Príjemné prekvapenia k 2. výročiu Domu seniorov v Dolnom Ohaji

CHÝRNIK 7. ročník

4. číslo

apríl 2010

cena 0,33 € (9,94 Sk)

Novozámocký mestský internetový portál nájdete na adrese: www.izamky.sk.

– Program kultúra národnostných menšín - 2009“

KUPUJTE NAŠE SLOVENSKÉ VÝROBKY!

Kontakt: e-mail: [email protected], tel: 035/6422197

Slzy uvoľnenia, katarzie a spomienok ako dar od speváčky Máji Velšicovej Mraziaci box od sponzora Jozefa Zaťku INZERCIA

Príjemné prekvapenia k 2. výročiu Domu seniorov v Dolnom Ohaji Dolnoohajský Dom seniorov nie je domom melanchólie. Riaditeľ Peter Bartovič a  jeho zamestnanci robia všetko preto, aby sa jeho obyvatelia cítili dobre. Bolo tomu tak i nedávno, keď si slávnostným programom pripomenuli 2. výročie Domu

jú relikvie pátra Pia a  pálenka z  pálenice Pleškovcov sa v  Srbsku úspešne prezentovala, keď sa umiestnila na 1. mieste. Jeho zásluhou sa v našom regióne konajú medzinárodné konferencie, a tým sa zviditeľňuje naša oblasť nielen na Slovensku, ale i  v  za-

Speváčka Mája Velšicová, riaditeľ Peter Bartovič a sponzor Jozef Zaťko.

seniorov. Veľké prekvapenie pre všetkých pripravil riaditeľ Východoeurópskej agentúry pre rozvoj n.o. (EEDA n.o.) JUDr. Jozef Zaťko, ktorý do Dolného Ohaja pozval speváčku Máju Velšicovú a  zasponzoroval obyvateľom Domu seniorov mraziaci box. Mimochodom aj jeho zásluhou sa v  dolnoohajskom Kostole sv. Rodiny nachádza-

SK_april.indd 1

hraničí. Ako majiteľ penziónu Termál v  Podhájskej poskytuje ubytovanie kňazom a  iným vzácnym hosťom. Dokonca, takou malou kuriozitou je, že dokonca kňaz z  Talianska páter Sebastián má trvalý pobyt s jeho číslom domu v  Dolnom Ohaji. Doma i v zahraničí získal viacero ocenení, napr. za spoluprácu s  Detským nadačným fondom

Maják realizáciou klimatických liečebných pobytov. Bohatý bol aj program k  2. výročiu Domu seniorov. Mája Velšicová si odniesla z  Domu seniorov takéto dojmy: „Veľmi dobré, lebo je to všetko krásne, čisté, aj ten pán riaditeľ Bartovič, on má k tomu úžas-

„Predám dvojizbový rodinný dom v  Trebaticiach, osem kilometrov od Piešťan. Podpivničený, s  garážou a  záhradou. Cena dohodou. Bližšie informácie na tel.: 0908 807 934.“

dsiatich rokov. Na margo týchto divákov poznamenala: „To bolo také dojemné, nie preto, že si ma pamätajú, ale že si ma pamätajú toľké roky, tak to je pre mňa veľká poklona… Ja som sa snažila ich trošku aj potešiť, aj rozosmiať, ale aj rozplakať. Ale to boli také slzy

Obyvatelia ohajského Domu seniorov.

ný vzťah, myslí na to, čo všetko ešte má urobiť, vylepšiť…“ Hoci Mája nezaspievala svoju známu pieseň „Jožko, Jožko, bez Teba je ťažko“, spievala o  príbehoch, ktoré podľa nej mohli prežiť aj jej tunajší diváci. Svojím vystúpením ich vtiahla do čias mladosti a jej piesne sa veľmi páčili. Niektorí sa jej prihovorili, že si ju pamätajú ešte spred dvadsiatich, tri-

uvoľnenia, katarzie, slzy spomienok na mladosť. A bolo to naozaj také, že tam som počula vtedy ešte aj muchu lietať. Potichu dýchali, tam bolo tichúčko, tak počúvali, tak sa nechali vtiahnuť do tej nálady, ktorú som im servírovala.“ Veľkú radosť ľuďom spravilo aj odovzdanie už spomínaného mraziaceho boxu od Jozefa Zaťka. Jana Slobodníková

23. 3. 2010 9:59:21

2

CHÝRNIK

Slávnostné zhromaždenie členov SČK v Huli s darcami Miestny spolok Slovenského Červeného kríža v  Huli uskutočnil nedávno zhromaždenie svojich členov. Konalo sa v  miestnom kultúrnom dome. Zúčastnila sa na ňom riaditeľka

slav Sádovský a  Katarína Holková. V  príhovore starosta obce ako i vrcholní predstavitelia SČK poďakovali darcom za túto ich humánnu činnosť. Zároveň sa uskutočnila výroč-

spoluprácu má s  miestnou základnou školou, ako i zvlášť s Dr. Danicou Polákovou z miestneho zdravotného strediska. Aj vďaka jej angažovanosti a  dobrej práci výboru v  súčasnosti prebieha

Pohľad na predsednícky stôl. V strede predseda obecného úradu Ing. František Golha.

Odmenení najlepší darcovia krvi.

Územného spolku SČK v  Nových Zámkoch Marta Viczová, ďalej predsedníčka Územného spolku SČK a  členka najvyššej Rady SČK v Bratislave Zita Lutišanová a starosta obce Hul Ing. František Golha. Pri tejto príležitosti sa uskutočnilo aj odovzdávanie plakiet Dr. Jánskeho a zápis do pamätnej knihy obce. Za desať odberov dostali bronzové plakety Erika Babínová, Erika Bombarová, Michal Cvik, Jaro-

ná členská schôdza v rámci ktorej vyhodnotenie urobila Apolónia Lazanová, predsedníčka Miestneho spolku SČK v  Huli, ktorá vyhodnotila činnosť spolku za uplynulé obdobie a  zároveň pripomenula 90 rokov od vzniku tejto humánnej organizácie v  obci. Členská základňa miestneho spolku v Huli má v súčasnosti 50 členov. Výbor spolku pracuje podľa dôsledne vypracovaného plánu práce. Veľmi dobrú

vyzbierali vyše 566 eur. Vlani v  októbri, v  spolupráci s  miestnou základnou školou navštívili najstarších občanov obce, ktorí dovŕšili svoje životné jubileum 80 rokov. Na zhromaždení vy-

oprava miestneho zdravotného strediska v  spolupráci s  obecným úradom. V  organizácii je veľká pozornosť venovaná najmä darcom krvi, pre ktorých organizujú pravidelný odber tejto ich vzácnej tekutiny. Majú evidovaných 67 stálych darcov s 86 odbermi krvi. Zapojili sa tiež do celonárodných akcií ako sú - Deň narcisov, zbierka na zemetrasením postihnuté Haiti a na konto Ligy proti rakovine. V ich rámci

zdvihli príkladnú spoluprácu s miestnym Poľnohospodárskym družstvom Agrocoop Hul. Na veľmi dobrej spoločenskej úrovni sa konajú aj posedenia s darcami krvi. Na záver tohto slávnostného zhromaždenia sa uskutočnilo kultúrno-spoločenské posedenie členov s  výborom základnej organizácie, ako i s vzácnymi a významnými funkcionármi, vrátane hostí. Mgr. Jozef Hatala

PARKETOVÉ ŠTÚDIO BEZPEČNOSTNÉ POVRCHY A OBKLADY KOMÁRNO

KOMÁRNO

KS-KOMFORT KOMÁRNO S.R.O. Hradná 3 945 01 Komárno Tel./Fax: 00421/35 7732 704 Tel.:00421/35 7733 231 e-mail:

KS-KOMFORT KOMÁRNO S.R.O. Hradná 3 945 01 Komárno Tel./Fax: 00421/35 7703 106

NITRA KS-KOMFORT KOMÁRNO S.R.O. Cabajská 10 949 01 Nitra Mobil: 0911 762 332 Tel./Fax: 00421/37 7410 590

SK_april.indd 2

Mgr. Adrián GYŐRI Mobil: 0904 897 288 e-mail: [email protected] Rozália GYŐRIOVÁ Mobil: 0903 717 984 e-mail: [email protected] Mgr. Adriana FURINDOVÁ Mobil: 0903 399 584 e-mail: [email protected]

23. 3. 2010 9:59:22

3

CHÝRNIK

Mládežnícky dychový orchester Bánovčanka „vývozca“ našej slovenskej kultúry do zahraničia

Z malého Slovenska do veľkej Európy Európska únia. Spojenie niekoľkých štátov. Niektoré z nich sú väčšie, iné zasa malé, avšak spoločne tvoria jeden celok. Je jednoznačné, že každý je rád, keď sa mu naskytne možnosť tento celok spoznávať. Niekto si platí dovolenku aby videl Paríž, Berlín, Amsterdam či iné mestá a krajiny, ďalší zasa hrajú na hudobné nástroje a z času na čas sa im podarí vycestovať do veľkej Európy aj z malého Slovenska. Takúto príležitosť mal nedávno Mládežnícky dychový orchester z Bánova - Bánovčanka. Jej kroky, no lepšie povedané cesta autobusom, smerovali tentokrát do Francúzskeho mesta Albi. Po úspešných vystúpeniach v mestách Sallanches či Vitré, to bola ďalšia zahraničná zastávka Bánovčanky. Festival di Albi privítal okrem dvoch slovenských zástupcov (MDO Bánovčanka, Mažoretky ISIS) i  rôzne hudobné či humorné telesá z  celej Európy. Cesta Bánovčanky dlhá bezmála 2000 km sa začala koncom februára tohto roku. V  Bratislave sa pridali mažoretky a tak mohli spoločne vyraziť, jednak spoznávať krásy okolitých štátov, ale aj pracovať a  hudbou rozdávať radosť až v  ďalekom Francúzsku. V  rámci cesty si pozreli nádherné Monako a po osem hodinovej prestávke vyštartovali z Monaka a nabrali kurz Albi. Prvý deň festivalu ich čakalo hneď ráno vystúpeniehranie, teda lepšie povedané pochod ulicami mesta. Jeho nádherným starobylým centrom sa rozozvučali prvé tóny skladieb na tóny ktorých robili pri pochode mažoretky svoje choreografie. Podobný program ich čakal i  popoludní a večer nasledovalo prijatie u primátora mesta, na akejsi malej audiencii, kde všetkým prítomným zahrali a zaspievali niekoľko slovenských ľudových piesní. Tento sobotňajší program bol akýmsi predjed-

SK_april.indd 3

lom, respektíve pozvánkou pre celé mesto a to na hlavný program festivalu, ktorý sa konal v  nedeľu. Popoludní sa začal sprievod ulicami mesta. Nechýbali alegorické vozy, kapely, mažoretky a  ďalšie súbory, ktoré slávnostne a demonštratívne prechádzali ulicami mesta, lemovanými davom nadšených ľudí, ktorí si prišli užiť toto pekné slnečné popoludnie. Bola to prekrásna podívaná, ako jemný vetrík roznášal po účinkujúcich konfety, ktoré na znak radosti a  ocenenia jednotlivých protagonistov rozhadzovali tamojší občania. Po asi troch hodinách pochodu sa celý sprievod dostal k  hlavnej tribúne, kde sa predstavili všetky účinkujúce súbory. Bánovčanka si na predstavenie našej slovenskej kultúry vybrala to, čo je ich srdcu najbližšie, to čo si najviac cenia, to znamená slovenské ľudové piesne. A  tu niekde sa končí putovanie skvelého kolektívu - Bánovčanka cestou po Európe. Hoci je to iba v skratke zhrnutá niekoľkodňová zaujímavá a  užitočná cesta. Pôsobenie Bánovčanky v  zahraničí zanechalo u  všetkých-protagonistov i  návštevníkov veľmi dobrý dojem, navyše urobilo pre naše malé Slovensko výraznú kultúrno-spoločenskú a národnú stopu vo veľkej Európe. Popri hokeji a futbale je to naša kultúra a  s  ňou ľudové piesne tentoraz pretavené a  prezentované bánovskou hudobnou skupinou - Bánovčanka. O. Melišek

23. 3. 2010 9:59:22

4

CHÝRNIK

V Dolnom Ohaji pochovali basu dvakrát Hoci pochovanie basy býva tradíciou o  polnoci, Dolnoohajčania ju v  kultúrnom dome pochovali dvakrát: prvýkrát popoludní po maškarnom plese, kde boli „prítomní a  pozostalí“ pedagogický zbor a  deti v  rôznych kostýmoch a  maskách a  druhýkrát ju pochovali večer o deviatej členovia Spevokolu Juraja Holčeka

parochňu. Slovo „masca“ vraj podľa talianskeho etnografa Paola Toschiho znamená dušu zomrelého. Wikipédia uvádza, že maska mala okrem zábavy aj ochranný význam a  masky „mali chrániť proti pôsobeniu negatívnych síl, mali zabezpečiť úrodný rok a plodnosť hospodárskych zvierat.“ Všetci majú pri dome záhradu a takmer každý

Posedenie pri šiškách, fánkach, pagáčoch a klobáskach...

a  Miestneho odboru Matice slovenskej. Títo „pozostalí“ sa stretli už o  šiestej hodine, aby sa mohli pobaviť, zaspievať si a  posedieť spolu pri šiškách, fánkach, pagáčoch, klobáskach i iných dobrotách a keď sa ručička na hodinách posunula zo 6-ky na 9-ku, pochovali ju, aby mohli „smútiť“. Basa bola teda pochovaná spravodlivo, pretože prítomní sa tri hodiny pred „pohrebom“ zabávali a tri hodiny po „pohrebe“ smútili. Hoci nik nemal na sebe fašiangové masky, farár so svojim sprievodom zaujali svojou vizážou. Ľudia sa začali baviť už pri pohľade na zabávača Maťka Bajlu v prestrojení za kňaza, predsedu MO MS Vojtecha Porubského ako kostolníka či miništranta dve plačky v  čiernom, jednu plačku v  cigánskom oblečení a  taktiež aj jej partnera, ktorý mal na hlave červenú

SK_april.indd 4

z  nich je chovateľ. Dokonca hlavný organizátor tejto akcie Vojtech Porubský mal svoju obľúbenú čiernu kozičku sfotenú aj v  mobilnom telefóne. Zvieratiek má naozaj dosť, no

„tam, kam chodia králi“ a ľudia sa ho pýtali, kam ide, povedal: „Nakŕmiť praste!“ To bola vtipná poznámka, ktorá zapadla do FAŠIANGOV – pretože každý vie, že Maťkovým jediným zvieraťom je labrador s  patričným menom pre zabávačovho psa: MAXIMILIÁN BAJLA. Pre zaujímavosť, MATEJ je menovcom kráľa Mateja I.,

Stredobodom pozornosti všetkých bol ľudový rozprávač Matej Bajla.

ktorý si dal masky posielať až z  Ferrary. Ten náš – ujo Maťo – mal zlaté rúcho požičané zo Zlatých Moraviec od kamaráta, ktorý s ním chodieva vystupovať o. i. aj na Mikuláša. Man-

Predseda tamojšej matičiarskej organizácie Vojtech Porubský.

psa len jedného - veľkú plyšovú dobermanku Brendu, ktorú vyhral v  tombole na istom plese pred vyše štyrmi rokmi. Keď si zabávač Matej odskočil

Slobodník a  Jozef Máčik a  vystúpili aj brušné tanečnice. V  Dolnom Ohaji predtým pochovali basu pred dvoma rokmi. Častejšie ako tento zvyk je v  tejto obci zaužívané ťahanie klátom, ktoré je na Slovensku ojedinelé. Podľa tunajšej tradície chodievali v  utorok pred Škaredou stredou chlapci z domu do domu, aby priviaza-

želka Oľga ho v jeho aktivitách podporuje. Pred pochovaním basy sa rozprávali vtipy, spievali sa veselé piesne, na harmonike zahral ujo Maťo, Vojtech

li reťaz dievkam na nohu ako symbol skončenia zábav, dievčatá tak nemohli chodiť tancovať. Na budúci rok plánuje V. Porubský spojiť tento zvyk aj s pochovaním basy. Zabávač Matej Bajla je vlastne aj ľudový rozprávač, spevák, harmonikár, fujarista, má Umeleckú a Svadobnú agentúru. Vystupoval už popri takých spevákoch a  umelcoch ako je Jadranka, Dušan Grúň, Robo Kazík, Helena Vrtichová, Marcela Laiferová, Peter Vašek, Ľubo Virág, Kaizer a  Meluš a  popri skupinách Profil, Senzus, Drišľak, Diabolské husle... Basu pochováva už 6 – 7 rokov a  nikdy nie je ceremoniál rovnaký, vždy pridá nejaký ten originálny komentár. Vo svojom rodisku nezabudol ani na typické ohajské zaužívané výrazy. Aj tu je napríklad známy výraz (pokračovanie na str. 5)

23. 3. 2010 9:59:26

5

CHÝRNIK (pokračovanie zo str. 4) „masopust“ (mäso pusť, koniec jedenia mäsa). A  takto – dolnoohajským dialektom – začal ujo Maťo pochovávať basu: „Milí prítomní, vážení pozostalí! Zišli sme sa tu šecá, aby sme sa rozlúčili s  našúm miluvanúm basúm. Milá naša basa, bola si taká pekná veľká tučnučká, ale keď si pozerala v TV tie manekýnky, strašne si začala odtučňuvať. Pozri sa, čo z Teba ostalo. Milá naša basička, dobre si nám šeckým až dočilku slúžila; dévčence pre Tebe trojo topánky zodrali, chlapci pri Tebe strašne moc vína vypili a šecá sa pri Tebe dobre bavili, ale čil nastali časy, kedy sa s Tebou rozlúčiť mosíme, lebo Ťa pochovať ideme. Prosím šeckých pozestalých, aby opakovali spévané.“.. Po vyzvaní „pozostalých“ najmä plačky začali veľmi nariekať, aj matičiar Inčo, dokonca si kľakol na kolená a  nahlas stonal. „Farár“ Maťo oslovil prítomných podľa toho, kto sa v  sále nachádzal (deti, matičiari) a  refrén „Dolóres, dolóres“ po ňom mali všetci opakovať: „Umrela basa v červenom čepci, došli jej na pohreb z  Ohaja deti šecky / matičári šeci. /:Dolóres dolóres, naučá Ťa v pekle móres!:/ /:Dolórum dolórum, naučá Ťa v  pekle piť rum!/ Keby si nebola toľko pila, bola by si medzi nami ešte dlho žila. Ale že si pila pálené s  rozolišou, neboli by sme prišli pre Teba s takou dlhou sviecou.“ Po opakovaní refrénu „Dolóres dolóres“ sa „farár“ Maťo takto prihovoril „pozostalým“: „Milí naši pozostalí, nastala tá chvíľa, kedy sa s našúm basúm mosíme rozlúčiť... Po Velkej noci znovu hu vzkrésíme a zas sa pri nej dobre zabavíme, aby nám mohla celý rok zas až do póstu vyhrávať.“ Plačky tak zúfalo plakali, že niektoré slová nasledovného spevu neboli cel-

SK_april.indd 5

kom dobre rozumieť: „Nadišla nám ludé smutná hodina, už nám naša milá basa umrela... Struny Ti namastili slaninú a psi Ťa vlečú hor´ Kratinú. Už ide do hrobu, neste sa jej žiť, lež ju pochováme, dajme jej napiť. Už odpočívaj, basa premilá, aby si sa k  Velkej noci zase zbudila.“ Sprievod od „hrobu“ odchádzal a do kroku im Maťko spieval: „Už idem do šenku popíjať pálenku, tam budem spočívať až do pondelku. Ludé moji milí, žena opilá, móžete hádati, kde sa opila. Veď nepila len troštičku, u  Bényho 2-litrovú flaštičku. Nemohla vyťáhnuť z blata nožičku.“ A čo by to bol za „pohreb“, kedy sa na kare v  piesni nespomenulo pálené z  vychýrenej pálenice Pleškovcov: „/:Pálené, pálené, buď pochválené.:/ Já za teba platím strébro, zlato a  ty ma ta treskneš, kde je blato. Pálené, pálené, buď pochválené.“ „Farár“ Maťo nezabudol ani na povzbudivé záverečné slová: „Milí moji pozostalí, basu sme pochovali a čilek nesméme ani tancuvať, ani spévať, ani veseliť sa, len plakať, a  to nás čaká až do Veľkej noci. Po nej basu zas vzkrésíme, aby nám pekne ďalej vyhrávala... Odchádzáme, šeckých pozestalých tu neháváme a šeckým ešte raz požehnáme. Dovideňá, majte sa dobre!“ V zákulisí oslovila jedna plačka „farára“: „Ujo Maťo, ná túto moju vnučku si neposvatev?!“ A  mohla nasledovať Popolcová streda. Podľa správ na internete jej hlavným zmyslom „je pripomenúť veriacim ľudskú pominuteľnosť, dôležitosť pokánia, potrebu prehĺbiť vieru v  Boha a  lásku k  blížnym.“ Zaujímavý je krátky príbeh novozámockého kňaz vdp. Kováča o  jednom svätcovi, žijúcom v  ruskom kláštore. Žil príkladným životom, ale keď mu počas veľkého pôstu

prišla návšteva, urobil dobré jedlo, od ktorého rozvoniaval celý kláštor. Keď mu to vytkli spolubratia, povedal im na to: „Ale láska je väčšia ako pôst!“ Podľa viacerých kňazov pôst je dobrým prostriedkom, ako cnosťami žiť. Je to sedem cností: troch božských – viera, nádej a  láska – a  štyroch svetských, kardinálových – miernosť, múdrosť, spravodlivosť a mravná sila. Mládežníci sv. omšu dopĺňali peknými piesňami, ako každý piatok. V  Dolnom Ohaji bývajú detské sv. omše v utorok. A práve v tento deň tu deti i matičiari pochovali basu. Jana Slobodníková

Ženský spevácky súbor pri Csemadoku v Gbelciach Súbor bol založený vo februári 1994 kvôli vyvíjaniu kultúrnej činnosti pre širokú verejnosť. V  priebehu desiatich rokov sa naučili členky ženského spevokolu 174 pies-

ní, s ktorými 98-krát vystúpili. V rámci rôznych významných udalostí boli pozývané do okolitých obcí a  tiež niekoľkokrát do Maďarska. Vystupujú najčastejšie v Gbelciach. V roku 2000 obdržal spevokol pamätnú listinu v  Tvrdošovciach. Súbor plánuje aj naďalej pokračovať v tejto tradícii. V starostlivo udržiavanej kronike majú aj spoločné fotografie a  od roku 1994 zaznamenávajú v  nej všetky udalosti zboru. -koml-

Mariánska Čeľaď ...je malá pustatina, patriaca k  Veľkým Lovciam, obci v Novozámockom okrese. Nachádza sa tu nálezisko z  doby bronzovej. Po prvý raz sa spo-

mína v roku 1210, kedy tu stála kaplnka. Kedysi bol na tomto mieste paulínsky kostol a veľký kláštor. Do zrušenia paulínskeho rádu rozkvital ako posvätné miesto. Dnes iba zachovalá kláštorná budova s  mnohými celami dávajú tušiť dávnovekosť. Cyklistický výlet trvá približne 3 hodiny a je pekným spestrením pri poznávaní histórie okolia Podhájskej. -siska-

Inzerujte u nás! Naďalej môžete využívať naše stránky aj na oslovenie svojich potencionálnych klientov! Firmy podnikatelia, môžete si priamo v  sídle našej redakcie, na Várdayho č. 21 (bývalý Váhostav), na prízemí (PC-KOCKA) objednať, a  to nielen riadkovú ale i plošnú inzerciu, alebo zvoliť aj inú formu inzercie, reklamy a  propagácie. V  Šuranoch máme zberňu inzercie na Komenského ulici (bývalý Dom služieb, naproti „malého Antalíka“) v  sídle Triangelu (pani Veronika Vachulíková). Navštívte nás a  dajte o  sebe a o svojej firme vedieť cestou vašich-našich okresných novín Chýrnik-Hírnok. (redakcia)

23. 3. 2010 9:59:26

6

CHÝRNIK

Je tu mesiac apríl, ktorý okrem bláznov, vtákov, knihy je aj mesiacom humoru

Vybrali sme z Extra Roháča Lekárska prehliadka – A do konca januára každý absolvuje lekársku prehliadku, – skončil pedagogickú poradu riaditeľ. V  utorok som vstal plný sily a  optimizmu. Po smiešnych dvoch hodinách bodro vstupujem do ordinácie: – Dobrý deň! – Ako? Ako? – prikladá si lekár dlaň ľavej ruky k uchu. Asi nepočuje. – Dobrý deň! – Ráčkujete! – bodá do vzduchu ukazovákom a zapisuje do mojej karty akési tri čiarky. – Vyzlečte sa! Rýchlo sa vyzliekam, aby si obaja, lekár aj sestrička, všimli, v akej som kondícii. – Pristúpte bližšie, – velí lekár a vytáča sa na otáčavej stoličke o pol metra vyššie. – Dýchajte! – prikazuje a šteklí ma stetoskopom. – A teraz nedýchať! – pokračuje v šteklení, ale ja vydržím. – Už môžete! – schováva si stetoskop, ale ja ešte minútu zadržujem vzduch, aby videl, v akej som kondícii. – Vravím, aby ste sa už nadýchli! Zdá sa, že ani sluch vám už neslúži. Mimochodom, pľúca máte nanič. Fajčíte, čo? – a vpisuje si akési ďalšie čiarky do mojej karty. – Ja nefajčím. To kolegyňa Nováková vo vedľajšom kabinete, – a pozerám sa lekárovi úprimne do očí. – Nože! Nože! – a lekár si ma priťahuje k sebe bližšie. – Vy teda máte očné bielka, človeče! To sú žĺtky a nie bielka! Asi budete mať žltačku. Večeriavate konzervy, čo? – A nesmiem? – Môžete. Kým vám nezožltnú bielka. Ukážte sa... ten červený nos... Ľahnite si! – a zvalil ma na ležadlo a ako stíska, tak stíska. – Pečeň. Máte zväčšenú pečeň, – pomädlil si ruky a  zapisuje si ďalších osem čiarok do mojej karty. – Prejdite sa, – káže mi a sleduje moje nohy. – Jasný plochonožec! – výska a ešte si aj luskne prstami. – Obráťte sa! No fuj! Preboha! Čo som si zabudol vymeniť trenírky? Pre istotu sa ani nepohnem. – Vravím, fuj! Tie vaše strašné stavce! V práci ste stále vykrútený za stolom a vaša posteľ – jedno koryto, čo? – zasmial sa. Do mojej karty si vpisuje ďalšie tri čiarky. – Môžete sa obliecť, – hovorí a podáva mi akýsi papierik. Trasľavo som sa obliekol a bez pozdravu som sa vypotácal z ordinácie. Do školy som prišiel bledý a spotený. – Konečne! Už som nemal dať koho suplovať! – mračí sa riaditeľ. Hľadím na neho žltými očami a mlčky mu podávam papierik. – To je čo? – nechápe riaditeľ a číta: „Absolútne prispôsobený stavu nášho školstva.“ – No čo? Si zdravý a schopný! – smeje sa a tľapká ma po pleci. E. Kuciaková

SK_april.indd 6

Majitelia firiem medzi sebou: -Počúvaj, ty dávaš výplatu zamestnancom aj teraz keď je kríza? -Nedávam, a ty? -Ani ja, ale chodia do práce i tak? -Počúvaj, a nemali by sme od nich vyberať vstupné?

Ľ. Kotrha

Pra - mienky Citius, altius, fortius Skutočne bojovať začíname vtedy, keď sme presvedčení, že už ďalej nevládzeme. Prístup k informáciám A čo ak jedna myšlienka preváži megabajty hlúpostí ?! Reforma (podľa Murphyho) Aj úspora administratívy sa rieši byrokratickými metódami. Byť, či nebyť (filozofom) Mnohí by radi boli Sokratom, žiť so Xantipou však odmietajú. Zrnká Zbierajme zrnká múdrosti, lebo bez nich sa nedá rozsievať. Genetický kód ? Demokracia je u nás poznačená tými nedostatkami, ktorými sa vyznačoval aj socializmus.

Pohrobkovia Ešte nie všetci, ktorí mali niekoho za sebou, to už majú za sebou. Deľba práce Jedni robia čo môžu, iní môžu to, čo robia. Zlyhanie Úlohu hrdinu nezvládol. Spadol z podstavca. Svetlo Nestačí byť svetlom, treba byť jeho zdrojom. Nevyhnutnosť Hlavným predpokladom nesmrteľnosti je smrť . Macocha múdrosti Opakovanie v neskorších rokoch už býva spravidla matkou sklerózy. Ach ľudia, ľudia... Ľudia nie sú zlí, sú iba horší. Jaroslav Liptay

23. 3. 2010 9:59:27

7

CHÝRNIK Život je zmena. Vďaka politike zmena k horšiemu. Z politického kapitálu chudoba nevyžije. Kedysi lepšie fungoval ústredný výbor, ako ústredné kúrenie. Kto hľadá nájde. Niekedy aj sponzora! Neišlo o lacný humor, hoci tomu napovedala výška honorárov. Jedine pivári sa dožili svetlej budúcnosti. Závidím slimákovi. Nemôže sa stať bezdomovcom. Ľahšie je rozbiť atóm, ako okresné a krajské úrady. Ľuďom treba odpúšťať. Nie však miliónové dlhy. Oveľa ľahšie je zvyšovať nájomné, ako úroveň bývania. Milan Kupecký

Prehlušené svedomie Sú v živote chvíle, keď sa treba rozhodnúť. Aj pre mňa nastal taký okamih, vyvstala otázka: Akým smerom sa má uberať môj ďalší život? Radcov som mal naporúdzi hneď troch. Najskôr sa mi rozum prihovoril: - Poď za mojim hlasom a budeš slávny! Pre múdrosť ťa budú oslavovať! -Veď uvidím, - hovorím si, -nech aj tí dvaja ponúknu, čo majú. Potom mi srdce takto vraví : - Môj hlas, to je samá dobrota. Choď za ním a oltáre ti budú za živa stavať! -Načo sú mi oltáre, -dumám a čakám ešte, čo mi svedomie ponúkne. - Riaď sa ty len mojim hlasom, -káže mi svedomie -budeš dobre spávať, aj umierať sa ti bude ľahko! Je mi to ale za ponuku, -pomyslím si a  zahľadím na kopec peňazí, horu bohatstva, ktoré sa predo mnou vynímajú... Čuším, v duchu nesúhlasím, ale aj tak sa poberám tým smerom... J. Heinrich

Ľ. Kotrha

Myšlienočky Najradšej sa hrávame na slepú babu so starou mamou, lebo tá má šedý zákal. Šikovný si aj na kyslíkový dlh dohodne splátkový kalendár. Kacírske myšlienky sú ohňovzdorné. J. Heinrich

SK_april.indd 7

K pripravovanej, alebo aj - do pripravovanej knihy o futbale v Šuranoch

Milan Kupecký „Každý z nás to vidí a vníma ináč...“ V  ostatných Nitrianskych novinách som si so záujmom prečítal krátky príspevok o liahni šurianskych brankárov. Páčil sa mi i zaujal, pretože mi je veľmi blízky, vrátane uvedených protagonistov a  navyše, niekedy nevadí občas načrieť spomienkami do minulosti. Pokúsim sa teda aj ja napísať zopár riadkov, nielen ako Šuranec, ale aj ako dlhoročný aktívny i  rekreačný futbalista. V nadväznosti chcem tak zareagovať najmä na pripravovanú knihu o  šurianskom futbale bývalým dlhoročným predsedom MNV a primátorom mesta Jozefom Śutkom. Môj príspevok smeruje k už avizovanej, pripravovanej knihe o  šurianskych futbalistoch, respektíve o  futbale v  Šuranoch. Totiž niektorí moji súputníci a priatelia ma nabádali, aby som niečím prispel aj ja ako človek znalý tamojších pomerov, hoci nemám kontakt s  ich zostavovateľmi a  nikto ma o  to ani nepožiadal. Ale to nie je ten hlavný problém. Veď i napriek tomu mám právo (nie povinnosť) možno do tejto problematiky a histórie aj „čímsi“ prispieť, či na margo jej prípravy čosi aj povedať, napísať. Hoci nepatril som medzi tých takpovediac „vyvolených“ a  obľúbených, už aj kvôli svojej charizmatickej povahe, no v Šuranoch som nejaké tie zápasy odohral, navyše (podľa mnohých odborníkov) futbal som vedel hrať na slušnej úrovni a ako Šuranec poznám tamojších ľudí, ich mentalitu...

Proste bol som viac futbalistom, ako iba hráčom. Navyše som bol až donedávna rekreačným a predtým dlhoročným aktívnym futbalistom a tiež odchovancom Šurian, kde som začal hrávať už od žiackych družstiev, cez tzv. beniamenické (Benjaminci), dorastenecké až po dospelých. Vyrastal som na známom Podzámečku, kde pobehovalo v  tom čase veľa dobrých, mladých, talentovaných, šikovných futbalistov a  to na tamojších pažitiach a  lúkach (ktoré dnes už neexistujú), sa tu preháňali za loptou. Spomeniem niektorých z  tých, ktorí to niekam vyššie dosiahli: Jožo Buranský (Hradec Králove), jeho brat Paľo, Miro Herda (AC Nitra) Pavol Benčo a  Štefan Hradňanský (prezývaný Bulla) (Spartak Trnava). A viacerí ďalší... Totiž niekdajšie pažite boli vlastne „pláckami“ na ktorých, historicky a  generačne behali za tým guľatým čudom nespočetné „spolky“ chlapcov, čo boli pre nich začiatky dobrého základu nastúpiť neskôr v  mužstve dospelých. Ich začiatky sa tu v  rôznej obmene pretínali a  zmiešavali, chlapci hrávali väčšinou „na malé bránky“ denne až do večerných hodín, kým sa nezotmelo. Levická ulica si zmerávala sily s Hasickou či Fabrickou ulicou, s  Podzámečkom s  Cintornou ulicou, s  „Barákom“, či „Argentínou“ - tou za železničným mostom. Mesto vtedy nemalo žiadny uličný klub. (pokračovanie v budúcom čísle)

23. 3. 2010 9:59:27

8

CHÝRNIK

Majstrovstvá okresu vo volejbale žiaci Komjatíc pred Šuranmi. Na ďalšom poradí sa umiestnili žiaci z novozámockých škôl. Víťazné družstvo z Komjatíc bude reprezentovať náš okres na majstrovstvách kraja. Tvoria ho títo žiaci: Matej Garay, Peter Száraz, Peter Hajnovič, Ra-

Základná škola Juraja Holčeka s Materskou školou v Dolnom Ohaji usporiadali majstrovstvá okresu vo volejbale chlapcov zo základných škôl okresu Nové Zámky. Štartovali na nich žiaci narodení v januári roku 1994 a mladší. Hralo sa v skupinách systé-

SK_april.indd 8

domil Soboňa, Martin Letko, Marek Jaššo, Miroslav Polák a Pavol Krehák. Na úspechu sa podieľal aj vedúci družstva Martin Vanko. Prvé tri družstvá obdržali diplomy a vecné ceny. Mgr. Jozef Hatala

mom každý s každým na dva víťazné sety. Prihlásilo sa desať družstiev rozdelených do troch skupín. Do záverečných bojov postúpili žiaci zo základných škôl - G.Bethlena Nové Zámky, Šurany SNP, O.Cabana Komjatice a Gymnázia P. Pazmánya Nové Zámky. Zvíťazili

23. 3. 2010 9:59:27

9

CHÝRNIK

Veľkonočné dni remesiel v Podhájskej „Šibi-ryby mastné ryby, kus koláča od korbáča, ... a  ďalšie veršovanky sa v minulosti niesli počas veľkonočných sviatkov po obciach. Mládenci chodili so spevom z  domu do domu, kde mali dievky a putňou vody zo studne oblievali mladé devy, čo im malo priniesť krásu a  zdravie. Dievky sa za oblievačku mládencom poďakovali maľovanými vajíčkami. V  súčasnosti sa veľkonočné tradície v tomto čase už nezachovávajú, väčšinou chlapci chodia už len k dievčatám v rodinách a oblievajú ich voňavkami, prípadne šibú korbáčom. Odmenou sú im čokoládové vajcia a  pohostenie. Tohtoročným veľkonočným sviatkom v  obci Podhájska predchádzali Veľkonočné dni remesiel, ktoré sa konali v polovici marca tohto roku v kultúrno-spoločenskom centre obce Podhájska. Podujatie organizovali MO Zväzu invalidov a  Informačné centrum v  Podhájskej, pod záštitou tamojšieho obecného úradu. Remeselné zručnosti s  jarnou a veľkonočnou tematikou prišli návštevníkom podujatia pred-

viesť - Anka Poláková z Podhájskej s veľkonočnými aranžmánmi z  prírodných materiálov, Alojzia Kucharová z  Nových

Popri prezentácii remeselníkov bola pripravená i  výstava obrusov, dečiek a  rôznych dekorácii s jarnou a veľkonočnou

Zámkov, Zuzana Wáczlawová z  Kalnej nad Hronom s  kraslicami, Mária Baková z Trávnice s  medovníkmi, Mgr. Božena Návojská z  Trávnice s  maľovanými obrázkami jarných kvetov, Eva Slováčková z Trávnice s  háčkovanými dečkami a  obháčkovanými vajíčkami, Júlia Juríková z  Bánova s  vyšívanými obrusmi a  dečkami, Emerencia Hlavatá z Bardoňova so šúpolienkami, Valéria Šikulová z Dolného Pialu s látkovými bábikami a jarnými dekoráciami.

tematikou. Tieto materiály zapožičali občania obce Podhájska - Mária Holečková, Emerencia Ivanová, Mária Kazíková, Mária Václavová, Janka Kurucová, Anna Bakošová, Kamila Gajdošová, Iveta Michalíčková, Ľudmila Abrmanová, Valéria Macáková, Mária Palkovičová, Elena Závodská, Dana Plencnerová, Mgr. Božena Krajmerová a Eduard Ďuráč. Okrem týchto vystavovateľov boli prezentované aj výstavky detí materskej školy a  žiakov

základnej školy. Novinkou tohoročných dní remesiel bola zberateľská výstava, ktorá sa v  tejto obci uskutočnila po prvý raz. Organizátori vystavovali predmety zo zberateľskej činnosti občanov a  vystavené boli - pohľadnice, servítky, sloníci, kamene, stromčeky šťastia, album známok i zbierka bosoriek. Uvedení zberatelia ochotne zapožičali svoje predmety na výstavu: Lucia Luhanová, Anna Garafiová, Maria a Marcela Palkovičové, Dana Fojtíková, Zuzana a Pavla Pavlíkové a Alena Ďuráčová. Počas výstavy sme sa dozvedeli, že mnohí z  nich zbierajú naozaj rôzne zaujímavé veci, ktoré by stálo za to si prezrieť. V  mene organizátorov by sme sa chceli touto cestou poďakovať najmä všetkým občanom a  návštevníkom, ktorí si našli čas a zavítali medzi nás. Mgr. Jozef Hatala, Dolný Ohaj v spolupráci s Alenou Ďuráčovou, Informačné centrum Podhájska a  Máriou Palkovičovou, Zväz invalidov Podhájska

Tlač, konkrétne knihu, ani noviny nenahradí internet

Mgr. František Polakovič vyzýva k čítaniu kníh „Kedysi sa čítaniu povinnej literatúry venovala väčšia pozornosť. Deti dnes knihy takmer nečítajú. Majú internet, všetko možné... Čítanie je sviatok duše. Darmo budem mať 3000 mobilov a  7000 internetov, to čo mi dá kniha mi nič iné nemôže dať, pretože kniha mi dáva cit! Práve to je kniha, ktorá prebúdza a  povznáša vo mne city, emócie!“ – takto sa vyjadril na tému –Kniha, priateľ človeka - dôchodca, bývalý

SK_april.indd 9

inšpektor, učiteľ slovenského jazyka a  literatúry, súčasný predseda Miestnej organizácie Matice slovenskej v  Kolte František Polakovič. Tieto slová potvrdzuje pravidelne, pretože niet dňa či noci, kedy by si niečo neprečítal. Za desať dní dokáže prečítať až tisíc strán. Svoje národné povedomie deklaruje organizovaním rôznych kultúrnych a  spoločenských podujatí v Kolte. Takým bola aj nedávna beseda v  ich

kultúrnom dome na tému: František Hečko, od úmrtia ktorého uplynulo už 50 rokov. Okrem žiakov sa na nej zúčastnili aj - učiteľka slovenského jazyka Renáta Rácková, ďalej občania obce, riaditeľka základnej školy v Čake pani Bieliková so žiačkami, predseda Matice slovenskej v  Dolnom Ohaji Vojtech Porubský a zabávač Matej Bajla. Hlavný organizátor hneď v úvode vyzdvihol kodifikátora spisovnej slovenčiny Ľudoví-

ta Štúra a citoval posolstvo sv. Pavla o  chválení Pána Ježiša a po besede o tvorbe Františka Hečka citoval básne z  tvorby Svetozára HurbanaVajanského a  zarecitoval jeho obľúbenú báseň od Jána Kostru - Každý deň stretnúť človeka. Besedujúci popri pookrianí ducha, nezabudli ani na telo. Po besede o autorovi Červeného vína boli všetci pozvaní na červené víno, guláš a iné dobroty. (pokračovanie na str. 10)

23. 3. 2010 9:59:28

10 (pokračovanie zo str. 9) František Polakovič rozprával aj o  tvorbe známeho slovenského spisovateľa Františka Hečka, ktorý bol istý čas aj revízorom, referentom, redaktorom i predsedom Spolku slovenských spisovateľov. Po troch básnických zbierkach (Vysťahovalci), napísal diela ako - Na pravé poludnie, Slovanské verše a  romány Červené víno, Drevená dedina a Svätá tma. František Polakovič priniesol na ukážku aj viacero množstvo kníh, okrem tých Hečkových vyzdvihol aj literárne dielo Štúrovcik ktoré okomentovanú láskyplnými slovami: „Deti moje zlaté, keď sa budete učiť o Štúrovi hoci na povale alebo v pivnici, nikdy sa toľko nenaučíte ako keď si prečítate túto knihu.“ Apeloval aj na ľudí, žijúcich v obci, ktorí kedysi so slzou v oku odchádzali ďaleko za prácou a porovnal dve obdobia emigrácie: „V roku 1918 museli odísť, keďže mali doma plno hladných krkov, pri odchode zo svojej vlasti im vypadla aj slzička. No niektorí, čo odišli po roku 1989, tí boli milionári, tí

CHÝRNIK neplakali za vlasťou! Keď krajinu milujete, ostávate tu v dobrých aj v zlých časoch. Je to ako v manželstve...“ Všetkým dobre padlo pobavenie zabávačom Maťkom, ktorý po privítaní začal typicky dialekticky: „Na MDŽ sa šecky ženy tak opili, že sme ich my chlapi dvojmo videli.“ A takto vyzval všetkých do spevu: „Chodévav som hrávať na zábavy a na svadby, vém, že na Kolte veďá velice dobre spévať. Zaspévám vám volačo, ale mosíte mi troška pomáhať...“ K Maťkovi sa vtipmi pridal aj Michal Švaňa, ktorý kedysi vystupovával po obciach ako kúzelník. K nemu sa pridal aj jeho o  rok starší brat Adam, ktorý tiež obľubuje humor. Maťko zvlášť zaspieval aj matičiarke Márii Šurányiovej pieseň Rodný môj kraj, na ktorú ju viažu dojímavé spomienky, keď ju kedysi často hrávali v  obecnom rozhlase. Na záver treba snáď ešte pripomenúť, že najbližšie podobné stretnutie matičiarov sa uskutoční v polovici mája, kedy si v Kolte pripomenú okrúhle výročie svojho vzniku. Jana Slobodníková

Kedysi a dnes ~ Kedysi čakali dievčatá princa na bielom koni, dnes čakajú tunelára na mercedese. ~ Kedysi bolo všetko pekné, ale drahé, dnes je to také drahé, že to až nie je pekné. ~ Lož je najčastejším prostriedkom dorozumenie sa človeka s človekom. ~ Povzdych: Ej, mať tak taký život, ako životopis! ~ Najlepšími taxikármi sú bývalí príslušníci ŠtB. Zákazník povie len meno a adresu už vedia sami. ~ Kedysi sa táralo dve na tri, dnes sa tára ostošesť. ~ Slobodný dôchodca si v konzumnej demokracii myslí čo chce a konzumuL. Víťazka je na čo má. CHÝRNIK – HÍRNÖK. Vydáva vydavateľstvo H+S. Vychádza ako mesačník v obciach a mestách novozámockého regiónu. Povolené: OVS OÚ, reg. č. 265/2003. Redakčná rada: Mgr. Jozef Hatala, šéfredaktor, Mgr. Jana Slobodníková, Ing. Vít Drgoň, Ján Nagy, Milan Kupecký, Zoltán Komlósi. Adresa: Redakcia CHÝRNIK – HÍRNÖK, Várdayho č. 21, 940 01 Nové Zámky. E-mail: [email protected]. Tel.: 0915/667 036 , 0907/905 537. Nevyžiadané príspevky redakcia nevracia, ani ich nehonoruje. Tlač: Necarte Komárno. Grafická úprava: Finding. CHÝRNIK – HÍRNÖK. Kiadja a H+S kiadó. Havilapként jelenik meg az érsekújvári régió falvaiban és városaiban. Engedélyezve: OVS OÚ, 265/2003 reg. szám alatt. Szerkesztőség: Mgr. Jozef Hatala, főszerkesztő, Mgr. Jana Slobodníková, Ing. Vít Drgoň, Ján Nagy, Milan Kupecký, Zoltán Komlósi. Cím: Chýrnik – Hírnök szerkesztősége, Várdayho 21, 940 01 Érsekújvár. E-mail: [email protected]. Telefonszám: 0915/667 036, 0907/905 537. A nem igényelt írásokat a szerkesztőség nem küldi visszaés nem honorálja. Nyomda: Necarte Komárom. Grafikai megjelenítés: Finding.

SK_april.indd 10

23. 3. 2010 9:59:28

HÍRNÖK

6

Perbete története és jelene Perbete a Kisalföld keleti peremén a  Duna, a  Vág és a  Pozsonyt Párkánnyal összekötő vasútvonal által bezárt térségben fekszik, a Dunától mintegy 30 km távolságra északra, 237 hektárnyi területen. Perbete az Esztergomi érsekség ősi bir-

toka volt a  jobbágyság teljes felszabadulásáig. Nevével oklevelekben először 1312-ben találkozunk PERBETHE alakban. A  török megszállás alatt többször elnéptelenedett, de mindannyiszor újra települt. Legutoljára 1683-ban égették fel a falut, amikor lakosai ismét elmenekültek és csak a szatmári bekekötés után, az 1710-es évek elején építették újra a falut mintegy 3 kilométerre délre az eredeti településtől. A perbetei vár a 16-ik században , a török háborúk idején szintén elpusztult, nevét a  Mihályvár nevű település őrzi, melynek határa ma is a  perbetei kataszterbe tartozik. A  perbetei erdőben a perbetei lakosok alapítványából a  remetelak mellett Mária tiszteletére kápolnát emeltek. Annak emlékére pedig, hogy az 1763-as földrengés a kápolnát nem rongálta meg, Ordódy György kapitány, bagotai föld-

HU_april.indd 6

birtokos a  kápolnát művészi kivitelű Máriát a  gyermek Jézussal ábrázoló festménnyel ajándékozta meg, amely most a  katolikus templomban található. A  katolikus templom 1733-ban volt felépítve, majd 1766-ban újjáépítve a földren-

gés pusztítása után. A református templom 1785-ben épült a  Türelmi Rendelet életbe lépése után. A kápolna és környéke gyönyörű környezetben terül el és a  katolikus templommal együtt védett területté és emlékművé van nyilvánítva. A  községben három temető van – katolikus, református és evangélikus - a lakosság hitvallásának összetétele szerint. 1552-ben az akkori összeírás szerint a  községnek 10 háza volt, 1715-ben 36 háztartást, 1787-ben 204 házat és 1897 lakost, 1828-ban 309 házat és 2291 lakost tartottak nyilván. Az egész középkor alatt a  község az esztergomi érsekség alá tartozott. Már abban az időben önálló önkormányzata és saját szimbóluma volt. A  19. század folyamán Perbete fokozatosan Komárom Vármegye legjelentősebb községei közé küzdötte fel ma-

gát. Postahivatal, postatakarékpénztár, tárvirda, saját vasútállomás létesült, valamint ide helyezik az udvardi járás székhelyét, amely azzal jár, hogy hosszú ideig Perbetén működik a királyi járásbíróság. A  20. század első évtizedében gazdakör, iparoskör, fogyasztási -, hitel- és tejszövetkezet működik a faluban , majd önkéntes tűzoltóegyesület alakult. 1906-ban új katolikus elemi iskola, 1914-ben új óvoda, 1923-ban pedig református iskola épült. Az első világháborúban 115, a  másodikban 217 személy vesztette életét. Perbete lakosai számára a  második világháború 1945 március 29-vel fejeződött be. A falu életében a legnagyobb fejlődés az 1970-es években következett be. Kedvező feltételek nyíltak a  lakásépítésre, közutak és intézmények épültek. A községnek van két iskolája, szlovák és magyar tanítási nyelvvel, óvodája szintén szlovák és magyar tanítási nyelvvel, egészségügyi központ, gyógyszertár, bevásárló központ, számos kisebb magánbolt, kultúrház, sportcsarnok 40 személy elszállásolásának lehetőségével és nagy teremmel különféle sport- és kultúrrendezvények megtartására, stadion 2 pályával. 1992-ben épült fel egy benzinkút nappali bárral. Az 1990-es népszámláláskor a  községnek 3293 lakosa volt. Érdekes összehasonlítani az 1980-as népszámlálással, amikor a  községnek 3719 lakosa volt. Mostanság a lakosok száma 3060 és 1200 ház van a faluban. A lakosság nemzetiségi összetétele: 78,4% magyar, 20,2% szlovák, 1,4% más nemzetiségű. A legtöbb munkaerőt a Földműves Szövetkezet foglalkoztatja, melynek a mezőgazdaság kedvezőtlen helyzete ellenére is elég jó eredményei vannak.

Főleg szőlőtermesztéssel, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. -k.z.-

Biblia Pistike a nagymamánál lapozgatja az öreg családi Bibliát. Nézegeti, forgatja, egyszer csak kiesik belőle egy száraz falevél. Pistike mutatja a nagyinak: - Nézd csak, mit találtam! - Mit, kisfiam? - Azt hiszem, egy Ádámkosztümöt.

Rendőr A rendőrakadémián vizsgázik a hallgató. Kérdezik tőle: - Mit tenne, ha a saját anyját kellene letartóztatnia? - Erősítést hívnék.

MURENA ŠURANY, spol. s r. o. PREDAJŇA STAVEBNINY a STAVEBNÁ FIRMA PONÚKA – PREDAJ: -široký sortiment stavebného materiálu -stavebné náradie -dovoz zakúpeného materiálu -vykládka hydraulickou rukou -rôzne zľavy

STAVEBNÉ PRÁCE -kompletné stavby -rekonštrukcie, opravy -fasády, zatepľovanie, omietky -obklady, dlažby -strechy, bytové jadrá (možnosť platby platobnými kartami a na splátky!) Kontakt: tel.: 035/6500915, 035/6500916 e-mail: [email protected] Adresa: ul. Ž. Bosniakovej č. 5 942 01 Šurany (pri železničnej stanici) www.murenasurany.sk

23. 3. 2010 9:57:04

HÍRNÖK

Aikidó Már több, mint egy éve van lehetőségük a tardoskeddi fiataloknak arra, hogy 3 távol-keleti gyakorlatot: az aikidót, a  csikungot és a  tai-csit tanulják és gyakorolják a  vágsellyei Illés Miroslav irányítása alatt. A  kezdeti létszám ugyan

csökkent, de azért 6-7-en mindig összejönnek és péntek esténkén edzenek az iskola tornatermében. Aki a  kezdetektől jár, már igazán ügyesen végzi a feladatokat. Mivel fiatalok járnak az edzésekre, ezért az aikidó a  legnépszerűbb a  3 gyakorlat közül. Az aikido egy japán eredetű viszonylag fiatal tradicionális harcművészet, amely a japán katonai harci művészetek történelmi tradícióiból alakult ki. Nem csupán önvédelmi technikák gyűjteménye, hanem egy oktatási rendszer, mely segít fejleszteni a  testet, az egészséget, a szellemet és a lelket is. Az aikido a  lélek tökéletesítésének tudománya. Gyakorlásához nem elég a fizikai erő vagy a testi lazaság. Gyakorlójának hosszú távon az életvitele, a  gondol-

HU_april.indd 5

5

Tardoskedden táncolni is szeretnek a gyerekek A szabadidőközpontban már 2 és fél éve tartanak sikeres tánctanfolyamot a  tardoskeddi gyerekeknek az érsekújvári VIVA táncstúdió fiatal tagjai Mirka Turzová és Henrieta Nagyová. A  tanfolyamot sokféle korosztály látogatja, a  legkisebb óvodásoktól a  tizenévesekig, fiúk lányok vegyesen. Van, aki csak néhány hónapja táncol, van, aki a  kezdetektől fogva. Pár héttel ezelőtt a  tanfolyamot látogató gyerekek közös táncbemutatót tartottak a  szülőknek, rokonoknak, ahol latinamerikai táncokat, a HIP HOP stílust és mozgás gyakorlatokat kodásmódja is fejlődik. Javítja a  koncentrációt és a  kitartást, segít az empátia képességének fejlesztésében. A  csi-kung a  kínaiak ősi tudása, mintegy 45005000 éves múltra tekint vissza. Alapját képezi a  harcművészeteknek, a kínai gyógyításnak, az önfejlesztésnek, egészségmegőrzésnek, készségfejlesztésnek. Számos változata és iskolája ismert, de mindegyiknél cél az agyi tevékenység, a  légzés és a mozgás harmonikus egységbe foglalása, a  betegségek oldása. A  tai-csi egy Kínából származó, közel 2000 éves olyan belső, lágy stílusú harcművészet, amelyben megtalálhatóak a könnyed relaxációs és a mozgásos meditációs gyakorlatok is. Népszerűségének oka a prevenció: egészségmegőrző és energetizáló hatása. Bármely életkorban művelhető, nem igényel különleges ruházatot vagy felszerelést, és akár az otthonunkban vagy a természetben is gyakorolható. -inter-

mutattak be. A  gyerekek nagy része türelmetlenül várta ezt a  napot, hiszen nagy örömmel táncolnak, és ezt szerették volna másoknak is megmutatni. A kicsik, azért voltak helyesek, mert teljes odafigyeléssel táncoltak, a nagyobbak koreográfiájában már komoly táncelemek is voltak. Az est műsorvezetője Buda Ildikó - aki egyébként a  kultúra és sportosztály vezetője - büszkén mesélt a  gyerekek körében nagy sikernek örvendő tánctanfolyamról. A  tánctanfolyamot látogató gyerekeken kívül a  J.A. Komenský Alapiskola mazsorettjei is felléptek a  mű-

sor elején ill. végén. A Szemerényi Károly Magyar Alapiskola 2. osztályosainak tornászkarika bemutatója pedig arról tanúskodott, hogy örömüket lelik a  mozgásban. Meghívott vendégként Mészáros Linda és Máté Tamás bemutatták, hogyan kell standard éslatinamerikai táncokat táncolni sokéves szorgalmas gyakorlás után. Néhányan a  szereplő gyerekek közül már többször felléptek, a  többieknek ez volt az első bemutatkozása. Bízunk abban, hogy a  kezdeti lelkesedésük nem hagy alább, és nemsokára a  táncból adódó sikereikről is beszámolhatunk. -koml-

PENIAZE AUTOÚVER podmienky: rok výroby 2002, vlastník auta, havarijná poistka MINI ÚVER Do výšky 800,-EUR, peniaze v ten istý deň, opakovane až do výšky do 3500,-EUR (zamestnaní, dôchodcovia, živnostníci) POŽIČKY NEBANKOVÉ do 7000,-EUR bez ručiteľa (zamestnaní, dôchodcovia, živnostníci) TRIANGEL široký výber tovaru na splátky držiteľom kariet – TRIANGEL, QUATRO rýchle a manželské pôžičky do 7000,-EUR do 48 hodín ÚVER zaistený nehnuteľnosťou, stačí sa dostaviť do kancelárie s občianskym preukazom HYPOTEKÁRNE ÚVERY – bankové, nebankové RÝCHLY MAXI ÚVER 34000,-EUR do 3 dní, podmienka ručenie nehnuteľnosťou

Obchodné zastúpenie: EURO-CITT, M. R. Štefánika 13, 2. poschodie e-mail: [email protected]

Tel.: 0908 140 172

23. 3. 2010 9:57:04

HÍRNÖK

4

Bajmóc Bajmóc (szlovákul Bojnice) város Szlovákiában, a Trencséni kerület Privigyei járásában. Bajmóctölgyes és Bajmócfürdő tartozik hozzá. Bajmóc Privigyétől 2 km-re nyugatra, a  Nyitra folyó jobb partján fekszik, a  Sztrázsóihegység keleti lábánál, 298 méteres tengerszint feletti magasságban. A várostól nyugatra emelkedik a Predné Štefankovo 600 méter magas csúcsa. Csaknem teljesen egybeépült Privigyével és Bajmócapátival, előbbitől a  Nyitra-folyó, utóbbitól a  fürdőkomplexum vá-

lasztja el. Bajmócot országutak kötik össze Privigyével, Bajmócapátival, Kányaheggyel (5 km), valamint a  hegyeken keresztül Divékrudnóval (11 km). Nyugatról Sújtó, északról Kányahegy és Bajmóclazán, keletről Privigye, délnyugatról pedig Bajmócapáti és Kocurány községekkel határos. A mai város területén már az őskorban is éltek emberek, erre utalnak a  területén fekvő Prépost-barlangban talált őskori leletek. A  kőkorban a  lengyeli kultúra, az újkőkorban a  vonaldíszes kerámiák népe élt ezen a vidéken. A bronzkorban,

HU_april.indd 4

rendelkezett. 1395-től nemesi város, uradalmi központ lett. 1530-ban és 1599-ben kirabolta és felégette a  török, de a  várat eredménytelenül ost-

ban Bajmócnak 116 háza volt 811 lakossal. A  19. században elterjedt a fazekasság, malmok, serfőzők működtek a városban. Tűzoltó egyesületét 1892-ben

az ura, halála után a  királyé lett. 1366-ban I. Lajos király-

romolta. 1623-ban Bethlen Gábor hajdúi pusztították el. 1683-ban Thököly Imre, 1704ben Rákóczi kurucai fosztogatták. Rákóczi serege a  várat is elfoglalta. A 16 - 17. században lakói sáfránnyal, sóval, vassal kereskedtek. 1675-ben 607 lakosa volt. A  18. század elején megindult a  szőlőtermesztés, de sokan gyümölcstermesztéssel, gabonakereskedelemmel, állattartással foglalkoztak. A  17. században sorra alakultak céhei. 1670-ben a  szabók, 1672-ben a  csizmadiák, 1687ben a  gombkötők, 1711-ben

tól városi rangot kapott, a  15. századtól vásártartási joggal

a  kőművesek, 1750-ben a  takácsok céhe alakult meg. 1828-

alapították. Várát a  13. század második felében építette a  Hont-Pázmány nembeli Kázmér, majd Csák Mátéé, 1321 után királyi vár. A középkorban olasz tulajdonosai voltak, akik bővítették és védőfalakkal erősítették. Mátyás király, Corvin János és a  Szapolyaiak után 1527-ben a Thurzóké lett, akik sokat építettek rajta. A  török 1530-ban és 1599-ben is eredménytelenül ostromolta. 1604-ben Bocskainak megnyitotta kapuit. 1637-ben a  Pálff y családé lett. A  Rákóczi-szabadságharc alatt a  kurucok csak hosszas körülzárás után, 1704. július 8-án tudták kapitulációra bírni. A trencséni csatát követően a  császáriak egyheti ostrom után, 1708. november 11-én foglalták vissza. A  Pálff yak végig karban tartották egyik legfőbb birtokközpontjukat, majd a  20. század elején pompás, 365 ablakos várkastéllyá varázsolták. 1910ben Bajmócnak 1346, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. -inter-

a  hallstatt korban és később puhói kultúra alatt is települések álltak itt. A  honfoglalás előtti időkben korai szláv település volt a helyén. A honfoglalás előtt már várral megerősített hely volt, melyet a  magyarok a 10. században foglaltak el. A  települést 1113-ban „Maimoz“ néven említik először a  zobori bancés apátság birtokainak határleírásában. Ekkor már ismertek volt melegvízű forrásai és vásárai. 1246-ban „Boymuch“, 1302ben „Baymuch“, 1323-ban „Baymach“ néven szerepel a  különböző írásokban. Nyitra várának tartozéka volt. 1299 és 1321 között Csák Máté volt

23. 3. 2010 9:57:04

HÍRNÖK

3

Magas-Tátra: fAriss hó, medvék, lavina, és szélvihar Az elmúlt három napban körülbelül 50 cm friss hó esett a Tátra magasabb részein, de az alsóbb részek és más szlovák síparadicsomok is részesültek kb. 30 centiméteres friss égi áldás-

m/s-os széllökésekig működnek biztonságosan, a  szlovák meteorológiai intézet 18-25 m/s-os széllökéseket jelzett egész napra. Az ülőliftek közül egyedül a tavaly átadott négyszemélyes mű-

teg vastagsága. Az erdészek figyelmeztetnek, hogy a tátrai medvék fokozatosan ébrednek fel téli álmukból. Az utóbbi napokban egyre több nyomot figyeltek meg főleg

ben gyakran előfordult, hogy az élelem után kutató medvék a lakott településekre is bemerészkedtek. A Tátra lengyel oldalán is gondot jelentenek a medvék, itt főleg a  túlszaporodásuk mi-

ban. Tátralomnicon szélvihar miatt állnak a liftek, az erdészek az ébredező medvékre figyelmeztetnek mindenkit. Talán a  szezon legjobb hóviszonyait hozta meg az utóbbi napok heves vihara és havazása a  Tátra hegycsoportban. Az utóbbi 24 órában 5-22 cm friss hó esett a  hegyekben, így az előző napi csapadékkal együtt már fél méterre nőtt a friss hó mennyisége a  magasabb régiókban, amely természetesen megnövekedett lavinaveszélyt is jelent. A  tomboló viharos szél tovább könnyíti a lavinák kialakulását. A Tátra hegyeiben általánosan hármas fokozatú lavinaveszély van érvényben, kivétel a  Nyugati-Tátrában, itt már negyedik fokozatúra emelték a  figyelmeztetést, aminél már tanácsos elfelejteni a túrázást a magasabb részeken. A viharos szél gondokat okoz a  tátralomnici lifteknél is. Az erős széllökések miatt leállították a Kőpataki-tóhoz közlekedő kabinost, és az onnan a  nyeregbe, illetve a  csúcsra induló lanovkákat. A  lonmici liftek 18

ködik, amely mellett a  szezon legjobb havát találjuk. Az utóbbi napok havazása után végre elérte az egyméteres határt a  hóré-

a  hegység középső, illetve nyugati részén. A  hegyi házak biztosan számíthatnak a  medvék látogatására, de az utóbbi idők-

att veszélyesek. A  veszély csökkentése érdekében a  lengyelek engedélyt adtak 80 medve kilövésére. -k.z.-

HU_april.indd 3

Lelassult a beköltözési láz Szloválkiából, de nem áll meg Lassan egy évtizede érzékelhető Pozsony „terjeszkedése“ Ausztria, majd Magyarország irányába. A  korábbi években észlelt intenzív szlovák beköltözési „láz“ a magyar oldalon, vélhetően a gazdasági válság hatására, valamelyest enyhült mára, de valamilyen formában folytatódni fog, ugyanis a  szlovák főváros fejlődése szükségszerű - olvasható a  Kisalföld cikkében. Ritka, de nem egyedülálló jelenség, hogy egy nagyváros szuburbán hatása más országra terjedjen át. Erre példa Po-

zsonyon kívül Genf és Trieszt. Ma a  Szlovákiából érkezők leginkább csak aludni járnak haza, de a  későbbiekben további igények is felmerülhetnek, amelyekre időben fel kell készülnünk - vélekedett Hardi Tamás, a  Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának tudományos munkatársa. A folyamat hatására többek között nő az érintett települések lakossága, kihatással van ez az ingatlanpiacra, a közműrendszerre. Így új utakat kell fenntartani, a  közvilágításra,

az utak téli takarítására, csapadékvíz-elvezetésre többet kell költeniük a  településeknek. Olyan többletszolgáltatásokra is igény mutatkozhat, mint az óvoda, iskola vagy egészségügyi ellátás. Ezzel szemben gondot jelent, hogy sok esetben a  betelepülők nem jelentkeznek be lakhelyükön, így az utánuk igényelhető állami forrásoktól elesnek az önkormányzatok, a lélekszám növekedésével a  települések költségei is emelkednek - hívta fel a figyelmet a lapnak nyilatkozva a kutató. -p.j.-

23. 3. 2010 9:57:04

HÍRNÖK

2

Rákóczi-nap volt Perbetén

Ünnepségek a párkányi régióban

A Rákóczi Szövetség Perbetei Helyi Szervezete már hetedszer szervezte meg a  Rákóczinapot a perbetei kultúrházban. Mint a korábbi években, most is főleg általános iskolák tanulóit és kísérő tanáraikat várták a szervezők. A  rendezvényre minden év decemberében kerül sor, de 2009-ben sajnos el kellett halasztani a  versenyt az influenzajárvány miatt. Idén 5 környékbeli magyar tanítási nyelvű alapiskola tanulói mérték össze tudásukat, mutatták be a  meghirdetett

A  Csemadok-alapszervezetek szervezésében zajlottak a  március 15 –i  rendezvények az ország legdélibb településein. Az előző évekhez viszonyítva minden településen telt ház előtt, méltó kultúrműsorral, és mindenütt sok fiatal részvéte-

pályázatra elkészített prezentációikat. A téma ez alkalommal az „A  megújulás kora” (Magyarország a  18. században, valamint Kazinczy Ferenc és a nyelvújítás) címet kapta. A  pályamunkák bemutatása után kézműves foglalkozások következtek, ezeken bárki részt vehetett. Huszárcsákókat, gyöngysorokat, kitüntetéseket készítettek a  gyerekek, majd

HU_april.indd 2

történelmi játszóház következett, melynek a  háttértörténetét a Mária Terézia magyar nemesi testőrségébe való felvételi vizsga adta. A  jelentkezőknek először a  megfelelő műveltségről kellett tanúbizonyságot tenniük, egy földrajz- és idegennyelv-kérdéssor megválaszolásával, majd a  fizikai rátermettségüket kellett bizonyítaniuk egy akadálypályán való átjutással. Minden jelölt felvételt nyert a  nemesi testőrségbe, emellett büszkén viselhette a  királynő kitüntetését, melyet a testőrség

ezredese adott át az újoncoknak. Ezt korabeli táncházzal ünnepelték meg. A végén apályamunkák kiértékelése és a könyvjutalmak átadása következett, majd mivel ekkorra mindenki kellőképpen elfáradt és megéhezett, elfogyasztották az ebédet, amelynek alapanyagát a  Vadászok Perbetei Szövetsége biztosította -koml-

lével emlékeztek a  162 évvel ezelőtti eseményre. Muzslán Farkas Iván parlamenti képviselő volt az ünnepi szónok, itt is és másutt is a vendégszereplők mellett felléptek a helyi iskola diákjai és a szervezetek csoportjai. Nánán Csáky Pál parlamenti képviselő mondott beszédet és „útra való” gondolatokat a közeljövőben ránk váró időszakra. A  műsorban a  helyieken kívül az érsekújvári Rockszínpad vers-, és énekszámaival arattak nagy sikert. Fáklyás menettel vonult a nagy létszámú közönség ahhoz az Emlékkereszthez, ahol évente koszorúznak és gyertyákat helyeznek el az emlékezők. Párkányban az alapiskolán elhelyezett Kossuth-táblánál kezdődött az ünnepség koszorúzással, majd a város központjában lévő kopjafánál folytatódott. Az ünnepi estre zsúfolásig megtelt a  párkányi kultúrház

nagyterme (közel 500 ember). Itt szintén Csáky Pál szónokolt, akinek beszédét vastaps követte. Az ünnepi műsorban a helyi gimnázium alkalmi irodalmi színpada, a szervezet SZIVÁRVÁNY énekkara, és az esztergomi Ferences Gimnázium kamarakórusa adott színvonalas műsort. A  rendezvényen jelen voltak a barcsi (Magyarország) gimnázium diákjai, akik az ottani Rákóczi Szövetség szervezésében jelentek meg.

A  Kéméndi Petőfi Sándor Alapiskola diákjai márc. 15-én a  helyi temetőben lévő 1848as sírhelynél emlékeztek a szabadságharc eseményeire. Az ünnepséget a  hét folyamán az iskolában zajló Petőfi Napok programjaival folytatják, ahol kiállítás, kulturális programok váltják egymást. -inter-

Szemezés Egyik nő kérdezi a másiktól: - Szerinted miért olyan nehéz a férfiakkal szemkontaktusba lépni? - Mert a mellünkön nincs szemünk!

Kádban A rendőr ül a fürdőkádban és rettenetesen mérgelődik: - Ez az orvos jól kiszúrt velem. Azt mondta, hogy naponta háromszor tíz cseppet vegyek be ebből az orvosságból meleg vízben.

23. 3. 2010 9:57:04

AZ ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁS LAKÓINAK ÚJSÁGJA

VÁSÁROLJA TERMÉKEINKET !

HÍRNÖK

7. évfojam

4. szám

2010 április

ára 0,33 € (9,94 Sk)

TERJESZTVE A ZSITVAKÖZ, NYITRAVIDÉK ÉS A DUNATÁJI RÉGIÓKBAN Lapunkat támogatja a Szlovák kulturális minisztérium a „nemzeti kissebség kultúrája – 2009“ programjával.

20 éves a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Ünnepi közgyűléssel emlékezik fennállásának 20. évfordulójára a  Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, Szlovákia legnagyobb magyar ifjúsági szervezete. A  megemlékezésre a deáki kultúrházban kerül sor.

Asztalos Zoltán, a  cserkészszövetség szervezeti életének koordinátora elmondta, a húsz év alatt a  szövetség csapatai több mint ezer nyári tábort, több ezer hétvégi tanyázást, és több száz képzést szerveztek.

nepi közgyűlésre, melyre az SZMCS partnerszervezetei is meghívást kaptak. A  szövetségnek 2009-ben 1213 tagja volt, mindez 32 cserkészcsapatban és négy öregcserkész klubban. A  szer-

AZ ERDÉLYI HADSEREG Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk, A szabadság régi bajnoka! Bosszuálló fénnyel jár előttünk Osztrolenka véres csillaga. Ott megy ő, az ősz vezér; szakálla Mint egy fehér zászló lengedez; A kivívott diadal utáni Békeségnek a jelképe ez. Ott megy ő, a vén vezér, utána A hazának ifjusága mi, Igy kisérik a vén zivatart a Tengerek szilaj hullámai. Két nemzet van egyesűlve bennünk, S mily két nemzet! a lengyel s magyar! Van-e sors, amely hatalmasabb, mint E két nemzet, ha egy célt akar? Egy a célunk: a közös bilincset Összetörni, melyet hordozánk, S összetörjük, esküszünk piros mély Sebeidre, megcsufolt hazánk!

„Húsz év nagy idő minden szervezet életében. Azok számára, akik ott bábáskodtak szervezetünk 45 éves kényszerszünet után történt újraalapításánál, bizonyosan nagy megelégedést jelent, hogy ma már második-harmadik generációs vezetők vették át az SZMCS vezetését“ – mondta Csémi Szilárd ügyvezető elnök.

Az egész hétvégét betöltő rendezvény első napja munkáé, a második az ünneplésé. Szombaton az elmúlt évet értékelik a  résztvevők, délután pedig módszertani foglalkozásokon vesznek részt. Este a szövetség alapítói, és a  kezdeti periódus meghatározó vezetői elevenítik fel emlékeiket. Vasárnap kerül sor az ün-

vezet szoros kapcsolatban áll az idén százéves magyar cserkészet magyarországi, romániai, ukrajnai, horvátországi, nyugat-európai, észak- és délamerikai és ausztráliai szervezeteivel, valamint a  Szlovák Cserkészszövetséggel. Tagjai önkéntesként, térítésmentesen végzik nevelőmunkájukat -pollak-

Küldd elénk, te koronás haramja, Légiónként bérszolgáidat, Hogy számodra innen a pokolba Holttestökbül építsünk hidat. Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk, A szabadság régi bajnoka! Bosszuálló fénnyel jár előttünk Osztrolenka véres csillaga! Bánfihunyad, 1849. március 26-27. Petőfi Sándor (1823-1849)

KÉRJE A HÍRNÖK-CHÝRNIK ÚJSÁGOT! rusoknál akadozik, kérjük Önöket, szólítsák meg közvetlenül az árusokat, és kérjék a járási lapot. És ne felejtsenek el bennünket informálni ezzel kapcsolatban a tapasztalataikról. Az Önök járási lapja! Köszönjük! Köszönjük a segítségüket. (

EZ AZ ÖN LAPJA! HU_april.indd 1

SZERETNE PÉNZT KERESNI? Annak ellenére, hogy járási lapunk a Hírnök-Chýrnik az újságos standokon is megtalálható, munkatársakat szerk.-

23. 3. 2010 9:57:03