pusztavámi krónika III. évfolyam 2. szám Idôszaki havilap Ingyenes

pusztavámi krónika

III. évfolyam 2. szám • Idôszaki havilap • Ingyenes

2014. február

Adósságszolgálat rendezés 2014. január 29-én a Képviselô-testület megtartotta elsô ülését. Napirend elôtt körünkben köszöntöttük Törô Gábor országgyûlési képviselôt, aki tájékoztatást adott – polgármesterrel közösen – az szennyvízberuházás lezárásához nyújtott 200 000 000 forintos támogatásról. – Pusztavám Község Önkormányzata több alkalommal pályázott szennyvízberuházásra – mondta Merkatz László polgármester, az elôzményekre utalva. – Elsô két alkalommal Mór városával közösen. Ez hibás, rossz pályázat

Törô Gábor országgyûlési képviselô a pusztavámi képviselô-testületi ülésen személyesen vett részt

volt 2000 és 2001-ben, hiszen nem egy vízgyûjtô aglomerációba tartozunk. Mór a Galya, Pusztavám pedig az Által-ér vízgyûóôjtôhöz tartozik. Így nem is nyerhettünk támogatást a 2000-es jogszabály alapján. 2002-ben önálló pályázatunkat elutasították. Szükséges volt lépni, hiszen a felszín alatti vizek védelme érdekében nem lehetett tovább halasztani a szippantott szennyvíz elhelyezésének rendezését, az árkokba, kertek végébe szivattyúzott magán megoldásokat. Ekkorra már minden környezô település csatornázott volt, így egyedül kellett megoldanunk. Segítség lehetett volna két nagyüzem (Márkus-hegy és Rába) beszállása a beruházásba, de a bánya akkoriban „permanens privatizáció” alatt állt, a Rába pedig akkoriban került peres úton az Ikarusztól a Rábához. Ezáltal csak kisebb cégeket tudtunk bevonni. A megoldás elvárásai: olyan megoldást kerestünk, ami megfelelt a környezetvédelmi követelményeknek, saját tisztítótelepet kellett létrehozni (azóta is bôven határértéken belül teljesít a telep), mûszakilag megoldja a domborzati és egyéb problémákat, a lehetô legkisebb lakosságzavarással jár – egy naptári év alatt sikerült meg-

valósítani, ami azóta is egyedülálló ütem volt –, továbbá olyan pénzügyi rendszert kellett a beruházás mögé állítani, ami teljesíthetô. Ez utóbbinál kiemelt szempont volt a lakosság teherbíró képessége. Elmondható, hogy Pusztavámon messze a legolcsóbban jutott hozzá a lakosság a vezetékes csatornahálózathoz. Itt az ingatlanonkénti érdekeltségi hozzájárulás 88, illetve 97 ezer forint volt. Máshol 150–180–200 ezer, de még ennél is magasabb befizetési kötelezettségekkel találkozhattunk. A pénzügyi megoldást megtaláltuk, a pénzügyi tervet elkészítettük az akkori gazdasági ismeretek szerint, azt minden illetékes szerv jóváhagyta. A víziközmû-társulat által felvett hitelbôl a beruházás határidôre, megfelelô, illetve jó minôségben elkészült, azt a lakosság és a csatlakozott vállalkozások birtokba vehették. A hitel forrásai, a lakossági befizetések, az ehhez kapcsolódó lakástakarék pénztári megtakarítások, azok kamatai és állami támogatásai, a lakossági közmûfejlesztési hozzájárulások visszaforgatása, a vállalkozói befizetések és az önkormányzat által biztosított 200 000 000 forint voltak. Ez volt 2004-ben az indulás. 2005–2006-ban nem is volt probléma, a megvalósult csatornahálózat és a telep üzemelt, a hiteltörlesztés folyamatos volt. Érkezô, sûrûsödô problémák: jöttek a problémák, elôször az áfa átrendezôdés, már nem igényelhettük vissza a beruházás áfa tartalmát. Ez a hitelszerzôdésen ütött egy 130 millió forintos rést. Ezután jöttek a még rosszabb események. A gazdaság – bár ekkor még nem volt pénzügyi válság, csak másfél év múlva jött –, elkezdett „dübörögni”, ahogy azt az akkori „hozzáértô” gazdasági miniszter mondotta. Ez azt eredményezte, hogy az induláskor számolt és kikötött 6 százalékos hitelkamat emelkedett egészen 14 százalékig, ami újabb közel 180 millió forintos

plusz költséget indukált. Ez már az a mérték volt negyedévente is, amit csak késedelmekkel lehetett fizetni, így még késedelmi kamat is kezdett gyülekezni. Összességében – ezáltal – a víziközmû-társulat plusz költsége elérte a 380 millió forintos értéket. Esély sem látszott a rendezésre. Megoldás: bár a korábbi kormányzat felé is jeleztük (több mint 160 önkormányzat) ebbéli problémánkat, süket fülekre találtunk, vagy arra a válaszra, hogy válság van, nincs mit tenni. Az új kormányzatnak sem ezen települési problémák voltak az elsô teendôi, de a kétszeri önkormányzati adósságkonszolidáció között – sok-sok utánjárással, amit köszönök képviselô úrnak (Törô Gábor országgyûlési képviselônek – a szerk.), hogy minden olyan személy irodájába bevitt, aki tudott, vagy módjában állt segíteni. Sok utánjárással el tudtuk fogadtatni, hogy ez is olyan teher rajtunk, bár nem önkormányzati hitel, adósság, ami ezen önkormányzatokat összenyomhatja. A kormányzat belátva azt, hogy a lakosság tovább nem terhelhetô, még egy sok szempontból oly fontos beruház kapcsán sem, segítségünkre sietett. 2013. év végén – túl azon, hogy itt a környékükön megmentett számtalan munkahelyet, országos adósságot IMF hitelt rendezett, rendkívül sok fejlesztésbe fogott – mindezeken túl egyedi elbírálás alapján önkormányzatunkat 200 000 000 forint támogatásban részesítette. Persze ezzel feladatot is kaptunk, nem kicsit! El kell érnünk, hogy a hitelezô bank, ezen összegért (meg esetleges egyéb bevonható forrásokért) a teljes hitelt elengedje. Ezen dolgozunk most is. Meg fogjuk találni a megoldást! El kell mondani, hogy még e megoldással is, önkormányzati és állami forrás 400 millió, lakossági és vállalkozói befizetések kb. 80 millió, ennyibôl – a hozzátársított pénzügyi megoldásokkal – megvalósítottunk egy 1, 3 milliárd forintos beruházást. Úgy, hogy a lakosság a lehetô legkisebb mértéket fizesse! Köszönjük Képviselô Úr!

Önkormányzati kézben az óvodai konya Elsô napirend során a képviselôk áttekintették, és egyhangúlag elfogadták a Mûvelôdési Ház 2013. évi tevékenységérôl szóló beszámolót, megállapítva, hogy rendkívül sok és sokféle program valósult meg, sajnos gyakran méltatlanul kisszámú érdeklôdô elôtt. Második napirendként az idei költségvetés elsô tárgyalása szerepelt, mely során meghatározásra került a kistérségi, illetve az óvodai hozzájárulási kötelezettség. A tavalyi évhez viszonyítva mintegy 18 millió forinttal kevesebb támogatásból is mûködni tud az intézmény. Ez köszönhetô részint a növekvô központi támogatásnak, részint a konyha és épületüzemeltetés kiszervezésének. 2014-tôl nem a társulat, hanem – ismét – az önkormányzat mûködteti az óvodai konyhát. Harmadik napirend során polgármesteri tájékoztató hangzott el a két ülés közötti eseményekrôl. Ezután egyedi sportolói támogatás kérelmet bírált el a testület, a döntés értelmében egyedi támogatást nem nyújtott. Következô, ötödik napirend során elfogadta a testület a Csákberényi Önkormányzat döntését, mely szerint Csákberény a jövôben maga oldja meg szociális feladatait, az erre a célra létrehozott társulásból kilép. Hatodik napirend során az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat közötti mûködési megállapodás került – volna – felülvizsgálatra. Tekintettel, hogy határidôre a nemzetiségi önkormányzat nem kezdeményezett módosítást, így a testület a megállapodást hatályában fenntartotta. Hetedik napirend alatt a testület, tájékoztatást kapott a Faluház felújítási munkálatairól, annak pénzügyi rendezésérôl, melyet a testület egyhangúlag elfogadott. Utolsó napirend során képviselôi kérdések hangzottak el, amelyre érdemi válasz érkezett. Merkatz László polgármester

Képviselô-testületi ülés A múlt év decemberében megtartotta a képviselô-testületünk a 2013-as év utolsó ülését. Az ülésen 21 napirend szerepelt. Elsôként a Pusztavámi Mûvelôdési Ház 2014. évi munkatervét fogadták el egyhangúlag. Itt kell elmondani, hogy az intézmény nyitva tartása változik, januártól vasárnapi és hétfôi napokon a mûvelôdési ház zárva lesz. Második napirend során a testület elfogadta saját jövô évi féléves munkatervét, öt ülést irányozva elô. Harmadik napirend során meghatározásra kerültek a költségvetési keretszámok, melyek alapján a hivatal elkezdi a 2014. évi költségvetésének összeállítását. A negyedik, ötödik napirend során a polgármester tájékoztatatta a képviselôket a két ülés közötti munkáról, valamint a kistérségi

társulásban végzett munkáról. Ezután módosításra került – törvényi változás következtében – a helyi szociális rendelet, mely alapján januártól új rendben kerülnek elbírálásra a szociális ügyek. Hetedik napirendben a jegyzô tájékoztatást adott a környezet állapotáról, majd a nyolcadik napirend során tájékoztatta a képviselôket intézményi tanács mûködésérôl (iskola esetében). Kilencedik napirend során a jegyzô tájékoztatót tett a testület elé a költségvetést érintôen, melyet a képviselôk (akárcsak az elôzô két napirendet) vita nélkül, egyhangúan támogattak. A tizedik napirend során bemutatásra került a polgármesteri hivatal éves tevékenysége, melyet a képviselôk szintén vita nélkül fogadtak el. Következô napirend során

Munkaterv (2014. elsô félév) Merkatz László Pusztavám polgármestere még a decemberi testületi ülésen, a 2014. év elsô félévi munkatervét, a megszokott szerkezetben terjesztette a képviselô-testület elé. A tervezet tartalmazza a kötelezôen tárgyalandó napirendeket, a korábban, helyben kialakult sajátosságokat. Ugyanakkor nyitott (helyet biztosít) a további képviselôi javaslatoknak is. 2014. február 12. (vagy 19.) szerda: 1. 2014. évi költségvetés. Elôzetesen tárgyalja: a pénzügyi bizottság. Elôadó: polgármester. 2. Beszámoló a 2014. évi Falunapok elôkészületeirôl. Elôadó: polgármester / mûvelôdési ház vezetôje. 3. Beszámoló a képviselôk vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségérôl. Elôzetesen tárgyalja: ügyrendi bizottság. Elôadó: bizottság elnöke. 4. Egyebek. 2014. április 30. szerda: 1. Beszámoló a település közbiztonsági helyzetérôl. Elôadó: Móri Rendôrkapitány / körzeti megbízott / Polgárôr Egyesület Elnöke. 2. Nyelvoktatás Fejlesztéséért Közalapítvány beszámolója a 2013. évrôl. Elôadó: Kuratórium Elnöke.

2

3. Pusztavám Község 2013. évi költségvetésének végrehajtása (zárszámadás). Elôzetesen tárgyalja: pénzügyi bizottság. Elôadó: polgármester. 4. Egyebek. 2014. május 28. (szerda): 1. Beszámoló a 2013. évi szociális és gyámügyi tevékenységrôl. Elôadó: jegyzô / szociális társulás képviselôje /, családgondozó. 2. Beszámoló a többcélú társulás 2013. évi tevékenységérôl. Elôadó: polgármester / munkaszervezet vezetôje. 3. 2014. évi önkormányzati kitüntetô cím és díjak odaítélése (zárt ülés). Elôzetesen tárgyalja: ügyrendi bizottság. Elôadó: polgármester. 4. Egyebek. 2014. június 25. szerda: 1. Tájékoztató az óvoda - iskola 2013–14. tanévérôl. Elôadó: intézményvezetôk – tagintézmény-vezetôk. 2. 2014. év második féléves munkaterv meghatározása. Elôadó: polgármester. 3. Egyebek. * Állandó napirendi pontok: – beszámoló a két ülés közötti eseményekrôl, tájékoztatók – képviselôk bejelentései, interpellációk.

a 2012. évi adóztatási tevékenység került bemutatásra, majd a 2012. évi belsô ellenôri összefoglaló jelentés került a testület elé. A testület tagjai mindkét napirendet egyhangúlag támogatták. Következô, tizenharmadik napirend során, áttekintésre került az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti megállapodás. Tizennegyedik napirendként bemutatásra került a Faluház felújításának jelenlegi helyzete, melyet a két testület év végéig zárt le pénzügyileg. A tizenötödik napirenden a képviselôk megerôsítették korábbi döntésüket a Megyei Katasztrófavédelmi Alaphoz való csatlakozásról, valamint felhatalmazták a polgármestert a szervezetben való tisztségvállalásra. Következô napirenden ismertették a képviselôkkel az államkincstári

ellenôrzések eredményét, melyet a testület egyhangúlag elfogadott. Ezután döntött a testület a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kompenzáció igénybevételérôl. Ezután tájékoztatást hallgattak meg a képviselôk a szennyvízberuházásra létrehozott víziközmû-társulat adósságrendezésérôl. A tájékoztatót hozzászólás nélkül vette tudomásul a testület. Az év legrövidebb napirendje során a képviselôk nem éltek hozzászólási lehetôségükkel. Itt jegyezném meg, hogy közmeghallgatásra sem jelent meg senki. Utolsó elôtti napirend során ismertetésre kerültek az anyakönyvi adatok, utolsó napirend pedig a szokásos év végi polgármesteri elköszönés volt. Merkatz László polgármester

Mór 30 éve város Harminc évvel ezelôtt – az országban századikként – várossá nyilvánították Mórt. Január 10-én a Wekerle Sándor Szabadidôközpontban tartottak díszes, színvonalas ünnepséget a város vezetôi és polgárai. Több környékbeli polgármestert is meghívtak, többek között Merkatz Lászlót, településünk polgármesterét is. Pusztavám egykoron nagyot lendített Mór várossá válásán: bizonyos területeket adott át részére, amely ipari beruházásoknak adott otthont. A két település között talán ezért is kiváló a kapcsolat. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter is a meghívott vendégek között volt, aki – egyebek közt – elmondta: „Az elmúlt negyedszázadban a kisvárosokban voltak a leglátványosabb változások.” Navracsics Tibor szerint az ország kis- és középvárosai 1990 óta újjáéledtek: régi épületeik megújultak, belvárosaik fejlôdtek, és új közösségi terek jöttek létre. „Ezek a városok nem csupán az ott élôk statisztikai és földrajzi egységét jelentik, ezek a városok közösségek” – fogalmazott a miniszter. Újjászülettek a helyi közösségek, a helyi kultúrák, ami annak köszönhetô,

hogy „végre mindenki komolyan veszi magát és saját közösségét” – tette hozzá. Az évfordulóval kapcsolatban megjegyezte: a születésnap szép hasonlat, de a bérmálás vagy a konfirmálás találóbb, mert a várossá nyilvánítással a közösség „felnôttkorba” lépett. Navracsics Tibor kiemelte: egy város már nemcsak magáért vállal felelôsséget, hanem másokért is. „Egy kis falu megengedheti, hogy csak saját magáért feleljen, de egy városnak egy egész térséget kell felvállalnia. Központként a környezô, kisebb településeknek segítséget kell adnia.” Spányi Antal megyéspüspök áldást kért Mórra és annak lakóira. N. G.

Mór várossá válásának 30. évfordulóján Merkatz László Pusztavám polgármestere is részt vett (a kép baloldalán).

Pusztavámi Krónika • 2014. február

„Ott lesz már jó, ônála lesz jó” Tetzl Ádámnét, Liza nénit január 11-én, Pusztavámon az evangélikus temetôben örök nyugalomra helyezték. Temetésén – becslésünk szerint – ezer ember vett részt. A búcsúztatót Ribárszki Ákos evangélikus lelkész vezette. Szavaiból idézünk: – „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ô megjelenését.” (2 Tim 4, 7–8). Akaraterô. Az elmúlt napokban ahányszor elhunyt testvérünkre,

Az Istenbe vetett hite tudott olyan erôt adni számára egész életében… Liza nénire gondoltam, mindig ez a szó jutott eszembe! Az ô hihetetlen akaratereje, kitartása, erôs jelleme, ami egész életét, egészségét és betegségét is jellemezte. S mikor az elmúlt napokban gyülekezeti tagokkal, Liza néni barátaival, ismerôseivel találkoztam, s együtt emlékeztünk, mindenkinek az volt az elsô gondolata, hogy mennyire erôs volt. Gyászoló testvéreim, temetési alapigénkben a már idôsödô, a földi élettôl búcsúzni készülô Pál apostol írja ezeket a szavakat fiatal barátjának, Timóteusnak: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem”. Kevés helyen hangozhatnának ennyire szívbemarkolóan ôszintén ezek a szavak, mint itt egy szeretô édesanya, nagymama, dédnagymama koporsója mellett megállva. A nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem. Milyen szép a Szentírás kifejezése, az élet harcait, nehézségeit, problémáit, nem várt eseményeit, vagyis azt a bizonyos nemes harcot megharcolni. S most mikor feltörnek bennünk a gondolatok, emlékek, visszaemlékszünk elhunyt testvérünk szavaira, életének egy-egy fontos eseményére, akkor nyugodtan mondhatjuk, Liza néni, azt a bizonyos nemes harcot, az élet harcát sokszorosan is megvívta, és életének eseményeiben, az élet problémáiban, nehézségeiben is mindig annyira erôs tudott maradni. Mondjam azt, háromszorosan is erôs! Mert egyrészt erôs volt, mint feleség, édesanya és nagymama. A családi szeretet, az összetartás, a személyes kapcsolatok, a közös ünneplések mindennél fontosabbak voltak a számára. Emlékszem, hogy egy látogatásom


során milyen örömmel mutatta végig a családi fotókat, hogy ki kicsoda. Milyen büszkén mesélt a 80. születésnapjáról, a látogatásokról. De másrészt erôs volt, mint a hagyományaira, múltjára büszke pusztavámi lakos és evangélikus. A közösségért való szolgálata, az énekkarban szerzett barátok, a német nyelv megôrzése, az evangélikus egyházhoz való ragaszkodása, mind jól jellemzik az ô életét. S végül, harmadrészt erôs volt betegségében, megharcolta a betegség harcát, soha nem panaszkodott, tervei s akaratereje talán minden fájdalmát elnyomta. Hiszem, hogy ez a fajta életerô, akarat nem lehetséges az Istenbe való bizalom, a naponta megélt hit, imádság nélkül. Csak a vele való napkezdés, a bele való kapaszkodás tud elegendô erôt adni a számunkra. A megtartott, Istenre tekintô hit. Pál így búcsúzik az igében: hitemet megtartottam, megôriztem. S ha lehetek ennyire személyes…utolsó találkozásunk alkalmával felolvastam

Liza néninek egy zsoltárt a megtartó Úrról, s ô még így tudott felelni rá: „ott lesz már jó, ônála lesz jó”. Az Istenbe vetett hite tudott olyan erôt adni számára egész életében, hogy az utolsó órákon is ôbenne megnyugodva tekintett a mennyország, az örök élet felé. Igen, az örök életre! Mert gyászoló testvéreim, Pál így fejezi be az igéjét, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája. Az örök élet koronája! Mert ez a temetô, ez a sírhely nem a végállomás. Ez csak egy megálló, azt is mondhatnám egy átszállóhely. Bár most lezárul egy fejezet, a földi élet utolsó fejezete, de kezdôdik egy új Isten örök országában. Mert sohasem lehet a halálé az utolsó szó, Jézus legyôzte a halált, hogy üdvösség és az örök élet reménységét adja nekünk. Pontosan ezzel a reménységgel hisszük és tudjuk, hogy szeretett testvérünk már ott, azon a jobb helyen van! Ott a nyugalomban, ott megváltó Istene mellett! S a fájdalomban, gyászban egyedül ez a hit adhat számunkra erôt! Ez a bizalom, ez a hit adjon erôt a gyászoló testvéreknek ezekben a nehéz idôkben a terhek elhordozásához! Örök életünk van a mennyekben! N. G.

Ribárszki Ákos evangélikus lelkész búcsúztatta Liza nénit

Liza néni Mély fájdalom égette lelkünket, amikor január 11én utolsó útjára kísértük az evanNédó Géza gélikus temetôJegyzete ben Tetzl Ádámnét, Liza nénit. Halála hitünk próbája, elvesztése csontig ható gyász. Van, aki önmagától kérdezi: Istenem! Miért vetted el, éppen ôt! A jóságos, kedves, megértô, a másokat mindig tisztelô asszonyt. Elment, itt hagyott bennünket, nem énekel soha többé már a kórusban – népviseletben. Tárgyi emlékeket ôrzünk tôle. Szelíd, jóságos tekintettel néz ránk a fotóról, szemében mosoly, jóság, biztatás és remény. A képeket a lelkünkbôl nem radírozhatjuk ki, elkísérnek, gyötörnek, álmainkat megszállják. Nem az emlékezetet kell mesterségesen elhalványítani, hanem arra kell ügyelni, ne uralkodjon el rajtunk az önzô gyász. Igen! Fáj az elválás egy olyan világba elengedni ôt, amelyet a sötétség leple von be. Liza néniért sírtunk a koporsója mellett, mereven nézve a semmibe: hát ennyi lenne csak egy élet? Kendôje odahaza a fogason maradt, szobája érintetlen, a hozzátartozók, barátok a gyászba temetkeztek. Ruhák, cipôk a szekrényben, étkezésnél üres tányér az asztalon, mintha csak sétálni ment volna! Utolsó útjára kísértük el ôt szeretetünkkel, hálás és megbocsátó gondolatokkal, imáinkkal ajánlani ôt Istenünk védelmébe. Lelkünk tiszta és magasztos, mert megadtuk Liza néninek a végtisztességet. Gondoltban gyújtsunk még egy gyertyát emlékére, s jusson eszünkbe a krisztusi vigasz: „aki hisz bennem, nem hal meg, hanem örökké él”!

Anyakönyvi hírek JANUÁR

Szeretett kórusa is jelen volt a temetésen

Haláleset: Tetzl Ádámné (szül. Limbacher Erzsébet) január 6. Nagy Pál január 9. Horváth Józsefné (szül. Harmati Katalin) január 11.

3

PUSZTAVÁM–MÓRI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG A gyülekezetek története – 3. rész Az ondódi templom tornyának építése 1808-ban indult, de a francia háború miatt csak 1809-ben lett kész. Az alapkô lerakásnál Balasovits Márton lelkész Mk. 14, 1. alapján prédikált. A torony építéséhez Stettner Mátyás, Czechmeister Lôrinc és Czéh István 50–50 guldent ajándékoztak. Ebben az idôben történt a templom három lépcsôben való megnagyobbítása is. Az 1810. január 14-i móri földrengés pusztító hatása Ondódot is érintette, a természeti csapás következtében egyházi épületei megrongálódtak. Malatides Dávid több mint 45 éven keresztül (1812–1858) volt a gyülekezet prédikátora. Ôt fia, Malatidesz Sándor, mint adminisztrátor váltotta egy évi (1858–1859) lelkipásztori munkára. A közösség erôsödését szolgálták a gyakori püspöki vizitációk, amelyek különösen Kis János (1812–1846) szuperintendensi mûködése alatt voltak gyakoriak. A püspök 1814-ben, 1824-ben, 1828ban, 1836-ban és 1839-ben tartott canonica visitátiót a gyülekezetben. Az 1814-ben végzett vizitáció jegyzôkönyve szerint Pusztavámon és a hozzá tartozó Nána helységben (1813. évi adat) 625 lélek élt. A lakosok valamivel több, mint fele evangélikus volt, és egy-két házat kivéve jobbágyok alkották a falu népét. Az eklézsia nagyobb részét a németek tették ki. A tótokhoz 12 pár tartozott, magyarok csupán három házban laktak. Az egyházközségnek két filiája volt: a móri és a kápolnai. Móron 38 evangélikus lakott, a kápolnai evangélikusok közül 12 lélek tartozott Pusztavámhoz, mert a tótok Oroszlányhoz csatlakoztak. (Kápolna-puszta ma már nem található a térképen. 1945-ben véres harcok színtere volt. Az ott élô 23 – többségében

evangélikus – család férfi tagjainak nagy részét az oroszok kivégezték.) Az 1824. szeptember 14-én tartott „Superintendentialis Visitátio” alapján Mór és Kápolna filiákkal együtt már 730 evangélikus – közöttük 60 tót és 16 magyar nemzetiségû – élt az egyházközségben. A hivatali szolgálatot a lelkész három nyelven végezte a gyülekezetben. „Mivel pedig több Nácioból áll, a magyar és Tót változtatva tartatnak, a német ellenben, az Eklézsiának nagyobb és erôsebb része folyvást mindennap és vasárnap.” A nemzetiségekhez kötôdô három nyelv mellett a deákot is jól ismerô prédikátor 40 éves, nemesi származású, házasember, hat gyermek apja, aki felsôfokú tanulmányait Sopronban és Wittenbergben végezte. A tanítói hivatalt betöltô Göndör István 44 éves, négy gyermek atyja, és tót anyanyelvén kívül a deák, a magyar és a német nyelvet beszéli. Szabados Pál esperes 1859. május 14-én tartott „törvényes visitátio jegyzôkönyve” szerint: „Ajánlatott a gyülekezetnek, hogy ezután a szeretet és igazság elvét követve a közterhek viselésénél a birtokaránylagos kivetést alkalmazza. Nevezetesen a gabonajárandóságot földbirtok után, a pénzbeli fizetéseket részint adóforint, részint lélekszám után vesse ki.” Az 1875. évi névtár szerint 826 lélek vizsgálat idején, 778 lélek tartozott az egyházközséghez, amelynek 1786ban épült iskolája „újból építtetett” 1852–ben. „Számlál pedig 1 tantermet, mely 6 ablakon át végzi világosságát, 1 lakószobát, 1 élésházat, 1 istállót, 1 pinczét, 2 ólat, 1 pajtát.” Kitûnik az is, hogy a templomtornyot 1857-ben újították fel. Esztel (Estl, Estel) Sámuel 1859 és 1876 között volt a gyülekezet lelkésze. Az ô szolgálata alatt látogatta meg a gyülekezetet Karsay Sándor püspök. Az 1869. április 21-én végzett vizsgálat jegyzôkönyvébôl kitûnik,

hogy a pusztavámi egyházközségben az egyházi tartozások és járandóságok párszám szerinti kivetése volt. Móron és Csókakôn 30 személyt jegyeztek evangélikusként. Összesen 856 lélek alkotta az egyházközséget. A lelkész mellett fia (?), Esztel (Estl, Estel) Rezsô segédlelkészként szolgált. Hauptmann János tanító 120 gyermek oktatásáról gondoskodott. A gyülekezet Pusztavám (Ondód) néven, német-magyar nyelvû gyülekezetként szerepelt a névtárban. Hófbauer Pál 1876 és 1883 között pásztorolta a híveket. Az ô mûködése idejére esett a leégett lelkészlakás újjáépítése. A munkálatokat 1877-ben végezték. Az építkezés 1981 gulden 33 krajcárba került, de a szükséges kézi- és más munkákat a gyülekezet tagjai vállalták. Falaky Károly csupán öt évig (1883 – 1887) szolgált Ondódon. Az új parókus megválasztásáig Smid Mihály bokodi lelkész gondozta a gyülekezetet. A 27 éves Payr Sándor gyôri káplánt 1888 májusában választották lelki vezetôjüknek a hívek, de hamarosan (1889 augusztusában) távozott tôlük, mert meghívták rendes tanárnak a soproni teológiai akadémiára. Ám, alig 5 hónapi tanárkodás után lemondott hivataláról, és visszatért gyülekezetébe. Ondódon tárt karokkal fogadták vissza, mert az idôközben helyére választott Posch Sándor lelkész még hivatalba lépése elôtt – váratlanul – Gyôrben meghalt. Így, immár másodszor lett a nagytehetségû Payr Sándor (1889–1896), a késôbbi teológiai professzor és egyháztörténész a gyülekezet lelkésze. Ondódi szolgálata 1896 tavaszáig tartott. Az egyházi személyiség általánosan ismert egyháztörténeti munkássága mellett külön említést érdemel, az általa bevezetett, és szerkesztett német nyelvû énekeskönyv, a Christliches Gesangbuch zum Gebrauch für die

evangelische Gemeinde Ondod (Keresztyén Énekeskönyv az ondódi evangélikus egyházközség használatára), amelyet 1891-ben adott ki az ondódi (pusztavámi) egyházközség saját költségén. A gyülekezet ugyanis addig az 1762-es pozsonyi énekeskönyvet használata. Egységes, az egész országban elrendelt német énekeskönyv ebben az idôben nem volt. Az ondódiak éneklés iránti igényét jelzi, hogy ezzel egyidejûleg bevezettek egy magyar énekeskönyvet is, amely 1891-ben újra szerkesztett és kiadott változatban „Keresztyén énekeskönyv“ néven került a hívek kezébe. A hajdani ondódi lelkésznek késôbb – már soproni történész-professzorként – oroszlánrésze volt a „Dunántúli keresztyén énekeskönyv“ szerkesztésében és kiadásában. Az 1911-ben megjelent és 44 évig változatlanul használt énekeskönyvben 2 éneke mellett 64 általa fordított vagy átdolgozott ének szerepel. Ezek között található az „Erôs vár a mi Istenünk“ szövege, amely a 40–50 féle változattal szemben, néhány kifejezés megváltoztatása után – Hamar Gyula Harangszóban megjelent cikkét idézve – „egyszerûsége, világossága, magyarsága mellett leghívebben alkalmazkodott az eredeti Luther szöveghez, annak tömörségéhez, és az eredeti dallam ritmusához.“ Dr. Jáni János

A szerzô a Magyarországi Evangélikus Egyház Gyûjteményi Tanácsának tagja. Lektorálta: Kapi Zoltán lelkész és Macher János felügyelô. * Forrás: A reformációtól-napjainkig. Evangélikus gyülekezetek, egyházmegyék, kerületek a Dunántúlon. I-II. köt. Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület, Gyôr, 2011. (149–158. o.) Javított és kiegészített változat. Lezárva 2013. június 30-án. (következô számunkban folytatjuk)

Szelektív hulladékgyûjtés Lakossági csomagolási mûanyaghulladék – sárga színû edénybe helyezhetô anyagok: Laposra taposott, tiszta üdítôs, vagy ásványvizes mûanyagpalackok (PET), csomagoló fóliák, bevásárló táskák, szatyrok, élelmiszerek, ill. kozmetikai termékek és tisztítószerek flakonjai, dobozai (HDPE és PP) kimosva, joghurtos-tejfölös poharak és ételes dobozok kimosva (az alufólia tetôt eltávolítva), tejes, üdítôs, és boros italos dobozok (Tetra Pack-os doboz) kiöblítve, ALU italos dobozok,

4

(sörös, üdítôs, energiaitalos) konzervdobozok (kimosva, lapítva). Kérjük, soha ne tegyen közé: zsíros, olajos, vegyszeres, festékes, illetve ételmaradékkal, mérgezô anyaggal szennyezett mûanyaghulladékot, hungarocellt, redônyt, vízcsöveket, semmiféle gyerekjátékot, ismeretlen anyagot, szemetet! Lakossági papírhulladék – kék színû edénybe helyezhetô anyagok: kartondobozok (lapítva), színes vagy fekete-fehér újság, folyóirat, katalógus, prospektus, füzet, könyv, írógéppa-

pír, iratmegsemmisítésbôl származó papír (csíkok). Kérjük, soha ne tegyen közé: tejes, üdítôs, és boros italos kartonok (Tetra Pack-os doboz), mûanyagborítós vagy laminált papírt, címkét, hôérzékeny papírt, tapétát, matricák hátlapját zsíros, olajos, ételmaradékkal szennyezett papírt, indigós és egészségügyi papírt, ismeretlen anyagot, szemetet! Lakossági üveghulladék – zöld színû edénybe helyezhetô anyagok: tiszta, kiöblített, ép vagy törött, fehér

és színes üvegpalack, befôttesüveg záró fedél nélkül. Kérjük, soha ne tegyen közé: zsíros, olajos, vegyszeres, illetve ételmaradékkal, mérgezô anyaggal szennyezett üveghulladékot, sík (ablaküveg), katedrálüveget, fémszálas üveget, tükröt, jénait, villanykörtét, autószélvédôt, képcsövet, porcelánt, ismeretlen anyagot, szemetet! Köszönjük, hogy Ön is részt vesz a szelektív hulladékgyûjtésben, és óvja a környezetet! Saubermacher-Bicske Kft.


Ökomenikus imahét

Februári események a Mûvelôdési házban Interaktív kiállítást szerveznek február 3-tól február 8-ig a Mûvelôdési Ház emeleti termében. A kiállítás egy virtuális terepasztal formájában ismerteti meg a nézôket az egészséges életmód különféle aspektusaival. A kiállítás négy nagyobb témakör köré épül fel. Ezek a következôk: stressz, táplálkozás, testmozgás, elsôsegélynyújtás. A kiállítás megtekintése ingyenes. Farsangi Karnevál Február 7-én pénteken 20 órától Farsangi Karnevál lesz a mûvelôdési házban. Zenél: Fülöp Róbert. Jelmezbe öltözött vendégeknek a belépô 500 forint, egyébként 1000 forint. Jelmezes felvonulás 19 órától 20 óráig. Indulás a Mûvelôdési ház elôtti térrôl. Jelentkezni, helyet foglalni a 06/30/9292539-es telefonszámon. A bevétel jótékonysági célra kerül felhasználásra! * Életmód Klub Február 20-án 15 órától Életmód Klub foglalkozás lesz a Mûvelôdési Ház nagytermében. A soron következô téma: „Mit fogyasszunk és mit ne fogyasszunk?” Elôadó: Virág Attila a Szegedi Tudományegyetem biokémikusa. A belépés ingyenes! * Bálint nap Február 14-én 16 órától a Mûvelôdési Házban Bálint napi „ügyeskedés”. Ajándékkészítés mézes tésztából Angyal Zsuzsa népi iparmûvésszel, valamint Bálint napi dalok, interaktív játékok Laki Lászlóné mesemondóval. A belépés ingyenes! * Bábelôadás Bábelôadásra kerül sor február 21én 15 órai kezdettel a Mûvelôdési Házban. A brit Masters of Puppets Theatre színház „Mese” címû elôadását láthatjuk. A bemutató eredeti csehországi nagyméretû bábokkal

kerül a nézôk elé. A belépô: 1000 forint/fô. Jegyvásárlás a helyszínen. * Sváb bál Pusztavámon Székesfehérváron február 15-én a Szent István Mûvelôdési Házban rendezik meg a hagyományos megyei batyus sváb bált. Jegyek 1500 forinttért kaphatók. Zenét a pilisvörösvári Die Mondschein Kapelle biztosítja. * Március 1-jén szombaton este szintén Sváb bált rendeznek a Pusztavámi Mûvelôdési Házban. Jegyelôvétel és bôvebb információ – mindkét rendezvény esetén – Gerlinger Tibortól a Pusztavámi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökétôl igényelhetô. Telefon: 22/417-204, vagy: 30/ 252-1550. Belépôjegy: 2500 forint/ fô. * „Életmód” klub pusztavámon A klub havi rendszerességgel szervez különbözô egészséges életmóddal, egészségmegôrzéssel kapcsolatos elôadásokat, programokat. Masszírozásra, csontkovácsolásra lehetôség lesz. Az elsô alkalommal Hegedûs Mária tart elôadást! Témája: Egészséges életmód. Helyszín: Pusztavámi Mûvelôdési Ház nagyterme. Idôpont: 2014. február 20. 17 órai kezdettel. Minden kedves érdeklôdôt szeretettel várunk! Leitner Andrea

Vallások világnapja a tolerancia jegyében Tolerancia – lassan a legritkábban használt kifejezés hazánkban. Pedig az élet minden területén megoldást adhat sok kérdésre. Minden év január 3. vasárnapja a vallások világnapja, ha máskor nem, hát ilyenkor érdemes szembesülnünk azzal, hogy el kell fogadnunk másokat, még ha más a világnézetük, mások a szokásaik és a vallásuk diktálta viselkedésük. Az ökomenizmus jegyében e napon emlékezzünk meg arról, hogy minden ember egyenlô. Igen, ez faji, vallási, társadalmi hovatartozástól függetlenül igaz kell, hogy legyen. Mindenki szabadon választhatja meg a vallását, és mindaddig, amíg egy vallás való-


ban az ember kiteljesedését szolgálja az alapvetô emberi értékek mentén haladva, addig senkinek nincs joga annak a vallásnak a létjogosultságát kétségbe vonni. Lehet elemezni, bírálni, de nem lehet eltörölni. Minden vallást az emberek alakítottak ki, egyszerûen azon igényük kielégítésére, hogy megtalálják Istent, a természetfelettit, a mozdulatlan mozgatót, a mindent átható szellemet, vagy éppen aminek hívni akarjuk. A végtelen világmindenséget felfogni képtelen véges emberi gondolkozás magyarázatot, de legalább is iránymutatást vár, hogy el tudja magát helyezni valahol. Heiling-Koltai Beáta

A keresztények egységéért nemcsak januárban imádkozunk, de ilyenkor, a keresztény egység imahetén még célratörôbben és közösen is – írja egyik munkájában Kránitz Mihály. Az ökumenikus mozgalom lelke az imádság, amellyel a Szentlélek általunk talán nem ismert módon, de közelebb hozza a történelmileg megosztott keresztény egyházakat. Az évenként visszatérô imaszándékot 1908-tól Paul Wattson (1863– 1940), a késôbb katolikus hitre tért episzkopális lelkész indította el. Igazi változást csak a II. vatikáni zsinat (1962–1965) jelentett, amikor katolikusok nagyobb számban csatlakoztak az imahéthez, amelyet megerôsített az 1964-ben kihirdetett, az ökumenérôl szóló zsinati határozat, az Unitatis redintegratio.

az eredmény mégis elgondolkoztató, hogy évrôl évre ennyire hátul végzünk. Igen, 160-ból a 110. hely, ha a boldogságunkat attól tesszük függôvé, amit mi elértünk az életben, és az egot, magunk érdemeit állítjuk a középpontba. Akkor csak a 110. hely. De ha életünket a golgotai kereszt, Isten szeretetének a fényében látjuk, akkor már nem is lesznek fontosak egy ilyen egyszerû ENSZ felmérésnek a számai, mert sokkal nagyobbat, bûnbocsánatot és üdvösséget nyertünk! Ennek a boldogságnak, hálának a megélését kívánom minden testvérünknek az ökumenikus imahét alkalmain és azon túl.” Január 21-én (kedden) Gerendai Sándor római katolikus plébános szólt a testvérekhez: „Közösen birtokoljuk Isten ajándékát. Kérdés csupán az, tudatában vagyunk-e megajándékozottságunknak, s tudunk-e élni azokkal, amelyeket régen

Az imahét prédikátorai. Ballról jobbra: Veres Péter református lelkész, Ribárszki Ákos evangélikus lelkész és Gerendai Sándor római katolikus plébános

Az elmúlt évtizedekben az ökumenikus elkötelezettség katolikus részrôl egyre nyilvánvalóbbá vált, s immár negyvenöt év távlatából olyan gyümölcsöket tud felmutatni, mint a különbözô keresztény egyházakkal való párbeszéd megindítása, az üdvösségrôl szóló evangélikus-katolikus közös nyilatkozat aláírása (1999), és a Charta Oecumenica, az európai keresztényeket érintô közös ökumenikus alapelvek megfogalmazása (2001). Pusztavámon az idei imahétnek a római katolikus egyház adott otthont. Január 20-án (hétfôn) Ribárszki Ákos evangélikus lelkész mondott beszédet. Hangsúlyozta: „160-ból a 110. Mármint Magyarország helyezése azon a listán, amely egyes országok boldogsági szintjét mérik. Vagyis, hogy mennyire érzik magukat boldognak az emberek, s ezt a felmérést az ENSZ idôrôl idôre elkészíti, így értük el 2013-ban a 160 ország közül a 110. helyet. Nem egy kimondottan jó eredmény, amire büszkék lehetünk, pláne úgy, hogy a környezô országok, szomszédaink megelôztek minket. Persze az is érdekes, hogy pontosan milyen értékek alapján mérték egyes országok boldogsági szintjét, de

elültetett ô a lelkünkben.” Veres Péter református lelkész a harmadik napon (január 22-én) szenvedélyes hangon beszélt arról, hogy bár mi emberek sokfélék vagyunk, más-más vallási felekezethez tartozók, Isten szeretete összetart bennünket. Kiegészítjük egymást, s ez adhat erôt, mély hitet életünk folyamán.

Interneten is… A Pusztavámi Krónika a településünk honlapján is olvasható. Elérhetôség: www.pusztavam.hu

5

Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen Magyarországi Németek Országos Önkormányzata – közlemény Tisztelt Magyarországi Német Honfitársunk! A 2014. évi országgyûlési választások során a nemzetiségeknek - így a magyarországi német közösségnek is - elsô alkalommal lesz lehetôségük saját jogon országgyûlési képviselôt juttatni a Parlamentbe! A választási törvény a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata számára teszi lehetôvé a német nemzetiségi lista állítását, képviselônket pedig mi, a magyarországi német közösség választópolgárai választhatjuk meg. Ehhez – a választást megelôzô 15. napig – kérnünk kell a német nemzetiségi névjegyzékbe való felvételünket az országgyûlési képviselôk választására is kiterjedôen. A nemzetiségi névjegyzék folyamatosan vezetett, ezért nem egyeden választásra szól. Aki tehát már most nyilvántartásba veteti magát német nemzetiségi választópolgárként, annak a 2014. ôszi nemzetiségi önkormányzati választásokra már nem kell külön kérnie a felvételét a névjegyzékbe. A feliratkozó mindaddig a névjegyzékben marad, amíg törlését nem kéri abból. A kérelem nyomtatványt, amely, szabadon másolható, illetve az internetrôl is letölthetô, a választási szervek 2014. január l-jétôl minden háztartásba eljuttatják egy példányban. (A nyomtatványt tájékoztatásul mellékeljük.) A névjegyzékbe vételi kérelmet 2014. január l-jétôl a helyi válasz-

tási irodában (a helyi polgármesteri hivatalban a jegyzô, vagy helyettese vezeti) személyesen vagy postai úton, illetve a Nemzeti Választási Iroda www.valasztas.hu honlapján, vagy az ügyfélkapun www.magyarorszag.hu –keresztül lehet benyújtani. A nemzetiségi választói névjegyzékbe történô felvételrôl a választópolgár értesítést kap. Amennyiben Ön az országgyûlési képviselôk választására is kiterjedôen kérte a német névjegyzékbe való felvételét, listás szavazatát a német nemzetiségi listára adhatja le és természetesen szavazhat valamely párt egyéni választókerületi jelöltjére is. Ha a német nemzetiségi lista eléri vagy meghaladja a választási eredmények alapján megállapított kedvezményes kvótát, egy képviselôi mandátumot szerez. Ez – leegyszerûsítve – azt jelenti, hogy a magyarországi németeknek akkor lesz parlamenti képviselôjük 2014-tôl, ha a német lista megkapja az országos pártlistákra leadott szavazatok egy képviselôre esô szavazatszámának legalább egy negyedét. Kérjük, iratkozzon fel Ön is a német nemzetiségi választói névjegyzékre és 2014 tavaszán szavazatával járuljon hozzá, hogy a magyarországi németeknek végre képviselôjük legyen a Parlamentben! Heinék Ottó elnök

A magyar kultúra napja A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti

tudatunk erôsítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idézô tárgyi és szellemi értékeinket. Az emléknapon országszerte számos kulturális és mûvészeti rendezvényt tartanak. (Nálunk az iskolában volt erre példa). E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat.

A magyarországi német nemzetiségek napja (2014. január 14.) A magyarországi németek (németül Ungarndeutsche) a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége. A statisztikai összesítések és becslések alapján számuk mintegy 200 000–220 000 fôre tehetô, ami az ország összlakosságának 2, 5%-a. Az egész Kárpát-medencében elterjedt a „sváb” általánosító megnevezésük, noha nem valamennyiük tartozik a dunai svábok közé. A magyarországi németek nagy része közép- és dél-német területrôl került hazánkba. Nyelvjárásaik ún. keverék nyelvjárások, mostani formájukat már magyar földön nyerték el. A svábok elnevezése az egész Kárpát-medencében elterjedt, a szomszéd népek nyelvében is, pedig igazi svábok csak Szatmár megyében telepedtek le – ebbôl Trianon után csak három falu maradt magyar területen. Az elsô telepesek nagyobb része Svábföldrôl – Schwabenbôl, Württembergbôl – érkezett, Ulmon át, hosszú dunai hajózás után hazánkba. Igen sok sváb településen ma is errôl tanúskodik a Schwabengasse – Sváb utca elnevezés. Ennek a népcsoportnak a neve rögzült a Duna-medence valamennyi népének nyelvében, mint a török hódoltság felszámolása után érkezett német telepesek általános elnevezése.

Heidebauerek: a Mosoni-síkságon élnek. Nevüket a síkság nevérôl (Heideboden) kapták. Poncichterek: Sopron vidékén heáncok, ill. poncichterek élnek. (A heánc név eredete vitatott, a népetimológia igen sok magyarázatot ismer, van, aki a német jetzt szó hietz, hienz nyelvjárási változatával, van, aki a Heinz személynévvel magyarázza; igen érdekes, hogy a heáncok, vagy hiencek az egyes falvak lakói között is különbséget tesznek. A Rába–Lapincs közben élôket pummhienceknek nevezik egy anekdota alapján, amely szerint az egyik fôúr látogatásakor kicsit elôbb sütötték el üdvözlésére a mozsárágyúkat, mint kellett volna; a poncichterek a német Bohnenzüchter (babtermelô) nevet viselik; igen sok babból készült ételt ismernek. Stiffollerek: Baranyában egy fuldai jellegû nyelvjárásterület alakult ki, amire ennek a csoportnak az elnevezése – stiffoller, azaz Stift Fuldaer, Fuldaapátságiak – is utal. A stiffollerek túlnyomó többsége Baranyát lakja, ettôl északra keskeny sávot alkotnak csupán (Mucsi, Závod). Cipszerek: Nevük a német Zips (Szepes) szóból származik. Szászok: Az erdélyi szászok Erdélyben élnek. (forrás: Jeles napok)

Angol nyelvtanfolyam Pusztavámon Fintáné Kósa Anikó és Tábiné Vass Tímea angol-nyelvtanárok irányítása mellett Pusztavámon – 15 fô részvételével – a helyi Mûvelôdési Házban kezdô angol nyelvû oktatás folyt. Az utóbbi, Székesfehérváron dolgozó pedagógus (képünkön középen) elmondta: a nyelvtanfolyamot – anyagilag – az Európai Unió támogatta.

A nyelvtanfolyamot a székesfehérvári Katedra nyelviskola szervezte. A felnôtt diákok angol nyelvoktatása október 22-én indult, heti két alkalommal, 5–5 órában. A záróvizsgára 2014. január 7-én került sor. Információnk szerint a nyelvtanfolyamot valamennyi diák sikeresen teljesítette. Nédó Géza

Faluházi koszorúzás A Pusztavámi Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében február 8-án 15 órai kezdettel – a német kitelepítettek emlékére – koszorúzási ünnepséget szerveznek. Helyszín a Kossuth utcai Faluház.

6

Ezt követôen (16, 30-kor) a helyi Mûvelôdési Házban, a Solymári Német Nemzetiségi színtársulat elôadása tekinthetô meg. A belépés díjtalan! Mindenkit szeretettel vár a Pusztavámi Német Nemzetiségi Önkormányzat.

Sikeres vizsgával zárták az angol nyelvtanfolyamot a felnôtt diákok.


Újévi köszöntô Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig elôttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé. / Filippi 3,14/ * Szeretettel köszöntöm a Tisztelt Olvasót, így február elején az új, 2014-es esztendôben. Bár a szilveszteri malacsültnek, rétesnek, lencselevesnek szinte már az ízét is elfelejtettük, s így februárban már a farsangi idôszak hangulata lengi be a környezetünket, mégse szaladjunk el ilyen gyorsan az évkezdet mellett. Így is olyan gyorsan eltelt a szilveszter és az újév. Szeretném, ha csak pár percig, amíg ezt a rövid köszöntôt elolvassuk, kicsit álljunk meg, és tekintsünk az elôttünk álló évre. Így szeretném a Pusztavámi Evangélikus Gyülekezet nevében újévi köszöntésünket tolmácsolni. Átlépve az új esztendôbe, ezekben a napokban sokan tesznek úgynevezett újévi fogadalmakat, elhatározásokat. Mert az új évvel valami új kezdôdik. Ebben pedig benne van az újrakezdés, a tiszta lappal indulás érzése és lehetôsége. Ami volt, azt magam mögött hagyom, nem törôdök vele, ami elôttem van, csak arra nézek. Fogadalmak egész halmazát tudnám felsorolni, több sportolás, egészségesebb életmód, több diéta, több idô a családommal, kevesebb stressz. Szívembôl kívánom minden újévi fogadkozónak, hogy sikerüljön elérnie, amit eltervezett. Hiszen ha van az embernek elég kitartása, akaratereje, akkor az ilyen elhatározások nagyon pozitívak hatással lesznek ránk. Az életünkben nagyon sok minden csak elhatározás kérdése. Hogy azt mondjam: „Igen, erre szakítok idôt, igen, ezt meg tudom

tenni, igen, törôdöm az egészségemmel, igen, ezen változtatni akarok!” Szeretett olvasó, újévkor a szokottnál is jobban odafigyelünk a testünkre, az életmódunkra, de ugyanakkor teszünk-e fogadalmakat a bensônkkel, a lelki életünkkel kapcsolatban? Mert az elôttünk álló év olyan, mint egy hosszú és ismeretlen út. 365 négyzetbôl, járdalapból van kirakva, és nem tudjuk, mit hoz a holnap, a következô hét, hónap. Nem tudjuk, mi lesz, ha rálépünk a következô kôre ezen az úton. Vajon szilárdan áll majd a helyén? Vagy megbillen, széttöredezik, esetleg szinte járhatatlanná válik? Nem tudjuk, mit hoz a holnap, mit hoz a 2014-es év. Persze az borítékolható, hogy lesz nagyon sok öröm, lesznek sikerek, de lesznek nehézségek, kihívások és szomorúságok is. Nem tudjuk, pontosan mit tartogat nekünk ez az év, de ezért fontos válaszolnunk arra a kérdésre, hogy foglalkozunk-e ilyenkor a lelkünkkel és a hitünkkel. A személyes hitünkkel. Milyen kapcsolatban vagyok Istennel, mit osztok meg vele az életembôl, hova engedem ôt be? Mert a billegô, kikopott, széttöredezett úton ô tudja megfogni a kezünket! Mint a kisgyermek, mikor tanítják járni, és felülrôl tartják a két kis kezét. Szép ez a kép, mert Isten is így vezet át minket a nehézségeken. Azt kívánom, hogy ne mindig mi próbáljuk megoldani minden élethelyzetünket, problémánkat, mert egyedül nem fog menni. Legyen bátorságunk felfelé is tekinteni, merjük Isten segítségét kérni az elôttünk álló évben. Hagyjuk, engedjük, hogy ebben az évben is vezessen bennünket! Ribárszki Ákos evangélikus lelkész

Választás – 2014. Magyarország köztársasági elnöke 2014. április 6-ra tûzte ki az országgyûlési képviselôk 2014. évi választását. A szavazás 06.00 órától 19.00 óráig tart. A magyarországi lakcímmel rendelkezô állampolgárok automatikusan felkerülnek a központi névjegyzékbe. A szavazóköri névjegyzékben szereplô választópolgárok a névjegyzékbe történt felvételükrôl értesítôt kapnak. A névjegyzék a helyi választási irodában tekinthetô meg. A magyarországi lakcímmel rendelkezô választópolgár személyesen szavazhat. A szavazás napján lakóhelyétôl távol tartózkodó választópolgár belföldön az általa megjelölt


településen átjelentkezéssel, külföldön Magyarország külképviseletein adhatja le szavazatát. Az átjelentkezést 2014. április 4-én 16.00 óráig, a külképviseleti névjegyzékbe való felvételt 2014. március 29-én 16.00 óráig lehet kérni a www.valasztas.hu oldalon, levélben, illetve személyesen a lakóhely szerint illetékes helyi választási irodától. Szavazni egy egyéni választókerületi jelöltre és egy országos listára lehet. Az országgyûlési választáson nemzetiségiként regisztrált választópolgár pártlista helyett nemzetiségi listára szavazhat. (forrás: választás.hu)

Buszjáratok törlése, módosítása – bosszúságokkal Néhány településen egyre többen elégedetlenek a helyközi buszjáratok menetrendjével. Több olvasónk is jelezte felénk, hogy a Volán társaság jó néhány busz menetrendjét megváltoztatta, módosította december második felében, fôként arra hivatkozva, hogy ahol vasúti lehetôség is van, felesleges a párhuzamos közlekedés. Az egyik levélírónk pusztavámi példát említett: „annak ellenére, hogy a településünkön vasúti közlekedés nincs, mégis megszüntettek néhány buszt. A Vértes Volán járatai keresztül mennek ugyan a falun, de nem állnak meg sem Székesfehérvár, sem Tatabánya irányába. Az elmúlt napokban – többször utazva – rájöttem, nem csak minket érint rosszul az intézkedés (kislányom Tatáról hazafelé legkorábban 4 órára tud hazajönni az eddigi 3/4 3 helyett), de többen panaszkodtak. – írja. A Pusztavámi Képviselô-testület nevében Merkatz László polgármester tud a települést érintô menetrendváltozásról. Levélben meg is kereste a Vértes Volán Zrt. vezérigazgatóját Németh Tamás Jánost. A polgármester levelébôl idézünk: „Honlapjukat áttekintve látom, hogy több járat indulási-érkezési idejét, menetidejét, illetve megállóinak számát (helyét) változtatták meg. Nyilvánvalónak gondolom, hogy ezen lépésüket elôzetes felmérés elôzte meg. A lakosságtól érkezô panaszok, valamint az elmúlt két napban tett információszerzésem alapján kérem, szíveskedjenek a 1841 és 1843 számú járataik esetében a Pusztavám Bányatelepi elágazás megállóhely igénybevételét felülvizsgálni. Néhány éve – még magam is buszoztam Székesfehérvárra – ez a járat Pusztavámon több helyen is megállt, volt olyan idôszak, amikor az egyik járat a Bányatelep (nálunk Petôfi u. Erdôsor u.) felé kerülve közelítette meg Mór városát. Az utasok a megálló „kivétele” miatt kénytelenek Mórig utazni, illetve Móron leszállni és mindkét esetben várakozni. Ez a munkába, iskolába járás idejét is megnöveli. Gondolom az a másfél perc, amit a járat a megállóban tölt, nem okozhat menetrendi problémát. Kérem vezérigazgató urat a menetrend szíves felülvizsgálatára, mely eljárását elôre is köszönöm”. A levél kelte: 2014. január 16. Válasz a mai napig (2014. január 22.), nem érkezett Németh Tamás János vezérigazgatótól. Ide tartozó hír, hogy a Fejér Megyei Hírlap január 22-i számában „Felmérik az utazási igényt” címmel rövid írás jelent meg arról, hogy Csákváron a polgármester január 31-ig várja a lakossági észrevételeket a helyközi buszjáratokkal kapcsolatban. Jó okunk vár rá azt feltételezni, hogy

a csákvári polgárok sem elégedettek a jelenlegi menetrenddel. Megkerestük a Vértes Volán Zrt., és az Alba Volán Zrt. marketing és kommunikációs fômunkatársát Pruzsina Alicet, aki a következô közleményt adta ki: „Elöljáróban néhány információ: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai háttérintézménye (Közlekedéstudományi Intézet) koordinálja az országos és regionális buszjáratok menetrendi változásait.

A Volán minden jelzést kivizsgál és harminc napon belül választ ad az adott felvetésre.… Az átszervezés célja a közösségi közlekedés racionalizálása, a nagyobb települések összeköttetésének biztosítása, a kihasználatlan járatok leállítása, a vasút-közút párhuzamosságainak megszüntetése. A felvetett kérdésekrôl: ez az átszervezés több szakaszban zajlik. Az elsô két lépés érintette a cikkben szereplô járatokat. Az elôzetes utasszámlálások adatait a KTI minden volán társaságtól begyûjtötte, majd egyben kezelve azokat alakította ki az autóbuszok új menetrendjét egy-egy térségben. Így nem egyetlen Volán forgalomszervezésén múlik, hogy az autóbuszok egy településen belül hány megállót érintenek, hiszen egy komplex menetrend minden járatra nézve kötelezô – függetlenül attól, hogy mely társaság autóbusza teljesíti azt. Csákváron ugyanezzel az átszervezéssel éppen javult a település ellátottsága, máshol pedig a regionális járatok segítik az eljutást a járási központokba, ahonnan átszállással országos járatokat érhetnek el az utasok. Nagyobb városokban, illetve megyeszékhelyeken is csak egy, legfeljebb kettô megállót érintenek a kiemelt járatok. A települések vezetôi egy korábbi egyeztetés során jelezték, hogy az utazási igényeket maguk is felmérik és ahol szükséges, kiigazításokat kezdeményeznek. A Volán minden jelzést kivizsgál és harminc napon belül választ ad az adott felvetésre. A pusztavámi levél sajnos még nem érkezett meg társaságunkhoz, de felkeressük polgármester urat annak érdekében, hogy mielôbb eljusson hozzánk az információ.” A volán társaság fenti közleményére Merkatz László polgármester úgy reagált, hogy tudomása van arról, hogy január 16-án írt levelét megkapták. Megtoldotta annyival, hogy január 30-ig nevére szóló választ a társaságtól nem kapott. Nédó Géza

7

Kôbán Rita Pusztavámon

Kôbán Rita az egykori olimpiai bajnok kajakos, ma edzô az MTK-ban

„Ha az élet citromot ad, akkor csináljunk belôle limonádét” – ezzel a mondattal kezdte beszámolóját január 24-én a „Pusztavámi esték” c. sorozat keretén belül Kôbán Rita olimpiai bajnok. A világhírû kajakos hölgy 1977-ben az FTC-ben kezdett

el kajakozni. Felnôtt világbajnokságon 1985-ben Mechelenben indul elôször párosban Rakusz Évával, ahol ezüst, a nôi négyes tagjaként pedig bronzérmet nyert. Elsô világbajnoki gyôzelmét Montrealban,1986-ban – a nôi négyes tagjaként – szerezte. Mexikóvárosban 1994-ben, öt számban is indulhatott, mind az öt számban dobogós lett. Ötödik és hatodik világbajnoki gyôzelmét egyaránt 1995-ben Duisburgban aratta. Kétszeres olimpiai bajnok, 1992-ben a négyes tagjaként, 1996-ban, Atlantában egyes hajóban diadalmaskodott. Kôbán Rita a szépszámú érdeklôdôk elôtt elmondta, hogy húsz éve vegetáriánus, jelenleg az MTK-ban a fiatal kajakosok edzôje.

Disznótor a bányász nyugdíjasoknál Grell Károly a Mór-Pusztavám Bányászok Demokratikus Szakszervezetének a vezetôje, hagyományt teremtett. Negyedik alkalommal rendeztek Pusztavámon a Mûvelôdési Házban disznótoros ebédet – nyugdíjasaik számára. Több településrôl érkeztek a vendégek: Mórról, Pusztavámról, Oroszlányból, Tatabányáról, Bokodról. Ilyenkor a bányász szakszervezet egy közepes méretû sertést vásárol, tagjaik feldolgozzák, amelybôl ebéd készül. Grell Károly lapunk kérdésére elmondta, hogy rendezvényüknek közösségformáló célja van. A disznótoros ebéddel olyan embereket is meg tudnak szólítani, akik ritkán, vagy egyáltalán nem tudnak részt venni egyéb rendezvényeiken. Ezek a találkozások alkalmat biztosítanak a jó beszélgetésre, nosztalgiázásra. Jó feleleveníteni a múltat,

azt az idôszakot, amikor még együtt szálltak le a mélybe, hogy felszínre hozzák az ipar kenyerét, a szenet. A bánya egy zárt közösség – mondta Grell Károlya –, a mûszak alatt egymásra voltak utalva. Odafigyeltek egymásra, s mindig segítettek azon, aki éppen igényelték. Egy ilyen disznóvágáson jó a kedv, kitûnô a hangulat. A sertés feldarabolása közben megy az ugratás, a viccelôdés, miközben nagyon is komoly a feladat, hiszen 170–180 ember megfelelô ellátásáról van szó. Az idei disznóvágás két naposra sikerült, ugyanis az elsô napon feldolgozták a sertést, melybôl pecsenye, hurka, kolbász, toroskáposzta készült. A másik napon már „csak” a sütés, fôzés maradt. A munka sok volt, de a lényeg – a szakszervezi vezetô szerint –, hogy jó kedvvel és jó szívvel végezték. Nédó Géza

A nyugdíjas bányászok a megpörkölt sertés elôtt, pálinkás pohárral a kezükben néztek a kamerába

Az utak állagmegôrzése

Apró, zúzott követ szór az egyik gép a letisztított úttestre

Január 22-én útjavító gépek jelentek meg Pusztavámon, a vérteskerti Tulipán és Ibolya utcákban. Szûcs Lajos, a budapesti székhelyû Makadám-Aszfalt Kft. vezetôje – érdeklôdésünkre – elmondta, hogy az utak állagának a megóvását végezték el. A felületkezelés annyiban áll, hogy egy megfelelô záró-réteget visznek

fel az aszfaltra. Ezzel az a céljuk, hogy a meglévô repedéseken át folyadék (esô, vagy hólé) ne juthasson az alsóbb rétegekbe. Így sikerül megakadályozni a felfagyásokat, ez által meghosszabbítani az út élettartamát. A speciális gépek segítségével – a két utcát – egy nap alatt elkészítettek. Nédó Géza

Réka a vízben Kertai Réka (12) pusztavámi kislány még csak két éve úszik a Móri Úszó Egyesületben, de már így is szép eredményeket tudhat önmagának. Sport-családból származik, szülei atletizáltak, bátyja labdarúgó. Réka egy öttusatáborban ismerkedett meg a sporttal. Talán túl sok idôt szentel új hobbijának, mert bizony a tanulmányi eredményei látták ennek kárát. Szünet következett, javultak jegyei, de aztán ismét a mozgásnak szentelte szabadidejét. A móri úszóknál kötött ki, edzôje Molnár Mihály lett. A nap korán kezdôdik Réka életében: a móri uszodában 5.45-kor kezdi az úszóedzést. Másfél órás intenzív edzés után – kissé fáradtan – beül az iskolapadba és 5–6 órányi tanulás következik. Ebéd, majd rövid pihenô, és ismét a vízben rója a hosszakat. Reggel és délután is 4–5 km-t úszik. Mind a négy úszásnemben gyakorol, hol erôsebb, hol gyengébb iramban. Az alapozási idôszak nagyon kemény – mondja Réka –, ilyenkor az izomlázzal is meg kell küzdenie. A szárazföldi edzés sok izzadsággal jár, de tudja: e nélkül a felkészülése fabatkát sem ér. Kell a jó fizikai állapot a fôszezonra. Réka kedvenc úszásneme a hát-és a pillangó, de jól megy neki a mell és a gyorsúszás is. Ám ha választani kéne – mondja –, maradna az elsô kettônél. A legjobb ideje (100 háton, 50 m-es medencében)

Réka az eddig megszerzett érmekkel

1,18 mp. Természetesen neki is vannak hosszabbtávú tervei. Nagyon szeretne a nyáron a vidékbajnokságon jól szerepelni, hasonlóan a tavalyihoz, amikor is Hódmezôvásárhelyen – korosztályában – kitûnôen helyt állt. Kacérkodik a válogatottsággal is, de addig – hangsúlyozta –, még sokat kell edzenie. Versenyzôi múltja igen rövid, de azért szép és tekintélyes éremgyûjteménnyel rendelkezik. Búcsúzáskor ezt még mosolyogva, de kellô szerénységgel megmutatja. Rékáról még bizonyára sokat hallunk a jövôben. Nédó Géza

Pusztavámi Krónika • ISSN 2063-6105 • Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Tagjai: Kubinyi Balázs alpolgármester, Nédó Géza főszerkesztő, Leitner Andrea művelődésszervező, Brücklné Staudt Mónika óvodavezető, Visztné Kemele Szilvia iskolaigazgató. • Műszaki szerkesztő: Losjak László, e-mail: [email protected] • A szerkesztőség telefonszáma: 30/773-5281 • Kiadó: Pusztavámi Községi Művelődési Ház • A szerkesztőség e-mail címe: [email protected] • Nyomdai munka: ALTO Nyomda Kft. Székesfehérvár, Irinyi Dániel u. 6. sz. Telefon: 22/ 510-579, e-mail címe: [email protected]

8


pusztavámi krónika III. évfolyam 2. szám Idôszaki havilap Ingyenes

Recommend Documents