pusztavámi krónika II. évfolyam 9. szám Idôszaki havilap Ingyenes

pusztavámi krónika

II. évfolyam 9. szám • Idôszaki havilap • Ingyenes

2013. február

A német kitelepítések A Szovjetunió, Jugoszlávia, Lengyelország és Csehszlovákia, a németség sorsa szempontjából legfontosabb kitelepítô országok. A második világháború gyôztesei közé tartoztak. Velük ellentétben Magyarország egyike volt a veszteseknek. Magyarország a német nemzetiségû lakosság kitelepítése a törvényesség látszatával, pontosabban a törvénytelenségek és embertelenségek jogi elleplezésére való törekvéssel pá-

a hazai német lakosság kollektív bûnösségét, Magyarországot saját német lakossága áldozatának tüntetheti fel. A kollektív bûnösség elvével akarta Magyarországot kivezetni a nemzetközi elszigeteltségbôl. A minisztertanács 1945. december 22-i ülésén Nagy Imre belügyminiszter (Magyar Kommunista Párt) terjesztette elô a kitelepítési alaprendelet tervezetét, amely a hazai németség kollektív bûnösségén alapult. Nagy

A pusztavámi kitelepítések emlékére állított emlékkô

rosult. Ez elsôsorban azzal függött össze, hogy a Szövetséges Ellenôrzô Bizottság (SZEB) ellenôrzése alatt álló Magyarország nem kívánt precedenst teremteni, tekintettel a szomszédos országokban élô, kitelepítéssel fenyegetett magyar lakosságra. A Szövetséges Ellenôrzô Bizottság (SZEB) eredetileg nem tervezte a magyarországi németek tömeges kitelepítését, ezt Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya kezdeményezte. A magyar kormány valójában olyan csodaszernek tekintette a németek kitelepítését, amely a világháború utáni Magyarország összes kül- és belpolitikai gondját enyhítheti. A hazai németek ingatlanaival kívánta a földnélküli magyar lakosság földéhségét csillapítani. Mivel ugyanakkor a szomszédos országokban már folyt a magyarság üldözése (lásd például Beneš-dekrétum), a magyar kormánynak német ingatlanokra volt szüksége ahhoz is, hogy a Csehszlovákia, Románia és Jugoszláviából tömegesen érkezô magyar menekülteket le tudja telepíteni. Abban is reménykedett, hogy ha a gyôztesekkel elfogadtatja

Imre kommunista belügyminiszter 1946. január 15-én adta ki a kitelepítés végrehajtását szabályozó 70.010 / 1946 BM. számú rendeletet. Ebben az állt, hogy a kitelepítés alól mentesítettek aránya nem haladhatja meg a járás, a megyei jogú város, vagy a megye német lakosságának a 10%át. Az „ártatlanok” számát abszurd módon, adminisztratív úton korlátozta. Nem szolgálta a személyes politikai felelôsség tényleges vizsgálatát. A német nemzetiségûeket kiszolgáltatta egy belügyminiszteri biztos által vezetett bizottságnak, amely helyben, kénye-kedve szerint dönthetett, elismeri-e az ártatlanságot vagy sem. Ez az önkényes szabályozás újabb hatalmi csatározásokhoz is vezetett a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és a Magyar Kommunista Párt között. Sok helyütt a kommunista tagsági könyv lett az egyetlen hatásos érv a mentesítéshez. A magyarországi németek kitelepítése a magyar kormányok várakozásával ellentétben nem lett kül- és belpolitikai csodaszer. Mint Kaltenecker Krisztina írja, a

kitelepítéssel járó jogtalanságok, törvénytelenségek és embertelenségek megrázkódtatták az alkotmányosságot, kikezdték a jogállamiság alapjait. A magyarországi németek kollektív bûnösségen alapuló kitelepítése ráadásul tovább gyengítette a magyar kormány pozícióit a szomszédos gyôztes államokkal, különösen Csehszlovákiával szemben. A határon túli magyarok sorsát meghatározta a továbbiakban, hogy a szomszédos országok a magyarországi németek kitelepítését precedensnek tekinthették. Csehszlovákia például egy úgynevezett kölcsönös szlovák-magyar lakosságcsere kikényszerítésére használta fel a magyar kormánnyal szemben. A hazai németek kitelepítése tömeges, ám részleges lett. Balogh Sándor (történész) publikálta elôször, hogy a Népgondozó Hivatal adatai szerint a magyar kormány 1946 és 1948 között legalább 185 ezer német nemzetiségit fosztott meg állampolgárságától, valamint ingó és ingatlan vagyonától, s telepített ki az éhezô és romokban heverô Németországba: 1946 és 1947 közt kb. 135 ezer fôt az Amerikai Egyesült Államok által megszállt övezetbe, majd 1948 végéig kb. 50 ezer fôt a Szovjetunió által megszállt

A hazai németek ingatlanaival kívánta a földnélküli magyar lakosság földéhségét csillapítani. … övezetbe. Ez alatt összesen mintegy 248 600 kataszter hold föld került a magyarországi németektôl a magyar állam tulajdonába. A magyarországi németeknek összesen kb. 60 400 háza volt. Ebbôl 1945 és 1948 közt 44 750 ingatlant (azaz 74,1%-ot) vett el tôlük a magyar állam. A magyarországi németek – magalázó és sorsromboló – kitelepítésére január 19-én országosan kegyelettel megemlékeztek.

Tartalom: 2. oldal Nem zárják be a Móri Kórházat A küszöbön álló intézményi integrációról tartott dolgozói tájékoztatót január 14-én Dr. Csernavölgyi István, a Fejér Megyei Szent György Kórház fôigazgatója és Dr. Balika Zoltán, a Mór Városi Kórház- és Rendelôintézet fôigazgatója. 3. oldal Mi lesz veled Márkus-hegyi bánya? A kormány megnyugtatóan tudja rendezni 2018-ig a Vértesi Erômû által üzemeltetett Márkus-hegyi bánya rekultivációját és az ott dolgozó több mint 800 ember sorsát, miután az Európai Bizottság január 23-án jóváhagyta, hogy az állam mintegy 42 milliárd forinttal járuljon hozzá a versenyképtelennek ítélt szénbánya bezárásának költségeihez. 3. oldal „Disznókodtak” a bányász-nyugdíjasok A Mór-Pusztavám Nyugdíjas Bányász Szakszervezet tagjai immár III. alkalommal tartottak Pusztavámon – a helyi mûvelôdési házban – egy disznótoros ebédet. 5. oldal Új alapokon a hegyközségi szervezet Az Országgyûlés nemrégiben elfogadta a Hegyközségekrôl szóló 2012. évi CCXIX. törvényt, amely 2013. január 1-tôl hatályos. 6. oldal Táncosaink a sváb bálban A Pusztavámi Német Nemzetiségi Tánccsoportnak nem maradt sok ideje a pihenôre, mert már január 4-én elkezdtük a próbákat.

Tisztelgés a magyarországi németek elhurcolása emlékének Az Országgyûlés 88/2012. országgyûlési határozata a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról. A Magyar Országgyûlés január 19-ét, az elûzetés kezdetének évfordulóját a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánítja. Az Országgyûlés: – Szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a II. világháború végén, valamint az azt követô idôszakban – a Szövetséges Ellenôrzô Tanács 1945. november 20-i határozatának végrehajtásával – a kollektív bûnös-

ség igaztalan vádja, és elve alapján üldöztetést, kisemmizést elszenvedô magyarországi német közösség emberi jogokat súlyosan sértô és igaztalan elhurcolásáról; – Tisztelettel adózik mindazok elôtt, akik a megaláztatások, elhurcolások áldozatai voltak, különös tekintettel azon egyházi, illetve világi személyekre, akik sokszor önként vállalták az üldöztetést és akár a halált is a rájuk bízott közösségek iránti felelôsségvállalásból és szolidaritásból fakadóan;

– Támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a magyarországi német közösség meghurcolásával, üldöztetésével, elûzésével kapcsolatosak. Ez a határozat a közzétételt követô napon lép hatályba. Tisztelt Pusztavámiak! Bizonyára sokan emlékeznek a 2012. évi Falunapokon történtekre. 2012. június 15-én Németh Zsolt államtitkár itt, Pusztavámon jelentette be elôször, hogy a magyarországi németek elhurcolásának

emlékét az Országgyûlés megörökíti. Államtitkár úr állta szavát, itt olvasható a határozat az emléknapról! Tisztelegjünk mi, ma élô Pusztavámiak is ezen szörnyûséget elviselt, átélt közösség minden tagja elôtt! Várjuk el magunktól, iskolásainktól, hogy évente méltó módon emlékezhetünk meg falunkban a jövôben, minden év januárjában, tisztelettel és megindultsággal a szenvedôk elôtt, és szívünkben a megbocsátással a bûnösök felé! Merkatz László

polgármester

Fôigazgatói tájékoztató a Móri Kórházról A küszöbön álló intézményi integrációról tartott dolgozói tájékoztatót január 14-én Dr. Csernavölgyi István, a Fejér Megyei Szent György Kórház fôigazgatója és Dr. Balika Zoltán, a Mór Városi Kórház- és Rendelôintézet fôigazgatója. Az eseményen részt vett Pleizer Lajos, a Fejér Megyei Közgyûlés alelnöke és Molnár Krisztián, a megye fôjegyzôje is. Lapunk elsôsorban azért foglalkozik e kérdéssel, mert – mint köztudott – térségünk egészségügyi ellátásában döntô módon vesz részt a Móri Kórház, de a székesfehérvári is. Nem mindegy tehát, hogy milyen valóságalapja van a „szóbeszédnek”!

Dr. Csernavölgyi István a Fejér Megyei Szent György Kórház fôigazgatója: „A betegellátás fejlesztésére irányuló törekvésünk töretlen. A Móri Kórház nem szûnik meg, és az ott dolgozókat tovább foglalkoztatjuk”

Igen komoly érdeklôdést váltott ki a január 12-én megtartott demonstráció, amelyet a Móri Kórház Szakrendelôje elôtti téren rendeztek. A móri kórháznak a Fejér Megyei Szent György Kórházba integrálása ellen tüntetett az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Szolidaritás és a Mór Város Jövôjéért Egyesület. A Móri Kórház - Rendelôintézetnél összegyûlt mintegy kétszáz ember elôtt

2

Horváth András szocialista országgyûlési képviselô elmondta,hogy nem értik az összevonás indokait. Úgy véli, hogy az uniós forrásokból teljesen felújított intézményt „egyszerû kórházi osztállyá silányítják”. Emlékeztetett arra, hogy az évekkel ezelôtt elindított struktúraváltás veszteségekkel járt ugyan, de azóta stabil, biztonságos betegellátás alakult ki. 2008-ban a móri önkormányzat mintegy 700 millió forintot nyert el struktúraváltásra, így egymilliárd forintos fejlesztés valósult meg az intézményben. Horváth András szerint az integráció miatt veszélybe kerülhet az akkor vállalt ötéves fenntartási kötelezettség is, például az informatikai rendszer tekintetében. Kijelentette, hogy a móri kórház országosan egyedülálló módon önfenntartó, nem szorul sem önkormányzati, sem állami támogatásra. „Éppen ezért szeretnénk tudni, mi lesz a dolgozókkal, mi lesz a szakrendelésekkel, szûnnek-e meg rendelések, illetve a gazdaságosan mûködô intézményt miért kell egy veszteséges kórházba beolvasztani” – mondta a szocialista képviselô. Elmondta véleményét dr. Sirály Péter reumatológus fôorvos is, aki azt hangsúlyozta, hogy a Móri Kórház önfenntartó

Törô Gábor országgyûlési képviselô: „Hisztériakeltés zajlik”

intézmény lett. Iván János móri helyi szocialista képviselô kifejtette: „z állam tavaly adósság nélkül vette át a kórházat. Azon, ami jól mûködik, miért kell változtatni? – tette fel a kérdést.

2008-ban a móri önkormányzat mintegy 700 millió forintot nyert el struktúraváltásra… Meglehet, hogy a január 12-i móri demonstráció híre eljutott dr. Csernavölgyi Istvánhoz, aki úgy ítélte meg, hogy a móri kórház dolgozóit nem szabad bizonytalanságban tartani. Hétfôn, január 14-én személyesen találkozott az érintettekkel. Dr. Csernavölgyi István ismertette az integráció

jogi hátterét és szakmai vonatkozásait, kihangsúlyozva a betegellátás fejlesztésére irányuló törekvéseket, egyértelmûvé téve a Móri Kórház megtartását és az ott dolgozók továbbfoglalkoztatását. Dr. Balika Zoltán az egészségügy reformját képviselô, Semmelweis tervhez kapcsolódó intézményi integrációk szükségességét támogatja. A miniszteri döntésre épülô, a szakmai racionalizációt szem elôtt tartó, gazdasági elônyöket magában hordozó átalakulást jónak tartja és szükségszerûségét hangsúlyozta. Az integrációban rejlô pályázati fejlesztések tovább erôsítik a Móri Kórházés Rendelôintézet egészségügyben betöltött szerepét, együttmûködve a Fejér Megyei Szent György Kórházzal, amely már napjainkban is jelentôs szolgáltatási körben, illetve háttérintézményként mûködik közre a Móri Kórházban. * Fenyves Péter Mór polgármestere lapunknak elmondta, hogy a Móri Kórház feletti ellenôrzésük 2012 tavaszán megszûnt, mivel a kórház visszakerül állami irányítás alá. Így annak integrációját sem megakadályozni, sem támogatni nem áll módjukban. A demonstrációt a szabad véleménynyilvánításnak tekinti. Törô Gábor a térség egyéni országgyûlési képviselôje – a Fejér Megyei Hírlapnak nyilatkozva – elmondta, hogy szerinte „hisztériakeltés zajlik”. A Pusztavámi Krónikának röviden ennyit mondott: „Elindult a 2014-es kampány”! (forrás: MTI, Fejér Megyei Hírlap, Pusztavámi Krónika)

Pusztavámi Krónika • 2013. február

Mi lesz veled Márkus-hegyi bánya? A kormány megnyugtatóan tudja rendezni 2018-ig a Vértesi Erômû által üzemeltetett Márkus-hegyi bánya rekultivációját és az ott dolgozó több mint 800 ember sorsát, miután az Európai Bizottság január 23-án jóváhagyta, hogy az állam mintegy 42 milliárd forinttal járuljon hozzá a versenyképtelennek ítélt szénbánya bezárásának költségeihez. Hegmanné Nemes Sára a fejlesztési minisztérium vagyonpolitikáért felelôs államtitkára a csütörtöki kormányszóvivôi tájékoztatón kiemelte: az állam a több mint 42 milliárd forintból 2018-ig fôként a bánya rekultivációját és az ott dolgozók átképzését támogatja majd. Hozzáfûzte, hogy a Vértesi Erômû nem zár be 2014 után, amikor már a Márkus-hegyi bánya nem szállít szenet az erômûnek, hanem biomassza erômûvé alakul át, és legalább annyi embert foglalkoztat majd, mint jelenleg. Czunyiné dr. Bertalan Judit, a térség országgyûlési képviselôje a kormányszóvivôi tájékoztatón elmondta: Mivel a bánya a térség legnagyobb foglalkoztatója, kiemelten fontos annak sorsa. Hozzáfûzte: A Márkus-hegyi bánya Magyarország egyetlen, még mûködô mélymûvelésû bányája. A képviselô kifejtette: 2010-ben veszélybe került a Márkus-hegyi bánya, mert a Vértesi Erômû korábban megkötött „kétes áramvásárlási szerzôdései miatt” a cég egy közel 40 milliárd forintos követelésállománnyal nézett szembe; ettôl csôdvédelemmel megszabadították az erômûvet. A „szénfillér” további igénybe vételével kiszámítható és tervezhetô a bánya további sorsa – mondta Czunyiné dr. Bertalan Judit. Az uniós döntés fontossága abban is megmutatkozik, hogy a 800 munkavállaló 2014-ig biztosan tud dolgozni a bányában, illetve 2018-ig átképzésben vehet részt, és biztos munkahelyre számíthat. Hozzáfûzte: Beszállítókkal együtt jóval több család sorsát rendezi a döntés. Czunyiné dr. Bertalan Judit szólt arról is, hogy - mivel a bányászokat megilletô korkedvezményes nyugdíj átmeneti bányászjáradék néven megmarad - így 25 év vagy 5000 mûszak után a jelenleg a mélymûvelésû bányában dolgozók jelentôs része igénybe fogja tudni venni ezt az ellátást 2014-ig vagy 2018-ig.


„Disznókodtak” a bányász-nyugdíjasok A Mór-Pusztavám Nyugdíjas Bányász Szakszervezet tagjai immár III. alkalommal tartottak Pusztavámon – a helyi mûvelôdési házban – egy disznótoros ebédet. A jó hangulatú összejövetel célja, hogy a volt bányászok találkozhassanak és megoszthassák egymással régi emlékeiket. A várva várt esemény már január 11én elkezdôdött. Ekkor vágták le külön erre az alkalomra vásárolt több mint 100 kg-os sertést, amelyet még aznap a pusztavámi mûvelôdési ház konyhájában feldolgoztak. Grell Ká-

roly a nyugdíjas bányászok elnöke elmondta, hogy húst a meglévô mellé még vásároltak, hogy a több mint 200 fô ne szûkölködjön. Másnap reggel aztán elindult a sütés-fôzés. Jóféle orjaleves, székelykáposzta, pecsenye,

hurka, kolbász várta a vendégeket. Jöttek Oroszlányból, Vértessomlyóról, Mórról, Pusztavámról a régi cimborák, akik nagy örömmel ölelték át egymást. Elôkerült a butykos, s az idei pálinkát „tesztelték” nagy szakértelemmel. Az ételek elfogyasztása után a bor is elôkerült, s a vidám beszélgetés a késô délutáni órákban ért véget. A bányászok szokásos köszönéssel búcsúztak: „Jó szerencsét!”

Grell Károly a Mór-Pusztavám Nyugdíjas Bányász Szakszervezet elnöke irányításával sikeres találkozót szerveztek Pusztavámon A pusztavámi születésû Fördôs József szobrászmûvész és párja, Krisztina is hivatalos volt a disznótoros ebédre. A mûvész édesapja is bányász volt.

Kaiser Zoltán 30 évig bányász volt, de eredeti mestersége hentes. Az ô irányításával készült a konyhában a finom ebéd. Gratulálunk neki!

Kaiser Zoltán irányítása mellett, több volt kollégája is „besegített” a fôzésbe.

Lepsényi Bálint költô édesapja 25 évig volt bányász a Márkushegyi Bányában. Édesanyja is eltöltött ott néhány évet, aki elmondta: „Nagy tisztelet a bányászoknak, akik életük kockáztatásával keresik napi betevôjüket.”

3

Huszárok a Vértesben (1945. január 15–március 18.)

A második világháború magyarországi hadszínterén kevés olyan terepszakasz adódott, ahol a magyar királyi Honvédség alakulatai huzamosabb ideig eredményes harcot folytattak a megszálló szovjet Vörös Hadsereg alakulatai ellen. Ilyen terepszakasznak számított a Vértes hegység is, melynek területén a magyar királyi 1. Huszárhadosztály, mint az egyetlen magyar lovas seregtest több mint két hónapig tartotta állásait a túlerôben levô ellenséges csapatokkal szemben. A 4 700 fôs, kilenc zászlóaljnyi erôt és kilenc tábori tüzérüteget számláló 1. Huszárhadosztály rövid csallóközi újjászervezését követôen, 1945. január 10-tôl kapott ismét hadmûveleti feladatokat. (…) A Vértes hegység keleti részérôl visszaszorított 1. Huszárhadosztály alakulatai még február elsô felében is eredményes harcot folytattak a szovjet csapatok

ellen. Korlátozott célú támadásaik során február 5-én ismét elfoglalták Körtvélyes-pusztát, február 6-án pedig Tamás-pusztát. E harcoknál elsôsorban a 15. Kerékpáros zászlóalj és a 2/II. Huszárosztály tüntette ki

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kocsis Mihály vezérigazgató avatta fel az emlékmûvet

magát. Február 6-án a 4/I. Huszárosztály Kapberek-pusztát is birtokba vette, az I. önálló Huszárosztály pedig február 9-én több erôs ellenséges támadást hárított el és védôállását

Emlékmûállítás az elesett doni katonák tiszteletére A Vértesi Erdô Zrt. emlékmûvet állított azoknak a magyar honvédeknek, akik a Vértesben – saját hazájukért harcolva – vesztették életüket 1945 januárjában az oroszokkal vívott harcokban. A II. világháború doni áldozataira emlékeztek 2013. január 22-én Vérteskozma határában. Az emlékmû avatása idején, a helyszínen állomásozott a 13. Doni Emlékmenet egykori résztvevôi is, katonai ruhákban és felszerelésben. Az emlékmenet fôvédnöke dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter volt. A Vértesi Erdô Zrt. emlékmûvét felavatta dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Az emlékmûvet Ugrits Tamás szentelte fel, a Székesfehérvár Egyházmegyei Püspöki Iroda igazgatója. 1942-tôl Magyarország jelképesnek induló második világháború katonai részvétele nagyobb méreteket kezdett ölteni. A Szovjetunió elleni német hadjáratba való nagyobb arányú bekapcsolódása már Hitler határozott követelésére történt. A Barbarossa-terv meghiúsulása, valamint az 1941–42-es téli szovjet ellentámadás során elszenvedett pótolhatatlan személyi és anyagi veszteségek arra kényszerítették a német hadvezetést, hogy az 1942-re tervezett hadmûveletekben nagyobb arányban vegye igénybe szövetséges hadseregeinek erejét. A teljes magyar hadsereget, majd annak felét követelve 1942. január 6–9. között Ribbentrop német külügyminiszter, január 20–22. között pedig Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht fôparancsnokságának fônöke folytatott Budapesten tárgyalásokat a magyar vezetôkkel. A visszacsatolt területeket, az önálló magyar államiságot, hadsereget féltve, s va-

4

lamiféle német retorziótól tartva a magyar politikai és katonai vezetés csupán a követelések mérséklésére törekedett. Az 1942. január 22-én született, és írásba nem foglalt döntés értelmében a magyar hadvezetésnek kilenc gyalogdandárt, egy páncélos-dandárt és egy repülôköteléket kellett a 2. hadsereg-parancsnokság alárendeltségében kivezényelni a keleti hadszíntérre. A gyalogdandárok 1942. február 17-én általánosan a könnyû hadosztály elnevezést vették fel. A tárgyalások során nem tisztázták a kiküldendô hadsereg várható alkalmazási módját, annak területi és idôhatárait, veszteségeinek pótlását, s Keitel vezértábornagy csupán fegyverzeti és felszerelési kiegészítésekre adott szóbeli ígéretet. Horthy a hadsereg parancsnokságával egyik legmegbízhatóbb tábornokát, a 26. tényleges szolgálati évét betöltött Jány Gusztáv vezérezredest bízta meg.

ellentámadással vette vissza. Február 22. és 29. között az 1. Huszárhadosztályt megerôsítették, és részben felváltották védôállásaiból, majd többszöri átcsoportosítással újból meg kellett szervezni védelmét a nagykiterjedésû erdôs-hegyes területen. A szovjet Vörös Hadsereg 1945. március 18-i nagyarányú támadó hadmûvelete vetett véget a Vértes hegységben folytatott további ellenállásnak, s az 1. Huszárhadosztály megmaradt állományával a Kisalföld irányában szorult ki az ország területérôl. * A Vértesi Erdô Zrt. 2013. január 22-én emlékmûvet állított azoknak a magyar honvédeknek, akik a Vértesben – saját hazájukért harcolva – vesztették életüket 1945. januárjában az oroszokkal vívott harcokban. Ebbôl az alkalomból a Tata-Csákvár fôútról Vérteskozma irányába haladva, a fôúttól 2 km-re a hôsök tiszteletére emlékmûvet avattak 2013. január 22-én. Az emlékmû avatásán, a helyszínen állomásoztak a 13. Doni Emlékmenet tagjai, egykori katonai ruhákban és felszerelésben. Az emlékmenet fôvéd-

nöke dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, az emlékmenet vezetôje pedig Jásdi Balázs hagyományôrzô fôhadnagy volt. A Vértesi Erdô Zrt.

A Vértesi Erdô Zrt. emlékmûve

emlékmûvét felavatta dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Az emlékmûvet felszentelte Ugrits Tamás, a Székesfehérvár Egyházmegyei Püspöki Iroda igazgatója. Sárainé Illés Edina A fotókat készítette: Mudrák Attila

Önkéntesek Fejér megyében Az önkéntes értékrendszer kialakítása iránti igény is megfogalmazódott azon a Civil Központban megrendezett kerekasztal beszélgetésen, melyet széles körben rendezett a Fejér Megyei Esélyteremtési Iroda. „Önkénteseket fogadó szervezetek kapacitásfejlesztése Fejér megyében” címmel az önkéntesség aktuális helyzetét vitatták meg a civil szervezetek, az intézményvezetôk – önkéntesek bevonásával. Fülöp Judit a Fejér Megyei Esélyteremtési Iroda irodavezetôje, a program szervezôje köszöntötte a megjelenteket. Bevezetôjében elmondta: A Fejér Megyei Esélyteremtési Iroda az Emberi Erôforrás Minisztérium megbízásából a Család - Esélyteremtés és Önkéntes Házak Hálózata keretében mûködik. Az iroda szerepe a megyében lévô egyesületek, önkormányzati és civil szervezetek közötti koordináció mellett az aktuális és sokakat foglalkoztató témákhoz kapcsolódó programok szervezése – tette hozzá.

„A mai kerekasztal beszélgetésükön az önkéntesség témáját járjuk körül, vitatjuk meg. Arra törekedtünk, hogy kifejezetten olyan vendégek üljék körül az asztalt, akik mindennapi munkájuk során szerzett tapasztalataikat is meg tudják osztani a hallgatósággal” – hangsúlyozta Fülöp Judit. Berdó Erika, a Fejér Megyei Önkéntes Pontok szakmai vezetôje elôadást tartott az önkéntességrôl, melyben beszélt az önkéntesség feltételeirôl, az Önkéntes Pontok létrehozásáról. Elmondta, a megyében Iszkaszentgyörgy, Polgárdi és Kôszárhegy településeken már mûködnek az Önkéntes Pontok. Kitért a középiskolákat érintô közösségi szolgáltatás 2016-ra tervezett bevezetésére is, mint az érettségi egyik elôfeltételére. Ebben az esetben az önkéntes szolgálat megszervezése minden esetben az iskola feladata lesz. Az önkéntes tanulókat fogadó szervezeteknek pedig szigorú feltételeknek és elôírásoknak kell majd megfelelnie – hangsúlyozta a vezetô.


Új alapokon a hegyközségi szervezet Az Országgyûlés nemrégiben elfogadta a Hegyközségekrôl szóló 2012. évi CCXIX. törvényt, amely 2013. január 1-tôl hatályos. Ezáltal a Magyarországon a II. világháborúig mûködött és a rendszerváltást követôen az 1994. évi hegyközségi törvénnyel újraélesztett szervezet mûködése a mai kor követelményeinek megfelelôen teljesen új alapokra helyezôdött. Rövid összefoglalómban a törvényben megjelenô új elemekrôl szeretnék tájékoztatást adni. 1. A szôlô-és a bor továbbértékesítését végzô felvásárló kikerült a kötelezô hegyközségi tagság hatálya alól, a hegyközség döntési mechanizmusában sincs szerepe. A törvény szavazati jogot csak a termelésben közvetlenül résztvevôknek, a szôlészeti és borászati termelôknek ad.

Változik a hegyközségi járulék kivetésének rendszere: megszûnik a minimum járulék… 2. Önálló hegyközség fenntartásához elôírás az összesen legalább 300 hektár szôlôültetvény nagyság. A Móri Borvidék 2012. elején már megérezte az új törvény „szelét”, hiszen a Vértesalja Közös Hegyközségnek a Mór és Pusztavám Közös Hegyközségbe történô beolvadásával a törvényi kötelezettségnek „elejét vettük”. A beolvadást követôen nevünk Móri Borvidék Hegyközségére változott. A borvidék mind a hat településének (Csákberény, Csókakô, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly) közel 800 szôlészeti és borászati termelôjét tömörítô hegyközség

jelenleg 640 hektár szôlôültetvénnyel mûködik. 3. A törvény megváltoztatta a korábbi egy-tag egy szavazat elvét és a nagyobb gazdasági kockázatot vállalóknak nagyobb beleszólást enged a testületi döntésekbe, mivel a termelés alapját jelentô szôlészeti termelô esetében minden megkezdett hektár után 1 szavazatot biztosít, azzal hogy egy tag az összes szavazat maximum 10 %-át birtokolhatja. A szôlôültetvénnyel nem rendelkezô borászati termelôt 1 szavazat illeti meg. 4. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsában (HNT) a borvidéket a jövôben egy a szôlészeti és egy a borászati szekcióba tartozó küldött fogja képviselni. A küldötteket az ôket delegáló borvidék által nyilvántartott minden megkezdett hektár szôlôterület után egy-egy szavazat illeti meg, szintén azzal a korlátozással, hogy egy küldött az összes szavazat maximum 10 %-át birtokolhatja. A döntéshozatalhoz a küldöttek szavazattöbbsége szükséges azzal, hogy azt mindkét szekció tagjai szavazatának többségével is támogatni kell. Utóbbi rendelkezés megteremti az alapját annak, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakmaközi szervezetként elismertesse magát. Ez EU-s rendelkezés értelmében ezáltal megnyílik a lehetôsége annak, hogy a HNT-nek kizáró-

Frey Szabolcs a Móri Borvidék Hegyközségének hegybírája

lagos javaslattételi joga legyen a tagállami ágazati szabályozásokba. 5. Változik a hegyközségi járulék kivetésének rendszere: megszûnik a minimum járulék, a szôlôterület után fizetendô járulék mellett pedig bevezetésre kerül az elôállított bor mennyisége alapján meghatározott hozzájárulás. 6. Az új szabályozás teljesen szétválasztja a hegyközségi szervezeten belül a közigazgatási és az önigazgatási (érdekvédelem, eredetvédelem stb.) feladatokat. A hegybíró, mint hatósági feladatokat ellátó személy tevékenysége a közigazgatásra szûkül, akinek határozata ellen a HNT-hez lehet fellebbezni. Az elnök feladatköre jelentôsen kibôvül, igaz ugyan, hogy az elnöki feladatok részben a hegybíróra átruházhatóak. 7. A hegyközségi szervezetnek a hatályba lépett törvényre épülô átalakítása érdekében minden hegyközségnél teljes tisztújítást kell tartani. A testületek (választmány, ellenôrzô bizottság) tagjait, illetve

tisztségviselôit (elnök, alelnök, küldöttek, EB elnök) legkésôbb 2013. március 31-ig meg kell választani. A hegybírói tisztség betöltésére a pályázatot az újonnan felálló választmány írja ki, majd a beérkezô pályázatok alapján javaslatot tesz a hegybíró személyére a HNT felé. A hegybírót 2013. július 15-ig a munkáltató Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fôtitkára nevezi ki határozatlan idôre. 8. Végül pedig 2013. augusztus 1-tôl a hegybírók feladatköre jelentôsen kibôvül, átveszik a kivágási és telepítési engedélyek kiadását és az újratelepítési jogok nyilvántartását a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól. Frey Szabolcs hegybíró Móri Borvidék Hegyközsége

Anyakönyvi hírek Házasságkötés: nem volt. Halálozások: Január 7. Kluber Antal Január 14. Bauer Mihály Január 19. Fett Ferencné (született: Hungler Anna) Január 19. Leitner József Január 20. Róth István Január 28. Balogh Dezsô Születések: Január 28. Simon Boglárka (édesanyja: Agg Enikô)

Önkormányzatunk 2013. I. félévi munkaterve A következô év elsô félévi munkatervét a megszokott szerkezetben terjesztem a Képviselô-testület elé. A tervezet tartalmazza a kötelezôen tárgyalandó napirendeket, a korábban, helyben kialakult sajátosságokat. 2013. február 13–20. szerda 1. 2013. évi költségvetés Elôzetesen tárgyalja: pénzügyi bizottság Elôadó: polgármester 2. Beszámoló a 2013. évi falunapok elôkészületeirôl Elôadó: mûvelôdésszervezô 3. Beszámoló a képviselôk vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségérôl


Elôzetesen tárgyalja: ügyrendi bizottság Elôadó: ügyrendi bizottság elnöke 4. Egyebek 2013. április 24. szerda 1. Beszámoló a település közbiztonsági helyzetérôl Elôadó: Móri Rendôrkapitányság képviselôje Pusztavámi Polgárôr Egyesület képviselôje 2. Nyelvoktatás Fejlesztéséért Közalapítvány beszámolója 2012. évrôl Elôadó: Kuratórium elnöke 3. Pusztavám Község 2012. évi költségvetésének végrehajtása (zárszámadás)

Elôzetesen tárgyalja: pénzügyi bizottság Elôadó: polgármester 4. Egyebek 2013. május 29. szerda 1. Beszámoló a 2012. évi gyámügyi és szociális tevékenységrôl Elôadó: jegyzô, szociális társulás képviselôje, családgondozó 2. Beszámoló a többcélú társulás 2012. évi tevékenységérôl Elôadó: társulás munkaszervezet vezetôje 3. 2013. évi önkormányzati kitüntetô cím és díjak odaítélése Elôzetesen tárgyalja: ügyrendi bizottság

Elôadó: polgármester Zárt ülés 4. Egyebek 2013. június 26. szerda 1. Beszámoló az óvoda-iskola 20122013. tanévérôl Elôadó: intézményvezetôk – tagintézmény-vezetôk 2. 2013. második féléves munkaterv Elôadó: polgármester 3. Egyebek Állandó napirendi pontok: beszámoló a két ülés közötti idôszak eseményeirôl, tájékoztatók, képviselôk bejelentései Merkatz László

polgármester

5

táNcosaiNk ugyanis 2013. január 12-én Budapesten a Margitszigeti Danubius Hotelban Nemzetközi Sváb bálon léptünk fel. Rajtunk kívül még a Pusztavámi Német Nemzetiségi énekkar és a szigetszentmártoni kórus adott egy igen színvonalas mûsort. Mi három táncot adtunk elô, egyet-egyet idôsebbek és fiatalok, egyet pedig közösen, ami látványos volt, hiszen 14 párral táncoltuk úgy, ahogy tettük ezt a Falu napon itthon is. Ezek után készülhettünk a

„itt a FarsaNg áll a bál…”

Pusztavámi Sváb bálra. El ne feledkezzünk a kicsikrôl! Ôk is elkezdték a próbákat, minden szombaton 9 órától próbálnak. Február 2-án fellépésük nagy sikert aratott a Nyugdíjas Bálon. örömömre szolgál, hogy már van fiú is közöttük, remélem, lesznek még többen is, akik kedvet kapnak a tánchoz! Minden jót kívánok az olvasóknak és bízom benne, hogy akik eljöttek a Sváb bálba, jól érezték magukat! Stettner Attila

Ovis életünkben nagyon vidám, mókával és kacagással teli idôszakhoz érkeztünk, ami nem más, mint a farsang! 2013-ban a farsangi bálunkat január 23-án délelôtt tartottuk, ki-ki a maga csoportjában! A farsang megünneplése évtizedek óta hagyomány az óvodában. Biztosan állítom, hogy a gyermekek egész személyiségére pozitívan hat a farsangi népszokások és hagyományok közvetítése. Az ovi folyosóját és szobáit ebben az idôszakban még színesebbé varázsolják az óvó nénik és a dajka nénik, természetesen a gyerekek segítségével. Szebbnél szebb álarcok, kalapok, lamellák, papírkígyók és mindenféle szépségek készültek, amik ennek az idôszaknak elengedhetetlen kellékei. A farsangi bálon mindenki jelmezbe öltözve tapasztalhatta meg, milyen érzés az éppen aktuális „kedvenc” bôrébe bújni! A mulatságot

megelôzô készülôdéssel ovisaink érzelmileg feltöltôdve várták az ovis farsangot. Ennek az élménynek a kiteljesedéséhez minden évben nagy segítséget kapunk a kedves szülôktôl, akik a farsangi idô kezdetétôl nagy gondot fordítanak arra, hogy a gyerkôc a lehetô legötletesebb jelmezben jelenhessen meg azon a bizonyos napon! Köszönet és hála az otthoni felkészítésért mindenkinek! Brücklné Staudt Mónika

Nyugdíjas bál pusztavámoN Táncosaink január 12-én Budapesten a Margitszigeti Danubius Hotelban Nemzetközi Sváb bálon léptek fel.

hirdesseN

lapuNkbaN! Tisztelt Olvasók! A Pusztavámi Krónika szívesen fogad hirdetéseket. Tarifáink alacsonyak, kérjük, éljenek vele! A hirdetésekben (kérésre) emblémát is feltüntetünk. A hirdetések szövegét leadhatják a lap fôszerkesztôjénél, e-mail: [email protected], telefon: 30/773-52-81. A hirdetések kifizetése az önkormányzati hivatalban lehetséges, minden esetben a megjelenés utáni napok egyikén. Áraink (megjelenésenként): 5x5 cm-es felület 3000 forint, 5x10 cm-es 6000 forint, 10x10 cm-es 12 000 forint, fél oldal 24 000 forint, 1 oldal 48 000 forint. Hirdetéseikkel támogatják községünk lapjának, a Pusztavámi Krónikának a költségeit. Várjuk jelentkezésüket! Nédó Géza

fôszerkesztô

a mûvelôdési ház következô idôszakot ériNtô eseméNyei Február 9. Sváb bál Március 8. Nônapi ünnepi köszöntô Március 15. ünnepi mûsor, koszorúzás Március 16. vagy 17. Nickelsdorfi koszorúzás Március 23. Falutakarítás Március 27. Színházi világnap Március 31. Polgárôr Locsolóbál Április 8. Véradás Április 11. Költészet napja Április 13. Országos énekkari Minôsítô rendezvény * A betervezett programok mellett a Mûvelôdési Házban a civil szervezeteink és csoportjaink folyamatosan próbálnak és csoportfoglalkozásokat tartanak. A csoportok az idôpontokat elôzetesen egyeztetik. A folyamatos és zökkenômentes mûködés érdekében a civil szervezetek és csoportok részérôl toleranciát és az idôpontok betartását kérem! Leitner Andrea

6

Petrovics Istvánné (Gabika) a Pusztavámi Nyugdíjas Klub báljának fôszervezôje (egyben a klub vezetôje), február 2-ára mulatni, szórakozni hívta a szépkorúakat, no meg azok unokáit. A bál kitûnôen sikerült, köszönhetôe ez az alapos elôkészületeknek. Gabika – lapunk kérdésére – elmondta, hogy a Nyugdíjas Klub 17 éve mûködik a településen. Szinte a kezdetektôl fogva, minden évben egy farsangi bált rendeznek. Mivel a nagymamáknak, nagyapáknak az unoka a legkedvesebb, az idei bálra elhozhatták magukkal. Együtt szórakozott a család. Harmadik éve látják vendégül a Móri Nyugdíjas Klub tagjait, akik nagyon jól szokták érezni magukat Pusztavámon. Ilyenkor – hangsúlyozta Gabika – meghívják a község elöljáróit, a civil szervezetek tagjait, akik szívesen részt vesznek a nyugdíjasok bálján. Az esten Krebszné Szlávik Zsuzsanna irányításával, táncos

diákok léptek fel, nagy sikert aratva. Az idei bál rendhagyó volt, ugyanis a gyermekeknek külön rendeztek tombolát. Egy-egy szelvényt ingyen kaptak és akinek a számát kihúzták, az egy letakart kendô alatt azt a tárgyat választhatta ki magának, amit éppen akart. Petrovics Istvánné külön kiemelte, hogy az ilyen rendezvényeknek, közösségépítô szerepe is van. Greskó Gáborné a Móri Nyugdíjas Klub vezetôje többedmagával érkezett Pusztavámra. Elmondta: „évek óta visszajáró vendégek vagyunk. Több szálon is kapcsolódunk a helyiekhez. Rokonok, volt munkatársak találkoznak, van közös témánk. Ami még nagyon fontos, hogy együtt táncolunk, énekelünk, emlékezünk a szép régi idôkre. érezzük a pusztavámiakon a szeretetet, de így van ez akkor is, amikor mi hívjuk meg ôket. Nagyon remélem, hogy ez a barátság, ami a két klub között kialakult, tartós lesz és hosszú idôre szól.

Jól szórakoztak a móri és a pusztavámi nyugdíjasok, de a meghívott vendégek is

pusztavámi krónika • 2013. február

Új jegyzô Pusztavámon Dr. Légrádi Gábor Pusztavám új jegyzôje – hivatalosan – január 2-án lépett munkába. Korábban 15 évig ügyvédként dolgozott, új beosztását pályázat útján nyerte el. A korábbi jegyzô Wachtlerné Brückli Anna Móron, az újonnan felállított Járási Hivatalban folytatja munkáját. Dr. Légrádi Gábor Pusztavámra kerülésérôl nyilatkozott a Krónikának.

Dr. Légrádi Gábor Pusztavám új jegyzôje

Dr. Légrádi Gábor Csepelen született, Ürömön élt, Budapesten végezte el a jogi egyetemet, majd házassága okán került Mórra. Szíve vágya teljesült akkor, amikor dip-

Orvosi rendelés Hétfôtôl péntekig: de. 8-tól 12-ig, hétfôn és csütörtökön: délután 15-tôl 16-ig (kizárólag iskolából és munkából hazatérôknek). Gyermekek: elôjegyzés nélkül 8-tól 9-ig, elôjegyzéssel (!) 9 óra után. Keddenként 14-tôl 16-ig várandós- és gyermektanácsadás. Az orvosi rendelô telefonszáma: 22/417-103. Dr. Csillag Márta mobiltelefonszáma: 30/509-27-70. Házhoz hívás bejelentése: 8 és 11 óra között.

lomáját a kezébe vehette. Mindig vonzotta a jogi pálya. – Nem régóta dolgozom Pusztavámon – fogalmazott az új jegyzô –, nagy áttekintéseim a helyi ügyekben még nem lehetnek. Annyit azonban már érzékelek, hogy a feladat sokrétû, de ez nem baj, szeretem a kihívásokat. A precizitásban itt nagyobb a felelôsség, mint az ügyvédi hivatásban, bár ott sem volt szabad tévedni. De nem kívánom a két feladatkört összehasonlítani. Jegyzôi hivatást sokan felcserélnek ügyvédi hivatással, fordítva azonban ritkábban… Ez egy érdekes felvetés…döntési helyzetben voltam. Mint említettem, Budapesten voltam ügyvéd, és Mórról jártam fel a fôvárosba. Ingáztam naponta! Ez sok volt! Korábban elhatároztam, hogy az életformámon változtatok. A lakásom közelében szerettem volna munkát találni. Szerencsém volt, hogy a járási hivatalokat visszaállították, mert így státuszok

A gyógyszertár nyitva tartása Hétfôn: 13:30–15 óráig Kedd: 11–14 óráig Szerda: 8–11 óráig Csütörtök: 13:30–17 óráig Péntek: 8–11 óráig * Patikai ügyelet Móron: Hétköznap: 17–22-ig Ünnepnapokon: 8–22 óráig Éjszaka: Székesfehérvár, Viktória Gyógyszertár Móron a négy patika (hétfôtôl vasárnap estig) heti bontásban egymást váltja.

üresedtek meg a közigazgatásban. Kizárólag Pusztavámra nyújtottam be a pályázatomat. Miért pont ide? Talán a jó emberi kapcsolatok játszották ebben szerepet, de az a családias légkör, amely már korábban is jellemezte Pusztavámot. Számomra nagyon fontos, hogy az emberek ismerjék egymást, hogy az utcán elbeszélgessenek és egy bizonyos közösségi életet éljenek – barát és nem ellenségként. Nem idegen terület önnek a közigazgatás? Nem, hiszen a jogi egyetemen mindenki kap egy általános képzést bármilyen jogterületrôl. Az volt a szerencsém, hogy ügyvédi tevékenységem során, nagyon sok közigazgatás-jellegû ügyeket is „vittem”. Másrészt a Magyar Gyógyszerészkamara Etikai Bizottságának voltam az ügyvédje. Tehát a közigazgatás nem idegen számomra. Úgy hallottam, borászkodik. Igen, apósom révén csöppentem bele ebbe a szép munkába. Még tanulom a borkészítés csínját-bínját, de azt mondják rólam, tehetséges „segédmunkás” vagyok. Egy nyugodtabb idôszak következik az életében?

Remélem, igen. Nagyon jól fog esni! Tizenöt évi mozgalmas élet után, jól jön egy csendesebb szakasz. Nem állítom, hogy itt unalmasan fog telni az élet, hiszen azért bôségesen lesznek feladatok. Talán úgy fogalmazhatnék: az itteni munka, másabb lesz, mint a korábbi. Isten hozta új állomás helyén. Köszönöm, és kérem a pusztavámi lakosokat, ügyeik elintézése érdekében, forduljanak hozzám is bizalommal, ahogy tették elôdömmel is. N. G.

Egy százalék a Bice-Bóca Egyesületnek Kérjük olvasóinkat, hogy adójuk 1 százalékát szíveskedjenek felajánlani a hátrányos helyzetû Bice-Bóca Egyesület javára. Számlaszámuk: 11736044-2000-4927. Rendelkezése csak akkor érvényes és teljesíthetô, ha a nyilatkozaton a kedvezményezett adószámát, a borítékon pedig az Ön nevét, lakcímét és az adóazonosító jelét pontosan tüntette fel.

Téli örömök – és gondok A januárban lesett hó sok embernek (fôleg a fiataloknak) örömet okozott. Kétségtelen tény, hogy a közlekedôknek inkább a gondot jelentette. Az idôsebb embereknek nagy-nagy fáradtságot, hiszen a ház elôtti utakat le kellett takarítani a hótól. A Máhr család tagjai a friss hóból – házuk elé – egy kispadot készítettek és egy férfi figurát, amolyan „hóem-

ber-félét”. A két leány (Evelin és Klaudia) a „remekmû” elkészítése után ki is használta a hópadot, ráültek és a fényképet készítô apukára (Máhr Zoltánra) mosolyogtak. Máhr Zoltánnéról tudjuk, hogy ragyogó zöldségszobrász, a lányairól most kiderült, hogy kiváló hószobrászok. Gratulálunk az ötletes hó „építményhez”!

Hópadon is lehet üldögélni, ha csontkeménnyé fagyott


7

A gyomorbélhurut kezelése otthon Gyakori probléma a bélhurut, pedig sokszor megelôzhetô lenne az alapos kézmosással, valamint azzal,hogy a kezünkkel ne érjünk az arcunkhoz. A kéztörlôt is gyakrabban kell cserélni. Ha beteg van a családban, akkor papírtörlôt használjon mindenki. A legtöbb gyomorbélhurutot otthon is ki lehet kezelni, ha a következô recept nélkül kapható gyógyszereket tartunk a házi gyógyszerkészletben: DAEDALON tabletta: felnôtt 3x1, 6 év feletti gyermek 2x1/2, vagy 3x1/2, 6 év alatt Daedalonetta kúpot adjunk. ( Ez sajnos receptes) SMECTA por: pl. felnôttnek 3x1 (fél liter teában 1 port elkeverve). A Smecta por minden korosztálynak jó, mert csak a bélfal gyulladását csökkenti, de nem szívódik fel a szervezetbe, még a várandós anyák is kaphatják. A hatása révén a bél vissza tudja szívni a folyadékot, és így a hasmenés megszûnik. PROBIOTIKUM: azoknak a jótékony Lactobacillusoknak a tömege (tejsav baktériumok), amik az emésztôtraktusunkban élnek, védelmet adnak a kórokozókkal szemben, a szervezet számára fontos vitaminokat termelnek. Fertôzés, antibiotikum szedés következtében – ha számuk lecsökken –, hasmenés, hasi görcs, hányás alakulhat ki. Minél többféle tejsavbaktériumot tartalmaznak, annál erélyesebb a hatásuk. Iritábilis bélbetegségben (IBS) is enyhítheti a tüneteket. Fontos lenne több élôflórás készítményt fogyasztanunk! Otthon is készíthetô, de a bolti hô-kezelt tej nem alszik meg, be kell oltani bolti élôflórás kefirrel. A legolcsóbb probiotikum 800 forinttól a több ezer forintig kaphatóak. Nem csak vírus, v. baktérium okozta hasmenésre jók, hanem megfázás kapcsán kapott antibiotikumok okozta hasmenésekre is jók. Az antibiotikumok sajnos kipusztítják a jótékony bélbaktériumokat is, és az egyensúly felbomlik a bélben a hasmenést okozó baktériumok javára. Ezért fontos az antibiotikum szedés befejezése után még 5 napig adni a probiotikimokat. A legújabb kutatások kiderítették, hogy a jótékony bélbaktériumok hiánya okoz olyan bélgyulladást, ami maradandó károsodáshoz vezethet az idült vékonybél vagy vastagbélhurutot okozva. (Crohn betegség, colitis ulcerosa). Ha ez még sincs otthon, akkor Actimel, natúr Danone Activai is sokat segíthet, persze apránként egy-egy kávéskanállal,

Edzôi értékelés

hiszen gyógyítani akarjuk magunkat és nem enni. Hányinger esetén, hogy elkerüljük a hányást, próbáljunk meg koplalni és egy korty vízzel a Daedalon tablettát bevenni. Ha elmúlik a hányinger, véletlenül se kezdjünk el enni!A gyomor ilyenkor beteg, ne terheljük! Ha már nincs hányinger, kortyonként lehet inni a halvány teát, amibe cukrot és bögrénként egy csipet sót tegyünk! Hányásnál ez igen fontos, mert a hányadékkal igen nagy a szervezet só vesztesége, ami a hányinger-hányást tovább fokozza. Gyomorhurutnál is fontos a probiotikum! Ha a hányást hasmenés is kíséri, akkor még nagyobb a szervezet só-víz vesztesége. A hurutos bél nem emészt, csak a kórokozó baktériumokat táplálja. Tehát koplalás az egyik leghatásosabb módszer. Itt is a halvány tea, kevés cukorral és sóval alkalmazandó. Ezt „házi infúziónak” szoktam nevezni, mert a kórházban is ez folyik a beteg vénájába. Glükóz, sók és víz! A víz, cukor, só pótlásával a hányáscsökkentôvel, a Smectával, a lakto-bacilus pótlásával lassan jobban fogjuk érezni magunkat. Ez az a kritikus pont, amikor kezdünk éhesek lenni, de még a gyomor-bélrendszerünk nem jött teljesen rendbe. Na ez a diéta ideje! Az italt már kifejtettem, de mit ehetünk? Mindenképpen egy napig csak igyunk és ne együnk, de legalább fél napig. A sárgarépából készült püré és a sós vízben fôtt rizs a legjobb székletfogó! Utána jöhet a fôtt rizsbe fôtt alma. Második- harmadik nap jöhet a keksz, pirítós, fôtt krumpli. Ezt követôen lassan a zöldségleves, élôflórás tejtermékek, fôzelékek. A zsiradékokat, minél késôbb. Fôleg vírusfertôzéseknél és a diéta alatt a C-vitamin pótlásról gondoskodjunk. Az idôsek, a csecsemôk, a gyermekek gyomorbélhurutban hamar kiszáradnak, ezért ha az otthoni kezelés csôdöt mond, ne várjunk, hívjunk orvosi segítséget. A magas lázzal járó gyomorbélhurut ételmérgezést jelenthet, ez semmiképpen sem az otthoni kezelésre gyógyuló eset. Hívjunk orvost! Még egy gondolat. A húsleves fogyasztása tilos ezekben a hurutos napokban, a kórokozóknak a legjobb táptalaj a szaporodásra, csak ront az állapoton. Dr. Csillag Márta, háziorvos

A tavalyi szezon után a felnôtt csapatunk nem fejezte be teljesen munkáját, hisz beneveztünk Móron egy teremtorna bajnokságra, ami hétfônként, illetve szerdánként zajlik. Mi ezt egy edzés részeként fogjuk fel. Tizenöt mérkôzésünk van még hátra, de a héten elkezdtük az alapozást is, amivel még erôsebben felkészülünk a közelgô bajnokságra. Karácsonyi kupán is részt vett az elsô csapatunk, ahol sajnálatos módon Emmerling Balázs játékosunkat úgy lerúgták, hogy azonnali mûtétre került sor, sôt, valószínû újabb operáció is vár még rá. Ezért ebben a szezonban sajnos nem tudunk rá számítani. Ezúton is szeretnénk az egész csapat és vezetôség nevében kívánni neki kitartást a gyógyulásához. Felnôtt csapatunkból Mórra igazolt Hadnagy András, akinek köszönjük itteni tevékenységét, külön kiemelve édesapját, aki a pálya gondozásában óriási szerepet vállalt. A vezetôség nevében köszönjük az eddigi segítô munkáját. Én a felnôtt csapat keretében nem tervezek igazolásokat, nincs szükségünk idegen légiósokra. Mi, pusztavámi fiatal játékosainkat szeretnénk kinevelni a felnôtt korosztály közé. Már a tavalyi szezonban elkezdtem beépíteni az ifiben kiemelkedôen játszó Molnár Richárdot, Kocsis Dominikot, Fûrész Gergôt. Számítok még kitartó munkájuk miatt az ifjúsági csapatból Fehérvári Bencére, Fülöp Richárdra, Molnár Attilára és Fülöp Ádámra. Természetesen munkájuk és eredményük alapján fogom felhozni ôket a nagyok közé. Szokniuk kell az iramosabb, erôsebb játékot, mert véleményem szerint, ha ráébrednek saját erejükre, képességükre és hisznek is magukban, egy-két éven belül bajnok aspiráns csapat tagjai lehetnek belôlük. Az ifjúsági csapatban 1 év után visszatért Katóka Milán és Horváth Márk. Jöttek még a csapathoz Kovács Norbert (Császár), Ritter Zoltán (Mórról). Nem számolunk több iga-

zolással, a mi pusztavámi fiataljaink bizonyítottak már, hogy megállják a helyüket a bajnokságban. Az edzô továbbra is Járóka Rudolf maradt. A 2013-as évben, indítani szeretnénk az U-13-as korosztályt bajnoki mérkôzéseken. Kérném a pusztavámi focit szeretô fiúkat és lányokat, akik 1999. január 1-je után születtek, jelentkezzenek, ha kedvük lenne egy ilyen lehetôségben részt venni. Az U-13 as korosztály edzôje Kiss Viktor (a nagy csapat kapusa). Akit érdekel, hívhatja Magda Györgyöt a 20/368-1413-es telefonszámon, illetve Kocsis Jenôt a 30/826-1592-es telefonszámon. Járóka Rudolf telefonszáma: 30/577 3728. Kiss Viktoré pedig: 20/298 4904. Pályázatot nyújtottak be a sportlétesítmény vizesblokk felújítására, illetve a szabadidô szoba helyiségének átalakítására, valamint az elôtér fedett részének kialakítására. Bozsik pályázaton nyert pénzünket a gyermekek és a felnôtt csapat melegítô felszereléseire ,illetve két alumínium kapu vásárlására költhetjük el. Nyáron a gyermekeknek, illetve a felnôtt csapatnak is lesz lehetôsége egy nyári felkészítô táborra. Külön köszönetet érdemel Pratsler János, aki pályázatok írásával és a szorgalmas munkájával hasznos és eredményes dogokat ér el a pusztavámi sportegyesület javára. „Bozsikos” gyermekeink karácsonyi szünet után, igen hamar jelezték, hogy már szeretnének újból edzésre járni. Heti két alkalommal – szerdán és pénteken – tartunk edzéseket a pusztavámi tornateremben, de ahogy az idôjárás engedi, megyünk ki a szabadba. Nekik is lesz rendezve egy farsangi torna, amit február 16-án tervezünk a pusztavámi tornateremben, a korosztályos bajnokság jegyében. Minden focit szeretô iskolás gyermeket szívesen látunk. A Polgármesteri Hivatal dolgozói szendviccsel, üdítôvel támogatják a rendezvényt. A nyerteseknek, a legkiemelkedôbb játékosoknak az okleveleket maga a polgármester úr, Merkatz László adja át. Szerencsére a tehetséges gyerekekbôl nincs hiány. 2013. február 10-én az U-11 es korosztály egy jótékonysági labdarúgó tornán vesz részt, ahol egy bokodi focista kisfiú édesanyjának a megsegítésére jótékonysági tornát szerveznek. Tízezer forinttal támogatja minden résztvevô csapat az édesanya gyógykezelését. Kocsis Jenô

Pusztavámi Krónika • ISSN 2063-6105 • Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Tagjai: Kubinyi Balázs alpolgármester, Nédó Géza főszerkesztő, Leitner Andrea művelődésszervező, Brücklné Staudt Mónika óvodavezető, Visztné Kemele Szilvia iskolaigazgató. • Műszaki szerkesztő: Losjak László, e-mail: [email protected] • A szerkesztőség telefonszáma: 30/773-5281 • Kiadó: Pusztavámi Községi Művelődési Ház • A szerkesztőség e-mail címe: [email protected] • Nyomdai munka: ALTO Nyomda Kft. Székesfehérvár, Irinyi Dániel u. 6. sz. Telefon: 22/ 510-579, e-mail címe: [email protected]

8


pusztavámi krónika II. évfolyam 9. szám Idôszaki havilap Ingyenes

Recommend Documents