Rába Járműipari Holding Nyrt. 120ÉV

Rába Járműipari Holding Nyrt.

120 ÉV

1896-2016

Történet


Gyár születik

A Vagongyár első gyártmánya: petróleumszállító tartálykocsi, 1897

A XIX. század közepén bekövetkezett, Nyugat-Európából, elsősorban Angliából induló ipari forradalom hatása Magyarországot is elérte. Ez Győrt, az Észak-Dunántúli kereskedelmi régió központját az 1880-90-es években érintette. Ebben az időben létesítettek több gyárat, ipari üzemet a városban. Ezek között volt a Szeszgyár is, amelyet 1884ben alapított a város legtehetősebb adófizetői – ún. „virilstái”– közül 7 üzletember, köztük Léderer Ágoston főrészvényes. A Szeszgyár a napi 150 hektoliter szesz előállítása mellett 1800 szarvasmarhát is tartott 10 hektáros területén. A gyár a szeszgyári üresen álló istállókban kezdte meg a vagonok gyártását, kezdetben az energiát is a Szeszgyár gőzkazánjai biztosították. Induláskor a gyár munkás létszáma 200 fő volt, a termelés 1897 nyarán indult meg. A gépesítés fokát tekintve a Waggongyár a magyar iparban előkelő helyet foglalt el.

Az 1890-es évek végére az állattartás jelentősége csökkent, de jelentős igény mutatkozott a vasúti közlekedés és gépgyártás iránt. Ekkor vetődött fel a vagon gyártás ötlete, amelyet a város vezetősége is támogatott, és a Szeszgyár ki nem használt területéhez jelentős méretű telket biztosított. Az 1896. december 28-án összeült alakuló közgyűlésen 9 részvényes, Léderer Emil és társai megalapították a Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaságot.

A Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaság alakuló közgyűlése jegyzőkönyvének részlete, 1896

A Waggongyár első gyártmánya a Galíciai- Kárpát-Petróleum Rt. megrendelésére készülő 15 tonnás, 2 tengelyű petróleumszállító tartálykocsi volt. Az első megrendelés 30 darabra szólt. Az üzem az alapítást követő években gyors ütemben fejlődött. 1898-ban elkészült az ezredik vasúti kocsi, ekkor 1200 munkással már napi 8-10 vagon előállítására képes a gyár. A cég gyártmányai sikerrel szerepeltek a nemzetközi piacon is. Amszterdamba és Antwerpenbe városi villamos kocsikat, Egyiptomba, Kelet-Indiába, Dél-Afrikába vasúti személykocsikat szállított a vállalat. A londoni metró szerelvényei is Győrben készültek. A gyár műszaki eredményeivel komoly elismerést vívott ki, meghívást kapott az 1900-as párizsi világkiállításra. A vállalat üzleti eredményeit versenyképes áraival, jó minőségű gyártmányaival és a szállítási határidők pontos betartásával érte el.

Motorkocsi a Londoni Földalatti Vasút részére, 1905

Történet

A századfordulón a közúti közlekedés és a motorizáció fejlődésével komoly átalakulás vette kezdetét a járműiparban. Az 1900-as évek elején a Waggongyárban is megkezdődtek a közúti motoros jármű-készítő kísérletek. 1904-ben elkészült az első, gőzmotor meghajtású automobil Győrben.


Mechanikus négykerékhajtású közúti vontatójármű, 1904

Csonka-féle postaautó

1905 márciusában az V. Bécsi Nemzetközi Autókiállításon egyedülálló konstrukcióval mutatkozott be a győri gyár. A világ első mechanikus négykerékhajtású és -kormányzású közúti járművét Ludwig v. Tlaskal vezérkari százados tervei alapján készítették el. A különleges benzinmotoros jármű akár öt pótkocsi vontatására is alkalmas volt, kocsinként két tonnás teherrel. A katonai célokra tervezett vontató az összkerékkormányzásnak köszönhetően a legnehezebb terepeken is lehetővé tette a szállítást.

Postaautó alváz, az 1905 és 1911 közti időszakból

1904-ben a magyar posta nemzetközi versenytárgyalást hirdetett csomagszállító gépkocsik gyártására. A kiírásra a győri Waggongyár Csonka János tervei szerint készített kocsikkal jelentkezett. Az első kísérleti postaautó 1905 májusában készült el, majd 2000 km-es próbaútra indult, melyet tíz nap alatt, kifogástalan működés mellett teljesített. A posta 1911-ig összesen csaknem száz ilyen járművet rendelt. Az önjáró alvázak gyártását Csonka János személyesen irányította Győrött.

A világ első mechanikus négykerékhajtású és -kormányzású közúti járműve

Történet


1913. június 1-én a Győri Kereskedelmi és Iparkamara bejegyezte a Rába védjegyet. A névadó a várost átszelő, tájegységeket összekötő Rába folyó. Bár az embléma az idők folyamán többször megújult, a védjegy üzenete közel egy évszázada változatlan: a mai napig minőségi garanciát, nemzetköziséget, komoly hagyományokat és egyben modernséget tükröz.

Az első Rába embléma

1913-ban a Frantisek Kec koncepciójára épülő „Praga” licenc alapján megkezdődött a “V” típusú tehergépkocsik, majd a „Grand” és az „Alpha” típusú személygépkocsik gyártása Győrött. 1916ban már az 500. motort ünnepelhették az Autóosztályon.

Rába-Grand autó, az 1914-es Kárpáti Túra győztese

Alpha típusú kétüléses sportkocsi, 1913

A Rába „V” típusú tehergépkocsik gyártása 1913-ban kezdődött. A 3-5 tonna teherbírású, 35 LE járművekből 1918-ig mintegy 300 darabot vásárolt a hadsereg. A gyártmányt a húszas évek elején a polgári igényekhez igazították, megnövelt teherbírással és számtalan egyedi igényt kielégítő változatban értékesítették. V alvázra szerelt speciális felépítményekkel készültek oldalbillenős szekrényű teherautók, tartálykocsik, locsolóautók, tűzoltó szerkocsik és műhelykocsik is. Különleges konstrukcióként említést érdemel az az 1922-re kifejlesztett “irányváltós” szerkezetű jármű is, melyből egy páncélozott kivitel is készült.

Az Autóosztályon elkészült 500. motor, 1916

IV. Károly király Rába-Grand gépkocsija, 1918

1914-ben legyártották az 5-15 lóerős „Alfa” kiskocsik első tízes szériáját. A két- és négyszemélyes autókat polgári használatra tervezték, a háború kitörését követően a hadsereg igényeihez jobban illeszkedő hatszemélyes „Grand” típusok kerültek előtérbe. Az I. világháború éveiben a járművek katonai ütegparancsnoki és sebesültszállító karosszériával készültek. A Grand személygépkocsi polgári változatai is sikeresek, az 1913-as Alpesi Túrán és az 1914-es Kárpáti Túrán is díjat nyertek. 1917-ben különleges luxus kivitelben IV. Károly király részére is készítettek Rába Grandot Győrben.

Rába „V” típusú tehergépkocsi utánfutóval, 1913

Történet


Háborús évek A háborús évek alatt a Waggongyár addigi gyártmányait változatlanul tovább gyártotta. Mivel a gyár adottságai lehetővé tették a hadsereg részére szükséges eszközök gyártását, a termelés fokozása érdekében fejlesztéseket és korszerűsítéseket hajtott végre a vállalat, elsősorban az autóosztálynál. A gyár ebben az időszakban elsőrendű hadifontosságú szállítóeszközöket készített, így a hadiipar üzemben tartásához szükséges szénszállító kocsikat, katonai tehergépkocsikat, és parancsnoki autókat.

Az 1915-től készülő K II. típusú motoros ekéket csökkentett fordulatszámú Grand motor hajtotta, amellyel cséplőgépeket és egyéb mezőgazdasági gépeket (darálók, őrlők) is meg lehetett hajtani, sőt vontatásra is alkalmas volt, szántóföldeken és közúton egyaránt.

Az első világháború kitörését követően mezőgazdasági gépek gyártásába kezdett a gyár. Ekkoriban készültek a K I. és K II. típusú, 40 LE-s motorekék, melyek külföldi viszonylatban, így többek között a román, bolgár, spanyol, és marokkói piacokon is sikert arattak.

Az első világháború végével a gyár műszaki történetében is lezárult egy korszak, 1918-ra korszerűen felszerelt nagyüzem alakult ki. A gyár ekkor 300.000 m2 területet foglalt el, saját vas- és acélöntödével, anyagvizsgáló részleggel, modern kovácsüzemmel rendelkezett. Minden gyártási ághoz (vasúti kocsi, híd- és vasszerkezet, automobil, katonai jármű, motoreke és emelőberendezések, vasúti felépítmények) külön szerkesztési részlegek és műhelyek tartoztak. Az energiát 2800 lóerős villamos erőmű és külön gőzszolgáltató központ szolgáltatta.

K II. motoreke, 1915

1924-ben a gyár vezetősége időszerűnek látta az automobilosztály gyártási programjának felülvizsgálatát és új irányokat jelölt ki a következő időszakra. A Rába V, a Rába P típusok és a K II. motorekék, valamint a Rába Grand, és ezáltal a személygépkocsik gyártása 1925-tel gyakorlatilag befejeződött.

A Magyar Vagon- és Gépgyár látképe

Történet


1925-ben a Praga gyár szakembereivel együttműködésben megalkotott új, L típusú alvázzal 3 tonnás gyorsteherautók, illetve 24-30 személyes autóbuszok gyártása kezdődött. 1927-ben a műszaki fejlesztéshez a Fővárosi Autóbusz Üzem megszervezése, illetve a változó piaci igények újabb lökést adtak. 1928-ban a vállalat új teherautó és autóbusz típusokat vezetett be. A legmodernebb szerkezeti elvek alapján készülő járművek kezdeti eladását a kibontakozó világgazdasági válság nehezítette. Az 1930-as évek derekán komoly átszervezéseknek lehetünk tanúi.

Rába-Krupp teherautó utánfutóval

’Praha’ licence alapján készült L típusú postaautóbusz

Rába A.F. teherautó

Rába-Krupp üzemanyagszállító tartálykocsi

Rába AFi teherautó

A 3-10 tonnás hasznos teherbírású, négy illetve hathengeres motorral készülő Rába-Krupp járművek értékesítése 1929-ben kezdődött. Rába-Krupp alvázon 30, 35, illetve 50 személyes városi és távolsági buszok, korszerű áruszállító gyorsteherautók, polgári és katonai rendeltetésű üzemanyag-szállító tartálykocsik és locsolóautók is közlekedtek. Katonai célra 1931-ben speciális terepjáró képességű változatot fejlesztettek ki Győrben. A Rába-Krupp járművek gyártását 1939-ben beszüntették, helyüket a korszerűbb Rába Super és Special típusok vették át.

1928 folyamán az Osztrák Automobilgyár Rt. (azelőtt Austro-Fiat) céggel kötött licenc megállapodást a győri gyár, majd 1929-től Rába A.F. jelzésű, 1,5 tonnás könnyű haszongépjárművekkel lépett piacra. A járművek 1934-ig 6 típusváltozatban készültek. Rába AF alvázon többek között postai csomagszállító kocsik, platós felépítményű teherautók, furgonok, mentőautók, 20-22 személyes városi és távolsági autóbuszok kerültek forgalomba. 1935-re elkészül a gyorsteherautó katonai célokra alkalmas, továbbfejlesztett változata AFi típusmegjelöléssel.

Történet


1936-ban megjelentek a Rába Super 2,5 tonnás, majd a Rába Special 3,5 tonnás teherautók és autóbuszok, melyeknél első ízben alkalmaztak hegesztett acélszerkezetet a faváz helyett. A saját fejlesztésű járművekből 1951-ig mintegy 2500 darab készült.

Rába Special típusú városi autóbusz

Rába Super gyorsteherautó

Az 1930-as évektől a hazai szakembereket is foglalkoztatni kezdte a dízelmotorok gyártásának gondolata. A győri gyár vezetői 1937-ben döntöttek a nyersolajmotorok bevezetése mellett, ezért licenc megállapodást kötöttek az MAN céggel. A négyhengeres 65 és 80 LE-s diesel motorokat a Rába Super D és a Rába Speciál D típusokba építették. A hathengeres, 100 LE-s motorok a budapesti 50 személyes „trambuszokba” kerültek 1940-től.

Az első motorekéket a húszas évek végére a győri vállalatnál kifejlesztett új konstrukció, a Rába kistraktor váltotta fel. A traktor kéthengeres motorja benzin- és petróleum-üzemre is alkalmas volt, legnagyobb előnye a kis önsúly és fordulási sugár, a megbízhatóság és az egyszerű kezelhetőség volt.

A harmincas évek derekára a Rába kistraktor tapasztalatai és az időközben jelentkező igények alapján a gyár mérnökei kifejlesztettek egy sebességváltós, sokcélú traktort, a Rába Mindenest.

Az új típus 1939-től lépett a korábbi konstrukció helyébe és hamar a középgazdaságok kedvelt erőgépévé vált. Nagygazdaságokban a talaj előkészítéséhez, csépléshez és daráláshoz alkalmazták. Rába Mindenes traktor, 1939

Az első Rába DST trambusz Rába kistraktor

Rába Super gyorsteherautó

Történet


A 30-as évek második felére újból fellendült a járműgyártás, egyre inkább előtérbe került a háborús készülődés. Darányi 1938. márciusi „győri beszédében” 1 milliárd pengős honvédelem fejlesztési programot hirdetett.

1938-ban Winkler Dezső tervei alapján megszületett a Rába egyik legendás gyártmánya, a Botond katonai terepjáró. A mintakocsit több ezer kilométeres próbaúton, a legnehezebb viszonyok között tesztelték a Haditechnikai Intézet szakemberei. A jármű a tereppróbán kiválóan szerepelt, 1939-ben a Honvédelmi Minisztérium ebből a típusból több mint 1400 darabot rendelt.

Csapatpróba 1938-ban Rába Botond katonai terepjáró gépkocsival, Hajmáskéren

A 1,5 tonna teherbírású, rendkívül megbízható, a terepviszonyokhoz kiválóan alkalmazkodó járműveket azonnal megkedvelték, egyes katonai szakértők szerint a háború legjobb terepjáróját alkották meg Győrött. A gyártást hat magyar gyár kooperációjában szervezték meg győri irányítással. 1941-ben újabb megrendelés érkezett, a Botond II. programban újabb 1400 kocsi készült el.

1942-ben a Honvédelmi Minisztérium 3 tonnás 65 LE tehergépkocsik gyártására adott megbízást. A Maros névre keresztelt járműből 350 darabot készített a gyár. 1943-ra egy négykerékhajtású tüzérségi vontató mintadarabját is elkészítették a győri szakemberek, a jármű sorozatgyártására azonban már nem került sor.

Négykerékhajtású tüzérségi vontató

Rába Maros tehergépkocsi

Történet


A Rába a Skoda licenc alapján készülő Turán közepes harckocsi gyártásában is részt vett. A harcjárművekbe 250 LE-s benzinmotor épült, sebességük a terepviszonyok közötti 2,5 km/h és az országúti 40-50 km/h között mozgott, kapaszkodóképességük 45° volt. A harckocsi gyártási munkálatai és anyagszükséglete közel hét teherkocsiéval egyezett meg. Az első kocsik 1942ben kerültek a csapatokhoz.

1944-ben a gyárat több bombatámadás érte. Az első és egyben legtragikusabb bombatámadásra április 13-án került sor. A légitámadás mintegy 300 halálos áldozatot követelt, az épületek közel kétharmadát, az üzemi berendezések 70%-át megrongálta. 1945 márciusában a gyár szovjet katonai vezetés alá került, 1946-ban államosították, neve Magyar Vagon és Gépgyárra (MVG) változott. 1949-ben döntés születik a hazai járműgyártás átszervezéséről, Győrben megszűntetik az önálló gépkocsigyártást.

Turán közepes harckocsi

A második világháború idején repülőgépgyártás is folyt Győrben. Az 1936-ban létesített repülőgépműhelyben kezdetben repülőgépmotorokat, később sárkányokat (repülőgéptest) javítottak, majd a repülőgépek önálló gyártását is megszervezték. Az évtized végére a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően külön repülőtérrel rendelkező, közel 1000 munkást foglalkoztató repülőgépgyár alakult ki. A magyar konstrukciójú Sólyom felderítő gépek mellett olasz FIAT és német Focke-Wulf típusú gyakorló bombázók, később Messerschmitt vadászrepülőgépek és vadászbombázók kerültek ki a győri hangárokból.

„FIAT-Cr 32” egyszemélyes vadászgép

Háborús pusztítások

Történet


Az újjáépítés évei

Az 1960-as évek elején a vállalat visszatért a járműgyártáshoz. Elkészült a felderítő úszó gépjármű (FUG) első mintadarabja, majd a folyamatos fejlesztések nyomán megszületik a PSZH. A több típusváltozatban is készülő, szárazon és vízen egyaránt nagy manőverező képességgel rendelkező harcjármű jelentős tűzerőt képviselt és a kezelőszemélyzet számára páncélvédettséget is biztosított.

A második világháborút követően, 1951-ben Győrött megszűnt az autógyártás. A gyár híd- és vasszerkezeti üzeme, illetve vagongyártó részlege is fontos szerepet kapott a hazai közlekedés helyreállításában és a jóvátételi munkákban. A vállalat az ország számos lerombolt hídjának újjáépítésében részt vett. A háború utáni években új termékek jelentek meg a gyártmánypalettán. A vállalat ipari-, híd- és portál daruk, villamos targoncák és különleges vasszerkezetek gyártására is vállalkozott.

Rába FUG

Kikötői portáldaruk szerelése

A hatvanas években a közúti járműprogramba való bekapcsolódással ismét előtérbe került a közúti gyártási ágazat. A vállalat korszerű főegységek, nagyobb motorteljesítmény átvitelére alkalmas saját fejlesztésű futóművek és MAN licenc alapján készülő dízelmotorok gyártására fókuszált.

Rába-MAN Diesel-motor

Révfalu-i Dunahíd FUG árok leküzdése közben

A Győri Gázművek rendelésére gáztartályok, a Nílus deltába forgatható híd készült Győrött. 1949ben a kor legmodernebb gépeivel és futószalag rendszerrel felszerelt új acélöntöde kezdte meg működését. Az acélöntöde

Történet


A gyártási bázis kiépítése érdekében nagyberuházások kezdődtek. 1967-ben elkészült a modern berendezésekkel felszerelt 28.000 m2-es csarnok, a szerszám és karbantartó üzem a nagysorozatú futómű gyártás beindításához. 1969–ben felavatták az új motorgyárat. 1973-ban elkészült a százezredik futómű, két évvel később az ötvenezredik RÁBA-MAN motor.

Rába 831

Háromtengelyes, modern, 836-os típusú Rába-kocsi Futómű összeszerelés a Rába gyárában Dízelmotor gyártás a Rábánál Az 50000. motor Az első Rába futóművek egyike

Az 1969-es Budapesti Nemzetközi Vásáron megjelentek az új Rába teherautók. A járművekbe a vállalat új fejlesztésű futóműveit és 215 lóerős dízelmotorjait építették be. A sorozatgyártás 1970-től indult be 100 db Hungarocamion rendelésű 38 tonnás járműszerelvén�nyel. A tehergépkocsi gyártás a nyolcvanas években élte igazi virágkorát. Ezer feletti éves darabszámmal a termelés javarésze exportra került. A Rába tehergépkocsik a világ 16 országába jutottak el. 2002-ig közel 18.000 tehergépkocsit gyártottak Győrben.

Történet


1974-re elkészült a magyar nagyüzemi mezőgazdaság igényeire szabott RábaSteiger erőgép, melyből a következő évben már több mint 400 darabot gyártanak. A nagyteljesítményű traktorokhoz korszerű munkagépek gyártása is társult.

1977-ben a Steiger cég Rába szabadalommal védett erőgép futóműveket rendel. A győri futóművek így megjelentek az Egyesült Államok piacán. Az évek során a vállalat a legnagyobb járműipari cégekkel alakított ki piaci kapcsolatokat, alig két évtized leforgása alatt a cég USA exportjának értéke már meghaladta a 700 millió dollárt.

Rába-Steiger traktorok

Rába-Steiger traktor

Rába-Steiger traktor futóművek

A kapacitások folyamatos, gyorsütemű bővítésének köszönhetően 1980-ra a Rába az ország egyik legjelentősebb ipari vállalatává vált, a magyar vállalatok rangsorában ekkor termelési értékben a harmadik, létszám tekintetében a második helyen állt. A termelésből a futóműgyártás 40%-kal, a motorgyártás több mint 30%-kal, a tehergépkocsi, illetve az erőgép és mezőgazdasági munkaeszközök gyártása 7,5-7,5%-kal részesedett. A csaknem 20.000 főt foglalkoztató Rába a győri központon kívül már 7 vidéki városban rendelkezett alkatrészgyártó és készre szerelő bázisokkal.

Korabeli életkép - számítások végzése

831-es típusú Rába tehergépkocsi

Történet


Az átalakulás évei

3D futómű ábra

A győri üzem a Kádár-korszakban elsősorban a Szovjetunióval, a KGST tagállamokkal, Jugoszláviával, illetve az arab országokkal létesített üzleti kapcsolatot. Az 1989-es esztendő a vállalat életében is jelentős változásokat hozott. A kilencvenes évek elején a piaci kapcsolatainak jelentős hányadát elveszítő állami vállalat komoly kihívásokkal szembesült: újjá kellett szerveznie termékszerkezetét, piaci kapcsolatrendszerét, beszállítói hálózatát, erőforrásait. Mivel a Társaság a fejlett országok piacán elsősorban futóművekkel, illetve annak részegységeivel tudott megjelenni, így a vállalat vezetése azt a stratégiai célt tűzte ki maga elé, hogy ennek a részlegnek a versenyképességét akár más egységek rovására is megőrizze, lehetőleg javítsa. A Rábát az 1980-as évektől a világ elismert mellső- és hátsó futómű gyártó vállalataként tartják számon. Az üzletág mindmáig a gyár legjobb eredményeket felmutató szervezeti egysége.

Robot-X a Rába Futómű Kft-nél

A Rába Járműipari Holding Nyrt. tevékenysége ma három egymáshoz kapcsolódó, de jogilag független pillérre épül. A futómű, a jármű üzletág és a holding központ működését a társaság a győri reptéri telephelyre koncentrálta. Az alkatrész üzletág két nyugat-dunántúli üzemet foglal magában.

Futómű szerelés

1992-ben a Rába ismét részvénytársasággá alakult. A kormányzattal együtt kidolgozott, illetve végrehajtott privatizációs stratégia eredményeképpen a Rába Rt. részvényeit 1997. december 17-én vezették be a Budapesti Értéktőzsdére.

Fogaskerekek

A vállalat 1999-ben tevékenységének jelentős részét külső társaságokba szervezte, és holding struktúrában folytatta működését. 2001-ben értékesítette gazdaságtalanná vált motorüzemét, és megszűntette az autóbuszgyártást is. 2005-től működési formája nyilvánosan működő részvénytársaság.

A vállalatcsoport legnagyobb tagjaként a futómű üzletág komplett futóművek, futómű fő- és részegységek fejlesztésével és gyártásával foglalkozik. Az üzletág elsősorban exportra termel, stratégiai piacai az Egyesült Államok, Európa és a FÁK térség. Termékei elsődlegesen közepes és nehéz tehergépjárművekbe, speciális járművekbe, traktorokba és munkagépekbe, valamint buszokba, trolibuszokba épülnek be.

Történet


A vállalat 2010-ben átfogó innovációs és technológiafejlesztő programot indított, melyet a Rába Fejlesztési Intézet keretei között valósít meg. Az új technológiai központban nagyobb intenzitással és magasabb szinten folytatódik az új generációs futóművek, felfüggesztési és erőátviteli rendszerek fejlesztése korszerű autóbuszok, tehergépkocsik és mezőgazdasági erőgépek számára. Rába Fejlesztési Intézet Rába alkatrészek

Huzatgyártás

A móri gyár elsősorban üléseket és ülésalkatrészeket, a sárvári üzem forgácsolt, préselt és sajtolt fém alkatrészeket gyárt. A regionális járműiparhoz az üzletág az Európai Unióban, illetve Magyarországon működő gépjárműgyártók első és másodszintű beszállítójaként kapcsolódik.

Dróthajlító gép Rába Járműalkatrész Kft.

A Rába a 2000-es évek kezdetén a járműipar nemzetközi beszállítói láncaiba történő bekapcsolódás érdekében alakította ki az egységes alkatrész üzletágat. Az alkatrészgyártás és vevőkiszolgálás jelenleg a móri, sárvári és az esztergomi telephelyeken zajlik.

A Rába sárvári üzeme

Rába ülésváz

Történet


A komplett járműveket, járműipari vázszerkezeteket és alvázakat gyártó jármű üzletág nemzetközi partnereivel együtt 2003 óta a Magyar Honvédség kizárólagos terepjáró jármű beszállítója. Hosszú távon felépített kompetenciáját kihasználva tevékenysége korszerű építőipari és haszongépjárművek, valamint buszok alvázainak európai piacokra történő gyártásával egészül ki.

Az üzletág stratégiai termékköre a katonai szállítójárművek és a polgári vázszerkezetek mellett kiegészül városi, elővárosi tömegközlekedésre alkalmas közúti járművekkel is. A társaság megrendeléseiben folyamatosan nő a polgári felhasználású termékek aránya.

A speciális katonai és polgári alkalmazásra- pl. békefenntartó missziókra, katasztrófa-elhárításra- szánt Rába H típusú járműcsalád több mint egy évtizedes fejlesztőmunka eredménye. A modern harcászati és speciális műszaki követelményrendszernek maradéktalanul megfelelő járművek vasúton, repülőgépen és hajón is szállíthatók, opcióként pedig páncélvédelemmel is elláthatók. A speciális honvédségi igényeknek megfelelően a járművek fejlesztése folyamatos.

Jármű alvázak

Az első tűzoltóautó alvázak

Védett Zárt Felépítmény (VZF)

Katonai járművek

A Rába S91 midibusza

Történet


Nemzetközi jelenlét A Rába a világ számos országában jelen van termékeivel. Legjelentősebb partnereivel hosszú távú üzleti kapcsolatot ápol. Együttműködései, stratégiai partnerségei a kölcsönös bizalmon, a már bizonyítást nyert járműipari kompetenciáin alapulnak. A vállalat képes a több kontinensről érkező, eltérő kultúrájú megrendelők igényeinek magas színvonalú kielégítésére.

Rába a világpiacon

A vállalat fejlődésének alapjait az alábbi stabil értékekre építi: • Önálló és partnerekkel közös innovációs képesség és tudásbázis • Mérnöki tapasztalat, kreativitás, ügyfélfókuszú szakembergárda • Komplex megoldások a koncepcionális tervezéstől a teljes termékfejlesztésen és tesztelésen át a sorozatgyártásig • Minőségszemlélet, az ellátási színvonal és a termékminőség legmagasabb kategóriáit célozza meg partnereivel együttműködve. Mellső tengely robotcella

3D futómű ábra

A vállalat az elmúlt évek technológiai korszerűsítési és üzletfejlesztési tevékenysége folytatásaként a jövőre nézve további modernizációt célzó, stratégiai léptékű beruházások – akár akvizíciók – megvalósítását, és nemzetközi jelenléte erősítését tervezi.

Rába Járműipari Holding Nyrt. 9027 Győr, Martin u. 1. [email protected] • www.raba.hu Készült: 2016.

Rába Járműipari Holding Nyrt. 120ÉV

Recommend Documents