ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék / MTA Judaisztikai Kutatóközpont 2005/06, II. (tavaszi) félév ASN-162/a, HBN-032 Komoróczy Géza
Az ókori Kelet története: Izráel kezdetei péntek 14–15:30 Kecskeméti utca 10–12, III. 319
Program Az ókori Izráel (Jiszraél) / Júda–Izráel a szemünk előtt alakult ki az i. e. 2. évezred utolsó századaiban, és jelent meg a térség nagy múltra visszatekintő, részben nagyhatalmi státusú államai között (Egyiptom, hettiták, föniciai városok, távolabbról Mezopotámia államai). Valóban “a szemünk előtt”: pedig tulajdonképpen minden kortársi dokumentáció nélkül. Az izraeli régészek új ásatásai és terep-kutatásai, a bibliai hagyomány kritikai elemzése, társadalomtörténeti modellek segítségével az i. e. IX. századot megelőző folyamat – jellegzetes ún. szekundér állam-keletkezés – azonban feltárható / rekonstruálható. Ez a vizsgálódás a mikro-történelem sajátos változata lehet. Az óra előadásokat jelent. Bizonyos szeminárium-szerű munkát azonban elvárok minden hallgatótól. 1) A folyamatos tanulást és felkészülést a kijelölt könyvekből és térképen. 2) A témánként / óránként megadott írott források figyelmes elolvasását (tanulmányozását) még a megjelölt óra előtt. 3) Részvételt a zárthelyi dolgozatokon a félév közben, és az otthoni dolgozat határidőre elkészítését. Az ókori Kelet történetének ehhez a sávjához háttér-tudásként elengedhetetlen a többi ókori keleti állam i. e. 2–1. évezredi történelmének ismerete; a jelen előadásnak azonban ez közvetlenül nem lesz a tárgya. A megkívánt háttér-tudás szerves része az ókori történelem időszámítási és kronológiai ismeretanyaga. (Erről a tartalmi tájékoztatót lásd alább.) A dolgozatok időpontját az első órán kitűzzük. Vizsgajegy a dolgozatok összesített pontszáma alapján. Az elmulasztott dolgozatok nem pótolhatók.
NB: Első előadás: 2006. február 24 (péntek) Tananyag T a n k ö n y v k é n t
h a s z n á l h a t ó :
Amélie Kuhrt, Az ókori Közel-Kelet (Budapest: Pázmány Péter Katholikus Egyetem, 2005) John Bright, Izráel története (Budapest: Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1977) (és későbbi kiadások) J. Alberto Soggin, Bevezetés az Ószövetségbe (Budapest: A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 1999), p. 499 skk.: “Függelék”, kül. no. 1.3 (Mesa), 1.11 (Deir Alla: Bileám)
Új történeti összefoglalásokhoz lásd a tanszéki honlapon (www.hebraisztika.hu) / Könyvtár / Polcrend böngésző / 61.2.1. T é r k é p e k :
Yohanan Aharoni & Michael Avi-Yonah, The Macmillan Bible Atlas (New York – London: Macmillan, 1977) / Bibliai atlasz (Jerusalem: Carta – Budapest: Szent Pál Akadémia, 1999) (a bibliai eseményekhez jelenleg a legjobb történelmi atlasz)
1
Michael Roaf, A mezopotámiai világ atlasza (Az ókori Mezopotámia, Anatólia, Irán, Palesztina és Szíria) (Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub, 1998) J. Baines & J. Málek, Az ókori Egyiptom atlasza (Budapest: Helikon, 1992) John Rogerson, A bibliai világ atlasza (Budapest: Helikon, “1994”) S z ö v e g g y ű j t e m é n y e k :
ÓKTCh = Harmatta János, szerk., Ókori keleti történeti chrestomathia (Budapest: Osiris Kiadó, 20032) (az előírt szövegekre fejezetszámok szerint utalok) (NB: használhatók a korábbi kiadások is) E l t e r j e d t e b b
1
( h a s z n á l h a t ó )
m a g y a r
B i b l i a - f o r d í t á s o k :
1) IMIT (1897–1906) / és új, kétnyelvű kiadásai (Makkabi) 2) Károlyi Gáspár (Vizsolyi Biblia, 1590) / XX. századi reviziói (Brit és Külföldi Bibliatársulat / Bibliatanácsok világszövetsége stb., számos lenyomatban) (az archaikus nyelvezet miatt óvatosan használandó) 3) Káldi György (1626) / Aistleitner József, et al. reviziója (Szent István-Társulat) (1932) 4) Szent István Társulat (1973) 5) Magyar Bibliatanács / Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya (1975) / reviziója (Magyar Bibliatársulat / Magyarországi Református Egyház Kálvin János kiadója, 1994) 6) Szent Jeromos Bibliatársulat (1997) 7) CE Koinónia Kiadó – Erdélyi Református Egyházkerület (Kolozsvár, 2002) (Kecskeméthy István igen figyelemre méltó “új” fordításának, 1935!, első kiadása) R é g é s z e t i
s z a k i r o d a l o m :
Lásd a tanszéki honlapon (www.hebraisztika.hu) / Könyvtár / Polcrend böngésző / 67.
Témák, feldolgozandó források
1. Az államszervezet tipusai az ókori Keleten az i. e. 2/1. évezred fordulóján; városállam, tartomány, nomosz, törzs Feldolgozásra: Sámuel I. k., 8
Terület-/nép-/törzs-/életmód-nevek / ~-elnevezések Elő-Ázsia nyugati térségében: Retenu, ‘MU (Amu), Huru, Kena‘an (Kanaán) / Kinahhu / Kinanu, Amurrú, Arám / Aramu, Szé‘ir, Edom, Moáb, Jiszraél, saszú, szutú stb. Feldolgozásra: ÓKTCh IV/3
2.
Kanaán az Amárna-korban és az i. e. 2. évezred végén: kanaáni városok. Jeruzsálem / Ur(u)-szalimu / Jebúz. Kanaáni népnevek a Bibliában: girgasi, hitti, hivvi, hori, jebúzi, kadmoni, kéni, kenizzi, perizi, refáim (Gen. 15,19 skk.). Egyiptom Palesztinában a XIX–XX. dinasztia idején Feldolgozásra: ÓKTCh IV/5 (Büblosz), IV/6 (Amurrú)
3.
Habiruk, arámiak, tengeri népek, filiszteusok. – Életformák: földművelés, legelőváltó állattartás (transzhumantáció), kereskedés (kereskedők). – Életformák: város, szántóföld, sztyeppe / sivatag. – Szolgálatban / szabadon (akk. hupsu / héb. hofsi) Feldolgozásra: Gen. 14,13 (Avrám ha-ivri); Deut. 26,5 (arammi ovéd). – Gen. 34 (Dina). – Sámuel I. k., 27; 29 (Dávid mint filiszteus vazallus)
4. Merneptah, “Izráel-sztélé”: az Izráel név első előfordulása Feldolgozásra: ÓKTCh II/20.– Merneptah > mé neptóah2 1 2
Tanácsos legalább két fordítás összehasonlító használata. Jos. 15,9; 18,15.
2
5.
Őstörténeti hagyományok: a patriarchák vándorlásai, exodus. A héber nyelv kialakulása mint történeti jelenség. A Bileám-hagyomány Feldolgozásra: Patriarchák: Gen. 11,26-32; Gen. 12–14; Gen. 20; Ex. 2; Ex. 4; Ex. 12,3451; Ex. 14–15. – Bileám: Num. 22–24
6. Településtörténetből családfa: Izráel 12 törzse. – Alkalmi társulások (Debóra stb.). – Az izráeli amphiktyonia problémája Feldolgozásra: Jákob családja / a 12 törzs: Gen. 49; Deut. 33. – Debóra éneke: Bírák k., 4–5
7. A megszilárdult Izrael és szomszédai. Moáb; “Dávid háza” egy arámi (Tel Dan, Izrael) feliratban; a filiszteus pentapolisz Feldolgozásra: Mesa felirata: ÓKTCh VI/5; a párhuzamos bibliai elbeszélés: Kir. II. k., 3. – A Tel Dan-i felirathoz: Kir. II. k., 10 (Jéhu puccsa)
Időszámítási rendszerek (ókor) a )
A l a p f o g a l m a k
Hét, hónap, év fogalma Napéjegyenlőség, napforduló fogalma Szökőhónap – szökőév – szökőnap – intercalatio – epagomenon (többes számban: epagomena) fogalma Évtized, évszázad, évezred fogalma / tartama – az n-es évek fogalma aetas, jubileum, saeculum, millennium Az éra fogalma (k.-lat. aera < aes, aeris, ‘érc’, ‘érték’, ‘összeg’ stb.) / gör. epokha A mozgó ünnep fogalma Az ún. húsvét-vita a keresztény egyházban3 Elemi időtartam-számítások (átlépés az i. e. – i. sz. határon is) b )
R e n d s z e r e k
Lunáris, szoláris, luni-szoláris naptárak 8 éves naptári ciklus (oktaetérisz); szökőéveinek száma (3) 19 éves naptári ciklus (enneakaidekaetérisz / Metón ciklusa); szökőéveinek száma (7) Olympiai éra: Olympia, olympia, olympiasz, az évek számítása A. U. C. Szeleukida éra / Aera Seleucidarum (Szíriában: őszi, Babylóniában: tavaszi évkezdet) (“görögök időszámítása”) Arszakida éra Szóthisz-periódus4 3 A húsvét időpontjának kijelölése körüli vita a keresztény egyházban. Az egyik fél ugyanabban az időpontban akarta megünnepelni a húsvétot, amikor a zsidó peszah van (niszan 14/15) (quartodecimanes, ‘tizennegyedikiek’), és amikor az első századokban tartották, a másik fél ettől eltérően a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő vasárnap (a keresztény hagyomány szerint ez a feltámadás vasárnapja); Constantinus császár a vasárnap mellett döntött (i. sz. 325), és ezzel a keresztény ünnepet, amely kétségen kívül a peszah-ban gyökerezik, elszakította a zsidó hagyománytól. 4 Az egyiptomi történelemben bizonyos jelentősége van az úgynevezett Szóthiszdátumoknak. A kifejezés a Szóthisz (Sirius) héliakus felkelésének időpontját jelenti, az egyiptomi polgári naptár szerint. A csillag első láthatósága évente mintegy ¼ napot késik, és eszerint 1460 julianusi évenként esik pontosan ugyanarra a napra. Az egyiptomi Szóthiszdátumok könnyen átszámolhatók a ma használatos naptári rendszerbe. A csillag héliakus felkelését Censorinus szerint i. sz. 139. július 20/21-én, szövegének óvatosabb mai értelmezésben valamikor i. sz. 136–139 figyelték meg. Különböző módosító tényezőket
3
indictio Dionysius Exiguus (470 k.–550 k.) i. e. (“időszámításunk kezdete előtt”) / B.C.E. (angol “before the common era” / Kr. e. (értsd: Krisztus sz. / születése előtt) (de NB: ez a zsidó történelem összefüggéseiben nem használatos), illetve i. sz. (“időszámításunk szerint”) / C.E. (angol “of the common era”) / A.D. (lat. anno Domini) / Kr. u. (értsd: Kr. sz. / születése után) (de NB: ez a zsidó történelem összefüggéseiben szintén nem használatos) – NB: ha az A.D. jelölést használjuk, ez mindig az évszám előtt írandó; az angol B.C.E. és C.E. mindig az évszám után NB: a jelen előadásokon és azokkal összefüggésben az i. e. / i. sz. megjelölés használata kívánatos (angolul: B.C.E. / C.E.)
Zsidó világteremtési éra (és “a kis / rövid időszámítás szerint”, még ha csak az 5. évezredben használatos is): לפרט קטן, olvasd li-frat katan / lat. ad supputationem minorem / supputationis minoris II. Hillél patriarcha naptári reformja (i. sz. 358) indictio hidzsra c )
Á t s z á m í t á s o k
a
k ü l ö n b ö z ő
é r á k
k ö z ö t t
Ol. ↔ A.U.C. Ol. ↔ zsidó világteremtési éra A.U.C. ↔ AeSel. A.U.C. ↔ zsidó világteremtési éra AeSel. ↔ A.U.C. AeSel. ↔ Ol. AeSel. ↔ zsidó világteremtési éra i. e. ↔ Ol. / A.U.C. / AeSel. i. sz. ↔ Ol. / A.U.C. / AeSel. d )
E l e m i
i r o d a l o m
a
k r o n o l ó g i a i
r e n d s z e r e k
i s m e r e t é h e z
Hahn István, Naptári rendszerek és időszámítás (19832, és újabb kiadásai, legutóbb: Budapest: Filum, 1998) (mint tankönyv) Elias J. Bickerman, Chronology of the Ancient World (London: Thames and Hudson, 19802) Szentpétery Imre, A kronológia kézikönyve (Tudománytár) (reprint: Budapest: Könyvértékesítő Vállalat, 1985) (alapvetően a középkorra vonatkozik, de igen precizen összefoglalja az általános ismereteket is) Schalk Gyula, Naptártörténeti kislexikon. Naptártörténet és kronológia (Budapest: Fiesta– Saxum, 1999) (NB: sok olyasmi van benne, ami a többi megjelölt könyvben nincs, de egykét bizarr közlés is) A. Leo Oppenheim, Az ókori Mezopotámia. Egy holt civilizáció portréja (Budapest: Gondolat, 1982), 411 skk. (kronológiai táblázatok, királyok uralkodása stb. Mezopotámia történetéhez az ókor végéig; párthus, Szászánida királylisták is)
figyelembe véve, az előző Szóthisz-periódusok kezdete i. e. 1318/1312, illetve 2773/2766 lehetett. Sajnos, egyiptomi szövegekben csak kevés számú Szóthisz-dátum maradt fenn. Ezek nagyobbrészt a középbirodalom korát érintik, ennélfogva az i. e. 2. évezred egyiptomi kronológiája legalább közvetve hozzákapcsolható a Szóthisz-dátumokhoz, és ez a számos szinkronizmus révén Elő-Ázsia története számára is jelentőséggel bír. A régiek időszámításának és naptárainak pontatlansága miatt azonban maguk a Szóthisz-dátumok is legfeljebb 6–7 év pontossággal rögzíthetők. Mezopotámiában az 1. évezred második felében az asztronómiai naplók rendszeresen feljegyzik a Sirius (akk. kakkab mesré, ‘gazdagság-csillag’) adatait: elmozdulása az égbolton oly kevéssé észlelhető, hogy igazi állócsillagnak tekintik.
4
Segédanyag “ T e n g e r i
E g y i p t o m
A
n é p e k ”
a z
e g y i p t o m i
Merneptah (5. éve)
III. Ramszesz (8. éve)
Vokalizált név
Š’R’D’N’
ŠRDN
sardana
TVRVŠ’
TRŠ
Š’K’RVŠ’
ŠKRVŠ
’K’V’Š‘6
–
RVKV
–
turus / teres sekles szikil akvasa / akaivasa / ekves lukka
– –
TYKR’ PVR’S’T
tjekker peleset
– –
V’Š’Š D’YNYVN’
veses danuna / denjen
t a r t o m á n y a i
f i l i s z t e u s
f o r r á s o k b a n 5
Egybevetések
szardonioi / szardiniaiak türszénoi / etruszkok szikeloi sziciliaiak akhaioi / ahhijavas / akhájok lukki / lükiaiak zakar pelistim / filiszteusok dainiun / danaoi / Danúna7 / Dán8
E l ő - Á z s i á b a n
Tartomány (D–É)
Székhelye
Kanaán Upe9 Amurrú
Gáza Kumidi (Kámid el-Loz) Szumur (Tell Kazel)
P e n t a p o l i s z
Asdód Asqalon Gáza Ekron Gát
5 Emlékeztetőül: az egyiptomi mássalhangzó-írással feljegyzett nevek vokalizációja csupán konvencionális. 6 A felirat megjegyzése szerint: “nincs fitymájuk”; értsd: körülmetéltek. 7 A mai Adana (Töröko.) térségében. 8 Izráel egyik törzse, amely későn csatlakozott a többihez. Gen. 49,16 sk.; Deut. 33,22; Bírák k., 5,17; 18,1. 9 Var.: Abi stb., egyiptomi IVP3. Vö. Hóba (Gen. 14,15).
5
Q a r q a r i
c s a t a
( 8 5 3 )
Az asszír-ellenes nyugati szövetség katonai ereje: Harci szekér
Adad-idri10 Irhuleni Ahabbu12
Lovasság
Adunu-Baáli Gindibu Baásza Ruhubi fia
Sa iméri-su11 Hamat Szir’ila13 Gubla14 Muszri15 Irqanatu Arvád Uszanát / Usnú Szijannu16 arab (arbája) Amana17
1 200 700 2 000 – – 10 – – 30 –
1 200 700 – – – – – – – –
(Összesen)
12 (!) ország
3 940
1 900
Matinu-Baáli
F e k e t e
Gyalogság
Teve
20 000 10 000 10 000 500 1 000 10 000 200 200 10 000 – 1 000 [x18] 000 61 90019 1 000
o b e l i s z k
Képes beszámoló III. Sulmánu-asarídu (858–824) első 31 évének néhány zsákmányszerő hadjáratáról (i. e. 828/827). – London, British Museum Dombormű-sorozatok (Felülről lefelé): Király
Ország
Szúa Jéhu,21 “Omri házából”22 – Marduk-apla-uszur Karparunda
Gilzanu20 Izráel23 Muszri24 Szúhu25 Pa(/Hat)tina26
10
Hadad-ezer. A Bibliában (Kir. I. k., 20): Ben-Hadad, Aháb izráeli király ellenfele; itt szövetségesek (!). 11 Damaszkusz. 12 Aháb. 13 Izráel. 14 Büblosz. 15 Egyiptom. 16 Libanonban. 17 Ammon. 18 A számjegy a feliratban kitörött. 19 + az utolsó sorban hiányzó szám ([x] 000). 20 Az Urmia-tótól nyugatra – Adója: ezüst, arany, ólom, réz edények, pálcák a király kezébe, lovak, kétpupú tevék. 21 Ia-u(U2)-a 22 Már (DUMU)-Humri. 23 Adója: ezüst, arany, egy arany csésze, egy arany vödör, arany serlegek, arany kancsók, ón, pálca a király kezébe, vadászó dárdák. 24 Itt talán egy déli / tengeri úton megközelíthető ország, Egyiptom, esetleg India (???). – Adója: kétpupú tevék, vízilovak, tulok, szarvas, antilop, elefánt, majmok. 25 Az Euphratész középső szakaszánál. Adója: ezüst, arany, arany vödrök, elefántcsont, dárdák, kelmék. 26 Szíriában. Adója: ezüst, arany, ólom, réz, réz edények, elefántcsont, ciprusfa. 06/01/20/K
6
