PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

GfK Budapest, 2014. szeptember © GfK 2014 | Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához

1

Bevezető

Jelen tanulmány abból a célból készült, hogy összefoglalja a fontosabb változásokat, amelyek a 2005-ben készült Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiája tanulmány kiadása óta zajlottak le a főváros kereskedelmében, társadalmában, a város szerkezetében és a jogszabályi háttérben. Az eredmény, a várakozásoknak megfelelően, azt mutatja, hogy ezek a változások minden érintett területen jelentősek. A nagy mennyiségű információ komplex összefüggésrendszerének feltárására javasoljuk a korábbihoz hasonló volumenű kutatás elvégzését, hogy az arra épülő javaslatok szakmai megalapozottsága biztosított legyen. A következő oldalon bemutatjuk a 2005-ös tanulmány stratégiai javaslatait.

© GfK 2014 | Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához

2

Bevezető A 2005-ös tanulmány stratégiai javaslatai: 1. Legalább még 30.000 m2 kiskereskedelmi terület megteremtése a belvárosban. 2. A Váci utca újrapozicionálása teljes hosszában és fedett passzázzsá való alakítása. 3. Rákóczi út és a Nagykörút járdáit kiszélesíteni és hangulatos belvárosi „flair”-el felruházni. 4. Fővárosi szinten – adott esetben kerületi szinteken – Citymanagert kinevezni a kereskedelem fejlesztése érdekében. 5. A BID-hez (Üzletfejlesztési Körzet) hasonló önszerveződéseket szorgalmazni, támogatni és velük együttműködni. 6. Zöld mezős beruházások korlátozása a belváros védelmében. 7. Közös szempontrendszer alapján történő elbírálás és engedélyezési rendszer. 8. A kereskedelem stratégiai fejlesztésében érdekelt kerületek bevonása a részfeladatok kidolgozásába – kereskedelmi mikro stratégia. 9. Élő intermodális csomópontok kialakítása a meglévő kereskedelem fejlesztésével – Bahnhofcenter-ek.


3

Mi az, ami megváltozott és mi az, ami még hiányzik? A városfejlesztés és építési beruházások dacára továbbra sincs egységes kiskereskedelmi stratégia A már tíz éve kritikusan kezelt sugárutak kiskereskedelmi fejlesztése, egységes irányítása továbbra is feladat, ennek elmaradása tartós következményekkel jár a vásárlóerő kiáramlására és az idegenforgalomra egyaránt A tíz évvel ezelőtt megfogalmazott intézményrendszer kiépítése nem kezdődött el/teljesedett ki a kereskedelemben (üzletfejlesztési körzetek és citymanagerek) A kerületek együttműködése a kiskereskedelmi fejlesztések területén nem koordinált és harmonikus Fővárosi igazgatási szinten kell kinevezni egy kereskedelemért felelős biztost, feladatát és céljait a szakmai érdekképviseleti szervekkel együtt ki kell dolgozni Ki kell terjeszteni a Bevásárló ás Tematikus Utcák programot, alátámasztva a Rögtön Jövök alprogrammal és más, a kiskereskedelmi fejlesztéseket célzó intézkedésekkel


4

Vezetői összefoglaló Társadalom Budapest lakosságszáma folyamatosan csökkent a kétezres évek eleje óta, de 2011 óta ismét emelkedésnek indult. A Pest megye zöldövezeti településeibe irányuló vándorlás továbbra is erősebb, mint az onnan történő visszavándorlás, de ezt az ország többi területéről a fővárosba költözők már ellensúlyozzák. A fővároson belüli eltérések is jelentősek: a belvárost elhagyók nagy számát a külső, zöldövezeti kerületek népességének növekedése kompenzálja. Az egyes kerületek lakosságának korcsoport szerinti megoszlása alapján a „legfiatalabb” kerületek közé leginkább a belső kerületek számítanak, ahol az átlagosnál lényegesen magasabb a huszonéves és a harmincas éveinek első felében lévő korcsoport részaránya. A nyugdíjas korcsoport a leggazdagabb budai kerületekben, így az I., II. és XII. kerületben a legmagasabb – és az átlagot meghaladó – részarányú. A szűk belvárosban, az V. kerületben – hasonlóan az I. kerülethez – a 75 év felettiek jóval átlag feletti részarányt képviselnek. A nettó jövedelem országos átlagban 24%-kal nőtt 2005-2012 között. A fővárosi nettó átlagkereset 2005-ben 24 %-kal, 2012-ben már 30%-kal haladta meg az országos átlagot, a két időszak között a havi jövedelem 46%-kal emelkedett. Az egy főre jutó vásárlóerő területi eloszlásában azonban nőtt az egyenlőtlenség, elsősorban a belső és a dél-pesti kerületek lakosságának kárára. © GfK 2014 | Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához

5

Vezetői összefoglaló Kereskedelem A kiskereskedelmi forgalom alakulása közel azonos trendet mutat országos szinten és a fővárosban, illetve az agglomerációban. Budapest részesedése Magyarország kiskereskedelmi forgalmából több év átlagában 37%, ugyanakkor a fővárosi lakosság részaránya 18-19%. A feltűnő aránytalanságot a jóval magasabb vásárlóerő, valamint az ingázók, valamint a turisták vásárlása együtt magyarázza. Hazánkban a kiskereskedelmi üzletek alapterülete 17,3 millióról 18,2 millió négyzetméterre nőtt 2005 és 2013 között, míg a fajlagos forgalom 1225 euróról 1612 euróra. A budapesti kiskereskedelmi üzletek száma - az országos trenddel ellentétben – jelentősen, mintegy 10%-kal növekedett a fenti időszakban. A boltszám növekedés kiemelkedően magas volt a VIII. és a XVIII. kerületben, míg a III. és a XVI. kerületben jelentős csökkenés volt tapasztalható. A kereskedelmi csatornák közül nőtt a forgalmi részaránya a szupermarketeknek, a hazai láncoknak, drogériáknak és a független kisboltoknak, miközben csökkent a hipermarketeknek, a diszkont áruházaknak, a C+C áruházaknak, az utcai árusoknak. Az említett időszakban 8 új bevásárlóközpont nyílt meg a fővárosban, jelentősen befolyásolva környzetük kereskedelmét. A z időszak második felében a plázastop törvény leállította, illetve lefékezte ezt a folyamatot, ugyanakkor másodlagos hatásokat is generált (pl. a modern kereskedelem beköltözése a belvárosba). © GfK 2014 | Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához

6

Vezetői összefoglaló Közlekedés és területfejlesztés Budapest közlekedésfejlesztési koncepciója (a Balázs Mór terv) egyeztetési fázisban van, a jóváhagyott prioritásokat érdemes a kereskedelemfejlesztési stratégiában is figyelembe venni. A fővárosi tranzitforgalom menedzselése, illetve ennek kezelése befolyásolja például a nagykörutak „re-vitalizációjának” lehetőségét. A tömeg és egyéni közlekedés arányának változása befolyásolja a kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésének irányát (például parkolók kialakítása). Az elővárosi közlekedés fejlesztése meghatározza a főváros és agglomerációja közötti migrációs irányt. A pályaudvari fejlesztések új lehetőségeket nyithatnak meg a fővárosi kereskedelem fejlesztésében. Elkészült a Barnamezős Területek Fejlesztése Tematikus Fejlesztési Program, melynek középtávú célja (2020ig) részben a funkcióhiányok megszüntetése a vegyes területhasználat preferálásával és zöld felületek bővítésével, pl. kulturális-sport-közösségi-szolgáltató központok kialakítása, üzleti parkok és kapcsolódó kereskedelemi területek kialakítása, piac kialakítása. Sok barnamezős terület fekszik funkcióbővítésre tervezett mellékközpont közelében, melyek jó városszerkezeti pozícióval rendelkező, fontosabb városi funkciókat magába foglaló, egy-egy városrészt kiszolgáló területek, és amelyek kötöttpályás kapcsolataik révén jelentős átszállópontként is funkcionálnak. Ezen mellékközpontok funkcionális bővítése kereskedelmi lehetőségeket hordoz magában. © GfK 2014 | Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához

7

Vezetői összefoglaló A jogi szabályozás új elemei - 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről: a jelentős piaci erő fogalma, a beszállítóval szembeni jelentős piaci erővel történő visszaélés tilalma; tilos a beszállító indokolatlan megkülönböztetése; a beszállító értékesítési lehetőséghez való hozzáférésének indokolatlan korlátozása; a tisztességtelen kockázatmegosztást eredményező feltételek előírása a beszállítóval szemben - 2009. évi XCV. törvény a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról: a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozó szervezetek, valamint azok beszállítói közötti tisztességes üzleti magatartás érvényesülésének biztosítása - 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről: a napi fogyasztási cikkeket árusító üzleteknél is meghatározza (alapterülettől függően) a létesítendő parkolóhelyek minimális számát - 1997. évi LXXVIII. törvény 2011. évi 53/F. § rendelkezése („Plázastop-törvény”): 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető, de felmentés adható. A 2013. évi CLXXXIII. törvény 16. § (1). bekezdése a tilalmat kiterjesztette a kereskedelmi építmény kialakítása érdekében az építmény engedélyköteles átalakítására is, mely 2014. január 13-től hatályos.


8

A kereskedelem és társadalmi hatásai A multinacionális cégek működésnek megítélése vegyes. A kereskedelem a második legfontosabb ágazat a GDP termelésében és a munkaerő-piacon, részesedése a bruttó hazai termelésből 10%. A fogyasztási cikkek kiskereskedelmében 2013-ban 10.000 lakosra Magyarországon közel 150 üzlet jut, ez a szám 2004-ben még meghaladta a 160-at. Amíg országosan az üzletek száma 2005 és 2013 között 166 ezerről 149 ezerre csökkent, úgy ez a szám Budapesten fordított trendet mutat, hiszen 31 ezerről 35 ezerre emelkedett. A kiskereskedelmi üzletek alapterülete 2013-ban országosan 18,2 millió, 2005 évben 17,3 millió négyzetméter volt, a fajlagos forgalom 2005 évben 1225, 2013-ban 1612 Euro volt.


9

A kereskedelem és társadalmi hatásai Az egy üzletre jutó forgalom 50 millió Forintról 61 millió Forintra növekedett a két időszak között (2005/2013). Az egy bevásárlóközpontra jutó lakosságszám országos szinten cca négyszerese a fővárosinak, miközben a mutató értéke Budapesten 25%kal, országosan 35%-kal csökkent. Mindez a bevásárló központok építésével, így leterheltségük csökkenésével magyarázható. Hasonló mértékű csökkenés a hipermarketeknél is megfigyelhető, bár a budapesti és országos adat között nincs ekkora különbség. A kereskedelemben megvalósult beruházás 2010-ben 311,3 milliárd Forint volt, nem kis részben a „Plázastop“ szabályozás miatt ez a szám 2013-ra jelentősen csökkent: 285,2 milliárd Forint volt.


10

Budapest kereskedelme

A kiskereskedelmi forgalom alakulása közel azonos trendet mutat országos szinten és a fővárosban, illetve az agglomerációs körzetben. Budapest részesedése az összes forgalomból több év átlagában 37%. Itt érdemes két tényezőt kiemelni: Egyrészt az egy főre jutó GDP 2005-ben 210,8%-a, 2013 évben 217,3%-a volt az országos átlagnak. Másrészt a fővárosi lakosság részaránya 18-19%. Ez utóbbi adat arra enged következtetni, hogy a budapesti kereskedelemben fontos szerepet játszik az ingázók, valamint a turisták vásárlása .


11

Vásárlóerő


12

Vásárlóerő A vásárlóerő alakulását is meghatározó bruttó hazai termék területi adatai szerint Magyarországon a regionális különbségek az elmúlt években tapasztalható folyamatoknak megfelelően tovább nőttek. Hazánk gazdaságának főváros-központúsága erősödött (forrás: KSH), az egy főre jutó bruttó hazai termék 2005 és 2012 között 34%-kal emelkedett, országosan ez 30%-ot jelent. Amennyiben a jövedelem oldaláról vizsgáljuk a vásárlóerő alakulását, azt látjuk, hogy a fővárosi nettó átlagkereset 2005-ben 24 %-kal, 2012-ben már 30%-kal haladta meg az országos átlagot, a két időszak között a havi jövedelem 46%-kal emelkedett.


13

Budapest kerületeinek vásárlóereje 2004-2014 Növekvő területi különbségek – a belső és a dél-pesti kerületek indexe csökkent

2004

2014

.

Forrás: GfK Vásárlóerő Tanulmányok 2004-2014


1414

Vásárlóerő index-változás, 2004-2013 Terület VIII. kerület X. kerület VII. kerület VI. kerület IX. kerület XXI. kerület XX. kerület XIII. kerület XV. kerület XIX. kerület XI. kerület XIV. kerület XXIII. kerület XVIII. kerület II. kerület IV. kerület III. kerület XXII. kerület XVII. kerület V. kerület XVI. kerület XII. kerület I. kerület

2004

2014

Változás (%)

Változás (volumen)

120.4 129.9 123.7 129.6 127.4 125.6 124.3 136.1 126.0 131.0 145.9 138.0 123.0 128.7 163.2 134.6 140.6 134.8 129.0 143.7 134.9 161.1 150.3

96.3 111.2 109.2 116.5 117.1 116.6 116.1 127.9 118.6 124.2 138.5 133.3 120.5 127.4 162.3 134.6 141.0 135.4 129.8 146.1 139.1 166.5 162.9

-20.0% -14.4% -11.7% -10.1% -8.1% -7.2% -6.6% -6.0% -5.9% -5.2% -5.1% -3.4% -2.0% -1.0% -0.6% 0.0% 0.3% 0.4% 0.6% 1.7% 3.1% 3.4% 8.4%

-24.1 -18.7 -14.5 -13.2 -10.2 -9.0 -8.2 -8.1 -7.4 -6.9 -7.3 -4.7 -2.4 -1.3 -0.9 0.0 0.4 0.5 0.9 2.4 4.2 5.4 12.6

Forrás: GfK © GfK 2014 | Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához

15

Vásárlóerő és migráció 2004 és 2012 között a fővárosi kerületek 2/3-ában a be- és kivándorlás egyenlege pozitív, 1/3-ában negatív. A leggazdagabb budai kerületek vonatkozásában a legmagasabb vásárlőerő indexű XII. kerület esetén összességében a vándorlási egyenleg pozitív, ami igaz a II. kerületre is. A legjelentősebb vásárlóerő index növekedéssel bíró I. kerületben az egyenleg szinte minden évben kis értékkel – s így összességében is – negatív. A legszegényebb és jelentős vásárlőerő index csökkenést elszenvedő belső kerületek mindegyikében a vándorlási különbözet évről évre negatív, és összességében a legnagyobb negatív értékekkel bír, jelentős mértékű kivándorlást mutatva ezzel. Ennek volumene a legalacsonyabb vásárlóerejű és legnagyobb vásárlóerő index csökkenést elszenvedő VIII. kerületben a legnagyobb. A dél-pesti kerületek vonatkozásában viszont lényegében évről évre a kivándorlásnál nagyobb volumenű bevándorlás figyelhető meg. A vizsgált időszakban összességében a XVIII. kerület – a XVII. kerület után – a második legmagasabb vándorlási különbözettel rendelkező kerület.


16

Vásárlóerő és jövedelem • A magasabb elérhető jövedelem foglalkoztatásra (helyettesítési hatás).

elvileg

ösztönzőleg

hat

a

• Magyarországon 2005 és 2012 között a nettó jövedelem 24%-kal emelkedett, emellett a foglalkoztatottság közel szinten maradt (57,2%) miközben a munkanélküliségi ráta 7,2%-ról 11%-ra emelkedett. • Mindemellett a fogyasztás alakulását az infláció – így a reáljövedelem – jövőbeni alakulására vonatkozó elvárások is befolyásolják, mindez az utóbbi években a fogyasztás élénkülésének irányába hat.


17

Értékesítési csatornák


18

FMCG értékesítési csatornák

2005

2014/05

Változás %

Budapest Országos Budapest Országos Budapest Országos Hipermarket

34.2%

23.9%

28.2%

22.7%

-17.6%

-5.1%

Szupermarket

17.7%

13.7%

21.0%

16.8%

19.2%

22.4%

Diszkontáruház

15.9%

16.5%

14.4%

16.3%

-9.3%

-1.3%

C+C áruház

3.0%

3.3%

1.0%

1.3%

-67.5%

-60.1%

Hazai láncok

4.7%

14.6%

5.7%

14.4%

22.3%

-1.2%

Független kisboltok

7.7%

16.2%

8.1%

12.5%

4.8%

-23.1%

Drogéria

2.8%

1.9%

3.7%

3.3%

31.0%

80.0%

Utcai árus

10.0%

4.4%

6.8%

3.6%

-31.8%

-18.2%

Egyéb

4.1%

5.4%

11.1%

9.0%

171.2%

65.5%

100.0%

100.0%

100.0%

100.0%

100.0%

100.0%

Összesen (FMCG) Forrás: GfK


19

Hipermarketek, szupermarketek és diszkontok © GfK 2014 | Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához

20

Hipermarketek, szupermarketek, diszkontok, drogériák és C+C áruházak © GfK 2014 | Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához

21

Kiskereskedelmi vállalkozások számának változása, 2004 és 2013 2004

2013

Egyéni Egyéni Társas Társas vállalkozók vállalkozók vállalkozások Üzletek vállalkozások Üzletek által által által üzemeltetett száma által üzemeltetett száma üzemeltetett üzemeltetett üzletek üzletek üzletek üzletek Összesen Közép-Magyarország

71178

94535

166212

46670

101664

148959

14272

33572

47961

8950

40965

50079

Budapest

7160

24708

31962

4426

30323

34867

Közép-Dunántúl

8589

8815

17453

5172

9265

14518

Nyugat-Dunántúl

7751

9889

17679

4833

9381

14290

Dél-Dunántúl

8203

9572

17826

5319

8439

13825

Észak-Magyarország

8982

9237

18300

5628

9136

14848

Észak-Alföld

12136

12363

24597

8722

12197

20986

Dél-Alföld

11245

11087

22396

8046

12281

20413


22

Az egy kiskereskedelmi üzletekre jutó lakosok száma, december 31. (2005/3013) [fő]

2005

2013

Területi egység

Országosan

Bevásárlóközpontokban

Hipermarketekben

Országosan

Bevásárlóközpontokban

Hipermarketekben

Budapest Összesen

56 65

526 2067

526 6647

53 70

394 1381

4949 3729

-5% 12%

-25% -35%

-46% -31%


Forrás: KSH

23

Kiskereskedelmi üzletek száma üzletprofil szerint, 2013. december

Üzletprofil

Országos

Budapest

Megoszlás %

Illatszer Könyvesbolt Lábbeli és bőráru Ruházati Egyéb élelmiszer Telekommunikációs termékek Számítógép, periféria, és szoftver Zöldség-gyümölcs

2579 1464 3215 19162 2475 2087 2602 5154

954 535 1142 6421 798 644 792 1504

36,99% 36,54% 35,52% 33,51% 32,24% 30,86% 30,44% 29,18%

Bútor és háztartásicikk

4183

1200

28,69%

Textil Hírlap, papíráru, művészellátó üzlet Villamos háztartási készülékek

1643 3455 2976

444 925 769

27,02% 26,77% 25,84%

Kenyér-, pékáru és édességüzlet

5656

1399

24,73%

Palackozott italok

2724

589

21,62%

Személygépjármű

3085

658

21,33%

Iparcikk

5234

1116

21,32%

Hús-, húsáruüzlet

3336

707

21,19%

Élelmiszer

43647

9170

21,01%

216

45

20,83%

Használt cikk Gépjárműalkatrész Motorkerékpár Egyéb iparcikk

7182 4625 595 14180

1495 942 103 2279

20,82% 20,37% 17,31% 16,07%

Festék, vasáru, barkács- és építési anyagok

9882

1563

15,82%

2134 148959

288 34867

13,50% 23,41%

Halüzlet

Üzemanyagtöltő állomás Összesen © GfK 2014 | Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához

24

Üzletszám Üzletszám-változás (%) 2004-2013 70% 62,4%

58,0%

60% 50% 40% 30% 20%

26,4% 28,3%

25,3% 19,8% 13,3%

13,6%

11,4%

7,7%

10% 0% -10%

12,3%

5,1% 6,5%

0,7%

-3,9%

16,9%

14,2%

5,1% -1,3% -3,5%

Változás (%)

-9,6%

-11,1%

-20% -20,1% -30%

-25,7%


XXIII. kerület

XXII. kerület

XXI. kerület

XX. kerület

XIX. kerület

XVIII. kerület

XVII. kerület

XVI. kerület

XV. kerület

XIV. kerület

XIII. kerület

XII. kerület

XI. kerület

X. kerület

IX. kerület

VIII. kerület

VII. kerület

VI. kerület

V. kerület

IV. kerület

III. kerület

II. kerület

I. kerület

Budapest

-40%

25

Hálózattervezés Üzlet-kialakítás szempontjai: Vásárlóerő Parkolás Bérleti díj Konkurens üzlet elhelyezkedése Logisztikai infrastruktúra Környezetvédelem Amennyiben egy boltnyitás pályázathoz kötött, a pályázó nem ismerheti előre a vonzáskörzeti versenytársakat, így az értékesítési lehetőségeit is csak jelentős kockázattal tudja megtervezni, úgy: Meghatározott mutatószámok alapján előre meg kell határozni egy vonzáskörzeten belül a hasonló profilú üzletek egymáshoz képest hogyan, milyen távolságra helyezkedhetnek el.


26

Kereskedelemfejlesztés


27

Kereskedelemfejlesztés* Helyszínek

Megjelenési Környezet kép

Kiskereskedelmi előjelleg

Megközelíthetőség tömegAutó közlekedés

Váci utca

kedvező

kedvező

(nagyon) kedvező

kevésbé kedvező

nagyon kedvező

Kálvin tér/Fővám tér

(nagyon) kedvező

kedvező

kedvező

átlagos

nagyon kedvező

kedvező

átlagos

átlagos

átlagos

nagyon kedvező

átlagos

átlagos

átlagos

átlagos

nagyon kedvező

Kis belvárosi körgyűrű Szabad sajtó út/Kossuth L. u./Rákóczi u.

1) Átfogó intézkedési csomag a stabilitás és erősödés érdekében, elsődlegesen a déli szektorban. 2) A Váci utca két ágának „összekötése” megtörtént. 3) A budapesti bevásárló és tematikus utcák program része. 1) Súlypont kialakítási lehetőség a tömegközlekedési csomópontnál. 2) Ferenciek terei átalakításokkal lényegében összefüggő sétáló utca a Vörösmarty tértől a Fővám térig. 3) Közelében Bálna kereskedelmi, kulturális, szórakoztató és vendéglátó központ megnyitása. 4) A Ráday utca a budapesti bevásárló és tematikus utcák program része. Súlypont kialakítási lehetőség a tömegközlekedési csomópontoknál. Átfogó intézkedési csomag, különleges tekintettel a tömegközlekedési csomópontokra.

* A helyszínek 2004-es értékelésének eredményei a függelékben találhatók. © GfK 2014 | Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához

28

Kereskedelemfejlesztés* Helyszínek

Nagy belvárosi körgyűrű

Andrássy út

Megjelenési kép

Környezet


átlagos

átlagos

egyes pontokon kedvező, egyébként átlagos

(nagyon) kedvező

kedvező

kevésbé kedvező

Megközelíthetőség

kedvező

nagyon kedvező

kedvező

nagyon kedvező

Súlypont kialakítási lehetőség a tömegközlekedési csomópontoknál. 1) Corvin Negyed Városrehabilitációs projekt (22 hektáron, iroda és lakóingatlan fejlesztés, 62ezer m2 nyitott és fedett kereskedelmi terület), melynek része a Corvin sétány projekt és a Corvin Pláza megépítése. 2) Blaha Lujza tér – Europeum bevásárló központ megnyitása. Hosszú távú átalakítás sétálóövezetté és színvonalas kiskereskedelmi helyszínné. 1) Andrássy út jelenlegi képe és a luxus iránt érdeklődő magyarok vásárlóereje nincs összhangban, a kínálat alulértékeli a magyar vásárlóréteget. 2) A luxusáruházakban séta is része a turisztikai programnak, erős az összefonódás a turizmus és a luxuspiac között. A turizmus és a vásárlás ilyen szimbiózisához minden adott az Andrássy úton. 3) Andrássy út – Deák Ferenc utca (Fashion street) „összekötése”.


29

Kereskedelemfejlesztés*

Helyszínek

Keleti pályaudvar

Déli pályaudvar

Megjelenési kép

kedvező

kevésbé kedvező

Környezet

kedvező

kevésbé kedvező


kevésbé kedvező

kevésbé kedvező

Megközelíthetőség autó

kedvező

kedvező

tömegközlekedés

nagyon kedvező

1) A pályaudvar indulási és érkezési oldalának felújítása nem történt még meg. 2) Környezetében az Aréna bevásárlóközpont megnyitásával javult a kiskereskedelmi kínálat. 3) A jelentős mértékű járókelő forgalomhoz kapcsolódva a kínálat további erősítése és profiljának kialakítása a téren és a jelenleg még e vonatkozásban szinte teljesen üres aluljáróban.

nagyon kedvező

A jelentős mértékű járókelőforgalomhoz kapcsolódva a kiskereskedelmi kínálat erősítése és profiljának kialakítása.


30


Helyszínek

Flórián tér

Megjelenési kép

átlagos

Környezet

átlagos


Megközelíthetőség

kedvező

nagyon kedvező

átlagos

Helyi ellátó egységként való stabilizálási és megerősítési lehetőség itt.

ÚjpestKözpont

átlagos

átlagos

kedvező

átlagos

Helyi ellátó egységként való (nagyon) stabilizálási és megerősítési lehetőség kedvező itt.

KőbányaKispest

átlagos

átlagos

kedvező

kevésbé kedvező

(nagyon) A Köki terminál bevásárlóközpont kedvező megnyitásával javult a kisker. kínálat.

átlagos

kevésbé kedvező

kedvező

További kvalifikálás a közelben lakók és (nagyon) a tömegközlekedést igénybe vevők kedvező ellátására .

Boráros tér

átlagos


31

Kereskedelemfejlesztés* Megjelenési Helyszínek Környezet kép

Kelenföld Pályaudvari pályaudvar rész kevésbé / kedvező Etele tér

átlagos


kevésbé kedvező

Megközelíthetőség tömegautó közlekedés

kevésbé kedvező

nagyon kedvező

1) A pályaudvari rész és az aluljáró megjelenése nagyon szegényes, kiskereskedelmi tevékenység minimális. 2)Kereskedelmi szempontból egyrészről reflektálás az e helyütt jelentős mértékű tömegközlekedés utasforgalmára, másrészről városrészközponti jelleg kialakítása. 3) Lehetőség erre a Kelenföld Városrehabilitációs Projekt (36 hektár, több mint 750ezer m2 beépíthető terület), ami Európa egyik legnagyobb tömegközlekedést érintő barnamezős beruházása, melynek része a Budapest ONE Business Park és az Etele City Center (Dél-budai Etele Téri Intermodális, Szolgáltató, Kereskedelmi és Tömegközlekedési Központ) fejlesztési projektek, illetve a Kelenföldi pályaudvar egész környékének fejlesztési terve.


32

Kereskedelemfejlesztés* Megjelenési Helyszínek Környezet kép


Megközelíthetőség tömegautó közlekedés

Széll Kálmán tér

kevésbé kedvező

átlagos

kevésbé kedvező

kedvező

nagyon kedvező

Liget tér

kevésbé kedvező

átlagos

kedvező

átlagos

kedvező

Móricz Zsigmond tér – Újbuda Központ

kedvező

kedvező

kedvező

kedvező

Kedvező

A kiskereskedelmi kínálat mérsékelt kiépítése, elsődlegesen a tömegközlekedést igénybe vevő járókelőket megcélozva. Lehetőség a Széll Kálmán tér rendezési koncepciója alapján való kapcsolódás, mely nagy utas-áramlások kulturált kiszolgálására alkalmas levegős, árnyas zöldekkel tagolt közlekedési tér kialakítását tartalmazza időben többlépcsős ütemezésben. Helyi ellátó egységként való stabilizálási és megerősítési lehetőség itt 1) Jelentős rekonstrukció a Móricz Zsigmond körtéren. 2) Allé bevásárló központ megnyitásával és a Fehérvári úti Vásárcsarnokkal javult a kiskereskedelmi kínálat. A két tér együttesének meghatározó városi kiskereskedelmi helyszínként való stabilizálása, megerősítése a város budai oldalán. 3) Bartók Béla út–Móricz Zs. körtér kapcsolódása a budapesti bevásárló és tematikus utcák programhoz.


33


Helyszínek

Megjelenési Környezet kép


Megközelíthetőség autó

tömegközlekedés

Bosnyák tér

kedvezőbb

kedvezőbb

átlagos

átlagos

átlagos

Helyi ellátó egységként való stabilizálási, megerősítési lehetőség a Vásárcsarnok megújulásával, esetleg városrészközponti jelleg kialakítási lehetőség a tervezett Mundo beruházás megvalósulásával.

Rákoskeresztúr városkp.

átlagos

átlagos

kedvező

kedvező

kevésbé kedvező

Kiskereskedelmi súlypont kialakítási lehetőség itt .

Csepel buszpályaudvar

kevésbé kedvező

átlagos

kevésbé kedvező

kedvező

kevésbé kedvező

A meglévő állomány korszerűsítése és jellegének kialakítása.


34

Kereskedelemfejlesztés a kereskedők önszerveződése révén


35

Kereskedelemfejlesztés a kereskedők önszerveződése révén • Ilyen tematikus és bevásárló „utcák” Budapesten: Király utca (Design utca) Falk Miksa utca Ráday utca Liszt Ferenc tér Bartók Béla út Deák Ferenc utca (Fashion Street) KultUnio negyed Váci utca Pozsonyi Piknik Mikszáth tér • A BKIK az általa létrehozott BUM (Bevásárló utcák menedzsmentje) programmal támogatni kívánja a vállalkozók összefogását, lobbival segíteni a munkájukat, pályázati lehetőségekre felhívni a figyelmet, közvetítő szerepet betölteni. • Cél, hogy a tematikus és bevásárló utcákon keresztül a kereskedelem, a vendéglátás, a kultúra bekerüljön a turizmusba. © GfK 2014 | Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához

36

Kereskedelemfejlesztés a kereskedők önszerveződése révén Mindezen szempontok célokként a tematikus és bevásárló utca összefogásokban megjelennek. A bevásárlóközpontok (bár felülről jövő kezdeményezéssel) leginkább a kereskedelem – vendéglátás – szolgáltatás – szórakozás együttesét igyekeznek nyújtani a vevőiknek. A bevásárló és tematikus utcák hasonló céljaikkal akár magasabb színvonalú, komplex és vonzerővel bíró alternatívát tudnak nyújtani a plázákkal szemben, ezzel képesek lehetnek versenyezni velük – a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége által ki is mondva – konkurenciájává képesek válni a plázáknak.


37

Rögtön Jövök pályázat - Előzmények A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által létrehozott, BUM – Bevásárló és Tematikus utcák Nonprofit Kft-nek egyik célja, hogy csökkentse fővárosunkban az üresen álló üzletek számát. Ennek érdekében tavaly október óta együttműködésben a Fővárossal működteti a „Rögtön Jövök” web oldalt, ahol üres üzlethelyiségek várnak hasznosításra és új funkcióra. A weboldal létrehozása része volt egy pályázati kiírásnak.


38

Rögtön Jövök továbbfejlesztése A fentieket kiegészítve és egyben önálló szolgáltatásként szeretne most a BUM egy olyan adatbázist felépíteni, melynek keretében tényadatok alapján hasznos elemzéseket tud végezni egyes üzlethelyiségek tekintetében azok jövőbeni gazdái és hasznosítói számára. Az elemzés egyrészt információként szolgál a leendő üzletüzemeltető számára a környezetről, hogy mi található adott ingatlan 500 méteres körzetében (milyen a lakosság összetétele (kor, nem, jövedelem), milyen üzletek és cégek vannak ott, milyen a közlekedés, parkolás, mennyi versenytársa lesz és melyik bevásárló utca van a közelben), valamint az elkészült elemzés felhasználható lenne, akár üzleti terv készítéséhez vagy banki hitel igényléséhez is.


39

PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

Recommend Documents