Pszichológia a Tudomány Világában Lehet , hogy a szomszéd füve zöldebb, de azt is ugyanolyan nehéz nyírni. - Little Richard Dr. Szabó Attila, PhD
Tudomány és Pszichológia •
A tudomány a tudás forrása •
•
•
A Pszichológia mint tudomány • •
•
•
Megbízható Fejlődő / Változó
Empirikus (ellenőrizhető, szisztematikus) Objektív Kísérleteken alapszik
A tudományos pszichológia kutatási feltételei: •
Megfigyelés/Előzetes tudás, Logika, Kérdés, Terv, (Érvényesség, Megbízhatóság, Ismétlés), Felmérés, Elemzés, Magyarázat, Következtetés
A tudomány a tudás forrása
Több tudomány foglalkozik az emberrel (pld. teológia, szociológia, antropológia, filozófia…) Minden tudományágnak vannak tudásszerzési módszerei melyeknek az alapjai: Lételmélet (ontology): Mik / Kik (lények) léteznek?
Ismeretelmélet (epistemology): Mit tudhatunk meg ezekről a dolgokról / lényekről? Metodika (methodology): Hogyan tudhatunk meg (többet) ezekről a dolgokról / lényekről? Amikor lehetséges a pszichológia a tudományos módszert alkalmazza
A Tudomány Erénye
A tudomány megfigyeli a rendszerességet amelyek alapján prognosztizál, és ellenőrzi tudományos módszerrel a prognosztikákat
Az ellenőrzést mások is elvégezhetik - többször is - ami az eredmények megbízhatóságát erősíti és alátámasztja
A tudomány az alkalmazott tudást is serkenti melyen keresztül az ember életminősége (és akár a mennyisége is) kedvezőbbé válhat
A Tudomány Eredete A tudomány több száz éven keresztül fejlődött ki Comte Rendu 19. századi pozitivizmusa széles szárnyakat adott ennek a fejlődésnek
Pozitivizmus: Megfigyelhető tényekre koncentrál és általános (pozitív / őszinte) következtetéseket von le ezekből a tényekből
Az 1920as években a bécsi filozófiai körök ezt továbbfejlesztették Logikus Pozitivizmussá
Logikus Pozitivizmus : következtetések valós avagy objektív megfigyelések alapján amelyek specifikus és ellenőrizhető prognosztizáláshoz vezetnek
A Tudomány Eredete Sir Karl Raimund Popper (1902-1994) Logikus pozitivizmus – a prognosztikák alátámasztása helyett azok megcáfolására kell, hogy törekedjen Az elfogadható (jó) tudományos elmélet az, amelyet meg lehet hamisítani (avagy cáfolni) A meghamisítás elve alapján lehet értékelni az elméletek tudományos jellegét A pszichoanalízis szinte cáfolhatatlan és ezért nem tekinthető tudományos jellegűnek
A Tudomány Eredete
A tudósok általában kitartanak az elméletük mellet addig amíg vitathatatlan ellenérvekkel nem szembesülnek
Ilyenkor az új magyarázat, modell, vagy elmélet azonnal átveszi egy korábbi elmélet szerepét
A Tudomány Rendje
A tudomány bizonyos feltételeken alapszik amit a pszicholgoának is el kell fogadni ahhoz, hogy tudomány legyen: Rendszer (Order): Rendszeresség van az eseményekben Meghatározás (Determinism): Az eseményeknek meghatározható okuk van Tapasztalhatóság (Empiricism): Az elméletek nyílvánosan tapasztalható bizonyítékokra kell, hogy épüljenek Takarékosság (Parsimony): A magyarázatok teljesek de egyszerűek (rövidek) kell, hogy legyenek
A Tudomány célja (A pszichológiát beleértve): Leírás: A jelenségek objektív leírása Prognasztizálás / Előrejelzés: A leírások a folyamatok rendszeresítéséhez vezetnek melyek lehetővé teszik az élőrejelzéseket (hipotézisek megfogalmazását) Megértés: A hipotézisek tesztelése lehetővé teszi az ok (cause) és okozat (effect) közötti kapcsolatok megismerését Befolyás: Ha az oknak a megértése helyes a vizsgált jelenséget befolyásolni / módosítani tudjuk
A Tudományos Módszer
Megfigyelés: A TV sok aggresszív filmet vetít és a társadalom agresszívabb mint régebben Elmélkedés / Kérdés: Az emberek utánozzák azt amit a TV-ben látnak Hipotézis: Azok az emeberek akik agressziv filmeket néznek a TV-ben, agresszívá válnak Vizsgálat: Egy csoport diák agressziv filmet néz, amíg egy másik csoport sivatagi képeket; az agresszivitást fell kell mérni TV nézés előtt és után Értékelés: Ha az agresszív film után az diákok agresszívebbek, akkor az előrejelzés (hipotézis) bebizonyosodott, így az elmélet is helyes
A Tudományos Pszichológia
A tudományos kísérlet logikája az, hogy ha egy helyzetet megváltoztatunk (pld. a TV műsor jellegét), és annak a hatását - valamire - megvizsgáljuk (pld. agresszió) akkor a beavatkozás a felelős a megfigyelt hatásért / változásért (ok és okozat kapcsolat)
Ez csak akkor érvényes ha:
Minden más körülmény változatlan marad (kontroll) Pontosan meghatározott mérések történnek
Miért van szükség kontrollra?
Annak, hogy az agresszív filmet néző csoport agresszívebb lett, több oka is lehetséges:
Lehet, hogy ez a csoport agresszívabb volt a kezdettől fogva Lehet, hogy az agresszivitás mellet a nézett program érzelem vonatkozású volt ami agreszivitást okozott
Ezekben az esetekben nem biztos, hogy a film agresszív jellege okozta a fokozott agresszivitást A Kontroll fontos szerepe a kutatásban az, hogy korlátozza a (lehetséges) befolyásoló tényezőket
A mérések meghatározása
A természettudományokban pontos és meghatározott méréseket végezhetünk: Pld. A távolság és a futamidő ismeretében kiszámíthatjuk a sebességet A pszichológiában nem ilyen egyszerű mert pontossággal nem tudjuk felmérni az érzelmeket Pld. egy vonalzóval nem tudjuk lemérni a félelmet A félelem egy nem pontosan mérhető érzelem (fogalom); tudjuk, hogy létezik de pontosan nem tudjuk megmérni
A mérések meghatározása A pszichológusok sokszor a következményekből mérik fel a történteket Nem megfigyelhető érzelmeknek (mint pld. a félelem) megfigyelhető következményei vannak Tehát a következmények alapján felismerhetjük a nem megfigyelhető érzelmeket Pld. Ha egy ugató kutya elől futni látunk valakit, az valószínű, hogy fél attól a kutyától
Mégis tudomány a pszichológia A pszichológia legtöbb elmélete tükrözi a tudomány feltételeit A pszichológia a legtöbbször (ha nem is mindig) megvalósítja a tudomány céljait A pszichológia a tudományos módszert alkalmazza a gondolkodás és a magatartás tanulmányozásában Ezek alapján állíthatjuk, hogy a pszichológia igenis egy tudomány
Nehézségek a pszichológiában A nehézségek a tudományos munkában lépnek fel Mérések... Felmérések... Az emerek nem mindig szeretik ha tanulmányozzák őket és nem mindig mondanak igazat Az idő és a társadalom gyorsan változik, ezért az eméletek is változnak A nagy gond az érvényességgel (validity) van
Érvényesség Belső érvényesség (internal validity) Azt mérjük amit szeretnénk mérni (pld. agresszivitást)? Külső érvényesség (external validity) Minden hasonló helyztben hasonló eredményeket kapunk? Pld. ha a filmet moziban nézik a diákok és nem az osztályban?
Megbízhatóság
A kíséletet meg lehet ismételni?
Ha igen, hasonló eredményeket kapunk mindig?
Kérdőív megbízhatósága
Hibás eredmények Az alany nem működik együtt Az alany tudja (sejti) mit várnak el tőle A kutató nem alkalmaz megfelelő kontrollt A mérések nem egyformák A mérőeszköz hibás A magyarázat hibás
Etika
A pszichológusoknak kötelező a rájuk vonatkozó etikai szabályokat betartani:
A résztvevők testi és lelki épségére vigyázni Őszintén és percízen levezetni a kutatásokat Elismerni / megköszönni mások segítségét A tudást megosztani illetve azt alkalmazni A személyes adatokat titkosan kezelni Csak a képesítésüknek megfelelő munkát végezni Objktívnek maradni minden helyzetben
Köszönöm a figyelmet...
”Egyvalamit tudok biztosan, azt, hogy nem tudok semmit.” - Szókratész
