PROGRAMTANTERV Életpálya-építési kompetenciaterület

PROGRAMTANTERV Életpálya-építési kompetenciaterület 7-12. évfolyam

I.

BEVEZETŐ

Bevezetés, a bevezetések elé Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése 7-12 évfolyamon hat műveltségterület tananyagtartalmain történik. A Pedagógiai Koncepcióban leírt képesség-taxonómia elemei valójában szinte bármely műveltségterület tartalmain fejleszthetőek, nyilván minden műveltségterületen más arányban és mértékben. A választott fejlesztési metódus azt is eredményezi, hogy az „A” típusú életpálya-építési programcsomagok fejlesztését 7-12 évfolyamon műveltségterületi fejlesztőcsoportok végzik. A fejlesztőcsoportok azt a sajátos megrendelést kapták, hogy műveltségterületük fejlesztési céljait nem figyelmen kívül hagyva, de némiképp másodlagosnak tekintve, tananyagaik tanítását egy nem műveltségterületi képesség-taxonómia által leírt kompetenciarendszer, képesség- és részképesség-fejlesztési logikához igazítva szervezzék. A feladat nem egyszerű. Ezért a fejlesztő teamek némelyike programtanterve elé bevezetésként olyan magyarázó szöveget illesztett, amely a majdani kipróbálónak igyekszik megmutatni, milyen gondolatmenet vezérelte a fejlesztőket akkor, amikor éppen ezt a feldolgozási módot választották. Az alábbiakban ezeket az iránymutatókat adjuk közre.

Az életpálya-építési „A” típusú 7-12 évf. programcsomagjának fejlesztői és a projektvezető

EMBER ÉS TÁRSADALOM MODULOK

1. A programtanterv általános leírása A tananyag alapvető sajátossága az, hogy az Ember és társadalom műveltségi terület tartalmait és pedagógiai szükségleteit összekapcsolja az Életpálya-építés kompetencia terület szempontrendszerével. Másképpen fogalmazva: az Életpálya-építés kompetencia terület megközelítési szempontjai alapján tananyagmodulokat dolgozunk ki és javaslunk a kollégák, illetve az iskolák számára az Ember és társadalom műveltségi terület tantárgyai, tananyagai számára. Ebben az értelemben a tananyag középpontjában a szocializáció fogalma áll, mivel ez mind a két terület meghatározó centruma. Az Ember és társadalom műveltségi terület esetében nyilvánvaló, hogy a terület legfőbb célja és tartalma a felnövekvő generációk társadalmi beillesztésének elősegítése és erősítése: az értékrend, a társadalmi normák bemutatása, a társadalmi intézményrendszer megjelenítése, valamint az aktív (állam)polgár gondolkodás-és cselekvésmódjainak megalapozása, és az életkornak megfelelő társadalmi részvétel gyakoroltatása. Az Életpálya-építés kompetencia terület pedagógiai szempontrendszere roppant hasonló tevékenységre irányul, hiszen a társadalmi beilleszkedés tervszerűségére, tudatosságára helyezi a hangsúlyt: a szocializáció külső feltételrendszerének megismerése mellett azokat a kompetenciákat és tevékenységeket vizsgálja, illetve igyekszik majd a diákokban erősíteni, amelyek az egyéni ambíciók minél teljesebb megvalósításához szükségesek: • Célkitűzés - önismeret • Feltételrendszer - környezet • Stratégia, tervezés • Megvalósítás (gyakorlás) • A visszajelzések értékelése • A tervezés esetleges módosítása A programtanterv több műveltségi területet – Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlati ismeretek – fog át, illetve igyekszik valamennyi tantárgyi területhez kapcsolódni. Mindez a program személyes jellegéből adódik, abból, hogy minél több oldalról igyekszünk megközelíteni a szocializációval kapcsolatos kérdéseket. A főbb irányok a következők: • •

Személyiségfejlesztés Életvitelre, viselkedésre, gyakorlatra vonatkozó nevelés

• • •

(Állam)polgári kompetenciák kialakítása és erősítése A „jól elvégzett munka” készségének kialakítása és az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakoroltatása. Pályaorientáció

Nagyon fontos szempont az ismeretek, készségek és tevékenységek helyes arányának megtalálása. A moduláris jelleg lehetővé teszi, hogy egyegy témát úgy dolgozzunk ki, hogy megjeleníthetőek legyenek a különböző műveltségterületekhez tartozó tartalmak, ugyanakkor a tanárnak lehetősége legyen – amennyiben a tervezett óraszám megengedi – direkt készségfejlesztő programok indítására is, sőt, minden témából szervezhet projektet, témahetet is – erre majd külön utalás történik.

1.1.

A fejlesztés tartalma

1.1.1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztésének célja A tananyag szerzői úgy gondolják, hogy a gyerekek szocializációjának, életpálya-építésének alapvető, meghatározó színtere a család. Mindennapi tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy a mai magyar társadalomban a családok erre egyre kevésbé képesek, s gyakran nem is ismerik fel az ilyen irányú nevelés fontosságát. Ezért az iskolarendszernek a korábbiaknál jóval többet kell vállalnia ezen a területen. Szükség van egy olyan készségfejlesztő tananyagra, amely tudatosan közvetíti az életpálya-építéshez szükséges képességek, attitűdök, személyiségjegyek és ismeretek összességét. A fő cél a tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítése, személyiségük formálása. A diákok olyan képességeinek fejlesztése, amelyek a társadalmi környezetük különböző mintáinak bemutatásán, helyzetgyakorlatain keresztül, a különböző alternatívák ismeretében és cselekvési formák birtokában tudjanak számukra ismeretlen szituációban is eligazodni, és az általános emberi és polgári normáknak megfelelően viselkedni. Fontos cél továbbá, hogy fejlesszük a fiatalok társadalmi tájékozottságát, tájékozódási képességét, illetve, hogy megalapozzuk a demokratikus közéletben való tudatos részvételüket; felkészítsük a tanulókat a gazdasági jelenségek értő szemléletére, a tudatos gazdasági szerepvállalásra.

1.1.2. A fejlesztés általános területei Készségek. Az életpálya-építés kompetencia terület fejlesztő tananyagának egyik alapvető újdonsága, hogy a társadalmi gyakorlatra irányuló alapvető készségeket igyekszik gyakoroltatni: megalapozni és erősíteni. A fejlesztendő készségek természetesen roppant sokfélék lehetnek – az adott tananyagrésznél részletesen jelezzük -, de kiemelten a következőnagyobb csoportba rendezhetőek: • Önismeret

• • • • •

Információszerzés- és kezelés Kommunikáció Gondolkodási-döntéshozási készségek Tanulási-információfeldolgozási készségek Együttélési-együttműködési (szociális) készségek

Ismeretek. A tananyag struktúráját a diákok életkori sajátosságainak megfelelő szocializációs igények és szükségletek határozzák meg. A tananyag kidolgozásakor ugyanakkor meghatározó szerepet játszik majd a módosított Nemzeti alaptanterv, s az annak szellemében készülő kerettantervek. Ebben az értelemben a következő tantárgyak, tantárgyi területek tananyagát igyekszünk szintetizálni – a moduláris jelleg miatt lehetőség van sokféle tantárgyi keret kialakítására: • • • • •

Tematikus történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Emberismeret és etika Gazdasági ismeretek Médiaismeret

Szemléletformálás. A szemléletformálás természetesen nem lehet kizárólag egy modulárisan felépített iskolai tananyag feladata, hiszen ez csak akkor lehet igazán eredményes, ha hosszú távon összhangba kerül a családok, az iskola (az éthosz és a tényleges gyakorlat együtt) és a tágabb környezet értékrendje. Ennek tudatában is fontosnak tartjuk azonban, hogy az általunk kidolgozott program egységes – pluralista szemléletű, de nem értékrelativitásra épülő – normarendszert közvetítsen. Ennek főbb elemei a következők: • A polgári értékrend bemutatása • A demokratikus gondolkodás és cselekvés mintái • A morális felelősségvállalás • Magas szintű munkakultúra ismerete és készsége 1.1.3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek) 1.1.3.1 A fejlesztési tevékenység sajátosságai

• • • • • •

A tananyag fő sajátossága közvetlenül nem igazodik meghatározott tudományágak tematikájához, hanem a diákok szocializációs szükségleteiből kiindulva sokféle elemből építkezik. A diákok többnyire olyan színterekkel, témákkal és kérdésekkel találkoznak (család, iskola, lakókörnyezet stb.), amelyekről közvetlen ismereteik, tapasztalataik vannak, ill. lehetnek. A program jelenelvű: napjaink valóságának bemutatásra, a társadalom mozgásformáinak, jelenségeinek, megértésére, a szociális képességek fejlesztésére irányul. Személyesség, élményszerűség és spontaneitás jellemzi. A diákok személyes részvételén, tapasztalatain keresztül közelíti meg a problémákat. A tananyag feladatai, döntési játékai csupán kiindulópontjai, a helyben a tanár és a diákok által közösen kialakított valóságos társadalmi térnek. A tárgy nyitott, nagy szabadságot biztosít a tárgyat tanító tanárok számára. A helyi szituációk, aktuális társadalmi problémák, személyes élmények, a tanulókat kérdések, konfliktusok feldolgozására is módot ad, egyben biztosítja a tanárok számára a megfelelő feldolgozási módok elsajátítását. A tananyag sajátosságaiból következően interaktivitást (tanár-diák, iskola- külvilág) feltételez naprakészséget, folyamatos aktualizálást feltételez. Újfajta tanári attitűdöt, módszertani változatosságra való képességet igényel. A pedagógust nem szaktárgyi, hanem pedagógiai értelemben tekinti szakembernek (Bármely szakos, pedagógus taníthatja, aki értelmiségiként akar és képes folyamatosan együttműködni egyenrangú társként tekintett diákjaival).

1.1.3.2. A tananyag földolgozásának „újszerű” tevékenységei Ez a pont a tananyag talán legfontosabb újdonsága. A munkavállalói szerepre történő felkészítés központi kérdése ugyanis az, hogyan készítsük föl a diákokat az aktív társadalmi, illetve munkavállalói szerepvállalásra. Nyilvánvaló, hogy mindezt csupán elméletben nem lehet. Ehhez azonban valóságos szituációkra, döntéshelyzetekre, terepgyakorlatokra van szükség, ami természetesen nem zárja ki a hagyományos iskolai tanulási módokat sem. Ebben az értelemben tehát a tananyagot szükségképpen ki kell egészíteni különböző tanórán kívüli tevékenységekkel is ahhoz, hogy valóban életszerűvé váljon a szocializációs program. A sokféle gyakorlati tevékenység közül itt csak néhányat jelzünk: • Esettanulmányok, filmrészletek értelmezése • Közvetlen készségfejlesztő tréningek, helyzettanulmányok • Szimulációk - viták, döntésjátékok • Önálló – egyéni vagy csoportos – kutatás • Társadalmi intézményekkel való szoros együttműködés • Újságszerkesztés, médiafigyelés • Egyéb

1.1.4. A fejlesztés megvalósításának lépései Az Életpálya-építés kompetencia terület fejlesztésének jellege és menete megegyezik a SuliNova Kht. Keretében történő tananyagok, illetve kompetenciaterületek fejlesztésének jellegével és menetével. 1.1.5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények Az Életpálya-építés kompetencia terület szempontrendszerének érvényesítése a különböző műveltségi területeken azért nagyon fontos, mivel a diákok napjainkban nagyon sajátos vákuum-helyzetbe kerültek. Hagyományosan ugyanis a szocializáció kérdése alapvetően a családi nevelés és mintaátadás feladata volna. Az iskolarendszernek legfeljebb a különböző szülői hatásokat kellene erősítenie, illetve „szakszerűsítenie” A családok mintaátadó, illetve orientáló szerepe azonban az elmúlt évtizedekben látványosan csökkent, miközben az iskola még nincsen igazán felkészülve arra, hogy ezen a területen többet kell vállalnia. Az Életpálya-építés kompetencia terület tananyagai azt a feladatot vállalják, hogy a diákok számára gondolkodási és cselekvési mintákat, értelmezési kereteket, szempontokat kínálnak. Ebben az értelemben a tananyagfejlesztés várható eredményei, illetve a követelmények megegyeznek: • A tudatos életpálya-építéshez szükséges kompetenciák megalapozása és erősítése • Az információszerzés, illetve a hatékony kommunikációhoz szüksége kompetenciák megalapozása és erősítése • A tervezéshez és a visszacsatolások reális értelmezéséhez szükséges gondolkodási kompetenciák megalapozása és erősítése • A hatékony munkamegosztáshoz és együttműködéshez szükséges kompetenciák megalapozása és erősítése • Az aktív polgári léthez szükséges ismeretek és kompetenciák megalapozása és erősítése 1.1.6. Az értékelés elvi alapjai Az értékelés ebben az esetben is a készségfejlesztő tárgyak általános gyakorlatát követi. Itt sem elsősorban az ismeretek „visszamondása”, reprodukálása a meghatározó, hanem az adott diákhoz mért produkció, valamint annak tanári jelzése, hogy a diák ha ismeretlen helyzetbe kerül – a korábbiakhoz valamilyen formában hasonló, de mégis új feladatot kell megoldania -, akkor hogyan viselkedik, hogyan „teljesít. Az értékelés elsődleges szempontja tehát az egyénre szabottság, a személyesség. A másik szempont pedig az adott diák szempontjából alapvetően fejlesztendő kompetenciákban történő haladás (út) jelzése. A harmadik szempont saját önértékelésének, önértékelő gyakorlatának erősítése.

Ezekhez a szempontokhoz leginkább a szöveges értékelés javasolt, amely folyamatában követi a diákok haladását, érdeklődését. A szöveges értékelés alkalmas mind az elméleti, mind a készségelemek, mind a gyakorlati tevékenység (projekt) nyomon követésére. A modulok iskolai kipróbálása után szeretnénk kidolgozni egy szöveges értékelési sémát, amely megkönnyíti majd a tanároknak e területen a szöveges értékelést. 1.1.7.

Évi óraszám

7. évfolyam – 23 óra 8. évfolyam – 15 óra 9. évfolyam – 19 óra 10. évfolyam – 15 óra 11. évfolyam – 33 óra 12. évfolyam – 28 óra MÚVÉSZET MODULOK A művészetek helye az életpálya-építésben A tanterv helye: Az életpálya építés a műveltségterületek/tantárgyak óraszámainak 21-18%-át fedi le. Az életpálya építés tantárgyi keretbe való beépítését segítik a tantervek. A tantervek, modulleírások alapján a szaktanár valósítja meg ezt a tevékenységet is (Tanítás? Attitüd kialakítása? Speciális ismeretek átadása, kompetenciák fejlesztése?). A szaktanár kínjai: Az ő feladata tehát, hogy a kerettanterv alapján kidolgozza a helyi tantervét vagy vegye át a kerettantervet. Az ezekben leírt tartalmak bőséggel kitöltik a rendelkezésre álló időt, sőt, ha valamelyik diák rajzból, énekből, médiából stb. érettségizni kívánna, akkor ehhez külön előkészítést kell számára biztosítani. Van olyan reális érettségi követelmény (pl. a médiaismeret), amelyben ezt meg is fogalmazzák az alkotók.

Tehát az a 3-7 óra, amely az életpálya építést szolgálja egy tanévben a művészetek műveltségterület tantárgyain belül, igazán hiányozni fog a szakos kollégának. Amíg a szaktárgya tanítására évekig készült, komoly (nagyobbrészt) tudományos, (kevésbé) metodikai ismereteket szerzett, addig az életpálya építés idegen terület számára, s még ha be is látja fontosságát, joggal érezheti ingoványos talajnak. Egyszóval: a szaktanár bőven érezheti azt, hogy elveszik tőle azt a keveset is, ami van s amihez ért, míg arra kell fordítania a drága időt, aminek fontosságát jó esetben belátja, de nem tud vele mit kezdeni. Zárójeles megjegyzésként hozzáfűzöm, hogy az egész pedagógus szakma nemigen jeleskedik életpálya építésben s amikor a politika megpróbálta a pedagógus karriert végiggondolni, hát annak sem lett maradandó eredménye. Tehát olyasmit tanítunk, amiről egyébiránt valóban sem gyakorlati tapasztalatunk, sem elméleti elképzelésünk nincs. A tantervíró következtetései Olyan tantervet kell létrehozni, amellyel azonosulni tud a szaktanár. Eszközkészletében, felhasznált ismeretanyagában szorosan kell kapcsolódjon az adott tantárgy sajátosságaihoz. Ugyanakkor olyan tevékenységeket kell tartalmazzon, melyek nem süllyedhetnek el észrevétlenül a tantárgyi követelményekben meghatározott tevékenységek, kompetenciák, ismeretek tengerének mélyére. Mire való a művészet? A tantervíró meggyőződése szerint a művészet a világ megismerésének eszköze. Tehát nem gyönyörködtet, nem szabadidős tevékenység és nem a műveltségeszmény elengedhetetlen része. A művészet segítségével megismert, eszközkészletével kifejezett tartalmak mással, máshogy nem pótolhatók. Néhány specialitása: - Az alkotó szerepe különösen hangsúlyos, de ugyanilyen fontos a befogadó személye is: „Én a világot így látom, ezt így mutatom meg neked, te ebből azt veszed észre és azt jelenti számodra……” -

Verbalizált és kognitív kultúránkban másféle nyelven és másról szól. Féloldalasra fejlesztett, ezért örökké fel-felbillenő személyiségünk másik, elhanyagolt felét képviseli. Ha csak egy kicsit is hallgatunk rá, az aszimmetria mérséklődhet.

-

A játék, a szabadság és az öröm (bár minden lényegesben), a művészetben szembeszökően fejeződik ki. Ennek átélése a műalkotás létrehozásának és befogadásának is alapvető élménye.

Hogyan kapcsolódik ez az életpálya építéshez? Azokat a kompetenciákat kell fejleszteni ezen műveltségterületen belül, melyekre a művészetek speciális tulajdonságaik miatt mintegy természetüktől fogva hivatottak. Ezek: - Önismeret: A személyiség érzéseinek, érzelmeinek, indulatainak, szenvedélyeinek feltárása, kifejezése. Az ember önmagára csodálkozik: ez lennék én, ilyen vagyok, ezt érzem. - Önkifejezés: Az ember különböző eszközökkel él, hogy megmutassa és megértesse lényének szavakba nem foglalható részét. Rátalál ezekre az eszközökre, felismeri a bennük rejlő lehetőséget, választ közülük. Tudatosodik benne, hogy mennyire fontos feladata ez, hiszen kapcsolatai, napi működése függ önkifejezésésének hatékonyságától. - Megértés, befogadás: Más emberek érzéseinek, érzelmeinek felismerése, kifejezőeszközeik megértése. Egyszersmind annak felismerése, hogy mennyire különbözőek vagyunk: ugyanazt milyen sokféle módon közvetítjük egymás felé, milyen könnyű vagy nehéz feladat megérteni, átérezni egy másik ember felénk küldött jelzéseit. - Együttműködés: Hatékony kommunikáció: Annak megélése, hogy egymás felé küldött jeleink valóban alkalmasak arra, hogy megértsük egymást. Az erőfeszítés és ráismerés öröme közös. Közös alkotás: Valamely emberi tartalmat közösen kifejezni azt is jelenti, hogy a tartalmat együtt élhetik át az alkotók. Közös értelmezés: Bármely dolog közös feldolgozása bármilyen eszközzel: értelmezés. A közös értelmezés megtanít arra, hogy egy dolog kinekkinek mást jelenthet, hogy mindegyik értelmezésnek lehet létjogosultsága, s hogy a sokféleség nem akadálya annak, hogy egy közös , mindenki által elfogadott megoldás szülessék.

Alkalmazott metodikák A tanterv alapja a játék. Minden órának élményszerűnek kell lennie, s egyaránt cél az, hogy a pedagógus és a diák jól és felszabadultan, biztonságos közegben érezze magát. Ennek feltételeit a tanárok felkészítésében a tantervírók és a képzők, a diákok munkájában pedig a jól felkészült tanárok teremtik meg. Képességfejlesztési fókuszok a művészetek rendszerben Tematikus fókusz

Ismeretek, információk kezelése Információkezelés Megfigyelés, észlelés Megfigyelés, észlelés Megismerő-, befogadóképességek Stratégiaalkotás, megvalósítás Együttműködés

Alkotóképességek Alkalmazkodás Kooperáció Empátia

Önismeret

Önmeghatározás Önellenőrzés

-

Információkezelés (tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése) - Helyzetelemzés: helyzetértékelés, önelemzés igénye - Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége - Elemzés, tolerancia - Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység - Az adott információk újszerű feldolgozása: kreativitás, játék - Kíváncsiság, önállóság igénye - Tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése - Ismeretszerzési képességek - tanulási képességek - Megfigyelés Kíváncsiság, okkeresés igénye, információalkotás és átadás A jó értelemben vett érzékenység, az észlelés finomságának fejlesztése Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége Célmeghatározás, útkeresés, a terv megvalósítása Problémamegoldó képesség, improvizációs képesség, alkotásra való beállítódás A partnerekhez való igazodás, a saját és a partner érdekeinek ismerete Együttműködési készség, csoporttudat, szolidaritás Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése A követelmények eléréséhez szükséges tudások ismerete Az önkontroll igénye, önismeret, önértékelés, önszabályozás

Önbemutatás

Önkifejezés, önismeret

Szakmaismeret Pályaorientáció Szerep és normaismeret, pozíciómeghatározás

Önérdek-érvényesítés, megnyilvánulási igény - Eddig nem aktivizált belső tartalmak felszínre hozása, kifejezése - Az eddig öntudatlan megnyilvánulások tudatosodása, az önkifejezés eszközkészletének gazdagodása - A saját érzetek, érzelmek tudatosítása, azok kifejezése az adekvát eszközökkel - Önismeret, önértékelés, önszabályozás - Népi kézműves mesterségek - Az ismeretterjesztő filmekben megjelenő szakmák (orvos, űrhajós, katasztófa-elhárító, stb.) egy-egy metszetének megismerése - A vizuális művészetekhez köthető szakmák egy-két szempontú áttekintése - Hivatásos zenész, hangtechnikus, a zenéhez kapcsolódó egyéb szakmák - A helyzetben működő normákhoz való tudatos alkalmazkodás - A szerepekhez kapcsolódó normák és az azokhoz köthető egyéb reprezentáns elemek megismerése - A szereppel való viszony deklarálása

AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS SPECIFIKUS TARTALMAI: TESTNEVELÉS ÉS SPORT 7. Évfolyam A fejlesztés tartalma

1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése során cél: –

alapvető ismeretek megszerzése a testedzés során bekövetkező élettani változásokról,

–

a különböző mozgásformák sajátosságainak hatásai a szervezetre,

–

a mindennapokban betöltött szerepe a rendszeres mozgásnak,

–

az önállóan tervezett és végzett edzések beépítése tanításon kívüli időszakban.

2. A fejlesztés általános területei: –

koordinációs és kondicionális képességek az életkornak megfelelő mozgásformákkal,

–

a csapatjáték általános ismérvei,

–

a csapatban elfoglalt szerep feladatainak elvégzése.

3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): –

a szervezet felkészítése a terhelésre, fiziológiai és fizikai ismeretek gyakorlati alkalmazása,

–

a felszerelés hatása a technika elsajátításában és a teljesítmény nagyságában,

–

a küzdősportok szellemiségének átültetése a hétköznapokra,

–

a csapatérdek érvényesítése az egyéni érdekkel szemben, munka- és feladatmegosztás a csapatban.

4. A fejlesztés megvalósításának lépései:

–

az egyszerűbb mozgásanyagtól a bonyolult mozgásformáig a fokozatosság elvének betartása mellett a terhelés

–

intenzitásának ellenőrzött emelése,

–

a terhelés által kiváltott fiziológiai változások nyomon követése,

–

a sportszerű küzdelem betartása,

–

jól összehangolt csapatmunka és az eredményesség közötti összefüggés megvilágítása.

5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: –

a tanulók felismerik a rendszeres testmozgás egészségvédő és teljesítménynövelő hatását,

–

elsajátítják, hogy pulzusméréssel tudják ellenőrizni a terhelés nagyságát és szinten tartását,

–

megtanulják megelőzni a bemelegítés nélküli mozgásból és az edzetlenségből történő sérüléseket,

–

életkoruknak megfelelő edzésterv elkészítését,

–

az ellenfél tiszteletét alapvető önvédelmi fogások alkalmazását,

–

a csapatban elvégzett munka eredményességét és sikerét.

6. Az értékelés elvi alapjai: –

a fizikai teljesítménymérő füzet eredményei (Hungaro-fitt),

–

Cooper-teszt,

–

bemutatók,

–

bajnokságban elért eredmények.

Évi óraszám: 15 óra

8. Évfolyam


1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése során cél: – alapvető ismeretek megszerzése a téli mostoha időjárási körülmények közötti sportolás lehetőségeiről, – a különböző mozgásformák sajátosságainak hatásai a szervezetre, – a mindennapokban betöltött szerepe a rendszeres mozgásnak, – az önállóan tervezett és végzett edzések beépítése tanításon kívüli időszakban, önállóan elkészített edzésterv végrehajtása. 2. A fejlesztés általános területei: – szabadban végezhető téli sportok ismerete, – koordinációs és kondicionális képességek az életkornak megfelelő mozgásformákkal, – bármilyen körülmények között végezhető kiegészítő mozgásformák ismerete, – a csapatjáték általános ismérvei, – a csapatban elfoglalt szerep feladatainak elvégzése. 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): – a szervezet felkészítése a terhelésre, fiziológiai és fizikai ismeretek gyakorlati alkalmazása, – a felszerelés hatása a technika elsajátításában és a teljesítmény nagyságában, – a csapatérdek érvényesítése az egyéni érdekkel szemben, munka- és feladatmegosztás a csapatban.

4. A fejlesztés megvalósításának lépései: – a terhelés által kiváltott fiziológiai változások nyomon követése, – a sportszerű küzdelem betartása, – jól összehangolt csapatmunka és az eredményesség közötti összefüggés megvilágítása. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: – a tanulók felismerik a rendszeres testmozgás egészségvédő és teljesítménynövelő hatását, – elsajátítják, hogy pulzusméréssel tudják ellenőrizni a terhelés nagyságát és szinten tartását,, – életkoruknak megfelelő edzésterv elkészítését, – a csapatban elvégzett munka eredményességét és sikerét. 6. Az értékelés elvi alapjai: – bemutatók, – bajnokságban elért eredmények. 7. Évi óraszám: 15 óra

9. Évfolyam A fejlesztés tartalma


Tanuljon meg ismeretlen terepen tájékozódni és a legcélravezetőbb megoldást kiválasztani,

–

ismerje meg azokat a gyakorlatokat, amelyekkel akár iskolapadban, akár munkahelyen elvégezve kellőképpen fel tudja frissíteni testét, hatásosan tudja befolyásolni teljesítményét, és rövidíteni a regenerációs időt,

–

Akár önállóan otthon, akár csoportosan edzőteremben, zenére minden teljesítménykényszer nélkül, minimális eszközigénnyel megfelelő terjedelmű és hatású edzést tudjon végezni,

– a játékos küzdelem segítségével eddze erejét, állóképességét, tűrőképességét, önfegyelmét, – minimális eszközigénnyel akár már kettő kettő elleni játékkal természetes környezetben szervezze és játssza a röplabda szabadtéri formáit. 2. A fejlesztés általános területei: –


–

az önállóan megtervezett rendszeres testedzés,

–

a nyári szünetben is űzhető sportjáték ismerete és alkalmazása.


a természetben űzhető sportokra való felkészítés,

–

az igény kialakítása az önállóan tervezett, szervezett rendszeres testedzésre,

–

a küzdősportok játékos elemeinek megismertetése.

4. A fejlesztés megvalósításának lépései: –

az egyszerűbb mozgásanyagtól a bonyolult mozgásformáig a fokozatosság elvének betartása mellett a terhelés intenzitásának ellenőrzött emelése,

–

a terhelés által kiváltott fiziológiai változásokra való tudatos felkészülés, majd az edzés utáni regeneráció idejének csökkentése a speciális feladatokkal,

–

a sportszerű küzdelem betartása,

–

jól összehangolt csapatmunka, természetes környezetben, akár szélsőséges időjárási körülmények között is.

5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények:

–

a tanulók felismerik a rendszeres testmozgás egészségvédő és teljesítménynövelő hatását, a mindennapi tevékenységük szerves része lesz

–

megtanulják a térkép és iránytű használatát alkalmazási szinten,

–

életkoruknak megfelelő edzésterv elkészítését,

–

a csapatban elvégzett munka eredményességét és sikerét.


legalább 15 perc időtartalmú óra vagy edzésrész megtervezése és levezetése,

–

a térkép és iránytű jelöléseinek felismerése és használata terepen.

7. Évi óraszám: 15 óra



alapvető ismeretek megszerzése a testedzés során bekövetkező élettani változásokról,

–

találják meg az edzőtermek nyújtotta lehetőségekben a mindennapi testedzés megvalósítását,

–

ismerjék a gépek által edzhető izomcsoportokat és az edzés hatására létrejött élettani hatásokat,

–

az önállóan tervezett és végzett edzések beépítése tanításon kívüli időszakban.



–

ismerjék föl azokat az edzéslehetőségeket, amelyek mindenhol rendelkezésre állnak,

–

ismerjék meg az anabolikus szteroidok egészségromboló hatását.


a szervezet felkészítése a terhelésre, fiziológiai és fizikai ismeretek gyakorlati alkalmazása,

–

az erő- és állóképesség edzése aerob és anaerob módszerekkel – akár egy edzésen belül,

–

a speciális mozgásanyagnak megfelelő sportfelszerelés kiválasztásának készsége.


az egyszerűbb mozgásanyagtól a bonyolult mozgásformáig a fokozatosság elvének betartása mellett a terhelés

–

intenzitásának ellenőrzött emelése,

–

a terhelés által kiváltott fiziológiai változások nyomon követése,

– .. a speciális edzésmódszerek megismertetése, – .. az egészségvédő táplálék-kiegészítők, és tiltott teljesítményfokozók közötti különbség megismerése. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: – a tanulók felismerik a rendszeres testmozgás egészségvédő és teljesítménynövelő hatását, – elsajátítják, hogy pulzusméréssel tudják ellenőrizni a terhelés nagyságát és szinten tartását, – megtanulják megelőzni a bemelegítés nélküli mozgásból és az edzetlenségből történő sérüléseket, – életkoruknak megfelelő edzésterv elkészítését, – megismernek az életkoruknak megfelelő edzésmódszereket és gyakorlatokat, – felismerik, hogy bármilyen körülmények között is megtalálható a mindennapi edzés feltételei. 6. Az értékelés elvi alapjai: –

az egyéni képesség és fizikai állapothoz képest történő fejlődés,

–

élettani paraméterekben történő fejlődés (pl. vitálkapacitás, szívfrekvencia).


11. Évfolyam A fejlesztés tartalma 1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése során cél: –

tanulja meg a víziközlekedés szabályait,

–

ismerje meg a biztonságos vízre szállás gyakorlatait,

–

tudjon biztonságosan mozogni a hajóban,

–

ismerje az evezés, s a kormányzás technikai végrehajtását,

–

ismerje és gyakorlatban alkalmazza az elsősegélynyújtás ábécéjét, legyen tisztába a vízen bekövetkezhető hirtelen

–

időjárási változások leküzdésével, tudja teendőit vízbe borulás esetén, ismerje a vízimentést.


az evezés fizikai állapotra való hatása,

–

a csapathajóban elfoglalt hely feladata,

–

a víz és vízpart védelme (környezet- és természetvédelem).


a közösségben való alkalmazkodás, feladatmegosztások,

–

felelősséggel való tartozás a társakért,

–

a természet és a természetben űzhető sportok szeretete,

–

szervező- és tervezőmunka, munkamegosztás,

–

a szabad vizek tulajdonságainak megismerése, biztonságos víziközlekedés elsajátítása.


a vízen való közlekedés elmélete,

–

a mentőmellény szerepe és használata,

–

vízi jártasság felmérése (biztonságos úszni tudás)

–

vízből mentés, elsősegélynyújtás,

–

a hajó vízre tétele és kiemelése,

–

biztonságos ki- és beszállás,

–

evezés egyéni és csapathajóban (túra, kajak, kenu),

–

kormányzás technikája,

–

emelkedő távok megtétele.


a tanulók megismerik a biztonságos vízi közlekedés szabályait és gyakorlatát,

–

megtanulják az evezés technikáját,

–

kialakul vagy megerősödik bennük az egymásért való felelősség érzete,

–

megismerik a szabad vizek természeti szépségeit, ezen belül erősödik környezet- és természetvédelmi attitűdjük,

–

megtanulnak vízből menteni, elsősegélyt nyújtani és védekezni az időjárás szélsőségeitől (napszúrás, égés, kihűlés).


a vízi közlekedés szabályai,

–

elsősegély-nyújtási ábécé,

–

vízből mentés bemutatása,

–

az evezés és kormányzás technikája.




alapvető igény kialakítása a téli sportok megismerésére és gyakorlására,

–

télen a szabadban történő sportolás egészségvédő és fejlesztő hatása,

–

a téli természet szépségeinek megismerése sportolás közben,

–

a közösen átélt sítábor élményeinek közösségformáló, személyiség- és edzettség fejlesztő hatása.


koordinációs és kondicionális képességek fejlesztése a speciális követelmények tekintetében,

–

télen a szabadban történő sport fizikai és mentális fejlesztő hatása,

–

a hegyen történő közlekedés szabályai – másokra való odafigyelés (sí KRESZ).


a speciális bemelegítés – sígimnasztika elsajátítása,

–

a felszerelés hatása a technika elsajátításában és a teljesítmény nagyságában,

–

a felszerelés egyénre történő kiválasztásának képessége,

–

a technika elsajátítása különböző fokozatokban,

–

a lesiklópályán történő mozgás és viselkedés szabályai,

–

elsősegélynyújtás, a szélsőséges időjárási körülmények okozta sérülések megelőzése, elhárítása.


a szervezet felkészítése az időjárási körülményekre, és a speciális mozgásanyagra,

–

az egyénre szabott felszerelés kiválasztásának képessége,

–

sí KRESZ, a kulturált viselkedés sípályán,

–

leggyakrabban előforduló sérülések megelőzése illetve azok ellátása,

–

járás, futás és játék síkon,

–

hegymenet és helyben fordulat,

–

a lesiklás technikájának felépítése lépésenként,

–

az irányváltoztatás technikája (hóeke, ellépegetés, szlalom),

–

sílift használata,

–

ugrások.


a tanulók felismerik a téli sportok egészségvédő és fejlesztő hatását,

–

megkedvelik téli tájakon való túrázást és síelést,

–

megtanulják megelőzni a bemelegítés nélküli mozgásból és az edzetlenségből történő sérüléseket,

–

megismerik a hazai és szomszédos országok síterepeit,

–

igényükké válik a téli szabadidő eltöltésének egészséges módozata,

–

a csoportban történő síelés közösségformáló hatása erősíti a személyiséget.


sígimnasztika elemeinek ismerete

–

megfelelő felszerelés kiválasztásának képessége,

–

elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása,

–

technikai elemek bemutatása.


AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS SPECIFIKUS TARTALMAI: OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK & ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK 7. Évfolyam



A siker, a munka, a megélhetés, a tanulás összefüggésének felismerése

–

A gyerekek környezetében élő emberek életlehetőségeinek, életpályájának megismerése, tudatosítása

–

A gyerekek saját jövője iránti kíváncsiság és felelősség felkeltése

2. A fejlesztés általános területei –

Információkezelés: meghatározott szempont szerinti adatgyűjtés, rendszerezés, bemutatás

–

Együttműködési készség: munkamegosztás, közös munkavégzés, feladatértékelés

–

Önálló munkavégzés: anyaggyűjtés meghatározott szempont szerint, szövegalkotás, bemutatás

–

Gondolkodási készség: összefüggések felismerése, szempontok következetes alkalmazása

3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek) Életutak megismerése: foglalkozások, végzettségek, szakmai tapasztalatok szerzése Szakmai, emberi sikerek tudatosítása: szükséges képességek, tulajdonságok Önismeret: meglévő képességek, lehetőségek, elérendő célok

4. A fejlesztés megvalósításának lépései: Az osztályfőnöki órák keretében leginkább a kíváncsiság felkeltése útján lehet elindítani az életpálya, életút megértését, tudatosítását. Konkrét, vonzó személyek életútjának megismerésével irányíthatjuk a figyelmet saját jövőjükre, bíztathatjuk őket saját céljaik megfogalmazására. A hosszabb távú fejlesztés alapjait, az „érdeklődési magot” kialakítani. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények Tudatosodjon bennük az életpálya, életút fogalma. Legyenek képesek saját jövőjüket „megálmodni”, elmondani, leírni. Rövidebb és hosszabb távra célokat, tennivalókat megfogalmazni. Ismerjék fel a siker, a munka, a megélhetés, a tanulás összefüggését. Legyenek képesek a témával összefüggésben információkat gyűjteni, rendszerezni, értékelni, megjeleníteni. 6. Az értékelés elvi alapjai –

Stratégiaalkotás, megvalósítás o Minimum: célok meghatározásában részvétel, adott feladat végrehajtása o Optimum: célmeghatározás, feladatra bontás, feladatok időrendi megoldása o Ideális szint: célok kitűzése, tárgyi és személyi feltételek meghatározása, végrehajtás megszervezése

–

Információkezelés: o Minimum: adott kérdőív kitöltetése, kitöltése, adott szempont szerinti adatgyűjtés o Optimum: a kapott adatok csoportosítása, rendszerezése o Ideális szint: a kapott adatok értelmezése, bemutatása mások számára

–

Együttműködési készség: munkamegosztás, közös munkavégzés, feladatértékelés o Minimum: részfeladat végzése, felmerülő akadály jelzése o Optimum: a kapott feladat lelkiismeretes elvégzése o Ideális szint: a közös célokhoz igazodó rugalmas feladatvégzés, szerepváltás készsége

–


o Minimum: anyagkeresés, felmerülő akadály jelzése o Optimum: anyaggyűjtésből beszámoló o Ideális szint: adott szempont szerinti gyűjtés, rendszerezés, feldolgozás, bemutató –

Gondolkodási készség: összefüggések felismerése, szempontok következetes alkalmazása o Minimum: felismert, kimondott összefüggések megismétlése o Optimum: összefüggések értelmezése, szempontok következetes alkalmazása o Ideális: összefüggések keresése, felismerése, kimondása

7. Évi óraszám: 4+8

9. Évfolyam



A munka, a megélhetés, a tanulás összefüggésének erősítése

–

Az egyéni boldogulás, a munkaadó sikerének és a társadalom fejlődésének összefüggését ismerni

–

A diákok szűkebb és tágabb környezetében található munkalehetőségek forrásának megismerése, az állások értékelni tudása

–

A diákok saját jövője iránti felelősség erősítése

–

A változások egyénre, környezetre gyakorolt hatását értelmezni, az alkalmazkodást fejleszteni.

2. A fejlesztés általános területei –

Információkezelés: információforrások meghatározása, meghatározott szempont szerinti adatgyűjtés, rendszerezés, bemutatás

–

Együttműködési készség: munkamegosztás, közös munkavégzés, feladatértékelés, eltérő érdekek, szempontok érvényesülése közben

–


–

Gondolkodási készség: összefüggések felismerése, szempontok következetes alkalmazása

–

Kommunikációs készség: a hivatalos nyelv használata szóban és írásban, önérvényesítés helyzeteiben

3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek) –

Önismeret: személyiségtípusok és foglalkozások összefüggésének felismerése, önértékelés, önfejlesztés

–

Munkapiaci és ezzel összefüggő népesség- és háztartás-statisztikai adatok értelmezése, feldolgozása

–

Munkapiaci tapasztalatok szerzése: diákmunka, álláshirdetések gyűjtése, értelmezése, szerepek

–

Szereppróbák.

4. A fejlesztés megvalósításának lépései: Ismerkedés személyiségelméletekkel és alkalmazásuk különböző foglalkozásokra. Önismereti kártya/lap, és Útlevél vezetése. Az osztályfőnöki órán csoportmunka keretében munkapiaci, népesség és háztartásstatisztikai, demográfiai adatok feldolgozása, értelmezése, megjelenítése. A megélhetést biztosító háztartások gazdálkodásának és a munkavégzés, munkapiac összefüggésének vizsgálata. Tájékozódás a közvetlen és tágabb környezet munkapiacán. Információforrások, hirdetések gyűjtése, értelmezése. Személyes tájékozódás előkészítése. Első próbálkozások, tapasztalatok. Szerepek és hivatalos kommunikáció szóban, írásban. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények Tudatosodjon bennük az egyéni adottságok, képességek, és egyes foglalkozások összhangja, a saját pálya megtalálásának igénye. Legyenek képesek saját jövőjüket tervezni. Rövidebb és hosszabb távra célokat, tennivalókat életpályájukra vonatkozóan megfogalmazni. Ismerjék fel a munka, a megélhetés, a tanulás, társadalmi hasznosság összefüggését. Legyenek képesek a munkavállalással összefüggésben információforrásokat keresni, információkat gyűjteni, rendszerezni, értékelni, megjeleníteni. Érdekek, szerepek és helyzetek között tájékozódni. Saját álláspontjukat rugalmasan képviselni. 6. Az értékelés elvi alapjai

–

Stratégiaalkotás, megvalósítás o Minimum: célok meghatározásában részvétel, adott feladat végrehajtása, stratégia-felismerés o Optimum: célmeghatározás, feladatra bontás, feladatok időrendi megoldása o Ideális szint: célok kitűzése, tárgyi és személyi feltételek meghatározása, végrehajtás megszervezése. Saját program megtervezése, végrehajtása, értékelése.

–

Információkezelés: o Minimum: adott szempont szerinti adatgyűjtés, feltett kérdésekre válaszadás o Optimum: a kapott adatok csoportosítása, rendszerezése, megjelenítése o Ideális szint: a kapott adatok értelmezése, összefüggések felismerése, bemutatása mások számára

–

Együttműködési készség: munkamegosztás, közös munkavégzés, feladatértékelés o Minimum: részfeladat végzése, felmerülő akadály jelzése o Optimum: a kapott feladat lelkiismeretes elvégzése o Ideális szint: a közös célokhoz igazodó rugalmas feladatvégzés, szerepváltás készsége

–

Önálló munkavégzés: anyaggyűjtés meghatározott szempont szerint, szövegalkotás, bemutatás o Minimum: anyagkeresés, felmerülő akadály jelzése o Optimum: anyaggyűjtésből beszámoló o Ideális szint: adott szempont szerinti gyűjtés, rendszerezés, feldolgozás, bemutató

–

Gondolkodási készség: összefüggések felismerése, szempontok következetes alkalmazása o Minimum: felismert, kimondott összefüggések azonosítása o Optimum: összefüggések értelmezése, szempontok következetes alkalmazása o Ideális: összefüggések keresése, felismerése, kimondása, problémák felismerése, felvetése

–

Önismeret: saját adottságok, képességek megnevezése, fejlesztése

o Minimum: saját tulajdonságok listája o Optimum: tulajdonságok és foglalkozások összefüggésének ismerete o Ideális: tudatos önfejlesztés, pályaazonosítás

PROGRAMTANTERV Életpálya-építési kompetenciaterület

Recommend Documents