Prágaii Karta, am mely a szeenvedés en nyhítéséree és a palliiatív ellátás iránti ig gény alapveető emberri jogként való elism merésére kkívánja öszztönözni a az országo ok vezető őit Az Európai Palliatívv Szövetség (EAPC), a Nemzetközi H Hospice‐Palliatív Szövettség (IAHPC C), a Worldw wide Palliativve Care Alliaance és a Hu uman Rightss Watch nem mzetközi em mberjogi szeervezet közösen n fáradoznak azon, hogy a palliatívv ellátást alaapvető embeeri jogként ismertessékk el. A palliattív ellátásho oz való jog Az Egyessült Nemzeteek Szövetségéének egyezm ményei rögzítik, hogy a paalliatív ellátáss törvény áltaal biztosíto ott jog. Az elláátás iránti igéényt a nemzeetközi szerveezetek alapveető emberi jo ogként ismerrik el, tekintve,, hogy mindeen embernekk joga van a lehető legmaagasabb szinttű testi és lelki egészséghez. Amennyiben a betegg súlyos fájdaalmakkal küzd d, és országáának kormányya nem bizto osítja számárra a mbertelen és megalázó báánásmódnakk minősül. A p palliatív elláttás palliatív ellátást, az kkegyetlen, em n képes csökkkenteni, sőt, akár megszű űntetni a fájd dalmat. viszonylaag alacsony kköltséggel eredményesen Ennek ellenére számos ország vezzetése még n nem tette meeg a megfeleelő lépésekett annak érdekében, hoz való jog ggyakorlását aa gyógyíthataatlan betegséégekben szen nvedők hogy bizttosítsa a pallliatív ellátásh számára. A palliattív ellátás definíciója A WHO m meghatározáása alapján a palliatív szemléletű elláttás célja az élletet veszélyeztető beteggséggel küzdő beetegek és csaaládtagjaik élletminőségének javítása, a szenvedéss csillapítása és megszünttetése, elsősorb ban a fájdalom m, valamint aaz egyéb testti, lelki és pszzicho‐szociális problémákk korai felism merése és kifogástaalan kezelésee révén. A palliatíív ellátás a beteget, a csaaládtagokat éés a társas kaapcsolatokat együttesen kkezelő, multidiszzciplináris meegközelítésű ű ellátási form ma. Bizonyos értelemben a palliatív elllátás a gondoskodás legalapvetőbb formááit kínálja a beteg számára, egyéni igéényeknek megfelelően, azz ellátás helyyszínétől függetlenül akár a beeteg otthonában, akár a kkórházban. halált az élet részeként keezeli, s ha eljö ön az ideje, n nem A palliatíív ellátás az éélet tiszteletéére épül. A h késleltetti, ugyanakko or nem is siettteti azt. Célja a lehető legjobb életmiinőség biztossítása egészeen a halál beálltáigg.
Az Európ pai Palliatív SSzövetség (EAPC), a Nem mzetközi Hosp pice‐Palliatívv Szövetség ((IAHPC), a W Worldwide Palliativee Care Allian nce és a Hum man Rights W Watch nemzetközi emberi jogi szervezzet Felismerrte,
hogy a fejlettt országokbaan a szív‐ és éérrendszeri m h megbetegedéések, valamin nt a daganato os b betegségek o okozzák a leggtöbb halálozzást, és hogyy a betegek tú úlnyomó részze a betegség f folyamán fáj dalomtól, fárradékonysággtól, depresszziótól és egyééb kínzó tüneetektől, péld dául l légszomjtól s szenved, h hogy a pallia tív ellátás haatékony segíttséget jelent ezeknek a beetegeknek, vvalamint az eegyéb k krónikus bet egségekben szenvedőkneek: úgymint C COPD, krónikkus veseelégtelenség, az i idegrendszer ri betegségekk közül a szkllerózis multip plex vagy am miotrófiás lateerálszkleróziss (ALS) , v valamint a de emencia késői szakaszában, h hogy a pallia hetően az inn novatív tív ellátás maaximálisan betegközponttú szemléletéének köszönh e egészségügy i és a szociális ellátások kkivételes mod delljéül szolggálhat a szakktudást (pl. f fájdalomcsill d a beteg apítás), képeességeket (pll. kommunikkáció) és egyeedi szemlélettmódot (lásd e egyedi, gazda ag múlttal reendelkező szeemélyként vaaló kezelése)) ötvöző holissztikus felfoggásának k köszönhetőe en.
Elismeri,,
hogy a fejlőd h dő országokb ban az AIDS a vezető halálokok között szerepel, és a HIV/AIDS b betegek g gyakran küzd denek legyen ngülést okozó ó tünetekkel,, és sok beteg küzd fájdallommal, gyen ngeséggel v vagy egyéb, k kimerültség érzetét keltő ő tünettel, h hogy az egyé éb fertőző beetegségek, pééldául maláriia vagy tuberrkulózis is vezzethetnek haalálhoz, és a a végstádium mban a beteggeknek palliatív ellátásra lehet szüksége, h hogy a fejlőd dő országokb ban a palliatívv ellátást bizttosító szervezetek működ dése jelentőss hatással v van a szenve edés mérséklésére, valam mint fontos szzerepet játsziik a HIV/AIDSS fertőzöttekk és az e egyéb betegs ségekben szeenvedők élettminőségéneek javításában n, h hogy számos s beteg a betegsége előreehaladtával p pszichoszociáális és lelki támogatásra szorul.
Kijelenti,,
hogy a palliatív ellátás haatékonyan kéépes csökken h nteni a szenveedést, és viszzonylag alacssony k költség melle ett biztosíthaató,
hogy a palliatív ellátás elő h őnyei nem ko orlátozódnakk kizárólag azz élet végéree, hiszen a palliatív e ellátás koráb bban megkezzdett alkalmaazása bizonyíítottan javítjaa az életminő őséget, és álttala s számos megt terhelő, drassztikus beavaatkozás elkerülhető.
Aggo odalommal tölti el,
hogy a palliatív ellátás bizzonyított hattékonysága eellenére az elllátáshoz jutáás biztosításaa sok h o országban er rősen korláto ozott, és sok helyen – különösen a fejlődő országo ok egy részéb ben – az e ellátás egyált talán nem ho ozzáférhető, és ez éventee betegek millióinak okozz fölösleges éés e egyébként el lkerülhető szzenvedést.
Felhívja az állami vezzetők figyelm mét, olyan irányelveket dolgozzzanak ki, am melyek maxim mális mértékb ben szem elő őtt tartják az életet 1. hogy o fenyegettő betegségeekben szenveedők szükséggleteinek kielégítését, ezéért
dolgozzanak ki olyan átfo d ogó egészséggpolitikát, meelynek az egyyéb ellátás m mellett integráált része a p palliatív ellát tás, t törvényileg b biztosítsák, hogy a beteg hozzátartozó ói az ápolás ideje alatt és a halál beállltát k követően is t támogatást kkapjanak.
2. biztosítsák az alapvvető palliatívv gyógyszerekhez való ho ozzájutást minden rászoru uló beteg száámára, dekében beleértve az ellenőrzzött szereket is. Ennek érd
derítsék fel éés töröljék el az indokolattlan korlátozáásokat, amellyek akadályo d ozzák az ellenőrzött g gyógyszerek legitim alkalmazását, t tegyék lehető ővé olyan rendszer műkö ödtetését, am melynek kereetein belül lehetőség van e g gyógyszerek dni lehessen a szóban forrgó iránti igényeek felmérésére azért, hoggy gondoskod k készítménye khez való follyamatos hozzzájutáshoz, b biztosítsák a gyógyszerellátás és a gyó ógyszerforgaalmazás kiszáámítható és b biztonságos rrendszerét, h hogy a beteg gek a prognózistól, a kezeelés helyétől vagy a földraajzi helytől fü üggetlenül h hozzáférhess senek az opio oid gyógyszerekhez.
3. mindeen szinten bizztosítsák az eegészségügyii dolgozók megfelelő képzését a palliaatív ellátás éss a fájdalom mcsillapítás teerületén. Enn nek érdekébeen
lléptessék éleetbe a szüksééges tantervi változtatáso okat, hogy vaalamennyi eggészségügyi d dolgozó ( (orvos, ápoló ó, gyógyszeréész, pszicholó ógus, stb.) azz alapképzés során alapszzintű palliatívv k képzésben ré észesüljön, s így palliatív ellátásban tu udja részesíteeni a betegekket, függetlenül attól, h hogy az egés szségügy melly területén d dolgozik, t támogassák a a posztgradu uális és a pallliatív szakorvvosképzés beeindítását és fejlesztését, hogy e ezáltal biztos sítani tudják a komplex keezelést igényylő betegek eellátását, a az egészségü ügyi dolgozókk számára bizztosítsanak fo olyamatos to ovábbképzéssi lehetőséget a p palliatív ellát tás területén.
4. gondo oskodjanak arról, hogy a p palliatív elláttás integrálód djon az egészzségügyi ellátás teljes ren ndszerébe,
aa helyi morbiditási és mo ortalitási muttatók és a lakkosság terüleeti megoszlássa alapján do olgozzanak k ki terveket p alliatív osztályok, csoporttok és prograamok kialakíttására és mű űködtetéséree.
A region nális és a nem mzetközi szerrvezetek kép pviselői Szorgalm mazzák:
hogy a világ vvalamennyi o h országában aaz állami vezeetés biztosítssa a betegek és családtaggjaik s számára, hog gy élni tudjan nak a palliatívv ellátáshoz való hozzáféérés jogával, aazzal, hogy aa palliatív e ellátást az eg gészségügyi eellátó rendszer szerves réészévé teszik,, valamint biztosítják az aalapvető g gyógyszerekh hez, így több bek között az opioid szárm mazékokhoz vvaló hozzáférést. h hogy a legbe efolyásosabb nemzetközi szervezetek,, köztük az Eu urópai Tanáccs, Az Európaai Unió, az E Egészségügy Orvosok Világgszövetsége éés az i Világszervezet, az Egészzségügyi Világggyűlés, az O Á Ápolók Nemz zetközi Tanácsa képviseljjék a palliatívv ellátáshoz vvaló jog ügyéét.
Felhívástt intéznek:
aa helyi és a n nemzetközi p palliatív szervvezetekhez éss egyesületekhez, hogy táámogassák aazt a fajta p palliatív ellát tási felfogást, amely nem csak a szakeellátás kialakíítására irányul, hanem azz állami e egészségügy i ellátás köréé szerveződikk. a a fejlődő és a a fejlett orszáágok oktatássi intézményeei, klinikái és egyetemei sszámára, hoggy az a alapellátásba an dolgozók részére megffelelő képzésst és motivácciót biztosítsaanak a palliatív ellátást b beépítésére a szolgáltatáásaikba.
Reményü üket fejezik kki, miszerint:
aa közvélemény elismeri aa palliatív elláátás iránti igéény jogossággát, és a társaadalmi m megmozdulá ásokon való rrészvételévell, a média m megnyilvánuláásokkal, illetvve a jelen felhívás a aláírásával tá ámogatja a P Prágai Kartában megfogalmazott elvekket.
