MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG
VBK/171-6/2011. ügyintéző: Horváth Attila :+36 88 576 637 : +36 88 576 644 E-mail:
[email protected] jogerős: 2011.03.24. Tárgy: „Hajmáskér I. - dolomit” 2011.évi kitermelési MÜT kérelem „PRACTICAL" Építőipari Kivitelező és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság 8200 Veszprém Házgyári út 26. HATÁROZAT A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a „PRACTICAL" Építőipari Kivitelező és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 1149 Budapest, Egressy út 96-98. 1. em. 5., adószám: 10739893-2-42, továbbiakban: Bányavállalkozó) „Hajmáskér I. - dolomit” védnevű bányatelek tekintetében, a tervtérképen lehatárolt bányaüzemre beterjesztett műszaki üzemi terv (MÜT) kérelmét és mellékleteit felülvizsgálta, és jóváhagyja, a következő feltételekkel: 1. A műszaki üzemi terv hatálya: a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 1 évig. 2. Engedélyezett termelés: dolomit, 83 334 m3/év. 3. A termelési veszteség mértéke: 0 %. 4. A kitermelési tevékenységgel igénybe vehető ingatlanok: Hajmáskér 060/1, 060/15, 060/26, 060/27 hrsz, a tervtérképen jelölt és jóváhagyott mértékig. 5. Rendelkezés a biztosítékról. 5.1. A Bányakapitányság a bányavállalkozó által benyújtott tájrendezési költségtervet, az abban szereplő x Ft. biztosítéki összeggel elfogadja. 6. A Bányakapitányság a bányavállalkozó biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatát, amely bankgarancia, elfogadja. Az aláírt bankgarancia vállalási nyilatkozatot a Bányavállalkozó csatolta a kérelemhez. 7. További bányakapitánysági előírások: 7.1. A Bányavállalkozó köteles a tervidőszak végére a tervezett termelés által érintett részeken elvégezni a végleges tájrendezést, amennyiben a kitermelés ténylegesen eléri a határpillért. 7.2. A Bányavállalkozó köteles a bányatelek sarokpontjait jól látható, maradandó módon megjelölni
: (06-88) 576 630 : (06-88) 576 644
8200 Veszprém, Budapest u. 2. : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 e-mail:
[email protected]
VBK/171-6/2011
8. A Közép - Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, (ikt.szám: 17021/11) a terv jóváhagyásához a következő feltételekkel járult hozzá: „3.01 A tevékenység a helyhez kötött légszennyező forrásokra vonatkozó működtetési engedély birtokában végezhető. A dolomitbányát helyhez kötött diffúz légszennyező forrásként a légszennyező forrás működtetési engedélykérelméhez csatoltan be kell jelenteni a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentő lap (LAL) nyomtatványon a KDT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felé. Határidő: 2011. március 31. 3.02 A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásainak ellenőrzésére, valamint a karsztvízszint figyelésére létesített monitoring kutakat a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzítettek szerint továbbra is üzemeltetni kell. 3.03 A kitermeléssel érintett területen a bányászati tevékenység következtében kialakuló végleges bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 m-en belül nem közelítheti meg. 3.04 A bányatelken munkagépek és szállítójárművek javítása, karbantartása, továbbá kenőanyaggal illetve üzemanyaggal való feltöltése tilos. 3.05 Üzemanyagot és/vagy kenőanyagot a bányatelek területén még átmenetileg sem lehet tárolni. 3.06 A humuszdepó rendszeres folyamatosan gondoskodni kell.
gyomtalanításáról
a
felhasználásig
3.07 A robbantás során esetleg feltáruló barlangot tovább károsítani nem lehet, 8 napon belül be kell jelenteni a Felügyelőségnek és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak és a természetvédelmi hatóság ellenőrzéséig gondoskodni kell a barlang állagának megóvásáról.”
A határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 25 000 Ft. A díj fizetésének megtörténtét a fellebbezőnek a fellebbezéshez mellékelt postai készpénz-átutalási megbízás igazoló szelvényrészével vagy a bankszámlájának megterhelését tartalmazó napi bankkivonattal (a továbbiakban együtt: befizetési bizonylat) kell igazolnia. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és az A 054 kódszámot is fel kell tüntetni.
- 2/6 -
VBK/171-6/2011
INDOKOLÁS A Bányavállalkozó 2011. január 14-én a „Hajmáskér I. - dolomit” védnevű bányatelek tekintetében, a tervtérképen lehatárolt bányaüzemre kitermelési műszaki üzemi tervet (MÜT) nyújtott be. A Bányakapitányság a kérelmet az 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 27.§-a, valamint a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. ( XII.19. ) Korm. rendelet (Vhr.) 13. § és 14. §-a alapján megvizsgálta és megállapította, hogy a kérelem hiányos. Az elrendelt hiánypótlás teljesítése után a kérelem bányászati szempontból engedélyezhető volt. A MÜT összhangban van a bányatelek kitermelési ütemtervével, ezért e tekintetben rendelkezni nem kellett. A MÜT-öt a Bányakapitányság megküldte a bányászati szakigazgatási eljárásban érintett szakhatóságnak. A Közép - Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a rendelkező részben érvényesített szakhatósági állásfoglalását a következőkkel indokolta: „A dolomitbányában végzett bányászati tevékenység munkafázisai – letakarítás, robbantásos jövesztés, osztályozás, deponálás, rakodás – bejelentés köteles helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak számítanak a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdésében foglaltak alapján. Ennek figyelembe vételével a 3.01 pontban előírást tettem. A bányavállalkozó a bányászati tevékenység újraindítására előzetes vizsgálatot kezdeményezett, amelynek eredményeként a Felügyelőség 44680/2006. iktatószámú határozatban megállapította, hogy a tevékenység újraindításából jelentős környezeti hatások nem származnak. A tevékenység folytatásának felszín alatti vizekre gyakorolt hatásai és a karsztvízszint változásának nyomonkövetésére 2 db figyelőkút létesítését írta elő. A figyelőkutak üzemeltetésére a Felügyelőség 57099/07. iktatószámú határozattal vízjogi üzemeltetési engedélyt adott ki. A vízszintmérések adatai alapján a bányatalp és a karsztvízszint között a 10 m-es összlet vastagság biztosított. Fentiek alapján a 3.02 pontban a monitoring kutak további üzemeltetésére tettem előírást. A 3.03 pontban szereplő előírásomat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Kormányrendelet (R.) 9.§ (4) bek. c) pontja alapján tettem, valamint a R. 10.§ (1) bek. alapján a 3.04 és 3.05 pontokban előírásokat tettem. Megállapítottam továbbá, hogy a bányatelek ivóvízbázis védőterületét nem érinti, vízgazdálkodási érdekeket nem sért. A bányászati tevékenység zajforrásait a letakarítás, a jövesztés, az osztályozás és a kiszállítás munkafázisában használt dózer, mobil lánctalpas törő berendezés, mobil lánctalpas osztályozó berendezés, lánctalpas kotró, homlokrakodó, talajfúró gép, az évi max. 10 alkalommal végzett robbantásos jövesztés, valamint a tehergépjárművek telephelyen belüli mozgása jelenti. A Felügyelőségre a környezetvédelmi teljesítményértékeléshez beadott dokumentáció mellékleteként benyújtásra került a vizsgált telephely jelenlegi üzemeltetésének környezeti
- 3/6 -
VBK/171-6/2011
zajkibocsátásáról az ÖKONTROLL Mérnökiroda Bt. által 2010. október-novemberében készített, a „PRACTICAL” Építőipari Kivitelező és Tanácsadó Kft. „Hajmáskér I. (Berekhegy) dolomit” védnevű bányatelken végzett bányászati tevékenység által okozott zajterhelésről készített zajmérési jegyzőkönyv. A zajmérési jegyzőkönyvben műszeres méréssel ellenőrizték a bányászati tevékenység zajkibocsátását. valamint a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban ZajR.) 6. § szerint mérésen alapuló számítással lehatárolták a hatásterületet. A dokumentációban foglaltak alapján megállapítható, hogy a bányaterület jelenlegi kitermelés alatt álló bányaterületén folytatott tevékenységből a védendő létesítményeknél határértéket meghaladó zajterhelés nem származik, a bánya üzemeltetésének a nincs hatása a védendő létesítményeknél, A dokumentációban foglaltak alapján a bányászati tevékenység zajvédelmi szempontú hatásterülete maximum a bányaudvar körüli 97m-en belüli terület. A dokumentáció „környezetvédelmi térkép” megnevezésű helyszínrajz alapján megállapítható, hogy a hatásterületen belül védendő létesítmények, területek nincsenek, védendő létesítmények nélküli erdő és mezőgazdasági területeket érint, így a ZajR. 10. § (3) bekezdés a) pontja alapján a telephelyre vonatkozólag zajkibocsátási határérték megállapítása nem indokolt. A dokumentációban foglaltak alapján a robbantásból a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet rendelet 5.sz. mellékletében előírt rezgésterhelési határértékeket meghaladó rezgésterhelés a védendő létesítményeknél nem származik. A bányatelek területe nem védett, de a Kádártai dolomitmezők Kiemelt jelentőségű különleges természeti terület (HUBF20017) része. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. 27. § (2) szerint: „A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés teljesítését.” A környező gyep területek használatához viszonyítva még hosszú ideig a nagy méretű bányaudvar tájidegen lesz. A 3.06 pontban szereplő kikötésemet a biológiai tájrendezés során felhasználandó humusz gyommentesítése miatt tettem. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. (Tvt.) A földtani természeti értékek általános védelméről szóló fejezet 20.§. (2) bekezdése előírja, hogy a bányászati tevékenység folytatása alatt előkerült természeti érték megóvása érdekében - a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére - a bányafelügyelet a bányászati tevékenységet korlátozhatja, vagy megtilthatja, illetőleg a bányatelket módosítja. Ilyen lehet, a karsztos kőzetben előforduló ex lege védett barlang. A természetvédelmi törvény barlangok védelmével foglalkozó része 49. § (3) bekezdése szerint barlang, illetve barlangszakasz felfedezését nyolc napon belül be kell jelenteni az igazgatóságnak. Mivel a kőzet karsztosodásra, üregek kialakulására alkalmas ezért a 3.07 pontban előírást tettem. A műszaki üzemi terv szerint és kikötéseim betartásával végzett kitermelés során a környező természeti értékek megóvhatóak, az azokra való hatás a tervszerűen végzett bányászati tevékenység mellett is minimalizálható. Felhívom azonban a figyelmet arra, hogy a Tvt. 80. §. (1) bekezdés szerint, aki tevékenységével vagy mulasztásával a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz; vagy a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja valamint a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött
- 4/6 -
VBK/171-6/2011
tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez természetvédelmi bírságot köteles fizetni. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2011. március 01. A szakhatósági állásfoglalás ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §. (9) bekezdése értelmében önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. A Felügyelőség a döntését a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 8. § (1)-(2) bekezdése, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006.(XII.31.) Kormányrendelet 4/A.§ (2) bekezdése és 3. számú melléklet szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése és 1. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg.” A Bányakapitányság a rendelkező rész előírásait az alábbiak alapján rendelte el: 1. Vhr. 14. § (3) bekezdés. 2. Bt. 27. § (4) bekezdés, figyelemmel arra, hogy a környezetvédelmi engedélyben engedélyezett mennyiség megegyezik a kérelmezett mennyiséggel. 3. Bt. 27. § (4) bekezdés, Vhr. 13. § (3) hc) pontja, tekintettel arra, hogy a Bányavállalkozó nem kérte termelvényveszteség figyelembe vételét. 4. Bt. 27. § (4), figyelemmel a Vhr. 13. § (2) bekezdésére, tekintettel arra, hogy a Bányavállalkozó tulajdoni lappal és a tulajdonossal kötött megállapodással igazolta az igénybevétel jogosultságát. 5. Bt. 41. § (7) és Vhr. 25. § (5)-(8). 6. 6.1. Bt. 27. § (4), 36. § (1), Vhr. 22. § (1)-(2) bekezdés, tekintettel arra, hogy a Bányavállalkozó a kitermeléssel elérheti a bányatalpat és a határpillért. 6.2. Bt. 27. § (4) bekezdés; a Bt. 27. § (2) bekezdésben foglaltak biztosítása érdekében, figyelemmel a Bt. 2. § (1) bekezdésére, megelőzendő, hogy a bányavállalkozó a kitermelési tevékenységgel kilépjen a bányatelekből és kárt okozzon. 7. 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (1) bekezdése, a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdése és 3. számú melléklete. Az ügyintézési határidő 22 munkanap, melybe nem számít be a Ket. 33. § (3) bekezdés a)-k) pontjában foglalt eljárási cselekmények időtartama. Ügyintézési határidő: Kérelem beérkezése: 2011.01.14. Hiánypótlás 2011.01.18tól- 2011.01.25.-ig Szakhatósági szakasz: 2011.01.27tól- 2011.03.02.-ig Ügyintézési határidő leteltének napja: 2011.03.28. A Bányakapitányság döntését határidőben hozta meg.
- 5/6 -
VBK/171-6/2011
A Bt. 43. § (9) bekezdés alapján az igazgatási szolgáltatási díj rendezett. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44. § (1) a) pontja és a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében hozta, illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. melléklete alapítja meg. A fellebbezési jog a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdésén alapul. A fellebbezési díj mértékét és teljesítésének módját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdése és 2. melléklete állapítja meg. Veszprém, 2011. március 9.
dr. Káldi Zoltán bányakapitány
- 6/6 -