PORCELÁNKÉSZÍTŐ mestervizsga szint és szakmai követelmények I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei 1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák), szakképzettségek egyikével kell rendelkeznie a mesterjelöltnek A szakképesítés (szakma), szakképzettség megnevezése OKJ azonosító száma 31 5292 09
Porcelánkészítő Kerámiaformázó Közép- és felsőfokú szakirányú (művészeti, iparművészeti) végzettség
OSZJ szakmaszáma 713-2
vagy a fentiekkel egyenértékű jogelőd szakképesítések. 2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat Mestervizsgára az bocsátható, aki a munkáltatója által vagy egyéb hitelt érdemlő módon, írásban igazolni tudja a szakképesítésnek megfelelő munkakörben eltöltött 6 év szakmai gyakorlatot. Amennyiben a szakmai gyakorlat részidőkből áll össze, az utolsó időszak nem lehet a vizsgára jelentkezés időpontját megelőző 1 évnél régebbi.
II. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységi körök A mester szakmai munkaterületének rövid leírása: A porcelánkészítő mester tervező, kivitelező, szakoktató, szakértő tevékenységet végez. Kivitelező munkáját szakműhelyben végzi, a vonatkozó szakmai szabályok betartásával. A porcelánkészítő mester olyan vizuális képzettséggel, rajzi és plasztikai ismeretekkel rendelkező szakember, aki a porcelánkészítés különböző területein esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas. Elmélyült szakmai tudása, művészeti és művészettörténeti ismeretei képessé teszik tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is. Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat és ezek szakmai, valamint szemléleti elvárásait úgy a kézműves, mint a gyári területen. Színvonalas elméleti és gyakorlati tudása birtokában a tevékenységi körök mindegyikét magas fokon képes művelni. Tevékenysége során megrendeléseket vállal, megtervezi és kivitelezi. Alapanyag szükségletét elkészített, minősített módon biztosítja. Tevékenységének fontos eleme a porcelánkészítés gyakorlati oktatása, valamint a szakmával kapcsolatos szaktanácsadás nyújtása.
III. Mestervizsga szint szakmai követelményei 1. A szakma - mesterszintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok Szakmájának gyakorlása során - önállóan, korszerű kézi és gépi eszközökkel, műszerekkel, megrendelésre az alábbi tipikusan jellemző szakmai munkatevékenységeket végzi - dísztárgy-, szerviz- és figuragyártás nyersporcelán termékeinek kézi-gépi megmunkálással való egyedi kivitelezése, a gyártástechnológiai követelményeknek megfelelően, - sajáttervezésű vagy kész terv alapján - a szükséges technológiai folyamat megtervezése után - egyedi vagy kisszériás termékek előállítása, a szükséges kézi vagy gépi eszközök felhasználásával, - a készítendő munkatermékhez a követelményeknek, előírásoknak megfelelő alapanyagok, segédanyagok megválasztása, azok előkészítése, felhasználása, a technológiai előírásoknak megfelelő kezelése, - a munkatárgyak gyártásához szükséges műszaki dokumentáció használata, - egyszerűbb anyagvizsgálatok elvégzése, - a munkafolyamatok során előforduló segédanyagok kézi és gépi eszközeinek kiválasztása, használata, karbantartása, - a műveletek elvégzéséhez szükséges gépek, berendezések beállítása, kezelése, karbantartása, - a munkatárgyak alakjának, méreteinek, súlyának méréséhez és ellenőrzéséhez szükséges mérőeszközök használata, - a jellemző hibák, selejtek és azok okainak felismerése, a kiváltó okok megszüntetése, a selejt elkerüléséhez szükséges következtetetések levonása. 2. Követelmények 2.1. Elméleti szakmai elvárások A mesterjelölt anyagismeretből ismerje - a porcelánipar nyersanyagait (keletkezésüket, kitermelésüket, felhasználásukat), - a porcelánipar gyártmányait, - a földtani, ásvány- és kőzettani alapokat, - a porcelánipar nyersanyagainak tulajdonságait és azok vizsgálatát, - a porcelániparban felhasználásra kerülő egyéb anyagokat (gipsz, műanyagok, segédanyagok, folyósító anyagok, oxidok, égetési segédanyagok), - a porcelánmasszákat, - a porcelánmázakat és nyersanyagaikat, - a porcelánipar díszítő festékeit, tulajdonságukat, fajtájukat, viselkedésüket. A mesterjelölt technológiai ismeretből ismerje - a porcelánipar történeti áttekintését és az egyes korok jellemző stílusát, - a szakma anyagait, az alap- és segédanyagok előkészítés utáni felhasználását, - a kéziszerszámokat, segédeszközöket és berendezéseket, a mérőeszközöket és műszereket, valamint ezek tárolását, használatát és karbantartásuknak szabályait, - a gipszformakészítés eljárásait, - a porcelánkészítő szakma alakítási műveleteit (masszakészítést, nyerstermékgyártást, szárítást), - a nyersporcelán dekorálásának különféle lehetőségeit, - különböző porcelántermékek általános gyártástechnológiáját, - a munkavédelmi, egészségvédelmi és környezetvédelmi kockázatokat, a minimalizálásukkal kapcsolatos előírásokat és a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés követelményeit, - ismerje az ISO 9001:2000, ISO 14001 és a BS 8800 szabvány követelményeit.
A mesterjelölt művészettörténetből ismerje - a művészettörténet stíluskorszakait, irányzatait, jellemző forma és díszítővilágát, - egy-egy korszak kiemelkedő alkotásait és alkotóit, - azokat a meghatározó értékeket, amiket szakmájában kreatív módon alkalmaz, adaptál. A mesterjelölt szakmatörténetből ismerje - a kerámia és porcelánipar történetét, fejlődését. 2.2. A szakmai gyakorlati követelmények A mesterjelölt szakrajzból legyen képes - megtervezni a kivitelezendő terméket, szükség szerint műhelyrajzot készíteni, - alkalmazni az ábrázoló geometria törvényszerűségeit a művészi tervezés, a műszaki dokumentáció területén, - az emberi test művészi ábrázolására, - alkalmazni a sík, a tér, a forma alakításának törvényszerűségeit, - alkalmazni a terméken a forma és díszítmény összhangját, kompozíciós szabályait, különböző díszítési módokat és stílusokat: A mesterjelölt legyen képes a porcelánkészítés tevékenységi körében - elkészíteni a technológia tervét, - meghatározni és kiválasztani a szükséges alapanyag mennyiségét és minőségét, - kiválasztani a szükséges segédanyagot és szakszerűen kezelni, - a gyártáshoz szükséges kézi és gépi eszközöket meghatározni, kezelni és karbantartani, - alap- és segédanyagokat megrendelni, beszerezni, tárolni, raktározni és nyilvántartani, - kész- és félkész termékeket szakszerűen tárolni, - a környezetkímélő tűz- és balesetmentes, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit megteremteni, betartani és betartatni, - teljes körű szakmai felelősséggel irányítani a műhelytervezési, kivitelezési tevékenységét, és ellenőrizni a gépi és kézi berendezések szakszerű, biztonságos használatát, - a gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámokat használni, alkalmazni és karbantartani, - használni a porcelánkészítés során alkalmazott gépek, készülékek, segédeszközök felépítését, működési elvét, - használni a hagyományos és a legújabb mérő és ellenőrző műszereket, - a különböző masszák keverési arányait ismerni, - magas szinten elvégezni és oktatni az alakítási műveleteket, - a díszítő elemek elkészítésére, ezek összeállítására, kivitelezésére modell, rajz, technológiai leírás vagy elképzelés alapján, - műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni, különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni, - fejlett esztétikai érzékkel a gyakorlatban alkalmazni a gyártás és minőségjavítás tapasztalatait, - a porcelánégetés fizikai és kémiai tulajdonságait felhasználni, - tájékozódni a szakmában élenjáró hazai és külföldi cégek tevékenysége és a legmodernebb eljárások terén, - alkalmazni a porcelánkészítésre vonatkozó érvényes hatósági előírásokat és az érvényben lévő szabályokat (EURO szabványok), - alkalmazni és önállóan használni a védőfelszereléseket és a tűzoltó berendezéseket, - alkalmazni az alapvető vállalkozói ismereteket, - az alapvető pedagógiai ismereteket alkalmazni, - megtervezni és megszervezni, oktatni az irányítása alatt álló egység tevékenységét, - a szakmában elvárható magatartási követelményeket munkája során a megrendelővel, a vásárlóval és a munkatársakkal szemben alkalmazni,
- a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében környezetkímélő módon dolgozni. IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje A mestervizsga célja és feladata annak megállapítása, hogy a mesterjelölt - elsajátította-e a porcelánkészítő tevékenység mesterszinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati ismereteit, valamint a vállalkozási és a pedagógiai ismereteket, - képes-e munkáját magas színvonalon önállóan végezni; - rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, valamint a vállalkozás működtetéséhez szükséges szakmai, emberi tulajdonságokkal. A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni. A sikertelen vizsgarészből az MKIK Vizsgaszabályzatban foglaltaknak megfelelően pótvizsgát kell tenni, de a többi vizsgarészből folyamatosan folytatható a vizsga. A mestervizsga részei - pedagógiai ismeretek, vállalkozási ismeretek, - szakmai elméleti vizsga (szakmai írásbeli és szóbeli), - szakmai gyakorlati vizsga. A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszerét e melléklet a 7. látszerész mestervizsga szint és szakmai követelményeket követően tartalmazza. A vizsga egyéb kérdéseiben az MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.
1. Szakmai gyakorlati vizsga értékelése A gyakorlati vizsga keretében a mesterjelöltnek szakmai gyakorlati tudásáról kell számot adnia. A gyakorlati vizsga két részből áll: mesterremeket és helyszíni gyakorlati vizsgafeladatot kell készítenie a mesterjelöltnek. A mesterremeknek egyedinek, technológiai kivitel szempontjából magas szintűnek, a lehető legtöbb különböző technológiával készülőnek és esztétikusnak kell lennie. A mesterremekről műszaki dokumentációt, műhelyrajzot kell készítenie a mesterjelöltnek. A mesterremek tárgyát a mestervizsga bizottság elnöke - a vizsgabizottsági tagokkal és a mesterjelölttel egyetértésben - mesterjelölt határozza meg. Elkészítésére 30 nap áll a mesterjelölt rendelkezésére. Az elkészítés folyamatát a mestervizsga bizottság tagjai közül megbízott konzulens kíséri figyelemmel, és dokumentálja írásos jegyzőkönyvben a mesterremek készítésének helyszínén. A konzultációs ellenőrzésre a készültségi fok figyelembevételével legalább 3 alkalommal kell sort keríteni. Az elkészült mesterremek a mesterjelölt tulajdonát képezi. A helyszíni gyakorlati vizsgafeladatot - a jelentkezők szakmai követelményének figyelembevételével - a mestervizsga bizottság határozza meg. A vizsga helyszínét a mestervizsga bizottság elnöke jelöli ki. A vizsgafeladat húzott tétel alapján „A” és „B” tételből tevődik össze. A vizsgabizottság gondoskodik a feladat elvégzéséhez szükséges anyagokról és eszközökről. A vizsga időtartama maximum 420 perc. A helyszíni gyakorlati vizsga megkezdésének előfeltétele az elkészült, és a vizsgabizottság által elfogadott mesterremek leadása. A vizsga teljesítményét a mesterremekkel együtt kell értékelni. Az értékelés pontozással történik. Értékelés szempontjai: az elérhető maximális pontszám 100 pont (technológiai és esztétikai kivitel), megfelelt minősítést kap az a vizsgázó, aki az elérhető pontszám legalább 60%-át
elérte. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell. 2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli vizsga: Az írásbeli vizsga tartalma: - technológia (a szakmát átfogó technológiai ismeret, szakmai számítás), - szakrajz (műhelyrajz, vetületi rajz, axonometrikus ábrázolás), - anyag- és gyártásismeret. Az írásbeli vizsga időtartama legfeljebb 240 perc. Az írásbeli vizsgára központilag kiadott tételek alapján kerül sor (amíg nincs központi feladatbank kialakítva, addig az adott vizsgafeladatot a vizsgabizottság a szakmai szint alapján állítja össze, amelyet a vizsgabizottság elnöke hagy jóvá). Tantárgyanként adható maximális pontszám: 100 pont. Számológépen, táblázatokon és rajzeszközökön kívül a mesterjelölt más segédeszközt nem használhat. Az írásbeli vizsgán minden kérdéscsoportot külön-külön kell értékelni, majd ezek figyelembevételével kell az írásbeli vizsgát minősíteni. A sikeres írásbeli vizsga minősítése: „megfelelt”. „Nem felelt meg” minősítést kell adni az írásbeli vizsgára, ha bármelyik témakör (tantárgy) megoldása „nem felelt meg”. „Megfelelt” minősítést kap az a jelölt, aki a pontszámok 60%-át témakörönként teljesítette. Szóbeli vizsga: A szakmai szóbeli vizsga témakörei: - anyagismeret, - technológiai ismeretek, - munkavédelmi és környezetvédelmi ismeretek, - művészettörténet, szakmatörténet. A mesterjelölt minden témakörből húzott tétel alapján ad feleletet. A felkészülés időtartama: 30 perc. A szóbeli vizsgán az egyes témaköröket külön-külön kell értékelni. (megfelelt - nem felelt meg) „Nem felelt meg” minősítést kell adni a szóbeli vizsgára, ha bármelyik témakör értékelése „nem felelt meg”. A sikeres szóbeli vizsga minősítése „megfelelt”. Minden témakört külön-külön értékelni kell, a minősítést a vizsgabizottság egyszerű szótöbbséggel dönti el. 3. A vizsga egyes részi alóli felmentés lehetőségei és feltételei A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható. A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel, illetve akkreditált szakirányú felsőfokú szakképesítéssel rendelkező mesterjelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint. A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.
