Rápli Györgyi – Szabó Katalin
Kézikönyv
az Énekeskönyv 6. tanításához
Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 1
2014.05.30. 13:37:23
Szerzők Rápli Györgyi - Szabó Katalin
Szerkesztette MISKOLCI SZILVIA
Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet
AP - 062032 ISBN 978-963-328-309-7
© Rápli Györgyi, Szabó Katalin, 2014 1. kiadás, 2014
A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail:
[email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Nyomdai előkészítés HQ System Kft., Kecskemét
Terjedelem: 9,79 A/5 ív Tömeg: 211 g
Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 2
2014.05.30. 13:37:23
BEVEZETŐ A TANKÖNYVCSALÁDHOZ Könyvünk szerves folytatása az 5. osztályos Énekeskönyvnek, és követi majd a család többi tagja, a 7. és 8. osztályosok számára készült munka. Ezért úgy gondoltuk, hogy bevezetőnkben ismét felhívjuk a figyelmet azokra a szerkesztési, módszertani sajátosságokra, amelyek meghatározták tankönyvünket, és ezzel igyekszünk megkönnyíteni kollégáink munkáját.
Kívánjuk, hogy leljék örömüket az ének-zene tanításban, és kérjük, segítsék ötleteikkel a könyv útját. A szerzők A magyar ének-zene oktatás világszínvonalon is elismert. Máig nem vitatott annak a személyiségre gyakorolt nevelő hatása, eredményessége. Ám ez utóbbi csak abban az esetben nyer élettért, ha értő kezek gondozzák a gyermekek zenei fejlesztését. Amikor a tantervi anyag teljesítése kiválóan megvalósul, az még nem jelentheti a végcélt. A tananyag csak eszköz a művészeti neveléshez. A tantervekben megfogalmazott követelmények elsajátításához a zenetanár részéről számos zenepedagógiai és készségfejlesztő módszer ismeretére van szükség. Sokféle metódust kell értőn alkalmaznunk a gyermekek zenén keresztüli „megszólításához”, a zene iránti nyitottságuk ébrentartásához vagy éppen felébresztéséhez. A módszerek mellett legfőképpen a gyermekeknek a korunkban megváltozott pszichés érettségére kell tekintettel lennünk, s nem utolsósorban az őket és bennünket körülvevő multimédiás kihívásokra, melyekre megfelelően válaszolni századunkban nem is olyan könnyű pedagógiai feladat. Jelen tankönyvünk a 12 éves korosztály tanításában szerzett tapasztalásunkon alapszik. Változó világunk a változó pedagógiai gyakorlat érvényesítését teszi szükségessé. Mit jelent ez? Az átadási metódusok újragondolását, a gyermeki kíváncsiság és alkotókedv érvényre juttatását, mely nem csak az intellektuális tényezők függvénye, hanem nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is. Tanóráinkon a magas színvonalú szakmai tudás mellett szükség van a pedagógiai, metodikai kultúra megfelelő szintű alkalmazására is, hogy a művészi készségek fejlesztése, egyáltalán az embernevelés alapját képező készségek fejlesztése domináljon, s csak azokhoz alárendelt szereppel bírjanak az ismeretek, melyek nélkül persze nincs élménykeltés, élményszerzés és ének-zene óra, zenei képesség- és tehetséggondozás sem. Kodály elvei szerint: „Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját... Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége.” (Gyermekkarok – 1929)
3 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 3
2014.05.30. 13:37:23
A megvalósulás feltételei: 1. Kiművelt hallás 2. Kiművelt értelem 3. Kiművelt szív 4. Kiművelt kéz Mindennapi gyakorlatunk során el kell tudnunk választani, hogy mi épül be a szívbe (a művészeti nevelésnek ezzel van a legtöbb dolga!), és mi az elmébe. Vagyis mennyi az a zeneelméleti ismeret, ami szükséges ahhoz, hogy értők legyünk a zeneismeretben. Ahhoz, hogy öröm és ne gyötrelem legyen az énektanulás, egyrészt pedagógiai-módszertani kultúránkat újra kell gondolnunk, munkánkat, időbeosztásunkat esetlegesen át kell szerveznünk, másrészt alkalmazkodnunk kell a változó zenei igényekhez és a zenehallgatási szokásokhoz úgy, hogy a figyelmes, értő zenehallgatás igényét kialakítjuk. Tankönyvünkben számos ötletet adunk a befogadás és a reprodukció játékos megoldására. A legfontosabb számunkra az értékes zene megszerettetése, a zenei műveltség megalapozása, az ízlésformálás a tantárgyi koncentráció előhívásával. Hangsúlyosan felvállaljuk a társművészeti kapcsolódások dominanciáját, a korszerű didaktikai elvek érvényesülését, a változatos munkaformák és a személyre szabott módszerek alkalmazásának szükségszerűségét. De a legfőbb hangsúlyt a gyerekek tevékenykedtetésére helyezzük. Énekeljenek, játsszanak, improvizáljanak a diákok minél többet, azaz ők legyenek az énekórák főszereplői! Jelen tanári útmutatónkban egy-egy zenei folyamat megoldására adunk ötletet, példákat a megvalósításra, a tananyagok feldolgozására. Nem törekedtünk a teljességre, hiszen azt az élet úgyis felülírja. Csak tendenciákat közöltünk, melyeket érdemes kipróbálni, adaptálni és annak szempontjait átgondolni, újra értelmezni. A TANKÖNYV HASZNÁLATÁRÓL Kézikönyvünk egy négyrészes tankönyvcsalád második kötetéhez készült olyan módon, hogy ez a fejezet a következő kötetek használatáról is szól. Tankönyvünkben a háttérszínnel megkülönböztetett oldalakon a „kiegészítő” anyag található. Az a tananyag, amelyet bár fontosnak tartunk, idő hiányában lehetséges, hogy nem sikerül teljes mértékben megtanítani, elsajátíttatni. A háttérszínnel jelölt oldalak tehát az adott tananyagtartalom elmélyítését szolgálják. A fehér oldalak tartalmazzák a kerettantervi követelményeket, valamint azokat a dalokat, elméleti tudnivalókat, amelyeket úgy gondolunk, hogy minden gyereknek hasznos lenne ismernie.
4 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 4
2014.05.30. 13:37:23
Az Apáczai Kiadó új Kerettantervnek megfelelő alsó tagozatos könyveinek egy része az Énekeskönyv 6. elkészítése idején még nem jelenhetett meg, így tapasztalataink alapján és a meglévő könyvek dalanyagának ismeretében tehettünk ajánlásokat az ismétlődalokra. Természetesen ki-ki saját óráján megvalósítandó céljai és a gyerekek tudásának ismeretében kell, hogy kiválassza az óra kezdetén éneklendő dalok sorát vagy/és a dalcsokrokat. Az ismétlődalok a tanórák indításakor az érzelmi, hangulati ráhangolódást is segítik. Könyvünkben ezen ajánlás a „ráhangoló”, mely az oldalakat kezdő piros szövegdobozokban található. A tananyagot olvasmányok színesítik, melyek egyrészt kiegészítő információkkal szolgálnak, másrészt műveltségterületi, tantárgyi kapcsolódásként jelennek meg, valamint kapcsolatot létesítenek a különféle műveltségi és kompetenciaterületek között. Manapság a világhálón bőséggel állnak rendelkezésre információk, amivel tovább gondolhatók a tankönyv ötletei. A könyv fokozatosan építi fel a tudnivalók rendszerét számítva arra, hogy különböző képességű és előképzettségű gyerekek ülnek a csoportokban. Úgy gondoljuk, hogy a feladatok több órán is, a különféle foglalkozások alkalmával elővehetők, használhatók, hiszen csupán ötletadók kívánnak lenni, inspirálók arra, hogy a tanár bátran improvizáljon. A népzenei részben a kották nem követik a tudományos közlés rendszerét (g’ záróhang), hanem énekelhető, furulyán könnyen játszható és lapról olvasásra, felismerő kottaolvasásra alkalmas hangnemeket használnak. Az egyes tanulócsoportok hangi adottságai lehetnek a közölt hangterjedelemtől eltérők, a dalokat tehát érdemes a csoportnak megfelelő magasságban énekeltetni. Sajnos a könyv terjedelmi korlátai miatt a daloknál gyakran kevesebb versszakot tudtunk közölni, mint szerettünk volna. Lehetőség szerint gyarapítsuk a tudást az adott dal további versszakaival, vagy a máshol gyűjtött szövegváltozatokkal! A gyerekek szívesen énekelnek ismert dallamra sok szöveget. Szerencsére ezek ma már hozzáférhetők az interneten. A magyar népzene gazdag változatokban él, ezért ne ijedjünk meg az egyéni előadásmódtól! Ezen túl kötelességünk a stílushű előadás tanítása. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének népzenei adatbázisai és egyéb források (pl. Bodza-Paksa hangzó anyag) mindenki számára elérhetők, és a felkészülés során hasznos segítséget nyújthatnak a tanárnak. A tankönyv képanyaga szándékunk szerint illusztrál, információt nyújt, szórakoztat, elgondolkodtat, további kérdésfeltevésre ösztönöz, ízlést formál.
5 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 5
2014.05.30. 13:37:23
Piktogramok, jelölések A tankönyvben piktogramok, illetve szövegdobozok segítik a könnyebb tájékozódást. A piktogramok jelentéstartalmát a tankönyv előszava tartalmazza. A sárga színű dobozokban talált kiemelések, definíciók a kerettanterv szerint előírt minimális követelményeket értelmezik. Azok elsajátítása, megértése a következő iskolafokozatra történő továbbhaladás feltétele. A szürke hátterű szövegdobozok kiegészítő olvasmányként szolgálnak.
Népzenei CD Tankönyvünk népzenei anyaga a hozzátartozó CD-n is meghallgatható (a címe: Aki dudás akar lenni), mely Kisgyőri Krisztián és népzenei együttese munkáját dicséri. Ez a CD valamennyi könyv melléklete azon oknál fogva is, hogy a diákok bármikor segítséget kaphassanak egyéni felkészülésükben, ám nem titkolt szándékkal azért is, hogy könnyedén hozzájuthassanak egy gazdag, népi hangszerekkel kísért népzenei hanganyaghoz. Remélhetően örömmel és kedvvel válogatnak majd benne. Tanárként bátran használjuk azt házi feladatok kijelöléséhez, hiszen az énekes-, illetve a dalanyag karaokeváltozata is megteremti annak a lehetőségét, hogy bármely diák könnyedén felkészülhessen soron következő órájára. Bízunk ennek a zenei lehetőségnek a sikerében, hasznosságában is.
A TANKÖNYV FELÉPÍTÉSE – TANÍTÁSI TARTALMAK A Nemzeti alaptanterv (NAT2012) és a hozzá tartozó kerettanterv a kötelező minimumot a fejlesztési követelmények tekintetében meghatározza. A közműveltségi tartalmakat az énekes anyag esetében csak a populáris zenére vonatkoztatva adja meg (7.–10. évfolyam). Míg a zenehallgatási anyag a kerettanterv „A” változata szerint csak ajánlásként fogalmazódik meg, addig a „B” változat esetében azok kötelező jellegűek. Tankönyvünk első sorban az „A” típusú kerettantervhez illeszkedik. A könyvünket két nagy részre osztottuk: I. Népdalok világa II. Zeneirodalom-műfajok és -formák Az hatodik évfolyamon is különösen fontosnak tartjuk az éneklésközpontú tanóravezetést, miközben fokozatosan növeljük a zenehallgatásra szánt időt. A ma iskolába járó gyerekek a kommunikáció és a tájékozódás új lehetőségeit használják, így látókörük szélesebb, de ez egyben azt is jelenti, hogy ízlésük formálása, megfelelő értékrendjük kialakítása új feladatok elé állít bennünket, tanárokat. Könyvünk úgy próbál meg ilyen irányban haladni, nyitottá válni, hogy közben a kodályi zenepedagógia bizonyított eredményeit alapértékként megtartja. Bátorítjuk a kollégákat, hogy az énekes alapú zenei képzést saját lehetőségeihez mérten (finanszírozás, egyéb metódusok ismerete) gazdagítsák. A második rész a műfajok és a változatos zenei formák megismertetésén keresztül vezeti be a tanulókat a műzene világába. Elsősorban olyan zeneműrészletek segítségével közvetítjük az ismereteket, amelyek az adott korosztály számára könnyen énekelhetők, vagy akár hangszeren is megszólaltathatók. 6 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 6
2014.05.30. 13:37:23
Néhány dallamfoszlány remélhetően már ismerősen cseng a fülükben (W. A. Mozart: Egy kis éji zene; J. Haydn: „Üstdob” szimfónia), ám értőbbé válhatnak azok céltudatos, és nem utolsósorban játékosan elemző megismertetésével.
AZ IDEÁLIS TANÓRÁK FELÉPÍTÉSE, MÓDSZERTANI FRISSÍTÉS Az énekórák ideális esetben légzéstechnikai gyakorlatokkal, hangképzéssel kezdődnek Bár tankönyvünk ilyen gyakorlatokat nem tartalmaz, ajánljuk a kollégáknak, hogy ne sajnáljanak az óra elején néhány percet arra szánni, hogy fejlesszék az egységes hangzás kialakítását a beéneklő gyakorlatok segítségével. Tanárként gyakran attól rettegünk, hogy a ritka alkalmak, a heti egyszeri, néhány intézményben másfélszeri találkozások sem elegendők a követelmények átadásához. Tény, hogy koncentráltan, tudatos tervezéssel, aktív, intenzív munkával lehet csak célt érni, s minden elvesztegetett percért kár. De a beéneklést ne tekintsük feleslegesnek egy tanórán sem, hiszen már rövid távon is hozadéka van. Egyrészt fegyelmez, összerendezi az osztályt. Másrészt, ha megtanítjuk a legalapvetőbb dolgokat – a helyes testtartást, ápoljuk a hangzóformálást, fejlesztjük az artikulációt, intonációs gyakorlatokkal segítjük a tiszta éneklést –, akkor a „tananyag” éneklésekor már csak visszautalásokkal kell élni ezek javításához. Tervezzük meg valamennyi óránkhoz a gyakorlatsorokat! A beéneklés legyen fokozatos, tartalmazzon állandóságot, vagyis óráról órára ismétlődő egyszerű gyakorlatokat, és olyan intonációs példákat is, melyeknek már köze lesz a tanóra anyagához. Az intonáció javítása állandó feladatunk. A beénekléskor a kényelmes, lassú, kis hangterjedelmű gyakorlatoktól haladjunk a fürgébb mozgás, a nagyobb hangterjedelem felé. Kezdjünk zümmögéssel, majd „dó-ré” gyakorlatokkal. Ezt kövesse az ereszkedő motívumok éneklése (m-r-d; s-f-m-r-d), melyek javítják a tiszta intonációt. Térbeli, vizuális gyakorlatokkal is segíthetünk tanítványainknak: hasznos a szolmizáció mutatása kézjelekkel, mivel ezek térbeli elhelyezése utal a hangmagasságra. A hang „gömb” alakjának elképzelése, és az arra fölülről való elegáns érkezése tapasztalatunk szerint mindig segít. A ritmus tanítása: Első lépés a metrumérzék kialakítása. Mindig az adott ütemmutatót figyelembe véve készítsük elő a dalok ritmusát! Ez a beénekléstől a dalismétléseken keresztül az előkészítő ritmusgyakorlatokig tart. A ritmus mindig a lüktetéshez képest zajlik. Nem elég, ha a tanár adja a mérőütést, ennél fontosabb a gyerek tevékenysége. Kisebb korban mérőt lépünk, majd mérőütéshez ritmusneveket mondunk. Ne felejtsük el: A ritmus mindig elöl járjon! (Kodály szavai a 333 olvasógyakorlat ajánlásából). A ritmus hangoztatásakor a hangsúlyos mérőütés és a ritmus mondása az, ami leginkább eligazít. A taps a hosszabb értékeket nem képes visszaadni. Először tehát mérőütés és mondás, majd ritmushangszerrel, tapssal történő gyakorlás a helyes sorrend. Több évtizedes tapasztalatunk szerint a daltanítás egyik legeredményesebb módja a kézjeles szolmizálást követő szöveggel való énekeltetés, mert ez intonációs és formai biztonságot is nyújt. A daltanítás két legismertebb lehetőségének ismertetése előtt hangsúlyozni kell, hogy a cél a lehető legeredményesebb módszer, illetve kombináció megtalálása. 7 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 7
2014.05.30. 13:37:23
Daltanítás hallás után: A módszer feladata, hogy segítse a zenei- és szövegmemória fejlesztését, az élményt és a tanári bemutatást tegye meghatározóvá. Javasolt folyamata: 1. A teljes dal eléneklése annak minden versszakával, a szöveg (történet, mondanivaló, ismeretlen kifejezések, képi elemek) megfigyeltetése. Ez többszöri bemutatást kíván, lehetővé téve ezzel a jobb megfigyelést, rögzítést. Amennyiben a szöveggel kapcsolatos tudnivalók már nem igénylik, a továbbiakban elegendő egy versszak bemutatása, legtöbbször ez az első versszak kell, hogy legyen. Ilyenkor is adjunk új megfigyelési szempontokat, ezek vonatkozhatnak a dal formájára, metrumra, ritmikai, dallami kérdésekre. Fontos, hogy közben a gyerekek csak a megfigyelőképességükre és memóriájukra támaszkodjanak. 2. A többszöri (2–5 alkalom) bemutatás után a tanulóknak határozott élménye lesz a dalról, ekkor kezdhetjük a soronkénti daltanítást. A tanár énekli az első sort, diákok ismétlik, a második sorral történik ugyanez, majd a két sor összekapcsolása következik, és így tovább az egész dal összefüggő énekléséig. Érdemes a sorokat addig ismételtetni, amíg (majdnem) hibátlanul énekli a csoport. A tanárnak figyelnie kell tanítványait, és pontos javítási utasításokkal kell ébren tartania a figyelmet. 3. Az első versszak összefüggő éneklése után kerülhet sor a többi versszak megismerésére. Ekkor a tanár eldöntheti, hogy marad-e a hallás utáni tanításnál, vagy tankönyvhasználatot enged. 4. A tankönyv használata a lehető legrövidebb ideig tartson, hogy ne szoktassuk „mankóhoz” a gyerekeket. Daltanítás kottakép alapján: A módszer legfontosabb funkciója a kottaolvasás gyakorlása daltanítás kapcsán. Fontos dolgunk eldönteni azt, hogy melyik dal alkalmas a kottaképről történő daltanításra. A ritmus egyszerűsége, az ismétlődések a dallamban és a ritmusban, a kis hangközlépések, ugrások segítik a sikeres megvalósítást. Természetesen mindig figyelni kell a csoport képességeire, hiszen a gyerekeket sikerélményhez szeretnénk juttatni. Javasolt folyamata: 1. Első lépés a metrum megállapítása, majd el kell jutni a ritmus hibátlan hangoztatásáig. Érdemes ennél a pontnál formára vonatkozó megállapításokat is tenni (ismétlés, visszatérés stb.). 2. Ez után kerül sorra a kulcs, a dó-hely, a hangnem és a kezdőhang megállapítása. 3. Fontos, hogy a daltanítás megkezdése előtt a gyerekek hangnemérzetét kialakítsuk. Erre kiválóan alkalmas a kézjeles éneklés. Kiemelhetjük a hangnem főhangjait, a dal jellegzetes fordulatait. Ha a dalban nehéz ugrás található, mindenképpen gyakoroltassuk (kézjel – betűjel – hangjegy). 4. Ezután térhetünk rá a dal részeinek szolmizált éneklésére először belső hallással, sorzáró hangokat kérve, majd hangos énekléssel. (A belső hallással való éneklést is kell és lehet puha mérővel iránytani! Egy-két hangot, dallamfordulatot a tanár „sugalmazzon”! Szemmel láthatóan az is észrevehető, ha a diák csak némán ül, vagy ha magában valóban énekel. Más pozícióban ül és mozdul. Próbálják a gyerekek felé ezt kedvesen észrevételezni. Ezt érdemes kipróbálni, garantált a siker lesz!) 5. A dal egészének biztonságos éneklése után olvassuk el a szöveget, majd beszéljünk az esetleges 8 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 8
2014.05.30. 13:37:23
ritmikai kérdésekről, majd nagyobb részenként (kétsoronként) énekeljük el a dal első versszakát! 6. Összefoglaljuk és rögzítjük az első versszakot, majd a többi szöveget tanítjuk. Bármilyen módszert választunk, a dal tanítása ne tartson tovább 15 percnél! Semmi baj nem történik, ha a további versszakokat később ismerik meg tanítványaik. Feladhatjuk házi feladatnak az olvasást vagy éneklést. Természetesen, ha azt érezzük, hogy a gyerekek élvezik a munkát, nyugodtan sértsünk „szabályt”, és énekeljük, tanuljuk hosszabb időn keresztül a dalt! Hibajavítás: Többféle módon, megfelelő előkészítéssel elkerülhetjük a hibák egy részét. Ha ennek ellenére pontatlanságot, csúnya éneklést tapasztalunk, azonnal javítanunk kell: fontos, hogy pontosan nevezzük meg a hibát (alacsony vagy túl magas hang, pontatlan ritmus stb.), majd a dallamból kiemelve javítsuk, és a helyes rögzítés után helyezzük vissza környezetébe!
A KORSZERŰ OKTATÁS- ÉS NEVELÉSELMÉLET EREDMÉNYEINEK BEÉPÍTÉSE A TANKÖNYVBE Az ének-zene oktatással összekapcsolandó kompetenciaterületek A szociális kompetenciák fejlesztésére könyvünk feladatai különösen sok gondot fordítanak. A kapcsolatteremtő képességre az énekóra egész folyamatában szükség van, a kooperációs képesség pedig a különféle feladatmegoldások alkalmával fejlődhet (páros és csoportmunkák). A zene és a matematika összefüggése, a matematikai kompetencia fejlesztése a zeneelméleti tudnivalók magyarázatakor, az anyanyelvi szövegértési kompetencia a dallamok éneklésekor, irodalmi kapcsolatok keresésekor, az idegen nyelvi kompetencia a más népek dalainak tanulásakor, a természettudományi kompetencia a népdalok természeti képeivel kapcsolatosan kerülnek előtérbe. A digitális kompetencia szinte minden tananyaggal fejleszthető, akár házi feladat formájában is. A generatív tevékenységek, a játékos megközelítések, az alkotásvágy felébresztése szintén feladatok formájában vannak jelen könyvünkben. Az ének-zene a társművészeteken túl más műveltségterületekhez is kapcsolódik. A tantárgyak tematikai egységei között szoros tartalmi és logikai összefüggések is felfedezhetők. Ezek felismerése kön�nyíti a megértést, a rendszerben látást. Könyvünk erre vonatkozó példái ötletadók az alkalmazáshoz, a további kutakodáshoz. A tartalmak ez irányú szervezése a tanulók fejlődéséhez, életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez kívánja igazítani a tananyagot. Példák a tantárgyi kapcsolódásokra könyvünkben: rajzés vizuális kultúra végigvezetése a teljes tankönyvben; nép- és honismeret – 22., 43. oldal; irodalom – 13., 19. oldal; földrajz – 26., 28., 31. oldal; természetismeret – 23. oldal; történelem – 50., 52.oldal stb. Énekórán a bemutatott műzenei szemelvények a középkortól kezdődően a 18. század világába vezetnek. A történelem – társadalomismeret órán – még ezen évszázadokkal teljességében még nem foglalkoznak. Így az énektanár feladata e korszakok átfogó megismertetése annak érdekében, hogy az énekelt, hallgatott zeneművet el tudják helyezni egy adott történelmi korban, hogy megismerhessék 9 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 9
2014.05.30. 13:37:24
azok keletkezésének, érzelmi hátterének mikéntjét, s nem utolsósorban, hogy értőbben fogadják a remekműveket. A háttérismeretek bemutatásához készíthetünk prezentációkat, vagy javasolhatunk diákjainknak ismeretterjesztő könyveket, filmeket. Projektoktatás A neveléselmélet szerint a projekt valamely komplex téma feldolgozása, az ehhez rendelt célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az ehhez rendelt feladatok megtervezése, végül az eredmények prezentálása. A projektmunka 11 ismérve közül néhány álljon itt: kiindulópont a tanulók problémafelvető kérdése és a közös tervezés. Adjon módot individualizált és csoportmunkára egyaránt, legyen interdiszciplináris, a pedagógusok és tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerekként dolgozzanak együtt, a tanulók önállóan döntsenek, és viseljék a felelősséget döntéseikért, és a pedagógus szervező, tanácsadó funkcióban szerepeljen. A később bevezetett projektorientált oktatás fogalom megengedi, hogy a kritériumok közül egyesek ne teljesüljenek, például a tanár határozza meg a témát (Forrás: M. Nádasi Mária: A projektoktatás. Budapest, 2003, Gondolat Kiadói Kör-ELTE BTK Neveléstudományi Intézet könyve alapján). Tankönyvünk lehetőséget ad a projektekben történő anyagfeldolgozásra. A népzene témakörei, a népzenegyűjtés története, módjai, a népzenei anyag csoportjai kiindulópontjai lehetnek egy-egy projektnek (pl. Életképek – párválasztás, esküvő; Ünnepek – karácsonyi ünnepkör) ugyanúgy, mint a műzenei anyag: műfajok, művek, formák feldolgozásai. Ide tartozik a jelenetek előadása énekkel kísérve, csoportonként. A csoport egy-egy órán együtt dolgozik, a gyerekek kiosztják a csoportszerepeket és a feladatokat, egy másik, későbbi órán lehetőséget kapnak a megbeszélésre, ez nem kell, hogy egy teljes tanítási óra legyen, majd a projekt zárásaként bemutatják munkájuk eredményét. Természetesen a projektek számát az éves óraszám befolyásolja, hiszen az énekóra legfontosabb feladata az éneklés. A gyerekek idegrendszeri változása és a világ, a technikai lehetőségek változása mégis azt indokolja, hogy az ének-zene oktatás is alkalmazza az új nevelési elképzeléseket.
10 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 10
2014.05.30. 13:37:24
A TANKÖNYV FEJEZETEI RÉSZLETESEN „A mai embert szilárdan épített, kényelmes, meleg házak és jól záródó ablakok védik meg az időjárás viszontagságaitól, de nincsen, vagy alig van eszköze az érzelmek viharai ellen; a bánat, a gyász, a kétségbeesés, a nyomasztó szorongás ellen. A legtöbben akkor is tanácstalanul állnak, ha valami más, kellemes, boldogító érzés lepi meg őket…” Az ember valaha a népdalokkal „vigasztalódott, mondta el bánatát, vallott szerelmet, tudatta a világgal boldogságát…”(Andrásfalvy Bertalan előszava Bodza Klára–Paksa Katalin Magyar Népi Énekiskola I. kötetéhez; Nemzeti Tankönyvkiadó, 1992) „Minden nemzet azt tekinti klasszikus művészetnek, amely legtöbbet, fejez ki a nemzet lelkéből, a legtökéletesebb formában. Nincs más zenénk, amely a magyar lélekbe mélyebben világít bele, tömörebb, ércnél maradandóbb formában. A magyar népdal a par exellence magyar klas�szikus zene.” (Kodály Zoltán: A zene mindenkié. Zeneműkiadó, Bp. 1975. 40–41.p) Tankönyvünk első fejezete a népdalok segítségével kívánja megéreztetni a gyerekekkel a dalolás örömét, felszabadító élményét. Természetesen ehhez elengedhetetlen a hozzáértő, elhivatott tanár munkája, aki nélkül a legjobb tankönyv is csak lélek nélküli papír marad. Bodza Klára – Paksa Katalin – Vakler Anna könyvében (Magyar népi énekiskola I.–II.–III.) a magyar népdalkincset az éneklés alkalmai szerint osztályozza mindenki számára érthető, sok példával illusztrált módon. Ezt a rendszerezési formát követtük egyszerűsítve és az alkalomhoz nem kötött dalok kategóriáját a megnevezés szintjén kihagyva (nem megnevezve). Ajánljuk a kollégák figyelmébe a világhálón is hozzáférhető bőséges és gyönyörűséges anyagot, mely a következő honlapon jelenleg elérhető: http:// www.borokas.hu/nepdalok/enek.html. Az énekóra elsősorban az éneklésről kell, hogy szóljon. A gyerekek aktivitása nélkül nincs jó óra. Hiába énekel a tanár, kopogja a mérőütést, ez nem válik a gyerek saját élményévé. Fontos, hogy a 45 percből legalább(!!!) 30 percet a gyerekek aktívan tevékenykedjenek. Ez hatalmas munkát és energiabefektetést kíván diáktól, tanártól egyaránt. Minden órán hangozzék el legalább 8–10 dal! Lesz, amelyik már gyönyörűen formálva hallható, lesz, amelyikbe be-becsúszhatnak hibák, és lesz, amit még csak keveseknek sikerül majd hibátlanul énekelni. De a tanár tudni fogja, mikor javítson, ismételjen. Ma már nagy segítség a kotta, és a könnyen hozzáférhető hanganyag. A fent említett könyv szerzői is ajánlják a hangzó zene segítségével történő daltanulást. Merjük használni azokat a modern eszközöket, amelyek segítenek megőrizni kincseinket!
11 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 11
2014.05.30. 13:37:24
AZ ELSŐ FEJEZET HASZNÁLATÁRÓL – A NÉPDALOK VILÁGA Javasoljuk, hogy a népdalokat a gyerekek tanulják meg kívülről. A kottából való éneklés kevésbé teszi lehetővé a felszabadult, oldott előadást. Feldolgozási javaslat, kiegészítő információk Kodály Zoltán: Mátrai képek (Tk. 8.–11. oldal) Kodály Zoltán vegyeskari kórusművét 1831-ben az általa, Mátra vidékén gyűjtött népdalokból írta. A mű bemutatása sokféle tantárgyi kapcsolódást rejt magában. Földrajzi vonatkozásként lehet beszélgetni, vetíteni, plakátot készíttetni stb. a Mátra természetvédelmi szépségeiről, növény- és állatvilágáról, turisztikai látványosságairól. Kodály életrajzi vonatkozásában kiemelten Galyatetőről. Néprajzi, történeti vonatkozásban Vidróczki Márton személyéről, életének és halálának körülményeiről. Irodalmi vonatkozásban a nép- és műballadák műfajáról. A kórusmű öt nagy egységből, hétköznapi életet bemutató képből áll: Betyárballada – A Vidrócki híres nyája; Már Vidrócki emelgeti a bankót Elvágyódás – Elmegyek, elmegyek Honvágy – Madárka, madárka Hazatérés – Sej, a tari réten Lakodalom – Két tyúkom tavalyi; Apcon lakom; Ki van borér’; Hallod-e, te szolgáló? A ballada (a fájdalom, a bánat, a magány, a szomorúság) és a lakodalmas (a harsány vígság, közös szórakozás) ellentétes pólusa mintegy bekeretezi a középső három életérzést bemutató tablót. 1. rész: Vidrócki ballada (Tk. 8. oldal) „Vidróczki Márton Mónosbélen született 1837-ben. Besorozták katonának, ahonnan kétszer is megszökött. A második szökés után már az erdőben bujkált. Elfogták, és 27 évi fogságra ítélték. A börtönből is megszökött, és visszatért szülőföldjére. A mondák szerint szép, derék ember volt, lobogós ujjú inget, bő gatyát viselt, fegyverekkel bőven felszerelkezve járt. A hiedelem szerint nem fogta a golyó, kegyetlenül megbüntette ellenségeit, de nagylelkűen meghálálta a segítséget. Csak a gazdagtól rabolt, a szegényt nem bántotta. 1871 őszétől tartotta rettegésben Heves, Nógrád, Borsod és Gömör megye jómódú polgárait. 1873 februárjában halt meg, állítólag egyik embere végzett vele. Sok történet szól vakmerőségéről, féktelen természetéről, mulatozásairól. Félelemmel vegyes tisztelet övezte a nép között.” (Forrás: Wikipédia) Pintér Pista csendőrségi vallomása: „Pintér bevallotta, hogy Almásy pincéjében borozgattak, s onnan hárman, Vidróczki, Pintér István és Rácz Antal estefelé elindultak, hogy A. urat kirabolják… Erre én – úgymond Pintér – kijelentettem Vidróczkinak, hogy én semmi árért nem megyek A. urat kirabolni. De abban a pillanatban… Vidróczki revolvert ragadva mellemnek szögezé, s kijelenté: hogyha nem engedelmeskedem, rögtön lelő, s én ismertem Vidróczkit, aki végtelenül kegyetlen volt, megijedtem, és szó nélkül követém. S így mentünk 12 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 12
2014.05.30. 13:37:24
hárman a Zagyva hídig, hol is Vidróczki előttünk ment, én Rácz Antaltól elkértem baltáját, s gondoltam magamban, ha én agyon nem vágom, ő lő agyon, fogtam hát a baltát, s hátulról fejbe vágtam. Erre ő leesett, kétszer vágtam még azután fejébe a baltát, s fegyveremmel rálőttem, lövés után a ruha rajta meggyúlt, de én, hogy megösmertessék, eloltottam. Fegyvereit elszedtük, s legott saját fegyvereinkkel együtt a Zagyva vizébe dobáltuk, s elhatároztuk, hogy az élettel felhagyva a történt esetet a törvénynél bejelentjük…” A népballada erőteljes parlando-rubato előadásmódot kíván. Énekléskor engedjük szabadon áramolni a ritmusokat, melyek inkább a szöveg tagolását, mintsem annak kifejezését jelzik. A tartalmi érthetőség, a balladai történés bemutatása szempontjából elengedhetetlenül fontos, hogy valamennyi versszakával szólaljon meg a dal! Könyvünk teljes terjedelmében közli az első részt, de feltétlen tudnia kell a balladai történetet bemutató zenetanárnak, hogy Kodály a történetet kétféle dallammal szólaltatja meg. Ha fellapozzák Kodály Zoltán: Vegyeskarok című kötetét, világossá válik a szerkezet, világossá válik, hogyan kell elénekelni a balladát a diákoknak: „A Vidrócki híres nyája” 1. – 4. versszak (tankönyv 8. oldal), majd „Már Vidrócki emelgeti a bankót” 1.–3. versszak (tankönyv 9. oldal), majd ismét „A Vidrócki híres nyája” dallam, de az 5. versszakkal megszólaltatva. Így válik teljessé a drámai történet, és ennek bemutatásával lesz könnyebb követni a kórusmű zenehallgatását. Tanítsák meg mindék népdalt, majd hallgassák meg a mű bevezető részét! A vegyeskari 1. rész meghallgatásakor legyen zenehallgatási feladat annak a megfigyeltetése, mit fejez ki a zeneszerző a mély férfiszólamokkal, vagyis a tizenhatod mozgásban sodródó, kanyargó dallamokkal, melynek szövege: „Csörög morog a Mátrába (basszus és tenor szólam: 3-6. ütemek). Ugyancsak a szöveg kifejezését erősíti a szoprán, tenor és basszus szólamok kanyargása a 11.–12. ütemekben: „Környes körül a gaz alján”. A népballada 5. versszakát az alt szólam siratóként énekli. Érdemes megfigyeltetni a többi szólam fájdalmas sóhajtozását, majd Vidrócki sírból is megszólaló hetyke válaszát: „Mit ér nekem hat vármegye, tizenkettő jöjjön ide.” Mivel a ballada története a két dallamban feldolgozva válik érthetővé, ezért jó, ha időt szánunk mindkét népdal megtanítására. A feldolgozás, daltanítás módszerét csoportunk képességei, érdeklődése és még sok más szempont befolyásolhatja. Ha kényelmes teremben, jó minőségű hanglejátszó berendezéssel rendelkezünk, lehetséges, hogy zenehallgatással kezdjük majd a feldolgozást. Furulyázni tudó csoport lapról olvashatja a második balladarészt, jó hangú, jó kiállású fiúknak, lányoknak megtaníthatjuk előzetesen az első dallamot, és meghallgathatja a csoport előadásukat szereposztással is. 2. rész: Elvágyódás – Elmegyek, elmegyek (Tk. 10. oldal) A népdalok éneklése, tanítása akkor válik a 21. században élővé, ha sikerül megéreztetnünk, megfogalmaztatnunk azok „üzenetét”. Ez a „honvágydallam” a hazavágyódás, a hazáját, s azzal együtt a szerelmét kényszerből elhagyó ember bánatát fejezi ki. Nevelési szempontból fontos ennek megbeszélése. A feszes, Giusto-szöveges éneklést kövesse a dal utószolmizálása annak érdekében, hogy a zenehallga13 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 13
2014.05.30. 13:37:24
táskor megfigyeltethessük: „A 2. és 3. versszakokban jelöljétek be könyvetekben azt a szövegrészt, ahol a kórus az eredeti népdalhoz képest másképp énekli a dallamot!” (2. versszak 3. sor és 3. versszak 4. sor). Kiváló hallásfejlesztő feladat. Az Elmegyek, elmegyek kezdetű dal bemutatásakor kérhetjük, hogy mindenki képzelje el a szereplő testtartását, a helyszínt, a környezetet, az esetleges többi jelenlévőt, ahol a dal elhangzik. A hetyke szó jelentésének megbeszélésekor kereshetünk olyan hangfestő, hangutánzó szavakat, melyek ismert dalainkban szerepelnek, például: biggyeszt, (Este van már, nyolc óra), őkelme (Hej, Vargáné), huzsedári (Sárga csikó). 3. rész: Honvágy – Madárka, madárka A népdal alkalmas a kánonéneklés gyakorlására annál is inkább, mivel Kodály is ekképp dolgozta fel a dallamot (indító tenor – szoprán). 4. rész: Hazatérés – Sej, a tari réten Megfigyelési szempontként javasoljuk a „tételt” indító tiszta kvint (C - G) „Réten – réten” szövegrész „meghallását”. Ezt a dudakíséretet kipróbálhatjuk osztályunkkal is. Izgalmas feladat lehet annak megfigyeltetése, mikor vált a basszus-tenor szólam dudakísérete más magasságba (D-a, majd E-h). 5. rész: Lakodalom – Két tyúkom tavalyi; Apcon lakom; Ki van borér’; Hallod-e, te szolgáló?; (Tk. 11. oldal) A sodró záró rész formai követése kiváló egy zenehallgatási tabló készítésére. Kerüljön fel a táblára egy ábra, ahol a népdalokat csoportfeladatban szólamok szerint kell jelölni megszólalásuk szerint. Ha van lehetőségünk megtanítani a Mátrai képek Quodlibetjének dallamait, akkor bizonyára nagy örömmel fedezik majd fel tanítványaink az összegző zenehallgatás alkalmával mindegyiket. Egyéb esetben használjuk a felismerő kottaolvasás gyakorlására a dalok kottáit! Amelyik dallam alkalmas rá – ilyen a tempo giusto dallamok többsége –, azoknak a tanítása közben keressünk lehetőségeket az egyszerű kíséretre. Ez lehet merőütés, a hangsúlyok tapsolása, hangszerrel való megszólaltatása, a hangsúlytalan ütemrészek kiemelése, ritmusosztinátó, a dal ritmusa kánonban, dallamosztinátó, tartott dallamhang és még sok egyéb ötlet a tanári fantázia szerint. Az ürögi faluvégen szól a muzsika (Tk. 12. oldal) Mivel a 3. népdalsor önmagán belül is motivikus variációt képez, megfontolandó, hogy annak tanításával kezdjük a dalt. A dallamot indító dó – mi – szó hármashangzat feltétlen kiemelésre vár. Tankönyvünk javasolja a „gyermekhangszerek” készítését, és a dal azokkal történő kísérését. Mit jelenthet a házilag készített ritmushangszer? Például: kövek; képkeret húrozása befőttes gumival; fésű selyempapírral borítva; fémszálra vagy spárgára felfűzött fémkupakok; dobozok rizsszemekkel; konzervdobozok fakanál ütővel stb. A horgosi csárda ki van festve (Tk. 13. oldal) A népdal alkalmas arra, hogy a dór hangkészletet megerősítsük, az előző évben tanult dór dallamokat 14 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 14
2014.05.30. 13:37:24
átismételjük. De természetesen ne csak zeneelméleti szempontból, hanem tartalmában is vizsgáljuk, néprajzi vonatkozásában is beszélgessünk a csárda, a fogadó, az étterem viszonylatáról! Alkalmas a szövegimprovizációra is hangszerismeret tanításával összekapcsolva. A népi és a klasszikus hangszerek megkülönböztetése, vagy éppen mindkét csoportban való használata tanítható, miközben a gyerekek hangszerneveket énekelnek. A dallam tanításakor figyeljünk a kezdőhang helyes bevésésére, mert könnyen szó-vá válhat a lá hangunk, valamint a harmadik írott sor ré hangjára nehogy ri-vé váljon. A csárda szó számtalan lehetőséget kínál a kalandozásra: irodalom (Petőfi Sándor), nyelvtan (a szó jelentése, szinonimák keresése, szóhangulatok es jelentésárnyalatok magyarázata), zenetörténet, népzenei ismeretek (a csárdás lépései). Lehetséges, hogy a mai gyerekek már nem értik, nem érzik, hogy milyen szerepet tölthetett be a régi korok utazóinak életében a csárda, illetve a falu lakóinak életében a „faluvégi kurta kocsma”. Az amerikai filmeket is kevéssé ismerhetik, ahol a kamionosok pihenni, beszélgetni térnek be az útszéli fogadókba. Érdemes szót ejtenünk a népdal szabálytalan sorszerkezetéről, a bővülésről, rövidülésről. Bartók Béla: Este a székelyeknél – zenehallgatás, ismétlés (Tk. 14. oldal) A zeneelméleti ismeretek (pentatónia, esetleg az anhemiton pentatónia fogalmának megismertetése, dallamvonal, átkötött hang értéke, jelölése, változó ütemmutató), hangszerismeret, földrajzi, történelmi, néprajzi ismeretek és még sok, a tanár által a csoport számára fontosnak tartott dolog kapcsolható a zenehallgatáshoz. Őszi barangolások (Tk. 15. oldal)
Az Őszi barangolások alkalmas a projektfeladat előkészítésére, a nagy csoport létszámától függően beszélhetjük meg a feladatokat a gyerekekkel. A kisebb csoport létszáma optimálisan 4 fő. A lényeg, hogy a gyerekek szívesen végezzék a feladatokat. Ha mi leszünk az ötletadók, akkor engedjük szabadon a fantáziánkat, javasoljunk minél több lehetőséget: zenés színdarab írása és előadása, zenés barangolás népdalokkal Magyarországon, zenehallgatással egybekötött barangolás, az ősz színei a dalokban. Gyűjthetünk szavakat az ősz hangulatáról, a növényvilág változását jelző igékről, főnevekről és melléknevekről, és természetesen mindezt azért, hogy minél többet énekeljünk. A malomnak nincsen köve (Tk. 16. oldal) A népdal tanítása azért is fontos, mert a következő évben tanult daljáték, Kodály Zoltán: Székelyfonó Görög Ilona balladájának „betétdala”. A népdal ritkasága a mixolíd kezdés (dúr jelleg), majd a moll jellegű (lá – pentachord) 3.–4. sor. Ha előző évben tanítottunk dúr-moll váltásban, karakterben mozgó népdalokat (Mikor leány voltam; Hess páva; Most jöttem Erdélyből), akkor azokat ismételtessük át! Mindezek tudatos megfigyeltetése előrevetítve segíti az ebben az évben tanult bécsi klasszikus művek hangnemváltásainak megértését, meghallását (lásd. J. Haydn: Üstdob szimfónia C-dúr – c-moll téma variációja). 15 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 15
2014.05.30. 13:37:24
A dal megtanítása történhet kézjelek segítségével, hallás után vagy betűkottáról. A szolmizálás során fontos tudatosítanunk a hangnemváltást, amit a kézjellel való mutatáskor úgy érzékeltetünk, hogy a szó és mi hangokat egy magasságban mutatjuk. A gyerekek tiszta intonációját segíti, ha ők is mutatják a kézjeleket. A d-m-s-l-tá-l-s-m sorozat éneklése előkészítésként és utólag is elképzelhető. A tá hang az új hangnem szó hangja. Z anya ő sziep lányát (Tk. 17. oldal) Bogdánfalváról sok adat olvasható a különféle szakkönyvekben, a világháló böngészőin. Számunkra legfontosabb, hogy a csángó magyar nyelvjárás sokáig élt a környékbeli falvakban. Ennek szép emlékei az itt gyűjtött dallamok szövegei. A tankönyvünkben közölt három versszakot egészítsük ki a következőkkel, melyek a dal első versszakaiként énekelhetők: Sej, az erdő szélibe’/ az erdő szélibe’/ ni hol két katona,/ ni hol két katona. Egyik mondja vala, / egyik mondja vala,/ miért búsulsz pajtásim, / miért búsulsz pajtásim. Duna-parton van egy malom (Tk. 18. oldal) Hasonlóan egyszerű ritmuselemekből épülő népdal, mint az előző évfolyamban megismert Hej, Dunáról fúj a szél. A dallamot mutassa be a tanár kis terces változatban is! Miguel de Cervantes Saavedra: Don Quijote (Tk. 19. oldal) A tankönyvben szereplő képek felhasználhatók a történet elmesélésén kívül arra, hogy a gyerekek (csoportok) olyan megfigyeléseket tegyenek, melyeket irányított kérdésekkel készíthetünk elő. Ez vonatkozhat a szereplők társadalmi helyzetének megfigyelésére, melyből máris adódik az énekelhető feladat. A hangszeres zene hogyan utal arra, hogy milyen társadalmi helyzetű réteghez szól? Miért gondolhatjuk az egyik művet előkelőnek, míg a másikat mindennapi használatra szántnak? A „búsképű lovag” hadakozása a szélmalommal, és az ezt ábrázoló grafika, melyen megjelenik az „óriás” alakja, szintén alkalmat ad irodalmi kapcsolódásokról való beszélgetésre: a mesék világának óriás alakjaitól kezdve az ismert irodalmi alkotások összegyűjtésére (Gulliver…). Érik a ropogós cseresznye (Tk. 20. oldal) Tipikus példája azon dallamoknak, melyekben a kvintválasz pontosan illeszkedik a második sorban. A kvintválaszok megismertetésére az 5. évfolyamban számos játékos megoldás kínálkozott: rögtönzött zenei motivikus kérdés – válasz öt hanggal lejjebb – feljebb; hiányos dallam pótlása a kvintválasz szabálya szerint; olvasógyakorlatok; kvintváltó népdalelemzések.
16 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 16
2014.05.30. 13:37:24
Javasolt dallami-szerkezeti előkészítés: 1. Énekeljük kézjellel az alábbi dallamvázat! lá szó mi ré szó / lá szó mi ré mi ré dó lá, szó, dó / ré dó lá, szó, lá, 2. Elemezzük az énekelt dallam sorszerkezetét! A5 A5v A Av 3. Keressünk olyan népdalokat, melyekre ráillik ez a dallamváz! Volt nekem egy kecském Hála Isten makk is van Röpülj páva 4. Énekeljük el a dallamvázat ezzel a szerkezettel is! A A5 A5v A És máris megérkeztünk az Érik a ropogós cseresznye kupolás dallamvonalához. Cseresznyevirág (Tk. 21. oldal) „A cseresznyevirágot Japánban legendás vallási kultusz övezi, ami amellett, hogy Japán jelképe, egyben identitásuk elválaszthatatlan része is. A legenda szerint, a FUJI hegység istennője KONOHANA SAKUYA HIME, tavasszal életre kelti a halott virágokat, melyek az életképességnek a legfőbb szimbólumai, a cseresznyevirágok – a SAKURA. A cseresznyevirág apró szirmai az élettől elválaszthatatlan mulandóságot, a folyamatos megújulás, az újjászületés körforgását szimbolizálják. Az istennő – akinek nevében a KONOHANA jelentése nem más, mint a „fa virága” – ezekkel a rózsaszín virágokkal díszítette a FUJI-t, így a cseresznyevirágzást a japánok a tavasz visszavonhatatlan eljövetelének tekintik, és egy több napon át tartó ünnepségsorozattal, a HANAMI-val teszik emlékezetessé. A HANAMI valójában egy családi és baráti körben, piknikezéssel eltöltött program, amikor az emberek semmi mást nem tesznek, egyszerűen csak gyönyörködnek a déli szigetektől induló és észak felé haladó, folyamatosan virágba boruló cseresznyefákban. A HANAMI, vagyis a „VIRÁGNÉZÉS” hagyományát a japánok a 700-as évek elején, a NARA korban vették át Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiájától, a TANG dinasztiától. A HANAMI ekkor még csak a tehetős japán emberek időtöltése volt, és csak később, a 700-as évek végén, a HEIAN korban kezdett egyre szélesebb körben népszerűvé válni. Még később, az EDO korszakban a HANAMI több, éjszakába nyúló ünnepséggé fokozódott, ami a mai napig megtartotta az akkori szokásokat. Eszerint az nnep nem ér véget a napnyugtával – így a virágtól roskadó fákat apró mécsesekkel aggatják teli, így téve még varázslatosabbá, az amúgy is csodálatos látványt. És egy gondolat a cseresznyevirágzás legendájához Japánból: ott úgy tartják, „akire ráhull egy cseresznyefavirág, azt szerencse és boldogság kíséri útján”. (Forrás: http://www.inout-home.hu/ japán cseresznyefa-virágzás)
A csodaszép dallam könnyen énekelhető, szolmizálható, ha tanítása előtt kiemeljük legjellegzetesebb lépéseit: mi – fá – lá – ti – lá – fá – mi. Ezt a dallamfordulatot többször, kimért egyenletességgel énekeltessük! Majd nézessük át a ritmusképleteket, olvastassuk el a dal ritmusát! Ezt követően akár a tanár is elszolmizálhatja a japán dalt azzal a megfigyeltetési szemponttal, hogy kétütemesével jelöljék be a motívumok szerkezetét! Ez teszi könnyebbé, értőbbé a megszólaltatást. 17 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 17
2014.05.30. 13:37:24
A Szakura, szakura kezdetű japán népdal alkalmat adhat arra, hogy a pentaton hangsorokról beszélgessünk. A félhang nélküli (anhemiton/ anhaemiton) pentatónia hangzásvilága ismerős a népdalokon felnőtt magyar gyerekeknek. A japán népdal hemiton/haemiton pentatóniája különleges a mi fülünknek. A hangnemekről, hangsorokról a későbbiekben is sok szó esik majd, ezért érdemes egy kis időt szánni rá, hogy a hangsorok rendszerét megtanítsuk. A -chord es ton hangsorok különbségét bemutatjuk például a bichord (Süss fel nap) és a biton (Zsip-zsup kenderzsup) kezdetű gyermekdalok segítségével, majd közöljük, hogy a chord hangsorokban a hangsor hangjai szomszédosak, és elnevezésük a hangsort alkotó hangok számától függ: bichord, trichord, tetrachord, pentachord, hexachord. A hétfokú hangsorok más elnevezést kapnak. A nem szomszédos hangokból álló hangsorok nevének végződése: -ton. Biton például s-m, r-s… triton pl. d-r-s, l-s-m... tetraton a d-r-m-s, l-s-m-r stb. hangsor. A magyar pentaton hangsorral már találkoztak tanítványaink. s Süss fel,
nap,
fé - nyes
nap!
Ker - tek a - latt
a
lu - da - im meg - fagy - nak.
Ha a táblára úgy írjuk fel a hétfokú hangsor hangjait, hogy kört alkossanak, akkor megkérdezhetjük: Létezik-e hexaton hangsor? Ha ez után szolmizálva bemutatjuk az új japán népdalt, akkor megkérdezhetjük: hány fokú a hangsor? Szomszédos-e minden hangja? A hétfokú hangsor melyik két hangja hiányzik? (Nem feltétlenül szükséges közölnünk az anhemiton pentatónia elnevezést, elég, ha halljuk, hogy másféle pentaton rendszerek is léteznek.)
A gyerekek ebben az életkorban is szeretnek idegen nyelven énekelni. Adjuk meg ennek a lehetőségét a közölt japán szöveg – melynek kiejtése nem bonyolult – előadásával. Feltétlen hallgassunk japán népzenét, mutassunk be a világháló segítségével tradicionális pengetős, húros hangszereiket: koto, biva, dzsúnanagen, gottan stb. Népzenei projekt (Tk. 22. oldal) A projektmunka akkor éri el legjobban célját, ha a gyerekek találják ki a feladatokat, ha részt vehetnek a tervezésben, ha közös örömeiket megtalálják a megvalósítás és a beszámolás fázisaiban. A képzeletbeli utazás, amelyre invitáljuk a projektmunkában részt vevőket, nagyon sokféle módon szervezhető, és a képzelet szab csak határt a lehetőségeknek. Az utazás során természetesen elsősorban zenei élményeket, feladatmegoldásokat várunk csoportjainktól, de a néprajz, földrajz, irodalom, történelem bármely vonatkozását hasznos megismernünk.
18 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 18
2014.05.30. 13:37:24
A csoportalakítás utáni alakuló fázisban már tudnunk kell, hogy mit várunk a projekt végére, ismertetnünk kell az időbeosztást, és a várható eredményeket. Mivel a zenetanulás speciális követelménye, hogy a zene a csendből születik, ezért a projekt megvalósításának bizonyos fázisaiban a csoportok otthon dolgoznak majd. A projektre legalább két tanítási órát kell szánnunk, és a tanórákon lehetséges, hogy részleteiben kell majd az előkészítő munkát végeznünk. Ha a januári órákon alkalmanként 10–15 percet előkészítéssel foglalkozunk, akkor kitűzhetjük azt a célt, hogy a beszámolóóra/órák március elején legyenek. Januári 1. óra: csoportalakítás, a tankönyvi oldal értelmezése, feladatmegjelölés: A csoportok adjanak javaslatot, milyen témát választanak, és mi lesz a feldolgozás menete. Januári 2. óra: a csoportok megfelelő felelősei beszámolnak arról, mi lesz a célja az adott csoportnak, és milyen módon fognak dolgozni, milyen produktumot fognak létrehozni. (Előadás, műsor, tabló, zenés útikönyv, éneklő útvonalterv, vetélkedő, rejtvény…) Januári 3. óra: az esetleges ütközések megbeszélése. Január és február további ideje: csendes készülődés csoportonként. Március: projektórák. Kiöntött a Tisza a partjára (Tk. 23. oldal) A magyar népdalok egyik csoportja, az izoritmikus népdal könnyen tanulható. A Kiöntött a Tisza tanításakor a hármashangzat-felbontás intonációs nehézségeire kell számítanunk. A szép, tiszta éneklést óra eleji lassú moll skála, lá pentaton skála és hármashangzat-felbontás énekeltetésével készíthetjük elő. A dal nagy hangterjedelme és a második sor első hangja, ami decima távolságra van az előző hangtól, szintén okozhat problémát. Szánjunk az óra elején néhány percet a beéneklésre! A skálákat énekeltessük b-f” hangterjedelmen belül. Ezután oktávugrásokat gyakorolhatunk, majd következik a l-d’ decima. Álljunk meg a lá hang után, képzeltessük el a fölső dó-t, és csak ez után énekeltessük! Ezt ismételjük meg többször! Ha felmegyek a budai nagy hegyre (Tk. 24. oldal) Népdalunk az érzelmi nevelés mellett arra is kiválóan alkalmas, hogy a megfigyelőképességet és az analizálást gyakoroltassuk, valamint a szöveg ritmusához való finom alkalmazkodást megtanítsuk. A letekintek szó és a kicsi, kertes kifejezés ritmusa szinte leírhatatlan a gyerekek számára, de kiváló alkalom arra, hogy megtanuljanak szöveget értelmezve, nem túlozva énekelni. Ha a népdal sorszerkezetét hallás után állapíttatjuk meg, bizonyára lesz, aki fölső kvintválaszt jelöl majd a második sorban. Kiváló alkalom ez a megfigyelőképesség javítására. Megfigyeltetjük a dallam irányát, a hangközlépéseket, és összehasonlítjuk az első sorral. A második sor kottaképének megnézésekor beszéljük meg, hogy miért van az első ütemben feloldójel, és miért nincs a második ütem fá hangja előtt módosítójel. fi (fá)
Le - te - kin - tek, le - te - kin - tek
a
völgy - be,
19 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 19
2014.05.30. 13:37:24
Hej, igazítsad jól a lábod (Tk. 25. oldal) Kedvelt dallam a diákok körében. A dallam feszességét a pregnánsan kiejtett mássalhangzókkal valósíthatjuk meg. Sokat segít, ha előadásunk tánclépésekkel is kísérjük. Ez lehet improvizatív, de lehet tanár által vezérelt pl. négylépéses csárdás. A tánc mindenféleképpen érzékeltesse a 4/4 (fősúly – melléksúly) érzetét! Mint valamennyi tempo giusto népdalunk, ez a dal is lehetővé teszi a ritmusosztinátó hozzáadását, a ritmikai játékot. Ám vigyázat! Zeneietlenné válhat előadásunk, ha a szöveges énekléskor játszunk így a népdallal. A dallam utószolmizálásakor figyeltessük meg annak hangkészletét (összhangzatos moll). Értelmezzük a diákokkal a beírt, módosított szolmizációs hang jelentését, beszéljünk a felemelés jeléről (#) a kottában, valamint annak kézjeles módosításáról! Tanítsuk meg és gyakoroltassuk a szi hang kézjelét! Bárdos Lajos ezt a népdalt vegyeskarra és egynemű karra is feldolgozta. Zenehallgatáskor, bármelyiket is választjuk, az első feladat nyilván a népdal követése lesz. Így az első meghallgatáshoz készíttessünk tablót: mikor, mely szólamokban szólal meg a népdal? Második meghallgatáskor már kérhetjük, hogy jelzőkkel, szavakkal illessék a „nem” dallamot éneklők szólamait: pl. jajgat, danadomm, kánonszerűen énekel, sej, dunnaj dom. Mindez a többszólamú hallás fejlesztését teszi lehetővé. Miért is fontos mindez? Mert értő, hangverseny-látogató, nép- és műzenét teljességében befogadó diákokat nevelünk. Cél a zenei alapműveltség megszerzésének segítése. Kispiricsi falu végén (Tk. 26. oldal) Viszonylag ritka lehetősége a magyar népdaloknak, hogy kánonban is megszólaltathatók. Különlegesség a refrénes forma is. A többszólamú hallás gyakorlása lehetséges kánonversmondással is. Próbálják ki! Izgalmas játék egy gyerekek által ismert, majd ismeretlen költemény skandálása a kánonszerkesztés szabálya szerint. Ezt a fajta szöveges többszólamúságot vegyíthetjük rögtönzött dallam hozzáadásával is, vagyis a kiválasztott szöveget szabad dallamalkotással is előadhatjuk. Ne feledjük, a gyerekek szeretik az utánzós játékokat is. Mozgásgyakorlatokat játszhatunk velük ugyancsak az időeltolódás (kánon) szabályalkotása szerint. Hull a szilva a fáról (Tk. 27. oldal) A népdalt szólaltassuk meg ritmusnevekkel úgy is, hogy a szinkópás ütemrészeket mozgással, „kiugrálva” is érzékeltetjük. Az utószolmizáláskor figyeltessük meg a hatfokú, módosított hangok nélküli hangkészletet, mely lá-hexachord vagy tompa pentaton, ha a fá hangokat átmenőhangnak érezzük. Próbáljunk meg a magyar quodlibetet énekelni! Ehhez a dallamhoz a Megismerni a kanászt kezdetű népdalunk is illik. Kezdő hangköz: kvart.
20 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 20
2014.05.30. 13:37:24
Kocsi szekér, kocsi szán (Tk. 28. oldal) Libilibi, limlom… énekli a dallam, mely nyilván hangulatkifejező szóalkotás. Feladat: gyűjtsenek a diákok olyan népdalokat, melyekben hasonló szóalkotások fordulnak elő! (Pl. Hej, igazítsad – haj, dana, dana, dana; Kispiricsi – cin, cin, cillárom stb.) Kiemelésre javasolt dallamfordulat: mi – dó – szó, Kolozsváros olyan város (Tk. 29. oldal) A népdal az előző dalban előforduló (Kocsi szekér) dúr hármashangzat alaphelyzetű felbontásával indít, majd a 3. és 4. sorokban szekvenciálisan halad lefelé. (Kiegészítő anyagként, a szekvencia megértéséhez (is) került könyvünkbe az Ennek a gazdának kezdetű népdal.) Mindkét zeneelméleti jelenséget (dúrhármas, szekvencia) javasoljuk értelmezni annak érdekében, hogy a később tanult műzenei szemelvényekben utalni lehessen a népzenei példákra. Boncidai menyecskék (Tk. 31. oldal) Népzenei CD-mellékletünk segít a daltanulásban. Jó lenne, ha minél több vidám muzsikával találkoznának tanulóink! Ha a tanterem mérete engedi, táncoljunk egyszerű lépéseket a dalokhoz, vagy akár terveztessük meg diákjainkkal a teljes népdal tánckoreográfiáját. Megkötöm lovamat (Tk. 32. oldal) Dallampárja lehet az előző évben énekelt Megrakják a tüzet. Mindenféleképpen megfigyelésre vár a dallam lehajló íve, mely híven követi a szöveg szomorúságát, a bánatos ember „lehajlását”. A rubato előadásmód értelmezést kíván a parlandóval szemben. Míg ez utóbbi a szöveghez igazítja a ritmikát, addig a szabad előadásmódú rubato az érzelmi állapot szerint deklamálja a dallamot. Érdemes bemutatni diákjainknak akár ezt a népdalt is parlando, illetve rubato előadásmód szerint annak érdekében, hogy a kettő közti különbséget megérezhessék. Izgalmas párja előző népdalunknak a tankönyvben közölt (33. oldal) szlovák eredetű dallam, mely a populáris zenében, Bródy János, Koncz Zsuzsa előadásában is megszólal. A két dal tanítása történhet egy órán. Gerencséri utca (Tk. 34. oldal) Míg a 32. és 33. oldalon szereplő népdalok szövegükben, addig a 34. és 35. oldalon szereplők (Érik a ropogós cseresznye; Zavaros a Tisza) dallamukban azonosak. Javasoljuk a két Nyitra megyei népdalt a szöveg szempontjából vizsgálni, megfigyeltetni azt, milyen szépen illeszkedik ugyanahhoz a dallamhoz egy szerelmi évődés (Gerencséri utca) és egy ballada (Zavaros a Tisza vize). A dallam kis szext (k6) ugrással indít, mely a hallás utáni éneklésnél kevésbé, ám az utószolmizáláskor nehézséget okozhat. Ennek rásegítésére közöltünk egy olvasógyakorlatot (Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlat I. / 150.), mely fellépő kvart ugrását (dó – fá) a második énekléskor javasoljuk lá-fá ugrásra cserélni. (A kis szext hangköz tudatosítása csak a következő évfolyam feladat lesz.)
21 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 21
2014.05.30. 13:37:24
Széles a Duna (Tk. 36. oldal) A magyar népdalok rendszerezését elsősorban formai-szerkezeti, majd ebből következően stílusbeli szempontból vizsgálták diákjaink. Érdemes felhívni a figyelmet az olvasmánydobozban található egyéb szempontokra is: alkalomhoz kötött és nem kötött, évszakokhoz kötött dallamok, játékdalok, párosítók stb. (Lásd. tankönyv 36. oldal). Kiváló pármunkát, csoportmunkát, idő hiányában házi feladatként gyűjtőmunkát adhatunk tanítványainknak ahhoz, hogy az eddig tanult népdalokat besorolják valamely csoportba. Miért? Azért, hogy újragondolják-énekeljék azt a nem is oly kevés népdalkincset, melynek már 6. osztályban a birtokába kerültek. Tizenhárom fodor van a szoknyámon (Tk. 37. oldal) Váltakozó ütemű magyar népdal. Érzékeltessük ütemhangsúlyokkal a váltásokat, tanítsuk meg a 4/4 és 2/4 vezénylő mozdulatait, avassuk be diákjainkat a karnagyok világába. Számos rögtönző feladatot inspirálhat a népdal szerkezete, ritmikája, ütemváltása. Pl.: az Este van, este van, megy a nap lefelé és az Erdő, erdő, de magas a teteje… ugyanilyen, páros-lüktetésváltó népdalunk. Feladat lehet pl.: Alkossatok olyan 4 soros ritmust, melynek ütemmutatói megegyeznek a tanult népdal sorainak ütemmutatóival! Vagy: Írjatok más dallamot a népdal ritmusára! Vagy: Dolgozzatok három csoportban: első csoport – ritmushangszerekkel komponáljon kíséretet a dalhoz; második csoport – találjon ki táncos mozdulatokat a népdalhoz; harmadik csoport – írja meg a 3. versszakát a népdalnak! Bemutató: a három csoport együttes munkája. Vágjad, vágjad a búzát (Tk. 38. oldal) Óravázlatrészlet a népdal tanításához:
Beéneklés • •
dúr hármashangzat felbontás c’-ről: d m s m d legmagasabb kezdőhang: f’ l si s fi f m kézjelről b’ - ről kezdve legmélyebb kezdés g’ (2 perc)
Dalcsokor Ha felmegyek a budai nagy hegyre (oktávval magasabban) • Kispiricsi falu végén (ugyanazon a hangon kezdve) • Gerencséri utca A dalcsokor után • Kispiricsi faluvégén éneklése kánonban, két versszakkal (7 perc) • Széles a Duna felismertetése kézjelről, belső hallással való éneklés alapján, majd éneklés szolmizálva, kézjellel, szöveggel (2 perc) • Béreslegény, jól megrakd a szekeret felismertetése kottaképről, éneklés abc-s névvel majd 3 versszakkal (3 perc) • Beszélgetés a dal szövegéről, a nyári munkákról, aratásról. Arany János-versek részletei: „Péter és Pál (tudjuk) nyárban összeférnek a naptárban…” A fülemile, (Hogyan kapcsolódik a részlet az aratáshoz? Az aratás kezdete Péter-Pál napja) •
22 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 22
2014.05.30. 13:37:24
•
• • • •
• •
•
„ Szénát hord szegényke künn a béresekkel…” Toldi (Kiről van szó az említett részletben?) (3 perc) Az új dal szövegének megbeszélése (1 perc) Tanári (vagy hanganyag) bemutatás szöveggel, 3 versszak Az első versszak bemutatása a díszítő hang nélkül. Az előadás könnyű és nehéz voltának megbeszélése. (Végig azonos ritmus, kis hangterjedelem, hasonló motívumokból való építkezés, szekvenciális dallam, más dallamokból ismerős fordulatok, illetve ezek variációja fordul elő a dalban, a 7. ütemben.) Daltanulás. (15 perc) Az „A part alatt” kezdetű dal éneklése, az aratás és a gabona feldolgozási fázisainak megbeszélése. (5 perc) A dal hangsorának megbeszélése: dó-hexachord, hatfokú, dó-ra végződő. D-r-m-f-s-l, hiányzik a ti. A most tanult dal hangsorának megállapítása: tanári bemutatás szolmizálva (vállalkozó gyerekek csatlakozhatnak), miközben a csoport megfigyeli a hangkészletet. F-m-r-d-t-s vagy t s f m r d – dó-hexachord, hiányzik a lá. A hangok rögzítése a táblán. (4 perc) A csoport kedves dallamainak éneklése vagy zenehallgatás, táncházi muzsika a tanult dal stílusköréből, értékelés. (3 perc)
Erdő, erdő, kerek erdő (Tk. 39. oldal) A dallam, bár színes oldalként, tehetséggondozásként jelölt, mégis javasolt a tanításra. Különleges annak 6/8-os ringása, melynek érzete segítheti a pl. bécsi klasszikus dalok (Mozart: Vágyódás a tavasz után; Beethoven: Tarisznyás fiú dala) elmélyítését ugyanúgy, mint az előző dallam, a Vágjad, vágjad. Pál, Kata, Péter, jó reggelt! (Tk. 40. oldal) Más népek dalai – jelzi a tankönyv regisztere. Úgy válogattunk, hogy a könnyen énekelhető kánon mindenkinek örömet okozhasson (Pál, Kata, Péter), de a magasabb szinten levők használhatják lapról olvasásra, vagy a dúr jelleg, a dó-hexachord, a dúr hármashangzat megfigyeltetésére.
Könyvünk már közölt egy japán népdalt, szlovák dallamot, most pedig francia, német, lengyel és orosz földre „utazhatnak” a gyerekek. Ne feledjünk érdekes feladatokat fogalmazni a népismerethez, az országismerethez (pl. differenciált tanórai munkában, házi feladatként, szorgalmi feladatként), hiszen célunk kell hogy legyen a motiváció ébrentartása, minden kisgyerek „megszólítása”, érdeklődésének felkeltése és fenntartása. Zenei szempontból is végezhetünk összehasonlítást a népek zenéi közt, megvizsgálva azok jelenségeit. „Nem tud tisztán énekelni az, aki mindig csak egy szólamban énekel. Az egyszólamú tiszta éneket is csak két szólamban lehet megtanulni. A két szólam egymást igazítja, egyensúlyozza” – írja Kodály az Énekeljünk tisztán! előszavában. Az énekes többszólamúság fejlesztése alsó tagozaton a hosszan tartott hangok, orgonapontok megszólaltatásával kezdődik. Ezt követi a dudakvintek illesztése (dó-szó; lá- mi kíséretek), s ha már biztonságos mindezekben a kétszólamú éneklés, akkor lehetségesek a kánonok megszólaltatásai. Bár alsó tagozatos feladat az orgonapontok és a tiszta kvintek ismert dallamokhoz való illesztései, még ebben az életkorban sem árt azok gyakorlása, tiszta intonálása. 23 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 23
2014.05.30. 13:37:25
A kánonéneklést kezdetben az osztály és a tanár felelgetésében, majd egyre bővülő szólamszámú csoportbontásban valósítsuk meg! Mivel mindig akad gyermek, aki elkalandozik szólamában, igen hasznos megoldás, ha a szólamok a terem különböző pontjain helyezkednek el. Az egyéni kánonéneklés csak az igen biztos intonációval és fejlett hallási képzettel rendelkezők közt valósulhat meg. A francia dallam lehetőséget ad a szekvencia jelenségének gyakorlására akár ábécés nevekkel is. A nap nyugodni tér (Tk. 41. oldal) Igazi kétszólamúság, melynek megszólaltatása azért sem okoz gondot, mert a két szólam alapvetően tercpárhuzamban mozog. Hamar sikerélményhez juttatja az énekeseket. Tanítsuk meg a dallamot! Ügyeljünk a hajlítások pontos énekeltetésére! Figyeltessük meg, hogy a 3. és a 6. szövegsor dallama mindkét szólamban egyező! Csak a biztos felső szólam éneklése után kezdjük el az alt szólam tanítását! Meg kell beszélni, hogy pontosan „hol kell azt keresni”, másrészt értelmezni kell az első ütem két szólamban azonos f’ hangjának kottaképét. Javasoljuk, hogy ezt az alsó szólamot is az egész osztály énekelje, biztosan tudja, s csak aztán bontsuk ketté csoportunkat! Kezdetben tanári énekkel kísérjük a szoprán dallamát, és fordítva, mindenki altot énekel, s a tanár szopránt. Éljünk a fokozatosság elvével! Ne akarjuk egy tanítási óra alatt megtanítani ezt a szép népdalt, hanem több órán át kis lépésekben haladva térjünk rá vissza! A Nap nyugodni tér kezdetű német népdal tanítása közben beszélhetünk a magyar és német népdalok feltűnő különbségeiről (egy, illetve több szólam, jellemző metrum), megfigyeltethetjük az együtt megszólaló hangközöket, megbeszélhetjük az előadási tudnivalókat, ismételve a hangerőre és tempóra vonatkozó kifejezéseket. Hajnalórán (Tk. 42. oldal) A lengyel népdal éneklése nehezebb, de a gyerekek általában szívesen éneklik. Ügyesebb osztályoknak szántuk annak kétszólamú előadását. A felső könnyen tanulható, s az alsó tanári énekkel, akár hangszerrel is kiváltható. Szívünk rég idevár (Tk. 43. oldal) Az orosz népdalt talán már néhányan tanulták, de bizonyára ők is szívesen felidézik. Ez a dallam Igor Sztravinszkij: Petruska című táncjátékának sodró Fináléjában változatként szólal meg. Izgalmas hangszerelése miatt javasoljuk zenehallgatásra, meghallgatása előkészíti a 7. osztályos munkát. Szemléletesebb lehet, ha a világháló segítségével levetítik annak táncos feldolgozását, mivel így a vásári forgatagban megszólaló orosz népi táncot is be tudják mutatni.
24 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 24
2014.05.30. 13:37:25
Másik zenehallgatási javaslatunk az orosz népdal tematikájához illeszkedik – Télapó. Az ismert francia gyermekdalt (Ah, vous dirai-je maman, magyar megszólalásában Hull a pelyhes fehér hó) leginkább W. A. Mozart zongoravariációjában szoktuk bemutatni. Friss, üde, gyermekek által ugyancsak élvezettel hallgatott Dohnányi Ernő variációja. Ó jöjj, ó jöjj, üdvözítő (Tk. 44. oldal) Vígan zengjetek citorák (Tk. 45. oldal) Tavaszi népszokások (Tk. 46. oldal) Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap (Tk. 47. oldal) A karácsonyi dallamok és a húsvéti népszokások megismerésének célja a repertoár bővítése. Szép csillagos az ég (Tk. 48. oldal) További versszaka (2.): Hát aludj, gyermekem, Álmodj csak csendesen, A tó tükrén, az erdő mélyén csend honol. Csak hunyd le két szemed, Hisz ágyacskád felett Itt van anyácskád S dúdolgatva így dalol: Reggelre új nap virrad rád, majd játszol kergetősdit, bújócskát. Hát aludj, kedvesem, álmodj csak csendesen. Hisz jó anyácskád dúdolgatva így dalol.
25 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 25
2014.05.30. 13:37:25
A dalt kísérjük P. I. Csajkovszkij hullámzóan ringató zongoraszólamával! Kiskórussal koncertdarabként is megszólaltatható. Csajkovszkij: Régi francia dallam
Moderato
1. Szép csil-la -gos az
p
fúj - do gál a
szél,
p
a völgy - ben
rét,
e - züs -tös fé - nyét hin - ti
Bér - ce - ken túl,
egy tü - csök hang - ja
el - csen -de -sült a
ég,
kél,
rád a hold - su - gár.
lágy, pu - ha fész - kén el - szuny - nyad a
lenn
a
fé
ég,
el - csen - de - sült a
rét,
pp
kis - ma - dár.
-
nyes nap - ko - rong is
csil - la - gos az
Már
e - züs - tös fé -nyét hin - ti
el - pi - hent. Szép
rád a
hold - su - gár.
(Raics István szövege)
Mielőtt áttérnénk a műfajokra, valószínűleg érdemes beiktatni egy olyan órát, amely valamilyen szempontból megkoronázza eddigi tanulmányainkat. Nevezhetjük ezt rendszerező, ismétlő, összefoglaló órának. Az a fontos, hogy élményt adjon a résztvevőknek, és úgy lépjünk tovább, hogy bár egy fejezetet lezártunk, a népdalok át- meg átszövik életünket. Énekeljünk tehát gyakran és bátran népdalokat csak úgy az éneklés öröméért!
26 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 26
2014.05.30. 13:37:25
A MÁSODIK FEJEZET HASZNÁLATÁRÓL – ZENEIRODALOM: MŰFAJOK ÉS -FORMÁK A kerettanterv az első hat évfolyamon előírja, hogy „ne kronológiai rendbe szervezve ismertessük meg a tanulókat a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétéves ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes spektrumából válogassunk”. Majd csak a hetedik, nyolcadik évfolyam fog rendszerezni, de csak az ismeretközlés szintjén. Tankönyvünk műzenei fejezetében most a műfajok és a műzenei formák alkotják a rendezőelvet. Éppen ezért ebben az évfolyamban is a középkortól indulunk, és a 18. század klasszikus zeneirodalmáig jutunk el. Feldolgozási javaslat, kiegészítő információk Középkor (Tk. 50. oldal) A zeneirodalmi tanulmányok fontos kiegészítője a történelem – társművészetek – tudományok bemutatása, illetve felidézése, hiszen a gyerekek már előzetes tapasztalatokkal is rendelkeznek. Mindenféleképpen fontos a szintetizálás, az ének-zene vonatkozásában történő megerősítés, a rendszerezés. Másrészt roppant érdekes lehet „felfedezni”, hogy pl. valamely építészeti jelenségnek zenei kapcsolódása is létezik, hiszen például másféle zene szólt a középkori román és más a gótikus templomok boltívei alatt. Míg az előbbiekben csak az egyszólamú gregorián dallamok csendültek fel, addig a gótikus csúcsívek már a korai többszólamúság remekeit is életre hívták. Mindenféleképpen izgalmas kalandozás, időutazás lehet a szerzetesek világába, vagy később a lovagok virtusaiba, udvarlási szokásaiba „betekinteni”. Az előző évfolyamban már volt alkalom ebben részt venni. Elevenítsük fel az addigi tudást! Használják a világháló lehetőségeit, vetítsenek olyan rövidfilmeket, amelyek ezt a történelmi korszakot mutatják be, és amelyek felvillantják a képzőművészet csodáit. Zenehallgatásunk megtervezésekor induljunk el a gregorián dallamosságból, de feltétlen hallgattassunk az Ars Nova remekeiből is kórusműveket! John of Fornsete: Nyár – kánon (Tk. 51. oldal) Míg Pannónia földjén a tatárdúlás pusztított, s inkább egy, mint sem többszólamban énekeltek eleink, addig Angolhonban már a fejlett többszólamúságról beszélhetünk. A Nyár-kánon 6/8-ban ringó, alapvetően lépegető motivikából épülő dallama egyszólamban könnyen befogadható. Bár nem minden osztály zenei készsége alkalmas arra, hogy megvalósítsa a négyszólamúságot, mégse fosszuk meg diákjainkat ettől a műtől! Tapasztalásunk szerint nagy kedvvel éneklik. Az „alapkánon” biztos hozzáilleszthető. A kor szokásaihoz mérten előadása hangszerekkel is megerősíthető. Reneszánsz (Tk. 52. oldal) Minden korosztályban kedvelt történelmi korszak. Alapvetésben ismertek a Mátyás királyról szóló 27 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 27
2014.05.30. 13:37:25
mesék, Kopernikusz felfedezései vagy az olasz festészetből Leonardo da Vinci: Mona Lisa festménye. Nagy érdeklődés kíséretében lehetséges a társművészetekkel átfogóan foglalkozni. Ascendit Christus Hodie. Középkori zenei emlékeink szinte kizárólag egyszólamú, latin nyelvű gregorián énekeket tartalmaznak. Kódexeinkben csak öt magyar nyelvű dallam található, de a XV. századi Zsigmond-kori töredék és a Kassai töredék függelékében többszólamú tételeket is feljegyeztek. Ez utóbbiból való a könyvünkben közölt latin húsvéti ének. Négyszólamú vegyeskari mű, melynek csak a dallamot hordozó szoprán szólamát közöltük. Könnyen elsajátítható, latin nyelven előadható, mellyel egy kicsit „beavatottá” tehetjük tanítványainkat a reneszánsz diákság humán műveltségébe. Javasoljuk a teljes mű meghallgatását, illetve azt, hogy zongorán kísérjük az énekszólamot a többi három szólam játékával.
(Cum instrumentalis)
G
A - scen Ca - pti
-
dit vi
Chri ta -
-
stus tem
al al
-
le le
-
-
lu lu
-
ja, ja,
-
e, vam,
-
-
ri - ae, tri - am,
al al
-
le, le,
lu lu -
coe li
-
los du
-
glo pa
-
su - per ad coe
G
al al
-
le le
-
lu lu
al - le al - le
Kassai töredék (XV. sz.)
ja, ja,
ho - di ca - pti
-
ja. ja.
Rex xit
28 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 28
2014.05.30. 13:37:25
M. Praetorius: Viva la Musica! (Tk. 53. oldal) Közismert dallam, melynek ritkán publikált, 3/4-es, könnyebb változatát is közzétettük. Az első és második változat folyamatosan, egymást követően is megszólaltatható. Az „ismeretek” szövegdoboz (polifon szerkesztés, hármashangzat: dúr – moll) megerősítésre, értelmezésre vár a korábbi dallampéldák előhívásával. Mise, motetta, madrigál (Tk. 55. oldal) Zenehallgatási órának szánjuk, mely lehetővé teszi a két olasz mester életútjának felvázolását, az abban rejlő azonosságok (pl. mindhárom műfajban alkottak) és eltérések (pl. Lassus volt a világutazó) érzékeltetését, de legfőképpen a reneszánsz kórusirodalom alapvető egyházi és világi műfajainak bemutatását. Szólnunk kell az imitációról, a polifon szerkesztésről és a homofon szerkesztésről, a misetételek liturgiában betöltött szerepéről, a motetta és a madrigál lényegi különbözőségéről. A mise a katolikus egyház legfontosabb szertartásának állandó szövegrészeire épül. Ezek; Kyrie eleison; Gloria; Credo; Sanctus; Benedictus; Agnus Dei. A kora középkorban egyszólamú gregorián miseként jelent meg, majd fokozatosan többszólamú kompozícióként vált ismertté. A motetta latin nyelvű többszólamú kórusmű vallásos tárgyú szöveggel. Zenei szerkesztése homofon vagy/és polifon. A madrigál anyanyelven, nemzeti nyelven írt többszólamú kórusmű világi szöveggel. Szövege főként a kor szerelmi költészetből merít. G. P. da Palestrina a polifónia mestere volt. Gyakran többszólamú miséket, motettákat is komponált, melyet a tridenti zsinat követhetetlennek talált. Szigorú szabályokat alkottak a szövegkezelésre, szólamvezetésre, együtthangzásra vonatkozóan, mert kifogásolták, hogy a bonyolult polifónia elvonja a figyelmet az elsődleges céltól: a szövegtől. Ennek hatására Palestrina ötszólamú misét komponált, melyet Marcell pápának ajánlott: Missa Papae Marcelli. Ezt a művet a zsinat nagy tetszéssel fogadta, komponálási mintának tekintette, és visszavonta a tilalmat. O. Lassus – ellentétben Palestrinával – a nagy utazó hírében állt. Szinte bejárta egész Európát, ezért is ismerhette és művészetében egyesítette korának minden művészeti stílusát. Egyenlő mértékben írt egyházi és világi műveket, mégis, ha róla szólunk, elsősorban a világi kórusművek jutnak az eszünkbe. A visszhang című madrigálja két vegyeskarra íródott. Egy nagyobb és egy kisebb létszámú kórus „játszik”, szólamaikat, szövegeiket echóként egymásnak adják. A visszhanghatás, a dinamikai váltás éppen a létszám változásával érhető el. A mű a két kórus közt alapvetően polifon szerkesztésű, de homofon is, mert a szólamok együttmozgóak. Bemutatásakor szokás, hogy a két kórus meglehetősen távol helyezkedik el a térben. A zenehallgatáshoz magyar szövegű előadást válasszunk, hiszen pazar a fordítás. Mint ahogyan könyvünkben is írtuk, javasoljuk, hogy a mű folyamatát úgy is kövessék a gyerekek, hogy kiskórust alkotnak, vagyis prózában visszhangozzák a nagykórus szövegét.
29 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 29
2014.05.30. 13:37:25
Szöveg: „Hej! Haj! Mily pompás visszhang! Hej, csuda jó! Nézzük mit tud: Hahahahaha! No lám, ez jó volt! Hallod-e pajtás? Mit kívánsz? Hogy énekelj egy nótát! Kérünk egy nótát! Én nem! Nem szólok! Semmit se szólok! De mért nem szólsz? Mert nincsen kedvem! Akkor hallgass! Csend legyen! Te szemtelen! Mit mondtál? Itt az idő, induljunk! Majd máskor többet! Isten áldjon, jó éjt!” Szó – Mi – Dó (Tk. 56.–57. oldal) A Szó – Mi – Dó oldalak építenek a korábban megtanult hármashangzatok ismeretére. Azon túlmenően, hogy gyakoroltatja a tiszta intonálást, és elmélyíti a zeneelméleti stúdiumokat, bevezet a 18. század zenei világába, annak dallam- és formaalkotásába. J. Haydn indulója lehetőséget teremt a tizenhatod ritmikájának gyakorlására. A négysoros dallam tanítását feltétlen előzze meg olyan ritmikai gyakorlatsor, melyben értelmezzük a titiri és tiritiri ritmikát. A dallam megtanítását hangjegyről javasoljuk. Ennek táblai előkészítése a C-dúrban való kottaolvasás, a hármashangzat-felbontások szolmizált és akár ábécés nevekkel történő éneke vagy / és írása. A kottakép átnézésekor vetessük észre a motivikus építkezést, vizsgáljuk meg a sorszerkezetet: A Av B Av.. Ez teszi lehetővé a könnyebb olvasást. Kezdjük a tanítást a 2. és a 4. sorral! A legegyszerűbbek ritmikájukban és ambitusukban is. Ezt követheti a 3. sor éneke, majd a 2., 3., 4. sorok összekacsolása. Csak az első sorban nincs nyolcad szünet, tagolás (ezt vetessük észre!), éppen ezért is lehet botladozó a g’-ről felugró c” eltalálása. Ezt a sort kell a legtöbbet átnézni, belső hallással is énekeltetni. A darab előadásakor Tonika –Domináns harmóniai kísérettel „támasszuk meg”. A kerettanterv ebben az életkorban is „előírja” a többféle stíluskörben és műfajokban való kalandozást. Kiváló lehetőség a 18. századból származó kürtjelek éneklésékor Ránki György dúr-hármasban mozgó zongorakopogósát is meghallgatni. Bárdos Lajos: Ősz-kánon (Tk. 58. oldal) Nyit már a gyöngyvirág (Tk. 58. – 59. oldal) A két kánon egymás után előadva igazi koncertprodukciónak is számíthat. Karakterükben és hangnemükben ellentétesek. A Bárdos-kánon összhangzatos moll, míg a szekvenciában mozgó német kánon dúr karakter. Ez utóbbi quodlibet feldolgozásának éneke csak azon osztályoknak javasolt, akik biztos többszólamúságban hallanak. Tanítsuk mindhárom dallamot vegyesen, hallás után és kottakép segítségével! A középső kánon a legkönnyebb (Nyit már a gyöngyvirág), érdemes ezzel kezdeni a tanítást. Az első tanári bemutatás (szolmizálva történjen) előtt kérhetünk a dallamra vonatkozó megfigyeléseket. A következő bemutatáskor kerestessük meg a szekvenciát, természetesen, miután felidéztük a szó jelentését. Érdemes szolmizálva tanítani. Emeljük ki szeptimugrást, és soronként tanítsuk a kánont! A daltanítás után a másik két kánonban is kerestessük meg a szekvenciákat, a nagyon ügyesek megtalálják azt is, hogy hol „téveszt” a szekvencia! (A harmadik kánonban a második sor utolsó előtti hangja elfelejt tercet ugrani lefelé.) Valószínű, hogy meg kell majd beszélnünk, hogy miért nem szekvencia a harmadik kánon első sora. 30 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 30
2014.05.30. 13:37:25
Thomas Tallis: All praise to thee, my God (Tk. 60.) Angol szövege ellenében könyvünkben talán a legkönnyebben énekelhető reneszánsz dallam. Kezdetben szolmizálva, majd egy tetszőlegesen választott vokálissal énekeltessük! Törekedjünk a fényes hangzásra, a legato (kötött) előadásmódra, melyet természetes dinamikával színezzünk! A szöveget csak akkor illesszük, ha már szinte kívülről tudják a gyerekek a dallamot. Zenehallgatásként javasoljuk valamely angol College kórusfelvételét a You Tube-ról bemutatni. Általános tapasztalat, hogy megváltoztatja a gyerekek énekléshez való hozzáállását, artikulációját, kifejezési módját az, ha diákokat látnak-hallanak énekelni. Ismeretlen szerző: Kék ibolyácska (Tk. 61. oldal) A homofon szerkesztésű kórusmű pontos eredete ismeretlen a zenetudósok előtt. Dátuma szerint (1650 körül) akár a barokk remeke is lehetne, de szerkesztési módja, harmonizálása, szövegtartalma a reneszánsz madrigálok gyűjteményébe sorolja. Valószínűsíthető, hogy kevés osztály képes három szólamban előadni. Tanítsuk meg a szoprán dallamát, figyeltessük meg a XVI. századtól oly jellemző táncritmus (Volta-ritmus) lüktető ütempárját, állapítsuk meg a homofon szerkesztést, és kísérjük diákjaink énekét hangszerrel! Barokk (Tk. 62.–63. oldal) A korszakbevezető bemutatásához szándékoltan a barokk divatot és illemtant hangsúlyoztuk. A 12 évesektől egyáltalán nem áll távol az ez iránt való érdeklődés. Rögtön párhuzamot lehet vonni a 17. és a 21. század öltözködési stílusa, szokásai közt, mely elgondolkodtató és nevelő hatású is lehet. A javasolt feladatok mellett adjunk teret a kutatómunkának, otthoni feladatként a plakátkészítésnek, kiselőadás tartásának, újabb fejtörők kitalálásának stb-nek annak érdekében, hogy tanulóink minél alaposabban betekintést nyerjenek a kor társadalmi, művészeti életébe. J. S. Bach: János-passió (Tk. 64.- 65. oldal) Johann Sebastian Bach nevét ismerik tanulóink. L. van Beethoven mondását, miszerint nem pataknak, hanem tengernek kellett volna nevezni, is hallhatták. A passiótörténet, Jézus szenvedéstörténete az evangélisták, Máté, János, Lukács és Márk elbeszélése szerint. Az Újszövetség, melyet Jézus köt az emberiséggel, a Biblia második nagy fejezete. A zenehallgatás előtt érdemes felidézni a főbb eseményeket, az utolsó vacsorát, a szövetség megkötését, a virrasztást, Júdás árulását, Jézus elfogatását, elítélését, Poncius Pilátus mondásait: Íme, az ember (megmutatni Munkácsy Mihály festményét), és a „mosom kezeimet” szólás alapjául szolgáló jelenetet. A tankönyvben szereplő részletek (Jézus elfogatása és keresztre feszítése) helyett választhatunk mást, de lényeges, hogy a gyerekek ismerjék a történést, azonosítani tudják a szöveget, a szereplőket. Az időben és mondanivalójában is nagyszabású műből igyekeztünk olyan keresztmetszetet adni, melynek követése által ízelítőt kaphatnak diákjaink a passióból. A passiótörténetet általában ismerik a gyerekek, de segítsünk annak hitelességében, pontosításában! Vegyük sorra a mű szereplőit, azt, hogy 31 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 31
2014.05.30. 13:37:25
ki, milyen típusú zenei megszólalásban hallható. A Luther-féle bibliafordítás szó szerinti megzenésítése az evangélista és a többi szereplők, köztük Jézus recitativói, a tömegjelenetek (turbák). Az áriák és a korálok érzelmeket mesélnek el. Természetesen a műfajok ismeretét nem kell számon kérnünk. Tanítsuk meg a János-passió valamelyik koráldallamát, és figyeltessük meg a basszuskulcsos lejegyzést a könyv 65. oldalán! Eszterházy Pál: Harmonia caelestis (Tk. 66. oldal) Eszterházy Péter azonos című regényében izgalmas történeteket olvashatunk leszármazottja, Pál sokoldalú tevékenységéről, a Harmonia caelestis keletkezéséről, a gróf Haydnhoz való kötődéséről, Eszterháza nyüzsgő életéről. A mű szerzői jogi védelem alá esik, ezért idézni kézikönyvünkben nem áll módunkban, de javasoljuk, hogy a barokk mű ismertetéséhez feltétlen lapozzák fel legalább a regény kezdetét, vagy digitális változatban keressenek olyan részletet, amely betekintést enged a kor izgalmas történéseibe, s amely közelebb hozza és személyesebbé teszi a mintegy 300 évvel ezelőtti emberi és zenei történéseket. Tegyük „élővé” a zenetörténeti ismereteket egy leszármazott „emlékiratai” segítségével! Csínom Palkó, Csínom Jankó (Tk. 67. oldal) Az órát kezdhetjük kézjelről történő beénekléssel, hogy a m-t, ugrást előkészítsük (3.-4. sor kapcsolása): l, t, d m r t, d/ d m r t, d l, / m t, d l, / m t, m t, d // egyenletes hangértékekben. A dal tanítása előtt természetes, hogy gyakorlásként dalcsokrot énekeltetünk majd. Ez lehet tematikusan kapcsolódó, hasonló sorszerkezetű (A Av B C), lehet új stílusú, ritmikai hasonlóságon alapuló (nyújtott, éles ritmusokat tartalmazó) csokor, lehet eol dalok gyűjteménye…., és még számtalan szempont szerint válogatott dallamok összessége, a csoport tudásának, igényeinek, a fejlesztendő terülteteknek a függvényében. Az érdeklődő gyerekek figyelmét felhívhatjuk arra, hogy a tankönyv 39 versszakról tesz említést, hátha lesz vállalkozó a versszakok felderítésére, a nyomtatásra, és… egyszer elénekeljük ezeket… (A Wikipédián megtalálhatóak.) A dalban előforduló ismeretlen szavakról természetesen szót kell ejtenünk. Másrészt arról, hogy a kuruc korszak kedvelt hangszere volt a tárogató, mely egészen a 20. századig hatalmas átalakuláson ment keresztül. Csak hangzás alapján nem elégséges a diákoknak annak melegen, búgón, „bánatosan” szóló hangját bemutatni. További képekkel is illusztráljuk a hallási élményt, de ennél még szerencsésebb, ha a világhálón keresünk felvételeket a hangszer megismertetésére. Te vagy a legény, Tyukodi pajtás (Tk. 68.oldal) A kuruc kor zenéjének legismertebb példája a „Tyukodi nóta”, mely rengeteg változatban él nemcsak Magyarországon, hanem a hazánktól északabbra fekvő vidékeken is. De vajon ki is volt ez a bátor vitéz, akinek hőstetteiről szól a dal? A három részre szakadt Magyarország hőse, ahol középen a török, a nyugati részeken a Habsburgok, a Tiszántúlon pedig Thököly, Szuhay, Esze Tamás és Tyukodi mindenre elszán kurucai éltek. Erdély még ebben az időben a „béke szigete” volt, ahová egy kis ideig még bemenekülhettek a sok csatában vesztett kurucok. A kuruc és labanc összetűzésekben nemcsak a katonák szá32 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 32
2014.05.30. 13:37:25
zai hullattok el értelmetlenül, hanem az ártatlan lakosság nagy része is. Zord időkről szól a dal, melyben azonban mindig megszólal a remény, a bizakodás, a vitézség hangja. A dal tanítását hallás után javasoljuk. Előkészítő feladatként adhatjuk: „Másoljátok le a füzetbe a dal első, második és harmadik hangját! Figyeljétek meg a dallam kezdő lépéseit! Állapítsátok meg és jelöljétek a füzetben, milyen hangközöket lépünk a mi szolmizációs szótagról fi-re, és a fi-ről szi-re!” Ezt a dallamfordulatot többször i kézjelezéssel is gyakoroltassuk, s csak azután szólaljon meg a dal tanári bemutatásban. Gábor Áron rézágyúja (Tk. 69. oldal) A gyerekek számára ismert, illetve könnyen és nagy kedvvel tanult népdal. Szerkezete (A A B A ), lépegető dallama, indulótempója, vidám, friss hangvétele biztosítja az üde élményeket. A dal alkalmas a kánonéneklésre is. Kiegészítés, 3. versszak: Szállj el madár, fecske madár, rózsám falujába, Vidd el az én levelemet, babám ablakába, Ha kérdi, hol vagyok, mondd, hogy nagyon beteg vagyok, Vásárhelyi közkórházban már el is hervadok! A jó lovas katonának (Tk. 70. oldal) A népdal alkalmat teremt a verbuválás szokásrendjének megbeszélésére. Beszélgessünk a hadkötelezettség változásairól, a zsoldos katonák „csalogatásáról”, a huszárok életéről stb. A tanulók irodalmi és történelmi ismereteit is felhasználva idézzünk fel a 48-as katonák életéről szóló verseket is! Kodály Zoltán: Háry János című daljátékában pazar hangszerelésben (és képi megjelenítés esetén pompás tánccal) mutathatjuk be a népdalt. Választhatjuk a dal megismertetését úgy is, hogy CD-n vagy internetes bejátszással találkoznak először vele, de az élő, tanári bemutatás sem hatástalan. A katonanótákat a gyerekek mindig szívesen éneklik. A feszes tempó, ritmika, viszonylag egyszerű dallamfordulatok, buzdító, életörömet árasztó szövegek motiválják a tanulást. Megismerését ugyancsak hallás után javasoljuk, melynek gyors rögzítéséhez sokféle megfigyelési szempontot adhatunk: – elsőként a szövegtartalom kerüljön kiemelésre, – ezt kövessék a zenei megfigyelések: sorok száma, szerkezet, – refrénes forma kihallása, – kezdő hangközlépés (T1, T8) kiemelése, – az utolsó sor tanítása (mi ré di ta fordulat) biztos kiemelésre vár! Arany János: Toborzó – Amade László dallamával (Tk. 71. oldal) A népies műdalokkal az irodalomórán is ismerkednek a tanulók. Arany János 48-as szabadságharc hoz kötődő verseinek ritmusa alkalmas az éneklésre, a megzenésítésre. Amade László dallamában is a verbunkos dallamfordulatokat és ritmikát ismerhetjük fel. Megmutathatjuk a gyerekeknek a Nemzetőr dalt is, mely szintén Arany János költeménye. 33 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 33
2014.05.30. 13:37:25
A Toborzó további versszakai: 2. Közemberből káplár, hadnagy, kapitány is lészen, Generális, óbesterség várja őt ott készen. Refr. 3. Isten hozzád apám, anyám! Én édes szerelmem! Húgom! Bátyám! Sógor! Komám! Avagy jertek vélem. Refr. Egressy Béni – Vörösmarty Mihály: Szózat (Tk. 72. oldal) A legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István temetése Nagycenken április 11-én „szerdán délután 4 órakor kezdődött. A jelenlevők számát nem lehet biztosan megállapítani, a tudósítók nagy része elkésett..., mégis 2000 és 4000 közt változik a szám...A menet teljes csendben, ének és zene nélkül haladt el a Széchenyi által leromboltatott régi templom romjai mellett a temetőbe. A feloldozás után a nyolc Széchenyi levitte a sírboltba a koporsót, a fáklyások fent halomba rakták a fáklyákat, s a jelenlevők ajkán felhangzott a Szózat fenséges dallama, ezt már nem tudta megakadályozni a temetésről elkésett megyefőnök.” (Falk Miksa) 1860. április 30. Budapest, Belvárosi templom.... Először hangzik el a Himnusz és a Szózat egy ünnepség kereteként. Az alkalom: gyászmise gróf Széchenyi Istvánért. A Vasárnapi Újság május 27-én képet és beszámolót közöl az eseményről. A szertartáson Mozart Requiemje hangzott el. Sajnos a rövidke cikk alatt nem olvashatjuk írójának nevét. Az interneten érdemes elolvasni a teljes cikket, valamint a szomorú eseményről egy május 6-án megjelent tudósítást, melynek írója J. M. A monogram mögött Jókai Mór rejtőzik. Az órát kezdhetjük úgy, hogy kedvelt dalokat, népdalokat és műdalokat vegyesen éneklünk, és megbeszéljük, milyen tempóban, hangerővel adtuk azokat elő, esetleg más előadási utasítást betartottunk-e az éneklések közben. A szakszókat a füzetbe (táblára) írjuk. Pl. piano (p), andante = lépésben. Figyelnünk kell rá, hogy azok a jelek rögzítésre kerüljenek, amelyekre a feladat megoldásakor szükségünk lesz. Ezután megbeszéljük, hogy a tankönyvben a Szózat kottája milyen előadási utasításokat tartalmaz, majd meghallgatjuk a művet a szokásos, hagyományos előadásban. A következő feladatot adhatjuk: Jelöljétek a kottában ceruzával, ahol nem vették figyelembe az utasításokat, és ahol olyan zenei történést hallottatok, amely nincs jelezve a kottában! W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) (Tk. 74. oldal) Könyvünkben a zongoraszonáta témájának első periódusát közöltük. Ha az első 4 ütemet vizsgáljuk, szembetűnő a szekvenciális építkezés. Szolmizálva is könnyen memorizálható a zenei kérdés, melyre akár rögtönző választ is alkothatnak a tanulók. Ha ezt az utat választjuk, akkor a zenei kérdés 4. ütemének ritmusát javasoljuk leegyszerűsíteni így: mi fá mi re (a tizenhatod mozgást először hagyják ki). Az így megalkotott dallamra a ritmikai egyezőség miatt egyszerűbb válaszolni. Az eredeti dallam megtanulását kövesse a zongorás bemutatás, mely lehetővé teszi a hangulat, a karakter megérzését, az abszolút zenéről való beszélgetést. Mivel a következő (könyvünkben nem kö34 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 34
2014.05.30. 13:37:25
zölt) 8 ütemmel egységben a témaszakasz kéttagú dalformát alkot, érdemes a következő élő vagy CD-n bemutatott megszólaltatáskor csak eddig haladni, és megfigyeltetni a zenei formát, mely így építkezik: 1. periódus: zenei kérdés: 4 ütem a) dallam + zenei válasz: 4 ütem a) változat dallam 2. periódus: zenei kérdés: 4 ütem b) dallam + zenei válasz: 4 ütem a) változat dallam (Az előző tanévben már tanultak ehhez hasonló szerkezetű dalokat a bécsi klasszikából, pl. W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után. Érdemes átismételni!) A zongoraszonáta első tétele variációs forma. Figyeltessük meg a változatok típusait! S mivel a III. tétel közismert (Török induló), nem fosztjuk meg annak élvezetétől sem a diákokat. J. Haydn: C-dúr „Császár” vonósnégyes II. tétel (Op. 76. No.3.) (Tk. 75. oldal) Az Eszterházy hercegek szolgálatából felszabadult Haydn a londoni élmények hatására írja meg Császárhimnuszát, mely később Németország himnuszává vált. Ausztria himnusza ma egy osztrák népdal, melyet W. A. Mozart is feldolgozott egy szabadkőműves munkájában. Az osztrák állam a II. világháború befejezése után pályázatot írt ki Himnusz írására. A mai dallam 1947 óta hivatalosan is az ország himnusza. W. A. Mozart: Szövetség-dal
Lasst uns mit ge - schlung - nen Hän - den, Nyújt - suk job - bunk, tart - sunk ösz - sze,
un - ter száll - jon
Es um - schlin - ge die - se Hagy - juk más - nak azt, mi
ket - te, föl - di,
Brü - der, die - se min - dig hí - ven
fro - hem Ju - bel schall. é - gi fény le ránk.
Ar - beit en - den, egy - be - köt - ve,
so wie tisz - ta
die - se heil - ge Stät - te tűz, mi szí - vünk töl - ti.
auch den gan - zen Baj - ban ő - riz,
Er jó
-
den ball, ban áld,
auch Baj -
den gan - zen ban ő - riz,
Er jó
-
den ball. ban áld.
35 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 35
2014.05.30. 13:37:26
Óravázlat: J. Haydn: C-dúr „Császár” vonósnégyes II. tétel (Op. 76. No.3.) (Tk. 75. oldal) A csoport képességeitől függő döntést kell hoznunk a tétel tanítása előtt: • ha énekeltetni szeretnénk, • ha a vonósnégyes műfajának tanítására, • a klasszikus műfajok tanítására, • a klasszikus formálás tanítására, • zenetörténeti kitekintésre, • a himnusz műfajának tanítására helyezzük a hangsúlyt, más és más úton kell szerveznünk az órát. Óravázlatunk egy kitekintő és énekeltető órához kíván ötletet adni. Beéneklés:
d
Betűkotta a táblán:
r
m
r
f
m
r
d
d
r m r
f m r d
m
f s m
l
s
f m
Táblai utasítás: A B B A Dalismétlés: • Ez a lábam, ez, ez, ez (dó hexachord, éles és nyújtott ritmusok) • W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után (dúr, bécsi klasszikus, tizenhatod mozgás) • Thomas Tallis: All praise to thee, my God (dúr, himnikus) • Egressy Béni: Szózat (magyar, hitvallás) Az ismételt dalokat használjuk arra, hogy az új anyagot előkészítsük a meghatározott célnak megfelelően. Ha a formatanra figyelünk, akkor a zenei építkezést, ha a ritmust tartjuk fontosnak, akkor a ritmusképleteket, ha az érzelmi tartalmat vagy a zenetörténeti vonatkozásokat szeretnénk kiemelni, akkor ennek megfelelően beszélünk, kérdezünk az egyes dalokkal kapcsolatban. Ezt követi az új anyag feldolgozása: éneklés betűkottáról (az egész vagy csak egy részlet), zenehallgatás megfigyelési szemponttal, a hangszerek számának és fajtájának megnevezése a füzetben, ekkor még ne használjunk tankönyvet! Hallgattathatjuk a tételt, illetve először csak a variáció témáját felismerő kottaolvasással, ha a késleltetéskor nem a kottaképnek megfelelő dallamot hallunk felvételünkön, akkor ezt észrevétetjük a gyerekekkel. A teljes tétel meghallgatásakor feladatul adhatjuk, hogy figyeljék meg tanulóink, hallják-e többször a megismert témát! Előzetes feladat lehet ez a variáció és az Üstdobütés szimfónia előkészítéseként. Az órán mindenképpen kerüljön sor a téma meghallgatására és a vonósnégyes mint műfaj és mint előadó együttes megfigyelésére, valamint a bécsi klasszikáról tanultak ismétlésére. Tervezzük meg a táblaképet, és céljainknak megfelelően segítsük a táblán a jegyzetelést! Az óra utolsó perceiben elénekelhetjük a magyar Himnuszt és L. van Beethoven Örömódáját. 36 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 36
2014.05.30. 13:37:26
Haydn és Mozart „Haydn londoni útjairól mindig úgy beszéltek, mint szerény … karrierjének mesébe illő végéről, a happy endről, amelynek során a szegény emberből gazdag lett…. Akárcsak Mozart, Haydn is rendkívül költséges életet élt: Haydnnak szállást kellett bérelnie, és étteremben étkezett. Mozart pedig nagy háztartást vitt, (a cselédlányokkal együtt) négy felnőttről és két gyermekről kellett gondoskodnia, és sokat költött szórakozásra…” Ezután Mozart nehéz anyagi helyzetének okait boncolgatja a könyv, majd így folytatja: „ A szabadkőművesek mindig fontosnak tartották, hogy segítsenek bajba került társaikon,…” „1792 január 25-én a Wiener Zeitungban jelent meg…(a)…császári és udvari könyvkiadó hirdetése: „Mozart kantátája özvegye és árvái javára…Hattyúdal, ama mű, amelyet halálos betegsége előtt két nappal legjobb barátai körében vezényelt. A kantáta egy bécsi szabadkőműves páholy avatására készült. Szövegét egy páholytestvér szerzette…” (Forrás: H. C. Robbins Landon: 1791 Mozart utolsó éve című könyvből. (Győri László fordítása, Corvina Kiadó, 2001.) A szabadkőművesség alkonya című fejezetből, 78.–80. oldal.) J. Haydn: G-dúr „Üstdob” szimfónia II. tétel (Op. 94) (Tk. 76.–77. oldal) A Haydn-szimfóniák közül több olyan történettel kapcsolódik össze, melyeknek hitelessége esetenként kétséges, mégis a zenetörténet részévé vált. Haydnról tartott óráinkon anekdotákat mesélhetünk, olvashatunk a zeneszerzőről. A Búcsú szimfónia keletkezése és előadása, Mária Terézia császárnő mondása, „Ha jó operaelőadást akarok hallgatni, Eszterházára látogatok.”, és az Üstdobütés szimfónia komponálásának okai mind érdekelhetik a gyerekeket. A II. tétel témájának megtanítása után közölhetjük a gyerekekkel, hogy a témát a szerző egy variáció alapjává teszi. Feladatként adhatjuk: énekeljétek magatokban az első négy ütemet! Milyen változtatási lehetőségek jutottak eszetekbe? Mit variálhatunk egy dallamon? Hogyan variálható a több szólam? Képzeljetek el ritmusvariációkat! Most változtassátok meg a hangsúlyokat! A hangerővel játsszatok! Változtassátok meg a hangnemet! A kreatív megoldások meghallgatása után, a következő órán felidézzük a témát, és meghallgatjuk a tételt. Fedeztessük fel a gyerekekkel Haydn humorát, játékos kedvét! W. A. Mozart: Egy kis éji zene I. tétel (K. 525) (Tk. 81. oldal) Hatalmas zeneelméleti, formatani újdonságot kell szinte egy tanítási óra alatt, megismertetni a gyerekekkel: a szonátaformát. Azonban ha előzetes zenehallgatással bemutatjuk mindhárom témát, s azok megszólalását akár emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel, akkor könnyedén lehet követni a témák megjelenését, a tétel folyamatát. Bátran „jellemezzük” a főtéma ismert, hármas- és négyeshangzatot felbontó dallamát, a melléktéma „bókolását” és a zárótéma „ugrándozását”. Itt is hasznos, ha a vizualitást előhívjuk, és szemléletesen ábrázoljuk a témák megjelenését, valamint a három nagy rész (expozíció – kidolgozás – reexpozíció + Coda) felépítését.
37 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 37
2014.05.30. 13:37:26
W. A. Mozart: Egy kis éji zene II. tétel (K. 525) (Tk. 82. oldal) A második tétel témája tele van szekvenciális sóhajmotívummal, vágyakozással. Érdemes megfigyeltetni az alatta mozgó tercpárhuzamokat, melyek megalkotásához adjunk írásbeli feladatot is. A tétel formájának megfigyelése történhet csoportmunkában, szemléletes ábrák kiosztásával, azok rendezésével (pl. a rondótéma ábrája egy rózsacsokor, ebből több azonos kép kell; az epizódoké pedig a különféle virágok képei. Mindezeket kell az sorba rendezni a zenehallgatást követően). W. A. Mozart: Német tánc (K. 605. No. 3.) (Tk. 83.oldal) Kezdjük zenehallgatásunkat e kedves dallam elsajátításával! Ha módunkban áll, a funkciós rendnek megfelelően kísérjük az „Utazás szánon” dallamát zongorán! Ez a dal is könnyen elsajátítható mind a hármashangzat-felbontások, mind az ütempárok ritmikai ismétlése miatt. A gyerekek egy része lehet, hogy ismeri a dallamra alkalmazott Lukin László-szöveget, melyet karácsonykor ritmushangszerek kíséretével is előadhatnak. A dallamhoz tartozó másik, általunk nem ismert eredetű szövegváltozat: Hópihe leplet sző, / hófehér hómező, / dombon és hegy alján / siklik egy szán. / Jégcsap a csengője, / dértű a csipkéje, / hópihe takaró, / jön télapó. / A teljes tétel meghallgatása újabb zenei játékot inspirál azért is, hogy mind többször megszólalhasson Mozart műve segítve a „bevésést”, és megtapasztalva a visszatéréses formát. Mivel az A – B részek jellegükben jól elkülöníthetők, ezért kérhetjük a fantázia szabadságát, akár a zenemű mögött elképzelt tartalom dramatizált előadását. Az elképzelésekbe ne avatkozzunk be, hagyjuk, ha valamely diák a kezdő, méltóságteljes zenéhez királyi pompát vagy éppen mást gondolt el. Viszont engedjük terveik szerint „megrendezni”, némajátékkal eljátszani. Mutassuk be (DVD, internet) a menüett lépéseit, a korabeli viseletben pompázó táncot, és próbáljuk azt is utánozni, kilépni. Mindezek a zene szolgálatában, a zenei memória és fantázia mozgósítása érdekében történjenek. W. A. Mozart: D-dúr divertimento III. tétel (K. 334) (Tk. 84. oldal) Ez a mű feldolgozásában tartozhat az előzőekben leírtakhoz azon túlmenően, hogy a zene kapcsán ejtsünk szót a 18. századi a főúri paloták lakóinak szórakozásairól, kulturális igényükről, a társasági élet szabályairól. Amennyire csak lehet, hozzuk „emberközelbe” ezt a zenetörténeti korszakit is! L. van Beethoven: VII. szimfónia II. tétel (Op. 92.) (Tk. 85. oldal) A szimfónia II. tétele gyászos hangvételű, de mégsem gyászinduló. Nagyon fontos megfigyeltetni a két-két ütem állandóan visszatérő monoton ritmikáját (tá titi tá tá / a görög verselés szerint daktilusz és spondeusz), mely az úgynevezett „szapphói strófa” utolsó sorának ritmusképlete. L. van Beethoven VII. „A-dúr” szimfónia II. tételének nemcsak témáját, de harmóniáit is érdemes énekeltetnünk. Először nyilván tanítsuk meg a legfölső dallamot, majd játsszuk hozzá a harmóniákat! 38 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 38
2014.05.30. 13:37:26
Ezután a legmélyebb dallam következhet, és csak ezt követheti a középső dallam. Ha a tanár az énekelt szólamokat játssza, azzal segíti az éneklést, és egyben ahhoz az élményhez juttatja el tanítványait, hogy részt vehettek a közös alkotásban. Érdemes figyelmet fordítani a tétel dinamikai felépítésére is, hiszen az egyre változó hangerő gazdagodó hangszereléssel is párosul, miközben megszólal egy lágy ellentéma. L. van Beethoven: Urián föld körüli utazása (Tk. 86. oldal) Beethoven dalában az azonos alapú dúr és moll hangnemváltás hangulatot kifejező szerepére hívhatjuk fel a figyelmet, ezért énekeltetjük ismétlésként a Mikor leány voltam kezdetű népdalunkat, melyben a hármas lüktetés is megtalálható. A tarisznyás fiú dala alkalmat ad arra, hogy beszéljünk a klasszikus dalokról és a zeneszerzőről, ezenkívül a hármas (6/8) lüktetést is előkészíthetjük, ha a gyerekek hangsúlyos mérőütéssel kísérik éneküket. A daltanítást talán érdemesebb a G-dúr (utolsó sor) rögzítésével kezdeni. A dalt indító nagy nyújtott ritmust mérő hangoztatásával pontosítsuk, mivel az alá kerülő szótagot (messzi) hajlamosak a gyerekek sziszegve (az „sz” hangot korán kiejtve) hangoztatni. Az első sor negyedik ütemének lelépő kvartjára tükörként ráfelel a második sor felugró kvartja. Kiemelésre vár (ti – mi, / ti – mi)!
KREATÍV ZENEI TEVÉKENYSÉGEK A tankönyv feladataiban a 21. századi gyermekek zenei érdeklődéséhez is igyekszik igazodni. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a tömegkommunikációs eszközök befolyásolják a diákok érdeklődését, ízlésvilágát, életmódját. Gyermekenként változó mértékben, de időben meghatározó mértékben használják a számítógépet, az internetet, a mobiltelefonokat, a videolejátszót stb. Világlátásukat, szemléletüket figyelembe kell vennünk, hogy ne távolodjanak el azoktól az értékektől, amelyek valóban fejlődésüket szolgálják. Éppen ezért is javaslunk olyan feladatokat, amelyek ezen eszközök használatát is bevonják a megismerésbe. A gyerekekkel minden életkorban és élethelyzetben meg kell értetni, hogy véleményt alkotni csak akkor tudnak, ha széles körű és megalapozott ismeretekkel rendelkeznek a világ dolgaiban. Az ehhez vezető út leginkább a saját tapasztalás, a zenei aktivitás, a gyakorlás. (Könyvajánló: Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatok. Ars Longa Jelenkor Kiadó, Pécs, 1999. Gonda János: Rögtönzésvilága I–III., Editio Musica, Budapest, 1997. Szabó Helga: Énekes improvizáció az iskolában I–IV., Zeneműkiadó, Budapest, 1978.)
ZENEELMÉLETI ALAPISMERETEK Az ének-zene oktatás alapvetően eszköz a tanulók neveléséhez, ám tudomásul kell venni azt is, hogy olyan tantárgy, melynek megértéséhez a zeneelméleti alapismeretek nélkülözhetetlenek. A tanár feladata éppen az, hogy segítse a megértést, a készségfejlesztő gyakorlatokon át az alkalmazást, a diáknak pedig kötelessége azokat elsajátítani, gyakorolni, megtanulni. Az elsajátítás mértékében differenciáltan kínálunk tartalmakat, feladattípusokat. 39 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 39
2014.05.30. 13:37:26
Milyen tartalmakat ölel fel a hatodik osztályos készségfejlesztés? • ritmus, – metrum: a 6/8 helyes hangsúlyozása; új ütemfajták: 6/8, 3/8, triola, kis éles és kis nyújtott ritmus, • •
• •
dallam: szi hang, moll hangsorok, basszuskulcs, forma: kérdés-felelet játékok funkciós környezetben; tercpárhuzamok szerkesztése; zenei forma alkotása visszatérő elemekkel (rondó, variáció); dalforma, variációs forma; triós forma; rondóforma, műfaj: dal, szerenád, divertimento, szimfónia, zenei előadás: allegro, mezzoforte, pianissimo.
ZENEHALLGATÁS Tanárként egyre gyakrabban átéljük, hogy diákjaink alsó tagozatból megérkezve hirtelen eltávolodnak a népi gyermekjátékoktól, a népzenétől, a komolyzenétől. Kiskamaszkorban különösképpen nehéz őket „meggyőzni” azok szépségéről, értékéről akkor, ha tanárváltás történik, és az előző hagyományok, énekórai szokások is megváltoznak, vagy ha már az új életkorban nem sikerül az ének-zene remekműveivel motiválni az osztályközösséget. Ennek elsősorban fejlődéslélektani okai vannak, hiszen változás kezdődik a fizikai, lelki, szellemi, érzelmi állapotokban. Másrészt az úgynevezett komolyzenei alkotások befogadása elmélyült, értő, koncentrált figyelmet igényel. A tanulók nem szoktak hozzá az időigényes, nem háttérzeneként befogadható zenehallgatáshoz. Nem szeretik, ha csak fülelni kell, és a befogadáshoz nem társul vizualitás, hiszen videoklipeket néznek, gyorsan, könnyen emészthető filmeken nőnek fel, az ifjúsági irodalom mellett vagy helyett bestsellert olvasnak, zömében könnyűzenét hallgatnak. Éppen ezért a fantázia előhívása, a hallott zenemű képi megfogalmazása hangsúlyozottan szisztematikus fejlesztőmunkát igényel. Az ének-zene órára általunk kínált énekes-zenehallgatási anyagban legfőképpen azokat fogadják be nagy kíváncsisággal, illetve azon tanórákat kedvelik legfőképp a gyerekek, amelyekben a megismert zenéken keresztül saját élethelyzeteikre kapnak választ. Akik nem szeretnek komolyzenét hallgatni vagy énekelni, mert nem gyakorlottak ezekben a tevékenységekben, azok számára úgy kell tálalni a műveket, hogy azok érzelmileg- értelmileg megérintsék őket. Ennek sok eszköze van a tanár részéről, melyre igazi receptet nem, csak javaslatokat lehet adni. Példák, párhuzamot vonva a diákok élethelyzetével: – Népzene: a párosítók jó alkalmat teremtenek az emberi kapcsolatok feltárására, bár 11 éves korban a férfi-nő kapcsolatról nem minden gyerek beszél szívesen. – A projektfeladatok talán a legalkalmasabbak a motivációra, a meggyőzésre, a játékra. A népszokások alkalmat adnak a dramatizálásra. Az előadás tervezéséhez vonjuk be diákjainkat, készítsenek jelmezeket, díszleteket, tervezzék meg a mozgássorokat, készítsenek a bemutatóelőadáshoz meghívót, forgassanak a megvalósításról filmet! A projekt attól válik projektté, hogy a gyerekek ötleteit használva készül el a bemutató anyaga. A tanár visszavonul segítő, de nem irányító szerepbe. 40 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 40
2014.05.30. 13:37:26
– Adjuk feladatként a képek gyűjtését egy-egy zenetörténeti korszak megismeréséhez. Az épületek képe, a korabeli divatok rajza nagy beszélgetéseket indíthat el az adott században élőkről. Ha sikerül tapasztalatot szerezni a kor embereiről, az már előremozdítja az érdeklődést. Az életmódkutatás, a divat megismerése, a társasági élet illemtana, szokásrendszere érdeklődésre tarthat számot. – A kuruc kor dallamai: beszéljünk a történelmi háttérről, vázoljuk fel a kor hangulatát egy-egy irodalmi szemelvény felolvasásával, vagy filmrészlet vetítésének segítségével beszélhetünk a korabeli szokásokról, a viselkedésről, az illemről (pl. Csínom Palkó – magyar film 1973., rendező: Keleti Márton). Különös izgalomba hozza a diákokat a katonaság, a fegyvernemek ismerete, a harcmodor megismerése. A katonadalok előhívják a beleérző képességet. Bátran tervezzünk szituációs játékokat arról, miért álltak be önként katonának a fiúk, vagy éppen mi tartotta őket vissza a bandériumokból. A zenehallgatás szervezésében a legfontosabb eldönteni, hogy „Mit?” hallgattassunk diákjainkkal, s csak aztán következhet a „Hogyan?” kérdése. A zenemű kiválasztását mindig befolyásolja a cél. Nyilvánvaló általános célunk a zeneértő, zeneérző közönség nevelése. Ennek érdekében a bemutatott zeneműveken keresztül elsődlegesen nem a zeneelméleti és műelemző ismereteket szándékozunk megtanítani, hanem – mint azt az éneklés fejezetében is kifejtettük – a kor emberét, értelmi, érzelmi állapotát kívánjuk a gyerekek elé tárni, lehetőleg párhuzamot vonva a velünk zenét hallgatók élethelyzetével, lelki világával. A zeneművészet valójában így válhat a nevelés eszközévé, így ébreszthet gondolatokat, érzéseket, így formálhat jellemeket. Ez a korosztály már érett a lelki folyamatok feltárására, a zene sugallta gondolatok kifejtésére, akár az abszurd zene, a konkrét jelentéstartalmakkal nem bíró, szöveg nélküli zene (pl. W. A. Mozart: D-dúr divertimento K. 334. III. tétel – 84.oldal) szavakkal is kifejezhető érzéseinek megfogalmazására. A zeneszerzők miniéletrajzát tanulmányozva fontos jellemvonásokkal ismerkedhetnek a tanulók. Beszélgethetünk például Palestrina és Lassus életrajzának párhuzamba állításakor arról, hogy miben hasonló és mennyiben eltérő e két géniusz életvitele, s ez mennyiben befolyásolta őket műveik komponálásakor. A diákok szeretik az anekdotákat, ezért válogassunk, meséljünk életrajzaikból érdekes részleteket! Ilyen lehet Haydn rendszeretete, pedáns napirendje, Mozart gyermekkorában tett kiskori Európa-utazása, vagy akár Beethoven hallásvesztésének tragédiája is, az a tragédia, melyet Beethoven élt át. Természetesen nem csak a morális tartalmak bemutatása jelenti a zenehallgatást, ám hangsúlyozni kívánjuk annak elsődleges szerepét. Milyen egyéb lehetőségek adódnak az általunk kínált zeneművek befogadására? Ne feledjük, hogy az elsődleges élményátadó maga a tanár. Annak megjelenése, kiállása, teljes lénye már minta a befogadásra. Felkészültsége, szaktudása, éneklése és hangszerkezelése tisztele41 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 41
2014.05.30. 13:37:26
tet ébreszt, fegyelmez. Az élő zenehallgatást semmi sem pótolhatja. Az énektanár hangja, előadásmódja egyúttal minta a reprodukáláshoz. Hangszerkezelése (zongorán kísér, valamely hangszeren előad egy művet) bármely hangfelvételnél élménykeltőbb, hiszen a hallgatóság személyesen találkozik az előadóval. Ugyancsak ezzel a szereppel bír a diákok együttes éneklése, egyéni vagy csoportos hangszeres játéka még akkor is, ha éppen botladozó az előadás. Fontos a személyesség, a közvetlen tapasztalás. A zenehallgatás (legyen az élő, vagy hangfelvételről bejátszott) gyakran műelemzéssel társul, mely segíti a tétel, a részlet, a zenemű sokoldalú megismerését. Az elemző módszernek különféle fokozatai vannak. Nyilván a legfontosabb, hogy a mű önmagában is hasson, élményt keltsen. Feltételezhető, hogy már számos diáknak örömet okozott egy zenemű meghallgatása. Ők lesznek azok, akik elsőként érdeklődnek a művek gondolatiságán, érzésvilágán túl azok belső összefüggései iránt. A különféle műfajok, zenei formák, szerkezetek, zeneelméleti sajátosságok (ritmika, dallamkezelés, hangnemek, hangsorok) megismertetése is feladatunk. Már a népdalelemzések megtanítják a gyerekeket a szerkezetekben való gondolkodásra, ám a hangszeres-énekes műzenék újabb felismeréseket tesznek lehetővé. Könyvünk második fejezete a műfajok világába kalauzol. Hogyan tervezzük zenehallgatási óráinkat? Az alábbiakban összefoglaljuk az iskolai zenehallgatás gyakorlatunkban bevált módszertani lépéseinek logikai rendjét, melynek követése ideális körülmények között hasznos és fejlesztő hatású. Bőségesen adunk ötleteket, mellyel igyekszünk megkönnyíteni a feldolgozást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindig minden lépést meg lehet és kell valósítani. Számos körülmény, a gyerekek motivációja, készségszintje, szociális különbözősége, a csoport pillanatnyi hangulata (pl. egy dolgozatírásról érkeznek, vagy éppen egy számonkérő órára mennek…), mentális állapota befolyásolhatja a megvalósítást. 1. Ráhangolás, előkészítés nélkül eredményesen ezt az óratípust vagy óraszakaszt sem indíthatjuk el. Ez az előkészítő rész is feltételezi a tanulók beállítódásának, előzetes tudásának ismeretét. Legfontosabb az érdeklődés felkeltése, valamiféle izgalmi állapot kialakítása, a várakozás hangulatának megteremtése. A bevezetésben ejthetünk szót például a mű keletkezéstörténetéről, felvillanthatunk egyegy érdekes mozzanatot a zeneszerző életrajzából, a korról, melyben élt, és magáról a műről, melyet hallgatni fogunk. Ez még csak vázlatos ismertetés legyen. Ebben a szakaszban tanítjuk meg a mű egy-egy jellegzetes témáját, mely vezérfonala lehet a zenehallgatásnak, a szerkezet megismerésének, értő befogadásának. 2. Ezt követi a mű bemutatása. Elengedhetetlenül fontos a minőségi hangfelvétel, mivel valódi élményhez csak így juthat a diák. Ennek hiányában elvesztik érdeklődésük, hiteltelenné válhat „érvelésünk” a mű szépsége mellett. Ha énekes műfajt mutatunk be (pl. madrigálok; J. S. Bach: János-passió), vagy kisebb hangszeres műveket, melyek témái kiválóan megszólaltathatók (pl. W. A Mozart: A-dúr zongoraszonáta), tervezzünk úgy, hogy a tanulók is bekapcsolódhassanak az éneklésbe. Lehetőség szerint a teljes mű vagy tétel kerüljön 42 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 42
2014.05.30. 13:37:26
lejátszásra. A hosszabb zenedarab részletének esetében is zárt egységet mutassunk! A zenehallgatás közben a tanár vezényszavakat is mondhat, melyek segítik a követést, az értést: „téma”, „visszatérés”, „ismétlés”, „szóló” stb., de ezt csak kivételes esetben tegye! Hagyja, hogy a zenemű hasson! Eldöntendő kérdés, hogy a zenehallgatás előtt mikor adunk megfigyelési szempontokat, és mikor nem. Ez függ a zenehallgatás céljától, a mű szerkezetétől, a tanulócsoport érdeklődésétől és felkészültségétől. Minden esetben ügyeljünk arra, hogy a megfigyelés megvalósítható legyen, ne adjunk egyszerre több szempontot! 3. A meghallgatott zenemű nyilván hatást gyakorol az egyénre. Érdemes és kell is erről néhány szót ejteni, irányított kérdésekkel beszélgetni. Törekedjünk arra, hogy a karakterekre vonatkozó megjegyzések változatos szókincshasználattal történjenek. A mű elemzése csak ezután kezdődhet. Felhívhatjuk a figyelmet a darab felépítésére a ritmikában, a dallamban, a dinamikában, megfigyeltethetjük a hangszerelést, a színeket, a témákat, a kisebb-nagyobb tagolásokat. Ha alkalom adódik, mutassunk be műveket más korban, más stílusban történt megfogalmazásban is. Például: a népdalok jazz vagy éppen könnyűzenei feldolgozásai; egy barokk mű 20. századi újrafogalmazása. Ezekben az esetekben beszélgethetünk arról, hogyan fejlődik egy-egy forma, mennyit ad hozzá vagy éppen vesz el egy-egy korszak zenei irányzata, stílusa, előadói modora. A zenei ízlésformálásban ezeknek a véleményalkotásoknak mindmind hasznos szerepe van. 4. A megbeszélést, elemzést összegzés követi, majd ismételt zenehallgatás, hiszen a közösen megbeszélt tartalmakat, jelenségeket (természetesen ez pármunkában, kiscsoportos munkában is feldolgozható) vissza kell helyezni a nagy egészbe. Akkor érjük el valódi célunkat, ha tanóránkat időben úgy tervezzük, hogy a zenehallgatás többszöri ismétlésekkel beférjen. Az újabb hallgatás újabb megfigyeléseket is eredményezhet, s a tanár részéről pedig ismételt vagy újabb halk, irányított megjegyzéseket. 5. Ugyancsak fontos a füzetben való rögzítés, a jegyzetelés annak érdekében, hogy a tanuló bármikor felidézhesse a hallottakat, a tanultakat. Célszerű jól szerkesztett táblázatot készíteni, mely könnyedén vezeti a zenehallgatást, az analizálást.
A FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS, SZÁMONKÉRÉS, ELLENŐRZÉS LEHETSÉGES FORMÁI, MÓDOZATAI Az értékelés legfontosabb funkciója a motiváció. Visszacsatolás a tanárnak, diáknak, szülőnek arról, hogy az induláshoz képest hol tart fejlődésében a gyerek. Egyben megmutatja azt is, hogy hol kell beavatkozni. Ez alapján lehet kitűzni a célt, hová szeretnénk eljutni. Állapotot is rögzít, az adott pillanat teljesítményét. Amikor az év elején felmérést készítünk, diagnosztikus értékelést végzünk. Ennek tervezésekor fon43 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 43
2014.05.30. 13:37:26
tos meghatározni, hogy mit fogunk értékelni, és el kell döntenünk a hogyant is. Szimbólumokkal? Piros pont, csillag…? Szöveggel? Szóban? Írásban? Számokkal, osztályzatokkal? Szokásaink szerint osztályzatokkal. A fejlesztő értékelés első és legfontosabb lépése, hogy mi, tanárok magunkban tisztázzuk az egyes érdemjegyek értékét, a hozzájuk tartozó elvárható tudást. Gyakran felvetődik a kérdés, hogy szabad-e, kell-e a készségtantárgyakat érdemjeggyel osztályozni? Hogy abszolút módon lehet-e mérni, vagy csak az egyes cselekvésekben elsajátított tevékenység az, ami meghatározó? Mindenkinek a saját környezetét, tanítványait jól ismerve kell évről évre kialakítania saját rendszerét. A számonkérés ének-zene órán elsősorban szóbeliséget jelent. Az egyéni és a csoportos éneklés lehetőleg történjen kívülről. Azt, hogy éppen hol tart a diák a zeneelméleti és a zenetörténeti ismeretek, készségek elsajátításában, megkérdezhetjük írásban is. Javasoljuk játékos feladatlapok (szintfelmérő, ellenőrző, ismétől, gyakorló) összeállítását, melynek kitöltése ne vegyen el az órából több időt, mint 10–15 percet.
44 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 44
2014.05.30. 13:37:26
ÓRAVÁZLATMINTÁK EGYES TANANYAGRÉSZEK FELDOLGOZÁSÁHOZ
ÓRAVÁZLAT Zenehallgatás: Bartók Béla: Este a székelyeknél – I. tétel Mit? (ismeretanyag) Énekes köszöntés, jelentés, énekes párbeszéd Beéneklés
Miért? (tanítási cél) Ráhangolódás, motiválás az énekes-játékos órára Hangképzés, az intonáció javítása
Új anyag előkészítése Volt nekem egy kecském Kelj fel, juhász, ne aludjál
Előadásmód, az artikuláció javítása Pentaton hangkészlet ismétlése Írás gyakorlása
Új anyag/ ismételt anyag: Bartók Béla: Este a székelyeknél – I. tétel (1. téma tanítása)
Repertoárbővítés Formaérzékfejlesztés
Hogyan? (módszertani megoldások) Tanári irányítás
Tanári irányítás Csoportos ének állva: Volt nekem egy kecském: éneklés ritmusnévvel (sorzáró „Tudod-e?” titi ti sz ritmus kiugrálása) Kelj fel, juhász, ne aludjál utószolmizálás 1. sor kiemelése, utószolmizálása hangkészlet írása: e’= lá Átvezető gyakorlat az előző dal és a Bartók-mű témája közt: (l)s-m-d-l, kiemelése; ennek az ütemnek keresése Hangjegy utáni tématanítás/ismétlés szolmizálva
Mivel? (eszköz)
Meddig? (időtartam)
Tanár-diák énekes párbeszéde
2 perc
Tanári bemutatás
4 perc 5 perc
Táblakép: e’ - lá pentaton kottaképe
Tankönyv 14. oldal 10 perc
45 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 45
2014.05.30. 13:37:26
Mit? (ismeretanyag)
Miért? (tanítási cél)
Zenehallgatás (zongoraváltozat) /Javasoljuk a világháló segítségével megtekinteni – meghallgatni/
Hangszínhalásfejlesztés Formaérzékfejlesztés
A szimfonikus zenekar tagjai (fafúvósok)
Ismeretbővítés
Zenehallgatás – zenekari változat (ellenőrző hallgatással)
A formaérzék fejlesztése
Feladat a füzetben
Memóriafejlesztés
Az óra értékelése, zárása
Az óra lecsengetése
Hogyan? (módszertani megoldások) Megfigyelési szempont: forma
Táblán: téma = A
Feladat: „Folytasd a forma jelölését!”
Táblakép: (Megoldás: A B A Bv A)
Kivetítés (ppt): zenekari hangszercsoportok, fafúvós hangszerek Párfeladat: „Válogassátok szét a hangszereket a szerkezeti megjelenés szerint!” téma: klarinét téma: fuvola téma: oboa téma: piccolo téma: fafúvósok Tankönyv 14. oldal, a füzet feladata Egyéni és csoportos értékelés
Mivel? (eszköz)
Tanári prezentáció készítése a fafúvós hangszercsoportokról Hangszerek képe párfeladathoz szétosztva (klarinét, fuvola, oboa, a piccolo fotója az osztály felének létszáma szerint) Kommunikáció, feladatadás Párbeszéd
Meddig? (időtartam) 4 perc
5 perc
10 perc (ellenőrzéssel)
3 perc 2 perc
46 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 46
2014.05.30. 13:37:26
ÓRAVÁZLAT Dúr- és moll-pentachord / L. van Beethoven: Urián föld körüli utazása Mit? (ismeretanyag) Énekes köszöntés, jelentés Énekes párbeszéd azonos alapú molldúr váltással Beéneklés
Miért? (tanítási cél) Ráhangolódás, motiválás az énekes-játékos órára
Hangképzés, intonáció javítása Dalismétlés: Közös éneklés készségének fejHej, tulipán, tulipán lesztése Megfogtam egy Moll-pentachord szúnyogot megerősítése Dalismétlés: Közös éneklés Láttál-e már valaha készségének fejlesztése Dúr – pentachord megerősítése Új anyag Zenei írás gyaelőkészítése: korlása Az intonáció fejlesztése Daltanítás: L. van Beethoven: Urián föld körüli utazása (Tk. 86. oldal)
Repertoárbővítés
Tanult és az osztály által választott bécsi klasszikus dal előadása Az óra értékelése, zárása
A tanóra lezárása Előadási készség fejlesztése Az óra lecsengetése
Hogyan? (módszertani megoldások) Tanári irányítás
Mivel? (eszköz) Tanár-diák énekes párbeszéde
Meddig? (időtartam) 4 perc
Tanári irányítás
Tanári bemutatás
4 perc
Szöveges, szép éneklés Közös éneklés dallam rajz mozgásával kísérve Utószolmizálás
Táblakép: l, t, d r m = lá-pentachord
5 perc
Szöveges, szép éneklés Közös éneklés dallamrajz mozgásával kísérve Utószolmizálás
Táblakép: drmfs= dó-pentachord
5 perc
Moll-dúr pentachord rendezése azonos alapra Dallamfordulatok éneklése a két pentachord váltakozásával szolmizálva
Táblakép: g’-lá pentachord/ g’-dó pentachord hangjegyekkel
5 perc
Daltanítás hangjegy után, kottakép áttekintése A 3. sor kiemelése: ritmussor olvasása, szolmizálás Az 1. és 2. sor kapcsolódásának megfigyelése (T4 ugrások a sor végén) Az első periódus utószolmizálása A biztos szolmizálást követően éneklés lalázva zongorakísérettel szöveges előadás szövegértelmezés A dal szöveges előadása Zongora tanári zongorakísérettel
20 perc
Egyéni és csoportos értékelés
2 perc
Párbeszéd
3 perc
47 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 47
2014.05.30. 13:37:26
HELYI TANTERV – AJÁNLÁS ÉNEK-ZENE
Általános tantervű 5–8. évfolyam (Kerettanterv: 2.2.12.1_enek_5-8_A változat) Általános bevezető
Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár. Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók széles körű élményeket szereznek, amelyek segítiik őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban. Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenélést szorgalmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatív szolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát. A tantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes szemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulók részben az iskolában, részben az iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára épül, s ezáltal ösztönzi őket énekkarokban és házi zenélésben való aktív részvételre. Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem ismeretszerzésre való, hanem a pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére. Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok nem válnak szét élesen órakeretre, tananyagegységekre. A megjelölt órakeretek a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik. Minden órán sor kerül éneklésre, folyik a növendékek zenei generatív készségének fejlesztése, zenét hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a befogadói kompetenciák fejlesztése. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg.
48 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 48
2014.05.30. 13:37:26
A tantárgy fejlesztési céljai a következők: Zenei reprodukció Éneklés – Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrása a közös éneklés és az elmé-
lyült zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív zenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el. – Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel.
Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók a hétköznapok számos területén megoszthassák másokkal. (Pl. közös éneklés a kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon, saját koncertek szervezése hozzátartozóknak, ismerősöknek.) – Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal marad, a 3. osztálytól
kezdve a klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve kiegészül a jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel – elsősorban a befogadói hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység fejlesztése céljából, amely műfaji határoktól függetlenül értelmezhető. Generatív és kreatív készségek fejlesztése – A generatív – létrehozó, alkotó – készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a
tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják és azokkal képesek legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát, kreativitását és zenei fantáziáját. – A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz
kapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív tevékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia, harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a klas�szika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül. Felismerő kottaolvasás – A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják
meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A zenével való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a zeneértés mélységeihez is jelentősen hozzájárulhat. Az önálló zenélésben nélkülözhetetlen eszközzé válik. – Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket még nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zenei 49 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 49
2014.05.30. 13:37:26
jelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz az iskolai zenetanulás folyamatában. – A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan, hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vett zenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására, formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző megközelítés helyett válasszák a
műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az érzelmi kifejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok szövegének értelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a magyar szókincs gazdagságát. A népdalok nem a felismerő kottaolvasás gyakorlópéldái. Csak – akkor kell szolmizáltatni, ha az a szebb, tisztább megszólaltatást segíti. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése – A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható megis-
merését segíti elő. Ennek során az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák fejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a zenehallgatás során olyan élményeket – minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat – szereznek a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között. – Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott zene felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem készségének kialakítása
és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban a gyermek a játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Az alsóbb osztályokban a mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A zeneérzés fejlesztése mellett a mozgás is lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és megértésére, a zenei készségek elmélyítésére is. – Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzenetének megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden órán legyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a generatív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből fejlődik ki. – Adekvát befogadói attitűd. A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvát befogadói attitűd kialakítása, azaz fontos, hogy a tanulók kellő nyitottsággal forduljanak a hallgatott zene felé. A nyitott befogadói attitűd támogatja a zenei hatás megfelelő megélését, így segíti a zene különböző megnyilvánulásainak, például funkciójának, stílusának és műfajának pontos értelmezését, elfogadását és pozitív értékelését. – A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok, karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége, másodsorban 50 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 50
2014.05.30. 13:37:26
pedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és hangszínérzék) és a zenei memória. Ezeket rendszeres és nagy mennyiségű énekléssel, valamint a generatív készségek más fejlesztő gyakorlataival lehet kialakítani. – A zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást segítik, az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsolódókkal kell foglalkozni. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben kulcs szerepet kell kapnia, ezért teljes mértékben mellőzendő az öncélú adatközlés és a nagy mennyiségű memorizálás. Egy szerzői életrajz ismertetésében például nem az önmagukban semmitmondó dátumok és a tartózkodási helyek felsorolása és visszakérdezése, hanem a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberi élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak, sorsfordulatainak átéreztetése, és mindennek művészetére gyakorolt hatása az elsődleges tartalom. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok (dátumok, helyszínek), mindenkor kisegítő, tájékozódást kön�nyítő jelleggel. Ugyanez érvényes az elméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció alapinformációi csak akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kapcsolódnak, ha segítenek a gyerekeknek átérezni azokat a zenei jelenségeket, amelyekről szólnak. Zenehallgatás – A rendszeres és figyelmes zenehallgatás a tanulók zene iránti fogékonyságát és zenei
ízlését formálja. – A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg teljes műveket hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját, s elsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás egészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket. Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében fontos, fokozottan kell figyelni arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók figyelmét a mű egészének élményszerű befogadásáról. – Az első hat osztályban nem kronológiai rendbe szervezve ismertetjük meg a tanulókat a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétéves ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes spektrumából válogatunk. Az általános iskola utolsó két osztályában (leginkább a 8. évfolyamon*) sor kerülhet kronologikus rendszerezésre, de csak az ismeretközlés szintjén. – Zenehallgatásnál – figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére – törekedjünk DVD-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is. – Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű s az összes zenei műfaj megismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a zenehallgatás igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei érdeklődést. Bízniuk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük folyamán megismerik, amen�nyiben kialakították bennük az igényt az értékes művek hallgatására. 51 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 51
2014.05.30. 13:37:26
– Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a
rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk gyűjtésére. Fontos szempont, hogy a hangversenyek kifejezetten az adott korcsoporthoz szóljanak. Rendkívül fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az órákon a tanulók ismerjenek meg néhány zenei témát, a művek kontextusát, majd az azt követő alkalommal beszélgetéssel segítsük az élmények feldolgozását. (*Apáczai Kiadó)
5–8. évfolyam A következő kiemelt fejlesztési területek képzését segíti az ének-zene tantárgy kerettanterve: erkölcsi nevelés, nemzeti öntudat és hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a testi és lelki egészségre nevelés, felelősségvállalás másokért és önkéntesség, médiatudatosságra nevelés, a tanulás tanítása. A kulcskompetenciák tekintetében az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, szociális és állampolgári, a hatékony, önálló tanulás kompetenciája fejlesztéséhez is hozzájárul.
Fejlesztési célok Reprodukció. Az éneklésre épülő tanítás első lépéseként a tanulókban az éneklés örömének és helyes szokásainak kialakítása játszotta a fő szerepet. Ebben az életkorban már az éneklés tisztasága, kifejező ereje, a zenei stílusnak megfelelő előadásmód, a kommunikatív muzikalitás kialakítása kerül a fejlesztés középpont-
jába. A magyar és más népek zenéje továbbra is jelen van az énekes anyagban, azonban a hangsúly folyamatosan eltolódik a klasszikus szemelvények irányába, majd a 7. és 8. osztályban a populáris zene szemelvényei is megjelennek a tananyagban. Ezek elemzésénél fontos, hogy rámutassunk arra, hogy a klasszikus zene fordulatai, formai megoldásai miként hatnak alapvetően, meghatározóan e művek stílusára. A tanulók a zenei elemeket improvizációs, kreatív játékos és intellektuális feladatokkal is gyakorolják. Zenehallgatás. A felső tagozat zenehallgatási anyagára a sokszínűség jellemző. Elsődleges cél a stílus jellegzetességeinek megismertetése: szerkesztés módok, formai megoldások, egy-egy zeneszerzőre jellemző alkotói sajátosságok bemutatása. Kronologikus áttekintésre majd csak a 8. osztályban kerül sor. A felső tagozatos zenehallgatásra ajánlott alkotások többsége nagy lélegzetű, előkészítése, többszöri meghallgatása és feldolgozása sokszor meghaladja a tanítási óra adta időkeretet. Inspiráljuk a tanulókat órán kívüli meghallgatására is és más, az órai anyaghoz kapcsolódó zeneművek megismerésére.
52 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 52
2014.05.30. 13:37:27
Tárgyi feltételek – Szaktanterem pianínóval vagy zongorával – Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, az énekes játékokhoz – Ötvonalas tábla – Ritmus- és dallamhangszerek – Hangtár (zenei CD), DVD-tár (zenei és művészettörténeti), kottatár – Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók, projektor – Számítógép, internetkapcsolat A tanulók zenei megnyilatkozásainak értékelése Az ének-zene szaktárgyi értékelésben a tanulók évközi és tanév végi zenei fejlődését mérjük, minősítjük. Kiemelt célja az ösztönzés, a motiválás, melynek legközvetlenebb módja a folyamatos szóbeli értékelés. Igyekeznünk kell a szubjektivitást kiküszöbölve mérlegelni, figyelembe véve a diák szorgalmát, a tantárgyhoz való hozzáállását, a tanórai aktivitását, otthoni felkészülését és szorgalmát. Legfőképpen azt kell megállapítanunk, hogy az adott tanévben önmagához mérten milyen mértékben fejlődött, és mennyiben sajátította el a várt követelményeket. Fel kell tárnunk az esetleges hiányosságokat, és segítséget kell adnunk azok kijavításához. Értékelésünkben törekedni kell arra, hogy az személyre szabott, fejlesztő legyen, valamint arra, hogy a folyamatosságot is érzékeltesse. Történhet egyéni, csoportos illetve osztályszinten is.
53 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 53
2014.05.30. 13:37:27
6. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Órakeret 15 óra
Zenei reprodukció – Éneklés
Az alsó tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények ismerete. Az éneklési és generatív készségek korosztálynak megfelelő szintje, és az átélt zenei élmények mennyiségének megfelelő befogadói kompetencia.
Éneklési készség fejlesztése a korábban elsajátított dalkincs ismétlésével és A tematikai egység bővítésével az életkor adta hangi lehetőségek figyelembevételével (hangterjenevelési-fejlesztési delem: a-e”, törekvés a tiszta intonációra). Kifejező és stílusos éneklésre való céljai törekvés kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Magyar népzene: válogatás régi rétegű és új stílusú népdalokból (minimálisan 5 magyar népdal éneklése).
Műzene: Egressy Béni–Vörösmarty Mihály: A Szózat éneklése fejből.
Magyar történeti énekek: kuruc kori dalok, az 1848-49-es szabadságharc dalai.
Más népek dalai a műzene tonális és funkciós zenei nyelvének megismerését segítve.
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: verbális kifejezőkészség fejlesztése.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar történeti énekek és a magyar történelem párhuzamai.
Erkölcstan: a mű (szöveg) értelmezése erkölcsi szempontok alapján. Dráma és tánc: Népdal-néptánc, hangszeres népzene, a tánc funkciója.
Zongorakíséretes dalok: bécsi klasszikus és más zenei stíluskörből.
Többszólamúság: kánonok, könnyű reneszánsz szemelvények. (Minimálisan 8 szemelvény éneklése a fenti témakörökből.) Fejlesztési követelmény: A dalanyag tiszta, kifejező, éneklése, kiscsoportos és egyéni előadásmódban, törekvés a stílusos éneklésre. Kulcsfogalmak/ Régi és új stílusú népdal, Szózat, duett, kórusmű, társas ének. fogalmak
54 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 54
2014.05.30. 13:37:27
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység
Órakeret 4 óra
Egy- és többszólamú ritmusgyakorlatok a tanult ritmuselemekkel és ritmusosztinátó. Zenei kérdés-felelet alkotása ritmussal és dallammal.
Visszatérő forma és variáció alkotásának fejlesztése. A rögtönzés fejlesztése a A tematikai egység következő zenei ismeretek felhasználásával: 6/8-os metrum, felütés, dúr-moll nevelési-fejlesztési dallami fordulatok, tercpárhuzam. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Ritmus, metrum: Kreatív gyakorlatok változatos ritmusképletekkel, verssorok ritmizálása, osztinátó.
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: mondatszerkezetek: kérdés és felelet, a versek ritmusa, szótagszáma, a verssorok ritmizálása.
A 6/8 helyes hangsúlyozása. Egyszerű, stilizált tánclépésekből lépéssorok kombinálása régi korok zenéjéhez.
Matematika: absztrakt gondolkodás fejlesztése.
Dallami improvizáció:
Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel.
Adott ritmus motívumra dallamvariációk dúdolással, szolmizálva. Tercpárhuzamok szerkesztése
Zenei formaalkotás: Kérdés-felelet játékok funkciós környezetben, négy- és nyolcütemes egységekben.
Dráma és tánc: stilizált tánclépések.
Zenei forma alkotása visszatérő elemekkel (rondó, variáció).
Változatos ritmusképletek használata. Dallami és harmóniai rögtönzés, a tanult zenei formák alkalmazásával.
Kulcsfogalmak/ Hatnyolcad, moll, tercmenet, rondó. fogalmak
55 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 55
2014.05.30. 13:37:27
Tematikai egység/ Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméFejlesztési cél leti alapismeretek
Előzetes tudás
Órakeret 3 óra
Az alsó tagozatban az énekléssel és a generatív tevékenységekkel megszerzett és egyre gazdagodó ritmikai, metrikai és dallami ismeretek. A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, hangjegyről és azok hangoztatása tanári segítséggel, csoportosan.
További ritmikai, metrikai és dallami elemek elsajátításával a zenei reprodukció A tematikai egység fejlesztése. Az előkészítést követően rövid, az énekelt szemelvényeknél kön�nevelési-fejlesztési nyebb olvasógyakorlatok reprodukciója a felismerő kottaolvasás és a fejlődő céljai belső hallás segítségével. Ismeretek/fejlesztési követelmények Zeneelméleti ismeretek bővítése az előkészítés - tudatosítás - gyakorlás/alkalmazás hármas egységében.
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: jelek és jelrendszerek ismerete.
Ritmikai elemek, metrum:
Vizuális kultúra: vizuális jelek és jelzések használata.
új ütemfajták: 6/8, 3/8, triola, kis éles és kis nyújtott ritmus.
Dallami és harmóniaelemek: szi hang, moll hangsorok.
Matematika: számsorok, törtek.
Zenei előadásra vonatkozó jelzések: tempójelzések és dinamikai jelek.
Ütemfajták, ritmikai elemek megkülönböztetése és egyszerűbb ritmusgyakorlatok során reprodukálása.
Kulcsfogalmak/ 6/8, 3/8, triola, kis éles és kis nyújtott ritmus, moll hangsor, vezetőhang, basszuskulcs, allegro, mezzoforte, pianissimo. fogalmak
Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 56
2014.05.30. 13:37:27
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése
Órakeret 3 óra
Figyelem a zenehallgatásra, fejlett hangszínhallás, valamint fejlődő formaérzék. Ismeretek hangszerekről.
A zenehallgatásra kiválasztott művek értő befogadása a befogadói kompetenA tematikai egység ciák fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységeken keresztül, az énekléssel és a nevelési-fejlesztési generatív tevékenységekkel fejlesztett differenciált hallási készség és zenei mecéljai mória által. Ismeretek/fejlesztési követelmények Korábbi tevékenységek folytatása, elmélyítése.
Hangszínhallás és többszólamú halláskészség fejlesztése.
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, -értelmezés.
Dráma és tánc: tánctételek a nép- és műzenében.
A formaérzék fejlesztése: triós forma, rondóforma, variációs forma.
A zeneirodalmi példák befogadását segítő kiegészítő ismeretek: a zenei befogadást segítő legszükségesebb elméleti ismeretek, lexikális adatok. (A népzenéhez kapcsolódva: pl. népszokások, néphagyomány, a szöveg jelentése; a komolyzene befogadásához kapcsolódva: pl. zenetörténeti ismeretek, zeneszerzői életrajz megfelelő részei, a megismert zeneművek műfaja és formája.)
A hangszerek megkülönböztetése és azonosítása a következő szempontok szerint: dallamhangszer, ritmushangszer, műzenei és népi hangszer.
A különböző zenei formák felismerése szemléltetéssel.
Tájékozottság a szemelvények történeti korával, a zeneszerző életével, a művek műfajával és formájával kapcsolatban.
Kulcsfogalmak/ Formai egység (dalforma, variációs forma, triós forma és rondóforma). fogalmak
Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 57
2014.05.30. 13:37:27
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Zenei befogadás – Zenehallgatás
Órakeret 7 óra
Az egyes tanult zenei műfajokat, formákat, hangszercsoportokat felismerik. Ezeket a zenei folyamatokat figyelemmel tudják kísérni, és zenei kifejezésekkel Előzetes tudás is meg tudják nevezni. A népzene tárházából és a megjelölt korok zeneműveiből A tematikai egység válogatva a tanulók érdeklődését erősítve törekvés a zeneirodalom remekművenevelési-fejlesztési inek megismertetésére. céljai Hangverseny-látogatásra nevelés. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az énekes anyaghoz kapcsolódó eredeti népzenei felvételek meghallgatása, ezek művészi szintű adaptációi mai autentikus előadóktól.
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: magyar történelmi énekek, irodalmi párhuzamok.
Más népek zenéje, világzenei feldolgozások, nemzetiségeink zenei hagyományainak megismerése.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi korok, korstílusok.
Reneszánsz kórusdalok, barokk zenei szemelvény.
Zeneirodalmi szemelvények a stílusérzék fejlesztéséhez – a bécsi klasszika zeneirodalmából.
Zeneirodalmi szemelvények a zeneirodalom széles spektrumából válogatva: vokális művek, hangszeres művek – szerenád, divertimento, szimfóniatétel (triós forma, rondóforma), hangszeres művek (variáció).
Erkölcstan: zeneművek erkölcsi tartalma, üzenete, viselkedési normák.
Dráma és tánc: Reneszánsz táncok, táncformák, zenés játék, az opera cselekménye.
Vizuális kultúra: művészettörténeti stíluskorszakok.
A zeneirodalom gazdagságának, műfaji sokszínűségének megismerése. A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése (pl. hangverseny-látogatás motivációs szerepének felhasználásával).
Kulcsfogalmak/ Dal, szerenád, divertimento, szimfónia. fogalmak 58 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 58
2014.05.30. 13:37:27
Az énekes anyagból 5 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is. Törekvés a többszólamú éneklésre. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük. A fejlesztés várt A tanult zenei elemeket felismerik. eredményei a Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorlófeladatokat szolmizál6. évfolyam va olvasnak. végén Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (Tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, formai megoldások.) A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 5 alkotás) megismerték. Ajánlott zenehallgatási anyag A felsorolás ajánlásokat tartalmaz. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást. Magyar népzene, más európai népek zenéje. Johann Sebastian Bach: János-passió – részletek, BWV 245 Joseph Haydn szimfóniái közül: G-dúr, „Üstdobütés” szimfónia Wolfgang Amadeus Mozart: Egy kis éji zene (Eine kleine Nachtmusik), K. 525 Robert Schumann: Gyermekjelenetek (Kinderszenen), op. 15 Liszt Ferenc: Csárdás obstiné, Magyar fantázia Georges Bizet: Carmen – „Az utcagyerekek kórusa” („Avec la garde montante” – részlet az I. felvonásból) Bartók Béla: Falun, BB 87a Ligeti György: Síppal, dobbal, nádihegedűvel – dalciklus Weöres Sándor verseire
59 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 59
2014.05.30. 13:37:27
Óraszám 1.
Az óra anyaga Év eleji ismétlés Népdalcsokrok (Tk. 4. oldal) Év eleji ismétlés Játék a ritmussal (Tk. 5. oldal)
2.
Év eleji ismétlés Játék a dallammal (Tk. 6. oldal)
3.
Kodály Zoltán: Mátrai képek A Vidrócki híres nyája Kodály Zoltán: Mátrai képek Elmegyek, elmegyek
4.
5.
6.
6.
Kodály Zoltán: Mátrai képek Két tyúkom tavali A horgosi csárda ki van festve
Tanmenetjavaslat 6. évfolyam Éves óraszám: 37
Zenehallgatás Szabadon válogatva nép- és műzene
Készségfejlesztés
Éneklési készség fejlesztése Tiszta intonáció
Ritmushangsze- Rögtönző játékok rek Metrumérzék Ritmusértékek
Tevékenységi Kapcsolódások formák Csoportos Népzenegyűjtés éneklés Játék
Hallás utáni daltanítás Csoportos éneklés Egyéni kutatómunka Csoportos éneklés Egyéni munka
Hangszerismeret
Zongora, metal- Kottaolvasás betűlofon, xilofon kottáról, hangjegyről Hangkészletek Abszolút hangnevek, relatív szolmizáció Kodály Zoltán: Parlando, rubato előadásmód Mátrai képek – vonatkozó egysége
Egyéni- és csoportos éneklés Pármunka
Természetismeret Irodalom / ballada
Kodály Zoltán: Mátrai képek – vonatkozó egysége Kodály Zoltán: Mátrai képek – vegyeskar
Táncnóták Ivónóták Népzenei CD Pál, Kata, Dés László: Péter Valahol Európá(Tk. 40. oldal) ban
Zeneelmélet
Formai elemzés: vegyeskari mű felépítése Tempo giusto előadásmód Quodlibet éneklése
Egyéni éneklési készség fejlesztése Rögtönzés
Irodalom
Pármunka
Szövegértés-szövegalkotás
Ritmikai fejlesztés – ellenritmusok Dór hangsor
Csoportos éneklés Tánclépések
Irodalom Tánc
A zene világnapja Tercépítkezés Szekvencia
Csoportos Más népek dalai éneklés Egyéni feladatmegoldás Gyakorlás
60 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 60
2014.05.30. 13:37:27
Óraszám 7.
8.
9.
Az óra anyaga Ismétlőóra: Bartók Béla: Magyar képek - Este a székelyeknél Gyakorlóóra: Őszi barangolások (Tk. 15. oldal)
11. 12.
Bartók Béla: Magyar képek
Balázs Árpád: Négy őszi vázlat A. Vivaldi: A négy évszak – Ősz I. tétel Duna-parton Választott népdalok van egy maG. Ph. Telelom M. de Cervan- mann: Don tes Saavedra: Quixote Szvit Don Quijote D. Wassermann: La Mancha lovagja Érik a Bartók Béla: Húsz magyar ropogós népdal (17.) cseresznye Cseresznyevirág
10.
Zenehallgatás
Készségfejlesztés
Tevékenységi Kapcsolódások formák Pentaton dallamok Formai elem- Zeneirodalom Hangszínhallás-fej- zés lesztés Kérdés-felelet játékok Rögtönzés Népdalelemzés, rendszerezés (régi – új) Dunántúli terc Kis terc – nagy terc A kreativitás fejlesztése Szabad mozgás rögtönzése
Kvintelés, kvintváltás Az új stílus formajellemzői Japán népzene, Hangsor – skála népi hangszerek Hangközök: k2 – N2
Gyakorlóóra: Népzenei CD Zenei memóriafejNépzenei prolesztés jekt (Tk. 22. oldal) Hej, igazítsad Bárdos Lajos: Összhangzatos moll Dana, dana – Kánonéneklés jól a lábod vegyeskar Kispiricsi falu Népzenei CD Hangközök végén Zenei kérdés-felelet játékok Hull a szilva a Népzenei CD fáról
13.
Kocsi szekér, kocsi szán
14.
Kolozsváros olyan város
Eol vagy természetes moll Játék a szinkópával Népzenei CD Relatív-abszolút hangjegyek Ritmusosztinátó Dohnányi Ernő: Dúr hármashangzat Ruralia Hunga- Szekvencia rica op. 32. – II. tétel
Pármunka Csoportmunka
Zeneelmélet Szociális kompetenciák: egymásra figyelés
Csoportos tevékenység Csoportos dramatizálás
Társasjátékok Irodalom Drámajáték
Kérdés-felelet játék (ritmikai-dallami) Egyéni kottaírás az ötvonalas rendszerben Projektmunka Csoportos éneklés
Nyelvi játékok
Országismeret Idegen nyelv Földrajz Természetismeret Térképhasználat
Csoportos éneklés
Néprajz
Frontális munka Elemzés, értelmezés Gyakorlás Rögtönzés
Népzene Néprajz
Csoportos éneklés Egyéni munka Egyéni munkák
Természetismeret Néprajz Vizuális kultúra Népviselet Tárgykultúra
61 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 61
2014.05.30. 13:37:27
Óraszám 15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
Az óra Zenehallgatás anyaga Ismétlőóra: Népzenei felvéMagyar népi telek hangszerek (Tk. 30. oldal) Gyakorlóóra: Táncnóták Rögtönzés Boncidai menyecskék Vígan zengjetek, citorák Thomas Tallis: All praise to thee, my God (Tk. 60. oldal) Tavaszi népszokások (Tk. 46.–47. oldal) Megkötöm lovamat (Tk. 33. oldal) Egressy Béni – Vörösmarty Mihály: Szózat (Tk. 72. oldal)
Bárdos Lajos: Aranyszárnyú angyal
Készségfejlesztés
Tevékenységi Kapcsolódások formák Hangszínhallás-fej- Csoportos fel- Hangszertörténet lesztés adatmegoldás Hangszerismeret Pármunka Rögtönzés: kötött, kötetlen népzenei formaalkotás énekléssel, tánccal Kánonéneklés Többszólamú hallásfejlesztés Közösségformálás
Csoportos éneklés
Néptánc
Csoportos éneklés Egyéni éneklés Hangszerjáték
Magyar népszokások Történelmi, irodalmi vonatkozások (Biblia)
Kodály Zoltán: Villő – gyermekkar
Egyéni és csoportos Szerepjáték aktivitások Rögtönzés Triola
Népszokások Népi hangszerek
Bródy János: Ha én rózsa volnék
Dallamváltozat – szövegváltozat
Csoportos éneklés,
Irodalom
Helyes légzéstechnika Artikuláció Zenei formálás
Szövegértés Elemzés
Irodalom Történelem
Erkel Ferenc: Himnusz Liszt Ferenc: Szózat és Magyar Himnusz (fantázia) Liszt Ferenc: Csárdás obstiné 1848-as kato- Kapuvári vernadalok: bunk Gábor Áron Egressy Béni: rézágyúja Klapka-induló A jó lovas ka- Kodály Zoltán: tonának Háry János – Toborzó; Intermezzo 1848-as kato- Népzenei CD nadalok Arany János: Toborzó
Csoportos Kánon Tiszta prím és oktáv éneklés Ritmikai gyakorlatok Kodály: 333/322.
Irodalom Történelem Képzőművészet
Népies műdal Frontális osz- Népzene Nyújtott-éles ritmu- tálymunka Irodalom sok Összhangzatos moll
62 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 62
2014.05.30. 13:37:27
Óraszám 22.
23.
24.
Az óra anyaga Ismétlő-, rendszerezőóra: Zenetörténet (Tk. 50. oldal)
Zenehallgatás
Készségfejlesztés
Ismeretlen szerző: Alle psallite cum luya
Zenetörténeti időszalag Középkor Gregorián Román és gótikus stílus Reneszánsz kó- Polifon rusművek Dúr-moll színezet
A reneszánsz ismétlése M. Praetorius: Viva la Musica! G. P. a PaG. P. a Palestrina: lestrina művé- Missa Pape szete Marcelli – Kyrie O. Lassus: O. Lassus: Visszhang Visszhang
Tudományok Képzőművészet
Zenetörténet Történelem Képzőművészet
Madrigál Homofon – polifon
Zenetörténet Történelem Képzőművészet
Nyit már a gyöngyvirág (Quodlibet)
26.
Barokk kortörténet (Tk. 62.–63. oldal)
27.
J. S. Bach: J. S. Bach: JáKorál János-passió nos-passió – vo- Passió (Tk. 64. oldal) natkozó részlet Korona Basszuskulcs Csínom Pal- Tárogató Alkalmazkodó ritkó, Csínom mus Jankó Természetes moll / eol Te vagy a le- Kuruc kori dal- Dallamos moll gény, Tyukodi lamok Kis nyújtott és éles pajtás ritmusok
29.
Csoportos éneklés
Zeneirodalmi isme- Egyéni munretek bővítése ka Mise (motetta)
25.
28.
Tevékenységi Kapcsolódások formák Csoportos Történelem éneklés Irodalom Kutatómunka Képzőművészet Csoportos munka
Tavaszi dalok
Többszólamú hallásfejlesztés Kánonéneklés Szekvenciaalkotás J. S. Bach: Felismerő kottaolG-dúr menüett vasás gyakorlása G. F. Händel: Menüett Vízi zene, Tűzi- Szvit játék szvit
Egyéni- és pármunka Kiscsoportos munka
Ismeretbőví- Zenetörténet tés Barokk táncok Egyéni és Illemtan csoportmunka Tánc Egyéni és Zenetörténet csoportmunka Biblia
Csoportos éneklés
Történelem
Történelem Csoportos éneklés Formarögtönzés
63 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 63
2014.05.30. 13:37:27
Óraszám 30.
Az óra anyaga W. A. Mozart: A dúr zongoraszonáta (K. 331) – I. tétel
Zenehallgatás
Készségfejlesztés
W. A. Mozart: A dúr zongoraszonáta (K. 331) I. és III. tétel
Periódus Dinamika Variáció Köchel-jegyzék Téma Variáció Hangszerismeret Rögtönző játékok (Tk. 80. oldal) Kottaolvasás
Tevékenységi Kapcsolódások formák Ismeretbőví- Zeneirodalom tés Elemzés – értelmezés
31.
J. Haydn: G-dúr „Üstdob” szimfónia (Op. 94.) II. tétel
J. Haydn: G-dúr „Üstdob” szimfónia II. tétel
32.
W. A. Mozart: Egy kis éji zene (K525) I. tétel W. A. Mozart: Német tánc (K. 605. No. 3.) – Utazás szánon
W. A. Mozart: Szerenád Egy kis éji zene Szonátaforma (K525) I. tétel
Zenehallgatás Zeneirodalom Elemző értelmezés
Menüett W. A. Mozart: Német tánc (K. 605. No. 3.) – Utazás szánon
Értő zenehallgatás Tánclépések
L. van Beethoven: VII. szimfónia (Op. 92.) II. tétel
Szimfónia A klasszikus szimfonikus zenekar
Pármunka a Hangszerismeret zenehallgatáshoz
Szabad válogatás szerinti részletek
Műfaji , formai és stílusismeretek
Feladatorientált
Szabad válogatás
Népzene – stíluskö- Az ismeretek rök szerint megerősítése Műzene – műfajok szerint
33.
34.
L. van Beethoven: VII. szimfónia (Op. 92.) II. tétel 35. – 36. Összegzés (Zeneirodalom)
37.
Év végi összefoglalás
Zenehallgatás Zeneirodalom Elemző értel- Romhányi Jómezés zsef: A róka és a holló
Szórakoztató zenék Illemtan
Zenetörténet Zeneirodalom Történelem Irodalom Képzőművészet Földrajz
Néprajz Zenetörténet
64 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 64
2014.05.30. 13:37:27
Óraszám Az óra anyaga 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
Év eleji ismétlés Népdalcsokrok (Tk. 4. oldal) Év eleji ismétlés Játék a ritmussal (Tk. 5. oldal)
Tanmenetjavaslat 6. évfolyam Éves óraszám: 74
Zenehallgatás
Készségfejlesztés
Szabadon válogatva nép- és műzene Ritmushangszerek
Az éneklési készség fejlesztése Tiszta intonáció Rögtönző játékok Metrumérzék Ritmusértékek
Év eleji ismétlés Zongora, meJáték a dallam- tallofon, xilofon mal (Tk. 6. oldal)
Tevékenységi formák Csoportos éneklés Játék Hallás utáni daltanítás Csoportos éneklés Egyéni kutatómunka Csoportos éneklés Egyéni munka
Kottaolvasás betűkottáról, hangjegyről Hangkészletek Abszolút hangnevek, relatív szolmizáció Egyéni- és csoKodály Zoltán: Kodály Zoltán: Parlando, rubato előadásmód portos éneklés Mátrai képek Mátrai képek A Vidrócki híres – vonatkozó Pármunka egysége nyája Kodály Zoltán: Mátrai képek A Vidrócki híres nyája Már Vidrócki emelgeti a bankót Kodály Zoltán: Mátrai képek Elmegyek, elmegyek
Kodály Zoltán: Mátrai képek – vonatkozó egysége
Kodály Zoltán: Mátrai képek – vonatkozó egysége
Ritmikai gyakorlatok Hallásfejlesztés (mi – fi – szi)
Formai elemzés: vegyeskari mű felépítése Tempo giusto előadásmód Kodály Zoltán: Kodály Zoltán: Quodlibet éneklése Mátrai képek Mátrai képek Két tyúkom tavali – vegyeskar Az ürögi faluNépi zenekar Zenei olvasás (írás) végen szól a Népzenei CD Hármashangzatok muzsika (dúr) Nyújtott és éles ritmus A horgosi csár- Táncnóták Ritmikai fejlesztés da ki van festve Ivónóták – ellenritmusok Dór hangsor Népzenei CD
Frontális osztálymunka Csoportmunka
Kapcsolódások Népzenegyűjtés
Hangszerismeret
Zeneelmélet
Természetismeret Irodalom / ballada Irodalom
Egyéni éneklési készség fejlesztése Rögtönzés
Irodalom
Pármunka
Szövegértés– szövegalkotás
Frontális és egyéni munka
Néptánc Néprajz Népzenekutatás
Csoportos éneklés Tánclépések
Irodalom Tánc
65 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 65
2014.05.30. 13:37:27
Óraszám Az óra anyaga 10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
Pál, Kata, Péter (Tk. 40. oldal)
Zenehallgatás
Készségfejlesztés
Dés László: A Zene Világnapja Valahol Euró- Tercépítkezés pában Szekvencia Többszólamú hallás Ismétlőóra: Bartók Béla: Pentaton dallamok Magyar képek Hangszínhallás-fejBartók Béla: Magyar képek lesztés – Este a székeHangerőváltozások lyeknél Rondóforma Gyakorlóóra: Balázs Árpád: Kérdés-felelet jáNégy őszi váz- tékok Őszi lat barangolások Rögtönzés (Tk. 15. oldal) A. Vivaldi: A Népdalelemzés, négy évszak – rendszerezés (régi Ősz I. tétel – új) A malomnak Bartók Béla: Felismerő kottaolFalun nincsen köve vasás gyakorlása Z anya, ő sziep Népzenei CD Dó-váltás lányát 4/4-es ritmus és dallamalkotás Tiszta kvint Duna-parton Választott nép- Dunántúli terc van egy malom dalok Kis terc – nagy terc M. de Cervantes G. Ph. TeleA kreativitás fejmann: Don Saavedra: lesztése Quixote Szvit Don Quijote Szabad mozgás D. Wasserrögtönzése mann: La Mancha lovagja Érik a ropogós Bartók Béla: Kvintelés, kvintHúsz magyar váltás cseresznye népdal (17.) Az új stílus formajellemzői Cseresznyevirág Japán népzene, Hangsor – skála népi hangsze- Hangközök: k2 – rek N2 Gyakorlóóra: Népzenei CD Zenei memóriafejlesztés Népzenei projekt Hallás utáni – (Tk. 22. oldal) hangjegy utáni daltanítás Kiöntött a Tisza a partjára
Tevékenységi Kapcsolódások formák Csoportos Más népek dalai éneklés Egyéni feladatmegoldás Gyakorlás Formai elemzés
Zeneirodalom
Pármunka Zeneelmélet Csoportmunka Szociális kompetenciák: egymásra figyelés
Memorizálás Csoportos éneklés Páros munka
Szövegértés Népszokások, néprajz
Csoportos te- Társasjátékok vékenység Irodalom Csoportos dra- Drámajáték matizálás
Kérdés-felelet Nyelvi játékok játék (ritmikai-dallami) Egyéni kottaírás Országismeret az ötvonalas Idegen nyelv rendszerben Projektmunka Csoportos éneklés
Földrajz Természetismeret Térképhasználat
66 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 66
2014.05.30. 13:37:28
Óraszám Az óra anyaga
Zenehallgatás
Készségfejlesztés
19.
Hej, igazítsad jól a lábod
Bárdos Lajos: Összhangzatos Dana, dana – moll vegyeskar
20.
Kispiricsi falu végén
Népzenei CD
21.
Hull a szilva a fáról
22.
Kocsi szekér, kocsi szán
23.
Kolozsváros olyan város
24.
Ismétlőóra: Magyar népi hangszerek (Tk. 30. oldal) Gyakorlóóra: Rögtönzés Boncidai menyecskék
25.
Hangközök Zenei kérdés-felelet játékok Kánonéneklés Népzenei CD Eol vagy természetes moll Játék a szinkópával Népzenei CD Relatív-abszolút hangjegyek Ritmusosztinátó D o h n á n y i Dúr hármashangzat Ernő: Ruralia Szekvencia Hungarica op. 32. – II. tétel Népzenei fel- Hangszínhallás-fejvételek lesztés Hangszerismeret Táncnóták
26.
Szívünk rég idevár
I. Sztravinszkij: Petruska – Finálé
27.
Magyar népszokások Ó jöjj, ó jöjj, Üdvözítő
A Kalamajka együttes karácsonyi népdalfeldolgozásai
28.
Vígan zengjetek, citorák Thomas Tallis: All praise to thee, my God (Tk. 60. oldal)
Bárdos Lajos: Aranyszárnyú angyal
Rögtönzés: kötött, kötetlen Népzenei formaalkotás énekléssel, tánccal Hagyományok ismerete
Tevékenységi Kapcsolódások formák Csoportos Néprajz éneklés Frontális mun- Népzene ka Néprajz Elemzés, értelmezés Gyakorlás Rögtönzés
Természetismeret
Csoportos éneklés Egyéni munka Egyéni munkák
Néprajz Vizuális kultúra Népviselet Tárgykultúra
Csoportos feladatmegoldás Pármunka
Hangszertörténet
Csoportos éneklés
Néptánc
A világ ünnepei Más népek kultúrája Szokásdallamok Rendszerezés Ünnepek ismerete Csoportmunka Népszokások, Hangképzés: a sze- Kutatómunka jeles napok replésre alkalmas Kommunikáció hangzás kialakítása Kánonéneklés Többszólamú hallásfejlesztés Közösségformálás
Pármunka
Csoportos éneklés Egyéni éneklés Hangszerjáték
Magyar népszokások Történelmi, irodalmi vonatkozások (Biblia)
67 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 67
2014.05.30. 13:37:28
Óraszám Az óra anyaga 29.
30.
31.
32.
33.
34. 35.
36.
Zenehallgatás
Tevékenységi Kapcsolódások formák A nap nyugodni L van Beetho- Többszólamú kész- Kórusmunka Szövegértés tér ven: „Holdségfejlesztés Dramatizálás (Tk. 41.oldal) fény” szonáta Tercpárhuzam Vizuális kultúra Tavaszi népszo- Kodály Zoltán: Egyéni és csopor- Szerepjáték Népszokások kások Villő – gyertos aktivitások Rögtönzés Népi hangszerek mekkar (Tk. 46.–47. Triola oldal) Pármunka Képzőművészet Megkötöm loKvintváltó ma- Éneklési készség vamat gyar népdalok fejlesztése (Tk. 32. oldal) Rubato Pien hangos pentaton, a ti mint csúcshang Megkötöm loBródy János: Dallamváltozat – Csoportos Irodalom vamat (Tk. 33. Ha én rózsa éneklés, szövegváltozat Kortárs populáoldal) volnék ris zene Gerencséri utca Népzenei fell,-fá tiszta intonálása Csoportos Népzene 5 vételek – baléneklés Zavaros a Tisza A A típusú népdaBallada lada lok Tánclépések Szerkezetrögtönzés rögtönzése Széles a Duna Népzenei CD Népzenei rendsze- Pármunka Népzene rezés Egyéni éneklés Néprajz Tizenhárom fo- Népzenei CD Váltakozó ütemű Pármunka Népviselet dor van a szoknépdalok Rögtönzés nyámon A hangközök gyakorlása Vágjad, vágjad Népzenei CD 6/8 a magyar nép- Csoportos Jeles napok a búzát zenében munka Néphagyomány Súlyviszonyok Egyéni feladatvégzés Ritmusdiktálás
37.
Erdő, erdő, kerek erdő
Népzenei CD
38.
Egressy Béni – Vörösmarty Mihály: Szózat (Tk. 72. oldal)
Erkel Ferenc: Himnusz Liszt Ferenc: Szózat és Magyar Himnusz (fantázia) Liszt Ferenc: Csárdás obstiné
Készségfejlesztés
Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlat I. – 131. Lapról olvasás 6/8 a magyar népzenében Helyes légzéstechnika Artikuláció Zenei formálás Helyes szövegmondás
Egyéni feladatvégzés
Szövegértés Elemzés
Irodalom Történelem Nyelvészet: prozódia
68 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 68
2014.05.30. 13:37:28
Óraszám Az óra anyaga 39.
40.
Zenehallgatás
1848-as katonadalok: Gábor Áron rézágyúja A jó lovas katonának
Kapuvári verbunk Egressy Béni: Klapka-induló Kodály Zoltán: Háry János – Toborzó; Intermezzo 1848-as katona- Népzenei CD dalok Arany János: Toborzó
41.
Gyakorlóóra
Szabad válogatás szerint
42.
Összefoglalás – rendszerezés: magyar népdalok Hajnalórán (Tk. 42. oldal)
Autentikus népzenei felvételek (hangszeres is)
43.
Készségfejlesztés Kánon Tiszta prím és oktáv Ritmikai gyakorlatok Kodály: 333/322. Népies műdal Nyújtott-éles ritmusok Összhangzatos moll Daltanítás hallás és kottakép alapján Hétfokú és ötfokú olvasógyakorlatok Hangsorok Előjegyzés és módosítójel Ritmikai, dallami készségfejlesztés Népzenei formatan
F. Chopin: 24. Terc és szext-párEtűd (Op. 10.) huzam Szoprán – alt Ismeretlen Zenetörténeti időszerző: szalag Alle psallite Középkor cum luya Gregorián Román és gótikus stílus Korai többszó- Ritmuskánon lamúság Dallam és alapkánon illesztése Reneszánsz Polifon kórusművek Dúr-moll színezet
44.
Ismétlő-, rendszerezőóra: Zenetörténet (Tk. 50. oldal)
45.
John of Fornsete: Nyár kánon
46.
A reneszánsz ismétlése M. Praetorius: Viva la Musica! Kassai töredék: Kassai töredék: Egyházi népének Ascendit Chris- Ascendit tus hodie Christus hodie
47.
Tevékenységi Kapcsolódások formák Csoportos Irodalom éneklés Történelem Képzőművészet
Frontális osztálymunka
Népzene Irodalom
Frontális osz- Népzene tálymunka Zeneelmélet vegyítve a csoportos feladatmeghatározásokkal Egyéni munka Pármunka Egyéni munka
Hon- és népismeret Néptánc
Karénekes munka
Népismeret
Csoportos éneklés Kutatómunka Csoportos munka
Történelem Irodalom Képzőművészet
Csoportos éneklés
Zenetörténet
Csoportos éneklés
Tudományok Képzőművészet
Csoportos éneklés
Történelem Képzőművészet Vallás 69
Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 69
2014.05.30. 13:37:28
Óraszám Az óra anyaga
Zenehallgatás
Készségfejlesztés
48.
Készségfejlesztő óra: Zenés játékok (Tk. 54. oldal)
Szabad váloga- Ritmikai, dallami tás szerint készségfejlesztés Zenei olvasás-írás
49.
G. P. a Palestrina művészete
50.
O. Lassus: Visszhang
G. P. a Palestrina: Missa Papae Marcelli - Kyrie O. Lassus: Visszhang
51.
Szó-Mi-Dó (Tk. A világháló 56. oldal) segítségével postakürtök hangjelzései
52.
J. Haydn: Induló
53.
54.
55.
56.
Tevékenységi Kapcsolódások formák Csoportos, Zeneelmélet egyéni éneklés Irodalom
Zeneirodalmi isme- Egyéni munka retek bővítése Mise (motetta)
Zenetörténet Történelem Képzőművészet
Madrigál Egyéni és pármunka Homofon – polifon Kottaolvasás Kézjeles ének Memorizálás
Ránki György: Tizenhatod ritmuKopogós sérték Formai elemzés Éneklés abszolút névvel Bárdos Lajos: Válogatás sze- Többszólamú halŐsz, kánon rint lásfejlesztés Kánonéneklés Összhangzatos moll Nyit már a Tavaszi dalok Többszólamú halgyöngyvirág lásfejlesztés (Quodlibet) Kánonéneklés Szekvenciaalkotás Szép csillagos P. I. Csajkovsz- Legato éneklés az ég kij: Primo – secundo (Tk. 48. oldal) Régi francia dal Ismeretlen Reneszánsz Madrigál szerző: Kék ibo- hangszeres Volta – ritmika lyácska zene
Zenetörténet Történelem Képzőművészet Szövegrögtön- Kortörténet zés Egyéni és csoportmunka Szövegrögtön- Kortörténet zés Zenetörténet Egyéni és csoportmunka
Frontális osztálymunka
Paul Verlaine: Őszi chanson
Kiscsoportos munka
Kutatómunka
Történelem
Tánc ViselkedéskulEgyéni éneklés túra Kiscsoportos éneklés
70 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 70
2014.05.30. 13:37:28
Óraszám Az óra anyaga
Zenehallgatás
Készségfejlesztés Felismerő kottaolvasás gyakorlása Menüett Szvit
57.
Barokk kortörténet (Tk. 62.–63. oldal)
J. S. Bach: G-dúr menüett G. F. Händel: Vízi zene, Tűzijáték szvit
58.
J. S. Bach: János-passió (Tk. 64. oldal)
J. S. Bach: János-passió – vonatkozó részlet
59.
Eszterházy Pál: Harmónia caelestis
60.
Csínom Palkó, Csínom Jankó
61.
Te vagy a legény, Tyukodi pajtás
62.
Gyakorlóóra: Zenés játékok (Tk. 73. oldal)
63.
W. A. Mozart: A dúr zongoraszonáta (K. 331) – I. tétel
64.
Korál Passió Korona Basszuskulcs Eszterházy Pál: Felismerő kottaolHarmónia cae- vasás lestis – vonat- Imitáció kozó részlet Tárogató Alkalmazkodó ritmus Természetes moll / eol Kuruc kori dal- Dallamos moll lamok Kis nyújtott és éles ritmusok Válogatás szerint
W. A. Mozart: A dúr zongoraszonáta (K. 331) I. és III. tétel J. Haydn: C-dúr J. Haydn: „Császár” voC-dúr „Csánósnégyes szár” vonósné(Op. 76. No. 3) gyes
Augmentálás Diminuálás Basszuskulcs
Periódus Dinamika Variáció Köchel-jegyzék Vonósnégyes Hangszerismeret Opus – Numero
Tevékenységi Kapcsolódások formák Ismeretbővítés Zenetörténet Egyéni és cso- Barokk táncok portmunka Illemtan Tánc Egyéni és csoportmunka
Zenetörténet Bibliaismeret
Csoportos ének Zenetörténet Eszterházy Péter: Harmonia caelestis
Csoportos éneklés
Történelem
Csoportos éneklés Forma rögtönzés Ismeretbővítés Elemzés – értelmezés A szövegkönyv vagy részletének feldolgozása Ismeretbővítés Elemzés – értelmezés
Történelem
Elemzés Egyéni és csoportmunka
Zeneirodalom Szövegértés
Zeneirodalom
Zeneirodalom Történelem
71 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 71
2014.05.30. 13:37:28
Óraszám Az óra anyaga 65.
J. Haydn: G-dúr „Üstdob” szimfónia (Op. 94.) II. tétel
Zenehallgatás J. Haydn: G-dúr „Üstdob” szimfónia II. tétel .
66.
67.
68.
W. A. Mozart: W. A. Mozart: Egy kis éji zene Egy kis éji (K525) I. tétel zene (K525) I. tétel W. A. Mozart: W. A. Mozart: Egy kis éji zene Egy kis éji (K525) II. tétel zene (K525) II. tétel W. A. Mozart: W. A. Mozart: Német tánc (K. Német tánc (K. 605. No. 3.) – 605. No. 3.) – Utazás szánon Utazás szánon
Készségfejlesztés Téma Variáció Hangszerismeret Rögtönző játékok (Tk. 80. oldal) Kottaolvasás
Tevékenységi Kapcsolódások formák Zenehallgatás Zeneirodalom Elemző értel- Romhányi Jómezés zsef: A róka és a holló
Szerenád Szonátaforma
Zenehallgatás Elemző értelmezés
Zeneirodalom
Rondó Románc
Zenehallgatás Elemző értelmezés
Zeneirodalom
Menüett Visszatérő forma
Értő zenehallgatás Tánclépések
Szórakoztató zenék Illemtan
Divertimento Felismerő kottaolvasás
Értő zenehallgatás Tánclépések
Szórakoztató zenék Illemtan
Pármunka a zenehallgatáshoz A harmóniahallás fejlesztése Frontális osztálymunka
Hangszerismeret
69.
W. A. Mozart: D–dúr divertimento (K. 334.) III. tétel
W. A. Mozart: D–dúr divertimento (K. 334.) III. tétel
70.
L. van Beethoven: VII. szimfónia (Op. 92.) II. tétel
L. van Beetho- Szimfónia ven: VII. szim- A klasszikus szimfónia (Op. 92.) fonikus zenekar II. tétel
71.
L. van Beethoven: Urián föld körüli utazása
Klasszikus dalok válogatás szerint
72. - 73.
Összegzés (Zeneirodalom)
Szabad válogatás szerinti részletek
Műdal Periódus Azonos alapú molldúr váltás Műfaji, formai és Feladatorienstílusismeretek tált
Zeneirodalom
Zenetörténet Zeneirodalom Történelem Irodalom Képzőművészet Földrajz
72 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 72
2014.05.30. 13:37:28
74.
Év végi összefoglalás
Szabad válogatás
Népzene – stíluskö- Ismeretek rök szerint megerősítése Műzene – műfajok szerint
Néprajz Zenetörténet
AJÁNLOTT IRODALOM
Andrásfalvy Bertalan: Néprajzi ismeretek, Múzsák, 1982. Balassa – Gál: Operakalauz, Zeneműkiadó, 1956. Bárdos Lajos: Elemző írások a népzenéről, Eötvös Kiadó, 1994. Böhm László: Zenei műszótár, Zeneműkiadó, Budapest, 1961. Brockhaus – Riemann: Zenei Lexikon I. – III. Zeneműkiadó, Budapest, 1985. Cesaro Orselli: A madrigál és a velencei iskola, Zeneműkiadó, Budapest, 1986. Darvas Gábor: A zene anatómiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1974. Darvas Gábor: Évezredek hangszerei, Zeneműkiadó, Budapest, 1975. Dobszay László: A magyar dal könyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1994. Dobszay László: Magyar zenetörténet, Planétás Kiadó, Budapest, 1998. Falvy Zoltán: A magyar zene története, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Gelencsér Ágnes: Magyar népzenei alapismeretek, Calibra Kiadó, 1994. Gülke, P.: Szerzetesek, polgárok, trubadúrok, EMB, 1990. Hangszerek enciklopédiája, Gemini Kiadó 1996. Kerényi György: Magyar énekes népszokások, Gondolat, 1982. Kodály – Vargyas: A magyar népzene, EMB, 1994. Kodály pedagógiai művei Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet, Balassi Kiadó, 1999. Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok I. – II., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.
73 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 73
2014.05.30. 13:37:28
Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 74
2014.05.30. 13:37:28
TARTALOMJEGYZÉK Bevezető a tankönyvcsaládhoz������������������������������������������������������������������������������������������������������������3 A tankönyv használatáról��������������������������������������������������������������������������������������������������������������������4 Piktogramok, jelölések�������������������������������������������������������������������������������������������������������������6 Népzenei CD���������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������6 A tankönyv felépítése – tanítási tartalmak����������������������������������������������������������������������������������������6 Az ideális tanórák felépítése, módszertani frissítés��������������������������������������������������������������������������7 A korszerű oktatás- és neveléselmélet eredményeinek beépítése a tankönyvbe����������������������������9 Az ének-zene oktatással összekapcsolandó kompetenciaterületek�������������������������������������9 Projektoktatás��������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������10 A tankönyv fejezetei részletesen������������������������������������������������������������������������������������������������������� 11 Az első fejezet használatáról – Népdalok világa���������������������������������������������������������������12 Feldolgozási javaslat, kiegészítő információk ��������������������������������������������������������������������12 A második fejezet használatáról – Zeneirodalom: műfajok és formák�����������������������������27 Feldolgozási javaslat, kiegészítő információk���������������������������������������������������������������������27 Kreatív zenei tevékenységek���������������������������������������������������������������������������������������������������������������39 Zeneelméleti alapismeret��������������������������������������������������������������������������������������������������������������������39 Zenehallgatás���������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������40 Hogyan tervezzük zenehallgatási óráinkat?�����������������������������������������������������������������������������������42 A fejlesztő értékelés, számonkérés, ellenőrzés lehetséges formái, módozatai��������������������������43 óravázlatminták egyes tananyagrészek feldolgozásához��������������������������������������������������������������45 Helyi tanterv – ajánlás������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������48 Tanmenet javaslat (37 órás és 74 órás)����������������������������������������������������������������������������������������������60 Ajánlott irodalom�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������73
75 Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 75
2014.05.30. 13:37:28
Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 76
2014.05.30. 13:37:28