Ráth-Végh István
A könyv komédiája
RÁTH-VÉGH ISTVÁN
A könyv komédiája
2010
© Fapadoskonyv.hu Kft. © Ráth-Végh István jogutódja
Ádám könyvtára és az özönvíz előtti irodalom
Egy kanál víz tenger a muslicának. (Dugonics András)
MIKOR JELENT MEG AZ ELSŐ KÖNYV? A modern tudós vállat von. Erre a kérdésre nem lehet válaszolni. Legfeljebb arról beszélhetünk, hogy melyik a legrégibb könyv, amely eddig a szemünk elé került. A párizsi nemzeti könyvtár egy i. e. 3350-ből származó papirusztekercset őriz. Prisse d’Avennes francia orientalista bukkant rá egy tébai sírban; róla is nevezték el Prisse-papirusznak. Úgy mondják, hogy ez a legrégibb könyv – de hát ki tudhatja, hogy az egyiptomi sírok minő meglepetéseket tartogatnak még. Ha a feltett kérdésre pontos választ akarunk kapni, forduljunk a parókás kor tudósaihoz. Ők nem voltak olyan aggályoskodók, mint a tudomány mai emberei. Ők ki sem mozdultak a szobájukból, s mégis megoldottak minden kérdést az íróasztaluk mellett. Nem is egy, hanem egész sereg XVII. és XVIII. századbeli tudós fúrta bele magát ebbe a problémába, s oda lyukadt ki, hogy az első könyvet Ádám írta. Mielőtt Ádám műveit és könyvtárát ismertetném az ő kutatásaik nyomán, kissé fel kell lebbentenem a régi tudós parókáját, megnézendő, hogy mi rejtőzött alatta. Nem az igazi nagy tudósokról beszélek, akik írásaikkal felszántották a tudás földjét, bevetették termő maggal, és dús aratást biztosítottak a komoly tudomány számára. Nem ezt a ragyogó kis csoportot hívom tetemre, hanem a szürkéknek sáskahadát, akik a learatott tarló rögei közt bukdácsoltak, és elhullatott magokra vadásztak. 5
Különösen az egyetemek ontották őket tömegszámra. Aki maga is katedrát kapott, szükségesnek vélte, hogy könyvírással mutassa ki a tudományát. A könyveknek valóságos zuhataga árasztotta el Európát. Természetes, hogy a témák nagyhamar elfogytak, s aki későn jött, annak már csak témacsontocskák jutottak, a húst lerágták az elődei. Így árasztották el azután a könyvpiacot azok a kínosan aprólékos dolgozatok, amelyeket Flögel mikrológia névvel jelölt meg.
HÁNY BETŰ VAN A BIBLIÁBAN? A mikrológíróknak legkedveltebb tárgya volt a Biblia. Kímélet nélkül támadtak neki, apróra szétszedték minden sorát, minden szavát, de még minden betűjét is. Ezt szó szerint kell érteni. Akadtak olyan írók, akik esztendők munkáját szánták rá, hogy kiderítsék: hány betű van a bibliában? Az eredmény persze mindig más lett, aszerint, hogy minő szöveget vakoskodtak végig. Végre a XIX. század elején fogta magát egy anglikán teológus, s hogy rendet csináljon, elővette a hivatalos angol szöveget, és elvégezte a kívánatos számításokat.1 Íme az érdemes munkának közhasznú eredménye.
Könyv Fejezet Vers Szó Betű
A Bibliában foglaltatik: Ószövetség Újszövetség 39 27 929 260 23 214 7 959 593 493 181 253 2 728 100 838 380
Összesen 66 1 189 31 173 774 746 3 566 480
1 Th. H. Horne: Introduction to the Critical Study and Knowledge of the Bible. (London, 1818)
6
További számításai: Középső könyv
Ószövetség Példabeszédek
Középső fejezet
Jób XXIX.
Középső vers Legrövidebb vers
Krónikák 2. XX. 17. és 18. Krónikák 1. I. 25.
Legrövidebb fejezet Leghosszabb fejezet
CXVII. Zsoltár CXIX. Zsoltár
Újszövetség Pál 2. levele Tesszalonikába Pál levele Rómába XIII. és XIV. Apost. csel. XVII. 17. és 18. János XI. 35. („És Jézus könnyezett”)
Esdrás VII. 21. az alfabetum minden betűjét tartalmazza, a J kivételével. Királyok 2. XIX. és Ezsaijás XXXVII. teljesen azonos. Krónikák két utolsó verse és Esdrás két első verse teljesen azonos. Az „és” szócska az Ószövetségben 35 543, az Újszövetségben 10 684 ízben fordul elő. Jehova 6855 alkalommal, az Úr pedig 1855 alkalommal említtetik. Sajnos, a gyönyörű statisztikában máris hibát fedeztem fel. Azaz nem hibát, hanem hiányt. Az illusztris szerző egy számítási nehézségtől visszariadt, holott ezzel tette volna fel a koronát a nagy műre. Nem számította ki, hogy melyik a Bibliában a középső betű… Bizonyosan elfáradt munka közben. Nem így J. J. Schmidt, a Lipcsében 1731-ben megjelent Biblische Physicus (Bibliai fizikus) című könyv fáradhatatlan szerzője. Ő a legkonokabb tudományos elszántsággal esett neki a Biblia természetrajzi adatainak, és valamennyit előráncigálta, csoportosította, sorba szedte, feldolgozta. A tudományra szomjas olvasó mindenekelőtt annyi vizet talál benne, hogy szomját örökre lecsillapíthatja. Megtudja, hogy általában hányszor? miképpen? és hol említtetik a bibliában a víz? 7
Hány forrás volt Kánaánban, s azok a Biblia mely verseiben fordulnak elő? Ugyanott mekkora volt a ciszternák száma? Mely versekben szerepel hasonlatképpen a forrás, kút, patak, folyó, folyam, tó, mocsár és tenger? S aki még ezzel sem éri be, és még mélyebben markol bele az adatok kincsesládájába, tudását annak ismeretével is gazdagíthatja, hogy a Biblia hol beszél állatokról általában, négylábú állatokról különösen, négylábú szelíd állatokról még különösebben, és négylábú vadállatokról legkülönösebben.2 Érdekes, hogy ezek az emberek minő alaposan ismerték a Bibliát. Kezembe került egy értekezés a XVIII. század elejéről; ez név szerint sorol fel ötvenöt személyt, akik betéve tudták az egész Bibliát. Olvastam egy világi ízű jellemző adatot is a korabeli bibliaismeretről. A tudós Menckenius látott egy emlékkönyvet, ennek a legutolsó lapjára valaki csupán ennyit írt: János X. 8. Ha ezt a helyet a Bibliában megkeressük, a gyöngéd célzás világossá lesz: Valakik énelőttem jöttének, lopók és tolvajok…
2 Ne gondoljuk, hogy a tudomány hangyái csakis a Biblia adataiból hordták össze a maguk kis bolyfészkét. A Revue Britannique 1831. decemberi számában arról közöl egy statisztikát, hogy Samuel Johnson nagy angol szótárát véve alapul, az angol nyelvben használatos 36 784 szó közül hány származik idegen nyelvből? A megátalkodott statisztikus számításai szerint latinból származik 6732, franciából 4812, angolszászból 1665, görögből 1148, hollandiból 691, olaszból 211, németből 173, dánból 75, spanyolból 56, svédből 50 stb., összesen 15 799. 1934 végén amerikai lapok közölték, hogy Anderson M. Baten, texasi író nyolcévi vajúdás után világra hozta nagy Shakespeare-enciklopédiáját. Az óriásbébi 1500 oldalt, másfél millió szót és százezer külön cikkecskét tartalmaz. Megtalálható benne minden egyes Shakespeare által használt szó, valamint annak pontos kimutatása, hogy a nagy angol az illető szót mely drámának mely felvonásában, mely jelenetében és mely sorában használta. Megtudjuk azt is, hogy Shakespeare a „szerelem” szót 2259 ízben adta szereplőinek szájába, míg a „gyűlölet” szóra a drámák hősei csupán 228 alkalommal fortyantak. Az amerikaiak azt hiszik, hogy ezzel a statisztikával ők tartják a rekordot. Pedig tévednek. A zenetörténész Weckerlin említ egy karmestert, aki megszámolta, hogy a Hugenották című opera partitúrájában hány kottafej található. Az érdeklődők számára közlöm az eredményt. Felvonás szerint a kottafejek így oszlanak meg: I. 10 144, II. 10 269, III. 13 344. IV. 5394. V. 3665. Ellenszámlálás lehetséges.
8
