PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE (Dr. habil. Rédei Károly DSc) TUDOMÁNYOS CIKKEK
A kandidátusi fokozat megszerzése előtt 1.RÉDEI, K. 1981. A Duna–Tisza közi erdők történetéhez. Az Erdő, XXX. 1:37–38. 2.RÉDEI, K.1982. Erdőnevelési és faállomány-szerkezeti vizsgálatok Duna–Tisza közi akácosokban. Az Erdő, XXXI. 4:176–179. 3.RÉDEI, K.1984. A közönséges és az árbóc jellegű akácos faállomány-szerkezetének vizsgálata. Az Erdő, XXXIII. 4:166–169. 4.RÉDEI, K. 1984. Dendroklimatológiai vizsgálatok akác (Robinia pseudoacacia L.) törzsön. Botanikai Közlemények, 71.1–2:101–107. 5.RÉDEI, K. 1985. Adatok a növedékfokozásra gyérített akácosok vizsgálatához. Az Erdő, XXXIV. 1:31–34. 6.KOVÁCS,L., RÉDEI, K.1985. Fatérfogat-becslés gyorsított eljárással. Erdészeti Kutatások, Vol. 76–77:191–194. 7.RÉDEI,K., GÁL, J. 1985. Akácosok fatermése. Erdészeti Kutatások, Vol.76–77:195–203. 8.RÉDEI, K.. 1985. A nyárelegyes akácosok struktúrájának elemzése a Duna–Tisza közén. Erdészeti Kutatások, Vol. 76–77:205–212. 9.LESSÉNYI, B., RÉDEI, K.1986. Akácfajták fatermésének vizsgálata. Az Erdő, XXXV. 8:348–352. 10.RÉDEI, K. 1986. Waldpflege in den ungarischen Robinienwaldern. Die Holzzucht., 40:1–4. 11.RÉDEI, K. 1986. A fák koronaméretei és térfogat produkciója közötti összefüggések vizsgálata. Botanikai Közlemények, Vol. 73:1–2.123–130. 12.LESSÉNYI, B., RÉDEI, K. 1986. A nemesített akácfajták fatermése. Erdészeti Kutatások, Vol. 78:241–246. 13.RÉDEI, K. 1986. A gyenge fatermőképességű akácosok nevelése. Erdészeti Kutatások, Vol. 78:307–310. 14.RÉDEI, K. 1987. Az akácosok felújításának fatermési vonatkozásai. Erdészeti Kutatások, Vol. 79:63–69. A kandidátusi fokozat megszerzése után 1.RÉDEI, K. 1989. Gyenge fatermőképességű akácosok nevelése. Az Erdő, XXXVIII. 6:253– 255. 2.RÉDEI, K. 1989. Otglezsdanie na naszazsdenija ot bjala akacija (Robinia pseudoacacia L.) v Ungarija. Gorszko sztopansztvo, XLV. 6: 27–29. 3.RÉDEI, K.,, HARKAI, L.1989. Termesztési kísérletek akácfajtákkal. Az Erdő, XXXVIII. 11.500. 4.HALUPA, L., RÉDEI, K.,, SZENDRÖDI, L. 1989. A minirotációs nyárkísérletek eredményei. Az Erdő, XXXVIII. 11:513–514. 5.RÉDEI, K. 1989. Az akácállományok elő- és véghasználati fatérfogatának becslése. Erdészeti Kutatások, Vol. 80–81:101–105. 6.BÉKY, B., BONDOR, A., GABNAI, E., HAJDÚ, G., HALUPA, L., KISS, R., MENDLIK, G., RÉDEI, K.,, SOLYMOS, R.,VEPERDI, G. 1990–91. Die weiterentwickelten Grundsatze der Anlage, Aufnahme und Erhaltung langfristiger Versuchsflachen für Walderziehung und Ertragskunde. Erdészeti Kutatások, Vol. 82–83:148–166. 7.HALUPA, L., RÉDEI, K. 1990–91. Establishment of forests primarily for energetic purpose. Erdészeti Kutatások, Vol. 82–83:267–281.
8.RÉDEI, K. 1990–91. Entwicklungsperpektiven des Anbauses der Leuce-Pappeln in Ungarn. Erdészeti Kutatások, Vol. 82–83:304–312. 9.BÉKY, B., BONDOR, A., GABNAI, E., HAJDÚ, G., HALUPA, L., KISS, R., MENDLIK, G., RÉDEI, K.,, SOLYMOS, R.,VEPERDI, G. 1990–91. A hosszúlejáratú erdőnevelési és fatermési kísérleti területek létesítésének, felvételének és fenntartásának továbbfejlesztett irányelvei. Erdészeti Kutatások, Vol. 82–83./II.:198–213. 10.HALUPA, L., RÉDEI, K. 1990–91. Elsődlegesen energetikai célú erdősítések Magyarországon. Erdészeti Kutatások, Vol. 82–83./II.:309–327. 11.RÉDEI, K. 1990–91. A fehér (Populus alba L.) és a szürke nyár (Populus x canescens) termesztésének fejlesztési lehetőségei Magyarországon. Erdészeti Kutatások, Vol. 82–83./II: 345–354. 12.RÉDEI, K. 1991. Vörös tölgy fatermési tábla a nyírségi erdőgazdasági tájra. Erdészeti Lapok, CXXVI. 11:330–333. 13.RÉDEI, K. 1992. Növedékelemzések akácállományokban. Erdészeti Lapok, CXXVII. 3:72– 73. 14.RÉDEI, K. 1992. A növedékfokozó gyérítések hatása az akácosok hozam-és értékváltozására. Erdészeti Lapok, CXXVII. 11:338–339. 15.RÉDEI, K. 1994. A fehér nyár termesztésének fejlesztési lehetőségei a Duna–Tisza közi homokháton. Erdészeti Lapok, CXXIX. 3:72–74. 16.RÉDEI, K., A. OOSTERBAAN 1994. De teelt van Robinia op voormalige landbouwgrond. Nederlands Bosbouw, Jaargang 65, No. 2:74–77 (holland nyelven). 17.RÉDEI, K. 1994. Szelektált akácfajták termesztési kísérleteinek értékelése. Erdészeti Lapok, CXXIX. 12.358–360. 18.RÉDEI, K. 1994. Ígéretes fehér nyár (Populus alba L.) származások fatermése a Duna–Tisza közi homokháton. Erdészeti Kutatások, Vol. 84:81–90. 19.RÉDEI, K. 1995. Ígéretes fehér nyár származások fatermése a Duna–Tisza közi homokháton. Erdészeti Lapok, CXXX. 9:272–275. 20.RÉDEI, K. 1995. A növedékfokozó gyérítések hatása az akácosok (Robinia pseudoacacia L.) hozam-és értékváltozására. Erdészeti Kutatások, Vol. 85:79–90. 21.RÉDEI, K. 1996. Erdőgazdálkodás és erdészeti kutatás Portugáliában. Erdészeti Lapok, CXXXI. 5:148–149. 22.RÉDEI, K. 1997. Fehér nyár klónok fiatalkori értékelése a Duna–Tisza közi homokháton. Erdészeti Lapok, CXXXII. 7–8:228–229. 23.RÉDEI, K. 1997. The Effect of Regeneration Methods on the Yield of Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Stands in Hungary. Silva Lusitana 5(1):71–77.EFN, Lisboa, Portugal. 24.RÉDEI, K. 1998. Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Management in Hungary. Hungarian Agricultural Research, 2:23–25. 25.RÉDEI, K. 1998. Új akác szelekciós program a Duna–Tisza közén. Erdészeti Kutatások, Vol. 88:195–206. 26.RÉDEI, K. 1998. Early Evaluation of Promising White Poplar (Populus alba L.) Clones in Sandy Ridges Between the Rivers Danube and Tisza in Hungary. Silva Lusitana 6(1):63– 71.EFN, Lisboa, Portugal. 27.RÉDEI, K., LACZAY TNÉ. 1999. A balotaszállási őshonos nyár-géngyűjtemény. Erdészeti Lapok, CXXXIV.7–8: 226–227. 28.RÉDEI, K. 1999. Promising White Poplar (Populus alba L.) Clones in Sandy Ridges Between the Rivers Danube and Tisza in Hungary. Hungarian Agricultural Research. 8. 3.: 4– 8. 29.RÉDEI, K. 1999. Black locust (Robinia pseudoacacia L.) energy plantations in Hungary. Silva Gandavensis. 64: 37–43. Gent, Belgium.
30.RÉDEI, K. 1999. Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Improvement and Management in Hungary. Forestry Studies in China, Beijing. Vol.1. No.2.: 42–46. 31.RÉDEI, K. 1999. Fehér (szürke) nyárral elegyes akácosok faállomány-szerkezete és fatermése a Duna–Tisza közi homokháton. Erdészeti Kutatások, Vol. 89:81–90. 32.RÉDEI, K. 2000. Az ültetési hálózat hatása az akácfiatalosok faállomány-szerkezetére és fatermésére. Erdészeti Lapok, CXXXV. 6: 165–166. 33.RÉDEI, K. 2000. Early performance of promising white poplar (Populus alba) clones in sandy ridges between the rivers Danube and Tisza in Hungary. Forestry, Vol.73, No.4:407–413. 34.RÉDEI, K. 2000. The Role of Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) in Establishing Wood Energy Plantations. Hungarian Agricultural Research, 9. 4.: 4–7. 35.RÉDEI, K.., MEILBY, H. 2000. Effect of thinning on the diameter increment in black locust (Robinia pseudoacacia L.) stands. Silva Gandavensis. 65: 115–127. Gent, Belgium. 36.RÉDEI, K. 2000/2001. Az ültetési hálózat hatása a tisztítási korú akácosok (Robinia pseudoacacia L.) faállomány-szerkezetére és fatermésére. Erdészeti Kutatások, Vol. 90:137– 144. 37.RÉDEI, K., OSVÁTH-BUJTÁS, Z., BALLA, I. 2001. Vegetative Propagation Methods for Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Improvement. Hungarian Agricultural Research, 10.2.: 6– 9. 38.RÉDEI, K. 2001. Táji szelekciós akácnemesítési program első eredményei a Duna–Tisza közén. Erdészeti Lapok, CXXXVI. 6: 185–186. 39.RÉDEI, K. 2001. The Impact of Initial Spacing on the Stand Structure and Yield of Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Stands at Cleaning Age. Silva Balcanica, 1:71–78. 40.RÉDEI, K., OSVÁTH-BUJTÁS, Z., BALLA, I. 2001. Propagation methods for black locust (Robinia pseudoacacia L.) improvement in Hungary. Journal of Forestry Research, NEFU, China.12.4.:215–219. 41.RÉDEI, K., VEPERDI, I. 2001. Study of the relationships between crown and volume production of black locust trees (Robinia pseudoacacia L.). Forestry Journal (Lesnícky Casopis), 47.2.: 135-142. 42.RÉDEI, K., OSVÁTH-BUJTÁS, Z., LEE, J. 2002. Selection and management of black locust (Robinia pseudoacacia L.) in Hungary for timber and honey production and landscape. Journal of Korean Forestry Society, 91:156–162. 43.RÉDEI, K. 2002. Stand structure and yield of the mixed white poplar and black locust plantations on sandy ridges between the Danube and Tisza rivers in Hungary. Journal of Forestry Research, NEFU, China.13.2.:103–106. 44.RÉDEI, K., FÜHRER, E. 2002. The Effect of Initial Spacing Variants on the Stand Structure and Yield of Young Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Stands. Hungarian Agricultural Research, 11.2.:7–11. 45. RÉDEI, K., OSVÁTH-BUJTÁS, Z., BALLA, I. 2002. Clonal approaches to growing black locust (Robinia pseudoacacia) in Hungary: a review. Forestry, Vol. 75, 5:547–552. 46.RÉDEI, K. 2002. Management of black locust (Robinia pseudoacacia L.) stands in Hungary. Journal of Forestry Research, NEFU, China. 13(4):260–264. 47.TOBISH, T., CSONTOS, P., RÉDEI, K., FÜHRER, E. 2003. Fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) faállományok vizsgálata aljnövényzetük összetétele alapján. Tájökológiai Lapok, 1.2:193-202. 48.RÉDEI, K. 2003. Bewirtschaftung und Verbesserung von Robinie (Robinia pseudoacacia) in Ungarn. Die Holzzuhcht, 12:15-17. 49.RÉDEI, K., OSVÁTH-BUJTÁS, Z. 2004. Improvement of black locust (Robinia pseudoacacia L.) in Hungary. Silva Balcanica, 4.1: 5-16. 50.RÉDEI,K., VEPERDI,I., CSIHA,I. 2004. Vöröstölgyesek fatermése a Nyírség erdőgazdasági tájban. Erdészeti Kutatások, Vol. 91:51-60.
51.RÉDEI, K., OSVÁTH-BUJTÁS, Z. 2005. Züchtung und Vermehrung der Robinie. Forst und Holz, 11: 466-468. 52.RÉDEI, K., OSVÁTH-BUJTÁS, Z. 2005. Robinienenergieholzplantagen. Forst und Holz. 11: 468-469. 53.RÉDEI, K. 2005. A gyökérsarjról történő akác-felújítási mód megválasztásának fatermési kritériumai. Erdészeti Lapok.CXL.11: 324-325. 54.RÉDEI, K. 2006. A nevelővágások hatása az akácállományok hozam- és értékváltozására. Erdészeti Lapok.CXLI.3: 71-72. 55.RÉDEI,K., VEPERDI,I., OSVÁTH-BUJTÁS, Z. 2006. Az akác szelekciós nemesítésének újabb eredményei. Erdészeti Lapok.CXLI.7 234-235. 56.RÉDEI,K., VEPERDI,I., MEILBY,H. 2006. Stand Structure and Growth of Mixed White Poplar (Populus alba L.) and Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Plantations in Hungary. Acta Silvatica and Lignaria Hungarica. Vol.2:23-32. 57.RÉDEI,K., OSVÁTH-BUJTÁS,Z., VEPERDI,I. 2006. Black locust (Robinia pseudoacacia L.) clonal seed orchards in Hungary. For. Stud. China, 8(4):47-50. 58.RÉDEI,K., OSVÁTH-BUJTÁS,Z., VEPERDI,I. 2006. Black locust (Robinia pseudoacacia L.) clonal seed orchards in Hungary. Silva Balcanica, 7(1):63-68. 59.K.J. LEE, J.H. SOHN, K.RÉDEI, H.Y.YUN. 2007. Selection of Early and Late Flowering Robinia pseudoacacia from Domesticated and Introduced Cultivars in Korea and Prediction of Flowering Period by Accumulated Temperature. Jour. Korean For. Soc. Vol. 96, No. 2, pp.170-177. 60.RÉDEI, K. , VEPERDI, I., CSIHA, I.. 2007. Yield of Red Oak Stands in the Nyírség Forest Region (Eastern-Hungary). Silva Lusitana 15(1):79–87. EFN, Lisboa, Portugal. 61. RÉDEI, K. , OSVÁTH-BUJTÁS,Z., VEPERDI, I., BAGAMÉRY,G., BARNA,T. 2007. La gestion du robinier en Hongrie. Foret entreprise. No 177, 5:44-49. 62.RÉDEI, K., OSVÁTH-BUJTÁS, Z., KESERŰ,ZS. 2007. Clonal selection of black locust (Robinia pseudoacacia L.) in Hungary: a review. International Journal of Horticultural Science, 13 (3):153–156. 63.RÉDEI, K., OSVÁTH-BUJTÁS, Z., KESERŰ,ZS., YOUNG-GOO PARK. 2007. Clonal Selection of Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) in Hungary: a review. Korean J. Apiculture, 22 (2):189–193. 64.RÉDEI,K., VEPERDI,I., 2008. Kor-növőtér-célátmérő összefüggések homoki fehérnyárasokban. Erdészeti Kutatások, Vol. 92:165-172. 65.RÉDEI,K., VEPERDI,I.,2008. Az akác földfeletti dendromasszája. Erdészeti Kutatások, Vol. 92:173-186. 66. RÉDEI,K., OSVÁTH-BUJTÁS,Z., VEPERDI,I. 2008. Black locust (Robinia pseudoacacia L.) Improvement in Hungary: a Review. Acta Silvatica and Lignaria Hungarica. Vol.4:127-132. 67.RÉDEI, K., KESERŰ,ZS. 2008. Promising white poplar (Populus alba L.) clones in sandy ridges between the rivers Danube and Tisza in Hungary. International Journal of Horticultural Science, 14 (1-2):113–116.
Kongresszusi kiadványok A kandidátusi fokozat megszerzése előtt 1.RÉDEI, K. 1987. Some results of dendroclimatological research in Hungary. Methods of Dendrochronology-I. Warsaw. Proceedings, 221–228. A kandidátusi fokozat megszerzése után 1.RÉDEI, K. 1991. Management of Black Locust Stands in Hungary. 10th World Forestry Congress. Voluntary Contributions. Paris. Proceedings, 4: 289–294. 2.RÉDEI, K. 1992. Management of Black Locust Stands in Hungary. Proceedings: International Conference on Black Locust. East Lansing (MI). 38–43. 3.RÉDEI, K. 1992. Management of Black Locust Stands in Hungary. Problems and Perspectives of Forest Biomass Energy. Swedish University of Agricultural Sciences. Uppsala. Proceedings, 48:41–43. 4.HALUPA, L., KERESZTESI, B., RÉDEI, K. 1992. The Possibilities of Acceleration of Timber-Growing and Utilization for Energy and Its Development in Hungary. Swedish University of Agricultural Sciences. Uppsala. Proceedings, 48:51–53. 5.RÉDEI, K. 1996. Yield study relations of regeneration of Robinia (Robinia pseudoacacia L.) stands. Skovsgaard, J.P. & V.K.Johannsen (eds.) 1996: Modelling regeneration success early growth of forest stands. Proceedings from the IUFRO Conference, Horsholm, 105–111. 6.RÉDEI, K. 1998. Nádejné klony topl’á bieleho (Populus alba L.) pre pieskové presupu medzi riekami Dunaj a Tisa v Mad’arsku. Lesy a lesnícky vzskum pre tretie tisícrocie. Lesnícky vyskumny ústav. Proceedings, I. 89–95. FRI, Zvolen, Slovákia. 7.RÉDEI, K. 2000. Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Energy Plantations in Hungary. Nová energetická politika Srobnovitel’né zdroje energie aproximácia k politike EU. European Biomass Associacion.. Proceedings, Bratislava, 121–123. 8.K. RÉDEI, Z. OSVÁTH-BUJTÁS, I. BALLA 2000. Vegetative propagation methods of Black Locust (Robinia pseudoacacia L.). Propagation of Ornamental Plants. International Plant Propagators Society. Proceedings, Sofia, 98–102. 9.RÉDEI, K. 2001. The main characteristics of black locust (Robinia pseudoacacia L.) management in Hungary. Third Balkan Scientific Conference. Proceedings, Sofia, 285–292. 10.RÉDEI, K., OSVÁTH-BUJTÁS, Z. 2001. Yield and Management of Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Cultivars in Hungary. Third Balkan Scientific Conference. Proceedings, Sofia, 293–300. 11.RÉDEI, K. 2002. Improvement of Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) in Hungary. IUFRO Meeting. Management of Fast Growing Plantations. Izmit, Turkey. Proceedings, 166– 173. 12. FÜHRER, E., RÉDEI,K. 2003. The role of black locust (Robinia pseudoacacia L.) in the Great Hungarian Plain. Proceedings of Scientific Papers, 2. Sofia, 67-73. 13.FÜHRER,E., RÉDEI,K., CSIHA,I. 2003. The role of fast growing tree species in the afforestation programme of the Great Hungarian Plain (the Alföld). Afforestation in Europe: experiences and prospects. Proceedings, Warsawa, 93-100. 14.RÉDEI,K. 2003. Black locust (Robinia pseudoacacia L.) Energy Plantations in Hungary. Nová energetická politika SR obnovitel’né zdroje energie aproximácia k politike EU. Proceedings, Bratislava, 121-123. 15. RÉDEI,K.,OSVÁTH-BUJTÁS,Z., BALLA,I. 2003. Postupy vegetatívneho rozmnozovanin agáta bieleho (Robinia pseudoacacia L.). Pestovanie agátovyh porastov a vyuzitie biomasy na energetické úcely. Proceedings, Zvolen, 39-42.
16. FÜHRER, E., RÉDEI,K. 2007. The role of fast growing tree species in the afforestation programme in Hungary. Proceedings of the AFFORNORD conference, Reykholt, Iceland, June 18-22,2005. TemaNord 2007:508:293-300. Könyvek, könyvfejezetek, könyvrészletek Könyvek A kandidátusi fokozat megszerzése után: 1.RÉDEI, K. (szerk.) 1997. Az akáctermesztés kézikönyve. ERTI Kiadványai. Budapest, 102pp. 2.FÜHRER, E., RÉDEI, K., TÓTH, B. (szerk.) 2003. Ültetvényszerű fatermesztés1. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 210 pp. 3.RÉDEI, K. 2006. Az akác termesztés-fejlesztésének biológiai alapjai és gyakorlata. Agroinform Kiadó, Budapest, 128 pp. 4. RÉDEI,K. 2007. Homoki fehérnyárasok termesztés-fejlesztése. Agroinform Kiadó, Budapest, 54 pp. 5.FÜHRER, E., RÉDEI, K., TÓTH, B. (szerk.) 2008. Ültetvényszerű fatermesztés 2. Agroinform Kiadó, Budapest, 267 pp. Könyvfejezetek, könyvrészletek A kandidátusi fokozat megszerzése előtt 1..HALUPA, L., RÉDEI, K. 1984. Erdőnevelés. In Keresztesi B. (szerk.) Az akác. Akadémiai Kiadó, Bp. 86–95. 2.RÉDEI, K., VÁN, L. 1984. Erdőnevelés. In Keresztesi B. (szerk.) Az akác termesztése és hasznosítása. Mg.-i Kiadó, Bp. 87–97. 3.RÉDEI, K. 1984. Akácosok nevelése. In: Váradi G. (szerk.) Fatermesztési Műszaki Irányelvek. IV. Erdőnevelés. Agroinform, Bp. 26–29. A kandidátusi fokozat megszerzése után 1.HALUPA, L., RÉDEI, K. 1988. Forest tending. In: B. Keresztesi The Black Locust. Akadémiai Kiadó, Bp. 115–125. 2.FARAGÓ, S., RÉDEI, K. 1988. Erdőnevelés és faterméstan. In Papp L. (szerk.) Az erdészettudomány története Dél-Magyarországon. SZAB. Szeged, 87–91. 3.HALUPA, L., RÉDEI, K. 1990. Sztopaniszvane na akacievite gori. In Keresztesi B. (szerk.). Akacija. Szófia. Zemizdat. 101–110. 4.HALUPA, L., RÉDEI, K. 1993. Forest tending. In: B. Keresztesi (ed.) The Black Locust (kínai nyelven). Peking. 81–91. 5.RÉDEI, K. (ed.) 1996. Black locust growing in Hungary. Publications of the Hungarian Forest Research Institute, Budapest, 2–37. 6.RÉDEI, K. (ed.) 1998. Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Growing in Hungary. Publications of the Hungarian Forest Research Institute, Budapest, 51 pp. 7.RÉDEI, K. 2000. A fehér nyár termesztés-fejlesztésének újabb eredményei a Duna–Tisza közi homokháton. ERTI Kiadványai, Budapest, 58 pp. 8. RÉDEI, K. (ed.) 2003. Black locust (Robinia pseudoacacia L.) growing in Hungary. Second, improved edition. Publications of the Hungarian Forest Research Institute, Budapest, 70pp.
9.RÉDEI, K. 2005. Ültetvényszerű fatermesztés. In: Molnár S. (szerk.). Erdő-fa hasznosítás Magyarországon. Sopron.109-116. 10.FÜHRER, E., RÉDEI, K. 2006. Hungary. In: Arkuszewska, A. et all (ed.) Forest and Forestry in European Union Countries. The guide to forests and forest issues. FRI, Warsaw. 268-273. Közlemények A kandidátusi fokozat megszerzése előtt 1.RÉDEI, K.1978. Adatok Nagykőrös város erdőgazdálkodásának történetéhez. OEE Erdészettörténeti tanulmány. Nagykőrös.1–38. 2.RÉDEI, K. 1987. A nagykőrösi erdők történetéből. Az OEE Erdészettörténeti Szakosztály Közleményei, Bp. XIII–XIV.17–28. A kandidátusi fokozat megszerzése után 1.BÉKY, B., HAJDÚ, G., RÉDEI, K., VEPERDI, G. 1993. A gazdaságtalan erdők erdőművelési kérdései. Erdészeti Szakmai Konferencia Kiadványa, Sopron.134–138. 2.RÉDEI, K. 1997. Erdőfelújítás, erdőnevelés. In: Solymos R. (szerk.) Az erdő- és a fagazdaság szerepe és fejlesztése. Magyarország az ezredfordulón. MTA kiadványa, Budapest. 88–95. 3.MÁTYÁS, CS. FÜHRER, E., GERGÁCZ. J. KOSZTKA, M., MÉSZÁROS, K., RÉDEI, K. 1998. Az erdőgazdálkodás stratégiája a következő évszázad és az EU csatlakozás küszöbén. Magyarország az ezredfordulón. Erdő-, vad- és fagazdaság. MTA Agrártudományok Osztálya kiadványa, Budapest. 150–157. 4.RÉDEI, K. 1998. Az akác növekvő szerepe az alföldi erdőtelepítésekben. In: Solymos R. (szerk.) Természetközeli erdő- és vadgazdaság, környezetbarát fagazdaság. MTA kiadványa, Budapest. 107–108. 5.RÉDEI, K. CSIHA, I. 2002. Az ültetvényszerű fatermesztés szerepe és jelentősége az erdősítési feladatok végrehajtásában. Az erdészeti kutatás szerepe az ágazat fejlesztésében. A Magyar Tudomány Napja 2002. Konferencia. Erdészeti Tudományos Intézet kiadványai, 17:31–42. 6.FÜHRER, E., RÉDEI,K. 2003. Site Requirements and Stand Establishment Techniques for Black locust (Robinia pseudoacacia L.) Stands in Hungary. XII. World Forestry Congress. Proceedings. Area B. 344. 7.RÉDEI, K. 2005. A minőségi fatermesztés feltételei ültetvényszerű faállományokban.Erdő-és fagazdaságunk időszerű kérdései. MTA-EB tanulmánykötet, Budapest. 62-69. 8.OSVÁTH-BUJTÁS, Z., RÉDEI, K.,2007. Akác fajtaismertető. Agroinform Kiadó. Budapest. pp36. Egyéb, nem tudományos kiadványokban megjelent publikációk és közlemények 1.RÉDEI, K. 1980. Kedvezőtlen adottságú homoki területek erdészeti hasznosításának lehetőségei Pest megyében. Élelmiszergazdaság, IX.6.3. 2.RÉDEI, K. 1984. Erdőtelepítés mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földeken. Magyar Mezőgazdaság, 39.37.10. 3.RÉDEI, K. 1994. Akáctermesztésünk időszerű kérdései. "Alföldi erdőkért" Polgári jogi Társaság Kiadványa, Szolnok, 33–42. 4.RÉDEI, K. 1995. Ígéretes fehér nyár (Populus alba L.) származások a Duna–Tisza közi homokháton. "Alföldi erdőkért" Polgári jogi Társaság Kiadványa, Szolnok, 29–35.
5.RÉDEI, K. 1997. Ígéretes Leuce-nyár klónok fiatalkori hozama a Duna–Tisza közén. Alföldi Erdőkért KHT. kiadványa, Szolnok, 26–30. 6.RÉDEI, K., O. BUJTÁS,Z. 2000. Az akác szaporítása és szelekciós nemesítése. Magkutatás, termesztés, kereskedelem, 1.2.: 33–36. 7.RÉDEI, K. 2000. Ígéretes fehér nyár klónok korai értékelése a Duna–Tisza közén. AEE, Kutatói Nap 1998–1999. Baja-Kecskemét-Sopron. 17–25. 8.R RÉDEI, K. 2001. A fehér nyár (Populus alba L.) szelekciós nemesítésének újabb eredményei a Duna–Tisza közi homokháton. Magkutatás, termesztés, kereskedelem, 3: 6–8. 9.FÜHRER, E., RÉDEI, K. 2002. A szövettenyésztéses szaporítás alkalmazásának lehetőségei az erdészeti gyakorlatban. Mag Kutatás, Fejlesztés és Környezet, 4:37–39. 10.RÉDEI, K. 2002. Szelektált akácfajták termesztési kísérleteinek újabb eredményei. Magkutatás, fejlesztés és környezet, 12: 20–21. 11.RÉDEI,K., VEPERDI,I., CSIHA,I. 2003. Vöröstölgyesek fatermése a Nyírség erdőgazdasági tájban. Magkutatás, fejlesztés és környezet, 5-6: 46–47. 12.RÉDEI, K., TRECZKER,K. 2003. Duna–Tisza közi fehér és szürke nyár származások fatermése és minősége. AEE, Kutatói Nap.2003. Kecsemét. 31–45. 13.RÉDEI,K., O. BUJTÁS,Z. 2004. Az akác szaporítása és szelekciós nemesítése. Magkutatás, fejlesztés és környezet, 4-5: 48–49. 14.RÉDEI,K., VEPERDI, I., O. BUJTÁS,Z. 2005. Igéretes akácklónok szelektálása és termesztermesztésbe vonása. Magkutatás, fejlesztés és környezet, 4: 22-23.
HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE (Dr.habil.Rédei Károly DSc) (A zárójelbe tett oldalszámok a hivatkozás pontos helyét jelölik.) RÉDEI, K. (1978): Adatok Nagykőrös város erdőgazdálkodásának történetéhez. OEE. Erdészettörténeti tanulmány, Nagykőrös, 1–38. Molnár, Zs. (1998): Interpreting Present Vegetation Features by Landscape Historical Data: an Example from a Woodland-Grassland Mosaic Landscape (Nagykőrös Wood, Kiskunság, Hungary). The Ecological History of European Forests (eds. K.J. Kirby and C. Watkins. Cab International. Wallingford. 241–264. (252,253, 256,256, 258,258, 258, 258) Molnár Zs., Bíró, M. (1996): A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek és történetük. MTA ÖBKI Kiadványa, Vácrátót. p.11. (4) RÉDEI, K. (1981): A Duna–Tisza közi erdők történetéhez. Az Erdő, XXX.1:37–38. Szodfridt I.(1981): Vízrendezések hatása az erdőkre a Duna–Tisza közi homokhátságon. In: Majer A. (szerk). Az erdő és víz. Veszprém, VEAB kiadványa. 113–119. (114) Molnár Zs., Bíró M. (1996): A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek és történetük. MTA ÖBKI, Vácrátót Kiadványa. p.11 (4) RÉDEI, K. (1982): Erdőnevelési és faállomány-szerkezeti vizsgálatok Duna–Tisza közi akácosokban. Az Erdő, XXXI. 4:176–179. Katushak, S. (1992): Wood and Wood products of Robinia. ETH, Zürich. p.95. (78). Yim, K. B. (edit.) (1997): The 6th Black Locust Symposium. The Proceedings of the Korean Black Locust Research Society. Seoul. 4. p.125. (118) Márkus L. (1983): Akácra és nemesnyárakra vonatkozó ökonómiai vizsgálatok. Az Erdő. XXXII. 5:222–226. (222) HALUPA, L., RÉDEI, K. (1984): Erdőnevelés. In: Keresztesi B. (szerk.) Az akác. Akadémiai Kiadó, Bp. 86–95. Szappanos, A. (1991): Szlavontölgyesek erdőnevelési modellje. EFE Tudományos Közlemények. 1: 41–68. (66) RÉDEI, K. (1984): A közönséges és az árbóc jellegű akácos faállomány-szerkezetének vizsgálata. Az Erdő, XXXIII. 4:166–169. Katushak, S. (1992): Wood and Wood products of Robinia. ETH, Zürich. p.95. (84) Szemerédi,M. (2004): Az akác honfoglalása a Nyírségben. Debrecen.p.171. (168) RÉDEI, K. (1984): Dendroklimatológiai vizsgálatok akác (Robinia pseudoacacia L.) törzsön. Botanikai Közlemények, 71.1–2:101–107. Babos K. (1986): Az évgyűrűszélesség és a csapadék összefüggés vizsgálata egy további fafajnál. (Fehér akác - Robinia pseudoacacia L.). Botanikai Közlemények, 73. 1–2:131– 137. (132) RÉDEI, K. (1984): Akácosok nevelése. In: Váradi G. (szerk.) Fatermesztési Műszaki Irányelvek. IV. Erdőnevelés. Agroinform. Bp. 26–29. Szappanos A.(1991): Szlavontölgyesek erdőnevelési modellje. EFE Tudományos Közlemények. 1: 41–68. (66)
Veperdi G. (1997): Faállományok növekedésének modellezése, erdőnevelési modelltáblák. Tudományos eredmények a gyakorlatban. Alföldi Erdőkért KHT. Kaleidoszkóp Kiadó. Szolnok. 31–39. (32) Führer E. (szerk.) (1998): Erdőművelés és faterméstan. 100 éves a Magyar Királyi Erdészeti Kísérleti Állomás - a Magyar Királyi Erdészeti Kutató Intézet - az Erdészeti Tudományos Intézet. ERTI Kiadványai. 7. p. 92. (44) Solymos R. (1998): Az erdészeti fatermési és erdőnevelési kutatások eredményei és alkalmazásuk az erdőgazdasági gyakorlatban. Erdészeti Kutatások, Vol. 88: 13–36. (24) Solymos R. (1999): Az erdészeti fatermési és erdőnevelési kutatások eredményei és alkalmazásuk az erdőgazdasági gyakorlatban. Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián. p.27. (14) Solymos R. (2000): Erdőfelújítás- és nevelés a természetközeli erdőgazdálkodásban. Mg.-i Szaktudás Kiadó, Bp. p.286. (205) Varga, L. et al. (2001): Zachrana fenotypovo hodnotnych jedincov a populácií agáta bieleho. Záverecná správa referencnej úlohy. LVÚ Report, Zvolen, Slovakia (21). (Szlovák nyelven). Koloszár J. (2002): Erdőneveléstan. Sopron. Egyetemi jegyzet. p.159. (60, 78) RÉDEI, K., VÁN, L. (1984): Erdőnevelés. In: Keresztesi B. (szerk.) Az akác termesztése és hasznosítása. Mg.-i Kiadó, Bp. 87–97. Szappanos A.(1991): Szlavontölgyesek erdőnevelési modellje. EFE Tudományos Közlemények, 1: 41–68. (66) RÉDEI, K. (1984): A nyárelegyes akácosok struktúrájának elemzése a Duna–Tisza közén. Erdészeti Kutatások, Vol. 76–77: 205–212. Béky A., Somogyi Z. (1999): Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek fatermése az elegyesség függvényében. Erdészeti Kutatások, Vol. 89:61–72. (62) Szemerédi,M. (2004): Az akác honfoglalása a Nyírségben. Debrecen.p.171. (169) RÉDEI, K., GÁL, J. (1985): Akácosok fatermése. Erdészeti Kutatások, Vol.76–77:195–203. Bondor A. (1985): A dendromassza jobb hasznosítása. Erdészeti Kutatások, Vol. 76–77: 427–434. (427, 429) Keresztesi B. (1986): Az akác termesztése és hasznosítása. Erdészeti Kutatások, Vol. 78:15–28. (16) Veperdi,I., Osváth-Bujtás,Z. (2003): Államilag elismert akácfajták összehasonlító vizsgálata. Alföldi Erdőkért Egyesület, Kutatói Nap. Kecskemét. 46-55. (49) Szemerédi,M. (2004): Az akác honfoglalása a Nyírségben. Debrecen.p.171. (169) Kohán, S. (2007):Niektoré vysledky hodnotenia rastu a objemovej produkcie agáta bieleho (Robinia pseudoacacia L) pri rozlicnych sposoboch pestovania v oblasti vychodoslovenskej níziny.Forestry Journal,53.2:107-116.(115) LESSÉNYI, B., RÉDEI, K. (1986): Akácfajták fatermésének vizsgálata. Az Erdő, XXXV. 8:348–352. Molnár, S., Babos, K., Pápai, L, Horváth, L. (1989): Einige Aspecte der Holzqualitat Bei der Robinien Züchtung. Acta Facultatis Ligniensis. EFE. Sopron. p.69. (51) Szemerédi,M. (2004): Az akác honfoglalása a Nyírségben. Debrecen.p.171. (164)
RÉDEI, K. (1986): Waldpflege in den ungarischen Robinienwaldern. Die Holzzucht, 40:1–4. Müller, F. (1991): Die Robinie (Robinia pseudoacacia L.). Baumartenportrat 13: Robinie. Österreichischen Forstzeitung, 1: 31–34. (31) Lombarts, P. (1993): Robinia pseudoacacia. De Landeigenaar, 1:12–14. (14) Hivatkozások a kandidátusi fokozat megszerzése után megjelent publikációkra RÉDEI, K. (1987): A nagykőrösi erdők történetéből. Az OEE Erdészettörténeti Szakosztály Közleményei, Bp. XIII–XIV. 17–28. Molnár Zs., Kun A. (szerk.) (2000): Alföldi erdőssztyepp maradványok Magyarországon. WWF füzetek 15:1–56. (51) HALUPA, L., RÉDEI, K. (1988): Forest tending. In: B. Keresztesi (ed.) The Black Locust. Akadémiai Kiadó, Bp. 115–125. Dini-Papanastasi, O., Panetsos, C.P. (2000): Relation Between Growth and Morphological Traits and Genetic Parameters of Robinia pseudoacacia var. monophylla D.C. in Northern Greece. Silvae Genetica, 49: 37–44. (39) RÉDEI, K.,, HARKAI, L.(1989):Termesztési kísérletek akácfajtákkal. Az Erdő, XXXVIII. 11.500. Szemerédi,M. (2004): Az akác honfoglalása a Nyírségben. Debrecen.p.171. (164) Veperdi G. (1997): Faállományok növekedésének modellezése, erdőnevelési modelltáblák. Tudományos eredmények a gyakorlatban. Alföldi Erdőkért KHT. Kaleidoszkóp Kiadó. Szolnok. 31–39. (32) Veperdi G. (1998): Peresznye állabok erdőlése. Erdészeti Kutatások, Vol. 88: 45–52. (47) HALUPA, L., RÉDEI, K. (1990/91): Elsődlegesen energetikai célú erdősítések Magyarországon. Erdészeti Kutatások, Vol. 82–83.II.:309–327. Szendrődi L. (1998): Nemesnyárak biomassza produkciójának modellezése. Erdő-, vad- és fagazdaság. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. MTA Agrártudományok Osztálya. Budapest. 101–112. (101) Szendrődi L. (1998): Nemesnyárak biomassza produkciójának modellezése. Proceedings. A Nemzetközi Nyárfa Bizottság 20. ülése és tanulmányútja Magyarországon. ERTI Kiadványa, 212–222. (212) RÉDEI, K. (1990/91): A fehér (Populus alba) és a szürke nyár (Populus x canescens) termesztésének fejlesztési lehetőségei Magyarországon. Erdészeti Kutatások, Vol. 82–83./II:345–352. Führer E. (szerk.) (1998): Erdőművelés és faterméstan. 100 éves a Magyar Királyi Erdészeti Kísérleti Állomás - a Magyar Királyi Erdészeti Kutató Intézet - az Erdészeti Tudományos Intézet. ERTI Kiadványai. 7. p. 92. (45) Solymos R. (1998): Az erdészeti fatermési és erdőnevelési kutatások eredményei és alkalmazásuk az erdőgazdasági gyakorlatban. Erdészeti Kutatások, Vol. 88:13–36. (24) Solymos R. (1999): Az erdészeti fatermési és erdőnevelési kutatások eredményei és alkalmazásuk az erdőgazdasági gyakorlatban (1958–1998). Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián. p.27. (14) Petrás, R., Mecko, J., Varga, L. (2000): A nyárklónok fatermési táblái Szlovákiában. Erdészeti Kutatások, Vol. 90:117–135. (118)
Treczker K. (2004): Duna-Tisza közi fehér és szürke nyár származások fatermése és minősége. Erdészeti Kutatások. Vol. 91: 61-75. (64) RÉDEI, K. (1991): Vörös tölgy fatermési tábla a nyírségi erdőgazdasági tájra. Erdészeti Lapok, CXXVI.11:330–333. Führer E. szerk. (1998): Erdőművelés és faterméstan. 100 éves a Magyar Királyi Erdészeti Kísérleti Állomás - a Magyar Királyi Erdészeti Kutató Intézet - az Erdészeti Tudományos Intézet. ERTI Kiadványai. 7. p. 92. (45) RÉDEI, K. (1991): Management of Black Locust Stands in Hungary. 10th World Forestry Congress. Voluntary Contributions. Paris. Proceedings, 4: 289–294. DeGomez T., Wagner, MR. (2001): Culture and use of black locust. Horttechnology, 11 (2): 279-288. (288) RÉDEI, K. (1992): Management of Black Locust Stands in Hungary. Proceedings: International Conference on Black Locust. East Lansing (MI). 38–43. Berényi, N. (1992): Nitrogen Fixation by Fertilized and Mycorrhizal - Inoculated Black Locust on Surface Mine soils of Westvaco Appalachian Woodlands. Technical Report. Westvaco Forest Research. SC. U.S.A. p.37. (3) Yim, K.B. edit. (1997): The 6th Black Locust Symposium. The Proceedings of the Korean Black Locust Research Society. Seoul. 4: p.125. (118) Dini-Papanastasi, O., Panetsos, C.P. (2000): Relation Between Growth and Morphological Traits and Genetic Parameters of Robinia pseudoacacia var. monophylla D.C. in Northern Greece. Silvae Genetica, 49: 37–44. (39) RÉDEI, K. (1992): A növedékfokozó gyérítések hatása az akácosok hozam-és értékváltozására. Erdészeti Lapok, CXXVII. 11:338–339. Szemerédi,M. (2004): Az akác honfoglalása a Nyírségben. Debrecen.p.171. (169) HALUPA, L., RÉDEI, K. (1990–91). Establishment of forests primarily for energetic purpose. Erdészeti Kutatások, Vol. 82–83:267–281. Kohán, S. (2007):Niektoré vysledky hodnotenia rastu a objemovej produkcie agáta bieleho (Robinia pseudoacacia L) pri rozlicnych sposoboch pestovania v oblasti vychodoslovenskej níziny. Forestry Journal,53.2:107-116.(109) RÉDEI, K. (1994): Ígéretes fehér nyár (Populus alba L.) származások fatermése a Duna– Tisza közi homokháton. Erdészeti Kutatások, Vol. 84:81–90. Tóth, B. (1996): Results of the Poplar Breeding in Hungary. Proceedings. 20th Session of the International Poplar Commission. Budapest. 632–640. (638) Tóth B.(1998): A magyarországi nyárfanemesítés eredményei. Proceedings. A Nemzetközi Nyárfa Bizottság 20. ülése és tanulmányútja Magyarországon. ERTI Kiadványai. 222–229. (228) Molnár S., Németh R., Paukó A., Göbölös P. (2002): A fehérnyár hibridek faanyagminőségének javítási lehetőségei. Faipar. 1/2:24–26. (25) Treczker K. (2004): Duna-Tisza közi fehér és szürke nyár származások fatermése és minősége. Erdészeti Kutatások. Vol. 91: 61-75. (74)
RÉDEI, K. (1994).Szelektált akácfajták termesztési kísérleteinek értékelése. Erdészeti Lapok, CXXIX. 12.358–360. Veperdi,I., Osváth-Bujtás,Z. (2003): Államilag elismert akácfajták összehasonlító vizsgálata. Alföldi Erdőkért Egyesület, Kutatói Nap. Kecskemét. 46-55. (55) RÉDEI, K. (edit.) (1996): Black locust growing in Hungary. Forest Research Institute, Budapest. p.37. Molnár, S., Peszlen, I., Richter, H.G., Tolvaj, L., Varga, F. (1998): Influence of steaming on selected wood properties of black locust (Robinia pseudoacacia L.). Acta Facultatis Ligniensis. Environment and Wood Science. University of Sopron. 38–45. (38) Molnár, S. (1998): Die Robinie Rohstoff für die Zukunft. Sopron. p.104 (101) Kalmukov, K. , Georgiev, G., Aleksandrova, E., Kovatcheva, T., Atanasov, Czanov, Cz. (1999): Effect of nutritional area on the growth, nitrogen metabolism and efficiency of N2 fixation on grown together black locust and poplar plants. Bulgarian Academy of Sciences, Proceedings. Vol. 1:116–120. (116) Mapelli, S., Brambilla, L., Bertani, A. (2001): Osmotic adaptation and proline in drought stressed Robinia pseudoacacia clones. Third Balkan Conference. Proceedings. Sofia. 253–260. (253) Benedetti, S., Delard, C., Lopez, C. (edit.) (2002): El Hcacio. Lina Opción Agroforestal para la Zona central. Manual 39. Santiago, Chile, 201 pp (14, 14, 14, 16, 16, 17, 18, 19, 20, 22, 22, 23, 25, 25, 37, 77, 79, 130, 139, 139, 140, 160) Dini-Papanastasi, O.(2004): Robinia pseudoacacia L.: a dangerous invasive alien or a useful multi-purpose tree species int he Mediterranean environment?Proceedings 10th MEDECOS Conf. Rhodes, Greece,1-9.(3) RÉDEI, K. (1997): The Effect of Regeneration Methods on the Yield of Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Stands in Hungary. Silva Lusitana, 5(1):71–77. EFN, Lisboa, Portugal. Kalmukov, K., Georgiev, G., Aleksandrova, E., Kovatcheva, T., Atanasov, Czanov, Cz. (1999): Effect of nutritional area on the growth, nitrogen metabolism and efficiency of N2 fixation on grown together black locust and poplar plants. Bulgarian Academy of Sciences, Proceedings. Vol. 1.:116–120. (116) RÉDEI, K. (szerk.) (1997): Az akáctermesztés kézikönyve. ERTI, Budapest, 102pp. Kalmukov, K., Georgiev, G., Aleksandrova, E., Kovatcheva, T., Atanasov, Czanov, Cz. (1999): Effect of nutritional area on the growth, nitrogen metabolism and efficiency of N2 fixation on grown together black locust and poplar plants. Bulgarian Academy of Sciences, Proceedings. Vol. 1.:116–120. (116) Varga, L. (2000): Stanovistné nároky a genofond agáta bieleho na Slovensku (Az akác génalapja és termőhelyi igénye Szlovákiában). Referát. 1–8. Santovka (8) (Szlovák nyelven). Dimitrov, T. (2001): Proucsvanija varhu ekologo-biologicsnite i leszovadszki oszobenoszti na bjalata akacija v szeveroiztocsna Balgarija. BAN, Institute za gorata. Szofija.1–133. (131) (Bolgár nyelven). Varga, L. et al. (2001): Zachrana fenotypovo hodnotnych jedincov a populácií agáta bieleho.Záverecná správa referencnej úlohy. LVÚ Report, Zvolen, Slovakia (21) (Szlovák nyelven). Tóth, J.(2002): Az akác növényvédelme. Agroinform Kiadó, Bp. 158 pp (21) Varga, L.(2003): Stanovistné nároky a genofond agáta bieleho.Pestovanie agátovych porastov a vyuzitie biomasy na energetické úcely. LVU, Zvolen. P.111.(24)
Varga, L., Nesticky,S.(2003):Zakladanie a obhospodarovanie intenzívnych agátovych kultúr. Pestovanie agátovych porastov a vyuzitie biomasy na energetické úcely. LVU, Zvolen. P.111.(58) Szemerédi,M. (2004): Az akác honfoglalása a Nyírségben. Debrecen.p.171. (168) RÉDEI, K. (szerk.) (1998): Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Growing in Hungary. Publications of the Hungarian Forest Research Institute, Budapest, 51 pp. Kalmukov, K., Georgiev, G., Aleksandrova, E., Kovatcheva, T., Atanasov, Czanov, Cz. (1999): Effect of nutritional area on the growth, nitrogen metabolism and efficiency of N2 fixation on grown together black locust and poplar plants. Bulgarian Academy of Sciences, Proceedings. Vol. 1.:116–120. (116) Sindler, T., Kacik, F., Bencat, T. (1999): Zmeny chemickych zloziek dreva agátu vplyvom technologickych procesov. Vedecké stúdie. Technická Univerzita vo Zvolene. 6:1–69. (9) (Szlovák nyelven). Dimitrov, T. (2001): Proucsvanija varhu ekologo-biologicsnite i leszovadszki oszobenoszti na bjalata akacija v szeveroiztocsna Balgarija. BAN, Institute za gorata. Szofija.1–133. (131) (Bolgár nyelven). Benedetti, S., Delard, C., Lopez, C. (edit.) (2002): El Hcacio. Lina Opción Agroforestal para la Zona central. Manual 39. Santiago, Chile, 201 pp (85, 110, 147, 153, 153, 154, 155) Bencat,T.(2003): Produkcné moznosti agáta bieleho na slovensku a v krajinách Európskej Únie. Pestovanie agátovych porastov a vyuzitie biomasy na energetické úcely. LVU, Zvolen. P.111.(73) Lüdeman, G. (2005): Die Robinie in den norddeutschen Bundeslandern.Forst und Holz,11:447-449. (449) Olyimpia Dini-Papanastasi,Filippos A. Aravanopoulos (2008): Artificial hybridization between Robinia pseudoacaciaL. and R. pseudoacacia var. Monophylla Carr. Forestry, Vol.81,1:91-101.(102) RÉDEI, K. (1998): Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Management in Hungary. Hungarian Agricultural Research, 2:23–25. Kohán, S. (2007):Niektoré vysledky hodnotenia rastu a objemovej produkcie agáta bieleho (Robinia pseudoacaciaL) pri rozlicnych sposoboch pestovania v oblasti vychodoslovenskej níziny.Forestry Journal,53.2:107-116.(109) RÉDEI, K. (1999): Promising White Poplar (Populus alba L.) Clones in Sandy Ridger Between the Rivers Danube and Tisza in Hungary. Hungarian Agricultural Research, 8. 3.: 4–8. Kalmukov, K. (2001): Vodozadarzsasta szposzobnoszt na szkeletnite koreni na njakoi gorszkodarveszni vidove v dolnija leszorasztitelen pojasz na Centralna Szeverna Balgarija.Posztizsenija i perszpektivi na vodnija rezsim i mineralnoto hranene na rasztenijata v Balgarija. BAN. Proceedings. 2:140–143. Sofia (140) (Bolgár nyelven). RÉDEI, K. (1999): Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Improvement and Management
in Hungary. Forestry Studies in China, Beijing. Vol.1. No.2.:42–46. Kalmukov, K. (2001): Vodozadarzsasta szposzobnoszt na szkeletnite koreni na njakoi gorszkodarveszni vidove v dolnija leszorasztitelen pojasz na Centralna Szeverna Balgarija.Posztizsenija i perszpektivi na vodnija rezsim i mineralnoto hranene na rasztenijata v Balgarija. BAN. Proceedings. 2:140–143. Sofia (140) (Bolgár nyelven).
Kalmukov, K., Alekszandrova, E.,.Mikov, M.,Czanov, Cz. (2001): Szuhousztojcsivoszt na topolite pri razlicsni fiziologo-biohimicsni szasztajanija i hidrologicsni uszlovija. Posztizsenija i perszpektivi na vodnija rezsim i mineralnoto hranene na rasztenijata v Balgarija. BAN. Proceedings. 2:151–154. Sofia (151) (Bolgár nyelven). RÉDEI, K. (1999): Black locust (Robinia pseudoacacia L.) energy plantations in Hungary. Silva Gandavensis. 64: 37–43. Gent, Belgium. Adamopoulos, S., Voulgaridis, E., Passialis, C.(2005): Variation of certain chemical properties within the stemwood of black locust ( Roninia pseudoacacia L.). Holz Als Roh und Werkstoff. 63(5): 327-333. RÉDEI, K. (2000): The Role of Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) in Establishing Wood
Energy Plantations. Hungarian Agricultural Research, 9. 4.:4–7. Kalmukov, K.(2001): Vodozadarzsasta szposzobnoszt na szkeletnite koreni na njakoi gorszkodarveszni vidove v dolnija leszorasztitelen pojasz na Centralna Szeverna Balgarija.Posztizsenija i perszpektivi na vodnija rezsim i mineralnoto hranene na rasztenijata v Balgarija. BAN. Proceedings. 2:140–143. Sofia (140) (Bolgár nyelven). Kalmukov, K., Alekszandrova, E.,Mikov, M., Czanov, Cz.(2001):Szuhousztojcsivoszt na topolite pri razlicsni fiziologo-biohimicsni szasztajanija i hidrologicsni uszlovija. Posztizsenija i perszpektivi na vodnija rezsim i mineralnoto hranene na rasztenijata v Balgarija. BAN. Proceedings. 2:151–154. Sofia (151) (Bolgár nyelven). RÉDEI, K. (2000): A fehér nyár termesztés-fejlesztésének újabb eredményei a Duna–Tisza
közi homokháton. ERTI Kiadványai, Budapest, 58pp. Petrás, R., Mecko, J., Varga, L. (2000): A nyárklónok fatermési táblái Szlovákiában. Erdészeti Kutatások, Vol. 90:117–135. (118) RÉDEI,K. (2000): Az ültetési hálózat hatása az akácfiatalosok faállomány-szerkezetére és fatermésére. Erdészeti Lapok, CXXXV. 6: 165–166. Szemerédi,M. (2004): Az akác honfoglalása a Nyírségben. Debrecen.p.171. (169) RÉDEI, K., O. Bujtás, Z.(2000): Az akác szaporítása és szelekciós nemesítése. Magkutatás, fejlesztés, kereskedelem, 1-2.: 33–36. Bodó,T.(2003):
Technológia pestovania agátovych sadeníc.Pestovanie agátovych porastov a vyuzitie biomasy na energetické úcely. LVU, Zvolen. p.111.(44)
RÉDEI, K. (2000): Early perfomance of promising white poplar (Populus alba L.) clones in sandy ridges between the rivers Danube and Tisza in Hungary. Forestry, Vol.73. 407-413. Treczker K. (2004): Duna-Tisza közi fehér és szürke nyár származások fatermése és minősé ge. Erdészeti Kutatások. Vol. 91: 61-75. (64) RÉDEI, K., OSVÁTH-BUJTÁS, Z., BALLA, I. (2001): Propagation methods for black locust (Robinia pseudoacacia L.) improvement in Hungary. Journal of Forestry Research, NEFU, China.12.4.:215–219. Jámborné Benczúr E., Dobránszki J.(2005)szerk.: Kertészeti növények mikroszaporítása. Mezőgazda Kiadó,Bp.p.324. (279)
RÉDEI, K., OSVÁTH-BUJTÁS, Z., BALLA, I. (2002): Clonal approaches to growing black locust (Robinia pseudoacacia) in Hungary: a review. Forestry, Vol. 75, 5:547–552. Jámborné Benczúr E., Dobránszki J.(2005)szerk.: Kertészeti növények mikroszaporítása. Mezőgazda Kiadó,Bp.p.324. (279) Dini-Papanastasi, O.(2004): Robinia pseudoacacia L.: a dangerous invasive alien or a useful multi-purpose tree species int he Mediterranean environment?Proceedings 10th MEDECOS Conf. Rhodes, Greece,1-9.(3) Heike Liesebach, Min Seng Yang, Volker Schneck (2004): Genetic diversity and differentiation in a black locust (Robinia pseudoacaciaL.) progeny test. Forest Genetics,11(2):151156. (151) RÉDEI, K.(2002): Szelektált akácfajták termesztési kísérleteinek újabb erdedményei. Magkutatás, fejlesztés, kereskedelem, 1-2.: 20-21. Veperdi,I., Osváth-Bujtás,Z. (2003): Államilag elismert akácfajták összehasonlító vizsgálata. Alföldi Erdőkért Egyesület, Kutatói Nap. Kecskemét. 46-55. (55) RÉDEI, K. (2002): Stand structure and yield of the mixed white poplar and black locust plantations on sandy ridges between the Danube and Tisza rivers in Hungary. Journal of Forestry Research, 13.2.103-106. Treczker K. (2004): Duna-Tisza közi fehér és szürke nyár származások fatermése és minősége. Erdészeti Kutatások. Vol. 91: 61-75. (74) RÉDEI, K.(2002): Improvement of Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) in Hungary. IUFRO Meeting. Management of Fast Growing Plantations. Izmit, Turkey. Proceedings, 166–173. Sandu, DD., Goiceanu, C., Ispas, A., et.al. (2005): A preliminary study on ultra high frequency electromagnetic fields effect on black locust chlorophylls. Acta Biologica Hungarica, 56 (1-2): 109-117. Heike Liesebach, Min Seng Yang, Volker Schneck (2004): Genetic diversity and differentiation in a black locust (Robinia pseudoacaciaL.) progeny test. Forest Genetics,11(2):151156. (152) RÉDEI, K. (2006): Az akác termesztés-fejlesztésének biológiai alapjai és gyakorlata. Agroinform Kiadó, Budapest, 128 pp. Kohán, S. (2007):Niektoré vysledky hodnotenia rastu a objemovej produkcie agáta bieleho (Robinia pseudoacacia L) pri rozlicnych sposoboch pestovania v oblasti vychodoslovenskej níziny.Forestry Journal,53.2:107-116.(109) Erdős, L. (2008):Az akác ültetvényszerű termesztése. Erdészeti Kutatások, Vol.92:187198.(198)
