Prof. Dr. Morvai Veronika OMMF, Nemzeti Partnerségi Találkozó, 2010. november 4.
1
Munkavédelem A munkavédelmi törvény alkalmazásában a munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.
2
Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről definiálja a munkaegészségügyet, amely két részből, a munkahigiénéből és a foglalkozás-egészségügyből áll és a népegészségügy része. A munkaegészségügy világszerte a munkavédelem (occupational health and safety) része.
3
A munkavédelem szakmai tagozódása munkavédelem
munkabiztonság
munkaegészségügy
munkahigiéné
foglalkozásegészségügy
4
foglalkozás-egészségügy: orvosi tevékenység Magyarországon tradicionálisan orvosok folytatják a munkahigiénés tevékenységet is
fizikai kóroki tényezők mellett: kémiai kóroki tényezők emberi szervezetre gyakorolt hatásával, biológiai monitorozással, citogenetikai monitor eredményeinek megítélésével, interpretálásával, mikrobiológiai tényezőkkel, pszichológiai stresszorokkal stb. foglalkozik ezek eredményes megoldásához, értékeléséhez orvosi ismeretanyagra, szemléletre is szükség van
5
Munkaegészségtan oktatás Magyarországon
6
Munkaegészségtan oktatás Magyarországon Graduális oktatás; 2007 óta opcióként: Szeged, Pécs Szakirányú szakképzés, szakorvosképzés: – Budapest: OTE, HIETE (az OMI bázisán) – 1962-1998: Munka- és Üzemegészségügyi Tanszék – 1998-2000: Munka- és Közegészségtani Tanszék Semmelweis Egyetem: Munka- és Környezet-egészségtani Tanszék – 2000-2007: az országos intézetben – 2007-től a tanszék a Semmelweis Egyetemen (NETben) nyert elhelyezést – Szeged: 2002-től – Pécs: 2004-től – Debrecen: 2009-től Szakorvosok továbbképzése 7
Munkaegészségtan oktatás Magyarországon A tanszék tevékenysége: A szakorvosképzések (foglalkozás-orvostan, munkahigiéné, sugáregészségtan) curriculumainak kidolgozása, Tankönyvek, jegyzetek, útmutatók készítése és kiadása, A szakirányú szakképesítések vizsgakövetelményeinek kidolgozása, Szakvizsga előkészítő tanfolyamok szervezése, Szakvizsgáztatás: gyakorlati és elméleti vizsga vizsgabizottság: 3 tagú, elnök (egyetemi tanár, MTA doktora).
Foglalkozás-orvostani Szakmai Grémium – kidolgozta a foglalkozás-orvostan szakképesítéshez szükséges munkahigiénés gyakorlat oktatására alkalmas foglalkozásegészségügyi központok és alapszolgálatok követelményrendszerét, – kezdeményezte akkreditációjukat a munkahigiénés gyakorlat oktatására (11 képzőhely, ebből 5 Budapesten). 8
9
10
11
12
Foglalkozás-orvostan szakorvosképzés 66/1999. (XII. 25.) EüM. rendelet a szakorvos … szakképesítés megszerzéséről – Általános orvosi oklevéllel rendelkező orvosok által megszerezhető első szakképesítés (szakképzési idő: 50 hónap) ráépített szakképesítés (szakképzési idő: 2 év) első szakképesítést központi gyakornoki rendszer keretében megszerző orvosok által megszerezhető ráépített szakképesítés (szakképzési idő: 28 hónap)
42/2007. (IX. 19.) EüM. rendelet a szakorvos … szakképesítés megszerzéséről – Általános orvosi oklevéllel rendelkező orvosok által megszerezhető első szakképesítés (szakképzési idő: 48 hónap)
13
42/2007. (IX. 19.) EüM. rendelet a szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinika szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről szóló 66/1999. (XII. 25.) rendelet módosításáról Foglalkozás-orvostan (üzemorvostan) Általános orvosi oklevéllel rendelkező orvosok által megszerezhető első szakképesítés. Szakképzési idő: 48 hónap 26 hó törzsképzési program, benne: 6 hó sürgősségi betegellátási gyakorlat 18 foglalkozás-orvostani törzsképzés, benne: 6 hó belgyógyászat és foglalkozási belgyógyászat gyakorlat 2 hó egyéb foglalkozási betegségek klinikai gyakorlat, benne: 6 hét járóbeteg szakrendelés 2 hét fertőző osztályos tevékenység 5 hó munkahigiénés és egyéb foglalkozás-orvostani alapismeretek 5 hó legjelentősebb hazai foglalkozási ágazatok fogl.eü megismerése törzsképzési tanfolyamok 22 hó speciális fogl.eü. tevékenység (gyakorlat fogl.eü. munkahelyen) Szakvizsga előkészítő tanfolyam 14
Szakorvosok továbbképzése Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 52/2003. (VIII.22.) ESZCSM rendelete szerint az egészségügyi tevékenységet folytató orvosok folyamatos szakmai továbbképzésben kötelesek részt venni. A rendelet szerint a korábbiakhoz hasonlóan egy ötéves továbbképzési időszak alatt 250 pontot kell teljesíteni. A jelenlegi ötéves időszakban (a korábbiaktól eltérően) 50 pontot vizsgával záruló kötelező szinten tartó tanfolyam, 25 pontot kötelezően választható tanfolyam teljesítésével kell megszerezni. A több szakvizsgával rendelkező továbbképzésre kötelezettnek a kötelező szinten tartó tanfolyamot valamennyi gyakorolt szakmára vonatkozóan teljesítenie kell. 15
A szakorvosképzés és továbbképzés eredményei a tanszéken Üzemorvostan/foglalkozás-orvostan szakvizsga 1995-2010 között: ~ 2000 fő Szakorvosok továbbképzése Kötelező szinten tartó tanfolyamon részt vett 2005-2010 között: 1400 fő + kötelezően választható és szabadon választható tanfolyamok
16
Munkahigiéné oktatás
17
Az Európai Közösség/Európai Unió egészségi és biztonsági irányelveinek kifejlesztése valamennyi tagországban kötelezővé vált a szakképzettséget igénylő szabványok, illetve egységesen alkalmazandó módszerek használata. Új technológiák és fejlesztések a nemzetgazdasági ágakban új megjelenése
termelő és kockázati
szolgáltató források
a legkülönbözőbb egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása a munkahelyek tervezésekor, vagy a gazdálkodó egységek működése során ezek felismerése, értékelése és kezelése egyre sürgetőbb
szükségessé tette a munkahigiénés oktatást és képesítést 18
Munkahigiéne oktatás története Magyarországon Tanszékünk álláspontja (1990-s évek): Magyarországon is szükség van munkahigiénikus szakemberek képzésére – Figyelemmel a magyar tradíciókra: Fodor-féle iparági alapvetések, Pacséri Imre-féle munkatükrök, biológiai monitorozás, a hazai munkaegészségügy vezetésével kifejlesztett kémiai biztonság orvosegészségügyi kötődésére
a közegészségtan-járványtan szakorvosok részére kell biztosítani és kidolgozni a munkahigiénikus szakirányú szakképzést Bevezetése: a tanszékvezető sikeres kezdeményezését követően Támogatta: Közegészségtan-járványtan Szakmai Kollégium Foglalkozás-ovostani Szakmai Kollégium 1999: egy EüM rendelet bevezette és szabályozta a munkahigiénikus szakorvosképzést 19
Munkahigiéné A munkahigiénés tevékenység célja: a munkavégzés során a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése.
20
Munkahigiéne szakirányú szakképzés Szabályozza: – 66/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a szakorvos, fogszakorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről – 42/2007. (IX. 19.) EüM rendelet a fenti rendelet módosításáról A munkahigiéne szakképzés ráépített szakképesítésként szerezhető meg A munkahigiéne ráépített szakképzés időtartama 2 év, amelyből – 12 hónap munkahigiénés törzsképzés – 12 hónap munkahigiénés gyakorlat 21
Munkahigiéne szakirányú szakképesítés követelményei Általános orvosi oklevéllel rendelkező orvosok –
Ráépített munkahigiéne szakképesítéshez szükséges első szakképesítés: foglalkozás-orvostan/üzemorvostan vagy megelőző orvostan és népegészségtan /közegészségtan-járványtan
Higiénikus orvosi oklevéllel rendelkező orvosok – Ráépített szakképesítéshez szükséges első szakképesítés: megelőző orvostan és népegészségtan /közegészségtan-járványtan
22
Munkahigiéne szakirányú szakképesítés követelményei, ismeretanyaga A tanszék és a grémium kidolgozta: a munkahigiénés szakorvosképzés curriculumát, az elméleti és gyakorlati képzés követelményeit, a törzsképzés és a munkahigiénés gyakorlat tematikáját (Munkanapló), a szakvizsga rendjét, elvárásait.
23
Munkahigiéne Szakmai Grémium tevékenysége A szakképzésbe bevont képzőhelyek minősítése, akkreditációja Mentorok kijelölése Szakképzőhelyek ellenőrzése Kapcsolattartás a szakorvosjelölttel Munkahigiéné Szakmai Grémium tagjai 2 MTA doktor 3 munkahigiénikus és közegészségtan-járványtan szakképesítéssel rendelkező szakorvos 24
Munkahigiéné szakorvosképzés jelenlegi helyzete Szakvizsgáztatás 2004-ben kezdődött 2004 óta – 13 munkahigiéné szakorvos – 3 munkahigiéné szakorvos-jelölt (foglalkozásorvostan szakorvosok) Szakorvosképzés feltételei – Törzsképzés helye biztosított: OMFI – Gyakorlati képzés helye: OMFI + akkreditált képzőhelyek 25
Összegzés /1 Magyarországon a rendszerváltozást követően a már korábban ratifikált ILO 161 egyezménynek megfelelően megtörtént a korábbi szovjet mintára kialakított állami üzemegészségügyi szolgálat átalakítása foglalkozás-egészségüggyé. Annak érdekében, hogy a foglalkozás-egészségügyben dolgozó orvosok az ILO 161, a WHO elvárások és ajánlások, a 89/391 EGK irányelv, az ennek megfelelő Mvt, az 1997. évi egészségügyi törvény stb. szellemének megfelelően tudják végezni munkájukat, a szakorvosképzés átalakulása megtörtént. A foglalkozás-orvostan szakképesítés egy hosszabb perióduson át (1995-2007) első szakvizsgaként és ráépített szakképesítésként volt megszerezhető, 2007 óta kizárólag első szakképesítésként, rezidensi rendszerben szerezhető meg. Megkezdődött – egyelőre nem kötelező jelleggel – a graduális foglalkozás-orvostan oktatás is. Nagyon pontosan kidolgozott kreditpontos továbbképzési rendszer működik az alapismertek megerősítésére és új ismeretek
megszerzésére.
26
Összegzés/2 Figyelemmel a magyar tradíciókra, a Semmelweis Egyetem Munkaés Környezetegészségtan Tanszékének a munkahigiénikus szakorvosképzés bevezetésére irányuló erőfeszítéseit siker koronázta. Lehetővé vált, hogy Magyarországon – hasonlóan a világ legfejlettebb országaihoz – iskolarendszerű egyetemi posztgraduális képzéssel munkahigiénés szakembergárda működjön, a munkavédelem egyik legfontosabb tartópillére, a munkahigiéné, eredményesen dolgozzon. Ezzel a lehetőséggel azonban élni kell. El kell érni, hogy a képzésbe történő belépés aránya, a képzéshez szükséges infrastruktúra és a munkahigiénikusok foglalkoztatása Magyarországon is elérje az OECD tagországok többsége gyakorlatának minőségét és mennyiségét. Ez legalább részben a felelős hatóságok feladata. 27
