Portfólió. Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet. Témavezető: Pappné Dr. Schmiedt Annamária Főiskolai tanár

Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet

Portfólió

Témavezető:

Készítette:

Pappné Dr. Schmiedt Annamária

Szilágyiné Hegedűs Éva

Főiskolai tanár

Tanár – zenetanár (énektanár) szak Mesterképzés

Miskolc 2015

2

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés ................................................................................................................... 3

2.

A tanuló személyiségének fejlesztése ...................................................................... 4 Hospitálások, tanítási gyakorlatok tapasztalatai, reflexiói ........................................ 4

3.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése .................... 6 Szociometriai felmérés készítése ............................................................................... 6

4.

A pedagógiai folyamat tervezése .......................................................................... 12 Ének-zene foglalkozás óravázlata és tapasztalatai .................................................. 12

5.

A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával ........................................................................................ 16 Saját készítésű prezentáció interaktív táblára alkalmazva ....................................... 16

6.

Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése ........... 24 A tanulási folyamatot segítő internetes oldalak használata reflexiókkal ................. 24

7.

A tanulási folyamat szervezése és irányítása ....................................................... 27 Kórusvezetői tevékenység tapasztalati reflexiókkal ................................................ 27

8.

A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása ............................. 28 Tanárinterjú

9.

.......................................................................................................... 28

Szakmai együttműködés és kommunikáció ......................................................... 37 Felmérés az egészséges életmódról ......................................................................... 37

10. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre ................................................ 39 Mesterkurzusok tapasztalatai reflexiókkal .............................................................. 39 11. Irodalomjegyzék .................................................................................................... 43 12. Mellékletek ............................................................................................................. 44 I. melléklet:

Órai megfigyelések, hospitálások vázlatai ....................................... 44

II. melléklet: A szociometriai felmérésekhez használt kérdőív és azok kiértékelése....................................................................................... 46 III. melléklet: Óravázlat az interaktív táblával segített oktatáshoz ......................... 62 IV. melléklet: Cikkek a kórusvezetői munkáról ...................................................... 64 V. melléklet: A tanárinterjúhoz használt kérdéssor ............................................... 66 VI. melléklet: Az egészséges életmód felméréshez használt kérdőív és a kiértékelés diagramjai.................................................................... 68 Eredetiségi nyilatkozat............................................................................................. 80

3

1. Bevezetés Már egészen kicsi koromban is nagyon szerettem énekelni, nagyon vonzott a zene, a tánc. Tanulmányaimat ének-zenei általános iskolában kezdtem. Először furulyázni, majd harmadik osztályos koromtól hat éven át zongorázni tanultam. Énekeltem az iskola énekkaraiban, táncoltam a néptánccsoportjaiban, osztálytársaimmal bicínium éneklési versenyeken szerepeltünk, népdaléneklési versenyekre, zongora és szolfézs versenyekre jártam. A zenei pályáról a matematika iránti szenvedélyem térített el. 2005-ben végeztem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipari termék- és formatervezői szakán, majd néhány évvel később az Okleveles mérnöktanári képzést is elvégeztem. Műszaki Egyetemi tanulmányaim mellett folytattam zenei tanulmányaimat is, mert nagy álmom volt egyrészt, hogy énekművész legyek, másrészt, hogy hangképzést tanítsak. 2006-ban kezdtem meg tanulmányaimat az ELTE-BTK Ének-zenetanár, karvezetés szakán, s közben 2007–2010 között a Budapest-Nagyvárad téri Református Egyházközség énekkarát is vezettem. 2008-ban felvettek a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetébe, Előadóművészet-klasszikus ének szakirányra. A képzés befejezése után tovább folytattam tanulmányaimat Tanár – zenetanár (énektanár) mesterképzésen, ahol jelenleg végzős hallgató vagyok. A közeljövőben szeretnék felvételt nyerni az ELTE-BTK Esztétika Doktori Programjába, emellett hangképzést tanítani és szólóénekesként is minél többet szerepelni. Jelen portfóliót a megadott kilenc tanári kompetenciának megfelelően korábbi pedagógiai tanulmányaim tapasztalataival is kiegészítettem. Így a dolgozat 2-10. fejezeteiben reflexiókkal együtt szerepelnek magánének órai megfigyelések és tapasztalatok, szociometriai felmérés kiértékelése, ének-zene foglalkozás óravázlata, interaktív táblán alkalmazható prezentáció bemutatása, a magánének oktatásban használható weboldalak összegzése, kórusvezetői tevékenység részletezése, tanárinterjú, kérdőív kiértékelése az egészséges életmódról, illetve magánének mesterkurzusok tapasztalatai. A felhasznált vázlatokat, kérdőíveket, illetve azok kiértékeléseit, diagramokat, óravázlatot, cikkeket és kérdéssort a portfólió I-VI. melléklete tartalmazza.

4

2. A tanuló személyiségének fejlesztése Hospitálások, tanítási gyakorlatok tapasztalatai, reflexiói A mesterképzés félévei során lehetőségem nyílt két zeneiskolában is hospitálni. Az egyik iskola a budapesti XIII. kerületi Zeneiskola, ahol Szabó Magdolna tanárnő óráit látogathattam, a másik pedig a miskolci Egressy Béni Zeneiskola, ahol Simon Istvánné Balog Emese tanárnő óráin voltam. Órai megfigyelések és hospitálási vázlatok a portfólió I. mellékletében találhatóak. A legfontosabb különbség a két zeneiskolai óra között, hogy míg Szabó Magdolna tanárnő heti 2x30 percben tartotta az óráit, addig Balog Emese tanárnő összevonva, heti 1x60 percben. Mindkettőnek megtapaszthattam az előnyeit és hátrányait is. A 2x30 perces órát nagyon nehéz jól beosztani, egy percre sem szabad elkalandozni, folyamatosan pörögniük kell az eseményeknek, mert nagyon gyorsan eltelik, főleg, ha felmerül valamilyen kérdés vagy adminisztrációs teendő. Ugyanez azonban előnyt is jelent, mert mindkét fél tudja, hogy folyamatosan dolgozni kell. Másik nagy előnye a 2x30 percnek, hogy hetente kétszer jönnek a növendékek, így ha betegség, vagy iskolai elfoglaltság miatt kimarad egy óra, nem kell egy teljes hetet kihagyni. Ezeknél a gyerekeknél, főleg a teljesen kezdőknél ez még fontosabb, mert még nem tudnak otthon egyedül gyakorolni, és egyik hétről a másikra elfelejtik azt is, milyen darabot tanultak. A 60 perces órának viszont nagy előnye, hogy több idő marad a felépített hangképzésre, és arra, hogy a teljes koncert vagy vizsga anyagot végig lehessen énekelni egy-egy órán, marad idő egy-egy felmerülő probléma alaposabb megbeszélésére. Mindkét tanárnő végig tükör előtt énekeltette a növendékeit és folyamatosan olyan instrukciókat adtak, amit a tükörben magukat nézve ellenőrizniük, tudatosítaniuk kellett. Pl.: „ejt az áll”, vagy „ne told előre az állad”, „ne olyan szélesen, fogd jobban össze a hangzókat”, „ugyanakkora szájnyitással ejtsd a hangzókat” stb. Érdekes volt, hogy a tükör sokszor megzavarta a kezdő növendékeket, mert amíg magukat nézték, elfelejtettek a többi dologra figyelni. Az órák mindig nagyon jó hangulatban teltek, voltak azonban olyan növendékek, akik egyszerűen sehogy sem akarták befogadni az instrukciókat, velük nehezebben is ment a közös munka. Ezért is nagyon fontos a kölcsönös szimpátia és

5 hogy a növendék megbízzon a tanárában, különben nem halad olyan ütemben az ének tanulással, mint ahogy lehetne. Mindkét

tanárnő

többször

használt

különféle

gyakorlatokat,

amikkel

megmozgatták a tanulókat, pl.: előre hajolva vagy oldaltartott karral énekeltették a növendéket, mert itt-ott nagyon feszes volt a testük, ez segített nekik. A legtöbbet azonban mindig az segített, ha a tanárnők előmutatták, előénekelték, hogy mit kell csinálni. Balog Emese tanárnőnél alkalmam nyílt tanítani is. Ekkor tapasztalhattam meg igazán az alábbiakat. -

Nagyon nehéz tanítani olyan növendéket, akinek még nem ismerem a hangi adottságait, de ez idővel ez a nehézség fokozatosan elmúlt.

-

Számomra a legnagyobb kihívás a megosztott figyelem. Ha folyamatosan kijátszom a skálákat vagy kísérem a darabokat, alig tudom a tanuló arcát nézni, sőt hallgatni is nehezen ment az elején, mert a zongorabillentyűkre figyelek. Viszont, ha a növendéket figyelem, nagyon nehéz közben zongorázni, de minél többet gyakoroltam, ez is egyre könnyebben ment.

-

Az időbeosztás sem könnyű feladat, könnyen megcsúszom az idővel, ha elkezdek valamit magyarázni. Fontos, hogy folyamatos legyen az óra, mindig énekeltessem a növendéket. Ne legyenek holt idők, ne magyarázzak sokat szóban, hanem mutassam vagy javítsam, amit kell.

-

Egyszerre egy dolgot szabad csak mondanom és azt sem nagyon bonyolultan, mert ami számomra érthető, az egy kezdő növendéket összezavarhat. Csak egyegy rövid, konkrét instrukciót szabad adni és rögtön visszahallgatni tőlük.

-

Nehezen ment a különböző hangfajú növendékek énekeltetése egymás után, főleg a fiúké, mert abban nem volt még tapasztalatom, de idővel majd ez is egyre jobban fog menni. Korábban már adtam ugyan magánórákat, a tanítási gyakorlat mégis teljesen más

volt, mert nem a saját baráti, ismerősi körömből tanítottam, hanem nálam jóval fiatalabb növendékeket, akiket nem ismertem. Nagy felelősségnek tartom a velük való munkát, mert egy életre meghatározhatja az énekléshez való hozzáállásukat, mint ahogy az enyémet is meghatározta annak idején. Négy év tanulás és a harmadik énektanárom után abba szerettem volna hagyni az éneklést, míg a negyedik tanáromnál fél év után menthetetlenül elköteleződtem a magánének tanítás mellett. Talán azért is, mert láttam a hatalmas különbséget, hogy jól és rosszul is lehet ezt a munkát végezni.

6

3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése Szociometriai felmérés készítése A Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium 10. B osztálya 2009 tavaszán szociometriai felmérést készítettem a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium 10. B osztályában. Az osztály 34 főből áll, és mindenki kitöltötte a kérdőívet. A vizsgálat azért is érdekes, mert a vizsgált osztály a 9. évfolyam elején két osztály összevonásából jött létre. A kérdőív első része rokonszenvi kérdéseket tartalmazott, míg a második része az osztályban betöltött szerepekkel, funkciókkal kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket. A kérdőívet és azok kiértékelését a II. melléklet tartalmazza. A rokonszenvi kérdésekre adott válaszokat egy kölcsönösségi táblázatban (II. melléklet 1/a. és 1/b. táblázat) összegeztem, majd a kölcsönös kapcsolatok alapján elkészítettem az osztályra jellemző szociogramot (1. ábra). A kérdőív összes kérdésére adott összes választ a gyakorisági táblázatban (II. melléklet 2. táblázat) gyűjtöttem össze, majd számításokat végeztem a szociometriai mutatók segítségével. A kiértékelés szerint két tanuló van az osztályban, akinek nincs kölcsönös kapcsolata. Ez azért furcsa, mert a 20-as fiú és a 24-es lány is megjelölte négy osztálytársát a kérdőív kitöltésekor, viszont őket senki sem jelölte viszont, sőt egyáltalán nem is jelölte meg őket senki. Ők azok a diákok, akikre oda kell figyelni, mert ők valóban a perifériára szorultak. Az alábbiakban látható a vizsgált csoport szociogramja (1. ábra), melyet a kölcsönös kapcsolatok alapján rajzoltam fel. A 20-as és 24-es tanulóknál piros szaggatott vonalak jelzik az ő választásaikat.

7

1. ábra: A Lónyai Utcai Gimnázium 10. B osztályában végzett szociometriai felmérés szociogramja

A kiértékelés összegzése Összességében elmondható, hogy az osztály szerkezete többközpontú, ami teljesen érthető, hiszen a vizsgált osztály a 9. évfolyam elején két osztály összevonásából jött létre. A közösség tagjainak több mint a fele zárt alakzatban helyezkedik el. Kevés a magányos, kevesen kerültek a peremre, a 20-as fiúra és a 24-es lányra viszont oda kell figyelni. A kapcsolatok több mint fele többszálú. A kölcsönösségi index értéke 80% fölötti, a sűrűségi mutatóé 1,1 fölötti érték, tehát a vizsgált csoportban jók a személyes kapcsolatok, a közösség biztonságot ad tagjainak, az osztály szerkezete stabilnak tekinthető. A viszonzott kapcsolatok indexének értéke a kapcsolatok fokozott stabilitására utal. A csoportlégkör mutatója azt jelzi, hogy a társas alakzatban a személyes kapcsolódásokat a közvélemény szabályozza. A közösségi szerepeknek, a funkcióra való alkalmasságnak a tekintetében azonban nem alakult ki közvélemény.

8 A Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium 12. B osztálya 2011 tavaszán – két évvel az első felmérés után – ismét szociometriai felmérést készítettem a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium ugyanazon osztályában (12. B osztály). Az osztályból a 28-as fiú tanuló elment az első felmérést követő tanévben, illetve egy-egy lány tanuló érkezett a 11. és a 12. évfolyam elején, őket 35. és 36. sorszámmal jelöltem. A felméréshez ugyanazt a szociometriai kérdőívet használtam, mint kettő évvel korábban. A kérdőívet és azok kiértékelését a II. melléklet tartalmazza. A rokonszenvi kérdésekre adott válaszokat ismét egy kölcsönösségi táblázatban (II. melléklet 3/a. és 3/b. táblázat) összegeztem, majd a kölcsönös kapcsolatok alapján elkészítettem az osztályra jellemző szociogramot (2. ábra). A kérdőív összes kérdésére adott összes választ a gyakorisági táblázatban (II. melléklet 4. táblázat) gyűjtöttem össze, majd számításokat végeztem a szociometriai mutatók segítségével. A kiértékelés alapján három tanuló van az osztályban, akinek nincs kölcsönös kapcsolata. Ez azért furcsa, mert mindhárman jelöltek meg osztálytársukat többszörös jelöléssel. A 23-as és 24-es lányt senki sem jelölte meg, míg a 2-es fiút megjelölte a 24es lány kétszeres választással, de a 2-es fiú nem jelölte meg őt. Erre a három tanulóra oda kell figyelni, mert ők valóban a perifériára szorultak. Az alábbiakban látható a vizsgált csoport szociogramja (2. ábra), melyet a kölcsönös kapcsolatok alapján rajzoltam fel. A 2-es, 23-as és 24-es tanulóknál piros szaggatott vonalak jelzik az egyoldalú választásokat mindkét irányban.

2. ábra: A Lónyai Utcai Gimnázium 12. B osztályában végzett szociometriai felmérés szociogramja

9 A kiértékelés összegzése Összességében elmondható, hogy az adott osztály szerkezete tömbszerkezetű, egyetlen nagy kiterjedésű tömb fogja össze a közösségnek több mint a háromnegyedét. Kevés a magányos, három tanuló került a peremre, akik közül ketten az előző felmérésben még stabil kapcsolatokkal rendelkeztek. A kapcsolatok több mint fele többszálú. A kölcsönösségi index értéke 80% fölötti, a sűrűségi mutatóé 1,1 fölötti érték, tehát a vizsgált csoportban jók a személyes kapcsolatok, a közösség biztonságot ad tagjainak, az osztály szerkezete stabilnak tekinthető. A viszonzott kapcsolatok indexének értéke a kapcsolatok fokozott stabilitására utal. Az osztály tagjainak rokonszenvi választásaiban kevesebb a szubjektív elem, viszont a csoportnak van közvéleménye, és ez vezérli a választásokat.

A két felmérés összehasonlítása A két felmérés összehasonlításával elmondható, hogy az összetartozás az osztály tagjai között sokat erősödött, többközpontú szerkezetből tömbszerűvé változott az osztályszerkezet. Ez azzal indokolható, hogy a kilencedik évfolyam elején két osztály összevonásából létrejött közösség a 10. évfolyamra még nem csiszolódott össze, és inkább a korábbi barátságok domináltak, míg a 12. évfolyam végére már jobban megismerték egymást az osztály tagjai és új barátságok szövődtek a korábbi kisebb elszigetelt zárt alakzatok, klikkek között is. A korábban peremen lévő tanulók közül a 20-as fiúnak sikerült több kölcsönös kapcsolatot is kialakítania, de sajnos a 24-es lány továbbra sem talált barátokat az osztályban. A 23-as lánynak viszont a két évvel korábbi felmérésben voltak háromszoros kölcsönös kapcsolatai, míg a 2011-es felmérésben senki nem jelölte őt meg. Az osztály biztonságos légköre, stabil szerkezete megmaradt, sőt tovább fokozódott. A 2009-es felmérésben az osztály tagjainak rokonszenvi választásaiban a személyes kapcsolódásokat a közvélemény szabályozta, ez a két évvel későbbi felmérésben némileg enyhült, de még mindig kevés a szubjektív elem a választásokban. A közösségi szerepeknek és a funkcióra való alkalmasságnak a tekintetében a 2009-es eredménnyel ellentétben a csoportnak kialakult a közvéleménye, és ez vezérli a választásokat.

10 Osztályfőnöki vélemény és reflexió Hogy megtudjuk, a felmérés mennyire tükrözte a valóságot, mindenképpen meg kell kérdezni a vizsgált csoport osztályfőnökét, aki öt évig kísérte figyelemmel a közösség alakulását. Az alábbiakban a vizsgált osztály osztályfőnökének véleménye olvasható. „Rendkívüli érdeklődéssel tanulmányoztam át a mérések eredményét – még így 2 évvel az osztály érettségije után is. Utólag sok minden beazonosítható még, de hasznos lett volna látnom az eredményeket azon frissiben is, hiszen akkor valóban tudtam volna használni őket pedagógiai munkám során. 10. osztályban valóban még csak kialakulófélben voltak a kapcsolatok, később sokat változtak az évek során. 9. osztály elején háromféle társaság tagjai kerültek egy osztályba: a volt emelt matekosok, a volt általános tagozat tanulói és öten teljesen kívülről. Bár igaz, hogy a korábban meglevő szoros barátságok fennmaradtak, de az is látszik, hogy egy-egy 4-5-fős csoport tagjai általában nem jártak korábban egy osztályba, tehát jelentős keveredés van. Inkább a tanulók habitusa, közös érdeklődése határozta meg azt, hogy ki került bele egy-egy kisebb csoportba. Mindazonáltal valóban többközpontú (klikkes) volt az osztály, és ez később is nehezen oldódott. A 20. számú fiú kilencedikben kívülről érkezett, tehát nem volt tagja semelyik korábbi helyi osztálynak sem. Személyiségéből fakadóan nehezen illeszkedett be az osztályba, de végül mégis sikerült kapcsolatokat kialakítania. Ezek közül egy az érettségi után is megmaradt. A 24. számú lány komoly pszichés problémákkal küzd, az ő esetében semmilyen előrelépést nem tudtunk tenni. Annyit sikerült elérni, hogy korábbi osztályával ellentétben itt nem gúnyolták, nem közösítették ki, szóltak hozzá, de barátkozni senki sem akart vele. Pozitív viszont, hogy másik két osztályból volt két nagyon tartós barátsága, amelyek a mai napig is megmaradtak. 12. osztályban már látszik, hogy valóban tömbszerkezetű az osztály, de azért a valóságban még érezhetőek voltak a korábbi csoportok tagjai közötti szorosabb kapcsolatok. Ami az osztálylégkört illeti, a levont következtetés talán túlságosan általános, nem magyarázza jól a mért jelenséget. A kérdéseket végigolvasva arra a következtetésre jutottam, hogy a különböző funkciók betöltésére vonatkozó válaszok azért lehettek kevésbé szubjektívak, mert mint osztályfőnök mindig is törekedtem arra, hogy egymást – szimpátiától függetlenül – igyekezzenek objektívan és jóindulatúan

11 megítélni. Így tehát nem arról van szó, hogy valamilyen előírás vezérelné a válaszokat, hanem hogy az adott személyek tényleg alkalmasak voltak az adott feladatokra. A 24. számú lány esetéről már fentebb írtam. A 2. számú fiú valóban a perifériára szorult időközben, ennek okát főként a család fokozatos szétesésében látom, s hogy az apa rendkívül rossz (agresszív) példát mutatott a társas kapcsolatok kialakításában. Érdekes módon a 24. számú lánnyal táncolt a szalagavatón. A 23. számú lány esetében nem annyira volt érzékelhető az elszigetelődés a hétköznapokban, de mivel a barátságokban megbízhatatlannak bizonyult, kevesen gondolták, hogy később is tudják majd vele tartani a kapcsolatot. Problémái hátterében szintén családi instabilitás állt. Az osztály tagjai a mai napig tartják a kapcsolatot, érdekli őket egymás sorsa. Sokat találkoznak kisebb-nagyobb körben, mindenkit meghívnak az osztálytalálkozókra (eddig 4 volt). Ezek szervezése a felsőoktatási

tanulmányok

miatt

egyre

nehézkesebbnek tűnik. Két szerelem is kiállta az idő és a távolság próbáját. Nekem mind a mai napig nagyon hiányoznak, sokat gondolok rájuk, sokukkal kötnek össze szoros lelki kapcsolatok. Sajnos, már nem dolgozom abban a gimnáziumban, így egy éve már nem tudnak csak úgy benézni hozzám, amit korábban gyakran megtettek.” Az osztályfőnöki vélemény azt támasztotta alá, hogy a szociometriai elemzés valós eredményt hozott, és felhívta az osztályfőnök figyelmét olyan osztályon belüli problémákra, amelyeket egyébként nem vett észre. Mindezek alapján elmondható, hogy a szociometria valóban hasznos eszköz az osztályfőnökök kezében.

12

4. A pedagógiai folyamat tervezése Ének-zene foglalkozás óravázlata és tapasztalatai Óravázlat: Tanít:

Szilágyiné Hegedűs Éva

Osztály:

5. osztály

Tantárgy:

Ének-zene foglalkozás

Témakör:

A zenekar részei

Tananyag:

Hangszercsoportok

Oktatási cél: Hangszercsoportok főbb jellemzőinek és képviselőinek megismertetése Nevelési cél: A hangszeres zene megismertetése népszerű dallamok segítségével Képzési cél: Hangszercsoportok felismerése ismeret szintjén a nem zenei osztályos tanulóknak, jártasság szintjén a zenei osztályos tanulónak Módszerek:

motiválás, szemléltetés, magyarázat, ellenőrzés, értékelés

Eszközök:

CD hanghordozók, színes képek a hangszercsoportokról

Óratípus:

új ismeretet feldolgozó, rendszerező

Kidolgozás: Idő [perc] 1

2

Kérdés / Közlés

Válasz

bemutatkozás, rövid bevezető - „Milyen fajta hangszereket ismertek?” - „Milyen hangszerek tartoznak az egyes hangszercsoportokba?” - „Milyen vonós hangszereket ismertek?”

Módszer

Eszköz

motiválás, szemléltetés

színes képek

motiválás, szemléltetés, magyarázat

színes képek

- „Vonós, pengetős, fafúvós, rézfúvós, ütős, billentyűs.”

- „Hegedűs, mélyhegedű / brácsa, cselló / gordonka, nagybőgő.”

- „Milyen pengetős hangszereket ismertek?”

- „Gitár, hárfa, lant, citera.”

- „Milyen fafúvós hangszereket ismertek?”

- „Fuvola, pikoló, oboa, klarinét, fagott, furulya, szaxofon.”

13 Idő [perc]

Kérdés / Közlés

Válasz

- „Milyen rézfúvós hangszereket ismertek?”

- „Trombita, harsona, kürt, tuba.”

- „Milyen ütős hangszereket ismertek?”

- „Üstdob, pergődob, nagydob, kisdob, csörgődob, réztányér, kasztanyett, triangulum, xilofon, harang.”

- „Milyen billentyűs hangszereket ismertek?”

1

- „Melyik hangszercsoportba tartozó hangszereket halljátok a következő zenerészletben?” - „Melyek is a fafúvós hangszerek?”

1

- „Melyik lehet ezek közül?” - „Melyik hangszercsoportba tartozó hangszereket halljátok a következő zenerészletben?” - „Melyek is a vonós hangszerek?”

1

Módszer

Eszköz

motiválás, szemléltetés,

CD lejátszó, CD hanghordozó: J. S. Bach: Magnificat, 3. tétel


CD lejátszó, CD hanghordozó: A. Vivaldi: A négy évszak, 6. tétel


CD lejátszó, CD hanghordozó: M. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei, 4. tétel

- „Zongora, orgona, csembaló, harmónium.”

- „Fafúvos.” - „Fuvola, pikoló, oboa, klarinét, fagott, furulya, szaxofon.” - „Oboa.”

- „Vonós.” - „Hegedűs, mélyhegedű / brácsa, cselló / gordonka, nagybőgő.”

- „Melyik hangszercsoportba tartozó hangszereket halljátok a következő zenerészletben?”

- „Rézfúvós.”

- „Melyek is a rézfúvós hangszerek?”

- „Trombita, harsona, kürt, tuba.”

14 Idő [perc] 1

Kérdés / Közlés - „Melyik hangszercsoportba tartozó hangszereket halljátok a következő zenerészletben?” - „Melyek is az ütős hangszerek?”

1

- „Melyik hangszercsoportba tartozó hangszereket halljátok a következő zenerészletben?” - „Melyek is a billentyűs hangszerek?”

2

- „Melyik lehet ezek közül?” Ellenőrzés: „Húzzatok egyet-egyet a hangszercsoportokat ábrázoló képekből, és mondjátok el, milyen hangszereket ismertek, amelyek abba a csoportba tartoznak!”

Válasz

Eszköz


CD lejátszó, CD hanghordozó: Kodály Zoltán: Háry János, 13. tétel


CD lejátszó, CD hanghordozó: J. Raney: Ki ez a gyermek?

ellenőrzés, értékelés

színes képek

- „Ütős.” - „Üstdob, pergődob, nagydob, kisdob, csörgődob, réztányér, kasztanyett, triangulum, xilofon, harang.”

- „Billentyűs.” - „Zongora, orgona, csembaló, harmónium.” - „Zongora.” - „Vonós: hegedűs, mélyhegedű / brácsa, cselló / gordonka, nagybőgő.” - „Fafúvós: fuvola, pikoló, oboa, klarinét, fagott, furulya, szaxofon.” - „Rézfúvós: trombita, harsona, kürt, tuba.” - „Ütős: üstdob, pergődob, nagydob, kisdob, csörgődob, réztányér, kasztanyett, triangulum, xilofon, harang.” - „Billentyűs: zongora, orgona, csembaló, harmónium.”

Összesen: 10 perc

Módszer

15 Tapasztalatok és önreflexió Az oktatási cél megvalósult, sikerült megismertetni a gyerekekkel (Klári [ő zenei osztályból jött], Krisztián, Péter és Dani) a hangszercsoportok főbb jellemzőit és képviselőit, bízom benne, hogy egy-két új hangszer nevét is sikerült megjegyezniük. A nevelési cél (A hangszeres zene megismertetése népszerű dallamok segítségével) is megvalósult, remélem, kedvet kaptak hozzá, hogy otthon is hallgassanak majd hasonló zeneműveket, illetve szívesen menjenek el egy komolyzenei koncertre. A képzési cél (Hangszercsoportok felismerése ismeret szintjén a nem zenei osztályos tanulóknak, jártasság szintjén a zenei osztályos tanulónak) csak részben valósult meg, az oboa hangja megtévesztette őket, így a fafúvósokat nehezen ismerték fel. A hangszerek felismeréséhez még sok zenehallgatásra lenne szükségük. Az órára úgy kezdtem el készülni, hogy átlapoztam az ötödik és hatodik osztályos ének-zene tankönyvet, megnéztem, milyen hangszerekkel ismerkednek a gyerekek ezekben az években, és milyen zeneműveket hallgatnak. Az is sokat segített, hogy korábban már voltam ötödik és hatodik osztályban hospitálni. Ezek alapján olyan zeneműveket választottam ki, amelyek bizonyos tételeiben jellegzetesen és jól felismerhetően szólalnak meg az egyes hangszercsoportok. Az internet itt is nagy segítségemre volt: nagyon sok olyan képet találtam, amely hangszereket ábrázol, csupán össze kellett ezeket szerkesztenem egy-egy közös képre. A készüléshez hozzátartozott az óra menetének átgondolása, az óravázlat megírása és az idő lemérése. Mivel egy korábbi feladat kapcsán már tudtam, mire számíthatok, milyenek a körülmények, milyenek a gyerekek, az időt is jobban meg tudtam becsülni. Öt képpel készültem, amelyeket nem osztottam ki, csak a végén, amikor visszakérdeztem az elhangzottakat. A foglalkozás több időt vett igénybe, mint amennyit otthon lemértem, ez nagy tanulság. Öt zeneszámot szerettem volna meghallgattatni, de mivel az idő gyorsan telt, és csak négy tanuló jött a foglalkozásra, az egyik zeneszámot elhagytam. Sok időt elvett a CD lemezek ki-be rakosgatása, össze akartam szerkeszteni az öt zeneszámot egy közös CD-re, de technikai problémák miatt ezt nem tudtam megoldani. A felvételt megnézve zavaró volt a gyors, egysíkú beszéd, pedig próbáltam rá figyelni. Összességében elmondhatom, hogy bár kezdetben féltem ettől a kurzustól, nagyon hasznosnak találom, és sokat tanultam belőle.

16

5. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával Saját készítésű prezentáció interaktív táblára alkalmazva Korábbi pedagógiai tanulmányaim során elkészítettem egy általános iskolai ének óra interaktív táblával segített prezentációját, amelyet az alábbiakban szeretnék bemutatni. A prezentációhoz tartozó óravázlatot a portfólió III. melléklete tartalmazza. A kivetített tananyagon külön felhívom a figyelmet, ha valahol interaktív tartalom található. A Magnificat tanítása interaktív tábla segítségével

Johann Sebastian Bach: Magnificat

1/18

Szilágyiné Hegedűs Éva Johann Sebastian Bach: Magnificat Óravázlat, 9. osztály

J. S. Bach: Itt állok jászolod felett, Lipcse, 1736

1. Itt állok jászolod felett, ó, Jézusom, szerelmem,

Eljöttem, elhoztam neked, amit kezedből nyertem; Vedd elmém, lelkem és szívem, Hadd adjam néked mindenem, Hogy kedves légyek néked! 2. Nem éltem még e föld színén: te értem megszülettél; Még rólad mit sem tudtam én: tulajdonoddá tettél; Még meg sem formált szent kezed, Már elválasztál engemet, Hogy társam légy e földön.

2/18


17

Emlékeztető

Melyik zenetörténeti korban élt Johann Sebastian Bach? • Reneszánsz • Barokk • Bécsi klasszika

Melyik időintervallum jelöli a zenetörténeti barokk kort? • 1300-as évek végétől kb. 1600-ig • Kb. 1600 – 1750 • Kb. 1750 – 1820-as évekig

3/18


A 3. dián interaktív tartalom található: feleletválasztós kérdések, ahol a jó választ bekarikázom a táblán.

A barokk kor Kb. 1600 – 1750

A keszthelyi Festetics-kastély bejárata A győri Loyolai Szent Ignác templom belső tere 4/18


A barokk kor Kb. 1600 – 1750

Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása 5/18


Rembrandt: Vizitáció

18

A barokk kor 1600 – 1750

• Monumentalitás, ünnepélyes hangvétel • A legnagyobb zenei formaalkotó korszak • Létrejön a zenekar (barokk zenekar: I. és II. hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő és szólisztikus fúvósok • Continuo-hangszerek alkalmazása a zenekarban: csembaló, orgona, fagott, cselló • A zenekar vezetője a continuón játszott és onnan vezényelt, irányított • Műfajok: o énekes: opera, oratórium, kantáta o hangszeres: szonáta, versenymű, szvit, fúga

6/18


Kik a barokk zeneszerzők a felsoroltak közül?

7/18

Lassus

J. S. Bach

W. A. Mozart

A. Vivaldi

H. Purcell

Beethoven

G. F. Händel

J. Haydn


A 7. dián interaktív tartalom található, a diákok kiválaszthatják a barokk zeneszerzőket, a többi képet pedig egyesével kitörlöm a tábláról.

Johann Sebastian Bach 1685, Eisenach – 1750, Lipcse

• Német zeneszerző • A barokk zene legnagyobb mestere

• Kiválóan játszik hegedűn és orgonán • 1723. május 23-án családjával Lipcsébe költözött, ahol a Tamás Templom kántora és zenei igazgatója lett

8/18


19


• J. S. Bach első nagyszabású lipcsei kompozíciója az Esz-dúr Magnificat (BWV 243a), melyet 1723. december 25-én mutattak be Lipcsében. • 1732 és 1735 között D-dúrba transzponálta művét (BWV 243), változtatott a hangszerelésen és a karácsonyi énekeket elhagyásával a Magnificatot minden ünnepi alkalommal előadhatóvá tette.

9/18



• A Magnificat szólistákra, kórusra és zenekarra komponált, többrészes mű. • Tárgya Mária bibliai énekének (Lukács 1: 46-55.) szó szerinti megzenésítése a Szentháromság dicsőítésével (doxológia) kiegészítve. • Nem tartalmaz recitativókat, nem vezeti be nyitány és nem tartalmaz önálló zenekari tételeket. • Megnevezett szereplői nincsenek, az énekesek feladata a bibliai szöveg tartalmának, hangulatának és érzelmeinek tolmácsolása. • Ezen bibliai himnusszal Mária Istent dicsőíti, amikor rokonánál, Erzsébetnél tett látogatásakor Erzsébet a Megváltó anyjának nevezi őt. 10/18



• hangszerelése: a legnagyobb előadóapparátus, amely abban az időben elérhető volt: szoprán I-II, alt, tenor és basszus szóló, ötszólamú vegyeskar [S I-II, A, T, B], három trombita, üstdob, két fuvola, két oboa, két oboa d’amore, fagottok, első hegedű, második hegedű, brácsa, continuo: orgona, gordonka, cselló, fagott • 12 tételből áll

11/18


20


Zenehallgatás 1. 3. Quia respexit: ária (szoprán I) 4. Omnes generationes: kórus „Quia respexit humilitatem ancillæ suæ: ecce enim ex hoc beatam me dicent omnes generationes.” „Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.” Megfigyelési szempontok: 1. Milyen hangszereket hallasz az először elhangzó tételben? 2. Hogyan szemlélteti Bach a szöveg jelentését a második tételben („omnes generationes” = minden nemzetségek)? 12/18


A 12. dián interaktív tartalom található: a Magnificat 3. és 4. tételének meghallgatása a dián látható hangszóró ikonra kattintva.


Zenehallgatás 2. 8. Deposuit: Ária (tenor) „Deposuit potentes de sede et exaltavit humiles.” „Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.”

Megfigyelési szempont: Milyen zenei eszközzel fejezi ki Bach a „deposuit” = ledönt és az „exaltavit” = felmagasztal szavak jelentését?

13/18


A 13. dián interaktív tartalom található: a Magnificat 8. tételének meghallgatása a dián látható hangszóró ikonra kattintva.

21


Két rövid zenei részlet megtanítása A és B:

S és T:

A megtanult részletek eléneklése B-T-A-S összekapcsolással, az utolsó hangra mindig belép a következő szólam 14/18


A 14. dián interaktív tartalom található: kiosztott kotta helyett a diákok a kivetített kottarészletből énekelnek.


Zenehallgatás 3.

11. Sicut locutus est: kórus „Sicut locutus est ad patres nostros, Abraham et semini eius in sæcula.” „(A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké!” Megfigyelési szempont: Hogyan jelenik meg az előbb megtanult két rövid zenei részlet a tételben?

15/18


A 15. dián interaktív tartalom található: a Magnificat 11. tételének meghallgatása a dián látható hangszóró ikonra kattintva.

22


”Magasztalja az én lelkem az Urat, És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben. Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek. Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve! És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik. Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat. Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel. 16/18



Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen. Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról. (A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké!” Szent Biblia, Lukács evangéliuma: 1:46-55. Doxológia: Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, és a Szentléleknek, miképpen kezdetben volt, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen

17/18


Köszönöm a figyelmet!

18/18


23 Reflexió az interaktív tábla használatáról Rohamosan fejlődő világunk gyermekei digitális eszközök százai között nőnek fel. Az iskoláskorú gyermekek napjainkban sokkal fogékonyabbak a képi és hangi megjelenítésre, mint a „mi időnkben”. Ráadásul ezeket a gyerekeket minden arra neveli, hogy kérdezzenek, mérlegeljenek, válasszanak, mondják el a saját véleményüket és álljanak ki amellett, legyenek aktív résztvevői a történteknek és ne hagyják magukat háttérbe szorítani. Sokszor „fegyelmezetlen” viselkedésük is abból adódik, hogy nem az ő nyelvükön szólítjuk meg őket, nem az általuk ismert és megszokott eszközökkel próbáljuk az érdeklődésüket felkelteni, és nem az ő gondolkodásmódjukhoz próbálunk igazodni. Különösen nagy problémának látom ezt az Ének-zene tantárgy oktatásában, ahol mindehhez hozzáadódik a tantárgy iránt mutatott ellenérzés a diákok részéről. A népdaloknak már nincs értékük a mai fiatalok szemében, énekelni nem szeretnek, sőt kifejezetten kínosnak érzik, ha az osztálytársak előtt énekelniük kell. Klasszikus zenét nem hallgatnak, a hangszereket, a zeneszerzőket nem ismerik, és nem is értik, miért kell erről tanulni, hiszen soha nem lesz szükségük ezekre az ismeretekre. Ráadásul, mivel az énekórák általában heti egy óraszámmal szerepelnek az órarendben, kevés lehetőség van arra, hogy a tanulók aktív résztvevőkké váljanak az órán. Megfelelő eszközökkel azonban érdekessé lehet tenni az Ének-zene órákat is, ebben pedig nagy segítség lehet az interaktív vagy más néven digitális tábla. Az interaktív tábla rendkívül jól hasznosítható a frontális tanításban. Használata számos módon javíthatja mind az oktatás, mind a tanulás folyamatát. Az előzetesen elkészített órai anyag a megfelelő ütemezéssel biztosíthatja a folyamatos, gördülékeny óramenetet. Az órákat színessé és mozgalmassá tehetjük vele, a tanár a tanításba dinamikát és izgalmas fordulatokat vihet. Könnyűszerrel meg tud bármit változtatni az interaktív táblán, az objektumokat egyszerűen képes egyik helyről a másikra mozgatni, így olyan dolgokat is szemléletesen be tud mutatni, ami a hagyományos táblán lehetetlen. Az órán felvetített ismeretanyaghoz a digitális táblán akár a tanár, akár a diákok megjegyzéseket írhatnak. A megjegyzésekkel együtt elmentett régebbi óraanyagok később nagy segítségünkre lehetnek. Eközben a tanulók már az új ismeretek elsajátítása közben is interaktív résztvevői lehetnek a tanulási folyamatnak. A digitális táblával megtartott órák sajnos elég sok előkészületet és otthoni munkát igényelnek az órát tartó tanár részéről, de eltárolhatók, így később minimális változtatásokkal újra felhasználhatók.

24

6. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése A tanulási folyamatot segítő internetes oldalak használata reflexiókkal A világháló adta számos lehetőség nem csak a pedagógus munkáját segíti, hanem a diákok is szívesesen használják az internetet, ráadásul igen hasznos is a számukra. Az alábbiakban olyan weboldalakat mutatok be, melyek hasznosak a magánének tanulmányok során pedagógusoknak és diákoknak egyaránt, ráadásul mobiltelefonról vagy tabletről is könnyen elérhetők. Elektronikus könyvtárak: A zeneművek a hatályos magyar (1999. évi LXXVI. törvény) és a nemzetközi jogszabályok szerint a szerző életében és halála után hetven évig védettek. Szerzőnek számít nemcsak a zeneszerző, hanem a szövegíró és az átdolgozó is. Emiatt természetesen az elektronikus kottatárak oldalain csak azok a kották találhatóak meg, amelyeket már nem védi a Szerzői Jogi Törvény. Ilyen elektronikus kottatár pl. a: o www.cpdl.org (Choral Public Domain Library), ahol elsősorban egyházi témában kereshetünk kottákat szerző, cím alapján vagy tematikusan. Ennél jobban használható és elterjedtebb a: o www.imslp.org (Petrucci Music Library), amely mind világi, mind egyházi témában nagy mennyiségű kottaanyaggal rendelkezik. Itt szintén többféle módon kereshetünk rá az adott műre. Mindkét esetben az a legegyszerűbb, ha az internetes keresőbe beírjuk az adott mű szerzőjét, címét, majd utána az “cpdl” vagy “imslp” szót, így azonnal ott lesz a keresett kottánk az első találatok között. Az internetes kottákban azonban gyakran előfordulhatnak nyomdahibák, mert gyakran kottaíró programokkal szerkesztik át őket, ezért oda kell figyelni, milyen kiadású kottát töltünk le. Az

Editio

Musica

Budapest

oldalán

megvásárolható elektronikus kottákat is találhatunk: o http://www.kotta.info/news/news_digi

ingyenesen

letölthető,

illetve

25 Hanganyag, videó: Az elektronikus könyvtárak (cpdl, imslp) másik hatalmas előnye, hogy legtöbbször az adott zenemű hanganyagát is tartalmazzák, így azonnal meg is tudjuk hallgatni a keresett művet. Ha mégsem találnánk ott hanganyagot, akkor is meghallgathatjuk a legnépszerűbb zene- és videómegosztó oldalon: o www.youtube.com Ennek az oldalnak sok előnye és sok hátránya is van. Egyértelmű hátránya, hogy nem mindig találunk jó minőségű felvételeket, illetve hogy a zenében annyira nem jártas tanulók olyan felvételeket hallgatnak, ami csak nehezítheti a darab megtanulását. Ezért szokták azt javasolni a zenetanárok, hogy ha már hallgatják, több előadótól is hallgassák meg a művet. Előnye viszont, hogy segítheti a tanulást, egy-egy operajelenethez meg tudjuk nézni az egész operát is, többféle feldolgozást meg tudunk hallgatni, sőt még a korábban élt nagy énekesek hangfelvételei is megtalálhatóak rajta. Ha minőségi előadásokat szeretnénk meghallgatni, akkor ott van pl. a o www.naxosmusiclibrary.com, ahova felhasználónév és jelszó szükséges. Zenehallgatásban segítségünkre lehet még. a telefonra letölthető Shazam zenefelismerő program is, ami felismeri a hallott zenét és le is tudja játszani, természetesen csak az elektronikus könyvtárának keretein belül. Ha könyvtári kottára van szükségünk, akkor pedig nagy segítségünkre van a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Katalógusa, ahol a kikeresett raktári szám alapján elő is rendelhetjük a keresett kottát: o www.fszek.hu Librettók, dalszövegek: Ha szükségünk van az adott művek fordítására, segítségünkre lehet az alábbi oldal: o www.recmusic.org oldal. Az internetes keresőbe beírva a szerzőt, a címet és a „recmusic” szót, azonnal megtalálhatjuk a keresett mű szövegét és annak fordításai több nyelven. Sajnos magyar nyelvű fordítás ezen az oldalon nincs fent, de jobb híján a google fordító is segítségünkre lehet.

26 Jól használható oldal a o http://www.tarjangz.eu/libretto/, ahol operalibrettókat találhatunk magyar nyelven, illetve a o https://sites.google.com/site/szovegkonyv/oratorium, ahol oratóriumok szövegkönyveit olvashatjuk magyarul. Zenepedagógia: Ha zenepedagógiai témában keresünk, akkor nagyon hasznos lehet a o www.parlando.hu oldal, amely a Parlando Zenei Folyóirat oldala, és tartalmazza a korábbi írásokat is. Koncertlátogatás, ifjúsági programok: Számos koncertlehetőséget, programot találunk az alábbi oldalakon, és jegyet is vásárolhatunk interneten keresztül: o www.fidelio.hu o www.opera.hu, a Magyar Állami Operaház weboldala o www.mupa.hu, a Művészetek palotájának weboldala o http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/zenei_gyujtemeny, a Zenei Könyvtár weboldala Összegezve, ezek az internetes oldalak nagyon hasznosak lehetnek mind a pedagógusoknak, mind a diákoknak, a pedagógusoknak azonban felelősségük van abban, hogy megtanítsák ezeket az oldalak jól használni, hogy valóban igényes zene és jó minőségű kotta kerüljön a diákok kezébe. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a jó minőségű nyomtatott kotta kézbevétele és az igényes hangfelvétel meghallgatása megéri a fáradságot, hogy elmenjünk a valódi könyvtárba.

27

7. A tanulási folyamat szervezése és irányítása Kórusvezetői tevékenység tapasztalati reflexiókkal 2007-2010 között lehetőségem nyílt egy a 20-30 fős amatőr kórust vezetni a Budapest-Nagyvárad téri Református Egyházközség karnagyaként Mivel a gyülekezet korábbi énekkara feloszlott, a közösséget először újra kellett építeni, majd heti rendszerességgel tartottam énekkari próbákat Érdekes volt megtapasztalni, hogy a kórusba járó emberek mennyire ragaszkodnak a karvezető személyéhez. Akik korábban kórustagok voltak, alig akartak újra eljönni a próbákra. Az újratoborzott énekkar 75%ban új tagokkal indult, és csak később tértek vissza néhányan a régiek közül. Aki igényelte, annak külön hangképzés, szolfézs, illetve zongoraórákat is adtam. Két és fél éves kórusvezetői tevékenységem során rájöttem arra, hogy a helyes technikával való éneklést megtanítani nem könnyű feladat, főleg, ha olyan felnőtt embereket akarunk tanítani, akik korábban soha nem énekeltek. Ekkor tapasztaltam meg azt is, mennyire fontos már egészen kisgyermek kortól elkezdeni a zenei nevelést, belenevelni az emberekbe az éneklés szeretetét és képezni a hangjukat a korosztályuknak megfelelő módon. Azt is érdekes volt megtapasztalni, mennyire különbözik az egyéni hangképzés a kórushangképzéstől. Más beéneklési gyakorlatok alkalmazhatóak, más instrukciókkal, hiszen a közös beéneklés legfontosabb részét a hangzás egységesítése képezi, nem pedig az egyéni énekhang fejlesztése. A

kórussal

körülbelül

kéthavonta

szolgáltunk

egy-egy

koncerttel

az

istentiszteletek keretein belül. Ilyenkor alkalmanként 3-5 kórusmű hangzott el, karácsonykor pedig nagyobb műsorral készültünk hangszeres művészek segítségével. Emellett feladatunk volt még a gyülekezeti esküvők, keresztelők színesítése egy-két énekkel. 2010 márciusában lehetőségem nyílt arra is, hogy a gyülekezeti kórust az ELTEBTK Zenei Tanszék esti tagozatos kórusával kiegészítve vezényelhessem a karvezetés diplomakoncertemen. Gárdonyi Zoltán: 73. zsoltárját tanítottam be erre az alkalomra, mely egyben a búcsúkoncertem is volt kislányom születése előtt egy hónappal. Nemrég felkérést kaptam viszont egy ifjúsági énekkar megszervezésére a gyülekezetben. A koncertek betanítása és megszervezése mellett tájékoztató és toborzó céllal két cikket is írtam a gyülekezet Ébresztő Szó című lapjában a kórus munkájáról, melyek a IV. mellékletben olvashatóak.

28

8. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Tanárinterjú Korábbi pedagógiai tanulmányaim alkalmával az „Egyéni pszichológiai gyakorlat” tantárgy keretében tanárinterjút készítettem előre megadott kérdések alapján. A teljes kérdéssor a portfólió V. mellékletében olvasható. Interjúalanyom egy 30 éves matematika-angol szakos tanárnő, aki 7 éve tanít. Jelenleg négy éve dolgozik második munkahelyén, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolában, ahol osztályfőnök is. Amikor a középiskolát befejezte, úgy gondolta, annyira elege lett az iskolai csengetésből, hogy soha többé nem fog neki engedelmeskedni. Az élete mégis úgy alakult, hogy ma is a csengőszó határozza meg a napi menetrendjét. Pályaválasztás Családjában senki nem tanár, de támogatták őt, hogy ezen a pályán induljon el. A szülei mindig azt mondták neki, mindegy, hogy mit tanul, csak gondolja át, mit szeret, és azt csinálja szívvel-lélekkel. Matematikus szeretett volna lenni, de nem az első helyen megjelölt matematikus szakra vették fel, hanem a másodikként megjelölt matematika tanári képzésre. Elhatározta, hogy egy évig jár a tanári szakra, és utána újra felvételizik matematikusnak. Viszont az első év végén elkezdett magánórákat adni, és akkor megtapasztalta, hogy „ez a tanítás nem is olyan rossza dolog”. Felmérte saját képességeit, úgy látta, menne neki a tanítás, így a tanári szakot folytatta. Az Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban volt a gyakorló tanítása, ami még inkább megerősítette őt abban az elhatározásában, hogy tanár lesz. Képzés Első diplomáját az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Karán szerezte matematika-ábrázológeometria tanári szakon, majd később a Bölcsészettudományi Karon elvégezte az angol tanári szakot is. Saját elmondása szerint legtöbbet a vezető tanárjától tanult a gyakorlati tanítások alkalmával. Az egyetem csak a tárgyi tudás elsajátításában segített. A gyakorlat egyrészt a magántanításból jött, másrészt a vezetőtanár építő kritikáiból. Miután elvégezte a gyakorlótanítást, nem gondolta azt, hogy ő már tudna tanítani, viszont úgy érezte, van

29 annyi rálátása és egy kis tapasztalata, hogy rá merte mondani: „belevágok, lesz, ami lesz”. Véleménye szerint a tanári pályára készülőknek minél hamarabb gyerekek közé kellene menni, minél több iskolai tapasztalatot kellene szerezni már az egyetemi évek alatt, akár már az első év végén is. Könnyebb lenne, ha miközben tanulnák a módszertant, ki is próbálhatnák a tanultakat a gyerekek között. Így láthatnák azt, hogy a gyerekek is emberek, és hamarabb eldől, szereti vagy nem szereti valaki ezt a pályát. Ha nem szereti, még lehet változtatni, és hamarabb megtalálja az ember a helyét. Nagyon sokan soha nem tanítanak azok közül, akik tanári szakot végeztek, mert csak az egyetemi évek végén jönnek rá, hogy ők ezt nem szeretik csinálni. Pályakezdés Pályáját

a

Lónyai

Utcai

Református

Gimnáziumban

kezdte,

de

az

iskolaigazgatással nem sikerült megoldani a véglegesítését, ezért később munkahelyet váltott. Amikor elkezdett dolgozni, nem voltak különösebb elvárásai magával szemben, úgy érezte, magát a tanár szerepet kell megtalálnia. Mivel még egyetemre járt a munka mellett (az angol szakot később kezdte, mint a matematikát), nehéz volt azonosulnia azzal, hogy az egyik percben diák, a másikban pedig tanár. Bele kellett szoknia a tanár szerepbe, meg kellett tanulnia, hogy az osztályteremben nem lehet alkudozni, az osztály irányítása nem demokratikus rendszer, ahol meg lehetne szavazni vagy beszélni a dolgokat. Az iskolában igenis tanítani kell. Az egyetlen elvárása az volt, hogy jó tanár akart lenni. Azt gondolta, akkor lesz jó tanár, ha szeretik a gyerekek, és akkor fogják szeretni a gyerekek, ha a kedvükre tesz. Hamar rájött, hogy nem lehet minden gyereknek a kedvében járni, mindig voltak sértődések. Gyűltek a kollégák, a szülők felé való elvárások, amik között lassan elveszett. Ekkor határozta el, hogy felépíti a saját maga rendszerét, és „ez van, ezt kapják”. Lehet kritikával élni, de alapvetően ő határozza meg a dolgokat. Legnagyobb meglepetésére ezt mindenki el is fogadta. Fegyelmezés A fegyelmezéstől tartott, nem is ment neki mindig jól, de összefüggött a tanár szerep megtalálásával. Véleménye szerint nagyon sok függ a hozzáállástól, hogy amikor egy tanár bemegy a terembe, azt érzik rajta a diákok, hogy az van, amit ő akar, vagy azt, hogy enged. Az osztályfőnöki óra például egészen más, mint a matematika vagy az angol, mert az kicsit lazább, kötetlenebb, a gyerekek érzik, hogy van egy kis terük.

30 A tanulók kritikái „A tanulók kritikáit nem szabad személy elleni véleménynek tekinteni. Kritika mindig van. Egy bizonyos pontig igazuk van a gyerekeknek, de nem szabad személyes ügyet csinálni belőle, nagyon erős szűrőn kell átengedni, bölcsen kell hozzáállni. Kellő önismerettel az ember mérlegelni tudja a saját cselekedeteit, döntéseit, és erre kell hallgatni. A kritikából valamit érzékelni kell, de a gyerek általában mindenért nyavalyog, igyekszik minél kevesebb energiát belefektetni valamibe, és minél többet profitálni abból. Nagy nehézsége a tanári pályának, hogy el kell dönteni, mit lehet a gyerekektől készpénznek venni és mit nem.” Beilleszkedés Az első munkahelyére könnyen beilleszkedett, egy kedves barátnője is matematika tanár volt, és sokat segített neki. A második munkahelyen a munkaközösség-vezető vette őt a szárnyai alá. „A beilleszkedés nagy titka a közös ebédelés, be kell fizetni az iskolai menzára.” Miután ő is befizetett, egyre több kollégával ismerkedett meg közelebbről. Az első tanítási hét Az első tanítással töltött hét „kő kemény” volt. Nagyon sokat gondolkodott egyegy óravázlaton, az egész tananyagot át kellett néznie, és a gyerekek sem úgy reagáltak, ahogy azt várta. Rá kellett jönnie, hogy nem csak a tananyag leadásából áll az óra, hanem közben nagyon kell figyelni a gyerekek adott állapotára is, mert vagy értik, amit elmond, vagy nem. Harmadrészt vannak az órán technikai dolgok is, írni kell a táblára, adminisztrálni kell a naplóba, ami kezdetben sok nehézséget okozott. Az első napokban csak szívta magába a sok élményt, és mindig ki kellett beszélnie, mire reagált jól vagy rosszul. „A tanári pályán ezer olyan döntést kell hozni egy nap, ami egyébként fel sem merülne. A gyerekek mindent megkérdeznek. Egyrészt állást kell foglalni, másrészt fel kell vállalni ezekeket a problémákat. Ha például valakinek nincs füzete, azt számon kell kérni. Az egyetem alatt, ha valakinek nem volt füzete, akkor írt lapra, de az iskolában ezt nem lehet megengedni.” Nagyon fárasztónak tartotta, hogy mindent számon kellett tartani. Nehéz volt megszoknia azt is, hogy mindig állnia kell, hiszen ez egy komoly fizikai igénybevétel. Kezdetben a beszéd is megterhelő volt, de utána soha nem volt hangszalagproblémája. Sok negatív élménye lett magával kapcsolatban, saját magát kezdte el megismerni. A problémákkal a kollégák segítettek megküzdeni, már csak

31 azzal is, hogy türelmesen meghallgatták. Lakótársai szintén tanárok voltak, így meg tudták osztani az élményeiket, és megfogalmaztak egy jelmondatot: „Ne sajnáld a gyereket, ő sem sajnál téged!” „A gyerekek odáig mennek el, ameddig az ember hagyja, és akkor sem sajnálnak, ha idegileg tönkremész. Beléd rúgnak és továbbmennek, ezért nagyon keményen helyt kell állni.” A közös hang megtalálás a diákokkal A közös hangot megtalálni a diákokkal nem volt számára nehéz. Osztályonként más-más hangnem működött, hasonlóan a személyes kapcsolatokhoz, amik mást és mást hoznak ki az emberből. Volt olyan osztály is, akivel nem sikerült megtalálnia a közös hangot, nem ment a közös munka, de az is előfordult, hogy a nyári szünet után minden megváltozott, mert a gyerekek is változnak az évek során, és a tanár is változik. „Amekkora hátránya van egy kezdő tanárnak szakmai felkészültségben, ugyanakkora előnye is van abból, hogy fiatal. Sokkal hamarabb rá tud hangolódni azokra a problémákra, ami a gyerekeket foglalkoztatja, örömeikre, bánataikra, a szórakozási, az öltözködési szokásaikra. Ettől azt érzik, hogy egy kicsit közülük való vagy, nincs ott rögtön az a fal, ami egy idősebb kolléga esetében.” Felkészülés az órákra Az első években egy 45 perces órára legalább 1-1,5 órát készült, de angolból volt, hogy kettőt is. Matematikából három év után már fél óra elég volt a készülésre, angolból mindig több időre volt szükség. Kezdetben mindig ki kellett választani, melyik matematika feladat támasztja alá a mondanivalóját, illetve melyik feladat jó házi feladatnak. Így hét év után a készülés már sokkal kevesebb időt vesz igénybe, mindössze negyed órát, 10 percet. Már nem kell feladatokat kiválasztani, hiszen jók az előző évek feladatai. Az is előfordul, hogy a házi feladatokat már nem oldja meg óra előtt, hanem az ellenőrzéskor az ügyesebb diákokra, vagy több tanuló megegyező eredményére támaszkodik. Régebben óráról órára készült, bár egy-egy témakör előtt átfogóbban is megnézte az anyagot. Most már nem veszik el annyira a részletekben, nagyobb ívekben gondolkodik, többször átforgatta már a tananyagot az évek során. Több heti óravázlat előre a fejében van, feladatismerete, tudja, mikor, mi a fontos, mit kell hangsúlyozni, illetve mi okoz problémát, nehézséget a gyerekeknek.

32 A tanítás Interjúalanyom nagyon és egyre jobban szeret tanítani, a tanítást hivatásának tekinti, és több dolgot is nagyon szeret ezen a pályán. „A gyerekek nagyon kreatívak, és nagyon viccesek. Bármilyen állapotban megyek be az órára, mikor kijövök, azt gondolom, hogy az élet szép. A diákok igenis kedvesek. Szeretetet és figyelmet kap tőlük az ember. Rengeteg energiát kell beléjük fektetni, de rengeteget is adnak vissza. Előfordult például, hogy óra végén odajött az egyik gyerek, adott nekem egy szelet csokit, és azt mondta: „Ezt a tanárnőnek hagytam.”. Ezek olyan aranyos dolgok, amik emberileg nagyon széppé teszik az egészet. A másik, ami nagyon széppé teszi ezt a pályát, amikor látok egy osztályt bekerülni az iskolába, még gyerekek, vigyorgósak, vihogósak. Majd az évek alatt felnőnek, évről-évre komolyodnak, nőnek, szépülnek, felnőtt kezdeményekké válnak. A tanár ehhez hozzájárul, akár olyan dolgokkal is, amik neki fel sem tűnnek, mert nem is a tananyaggal ad a gyerekeknek legtöbbet. A szalagavatókon nagyon megható erre rácsodálkozni. Jó látni, hogy én is adtam nekik, és ők ezek az úton mennek tovább.” Különösen szereti hivatását az emberekkel való nagyon szoros kapcsolat, egymás problémáinak megélése miatt mind a diákokkal, mind a kollégákkal. Ha ez jól működik (sajnos nem minden osztállyal működik jól), sokat ad mindkét félnek. Tanárként óriási energiákat lehet belőle gyűjteni. „Olyan mintha az ember egy színpadon állna, ő is ad, de neki is adnak.” Nehézségek A legtöbb nehézséget számára az adminisztráció okozza – mindent fejben akar tartani, de az nem megy –, illetve az idősebb kollégák nem éppen kedves megnyilvánulására nehezen lehet reagálni, nehezen lehet a letámadást, ordítást kezelni. „Könnyen bele lehet csúszni ilyenkor a gyerekszerepbe, és hagyni, hogy kiabáljanak, de nem szabad, tudatosan oda kell erre figyelni.” Változások Kezdetben sokkal inkább barátszerűen kezelte a diákokat, de megtanulta, hogy nem lehet mindent megosztani velük, a diákok diákok, ő pedig tanár. Régebben több ideje volt készülni az órákra. „Most magasabb az óraszám, és nagyon meg van kötve a tanárok keze, fénymásolni is alig lehet. Kevés eszközt lehet használni az órákon, mert a tanárnak energiája sincs, hogy ezeket használja, és az eszközök

33 sincsenek megfelelő állapotban, de például a

DVD-ket jól lehet használni a

nyelvtanításban.” Erősségek, fejlesztendő területek Erősségének tekinti ezen a pályán, hogy könnyen tudja lelkesíteni a gyerekeket, mert ő maga nagyon szereti azt, amit tanít, főleg a matekot. „Ez sokat számít, ezt a lelkesedést, pozitív hozzáállást át lehet adnia diákoknak.” Sokszor dicséri őket, mert a matematika nagyon nehéz tárgy. Saját meglátása szerint nehézséget jelent neki az adminisztráció, javítania kellene a táblaképen, növelnie kellene a készülésre fordított időt 20 perce, és még átgondoltabban kellene tanítani. A mérföldkő „A tanári pályán nehéz megvalósítani, hogy ne legyen az ember idegroncs, mert a tanítás egy borzalmasan felfokozott érzelmi állapot. A gyerekek a végső határig elmennek,

és

a

hétköznapi

életben

ritkán

kerül

az

ember

ilyen

éles

konfliktushelyzetekbe. Az első évben egyszer szétverték az órámat a diákok. Ekkor kimentem a teremből, és két lehetőséget láttam: vagy elsírom magam, és nem megyek vissza, vagy visszamegyek, és leüvöltöm a fejüket. A második megoldást választottam, és ez mérföldkő volt az életemben. A gyerekek nagyon meg voltak lepődve, és akkor ott valami megfordult. Védenem kellett a saját lelkületemet. Ekkor éreztem azt, hogy most megvan, itt most az lesz, amit én akarok”. Célok Elsődleges célja a tananyag minél alaposabb megtanítása, hogy azután arra építve bármit meg tudjanak tanulni a gyerekek, valamint az érettségire való felkészítés. Meg kell adni az összes lehetőséget a diákoknak, hogy később minden alapjuk meglegyen, hogy építeni tudjanak azokra a dolgokra, amiket ő megtanított nekik. Motiváció „Vannak olyan csoportok, akiket lehet azzal motiválni, hogy megértő vagyok velük, hogy néha engedek nekik, és utána ők is engednek, de kevés csoport van, akiknél ez jól működik. Máshol lebegtetni kell egy kis kiszámíthatatlanságot, egy pici félelmet.

34 Sajnos a legjobb motiváció az esetek legnagyobb százalékában a félelem. Ki kell alakítani, hogy féljenek a számonkéréstől, de ne féljenek a tanártól.” Viszont – ahogy azt fentebb már láthattuk –, mivel a matematika nagyon nehéz tárgy, dicsérettel is motiválja diákjait.

Konfliktus A diákokkal való konfliktus nagyon nehéz kérdés. Volt rá példa, hogy interjúalanyom valami nagyon nem szépet mondott a diákjának. Ekkor önkritikát kellett gyakorolnia. Sokat gondolkodott, hogy a tanári tekintélyét mennyire ássa alá, ha bocsánatot kér. „Bizonyos esetekben a gyerekek nem tudnak élni a bocsánatkéréssel, ez értelmi képességtől is függ.” Neki a bocsánatkérés sokat számított, talán a gyereknek is. Nagyon igyekszik elkerülni az erősebb konfliktust, viszont mindent megbeszél a diákjaival. „A kamaszos lelkületből adódó konfliktust nagyon gyorsan rövidre zárom, nem megyek bele felesleges vitákba. Mindig kiderül, hogy az sem hibátlan, aki a konfliktust felveti.” A diákok szemszögéből Saját diákjai egészen jól ismerik. Meglátása szerint kicsit szórakozottnak találják, de látják, hogy igyekszik lelkiismeretesen végezni a munkáját. Látják, hogy vannak hibái és ezt nem is akarja eltitkolni előlük. Néha vicces, lelkesen tud beszélni, néha viszont nem elég szigorú. Tudják a gyenge pontjait, és ezeket ki is tudják használni. Osztályfőnöki feladatok Osztályfőnökként a legfontosabbnak tartja, hogy minden olyan dolgot meg tudjon mutatni a gyerekeknek, ami az életben szép, jó és értékes. „Tapasztalják meg, hogy jó egy közösségben lenni, egymást elviselni nem könnyű, de el lehet, és ez sokszor jó élményekhez vezet.” Szélesíteni kell a látókörüket, mindazt megmutatni, amit ő már látott és jónak talált, hogy azokból nekik a lehető legtöbb jusson, hogy később a saját életükben legyen mihez nyúlni. A közösséggé szerveződést iskolán belüli, illetve iskolán kívüli programok szervezésével igyekszik segíteni, például: angol teaházat nyitottak az iskolai napon, korcsolyázni mentek osztályfőnöki órán. A szülőkkel való kapcsolattartás nem olyan, mint ahogy azt kezdetben szerette volna. Az volt a cél, hogy jobban megismerje őket, és mindenről értesítse őket e-mailben,

35 telefonon, vagy személyesen, viszont az időhiány miatt csak a fontosabb dolgokról kapnak értesítést.

Értékelés „Nagyon nehéz értékelni a diákok munkáját, nehéz az árnyalatokat érzékeltetni, tíz osztályzat jobb lenne, mint öt.” A dolgozatok értékelésénél százaléklistát alkalmaz, ez más matematikából és más angolból. Ha nagyon nehéz volt a dolgozat, akkor esetleg enged a százalékokból. A dolgozatok kiosztásakor mindig értékel szövegesen, például: tipikus hibák (név nélkül), ezek megoldása, a nagyon jókat névvel kiemeli. Megkérdezi őket, miért találták nehéznek a dolgozatot. A tanári pályáról általában „Azoknak nehéz a tanítás, akik bizonytalanok önmagukban. Viszont az évek során az ember egyre határozottabbá válik, mert nagyon sok dologban állást kell foglalnia. Nagyon fontos a stabil értékrend. A következetességet és az őszinteséget a gyerekek elfogadják. Mindennek tere van, ami a tanár személyiségének része. Nem kellenek hozzá nagyon különleges tulajdonságok, de nagyon jó, ha az ember artikuláltan beszél, és összeszedett személyiség. Ha ez nincs meg, az sem kizáró ok. A legfontosabb, hogy szeretni kell a gyerekeket.”

Siker „Siker több szinten is van ezen a pályán: 1. amikor a gyerekek csillogó szemekkel néznek az óra végén, amikor aktívan vesznek részt az órán, és boldogság tölti el őket, amikor jól sikerülnek a dolgozatok, amikor őszintén megköszönik a munkát, például ballagáskor, 2. a szülők elismerése, a ragaszkodásuk, a köszönetük, 3. a kollégák dicsérete, például: „Milyen jól összeállított dolgozat!”, 4. ha a felettesek, az igazgatóhelyettes megköszöni a munkát, például elismerést adnak a kiemelkedő osztályfőnöki munkámért.”

36 Az emberek hozzáállása Háromféle hozzáállással találkozott eddig: 1. „Könnyű a tanároknak!” A tanítás nem is munka, délután nem dolgoznak, rengeteg szünetük van. A tanítás alsóbbrendű munka, mert nem profitorientált. 2. „A tanítás kíméletlen munka!” Nehéz emberileg helytállni, mert azonnal jó döntéseket kell hozni, és a fiatalok is borzasztóak. Mindkét csoportnak azt javasolná, próbálják ki. Egyrészt nem könnyű, másrészt nagyon sok pozitívuma is van, például azonnal kapsz visszajelzést a munkádra a gyerekektől, más munkahelyen ez nem jellemző. Viszont a harmadik megállapítással interjúalanyom is egyetért: 3. „A tanítás igazán szép szakma, a legnemesebb dolgok egyike!”

Reflexió Mint minden hivatásnál, a tanári pályánál is a kezdet a legnehezebb. Saját magunk megismerése a tanári szerepkörökben, a diákok megismerése, az órákra való készülés, a fegyelmezés, az értékelés, a szülőkkel való kapcsolattartás, az adminisztráció, mind-mind olyan dolog, amit az adott iskolai környezetben kell megtanulni. A zeneiskolai oktatás annyiban speciálisabb, hogy egyszerre egy növendékkel foglalkozik a pedagógus, így a fegyelmezési problémák nem jellemzőek, viszont a tanuló megismerése, a személyre szabott oktatás fontosabb szerepet kap. Nem kell megoldani tanulók közötti konfliktushelyzeteket, a tanulók kritikái is kevésbé tapasztalhatóak, viszont sokkal fontosabb a jó személyes kapcsolat tanár és növendék között, hogy az órák feszültségmentes légkörben teljenek. Az órákra való készülés először mindenkinél sok időt igényel. Később, ha már több évre kidolgozott tananyaggal, vázlatokkal, kottákkal rendelkezik a pedagógus, egyre kevesebb időt kell a készülésre fordítani. Az értékelés is másképp történik egy zenepedagógusnál, kevesebb a számonkérés, viszont nagyobb hangsúlyt kap az órákra való felkészültség, a szorgalom és a tehetség. Kevesebb az adminisztrációs feladat és osztályfőnöki feladatokat sem kell ellátni, viszont egy énektanárnak mindig jó pszichológusnak is kell lennie ahhoz, hogy a maximumot kihozza tanítványaiból.

37

9. Szakmai együttműködés és kommunikáció Felmérés az egészséges életmódról A tanulók egészséges életmódra nevelése a gyermek- és ifjúságvédelem témaköréhez tartozik. „Gyermek- és ifjúságvédelem alatt a gyermek testi, szellemi, erkölcsi, anyagi érdekeit előmozdító szociális, jogi, egészségügyi, valamint pedagógiai tevékenységek és intézkedések összességét értjük. A gyermeket veszélyeztető tényezők adódhatnak a környezetből, a gyermek személyiségéből, anyagi, egészségügyi vagy egyéb okokból. A környezeti okok között szerepel a családszerkezet. … Az iskolán belül a gyermek- és ifjúságvédelemi szakember alapvető feladata a tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása, pedagógiai eszközök segítségével a káros hatások megelőzése, ellensúlyozása. Feladatai közé tartozik továbbá kapcsolatot tartani a gyermekjóléti

szolgálattal

és

gyermekvédelmi hatóságokkal.”

indokolt

esetben

eljárást

kezdeményezni

a

1

Mindemellett különösen fontosnak tartom, hogy egy énektanár odafigyeljen tanulóinak

egészséges

életmódra

nevelésére,

hiszen

alapvetően

szükséges

általánosságban is, de az énekléshez különösen: a dohányzás, az alkoholfogyasztás mellőzése és a rendszeres, elegendő alvás. Kérdőíves felmérést végeztem el „Egészséges életmód” témakörben 16-18 éves tanulókkal. Összesen 37 diák töltötte ki a kérdőívet, amely étkezés, alvás – ébredés, egészség – sport – szabadidő és szokások – függőségek témakörökben kérdezte a diákokat. A kérdőív és a kiértékelés diagramjai a VI. mellékletben találhatóak. A kérdőívek kiértékelése reflexiókkal Az első hat kérdés az étkezési szokásokra vonatkozott. Összességében elmondható, hogy a megkérdezettek többsége egészségesen táplálkozik, naponta háromszor étkezik, naponta egyszer fogyaszt meleg ételt általában otthon, hetente többször, sőt naponta eszik gyümölcsöt, zöldséget. Viszont sajnos elég magas a naponta egyszer, illetve a naponta többször édességet fogyasztók száma. A következő hat kérdés az alvási, ébredési szokásokra vonatkozott. Nagyon kellemes meglepetésként kért, hogy a megkérdezettek többsége általában 10-11 óra 1

N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia Pedagógusoknak, Osiris Kiadó, Budapest, 2004, 470-471. oldal

38 körül alszik el, átlagosan 7-8 órát alszik hétköznap, illetve több mint 9 órát a hétvégi napokon. Meglepően magas viszont azok száma, akik nehezen alszanak el, akik tévénézés / olvasás / zenehallgatás közben tudnak csak elaludni, illetve akik többször visszaalszanak, vagy nehezen tudnak kikelni az ágyból. A megkérdezettek 91%-a pihen napközben. Nem meglepő, hogy ennél a generációnál a pihenést túlnyomó részben az olvasás / tévénézés / számítógépezés jelenti. Ezt követte hat kérdés egészség, sport, szabadidő témakörben. A megkérdezett tanulók 36%-a szenved allergiától (ezt nagyon magas aránynak tartom), és mindössze 19 % írta azt, hogy nincs semmilyen egészségügyi problémája. 50 % -uk sportol hetente többször, a leggyakoribb sport a labdajáték, illetve a futás, gyúrás. Sajnos a leggyakoribb szabadidős tevékenységük a tévénézés / számítógépezés, a többség átlagosan körülbelül 2 órát ül a tévé előtt, és 1-3 órát számítógépezik naponta. Az utolsó négy kérdés a szokások, függőségek témakörre vonatkozott. Kellemes meglepetést okozott, hogy a megkérdezettek 74%-a soha nem dohányzik, illetve hogy 51%-uk csak alkalmanként, és 22% soha nem fogyaszt alkoholt. Kávét / energiaitalt a többség alkalmanként vagy naponta egyszer fogyaszt, és egy kivétellel sohasem fogyasztanak kábítószert. Összefoglalva elmondható, hogy a megkérdezett 37 diák (16-18 éves korosztály) többsége átlagosan naponta háromszor étkezik, minden nap fogyaszt meleg ételt általában otthon, és rendszeresen eszik gyümölcsöt, zöldséget. Többségük általában 1011 óra körül alszik el, átlagosan 7-8 órát alszik hétköznap, illetve több mint 9 órát a hétvégi napokon. A megkérdezettek 91%-a pihen napközben, 50 % -uk hetente többször sportol, a leggyakoribb sport a labdajáték, illetve a futás, gyúrás. 74%-uk soha nem dohányzik, illetve 51%-uk csak alkalmanként, és 22% soha nem fogyaszt alkoholt. Kávét / energiaitalt alkalmanként vagy naponta egyszer fogyasztanak, és egy kivétellel sohasem fogyasztanak kábítószert. Magas viszont azok száma, akik nehezen alszanak el, akik tévénézés / olvasás / zenehallgatás közben tudnak csak elaludni, illetve akik többször visszaalszanak, vagy nehezen tudnak kikelni az ágyból. A pihenést számukra túlnyomó részben az olvasás / tévénézés / számítógépezés jelenti. Átlagosan körülbelül 2 órát ülnek a tévé előtt, és 1-3 órát számítógépeznek naponta. 36%-uk szenved allergiától és csak 19 %-uk írta azt, hogy nincs semmilyen egészségügyi problémája. Ezek a tanulók viszonylag egészségen élnek, de több időt kellene a friss levegőn tölteniük, és kevesebbet a tévé, illetve a számítógép előtt.

39

10. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre Mesterkurzusok tapasztalatai reflexiókkal A jelenlegi mesterképzést megelőző alapképzés éveiben lehetőségem nyílt mesterkurzusokon való aktív részvételekre. A mesterkurzusok mindig nagyon meghatározóak, mert ilyenkor lehetőség nyílik személyesen megismerkedni egy-egy, a szakmában igen nagyra tartott mesterrel, esetleg példaképpel. Néhány napon keresztül egy adott témában előadást tartanak, koncertet adnak, vagy koncertre készítenek fel. Meghallgatják a kurzusra dalokkal, opera- agy oratóriumáriákkal, színpadi jelenetekkel felkészült jelentkezőket, akiket általános és személyre szabott tanácsokkal látnak el. Természetesen ilyenkor nagyon sokat lehet tanulni abból is, ha a kurzus többi résztvevőjét is végighallgatjuk. Rengeteg általános érvényű dolog van, amit el kell sajátítani elsősorban stílustechnikailag, vagy akár a leggyakrabban előforduló énekesi hibákat illetően. A legnagyobb erő mégis a személyes órákban van, mert ilyenkor lehetőséget kaphatunk, hogy egy teljesen független, minket szubjektíven néző szakember tükröt tartson elénk. Olyan dolgokra hívja fel a figyelmet, amik felett talán az évek során elsikkadunk, észre sem veszünk. Más szemszögből láthatjuk a problémát, megérthetjük, amit korábban évekig hiába próbáltunk elsajátítani. Nekem ilyen szempontból is nagyon meghatározó volt két kurzus, az egyik a bécsi Zeneakadémia emeritus professzorának, Walter Moore-nak dal és oratórium kurzusa, a másik a Bécsi Állami Operaház magánénekesének, Köves Péternek színpadi játék kurzusa. A Walter Moore – kurzuson szerzett tapasztalataim Walter Moore professzor úr kurzusára elsősorban Schumann dalokkal és oratórium áriákkal lehetett készülni. Én Schumann: Widmung című dalával és két oratórium áriával jelentkeztem, az egyik J. S. Bach Magnificat című művéből a „Quia respexit” szoprán ária, a másik Händel Messiásából a „How beautiful” kezdetű szoprán ária volt. Nagyon érdekes volt, hogy mindennemű technikai probléma előtt a legfontosabbnak a nyelvi sajátosságok tisztázását tartotta a professzor úr. Nagyon örültem, hogy a német nyelvű dal mellett egy latin és egy angol szövegű áriát is vittem, mert a kurzuson részt vevők többsége német nyelven énekelt, így arról a többiek példáján is sokat tanulhattam, de a latin és az angol énekelt szöveg jellemzőiről korábban nem igazán hallottam.

40 Moore professzor úr előadásában Robert Schumannról és a „Lied” műfaji sajátosságairól hallhattunk. „A Lied keletkezésekor, a XIX. században egy vers átadása, jelentésének hatásosabbá tétele volt a cél, éppen ezért a Lied éneklése nagyon könnyű, mert csak össze kell kapcsolni a jó éneklést a jó színészettel. ... A szöveget először mindig prózában kell gyakorolni, s a szöveggel is hatni kell, minden szónak meg kell, hogy maradjon a saját lejtése. … Nagyon fontos a szövegmondás, a helyes hangsúlyozás, a nyugati nyelvek szerkezetében az ige a legfontosabb, az ige a motor. … Vannak gyakran ismétlődő szavak, ilyen például a „soha”, amely minden nyelvben egy nagyon fontos szó. … Sok elmélet létezik, milyennek kell lennie a Lied műfajának, de általános érvényű, hogy egyszerű a dalok kísérete, olyan dallamokra épülnek, amelyeket mindenki tud énekelni, a lágé középső részét használják, tiszta, pregnáns, érthető szöveggel.” – hallhattuk a professzor úrtól. A hozott dalok elemzésénél szó esett a német hangzók ejtéséről, a mássalhangzók helyes indításáról, arról, hogy a német legato a zöngés és zöngétlen hangokon is legato (kiejtésben például: rrruh és frrrieden) és a helyes légzéstechnikáról is. Megtudhattuk azt is, hogy ha Schumann lassítást írt a kottába, azt nem kell szigorúan venni, csak lehetőségként írta be. Az oratóriumáriák recitativóival kapcsolatban Moore professzor úr elmondta, hogy „a barokk és klasszikus zenében elég „primitíven” vannak leírva a recitativók, előadásukat mindig az értelem vezeti és nem a ritmus. Ami nem fontos, azt nem hangsúlyozzuk. … Az összefüggés a tizenhatodok – nyolcadok, illetve a nyolcadok – negyedek között mindig relatív, nem biztos, hogy pontosan a fele értéket jelölik. … Gyakran alkalmaznak szünetet a kottában ahelyett, hogy a hangot meghosszabbítanák, de össze lehet kötni ilyenkor a hangokat, illetve lehet olyan pontozott érték, amit nem kell kitartani, hanem érdemes helyette szünetet tartani. A szünet soha, semmilyen zenében nem felhívás arra, hogy levegőt vegyünk. … A német nyelvben nem köthető össze a mássalhangzóval végződő szó az azt követő, magánhangzóval kezdődő szóval.” Ezen kívül az egyéni konzultáció során a hozott darabokra vonatkozó előadásbeli sajátosságok mellett az adott nyelv jellemzőiről is hallhattam. A hosszabb latin szavakban a hangsúlyok mindig a második szótagra esnek, amelyek Bach zenéjében a zeneileg hangsúlyos ütem egyekre kerülnek, ezért bátran hangsúlyozhatóak. Az angol szövegben pedig mindig a magánhangzók számítanak, a mássalhangzók a német szöveggel ellentétben egyáltalán nem hangsúlyosak. A szövegbeli tanulságok mellett az is fontos felfedezés volt, hogy hajlamos vagyok a koloratúrákat és futamokat ’h’ hangzóval „szétszedni”, amit nem lehet, mindig kötni kell a hangzókat.

41 Nagyon örülök, hogy részt vettem ezen a kurzuson, mert olyan dolgokat tanulhattam meg, amik a gyakorlati életben nagyon fontosak és alkalmazni tudom. A Köves Péter – kurzuson szerzett tapasztalataim Nagyon tartottam ettől a mesterkurzustól, mert ez volt az első színpadi játék kurzus, amin részt vettem. Már az első próbák kellemes csalódást okoztak, mert nagyon barátságos hangulatban teltek, azt hiszem, ez mindenkinek segített abban, hogy élvezzük a játék örömét. Nagyon jó instrukciókat kaptunk Köves Pétertől, aki azonnal belénk látott és mindenkinek a saját személyiségéhez mérten mondta el, hogy mit, hogyan lehetne megmutatni egy adott jelenetben. Így ugyanazt a szerepet teljesen máshogy oldottuk meg attól függően, hogy melyikünk játszotta. Ami viszont nehéznek bizonyult, hogy több jelenetet is próbáltunk egymás után, és nem mindig sikerült az eltérő karakterek között azonnal váltani. Először Mozart: Figaro házasságából próbáltuk a Grófné – Susanna jelenetet (Levél-duett) Tarnai Katalinnal (én voltam Susanna), majd ugyanezt Molnár Zsuzsával, de akkor már fordított szerepben, én játszottam a Grófné szerepét. Érdekes volt megtapasztalni, hogy mennyivel könnyebben ment Susanna szerepébe bújnom. Rögtön ez után próbáltuk a Susanna – Marcellina duettet is, ahol Marcellina voltam (Molnár Zsuzsa volt Susanna), ezt a szerepet volt legkönnyebb eljátszani, de talán azért is, mert ezt próbáltuk előtte legtöbbet. Mindhárom jelenetet eljátszottuk később színpadon is, ami teljesen más élmény, mint egy kis teremben próbálni. Nagyon furcsa volt, hogy mennyit kell járkálni ide-oda, hogy nem arra figyelek, hogyan énekelek, hanem arra, hogy ne énekeljek háttal állva a közönségnek, hogy melyik lábbal, melyik irányba indulok, és hogy melyik oldalra rakom a kezem, ha úgy akarok „súgni” valamit a közönségnek Marcellinaként, hogy Susanna „ne hallja”. Ezeket egyébként rendre el is tévesztettem, és nekem fel sem tűnt volna, ha a tanárom, Szüle Tamás tanár úr éles szemei nem figyelmeztetnek, amikor visszanéztük a videó felvételeket. Ezeket a jeleneteket koncerten nem adtuk elő, de nagyon hasznos volt, hogy felvettük és vissza lehetett nézni. Így meg tudtam mutatni Szüle Tamás tanár úrnak is, aki rögtön megjegyezte, hogy olyan lazasággal kellene énekelnem máskor is, ahogy a duetteket énekeltük a videó felvételeken. Rá néhány hétre kezdtük el próbálni a Mozart: Varázsfuvola, Három dáma jelenetét, ami megint teljesen új élményt nyújtott. Egyrészt nagyon hosszúnak tűnt, és egyfolytában mozgásban kellett lenni, másrészt semmi konkrét cselekmény nem történt

42 benne. A végére sikerült megjegyezni, mikor merre indulunk, mikor futunk, dobbantunk, térdelünk, lökdösődünk. Mindez sajnos az éneklés rovására ment, több gyakorlásra lett volna ahhoz szükség, hogy magabiztosan menjen a mozgás és az éneklés együtt. Nagyon örültem, hogy ez a jelenet színpadra is került, mert megint teljesen más mindezt éles helyzetben megoldani. Mindent összevetve nagyon élveztem az egészet, nem csak a játék öröme miatt és amiatt, hogy magamat jobban megismertem, sokat tanultam, hanem azért is, mert összehozta az embereket, jobban megismertük egymást mi énekesek is. Mindkét kurzusból azt a tanulságot tudom levonni és leendő zenetanárként is nagyon fontosnak tartom, hogy a zenei pályán tanuló növendékek minél több mesterkurzuson vegyenek részt. Pótolhatatlan tudást és tapasztalatot lehet szerezni a személyes találkozások alkalmával, melyek egész életre meghatározóak lehetnek.

43

11. Irodalomjegyzék

Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1988 N. Kollár Katalin – Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak, Osiris Kiadó, Budapest, 2004

44

12. Mellékletek I. melléklet: Órai megfigyelések, hospitálások vázlatai Az órai megfigyeléseket a miskolci Egressy Béni Zeneiskolában végeztem Simon Istvánné Balog Emese tanárnőnél. A tanárnő a heti 2x30 perc órát minden növendéknél egyben tartja, így egy növendéknek hetente egy 60 perces órája van. 5. osztályos tenor fiú Beéneklés (kb. 30-35 perc): -

prrrrrr (az ajak pörgetése, a nyelv nem pörög) – ez a gyakorlat azért hasznos, mert kilazítja az izmokat, a tanárnő minden beéneklést ezzel a gyakorlattal kezd d – m – s – d’ – m’ – s’ – f’ - r’ – t – s – f – r – d hangokon, két oktávon keresztül, először felfelé, majd lefelé, amilyen magasra, mélyre csak lehet

-

szi – i – i – i – i – i – szö – ö – ö – ö – ö – ö – ö d – m – s – d’ – s – m – d – m – s – d’ – s – m – d hangokon, először felfelé g”-ig, majd lefelé

-

szö ----- ö – ö – ö d’ ----- s – m – d hangokon

-

vi – vi – vi – vi ----d’ – s – m – d ----- hangokon, először felfelé g”-ig, majd lefelé kis g-ig

-

u–u–u–u–u–u–u–u–u–u–u–u–u d – m – s – d’ – m’ – s’ – f’ - r’ – t – s – f – r – d hangokon

-

bam – bam – bam – bam – bam s – f – m – r – d hangokon, csak lefelé kis fisz-ig

Darabok: 1. Händel: Julius Caesar o

„tutto terra” szöveg éneklése, tanári instrukció: A „tu”-ra énekelt hangot „dobd fel, repítsd el, ne szoruljon be!”

o

a koloratúrában a súlyokat jó helyre kell tenni, fontos a súlyváltás – nehezen ment, a tanárnő kopogta a ritmust hozzá, pedig egy nagyon ügyes növendék, aki zongorázni is tanul

2. Martini: Plasire d’amour (franciául) A teljes éneklés (a beéneklés is) mindig tükör előtt történik!

45 3. osztályos szoprán lány Beéneklés: -

prrrrrr (az ajak pörgetése, a nyelv nem pörög) – ez a gyakorlat azért hasznos, mert kilazítja az izmokat, a tanárnő minden beéneklést ezzel a gyakorlattal kezd d – m – s – d’ – m’ – s’ – f’ - r’ – t – s – f – r – d hangokon, két oktávon keresztül, először felfelé f’’’-ig, majd lefelé kis e-ig

-

vim – vam – vim – vam – vi – ri – vi – ri – vi – ri – vi – ri – vam s – m – s – m – d – r – m – f – s – f – m – r – d hangokon először felfelé, majd lefelé

-

o–o–o–o–o–o–o–o–o–o–o–o–o–o–o–o–o d – r – m – f – s – l – t – d’ – r’ – d’ – t – l – s – f – m – r – d hangokon felfelé cisz’’’-ig, majd lefelé kis fisz-ig

-

gi – gi – gi – gi – gi – gi – gi d – m – s – d’ – s – m – d hangokon felfelé d’’’-ig, majd lefelé kis f-ig

Darabok: 1. Haydn: A pastoral song (nehéz az angol szöveg, kiejtés), friss darab, tanári instrukció: Tudja-e, miről énekel? Átbeszélték, Lubin: személy vagy lengyel város? 2. népdal: Kicsi madár - rendkívül ügyes lány, nagyon szép hangszínnel, gyönyörűen énekelte a népdalt, mi csak meghallgattuk és gyönyörködtünk benne. 3. Donizetti: Me voglio fa na casa – hangversenyre készült, a kifejező előadást gyakorolva. A koncertszerű bemutatást kivéve a növendék végig tükör előtt énekelt!

46

II. melléklet: A szociometriai felmérésekhez használt kérdőív és azok kiértékelése Szociometriai felmérés

Neved:

…………………………………

Osztályod:

…………

Az alábbi kérdések arra szolgálnak, hogy feltérképezzük az osztályodon belüli baráti kapcsolatokat. Kérlek, válaszolj az alábbi kérdésekre, maximum három osztálytársad nevét beírva! Ha az osztályod osztálykirándulásra készülne, ahol 3-4 ágyas szobákban szállásolnának el benneteket, kikkel lennél szívesen egy szobában? 1. ………………………………… 2. ………………………………… 3. ………………………………… Mit gondolsz, kikkel fogsz érettségi után is kapcsolatot tartani? 1. ………………………………… 2. ………………………………… 3. ………………………………… Ha bajba jutnál, kikre számíthatnál? 1. ………………………………… 2. ………………………………… 3. ………………………………… Fordíts!

47 Az alábbi kérdések arra szolgálnak, hogy feltérképezzük az osztályodban kialakult szerepeket. Kérlek, válaszolj az alábbi kérdésekre, maximum három osztálytársad nevét beírva! Ha az osztályod bulit rendezne, ki lenne a legalkalmasabb ennek megszervezésére? 1. ………………………………… 2. ………………………………… 3. ………………………………… Ki az az osztálytársad, aki valamilyen területen (tudomány, művészet, sport, …) kiemelkedően tehetséges? 1. ………………………………… 2. ………………………………… 3. ………………………………… Ha

az

osztályfőnököt,

váratlan

távolléte

miatt,

valamelyik

osztálytársadnak

helyettesíteni kellene, ki lenne erre a legalkalmasabb? 1. ………………………………… 2. ………………………………… 3. ………………………………… Kik azok az osztálytársaid, akiknek viselkedése sokaknak tetszik, akiknek viselkedését sokan követik? 1. ………………………………… 2. ………………………………… 3. ………………………………… Egy DÖK közgyűlésen ki képviselné legjobban az osztályod ügyeit? 1. ………………………………… 2. ………………………………… 3. ………………………………… Köszönöm, hogy kitöltötted!

48

A szociometriai felmérés kiértékelése

1/a. táblázat: A Lónyai Utcai Gimnázium 10. B osztályában végzett szociometriai felmérés kölcsönösségi táblázata

49

1/b. táblázat: A Lónyai Utcai Gimnázium 10. B osztályában végzett szociometriai felmérés kölcsönösségi táblázata

A kölcsönösségi táblázatban (1/a. és 1/b. táblázat): Sz = szavazatok száma, az adott tanulóra hányan szavaztak, Szö = összes szavazat száma, K = kölcsönös jelölések száma, az adott tanulónak hány kölcsönös kapcsolata van, Kö = összes kölcsönös jelölés száma, ami a kölcsönös kapcsolatok számának kétszerese. A táblázatban piros szín jelöli a kölcsönös kapcsolatokat.

50 Kölcsönös kapcsolatok az 1/a. és 1/b. táblázat alapján: 1 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 5 ♀ 1 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 7 ♀ 1 ♀ ========== 28 ♂ 2 ♂ −−−−−−−−−− 9 ♂ 2 ♂ ========== 12 ♂ 3 ♂ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 13 ♂ 3 ♂ ========== 14 ♂ 3 ♂ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 33 ♂ 4 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 6 ♀ 4 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 8 ♀ 4 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 23 ♀ 5 ♀ ========== 7 ♀ 5 ♀ −−−−−−−−−− 11 ♀ 6 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 8 ♀ 6 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 22 ♀ 7 ♀ −−−−−−−−−− 11 ♀ 7 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 22 ♀ 8 ♀ −−−−−−−−−− 11 ♀ 9 ♂ ========== 12 ♂ 9 ♂ ========== 15 ♀ 9 ♂ ========== 16 ♀ 10 ♂ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 27 ♂ 10 ♂ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 28 ♂ 10 ♂ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 31 ♂

10 ♂ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 34 ♂ 11 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 22 ♀ 13 ♂ ========== 14 ♂ 13 ♂ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 33 ♂ 14 ♂ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 33 ♂ 15 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 16 ♀ 17 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 26 ♀ 17 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 29 ♀ 17 ♀ ========== 34 ♂ 18 ♀ −−−−−−−−−− 19 ♀ 19 ♀ −−−−−−−−−− 26 ♀ 19 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 32 ♀ 21 ♂ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 31 ♂ 23 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 25 ♀ 25 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 30 ♀ 25 ♀ ========== 32 ♀ 26 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 29 ♀ 26 ♀ −−−−−−−−−− 34 ♂ 28 ♂ ========== 31 ♂ 28 ♂ −−−−−−−−−− 34 ♂ 29 ♀ −−−−−−−−−− 34 ♂ 30 ♀ ========== 32 ♀ 31 ♂ −−−−−−−−−− 34 ♂

Nincs kölcsönös kapcsolatuk: 20 ♂, 24 ♀

51

2. táblázat: A Lónyai Utcai Gimnázium 10. B osztályában végzett szociometriai felmérés gyakorisági táblázata

52 A gyakorisági táblázatban (6. táblázat): Rö = összes jelölés száma a rokonszenvi kritériumokban, Fö = összes jelölés száma a funkciókra vonatkozó kritériumokban, Összes szavazat = a választások összege az adott kritériumban, Eloszlás = szavazatot kapott személyek száma, Eloszlási mutató = Összes szavazat / Eloszlás.

53 Szociometriai mutatók: A CM (centrális-marginális) mutató: Központ : Köztes : Perem = 20 : 3 : 11, százalékban kifejezve: 58,8% : 8,8% : 32,6% Jelen esetben a CM mutató azt mutatja, hogy az osztály szerkezete többközpontú. A közösség tagjainak több mint a fele zárt alakzatban helyezkedik el. Kevés a magányos, kevesen kerültek a peremre. Kölcsönösségi index: KI 

Kk 32  100   100  94,12% N 34

Jelen esetben a kölcsönösségi index azt mutatja, hogy az osztály 94,12%ának van kölcsönös kapcsolata. Ez az érték a mutató átlagértéke fölött van, tehát elmondható, hogy a közösség biztonságot ad a tagjainak. Sűrűségi index:

Si 

Kö  2 94  2   1,38 N 34 Jelen esetben a sűrűségi index azt mutatja, hogy átlagosan 1,38 kölcsönös

kapcsolat jut egy tanulóra. Az index átlagos értéke 0,9-1,1 között szokott elhelyezkedni, tehát ez az érték az osztály egészét nézve jó, a közösség stabilnak tekinthető. Csoportkohéziós index: Csi 

Kö 94  100   100  8,38% N  N  1 34  33

Jelen esetben a csoportkohéziós index azt mutatja, hogy az összes lehetséges kapcsolat 8,38%-a valósult meg. Az index átlagos értéke 10-13% között szokott elhelyezkedni, ehhez képest a mi értékünk alacsony. „10 % alatt a közösség szétesett, a szolidaritás alacsony, az együttes dinamikai feszültség kicsi, figyelemre méltó együttes teljesítményre nem számíthatunk.”2

2

Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1988, 144. oldal

54 Viszonzott kapcsolatok indexe: VI 

Kö 94  100   100  63,95% Szö 147

Jelen esetben a viszonzott kapcsolatok indexe azt mutatja, hogy az osztályban a deklarált kapcsolatoknak 63,95%-a kölcsönös. Ez az érték jóval az átlagérték fölött van, ami a kapcsolatok fokozott stabilitására utal. A csoportlégkör mutatója: A csoportlégkör mutatója viszonyszám. Bal oldalára a gyakorisági táblázatban található rokonszenvi, jobb oldalára a funkcióra vonatkozó választások átlagos szóródása kerül, ami jelen esetben 3,26 : 3,67, „bal oldala magas (2,6 fölött), jobb oldala legfeljebb közepes (3,9). … Ez arra mutat, hogy a társas alakzatban a személyes kapcsolódásokat a közvélemény szabályozza. A közösségi szerepeknek, a funkcióra való alkalmasságnak a tekintetében azonban nem alakult ki közvélemény.”3 A csoportlégkörnek négy típusa lehet, ezek közül a fenti csoport az első típusba tartozik: „A személyes oldal szóródása viszonylag kisebb, mint a funkcióoldalé. … Az alakzat tagjai akkor igazodnak a közös állásponthoz, amikor szubjektívek lehetnének, amikor rábízhatnák magukat érzelmeikre …, s akkor választanak szubjektíven, egyénien, az indítékoktól vezérelve, amikor közös álláspontot kellene kialakítaniuk (mivel közösségi szerepre való alkalmasságot határoznak meg). … Ez a paradox választás az olyan éretlen csoportokat jellemzi, amelyekben a közösségi szerepeknek nem tulajdonítanak jelentőséget, az egyéni kapcsolatokban pedig mindenki igyekszik a vezető álláspontjához igazodni.” 4

3

Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1988, 161. oldal 4 Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1988, 161. oldal

55

3/a. táblázat: A Lónyai Utcai Gimnázium 12. B osztályában végzett szociometriai felmérés kölcsönösségi táblázata

56

3/b. táblázat: A Lónyai Utcai Gimnázium 12. B osztályában végzett szociometriai felmérés kölcsönösségi táblázata

A kölcsönösségi táblázatban (3/a. és 3/b. táblázat): Sz = szavazatok száma, az adott tanulóra hányan szavaztak, Szö = összes szavazat száma, K = kölcsönös jelölések száma, az adott tanulónak hány kölcsönös kapcsolata van, Kö = összes kölcsönös jelölés száma, ami a kölcsönös kapcsolatok számának kétszerese. A táblázatban piros szín jelöli a kölcsönös kapcsolatokat, és piros színnel ki van húzva az a sor és oszlop, amelyben az osztályból elment tanuló szerepel.

57 Kölcsönös kapcsolatok a 3/a. és 3/b. táblázat alapján: 1 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 5 ♀ 1 ♀ ========== 36 ♀ 3 ♂ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 13 ♂ 3 ♂ −−−−−−−−−− 14 ♂ 4 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 6 ♀ 4 ♀ ========== 8 ♀ 4 ♀ −−−−−−−−−− 18 ♀ 4 ♀ ========== 31 ♂ 5 ♀ −−−−−−−−−− 7 ♀ 5 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 22 ♀ 5 ♀ −−−−−−−−−− 29 ♀ 6 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 8 ♀ 6 ♀ −−−−−−−−−− 18 ♀ 7 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 8 ♀ 7 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 11 ♀ 7 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 22 ♀ 8 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 11 ♀ 9 ♂ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 13 ♂ 9 ♂ ========== 15 ♀ 10 ♂ −−−−−−−−−− 27 ♂ 10 ♂ −−−−−−−−−− 31 ♂ 10 ♂ ========== 32 ♀ 10 ♂ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 34 ♂ 11 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 22 ♀ 12 ♂ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 14 ♂

12 ♂ ========== 27 ♂ 13 ♂ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 33 ♂ 14 ♂ ========== 27 ♂ 14 ♂ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 33 ♂ 15 ♀ −−−−−−−−−− 16 ♀ 15 ♀ −−−−−−−−−− 33 ♂ 16 ♀ ========== 17 ♀ 16 ♀ −−−−−−−−−− 33 ♂ 17 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 26 ♀ 17 ♀ ========== 34 ♂ 18 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 36 ♀ 19 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 26 ♀ 19 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 32 ♀ 20 ♂ ========== 27 ♂ 20 ♂ −−−−−−−−−− 34 ♂ 21 ♂ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 31 ♂ 21 ♂ −−−−−−−−−− 34 ♂ 21 ♂ ========== 35 ♀ 25 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 30 ♀ 25 ♀ ========== 32 ♀ 25 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 35 ♀ 29 ♀ ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡ 35 ♀ 30 ♀ −−−−−−−−−− 33 ♂ 31 ♂ −−−−−−−−−− 34 ♂

Nincs kölcsönös kapcsolatuk: 2 ♂, 23 ♀, 24 ♀ A 28-as fiú elment az osztályból a 10. osztály végén. 11. osztály elején jött a 36-os lány és 12. osztály elején a 35-ös lány.

58

4. táblázat: A Lónyai Utcai Gimnázium 12. B osztályában végzett szociometriai felmérés gyakorisági táblázata

59 A gyakorisági táblázatban (4. táblázat): Rö = összes jelölés száma a rokonszenvi kritériumokban, Fö = összes jelölés száma a funkciókra vonatkozó kritériumokban, Összes szavazat = a választások összege az adott kritériumban, Eloszlás = szavazatot kapott személyek száma, Eloszlási mutató = Összes szavazat / Eloszlás.

60 Szociometriai mutatók: A CM (centrális-marginális) mutató: Központ : Köztes : Perem = 32 : 0 : 3, százalékban kifejezve: 91,4% : 0% : 8,6% Jelen esetben a CM mutató azt mutatja, hogy egyetlen nagy kiterjedésű tömb fogja össze a közösségnek több mint háromnegyedét, tehát az adott osztály szerkezete tömbszerkezetű. Kevés a magányos, kevesen kerültek a peremre. Kölcsönösségi index: KI 

Kk 32 100  100  91,43% N 35

Jelen esetben a kölcsönösségi index azt mutatja, hogy az osztály 91,43%ának van kölcsönös kapcsolata. Ez az érték a mutató átlagértéke fölött van, tehát elmondható, hogy a közösség biztonságot ad a tagjainak. Sűrűségi index:

Si 

Kö  2 98  2   1,4 N 35 Jelen esetben a sűrűségi index azt mutatja, hogy átlagosan 1,4 kölcsönös

kapcsolat jut egy tanulóra. Az index átlagos értéke 0,9-1,1 között szokott elhelyezkedni, tehát ez az érték az osztály egészét nézve jó, a közösség stabilnak tekinthető. Csoportkohéziós index: Csi 

Kö 98 100  100  8,24% N  N  1 35  34

Jelen esetben a csoportkohéziós index azt mutatja, hogy az összes lehetséges kapcsolat 8,24%-a valósult meg. Az index átlagos értéke 10-13% között szokott elhelyezkedni, ehhez képest a mi értékünk alacsony. „10 % alatt a közösség szétesett, a szolidaritás alacsony, az együttes dinamikai feszültség kicsi, figyelemre méltó együttes teljesítményre nem számíthatunk.”5

5

Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1988, 144. oldal

61 Viszonzott kapcsolatok indexe: VI 

Kö 98 100  100  60,49% Szö 162

Jelen esetben a viszonzott kapcsolatok indexe azt mutatja, hogy az osztályban a deklarált kapcsolatoknak 60,49%-a kölcsönös. Ez az érték jóval az átlagérték fölött van, ami a kapcsolatok fokozott stabilitására utal.

A csoportlégkör mutatója: A csoportlégkör mutatója viszonyszám. Bal oldalára a gyakorisági táblázatban található rokonszenvi, jobb oldalára a funkcióra vonatkozó választások átlagos szóródása kerül, ami jelen esetben 3,13 : 4,77, „a személyes oldal 2,6 fölött, a funkcióoldal 4 fölött magas érték, a szavazatok kevéssé szóródnak, a csoportnak van közvéleménye, és ez vezérli a választásokat.6” A csoportlégkörnek négy típusa lehet, ezek közül a fenti csoport a harmadik típusba tartozik: „a két oldal szóródása egyformán magas vagy legalábbis közepes, a két érték ugyanazon övezetbe esik. … A rokonszenvi választásokban kevesebb a szubjektív elem: az alakzat tagjai az intim társas kapcsolatokban is a közvéleményhez igazodnak, éppen úgy, mint a közösségi szerepek kijelölésében. A kötődésekben is ítéleti sablon érvényesül. A tagok úgy viselkednek, mint akiknek a választás elő van írva. A társas légkört a konformizmus jellemzi – a vélt vagy tényleges előíráshoz igazodó érzelem a társas kapcsolatokban.” 7

6

Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1988, 161. oldal 7 Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1988, 162. oldal

62

III. melléklet: Óravázlat az interaktív táblával segített oktatáshoz Osztály: 9. Az óra anyaga: A barokk kor ismétlése, J. S. Bach: Magnificat Idő 5 perc

Mit? Beéneklés barokk dallammal: 3. J. S. Bach: Itt állok jászolod felett A barokk korszak, ismétlés

Miért? A már ismert korálfeldolgozás gyakorlása

Hogyan? A korálfeldolgozás felismerése kézjelről, eléneklése szolmizálva, majd szöveggel, zongorakísérettel. Szövege ki van vetítve az interaktív táblán

Ismeretek felelevenítése

2 perc

J. S. Bach élete, ismétlés

Ismeretek felelevenítése

15 perc

J. S. Bach: Magnificat

Új ismeret

Az interaktív tábla kivetített diái alapján: 4. a diákoknak három lehetőség közül kell választ adni az adott kérdésekre 5. barokk épületek, festmények bemutatása 6. a barokk kor jellemzőinek felsorolása 7. barokk zeneszerzők kiválasztása a kivetített nyolc zeneszerző közül Az interaktív tábla kivetített diája alapján: 8. német zeneszerző 9. a barokk zene legnagyobb mestere 10. kiválóan játszik hegedűn és orgonán 11. 1723. május 23-án családjával Lipcsébe költözött, ahol a Tamás Templom kántora és zenei igazgatója lett Az interaktív tábla kivetített diái alapján: 12. J. S. Bach első nagyszabású lipcsei kompozíciója az Esz-dúr Magnificat (BWV 243a), melyet 1723. december 25-én mutattak be Lipcsében 13. 1732 és 1735 között D-dúrba transzponálta művét (BWV 243), változtatott a hangszerelésen és a karácsonyi énekeket elhagyásával a Magnificatot minden ünnepi alkalommal előadhatóvá tette 14. A Magnificat szólistákra, kórusra és zenekarra komponált, többrészes mű. 15. Tárgya Mária bibliai énekének (Lukács 1: 46-55.) szó szerinti megzenésítése a Szentháromság dicsőítésével (doxológia) kiegészítve. 16. Nem tartalmaz recitativókat, nem vezeti be nyitány és nem tartalmaz önálló zenekari tételeket. 17. Megnevezett szereplői nincsenek, az énekesek feladata a bibliai szöveg tartalmának, hangulatának és érzelmeinek tolmácsolása.

5 perc

63

5 perc

Zenehallgatás 1.: 3. Quia respexit: ária (szoprán I) 4. Omnes generationes: kórus

Zenei kifejezőeszközök megfigyeltetése

3 perc

Zenehallgatás 2.: 8. Deposuit: ária (tenor)


7 perc

Két rövid zenei részlet megtanulása Zenehallgatás 3.: 1. Sicut locutus est: kórus

Új ismeret

3 perc

Házi feladat


18. Ezen bibliai himnusszal Mária Istent dicsőíti, amikor rokonánál, Erzsébetnél tett látogatásakor Erzsébet a Megváltó anyjának nevezi őt. 19. Hangszerelés: a legnagyobb előadóapparátus, amely abban az időben elérhető volt: Szoprán I-II, alt, tenor és basszus szóló, ötszólamú vegyeskar [S III, A, T, B], három trombita, üstdob, két fuvola, két oboa, két oboa d’amore, fagottok, első hegedű, második hegedű, brácsa, continuo: orgona, gordonka, cselló, fagott 20. 12 tétel A zenefájlokat a digitális tábláról elindítva hallhatók, a zenehallgatás alatt a tételek szövege és magyar fordítása fel van vetítve. Megfigyelési szempont: 1. Milyen hangszereket hallasz az először elhangzó tételben? 2. Hogyan szemlélteti Bach a szöveg jelentését a második tételben („omnes generationes” = minden nemzetségek)? A zenefájl a digitális tábláról elindítva hallható, a zenehallgatás alatt a tételek szövege és magyar fordítása fel van vetítve. Megfigyelési szempont: Milyen zenei eszközzel fejezi ki Bach a „deposuit” = ledönt és az „exaltavit” = felmagasztal szavak jelentését? Felvetített kottakép alapján A zenefájl a digitális tábláról elindítva hallható, a zenehallgatás alatt a tételek szövege és magyar fordítása fel van vetítve. Megfigyelési szempont: Hogyan jelenik meg az előbb megtanult két rövid zenei részlet a tételben? A bibliai szöveg elolvasása: Lukács 1: 46-55.

64

IV. melléklet: Cikkek a kórusvezetői munkáról Ébresztő Szó 2008, XVI. évfolyam 1. szám, 6. oldal (A Budapest-Nagyvárad téri Református Egyházközség időszakos lapja)

Az Úrnak énekelni öröm 2007

októberében

újraindult

az

énekkari

szolgálat

gyülekezetünkben.

Hétfőnként 18.00 – 20.00 óra között tartjuk kóruspróbáinkat, amelyek jó hangulatban, a mi Urunkat dicsérve telnek. A próbákat egy zsoltár felolvasásával kezdjük, és imádságban kérjük Isten áldását. Ezt követi a beéneklés, majd az énekek megtanulása, gyakorlása és összepróbálása a hangszeres kísérettel. Elsődleges célunk, hogy az Urat dicsérjük, és énekszóval is bizonyságot tehessünk arról, hogy Ő milyen csodálatos. Szeretnénk örömet szerezni a gyülekezet tagjainak, bátorítva őket, hogy énekeljenek az Úrnak, mert Neki énekelni öröm. Gyakorlati célunk, hogy a nagyobb ünnepeken kívül minden hónapban legalább egyszer szolgálhassunk 2-3 énekkel az istentiszteleteken. A továbbiakban szeretnénk egy-két énekkel készülni a keresztelőkre és az esküvőkre is, egyes gyülekezeti alkalmakat pedig énektanítással szeretnénk színesíteni. Nagyon hálásak vagyunk Istennek, hogy mindig vannak hangszeres kísérőink is, akik zongorán, hegedűn, fuvolán és triangulumon játszva teszik még szebbé közös szolgálatunkat. Az Úrnak énekelni kiváltság, az énekhang, a zenei érzék Isten ajándéka. Érdemes megvizsgálni, hogyan tudjuk az életünkben ezt az ajándékot Annak a dicsőségére használni, Akitől kaptuk. Bátorítunk mindenkit, aki szeret énekelni, vagy játszik valamilyen hangszeren, és szeretné velünk együtt dicsérni az Urat, hogy csatlakozzon hozzánk! A kottaolvasásban nem annyira gyakorlottaknak készülnek szólamkazetták, hogy könnyebb legyen megtanulni az énekeket. Szilágyiné Hegedűs Éva

65 Ébresztő Szó 2009, XVII. évfolyam 1. szám, 3. oldal (A Budapest-Nagyvárad téri Református Egyházközség időszakos lapja)

Énekeljetek az Úrnak! Urunknak hála énekkarunknak is szolgálatban gazdagon telt a 2008-as év. Nagy öröm volt számunkra, hogy a tavasszal megrendezésre került Nagyvárad téri esték keretében minden este énekelhettünk, énektanítással és kórusművekkel szolgálhattunk. A húsvéti, pünkösdi és karácsonyi istentiszteleti szolgálatokon kívül további két istentiszteletre is készültünk három-három művel. Nyáron több esküvőn is szolgáltunk gyülekezetünkben és nagy örömünkre szolgált, hogy szerepelhettünk a Budapest Televízióban, ahol lelkipásztorunk igehirdetése előtt és után színesíthettük a karácsonyi műsort. A karácsonyi istentiszteletre egy kisebb koncerttel készültünk, hogy örömet nyújtsunk mindenkinek, aki szeretik a zenét. A 2009-es éve első szolgálataként pedig keresztelőn is énekeltünk. Nagyon hálásak vagyunk Istennek, hogy újabb tagokkal gyarapodhatott énekkarunk, illetve hangszeres kísérőink száma is tovább bővült. A zongorán, hegedűn és triangulumon kívül oboa is színesíthette a karácsonyi koncertünket, még szebbé téve közös szolgálatunkat. Legfőbb célunk Istennek énekelni, Őt dicsőíteni, Róla bizonyságot tenni. Továbbra is szeretnénk bátorítunk mindenkit, aki szeret énekelni, vagy játszik valamilyen hangszeren, és szeretné velünk együtt dicsérni az Urat, hogy csatlakozzon hozzánk. Bármikor be lehet kapcsolódni, mindig szükség van arra, aki jön, és sosem leszünk túl sokan. A kottaolvasásban nem annyira gyakorlottaknak továbbra is készülnek szólamkazetták, hogy könnyebb legyen megtanulni az énekeket. Próbáinkat ebben az évben is hétfőnként 18.00 – 20.00 óra között tartjuk. A próbákat egy zsoltár felolvasásával kezdjük, és imádságban kérjük Isten áldását. Ezt követi a beéneklés, majd az énekek megtanulása, gyakorlása, a koncertek előtti próbákon pedig az énekek összepróbálása a hangszeres kísérettel. Elsődleges célunk, hogy az Urat dicsérjük, és énekszóval is bizonyságot tehessünk arról, hogy Ő milyen csodálatos. Szeretnénk örömet szerezni a gyülekezet tagjainak, bátorítva őket, hogy énekeljenek az Úrnak! Szilágyiné Hegedűs Éva

66

V. melléklet: A tanárinterjúhoz használt kérdéssor Tanárinterjú Nem: Életkor: Tanítással töltött évek száma: Hol tanít?: Pályaválasztás: 1. Mikor döntött úgy, hogy tanár lesz? 2. Miért választotta ezt a pályát? 3. Mennyiben támogatta a környezete a pályaválasztását? Képzés: 4. Melyik egyetemen, főiskolán vett részt a tanárképzésben? 5. Mennyire készítette fel a tanárképzés a pályára, a munkára? 6. Mit hiányolt a képzésből, ami így utólag átgondolva hasznos lett volna? Pályakezdés 7. Hol kezdett el dolgozni? 8. Milyen elvárásai voltak a munkáját illetően? Mitől tartott leginkább illetve legkevésbé? Mennyire igazolódtak be az elvárásai, reményei, félelmei? 9. Milyen könnyen illeszkedett be a tantestületbe? Mi vagy ki segítette a beilleszkedést? 10. Hogyan emlékszik vissza az első tanítással töltött hetekre? 11. Mik voltak a legnagyobb nehézségek? Hogyan sikerült ezekkel megküzdenie? Ki segített a megküzdésben? 12. Mennyire volt nehéz a diákokkal megtalálni a közös hangot? 13. Mennyi időt vett igénybe az órákra való készülés? A készülésre fordított idő hogyan változott az évek során (ha egyáltalán változott)?

67 Tanítás: 14. Mi az, amit a legjobban szeret hivatásában? 15. Mi az, ami a legtöbb nehézséget okozza? 16. Az eddigiekre visszatekintve, mennyiben változott a tanításhoz való hozzáállása? Mennyiben változott a szemlélete? 17. Miben változott a legtöbbet? (pl. diákokhoz való hozzáállás, módszerek és eszközök alkalmazása, stb.) 18. Mi az, amit a legfőbb erősségének tart ezen a pályán? 19. Mi az, amiben úgy érzi, javulnia, fejlődnie kellene? 20. Mit volt a legnehezebb megtanulnia? Mit tart a foglalkozása próbakövének? 21. Milyen célokat fogalmaz meg magának a tanítással kapcsolatban? Mi az, amit leginkább meg szeretne tanítani a diákjainak? Milyen eszközökkel, módszerekkel igyekszik ezeket a célokat elérni? (motivációra vonatkozó kérdéskör) 22. Ha egy-egy diákkal konfliktusba kerül, hogyan oldja meg? Mondana erre egy példát? 23. Mit gondol, milyennek látják önt a diákjai? 24. Mi volt a munkahelyváltások oka? 25. Osztályfőnökként mit tart a legfontosabb feladatának? Az osztály közösséggé szerveződését hogyan, mivel próbálja/próbálta segíteni? A szülőkkel való kapcsolattartást sikerült-e az elképzelései szerint megvalósítania? (pl. minden diákja szüleivel kapcsolatban van-e) Ha nem, annak mi az oka? 26. A tanulók értékelése kapcsán mire helyezi a hangsúlyt? Ad-e szöveges értékelését a teljesítményre? Voltak-e az osztályozással kapcsolatban problémái? (pl. felelésnél jegy megállapítása, dolgozatnál meghúzni a határt, kifejtős kérdéseket osztályozni, stb.) 27. Hogyan foglalná össze, mi a szerepe munkájának az életében? Miért sajnálná leginkább, ha elvesztené? A tanári pályáról általában: 28. Milyen tulajdonságok, képességek kellenek a tanári pálya gyakorlásához? Milyen egyéniség Ön szerint az, aki erre a pályára a legalkalmasabb? 29. Mi jelenti ezen a pályán a sikert, milyen a sikeres pedagógus? 30. Mit gondolnak általában az emberek erről a pályáról? Mennyire ért egyet ezzel?

68

VI. melléklet: Az egészséges életmód felméréshez használt kérdőív és a kiértékelés diagramjai Felmérés az egészséges életmódról Az alábbi kérdőív kitöltésével segíthetsz abban, hogy felmérjük, mennyire fontos a középiskolás korosztálynak, hogy egészségesen éljen. A kérdőív névtelen, így senki nem fogja tudni, hogy ezeket a válaszokat te adtad. Kérlek, hogy a rád leginkább jellemző válasz előtti négyzetbe tegyél egy X-et! Egyes kérdéseknél értelemszerűen több választ is megjelölhetsz. Köszönöm a segítséged! Életkorod: ……… év

Nemed: férfi / nő (Aláhúzással jelöld!)

Étkezés: 1. Naponta hányszor étkezel?     

Egyszer Kétszer Háromszor Négyszer Négynél többször

2. Milyen gyakran fogyasztasz meleg ételt?     

Naponta többször Naponta egyszer Hetente többször, de nem minden nap Hetente egyszer Ritkábban

3. Általában hol fogyasztasz meleg ételt?    

Iskolai menzán Gyorsétteremben Otthon Egyéb:…………………………

4. Milyen gyakran eszel édességet?  Naponta többször  Naponta egyszer  Hetente többször, de nem minden nap  Hetente egyszer  Ritkábban 5. Milyen gyakran eszel gyümölcsöt?  Naponta többször  Naponta egyszer  Hetente többször, de nem minden nap  Hetente egyszer  Ritkábban 6. Milyen gyakran eszel zöldséget?  Naponta többször  Naponta egyszer  Hetente többször, de nem minden nap  Hetente egyszer  Ritkábban

69

Alvás, ébredés: 7. Átlagosan hány órát alszol, ha másnap tanítási nap van?      

Kevesebb, mint 6 órát 6 órát 7 órát 8 órát 9 órát Több mint 9 órát

8. Átlagosan hány órát alszol, ha másnap nincs tanítás?      

Kevesebb, mint 6 órát 6 órát 7 órát 8 órát 9 órát Több mint 9 órát

9. Általában hogyan szoktál elaludni?    

Azonnal elalszom Elalvás előtt olvasok Nagyon nehezen alszom el Tévénézés/zenehallgatás közben tudok csak elaludni  Altatóval tudok csak elaludni  Egyéb: …………………...

10. Általában mikor szoktál este elaludni?     

9 óra körül vagy korábban 10 óra körül 11 óra körül Éjfél körül Éjfél után

11. Általában hogyan ébredsz reggel?  Könnyen, kipihenten ébredek  Nehezen tudok kikelni az ágyból  Többször visszaalszom, mire fel tudok kelni  Csak kávéval tudok felébredni  Egyéb:…………………………

70

Egészség, sport, szabadidő: 12. Van-e valamilyen tartós betegséged, egészségügyi panaszod?  Allergia  Emésztési probléma  Légzési nehézség/tartós köhögés  Gyakori fejfájás  Gerincprobléma  Egyéb:……………………… 13. Milyen gyakran végzel valamilyen sportot legalább 30 percig?  Naponta  Hetente többször, de nem minden nap  Hetente egyszer  Havonta többször, de nem minden héten  Ritkábban 14. Milyen sportot végzel ilyenkor?      

Úszás Küzdősport Labdajáték Tánc Túrázás Egyéb: ………………………

15. Mivel töltöd a szabadidődet legszívesebben?      

Tévénézés / Számítógépezés Mozi / Színház / Koncert Olvasás Sportolás Bulizás Egyéb:………………………

16. Átlagosan hány órát nézel tévét egy nap?     

Egyáltalán nem nézek tévét Körülbelül 1 órát Körülbelül 2 órát Körülbelül 3 órát Több mint 3 órát

17. Átlagosan hány órát számítógépezel egy nap?  Egyáltalán nem számítógépezek  Körülbelül 1 órát  Körülbelül 2 órát  Körülbelül 3 órát  Több mint 3 órát

71

Szokások, függőségek: 18. Átlagosan hány szál cigarettát szívsz el egy nap?     

Napi egy dobozzal vagy többet Napi fél dobozzal Napi pár szálat Alkalmanként néhány szálat Soha nem dohányzom

19. Milyen gyakran fogyasztasz kávét?  Naponta többször  Naponta egyszer  Hetente többször, de nem minden nap  Hetente egyszer  Alkalmanként  Soha nem fogyasztok kávét

20. Milyen gyakran fogyasztasz energiaitalt?  Naponta többször  Naponta egyszer  Nem minden nap, de hetente többször  Hetente egyszer  Alkalmanként  Soha nem fogyasztok energiaitalt

21. Milyen gyakran fogyasztasz alkoholt?     

Napi rendszerességgel Heti rendszerességgel Havonta Alkalmanként Soha nem fogyasztok alkoholt

22. Milyen gyakran szoktál kábítószert fogyasztani?     

Napi rendszerességgel Heti rendszerességgel Havonta Alkalmanként Soha nem fogyasztok kábítószert

72

Az egészséges életmód felmérés kiértékelésének diagramjai 1. Naponta hányszor étkezel? Egyszer 26%

0%

16%

Kétszer Háromszor

13%

45%

Négyszer Négynél többször

2. Milyen gyakran fogyasztasz meleg ételt? Naponta többször 0% Naponta egyszer

0% 24%

Hetente többször, de nem minden nap Hetente egyszer

19%

57%

Ritkábban

3. Általában hol fogyasztasz meleg ételt?

9%

74%

15%

2%

Iskolai menzán Gyorsétteremben Otthon Egyéb

73

4. Milyen gyakran eszel édességet? Naponta többször 16%

19%

Naponta egyszer

5% 24% 36%

Hetente többször, de nem minden nap Hetente egyszer Ritkábban

5. Milyen gyakran eszel gyümölcsöt? Naponta többször 5%

0%

Naponta egyszer 38%


43% 14%

Ritkábban

6. Milyen gyakran eszel zöldséget? Naponta többször 3% 8%

Naponta egyszer

19%

19% 51%

Hetente többször, de nem minden nap Hetente egyszer Ritkábban

74

7. Átlagosan körülbelül hány órát alszol, ha másnap tanítási nap van? Kevesebb mint 6 órát

0% 3%

6 órát

18%

7 órát

34% 15%

8 órát 9 órát

30%

Több mint 9 órát

8. Álagosan körülbelül hány órát alszol, ha másnap nincs tanítás? 0%

Kevesebb mint 6 órát 5%

5%

36%

6 órát 7 órát

32% 22%

8 órát 9 órát Több mint 9 órát

9. Általában hogyan szoktál elaludni? Azonnal elalszom 16% 0%

29%

29%

26%

Nehezen alszom el Tévénézés / zenehallgatás / olvasás közben tudok csak elaludni Altatóval tudok csak elaludni Egyéb

75

10. Általában mikor szoktál este elaludni?

5%

18%

9 óra körül vagy korábban 10 óra körül

5%

42% 30%

11 óra körül Éjfél körül Éjfél után

11. Általában hogyan ébredsz reggel? Könnyen, kipihenten ébredek

5% 5%

18%

42% 30%

Nehezen tudok kikelni az ágyból Többször visszaalszom, mire fel tudok kelni Csak kávéval tudok felébredni Egyéb

12. Az iskolából hazaérve hogyan szoktál pihenni? Napközben sosem pihenek 13%

9% 16%

13%

49%

Egy kis időre lefekszem aludni Olvasok / tévét nézek / számítógépezek Sportolok Egyéb (zenélek, beszélgetek a családtagokkal, barátokkal)

76

13. Van-e valamilyen tartós betegséged, egészségügyi panaszod? Nincs Allergia 6%

13%

19%

Emésztési probléma Légzési nehézség / tartós köhögés Gyakori fejfájás

12% 10% 4%

36%

Gerincprobléma Egyéb

14. Milyen gyakran végzel valamilyen sportot legalább 30 percig? Naponta 13%

18%


11% 8%

Havonta többször, de nem minden héten Ritkábban

50%

15. Milyen sportot végzel ilyenkor? Úszás Küzdősport

13%

30%

9%

11%

24% 13%

Labdajáték Tánc Túrázás Egyéb (gyúrás, futás, tornázás)

77

16. Mivel töltöd a szabadidődet legszívesebben?

13%

27%

14%

Tévénézés / Számítógépezés Mozi / Színház / Koncert Olvasás Sportolás

15%

17%

14%

Bulizás Egyéb (zenélés, sétálás, barátok)

14%

17. Átlagosan hány órát nézel tévét egy nap? Egyáltalán nem nézek tévét 11% 8% Kevesebb mint 1 14% órát Körülbelül 1 órát 22% 31%

Körülbelül 2 órát Körülbelül 3 órát Több mint 3 órát

18. Átlagosan hány órát számítógépezel egy nap?

18%

13%

13%

Egyáltalán nem számítógépezek Kevesebb mint 1 órát Körülbelül 1 órát

15% 19%

22%

Körülbelül 2 órát Körülbelül 3 órát Több mint 3 órát

78

19. Átlagosan hány szál cigarettát szívsz el egy nap? Napi egy dobozzal vagy többet Napi fél dobozzal

6% 3%

6%

11%

Napi pár szálat Alkalmanként néhány szálat Soha nem dohányzom

74%

20. Milyen gyakran fogyasztasz alkoholt?

5%

22%

8% 14%

Napi rendszerességgel Heti rendszerességgel Havonta Alkalmanként

51%

Soha nem fogyasztok alkoholt

21. Milyen gyakran fogyasztasz kávét / energiaitalt? Naponta többször 13%

29%

Naponta egyszer 13% 8%

37%

Hetente többször, de nem minden nap Alkalmanként Soha nem fogyasztok kávét / energiaitalt

79

22. Milyen gyakran fogyasztasz kábítószert? Napi rendszerességgel 0% 0%

0%

Heti rendszerességgel 3% Havonta Alkalmanként

97%

Soha nem fogyasztok kábítószert

80

Eredetiségi nyilatkozat

Alulírott Szilágyiné Hegedűs Éva (Neptun-kód: JMXVV3) a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy a

„Portfólió” saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: 

szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;



tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;



más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és CD-n mellékelt példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek. Miskolc, 2015. április 21.

…………………………………………….. hallgató aláírása

Portfólió. Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet. Témavezető: Pappné Dr. Schmiedt Annamária Főiskolai tanár

Recommend Documents