Programok csoportosítása:... 3

Szoftver ismeretek

összeállította: Balogh László Endre

Szoftver

1

Szoftver ismeretek


Tartalo mjegyzék Tartalomjegyzék ............................................................................................................................................... 2 Operációs rendszer............................................................................................................................................ 3 1. SZOFTVER................................................................................................................................................. 3 Programok csoportosítása:............................................................................................................................. 3 2. OPERÁCIÓS RENDSZEREK ................................................................................................................... 3 Operációs rendszer, OS (Operating System) .................................................................................................. 3 2.1.Operációs rendszerek csoportosítása: ....................................................................................................... 4 2.1.1. Egy felhasználós operációs rendszer: ............................................................................................ 4 2.1.2. Több felhasználós rendszer: .......................................................................................................... 4 2.1.3. Parancsvezérlés: az operációs rendszer......................................................................................... 4 2.1.4. Grafikus felületet használó operációs rendszerek ......................................................................... 4 2.1.5. Kötegelt .......................................................................................................................................... 5 2.1.6. Valós idejű...................................................................................................................................... 5 2.2. A számítógép indítása............................................................................................................................. 5 3.WINDOWS XP ............................................................................................................................................ 6 3.1.Belépés a Windowsba.............................................................................................................................. 6 3.2.Kijelentkezés........................................................................................................................................... 7 3.3.Képernyő ................................................................................................................................................ 8 3.3.1.Ikonok:............................................................................................................................................ 9 3.4.Az egér ................................................................................................................................................... 9 3.5. Műveletek ikonokkal ............................................................................................................................ 10 3.6. Programok indítása:.............................................................................................................................. 10 3.6.1.Kattintás az ikonra: ...................................................................................................................... 10 3.6.2. Programok listájából kiválasztva: ............................................................................................... 11 3.6.3. Futtatás: ....................................................................................................................................... 11 3.7. Parancsikon létrehozása:....................................................................................................................... 11 3.8. Ablak: .................................................................................................................................................. 12 3.9. Műveletek ablakokkal: ......................................................................................................................... 14 3.10.Munka több ablakkal ........................................................................................................................... 15 3.11. Ablakok fajtái:.................................................................................................................................... 15 3.11.1 Programablak ............................................................................................................................. 15 3.11.2.Dokumentumablak ..................................................................................................................... 16 3.11.3. Párbeszédablak .......................................................................................................................... 16 3.12. Tálca .................................................................................................................................................. 18 3.13. Fájlkezelés ......................................................................................................................................... 21 3.13.1.Fájl: ............................................................................................................................................. 21 3.13.2. Mappa: ....................................................................................................................................... 23 3.13.3. Meghajtók .................................................................................................................................. 23 3.13.4. A vágólap.................................................................................................................................... 23 4.1.Indítása ................................................................................................................................................. 24 4.2.Képernyő .............................................................................................................................................. 24 4.3. Mappaműveletek: ................................................................................................................................. 25 4.3.1.Létrehozása................................................................................................................................... 25 4.3.2. Belépés a mappába: ..................................................................................................................... 26 4.3.3. Kilépés a mappából: .................................................................................................................... 26 4.3.4. Mappa, fájl átnevezése................................................................................................................. 26 4.3.5.Mappa, fájl áthelyezése................................................................................................................. 27 4.3.6.Mappa, fájl másolása .................................................................................................................... 27 4.3.7.Mappa, fájl törlése ........................................................................................................................ 27 5.1.Adatok a gépről..................................................................................................................................... 28 5.2.Asztal beállítása: ................................................................................................................................... 29 5.3.Dátum és idő beállítás ........................................................................................................................... 31 5.4.Tálca és Start menü beállítása ................................................................................................................ 32

2

Szoftver ismeretek


Operációs rendszer 1. SZOFTVER A szoftver a hardvert működtető, vezérlő programok összessége. Azokat a szellemi javakat hívják összefoglalóan így, amelyekkel kihasználhatjuk a hardverben rejlő teljesítményt és lehetőségeket. A szoftvert egyrészt a gépet működtető programok, másrészt a számítógéppel való feldolgozásra előkészített adatok alkotják. A program a számítógépnek szóló utasítások sorozata, amely egy kidolgozott algoritmus alapján meghatározza, hogy a számítógép milyen módon végezzen el egy adott feladatot. Egyaránt programnak nevezzük a programozók által készített forrásprogramot, amely az ember által olvasható formában tárolja a feladat leírását, és azt a kódot, amelyet a számítógép ténylegesen végrehajt: a futtatható programot, amely a forrásprogramból speciális programok – fordítóprogramok– közreműködésével jön létre. A programokat valamilyen háttértárolón tároljuk, ha éppen nem futnak. Ha egy programot elindítunk, az operációs rendszer a háttértárolóról betölti a memóriába, a CPU számára átadja a program kezdetének címét, majd a program ezután átveszi a számítógép vezérlését és futni, működni kezd. Programok csoportosítása:  Operációs rendszerek  Rendszerközeli szoftverek  Alkalmazói programok

2. OPERÁCIÓS RENDSZEREK A számítógép működését a programok, és a hozzájuk kapcsolódó adatok biztosítják. Program nélkül a legtökéletesebb gép sem tud feladatokat elvégezni. A programok egy különleges csoportja, amely a gép alapvető működését befolyásolja az operációs rendszer.

Operációs rendszer, OS (Operating System) A számítógép indulásakor azonnal betöltődik a számítógép memóriájába, nem a teljes programcsomag, csak az éppen szükséges része. A mai operációs rendszerek el sem férnének a gép memóriájában. Nélküle a gép – még ha fizikailag hibátlan is – működésképtelen.

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Főbb feladatai: Betölti a számítógép működéséhez szükséges programokat. Tárolja és kezeli a háttértárakon az adatokat, programokat. Vezérli, összehangolja, ellenőrzi a programok működését. Lehetővé teszi a felhasználói programok futtatását. Az ember és számítógép közötti kommunikációt biztosítsa, A számítógép erőforrásait sokoldalúan, gazdaságosan és a lehető legoptimálisabban kihasználja,

3

Szoftver ismeretek


7. A számítógép működését ellenőrizze és vezérelje; kezeli a gép különböző perifériáit – monitor, floppy, merevlemez, nyomtató stb. és végrehajtja a neki szóló parancsokat. 8. Kezeli a hibákat is. Manapság sokféle operációs rendszer létezik, csoportosítani is lehet őket különböző szempontok alapján.

2.1.Operációs rendszerek csoportosítása: Felhasználók száma szerint

Egy felhasználós

Több felhasználós

A felhasználónak adott felület

Parancsvezérelt (szöveges felületű)

Grafikus felületű

A kapcsolattartás módja szerint:

Kötegelt rendszer

Valós idejű

2.1.1. Egy felhasználós operációs rendszer: egyetlen gép működtetését valósítja meg, általában nem képes több gép vezérlésére és csak egy felhasználó igényit tudja kielégíteni 2.1.2. Több felhasználós rendszer: Több felhasználó is használhatja ezt a

rendszert, természetesen nem mindegyikben egyszerre, de lehetőség van arra, hogy egyedi beállításokkal a felhasználó sajátjává tegye a felületét pl.: Windows NT Windows 98, 2000, XP, Novell, UNIX, VMS 2.1.3. Parancsvezérlés: az operációs rendszer Parancsot hajt végre, tehát a gép

mellett ülő személynek ismernie kell, hogy milyen parancs az, amit a gép megért, és azt helyesen be is kell írni. Van még egy kötegelt (batch) üzemmódja is amelyben egymás után több egyszerű parancsot adva a gépnek, végrehajtja azokat. Leginkább programot futtat ez az operációs rendszer. Felhasználói felülete karakteres, azaz csak a betűk és jelek segítségével használható. Nehézkes, és sok előismeretet igényel, pl.: DOS, Linux, Unix 2.1.4. Grafikus felületet használó operációs rendszerek Az operációs rendszerek fejlődésével együtt megjelent az igény a nem szakmabeliek részéről, hogy ők is képesek legyenek az operációs rendszerrel kapcsolatba lépni. Ehhez fejlesztették ki a grafikus felületeket. Ez könnyebbé teszi a kezelést. Egyszerre több program is futhat a rendszeren (multitasking). A futtatott programok egy-egy téglalap alakú felületet foglalnak el a képernyőn (ablak). Példák: Microsoft operációs rendszerek (Windows 95, 98, Me; Windows NT, 2000, XP; a

4

Szoftver ismeretek


UNIX és Linux rendszerek X-Window ablakkezelői, IBM OS/2 WARP, MacOS operációs rendszerek. IBM OS/2 WARP Apple Mac OS 9,KDE – SuSE Linux 7.1 Microsoft Windows XP 2.1.5. Kötegelt Az a rendszer amely nem a parancs kiadásakor hajtja azokat végre, hanem egy csomagba összefogva a meghatározott időben. Persze a kötegeket a gép használói állítják össze, és általuk megadott időben hajtatják végre a géppel. Ez általában nagygépes környezetben elfogadott módszer, mert ott nem mindig van lehetőség a központi nagyteljesítményű gép idejét, és teljesítményét használni. 2.1.6. Valós idejű Azaz operációs rendszer, amelyik a parancsokat, feladatokat a kiadásuk pillanatában végrehajtja. Ez azért hasznos, mert az esetleges hibák azonnal kiderülnek, és nem csak a köteg lefutásakor. Manapság már a személyi számítógépek grafikus felülettel rendelkeznek, és nem kell parancsokat kiadni ahhoz, hogy feladatokat végeztessünk vele.

2.2. A számítógép indítása Az operációs rendszer a gép indítása után meghatározott időpillanatban a memóriába kerül, pontosabban az operációs rendszer azon része, amire akkor szükség van. Az induláskor a gépbe épített program keresi is az operációs rendszert. Ez a folyamat a bootolás, és a következő fázisokból, illetve eszközhasználatból áll: bekapcsolási önteszt, POST (Power-On Self Test): a számítógép bekapcsolásakor vagy újraindításakor (reset) lefutó program, amely ellenőrzi az eszközök meglétét és működését. Betöltődik a videokártya- és az alaplapi BIOS. Úgy képzeljük el, mintha mi ébredéskor megvizsgálnánk magunkat, hogy minden testrészünk, és érzékszervünk alkalmas-e az ébredéshez, azaz működik-e. boot-folyamat (boot-olás) az a folyamat, amikor a számítógép bekapcsolásakor az operációs rendszer az önteszt lefutása után valamely háttértárolóról a memóriába töltődik. rendszerlemez, az a lemez, ahonnan az operációs rendszer betöltődik, ez lehet akár floppy- vagy merevlemez, de CD-ROM is. boot-szektor: a floppy- és merevlemezek első szektora, amely a lemezre vonatkozó adatokat tartalmazza, valamint rendszerindításkor az operációs rendszer betöltését elindítja. rendszerfájlok: az operációs rendszer háttértárolóról betöltött részei. indítómenü: ha számítógépünkön több operációs rendszer található, a számítógép indulásakor menüből választhatjuk ki a megfelelőt.

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Mi a szoftver? Hogyan csoportosíthatók a szoftverek? Mi az operációs rendszer? Milyen fő feladatai vannak az operációs rendszernek? Jellemezd az operációs rendszerek csoportjait! Sorold el a betöltési folyamat lépéseit!

5

Szoftver ismeretek


3.WINDOWS XP A WINDOWS XP betöltése: Az önteszt után az XP esetében az NTLDR program indul el. A program a processzort beállítja, és elindítja a fájlrendszerek kezelését megvalósító programot. Ezután beolvassa a BOOT.INI fájlban levő indítási lehetőségeket. Egy számítógépen ugyanis egyszerre több operációs rendszer is lehet telepítve, és az XP megengedi, hogy ezek között válasszunk az említett program segítségével. A megjelenő listából választhatunk, hogy melyik töltődjön be. Ha nem az XP-t, választjuk akkor az NTLDR befejezi a működését. Az XP választásakor az NTDETECT.COM program indul el, ami a gépben levő hardvereszközöket vizsgálja meg. Az ezekről összegyűjtött adatokat a rendszerleíró adatbázisba beírja (regisztry). Ezt követően az NTOSKRNL.EXE és a HAL.DLL programok indulnak el, valamint a hardvereszközöket vezérlő programok (driverek). Az NTLDR be is fejezi a munkáját, és az NTOSKRNL.EXE végzi az operációs rendszer működtetését. A HAL.DLL pedig a hardvereszközök és az operációs rendszerek közötti kapcsolatot vezérli.

3.1.Belépés a Windowsba A betöltés folyamata a modernebb operációs rendszerek esetében már nem csak a program bizonyos részeinek betöltését jelenti, hanem a gépen található lehetőségek közötti választást is. A Windows XP, és a korábbi Microsoft operációs rendszerek is lehetővé teszik azt, hogy több felhasználó is dolgozzon a gépen, és a saját igényinek, és ízlésének megfelelően alakítsa ki a munkakörnyezetet. Ahhoz, hogy ez a beállítás a nekünk megfelelő módon jelenjen meg, azonosítani kell magunkat. Ez az azonosítás a gép indulása során be kell, hogy következzen, és bejelentkezésnek nevezzük a folyamatot. Bejelentkezés: Attól függően, hogy a gépünk egy vállalati hálózathoz van-e kötve, vagy csak egyedi gép, más, és más módja van a bejelentkezésnek. Legegyszerűbb abban az esetben, ha csak mi használjuk a gépet, és nincs hálózathoz sem kötve. Ilyenkor nem szokás jelszót készíteni a bejelentkezéshez. Ebben az esetben az operációs rendszer nem kérdez semmit tőlünk, csak betölti a beállításokat.

6

Szoftver ismeretek


Ha több felhasználó is dolgozik a géppel, akkor érdemes megkülönböztetni őket azonosítóval, és a hozzá kapcsolódó jelszóval. Ilyenkor a betöltés folyamata megáll bizonyos állapot elérésekor, és megkérdezi az azonosító nevet, és a hozzá tartozó jelszót egy ablakban. Az azonosítót ki kell választani az ablakban láthatók közül, a jelszót pedig be kell írni. A jelszó betűi, és jelei természetesen nem jelennek meg, hanem helyettük pontok látható, hogy a közelünkben levő másik felhasználó ne tudja a jelszavunkat megjegyezni. Ez azért fontos, mert ha megtörténik ez, akkor hozzáférhet a mi adatainkhoz, beállításainkhoz. A rosszul megadott jelszó esetében természetesen nem léphetünk be a gépbe. Újabb próbálkozást tehetünk. Jelszó módosítása Lehetőség van a jelszó módosítására, sőt ez bizonyos rendszerességgel javallott is, leginkább akkor, ha a gépnek Internet elérése is van. A belépés után megtehetjük a módosítást. A „START” menü „Vezérlőpult” pontjával. A nyíló ablakban a pontot kell választani. Ekkor tovább lépünk. Itt szintén a felajánlott lehetőségek között kell választanunk. A megjelenő ablakban ki kell választani a felhasználót, akinek a jelszavát meg akarjuk változtatni. A kiválasztás után újabb ablak nyílik, ahol elkezdődhet a jelszó módosítása. De ezt előbb ki kell választani a látható lehetőségek közül. És ezután meg kell adnunk az aktuális jelszót, és persze az újat, és azt még egyszer meg kell erősíteni. Végére is jutottunk a műveletnek, és a következő belépéskor már az új jelszó lép életbe.

3.2.Kijelentkezés Amennyiben befejeztük a munkálkodást a géppel, és egy másik felhasználó szeretne oda ülni a gép mellé, megtehetjük azt is, hogy a gép leállítása nélkül mi kijelentkezünk, és a másik felhasználó pedig bejelentkezik. Ezt a Start menü kijelentkezés gombjával tehetjük meg. A nyíló kis ablakban választhatunk a kijelentkezés, vagy a felhasználóváltás között. Kijelentkezés esetén minden program, amit mi indítottunk bezáródik, és a másik felhasználónak az induló kép ismételt megjelenésekor meg kell adnia az azonosítóját, és a jelszavát. Felhasználóváltás esetében egy másik ember is dolgozhat a gépünkön, és nem kell mindent mentenünk, és bezárnunk. Egy másik felhasználóváltással visszatérhetünk a saját munkáinkhoz. Munkánk végeztével a gépet szabályosan kell leállítani nem elegendő csak kikapcsolni. Ez azért is fontos, mert a mai gépek már a bekapcsolás gomb újbóli megnyomásával nem kikapcsolódnak, hanem újraindulnak. A gép pontosabban az operációs rendszer állítja le önmagát. Mielőtt a leállítást elkezdenénk, ki kell lépnünk minden elindított programból, és a nyitott ablakokat be kell zárni, és az adatokat eltárolni, amikkel dolgoztunk. Ezt követően a Start menü Kikapcsolás pontját kell választani. Itt is több lehetőség között választhatunk. A leállítás és az újraindítás, esetleg a készenléti állapot között. 1.A leállítás a gép végleges és visszavonhatatlan kikapcsolás jelenti. Ekkor a gép a szokásos módon befejezi a működését. 7

Szoftver ismeretek


2. Az újraindítás esetében a gép elvégzi a kilépés feladatait, de a leállás helyett újra indul, és ismét beléphetünk, és dolgozhatunk. 3. A készenléti állapot egy olyan helyzetet teremt, hogy a gép egy takarékos állapotba kerül, amikor is a programok működése felfüggesztődik, beállítástól függően általában a billentyűk valamelyikének érintésére, vagy az egér megmozdítására megszűnik ez az állapot. Ezt persze gépünkhöz odalépve bárki megteheti, ezért a gép zárolt állapotba kerül, és kéri az azonosítónkat, és a jelszavunkat. Ha ezt helyesen megadjuk, csak akkor folytathatjuk a munkánkat!

3.3.Képernyő

A Windows 95 óta a Microsoft grafikus felületű operációs rendszereket készít. Ez azt a filozófiát követi, hogy a gép mellé ülő ember egy képzeletbeli íróasztalt kap, amit saját elképzeléseinek megfelelően alakíthat, és állíthat be. Ez az alap az egész képernyőn. Az „ asztalon” már alap állapotban vannak kis rajzocskák, amik szintén a grafikus felület jellemzői. Ezek a rajzok az ikonok. A felületen látunk még egy kis nyilat, amit a gép közelében található egér segítségével „mozgathatunk” a képernyőn. Ezért olyan fontos eszköz manapság az egér, mert ennek az eszköznek a segítségével érhetünk el dolgokat az asztalon. Munkánk során a kis nyilat számos más formájú rajzként is láthatjuk, de erről majd később. Az asztal alatt (alap állapotban) egy keskeny csíkot találunk, amin felíratok, jelek is vannak. Ezek közül a Start feliratú gomb, ami nagyon fontos, mert a segítségével nyíló menü sok feladat elvégzésében segít bennünket. Ez a „csík” a tálca nevezetű képernyőrészlet. Az elindított programok itt is látható, és ha több programot is elindítottunk, akkor itt lehet köztük váltani.

Amikor az operációs rendszer segítségével dolgozunk az ikonokra kattintunk, menüpontok között válogatunk, és a grafikus felület ábráit használjuk. Nézzük akkor az elemeket részletesen

8

Szoftver ismeretek


3.3.1.Ikonok: Többféle ikon található az asztalon. Általában az ikonokhoz egy program társul, amit a rajzocska segítségével elindíthatunk. De nem csak rajzból áll az ikon, hanem a rajz alatt magyarázó szöveg is található. Így egész a jel, mert az is előfordulhat, hogy több ugyanolyan rajz látható az asztalon, de a magyarázó szövegben biztosan kell, hogy különbözzenek. Programindító ikon: Az olyan ikonok, amelyek programok indítását végzik. Ezek alap állapotban már az asztalon vannak, és alapvető programok indítását teszik lehetővé.

Parancsikon: Ez egy programra mutat, annak a helyére, és arra a fájlra ami indítja a programot. Mappák elérését is megkönnyítheti egy ilyen ikon. Mi is készíthetünk ilyen ikont a gyakran használt programjaink gyors indítása érdekében.

Dokumentumikonok: segítségével egy eltárolt munkánkra utalhatunk, de nem csak a munkánkra, hanem arra a programra is, amivel készítettük, így az ikon indításakor a készítő program is elindul, és a dokumentumunk is betöltődik. Ez egyszerűvé teszi a dokumentum további szerkesztését. Mappaikon: ilyenek lehetnek még az asztalon, amelyek a rendszeresen használt tárolóinkra utalnak. Ez azért hasznos, mert az ikonra duplán kattintva megnyílik a mappa tartalomjegyzéke, és gyorsan megtalálhatjuk az oda tárolt fájlt.

3.4.Az egér Az egér nyilacskájával nem csak elérhetjük az ikonokat és a menüpontokat, hanem választhatunk is közöttük, és számos más műveletet is elvégezhetünk. Egérműveletek Kattintás: Az egér bal gombját egyszer megnyomjuk, az eredmény hogy az ikon, ami fölött megnyomtuk, kijelölt állapotba kerül. Ez onnan látszik, hogy a rajz, és a szöveg is kékes hátteret kap. A kiválasztás bizonyos művelek előfeltétele. Dupla kattintás: itt is az egér bal gombját használjuk, csak hirtelen egymás után kétszer is megnyomjuk azt. Ennek a műveletnek az eredménye az ikon aktivizálása, ami az ikonhoz kapcsolt program elindítását, vagy a hozzá kapcsolt ablak megnyílását jelenti. Húzás: Ebben az esetben is a bal gombot használjuk, de most a kívánt objektum fölé menve a balgombot folyamatosan nyomjuk, és az egeret mozgatjuk az asztalon, ennek hatására az objektum elmozdul a helyéről. Addig mozog, amíg el nem engedjük a gombot. Ez a művelet ahogy a neve is mutatja a képernyőn található dolgok elmozdítására szolgál. Kattintás a jobb gombbal: a gyorsabb munkát teszi lehetővé, ha használjuk ezt a lehetőséget. Ahogy a neve is jelzi, itt a jobb gombját használjuk az egérnek. A képernyő minden pontján használható ez a művelet, csak azt tapasztalhatjuk, hogy más és más

9

Szoftver ismeretek


eredményt hoz. Mindenképpen egy úgynevezett helyi menü jelenik meg, ami a gyakran végzett tevékenységek listáját jeleníti meg. Ebből lehet választani.

3.5. Műveletek ikonokkal Kijelölés: Az asztalon található ikonokkal sok művelet végezhető. A legáltalánosabb az ikon kijelölése. Ezt azért kell megtennünk, mert a kijelölt ikonnal valamit el akarunk végezni. Az ikon rajza fölé kell vinni az egérkurzor nyilát, és a balgombot az egéren egyszer meg kell nyomni, azaz kattintani kell. Ekkor az ikon rajza, és magyarázó szövege is más színű lesz.

Több ikont is ki lehet egyszerre jelölni. Ezt az úgy nevezett gumikeret használatával oldhatjuk meg. Ekkor az első kijelölendő ikon bal felső sarka közelébe kell vinni, de még az asztal felületén maradjunk. Az egér bal gombját megnyomva és nyomva tartva húzzuk az egeret a kijelölendő ikonok fölött egészen az utolsó kijelölni kívánt ikon jobb alsó sarkáig. Ekkor elengedjük az egér gombját, és a kijelölés megtörténik.

A kijelölt ikonokkal aztán végezhetők a különböző műveletek. Lehetőség van a kijelölt ikont, illetve a hozzá kapcsolódó programot, alkalmazást elindítani. Másolni lehet az ikont, törölni, tulajdonságait megtudni, átnevezni, kivágni. Elmozdítani is lehet az ikonokat, a húzás művelet segítségével. A balgombbal rákattintunk a mozgatni kívánt ikonra, és a bal gombot nem engedjük el, hanem folyamatos nyomás közben mozgatjuk az egeret az asztalon. Ahova helyezni akarjuk, addig mozgatjuk, és ott elengedjük a bal gombot. Ekkor ott marad az új helyen. Több kijelölt ikont hasonló módon lehet elmozgatni. Akkor a már jelzett módon ki kell jelölni az ikonokat a gumikeret használatával. Majd az egyik kijelölt ikonra kell mozgatni az egérnyilat. A balgomb megnyomásával, és nyomva tartásával elmozgatjuk a kívánt helyre az ikonokat.

3.6. Programok indítása: 3.6.1.Kattintás az ikonra: legegyszerűbben az asztalon található ikonok segítségével lehet programot indítani. Ekkor csak a már említett módon kettőt kell kattintani a bal gombbal az indítani kívánt programot jelölő rajzra.

10

Szoftver ismeretek


3.6.2. Programok listájából kiválasztva: Természetesen minden programhoz nem lehet ikont kapcsolni, mert az asztal terjedelme is véges, és persze vannak ritkán használ programok is. Ezeket a programok listájából lehet kiválasztani. Ez a Start feliratú gomb választásával nyílik. A Minden program  kifejezés fölé mozgatva az egeret nyílik egy segédablak, amiben fel vannak sorolva a gépre telepített programok. A listából lehet választani úgy, hogy a program nevére megyünk az egérkurzorral, és a bal gombot a választott program neve fölött egyszer megnyomjuk. 3.6.3. Futtatás: Vannak programok, amelyek a telepítés során nem „iratkoznak” be a programlistába, vagy nem tesznek ikont az asztalra. Ezeket nekünk kell felkeresnünk, és elindítanunk. Ezt a Start menü Futtatás … parancsával tehetjük. Erről majd a későbbiekben lehet olvasni.

3.7. Parancsikon létrehozása: 1. Helyi menü: Az asztal üres területe fölött az egér jobb gombjával kattintunk.

2. Feladat meghatározása: a menüben az Új szót választjuk. A mellette nyíló segédablakban pedig a Parancsikon szót. Mint látható itt sok mást is lehet választani. 3. A program helye: ezután meg kell adnunk a program helyét és indító fájljának nevét, ha ezt nem tudjuk, akkor a Tallózás gomb segít a program felkeresésében. 4. Név megadása: a parancsikonnak mi adhatunk nevet, alaphelyzetben a program neve íródik be. A befejezés gombra kattintva végére érünk a feladatnak.

11

Szoftver ismeretek


5. Parancsikon az asztalon: ha helyesen dolgoztunk, akkor a program ikonja a megadott névvel megjelenik az asztalon. Így már könnyebben lehet indítani.

3.8. Ablak: A grafikus felületű operációs rendszerek a programokat téglalap alakú terület belsejében jelenítik meg. Ezt a képernyőrészt ablaknak nevezzük.

Ez tehát egy olyan terület, ahol megjelenik a program, és tudjuk használni. A Windows erről az ablakról kapta a nevét, hiszen szószerinti fordításban a windows = ablakok. Ablakokban dolgozhatunk, és fontos, hogy megismerjük a részeit. Címsor: Az ablak fontos része a címsor. Itt „bemutatkozik” az a program, ami az ablakban látható, és néhány fontos gomb is látható a sor jobb szélén.

Gombok: Tálcára gomb: ennek a gombnak a segítségével az ablakunkat a tálcára helyezhetjük. Ezt akkor érdemes megtenni, ha a programot éppen nem használjuk, de a későbbiek során még szeretnénk vele dolgozni. Teljes méret: amennyiben az ablak nem az égész képernyőfelületet használja, akkor ennek a gombnak a segítségével felnagyíthatjuk ekkorára. Ez azért lehet fontos, mert így az ablakban látható program jobban látható. Előző méret: amikor az ablak a teljes képernyőfelületet használja, de mi szeretnénk az asztalt is látni, akkor, visszaalakíthatjuk az ablakot, a korábban kialakított méretűre. 12

Szoftver ismeretek


Bezárás: ha befejeztük a munkát az ablakban található programmal, akkor be kell zárni. Ezzel a gombbal tehetjük meg. Megjegyzés: A Windows bezárásakor minden indított programot ki kell kapcsolni, tehát az ablakokat be kell zárni! Menüsor: A sorban látható szavak választási lehetőséget jelentenek. A menüpontok között választhatunk, és így a program működését befolyásolhatjuk, beállíthatjuk. Minden menüponthoz tartoznak úgynevezett almenüpontok, amelyeket a menüpont választása után nézhetünk meg. Ez úgy történik, hogy a menüponthoz mozgatjuk az egérkurzort, és ekkor a menüpont eltérő színű hátteret kap. Ha szeretnénk az almenüpontokat is látni, akkor rá kell az egér balgombjával kattintani, a kiválasztott menüpontra, és ekkor legördül az almenük listája.

Az almenüpontok között szintén az egér segítségével választhatunk.

Eszköztár

A munkánk gyorsabbá, és kényelmesebbé tételéhez készült ez az ablakrészlet. Itt ugyanis azoknak a tevékenységeknek az ikonjai vannak elhelyezve, amiket gyakran szokás az adott programmal csinálni. A rajzocskák egy része szürkés színben jelenhet meg, ez azt jelzi, hogy azokat a tevékenységeket nem érhetjük el adott állapotban. Ez természetesen a munkánk során változhat, és akkor azok is színesben jelenhetnek meg.

13

Szoftver ismeretek


Munkaterület: Az ablak területének nagyobb része, ahol a program megjelenik, és ahol mi is dolgozhatunk segítségével, illetve adatokat jelenít meg. Gördítősáv: Ha az ablak látható területére nem fér az adatok összessége, ami a program működésénél fontos, akkor egy segítség jelenik meg. A sáv két végén nyílhegyek láthatók, amik segítségével, az ablak tartalmát a kívánt irányba mozgathatjuk el. Az irány megadását az egérkurzor segítségével tehetjük egyértelművé. Ha felfelé akarjuk mozdítani az ablak adatait, akkor a felfelé mutató nyílhegyre kell mozgatni a kurzort, és az egér balgombjával kell kattintani. Ha nem elég az elmozdulás mértéke, akkor tovább kell folytatni a kattingatásokat egészen addig, amíg a nem látható terület is megjelenik. Természetesen a mozgás eredményeként az addig láthatók eltünnek. A mozgást finomabbá tehetjük a sáv belsejében látható téglalap segítségével. Ezt csúszkának nevezik. Használata egyszerű, ha már a húzás egérműveletet ismerjük, mert itt azt kell alkalmazni. A csúszkára kell mozgatni az egérkurzort, és a már tanult módon a balgombot megnyomva, és nyomva tartva a kívánt irányba mozgatjuk az egeret. Ha elértük a kívánt célt, akkor elengedjük a bal gombot. Ha nem csak függőlegesen nagyobb a megjelenített területnél az ablak tartalma, akkor az ablak alsó szélén is megjelenik egy gördítősáv. Használata az előzőekben leírtak szerint történik, persze itt az irányok balra, és jobbra.

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Milyen részei vannak az ablaknak? A címsor gombjai mire szolgálnak? Hogyan lehet a menüpontokat használni? Miben segít az eszközsor? Mekkora a munkaterület? Hogy nézhetjük meg az ablakba nem férő információkat?

3.9. Műveletek ablakokkal: Méretezés: Az ablak méretét nem csak a címsor gombjaival változtathatjuk, hanem más módon is. Az ablak szélére mozgatva az egérkurzort megváltozik a formája. Attól függően, hogy melyik szélén tartózkodunk a kurzor két irányba mutató nyilacskává változik.

Az egér balgombját nyomva tartva mozgathatjuk az ablak szélét, és a kívánt méretnél elengedjük a gombot.

14

Szoftver ismeretek


Ha az ablak sarkaihoz mozgatjuk az egérkurzort, akkor a nyilacska szintén kétirányú lesz, de átlós irányba mutat. Ekkor nem csak a vízszintes, vagy függőleges tulajdonságát változtatjuk, hanem egyszerre mindkettőt. Az egérkurzort húzva beállathatjuk a kívánt méretet.

3.10.Munka több ablakkal Egyszerre több ablak is lehet megnyitva az asztal felületén. Annak az ablaknak a címsora amelyikkel dolgozunk élénk színű, alap beállításban kék. Ezt aktuális ablaknak szokás nevezni. Amelyik ablakban éppen nem tevékenykedünk annak a címsora halvány színű lesz. A nyitott ablakok között úgy választhatunk, hogy a használni kívánt ablak területén bárhol kattintunk, és máris az lesz az aktuális ablak. Az is előfordulhat, hogy takarják egymást az ablakok, vagy nem tudunk a másik ablak területére kattintani. Ekkor a tálcán lévő ablakazonosítóra kell kattintanunk, és máris a kiválasztott ablak lesz az aktuális. Még egy lehetőség van az ALT, és a Tab billentyűket együtt lenyomjuk, és ekkor egy kicsi ablakocska jelenik meg a képernyő közepén. Itt láthatók azok a programok amelyek el vannak indítva.

Az Alt billentyűt nyomva tartva, és a Tab billentyűt egyenként nyomogatva végig járhatjuk a listát, és amelyik program ikonján marad a keret arra tudunk átváltani.

3.11. Ablakok fajtái: 3.11.1 Programablak: a területen belül működik a program. A korábban bemutatott jellemzőkkel rendelkezik. Bizonyos programok esetében tartalmazza a dokumentum ablakot is.

15

Szoftver ismeretek


3.11.2.Dokumentumablak: az adott programmal létrehozott dokumentum, objektum látható benne. Nem rendelkezik menüsorral, és itt is csak egy lehet aktív.

Dokumentumablak

3.11.3. Párbeszédablak: munkánk során jelentkeznek ezek az ablakok, mikor valamilyen feladat elvégzéséhez pontosítanunk kell a helyzetet, vagy beállításokat tehetünk meg, esetleg választhatunk lehetőségek közül.

3.11.3.1.Párbeszédablak részei Számos formában, és lehetőséggel jelennek meg a párbeszédablakok. Az adott feladathoz tartozó beállításokat, választási lehetőségeket, és megadandó információkat kérhetnek. Ezek az ablakok nem tehetők a tálcára, nem méretezhetők át, és addig a program nem lép tovább, míg a kért beállításokat pontosításokat nem tesszük meg. Részei: Szövegmező: megadott hosszban szöveget lehet, vagy kell beleírni. Legördülő lista: több választási lehetőség közül választhatunk ennek az eszköznek a segítségével. A lista aktuális elemétől jobbra, a sor végén egy lefelé mutató nyilat láthatunk. A nyílra kattintva nyílik a lehetőségek listája.

Lista: felsorolt lehetőségek között választhatunk itt is. Általában egyet választhatunk a megadottak közül.

16

Szoftver ismeretek


Rádiógomb: lehetőségek közül választhatunk, de csakis egyet. A kis kör belsejébe kell kattintanunk, ha nem az alapbeállítást, hanem a másikat választjuk. Ekkor a kör belsejében megjelenik a kis pötty, ez jelzi a választásunkat.

Kiválasztónégyzet: A lehetőségek közötti választást segíti ez az eszköz is, csak itt több választásunk is lehet. A jelölendő szövegek előtt kis négyzetet láthatunk. Ha mi azt szeretnénk beállítani, akkor a négyzet belsejébe kell mozgatni az egeret, és kattintani kell a balgombbal egyet. Ekkor a kis pipa jelzi, hogy megtörtént a választás.

Léptethető mező: inkább adatok bevitelére, módosítására szolgál. Vagy belekattintunk a számhoz az egérrel, és beírunk egy lehetséges értéket, vagy inkább a szám mögött található le, és felfelé mutató nyilakkal módosítjuk az adatot. Gomb: bizonyos feladatok lezárását jelölik, parancsot hajt végre. Az OK gomb elfogadást jelent, és ezzel a segédablak be is záródik. Míg az „Alkalmaz” gomb a beállítások rögzítését jelenti, és ezután az Ok gombot is meg kell nyomnunk, ha ki akarunk lépni a párbeszédablakból. A Mégsem gomb lehetővé teszi, hogy a megtett változtatások mégsem jussanak érvényre, mert esetleg közben meggondoltuk magunkat. Fülek: az ablakon belül több beállítás is lehetséges, ha túl sok lenne, és ezért nem tudnánk áttekinteni, akkor rendszerezik és az egymáshoz tartozókat, mint egy mappába, egy fülbe helyezik. A fülek között egyszerűen lépegethetünk, a kívánt fülre csak rá kell kattintani, és már nyílik is a hozzá kacsolódó beállítási lehetőségek listája. Egyszerre csak egy fület használhatunk.

1. 2. 3. 4.

Milyen ablakokat ismer? Mire jó a párbeszédablakban a szövegmező? Hogyan lehet használni a rádiógombot? A gombok miért lehetnek fontosak a párbeszédablakban?

17

Szoftver ismeretek


3.12. Tálca Alap állapotban a képernyő alján helyezkedik el. Ezt a húzás műveletével tetszőlegesen megváltoztathatjuk, és a képernyő bármelyik széléhez oda illeszthetjük. A tálca a bekapcsolás után a Start gombot tartalmazza, és néhány fontos információt. A tálca jobb szélén a gép belső órája által mért időt láthatjuk. Ha rámozgunk az egérkurzorral, és várakozunk néhány másodpercet akkor a gép belső dátum adatát is megláthatjuk. Itt jelzi még a gép azt is, hogy milyen billentyűzetkiosztást kezel éppen most. Természetesen ez ma már magyar (HU). Munkánk során ablakokat nyitunk meg és ezeket jelölő kis téglalapok jelennek meg a tálcán. Mint már volt róla szó, akár itt a tálcán is válthatunk, hogy melyik legyen az aktuális ablak. A programot jelölő téglalapra mozgatva az egeret, és jobb gombot nyomva helyi menü jelenik meg, amivel az ablak méretét, és elhelyezkedését befolyásolhatjuk. De akár be is zárhatjuk a „Bezárás” menüpont segítségével. A tálca mérete is változtatható, úgy ahogy azt az ablakok esetében leírtam, tehát a szélére kell mozgatni az egérkurzort, és kétirányú nyíllá alakul. Ekkor a balgomb nyomva tartásával elmozdíthatjuk a szélét. Ilyenkor több program téglalap jelölése is ráfér a tálcára. 3.12.1. Startmenü A tálca „ Start” feliratú gombjára kattintva a bal gombbal, nyílik a menü, aminek segítségével programokat indíthatunk, beállításokat tehetünk meg. Jól láthatóan a menü két oszlopra osztható. A baloldalon látható lista a gyakran használt programok ikonjait tartalmazza. A jobb oldalon az általában használ mappák, és beállítási lehetőségek, parancsok sorakoznak. A listák alatt pedig a kijelentkezés, és leállítás parancsok, amelyekkel kiléphetünk, vagy kikapcsolhatjuk a gépet. A listákban az egér segítségével választhatunk a lehetőségek között. Az adott ikonra, vagy parancsra mozgatva az egérkurzort kijelölté válik , azaz más háttérszínt kap. Amennyiben használni is akarjuk a programot, vagy ki akarjuk adni a parancsot, akkor kattintani kell a kiválasztott elemre. A baloldali listát használva tehát a kedvenc programjainkat, amelyeket gyakran használunk, nem is kell keresgetnünk, hanem az ikonjára kattintva innen indíthatjuk. Nézzük a jobb oldali lista elemi, mit is jelentenek. Ezzel a „Dokumentumok” nevű mappát nyithatjuk meg, amiben szövegeket, képeket, videókat tárolhatunk. A legutóbb használ, vagy készített objektumainkat nézhetjük meg, vagy indíthatjuk hozzá a készítő programot is. Szöveg esetében például elindul a szövegszerkesztő is amivel készítettük az adott dokumentumot. A „Képek” nevű mappa nyílik hatására, amiben rajzokat, fényképeket lehet, és érdemes tárolni. A Zene nevű mappa érhető el így, amiben zenei állományokat

18

Szoftver ismeretek


szokás tárolni. Beállítási lehetőségeket nyit, és információt ad a gépbe épített eszközökről. A parancsra kattintva a következő ablak nyílik:

Láthatóvá válnak a gépbe épített lemezegységek, és ha tartalmaznak lemezt a cserélhető lemezes egységek, akkor innen meg is nézhetjük, milyen mappákat, és fájlokat tartalmaznak. Nagyon egyszerűen, a lemezegységre kattintunk, és máris látjuk tartalomjegyzékét. Információt ad arról, hogy milyen gépekkel vagyunk kapcsolatban, és ott milyen eszközöket, adatokat érünk el. A parancsa kattintva a következő ablak nyílik:

segítségével számos beállítást megtehetünk, és információt is szerezhetünk. Beállíthatjuk a gépet, egyedi felületűvé tehetjük, programokat telepíthetünk, és törölhetünk a parancs segítségével.

19

Szoftver ismeretek


Nyomatót, és faxot telepíthetünk segítségével, illetve a beállításaikat tekinthetjük meg. A hatására nyíló ablak a következő:

Segítséget kaphatunk a program működésével, és beállításával kapcsolatban. A Keresés szó után beírhatunk olyan szót vagy szókapcsolatot amiről szeretnénk segítséget kérni.

Egy ablak nyílik, amelynek segítségével kereshetünk fájlokat, mappákat.

20

Szoftver ismeretek


A programlistában nem szereplő programokat indíthatjuk itt el. A fenti parancsok közül megismerkedünk még néhánnyal a későbbiekben. Most nézzük, hogyan férünk hozzá azokhoz a programokhoz, amiket feltelepítettünk, és a programok listájában szerepel. Ehhez a „ Minden program” parancsot kell használnunk. A parancsot kiválasztva az egérrel, kicsit várakozunk, úgy 2-3 másodpercet, és előbukkan a lista, amiből választhatunk. A listaelemek némelyike mellett nyílhegy jelzi, hogy onnan még további választási lehetőség érhető el. A kiválasztás itt is az egér segítségével történik, majd a bal gombbal kattintva el is indul a program.

1. Mi látható a tálcán alap állapotban? 2. Mi kerülhet a tálcára munkánk során? 3. Milyen feladatokban segít a Start menü?

3.13. Fájlkezelés 3.13.1.Fájl: Az operációs rendszerek a programokat, és adatokat képesek tárolni, és kezelni is. Az adatok és programok csomagokban helyezkednek el. Ezeket a csomagokat fájlnak (file) nevezik. A fájlok tehát az együvé tartozó adatok és utasítások összessége. Programok segítségével mi is készíthetünk fájlt. Az eltárolt, általunk írt szövegek, megrajzolt rajzok, összeállított táblázatok, szerkesztett zenék,….stb mind-mind fájlban vannak. A fájlok tárolásakor az adatcsomag neve is tárolódik, és még néhány fontos információ. Képzeljük el, hogy a számítógép segítségével készítettünk egy szöveget. Természetesen fontos lenne ezt a szöveget eltárolni, hogy később is elő tudjuk venni, hozzáírni, vagy akár még egyszer kinyomtatni. A munkánk végeztével megtehetjük, hogy a program segítségével, amivel írtuk a szöveget, eltároljuk, és az operációs rendszer pedig elrakja az általunk megadott néven. Tehát, ha mi készítjük a fájlt, akkor mi is nevezhetjük el. Ma már szinte korlátok nélkül tehetjük ezt, hiszen használhatók a magyar abc ékezetes betűi is, és 255 jelnyi hosszú lehet a név. Azért nem szoktuk ezt a nagy lehetőséget kihasználni, érdemes rövid, de egyértelmű nevet adni a kész fájlnak. Ha megadtuk a nevét, akkor az operációs rendszer még néhányfontos tulajdonságát tárolja az adatcsomagnak. Mellé íródik még egy érdekes jellemző, amely az adatcsomag jellegére utal, azaz, azoknak akik ismerik ezt a tulajdonságot, segítenek abban, hogy megtudják, milyen adatok vannak a csomagban. Ezt a tulajdonságot kiterjesztésnek nevezik. Általában 3 jelből áll, és ezek a jelek jellemzően betűk, de nem ritka a számokat tartalmazó kiterjesztés sem. Néhány fontos kiterjesztés amit érdemes ismerni:

21

Szoftver ismeretek

név Exe Com Bat Bmp Jpg Gif Htm


jelentés indítható indítható indítható kép, rajz kép, rajz kép, rajz Weblap

név txt doc xls wav mid avi mp3

jelentés szöveg szöveg táblázat hang zene video zene

A név mellett tehát a kiterjesztés is tárolódik az adatcsomag tulajdonságai között. Fontos még egy adatcsomagról azt is tudni, hogy milyen mennyiségű helyet foglal el a számítógép háttértárolóján, röviden mekkora a mérete. Ezt az operációs rendszer kiszámolja, amikor elkészül az adatcsomag, és ezt is rögzíti a tulajdonságok közé. Bájtban számol, és persze, ha nagyobb egységbe át lehet számolni, akkor a gép meg is teszi. A készítés, és a módosítás időpontja is fontos lehet egy fájl esetében, így hát ezt is tárolja az operációs rendszer. Honnan tudja a dátumot, és az időt? Onnan, hogy van benne egy belső óra, amely a dátumokat is tudja kezelni. Jó beállítás esetén tehát a gép „tudja” a pontos dátumot, és az időt. Így mellé illeszti, a már felsorol tulajdonságok mellé, a készítés, vagy módosítás idejét is. A megismert tulajdonságok mind-mind az adatcsomag későbbi megkeresésében is segítenek. Hiszen, ha emlékszünk a nevére, akkor az könnyűvé teszi a megtalálást, de ha csak arra emlékszünk hogy szöveget írtunk akkor a kiterjesztés segít, és ha csak arra emlékszünk, hogy mikor készítettük akkor is megtalálhatjuk a fájlt. Az adatcsomag mérete pedig akkor válik fontossá, ha szeretnénk másik adattárolóra másolni, és tudnunk kell, hogy ráfér-e arra a tárolóra. Egy ismert példa: készítettünk egy rajzot a gépünkön egy rajzoló program segítségével, és szeretnénk ismerősünknek is megmutatni. A program amivel készült a rajz a másik gépen is megvan. Ekkor, ha nincs internet adatátviteli kapcsolatunk az ismerősünkkel, akkor egy adathordozó, adattároló segítségével tudjuk számára eljuttatni. Egy floppy lemezre próbáljuk meg átmásolni, és az ismerősnek a floppyn elvinni a rajzot. Ismerjük a floppy lemez tároló kapacitását, és meg kell néznünk a fájl méretét, ha kisebb a mérete mint a maximális tárolóhely a floppyn, akkor rá tudjuk másolni, ellenkező esetben sajnos nem. Kezelésükről, létrehozásukról a későbbiekbe lehet olvasni.

22

Szoftver ismeretek


3.13.2. Mappa: A fájlok természetesen jobb, ha valamilyen rend alapján vannak elhelyezve a háttértárolón. A rendet mi alakíthatjuk ki. Már a gép alapműködéséhez szükség van a rendezettség valamilyen szintjére, de a továbbiakban, mikor mi készítünk, vagy tárolunk adatot a lemezegységeken, az elhelyezésről nekünk kell gondoskodni. A tároló helyeket mappáknak nevezzük. A mappa jelét a képen láthatjuk, és azt is, hogy a mappa is rendelkezik névvel természetesen, hiszen így tudjuk csak használni. Adatcsomagokat tehetünk a mappákba tehát, de ha tovább akarjuk a rendszerünket pontosítani, akkor újabb mappát, vagy mappákat is helyezhetünk bele. Egymásba ágyazhatók tehát. 3.13.3. Meghajtók A gépben a háttértárakat, amelyeket a fájlok tárolására építenek a számítógépbe, meghajtónak is szokás nevezni. Ezek tehát azok az eszközök amelyek a gép kikapcsolása után is tudják tárolni az adatokat, és programokat. Többféle megjelenésű, és kapacitású is van köztük. A gépekben eltérő számú, és minőségű ilyen berendezéseket tartalmazhatnak. Nézzük a legáltalánosabbakat: A számítógépekben nagyon egyszerű módon az angol abc betűivel jelölik a meghajtókat. A- B: floppy meghajtó egység. C- D: winchester ha két ilyen egység van. Amennyiben csak egy van akkor az C. A többi meghajtó a maradék betűkön osztozik. Egy winchester esetén a CD olvasó az a D betűjelet kapja, ha mégis két belső mágneslemez van a gépben, akkor természetesen az E jelet kapja. A további betűk a hálózaton elérhető lemezegységek azonosítására szolgálnak. 3.13.4. A vágólap Egy tárolóhely, amiben egyszerre csupán egy dolog fér el. A Windows valamennyi programja képes használni. Lehet rajta képet, szöveget, és objektumot is tárolni. Mindig a legutóbb odatett elem lesz rajta. Nem csak tárolni lehet ezen a helyen, hanem a tárolt objektumot le is lehet onnan venni. Ez az az eszköz amit másoláskor, kivágáskor, és beillesztéskor a rendszer használ. Fájlok másolása, mozgatása esetén is ez a segédeszköz adja a lehetőséget.

1. 2. 3. 4. 5.

Mi a fájl? Milyen alapvető tulajdonságai vannak a fájlnak? Mire utal a kiterjesztés? A fájl mérete milyen mértékegységben tárolódik? Miben érdemes tárolni a fájlokat, amelyek együvé tartoznak?

23

Szoftver ismeretek


6. Egymásba ágyazhatók-e a mappák? 7. Az „A” betű milyen lemezegységre utal? 8. Mi a vágólap?

4. Intéző A fájlokkal, és a mappákkal végezhető műveletek megkönnyítésére a Windows Intéző nevű segédprogramot tartalmaz. Ez már a korábbi változatokban is jelen volt.

4.1.Indítása Start menü  Minden program  Kellélek  Windows Intéző. De az XP esetében a Sajátgép elindítása is hasonló eredményt hoz.

4.2.Képernyő

A baloldalon található művelet panel A mappában a kijelölt fájllal végezhető általános műveleteket jeleníti meg, de nem csak láthatók a műveletek, hanem el is végezhetők a menüpontokkal. A képernyő másik képet is mutathat, ha az eszköztár Mappák gombját választva váltunk.

Szerkezeti panel

A műveleteket tartalmazó panel átcserélődik Szerkezeti panelre, ami a mappák keresésekor nagyon hasznos. A mappát minden esetben a jel jelöli. A Szerkezeti panelben, ha a mappa neve előtt jel látható, az azt jelenti, hogy abban a mappában újabb mappa, vagy mappák találhatók, és a jelre kattintva kibontja a teljes

24

Szoftver ismeretek


tartalmat, tehát a belső mappák is láthatók lesznek. Ekkor az előbbi jel jelre változik. Ezt a jelet kattintva bezárja a kibontott mappaszerkezetét. A Listapanel a Szerkezeti panelben választott mappa tartalomjegyzékét jeleníti meg, teljes részletességgel, mappák, ás fájlok. Hogy mappákról, és fájlokról mit látunk azt az eszközsor gombjával határozhatjuk meg. Mint a lefelé mutató nyíl a gomb mellett jelzi egy lista nyílik a gomb választásakor. A listából választva adhatjuk meg, hogy hogyan jelenjen meg a mappa tartalomjegyzéke. A Miniatűrök pontot választva a fájlokhoz kapcsolódó ikonok jelennek meg, és a képeket tartalmazó fájlok tartalmát kis méretben megjeleníti. A Mozaik nézetben a fájlokat és a rájuk jellemző ikonokat láthatjuk az ablakban szabályosan elhelyezve. Az Ikonok változat esetén szintén a fájlra jellemző ikon jelenik meg csak sokkal kisebb méretben, mint az előző változatnál. A Lista menü választásakor még kisebb lesz az ikon, és a név mellett a kiterjesztés is látható bizonyos beállítás esetén. A részletek pont a fájlok ,és mappák részletes tulajdonságait jeleníti meg. Az alapvető tulajdonságok válnak láthatóvá. A név mellett a fájlok esetében a háttértáron elfoglalt hely mérete Kilobyte-ban, a típus tulajdonképpen a kiterjesztés alapján meghatározott adattartalom, a Módosítva pedig a tárolás vagy a legutóbbi módosítás ideje, év, hónap, nap, óra, perc pontossággal. A fájlokkal, és a mappákkal végezhető műveletek első lépése általában a kijelölés. Kijelölés Egyetlen elem kijelölése az egér bal gombjával történik. Több elem kijelölése:  ha egymás mellett (alatt) helyezkednek el akkor az első elemre kattintani kell mint az előző esetben majd a Shift billentyűt nyomva kell tartani, és az utolsó elemre így kattintani. A két szélső elem között az összes kijelölődik  ha egymástól távol helyezkednek a kijelölendő elemek, akkor az első kijelölése után a CTRL billentyűt kell folyamatosan nyomva tartani és a többit kijelölni. Az utolsó kijelölés után el kell engedni a segédbillentyűt.

4.3. Mappaműveletek: 4.3.1.Létrehozása: Mappát viszonylag egyszerűen hozhatunk létre. 1. Ha egy mappán belül akarunk létrehozni egy újabb mappát, akkor abban a mappában kell tartózkodnunk, amelyikbe szeretnénk ezt az újat elhelyezni. 2. A mappa tartalomjegyzékében az egér jobbgombjával kattintunk egyet (helyi menü). 3. A helyi menü Új pontját választjuk, és a mellette nyíló listában a Mappa szót.

25

Szoftver ismeretek


4. Ezután meg kell adnunk a mappa nevét, mert ezt a gép nem tudhatja. Alap állapotban „Új mappa” nevet kap, de máris érdemes nevet adni. Azonnal törölhető a név, és az általunk megadott írható a helyére. A beírt nevet Enterrel zárjuk, és kész is a mappánk. Létezik egy másik módja is a létrehozásnak. Ekkor is abban a mappában kell tartózkodni amelyikben az újat akarjuk elkészíteni. Az ablak amelyben látjuk a mappa tartalomjegyzékét a bal oldalán található egy lista amiben látható az a lehetőség amellyel létrehozhatjuk azt az új mappát. Ezt a pontot választva máris látható a már említett „Új mappa” név, és a név megadása után kész is az új. 4.3.2. Belépés a mappába: A mappa neve fölé vihetjük az egérkurzort, és néhány másodperces várakozás után a mappáról sok információt tudhatunk meg. A méretét, a benne találhatók mappákból, és állományokból egy részlet. A belépés a dupla kattintással történik. A mappa jele fölött kétszer megnyomjuk a bal gombot az egéren. Ennek hatására belépünk a mappába, és láthatóvá válik a tartalma. A benne elhelyezett mappák, és a fájlok tekinthetők meg. 4.3.3. Kilépés a mappából: A mappa tartalomjegyzékét megjelenítő ablakban található egy eszközsor, és annak segítségével könnyedén kiléphetünk. Az egyik lehetőség a korábbi szintre visz fel bennünket a mappák szerkezetében.

gomb használata. Ez a

A másik a gomb amely a korábban látogatott területre visz bennünket. A végeredmény mindkét esetben azonos. Mégis van egy apró különbség, a „Vissza” feliratú gomb használata esetén a gomb jobb szélén látható nyíl egy lenyíló listát takar, amely korábban látogatott mappákhoz való visszatérést segíti. 4.3.4. Mappa, fájl átnevezése Előfordulhat, hogy munkánk során a mappa jellege megváltozik, így a neve sem biztos, hogy megfelelő. Ilyenkor van értelme a mappa átnevezésének. Több módja is van ennek. Az egyik, hogy az intézőt, vagy a sajátgépet elindítva kiválasztjuk az átnevezni kívánt mappát, és ezután a mappa neve fölött a jobb gombbal kattintva a helyi menüben az átnevezés pontot választjuk. A választásunk után lehetőség nyílik a korábbi név kitörlésére, és új név megadására. Ahogy megkezdjük az új név beírását törlődik a korábbi név. A beírást az „Enter” ütésével lehet befejezni. Hasonlóan kell eljárni a fájl esetében is.

26

Szoftver ismeretek

összeállította: Balogh László Endre A másik lehetőség, hogy az intézőben, vagy a sajátgépben a baloldalon található menüpontok közül kiválasztjuk „A mappa átnevezése” pontot és ezt követően a már korábban leírt módon megadjuk az új nevet. A fájl esetében hasonló az eljárás

4.3.5.Mappa, fájl áthelyezése Szintén a munkánk során előforduló helyzet, hogy a mappa amiben a fájljainkat tároljuk, már nem megfelelő helyen, nem abban a mappában, vagy nem azon a meghajtón van. Ekkor lehet használni azt a lehetőséget amit az áthelyezés jelent. Fontos, hogy az áthelyezés során csak az új helyen lesz fellelhető a mappa a fáljaival együtt, és ahonnan áthelyeztük onnan eltűnik. Tehát nem fog többször is helyet foglalni a tároló helyen. Az áthelyezés első lépése természetesen a kijelölés, amelyik mappát át szeretnénk helyezni, azt a bal egérgomb segítségével kijelöljük. Majd a baloldali menüben kiválasztjuk a szükséges menüpontot. Természetesen meg kell adnunk a gépnek, hogy hova szeretnénk áthelyezni. Ez a menüpont kiválasztása után történik. A megnyíló segédablakban pontosan meghatározhatjuk, melyik lemezegység, melyik mappájába helyeződjön át a kiválasztott mappánk. Miután megadjuk a helyet az ablak alsó részében előtűnik színes kerettel az „Áthelyezés” gomb és azt kiválasztva, azaz a bal gombbal rákattintva, megtörténik a mappa áthelyezése, és persze a benne levő fájlok is átkerülnek az új helyre. Fájl hasonlóan helyezhető át. 4.3.6.Mappa, fájl másolása Az is előfordulhat, hogy szükség van a mappára, és a tartalmára akár több példányban is. Ekkor választhatjuk a másolás lehetőségét. Szintén a kijelöléssel kezdve a műveletet a baloldali menüben a „ Mappa másolása” parancsot választjuk. Az előzőekhez hasonlóan nyílik egy segédablak amiben megadhatjuk, hogy hova szeretnénk másolni. Miután megadtuk a helyet az ablak alsó részében a „Másolás” szót válasszuk, és megtörténik a művelet. Fájl esetében is hasonlóan történik mindez.

4.3.7.Mappa, fájl törlése Mint a korábbi művelet ez is a kijelöléssel kezdődik. Meg kell a gépnek „mondani” melyik mappát, vagy fájlt szeretnénk törölni. Legegyszerűbben az egér bal gombjával kattintunk egyet a kívánt objektumon. Ezután szintén több lehetőség között választhatunk. Az egyik a már ismert baloldali menü amiben a lista

27

Szoftver ismeretek


alján látható a „Mappa törlése” parancs. Ezt választva törlődik a mappa. A másik lehetőség a helyi menü használata. Ekkor is a kijelölt mappa, vagy fájl neve fölött a kijelölés után, a jobb gombbal is kattintunk. A felbukkanó menüben a „ Törlés” szót választva hasonló eredményt érünk el, mint a fentiekben leírt művelet végén. Fontos, hogy a törlés során nem azonnal tűnik el a háttértárolóról a mappa, vagy fájl, hanem csak megjelöli az operációs rendszer, hogy nincs rá szükség, és elhelyezi a Lomtár nevű helyre, és ha a felhasználó úgy gondolja, akkor onnan ki is „dobhatja”. A törlés tehát nem végleges. Fontos tehát, hogy a törölt állományok, és fájlok még visszaállíthatók. Ezt úgy tehetjük meg, hogy az asztal felületén a Lomtár ikonjára duplán kattintunk. Nyílik egy már ismerős ablak. Ebben az ablakban láthatjuk, hogy van-e a lomtárba helyezve mappa, vagy állomány. Ha igen, akkor lehetőség van az ott található fájllal, vagy mappával, vagy esetleg több objektummal műveleteket végezni.

Két fontos művelet van, amit itt érdemes megemlíteni. 1. A fájl, vagy mappa törlése végleg. Ezt a fáljra, vagy mappára jobb gombbal kattintva, a helyi menüben is megtehetjük, de a baloldali menüben is látható ez a lehetőség a „Lomtár kiürítése” parancs. 2. A fájl, vagy mappa visszaállítása az eredeti helyére. Itt is a két lehetőség között kell választanunk, vagy a helyi menüben a „Visszaállítás” parancsot választjuk, vagy pedig a balmenüben az ”Ennek az elemnek a helyreállítása” parancsot. Mindkét esetben a kiválasztott fájl, vagy mappa az eredeti helyére visszakerül, és ezzel kikerül a lomtárból.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Hozzon létre egy mappát! Nevezze át a létrehozott mappát! Másoljon fájlokat az új mappába! Nevezze át az új mappába másolt fájlokat! Törölje a fájlokat az új mappából! Törölje az új mappát is! Állítsa helyre a törlés után a fájlokat, és a mappát!

5. Alapvető beállítások 5.1.Adatok a gépről A gép, amely mellé ülünk, nem mindig ismerős, és bizonyos programok telepítése, használata, esetén jó tudni azt, hogy a gép, amit használunk, milyen teljesítményű, milyen beépített eszközökkel rendelkezik. Természetesen kérhetünk adatokat a gépről. Start menü

28

Szoftver ismeretek


Vezérlőpult ablak menüpont választása. Ekkor nyílik egy segédablak, amiben rengeteg információ található a gépről. Az ablak alap beállításában látható, a gépen található operációs rendszer pontos megnevezése. Az rendszer jogos használójának neve, cége és azonosító kódja. A számítógép néhány alap adata: a processzor neve, és sebessége, a memória mérete. A füleket választva további információk nyerhetők a géppel kapcsolatban, illetve beállításokat is megtehetünk.

5.2.Asztal beállítása: Legegyszerűbben az asztal helyi menüjével lehet beállítani a látható tulajdonságokat. Ez az XP, a korábbi programoktól „örökölte”, hiszen az egyedivé tétel, már a korábbi verziókban is benne volt. Minden felhasználó kialakíthat egy sajátos felületet, és aztán azt használhatja. Az asztal számos tulajdonsága beállítható így. Tehát az asztal olyan területén, ahol nincs ikon az egér jobb gombjával előhozzuk a helyi menüt. A menü legalsó pontja az ami segít bennünket a beállításban. A „Tulajdonságok” parancsot kell tehát választani. A szokásos módon egy segédablak fog megjelenni, aminek a segítségével a beállításokat megtehetjük. 1. téma beállítása. A képernyő felülete, és a képernyőn történő változásokhoz kapcsolódó jelenségek össze vannak foglalva úgynevezett témákba. Vannak az operációs rendszerbe beépített beállítás együttesek, és persze ahogyan ez ma már természetes az Internetről is le lehet tölteni ilyeneket. A fül használatával tehát a témák között választhatunk.

2. Az asztal felületének beállítása. Alap állapotban az asztal felületén egy kép szerepel, ezt változtathatjuk meg szintén a beépített lehetőségek közül választva, vagy saját magunk által készített, vagy az Internetről letöltött képpel. A beépített képeket a „Háttér” szó alatt látható listából választhatjuk ki. A nem látható lehetőségeket a gördítő sáv használatával hozhatjuk látható helyzetbe. Ha nem ebből a listából szeretnénk választani, hanem más mappákban tárol saját, vagy letöltött képet szeretnénk elhelyezni az asztalon, akkor a „Tallózás” gombot kell választani. Meg kell keresni a nyíló ablakban a mappát , amiben a kép van, és a fájlt, ami a képet tartalmazza. A fájl nevére duplán kattintva máris a korábbi ablakba térhetünk vissza és ott láthatjuk a képernyőt tartalmazó rajzban a kiválasztott képet. Előfordulhat, hogy a kép kicsi, vagy túl nagy, esetleg más módon szeretnénk elhelyezni. Erre 29

Szoftver ismeretek


is van mód a „Pozíció” lenyíló listájában választhatunk az elhelyezés módjáról: „Középen”, „Mozaik”, „Nyújtás” szavak jelzik a lehetőségeket! A „Szín” listát használva az asztal színét adhatjuk meg. Ennek akkor lehet értelme, ha a héttérként elhelyezett kép nem fedi le az egész asztalt. Alapszínek vannak, és lehet egyedi színt is kikeverni, tehát nem szükséges a megadott színeket használni. A gomb használatával az asztal különböző alkotó elemei változtathatók meg. Választásakor egy másik ablak nyílik, ahol megtörténhet a beállítás. Az „Asztali ikonok” pont alatt a jelölőnégyzettel megadhatjuk, hogy milyen ikonok jelenjenek meg alaphelyzetben az asztalon. Amelyik neve elé teszünk egy pipát, az fog megjelenni. Az ablak középső részében megtehetjük azt is, hogy a listából kiválasztott programhoz másik ikont rendeljünk. A listából tehát első lépésben ki kell választani azt a programot aminek az ikonját változtatni akarjuk, majd az „Ikoncsere” gombot választva a segédablakban kiválaszthatjuk az új ikont. Abban az esetben, ha vissza szeretnénk állítani az alap helyzetet, akkor az „Alapértelmezett” gombot kell használni. Még ebben az ablakban lehet karbantartani az asztalt is. A karbantartás leginkább a nem használt asztali elemeket lehet egy mappába elhelyeztetni. Ezt a folyamatot automatikussá tehetjük a pipa elhelyezésével a 60 naponkénti karbantartásra utaló mondat előtt. Ha ezt azonnal el akarjuk végezni akkor a „Karbantartás most” gombot kell választani. A beállítások megtétele után az OK gombbal véglegesíthetjük a beállítást. Ekkor visszatér a gép a korábbi ablakba. Mindent beállítva az „ Alkalmaz” gombot kell használni, hogy a beállított tulajdonságok érvényre jussanak. Ha mégis meggondoltuk magunkat, akkor a „Mégsem” gombot használjuk. 3. Képernyőkímélő beállítása. A képernyő, ha sokáig ugyanaz a szöveg vagy kép jelenik meg rajta megrongálódhat, mert a kép a monitoron apró pontokból áll össze, és ha mindig ugyanazok a pontok vannak „bekapcsolt” állapotban, és ugyanazon színnel, akkor a képpont A felületre amin megjelenik, mintegy „ráég”. Ez azt jelenti, hogy a pontocska mindig látható lesz, és a képek váltakozásakor ez nagyon zavaró lehet. Ezért találták ki a képernyőkímélőket, hogy ez a probléma ne forduljon elő. Beállítható a képernyőkímélő fajtája. Ezt a „Képernyőkímélő” szó alatt található lenyíló listából választhatjuk ki. A mellette található „Beállítások” gombot választva tovább finomíthatjuk a választott kímélő tulajdonságait: a mozgás sebességét, a megjelenő alakzatok színét, darabszámát,….stb. állíthatjuk. A „Villámnézet gomb segítségével megnézhetjük, hogy a beállítások megfelelnek-e nekünk. Fontos a várakozási időt is beállítani. Mit is jelent ez? Azt, hogy ha a gép billentyűjéhez, vagy az egérhez, ha a megadott időn túl nem érünk, azaz nem használjuk, akkor elindul a kímélő program. Perc pontossággal állíthatjuk be ezt. Az energiaellátás beállítása is lehetővé válik itt a képernyőre vonatkozóan. Az újabb gépek már lehetőségként felajánlják, hogy bizonyos idő elteltével, ami használat nélkül múlik el, kikapcsolja a monitort. Persze ez nem teljes kikapcsolás, hanem csak áram takarékosság. Tehát

30

Szoftver ismeretek


ha visszatérünk a géphez és megérintjük a billentyűzetet, akkor minden az eredeti szerint visszaáll, és a képernyő „bekapcsol” és a legutóbbi állapot megjelenik a képernyőn. 4. Megjelenítés. Az ablakok, gombok, menük, és más, az asztalon megjelenő objektumok tulajdonságainak beállítási lehetősége ez. Az „Ablakok és gombok” listát lenyitva beállított stílusú lehetőség között választhatunk. A „Színséma” listája pedig szintén választható beállításokat találunk. Az XP stílus nem sok színsémát tartalmaz, de a „Klasszikus Windowsstílus” sok-sok érdekes színezést ajánl fel. A „Betűméret” lista, mint ahogy a neve is jelzi a megjelenő szöveges információ méretét befolyásolja. Három lehetőség közül választhatunk: „Normál”, „Nagy betűk”, „Nagyon nagy betűkészlet”. 5. Beállítások. Itt lehetőség van a képernyő tulajdonságai közül, a képernyőfelbontást, és a színmélységet beállítani. A Képernyőt ábrázoló rajz alatt kiíródik, hogy Milyen monitor van a géphez kapcsolva, és milyen videóvezérlő kártya van beépítve a gépbe. Állítani a felbontást tudjuk az elhúzható csúszka segítségével. Manapság legalább a 800x600-as felbontás javasolt, de a modern monitorok, és vezérlőkártyák már sokkal finomabb felbontást is képesek kezelni. A színmélység is fontos tulajdonsága a megjelenítésnek, a képernyőn keletkező képen a színek száma adható itt meg. Minél nagyobb ez a szám annál több szín jelenik meg, bár ez egy szint fölött az emberi szem számára nem igazán látható. A felbontások jellemzése: 8 bit 16 bit 24 bit 32 bit

256 szín kb. 65 ezer szín ( High Color) kb. 16 millió szín ( True Color ) kb. 4 milliárd szín ( True Color )

1. Állítson be egy tetszőleges mintát, és tapétát a képernyőn! 2. Állítson be egy képernyőkímélőt, ami 10 perc után bekapcsol! 3. Használja a legjobb felbontást, és színmélységet a monitoron+

5.3.Dátum és idő beállítás Start menü vezérlőpult parancs, a nyíló ablakban a választása. A másik ablakban a „A dátum és az idő módosítása” parancs kiválasztása. Segédablak nyílik: A dátumot év, hónap nap pontossággal a segédeszközök használatával megadhatjuk, módosíthatjuk. A pontos időt, pedig a mutatós óra alatt az időt tartalmazó részben állíthatjuk, mégpedig úgy, hogy a módosítani kívánt időadatra kattintunk, mintegy kiválasztva azt. Majd a jobb oldalon található léptető nyilak segítségével módosítjuk a választott időt majd az ablak jobb alsó sarkában az „Alkalmaz” gombot választjuk.

31

Szoftver ismeretek


Számok, dátum, és időformátum változtatás Start

menü

Vezérlőpult

parancs választása. Ezután a pont kiválasztása. Nyílik a segédablak, ahol a nyelv beállításával máris kapunk egy alap helyzetet, de ezt természetesen felül is lehet írni. Ezt a „Testreszabás” gombbal tehetjük meg. A listában látható valamennyi formátumot egyedivé is tehetjük. A segédablakban pontosíthatjuk azt, hogy mi legyen a tizedesjegyek elválasztója, hány tizedesjegy pontosságú legyen a kijelzés, legyen-e és mi az ezreseket elválasztó jel. A számjegyek legyenek-e csoportosítva, a negatív számok hogyan legyenek megjelenítve……..,stb. A testreszabás lehetőségében további beállítások is találhatók. A pénznem, és a pénzformátum megjelenítése is változtatható, valamint az idő, és dátum megjelenítése is. Azért az ország nyelvét, ha kiválasztjuk ahol dolgozunk, a többi adat helyesen alakul át, azaz nem sok pontosítás kell megtennünk.

5.4.Tálca és Start menü beállítása Legegyszerűbben a tálca üres területére kattintva a helyi menü segítségével lehet a tárcát, és a Start menüt beállítani. A megnyíló ablakban megtehetjük a beállításokat. A Tálca zárolása bekapcsolása azt jelenti, hogy az adott helyről nem mozdítható el a tálca. A Tálca automatikus elrejtése megjelölése azt jelenti, hogy ha nem szükséges a Tálca akkor eltűnik, mindezt automatikusan teszi. Ha szükségessé válik, akkor a helyének közelébe visszük az egérkurzort, és megjelenik. A Tálca legyen mindig látható a többi ablak előtt, jól érthető módon az előző ellentéte, tehát minden helyzetben az ablakok takarása nélkül legyen látható a Tálca. Hasonló gombok csoportosítása a Tálcán, ez azt jelenti, hogy egy gombba teszi, vagy egymás mellé csoportosítja azokat az ikonokat amelyke egy programhoz tartoznak. A gyorsindítás megjelenítése beállítása, azt eredményezi, hogy a Tálcán megjelenik egy ikonsor, aminek a segítségével programokat indíthatunk el. Ez az ikonsor szerkeszthető, módosítható. Beállítható még, hogy a Tálcán látható legyen-e az óra, és az éppen nem használt ikonok el legyenek-e rejtve.

32

Szoftver ismeretek


1. Állítsa be úgy a tálcát, hogy mindig legyen látható!

5.5. Startmenü beállítása. Lehetőség van az XP által kicsit megváltoztatott Startmenüt meghagyni, vagy a korábban megismert klasszikus menüt választani. Ez utóbbit azért érdemes megtenni, mert akkor lehetőség nyílik a Start menü bővítésére, vagy éppen onnan programok törlésére. Hogyan lehet programot hozzáadni a Start menühöz? A Klasszikus Start menüt kell választani, és a mellette levő Testreszabás gombot. A segédablakban a Hozzáadás parancsot választva. Ekkor meg kell adnunk a program, vagy mappa helyét, amiben a Tallózás gomb segítségünkre van. Végig lépegetve, amit a program ad ablakokat elkészül a hivatkozás a programra, vagy mappára, ami a Start menüben meg fog jelenni. Hogyan törölhetünk fájlt, vagy mappát a Start menüből? Legegyszerűbben úgy hogy kinyitjuk a Start menüt a jobb egérgombbal rákattintunk törölni kívánt elemre, és a helyi menüből a Törlés parancsot választjuk. Megtehető mindez a fenti segédablak segítségével is. Ott az Eltávolítás gombot kell választani. Meg kell természetesen adnunk, hogy melyik listaelemet szeretnénk törölni.

33

Programok csoportosítása:... 3

Recommend Documents