Raktározás számítási feladatok Raktárüzemtani mutatók
1
1. Feladat Egy raktár havi záró készletszintje az alábbi táblázat szerint alakul. Az éves értékesítés: 1200ezer Ft. Számítsa ki a forgási sebességet és a forgási napok számát ! I.
II.
III.
IV.
V.
120e 160e 100e 120e 80e
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
50e
80e
120e 110e 130e 80e
XII.
Hó na pok
50e
Kész Let (ezer Ft )
2
1. feladat megoldás: I.
II.
III.
IV.
V.
120e 160e 100e 120e 80e
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
50e
80e
120e 110e 130e 80e
XII.
Hó na pok
50e
Kész Let (ezer Ft )
= 1200e Ft A forgási sebesség elsősorban a készletezési és értékesítési tevékenységet jellemző mutatószám, és arra ad választ, hogy egy értékesítési időszakban - amely általában 1 év – a raktári készlet hányszor cserélődik. FS f = Ft / Qá Ft = a tárgyidőszakban ténylegesen kibocsátott árumennyiség értéke
Qá
= a tárgyidőszak átlagos raktárkészlete A forgási sebesség reciproka a forgási idő, amely értelemszerűen napokban fejezi ki a készletcserélődés átlagos idejét.
tf = 1/FSf x 365 nap v. tf = 1/f x 250nap
3
1. Feladat megoldása ( folyt.) A raktár üzemeltetési mutatószámai részben tervezési kiinduló adatok, részben a működés vizsgálatára vonatkoznak, elsősorban arra, hogy a raktár a gyakorlatban mennyire igazolja a tervezett paramétereket. Átlagkészlet ( Qá) = havi készletek összege/ hónapok számával Forgási sebesség
= 1.200.000 / 12 = 100.000 Ft = értékesítés / átlagkészlet
(fordulatokban) FSf = 1.200.000 / 100.000 = 12 azaz 12szer cserélődik a készlet évente, tehát havonta cserélődik a készlet. Forgási napok száma = (átlagkészlet / értékesítés) x 365 nap
FS n
= (100.000 /1.200.000 )x 365= = 0, 083 x 365 = 30,4 naponként cserélődik a raktárkészlet. = átlagkészlet / értékesítés x 250 nap = 0,083 x 250 = 20 munkanaponként cserélődik a raktár készlet ( azaz kb. havonta ) 4
2. Feladat Egy raktár tárolási kapacitása: 160 egységrakomány tárolóhely. A havi, átlagos rakományszám az alábbi táblázat szerint alakul. Számítsa ki a)az éves átlagos kapacitás kihasználást, b)a negyedéves kihasználási értékeket, c)az idényszerűséget, és d)értékelje az eredményt ! I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
Hó na pok
150
120
100
120
80
90
100
120
110
140
80
50
Kész let (ezer)
5
2. Feladat megoldás
a) Az éves átlagos kapacitáskihasználás: (összkészlet / hónapok száma)/kapacitás x 100
Kk=(ΣQn
/
n)
= kapacitáskihasználás százalékban
/ K x100% =(1.260.000/12)/160x100= 65,625% azaz K= 160 egységrakomány tárolóhely
65,6% I..
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
XI.
X.
XI.
XII.
Hó Na pok
150
120
100
120
80
90
100
120
110
140
80
50
Kész let (ezer )
370
290
330
270
1260
b) Negyedéves kapacitáskihasználás: Kk1=100x(370/3)/160=77% Kk2=100x(290/3)/160=60,4% Kk3=100x(330/3)/160=68,7% Kk4=100x(370/3)/160=56,2% 6
C) A negyedéves idényszerűségi mutató: i1= Kk1 / Kk=77 / 65,6=1,17 i2= Kk2 / Kk=60,4 / 65,6=0,92 i3= Kk3 / Kk=68,7 / 65,6=1,04 i4= Kk4 / Kk=56,2 / 65,6=0,85 Kiszűrjük az idényszerű ingadozás torzító mutatóit. Látjuk, hogy 1.3. n.év: túlraktároz a 2.4. n.év alul raktároz d) Értékelés A raktár tárolási kapacitása éves szinten alacsony értéket mutat, amely gazdaságtalan üzemeltetést jelent. Ehhez járul a negyedéves idényszerűség hullámzó értéke. Következtetés: célszerű a tárolási feladatot külső szolgáltatónak kiadni. 7
3. Feladat Létesítési költség szempontjából melyik raktározási rendszer megvalósítása gazdaságosabb, ha a tárolandó egységrakományok száma: 1000 darab, az egységrakományok térfogata 1 m3, és az épület fajlagos létesítési költsége 20.000 Ft/m3? a) „a” változat: soros állványos tárolás, amelynek létesítési egységköltsége: 5000 Ft/ tárolóhely és a térfogat-kihasználási mutatója: 25%. b) „b”változat: gördíthető állványos tárolás, amelynek létesítési egységköltsége 15.000 Ft/tárolóhely és a térfogat-kihasználási mutatója:40%. 8
3. Feladat megoldása:
A szükséges tárolótér
„a” változat
„b” változat
Egységrakomány száma x m3
1000m3/0,4=2500m3
1000m3/0,25=4000m3 Térfog. Kihaszn. mutató Az építési költség(épületé)
4000m3x20.000ft=80.000.000Ft
2500 m3x 20.000=50.000.000 Ft
A tárolóállványok megvalósítási költsége
Soros állványok 1000 x 5000Ft=5.000.000Ft
Gördíthető állványos 1000 x 15.000Ft= 15.000.000 Ft
Összes beruházási költség
85.000.000 Ft
65.000.000 Ft ennek megvalósítása kedvezőbb. 9
4. Feladat Számítsa ki mennyi lesz a raktár létesítési költsége az alábbi adatok alapján: a tárolandó egységrakományok száma 2500 db, a tárolás EUR raklapon történik A tárolás során egymás fölé 4 rakományt tudnak elhelyezni az épület fajlagos létesítési költsége 130.000Ft/m2 a soros állványos tárolás létesítési egységköltsége 12.500Ft/tárolóhely a forgalom lebonyolításához 2 db targoncára van szükség, melyek beszerzési értéke 7.500.000Ft/db a raktár terület-kihasználási mutatója 40% 10
megoldás 2500:4= 625 db raklap területe 625x0,96= 600m2 a hasznos terület 600:0,4= 1.500m2 az összes terület
Az épület fajlagos létesítési költsége: 130.000x1.500= 195.000.000Ft A tárolás létesítési költsége: 12.500x2.500= 31.250.000Ft Targonca beszerzési költsége: 2x7.500.000Ft= 15.000.000Ft Összesen:
241.250.000Ft
11
5. Feladat Egy raktárban 1.200 tonna dobozba csomagolt áru került tárolásra. Egy doboz súlya 25 kg, egy EUR raklapon 20 doboz helyezhető el. A raktárban egymásra halmozva 2 rakomány tárolható állvány nélküli tömbtárolással. Mekkora alapterületű raktárra van szükség az áru tárolásához, ha a raktár terület-kihasználási mutatója 75%?
12
megoldás 1.200tonna=1.200.000kg 1.200.000:25=48.000 db doboz, mert 25 kg fér bele egy dobozban. 48.000:20=2.400db raklap, mivel 20 db fér egy raklapra, ezért 2400 db raklapra van szükség. 2.400:2=1.200db raklap területe mert 2 rakomány van egymásra halmozva. 1.200x0,96=1.152m2 a hasznos terület mivel 1 raklap 0,8 x1,2 m =0,96 m2 , tehát a raktárban ennyi helyet foglal el. 1.152:0,75=1536m2 a raktár összes területe mivel a raktár terület-kihasználási mutatója 0,75 = 75 % 13
ABC elemzés A felhasznált vagy forgalmazott termékeket készletgazdálkodás szempontjából HOMOGÉN csoportokba osztja. A csoportoknak felhasználás vagy forgalmazás Szempontjából hasonlóságot kell mutatni 14
Általában A FORGALMAZOTT / FELHASZNÁLT érték alapján alakítják ki a csoportokat, amelyekre eltérő gazdálkodási módszert kell alkalmazni. A FELHASZNÁLÁSI ÉRTÉK ALAPJÁN a teljes tételszám 20 %-át kitevő , legnagyobb felhasználási értéket képviselő tételeket az A csoportba , a következő a teljes tételszámok 40 %-át kitevő legnagyobb felhasználású értéket a B csoportba, a maradékot pedig a C csoportba sorolják. Ez a 20-40-40 % -os besorolás. 1. kiszámítjuk a felhasználási értéket 2. nagyság szerint csökkenő sorrendbe helyezzük a termékcsoportokat 15 3. kiszámítjuk a kumulált felhasználást
6. Feladat Egy kereskedelmi vállalat 10 termékcsoporttal foglalkozik. Az egyes termékcsoportok kereskedelme az elmúlt évben a következő: Tétel sorszáma
Éves felhasználás mennyiségben
Egységár ( USD )
1.
1300
3,20
2.
250
4,10
3.
2400
0,60
4.
6000
0,36
5.
240
21,10
6.
480
6,0
7.
1080
3,95
8.
620
41,60
9.
800
14,80
10.
120
48,40
Ossza be a termékeket A,B,C,csoportba ! Az éves felhasználás hány százaléka tartozik az A,B,C csoporthoz? 16
tétel sorszáma Éves felhasz6. Feladat megoldása nálás
Egységár (USD)
Éves felhasználás értékben
Kumulált felhaszná-lás
Kumulált felh. Az éves felhaszná-lás százaléká-ban
Éves felhasznált mennyiség az összes felhaszná-lás arányában
8.
620
41,60
25.792
25.792
0,400
0,047
9.
800
14,80
11840
37.632
0,584
0,060
10.
120
48,40
5808
43.440
0,674
0,009
5.
240
21,10
5064
48.504
0,752
0,018
7.
1080
3,95
4266
52.770
0,819
0,081
1.
1300
3,20
4160
56.930
0,883
0,098
6.
480
6,05
2904
59.834
0,928
0,036
4.
6000
0,36
2160
61.994
0,962
0,451
3.
2400
0,60
1440
63.434
0,984
0,181
2.
250 13290 db
4,10
1025
64.459
1
0,019 17
1.kiszámítjuk a felhasználási értéket 2. nagyság szerint csökkenő sorrendbe helyezzük a termékcsoportokat 3. kiszámítjuk a kumulált felhasználást A 20-40-40 %-ot a tételek sorszáma adja ! 2 db tétel / 10 db tétel = 20 % 4 db tétel /10 db tétel =40 % stb. A két legmagasabb érték adja a tételek 20 %-át. „A” csoportban 8 és 9 ami a tételek 20%át adja. És az értkékek 58,38 %-át adja. A „B” csoport értéke 13.490 ami az összérték 20,92 %-a A C csoport értéke pedig 7529 ami az összérték 11,6 %-a. Kumulált felh. Az éves felhasználás százalékában:25792/64459=0,400 Éves felhasznált mennyiség az összes felhasználás arányában:620/13290=0,047
18
7. Feladat Egy kisvállalat csak 10 terméket tart készleten, de elhatározták, hogy ABC –elemzést fognak használni, melyben a termékek 20 %-át az „A” csoportba, 30%-a „B” csoportba és 50%-a a „C” csoportba fog tartozni. A vállalat készletadatai a következők: Termék kód
Beszerzési ár ( USD )
Éves felhasználás (db)
G-1
0,07
2800
G-2
0,11
21450
G-3
0,10
400
M-1
0,05
5000
M-2
0,14
280
M-3
0,07
16800
M-4
0,08
1280
P-1
0,06
4800
P-2
0,07
700
P-3
0,09
450
Melyik termék tartozzon az „A” „B” és „C” csoportba? éves felhasználás értékben? Felhasználási értékarány/összérték? Kumulált felhasználási érték 19 arány?
Termék kód
Beszerz. Ár USD
Éves felhasz nálás db
Éves felh. értékben
Felh.érték Arány/összért.
Kumulált felhnasz.arány
Csoport beosztás
G-2
0,11
21450
2359,5
0,520
0,520
A
M-3
0,07
16800
1176
0,259
0,779
A
P-1
0,06
4800
288
0,063
0,842
B
M-1
0,05
5000
250
0,055
0,897
B
G-1
0,07
2800
196
0,043
0,940
B
M-4
0,08
1280
102,4
0,023
0,963
C
P-2
0,07
700
49
0,011
0,974
C
P-3
0,09
450
40,5
0,009
0,983
C
G-3
0,10
400
40
0,009
0,991
C
M-2
0,14
280
39,2
0,009
1,000
C
53960
4541
1,000
10 db
20
Felh.érték Arány/összért.:2359,5/4541=0,520 Kumulált felhnasz.arány: összeadom a felhasznált érték arányt és az összérték arányát
21
