RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA december

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

2009. december

Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Tartalomjegyzék

I. BEVEZETÉS

6

I.1. Integrált városfejlesztési stratégia

6

I.2. A város története

7

II. ILLESZKEDÉS A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ

8

II.1. Ráckeve város szerepének meghatározása a településhálózatban

8

II.2. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel

17

III. RÁCKEVE VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS

20

III.1. Gazdaság III.1.1. Vállalkozások helyzete III.1.2. Mezőgazdaság III.1.3. Ipar III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások III.1.5. Turisztika, látványosságok III.1.6. A város költségvetése

20 20 23 24 25 27 29

III.2. Társadalom III.2.1. Demográfia III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség III.2.3. A népesség iskolai végzettsége III.2.4. Egészségi állapot III.2.5. A lakosság jövedelmi helyzete

30 31 35 39 40 41

III.3. Környezet III.3.1. Épített és természeti környezet III.3.2. Lakásállomány III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság

42 42 45 47

III.4. Közszolgáltatások III.4.1. Oktatás-nevelés III.4.2. Szociális ellátás III.4.3. Egészségügyi ellátás III.4.4. Közigazgatás

49 49 54 57 59

IV. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE

60

IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés

60

IV.2. Városrészek SWOT-analízise

67

2


IV.3. Városrészek összehasonlító elemzése szegregációs szempontból – az antiszegregációs terv kivonata 70 IV.3.1. Bevezetés – az anti-szegregációs terv felépítése 70 IV.3.2. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében 70 IV.3.3. A városrészek összehasonlító elemzése 74 IV.3.4. A városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése 80

V. STRATÉGIA

81

V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása V.1.1. A célrendszer koherenciája V.1.2. Környezeti hatások értékelése

81 90 92

V.2. A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése

94

V.3. A stratégia megvalósíthatósága V.3.1. Ingatlangazdálkodási terv V.3.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenység V.3.3. Partnerség bemutatása V.3.4. Szervezeti elvárások V.3.5. Településközi koordináció mechanizmusai V.3.6. A stratégia megvalósításának monitoringja

MELLÉKLET 1. sz. melléklet KSH városi, városrészi adatok

109 109 113 115 117 119 121

123 124

3


Ábrajegyzék

1. ábra: Egy lakosra jutó külföldi tőke, ezer Ft (2000-2007)

20

2. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Pest megyében (19992008) 20 3. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a Ráckevei kistérségben (1999-2008)

21

4. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Ráckevén (1999-2008) 22 5. ábra: Működő vállalkozások száma Ráckevén az alábbi nemzetgazdasági ágakban (az év során, a vállalkozási demográfia szerint, 1999-2007) 23 6. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek számának alakulása a Ráckevei kistérségben (1999-2008) 25 7. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek számának alakulása Ráckevén (1999-2008)

26

8. ábra: Vendéglátóhelyek számának alakulása a Ráckevei kistérségben és Ráckevén (1999-2008)

26

9. ábra: A Ráckevei kistérség fontosabb idegenforgalmi mutatói (1999-2008)

27

10. ábra: Ráckeve város fő idegenforgalmi mutatói (1999-2008)

28

11. ábra: Ráckeve város főbb költségvetési adatai (2001-2007)

30

12. ábra: A lakónépesség változása 1999 és 2008 között

31

13. ábra: Ráckeve város lakónépessége 1999-2008

32

14. ábra: Természetes szaporodás/fogyás és belföldi vándorlási különbözet Ráckevén 1999-2008 33 15. ábra: Élve születések száma 1999-2008 között Ráckevén

34

16. ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (Ráckeve város, 1999-2008) 38 17. ábra: Nyilvántartott álláskeresők száma Ráckevén, 1999-2008

38

18. ábra: A lakásállomány alakulása a Ráckevei kistérségben (2001-2008)

45

19. ábra: A lakásállomány alakulása Ráckevén (2001-2008)

46

20. ábra: Az épített és megszűnt lakások száma Ráckevén (1999-2008)

46

21. ábra: Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza Ráckevén

47

22. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba, illetve a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma Ráckevén, 1999-2008 48 23. ábra: Gyermek és tanulói létszámok alakulása Ráckeve oktatási intézményeiben 2001-2008 között

54

4


Táblajegyzék

1. táblázat: A ráckevei ipari park főbb mutatói, 2004-2006

25

2. táblázat: Ráckeve város helyi iparűzési adó bevétele, 2003-2008

30

3. táblázat: Lakónépesség száma az év végén összevont korcsoportok szerint (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) 2008

34

4. táblázat: Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, 2006. IV. negyedév

36

5. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők aránya Pest megye kistérségeiben, Budapesten és a Közép-magyarországi régióban, 2008 37 6. táblázat: A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %)

39

7. táblázat: Óvodák és általános iskolák, 2001-2008

51

8. táblázat: Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények, 2001-2008

53

9. táblázat: Bölcsődék

55

10. táblázat: Szociális intézmények

56

11. táblázat: Általános körzeti (házi-) orvosok és körzeti (házi) gyermekgyógyászok számának alakulása

57

12. táblázat: Egészségügyi intézményrendszer jellemző mutatói (2008)

58

13. táblázat: Orvosi körzet és a hozzájuk tartozó lakosság számának változása (20022007) 58 14. táblázat: A KSH 2001-es népszámlálás adataiból előállított mutatók

73

15. táblázat: Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói

76

16. táblázat: A település infrastruktúrája

78

5


I. Bevezetés Ráckeve egy szép, emberi léptékű, ősi kultúrájú város. A Csepel-szigeten helyezkedik el, ami egyrészt hihetetlen nagy érték, mivel különleges dolog szigeten élni, a két Duna ág sodrása között, annak egyedi életlehetőségeiben. Másrészt igen nehéz élni egy a fővárostól talán kicsit túl távoli – de nem elég messzi - szigeten –, ahol mezőgazdaságból és kertművelésből gyönyörűen lehetne élni, ha a szabad emberek földművelésből való megélésének ellehetetlenülése nem tartana még mindig a reformkor óta. Mit tehet ma egy kisváros a fenti jellemzők tükrében? Felkutatja és megismeri múltját, megfogalmazza értékeit és erre alapozza fejlesztései irányát.

I.1. Integrált városfejlesztési stratégia Az Európai Bizottság kezdeményezésével, egyetértésében a tagországokkal, a 2007-2013 közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés és a városi dimenzió kezelése, valamint a vidéki területek támogatása és a földrajzi vagy természeti okokból hátrányokkal küzdő térségek problémáinak kezelése. A fenntartható városfejlesztés élhető és vonzó környezet biztosítását jelenti. Alapvető cél a jelenleginél intenzívebben kooperáló, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése, melyben a fejlesztési pólusok és a többi város hálózatosan együttműködnek. A fenntartható városfejlesztés során a gazdasági, szociális és környezetvédelmi fejlesztések iránya azonos. Az élhető város megteremtésének fontos eszköze az integrált környezeti tervezés, a funkcióvesztett területek revitalizálása, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése, valamint a város és a környező települések együttműködésének és funkciómegosztásának erősítése. A magyar várospolitika fő célja a jelenleginél erőteljesebben együttműködő, kiegyensúlyozott, policentrikus városhálózat megteremtése. A fő cél megvalósulását szolgálja – többek között – a kis- és középvárosok térszervező erejének erősítése, illetve a városok és térségük közötti harmonikus kapcsolat, valamint a városok egymás közötti intenzív kapcsolatrendszerének erősítése. Ily módon a városok nem izoláltan, hanem hálózatban jelennek meg, amelyek egyes elemeit különböző intenzitású kapcsolatok kötik össze. Az integrált városfejlesztési stratégiák elkészítésének módszertani alapját a Városfejlesztési kézikönyv (Második, javított kiadás 2009. január 28.) adja. A kézikönyv alapvető célja, hogy a városfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, érintettek és döntéshozók számára útmutatást adjon a városrehabilitációs tevékenységek ajánlott módszereiről, elsősorban a városrehabilitációs stratégia kereteiről, a városfejlesztési akciók integrált fizikai és pénzügyi tervezéséről, valamint a hatékony intézményrendszer kialakításáról. A kézikönyvben szereplő, abban meghatározott dokumentumok elkészítése továbbra is feltétele lesz annak, hogy a városok részt vehessenek a 2007-2013 között megvalósuló regionális operatív programok városrehabilitációs fejlesztéseiben. Az integrált városfejlesztési stratégia középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési tevékenységeit. Az integrált városfejlesztési stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közle-

6


kedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli. Ráckeve Integrált Városfejlesztési Stratégiája (továbbiakban: IVS) a következőkben olvasható.

I.2. A város története Ráckeve már a rézkor óta lakott település. A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt. A sziget később az Árpád-házi uralkodók kedvenc vadászterülete lett. A mai Ráckeve helyén állt Ábrahámtelke település, valamint egy kolostortemplom, amelyet a XII. században építettek, és amelyet először 1212-ben említenek okiratban. A település első virágzása a magyar, szerb vegyes lakosság betelepülésével kezdődött 1440 körül. A szerbek az Al-Duna menti Keve városából menekültek ide a török támadások elől. A várost ekkor kezdték el Kis-Kevének nevezni, majd később Rác-keve (rác=szerb) nevet kapta. A gazdag szerb lakosok 1487-ben építették meg azt a Boldogasszony Templomot, amely ma is Ráckeve egyik építészeti különlegessége. Királyi kiváltságai révén a XV. században, Mátyás király uralkodása alatt fontos központtá vált. A XVI. század első felében a török hódítás az akkor virágzó Ráckevét sem kerülte el. A század második felében azonban fejlődése új lendületet kapott. A reformáció idején, amelyet ezen a területen Szegedi Kis István prédikátor kezdeményezett, a város püspöki székhely lett, majd utódja, Skarica Máté Ráckevét a humanista reformáció kulturális centrumává tette. A török kiűzésekor, 1684-ben a várost kifosztották, lakossága elmenekült. 1698-ban az egész Csepel-sziget, így Ráckeve is a győztes hadvezér, a törökverő Savoyai Jenő birtokává lett. Az új földesúr Ráckevén építette meg kastélyát, annak a neves J. L. Hildebrandtnak a tervei alapján, aki a bécsi Belvedere Kastélyt is tervezte. Ez a kastély a világi barokk első magyarországi emléke. Az 1702-ben elkezdett építkezést 1722-ben fejezték be. A herceg halálával (1736) a birtok a kastéllyal együtt a koronára szállt. A XVIII. században német telepesek növelték a város lakosságát. Ettől az időszaktól Ráckeve háromnemzetiségűvé vált: immár magyarok, szerbek és németek lakták. A szatmári békekötés után (1711) a világi földesúri hatalom szűkítette a város jogait, ami vonzerejét erősen csökkentette. Az 1848-49-es szabadságharcot a lakosság döntő része támogatta. 1848 májusában hatszázan esküdtek fel a nemzetőr zászlóra. 1849 nyarán a ráckevei Ács Károly szervezte meg a Duna vidékén az ellenállást. Ezért először halálra ítélték, de az ítéletet később 6 évi börtönre enyhítették. A XIX. század második felében járási székhellyé lett Ráckeve életében nagy felemelkedést jelentett a millennium időszaka. A régi fahíd helyett ekkor építették vasból az új, állandó hidat. Az ezeréves évforduló évében határozták el az új városháza építését. A régit lebontva, annak helyén épült meg, szecessziós stílusban. Alkalmi színjátszók és dalárdák jellemezték a rövid életű városi lapok mellett a helyi kulturális életet. Az első világháború 133 hősi áldozatot követelt Ráckevétől, az 1919-es, rövid ideig tartó román megszállás alatt pedig csaknem teljesen kifosztották a települést. A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost. A háború utáni időszakban, a hatvanas és hetvenes években a település sokat fejlődött. Számos műemlék

7


helyreállítása és új épületek építése kötődik e korszakhoz. 1975-ben adták át a melegvizű termálstrandot. Városi rangját 1989-ben nyerte vissza. Az azóta eltelt időszakban a város vezetése változó intenzitással törekedett arra, hogy az alvó kisvárosból pezsgő életű, kulturális és idegenforgalmi látványosságokkal gyönyörködtető korszerű várost teremtsen, ahol az itt élők és az ide látogatók egyaránt megtalálják számításaikat. Szép példája ennek az önkormányzati utak, parkok és terek felújítása, a teljes körű víz, szennyvíz, gáz, telefon, internet és kábel TV ellátás, a Duna-parti sétány burkolattal történő ellátása, a régi Városháza külső felújítása, a Városi Képtár létrehozása, az óvoda és a bölcsőde bővítése… A felsorolás közel sem teljes, csupán jellemző metszete a közel két évtizedes városfejlesztési munkának.

II. Illeszkedés a fejlesztési dokumentumokhoz A következő fejezetben bemutatjuk, hogy az IVS-ben megfogalmazott fejlesztések összhangban vannak a város szűkebb és tágabb térségben elfoglalt pozíciójával, illeszkednek a térségi stratégiák elképzeléséhez. Összhangban vannak a települési fejlesztési koncepcióval, megvalósításukat a helyi szerkezeti és szabályozási terv is lehetővé teszi.

II.1. Ráckeve város szerepének meghatározása a településhálózatban Elsőként tekintsük át, hogy melyek a fejlődést befolyásoló főbb tényezők, fejlődési trendek, irányvonalak, melyek Ráckeve város számára is iránymutatásul szolgálhatnak. 1. Demográfiai trendek alapján a budapesti agglomeráció, a régió és egész Európa lakossága öregszik, növekedik az idősek által támasztott szolgáltatások, ezen belül pl. a szociális célú ellátások iránti kereslet, illetve az egy munkavállalóra jutó eltartottak aránya. A lakosság öregedésével párhuzamosan többnyire csökken – Ráckevén gyakorlatilag stagnál – az élve születések száma, ami pl. az iskolai oktatásban többlet kapacitásokat eredményez. A Budapest környékén található települések lakossága ugyanakkor a fővárosból kitelepülő népesség vándorlásának eredményeként általában növekszik, s ezzel együtt a települések érdekérvényesítő képessége is erősödik. 2. Az egészséges, tiszta környezet egyre fontosabbá válik. Az itt élők számára értékes az életminőség. Közös feladat a fenntartható gazdasági növekedést, a társadalmi jólétet és a környezetvédelmet kölcsönösen biztosítani. 3. Az országban, illetve a közép-kelet-európai térségben a jövedelmek növekedésével lehet számolni, ami további keresletet támaszt a szolgáltatások, például a pénzügyi szolgáltatások, kereskedelem, illetve a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó turizmus, sportolás iránt. 4. A kkv-k a nagyvállalatokkal összehasonlítva kisebb mértékben használják az IKT eszközöket, miközben a termelékenységük is alacsonyabb. Ez szükségessé teszi az info kommunikációs technológia alkalmazások használatának további elterjesztését a kkv-k körében. 5. A klaszteresedésnek pozitív hatásai vannak a nemzetközi tevékenységre, exportra. A kisvállalatoknál is megfigyelhető a nemzetközi szerepvállalás, de általában forgalmuk kisebb hányadát exportálják, mint a nagyok. A KKV-k leggyakoribb nemzetközi tevékenysége a beszállítói kapcsolat. A klaszterek vegyesen mutatnak globalizációs (szupranacionális hálózatok) és regionalizációs trendeket (a helyi erőforrások és együttműködők erősödő szerepe). Egyre nagyobb számban kap-

8


csolódnak be multinacionális cégek a helyi együttműködésekbe, emellett a külső kapcsolatok is fontosabbak lettek. 6. A gazdaságban a hálózatosodás a specializációval és a termelékenység javítására várható törekvésekkel párhuzamosan folytatódik. A gyakorlatban ez az egyetlen megoldás a kkv-k versenyképességének javítására. A specializáció csak egy rugalmas, megújulni képes, a technológiát nem csak átvevő, hanem annak fejlesztésében is résztvevő ipari struktúrával, és ennek megfelelő kormányzati, egyetemi-kutatói, fejlesztési, infrastrukturális háttérrel indokolt. 7. A magyar bérszínvonal alacsonyan tartásával, valamint az EU-tagállamok munkaerőpiacának további nyílásával folytatódhat a jól képzett, szakképzett fiatalok elvándorlása az agglomerációból. Ez rövidtávon minőségi munkaerőhiányt okoz. Kérdés, hogy miként sikerül őket visszacsábítani a térségbe. A visszavonzás fontos feltétele a megfelelő életkörnyezet, a magasabb jövedelmek és vonzó munkahelyek, a helyben fejlődő gazdaság, a városi kötődés erősítése helyi közösségek működtetésével is. A következő fejezetrészben Ráckeve város településhálózatban betöltött szerepének meghatározására vállalkozunk. Vizsgálódásunk alapját – az Országos Területfejlesztési Koncepcióban elfogadott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan – a város által betöltött regionális, megyei és kistérségi szerepek, funkciók meghatározása jelenti. Térségfejlesztési és közigazgatási szempontból Ráckeve a Közép-magyarországi régióban, Pest megye déli részén található, a Ráckevei kistérség központja. A Csepel-szigeten és a Ráckevei (Soroksári) Duna ágtól keletre fekvő települések tartoznak a ráckevei térséghez. A Ráckevei kistérséget 20 település alkotja: Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmiklós, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Dunaharaszti, Halásztelek, Szigethalom, Taksony, Tököl. A települések közül hat város, 14 pedig község. A kistérségi központ a Ráckevei-Duna ág mindkét partján, a Csepel-sziget déli részén található. Tehát a települést a főváros és környezete területét meghatározó szerkezetformáló erőként szeli ketté a Duna. Az észak-déli irányú Duna tengely mellett a főváros, valamint közvetlen és tágabb környezetének közlekedésszerkezeti adottsága a sugarascentrális közúthálózati rendszer, illetve a gyűrűs rendszer. Közlekedési szempontból akadályozó tényező az észak-déli, nehezen átjárható Duna tengely, illetve a sugár irányú, centrális főúthálózati rendszer sajátosságaiból következő harántoló kapcsolati elemek hiánya. A településközi úthálózat sugaras, meglehetősen kevés keresztirányú lehetőséggel és a hidak hiányával jellemezhető. Az 51-es út a térség egyik legfontosabb főközlekedési útja. A jelenlegi nyomvonal legkritikusabb pontja Kiskunlacháza. A főút majd 5 km-en át halad a település belterületén, jókora környezeti terhelést jelentve, és lassítva a forgalmat. A település elkerülésére mindkét irányban léteznek változatok. Dömsöd és az 51-es út kapcsolatát illetően a kiskunlacházihoz hasonló a helyzet, annyival enyhébb formában, hogy a települési belterület egészét illetően kisebb a környezeti hatásokkal érintett terület. Az M0-s autóút alatti rész szintén jelentős gondokat vet fel. A sziget déli része felől jövő utak Tökölön találkoznak, hogy valahogy átvergődjenek az összeépült településeken, Tökölön, Szigethalmon és Szigetszentmiklóson, ahol komoly zajterhelést és levegőszenynyezést okoznak. Halásztelek területén, a Rákóczi úton átmenő forgalom szintén olyan nagyságrendet öltött, amelyet rövidtávon rendezni szükséges. Tehát a jelenlegi vonalvezetés és csomópontrendszer rossz, az utak jelentősen érintik a lakóterületeket. A gerincút fejlesztése, hiányzó szakaszainak megépítése, ha nem is oldana meg minden problémát, azonban a jelenlegi nehéz helyzeten mindenképpen könnyítene. A gerincút fejlesztésének több részre ütemezett terve elkészült, amely azonban a főváros kevésbé konstruktív hozzáállása miatt a tervezés jelenlegi szakaszában áll. A 2007-2013 közötti idő9


szakban tervezett 5101. jelű ök. út csepeli gerincút új nyomvonalon történő építése és a hozzá kapcsolódó elkerülő út kiépítésének megkezdése, valamint a csepeli gerincúthoz kapcsolódó elkerülő út kiépítése aktuális. Ráckeve spontán kialakult középkori településszerkezete sajátosságaiból adódóan az időközben drasztikusan megnövekedett közúti forgalmat egyre nehezebben vezeti le, a belvárosi részeken a tudatos forgalomalakítás a műemléki környezet és a sűrű beépítettség miatt már nem lehetséges. Egyes forgalmi főirányok (K-Ny-i irány) a belvárost nem tudják kikerülni, hiszen a Ráckevei Duna-ágon átívelő híd helyzete meghatározó szerepű. A forgalom csillapításának egyik lehetősége az É-D-i forgalmi főirány városközponttól való elvezetése (a tervezett Csepel-szigeti gerincút a város É-i végébe érkezve a települést Ny-i irányba megkerüli). Az É-D-i irányú forgalom tovább csökkenthetővé válik azzal, hogy a gerincút egy szakaszát felhasználva Ny-i oldalról kialakítható a településen belül egy elkerülő útszakasz, melyen keresztül a város déli területei és Szigetbecse, Makád, Lórév megközelíthetők, a városközpont forgalmát tovább csökkentve. Fontos, az OTK-ban is rögzített, középtávon érvényesítendő célkitűzés a térségi városhálózati kapcsolatok fővárostól nem függő hálózatainak intenzifikálása. Ennek érdekében cél: • az alközpontok és tengelyek harmonikus rendszere kialakulásának ösztönzése, hogy a fejlődés dinamikáját a pólusok hatékonyan tudják térségük felé közvetíteni; • a központok és alközpontok régión belüli elérhetőségének javítása a közúti és tömegközlekedési viszonyok fejlesztésével; • a központok és alközpontok régión kívüli elérhetőségének biztosítása. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az OTK iránymutatások térkategória rendszere alapján Ráckeve városa nem sorolható a pólus, valamint pólus agglomerációs települések közé, azonban Budapesthez közeli fekvése jelentős előnyöket generálhat a település fejlődése szempontjából. A város tágabb környezetben elfoglalt pozíciójának bemutatása után térjünk át a szűkebb környezetben, a kistérségben megfogalmazott fejlesztési elképzelések bemutatására, a fejlesztési irányok illeszkedésének vizsgálatára. A Csepel-sziget és környéke területfejlesztési önkormányzati társulás fejlesztési programjának stratégiája 2003 márciusában került elfogadásra. A jövőkép stratégiai alapjai: • A vizek adta használati lehetőségek, • A terület jó elérhetősége, • A turisztikai hagyományok, • A turizmust és a fővárost kiszolgáló ipari és mezőgazdasági termelés, • A természetes, hagyományokat őrző, megbízható lakossági intelligenciaszint. A térség egészének fejlesztése szempontjából alapvető cél a jobb életminőség, a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása, a környezeti értékek megtartása, és szükség esetén helyreállítása, valamint a térség egészének egyensúlyra törekvő, harmonikus fejlesztése. A legfontosabb cél annak elérése, hogy jobb legyen a térségben élni a kiválasztott programok megvalósulása után. A térség északi fele a fővárosi agglomeráció része, de a térség egésze Budapest vonzáskörzetének tekinthető, egészében véve természeti értékekben rendkívül gazdag vidék. A térség társadalmi, gazdasági helyzetét elsősorban a főváros közelsége határozza meg. Az egyes községek, városok lehetőségeit a Budapesttel kiépített viszony nagymértékben befolyásolja. A fővárostól való távolsággal csökken a gazdasági kapcsolatok intenzitása, minél délebbre fekszik egy település, annál inkább jellemzi a fővárosi felvevő- és munkaerőpiactól való elszakadás.

10


A kistérség tehát mind szerkezeti, mind fejlettségbeli, mind területi adottságok tekintetében nem egységes, ezért fontos a térség egészének kiegyensúlyozott fejlesztése. Szükséges olyan programcsomagok, programok kidolgozása és megvalósítása, melyek az egyes területegységeket és ezek belső adottságait, komparatív előnyeit kihasználva, a térségi egység figyelembe vételével koordináltan fejlesztik. A Csepel-sziget és környéke térségének Nemzeti Fejlesztési Programba is javasolható programcsomagjai prioritási sorrendjének kialakításakor figyelembe vettük az önkormányzati és térségi elképzelések Nemzeti Fejlesztési Tervbe való illeszkedését, a térség adottságait és az egyes programcsomagokban található programok egész térségre vagy a térség jelentősebb egységére való pozitív hatását, továbbá a programok pályázati forrás segítségével történő megvalósíthatóságát. A Csepel-sziget és térsége prioritásainak, adottságainak, valamint az elérhető lehetőségek és megvalósítható programok figyelembe vételével a következő programcsomagok kialakításának van realitása: • Idegenforgalmi • Környezetvédelem és infrastruktúra • Agrárstruktúra és vidékfejlesztés I. Idegenforgalom A turizmus a gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata lehet. Azonban a kapcsolódó infrastruktúra és a magas minőségű szolgáltatások hiánya miatt a térségben alacsony a fajlagos költés, a lehetőségek jó része kihasználatlan. A turizmus fejlesztését indokolja, hogy ez a térségben növelné a keresletet a helyi szolgáltatások széles köre iránt, hozzájárulna a természeti és kulturális értékek hasznosításához. A regionális program a kistérséget idegenforgalmi értékekben gazdag területként kezeli. Ahhoz azonban, hogy a térség idegenforgalmi vonzerejét hasznosítani tudja, egy sor olyan környezeti állapot feltételt teljesíteni kell, amely elengedhetetlen az ilyen irányú fejlődéshez. Vonatkozik ez legerősebben a RSD vízminőségi állapotára. Fontos a térség idegenforgalmi, rekreációs lehetőségeinek (Duna-ágak, bányatavak, Kiskunsági Nemzeti Park, Csepel gyógyvíz stb.) az eddigieknél jobb kiaknázása az üdülési lehetőségek és szolgáltatások összehangolt és tervszerű fejlesztésével. A település és területfejlesztési tervekben a rekreációs hasznosítás összefüggő rendszerét szükséges kidolgozni úgy, hogy a régióban élők számára is növekedjenek a belőle fakadó lehetőségek. II. Környezetvédelem és infrastruktúra Az ország EU-hoz való csatlakozása, a közösségi jogszabályok és követelmények alkalmazása és betartása jelentős környezetvédelmi fejlesztéseket igényel. A térségben a környezetet és az embert érő terhelések csökkentése, a települések környezeti állapotának javítása, valamint a környezeti és természeti értékek védelme érdekében legfőképpen a szennyvíz és a hulladék kérdéskört kell megnyugtatóan rendezni. A közlekedés fejlesztésének nemcsak az lehet a jelentősége, hogy az agglomerációs déli térségek gazdasági felzárkózási esélyeit növelje, hanem környezetkímélő jelleggel is bírhat, hiszen a tömegközlekedés javításával csökkentheti a térségi levegőt szennyező terhelést. III. Agrárstruktúra és vidékfejlesztés A térség agráriumának versenyképessége uniós szinten gyenge, ennek kezelése elengedhetetlen. Szükség van a térség mezőgazdaságában a környezetvédelmi szempontok fokozottabb és tudatos érvényesítésére, környezetkímélő, környezetbarát gazdálkodási és feldolgozási eljárások bevezetésének ösztönzésére. Elsősorban az alapanyag termelést kell javítani, ezt követően válik szükségessé a feldolgozás modernizálása. A vidékfejlesztés alatt nemcsak a mezőgazdasághoz kapcsolódó vidékfejlesztést értjük, hanem az egészségügyi és szociális fejlesztések kezdeményezéseit is. Programcsomagok tartalma a következőkben kerül bemutatásra.

11


I. Idegenforgalom I.1. Az idegenforgalom működési háttérfeltételeinek megteremtése Szálláskapacitás fejlesztés, szolgáltatásfejlesztés, turisztikai marketing I.2. Meglévő kerékpárút szakaszok fejlesztése, hálózattá alakítása Összefüggő kerékpárút-hálózat kialakítása a (részben a folyóparti területeken, részben keresztirányban Délegyháza és Apaj irányába) a térség idegenforgalmát segítheti I.3. A víziturizmus fejlesztése Túraútvonalak és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások (csónakkölcsönző, kikötőhelyek, túravezetők stb.) rendszerének kialakítása I.4. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág menti mellékágak és holtágak rehabilitációja A kistérség idegenforgalmi vonzerejének megtartásához, illetve erősítéséhez feltétlenül szükséges a problémák felszámolása, hiszen a térség egyik fő vonzereje az víz. I.5. Rekreációs és sportközpontok kialakítása A minőségi és a tömegsportot kiszolgáló sportintézmény-fejlesztés, összehangoltan rekreációs, turisztikai-és gyógyturisztikai (termálfürdő) jellegű fejlesztésekkel lehetőséget ad a szabadidő értelmes, változatos és aktív eltöltésére. I.6. A bányatavak állapotának javítása, használatának szabályozása A térségben található bányatavak száma és területe növekvő, térségi szabályozás hiányában és a környezeti következmények ismerete nélkül. Ezek rekreációs szempontú kihasználását gátolja közvetlen környezetük állapota és a vízminőség megújíthatóságának problémája. II. Környezetvédelem és infrastruktúra II.1. Vízrendezés Kibővítve belterületi vízrendezéssel a csapadékvíz-elvezetés és -hasznosítás fejlesztése. II.2. Biodiverzitás megőrzése, ökoszisztémák, érzékeny természeti területek védelme, zöldfelületi rendszer fejlesztése Alapvető cél, hogy a térségben a természetes élőhelyeket ne akadálynak, hanem kiváló adottságnak tekintsék és ez a használatokban, a szabályozásban is megjelenjen. Zöldfolyosó-hálózat kialakítása; táji adottságoknak megfelelő erdőszerkezet kialakítása, a zöldfelületek légszennyezés csökkentő hatásának kihasználása; a főváros regionális hatásának csökkentése, a térség északi területein a meglévő zöldfelületek növelése, zöldfelületek beépítésének korlátozása. II.3. Környezeti kármentesítés A térségben több helyen jelentős (főként Kiskunlacháza, Szigetszentmiklós-lerakó stb.)

talaj)szennyezések

találhatók

(Tököl,

II.4. Környezetvédelmi tudatnevelés A térség természetvédelmi értékeinek, környezeti állapotának hosszú távú megőrzéséhez, illetve javításához nélkülözhetetlen a fiatal generációk környezettudatos nevelése. II.5. Szennyvízelvezetés és kezelés fejlesztése További fejlesztések, üdülőterületek szennyvízelvezetésének megoldása.

12


II.6. Közlekedésfejlesztés Településközi kapcsolatok fejlesztése, belterületi közlekedés fejlesztése (járda, útburkolat), a fővárossal kapcsolatos tömeg-és közúti közlekedési feltételek javítása. III. Agrártermelés és vidékfejlesztés III.1. Mezőgazdasági alapanyag termelés javítása A biogazdálkodás és az alternatív mezőgazdasági termelés előtérbe helyezése (pl.: gyógynövénytermesztés stb.). III.2. A minőségi mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása A termeléshez alapvetően szükséges ismeretek oktatása, szakképzés, továbbképzés, intézményi háttér fejlesztése. III.3. A fejlesztések feltételéül szolgáló humán potenciál fejlesztése A gazdaság életképessége szempontjából elengedhetetlenül fontos a megfelelő szakértelemmel rendelkező munkaerő. A program célja a fejlesztésekhez tartozó szakmai, kulturális színvonal megteremtése. III.4. Élelmiszeripari feldolgozó és tároló kapacitások fejlesztése Mezőgazdasági termékek jövedelmezőségének javítása érdekében a térség (élelmiszer) feldolgozó és tároló kapacitásának fejlesztése. III.5. Oktatási, egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése Iskolák, óvodák eszközállományának fejlesztése, az egészségügyi szolgáltató centrumok koordinált fejlesztése. Az idegenforgalom programcsoportjában meghatározott tevékenységek közül mindegyikben érintett Ráckeve városa. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág rehabilitációja az egész kistérség fejlődése számára fontos, kiemelt állami beruházás. Az IVS-ben megfogalmazott tematikus célokat alapul véve az egészség- és wellness-turizmus kiemelt területe az északi óváros. A rekreációs- és sportközpontok kialakításánál kiemelendő a ráckevei termálfürdő, mint nevesített „pontszerű” projekt. A Déli óváros és városközpont a kulturális és gasztronómiai turizmus fejlesztendő területe, míg az Újtelep a szabadidős turizmus fejlesztés célterülete. A környezet és infrastruktúra programcsomagban felsorolt tevékenységek közül a környezeti kármentesítés kiemelt területei között nem szerepel Ráckeve. A Csepeli gerincút megépítése állami feladat, az egész kistérség közös érdeke a megvalósítás. A Ráckeve Gábor Áron u. – Rákóczi u. – Báthory u. – Árpád u. és térsége csapadékvíz elvezetése elnevezésű európai uniós projekt megvalósítás alatt áll. A városrehabilitációs program kiemelt, volumenében legnagyobb horderejű projektje a Közlekedési konfliktusok csökkentése a belváros forgalmi rendjének átalakításával. A környezeti tudatformálás, a zöldfelületek növelése a kisebb léptékű, „soft” elemek között szerepel. Az agrárfejlesztések 4. projektje, az élelmiszertermelés és feldolgozás kapacitásainak növelése kapcsán nem került kiemelésre Ráckeve városa. Az IVS és az akcióterületi fejlesztések között nem szerepelnek a mezőgazdasággal közvetlenül összefüggő konkrét elképzelések, de a városi piac a helyi-térségi őstermelők termékeinek legfőbb értékesítési területe. A programcsomagban szereplő humán tevékenységek (az oktatás, az egészségügyi és szociális szolgáltatások) bővítését, színvonalának folyamatos fejlesztését, mindezek kistérségi szinten való ellátását biztosítja és koordinálja Ráckeve települése.

13


1995 októberében jött létre a Csepel-sziget és Környéke Önkormányzati Szövetség. Ennek jogutódja az 1996 júniusában megalakult Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (1998 decemberétől önállóan gazdálkodó költségvetési szerv), amely 2004-től többcélú önkormányzati társulásként működik. Ráckevei kistérség fejlesztési programjának stratégiája 2006-ban került elfogadásra. A kistérség stratégiájának alapcélja az addigi tervekhez képest változatlanul: A jobb életminőség és a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása, a környezeti értékek megtartása, és szükség esetén helyreállítása mellett. A koncepció kulcsa az EGYENSÚLY elérése a különböző indíttatású célok és prioritások között. A stratégia célrendszere a következő: I. A víz, mint megújuló természeti erőforrás fenntartható használata • A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág parti sávjának a vízminőség, ökológia és az idegenforgalom által támasztott igényeknek megfelelő rehabilitációja • A kavicsbányászatból származó konfliktushelyzetek feloldása a kistérségben • A vizek lefolyási viszonyainak biztosítása a települési vízrendezések újragondolásával, az elvezetendő csapadék vízvisszatartási igényeinek biztosításával • A szennyvízelvezetés-és tisztítás, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztése II. A terület gyorsabb elérhetőségét és a területen belüli mozgást biztosító feltételek megteremtése • Önkormányzati belterületi utak rekonstrukciója és újak kialakítása • Közutak átkelési szakaszainak és csomópontjainak minőségi javítása, forgalomcsendesítés • Az önkormányzati külterületi utak minőségi javítása és fejlesztése, korszerű úthálózat, települések közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a mellékúthálózatok országos hálózatokkal való összehangolt fejlesztésének előkészítése • A kistérségen belüli és a térséget összekötő tömegközlekedés fejlesztése • A meglévő ipari parkok működési hatékonyságának növelése a közlekedési úthálózat várható változásainak figyelembevételével III. Valós lehetőségek kihasználása a turizmusban • A turisztikai infrastruktúra fejlesztése • A turisztikai attrakciók fejlesztése • A turisztikai fogadóképesség és a turisztikai szolgáltatások fejlesztése • Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása • A turisztikai marketing és a turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek fejlesztése IV. A kistérség belső kohéziójának javítása • Hatékony kistérségi munkaszervezet létrehozása • Egészségügyi, oktatási és kulturális intézmények fejlesztése • A mezőgazdaság várható tendenciákat figyelembe vevő fejlesztése • A közigazgatási rendszer korszerűsítése A tervezők eleget tettek az alulról építkezés követelményeinek, a kistérség összes településének projektlistáját begyűjtötték, s azt felhasználva állították össze a fenti célpiramist.

14


A fentieket összegezve megállapítható, hogy a kistérségi fejlesztési elképzelések és Ráckeve integrált fejlesztési stratégiája közötti összhang jól nyomon követhető. A kistérségi szinten megfogalmazásra került programok/projektek összhangban vannak a város jövőképével, jó része szerepel Ráckeve középtávú fejlesztési céljai, illetve megvalósítandó projektjei között. Milyen önkormányzati feladatokat lát el a város regionális, megyei vagy kistérségi, esetleg mikrotérségi szinten? Mekkora a város vonzáskörzete ezen feladatok tekintetében? Foglalkoztatási szerepkörét tekintve, a közel tízezres város kistérségi agglomerációs központként jelenik meg, közvetlen és közvetett vonzáskörzetének településeiről jelentős számú munkaerő áramlik nap, mint nap a kistérség központjába. Az összes ráckevei lakhellyel rendelkező foglalkoztatott (4.524 fő) közel ötöde (854 fő) ingázott 2001-ben, akik elsősorban Budapesten találtak munkát. Ráckevére majd ugyanennyi munkavállaló (676 fő) ingázott 2001-ben, elsősorban a környező településekről. Az utóbbi bő egy évtizedben a kistérségben megfigyelhető lakossági szuburbanizációt (Budapestről való kiköltözést) nem követte a gazdasági szuburbanizáció, vagyis a városban és környékén nem jelentek meg a fővárosból kiköltöző vállalkozások, és így helyben egyre nehezebb munkát találni, különösen a szekunder szektorban. A 2009. szeptemberi adatok szerint a regisztrált álláskeresők száma a kistérségben öszszesen 4.022 fő volt. A férfiak és nők aránya közel hasonló 2.019 illetve 2.003 fő. Az előző évhez képest a növekedés 197%, majdnem duplájára emelkedett 2008-hoz képest az állásnélküliek száma! Egyre gyakrabb a kirendeltségen tapasztalható, ügyfelektől érkező ingerültség, agresszió. A kistérségen belül Ráckevén a regisztrált álláskeresők száma: 366 fő, a kistérségi adat 9%-a. Ráckeve város nem lát el regionális szintű feladatot, ugyanakkor megyei szinten kiemelkedő a helyi művészeti iskola munkája, melyet az önkormányzat önként vállalt feladatként működteti. A Ránki György Művészetoktatási Intézmény 2007-ben lefolytatott minősítési eljárás eredményeként 2007.december 29-én elnyerte a Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet zeneművészeti, táncművészeti, valamint képző- és iparművészeti ágra. Az intézmény, mint önálló városi zeneiskola 1983 óta működik, művészeti iskolává 1999-ben alakult. Ránki György nevét fennállásának 20. évfordulóján vette fel. Az iskola elsődleges célja az ismeretátadás, az értékközvetítés, a személyiségformálás, továbbá az önmegvalósításhoz nélkülözhetetlen készségek és képességek fejlesztése. Pedagógiai munkájuk középpontjában a személyre szóló fejlesztés, az egyéni képességek kibontakoztatása, valamint a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok állnak. Tanszakaik: zeneművészeti, képzőművészeti, néptánc. A megyei önkormányzat működteti (városi tulajdonú épületben) az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskolát. Az iskolában négy, öt- és hatéves képzésben vehetnek részt a tanulók. Érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőknek idegenforgalmi ügyintéző szakképesítést biztosítanak. Tanulói létszámuk a 2009/2010-es tanévben 472 fő. A megyei önkormányzat és egy magánvállalkozás működtet egy-egy időskorúak otthont. A város költségvetési koncepciójában a kistérségi szerepkör erősítésével összefüggően a következő alapelvek szerepelnek: 1. a körzetközponti szerepkör erősítése, az érintett településekkel korrekt, jó kapcsolat-építés és ápolás, 2. a többcélú kistérségi társulás nyújtotta lehetőségek maximális kiaknázása, az együttműködés további lehetőségeinek felkutatása.

15


A városban működő, kötelező önkormányzati feladatok ellátását biztosító intézmények a következők. A gyermekek napközbeni ellátása a bölcsődében; közoktatási intézmények működtetése az intézményfenntartó társulás keretében működő Szivárvány Óvodában, s az Árpád Fejedelem Általános Iskolában; közösségi tér biztosítása az Ács Károly Művelődési Központban; a felnőtt lakosságnak, az ifjúságnak és a nemzetiségeknek nyilvános könyvtári szolgáltatás biztosítása a Skarica Máté Városi Könyvtárban. Az előző intézmények pénzügyi-számviteli feladatait a 2007. július 1-vel létrehozott Ráckeve Városi Intézményi Gazdasági Iroda látja el jelenleg 4 fő engedélyezett létszámmal. A Polgármesteri Hivatal körzeti feladatokat (építésügyi hivatal, gyámhivatal, okmányiroda) is teljesít. A városban működő szakorvosi rendelőintézet ellátási területéhez a következő nyolc település tartozik: Ráckeve, Apaj, Dömsöd, Kiskunlacháza, Lórév, Makád, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Szigetújfalu. Az ellátási körzet tehát jelentős, kb. 33 ezer lakosra terjed ki, mely az üdülőtulajdonosokkal és turistákkal együtt a nyári időszakban jelentősen növekszik. A rendelőintézet kialakítandó központi épületében az alábbi szakorvosi ellátások érhetők el: sebészet, urológia, RTG-UH, laboratórium, szemészet, nőgyógyászat, belgyógyászatEKG, gastroscopia, ideggyógyászat, ortopédia, pulmonológia, foglalkozás-egészségügy, fogászat, fül-orr-gégészet, védőnői szolgálat, gyógytorna, fizikoterápia, reumatológia, bőrgyógyászat. A lakosság magasabb szintű ellátása érdekében új szolgáltatásként a felnőtt tüdőgyógyászat, allergológiai és pszichiátriai rendelés is bevezetésre kerül. A központi orvosi ügyelet ellátási körzetébe Ráckevén kívül 5 település tartozik: Apaj, Dömsöd, Lórév, Makád, Szigetbecse. A Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelőintézet fenntartásában, a város épületében működik a tüdőgondozó. Kistérségi szinten biztosított a szociális alapellátás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés) és gyermekjóléti szolgáltatás (Makád, Lórév, Szigetbecse tekintetében). A Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat új szolgáltatásai közé tartozik a játszóház és a gyermekfelügyelet. A pályázati forrásból megvalósítandó, most épülő intézményben az idősek nappali ellátása is megoldható lesz. Nem kötelező feladatként látja el a város az Ács Károly Művelődési Központon belül a Keve Galéria és a Képtár működtetését. A város támogatja a Kör Tv működtetését is, melynek adása 10-12 km sugarú körben fogható, 30.000 emberhez jut el. Helyben működik a kistérség egészét ellátó tűzoltó parancsnokság. Ráckevén működnek továbbá a következő intézmények: ÁNTSZ Kistérségi Intézete, Körzeti Földhivatal, Bíróság, Ügyészség, Rendőrség, Mentőállomás, Munkaügyi Központ, kerületi főállatorvos, Regionális Szennyvíztisztító telep. A ráckevei rendőrkapitányság illetékességi területéhez 14 település tartozik: 2 város (Ráckeve és Dunavarsány), 2 nagyközség (Kiskunlacháza, Dömsöd) és 10 község (Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Szigetcsép, Szigetbecse, Makád, Lórév, Délegyháza, Majosháza, Áporka, Apaj), ami összesen kb. 44 ezer lakost jelent. A lakosság létszáma a nyári időszakban jelentősen megnövekszik, mivel a területen 1100 hétvégi ház is található. A város által betöltött funkciók tekintetében meg kell említenünk, hogy kistérségi székhelyként valamennyi jelentősebb városi funkciót ellátja. Így például a térség gazdaságiszervezési központjaként Ráckevén koncentrálódik a térség lakosságát és gazdasági szereplőit kiszolgáló pénzügyi szektor és szolgáltatói kör (bankok, ingatlanforgalmazók, ügyvédek, biztosítók).

16


A Tourinform Ráckeve a város és környéke, a Csepel-sziget és a Kis-Duna mente kistérség turisztikai, non-profit és marketing irodája. A kereskedelem területén a hetente kétszer megrendezésre kerülő piac, valamint a szupermarketek vonzáskörzete, illetve a városközpont kiskereskedelmi üzletei meghatározók. Az idegenforgalom célterületei közül kiemelendő a kastély és a szerb templom. Az AQUALAND termál- és élményfürdő iránt egész évben folyamatos az érdeklődés. A fürdő területén található 1040 méter mélységből feltörő 520C-os gyógyhatású termálvizet 2007. év végén gyógyvízzé nyilvánították. A gyógyvíz a nátrium magas hidrogénkarbonát tartalma, hőfoka miatt mozgásszervi problémák esetében nyújt segítséget. A város kiterjedt testvérvárosi kapcsolatokkal rendelkezik. Gyergyócsomafalva, Calden, Kovin, Székelykeve, Baktalórántháza (szervezés alatt) települések tartoznak ebbe a körbe.

II.2. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel A 2008-ban elfogadott hosszú távú településfejlesztési koncepció jövőképe szerint Ráckeve: Az egyedi attrakciók és a minőségi (köz)szolgáltatások városa A jövőkép értelmezése szerint: Ráckeve fejlődésének kitörési pontját a turizmus különböző ágazatainak fejlesztése adja. A fejlesztések kiinduló bázisát, filozófiáját az egyediség jelenti. Az egyedi természeti és épített környezet, az egyedi kulturális kínálat, az egyedi marketing stratégia. A város a kistérség teljes lakosságának minőségi humán szolgáltatásokat nyújt, kiemelten az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás és a kultúra, közművelődés területén. A fejlesztések hátterében a környezetvédelmi és az infrastrukturális feladatok megoldása, a minőségi épített és természeti környezet és a megközelíthetőség, elérhetőség kedvező feltételeinek megteremtése áll. A fejlesztések katalizátorai az iskolázott, művelt, lokálpatrióta lakosok, akiknek a fejlődés, az eredmények láttán sikerül minél nagyobb aktivitást, tudatosságot, tenni akarást elérni a város egyre szélesebb rétegeiben, növelni a civil kurázsit. Segíteni az aluliskolázott, szegény lakosság munkához juttatását, felemelkedést. A koncepció átfogó célja: A turizmus és a növekvő lakosság igényeinek együttes, fenntartható módon való kezelése Az átfogó cél tovább bontható három prioritásra: • A helyi társadalom megújítása • A gazdaság differenciált fejlesztése • Fenntartható közlekedési és környezetvédelmi beruházások A projekteket/indikatív tevékenységeket és a koncepció intézkedéseihez való kapcsolódásokat a következő táblázat szemlélteti.

17


A projektek megnevezése

Kapcsolódás a koncepció intézkedéseihez

Tókert fejlesztés

A turizmus infrastrukturális hátterének biztosítása

Turisztikai szálláshely bővítés


Állandó kertkultúra bemutató

Mezőgazdasági mintagazdaságok kialakítása

Belterületi csapadékvíz-elvezetés és gyűjtés

Csapadék- és belvízelvezetés

Ady Endre Gimnázium felújítása I-II. ütem

A humán szolgáltatások infrastrukturális hátterének javítása

„Régi” Városi Könyvtár felújítása


Vámház II. világháborús emlékművé alakítása


Elfojtott szénhidrogén-kutató fúrás, 92oC-os melegvíz hasznosítása

Az ipari infrastruktúra bővítése, befektetésösztönzés

Somlyó-sziget közlekedés és közvilágítás fejlesztése

Az üdülőterületek csatornázása, közvilágítása

Ráckevei Dunai strand fejlesztése


Sport- és rendezvénycsarnok építése


Ipari Park II. ütem megvalósítása

Az ipari infrastruktúra bővítése, befektetésösztönzés

Hajómalom rekonstrukciója


Fekete Holló étterem felújítása, bővítése


Üzletház bővítése, üzletek, szolgáltatóegységek Az ipari infrastruktúra bővítése, befektetéskialakítása ösztönzés Vízi kikötők fejlesztése, meglévők korszerűsítéA turizmus infrastrukturális hátterének biztosítása se Egészségügyi centrum kialakítása („kék ház”)


Szociális szolgáltatások bővítése és fejlesztése megújuló környezetben Ráckevén


Művelődési Ház átalakítása, bővítése


Közlekedési konfliktusok csökkentése a belváros Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása, forgalomcsillapítás forgalmi rendjének átalakításával Polgári iskola átalakítása, funkcióváltással könyvtárrá


Gazdasági szolgáltatóház kialakítása

Kistérségi szerepkör erősítése

Fizetős felszíni parkolók kialakítása

Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása, forgalomcsillapítás

„Régi” Városháza épületének helyreállítása, bőKistérségi szerepkör erősítése vítése I-II. ütem Árpád Fejedelem Általános Iskola központi épü- A humán szolgáltatások infrastrukturális hátteréletegyüttes bővítése és felújítása I-II-III ütem nek javítása

18

Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból (üdülőterületek csatornázása)

A Duna-parti területek rekonstrukciója

Belterületi utak szilárd burkolattal történő kiépí- Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása, tése forgalomcsillapítás Belterületi Duna part részleges felújítása


Települési tavak környezetének revitalizációja

Természeti és környezeti értékek megújítása, tudatformálás

Városi óvoda férőhely bővítése


Térfigyelő rendszer kialakítása, sebességkijelző A társadalmi feszültségek oldása táblák felállítása Partvédelem, vízépítés


Játszóterek létesítése

Természeti és környezeti értékek megújítása, tudatformálás

A fenti táblázatból kitűnik, hogy a hosszú távú koncepció és az integrált városfejlesztési stratégia legfontosabb elemei találkoznak, illeszkednek egymáshoz. Ráckeve Város Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervről Szóló 19/1999. (VI.25.), 16/2000. (IX.25.), 15/2003. (VII.24.), 7/2006. (III.6.), 20/2006. (VIII.31.), 15/2007. (VI.25.), 5/2009. (IV.20.) rendeletekkel módosított 19/1998. (IX.25.) rendelete egységes szerkezete 2009 áprilisában került elfogadásra. Az integrált városfejlesztési stratégia a rendezési terv elfogadásakor megfogalmazott alapelveket és szabályozási célokat teljes mértékben figyelembe veszi. A jogi dokumentum az általános előírások bemutatása után meghatározza a terület felhasználási egységek övezeti előírásait, az építmények elhelyezésének szabályait, valamint a környezetvédelmi követelményeket. A városközpont övezeti besorolása szerint kisvárosias lakóövezet, illetve településközpont vegyes terület, valamint a beépítésre nem szánt területek közül közlekedési és közmű területek találhatók az akcióterületen. Az integrált városfejlesztési stratégia célrendszere, a stratégia részét képező projektek már 2008 évben ismertek voltak (2008. február 28. műhelymunka). A város rendezési tervének felülvizsgálatára 2008-2009 években került sor, az építésről szóló törvény 9.§-a szerint előírt minden érintett hatóság, intézmény, önkormányzat részt vett az eljárásban. A fenti tények összessége biztosítja az integrált városfejlesztési stratégia és a rendezési és szabályozási terv összhangját, ennek értelmében az akcióterületi terv sikeres megvalósítása érdekében további módosítási igények nem merülnek fel. Az integrált városfejlesztési stratégia projektjeinek végrehajtásakor a fenti jogszabály előírásait maradéktalanul betartjuk.

19


III. Ráckeve város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés A város egészére vonatkozó helyzetértékelés kitér minden fontos területre (városszerkezet, társadalom, települési környezet, gazdaság, közszolgáltatások) és lehetőség szerint számszerűsített adatokkal vagy egyéb információkkal alátámasztott. A megadott mutatók alapján következtetéseket tesz, tendenciákat fogalmaz meg. A helyzetértékelésben elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal interaktív Területi Statisztikai Adatok Rendszeréből – KSH T-Star –, illetve közvetlenül a KSH-tól, a VÁTI-tól és az Eurostat-tól lekért adatokat használtuk.

III.1. Gazdaság Az Eurostat adatai alapján a Közép-magyarországi régió a PPS-ben számolt lakosonkénti GDP tekintetében az uniós átlag 105,5 százalékát érte el 2006-ban. Frissebb adat a régiók szintjén nem áll rendelkezésre (Magyarország ugyanezen mutatója 2006-ban 63,4%, 2007-ben 62,6%, 2008-ban pedig 62,8% volt).

1. ábra: Egy lakosra jutó külföldi tőke, ezer Ft (2000-2007)

6000

5503

5000 4000 eFt

3000 2000 1000

4541 3924 3119 2050 2251 1869 1721 1796 1700 1469 1269 1390 598 690 787

Közép-magyarországi régió Pest megye

0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

év

Forrás: KSH

Látható ugyanakkor a fenti ábrából, hogy a régióba érkező külföldi tőkének csupán kb. harmada érkezett Pest megyébe. Ez a folyamat ráadásul tendenciájában is érvényesülni látszik. Az okok feltárása érdekében vizsgáljuk meg a település gazdaságát kistérségi és megyei összevetésben.

III.1.1. Vállalkozások helyzete A gazdasági környezet elemzése kapcsán elsőként a vállalkozások helyzetével ismerkedünk meg.

2. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Pest megyében (1999-2008)

20

db


180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0

160 355

98 206

138 593 129 499132 462133 776 124 159 118 337 112 189 105 776

61 570 66 659

70 314

regisztrált vállalkozások száma

83 495 83 683 84 549 77 745 80 395 82 309

működő vállalkozások száma (2008-ra nincs adat) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

év Forrás: KSH Jól látható az ábrából, hogy Pest megyében 1999 és 2008 között mind a regisztrált, mind pedig a működő vállalkozások számában komoly bővülés volt tapasztalható (A Központi Statisztikai Hivatal – KSH – 2008-ra nem tudott adatokat adni a működő vállalkozásokat illetően, ezért az összevetés erre az évre nem lehetséges). Miközben 1999-ben 61.570 működő és 98.206 regisztrált vállalkozásról számolhatunk be a megyében, addig 2007ben a működő vállalkozások száma 84.549, a regisztrált vállalkozásoké pedig 138.593 volt. A bővülés e kilenc év alatt a működő cégeknél 37%-os, míg a regisztrált vállalkozások esetében 41%-os (1999 és 2008 között pedig a regisztrált cégeknél 63%-os!). 2007ben a regisztrált vállalkozások 61 százaléka volt működő a megyében.

3. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a Ráckevei kistérségben (1999-2008)

20 000

18 104

15 000 db

11 423

10 000

12 168 12 725

7 151

7 633

13 440

7 944

14 126

8 725

14 691 15 121 15 313

9 061

9 297

9 567

15 928

9 523

9 728

regisztrált vállalkozások száma működő vállalkozások száma (2008-ra nincs adat)

5 000 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

év Forrás: KSH Láthatjuk, hogy 1999 és 2008 között a Ráckevei kistérségben is jelentősen nőtt mind a regisztrált, mind a működő vállalkozások száma. A kistérségben 1999-ben a működő vál-

21


lalkozások száma 7.151, míg 2007-ben 9.728 db volt. Ugyanebben az időszakban 11.423, illetve 15.928 regisztrált vállalkozás volt a kistérségben. A bővülés tehát a működő cégek kategóriájában e kilenc esztendő alatt 36 százalékos, a regisztráltak kategóriájában pedig több mint 39 százalékos (1999 és 2008 között pedig több mint 58%-os!). 2007-ben a regisztrált vállalkozások 61 százaléka volt működő a kistérségben is, és a megyében működő vállalkozások 11,51%-a működött a kistérségben. Tekintsük meg a következő ábrán, hogy ebben az időszakban hogyan alakult Ráckevén a regisztrált és működő vállalkozások száma.

4. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Ráckevén (1999-2008) 1 323

1 400 1 200

db

1 000 800 600

923

613

969

642

1 016

654

1 035

662

1 099

1 086

690

681

1 102

673

1 089

665

1 120

667

400

regisztrált vállalkozások száma működő vállalkozások száma (2008-ra nincs adat)

200 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

év Forrás: KSH

Látható, hogy míg a működő vállalkozások száma kisebb mértékben bővült Ráckevén az 1999 és 2007/2008 között eltelt időszakban (613-ról 667 darabra), addig a regisztrált vállalkozások számát tekintve komoly bővülésről lehet beszámolni ugyanezen évek során (923-ról 1.323 db-ra nőtt a számuk). 2007-ben így a regisztrált vállalkozások 59,55 százaléka volt működő. A város tehát ezzel az adattal némileg elmarad a kistérségi átlagtól (61%). 2007-ben a megyében működő vállalkozások 1,93, a kistérségieknek pedig a 6,86%-a működött a városban.

22


5. ábra: Működő vállalkozások száma Ráckevén az alábbi nemzetgazdasági ágakban (az év során, a vállalkozási demográfia szerint, 19992007)

e g é s z s é g ü g y i, s z o c iá lis e llá tá s ( 2 0 0 4 - ig n in c s a d a t) e g y é b k ö z ö s s é g i, s z e m é ly i s z o lg á lta tá s ( 2 0 0 4 - ig n in c s a d a t)

o k ta tá s ( 2 0 0 4 - ig n in c s a d a t)

in g a tla n ü g y le te k , gazdasági s z o lg á lta tá s

pénzügyi k ö z v e títé s ( 2 0 0 4 ig n in c s a d a t)

s z á llítá s , r a k tá r o z á s , p o s ta , tá v k ö z lé s

s z á llá s h e ly s z o lg á lta tá s , v e n d é g lá tá s

k e r e s k e d e le m , ja v ítá s

é p ítő ip a r

m ezőgazdaság, v a d g a z d á lk o d á s , e r d ő g a z d á lk o d á s , h a lg a z d á lk o d á s b á n y á s z a t, fe ld o lg o z ó ip a r , v illa m o s e n e r g ia , g á z-, g ő z-, v íz e llá tá s

db

250 200 150 100 50 0

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Forrás: KSH Az ábrából látható, hogy a kereskedelem, javítás, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban kiemelkedő számú vállalkozás működik a városban, ám míg az előbbi esetében komoly csökkenés tapasztalható (1999-ben 181, 2007-ben 138), addig utóbbinál egy ötéves felfutási időszak után visszaállt az eredeti szint (1999-ben 149, 2007-ben 151). Összességében megállapítható, hogy mind a megyében, mind a kistérségben, mind pedig a térségi központban, Ráckevén nőtt a vállalkozások száma a vizsgált 9-10 év során. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a vizsgált időszak végén 2008-ban mindhárom területi szinten a regisztrált vállalkozások növekedési ütemének nagyfokú gyorsulásáról beszélhetünk (sajnos erre az évre a működő vállalkozások számáról a KSH még nem tudott adatot adni). Ez figyelemre méltó, hiszen a makrogazdasági környezetben kedvezőtlen folyamatok tapasztalhatóak: gazdasági válság, magas vállalkozói terhek, munkanélküliség, nyersanyagárak emelkedése, növekvő bérkiáramlás.

III.1.2. Mezőgazdaság Mezőgazdasági szempontból a térség talaja közepes, illetve a közepesnél valamivel gyengébb termőképességű. A talajminőség változatos, általában délkeleti irányba romlik, sok helyen szikes talajba megy át. A térség kedvezőtlenebb talajminőségét kompenzálhatja az előnyös piaci helyzet, a főváros közelsége. Ez ugyanis olyan intenzív kultúrák meghonosodásának és továbbélésének kedvez, amelyeknél a talajminőség nem elsődleges. A főváros élelmiszerellátásához a régióban előállított – főleg kertészeti – termékek jelentős mértékben hozzájárulnak. Ezek előállításának területén egyes települések hagyományokkal is rendelkeznek. A megtermelt zöldség csaknem 100%-át egyéni gazdálkodók állítják elő. Ez az arány a gyümölcstermelésnél is megközelíti a 70%-ot. Az élelmiszertermékek piacán kialakult éles verseny, a magas minőségi követelmények, a nagy választékot jelentő importtermékek azonban a térségben előállított élelmiszerek értékesítését, piacra jutását kedvezőtlenül érinthetik. A birtok- és használati viszonyok rendkívül 23


elaprózottak, a mezőgazdasági termelés nemzetközi mércével mért versenyképességének feltételeit nem teremtik meg. A mezőgazdaságilag művelt területen belül a szántóterület aránya 71%-os. A szántóföldi növénytermesztésben a gabonafélék (38%), az ipari növények (17%) és a szántóföldi takarmánynövények (13%) termelése dominál. A mezőgazdaságilag művelt területen belül – a táj jellegével összefüggésben – jelentősnek mondható a gyepterület közel 19%-os területi aránya, mely lehetőséget nyújt a legeltetéses állattartás bővítésére. Az erdőterület nagysága alacsonynak mondható (5-6%). Ez az arány jelentősen javítható a kedvezőtlen adottságú, alacsony termőképességű (17 aranykorona – AK – alatti) mezőgazdasági területek erdészeti hasznosításával. A lehetőség összhangban van a környezeti, ökológiai követelményekkel is. Az állattenyésztés nem hangsúlyos a térségben, kivéve a legeltetéses juhtartást Apaj, Dömsöd és Kiskunlacháza településeken, valamint a szarvasmarhatartást Lóréven és Dömsödön, ahol a tartás természeti feltételei adottak. A térségben országosan kiemelkedő jelentőségű élelmiszeripari üzem nincs, csak kisebb egységek működnek (savanyító üzem, paprikamalom, zöldségszárító). Az ágazat szempontjából kiemelt jelentőségű vállalkozások a növénytermesztéssel foglalkozó Ráckevei Mezőgazdasági Kft., a kiskereskedelemben tevékenykedő Kevefruct ZRt., a Major Kft., valamint a Freeland Kft.

III.1.3. Ipar A városban a mikro-, kis- és középvállalkozások dominanciája mondható jellemzőnek. A település legfontosabb ipari cégei a vágóhídi gépek, feldolgozógépek gyártásával foglalkozó Korax Gépgyár Kft., a fémmegmunkálással foglalkozó Dr. Köcher Kft. és Poligon Bt., az ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó Duna-Rác Kft., a légi szállítással és légi járművek javításával foglalkozó Keve-Air Bt., a raklapgyártással foglalkozó Minép Kft., a csomagolóiparban tevékenykedő Kartontechnika, a papírárukat, író- és irodaszereket gyártó Rehabit Komplex Kft. és az alkatrészgyártással, vendéglátással foglalkozó Goldi-Módi Kft.). Komoly lehetőségeket rejt magában és jelentős számú befektetőt vonzhat a ráckevei Ipari Park, mely a város délkeleti részén található, Ráckeve, Dömsöd és Kiskunlacháza határában. Az 51-es főúton az M0-ás körgyűrű dunaharaszti leágazása 22 km-re, a Csepel-szigeten a szigetszentmiklósi leágazás pedig 28 km-re van a parktól. A sűrű busz- és HÉV-járatok kényelmessé teszik a főváros felé közlekedést. Mindkét tömegközlekedési eszköz menetideje kb. egy óra. 2007-ben megépült a dunaújvárosi híd, ami Ráckevétől 20 km-re ível át a Dunán és az M8-as út részeként köti össze a keleti és nyugati országrészt. A parktól 10 km-re jelenleg nem üzemelő, de fejlesztés előtt álló repülőtér található. Tekintsük most át az Ipari Park adatainak alakulását egy három éves időintervallumban. A park összesen 800.000 m2 nagyságú, melynek egy része összközműves terület, a közművek a telekhatárokig vannak kiépítve. A külső közlekedési területek, parkolók aszfaltburkolattal ellátottak. A közvilágítás, csatorna, esővíz-elvezetés kiépített. A közműves területből eddig öt vállalkozás vásárolt meg 120.000 m2-t, az építkezések megkezdődtek. A rendezési terv szerint továbbfejleszthető terület még 680.000 m2, ez magánszemélyek tulajdonában van, közművek nincsenek még rajta. A telkek 40%-ban építhetők be, maximum 10,5 m épületmagassággal. Mindegyiken 25% zöldterület alakítandó ki. A kiépített közművek kapacitása: • Ivóvíz: 200 m3/nap • Szennyvízcsatorna: 150 m3 • Elektromos energia: 1.200 kW 24


• Gázellátás (kommunális célra): 120 m3/óra • Telefon: szükség szerinti digitális és analóg vonalak, illetve nagy sávszélességű bérelt vonali összeköttetések (MLLN) Az ipari parkot gazdasági társaság üzemelteti, mely az önkormányzat tulajdona. Külön megállapodás alapján a társaság pénzügyi-számviteli, jogi, valamint karbantartási és őrzési feladatok ellátásáról is gondoskodik.

1. táblázat: A ráckevei ipari park főbb mutatói, 2004-2006 Az Ipari Parkban működő cégek száma Foglalkoztatottak száma (fő) Összes tárgyi eszköz, beruházott érték (MFt) Összes nettó árbevétel (MFt) - ebből export (MFt)

2004

2005

2006

% (2006/2005)

1

1

1

100

65

68

74

109

49

51

51

100

350 315

450 410

611 550

135 134

Forrás: az Ipari Park adatszolgáltatása A fenti táblázatból látható, hogy az ipari parkban 2004 óta mindösszesen 1 darab cég működik, mely ugyanakkor folyamatosan bővíti a foglalkoztatotti létszámot, és mindemellett komoly árbevétel-növekedést is felmutathat (2005-2006 viszonylatában 35%-os bővülést). 2006-ban további öt vállalkozás telepedett be a parkba, a termelő beruházások megkezdődtek.

III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások Az alábbi ábra a kereskedelmi szektorra vonatkozó kistérségi szintű adatokat mutat.

6. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek számának alakulása a Ráckevei kistérségben (1999-2008)

2500 2000

1736 1635 1722

1918 1979 1944 1921 1942 1823 1867

db

1500

kiskereskedelmi üzletek száma

1000 500

400

400

381

376

378 362

364

356

327

310

0

élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

év Forrás: KSH Látható, hogy a Ráckevei kistérségben a kiskereskedelmi üzletek számát illetően egészen 2005-ig erősen bővülő tendencia tapasztalható, majd 2006-ban következik be egy komolyabb visszaesés (1999-ben 1.635 db, 2005-ben 1.979 db, 2008-ban 1.942 darab). Az 25


élelmiszer jellegű boltok száma lényegében folyamatosan csökken kistérségi szinten, hiszen míg 1999-ben 400 volt belőlük, addig 2008-ban már csak 310. A következő ábra a Ráckevén működő kiskereskedelmi üzletek és élelmiszer jellegű üzletek számának alakulását mutatja be.

db

7. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek számának alakulása Ráckevén (1999-2008) 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

144

151

141

152

155

149

153 135

134

138

kiskereskedelmi üzletek száma 34

33

31

34

32

28

30

31

25

28

élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

év

Forrás: KSH Az első kategóriában egyértelműen látszik az előbb (2005-ig) hullámzó, enyhén bővülő, majd erősen csökkenő tendencia települési szinten is. A kiskereskedelmi egységek száma ez idő alatt lényegében stagnált (1999-ben 144 db, 2008-ban 138 db), míg az élelmiszer jellegű üzletek száma ugyancsak alig változott, hiszen az 1999-es 34 darab 2008-ra 28 darabra csökkent. A ruházati szaküzletek száma a városban 21-ről 13-ra csökkent 1999 és 2008 között. Most pedig tekintsük át a vendéglátóhelyek számának alakulását kistérségi, valamint települési szinten 1999-től 2008-ig.

8. ábra: Vendéglátóhelyek számának alakulása a Ráckevei kistérségben és Ráckevén (1999-2008)

db

800 700 600 500 400 300 200 100 0

615

619

652

679

686

685

699

712

719

755

vendéglátóhelyek száma a ráckevei kistérségben

46

47

48

53

53

52

60

55

58

62

vendéglátóhelyek száma Ráckevén

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

év Forrás: KSH 26


A kiskereskedelmi üzletekhez hasonlóan dinamikus bővülés zajlott le a kistérségben és Ráckevén is a vendéglátóhelyek számát illetően. Az utóbbi tíz év alatt Ráckevén 46 darabról 62 darabra nőtt a vendéglátóhelyek száma, a bővülés tehát közel 35 százalékos. A kistérségben 615-ről 755-re nőtt ezen egységek száma, a növekedés így itt majdnem 23 százalékos. A városban az alábbi nagyobb kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások működnek (a legjelentősebbeket emelve ki): Architektura Gyorslakóház Kft., Cadran Pizzéria és Pub, Csöme Kft., Csöni Étterem, Építők Háza, Incsi-Fincsi Falatozó, Kevebeton Bt., Keveépítő Kft., Kevetrans Kft., Leányvári Fogadó és Étterem, Lidl Magyarország Kft., Mecsek Fűszért Coop ABC, Mesterker Bt., Nowaco Kft., Penny Market Kft., RV Duna Kft., Savoyaikastély Étterem, Tesco szupermarket.

III.1.5. Turisztika, látványosságok A turisztikai mutatókat vizsgálva célszerű először a megyei, valamint a kistérségi adatokat szemügyre venni. Pest megyében 1999-ben 213.647 főt szállásoltak el kereskedelmi szálláshelyen, míg a magán szállásadásban ez a szám 1999-ben 13.792 fő volt. 2008-ra ezek az adatok 318.169-re, illetve 29.339-re emelkedtek. Mindeközben a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma az 1999-es 9.136-ról 2008-ra 7.677-re csökkent, míg a magán szállásadásé ugyanebben az időszakban 2.988-ról 3.766-ra emelkedett. A következőkben tekintsük át a Ráckevei kistérség legfontosabb idegenforgalmi mutatóit.

9. ábra: A Ráckevei kistérség fontosabb idegenforgalmi mutatói (19992008) vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)

70 000 60 000

vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (éj)

50 000 40 000

összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) magánszállásadás férőhelyeinek száma (db)

30 000 20 000 10 000

vendégek száma a magánszállásadásban (fő)

0 1999

2000

2001

2002

2003

év

2004

2005

2006

2007

2008 vendégéjszakák száma a magánszállásadásban (éj)

Forrás: KSH A fenti ábrából jól látható, hogy a kistérségben az ezredfordulón a vendégek számában bekövetkezett visszaesés ellenére a vendégéjszakák száma dinamikusan növekedett a kistérségben 2003-ig, azt követően pedig ingadozott (a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 2000-ben 13.077-re esett vissza, miközben a vendégéjszakák száma 40.045 volt). A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 2006-ban érte el a csúcsot 35.071 fővel, míg a magán vendéglátásban a 2002. év volt kimagasló 1.118 fővel. A vendégéjszakák számát illetően a kereskedelmi szálláshelyeken a 2005. volt a legjobb

27


év, ekkor 62.049 vendégéjt töltöttek a városban az idelátogatók. A magán szállásadásban 2008-ban töltötték el a legtöbb, összesen 3.838 vendégéjszakát a Ráckevei kistérségben. Vizsgáljuk meg most az alábbi ábra segítségével, hogyan alakultak Ráckeve város legfontosabb turisztikai mutatói 1999 és 2008 között.

10. ábra: Ráckeve város fő idegenforgalmi mutatói (1999-2008)

30 000

vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)

25 000 20 000

vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (éj)

15 000 10 000

összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db)

5 000 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

év Forrás: KSH Mint látható, Ráckeve kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma 2001ben volt a legalacsonyabb (3.662 éj), majd a szám 2006-ig folyamatosan emelkedett a 25.969 vendégéjszakás csúcsig (az emelkedés tehát több mint hétszeres), majd ezt követően némileg visszaesett. A vendégek számában ugyanez a tendencia tapasztalható, vagyis a 2001-es mélypont (2.091 fő) után 2006-ra már 16.534 főt rögzítettek, ami 2007-2008-ban szintén lecsökkent 12.000 fő körüli értékre. A kereskedelmi szálláshelyek összes férőhelyének száma 2005-ben megduplázódott (70-ről 144-ra emelkedett), majd 2007-ben és 2008-bvan is tovább nőtt, az időszak végén 187 kereskedelmi szállásférőhely állt a vendégek rendelkezésére a városban. A KSH adatbázis a magánvendéglátásra vonatkozóan a város szintjén nem közöl adatokat, annyit lehet mindösszesen tudni, hogy ebben a kategóriában 2001-ben 11, 2002ben pedig már csak 4 férőhelyet tartott nyilván a statisztikai hivatal. Tekintsük át röviden, milyen programokat kínál az ideérkezőknek Ráckeve városa. A városban évente rendeznek komoly érdeklődésre számot tartó, széles közönség igényt kielégítő rendezvényeket. Ilyen például a Nemzetközi Ifjúsági Labdarúgó Torna, melyre minden év augusztusában kerül sor, de a sportrajongókat várja a Sipos Ferenc utánpótlás Labdarúgó Torna és a János Vitéz Napok is. Az Országos Nemzetiségi Fesztiválon a település sokszínű nemzetiségi arcát mutatja, a tradíciók ápolására a hagyományos Pünkösdölő (néptáncbemutató) ad lehetőséget. Népszerű rendezvények továbbá a következők: a nyaranta péntek esténként megrendezésre kerülő Péntek Esti Korzó (PÉK) rendezvénysorozat, a Summer Fest- (Nyári Ünnep) Nemzetközi Néptánc Fesztivál augusztusban, a Vízi Karnevál, a Szerb Boldogasszony Templom búcsúja, az Őszi Ászok Fesztivál, a Savoyai-kastélybeli koncertek nyaranta, a hagyományos Karácsonyi koncert, valamint a református és katolikus templombeli hangversenyek.

28


Az aktív pihenéshez a dunai és a gyógy meleg vizű strand biztosít megfelelő feltételeket. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ágat (a továbbiakban RSD) az 1998-ban elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) az üdülőkörzetek közé sorolja, s egyben a vízi turizmus, illetve a szabadidő-, sport-, és hobbyturizmus kiemelten fejlesztendő területei között tartja számon. A 97/2005 sz. országgyűlési határozattal megújított OTK az egész Duna mentén a vízi turizmus és az ökoturizmus fejlesztését irányozza elő, ezen túlmenően Budapest agglomerációs gyűrűjében – melyhez a Ráckevei kistérség is hozzátartozik – a főváros számára minőségi rekreációs lehetőségek (kerékpáros-, vízi-, horgász-, lovassport és turizmus, természetjárás) megteremtését tűzi ki célul. A kistérség turisztikai adottságai sokrétűek, a turizmus számos válfajának fejlesztéséhez kínálnak kedvező feltételeket. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág és holtágai a horgászturizmus kedvelt célterületei, az ország harmadik legnagyobb horgászvizeként tartják őket számon. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág éltette vízi élővilág mellett jelentős természeti értéket képviselnek a kistérségnek a Kiskunsági Nemzeti Park védelme alatt álló területei is. A termálvíz vagyon a kistérség szintén számottevő, mindeddig igen kis mértékben kiaknázott turisztikai erőforrása. A vízi turisztikai tevékenységek kínálatát tovább színesítik a bányatavak, melyek elsősorban a vízi sporttevékenységek központjai. Az aktív turisztikai tevékenységek számára a térség nagy múltra visszatekintő lovas hagyományai, színvonalas lovas bázisai, valamint a nagy-dunai szigetcsúcstól Ráckevéig, a Dunaharaszti és Apaj között, továbbá a Ráckeve és Ócsa között kiépítésre kerülő kerékpárutak teremtenek kedvező feltételeket. A település legfontosabb kiállítóterei a következők: Árpád Múzeum (épült 1921-ben), Kossuth Lajos utca 34. Állandó kiállítás mutatja be a térség régészeti emlékeit, a középkori múlt tárgyi és okleveles anyagát, Ráckeve történetének sorsfordulóit, az utolsó hajómalom makettjét. A Városi Képtár (1997-től működik), Kossuth Lajos u. 26. földszintjén a XX. századi magyar természetelvű festészet kerül bemutatásra a legkiválóbb festőiskolák és műhelyek képviselőin keresztül (Szinyei, Rudnay, Lotz, Ferenczi stb.). Az emeleten Patay László és a környéken alkotó művészek alkotásai tekinthetők meg. Fontos még megemlíteni a Keve Galériát, ahol élő, első vonalbeli, valamint kiemelkedően tehetséges alkotók mutatják be rendszeresen műveiket a nagyközönség előtt. Kereskedelmi szálláshelyek közül a következőket érdemes kiemelni: a Savoyaikastélyszálló 3 csillagos, 30 szobával rendelkezik, a szállodában színvonalas étterem is működik. A Kék Duna Wellness Hotel ugyancsak várja a városba látogatókat. A Kék Duna szállodában 21 db kétágyas és 7 db háromágyas szoba, valamint 4 kéthelyiséges apartman van. Ráckeve kitörési pontja az idegenforgalom. Mind kistérségi, mind települési szinten a 2006-os év tekinthető a legkedvezőbbnek. De ezzel együtt a lehetőségeket kihasználva és az erősségekre építve (fővároshoz közeli földrajzi fekvés, aktív turisztika, közönségváró rendezvények, folyó) igen komoly növekedést értek el Ráckevén a látogatók számának növekedése terén 2002 óta. Minthogy a vendégek száma az elmúlt öt év során indult igazi növekedésnek, feltételezhető, hogy a kedvező tendencia folytatódik.

III.1.6. A város költségvetése Vizsgáljuk meg, hogy helyi iparűzési adóból mennyi bevétele származik az önkormányzatnak.

29


2. táblázat: Ráckeve város helyi iparűzési adó bevétele, 2003-2008 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Helyi iparűzési adó összege (eFt) 124.675 147.654 152.278 148.815 154.099 196.841 Az összes adóbevétel százalékában 64 59 57 55 52 78

Forrás: Önkormányzati adatbázis Látható, hogy miközben a helyi iparűzési adó összege a 2006-os csekély visszaeséstől eltekintve dinamikusan növekszik, és különösen kiemelkedő a 2008-as évben regisztrált összeg, az iparűzési adó összes adóbevételen belüli aránya a 2003-as 64 százalékról 2008-ra 78 százalékra nőtt. A következőkben tekintsük át a település költségvetésének alakulását hosszabb időtávon belül:

11. ábra: Ráckeve város főbb költségvetési adatai (2001-2007) 7 000 000 6 000 000

eF t

5 000 000

5 738 387 A helyi önkormányzat helyi adó bevételei

5 731 166

4 000 000

2 776 092

2 000 000 1 000 000

A helyi önkormányzat tárgyévi bevételei

2 774 134

3 000 000

1 496 332

1 592 853

1 695 816

1 776 003

1 764 606

1 611 685 184 011

1 676 463

1 748 193

1 744 706

194 396

197 949

205 168

2004

2005

2006

2007

135 219

144 377

1 512 016 144 796

2001

2002

2003

A helyi önkormányzat tárgyévi kiadásai

0

év Forrás: KSH Az ábrából leolvasható, hogy miközben a ráckevei önkormányzat helyi adó bevétele folyamatosan bővült a referencia időszakban (2001-ben 135 millió forint, 2007-ben már 205 millió Ft), addig az önkormányzat összes tárgyévi bevétele és ezzel párhuzamosan kiadása is jelentős mértékben visszaesett. Míg 2001-ben 5 milliárd 738 millió forint volt a bevétel, addig ez az összeg 2007-re 1 milliárd 765 millió forintra esett vissza. Hasonló a helyzet a kiadási oldallal is, hiszen míg az időszak elején 5 milliárd 731 millió Ft volt az önkormányzat tárgyévi kiadása, addig ez 2007-ben már csak 1 milliárd 745 millió forintra rúgott. A 2001. és 2002. évi kimagasló költségvetési főösszegek abból adódnak, hogy Ráckeve volt az ezekben az években készült térségi csatorna-beruházás gesztora, ezért a beruházási költségek (4,5 milliárd Ft), köztük a jelentős központi támogatás is a város költségvetésén futottak át.

III.2. Társadalom A következő fejezetben Ráckeve város jelentősebb társadalmi jellemzőit mutatjuk be, részletesen kitérve a legfőbb demográfiai adatokra, a képzettség-műveltség területére, feltérképezve a város lakosságának iskolai végzettségét. Foglalkozunk a munkanélküli30


ség-foglalkoztatás rendkívül fontos és meghatározó problémájával, a lakosság egészségi állapotával és jövedelmi helyzetével. Az elemzések során különböző – országos, regionális, kistérségi és települési – szintű összehasonlításokra is sort kerítünk.

III.2.1. Demográfia Ráckeve városa földrajzi elhelyezkedésénél és tradicionálisan birtokolt funkcióinál fogva, továbbá a Ráckevei kistérség székhelyeként központi szerepet játszik közvetlen földrajzi környezetének fejlődésében. A város a Közép-magyarországi régió 209 települése és 36 városa között sorrendben a huszonnyolcadik legnépesebb település, területe 6.409 hektár (64 km2), lakónépessége 2008 végén 9.842 fő volt, ami az 1999-es 8.495 fős adathoz képest mintegy 15,86%-os emelkedést mutat.

12. ábra: A lakónépesség változása 1999 és 2008 között

-0,12

Magyarország

2,86

Közép-Magyarországi régió Budapest

-5,48 17,49

Pest megye

25,75

Ráckevei kistérség

15,86

Ráckeve

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

a változás mértéke (%) Forrás: KSH Közismert tény, hogy Magyarország lakossága az elmúlt évek során folyamatosan csökken. A Közép-magyarországi régió demográfiai helyzetét a többi magyar régió hasonló mutatóival összehasonlítva megállapítható, hogy regionális szinten itt a legkedvezőbb a helyzet. A lakónépesség alakulását vizsgálva azt láthatjuk, hogy két ellentétes folyamat megy végbe a régión belül. Amint az a fenti ábra alapján is szembetűnő, országos viszonylatban a visszaesés 1999 és 2008 között 0,12% volt, ugyanakkor Közép-Magyarország népessége ebben az időszakban jelentős mértékben, 2,86%-kal emelkedett. A régió alapvető sajátossága, hogy a területét alkotó települések között található Budapest, az ország fővárosa, amely a legtöbb elemzési szempont szerint önállóan értelmezendő terület és település, hiszen népességét és egyéb – gazdasági és társadalmi – mutatóit tekintve csak nehezen hasonlítható össze bármely más településsel. A főváros és a központi régió egyéb területei közötti arányokat jellemzi, hogy a régió összlakosságának majdnem 59%-a (2008) a fővárosban lakik, míg Pest megye teljes lakossága mindössze a régió lakosságának fennmaradó 41%-a. Az elmúlt 10 év adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy mialatt Budapest népessége jelentősen (5,48%-kal) csökkent (az 1999-es 1.811.552 főről 2008-ra 1.712.210 főre), Pest megyéé erőteljesen (17,49%-kal) emelkedett (az 1999-es

31


1.032.672 főről 2008-ra 1.213.290 főre). A fővárosi csökkenés (99.342 fő) jóval elmarad a Pest megyei növekedéstől (180.618 fő). A Pest megyei változások még jelentősebben mutatkoznak meg a Ráckevei kistérség esetében: itt a lakónépesség 25,75%-kal emelkedett a tíz éves időszakban. Ki kell emelni, hogy a megye 16 kistérsége közül semelyik esetében nem beszélhetünk csökkenésről. A lakosságszám emelkedése különböző mértékű, a Ráckevei kistérségé a legjelentősebb a megyében. 1999 óta folyamatos növekedésről beszélhetünk, a városi lakosok száma minden évben emelkedett a kistérségben, s ez 2005-2006 között volt a legerőteljesebb (3.956 fő, az előző évihez képest 3%-os többlet). Ráckeve városának – a megyei adatokhoz közeli – népesség-nyeresége is magas (15,86%). 1999-ben a településen 8.495 fő lakott, míg 2008-ban már 9.842 fő. A későbbiekben részletesen foglalkozunk a változások okaival. Ráckeve – népességét tekintve – a kisebb városok közé számítható a megyén belül: a 40 város közül 31 magasabb lakosságszámot mondhat magáénak. Az alábbi diagram szemléletesen ábrázolja a város népességének elmúlt 10 év során tapasztalható folyamatos, egyenletesnek mondható emelkedését. Érdemes kiemelni, hogy a 2005-2006 közötti 190 fős emelkedés után némiképp lassult a lakónépesség növekedése az utóbbi években.

13. ábra: Ráckeve város lakónépessége 1999-2008

lakónépesség

10000 9500 9000 8829 8912

8500 8000

9060

9384 9211 9310

9574

9726

9842

8495

7500 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év Forrás: KSH A népesség növekedésének okait vizsgálva először a belföldi vándorlási különbözet mutatóját elemezzük. Az ezer lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbözete 2008-ban pozitív (+12,19 fő), ami a megyén belül nem számít egyedinek, hiszen a 40 város közül mindössze egy (Százhalombatta) esetében fordul mindössze elő negatív különbözet. Pest megye városairól tehát elmondhatjuk, hogy az elmúlt évek során vonzották a lakosokat. Ráckeve a megyei városok között a 18. helyen áll az ezer lakosra jutó vándorlási különbözet tekintetében.

32


14. ábra: Természetes szaporodás/fogyás és belföldi vándorlási különbözet Ráckevén, 1999-2008

év

-37 -32 -17 -20 -9 -31 -31 -14 -5 -7

-50

99

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

176 99 164 164 113 90 202 130 120

0

50

100

150

200

250

fő természetes szaporodás/fogyás

belföldi vándorlási különbözet

Forrás: KSH A fenti ábra az elmúlt 10 év belföldi vándorlási különbözet adatait, valamint természetes szaporodás/fogyás értékeit ábrázolja párhuzamosan, egy ábrán belül. A mért értékek alapján kijelenthetjük, hogy a lakosság számának növekedését elsősorban a népesség odavándorlása okozza. Bár a vándorlási különbözet éves adatai különbözőek és viszonylag nagy szórást mutatnak, mindig jelentősen meghaladják a természetes fogyás eredményeit. Tovább vizsgálva a fogyás okait, a természetes szaporodás/fogyás adatait elemezve azt állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt 10 év mindegyikében negatív volt a város mérlege. Az egyes években a születések és halálozások számától függően a számított értékek változnak. A vizsgált perióduson belül 1999-ben mérhettük a legkedvezőtlenebb adatokat, ekkor a halálozások száma 37-tel haladta meg a születésekét. Bár a településen a lakosság természetes fogyásáról beszélhetünk, a mért értékek nem súlyosak. A megye kistérségeit hasonlítva össze, az ezer főre jutó természetes szaporodás/fogyás tekintetében csak négy kistérség rendelkezik kedvezőbb adatokkal a tizenhat közül, ugyanakkor a Közép-magyarországi régió is viszonylag kedvező helyzetben van, hiszen a születések és halálozások tekintetében Észak-Magyarországot követően a második eredményt produkálja. Ha Pest megye városait vetjük össze, már nem tűnik kiemelkedőnek Ráckeve helyzete. Az itt található városok jelentős részében (15 településen) pozitív a természetes szaporodás/fogyás mérlege, s a 40 város közül 7 esetében beszélhetünk jelentősebb természetes fogyásról, mint Ráckeve esetében. Mindemellett hangsúlyozandó, hogy a mért értékek országos viszonylatban egyáltalán nem nevezhetők kedvezőtlennek. A gyermekszületéseket közelebbről is megvizsgálva azt láthatjuk, hogy Ráckevén 1999 óta hasonló az évenkénti élve születések száma. Különbségek természetesen vannak, emellett az is megállapítható, hogy a 2001-es visszaesés után 2001 és 2006 között folyamatos emelkedés volt tapasztalható, amit enyhe visszaesés követett 2007-ben, majd 2008-ban ismét emelkedett az éves gyermekszületések száma. Az elmúlt 10 év viszonylatában 2006-ban született a legtöbb gyermek, szám szerint 120.

33


15. ábra: Élve születések száma 1999-2008 között Ráckevén

140 120

fő

100

106

110

101

103

108

110

111

120

110

117

80 60 40 20 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év Forrás: KSH

A lakónépesség kormegoszlását a 2001. évi népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett 2008-as adatokat felhasználva elemezzük.

3. táblázat: Lakónépesség száma az év végén összevont korcsoportok szerint (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) 2008 Terület, igazgatási rang Magyarország (fő) Százalékos megoszlás Közép-magyarországi régió (fő) Százalékos megoszlás Pest megye (fő) Százalékos megoszlás Budapest (fő) Százalékos megoszlás Ráckevei kistérség (fő) Százalékos megoszlás Ráckeve város (fő) Százalékos megoszlás

összesen 10 030 975 100,00% 2 925 500 100,00% 1 213 290 100,00% 1 712 210 100,00% 141 756 100,00% 9 842 100,00%

0-14 1 499 045 14,94% 412 621 14,10% 202 204 16,67% 210 417 12,29% 24 755 17,46% 1 732 17,60%

15-64 6 921 554 69,00% 2 037 527 69,65% 846 663 69,78% 1 190 864 69,55% 98 374 69,40% 6 564 66,69%

651 610 376 16,05% 475 352 16,25% 164 423 13,55% 310 929 18,16% 18 627 13,14% 1 546 15,71%

Forrás: KSH A regionális adatokkal összevetve látható, hogy 2008-ban a város 3,5%-kal magasabb arányú 0-14 éves korú lakossággal rendelkezik, mint a régió, a regionális átlagnál majdnem 3%-kal alacsonyabb a 15-64 éves korosztályba tartozó lakosság és 0,54%-kal alacsonyabb a 65 éves és annál idősebb lakosság aránya. A regionális adatokkal való összevetés tehát kisebb mértékű eltolódást mutat a fiatalabb korosztályok javára. A megyei adatokkal való összevetés némileg más eredményt mutat. A Pest megyei lakosságon belül az adatok tanúsága szerint nagyon hasonló arányú a fiatal korcsoport jelenléte (az eltérés 0,93% a város javára), míg Ráckevén 3%-kal alacsonyabb az aktív korosztályba tartozók aránya, az idősebbek viszont több mint 2%-kal magasabb arányban vannak jele a városban, mint a megyében.

34


A Ráckevei kistérség korösszetétele szinte teljes mértékben megegyezik a Pest megye esetében mért értékekkel: az eltérés valamennyi korcsoport esetében 0,7% alatt van. Egészen más képet mutat Ráckeve fővárossal való összehasonlítása: első ránézésre is látszik, hogy a fővárosban hangsúlyosabb az idősebb és középkorú lakosok aránya, mint Ráckevén, de a legjelentősebb differencia a 0-14 évesek arányát tekintve tapasztalható: míg a megyei, kistérségi és városi adatok 17% körüli értéket mutatnak, addig az ország központjában a gyermekek aránya alig haladja meg a 12%-ot. Ez az adat megerősíti azt a tényt, mely szerint a csökkenő – részben elvándorló – fővárosi népesség a környező Pest megyei településeken telepszik meg, s az elvándorlók között jelentős arányban vannak a gyermeket vállaló fiatalok, míg az idősebbek többnyire eredeti lakóhelyükön maradnak. Az eddig leírtakat összefoglalva a következő megállapításokat tehetjük: a népesség növekedési tendenciája regionális viszonylatban is jellemző, azonban a régión belül alapvetően a fővároson kívüli területeket érintő folyamat. Pest megye és a területét alkotó kistérségek – köztük a ráckevei kistérség – népessége is növekszik. Ez a növekedés egyértelműen jelentkezik Ráckeve város esetében is, melynek lakossága az elmúlt 10 év során folyamatosan gyarapodott. Az emelkedésben komoly szerepet játszik a település irányába történő odavándorlás, melyet a szerénynek nevezhető természetes fogyás némileg ellensúlyoz. A demográfiai elemzésből a nemzetiségi hovatartozás van hátra. A 2001-es népszámlálás során a nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint sorolták be a lakosságot az egyes nemzetiségi csoportokba. A KSH adatok alapján megállapítható, hogy Ráckevén 416 fő, a lakosság 4,79%-a volt a „hazai kisebbségekhez tartozó” kategóriába sorolható. Ezen belül a legjelentősebb létszámmal képviselt kisebbség a cigány (284 fő), ezt követi a német (47 fő), majd a szlovák (29 fő) és a szerb (25 fő). Kistérségi statisztikai adat szinten a lakosság 6,9%-át lehetett a „hazai kisebbséghez tartozó” kategóriába sorolni 2001-ben, ezen belül a német (2,3%) a legjelentősebb kisebbség, ezt követi a cigány (1,1%) és a szerb (0,4%) nemzetiségek aránya.

III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség Bevezetésként fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a két, munkaerő-piaci helyzetjelentéssel kapcsolatosan hivatalos felmérést készítő szervezet, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ), illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eltérő módszertan és terminológia alapján dolgozik. Az ÁFSZ munkaügyi központjai, kirendeltségei a foglalkoztatási törvény szerint azokat tekintik álláskeresőnek, aki: • a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és • oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és • öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és • az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és • elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit • akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Mindez tehát azt feltételezi, hogy az álláskereső megfeleljen fenti feltételeknek, és emellett megjelenjen a munkaügyi központban is, így lehet regisztrált, nyilvántartott álláskereső. A Központi Statisztikai Hivatal ettől eltérő megközelítést és adatgyűjtési módszert alkalmaz, folyamatos munkaerő-felmérésekkel térképezi fel a foglalkoztatottsági helyzetet. 35


Terminológiájukban munkanélküli az a személy, aki nem dolgozik; nincs munkája, de keresi azt; munkára kész állapotban van. Fentiek következtében a két adattípus összehasonlítása nem lehetséges. Minthogy a nemzetközileg is használt és elfogadott terminológiát a KSH alkalmazza, jelen munka is alapvetően az ő adatállományukra fog hivatkozni. Összehasonlításként röviden kitérünk az ÁFSZ által készített elemzés eredményeire is. A Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felmérése alapján a 2006. évre vonatkozóan az alábbiakban néhány fontos országos, regionális és megyei adatot hasonlítunk össze. (A munkaerő-felmérés reprezentatív felmérésen alapul, a 15-64 éves népességre vonatkozik.) Ráckeve munkaerő-piaci helyzetének bemutatását megelőzően regionális és megyei kitekintést is teszünk. Mindenekelőtt ki kell emelni, hogy a Közép-magyarországi régió valamennyi itt vizsgált mutató tekintetében a legkedvezőbb helyzetű régiónk: az aktivitási és foglalkoztatási mutatók a Nyugat-dunántúli és Közép-dunántúli régiókban érnek el még viszonylag kedvező értékeket az országon belül, míg a többi régió lemaradása jelentősnek mondható.

4. táblázat: Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, 2006. IV. negyedév Megnevezés

Budapest

Pest megye

Ország

490,1 29,6 376,1

KözépMagyarország 1.241,3 72,2 901,7

Foglalkoztatott, ezer fő Munkanélküli, ezer fő Gazdaságilag nem aktív népesség, ezer fő Aktivitási arány, % Foglalkoztatási arány, % Munkanélküliségi ráta, % Alkalmazásban álló, ezer fő

751,1 43,9 525,6 60,2 56,9 5,5 954,5

58,0 54,8 5,5 241,2

59,3 56,0 5,5 1.195,7

55,3 51,1 7,5 2.790,2

3.952,9 319,6 3.449,8

Forrás: KSH A fenti táblázat adatai alapján – kiemelve a fenti mutatók közül az aktivitási arányt (mely a gazdaságilag aktív népességet – azaz a foglalkoztatottak és munkanélküliek összességét – viszonyítja a munkavállalási korú népességhez) – megállapítható, hogy KözépMagyarország jelentősen jobb helyzetben van az ország többi régiójához képest. A Nyugat-dunántúli és Közép-dunántúli régióktól eltekintve az ország további területein 5153% közötti értékek a jellemzőek, mely komoly elmaradásnak tekinthető. Pest megye 58%-os eredménye árnyaltabb képet ad: ez az érték már nem éri el a legfejlettebb megyék szintjét: Fejér, Komárom-Esztergom, Vas és Zala megye is magasabb aktivitási arányt mutatott fel 2006 végén. A foglalkoztatási arány tekintetében regionális összehasonlításban ugyanaz a helyzet, mint a korábban elemzett mutató esetében. Pest az ország megyéi között a korábban is nevesített megyéket követően még az „élmezőnyben” helyezkedik el, bár a Budapesttel való összehasonlítás jelentős különbségre hívja fel a figyelmet a főváros és közvetlen környezete tekintetében. A 2001. évi KSH népszámlálás adatai szerint Ráckeve városában a 15-64 éves népességében belül a foglalkoztatottak aránya 49,8% volt a város egész területére, a teljes 1564 éves népességére vonatkoztatva. A munkanélküliséget vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a Közép-magyarországi régió e mutató tekintetében is a legjobb eredménnyel büszkélkedhet az országban, emellett a KSH felmérése szerint Pest megye és Budapest helyzete is megegyezik. Az 5,5%-os regi-

36


onális értéket 2%-kal haladja meg az országos átlag, miközben Dél-Dunántúl (9,3%), Észak-Magyarország (11,1%) és Észak-Alföld (10,5%) jóval kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik. A nyilvántartott álláskeresők (az Állami Foglalkoztatási Hivatal adatgyűjtése) kistérségi szinten vizsgált, munkavállalási korú népességen belül mért arányát tekintve láthatjuk, hogy a Ráckevei kistérségnél a megye 15 kistérsége közül három esetében tapasztalhatunk kedvezőbb helyzetet: a Budaörsi, a Dunakeszi és a Pilisvörösvári kistérségekben, míg a Veresegyházi kistérség esetében a mért adat megegyezik a Ráckevei kistérségével. Nagyjából ugyanez mondható el a tartós, 180 napnál régebben állást keresők arányával kapcsolatban is. A 180 napnál régebben állást keresők számát az összes álláskereső számához viszonyítva azt állapíthatjuk meg, hogy többnyire 40% alattiak az értékek (a Ráckevei kistérség esetében 37,4%), amely viszonylag kedvezőnek mondható, amennyiben valamelyik kelet-magyarországi megye kistérségeihez viszonyítunk (Bács-Kiskun megye 10 kistérsége közül 7 esetében 50% feletti az arány. Az utóbbi bő egy évtizedben a kistérségben megfigyelhető lakossági migrációt (leginkább Budapestről Ráckevére költözést) nem követte a gazdasági szuburbanizáció, vagyis a városban és környékén nem jelentek meg a fővárosból kiköltöző vállalkozások, és így helyben egyre nehezebb munkát találni, különösen a szekunder szektorban.

5. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők aránya Pest megye kistérségeiben, Budapesten és a Közép-magyarországi régióban, 2008 Kistérség

A nyilvántartott álláskeresők

A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők

aránya a munkavállalási korú állandó népességből, % Pest megye

A pályakezdők

aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, %

Aszódi

3,2

1,3

39,3

6,2

Budaörsi

2,0

0,7

35,4

3,8

Ceglédi

5,3

2,6

48,7

6,6

Dabasi

4,4

1,4

32,1

4,7

Dunakeszi

2,3

0,9

38,8

2,7

Érdi

2,4

0,9

36,7

5,0

Gödöllői

2,9

1,2

43,4

4,5

Gyáli

2,7

1,0

38,5

2,8

Monori

3,0

1,2

39,2

4,3

Nagykátai

4,8

2,3

46,7

4,2

Pilisvörösvári

2,4

0,9

39,0

3,6

Ráckevei

2,6

0,9

36,6

3,9

Szentendrei

2,7

1,2

43,0

3,4

Szobi

5,0

1,9

38,9

2,7

Váci

3,2

1,2

37,6

3,5

Veresegyházi

2,5

0,9

36,8

3,8

Összesen

3,1

1,3

40,9

4,5

Budapest

2,3

0,9

41,8

4,4

Közép-Magyarország

2,6

1,1

41,4

4,4

Forrás: KSH Az alábbi ábra az elmúlt 10 év során tapasztalható változásokat mutatja be a nyilvántartott álláskeresők (korábban munkanélküliek) munkaképes korú népességen belüli arányát illetően.

37


A nyilvántartott álláskeresők aránya az időszak során 2007-ben volt a legmagasabb, 4,6%-os Ráckeve városában. 2001-2002 között viszonylag jelentős mértékű (1%-ot meghaladó) csökkenés volt tapasztalható, az ezt követő 2003-as évben azonban az álláskeresők aránya ismét a korábbi szintnek megfelelő értéket mutatott, és ez után 4 évig folyamatosan emelkedett, 2005-ben átlépte a 4%-ot. A diagramon szerepeltetett utolsó adat szerint 2008-ban az álláskeresők aránya némiképp csökkent az előző évekhez képest a 2005-ös szintre, 4,15%-ra.

16. ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (Ráckeve város, 1999-2008)

5,00

arány (%)

4,00

4,50 3,79

3,85

2003

2004

3,72

3,00

2,76

2,00

4,17

4,30

2005

2006

4,60

4,15

2,55

1,00 0,00 1999

2000

2001

2002

2007

2008

év Forrás: KSH A nyilvántartott álláskeresők száma – hosszabb idősort ábrázolva – talán szemléletesebben mutatja az időszak során lezajlott folyamatokat. Az alábbi diagram egyrészt tükrözi a fentebb megjelenített arányokat is: a nyilvántartott álláskeresők száma 2001-2002-ben volt a legalacsonyabb, 154, illetve 145 fő. Emellett azt is láthatjuk az ábrát elemezve, hogy 1999 és 2002 között folyamatosan csökkent, ezt követően pedig évről-évre emelkedett az álláskeresők száma a városban, míg végül 2007-ra 279 főre nőtt, hogy aztán 2008-ban enyhe csökkenéssel 263 fős eredményt mutasson.

17. ábra: Nyilvántartott álláskeresők száma Ráckevén, 1999-2008 300 250

248

fő

200 150 100

154

141

222

217

206

96

99

279

263

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

145

104 79

245

256

113

121

129

118

61

50

180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen

0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

év

Forrás: KSH 38


A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya az időszak első éveiben jelentősebb volt, többnyire meghaladta az álláskeresők 50%-át, 2002-től azonban jellemző módon lecsökkent és 40-50% közötti értékeket mutatott. Összegzésként fontos kiemelni, hogy foglalkoztatási szempontból Ráckeve térsége megyei viszonylatban a kisebb hátrányokkal rendelkező kistérségek közé sorolható (a 16 kistérség közül 3 rendelkezik jobb mutatókkal a nyilvántartott álláskeresők vonatkozásában). Az elemzett adatok azt mutatják, hogy a településen 2002-től 2007-ig növekedett a munkanélküliség, 2008-ban pedig enyhén csökkent. A vizsgálat fontos tapasztalataként ki lehet jelenteni, hogy a település egyik kiemelt fontosságú feladatának a munkahelyteremtés elősegítésének, az utóbbi évek kedvezőtlen folyamatai mérséklésének kell lennie. Bár az álláskeresők aránya egyelőre nem éri el a kedvezőtlenebb helyzetű régiókban tapasztalható értékeket, a munkanélküliség erősödő jelenléte figyelmeztető lehet.

III.2.3. A népesség iskolai végzettsége A lakosság iskolai végzettségét kistérségi, megyei, régiós és országos összehasonlításban mutatja be az alábbi táblázat, a megfelelő korúak százalékában jelenítve meg az értékeket. A nemekre vonatkozóan az összevont adatok kerültek bemutatásra.

6. táblázat: A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %) általános iskola első évfolyamát sem végezte el (10–X éves)

Magyarország Pest megye Budapest Ráckevei kistérség Ráckeve

0,7 0,6 0,6 0,4 0,6

legalább általáegyetemi, főlegalább középisnos iskola 8. éviskolai stb. kolai érettségi folyam oklevél 18–X éves 15–X éves 25–X éves

88,8 89,9 94,2 90,3 88,1

38,2 37,5 58,7 36,0 35,8

12,6 11,7 23,8 9,2 10,9

Forrás: KSH A Közép-magyarországi régión belül Pest megyét és Budapestet hasonlítva össze egyértelműen kiderül, hogy Pest megye a fővárosnál szerényebb mutatókkal rendelkezik a diplomások, valamint az érettségizettek arányát tekintve, ugyanakkor ezek az értékek kizárólag a Budapesttel történő összehasonlítás során tűnnek szerénynek. Csak egy példát említve: a Dél-alföldi régió összesített eredményei alapján a diplomások aránya 9,8%, és az egyetemi város Szegedet magába foglaló Csongrád megyéé is csak 12,7%. A legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők megfelelő korú népességhez viszonyított arányát vizsgálva azt láthatjuk, hogy az iskolázatlanok jelenléte a Középmagyarországi régióban nagyon alacsony arányú, nem éri el az országos átlagot. A legalább általános iskolai végzettséget felmutatók aránya Pest megyében majdnem 90%, mely lényegében az országos átlagnak felel meg. A Ráckevei kistérség az iskolázatlan lakosság viszonylatában és a legalább általános iskolai végzettséget felmutatók arányát tekintve némileg jobb mutatókkal rendelkezik, mint Pest megye, a középiskolai végzettséggel rendelkezők és diplomások arányát tekintve azonban néhány százalékos elmaradást láthatunk a megyei értékektől. Ráckeve városa a kistérségi összképnél némileg kedvezőtlenebb képet mutat az első három kategória esetében, a város azonban kiemelkedik a többi kistérségi település közül a

39


diplomások arányát tekintve: a település megfelelő korú lakosainak 10,9%-a szerzett diplomát. A KSH népszámlálási eredményei azt mutatják, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 29,4% volt 2001-ben. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a munkaképes korú népesség közel egyharmada nem rendelkezett sem szakképesítéssel, sem az általános iskolánál magasabb kvalifikációt nyújtó egyéb végzettséggel. Ez az érték magasnak mondható, s egyben azt is mutatja számunkra, hogy a lakosság jelentős részének elhelyezkedési és jövedelemszerzési esélyei kedvezőtlenek az alacsony iskolai végzettség, valamint a szakképesítés hiánya miatt. Összességében elmondható, hogy a megye, illetve a kistérség vonatkozásában Ráckeve az átlagos képzettségi mutatókkal rendelkező települések közé sorolható. A régió legerősebb városaihoz képest tapasztalható bizonyos lemaradás – elég, ha csak a diplomás lakosság arányát nézzük, amely Budakeszin 28,7%, Budaörsön 27,0%, Gödöllőn 24,3% volt 2001-ben. Az alacsony iskolai végzettségűek viszonylag magas aránya pedig figyelmeztető jel: a munkahelyteremtés egyik mérföldköve a munkaerő-piaci szempontból hasznos és elfogadható képzettségi szint megteremtése.

III.2.4. Egészségi állapot A lakosság egészségi állapotáról kapunk áttekintést az alábbiakban. A ráckevei adatokat Pest megye és a Ráckevei kistérség adatainak tükrében vizsgáljuk. Ráckevén a felnőtt lakosság megbetegedései között a magas vérnyomás a leggyakoribb (33%), mely a szívbetegségekkel együtt 44%-os arányt képvisel. Pest megye és a Ráckevei kistérség adatai is ugyanezt mutatják, de kedvezőtlenebb (38-39%, illetve 5251%) arányokkal. Jelentős százalékot jelentenek a cukorbetegségek és a zsíranyagcsere-zavarok is (1616%). E betegségek tekintetében a megye, illetve a kistérség kedvezőbb helyzetben van, 12-14%-os, illetve 10-10%-os aránnyal. Tévhitnek bizonyul, hogy a szív- és érrendszeri betegségek elsősorban a férfiakat érintenék. A megyei és a kistérségi adatokhoz hasonlóan a nők körében 30%-kal több a magas vérnyomásos megbetegedés, a szívbetegségek száma pedig 4%-kal magasabb. Ennek oka lehet, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői rendkívül elterjedtek a nők körében is. A szív- és érrendszer megbetegedéseivel összefüggő tényezők: a dohányzás, a túlsúly, a mozgáshiány és a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere zavarai, a cukorbetegség, valamint a vér emelkedett LDL-koleszterin szintje. Így talán nem is meglepő, hogy a cukorbetegségek, zsíranyagcsere-zavarok vonatkozásában is a nőké a vezető szerep 30%-kal. Az a feltételezés sem állja meg a helyét, mely szerint ezek a betegségek inkább az idősebb korosztályt veszélyeztetnék. Mindkét nem esetében leginkább a 45-54 év közötti korosztály veszélyeztetett: körükben két-háromszor magasabb arányban alakultak ki ezek a betegségek, mint a 35-44 éves korosztály esetében. A megyében és a kistérségben ugyanezt tapasztaljuk azzal a különbséggel, hogy a szívbetegségek négyszer nagyobb arányban fordulnak elő a 45-54 éves korcsoportban. Ráckevén az említett két korosztály közötti különbségek az agyi ér betegségei esetében a legszembetűnőbbek. A 45-54 éves férfiak négyszer, a nők kilencszer többen betegedtek meg, mint a 35-44 éves férfiak, illetve nők. Az agy vérellátási zavarai leginkább a 55-64 éves korosztályt érintették. A férfiak között négyszer, a nők között háromszor több volt a megbetegedések száma, mint a 45-54 éves korosztály esetében.

40


Amennyiben az 1994-2004 közötti időszak halálozási adatait tekintjük át, látható, hogy Ráckevén is a szív- és érrendszeri megbetegedések tartoznak a vezető halálokok közé. A 40-50 évesek körében bekövetkezett halálozások 32%-át valamilyen szív- és érrendszeri betegség okozta. A teljes populációra ugyanez 55%-ban igaz. Ezt követik a daganatos megbetegedések 20%-os arányban. A daganatos megbetegedések okozta halálozások legnagyobb mértékben a 20-24 év, és az 50-64 év közötti korosztályt érintették. Az ő esetükben 66 és 33-37%-ot figyelhetünk meg. A halálozási adatokat tekintve: 2001-ben Magyarországon 5.741 férfi és 2.161 nő halt meg tüdőrákban, ez az összes rákféleségben elhunytak 23,7%-a. A férfi nem esetében ez a vezető halálok a daganatos megbetegedések között, míg a nőknél a harmadik helyen áll az emlő és a vastagbél daganatai után. Pest megyében a vezető halálokok közé szintén a keringési rendszer betegségei, és a daganatos megbetegedések tartoznak. A szív- és érrendszeri betegségek az egész világon a halálozási statisztikák élére kerültek.

III.2.5. A lakosság jövedelmi helyzete A 2001. évi népszámlálási adatok alapján megállapíthatjuk, hogy Ráckeve városában a korábban már jelzett foglalkoztatási problémák a családok, háztartások szintjén is gondot jelentenek. A „foglalkoztatott nélküli háztartások aránya” az egész városra vetített adatok alapján 43,0%. A felmérés során foglalkoztatottnak minősült minden 15 éves és idősebb személy, aki az eszmei időpontot megelőző héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendszeres foglalkozásától (pl. betegség miatti távollét vagy fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság miatt) csak átmenetileg volt távol. Ha figyelembe vesszük e feltételeket, valamint azt, hogy jövedelmet biztosító munkának számít annak jogi kereteitől függetlenül minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet vagy természetbeni juttatást biztosít, akkor a fenti 40%-ot meghaladó arány mindenképpen magasnak mondható. Összehasonlítva a megye további városainak adatait, azt láthatjuk, hogy Ráckeve az egyik legkedvezőtlenebb mutatóval rendelkezik: csak Abony (45,02%) és Nagykőrös (43,22%) városában mértek rosszabb értéket, a többi városban többnyire jelentős mértékben jobb a helyzet. Mindössze egy-két példát emelve ki: Budaörs: 26,60%, Szentendre 28,38%, Pomáz: 29,72%. Ugyancsak sokatmondó adatként érdemes elemezni a „rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül” mutatót. A népszámlálási kérdőív azon aktív korúakat sorolta e csoportba, akik a népszámlálás személyi kérdőívének 13. kérdésére nem jelölték meg a 10-es választ.1 Ráckevén a 15-59 évesek száma 2001-ben 5.354 fő, a teljes lakosság 61,72%-a volt. Az adatok azt tanúsítják, hogy a foglalkoztatottak valóban ezen aktív népességből kerülnek ki, az idősebb korosztályon belüli foglalkoztatottak aránya alacsony. A városban e korcsoporton belül az emberek 53,72%-a foglalkoztatottnak számított 2001-ben, míg 46,28%-a nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel, azaz nem volt foglalkoztatott. Ugyanez az arány a megyén belül található Budaörs esetén 33,75% volt 2001-ben. A fent leírtak alapján kijelenthetjük, hogy a ráckevei családok és háztartások jövedelmi helyzete – Pest megye többi városával összehasonlítva – a kedvezőtlenebbek közé tartozik.

1

A 13. kérdés így hangzott: Megélhetését mi biztosítja? A 10-es válasz a következő volt: dolgozik, jövedelmet biztosító tevékenységet végez.

41


III.3. Környezet Környezet alatt az épített és természeti környezet adottságait, a lakásállományt és a települési infrastruktúra ellátottságot érjük. Ezek részletes bemutatása az alábbiakban következik.

III.3.1. Épített és természeti környezet A 7/2001. (III. 30.) NKÖM rendelet műemléki jelentőségű terület védetté nyilvánításáról szól Ráckeve város területén és Ráckeve műemléki környezetének kijelölését írja elő. A műemléki jelentőségű terület kijelölésének célja, hogy a város fejlődése és rehabilitációja egységes, értékvédő szemlélettel történjen, a középkori, sajátosan vízparti városszerkezet, a középkori eredetű rác kereskedőváros tovább élő épületállománya, valamint a J. L. Hildebrandt építette Savoyai Kastély védelme és a város szerves harmóniája megvalósuljon. A műemléki jelentőségű terület határa: keleten az 55-ös helyrajzi számú (hrsz-ú) út csatlakozási pontjától a Duna part vonala. Délen az 567-es hrsz. déli határáig, majd nyugatra a 715-ös hrsz. délkeleti sarkáig, innen északra a Szent János tér páros oldalának utcavonalán a Móricz Zsigmond utca páratlan oldalának utcavonalán a Gábor Áron utcáig – itt a 2503-as hrsz-ú telek utcavonalán északra a Hunyadi János utcáig -, majd a 294-297-es hrsz-ú telkek hátsó határán a Keve utcáig. A 285-ös hrsz. utca vonalán, majd a 304-es, 307-es, 308-as, 310-es hrsz-ok északi határán az Ady Endre utcáig ennek páros oldali utcavonalán a 345-360-as hrsz-ig. Innen északra tovább az Ady Endre utca páros oldalának hátsó telekhatárain a 260-as hrsz-ú telektől a 83/1-es hrsz-ú telek északkeleti sarkáig - innen a 83/1-es hrsz-ú telek északi határa mentén az Erzsébet térig -, ezen át északra a Gárdonyi Géza sorig, majd annak nyugati oldalán a 2940/2-es hrsz-ig. Keletre fordulva a 2954/3-as hrsz-ú telek északi és keleti határán a 67-es hrsz-ú telek északnyugati sarkáig, innen délre a 68-as hrsz. nyugati és déli határán a Kossuth Lajos utcáig, végül az 55-ös hrsz-ú út északi határán a Dunáig. A településen jelenleg 30 műemlékké nyilvánított ingatlan van és 2 ingatlan helyi védettségre javasolt. A helyi építészeti szabályzat 6. számú melléklete a műemléki és helyi védelem alatt álló építmények jegyzékét tartalmazza. E jegyzék szerint az akcióterületen az alábbi védettséget élvező épületek találhatók. • Eötvös utca 31.B. hrsz.: 373 műemlék jellegű Szále-ház • Hősök tere 5. hrsz.:394 műemlék jellegű- Hídfő - volt vámház • Szent István tér 19. hrsz.:1 műemlék jellegű Római Katolikus templom • Szent István tér 22. hrsz.: 3 műemlék jellegű Általános iskola - pince • Kossuth Lajos utca 1. hrsz.: 441 műemlék Fekete Holló vendéglő - volt kereskedőház • Kossuth Lajos utca 3. hrsz.: 440 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 5. hrsz.: 439 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 8. hrsz.: 7 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 10. hrsz.: 8/1 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 13. hrsz.: 427 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 16. hrsz.: 10 műemlék jellegű Iskola • Kossuth Lajos utca 18. hrsz.: 11 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 20. hrsz.: 12 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 26. hrsz.: 16 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 28. hrsz.: 17 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 35. hrsz.: 384 műemlék jellegű Lakóház - pince 42


• • • • • • • • • • • • • •

Kossuth Lajos utca 37. hrsz.: 381 műemlék jellegű Lakóház Kossuth Lajos utca 2. hrsz.: 4 műemlék jellegű Lakóház Kossuth Lajos utca 25. hrsz.: 409 műemlék jellegű Városháza Móricz Zsigmond utca 28. hrsz.: 458 városképi jelentőségű épület Lakás Szent János tér 3. hrsz.:652 műemlék jellegű Nepomuki János szobor Szent János tér 13. hrsz.:584 műemlék jellegű Lakóház, volt Horváth Kúria Kossuth Lajos utca 74. 45 Városképi jelentőségű Lakóház Horváth Nepomuki János köz 2. 595 műemlék jellegű Lakóház és magtár Kossuth Lajos utca 49. 375 műemlék jellegű Egykori lakóház – „Keve Galéria” Kossuth Lajos utca 51. 375 műemlék jellegű Művelődési Ház, könyvtár Kossuth Lajos utca 63. 145 műemlék jellegű Lakóház Kossuth Lajos utca 76. 46 Városképi jelentőségű Lakóház Kossuth Lajos utca 89. 123 műemlék jellegű Lakóház Kossuth Lajos utca 95. 75 műemlék Savoyai Kastély és környéke

Helyi védettség alatt két épület áll: • Hősök tere 1. hrsz.: 391 Lakóépület • Eötvös utca 1. hrsz.: 408 Könyvtár A fontosabb építészeti remekművek és látnivalók a következők: I. Világháborús Hősi emlékmű (1931), Hősök tere. A kétalakos lendületes szobor egy kürtöt fújó ősmagyar harcost ábrázol, mellette éppen kardot ránt az első világháború katonája. A Katolikus Templom (1791-99) a Szent István tér 22. szám alatt található. A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett templom copf stílusú, egyhajós, egyszerű épület, tornya a homlokzatba simul. Belső seccói Patay László Ráckevén élt, Munkácsy-díjas festőművész alkotásai. A Fekete Holló Műemlékfogadó (1605) a Kossuth Lajos u. 1. szám alatt áll. Az épület visszakapta eredeti rendeltetését, felújítását követően vendéglőként működik majd. Különösen szép boltozata, késő gótikus-reneszánsz ajtói, ablakai ma is láthatók. A Boldogasszony szerb templom (1487) Magyarország egyetlen gótikus stílusú szerb temploma. Két oldalkápolnája, a Szent János-, illetve a Kozma- és Damján-kápolna a XVI. század elejének alkotása. A ráckevei Savoyai-kastély (1702) a legelső világi barokk kastély Magyarországon. Savoyai Jenő herceg építtette a bécsi Belvedere építésze, J. L. Hildebrandt tervei alapján. 1975-ben kezdődött a kastély műemléki helyreállítása, hiszen az épületet nemcsak az idő múlása, hanem sokszor azok a funkciók sem kímélték, amelyekre szánták. A felújítás során az egykori stukkók lenyomata alapján sikerült helyreállítani a csarnok kupolatermétől jobbra és balra eső 3-3 nagyterem stukkós mennyezetét. Az Árpád-szobor (1897) a Savoyai-kastély mellett áll, a millenniumi ünnepségek során avatták fel. Szász Gyula horganyötvözetből készült alkotása a távolba mutató, kacagányos, pajzsos Árpád vezér alakját örökíti meg. A „Régi” Városházát (1901) a Kossuth Lajos u. 25. szám alatt találjuk. Városképi jelentőségű épület szép kovácsoltvas erkéllyel, tűzjelző toronnyal. A János Vitéz-díszkút (1999) a Szent István téren áll. Egy legenda szerint János vitéz alakját Petőfi egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról, Horváth Nepomuki Jánosról mintázta. E legenda képezi a város főterén felállított díszkút hátterét. A Ráckevei (Soroksári) Duna botanikai értékei közé tartoznak a nagy kiterjedésű nádasok között lévő úszólápok, amelyek különleges geomorfológiai alakzatok. Tulajdonképpen vízen úszó álszárazföldek, melyeket nád, gyékény, harmatkása, tavikáka, vagy más mocsári, illetőleg vízparti növények alkotnak. A vízminőség alakulásában –a parti vízinövényekhez hasonló módon – igen fontos szerepük van. A vízben lévő tápanyagokat felveszik, de nem juttatják vissza a vízi ökoszisztéma anyagciklusába, hanem tőzeg formájában geológiai időkre elraktározzák. Mint a láprétek és a parti nádasok, az úszólápok is erdősülhetnek füzekkel, égerrel, nyárral. A víz minőségének javításán túl az úszólápok

43


ritka, védett növényfajok (orchidea-félék, tőzegmoha-fajok) élőhelyei. Az úszólápok ritka, védett állatfajoknak, így például a törpegémnek, a pettyes és kis vízicsibének, a cigányrécének és más madaraknak is menedéket nyújtanak. Az úszólápok elsősorban Áporka, Dunaharaszti, Dunavarsány, Szigetcsép, Szigetszentmiklós és Taksony térségében találhatók. Fennmaradásukhoz az 1979-ben kihirdetett védettségi határozat nyújt támogatást. 2003-ban mintegy 700 hektár terület került „ex lege”, azaz „törvény erejénél fogva” védettség alá. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág úszólápjai nyilván fiatal képződmények, hiszen képződésük feltételei csak az 1920as évek óta adottak. Mára viszont olyan gazdag úszóláp-világ alakult ki, hogy a Rhônedelta után a Ráckevei (Soroksári) Duna Európa úszólápokban második leggazdagabb vidéke. A Ráckevei (Soroksári) Duna és partvidéke gazdag állatvilággal rendelkezik, a rendelkezésre álló információk ugyanakkor korlátozottak. A zoológiai megfigyelések szerint mind folyóvízi, mind pedig állóvízi fajok megtalálhatók a területen. Ez feltehetőleg annak köszönhető, hogy az egyes befolyók, hídlábak, illetve a zsilipek térségében az egyébként lassú folyású víz áramlási viszonyai jelentősen megváltoznak, a folyóvízi élettér sajátosságait mutatják. (A legszélsőségesebb megfigyelések egyike szerint a Kvassay-zsilip térségében szivárványos pisztráng található. Az ott található körülmények valóban alkalmat adnak időnkénti előfordulására, azonban ez nem jelenti azt, hogy a Ráckevei (Soroksári) Duna a pisztráng élőhelyéül szolgál.) Általánosságban elmondható, hogy a Ráckevei (Soroksári) Duna faunáját zömmel az állóvízi környezetet, magas trofitási értéket (a vízi ökoszisztéma elsődleges szerves anyag termelésének magas mértékét), jelentős szerves anyagterhelést, esetenként szélsőséges vízminőségi viszonyokat is túlélő tág tolerancia intervallummal rendelkező fajok alkotják, azonban az egyes kisebb lápos élőhely-foltok rendkívül ritka állatoknak adnak otthont. Nagyon változatos, fajgazdag a Duna-ág gerinctelen élővilága, számos ritka kérészfajjal, tegzessel, víziatkával stb. Az 1970-es években ilyen irányban elvégzett vizsgálatok közel 200 gerinctelen faj jelenlétét mutatták ki. A magasabb rendű gerincesek, kétéltűek, hüllők szintén nagy fajgazdagsággal fordulnak elő. A terület az Alföld második legnagyobb szikes pusztája. Szikes rétek, legelők, szikfokok, vakszikes foltok váltogatják egymást beékelődő löszhátakkal. Növényzetét jórészt sótűrő-sókedvelő fajok alkotják, állatvilágának kiemelt jelentőségű faja a túzok, melynek egyik legerősebb hazai állománya található itt. Jellegzetes fajok még a kékvércse, az ugartyúk, a nagy goda és a piroslábú cankó. Emellett megtalálhatók itt a magyar puszta jellegzetes állatai is (pl. szürke marha, racka és cigája juh). A terület, mint „különleges madárvédelmi terület”, a NATURA 2000 hálózat része. A kistérség területének többi része a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) kezelésében működik. A Nemzeti Park NATURA 2000 „kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési területei” közül a Duna és ártere, a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág, a Szigethalmi homokbuckák találhatók a kistérség területén. A Ráckeve és Kiskunlacháza között fekvő Peregi parkerdő a DunaIpoly Nemzeti Park kezelésében lévő természetvédelmi terület. A térség más részein helyi védettségű természetvédelmi területek találhatók (pl. Dömsöd: Holt-Duna ág, Makád: Holt-Duna ág, Szigetbecse: Holtág, Vesszős-királyréti-mocsár, Szigetújfalu: ártéri erdő, Lórév: Szlatina és környéke). Kiemelendő idegenforgalmi szempontból a természetvédelem alatt álló területek közül a dunavarsányi úszóláp, Szigetszentmártonban a kiszáradó és nedves láprétek orchideával, tarajos gőtével, erdei fülesbagollyal, vagy Lórév természeti értékei (ártéri erdő, fekete galagonya, értékes madárfauna /nagykócsag, szürke gém, búbos vöcsök). A Ráckevei (Soroksári) Dunán található (ex-lege) országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek a Duna-ág legértékesebb területeit foglalják magukba, általános természetvédelmi oltalmat élveznek, amely bár kevésbé konkrét, mint a Natura 2000 által biztosított védelem, azonban szigorúbb előírások betartását teszi szükségessé.

44


Országos jelentőségű természetvédelmi terület a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Apajpusztai szikesek. A terület jellegében a Hortobágyra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy ez meszes szikes (szoloncsákos) vidék. Tájképi szépségekben bővelkedik és a szikes rétekhez kötődő, gazdagnak mondható flórával és faunával büszkélkedhet. Az állatvilágból kiemelendő a csíkos egér előfordulása és a túzok nagyobb (mintegy 250 darabos) állománya, valamint az igen gazdag madárvilág. A gazdag pusztai élővilág mellett vízközeli élőhelyek, mocsárrétek is találhatók a vizsgált térségben. Ráckeve természetvédelmi területei: • Ráckevei Kastélypark: a Savoyai-kastély belső udvara és az ott található növényállomány (koruk és fajuk miatt különlegesnek tekinthető fás növényzet), • Ráckeve, Páskom-erdő: 5 hektáros terület – a védett tarkasáfrány hazai legnagyobb előfordulása végett, • Tókert: 45 hektáros, zömében erdővel borított terület, kiemelkedően gazdag állatvilága és az itt lévő erdőtársulások és a lágyszárú növénytársulások miatt. Helyi jelentőségű védett természeti terület a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágban lévő 6622 m2 nagyságú lakatlan Senki-sziget (3/2008. (I.21.) önkormányzati rendelet), mely őshonos fafajokkal, cserjékkel, védett állatfajokkal rendelkező terület. A védetté nyilvánítás célja a sziget növény- és állatvilágának megőrzése, a természeti értékek szervezett bemutatása az oktatás és ismereterjesztés érdekében. Ráckeve mind természeti, mind építészeti értékekben gazdag település, az értékek megőrzése, fenntartása és a széles közönség számára való bemutatása a város célja.

III.3.2. Lakásállomány A városi, illetve kistérségi szinten rögzített folyamatokat a következő ábrák foglalják öszsze.

18. ábra: A lakásállomány alakulása a Ráckevei kistérségben (20012008)

52 000 50 000

51 063 49 448

db

48 000

48 288 47 290

46 000

46 310

44 000 42 000

43 514

44 314

45 143

40 000 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

év Forrás: KSH A fenti ábrából egyértelműen látható, hogy a kistérségben a lakásállomány a 2001-es esztendőtől tendenciájában bővül. Míg 2001-ben 43.514 db lakás volt a kistérségben,

45


addig ez a szám 2008-ra 51.063-ra emelkedett, a növekedés tehát több mint 17 százalékos.

db

19. ábra: A lakásállomány alakulása Ráckevén (2001-2008)

3800 3700 3600 3500 3400 3300 3200 3100 3000

3636

3692

3555

3296

2001

3378

3333

2002

3483

3426

2003

2004

2005

2006

2007

2008

év Forrás: KSH Látható, hogy Ráckevén a kistérségihez lényegében hasonló folyamatok zajlottak le. 2001-től folyamatosan emelkedik a lakások száma, és a bővülés ebben a 8 éves időtávban mintegy 12 százalékos.

20. ábra: Az épített és megszűnt lakások száma Ráckevén (1999-2008)

100

86 78

80

69

db

60 40

40 20

37

59

58

54 41

22 1

1

4

4

10

9

12

6

5

3

0 1999 2000 2001 2002 2003

2004

épített lakások száma (üdülők nélkül) az év folyamán megszűnt lakások száma (üdülők nélkül)

2005 2006 2007 2008

év Forrás: KSH Ha a városban az épített és megszűnt lakások számát vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az épített lakások száma az 1999-es mélypontról (22 darab) folyamatosan növekvő tendenciát mutat, és 2007-ben már 86 lakás épül a településen, bár 2008-ra ez erősen viszszaesik, 59 darabra. Mindeközben a megszűnt lakások száma az 1999-es és 2000-es 1-1

46


darabos mélypontról 2005-re már 12 megszűnő lakásra növekszik, hogy azután ez a szám 2008-ra fokozatosan ismét 3-ra essen vissza. A lakásállomány vonatkozásában a legfőbb feladatot a régi, korszerűtlen lakások felújítása, az energiatakarékos megoldások alkalmazásának ösztönzése jelenti.

III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság A következő táblázat a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hosszának alakulásáról nyújt információt.

21. ábra: Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza Ráckevén

70,0 60,0 58,0

km

50,0

58,6

58,0

58,6

58,6

58,6

58,6

40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

11,3

11,3

11,3

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év Forrás: KSH Mint láthatjuk a közüzemi szennyvízhálózat hossza 2001-ben bővült a legnagyobb mértékben, ekkor mintegy 4,5-szeresére nőtt a vezetékek hossza.

47


22. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba, illetve a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma Ráckevén, 1999-2008 4000 3500 3000

2922

3013

3083

3118

3253 3310

3189

2492

db

2500

2626

3354 2723

3445 2948

3577 3052

2000 1256

1500 1000 500

432

437

439

517

közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma

0

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

év Forrás: KSH A fenti diagram jól tükrözi, hogy milyen dinamikus fejlődés zajlott le a településen a közüzemi ivóvíz és szennyvíz infrastruktúra tekintetében. Látható, hogy a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma folyamatos növekedést mutat 1999 és 2008 között, 2.922-ről 3.577 darabra emelkedett a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma, ami a vizsgált 10 év alatt összességében 22,42 százalékos bővülést jelent. A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma ennél jóval dinamikusabban emelkedett. Mint láthatjuk, a 2003-as évtől rohamtempóban bővült a rákötések száma. Összességében a 10 év alatt mintegy hétszeresére, 432 darabról 3.052 darabra emelkedett a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma. A Belterületi csapadékvíz-elvezetés és gyűjtés című európai uniós pályázat „Ráckeve, Gábor Á. u – Rákóczi u. – Báthory u. – Árpád u. és térsége csapadékvíz elvezető rendszer felújítása” most zajlik. Az üdülőterületek csatornázása pályázat benyújtása van előkészítés alatt. További feladat az úthálózat fejlesztése, a portalanított utak számának csökkentése. A Bio-Pannónia Kft. végzi Ráckeve és térsége 11 településén a hulladék gyűjtését és elszállítását. A Ráckeve és Térsége Önkormányzati Beruházási Társulás gesztora Dömsöd nagyközség, a szilárd hulladéklerakó is ezen a településen működik. Ráckevén szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása is megtörtént 2006-ban (6 helyen). A KSH adatai szerint 2008-ban az összes elszállított települési szilárdhulladék mennyisége 3.871 tonna volt, amiből a lakosságtól elszállított települési szilárdhulladék 3.704 tonnát tett ki. Ráckeve város önkormányzata tagja a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak, melynek gesztora Polgárdi. A települési folyékony hulladék (Ráckeve és 5 szomszédos település szennyvize) kezelése a ráckevei Regionális Szennyvíztisztító Telepen történik. A városban az alább felsorolt jelentősebb parkok és zöldterületek találhatóak: Kastélytó körüli park, Erzsébet téri park, Göncöl téri park, Szulai-tó környéke, „Csüggedő” park, Jókai utca – Pacsirta utca közötti zöldterület, Bercsényi úti zöldterület, „Malomöböl” park, Tavasz utcai zöldterület, Becsei úton lévő Szulai park, Rózsakert és Újtelepi hídfő park, Képtárnál lévő park, Hősök terénél lévő park, Árpád téri park, Kelemen László

48


park, Szent István téri park, Szent János szobornál lévő park, Régi Városház előtti park, Kölcsey úti lakótelep és általános iskola körüli park, Ifjúság úti lakótelepnél lévő park, Szerb templomnál lévő park, Mesterházi téri park, Szegedi Kis István sétány, Skarica Máté sétány. A területek rendszeres gondozását az Ipari Park Kft. végzi az önkormányzattal kötött megállapodás alapján (szükség szerinti füvesítés, fűnyírás, faültetés, virágültetés, öntözés stb.). A zöldfelületek összes területe mintegy 10 hektár nagyságú. A felsorolt parkok állapota nem megfelelő, a gondozásuk megoldott, de a növényállomány részben elöregedett, fiatalításra szorul. Az öntözőrendszerek – a Szent István tér kivételével – nincsenek kiépítve. A városközpontban lévő több park ellenére a zöldfelület aránya kicsi. A rendelkezésre álló területeken az elöregedett parkok felújítása szükséges, valamint a kisebb helyigényű, de intenzív hatású fásítás a város fő célja. Az új telepítéseken kívül meghatározó jelentőségű a Duna-partot övező fasorok alátelepítéses cseréje. A rekonstruált zöldfelületeken meg kell oldani a folyamatos öntözés lehetőségét mellyel a parkok élettartama nagyban megnövelhető, látványuk és hatásuk javítható. A zöldfelületek mennyiségi és minőségi értelemben is fejlesztésre szorulnak.

III.4. Közszolgáltatások Az alábbi fejezetben a humán közszolgáltatások helyzetét mutatjuk be, egyrészt regionális, megyei és kistérségi és települési viszonyítással, másrészt hosszabb időbeli kitekintést is téve, a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően.

III.4.1. Oktatás-nevelés Az óvodák és általános iskolák működésével kapcsolatos adatokat a 2001-2008 közötti periódusra vonatkozóan elemezzük. Amint a táblázat adataiból kiderül, a Közép-magyarországi régió szintjén az elmúlt 8 év során minimálisan változott, ingadozott az óvodai feladat ellátási helyek száma, a férőhelyek száma viszont – egy rövid visszaesést kivéve 2003-ban – a kezdeti és egyben legalacsonyabb értékhez képest 11%-kal emelkedett. Ez az emelkedés követte, sőt felülmúlta az óvodába beírt gyermekek számának növekedését is, amely közel 5,87%-os volt Közép-Magyarországon. Pest megye helyzetét vizsgálva azt láthatjuk, hogy az óvodába beíratott gyermekek száma a régióst jóval meghaladó mértékben, közel 11%-kal emelkedett 2001 és 2008 között. A férőhelyek száma 18%-kal magasabb a 2001-es adathoz képest, s immár meghaladja a beírt gyermekek számát, tehát a változás lefedi a gyerekek számában bekövetkezett növekedést. Az óvodák kihasználtsága 2008-ban 98,59%-os volt Pest megyében. A Ráckevei kistérség esetében is az óvodába beíratott gyerekek számának emelkedése a jellemző, 16,84%-kal több gyermek volt óvodába beíratva 2008-ban, mint 2001-ben, ami majdnem 7%-kal meghaladja a megyei növekedési szintet is. A férőhelyek száma itt is pozitív irányban változott, folyamatosan emelkedett és érte el a 4.737 főt 2008-ra. Minthogy ez a férőhelyszám továbbra sem képes az igényeket fedezni, a kihasználtság a kistérségben meglehetősen magas szinten volt 2008-ban (107,49%), az intézmények tehát a férőhelyek bővülése ellenére is túlterhelten üzemeltek.

49


Ráckeve városában a kistérségi adatoknál szerényebb, körülbelül a megyei szinttel megegyező mértékben (10,84%-kal) nőtt a beírt gyermekek száma az óvodákban a vizsgált 8 év folyamán. A legjelentősebb különbség 2005 és 2006 között tapasztalható: 2006-ban 7,37%-kal több gyermeket írattak be óvodába, mint az azt megelőző évben. Az utóbbi évek során egyre több gyermek jár óvodába, de a férőhelyek száma csak 2008-ban gyarapodott csekély mértékben, 20 fővel. Ennek a folyamatnak megfelelően 2008-ban az intézmények kihasználtsága 121,36%-os, vagyis 5 helyre nagyjából 6 óvodás gyermek jut, ami nem tekinthető optimálisnak.

50


7. táblázat: Óvodák és általános iskolák, 2001-2008 Év

Óvodai feladatÁltalános iskolai Óvodai férőheÓvodába beírt ellátási helyek feladat-ellátási lyek száma gyermekek szászáma (gyógyhelyek száma (gyógypedagó- ma (gyógypedapedagógiai neve(gyógygiai neveléssel gógiai neveléssel léssel együtt) pedagógiai oktaegyütt) (fő) együtt) (fő) (db) tással) (db)

Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)

Közép-Magyarország (Budapest, Pest) 2001 2002 2003 2004 2005 2006

992 995 1.001 996 988 995

88.235 90.054 89.401 89.535 91.385 93.118

88.404 87.072 87.012 87.499 88.785 90.626

715 713 713 706 704 709

231.129 228.343 224.659 220.678 215.739 210.001

2007

992

94.142

91.593

696

205.980

2008

992

97.992

93.590

697

203.734

Pest megye 2001 2002 2003 2004 2005 2006

437 441 445 450 448 452

37.241 37.824 38.382 38.851 39.816 40.306

39.068 38.589 39.115 39.686 40.456 41.291

318 312 316 314 313 315

102.179 102.288 102.087 101.033 99.306 97.197

2007

457

41.590

41.901

318

96.461

2008

456

43.971

43.350

321

95.766

Ráckevei kistérség 2001 2002 2003 2004 2005 2006

45 44 45 46 46 47

3.646 3.676 3.700 3.764 3.917 3.991

4.358 4.301 4.358 4.434 4.567 4.739

35 32 32 33 34 33

10.941 10.969 10.999 11.033 11.382 10.897

2007

47

4.590

4.875

34

10.905

2008

45

4.737

5.092

35

10.944

3 3 3 3 3 3 3 3

912 923 883 890 849 872 869 871

Ráckeve város 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

6 5 5 5 5 5 4 4

275 275 275 275 275 275 275 295

323 324 334 328 339 364 344 358

Forrás: KSH Az általános iskolák (feladat-ellátási helyek), valamint a tanulók számának alakulása kedvezőtlenebb az óvodák esetében tapasztaltakhoz képest. Régiós szinten az intézmények száma mintegy 2,52%-kal, a tanulók száma majdnem 12%-kal csökkent 2001 és 2008 között.

51


Pest megye esetében a feladat-ellátási helyek száma 2007-ben megegyezett a 2001-es számmal, 2008-ban pedig 3-mal nőtt, vagyis közel 1%-os növekedést könyvelhettünk el, ezzel párhuzamosan a tanulói létszám több mint 6%-kal esett vissza. A Ráckevei kistérségben azt tapasztalhatjuk, hogy az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma a vizsgált időszakon belül 2001-ről 2002-re hárommal (35-ről 32-re) csökkent, majd némi ingadozás után 2008-ra visszaállt a 35-ös értékre. A tanulók száma azonban 2001 és 2005 között 10.941-ről 11.382 főre emelkedett, de 2006-ban jelentősen csökkent, míg végül 2008-ban szinte a 2001-es létszámmal azonos 10.944 fős értékre állt vissza. Ráckeve városában az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma nem változott, a tanulók száma viszont jelentősen ingadozott a 2002-es maximum (923 fő) és a 2005-ös minimum (849 fő) értékhez képest. A középiskolai feladat-ellátási helyek (gimnáziumok és szakközépiskolák együttesen) száma a Közép-magyarországi régióban 6,55%-kal – emelkedett a 2001 és 2008 közötti időszakban, de a csúcsérték 2006-ra tehető. Az időszak két szélső évét tekintve a változás elsősorban a gimnáziumokat jellemezte, itt 12% feletti az emelkedés, míg a szakközépiskolák esetén alig több mint 1%-os, de fontos észrevenni, hogy míg a gimnáziumok száma a 2006-os csúcs után lényegében stagnált, a szakközépiskoláké 2006-után jelentősen csökkent. A tanulók száma is jelentős mértékben nőtt a középfokú oktatásban a vizsgált időszakban, összességében 4,26%-kal. A tanulói létszám változása nem volt egyenletes, 2003-ig emelkedést, 2004-2005-ben csökkenést tapasztalhattunk, majd 2006-ban érte el a létszám a csúcsértéket, aztán 2007-ben csökkent, majd 2008-ban ismét nőtt. A tanulók számának emelkedése hangsúlyosabban jelentkezik a gimnáziumok esetében, mint a szakközépiskolákban. A régiós tendenciák részben megmutatkoznak a megyei adatok szintjén is: a gimnáziumi feladat-ellátási helyek 18,87%-os bővülésénél jóval alacsonyabb a szakközépiskolák számának emelkedése (5,56%) Pest megyében, de amíg a gimnáziumok esetében a vizsgált 8 éves időszak csúcsértéke a 2008-as, a szakközépiskoláknál 2006-ban jegyezték fel a legnagyobb számot. Ennek megfelelően a gimnáziumok köre 10 feladat-ellátási hellyel (53-ról 63-ra) bővült, a szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma pedig 54ről 57-re emelkedett 2001 és 2008 között. A középiskolákban tanulók száma összességében 18,73%-kal emelkedett a megyében, ez a növekmény itt is erőteljesebben jelentkezik a gimnáziumok esetében, mint a szakközépiskoláknál. A Ráckevei kistérséget tanulmányozva azt tapasztalhatjuk, hogy a korábbi 6-ről 2004ben 5-re csökkent a gimnáziumi feladat-ellátási helyek száma, de ez a szám 2007-ben ismét 6-ra emelkedett. Ugyanakkor a szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma 6-ról 8-ra emelkedett 2006-ra, de 2007 és 2008 folyamán 1-1 hellyel csökkenve a vizsgált időszak végére ismét 6-ra esett vissza. A középiskolai tanulók száma kistérségi szinten 23,12%-kal lett több 2008-ra a 2001-es adathoz képest, igaz, időközben 2005-ben csökkenés is előfordult. Ráckevén minimális változásról számolhatunk be a középiskolai intézmények vonatkozásában, a városban a gimnáziumi feladat-ellátási helyek száma (1) nem változott, de a 2001-ben ugyancsak egyetlen szakközépiskolai feladat-ellátási hely 2006-ban 1-gyel gyarapodott, 2007-ben visszaállt 1-re, 2008-ban pedig 0-ra csökkent. A táblázat adataiból láthatjuk, hogy a középiskolai tanulók összesített létszáma a 8 év alatt 374-ről 475-re (23,5%-kal) növekedett, ami 2008-ban tehát már kizárólag gimnazistákat jelentett. Meg kell még említenünk a felsőoktatást érintő változásokat is. A főiskolai és egyetemi hallgatók száma a régióban a 2001-es adatokhoz képest 2008-ra 28,89%-kal emelkedett. Ez a növekedés Pest megye esetében még hangsúlyosabb, meghaladja a 32%-ot.

52


8. táblázat: Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények, 2001-2008 Év

Gimnáziumi feladatellátási helyek száma (db)

SzakközépisKözépiskolai tanulók száma a Nappali tagozatos egyetemi és kolai feladatnappali oktatásban (a hat- és főiskolai szintű képzésben ellátási henyolc évfolyamos gimnáziumok résztvevő hallgatók száma (kilyek száma megfelelő évfolyamaival együtt) helyezett tagozatok szerint) (db) (fő) (fő) Közép-Magyarország (Budapest, Pest)

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

222 233 235 238 249 250 247 249

236 241 253 254 262 266 250 239

128.221 130.087 133.727 132.651 132.453 134.097 133.096 133.689

83.562 87.220 93.855 97.247 98.926 102.727 106.393 107.700

Pest megye 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

53 55 54 55 60 59 61 63

54 55 56 57 61 62 61 57

24.573 25.156 25.962 26.231 26.726 27.801 27.923 29.176

6.186 6.226 6.577 7.034 7.587 8.233 8.330 8.167

Ráckevei kistérség 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

6 6 6 5 5 5 6 6

6 6 6 6 7 8 7 6

2.184 2.207 2.365 2.369 2.318 2.447 2.582 2.689 Ráckeve város

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 2 1 0

374 422 443 449 460 462 446 475

Forrás: KSH Az alábbi diagram egymás mellett ábrázolja a Ráckeve városát érintő tanulói/hallgató létszámváltozásokat.

53


23. ábra: Gyermek és tanulói létszámok alakulása Ráckeve oktatási intézményeiben 2001-2008 között

1000 800

912

883

890

422

443

323

324

2001

2002

fő

600 400 200

923

374

849

872

869

871

449

460

462

446

475

334

328

339

364

344

358

2003

2004

2005

2006

2007

2008

0

általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

év Forrás: KSH Összességében elmondható, hogy Ráckeve városában a kék vonallal jelzett, óvodába beírt gyerekek száma 10,84%-kal emelkedett, ugyanakkor a piros vonallal jelzett általános iskolai tanulók száma viszonylag jelentős mértékben ingadozott, a két szélső értékű időpont (2002 és 2005) vonatkozásában 8%-kal csökkent. A sárga vonal által mutatott középiskolai tanulók létszáma az előzőeket meghaladó mértékben (27%-kal), emelkedett 2001 és 2008 között, az emelkedés folyamatos, de nem egyenletes volt. 2008-ban már az összes középiskolai tanuló gimnáziumba járt, mert a szakközépiskola megszűnt. Az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, az óvodai férőhelyek számának növelése, valamint az oktatás folyamatos megújítása az önkormányzat fontos feladata.

III.4.2. Szociális ellátás Regionális és megyei szinten is elmondható, hogy a bölcsődei férőhelyek száma 20052006-ig folyamatosan csökkent a vizsgált időszakban, majd az utóbbi néhány évben nőtt. Arányait tekintve megyei szinten változott kevésbé (a régióban 1999-ben 10.996, 2008ban 10.746, Pest megyében 1999-ben 1.827, 2008-ban 2.149 férőhely volt, előbbi 2,27%-os csökkenés, míg az utóbbi 17,62%-os növekedés). A bölcsődébe beírt gyerekek száma nőtt a régióban a vizsgált időszakban: a két szélső időpontot tekintve 2,85%-os emelkedés tapasztalható, azonban a teljes időszakot elemezve 2001-ig csökkenésről, attól kezdve pedig kissé ingadozó növekedésről beszélhetünk. Pest megyében a bölcsődébe beírt gyerekek száma esetén az 1999-es és 2008-as értékek közti különbség +13,75%, a köztes időszakban azonban szintén jelentős ingadozást tapasztalhattunk, az erőteljes növekedés elsősorban az utóbbi néhány évre jellemző.

54


9. táblázat: Bölcsődék Év

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma Bölcsődébe beírt Bölcsődék száma (önkor(önkormányzati, egyházi, kht, alapítványi gyermekek szá- mányzati, üzemi, magán stb.) stb.) (db) ma (fő) (db) Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)

1999

10.996

12.553

206

2000

10.458

11.625

195

2001

10.113

11.162

191

2002

9.941

11.226

188

2003

9.785

11.474

182

2004

9.820

11.843

183

2005

9.780

11.735

181

2006

9.981

12.057

186

2007

10.302

12.210

191

2008

10.746

12.911

195

Pest megye 1999

1.827

2.327

47

2000

1.797

2.175

46

2001

1.817

2.225

47

2002

1.773

2.083

44

2003

1.738

2.160

42

2004

1.718

2.131

41

2005

1.698

2.173

41

2006

1.802

2.268

45

2007

1.943

2.354

49

2008

2.149

2.647 Ráckevei kistérség

51

1999

207

325

7

2000

197

285

6

2001

197

271

6

2002

197

256

6

2003

197

281

6

2004

197

286

6

2005

197

277

6

2006

197

294

6

2007

209

295

7

2008

278

341

7

Ráckeve 1999

19

31

1

2000

19

29

1

2001

19

29

1

2002

19

26

1

2003

19

27

1

2004

19

29

1

2005

19

29

1

2006

19

29

1

2007

19

25

1

2008

60

67

1

Forrás: KSH

55


Minthogy a férőhelyek száma mindenkor alatta maradt az igényeknek, az intézmények kihasználtsága magas volt, sőt túlterheltségről beszélhetünk. 2008-ban a megyében 2.149 rendelkezésre álló férőhelyre 2.647 bölcsődés gyermek jutott, ami 123%-os kihasználtságot jelent, tehát 4 férőhelyre nagyjából 5 gyerek jutott. A Ráckevei kistérségben a vizsgált 10 év első 9 évében stagnált a férőhelyek száma (az 1999-es 207-ről 2000-től 197-re csökkent, 2007-ben viszont 209-re nőtt), de 2008-ban 69 férőhelyes növekedést jegyezhettünk fel. A bölcsődés gyermekek száma 256 és 341 fő között ingadozott, az 1999-es 325 fős és a 2008-as 341 fős értékek között 4,9%-os növekedés mutatkozott. Ráckevén egészen 2007-ig 19 férőhely állt a gyermekek rendelkezésére, de ezt 60-ra növelték a működő 1 intézmény keretei között, a beíratott gyerekek száma a férőhelyeket mindig felülmúlta. Az intézményi kihasználtság 2008-ban 112%-os volt. Következő lépésként az önkormányzati kezelésében lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekkel kapcsolatos elemzéseket végezzük el. Az intézmények száma a Ráckevei kistérségben először nőtt (2000-ben 5-ről 7-re), majd csökkent az elmúlt évek során: 2005-ben 7-ről 5-re, 2008-ban pedig 4-re. Ezt követően már csak 4 ilyen intézmény foglalkozott a rászorulók problémáival. A városban a vizsgált időszak során 2, majd 2005-től 1 intézmény működött (2008-ra a KSH nem tudott adatot szolgáltatni).

10. táblázat: Szociális intézmények Év

Az önkormányzat keze- Az önkormányzat kezeléAz önkormányzat kezelélésében levő tartós sében levő tartós bentlaká- sében levő tartós bentlabentlakásos és átme- sos és átmeneti elhelyezést kásos és átmeneti elheneti elhelyezést nyújtó nyújtó intézmények műkölyezést nyújtó intézméintézmények száma dő férőhelyeinek száma nyekben a gondozottak (db) (db) száma (fő)

Idősek napIdősek nappali intézpali intézméményeinek nyeiben elláműködő fétottak száma rőhelyei (fő) (db)

Ráckevei kistérség 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

5 7 7 7 7 7 5 5 5 4

164 240 230 230 230 230 222 220 220 240

162 203 211 200 201 201 189 192 214 220

154 149 154 184 184 130 110 110 674 557

112 106 108 152 150 92 87 81 590 479

60 62 62 62 59 59 60 63 63 62

162 162

158 155

Ráckeve 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

2 2 2 2 2 2 1 1 1

60 60 60 60 60 60 62 62 62 62

Forrás: KSH Ráckevén a bentlakásos intézmények kapacitáskihasználtsága magas volt az eltelt évtizedben, a férőhelyek és a gondozottak száma többnyire szinte azonos a városban, esetenként 1-2 fős eltéréssel valamelyik javára. 2008-ban a kihasználtság 100%-os volt.

56


Az idősek nappali intézményeiben lévő férőhelyek száma a kistérségben ingadozott 1999tól 2008-ig. 2000-ben kissé csökkent, majd 2003-ra 23,49%-kal emelkedett, ezt követően igen jelentősen, mintegy 40%-kal csökkent 2006-ra. 2007-ben óriási ugrást láthatunk: 110-ről 674-re nőtt a férőhelyek száma, aztán 2008-ban némiképp csökkent 557re. Ezzel párhuzamosan változott az ellátottak száma is, a kihasználtságot elemezve pedig elmondható, hogy a kistérségi intézményekben mindig férőhely többletet tapasztalhatunk, az adatok azt mutatják, hogy az igények visszaestek, a korlátozott férőhelyszám sincs kihasználva, a kihasználtság 70-85% között mozgott a vizsgált 10 év folyamán. Ráckevén 2007-től működik idősek nappali intézménye 162 férőhellyel, szinte teljes kihasználtsággal. Összegzésként elmondható, hogy a vizsgált intézmények működésére kettősség volt jellemző: a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekre az igénybe vételek alapján nagy szükség volt és van, az utolsó vizsgált évben valamivel a 100%-os kihasználtság felett működtek, míg az idősek nappali intézményeinek kliensei a hivatalos férőhelyszámot sem tudták megtölteni. A szociális intézmények fejlesztésére, a szolgáltatások bővítésére egyre fokozottabb igény jelentkezik.

III.4.3. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátás elemzésének első lépéseként a kistérségben működő intézményeket mutatjuk be. Az alábbi táblázat a háziorvosok, házi gyermekorvosok és a működő kórházi ágyak számának változását szemlélteti 1997 és 2006 között.

11. táblázat: Általános körzeti (házi-) orvosok és körzeti (házi) gyermekgyógyászok számának alakulása Év

Működő háziorvosok Működő házi gyermekorvos- Összes működő kórházi száma 12.31-én (fő) ok száma 12.31-én (fő) ágyak száma (db)

Ráckevei kistérség 1999

53

22

14

2000

55

22

38

2001

55

22

38

2002

55

22

38

2003

54

22

38

2004

54

22

38

2005

55

22

38

2006

57

23

38

2007

56

23

18

2008

56

23

18

Forrás: KSH Amint az adatok tükrözik, az első két ellátás területén nem történt jelentős változás az elmúlt 10 év során, a kórházi ágyak száma azonban a korábbi 14-ről 38-ra emelkedett 2000-ben, hogy aztán visszaessen 18-ra 2007-ben. Az egészségügyi intézményrendszer Ráckeve városára jellemző mutatóit a következő táblázat szemlélteti.

57


12. táblázat: Egészségügyi intézményrendszer jellemző mutatói (2008) Háziorvosi körzetek száma Házi gyermekorvosi körzetek száma Egy háziorvosi és házi gyermekorvosi körzetre jutó lakos Otthoni szakápolási szolgálatok száma Területi védőnői körzetek száma Iskolaorvosi/iskolavédőnői körzetek száma Fogorvosi körzetek száma Járó beteg szakrendelések száma

4 2 1.616 0 3 3 3 24

Forrás: a Polgármesteri Hivatal és a Szakorvosi Rendelőintézet adatai alapján Míg 2001 és 2007 évek vonatkozásában sem a háziorvosi, sem a gyermekorvosi körzetek száma nem változott, addig mindkét esetben nőtt a körzetre jutó lakosságszám. A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltatásokat feladat-ellátási szerződéssel, közvetlen OEP finanszírozással vállalkozó háziorvosként látja el a négy felnőtt, s két házi gyermekorvos, akik területi ellátási kötelezettséggel rendelkeznek. Az 1. számú felnőtt háziorvosi körzethez tartozik csatolt községként Lórév település. Ráckevén területi ellátási kötelezettség nélkül praktizál a harmadik gyermekorvos.

13. táblázat: Orvosi körzet és a hozzájuk tartozó lakosság számának változása (2002-2007) Általános körzeti (házi-) orvos és körzeti (házi) gyermekgyógyász 2002 2007 4 felnőtt 4 felnőtt 2 gyerek 2 gyerek

Egy általános körzeti (házi-) orvosra és körzeti (házi) gyermekgyógyászra jutó lakos 2002 2007 1840 2034 705 780

Forrás: Polgármesteri Hivatal adatai alapján Kistérségi szintű feladatokat lát el a központi orvosi ügyelet, melynek ellátási körzetébe Ráckevén kívül 5 település tartozik (Apaj, Dömsöd, Lórév, Makád, Szigetbecse). Alapszolgáltatási feladatokat a fentieken kívül a Szakorvosi Rendelőintézet biztosít, melyek közé tartozik a fogászat, a védőnői szolgálat, az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat, és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat. A fogászat szintén ellát kistérségi feladatokat Lórév, Makád, Szigetbecse településeken. A szakorvosi rendelőintézet fenntartója Ráckeve Város Önkormányzata. Az intézet ellátási területe Ráckevén túl kiterjed a kistérség további 8 településének közel 33.000 állandó lakosára, továbbá az üdülő-ingatlannal rendelkező nem kisszámú ideiglenes lakosokra, valamint a szintén jelentős számú turistára. A rendelőintézet ellátási területéhez a következő települések tartoznak: Ráckeve, Apaj, Dömsöd, Kiskunlacháza, Lórév, Makád, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Szigetújfalu. Járó beteg szakrendelései az alábbiakban olvashatók: • Sebészet, traumatológia • Urológia • RTG-UH • Laboratórium • Szemészet • Nőgyógyászat • Belgyógyászat-EKG • Ideggyógyászat • Gastroscopia • Ideggyógyászat • Ortopédia

58


• • • • • •

Pulmonológia Fül-orr-gégészet, audiológia Gyógytorna Fizioterápia Reumatológia Bőrgyógyászat

Az intézet heti 373 óra szakorvosi és 100 óra nem szakorvosi rendelési idővel összesen 24 szakmát képviselve látja el a humán-egészségügyi szakellátási szolgáltatásait. Az alapellátás heti orvosi rendelési óraszáma 161,5 óra, a nem szakorvosi óraszáma 200 óra. Éves szinten az alap- és szakellátásban mintegy 100.000-110.000 esetszám a forgalom. A városban a Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelőintézet fenntartásában, a ráckevei önkormányzat tulajdonában lévő épületben működik a Tüdőgondozó Intézet. Az épület rossz állapotú, az intézet elköltöztetéséről már többször szó esett. Ráckevén 2000. évtől a budapesti székhelyű Schwester Kft. látja el az otthoni szakápolást. A városban átlagosan havi 200 vizitet teljesítenek. Az utóbbi fél évben a vizitek 98%-át a szakápolás képezte. 2005-ben és 2006-ban a vizitek 30%-a szakirányú terápiás szolgáltatás volt, a fennmaradó 70%-ot a szakápolás alkotta.

III.4.4. Közigazgatás Ráckevén a város települési önkormányzatának döntéshozó szerve az önkormányzat képviselő-testülete, amely a polgármester és alpolgármester mellett 11 képviselőből áll. A képviselő testület munkáját a következő bizottságok segítik: Jogi és Közbiztonsági Bizottság, Pénzügyi és Pályázati Bizottság, Városfejlesztési, Üzemeltetési és Mezőgazdasági Bizottság, Egészségügyi és Szociális Bizottság, Művelődési, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság. A polgármesteri hivatal vezetése a jegyző hatáskörébe tartozik. Ráckevén a következő irodák segítik a városi és lakossági ügyek helyi intézését: Az aljegyző irányításával működik az Ügyfélszolgálati és Igazgatási Iroda, az Okmányiroda, a Gyámhivatal, az Igazgatási csoport és az Általános ügyfélszolgálat. A Műszaki Irodán belül működik az Építési Hivatal és a Településüzemeltetési csoport. A Pénzügyi Iroda magába foglalja a Költségvetési és adócsoportot.

59


IV. A városrészek területi megközelítésű elemzése A városrész szintű helyzetértékelés az egész várost lefedi, lehetőség szerint számszerűsített adatokra támaszkodik, és a meglévő információkra támaszkodva bemutatja az elmúlt időszak változásait is. A beazonosított városrészekkel kapcsolatban megállapításokat tesz. A városrészeket térképen is megjeleníti.

IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés A városrészek lehatárolásánál alapvetően az egyes területek funkcionális szerepkörének vizsgálatát alkalmaztuk, igyekezve olyan homogénnek mondható városrészeket körülírni, melyek funkcionálisan, történeti hátterük tekintetében és a jövőbeli fejlődési lehetőségek alapján is összetartozó területrészekből épülnek fel. Emellett törekedtünk a lehető legjobban áttekinthető határvonalat meghúzni a település városrészei között. A stratégia készítése során több alternatív városrész lehatárolási verzió is felmerült, e megközelítések során a városrészek száma még magasabb volt. Az egyes területek részletesebb elemzése, valamint a meglévő funkciók összehasonlítása során a vizsgálatok kimutatták, hogy néhány, kezdetben javasolt városrész lényegében azonos tulajdonságokkal rendelkezik. A lehatárolás információs hátterét a KSH és az önkormányzat adatszolgáltatásai adták. A lehatárolás támaszkodik Ráckeve Város Önkormányzata Helyi Építési Szabályzatában foglaltakra. Módszertani szempontból itt is a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban” kézikönyvben megfogalmazottak szerint jártunk el. A szakértői egyeztetések és a lehatárolás végeredményeként Ráckevén három, jól elkülönülő városrész került kijelölésre, melyek átfedés nélkül, teljes mértékben lefedik a város területét. Északi óváros Határoló utcák, objektumok: Bajcsy Zs. utca páros oldala 54.hsz-tól, Gábor Á. u. páros oldal, József A. utca páros oldal, Mária Krisztina köz, Árpád híd, Ráckevei (Soroksári) Duna-ág közigazgatási határ Utcajegyzék: Bajcsy Zs. u. 54-től, Köztársaság u. 4/d-ig, Köztársaság köz, Legelő sor, Gábor Á. u. páros oldal, Mátyás tér, Rákóczi u., Üteg dűlő, Hunor köz, Szondi köz, Béka dűlő, József A. u. páros oldal, Keve u., Mécs köz, Hunyadi u., Pál köz, Ilona köz, Búza u., Ady E. u. 19től és 30-tól, Eötvös u. 13-tól és páros oldal, Kossuth L. u. 26-tól és 27-től, Petőfi u., Kálvin tér, Sas köz, Raffás köz, Árpád u., Kazinczy u., Széchenyi u., Futó u., Nyír köz, Zrínyi u., Kifli u., Tüzér köz, Jókai M. u., Csatorna dűlő, Pacsirta u., Erzsébet tér, Árpád tér, Devecseri köz, Madarász köz, Kastély u., Tinódi u., Tókert sor, Strand u., Gárdonyi sor, Levél köz, Új u., Kinizsi u., Nyári P. köz, Opál köz, Vasút sor, Fecske u., Selyem u, Március 15.u., Május 1.u., Állomás köz, Galamb u., Arany J.u., Sorompó dűlő, Napsugár u., Izabella u., Báthory u., Rézágyú u. Hunyadi köz

60


Déli óváros és városközpont Határoló utcák, objektumok: Bajcsy Zs. u., Gábor Á.u. páratlan oldal, József A. u. páratlan oldal, Hősök tere, Árpád híd Ráckevei (Soroksári) Duna-ág , Közigazgatási határ Utcajegyzék: Bajcsy Zs. u. 52-ig és páratlan oldal, Bocskai I.u., Krisztina köz, Radnóti u., Ifjúság u., Móricz Zs. u., Viola u., Templom kert, Ady E. u. 17-ig és 28-ig, Városház u., Hősök tere, Kossuth L. u. 24-ig és 25-ig, Eötvös u. 11-ig, Szerb köz, Posta köz, Szt. István tér, Kölcsey F. u., Molnár u., Hajómalom köz, Szt. János tér, Temető köz, dr. Mészáros L. u., Soltra A. u., Szt. Vendel u., Köztársaság u. 6-tól és 3-tól, Baross u., Bucka u, Marossi u., Iskola u., Damjanich u., Béke u., Haladás u., Dankó u., Tél u., Táncsics M. u., Bercsényi u., Kén u., Szőlő u., Toldi köz, Ősz u., Páfrány köz, Ladik köz, Tavasz u. Évszak u., dr. Skultéti u., Sallai u., Áron köz, Péter Bíró u., Kert u., Október u., Tassi tér, Gólya u., Nyár u., Pipa u., Fenyő köz, Szög köz, Szellő köz, Kerék köz, Kenderes köz, Vörösmarty u., Horváth Nepomuki J. u., Magdics u., Rózsa u., Batthyány köz, Mesterházi tér, Bécsi köz, Úttörő u., Kisduna sor, Erkel F. u., Győző u., Liliom u., Becsei u., Keszeg sor, Gorkij u., Ács K. u., Landler J. u., Bartók B. u., Mackó u., Diófa u. Újtelep Határoló utcák, objektumok: Ráckevei (Soroksári) Duna-ág, Közigazgatási határ Utcajegyzék: Balabán u., Peregi Dunasor, Lacházi u., Vénhalász u., Kovács J. Gy. sétány, Vitorla u., Vadkacsa köz, Hínár k., Zsinór k., Csali k., Szák k., Busa k., Harcsa k., Balin k., Süllő k., Csuka k., Rák k., Kárász k., Amur k., Szárcsa k., Dévér k., Szitakötő k., Ságvári E. u., Thököly u., Elnök tér, Elnök u., Szélsőház dűlő, Dömsödi u., Sándor u., Birs k., Vasvári P. u., Bem u., Vályogos u., Csepp köz, Irinyi u., Vezér u., Tanács u., Huszár dűlő, Hajnal u., Vásár tér, Attila u., Rezeda u., Iker köz, Somlyó u., Móra F. u., Sport u., Csillag u., Dália köz, Tátika köz, Őszike köz, Kisorgona köz, Orgona u., Rozmaring köz, Boglárka köz, Muskátli u., Szarkaláb u., Pipacs u., Estike u., Tulipán u., Kurta u., Szegfű u., Virág u., Göncöl tér, Csalogány u., Kőrisfa u., Fűzfa u., Harangvirág u., Szilfa u., Hársfa u., Rózsafa u., Vizér u., Csörgőfa u., Bálványfa u., Berkenye u., Almafa u., Nyírfa u., Platánfa u., Tölgyfa u., Juharfa u., Szivarfa u., Gesztenyefa u., Angyali-sziget, Kerekzátony-sziget, Somlyó-sziget A következőkben e területek rövid helyzetelemzését végezzük el, többnyire a városrészi szinten leválogatható 2001. évi népszámlálás adatai alapján. Bár ez a módszer az összeírás óta eltelt nyolc éves időtartam miatt nem eredményezheti a helyzetkép pontos feltárását, alternatíva híján jelen elemzés alapját is képezi.

Északi óváros A városrész demográfiai és szociális jellemzői Ráckevén a város lakónépessége 2001-ben 8 674 fő volt, a lakosság közel harmada (29,66%, 2 573 fő) az Északi óváros területén élt. A lakónépesség 2008-ra – az önkormányzati nyilvántartások alapján – 9 695 főre gyarapodott, ez a 2001-es adatokhoz képest 12%-os emelkedést mutat. Az önkormányzat adatai szerint ez a növekedés koránt sem egyenletesen érintette a városrészeket: míg az

61


Északi óvárosi rész lakossága 23,7%-kal növekedett, a Déli óváros és városközpont lakosság növekedése visszaesett. Az Újtelepi részen az északi területhez hasonlóan a népesség gyarapodásának lehetünk tanúi. A lakosság kormegoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a három városrészben az aktív korúak (15-59 évesek) aránya, ha nem is azonos, de nem tér el jelentős mértékben. Ezzel szemben az Északi óváros esetében azt láthatjuk, hogy a fiatalok aránya (16,7%) alacsonyabb, mint a város egésze esetében számított érték (18,3%), míg az idős lakosság 2,2%-kal magasabb arányban van jelen itt, mint a város egésze esetén. A különbség még jelentősebb, ha az összehasonlítást a Déli óvárosi területhez viszonyítjuk: ott a 60 évnél idősebbek aránya 4,4%-kal alacsonyabb, mint északon. A városrész területén élő lakosságon belül tehát az idősebbek viszonylag felülreprezentáltak a többi városrészhez és a város egészéhez képest. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül azt kell megállapítanunk, hogy az Északi óváros területen az alacsony iskolázottságú lakosság a városi értéknél 3,6%-kal alacsonyabb arányban van jelen (25,8). Ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek aránya e területen a legmagasabb (12,4%). Igen jelentősen mutatkoznak még a városrészek közötti különbségek az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében. A kedvezőtlenebb helyzetben ismét a Déli óvárosi terület van, míg északon az alacsony életszínvonalat lehetővé tevő lakások aránya a városi érték alatt 4%-kal maradva 22,9%. Az eddigi adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az Északi óváros területe a déli területhez képest egyértelműen kedvezőbb statisztikai mutatókkal rendelkezik. Ezt a képet tovább árnyalja az a tény is, hogy jelentősen alacsonyabb itt a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (42,3%, míg a város egészére vetített érték is 46,3%), amely mellett a „legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül” kombinált mutató tekintetében is e városrész relatív kedvező helyzete mutatkozik meg. Az Északi óváros városrészen belül ebbe a kategóriába tartozó emberek aránya 15,6%, ez az érték 6,2%kal alacsonyabb, mint délen. A lakosság jövedelmi helyzete tekintetében két mutatót elemzünk: először megvizsgáljuk, hogyan alakul a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül. Az adatok a lassan már megszokott arányú és irányú különbségeket mutatják most is: az Északi óváros területén a jelzett korosztályba tartozó népességnek 53,2%-a volt foglalkoztatott 2001-ben, s ez az érték 3,4%-kal magasabb a város egészére értelmezett aránynál. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya vonatkozásában a városi szintű helyzetelemzés során megjegyeztük, hogy az egész városra vetített 43,0%-os szint a Pest megyei városok között kifejezetten rossz értéknek számít. A település városrészei között e mutató vonatkozásában jelentős különbségeket nem tapasztalhatunk: északon a háztartások 42,0%-ában nincs foglalkoztatott személy, míg délen ez az adat 43,2%. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi: Megnevezés Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya)

Érték 0 0 0 1 0

62


Amint látható, a területen mindössze egy középfokú oktatási intézmény, a megyei fenntartású Ady Endre Gimnázium működik. A városrész gazdasági adottságai A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük: Megnevezés Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Vendéglátóhelyek száma A 10 legnagyobb vállalkozásból itt működik

Érték 15 4 5

A terület a kereskedelmi üzletek számának tekintetében közepesnek mondható: 15 kiskereskedelmi egység működik a városrészben, míg a déli részen ennek a duplája. Hasonló a helyzet a vendéglátóhelyekkel is, míg a 10 legjelentősebb vállalkozásnak a fele az Északi óváros területén működik. Déli óváros és városközpont A városrész demográfiai és szociális jellemzői A teljes 2001-es ráckevei lakónépesség (8 674 fő) több mint fele (53,3%, 4 625 fő) a Déli óváros és városközpont területén élt. A lakónépesség 2008-ra – az önkormányzati nyilvántartások alapján – 9 695 főre gyarapodott. A 12%-os emelkedés a déli városrész esetén nem releváns: a terület lakossága a két időpont között 18,1%-kal (3 755 főre) visszaesett. A lakosság kormegoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a három városrészben a 15-59 évesek aránya csak kis mértékben tér el. Ezzel szemben a Déli óváros és városközpont esetében azt láthatjuk, hogy a fiatalok aránya hangsúlyosabb a másik két területhez képest (19,8%), míg az idős lakosság 4-5%-kal alacsonyabb arányban van jelen itt, mint az Északi óváros és Újtelep városrészekben. A terület lakossága tehát viszonylag fiatalnak számít a városi átlaghoz képest. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 15-59 évesek vonatkozásában a Déli óváros és városközpont területen a legmagasabb (33,1%), a másik két városrész aktív korú lakosai jelentős mértékben iskolázottabbak az adatok szerint (a legalacsonyabb végzettségűek 20,1 és 25,8%-os részt képviselnek). A fenti adat már önmagában valószínűsíti számunkra, hogy a területen az alacsonyabb státuszú lakosságcsoportok jelenléte erőteljesebb, mint a település egyéb részein. Ezzel összhangban a felsőfokú végzettségűek aránya (9,4%) e területen a legalacsonyabb, bár a városközponti rész ezt az eltérést némileg balanszírozza. Ahogyan azt már hangsúlyoztuk, a városrészek közötti különbségek az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében is élesen kirajzolódnak. A Déli óváros és városközpont területe e szempontból igen kedvezőtlen képet mutat: az alacsony életszínvonalat tükröző lakások aránya itt 29,5%, szemben az újtelepi 19,8%-os és az Északi óvárost jellemző 22,9%-os aránnyal. Az eddigi adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a Déli óváros és városközpont városrész a másik két városi területhez képest egyértelműen kedvezőtlenebb statisztikai mutatókkal rendelkezik. Ezt a képet tovább rontja az a tény, hogy kiugróan magasabb itt a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (48,5%, míg északon 42,3%). A „legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelem63


mel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül” kombinált mutató tekintetében is a városrész hátrányos helyzete mutatkozik meg (22,8%, szemben az északi 15,6%-os és újtelepi 13,7%-os értékkel). A lakosság jövedelmi helyzetét jól jellemzi a foglalkoztatottak 15-64 éves népességen belüli aránya mutató. Az adatok jellemző módon a déli terület hátrányát mutatják: a jelzett korosztályba tartozó népességnek csak a 48,1%-a volt foglalkoztatott 2001-ben, s ez az érték 5,1%-kal alacsonyabb az északi városrész területére értelmezett aránynál. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az egész városra értelmezve 43,0% volt 2001-ben. A település városrészei között e mutató vonatkozásában jelentős különbségeket nem tapasztalhatunk: délen a háztartások 43,2%-ában nincs foglalkoztatott személy. A következő táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi: Megnevezés Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya)

Érték 1 3 2 0 0

A városközpontot is magába foglaló városrész a humán szolgáltatók által leginkább „használt” terület. Itt működik csak bölcsőde, három óvodai feladatellátási hely (egy intézmény tagintézményeiként) és két általános iskola is a Szent Imre Katolikus Iskola és az Árpád Fejedelem Általános Iskola. A városrész gazdasági adottságai A következő táblázatban a városrészi adatokat láthatjuk: Megnevezés Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül Vendéglátóhelyek száma A 10 legnagyobb vállalkozásból itt működik

Érték 30 10 4

A kereskedelem és a vendéglátás a városnak ebben a részében a legaktívabb: 30 kiskereskedelmi üzlet működik itt, ez duplája az Északi óvárosi és ötszöröse az újtelepi értéknek. A vendéglátóhelyek száma is itt a legmagasabb: a másik két városrészben összesen is kevesebb található, mint a Déli óváros és városközpont településrészen. A 10 legjelentősebb vállalkozás közül 4 működik a területen. Újtelep A városrész demográfiai és szociális jellemzői: Az Újtelep városrész Ráckeve legkisebb lélekszámú területe: a városrész lakossága a teljes 2001-es lakónépesség mindössze 14%-át tette ki a népszámlálás idején. A teljes városi lakónépességet érintő 12%-os emelkedés az önkormányzat adatai szerint az Újtelepi városrész esetén az északi területhez hasonlóan gyarapodást hozott: itt az emelkedés 27,7%-os, így a terület népessége a jelenlegi adatok szerint 1 548 fő.

64


A lakosság kormegoszlását vizsgálva már említettük, hogy a 15-59 évesek vonatkozásában jelentős különbség nem tapasztalható. Az Újtelepi városrész korösszetétele az északi területéhez áll közelebb, tehát az idősebbek relatíve magasabb (23,4%, itt a legtöbb), valamint a fiatalok viszonylag alacsonyabb jelenléte (15,8%) a jellemző. Amennyiben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgáljuk az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül, meg kell állapítanunk, hogy az Újtelep városrészen belül az alacsony iskolázottságú lakosság sokkal kisebb arányban van jelen (20,1%), mint a másik két városrészben (északon 25,8, délen 33,1%). A felsőfokú végzettségűek aránya viszont e területen a legmagasabb, jelezve, hogy a település képzettebb rétegének jelentős része ezen a városrészen belül él. Az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében megmutatkozó városrészi különbségekről is tettünk már említést korábban. Az újtelepi terület a „szokásos” módon ismét a legjobb mutatókat hozza: az alacsony életszínvonalat tükröző lakások aránya itt mindössze 19,8%, amely közel 10%-kal alacsonyabb a déli 29,5%-os értéknél, de az Északi óvárost jellemző 22,9%-os aránynál is jóval kedvezőbbnek mondható. A területre jellemző kedvező képet erősíti, ha megvizsgáljuk a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát. Kiindulva abból a tényből, hogy az idősek ezen a területen élnek legnagyobb arányban – azaz a nyugdíjasok is itt vannak nagyobb arányban jelen – az 45,1%-os érték kedvezőnek tekinthető. A „legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül” kombinált mutató tekintetében az Újtelepi városrész kiemelkedően jó helyzete mutatkozik meg: az alacsony végzettségű jövedelemmel nem bíró lakosok itt mindössze 13,7%-át alkotják a lakosságnak – szemben a déli részre jellemző 22,8%-kal. A foglalkoztatottak 15-64 éves népességen belüli aránya mutató tekintetében a városrészre vonatkozó 50,3%-os arány némileg kedvezőtlenebb az északi területre érvényes 53,2%-os értéknél, ugyanakkor 2,2%-kal jobb a déli részre jellemző mutatónál. Ahogyan arról már szintén szó esett, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Ráckeve három városrészeiben minimális eltérést mutat. A következő táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi: Megnevezés Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya)

Érték 0 1 (egy intézmény külön tagintézménye) 0 0 0

A három városrész közül itt található a legkevesebb humán közintézmény: egy óvoda működik mindössze a területen. A városrész gazdasági adottságai A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük: Megnevezés Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül Vendéglátóhelyek száma A 10 legnagyobb vállalkozásból itt működik

Érték 6 4 1

65


A városrész az itt működő vállalkozások tekintetében a három településrész közül a legkevésbé igénybe vett terület: a kiskereskedelmi üzletek száma alacsony, egyötöde a városközponti területének, a város vendéglátóhelyei közül csak 4 található itt. A tíz legjelentősebb vállalkozás számát hasonlítva össze a többi városrész adottságaival is azt láthatjuk, hogy ez település gazdaságilag legkevésbé domináns területe.

66


IV.2. Városrészek SWOT-analízise Északi óváros Erősség

Gyengeség

•

Fővárosi közlekedési kapcsolatok

•

Az őslakosság elöregedése

•

Idegenforgalmi adottságok (gyógyvíz, kastély, szálloda, Duna)

•

Lumpenizálódás, szociálisan hátrányos helyzetű csoportok megjelenése

•

Kiemelkedő műemléki és természeti adottságok (Savoyai-kastély, Duna, Kastélytó)

•

Az átmenő forgalom növekedése, zajterhelés

•

Óvodai létesítmény hiánya

•

Hagyományőrzés gyengülése

•

Szolgáltató központok hiánya

•

Feltáratlan belterületek

•

Középfokú oktatási intézmény

•

Sportolási feltételek és lehetőségek (vízi sportok, fedett lovarda, labdajátékok, atlétika)

•

Meglévő és fejleszthető ipari területek

•

Foglalkoztatottság

•

Kulturális intézmények és tevékenységek (Summer Fest, Országos Nemzetiségi Fesztivál, Vízi Karnevál, János Vitéz Napok), erősödő partnerkapcsolatok

•

Az újonnan beépített területek demográfiai növekedése

Lehetőség

Veszély

•

Belföldi turizmus fellendülése

•

Az agglomerációs gyűrű tágulása

•

A fiatal, jól képzett pályakezdő munkaerő vonzása

•

•

A befektetők, érdeklődők ide vonzása

A fejlesztés- és támogatáspolitika, a jogszabályi környezet állandó változása, kiszámíthatatlansága

•

Az innováció és a K+F kiemelt támogatottsága

•

A tervezett közlekedési fejlesztések elmaradása, elhúzódása (elővárosi vasút)

•

A rekreáció, a betegségmegelőzés fontosságának tudatosulása

•

A közszolgáltatások minőségének romlása

•

Partnerségek térnyerése, külföldi kapcsolatok erősödése

•

A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízminőség javításának elhúzódása

•

A város megközelíthetőségének javulása (Csepel-szigeti gerincút)

•

Kistérségi, regionális szerepkör erősödése

•

Alternatív energiatermelés iránti kereslet

•

A folyami hajózás felértékelődése

67


Déli óváros és Városközpont Erősség •

Épített és természeti környezet gazdagsága („régi”városháza, Templomok, Szulai-tó, Duna)

•

Egyedülálló városi és dunai kapcsolat

•

Közintézmények koncentrálódása (humán és épített)

•

Kereskedelem és szolgáltatás koncentrációja (piac, vendégforgalom)

•

Módosabb kertvárosi övezet

•

Társadalmi és környezeti sokszínűség

Gyengeség •

Cigány szegregáció (1100 fő)

•

Városközponti közlekedés: parkolás, szűk utcák, veszélyes útkereszteződések

•

Környezeti szennyezettség (homokbánya, illegális szemétlerakó)

•

Utak és felszíni vízelvezetés műszaki állapota

•

Közbiztonság

•

Feltáratlan belterületek

Lehetőség •

Turizmus fellendülése

•

Kistérségi szerepkörök erősödése

•

Területi kiegyenlítésre való törekvés, az elmaradott térségek kiemelt támogatása

•

Városközpont fejlesztések támogatottsága

•

Folyami hajózás felértékelődése

Veszély •

A tervezett közlekedési fejlesztések elmaradása

•

A fejlesztések humán és gazdasági fenntarthatósága

•

A helyi kiskereskedelem elsorvadása

•

A létrehozott értékek megsemmisülése

•

Környezeti veszélyeztetettségek fokozódása, a fővárosi ivóvízbázis veszélyeztetettsége

•

A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízminőség javításának elhúzódása

68


Újtelep Erősség •

Fiatal és magas iskolázottságú lakosság

•

Fejleszthető ipari park

•

Jelentős, szabad zöld területek

•

A Duna gyalogos megközelíthetősége az egész partszakaszon

•

Dunai fürdőzőhelyek

•

Kellemes lakó- és üdülőkörnyezet

•

Sportolási lehetőségek

•

Közbiztonság

•

Jelentős szállodai kapacitás

Gyengeség •

A városközpont intézményei nehezen megközelíthetőek

•

Tömegközlekedés elégtelensége (komp, autóbusz)

•

Játszóterek hiánya

•

Somlyó-sziget feltáratlansága

•

A szigetek és a régi Fanyilas csatornázatlansága

•

Az üdülőlakosság elöregedése

•

Illegális hulladéklerakók (üdülők által)

Lehetőség •

Folyami hajózás újraindulása

•

Turizmus igénye és támogatottsága

•

Befektetői igény az ipari területekre

Veszély •

A Duna kotrásának elmaradása, a vízminőség romlása

•

A terület leértékelődése, a periferializálódás fokozódása

•

Helyi igények és a forrás-támogatottság nem találkozik (utak, közművek)

•

A fejlesztések humán és gazdasági fenntarthatósága

69


IV.3. Városrészek összehasonlító elemzése szegregációs szempontból – az anti-szegregációs terv kivonata IV.3.1. Bevezetés – az anti-szegregációs terv felépítése Az integrált városfejlesztési stratégia keretén belül kidolgozandó Anti-szegregációs terv csak egy, de igen fontos részét képezi a települési esélyegyenlőségi program kidolgozásának. Az Anti-szegregációs terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Az Anti-szegregációs terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat. Az Anti-szegregációs terv alapvetően 3 fő fejezetre tagolódik: a város egészére vonatkozó helyzetelemzésre, a szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzésére és az Anti-szegregációs program megfogalmazására. Ráckeve város önkormányzata és az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítésével megbízott HAT PENNA Fejlesztő és Tanácsadó Kft. munkatársai az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott közleménynek megfelelően felvették a kapcsolatot a kijelölt anti-szegregációs szakértővel. Először 2008. március 5-én került sor antiszegrációs szakértői megbeszélésre, melynek során (majd ezt követően számos alkalommal) a szakértő-mentor közreműködésével egyeztettük a terv készítésével kapcsolatos alapelveket. Az anti-szegregációs terv elkészítéséhez alapvetően két adatbázis adatállományát használtuk fel: az elemzés a 2001. évi népszámlálás tematikusan kapcsolódó adataira, valamint az önkormányzati nyilvántartásokból elérhető adatokra támaszkodik.

IV.3.2. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében Az integrált városfejlesztési stratégia városrészekre vonatkozó elemzése kimutatja, hogy melyek a város rosszabb státuszú területei, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői is kedvezőtlenebbek. Ez a fejezet alapvetően erre az elemzésre támaszkodik és az a célja, hogy a rosszabb státuszú területeken belül meghatározza azokat a kisebb területegységeket, ahol a szegregáció már előrehaladott, illetve azokat, melyeket a szegregáció elmélyülése veszélyeztet. Az általános tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezen területeken az alacsony státuszú roma népesség koncentrációja igen magas, éppen ezért a városi szegregátumok meghatározásának egyik elsődleges célja az ilyen jellegű területek lehatárolása. Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. A szegregátumok lehatárolása elsősorban a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján történik. Emellett vizsgálatra kerültek a következő mutatók: a segélyezési adatok megoszlása, az önkormányzati bérlakások magasabb koncentrációja egy adott területen, az

70


alacsony infrastrukturális ellátottsággal (közművek, pormentes út, járda hiánya) rendelkező területek és a külterületen, nem-lakóövezetben elhelyezkedő lakott területek. A szegregált területek kijelölésének megkönnyítése érdekében a KSH az adatszolgáltatása részeként megküldte a városi szegregátumokat tartalmazó kartogramot. A KSH abban az esetben jelölt ki szegregátumot, ha a kritikus terület lakosságnagysága meghaladja – 2001-es népszámlálási adatok alapján – az 50 főt.

A fenti térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40% feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít.

(Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink.) A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A megküldött térképen bekarikázással megjelölésre került az a terület, mely 50 főnél nagyobb lakosságszámmal bír. A térképen fekete színnel körülhatárolt nagyobb kiterjedésű terület (Mátyás tér környéke) korábban alacsony státuszú lakossággal sűrűbben lakott terület volt, ahogyan az a KSH 2001-es adatai alapján készített kartogramon is jól látszik. Ezen a területen, vala71


mint a térképen lila színnel kiemelt északi részeken (HÉV állomás körüli területek és az újtelepi „Vályogos” területek) ma már csak egy-két cigány család él. Az eladott és megszűnt területek lakossága (néhány család) vagy vidékre, vagy a Pokolhegyre költözött. (Az új akcióterületek nem érintik őket.) A következőkben a város egészére és a lehatárolt városrészekre vonatkozó mutatók elemzését végezzük el. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 3 jól elkülönülő városrészt határoz meg Ráckevén: Északi óváros Határoló utcák, objektumok: • Bajcsy Zs. utca páros oldala 54.hsz-tól, Gábor Á. u. páros oldal, József A. utca páros oldal, Mária Krisztina köz, Árpád híd, Ráckevei (Soroksári) Duna-ág közigazgatási határ Utcajegyzék: • Bajcsy Zs. u. 54-től, Köztársaság u. 4/d-ig, Köztársaság köz, Legelő sor, Gábor Á. u. páros oldal, Mátyás tér, Rákóczi u., Üteg dűlő, Hunor köz, Szondi köz, Béka dűlő, József A. u. páros oldal, Keve u., Mécs köz, Hunyadi u., Pál köz, Ilona köz, Búza u., Ady E.u.19-től és 30-tól, Eötvös u.13-tól és páros oldal, Kossuth L.u. 26-tól és 27-től, Petőfi u., Kálvin tér, Sas köz, Raffás köz, Árpád u., Kazinczy u., Széchenyi u., Futó u., Nyír köz, Zrínyi u., Kifli u., Tüzér köz, Jókai M. u., Csatorna dűlő, Pacsirta u., Erzsébet tér, Árpád tér, Devecseri köz, Madarász köz, Kastély u., Tinódi u., Tókert sor, Strand u., Gárdonyi sor, Levél köz, Új u., Kinizsi u., Nyári P. köz, Opál köz, Vasút sor, Fecske u., Selyem u, Március 15.u., Május 1.u., Állomás köz, Galamb u., Arany J.u., Sorompó dűlő, Napsugár u., Izabella u., Báthory u., Rézágyú u. Hunyadi köz Déli óváros és városközpont Határoló utcák, objektumok: • Bajcsy Zs. u., Gábor Á.u. páratlan oldal, József A.u. páratlan oldal, Hősök tere, Árpád híd RSD., Közigazgatási határ, Utcajegyzék: • Bajcsy Zs.u. 52-ig és páratlan oldal, Bocskai I.u., Krisztina köz, Radnóti u., Ifjúság u., Móricz Zs.u., Viola u., Templom kert, Ady E.u. 17-ig és 28-ig, Városház u., Hősök tere, Kossuth L.u.24-ig és 25-ig, Eötvös u. 11-ig, Szerb köz, Posta köz, Szt. István tér, Kölcsey F.u., Molnár u., Hajómalom köz, Szt. János tér, Temető köz, dr. Mészáros L.u., Soltra A.u., Szt. Vendel u., Köztársaság u. 6-tól és 3-tól, Baross u., Bucka u, Marossi u., Iskola u., Damjanich u., Béke u., Haladás u., Dankó u., Tél u., Táncsics M.u., Bercsényi u., Kén u., Szőlő u., Toldi köz, Ősz u., Páfrány köz, Ladik köz, Tavasz u. Évszak u., dr. Skultéti u., Sallai u., Áron köz, Péter Bíró u., Kert u., Október u., Tassi tér, Gólya u., Nyár u., Pipa u., Fenyő köz, Szög köz, Szellő köz, Kerék köz, Kenderes köz, Vörösmarty u., Horváth Nepomuki J.u., Magdics u., Rózsa u., Batthyány köz, Mesterházi tér, Bécsi köz, Úttörő u., Kisduna sor, Erkel F.u., Győző u., Liliom u., Becsei u., Keszeg sor, Gorkij u., Ács K.u., Landler J.u., Bartók B.u., Mackó u., Diófa u. „Újtelep” Határoló utcák, objektumok: • Ráckevei (Soroksári) Duna-ág közigazgatási határ

72


Utcajegyzék: • Balabán u., Peregi Dunasor, Lacházi u., Vénhalász u., Kovács J. Gy. sétány, Vitorla u., Vadkacsa köz, Hínár k., Zsinór k., Csali k., Szák k., Busa k., Harcsa k., Balin k., Süllő k., Csuka k., Rák k., Kárász k., Amur k., Szárcsa k., Dévér k., Szitakötő k., Ságvári E.u., Thököly u., Elnök tér, Elnök u., Szélsőház dűlő, Dömsödi u., Sándor u., Birs k., Vasvári P.u., Bem u., Vályogos u., Csepp köz, Irinyi u., Vezér u., Tanács u., Huszár dűlő, Hajnal u., Vásár tér, Attila u., Rezeda u., Iker köz, Somlyó u., Móra F.u., Sport u., Csillag u., Dália köz, Tátika köz, Őszike köz, Kisorgona köz, Orgona u., Rozmaring köz, Boglárka köz, Muskátli u., Szarkaláb u., Pipacs u., Estike u., Tulipán u., Kurta u., Szegfű u., Virág u., Göncöl tér, Csalogány u., Kőrisfa u., Fűzfa u., Harangvirág u., Szilfa u., Hársfa u., Rózsafa u., Vizér u., Csörgőfa u., Bálványfa u., Berkenye u., Almafa u., Nyírfa u., Platánfa u., Tölgyfa u., Juharfa u., Szivarfa u., Gesztenyefa u., Angyali-sziget, Kerekzátony-sziget, Somlyó-sziget. Ráckeve város esetében szegregátumként az alábbi terület került kijelölésre a KSH népszámlálási adatok alapján: „Roma szegregátum-Pokolhegy” A területet az alábbi utcák határolják: • Baross u., Iskola u., Bercsényi u., Kén u., Ősz u. A területhez kapcsolódó utcák jegyzéke: • Baross u., Marossi u., Bucka u., Damjanich u., Béke u., Haladás u., Dankó u., Tél u., Kén u., Ősz u., Bercsényi u. 62-től, és 49-től, Iskola u páros, páratlan oldal. Az 1. számú táblázatban az adatkéréskor megjelölésre került egy szűkebb (anti)szegregációs terület is, mely a fenti terület részhalmazát képezi. A későbbiekben a nagyobb terület – „Pokolhegy” elemzését fogjuk elvégezni. A szegregált terület részletes bemutatásával és a kapcsolódó adatok elemzésével a dokumentum III. fejezetében foglalkozunk.

14. táblázat: A KSH 2001-es népszámlálás adataiból előállított mutatók Adat Lakónépesség száma (fő) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) (%) Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is) (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők* aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (%) 10. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel

Város egésze

Északi óváros

Déli óváros és Városközpont

Újtelep

Külterület

Városközpont akcióterület

Pokolhegy

Antiszegregációs terület*

8.674

2.573

4.625

1.212

264

122

1.050

633

18,3

16,7

19,8

15,8

18,9

6,6

30,5

31,9

61,7

61,1

62,4

60,7

60,6

59,8

59,6

59,6

20,0

22,2

17,8

23,4

20,5

33,6

9,9

8,5

29,4

25,8

33,1

20,1

41,3

8,2

66,3

72,7

10,9

12,4

9,4

14,4

5,8

32,7

1,1

0,6

3.275

975

1 694

479

127

64

300

166

26,9

22,9

29,5

19,8

50,4

46,9

63,0

71,1

46,3

42,3

48,5

45,1

51,3

37,0

67,6

75,1

19,7

15,6

22,8

13,7

29,4

4,1

51,1

61,3

73

Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül (%)

Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálási adatok A lehatárolt terület: Béke u. - Iskola u. - Bercsényi u. – településhatár.

IV.3.3. A városrészek összehasonlító elemzése A város egészére vonatkozó részletes helyzetelemzést az IVS vonatkozó fejezete tartalmazza. Az alábbi analízis célja, hogy a város egészét, a városrészeket és a szegregátumként meghatározott területet összehasonlítsa. A város lakónépessége 2001-ben 8.674 fő volt, melynek valamivel több, mint fele (53,32%) a Déli óváros és városközpont területén élt. A lakosság közel harmada (29,66%) tartozott az Északi óvároshoz, 13,97% az Újtelep részhez, míg a lakosok csekély része (3,04%) külterületeken élt. Hat évvel később a népesség 9.695 főre gyarapodott (közel 12%-os emelkedés). Az önkormányzat adatai szerint ez a növekedés koránt sem egyenletesen érintette a városrészeket: míg az Északi városrész lakossága 23,7%-kal növekedett, a Déli óváros és városközpont lakossága 18,1%-kal visszaesett. Az újtelepi részen az északi területhez hasonlóan a népesség gyarapodásának lehetünk tanúi, itt az emelkedés 27,7%-os. A lakosság kormegoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a három városrészben az aktív korúak (15-59 évesek) aránya, ha nem is azonos, de nem tér el jelentős mértékben. Ezzel szemben a Déli óváros és városközpont esetében azt láthatjuk, hogy a fiatalok aránya hangsúlyosabb a másik két területhez képest (19,8%), míg az idős lakosság 45%-kal alacsonyabb arányban van jelen itt, mint az Északi óváros és Újtelep városrészekben. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül egyértelműen azt kell megállapítanunk, hogy a Déli óváros és városközpont területen az alacsony iskolázottságú lakosság jelentősen nagyobb arányban van jelen (33,1%), mint a másik két városrészben (20,1 és 25,8%). Ez az adat már önmagában valószínűsíti számunkra, hogy a területen az alacsonyabb státuszú lakosságcsoportok jelenléte erőteljesebb, mint a település egyéb részein. Ezzel összhangban a felsőfokú végzettségűek aránya e területen a legalacsonyabb, bár a városközponti rész képzettebb lakossága ezt az eltérést némileg ellensúlyozza. Igen jelentősen mutatkoznak meg a városrészek közötti különbségek az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében. A legkedvezőtlenebb helyzetben ismét a Déli óváros és városközpont területe van, ahol az alacsony életszínvonalat lehetővé tevő lakások aránya 29,5%, szemben az újtelepi 19,8%-os és az Északi óvárost jellemző 22,9%-os aránnyal. Az eddigi adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a Déli óváros és városközpont városrész a másik két városi területhez képest egyértelműen kedvezőtlenebb statisztikai mutatókkal rendelkezik. Ezt a képet tovább rontja az a tény, hogy kiugróan magasabb itt a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya, amely mellett a „legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül” kombinált mutató tekintetében is a városrész hátrányos helyzete mutatkozik meg. Már e helyen jelezni érdemes, hogy a szegregátumként megjelölt pokolhegyi terület a Déli óváros és városközpont területén helyezkedik el.

74


Az eddigi városrészi elemzéseket folytatva következő lépésként a segélyezési mutatókat vizsgáljuk meg. Az alábbi táblázatban található adatok megerősítik, és egyben árnyalják a már ismert városrészi helyzetképet. Minthogy az adatok önmagukért beszélnek, itt csak kiemeljük: valamennyi segélyezési mutató tekintetében a Déli óváros és városközpont városrész mutatja a legkedvezőtlenebb képet. A területen található lakások számához viszonyított arányok minden esetben megerősítik a városrészen található hátrányos helyzetű lakosság koncentráltabb jelenlétének tényét.

75


15. táblázat: Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok1 neve

Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)

Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)

LFT2-ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva

Romák aránya a lakónépességen belül3

Északi óváros

3 185 fő

1 084 db

3,6% 39 fő

1,38% 15 fő

12,27% 133 fő

0,83% 9 fő

Becsült 1,5%

Déli óváros és Városközpont

3 755 fő

1 878 db

6,07% 114 fő

3,57% 67 fő

18,16% 341 fő

2,72% 51 fő

Becsült 28%

Újtelep

1 548 fő

542 db

2,77% 15 fő

1,66% 9 fő

3,69% 20 fő

0% 0 fő

Becsült 0,5%

Pokolhegy (Déli óváros és Városközpont része!)

1 207 fő

326 db

24,85% 81 fő

15,95% 52 fő

71,47% 233

11,96% 39 fő

Becsült 80% 11% A CKÖ adatai alapján a településen mintegy 1100 fő roma él.

Város egészére vetített mutató4 Város egészére az adott segélytípus száma

9 695 fő

3 612 db

6,89%

3,96%

20,13%

2,74%

168 fő

91 fő

494 fő

60 fő

Forrás: Önkormányzati adatbázis 1 2 3 4

Az integrált városfejlesztési stratégiában és az Anti-szegregációs tervben meghatározott városrészekre, illetve szegregátumokra. LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt. Amennyiben a városnak rendelkezésére áll ilyen jellegű adat (pl. felmérésekből, CKÖ becslése stb.) Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva.

76


A következő részben az általános iskolai közoktatás integráltságának elemzésével foglalkozunk. Az esélyegyenlőségi törvény – összhangban a közoktatási törvénnyel – egyértelműen meghatározza a fogyatékos gyermekek, fiatalok oktatáshoz, képzéshez fűződő jogait. Az esélyegyenlőségi törvény kimondja, hogy a fogyatékos gyermek képességei kibontakoztatása szempontjából előnyös, ha a többi gyermekkel, tanulóval azonos csoportban vagy osztályban van oktatva. Valamennyi települési önkormányzat törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai közé tartozik a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható gyermekek, tanulók ellátása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében kell biztosítani. Ráckeve Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja 2007. év júliusában került elfogadásra a Képviselő-testület 223/2007.(VII.11.) sz. határozatával. A város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a településen az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, és a szegregáció mentességet. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, konkrét, a hátrányok kiegyenlítését elősegítő intézkedések meghozatalát a településen élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. A program elfogadását követően az érintett intézmények vezetői kidolgozták a programba illeszkedő esélyegyenlőségi tervüket, amit a képviselő-testület az 5/2008. (I.18.) számú határozatával elfogadott. 2008. október 13-án létrehoztuk az Esélyegyenlőségi programot megvalósító Egyeztető Fórumot, melynek főbb tevékenysége: rendszeres egyeztetések, önellenőrzés, önértékelés elvégzése, visszacsatolások, korrekciók, kommunikáció stb. 2008 áprilisára elkészült Ráckeve Város Komplex Esélyegyenlőségi Programja (KEEP). A dokumentum a szociális, egészségügyi, művelődési-kulturális fejlesztési elképzelések bemutatása mellett részletesen foglalkozik az oktatási intézményrendszert és oktatási programokat érintő tervekkel. A KEEP megállapítja – s ezt a 3. táblázat is szemlélteti – hogy a Ráckevén működő két általános iskola között jelentősen eltérés mutatkozik mind a sajátos nevelési igényű (SNI), mind a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók arányában. Ennek kompenzálására 2008. március 6-án Ráckeve Város Önkormányzata, valamint a Székesfehérvári Egyházmegyei Hivatal (mint a Szent Imre Katolikus Általános Iskola fenntartója) között megállapodás jött létre. Az Egyeztető Fórum kezdeményezte a kapcsolatfelvételt a Szent Imre Katolikus Iskola fenntartójával, annak érdekében, hogy közösen állapítsanak meg egy arányos kvótát mindkét általános iskola számára, a HHH tanulók felvételére. Az együttműködésből adódó további feladatok, hogy törekedni kell arra, hogy a Szent Imre Katolikus Iskolában is kérjék a szülők indokolt esetben a HHH. megállapítását. Az intézménnyel fenntartójával kötött közoktatási megállapodásba belekerült az a fenntartói kötelezettség, mely szerint a felvételi kérelmek teljesítésénél – a törvény előírása szerint előnyben részesíti a HHH gyermekeket, tanulókat, melyről évente tájékoztatást nyújt az önkormányzatnak. A Közoktatási Megállapodás teljes felülvizsgálata a 2009. novemberi képviselő-testületi ülésen önálló napirend.


16. táblázat: A település infrastruktúrája Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az el nem látott településrészen, utcában

A településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak

Vezetékes víz

-----

-------

--------

Áram

-----

--------

---------

Közvilágítás

Somlyó-sziget, Angyali-sziget, Kerekzátony sziget

0

Újtelep

Szennyvízcsatorna

Somlyó-sziget, Angyali-sziget, Kerekzátony sziget Balabán utca, Dália u., Tátika, Őszike, Kisorgona, Boglárka, Muskátli, Szakaláb, Rozmaring, Orgona, Szegfű, Kurta, Tulipán, Estike, Pipacs, Szárcsa, Amur, Kárász, Rák, Csuka, Süllő, Balin, Harcsa, Busa, Szák, Csali, Zsinór, Hínár, Vadkacsa, Vitorla, Vénhalász, Tókert sor, Keszeg sor

0

Újtelep Északi óváros (Tókert sor) Déli óváros (Keszeg sor)

Újtelep 0 Északi óváros 0 Déli óváros „Pokolhegy” 21 fő

Újtelep Északi óváros (Arany J., Sorompó) Déli óváros (HaladásDankó)

Újtelep 0 Déli óváros 39 fő Északi óváros 0 fő

Újtelep (Vezér utcáig) Déli óváros (Gorkij utcáig) Északi óváros (LegelőÁllomás)

Újtelep 0 Déli óváros 39 fő Északi óváros 0 fő

Újtelep (Vezér utcáig) Déli óváros (Gorkij utcáig) Északi óváros (LegelőÁllomás)

Gáz

Pormentes út

Járda

Somlyó-sziget, Angyali-sziget, Kerekzátony sziget Arany J. u., Sorompó dűlő, Haladás, Dankó, Tél, Ősz, Bucka Somlyó-sziget, Angyali-sziget, Kerekzátony sziget Balabán utca, Dália u., Tátika, Őszike, Kisorgona, Boglárka, Muskátli, Szakaláb, Rozmaring, Szegfű, Kurta, Tulipán, Estike, Pipacs, Szárcsa, Amur, Kárász, Rák, Csuka, Süllő, Balin, Harcsa, Busa, Szák, Csali, Zsinór, Hínár, Vadkacsa, Vitorla, Vénhalász, Sport, Csillag, Vezér, Tél, Kén, Dankó, Ősz, Haladás, Béke, Marossy, Bucka, Damjanich, Baross, Iskola, Évszak, Ladik, Páfrány, Táncsics, Áron, Pipa, Kenderes, Temető, Szellő, Kerék, Szög, Magdics, Batthyány, Rózsa, Nép, Horváth J., Gorkij, Legelő, Arany J. Sorompó, Állomás Somlyó-sziget, Angyali-sziget, Kerekzátony sziget Balabán utca, Dália u., Tátika, Őszike, Kisorgona, Boglárka, Muskátli, Szakaláb, Rozmaring, Szegfű, Kurta, Tulipán, Estike, Pipacs, Szárcsa, Amur, Kárász, Rák, Csuka, Süllő, Balin, Harcsa, Busa, Szák, Csali, Zsinór, Hínár, Vadkacsa, Vitorla, Vénhalász, Sport, Csillag, Vezér, Tél, Kén, Dankó, Ősz, Haladás, Béke, Marossy, Bucka, Damjanich, Baross, Iskola, Évszak, Ladik, Páfrány, Táncsics, Áron, Pipa, Kenderes, Temető, Szellő, Kerék, Szög, Magdics, Batthyány, Rózsa, Nep. Horváth J., Gorkij, Legelő, Arany J. Sorompó, Állomás

Forrás: Önkormányzati adatbázis


A 2007-ben készült közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés, és az 2008-ban készült ASZT is megállapította, hogy a HHH gyermekek teljes körű felmérése a városban nem megoldott. Azóta az Egyezető Fórum hatékony működésének eredményeként az óvoda, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a védőnői hálózat, a CKÖ együttműködésével az óvodáskorú népesség összetételének, optimális óvodáztatással kapcsolatos igényeknek a felmérése megtörtént. A cselekvési terv ütemezésének megfelelően a HHH családok széleskörű megtalálása, szülői nyilatkozatok begyűjtése a törvényben előírtak szerint működik. A település infrastrukturális helyzetével kapcsolatban a fenti táblázatban található adatok alapján a következő megállapításokat tehetjük: A vezetékes víz, elektromos áram a település minden részén elérhető szolgáltatásként van jelen. 1997 és 2006 között 2.850-ről 3.354 darabra emelkedett a hálózatba kapcsolt lakások száma, ami 15 százalékos bővülést jelent. A kisfeszültségű elektromos hálózat kiépítettsége 100%-os. A közvilágítás az Újtelep városrész egyes utcáiban jelenleg még nem teljesen kiépített. A közüzemi szennyvízhálózat hossza 2001-ben bővült a legnagyobb mértékben, ekkor mintegy 4,5-szeresére nőtt a vezetékhálózat hossza. Ezután is folytatódtak a fejlesztések, és 2001-2006 között további 15%-kal bővült a rendszer (50-ről 58,6 kilométerre). A kiépítetlen területek nagy része az Újtelep városrészben található. A Déli Óváros városrészben található csatornázatlan Keszeg sor nem tartozik a szegregátumként megjelölt részhez. A városi gázhálózat nagymértékben kiépített. Mindössze néhány utca található a településen, ahol a lakosság nem tudja igénybe venni a vezetékes gázszolgáltatást. A Déli Óváros és városközpont városrészben található kiépítetlen utcák közül valamennyi a szegregátumként megjelölt területen található (Haladás, Dankó, Tél, Ősz, Bucka). Egyelőre nem rendelkezik a város minden területe pormentes utakkal. Az önkormányzat figyelmet fordít az aszfaltozott utak hosszának gyarapítására. A Déli Óváros és városközpont városrészben több olyan utca is található, ahol a pormentesség egyelőre probléma, ezek jelentős része a szegregátum területére esik (Tél, Kén, Dankó, Ősz, Haladás, Béke, Marossy, Bucka, Damjanich, Baross, Iskola). A kiépítetlen területek az újtelepi és az óvárosi részeken többnyire azért találhatóak, mert e területek nagyobbrészt üdülőtelkek (úgynevezett vegyes beépítésű területek), ahol a fejlesztésekre nem volt állami támogatás. A járdák kiépítettsége Ráckeve több városrészében is hiányos, a meglévő állapot a pormentes utaknál ismertetetthez hasonló, a szegregált városi területet is érintve. A fentiek alapján érdemes kiemelni azokat a korábban szegregátum alá sorolt területeket, melyeken a hiányosnak mondható szolgáltatások egyike sem található meg: Déli Óváros és városközpont városrész: Haladás, Dankó, Tél, Ősz, Bucka utcák. A hiányzó infrastrukturális szolgáltatások: vezetékes gázszolgáltatás, pormentes utak és járdák. Ráckeve városában nincs folyamatban lévő telep felszámolási és rehabilitációs program.


IV.3.4. A városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése A város által a korábbi fejezetekben az alábbi, alacsony státuszú lakosság által magas arányban lakott területek kerültek meghatározásra: „Roma szegregátum-Pokolhegy” A területet az alábbi utcák határolják: • Baross u., Iskola u., Bercsényi u., Kén u., Ősz u. A területhez kapcsolódó utcák jegyzéke: • Baross u., Marossi u., Bucka u., Damjanich u., Béke u., Haladás u., Dankó u., Tél u., Kén u., Ősz u., Bercsényi u. 62-től, és 49-től, Iskola u páros, páratlan oldal. Az alábbiakban elvégezzük az azonosított szegregátum helyzetének rövid, lényegre törő elemzését. A szegregátum a Déli Óváros és városközpont városrészen belül helyezkedik el, az itt élő lakosok száma 1.050 fő volt a 2001. évi népszámláláskor. Ez az érték 2007-re közel 15%-kal növekedett (1.207 főre). A népesség kormegoszlását vizsgálva rendkívül szembeötlő a fiatalok/gyermekek igen magas aránya (30,5%), amely kétszerese például az Újtelepen élő azonos korúakénak. Emellett ugyancsak ki kell emelnünk az idősek nagyon alacsony arányát: a 60 évesnél idősebb emberek aránya itt (9,9%) a város egészére vetített arány felét sem éri el. A terület jellemzésekor hangsúlyoznunk kell a szegregátumban élők alacsony iskolázottságát: körükben az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők a lakosok közel 2/3adát teszik ki, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya minimális. A városrészben található lakások 63%-a alacsony komfortfokozatú, nem teremtve megfelelő, egészséges életkörülményt lakói számára. A fizikai körülmények alacsony szintje mellett a lakosok rossz életszínvonalához az is hozzájárul, hogy a munkaképes korú lakosok 67,6%-a nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Az alacsony iskolai végzettség hátrányait jelzi, hogy a 8 általánossal sem rendelkezők több mint 50%-ának nincs rendszeres jövedelme. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat becsült adatai szerint a pokolhegyi területen 80%ban roma lakosság él. Az itt élő lakosok mostoha helyzetét jól jellemzik a segélyezési adatok: az állandó bevétel hiányát a területen élők segélyekkel igyekeznek pótolni, így az LFT-ben és rendszeres szociális segélyben részesülők aránya közel négyszerese a város egészére érvényes aránynak, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya magasabb 70%-nál, s a HHH gyermekek is közel négyszer annyian vannak a városrész lakosságán belül, mint az egész városban. Amint azt korábban láthattuk, az infrastrukturális adottságok is hiányokat mutatnak a szegregátum területén, több utcában hiányzik a gázellátás, nincsenek burkolt, pormentes utak és járdák. Az elemzésben bemutatott problémák kiküszöbölése és a szegregáció csökkentése érdekében a város elkészítette Anti-szegregációs programját, mely az IVS mellékletét képezi.

80


V. Stratégia A városrehabilitációs akciókat az integrált városfejlesztési stratégiára (IVS) alapozva kell megvalósítani. A stratégiával szemben követelmény, hogy a város jövőképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészben lévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. Ez az előfeltétele annak, hogy valóban integrált fejlesztések valósulhassanak meg. A városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat, gazdasági-társadalmi partnerek) bevonásával történik, a koncentráció elvének alkalmazásával. A városfejlesztési stratégiával és az ennek részét képező rehabilitációs akciókkal kapcsolatban egyaránt elvárás, hogy képesek legyenek mobilizálni és összehangolni mind a közösségi, mind a privát hozzájárulásokat. Tehát az integrált városfejlesztési stratégia fontos eszköze annak, hogy az elkövetkező időszakban a város beazonosítsa és koordinálja a különböző fejlesztési forrásokat és a stratégiához igazodó, gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben egyaránt fenntartható fejlesztéseket valósítson meg. A városi és a városrész léptékű helyzetelemzésre támaszkodva, valamint a módszertani követelményeket szigorúan követve Ráckeve város stratégiáját olvashatjuk ebben a fejezetben.

V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása Az integrált városfejlesztési stratégia Ráckeve város jövőképét 15-20 éves időtávra határozta meg, a város egészére vonatkozik, illeszkedik a településfejlesztési koncepcióhoz. A város társadalmi és gazdasági szereplőinek aktív közreműködésével, széles körű bevonásával került megfogalmazásra a város jövőképe, így biztosítottuk, hogy a bevont szereplők által képviselt érdekek, értékek, szándékok egymással harmonizált figyelembe vételével, ami biztosítja, hogy a jövőkép bírja legalább a legfontosabb érdekeltek egyetértését, számukra vonzó, motiváló tartalommal rendelkezzen. A várost jellemző, egyedi társadalmi, gazdasági és földrajzi környezetből következő lehetőségekre és kényszerítő körülményekre, valamint belső erőforrások által meghatározott adottságokra építve vonzó, reális fejlettségi állapotot fogalmaz meg. A város hosszú távú jövőképe (szlogenszerű megfogalmazás): Ráckeve, ahol kikötni érdemes A város hosszú távú jövőképe (átfogó cél városi szinten): A Duna partján, középkori városmagra épült környezeti és társadalmi értékeket megőrző, folyamatosan fejlődő, fenntartható, vendégváró víziváros A jövőkép leírása: Ráckeve város két fontos jellemzője, hogy a Duna partján fekszik, illetve, hogy városközpontja egy középkori városmagra épült. A jövőképben is utalás történik a fejlesztési irányok közül elsőként meghatározott turizmusra a vendégváró jelző segítségével. A funkcióbővítő tevékenységeknek a társadalmi és környezeti értékeket szükséges megőrizni, mégpedig fenntartható módon, úgy, hogy a jövő generációi is szabadon használhassák azokat. A jövőképben megfogalmazott fenntartható fejlődésnek van még egy to81


vábbi kritériuma is, mégpedig az, hogy folytonosnak is kell lennie. A szlogenszerű megfogalmazás így hangzik: Ráckeve, ahol kikötni érdemes. A város hosszú távú célja számszerűsített értékekben is kifejezhető. A célértékek a helyzetelemzés tendenciáira támaszkodva reálisan megvalósíthatók, összhangban vannak az akcióterület fejlesztési céljaival. A jövőképhez hasonlóan a tematikus célok is kifejezhetők mutatók segítségével, melyeket az alábbi táblázatban összegeztük. Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése

Adat forrása

Kiinduló érték Célérték Év Érték (fő) Év Érték (fő) 2006 9.574 2026 12.268 2006 120 2026 168 2001 1.594 2026 2.824

Lakónépesség KSH Élve születések száma KSH A lakónépességen belül a 0-14 KSH népszámlálás évesek száma A lakónépességen belül a 15-59 KSH népszámlálás 2001 5.506 évesek száma A lakónépességen belül a 60KSH népszámlálás 2001 1.669 évesek száma Helyi iparűzési adó nagysága Önkormányzati adatbázis 2009 196.841 eFt Helyi idegenforgalmi adó nagysága Önkormányzati adatbázis 2008 4.119 eFt Regisztrált vállalkozások száma Önkormányzati adatbá- 2009 1.010 db zis Lakossági elégedettség Önkormányzati adatbázis 2009 72%

2026

7.488

2026

1.956

2026 389.000 eFt 2026 9.650 eFt 2026 1.530 db 2016

92%

A jövőkép elérését segítő, városi szintű középtávú (7-8 éves) tematikus célok a következők: Turisztikai fejlesztések, mezőgazdasági, ipari potenciálok fokozott hasznosítása Identitástudat, közösségépítés, lokálpatriotizmus, tolerancia erősítése Ráckevén két tematikus cél került megfogalmazásra, az egyik az ágazatiságra utal, a másik pedig a lakosság, a helyi társadalom fejlesztésére vonatkozik. Az ágazati besorolás szerint elsődlegesen a turizmust kiszolgáló adottságok és lehetőségek maximális kihasználása a cél, de nem elhanyagolható a mezőgazdasági és az ipari potenciál fejlesztése sem. A különböző városrészek esetében a turizmus különböző ágazatainak fejlesztése jelent meg specifikus célként. A helyi társadalom tagolt, jelen van egy elöregedő őslakosság, egy fiatal, magas iskolázottságú réteg, a Déli óváros területén (a Pokolhegyen) található jelentős létszámú cigány szegregátum, a betelepülők jó része szociálisan hátrányos helyzetű, s az agglomerációs veszélyek feltehetően tovább nőnek… Jelentősek az oktatási és kulturális intézmények, események, csökken viszont a hagyományőrzés jelentősége. Problémákat vet fel a „helyi értékek”, a fejlesztési eredmények megőrzése. A fentiekből következő cél a közösségépítés, a lokálpatriotizmus és az identitástudat erősítése, amit a többségi és kisebbségi résztársadalomban egyaránt ki kell, hogy egészítsen a tolerancia, a másság elfogadása.

82


Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése Regisztrált vállalkozások száma (db) Kiskereskedelmi üzletek száma (db) Vendéglátóhelyek száma (db) Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Felsőfokú végzettségűek aránya (%) A fejlesztés eredményeként teremtett munkahelyek száma A helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma A projektek megvalósítása során elérhető többletszolgáltatások száma Új típusú funkciók betelepedése/funkcióerősítés a fejlesztéssel érintett területen Zöldfelületek növekedése Bűncselekmények számának csökkenése Parkolók száma Turisztikai szálláshelyek száma Kulturális, épített örökségi, turisztikai értékek feltárása

Üzlethelyiségek kihasználtsága

Adat forrása KSH

Kiinduló érték Év Érték 2006 1.102

Célérték Év Érték 2016 1.284

KSH

2006

135

2016

169

KSH KSH

2006 2006

55 256

2016 2016

108 362

KSH népszámlálás Önkormányzati adatbázis Önkormányzati adatbázis

2001

10,9

2011

17,0

2009

0 fő

2016

168 fő

2009

0 fő

2016

21 fő

2009

0 db

2016

42 db

2009

0 db

2016

15 db

2009

0%

2016

130%

2009

462 db

2016

380 db

2009

175 hely

2016

356 hely

2009

305 db

2016

555db

2009

0 db

2012

88%

2009

35.400 fő

2016

45.800 fő

2009

0 db

2016

6 db

Önkormányzati adatbázis Önkormányzati, rendőrségi adatbázis Önkormányzati adatbázis KSH, rendőrségi adatbázis Önkormányzati adatbázis Önkormányzati adatbázis Önkormányzati adatbázis

Önkormányzati/vállalkozói adatbázis Helyi társadalmi akcióban résztveÖnkormányzati vők száma adatbázis Együttműködések, hálózatok száma Önkormányzati adatbázis Helyi iparűzési adó nagysága Önkormányzati adatbázis Helyi idegenforgalmi adó nagysága Önkormányzati adatbázis Lakossági elégedettség Önkormányzati adatbázis

2009

2016 5 műemléki védettség alatt álló épület 2016 95%

196.841 eFt 2016 286.000 eFt

2008

4.119 eFt

2016

4.780 eFt

2009

72%

2016

90%

A tematikus cél megvalósítása esetén a következő, számszerűsíthető változások várhatók a városban. A kiinduló évet a 2006-os, illetve a 2001-es KSH adatok szolgáltatják, 2008tól 8 éves időtávban „gondolkodunk”. A turizmus kiemelt fejlesztésével, bővülésével számolunk. Ennek megfelelően a regisztrált vállalkozások száma 16,5%-kal, azaz 182 db-bal emelkedik. Leglátványosabb a vendéglátóhelyek számának emelkedése. Itt 96%os bővülést prognosztizáltunk, azaz reményeink szerint 2016-ban 108 vendéglátóhely várja majd a város és kistérség lakosságát, illetve az ide látogató turistákat. A nyilvántartott álláskeresők száma is jelentősen, 106 fővel (41%) csökken. A kiskereskedelmi üz-

83


letek száma negyedével, 34 db-bal emelkedik. A felsőfokú végzettségűek aránya – az országos tendenciáknak megfelelően bővül – a lakosság 17%-át teszi ki. A 7-8 éves tematikus célok, és a városrészekre kitűzött területi célok egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A városrészi célok teljesülése hozzájárul a tematikus célok eléréséhez, de agglomerációjuk nem eredményezi teljes mértékben a tematikus célok megvalósulását. A városrészi szintű célok 2-3 éves időtávra szólnak, így azok az időtáv mértékében járulnak hozzá a középtávú célok teljesüléséhez. A városrészi célok, melyek referenciapontját képezik a későbbi akcióterületi integrált fejlesztéseknek, a következők: Északi óváros Egészség- és wellness turizmus fejlesztése, tradíciók, hagyományok ápolása, közlekedési kapcsolatok bővítése, közintézmények létesítése A városrészi cél leírása: A városrészben az egészség- és wellness turizmus fejlesztése a kiemelt irány. A humán szolgáltatások fejlesztése kapcsán egy hiányzó közintézmény (óvoda) pótlása, illetve egyéb közintézmények létesítése aktuális. Ez a feladat annyiban egyedi, hogy itt a funkciók megerősítése, bővítése helyett, a funkciók egyik elemének pótlásáról beszélhetünk. A „soft” elemek iránti igény ebben a városrészben a legdominánsabb. A tradíciók, hagyományok ápolása szerepel a városi célban, de megjelenik egy szinttel feljebb is, a tematikus célok között. Az északi óvárosnak Budapesttel meglévő kiemelt kapcsolatait célszerű lenne bővíteni. A funkcióbővítés iránya A humán szolgáltatási funkciók közül az óvodai funkció megteremtése a cél, egyéb esetekben (környezetvédelmi, közlekedési, gazdasági) megerősítésről beszélhetünk. A turizmuson belül az egészség- és wellness turizmus itt koncentrálódik. Célcsoportok A városrészt egyrészt öregedő őslakosság, másrészt egy szociálisan hátrányos helyzetű, növekvő népességű csoport számára kell élhetővé tenni. Ugyanakkor a középfokú oktatási intézmény, a kulturális intézmények és rendezvények, a sportolási lehetőségek a város lakosságának minden szegmensét vonzzák, ugyanúgy, mint a kistérségben élőket. A terület az egészség- és wellness turizmus kiemelt célpontja, ehhez a funkcióhoz kapcsolódóan a rekreáció- és betegségmegelőzés fontosságát felismerő, széles társadalmi réteget képes vonzani a városrész, a kistérségen túli területekről is. A város és a kistérség lakosságának minden szegmensével számolnak, különös figyelmet fordítanak a városba látogató turistákra. Ráckeve északi részét kettévágja a kivezető Kossuth L. utca. Mindkét részén jelentős feltáratlan területek vannak. Jobb oldalán a termálstrand, melynek környezetében nagyívű fejlődés várható: szállodával (szállodákkal), apartmanokkal, egyéb szálláshelyekkel. Az itteni lakóterületek felértékelődése, így tehetősebb vásárlók betelepülése várható. A Kossuth utca bal oldalán jellemző a lakosság elöregedése, s valóban jelentek meg szegregálódási tünetek, de amennyiben az utca jobboldala a várható módon fejlődik, az ezen az oldalon is pozitív hatást fejt(het) ki. Szociális probléma, szegregáció A városrészben az őslakosság elöregedése jellemző, ugyanakkor az agglomerációs gyűrű tágulása következtében megjelent a lumpenizálódás, a hátrányos helyzetű csoportok beköltözése is, amit a fentiekben leírt fejlődés eredményeként sikerült megállítani. Elérhetőség, közlekedés A fővárosi közlekedési kapcsolatok jónak mondhatók, amit tovább javíthat a Csepelszigeti gerincút megépítése, egyúttal veszélyeztetheti az elővárosi vasúttal kapcsolatos 84


fejlesztések elmaradása, elhúzódása. Az egyre erősödő átmenő forgalom együtt jár – többek között – a zajterhelés növekedésével és a közlekedésbiztonság romlásával. Ezzel együtt az Északi részen jók a természeti kapcsolatok az itteni erdős-ligetes Tókerttel, illetve a közeli Dunával. A természeti környezet akár gyalogosan is elérhető, az árvízvédelmi töltés melletti Tókert utca kerékpározásra remekül alkalmas. Közösségi tér, köztér A kulturális intézmények és tevékenységek ebben a városrészben koncentrálódnak, ugyanakkor a város prominens szereplői a hagyományőrzés gyengülését diagnosztizálták. A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben. Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése

Adat forrása

Lakónépesség (fő)

KSH

A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%)

KSH


KSH

A lakónépességen belül a 60- évesek aránya (%)

KSH

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)

KSH KSH

Kiinduló érték Célérték Év Érték Év Érték népszám2001 2.573 2010 3.100 lálás népszám2001 16,7 2010 18 lálás népszám2001 61,1 2010 63 lálás népszám2001 22,2 2010 19 lálás népszám2001 12,4 2010 15 lálás népszám2001 42,0 2010 39 lálás

Déli óváros és városközpont A városrész differenciált és integrált társadalmi-környezeti fejlesztése, a kulturális és a gasztronómiai turizmus bővítése, a kistérségi szerepkör erősítése A városrészi cél leírása: „Régi” Városháza, templomok, Szulai-tó, Duna – a felsorolt épített és természeti környezeti értékek mind ebben a városrészben, annak is városközponti részén találhatók. A városi és dunai kapcsolat egyedülálló. A közintézmények, valamint a kereskedelmi és a szolgáltatási kínálat is ezen a területen koncentrálódik. A társadalom sokszínű. Jelen van egy módosabb kertvárosi réteg és a városrész déli-délnyugati részén egy nagylétszám, területileg is jelentős cigány szegregáció. Veszélyt jelent a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok további bevándorlása. A városközponti közlekedés nehézkes. Gondot okoz a parkolás, a szűk utcák és a veszélyes útkereszteződések a gyakorlott autóvezetőket is próbára teszik. A környezeti szennyezettség legfőbb okozói (a városrész déli-délnyugati részén) a homokbánya és az illegális hulladéklerakó. Az utak és a felszíni vízelvezetés műszaki állapota nem kielégítő. A környezeti veszélyeztetettség fokozódása a fővárosi ivóvízbázist is veszélyezteti. A beruházásoknál, fejlesztéseknél fokozottan ügyelni kell az értékek megőrzésére, a humán és gazdasági fenntarthatóságra. A városrészi társadalom és a környezet sokszínű, ennek megfelelően differenciált és integrált fejlesztésekre van szükség. A turizmus ágai közül a kulturális és a gasztronómiai turizmus van jelen a városközponti részen. A kistérségi szerepkör hatásai is itt érződnek leginkább.

85


A funkcióbővítés iránya A meglévő funkciók megerősítése a cél: gazdasági, közlekedési, közigazgatási szolgáltatások, közigazgatás, környezetvédelem. A közigazgatási és a közösségi funkció itt koncentrálódik. Célcsoportok A városrészi társadalom sokszínű. A módosabb kertvárosi réteg és a szegregálódott cigány lakosság együtt él a városrészben. A közintézmények, a kereskedelem és a szolgáltatások révén a kistérség teljes lakossága érintett. A kulturális és a gasztronómiai turizmus révén a városba érkező minden látogató, a belföldi és a külföldi turista egyaránt célcsoportnak tekinthető. Szociális probléma, szegregáció A városrész déli-délnyugati részen van egy jelentős, a KSH 2001. évi adataitól saját vizsgálatunk szerint jelentősen nagyobb, mintegy 1.100 fős cigány szegregáció. A lakhatási, gazdaságfejlesztési és képzési programok egymásra épülése jelentős helyi társadalomfejlesztési potenciált mozgósít, csökkenti a szegregátumban élő lakosság számát. Közlekedés A városközponti közlekedés nehézkes, gondot okoz a parkolás. A szűk utcák és a veszélyes útkereszteződések száma magas. Az utak műszaki állapota nem kielégítő. Közösségi terület, köztér A közösségi célú épületek, terek állapota nem kielégítő, kihasználtságukra az időnkénti zsúfoltság, túlterheltség jellemző. A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben. Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése Lakónépesség (fő)

Adat forrása

KSH népszámlálás A lakónépességen belül a 0-14 éve- KSH népszámsek aránya (%) lálás A lakónépességen belül a 15-59 éve- KSH népszámsek aránya (%) lálás A lakónépességen belül a 60- évesek KSH népszámaránya (%) lálás Felsőfokú végzettségűek a 25 éves KSH népszámés idősebb népesség arányában (%) lálás Foglalkoztatott nélküli háztartások KSH népszámaránya (%) lálás



2001

19,8

2010

23

2001

62,4

2010

63

2001

17,8

2010

14

2001

9,4

2010

10

2001

43,2

2010

44

A lakónépesség előre jelzett növekedésére a cigány népesség magas reprodukciója is hatással van, a direkt, és a spontán beköltözések ellen tesz a város.

86


Újtelep Lakó- és pihenőövezetek, szigetek, valamint a szabadidős turizmus további fejlesztése; az ipari területek gyors fejlődése, a gazdasági funkció bővítése A városrészi cél leírása: Az Újtelep városrészben fejleszthető ipari park és jelentős, szabad zöld területek „várnak” fejlesztésre. A Duna gyalogos megközelíthetősége az egész partszakaszon biztosított, fürdőző helyek állnak rendelkezésre, adottak a sportolási lehetőségek, és egy szálloda is kínálja szolgáltatásait. A közbiztonság erőssége a területnek. A városrész kellemes lakó- és üdülő övezetként jellemezhető. A lakosság differenciált: jelen van egy fiatal, magasan kvalifikált réteg és egy elöregedő üdülőlakosság. A városközpont intézményei nehezen megközelíthetők, a tömegközlekedés is elégtelen. Az üdülőterületek, szigetek és a régi Fanyilas területe csatornázatlan, gondot okoz továbbá a kiépített utak hiánya. Üdülőövezet lévén az infrastruktúra biztosításának igénye majdnem megoldhatatlan a támogatási források hiányában. A Somlyó-sziget feltáratlan. Hiányoznak a játszóterek, nem ritkák az illegális hulladéklerakók. Az Újtelep fellendülését segíti a turizmus iránti igény és annak támogatottsága, valamint a befektetői érdeklődés, mely az ipari területek vonatkozásában jól érzékelhető. Veszélyt jelent a Duna-ág kotrásának elmaradása, a vízminőség romlása. A belső adottságok és a külső lehetőségek-veszélyek figyelembe vételével a városrész célja a szabadidős turizmus és az ipar fejlesztése, valamint a lakó- és pihenőövezetekben, illetve a szigetekben rejlő további lehetőségek kihasználása. A funkcióbővítés iránya A meglévő funkció megerősítése a cél: gazdasági, közlekedési, humán szolgáltatási, környezetvédelmi. Az ipari park révén a gazdasági funkción belül az ipar megerősítésének igénye ide koncentrálódik. A kiemelten fejlesztendő turizmus ágak közül a szabadidős turizmus területe ez a városrész. Célcsoportok A területet az elöregedő üdülőlakosság és a fiatal, magasan képzett lakosság számára egyaránt élhetővé, szolgáltató baráttá kell tenni. A szabadidős turizmus által a sportot, szabadidős fürdőzést kedvelőknek is célpontja ez a terület. Az ipar révén pedig az ipari vállalkozások és azok alkalmazottjainak elvárásait is teljesíteni szükséges. A városrész fejlődésében gyakorlatilag a város és a kistérség teljes lakossága érintett, a gazdasági ágak ipar és turizmus révén a térségi, sőt a távolabbi lakóhelyű befektetni, üdülni vágyók, vállalkozni szándékozók is érintettek. Szociális probléma, szegregáció A szociális probléma úgy jelentkezik, hogy az elöregedő üdülőlakosság nem tudja megfelelő színvonalon fenntartani, felújítani ingatlanjait, s ez a terület leértékelődéséhez, egyes részek periferializálódásának fokozódásához vezet. A fejlesztések - az északi óvároshoz hasonlóan – eredményeként, reményeink szerint a terület felértékelődik, s a lakosság részben kicserélődik, magasabb státuszú, iskolázottabb réteg költözik oda. Elérhetőség, közlekedés A Duna gyalogos megközelíthetősége az egész partszakaszon lehetséges. Az Újtelepről viszont a városközpont intézményei nehezen megközelíthetőek, a tömegközlekedés – a komp és autóbusz közlekedés – elégtelen, a szigetekre csak komppal, illetve csónakkal lehet bejutni. Közösségi terület, köztér A közösségi terek közül a játszóterek hiányát emelték ki a helybeliek. 87


A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben. Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése

Adat forrása

Lakónépesség (fő)

KSH


KSH


KSH

A lakónépességen belül a 60- évesek aránya (%)

KSH

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népes- KSH ség arányában (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) KSH

Kiinduló ér- Célérték ték Év Érték Év Érték népszámlá- 2001 1.212 2010 1.800 lás népszámlá- 2001 15,8 2010 17 lás népszámlá- 2001 60,7 2010 62 lás népszámlá- 2001 23,4 2010 21 lás népszámlá- 2001 14,4 2010 16 lás népszámlá- 2001 42,6 2010 40 lás

88


A háromszintű célhierarchia Jövőkép- tematikus célok- városrészi célok Jövőkép: A Duna partján, középkori városmagra épült környezeti és társadalmi értékeket megőrző, folyamatosan fejlődő, fenntartható, vendégváró víziváros: Ráckeve, ahol kikötni érdemes

Tematikus cél: Turisztikai fejlesztések, mezőgazdasági, ipari potenciálok fokozott hasznosítása

Északi óváros - városrészi cél: Egészség- és wellness turizmus fejlesztése, tradíciók, hagyományok ápolása, közlekedési kapcsolatok bővítése, közintézmények létesítése

Tematikus cél: Identitástudat, közösségépítés, lokálpatriotizmus, tolerancia erősítése

Déli óváros és városközpont városrészi cél: A városrész differenciált és integrált társadalmi-környezeti fejlesztése, a kulturális és gasztronómiai turizmus bővítése, a kistérségi szerepkör erősítése

Újtelep - városrészi cél: Lakó- és pihenőövezetek, szigetek, valamint a szabadidős turizmus további fejlesztése; az ipari területek gyors fejlődése, a gazdasági funkció bővítése


V.1.1. A célrendszer koherenciája A három városrészre kijelölt célok illeszkednek egymáshoz, a célrendszer nem eredményezi zárványok kialakítását. A város tudatosan tervezi és teríti szolgáltatásait és azok városi szintű megoszlását. A városrészekre kitűzött célok funkcióbővüléssel járnak. Az egyes városrészekbe tervezett indikatív tevékenységek és a hozzájuk rendelhető funkciók kapcsolatának bemutatásával kívánjuk állításunkat alátámasztani. Északi óváros Indikatív tevékenység Vízi kikötők fejlesztése, meglévők korszerűsítése Állandó kertkultúra bemutató Turisztikai szálláshelybővítés A Vámház II. világháborús emlékművé alakítása Belterületi utak szilárd burkolattal történő kiépítése Ady Endre Gimnázium felújítása „Régi” Városi Könyvtár felújítása Városi óvoda férőhely bővítése Játszóterek létesítése Elfojtott szénhidrogén-kutató fúrás, 92oCos gyógyvíz hasznosítása Térfigyelő rendszer kialakítása, sebességkijelző táblák felállítása Belterületi csapadékvíz-elvezetés és – gyűjtés Települési tavak környezetének revitalizációja Belterületi Duna part részleges felújítása A szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból (üdülőterületek csatornázása)

Funkció Gazdasági (turisztikai)

Közlekedési Humán szolgáltatási

Környezetvédelmi

Az északi óvárosban legerősebb a környezetvédelmi funkció megerősítése iránti igény, 7 indikatív tevékenység szolgálja a megvalósítását. A fentieken kívül a gazdasági, a közlekedési és a humán szolgáltatási funkció megerősítése is cél. A gazdasági funkción belül a turizmus a leghangsúlyosabb a városrészben. Déli óváros és városközpont Indikatív tevékenység Hajómalom rekonstrukciója Vízi kikötők fejlesztése, meglévők korszerűsítése Fekete Holló étterem felújítása és bővítése Gazdasági Szolgáltatóház kialakítása Belterületi utak szilárd burkolattal történő kiépítése Fizetős felszíni parkolók kialakítása

Funkció Gazdasági (turisztikai)

Közlekedési

90


Közlekedési konfliktusok csökkentése a belváros forgalmi rendjének átalakításával Városi óvoda férőhely bővítése Árpád Fejedelem Általános Iskola központi épületegyüttes bővítése és felújítása Művelődési Ház átalakítása, bővítése Polgári iskola átalakítása funkcióváltással könyvtárrá Egészségügyi centrum kialakítása („kék ház”) Szociális szolgáltatások bővítése és fejlesztése megújuló környezetben Ráckevén „Régi” Városháza épületének helyreállítása, bővítése Játszóterek létesítése Partvédelem, vízépítés Térfigyelő rendszer kialakítása, sebességkijelző táblák felállítása Települési tavak környezetének revitalizációja Belterületi Duna part részleges felújítása Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból (üdülőterületek csatornázása)

Humán szolgáltatási

Közigazgatási

Környezetvédelmi

A déli óváros és városközpont városrész mutatja a funkciók tekintetében a legszínesebb képet. A többi városrészhez hasonlóan itt is a környezetvédelmi funkció megerősítésének igénye az egyik legjelentősebb, de a humán szolgáltatási funkció is azonos súlyú. A többi funkció: gazdasági (turisztikai), közlekedési, közigazgatási közül az előbbi kettő megjelenése nagyjából egyenlő súlyú, a közigazgatási funkció kevésbé jelentős. A közigazgatási funkció itt koncentrálódik, hatása az egész városban érződik.

91


Újtelep Indikatív tevékenység Sport- és rendezvénycsarnok építése Ipari Park II. ütem megvalósítása Vízi kikötők fejlesztése, meglévők korszerűsítése Belterületi utak szilárd burkolattal történő kiépítése Somlyó-sziget közlekedés és közvilágítás fejlesztése Játszóterek létesítése Partvédelem, vízépítés Térfigyelő rendszer kialakítása, sebességkijelző táblák felállítása Belterületi Duna-part részleges felújítása Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból (üdülőterületek csatornázása) Ráckevei dunai strand fejlesztése

Funkció Gazdasági

Közlekedési

Környezetvédelmi

Az Újtelep városrészben a környezetvédelmi, a gazdasági és a közlekedési funkciók bővítése a cél. A gazdasági funkción belül itt jelenik meg az ipar erősítésének igénye. Összefoglalóan elmondható, hogy mindegyik városrészben a legjelentősebb feladat a környezetvédelmi funkció megerősítése. Ezt követi a gazdasággal és ezen belül is a turizmussal összefüggő célok megoldása.

V.1.2. Környezeti hatások értékelése A város történelménél és fekvésénél fogva a helyi-(kis)térségi gazdaság egyik lehetséges húzóágazata, kitörési pontja a turizmus lehet. Az általános érvényű elvárásokon, jogszabályi előírásokon túl ezért is szükségszerű a környezet védelmének javítását kiemelt feladatként kezelni. A fentieket jól alátámasztják az előző fejezetrésznél ismertetett funkciók és az azokhoz tartozó indikatív tevékenységek. A települési környezet és a településszerkezet legfőbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. Ráckeve város a Csepel-szigetre épült, síkvidéki település. Így jellegéből adódóan meghatározó a terület vízháztartása, beleértve a körülölelő természetes vízfolyásokat, a talajvíz helyzetét, valamint a lefolyástalanságból eredő csapadékvíz és belvíz problémákat. A fővároshoz való közelség egyes fővárosi funkciókból, illetve a fővárost kiszolgáló agglomeráció tevékenységéből környezetileg nem szerencsés, a településen megjelenik például a nagyvárosi tisztítatlan szennyvizek hatása, a várost ellátó erőművek levegőszenynyezése, a fővárosból az agglomerációba menekülő lakosság megfelelő infrastruktúrával nem rendelkező területen történő letelepedéséből adódó környezetszennyező hatások (pl. csatornázatlan üdülőterületek, közlekedés, hulladék-elhelyezés, kóbor állatok). Maga a település szerkezete a kialakult állapotban nem kellően szelektált a településen belüli településszerkezeti kategóriák és funkciók szerint. Ma még együtt van a lakóterületi, az üdülőterületi, az ipari üzemi, az állattartási és a mezőgazdasági tevékenység. Ezek a funkciók egymást sokszor nagymértékben zavarják, a város környezeti állapotát rontják. Ugyancsak településszerkezeti tényező, hogy a város főúthálózata sem nyomvonalá-

92


ban, sem kapacitásában nem tudja kielégíteni az igényeket, ugyanakkor forgalma folyamatosan nő. A helyi fejlesztések kapcsán figyelembe kell venni azt is, hogy a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágon átívelő Árpád-híd és a Lórév-Adonyi komp az ország közlekedésében az egyik fontos kelet-nyugati tengely. A települési környezet állapotának javítása érdekében a kistérség, a Csepel-szigeti települések önkormányzatai és Pest megye együttműködésében készült el a megye környezetvédelmi programja. Ráckeve város is rendelkezik környezetvédelmi programmal, melyet a képviselő-testület 2004-ben fogadott el. A település erős lobbi tevékenységet folytat, hogy a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágat terhelő délpesti szennyvíztisztító telep elfolyó tisztított szennyvize átvezetésre kerüljön a Duna folyóba, hogy folytassák, és befejezzék a ráckevei Duna-ág iszapmentesítését, hogy mielőbb kezdődjön meg és fejeződjön be a Csepel-szigeti gerincút kialakítása. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág (RSD) vízminőségi helyzete jelenleg számos problémával terhelt, a gazdaság fejlődéséhez, a turizmus, az üdülési és rekreációs területhasználat fejlesztéséhez az egyik legfontosabb előfeltétel a megfelelő vízminőség és vízmennyiség biztosítása. Ezt a feladatot Ráckeve önkormányzata saját hatáskörben nem képes megoldani, külső és hathatós kormányzati segítséget vár ehhez. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) 2007 augusztusában indította útjára az úgynevezett „RSD Projektet”, amelynek célja a Ráckevei (Soroksári) Dunaág vízgazdálkodásának és vízminőségének javítása, valamint a térség gazdaságának vízhasználatokkal összefüggő fejlesztése. A Csepel-szigeti gerincút megépítéséhez a szükséges területek 70 százalékát már megvásárolták, a kiviteli tervek 2009. június végéig elkészültek, az építkezés pedig november végén indult meg és egy éven át tart majd. Az út - mely egyelőre a tököli repülőtértől Csepel határáig készül el - megkönnyíti majd a főváros megközelítését a déli irányból, és csökkenti Szigetszentmiklós és Halásztelek átmenő forgalmát. A környéken jelenleg kaotikus a közlekedés, gyakoriak a dugók. A 4,6 milliárd forintos beruházást tavaly februárban a közép-magyarországi operatív programban nevesítették, forrásként pedig európai uniós pénzeszközt jelöltek meg rá. Tavaly decemberben megkötötték a támogatási szerződést is. A 7/2001. (III. 30.) NKÖM rendelet Ráckeve város területén műemléki jelentőségű terület védetté nyilvánításáról és műemléki környezetének kijelöléséről szól. A műemléki jelentőségű terület kijelölésének célja, hogy a város fejlődése és rehabilitációja egységes, értékvédő szemlélettel történjen, valamint a középkori, sajátosan vízpartra támaszkodó városszerkezet, a középkori eredetű rác kereskedőváros tovább élő épületállománya, valamint a J. L. Hildebrandt építette Savoyai-kastély védelme és a város szerves harmóniája megvalósuljon. A műemléki jelentőségű terület határa: Keleten az 55 hrsz. út csatlakozási pontjától a Duna-part vonala D-re az 567 hrsz. D-i határáig, majd Ny-ra a 715 hrsz. DK-i sarkáig, innen É-ra a Szent János tér páros oldalának utcavonalán a Móricz Zsigmond utca páratlan oldalának utcavonalán a Gábor Áron utcáig - itt a 2503 hrsz. telek utcavonalán Éra a Hunyadi János utcáig -, majd a 294-297 hrsz.-ú telkek hátsó határán a Keve utcáig. A 285 hrsz. utcavonalán, majd a 304, 307, 308, 310 hrsz.-ok É-i határán az Ady Endre utcáig - ennek páros oldali utcavonalán a 345-360 hrsz.-ig -, innen É-ra tovább az Ady Endre u. páros oldalának hátsó telekhatárain a 260 hrsz.-ú telektől a 83/1 hrsz.ú telek ÉK-i sarkáig - innen a 83/1 hrsz.-ú telek É-i határa mentén az Erzsébet térig -, ezen át É-ra a Gárdonyi Géza sorig, majd annak Ny-i oldalán a 2940/2 hrsz.-ig, K-re fordulva a 2954/3 hrsz. telek É-i és K-i határán a 67. hrsz. telek ÉNy-i sarkáig, innen D-

93


re a 68 hrsz. Ny-i és D-i határán a Kossuth Lajos utcáig, végül az 55 hrsz.-ú út É-i határán a Dunáig. Az indikatív tevékenységek eredményeként a városban felszámolják a poros utakat pormentes burkolatok kiépítésével. Alternatív közlekedési útvonalak megjelölésével, a zavartalan, folyamatos forgalom biztosításával elérik, hogy a járművek által kibocsátott légszennyező anyagok koncentrációja és a zajterhelés minimális legyen. A kerékpárutak kiépítése, hálózatos összekapcsolása is növeli a közlekedési biztonságot, lehetőséget biztosít alternatív közlekedési módok választására. Ugyancsak a balesetveszély csökkentését szolgálja a sebességkijelző táblák felállítása. Nő a csatornázott területek aránya. A belvárosi forgalom egyirányúsítása kapcsán elvégzendő felújítási munkák hozzájárulnak a közúti közlekedés és a forgalomszervezés korszerűsítéséhez, a városközpont motorizációs terhelésének csökkentéséhez, a parkolási problémák megoldásához, a közúti közlekedés biztonságának növeléséhez, a balesetek számának csökkentéséhez. A közúti forgalom visszaszorítása hozzájárul az esetlegesen bekövetkező környezeti károk, a zajés légszennyezés elkerüléséhez. A zöldfelületek folyamatos növelése és minőségi fenntartása a településkép javításához és az életminőség emelkedéséhez járul hozzá. A városban kiemelt figyelmet kap a biológiai allergén növények (pl. parlagfű) irtása, a telepítésnél pedig előnyben részesítik az őshonos egyedeket. A települési tavak revitalizációja során folyamatosan figyelik a Szulai-tó és a Kastély-tó állapotát, a szükséges növényzet-gyérítéssel, mesterséges vízpótlással, haltelepítéssel biztosítják tisztaságát. Az úgynevezett vízi állások további létesítését az önkormányzat megtiltja, a meglévők karbantartására, rendeltetésszerű használatának megvalósítására különös figyelmet fordítanak. A természetes környezet mellett a műemléki épületek állagmegóvása és funkcióval való megtöltése is fontos városi cél. A településkép további javítása érdekében fokozatosan megszüntetjük, föld alá helyezik a városban elburjánzott légvezeték-hálózatot, ezzel megszüntetve a nemkívánatos oszloperdőket.

V.2. A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése A következő táblázatban összefoglaltuk azokat a tevékenységeket, beavatkozásokat, melyeket az önkormányzat a 2009-2013 közötti időszakban, és azt követően kíván megvalósítani. Minden projekt kapcsán megjelöltük a megvalósítás pontos helyét, az akcióterületet, az érintett városrészt, a tevékenység tervezett ütemezését, a szükséges forrásokat és az esetleges bevételeket, a tevékenység gazdáját és a tevékenység állását.

94

Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia A projekt megnevezése

Akcióterület

A megvalósítás Összes bruttó során érintett költség városrész (mFt) Északi óváros 3.000

Tókert fejlesztés

Tókert

Turisztikai szálláshely bővítés Állandó kertkultúra bemutató Belterületi csapadékvízelvezetés és gyűjtés

Tókert

Északi óváros

Tókert

Északi óváros

Gábor Áron u.Rákóczi u. – Báthory u. – Árpád u. és térsége Kossuth. Lajos u. 82. (hrsz: 50)

Északi óváros

Ady Endre Gimnázium felújítása I-II. ütem

„Régi” Városi Könyvtár felújí- Kossuth Lajos u. tása 51. (hrsz: 374, 375) Vámház II. világháborús emÁrpád híd lába lékművé alakítása Elfojtott szénhidrogén-kutató Újhegy (külterület) fúrás, 92oC-os melegvíz hasznosítása

Északi óváros

Északi óváros Északi óváros Északi óváros

A projekt gazdája/a projekt jelen- Ütemelegi állása zés (év) 2005Magántőke + önRáckeve Város Önkormányzata, 2012 kormányzati forrás Közel 8 ha alapterületű ingatlant hirdetett meg az önkormányzat hasznosításra. 800 Tókert Projekt Kft. Tókert Projekt Kft. 20092012 204 Magántőke Ráckeve Város Önkormányzata 20082012 175 KMOP-3.3.1/B-2008 Ráckeve Város Önkormányzata 20092010 A beruházás folyamatban van

Ráckeve Város Önkormányzata Összes 80, ebből Önkormányzati saját A tornaterem felújítása folyamatban I. ütem 0,5 forrás, lakossági van. téglajegyek értékesítése 300 Forráskutatás foRáckeve Város Önkormányzata lyamatban 3 Önkormányzati saját forrás. Jelenleg nem magántőke ismert

Somlyó-sziget közlekedés és Somlyó-sziget közvilágítás fejlesztése Ráckevei Dunai strand fejDömsödi u. 2-4. lesztése (hrsz: 5113, 5114, 5139)

Újtelep

430

Újtelep

163

Sport- és rendezvénycsarnok Dömsödi u. 34. építése Ipari Park II. ütem megvaló- 51. sz. út mellett sítása Hajómalom rekonstrukciója Duna

Újtelep

280

Újtelep Déli óváros és

Forrás

Forráskutatás folyamatban van Forráskutatás folyamatban

Forráskutatás folyamatban magántőke Forráskutatás folyamatban 15+15=30 Önkormányzati köl-

Ráckeve Város Önkormányzata A beruházás megvalósítás alatt áll. Ráckeve Város Önkormányzata A hasznosítási szakvélemény folyamatban, aláírt megállapodás a MOL Rt-vel. Ráckeve Város Önkormányzata Ráckeve Város Önkormányzata, A Dunai strand egy részét (minimum 3 000 m2, maximum 6000m2 területet értékesíteni kíván az önkormányzat.) Ráckeve Város Önkormányzata Ráckeve Város Önkormányzata Molnár Céh Alapítvány

20092012 20112013 20082009 20092011 20112013 20092012 20112013 20112013 2009-

95


Fekete Holló Étterem felújítása, bővítése Üzletház bővítése, üzletek, szolgáltatóegységek kialakítása Vízi kikötők fejlesztése, meglévők korszerűsítése

Kossuth L. u. 1. (hrsz.: 441) Kossuth L. u. 18.

Kovács J. Gyula sétány Skarica Máté sétány Szegedi Kis I. Sétány Egészségügyi centrum kiala- Szent István tér 5. kítása („kék ház”) Szociális szolgáltatások bőví- Szent István tér tése és fejlesztése megújuló 10. környezetben Ráckevén Művelődési Ház átalakítása, Kossuth Lajos u. bővítése 14-16. (hrsz: 910) Kossuth L. u. Ady Közlekedési konfliktusok Endre u., Móricz csökkentése a belváros forgalmi rendjének átalakításá- Zs. u., Szent István tér val Polgári iskola átalakítása, Kossuth u. 9. funkcióváltással könyvtárrá Gazdasági szolgáltatóház kiEötvös u. 1. alakítása Fizetős felszíni parkolók kiAdy. Endre u. 6-8alakítása 10. „Régi” Városháza épületének Kossuth Lajos u. helyreállítása, bővítése I-II. 25. (hrsz: 408) ütem Árpád Fejedelem Általános Iskola központi épületegyüttes bővítése és felújítása III-III ütem

Kölcsey u. 7. (hrsz: 488)

városközpont Déli óváros és városközpont Déli óváros és városközpont

200

csön Magántőke

15

Magántőke

Északi óváros, Déli óváros és városközpont, Újtelep

20

Magántőke

Déli óváros és városközpont Déli óváros és városközpont

85 Önkormányzati saját forrás 53 KMOP-4.5.1-20080021

Déli óváros és városközpont

1100


455

Déli óváros és városközpont Déli óváros és városközpont Déli óváros és városközpont Déli óváros és városközpont

100


24 52 Teljes költség 730, ebből I. ütem 15

Forráskutatás folyamatban KMOP-5.2.1/B pályázatra benyújtva

A projekt megvalósítás alatt áll. FLOOR PROFIL Investment Kft. A projekt megvalósítás alatt áll. Dunakorzó Kkt. A projekt megvalósítás alatt áll.

2010 20092010 20092010

A projekt megvalósítás alatt áll.

20082011

Ráckeve Város Önkormányzata A beruházás folyamatban van Ráckeve Város Önkormányzata

20092010 20092010

Ráckeve Város Önkormányzata, A kivitelezési szintű tervdokumentáció rendelkezésre áll. Ráckeve Város Önkormányzata

20112015

KMOP-5.2.1/B páRáckeve Város Önkormányzata lyázatra benyújtva KMOP-5.2.1/B páRáckeve Város Önkormányzata lyázatra benyújtva KMOP-5.2.1/B páRáckeve Város Önkormányzata lyázatra benyújtva Ráckeve Város Önkormányzata, A beruházást az önkormányzat tartalé- A házasságkötő terem berendezéseikainak terhére fede- nek modernizálására kiírt közbeszerzi. zési eljárás lezárult.

Teljes költség A beruházást az ön275, ebből I. kormányzat saját ütem 92 forrásából fedezi.

Ráckeve Város Önkormányzata Tornaterem felújítás és a világítás korszerűsítése megkezdődött.

20102011 20102011 20102011 20102011 20092015

20092013

96

Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia Szennyezőanyagok kivezeté- Teljes üdülőterület se a parti sávból (üdülőterületek csatornázása) Belterületi utak szilárd burkolattal történő kiépítése

Táncsics u., Iskola u., Béke u., Évszak u., Kert u., Állomás köz., Sport u., Csillag u., Bálványfa u., Csörgőfa u., Berkenye u., Almafa u., Tölgyfa u., Nyírfa u., Szivarfa u., Platánfa u., Juharfa u. Belterületi Duna part részleSkarica M. séges felújítása tány., Kovács J. Gy. sétány., Malom öböl, Kastélypark Települési tavak környezetéKastély-tó, nek revitalizációja Szulai-tó Városi óvoda férőhely bővítése

Ifjúság u. (hrsz: 497) Iskola u. (hrsz: 1653)

Térfigyelő rendszer kialakítá- Ady E. u., Árpád tér, sa, sebességkijelző táblák felállítása Gábor Á. u., Iskola u., Nowaco u., Dömsödi u., Bercsényi u., Elnök tér, Peregi Dunasor, Lacházi u. Partvédelem, vízépítés Senki-sziget

KEOP-2009-2.2.1 pályázat előkészítés alatt

Ráckeve Város Önkormányzata

20092012

140 A forráskutatás folyamatban van


20092011




20112012

Északi óváros, Déli óváros és városközpont Déli óváros és városközpont, Északi óváros



20112012



20092013


5 A forráskutatás folyamatban van.


2010

Újtelep



2010

Északi óváros, Déli óváros és városközpont, Újtelep Északi óváros, Déli óváros és városközpont, Újtelep

1.450

97

Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia Játszóterek létesítése

Göncöl tér, Kastély park

Északi óváros, Újtelep



20092011

98


A projekteket bemutató felsorolás végén jegyezzük meg, hogy az óvodai férőhely bővítése és az Árpád Fejedelem Általános Iskola központi épületegyüttes bővítése és felújítása projektek kapcsán különös figyelmet fordít a város az elfogadott Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban foglalt vállalások teljesítésére. S mindennemű fejlesztés, beruházás esetén érvényesíti a települési esélyegyenlőségi program, valamint az anti-szegregációs terv elveit, a hátrányos helyzetű csoportok segítése érdekében. A 2009-2015 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölésére vonatkozóan többféle megoldást alkalmaztunk. Első lépcsőben – a szakértői egyeztetések eredményeként és a lakossági igényeket figyelembe véve – csoportosítottuk az indikatív tevékenységeket városrészek, illetve funkciók szerint. Második körben meghatároztuk minden egyes indikatív tevékenység megvalósításának pontos helyét, az ütemezést és a szükséges forrásokat. Harmadik lépcsőben pedig meghatároztuk az akcióterületeket (3 db), melyek a városfejlesztés gócpontjai, kiemelkedő fejlesztési területei lehetnek. Az akcióterületek kapcsán az ott megvalósítandó indikatív tevékenységek (projektek) szükségességének leírására és a projektek tartalmának bemutatására vállalkoztunk, meghatároztuk a fejlesztés összköltségét, és annak összetételét. Az akcióterületek fejlesztési projektjei jellemzően a megnövekedett és folyamatosan növekvő állandó lakosság igényeit együtt törekednek kielégíteni az ideiglenes lakossággal, valamint a turizmus igényeivel, amelyekben fellelhetők a környezetvédelemmel, a környezet minőségének javításával összefüggő célok is. A helyi és kistérségi igények és a pályázati források, a megindult fejlesztések találkozásának eredményeként az elsőként megvalósítandó akcióterületi fejlesztés a „funkcióbővítő rehabilitáció” akcióterülete, és az anti-szegregációs akcióterület. A projektek gazdája mindkét esetben az önkormányzat. Ezzel párhuzamosan, magánerős befektetésként valósulhat meg a Tókert fejlesztés. A Tókert fejlesztés megvalósításának idejét nagyban befolyásolja a piaci kereslet, a válság esetleges elhúzódása. A városközpont és a tókert fejlesztés akcióterületek esetében különösen fontos az összeköttetés biztosítása, vagyis a városközpontba látogatók figyelmének felhívása a Tókert nyújtotta lehetőségekre és a fürdőzési vagy egyéb turisztikai szándékkal a városba érkezőknek a városközpont kereskedelmi-szolgáltatási erőterébe „csalogatása”. Az anti-szegregációs akcióterület esetében pedig a legfontosabb cél a szegregáció oldása. Az elsőként megvalósítandó fejlesztések az északi óváros, illetve a déli óváros és városközpont városrészekben találhatók. „Funkcióbővítő rehabilitáció” akcióterülete A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Hajómalom rekonstrukció 30 2009-2010

A hajómalom rekonstrukció megvalósítása magánerős beruházásként folyamatban van, érinti a funkcióbővítő rehabilitáció akcióterületét is. Az egykori hajómalom a város egyik jelképe volt. A projekt tartalma a vízre telepített malom újjáépítése, részben eredeti alkatrészekkel, turista látványosságként. Tekintettel arra, hogy ma már a Duna ág gyakorlatilag állóvíz, a látványt villanymotor segítségével biztosítják. A projekt gazdája a Molnár Céh Alapítvány. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Fekete Holló étterem felújítása, bővítése 200 2009-2010

A műemlék épület sokáig étteremként funkcionált, de évekig üresen állt, állapota romlott. Egy magánbefektető megvásárolta az önkormányzattól, étterem, kávéház, szórako-

99


zóhely funkcióval felújítja, a tetőtérben szálláslehetőséget biztosít. A projekt gazdája a Floor-Profil Kft. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Üzletház bővítése, üzletek, egységek kialakítása

szolgáltató 15 2009-2010

A jelenlegi kereskedelmi épület horizontális és vertikálisan bővítése során megvalósul a Kossuth utca Duna parti korzóval való összeköttetése. Az új funkció kereskedelmi épület bővítés és lakások kialakítása. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Egészségügyi centrum kialakítása 85 2009-2010

A 71/2009. (III.20.) száma Képviselőtestületi határozat szerint a testület Ráckeve, Szent István tér 5. sz. alatt egészségügyi centrumot hoz létre. A szakorvosi rendelő egy helyre, egy központi épületbe költözik. A város számára a leggazdaságosabb megoldás alakul ki. A védőnői szolgálat is itt kap helyet. A felújítással párhuzamosan eszközbeszerzések is megvalósulnak. S a lakosság magasabb szintű ellátása érdekében az alábbi szolgáltatásbővülés valósul meg: • felnőtt tüdőgyógyászat, allergológia, • 0,5 fogászati praxis, • és pszichiátria. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Szociális szolgáltatások bővítése és fejlesztése megújuló környezetben Ráckevén 53 2009-2010

„Szociális szolgáltatások bővítése és fejlesztése megújuló környezetben Ráckevén” című projekt a KMOP-4.5.1. – 2008-0021 számú nyertes pályázati forrás segítségével megvalósítás alatt áll. A Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményi Társulás (Ráckeve, Szigetbecse, Makád) szociális szolgáltatásainak bővítése, fejlesztése önálló, akadálymentesen és energiatakarékosan felújított, jelenleg használaton kívüli, az önkormányzat tulajdonában lévő épületbe költözéssel folyamatban van. A jelenlegi 60m2 alapterületű önkormányzati épületben lévő irodából 180m2 alapterületű önálló épületbe kerül az intézmény, melynek eredményeként a támogató szolgálat és az idősek nappali ellátása funkció is megvalósul. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Közlekedési konfliktusok csökkentése a belváros forgalmi rendjének átalakításával 455 2010-2011

A város leglátogatottabb területe a Szent István tér és a Kossuth Lajos utcának a Szent János tértől a dunai közúti hídig terjedő szakasza. A jelenlegi forgalmi viszonyok és parkolási lehetőségek adott időszakban nagymértékben megnehezítik az utcában lévő intézmények, üzletek, szolgáltatások működését. A rendezetlenség (járdán megállás, növények hiánya stb.) nem fest jó képet sem a városban lakóknak, sem az idelátogatóknak. Jelentős a baleseti kockázat. A tervezett fejlesztés a Kossuth u. Szent János tértől a Hősök teréig (és irányában) történő egyirányúsítása, amely a következő lépésekből áll: • Egy mozgó sáv, zöldsáv, parkolósáv kialakítása, • Utcabútorok, kandeláberek kihelyezése, • Gyalogátkelőhelyek kialakítása 100


A projekt akcióterületen belüli szakasza jelentős építési, parkosítási munkákkal jár, az akcióterületen kívül eső szakasz csak forgalomtechnikai beavatkozást (táblázások) igényel. Az ellentétes forgalmat a József A. u., Ady E. u., Móricz Zs. u. egyirányúsításával tervezik levezetni. Ráckeve belvárosa, csakúgy, mint a hasonló települések többsége, nem alkalmas akadálymentes közlekedésre. A járdák szélessége, anyaga, az útszegélyek és padkák, gyalogátkelőhelyek, parkolók kialakítása jelenleg megnehezíti az egészséges lakosok, de különösen a betegek, fogyatékosok, idősek és kisgyermekes szülők életét. A projekt keretében a városmag akadálymentesítése is megtörténne. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Polgári iskola épületének átalakítása funkcióváltással könyvtárrá 100 2010-2011

A meglévő könyvállomány jelentős növelését nem tervezzük. Fő célkitűzés, hogy megőrizhető, valamint mindenki számára könnyen, kulturáltan és kényelmesen hozzáférhető legyen a jelentős könyvállomány. Ezen kívül lényeges gazdaságossági szempont, hogy mind a könyvár, mind a kapcsolódó raktár egy épületben kerüljön elhelyezésre. Cél, hogy minél többen vegyék igénybe a létesítmény szolgáltatásait. Ezért a nyújtott szolgáltatások számát kívánja növelni a fenntartó. Ezek a kényelmes, beszélgetésre is alkalmas hírlapolvasó; a felnőtt szabadpolcos kölcsönzőben olvasó sarkok kialakítása, tanulási lehetőségek diákok számára. A számítógépek napi használatát lehetővé tesszük mindkét részlegben. Törekvésünk, hogy nagy, átlátható térként legyen kezelhető mind a felnőtt, mind a gyermek részleg. A gyermek részlegben a mobil könyvállványok lehetővé teszik a tér átrendezhetőségét, így egyéb kulturális igények (játszóház stb.) szerint rendezhető be a tér. A gyermek könyvtár számára fontos, hogy szabadtéri programok tartására alkalmas udvar kerüljön kialakításra, mely nagyban növelheti a gyermekprogramok népszerűségét. Kisebb létszámú (30-50 fős) előadói estek, író-olvasó találkozók, kiállítások megrendezésére alkalmas terem kialakítása szükséges. A feldolgozáshoz, adminisztráláshoz, raktározáshoz szükséges helyiségek kialakíthatók legyenek a tervezett létesítményben. Összefoglalva: a tervezett kialakítás elsődlegesen jelentős minőségi változást hozna az intézmény működtetése szempontjából a mennyiségi-területi növekedés mellett. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Gazdasági szolgáltatóház kialakítása 24 2010-2011

A városközpont rehabilitációs pályázat keretében a könyvtár átköltözik a megüresedett régi polgári iskola épületébe. Így ez az épület új funkciót kaphat. Az épület földszintes, hátsó felében alápincézve. Az épület központi fekvése miatt gazdasági-szolgáltató funkcióra alkalmas. Alaprajzi rendszerét tekintve iroda helyiségek alakíthatók ki benne, melyeket az önkormányzat bérbe adhat, illetve saját gazdasági szervezetének irodája működhet benne. Az épület bruttó alapterületét nem növeljük. A tetőtér beépítésre nem alkalmas. Csak a meglévő helyiségek átalakításával tervezzük a gazdasági egységek kialakítását. Az épület homlokzata nem régiben megújult. Külső átalakításokat nem tervezünk.

101


Két különállóan működtethető egység alakítható ki az épületben. Mindkét egység önálló bejárattal alakítható ki az udvarról nyílóan előtérrel, WC-vel, teakonyhával és két-két iroda helyiséggel. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Fizetős felszíni parkolók kialakítása 52 2010-2011

Az önkormányzat a belvárosra jellemző parkolási gondok enyhítése érdekében három ingatlan megvásárlásával és egy ingatlan tartós bérletbe vételével 72 parkoló kialakítását tervezi. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

A „Régi” Városháza épületének helyreállítása, bővítése I-II-II. ütem 730 2009-2015

A városközpontba a dunai hídon érkező látogatót az impozáns eklektikus épület látványa fogadja. Műemlékileg védett a városközpont és külön az épület is. Az építményt 1901ben városházának építették, s az 1960-as évekig akként is működött. A II. világháború alatt a nyugati szárny bombatalálatot kapott, később lebontották. Az épület az idők során egyre rosszabb állapotba került. A projekt az épület részleges felújítására vállalkozik a következők szerint: • Talajnedvesség elleni szigetelés, • Utcai homlokzatok felújítása, • Akadálymentesítés, • Házasságkötő terem felújítása. A házasságkötő terem berendezéseinek modernizálására kiírt közbeszerzési eljárás lezárult. A beruházást az önkormányzat tartalékainak terhére fedezi, rendelkezésre álló forrás: 15 millió Ft. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Művelődési Ház átalakítása, bővítése 1100 2011-2015

Ráckevének jelenleg nincs a mai igényeknek megfelelő művelődési háza. A tárgyi tervezési terület Ráckeve központjában található, a Kossuth utca és a Duna part között. Az építési telek a jelenlegi 9-es és 10-es hrsz-ú ingatlanok összevonásával jön létre. A fejlesztéssel a városnak kettős célja van: egyik, hogy a körülbelül 30 ezres vonzáskörzetű településnek megfelelő funkcionális és építészeti színvonalú művelődési háza legyen, másrészt, hogy a telek átvezetést, korzót képezzen a fő utca (Kossuth L. u.) és a Dunaparti sétány között. Az épületben 400 fős többfunkciós termet, megfelelő fogadótereket, büfét, egy 100 férőhelyes termet, minimum 4 db szakköri helyiséget, irodákat, díszlettárolót, kiszolgáló helyiségeket helyeznek el. A kialakuló udvarkorzó – a parkosítás után – kisebb szabadtéri előadásokra, kötetlen együttlétekre ad lehetőséget. A parkolás mélygarázsban oldható meg, melyet a Kossuth Lajos utca és a Duna part közötti 4 méteres szintkülönbség tesz lehetővé. A művelődési ház építéséhez kapcsolódóan a meglévő védett épületszárnyban vendéglátó egység kap helyet, a Duna-parti sétányon, a partfalban üzletek kerülnek kialakításra. Az akcióterületi fejlesztés összes költsége: Ebből vállalkozói: Ebből önkormányzati:

2.844 mFt 245 mFt 2.599 mFt

102


Az önkormányzat ingatlan értékesítésből 209 mFt bevételre számít az akcióterületi fejlesztések megvalósítására. Az akcióterületi fejlesztéshez mindegy 16 millió Ft-os ráfordítással három „soft” elem kapcsolódik: • Nyitott könyvtár, civil közösségi programok lebonyolítása, • Kistérségi közlekedésbiztonsági szemléletformálás erősítése, • Környezettudatosság fejlesztése, szemléletváltás.

Tókert fejlesztés akcióterülete A Tókert fejlesztés akcióterületen a következő magánerős beruházások vannak folyamatban, illetve valósíthatók meg: Projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Tókert fejlesztés 3.000 2005-2012

Ráckeve város önkormányzata pályázatot hirdetett az önkormányzat tulajdonában lévő nagy értékű forgalomképes ingatlan hasznosítására. A közel 8 hektár területű ingatlan Ráckeve északi részén, csendes, festői környezetben, a dinamikusan fejlődő AQUALAND gyógy- és élményfürdő mellett fekszik. A terület sík, zöldmezős beruházásra alkalmas, közművesítése gazdaságosan megoldható. Megközelíthetősége: az MO-ás autóúttól 30 km, a ráckevei HÉV végállomástól 800 m. A város idegenforgalmi fejlesztési elképzeléséhez igazodóan funkciójában a hasznosítást a szállás, gyógyturizmus, szabadidő eltöltés, sport, szórakozás körében határozza meg az önkormányzat. A terület szabályozási tervvel rendelkezik. A hasznosítással az önkormányzat elsősorban az alábbiakat várja el: • A befolyó ellenérték maximalizálása, • A helyi adóbevételek növekedése, • Munkahelyteremtés, • A helyi vállalkozások fejlesztését, működési feltételek javítása, • Az ingatlanok környezetére is fejlesztést gyakorló hatásokkal a város vonzerejének növelése. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Turisztikai szálláshelybővítés 800 2009-2012

Ráckeve gazdaságának fontos alappillérét a vendégforgalom biztosíthatja. A város vízparti fekvése, természeti adottságai, műemlékei vonzóak lehetnek a városba látogatóknak. A település fővároshoz való közelsége, közúton, elővárosi vasúton és vízi úton való jó megközelíthetősége is az intenzív látogatottság irányába hat. A lehetőségek közül kiemelkedik a festői környezetű Tókert városrészben levő termálvíz bázis. A termálvíz kihasználtsága jelenleg egy öthektáros strand és élményfürdő működtetésében és fejlesztésében merül ki. Az önkormányzat a térségben még 15 hektár üres területtel rendelkezik. A projekt célja ennek a területnek a fejlesztése az élményelemek melletti gyógyturizmus kialakítása érdekében. A város adottságai, kibővülve a termálvíz adta lehetőségek kiaknázásával, a települést és környezetét igen látogatott, jól prosperáló idegenforgalmi központtá emelhetik. A program során mintegy 15 hektáron az alábbi létesítmények megvalósítását tervezik, figyelembe véve, hogy a területen melegvízű élményfürdő már működik.

103


Szállodaépítés, mely elsősorban gyógyszálló rendeltetésű. A szállóban gyógyfürdő és gyógyászati részleg kerül kialakításra, wellness és fitness részleggel együtt, amelynek vendégei a működő strandot is igénybe vehetik. A területen helyet kap egy üdülő központ. Helyet biztosítanak apartman házak és panziók építésére. Kempinget is terveznek. Jelentős méretű sportpark is kialakításra kerül szabadtéri labdajáték pályákkal, tornapályákkal, minigolffal. A sportolási helyszínek között pihenő területeket alakítanak ki. Mindezekhez természetesen társulnak a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épületek, egységek is, valamint több száz jármű részére parkoló területek. Tervezik a terület és a közeli (100 méteren belüli) Ráckevei Duna-ág gyalogos összeköttetését az élővizek kedvelői részére vízi sportolási, horgászási, fürdési lehetőség megteremtésére. A projekt gazdája a Tókert Projekt Kft. Projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Állandó Kertkultúra Bemutató 204 2010-2012

Melyek a kertkultúra kiállítás program megvalósítás indokai? Az egyik a kertek és a növények üzenetéről, a másik Ráckeve és János vitéz kapcsolatának még eléggé meg nem ragadott reklám (PR) kérdéséről szól. A kert létesítése mindig igazodik a hely szelleméhez, a tájhoz, az abban lévő élővilághoz. Szól a helynek, és az abban lévő embernek. Segíti a helyet, igyekszik felemelni azt, mint hasonlóképpen azt az embert is, akinek a kert épül, aki formálja, és akit formál az a hely. Úgy gondoljuk, azt kell felmutatni ma az embereknek, hogy milyen növénytársulások, növénytársítások, nap-hold minőség kapcsolatok, jin-jang viszonyok vannak és a növényi minőségek mit közvetítenek nekünk, hogyan segíthetik életünket stb. és nem csak azt, hogy hányféle, milyen változatosságú növények vannak a földön, és itt Európában. Az embereknek harmóniára van szükségük a lelkükben, a testükben. Ezt a harmóniát külső képekben ragadhatják meg. Ha ezeket a képeket gyakran látják, akkor lelkük is épül közben. Ezeket a lelkünkhöz szóló képeket elevenítettük meg a parkban. Ezek sokaságát mutatjuk itt meg, amelyekből az emberek a lelki érzékenységüknek megfelelően kapcsolódhatnak és vihetik ezeket magukban haza és formálhatják azt tovább, avagy építhetik azt meg otthonukban. Mi van Ráckevén egyedi, megismételhetetlen érték? János Vitéz alakja. A magyar emberek számára ez minimum gyermekkoruk, de többeknek egész életükre vonatkozó legmeghatározóbb élményük. Azonban, mint Fegyó János kutatásaiból tudjuk, Horváth Nepomuki János élete még európai ember számára is mondhat, vagy mondhatna valamit. A Vatikán könyvtárának folyosóján, egy festményen megörökítette János Vitéz híres pápamenekítő tettét. Úgy gondoljuk, hogy egy Ráckevén létesítendő kertkultúra kiállítás struktúrájából nem hiányozhat ennek a történetnek a feldolgozása, mert ez olyan többletet vihet a hely történetébe, ami látogatók sokaságát vonzhatja ide. Ez egyben szépen támogathatná, kiegészítené a jelenleg is évente megrendezett János Vitéz Napokat. Végigolvasva és végiggondolva János Vitéz történetét, sorra adódnak azok a helyek, amelyek keretén belül bemutathatók a számunkra fontos kertféleségek és növénytársulások, a mintákat adó természeti képek. Így jöttek létre a kert nagy fejezetei, kisebbekkel tagolva: a Falu és kertjei, a Temető, Iluska rózsájának rózsakertje, Tatár ország, ami a szárazságtűrő növények helye, Talján ország, ami a mediterrán és reneszánsz növények kertje, India, ahonnan toronymagasságból láthatjuk egyben a parkot és a tájat szemlélhetjük. A Boszorkánytanya, ahol élő fűzépítmény labirintusában veszhetünk el, az Óriások földje, ahol sziklakertek fajtáit láthatjuk. Franciaország, ahol az egynyári virágok

104


pazar kiültetéseiben gyönyörködhetünk. Tündérország, ahol az „Óperenciás tenger” tavában a vízi és vízparti növényekkel találkozhatunk. A Zsiványtanya, ahol egy vendéglőben pihenhetünk meg „igazi” zsiványok között. „Útközben” láthatunk még télálló kaktuszkertet, vizes élőhelyek növényeit, kerti tavak különféle fajtáinak bemutatóit, árnyéki növények kertjeit. A kertkultúra kiállítás megvalósíthatósági tervei elkészültek, a költségvetés is rendelkezésre áll. A program megvalósításához befektetőket keresnek. Az akcióterületi fejlesztés összes költsége: Ebből vállalkozói: Ebből önkormányzati:

4.004 mFt 2.804 mFt 1.200 mFt

Az önkormányzat ingatlanértékesítésből 1.000 mFt bevételre számít az akcióterületi fejlesztés megvalósítására.

Anti-szegregációs akcióterület A gazdag történelmi múltú, építészeti különlegességekkel teli kisvárosban a látogató számára erős kontrasztot jelent a város többségében cigányok lakta településrésze, Pokolhegy. A városrész a belvároshoz közel, festői, panorámás helyen, Ráckeve külső részén található. Területe homokos talajú, régebben árterületként, illetve homokbányaként funkcionált. A városrész a legfrissebb helyi kimutatások szerint 1.207 lakost számlál, akiknek mintegy 80%-a cigány. A városrész cigány lakosainak 90%-a néhány utcába tömörülve él. A felnőtt cigány lakosok mintegy 20%-a él rokkant nyugdíjból, további 40%-a tartja fenn családját szociális segélyből és gyermekek után járó támogatásokból. Bejelentett álláshellyel körülbelül 30 fő rendelkezik. Többen színesfémhulladék kereskedésből, állattartásból, lomtalanításból, guberálásból, különböző illegális tevékenységekből tartják fenn magukat. A szegregáció oldása, a romák életminőségének javítása, jobb lakhatási körülmények biztosítása, testi-lelki egészségük megőrzése, hagyományaik ápolása, az élethosszig tartandó tanulás ösztönzése, a munkahelyek teremtése érdekében komplex fejlesztő programokra van szükség. Az integrált városfejlesztési stratégia mellékletét képező anti-szegregációs tervben a szegregátum helyzetének részletes bemutatását és a szegregáció oldását elősegítő önkormányzati törekvéseket és feladatvállalásokat találunk. A város kis mérete további akcióterületek kijelölését nem teszi indokolttá. A tematikus, egy-egy szükséglet, probléma megoldására hivatott, kisléptékű „pontszerű”, illetve lineáris kiterjedésű városrehabilitációs projektek a következők. Az előkészítettséget is figyelembe véve az első projekt a szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból, azaz az üdülőterületek csatornázása. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból 1 700 2009-2011

A város lakóterületeinek szennyvízcsatornázása és tisztítása 2002 végéig megtörtént. Ez nagyban javította a térség és a hozzá csatlakozó Ráckevei Duna-ág környezeti állapotát. A beruházás során megépített szennyvíztisztító telep kapacitása úgy lett kialakítva, hogy a város üdülőterületeinek szennyvizét is képes megtisztítani. A dolgok természetéből adódóan az üdülőterületek elsősorban a Duna partján húzódnak, továbbá 3, jelentős

105


mértékben beépített szigeten. Ezeknek az ingatlanoknak a szennyvíz kibocsátása fokozottan veszélyezteti a Duna és a talaj állapotát. A településen összességében 3.200 csatornahálózatba be nem kötött üdülőépület található. Mielőbb megoldandó az üdülő területen keletkező szennyvizek elvezetése és kezelése. Az üdülő területek beépítési sajátosságai, valamint a térség síkvidéki jellege miatt a szennyvízcsatorna kiépítése során kényszer áramoltatású rendszert, jelen esetben nyomott rendszert kell kiépíteni. Az üdülőtelkenként telepített mini átemelők a közterületen könnyen elhelyezhető nyomócső rendszerbe juttatják a szennyvizet, mely 3 Duna alatti átvezetéssel csatlakoztatható a városi rendszerre, fogadó-átemelő műtárgyak segítségével. Az ingatlanokon belül elhelyezkedő átemelő szivattyú működtetése könnyen igazítható az üdülőépületek időszakos kihasználásához. A pályázat benyújtásra előkészítve, KEOP-2009-2.2.1 A következő és talán a legfontosabb, legsürgetőbb feladat az oktatási terület projektjeinek megvalósítása, melyet a növekvő gyereklétszám és az épületek leromlott, balesetveszélyes állapota indokol. Az oktatási intézmények vonatkozásában már az elmúlt időszakban történtek fejlesztések (bölcsőde bővítése, Dömsödi úti óvoda felújítása, bővítése (2 csoportszoba, szociális rész, konyha, kiszolgáló helyiségek) 22 millió Ft önkormányzati forrásból, Ifjúság úti tagintézmény szülői összefogással megvalósult részleges felújítása), s folyamatban vannak – pályázatok hiányában – kisebb beruházások. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Városi óvoda férőhely bővítése 500 2009-2013

Ráckevén 2002-től Ráckeve Város Önkormányzatának és Lórév Község Önkormányzatának közös fenntartásában működik a Szivárvány Óvoda, mely Ráckevén 5, míg Lóréven 1 telephelyet tartott fenn. 2007 szeptemberétől Ráckevén a telephelyek száma 4-re csökkent. A lórévi tagóvodában szerb nemzetiségű anyanyelvi nevelés folyik, amelyben jelenleg 13 óvodás részesül. Az óvodák férőhely számára jellemző, hogy nem elégítik ki a város gyermeklétszámának emelkedése miatt jelentkező, egyre növekvő óvodáztatás iránti igényeket. 2001. óta jelentős mértékben nőtt az óvodások száma Ráckevén. A legmarkánsabb különbség az utolsó két év adatai között tapasztalható. 2006-ban 7,3%-kal több gyermeket írattak be az óvodába, mint az előző évben. Ezzel szemben a férőhelyek száma nem gyarapodott. Ennek a két ellentétes folyamatnak megfelelően az intézmények kihasználtsága 2006ban 132,6%-os volt, amely semmiképpen sem tekinthető optimálisnak. Az óvoda 2006-ban 15, míg 2007-ben 19 gyermek jelentkezését volt kénytelen elutasítani. Az elutasítottak között nem volt hátrányos helyzetű gyermek. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Árpád Fejedelem Általános Iskola központi épületegyüttes bővítése és felújítása I-IIIII ütem 275 2009-2013

Az általános iskola három ingatlanon, egymástól széttagoltan működik. Informatikai szaktanterem, tornaterem és ebédlő csak a fő épületegyüttesben van, ezért egyes osztályok a tanítási idő alatt vándorolni kénytelenek. A 18 tantermes főépület két tantermi szárnyból és a tornatermi részből áll. Az intézményhez melegítő konyha épült ebédlővel. Az épület kétszintes, földszint + egy emelet. A technikai termek telken belül külön épületben vannak. A létesítményben természetesen a kiszolgáló helyiségek elhelyezésre kerültek. A projekt tárgya: • A meglevő épületegyüttes 24 tantermessé bővítése, felújítása:

106


•

a fő épületegyüttes magas tető alatti területének beépítése tantermekkel és szaktantermekkel • az emeleti és földszinti szinteken az oktatási és egyéb helyiségek optimalizálása • a meglevő szinteken a szakipari, épületgépészeti és elektromos szerkezetek cseréje, felújítása • a homlokzatok hőszigetelésének javítása nyílászáró cserével, utólagos hőszigeteléssel • a tornaterem bővítése egy traktussal • gondnoki lakás kialakítása meglevő alapterületi keretek között • az épület akadálymentesítése. A bővítés során 1.363 m2-rel nő az épületegyüttes hasznos alapterülete. A tornaterem felújítása és a világítás korszerűsítése megkezdődött 92 millió forintos ráfordítással. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Ady Endre Gimnázium felújítása

A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Ráckevei Duna strand fejlesztése 163 + magántőke 2009-2012

80 2011-2012

Ráckeve önkormányzatának tulajdonában van a Ráckevei Duna-ág bal partján, a városközpontban egy 18.000 m2 terület, mely szabad strandként és kempingként funkcionált. A területen a létesítmények (egy faházas étterem, kabinsor, valamint a kempinghez tartozó faházak) több éve használaton kívül vannak. Ezek az épületek egytől egyig bontásra érettek, felújításuk nem lehetséges. Közvetlenül az ingatlan mellett található a volt MHSZ székház és a hozzá csatlakozó telek. Az ingatlan az MHSZ megszűnése után az önkormányzat tulajdonába került. Az épület gazdaságosan felújítható. Az így együttesen rendelkezésre álló közel 3 hektáros terület hasznosításának célja egy sportolási (szárazföldi, vízi) lehetőségeket nyújtó fürdőhely kialakítása, a hozzá csatlakozó pihenést szolgáló létesítményekkel, kihasználva a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág által nyújtott optimális lehetőségeket. A projekt megvalósítása során a jelenlegi volt strandterület épületei lebontásra kerülnek, kivéve a nemrégen épített WC-blokkot. A terület zöldfelület felújítása, valamint folyóparti szakaszának felújítása, részleges kotrása, megtisztítása elengedhetetlen. Ezután a mederben strand élményelemek (csúszda stb.) épülnek, valamint a fürdőzőktől elkülönített csónakkikötésre, vízi eszköz bérlésére alkalmas terület kerül kialakításra. Felépítenek egy öltöző és kabinsort is. Szabadtéri sportpályákat (strandröplabda, foci stb.) alakítanak ki. A területen kijelölésre kerül egy kempingezésre alkalmas terület, néhány faházzal és a szükséges vizesblokkokkal. Mindehhez társulnak a fürdőhelyeken szokásos büfék és butikok. A szomszédos volt MHSZ ingatlanban egy télen-nyáron üzemeltethető vendéglátó és szórakoztató komplexum hozható létre. Az akcióterületi fejlesztés összes költsége: Ebből vállalkozói: Ebből önkormányzati:

243 mFt 80 mFt 163 mFt

Az önkormányzat ingatlanértékesítésből 65 mFt bevételre számít a projekt megvalósítására. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Sport- és rendezvénycsarnok építése 280 2012-2013

107


A közel 10.000 lakosú Ráckevén, amely nyári időszakban az ideiglenes lakosokkal együtt a 16.000 fős lélekszámot is eléri, jelenleg nincs egy nagyobb tömeget befogadó létesítmény, ahol sport vagy kulturális rendezvényeket lehetne tartani. A városi sporttelepen megfelelő nagyságú rendezett, szabad terület áll rendelkezésre, hogy egy ilyen jellegű létesítmény elkészüljön. A terület megfelelő infrastruktúrával kiépített és a leendő csarnok működtetéséhez szükséges kiegészítő létesítményekkel rendelkezik. A létesítményben lehetőség nyílik minőségi és tömegsportesemények, kulturális és szórakoztató rendezvények megtartására. A tervezett befogadóképesség eseménytől függően 300-tól 1.000 főig terjed. A létesítmény egy 48×24 m alapterületű, mintegy 1.150 m2 hasznos alapterülettel bíró csarnok, kiegészülve a minimálisan szükséges közvetlen kiszolgáló helyiségekkel (szociális helyiségek, technikai helyiség, öltöző, pihenő). Szerkezeti kialakítása: a csarnok 21 m fesztávolságú acélszerkezettel, 8×6 m raszterben. Szerelt homlokzati falak készülnek, a csarnok belmagassága 7 m. A kiszolgáló épületrész 8×24 m, hagyományos szerkezettel a csarnokhoz csatlakoztatva. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

A települési revitalizációja

tavak

környezetének 67 2009-2010

A kisvárosi tavak környezetének revitalizációja a tervezett fejlesztésekkel hozzájárul a települési karakter erősödéséhez, az egységes városkép és élhetőbb, vonzóbb környezet kialakításához. A fejlesztések elősegítik a turizmusfejlesztést, a település népességmegtartó erejének növelését. A vidéki települések újraélesztése pozitív hatással van a település vitalitásának fejlesztésére, a turizmus fejlődésére, új szolgáltatások megjelenésére. Ráckeve két területén ún. belső-tó keletkezett az idők folyamán. Egyik a műemléki Savoyai-kastély mellett, a másik a város déli részén, egy néhai agyag-gödör helyén. Mindkét tó méreténél és elhelyezkedésénél/környezeténél fogva alkalmas arra, hogy a város lakóinak kikapcsolódását (pihenés, horgászat, csónakázás, télen korcsolyázás) szolgálja. Ehhez azonban szükséges a tavak közvetlen környezetének rendezése. A két tó funkciójának felélesztése gyakorlatilag a tavak környezetének rendezését, a látogatók, pihenni vágyók „méltó helyen való” fogadásának alkalmassá tételét jelenti. Ennek megfelelően a tavakat övező, részben természetes módon kialakult területeket fel kell újítani. A felújítás a következő feladatokat foglalja magába: • elhalt, kipusztult felesleges növényzet eltávolítása, • talajszerkezet feljavítása, • háromszintű parképítés (gyep, bokor, fa) a már meglevő természeti értékek kihangsúlyozásával, • közlekedő felületek, díszburkolatok építése, • díszvilágítás kiépítése, • utcabútorok kihelyezése. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Belterületi Duna-part részleges felújítása 278 2009-2012

A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág városi szakasza kedvelt kiránduló és sétáló terület. A belvárosban a part egy része már felújításra került. Szükséges a felújítást további szakaszokon folytatni. A felújítás kettős célt valósít meg: egyrészt a helyenként már megbomló partszakaszt stabilizálja, másrészt esztétikus sétány kialakításával ideális pihenő, sétáló, horgász területet alakít ki, figyelembe véve azt is, hogy a város legszebb arculata a folyópartról szemlélve jelenik meg. A felújítás három partszakaszra irányul: • Malom-öböltől a Kastélyig, • Kovács J. Gy. sétány,

108


•

A belvárosi terület folytatása a Skarica Máté sétányon a Horgász tanyáig, bevonva a csatlakozó jellegzetes ráckevei kis utcákat. A projekt megvalósítása során a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág városi szakaszain sétányok kerülnek kiépítésre. A járófelület beton hullámkő burkolatot kap, természetesen a szükséges alépítménnyel. A közlekedési területen kívül talajcserés füvesítést terveznek, valamint pótlásra kerülnek a parti fák is. A sétányokra utcabútorokat (szemetes, pad) helyeznek ki. A folyómeder parti sávját megtisztítják, a partot a meder felől esztétikus terméskőszórással támasztják meg. A projekt neve Összköltsége (mFt) Megvalósítás ideje (év)

Somlyó-sziget közlekedés és közvilágítás fejlesztése 430 2011-2012

A Ráckeve dél-keleti részén elhelyezkedő Somlyó-sziget 1.200 üdülő ingatlannak ad otthont, ahol csúcsidőszakban több mint 3 ezer ember pihen. A terület ivóvíz ellátása 2002ben megtörtént, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése távlati elképzelés szintjén van csak előkészítés alatt (a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízminőség javítása kapcsán). Az elektromos energiaellátás biztosított. A terület használata lassan ellehetetlenül az útállapotok miatt, egyidejűleg jogos igény – és kötelező önkormányzati feladat is – a közvilágítás biztosítása. A projekt célja ezeknek a megvalósítása. A meglevő úthálózat felújítása mellett helyenként szükség van kapacitást növelő beavatkozásokra is.

V.3. A stratégia megvalósíthatósága V.3.1. Ingatlangazdálkodási terv Ráckeve város önkormányzata képviselő-testületének 19/2006. (VI.26.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szól. Az önkormányzat vagyonával való önálló gazdálkodás – az önkormányzati vagyon megszerzése, kezelése, hasznosítása – a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok eredményes ellátását, az ahhoz szükséges feltételek megteremtését, illetve a lakossági közszolgáltatás színvonalának emelését, a város fejlődését segíti elő. Az önkormányzat vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll. Az önkormányzat vagyona – a rendeltetése alapján – törzsvagyonra, valamint egyéb vagyonra osztható, melynek köre egyrészt az ingatlan-nyilvántartásból, másrészt a költségvetési mérlegbeszámolókból egyértelműen megállapítható. Az önkormányzat valamennyi szerve és intézménye a rábízott önkormányzati vagyont köteles megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni, gyarapítani, s a vagyon kezeléséről az éves zárszámadás keretében a képviselő-testületnek részletesen – a vonatkozó hatályos jogszabályok által előírt módon és formában – beszámolni. Az önkormányzat a vagyonának tárgyait – a hatályos jogszabályok alapján – a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati intézmények tartják nyilván. A Képviselő-testület részére az éves beszámolóhoz (zárszámadás) csatolt vagyonkimutatásban kell bemutatni az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait. 109


A fejlesztések fenntarthatóságát nagymértékben segítik a fejlesztési célokkal összehangolt ingatlangazdálkodási intézkedések. Amennyiben egy önkormányzat fejlesztései átláthatóak és kiszámíthatóak, akkor a tőke is sokkal szívesebben vesz részt a városmegújítási folyamatokban saját beruházásaikkal. Ráckeve város ezt felismerte, ennek szellemében tevékenykedik. Az önkormányzat elkülöníti a működésre és a fejlesztésre fordítható pénzeszközeit, ezek aránya 80-20%. Alapelv, hogy az ingatlanértékesítésből származó bevételek csak fejlesztésre fordíthatók, így nem éri az önkormányzatot vagyonvesztés. A következő táblázat az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen vagyontárgyait mutatja be. 19/2006.(VI.26.) rendelet 2. számú melléklete a korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon köréről sorszám: 1.

hrsz.

m2

jellege:

hasznosítási módja:

9

1173 Tüdőgondozó, Kossuth L. u. Ingyenes használat Szigetszentmiklós Rendelőintézet javára, Műemlék jelentőségű te14. rület 2. 50 6468 Gimnázium, Kossuth u. 82. Ingyenes használat megye javára Műemlék jelentőségű terület 3. 335 136 Beépítetlen terület Műemlék jelentőségű terület József A. u. 8. (parkoló) 4. 394 3603 Hídvámház - Hősök tere Műemlék műemlék jellegű, műemlék jelentőségű terület 5. 396 232 Beépítetlen terület Műemlék jelentőségű terület Eötvös u. 11. (parkoló) 6. 399 395 Beépítetlen terület Műemlék jelentőségű terület József A. u. 3. (parkoló) 7. 408 3563 Városháza, Kossuth L. u. 25., Bérlemény - Műemlék, műemlék jelentőséKönyvtár, Eötvös u. 1. gű terület 8. 414 850 Beépítetlen terület Műemlék jelentőségű terület Városház köz (parkoló) 9. 1028 6663 Csüggedő Játszótér, park 10. 1423 1753 Beépítetlen terület - Skúltéti Játszótér út 11. 1653 3160 Általános Iskola, Iskola u. Intézmény, ingyenes használatba adás 12. 4964/2 1.7642 Vásártér Egy része bérlemény 13. 5113 1817 MHSZ, Dömsödi u. 2. Ingyenes használat 14. 5237 2.6053 Sporttelep, Dömsödi u. Egy része bérlemény 15. 02/1 1.8503 Nádas - Ráckeve-Szigetbecse Védett terület határában holtágnál 16. 0273/7 1.0348 Szennyvíztisztító telep KEVE-VÍZ Kft. Üzemeltetésében 17. 0273/42 22.1685 Erdő (szemétlerakó telep Természetvédelmi terület mellett) 18. 0273/43 1.8923 Szemétlerakó telep Rekultivált terület 19. 0469/6 4410 Vízmű KEVE-VÍZ Kft. üzemeltetésében 20. 0671 1.6595 Erdő (peregi parkerdőnél) Védett terület * A listán nem szereplő játszóterek valamelyik közterület része, nem önálló hrsz-on szerepelnek.

110


19/2006.(VI.26.) rendelet 1. sz. melléklete a forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon köréről sorszám hrsz. m2 jellege, hasznosítási módja: 1. 5 415 Közterület, Szegedi Kiss István út - Műemlék jelentőségű terület 2. 10 1634 Általános Iskola (Zene), Kossuth L. u. 16. - Műemlék jelentőségű terület 3. 15/1 1.1386Közterület, Szegedi Kis István sétány- Műemlék jelentőségű terület 4. 15/2 50 Beépítetlen terület, Szegedi Kis István sétány - Műemlék jelentőségű terület 5. 16 673 Képtár, Kossuth L. u. 28. - Műemlék jelentőségű terület 6. 18 1242 Orvosi Rendelő, Kossuth L. u. 32. - Műemlék jelentőségű terület 7. 19 81 Közterület, Raffás köz - Műemlék jelentőségű terület 8. 27 1442 Közterület, Kelemen park - Műemlék jelentőségű terület 9. 36 895 Gyermekorvosi Rendelő, Kossuth L. u. 58. - Műemlék jelentőségű terület 10. 37 222 Közterület, Devecsery köz - Műemlék jelentőségű terület 11. 49 2979 Közterület, Madarász köz- Műemlék jelentőségű terület 12. 55 860 Közterület, MOHOSZ melletti út - Műemlék jelentőségű terület 13. 76/2 2602 Közterület, Árpád tér - Műemlék jelentőségű terület 14. 118 510 Közterület, Árpád út - Műemlék jelentőségű terület 15. 119 6276 Közterület, Eötvös utca - Műemlék jelentőségű terület 16. 137 293 Közterület, Árpád út - Műemlék jelentőségű terület 17. 157 265 Közterület, Sas köz - Műemlék jelentőségű terület 18. 158 425 Közterület, Sas köz - Műemlék jelentőségű terület 19. 181 5305 Közterület, Ady E. út - Műemléki környezet 20. 208 5528 Közterület, Széchenyi utca - Műemléki környezet 21. 257 3797 Közterület, Petőfi S. út - Műemlék jelentőségű terület 22. 298 480 Közterület, Keve köz - Műemlék jelentőségű terület 23. 331 5475 Közterület, Ady E. út - Műemlék jelentőségű terület 24. 336 1152 Közterület, József A. u. - Műemlék jelentőségű terület 25. 374 275 Udvar (Kultúrház), Sas köz 26. 375 3845 Kultúrház + KEVE Galéria, Kossuth L. u. - Műemlék jelentőségű terület 27. 382 239 Közterület, Raffás köz - Műemlék jelentőségű terület 28. 395/1 2378 Közterület, Hősök tere - Műemlék jelentőségű terület 29. 395/2 3572 Közterület, Kossuth L. u. - Műemlék jelentőségű terület 30. 412 805 Közterület, Városház köz Műemlék jelentőségű terület 31. 426 684 Közterület, Posta köz - Műemlék jelentőségű terület 32. 437 2664 Általános Iskola, Kossuth L. u. 9. - Műemlék jelentőségű terület 33. 447 492 Stoch-ház, Ady E. u. 2. - Műemlék jelentőségű terület 34. 453 326 Közterület, Szerb köz - Műemlék jelentőségű terület 35. 460/2 1173 Közterület, Viola u. - Műemlék jelentőségű terület 36. 473 6947 Közterület, Móricz Zs. u. - Műemlék jelentőségű terület 37. 475/1 3799 Bölcsőde, Gábor Á. u.- Műemléki környezet 38. 497 6812 Óvoda, Ifjúság u. 39. 488 1.7356Árpád Fejedelem Általános Iskola, Kölcsey u. 40. 506/3 303 Közterület, Iskola köz - Műemléki környezet 41. 540/2 1470 Városháza, Szt. István tér 4. - Műemlék jelentőségű terület 42. 541 8688 Közterület, Szt. István tér - Műemlék jelentőségű terület 43. 543 1089 Szakorvosi Rendelő, Szt. István tér - Műemlék jelentőségű terület 44. 552 2210 Közterület, Molnár u. - Műemlék jelentőségű terület 45. 561 73 Közterület, Molnár u. - Műemlék jelentőségű terület 46. 568 36 Közterület, Molnár u. - Műemlék jelentőségű terület 47. 578 315 Közterület, Hajómalom u.- Műemlék jelentőségű terület 48. 585 591 Közterület, Horváth Nepomuki János u. - Műemlék jelentőségű terület 49. 652/5 28 Nepomuki Szt. János szobor - Műemlék 50. 652/6 3546 Közterület, Szt. János tér- Műemlék jelentőségű terület 51. 663 3209 Óvoda, Vörösmarty u. 40. 52. 718 1434 Közterület, Temető köz - Műemléki környezet 53. 1034 4.3789Szulai tó 54. 1202 2906 Közterület, Ráckeve-Szigetbecse határában holtágnál - Védett terület 55. 2761 7926 Közterület, Kazinczy út - Műemléki környezet

111

Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67.

2823 235 Közterület, Levél köz - Műemléki környezet 2954/3 3.7952Kastély tó 2975 1.5420Közterület, Gárdonyi sor - Műemlék jelentőségű terület 4720 8573 Kis-Dunaág, Balabán 4998/1 1348 Óvoda, Dömsödi u. 57. 5800 6622 Senki sziget 040/35 9405 Erdő (Lacházi úti játszótér) - Védett terület 0469/61 1004 Földterület víztoronnyal, Dömsödi u. Ivóvíz közműhálózat Belvízcsatornák-szennyvízcsatorna közműhálózat Közutak, közterek, közterületek, közparkok Töltések (gátak), árkok

Az önkormányzat a vagyongazdálkodási koncepciójához igazított ingatlangazdálkodási koncepcióban megfogalmazza, hogy a fejlesztések érdekében az akcióterületen lévő ingatlantulajdonát milyen módon kívánja hasznosítani, azaz mi az értékesíthető és a fejlesztési célok szolgálatába állítható ingatlanvagyon és melyek azok, amelyeket hosszú távon önkormányzati kezelésben és tulajdonban kíván tartani az önkormányzat. Az ingatlangazdálkodási koncepció összhangban van az IVS céljaival, és illeszkedik a megvalósítás eszközrendszeréhez. Az önkormányzat a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes ingatlanjait meg kívánja tartani, azokon – lehetőségeihez képest, lehetőségeihez mérten – fejlesztéseket kíván végrehajtani. A pályázati program az alábbi korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyont érinti. Korlátozottan forgalomképes ingatlanok hrsz. m2 jellege 9 1173 Tüdőgondozó, Kossuth L. u. 14. 396 399 408 414

232

hasznosítási módja Ingyenes használat Szigetszentmiklós Rendelőintézet javára, Műemléki jelentőségű terület Műemléki jelentőségű terület

Beépítetlen terület Eötvös u. 11. (parkoló) 395 Beépítetlen terület Műemléki jelentőségű terület József A. u. 3. (parkoló) 3563 Városháza, Kossuth L. u. 25., Bérlemény - Műemlék, műemléki jelentőségű Könyvtár, Eötvös u. 1. terület 850 Beépítetlen terület Műemléki jelentőségű terület Városház köz (parkoló)

Forgalomképtelen ingatlanok hrsz. m2 jellege, hasznosítási módja 5 415 Közterület, Szegedi Kiss István út - Műemléki jelentőségű terület 10 1634 Általános Iskola (Zene), Kossuth L. u. 16. - Műemléki jelentőségű terület 15/1 1.1386 Közterület, Szegedi Kis István sétány- Műemléki jelentőségű terület 15/2 50 Beépítetlen terület, Szegedi Kis István sétány - Műemléki jelentőségű terület 331 5475 Közterület, Ady E. út - Műemléki jelentőségű terület 336 1152 Közterület, József A. u. - Műemléki jelentőségű terület 395/1 2378 Közterület, Hősök tere - Műemléki jelentőségű terület 395/2 3572 Közterület, Kossuth L. u. - Műemléki jelentőségű terület 412 805 Közterület, Városház köz Műemléki jelentőségű terület 426 684 Közterület, Posta köz - Műemléki jelentőségű terület 437 2664 Általános Iskola, Kossuth L. u. 9. - Műemléki jelentőségű terület 447 492 Stoch-ház, Ady E. u. 2. - Műemléki jelentőségű terület 473 6947 Közterület, Móricz Zs. u. - Műemléki jelentőségű terület 540/2 1470 Városháza, Szt. István tér 4. - Műemléki jelentőségű terület 541 8688 Közterület, Szt. István tér - Műemléki jelentőségű terület 543 1089 Szakorvosi Rendelő, Szt. István tér - Műemléki jelentőségű terület

112

Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia 652/5 652/6

28 Nepomuki Szt. János szobor - Műemlék 3546 Közterület, Szt. János tér- Műemléki jelentőségű terület

Ráckeve város önkormányzata pályázatot hirdetett az önkormányzat tulajdonában lévő alábbi, nagy értékű forgalomképes ingatlanjainak hasznosítására. A közel 8 hektár területű ingatlan Ráckeve északi részén, csendes, festői környezetben, a dinamikusan fejlődő AQUALAND gyógy- és élményfürdő mellett fekszik. A terület sík, zöldmezős beruházásra alkalmas, közművesítése gazdaságosan megoldható. Megközelíthetősége: az M0-ás autóúttól 30 km, a ráckevei HÉV végállomástól 800 m. A város idegenforgalmi fejlesztési elképzeléséhez igazodóan funkciójában a hasznosítást a szállás, gyógyturizmus, szabadidő eltöltés, sport, szórakozás körében határozza meg az önkormányzat. A terület szabályozási tervvel rendelkezik. A Dunai strand kb. 1,7 hektár területű ingatlan a város újtelepi oldalán, a ráckevei Dunaág keleti oldalán, közvetlenül a víz partján, a történelmi belvárossal szemben helyezkedik el. A Duna és a szemközti óváros tornyaival, fűzfás vízpartjával csodálatos panorámát nyújt. A területből az önkormányzat minimum 3.000 m2-t, maximum 6.000 m2-t kíván hasznosítani, a fennmaradó területet meg kívánja tartani igényes közparknak, szabad fürdőzési lehetőségnek. A hasznosításra szánt területen a város idegenforgalmi fejlesztéseihez igazodóan a szállás, vízisport, sport, szórakozás, pihenés funkciókat határozza meg az önkormányzat. A hasznosítással – mindkét esetben – az önkormányzat elsősorban az alábbiakat várja el: • A befolyó ellenérték maximalizálása, • A helyi adóbevételek növekedése, • Munkahelyteremtés, • A helyi vállalkozások fejlesztését, működési feltételek javítását, • Az ingatlanok környezetére is fejlesztést gyakorló hatást a város vonzerejének növelését. A közelmúltban a város további két ingatlanát kínálta eladásra. A Ráckeve, Kossuth L. u. 30. szám alatti ingatlant, valamint a Kossuth Lajos u. 56. sz. alatti ingatlant. Az épületek lakás, szállás, vendéglátás, vízi sportház stb. funkciókra alkalmasak. A város az ingatlanértékesítésekből 1.274 millió forint bevételre számít. A közeljövőben a város eladásra kínálja a Kossuth utca 58. szám alatti ingatlanát is. További nagy értékű, értékesíthető ingatlanokkal nem rendelkezik. Az elsőként megvalósítandó akcióterületi fejlesztés megyei önkormányzati, állami, állami vállalati, egyházi tulajdont nem érint. A magánerős beruházások magántulajdonon valósulnak meg. A fizetős felszíni parkolók kialakítása címet viselő projekt érint négy magán tulajdonú ingatlant (Ady Endre u. 6-810, 24. sz. ingatlanok), melyeket az önkormányzat meg kíván vásárolni.

V.3.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenység Ráckeve város képviselőtestületének 22/2001. (XII.17.) számú – 19/2002. (XII.18.), 33/2003. (XII.22.), 32/2004. (XII.23.) számú rendeleteivel módosított – egységes szerkezetbe foglalt rendelete az iparűzési adóról szól. A rendelet szerint az iparűzési adó alól két esetben élvezhet mentességet a vállalkozás.

113


Mentességet élvez az iparűzési adó alól az a vállalkozó, akinek az 1990.évi C. tv. 39.§ (1) bekezdés, illetőleg a 39/A § vagy 39/B § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 300.000 forintot. Mentes az adó alól a kezdő vállalkozó, legalább 5 fő alkalmazása esetén, a vállalkozást megkezdő évben. A helyi szintű jogszabály egy esetben biztosít a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet. A Htv. 39.§.(l) bekezdés szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett– növekménye után l millió forint/fő összeggel. Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. Az önkormányzat külön figyel arra, hogy az önkormányzati felújításoknál, kisebb beruházásoknál helyi vállalkozókat foglalkoztasson. Az önkormányzat ilyen irányú törekvéseit a közbeszerzési törvény előírásai nehezítik, majdnem lehetetlenné teszik. Az önkormányzat hivatalos honlapján (www.rackeve.hu) vállalkozói adatbázis szerepel, ahol ingyenesen és önkéntesen regisztrálhatnak a helyi vállalkozók. A honlapon az állatorvostól, az épülettervezésen át, a képkeretezésen keresztül a virágértékesítésig jutunk el. A regisztrálók száma alacsony: 83 vállalkozás. A szervezeti és működési szabályzat 6. számú melléklete egy húsz darabos civil szervezeti listát tartalmaz, a szervezet nevével, vezetőjével és elérhetőségével. A városban két fő alkalmazásával működik a Tourinform Iroda. A Ráckevei Tourinform Iroda 2001 óta saját pulttal részt vesz az Utazás Kiállításon. Pest megye, illetve a Magyar Turizmus BKD régió standján belül számos hazai és külföldi kiállításra küldtek információs anyagot. Az iroda saját szervezésű turisztikai kiállítása az Őszi Ászok Fesztivál. Az iroda folyamatosan segíti a kistérség településeit és turisztikai vállalkozóit a marketing területén. A begyűjtött adatokat, információkat az iroda rendszerezi, feldolgozza; feltölti a Magyar Turizmus Zrt. NETA adatbázisába; megjelenteti kiadvány formájában; eljuttatja az érdeklődőkhöz. A saját készítésű, valamint a vállalkozók által készített kiadványok az irodában állandó jelleggel hozzáférhetők. A különböző pályázati- és reklám lehetőségekről az iroda tájékoztatja az érintetteket. A város honlapja aktuális, szinte minden információt közöl a város működéséről a településen zajló folyamtokról. A város havonta megjelenő hivatalos lapja a 8 színes oldallal, A4-es méretben megjelelő, igényes kidolgozottságú Ráckevei Újság. 1989-ben merült fel először a vároisi tv alapításának gondolata. Az 1995-ben elfogadott médiatörvény kapcsán kapott frekvenciát a helyi televízió, melyet még a mai napig is főként a lelkesedés, a helyiekért érzett felelősség tart életben. A KÖR TV Ráckeve KHT működtetésében sugárzó televízió hetente 4 alkalommal (hétfő 10 óra, szerda és péntek 18 óra, szombat 15 óra) jelentkezik saját műsorral. A műsorok híradó jellegű, saját készítésű adások; illetve az évi két alkalommal megrendezésre kerülő közmeghallgatást, és a karácsonyi műsort élő adásban közvetítik. Naponta 17 00-tól-23 00-ig a Hálózat Televízió adása fogható, valamint képújság olvasható. A hírműsorok adásidejét jellemzően ki tudják tölteni, a kistérségi önkormányzati intézmények, a civil szervezetek rendszeresen tájékoztatják a szerkesztőket a rendezvényeikről, az őket foglalkoztató témákról, megmozdulásokról, eseményekről. A vételi körzet egy kb. 10-12 km-es sugár. Adásuk fogható: UHF 50-es csatornán antennával és a Szigetnet Zafír-Bau kábelhálózatán. SzigetNet: Délegyháza, Makád,

114


Szigetújfalu, Szigetszentmárton, Ráckeve, Kiskunlacháza, Szigetbecse, Szigetcsép. A vételi körzet 30.000 főre terjed ki. 2009 márciusában együttműködési és támogatási megállapodást kötött Ráckeve Város Önkormányzata és a Ráckevei Polgárőr Egyesület Kiemelten Közhasznú Szervezet. Az együttműködés célja a Polgárőrség fokozottabb bevonása a város közterületi rendjének fenntartásába, melynek során érvényesíteni kell a bűnmegelőzési, balesetmegelőzési, vagyonvédelmi, kábítószer-megelőzési, gyermek- és ifjúságvédelmi, környezetvédelmi, katasztrófa-elhárítási feladatokat. Ugyancsak 2009 márciusában háromoldalú megállapodás jött létre Ráckeve Város Önkormányzata, Ráckeve Városi Rendőrkapitányság és a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság között egymás segítése, a kölcsönös együttműködés a bűnmegelőzésben, Ráckeve közbiztonságának, közrendjének javítása érdekében.

V.3.3. Partnerség bemutatása A következő fejezetrészben bemutatjuk, hogy milyen módon biztosítottuk egyrészt a társadalmi részvétel elvének érvényesülését, másrészt a különböző szakpolitikák érdekeinek összehangolását. Különböző szakpolitikai területek koordinációja A város rendezési tervének felülvizsgálata 2008-2009. években zajlott (2009. áprilisában került elfogadásra). Az Építésügyről szóló törvény 9.§-a szerint az eljárásba az alábbi önkormányzatok, hatóságok vettek részt. • Pest Megye Önkormányzata • Szigetbecse Község Önkormányzata • Szigetszentmárton Község Önkormányzata • Lórév Község Önkormányzata • Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata • Szigetújfalu Község Önkormányzata • Dömsöd Község Önkormányzata • Közép-magyarországi Területi Főépítészi Iroda • Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság • KÖH Közép-magyarországi Iroda • Magyar Közút Kht. Pest Megyei Igazgatósága • Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága • Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala • Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság • ÁNTSZ Ráckevei Kistérségi Intézete • KDV Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség • Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság • Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság • Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság • Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala • Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága • Pest Megyei Földhivatal • Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály • Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitánysága • ÖTM Területrendezési és Településügyi Főosztály (állami főépítész útján)

115


Az önkormányzat szakemberei és a külső tanácsadó cég (Hat Penna Kft.) munkatársai napi kapcsolatban állnak, folyamatos egyeztetéseket tartanak. Az elkészült munkaközi anyagokat a helyi szakértők véleményezik, mely vélemények beépítésre kerülnek, így az elkészült anyagok folyamatosan finomodnak, pontosításra, kiegészítésre kerülnek. A közös munkában részt vevő szakértők végzettsége igen sokrétű. Van köztük, szociológus, jogász, közgazdász, települési és környezetvédelmi mérnök, geográfus, építész... stb. A szakpolitikai területek integrációja egyúttal biztosítja az elkészült anyagok integráltságát is. A szakpolitikai területek koordinációja, ugyanúgy, mint az egyeztetések, folyamatosak. A tervezés elindításától kezdve zajlanak az egyeztetések, a kérdések a felmerülések után azonnal tisztázásra kerülnek a megfelelő szakember segítését kérve: a megbízónál, a megbízottnál, a polgármesternél, az önkormányzatnál, a kistérségnél, a regionális ügynökségnél stb. Az anti-szegregációs terv elkészítése kapcsán munkakapcsolatot építettünk ki a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértőjével. A helyszíni bejárásokon és az azt követő feladat meghatározások alkalmával a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője is aktív részvételt vállalt. Az adatszolgáltatás során a Polgármesteri Hivatal mellett az Ipari Park Kft, a Családsegítő – és Gyermekjóléti Szolgálat, a Tourinform Iroda munkatársai nyújtottak hathatós segítséget. Az anyagot az önkormányzati bizottságok véleményezik, s a képviselő-testület fogadja el. Szektorok közötti koordináció (magánszféra, közszféra, civil szervezetek) Ráckeve városában 2008. február 28-án a polgármesteri hivatal nagytermében egész napos műhelymunka folyt az önkormányzat, a gazdasági élet, az egyház és a civil szereplők aktív részvételével. A műhelymunkán jelenlevők listáját az alábbi táblázatban közöljük. Név Dr. Dávid László Molnár Józsefné Komlósi Péter Dr. Szánthó Györgyné Szadai József Simsik Zsuzsanna Kulcsárné Paska Ibolya Budai Gergely Szala Zsolt Detrich László Bodzán Antal Deák Tibor Ihász Tibor Agócs Zoltán Novák Csaba Szoboszlai Zsolt T. Hargitai Judit

Képviselt szerv Polgármester Polgármesteri Hivatal Református Egyház Sophia Utazási Iroda Pénzügyi és Pályázati Bizottság elnöke Önkormányzati Képviselő Szivárvány Óvoda Ács Károly Művelődési Központ Művelődési, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke Detrich és Társa Kft, Ráckevei Duna Baráti Kör elnöke Önkormányzat főépítésze Önkormányzati képviselő Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési,- Üzemeltetési és Mezőgazdasági Bizottság elnöke Alpolgármester, NO-VA Kft. Hat Penna Kft. Hat Penna Kft.

A műszaki iroda három városrészt jelölt ki előzetesen, melyek elnevezésükben változtak meg a műhelymunkán. Kiscsoportos munkában elkészültek a városrészi SWOT-

116


analízisek, amelyeket plenárisan pontosítottunk, értelmeztünk, megtörtént az indikatív tevékenységek átvizsgálása, kialakult a háromszintű célhierarchia. A célok számszerűsített mutatókkal kerültek alátámasztásra.

A lakosság bevonása, tájékoztatása Az integrált városfejlesztési stratégia egyeztetési változata felkerült az önkormányzati honlapra: www.rackeve.hu. A feltöltés dátuma megelőzte a testületi ülés időpontját, a dokumentum folyamatosan elérhető. Az anyag rövidített változata kifüggesztésre került a helyben szokásos módon. A műszaki iroda gondoskodott az egyeztetési változatnak az érintettek részére való kiküldéséről, a vélemények begyűjtéséről. A beérkező vélemények a turisztikai rendezvények kiegészítését, a megközelíthetőség pontosítását, a megvalósított önkormányzati fejlesztések hangsúlyosabb megjelenítését, a testvérvárosi kapcsolatok pontosítását kérték, melyek átvezetésre/beépítésre kerületek az anyagba.

V.3.4. Szervezeti elvárások Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósítása olyan szervezeti működést kíván meg a városoktól, amely biztosítja, egyrészt a stratégia egészének folyamatos karbantartását, az elért eredmények visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába, másrészt pedig biztosítja a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések professzionális és hatékony megvalósítását. A projektmenedzsment általános kategóriái szerint csoportosítva tehát a stratégiai menedzsment a hatások érvényesülését, míg az operatív menedzsment az eredményekért (output és eredmény indikátor) visel felelősségét. A fentiek értelmében az önkormányzati hivatalon belül megalakult a stratégia menedzsment szervezet, munkacsoport melynek tagjai: • alpolgármester, • műszaki irodavezető, • városgazdálkodási csoportvezető, • főépítész. A stratégiai menedzsment szervezet tagjai a hivatal szervezeti rendszerében dolgoznak, jól ismerik a várost, a város működését, megfelelő munkatapasztalattal rendelkeznek, szakmai kompetenciáik széles szakterületeket ölelnek át, tudásuk a közös munka során megsokszorozódik. A stratégiai menedzsment szervezet tehát nem választható el a város önkormányzatának szervezeti rendszerétől. A feladatok az önkormányzati hivatal szakapparátusának újszerűen sokoldalú együttműködését igénylik. Az együttműködés a hivatalon belül intézményesített, munkacsoport jött létre. A városfejlesztési irányok meghatározása az önkormányzaton belül – a nevéből is adódóan – a Városfejlesztési, -Üzemeltetési és Mezőgazdasági Bizottság kompetenciája. A munkacsoport évente beszámol munkájáról a bizottság számára. A stratégiai menedzsment feladatai: • Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése, monitoringja, értékelése, • A városfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezete változásának figyelemmel kísérése, a külső feltételrendszer változásainak a stratégiai célokra és eszközökre gyakorolt hatásainak elemzése, értékelése, • A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az IVS feltételrendszerébe,

117


• • •

Előzetes és végleges akcióterületi terv elkészítése és felülvizsgálata, A KMOP- 5-2-1/B pályázati dokumentáció elkészítése, A II. forduló mérföldköveinek teljesítése.

Az elsőként megvalósítandó akcióterületi fejlesztés, a funkcióbővítő városrehabilitációs program megvalósítását az operatív menedzsment szervezet végzi. A szervezet összetétele, tapasztalata, referenciái az alábbiak. Projektmenedzser: Ihász Tibor, végzettsége okleveles építőmérnök és településüzemeltető szakmérnök. Munkatapasztalata: 29 év. A projektmenedzseri teendőket heti 12 órában látja el. Egy személyben felelős a projekt előrehaladásáért, végrehajtásáért. Kötelezettségvállalás esetén egyeztet a város polgármesterével. A projekt témájában átfogó tapasztalattal rendelkezik, átlátja a projekt szakmai, technikai, pénzügyi folyamatait. Képes a menedzsmenthez kapcsolódó munkatársak motiválására, irányítására, ellenőrzésére. A projekt külső kontextusában érvényesíteni tudja a kedvezményezett érdekeit, ellátja a projekt külső képviseletét. A projekt teljes időszakára hangsúlyos feladata a monitoring, a munkák teljesítésének nyomon követése és igazolása, a szerződő felek munkájának ellenőrzése. Felelősséget visel a projekt egészére vonatkozóan. Kapcsolatot tart az építési vállalkozókkal, szállítókkal, szolgáltatásokat végző cégekkel. Érvényesíti a kedvezményezett érdekeit. Korábbi tapasztalatai: • HEFOP 4.2.1. Városi bölcsőde bővítése, átalakítása, 260 000 000 Ft - projekt munkatárs • Ráckeve és térsége szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep, 5 625 000 000 Ft –projekt vezető • KMOP 3.3.1/B Belterületi csapadékvíz-elvezetés, 170 000 000 Ft , projekt menedzser Pénzügyi munkatárs: Feketéné Kiss Zsuzsanna, végzettsége okleveles üzemgazdász, munkatapasztalata: 35 év, aki a pénzügyi menedzseri teendőket megbízási szerződéssel, heti 10 órában látja el. A pénzügyi menedzser feladatkörébe tartozik a projekt forrásainak összehangolása. A projekttel kapcsolatos közbeszerzések előkészítése során a szerződéskötéseket pénzügyi szempontból előkészíti, összeállítja a pénzügyi és közbeszerzési tervet a team adatszolgáltatásai alapján. Ellenőrzi a szerződések pénzügyi teljesítését, pénzügyi jelentéseket készít, kapcsolatot tart a finanszírozásban közreműködőkkel, számlákat fogad be, ellenőrzi azokat, a kifizetések banki kivonatait előkészíti a támogatások lehívására, pénzügyi nyilvántartást vezet, dokumentálja a pénzügyi elszámolásokat, segíti a projektmenedzsert. Korábbi tapasztalatai: • HEFOP 4.2.1. Városi bölcsőde bővítése, átalakítása, 260 000 000 Ft - pénzügyi munkatárs • Ráckeve és térsége szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep, 5 625 000 000 Ft - pénzügyi vezető • KMOP 3.3.1/B Belterületi csapadékvíz-elvezetés, 170 000 000 Ft , pénzügyi menedzser Műszaki munkatárs: Sári Lajos, végzettsége közlekedésépítési üzemmérnök, a műszaki munkatárs feladatait vállalkozói szerződéssel, heti 15 órában látja el. Munkatapasztalata: 28 év. A mélyépítés területén közműrendszerek és útépítések kivitelezése, építése, magasépítés területén lakóházak, ipari létesítmények, közintézmények építése, felújítása során szerzett tapasztalatokat. • közműépítések: Ipari Park Kft. teljes közműrendszerének kiépítése, • térburkolat építések: Piac sétány, Hősök tere, Művelődési Központ,

118


• útépítések: 1998-ban 20 000 m2-nyi útfelújítás • közintézmények: újtelepi óvoda építése A műszaki munkatárs feladata a projekt teljes építési engedélyben meghatározott építési tevékenységének koordinálása, felügyelete, ellenőrzése, együttműködés a projektszervezet munkatársaival, kapcsolattartás a kivitelezővel, építési, beszerzési tevékenységhez kapcsolódó monitoring jelentések előkészítése, a projektmenedzser munkájának segítése a feladatköre.

V.3.5. Településközi koordináció mechanizmusai Ráckeve város vezetői, munkatársai, az IVS vezető szakértői rendszeres munkakapcsolatban állnak a közép-magyarországi regionális fejlesztési ügynökség munkatársaival. A város a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág melletti településekkel együttműködve érdekérvényesítő tevékenységet folytat a Duna-ág rendszeres iszaptalanításáért és karbantartásáért. A Duna-ág rehabilitációja – kormányzati feladat mielőbbi megvalósításaként – az egész kistérség közös érdeke. A Csepel-szigeti gerincút megépítése is állami feladat, fedezetét EU forrás biztosítja, megvalósításához kistérségi érdek fűződik. RSD Parti-sáv Önkormányzati Társulás Taksony település gesztorságával 2009. július 21én jött létre. A társulás tagjai továbbá: Áporka, Budapest XXIII. Kerület, Dömsöd, Dunaharaszti, Kiskunlacháza, Majosháza, Makád. A társulás létrehozásának célja a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízminőségének javítását szolgáló, a parti sávban található meghatározott számú ingatlanon a szennyvízelvezetés, -tisztítás és -kezelés, valamint a települési folyékony hulladék-kezelés, mint önkormányzati közfeladat megoldására irányuló projektberuházás megvalósítása és az azzal összefüggő feladatok ellátása. A város költségvetési koncepciójában a kistérségi szerepkör erősítésével összefüggően a következő alapelvek szerepelnek: 1. a körzetközponti szerepkör erősítése, az érintett településekkel korrekt, jó kapcsolat-építés és ápolás, 2. a többcélú kistérségi társulás nyújtotta lehetőségek maximális kiaknázása, az együttműködés további lehetőségeinek felkutatása. A városban működő, kötelező önkormányzati feladatok ellátását biztosító intézmények a következők: a gyermekek napközbeni ellátása a bölcsődében; közoktatási intézmények működtetése az intézményfenntartó társulás keretében működő Szivárvány Óvodában, s az Árpád Fejedelem Általános Iskolában; közösségi tér biztosítása az Ács Károly Művelődési Központban; a felnőtt lakosságnak, az ifjúságnak és a nemzetiségeknek nyilvános könyvtári szolgáltatás biztosítása a Skarica Máté Városi Könyvtárban. Az előző intézmények pénzügyi-számviteli feladatait a 2007. július 1-vel létrehozott Ráckeve Városi Intézményi Gazdasági Iroda látja el jelenleg 4 fő engedélyezett létszámmal. A Polgármesteri Hivatal körzeti feladatokat (építésügyi hivatal, gyámhivatal, okmányiroda) teljesít. A bölcsőde és az óvoda (Dömsödi út) felújítása az elmúlt években megtörtént. Az Árpád Fejedelem Általános Iskola felújítására kétszer sikertelenül pályázott az önkormányzat, most saját erőből indulnak el az iskolai fejlesztések a tornaterem felújításával és a villamos vezetékek cseréjével. A könyvtár új épületbe költözése és a szolgáltatások minőségének javítása – reményeink szerint pályázati forrásból a funkcióbővítő rehabilitáció keretén belül megvalósításra kerül. Az önkormányzat önként vállalt feladatként működteti a Ránki György Alapfokú Művészetoktatási intézményt, mely intézmény szintén fogadja a kistérség diákjait.

119


A városban működő szakorvosi rendelőintézet ellátási területéhez a következő nyolc település tartozik: Ráckeve, Apaj, Dömsöd, Kiskunlacháza, Lórév, Makád, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Szigetújfalu. Az ellátási körzet tehát kb. 33 ezer lakosra terjed ki, mely az üdülőtulajdonosokkal és turistákkal együtt a nyári időszakban jelentősen megnő. A rendelőintézet kialakítandó központi épületében az alábbi szakorvosi ellátások érhetők el: sebészet, urológia, RTG-UH, laboratórium, szemészet, nőgyógyászat, belgyógyászatEKG, gastroscopia, ideggyógyászat, ortopédia, pulmonológia, foglalkozás egészségügy, fogászat, fül-orr-gégészet, védőnői szolgálat, gyógytorna, fizioterápia, reumatológia, bőrgyógyászat. A lakosság magasabb szintű ellátása érdekében új szolgáltatásként a felnőtt tüdőgyógyászat, allergológiai és a pszichiátriai rendelés is bevezetésre kerül, az egészségügyi centrum kialakításával párhuzamosan. A központi orvosi ügyelet ellátási körzetébe Ráckevén kívül 5 település tartozik: Apaj, Dömsöd, Lórév, Makád, Szigetbecse. A Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelőintézet fenntartásában, a város épületében működik a tüdőgondozó. Kistérségi szinten biztosított a szociális alapellátás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés) és gyermekjóléti szolgáltatás (Makád, Lórév, Szigetbecse tekintetében). A Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat új szolgáltatásai közé tartozik a játszóház és a gyermekfelügyelet. A pályázati forrásból megvalósítandó, most épülő intézményben az idősek nappali ellátása is megoldható lesz. Nem kötelező feladatként látja el a város az Ács Károly Művelődési Központon belül a Keve Galéria és a Képtár működtetését. A város támogatja a Kör Tv működtetését is, melynek adása 10-12 km sugarú körben fogható, 30 000 emberhez jut el. A teleülések megkeresésére a tv helyben is forgat hírműsorokat. Helyben működik a kistérség egészét ellátó tűzoltó parancsnokság. Ráckevén működnek továbbá a következő intézmények: ÁNTSZ Kistérségi Intézete, Körzeti Földhivatal, Bíróság, Ügyészség, Rendőrség, Mentőállomás, Munkaügyi Központ, kerületi főállatorvos, Regionális szennyvíztisztító telep. A város által betöltött funkciók tekintetében meg kell említenünk, hogy kistérségi székhelyként valamennyi jelentősebb városi funkciót ellátja. Így például a térség gazdaságiszervezési központjaként Ráckevén koncentrálódik a térség lakosságát és gazdasági szereplőit kiszolgáló pénzügyi szektor és szolgáltatói kör (bankok, ingatlanforgalmazók, ügyvédek, biztosítók). A Tourinform Ráckeve a város és környékének, a Csepel-sziget és a Kis-Duna mente kistérségnek a turisztikai, non-profit és marketing irodája. A turizmus, mint kistérségi kitörési pont megvalósítása érdekében: • Vízparti üdülést kell előtérbe helyezni, és a feltételeit biztosítani, • Budapest közelsége miatt az 1 napos városlátogató turisták fogadását is célszerű megoldani, • Szükséges a térségben összehangolt, színvonalas programokat biztosítani, • Térségi összefogásra, közös projektekre, több település együttesen megírt pályázataira, további tettekre és eredményekre van szükség. Annak érdekében, hogy a kistérség ismert és elismert turisztikai desztináció legyen • Magas színvonalú szolgáltatások nyújtására kell törekedni, • Az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyezni a térségi marketing munkára.

120


A kereskedelem területén a hetente kétszer megrendezésre kerülő piac, valamint a szupermarketek vonzáskörzete, illetve a városközpont kiskereskedelmi üzletei meghatározók. Az idegenforgalom célterületei közül kiemelendő a kastély és a szerb templom. Az AQUALAND termál- és élményfürdő iránt egész évben folyamatos az érdeklődés. A fürdő területén található 1.040 m mélységből feltörő 520C-os gyógyhatású termálvizet 2007. év végén gyógyvízzé nyilvánították. A gyógyvíz a nátrium magas hidrogénkarbonát tartalma, hőfoka miatt mozgásszervi problémák esetében nyújt segítséget. A fentiek igazolják, hogy Ráckeve város, mint kistérségi központ a szolgáltatások széles skáláját nyújtja a kistérség önkormányzatai, lakossága számára. A különböző ellátási formákat megállapodások, intézményi társulások keretén belül biztosítja a szomszédos településeknek. Folyamatosan törekszik a szolgáltatások minőségének javítására, megújítására. Az elképzeléseket egyezteti a környező településekkel, a települési szintről jövő kezdeményezéseket megvizsgálja. Ilyen volt például az utóbbi időben Lórév község megkeresése önkormányzati autóbuszok működtetésére. A kistérségi társulás elnökhelyettese a város polgármestere. A kistérségi fejlesztési dokumentumok maradéktalanul tartalmazzák Ráckeve fejlesztési elképzeléseit. A kistérség polgármesterei legalább havonta, illetve szükség szerint üléseznek, napi kapcsolatban állnak telefonon és interneten keresztül. Mivel a tervezett fejlesztések nem csak a településre, hanem vonzáskörzetére is jelentős hatással vannak, ezért kiemelten fontosnak tartjuk a kistérségi szintű egyeztetéseket.

V.3.6. A stratégia megvalósításának monitoringja Az IVS eredményeinek nyomon követése, monitoringja kapcsán javasolt a dokumentum évenkénti „áttekintése”, valamint 3-5 évenkénti aktualizálása. Az IVS áttekintésére célszerűen évenként került sor, kapcsolódva az egyes akcióterületi fejlesztések éves értékeléséhez. Az áttekintés során megállapításra kerülnek a fejlesztés kimeneti output és eredmény/hatás indikátorainak értékei. Ezek alapján értékelésre kerül a célok irányába történő előrelépés mértéke. Az áttekintés során az alábbi lényeges forrásokból származó további információk felhasználása is javasolt: • Az IVS partnerségi fórum véleménye, visszajelzései, • Elkészült ágazati stratégiák vagy nagyobb léptékű tervek hatása, • Szabályozási és gazdálkodási környezet változása, egyéb, nagyobb léptékű fejlesztések elkészülte, esetlegesen elmaradása. Szükség esetén az önkormányzat – a stratégiai menedzsment funkciójában – korrigálhatja a stratégiát az elért eredmények és a külső környezet esetleges változásainak megfelelően. Az éves áttekintés kizárólag kisebb korrekciók végrehajtására szolgál. A korrekciókat, beleértve a korrekciókat kiváltó okokat, megfontolásokat, rögzíteni kell és nyilvánossá kell tenni. Célszerű az önkormányzat hivatala által elkészített módosítás megtárgyalása az IVS partnerségi fórum keretében, majd ezt követően az önkormányzat döntési rendszerében történő elfogadása. Új Önkormányzati Gazdasági Program készítéséhez kapcsolódóan az IVS célrendszerét, beavatkozási logikáját is célszerű áttekinteni, a két dokumentumot egymással összhangban tervezni.

121


Részletesebb, a helyzetelemzést, a stratégiai célokat és beavatkozásokat érintő aktualizálásra, felülvizsgálatra – ha lényeges változás nem történik a külső környezetben – általában 3-5 évente van szükség. Ezen alkalmakkor célszerű az IVS hatás jellegű indikátor értékeinek figyelembe vétele, az elért eredmények ezek alapján történő értékelése. A monitoringnak ki kell terjednie a célrendszerhez kapcsolódó számszerűsített mutatók mindenkori állásának vizsgálatára. Mutató megnevezése Regisztrált vállalkozások száma (db) Kiskereskedelmi üzletek száma (db) Vendéglátóhelyek száma (db) Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Felsőfokú végzettségűek aránya (%) A fejlesztés eredményeként teremtett munkahelyek száma A helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma A projektek megvalósítása során elérhető többletszolgáltatások száma Új típusú funkciók betelepedése/funkcióerősítés a fejlesztéssel érintett területen Zöldfelületek növekedése Bűncselekmények számának csökkenése Parkolók száma Turisztikai szálláshelyek száma Kulturális, épített örökségi, turisztikai értékek feltárása

Üzlethelyiségek kihasználtsága

Adat forrása KSH



KSH

2006

135

2016

169

KSH KSH

2006 2006

55 256

2016 2016

108 362

KSH népszámlálás Önkormányzati adatbázis Önkormányzati adatbázis

2001

10,9

2011

17,0

2009

0 fő

2016

168 fő

2009

0 fő

2016

21 fő

2009

0 db

2016

42 db

2009

0 db

2016

15 db

2009

0%

2016

130%

2009

462 db

2016

380 db

2009

175 hely

2016

356 hely

2009

305 db

2016

555db

2009

0 db

2012

88%

2009

35.400 fő

2016

45.800 fő

2009

0 db

2016

6 db

Önkormányzati adatbázis Önkormányzati, rendőrségi adatbázis Önkormányzati adatbázis KSH, rendőrségi adatbázis Önkormányzati adatbázis Önkormányzati adatbázis Önkormányzati adatbázis

Önkormányzati/vállalkozói adatbázis Helyi társadalmi akcióban résztveÖnkormányzati vők száma adatbázis Együttműködések, hálózatok száma Önkormányzati adatbázis Helyi iparűzési adó nagysága Önkormányzati adatbázis Helyi idegenforgalmi adó nagysága Önkormányzati adatbázis Lakossági elégedettség Önkormányzati adatbázis

2009

2016 5 műemléki védettség alatt álló épület 2016 95%

196.841 eFt 2016 286.000 eFt

2008

4.119 eFt

2016

4.780 eFt

2009

72%

2016

90%

122


Melléklet

123


1. sz. melléklet KSH városi, városrészi adatok

Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

Ráckeve összesen 8 674 18,3 61,7 20,0

Északi óváros


2 573

4 625

16,7 61,1 22,2

Antiszegregációs terv (Béke u. - Iskola u. Újtelep Külterület Városközpont Pokolhegy Bercsényi u. - településhatár) 1 212 264 165 1050 633

19,8

15,8

18,9

6,6

62,4

60,7

60,6

59,8

17,8

23,4

20,5

33,6

30,5

31,9

59,6

59,6

9,9

8,5

29,4

25,8

33,1

20,1

41,3

8,2

66,3

72,7

10,9

12,4

9,4

14,4

5,8

32,7

1,1

0,6

3 275 26,9

975 22,9

1 694 29,5

479 19,8

127 50,4

78 46,9

300 63,0

166 71,1

46,3

42,3

48,5

45,1

51,3

37,0

67,6

75,1

19,7

15,6

22,8

13,7

29,4

4,1

51,1

61,3

49,8

53,2

48,1

50,3

45,9

56,5

30,7

23,7

43,0 8 665

42,0 2 586

43,2 4 607

42,6 1 205

49,5 267

43,4 162

52,0 1042

61 627

124

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA december

Recommend Documents