Prof. Dr. Prokopp Mária könyvajánlója Sárközy Péter: Róma mindannyiunk közös hazája Magyar emlékek Rómában - Magyarok emlékei Rómáról Budapest, Romanika kiadó, 2010.
Sárközy Péter, a római La Sapienza ısi, nagyhírő egyetemének immár három évtizede professzora, hosszú évek óta ontja a pompás tanulmányokat, köteteket magyar és olasz nyelven, folytatva a nagy elıdök irodalmi és történeti munkásságát, hogy elmélyítse mindkét nemzet fiaiban az ezer éves történetünk jelentıs, közös szálait. A jelen kötet címe idézet Lászai János gyulafehérvári kanonok, jeles humanista, a római Szent Péter bazilika magyar gyóntatójának Rómában lévı 1523. évi síremlékérıl: ROMA EST PATRIA OMNIUM FUITQUE. A kötet fedılapján a Lateráni bazilikában látható fehér márvány dombormő képe II. Szilveszter pápát ábrázolja, amint 1000-ben Királyi koronát és Apostoli kettıs keresztet ad István magyar fejedelem küldötteinek. Az emlékmővet, amelynek ez a jelenet csak részlete, 1909-ben Fraknói Vilmos történész, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, a Római Magyar Történeti Intézet 1895. évi alapítója, címzetes püspök állíttatta II. Szilveszter pápa kenotáfja fölé. Maga az a tény, hogy a magyar államalapítás 1000. évfordulójának emlékmőve Róma fıtemplomában – amely CAPUT ET MATER OMNIS ECCLESIAE - helyet kaphatott, a magyarság 1000 éves európai és római jelenlétének az elismerése, a Pápa dicsıítése mellett. Az emlékmő alatt 10 soros latin donációs felirat ismerteti az ábrázolásokat. A kötet idırendben mutatja be a magyarok római jelenlétének még ma is látható vagy ábrázolásokban, feljegyzésekben megragadható építészeti, képzımővészeti emlékeit. Így megismerhetjük Szent István király által a Szent Péter bazilika mellett alapított magyar zarándokház alaprajzát és metszetét, amelyet 1026-ban már említ a pápa oklevele. Hamarosan átadta a pápa a közeli Szent István protomartír templomot is a magyaroknak. Itt, a „platea hungarorum” területén magyar plébánia létesült, amely arra utal, hogy nemcsak zarándokokként jelentek meg a magyarok, hanem állandó lakosok voltak Rómában: OTTHON voltak! A templom és a zarándokház 1776-ig, közel 800 éven át fennállt. Ekkor, a Szt. Péter bazilika mai sekrestyéjének építése miatt bontották el a magyarok vendégházát. Elıtte, azonban többször megújították, amelyek közül az 1497. évi emelkedik ki, amikor II. Ulászló király megbízottja, Bodroghi Fülöp reneszánsz stílusban alakíttatta át.
1404-tıl a magyar alapítású PÁLOS szerzetesrend is megtelepült Rómában. Elıbb a San Salvatore in Onda templom az övék, majd a San Lorenzo in Damaso /1448-54 között/, és 1454-ben kapják meg az elızı évben restaurált ısi, V. századi Santo Stefano Rotondo templomot a Celius dombon. 1448-tól a pálosok végzik a magyarok lelki gondozását Rómában. A templom melletti kolostorban alapította 1579-ben Szántó István jezsuita gyóntató a Magyar Kollégiumot, amelyet a következı évben egyesítettek a németek kollégiumával. Ettıl kezdve, mind máig a Santo Stefano templom a két nemzet papnövendékeinek kollégiumának kezelésében van. Csupán a latin elnevezés adta abc-sorrend miatt hívják Collegium Germanicum-Hungaricum-nak. Magyarul, az abc-sorrend szerint, magyar-német kollégiumnak kellene nevezni! 1580-ban helyezték el a templom közepén álló pillérre az emléktáblát, amely hirdeti, hogy az oltárt Isten dicsıségére az Istenszülı, az apostolok és más szentek mellett István, Imre és László magyar királyok tiszteletére szentelték fel. 1582-ben az oltár körül alacsony falat emeltek, amelyen Pomaricio Szent István elsı vértanú életét festette meg. Az utolsó képen a szent megjelenik Saroltának, és hírül adja fia születését és névadását. Az oltár-kerítés külsı falát Szent Imre, Szt. László és Margit álló alakos dombormőve ékesíti. 1517-ben Lászai János gyulafehérvári kanonok, jeles humanista költı lett a Szent Péter bazilika magyar gyóntatója. İ, aki néhány évvel korábban 1512/13-ban Gyulafehérvárott a székesegyházhoz pompás reneszánsz kápolnát építtetett, bizonyára Rómában is pártolta a mővészeteket. Síremlékét is maga tervezte. 1523-ban, pestisben halt meg. A síremléket, amelyet minden bizonnyal magyar szobrász készített, Brodarics István, II. Lajos király római követe és Gyöngyösi Gergely a pálos rend perjele helyezte a templom közép-részére, az oltár mögé. A templom évtizedek óta folyó régészeti kutatása és mőemléki helyreállítása során ezt a síremléket eredeti, központi helyérıl elmozdították, és a szélsı fal mellett tették be a padozatba. Sárközy professzor évek óta küzd írásban és szóban Msg. Lászai síremlékének az eredeti helyre való visszahelyezéséért. Hisszük, hogy siker fogja koronázni tudományos érvelését. A magyar királyok római látogatásairól az itáliai történetírók nagy tisztelettel és csodálattal tudósítanak. Ezek közül Nagy Lajos király 1350. évi szentévi zarándoklatát és Zsigmond király 1433. évi császári koronázását ma is jeles mővészi alkotás ırzi. Nagy Lajos király közel 1000 fıs kíséretével látogatta végig a hét „Nagy” római bazilikát. Szálláshelye a Lateráni palotában volt. A Szt. Péter bazilika altemplomában a Szt. Veronika kápolnában az 1627-ben Giov. Batt. Ricci által festett freskón Nagy Lajos térden állva hódol a bazilika ereklyéje, a Veronika-kendı elıtt. Zsigmond király római koronázásának a Bazilika bronz fıkapuján állíttattak emléket a kor jeles szobrászával Filarete-vel. Ezt a pompás bronzkaput áthelyezték az 1506-tól épülı jelenlegi Szt. Péter bazilikába is, ahol ugyancsak ez a Fıkapu. A három dombormő a király és nagyszámú lovas kíséretének megérkezését, magát a koronázást majd a pápa és a megkoronázott Zsigmond kivonulását ábrázolja az Angyalvárból. Mátyás király Róma látogatásáról nincs adatunk, de a Campo dei Fiori és a Via Pellegrino sarkán a fiatal király lovas képe volt látható, amelyet – minden valószínőség szerint - a jeles kortárs, Andrea Mantegna, Janus Pannonius barátja festett. A Mátyást megkoronázó esztergomi érsek, Széchy Dénes római palotája a Corso elején, a mai Doria-Pamphili palota
helyén állt. Bakócz Tamás érsek, amikor mint pápa-jelölt 1513-ban fényes kísérettel Rómábajött, a Piazza Colonna-n, a Palazzo Chigiben, a mai miniszterelnökségi palotában lakott. Ez az épület 1870-1915 között, 45 éven át, az Osztrák-Magyar Monarchia nagykövetségének székháza volt. Bakócz bíborosi temploma a San Martino al Monte templom volt a Santa Maria Maggiore bazilika közelében. Ezt az ókeresztény bazilikát 15001521-között reneszánsz stílusban megújíttatta, amelyet a barokk átépítés semmisített meg. Mátyás király követeként 1465-ben jelent meg Rómában Janus Pannonius 300 pompás lovas kíséretében, hogy II. Pál pápától elnyerje az egyetem felállításának engedélyét. Pár évvel késıbb, 1475-ben Újlaki Miklós, Bosznia és Oláhország királya zarándokolt Rómába. A IV. Sixtus pápa elıtti hódolatát ábrázolja a freskókép a zarándokok számára alapított egykori vatikáni Szt. Lélek kórházban /1484, Benedetto Bonfigli/. Mátyás király vatikáni hírneve a XVII. században is eleven volt, erre utal a Salone Sisto elıtti folyosó Mátyás király könyvtárát ábrázoló freskóképe a világ leghíresebb könyvtárait ábrázoló freskók között. Prokopp Mária
A szerzık bemutatása
Sárközy Péter életrajza
A nagybocsai Sárközy család sarja, 1945-ben született Budapesten. 1968-ban szerezte meg magyar-olasz szakos tanári diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Nyolc évi gimnáziumi tanárság után az ELTE Olasz tanszék adjunktusa, majd docense lett. 1971-ben doktorált, 1979-ben szerezte meg a kandidátusi fokozatot. 1968-óta az MTA Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa. Kutatási területei: a XVIII. századi magyar és olasz irodalomtörténet, az árkádikus költészet, magyar-olasz irodalmi kapcsolatok, a XX. századi magyar és olasz irodalom, József Attila költészete, Antonio Gramsci és Elio Vittorini „új kultúra” elmélete. 1979-ben „vendégtanári” meghívást kapott a Római La Sapienza Tudományegyetemtıl. 1980-ban olaszországi habilitációs pályázaton társult, késıbb rendes egyetemi tanári kinevezést kap a római tudományegyetemen. 1989-ben felveszik az olasz Nemzeti Árkádia Irodalmi Akadémia tagjai közé. Máig a római magyar tanszék tanszékvezetı tanáraként dolgozik, de megtartotta szakmai kapcsolatát a hazai tudományos intézetekkel. 1995-ben habilitál, és elnyeri az ELTE egyetemi magántanára és az MTA Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója címet. A Nemzetközi Filológiai Társaság vezetıségi tagjaként 1996-ban a római egyetemen megrendezte a IV. hungarológiai világkongresszust a „Kereszténység és a magyar kultúra” témakörében, melynek díszelnöke II. János Pál pápa volt. Az olasz hungarológiai társaság alapítója és utolsó elnöke. A „Márton Áron” és a „Faludi Ferenc díj” tulajdonosa.
Több mint tíz olasz nyelvő tanulmánykötete jelent meg, és több mint harminc nemzetközi tanulmánykötet szerkesztıje volt. 26 éve az olaszországi magyar filológiai folyóirat, a „Rivista di Studi Ungheresi” alapító fıszerkesztıje. Magyar nyelven írt és kiadott könyvei: Petrarcától Ossziánig, Budapest, Akadémiai, 1988; „Kiterítenek úgyis”József Attila kései költészete, Budapest, Argumentum, 1996, 2001; „Roma est patria omnium fuitque”. Lászai János síremléke a római Santo Stefano Rotondo templomban, Budapest, Szent István Társulat, 2001; Faludi Ferenc, 1704-1779, Pozsony, Kalligram, 2005; „Az olasz negédes kertjében”. Az olasz árkádikus költészet és a 18. századi magyar irodalom, Budapest, Mundus, 2008; Róma mindannyiunk közös hazája. Magyar emlékek Rómában – magyarok emlékei Rómáról, Budapest, 2010, Romanika. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Dr. Prokopp Mária szakmai életrajza Születtem: Budapest, 1939. 03. 25 Iskoláim: ált. iskola és gimnázium: Esztergom, érettségi 1957. 1957-62: ELTE BTK Mővészettörténet-történelem Diploma: MA: 1962: Szakdolgozat: Az esztergomi Várkápolna XIV. századi falképei Megjelent: Mővészettörténeti Értesítı 1966, Acta Historiae Artium: XIII,/1967/, és XVIII,/1972/ Munkahelyek: 1962-68: Esztergom, Balassa Bálint és Vármúzeum 1969-tıl ELTE BTK Mővészettörténeti tanszék: 1969 -76: tudományos munkatárs, 1977 -93: tud. fımunkatárs 1993-2001: egyetemi docens 2001-tıl egyetemi tanár
Fokozatok: 1967: ELTE BTK doktorátus, summa cum laude Disszertáció: A gömöri XIV. századi falképek Mőv.tört.Ért. 1969. 1976: MTA kandidátus Disszertáció: Az itáliai trecento festészet hatása Közép-Európa falfestészetére, különös tekintettel Magyarországra – angol nyelven. Bp, Akadémiai Kiadó, 1983. 1995: ELTE Habilitáció: Disszertáció: Sassetta, Budapest, Holnap, 1997 2001:egyetemi tanári kinevezés
Szakmai kitüntetés: 1978: Pasteiner Gyula emlékérem /Magyar Régészeti és Mővészettörténeti Társulat/ 1990: Ipolyi Arnold emlékérem /Magyar Régészeti és Mővészettörténeti Társulat/ 2007: Szervatiusz Jenı-díj 2007: Kiváló Erasmus-koordinátor az Oktatási és Kulturális Miniszter kitüntetése 2010: A Magyar Köztársaság tiszti keresztje kitüntetés Szakmai tagság: MTA Mővészettörténeti Bizottság több ciklusban, MTA Köztestületi tag: MTA Mővészettörténeti Értesítı szerkesztı bizottsági tag 1976-tól Pulszky Társaság A Péter András-Alapítvány elnöke, Balassa Bálint Társaság elnöke Külföldi tanulmányutak 1970-tıl rendszeresen. Fontosabbak: Olaszország: MÖB-ösztöndíjak, A. Mellon-ösztöndíj a Harvard Egyetem firenzei Reneszánsz Kutató Központjában, a Villa I Tattiban 1981, 1985. Franciaország: 1973: MÖB, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia: hallgatói tanulmányutak vezetése Nemzetközi konferenciákon tartott fontosabb elıadások: 1969: Budapest, CIHA-kongresszus 1978: Köln: Parler-konferencia 1977: Poznan: Közép-Európai gótikus falfestészet 1983: Halle: Közép-európai falfestészet 1986: Nedec/Niednicza: Közép-európai mővészet 1994: Udine: Középkori falkép-restaurálás 1996: Róma - Nápoly: Nemzetközi Hungarológia Kongresszus 2003: Milánó: Lombard-magyar mővészeti kapcsolatok a középkorban 2007: Firenze: Villa I Tatti, a Harvard Egyetem Reneszánsz Kutatóintézetében rendezett „Reneszánsz mővészet Magyarországon” konferencián: Vitéz János esztergomi érsek /1465-72/ Studioló-jának freskói. 2008 : Mátyás király – Reneszánsz –év: nemzetközi konferenciák: Budapest:ELTE, Debrecen, Kolozsvár, Krakkó Oktatói- kutatói tevékenység területe: A XIII-XV. századi itáliai, magyar és közép-európai képzımővészet
Fıbb tudományos eredményeim: - Az esztergomi vár XIV-XV. századi falképeinek datálása és stílus-körének meghatározása, - Vitéz János érsek /1456-72/ esztergomi Studioloj-ának falképei: program és attribució /Botticelli/. - A közép-európai gótikus falképek – Ausztria, Csehország, Lengyelország - itáliai kapcsolatainak meghatározása, - Gömör, Szepesség, Somorja külön kötetekben - Az újonnan feltárt hazai gótikus falképek feldolgozása: Budapest, belvárosi templom freskói, Keszthely, Siklós, Maconka, Tornaszentandrás, stb - A Keresztény Múzeum trecento képeinek új meghatározása, katalógusuk elkészítése, - Sassetta : Posztó-céh-oltárának új rekonstrukciója, tudományos feldolgozása, Az Árpád-házi szentek európai kultuszának képzımővészeti emlékeinek tudományos bemutatása. - A nápolyi Santa Maria Donna Regina templom falképeinek mővészettörténeti feldolgozása
