pt . Tágnapi feltevésemet . . .a mai lapok igazolják R. 96 . Addig róttam a román invázió történetének napi krónikáját, míg végül önmagam is belejutottam a történések szomorú forgatagába ." R. 214." Kiemelés tőlem K. F. 5 Több plakát és újságmellett hiányzik az a 25 koronás ún . fehér bankó is, amely 2000-nél nagyobb széria számú - tehát a forradalmi kormányzótanács kiadása- is amelynél látszik, hogy Valamelyik furfangos el őadóm a series kezd őszámát 1-essé igyekezett vörös témával kikorrigálni ." R. 164. 3 Évkönyv VII.
33
véleményét is. Ezeket az értékítéleteket - sokszor félmondatok, vagy csak indulatszavak - tekintjük a Réczei-napló legfőbb értékeinek . A szerző ez irányú megnyilvánulásai ugyanis osztályának értékítéleteit tükrözik, részben úgy, hogy azokat Réczei egyúttal bírálja is. Ezek a bírálatok ugyancsak tipikusak, a társadalom uralkodó osztályának egy rétegére jellemzőek . Réczei Sándor magas rangú bíró volt, aki a burzsoá államgépezetben kiemelkedő helyet foglalt el. Neveltetése, műveltsége, egész társadalomszemlélete, társadalmi kapcsolatai - s nem elhanyagolható mértékben kiemelkedő javadalmazása - mind ahhoz a burzsoá államhoz kötötték, amely az első világháború erőpróbáját nem állta ki, s amely 1919 . március 21-én összeomlott. Az államgépezet belső ellentétei már a világháború utolsó két esztendejében kiélez ődtek . Az uralkodó osztályok érdekeiért vívott háború terhei egyre jobban nehezedtek rá az államgépezet magánvagyonnal nem rendelkező és a háborús üzleti válalkozásokban részt nem vevő tagjaira . Sokan tapasztalták, hogy a háborúban vagyonokat gy űjtött burzsoázia szolgálata sokszor az elemi szükségleteiket sem biztosítja . A helyzet ellentmondásos voltát fokozta, hogy - mint már érintettük - a polgári cysztálynak Réczei Sándor által reprezentált rétege ezernyi tudati szállal kötődött az általa mindenhatónak tisztelt államhoz és azokhoz a -zömmel konzervatív - tudati kategóriákhoz, amelyek a háború végére - de különösen a forradalmak során - alapjaiban rendültek meg. Mindez nem sodorja Réczeit a szélső jobb felé . Megőrzi kritikai érzékét saját osztályával szemben is. Jellemző, hogy 1920-ban a hivatalos curiai állásponttal szemben le meri írni - és az írását át is adja a levéltárnak, - kritikáját a bírói gyakorlat abszurditásáról, amely a Tanácsköztársaság rendeleteinek végrehajtóit, mint köztörvényes elkövetőket vónta felelősségre . Réczei 1920 . januárjában így ír : a szenvedélyeken felül emelkedni tudók lelkében azonban oda férk őzött a kétség : valjon megállják-e a bűntett minősítések a tárgyilagos jogi kritikát? Valjon lehet-e az akkori állam-hatalom rendelkezéséből folyó tényeket . . . . . közönséges gyilkosságoknak, sikkasztásoknak stb. tekinteni?" Majd amikor a debreceni törvényszék is hasonló álláspont alapján ítélt Novák Károly és Boldog József ügyében, ugyancsak hangot ad álláspontjának : a lehiggadt és Mindig kétségesnek tartottam, hogy ez a felfogás megállja-e " tárgyilagos jogászi kritikát?"6 _
A román katonai megszállás ténye ellentmondásos érzelmeket váltott ki a debreceni polgárságból . Egyrészr ől a proletárdiktatúra leverése és polgári rend restaurációja kétségtelen megkönnyebbüléssel, másrészt a jövő bizonytalan sága aggodalommal és félelemmel töltötte el. A háborús vereség és az ellenséges katonai megszállás ugyanakkor az elkeseredés és a nacionalista indulatok egyvelegének kedvezett. A megalázottság érzését fokozta, hogy a megszállók nem is az antant csapatok, hanem a román királyi hadsereg alakulatai voltak . Hivatalosan azonban mindezeket félre kellett tenni és a megszálló csapatokkal nleg kellett találni a közös vagy legalábbis közösnek látszó érdekeket. Ez a város részér ől nemcsak a fehér zászló kitűzésében állt, hanem -abban 6 R . 206 . és 210 . (1920 . jan . 28-i feljegyzés .)
34
is, hogy 1919 . április 23-án délután városi küldöttség vonult a megszálló csapatok elé . Pákozdy Sándor volt alispán, Csóka Sámuel polgármester helyettes, Magos György városi főügyész ésBaltazárDezs ő'református püspök -utóbbi mondta el az üdvözl ő beszédet - igyekezett biztosítani a megszálló csapatok parancsnokát a város békés szándékairól és megtalálni azt a közös érdeket, ami a megszámlálhatatlan ellentétes politikai, gazdasági és katonai érdek és ellenséges érzelem által szemben álló feleket mégis összekapcsolhatja . Ez a román királyi állam által is elismert közös érdek a polgári társadalmi rend és a közrend helyreállítása illetőleg fenntartása. A román királyi pár nagykárolyi látogatása során a debreceni delegációhoz intézett beszédében a román uralkodó az alábbiakat hangsúlyozta : Biztosítom Debreczen város és Hajdú vármegye közönségét, hogy a közbiztonságot és a magánvagyont meg fogom védeni" .a A megszálló csapatok parancsnoksága, valamint a tisztikar tagjai magánbeszélgetések során is ugyanezt a célt hangsúlyozták. Később a megszálló csapatok kivonulását bejelent ő hirdetmény is -a közelmúlt eseményeit durván meghamisítva - arra hivatkozott, hogy a román megszállást csakis a magyar vörös hadsereg 1919 . évi nyári támadása idézte elő," a román hadsereg pedig a polgárság megmentése érdekében avatkozott be . 9 A harc nélkül bevonuló'° megszálló csapatok parancsnoksága másnap megjelentette az első hirdetményt, amelyben Dimitrescu Konstantin tábornok - és vezérkari főnöke Stanescu elrendeli a gyülekezési és fegyeverkezési tilalmat, megtiltja továbbá a tüntetést, a lakóhely elhagyását és a szeszfogyasztást . A kijárást reggel 6 órától este 10 óráig engedélyezi." Ezzel az els ő aktussal megindult a román katonai megszálló parancsnokság hivatali működése .
A következőkben áttekinthetjük, miként alakult a megszállás alatt Debrecen - és környéke - közjogi helyzete? Ez a kérdés alapvető volt a megszállt területek polgári hatóságai számára . Réczei Sándor - a kitűnően képzett jogász - nem egyszer foglalkozik ezzel a polgári bíróságok szempontjából is lényeges problémával. A román megszállás pillanatában a magyar közigazgátás és igazságszolgáltatás szünetelt. A helyzetet bonyolította, hogy a megszállás első hónapjaiban az ország jelent ős részén a hatalom a forradalmi kormányzótanács kezében volt, mégpedig az egész országra kiterjed ő igénnyel. A román fegyveres erők által létrehozott helyzetben megindult polgári restauráció jogi helyzete megmagyarázhatatlan volt, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a polgári restaurációs kormányokkal - amelyeknek közismerten ebben az időszakban nem volt tényleges hatalmuk, nem beszélve arról, hogy senki sem ismerte el azokat -, semmilyen kapcsolatban sem állott . A megszállt Tiszántúl jogi helyzetével kapcsolatban tehát a megszállás első időszakában teljes volt a bizonytalanság : 7 R. 4-15 . Baltazárról nem tesz említést . 8 A király nyilatkozatát Magoss György jegyezte fel. R. 22 . sz . melléklete . 9 R. meliéklet plakátja, és 29 . Vö . még Debreczeni Független Ujság (DFU) 1920 . febr . 22 . Popille Morar román hadnagy közlése R. 61 . 10 A kisebb csatározásokról -amelyek Nyíregyháza térségében voltak -a napló mellékletében elfekszik Réczey Ferenc főhadnagy saját kezű feljegyzése (nevezett a naplóíró unokaöccse) . 11 R. 14-15. és melléklet
a"
35
A megszállás nemzetközi helyzete fölöttébb érdekes. Azt várják, hogy a Károlyi-Népköztársaság jogrendje állíttatik helyre".'2 A megszálló hatóságoknak azonban nem volt sürgős a jogi helyzet tisztázása . A május 2-án a megszálló csapatok kormányzó tábornoka városi értekezletet hívott össze, ahol dr . Magos Györgyöt, akit a polgárság bizalma a polgármesteri székbe emelt, s akit a főispáni hatáskörrel ebben a megszálló ezredek parancsnoka megerősített" .'s (kiemelés tőlem K. F.) Ezzel a közigazgatási hatóságok megbízásának jogforrása a megszálló hatóság akarata lett .'4 A magyar közigazgatási hatóság önállóan közgyűlést sem hívhatott össze, s mindössze a megszálló parancsnokság végrehajtó szervévé vált . A rend őri feladatok ellátására szükséges erőket nagyobb részt a román megszálló csapatok rendészete látta el,~s a debreceni városi rend őrség felett is természetszerűen a megszálló hatóság gyakorolt szoros felügyeletet . .. Az 1919 júniusától működő Román-Magyar Összeköt ő Hivatal'S természetesen nem azt jelentette, hogy a megszálló hatóságok a magyar hatóságokat akár csak formálisan is egyenl ő félként kezelték volna. Az októbert ől működő - és a megszálló parancsnokság által - a közigazgatási ügyek" intézésére felállított román-magyar vegyesbizottság"' 6 pedig a teljes polgári közigazgatás nyílt ellenőrzését jelentette . November 14-én a megszálló hatalom" ismételten kihirdette, hogy a közigazgatás valamennyi ága román felügyelet alatt áll kinevezvén minden közszolgálati ág élére egy-egy román biztost" ." A megszállt terület magyar közigazgatási hatóságainak alárendelt szerepére jellemző , hogy az utazási engedélyért kérelmez őkért a közigazgatási hatóság köteles volt kezességet vállalni .'s Sajátos, hogy a közigazgatási ágak közvetlen román felügyelet alá helyezése nem érintette közvetlenül az igazságszolgáltatást . Természetesen csak szűkebb értelemben a polgári peres eljárásokról lehetett szó, mert a büntet ő hatalmat a megszálló katonai hatóságok gyakorolták egyelőre kizárólagosan .' 9 A megszállás első napjaiban még szünetel ő polgári jogszolgáltatásban résztvevő bírákra meglepetésszerűen hatott, hogy a megszálló hatóságok akaratából csakis az 1918 . október 18. előtt meghozott magyar törvényeket tartja fenn joghatályukban ." 2 ° A május 31-én megtartott bizalmas ítél őtáblai értekezlet ebben a helyzetben a jogszolgáltatás megkezdését lehetségesnek tar12 R. 47 . 13 R . 31 . 14 A lemondott Magoss helyére lépő Rásó Istvánt majd a fogságból visszatérő Márk Endrét szintén a kormányzó tábornok -akkor már Mosoiu nevezte ki R. 174. 15 HBmL . XV. 8/ 1 . 16 R. 179. Itt az 1919 . október 18-án Michaescu kormányzó tábornok által felállított -és Szabolcs, Hajdú, Szolnok, Békés, Csongrád és Csanád megyékre kiterjedő hatáskör ű - Közigazgatási Főtanácsról van szó. Részletesen : Dr . Vásáry István Debrecen Sz . Kir. Város tanácsnoka visszaemlékezése Debrecen Ref. Kollégium Könyvtára Csop . 73 380. R. 2494 . (továbbiakban V.) Az anyagért és szíves szóbeli tájékoztatásért Veres Gézának ez úton mondok köszönetet . 17 R. 188. és DFU ún . napi száma. 18 Az űrlap szövege: Debrecen város polgármestere ezennel biztosítékot nyújtunk arról, hogy . . .úr el őttünk, mint békés ember ismeretes és saját felelősségünkre szavatoljuk, hogy a román hadsereg és állam érdekeit nem fogja sérteni. Azon esetben, ha ezen feltételét be nem tartja, kötelezzük magunkat ezen eljárásért az egész felelősséget magunkra vállalni ." HBmL . XV . 8/1-2. 19 A román hadbíróságok által kapott ítéletek sokaságát a DFU rendesen közli az egész megszállás ideje alatt. 20 R. 38 . Nagyszebeni Dekrétumról van szó.
36
totta. Nem tudtak azonban állást foglalni a bírák abban a kérdésben, hogy mit jelöljenek meg a szuverenitás forrásául .2 t A megindult jogszolgáltatás tehát egy - már nem létező - állam által alkotott és egy idegen állam hatalma által fenntartott jogrend alapján járt el.2z
A következőkben azt vizsgáljuk, hogy mit várt a polgárság aromán megszálló hatóságoktól és ezt az elvárást szembesítjük azzal a valósággal, amit kapott . Réczei - aki kritikus szemmel, de mégis csak belülr ől" szemlélte a polgárságot - első helyen a bosszúvágyat hangsúlyozza . Május 5-én nem kis keserűséggel jegyezte naplójába : Az emberek nem tanulnak és nem okulnak . A Körben" egész csoport - a páni nyomástól felszabadult s hirtelen nagyon bátorrá lett tag rekriminálta a vörösök uralmát. A bosszú lihegett ajkaikon, s röpködtek afféle nyilatkoza tok . Ha legalább 500 gazember nem függ kötélen, nem méltó Magyarország az állami létre" - Perhorreskálják a szocialista átmenetet is ; - vissza mindent a régibe : királyság, csendőrszurony, szolgabírák - hóhérok! Nem kellenek a Károlyi-rezsim szociális alkotásai sem ; törvényei semmisek, alkotmányformája 100 főb ől álló cs őcselék ordítozása stb . stb . Ha a polgári rend így gondolkoznék - szerencsére még vannak közöttifnk nyílt szemmel látó, ép szívvel érzők is : - majdnem azt kellene mondanom : Ez az osztály megérdemelte sorsát! Mi lesz bel őlünk, ha a pusztulás e napjaiban erkölcs és politikai belátás nem lesz ura elfogultságaink önzéseink felett?! 23 A bosszúvágy később sem lankad - még akkor sem, amikor, mint látni fogjuk, a megszálló hatóságok távolról sem a magyar polgárság bosszúvágyának kielégítését tartották feladatuknak, s a november 28-án engedélyezett városi közgyűlésen . . .eszeveszetten forr a megtorlási vágy. A közgyűlésen mindenki gyanús volt aki él ."za A román megszálló hadsereg a gy őzelmet természetszerűen a román királyi állam érdekeinek érvényesítése érdekében hasznosította. Ezt már a május 9-i hirdetményb ől kiolvashatta a kortárs : . . .a Román állam a Magyar állammal hadiállapotban van, bármely tiszt, altiszt, vagy közkatona, aki a rendes vagy irreguláris kommunista magyar hadseregben szolgált és vissza tért, vagy vissza fog térni utólag, . . . a román csapatok által elfoglalt területre köteles a legközelebbi román katonai parancsnokságnál helyzete tisztázása végett azonnal jelentkezni . Azok, akik nem fognak eleget tenni e kötelező jelentkezésnek, mint kémek lesznek tekintve ."ZS Tehát nemcsak a vörös hadsereg az ellenség, hanem a korábbi magyar hadsereg tagjai is . Ennek megfelel ően indították el a román hatóságok a tisztogatási akciót". 21 R . 87 ., 88 . 22 A polgári ítéletek végrehajtásába azonban a román hadsereg tisztjei esetenként beavatkoztak . Bár hivatalosan arra az álláspontra helyezkedett a parancsnokság, hogy a polgári jogszolgáltatásba nem avatkozik, a végrehajtásra kerülő polgári peres ítéletekre esetenként rávezették az akadálytalanul foganatosítható" záradékot. R . 122. 23 R. 41 . 24 . R . 191 . 25 Mardarescu tábornok és Panaitescu vezérkari fő nök aláírásával, HBmL . XV . 8/ 4 . Hirdetmény .
37
Az új városi vezetőség a román hadbíróság utasítására letartóztatta a proletárdiktatlíra több vezető egyéniségét . . ." akiket a megszálló hatóságok deportáltak . A bolsevista propagandisták el őállítása végett" júniusban tar tott razziák során - aromán katonai hatóságok felügyelete mellett szerep jut a városi rend őrség tevékenységének is .z6 A megszálló hatóságok azonban ugyanúgy veszélyesnek ítélték a polgári, sőt kifejezetten jobboldali elemeket is, és nem haboztak deportálni a megszállt területen tartózkodó volt császári és királyi magyar katonatiszteket és mind azokat a magyar uralkodó osztályhoz tartozó személyeket, akikkel szemben a legkisebb gyanú felmerült, ami a román királyi hatóságok érdekeit veszélyeztette. Így került sor - egyszerű gyanúsítás alapján - a Jogász és Tisztvisel ő Körben kártyázó 17 debreceni polgár letartóztatására és több napos fogságára .2' A megszálló csapatok főparancsnoksága küls őségekben is hangsú lyozta, a győztes" pozícióját, s ebben nem volt tekintettel a megszállt területek polgárságának nacionalista érzékenységére. Egyik ilyen küls őségekben megnyilvánuló aktus volt a május l0-én a görög katolikus templomban görögkeletiszertartás szerint megtartott Te Deum, amelyre a megszálló parancsnokság hívta meg" - a debreceni polgárok képvisel őit. Az egyházi szertartást katonai felvonulás - ami egyidejűleg erődemonstráció is volt - követte . Hogy mennyire sértette az esemény a megszállt terület polgárságát, nem kell részleteznünk . Tény, hogy a máj us 17-i Pétain tábornok tiszteletére rendezett román díszszemle leírásakor Réczei oldalakon keresztül lelkesedik a francia tábornokért .2 g Sorai között lehetetlen nem felismerni azt a polgári körökben egyre inkább uralkodóvá váló felfogást, hogy az antant nagy államaival szemben a legyőzötti pozíció el őnyösebb, mint az antant csatlósának legy őzöttje lenni. Ezt az inkább délibábos, mint a valóság talaján álló felfogást számos objektív - a későbbiekben tárgyalásra kerül ő - körülmény néhány hónap leforgása alatt mozgalommá alakította, amely éppen azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a lovagias" nagy gy őztes a lovagias" legy őzött pártfogója legyen . Egyelőre azonban a megszállt terület polgársága egyre inkább kénytelen volt tapasztalni, hogy a megszálló hatóságok tevékenységének ők csupán eszközei és a restauráció megvalósítása a megszálló hatalom igényei szerint történik . Ez jut kifejezésre Magoss György lemondásának valódi okaként előadottakban : úgy érezte, hogy városának érdekei nehezen hozhatók összhangba a megszálló hatalomnak Bukarestb ő l irányított akaratával" . 29 A polgárság magatartásának alakulását azonban végső soron az döntötte el, hogyan alakulnak a megszállás alatt alapvető életfeltételei . E körben döntő volt a közrend - személy- és vagyonbiztonság - a közellátás - els ősorban az élelmiszer, tüzelő, villamos energia - viszonyai, s ez utóbbi alapja pedig a termelés, amire viszont ugyancsak a közbiztonság volt alapvető befolyással . A közbiztonság első komolyabb megrendülését a megszálló csapatok bevonulása okozta azzal, hogy a környékbeli nagyszámíl tanya jelent ős részét kifosztották . Különösen súlyos helyzetet idézett elő - az élelmiszer, takarmány ruhanemű és készpénz eltulajdonítása mellett - a termelőeszközök - fogatok, igásállatok, szerszámok elvitele . Az a tény, hogy a tanyák fosztogatása miatt 26 R . 33 :, 59 ., 111 . 27 A tiszteket és más politikai megbízhatatlanokat Brassóba internálták . R. 69 . és 28 . 28 R . 61 és azt követő oldalak. 29 R. 130.
38
hónapokon keresztül igen sok bejelentés érkezett,3° arra enged következtetni, hogy a megszálló csapatok katonai rendészete nem fordított különösebb gondot ezeknek a cselekményeknek a rnegakadályozására .3' A tanyákon levő mezőgazdasági termel őeszközökben okozott károk jelent ős részben a polgárságot is sújtották.3 z A közbiztonság elégtelenségét - az igazoltatások ürügyén elkövetett isarolások,33 a kényszermunkára hurcolás 34 és a Hortobágyon történt rablások, nemi erőszakok és gyújtogatások35 kézzel foghatóan bizonyították, hogy a közbiztónságot és a magánvagyont" mennyire nem tekinti fontosnak a megszálló hatóság -királya ígérete ellenére sem. Más helyen utaltunk már azokra a viszonyokra, amelyek a megszállt területeken - elsősorban Debrecenben - a megszállás előtt jellemezték a közellátást.36 Április végére az alapvető árucikkek eltűntek a forgalomból . Az üzletek általában nyitva vannak - de csaknem üresek . . . fa és szén az egész városban nem kapható" . s' Az ármaximálás hírlapi közzététele inkább bohózat, hiszen egyáltalán semmi sem került piacisa" . Az áru egyszer ű en nem jelenik meg a piaczon s további bacchanáliát ül az áru-uzsora, a csempészet" . Liszt és burgonya árusítási helyeken százával tolong a várakozók csoportja. A csempészre szállított áruk árát már nem is kérdjük" .ss Ilyen körülmények között a román megszálló csapatok katonái tömegesen é~ egyenként bemennek a sütő műhelyekbe, s üzletekbe és az ott talált kenyeret - fenyegetés alkalmazásával - pénzért, sok esetben anélkül elviszik",s 9 ami a napi 28 dkg-os kenyérfejadag biztosítását is lehetetlenné tette. A parancsnokság nem tanúsít megértést a városi javak kíméletével kapcsolatos kérelmek tekintetében sem. A megszálló hadsereg igénybe vette a város legelőit, faanyagát, ménesét és szeszkészleteit . A nélkülöz ő közalkalmazottak bérének biztosítása ürügyén pedig az egész román megszállás alatt álló zóna állami bevételeire igyekezett - több kevesebb sikerrel - rátenni a kezét.4o A bűncselekményeket is megvalósító károkozások mellett a termelés újraindítása szempontjából különösen bénítóan hatottak a szabályos rekvirálások . E helyütt a júniusig elrendelt négy tórekvirálást emeljük ki - amelyek a még meglevő nélkülözhetetlen igaerőt vonta el a termelésből - a szekerek, munka30 HBmL . IV. B . 1401 . 10 . 2 . 31 A kormányzó tábornok ragaszkodik ahhoz,hogy a sértett jelölje meg a bű ncselekményeket elkövet ő katonák csapattestét, közelebbi beosztásukat" . HBmL . IV . B . (401-843) (1919, 2095) 1919 . Beszélnek egyébként arról is, hogy a parancsnok 2 román katonát rablás miatt agyon lövetett" . R . 15-17 . 32 Így Deák György tanyájáról 80 590 korona, (HBmL. 401-44/1919) ; özv . Harstein Pétemé tanyájábó146 975 korona uo . 391/1919 ., Darvas Nándor tanyájából 50 000 korona uo . 35/1919 . főisp . ; értékű gazdasági felszerelést vittek el, hogy csak a nagyobb tételeket említsük . 33 HBmL. IV . B . 1401 . 1099/191 9 . sz . 34 Szabó Bálintot és 20 társát júliusban szénahordásra vitték el és a magyar hatóság ismételt megkeresésére sem engedték ő ket szabadon . HBmL . IV . B . 1401 . 981/191 9 . sz . 35 HBmL . IV . B . 1401 . és 10 .2/1919 .-14 842/1919 . július 14. 36 KahlerFrigyes : Aközalkalmazottak helyzeténekalakulása Debrecenben (1916-1919) HBmL Évk . II . (Szerk. : Gazdag István) Db . 1975. 56 . old . Kahler Frigyes : Debrecen város és Hajdú vármegye szükségpénzei 1919-bő t. DMÉ . 1972 . 323 334 . old . 37 R . 19 . 38 R . 58 ., 43-45 . 39 HBmL. iV . B . 1401 . Csók a Sámuel jelentése 18 669/1919 eln . 40 HBmL . IV . B . 1401 .54/191 9 fő isp ., 755/1919 fő isp ., 2760/1919 ., 331/1919 ., 2760/1919 ., 1187/1919 sz .
39
gépek és egyéb nélkülözhetetlen mezőgazdasági eszközök rekvirálása mellett. Tovább rontotta a helyzetet a szabálytalan rekvirálások sokasága is .41 Az élelmiszer termelés megbénulása mellet az energiaelégtelenség a polgárságra is teljes súlyával nehezed ő terhet jelentett. A megszálló hatóság nem engedélyezte Erdélyből a tűzifa elszállítását. Szénnel 1919 októberétől a villanytelep sem rendelkezett, s így akadozott - esetenként teljesen leállt - az áramszolgáltatás, és leállt a debreceni villamos közlekedés is .Korlátozták a víz-és gázszolgáltatást . Október 31-i feljegyzés szerint : Leesett a hó - tüzel ő nincs, villany nincs . . . sötétség, hideg és éhezés réme fenyeget", a3 A megszállás pénzügyi zavaraival más tanulmány keretei között részletesen foglalkoztunk, 44 ezért itt csak utalunk az 1919 . évi 5 320 827 korona Debrecen városi költségvetési deficitre, mint abszolút pénzhiányra és az ún . fehér pénz (25 és 200 koronás) körüli bonyodalmakra, amelyek a kinyomtatott, de forgalomba nem hozott városi szükségpénzek gondolatát felidézték. A polgárság mindezt így érzékeli : Nyakig vagyunk a pénzforgalom örvényében . Az istenadta nép pánikszerűen menekül a kompromittált 200 K-ósoktól . Nem kell senkinek . Hatóságoknak, bankoknak sem . . . Hiába rendeletek és megtorló fenyegetések ; a bizalmatlanság olyan mérvet öltött, hogy bellum omnium contra omnes-szé fajult ." 4s És októberben A fehér bankók ázsiója olyan frivol, hogy egyes esetekben kikötik kék pénzben ennyi, fehér pénzben ennyivel több" .a6 A fehér bankók beváltása - 4~ levonásával - csak október 22-én kezd ődött meg és december közepéig tartott." A termelés elégtelensége, az áruhiány és a pénzforgalom zavarai olyan mértékben növelték meg a megélhetési költségeket, hogy az a magas fizetés ű állami hivatalokat betölt ők számára is elviselhetetlen volt. Réczei naplójában részletesen kidolgozta az 1919 . évi családi költségvetésük alakulását, ami 18 492 korona bevétellel szemben 30 406 korona kiadást mutat. Az egy évi deficit 11 914 korona - önmagáért beszé1 .48 Ez a család jelent ős háború előtti pénztartalékai birtokában átvészelte a megszállás idejét . Ilyen mérvű tartalékok azonban még a jobb módú polgárság köreiben sem voltak általánosak. Egy ördög-malom perpétum (sic!) mobiléjében forgattatunk . . . Javadalmunk emelkedett sokféle címen 150-kal, szükségletünk pedig 500-5000~kal . Ha jogos létigényeinket sikerült lefokozni 50~-kal, akkor is még mindig 250-2500%-os szükségletünk kielégítetlenül jelentkezik .49" A megszállás kihatása a megélhetési költségekre : Tej, tejkészítmények, méz, zöldség, gyümölcs és baromfi 50-200-kal magasabb árú a megszállás el őtti árakhoz képest", s°
41 Lásd a kés őbb részletezett tiltakozást HBmL . IV. B . 1401 . 10 .2 ./1919-956/1919 . 42 HBmL . XV . 8/2- 4 . 43 R . 178 ., 183-185 ., 172 . 44 Kahler F. : Debrecen város és Hajdú vármegyei szükségpénzei i . m . 323-334 . old . 4 5 R . 163 . 46 R . 174 . 47 R . 179 ., 195 . 48 R . 137 ., 203 . 49 R . 166 . 50 R . 157 .
40
V. A vázoltak nem hagynak kétséget az iránt, hogy a polgári restaurációt a megszállt területek polgársága nem így képzelte és - ha nem is voltak túlzott illúzióik a megszálló hatalommal szemben - igen hamar kézzelfoghatóan tapasztalniok kellett, hogy a közös nevező közte és a királyi román állam között mégsem annyira közös, hogy a megszállók saját államérdekét akár a legcsekélyebb kérdésben is háttérbe helyeznék a megszállt terület burzsoáziájának javára . Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a megszálló hatalom nem tett különbséget a proletár diktatúra által kormányzott és a megszállt területek között atekintetben, hogy mindegyiket ellenséges területként kezeltes' saját államérdekeinek mércéje szerint. Az október 18-i Közigazgatási Főtanácsnál és az állami bevételek beszedése tárgyában meghozott rendelet ezt kézzelfoghatóvá tette. Ehhez képest vette igénybe a megszállt területeken az általa kinevezett helyi hatóságokat is . Összességében a megszállás természetezel űen nemcsak az 1919-es debreceni költségvetési deficitbe került . Az 1920-as felméréseksz több milliárd korona kárról szólnak- a mozdítható raktári - kereskedelmi készletekben, mezőgaz dasági terményekben, állatállományban, felszerelésben, a vasúti, postai, gyári, hivatali és laktanyai berendezésekben" . s3 A megszállás körülményei között a polgárság legális ellenlépéseket kísérelt meg a megszállókkal szemben. A megszállás első id őszakában a kormányzó tábornok jóakaratából polgármesteri hivatalt betölt ő Magoss György május 15-én a sorozatos fegyveres tanyafosztogatások miatt benyújtott egyik panaszt még nem merte továbbítani a parancsnokságra és nem véleményezem" jelzészel irattárba tétette.sa Július közepére a helyzet olyan tűrhetetlenné vált, hogy a kollaboránsként számon tartott Rásó István főispán írásban kénytelen tiltakozást benyújtani a kormányzó tábornoknál : Tábornok Űr! Tudomásomra jutott, hogy a román katonai hatóság nevében írásbeli felhatalmazás nélkül egyes a román hadsereg kötelékébe tartozó egyének - a csatolt jegyzőkönyvek alapján Popovics nevezetű detektív - a közigazgatási hatóságok jelenléte nélkül - állítólag magán célokra - lovakat requirálnak tanyákon s ezekért minimális árat fizetnek . Az így elrequirált lovakat átíratják az új tulajdonos nevére . Kérem Tábornok Urat, hogy a román hadsereg kötelékébe tartozó alárendeltjeit az a fajta requirálás elkövetésétől eltiltani méltóztasson . Ez alkalommal említem fel a gabona, takarmány ruhanemű stb . requirálását is, melyet polgári és katonai elemek tanyákon véghezvisznek, melynek meggátlását csak Tábornok úr jóindulatú intézkedése segítheti elő. Hasonlóképpen bátor vagyok felemlíteni azt is, hogy a piacon élelmiszer hiányt is a környéken katona ruhába olykor-olykor felfegyverzett egyének akadályozzák, mivel az árusoktól a legkülönbözőbb élelmi cikkeket a kora reggeli órákban elveszik . Kérem Tábornok úrnak ezen bajok orvoslására vonatkozó jóindulatú intézkedését . Debreczen, 1919 . jűl . 12. Rásó főispán dr. Vass", 5s 51 Vö . : Fogarassy László : A Horthy-hadsereg bevonulása Tiszántúlra . DMÉ 1973 . 52 Egyetértés 1920 . márc . 20 . DFU . 1920 . márc . 16 ., 20 ., ápr . 18 ., május 22. A március 16-i DFU tudatja, hogy megkezdi mű ködését a jóvátételi bizottság . Itt kell jelentkezni, akik a megszállás alatt kárt szenvedtek . A bizottság tagjai : Aczél Géza főmérnök, Tatay Zoltán dr . tb . tanácsnok és Mérő József mérnök . Az állatállomány pusztulására DFU 1920 . jún . 23 . 53 R . 144. 55 HBmL . IV . B . 1401/1 0 . 2/1419 ., 956/1919 . sz .
41
A következ ő tiltakozó dokumentum augusztusi keltű : Nap nap után panasz érkezik hozzám, hogy polgári egyéneket román katonai járőr igazolásra szólít és előállítással fenyeget, azonban készpénzfizetés ellenében hajlandó elbo csátani anélkül, hogy nevezetteket az illetékes román katonai parancsnokság elé vezetné leigazoltatás végett . Az ilyennem ű esetek ismétl ődésének meggátlása céljából kérem a kormányzó tábornok úr hatásos intézkedését és a tett intézkedésről értesítést",s 6 A hivatalos" tiltakozások elintézésér ől nincsenek dokumentumok, de az a tény, hogy a panaszok száma lényegesen nem változott, alapot ad a következtetésre : a kórmányzó tábornokra nem hatott különösebben az általa kinevezett városi vezetés tiltakozása . A polgárság nem tudott belenyugodnia kialakult helyzetbe. A nélküle - és nem egy esetben a közvetlen érdekei semmibevételével - végrehajtott restauráció, a megszállóknak való teljes kiszolgáltatottság ellen védekezni akart, mindenekel őtt megszabadulni a megszállástól. A mozgalom reális alapját az angol-francia ellentétek képezték . Az angolok - akik a franciák által támogatott román megszállási zónában terhel ő adatokat gy űjtöttek szövetségesük zavarására - alkalmas támasznak tűntek egy románellenes mozgalom számára. Talán még augusztus havában mozgalom indult meg a város vezető egyéniségei körében, hogy szerencsétlen nemzetünk megmentése érdekében az angol uralkodó-ház protektorátusát kérjék lci" - írja kés ő bb Réczei .s' (Kiemelés tőlem K. F.) Az értesülés mindenesetre pontos lehet, mert októberben a polgárság képvisel ői megjelentek a kormányzó tábornoknál kihallgatásra. Bizalmasabb körökben beszélik, hogy vasárnap (26-án) egy, a város előkelőbb polgáraiból alakult küldöttség memorandumot nyújtott volna át Mihaescu kormányzónak . A küldöttség szónoka Baltazár ref. püspök volt, aki kifejezést adott annak, hogy a megszálló csapatok parancsnoksága nemcsak declaratiót tett arra, hogy bevonulásuk célja egyedül az országnak a bolsevisták uralmától való felszabadítása, hanem a nagykárolyi fogadtatáson Ferdinánd Király a megye és város küldöttsége előtt önmaga is manifestalta, hogy a közbiztonságot s a magán vagyont meg fogom védeni". Ezek ellenére a hatalom intézkedései - főként a requirálások terén - olyan keretekben és olyan szigorral nyilvánulnak, a melyek a lakosság személyi és gazdasági existentiáját veszélyeztetik . Ezeknek a szertelenségeknek a megszüntetését kéri az indokolt memorandum : Mihaescu válaszából kiérezhető volt bizonyos ingerültség a reá kényelmetlen ügy felmerültével szemben ; memorandumnak a kormányhoz leendő felterjesztése iránt mégis kifejezett ígéretet tett." SS A kérvényezési akció ez után a már hivatkozott október 18-i rendelet körül folytatódott, mind a Közigazgatási Főtanács, mind az állami bevételek román részről történ ő beszedése s6 HBmL. IV . B . 1401 . 1799/191 9 . sz . Rásó főispán és dr . Vass fő isp . titkár" aláírással . 57 R . 24 . és V. visszaemlékezések Dr . Murno angol orvos aki a bécsi angol misszió tagjának mondta magát" szeptemberben utazott a román zónába . Ekkor tárgyalt többek közt Vásáry Istvánnal . Mint azonban ő maga is megmondotta útjának egyetlen célja az volt, hogy a helyszínen a románok visszaéléseir ő l szerezzen tájékozódást, a románok tudta nélkül . Ezen úrral mi néhányan egy szombati napon Bosznay István lakásán találkoztunk . Átadtuk neki a tiltakozó memorandumot, amit magával vitt ." Dr . Bernolák Nándor egyetemi tanártól származó értesülés szerint Butter angol megbízott kijelentette, hogy az állapotokat ilyen módon megvilágító memorandumot vagy elő terjesztést még Mo-ról nem kaptak, ő ezt most el fogja magával vinni Versailles-ba, s reméli, hogy ezekkel az adatokkal most már eredményesen fognak fellépni a románokkal szemben" . 58 R . 182 .
42
ellen, amikor is a tiltakozó memorandumot október 23-án Baltazár Dezső nyújtotta át Alimanescu alezredes vézérkari főnöknek . Az akció eljutott odáig, hogy a megszállás alatt álló_ zóna képvisel ői résztvettek a tárgyalásokon. Végül azonban november 10-én, 12-én és 21-én a megszállt zónától követelt 7 millió koronából a debreceniek befizették a reájuk eső fél millió koronát . Úgy látszik a közigazgatási román rendelet ellen támadt mozgalom lassanként teljesen elült" . A szervezkedés azonban tovább gy űrűzött, amelyben a polgárság aláírásait gy űjtötték az angol uralkodó házhoz intézendő petícióra. Ennek a petíciónak a szövegét sajnos nem ismerjük, az azonban tény, hogy 394 polgárt idézett meg a Kormányzó Tábornok, akik aláírták a dokumentumot. 59 Arról Réczei nem értesült, - ő maga nem vett részt a mozgalomban - miként képzelték el gyakorlatilag a petíció szerzői az angol uralkodóház protektorátusát" . Nem sokat tévedünk azonban, ha elsősorban a román katonai megszállás megszüntetését és a tényleges hatalomba való visszahelyezésüket sürgették . Többre a megszállt területek polgárságának erejéb ől nem futotta . Ennek a feliratnak az angol misszióhoz való eljuttatását az a bizottság vállalta magára, amely a becserélendő fehér bankók második transzportját volt Bécsbe szállítandó.6o A bizottságot azonban már nyomban az indulás után - még karácsony előtt - különös körülmények között őrizetbe vette a román parancsnokság. Megdöbbenéssel közlik, hogy ennek tagjait - köztük Frigyes Jenő, Lévai Lajos, Ungár Jen ő, Molnár Oszkár és Kepes Mór bankigazgatókat, első pénzintézetünk vezérembereit - a románok letartóztattók azon a czímen, hogy idegen pénzjegyeket és érczkészletet akartak kicsempészni . A letartóztatást az itteni katonai hatóság is fenntartotta - a kihallgatás befejezéséig a Próhner" szállodába internálván a küldöttség tagjait. Az esetet akként beszélték el, hogy Frigyesiék a rendelkezésükre bocsátott vasúti postakocsiban egy bőrgarnitúrát helyeztek el - látszólag kényelmi szempontból, valójában a magukkal vitt értékek elrejtésére. Titkos feljelentés folytán azonban a garnitúra rendeltetése annyira lelepleztetett, hogy a Kelencz állomáson hozzájuk beszállott csendőr egyenesen a bűvös székre" telepedett és annak huzatát bajonettjével nyomban felhasította .bl A székből az értékeken túl számos magánlevél és a petíció is a megszálló hatóság birtokába került .bz A megszálló hatóság az aláíró 394 polgárt az 1920. január 1 . napján közzé tett rendelettel idézte meg a főparancsnokság katonai rendőrségi irodájába.bs A lila papíron megjelen ő újság rémületet váltott ki . A kormányzó tábornok azonban korántsem tulajdonított akkora jelent őséget az ügynek, mint az aláíró polgárok, akik között Pákozdy alispán és Márk polgármester is szerepelt. 59 DFU . 1920. jan . 1 . szám a név szerint felsorolja és V . Az október 22-én a polgármesteri hivatalban az 1918 . október 18-i rendelettel szenbeni ellenállást elhatározó értekezlet résztvevő i Márk Endre főispán-polgármester, Dr . Kenézy Gyula egyetemi rector, Dr .~Kun Béla egyetemi tanár, dr . R . Kiss Béla egyetemi tanár, dr . Baltazár Dezső ref . püspök, dr . Dezs őffy József ref. lelkész, dr . Czeglédi Mihály vármegyei főügyész, Nagy József pénzügyigazgató, dr . Galduffy János közjegyző , Hubert Ottó törvényszéki tanácselnök, dr . Kő rössy Kálmán ügyvéd, dr . Vargha Elemér tanácsnok, Rostás István rendő r főkapitány, dr . Cseke Sándor árvaszéki elnök, Nábráczky Béla vármegyei főjegyző , Weszprémy Zoltán ny. fő ispán, Dr . Vásáry István tanácsnok . (V .) A petíciók tartalmilag hasonló sérelmeket tartalmaznak V. mellékletei, Zoltai . 60 204-205 . 61 R . 195 . december 25-i feljegyzés . 62 R . 206 . 63 DFU-ban 9941 . sz . rendelet .
43
A petícióval kapcsolatos mozgalmat még csak nem is a politikai cselekménynek, hanem rendészeti kihágásnak tekintette és - a magánlevelek továbbításának tilalmára vonatkozó rendelet nem éppen helyénvaló alkalmazásával 6a 200-2000 lei pénzbüntetésre ítélte az aláírókat . 6s A petíciót szülő mozgalom akkor sem lett volna több groteszk fintornál, ha a kérvény eljut az angol misszióhoz . Önáltatásnál valójában többre nem volt 1919 második felében a megszállt területek polgárságának sem ereje, sem lehetősége . Az önáltatás egyik formájára Pétain tábornok ünneplésénél már utaltunk . A másik reálisabb komponens, a francia-angol ellentétek sem bizonyultak olyan mélyeknek, hogy az arra épített ellenállás" eredményes lehetett volna . A vesztes háború polgárságának természetesen tapasztalnia kellett a győztes polgárság politikai realitását, amely csöppet sem volt tekintettel önáltató ideákra . j~xeexux IIIaxóopa Peyeu Mamepuanbl x ucmopuu pynlblxcxoű oxxyxal/uu 3arnuccxozo Kpa.2 1919-20-nrx zodoe ~puóbeua Ka,rep IIpeAmecrsylox{ue soexxble coóblrxA pyMbIHCxox oxxynauux, npouonxcalouteHCA c 23-ro anpenA 1919-ro roAa Ao i 1-ro Mapra 1920-ro roAa - noApoóxo pacxpbirbl xccneuosaxxAMN Jlacno ~orapaluN . PyMb1xNA, xeHTpanbxaA Bo speMA naAyarlcxoro nepeMNpNA (3-ro xoAópA 1918-ro roAa), 9-ro xoAópA o66ABxna BoHHy T'eplvlaxxu . Ha MaccosoM coópaxNN 1-ro AexaópA 1918-ro ro,ga s ropoAe J~blonacpexepsape PyMblxcxNH Ha1[NOHanbHbIN Coser oAHOCropoxxe o66ABxn npxcoeAIIHexxe TpaxcxnbaaxuN N Bocro~IHOH Bexrpxx x Pymbixilx, BnnoTb Ao nuxNN Txccbl . L),8nbI0 BOCHHOI'O BTOpACeHNA, pellleHHOI'O pyMb1HCKNM BOCHHb1M KOMBHA,OB ŰHIieM lO-r0 anpenA 1919-ro roAa, xoropoe A,exnapuposaxo pyMbIHCKNM KOpOneM B rOpOAe HaAbxapoiT, óblna 3alljNTa 9aCTHON COGCTBeHHOCTn x OÓIL~eCTBeHHOkIÓe30naCHOCTx npOTNBrOCyAapCTBa PecnyónNKN CoseroB . Ha~IaraA nocne BcrynnexNA pyMbIHCxxx xoporescxxx soHCx óypxcyasxaA pecraspauNA npousoxlna xe cornacxo xHTepecaM BexrepcxoH óypxcyasuu, a s coorsercrsxu c NxrepecaMN pyMbnlcxoro xoponescxoro rocyAapcrea . B srxx üenax óblna orpaxxxexa McrxrenbxocTb xpaHxnx npa sblx . Ha oxxynuposaxxoH reppuropxx pyMbIHCxxe soeHxble snacTN xasxavanx xa Aon~cHOCrb pyxoaoANTenel~I aAMNxxcrpauux, x oxx xce ocylgecrsxnx x nonxüeNCxIIe oóA3axxocrx . Co3Aaxxe PyMbIHO-sexrepcxoro YnpasnexNA CBA3N, xe osHaKano xoxraKra pasxonpasb~x cropox . AHesxux IIIax,gopa Peuex, - óblslxero cygbx anennxuxoxxoro cyAa, - orpaxcaeT oóluecrsexxble oTxrluxN pyMblxexoH oxxynauuu. B xéM BblpaxcaereA xe ronbxo Mxexue pasnxYxblx cnoeB óypACyasuu, a xapaxrepxble ippasbl ,genaloT ecblnxy xa orxoIneHNe óypxcyasNN c nponerapuaroM x xpecTóAxCTBOM . 1'1CXOAA x3 rOCyAapCTBCHHbIX NHTepeCOB pyMbTHCKOI'O KOpOneBCTBa, OKKynNpyH)ll{Ne BnaCTn xHTepHNpOBanN - HapAAy C KOMMyHNCTdMN x A,pyrNMN neBbIMN 3neMCHI'aMN - N 6yp~ICya3H6IX, N npaBbIX nNl(, KOTOpbIX C`INTaJIx OnaCHbIMN. BMecTO K3axjNTbí OGII[eCTBCHHOF3 Ge30IIBCHOCTN», OÓn~eCTBCHHaA 6e30na.CHOCTb ,ZtO1IIna A,O HN3llIeI~I TO~iKN . 1~13-3a nOBeAeHNA OKKynagNOHHbIX BONCK, JInKHOI~I x xMyLgeCTBEHHOLI 6e30naCHOCTH npaKTn'ieCKN COBCCM He ÓbUiO . PeKBx3NLlNN x >xeCTOKOCTN CTBHOBNRNCb npNYNH1MN óonbulNx pa3pymeHN11 npON3BOANTe1ibHbIX CNn, ~eHeACHOe X03Ai3CTB0 pa3BanNJIOCb . «BOCCT3xOBneHNe ÓypNCya3HOI'O CTpOA» BbI3bIBanO TáKOe OI'Op9eHNe B BeAyn1NX 6ypACya3xbIX xpyrax J~eópeuexa, yro oxx opraxxsosanN s asrycre 1919-ro roua ABxxceHUe s üenAx Toro, ~1TO6bI «npocxTb nporexropaT axrnuHCxoro xoponescxoro Aonla» . «J~xnnoMarx~lecxaA cnacxrenbxaA xaMnaaxA», nonaraloxtagcA xa axrro-ippaxuyscKNx npoTxsope~IxAX xoxuxnacb TparxxoivleAxe>3 . OmTpaiposaxHble nopA,gxoM oxxynauxoxxblx BnacreH rpaxcAaxe BbIHyxcAexbl óblnx npxsxaTb, ~ITO xM xe B cxnax oxa3aTb Bnxaxxe xa Bonio AepxcaB-no6eANTenex . 64 A 21 . és 25 . számú rendeletr ől van szó, amelyet a DFU csaknem minden száma ismételten közöl . 65 R . 206 .
44
